De hol vannak a locsolók?

TORNALJA ÉS VIDÉKE XVIII. évfolyam 4. szám Április

Tornalja város hivatalos közlönye

Az 1. szám 1911-ben, a felújított 1991-ben jelent meg

0,50 €

De hol vannak a locsolók? Egy, a nemzeti – etnikai identitást vizsgáló kutatás eredményeinek összefoglalása során, mintegy lábjegyzetben, az alábbi gondolatok jutottak eszembe: „(...) Keresztény-e az, aki a keresztény Európában él, szüleit megkeresztelték, de az illetőt nem, vagy ha igen, nem gyakorló hívő? (Más vallások szemszögéből nézve minden bizonynyal, a gyakorló keresztények szemszögéből semmiképp.) Vagy csak azért keresztény, mert az európai népek kultúrájának egyik fontos, meghatározó eleme a kereszténység, a keresztény kultúra és erkölcs?” A kérdés tehát az, hogy mi, európai (magyar, szlovák, cseh, lengyel, stb.) emberek viselkedhetünk-e, megélhetjük-e mindennapjainkat más kultúrák szabályai szerint lakhelyünkön, Európában? Bár a kérdés költői, nyilván akadnak, akik így tesznek. Általában ezeket tartja környezete jobb esetben csodabogárnak, különcnek, rosszabb esetben... Aztán: kell-e nekünk idegen vagy kevésbé idegen (de mégis csak más) kultúra mindennapjaink és ünnepnapjaink megéléséhez? Persze, a világban tájékozódni, a világ népeinek kultúrájában eligazodni a művelt és tájékozott, ha úgy tetszik, a reneszánsz ember sajátja. Sőt, vannak az elit kultúrának olyan elemei, melyet illik ismerni minden embernek, egyszóval az általános műveltséghez hozzátartoznak csakúgy, mint hogy késsel-villával eszünk, vagy WC használat után kezet mosunk. Tudjuk a választ: nem kell, ugyanis kultúránk - a mi kultúránk minden szükségletre és kulturális kihívásra határozott választ tud adni. Tovább: miért jó az, hogy az üzletek – és

nem csak a nagy kereskedő láncok, a multik! - nekünk idegen, napjainkban elsősorban az angolszász kultúrkörből táplálkozó jeles napokat, ünnepeket (Halloween, Valentin – nap) akarnak ránktukmálni és mi mindezt miért tűrjük, s vesszük át önként ezeket a térségünk népeitől idegen jelensé-

geket, mindenféle kritika nélkül? Igen, a karácsonyfaállítás, a húsvéti „nyuszitojás” vagy az adventi koszorú is német nyelvterületről jutott el tájainkra. Csakhogy az többé-kevésbé természetes folyamat eredménye, amit a tudományszak a kulturális javak cseréjének nevez, nem pedig úgy, hogy semmi sem szent és egyes üzletek a

legbensősegesebb ünnepek napján is kinyitnak. Hadd hozza a nép a pénzét, mit ül otthon?! És: hogy van az, hogy vannak gyerekek és fiatalok, akik szívvel-lélekkel és nagy odaadással gyűrik a latin vagy standard táncokat, s fejlesztik ebbéli tánctudásukat (ami nagyon tiszteletreméltó; ezt csak azért, hogy megelőzzek mindenféle kósza híresztelést és elébe menjek néhány „érzékeny” embernek, akik máris petíció után kiáltanak, ha valaki e területre téved), ugyanakkor olyan szavak és dolgok, mint a csárdás, verbunk, forgatós vagy skrúcaný, odzemok, karička semmit sem mondanak nemcsak a mai gyerekeknek, de általában már a mai szülőknek sem? Igen, és tudnak a mai gyerekek tisztán énekelni? S ez a gyerek hibája? Agócs Gergely barátom, aki egyébként etnográfus és népzenész, szokta volt mondani: „Korábban azt kérdezték egymástól az emberek, hogy mi a nótád? Manapság azt kérdezik egymástól: milyen zenét hallgatsz?” Ebben minden benne van... Végezetül: miért is hagyunk magunkra erőltetni olyan kultúrelemeket – mégha első ránézésre az egyáltalán nem is tűnik ártalmasnak – amelyek soha nem voltak elterjedve vidékünkön? A „supermarket” miért is kínálja nekünk a húsvéti korbácsot, amikor ez a szokás (ti. a húsvéti korbácsolás) a magyarság körében szinte teljesen ismeretlen, a szlovákság körében pedig csak néhány tájegységen volt szokásban? És ha már húsvéti korbács! Azt a legénykék mindig friss fűzfavesszőből fonták, amivel Folytatás a 2. oldalon

2010. május 29-én időközi polgármester-választás Tornalján A tavaly őszi események nyomán – amikor is városunk polgármestere, Dubovský László, lemondott mandátumáról – a SZNT elnöke 2010. május 29-re időközi polgármester-választást írt ki, mely során Tornalja szavazásra jogosult lakosai a következő rendes önkormányzati választásokig terjedő időszakra polgármestert választanak. A választással kapcsolatban az alábbi tudnivalókat kell tudnia minden választópolgárnak: Tornalja város polgármesterét azon szlovák állampolgárok jogosultak megválasztani, akik Tornalja területén rendelkeznek állandó lakhellyel és a választás napjáig betöltötték 18. életévüket. A választóhelyiségben a választó, miután igazolja személyazonosságát (a törvény helyettesítést vagy megbízást nem tesz lehetővé), s a bizottság nyilvántartásba vette az illetőt, a bizottságtól megkapja a szavazócédulát és egy, a város pecsétjével ellátott borítékot. A szavazólap és a boríték átvételét követően a választó az arra kijelölt helyen – szavazófülke – bekarikázza az általa támogatott jelölt sorszámát. A jelöltek ÁBC sorrendben követik egymást, ennek alapján kapják a sorszámot. Figyelem! A szavazócédulán a jelölt neve előtt álló sorszámot kell bekarikázni! Az ettől eltérő módon megjelölt szavazócédulák

érvénytelenné válnak. Ezt követően a szavazócédulát a borítékba helyezzük. A szavazás végső aktusa, hogy a borítékba helyezett szavazócédulát a szavazóhelyiségben álló urnába helyezzük. Annak a választónak, aki nem vonul el a szavazófülkébe, az adott választási bizottság nem teszi lehetővé a szavazást. Az a választópolgár, aki a választás napján komoly, elsősorban egészségügyi okokból kifolyólag, nem tud elmenni a számára kijelölt szavazóhelyiségbe, kérheti az illetékes bizottságtól, hogy a szavazókörön kívül szavazhasson. Ebben az esetben az a bizottság, ahol a nevezett választópolgár szavazni jogosult, két tagját kiküldi a kérvényezőhöz, akik szavazólapot, borítékot és egy mozgó urnát visznek magukkal. Ebben az esetben is biztosítani kell a választópolgár számára a titkos szavazás lehetőségét. Abban az esetben, ha a választópolgár különféle okokból kifolyólag nem tudja az általa támogatott jelölt sorszámát bekarikázni – testi fogyatékkal élő, nem tud írni vagy olvasni – jogában áll egy másik választópolgárt magával vinni a szavazófülkébe, hogy a jogosult személy utasításait követve megjelölje az általa támogatott jelöltet, ám ez a második személy nem lehet az adott szavazóbizottság tagja. TéV

