A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése a Magyar Köztársaságban
Vass Gyula tű. ezredes Főosztályvezető, főtanácsos, BM OKF Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály
Előadás tartalma Seveso hatósági jogalkalmazási tapasztalatok – – – – – – – –
Intézményfejlesztés; Képzés, továbbképzés; Hatósági eljárások; A biztonsági dokumentációk vizsgálatának tapasztalatai; Statisztikák; Külső védelmi tervezés; Gyakoroltatás; Lakossági tájékoztatás.
Jogszabály módosítás Ipari baleseti (Helsinki) Egyezmény Veszélyes árú szállítás
Intézményfejlesztés • Humán (16 fő felügyelő) • Irodatechnikai és informatikai eszközök • SAFETI kockázatelemző és értékelő szoftver felhasználási jogosultság 2001. és 2004. (országos és területi szervek) • Seveso II. Irányelv módosítása – új üzemek (4 fő felügyelők)
Képzés, továbbképzés • Phare Twinning „A”: – 4 konferencia – Tanulmányút (Ausztria, Németország)
• Phare Twinning „B”: – – – –
4 munka értekezlet 3 hetes tanfolyam Tanulmányút Kézikönyv
• ISO 14001 tanfolyam (KIR vezető auditori tanfolyam) • SAFETI továbbképzés, településrendezési követelmények alkalmazása tanfolyam • Angol szakmai nyelvi képzés
Útmutatók és segédletek kiadása
Időpont
Gyűjtemény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekről szóló Seveso II. EU Irányelv Phare Twinning „A” projecthez kapcsolódó rendezvények keretében megtartott előadásokról.
2001. október
Útmutató a MARS adatbázisban történő jelentés összeállításához.
2002. február
SPIRS felhasználói kézikönyv.
2002. február
Útmutató a külső védelmi tervek kidolgozásának segítésére.
2002. december
Módszertani útmutató a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés okmányai elkészítésének segítésére.
2002. május
Seveso internetes honlap létrehozása és folyamatos karbantartása.
2002. június
Kézikönyv – Phare Twinning „B” keretében - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági, felügyeleti feladatainak ellátásához.
2003. március
„IPARI BIZTONSÁGI KÉZIKÖNYV a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozás alkalmazásához”.
2003. augusztus
Segédlet a veszélyes ipari üzemek veszélyességi övezetében élő lakossági tájékoztató kiadványának elkészítéséhez.
2003.december
Súlyos ipari balesetek elleni védekezés Magyarországon c. kiadvány megjelentetése
2004. április
Seveso II EU. Tanácsi Irányelv bevezetése Magyarországon c. DVD
2004. április
Településrendezési tervezéshez szükséges gyakorlati útmutató kiadása IPARI BIZTONSÁGI KOCKÁZAT KEZELÉSI KÉZIKÖNYV kötetének kiadása
2004. szeptember 2004. október
Útmutatók és segédletek
Útmutatók és segédletek
Hatósági eljárás I. Biztonsági dokumentáció beérkezése a BM OKF-re
Ügyintéző
Dokumentáció megküldése az MMBH-nak
Hiánypótlás megküldése a BM OKF-re
Üzleti titokká minősítés
Hatósági eljárás II. Hiánypótlási felhívás az üzemeltetőnek
Üzemeltető által hiánypótlással módosított dokumentáció BM OKF-re visszaküldése
Hiánypótlással módosított dokumentáció hatósági és szakhatósági felülvizsgálata
Hatósági eljárás III. MMBH Szakhatósági állásfoglalása
Üzem helyszíni szemléje BM OKF határozata
Hozzájárulás kikötéssel
Hozzájárulás kötelezéssel
Állásfoglalások Kérdéses részterület
EU Illetékes Hatóságok Bizottsága ill. EU tagállamok
Hatóság és szakhatóság
Állásfoglalás
Magyar társszervezetek
2002. június 01-i bejelentkezés 227 üzem
44 felső küszöbértékű
62 alsó küszöbértékű
121 nem tartozik a Kat.tv hatálya alá
Hatóság által elvégzett főbb feladatok I. • Internet honlap elkészítése és folyamatos karbantartása www.katasztrofavedelem.hu • Adatbázis rendszer létrehozása, folyamatos feltöltése (Súlyos Baleseti Információs Rendszer) – SPIRS, MARS adatbázis – ARC View
