SÚLYOS BALESETEK MEGEL ZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKIT ZÉSEK ÉS ELVEK

TARTALOMJEGYZÉK 0.

EL ZMÉNYEK .................................................................................................................................... 5

1.

SÚLYOS BALESETEK MEGEL ZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKIT ZÉSEK ÉS ELVEK ..... 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET ................................................................................................................. 6 VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE . 6 ÜZEMVEZETÉS ..................................................................................................................................... 7 VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE ...................................................................................................................... 7 VÉDELMI TERVEZÉS ............................................................................................................................. 7 BELS AUDIT ÉS VEZET SÉGI ÁTVIZSGÁLÁS .......................................................................................... 8

2. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................ 10 2.1 TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEK BEMUTATÁSA ........................................................................................ 10 2.1.1 A lakott területek jellemzése ..................................................................................................... 11 2.1.2 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények ......................................... 11 2.1.3 Különleges természeti értékek ................................................................................................... 11 2.1.4 Súlyos baleset által potenciálisan érintett közm vek.................................................................. 11 2.1.5 Forgalmi adatok bemutatása .................................................................................................... 12 2.1.6 Szomszédos gazdálkodó szervezetek, ipari- és mez gazdasági tevékenységek............................. 13 2.1.7 A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetek ............ 13 2.1.8 Üzemen kívüli más üzemeltet k által folytatott veszélyes tevékenységek és lehetséges hatásaik .. 13 2.2 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ............................................... 13 2.2.1 Meteorológiai jellemz k ........................................................................................................... 13 2.2.2 Geológiai jellemz k.................................................................................................................. 14 2.2.3 Hidrológiai jellemz k ............................................................................................................... 14 2.3 TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS, SÚLYOS BALESETB L ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE .............................................................................................................................. 15 3.

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA .................................. 16 3.1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................................ 16 3.2 A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM RENDELTETÉSE ........................................................ 17 3.3 F BB TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ÉS A GYÁRTOTT TERMÉKEK FELSOROLÁSA ................................. 17 3.4 A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA, A MUNKAID ÉS A M SZAKSZÁM ................................................................. 18 3.5 A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK ......... 18 3.6 A JELEN LÉV VESZÉLYES ANYAGOK AKTUÁLIS LELTÁRA.................................................................... 19 3.7 A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMBEN TERVEZETT TECHNOLÓGIÁK ............................... 21 3.7.1 Keményít üzemcsoport ............................................................................................................ 21 3.7.2 Cukor üzemcsoport .................................................................................................................. 23 3.7.3 A kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok ..................................................................... 26 3.7.4 A technológia védelmi és jelz rendszereinek leírása ................................................................ 26 3.7.5 A normál üzemvitelt l eltér üzemi állapotok............................................................................ 28 3.7.6 A veszélyes anyagok tárolása, id szakos tárolás ....................................................................... 28 3.7.7 Telephelyen belüli szállítás....................................................................................................... 29 3.7.8 Kárment és mentesít anyagok................................................................................................ 29

4.

A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGHEZ TARTOZÓ TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA ............. 30 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 4.13

KÜLS ELEKTROMOS- ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK .............................................................................. 30 KÜLS VÍZELLÁTÁS ........................................................................................................................... 30 FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉN ELLÁTÁS ................................................................. 30 BELS ENERGIATERMELÉS, ÜZEMANYAG ELLÁTÁS ÉS EZEN ANYAGOK TÁROLÁSA ................................ 30 BELS ELEKTROMOS HÁLÓZAT ........................................................................................................... 31 TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS ............................................................................................ 31 MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK ......................................................................................... 31 T ZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT....................................................................................................................... 31 HÍRADÓ RENDSZEREK ........................................................................................................................ 31 S RÍTETT LEVEG ELLÁTÓ RENDSZEREK ........................................................................................ 31 MUNKAVÉDELEM .......................................................................................................................... 31 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS .............................................................................. 31 VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK ........................................ 32

Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 2/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

4.14 4.15 4.16 4.17 4.18 4.19 4.20 4.21 4.22 4.23 4.24 4.25

ELS SEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENT SZERVEZET.................................................................................... 32 BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT ............................................................................................................... 32 KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT .................................................................................................. 32 ÜZEMI M SZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT ...................................................................................... 32 KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁSI SZERVEZET........................................................................................... 32 JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG ....................................................................................... 33 LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT ............................................................................................................ 33 SZENNYVÍZHÁLÓZATOK ................................................................................................................ 33 ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK ................................................................................................... 33 T ZJELZ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKEL RENDSZEREK ................................................... 33 BELÉPTET ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁST ÉRZÉKEL RENDSZEREK .................................................... 33 DISZPÉCSER SZOLGÁLAT ................................................................................................................ 34

5. A VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNYEK VESZÉLYAZONOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓK .......................................................................................................................................... 35 5.1 MEGALAPOZÓ ELEMZÉS ..................................................................................................................... 35 5.1.1 Üzemazonosítás, jelenlév anyagok .......................................................................................... 35 5.1.2 Az üzem létesítményekre történ felosztása ............................................................................... 36 5.1.3 Kiválasztási- és jelz számokon alapuló megalapozó elemzés..................................................... 37 5.2 RÉSZLETES TECHNOLÓGIA-ELEMZÉS, A SÚLYOS BALESETI ESEMÉNYEK LEHET SÉGÉNEK BEMUTATÁSA 47 5.2.1 Összeköt SO2 vezeték az Áztató üzem és a Vegyszertároló tartálypark között [SO2 vezeték] ...... 47 5.2.2 Vegyszertároló tartálypark [935].............................................................................................. 47 5.2.3 Tartálypark [840] .................................................................................................................... 48 6.

A SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE ................................ 60 6.1 KÖVETKEZMÉNYELEMZÉS .................................................................................................................. 60 6.1.1 SO2 vezeték sérüléséb l származó következmények .................................................................... 60 6.1.2 Vegyszertároló tartálypark sérüléséb l származó következmények............................................. 63 6.1.3 IBC tároló és tölt -lefejt ......................................................................................................... 64 6.1.4 Etanol tartályok ....................................................................................................................... 72 6.1.5 Etanol közúti tölt .................................................................................................................... 82 6.2 DOMINÓHATÁS ELEMZÉS .................................................................................................................... 94 6.2.1 Bels dominóhatás elemzés ...................................................................................................... 94 6.2.2 Küls dominó hatáselemzés ...................................................................................................... 95 6.3 KOCKÁZATELEMZÉS .......................................................................................................................... 96 6.3.1 Egyéni kockázat ....................................................................................................................... 97 6.3.2 Társadalmi kockázat meghatározása ........................................................................................ 98 6.4 IPARBIZTONSÁGI ÉRTÉKELÉS .............................................................................................................. 99

7. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA .................................................................. 100 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9 7.10 8.

VESZÉLYHELYZETI VEZETÉS LÉTESÍTMÉNYEK ................................................................................... 100 A VEZET ÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE ................................... 100 AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE .................................... 100 A VESZÉLYHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI .................................................................. 101 TÁVÉRZÉKEL RENDSZEREK ............................................................................................................ 101 A HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS DÖNTÉS-EL KÉSZÍTÉST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK .............. 101 A BELS BEAVATKOZÓ SZERVEK EGYÉNI VÉD ESZKÖZEI .................................................................. 101 A BELS BEAVATKOZÓ SZERVEK SZAKTECHNIKAI ESZKÖZEI .............................................................. 101 A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELS ÉS KÜLS ER K ÉS ESZKÖZÖK ................................................... 101 BELS VÉDELMI TERVVEL KAPCSOLATOS OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS BEGYAKOROLTATÁS ...................... 101

A BIZTONSÁGI ELEMZÉS ELKÉSZÍTÉSÉBE BEVONT TANÁCSADÓ SZERVEZET ........... 103


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet

Üzemazonosítási adatlapok Biztonsági adatlapok (csak elektronikus formában) Veszélyes anyagok felhasználási és tárolási helye Programszámítási eredmények (szcenárió riport fájlok) (csak elektronikus formában) Telepítési tanulmányterv (csak elektronikus formában) Technológiai PFD rajzok (csak elektronikus formában) Tanácsadó szervezet igazoló dokumentumai (csak elektronikus formában)

TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK T-01 T-02 T-03

Topográfiai térkép Telephelyi helyszínrajz zoltóvíz hálózat


0. El zmények A Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki közigazgatási területén Gabona feldolgozó üzemet kíván létesíteni a Tiszapüspöki Ipartelepre, mint ipari gazdasági és általános mez gazdasági terület besorolású beépítetlen területre. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1.§-ában és 1. mellékletében megadott kritériumoknak megfelel en a Tisza-TK Projekt Kft. építési engedélyezési fázisban lév tárgyi Gabona feldolgozó üzeme az alsó küszöbérték veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek kategóriájába sorolandó. Tárgyi Rendelet tartalmi és formai feltételei alapján, a Tisza-TK Projekt Kft. jelen dokumentáció keretében készítette el a Gabona feldolgozó üzemre vonatkozó el zetes Biztonsági elemzését. A Rendelet 8.§-ának értelmében, a Biztonsági elemzés tartalmi és formai követelményeit a Rendelet 4. mellékletének 1.2. pontja tartalmazza. Jelen Biztonsági elemzés tartalmi megállapításai az építési engedélyezési fázisban lév Gabona feldolgozó üzem 2015. június havi tervállapotát rögzítik. Tekintettel arra, hogy a Biztonsági elemzés készítése és a tervez i munka bizonyos szakaszai párhuzamosan zajlottak, ezért a Biztonsági elemzés és az engedélyezésre benyújtott tervek között kisebb eltérések lehetnek, melyeket a Gabona feldolgozó üzem katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásának második ütemében benyújtandó Biztonsági elemzés és Bels védelmi terv mindenképpen figyelembe fog venni.


1. Súlyos balesetek megel zésével kapcsolatos célkit zések és elvek A Tisza-TK Projekt Kft. súlyos balesetek veszélyének csökkentésével kapcsolatos célja, hogy az általános m ködés során a baleseti és egészségkárosítási kockázatot az elvárható legalacsonyabb szinten tartsa, illetve a személyi- és anyagi károkkal, károsodásokkal járó, nem tervezett eseményeket megel zze. A Társaság minden t le elvárhatót megtesz a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari kockázatok csökkentéséért, továbbá az esetlegesen bekövetkez nem kívánatos események hatásainak mérsékléséért. A Tisza-TK Projekt Kft. elkötelezett a min ség-, környezet-, egészségvédelmi és biztonsági alapelveit, védelmi filozófiájában a jogszabályi megfelel ségre. Ennek értelmében a társaság az üzem környezetének, a telephely és az ott dolgozók, valamint a küls vállalkozók biztonságának megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A jogszabályi megfelelés biztosítása érdekében a Tisza-TK Projekt Kft. az el írások változásait folyamatosan figyelemmel kíséri, a hatályos jogszabályokat nyilvántartja, illetve az érintetteket a változásokról haladéktalanul értesíti. Az ügyvezet – a társaság munkavállalóival együtt – elkötelezi magát annak érdekében, hogy a Társaság tevékenységének min ségén és környezeti hatásain felül, teljes mértékben megfeleljen a munkahelyi egészségvédelmi- és biztonsági követelményeknek, illetve a megrendel k elvárásainak és a társadalom követelményeinek. A Társaság elkötelezi magát a folyamatos javítás gyakorlata mellett, dokumentált eljárások bevezetésével és fenntartásával folyamatosan gondoskodik arról, hogy felderíthet k és teljesíthet k legyenek azok a jogi és egyéb vállalt követelmények, amelyek a tevékenységek és szolgáltatások környezeti tényez ivel, biztonsági követelményeivel kapcsolatosak. A szolgáltatások színvonalas teljesítése érdekében a Társaság megkülönböztetett figyelmet fordít a jogszabályok maradéktalan betartására, az elvárások változását követ rugalmasságra, a megrendel i igények kielégítésének pontosságára, a környezet megóvására, valamint a telephelyen jelenlév küls s vállalkozások-, a szomszédos gazdálkodó szervezetek- és saját munkavállalói egészségének és biztonságának szavatolására. 1.1

Szervezet és személyzet

A Tisza-TK Projekt Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megel zésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehet vé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megel zésére a Tisza-TK Projekt Kft. különös hangsúlyt fektet, ezért az érintett személyek megfelel felkészültségét rendszeres, tervezett képzésekkel biztosítja. A képzések köre kiteljed az új belép k kötelez biztonsági alapoktatására, minden munkatárs rendszeres ismétl képzésére, a speciális képzettséget igényl munkakörökben dolgozókra, valamint a telephelyen tevékenyked küls s vállalkozások alkalmazottaira is. 1.2

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása érdekében a TiszaTK Projekt Kft. osztályozza a kockázatokat és kézben tartásukat körültekint en megtervezi. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 6/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

Az alkalmazott módszerek összhangban állnak a m ködési tapasztalatokkal és a kockázat kézbentartására alkalmazott intézkedésekkel, melyek folyamatos felügyelet alatt történnek. Jelen Biztonsági elemzésben elvégzett kockázatelemzés, a kockázat menedzsment elemeinek, a fokozatosság elvének és a hazai jogszabályi követelményeknek megfelel en, az Európai Uniós elvárások alapján került alkalmazásra. 1.3

Üzemvezetés

A súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan a Tisza-TK Projekt Kft. vezetése tisztában van a tervezett technológiák és a majdan jelenlév anyagok veszélyességével, illetve környezeti, egészségi és biztonsági kockázataival. Tudatosan vállalva a tulajdonosok, a munkavállalók, a telephelyen tevékenyked küls s vállalkozások, a szomszédos gazdálkodó szervezetek, a környez lakosság, illetve a környezet iránti felel sséget a Társaság vezetése az alábbi alapelvek szerint irányítja a telephely m ködését: szaki és gazdasági lehet ségeikhez mérten mindent megtesznek a veszélyes anyagokból és technológiákból származó környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok folyamatos csökkentése érdekében, a súlyos balesetek elleni védekezés során els dlegesen a megel zésre törekszenek, a veszélyes anyagok beszerzése, tárolása, kezelése és felhasználása során, illetve a veszélyes technológiák üzemeltetése kapcsán a mindenkor hatályos jogszabályok maradéktalan betartását alapkövetelménynek tekintik, munkavállalóikat folyamatosan képzik, tudatosítják bennük a tevékenységükkel kapcsolatos veszélyeket, felkészítik ket az esetleges balesetek során rájuk háruló teend kre, a balesetek elhárítására, illetve következményeik mérséklésére szolgáló m szaki védelem eszközeit és munkatársaik egyéni véd eszközeit folyamatosan hiánytalan és kifogástalan állapotban tartják, ennek biztosítására szigorú ellen rz mechanizmusokat m ködtetnek. A Tisza-TK Projekt Kft. szabályozni kívánja mindazon folyamatait, illetve tevékenységeit, amelyek a súlyos balesetek szempontjából meghatározóak lehetnek. Ezen szabályozások rögzítik az egyes feladatok és m veletek végrehajtásának módját, felel seit és a betartandó ködési kritériumokat a balesetek, illetve vészhelyzetek megel zése érdekében. 1.4

Változások kezelése

A telephelyen tervezett változtatások és keresztülvitt intézkedések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek és szükség esetén javító intézkedések kerülnek foganatosításra. A Tisza-TK Projekt Kft. soron kívül felülvizsgálja Biztonsági elemzését és Bels védelmi tervét, amennyiben: a telephelyen olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növel vagy a védelmi rendszert érint hatása van, a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséb l levont tanulságok vagy a m szaki fejl dés következtében új információk állnak rendelkezésére, a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszer bb módszerek erre okot adnak, veszélyes anyagokkal kapcsolatosa súlyos baleset bekövetkezése esetén. 1.5

Védelmi tervezés

A veszélyek következményeinek elhárítására a Tisza-TK Projekt Kft. a használatba vételi engedélyezési eljárás során – 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 7/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

megfelel – Bels védelmi tervet készít. A Tisza-TK Projekt Kft. súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltártja és megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, er ket és eszközöket. A Társaság majd megteremti a Bels védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennem feltételt, a megfelel szaktechnikai véd felszerelésekkel és eszközökkel felszereli a védekezésben érintett munkavállalókat, valamint biztosítja a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát. A Tisza-TK Projekt Kft. a telephelyén majdan tevékenyked küls s vállalkozások munkavállalói felkészítésben, oktatásban részesülnek, a gyakorlatok végrehajtásában részt vesznek, illetve a riasztás, egyéni védelem és elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak lesznek. A védelmi szervezet felkészültségét a Tisza-TK Projekt Kft. fels vezetése rendszeresen fogja ellen rzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érint rendelkezéseit a Társaság fels vezetése azonnal foganatosítja. A Bels védelmi terv, illetve a kapcsolódó bels szabályozók majdani felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a Biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Bels védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítani fogja. 1.6

Bels audit és vezet ségi átvizsgálás

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést és a hatások csökkentését szolgáló irányítási rendszer megfelel m ködését, a küls és bels el írások betartását, a kit zött biztonsági célok és programok id arányos teljesítése rendszeres, el re megtervezett, szisztematikus bels auditokkal kerülnek majd ellen rzésre. A bels auditok során feltárt vagy más módon felszínre került biztonsági hiányosságok megszüntetésére, az el írásoknak megfelel állapotok visszaállítására és a problémák ismételt el fordulásának megakadályozására helyesbít intézkedéseket fognak foganatosítanak. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek majd. Az eseményb l fakadó tapasztalatok alapján megel intézkedések kerülnek megvalósításra az ismételt el fordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethet más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó bels szabályozók. A Tisza-TK Projekt Kft. fels vezetése évente legalább egyszer átvizsgálja és értékeli az irányítási rendszer súlyos balesetek elleni védekezés teljesítményét, m ködését és eredményességét. A vezet ségi átvizsgálás kiterjed a biztonsági célok és programok teljesülésének értékelésére, a következ id szak céljainak meghatározására. A Tisza-TK Projekt Kft. rendszeres id közönként felül fogja vizsgálni a rendszer dokumentumait, eljárási utasításait és munkautasításait. A feltárt nem megfelel ségeket, valamint az újbóli el fordulás lehet ségét megszünteti. Ennek érdekében a meghatározza a Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 8/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

nem megfelel ségek kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos, valamint valamely hatás csökkentésére tett javító intézkedéseket, továbbá helyesbít és megel tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására vonatkozó felel sségi- és hatásköröket. A m ködés alapeleme a folyamatos fejlesztés, amelynek érdekében rendszeres méréseket, ellen rzéseket kell majd végezni, illetve figyelemmel kell kísérni és értékelni a súlyos balesetek elleni védekezési teljesítményt. Alapvet en törekedni kell a teljesítménymutatók javítására, ezáltal a biztonsággal kapcsolatos teljesítmény növelésére. Az irányítási rendszer teljesítményének értékelésére indikátormódszert szükséges alkalmazni, amely a szervezet biztonsági teljesítményét mér számok (indikátorok) segítségével számszer síti.


2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és környezetének bemutatása A felülvizsgálat során hangsúlyt azon lakossági és ipari területek adtainak aktualizálására fektettünk, amelyek feltehet en a Tiszta-TK Projekt Kft. tevékenységéb l származó halálozásra vonatkozó katasztrófakockázati zónán belül helyezkednek el. Vizsgálandó területként a helyi adottságokból és korábbi tapasztalatainkból kiindulva az üzemet körülvev legfeljebb 1-2 kilométeres sugarú kört érdemes figyelembe venni a bemutatás során. A környezetben található települések közül az uralkodó meteorológiai viszonyok figyelembe vételével becsülhet és számítható hatás szempontjából els sorban Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és Szajol emelend ki. A Tisza-TK Projekt Kft. célja gabona feldolgozó üzem létesítése Tiszapüspökiben a 4-es és 46-as utak keresztez dése mellett lév területen. A terület Tiszapüspökit l délre, Szajoltól keletre megközelít leg 3 km távolságra, Törökszentmiklóstól nyugati irányban kb. 2 km-re, Tiszapüspöki és Törökszentmiklós települések közötti területen helyezkedik el. A területet délr l a 4. út (illetve a jelenleg építés alatt álló M4 gyorsforgalmi út), keletr l a Tiszapüspökit Törökszentmiklóssal összeköt közút, míg a többi térrészen szántóföldek határolják. A tervezett létesítményhez legközelebb található épületek keleti és DK-i irányban találhatóak. Az üzem helyszínét l a Tisza mintegy 4 km-re, a folyó Szajoli-holtága 1 km-re nyugatra található. Az üzemt l keletre kb. 500 m-re folyik a Karancs-ér.