TORNALJA ÉS VIDÉKE

De hol vannak a locsolók? Befejezés az 1. oldalról

szintén a megújulást jelképezték csakúgy, mint a vízzel (ne feledjük, a húsvéti szokáskörben rengeteg pogány elem található az európai népeknél). Ezzel szemben az üzletben megvásárolható (persze, nem kell azt neked tudni elkészíteni, majd mi megcsináltatjuk olcsó pénzen és jó nagy pénzen eladjuk neked!) korbácsot szárított vesszőből fonják – Kínában! Felmerül tehát a kérdés: valakiknek semmi sem szent? Úgy gondolják egyesek, hogy legintimebb szféráinkba, ünnepeinkbe bátran belegázolhatnak? Mi pedig mindennek bedőlünk? Összefoglalva tehát a kérdést: hol vannak a locsolók? Mert hogy már faluhelyen is alig látni húsvét hétfőn kölnivel siető fiúkat, legényeket, az tény. Hogy a vödröt már meg se említsem! Ha télen nincs hó, ha nem jönnek meg a fecskék, ha nem lehet fácánt látni a határban, ha nem terem a szilvafa, azt mindannyian észrevesszük és sajnálkozunk fölötte. Mert a hó hozzátartozik a télhez, a fecske a tavaszhoz, a fácán

a határhoz és a szilva a szilvafához. De a húsvéthoz meg a locsolók tartoznak! Tudom, elrontottuk ezt az ünnepet! A megújulás és a feltámadás ünnepéből bizniszt csináltunk akkor, amikor lányos szülőkként túl akartunk tenni a szomszéd lányos házon, s erőnket meghaladó költségbe és munkában vertük magunkat. És elrontottuk mi, fiús szülők, akik büszkék voltunk a gyerkőcre, ha olyan idióta locsolóverseket sikerült neki megtanítani, mint pl. „Én vagyok a török, öntözködni jövök / Ha nem adtok száz koronát, mindent összetörök!” Mert az épp nyíladozó értelmét gyermekünknek mivel is terheljük? Mit is raktároz el ártatlan kis lelkében és a tudatalattiban? Azt, hogy jó sok pénzt kell gyűjteni, aki meg húsvéti tojást ad a vízért, az egy hülye! Pedig a húsvétban – a pogány és a keresztény üzenet, szimbólumok mellett – mennyi, egyéb üzenet is van! Például az nagyon is sokat számított egy – egy lokális közösségben, s azt mindenki számon is tartotta, hogy kinek, melyik lánynak hány locsolója volt (vagy: kine állítottak májusfát, kit kerestek fel a karácsonyi szerencsefával vagy a bál-

Tisztelt Olvasók! A Tornalja és Vidéke előző számában anyagtorlódás miatt, sajnos, nem állt lehetőségemben tájékoztatni Önöket több, városunkat érintő fontos eseményről. Épp ezért örömmel ragadtam meg a lehetőséget, hogy tájékoztassam Tornalja lakosságát arról, hogyan is gazdálkodott a városháza a szigorított költségvetési rend ideje alatt. Nem kívánok mélyen elmerülni azon okok boncolgatásában, amelyek miatt Tornalja ide jutott, hiszen ezeket Önök nagyon jól ismerik. Én magam ismerem több gömöri város – Rozsnyó, Nagyrőce, Tiszolc, Nyustya – pénzügyi-gazdasági helyzetét és elmondhatom, hogy az ő helyzetük sem valami rózsás. Ezek a települések is a szigorított költségvetési rend bevezetésének határán egyensúlyoznak, mindezzel együtt mindent megtesznek azért, hogy hatvan napot meghaladó tartozásaik ne haladják meg előző évi bevételeiknek tizenöt százalékát. Az adóságok e számarány alatt tartása a települések vezetőinek, polgármestereinek menedzseri képességeit dícséri. A mi esetünkben sem kellett volna ennek bekövetkeznie. Azáltal, hogy két év alatt kétszer kellett bevezetni a szigorí2

tott költségvetési rendet Tornalján, az Európai Unión belül kétes hírnévre tettünk szert. Ha polgármesterünk betartotta volna a tizenöt százalékos határt, s nem fordított volna hatalmas összegeket különféle beruházás jellegű és társadalmi – kulturális rendezvényekre, olyanokra, amelyek nem voltak betervezve, így az éves költségvetésben pénz sem volt rájuk elkülönítve, nos, ebben az esetben nálunk sem került volna erre sor. A 2008. esztendőben hat hónapig tartott, míg az adóságot sikerült a törvényben előírt határ alá leszorítani. Most, a második stigorítást követően, mely 2009. december 11-én lépett életbe, s 2010. március 11-ig tartott, három hónap volt szükésges ahhoz, hogy a sokat emlegetett határ alá kerüljünk. Jogos lehet a kérdés, hogy a második esetben miért volt elég a bajok elhárítására kilencven nap, míg az első alkalommal erre ennek kétszerese kellett? Egyértelműen állítom, hogy emögött az emberi tényező áll! Igaz, hogy a szigorított költségvetési rend lebonyolításáért a főellenőr felel, csakúgy, mint a vonatkozó törvények és előírások betartásáért és betartatásáért is. Ugyanakkor a főellenőr ebben az esetben

ban melyik lányt táncoltatták meg a legtöbben. Apropó, hogy is mert volna egy lány hajdanán egyedül elmenni, sőt, egyedül táncolni egy bálban, mint divat ez a mai szórakozóhelyeken? A legények a harmadik percben kimuzsikálták volna a teremből!). Ez mutatta a lány népszerűségét. Azért pedig, hogy az egyén minél inkább elfogadott legyen saját közösségén belül, igyekezett megfelelni a helyi szokásoknak. Ha pedig a legény nem ment el locsolkodni, azt megszólták, kiközösítették. Mert mire is vág fel?​ Vissza kell egyet lépni és az ünnepből ismét ünnepet kell csinálni! Emberi léptékűt, vidámat, mely során keressük barátaink, rokonaink, ismerőseink társaságát és keressünk önmagunkat is, csendesen, elmélyülve. Egyszóval, a hajdani lokális – helyi – közösségek és szokásaik az élet minden szegmensét szabályozták. Amiben ideje volt a szónak és ideje a hallgatásnak, ideje a pihenésnek és ideje a munkának, ideje a vásárlásnak és ideje az ünnepnek. És akkor húsvétkor ismét lehetnek locsolók! Pusko Gábor

nem rendelkezik aláírási joggal és nem adhat utasításokat pénzügyi tranzakciók végrehajtására. Ezekkel a jogokkal továbbra is a polgármester rendelkezik vagy a hivatalvezető és a pénzügyi szakosztály vezetője közösen. Ki kell azonban hangsúlyoznom a második megszorítás idején tapasztalt példás együttműködést és csapatmunkát, illetve csapatszellemet, amelyről Katona Lajos alpolgármester, Hubay Katalin hivatalvezető és Mag Róbert szakosztályvezető tettek tanúbizonyságot a pénzügyi nehézségek elhárítása során. Nem fordult elő, hogy a város jogi képviselője ne írt volna alá egy – egy pénzügyi utasítást azt követően, hogy megegyeztünk a kifizetésre váró számlák fontossági sorrendjében. A feladatok igen rugalmasan, szakszerűen és felelőségteljesen kerültek megoldásra. Én, mint a város főellenőre, minden hónapban a képviselő-testület előtt számoltam be a feladatok teljesítéséről, megoldási javaslatokat terjesztettem elő, melyeket maguk a képviselők rendszeresen egészítettek ki újabb és újabb javaslatokkal, melyek a porblémák mielőbbi megoldását célozták. Nem értek egyet azokkal a sajtóban megjelent állításokkal, hogy a második esetben azért sikerült olyan gyorsan kilábalni a szigorított költségvetési rend-

