Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján

Dankó Dávid Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet [email protected]

Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján Budapest, 2011. november 15.

Fogalmi tisztázás, elméleti alapok

Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlatban

Gyakorlati megfontolások magyarországi szemmel

Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján (Budapest, 2011. november 15.) (2)

© Dankó Dávid, BCE Vezetéstudományi Intézet

Betegregiszterek és kockázatmegosztási megállapodások

(Eredményalapú) Kockázatmegosztási

Betegregiszterek

megállapodások

CÉLOK:

CÉLOK: Strukturált adatkezelés Farmakovigilancia Nyomon követés

Betegszintű kockázatmegosztási megállapodások


Nyomon követés Költség(?)megosztás (Eredményességmérés) © Dankó Dávid, BCE Vezetéstudományi Intézet

A magyar elnevezések még nem tekinthetők kiforrottnak

• •

Disease registry

Magyar

Risk-sharing schemes / agreements / arrangements

• • •

Pay-for-performance

•

Eredményalapú megállapodások

•

Eredményességalapú megállapodások

•

Kockázatmegosztási megállapodások

Patient registry

Angol

• • • •

•

Betegregiszterek Betegségregiszterek Klinikai regiszterek Terápiás regiszterek


Managed access schemes Performance-based contracts


A betegregiszterek pálfordulása 1 Kialakulnak a betegregiszterek a nemkívánatos események nyomon követésére, valamint a terápia hatékonyságának monitorozására

2 A finanszírozók (és a market access szakértők) rájönnek arra, hogy ha vannak betegregiszterek, akkor azokra alapulóan eredményalapú kockázatmegosztási megállapodások is köthetők

3 A finanszírozók rájönnek arra, hogy ha eredményalapú kockázat- vagy költségmegosztási megállapodásokat akarnak kötni, akkor ahhoz betegregiszterek kellenek: MEGFORDUL A LOGIKA Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján (Budapest, 2011. november 15.) (5)


Lehetséges értelmezések Kockázatmegosztási megállapodások

Betegregiszterek

•

Strukturált adatbázisok egy terápia kasszaközi nyomon követésére, mind klinikai, mind finanszírozási szempontból

•

Annak implicit beismerése, hogy a különböző egészségügyi adatbázisok együttesen nem sokat érnek

•

Szakmai vagy finanszírozási protokollok leképezései („betegút-események”)

•

Rendszer, amely lehetővé teszi a korlátozott evidencia birtokában befogadott készítmények valós életbeli eredményességének értékelését, és ez alapján fair payment-et

• •

Bújtatott rabattmegállapodások Divatjelenségek, mind a „tudományban”, mind a gyakorlatban

A betegregiszterek és a kockázatmegosztási megállapodások összemosódása nem szerencsés. Feltehető, hogy egy „finanszírozási” betegregiszter adatai eleve torzulásokat fognak tartalmazni. Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján (Budapest, 2011. november 15.) (6)







Mi kockázatmegosztási megállapodás, és mi nem? – Példák

Megá Megállapodá llapodás jellemző jellemzője

Megá Megállapodá llapodás megnevezé megnevezése

Kocká Kockázatmegosztá zatmegosztási megá megállapodá llapodás?

A ciklusszám előre ismert, a gyártó az első ciklus(oka)t ingyenesen teszi hozzáférhetővé

Bújtatott rabatt

NEM

A ciklusszám a terápia eredményességétől függetlenül változhat, a gyártó az első ciklus(oka)t ingyenesen teszi hozzáférhetővé

Ingyenes inicializáló ciklusok

IGEN, pénzügyi típusú megállapodás az egészség-gazdaságtani kockázat kezelésére

A ciklusszám a terápia eredményességétől függ, a gyártó az első ciklus(oka)t ingyenesen teszi hozzáférhetővé

Reszponder betegek támogatása

IGEN, eredményhez kötött megállapodás a klinikai kockázat kezelésére

Az nem kockázatmegosztási megállapodás, ahol nincsen kockázat, vagy ahol a teljes kockázatot a gyártó viseli! Forrás: Dankó D. – Molnár M.P.: Gyógyszertámogatás – rendszerek, eszközök, perspektívák. Medicina (2011, megjelenés alatt) Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján (Budapest, 2011. november 15.) (8)


A kockázatmegosztási megállapodások típusai Kockázatmegosztási megállapodások Pénzügyi típusú megállapodások

Populációszintű sémák

Betegszintű sémák

Határértékes támogatásvolumenszerződés

Eredményhez kötött megállapodások

Határértékes terápiaeredményességi szerződés

További evidenciákhoz kötött feltételes támogatás

Határértékes adherenciamegállapodás

Értékalapú (rugalmas) árazás

Cikluslimit

Reszponder betegek támogatása

Adherens betegek támogatása

Ingyenes inicializáló ciklusok

Nonreszponder betegek nemtámogatása

Non-adherens betegek nemtámogatása

Dózislimit

Biomarkerhez kötött betegbeválogatás

A betegregiszterek csak a betegszintű sémák esetében szükségesek. Ezek működtetése körülményesebb. Cserébe a populációszintű sémák elnagyoltabbak. Forrás: Dankó D. – Molnár M.P.: Gyógyszertámogatás – rendszerek, eszközök, perspektívák. Medicina (2011, megjelenés alatt) Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján (Budapest, 2011. november 15.) (9)


