1. Gyakorlat – Stressz és annak kezelése serdülőknél A gyakorlat célja: A gyakorlat során az a cél, hogy a diákok elgondolkodjanak azon, hogy mik jelentenek frusztrációt a hétköznapokban számukra, milyen stresszek érhetik őket és ezek tudatosításra kerüljenek. További cél, hogy felismerjék magukon és társaikon a stressz tüneteket és tudatosuljanak a stresszoldás lehetőségei. Nem cél a megfélemlítés vagy ijesztgetés, sokkal inkább a figyelemfelhívás és a közös gondolkodás. Nincsenek jó és rossz válaszok, még akkor sem, ha azt érezzük, hogy „viccválaszokat” kapunk. Lényeges, hogy a stressz ne mint negatív dolog jelenjen meg, ami ellen küzdeni kell, hanem sokkal inkább valami természetes velejárójaként az életnek, amit érdemes megtanulni kezelni, mert könnyebben és komfortosabban élhetjük ezáltal az életünket. Lépés Nyitókör (ki hogy érzi magát?) Csoportalakítás (érdemes véletlenszerű módon – pl.: 1,2,3,4,5 vagy születési hónapok szerint, stb.). Kérdések kiosztása Kiscsoportos feladat Kiscsoportos eredmények prezentálása csoportonként, majd azok átbeszélése Első alkalom lezárása (ki hogy érezte magát?) Összesen:
Idő (perc) 5 perc 4 perc
8 perc 3X 8 perc 4 perc 45 perc
A kiscsoportnak az alábbi feladatokat kell elvégeznie: 1. Csoportalakítás 2. A csoportmunkához szükséges eszközök (papír, toll), továbbá a kérdések 3. A résztvevők a mellékletben kapott kérdésre válaszol saját tapasztalatok és meglévő elméleti tudás alapján 4. A kiscsoportból egyvalaki bemutatja a csoport közös munkáját 5. A prezentálás után a megbeszélés nyitottá és interaktívvá válik a többi csoporttag számára, és a csoportvezető ugyanúgy hozzáteszi a elméleti vagy szakmai tudását (személyes illetve magánéleti tapasztalatok megosztása a csoportvezető részéről nem ajánlottak). Kérdések: 1. Mik okoznak számotokra stresszt, feszültséget? 2. Milyen következményei lehetnek annak, ha nem tudja valaki feldolgozni a stresszt? 3. Milyen stresszoldó, feszültségoldó lehetőségeket ismertek? A kérdéseket érdemes előre gyártott kártyákra felírni, amikből az egyes csoportok húzhatnak egyet- egyet. A kiscsoportos munka segítése: A csoportmunka során a csoportvezetőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a kiscsoportok munkáját, ha valahol elakad a munka, akkor segíteni kell ötletekkel, kérdésekkel. Egyéb: A mellékelt elmélet leadása nem cél, csupán háttértudást biztosít a csoportvezetőnek.
1. számú melléklet
2. Gyakorlat – Egyéni stresszfeldolgozás feltárása A gyakorlat célja: A hatékony stresszkezelés érdekében lényeges felderíteni, hogy a fı érzékszervi modalitások (látás, hallás, mozgás, ízlelés, szaglás és tapintás) közül melyekre vagyunk a legérzékenyebbek. Ezt azért lényeges feltárni, hogy láthassuk, melyik az az érzékelési csatorna, melyen keresztül a leghatékonyabb módon vagyunk képesek saját stresszünket kezelni. Miután ezt feltárjuk, könnyebben megtalálhatjuk a számunkra leginkább alkalmas stresszkezelı módszereket. Sok esetben olyan stresszkezelı módszereket választunk életünkben, melyek nem féltetlenül a leghatékonyabbak személyesen, így könnyen nem oldjuk, hanem fokozzuk meglévı stresszeinket. Fontos, hogy a feladat nem 100 %-os, ezért el kell fogadnia a csoportvezetınek, ha valaki nem ért egyet saját eredményével.
