A választásokról Egy szervezet ereje, életképessége abban is megmutatkozik, hogy - vezetıi testületeinek megújítása nem okoz törést a szervezet "üzemszerő" mőködésében; - biztosított a folyamatos személyi "hozzáigazítás" a rendszeresen változó feladatokhoz. Szervezetünkben ezek több-kevesebb sikerrel teljesülnek is: - "menetrendszerő" a változás a vezetı testületekben: az ügyvivık és a megyei elnökök szinte teljesen kicserélıdtek az elmúlt 25 év alatt; - kevésbé sikeres mindez az elnöki pozíció esetében: itt a 25 év alatt nem volt váltás… Szerencsére az "alapító atyák" megfelelı korlátot építettek az Alapszabályunkba, amely most már elkerülhetetlenné teszi az egyébként is idıszerő cserét ezen a poszton is. (Megjegyzés: felvetıdött az ÜT ülésén és a megyei elnöki értekezleten is az Alapszabály módosításának lehetısége, de ez egy komoly szervezet, és nem személyre szabja az elvi dokumentumát…) Az ÜT a megyei elnöki értekezleten Nagy Kálmánt bízta meg a Jelölıbizottság – választási szabályzat szerinti – megalakításával és a jelölés elıkészítésével; javaslatokkal is hozzá lehet fordulni.
Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Ügyvivı Testület 1068 Budapest, VI. ker., Városligeti fasor 10.
Kollégium Nevelıtestülete Tisztelt Kollégák! Az Ügyvivı Testület - az Alapszabálynak megfelelıen - összehívja a Választmányt
2015. április 24-én (pénteken) 10.00 órára. (Az ülés helye: Budapest, Városligeti fasor 10.)
A tervezett napirend: 1. Beszámoló a Választmány legutóbbi ülése óta végzett munkáról, a Szövetség helyzetérıl külön is: - a Szövetség gazdálkodásáról - a 2014. évi beszámoló, ill. a 2015. évi terv - a Számvizsgáló Bizottság jelentése - a területi szervezetek tevékenységérıl - a Kollégiumi Diákszövetséggel való együttmőködésrıl - a szervezeti egységek eredményeirıl
Területi elnökök A területi vezetési szerkezetet a szervezetek maguk alakítják ki, a helyi igényeknek megfelelıen: - területi elnököt mindenképpen kell választani (képviseleti funkció, szervezés, információ); - további tisztségek létesíthetık (helyettes, szervezeti, ifjúsági felelıs, sajtó-munkatárs, stb.). A Választmány csak az elnök megerısítésére jogosult. E jogának értelme: közbeléphet, ha egy szervezet eltér a Szövetség alapelveitıl.
Ügyvivı Testület – a jelenleg érvényes munkamegosztás: A Szövetség képviselete, az ÜT munkájának szervezése Külsı kapcsolatok, az elnök helyettesítése Gazdasági, adminisztrációs ügyek Szervezeti ügyek, területi szervezetek Szakma-politika, szakmai érdekvédelem Szakmai kérdések, fejlesztés, rendezvények Ifjúsági ügyek, Kollégiumi Diákszövetség Sajtószervezés, -kapcsolatok, protokoll
Horváth István
Ringhofer Ervin Pethes Zoltán Deák Erika Benda János Szallár Csabáné Fuchsné Hattinger Zsuzsanna Gulyás Béla
Szervezeti egységek: A Választmány dönt az alapításról, az Ügyvivı Testület jelöli ki az ellátandó feladatot, és adja a vezetıi megbízást, a szervezetet és a mőködési rendet az egység maga határozza meg. 'Kardos-emlékérem' Kuratóriuma (szakmai elismerés) dr. Csépe György elnök 'Kollégium' c. újság (szakmai, kommunikációs fórum) Benda János fıszerkesztı Kollégiumi Akadémia (továbbképzés, akkreditáció) dr. Benedek István képzésvezetı Kollégiumi Jogi Csoport (kollégiumi szabályozás) Nagy Kálmán csoportvezetı
Társult szervezetek: Más szervezetek keretében mőködı, ott a Szövetséget – meghatározott feltételek mellett, visszavonásig – képviselni jogosult, szervezetileg független csoportok: Kollégiumi Szakosztály a Magyar Pedagógiai Társaság részegysége Önfejlesztı Kollégiumok Tagozata az Önfejlesztı Iskolák Egyesületében Kollégiumi Szekció az Arany János Tehetséggondozó Program keretében Kollégiumi Tehetségsegítı Tanács a Nemzeti Tehetségsegítı Tanács tagjaként Az erıs, hatékony szervezet alapvetı eszköze a kollégiumok érdemi, szakszerő képviseletének. A meggondolt, sikeres választás pedig a szervezet további megerısítését szolgálja.
