Hol állunk a világban?

Hol állunk a világban? A hazai pénzügyi kultúra szintje egy nemzetközi kutatás tükrében Szalay György a Pénziránytű Alapítvány MNB által delegált kurátora

Mintacím szerkesztése A kutatási projekt háttere Mintacím szerkesztése • OECD-INFE felhívás alapján • Célok: - a pénzügyi kultúra szintjére vonatkozó nemzetközi adatbázis létrehozása - a háztartások pénzügyi műveltségének szintje nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá váljon - a további projektek hatékonyságának visszamérését lehetővé tevő kiinduló állapot rögzítése • 4 kontinens 14 országának részvételével Európa: Albánia, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország,Norvégia Európán kívül: Örményország, Malajzia, Peru, Dél-Afrikai Közt., Brit Virgin-szigetek

Mintacím szerkesztése Kutatási paraméterek Mintacím szerkesztése

• A felmérés a különböző országok pénzügyi kultúrájának általános jellemzőit vizsgálta, rangsor felállítása nem volt cél

•

A kutatási módszertant és a kérdőív tartalmát a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az OECD adta meg:  1000 fős minta  Nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra  A hazai kutatást a GfK Hungária Kft. végezte el

Előkészítés és lebonyolítás

A projektbe bejelentkező országok részéről: Kérdéscsoportok és módszertani háttér kidolgozása 2008/9

Kutatási kérdőív kidolgozása, országonkénti adaptáció elkészítése

2010

Adatfelvétel és az országonkénti eredmények feldolgozása

2010/11

A kutatási eredmények és háttéranyagok publikálása

2011/12

4

A kérdőív felépítése Pénzügyi alapismeretek

Magatartás (családi költségvetés, megtakarítási hajlandóság, termékválasztási szokások

Mindezek kombinációja szükséges a megalapozott döntéshozatalhoz és az egyén pénzügyekkel kapcsolatos komfortérzetének eléréséhez

Attitűdök 5

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése

Panel I. Pénzügyi alapismeretek

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Osztás Képzelje el, hogy öt testvér kap 100.000 forintot ajándékba. Ha a testvéreknek egyenlő arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut fejenként?

1% 2%

 A feladatra Magyarországon a megkérdezettek 96%-a helyes választ adott  Ezzel a legjobb eredményt értük el  Leggyengébb: Dél-Afrika (79%) és Egyesült Királyság (76%)

96%

Helyes válasz (20 ezer Ft) Helytelen válasz NT/NV

A pénz időértéke

Most képzelje el, hogy a testvéreknek egy évet kell várniuk, míg megkaphatják ennek a 100.000 forintnak a rájuk eső részét. Egy év múlva mennyit fog érni a pénzük?

6% 4% 1%

8%

20% 60%

Többet, mint ma Ugyanannyit Kevesebbet, mint ma Az inflációtól függ Azoktól a dolgoktól függ, amelyeket megvásárolni szeretnének NT/NV

 A megkérdezettek 14%-a gondolta úgy, hogy az 1 év múlva kapott ugyanakkora összeg ugyanannyit, vagy többet ér;  A hazai válaszadók 60%-szerint kevesebbet fog érni az összeg 1 év múlva, míg minden ötödik (20%) válaszadó a szofisztikáltabb „inflációtól függ” választ adta. (Helyesnek ítélt válaszok=80%.)  Nemzetközi szinten a Norvégia (87%) és Észtország (86%) érte el, a leggyengébb Albánia, az Egyesült Királyság (61-61%), valamint Dél-Afrika (49%).

Mintacím Egyszerűszerkesztése kamat-számítás Mintacím szerkesztése Tegyük fel, hogy Ön 100.000 forintot helyezett el egy megtakarítási számlán 5 százalékos nettó (kamatadó mértékével csökkentett) éves garantált kamatláb mellett. Nem fizet be több pénzt erre a számlára, és nem vesz ki semmilyen összeget. Mekkora összeg lenne a számlán az első év végén, ha már megkapta a kamatot?

19%

20%

Helyes válasz (105 ezer Ft) Helytelen válasz NT/NV

61%

 A kérdésre már Magyarországon is csupán a megkérdezettek 61%-a adott helyes választ, míg 19% egyáltalán nem tudott választ adni;  A helytelen választ adók aránya a legidősebbek (70+ évesek), az alacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek között volt legmagasabb.  Nemzetközi viszonylatban az eredmények jelentős szórást mutatnak:  Legjobb: Írország és Norvégia (76%, 75%)  Leggyengébb: Peru, Albánia (40-40%)

Mintacím szerkesztése Mintacím Kamatosszerkesztése kamat számítása És mekkora összeg lenne a számlán – az előző feltételek mellett - öt év elteltével, ha a kamatláb minden évben 5% volt? 60

50

40

30

20

10

0 Albánia

Lengyelország

Malajzia

Csehország

Magyarország

Norvégia

 Azok aránya, akik erre és az előző kérdésre is helyesen válaszoltak, Magyarországon 46% volt.  Itt is érvényesülnek a korábbi (az oktatási szinthez kötődő) demográfiai összefüggések.