Lépés Nyitókör (ki hogy érzi magát?) Feladat tisztázása Egyéni munka: „Nyugalom helye” fogalmazás Melléklet (4.mell.Vakkogt) kiosztása és kitöltése Nagycsoportos visszajelzés, reflexiók Zárókör: (ki hogy érezte magát?) Összesen:
Idı (perc) 5 perc 2 perc 8 perc 10-15 perc 10-15 perc 5 perc 45 perc
A gyakorlat menete: 1. Instrukció az egyéni munkához: „Írjanak egy fogalmazást, aminek a címe: „A Nyugalom helye”. A történetet nem kell megosztaniuk a késıbbiekben, tehát csak saját maguknak írják (ezt lényeges kihangsúlyozni!!!). Fontos, hogy a történet leírása fogalmazásszerő legyen és ne legyen kevesebb 10 mondatnál, de ne legyen több 15 mondatnál!” 2. Miután a csoporttagok leírják a számukra meghatározó történetet, kiosztjuk számukra a mellékletet (4.mell.Vakkogt). 3. A történet szavait és kifejezéseit a melléklet táblázatának 2. oszlopába kell jelölni számszerően és értelemszerően. Tehát az ott található lehetıségek egyikébe bele kell helyezni az adott szót vagy kifejezést és ott strigulát kell húzni. Össze kell számolni az egyes sorokban összegyőlt strigulákat, így megkapjuk a sorrendet, hogy 4. melyik érzékszervi modalitás a legérzékenyebb. 5. Osszák meg a csoporttagok a kapott eredményeiket párjukkal, beszéljék meg, hogy meglepte-e ıket az eredmény vagy megerısítette ıket az. Gondolkozzanak el közösen a lehetséges stresszkezelési módokon. 6. Nagycsoportban osszák meg gondolataikat abból a szempontból, hogy egyetértenek-e a kapott eredményekkel (csak amit meg szeretnének osztani!!!) és hogyan oldják feszültségeiket? 7. A csoportvezetı ajánlhat egyéb feszültségoldó technikákat a csoporttagok visszajelzése után az egyes típusokhoz. Ezeket lentebb írom le.
Egyéb Érdemes beszélni keveset arról, hogy a a stressz nem olyan dolog, ami majd magától feloldódik, hanem fontos mindenkinek megtalálnia a módját annak, ahogy képes oldani a feszültségeit. El lehet mondani, hogy
mindenkinek saját magának kell éreznie, hogy mi esik jól neki. El kell mondani, hogy nincs olyan módszer, technika, ami mindenkit ellazít. Lehetséges stresszkezelési módok
Vizuális Auditív Kinesztéziás 1 Kinesztéziás 2 Olfaktoros Gusztátoros Taktilis
Tájak, mővészetekben való elmerülés, festés- rajzolás, stb... Zenélés, zenehallgatás, csend, természet hangja, stb... Sportok, mozgás, tánc Dolgok kibeszélése (lelkizés), relaxációs technikák, stb... Illatok, füstölık, illóolajok, stb... Ízek, evés, ínyenckedés, stb... Szex, szauna, masszás, érintés , tánc
Vakkogt, a fogalmazás kiértékeléséhez
Bal agyfélteke Vizuális Auditív Kinesztéziás 1 Kinesztéziás 2 Olfaktoros Gusztátoros Taktilis
„nem”, dátumok, tulajdonnevek, számok, absztrakciók kép, méret, távolság, szín, alak/forma, külsıségek (amiket látunk) hangok, beszéd, zene, csend, azok a szavak, amikben a hanggal kapcsolatos jelentés van direkt mozgások: jár, ül, pihen, fut, fekszik, mozog, megy, jön, stb. érzések, hangulatok, állapotok (testi, lelki) szag, bőz, illat és a szaglásra, szagokra utaló szavak ízek, zamatok, ételek, italok, ilyen jelzık hideg-meleg, érintéssel összefüggı konkrét vagy absztrakt szavak
2. számú melléklet
3. gyakorlat Konfliktus kérdıív A gyakorlat célja: A kérdıív célja, hogy a diákok elgondolkozzanak azon, hogy milyen módon vesznek részt életük során konfliktusaikban, és tudatosuljon bennük ez. Cél, hogy lehetıséget kapjanak annak felismerésére, hogy megszokott konfliktus-kezelésüknek milyen elınyei és hátrányai lehetnek számukra. Nem cél, hogy az egyes konfliktuskezelési módokat minısítsük, azokat jó és rossz dimenzióban vizsgáljuk. Sokkal inkább cél, hogy ezek felismerhetıkké váljanak a diákok számára. Lépés Nyitókör (ki hogy érzi magát?) Feladat tisztázása, instrukcióadás,kérdıívek kiosztása (5.1.melléklet) Egyéni munka – a kérdıív kitöltése Kérdıív kiértékelése (5.2. melléklet) Nagycsoportban visszajelzés, megbeszélés Felmerülı kérdések tisztázása elmélet alapján (5. elmélet) és ismertetı kiosztása (5.3. melléklet) Zárókör: (ki hogy érezte magát?) Összesen:
Idı (perc) 5 perc 2 perc
8 perc 10 perc 10 perc 5 perc
5 perc 45
Egyéni munka A kérdıív 5 magatartástípust jelöl. A résztvevık a kérdıív kitöltése elıtt saccolják meg, hogy melyik viselkedéstípus a rájuk legjellemzıbb és melyik a legkevésbé (1-5-ig tegyék sorrendbe a magatartástípusokat saját magukra vonatkoztatva) A résztvevık a helyszínen kitöltik a kérdıívet, majd saját maguk kiértékelik Amennyiben nem egyértelmő A és B között a választás, úgy mindig a rá inkább jellemzı lehetıséget kell választani.