• Állásfoglalások kiadása – Kérdések és válaszok – Sérülés egyéni kockázata
Statisztikák I. • 14 bővítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás, ebből 9 esetben az építési engedélyezési eljárás, 3 esetben használatbavételi engedélyezési eljárás, 2 db kérelem a veszélyes tevékenység megkezdéséhez • Meglévő üzemek biztonsági dokumentációinak elbírálása • Felső küszöbértékű veszélyes üzemek átsorolása alsó küszöbértékű veszélyes üzemmé – átsorolási eljárás (7 db) • „Seveso” hatálya alóli mentességi eljárás (25 db) • Hatósági felhívás a nem bejelentkezett üzemek számára (4 db)
Statisztikák II. 14
12
8
Alsó küszöbértékű veszélyes üzem (62)
6
Felső küszöbértékű veszélyes üzem (44)
4
2
Za la
Pe So st m Sz ogy ab ol cs To ln a Va s
H ev es
Bo rs Bu od da pe st
0 Ba ra ny a
Veszélyes üzemek száma
10
Statisztikák III. A veszélyes üzemek ágazati megoszlása
2%
4%
19%
20%
28%
20% 6%
1%
Olajipar
Gázipar
Üvegipar
Gyógyszeripar
Általános vegyipar
Mezőgazdaság és Élelmiszeripar
Erőművek
Raktározás
Biztonsági dokumentációk vizsgálatának tapasztalatai • Formai hiányosság a dokumentációnál: – elektronikus formában történő benyújtás hiányzik; – papír alapú térkép.
• Veszélyes üzemek besorolása: – A veszélyes anyagok leltáránál az összegzést nem a létesítményekre, hanem az egész üzemre el kell végezni.
• Hiányoznak az adott üzemre jellemző meteorológia adatok – Szélirányeloszlás ; – Függőleges légköri stabilitás.
Biztonsági dokumentációk vizsgálatának tapasztalatai • Kockázatelemzési hiányosságok: – Sérülési egyéni kockázat értelmezése; – Területrendezéssel összefüggő veszélyességi övezet kijelölési javaslatok; – A következmények és kockázatelemzés értelmezési problémái; – Külső védelmi tervezés; – Halálozás egyéni és társadalmi kockázat meghatározása, megjelenítése;
• Biztonsági jelentések kivonatának hiánya – Lakosság tájékoztatás
• Biztonsági dokumentációk nyilvános változatának hiánya
Külső védelmi tervezés A külső védelmi tervre vonatkozó feladatok végrehajtásának stratégiája
a külső védelmi terveket a veszélyes üzemek által okozott mérgezőhatás, tűzhatás (hőmérsékleti hatás), rombolási hatás (túlnyomás) és a környezetkárosító hatás következményeinek elhárítására kell készíteni • a kárelhárítási, katasztrófa elhárítási tevékenység során prioritást kell, hogy nyerjen a hatékony és minden állampolgár részére tisztán és jól hallható szirénajel időben történő leadása, és az erre a jelre történő magatartási szabályokra való felkészítés és begyakorlás; • a lakosság elsődleges védelme az elzárkózással valósul meg, melynek szakszerű végrehajtására az érintett lakosságot fel kell készíteni; • a beavatkozás rendkívül gyors, hatékony 24 órán keresztül igénybe vehető szervezeteket igényel; •
Külső védelmi tervezés A külső védelmi tervre vonatkozó feladatok végrehajtásának stratégiája
az elhárítás során csak olyan további szervezetek igénybevételét lehet tervezni, amelyek alkalmasak a mérgezés-, tűz- és robbanásveszélyes körülmények közötti mentésre; • az előre kidolgozott gyors és hatékony tájékoztatási- és kommunikációs, vegyi monitoring rendszer jelentősen csökkentheti az áldozatok és a sérültek számát, a károk értékét; • a külső védelmi tervek kidolgozása során együtt kell működni a hivatásos területi és helyi katasztrófavédelmi szerveknek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal, a mentőszolgálattal, a rendőrséggel, az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Közlekedési Felügyelet területi szerveivel, valamint a Megyei, Fővárosi- és a Helyi Védelmi Bizottságokkal.
