Balesetek, sérülések a magyar Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján, 2003

Balesetek, sérülések a magyar Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján, 2003.

Összeállították: Dr. Bényi Mária, Németh Renáta, Kéki Zsuzsa

Bevezetés A balesetek jelentőségét, népegészségügyi súlyát a fejlett országok már kb. két évtizede felismerték. Az utóbbi néhány évben már Közép- és Kelet-Európa országaiban, így Magyarországon is nagyobb figyelmet kap a baleset-megelőzés. A balesetek súlyának mérésére többféle lehetőség nyílik. Legegyszerűbb a halálozás vizsgálata. A balesetek miatti halálozás trendje több mint 30 éve nyomonkövethető a WHO adatbázisa alapján [1]. Ezek az adatok lehetővé teszik azt is, hogy külön vizsgáljuk az idősebb korosztályt (65 év és a felett), illetve bizonyos balesetek (pl. motoros jármű balesetek) miatti halálozást. Ezzel szemben a nem halálos kimenetelű balesetekről lényegesen kevesebb információval rendelkezünk. Az egészségbiztosító által gyűjtött adatokból a fekvő- és járóbeteg szakellátásban megforduló páciensekről szerezhetünk információt, azonban a csak alapellátást igénylő sérülések még így is rejtve maradnak. Néhány Európai Uniós országban több éve folyik adatgyűjtés egyes kijelölt egészségügyi intézményekben a balesetekről, sérülésekről – azok külső okairól; mely adatok alapján az ország teljes lakosságára vonatkozó becslést végeznek [2,3,4]. Az Európai Unióban használt felmérésekről az EU honlapján találhatunk részletes információt [5]. Az eddigi adatok arra engednek következtetni a WHO szerint, hogy a felnőttek körében egy halálos balesetre 30 kórházi ellátást és 300 járóbeteg szakellátást igénylő sérülés jut [6]. A gyermekek között a balesetek gyakorisága még nagyobb: egy halálos balesetre 160 kórházi ellátás, és 2000 szakrendelési eset jut [7]. A balesetek valódi súlyának megítéléshez elengedhetetlen a halálozási adatok ismeretén túl a súlyos illetve kevésbé súlyos, de ellátást igénylő balesetek számának ismerete. Magyarországon balesetekkel kapcsolatos morbiditási adatok a legutóbbi időkig a teljes lakosságra vonatkozóan nem kerültek szisztematikus elemzésre. Nagy előrelépést jelentett, hogy a Népegészségügyi Jelentés Morbiditás fejezetében, 2004-ben a sérülések, mérgezések és külső okok (BNO10 szerint S98- T98) külön is szerepel [8]. A Népegészségügyi Jelentés e fejezetében lévő kimutatás a fekvőbeteg ellátás adatain alapult, melyet a GYÓGYINFOK gyűjtött. A prevalencián túl részletesebb következtetések is levonhatók az elemzésből, hiszen az adatok nemi és korcsoportos (0-14 év, 15-24 év, 25-34 év, 35-44 év, 45-54 év, 55-64 év, 65-74 év, 75-X év) bontásban kerültek közlésre. Ennek a közleménynek egyik hiányossága, hogy az elemzés csak a kórházi adatokra terjedt ki, a másik, hogy az okokat, a balesetek körülményeit nem ismerteti.

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Balesetek, sérülések a magyar Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján, 2003.