ből, mert az előző városvezetés jó gazdasági mutatókkal adta át a várost. Nos, ez nincs így! A magyarázat a megszorítások sikeres és gyors befejezésére egyértelműen a jó csapatmunkában keresendő, továbbá abban, hogy a feladatok végrehajtása során senki nem gördített akadályokat a hivatal munkatársai elé. Ugyanakkor pragmatikus és konkrét intézkedések lettek elfogadva, melyek mind a pénzügyi egyensúly megteremtését voltak hivatottak bebiztosítani. Nem kevésbé hozzájárult a sikerhez több alkalmazott elbocsátása is. Le kell szögezni, hogy valamennyi lépés – a tervezéstől a végrehajtásig – az összes megszorító intézkedés szigorúan és határozottan végre lett hajtva. Fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a szigorított költségvetési rend gyors lezárása a fent vázolt lépéseknek és okoknak köszönhető anélkül, hogy a város vagyonából bármit is el kellett volna adni. A szigorított költségvetési renddel párhuzamosan meg kellett oldanunk azon pályázatok társfinanszírozását is, amelyeket az Európai Uniótól kapott támogatással valósítunk meg. Így, utólag elárulhatom, hogy épp a társfinanszírozás megvalósíthatóságának tekintetében volt a legtöbb kételyem. Mint ezt Önök is tudják, váro-

TORNALJA ÉS VIDÉKE sunk az utóbbi időben nagyon sikeresen pályáz különféle programok megvalósítására. Korábban nem voltunk ilyen sikeresek vagy nem volt ekkora szerencsénk. Jelenleg öt nagy volumenű tervezetünk van jóváhagyva, melyhez az öt százalékos önrészt a városnak kell előteremtenie, s tenni azt úgy, hogy közben az adóságot is az ominózus tizenöt százalék alá szorítsúk, nem tűnt megoldható feladatnak. Amennyiben a szigorított költségvetési rend nem vezetett volna eredményre, úgy kényszerfelügyelet következett volna. A kényszerfelügyelet azzal jár, hogy a pénzügyminisztérium által kijelölt végrehajtó, mivel kizárólagos feladata a tartozások kifizetése, minden eszközzel – és mivel számára mi idegenek vagyunk – érzelmek nélkül törekedne feladata végrehajtására, ami hosszú időre visszavetné a város fejlő-

dését. Az említett pályázatok összköltsége 14,5 millió euró, melynek öt százaléka 725 ezer eurót tesz ki. Ennyi pénz szükséges a társfinanszírozáshoz. A legnagyobb beruházás a barnamezős ipari park építése, melynek átadására a tervek szerint 2011 februárjában kerülne sor. A város vezetése intenzív tárgyalásokat folytat a kivitelezővel abbó a célból, hogy ezt az időpontot előbbre tudjuk hozni ez év novemberére. Ezáltal egyébként a város ingó vagyonának értéke 9, 958 millió euróval növekszik meg. Mindezek mellett jó alap teremtődik meg ahhoz, hogy a termelés a már érdeklődő cégek részéről – acélgyártás, autókábel készítés, játékösszeszerelés – meginduljon a termelés a jövő év elején. Ez kedvezően fog hatni a város bevételére is, s a megnövekedett bevétel segítségével újabb munkahelyeket lehet létrehozni.

A felsorolt okokból kifolyólag ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy az öt százalékos társfinanszírozás bebiztosítása kulcsszerepet játszik Tornalja további fejlődése szempontjából. A 2009. december 11. és 2010. március 11-e között érvényben lévő szigorított gazdasági rend idején elért pénzügyi – gazdasági eredmények összegzése: A szigorított költségvetési rend kihirdetése idején a lejárt határidejű számlák összege 886.000 eurót tett ki. Ebből a nevezett időszakban a város 503.000 eurót törlesztett, a leját határidejű kifizetetlen számlák összege 383.000 euró. A 2009. Év bevételeinek 15 százaléka 659.090,53 eurót tesz ki. A különbség tehát 659.090,53 – 383.000 = 276.090,53 euró. Ez az a keretszám, mely határai között a város mozoghat, csak ilyen mértékű adóságot halmozhat fel a város a jövőben anél-

kül, hogy ne kerüljenek újabb szigorítások bevezetésre. Jelenleg Tornalja legnagyobb hitelezője az AVE kft., mellyel szemben 341.019,77 eurós tartozást halmozott fel a város. Ez az összeg nincs beleszámolva a 383 ezres tartozásba annak ellenére sem, hogy ez az adóság valós. Ezt az adósság átütemezésével sikerült elérni. A megállapodás értelmében a város 2011. Június 30-ig köteles a tartozást törleszteni. A tavalyi év első három negyedévében 10 ezer eurót törlesztettünk a hulladékkezelő cégnek. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy az adóságot sikerült a törvényben előírt 15 százalékos szint alá csökkenteni, így a pénzügyminisztérium 2010. március 30-án született döntésével Tornalját feloldotta a szigorított költségvetési rend alól. JUDr. Mgr. Mikuláš Cmorík Tornalja város főellenőre

Néhányan petíció beterjesztését fontolgatták Az elmúlt időszakban többen keresték meg szerkesztőségünket, hogy segítsünk panaszaik orvoslásában, melyek a hulladékkezelést érintik. Városunk polgárai röviden összefoglalva a következő kéréssel illetve panasszal éltek: • néhányan úgy vélik, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre létrehozott szigetek a város területén aránytalanul vannak elosztva, • a családi házakban lakók a zöld hulladékot (fű, falomb, stb.) nem tehetik a kukába, a kuka mellé kihelyezett műanyag zsákot viszont nem viszik el, • többen hiányolják a nagy konténerek időnkénti elhelyezését nyilvános területen, • mikor kerül sor lomtalanításra, amikor a háztartásban fölöslegessé vált dolgokat elszállítanák, Kérdéseinkkel Balázs Dianát, a városháza építésügyi és városfejlesztési szakosztályának illetékes szakelőadóját kerestük meg, aki az egyes kérdésekre az alábbi magyarázatot illetve válaszokat adta: A szelektív hulladékgyűjtést szolgáló szigetek elhelyezésére szolgáló terv versenypályázat során lett jóváhagyva. Erre a tevékenységre a város pályázatot írt ki, mely során egyebek mellett a pályázó cégeknek azt is fel kellett vázolniuk, hogyan képzelik el a szelektív hulladékgyűjtést. Ezknek a szigeteknek a kialakítása tehát a nyertes pályázat részét képezi. Arra a pályázók természetesen ügyeltek, hogy az erre a célra szolgáló hulladékgyűjtők a város területén arányosan legyenek elosztva. Kisebb eltolódások előfordulhatnak, ami abból adódik, hogy a közterület nem mindenhol teszi lehetővé hat – nyolc konténer elhelyezését. Ami a zöld hulladékot illeti, el kell mondani, hogy e kérdésben a Clean kft.-vel a napokban állapodott meg a város. A megállapodás értelmében havonta egyszer a városi vállalat fogja összegyűjteni a külön gyűjtött zöld hulladékot. Hogy mikor, melyik városrészben kerül sor ennek összegyűjtésére, a hangszórón keresztül fogjuk tájékoztatni polgárainkat. A nagy, hét köbméteres konténerek kihelyezése is a zöld hulladékkal függ össze. Ezek Királyiban, Bejében és Szárnyában ki vannak helyezve, további két konténert Tornalja belterületén kellene elhelyezni. Csakhogy a gond épp a zöld hulladékal kezdődik. A helyi lakosok, sajnos, rendszeresen ezekbe a tá-