Budapest, 2015. március 30.
Horváth István
2. 3. 4. 5.
A következı idıszak feladatainak meghatározása Az Ügyvivı Testület megválasztása, a területi elnökök megerısítése A "Kardos László emlékérem" átadása Egyebek
A választmányi ülésig a következı ütemezést javasoljuk: ápr. 14-ig ápr. 22-ig
a kollégiumok vitassák meg a napirendi pontokat, és válasszák meg a területi választmány ülésére küldött képviselıjüket; a megyék és a fıváros tartsák meg a területi győléseket, és delegáljanak tagokat az országos választmányba (területi szervezetenként 3 fı); válasszák meg, hogy közülük ki képviseli a területet a jelölıbizottságban; a területi elnök választását, ill. megbízatásának megújítását is tőzzék napirendre; a tagozatok hasonló módon járjanak el (delegálás a Választmányba: 1 fı).
Kérjük az elızı Választmány tagjait, az intézményvezetıket, hogy közremőködésükkel segítsék a Szövetség területi, tagozati elnökeit a fenti rendezvények megszervezésében (helyszín, idıpont, értesítés, stb.)! Támogatásukat, munkájukat elıre is köszönjük! Mellékeljük az áttekintést az ügyvivık eddigi munkájáról, a Szövetség helyzetérıl, s néhány gondolatot a választásokról, a további teendıkrıl. Kérjük a területi szervezetek és a tagozatok elnökeit, hogy a megyei, fıvárosi, ill. tagozati győlések helyérıl és idıpontjáról tájékoztassák az ügyvivıket! Sikeres tanácskozást kívánunk! Az Ügyvivı Testület nevében: Budapest, 2015. március 30. _____________________ Horváth István elnök
A 2014. április 11-én tartott Választmányi ülés óta végzett munka áttekintése 1. Az elmúlt idıszak legjelentısebb eseményei: - a beszámolási idıszak alapvetıen a nevelési-oktatási rendszer tervezett átalakításával kapcsolatos várakozások jegyében telt el: - szervezetünk a legfontosabb kollégiumi kérdésekben elıre kidolgozott javaslatokkal, "ugrásra készen" várta a jogszabály-módosításokat: - a kollégiumok önkormányzati (rendszeridegen) mőködtetésének megváltoztatása, - a rászoruló diákok kedvezményes étkeztetésének kiterjesztése a középfokra, - a kollégiumi autonómia biztosítása az állami fenntartási rendszeren belül, - ezzel is összefüggésben a kollégium megtartása a nevelési-oktatás rendszerében; - a hosszú várakozás után megindult változások egyelıre nem váltották be a hozzá főzött reményeket: - még mindig sok a bizonytalanság és a tisztázatlan kérdés, kollégiumi területen is, - a számunkra alapvetı kérdésekben sikerült fenntartani a korábbi konszenzust a legfontosabb szereplık között (tárca, parlamenti szakbizottság, fenntartók), - ugyanakkor még nincsenek tervek sem a konkrét jogszabály-módosításokról; - az idén is valamennyi, a nevelési-oktatási rendszer átalakítását célzó törvény- és rendelettervezetrıl véleményt és módosító javaslat-csomagot készítettünk: - a vélemény kialakításába minden alkalommal bevontuk – a megyei elnökökön keresztül – a kollégiumokat is, melynek eredményeképpen sok értékes ötletet kaptunk; - a területi elnökökkel kibıvített konzultációt szerveztünk a szaktárca köznevelési államtitkárságának képviselıivel a kollégiumot érintı változtatások szükségességérıl; - a kollégiumi pedagógusok elismerésére szolgáló