A megelőzés szempontjából a morbiditási adatokon túl az is rendkívül fontos, hogy ismerjük a balesetek okát, helyszínét, hiszen érdemben csak ez alapján lehet a megfelelő prevenciós stratégiát kialakítani, bevezetni. Néhány szűkebb területen, az egészségügyi és nem egészségügyi szervek által történik baleseti adatgyűjtés. Például a rendőrség regisztrálja azokat a közúti baleseteket, amelyek tudomásukra jutnak [9]. Hasonló a munkabalesetek sorsa is: az az adat kerül feldolgozásra az OMMF által, melyet bejelentenek [10]. Az oktatási intézményekből az óvodák, iskolák jelentése alapján értesül az Oktatási Minisztérium [11]. A kórházban kezelt és az egészségügyi személyzet által jelentett mérgezéseket az Országos Kémiai Biztonsági Intézet gyűjti és rendszerezi[12]. A lefedettség tehát sem a balesetek, sem a korosztályok tekintetében nem tekinthető teljesnek. Ezt a hiányt pótolta Magyarországon az Országos Lakossági Egészség Felmérés (OLEF), melyet először 2000-ben végeztek el a felnőtt lakosság körében, majd 2003-ban megismételték. A felmérés a 18 év feletti korosztályokra vonatkozott, az egészségi állapoton, megbetegedéseken, baleseteken kívül személyi, életmódi, gazdasági, szociális kérdéseket is tartalmazott, továbbá információt szolgáltatott az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, valamint az egészségre fordított lakossági kiadásokról. Jelen elemzéssel, mely az OLEF 2003-as adatain alapul, célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érinti a felnőtt lakosságot az egészségügyi ellátást igénylő sérülések, mérgezések, van-e a nemek és korcsoportok között különbség, s ha van, annak mi az oka.

Adatok és módszer A második Országos Lakossági Egészség Felmérés 2003. október 30. és december 19. között zajlott le. A felmérés során 300 kérdezőbiztos 447 települést keresett fel. A tervezett populáció nagysága 7000 fő volt. A mintát a 18. évnél idősebb, magyar állampolgárságú, nem intézményben élő személyek alkották. A kiválasztás a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal regiszteréből történt. Az adatfelvétel előzetes kiképzett kérdezőbiztosokkal történt. A terepmunka során 5072 megkérdezettel sikerült felvenni a kérdőívet, ez 72%-os sikerességi arányt jelent. A balesetek, sérülések meghatározása előzetesen megtörtént, melyet a „Kérdezői kézikönyvben” rögzítettek. A kérdezőbiztosok ez alapján a következő szempontokat vették figyelembe az adatfelvétel során: Sérülés – a test szöveteiben külső, fizikai behatásra bekövetkezett folytonossághiány. A fizikai hatás a mechanikus erőbehatástól elkezdve bármely egyéb ok (pl. áramütés, maró anyag, stb.) lehet. Értelemszerűen ez a belső szövetekben bekövetkezett folytonossághiányra is vonatkozik, ami kívülről nem mindig látható, mint például az úgynevezett zárt csonttörés esetében. Mérgezés – a kívülről a szervezetbe bejutott károsító vegyi anyagok hatása. A belső károsító anyagok (pl. veseelégtelenség miatti salakanyag-mérgezés) hatása nem tartozik ide. Közlekedés közben – a járműveken történt sérülések, mérgezések. (pl. autóbaleset, villamoson való utazáskor elszenvedett sérülés, stb.), de a gyalog, séta közben történtek is. A közlekedés fogalma: közúton, vízen, a levegőben vagy a föld alatt végzett tevékenység, mely során az adott személy valamilyen céllal vagy céltalanul gyalogosan vagy valamilyen jármű igénybevételével egy adott helyről egy másik helyre halad.