roló edényekbe hordják a fűvet, falevelet,m gallyakat, de gyakran a trágyát is, ezt azonban az szemetet kezelő vállalat nem viheti a szemétdombra. Ezt számukra ugyanis törvény tiltja. Amennyiben tehát a zöld hulladék gyűjtése az imént vázolt formában sikeres lesz, úgy a nagy, hét köbméteres konténerek ismét elhelyezésre kerülnek a városban. Szeretnénk azonban figyelmeztetni polgárainkat, hogy ebbe csak a kisebb építési munkálatokból származó törmeléket és a lomtalanítás során fölöslegessé vált tárgyakat, használati eszközöket hordják. Tehát ezek az eszközök szolgálnak a lomtalanításra is. Amennyiben azonban ismét nem az oda való hulladékot kezdik ezekben az edényekben gyűjteni, úgy a hulladékkezelő vállalat ezeket újból összeszedi. Remélem, erre nem kerül sor, s azt gondolom, ha Bejében, Szárnyában és Királyiban be tudják tartani az ide vonatkozó rendeletet, be fogják tudni tartani azt Tornalján is – tájékoztatta lapunkat Balázs Diana. Nos, bízunk benne, hogy ezek a kérdések véglegesen rendeződnek, s már csak az marad hátra, hogy a notórius „nemfizetőktől“ végre sikerül behajtani ebbéli tartozásukat. TéV

Máshol így csinálják Tekintettel arra – amint arra előző cikkünkben is utaltunk – hogy városunk polgárai körében elég nagy az elégedetlenség a hulladékgazdálkodás kapcsán, utánanéztünk, máshol hogyan is zajlik a szemétgyűjtés és elszállítás, illetve a szeparált hulladékgyűjtés és kezelés. „Sajószentkirályon a háztartási hulladékot kéthetente egyszer szzállítja el az a vállalat, melylyel szerződéses viszonyban állunk” – tájékoztatott Béres Ferenc alpolgármester. Elmondta,

hogy korábban itt is elhelyeztek a falu különböző pontjain 7 köbméteres konténereket, de a lakosság ebbe nem azt a hulladékot gyűjtötte, amit kellett volna. Ide hordták a zöldhulladékot és a háztartási hulladékot is. Az a szemét, aminek pedig itt lertt vona a helye, a tárolóedény környékén hevert, mert a nem oda való hulladéktól nem fért el a konténerben. „Úgyhogy arra ösztökéljük polgárainkat, hogy Folytatás a 4. oldalon 3

TORNALJA ÉS VIDÉKE

Máshol így csinálják

Befejezés a 3. oldalról

mindenki vásárolja meg a 110 literes kukát, amiben a háztartási hulladékot gyűjthetik össze. Ez a kezdeményezés meghallgatásra lelt lakosaink körében, most már egyre többen használják a kukákat. Nálunk egyéb-

ként a szelektív hulladékgyűjtés már a konyhában kezdődik. Külön műanyag zsákokba gyűjti mindenki a PET-flakonokat és az üvegpalackokat. Ezeket a hónap meghatározott napjain szedik össze a falu al-

Villámkérdés A közelmúltban került sor a Szlovákiai Magyar Pedagóguszövetség egyes szintjein a tisztújításra. A helyi szervezetekben februárban választottak új vezetőket, márciusban pedig a SZMPSZ Nagyrőcei Területi Választmánya is megejtette ezt az aktust. A szövetség céljairól, eddigi tevékenységéről kérdeztük a pozíciójában megerősített régi – új elnököt, Korda Editet. Történt-e valamilyen személyi vagy szerkezeti változás a nagyrőcei területi választmányban? Eddig egy alelnökünk volt, ezt a tisztséget Iván Margit töltötte be. Tekintettel azonban a térségünk specifikus, már – már „különleges“ helyzetére – t.i. hogy Tornalja és térsége két megye és három járás határán terül el – szükségesnek láttuk az alelnökök számának növelését háromra. A Vály-völgyért Gyurán Csilla, a Sajóvölgyért, Méhitől Csízig, pedig Svajko Ilona lesz a jövőben a felelős. Az általános alelnök továbbra is iván margit maradt. Bízunk benne, hogy ezzel a megoldással jobban le tudjuk fedni működési területünket, s a három alelnöknek köszönhetően hatékonyabb és összehangoltabb munkát tudunk végezni. A vezetőség létszámán nem változtattunk. Ennek tagjai alanyi jogon az alapszervezetek elnökei, a három alelnök, a pénztáros és értelemszerűen az elnök. Ez tizenegy embert jelent. Hány tagja van jelenleg a szervezetnek?

kalmazottjai. Saját területünkön gyűjtjük a zsákokat, s elszállítás előtt még egyszer átválogatjuk. Ezt követően szállítja el tőlünk aszemétgyűjtést végző cég” – mondta Béres úr. Megtudtuk azt is, hogy az ún. elektromos hulladékot is e módszer szerint kezdték szelektálni, azonban a falu néhány lakója a házak elé

kitett zsákokat összeszedte és a kidobott elektromos berendezésekből kiszedték az értéksíthető fémet. Ez magában nem lenne gond. A baj ott kezdődött, hogfy a hasznavehetetlen törmléket a háztartási hulladék közé tették, amivel komoly gondot és többletkiadást okoztak a falunak. Szerk.

Öt évvel ezelőtt cött taggal alakult meg a nagyrőcei területi választmány. Ezzel szemben jelenleg mintegy százötven tagunk van. Nyilván ez a gyarapodás is hozzájárult ahhoz, hogy tevékenységünket az országos vezetés is elismeri, elismeréssel nyugtázák eredményeinket. Örömmel tölt el bennünket, hogy a szabadidőközpont munkatársai is létrehoztak egy újabb alapszervezetet és csatlakoztak hozzánk. Melyek azok a legfontosabb tervek, amelyeket ebben az évben szeretnének megvalósítani? Elsődleges feladatunk a szakmai segítségnyújtás pedagógusainknak. Ezt folyamatosan kívánjuk biztosítani. Az idei első ilyen jellegű szakmai rendezvényünkre a tavaszi szünetben került sor, amikoris Strédl Terézia, a Selye János Egyetem oktatója tartott előadást a konfliktuskezelésről. Ez a rendezvényünk nagy érdeklődés mellett került megrendezésre. A nagy érdeklődés egyebek mellett azt is tanúsítja, hogy az itt élő és dolgozó pedagógusok nyitottak az ilyen dolgokra. Egyébként pedig rendezvényeink programjának összeállítása előtt mindig kikérjük az alapszervezetek véleményét, ezért is zajlanak ezek mindig nagy érdeklődés mellett. A közelmúltban az intézmények vezetőinek tartottunk egy szakmai megbeszélést, melynek során az iskolai dokumentációk vezetése körül felmerülő problémákhoz kívántunk útmutatót nyújtani az igazgatóknak. Miben látja a SZMPSZ Nagyrőcei Területi Választmányának sikerességét? Úgy gondolom, hogy megmaradtunk a realitások talaján, a földön járunk, egyúttal a problémáinkat itt, helyben próbáljuk megoldani. Köszönöm a tájékoztatást!