kitüntetés visszaállítása ügyében bírjuk az oktatási jogok biztosának egyértelmő támogatását; - az önkormányzatokkal az idén is "permanens" vitában álltunk a kollégiumok mőködtetése ügyében; sok helyen a mai napig nem rendezıdtek a "hatásköri" viták, a központi szabályozás pontosítását egyelıre nem sikerült elérni; - szakmai napokat szerveztünk, melyeken az alábbi témákon túl mindig teret kapott az innovatív kollégiumok jó gyakorlatainak bemutatása is (az elsıt az érdeklıdık nagy száma miatt két alkalommal is megrendeztük): - a pedagógus minısítési rendszer kollégiumi specialitásai, értelmezési kérdések, - felkészülés a kollégiumok törvényességi ellenırzésére, intézményi feladatok, - az oktatási jogok helyzete, különös tekintettel a kollégiumok tevékenységére; - 'Kollégium – 2014' címmel, a változásokra való felkészülés jegyében szerveztük meg a kollégiumi konferenciát Budapesten, melynek fı témái voltak: a nevelés-oktatás rendszerének korrekciója, a kollégiumi belsı és külsı értékelés tapasztalatai, a kollégiumi fejlesztés kérdései, a szakmai innováció; - a kiváló munkát végzı kollégiumi pedagógusok munkájának állami elismerése érdekében az idén is felterjesztéseket készítettünk; - a Kollégiumi Diákszövetség tevékenységének átszervezésérıl elvi döntés született: a szervezet a jövıben Szövetségünk ifjúsági tagozataként kíván tovább mőködni; - a szervezık és a résztvevık lelkesedésébıl a "Legügyesebb kollégista" diákvetélkedıt az idén is megszerveztük, a rendezést a kiskunfélegyházi Kossuth Kollégium vállalta.
2. Az alábbi 'statisztika' a napi, konkrét teendık sőrőségét jelzi: (A zárójelben lévı számok a tárgyalási, tanácskozási alkalmak számát jelentik.)
- a széles "palettájú" parlamenti szakbizottság kevesebb oktatási tárgyú témát tárgyalt (20), a pártok oktatási mőhelyei csökkentett, "választási üzemmódban" mőködtek (5); - jelentısen lecsökkent a kormányzattal való közvetlen egyeztetések száma (4), megnıtt viszont az elektronikus vélemény- és javaslatkérések mennyisége (15); - a szakszervezeti együttmőködés az egyesülés "megtorpanása" miatt visszaesett (28), ezen belül továbbra is kiemelt szerepet játszik a Pedagógusok Szakszervezete (21); - a szakmai szervezetekkel való kapcsolat további visszaesést mutat (8), ami nyilván nem független a civil szféra általános válságától (átpolitizálódás, ill. anyagi gondok); - az önkormányzati szövetségekkel nincs érdemi együttmőködés (2), az egyes önkormányzatokkal is csak a mőködtetés, ill. étkeztetés ügyében kerültünk érintkezésbe (7); - az ügyvivı testület 'valóságos' (6) üléseinek számát tovább csökkentettük (6, ebbıl is 3 konkrét ügyben, szőkített létszámmal), az elektronikus forma a meghatározó; - a területi elnököket – a rendezvények mellett – egy értekezletre, és egy minisztériumi konzultációra hívtuk össze, a kapcsolattartás fı formája az elektronikus körlevél (21); - ezek mellett az ügyvivık számos helyi/megyei/regionális kollégiumi fórumon (7), szakmai rendezvényen (8), fenntartói/mőködtetıi tárgyaláson (8), a helyi (9) és az országos (2) médiában képviselték a Szövetséget, készítettek szakmai véleményt (5) kollégiumi kérdésekrıl.