2 / 10 oldal


Munkavégzés közben – a munkahelyi tevékenység közben elszenvedett sérülések, mérgezések. Ha valakinek a munkahelye egyben az otthona, akkor azt is ide soroljuk. Az otthon végzett munkát el kell választani a háztartási munkától, az utóbbit az otthoni tevékenységnél kell jelölni. Otthoni tevékenység közben – nagyon sok tevékenységet magába foglal ez a kategória. Pl. főzés, kertművelés, barkácsolás, gyerekekkel való játék során stb. Semmiképpen se soroljuk bele megélhetésért végzett munkát. Pl. otthon bedolgozóként vagy kertjében illetve földjén dolgozik, és eközben sérül meg. Ezt a munkavégzés közben elszenvedett sérüléseknek kell tekinteni. Egyéb tevékenység közben – minden, amit az első négy kategóriába nem lehet besorolni. Pl. egy táncmulatságon a kérdezett elcsúszott a parkettán és beütötte a fejét. Vagy pl. egy kiránduláson elszenvedett lábtörés. Ugyanakkor, ha nyaralás közben teniszezett és megsérült, az a sportolás közben kategóriába tartozik. A balesetekkel kapcsolatos kérdésekre az 5072 személyből 5017 fő válaszolt, közülük 2225 férfi és 2792 nő. A balesetekre, sérülésekre vonatkozóan a keretes részben szereplő kérdésekre válaszoltak a résztvevők. Tekintettel arra, hogy a felmérés további részeiben szerepelt a kérdezett neme, kora, foglalkozása, családi állapota, fontosabb betegségei, alkoholfogyasztási szokásai, sőt a település nagysága is ahol él, továbbá a munkahelyének főbb jellemzői – a balesetek ezekkel a demográfiai, szociális, életmódi és környezeti tényezőkkel kapcsolatban kerültek vizsgálatra. 12. Az elmúlt 12 hónapban hányszor volt olyan sérülése vagy mérgezése, amely orvosi ellátást igényelt? …………………alkalommal 0-098 alkalmak száma Nem tud válaszolni Nem kíván válaszolni ADD ÁT a 13. kártyalapot! 13. Kérem, nézze meg ezt a kártyalapot. A felsoroltak közül, kérem, válassza ki, hogy milyen tevékenység közben történt a LEGSÚLOYOSABB sérülése vagy mérgezése az elmúlt 12 hónapban? 1 – Közlekedés közben 2 – Sportolás közben 3 – Munkavégzés közben 4 – Házi – vagy ház körüli munkaközben (táblázatokban: háztartásban) 5 – Egyéb tevékenység közben, éspedig……………………………

Az elemzés alapját a megkérdezettek teljes köre képezte, amennyiben indokolt volt – pl. a munkavállalók estén a munkabalesetek vizsgálata – a kört szűkítettük. A számítások (becslések) nem a mintára, hanem a célpopulációra vonatkoznak. Az analízis vagy az összes balesetre, vagy azoknak egy-egy helyszín szerinti csoportjára (háztartás, munkahely, közút) vonatkozott. A „kimeneti változó” vizsgálatához (volt-e baleset, ill. milyen baleset volt) a következő magyarázó tényezőket vettük figyelembe: kor, iskolai végzettség, anyagi helyzet, gazdasági

3 / 10 oldal


aktivitás, társas támogatás, lakóhely nagysága ill. régióban való elhelyezkedése. Életmódi tényezők közül az alkoholfogyasztás, szorongás; betegségek közül a cukorbetegség, allergia, magas vérnyomás, ill. egy ún. „fizikális funkcionalitás csökkenés” szerepelt. (Ez utóbbi több szimptómát is magába foglalt, úgymint: hallás- és látáscsökkenés, mozgáskorlátozottság, inkontinencia.) Számítást végeztünk a gyógyszerfogyasztás és balesetek közötti összefüggést illetően is. A dolgozók estén pedig vizsgálatuk sérülések vonatkozásában a fizikai megterheltség mértékét .