Az üzem tervezetett helyszíne

2.1 Területrendezési elemek bemutatása Az üzem környezetének területrendezési jellemz it, a leginkább látogatott intézményeket, a Tisza-TK Projekt Kft. által potenciálisan érintett közm veket, valamint az üzem környezetében m köd gazdálkodó szervezeteket az alábbiakban mutatjuk be. A Tisza-TK Projekt Kft. közigazgatásilag Tiszapüspökihez tartozik. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 10/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

2.1.1 A lakott területek jellemzése Az üzem környezete túlnyomó részt szántóföld jelleg . Az üzemet nyugat fel l Szajol, északról Tiszapüspöki, keletr l Törökszentmiklós városrészei ölelik körbe. Az üzemet Észak fel l a Törökszentmiklóst és Tiszapüspökit összeköt közút határolja, délr l pedig a 4. számú út. A területhez legközelebb fekv épület a keleti irányban lév GIP-1 besorolású tanya, mely távolsága a terület keleti oldalától mintegy 200 méter. A területhez a legközelebb fekv lakó ingatlan a Törökszentmiklós Szolnoki út 17. (329 Hrsz.) szám alatt fekv lakóház, melynek távolsága a terület legközelebbi határától mintegy 1600 méter és mely lakóház Lf-4 falusias lakóterület besorolásba esik. 2.1.2 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Az üzem 1 km-es körzetében nem található tömegek tartózkodására alkalmas létesítmény, közintézmény. 2.1.3 Különleges természeti értékek A Tisza melletti terület Natura 2000 természetvédelmi területek közé sorolt, az üzemt l ÉNYra kb. 3 km-re található a Közép-tiszai tájvédelmi körzet. Egyéb ingatlanok környezeti, természeti, m emléki és egyéb jogszabályi védettség alá nem esnek.

Természetvédelmi területek Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

2.1.4 Súlyos baleset által potenciálisan érintett közm vek A meglév közm vek (hálózatok és m tárgyak, vízellátás, szennyvízelvezetés, vezetékes gázellátás, távközlés, kábeles m sorszórás) számára a helyigényt – véd távolsággal együtt – az utak szabályozási szélességén belül biztosították. A területen ivóvíz vezeték, elektromos föld- és légkábelek, gázvezeték valamint távközlési vezetékek találhatóak majd meg. 4-es út mellett halad Magyarország egyik f gázvezetéke, továbbá a villamos hálózat több Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 11/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

nagyfeszültség vezetéke is itt lépi át a 4-es utat. A település külterületén vízelvezet és öntöz csatornák találhatók. Ezeket nyílt földmedr és zárt átereszek alkotják. 1. sz. táblázat Közm jellege

Kezel neve

Címe

Ivóvíz ellátó hálózat

Tiszamenti Regionális Vízm vek Zrt.

Gázelosztó hálózat

TIGÁZ Zrt.

Telefon hálózat

T-Com Magyar Telekom Rt.

5000 Szolnok, Kossuth L. út 5. 5000 Szolnok, Thököly út 79. 5000 Szolnok, Madách u. 2-4. 4047 Debrecen, Bethlen Gábor u. 1 5000 Szolnok, Verseghy u.3.

Elektromos hálózat Csapadékvíz elvezet hálózat Országos közutak Helyi utak

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Jászladány Nagyközség Üzemeltetési és Vagyonkezel Intézmény Magyar Közút Nonprofit Zrt. JNSZM-i Területi Igazgatóság Tiszapüspöki Község Önkormányzata

5211 Tiszapüspöki, út 93. 5000 Szolnok, Pet fi S. u. 7-11. 5211 Tiszapüspöki, út 93.

2.1.5 Forgalmi adatok bemutatása Az érintett utak többségében kis forgalmú szórt vagy földút. Az üzem az országos közutak közül a Tiszapüspökihez vezet 32127 számú közutat és az üzemt l délre elhelyezked 4. sz. els rend f út érinti. A környez kisebb utcák forgalma elhanyagolható a f útvonal forgalmi adatai mellett. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2013. évi forgalomszámlálási adatai alapján a 4. sz. els rend útvonalra és 32127 számú közútra vonatkozó forgalmi adatokat az alábbiakban közöljük. A Tiszta-TK Projekt Kft.-hez tartozó referenciaszakasz a 4. sz. els rend f útvonal, R160393B és C160395 azonosítóval rendelkez állomásai és a 32127 számú közút, C160396 és V160331 azonosítóval rendelkez állomásai között található. A forgalomszámlálás adatai szerint a 4. sz. els rend f útvonal napi járm forgalma a referenciaszakaszon 8619 db (11634 egységjárm /nap) volt, amely 4922 db személygépkocsi, 1636 db kistehergépkocsi, 117 autóbusz, 1896 db tehergépkocsi és 41 db motorkerékpár és 2 kerékpár szerint oszlott meg. A forgalomszámlálás adatai szerint a 32127. sz. közút napi járm forgalma a referenciaszakaszon 960 db (1043 egységjárm /nap) volt, amely 579 db személygépkocsi, 175 db kis tehergépkocsi, 40 autóbusz, 53 db tehergépkocsi, 21 db motorkerékpár és 89 db kerékpár szerint oszlott meg. Üzemt l a vasúti közlekedés kb. 2 km-re délre található, a MÁV 100-as számú nemzetközi vonala. Egy esetleges súlyos ipari baleset esetén a környez utakon, szükséges lehet a forgalom ideiglenes felfüggesztésére.


Tiszta-TK Projekt Kft. környezetének közút-hálózati térképe Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

2.1.6 Szomszédos gazdálkodó szervezetek, ipari- és mez gazdasági tevékenységek Az üzem környezetében nagyobb részt szántóföldek találhatók, jelenleg ipari tevékenység a területen és a terület közelében nem folyik. 2.1.7 A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetek Az üzem 1 km-es körzetében nem található olyan gazdálkodó szervezet, amely nem került figyelembe vételre a társadalmi kockázat számítása során. 2.1.8 Üzemen kívüli más üzemeltet k által folytatott veszélyes tevékenységek és lehetséges hatásaik A Tisza-TK Projekt Kft. környezetében nem található más olyan üzem, amely veszélyes tevékenységet folytat vagy nem-kívánt hatás érinthetné általa a vizsgált üzem m ködését. 2.2 A veszélyes ipari üzem természeti környezetének bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetével kapcsolatban a terület meteorológiai, legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemz it, valamint a telephely által esetlegesen érintett természeti és m emléki értékeit az alábbiakban részletezzük. 2.2.1 Meteorológiai jellemz k Tiszapüspöki a mérsékelten meleg-száraz és meleg-száraz övek határán elterül Szolnokiártér kistájon található. A h mérséklet évi középértéke 10,2-10,3 °C, a nyár maximumok átlaga 34,4 °C, a téli minimumok átlaga pedig -17 °C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 480-500 mm, így a kistája az ország egyik legszárazabb területe. A kistáj ariditási indexe 1,44 körüli, a leggyakoribb szélirány az É, ÉK-i, míg az átlagos szélsebesség 2,5 m/s.


2.2.2 Geológiai jellemz k A Szolnoki-ártér kistáj 85 és 91 m közötti tszf-i magasságú tökéletes síkság. A domborzat 70%-a az ártéri szint síkság orográfiai domborzattípusába sorolható. A kistáj domborzati képét és morfológiai formáit a futásirányát sokat változtató Tisza és Zagyva határozta meg. A felszínt elhagyott folyómedrek, morotvák rendkívül gazdag hálózata borítja. A pannon után rendkívül dinamikusan süllyed felszínt az Északi-középhegységb l érkez folyók töltötték fel, f ként finom szem (iszapos, agyagos) üledékkel. A pleisztocén rétegek vastagsága a 400 métert is eléri. A kistáj felszín közeli üledékeinek dönt többsége már a Tiszához és a Zagyvához kapcsolódó holocén öntésiszap, öntésagyag. Az EU tagországaként Magyarországon is érvényben van az Unió egységes földrengés szabványa az Eurocode-8 (MSZ EN 1998-1). Ez a szabvány egységes tervezési metodikát ír el az Unió egész területén, amely alapján minden építményt úgy kell tervezni, hogy az élettartama (általában 50 év) alatt 10% valószín séggel el forduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírjon. A Tiszapüspöki környékén található területekr l elmondható, hogy földrengés veszélyeztetettségük nem haladja meg a hazai átlagot, annál alacsonyabb értéket mutat. A potenciális max. szeizmicitás 7° MS, az Európai Unió egységes földrengés szabványa (Eurocode 8) alapján e térség 2-s és 3-s zóna határába esik.

Magyarország szeizmikus zónatérképe Forrás: Tóth L, Gy ri E, Mónus P, Zsíros T, 2006. Seismic Hazard in the Pannonian Region.

2.2.3 Hidrológiai jellemz k Az üzem helyszínét l a Tisza mintegy 4 km-re, a folyó Szajoli-holtága 1 km-re nyugatra található. Az üzemt l keletre kb. 500 m-re folyik a Karancs-ér. A kistáj teljes területe a Tisza árterét képezi. Az árvizek f id szaka a kora nyár, míg a kisvizek sszel és télen gyakoriak. A Tisza hullámterét védgátak kísérik. Az id szakos belvizek elvezetését csatornahálózat biztosítja. A területen többségében mesterséges állóvizek, halastavak és tározók találhatóak, de gyakoriak a meandertavak is. A talajvíz átlagos mélysége Tiszapüspöki környékén 4-6 méter, mennyisége nem számottev , kémiai jellege alapján kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvizek mennyisége a területen 1/s*km2 felett van. A kistáj nagy geotermikus gradiens értéke miatt sok a termálviz Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 14/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

kút, amelyek átlagos h mérséklete 60-62 °C. 2.3 Természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetb l adódó veszélyeztetettsége A telephelyen számos környezetre veszélyes anyag is felhasználásra kerül majd. Ezen anyagokkal kapcsolatos környezetterheléssel járó súlyos balesetb l származó veszélyeztetés fennállása esetén azonban a Tisza-TK Kft. részér l több feltétel is biztosított lesz, hogy a környezetre káros anyag ne okozzon környezetterheléssel járó súlyos baleseti eseménysort. A telephely olyan m szaki kialakítással fog rendelkezni, amely garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó szabályzók is rendelkezésre fognak állni, a kikerült környezetre veszélyes anyag összegy jtését, mentesítését vagy más módon történ ártalmatlanítását lehet vé tev eszközök és a leírását tartalmazó szabályzók rendelkezésre fognak állni, a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltételei biztosítottak lesznek, valamint a telephely kárelhárító szervezete felkészült lesz a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja majd.


3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 3.1 Általános információk A Tisza-TK Pojekt Kft. Tiszapüspökiben a 4-es és 46-as utak keresztez dése mellett lév területen valósul meg. A tervezett beruházás zöldmez s területen valósul meg, helyszíne jelenleg mez gazdasági m velés és részlegesen földkitermelés alatt áll, a más célú hasznosítás iránti eljárás elindult. Cégnév: Székhely címe: Telephely címe: Üzem levelezési címe: A Kft. vezet je: Telefon:

Tisza-TK Projekt Kft. 6500 Baja, Szabadság út 150. Tiszapüspöki Ipartelep 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt 4. 16. emelet Dr. Zahola-Pollák Vanda, ügyvezet igazgató +36 (56) 815-820

A létesítmény területén az alábbi épületek, építmények lesznek megtalálhatóak: 2. sz. táblázat Számozás

Rajzi elnevezés

Funkció

600

A keményít üzemcsoport részei nedves takarmány fogadó nyitott szín Kukorica fogadó- és tisztító üzem silókkal Takarmány és kukorica raktár épület Áztató, rl és nedves keményít üzem Áztató tartályok 4 db 1000 m3-es elektromos Csíraszárító üzem CGF szárító üzem Glutén szárító üzem elektromos A Cukor üzemcsoport részei Központi üzemi blokk

710 750 702 810

Gabona feldolgozó és takarmány üzemek Gabona fogadó üzem nyitott szín Technológia Gabonaraktár Malom és áztató üzem (Fsz + emelet) Technológia Trafóház Csíraszárító üzem Takarmányszárító üzem Glutén szárító üzem Trafóház üzemek Központi üzemi blokk Trafóház Üzemi tartálypark Kamiontölt Keményít szárító üzem Fermentáló üzem

820

Desztilláló üzem

840 900 910 920 950 960 970

Tartálypark Energia üzemek Friss víz üzem medencék Víztorony és tüzivíz Friss vízüzem Szennyvíz üzem Kazánüzem

610 600 620 630 640 650 700-800 700

Cukor üzemi tartálypark Késztermék kamiontölt Keményít szárító üzem Alkoholfermentáló üzem Alkoholdesztilláló üzem (el - és utódesztillálók) Alkohol tartálypark és denaturáló üzem Az Energia üzemcsoport részei Friss víz üzem Víztorony (glóbusz 36m 750 m3) Kazántápvíz üzem Szennyvíz üzem Biomassza kazán üzem


Számozás

Rajzi elnevezés

Funkció

935 990 923 400 410 400 420 430 440 450 470 480 490

Vegyszertároló tartálypark Transzformátor állomás víz Kiegészít létesítmények: Mérlegház és parkoló Úthálózat, közm Min ségellen rz laboratórium Irodaház és öltöz (Fsz + em) Vezérl épület Karbantartó m hely Segédanyag raktár Készáru raktár Szelektív gy jt

Vegyszertároló tartálypark Transzformátor és villamos blokk tornyok Kiegészít létesítmények: Mérlegház és parkoló Úthálózat, közm vel Min ségellen rz laboratórium Irodaház és öltöz Vezérl épület Karbantartó m hely Vegyszer raktár Készáru raktár Szelektív hulladékgy jt

A telephely helyszínrajzát a T-02. sz. térkép ismerteti. 3.2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése A TISZA-TK Kft. célja gabona feldolgozó üzem létesítése. Az üzem napi 1500 tonna kukoricát dolgoz fel, f termékei fruktóz-glükóz szirup (izocukor), szirupok, keményít , továbbá nagy tisztaságú gyógyszer és vegyipari alkohol, melléktermékei glutén (kukorica fehérje), kukorica csíra és rostos takarmány (CGF). Az üzem ún. nedves kukorica feldolgozó technológiát és folyamatos áztató illetve fermentáló egységeket tartalmaz. Energia ellátásában kiemelten támaszkodik a megújuló er források alkalmazására, az üzem h illetve g zigényét lágyszárú biomassza (nád, kukoricaszár, szalma, stb.) tüzelésével állítja el . 3.3

bb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek felsorolása

Az üzem f termékei 1000 t/nap glükóz-fruktóz szirup (HFCS), 170 t/nap keményít szörp, 100 t/nap natív keményít és 1200 hl/nap alkohol. A volumenek az egyes üzemek maximális kapacitásait jelölik. Ezen volumenek összességében mintegy 2400 t/nap kidarálással egyenérték ek. A f termékek felhasználása az üdít - és szeszesital gyártás, söripar, süt ipar, édesipar, fermentációs- és gyógyszeripar, papíripar területén történik. Az üzem melléktermékei takarmányok (CGF és Glutén), továbbá élelmiszeripari alapanyag (Csíra). A melléktermékek mindig a kidarált kukoricával arányos mennyiségben keletkeznek. Az üzem az alábbi táblázatban található alapanyagok és segédanyagok segítségével a lentebb feltüntetett késztermékeket állítja el .


3. sz. táblázat ALAPANYAG Kukorica KÉSZTERMÉKEK Keményít tej, Csíra, Glutén (CGM), Rosttakarmány (CGF), Nedves CGF, CGF por, CGF pellet, Nagy tisztaságú etanol, Etanol, Izocukor termékek, Natív keményít , Keményít szirupok, HFCS, Hasznosítható tisztítási hulladék kukoricából, Hulladék takarmányok komposztálási célra

SEGÉDANYAGOK Kén-dioxid, Kénsav, Habzásgátló, Nátriumhidroxid (regeneráláshoz és tisztításhoz), Ívszita tisztító vegyszer (tisztításhoz), Dobsz vászonmosó vegyszer (tisztításhoz), Fert tlenít vegyszer (tisztításhoz), Propionsav, Alfa-amiláz enzim, Amiloglügozidáz enzim, Kálciumklorid, Sósav, Salétromsav, Na-hipoklorit, Ultraclean UC II, Granulált aktív szén, Porszén, Kovaföld (2 fajta), Rögzített glükóz izomeráz enzim, Magnézium-szulfát, Nátrium-metabiszulfit, Kalcium-karbonát

A termelés alapanyaga tehát minden esetben a kukorica, amely különböz folyamatokon keresztül jut el a különböz végtermékek el állításáig.

gyártási

3.4 A dolgozók létszáma, a munkaid és a m szakszám Az üzem területén 8 és 12 órás folyamatos m szakban fognak dolgozni, a jellemz létszám 50 /m szak. A nappali id szakban ezen felül további 100 f jelenlétével lehet majd számolni. Az üzem területén el reláthatólag további 100 f küls s karbantartó tartózkodhat, valamint a szállítást végz kamionsof rök száma is elérheti a napi 120-150 f t. A telephelyen éjjel-nappal portaszolgálat fog m ködni. Az váltják egymást, egy m szakban 2 f látja el a szolgálatot.

rök várhatóan 3 m szakban

3.5 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások A veszélyes anyagok kezelését és tárolását a Tisza-TK Kft. kell gondossággal, a gyártók ajánlásai szerint fogja végezni, illetve a helyszínen gyártott termékek kezelését és tárolását utasításokban fogja szabályozni. A veszélyes anyagok telephelyre történ beszállítása várhatóan közúton történik. A nem ömlesztett állapotban érkez vegyszereket a szállító gépkocsiról targoncával, kisebb kiszerelés esetén kézi er vel rakják majd le, és helyezik el a raktárakban. Telephelyen belül az alap-és segédanyagok a raktárakból az üzemekhez – halmazállapotuktól és mennyiségükt l függ en – cs vezetékben, tartályban (pl. IBC) és egyéb kisebb kiszerelésekben juthatnak majd el. A szállításhoz targoncát illetve kézikocsit fognak használni. Az üzemekb l a termékek raktárra adása szintén hasonló módon történik majd. A szállítási útvonalak a gyártelep egész területén aszfalt burkolatúak lesznek. Az ömlesztett vegyszerek helyi tárolótartályba kerülnek betöltésre. A Tisza-TK Kft. üzembe helyezését követ en az anyagmozgatás során a kezelés, tárolás, átfejtés és szállítás vonatkozásában a min ségbiztosítási szempontokon túlmen en, azokkal összhangban biztosítja az anyagmozgatást végz k és környezetük megfelel védelmét. A vállalat törekszik arra, hogy a kézi anyagmozgatást minimalizálva az elvárható technikai és szaki fejlettség gépeket, berendezéseket, technológiákat, valamint gépelrendezést alkalmazzon.


A gyárban felhasznált anyagokat fedett, félig fedett vagy nyitott raktártérben fogják tárolni. A nagyobb mennyiségben tárolt folyékony vegyszereket kárment vel ellátott zárt tartályban helyezik el. 3.6 A jelen lév veszélyes anyagok aktuális leltára A telephelyen jelenlév veszélyes anyag maximális mennyiségét a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. és 2. melléklete alapján közöljük. 4. sz. táblázat A/1 adatlap: ÜZEMADATOK – VESZÉLYES ANYAGOK A nevesített Nemzetközileg elfogadott egyértelm veszélyes azonosítása H anyag (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, Jelen lév A besorolásnál mondatok, maximális figyelembe vett megnevezése kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) ADR (az 1. mennyisége küszöbmennyiség szerinti (tonna) (tonna) melléklet CAS IUPAC kereskedelmi fizikai forma osztályozás 2. táblázat szám név megnevezés alapján) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 74-98-6 cseppfolyósított H220 0,115 50 18. PB 106-97Pébégáz gáz 8 Acetilén gáz H220 0,1 5 19. Acetilén 74-86-2 (oldott) Nátrium768125. Oxigén hipoklorit folyadék H400 1,2 200 52-9 oldat 150 g/l 41. NátriumNátrium7681hipoklorit hipoklorit folyadék H400 1,2 200 52-9 oldat oldat 150 g/l

5.

6.

2-metil-1Denaturáló78-83-1 izo-butanol folyadék H226 propanol szer I-butanol

3

Denaturálóizopropil67-63-0 2-propanol folyadék H225 szer isopropilalkohol

3

P5.c zveszélye s folyadékok P5.c zveszélye

A besorolásnál figyelembe vett küszöb-mennyiség (tonna)

4.

Az 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti osztályba sorolás

fizikai forma

3.

ADR osztály

kereskedelmi megnevezés

2.

H monda-tok

IUPAC név

1.

CAS szám

A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése (az 1. melléklet 1. táblázat alapján)

A/2 adatlap: ÜZEMADATOK-VESZÉLYES ANYAGOK A veszélyes anyag 1. melléklet 1. táblázat 1. Nemzetközileg elfogadott egyértelm oszlopa szerinti azonosítása veszélyességi osztályba (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, sorolása a H mondatok kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével

Jelen lév maximális mennyisége (tonna)

5. sz. táblázat

7.

8.

4

5000

3,93

5000


6.

2-metil-2Denaturáló75-65-0 terc-butanol folyadék H225 propanol szer T butanol

Metil-etilketon

78-93-3 2-butanon

Etil-acetát

141-78-6 etil-acetát etil-acetát folyadék H225

Izopropilacetát

1isopropyl108-21-4 metiletilfolyadék H225 acetate acetát hidrogénperoxid 35 folyadék H271 %

Hidrogénpero 7722-84-1 xid 35 % Kéndioxid 7446-09-5 100% Etanol

metil-etilfolyadék H225 keton

kén-dioxid

64-17-5

etanol

Ecetsav 98% 64-19-7

ecetsav

gáz

H331

etanol absz. folyadék H225

ecetsav

folyadék H226

7. s folyadékok P5.c zveszélye 3 3,875 s folyadékok P5.c zveszélye 3 4 s folyadékok P5.c zveszélye 3 27 s folyadékok P5.c zveszélye 3 4,36 s folyadékok P8. Oxidáló folyadékok 5.1 1,1 és szilárd anyagok H2. Akut 2 87,48 toxicitás P5.c zveszélye 3 3950 s folyadékok P5.c zveszélye 8 1 s folyadékok

A besorolásnál figyelembe vett küszöb-mennyiség (tonna)

5.