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Pénzügyi tartalmú állítások megítélése A következő állítások Ön szerint igazak vagy hamisak? 8%

Egy magas hozamú befektetés valószínűleg magas kockázatot hordoz magában.*

A magas infláció azt jelenti, hogy a megélhetési költségek gyorsan emelkednek

6%

91%

Többféle részvény vásárlásával csökkenteni lehet a részvénypiaci befektetések kockázatát.**

Igaz

 A hozam / kockázat összefüggést a válaszadók túlnyomó többsége igaznak tartja, akárcsak az infláció „közkeletű” definícióját;  A befektetési portfolió megosztásával kockázatcsökkentést leíró 3% elérhető állítással azonban már csak a 6% megkérdezettek háromötöde (61%) értett egyet;  A helyes válaszok arányát tekintve mindhárom állítás vonatkozásában a legjobb eredményt értük el.

86%

61%

Hamis

Nem tudom

14%

25%

Nem válaszolok

Ország csoportok a pénzügyi Mintacím szerkesztése ismeretek átlagos pontszáma szerint Mintacím szerkesztése Alacsonyabb átlagpontszám Dél-Afrika Norvégia Peru Albánia Örményország Lengyelország Malajzia Egyesült Királyság Brit Virgin Szigetek Csehország Írország Németország Észtország Magyarország

Magasabb átlagpontszám

Mintacím szerkesztése Főbb megállapítások Mintacím szerkesztése

• Az alapismeretek terén valamennyi országban súlyos hiányosságok mutatkoznak

•

Minden országra igaz, hogy a megkérdezettek legalább 30%-a képtelen volt a feltett 8-ból legalább 6 kérdésre helyes választ adni

• Nem a matematikai alapismeretek hiánya a fő ok, inkább a tudás alkalmazásának képessége

• A legnagyobb bizonytalanság a kamatos kamatszámítás és a befektetések több eszközkategória közötti megosztásából származó kockázatcsökkentés lehetősége kapcsán jelentkezett

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése

Panel II. Pénzügyekkel kapcsolatos magatartás, viselkedés

Mintacím szerkesztése Családi költségvetés készítése Mintacím szerkesztése Készít-e családi költségvetést?

1%

67%

Igen Nem NT/NV

32%

 A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy háztartásában készül családi költségvetés;  Magyarországnál rosszabb eredmény csak Németországban és Észtországban (<25%) figyelhető meg.  A másik véglet Malajzia, ahol a megkérdezettek 3/4-e készít egyéni/háztartási költségvetést.

Mintacím szerkesztése Lakossági megtakarítások kezelése

Mintacím szerkesztése

Lakossági folyószámláján gyűjtötte a pénzt

25%

11%

Megtakarítási számlán helyezte el pénzt

9%

Lakásában tartotta vagy magánál hordta

Befektetési terméket vásárolt, kivéve nyugdíjpénztári befektetéseket

Családjának adta a pénzt, hogy megőrizzék

Valamilyen más mód (beleértve élőállat vagy ingatlan vásárlását)

Megtakarítás magánszervezésű fogyasztói csoport keretében

4%

3%

2%

 A megkérdezettek fele (52%) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással;  A pénz lakossági folyószámlán tartása, készpénzként való birtoklása vagy családtagok részére történő átadása sem tekinthető aktív megtakarításnak.  Magyarország e tekintetben sereghajtó és nemzetközi mércével lehangoló képet mutat.  A megtakarítások hiánya főként a fiatalokra, az inaktívakra, az alacsony jövedelműekre és végzettségűekre jellemző.

0,2%

Nincs megtakarításom

Nem tudom, nem válaszolok

Milyen módon kezelte megtakarításait az elmúlt 12 hónap során?

52%

2%

Mintacím szerkesztése Aktív megtakarításokkal Mintacím szerkesztése rendelkező aránya (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

0 Magyarország

Albánia

Lengyelország

Csehország

Németország

Malajzia

Mintacím Pénzügyi termékekszerkesztése kiválasztásának Mintacím szerkesztése folyamata A következő állítások közül melyik illik leginkább arra, hogy Ön legutoljára mi alapján döntött? Döntésem meghozatala előtt különböző pénzügyi szolgáltatók többféle [termékét/hitelét/ kötvényét/folyószámláját] összehasonlítottam

37%

A döntésem meghozatala előtt egyáltalán nem hasonlítottam össze más [termékkel/hitellel/kötvénnyel/folyószámlával]

36%

Egy pénzügyi szolgáltató többféle [termékét/hitelét/kötvényét/folyószámláját] összehasonlítottam

