Hol vannak már a szakma huncutjai?

Hámori István Péter AKIK A TEXTILTISZTÍTÁS ARANYKÖNYVÉT ÍRTÁK

Hol vannak már a szakma „huncutjai”? Démann Ferenc negyvenöt éves szak− mai pályafutásából huszonnyolc évet töl− tött el a Ruhatisztító Szövetkezetnél. An− nál a ruhatisztítónál, amely, a Fővárosi Patyolat Vállalattal együtt, annak ver− senytársaként, − Jó− zsef Attila szép sza− vait szabadon hasz− nálva: mosta (és vegytisztította) a város minden szennyesét! Újpesti lakásán találkozunk, hogy kifaggassam hosszú szakmai életútja tapasztalatairól, a kelmefes− tés és vegytisztítás hajdani rangjá− ról, a mesterségbeli tudás fontossá− gáról, s a szövetkezet megalakulását követő kemény évtizedek történései− ről. Segédlevéllel Pestre − Kádár szerettem volna lenni − vá− laszolja meglepő módon, arra a kérdé− semre, hogy mikor jegyezte el magát a szakmával −, mert a családunkban en− nek hagyománya volt. Apám is ezt a mesterséget gyakorolta. Ám mivel a kádárságot szűkebb hazámban nem oktatták, azt ajánlották Dunaföld− váron, hogy tanuljak kelmefestést és vegytisztítást. Jobb híján ezt kezdtem el 1942−ben. Ami azt illeti a mesterem nem volt a szakma kiváló művelője, még bizonyos féltékenységgel is volt irányomban, úgyhogy a konfliktusaink mindennaposakká váltak. Ott is hagy− tam egy év múlva, s Szekszárdra men− tem Molnár Józsefhez, aki viszont nagyszerű ember és szakember volt, máig szeretettel gondolok vissza rá. Ő volt az, akitől megtanultam a kelme− festést és vegytisztítást, aki megmutat− ta ennek a munkának az igazi szépsé− geit és kihívásait, egyszóval, aki kije− lölte számomra azt az utat, amelyen aztán végig is mentem. − Hogyan alakult a sorsa azután, hogy a mesterénél kitelt az ideje?

2

− A segédlevele− met 1945−ben kap− tam meg. Ennek birtokában eljöttem Pestre, egy kisipa− roshoz, majd 1947− ben az Óbudai Fe− hérítőben helyez− kedtem el, mint szakmunkás. Aztán 1950−ben behívtak katonának. Mint ké− sőbb kiderült nagy szerencsém volt. Ugyanis, mikor le− szereltem értesültem arról, hogy köz− ben az államvédelmi hatóság, valami oknál fogva letartóztatta a munkatár− saim nagy részét. Ha nem hívnak be, lehet, hogy én is velük ültem volna. Így aztán váltanom kellett, s 1959−ben beléptem, az akkor még a Szivárvány Minőségi Kelmefestő és Vegytisztító nevet viselő szövetkezetbe. A nevet különben tán még ebben az évben Ru− hatisztító Szövetkezetre változtatták, hiszen létezett már ekkor a Szivárvány Áruház is, s a számláink rendszeresen keveredtek, az övékét nekünk küldték, a mienket meg nekik. Kollektív menekülés az adó elől − A szövetkezeten belül, milyen te− rületre vették fel? − A Párizsi utcai kisüzembe kerül− tem szakmunkásnak, s az itteni mun− kám alapján − sikerült rendet teremte− nem abban a káoszban, ami az ottani állapotokat jellemezte − kértek fel a Lomb utcai üzem vezetésére. Egészen 1987−es nyugdíjazásomig ezen a he− lyen és ebben a beosztásban dolgoz− tam. Voltam az Igazgatóság tagja, s a munkám mellett betöltöttem egy ideig az elnökhelyettesi posztot is. − Milyen megfontolások hívták életre a Ruhatisztító Szövetkezetet? − Ötvennégyben alakult a szövetke− zet én még nem dolgoztam ott, de a kisiparos kollégák mesélték, hogy olyan adójuk volt, amit már képtele− nek voltak megfizetni. Ekkor ajánlot− ták nekik azt a lehetőséget, hogy

amennyiben szövetkezetet alakítanak, akkor elengedik az adót. Így aztán né− hány textiltisztítással foglalkozó kis− iparos úgy döntött, hogy ezt a megol− dást választja. Hozták magukkal az al− kalmazottakat és a gépeiket is. Persze ezek a gépek elég kezdetlegesek vol− tak, ezért aztán maga a szövetkezet is „kőkorszaki” technikával, elavult „gépparkkal” kezdte meg működését. Én nem voltam alapító tag, de amikor 1959−ben odakerültem, még mindig ugyanazok között a körülmények kö− zött folyt a termelés, mint az indulás− kor, ezért tökéletes képem volt a kez− detekről. Tulajdonképpen a szövetke− zetet felsőbb paranccsal kényszeríttet− ték a kisiparosokra, nem titkoltan az− zal a szándékkal, hogy a magánkézben lévő kis tisztítóműhelyeket felszámol− ják. Talán az is közrejátszott, hogy mesterséges konkurenciát kívántak te− remteni a Patyolatnak. Mindenesetre ez annyira sikerült, hogy a későbbiek− ben elértük, sőt túlszárnyaltuk a Pa− tyolat termelési eredményeit, már ami a vegytisztítást illeti. Mennyiségben és minőségben is. Az igaz, hogy mosás− ban ők voltak a jobbak, de erre nekik sokkal több és jobb eszköz állt a ren− delkezésükre. − Meddig dolgoztak a maszekok által a közösbe beadott, s mint mondja meglehetősen „primitív”, kezdetleges technikával? − Változást az 1961−es esztendő ho− zott, amikor enyhültek valamelyest a gépek külföldi beszerzésének szigorú szabályai, s a Budapesti Nemzetközi Vásáron megjelenő Bőwe cégtől meg− vehettünk két gépet. Amíg a kis gé− pekkel 50−60 kilógrammos napi telje− sítményt értünk el az új gépek dara− bonként 500 kg/napos eredményeket produkáltak. Megjelent az új gépek között a gőzbábu. A jó előkészítés kö− vetkeztében a hat−nyolc−tíz darabos vasalás helyett napi 50−60 darab lett az átlag. Az új követelmények ellen rette− netes volt a felháborodás és zúgolódás a dolgozók körében. Munkalassítással tiltakoztak. Két hétbe telt, míg sikerült őket meggyőzni arról, hogy ez nekik is

jó, mert könnyebb munkával többet kereshetnek. Mikor ezt belátták, ráver− tek a munkára, s a következő két hét− ben behozták az előző két hét lemara− dását. Valamelyik jóakaróm − ez már a Lomb utcai üzemben történt − feljelen− tett a rendőrségen, hogy a munkások sztrájkoltak, s én ezt nem jelentettem. Kijöttek, vizsgálódtak, persze mi min− dent tagadtunk, s ekkor már a dolgo− zók is mellettünk álltak. Végül is a rendőrök dolgavégezetlen távoztak. − Hány üzemegységben folyt a termelés? − Amikor odakerültem, volt egy üzemünk a Párizsi utcában, egy a Mar− git körúton, egy a Lomb utcában egy pedig a Vasgyár utcában. Tulajdon− képpen ezekre a nagyobbnak tekinthe− tő maszek műhelyekre alakult meg a Ruhatisztító Szövetkezet. A már emlí− tett fejlődés 1961−es megindulásával együtt erőteljesen fejlődött az egész szövetkezet. Ekkor kezdődött el a sza− lonok építése, s rohamosan szaporod− tak a fióküzleteink is. Nem tettem em− lítést róla, de volt egy gépkocsi részle− günk is a Mogyoródi utcában, amely a szállításokat végezte. Csak e dinamiz− mus szemléltetésére mondom, hogy 1970−ben a fióküzleteink száma már százötven körül mozgott. − A szövetkezeti keretek közt vég− zett textiltisztítás csak fővárosi pri− vilégium volt? − Néhány vidéki településen is létre− hoztak tisztító szövetkezeteket, de a legtöbb helyen más szakmákhoz csap− ták hozzá azokat. Nekem elég jó kap− csolatom volt ezek jó részével, gyak− ran jártam hozzájuk tapasztalatokat, szakmai technikákat, módszereket cserélni. Az ügyfelek szolgálatában − Milyen volt a viszonyuk Buda− pest másik, úgymond „állami ruha− tisztítójához" a Fővárosi Patyolat Vállalathoz? Kemény konkurencia− harc, vagy laza szakmai együttmű− ködés jellemezte a kapcsolatukat? − Szakmai kapcsolatunk nem volt a Patyolattal, s arról sem tudok, hogy esetleg technológiákat, vagy gépeket adtunk volna át egymásnak. A vegy− tisztításban semmiképpen. Amíg a ré− gi gépek voltak, ahhoz nem kellett a Patyolat segítsége, a modern gépekhez meg eljött külföldről a szerelő s beta−

nította az ittenieket. Vagy azt a szak− munkást, aki az új gépen dolgozott, meghívták a külföldi gyárba, üzembe egy hétre, ahol tökéletesen megtanulta kezelni a gépet. Visszatérve a kérdés− re, inkább voltunk egymásnak konku− rensei, mint szakmai partnerei. A fővá− rosi piac adott volt, ezen belül kellett mindkettőnknek megélnünk. Nyílván arra törekedtünk, hogy minél több kuncsaftot happoljunk el egymás elől. − A fiókhálózatuk kialakításánál szempont volt, hogy a környéken ne legyen Patyolat felvevőhely? − Természetesen erre törekedtünk, de az elképzeléseink gyakorta ütköz− tek a főváros vezetőinek ellenállásába. A hetvenes évek elején szaporodtak el a szolgáltatóházak Budapesten. Nos, ha az ideális helyen volt, s nagy forga− lommal kecsegtetett, akkor a Fővárosi Tanács egy helyiséget a Patyolatnak adott, s nem nekünk, ami teljesen logi− kus, hiszen a Patyolat a fővároshoz tartozott. Ezek apró, vagy nagyobb előnyök voltak, de mi ilyen körülmé− nyek között is fenn tudtunk maradni, s eredményesen, nyereségesen tudtunk működni. A Patyolat kapott dotációt, mi nem, mert azt mondták, a vegytisz− títás anélkül is megél. Hát megéltünk, de ehhez az kellett, hogy mindig jó mi− nőséget produkáljunk, pontos határ− időkkel dolgozzunk, s ügyfeleink meg legyenek elégedve. − Ezek a követelmények a min− denkori konkurenciaharc jellemzői. Ám csak akkor teljesíthetők, ha egy− részt, a vezetés következetesen jó úton halad, másrészt − s ez talán még fontosabb − minden dolgozó a magá− énak érzi a célokat, s arra törekszik, hogy szakmailag mindig a maximá− lis teljesítményt nyújtsa. Milyen igé− nyes volt önmagával szemben? − Mindig arra törekedtem, hogy amit csinálok, azt jól csináljam. Igye− keztem elsajátítani a szakma minden apró fogását, s nem szégyelltem a mesterek trükkjeit ellesni. Így talán, szerénytelenség nélkül, elmondhatom, hogy a kelmefestés és vegytisztítás minden fázisát értem, tudom, s annak idején, aktív koromban, nem volt olyan munkafolyamat, amit ne tudtam volna elvégezni. Sokszor ez mentett meg attól, hogy elveszítsem a munka− helyemet, mert a főnök embert spórolt meg velem, én oda tudtam állni bárho− vá, ahová éppen kellett. A vegytisztí−

tás közelmúltja − mert a jelenről nem− igen tudok beszélni − már annyira spe− cializálta a szakmát, hogy külön volt színes festő, meg a vasalásban kabát− vasaló, nadrágvasaló. Ez nem az én vi− lágom. Én még abban éltem, hogy egy textiltisztítónak a vállalástól a vissza− adásig tudnia kell a szakma egészét. A régi időkben a vállalónő, ha ránézett a ruhára, azonnal tudta, hogy mit lehet vele kezdeni. Igaz a rangja is megvolt, üzleti kisasszonynak hívták. − A jó szakembernek nyílván meg is volt a kellő tekintélye, akár a szakmabeliek, akár a kuncsaftok körében. − Az előbbire mondanék egy példát. Komáromban, Ákos Feri az elnök szólt nekem, hogy a vasalónők nagyon keveset vasalnak, s kért, hogy mutas− sam meg nekik a szakmai fogásokat. El is mondtam, meg is mutattam a gyakorlatban, de ez nem nagyon győz− te meg őket. Odahoztak egy nagyon lestrapált, rossz állapotban lévő zakót, hogy ha olyan nagymester vagyok, ak− kor hozzam ezt rendbe. Meggőzöltem, ahogy tanultam, s szépen kivasaltam. Az egyik nagyhangú menyecske elis− merően mondta hogy: könnyű magá− nak, mindenki a saját szakmájának a huncutja. Én meg azt mondtam nekik, hogy mindenki előtt ott a lehetőség, legyenek ők is a szakma huncutjai! − Mi a véleménye a ruhatisztítás jelenéről? Van kapcsolata a szakmá− val? − A kapcsolatom akkor szűnt meg, amikor eljöttem nyugdíjba. Ami a szakma jelenét illeti, amennyi rálátá− som nekem van, úgy érzékelem, hogy kihalóban van, kelmefestés jóformán nincs is, ha jól tudom, a ruhatisztító szövetkezet is egyre szűkebb területen működik, s fő profilját egyre inkább a használtruha−kereskedés adja. A kül− földi konkurencia óriási, a piacot a nagy bevásárló és kereskedelmi köz− pontok uralják. Itt Újpesten is az em− berek oda viszik a tisztítandó holmija− ikat. Fájó szívvel, s egyre romló egészséggel szemlélem egy elismert, s általam művelt szakma lassú halálát. − A szakmától való elszakadása azt jelenti, hogy már nem is gondol rá? − Viccel? Még most − másfél évti− zeddel a nyugdíjaztatásom után − is gyakran álmodom arról, hogy ott va− gyok a Lomb utcai üzemben és annyi a ruha, hogy nem tudjuk hová tenni.

3

Dr. Deme Tibor

Milyenek az új mosógépek? A mosógépekkel kapcsolatosan két szélsőséges vélemény létezik. Az egyik szerint a mosógépek ma is olyanok, mint 10−15 évvel ezelőtt. A másik vélemény szerint korszakalkotóan új gépek szület− tek, amelyek sokkal jobbak, mint elődeik. Szokás szerint egyik félnek sincs egészen igaza, de nem is téved túl nagyot. Gyakran élek azzal a hasonlattal, hogy egy mai autó is olyan, mint egy évtizede, ugyanolyan alapelvek alapján működik, semmi forradalmian új áttörés nem tör− tént. Ennek ellenére egy mai autó minden porcikájában más, mint egy régebbi, egyetlen része sem pontosan ugyanolyan, mint az elődjénél. Ezek a fontos aprósá− gok teszik mégis jobbá és jobban használ− hatóvá. Ugyanez történt, történik a mosógépek piacán is, csak természetesen a fejlődés nem olyan látványos, mert a sokkal ki− sebb piac nem visel el olyan óriási fej− lesztési költségeket, mint az autóipar. No de nézzük a konkrétumokat! Mosógépeinket ma is három fő cso− portba oszthatjuk: − merev felfüggesztésű mosógépek − rugalmas felfüggesztésű gépek − csőmosógépek Az első és második csoport gépei ha− sonlítanak egymásra, de a mosást végző perforált dob felfüggesztése eltérő. A me− rev felfüggesztésű gépeknél a dob csap− ágyazása mereven kapcsolódik a gép ke− retéhez, mely erős csavarokkal van az alaphoz rögzítve. A centrifugálás során óhatatlanul jelentkező egyenetlen ruhael− oszlás miatt jelentős erők képződnek a dobban, amelyet a gép a csapágyakon ke− resztül átad a váznak és az a gépalapnak. Ez az óriási dinamikus terhelés korlátoz− za az elérhető maximális centrifugálási fordulatszámot, ezért az ilyen gépek víz− telenítése gyengébb, mint a később emlí− tendő rugalmas felfüggesztésű gépeké. (Az egy külön cikket érdemelne, hogy va− jon a jobb víztelenítésért fizetett felár [a rugalmas gépek bonyolultabbak] megéri− e az árát?) A rugalmas felfüggesztésű gépek mo− sódobja egy alul vagy felül elhelyezett ru− gókból és lengéscsillapítókból álló szer− kezet, amely a gép merev külső vázára tá− maszkodik. Hogy ez a megoldás miért jobb, arra egy kis történetet szeretnék elmesélni.

4

Gustav Laval svéd mérnök, a gőzturbina feltalálója, korai kísérletei során igen fur− csa tapasztalatokat szerzett. Mint a ked− ves olvasó tudja, a gőzturbina feltalálása és tökéletesítése az 1880−as években folyt és ekkor igen szokatlan volt, hogy egy ké− szülék 10.000 fordulat/perc értéket meg− közelített − márpedig a gőzturbina ilyen gyorsan is tudott forogni. A kísérletek so− rán a turbina gondosan méretezett tenge− lye eltört. Kézenfekvő műszaki megol− dásnak látszott, hogy ilyen esetben a ten− gelyt vastagabbra készítették. Kellemet− len meglepetést okozva a tengely ebben az esetben is eltört. Laval máig is alkal− mazott zseniális megoldása az volt, hogy a jól méretezett tengelyt a korábbi törések helyén lényegesen meggyengítette (véko− nyabbra esztergáltatta) és a mérnök kollé− gák meglepetésére a tengely nem tört el. Magyarázatot keresve erre a jelenségre, ma már tudjuk a megoldást. Abban a kor− ban még nem tudták a gőzturbina forgóré− szét olyan pontosan kiegyensúlyozni, hogy a magas fordulatszámú forgatás so− rán ne keletkezzenek óriási erők, melyek a tengely töréséhez vezettek. Amikor Laval kikönnyítette a turbina tengelyét, akkor egy olyan rugalmas felfüggesztést alkalmazott, amely lehetővé tette, hogy a gyorsan forgó turbina tényleges súlypont− ja és geometriai forgástengelye közelebb kerüljön egymáshoz, vagy teljesen egybe− essen. Valami ilyen történik a rugalmasan fel− függesztett mosógép dobjával is. A gépek tényleges adataiból tudjuk, hogy egy mai mosógép nem ritkán 250−300 G értékű gyorsulást produkál centrifugáláskor. Gondoljuk el, hogy ez a nehézségi gyor− sulás 25−30 szorosa, ami egyszerűen azt jelenti, hogy egy 10 kilós ruhadarab ilyenkor 250−300 kilót nyom (Bocsánat a nem pontos, de közérthető megfogalma− zásért, de ha azt írom, hogy egy 10 kg tö− megű ruha 100 kN súlya 2500−3000 kN értékűre növekszik, akkor kevesen érzik a tényleges különbséget, mert ezeket az ér− tékeket a hétköznapi életben (még) nem használjuk) Visszatérve a mosógéphez, ilyenkor nagyon hasznos, hogy a fizika törvényei szerint a dobban egyenetlenül elosztott ru− ha forgatásakor a dob és a lengő tömeg közös súlypontja igyekszik a forgásten− gely közelében lenni. Ezt csak úgy éri el,

ha a dob képes a felfüggesztő rugókon egy olyan ütemű elmozdulásra, ami megfelel a forgásnak. Ilyenkor azt látjuk, hogy a gép belseje rázkódik a dob fordulatszámának megfelelő 500−1000 rezgés/perc frekven− ciával. Ez persze igényes és drága megol− dásokat követel az álló vázkeret és a rezgő belső dob közötti csatlakozások és a teljes felfüggesztés esetében. De ez a téma nem az utolsó évtized fej− lesztése, ezen a területen csupán a mecha− nikai megoldások tökéletesedtek. Az igazi változást itt is az elektronika térhódítása jelenti, ami teljesen átalakítot− ta a gépek működését. Ilyen szempontból nincs lényeges különbség a merev és a ru− galmas felfüggesztésű gépek között, mindkettőn hasonló elektronikát alkal− maznak. Mi is történik egy igazán korszerű mo− sógépben egy mosási ciklus során? A gépkezelő a hagyományos módon szétválogatja a mosandó ruhákat szín, alapanyag és a szennyezettség foka sze− rint. A kiválogatott ruha egy csoportját beteszi a gépbe, és egy egyszerű megha− tározással kiválasztja a legjobb mosó− programot. A kiválasztás nem azt jelenti, hogy ő állítja össze a mosás lépéseit, csu− pán azt, hogy az előre programozott lehe− tőségek közül választ egyet, pl.: „Erősen szennyezett fehér textil”. A start−gomb megnyomása után a gép megvizsgálja, hogy minden biztonsági feltétel megvan−e? Az ajtó becsukva, a vészleállító gomb nincs benyomva és a berendezés belső funkcióinak ellenőrzése is hibátlan működést jelzett. (Van táp−fe− szültség, megfelelő a víz, a gőz, a levegő nyomása, a mosószer adagolókban van vegyszer és a vezérlésük működésre kész stb.) A gépbe épített mérőcellák segítsé− gével megméri a berakott ruha súlyát, és ehhez igazítja az alkalmazott vízszintet, mosószer mennyiséget. A vezérlő komputer kinyitja a prog− ramnak megfelelő víz−szelepeket, és fo− lyamatosan figyeli a dobban lévő tényle− ges vízhőfokot és vízszintet. Az új gépek valóban korszakos újítá− sa, hogy egy nagyon gondosan kiválasz− tott frekvenciaváltó és egyetlen speciális villanymotor segítségével végzi a dob forgatását minden fordulatszámon. A frekvenciaváltó gyakran önmagában is egy komputerrel vezérelt szerkezet, de a

1117 Budapest, XI Karinthy F. u. 17. Tel./Fax: 209−2789; 385−2464 Mobil: 06−30−952−5357 • 06−30−9506−190 E−mail: info@prim−mos.hu mosodai berendezések kizárólagos márkakereskedése és márkaszervize

A PRIMUS gépek változatlanul széles választékát kínáljuk Önöknek: mosó-csavaró, illetve mosó-centrifugáló gépek, hõlégszárítók, kis és nagy kalanderek, vasalóprések, fazonvasalók, szállító-, tároló kocsik, állványok, formatervezett, masszív kivitelben, korszerû anyagokból.