Szentkirályi hétköznapok – időközi polgármester-választással A határ menti faluban – Tornaljához hasonlóan – május 29-én szintén időközi polgármesterválasztást tartanak. Nem hivatalos információink szerint a polgármesteri posztért ketten szállnak majd ringbe: a tavaly ősszel lemondott korábbi polgármester, Ligárt Lajos függetlenként, a polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester, Béres Ferenc pedig az MKP jelöltjeként kívánja elnyerni a szentkirályiak bizalmát a következő fél évre. Mint az az országos sajtóból ismeretes, a korábbi polgármestert Magyarországon a rendőrök ittas vezetésen kapták, majd az ellenőrzés és az előállítás során tanúsított viselkedéséért gyorsított eljárásban az illetékes bíróság el is ítélte. Ezt követően szólította fel lemondásra az önkormányzat a polgármestert, aki a felszólításnak eleget is tett. Arról, hogy hol tart most Sajószentkirály és hogy mit lehet tenni az időközi választást követő fél évben, Béres Ferencet kérdeztük, 4

aki alpolgármesterként a polgármesteri teendőket látja el. „Nagy mozgásterünk nincs, hiszen a költségvetés idejáben el lett fogadva, s az határozza meg a tevékenységünket. El kell azonban mondani azt is, hogy a kormány által életbe léptetett megszorjtás igen jelentősen érint bennünket is. Szentkirály 1,8

millió koronának megfelelő euróval (mintegy 60.000 euró) kap vissza a befizetett adókból. Úgyhogy az állmtól visszautalt pénzek mellett pályázati támogatáshoz próbálunk jutni. A tavaly beadott három projektum közül eddig egyet bíráltak el, sajnos számunkra kedvezőtlenül. Az idén eddig két pályázatot nyújtottunk be, egyet a pénzügyminisztériumhoz, egyet pedig a földművelésügyi minisztériumhoz. Ezek mellett a közeljövőben még a Besztercebányai Megyei Önkormányzat által kiírt felhívásra is be kívánunk nyújtani egy tervcezetet. Szeretnénk az óvodát és annak udvarát teljesen elkeríteni, illetve a kastély berendezéséhez is szeretnénk támogatást kapni” – mondta az alpolgármester. Arról is tájékoztatott, hogy a bejegyzett műemlék épület – a Szilárdy-kastély – teljesen ki van használva. Az emeleten kapott elhelyezést a községi hivatal, az eskettető terem és egy nagyobb tanácsterem is. A földszinten üze-

TORNALJA ÉS VIDÉKE mel az óvodai és iskolai étkezde és egy vendéglő is. Megtudtuk továbbá, hogy Sajószentkirálynak jelenleg 940 lakosa van, ebből 750 a szavazásra jogosult. A munkanélküliség számaránya meghaladja a 25 százalékot. Akik dolgoznak, elsősorban Tornalján, kisebb számban Rimaszombatban, valamint a vasútnál találtak állást. A regisztrált munkanélküliek közül a falu a most induló aktivációs munka, illetve közhasznú munka program keretében 160 embert alkalmaz. Elsősorban a faluszépítésből és a falu tisztántartásából veszik ki részüket, de néhány asszony a régi községi hivatal mögött található kertben virágokat nevel, amelyeket majd a faluban fognak kiültetni.

„Az elmúlt időszakban felújítottuk a kapcsolatot a Sajó Menti Mikrorégió településeivel, eddig ugyanis ez a kapcsolatrendszer nemj igazán működött, annak ellenére, hogy a mi falunk is ennek a kistérségi társulásnak a tagja. Szintén sikerült felújítani a testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Királddal. Sajnos, eddig ezek a kapcsolatok – melyeket én személyesen nagyon fontosnak, egyúttal hasznosnak is tartok – hanyagolva voltak” – mondta Béres Ferenc. Látogatásunk végén szó esett a helyi futballcsapatról is. Tudjuk, itt mindig is nagy hagyományai volotak ennek a sportnak. „A csapatot szinte teljes egészében a falu tartja fenn, kisebb összegekkel néhány vállalkozó

is besegít alkalomadtán. A csapat az ötödik ligában szerepel, jelenleg az utolsó előtti helyen állunk, úgyhogy iparkodniuk kell a fiúknak, hogy ne essünk ki” – mondta végezetül az alpolgármester, aki korábban maga is aktív labdarúgó volt. P.G.

Ülésezett a városi képviselő-testület

Heves szócsaták, elutasított költségvetés – javaslat Március 18-án a szokottnál valamivel nagyobb érdeklődés mellett került sor a Tornaljai Városi Képviselőtestület rendes ülésére. A megjelenteket Katona Lajos alpolgármester üdvözölte, aki az ülést is vezette. A procedurális szavazásokat követően a megjelent polgárok kaptak szót. Elsőként a helyi futball klub képviselő kértek szót, akik kifogásolták, hogy a városi költség-vetés tervezetében ennek a civil szervezetnek a tevékenységére kevesebb összeg lett javasolva, mint amennyit szerettek volna kapni. Az igényelt 28 ezer euró helyett a költségvetés-tervezetben 18 ezer euró szerepel. A kérdésről igen élénk, már – már indulatos vita alakult ki. A hozzászólók három álláspont körül foglaltak állást: voltak, akik jogosnak tartják a focisták elvárásait, voltak, akik úgy vélekedtek, hogy mivel egy önálló jogalanyisággal rendelkező, nem a város által fenntartott szervezetről van szó, nem illeti meg őket akkora támogatás, mint amilyet igényeltek. A harmadik vélemény szerint pedig kapjon támogatást a labdarúgás, de arányos elosztásban, hiszen tornalján a sportot nem csak a foci jelenti. Ilyen alapon pedig a többi csapatot, csoportosulást is megilleti a támogatás. A hosszan elnyúló vitát követően egy helyi vállal-