3. A szervezet mőködésének kérdéseirıl: - a mőködés minimális feltételeit a szakmai programok bevétele biztosítja; pályázati forrás nem volt, a tagdíj-bevétel lecsökkent; ilyen körülmények között a költségvetési egyensúly bármilyen szigorú, takarékos gazdálkodás mellett sem biztosítható; - az egyes szervezeti egységek is csak a nehéz körülményekhez igazodva mőködtek: - a kollégiumi média (újság, honlap) technikai költségeire sincs pályázati forrás; az újság esetén csak az elektronikus forma jöhet szóba, ezt lehet "felfejleszteni"; - a Kollégiumi Akadémia – a továbbképzési normatíva hiánya miatt – új képzést nem indított; bevételt csak a szakmai napok szervezésével tud produkálni; - a Kardos-kuratórium tevékenységéhez szükséges anyagi forrásokat a Szövetség biztosítja; az állami kollégiumi elismerés megszőnésével szerepe különösen fontos lett; - a Jogi csoport a jelentısen megnıtt igények közepette magas szakmai színvonalon látja el feladatát, a vezetıre háruló terhek további segítık bevonását igénylik; - a társult szervezetek (Kollégiumi Tehetségsegítı Tanács, MPT Kollégiumi Szakosztálya, ÖIE Kollégiumi Tagozata) szőkülı lehetıségeik ellenére is megjelenítették a kollégiumi érdekeket, így területükön továbbra is jogosultak a Szövetség képviseletére; - továbbra sem jut elég idı és energia a PR-tevékenység javítására, a dokumentáció (archiválás, igazolványok, szabályzatok, stb.) megújítására. Összegezve: a Szövetség minden nehézsége ellenére, a civil mozgalom számára nem kedvezı társadalmi környezetben is talpon maradt, és érdemi tevékenységet végzett; ez a szakma, a kollégiumi pedagógusok támogatásának köszönhetı, és erre az erıre a megújuló vezetésnek is nagy szüksége lesz… Az Ügyvivı Testület megbízásából: Budapest, 2015. március 30.
Horváth István elnök
A 2011. április 15-én tartott Választmányi ülés óta végzett munka áttekintése 1. Az elmúlt időszak legjelentősebb eseményei: - az év a kollégiumi szakmát (is) kiemelten érintő jogszabályalkotás jegyében telt el: - megszerveztük a nevelési-oktatási rendszer működését meghatározó (szakmai és önkormányzati) koncepciók, törvény-tervezetek országos véleményezését, vitáját; - minden változathoz elkészítettük a tárca és a parlament oktatási bizottsága számára az észrevételeinket, javaslatainkat tartalmazó dokumentumokat; - a tervezetek parlamenti vitájához konkrét módosító indítványokat készítettünk, melyek benyújtásához minden esetben találtunk együttműködő képviselőket; - jelentős eredmény, hogy javaslatainkat a parlament szakbizottsága is támogatta, és az országgyűlési végszavazáson minden fontos indítványunk elfogadásra került; - a fenntartói rendszer tervezett átalakításával kapcsolatban – a Választmány által megerősített – állásfoglalás kiadásával tettük egyértelművé a Szövetség álláspontját, és ezt képviseltük következetesen mind a tárcával, mind a különböző politikai formációkkal, mind a szakmai és szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaink, vitáink során; - a társadalom súlyos problémáinak kezelése ügyében – a kollégiumok szerepének hasonló megítélése alapján – együttműködést alakítottunk ki a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal, a kollégiumi hálózat fejlesztése érdekében; - ugyanezen célból a Szövetség – minden lehetséges fórumon – megerősítette elkötelezettségét az Arany János programok folytatása mellett, jelezve: kívánatosnak tartja azok kiterjesztését, kedvező tapasztalatainak hasznosítását a kollégiumi