• A megszokott kiváló minõségben • A megszokott gyorsasággal • A megszokott szakmai háttérrel

Mosodák, szalonok létesítésénél, rekonstrukciónál, gépvásárlásnál kérje ki szakembereink tanácsát!

ÚJDONSÁGKÉNT KÍNÁLUNK: • HIGIÉNIKUS MOSÓ-CENTRIFUGÁLÓ GÉPEKET 26 kg-tól 66 kg-os töltõsúlyig Komolyabb alapozást nem igénylõ, korszerû kivitelben kitûnõ áron!

• VÁLLALJUK HIGIÉNIKUS MOSODÁK TECHNOLÓGIAI TERVEZÉSÉT ÉS KIVITELEZÉSÉT

A RENZACCI cég kizárólagos hazai képviseleteként vállaljuk: komplett vegytisztító szalonok berendezését RENZACCI tip. vegytisztító gépek (6-40 kg-ig), detasáló asztalok, egyéb kiegészítõk a gyártótól

két komputer folyamatosan „beszélget” egymással. A beszélgetés egy ilyen célok− ra kidolgozott speciális „nyelven” törté− nik, de a 2 gép csupán egy vékony 2 vagy 3 eres villamos kábellel van összekötve. A központi komputer utasítást ad a frekvenciaváltónak, hogy lassan kezdje el forgatni a dobot. A frekvenciaváltó az előre beállított igen lágy indítás után eléri a kívánt mosási fordulatszámot. A progra− mozott idő letelte után a komputer paran− csot ad a forgásirány váltására, amelynek hatására a frekvenciaváltó lassan csök− kenti, majd megállítja a dobot, és vissza− felé végzi el ugyanezeket a műveleteket. Mindezek közben folyamatosan ellenőrzi, hogy terheléstől függetlenül mindig a be− állított fordulatszámon mosson a gép. Ha a víz elérte a megkívánt szintet, ak− kor a komputer bekapcsolja a fűtést − ha szükséges − és folytatja a forgatást. Jelt ad a mosószer adagolónak, hogy elkezdheti az adott program előmosásához a mosó− szer adagolását. Egyszerűbb esetben az adagolás idejét szabályozzák, míg komo− lyabb rendszerek a vízben mérhető tény− leges mosószer koncentráció mérése alap− ján döntik el, hogy mikor kell abbahagyni az adagolást. A legújabb komputerek nem nagyob− bak két tenyérnél és az erősáramú mág− neskapcsolók (csak villamos fűtésű gé− peknél) szerepén kívül szinte mindent közvetlenül vezérelnek. A panelre integ− rált szonda ellenőrzi egy vékony csőben kialakult nyomást, ami arányos a gépben lévő vízszinttel, és a vízbeeresztő mág− nesszelepet vagy az elektromos vagy pne− umatikus leeresztő szelep működését is közbeiktatott relék nélkül végzik. Az esetleges hiba keresését sokban segíti, hogy minden kiadott jelnél egy LED jelzi az adott áramkör bekapcsolt állapotát. Az előmosási idő letelte után leereszti a vizet és a főmosáshoz ismét vizet vesz. Ilyenkor intelligensen vezérli e gépen ta− lálható 2−3 vízbeeresztő szelepet. A fő− mosáshoz előírt vízszint elérése után is− mét forgatja a dobot, mosószert adagol, és általában bekapcsolja a fűtést, a víz fel− melegítéséhez. A főmosás letelte után öblít és leg− gyakrabban először ilyenkor centrifugál. Szokásos jellemzője az ilyen gépeknek, hogy a főmosás magasabb hőmérséklete után képes a mosófürdő olyan fokozatos lehűtésére (cool−down), amely főleg pa− mut−poliészter kevert szálas anyagoknál elengedhetetlen. A működés egyik kényes pontja a cent−

6

rifugálás, ahol a komputer ismét átveszi a kezelő korábbi szerepét. A dob lassan gyorsuló forgása közben egy érzékelő fi− gyeli a rugósan felfüggesztett belső rész lengését. Amennyiben ez a lengés megha− ladja az elfogadható szintet, akkor forgás ismét lelassul, majd megáll. A gép egy adott program szerint igyekszik átrendez− ni a dobban lévő ruhák elhelyezkedését, és ismét centrifugálni próbál, ha másod− szorra sem sikerül, akkor folytatja az át− rendezést további néhány alkalommal. Egy megadott számú sikertelen kísérlet után adja csak föl és gyakran sípolással jelzi a kezelőnek, hogy segítséget kér. Ilyenkor a kijelzőn jelzi a hiba okát. Egy ilyen gép működése egyenlete− sebb, gyakran csendesebb, mint elődjeié. Műszaki megoldásai abban segítenek, hogy könnyebb legyen karban tartani és olcsóbb üzemeltetni. Emlékeztetem az ol− vasót, hogy egy komoly mosógépet gyak− ran 3−4 motor hajtott és az egyes motorok túlhajtás ellen úgy védekeztek, hogy egy tengelykapcsoló lekapcsolta őket a hajtási láncról. Ez a megoldás számtalan hiba for− rása lett, amely sokszor okozott a karban− tartóknak komoly fejtörést. Az új gépek frekvenciaváltója nem olcsó szerkezet, de a sok motor, tengelykapcsoló elhagyása a gyártót is könnyebb helyzetbe hozza. A végső centrifugálás után a gép meg− áll, és nem egy gép egy kapcsoló hatására előre billenve szinte „kiköpi" a benne lé− vő 150−200 kg vizes ruhát. A csőmosógépek piacán is nagy fejlő− dés ment végbe. Szinte eltűntek az első generáció egycsöves belső dobjai. Az újabb gépek a mosógép dobjára emlékez− tető szakaszokból állnak. Az egyes mosá− si fázisoknak megfelelően a mosó dobok vízfürdője teljesen elválasztható a szom− szédoktól, így a berendezést vezérlő kom− puter képes különböző mosási programo− kat szinte párhuzamosan végrehajtani. A ruha igényeinek megfelelően ellenáram− ban vagy egyenáramban folyhat a mosó− víz, a kamrák vízszintje is eltérően állít− ható be. Az egyes gyártók 25−90 kg/töltet kö− zötti gépeket készítenek, ami egy átlagos 9−12 kamrás gépnél 400−1000 kg/óra mo− só kapacitást állít elő. Szintén igen változatos annak a módja, hogy az egyes gépekben hogyan függesz− tik fel vagy támasztják alá ezt a hosszú dobot. Némely gyártó ezt a problémát a gépsor 4−5 kamrás szegmensekre osztásá− val oldotta meg, mások gondosan alátá− masztják a hosszú csövet több helyen,

megint mások igen speciális óriás csap− ágyakra támasztják a cső két végét − mi− közben a dobszegmenseket igen erősen összecsavarozzák. Nagy eltérések vannak abban is, hogy milyen módon továbbítják az egyik dob− ból a következőbe a ruhát. A hagyomá− nyos megoldásnál a dob fordított forgása egy dobba nyúló rekeszbe juttatja a ruhát, amely a szomszéd dobba átvezet. Ha az átvezető úgy van kialakítva, hogy a ruha− átadás viszonylag magasan történjen és a vízelvezetést is megoldották, akkor a ruha átadásakor kevés víz megy át a szomszéd kamrába. A korszerűsítés sokszor ezekben a mű− szaki részletekben van és gyakran olyan anyagok alkalmazásában, amely még 10− 15 évvel ezelőtt a legszigorúbb katonai titkoknak számítottak. A csőmosó gépeket vezérlő kompute− rek (valóban több ilyen összekapcsolt eszköz dolgozik egyszerre) a folyamatok irányításán kívül képesek a mosás minden adatát rögzíteni, ami nagy segítség a hi− bák utólagos rekonstrukciójában és a ter− melés folyamatos ellenőrzésében. Ma már nem ritkaság az olyan szerviz modem a mosógépekben, amely egy tele− fonvonalon keresztül kapcsolatba tud lép− ni a gyártó erre alkalmas számítógépével és a rögzített adatok és információk elem− zésével az esetleges hibát, vagy a várható javítási pontokat meg tudják határozni. A csőmosók víztelenítését továbbra is leginkább víztelenítő présekkel oldják meg, de minden komolyabb gyártó centri− fugát is tud a gépsorba integrálni. A víztelenítés után egynél általában több szárító dolgozza tovább fel a ruhá− kat. Természetesen az ezekhez tartozó ve− zérlés is mindig „tudja”, hogy az adott té− tel milyen szárítást igényel. Az automatizáltság a szárító után gyakran megszakad, mert még gyakori, hogy a szárítóból kikerült ruhákat kézzel válogatják és csoportosítják a kalandere− zés, vagy egyéb megmunkálás számára. Összefoglalva elmondható, hogy egy mai mosógép sokkal magasabb színvona− lon működő szerkezet, mint a 10−15 évvel ezelőtti. Ennek következtében egysze− rűbb a kezelőknek az egyre magasabb mi− nőségi és mennyiségi elvárásoknak meg− felelni. Számunkra még igazán az a szomorú, hogy ezeket a gépeket gyakran csak a ki− állítások standján tudjuk megnézni, és igen ritka az a mosoda, ahol ezek a gépek hazánkban is üzemelnek.

Szalay Attila

Melyiket válasszam? Textiltisztító vállalkozásunk indításakor, majd amikor vállalkozásunkat stabilizálni, bõvíteni, fejleszteni kívánjuk, ha újabb szolgáltatást akarunk bevezetni, vagy ha az üzemünk teljesítményét meghatározó gépünket katasztrofális hiba éri, mérlegelnünk kell, milyen újabb géppel, alakítsuk/egészítsük ki gépparkunkat. A megfelelõ gép kiválasztása, rendkívül összetett stratégiai feladat, amelynek során üzletpolitikai, gazdasági-pénzügyi, jogszabályi, mûszaki-technikai, és emberi tényezõk egész sorát kell mérlegelni és összehangolni. A textiltisztítás iránti igények lakossági hányada, szorosan összefügg az életszínvonal alakulásával. Növekvõ életszínvonalhoz a lakosság mind nagyobb igénye tartozik. Ha a szolgáltatásaink iránt megnyilvánuló növekvõ igények, és a vállalkozások terheinek az állami vezetés által tervezett csökkentése valóra válik, lehetõség nyílhat új gépek beszerzésére. Ez annál is inkább fontos lenne, mert a jelenlegi mosó- vegytisztító-vállalkozások, 8-10 évvel ezelõtt, zömmel használt gépekkel indultak, gépeik mára nagyobbrészt eljutottak használhatóságuk végsõ határáig. Az Európai Unió normáihoz igazodó, szigorú környezetvédelmi elõírások, az értékükhöz egyre jobban közelítõ és ezért egyre dráguló energiaárak, a növekvõ munkabérek, a gazdaság oldaláról mind markánsabban határozzák meg azokat a mûszaki követelményeket, melyeket egy-egy beszerzendõ géppel kapcsolatban érvényesítenünk kell. A teljesség igénye nélkül, megemlítek néhány szempontot, amely mûszaki oldalról befolyásolja mûhelyünk, üzemünk gazdaságosságát.

A legfontosabb jellemzõ, az üzemi kapacitás, amit az üzem legkisebb megmunkálási képességû gépcsoportja által áteresztett mennyiség határoz meg. Célszerû mindig kapacitás egyensúly elérésére törekedni, mert pl. hiába tudunk egy mûszakban kimosni 1 t ruhát, ha ebbõl csak 200 kg kiszárítására van lehet õ s é günk. A kapacitás egyensúly feletti gépek csak fölöslegesen foglalják az üzemi területet. A szükséges gépi teljesítmény meghatározásakor könnyen tévedhetünk. Figyelembe kell vennünk, hogy a gyártók 1:10 kg/dm3 töltésarányra adják meg mosógépeik névleges töltetét. Üzemeinkben azonban 1:11...1:14 kg/dm3 töltésaránnyal dolgozunk. Szélsõ esetben, (pl.: kórházi ruhák, függönyök mosásakor) csak a gép névleges töltetének 0,7-szeresével terhelhetjük gépünket. A folyamatos mosógépek 1:40...1:45 kg/dm3 töltésaránnyal dolgoznak. A forgódobos szárítógépek töltésaránya 1:20...1:30 kg/dm3 A vegytisztító-gépeket pedig 1:16...1:30 kg/dm3 töltésaránnyal gyártják. Az építési költségek illetve a helyiségbérlettel összefüggõ kiadásaink minimalizálása érdekében törekedjünk kis fajlagos helyigényû gépek beszerzésére. A gép alakja is kiválasztási szempont lehet. A már megépített üzemi helyiségekben való könnyebb elhelyezhetõség érdekében, egyes vegytisztítógép típusokat „rövid homlokzatú és mély” illetve „hosszú homlokzatú és keskeny” kivitelben is forgalmaznak.

Nézzük a mosógép vásárlás szempontjait. Folyamatos mosógépek gazdaságos kihasználására csak 2,5..3 t/mûszak teljesítmény fölött van mód, egyebek mellett ezért sem ajánlhatók kisvállalkozások részére. A kizárólag mosást végzõ gépeket már nem gyártják, ezért szerkezeti megoldásukat illetõen: merev szerkezetû, alacsony fordulatú mosócentrifugák és rugalmas felfüggesztésû, magas fordulatszámú mosó-facsarógépek közül választhatunk. Az elõbbiek anyagszétválasztási tényezõjének értéke G=70...120 közötti, ami azt jelenti, hogy a kiszedett ruha minden kilója 900...730 g vizet tartalmaz. Ha ezt a jelentõs vízmennyiséget nem akarjuk mind szárítógéppel eltávolítani, akkor még centrifugába is kell tenni a kimosott ruhát a szárítás elõtt. A rugalmasan felfüggesztett gépek G-értéke 280...400 közötti, a belõlük kiszedett ruha kilójából csak 500350 g vizet kell szárítógéppel eltávolítani. A magasabb beruházási költséggel jelentõs üzemeltetési költség csökkenés áll szemben. Ha mosógépet vásárolunk, figyeljünk a sulykoló hatást meghatározó dobtényezõ értékére is, amely a dobmélység/dobátmérõ viszonyszáma. Szokásos értéke 0,75...1,2 közötti és a kisebb értékhez tartozik a jobb sulykoló hatás. A gép biztonságos mûködése ugyancsak fontos szempont a kiválasztás során, az üzembiztonságon túl, ez alatt értjük a gép munkabiztonság-technikai követelményeinek teljesítését is. Az EU-ban gyártott szakipari gépek üzembiztonsága többnyire jó, még jobb, vagy egészen kiváló. A gyártók nagy gyártási és konstrukciós tapasztalattal rendelkeznek. Üzembiztonságunkra csak az illetõ gép hazai szerviz és alkatrész ellátása lehet meghatározó befolyással. Fontos, hogy a gép rendelkezzen O jelzéssel, mely az EU normáinak való megfelelõségét tanúsítja. Meg kell határoznunk a megvásárolandó gép energia ellátásának (fûtésének) módját, amely gyártótól, gépnagyságtól és típustól függõen, különbözõ nyomásfokozatú gõz, gáz, villamos

7

energia, vagy olajfûtés is lehet, így nagy rugalmassággal illeszthetõ a rendelkezésünkre álló lehetõségek leggazdaságosabbikához. Gyakori hiba, hogy megszokásból még ma is 380/220 V feszültségû villamos berendezéssel rendelik meg a gépeket, holott a szabványos feszültségszint nálunk is, már évek óta 400/230 V. (A gyártónak az a kötelessége, hogy a vevõ által kért paraméterekkel szállítsa a gépet.) Figyeljünk erre! Bármelyik energia-féleséget választjuk, jó ha takarékosan használja fel a gépünk. Az energia megtakarítás számos módját (hõszigetelés, veszteségek visszavezetése, mosóflotta viszszaforgatása, meghajtó teljesítmények nyomaték-igényhez illesztése) alkalmazzák a korszerû szakipari gépeken. A kisebb fajlagos fogyasztású gépek beszerzése általában többe kerül, de rövidesen megtérül az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt. A hagyományos, programkártyás vezérlési móddal ma már egyáltalán nem találkozunk. Az egészen kis kapacitás-tartományokban gyártanak még néhány elektromechanikus vezérlésû mosó- és szárítógépet. A legtöbb gépet komputer vezérli. Ez a vezérlési mód sok olyan elõnynyel jár, amely csak a komputerek által vált lehetõvé. Természetesen nem mindegyik gyártó építi be minden, az alábbiakban felsorolandó lehetõséget a gépeibe és egy-egy gyártónak sem minden típusa tartalmazza az összes lehetõséget. A gépek mûszaki paraméterei e tekintetben mutatják a legnagyobb szórást, képességeiket és áraikat illetõen is. A beépített gyári (fix) programok száma 5-22 közötti, a legtöbbször öszszesen 99 programot képes a computer tárolni. Mód van lépésenkénti (kézi) vezérlésre is. A programozás nyelve néhány gyártó esetén magyar is lehet, de többnyire a német, angol, francia és/vagy cseh nyelvek közül választhatunk. A kijelzõ feltünteti a program számát, a soron lévõ mûveletet és paramétereit, az eltelt (vagy még hátra lévõ) idõt. A program futásának akadá-