kozó személyes, vélt vagy valós sérelmeit próbálta meg orvosolni az ülésen, s élesen támadta a városháza egyik alkalmazottját. Majd az önkormányzati ülés időpontját és helyszínét kifogásolta. A kedélye lecsillapodását követően került sor Mikuláš Cmorík főellenőr beszámolójára, aki először a szigorított költségvetési rendet és az elért eredményeket értékelte ki. Elmondta, hogy az adóságot sikerült a megengedett szint alá szorítani, s így már nem indokolt a szigorított költségvetési rend fenntartása. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ezzel a város nem került ki a kátyúból, Tornaljának továbbra is restriktív pénzügyi politikát kell folytatnia. Elmondta, hogy megállapítása szerint a költségvetést jelenleg a különféle pályázatok társfinanszírozása jelenti, ugyanakkor az eladósodáshoz a volt polgármester önkényes és kaotikus gazdaságpolitikája vezetett, aki a főellenőr megállapításai alapján rendszeresen túllépte hatáskörét. A főellenőr emlékeztetett arra is, hogy a város igen jelentős összeggel tartozik a hulladékkezelést végző AVE vállalatnak is. Bár sikerült egy hitelszerződéssel rendezni a viszony, ez a szerződés az önkormányzat számára igen komoly buktatókat rejt. Amennyiben ugyanis ha a város nem tudja

a szerződésben meghatározott részletekben és időben törleszteni az adóságót, úgy az AVE elállhat a megállapodástól, s akkor a tartozást egy összegben kell kifizetni. Cmorík úr beszámolt több kifizetetlen számláról is, melyeket a volt polgármester hagyott hátra. Egy több, mint 1 millió forintos számla egy egri szállóból érkezett. Egy exkluzív, mintegy 66 ezer koronás (2.220 EUR) hűtőszekrényt, mely a város pénzén lett megvásárolva, ajándékként a volt magyar miniszterelnök, Meddgyessi Péter nevelt lányához, Tornóczki Anitához került. Egy további hűtőszekrényt a volt polgármester Harkácsra vitetett, s egy 28 ezer (mintegy 930 EUR) koronás mosógépet nászajándékba egy Sopron melletti faluba. További műszaki cikkek pedig tombolanyereményként lettek szétosztva, ám az sehol nem lett dokumentálva, hogy a nyertesek ezeket valóban átvették-e. A beszámolóban elhangzott az is, hogy a közelmúltban a gazdasági minisztériumtól és a SARIO ügynökség részéről ellenőrzést hajtottak végre a barnamezős beruházás területén, melynek nyomán megállapítást nyert, hogy az építési törmelék – az ellenőrök szerint – nem került be egy olyan reciklációs folyamatba, amit a törvény előír. Megállapítást nyert,

hogy itt csupán adminisztratív hiba történt, ám amíg ez nem kerül elhárításra, addig az ügynökség a befektetett összeget nem téríti meg. A főellenőr sikeres pályázatokról is beszámolt, azonban savanyú a szőlő. A Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola és a főtér felújítására a város összesen 2 millió 133 ezer eurót kapott, ám ehhez az 5 százalékos önrészt – 106 660 EUR – a városnak kell előteremtenie. Elmondta azt is, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre, sürgősen pénzt kell találni a szlovák alapiskola rekonstrukciójára is, mivel az épület már igen rossz műszaki állapotban van. Ezt követően került sor a költségvetés vitájára, melyben kifogást illetve javaslatokat igazából csak az MKP képviselői klubjának nevében Lax László képviselő fogalmazott meg. A vita során szóba került még a strand bejáratánál álló szolgálati lakás ügye – t.i. ki bérli, ki lakik benne, ki és milyen pénzből újította fel – vita bontakozott ki arról is, hogy a városnak kell-e fejlesztenie a kamerarendszert és szóba került a volt polgármester által megvásárolt, a Szakszervezeti utca végén álló lakóház sorsa is. A költségvetés vitáját a szakbizottságok által megfogalmazott javaslatokat hallgatFolytatás a 6. oldalon 5

TORNALJA ÉS VIDÉKE Heves szócsaták ... Befejezés a 5. oldalról

ták meg a képviselők, majd a vitára és a képviselők interpellációjára került sor. E napirendi pont keretén belül egy magyarországi cég képviselője ismertette cége abbéli elképzelését, hogy Tornalja külterületén egy hulladékfeldolgozó céget szeretnének építeni. A nevezett vállalat munkatársa kifejezetten felkészületlenül érkezett a tanácskozásra, a képviselők által feltett kérdésekre nem tudott meggyőzően és megfelelő

szakmai szinten válaszolni, így ebben a kérdésben csak annyi történt, hogy a közeljövőben a képviselők és a városháza illetékes munkatársai megtekintik a cég magyarországi telephelyét. Itt jegyezzük meg, hogy – bár nem ilyen technológiát alkalmazó – szemétfeldolgozó telepítésére már az előző választási ciklusban is tett egy hazai cég ajánlatot. Akkor, az első kedvező fogadtatás ellenére, a képviselő-testület elutasította a tervet, melyről később a környezetvédelmi minisztérium is megállapí-

totta, hogy nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A tanácskozáson a képviselők jóváhagyták egy többfunkciós sportpálya építéséhez szükséges összeget, mely a pályázaton elnyert támogatás önrészét jelenti. Az ülés végén a testület viszszatért a költségvetéshez, s miután a képviselők részéről nem hangzott el több módosító javaslat, az ülést vezető Katona Lajos szavazásra bocsátotta a büdzsét. A jelenlévőket a szavazatok öszszeszámolása után hidegzuhanyként érte az eredmény,

Rendkívüli önkormányzati ülés Mivel a márciusi rendes ülésen az idei költségvetés nem került elfogadásra, Katona Lajos alpolgármester március 25-re rendkívüli önkormányzati ülést hívott össze. Ennek a tanácskozásnak egyetlen napirendi pontja volt, nevezetesen a költségvetés vitája és elfogadása. A tanácskozás elején élénk szóváltás alakult ki néhány képviselő és az alpolgármester között. Többen kifogásolták Katona Lajos néhány megjegyzését, melyet egy hazai napilapnak adott interjúban fogalmazott meg. Ezt követően került sor a költségvetés megtárgyalására. Peter Dobias annak a véleményének adott hangot, hogy a büdzsé nincs kellő képen előkészítve, mivel véleménye szerint a számokból nem derül ki minden egyértelműen. Mikuláš Cmorík főellenőr felhívta a képviselő figyelmét a költségvetéshez csatolt szóbeli magyarázatra, melyből egyértelműen kiderül, hogy melyik tétel mit takar. Ugyanakkor határozottan visszautasította a vádakat, mondván, hogy az illetékes munkatársak két hónapig dolgoztak a javaslaton, s annak minden tétele megalapozott. Ezt követően ismét vita bontakozott ki néhány képviselő és az ülést vezető alpolgármester között. Többen a fölött sajnálkoztak, hogy korábban nem került sor ilyen jellegű konfrontációra, s úgy látják, ennek a helyzetnek vége. A városrészek képviselői a vita során az egyes falvaknak juttatott öszszeget tartották túl kevésnek. Arra a felvetésre, hogy korábban sokkal több pénzt kaptak, elmondták, hogy hiába hagyott jóvá a testület nagyobb összeget, azt az ő megkérdezésük nélkül a volt polgármester költötte el. Így az egyes beruházások, rendezvények nem mindig találkoztak a helyi igényekkel. A városrészek – Beje, Sajószárnya és Királyi – képviselői most ezen a gyakorlaton szeretnének változtatni. Ismét hossza vita alakult ki a helyi futball 6

klub támogatásáról, melynek során elhangzott az is, hogy a foci körül bérekre és jutalmakra az elmúlt időszakban aránytalanul magas összegek lettek kifizetve. Néhány képviselő ismét javaslatot tett képviselői tiszteletdíj kifizetésére is. Konkrét javaslatot végezetül – nevezetesen, hogy melyik tételt szeretné lefaragni, s az így nyert összeget hová szeretné átcsoportosítani – egyedül Hunyák István tett: a város propagálására szánt összegből javasolt átcsoportosítani a sport támogatására. Az ülést vezető Katona Lajos kérdésére, hogy van-e más módosító javaslat, csak Mészáros Gyula képviselő reagált, így az alpolgármester a Hunyák képviselő úr által tett módosító javaslattal együtt bocsátotta

ugyanis a képviselő-testület nem fogadta el a költségvetést. Ezt követően újabb vita alakult ki, mely során a városrészek képviselői keveselték az általuk képviselt falvak számára betervezett keretösszeget, volt, aki a futball klubnak szánt pénzt keveselte, de akadt olyan képviselő is, aki a képviselők anyagi juttatásait keveselte illetve hiányolta. Mivel a módosító javaslatok nem voltak kellő mértékben megfogalmazva és alátámasztva, az alpolgármester berekesztette az ülést. Sz.