Eredmények Populációs becslések Az 5017 megkérdezettből (2225 férfi, 2792 nő) 442 főt ért egészségügyi ellátást igénylő sérülés vagy mérgezés az előző 12 hónapban (9,1%). Az orvosi ellátást igénylő balesetek aránya férfiak körében 10,5%, nőknél 7,8% a 2003. évi adatfelvétel alapján1. (Azok aránya, akik nem egyszer, hanem kétszer vagy többször fordultak orvoshoz sérülés következtében mindkét nem körében mintegy 1-1,5%-ot tesz ki.) A 9,1%-os arány a teljes felnőtt populációra (8 147 070 fő) vetítve azt jelenti, hogy 12 hónap alatt 741 383 felnőtt szenvedett valamilyen orvosi ellátást igénylő balesetet. Ez lényegesen magasabb szám, mint a bevezetőben is említett, rutin adatgyűjtések alapján ismert. A különbség abból is adódik, hogy a háztartásban bekövetkező balesetek – melyek átlagban 38%-át teszik ki az összes balesetnek – rejtve maradnak az adatgyűjtési rendszerekben, ahogy a sportolás közbeni sérülések is, ami plusz 12,6%-ot jelent. Összességében e két csoport - otthoni, szabadidős sérülések, mérgezések - adják az esetek több, mint 50%-át. A munkavégzéssel összefüggésbe hozható balesetek száma lényegesen meghaladja a hivatalos úton bejelentettekét, amely 25-27 000 között van az utóbbi években [9]. Az OLEF adatai szerint a férfiak körében a munkavégzésből származó balesetek aránya 27% az összes baleseten belül. A 10,5%-os összes baleseti arány 27%-a, a teljes férfi lakosságra kivetítve 2,83%. Ezt az arányt számítva a 3 816 731 férfira vonatkoztatva a munkavégzés baleseti száma: 123 414 (1. táblázat). Ugyanez nőknél, ahol a teljes baleseti arány 7,8%, annak munkavégzésre eső része 12,7%, tehát a teljes női populációra (4 330 338) vetítve 1,00%, a balesetek várható száma: 43 571. Az összes munkavégzéssel kapcsolatos baleset becsült száma az OLEF2003 alapján így férfiak és nők körében 166 986 fő, a hivatalosan bejelentett hatszorosa. A közlekedési balesetek az előző gondolatmenet szerint becsülve az alábbi értéket kapjuk: A férfiak körében a közúti balesetek aránya 1,71%, számszerűen az ország felnőtt férfi lakosságára kivetítve 65 456 fő. Nőknél a közúti közlekedési balesetet elszenvedők aránya 1,99%, így számuk 86 486 fő. Összesen mindkét nem felnőtt tagjai közül tehát 151 925 főt ér orvosi ellátást igénylő közlekedési baleset az OLEF2003 alapján becsülve. Ez ötszöröse annak, amely a rendőrségtől a KSH-hoz bejelentésre kerül [8]. Az eltérés oka az is, hogy sok az olyan sérülés, amelyről a rendőrségnek nincs tudomása. Az egészségügyben azonban ezek a „kisebb” esetek – ilyen nagy számban! – ellátottként és költségként megjelennek. Érdemes kiemelni, hogy e vizsgálat alapján az összes közúti balesetet figyelembe véve a nők nagyobb számban esnek áldozatul, mint a férfiak. 1

Megjegyzés: az arány gyakorlatilag megegyezik a 2000. évi adatfelvételnél tapasztaltakkal.

4 / 10 oldal


Sportbaleseteknek nincs rendszeres adatgyűjtése Magyarországon a felnőtt lakosság körében. Az OLEF2003 alapján a férfiak közül 1,69%, azaz 63 319 fő szenvedhet orvosi ellátást igénylő sérülést. A nők körében az arány jóval kisebb, 0,68%, számszerűen is kevesebb az érintett, 29 723 személy. Összesen, mindkét nemben együtt számuk megközelíti a 100 000-es nagyságrendet, 93 042 fő. A háztartási balesetekről még az előzőeknél is kevesebb információval rendelkezünk. Férfiak esetén a teljes felnőtt férfi lakosság 3,47%-a (kivetítve a teljes lakosságra 132 650 fő) jelezte, hogy sérülése a házban(otthonában) vagy a ház körül történt, nőknél az arány hasonló 3,35%, ami 145 239 főt jelent. Összességében 277 889 fő fordult orvoshoz egy év alatt háztartási baleset következtében. 1. táblázat A balesetek főbb csoportjai, azok becsült száma az ország teljes felnőtt lakosságára vonatkozóan az OLEF2003 alapján Tevékenység

férfi

Nő

Férfi

%

Nő

Összesen

Fő

Házi- és ház körüli munka

3,47

3,35

132 650

145239

277 889

Munkavégzés

2,83

1,00

123 414

43 571

166 985

Közlekedés

1,71

1,99

65 456

86 486

151 942

Sport

1,69

0,68

63 319

29 723

93 042

384 839

305 019

689 858

Összes ismert eredetű sérülés

Az 1. táblázatból jól leolvasható a rangsor is: első helyen a háztartási balesetek állnak, ezt követi a munkabalesetek. Harmadik helyen áll a közlekedés mint veszélyforrás, és negyedik a sport és szabadidős tevékenység.