8

lya (pl.: víz, vagy mosószer hiánya, alacsony hõmérséklet, stb.) esetén jelzi a hiba kódját. Képes a gép mûködésének tesztelésére, a hibás alkatrész kijelzésére. Egyes géptípusok, opcionálisan beépíthetõ modem révén összeköthetõk a cég központjával vagy akár a gyártóval, ahonnan mód van a gép távmûködtetésére, hibájának távdiagnosztizálására és a szükséges hibaelhárító intézkedések megtételére is. Ugyancsak opcionálisan rendelhetõ szoftver alkalmazásával mód van a gép termelési adatainak automatikus rögzítésére és a számlázással záródó feldolgozására is. Újdonságként, a legfejlettebb gépeket mérõcellával is ellátták, ezért képesek a tényleges ruhatöltet súlyának kijelzésére, a töltõsúly alapján kiszá-

mított vízmennyiség és mosószer gépbe vezetésére. A korszerû gépekkel szemben követelmény, hogy folyékony mosószerek alkalmazására is képesek legyenek. A legfejlettebb gépeket, opcionálisan, vízvisszaforgató berendezéssel szállítják. Az öblítõ flottát felhasználják az elõmosáshoz, ezzel a módszerrel jelentõs mennyiségû vizet, mosószert és hõenergiát takarít meg a gép. A korszerû gépeket egyetlen Dahlander kapcsolású aszinkron mo-

tor hajtja, amelynek fordulatszámát egy tirisztoros frekvenciaváltó egység szabályozza. Ezzel folyamatos, a mindenkori nyomaték-igény szerinti fordulatszám- és teljesítmény-szabályozás hozható létre, elmaradhatnak bonyolult mechanikai szerkezetek, egyszerûbbé válik a gép felépítése. Bevezetõmben, a gépkiválasztást meghatározó szempontok sorrendjét, a gyakorlat során legtöbbször alkalmazott fontossági sorrendbe igyekeztem állítani. Tapasztalataim szerint, az igényeken túl, elsõsorban a pénzügyi lehetõségek, és a rövid távú érdekek hatnak meghatározóan a vásárlásokra. Legkevésbé az emberi tényezõket veszik figyelembe a vásárlók, akik többnyire a piacon legkönnyebben, leggyorsabban hozzáférhetõ, vagy a legolcsóbb gépet vásárolják meg. Sokszor hajlamosak az azonos rendeltetésû és névleges teljesítményû gépek kínálatából, olyan gépet kiválasztani és megvásárolni, amely pusztán „jobb kinézésû” anélkül, hogy figyelembe vennék a mûszaki paraméterek közötti eltéréseket. A magam részérõl kiemelten elsõ helyre sorolnám az emberi tényezõket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy gépeinket emberek fogják kezelni! Egy gép kiválasztásakor a gép rendeltetésszerû alkalmasságán kívül számos tényezõt kell figyelembe venni, így pl.: milyen módon fogják a gépet használni, milyen körülmények között használják, milyen emberi képességek (intelligenciaszint, kéz-ügyesség, begyakorlottság) szükségesek a kezeléséhez, a gép kezelõje ugyanakkor végezhet-e más tevékenységet is. Legyen tehát a döntés elõtt információnk a kezelõk létszámára, képesítésére, begyakorlottságára vonatkozó követelményekrõl. A legjobb eredményt akkor fogjuk elérni, ha az emberi tényezõket sikerül azonos szintre hozni a gép technikai színvonalával, mert ekkor lehet a gépbe beépített üzemelési lehetõségeket maximálisan kihasználni. Hiába vásároljuk meg a legmodernebb komputertechnikával vezérelt, szabadon programozható gépet, ha olyan munkatárs fogja kezelni, aki iskolázatlansága

miatt a gép legegyszerûbb szintû mûködtetésére is csak nehezen képes. Az is igaz viszont, hogy a legjobban képzett kollégánk is csak akkor tudja majd kihasználni egy csúcstechnológiát képviselõ, újonnan termelésbe állított gépünk összes lehetõségét, ha arra már kiképzést kapott. Részesítsük hát elõnyben azt az ajánlatot, amely a gép kezelõinek kiképzését is tartalmazza. Csak olyan gépet vásároljunk meg, amelyhez anyanyelvünkön megírt mûszaki leírást, valamint kezelési- és karbantartási utasítást is szolgáltatnak. Rendelkeznünk kell legalább két-két példányban a gép villamos és (ha van ilyen egysége) pneumatikus vagy hidraulikus kapcsolási tervével. (Ezeknek a terveknek egy-egy példányát mindig a vonatkozó kapcsolószekrényben kell tartani!) Követeljük meg az alkatrész jegyzéket is. A többi mûszaki dokumentációtól eltérõen, nem baj, ha ez a Gyártó nyelvén nevezi meg az alkatrészeket. Alkatrész pótlás esetén ugyanis így a legkisebb a tévedés veszélye, mert a Gyártó egyértelmûen egyeztetni tudja a cikkszámot és a megnevezést. (Okozott már gondot, amikor németrõl magyar nyelvûre fordíttatott alkatrészjegyzékbõl, németre „kifordítva” neveztek meg alkatrészt.) A gép kiválasztásakor figyelembe kell vennünk karbantartásának személyzeti követelményeit is. El kell döntenünk, hogy saját karbantartót alkalmazunk, vagy szakszervizt, vállalkozót bízunk meg a gép karbantartásával, javításával. Szakszerviz megbízását az teszi, indokolttá hogy e szervizek munkatársai a gépgyártó cégeknél rendszeres továbbképzéseken vesznek részt, ezért jól ismerik a tevékenységi körükbe tartozó gépeket és karbantartásuk, javításuk egyedi szakmai fogásait. Az Európai Unió országaiban, az ötven fõ alatti textiltisztító vállalkozások túlnyomó többsége ma már, külsõ szakszervizeket vesz igénybe gépeinek karbantartására és javítására. A gépkiválasztáshoz kapcsolódó fontos feladat, a gép telepítési körülményeinek megszervezése. Ha már alkalmasnak ítéltük egy bizonyos gép jellemzõit, nem mindegy hogy a mûhelyben hová kerül, hogy rendelkezésre áll-e olyan és annyi energia, amilyenre és amenynyire a biztonságos mûködéséhez szüksége van. Meg kell tervezni a gép elhelyezését és energia ellátó hálózatokhoz csatlakoztatását, be kell szerezni a jogszabályokban elõírt hatósági engedélyeket. Szerencsés, ha a tervezést, és az engedélyeztetést azzal a szakszervizzel tudjuk elvégeztetni, amelytõl a gépet vásároljuk, és jó, ha a gép ára a technológiai szerelésének és beszabályozásának költségeit is tartalmazza. Lényeges szempont, a garancia idõtartama. Az EU textiltisztító gépeket gyártó cégei és kereskedõik, új gépeikre egy mûszak/nap igénybevétel mellett, a sikeres mûszaki átadás napjától számított 12 havi garanciát adnak, mely azonban nem vonatkozik a gyorsan kopó alkatrészekre. Új gép vásárlása esetén, a 12 havi garanciát meg kell követelni. Ennél hosszabb idõtartamú garancia vállalásáért többnyire olyan mértékû felárat számítanak fel a kereskedõk, amit az Üzemeltetõk többsége nem tart gazdaságosnak.

A legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is kielégítő vegytisztító és KWL berendezések

Mosodai berendezések vevőszolgálat, tervezés, szerelés 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5. Tel./Fax: 06−1−337−6972, 06−1−318−3411 E−mail: [email protected]

9

Dr. Deme Tibor

Hőközlő olaj a textiltisztításban Az igazán fontos újdonságokról általában kiderül, hogy egyszer már valaki használta, de az adott felhasználás során olyan össze− függéseket sikerült felfedezni vagy kidolgoz− ni, amely a téma újdonság jellegét indokolja. Ez a helyzet a hőközlő olaj alkalmazásával is. Már 30 évvel ezelőtt is szükség volt a textiliparban olyan speciális eszközökre, amelyekben az elérendő hőmér− séklet jóval magasabb volt mint a korábban megszo− kott. A poliészter szálak bevezetésével egyszerre me− rült fel az igény, hogy az ilyen szálból szőtt szövetek hőrögzítésénél 155−165°C−os hőmérsékletet kellet biztosítani, amelyet a szokásos gőzös hőátadó rend− szerekkel nem tudtak elérni. Kézenfekvő volt a meg− oldás, hogy erre a célra készült speciális kazánban olajat melegítettek, amelyet a gőznél használt hőcse− rélőkben áramoltatva gond nélkül elérte a megkívánt 160°C feletti hőmérsékletet. A mosodai iparban is sokáig küzdöttünk azzal a problémával, hogy az igen előnyös hőátadó közegnek bizonyult gőzzel, csak igen magas nyomások mellett tudjuk azt a 180−200°C fokos felületi hőmérsékletet elérni, ami egy korszerű nagy sebességű kalander maximális kiszolgálásához kell. A fizika áthághatat− lan törvényei szerint ehhez a kazánban 12−14 Bar nyomással kellene gőzt előállítanunk és ez már olyan speciális berendezéseket és különleges biztonsági elő− írásokat jelent, aminek megteremtése messze felül− múlja anyagi lehetőségeinket. Fontos problémát jelent az is, hogy ilyen magas hőmérsékletre csupán a kalandereknél és esetleg né− hány szárítónál lehet szükség, míg a direkt gőzt fel− használó helyeken − mosógépek, gőzbábúk, vasaló asztalok − ez a magas gőznyomás kifejezetten káros. Ebben a fázisban jött a PIROBLOC cég zseniális öt− lete, hogy alkalmazzuk a meglévő mosodai gépeken a forró olajat, mint hőközlő közeget. A korszerű tech− nológiával előállított hőközlő olajok ma 350−360°C−ot elviselnek a termikus lebontódás veszélye nélkül. Az olajos rendszerekben egy igen gondosan mé− retezett kazánban egy gázégővel melegítjük a csőkí− gyóban áramló olajat. Ezeknél a berendezéseknél an− nak érdekében, hogy a megkívánt hőmennyiséget át tudjuk adni, meglehetősen nagy tömegárammal kell mozgatni az olajat. A forró olaj szabályzó szelepeken keresztül áramlik az általunk megjelölt fogyasztóba, például a kalanderbe. A kalander vályúja teljesen azonos a gőzfűtésűvel, csupán az elmenő csonkot, ahol eddig a kondenz távozott, kell kissé nagyobb át− mérőre cserélni. A forró olajos rendszer számtalan előnye közül ki− emelkedik az, hogy mindezt gyakorlatilag nyomás mentes környezetben bonyolítja le, ezért a berende− zések mechanikai terhelése lényegesen csökken, és a

10

kazánt nem szükséges állandó felügyelettel sem ellát− ni. A biztonságtechnikailag más besorolás miatt nem szükséges rendszeres kazánbiztosi vizsgálat sem. Elmaradnak a gyakorlatban sok gondot és gyako− ri veszteséget okozó kondenz edények is, melyre itt nincs szükség. A csővezetékekben olaj kering, amely a vízzel szemben nem okoz korróziót az acél csövek− ben és szerelvényekben, így élettartama jóval maga− sabb. A rendszer felépítése és működése rendkívül egyszerű. Az olajat hevítő berendezésből az olaj a fel− használás helyére jut, majd a kissé lehűlt olajat egy keringető szivattyúval ismét a kazánba tápláljuk. A rendszert egy központi vezérlés felügyeli, amely biz− tosítja, hogy az égő csak akkor fűtse az olajat, ha a keringetés megindult, a beállított hőmérséklet elérése után alacsonyabb teljesítményre kapcsolja a gázégőt, és folyamatosan figyeli a rendszerben uralkodó nyo− mást is. Olajos rendszerek telepítésére gyakorlatilag két esetben szokott sor kerülni, ha új létesítményt te− lepítünk, vagy ha a meglévő üzem kalander és szárí− tó kapacitását kívánjuk növelni és egyúttal a meglévő kazánokat alacsonyabb nyomáson tovább üzemeltet− ni (mert már a kazánbiztos az eredeti nyomás mellet− ti üzemet nem engedélyezte). Új létesítmény esetén célszerű csak olaj hőközlő kazánt telepíteni és a tech− nológiához szükséges gőzt egy olajjal fűtött gőzfej− lesztőben előállítani. Meglévő üzem átalakítása ese− tén a kalanderen és a szárítókon csak minimális át− alakítást kell végezni, de számítani kell arra, hogy a hőfejlesztőtől a kalanderig a csővezetéket ki kell cse− rélnünk. Gyakorlati tanács, hogy ilyenkor a hőfej− lesztőt a kalanderekhez legközelebb célszerű elhe− lyezni, mert így csökken a csövezés költsége és az üzemeltetés során mérhető hőveszteség is. Mint az életben annyi esetben, itt is bizonyítást nyert, hogy hosszú távon üzembiztos berendezést csak a legjobb minőségű alkatrészek felhasználásával szabad elkészíteni. Ezt vallják a PIROBLOC szakembe− rei is, mert a kazántesthez a legmagasabb minőségű acélcsövekből készítik a csőspirált, a felhasznált szi− vattyú, szelepek és szabályozó elemek és a gázégő is a világ legnevesebb cégeinek termékei. Már folynak az első ilyen berendezés telepítésé− nek előkészületei és örömmel számolunk be az első időszak tapasztalatairól és arról, hogy milyen gazda− ságossággal tudják az új rendszert üzemeltetni. A gyártó cég összefoglalta azokat a hátrányokat és előnyöket, amellyel a termál olaj és a gőzfűtéses rendszerek üzemeltetésénél célszerű összehasonlítani. A gőzrendszerek hátránya: • A gőzkazánt egy külön helyiségben, de gyakran egy külön épületben kell elhelyezni és az esetleges robbanásveszély miatt vastag falakat, hasadó felüle− teket és nagy védőtávolságokat kell alkalmazni.

• A gőzös rendszerek komoly vízelőkészítést igé− nyelnek és a vízlágyító regenerálásához használt só állandó többlet költséget jelent. Komoly veszélye van annak, hogy üzemzavar esetén sós víz kerül a kazán− ba, amely a lerakódások miatt rontja a hőátadás ha− tásfokát és komoly korróziót is okoz. • A vízlágyításon kívül a tápvíz pH értékét is ál− landóan kézben kell tartani annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges korróziót, oxidációt, vagy kor− rozív kilyukadást. • A kondenz edények bármelyikének meghibáso− dása jelentős energia veszteségek vagy komoly telje− sítmény csökkenés oka lehet. Ennek elkerülésére ál− landóan foglalkozni kell a kondenz edények karban− tartásával, ellenőrzésével, amely jelentős munkaidő és anyagráfordítással jár. A hőközlő olaj rendszerek előnyei: • Ezek a hőtermelő berendezések nyomás nélkül állítják elő a szükséges hőfokot, ezért "C" osztályú be− sorolást kapnak. Ennek előnye, hogy nincs szigorú előírás a falak vastagságára, a védőtávolságokra. Ilyen készülékeket bárhol lehet telepíteni, akár a ka− lander mellé is. • A hőközlő olaj nem igényel speciális kezelést azután, hogy betöltöttük a rendszerbe. Élettartama 5 és 8 év között várható − attól függően, hogy milyen hőmérsékleten működött a rendszer. • Miután a folyadék kifejezetten korrózió gátló tulajdonságú, nem kell a kazán, a csővezetékek és a szerelvények belső korróziójától tartani. • Annak következtében, hogy a kazánból kilépő és oda visszatérő olaj hőmérséklete között legfeljebb 10°C−os hőmérséklet különbség van, a vezetékek hő− szigetelése jól méretezhető, így a hőveszteség mini− malizálható. • Nincsenek a hőátadás során keletkező lerakó− dások (vízkő, szilikátok stb.) így a hőátadás hatásfo− ka évekig stabilan magas. • A rendszerben uralkodó egyenletes hőmérsékle− ti viszonyok miatt a kalanderben vagy más készülék− ben igen pontos +/−2°C−os szabályozást tudunk elérni a gőzös rendszerek +/−10−15°C−os pontosságával szemben • Az azonos rendszerbe kapcsolt több hőfogyasztó esetében egyszerűbb megoldani az egyenletes hő− mennyiség elosztását. • A keringető és tápszivattyúknál nem lép fel ka− vitációs probléma, amely a gőzös rendszernél igen komoly veszély a szivattyúra nézve. A fenti szempontok miatt az üzemeltetés során a gyártó 10−15% energia megtakarítást ígér a gőzhöz képest és az üzemeltetési és karbantartási költségek is jóval alacsonyabbak.

„Zöldebb” tisztítók A perklóretilén még mindig a legáltalánosabb oldószere a legtöbb országban a tisztítóknak. Több mint 80%-a az EU-ban mûködõ 60 000 tisztítónak ezt a szert használja. Sokoldalú, jó a tisztítóhatása, nem gyúlékony, viszonylag alacsony költséggel mûködõ gépekben használható, ezek megnyugtatóan (biztonságosan) telepíthetõk, stb. A zöld lobby növekedésével párhuzamosan hatásosan növekedett az ellenõrzés a peres gépeket gyártókat illetõen, és ezek javítottak mind a környezetbarát jellegen, mind pedig az üzemek biztonsági szintjén A kereskedelmi szervezetek segítik a tisztítással foglalkozó tagjaikat a kockázat felismerésében, a jelenlegi és a jövõbeni törvényi szabályok megismerésében. TAGORSZÁGOK A legkisebb kétség sincs a felõl, hogy a törvényi szabályozás szigorodni fog a perklóretilénnel kapcsolatosan. Az EU „Oldószer Emissziós Irányelvei” címû dokumentuma új határértékeket és ellenõrzéseket ír elõ, melyeket a tagoknak integrálniuk kell a saját törvényeibe, még ebben az évben. Hogy az országok hogyan fogják ezt interpretálni, és milyen mélységben lesz végrehajtva még nem lehet tudni. A hydrocarbon lesz esetleg az alternatíva, bár a limitek nem elég körülhatároltak. Nagy Britanniában a vita a körül folyik, hogyan szerezzenek érvényt az elõírások végrehajtásának. (A Textil Service Assotiation nem szívesen kommentálja a helyzetet.) Azt gondolják, hogy az új információkat a szervezet elkövetkezõ konferenciáján idõben tudják a részvevõkhöz eljuttatni. A CINET, a textilkezelés nemzetközi szervezete, már kifejezte azt a meggyõzõdését, hogy az alkalmazás nem fog simán megtörténni. Azt gondolják, hogy számos ország törvényalkotása késik majd az EU által javasolt terminushoz képest Dánia említhetõ példaként. A perklóretilén kibocsátás határértékei olyan alacsonyak, hogy a dán vegytisztítók azt képtelenek teljesíteni, mondja a szövetségük. Noha egy csomó rémhír is kering, lehet, hogy a dán hatóságok mégis hajlanak a határértékek felülvizsgálatára. A holland törvénykezés pedig ugyanakkor tovább is megy, mint az új kibocsátási határérték (0,25 mg/m3) és ennél alacsonyabbat kényszerít ki ott, ahol emberek élnek és dolgoznak, tehát a centrumokban. Németország már jó ideje szigorúbb e tekintetben, mint Európa többi országa. A hydrocarbonos gépek eladása magas itt, amit a használt peres gépek kínálatának növekedése is mutat. A német hatóságok folyamatos nyomás alatt vannak további oldószer szigorítások ügyében. A CINET

maga is kész támogatni a nemzeti szövetségeket a saját kormányaikkal való tárgyalásokon. Ez a háttér sürgetõleg hat az új oldószerekkel kapcsolatos kutatásokra. Az alternatívák közül a hydrocarbon látszik a legesélyesebbnek. A gépeladások nõnek, habár a számuk még kevés. Nagy Britanniában az utóbbi 12 hónapban a vásárló cégek 23%-a hydrocarbonos gépet vett, Olaszországban az ilyen gépek aránya a teljes gyártáson belül elérte a 30%-ot, ami az utóbbi két évben duplázódást jelent. Végsõ fokon 113 év adatai alapján ezt a két nagy tisztító hatású oldószert összehasonlítva az is látható, hogy a hydrocarbon jobbnak tûnik a technológiák "megjavíthatóságában", figyelemre méltó a rövidebb ciklus, és a gép versenyképesebb beszerzési ára. De mi ösztönözhet a váltásra? Az, hogy hydrocarbon kevésbé agresszív, mint a perklóretilén, így az üzemek biztonságosabbak lehetnek. További elõnynek látszik, hogy a hydrocarbon durván fele olyan nehéz, mint a perklóretilén, ezért kevésbé terheli a gépet tisztítás során (a ruhával együtt.) KIS KÜLÖNBSÉG Egy szakértõ szerint, bár azt várnánk, hogy a hydrocarbon kevésbé hatásos, a különbség sokkal kisebb, mint gondolnánk. Összehasonlítva számos ruhadarabot, amelyek a tisztítás után további kezelést igényeltek az eltérés nem volt számottevõ. Hátrány viszont a gyúlékonyság és az, hogy egyes esetekben bõr irritációt okozhat, ha a terméket nem szárítják ki teljesen. Azok a tisztítók, akik váltottak, általában kedvezõbbnek ítélik a hydrocarbon alkalmazását. Élénkülnek a színek, a jó finom termékek megjelenése, és jobb a kezelési összhatás, a fogás, bár ehhez új technika kell. A nagyobb környezetbarátság vitathatatlan elõny. Az USA-ban sikeresen lobbiznak a perklóretilén ellen, hasonlóan Nagy-Britanniához, különösen ott, ahol a tisztítók az üzletközpontokban mûködnek. Az úgynevezett „Emerging” (végszükség) technológiák élharcosa jelenleg a Green Earth Csoport és a Rynex. A Green Earth szorgalmazza a hydrocarbonos gépek (Johnson Service Group) alkalmazását is, de például a General Electric-kel olyan oldószert produkált, ami forradalmian új a dezodoráló és kozmetikai szerek világában. Ez egy tiszta, szagtalan szer, fajsúlya 0,95; forráspontja 210°C, gyulladáspontja 76°C tisztítóhatása hasonló a hydrocarbonéhez. A szakértõk azt is megjegyzik, hogy az erõsebben szennyezett ruháknál itt is elõkezelés szükséges. További elõnyként említik, hogy kíméletesen tisztíthatók az ún. nyírott (bolyhos) termékek, nincs festék levérzés, és megfele-

lõbb a kevert termékekhez. Számos javaslat van a szennytaszító eljárások alkalmazására is ezen a területen, de ezek tudományosan még nem bizonyítottak. Ezek elsõsorban a szarvasbõr és a bõr termékek vonatkozásában vizsgáltak. A hátránya a licence díj, kisebb tisztítóhatás (mint a per) és az oldószer magas ára. A másik vetélytárs a Rynex. Az õ termékük ugyanolyan jól tisztít, mint a perklóretilén, ugyanakkor biológiai környezeti hatása elhanyagolható, nem mérgezõ, nem rákkeltõ. Az USA-ban 35 ilyen rendszer mûködik, melyek többnyire egy éve kerültek telepítésre. A „2”es jelû oldószerváltozatot a Rynex-2-t a múlt évben mutatták be az USA-ban, amelynek már megjavították a visszanyerési arányát az eredeti állapotba, megoldva ezzel az oldószernek ún. „összemenési” problémáját. De az igazi probléma nem ez volt számukra nyilatkozták, hanem a nedvesség eltávolítása a textíliából. Ebben alulmarad a perrel összehasonlítva. A Rynex nem párolog gyorsan, az eredmény egy hosszabb ciklus lesz, 55 perc a teljes kiszáradásig. (A Frankfurti kiállításon is láthattuk a Rynex-2, a hydrocarbonos és a Pure Green („tisztán zöld”) szilikon alapú termékekkel dolgozó (SATEC) gépeket.). (A fordító megjegyzése.) Németországon kívül a hydrocarbon nem eléggé ismert és ez adhat jelentõséget a Rynexnek, amely egy hatásos oldószer, környezeti problémák nélkül. Mindezeken túl a SATEC cég ún. több oldószeres gépeket is fog gyártani. Ez a trend. Két oldószeres gépek máris léteznek, megemlíthetõ a hydrocarbon /Green Earth oldószerrel mûködõ UNION, FIRBIMATIC és REALSTAR modellek. SZÉNDIOXID A széndioxidos textiltisztítás fejlesztése egy kicsit lemaradt. Több cég is kifejlesztett ilyen gépet (MICELL Technologies of North Carolina, Global Dry wash, Sail Star, stb.) és franchise rendszerben forgalmazza elsõsorban az USA-ban. Azonban igen sok ráfordítás szükséges ahhoz, hogy egy valóban szennyezõdésmentes technológia álljon rendelkezésre. A CO2 tisztítóhatása hasonló a hydrocarbonhoz, ez jó szarvasbõrhöz és bõrhöz egyaránt és a gépek teljesítménye is hasonló (30 perc ciklusidõ). Noha a peres gépekbe mindent beleépítenek, ami az oldószeres kezelés biztonságát elõsegíti, nem kétséges, hogy a törvényalkotási tendencia a következõ 15 évben az alternatív technológiák fejlesztését segítik elõ. Laundry and Cleaning News 2001/5 Fordította: Erdélyi Tibor

