MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1
Villamos berendezésekkel kapcsolatos balesetek Svájcban Tárgyszavak: munkabaleset; áramütés; statisztika; esettanulmány; Svájc.
Áramütés okozta balesetek adatai A svájci Erősáramú Berendezések Felügyelete 2002-ben 114 baleseti bejelentést fogadott, ebből 106 minősült munkabalesetnek. 2002ben 5 halálos kimenetelű balesetet okozott a villanyáram (ezek közül 4 volt munkabaleset), ez valamivel több, mint az elmúlt 10 év átlaga (1. ábra). Az összesen öt 2002. évi halálos áramütés közül három a négy nyári hónapban következett be. munkabalesetek
egyéb balesetek
6
a balesetek száma
5 4
1,6
1,8 2
1,2
1,6
1,2
3 2
3,4
2,8
3,2
3,6
3,8
3,4
1 0 1993-1997
1994-1998
1995-1999 1996-2000 időszak
1997-2001
1998-2002
1. ábra Elektromos áram okozta balesetek Svájcban 1993 és 2002 között, öt éves csúszóátlaggal
Ezzel a 2002-ben jelentett, áramütés okozta munkabalesetek 3,8%-a volt halálos – 60%-a pedig három napnál hosszabb munkaképtelenséget vont maga után –, míg az országos statisztikai kimutatás szerint a 2002. év összes, 203 000 munkabalesete közül 196, azaz 0,1% volt halálos. A 2002. évi villamos munkabaleseteket elemezve azok öt fő okát állapították meg: • munkamódszer figyelmetlen kiválasztása, kockázatbecslésének elmaradása; • feszültség alatt levő tárgyak közelében végzett munka közben az 50110-1 sz. EN-szabványban előírt távolságok be nem tartása; • a munkabiztonsági szabályok be nem tartása; • a személyi védőfelszerelés viselésének elhanyagolása; • elégtelen útmutatás, ellenőrzés és kommunikáció. Ismert a villamos berendezésekkel végzett munka öt klasszikus alapszabálya: • a szakaszolók nyitása és kikapcsolása, • biztosítás visszakapcsolás ellen, • meggyőződés feszültségmentességről, • rövidre zárás és földelés, • védelem a feszültség alatt maradt szomszédos szakaszok ellen. A feszültség alatti tárgyak közelében végzett munka közben a tapasztalatok szerint a szakemberek igen kevés gondot fordítanak a veszélyzónákra, különösen az 5. szabályt hagyják gyakran figyelmen kívül. A berendezés egyik részének feszültségmentesítése után meg kell győződni arról, hogy a feladatot végző személy nem tud-e eközben belépni egy másik rész feszültség alatti zónájába.
Példák a közelmúltban bekövetkezett balesetekre Rövidzárlat teljesítménymegszakító visszahelyezésekor Egy összetett termelő üzemrészben hajtóművet kellett cserélni. Az új motor kisebb teljesítményű lévén, a teljesítménymegszakító cseréje is szükséges volt. A megszakítókat 2–8 tagból álló csoportokban csatlakoztatják a 1600 A-es gyűjtősínhez kompakt gyűjtősíneken és zárlatkapcsolóval felszerelt tápegységen keresztül.
A feladattal megbízott vállalat a cseréhez nem látta szükségét az egész berendezés kikapcsolásának, így azt két villanyszerelője feszültség alatt végezte el. Egyikük a teljesítménymegszakítók csatlakozásainak megszüntetése céljából a drótok eltávolítása után csavarhúzóval kilazította az első megszakítót, majd bal kezébe fogva ki akarta azt húzni lefelé. Ekkor hatalmas detonáció kíséretében erős ívfény villant fel. A távolabb álló szerelő vállánál fogva vonszolta ki kollégáját a helyiségből, miközben az egész berendezésben rövidzárlatok és elektromos ívek jöttek létre. Az érintett másodfokú égést szenvedett az alkarján. A balesetet elemezve megállapítható, hogy miközben a szerelő ki akarta húzni a feszültség alatt lévő teljesítménymegszakítót, a kompakt gyűjtősínek elmozdultak, ezáltal zárlat jött létre a megszakító fésűs érintkezői között, aminek hatását a szerelő nyilván alábecsülte. Kívülállók veszélyeztetése, szigeteletlen leágaztatás Egy szerelő súlyos áramütést szenvedett, amikor megbízást teljesítve, egy föld alatti garázsban le akart szerelni egy tűzvédelmi fémdobozt. Ez úgy történhetett meg, hogy a doboz érintkezett egy szigeteletlen kábellel. Kiderült, hogy a tápvezetékként szolgáló kábelt előzőleg a fogyasztói oldalon leágaztatták, szigeteletlenül hagyva a lefejtett végeket. Feszültségen kívülinek hitt berendezések szétszerelése Egy villanyszerelő tanuló a műhelyvezető engedélyével megkezdte egy összetett berendezés leszerelését, mégpedig a huzalok csipesszel történő szétvágásával. Az egyik vezeték elmetszésekor ívfény alakult ki, amely súlyos égési sebeket okozott a tanuló jobb kezén. Ebben az esetben „feszültségmentes munka” elvégzését irányozták elő (az 50110 sz. EN-szabvány 1. munkamódszere szerint). A felelős szerelő tehát megszüntette a berendezés hálózati betáplálását (1. biztonsági szabály) és a feszültség alá való visszahelyezés ellen gondoskodott teljesítménymegszakítóról (2. biztonsági szabály), de nem győződött meg róla, hogy a rendszerben valóban sehol sincs feszültség (3. biztonsági szabály). Így maradtak benne feszültség alatti elemek.