•
Külső védelmi terv készítésére kötelezett települések veszélyes üzemek száma
Települ ések száma
Bács – Kiskun megye
1
1
Baranya megye
0
0
Békés megye
1
1
Orosháza
BAZ megye
6
5
Kazincbarcika, Tiszaújváros, Sajóbábony, Berente, Tiszapalkonya
Budapest
3
5
IV., IX., XIX., XX., XXII., kerületek
Csongrád megye
5
1
Algyő
Fejér megye
6
3
Székesfehérvár, Dunaújváros, Enying
Győr – Moson - Sopron m.
1
1
Győr
Hajdú – Bihar megye
2
2
Hajdúszoboszló, Nagyhegyes
Heves megye
1
1
Hort
Jász – Nagykun – Szolnok m.
4
2
Szolnok, Szajol
Komárom - Esztergom megye
2
2
Dunaalmás, Nyergesújfalú
Nógrád megye
0
0
Pest megye
3
1
Somogy megye
0
0
Szabolcs – Szatmár – Bereg
1
1
Nyíregyháza
Tolna megye
1
1
Pincehely
Vas megye
0
0
Veszprém megye
5
6
Pétfürdő, Balatonfüzfő, Gógánfa, Ősi, Ukk, Várpalota
Zala megye
2
2
Újudvar, Nagykanizsa
Összesen
44
35
Megyék
Érintett települések, telephely szerint Lakitelek
Százhalombatta
Külső védelmi gyakorlatok A gyakorlatok célja: az irányító törzs felkészítése és gyakoroltatása – a polgármesterrel történt egyeztetés alapján a vezetési törzsgyakorlatok végrehajtásába a külső védelmi tervben érintett társszervek (rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ, környezetvédelem stb.) képviselői is bevonásával. A gyakorlatokon feldolgozott témakörök: - a külső védelmi terv életbeléptetése; - a védelmi igazgatás szerveinek tájékoztatása; - az azonnali lakosságvédelmi rendszabályok meghatározása; - a súlyos baleseti helyzet felmérése, a mentés-kárelhárítás erő-eszköz szükséglete meghatározása; - a külső segítségkérés, -fogadás, együttműködés feladatainak meghatározása; - a mentésben résztvevő szervezetek riaszthatósága; - a nyilvánosság tájékoztatása; - más, a külső védelmi tervben foglalt feladatok. Egységes szakmai végrehajtása érdekében belső szabályzó és a külső védelmi terv gyakorlatok lebonyolítását segítő útmutató került kadásra; A végrehajtás 2004. július-december között került lebonyolításra külön terv szerint.
Lakossági tájékoztatás Ü Z E M E L T E T Ő
ÜZEMELTETŐ ÜZEMELŐ ÜZEM
ÚJ ÜZEM
Bejelentés, Biztonsági jelentés
Kérelem, biztonsági jelentés Változtatási kérelem, kiegészítő bizt jelentés
HATÓSÁG H A T Ó S Á G
Ö N K O R M Á NY Z A T
L A K O S S Á G
Bejelentés 33.§. (1)
Tájékoztat az engedélyezési eljárás megindításáról 34.§.(1), Korm 16. § (1)
VESZÉLYEZTETETT TELEPÜLÉS POLGÁRMESTERI HIVATALA
Engedélyezés, 30.§ (1), Változtatás 34.§(2)
Bejelentés vagy kérelem, (kiegészítő) biztonsági jelentés, hirdetmény
BM OKF területi szerve
HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE 8 napon belül A biztonsági jelentésről és a külső védelmi terv koncepciójáról 16 §. (1) PASSZÍV TÁJÉKOZTATÁS 21 napig
NYILVÁNOS MEGHALGATÁS A BJ megérkezésétől számított 3545 nap között
JEGYZŐKÖNYV Polgármester veszi fel, 8 napon belül megküldi az érintetteknek
BM OKF Helyi szerve
Lakossági tájékoztatás Üzem specifikus lakossági tájékoztatók kiadása A 2004. évi Seveso feladatok végrehajtására jóváhagyott ütemterve szerint 2004. április 30-ig kellett elkészíteni az üzem specifikus lakossági tájékoztató kiadványokat. Végrehajtás: • A BM OKF általános lakossági tájékoztató kiadványt készített 4000 példányban, amely szétosztásra került a területi szervek részére, akik eljuttatták az iskolák és közintézmények részére. • Az üzem specifikus lakossági tájékoztató kiadvány-tervezetek kidolgozásához – a megyei igazgatóságok munkája segítése érdekében – a BM OKF segédletet készített. • Az érintett hivatásos katasztrófavédelmi területi szervek elkészítették az illetékességi területükhöz tartozó felső küszöbértékű veszélyes üzemekhez kapcsolódó üzem specifikus lakossági tájékoztató kiadványokat – 35 településen, településenként 50-50 példányban.