11

Csúcsteljesítmény A beadagolás és a hajtogatás feljavítása növelheti a produktivitást Egy új beadogató és hajtogató forradalmasíthat− ja a kalander−teljesítményt. De megtalálni a megfe− lelő gépet felér egy rémálommal. Vajon újat kell−e venni, vagy jó a használt is? A modern beadogatók meglehetősen bonyolul− tak technikailag, számítógép−ellenőrzött gépek 20 plusz programmal, amelyek lehetővé teszik a meg− felelő sebességszabályozást a különböző minőségű árukhoz. Beállíthatók egytől négy pályán való be− adogatásra. Ezek a gépek a nap minden órájában képesek nagy számban feldolgozni a termékeket. A hajtogatók úgyszintén igen sokoldalúak, a hajtási lehetőségeknek és a kötegelésnek széles választéka áll rendelkezésre, és számos más képességgel is bír− nak, mint például a kalanederszalag szakadást és a selejtet felismerő rendszer. De a lényeg: ezek a gé− pek kitűnőek abban, hogy munkát takarítanak meg, és jó minőséget produkálnak. A fő előnyök tehát a következők: − A legtöbb beadogatóval egy kezelő is tudja a nagy méretű textíliákat adogatni. − Egy hajtogatót kezelő munkatárs akár négy beadogató teljesítményével is megbirkózik nagy da− rabok esetén is, akár hét pályáról is tud begyűjteni a kis darabok esetében. Számos gyártó azonban eltúlozza az általa gyár− tott gép képességeit. Nem könnyű eldönteni azt sem, hogy új vagy használt gépet vásároljunk. Bár az ár lehet a döntő szempont, azonos súllyal kell lat− ba esnie a megbízhatóságnak, a megtakarítási lehe− tőségeknek és a működtetés technikai követelmé− nyeinek is. Egy új gépet szemügyre véve valamely kiállítá− son, számos menedzsert elvakít a lelkesedés, és kész azonnal aláírni a szerződést, pedig célszerű várni egy kicsit. MŰKÖDÉS KÖZBEN Működés közben célszerű szemügyre venni a gé− pet mielőtt megvásárolnák, ez a leglényegesebb. Vásárlás előtt a következő kérdéseket célszerű fel− tenni: − Hány ilyen gépet adtak már el és kinek? − Igényel−e a gép alapozást, vagy szükséges−e a kiszolgálásához akna építése? − Ha egy beadogató elromlik, felemelhető−e a fej, hogy a kézi beadogatás lehetővé váljon? − Ha egy hajtogató elromlik, áthidalhatóvá tehe− tő−e? Ragaszkodjunk ahhoz, hogy a gépet lássuk mű− ködés közben. Tanácsos lehet összehasonlítani a lá− tottakat a saját helyszínünkkel. Ahol ez lehetséges a saját textíliánk feldolgozását is célszerű kipróbálni, hiszen a mosási eljárások igen különbözőek a moso−

12

dában és a textíliában visszamaradó nedvesség is el− térő mértékű lehet a kiválasztott mosodában. Hasz− nos tehát egy stopperrel megmérni a teljesítést és ki− kalkulálni az óránkénti lehetséges darabszámot. Nem szabad az első benyomás alapján dönteni. Amíg a főmérnök és a produkciós menedzser áldá− sát nem adja, nem szabad a gépet megvásárolni. Ez− után viszont a mérnöknek tudnia kell karbantartani a gépet, a produkciós menedzsernek pedig hozni az eredményeket. Ha elmegyünk egy gépet megnézni egy másik mosodába, próbáljunk a menedzserrel és a mérnökkel akkor beszélni, amikor a kereskedő nincs ott, és kérjük meg őket, őszintén mondják el véleményüket a gépről, de a technikai szükségletek− ről és a megtakarítási lehetőségekről is. Ha az em− ber eljár a különböző mosodákhoz, túl gyakran lát− hat használaton kívüli gépeket, amelyek tartalék− alkatrészre várnak Németországból, Hollandiából, vagy akár távolabbról is. A gépgyártók gyakran ajánlanak technikai tré− ningeket. A megfelelő tudást megszerezve a műszaki lehetőségek javulhatnak, miáltal a kieső gép mielőbb visszajuthat a termelésbe, és ez ellensúlyozhatja a költségeket. A mosoda menedzserének a lehető leg− teljesebb képet kell kapnia az adott gépről, hogy va− jon az új−e, használt−e, használják−e évek óta? Három területet kell tehát figyelembe vennie: előkészítés, rutin karbantartás és a tréning. ELŐKÉSZÍTÉS A megfelelő visszamaradó nedvesség 50−55%, ez döntő. Ha a ruha túl nedves, rátapad a csipeszre vagy a rúdra, így a szélek nem lesznek egyenesek. Ha a nedvesség különösen sok, a súly olyan nagy, hogy leesik és azt újra fel kell dolgozni. Ha túl szá− raz, nem feszül ki rendesen és a kalandert össze− gyűrt állapotban éri el − az eredmény eléggé lesúj− tó. Azt is biztosítani kell, hogy a textíliák ne guban− colódjanak, ne csavarodjanak össze, és úgy legye− nek a mélykocsiban. A kitűzött célt nem érhetjük el, ha a kezelőnek birkóznia kell az anyagokkal. Azonos típusú textíliákat feldolgozni megfelelő ritmusban nagyobb teljesítményt eredményez, mint− ha a kezelőnek állandóan kapcsolgatni kell, mert a ruhák össze vannak keverve. RUTIN KARBANTARTÁS 5% sebesség különbséget kell biztosítani a be− adogató és a kalander behordószalag, illetve a haj− togató között azért, hogy a textília kifeszítve jusson a megfelelő gépre. Összetekeredés, vagy ráncolódás fordulhat elő, ha a sebesség különbség nem megfelelő. A beado− gatók, kalanderek és hajtogatók elektromosan ösz− szekapcsolhatók és a sebességek programvezérlés−

sel állíthatók az anyagféleségeknek megfelelően. Jól kifeszíteni és felteríteni a beadogatóra az anya− got jó feltételek kellenek, és jó kontaktusnak a tex− tíliával azért, hogy a beadogató simán és derék− szögben juttassa azt a kalanderhez. Tehát ez az út közvetlen kihatással van a vasalásra. Biztosítani kell azt, hogy a hevederek a beadogatón mind azonos sebességgel szaladjanak. Hibás vagy lassan futó he− veder azt eredményezi, hogy a textília első széle nem egyszerre halad. Ugyancsak ellenőrizni kell a gumibevonatokat a hajtó hengeren, hogy nem sé− rült−e (gödrös), nem akadt−e be a csipesz, stb. Ha cseréljük a hevedereket, a megfelelő típus kiválasz− tása igen fontos. Rossz választás katasztrofális kö− vetkezményekkel járhat. Használhatunk filc, vá− kuum−lyukasztott, pamut, laminált pamut vagy ru− galmas pamut típusú hevedereket, antisztatikus, gu− mírozott kivitelben is. A heveder megfelelő szélessé− ge is alapvetően fontos. Sok beadogató vákuum−he− vederekkel, vagy szállító (terelő) lemezekkel ren− delkezik, és ezekkel biztosítják, hogy a textília ve− zető széle megfelelő állapotban jusson a kalander− hez. A pihefogó zsákot rendszeresen takarítani kell, és el kell kerülni, hogy lyukak keletkezzenek a be− adogatón, mert a vákuumhatás katasztrofálisan le− csökken. TRÉNING A kezelőket megfelelően be kell gyakoroltatni. Érteniük kell a sokféle programot, és be kell mutat− ni nekik a megfelelő adogatási technikát. Napi, óránkénti teljesítmény−táblát kell kitenni (a kalan− der mellé) ösztönözve őket a jó teljesítményre. Ezen szerepeljen az elvárt és a tényleges teljesítmény pontosan kitöltve. Hasonlóképpen kell bemutatni a visszautasított (visszamosás, javítás, stb.) elfogadhatóan és nem el− fogadhatóan hajtogatott cikkek darabszámát is, mert ez segíthet a megfelelő követelmény elérésé− ben. A pihésedés az egyik legnagyobb probléma a beadogatóknál és a hajtogatóknál, ezért a jó üze− meltetés fontos a jó működéshez. A pihék megza− varják a mikrokapcsolókat, beborítják a fotocellákat és az érzékelőket, amelyeket a hajtogatásnál a hosszmérésre és a megfelelő mérethajtogatásra használunk. A következő eljárás ezért igen fontos. Vezessünk egy levegőcsövet a mikrokapcsolókhoz és a fotocel− lákhoz, kössük össze a levegő rendszerrel, és ami− kor szükséges, a levegőt nyitva, ezek könnyen tisz− tán tarthatók. Ugyancsak rendszeresen tisztítani kell a pihefelrakódástól a hevedereket is. Laundry and Cleaning News 2001/6 Fordította: Erdélyi Tibor

Fertőtlenítés, mosószerek és mikrobiológiai adalékanyagok a higiénikus mosodákban A szakirodalom mostanában azt a kérdést teszi fel mind a gyakrabban, hogyan lehet a textíliák tisztításán túl a fertőtlenített állapotokat is biztosítani a mosodában a kórházak és az élelmi− szeripar számára. KÖNNYEBBEN TELJESÍTHETŐ A steril környezet könnyen biztosítható a mosógépbe „szorítva”, de sebezhető a levegő és a vízben lévő baktériumok által, az öblítés folyamán és a textíliák gépből való ki−szedésekor. Amikor a gép megáll, anélkül is, hogy az ajtót kinyitnánk a töltet ki van téve a baktériumokkal való visszafertőzés veszé− lyének. A csőmosók utolsó kamrája nyitva áll az „elemeknek” és a mosó−csavarógé− pek a ciklus végén a nyitott lábszeleppel, a szennyvízvezetékkel közvetlen kapcso− latba kerülnek, s ezen az úton feljuthat számos virulens kórokozó. A magas vasalási és finiselési hőmér− séklet ellenére, valamennyi nedvesség mégis marad az anyagban, különösen a szegélyek mentén (több réteg), varratok− nál, zsebeknél és ez jó táptalaja lehet a baktériumoknak. ILLAT Az illatkibocsátás, a frissen mosott ter−

mék és a mosókonyha csatornája gyakran mutatja, hogy nincs minden rendben, és a baktériumok állhatatosan dolgoznak vala− hol. Ez figyelmeztetheti először a mosoda vezetőit a kereszt− és a visszafertőzés le− hetőségére. Megfelelő fertőtlenítőszereket és ada− lékokat alkalmazva nyugodtak lehetünk, hogy az öblítő oldat és a "mosó" felszere− lés mentes lesz az ilyen zavaroktól, de a megfelelő töltet is legalább ilyen fontos. HATÁSOSSÁG A különböző kemikáliák évek óta hasz− nálatban vannak szerte Európában és bi− zonyították hatásosságukat, különösen Németországban, ahol a követelményeket rendkívül szigorú teszteléssel határozza meg és ellenőrzi a Szövetségi Egészség− ügyi Hivatal minősített laboratóriuma iga− zolva azt, hogy a termék megfelel a gyár− tó minősített követelményrendszerének. A fertőtlenítőszerek hatékonyan mű− ködnek közre mind a mosodai eljárás, mind a mosógépek higiénikus szintjének biztosításához. A mikroorganizmusok nö− vekedése előfordulhat a mosógépen belül és az eredmény egy biofilm lerakódás lesz. Egy kialakult biofilm formáció, mint egy kikötő működik a baktériumok szá− mára, ahonnan azután ezek folyamatosan

visszakerülnek a „mosás”−ba, öblítésbe és az eredmény egy nem higiénikus, foltos, fertőzött anyag lesz, de megtámadja a mo− sógép részeit is korrodálva azokat, külö− nösen a régebbi kevésbé ellenálló anyag− ból készült gépeket. Ez a biofilm sokszor felfedezhető a szagáról. A fertőtlenítők tehát, amelyet számos közül választhatunk (ugyancsak az inhibi− torokat) hatásos védelmet biztosítanak mind a baktériumok növekedése, mind biofilm fokozott károsító hatása ellen. BIOCIDE A Biocide fertőtlenítő és mikrobiológi− ai inhibitáló szer biztosítja a baktériumok és a gombák okozta fertőzés elkerülését az öblítés egésze folyamatában. Ezt a szert élelmiszeripari munkaruhák és kórházi felszerelések tisztításánál alkal− mazzák. A textíliába kerülve, abban benne marad, amíg azt mossák, illetve a későbbi mosodai műveletek során is. További előnye, hogy megakadályozza a foltképződést, biztosítja a keményítő ha− tást, higiénikusabb, egészségesebb termé− ket eredményez. Laundry and Cleaning News 2001/5 Fordította: Erdélyi Tibor

Folttisztítás − folttípusok textilanyagokon „Egy újszülöttnek minden vicc új” Ismét a csodák időszakát éljük. Valaho− gyan megszaporodtak a csodaszerek is. Így van ez a textiltisztítás, foltkezelés te− rületén is. Különféle tudományos (!) és áltudomá− nyos alapokon nyugvó felfedezések és sze− rek többnyire ugyanazokhoz a kémiai−me− chanikai alapokhoz kötődnek. A gyakorlati életben hosszú idő alatt kialakult eljárások még a legkorszerűbben felszerelt tisztító éle− tét is megkönnyíthetik. Ezért gondoltuk, hogy egy szemelvényt közreadunk Harry Diener: Folttisztítás című munkájából, me− lyet Dr. Mihalik Béla okleveles vegyészmér− nök, okleveles textilvegyészmérnök, igaz− ságügyi szakértő fordított, egészítette ki és aktualizálta 1991−ben.

Mihalik dr. a szemelvény közzétételéhez ingyen járult hozzá, melyért a szakma nevé− ben hálás köszönetet mondunk. A következő táblázat ismerteti a foltok főbb típusait a textíliákban. − a foltok fajtáit ábécérendben − a foltok jellegzetességeit, utalva ke− letkezésükre, megjelenésükre és tulajdon− ságaikra; − a folttisztító szerek vegyi képletét, tu− lajdonságait és az alkalmazásukkal kap− csolatos részletesebb tájékoztatást I. a 15.3 alfejezetben. A leggyakrabban használt tisztítószerek Folttisztító folyadék: szerves oldósz− er(ek)ből álló, különféle néven (németül: Fleckenwasser) forgalomba hozott kereske− delmi termék. Hatóanyagai: főleg triklór−etilén, esetleg kloroform, zsíralkoholszulfát mosószer.

Spray változata magnézium−oxidot (mag− néziát) is tartalmazhat, amely száradás után lekefélhető az anyagról. Színtelenítősó: redukáló szulfitokat tar− talmazó sók keveréke. Külföldön különféle néven (németül: Enftarbersalz) forgalomba hozott termék. A szálasanyagtól és festéstől független általános tisztítási szabályok és a különböző alapanyagú és festésű anyagok különleges kezelésére vonatkozó utasítások is megtalál− hatók a 7. táblázatban, tekintettel a szüksé− ges fokozott elővigyázatosságra és a lehetsé− ges veszélyekre. A táblázat 1. oszlopában a foltok fajtái, a 2. oszlopban a jellemzői, a 3. oszlopban a folttisztításhoz szükséges segédanyagok, vegyszerek, a 4. és 5. oszlopban pedig a ke− zelési, tisztítási és különleges utasítások ta− lálhatók.

13

Foltfajta

Áfonyafolt

Jellemzők

Folttisztító szerek

Denaturált szesz vagy al− Vöröstől kékesig terjedő kohol, híg hidrogén−per− oxid, hígított ammónium− színű foltok hidroxid

Zsíros, erősen vörös foltok

Akkumulátorsav−folt

L. savfolt

Alkoholfolt

Az alkohol a festett anyag színét megváltoz− tathatja

Meleg víz

Alkoholban oldott sellek (politúr) és festék folt

Színes, a külső oldalak felé szilárd, száraz foltok

Alkohol

14

Ua., mint a lúgfoltnál.

A foltokat alkohollal lágyítani kell, és az Az acetát−anyagok csak rövid ideig oldószert jól le kell szívatni. A kezelés eset− kezelhetők, mivel az alkoholok leg többször ismétlendő. károsíthatják. A tisztítószert alaposan ki kell öblí− teni a textíliából, mert a visszama− radt tisztítószer károsíthatja az anyagot.

Friss foltok esetében általában elegendő mosószeres, langyos vízben kimosni az Mosószer, benzin, anyagot. Ha a folt régi, vagy az előbbi kezelés triszappan nem kielégítő, benzinnel vagy triszappannal (benzinszappan) pepszin kell a zsíros helyeket átdörzsölni és langyos vízben kimosni, öblíteni.

Makacs, régi foltok esetében benzinnel vagy triszappannal bekenve, langyos vízben áztatjuk az anyagot, majd a foltot meleg glicerinnel bekenve ujjal megtöröljük, megpuhítjuk. Ha mégsem lenne teljesen kiöblíthető, a foltot sósa− vas pepszinnel kezeljük (100 cm3 víz− ben 1,5 g pepszint oldunk és 1−1,5 cm3 tömény sósavval savanyítjuk). A fehér− jék oldódása után az anyagot langyos vízzel kiöblítjük.

Ha az anyagban tapinthatóan keményebb és puhább helyek vannak, célszerű az Az írezőanyagok és anyagot gőzölni, majd langyos vízzel átita− Vízgőz, aceton, appretúrák a szövetet denaturált szesz, alkohol, tott szövettekerccsel ütögetni, és vízzel ala− kemény fogásúvá teszik. A posan kiöblíteni. Vízben nem oldódó metil−alkohol, híg tisztítás során ezek ammónium−hidroxid− appretúrák kioldását folttisztító szerekben kimoshatók, de közben az lévő oldószerekkel, majd acetonnal, alko− oldat. anyag színe változhat hollal célszerű megkísérelni. Végül célszerű gőzölni, esetleg vízzel kiöblíteni az anyagot.