elfogadásra a költségvetést, melyet – bár utólag kiderült, hogy félreértésből illetve figyelmetlenségből – a képviselő-testület elfogadott. A reklamáló képviselőket Katona Lajos azzal nyugtatta, hogy bármikor jogukban áll módosító javaslatot beterjeszteniük, így semmiről nem maradnak le. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a költségvetés elfogadása nagyon fontos lépés volt, mivel anélkül a megkezdett beruházásokhoz szükséges önrészt a város nem fizethette volna ki, s szélsőséges esetben akár az is előfordulhatott volna, hogy a kivitelező és a támogató leállítják a munkálatokat. A költségvetés elfogadását követően az alpolgármester az ülést befejezte. A képviselők legközelebb áprilisban találkoznak tervezett testületi ülésen. TéV

„Pattogtak a húsvéti tojások“ Tornalja és vidéke ping-pong lázban ég, ezt bizonyítják az elmúlt hónapok történései. Abafalva, Méhi és Rimaszécs mellett ezúttal ismét Sajószárnya „nyújtott menedéket“ az asztalitenisz szerelmeseinek. A húsvéti hangulat ihlette tornán 17 versenyző feszült egymásnak, a több órás megmérettetést követően pedig győzteseket avathattunk. A csoportkörök rémisztő láncaiból kiszabaduló Farkas Richárd (Méhi) a továbbjutás adta lehetőséget kihasználva meg sem állt az első helyig. A döntő áldozatául a mindvégig bombasztikus formát nyújtó Bocko Tomáš (Tornalja) esett, aki szoros és hősies csatában maradt alul ellenfelével szemben. A dobogó legalsó fokát Jeriga András (Rimaszécs) foglalhatta el, aki a 3. helyért folytatott küzdelemben Jónás Sándort (Méhi) múlta felül, kiegyenlítve így számláját a csoportkörben elszenvedett vereségért. A hazai (szárnyi) játékosok sorait a tehetséges Ferkó Adrián, Máté Tibor és a két Istók Béla (apja és fia) ékesítették. Külön dícséret illeti a tízéves Lóczy Lászlót (Tornalja), aki kiváló technikájának köszönhetően a legjobb ifinek bizonyult. Említést érdemel még Jeriga Enikő (Rimaszécs) szereplése is, aki egyedüli nőként színesebbé tette a férfiakból felálló mezőnyt. A győzteseknek szívből gratulálunk! Istók Béla

TORNALJA ÉS VIDÉKE

A képviselő-testület áprilisi rendkívüli üléséről A Tornaljai Városi Képviselőtestület április 1-én újabb rendkívüli önkormányzati ülést tartott, mely során a korábbi ülések alkalmával felmerült, a költségvetéssel kapcsolatos vitás kérdéseket vitatták meg. Mint arról a korábbi ülésekről szóló tudósításunkban beszámoltunk, a beterjesztett költségvetést előbb nem fogadták el a képviselők, majd többen tévedésből megszavazták a korábbi javaslathoz képest egy pontban módosult büdzsét. Mivel ez a határozat is további elégedetlenségeket szült a képviselők között, újabb tanácskozásra került sor. A városrészek – Beje, Szárnya és Királyi – képviselői keveselték a falvak támogatására szánt öszszeget, a futball támogatására is több pénzt kívántak fordítani, valamint a képviselői juttatások összegét is meg kívánták néhányan emelni. Az április elsejei ülésen a testület megemelte egy ingatlan és egy földterület eladási árát, ami által a költségvetésben az eladásokból tervezett bevétel 465.818 euró helyett 492.018 euróra növekedett. Az így „nyert” csaknem 27.000 euróból kívánják fedezni a megemelt költségeket az alábbi módon: képviselői juttatások 18.000 euróról 27.500 euróra,

a sport dotálására szánt 22.000 eurós összeg 30.000 euróra, a városrészek támogatására szánt 3.300 eurós összeg pedig 12.000 euróra lett megemelve. Ezt követően a képviselőtestület megállapította, hogy egy, a 2009. Július 15-én tartott ülésen elfogadott határozatba hiba csúszott. Egy telek cseréje során félreértés keletkezett, s most a hivatal illetékes munkatársai megállapították, hogy mivel a csere tárgyát képező telkek értéke azonos, a szerződő feleket nem érte anyagi hátrány és nem tarthatnak igényt kárpótlásra. Ez esetben egy rendkívüli esetről van szó. A cseréről szóló első megállapodás még 2009. Július 1-je előtt született, tehát a községi vagyonkezelésről szóló törvény módosítása előtt. A szerződés 2009. Július 15-én került jóváhagyásra, ám az egyik szerződő fél a cseréről szóló szerződést nem írta alá, ellenben 2009. szeptember 29-én megfogalmazta a szerződéssel kapcsolatos kifogásait, ám ezt a korábbi polgármester már nem terjesztette a testület elé. Mivel időközben a polgármester lemondott hivataláról, a cserét szabályozó szerződés végleges változata csak Katona Lajos jogkörökkel történő felruházását követően került megvitatásra és

elfogadásra. A vita tehát akörül alakult ki, hogy a szerződést a vonatkozó törvény kiorábbi, vagy a 2009. július 1-én életbe lépett módosított verzió szerint kell-e értelmezni. Végül a cseréről szóló szerződést a képviselők háromötöde támogatta,

egyben a testület megbízta a hivatal illetékes munkatársait, hogy a telekcserével kapcsolatos valamennyi jogi és pénzügyi kérdést a vonatkozó törvényekkel összhangban rendezzenek el. Több pont nem lévén, ezt követően a tanácskozást vezető Katona Lajos alpolgármester az ülést berekesztette.˝ TéV

Ünnepeltek a pedagógusok

Március 26-án a helyi kultúrház színháztermében egy ünnepi gálaműsoron találkoztak a helyi iskolák, óvodák munkatársai. A rendezvényen kerültek átadásra a pedagógusnapi díjak is. Itt kell megemlíteni, hogy a rendezvényt a háttérként bevetített egynyelvű felirattal ellentétben nem a művelődési központ szervezte, a kultúrház csak a helyszínt és a műszaki hátteret biztosította az eseményhez. Az idei kitüntetettek Hubay Katalintól, a városi hivatal elöljárójától vették át megérdemelt jutalmukat. Név szerint: Mgr. Soňa Tabačková, Mgr. Czikora Ilona, Ligárt Iván, Bc. Ivan Drnaj és Papp Gyula. Szerk.