Lakossági tájékoztatás
5
Lakossági tájékoztatás
5
2005. Évi főbb feladatok • A hatósági engedélyezési és felügyeleti rendszer működtetésének tovább folytatása. • A felügyeleti ellenőrzési program alapján a veszélyes üzemek helyszíni ellenőrzésének megkezdése. • A hatósági feladatokkal párhuzamosan az új Seveso szabályozás hazai jogharmonizációja. • A végrehajtást biztosító intézményrendszer fejlesztése. • Az új szabályozás hatálybalépése által mintegy 40-50 új üzem bejelentkezésének felülvizsgálata. • A külső védelmi tervezés területén az ideiglenes tervek véglegesítése. • A külső védelmi tervek alkalmazásában érintett megyei és helyi szakállomány továbbképzése. • A külső védelmi terv begyakorlások végrehajtása.
A Katasztrófavédelmi törvény módosítása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzése szemszögéből
I. Európai Uniós szabályozás: A Tanács 1996. december 9-i 96/82/EK Irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről (Seveso II. Irányelv)
A súlyos ipari baleset-megelőzéshez kapcsolódó alapvető jogszabályok: II. Hazai szabályozás: - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat.); - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet (R.); - a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (MBF) veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet.
A közelmúlt súlyos balesetei: Helyszín
Baleset jellege
Időpont
Következmények
Nagybánya, Románia
Tiszai cianid- és nehézfémszennyezés
2000. február
Jelentős környezeti kár
Enschede, Hollandia
Robbanás petárdagyárban
2000. május
22 halott, 947 sebesült
Toulouse, Franciaország
Robbanás műtrágyagyárban
2001. szeptember
29 halott, 700 sebesült, 2 MD Euro kár
Az EU szabályozás változása: - 2003. decemberében az Európai Parlament és a Tanács módosította a Seveso II. Irányelv rendelkezéseit; - A Seveso II. Irányelv módosításáról szóló 2003/105/EK Irányelv (hatályba lépett: 2003. december 31-én); - A tagállamok 2005. július 1-jéig kötelesek meghozni azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Irányelvnek megfeleljenek.
Hazai jogalkotás: Előkészítés:
Döntés:
• BM OKF
• Országgyűlés
• MMBH • Ipar • Ipar érdekképviselete
• Kormány • (BM)
A módosításokkal érintett területek (1) I. Az uniós módosítások fő csoportjai a Kat tv. esetében: 1. Tárgyi hatály kiterjesztése: a) a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási tevékenységekre, kiemelten a vegyi vagy termikus feldolgozásban, tárolásban résztvevő veszélyes anyagokat; b) egyes hulladéklerakó létesítményekre, kiemelten a veszélyes anyag jelenlétére, amely a hulladékok vegyi vagy termikus feldolgozása során keletkezik; 2. Dominóhatással kapcsolatos feladatok bővülése: a) az érintett üzemeknek összhangba kell hozniuk a baleset megelőzési célkitűzéseiket, a biztonság irányítási rendszerüket és a belső védelmi terveiket, b) a hatóságnak az intézkedéseiről tájékoztatást kell adnia a külső véd. tervezésben érintetteknek és a lakosságnak; 3. Hatósági feladatok kiterjesztése: a) a hatóságnak végeznie kell a súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos műszaki szervezési stb. információk gyűjtése mellett a balesetekre vonatkozó adatok gyűjtését és azokat nemzeti jelentésében meg kell jelenítenie; 4. Vélemény nyilvánítás bővülése: a) az érintett önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belüli fejlesztések során a lakossági vélemény nyilvánítás lehetőségét; 5. Üzemeltetői kötelezettségek kiterjesztése: a) az üzemeltetőnek a balesetek megelőzése és esetleges baleseti hatások enyhítése mellett az okozott környezeti károk helyreállítására is intézkednie kell; b) az üzemeltetőnek a hatóság részére a balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást kell adnia a balesetek közép és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a hasonló balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről, c) az üzemeltetőnek azt is be kell jelentenie ha a veszélyes anyagok fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik.