Poli (vinil−klorid)− és acetát−termé− kek hőre érzékenyek, sem alko− hollal, sem acetonnal nem kezelhe− tők. A hernyóselyem esetében a mechanikus hatás csökkentése vé− gett szivaccsal kell dolgozni, és az anyagot a kezelés végén erősen ki kell öblíteni.

Halvány sárga vagy barna foltok

Anilinfesték−folt

L. festékfolt

Aszfaltfolt (bitumenfolt)

Azonnali kimosás.

Acetát−és poli (vinil−klorid)− anyagoknál a folttisztító oldat he− lyett csak benzin használható. A denaturált szesz és alkohol acetát− anyagok esetében csak hígítva használható.

Az anyagot meleg vízzel jól meg kell nedve− síteni, a tioszulfát oldatot a foltos területre Meleg víz, 10%−os nátri− kell csepegtetni, majd − elhalványodás, el− um−tioszulfát−oldat színtelenedés után − az anyagot meleg víz− zel jól ki kell öblíteni.

Almafolt (l. gyümölcsfolt is)

Appretúrafolt

Speciális kezelés

A foltokat denaturált szesszel vagy alkohol− lal, fehér anyagokat ezt követően ammóni− um−hidroxidos hidrogén−peroxiddal fehérí− teni is lehet.

Az anyagot először benzinnel vagy folttisztí− tó folyadékkal zsírtalanítani kell, a vissza− Benzin, folttisztító folya− maradt festéket alkohollal kell feloldani, és dék, denaturált szesz az oldatot jól le kell szívatni. Fehér vászon− vagy alkohol, nátrium− anyagok vagy viszkózselyem termékek ese− tén a zsírtalanítás után szárítani lehet, és hipoklorit klórlúggal fehéríthető az anyag. Ezt követő− en az anyagot azonnal jól ki kell mosni.

Ajakrúzsfolt

Anyatejfolt

Általános kezelés

Fehérjét, zsírt, cukrot, kazeint tartalmazó, általában kemény, sárgás határvonalú folt

Az írezőanyagok és Vízgőz, aceton, appretúrák a szövetet denaturált szesz, alkohol, kemény fogásúvá teszik. A metil−alkohol, híg tisztítás során ezek ammónium−hidroxid− kimoshatók, de közben az oldat. anyag színe változhat

Ha az anyagon vastagabb, szilárd bitumenréteg van, először célszerű leemelni (éles, lapos falapkával) az anyag felületéről. Ezután a szennyezett felületet Acetát− és poli (vinil−klorid)− szöve− tiszta vászondarabra fektetve, a kevésbé szennye− teknél csak benzinnel szabad dol− zett oldalról benzinnel vagy folttisztító folyadékkal (s ha szükséges, az alátét ismételten tiszta vászonnal gozni. cserélve), oldószerrel átitatott szövettekerccsel addig ütögetni, amíg az alátét teljesen tiszta marad.

Foltfajta

Jellemzők

Ásványolajfolt

L. gépolajfolt, zsírfolt

Barnakő folt

L. gyümölcsfolt

Bóléfolt

Sárgás vagy más színű, tompa foltok

Sárgás−vöröses, tompa foltok

Bőrfestékfolt

Barnás, tompa foltok, amelyek nedves bőrrel érintkezve kerülnek az anyagra.

L. cserzőanyagfolt

Ceruzafolt

L. grafitfolt

Cukorfolt

Cseresznyefolt

Cserzőanyag folt

Speciális kezelés

Nátrium−klorid, híg am− mónium−hidroxid, alko− hol, hígított hidrogén− peroxid, nátriumhipok− lorit, színtelenítő oldat.

Acetát− és szintetikus szövetek A foltot meleg vízben kell kimosni, majd alkohollal tupfolni, végül meleg vízzel jól ki esetében a szénkéneggel óvatosan kell bánni (igen tűzveszélyes). kell öblíteni Meleg vízzel, esetleg kevés ammónium−hid− roxid oldat, mosószer vagy habtisztító hoz− Hernyó− és műselyem szöveteket záadásával, meg kell lágyítani, és hideg víz− bórax−oldattal kell óvatosan tup− zel jól ki kell mosni a szennyező anyagokat. folni és meleg vízzel kimosni. A visszamaradt szennyeződést száradás után benzinnel kell tisztítani. A friss foltokat azonnal be kell szórni nátri− um−kloriddal (konyhasóval), majd alkohol− és ammónium−hidroxid tartalmú oldattal át kell itatni, utána jól ki kell mosni. Régebbi foltokat kevés ammónium−hidroxidot tartal− mazó hidrogén−peroxiddal kell fehéríteni, majd ugyanúgy jól ki kell mosni.

Fehér vászonanyagokat nátrium− hipoklorittal vagy színtelenítősóval kell fehéríteni, gyapjúanyagokat alkohollal kell nedvesíteni (először a fedett helyeken). Acetát− és poli (vinil−klorid)−anyagokat alkohollal óvatosan kell kezelni.

A foltot vízzel kell tupfolni, és kevés benzin− Víz, hígított hidrogén− szappant kell rádörzsölni. Foltmaradványok Festett anyagok esetében vigyázni peroxid, hígított ammó− hidrogén−peroxid és ammónium−hidroxid kell a hidrogén−peroxiddal. nium− hidroxid. híg oldatával fehérítve távolíthatók el.

Az anyagot szennyezett oldalával kell az Aceton vagy nitrohigító és alátétre fektetni, majd a foltot gyengén dör− Szürke vagy fémesen kloroform keveréke, ben− zsölve acetonnal vagy nitrohigítóval átitatni. csillogó, rétegszerű folt. zin, szénkéneg éter és Az alátétet többször cserélni kell. A makacs metil−hexalin keveréke. foltokat kloroformmal kell tisztítani.

Bőrfolt

Cipőkrémfolt

Meleg víz, denaturált szesz vagy alkohol, szénkéneg

Meleg víz, híg ammóni− Rétegszerű, világos vagy um−hidroxid−oldat, mosó− színes, néha ragadós foltok szeroldat vagy habtisztító bóraxoldat, benzin

Borfolt

Bronzfolt

Általános kezelés

Vigyázat! A színes anyagok színét A káliumpermanganátos Nátrium−hidroszulfit vagy Általános színtelenítő oldattal kell a foltot a színtelenítőszerek megváltoztat− kezelni (betupfolni) majd utána meleg fehérítés után visszama− színtelenítősó−oldat, hatják, sőt el is roncsolhatják (az vízzel jól kimosni. radt sötétbarna folt meleg víz előzetes próba nem hagyható el!)

Bodzafolt

Bonbonfolt

Folttisztító szerek

Folttisztító folyadék, ter− pentinolaj, híg ammóni− Színes, sokszor um−hidroxid oldat, szap− megkeményedett foltok. panszesz, etil−alkohol, metil−alkohol.

Az acetát anyagokat az aceton és nitrohigító oldja. Ezeknél csak szén−tetrakloriddal lehet próbál− kozni. A poli (vinil−klorid)−anyago− kat metilhexalin−nal kell tisztítani.

Ezeket az oldatokat le kell szívatni. Száradás után visszamaradt színes részecs− Az acetát anyagokat terpentinolaj− kéket híg ammóniaoldattal vagy szappan− jal vagy metil−hexalinnel, ezt szesszel, esetleg alkohollal lehet kioldani, követően benzinnel kell tisztítani. végül az anyagot jól ki kell mosni.

A foltokat meleg vízzel azonnal ki kell Meleg víz, benzin, híg mosni, vagy először benzinnel kell kezelni, Fehér vagy színes, ammónium− hidroxid, száradni hagyni, utána híg ammónium− kemény felületű foltok. hígított hidrogén−peroxid, hidroxid oldatot csöpögtetni rá, végül meleg glicerin. vízzel jól ki kell mosni.

Festett anyagokkal óvatosan kell eljárni, fehér anyagokra erősebb hatású fehérítőt is lehet alkalmazni (l. a kátrányfesték foltoknál).

L. gyümölcsfolt Hígított hidrogén−peroxid A nedves bőrrel való oldat, nátrium−hipoklorit, érintkezés során oxálsav− vagy keletkező barnás foltok. borkősavoldat.

Csak fehér anyagok fehérítésére hígított Hernyóselyem és gyapjúnál oxál− hidrogén− peroxid, fehér vásznakéra nátri− sav vagy borkősav oldatával kell um−hipoklorit alkalmas, utána az anyagot próbálkozni. jól ki kell mosni.

15

Foltfajta

Csokoládéfolt

Csukamájolajfolt (l. zsírfoltok)

Diófolt

Jellemzők

Megszáradt felületű, halszagú, kenőcsszerű foltok.

A friss foltok, mint a zsírfoltok, a szokásos oldószerekben oldódnak (L. ott). A régebbi megszáradt foltokat terpentinolajjal lehet Terpentinolaj, kenőszap− lágyítani, vagy kenőszappant dörzsölünk rá. pan, folttisztító folyadék, Terpentinolaj használata esetén végül ben− benzin zinnel dolgozzuk át a foltokat. Ha kenőszappant használtunk, utána az anyagot jól ki kell mosni.

Hernyóselyem, poliamid− és viszkózselyem esetében folttisztító folyadékot vagy benzint kell használni. Acetát− és poli (vinil− klorid) terméket csak benzinnel szabad tisztítani.

A textilanyagokon levő foltokat az ismertetett folttisztító szerekkel lehet eltávolítani, majd utána alaposan ki kell mosni. A kézen keletkezett foltokat, ha frissek, akkor meg− gyújtott kén, kénszalag fölé tartott nedves Nátrium−hipoklorit, híg kézről nagyon gyorsan maradvány nélkül el Barnás, a diót körülvevő lehet távolítani. Ha a barna foltok már régeb− hidrogén− peroxid, szín− friss burokban levő és a biek, lényegesen nehezebben távolíthatók el. telenítő, nátrium− Ügyelni kell arra, hogy egyrészt a kén levegőn oxidált anyagok− hidrogén−szulfit vagy égetésekor keletkező kén−dioxid nagyon ból keletkező foltok színtelenítő oldat. mérgező, ezért csak szabadban végezzük és vigyázzunk arra, hogy a kén− dioxid gőzöket ne lélegezzük be. A kezelés után a kezet nagy− on alaposan öblíteni kell, mosószerrel le kell mosni, utána megfelelő zsíranyaggal be kell kenni, mert különben kiszárad.

Vigyázzunk, a színtelenítő egyes festékeket, ill. festett anyagokat és az acetát anyagokat megtámad− hatja!

Égésfolt

L. perzselésfolt Megkeményedett felületű, sárga foltok.

Először meleg vízzel, majd oldószeroldattal Meleg víz, mosószerol− vagy híg ammónium−hidroxid oldattal, vé− Acetát− és poli (vinil−klorid) ter− dat, híg ammónium−hid− gül denaturált szesszel vagy alkohollal kell mékek denaturált szeszes, ill. alko− roxid− oldat, denaturált az anyagot átitatni. A kezelés után az anya− holos kezelésekor vigyázzunk! szesz vagy alkohol got meleg vízzel jól ki kell mosni. A foltot benzinnek tupfoljuk, esetleg híg am− Híg ammónium−hidroxid− mónium− hidroxid−oldat hozzáadásával, oldat, benzin, denaturált utána jól kimossuk, a maradék nedvességet szivaccsal jól eloszlatjuk, szétdörzsöljük a szesz vagy alkohol szöveten.

Esőfolt (l. appretúrafolt)

16

Speciális kezelés

Barna, kemény rétegek.

L. nikotinfolt

Ezüstfolt

L. pokolkőfolt

Fafolt

Barna, nedves, sötét fától keletkezett folt.

10 %−os forró borkősavoldat, színte− lenítő folyadék

Színes, ragacsos folt.

Benzin, folttisztító folya− dék, mosószeroldat, híg ammónium−hidroxid− ol− dat, meleg víz.

Fagylaltfolt

Általános kezelés

A szennyezett helyeket folttisztító folyadék− kal kell kezelni, majd utána a foltra benzint vagy folttisztító folyadékot kell csepegtetni. Benzin, folttisztító A zsiradékok teljes eltávolítása után a folt folyadék, metil−alkohol, maradványait ki kell kefélni. Jól tisztítható mosószeroldat. az anyag metil−alkohollal és mosószer−ol− dattal is, a kezelés után az anyagot ki kell mosni.

Dohányfolt

Enyvfolt

Folttisztító szerek

A hernyóselymet csak denaturált szeszszel vagy alkohollal kezeljük. Meg lehet próbálkozni a gőzöléssel is. /Poli (vinil−klorid) anyagok ese− tében nem alkalmazható/.

A foltot 10%−os borkősav oldattal kell átitat− ni, majd jól ki kell mosni. Fehér anyagokat színtelenítő oldattal kell kezelni. Először a zsiradékot kell eltávolítani benzinnel vagy folttisztító folyadékkal, majd a maradékot Acetát− és poli (vinil−klorid) alapú mosószeroldattal kell kimosni, amelyhez esetleg anyagok esetében folttisztító folya− kevés híg ammónium−hidroxid−oldat tehető, vé− dék nem, csak benzin használható. gül alaposan öblíteni kell a tisztított helyet.

FELELJEN MEG A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSÁNAK, korszerûsíttesse 5. generációs BÖWE vegytisztítógépét!

1 2 3 4

Csõvezeték a zagyszivattyú nyomó oldalán Oldószer hozzávezetés dobból lepárolóba Kiszorított gáz/levegõ elegy csõvezetéke Felsõ Szintet érzékelõ biztosnági-szonda

A „Persár keringetése” szelep B „Persár eltávolítása” szelep

A vázolt emissziómentes persár-eltávolító rendszer szállítására és beépítésére, készséggel ad ajánlatot a

KIMEX SZERVIZ KFT. MOSODÁK ÉS VEGYTISZTÍTÓK TERVEZÉSE, LÉTESÍTÉSE, ALKATRÉSZ-ELLÁTÁSA, SZERVIZE

1062 Budapest, Délibáb u. 22. Tel.: 1/351-7792 • Fax: 1/351-7794 Mobil: 30/9547-509 • E-mail: [email protected] 17

Foltfajta

Fapác folt

Fehérjefolt

Jellemzők

Folttisztító szerek

Erős színű, matt foltok

Denaturált szesz vagy alkohol, metil−hexalin, benzin.

Az alkoholban oldható fapác okozta foltok bőséges denaturált szesszel vagy alkohollal Acetát anyagot csak metil−hexalin− oldhatók ki. Vízoldható pácok csak nehezen, nal szabad kezelni. vagy egyáltalán nem távolíthatók el.

Hideg víz, ammónium− hidroxid−oldat.

A friss foltok hideg vízben is jól oldódnak, a régebbiek inkább hígított ammónium−hidro− xid oldatban. A fehérjefoltokat nem szabad forrón kezelni, mert a fehérje kicsapódik és oldhatatlanná lesz.

Világos, kemény folt, pl. tojásfehérjétől

Általános kezelés

Speciális kezelés

Fényfolt vagy fényes hely

Sima felületű anyagokon akkor keletkeznek, ha vasalóval közvetlenül érintkeznek. Származhatnak azonban piszoktól, izzadtságtól és más szennyezésektől is.

A fényes helyeket először nedves kendővel és vasalóval vagy vizeskannával kell gőzöl− ni. Ezt követően az anyagot lágy kefével kell ütögetni, hogy az elemi szálak újból fel− emelkedjenek. Sötét anyagokat híg ammó− Híg ammónium−hidroxid− nium−hidroxid oldattal gyengén be kell ned− Vigyázzunk, a hőre érzékeny oldat, denaturált szesz vesíteni, és hátoldalról vasalni kell. Régi há− anyagokat nem szabad vasalni, vagy alkohol, zilagos megoldás sötét anyagok esetén, sem gőzölni! mosószeroldat. hogy (híg) feketekávéval átkefélik, esetleg kevés szalmiákszeszt vagy denaturált szeszt, alkoholt is adva hozzá. Makacs fény− foltok esetén mosószeroldattal való kezelés, majd kimosás segíthet.

Fertőtlenítőszer−folt

Sárgás vagy barnás, sajátságos szagú foltok.

Híg ammónium−hidroxid− A foltot először híg ammónium−hidroxid ol− Vigyázzunk, az acetát kelmét az oldat, denaturált szesz dattal és denaturált szesszel kell nedvesíte− alkohol oldja, a festett gyapjú− vagy alkohol, meleg víz. ni, majd jól ki kell mosni a foltos helyeket. anyagok elszíneződnek.

Festékfoltok

A friss foltok oldhatók a legkönnyebben, benzinnel, folttisztító oldattal, terpentinnel, ill. terpentinpótlóval. A kezelés során a szennyezett oldószert jól le kell szívatni. Ter− pentinolaj vagy −pótló használata esetén a maradékokat benzinnel vagy folttisztító fo− lyadékkal kell eltávolítani. A nitrofesték jól Olaj− vagy lakkfestéktől Benzin vagy folttisztító oldódik nitrohigítóban vagy acetonban. A oldat, terpentin−olaj, származó festékrétegek, régebbi már megszilárdult foltokat előbb vagy terpentinolaj pótló, vagy színes foltok a meg kell lágyítani. Ehhez magnéziából ké− szövetekben, amelyek nitrohigító vagy aceton, szített pasztát kell az anyagra kenni, erre más színes anyagoktól metil−klorid, éter és ter− többször oldószert kell csepegtetni. Száradás pentin elegye. származnak (levérzés) után a foltot jól át kell kefélni. A makacs fol− tokat vagy foltmaradványokat metil−klorid− dal vagy éter és terpentinolaj keverékével kell kezelni. Végül mindig benzinnel vagy folttisztító oldattal kell átdolgozni a kezelt helyet. A folt több napon át kenőszappannal is lágyítható, utána dörzsölve ki kell mosni.

Festéklevérzéstől származó folt

L. kátrányfesték foltok

Fixír folt

L. rögzítőfürdőből eredő folt

Forrasztóvízfolt

L. savfolt

Földieperfolt

18

Halványpiros foltok

Meleg mosószeroldat, hígított ammónium− hidroxid− oldat.

A friss foltokat meleg mosószeroldattal kell átmosni. A visszamaradt foltok híg ammóni− um−hidroxiddal oldhatók ki, végül a kezelt helyet meleg vízzel alaposan át kell mosni.

Poli (vinil−klorid)− és acetát anya− gokhoz nitrohigító és aceton nem használható. Vékony fonalakból készült anyagokat nem szabad erősen dörzsölni, nehogy sérüljön a szövetfelület.

Foltfajta

Fűfolt

Gennyfolt

Gépolajfolt (I. zsírfolt)

Gitt−folt

Golyóstoll folt (I. másolóceruza)

Grafit folt

Grog−folt

Jellemzők

Folttisztító szerek

Általános kezelés

Speciális kezelés

A friss foltok többnyire benzinnel, folttisztító oldatban vagy alkoholban oldódnak. A ré− gebbi foltokat először benzinnel vagy folt− tisztító oldattal zsírtalanítani kell, s az oldó− szer elpárolgása után színtelenítővel, nátri− um− hipoklorittal vagy kevés híg ammóni− um−hidroxidot tartalmazó hígított hidrogén− peroxiddal lehet fehéríteni. Végül az anya− got jól ki kell mosni, amihez a benzinszap− pan is alkalmas.

Megfelelő fehérítőszert kell a szá− las−anyaghoz kiválasztani. Festett anyagok esetében vigyázni kell, hogy a használt fehérítőszer alkal− mazkodjon az anyaghoz.

A foltot mosószeroldattal jól át kell mosni, Fehérjetartalmú, kemény Meleg finommosószer− majd meleg vízzel ki kell öblíteni. Száradás folt. oldat, meleg víz, benzin. után a visszamaradt foltot benzinnel kell tisztítani.

Az olyan érzékeny anyagokat, mint a gyapjú, a selyem, az acetát vagy a poli (vinil−klorid) először meleg vízzel, majd finommosószer oldatával kell kezelni. Lehet csak benzinnel is tisztítani.

Benzin vagy folttisztító folyadék, denaturált szesz vagy alkohol, éter, tejsav, színtelenítő, nátri− Zöldes, kenődött foltok. um−hipoklorit, hígított hidrogén− peroxid, híg ammónium−hidroxid− oldat.

Kenőcsös, többnyire szennyezett és olajos foltok.

Vékony hártyával bevont barnás−szürke folt.

Benzin, folttisztító folyadék, olajsav.