Konfliktuskezelés kérdıív
Hogyan reagáljunk helyzetekben, mikor eltérés van saját szándékaink és mások szándékai között? A következı oldalakon párokba rendezett állítások találhatók, melyek lehetséges reagálási módokat írnak le. Karikázd be vagy az A, vagy a B állítást, azt, amelyik jobban jellemzi saját viselkedésedet. Elıfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítás nem mondható jellemzınek saját viselkedésedre, de akkor is válaszd ki és karikázd be azt, amelyiknek az elıfordulása valószínőbb.
1.
A
Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelıssége.
B
Ahelyett, hogy olyasmirıl tárgyaljunk amiben nem értünk egyet, inkább azokat a dolgokat igyekszem hangsúlyozni, melyekben mindketten egyetértünk.
2.
3.
4.
5.
A
Kompromisszumos megoldást próbálok találni.
B
Igyekszem mindazzal foglalkozni, ami neki és nekem fontos.
A
Általában határozott vagyok céljaim követésében.
B
Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.
A
Kompromisszumos megoldást próbálok találni.
B
Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve a másik kívánságainak.
A
Állandóan keresem és kérem a másik segítségét a megoldás kialakításában.
B
Igyekszem megtenni ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
6.
7.
8.
A
Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak.
B
Igyekszem nyerı helyzetbe kerülni.
A
Megpróbálom késıbbre halasztani az ügyet, hogy legyen kis idım átgondolni.
B
Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál.
A
Általában határozott vagyok céljaim követésében.
B
Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön.
9.
10.
A
Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrıdni.
B
Nem sajnálom az erıfeszítést, hogy a magam útját járhassam.
A
Határozott vagyok céljaim követésében.
B
Kompromisszumos megoldást próbálok találni.
11
A
Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön.
12.
B
Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.
A
Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, mikor az vitát eredményezne.
B
Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ı is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból.
13.
14.
15.
16.
17.
A
Közös alapot javasolok.
B
Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet.
A
Elmondom a gondolataimat, és érdeklıdéssel hallgatom az övéit.
B
Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és elınyeit.
A
Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.
B
Igyekszem megtenni, ami a feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
A
Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit.
B
Igyekszem meggyızni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló.
A
Általában határozott vagyok céljaim követésében.
B
Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges.
18.
A
Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.
B
Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ı is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból.
19.
A
Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön.
20.
B
Megpróbálom késıbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis idım átgondolni.
A
A nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére törekszem.
B
Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettınkre nézve méltányos kombinációját.
21.
22.
23.
A
Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.
B
Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására.
A
Megpróbálok átmeneti álláspontot találni az övé és az enyém között.
B
Érvényesítem kívánságaimat.
A
Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindnyájunkat elégedettséggel töltsön el.
B
Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelıssége.
24.
A
Ha úgy tőnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos számára, megpróbálok igazodni a szándékaihoz.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
B
Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal.
A
Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és elınyeit.
B
Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.
A
Közös alapot javasolok.
B
Szinte mindig törıdöm vele, hogy a megoldás mindkettınk számára kielégítı legyen.
A
Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, mikor az vitát eredményezne.
B
Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.
A
Általában határozott vagyok céljaim követésében.
B
Általában keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.
A
Közös alapot javasolok.
B
Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrıdni.
A
Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit.
B
Mindig megosztom a problémát a másikkal, a megoldás érdekében.