A módosításokkal érintett területek (2) II. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján Kat. tv. esetében tett módosítási javaslatok: 1. Fogalom meghatározások pontosítása: a) a Seveso II. Irányelv definícióinak megfelelő átfogalmazások (pl. biztonsági elemzés, jelentés, kockázat, veszélyes anyag, vesz. ipari üzem, vesz. létesítmény, dominóhatás); b) veszélyességi övezet fogalmának megjelenítése mivel az csak a Rendeletben szerepelt; 2. Fogalomhasználat egységesítése: a) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek esetében, b) veszélyes ipari üzem esetében, 3. A Kat. tv. és a Rendelet rendelkezései közötti összhang megteremtése: a) a védendő adatot tartalmazó biztonsági elemzésre vagy jelentésre vonatkozó szabályozás törvényi megjelenítése; b) a biztonsági dokumentációk vizsgálata során a dominóhatással kapcsolatos szabályozás megjelenítése; c) a biztonsági elemzések meghatározott időszakonkénti, de legalább ötévenkénti felülvizsgálatának tv-i rögzítése, 4. Jogvégrehajtást segítő új elemek: a) amennyiben az üzemeltető súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben nem tesz eleget a jogszabályban meghatározottaknak, a hatóság ezek megtételére kötelezheti; b) az üzemeltető köteles a súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készített jelentést a hatóság részére megküldeni, aki azt a szakhatóság részére megküldi.
A módosításokkal érintett területek (3) III. A Rendelet módosítása: 1. 2. 3. 4. 5.
Az Irányelvben megváltozott anyagmennyiségeknek megfelelő módosítások. Eljárási szabályok, dokumentálási szabályok egyszerűsítése (pl. hatósághoz benyújtandó iratok, BJ és BE tartalmi követelményei). A jelentési rendszer egyértelművé tétele az esetleges baleset bekövetkeztekor (üzemeltető kötelezettségei). Településrendezéshez kapcsolódó követelmények pontosítása, veszélyességi övezet kijelölése, fejlesztések az üzemek körül. Hatóság döntésének kiszámíthatóbbé tételét elősegítő rendelkezések a jogbiztonság elvének, valamint az uniós szabályok érvényesülése érdekében (pl. bejelentkezési határidők, ún. F-N görbe).
A módosításokkal érintett területek (4) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
(Áe.)
törvény (Ket.)
1.
A hatóságnak a helyszíni ellenőrzésről (szemléről) készített jegyzőkönyvet az üzemeltető részére 30 napon belül kell megküldeni.
2.
A hatóság a biztonsági jelentés és elemzés hiányosságai esetén az üzemeltetőt 45 napon belül hiánypótlásra hívja fel, illetve a biztonságos üzemeltetés feltételeinek bizonyításáig a hatóság tevékenységet korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
3.
A szakhatóság 30 napon belül a hatóságot értesíti a hiánypótlás szükségességéről.
4.
A védendő adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe és elemzésbe csak az eljárásban érintettek tekinthetnek be, illetve nyilvánosság számára készített biztonsági jelentésről, elemzésről másolat csak csak korlátozottan adható
Az Országgyűlés és a Kormány a jogszabály-módosítási javaslatokat 2005. decemberében elfogadta és hatályba lépett a 2006. évi VIII. törvény, illetve a 18/2006. (I.26.) korm. rendelet
Az Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezmény
Az Egyezmény bevezetésének helyzete • A Kormány 2408/1995. számú határozatával létrehozta az Ipari Baleset-megelőzési Nemzeti Központot. • Nemzeti Illetékes Hatóság feladatait BM OKF-en az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály (Határon Túli Balesetek Nemzeti Központja) végzi. • Az Egyezmény 2000 április 19-én lépett hatályba. Ezáltal Magyarország az Egyezmény részesévé vált. • Az 1999-ben megalkotott Kat. tv. IV. fejezetével, és ennek végrehajtási - 2/2001 (I. 17.) - kormányrendeletével eleget tettünk jogharmonizációs feladatainknak. • A Kormány a 128/2001. (VII. 13) rendeletével döntött az Egyezmény magyarországi alkalmazásáról. • Kétoldalú katasztrófavédelmi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények létrehozása. • Regionális és határ menti együttműködés.