Többváltozós elemzések (logisztikus regresszió) eredményei A kor, alkoholfogyasztás, település nagysága, a munka fizikai nehézsége, a funkcionalitás mértéke, szorongás és gyógyszerfogyasztás és a balesetek vagy azok egyes típusai között található szorosabb összefüggés a vizsgálatok alapján. Az összefüggéseket esélyhányados formájában a 2. táblázatban adjuk meg.

5 / 10 oldal


2. táblázat A balesetek gyakoriságát legjelentősebben befolyásoló tényezők Magyarázó tényező2

Kor Referencia: 18-34 év (összes sérülés)

Magyarázó tényező Esélyhányados kategóriái

95%-os megbízhatósági tartomány

35-64 év

0,71

0,52 – 0,98

65 év és idősebb

0,54

0,33 –0,90

Alkohol Referencia: Nem fogyaszt

Alkalmi fogyasztó

1,06

0,54 –1,34

(összes sérülés)

Mértékletes ivó

1,21

0,88 –1,67

Referencia: Nem fogyaszt

Nagyivó Alkalmi fogyasztó

1,85 1,23

1,26 –2,73 0,78 –1,93

(háztartási baleset)

Mértékletes ivó

1,27

0,77 –2,09

Nagyivó Település nagysága Referencia: 1000 főnél kisebb 1000 -2999 település 3000-4999 5000-9999 (közlekedési baleset) 10000-49999 50000 és felette Munka fizikailag megterhelő volta Referencia: egyáltalán nem Teljes mértékben megterhelő megterhelő

2,06

1,18 –3,59

0,42 1,06 0,19 0,74 0,59

0,17-1,03 0,42-2,65 0,04-0,88 0,32-1,69 0,26-1,35

4,05

2,03-8,07

(munkabaleset) Nem dolgozik Fizikai funkcionalitás mértéke Referencia: egészséges Enyhe/közepes (összes baleset) korlátozottság Súlyos korlátozottság

2,10

0,72-6,12

1,32

0,96-1,83

1,97

1,27-3,05

1,09

0,68-1,76

2,05

1,12-3,73

(háztartási baleset)

Enyhe/közepes korlátozottság Súlyos korlátozottság

Szorongás Referencia: nem beteg vagy nem diagnosztizált Diagnosztizált beteg 1,51 (összes baleset) Gyógyszerfogyasztás Referencia: nem szed gyógyszert (összes baleset) Szed valamilyen 1,51 gyógyszert (közlekedési baleset) 2,40 2

1,03-2,21

1,14-2,01 1,33-4,35

Az egyes tényezőknél zárójelben jelezzük, hogy melyik baleseti típusra vonatkozik a kimutatás.