Jelen lév maximális mennyisége (tonna)

4.

Az 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti osztályba sorolás

fizikai forma

3.

ADR osztály

kereskedelmi megnevezés

2.

H monda-tok

IUPAC név

1. alkohol

CAS szám

A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése (az 1. melléklet 1. táblázat alapján)

A/2 adatlap: ÜZEMADATOK-VESZÉLYES ANYAGOK A veszélyes anyag 1. melléklet 1. táblázat 1. Nemzetközileg elfogadott egyértelm oszlopa szerinti azonosítása veszélyességi osztályba (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, sorolása a H mondatok kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével

8.

5000

5000

5000

5000

50

50

5000

5000

A Tisza-TK Kft. telephelyén el forduló, az elemzésbe bevont anyagok azonosítását, azaz a Rendelet 1. sz. melléklete alapján jelenlév nek tekintend veszélyes anyagok megnevezését, betárolt maximális küszöbmennyiségeit, veszélyjeleit, H-mondatait, veszélyességi osztályba sorolását és azonosítását az 1. sz. melléklet, a vonatkozó Biztonsági adatlapokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 20/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

3.7 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben tervezett technológiák 3.7.1 Keményít üzemcsoport 3.7.1.1

Kukorica fogadás, és tisztítás (61)

A kukorica fogadása közúton történik. A közúton érkez kukorica mérlegelés és min sítés után a síktárolóba vagy a közúti fogadóba kerülhet leborításra. Ezt követ en a rácsos padozaton keresztül ürül le az épület alatt található bunkerbe, innen rédler továbbítja egy serleges anyagmozgató berendezéshez, ami a tisztító berendezésekhez szállítja a kukoricát. Tisztítás után a kukorica a 2 db 12000 m3-es silóba kerül betöltésre. 3.7.1.2

Áztató üzem (62)

Az áztatás ellenáramban, folyamatos áztatókádakban történik. A száraz kukorica belép a rendszer egyik végén, az ellenkez végén pedig a 0,15-0,18 %-os (1500-1800 ppm-es) SO2 tartalmú áztatóvíz. Az üzembe a SO2 1”-os, 300 m hosszú, 6 bar nyomású vezetéken keresztül érkezik a 80 m3-es acéltartályból a 935-ös számú létesítményb l. Az áztatóvíz áthalad 4 db 1000 m3-es folyamatos áztató kádon, miközben a SO2 tartalma csökken, de n a tejsav és oldott anyag tartalma. Az áztatókádak kettesével páronként párhuzamosan vannak kialakítva, miközben az áztatás teljesen párhuzamosan történik bennük, egymástól teljesen függetlenül. A töltésük és az ürítésük páronként közös vezetéken keresztül valósul meg. A kukorica silókból kitároló rédler a kukoricát a mix-tartályba viszi, ahol az 1:5 arányban a keveredik a kádak tetején leválasztott transzportvízzel. A használt áztatóvizet puffer tartályban tárolják. A kukorica a mixtartályból hidraulikus transzport szivattyúk segítségével a folyamatos áztatókádak tetejébe kerül. A friss áztatóvíz a keményít üzemi transzportvízb l és az MST szeparátor fels elfolyásából képz dik, melyet egy külön puffertartályban tárolnak. A friss áztatóvizet a kádak alján körgy kön és fúvókákon keresztül injektálják be, ezért az áztatás ellenáramú. A mintegy 15 DS% használt áztatóvizet a szeszüzembe küldik alapanyagként. Amennyiben a szesztermelés áll, lehet ség van a használt áztatóvizet közvetlenül is bepárolni és a CGF takarmányra tenni ugyanezen CSL MVR bepárlón. Ez esetben lehet CCSL termékgyártást is lefolytatni amennyiben a bepárló alapanyagtartályában a tejsav fermentációt lefuttatják. 3.7.1.3

Csíra el állító üzem (63)

A kukorica-el rleményb l a csíra elválasztását az els és a második el malom után, a két lépcs s kivitel hidrociklonokban végzik. A ciklonokban az alacsonyabb s ség csíra felfelé áramlik, így elválik a nagyobb s ség rleményt l. A nedves bunkerb l a kukorica a durva malomra kerül, ahol a héj felpattintása kerül sor. A durva rl k (ún. el rl k) egy speciálisan kialakított felület , álló- és forgórészb l álló berendezések, amelyek a kukoricát 3-4 darabra roppantják. A malom után található egy kever tartály, ahonnan szivattyúk segítségével a K1-K2 hidrociklonokba szállítják a szuszpenziót. A K1 ciklonok által elválasztott csíra a process vízzel és ívszitákkal 3 lépésben kimosásra kerül. Az ívsziták segítségével történ mosás után Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 21/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

egy présen keresztül küldve víztelenítik a csírát majd a szárítóba kerül. A szárító a Biomassza kazánokkal termelt g zzel vagy ennek hiánya esetén direkt gázég vel is f thet . A szárítóból tést követ en a csíra egy elevátorral a silóba kerül kitárolásra. 3.7.1.4

CGF el állító üzem (64)

A már csírátlanított rleményt a további feldolgozhatóság érdekében péppé kell rölni, hogy a csírátlanított anyagban lev alkotórészek könnyebben szétválhassanak. Ezt az utolsó rlést a finommalmok segítségével végzik el. Az ívsziták által leválasztott rostszálakat préselik, hogy a rostban lév víztartalmat csökkenjen. A prések után a rost szárítására szárító berendezést használnak. Alapanyagként a keletkezett nedves rostot, a kukorica tisztítás során keletkezett törtszemet és a bepárolt használt áztatóvizet használják fel, melyeket szabályozottan adnak be a szárító betáp rédlerébe. Ugyanebb l a rédlerb l tudják kivenni az ún. nedves CGF takarmányt, ami közvetlen értékesítésre kerül. A végterméket egy szállító rédler segítségével egy h berendezésbe juttatják, ahol a keresztáramú légh tés hatására az anyag eléri a tárolási h mérsékletet. A h leveg által elhordott száraz port még egy h ciklonba leválasztják. A h ciklont az égésleveg ventillátorral szívják meg, így enyhe vákuum alatt tudják tartani a h - és szállító rendszert, majd ez a leveg kerül az ég höz, hogy így biztosítsák a földgáz elégetéséhez szükséges oxigén mennyiséget. 3.7.1.5

Szeparátorok és Glutén el állító üzem (65)

Az ívszitákon elválasztott keményít /glutén szuszpenziót a szeparátorsoron dolgozzák fel. Az ívszitákról az anyagáram az MST szeparátor betáp tartályba kerül. A gépek terhelésének csökkentése érdekében el ször egy bes rít szeparátoron (MST) víztelenítik a keményít s/gluténos szuszpenzió. A primer szeparátorokban a keményít tej és a fehérjefrakció szétválasztása történik fajsúly különbség elve alapján. A glutén szeparátor a primer szeparátorról távozó glutént s ríti be kb. 17-18 %-os szárazanyag tartalomra a vákuum dobsz rést megel en. A szeparátor segítségével nagymértékben víztelenített glutént (s glutén) vákuumdobsz k segítségével tovább víztelenítik. A szárítási folyamat els lépéseként a púderrel kevert dobsz lepény a bekever csigába kerül. Egy változtatható sebesség csiga továbbítja az elegyet a bekever csigából a szárítóba. 3.7.1.6

Keményít tej tisztító üzem (66)

A primer szeparátorról a nagyobb s ség keményít az MC sorok betáp tartályába kerül, ahonnan a szivattyú egy forgósz n keresztül a multiciklon sorra nyomja. A keményít tej az utolsó 14. testnek alulfolyásaként hagyja el a rendszert és tartályba kerül, mely a cukor üzemcsoport alapanyag tartálya egyben. 3.7.1.7

Technológiai víz üzem (67)

A keményít üzem technológiájának m ködtetéséhez szükséges vizet a saját technológiai vízrendszer biztosítja. Az egész üzemet behálózzák a technológiai víz vezetékei, és ezeken keresztül több szivattyú párhuzamosan látja el a fogyasztókat. Jelenleg 1 tonna kukorica feldolgozásához 1,3 m3 vizet használnak a keményít üzemben.


A szeparátorok átmosására és vészleállítására van egy ún. vészvíz rendszer is. 3.7.2 Cukor üzemcsoport A cukor üzemcsoport ismertetését két részre bontva adjuk meg. Az els rész a cukor, a natív keményít és keményít szirupok (GE38-42 és Maltóz vagy más névvel HMLD) szól, mely az üzemcsoport dönt részét teszi ki. A második rész pedig az alkohol gyártásról szól. 3.7.2.1

Elfolyósító és cukrosító üzem (70)

A keményít tej konvertálásának célja a kukoricaszemekb l kioldott keményít fizikai és biokémiai (enzimatikus hidrolízissel történ ) feltárása, a kukoricakeményít “elfolyósítása”, azaz a poliszacharid oligoszacharidokká történ átalakítása. A cukrosítás 6 db 1500 m3-es darabonként három részre osztott, sorba kapcsolt tartályból áll, melyek kölcsönösen egymás tartalékait képezik. A tartályok közötti anyagforgalomról egy köztes szivattyú gondoskodik. A kültérre telepített cukrosítókból szivattyúval visszanyomják az elcukrosított anyagot a központi 71-es üzembe. 3.7.2.2

D95 vonal (71)

A cukrosítókról érkez anyag dugattyús-, membrán- és kerámiasz k által kerül megtisztításra, és a forgódobos vákuumsz l érkez sz rletb l álló oldatot a filmbepárló közel 50%-osra s ríti. A betáplált D95 oldatot több fokozatú el melegítés után vezetik a bepárló testbe. A bes rített anyagot két fokozatban h tik, tisztítják és bepárolják. A cukoroldat útja granulált aktív szenes (GAC) technológia után a PLF betáp tartály majd szivattyúval a PLF sz n és azt követ GAF sz n az oldatot átnyomják, majd a D95 bepárlás második fokozatába kerül. Feladata, hogy 50 DS%-ról 55 DS%-ra koncentrálja a cukoroldatot. Az elcukrosított, sz rt, bepárolt és aktívszénnel kezelt, 95 %-ban dextrózt tartalmazó kb. 55% szárazanyag-tartalmú cukorszirup oldat (továbbiakban D95-szirup) ionmentesítését folytonos ködés CSEP ioncserél berendezésen végzik. Az ioncserél gyanták meghatározott kapacitással rendelkeznek, ezen felül nem képesek több ion felvételére, azaz lemerülnek. A lemerülés után a regenerálási fázisban a kation gyanta által megkötött szennyez déseket sósavval, az anion gyantából pedig nátrium-hidroxiddal szorítják ki, azaz a kation gyantába hidrogénionok, az anion gyantába hidroxid ionok épülnek be, alkalmassá téve a gyantát a további szennyez dések megkötésére. A dextróz oldat az álló, majd a forgó kapukon áthaladva érkezik a kationos termelési zónában haladó, a regenerálási, majd felédesítési zónákból érkez cellákra. Az anion cserél termelési zónákból pedig a cellák az anion leédesítési szakaszba forognak tovább. 3.7.2.3

Izomerizáló üzem (72)

A tisztított és ioncserélt D95-szirup dextróztartalmának fruktózzá történ átalakítását izomerizációnak nevezzük. A glükóz fruktóz izomerré történ átforgatását enzimatikusan végzik, az izomerizáló kolonnákba helyezett rögzített izomeráz enzimágyakkal. Az izomeráz számára az optimális pH beállítása NaOH-dal történik.


3.7.2.4

F55 el állító üzem (73)

Az izomerizált, cukorösszetételére nézve 42 %-ban fruktózt tartalmazó cukorszirup fruktóztartalmának dúsítását, F55-ös fruktóz szirup el állítását adszorpciós úton, a kromatográfiai szétválasztás elvén m köd folytonos üzem fruktózszeparátorral valósítják meg. A képz dött fruktózban dús fázist extraktumnak, a fruktózban szegényebb frakciót raffinátumnak nevezzük. 3.7.2.5

Raffinát cukrosító és koncentráló üzem (74)

Ultrasz rést követ en a raffinát egy részét a raffinát bepárló második fokozatán ismételten bes rítik és a raffinát (F85-el közös) CA ioncserél kre viszik és úgy kerül az izomerizáló elé. A másik részét pedig az izomerizáció elé közvetlenül viszik vissza hígításra. 3.7.2.6

F55 tárolás és töltés (75)

A mérlegtartályokból az F55 késztermék a cs azonosítón keresztül érkezik az F55 tároló tartályokba. A tároló tartályokból szintén a cs azonosítón keresztül kerül az egyes kamiontölt állásokba és kitárolásra. A tároló tartályok légterét steril leveg sz látja el leveg vel. Minden kamion mosás után kerül töltésre és mérlegelést majd min sítést követ en hagyja el a gyárat. 3.7.2.7

Vegyszer el készít blokk (76)

A vegyszer el készít blokk szerepe, hogy az energia üzemb l érkez segédanyagokból és a rossz kondenzb l (VCB), továbbá az energia üzemb l származó PW–b l az üzem számára az egyes technológiai lépésekhez megfelel hígítású vegyszereket el állítsa. Az ultrasz

k CIP tartályai is ebben a blokkban találhatóak.

Ugyanezen üzembe gy jtik vissza az ioncserél k regenerálásából jöv sóban gazdag anyagáramokat, hogy azok a min ségük folyamatos figyelése mellett kerüljenek az energia üzem szennyvízkezel blokkjában feldolgozásra. 3.7.2.8

Kondenzrendszer (77)

A cukor üzemben a következ vizek találhatóak: Rossz kondenz VCB Forrás: Elfolyósító flash kondenz, D95 evaporator kondenze Felhasználás: Elfolyósító hígítás, vegyszer bekeverés Jellemz : Magas kéndioxid tartalom, Savas pH, Szúrós szagú, 80°C feletti Jó kondenz VCG Forrás: F42, F55, Raffinát és extraktum bepárlás Jellemz : Kén dioxid mentes, Ioncserélt víz min ség, Korrozív, 70°C 3.7.2.9

Édesvíz rendszer (78)

Az üzemben 5 féle édesvizet különböztetünk meg. SW 1 Rossz fruktóz mentes édesvíz Jellemz : szilárd anyagot tartalmaz, nem ioncserélt áramokat tartalmaz, cukortartalma csak D95 SW2 Jó fruktóz mentes édesvíz Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 24/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

Jellemz : szilárd anyagot nem tartalmaz, nem ioncserélt áramokat tartalmaz, cukortartalma csak D95 SW3 Jó fruktóz tartamú édesvíz Jellemz : szilárd anyagot nem tartalmaz, D95 nem ioncserélt áramokat is tartalmaz, jelent s része ioncserélt, fruktózt tartalmaz SW4 Rossz fruktóz tartalmú édesvíz Jellemz : sz kr l jöv szilárd anyagot és fruktózt tartalmazó víz SW5 Édesvíz padlóösszefolyó és ürít csatornák vizei Jellemz : min sége jelent sen ingadozik, folyamatos ellen rzést igényel. A blokkban gy jtött édesvizeket külön típusonként külön tartályokban tartják. A tartályok mérsékletét melegen kell tartani (65°C felett) a fert zések elkerülése érdekében. 3.7.2.10

Keményít szárító üzem (79)

A keményít tej a technológia természetes intermediere, melyet a cukorüzem alapanyag tartályából igény szerinti pH és szárazanyag tartalom beállítás, esetlegesen vegyszer adagolás után értékesít jellemz en a papíripar számára. A natív keményít a keményít tej flash szárítón történ vízmentesítésével el állított fehér por termék, melyet az élelmiszer és vegyipar számára dönt en zsákolást követ en értékesítenek. 3.7.2.11

HMLD el állító üzem (80)

A különböz keményít szirupokat (részlegesen elcukrosított keményít ) a HFCS gyártáshoz hasonlóan gyártják. Az elfolyósítást a HFCS vonalnál ismertetett módon végzik. Az elfolyósított keményít -szuszpenzió termikus és enzimatikus hidrolízise után a keletkez hidrolizátum, kevesebb glükóz-egységekb l álló láncmolekulákat, (oligoszacharidokat, dextrineket) tartalmaz. A hidrolizált keményít t a keményít szörpök cukrosításának folyamatában amiloglükozidáz enzimkoktéllal hidrolizálják, de a keményít -poliszacharidot viszont nem cukrosítják el glukózig, hanem csak az adott terméknek megfelel mértékig. A keményít szörp termékcsoporton belül kétféle glükózszörpöt (GE38 és GE42) és egy maltózszörpöt (HMLD) cukrosítanak, a bel lük el állított végtermékek különböz szárazanyagtartalmát a keményít szörp technológia végén, a bepárlás folyamatában ill. kever tartályokban állítják be. Maltóz esetében 3 db sorba kötött folyamatos cukrosítót alkalmaznak. Míg GE 38-42 esetében 5 db szakaszos cukrosítót. A cukrosítókból kikerül elcukrosított anyagáramokat a már ismertetett membránsz kön (további 4 egység) és dobsz kön megsz rik. A sz rést követ en ioncserél vel tisztítják, végül g zzel f tött többtestes bepárlóval bepárolják a termékeket. 3.7.2.12

Alkohol alapanyag bekever és fermentáló üzem (81)

A szeszgyártás alapanyagául a vállalat cukor üzemében keletkez nyers cukoroldat (ultrasz k retentátja), a használt áztatóvíz és a cukorüzemben keletkez hulladék cukros vizek szolgálnak. A cukorüzemi technológia zárt, így a szeszgyártás alapanyaga nem Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 25/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

szennyez dhet az élelmiszer komponenseken kívül más szennyez kkel, melyek rontanák az alkoholos fermentációt. A nyers retentát hígítására a keményít üzemben keletkez áztatóvizet használják. A fermentáció során a cukoroldat alapanyag az éleszt anyagcsere folyamata során etilalkohollá alakul, szén¬dioxid fejl dése közben. Az erjesztés végén az alkohol tartalom körülbelül 10-12 (V/V)%. Az üzemben folyamatos fermentációs technológiát alkalmaznak. Az üzemben a fermentációs park 8 db fermentorból áll, melyhez 3 db éleszt szaporító, tartozik majd. Az erjeszt k kever kkel, illetve küls , h h cserél kkel lesznek ellátva. Az erjeszt tartályok csakúgy, mint a teljes fermentációs üzem, kárment tálcában lesznek elhelyezve és közös, vizes mosóval ellátott kilégz rendszerük lesz. A fermentációs technológia teljesen zárt. 3.7.2.13

Alkohol dúsító üzem (82)

A fermentorokból kitáplált alkohol tartalmú cefrét el melegítik majd az el melegítés után vezetik rá a cefre oszlopra. A cefre illékony alkoholban dús (50%) része az oszlop tetején távozik, a bepárlási maradék, mint moslék távozik az oszlop alján. Az oszlop fejterméke, el melegítés után a második rektifikáló oszlopra kerül. A két desztilláló oszlopból távozó szeszmoslék a keményít üzemben található moslék bepárló betáp tartályba kerül, majd bepárlás után a CGF takarmány gyártásánál hasznosítják, mint fehérje és nyomelem tartalmú komponenst. A finomítás els két oszlopát követ en az azeotróp összetételnek megfelel mintegy 95,5 V/V%-os koncentrációjú alkoholt kapnak. A víztelenített nyers alkohol különböz üzemanyagok gyártása során felhasználható, mint megújuló energiaforrás. További tisztításával a szennyez kre érzékeny vegyiparban vagy a gyógyszeriparban is felhasználható alkoholt állíthatnak el . Az alkohol tisztítás során az alkoholt a nyomokban (ppm szinten) jelenlév szennyez kt l is megtisztítják további desztillációkkal. El ször az illékony szennyez ket (heads) távolítják el vákuum desztillációval. Ezt követ en a nehezebb alkohol szennyez ket választják el nyomás alatti rektifikációval. A kész alkohol termék ezt követ en az alkohol tárolótérre (tartályok) kerül. 3.7.2.14

Alkohol tároló és denaturáló üzem (84)

A tárolás és denaturálás során az egyes vev i igényeknek megfelel denaturálást végzik el a kitárolás el tt. Az alkohol denaturálás nélkül is kiszállításra kerülhet. 3.7.3 A kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok A telephelyen legf képpen biológiai folyamatok játszódnak le a technológiai rendszerekben, fizikai folyamatként az egyes rendszerekben történ h átadást és elvonást, illet leg az alapanyagok keverését, sz rését, aprítását és préselését említhetjük. Kémiai reakciókon alapuló folyamat jellemz en nem történik a telephelyen. 3.7.4 A technológia védelmi és jelz rendszereinek leírása A technológiai egységek és a tároló létesítmények a hatályos el írásoknak megfelel m szaki védelmi berendezésekkel vannak ellátva, továbbá a rendszer nagy része zárt, több ponton gázérzékel került beépítésre. 610 üzem: kukorica fogadó porelszívó rendszere, Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 26/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

robbanászárak az egyes berendezések közé, nyomásleereszt k a rédlereknél, elevátoroknál és silóknál, ventillációs elszívás kerül a tisztítógépeknél. 620 üzem: 230m3-es vészvíz tartály a szeparátorok vészvíz ellátásához. 630-50 takarmány üzem: pelletáló vonalon robbanászárak az egyes berendezések között, takarmány silóknál nyomásleereszt felületek. 910/950 vízüzem és vízkivételek: 750m3-es víztorony, amely az OTSZ-ben specifikált, minimálisan szükséges víz puffer mellett további 750m3 tüzivíz-pufferkapacitást jelent, illet leg állandó, 3 bar nyomást tart a tüzivíz rendszeren. 935 Vegyszertároló tartálypark: tartály kárment k, tartály es ztet rendszer a sósav és kén-dioxid tartályok felett, SO2 és HCl gázérzékel k. 970 kazánüzem: gázkazánok: vészszell ventilátor, gázérzékel , biomassza kazánok: o gázérzékel , o technológiai oltórendszer, a kazán vezérlésére kötve, o kézi oltórendszer kialakítása a tüzel anyag-ellátó vonalon, o redundáns méréseket alakítunk a legfontosabb pozíciókban (garat szintérzékelés, t ztér nyomástávadó), egyéb, biztonságot szolgáló berendezések: o „power shaft” a rostély fölött, o kett zött t zgátló csappantyú a bálabeadagoló vonalon. 820 üzem kárment betontálca 840 üzem: kárment , véd gy az etanol tartályok körül, az etanol tartályok palást és tet tése. Azon épületek területére, ahol jogszabály el írja, automatikus t zjelz berendezés (kézi jelzésadókkal, vezérlésekkel, hangjelz kkel) kerül kiépítésre. Ahová nincs ilyen irányú kötelezés, ott kézi jelzésadókat kerülnek telepítésre. A t zjelz rendszer központja az állandó felügyelet 440 számú vezényl épületben lesz kialakítva. A riasztás módja hang illetve fényjelzés.