Cselényi Árpád:

„Nem én kiáltok” című tárlata a Madárteremben Cselényi Árpád április eleji kiállítása eddig e galéria legmegkapóbb, legeredetibb találata volt, s maradt is, hisz az élményt a látogatók éltetik. A festő múzsája: élete párja. Meghökkentő, szinte lázító színeivel, ábrázolásával nagyon magasra tette a mércét. A megnyitón Kovács Magda értékelte ezeket a valóban nem mindennapi alkotásokat. És a fiatalok! Kerepesi Igor József Attilától az Ódát szavalta. Símogatnak a szavai. A megnyitón az érdeklődők népes táborát az alkotások mellett a szeretett, a békés művészet kovácsolta eggyé. Ez a Madárterem küldetése: a békesség, a művészet, amely áldás mindenkinek. Köszönet érte Cselényi Árpádnak! A. Marton Gyula 7

TORNALJA ÉS VIDÉKE

Gimnazistáink újabb sikere… Iskolánk 2009 decemberében kapcsolódott be a „Szemben az árral“ címen meghirdetett történelmi versenybe, melyet a Széchenyi-emlékév tiszteletére rendezett meg a Hidaskürti Magán Szakközépiskola nagymegyeri kihelyezett részlege. A versenykiírás alapján az országos döntő részvételi jogát egy háromfordulós versenyen lehetett kivívni. A végzős osztályok diákjaiból összeállt négyfős csapat az interneten keresztül kapott feladatsorokat sikeresen megoldva küzdötte magát az ország legjobb hét középiskolás csapata közé. A döntőre Nagymegyeren került sor az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc napján, 2010. március 15-én. A Kerepesi Igor, Istók Csilla, Krsnák Denisza és Galo István alkotta csapat kiválóan szerepelt a nívós versenyen. Öröm volt látni, milyen játszi könnyedséggel teljesítették a legigényesebb és legkörmönfontabb feladványokat is. A zsűri több kérdéskörben maximális pontszámmal jutalmazta teljesítményüket. A Tornaljai Gimnázium diákjai előadói és színpadi készségüket is bizonyítva megkapó szerepjátékot adtak elő, melyben Kerepesi Igor Széchenyit, Galo István Kossuthot, Istók Csilla Crescencet és Krsnák Denisza Széchenyiék szolgálóját, Zitát alakította. Külön dicséret illeti Kerepesi Igort, aki retorikai igényű Széchenyi-monológjával nemcsak a reformkori országgyűlés hangulatát elevenítette meg, hanem az érvelő Széchenyi alakját is a terembe idézte. Az országos versenyen a Tornaljai Gimnázium csapata az előkelő harmadik helyen végzett. Megérdemelt sikert arattunk, a felkészülésre szánt rengeteg idő nem veszett kárba. S ez azért is külön öröm, mivel versenyzőinkre – végzős diákok lévén – már a verseny másnapján egy másféle megmérettetés várt, az írásbeli érettségi vizsga. Kedves versenyzők! Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni munkátok, s gratulálni kiemelkedő teljesítményetekhez úgy a magam, mint gimnáziumunk tanári karának nevében. További munkátokhoz jó egészséget és sok sikert kívánunk! Miko Attila, felkészítő tanár

Sikeresen szerepelt a tornaljai thai-box csapat Az idén március 13-án került megrendezésre Kazincbarcikán a Yuko – Fém Kupa, mely immár hagyományosan a fiatal tehetségek felfedezését tekinti legfőbb küldetésének. A nemzetközi versenyen a hazaiak mellett egy budapesti, egy miskolci, a tokaji, a gyulai,

8

egy romániai és a Tornaljai Szabadidőközpont thai-box csapata küzdőtt. Amint arról Tóth Kálmán, a szabadidőközpont igazgatója tájékoztatott, tornalját a versenyen három induló képviselte. A tíz évesek között Kosztúr Ákos, a huszonegy évesek csoportjában Marek Kán, a legidősebb korcsoportban pedig Iván László mérte össze tudását a többiekkel. „Az idén tőlünk ez a három versenyző indult, s nagy örömünkre mindhárman megnyerték saját korcsoportjuk versenyét” – mondta Tóth Kálmán. Elmondta továbbá, hogy tavaly egy versenyzőjük, Szepesi Erika, a helyi gimnázium tanulója indult, aki ugyancsak első lett saját csoportjában. A Tornaljai Szabadidsőközpont mellett működő csapat 2006. szeptemberében indult. Mivel a környéken nem találtak megfelelő képesítéssel rendelkező edzőt, Magyarország határ menti térségében néztek szét, s így kerültek kapcsolatba a kazincbarcikai Szepesi Attilával, aki egyébként a magyar ifjusági thai-box csapat edzője. Ő vállalta a heti kétszeri edzést és a csapat vezetését, melynek jelenleg huszonyolc tagja van. „Azok közül, akik a megalakulás óta rendszeresen részt vettek az edzéseken, mára sokan elkerültek iskolába, helyükre új gyerekek, fiatalok léptek, akik még nincsenek azon a szinten, hogy ver. Ezért van az, hogy most csak hárman képviselték csapatunkat ezen a versenyen. Mindezzel együtt folyamatos a csapat működése, s az érdeklődés mutatja, hogy van igény a különféle küzdősportok, harcművészetek iránt is ebben a régióban” – mondta végezetül a szabadidőközpont igazgatója. Számunkra pedig nem marad más, minthogy a sikeres versenyzőknek gratuláljunk az elért eredményhez, a csapatnak pedig kitartást és megfelelő harci szellemet kívánjunk!˝ -sz-

Másodszor nyerte el a serleget Az elmúlt hétvégén Tornalján, a Városi Művelődési Központban adtak egymásnak randevút a királyi játék szerelmesei. Az OPEN Tornalja 2010 tizedik évfolyamán 65 sakkozó ült asztalhoz. A lényegesen nagyobb játékerőt képviselő magyarországi játékosok közül is kiemelkedett Kiss Pál Gábor aki egyetlen partit sem vesztett. Mind a kilenc mérkőzését megnyerte így százszázalékos teljesítménnyel sorrendben már másodszor lett a vándorserleg tulajdonosa. A második helyre szintén magyarországi, a Putnokon játszó sajószentpéteri Zabiak József rangsorolta magát. Ő 7,5 pontot gyűjtött be és 1 ponttal előzte meg a harmadik helyen végzett, Sajószentpéterről érkezett Kovács Apollont. A legjobb hazai (gömöri) versenyző Kiss István lett – ő 6 pontjával a 11. helyen végzett. További helyezések Nozdroviczi (15), Nágel (17), Barci (21) stb. Ezen kívül

két külön serleget is kiosztottak a szervezők: a 65 éven felüliek kategóriáját a berentei Tóth Zoltán nyerte aki 6 pontjával a 12-ik helyen végzett, a nők versenyében pedig a sajógömöri Gergely Viktória lett a legjobb, aki egyébként 4 pontot tudott szerezni. A résztvevőket és díjazottakat a város vezetésével megbízott alpolgármester Katona Lajos is köszöntötte. - polgári -