A katasztrófavédelem veszélyes áru szállítással kapcsolatos megelőzési és balesetelhárítási tapasztalatai
Bevezetés - Gazdasági fejlődés (uniós csatlakozás) Ö A veszélyes anyagok jelenlétének növekedése Ö A veszélyes anyagok szállításának növekedése
Jelenlegi helyzet • Vegyi anyagok szállítása – speciális terület • Közúti szállítás túlsúlya • Fokozódó vegyipari termelés, az úthálózat fejlődése nem követi • Veszélyes hulladékok szállítása Baleset bekövetkezésének lehetősége növekszik
A veszélyes áru szállítással kapcsolatos balesetek Beavatkozások veszélyes anyag jelenlétében (eset) Szállítás
Év
egyéb
Beavatkozások veszélyes anyag jelenlétében (%) Össz.
közúti
vasúti
össz.
1999.
39
3
42
80
122
2000.
77
5
82
166
248
2001.
108
4
112
220
332
2002.
54
4
58
235
293
2003.
2004.
73
87
6
5
79
92
277
316
356
408
Szállítás
Év
egyéb
Össz.
közúti
vasúti
össz.
1999 .
93
7
34
66
100
2000 .
94
6
33
67
100
2001 .
96
4
34
66
100
2002 .
93
7
20
80
100
2003 .
92
8
22
78
100
2004 .
95
5
23
77
100
A veszélyes áru szállítással kapcsolatos balesetek - folyamatosan
nő a veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozások száma (az elmúlt 10 évben mintegy 5-6szorosára) - 48 féle veszélyes anyag (ebből 18 veszélyes áru szállítással kapcsolatos) - nagyon nagy számú és kockázatú - ismeretlen anyagnál történt beavatkozás (8%) - rendkívül veszélyes anyagnál történő beavatkozás (9%). - Elsődleges eszköz :
MEGELŐZÉS !
Jogi szabályozás rendszere Közúti szállítás: •
1979. évi 19. Trv. ADR kihirdetése, hatályba léptetése
•
20/1979. (IX.18.) KPM. rend . ADR „A” és „B” mellékletek
•
48/2003. (VII.24.) GKM. rend. ADR legutóbbi módosítása
•
122/1989. (XII.5.) MT. rend. különösen veszélyes anyagok szállításának szabályozása
Jogi szabályozás rendszere 95/2001. (VI.15.) Korm. rend. -
útvonal kijelölés, 122/1989.(XII.5.) MT. rend. módosítása → BM OKF
1/2002. (I.11.) Korm. rendelet - veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzése → BM OKF
2/2002. (I.11.) Korm. rendelet - biztonsági tanácsadó kinevezése és képesítése → BM OKF
Jogi szabályozás rendszere Vasúti szállítás: 12/1990. (IV.30.) KÖHÉM rend. – RID kihirdetése PROBLÉMA: a vasúti szállítások felügyelete kizárólag a MÁV által végzett önellenőrzéssel történik. Vízi szállítás: 2/1982. (II.2.) KPM rend. – ADN kihirdetése (ADNR) PROBLÉMA: korszerűtlen, nem minden érintett ország csatlakozott. MEGOLDÁS: az új európai megállapodás (ADN) hazai bevezetése – OGY határozat az ADN megerősítésére. JAVASLAT: Jogszabály alkotás az érintett hatóságoknak (ezen belül a BM OKF és területi szervei) a veszélyes áruk vasúti és vízi szállításának ellenőrzésébe való bevonására
Útvonal kijelölések 122/1989. (XII.5.) MT rend. – bizonyos veszélyes árut közúton csak a hatóság által kijelölt útvonalon szabad szállítani → BM OKF véleménye alapján PROBLÉMA: a jogszabály nem szakhatóságként nevesíti a BM OKF-et az éves engedélyek túl hosszú időintervallumra adnak jogosultságot (az útvonalon időközben keletkezett akadályokat útelterelés, útfelbontás stb. nem tudja kezelni) MEGOLDÁS: jogszabály módosítása a felvetett problémák kezelésére