3.7.5 A normál üzemvitelt l eltér üzemi állapotok A normál üzemi állapottól eltér kisebb üzemzavarokat a technológia mellett dolgozó, erre kiképzett munkavállalók a m vezet utasításai szerint fogják kezelni. A meghatározott jelentési kötelezettség mellett gondot fordítanak a javítási és karbantartási munkák minél gyorsabb elvégzésére, valamint a készülék, technológiai egység az igényeknek megfelel pótlásról. Tartály töltése A tartályokban tárolt veszélyes segédanyag (pl.: SO2) a telephelyre közúti szállítással fognak érkezni. A szállítást minden esetben egy megrendelés el z meg. A szállító partner a visszaigazolásában kijelöli a szállítás id pontját, a mennyiségét, és az átfejtéshez szükséges egyéb követelményeket. Az átfejtésben a szállító partner szakemberei vesznek majd részt. Teljes rendszer leállás Áramszünet esetén, illetve súlyos üzemzavar vagy karbantartás esetén fordulhat el . A tartós és teljes rendszer leállása esetén a nyomás alatt lév rendszerekben (SO2 tartály és vezeték) a nyomás megemelkedhet, és azokban fokozatosan beáll a küls környezeti mérsékletnek megfelel gáznyomás. A tartály esetén a tartós állás tehát a normál üzemit l potenciálisan veszélyesebb állapotot jelent, azonban a tartályok nyomása nem emelkedik ebben az esetben sem a tervezési nyomás fölé. Kritikus esetben a tartály h tése válhat szükségessé. Ezen eseményekb l származó veszélyeket az 5. és 6. sz. fejezetben részletesen elemezzük. Nyomáspróbázás A tartályok id szaki m szaki biztonsági felülvizsgálata keretében történik a nyomástartó edények nyomáspróbázása. Nyomáspróbázás el tt a vizsgált berendezésb l a folyékony SO2 tartalmat eltávolítják és f zzel, vagy s rített leveg vel az engedélyezési nyomásig növelik a vizsgált készülék nyomását. Ekkor a tartályok és szerelvényeik esetében fokozott az anyag kijutás lehet sége. A nyomáspróba ideje alatt azonban a készülék nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaz veszélyes anyagot. A javításokat, nagyobb karbantartásokat és nyomáspróbáztatásokat is saját szakképzett alkalmazottak, vagy megbízott cég fogja végezni. 3.7.6 A veszélyes anyagok tárolása, id szakos tárolás A telephelyen alapanyag, segédanyag, valamint késztermék tárolása is fog történni. A karbantartási munkákhoz felhasznált aeroszolok, valamint a hegesztési munkához nélkülözhetetlen 1-1 acetilén és oxigén palack a karbantartó m helyépületben találhatóak majd meg. T zveszélyes aeroszol a WD 40, amelyb l 1-2 palack lesz megtalálható a helyben. A palacktárolóban PB, acetilén, oxigén palackok tárolás történik, mennyiségében 10-10 darab. A vegyszertároló tartálypark 3 db atmoszférikus tartályból és egy túlnyomásos tartályból továbbá a vegyszerek lefejtéséhez szüksége közúti kamion lefejt l áll. Az atmoszférikus 3 tárolótartályok 250 m -es álló hengeres tartályok, melyek külön kárment ben állnak. A kárment k a tartály teljes tartalmát fel tudják fogni. A tartályok közül kett ben NaOH található 21% és 49% töménységben. A 49%-os oldat a kereskedelemben kapható min ség, Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 28/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

amelyb l helyben keverik a fagyáspont tekintetében kedvez bb 21%-os oldatot. A harmadik atmoszférikus tartályban 33 % töménység HCl oldat lesz. A 21%-os NaOH és a 33%-os HCl az üzemben található ioncserél k regenerálásához szükséges. A regeneráláshoz a vegyszereket két független m anyag cs vezetéki rendszeren juttatják el az egyes fogyasztókhoz. A túlnyomásos 80 m3-es tartályban a folyékony SO2-t tárolnak. A tartály a kárment n túl a kárment ben gázérzékel kkel és vizes sprinkler rendszerrel is ellátott, melyek a gázömlés esetén a gázfelh terjedését hivatottak megakadályozni. A SO2-t egy 1”-os, 300 méter hosszú, 6 bar nyomású vezetéken jut a keményít üzembe, ahol az áztatóvízbe adagolják. A többi vegyszert 1 m3-es IBC konténerekben fogják vásárolni, és azokból történik majd a felhasználás közvetlenül a beadagolási hely mellett. A veszélyes anyagok tároló tartályaira vonatkozó információkat tartalmazó táblázat a 3. sz. mellékletben található. 3.7.7 Telephelyen belüli szállítás A telephelyen belüli készáru, alap-és segédanyag szállítása is történik majd a technológiai terek és a raktárak, valamint a raktár és a szállítójárm között. A halmazállapotuktól függ alap-és segédanyagok szállítása történhet cs vezeték illetve targonca segítségével. Az anyagok mozgatásához szükséges targoncák gáz illetve elektromos üzem ek lesznek. 3.7.8 Kárment és mentesít anyagok A kárment és mentesít anyagok a kés bbi (használatbavételi engedélyezési) fázisban kerülnek ismertetésre, mivel ezek az építési engedélyezési eljárás jelen stádiumában el re látható szinten még nem értelmezhet ek.


4. A veszélyes tevékenységhez tartozó tervezett infrastruktúra A Tisza-TK Kft. Gabona feldolgozó üzemében folytatandó veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra lényeges jellemz i, az építési engedélyezési eljárás jelenlegi stádiumában el re látható szinten, az alábbi alfejezetekben kerül ismertetésre. 4.1 Küls elektromos- és más energiaforrások A Gabona feldolgozó üzem villamos energia- és földgáz ellátó rendszere az országos hálózatról történik. A villamos energia ellátást egy közvetlenül a 120 kV hálózatról m köd transzformátor állomás végzi. 4.2 Küls vízellátás A Gabona feldolgozó üzem vízellátása els dlegesen 12 db mélyfúrású kútból, másrészt Tisza menti, 346+492 fkm szelvénynél tervezett direkt vízkivétellel biztosítható. A vízkivétel és a kutak összesen és átlagosan 225 m3/h vizet termelnek ki, de együttesen sem haladják meg a napi maximum 5500 m3 mennyiséget. Az átemel ben 1 db függ leges tengely búvár szivattyún kívül 1 db hideg tartalék szivattyú kerül kialakításra. A technológiai víz sz rt vízb l kerül el állításra karbonát mentesítéssel és ioncserés lágyítással. A szükséges kazántápvíz a technológia víz további ioncserés tisztításával és oxigénmentesítésével kerül el állításra. A telephelyen 750 m3-es glóbusz biztosítja a tüzivíz hálózat, illetve a recirkulációs h víz tornyok pótvíz ellátását. A glóbusz üzemszer rendszere áramkimaradás esetén is 3,0-3,5 bar nyomású hálózati vizet képes biztosítani. 4.3 Folyékony és szilárd anyagokkal történ ellátás A Gabona feldolgozó üzembe tervezett biomassza tüzelés kazánok üzemeltetéséhez megfelel nek min sített biomassza közúton kerül beszállításra. A biomassza alapanyag betárolására 2500 m2 alapterület , fedett bálatároló csarnok kerül kiépítésre. Azon id szakokban amikor nincs tüzel anyag fogadás, a kazánokat rakodógépekkel fogják táplálni a csarnokból. 4.4 Bels energiatermelés, üzemanyag ellátás és ezen anyagok tárolása A telephelyet biomassza tüzelés kazánok látják el g zenergiával. 2 db egymástól függetlenül köd képes biomassza kazánsort, továbbá két gázkazánt terveznek beépíteni. A kazánok együttes tervezett kapacitása 90 t/h 13 bar nyomású g z. A telephely g zigénye 54 t/h, így egy kazán meleg tartalékként egy pedig nyomásszabályzásként van beépítve, a folyamatosan alkalmazott bemen teljesítmény 36 MW. A kazánok biomassza tüzel anyag igénye 260 tonna/nap. A felhasznált tüzel anyag ún. Helston bálába rendezett lágyszárú biomassza ami lehet gabona, szalma, kukoricaszár, energianád, napraforgószár stb. A biomassza kazánok által megtermelend g z szabályozott nyomással kerül a telephely zrendszerébe. Biomassza kazán f terméke a 13 bar nyomású, túlhevített g z, amely kazánonkénti mennyiségmérést követ en közvetlenül a g zgerinc vezetékre kerül kiadásra. Normál üzemmenetet feltételezve, a kazánok 65%-os terhelése esetén ennek mennyisége 54 t/h. A gépjárm vek üzemanyag ellátását a telephelyen kívül fogják megoldani. A telephelyi emel targoncák 1,4 és 3,5 tonnásak. Szabadtéren gázos, míg a raktárakban elektromos Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 30/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

üzem ek. 4.5 Bels elektromos hálózat Az épületek elektromos hálózata a vonatkozó szabványok, rendeletek, és az Országos zvédelmi Szabályzat el írásainak megfelel en kerül kialakításra. A kett s betáplálású 120/20 kV-os transzformátor állomásról érkez 20 kV-os feszültségszint áramot a telephelyen lév , az üzemi épületeknél található transzformátorok csökkentik tovább az egyes fogyasztóknak megfelel feszültség szintekre (0,4 és 0,69 kV). A villamos üzem kezeli a transzformátorokat és a hozzájuk csatlakozó kapcsoló berendezéseket. A bels elektromos hálózatról történik a 2 tonnás elektromos targoncák akkumulátorinak töltése is. 4.6 Tartalék elektromos áramellátás A technológia tartalék elektromos ellátása jelenleg nem tervezett. 4.7 Melegvíz és más folyadék hálózatok A melegvíz el állítása a technológiai hulladékh segítségével kerül megvalósításra. A gyár tési energia igényét az energia üzemcsoportban található cirkulációs h víz tornyok biztosítják. A h víz zárt cs vezetéki hálózaton kering az egyes fogyasztók (h cserél k) és a víz tornyok között. 4.8

zoltóvíz hálózat

A Gabona feldolgozó üzem területén 1 db 750 m3 -es 35 m magas víztorony kerül felépítésre, amely a körvezeték kialakítású bels tüzivíz hálózatot ellátását szolgálja legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomással rendelkez föld feletti t zcsapokkal. A frissvíz üzemben további 500 m3 hasznos térfogatú nyersvíz tároló medence is kialakításra kerül pufferként. A létesítményen belüli nagy távolságok, a veszteségek miatt kb. 12 bar nyomást biztosító nyomásfokozó szivattyú kerül beépítésre. 4.9 Híradó rendszerek A normál id szaki kommunikáció vezetékes és mobil telefonon, valamint internet hálózaton keresztül történik, ezen kívül az üzemek személyzete kézi rádiós adóvev kkel is rendelkezik. Meghibásodásakor további jelzésre és hírközlésre emberi szóval vagy futárral lesz lehet ség. 4.10

rített leveg ellátó rendszerek

A telephely m szer és présleveg hálózatát a telephely több részén telepített kompresszorok látják el, amelyek szívó oldalán sz és vízmentesít k garantálják, hogy a leveg hálózatba csak tiszta, -35°C harmatpontú leveg kerülhessen. 4.11

Munkavédelem

A Tisza-TK Kft. minden dolgozója számára biztosítja a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztet munkavégzéshez szükséges egyéni véd eszközöket, amelyet a kockázatelemzés és az ártalomfelmérés alapján választ ki. Minden új dolgozó munkavédelmi oktatásban részesül. A munkavédelemmel kapcsolatos elméleti oktatás a munkavédelmi törvény és végrehajtási rendeletei, illetve ezen jogszabályok alapján a készül Munkavédelmi szabályzat el írásainak figyelembevételével történik. 4.12

Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

A Tisza-TK Projekt Kft. foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosít majd dolgozói Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 31/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

számára, amelynek keretében megbízással rendelkez üzemorvos áll majd rendelkezésre. Az üzemorvos munkarendje a jöv ben kerül meghatározásra. 4.13

Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények

A Tisza-TK Kft. területén bekövetkez veszélyhelyzet esetére a Veszélyhelyzeti vezetés központ a 440-es épületben található irányító központ kerülhet kijelölésre. Ezen helyszín alkalmas a helyzetértékeléséhez és a döntések el készítéséhez, illetve a szükséges technikai infrastruktúra is rendelkezésre áll. A számítógép rendszer kialakítása redundáns, tehát a központi irányító számítógépek meghibásodásakor egy a karbantartó épületben kialakított számítógép automatikusan képes átvenni a meghibásodott részek feladatait. A gyülekezési hely megközelítése vészhelyzet esetén szélirányra ellentétesen vagy mer legesen, a veszélyeztet létesítményt l távolodva történik. A létszámellen rzést a Biztonsági- és portaszolgálat. végzi a Portaépületben rendelkezésre álló ki- és belépési nyilvántartás alapján. A gyülekezési helyen megjelentek kizárólag a veszélyhelyzeti vezet utasítására hagyhatják el a helyszínt. A létesítményekb l kivezet , kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak majd a T zvédelmi szabályzatban kerülnek ismertetésre. 4.14

Els segélynyújtó és ment szervezet

A vészhelyzeti esetre is felkészülve minden m szakban szakképzett els segélynyújtók állnak majd rendelkezésre. Az els segély dobozok elhelyezését a Bels védelmi tervben kerül rögzítésre. 4.15

Biztonsági szolgálat

A Gabona feldolgozó üzem területére történ belépést, a telephelyi kamerarendszer folyamatos biztosítását, illetve ellen rzését napi 24 órás a Biztonsági- és portaszolgálat fogja ellátni. A Biztonsági- és portaszolgálat veszélyhelyzeti feladatköre a Bels védelmi tervben és az rutasításban kerül meghatározásra, a normál id szaki feladat- és felel sségi köröket vállalkozási szerz dés rögzíti. 4.16

Környezetvédelmi szolgálat

A Tisza-TK Kft. területén a leveg védelemmel, a zaj- és rezgésvédelemmel, a talaj- és felszín alatti vizek védelmével és a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos környezetvédelmet érint valamennyi jogszabályi követelménynek való megfelelésért végzettséggel rendelkez állandó jogviszonyban vagy megbízással rendelkez szakember fog felelni. 4.17

Üzemi m szaki biztonsági szolgálat

A Tisza-TK Kft. területén a veszélyes vegyi anyagok környezetbe történ kijutásának esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban fog részesülni és tevékenyen részt fog venni a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 4.18

Katasztrófaelhárítási szervezet

A Gabona feldolgozó üzem területén bekövetkez , veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti események kezelését támogató és koordináló szervezet egyértelm feladat- és felel sségi köreit a Bels védelmi terv határozza meg, továbbá részletes utasításrendet tartalmaz a súlyos ipari balesetek elleni védekezésbe bevonható küls er k és bels eszközök igénybe vételére. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 32/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

4.19

Javító és karbantartó tevékenység

Tisza-TK Kft. a karbantartási munkálatokat a gazdaságos m ködés, illetve a balesetek és káresetek megel zése érdekében el re megtervezi és id ben végrehajtja. A veszélyhelyzeti javító és karbantartó tevékenységek ellátása szükségszer en küls s szakcégek bevonásával történik. 4.20

Laboratóriumi hálózat

A szennyvíz üzemen belül tervezik egy szennyvíz min ségét ellen rz laboratóriumi helyiség kialakítását, ahol napi mérések kerülnek elvégzésre az elfolyó tisztított szennyvíz KOI és pH, illetve a csapadékvizek KOI, pH és fajlagos vezet képességének ellen rzésére. 4.21

Szennyvízhálózatok

A Gabona feldolgozó üzem technológia jellegének megfelel en ipari szennyvíz periodikusan, változó mennyiséggel és min séggel, de folyamatosan fog keletkezni. Ezen technológiai és szociális szennyvizek kezelésére saját szennyvíztisztító kerül létesítésre, 50.000 LE feletti kapacitással. A szennyvíztisztító üzem puffer medencéb l, biológiai el tisztító fokozat el savanyító medencéb l, anaerob reaktorból, illetve tisztított szennyvíz puffer és ülepít medencéb l kerül kialakításra. A tisztított szennyvíz a telephelyr l föld alatti vezetéken jut el a Tisza sodorvonalába. A bevezetési pont 5 km-es közelében ivóvíz vagy ipari víz kivételére szolgáló talajvíz kutakról nincs tudomás. A szennyvíztisztító rendszer m szerezettségének és tervezett irányítástechnikai rendszerének köszönhet en állandó felügyeletet nem igényel, továbbá a vezérl rendszer a leggyakrabban el forduló veszélyhelyzetek kezelését automatikusan képes elvégezni. 4.22

Üzemi monitoring hálózatok

Az üzem különböz pontjain bels üzemi mérések kerülnek megvalósításra a keletkez szennyvizek több részáramára, ennek megfelel en olyan mér és megfigyel rendszerek kerülnek felszerelésre, amelyek segítségével egy esetleges havária hatására bekövetkez környezeti hatások észlelhet ek és nyomon követhet ek, illetve a szükséges intézkedések és kárenyhít beavatkozások id ben elrendelhet ek lesznek. A szennyvíztisztító közelében talajvíz monitoringozásra alkalmas megfigyel kút kerül kialakításra. 4.23

zjelz és robbanási töménységet érzékel rendszerek

A Gabona feldolgozó üzem területén a jogszabályoknak megfelel , automatikus, beépített zjelz rendszer (analóg, intelligens, címezhet rendszer) kerül kiépítésre, amely a távfelügyeleti rendszer részeként fog üzemelni és a Biztonsági- és portaszolgálatra, valamint a zoltóságra riaszt. A robbanásveszélyes helyekre robbanásbiztos kivitel kézi t zjelz k kerülnek telepítésre. 4.24

Beléptet és az idegen behatolást érzékel rendszerek

A telephelyi ki- és belépés a Portaépületen keresztül történik, amit a Biztonsági- és portaszolgálat dokumentál a bels és küls személyzetre vonatkozóan egyaránt. Küls személyek az ket fogadó bels személyzet tudtával és kíséretében léphetnek be. A területen történ események, mozgások ellen rzésére, videós megfigyel rendszer kivitelezését tervezik. A bels terek védelmét mozgásérzékel k fogják biztosítani, amelyek a portaszolgálatra jeleznek be.


4.25

Diszpécser szolgálat

Az üzemben folyamatosan m köd diszpécserszolgálatot fognak üzemeltetni.