Először meg kell kísérelni az olajat és szeny− nyeződést benzinnel, vagy folttisztító folya− dékkal kioldani. Ha ez nem vezet ered− Az oldószert a szálasanyag fajtájá− ményhez, akkor a foltra olajsavat kell cse− nak megfelelően kell kiválasztani. pegtetni, ezt követően benzinnel a zsiradé− kokat kioldani. A folttisztítás során jó szívó− képességű alátétet kell használni.

Terpentinolaj, benzin, folttisztító folyadék.

A hártyaréteget először óvatosan le kell emelni, lekaparni, azután terpentinolajjal lágyítani, az esetleges eltávolítható részeket Acetát− és poli (vinil−klorid) anya− óvatosan lekaparni, az oldószert jól le kell gokhoz csak benzint szabad hasz− szívatni. Ezután a foltot benzinnel vagy folt− nálni. tisztító folyadékkal kell átdolgozni. A vissza− maradt tisztítószer maradékok általában száradás után könnyen lekefélhetők.

Mivel a golyóstoll tinták közül sok oldódik meleg vízben, először ezzel kell megpróbál− Acetát és poli (vinil−klorid) anya− Meleg víz, glicerin, ace− kozni, esetleg aceton hozzáadásával. Utána gokhoz nem szabad nitrohigítót ton és nitrohigító. ki kell mosni az anyagot. A visszamaradt használni. Denaturált szesz. folt eltávolítását nitrohigítóval kell megpró− bálni. A grafit a textíliákon sötét szürkétől fekete Mosószeroldat, magnézia felületű foltokat hagy. és magnézium−karbonát Kenhető tulajdonságából keveréke, víz és híg eredően mélyen benyo− ammónium−hidroxid− módhat az anyagba, oldat. ezért csak nehezen távolítható el.

Meleg víz, denaturált szesz, vagy alkohol

A grafitos helyeket mosószeroldattal jól be kell nedvesíteni, át kell dörzsölni, majd kefével ütögetni. A kezelést többször kell ismételni. Megkísérelhető a szennyeződést Poliamidanyagokból a grafit igen okozó részecskéket először magnézia vagy nehezen távolítható el, mivel a magnézium−karbonát, víz, híg magnézium− grafit erősen tapad a szálakhoz. hídroxid keverékéből készült oldattal felszí− vatni, ezt követően mosószeroldattal is kezeljük. Az anyagot végül jól ki kell mosni.

Meleg vízzel lehetőleg azonnal kimosni, Acetát anyagokhoz nem használ− majd denaturált szesszel vagy alkohollal ható denaturált szesz, alkohol bőségesen átnedvesíteni és szárítani.

19

Széles választékban, gyors határidõvel, kedvezõ áron:

Rácsos konténerek Szállodák, kórházak, mosodák, áruházak stb. részére

Eredeti FEZ-HUYK-öltöztetõ anyagok

Segédanyagok mosodák részére Kalandervezetõszalagok, kalanderviasz, hevederek, présvasaló öltözékek, mosóhálók, szennyesgyûjtõzsákok stb. Poliészter filc Aramid filc Molton

Textiljelölés és javítás felső fokon! Thermopatch képviselete

Mosodai berendezések vevőszolgálat, tervezés, szerelés 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5. Tel./Fax: 06−1−337−6972, 06−1−318−3411 E−mail: [email protected]

TAM-TEX színes

Etikettszerviz

20

Foltfajta

Gumioldattól eredő folt

Gyantafolt

Gyertyafolt

Jellemzők

Szürke, ragacsos folt.

Folttisztító szerek

Benzol vagy toluol, szénkéneg, benzin.

Általános kezelés

Először meg kell próbálni leszedni a felső ré− teget. Ezután benzolt, toluolt vagy szénké− neget csepegtetünk a foltra, és jól leszívat− juk. Szükség esetén az eljárást meg kell is− Poli (vinil−klorid) anyagokhoz csak mételni. Végül benzinnel kell az anyagot benzin használható, mivel a többi tupfolni. Makacs foltokat hosszabb ideig is oldószer károsítaná. áztathatunk benzol vagy toluol és esetleg szénkéneg−keverékében, de mindig letakar− va és a szabadban, az oldószerek ugyanis igen tűzveszélyesek.

Folttisztító folyadék vagy Az anyagot denaturált szesszel vagy alko− Barna, bőrösödött, benzin, amil−alkohol és hollal bőségesen át kell nedvesíteni, és a részben ragadós foltok. denaturált szesz keveré− szennyezett oldatot jól le kell szívatni. ke, terpentin.

Először csak meleg vízzel, ha szükséges, Meleg víz, mosószerol− mosószeroldattal keverve kell kezelni a Poli (vinil−klorid)− és acetát termé− dal, denaturált szesz, szennyezett felületet. Ha nem hatásos, de− keket óvatosan kell kezelni, mert etil−alkohol, metil−alko− naturált szeszes, metil− vagy etilalkoholos hő− és oldószer érzékenyek. kezelés következik, amit meleg vizes öblí− hol. tés, mosás követ.

Gyógyszerfolt

Gyümölcsfolt

Meleg víz, híg ammóni− um−hidroxid−oldat, mosó− szeroldat, denaturált Barnás, tompa, nehezen szesz vagy alkohol és hí− gított hidrogén−peroxid eltávolítható foltok. elegye, színtelenítő oldat, nátrium−hipoklorit, glicerin, benzin.

A friss foltokat azonnal bőséges meleg vízzel kezeljük. Híg ammónium−hidroxid−oldat és mosószer hozzáadásával a foltmarad− ványok is kioldhatók. A régebbi, oxidált foltokat fehérítőszerrel kell elroncsolni. Erre alkalmas a hidrogén−peroxid, a színtelenítő folyadék és a nátrium−hipoklorit.

Meleg víz, híg ammóni− um−hidroxid−oldat, higí− tott hidrogén−peroxid, nátriumhipoklorit, cit− romsavoldat.

A friss foltok többnyire már a meleg víztől, esetleg kevés híg ammónium−hidroxidot hozzáadva eltűnnek. Kezelés után jól ki kell mosni az anyagot. Régebbi foltokat először citromsav oldatával kell kezelni, majd meleg vízzel jól kimosni.

L. gyümölcsfolt

Hajfesték folt

Többnyire sötét foltok, csak nehezen vagy egyáltalán nem távolíthatók el.

Hajvízfolt

L. zsírfolt, parfümfolt

Hányadékfolt

Acetát− és poli (vinil−klorid) anya− gok esetében benzin használható. A folt előzetesen benedvesíthető terpentinolajjal is, esetleg kissé raj− ta hagyható, hogy fellazítsa, majd benzinnel át kell öblíteni.

L. viaszfolt A gyógyszertől függően különféle színű, főleg sárgás, barnás vagy vöröses foltok.

Gyümölcsléfolt

Speciális kezelés

Festett anyagok higított ammóni− um−hidroxid oldattal, színtelenítő oldattal vagy glicerinnel kezel− hetők. Poliamid− és poliakrilnitril szövetek a színtelenítő oldatot és a benzint is bírják.

Mivel a hajfestékek kémiai összetétel a leg− különbfélék lehet, fennáll a veszélye annak, Citrom− vagy borkősav hogy a folt még makacsabb lesz. Először cit− oldata, hígított hidrogén− romsav− vagy borkősavoldattal kell próbál− Festett anyagokhoz csak a citrom kozni, majd ki kell mosni az anyagot. Fehér peroxid, hígított és borkősavoldat használható. ammónium−hidroxid− anyagokat (vászon, pamut, poliamid) am− mónium− hidroxidos hidrogén−peroxiddal le− oldat. het fehéríteni. A kezeléseket követően az anyagot ki kell mosni.

Meleg mosószeroldat, hígított ammónium− hidroxid−oldat.

A foltot lehetőleg azonnal meleg mosószer− oldattal kell kezelni, utána jól ki kell mosni. A visszamaradt foltok többnyire hígított am− mónium−hidroxid oldattal könnyen kimos− hatók.

21

Foltfajta

Higanysóktól eredő folt

Hímzőelőnyomástól eredő folt

Hívófolt

Jellemzők

Sötét, szénszerű foltok.

Izzadtságfolt

Jódfolt

22

Általános kezelés

Jódtinktúra, kálium− jodid−oldat, nátrium− tioszulfát oldat.

Először jódtinktúrával, majd káliumjodid ol− dattal kezeljük, hatására feloldódnak a fol− tok. Ezt mindenképpen nátriumtioszulfátos kezelés követi, majd alaposan ki kell mosni az anyagot. A visszamaradt vegyszermarad− ványok károsítják az anyagot.

Speciális kezelés

Az anilinfestékes előnyomófesték fénytelen, matt, a denaturált szeszben oldott fényes fe− lületű. Ha ránézésre nem állapítható meg, melyikkel van dolgunk, a tisztítást denatu− rált szesszel, ill. kloroformmal kezdjük. Ha oldódik, az oldó hatás 50−60°C−os denaturált Kékes, kékeslila minták, Mosószer, benzin, trik− szeszbe áztatással fokozható. Vigyázat! Tűz− foltok, bennük veszély! Nyílt láng nélkül, vízfürdőben (for− lóretilén kloroform, ragasztóanyag és pig− mentek, esetleg vízben, denaturált szesz, ecetsav, ró vízbe süllyesztett üvegben) melegítendő triszappan. szeszben oldódó anilin− fel. A vízben oldható nyomatot először hideg festék. vízbe áztatva, szivaccsal kezdjük tisztítani, majd az anyagot mosószeres oldatba áztat− va, szivaccsal dörzsölve folytatjuk a művele− tet. Foltmaradványok triszappanos, forró denaturált szeszes, esetleg ecetsavas keze− léssel távolíthatók el.

Ha a kezelésre hímzés közben vagy utána van szükség, előbb meg kell vizsgálni, hogy az alka− lmazni kívánt eljárás nem változ− tatja−e meg a fonalak színét.(I. szín− tartósságok és levérzés).

A tisztítást citromsavoldattal kell kezdeni, s csak aztán tisztítsunk nátrium−tioszulfáttal, híg ammónium−hidroxid oldattal vagy hígí− tott hidrogén peroxiddal. Fehér pamutanyag esetében a 2%−os kálium−permanganát−ol− dat radikális hatású. E kezelés alkalmával barna folt keletkezik, ami nátrium−hidro− génszulfit vagy színtelenítő só oldatával tün− tethető el. Mindegyik kezelés végén a kezelt helyet meleg vízzel jól ki kell mosni.

Színes anyagokat híg ammónium− hidroxid oldattal óvatosan kell ke− zelni. Poliamid és acetát anyagok esetében csak híg ammónium− hidroxid−oldat vagy hidrogénper− oxid használható.

Citromsavoldat, 2%−os kálium−permanganát ol− dat, nátrium−hidroszulfit Sárgás vagy barnás, vagy színtelínítősó olda− fényképészeti előhívótól ta, nátrium−tioszulfát, híg keletkezett foltok. ammónium−hidroxid ol− dat, híg hidrogén−peroxid oldat.

Folttisztító folyadék, ben− Benzinnel, majd folttisztító folyadékkal, me− Hernyóselyem, poli (vinil−klorid)− zin, meleg mosószerol− leg mosószer oldatával kezeljük, utána jól és acetát anyagok, benzines keze− kimossuk. dat, meleg víz. lését óvatosan végezzük!

Húsleves folt (I. zsírfolt) Írógépszalagfolt

Folttisztító szerek

L. másoló−(tinta−) ceruzafolt

Sötét, zsírszerű csíkok vagy szegélyek (kon− Híg ammónium−hidroxid túrok), a leggyakrabban oldat, aceton, bórax, ter− gallérokon, kézelőkön, pentinolaj, mosószerol− hónaljban. A hernyóse− dat, éter, alkohol, nátri− lyem izzadásra rend− um−hidrogénkarbonát. kívül érzékeny és elronc− solódik.

Friss foltok híg ammóniumhidroxid oldattal vagy mosószeroldattal is könnyen eltávolít− hatók. Igen alkalmas erre a híg ammónium− hidroxid és aceton, az azt követő alapos ki− mosással. Sikerülhet a folt eltávolítása bó− raxszal is, ha azt egy ideig a folton hagyják, és utána kimossák. Gyapjúanyagok híg ammónium−hidroxid−oldat és terpentinolaj keverékével tisztíthatók jól, vagy hígított ammónia−oldatból, éterből és alkoholból álló keverékkel. Mindezen folttisztító szerek után a kezelt anyagokat először mosószeroldat− ban, majd meleg vízben jól ki kell mosni.

Híg ammónium−hidroxid oldat 10%−os nátrium− tioszulfát oldat.

A friss foltok könnyen kioldódnak híg ammóniumhidroxid oldatban, ugyanilyen hatásos a nátriumtioszulfát oldat is, mindkét esetben bőséges vizes utánmosással.

Jódtinktúrától származó barna foltok.

Acetát és poli (vinil−klorid) esetében aceton nem használható, hanem bórax−szal, ill. mosószeroldattal kell próbálkozni. Igen érzékeny, fi− nom fonalakból készült hernyóse− lyem termékek nátrium−hidrogén− karbonát vizes oldatával való tup− folással tisztíthatók kíméletesen. Az anyagot száradás után le kell kefél− ni, és újból ki kell mosni.

Foltfajta

Általános kezelés

Speciális kezelés

Kakaófolt

Meleg víz, mosószeres ol− Tompa barna foltok, me− dat, glicerin, konyhasó, lyek csak részben, igen denaturált szesz vagy al− nehezen távolíthatók el. kohol, híg hidrogén−per− oxid, színtelenítő.

A foltokat lehetőleg azonnal, legjobb, ha mosószert is tartalmazó meleg vízzel kell kezelni. Régebbi foltok esetleg glicerin rá− csepegtetésével is tisztíthatók. Régi házi szo− kás, hogy a nedves foltokat konyhasóval dörzsölik be. Fehér anyagok hidrogén−per− oxiddal vagy színtelenítővel fehéríthetők. Mindegyik kezelés után meleg vízzel jól ki kell mosni az anyagot.

Gyapjú esetén glicerint és denatu− rált szeszt vagy alkoholt, színes selymeken levő foltra glicerint kell csepegtetni.

Káliumpermanganát folt

Színtelenítő vagy nát− rium−hidrogénszulfit, híg Sötétvöröstől ibolya vagy oxálsav−oldat, ecetsavval sötétbarna színű foltok. hígított 1%−os hidrogén− peroxid.

Nátrium−hidrogénszulfittal kezelve fehér anyagról azonnal eltűnik a folt. A színes Színes anyagok esetében híg oxál− anyagok színe azonban megváltozhat, mert savat vagy 1%−os hidrogén−peroxi− a vegyszer igen erős. Ezért oldatát nagyon dot is meg lehet próbálni. fel kell hígítani, és hatását az anyag nem látható helyén ki kell próbálni.

Karbolfolt

Jellemzők

Kenőcsös, barnás−fekete kellemetlen szagú folt.

Folttisztító szerek

Benzin, terpentin, folt− tiszító folyadék.

Forró glicerin, forró tim− Vízben, alkoholban vagy sóoldat, színtelenítő ol− zsiradékban oldódó fes− dat, nátrium−hipoklorit, Kátrányfesték foltok tékektől származó erős meleg alkohololdat, színű foltok. Csak nehe− nátrium−tioszulfát oldat, metil−hexalin, mosószer− zen távolíthatók el. oldat

Kátrányfolt

Kávéfolt

Sötét vagy fekete, megkeményedett felületű foltok.

Margarin, benzin, folt− tisztító folyadék, ter− pentin olaj, mosószer− oldat.

Meleg víz, mosószeres oldat, glicerin, híg Sötét, matt foltok, hidrogén−peroxid, tejsav, nehezen távolíthatók el. nátrium−hipoklorit vagy színtelenítő.

Mindhárom folttisztító oldatot ki kell próbál− ni. Az oldószert minél alaposabban le kell szívatni, hogy a környező részekbe be ne szívódhasson. Végül a szennyezett helyet benzinnel még egyszer jól át kell dolgozni.

A mesterséges szálakból készült termékekre magnéziából és ben− zinből készített pasztát kell kenni, száradni hagyni, és ki kell kefélni. Acetát− és poli (vinil) anyagokhoz csak benzint vagy terpentinolajat szabad használni, a benzinnel még egyszer után kell tisztítani.

Vörös festék glicerinnel vagy timsóoldattal kioldható. Fehér anyagokat színtelenítő ol− dattal vagy nátrium−hipoklorittal lehet el− színteleníteni, gyapjút és selymet alkohollal nátriumszulfát−oldattal vagy metil−hexalin− nal, ill. mosószeroldattal. A kezelést türel− mesen és óvatosan kell végezni, nehogy az anyag károsodjon. Legcélszerűbb, ha a mo− sószeroldattal utoljára dolgozunk, mert az a folt maradványait is károsodás nélkül oldja, és egyúttal meleg víz a folttisztító szert ki− szedi az anyagból.

Acetát szövet esetén hígított nátri− um−hipoklorittal, polivinil anya− goknál metil−hexalinnal dolgoz− zunk.

A kemény rétegeket margarinnal kell meglágyítani, majd leszedni az anyagról úgy, hogy a kelme felülete ne károsodjon. Ezt követően erős, nagyobb mennyiségű benzint, folttisztító folyadékot vagy ter− pentinolajat csepegtetünk a foltokra, azután jól leszívatjuk. Az alátétet sokszor kell cserélni, hogy a zsír elszívható legyen. A tisztítás kezdetein a folt terpentinolajjal lágyítható, utána mosószerrel kimosható.

Acetát− és poli (vinil−klorid)− anyagokat csak benzinnel vagy terpentinolajjal, és végül benzinnel lehet tisztítani.

A friss foltokat azonnal, meleg vízzel − amihez mosószer is adható − kell kimosni. Régebbi fol− tokat glicerinnel, majd meleg vízzel hígított hidrogén−peroxiddal kell átitatni. Fehér anya− gokat, vásznakat nátrium−hipoklorittal vagy színtelenítővel kell kezelni, esetleg glicerinnel utánkezelni, s végül jól ki kell mosni.

Festett hernyóselyem esetében a hid− rogén−peroxiddal vigyázni kell, gli− cerinnel vagy tejsavval kell kezelni, majd jól ki kell mosni. Gyapjút mosó− szeres oldattal kell kezelni, és eset− leg hidrogén−peroxiddal fehéríteni.