6 / 10 oldal


Az általunk vizsgált három korcsoport közül a legfiatalabbaknak, a 18-34 éveseknek a legnagyobb az esélye arra, hogy balesetet szenvedjenek. Hozzájuk képest a 35- 64 évesek esélye 70%, a 65 évesek és idősebbeké 54%. Az életmódi tényezők közül az alkoholnak kimutatható hatása van a balesetek alakulására. Az összes baleseti kategóriát tekintve a nagyivók és az absztinensek közötti eltérés 1,85szörös az előzőek „javára”. Külön-külön vizsgálva az egyes baleseti fajtákat az tapasztalható, hogy a nagyivók esélye a háztartási balesetre is kétszer magasabb. A vizsgált mentális problémák közül a szorongás növeli a sérülések lehetőségét a számítások szerint. A szorongók csoportjának másfélszeres az esélye arra, hogy balesetet szenvedjenek a magukat nem szorongónak vélőkhöz viszonyítva. A fizikai funkcionalitás jelentős csökkenése összességében kihatással van az összes baleset alakulására, a mérték kétszeres. Amennyiben csak a háztartási baleseteket elemezzük külön, az arány kissé az előzőnél is magasabb, az esélyhányados kevéssel 2 fölött van. A munkabalesetek száma azok körében a legnagyobb, akik azt válaszolták, hogy teljes mértékben fizikailag megterhelő munkát végeznek. Az arány kiugró: négyszeres azokhoz képest, akiknek egyáltalán nem megterhelő fizikai szempontból a munkája. A gyógyszerek közül több mellékhatásként növelheti a balesetek létrejöttét. Ezzel a vizsgálattal annyit sikerült kimutatni, hogy a gyógyszert fogyasztók körében a baleset bekövetkeztének esélye – az összes baleset összevont adatait figyelembe véve – 1,51, tehát másfélszeres, míg a közlekedési baleseteké ennél is magasabb: 2,4-szeres. Megbeszélés Az OLEF a balesetekkel kapcsolatos kérdésekre adott választ, olyanokra, amelyek más a rendszeres statisztikai adatgyűjtésekből származó adatok révén nem válaszolhatók meg. A kórházi és járóbeteg szakellátásról az egészségügyi finanszírozás adatai adhatnak információt. Az alapellátást viszont már semmi balesetekkel kapcsolatos adatszolgáltatás nem terheli. Az OLEF ilyenformán jelenleg a legteljesebb képet nyújtja a magyar felnőtt lakosságról a sérülésekkel, mérgezésekkel kapcsolatban is. Tény, hogy ez a kép sem teljes, hiszen a megkérdezettnek 12 hónapra vissza kell emlékezni, és saját maga, szubjektíven ítéli meg a sérülés körülményeit. Mindezen befolyásoló tényezők ellenére úgy véljük, hogy az adatok nagy segítséget nyújtottak egy sor, eddig rejtve maradt információ feltárásában a balesetekkel kapcsolatban. Nem volt ismert eddig, hogy a felnőtt lakosság körében éves szinten közel 10%-os egészségügyi ellátást igénylő baleseti arány. Önállóan csak a háztartási balesetek is meghaladják a népegészségügyi szempontból jelentős értéket – 3%-ot -, férfiak és nők körében is. Kitűnik, hogy a közlekedési baleseteknél nagyobb gyakorisággal fordul elő háztartási és munkabaleset is. Ez természetesen nem csökkenti a közlekedési balesetek jelentőségét, hiszen e tekintetben is lényeges a lemaradásunk mind az Európai Unió többi országához képest, mind a saját magunk által kitűzött célhoz képest. (2000-2010 között a halálos közlekedési balesetek számát a felére kell csökkenteni egy EU-s előírás szerint. A terminus felére – 2005-re – nemhogy csökkent volna ezeknek a balesetek száma Magyarországon, hanem némileg emelkedett is rendőrség adatai szerint.)