Hol vannak Európában kockázatmegosztási megállapodások? •

Európában leggyakrabban a pénzügyi kockázatmegosztási megállapodások fordulnak elő, ezek nagy része bújtatott rabattmegállapodás

•

Az eredményalapú megállapodások NagyBritanniában és Olaszországban tekinthetők kialakult gyakorlatnak

•

A betegregiszterek megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy azokra eredményalapú megállapodások épülnek

betegregiszterek

betegregiszterek és eredményalapú megállapodások


csak pénzügyi típusú megállapodások (betegregiszter nélkül, vagy külön) © Dankó Dávid, BCE Vezetéstudományi Intézet

Kockázatmegosztási megállapodások Európán kívül

Kanada

Európán kívül inkább igaz, hogy a betegregiszterek és az eredményhez kötött megállapodások egymásra épülnek

USA A pénzügyi típusú megállapodásokra ÚjZélandon kívül Kanadában és az Egyesült Államokban is találunk példát

Ausztrália Új-Zéland

betegregiszterek

betegregiszterek és eredményalapú megállapodások


csak pénzügyi típusú megállapodások (betegregiszter nélkül) © Dankó Dávid, BCE Vezetéstudományi Intézet

Összefoglalás: Mik lehetnek a gyógyszergyártók motivációi? Kockázatmegosztási megállapodások

Betegregiszterek

•

Farmakovigilancia (RMP): minimális kontroll afölött a jelenség fölött, amiért a gyártó felelős

•

Korlátozott mennyiségű evidencia miatt fennálló kockázat megosztása („korrektség”)

• •

Bizonyítékok halmazának bővítése

•

Készítmény piacra jutásának felgyorsítása, stratégiai árazás

•

Kontrollált disztribúció elősegítése (amennyiben ez a gyártó érdeke)

•

Finanszírozói elvárások kielégítése (akkor is, ha nincs értelme…)

•

Vállalatközpont elvárásainak kielégítése (akkor is, ha…)

•

Keresés olyan eszköz után, amely képes kimutatni, hogy a gyógyszeres terápia eredményessége vagy eredménytelensége mennyire magának a terápiának köszönhető (és mennyiben külső tényezőknek) Finanszírozói elvárások kielégítése (akkor is, ha nincs értelme…)

Azok a „népi aggályok”, miszerint a gyártók azért támogatják a betegregisztereket, hogy betegadatokhoz jussanak, valószínűleg naivak. Ha bárkinek ilyen céljai vannak, azokat sokkal egyszerűbben el tudja érni. Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján (Budapest, 2011. november 15.) (12)







Kell-e betegregiszter és kockázatmegosztás Magyarországon?

Legnagyobb kockázat:

KELL, DE NEM FINANSZÍROZÁSI CÉLLAL, hanem

Betegregiszter

A JELENLEGI ELÉGTELEN ADATMINŐSÉG KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE, és AHHOZ, HOGY MŰKÖDJÖN, EZT BE KELLENE ISMERNI

Kockázatmegosztási megállapodások

EGY VILÁGMÉRETEKBEN NEM TÚL SZEMBEÖTLŐ GYÓGYSZERPIAC MEG TUDNA LENNI NÉLKÜLE, de BIZONYOS TERÁPIAKÖRBEN AKÁR MŰKÖDHET IS, AHHOZ VISZONT, HOGY MŰKÖDJÖN, TILOS GENERÁLIS ESZKÖZKÉNT BEVEZETNI


ezen a területen NAGYON JÓ minőségű szakmai szabályozásra van szükség, ez azonban Magyarországon nem mindig sikerül


Főbb „megvalósítástechnikai” kételyek Magyarországon

Korszerűtlen, ideológiával átitatott adatvédelmi szabályozás, amely gátolja, hogy a közfinanszírozott ellátórendszer elvárásokat támasszon a beteggel szemben Széttagolt ellátórendszer, amelyben a közreműködő intézmények felelősségei nem rögzítettek (diagnosztikai protokollok, progressziós szintek, ösztönzők) Túlbonyolítás: ha a betegregiszterek az e-TAJ-hoz hasonló témává válnak, óriási pénzeket fogunk elkölteni értelmetlen és irreálisan bonyolult projektekre Fenntarthatóság: tisztázatlan finanszírozási háttér, a kialakítás pillanatában kudarccal fenyegető intézményi szerepek (tisztázatlan célok miatt?) Gyártó-finanszírozó-orvos háromszög: ki érdekelt a gondos működtetésben?



Összefoglalás: Hol legyenek kockázatmegosztási megállapodások?

Kizárólag nagy értékű end-of-life terápiák esetében (nem feltétel a biotechnológiai eredet) Amelyek finanszírozása kevés számú kezelőcentrumhoz kötött Ahol a kezelőorvos és az intézmény érdekeltsége egyaránt megteremthető Fenntartható finanszírozás mellett (pl. gyártói befizetések érintett készítményekre jutó részéből)



Kockázatmegosztási megállapodások a nemzetközi gyakorlat alapján

Recommend Documents