A táblázatot következő számunkban folytatjuk! 23

Komlós Sándor

Lapszemle A matracok tisztítása A német DTV szervezet „Lakástextília” szakcsoportja az Oldenburg-i, nálunk is jól ismert Büsing és Fasch Kft. mérnökének, Matthias Uhlendeorfnak az elõadását tûzte napirendre. A terjedelmes cikk - amelynek itt most csak a lényegét ismertetjük - a német R+W lap 2001. májusi számának 26-28. oldalán található, képekkel, ábrákkal illusztrálva. A különbözõképpen elkészített, és eltérõ célra használt (háztartás, fegyveres testületek, kórházak stb.), sokféle matrac ismertetése után közli a cikk a német ide vonatkozó elõírásokat (pl. egészségügyi intézmények matracait fertõtleníteni kell), de mint ajánlást említi, hogy a szállodák matracait is célszerû dezinfekciónak alávetni, hiszen évente és matraconként 120-szori személycserével járó használattal lehet számolni. A mosás mûveletére nagy belsõ dobbal rendelkezõ kétkamrás gép használandó, amelybe a matrac hajlítás, törés nélkül elhelyezhetõ, és a mosási eljárás nagyon kíméletes kell, hogy legyen. A mosáshoz folyékony mosó- és fertõtlenítõszert ajánlanak, a mosási hõmérséklet - függõen a matrac anyagától - 3090 fok. A flottaarány az elsõ fürdõben: 1:6, a második fürdõben 1:4, idõtartam: 12. - 7. Perc. A háromszori öblítés - közbülsõ csavarással 1:5, 1:5 illetve 1:6 flottaaránnyal és 5-5 perc idõtartammal megy végbe. A matractisztítás történhet, autoklávban is, 2 bar túlnyomás mellett, gõzzel 105-130 foknál. Szükséges itt az elõzetes foltkezelés (pl. fehérje). További módszer a permetezési eljárás, a samponálás is. Néhány éve került piacra a POTEM, a kémia nélküli matractisztító, amely a porszívó alapelvét követi. *** Hûtés a vegytisztítógépben víz nélkül A 2000. évi frankfurti kiállítás egyik újdonsága volt egy olasz cég szabadalmaztatott eljárása, amelynek lényege, hogy a vegytisztítógép kondenzációs szakaszában a hûtéshez nem használ vizet. A víz ugyanis drága, a gépbe a vízhûtés körforgás beépítése költséges és helyigényes, a csõvezetékek - ha nem lágyítják elõre a vizet - elvízkövesednek, gondok lehetnek a csatornába engedéssel, stb. mindezek országonként a helyi elõírások szerint különbözõek, de fennállnak. A megoldás egyszerûnek tûnik: magát az oldószert hûtik le -15 fokra és ez szolgálja a „hûtõanyag” szerepét. Hûtõkészülék a tartályokban is van. A módszer mind a per, mind a KWL

24

gépeknél sikeresen alkalmazható, kedvezõ energiamérleget mutat, egyszerûsíti a szerelést, megóv az oldószer - néha kárt okozó - felmelegedésétõl. (részletek a WRP 2001/5. Szám 24. Oldalán - cég megnevezéssel). *** Az EURO-ra való áttérés A 2001. év eleje óta valamennyi szaklap sok-sok oldal terjedelemben foglalkozik az EURO-ra való áttéréssel, amely 2002. január 1én lép hatályba. Nyolcféle érme és hétféle papírpénz kerül forgalomba. A legnagyobb címlet az 500 EURO. A tervezés már 1995-ben megindult, és a pályázatot az osztrák Nemzeti Bank tervezõje, Robert Kalina nyerte meg. 2002. január 1-jére az EURO - DEM arányt 1:2 (közelítõen) állítják be, és 2,5 milliárd darab papírpénzt, valamint 15,5 milliárd érmét hoznak forgalomba. A korábbi 300 millió embert érintõ, 12 európai országban használt pénz 2002. február 28-ig marad érvényben, de az EURO-ra való átváltás korlátlan ideig fennáll. A beváltott korábbi nemzeti papírpénzeket amelyek papír értéke az NSZK-ban - 400 millió DEM - egyenként 800 darabra vágják, 70%-át elégetik, 20%-át a papíriparban használják fel, a többit cementipar kapja, tüzelés céljára. (Valamennyi szaklap bõséges információval szolgál az EURO-ra való áttérés, szakmát érintõ részletkérdéseirõl). *** Verseny Hosszú ideje folyik vita az EU országokban a tisztességtelen reklám fogalmi meghatározásáról és tiltásáról. Noha szakmánkat ez a kérdés közelrõl és húsba-vágóan itthon nem érinti, érdekes szólni arról, hogy az új szabályozás - ha bizonyos korlátok között is, de - megengedi az úgynevezett „összehasonlításos” reklámot. (Részletek például: WRP 2001. júniusi számának 36. oldalán). *** A „Lapszemlében” nem szoktunk személyi hírekkel foglalkozni. Most mégis kivételt kell tenni. Az 1960-as években, amikor a magyar textiltisztító ipar kezdett korszerûsödni, nagyon kellemes, segítõkész német szakembert ismertünk meg Wolfgang Fertsch-Röver úr személyében, akit joggal neveztek a szakma nagyjának Közép Európában a XX. század második felében. Mint a német szakmai szervezet, a DTV alapítója és sokáig vezetõje, mint nagyüzem tulajdonos, a nemzetközi szervezetek létrehozója, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Közvetett és közvetlen szakmai, emberi munkájának a magyar szakma is élvezõje volt. Néhány nappal

76. születésnapja elõtt 2001. április 24-én elhunyt. *** Szakmai körökben a textiltisztító ipar mérföldkövének tekintik, hogy elõször a tisztítás történetében, egy német textiltisztító cég, a Salzgitterben székelõ Hammer Kft-t bejegyezték a párizsi tõzsdén. 2001. késõ tavaszán, és nyáron ugyanez történik a Hildesheim-i Fasson céggel is. *** Elõrepillantás a következõ évek nemzetközi nagy szakmai kiállításaira: A hagyományos frankfurti kiállítás csak négyévenként kerül megrendezésre, tehát legközelebb 2004. június 6-10. között. Figyelemmel az 1998. augusztus 19-21. között az ázsiai, szingapúri világkiállítás sikerére (100 kiállító, 45 országból, 2500 látogató), 2002. május 9-11. között Hong-Kong-ban lesz nemzetközi seregszemle. *** Várhatók-e változások a vegytisztítás oldószereit illetõen? Ezt a kérdést tárgyalta meg a nagy német Kutatóintézet (Hohenstein) április végi konferenciáján. Úgy látják, hogy a ruházkodási szokások egyre inkább a tisztítást igénylõ anyagok és megmunkálások felé tartanak. A „házilagos tisztítószekrény", vagy a „Kék Angyal” olyan megítélést kapott, hogy ez valóban nem tisztít, legfeljebb - legjobb esetben - frissít, illatosít, de semmilyen szennyezõdést nem távolít el, így nem jelent versenytársat a profi tisztítók számára. Tovább folynak a kísérletek a CO2 oldószerrel, azonban a legnagyobb gond, hogy a pigment jellegû szennyezõdéseket nem távolítja el. A 60 bar nyomás mellett cseppfolyósított széndioxid semmilyen textilanyagot nem károsít, a különleges kiegészítõk - mûanyagok, üvegek, stb. - esetében hatása elõnyös, csak éppen azokat a tenzideket kell még megtalálni, amelyek a poláros szennyezõdések eltávolítását is lehetõvé teszik. Környezetvédelmi szempontból is elsõdleges a széndioxid használata, de még mindig a jövõ zenéjének tûnik, ipari méretekben. Néhány tapasztalati adat CO2-vel mûködõ géprõl: A gép ára a per-rel vagy KWL-lel dolgozó géphez képest kétszeres, energia igénye 40%kal alacsonyabb, az oldószer-felhasználás 20%kal magasabb, azonban sok környezetvédõ gond megszûnik és a desztillációs maradékkal való drága foglalatoskodás is elmarad. Az elsõ tömeges méretekben gyártható gép kb. 5 év múlva várható. ***

Az EU szigorú környezetvédelmi elõírásainak érvénybelépése egyébként 8 éven belül 70.000 vegytisztítógépet tesz üzemelésre alkalmazhatatlanná. Ezek értéke 14.000 DEM-et tesz ki. *** A „RINEX”-rõl már írtunk korábbi lapszemlénkben. Ezt az oldószert 1997-ben a Las Vegas-i kiállításon mutatták be elõször - de áttörést az óta sem ért el. A teszt eredmények - amelyekre itt nem térünk ki részletesen -, nem mutattak az újabb Rynex 2 esetében sem a pernél vagy a KWL-nél jobb eredményt. A nedves tisztításra való alkalmasság vonatkozásában körülbelül 2 év múlva várható a jelölés kötelezõ, egységes formája. *** Az NSZK új szövetségi államai (a volt NDK) tisztítói március végén tartották konferenciájukat. A zömmel belsõ témákon kívül, egyetlen érdekes információ kívánkozik ide. A lakossági tisztítási szolgáltatás 90%-át kisüzemek végzik, a mosási igény tovább csökken, és egyre több ún. „viszontos” vállalkozó jelenik meg a városokban, akik csak vállalással foglalkoznak. Az öt államot (tartományt) magába foglaló szervezet (kb. 220 millió lakos) 2000-ben 297-szer adott reklamáció esetében szakvéleményt. *** A R+W 2001. júniusi száma nagy terjedelemben, 4 cikk keretében foglalkozik a szakmai képzés, oktatás kérdésével. Ebbõl megtudhatjuk, hogy a szakmai képzést teljesen új alapokra kívánják helyezni, aminek az az oka, hogy a régi immár 20 éves, túlhaladott és már nem felel meg az idõközben bekövetkezett változásoknak. Az egyeztetõ tárgyalások folynak, a végleges tanterv, tanmenet 2002 végére várható. 1982-ben hatszázan, 1984-ben nyolcszázan, de 1994-ben már csak kétszázan vettek részt szakmai képzésben. Ez a szám azóta (2000) ismét ötszázra emelkedett. Ezek a számok a nálunk szakmunkásképzésnek nevezhetõ oktatási formára vonatkoznak. Összehasonlításul: az NSZK lakosságának száma hazánknak kb. nyolcszorosa. Egy másik - szintén több cikkben tárgyalt téma ugyanebben a lapszámban: a használt gépek ügye. A gépkereskedelem összforgalmából a nagyobb cégek adatai alapján a használt gépek aránya 20-50% között van. Per-rel dolgozó gépet német területen eladni lehetetlen, ugyanez a helyzet a kazánoknál is. Csak úgy lehet használt gépet a szakma többi területén értékesíteni, ha azokat felújították és 5 éves garanciát vállalnak értük. Az NSZK-ban mintegy 15 jelentõsebb cég foglalkozik használt textiltisztító gépek forgalmazásával. Közülük - tudva ugyan, hogy több hazai cég is végez ilyen tevékenységet -, néhány olyan cég nevét, címét megadjuk, amelyek a

szakma valamennyi területén használt gépek értékesítésével foglalkozik. ILSA Pf. 1762. Melle D 49305 Internet: www.ilsad.de Hecker Flustr. 26 D 21445 wulfsen www.h-hecker.de Kunh D 77815 Bühl-Eisental [email protected] Weeger Molkstr.15. D 97318 Kitzingen [email protected] *** A textiltisztító szakmában mindig nagy szerepe volt (vagy és lesz) a kórházi, egészségügyi üzemeknek. Néhány évvel ezelõtt - amint az akkori Lapszemlénkben is beszámoltunk róla, - az EU országokban nagy mozgás volt a kórházi mosodák „tulajdon” viszonyairól, azaz arról, hogy • a kórház üzemeltesse-e a mosodát, • adja bérbe, • adja el. Az utóbbi években ez a téma - rendkívül változatos formákban már nyugvópontra került. Most a technológia került a szaklapokban a súlyponti helyre. Csak jellemzésül: a két vezetõ német lap júliusi számának „nettó” tartalmából (nem számítva a nyílt reklámot és a cég termékbemutató burkolt ismertetõket), azaz a mintegy 40 oldalból 25 foglalkozik a fertõtlenítéssel, az operációs cipõk tisztításával, stb. Külön cikkek foglalkoznak a „közbülsõ” átöltöz(tet)és problémájával. Megdöbbentõ adatot közöl Dr. Angelica Schaller az R+W (egyébként új) fõszerkesztõje: A német szuperklinikákon kórházi fertõzés következtében ötször annyi ember (30.000-40.000 fõ) hal meg évente, mint az országutakon! Noha nem szorosan a kórházi mosodákkal függ össze, de érdekes, hogy az EU egyik vezetõ országában, az NSZK-ban a kórházak száma 1990 és 2000 között 2.207-rõl 1990-re csökkent - 2016. évre 1700 kórházat prognosztizálnak, - de ezenközben a magánkórházak száma 321-rõl 390-re nõtt, és 15 év múlva számuk eléri a 600-at. Az egészségügyben használatos ruházatról 2001 tavaszán Strasburgban nagy konferencia volt, amelynek középpontjában a prEN 13795 szabványt állt. (részletek a R+W 2001. júliusi számának 8.-11. oldalain). *** Tovább folyik a vita a per rákkeltõ hatásáról. A „CINET” (Nemzetközi Textiltisztító Szervezet), nálunk is jól ismert tekintélyes fórum a VOC irányelvére hívja fel a figyelmet (20 g oldószer/kg ruha). Hollandiában 2000-ig engedélyezik a levegõ koncentráció 1.0 mg értékét (részletek az R+W. 2001. július, 39. oldal) *** CHEMNITZ - az egyik legpatinásabb német

textilváros. Michael Kratzer 30 éves fiatalember egyszemélyes „inas”, szolgáltatóként elfoglalt emberek számára végez „háztól-házig” szolgáltatást, legalább 20 DEM összegû megrendelés esetén (ez kb. 4 férfiing mosás-vasalás díja). *** Információ: A lapszemlében - terjedelmi okokból - többször csak utalni tudunk egy-egy cikkre, megadva, hogy hol található. A lapszemle készítõjéhez érkezett kérdésre válaszolva, tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a külföldi szaklapok a Textiltisztító Egyesülésnél megtalálhatók, de honlapjuk is van. WRP e-mail: [email protected] R+W e-mail: ruw.redaktion@vnm online.de *** MÁS KÁRÁN... Lapunk több mint három évtizedes története során rendszeresen közlünk tanulságos reklamációs eseteket a nemzetközi sajtóból. Nálunk is gyakori a vita - reklamáció esetén hogy a tisztítás után jelentkezõ hiba a viselés, hordás következménye, azaz kopás miatt állt-e elõ. Az NSZK-ban hosszú idõ óta az AG-tex végzi a megbízó és a tisztító közötti vitás esetek elbírálását. Az intézmény egyik vezetõje K H Diehl úr idõnként tanulságos esetekben számol be. Például: Egy vöröses barna bélelt férfi zakó, a tisztítás után, ami perklór-etilénben, a kezelési útmutatónak megfelelõen történt, a belsõ gallér környékén erõs károsodásokat mutatott. Az anyag összegétele: felsõ szövet 60% poliamid, 40% poliuretán. Bélés: 60% viszkóz, 40% poliamid. Érdekes, hogy a kezelési jelzés szerint még a 30 fokon való mosás is megengedett volt, alacsony hõfokú vasalással. Köztudott, hogy a poliuretán nem öregedésálló, azaz hosszabb viselés során elveszti tapadó képességét az izzadság, a bõrzsír és a mechanikai - dörzshatás nyomán. Különösen fennáll ez az olyan strapának erõsen kitett részeken, mint a gallér. A vitatott kabát - a vásárlási blokk szerint 3,5 éves volt, tulajdonosa naponta használta, erõs, nehéz fizikai munkát végezve. Sem a kelmegyártó, sem a konfekcionáló, sem a tisztító nem volt felelõs a károsodásért, mert az a ruha természetes elhasználódásának volt a következménye. *** Az elõzõhöz hasonló eset: egy bélelt, kapucnis férfi felsõkabát a tisztítás után a felsõszöveten erõs hullámosodást mutatott. A kabát bézs színû volt, a bélés barna-fekete. Az anyagösszetételre vonatkozóan a ruhadarabban két - egymástól eltérõ - információ volt. Felsõszövet: 55% poliészter, 33% poliuretán és 12% „egyéb anyag”-ot tüntettek fel. A bélésrõl - nem szólt

25

semmi. A tisztítót ezek után megnyugtatta, hogy a kezelési útmutató egyértelmû volt. Azt gondolta, hogy a kelmegyártáskor valami keveredés állt elõ a címkéknél. A kezelés tiltotta a mosást, a klórozást, a szárítást. Közepes hõfokú vasalást engedélyezett. Így is végezték a tisztítást - amit az ilyen esetek megítélésére hivatott szerv utólagosan is megállapított. Vonatkozó német elõírás: RAL 900 A 2. Kiderült, hogy a kabátot a külsõ részén poliuretán rétegezéssel látták el. Ez jó küllemet biztosít és vízlepergetõ hatású. Akárcsak az elõzõ esetben, itt is az állt fenn, hogy új állapotban az így készített kelme tisztítható, de hosszabb - több éven keresztül történõ viselés - és két-háromszori tisztítás után a tisztíthatóság megszûnik. A tisztítónak nincs módja megállapítani a ruhadarab „életkorát” és erre rákérdezni sem mindig „szerencsés”. Nem szólva a válasz kétségbevonhatóságáról. Az említett szerv úgy döntött, hogy kel-

megyártási, illetve ruhakészítési hiba vezetett a káresethez és javasolta: a megbízó a vásárlási helyhez, majd onnan a gyártóhoz forduljon. *** Harmadik esetünk Heinrich Kreipe okl. mérnök, hites szakértõi tapasztalatából származik. (Tönisworst - Krefeld külvárosa NSZK). Egy bõrkabát a tisztítás után - enyhén szólva „nem lett minden helyen tökéletesen tiszta”. A reklamáló ügyféllel szemben a vállalónõ kiváló szakmai és üzletpolitikai magatartást tanúsított. Elmagyarázta: a darab egyes részein igen gyenge, túl lágy fogású volt. A pórusok nagyok voltak, ahol is a szennyrészecskék jobban meg tudnak kötõdni. (A sokkal enyhébb német mondás erre magyarul így hangzik: olcsó húsnak híg a leve). A kellemes hangulatú beszélgetésbõl kiderült, hogy a kabát többévi viselés után elõször került tisztításra. A vevõ szemrehányására, miszerint miért nem

mondták elõre: nem lesz tiszta az volt a helyes válasz: „elõre nem lehet tudni, hogy a gyártás során homogénnek látszó teljes kabátfelület milyen eltérõ darabokból van. A lupe sokat segített, és a vevõ is belátta a hiba okát. Szellemes mondás vetett véget a vitának. „Így legalább látszik, milyen patinája van az Ön kabátjának” mondta a talpraesett vállalónõ. *** [A Lapszemle készítõ kommentárja. Jó pár éve már, hogy Lagrange úr (CINET elnök) nagy sikerû, budapesti elõadása után a TMTE fõtitkára erõs ígéretet tett, hogy a hazai gyártás, a forgalmazás terén összhangot kísérelnek meg teremteni a tisztíthatósággal. A magyar tisztítói reklamációk jelentõs része még ma is abból ered, hogy a készítés során (kelme, ruha, kellékek) nincsenek tekintettel a tisztíthatóságra. Különösen áll ez a szinte ellenõrizetlen nagy tömegû - zömmel távol-keleti - importra.]

Kutasi Csaba

...Hogy bírjuk cérnával! Avagy a varrócérnákról, varratok tartósságáról, biztonságáról A különböző konfekcionált termékek minőségét, viselhetőségét, tartósságát jelentősen befolyásolják az összeerősítési részek, amelyeket döntően varrás− sal készítenek. Leegyszerűsítve, a varratnak úgy kell a textilanyag folytonosságát "helyreállítani", hogy a kelme eredeti tulajdonságai alig, vagy egy− általán ne változzanak. A varrásfolyamat gazdasá− gos végrehajtásához lényeges a tervezett minőségű öltések biztonságos elérése. Követelmény továbbá a termék életciklusával megegyező varrat−ellenállás, azaz a különböző igénybevételekre bekövetkező varratminőség változások ne csökkentsék a hasz− nálhatóságot. Ennek érdekében célszerű vázlatosan foglalkozni a varrócérnák jellemzőivel− ill. a varrat tönkremenetelét okozó igénybevételekkel, a varrás− biztonságot garantáló tényezőkkel. A varrócérnák fontosabb tulajdonságai A sima cérnákat nyújtott, vagy fésült fonási eljá− rással előállított fonalak építik fel. (A másik csoport− tal − a díszítő cérnákkal − a konfekcionálás kapcsán nem foglalkozunk). A két vagy több ágból álló, egyszeres ("egysze− rű") ill. többszörös ("összetett") cérnázással gyártott termékek a varrócérnák. A közel szabályos henge− res alakú cérnákat gépi és kézi varráshoz használ− ják, alapanyaguk a szálasanyagok eredetével egye− zően természetes és mesterséges lehet. A varrócér− nákkal szembeni követelmények összefoglalóan a következők: − a varrat szempontjából: optimális szilárdság és