5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk Az általunk alkalmazott elemzési eljárás megfelel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellen rzésér l szóló 2012/18/EU (SEVESO III) Irányelv, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti biztonsági elemzéssel szemben támasztott követelményeknek. Ennek megfelel en az elemzés mélysége az elemzés el rehaladásával fokozatosan n , míg az elemzend esetek száma arányosan csökken. Az elemzési eljárás szisztematikus eszközt biztosít arra, hogy a súlyos balesethez vezet esemény sorok feltárása maradéktalanul megtörténjen. Az elemzés els lépéseként ki kell jelölni az üzem határait. Elfogadott módszer segítségével meg kell különböztetni a veszélyes üzemrészeket a telephelyen esetlegesen el forduló más, SEVESO szempontból nem veszélyes technológiáktól, üzem részekt l. A kiválasztott veszélyes üzem vagy veszélyes üzem részek esetében olyan részletességgel kell elemezni, majd dokumentálni az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas legyen valamennyi üzem határon túl terjed hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes technológiai és nem technológiai feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében be kell mutatni azon esemény sorokat, ún. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjed nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meg kell határozni az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következmény elemzés keretében a kiválasztott veszélyes anyaggal foglalkozó üzemekben a kijelölt szcenáriók következményeit be kell mutatni. Ezt követ en a bekövetkezési gyakoriság és a következmények ismeretében ki kell számítani az egyéni halálozási és társadalmi kockázatokat, valamint meg kell ítélni az üzem felkészültségét a súlyos ipari balesetek elleni védekezésr l. Szükség esetén a biztonság növelésére intézkedéseket kell megfogalmazni. Jelen elemzési eljárás a fenti szempontokat az alábbi lépéseken keresztül végzi el. Megalapozó elemzés Részletes technológiai és raktár specifikus elemzés, a súlyos baleseti események lehet ségének kimutatása, bekövetkezési frekvenciák meghatározása Következményelemzés Küls és bels dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés Az üzem iparbiztonsági értékelése 5.1 Megalapozó elemzés Megalapozó elemzés elvégzésére általánosságban a nemzetközileg elterjedt és széles körben elfogadott ún. holland kiválasztási módszert alkalmazzuk a CPR [18] 2.3 fejezete alapján. A holland kiválasztási módszer kiváló t zveszélyes, illetve toxikus anyagokat raktározó, feldolgozó vagy el állító technológiák sz rése esetében. 5.1.1 Üzemazonosítás, jelenlév anyagok A Biztonsági elemzés készítésének els lépése a Rendelet 1. sz. melléklete alapján jelenlév nek tekintend veszélyes anyagok listájának meghatározása, azaz a további vizsgálatok során figyelembe veend anyagoknak a kiválasztása. Az alábbi táblázatban a Tisza-TK Kft leend üzemében el forduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk rendelt várható maximális mennyiségeket mutatjuk be. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 35/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

6. sz. táblázat Cikkcsoport Denaturálószer I-butanol Denaturálószer isopropilalkohol Denaturálószer T butanol Metil-etil-keton Etil-acetát Izopropil-acetát Hidrogénperoxid 35 % Kéndioxid 100% Etanol Etanol köztes termék Technikai alkohol Nátrium-hipoklorit oldat Ecetsav 98% PB Acetilén Oxigén Kozmaolaj

Maximális egyidej leg betárolni tervezett mennyiség [kg] 4 000 3 930 3 875 4 000 27 000 4 360 1 100 87 480 3 950 000 363 400 126 400 1 200 1 000 115 100 400 68 000

5.1.2 Az üzem létesítményekre történ felosztása A telephelyen el forduló technológiai folyamatokat létesítményekre bontjuk. Önállónak akkor tekinthet egy létesítmény a CPR [18] szerint, ha egy ott bekövetkez konténment sérüléssel járó esemény nem vezet más létesítményeknél veszélyes anyagok számottev kibocsátásához, azaz a két létesítmény rövid id n belül elszigetelhet egymástól. Az elszigetelhet ségi szempontból történ létesítményekre bontás során jó kiindulási alap az üzemi terület t zszakaszolásának figyelembe vétele. Alapesetben egy t zszakaszt és az abban el forduló technológiákat elszigetelhet ségi szempontból egy létesítménynek tekinthetünk. Amennyiben egy t zszakaszon belül az üzemi körülmények a CPR [18] 2.3 fejezete szerint lényegesen eltérnek (gyártótér, tartályok) és az egy t zszakaszon belül el forduló eltér technológiák rövid id alatt elszigetelhet ek egymástól, úgy egy t zszakaszon belül több létesítményt is azonosíthatunk. A Tisza-TK Kft. tervezett telephelyén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemi tevékenységgel összefüggésben az alábbi létesítményeket különítjük el: 7. sz. táblázat Létesítmény kódja 620 SO2 vezeték 700 702 820 840 935 470 480 700-800 923 PT

Létesítmény megnevezése Malom és áztató üzem Összeköt SO2 vezeték az Áztató üzem és a Vegyszertároló tartálypark között Központi üzemi blokk Keményít szárító üzem Desztilláló üzem Tartálypark Vegyszertároló tartálypark Segédanyag raktár Készáru raktár üzemek tornyok Palacktároló


5.1.3 Kiválasztási- és jelz számokon alapuló megalapozó elemzés 5.1.3.1

Malom és áztató üzem (620)

Az áztató üzemben történik a kén-dioxid 100% felhasználása, ahova az 1”-os vezetéken keresztül jut. Az üzemben elnyeletésre kerül a SO2 gáz, emiatt az üzemet nem vonjuk további vizsgálat alá. A SO2 szállító vezetéket az alábbiakban külön vizsgáljuk. 5.1.3.2

Kén-dioxid szállító cs vezeték (SO2 vezeték)

A kén-dioxid szállító cs vezetékben történik a 100%-os kén-dioxid szállítása a 935-ös tárolótér 80 m3-es tartályából a 620 jel keményít üzembe. Az üzemen belüli cs vezeték 1”os, hidegszigetelés , kb. 6 bar nyomású, és kb. 300 méter hosszú. A cs vezeték térfogata 0,152 m3, a SO2 s sége 1,458 kg/l. Ezekb l az adatokból megkapjuk, hogy a cs vezetékben egy id ben maximum 221,6 kg SO2 van jelen. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Technológiai létesítmény esetén az O1-es tényez 1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Szabadban található létesítmények esetén a tényez értéke 1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. Cseppfolyósított gáztárolás esetén az O3-as jelz szám értéke 10. A SO2 határértéke (G) jellemz en 3000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =(221,6 × 1 × 1 × 10) ÷ 3000=0,7386 ahol Qi O1 O2 O3 Gi

a létesítményben jelenlév „i” anyag mennyisége (kg-ban) a létesítmény típusát jellemz tényez , legyen az technológiai vagy tároló (-) a létesítmény elhelyezkedését jellemz tényez , bekerített, gátban található vagy szabadtéri (-) az üzemi körülményeket jellemz tényez (-) az „i” anyag határértéke (kg-ban).

Az AT = i,p Ai,p, azaz minden toxikus anyag és üzemi körülmény összege is 0,7386, mivel a létesítményben csak SO2 szállítása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a toxikus anyagokra jellemz tényez [(100/L)2] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítés-szakasz távolsága. Toxicitási kiválasztási szám: ST = (100/L)2 × AT = (100/82)2 × 0,7386 = 1,098 Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 37/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

Az anyag t zveszélyes tulajdonsággal nem rendelkezik, így t zveszélyességi kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel ST > 1 a SO2 szállító cs vezetéket, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre szükséges kijelölni. 5.1.3.3

Központi üzemi blokk (700)

A központi üzemi blokkban történik a hidrogén-peroxid 35% felhasználása. Pesszimista becslés szerint az egy id ben felhasznált hidrogén-peroxid mennyisége (kétheti mennyiség IBC-re kerekítve) 1100 kg. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Technológiai létesítmény esetén az O1-es tényez 1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Bekerített létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. A hidrogén-peroxid g znyomása üzemi 30°C h mérsékleten 0,001 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =(1100 × 1 × 0,1 × 0,1) ÷ 10000=0,0011 ahol Qi O1 O2 O3 Gi


Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,0011, mivel a létesítményben csak hidrogén-peroxid felhasználása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/85)3 × 0,0011 = 0,0018 Az anyag toxikus tulajdonsággal nem rendelkezik, így toxicitási kiválasztási szám nem Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 38/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a központi üzemi blokkot, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. 5.1.3.4

Keményít szárító üzem (702)

A keményít szárító üzemben szintén a hidrogén-peroxid 35% felhasználása történik. Pesszimista becslés szerint az egy id ben felhasznált hidrogén-peroxid mennyisége (kétheti mennyiség IBC-re kerekítve) 1100 kg. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Technológiai létesítmény esetén az O1-es tényez 1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Bekerített létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. A hidrogén-peroxid g znyomása üzemi 30°C h mérsékleten 0,001 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =(1100 × 1 × 0,1 × 0,1) ÷ 10000=0,0011 ahol Qi O1 O2 O3 Gi


Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,0011, mivel a létesítményben csak hidrogén-peroxid felhasználása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L: a létesítmény és a legközelebbi kerítés-szakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/43)3 × 0,0011 = 0,014 Az anyag toxikus tulajdonsággal nem rendelkezik, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a keményít szárító üzemet, mint önálló Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 39/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. 5.1.3.5

Desztilláló üzem (820)

A desztilláló üzemben történik az etanol el állítása, amelyeket a 820 létesítményhez tartozó 831 létesítményben található tároló tartályokban helyeznek el átmenetileg. Pesszimista becslések alapján a technológiában nem feltételezhetünk több desztillációs termék (pl. etanol és kozmaolaj), mint amennyi ezen átmeneti tartályok teljes kapacitása. 2 db 80 m3-es szed tartály áll rendelkezésre a nagy tisztaságú alkohol tárolására, egy 300 m3-es tartály a másodosztályú termékére, és 3db 80 m3-es tartály a technikai alkohol és a kozmaolaj fogadására. A kozmaolaj kivételével az egyes átmeneti tartályokban található átmeneti min ség alkoholokat pesszimista elvek alapján etanollal, mint referencia anyaggal közelítjük. Ezen megfontolások alapján az üzemben egyidej leg jelen lév kvázi etanol mennyisége 620 m3. Az etanol s sége 0,79 g/cm3. Ezekb l az adatokból megkapjuk, hogy pesszimista becslés szerint egy id ben 490000 kg etanol található. Kozmaolaj átmeneti tárolására egy 80 m3-es tartály áll rendelkezésre. A kozmaolaj s sége 0,85 g/cm3. Ezekb l az adatok meg megkapjuk, hogy egy id ben 68000 kg kozmaolaj található. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Tároló létesítmény esetén az O1-es tényez 0,1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Véd gáttal ellátott létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. Az etanol és a kozmaolaj g znyomása alapján O3 = 0,1. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =[(490000 × 0,1 × 0,1 × 0,1) + (68000 × 0,1 × 0,1 × 0,1)] ÷ 10000=0,0558 ahol Qi O1 O2 O3 Gi


Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,0558, mivel a létesítményben csak kvázi etanol és kozmaolaj el állítása és tárolása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 40/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/140)3 × 0,0558 = 0,02 Az anyag toxikus tulajdonsággal nem rendelkezik, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a desztilláló üzemet, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. 5.1.3.6

Tartálypark (840)

A tartályparkban történik az etanol, a metil-etil-keton, az etil-acetát, az izopropil-acetát és a denaturáló szerek tárolása és felhasználása. Az etanol tervezett maximáls kapacitása 2 db 2500 m3-es úszótet s acéltartályban történik. A denaturáló szerek, a metil-etil-keton, az etilacetát és az izopropil-acetát IBC tartályokban lesznek elhelyezve. Az etil-acetátot kívül valamennyi anyagból 5 IBC lesz, míg az etil-acetátból 30 IBC jelenléte feltételezhet (ezen mennyiségek 2 heti anyagmennyiséget fedeznek). A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Tároló létesítmény esetén az O1-es tényez 0,1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Véd gáttal ellátott létesítmény (etanol tartály) esetén a tényez értéke 0,1, míg szabadban álló létesítmény (IBC tároló) esetén ez az érték 1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. 8. sz. táblázat Megnevezés Denaturálószer I-butanol Denaturálószer isopropilalkohol Denaturálószer T butanol Metil-etil-keton Etil-acetát Izopropil-acetát Etanol

Mennyiség [kg] 4000 3930 3875 4000 27000 4360 3950000

O1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

O2 1 1 1 1 1 1 0,1

O3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =[(47165 × 0,1 × 1 × 0,1) + (3950000 × 0,1 × 0,1 × 0,1)] ÷ 10000=0,4422 ahol Qi O1 O2

a létesítményben jelenlév „i” anyag mennyisége (kg-ban) a létesítmény típusát jellemz tényez , legyen az technológiai vagy tároló (-) a létesítmény elhelyezkedését jellemz tényez , bekerített, gátban található vagy


szabadtéri (-) az üzemi körülményeket jellemz tényez (-) az „i” anyag határértéke (kg-ban).

O3 Gi

Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,4422, mivel a létesítményben etanol, metil-etil-keton, etil-acetát, izopropil-acetát és denaturáló szerek tárolása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/43)3 × 0,4422 = 5,562 Az anyagok toxikus tulajdonsággal nem rendelkeznek, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF > 1 a tartályparkot, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre szükséges kijelölni. 5.1.3.7

Vegyszertároló tartálypark (935)

A vegyszertároló tartályparkban történik az kén-dioxid 100% tárolása, a létesítményben tárolandó többi anyag 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet szerint nem min sül veszélyesnek. Az kén-dioxid tervezett maximális kapacitása egy 80 m3-es acéltartály, amely 60 m3-es töltési fokkal rendelkezik. A SO2 s sége 1,458 kg/l. Ezekb l az adatokból megállapítjuk, hogy az acéltartályban egy id ben maximum 87480 kg SO2 van jelen. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Tároló létesítmény esetén az O1-es tényez 0,1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Véd gáttal ellátott létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. Cseppfolyósított gáztárolás esetén az O3-as jelz szám értéke 10. A SO2 határértéke (G) jellemz en 3000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =(87480 × 0,1 × 0,1 × 10) ÷ 3000=2,916 ahol Qi O1 O2

a létesítményben jelenlév „i” anyag mennyisége (kg-ban) a létesítmény típusát jellemz tényez , legyen az technológiai vagy tároló (-) a létesítmény elhelyezkedését jellemz tényez , bekerített, gátban található vagy szabadtéri (-)


O3 Gi

az üzemi körülményeket jellemz tényez (-) az „i” anyag határértéke (kg-ban).

Az AT = i,p Ai,p, azaz minden toxikus anyag és üzemi körülmény összege is 2,916, mivel a létesítményben csak SO2 tárolása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a toxikus anyagokra jellemz tényez [(100/L)2] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítés-szakasz távolsága. Toxicitási kiválasztási szám: ST = (100/L)2 × AT = (100/55)2 × 2,916 = 9,64 Az anyag t zveszélyes tulajdonsággal nem rendelkezik, így t zveszélyességi kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel ST > 1 a vegyszertároló tartályparkot, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre szükséges kijelölni. 5.1.3.8

Segédanyag raktár (470)

A segédanyag raktárban történik az hidrogén-peroxid 35% és az ecetsav 98% tárolása. A hidrogén-peroxid és az ecetsav tárolása is tárolása IBC tartályban történik, az egy id ben tárolt mennyiség hidrogén-peroxid esetében 1100 kg, ecetsav esetében pedig 1000 kg (ezen mennyiségek 2 heti anyagmennyiséget fedeznek). A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Tároló létesítmény esetén az O1-es tényez 0,1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Bekerített létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. A hidrogén-peroxid g znyomása üzemi 30°C h mérsékleten 0,001 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. Az ecetsav g znyomása üzemi 20°C h mérsékleten 0,02 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =[(1100 +1000) × 0,1 × 0,1 × 0,1] ÷ 10000=0,00021 ahol Qi O1 O2

a létesítményben jelenlév „i” anyag mennyisége (kg-ban) a létesítmény típusát jellemz tényez , legyen az technológiai vagy tároló (-) a létesítmény elhelyezkedését jellemz tényez , bekerített, gátban található vagy


szabadtéri (-) az üzemi körülményeket jellemz tényez (-) az „i” anyag határértéke (kg-ban).

O3 Gi

Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,00021, mivel a létesítményben csak hidrogén-peroxid és ecetsav tárolása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/66)3 × 0,00021 = 0,00073 Az anyagok toxikus tulajdonsággal nem rendelkeznek, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a segédanyag raktárat, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. 5.1.3.9

Készáru raktár (480)

A segédanyag raktárban szintén hidrogén-peroxid 35% és ecetsav 98% tárolása történik. A hidrogén-peroxid és az ecetsav tárolása IBC tartályban történik, pesszimista becslés alapján az egy id ben tárolt mennyiség hidrogén-peroxid esetében 1100 kg, ecetsav esetében pedig 1000 kg (ezen mennyiségek 2 heti anyagmennyiséget fedeznek). A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Tároló létesítmény esetén az O1-es tényez 0,1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Bekerített létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. A hidrogén-peroxid g znyomása üzemi 30°C h mérsékleten 0,001 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. Az ecetsav g znyomása üzemi 20°C h mérsékleten 0,02 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =[(1100 +1000) × 0,1 × 0,1 × 0,1] ÷ 10000=0,00021 ahol Qi O1

a létesítményben jelenlév „i” anyag mennyisége (kg-ban) a létesítmény típusát jellemz tényez , legyen az technológiai vagy tároló (-)


O2

a létesítmény elhelyezkedését jellemz tényez , bekerített, gátban található vagy szabadtéri (-) az üzemi körülményeket jellemz tényez (-) az „i” anyag határértéke (kg-ban).

O3 Gi

Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,00021, mivel a létesítményben csak hidrogén-peroxid és ecetsav tárolása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/37)3 × 0,00021 = 0,0041 Az anyagok toxikus tulajdonsággal nem rendelkeznek, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a készáru raktárat, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. 5.1.3.10

üzemek

A f üzemben az ecetsav 98% felhasználása történik. Pesszimista becslés szerint az egy id ben felhasznált ecetsav mennyisége (kétheti mennyiség IBC-re kerekítve) 1000 kg. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Technológiai létesítmény esetén az O1-es tényez 1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Bekerített létesítmények esetén a tényez értéke 0,1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. Az ecetsav g znyomása üzemi 20°C h mérsékleten 0,02 bar. Mivel az O3-as tényez legkisebb értéke 0,1, ezért O3 = 0,1. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi =(1000 × 1 × 0,1 × 0,1) ÷ 10000=0,001 ahol Qi O1 O2 O3 Gi



Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,001, mivel a létesítményben csak ecetsav felhasználása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/75)3 × 0,001 = 0,0024 Az anyag toxikus tulajdonsággal nem rendelkezik, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a f üzemet, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. 5.1.3.11

tornyok (923)

A h tornyokban történik a nátrium-hipoklorit oldat tárolása és felhasználása. A nátriumhipoklorit tárolása IBC tartályban történik, pesszimista becslés alapján az egy id ben tárolt mennyiség 1200 kg (ezen mennyiségek 2 heti anyagmennyiséget fedeznek). Az ökotoxikus anyagokat a Holland kiválasztási módszerrel nem tudjuk értékelni, a környezetre veszélyes tulajdonságát egy kés bbi fejezetben fogjuk tárgyalni. 5.1.3.12

Palacktároló (PT)

A palacktárolóban PB, acetilén és oxigén gázpalackok tárolása történik, mindegyikb l 10-10 db. A PB palack kapacitása 11,5 kg, az oxigéné 40 kg-os kiszerelés és az acetiléné 10 kg-os kiszerelés gázpalackok. A CPR [18] szerint az üzemi körülményeket az alábbiak alapján határozhatjuk meg: A létesítmény típusát jellemz O1-es tényez (ld. CPR [18] 2.1. sz. táblázat) a technológiai és tároló létesítményekre vonatkozik. Tároló létesítmény esetén az O1-es tényez 0,1. A létesítmény elhelyezkedését jellemz O2-es tényez (ld. CPR [18] 2.2. sz. táblázat) és az anyagok környezetbe való kerülésének megel zését szolgáló el írások jelenléte. Szabadtéri létesítmények esetén a tényez értéke 1. Az O3-as tényez (ld. CPR [18] 2.3. sz. táblázat) az üzemi körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét jelenti kibocsátása után. Cseppfolyósított gáztárolás esetén az O3-as jelz szám értéke 10. zveszélyes anyagok határértéke (G) jellemz en 10000 kg. A kiválasztás során mértékadó jelz számot ezek alapján a következ képpen adhatjuk meg: Ai = (Qi × O1 × O2 × O3) ÷ Gi = [(115 + 400 + 100) × 0,1 × 1 × 10] ÷ 10000=0,0615 Az AF = i,p Ai,p, azaz minden t zveszélyes anyag és üzemi körülmény összege is 0,0615, mivel a létesítményben csak PB, oxigén és acetilén gáz tárolása történik. A kiválasztási szám (S) az egy adott helyszínen található létesítmény veszélyének mértéke, amelyet a létesítményre vonatkozó jelz szám (A) és a t zveszélyes anyagokra jellemz Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 46/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

tényez [(100/L)3] szorzatából kapunk meg. L : a létesítmény és a legközelebbi kerítésszakasz távolsága. zveszélyességi kiválasztási szám: SF = (100/L)3 × AF = (100/165)3 × 0,0615 = 0,014 Az anyagok toxikus tulajdonsággal nem rendelkeznek, így toxicitási kiválasztási szám nem képezhet . A megalapozó elemzés alapján, mivel SF < 1 a palacktárolót, mint önálló létesítményt további mennyiségi elemzésre nem szükséges kijelölni. Az alábbi létesítmények kerültek kiválasztásra a Tisza-TK Kft. tervezett telephelyén: 9. sz. táblázat Létesítmény kódja SO2 vezeték 935 840

Létesítmény megnevezése Összeköt SO2 vezeték az Áztató üzem és a Vegyszertároló tartálypark között Vegyszertároló tartálypark Tartálypark

5.2 Részletes technológia-elemzés, a súlyos baleseti események lehet ségének bemutatása 5.2.1 Összeköt SO2 vezeték az Áztató üzem és a Vegyszertároló tartálypark között [SO2 vezeték] Baleseti csúcseseményként az áztató üzemet és a vegyszertároló tartályparkot összeköt 25 mm-es, 6 bar nyomású vezeték teljes keresztmetszet törésével számoltunk. A katasztrofális sérülés mellett vizsgáljuk a cs átmér jének 10%-át kitev , azaz 2,5 mm lyukadás valószín ségét és következményeit is. 10. sz. táblázat Szcenárió jelölése SO2_DN25_01

SO2_DN25_02

Esemény leírása A DN 25 cs teljes keresztmetszet törése, és SO2 kikerülése a környezetbe 1,04 kg/s. A DN 25 cs lyukadása anyag kiáramlás 2,5 mm átmér (10 %-os) nyíláson és SO2 kikerülése a környezetbe 0,104 kg/s.