7 / 10 oldal


Felmérésünk azt mutatja, hogy amennyiben a dolgozó önmaga nyilatkozott a balesetéről – annak hatósági következménye nélkül –, a munkabalesetek száma hatszor magasabbnak bizonyult annál, mint amikor azt a munkáltatók „bejelentették”. Az eltérés akkor is jelentős, és egészségpolitikai szempontból is megfontolást igényel, ha figyelembe vesszük azt is, hogy itt minden balesetet bevallottak a válaszadók, azokat is, amelyek 3 napnál kevesebb munkaképtelenséggel járnak. További módosító tényező, hogy az PMMF csak a foglalkoztatottakról gyűjt adatokat, melynél a dolgozók aránya lényegesen magasabb az egyéni vállalkozások és a fekete- illetve szürke-gazdaságban foglalkoztatottak nagy száma miatt. Ezeknek a munkahelyi sérüléseknek a költsége teljes egészében a közös egészségbiztosítási kasszát terheli. Ez nem kifizetődő az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, és nem ösztönzi a munkáltatót arra, hogy hatékonyan fellépjen a balesetek megelőzése érdekében. Jelentős társadalmi probléma, és egészségpolitikai kérdés az alkoholfogyasztás mérséklése is. Az egy főre jutó alkoholfogyasztásban Magyarország az élmezőnyben van Európában. Hatékony stratégia az alkoholfogyasztás mérséklésére még mindig várat magára. Mint ez a felmérés is rámutat, ennek súlyos közvetett következményei is lehetnek: a közlekedési- és munkabalesetek számát és súlyosságát az alkohol jelentősen befolyásolja. A magyarországi súlyos mentálhigiénés problémákra évek óta felhívják a figyelmet a szakértők[13]. A baleseti statisztikák is alátámasztják, hogy a szorongásnak még ebben a kontextusban is van kihatása. A gyógyszerekkel kapcsolatban rengeteg kérdés vetődik fel. Fogyasztásuk szakértők szerint Magyarországon messze meghaladja a szükségleteket. Nem ritka, hogy idős emberek 10-15féle gyógyszert is szednek. Négynél több gyógyszer egyidejű szedése esetén, ezek mellékhatásaival, mint baleseti kockázati tényezővel kell számolni. Javaslatok A balesetek, ahogy több ország példája is mutatja, sikeresen megelőzhetők. Az utóbbi években mind a WHO, mind az EU nagy energiákat összpontosított, hogy a balesetek terhére és a megelőzésük lehetőségeire felhívja a figyelmet [14,15]. A WHO 2004-ben a közlekedési balesetek megelőzésére hívta fel figyelmet, majd 2005-ben már az összes baleset megelőzésére terjesztett be az őszi plenáris ülésre egy baleset-megelőzési stratégiai dokumentumot [16].2005. őszén új lendületet adott a munkának, hogy a WHO ún. focalpoint hálózatot hozott létre – rövidítés: VIP, azaz violence and injury prevention – melyben minden Európai ország egy-egy szakértővel vesz részt. Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi főigazgatósága (DG SANCO) 2003ban létrehozott egy baleset-megelőzési munkacsoportot (WP-AI, azaz Working Party on Accidents and Injuries), melyben minden EU tagország egy képviselővel vesz részt. A munkacsoport stratégiai javaslatot tett a baleset-megelőzéssel kapcsolatban az Európai Tanácsnak [17], mely jól illeszkedik az EU 2007-13 közötti fogyasztóvédelmi és egészségügyi stratégiájába [18]. Mind a közzétett dokumentumok, mind a munkacsoporti együttműködés az információ terjesztését, a baleset-megelőzés szükségességének szakmai és politikai körökben való elfogadtatását szolgálja.