ÉRTÉKELİ LAP - Konfliktusok kezelése Karikázd be azt a betőt, amit az egyes kérdéseknél a kérdıíven bekarikáztál! Versengés ProblémaKompromisszum Elkerülés Alkalmazkodás megoldás
keresés
1.
A
2. 3.
B
B
4.
6.
A
A A
5.
A
A
7.
B A
9.
B
10.
A
11.
A B A
B B
13.
B
14.
B
A B
16.
B
17.
A
B B
19.
A
20.
A
21.
B B
23.
B A A
24.
B B
A
A
B B
A
27.
29.
A B
A
26.
A A
A A
18.
28.
A
A
15.
25.
A
B
12.
22.
B B
B
8.
B
B A
B
B
30.
B
A
A PONTSZÁMOK ÉRTELMEZÉSE
Mindnyájan képesek vagyunk mind az öt konfliktuskezelési mód alkalmazására. Egy konfliktuskezelési mód hatékonysága az adott konfliktushelyzet követelményeitıl és attól függ, hogy mennyire ügyesen alkalmazzuk. Senkire sem jellemzı egyetlen, merev stílus a konfliktusok kezelésében, ugyanakkor mindenkirıl elmondható, hogy bizonyos konfliktuskezelési módokat jobban tud használni, mint másokat.
Mi sok, mi kevés?
STRATÉGIÁK/ SZINTEK
VERSENGÉS
PROBLÉMA-
KOMPROMISSZUM
MEGOLDÁS
KERESÉS
ELKERÜLÉS
ALKALMAZKODÁS
alacsony
1-3
1-5
1-4
0-4
0-3
közepes
4-7
6-9
5-8
5-7
4-5
magas
8-12
10-12
9-12
8-12
6-12
A Thomas – Killmann modell Ezt a modellt két kutató írta le. A modell a konfliktuskezelési stratégiákat mutatja be két dimenzió mentén: -
önérvényesítés, az egyéni érdekek fontosságának kihangsúlyozása
-
együttmőködés, a másik érdekeinek figyelembe vétele.
A két dimenzió mentén öt különbözı konfliktuskezelési stratégiát írnak le:
ö
probléma-
versengés
megoldás
n kompromisszum-
ér
keresés
v é n elkerülés
alkalmazkodás
együttműködés
A következı oldalakon találod a konfliktuskezelési stratégiák leírását: -
hol helyezkedik el az adott stratégia a fenti két dimenzió mentén,
-
milyen esetekben javasolt, illetve kerülendı az adott stratégia alkalmazása,
-
milyen jellegzetes szófordulatok utalnak az adott konfliktuskezelési módra.
Elkerülés Mind az együttmőködés, mind az önérvényesítés alacsony, ennél a stratégiánál tehát az illetınek az sem fontos, amit ı akar, az sem, amit a másik. Elkerüli a konfliktust, nem foglalkozik vele.
Alkalmazható: -
Ha a probléma jelentéktelen vagy átmeneti, vagy Kerülendı: más fontosabb problémák szorítanak.
-
-
Ha a konfliktusban kompetensek, érintettek
Ha nem látunk esélyt arra, hogy szándékaink
vagyunk.
érvényesüljenek. Pl.: kevés a hatalmunk, vagy -
Ha egyre nı a feszültség.
olyan akadályba ütközünk, amin nagyon nehéz lenne változtatni (pl. személyiségvonások). -
Ha a konfrontációval járó kár valószínőleg nagyobb, mint a konfliktus megoldásának elınyei.
-
Ha a kedélyeket le akarjuk hőteni.
-
Ha a további információk győjtése több elınnyel kecsegtet, mint az azonnali döntés.
Testet ölthet diplomatikus kitérés formájában, egy kérdés kedvezıbb idıpontra halasztását, vagy visszahúzódást egy fenyegetı (vagy fenyegetınek ítélt) helyzetbıl.
Jellegzetes szófordulatok az elkerülı stratégiánál:
„Ez nem az én asztalom.” „Ebbe inkább nem mennék bele.” „Beszéljünk róla késıbb.” „Nem vagyok felhatalmazva, hogy…” „Nincs hozzá megjegyzésem.” „Nem vagyok abban a helyzetben, hogy vitába szálljak…” „Nem értem a kérdésedet.”
Alkalmazkodás Az együttmőködési faktor magas – figyelembe veszem a másik érdekeit, viszont az önérvényesítés alacsony – amit én akarok, az nem olyan fontos. Én vesz(he)tek, a másik nyer. A versengés ellentéte. Az egyén lemond a saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek.