El fordulás gyakorisága 1 x 10-6 m-1/év 5 x 10-6 m-1/év

5.2.2 Vegyszertároló tartálypark [935] A 935. létesítményben csupán az SO2 számít veszélyes anyagnak, a folyékony HCl és az NaOH külön kárment ben kerül tárolásra. Az SO2 tárolása 1 db 80 m3 fekv hengeres, nyomás alatti acéltartályban történik (töltési fok alapján max. 60 m3 SO2). A tartály gázérzékel kkel és es ztet rendszerrel ellátott. Az SO2 töltése hetente 1 alkalommal, hozzávet legesen 2 órás intervallumban valósul meg (1,2x10-2/ év a töltés gyakorisága).


11. sz. táblázat Szcenárió Eltérés alap Védelmi berendezések jelentésének frekvenciája frekvenciacsökkentése* kibontása 80 m3 SO2 tartály katasztrofális törést szenved. Az SO2 egy része azonnal a légkörbe kerül, 5 x 10-7/év 935_SO2_pill (CPR 18) míg másik része a nyomásváltozás hatására a 1 x 10-2/év kárment ben tócsát képez és párolog. 80 m3 SO2 tartály lyukad, majd 10 5 x 10-7/év 935_SO2_foly percen át 1 x 10-2/év (CPR 18) folyamatosan SO2-t bocsát ki. Az SO2-t szállító közúti tartány 5 x 10-9/év 935_SO2kt_pill (CPR 18) katasztrofális törést szenved. SO2-t szállító közúti tartányt tölt kar 3,6 x 10-10/év 935_SO2kt_kartör (CPR 18) katasztrofális törést szenved. SO2-t szállító közúti 3,6 x 10-9/év 935_SO2kt_karlyuk tartányt tölt kar (CPR 18) lyukad. Szcenárió jelölése

*Pcsökk = 1 - Pgázérzékel

Összesített frekvencia

5 x 10-7/év

5 x 10-9/év

5 x 10-9/év

5 x 10-9/év

3,6 x 10-10/év

3,6 x 10-9/év

és az es ztet hibás m ködése

A fenti táblázatból látható, hogy frekvencia alapon az SO2 tartály katasztrófális töréséb l származó azonnali SO2 gáz kikerülés nem zárható ki (>1*10-8/év), mivel a pillanatszer en bekövetkez eseményekkel szemben nem nyújt védelmet az SO2 tartályhoz kiépítend gázérzékel és automatikus es ztet rendszer. Ennek értelmében, a továbbiakban csak az azonnal kikerül anyagmennyiséggel számolunk, amit a tartály g zfázisában lév SO2 fog képezni (pesszimista becslés alapján 20 m3). 5.2.3 Tartálypark [840] 12. sz. táblázat Veszélyes anyag neve Denaturálószer I-butanol Denaturálószer isopropilalkohol Denaturálószer T butanol Metil-etil-keton Etil-acetát Izopropil-acetát Etanol

Tároló típusa és mennyisége 5 db IBC 5 db IBC 5 db IBC 5 db IBC 30 db IBC 5 db IBC 2 db acéltartály

Tárolt mennyiség [kg] 5*800 5*786 5*775 5*800 30*900 5*872 3950000


5.2.3.1

IBC tároló és tölt -lefejt

A nyitott t zveszélyes anyag tárolótérben toxikus tulajdonsággal összefügg (toxikus égéstermék, toxikus g zök, toxikus anyag kiporzás) súlyos ipari baleset a megalapozó elemzés alapján nem lehetséges. A nyitott t zveszélyes anyag tárolótérben, mint létesítményben súlyos ipari baleset a t zveszélyes anyagok kikerülése majd égése, esetleg zköd robbanása következtében valósulhat meg. A tárolótér kialakítását és tervezett elrendezését figyelembe véve a denaturálószerekb l, a MEK-b l, az etil-acetátból és az izopropil-acetátból IBC-kben összesen és maximum 11 db egyidej tárolása fog megvalósulni. Az IBC-k lefejtésére és töltésére 3 tölt /lefet hely lett kialakítva az IBC tároló ÉK-i sarkán. A létesítményben az alábbi eseménysorok azonosíthatóak. 13. sz. táblázat Szcenárió jelentésének Eltérés alap kibontása frekvenciája Egy csomagolási egység 1x10-5/év 840_IBC_tá sérülése a 840. IBC tároló (CPR 18) létesítményben Egy csomagolási egység sérülése a 840. IBC 1x10-5/év 840_IBC_tl (CPR 18) tölt /lefejt létesítményben A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, 1x10-6/év DN 50 cs teljes 840_DN50_IBC_01 (CPR 18) keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, 5x10-6/év 840_DN50_IBC_02 DN 50 cs lyukadása, és (CPR 18) etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s.* Az IBC-k és a P105/106/107 szivattyúk közötti, etanolt szállító, 1x10-6/év 840_DN25_IBC1/2/3_01 DN 25 cs teljes (CPR 18) keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 0,33 kg/s.* Az IBC-k és a P105/106/107 szivattyúk közötti, etanolt szállító, 5x10-6/év 840_DN25_IBC1/2/3_02 (CPR 18) DN 25 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 0,033 kg/s.* A P105/106/107 szivattyúk és a közúti 840_DN15_ tölt közötti, etanolt 1x10-6/év P105/106/107_01 szállító, DN 15 cs teljes (CPR 18) keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a Szcenárió jelölése

Csomagolási El fordulás egység gyakoriság max. 55 db

5,5x10-4/év

max. 3 db

3x10-5/év

1 db

1x10-6/év

1 db

5x10-6/év

3 db

3x10-6/év

3 db

1,5 x10-5/év

3 db

3x10-6/év


Szcenárió jelölése

840_DN15_ P105/106/107_02

Szcenárió jelentésének kibontása környezetbe 0,33 kg/s.* A P105/106/107 szivattyúk és a közúti tölt közötti, etanolt szállító, DN 15 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 0,033 kg/s.*

Eltérés alap frekvenciája

5x10-6/év (CPR 18)

Csomagolási El fordulás egység gyakoriság

3 db

1,5 x10-5/év

*A csövekb l való kijutást az egyes szivattyúkhoz tartozó kapacitás korlátozza.

A Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Bevi Reference Manual cím kiadványában a t zveszélyes folyadékok azonnali és késleltetett gyulladást követ en kifejl lehetséges következményeit az alábbi eseményfa segítségével írja le:

A t zveszélyes folyadékok kijutását követ en kifejl

lehetséges következmények

A t zveszélyes folyadékokat 5 féle csoportba sorolhatjuk a Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Bevi Reference Manual cím kiadványában ismertetett 9. sz. táblázat alapján.

A t zveszélyes folyadékok osztályba sorolása Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 50/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

14. sz. táblázat Veszélyes anyag neve Denaturálószer I-butanol Denaturálószer isopropilalkohol Denaturálószer T butanol Metil-etil-keton Etil-acetát Izopropil-acetát

Forráspont [°C] 108 82,4

Lobbanáspont [°C] 28

82 79 77,1 88,8

< 21 -4 -4 4

Kategória 2 1

12

1 1 1 1

A fent nevezett t zveszélyes folyadékok környezetbe való kikerülése esetén az eseményfán ismertetett gyújtási események következhetnek be az alábbi valószín séggel, azzal az egyszer sítéssel, hogy a 2-es kategóriás i-butanol denaturálószert a többi 1-es kategóriás zveszélyes folyadékkal együtt kezeljük. 15. sz. táblázat Gyulladás ideje

Következmény*

A gyújtás valószín sége

Azonnali gyulladás (direct ignition)

Tócsat z (+jet/BLEVE)

Pdirect ignition= 0,065

Késleltetett gyulladás (delayed ignition)

Robbanás (VCE) vagy kés i tócsa t z

Pdelayed ignition= (1- Pdirect ignition) = 0,935

* a fentebb bemutatott eseményfa alapján, kiemelve a telephelyi specialitások szerint bekövetkezhet eseményeket

A gyújtási valószín ségek alapján a 840. létesítmény IBC tárolójának baleseti eseményei az alábbi valószín ségekkel következhetnek be: 16. sz. táblázat Szcenárió jelölése


Azonnali gyújtás valószín sége

840_IBC_tá 840_IBC_tl 840_DN50_IBC_01 840_DN50_IBC_02 840_DN25_IBC1/2/3_01 840_DN25_IBC1/2/3_02 840_DN15_ P105/106/107_01 840_DN15_ P105/106/107_02

5,5x10-4/év 3x10-5/év 1x10-6/év 5x10-6/év 3x10-6/év 1,5 x10-5/év 3x10-6/év 1,5 x10-5/év

3,6x10-5/év 1,95x10-6/év 6,5x10-8/év 3,25x10-7/év 1,95x10-7/év 9,75x10-7/év 1,95x10-7/év 9,75x10-7/év

5.2.3.2

Késleltetett gyújtás valószín sége 5,1x10-4/év 2,81x10-5/év 9,35x10-7/év 4,68x10-6/év 2,81x10-6/év 1,4x10-5/év 2,81x10-6/év 1,4x10-5/év

Etanol tartályok

A 820. üzemben el állított etanol vezetékrendszeren keresztül kerül a tartályokba. A tároló tartályok különböz min ség termékek tárolására szolgálnak. Minden min ségnek külön vezetéke és külön szivattyúja van. Minden m veletet (kinyomatás a napi tárolóból a tároló tartályokba, kitárolás a tároló tartályokból a közúti tölt n lév tartánykocsiba) a kezel személyzet folyamatirányító rendszeren keresztül végez. A 84B101és a 84B102 tartályok állóhengeres föld feletti úszó tet s kivitel ek, amelyek az alábbi biztonságtechnikai védelmekkel fognak rendelkezni: véd gy , palásth , tartályok és a véd gy habbal oltó berendezése.


Az alkohol mozgatásának két iránya van: a betárolás és a kitárolás. Az alábbi táblázatban az etanol tárolásának vizsgálata során meghatározott súlyos baleseti szcenáriókat mutatjuk be, írjuk le és adjuk meg a meghatározott gyakoriság értékeket. 17. sz. táblázat Szcenárió jelölése

840_B101_pill

840_B101_foly

840_B101_10mm

840_B102_pill

840_B102_foly

840_B102_10mm

840_DN125_B101_01

840_DN125_B101_02

840_DN125_B102_01

840_DN125_B102_02 840_DN200_B101_01

Szcenárió jelentésének kibontása B101 etanol tartály katasztrofális törést szenved. A 2500 m3 etanol a 283,4 m2 terület , 10 m mélység véd gy be kerül. A kiömlés atmoszférikus nyomáson és környezeti h mérsékleten történik. B101 etanol tartály lyukad, majd 10 percen át folyamatosan etanolt bocsát ki. Az etanol a 82,4 m2 terület , 10 m mélység véd gy be kerül (a tartály felületének figyelembe vétele nélkül). A kiömlés atmoszférikus nyomáson és környezeti h mérsékleten történik. B101 etanol tartály 10 mm-en lyukad. Az etanol a 82,4 m2 terület , 10 m mélység véd gy be kerül (a tartály felületének figyelembe vétele nélkül). A kiömlés atmoszférikus nyomáson és környezeti mérsékleten történik. B102 etanol tartály katasztrofális törést szenved. A 2500 m3 etanol a 283,4 m2 terület , 10 m mélység véd gy be kerül. A kiömlés atmoszférikus nyomáson és környezeti h mérsékleten történik. B102 etanol tartály lyukad, majd 10 percen át folyamatosan etanolt bocsát ki. Az etanol a 82,4 m2 terület , 10 m mélység véd gy be kerül (a tartály felületének figyelembe vétele nélkül). A kiömlés atmoszférikus nyomáson és környezeti h mérsékleten történik. B102 etanol tartály 10 mm-en lyukad. Az etanol a 82,4 m2 terület , 10 m mélység véd gy be kerül (a tartály felületének figyelembe vétele nélkül). A kiömlés atmoszférikus nyomáson és környezeti mérsékleten történik. A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 125 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 125 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 125 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 125 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s.* A B101-es etanol tartály és a P104-es szivattyú közötti, etanolt szállító, DN 200 cs

Eltérés alap frekvenciája 5 x 10-7/év (CPR 18)

5 x 10-7/év (CPR 18)

1 x 10-4/év (CPR 18)

5 x 10-7/év (CPR 18)

5 x 10-7/év (CPR 18)

1 x 10-4/év (CPR 18)

3 x 10-7 m-1/év 2 x 10-6 m-1/év 3 x 10-7 m-1/év 2 x 10-6 m-1/év 1 x 10-7 m-1/év



840_DN200_B101_02

840_DN200_B102_01

840_DN200_B102_02

Szcenárió jelentésének kibontása teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s.* A B101-es etanol tartály és a P104-es szivattyú közötti, etanolt szállító, DN 200 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s.* A B102-es etanol tartály és a P103-es szivattyú közötti, etanolt szállító, DN 200 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s.* A B102-es etanol tartály és a P103-es szivattyú közötti, etanolt szállító, DN 200 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s.*


5 x 10-7 m-1/év

1 x 10-7 m-1/év

5 x 10-7 m-1/év


A t zveszélyes folyadékok LOC eseményeinek következményei eltér ek lehetnek. A tartálytörés következében a környezetbe kerül t zveszélyes folyadék (etanol) következménye lehet tócsat z (korai gyulladás esetén), vagy g zköd robbanás (VCE) kés i gyulladás esetén. A Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Reference Manual cím kiadványában a t zveszélyes folyadékok kijutását követ en kifejl következményekre az alábbi eseményfát közli:





A t zveszélyes folyadékok osztályba sorolása

18. sz. táblázat Veszélyes anyag neve Etanol

Forráspont [°C] 78


Kategória 1

Az etanol környezetbe való kikerülése esetén az eseményfán ismertetett gyújtási események következhetnek be az alábbi valószín séggel: 19. sz. táblázat Gyulladás ideje

Következmény*






Robbanás (VCE) vagy kés i tócsa t z



A gyújtási valószín ségek alapján a 840. létesítmény etanol tartályainak baleseti eseményei az alábbi valószín ségekkel következhetnek be: 20. sz. táblázat Szcenárió jelölése 840_B101_pill 840_B101_foly 840_B101_10mm 840_B102_pill 840_B102_foly 840_B102_10mm 840_DN125_B101_01

Eltérés alap frekvenciája 5 x 10-7/év (CPR 18) 5 x 10-7/év (CPR 18) 1 x 10-4/év (CPR 18) 5 x 10-7/év (CPR 18) 5 x 10-7/év (CPR 18) 1 x 10-4/év (CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év


Késleltetett gyújtás valószín sége

3,2x10-8/év

4,67x10-7/év

3,2x10-8/év

4,67x10-7/év

6,5x10-6/év

9,35 x10-5/év

3,2x10-8/év

4,67x10-7/év

3,2x10-8/év

4,67x10-7/év

6,5x10-6/év

9,35 x10-5/év

1,9 x10-8 m-1/év

2,8 x10-7 m-1/év



840_DN125_B101_02 840_DN125_B102_01 840_DN125_B102_02 840_DN200_B101_01 840_DN200_B101_02 840_DN200_B102_01 840_DN200_B102_02

5.2.3.3

Eltérés alap frekvenciája (CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év (CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év (CPR 18) 1 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 5 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 1 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 5 x 10-7 m-1/év (CPR 18)



1,3 x10-7 m-1/év

1,87 x10-6 m-1/év

1,9 x10-8 m-1/év

2,8 x10-7 m-1/év

1,3 x10-7 m-1/év

1,87 x10-6 m-1/év

6,5x10-9 m-1/év

9,3 x10-8 m-1/év

3,2x10-8 m-1/év

4,67x10-7 m-1/év

6,5x10-9 m-1/év

9,3 x10-8 m-1/év

3,2x10-8 m-1/év

4,67x10-7 m-1/év

Etanol közúti tölt

Az etanol közúti tölt re egyrészr l a 820. üzemben el állított etanol vezetékrendszeren, vagy a 2 db 2500 m3 etanol tartályból szintén vezetékrendszeren keresztül kerül. A 2 db tölt hely különböz min ség termékek töltésére szolgál. Minden min ségnek külön vezetéke és külön szivattyúja van. Az alábbi táblázatban az etanol töltésének vizsgálata során meghatározott súlyos baleseti szcenáriókat mutatjuk be, írjuk le és adjuk meg a meghatározott gyakoriság értékeket. 21. sz. táblázat Szcenárió jelölése 840_X111_pill

840_ X111_kartör

840_ X111_karlyuk

840_ X112_pill

840_ X112_kartör

840_ X112_karlyuk

840_DN100_X111_01

Szcenárió jelentésének kibontása X111 30 m3-es etanolt szállító közúti tartány katasztrofális törést szenved. A maximálisan 29 m3 etanol kiömlik és tócsát képez. X111 30 m3-es etanolt szállító közúti tartányt tölt kar katasztrofális törést szenved. A maximálisan 19,75 kg/s sebességgel etanol kiömlik és tócsát képez.* X111 30 m3-es etanolt szállító közúti tartányt tölt kar lyukad. A maximálisan 1,975 kg/s sebességgel etanol kiömlik és tócsát képez.* X112 30 m3-es etanolt szállító közúti tartány katasztrofális törést szenved. A maximálisan 29 m3etanol kiömlik és tócsát képez. X112 30 m3-es etanolt szállító közúti tartányt tölt kar katasztrofális törést szenved. A maximálisan 19,75 kg/s sebességgel etanol kiömlik és tócsát képez.* X112 30 m3-es etanolt szállító közúti tartányt tölt kar lyukad. A maximálisan 1,975 kg/s sebességgel etanol kiömlik és tócsát képez.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 100 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 9,875 kg/s sebességgel.*

Eltérés alap frekvenciája 1 x 10-5/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 1 x 10-5/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év (CPR 18)


Szcenárió jelölése 840_DN100_X111_02

840_DN100_X112_01

840_DN100_X112_02

840_DN125_ P104_01

840_DN125_ P104_02

840_DN125_ P103_01

840_DN125_ P103_02

840_DN80_ P104v_01a

840_DN80_ P104v_02a

840_DN80_ P104v_01b

840_DN80_ P104v_02b

840_DN80_ P103v_01a

840_DN80_ P103v_02a

Szcenárió jelentésének kibontása A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 100 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 0,9875 kg/s sebességgel.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 100 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 9,875 kg/s sebességgel.* A 820. létesítményb l érkez , etanolt szállító, DN 100 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 0,9875 kg/s sebességgel.* A P104-es szivattyú és a váltó közötti, etanolt szállító, DN 125 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s sebességgel.* A P104-es szivattyú és a váltó közötti, etanolt szállító, DN 125 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s sebességgel.* A P103-es szivattyú és a váltó közötti, etanolt szállító, DN 125 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s sebességgel.* A P103-es szivattyú és a váltó közötti, etanolt szállító, DN 125 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s sebességgel.* A P104-es szivattyú utáni váltó és a X111 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s sebességgel.* A P104-es szivattyú utáni váltó és a X111 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s sebességgel.* A P104-es szivattyú utáni váltó és a X112 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s sebességgel.* A P104-es szivattyú utáni váltó és a X112 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s sebességgel.* A P103-as szivattyú utáni váltó és a X111 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s sebességgel.* A P103-as szivattyú utáni váltó és a X111 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s sebességgel.*

Eltérés alap frekvenciája 2 x 10-6 m-1/év (CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év (CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év (CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év (CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év (CPR 18)

3 x 10-7 m-1/év (CPR 18)

2 x 10-6 m-1/év (CPR 18)

3 x 10-7 m-1/év (CPR 18)

2 x 10-6 m-1/év (CPR 18)

3 x 10-7 m-1/év (CPR 18)

2 x 10-6 m-1/év (CPR 18)



840_DN80_ P103v _01b

840_DN80_ P103v _02b

Szcenárió jelentésének kibontása A P103-as szivattyú utáni váltó és a X112 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs teljes keresztmetszet törése, és etanol kikerülése a környezetbe 19,75 kg/s sebességgel.* A P103-as szivattyú utáni váltó és a X112 lefejt höz tartozó kar közötti, etanolt szállító, DN 80 cs lyukadása, és etanol kikerülése a környezetbe 1,975 kg/s sebességgel.*

Eltérés alap frekvenciája 3 x 10-7 m-1/év (CPR 18)

2 x 10-6 m-1/év (CPR 18)