26

nyúlás, kiváló kopásállóság, fénnyel, időjárással, hővel és vegyi behatásokkal szembeni ellenállás, minimális zsugorodás, elvárt mérettartás, a termék felhasználási kritériumait kielégítő színtartóság, egyenletes felület, − a varrógép szempontjából: ne koptassa jelentő− sen a gép kapcsolódó szerkezeti részeit, ne fokozza a varrótű felmelegedését, elcsúszásra ne legyen haj− lamos. A felsorolt feltételeknek nehéz teljes körűen megfelelni, hiszen a szintetikus poliészter szinte egyeduralkodó, a varró automatákon is jól alkal− mazható, pedig hőre érzékeny, elcsúszásra hajlamos és a tű felmelegedését külön felületkezeléssel kell megakadályozni. A varrócérnáknál a következő főbb kritériumok− nak való megfelelést kell biztosítani: − a normál cérnákhoz képest a fajlagos szakító− erő 1,5−2,0 szeres legyen, a nyúlás 15−23% körüli mértéket képviseljen (terjedelmesített szálak esetén 25−32%) − főleg a nagysebességű varrásnál a koptató− igénybevétel (varrócérna és tű fala között) ne ront− sa a varróképességet, ill. a varrat tartósságát, − a szintetikus alapanyagú cérnáknál a hővel szembeni ellenállás megfelelő legyen, a tű−felmele− gedés ne okozzon varrófonal károsodást (közismer− ten a tű magas fordulatszámú varrás esetén 250− 400 fokra is felhevülhet, a túlzott hőhatást hűtéssel, a súrlódást mérséklő impregnálásokkal, stb. csök− kenteni kell) − a sodrat egyenletes legyen (a sodrat−torlódás elkerülésére), a felületi simaság minden részen

megvalósuljon, a hibahelyek (pl. csomók előfordulá− sa, stb.) ne okozzanak szakadást, a gyártási szaka− dási helyeket "spleicer"−ezéssel hárítsák el − színes cérnáknál a színtartóság minden hasz− nálati körülménynél (mosás, dörzsölés, vasalás, vegytisztítás, fény, stb.) megfelelő legyen, − az elvárt rugalmassági és hajlékonysági köve− telményeknek megfeleljen, nemcsak a varrás köz− beni igénybevételeket tekintve, hanem a varraton belüli viselkedést is szem előtt tartva (pl. vasalás ill. mosás hatására bekövetkező összehúzódás, rövidü− lés), − méretállandóság, azaz a méretváltozás "iga− zodjon" a különböző behatások igénybevételéhez (mosás, szárítás, vasalás, stb.) − adott vegyi behatásokkal (mosás, tisztítás, stb.) szembeni megfelelő ellenálló képesség. A sodrattal külön kell foglalkozni, mind a "fajla− gos számot"−, mind a sodratirányt illetően. A pamut− cérnáknál elterjedt 130−200 körüli sodrat−tényezőv− el szemben alacsonyabb érték alkalmazandó, a ki− sebb sodratszámmal érhető el a kívánt szilárdság. A sodratirányt úgy kell kiemelten kezelni, hogy a var− rógép mechanizmusa "besodrást" végezzen varrás közben, különben szakadás következik be. Például a gépi cérna ágai "S" sodratúak legyenek, egyszeres cérnánál a kész cérna "Z" irány esetén megfelelő (pl. kétszeres cérnázásnál "Z/S/Z" az optimális). A varrócérnák fajtái A textilanyagok gépi varráshoz alkalmazott főbb típusok:

használatos terjedelmesí− tett poliészter cérnák, − ún. univerzális cér− nák, amelyek "magból" és "körülfont−részből" épül− nek fel, pl. − poliészter filament mag pamuttal körbefonva, cérnázva (a pamut részben akadályozza a tű okozta túlzott felmelegedést), − poliészter filament mag, poliészter vágott szállal körülfonva, cérnáz− va. A varratokat érő igénybevételekről

− az ún. puha (soft) cérnák nyújtott vagy fésült fonalágakból állnak, két− ill. háromágúak, egysze− res cérnázással állítják elő; az alapfonal/cérna sodrat−iránya "S/Z", felületük matt, − a fényezett (glacé) pamut cérnákat mercere− zéssel nemesítik, sima felületüket a fésült fonalága− kon kívül a perzselés és paraffinozás biztosítja; szin− tén két− vagy háromágúak, egyszeres cérnázással állítják elő; sodratirányuk hasonlóan "S/Z". A szőr− me− és bőrvarró cérnák fényesek (fésült fonal, pa− raffinozás), általában többszörös cérnák, pl. "Z/S/Z" sodratiránnyal, A gépi varráshoz használt cérnákon kívül a kézi hímző (6−12 ágú, kétszeresen cérnázott fényes ter− mékek) a horgoló és kötő (a horgoló általában 2 x 3 ágú, a kötő egyszeres 3 ágú) cérnák ismertek. Alapanyagot tekintve legelterjedtebbek a külön− böző poliészter cérnák, így pl. − pamutfonási eljárással készült poliészter vágott szálból előállított, nagy szilárdságú 2 − 3 ágú cér− nák, − poliészter végtelen szálkötegből (multifilamen− t) gyártott, főleg bőr− és műszaki termékek varrásá− hoz használt, extra nagy szilárdságú cérnák, − gépi hímző cérnák (általában a telt hímzést biztosító 3 ággal) nagy fényességű poliészter végte− len szálból, − kötött kelmék, elasztikus szövetek varrásához

A használat (viselés, kezelés) során a varratot párhuzamos ill. merőleges irányú húzások, ezen kívül koptatások és a tisztítás során fellépő vegyi és me− chanikai hatások, hőigény− bevételek (szárítás, vasa− lás) érik (pl. egyes konfek− cionált termékeket tekint− ve): − nadrágnál a belső szár− ill. farvarrások, − zakónál az oldal− ill. ujjabevarrások, − szoknyánál az oldal− ill. bélésbevarrások, hú− zózár körüli varratok igénybevétele a legnagyobb. A varratminőség meghatározó tényező, mint minden "minőségügyi kategória", ennél is lényeges a megfelelés kérdése (műszaki előírásoknak, hasz− nálati követelményeknek, általános− ill. rejtett vevő− igényeknek). A varratminőség több varratjellemzővel definiál− ható, így − varrat−szilárdság (a cérna esetében az ún. hu− rokszilárdság), amely a párhuzamos− ill. merőleges varrat− ill. varrásszilárdságot jelenti, továbbá a ru− galmasság; − fiziológiai kritériumok (a viselési komfortot ne gátolják az összeerősítések, a cérna ne irritálja bőrt, a varrat annyira legyen behúzva a kelmerétegek vastagságába, hogy a varratnál ne következzen be felületi bőrsérülés) − esztétikai követelményeket tekintve, fontos a varrások simasága, egyenletessége, lényeges a ráncmentes illeszkedés, és természetesen a színes kelmefelületek színével harmonizáljon a varrócérna színe.

A varrat−szilárdság, mint egyik megha− tározó tényező A bevezetőben már láttuk, hogy a konfekcioná− lás során a varrat állítja vissza a kelme folytonossá− gát, így el kell érni, hogy a varratokkal összeerősí− tett részek szakítóereje és nyúlása a kelme azonos tulajdonságaival közel megegyező legyen. A szilárd− ság meghatározása többféle módon végezhető, pl. − a varrattal párhuzamosan fellépő húzó−igény− bevétel hatására, az elszakadáskor bekövetkező legnagyobb húzóerő a varrat szakítóerő (ennek hosszegységre vonatkoztatott fajlagos mutatója a varratszilárdság); amennyiben a varrat kis rugal− masságú, úgy a kelme nyúlási szakaszában bekö− vetkezhet az öltések felpattanása, a cérna szakadá− sa (egyértelműen káros és így kerülendő jelenség), − a varrat irányára merőlegesen ható húzó− igénybevétel elszakadáskor mért legnagyobb értéke a varrás szakítóerő (hosszegységre viszonyított faj− lagos mennyisége a varrásszilárdság); a vizsgálat le− folytatása során akkor áll fenn valós állapot, ha sza− kadás az öltések összekapcsolódási részeinél követ− kezik be (a varrás mentén elszakadó kelme észlelé− sekor varratmenti szakítóerőt ill. varrásszétcsúszta− tó erőt kell vizsgálni). Általános szabály, hogy a kelme szakítóerejének 60−90 %−át ne lépje túl a varrásszilárdság, ellenke− ző esetben a varrással járó kelmesérülések, ill. az ún. "öltéshurkoknál" halmozódó feszültségcsúcsok varratmenti szilárdságveszteségek okozói lesznek. Kerülni kell a kelme szilárdságánál nagyobb varrás− szilárdságot, erre a tervezés és kivitelezés során meghatározóan ügyelni kell. A varratnyúlás az egyik legfontosabb tartóssági tényező, hiszen a párhuzamos húzó terhelésre a varrat nyúlással tud reagálni. Az átmeneti ill. részle− gesen vagy véglegesen fennálló hossznövekmény a varrat szerkezeti jellemzői engedte mozgásból, ill. a varrócérna nyúlásából tevődik össze. (A terhelés megszűnte után eltűnő nyúlás a rugalmas nyúlás, a később megszűnő a késleltetett, a terhelés meg− szűnte után véglegesen fennálló pedig a maradó nyúlás; utóbbinál a cérna nem nyeri vissza eredeti helyzetét). A maradó cérnanyúlás a varrat meglazu− lásával jár, rugalmas varratnyúlás és maradó kelme− nyúlás esetén a varratkép ráncos lesz. A húzóerő ha− tására megnyúló kelmét nem követő varrat esetén varratszakadás következik be, a varratra merőleges nagy húzóerő a cérnaágak összekapcsolódási helye− inél varrászakadással jár. A szintén merőleges igénybevételnél az arra hajlamos kelmék varrat− menti fonalcsúszása− vagy végső esetben a textilfe− lület fonalainak szakadása jelenthet rendkívül drasztikus minőségromlást. Az iménti rövid felsorolásból jól kitűnik, hogy a használat közbeni húzó−igénybevételekre történő reagálás milyensége dönti el, hogy bekövetkezik−e

27

a termék egészére kedvezőtlenül kiható varrat−mi− nőségromlás. A varratok elhasználódását befolyásoló tényezők A konfekcionált termékek használati értékét alapvetően befolyásolják a varrat− ill. varrásszilárd− ság csökkenése, a varrat kopással szembeni ellenál− lása, valamint a gondozás (a tisztítás nedves ill. szá− rító műveletei, a vasalással járó hőhatás körülmé− nyei) varratra gyakorolt gyengítő hatásai. A húzó−igénybevétel hatásait korábban megis− mertük, most néhány, a kelmefelületek összeerősí− tésével járó szilárdsági− és rugalmassági tényezővel foglalkozunk: − a varrástípus a kelmerészek összeillesztését, a behajtás módját, a varratok kialakítási fajtáit, az összeerősítendő kelmevastagságot foglalja magá− ban (befolyásolja a felhasznált cérna mennyiségét, hatással van az "öltéshurok" menti erőeloszlásra), − az öltéstípus közismerten a cérnaágak kapcso− lódási szerkezetét jelenti, így a varrat szilárdságát és nyúlását legjobban "behatároló" jellemző (pl. a huroköltés nagyobb szilárdságú, de kevésbé rugal− mas varratot ad, mint a láncöltés...). A cérna feszes− sége, a cérna−fékezőerő mértéke szintén befolyásol− ja a szilárdságot ill. nyúlást (az optimálisan lazább cérnavezetés kompenzálhatja a cérna kedvezőtle− nebb nyúlási jellemzőit; az erős fékezés viszont a nyúlás egy részének elvesztésével jár, főleg a nagy nyúlású cérnák esetében) − az öltéssűrűség nemcsak a cérna felhasználási mutatójára és a varrás termelékenységére hat, ha− nem a szilárdságra is, a varratmenti fonalcsúszásra a növelés kedvezően hathat, ugyanakkor a kelme− sérülés fokozódik (pl. 10 %−os öltéssűrűség csökke− nés 10 %−os varrat szilárdságesést okoz; növelt öl− téssűrűségnél kisebb a kelmerétegek összenyomó− dása, továbbá a hosszabban bekerülő cérna fokozza a varratnyújthatóságot; magasabb öltéssűrűséggel kedvezőbb erőeloszlás is elérhető, így mérséklődik a varratmenti fonalcsúszási hajlam) A tárgyaltakból egyértelműen látszik, hogy a varrócérna− és a varrat szilárdsági tulajdonságai nem azonosak. A varrás közbeni igénybevételek veszteséget okoznak, továbbá a cérna a varraton belüli elhelyezkedéssel hurokszilárdsági húzóterhe− lést vet fel. A varrás irányára merőleges, ún. varrás− szakítás − a huroköltés esetén a hurokszakítás − sze− rint jellemezhető. A varrás szakítóerejére így a var− rócérna szakítóereje, az öltéssűrűség és az öltéshu− rok alakzata van döntő befolyással (utóbbi a cérna− ágak hajlásszögével ill. annak változásával fejezhe− tő ki). A kelmejellemzők, azaz a felületképzéshez felhasznált fonalak ill. a kelmeszerkezeti tulajdon− ságok meghatározó módon hatnak az összeerősítés tartósságára. A varrás okozta kelmesérülések nega−

28

tív hatása a használat elején "érvényesül", ez eszté− tikai− és használati értéket befolyásoló tényezőkben egyaránt megnyilvánul. A koptatás varratminőségre gyakorolt hatása attól függ, hogy az összeerősítési helyek ill. a kelme kopásállósága közel azonos−e. A varrás kopásállóságát az összeillesztésen és az öl− téstípuson kívül a varratnak a terméken belüli elhe− lyezkedése is befolyásolja, nem utolsó sorban pedig, a cérna koptatási jellemzői (finomság, fonalág− szám, sodratszám). A textiltermékek gondozása (tisztítással össze− függő nedves kezelések, hőhatások, mechanikai igénybevételek) során fellépő, a varratot gyengítő hatások a következőkkel jellemezhetők: − a magasabb hőmérsékletű mosás során a na− gyobb nedvesség felvételű, pl. pamutcérna duzzad, és így hosszirányban zsugorodik, a hosszcsökkenés varratráncosodást okoz; az újabb meleg − nedves kezelés miatt a varrat merevedik (az öltéshurkok− ban bekövetkező keményedés következtében), a rugalmatlan "összeerősítés" a textilanyag nagy igénybevételét hozza magával (a kis nedvesség fel− vételű, pl. poliészter cérna nedves zsugorodása ele− nyésző), − a vasalás műveleténél fennálló hőhatás, a ned− vesség és a nyomóerő szintén hatnak a cérna ill. varrat tulajdonságaira. (Pl. poliészter cérnánál 180 fok felett lágyulás ill. fokozatos szakítóerő−csökke− nés lép fel, majd hűtést követően a cérna szinte tö− rékennyé válik; a poliészter magból és azt körülve− vő pamutköpennyel képzett cérnáknál sem jelent extra védelmet a természetes szál jelenléte − mert nem fedi el teljesen a szintetikus ágat − így a hő− igénybevétel a tiszta poliészter cérnával szinte meg− egyező). A varrási hőhatás ellen védő impregnáló− szerek nem mosásállók, így a mosást követő vasa− lásnál ezen védelemmel nem lehet számolni; termé− szetesen a termékhez kötelezően csatolt kezelési ábrák vasaló jelképében szereplő pontok tartalmát betartva a hiányosság elkerülhető, hiszen a megen− gedett hőmérsékleten adott talpnyomás és idő hatá− sára nem következik be a kritikus termikus hatás el− érése, amely a szilárdsági és rugalmassági tulajdon− ságokat drasztikusan lerontja. Megjegyzésként: A cérna különböző vegyi− és mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóképességét a kezelési jelképsor ("textil−kresz") egyes szimbólumai szerinti "engedé− lyezett" körülményeknek megfelelően kell figye− lembe venni (különböző nedves kezelések, klóros fehéríthetőség, vasalhatóság a gőzöléssel együtt, vegytisztíthatóság ill. szárítás állapotjelzői). A varrásbiztonságról kivonatosan A varrásbiztonság, mint műszaki tényező− ill. mi− nőségi kategória úgy jellemezhető egyszerűen, hogy a szükséges varrat valamennyi öltése elkészül és ezek kivitelezése az elvárásoknak maradéktala−

nul megfelel (pl. a tervezett esztétikai és fizikai kri− tériumoknak való tökéletes megfelelés). A követel− ményeknek alapvetően igazodniuk kell a termék rendeltetésével, használatával összefüggő igénybe− vételekhez, a nem−megfelelőségek a minősítő té− nyezők vizsgálatával szűrhetők ki. A legelterjedtebb huroköltést elemezve néhány fontosabb, varratbiz− tonságra ható tényező: − a varrat külső képe, − a varrat rugalmassági jellemzői, − a varratszilárdság szintén fontos ismert köve− telmény. A varrásbiztonság eléréséhez számos tényezőt kell figyelemmel kísérni, ügyelve a helyes beállítá− sokra, a kölcsönhatások elvárt alakulására, így töb− bek között: − a varrótű és cérna helyes "kapcsolatának" meg− valósítása, − a cérna és a különböző gépelemek (vezető, cérnafék, fonalhúzó, hurokfogó, stb.) optimális be− állítása, − a "leszorító−talp ill. kelmetovábbító és a kelme kapcsolata fontos befolyásoló tényezők (pl. fontos a kis talptömeg, a kelmetovábbító kis távolságban va− ló emelkedése a tűlemez fölé, stb.) − a varrótű−kelme kapcsolat vizsgálata a tű be− hatoláskor ért kelme igénybevétel ill. a kelme "rea− gálásából" keletkező tű igénybevétel meghatározá− sával hajtható végre. Befejezésként... A címben "Hogy bírjuk cérnával!" felszólító mód szerepelt, a cikkben leírtak talán választ adtak a "hogy bírjuk cérnával?" kérdésre is. A varrócérnák fajtái és jellemzőik, a varrat tönkremenetelét okozó igénybevételek, a varrásbiztonságot garantáló té− nyezők számbavétele, mind−mind arra irányult, hogy a konfekcionált termékeknél a "varrással tör− ténő összeerősítés" valóban úgy "állítsa vissza a kel− me folytonosságát", hogy ne következzen be "ked− vezőtlen változás" (sem a gyártás, sem a viselés− gondozás során). Mint fogyasztók, számos kellemet− len történettel emlékezhetünk egy−egy megélt ese− ményre, amikor a kedvelt termék varratai nem a kí− vánalmaknak megfelelően állták a hétköznapok próbáját... (s nemcsak a "KGST−piac" portékái között fordul elő ilyen jellegű, bosszantó hiba). A téma szerteágazósága, a folyamatokban előforduló "nagyszámú szereplő", adott elemek és tényezők kölcsönhatása, az anyagok megválasztása (cérna, tű, stb.), az anyagvizsgálatok, és számos egyéb kér− déskör mélyreható, szakszerű elemzése, a megfele− lő személyi és tárgyi feltételek kialakítása mind ar− ra irányul, hogy a konfekcionált termék teljes élet− ciklusában kifogástalanul funkcionáljanak a varrá− sos összeerősítések.

INHALTSVERZEICHNIS Per is not dangerous _____________________________________1 A TEXTILIPARI MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS EGYESÜLET TEXTILTISZTÍTÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA *** Szerkeszti: A Szerkesztő Bizottság Főszerkesztő: dr. Bakó Gábor Tel.: (36−1) 216−4977 E−mail: [email protected] A Szerkesztő Bizottság Tagjai: dr. Solt Antal alapító szerkesztő, Boldizsár Jánosné olvasó szerkesztő, Csillag György, dr. Deme Tibor, Elterné Szécsi Margit, Erdélyi Tibor, dr. Ivanovics Iván, Ziffer Ottó, dr. Zsulán Ágnes Megjelenik: negyedévenként Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1371 Bp. Pf.: 433 Telefon: (36−1) 201−8782, Fax: (36−1) 201−8782 Hirdetésfelvétel a főszerkesztőnél. Készült: 1000 példányban ISSN 0133–4867 F. k.: Lakatosné Győri Katalin

Hámori István Péter: Where are the impish of our profession? ____2 Dr. Deme Tibor: What's news in the new washing machines? ____4 Szalay Attila: Which one shall I choose? _____________________7 Dr. Deme Tibor: Thermal oil in the Laundry business __________10 „Green” cleaner ________________________________________11 Maximum output_______________________________________12 Desinfection, cleaning agents and microbiological additives in a hygienic Laundry plant ______________________________13 Spot removal, typical spotting agents _______________________13 Komlós Sándor: Press review _____________________________24 Kutasi Csaba: …How we keep on _________________________26

Készült: Pende Print Nyomdaipari Kft. Nagykőrös, Örkényi út 13. Tel./Fax: 53/356−650 Web: http://pende.ini.hu E−mail: [email protected] Felelős vezető: Kőházi Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS Nem ártalmas a perklóretilén ______________________________1. Hámori István Péter: Wo sind die Spieler der Putzerei?__________2 Hámori István Péter: Hol vannak már a szakma huncutjai? ______2. Dr. Deme Tibor: wie sind die neuen Waschmaschinen?__________4 Dr. Deme Tibor: Milyenek az új mosógépek?_________________4. Szalay Attila: Welche soll es sein? __________________________7 Szalay Attila: Melyiket válasszam? _________________________7. Dr. Deme Tibor: Thermische Öle in der Textilreinigung ________10 Dr. Deme Tibor: Hőközlő olaj a textiltisztításban _____________10. „Grüne” Textilreiniger___________________________________11 „Zöldebb” tisztítók _____________________________________11. Spitzenleistung ________________________________________12 Csúcsteljesítmény______________________________________12. Desinfektion, Waschmitteln und Mikrobiologische Fertőtlenítés, mosószerek és mikrobiológiai adalékanyagok a higiénikus mosodákban _______________________________13.

Additive in einen hygienichen Wascherei____________________13

Folttisztítás − folttípusok textilanyagokon ___________________13.

Flecken Entfernung − Flecken Typen _______________________13

Komlós Sándor: Lapszemle ______________________________24.

Komlós Sándor: Presseschau _____________________________24

Kutasi Csaba: ...Hogy bírjuk cérnával ______________________26.

Kutasi Csaba: …Wie geht es weiter mit uns _________________26