pedagógiában; - kemény harcot folytattunk az önkormányzatokkal az állami átadás előtti kollégiumi épület-kivonás (vagyon-kimentés) megakadályozása érdekében; a küzdelem általában ott volt sikeres, ahol a helyi szakmai erők is megmozdultak és egységesek voltak; - a Kollégiumi Tehetségsegítő Tanács tevékenységének köszönhetően újraindult a pályázati rendszer; az újrakezdés nehézségének tudható be, hogy nem készült rá alaposan a szakma, így a szokásos többszörös "túljegyzés" most várhatóan elmarad; - a költségvetési törvény vitájának előkészítéseként – a parlament illetékes bizottságai számára – az idén is elkészítettük a felmérést a kollégiumok finanszírozási adatairól; a gazdasági válság és a finanszírozási modellváltás körülményei között érdemi változást nem lehetett elérni, ennek inkább csak a jövőben lehet jelentősége; - 'Kollégium – 2011' címmel, a kollégiumi feladatoknak – az új szabályozás tükrében való – áttekintése céljából konferenciát rendeztünk Esztergomban; a rendezvény fő témái voltak: a nevelési-oktatási rendszer szabályozásának alapelvei, a kollégiumi szabályozás stratégiai kérdései, a kollégium, mint társadalmi esély és a szakmai innováció; - a minőség középpontba állítása céljából, a kiváló kollégiumi pedagógusok elismerése érdekében idén is felterjesztéseket készítettünk, ill. folyamatosan részt vettünk a kitüntetések előzetes véleményezését végző szakmai kuratórium tevékenységében; - ebben az évben is támogattuk Kollégiumi Diákszövetség tevékenységét, mindenekelőtt a Kollégiumi Diáktalálkozó és a diák-önkormányzati vezetők képzésének megszervezését, melynek otthont újra a DBK Aranypart Kollégiuma adott, Siófokon; - ismét megrendeztük – felmenő rendszerben – a "Legügyesebb kollégista" diákvetélkedőt, az országos döntő házigazdája ezúttal a kalocsai Hunyadi János Kollégium volt.
2. Az alábbi 'statisztika' a napi, konkrét teendők sűrűségét jelzi: (A zárójelben lévő számok a tárgyalási, tanácskozási alkalmak számát jelentik.)
- a parlamenti jelenlét "csúcsot" döntött, elsősorban a szakbizottságot érintette (28+4), az egyes pártok oktatási műhelyeivel kiegyensúlyozott viszonyra törekedtünk (9); - jelentősen nőtt a kormányzattal való egyeztetések száma (15), ebben a meghatározó Nemzeti Erőforrás Minisztérium (8) mellett a kapcsolatbővülés is szerepet játszott (5); - a szakszervezeti együttműködés (26) jellemzően az oktatás területére koncentrálódik, kiemelt partner továbbra is a Pedagógusok Szakszervezete (20); - a szakmai szervezetekkel konstruktív – néha éles – vitákat folytattunk az átalakulásról (26), némileg fejlődött a közös tevékenység a szakmai-tudományos műhelyekkel (5); - az önkormányzati szövetségekkel alacsony szintű az érintkezés (3), az egyes önkormányzatokkal való "kapcsolatba-lépést" alapvetően a konfrontáció jellemezte (13); - az ügyvivő testület – a tavalyihoz hasonlóan – 'valóságos' (8), elektronikus (8) üléseket, emellett – a feladatnak megfelelően szűkített – célmegbeszéléseket (8) tartott; - a területi elnökök – az országos rendezvények mellett – egy hagyományos tanácskozáson vettek részt, a kapcsolattartás alapvetően itt is az elektronikus formákra épül; - mindezen túl az ügyvivők számos helyi/megyei/regionális kollégiumi fórumon (10), szakmai rendezvényen (7), fenntartói tárgyaláson (11), a helyi (12) és az országos (5) médiában képviselték a Szövetséget, készítettek szakmai véleményt (11) kollégiumi kérdésekről (vezetői pályázat, helyi koncepció, szakértői megbízás, stb.).