A t zveszélyes folyadékok LOC eseményeinek következményei eltér ek lehetnek. A tartálytörés következében a környezetbe kerül t zveszélyes folyadék (etanol) következménye lehet tócsat z (korai gyulladás esetén), vagy g zköd robbanás (VCE) kés i gyulladás esetén. A Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Reference Manual cím kiadványában a t zveszélyes folyadékok kijutását követ en kifejl következményekre az alábbi eseményfát közli:





A t zveszélyes folyadékok osztályba sorolása

22. sz. táblázat Veszélyes anyag neve Etanol

Forráspont [°C] 78


Kategória 1

Az etanol környezetbe való kikerülése esetén az eseményfán ismertetett gyújtási események következhetnek be az alábbi valószín séggel: 23. sz. táblázat Gyulladás ideje

Következmény*






Robbanás (VCE) vagy kés i tócsa z



A gyújtási valószín ségek alapján a 840. létesítmény etanol tartályainak baleseti eseményei az alábbi valószín ségekkel következhetnek be: 24. sz. táblázat Szcenárió jelölése 840_X111_pill 840_ X111_kartör 840_ X111_karlyuk 840_ X112_pill 840_ X112_kartör 840_ X112_karlyuk 840_DN100_X111_01

Eltérés alap frekvenciája 1 x 10-5/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 1 x 10-5/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18) 3 x 10-7/év (CPR 18)



6,5x10-7/év

9,35x10-6/év

1,9x10-8/év

2,8x10-7/év

1,9x10-8/év

2,8x10-7/év

6,5x10-7/év

9,35x10-6/év

1,9x10-8/év

2,8x10-7/év

1,9x10-8/év

2,8x10-7/év

3 x 10-7 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év



840_DN100_X111_02 840_DN100_X112_01 840_DN100_X112_02 840_DN125_ P104_01 840_DN125_ P104_02 840_DN125_ P103_01 840_DN125_ P103_02 840_DN80_ P104v_01a 840_DN80_ P104v_02a 840_DN80_ P104v_01b 840_DN80_ P104v_02b 840_DN80_ P103v_01a 840_DN80_ P103v_02a 840_DN80_ P103v _01b 840_DN80_ P103v _02b

Eltérés alap frekvenciája (CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18) 3 x 10-7 m-1/év

(CPR 18) 2 x 10-6 m-1/év

(CPR 18)



1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év

1,9x10-8 m-1/év

2,8x10-7 m-1/év

1,3x10-7 m-1/év

1,87x10-6 m-1/év


6. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 6.1 Következményelemzés A súlyos balesetek következményinek modellezésére, azaz a t z, robbanás és toxikus gáz diszperzió modellezésére a BREEZE INCIDENT ANALYST (BIA) katasztrófavédelmi következményelemz szoftvert alkalmazzuk. A szoftver alkalmasságát igazoló BM OKF által kiadott dokumentumot a 7. sz. melléklethez csatoltuk. 6.1.1 SO2 vezeték sérüléséb l származó következmények 6.1.1.1

SO2_DN25_01 szcenárió

A Vegyszertároló tartálypark és az Áztató üzemet összeköt DN 25 cs teljes keresztmetszet törése következében SO2 kerül ki a környezetbe 1,04 kg/s sebességgel. 25. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok SO2 fluxus Kikerülési id Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 1,04 kg/s 5 min 20 C 70 % 2 m/s F 2m 0,1 m

A koncentráció – halálozás valószín ség között a statisztikai probit összefüggés az alábbi szerint írható fel:

ahol A, B, N értékek anyagfügg állandó, amelyeket a RIVIM és a CPR [18] által javasolt értékek alapján állapítottuk meg: 26. sz. táblázat Anyag/ hatás Kén-dioxid

A -19,2

B 1

N 2,4

A probit analízissel, illetve szakirodalmi adatok alapján a 30 perces kitettség esetén várható egyes halálozási valószín ségekhez tartozó határkoncentrációkat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 27. sz. táblázat Halálozás várható valószín sége a kitettség függvényében 100 %, 30 perc 10 %, 30 perc 1 %, 30 perc

Koncentráció [mg/m3] SO2 21029 3404 2198

A következmény analízis eredmény alapján kialakuló mérgezési zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 60/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

SO2_DN25_01 szcenárió megvalósulása iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye mérgezés esetén

Az 1%-os halálozási valószín séghez tartozó koncentrációk a lakott terület határát nem érik el. 6.1.1.2

SO2_DN25_02 szcenárió

A Vegyszertároló tartálypark és az Áztató üzemet összeköt DN 25 cs 10%-os lyukadása következében SO2 kerül ki a környezetbe 0,104 kg/s sebességgel. 28. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok SO2 fluxus Kikerülési id Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 0,104 kg/s 5 min 20 C 70 % 2 m/s F 2m 0,1 m



ahol A, B, N értékek anyagfügg állandó, amelyeket a RIVIM és a CPR [18] által javasolt értékek alapján állapítottuk meg: 29. sz. táblázat anyag/ hatás

A

B

N

Kén-dioxid

-19,2

1

2,4



A következmény analízis eredmény alapján kialakuló mérgezési zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk):

SO2_DN25_02 szcenárió megvalósulása iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye mérgezés esetén

Az 1%-os halálozási valószín séghez tartozó koncentrációk a lakott terület határát nem érik el.


6.1.2 Vegyszertároló tartálypark sérüléséb l származó következmények 6.1.2.1

935_SO2_pill szcenárió

A 935 üzemben tárolt 80 m3-es fekv hengeres acéltartály katasztrofális törése következtében a tárolt SO2 egy része (hozzávet legesen 20 m3) azonnal kikerül a légkörbe. A kárment ben található mennyiség intenzíven párolog, azonban az automatikus es ztet nek köszönhet en ezen kibocsátás nagymértékben elnyeletésre kerül, illet leg frekvencia alapon ezen részesemény kizárásra került (<1*10-8/év) 31. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok SO2 azonnal légtérbe kerül mennyisége Kikerülési id Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 20 m3 azonnal 20 C 70 % 2 m/s F 2m 0,1 m


ahol A, B, N értékek anyagfügg állandó, amelyeket a RIVIM és a CPR [18] által javasolt értékek alapján állapítottuk meg: 32. sz. táblázat Anyag/ hatás

A

B

N

Kén-dioxid

-19,2

1

2,4



A következmény analízis eredmény alapján kialakuló mérgezési zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk):


935_SO2_pill szcenárió megvalósulása iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye mérgezés esetén

Az 1%-os halálozási valószín séghez tartozó koncentrációk a lakott terület határát nem érik el. 6.1.3 IBC tároló és tölt -lefejt Az alábbi szcenáriók következményei iparbiztonsági szempontból elhanyagolhatóak, mivel nem alakul ki a 35 kW/m2-es h sugárzási illetve a 0,21 bar-os lökéshullámi zóna. (Ezen eseményeket a kockázatok meghatározásánál figyelembe vesszük.) 840_DN50_IBC_02 840_DN25_IBC1/2/3_01 840_DN25_IBC1/2/3_02 840_DN15_P105/106/107_01 840_DN15_P105/106/107_02 A létesítmény kapcsán az alábbi szcenáriók kerülnek következmény alapon is bemutatásra: 840_IBC_tá 840_IBC_tl 840_DN50_IBC_01 6.1.3.1

840_IBC_tá szcenárió

zveszélyes folyadékot (denaturálószerek, MEK, etil-acetát, izopropil-acetát) tároló IBC-k felhasadnak, tartalmuk a környez térrészre ömlik (pesszimista elvek alapján a teljes tároló kapacitás kikerülésével számolunk). Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és heves égés mellett a tócsa terjedésével együtt a t z átterjed a környez IBC egységekre is. Rövid id n belül a Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 64/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

mintegy 240 m2-nyi térrészen kiterjedt tócsat z alakul ki. Késleltetett gyújtás esetén a felhasadást követ en az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 34. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék* párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége** Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 240 m2 nem definiált 22,8 kg/perc 548 kg 20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m

* A legmagasabb g znyomási érték alapján a párolgási sebességet az etil-acetáttal modelleztük. **Az etil-acetát párolgási sebessége alapján, 0,5 órás maximális id tartamot figyelembe véve az elpárologni képes aceton mennyiségének 40 %-a.

A t zveszélyes folyadékokból (denaturálószerek, MEK, etil-acetát, izopropil-acetát) keveréket képeztünk az egy id ben jelen lév mennyiségük súlyarányában. Az azonnali gyújtás következményének analízise alapján a teljes IBC tárolót érint tócsat zben kialakuló sugárzási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 35. sz. táblázat sugárzás kW/m2

Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30

Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve Harmadfokú égési sérülés, dominó hatás szempontjából mértékadó Másodfokú égési sérülés Els fokú égési sérülés

Zóna sugara m 22,3 32,1 44,9


A 840_IBC_tá szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén

A t zveszélyes folyadékokból (denaturálószerek, MEK, etil-acetát, izopropil-acetát) keveréket képeztünk az egy id ben jelen lév mennyiségük súlyarányában. A késleltetett gyújtás következményének analízise alapján a teljes IBC tárolót érint tócsából történ párolgás következtében kialakuló robbanási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 36. sz. táblázat Túlnyomás Pa bar 1 × 105

1

2,1 × 104

0,21

4

0,10

1,0 × 10

Hatás A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels szervek károsodása, halálozás Bels és küls dominóhatás szempontjából mértékadó Üvegkárokat okozó túlnyomási érték, szilánkok okozta sérülés.

Zóna sugara m 23,3 59,4 96,4


A 840_IBC_tá szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén

A 3,5 kW/m2-es h sugárzási, illetve a 0,1 bar-os lökéshullám zónák a lakott terület határát nem érik el. 6.1.3.2

840_IBC_tl szcenárió

Tölt -lefejt ben egyidej leg maximálisan 3 db IBC található. A t zveszélyes folyadékot (denaturálószerek, MEK, etil-acetát, izopropil-acetát) tároló IBC-k felhasadnak, tartalmuk a környez térrészre ömlik (pesszimista elvek alapján a 3 db IBC tároló kapacitás kikerülésével számolunk). Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és heves égés mellett a tócsa terjedésével együtt a t z átterjed a környez IBC egységekre is. Rövid id n belül a mintegy 120 m2-nyi térrészen kiterjedt tócsat z alakul ki. Késleltetett gyújtás esetén a felhasadást követ en az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 37. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék* párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév

Érték 120 m2 nem definiált 11,7 kg/perc 272,8 kg


zveszélyes folyadék mennyisége** Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m

* A legmagasabb g znyomási érték alapján a párolgási sebességet az etil-acetáttal modelleztük. **Az etil-acetát párolgási sebessége alapján, 0,5 órás maximális id tartamot figyelembe véve az elpárologni képes aceton mennyiségének 40 %-a.

A t zveszélyes folyadékokból (denaturálószerek, MEK, etil-acetát, izopropil-acetát) keveréket képeztünk az egy id ben jelen lév mennyiségük súlyarányában. Az azonnali gyújtás következményének analízise alapján a teljes IBC tárolót érint tócsat zben kialakuló sugárzási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 38. sz. táblázat sugárzás kW/m2

Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 17,0 25,0 35,4

A 840_IBC_tl szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén

A t zveszélyes folyadékokból (denaturálószerek, MEK, etil-acetát, izopropil-acetát) keveréket képeztünk az egy id ben jelen lév mennyiségük súlyarányában. A késleltetett Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 68/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

gyújtás következményének analízise alapján a teljes IBC tárolót érint tócsából történ párolgás következtében kialakuló robbanási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 39. sz. táblázat Túlnyomás Pa bar 1 × 105

1

2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10


Zóna sugara m 18,4 47,0 76,4

A 840_IBC_tl szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_DN50_IBC_01 szcenárió

A 820 üzemet a 840 üzemmel összeköt etanolt szállító DN50-es cs vezeték teljes keresztmetszet törést szenved, és az etanol 19,75 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 5925 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 69/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

tócsat znél bemutatott következményekkel. 40. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték nem definiált 5925 kg 1,59 kg/perc 37,96 kg 20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m

*Az etanol párolgási sebessége alapján, 0,5 órás maximális id tartamot figyelembe véve az elpárologni képes etanol mennyiségének 40 %-a.

Az azonnali gyújtás következményének analízise alapján a tócsat zben kialakuló h sugárzási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 41. sz. táblázat sugárzás kW/m2

Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 21,9 33,9 49,7


A 840_DN50_IBC_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén

A késleltetett gyújtás következményének analízise alapján a tócsából történ párolgás következtében kialakuló robbanási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 42. sz. táblázat Túlnyomás Pa bar 1 × 105

1

2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10


Zóna sugara m 9,4 24,1 39,1


A 840_DN50_IBC_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén

A 3,5 kW/m2-es h sugárzási, illetve a 0,1 bar-os lökéshullám zónák a lakott terület határát nem érik el. 6.1.4 Etanol tartályok Az alábbi szcenáriók következményei iparbiztonsági szempontból elhanyagolhatóak, mivel nem alakul ki a 35 kW/m2-es h sugárzási illetve a 0,21 bar-os lökéshullámi zóna. (Ezen eseményeket a kockázatok meghatározásánál figyelembe vesszük.) 840_B101_10mm 840_B102_10mm 840_DN125_B101_02 840_DN125_B102_02 840_DN200_B101_02 840_DN200_B102_02 A létesítmény kapcsán az alábbi szcenáriók kerülnek következmény alapon is bemutatásra: 840_B101_pill 840_B101_foly 840_B102_pill 840_B102_foly 840_DN125_B101_01 840_DN125_B102_01 840_DN200_B101_01 840_DN200_B102_01 Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 72/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

6.1.4.1

840_B101/B102_pill szcenárió

A B101-es vagy B102-es etanol tartály katasztrófális törést szenved, amelynek következtében az etanol a 283,4 m2 terület 10 m mélység véd gy be kerül. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 43. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága** A talajfelszín érdessége

Érték

283,4 m2 nem definiált 9,05 kg/perc 217,2 kg 20 C 70 % 2 m/s F 10 m 0,1 m

*Az etanol párolgási sebessége alapján, 0,5 órás maximális id tartamot figyelembe véve az elpárologni képes etanol mennyiségének 40 %-a. ** A véd gy magassága


Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30

Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve Harmadfokú égési sérülés, dominó hatás szempontjából mértékadó Másodfokú égési sérülés El fokú égési sérülés

Zóna sugara m 25,8 40,7 60,3


A 840_B101/B102_pill szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén


1 4

2,1 × 10

0,21

1,0 × 104

0,10


Zóna sugara m 16,9 43,1 69,9


A 840_B101/B102_pill szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_B101/B102_foly szcenárió

A B101-es vagy B102-es etanol tartály kilyukad, amelynek következtében 10 percen keresztül etanolt bocsát ki a 82,4 m2 terület 10 m mélység véd gy be. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 46. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség

Érték 82,4 m2 nem definiált 2,8 kg/perc 67,2 kg 20 C 70 % 2 m/s


Szcenáriókra jellemz adatok Pasquill osztály A kibocsátás magassága** A talajfelszín érdessége

Érték F 10 m 0,1 m

*Az etanol párolgási sebessége alapján, 0,5 órás maximális id tartamot figyelembe véve az elpárologni képes etanol mennyiségének 40 %-a. ** A véd gy magassága


Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 16,2 24,3 35,1

A 840_B101/B102_foly szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén

A késleltetett gyújtás következményének analízise alapján a tócsából történ párolgás következtében kialakuló robbanási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 48. sz. táblázat Túlnyomás Pa bar 1 × 105 1

Hatás A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels

Zóna sugara m 11,4


Túlnyomás Pa bar 2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10

Hatás

Zóna sugara m

szervek károsodása, halálozás Bels és küls dominóhatás szempontjából mértékadó Üvegkárokat okozó túlnyomási érték, szilánkok okozta sérülés.

29,1 47,3

A 840_B101/B102_foly szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_DN125_B101/B102_01 szcenárió

A 820 üzemb l a B101 vagy B102-es etanol tartályba érkez DN125-ös etanolt szállító cs vezeték teljes keresztmetszet törést szenved, és az etanol 19,75 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 5925 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 49. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék

Érték nem definiált 5925 kg


Szcenáriókra jellemz adatok mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 1,59 kg/perc 37,96 kg 20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m



Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 21,9 33,9 49,7

A 840_DN125_B101/B102_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén



1

2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10



A 840_DN125_B101/B102_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén

A 3,5 kW/m2-es h sugárzási, illetve a 0,1 bar-os lökéshullám zónák a lakott terület határát nem érik el.


6.1.4.4

840_DN200_B101/B102_01 szcenárió

A B101-es etanol tartály és a P104-es szivattyú vagy a B102-es etanol tartály és a P103-as szivattyú közötti DN200-as etanolt szállító cs vezeték teljes keresztmetszet törést szenved, és az etanol 19,75 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 5925 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 52. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége




Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 21,9 33,9 49,7


A 840_DN200_B101/B102_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén


1 4

0,21

4

0,10

2,1 × 10 1,0 × 10




A 840_DN200_B101/B102_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén

A 3,5 kW/m2-es h sugárzási, illetve a 0,1 bar-os lökéshullám zónák a lakott terület határát nem érik el. 6.1.5 Etanol közúti tölt Az alábbi szcenáriók következményei iparbiztonsági szempontból elhanyagolhatóak, mivel nem alakul ki a 35 kW/m2-es h sugárzási illetve a 0,21 bar-os lökéshullámi zóna. (Ezen eseményeket a kockázatok meghatározásánál figyelembe vesszük.) 840_X111_karlyuk 840_X112_karlyuk 840_DN100_X111_02 840_DN100_X112_02 840_DN125_P104_02 840_DN125_P103_02 840_DN80_P104v_02a 840_DN80_P104v_02b 840_DN80_P103v_02a 840_DN80_P103v_02b A létesítmény kapcsán az alábbi szcenáriók kerülnek következmény alapon is bemutatásra: 840_X111_pill 840_X111_kartör 840_X112_pill 840_X112_kartör Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 82/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

840_DN100_X111_01 840_DN100_X112_01 840_DN125_P104_01 840_DN125_P103_01 840_DN80_P104v_01a 840_DN80_P104v_01b 840_DN80_P103v_01a 840_DN80_P103v_01b 6.1.5.1

840_X111/X112_pill szcenárió

Az X111-es vagy X112-es 30 m3-es etanolt szállító közúti tartány katasztrófális törést szenved, amelynek következtében a maximálisan 29 m3 etanol a 220 m2 terület lefejt térre kerül. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 55. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 220 m2 nem definiált 7,96 kg/perc 183,6 kg 20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m



Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 22,0 31,2 43,2


A 840_X111/X112_pill szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén


1

2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10


Zóna sugara m 15,9 40,7 66,1


A 840_X111/X112_pill szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_X111/X112_kartör szcenárió

Az X111 vagy X112 etanolt szállító közúti tartányt tölt kar katasztrófális törést szenved, és az etanol 19,75 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 5925 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 58. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom

Érték nem definiált 5925 kg 1,59 kg/perc 37,96 kg 20 C 70 %


Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

2 m/s F 1m 0,1 m



Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30

Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve Harmadfokú égési sérülés, dominó hatás szempontjából mértékadó Másodfokú égési sérülés El fokú égési sérülés

Zóna sugara m 21,9 33,9 49,7

A 840_X111/X112_kartör szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén

A késleltetett gyújtás következményének analízise alapján a tócsából történ párolgás következtében kialakuló robbanási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 60. sz. táblázat Túlnyomás Pa bar 5 1 × 10 1

Hatás A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels

Zóna sugara m 9,4


Túlnyomás Pa bar 2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10

Hatás

Zóna sugara m

szervek károsodása, halálozás Bels és küls dominóhatás szempontjából mértékadó Üvegkárokat okozó túlnyomási érték, szilánkok okozta sérülés.