Szempontok az útvonal kijelölésében: • a szállítmány gyors célhoz érése, illetve áthaladása az ország területén • közúti forgalmat ne zavarja • a lakosság, az élővilág és az épített környezet lehető legkisebb veszélyeztetése
→ Kockázatok csökkentése - AUTÓPÁLYÁK, AUTÓUTAK, ELSŐRENDŰ FŐÚTVONALAK - lehetőleg ne érintsen: közúti aluljárót, többszintes közúti kereszteződést, hidat, nagy forgalmú csomópontot, lakó-, üdülő övezetet, közigazgatási és egészségügyi intézeteket, veszélyes ipari övezeteket, kereskedelmi központokat, természetvédelmi területeket
Útvonal kijelölések A BM OKF-re érkezett adatok alapján az útvonal kijelölés véleményezésében az ügyeleti szolgálatok 2001-ben (VIII-XII. hó) 31, 2002-ben 370, 2003-ban 706 alkalommal, 2004-ben 669 alkalommal vettek részt.
Az útvonalkijelölések száma 800 700 600 500 db
400 300 200
Az adatok az útvonal kijelölésre kötelezett szállítások száma tekintetében 2003-ig nagymértékű emelkedést mutatnak, azonban a tavalyi évben kismértékű csökkenés volt tapasztalható.
100 0
2001.
2002.
2003.
2004.
IV. né.
19
101
257
74
III. né
12
73
126
79
II. né
0
107
172
241
I. né.
0
89
151
275
Útvonal kijelölések Megyén belüli szállítás – mindössze 3 megyében (Csongrád, Fejér, Veszprém) 2002.
21% (80 eset)
2003.
40% (285 eset)
2004.
25% (168 eset)
A szállított veszélyes áruk jellemzői: - mennyisége: 12600 tonna (2002), 13460 tonna (2003), 10848 tonna (2004) - leggyakrabban előforduló veszélyesanyagok: salétromsav és egyes gázkeverékek - legveszélyesebb anyagok: klór, hidrogén-fluorid Leginkább igénybevett útvonalak: M0; M1; M3; M5; 3, 5, 8 számú főutak
Útvonal kijelölések 2002-ben adataink szerint jelentős a belföldi szállítás aránya. 2003-ban a külföldre irányuló szállítások száma emelkedett. A magyarországi létesítmények közötti szállítás teszi ki azonban a legnagyobb részt, míg a szállítások kisebb része külföldről magyarországi létesítménybe irányul, vagy tranzit szállítás. 2004-ben emelkedett a belföldi szállítások száma, az előző évhez képest. A behozatal és a tranzit szállítás kb. felére csökkent.
Útvonalkijelölés 2002.
Útvonalkijelölés 2003.
tranzit 2%
tranzit 1% export im port 5% 15%
tranzit 4% e xport 33%
m agyarországi 79%
Útvonalkijelölés 2004.
im port 10%
export 16%
m agyarors zági 53%
im port 4%
m agyarországi 79%
A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése A veszélyes áruk közúti szállítási biztonságának növelése érdekében a BM OKF és területi szervei – a megyei közlekedési felügyeletekkel, illetve a rendőrséggel egyeztetve – folyamatosan tervezik és hajtják végre a veszélyes áruk közúti szállításának, illetőleg a szállítással foglalkozó telephelyek ellenőrzését. Az ellenőrzések száma területi szervenként nagy szórást mutat : 11 – 72 ell/év (2004. év) Az ellenőrzések fokozása indokolt.
Végrehajtott ellenőrzések száma 345
350 300
328
344
300 266
235
250 200 150 100 50 0 I.fé.
II.fé. 2002.
I.fé.
II.fé. 2003.
I.fé.