8 / 10 oldal


A népegészségügyi programok ez ideig Magyarországon semmilyen szinten nem foglalkoztak baleset-megelőzéssel, még a legutóbbi sem [19]. Az általunk közölt felmérésből jól látható, hogy a baleset-megelőzésnek igenis helye van a prioritások között. A balesetek összessége, de külön háztartási balesetek mértéke is eléri azt a szintet, amikor egy jelenség már „népegészségügyi jelentőségűvé” válik. Az egészségügyi tárcán belül mind a gyógyító, mind a megelőző szektornak vannak teendői a baleset-megelőzés terén. A sürgősségi ellátás fejlesztése is sürgető egészségpolitikai kérdés, amennyiben a baleseti halálozást kívánjuk csökkenteni. A balesetek létrejöttében a környezeti tényezőknek jelentős szerepe van, ebből következően a környezet-egészségügy a baleset-mentes környezet kialakításában hatékony megelőző szerepet vállalhat. Ilyen terep például óvoda, iskola, munkahely, sportpálya. A hatékony baleset-megelőzés érdekében ezek a „munkahelyek” a munkavédelem, de munkaegészségügy, iskola-egészségügy, foglalkozás-egészségügyi ellátás részéről is összehangolt megelőző munkát igényelnek. A környezet-egészségüggyel foglalkozó munkatársaknak hatása lehet a biztonságos környezet kialakításában a települési környezetben is. A megelőzésben dolgozók képzési, továbbképzési rendszerben nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a baleset-megelőzés. Vonatkozik ez a megelőzésben résztvevő összes munkatársra: védőnők, közegészségügyi felügyelők, egészségvédelmi munkatársak, orvosok, pedagógusok, szociális munkások, szociális gondozók, önkormányzati tisztviselők. A balesetek tipikusan multiszektoriális megközelítést igényelnek. Politikai kérdés a tárcák munkájának jobb összehangolása, munkájának integrálása. A meglévő erők csak ezzel válhatnak hatékonyabbá. Az általunk vizsgált balesetek közül a háztartási balesetek jelentik az egyik legnagyobb kihívást – részben a számuk miatt, részben a célcsoport elérése miatt. Ebben az egészségvédelemnek lehet döntő szerepe. Meg kell indítani az egészségvédelmi munkát ezen a téren, minden korosztály számára, de különös tekintettel a gyermekeknek és időskorúaknak. A biztonságosabb otthon kialakítása fontos minden korosztály számára: ezért tehetnek a védőnők és szociális gondozók is. A prevenciós munka, mely az alkoholfogyasztás csökkentésére irányul, indirekt módon hatással kell, hogy legyen a balesetek alakulására is.

9 / 10 oldal


Irodalom 1. WHO-HFA adatbázis, Koppenhága. 1970-2005. 2. DG SANCO Injury Database (EUPHIN-IDB/SS) Report of Natonal data Administrator Group. Lecturer: Robert Bauer, „Sicher Leben”, Injury Prevention Working Group Meeting, 10 and 11 December 2003 3. Österreichishe Statistishe Zentlaramt. Sport-, Freizeit- und Hausliche Ufalle. Enlauterungen zum Mikrocenzus Sonderprogreamm, Wien, 1997 4. Martin Hugi: Focus on Home and leisure Safety. Action on Accidents and Injuries. Vol 2, issue 1, March, pp.:1-3 5. www.iph.fgov.be/hishes/index.cfm 6. Injuries and Violence in Europe. Why they matter and what can be done. Summary, WHO, Koppenhága, 2005. 7. Priorities for Child Safety in the European Union. Agenda for Action. ECSA, Amsterdam, 2004. 8. Hoffer Gábor: Morbiditás. pp.: 19-28. In : Népegészségügyi jelentés 2004. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2004. 9. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2003. Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Budapest, 2004. 10. Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, 2004. IV. negyedév. Budapest, 2005. február 11. Szűcs G., Dornai T., Gergely Gy., Pálfi F.: Balesetek a nevelési-oktatási intézményekben és a gyakorlati képzés során, Nemzeti Szakképesítési Intézet, Budapest, 2004. 12. Mérgezési eset bejelentések (2004.) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest, 2005. 13. Kopp M., Skrabski Á.: Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó, 1995. 14. The Injury Chartbook. WHO, Geneva, 2002. 15. Peden M, McGee K, Krug E (Eds). Injury. A leading cause of the global burden of diseases, 2000. Geneva, World Health Organization, 2002. 16. World report on road traffic injury prevention: summary. Edited by Margie Peden at al. WHO, Geneva, 2004 17. Action for a Safer Europe. Strategy document by Horst Kloppenburg, EU Working Party on Accident and Injuries, Luxembourg, 2004. 18. Helath and Consumer Protection Strategy (2007-2013) adopted on April 6, 2005 by the Comission (http://europe.eu.int) 19. http://www.eum.hu/Népegészségügy

10 / 10 oldal

Balesetek, sérülések a magyar Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján, 2003

Recommend Documents