3. A szervezet működésének kérdéseiről: - a működés feltételeinek biztosítását nagyon megnehezítette a pályázati források jelentős beszűkülése; a szigorú, takarékos gazdálkodásnak és a szakmai tevékenységek bevételeinek köszönhetően mégis lehetővé vált a tavalyi szerény tartalékok megőrzése; - az egyes szervezeti egységek a változó körülmények ellenére betöltötték szerepüket: - a kollégiumi média (újság, honlap) technikai költségei harmadik éve teljes egészében a Szövetséget terhelik; léte, fejlődése a szerkesztők lelkesedésének eredménye; - a Kollégiumi Akadémia megtette az előkészületeket az új helyzetből adódó feladatok teljesítésére; tevékenységét nehezítette a továbbképzési normatíva elvonása; - a Kardos-kuratórum betölti fontos hivatását, s a tagok hosszú távú megbízásával ez tovább erősödhet; a kitüntetés anyagi forrásait továbbra is a Szövetség biztosítja; - a Jogi csoport (tekintettel a színvonalas szolgáltatásai iránti igény növekedésére) jelentős bővítést hajtott végre, és eredményes munkamegosztási rendszert alakított ki; - a társult szervezetek (Kollégiumi Tehetségsegítő Tanács, MPT Kollégiumi Szakosztálya, ÖIE Kollégiumi Tagozata) saját területükön eredményesen jelenítették meg a kollégiumi érdekeket, és továbbra is méltók a Kollégiumi Szövetség képviseletére is; - "magunkra" továbbra sem jut elég idő (a PR-tevékenység javítása, az "örök-restanciák" bepótolása: a dokumentáció archiválása, igazolványok, szabályzatok megújítása, stb.). Összegezve: a kollégiumi szakma – és persze, a Kollégiumi Szövetség – történetének egyik legnagyobb kihívása előtt áll: a jelenleg folyó átalakulások hosszú távra meghatározhatják intézményeink lehetőségeit, képességét fontos társadalmi küldetésük teljesítéséhez; meg kell felelnünk ennek a kihívásnak… Az Ügyvivő Testület megbízásából: Budapest, 2012. március 13.
Horváth István elnök
Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség
Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség
-
Költségvetési beszámoló - 2014. Bevételek:
terv 190 000 600 000 400 000
Elızı évi maradvány Tagdíjbefizetés Pályázati összeg - mőködési támogatás - szakmai program támogatása
Költségvetési terv - 2015.
250 000 150 000
tény 192 908 117 500 0 0 0
0 0
Mőködési költségek -
utazási költségek 1 000 000 értekezletek (ÜT, Választmány, stb.) 100 000 anyagok, szolgáltatások 400 000 adminisztrációs költségek 100 000 területi szervezetek mők. költségei 150 000
956 142 457 225 48 128 338 405 112 384 0
40 000 600 000 600 000 300 000 300 000
Egyéb támogatás (1%) 160 000 Kiadványok, rendezvények bevétele 1 000 000 Kamat 0 --------------------------------------------------------------------------------------------------összesen: 2 400 000 --------------------------------------------------------------------------------------------------Kiadások: A 'Kollégium' c. újság költségei 0 - mőködési kiadások - technikai fejlesztés
0 0
1 750 000
Elızı évi maradvány Tagdíjbefizetés Pályázati összeg (NEA) - mőködési támogatás - szakmai programok indítására
Egyéb támogatás (1%) 10 000 117 320 Kiadványok, rendezvények bevétele 1 000 000 710 001 Kamat 0 427 -----------------------------------------------------------------------------------------------------összesen: 2 200 000 1 138 156 -----------------------------------------------------------------------------------------------------Kiadások: terv tény A 'Kollégium' c. újság költségei 0 0 - mőködési kiadások - technikai fejlesztés
Bevételek:
0 0
Mőködési költségek -
utazási költségek értekezletek (ÜT, Választmány, fórumok) anyagok, szolgáltatások adminisztrációs költségek a területi szervezetek mőködési költségei
1 750 000 1 000 000 100 000 400 000 100 000 150 000
Szakmai programok, rendezvények 100 000 50 000 Beruházás, eszközbeszerzés 0 0 Kardos emlékérem 150 000 90 000 Egyéb kiadások 0 1 126 -----------------------------------------------------------------------------------------------------összesen: 2 000 000 1 097 268 -----------------------------------------------------------------------------------------------------=========================================================== Tartalék, maradvány: 200 000 40 888 =========================================================== Megjegyzés:
Szakmai fejlesztés, programok, rendezvények 100 000 Eszközök beszerzése, beruházás 0 Kardos emlékérem 150 000 Egyéb kiadások 0 --------------------------------------------------------------------------------------------------összesen: 2 000 000 --------------------------------------------------------------------------------------------------=========================================================== Tartalék: 400 000 =========================================================== Megjegyzés:
- a rendezvények bevételei, ill. kiadásai között szerepel a szakmai tevékenység (az Akadémia keretében szervezett szakmai napok, képzések stb.) "pénzforgalma" is; - tagdíj-bevétel – az alacsonyan 'kalkulált' terv ellenére – minden várakozást alulmúlt…; - az ’adminisztrációs költségek’ az APEH, OTP, közjegyzı, szolgáltatási költségei; - a tartalék pedig – "rekord-mélysége" ellenére is – csak látszólagos: ezt az összeget még nála többszörösen nagyobb (áthúzódó) kötelezettség terheli…
- az idei is válságköltségvetés, melyben az egyensúlyt csak a tagdíjbefizetés elfogadható szintre emelkedése, ill. a tervezett pályázati források elnyerése biztosíthatja; - a rendezvények, kiadványok bevételei, ill. kiadásai között tervezzük a szakmai programok (konferencia, a szakmai napok, képzések, stb.) költség-tételeit is; - a 'Kollégium' c. újság (papír-alapú kiadására továbbra sincs fedezet; - a (növekvı) tartalék tervezése továbbra is a töretlen optimizmusunkat tükrözi…
Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség
Javaslat
a Választmány XXXII. ülésének ügyrendjére (2015. április 24.)
I. Tárgyalt témák: 1. Beszámoló a végzett munkáról, a Szövetség helyzetérıl Ea.: Horváth István elnök
a) Kiegészítések az egyes részterületekrıl Ea.: Szervezeti kérdések Szakmai fejlesztés Ifjúsági ügyek KD Gazdálkodás, költségvetés
Deák Erika szervezeti ügyvivı Szallár Csabáné szakmai ügyvivı Fuchsné Hattinger Zsuzsanna ifjúsági ügyvivı Pethes Zoltán gazdasági ügyvivı
b) A Számvizsgáló Bizottság jelentése Ea.: Juhász József, a Bizottság titkára
c) Szervezeti egységek beszámolói Ea.: Kollégiumi Akadémia Kollégiumi újság Kollégiumi Jogi Csoport
dr. Benedek István igazgató Benda János fıszerkesztı Nagy Kálmán csoportvezetı
d) Tájékoztató a Szövetséggel együttmőködı szervezıdések tevékenységérıl Ea.: MPT Kollégiumi Szakosztálya Kollégiumi Tehetségsegítı Tanács Önfejlesztı Kollégiumok
Kísérleti Kollégiumi Hálózat 2. Javaslat az ügyvivı testület feladattervére
Mikes György szervezı Nagy Kálmán elnök Nagy Kálmán tagozatvezetı
Singer János szervezı
Ea.: Ringhofer Ervin elnökhelyettes
3. Kardos László Emlékérmek átadása Ea.: Deák Erika, a kuratórium titkára
4. Az Ügyvivı Testület megválasztása, a területi, tagozati elnökök megerısítése Ea.: Nagy Kálmán, a Jelölıbizottság elnöke
5. Egyebek II. Az ülés napirendje, ütemterve: 10.00 - 10.15 Megnyitó, az ügyrend elfogadása 10.15 - 11.30 Az 1. téma tárgyalása 11.30 - 11.50 11.50 - 12.30 A 2-3. téma tárgyalása 12.30 - 13.00 13.00 - 14.00 A 4-5. téma tárgyalása 14.00 Zárszó III. A tárgyalás menete:
Szünet (jelölés - Bizottság) Szünet (szavazás, ebéd)
a) Az elıadó szóbeli kiegészítıje (szükség szerint) b) Kérdések c) Vita: - hozzászólónként max. 4 perc áll rendelkezésre; - 1 perces - soron kívüli - reagálásra van lehetıség; - ügyrendi javaslatról soron kívül, vita nélkül kell szavazni. d) A vita lezárása, döntéshozatal: 1) Az elıadó összefoglalója – alternatívák. 2) Szavazás (levezetı elnök): - elıször a módosító indítványról kell szavazni; - a döntést - részkérdésekben a jelenlévık többsége, - a témák egészérıl, ill. választásnál a szavazás értékelésérıl a döntésre jogosultak többsége hozza; - a választás titkos, az egyéb határozathozatal nyílt szavazással történik.