II.fé. 2004
A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése A rendőrség, a katasztrófavédelem és a közlekedési felügyeletek által végzett veszélyes áru szállítás közös ellenőrzésének bevezetése a biztonság fokozásának, a szabályok betartásának irányába hat. A relatív hibaszám alakulása
-A szabálytalan szállítások számának csökkenése -A nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb cégek többnyire megfelelnek -A legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb vállalatok gépjárműveinél -A hibák sokszor halmozottan jelentkeznek
0.8 0.6 0.4 0.2 0 hibaszám
2002
2003
2004
0.71
0.68
0.57
hiba/gjm ű
A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése -2002-2003-ban a magyar szállítók Hibás szállítások alakulása harmada, a külföldi szállítók negyede 2003 2004 nem felelt meg valamilyen magyar szállító 34% 27% szempontból az előírásoknak. -Ez a trend 2004-re megfordult. Összességében javuló tendencia. Leggyakoribb hibák:
külföldi szállító összes
25% 33%
31% 27%
a fuvarokmányok, az írásbeli utasítás, nem szabályos jelölés, bárcázás a figyelmeztető jelzőeszköz, rögzítés szivárgás tűzvédelmi eszközök, személyi védőfelszerelések.
A veszélyes áruk szállításának ellenőrzése
Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink javaslatára az intézkedéseket a szabálytalanságok kijavítására hatáskörüknél fogva a rendőrség, a közlekedési felügyelet vagy a vámhatóság képviselői foganatosították, ami többségében szabálysértési eljárás kezdeményezésében, esetenként szignalizáció küldésében nyilvánult meg
A szabálytalanságok szankcionálása 250
helyszíni bírság
194
200
feljelentés, szabálysértési eljárás
164
157 150 100 50
szóbeli figyelmetetés, helyszínen korrigálás
109 97 96 76 59 40 22
80 81 70 52
43 8
5
más hatóságnak javaslattétel intézkedésre szignalizáció
19 egyéb
0 2002.
2003.
2004
Továbblépési lehetőségek Balesetek kivizsgálásának javítása Ellenőrzés a nem jelölt gépjárműveken is Külföldi szabálysértők szankcionálása (Közlekedési Főfelügyelet) Telephelyi ellenőrzések fokozása ADR 2005. – továbbképzés Módszertani Útmutató kiadása
Továbblépési lehetőségek Önálló ellenőrzési és szankcionálási jogkör bevezetése STATINFO cd felhasználása Speciális tanfolyamok
- szankcionálás - rögzítési előírások - veszélyes hulladékok
Konferencia
Széleskörű együttműködés -
Hatóságok között Ö ORFK Ö KvVM Ö Közlekedési Főfelügyelet Ö Vám- és Pénzügyörség Országos Parancsnoksága
-
Szakszolgálatok Ö Országos Meteorológiai Szolgálat
-
Szakmai Szervezetek Ö VTE - Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadók Szakmai Egyesülete Ö Magyar Vegyipari Szövetség - VERIK Ö MKFE – Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Ö Magyar Ipari Gáz Szövetség
Együttműködési megállapodás - 2003. augusztus – kapcsolatfelvétel Ö megyénként 1-2 fő tapasztalattal rendelkező egyesületi tag felajánlása a szakmai munka segítésére - 2004. február – megbeszélés Ö az együttműködés lehetséges területeinek meghatározása - 2004. május – Szakmai Nap Ö a BM OKF bemutatkozása - 2004. augusztus – egyeztetések Ö EMÜ szövegének véglegesítése - 2004. október 12. – EMÜ aláírása
Az együttműködés célja és területei Az együttműködés célja: Ö a katasztrófák következményeinek csökkentése Ö a katasztrófák megelőzése
Az együttműködés területei: • jogszabályi keretek között az információk és adatok cseréje; • szakmai feladatok végrehajtása, eszközök, szolgáltatások igénybevétele; • oktatás – továbbképzés, szakmai felkészítés; • kutatás – tudományos tevékenység; • egyéb.
Összefoglalás • Magyarországon a veszélyes áruk szállításának szabályozása a nemzetközi gyakorlathoz igazodik • Fejleszteni szükséges a katasztrófavédelem hatósági tevékenységét • Az együttműködő szervezetek közötti kommunikációs platform tovább erősítése, hatékonyabb koordináció
Köszönöm a figyelmet!