12%

Körülnéztem, de nem találtam más [terméket/hitelt/kötvényt/folyószámlát], melyet figyelembe vehettem volna

10%

Nem tudom

3%

Egyik sem/Nem értelmezhető

3%

 A válaszadók 37%-a több szolgáltató termékét is összevetette, további 12% pedig ezt egy (vélhetően a saját) pénzügyi szolgáltatónál tette meg;  Ugyanakkor hasonló arányban, minden harmadik (36%) megkérdezett semmilyen előzetes összevetést sem végzett sem a termékeket, sem a szolgáltatókat illetően;  Ebből a szempontból Albánia és Norvégia mutat hasonló képet. Az előzetes tájékozódásnak legkevésbé Észtországban és Csehországban tulajdonítanak jelentőséget (<30%), leginkább pedig a Brit Virgin szigeteken (70%).

Nem vett fel kölcsön napi megélhetési kiadásainak Mintacím szerkesztése fedezésére? (%) Mintacím szerkesztése 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Örményország

Albánia

Magyarország

Csehország

Németország

Ország csoportok a pénzügyekkel Mintacím szerkesztése kapcsolatos átlagos Mintacímmagatartás szerkesztése pontszáma szerint Alacsonyabb átlagpontszám Észtország Albánia Magyarország Dél-Afrika Lengyelország Örményország Csehország Egyesült Királyság Norvégia Írország Peru Németország Malajzia Brit Virgin Szigetek

Magasabb átlagpontszám

Mintacím szerkesztése Főbb megállapítások Mintacím szerkesztése

•A proaktív pénzügyi információszerzés nem bevett magatartásforma

•

Az aktív megtakarítók aránya jelentős szórást mutat (és ebben a leggyengébb teljesítményt Magyarország mutatja)

• Az

egyéni/családi pénzügyi tervezés fontosságának és előnyeinek kihasználása még korántsem általános gyakorlat

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése

Panel III. Pénzügyekkel kapcsolatos attitűd

Mintacím Pénzügyiszerkesztése tartalmú állítások Mintacím szerkesztése megítélése Mennyire ért egyet Ön a következő állításokkal? 1%

Jobbnak találom elkölteni a pénzt, mint hosszú távra megtakarítani

37%

20%

8%5% 2,23

31%

1%

Általában a mának élek, és nem foglalkozom a holnappal

53%

Hajlandó vagyok a pénzem egy részét kockáztatni, amikor megtakarításról vagy befektetésről van szó

16%

31%

8%6%

1,96

1% 62%

13%

34% 4% 4% 1,73

1% A pénz azért van, hogy elköltsük

19%

15%

33%

13% 11%

Egyáltalán nem ért egyet (1)

2

3

4

Teljesen egyetért (5)

NT/NV

2,82

 Magyarországon a megkérdezettek 57%-a gondolja inkább úgy, hogy „a pénzt érdemesebb hosszabb távra megtakarítani, mint azonnal elkölteni”. (Ennek ellenére csak 27%-nak van aktív megtakarítása!) A peruiak a leginkább óvatosak (61%), a lengyelek (19%) sokkal inkább az „élj a mának” szemlélet hívei.  „A pénz csak arra való, hogy elköltsük” állítással hazánkban 34% nem értett egyet  Magyarország vonatkozásában átlag feletti attitűd értékek az állítások vonatkozásában

Országszerkesztése csoportok szerinti Mintacím összesített eredmények Mintacím szerkesztése Alacsonyabb átlagpontszám Örményország Dél-Afrika Lengyelország Észtország Albánia Norvégia Csehország Peru Egyesült Királyság Írország Malajzia Magyarország Németország Brit Virgin Szigetek

Magasabb átlagpontszám

Mintacím szerkesztése Következtetés 1. Mintacím szerkesztése

•

A pénzügyi kultúra összesített indikátorértéke Magyarországon átlag feletti.

• A magyar lakosok átlag feletti pénzügyi

ismeretekkel és attitűddel rendelkeznek … … de a pénzügyekkel kapcsolatos magatartásuk ezt nem tükrözi.

MintacímKövetkeztetések szerkesztése2. Mintacím szerkesztése (szociodemográfiai jellemzők alapján)

• Minden vizsgált országban pozitív kapcsolat van az iskolázottság és a pénzügyi kultúra szintje, illetve a pénzügyek kapcsán tanúsított pozitív attitűd között

• A nők csaknem minden országban sokkal korlátozottabb

pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, mint a férfiak (Magyarország jelenti a kivételt). • A legtöbb országban a középkorúak között a legmagasabb a pénzügyi kultúra szintje. • A magasabb jövedelműek jellemzően fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkeznek.

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése

Köszönöm a figyelmet! [email protected]

Forrás: Atkinson, A. and F. Messy (2012), “Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study”, OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, No. 15, OECD Publishing.