24,1 39,1

A 840_X111/X112_kartör szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_DN100_X111/X112_01 szcenárió

A 820 létesítményb l az X111-es vagy X112-es etanolt szállító közúti tartány kocsi felé érkez , etanolt szállító DN100-as cs vezeték teljes keresztmetszet törést szenved, és az etanol 9,875 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 2962,5 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 61. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete

Érték nem definiált


Szcenáriókra jellemz adatok Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 2962,5 kg 0,884 kg/perc 20,8 kg 20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m



Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 17,0 25,7 37,1

A 840_DN100_X111/X112_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 88/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710


1

2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10



A 840_DN100_X111/X112_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_DN125_P104/P103_01 szcenárió

A P104-es vagy a P103-as szivattyúkat a váltóval összeköt etanolt szállító DN125-ös cs vezeték teljes keresztmetszet törést szenved, és az etanol 19,75 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 5925 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 89/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 64. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége




Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 21,9 33,9 49,7


A 840_DN125_P104/P103_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén


1 4

2,1 × 10

0,21

1,0 × 104

0,10




A 840_DN125_P104/P103_01 szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén


840_DN80_P104v/P103v_01a/b szcenárió

A P104-es szivattyú utáni váltó és az X111-es illet leg az X112-es vagy a P103-as szivattyú utáni váltó és az X111-es illet leg az X112-es lefejt höz tartozó kart összeköt etanolt szállító DN80-as cs vezeték teljes keresztmetszet törést szenved, és az etanol 19,75 kg/s-os sebességgel a környezetbe kerül mintegy 5 percen keresztül. Ez alatt az id alatt 5925 kg etanol jut ki. Azonnali gyújtóforrás hatására az anyag begyullad és tócsat z keletkezik. Késleltetett gyújtás esetén az anyag szétterül és párolog. 30 perc elméleti id tartam alatt elpárologni képes oldószer g z késleltetett gyújtóforrás hatására meggyullad, és g zköd robbanás (VCE) következik be. A lökéshullám és a pillanatnyi h hatás következtében több IBC sérül, tartalma szétömlik és meggyullad. Az esemény további lefolyása megegyezik a tócsat znél bemutatott következményekkel. 67. sz. táblázat Szcenáriókra jellemz adatok A tócsa maximális felülete Tócsat zben elég t zveszélyes folyadék mennyisége Kiömlött t zveszélyes folyadék párolgási sebessége a felületr l Robbanásban résztvev g zfázisban lév

Érték nem definiált 5925 kg 1,59 kg/perc 37,96 kg


Szcenáriókra jellemz adatok zveszélyes folyadék mennyisége* Leveg h mérséklete Páratartalom Szélsebesség Pasquill osztály A kibocsátás magassága A talajfelszín érdessége

Érték 20 C 70 % 2 m/s F 1m 0,1 m



Kitettség s

35

30

10 3,5

30 30


Zóna sugara m 21,9 33,9 49,7

A 840_DN80_P104v/P103v_01a/b szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye tócsat z esetén

A késleltetett gyújtás következményének analízise alapján a tócsából történ párolgás következtében kialakuló robbanási zónákra az alábbi megállapításokat tehetjük (a Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 93/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk): 69. sz. táblázat Túlnyomás Pa bar 1 × 105

1

2,1 × 104

0,21

1,0 × 104

0,10



A 840_DN80_P104v/P103v_01a/b szcenárió megvalósulásának iparbiztonsági értékelés szempontjából mértékadó következménye VCE esetén

A 3,5 kW/m2-es h sugárzási, illetve a 0,1 bar-os lökéshullám zónák a lakott terület határát nem érik el. 6.2 Dominóhatás elemzés 6.2.1 Bels dominóhatás elemzés Az elemzés keretében vizsgálni szükséges, hogy a bekövetkezett primer esemény okozhat –e olyan hatást, amely a vizsgált üzemben súlyos baleset kialakulásához vezethet. hatás: A t z létesítményr l-létesítményre, épületre történ átterjedésének kritériuma, hogy 15 percet elér , vagy azt meghaladóan az épület, vagy létesítmény 35 kW/m2 sugárzás terhelésnek legyen kitéve. A tervezett telephely területén a létesítmények hatás szempontjából történ egymásra hatása nem jelent s, azaz az egyes létesítményeknél kialakuló h hatás zónák nem érintenek más veszélyes létesítményeket. A fentiek alapján a tervezett üzem területén h hatás nem okozhat bels dominó eseményt. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 94/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

Repeszhatás: A vizsgált telephelyen repeszhatással járó események az azonosított létesítmények kapcsán nem valószín síthet ek. Dominóhatás elemzés keretében a repeszhatást vizsgálni nem szükséges. Lökéshullám: A dominó hatáselemzés keretében a 0,21 bar túlnyomási zónát vizsgáljuk. 0,21 bar túlnyomás érték kialakulása az épületekben, létesítményekben szerkezeti károkat tehet. A tervezett telephely területén a létesítmények robbanási lökéshullám hatására kialakuló túlnyomás szempontjából történ egymásra hatása nem jelent s, azaz az egyes létesítményeknél kialakuló nyomáshullám zónák nem érintenek más veszélyes létesítményeket. A fentiek alapján a tervezett üzem területén lökéshullám nem okozhat bels dominó eseményt. 6.2.2 Küls dominó hatáselemzés Küls dominó keretében kerül sor annak a vizsgálatára, hogy az üzemet esetlegesen érint küls hatások súlyos baleseti esemény kiváltására képesek –e. A küls dominó elemzés során az alábbi megállapításokat tehetjük: Repül gép becsapódás: Az üzemt l délnyugati irányban található a Szolnok- Szandai Repül tér, 8,5 km-re pedig a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis. H. P. Berg tanulmánya szerint (H. P. Berg (2011): Risk Assessment of aircraft crash onto a nuclear power plant [http://gnedenko-forum.org/Journal/2011/012011/RTA_1_2011-06.pdf]), annak a valószín sége, hogy repül gép egy objektumra zuhanjon, átlagosan 10-8-10-9/év az esélye. A repül gép becsapódásának kis frekvenciája miatt a következmény elemzés során ezt a küls dominóhatást a továbbiakban nem vesszük figyelembe. Földrengés: A BM OKF által rendelkezésünkre bocsátott szeizmikus zónatérkép alapján megállapítható, hogy a telephely a 2.-3. zóna határán található a szeizmikus besorolás alapján, így a földrengések következményeit jelen Biztonsági elemzésben be kell mutatni. Villámcsapás: A villámcsapás elleni védelmet a telephelyen kiépített szabványos, illetve jogszabálynak megfelel en tervezett, kivitelezett és id szakosan felülvizsgált villámvédelmi felfogó hálózat biztosítja. Széls séges környezeti hatások: Az épületek megfelel méretezése és kialakítása, valamint a várható súlyos baleseti szcenáriók tulajdonságai alapján bármilyen széls séges id járási körülmény (extrém fagy, extrém szél) nem vagy csak elenyész en kis valószín séggel okozhat súlyos ipari balesetet. Áradás: A BM OKF által rendelkezésre bocsátott térkép alapján a telephely árvízveszélyes területen fekszik. A bemutatásra került következmények súlyosságát nem haladhatja meg egy várható árvíz során bekövetkez esemény, így az árvíz hatására bekövetkez események nem kerülnek külön bemutatásra. Az árvizek során szükséges intézkedések megegyeznek egy súlyos ipari baleset során tett intézkedésekkel, amelyet a BVT megfelel fejezeteiben részletezünk. Talajsüllyedés: A telep esetében nem jellemz , nem vesszük a továbbiakban figyelembe. Földcsuszamlás: A telep esetében nem jellemz , nem vesszük a továbbiakban figyelembe. z vagy robbanás a szomszédos üzemben: A telephely környezetében nem található veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem, illetve olyan üzem, amelynek területér l nem-kívánt hatás érinthetné a vizsgált telephelyet, így ilyen típusú küls dominóhatással nem kell számolni. Repeszhatás: A telephely környezetében nem található veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem, illetve olyan üzem, amelynek területér l nem-kívánt hatás érinthetné a vizsgált telephelyet, így ilyen típusú küls dominóhatással nem kell számolni. Magas feszültség vezeték leszakadása: A telephely közvetlen környezetében nem található magas feszültség vezeték, amelynek hatása lehetne a telephely m ködésére. Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 95/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

6.3 Kockázatelemzés A kockázatok számítását SAVE II program környezetben végeztük. A SAVE II képes az elemzési eredmény grafikus ábrázolására, és az elemzési eredmény MIF formátumban történ vektorgrafikus megjelenítésére is. A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által elfogadott katasztrófavédelmi alkalmazás. A SAVE II Európa legtöbb országában elfogadott szoftver a SEVESO rendelet hatálya alá tarozó veszélyes üzemek területén bekövetkez haváriák következményeinek és kockázatának meghatározásához. A SAVE II szoftver Risk Calculation Modulja szolgál a kockázatelemzés elvégzésére. A programban lehet ség van model teret definiálni és az elemz megválaszthatja a kijelölt tér felosztásának s ségét. A program a meteorológiai adatokat, a popullációs adatokat és az esemény bekövetkezési valószín ségeket igényeli bemen adatként. Eredményként a kockázati értékek egy halmazát kapjuk, melyek az egyéni kockázat esetében zárt görbeként jelennek meg az x-y síkban, a társadalmi kockázatok vonatkozásában pedig egy folytonos görbeként az F-N síkban (F-N görbe). A modellezési tartomány K-Ny-i irányban 5300 m széles É-D-i irányban 3500 m magas. Az elemzési területet 100 m × 100 m-es cellákra osztottuk.

Kockázatelemzés alapjául választott elemzési tartomány


A kockázatszámítás elvégzése során az alábbi meteorológiai adatok kerültek figyelembe vételre:

Kockázatelemzés során figyelembe vett meteorológiai adatok

6.3.1 Egyéni kockázat A halálozási egyéni kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.5 pontja alapján értékeljük. Az eredményt izokockázati görbék segítségével, összesítetten jelenítjük meg. 70. sz. táblázat Egyéni halálozási kockázat A 10 esemény/év izokockázati görbe lakott területet nem érint. A 10-5 esemény/év és 10-6 esemény/év izokockázati görbe közötti tér lakott területet érint. -5 A 10 esemény/év izokockázati görbe lakott területet érint.

Értékelés

-6

Feltétel nélkül elfogadható kockázat Feltételekkel elfogadható kockázat Nem elfogadható kockázat

Az összesített izokockázati térképét az alábbi ábrán mutatjuk be:

A szcenáriók összesített izokockázati térképe Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 97/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

Megállapítható a fenti ábra alapján, hogy a Tisza-TK Kft. telephelyén feltételezhet összes baleseti eseményt összegezve, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következtében kialakuló 10-6 esemény/év halálozás egyéni kockázata lakott területet nem érint, így feltételek nélkül elfogadható. 6.3.2 Társadalmi kockázat meghatározása A társadalmi kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján határoztuk meg. A társadalmi kockázat kiszámításakor a veszélyességi övezetben él lakosságot és az ott nagy számban id szakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Az eredményt F-N görbe segítségével jelenítjük meg. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán jelenítjük meg úgy, hogy a legkisebb érték 1 legyen. Az F-N görbe Y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. Az értéket szintén logaritmikus skálán jelenítjük meg, a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év. 71. sz. táblázat Társadalmi kockázat –5

–2

Értékelés

F<(10 ×N ) 1/év, ahol N>=1

Feltétel nélkül elfogadható kockázat

F<(10–3×N–2) 1/év, és F>(10–5×N–2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1

Feltételekkel elfogadható

F>(10–3×N–2) 1/év, ahol N>=1

Nem elfogadható

A társadalmi kockázat megállapításakor az egyéni kockázat számítása során bemutatott, azzal azonos modell teret alkalmaztunk. Közlekedési útvonalak A forgalomszámlálás adatai szerint a hozzávet legesen 200 méter hosszan érintett 32127. sz. közút napi járm forgalma a referenciaszakaszon 960 db (1043 egységjárm /nap), amely alapján megállapítható, hogy másfél percenként halad el egy járm a telephely el tt egységes eloszlást feltételezve. A járm vek maximális utaslétszámait súlyozva el fordulási valószín ségeikkel a telephely el tt áthaladó járm tekintetében átlagosan 7 f jelenlétével számolhatunk. Szomszédos gazdálkodó szervezetek Az érintett területen nem található szomszédos gazdálkodó szervezet. Lakosság Az érintett területen nem található lakosság.


A szcenáriók F-N görbéje

Megállapítható a fenti ábra alapján, hogy a Tisza-TK Kft. telephelyén feltételezhet összes baleseti eseményt összegezve, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következtében kialakuló társadalmi kockázat nem rajzolódott ki, így az feltételek nélkül elfogadható. 6.4 Iparbiztonsági értékelés A Tisza-TK Kft. tervezett Gabona feldolgozó üzeme által okozott kockázatokat a 219/2011. (X. 20) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1.5; 1.6 és 1.7 pontjai szerint értékeltük. A lakosság veszélyeztetettségének megítélésére során a súlyos balesetek által okozott kockázat mértékét vettük alapul. Elfogadható szint veszélyeztetettséget jelent, ha a 10-6 esemény/év egyéni izokockázati görbe lakóterületet vagy tömegek tartózkodására alkalmas létesítményt nem érint, továbbá, ha társadalmi kockázata az F-N görbe elfogadható tartományába esik. A telephelyen az összesített egyéni kockázat csak közforgalmú utat érint, társadalmi kockázata elfogadható tartományba sorolható. A Tisza-TK Kft. tervezett Gabona feldolgozó üzeme által okozott veszélyeztetés a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete alapján elfogadható kategóriába sorolható, ezért javasoljuk az alsó küszöbérték veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építési engedélyének megadását.


7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása A Tisza-TK Projekt Kft. a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás második ütemében, a Biztonsági elemzés mellékleteként elkészíti a Gabona feldolgozó üzem Bels védelmi tervét. Ezen Bels védelmi terv az üzem területén rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés figyelembevételével határozza meg a szükséges intézkedési eseménysorokat. A Rendelet követelményeinek megfelel Bels védelmi terv az ún. SEVESO III. hatálya alá tartozó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek bekövetkezése esetén alkalmazandó eljárásokat, személyi és technikai feltételeket rögzíti. Az üzem területén bekövetkez és nem a súlyos ipari baleseti kategóriába tartozó események tekintetében szükséges eljárásokat, személyi és technikai hátteret a vonatkozó jogszabályok alapján elkészítend , a majdani bels szabályozók fogják tartalmazni. A súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének az építési engedélyezési eljárás jelen stádiumában el re látható szinten, az alábbiak szerint foglalható össze. 7.1 Veszélyhelyzeti vezetés létesítmények A Gabona feldolgozó üzem veszélyhelyzeti vezetési pontja a 440-es épületben található irányító központba kerülhet kialakításra, az alábbi döntés el készít infrastruktúrák biztosításával: kommunikációs eszközök, hálózati és mobil telefonvonalak, az üzem papíralapú térképe (vázlata), amely tartalmazza mind a veszélyes üzemet, mind a veszélyességi övezet által érintett más területeket, menekülési útvonalakat, gyülekezési pontot, t zoltó készülékek elhelyezkedését, t zoltóvíz vételezési helyeket stb. Biztonsági elemzés és Bels védelmi terv 1 db nyomtatott példánya, fénymásoló, nyomtató, számítógép, számítógépes hálózat, internet hozzáférés, tábla, papír, íróeszközök, projektor, megfelel mennyiség és min ség egyéni véd felszerelés a veszélyhelyzeti vezetési pontról induló személyzet védelmére. 7.2 A vezet állomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A telephely területén veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseményt észlel dolgozó a káreseményt minden esetben haladéktalanul köteles jelenteni a Diszpécserszolgálatnak, vagy a telephelyvezet nek, annak távollétében a helyettesének és a Biztonsági- és portaszolgálatnak vezetékes telefonhálózaton, mobiltelefonon, vagy szóban. A telephelyvezet vagy helyettese azonnali helyszíni ellen rzést tart és szükség esetén a Biztonsági- és portaszolgálat közrem ködésével megkezdi a vészhelyzeti kulcsszemélyzet értesítését, a majdani Bels védelmi tervben ismertetend elérhet ségek alapján. 7.3 Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere Veszélyhelyzet esetén az észlel a környezetében tartózkodó munkavállalókat él szóval riasztja. T z esetén a t zjelz rendszer kézi indításjelz jének segítségével történik a Tisza-TK Projekt Kft. Tiszapüspöki Ipartelep, Gabona feldolgozó üzem, Biztonsági elemzés, 2015.07.10. 100/103. oldal PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2015-P1117-0710

munkavállalók riasztása. 7.4 A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Súlyos baleseti esemény során a küls és bels kommunikáció egyaránt telefonon, mobil telefonon, hordozhatóadó/vev rádión, vagy futárral történhet. 7.5 Távérzékel rendszerek A telephelyen els sorban vagyonvédelmi célú zártláncú kamerarendszer kerül kialakításra, valamint automatikus, beépített t zjelz rendszerrel látják el az épületeket. A t zjelz rendszer a helyszíni fény- és hangjelzés mellett a t zoltóságra is jelzést ad, illetve az alábbi elemekkel rendelkezik: zjelz központ (intelligens), érzékel k, kézi jelzésadók, robbanás biztos jelzésadók, modulok, hang és fényjelz k. 7.6 A helyzetértékelést és döntés-el készítést támogató informatikai rendszerek A Tisza-TK Projekt Kft. egész telephelyére kiterjed en kamerarendszer üzemel, amelynek él képei a 440-es épület számítógép termébe, illetve a portaszolgálatra futnak be. A kamerarendszer él képei el segíthetik és lerövidíthetik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset észlelését, a vészhelyzeti feladatok tervezését, illetve az események nyomon követését. Veszélyhelyzet esetén a veszélyhelyzeti vezetési ponton lév számítógépen keresztül elérhet a Gabona feldolgozó üzem információs hálózata (pl. biztonsági adatlapok gy jteménye, raktárnyilvántartás stb.), valamint a bevont illetékes hatóságok információs rendszerei. 7.7 A bels beavatkozó szervek egyéni véd eszközei Az egyes tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges egyéni véd eszközök a munkavédelmi el írásoknak megfelel en kerülnek kiosztásra az egyéni véd eszközök nyilvántartásának megfelel en. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéshez szükséges véd eszközöket a Bels védelmi terv fogja ismertetni. 7.8 A bels beavatkozó szervek szaktechnikai eszközei A bels beavatkozó szervek szaktechnikai eszközök a Bels védelmi tervben kerülnek ismertetésre, mivel ezek az építési engedélyezési eljárás jelen stádiumában el re látható szinten még nem értelmezhet ek. 7.9 A védekezésbe bevonható bels és küls er k és eszközök A védekezésbe bevonható bels - és küls er k és eszközök a Bels védelmi tervben kerülnek ismertetésre, mivel ezek az építési engedélyezési eljárás jelen stádiumában el re látható szinten még nem értelmezhet ek. 7.10

Bels védelmi tervvel kapcsolatos oktatás, képzés és begyakoroltatás

A Bels védelmi terv kizárólag a 219/2011. (X.20.) Korm. Rendeletben meghatározott képzések rendszeres lebonyolításával, a szükséges és elégséges mérték begyakoroltatással, továbbá az el írt er k és eszközök meglétével és készenlétben tartásával biztosítja az esetlegesen bekövetkez súlyos balesetek elleni megfelel védelmet.


A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megel zésének, illetve kezelésének érdekében a Tisza-TK Projekt Kft. rendszeres munka- és t zvédelmi oktatásokkal összhangban és rendszerességgel ismerteti meg dolgozóival a szükséges ismereteket. A TiszaTK Projekt Kft. Bels védelmi tervében megjelölt szervezetek valamely részét éves gyakorisággal, a tervben megjelölt szervezetek egészét háromévente (komplex üzemi gyakorlat) gyakoroltatja. Az összes szervezetet érint komplex üzemi gyakorlat, egy kiválasztott súlyos baleseti eseménysort szimulálva, a veszélyes ipari üzem által rendszeresített szakfelszerelések, híradó eszközök és egyéni véd felszerelések alkalmazásával kerül megvalósításra. A Tisza-TK Projekt Kft. telephelyén esetlegesen tevékenyked küls s vállalkozások dolgozóit megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, a dolgozókat bevonja a bels védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába.


8. A Biztonsági elemzés elkészítésébe bevont tanácsadó szervezet Cégnév: Székhely: Postacím: Tel.: Fax: E-mail:

PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. 1042 Budapest, Árpád út 21. 1327 Budapest, Pf. 82. +36 1 369 40 31 +36 1 272 01 55 [email protected]

A PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. a környezetbiztonság garanciáinak helyi szinten történ megteremtése céljából 1999 szeptemberében, az 1995-ben alapított PROFES Kht. jogutódjaként jött létre. A társaság a környezetbiztonsági (egészség, biztonság, környezetvédelem) problémák kockázati alapú feltárására és megoldására szakosodva széles kör szolgáltatásokat kínál az ipari, a mez gazdasági és a szolgáltatói szektor számára a veszélyes anyagok és technológiák embert és környezetét fenyeget vészhelyzetek megel zésének és következményeik kezelésének teljes területén. Környezetvédelem területén f tevékenységének az ún. visszamaradó környezeti terhek feltárása, terjedésük modellezése, humán-egészségügyi és ökológiai kockázataik meghatározása és az esetlegesen szükséges m szaki beavatkozások (kármentesítés) tervezése és megvalósítása tekinthet . Az ipari baleset-megel zési (SEVESO) területen biztosított szakért i, tanácsadói tevékenysége kiterjed a súlyos ipari balesetek kockázat-, hatás és következmény elemzésére, valamint a vészhelyzeti tervezés, oktatás és begyakoroltatás területére. A társaság 17 f állású (amelyb l 14 f mérnök, különböz szakterületeken tervez , szakért i jogosultságokkal) munkatársai köréb l jelen biztonsági jelentés elkészítésében az alábbi kollégák m ködnek közre: Nagy-Pétery Tibor zvédelmi mérnök ipari baleset-megel zési igazságügyi szakért biztosítási m szaki kárszakért

Jakab Ágnes Jusztina okleveles környezetmérnök

Békés Anita okleveles környezetmérnök védelmi igazgatási (katasztrófavédelmi) szervez alkalmazott környezetkutató

Schandl Anna okleveles biomérnök okleveles mérnök-közgazdász környezetvédelmi szakért vízgazdálkodási szakterületi, m szaki ellen r

A PROFES Kft. által jelen BJ elkészítésében alkalmazott szoftverek elfogadását a 7. sz. mellékletben csatolt BM OKF által kiadott, 283-30/2012/SEVESO számú vélemény igazolja.


SÚLYOS BALESETEK MEGEL ZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKIT ZÉSEK ÉS ELVEK

Recommend Documents