Azt hitték, hogy a berendezésnek a munka zónájában levő részei nincsenek feszültség alatt Egy ipari épület egyik emeletén tervezett nagyobb arányú átalakítás az elektromos rendszer átrendezését és részleges cseréjét is szükségessé tette, beleértve az időközben végrehajtott elektronikai fejlesztés igényeit is. Éppen ez utóbbi kívánta meg, hogy az átalakítások közben elkerülhetetlen, és az egyes elhatárolható részegységeken felváltva végzett áramtalanítás minél rövidebb időt vegyen igénybe. A sietség következtében történhetett meg, hogy a szerelő véletlenül egyszerre érintett meg bal kezével egy feszültség alatti és egy földelt elemet. A kisülés görcsbe rántotta a kezét és a karját annyira, hogy saját erejéből nem volt képes kiszabadulni a veszélyzónából, de mellette dolgozó munkatársa azonnal felismerte a helyzetet, ruhájánál megragadva kirántotta belőle és megmentette az életét. Ezúttal is elmaradt a feszültségmentesség ellenőrzése a munkavégzés egész területén. (3. biztonsági rendszabály). A kolléga gyors elsősegélynyújtása meghatározó jelentőségű volt, de megjegyzendő, hogy a balesetet szenvedett szerelő munkaöltözete és gumitalpú lábbelije mérsékelte a testén áthaladt áram erősségét. Balesetek a vasúti felső és munkavezetékek övezetében Svájcban 2002-ben ezen a területen hat baleset következett be, ebből két halálos kimenetelű. A hat baleset közül kettő – ebből az egyik halálos véget ért – nem munkabaleset volt, mindkettőt kiskorúak szenvedték el. A többi baleset a vasút alkalmazottait érte – vagy figyelmetlenségből vagy mert rosszul értelmezték a rendszerek kapcsolási vázlatát.
A balesetek leggyakoribb lehetséges okai A statisztikák kiértékelése alapján a balesetek fő okai: • a közvetlen érintkezések elleni alapvédelem hiánya, elégtelensége vagy hibái; • a közvetett érintkezések elleni alapvédelem hiánya, elégtelensége vagy hibái; • hiányzó kiegészítő védelem, pl. a differenciális/maradékárammegszakítóé.
A statisztikák elemzéséből az is megállapítható, hogy a hibák és hiányok gyakran észlelhetők a berendezések kritikus részein, pl. nedves zónákban. Villamos berendezések átvételekor végzett 4967 (az előző évben 4698) ellenőrzés során 694 (758) esetben, azaz 14 (16)%-ban találtak hibát. A rendszeres időszaki ellenőrzések alkalmával 3382 (5811) eset közül 1545 (2100) esetben, azaz 46 (36)%-ban találtak hibát. A 1. táblázat a leggyakrabban észlelt hibatípusokat foglalja össze (egy ellenőrzéskor több hiba is előfordulhatott.) 1. táblázat A rendszeres ellenőrzések alkalmával leggyakrabban észlelt hibák, Svájc, 2002 Észlelt hibák (példák) Ideiglenes villamos berendezések Az érintésvédelem nincs rákötve a leágazási pontra A védelem elszakadt vezetéke Háromfázisú váltakozó áram fordított fázissorrendje Túlméretezett olvadóbiztosíték Hibás árammegszakítók Földelés nélküli világítótestek és egyéb fémkészülékek Hibás alkatrészek Hiányzó vagy hibás védőlemezek Károsodott világítótestek vagy nem megfelelő csatlakozások Hiányzó vagy hibás fejű olvadó betét Meghibásodott leágaztatások A leágazásoknál hiányzó védőkontaktus vagy -persely Rosszul rögzített leágazások és árammegszakítók Elégtelen jelölés Szigeteletlen vezetékek az elérhetőségen belül A zuhanyozóból vagy fürdőből elérhető leágazások
Hibaszám (előző év) 721 (908) 516 (848) 323 (436) 283 (530) 234 (669) 214 (364) 214 (406) 170 (344) 145 (655) 142 (678) 137 (384) 137 (503) 126 (248) 124 (359) 121 (721) 113 (369) 100 (210) Összeállította: Dr. Boros Tiborné
Franz, A.; Keller, J.: Savoir tirer les lecons des accidents. = Bulletin SEV/AES, 94. k. 23. sz. 2003. nov. 21. p. 22–30. Kirchsteiger, C.: Trends in accidents, disasters and risk sources in Europe. = Journal of Loss Prevention in the Process Industries, 12. k. 1. sz. 1999. p. 7–17.