IV. Javaslat a levezetı elnökre: V. Jelölıbizottság: - alakulás: - mőködés:
Gulyás Béla a választási szabályzat szerint az ülés szüneteiben; technikai segítı: Benda János
VI. Dokumentáció: - a döntéseket, fontosabb megállapításokat jegyzıkönyv rögzíti.
Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség
Feladatterv az Ügyvivı Testület számára (2015. április 24.)
I. Általában: • • •
az Ügyvivı Testület tevékenységének elvi alapját az Alapszabály, az ott megfogalmazott célok jelentik; ezen felül a tevékenység kereteit a Választmány állásfoglalásai, ill. az általa elfogadott dokumentumok adják; kiemelt fontosságú a kollégiumi diákönkormányzatok munkájának segítése.
II. Konkrétan: 1. Szakmai fejlesztés • A kollégiumok segítése az intézményi önértékelés, az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés és a pedagógus minısítési rendszer megismerésében, a követelmények teljesítésében: szakmai napok, konferenciák szervezése, kiemelt figyelemmel az irányítási és szakmai szabályozás változásaira, továbbá a pedagógusok minısítésére; a szakmai fejlesztés ösztönzése, a bevált, jó gyakorlatok közreadása, szükség szerint segédanyagok, kiadványok készítése, terjesztése. • A szervezeti egységek, ill. a konkrét feladatra szervezıdött csoportok támogatása: a Kollégiumi Akadémián belül integrálni a szakmai napok, konferenciák képzéseit; a "Kollégium" c. folyóirat elektronikus megjelentetése, a honlap fejlesztése; a kollégiumi Jogi Munkacsoport állásfoglalásainak megjelentetése a honlapon. • Együttmőködés a kollégiumokkal kapcsolatos szakmai szervezıdésekkel, kiemelten: az Arany János Programok kollégiumi munkaközösségei, a Kollégiumi Tehetségsegítı Tanács, az Önfejlesztı Kollégiumok mozgalma, a kísérleti Gondoskodó Kollégiumi Hálózat, a Magyar Pedagógiai Társaság újjáalakuló Kollégiumi Szakosztálya.
2. Szakmai érdekképviselet, szabályozás • probléma-feltárás és aktív közremőködés a nevelési-oktatási rendszert meghatározó jogszabályok módosításában, a kodifikációs folyamatban, különös tekintettel a kollégiumi fenntartási-mőködtetési struktúra átalakítására; • a kollégiumok általános képviselete mellett a helyi szervezetek hatékony támogatása a változó környezetben keletkezı problémák megoldásában; • az együttmőködés erısítése a pedagógus szakmai és szakszervezetekkel, szülıi és diákszervezetekkel, megállapodás kötése a Nemzeti Pedagógus Kar kollégiumi tagozatával; • folyamatos kapcsolat minden olyan szervezettel, fórummal, csoporttal, amely érdekelt a kollégiumok fejlıdésében, és az esélyteremtésért dolgozik.
3. Szervezeti teendık • • • •
a Szövetség tevékenységében részt vállalók körének szélesítése, utánpótlás nevelése; a szervezeti rendszer hozzáigazítása a változó fenntartási-mőködtetési struktúrához; a biztonságos mőködés feltételeinek, a szervezet anyagi alapjainak megerısítése; a tagozati struktúra bıvítése, ifjúsági tagozat létrehozása, mőködtetése.