Alkalmazható: -
-
-
Ha belátjuk, hogy tévedtünk, elfogadjuk a jobbik Kerülendı: álláspontot. Ha tanulunk valakitıl, ha belátást - Ha nekem is fontos. akarunk tanúsítani. Ha a probléma láthatóan a másik félnek - Ha tudom, hogy igazam van. fontosabb, mint nekem, s eleget akarunk tenni a másik igényeinek. Lehet jóakaratú gesztus az együttmőködés érdekében. „Hitel” szerzése késıbbi – számomra fontosabb – problémák esetére. Ha a versengés folytatása csak ártana a helyzetnek. Ha vesztettem, legyıztek. Ha a harmónia megırzése, a szakítás elkerülése különösen fontos.
Testet ölthet önzetlen nagyvonalúság vagy jótékonyság formájában, lehet a másiknak való kényszerő engedelmeskedés, vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása.
Jellegzetes szófordulatok az alkalmazkodó stratégiánál:
„Egyetértek azzal, hogy…” „El tudom fogadni, hogy…” „Úgy teszek, ahogy mondtad.” „Nem akartalak megsérteni.” „Csatlakozom.” „Meggyıztél.” „Én is úgy gondolom.”
Versengés
Önérvényesítés magas, együttmőködés alacsony. Nekem van igazam, nem neked (cápa). Az a fontos, amit én akarok, a másik szempontjait nem veszem figyelembe. Én nyerek, a másik veszít. A saját szándékaimat érvényesítem a másik rovására.
Alkalmazható: -
Ha a gyors, határozott cselekvés életbevágóan fontos, pl. katasztrófa helyzetben.
-
Kerülendı: -
Ha hosszú távon gondolkozunk a közös munkában / életben.
Ha népszerőtlen megoldásokat kell bevezetni (pl. a vállalat érdekében, vagy ld. Bokros csomag).
-
Ha önvédelemre van szükség olyan emberekkel szemben, akik visszaélnek a nem versengés viselkedés nyújtotta elınyökkel.
Rövid távon nyer ez a típus (úgy tőnik, kezeli a konfliktusokat, mert eléri, amit akar), de hosszú távon elveszíti a barátait (megnyerte a csatát, de elvesztette a háborút) - izoláció, egyedül marad. Testet ölthet a saját igazamért folytatott harcban, a helyesnek vélt álláspont védelmében, a gyızelemre való törekvésben.
Jellegzetes szófordulatok a versengı stratégiánál:
„Változatlanul az a véleményem…” „Egészen világosan meg kell mondanom…” „Ahogy mondtam, a legésszerőbb…” „Ha nem csinálod meg, én…” „Jobban tennéd, ha…” „Tedd, ahogy mondom…”
Kompromisszum keresés
Középen helyezkedik el, tehát mind az önérvényesítés, mind az együttmőködés skálán átmenet. Mindkét fél ad le az igényeibıl, kap is valamennyit, de a megoldás nem 100%-os, csak részlegesen elégíti ki a feleket. Kölcsönös engedmények, „félúton” való találkozás, gyors áthidaló megoldás.
Alkalmazható: -
Ha úgy látjuk, nem tudunk többet kihozni a szituációból.
-
Ha átmeneti megoldást keresünk.
-
Ha kevés az idınk.
Kerülendı: -
Ha lenne lehetıség a 100%-os megoldásra.
Jellegzetes szófordulatok a kompromisszum keresı stratégiánál:
„Keressünk egy gyors megoldást!” „Elfogadom, hogy…, ha te elfogadod, hogy…” „Fifti – fifti…” „Elégedj meg azzal, hogy…” „Hajlandó vagyok…, ha te…”
Problémamegoldás
Egyszerre önérvényesítı és együttmőködı. A saját érdekeimet is figyelembe veszem, meg a másikét is. Jogom van hozzá, hogy saját véleményem legyen, de a másiknak is joga van hozzá. A közös problémamegoldás során olyan eredmény születik, amivel mindkét fél elégedett, mindketten nyertesként kerülnek ki a szituációból. A felek megkeresik a közös tárgyalási alapot, és abból kiindulva jutnak el a megoldáshoz.
Alkalmazható:
Egyetlen hátránya, hogy a legjobb megoldás
Ha mindkét felfogás túl fontos ahhoz, hogy megtalálása idıigényes lehet.
-
kompromisszumos megoldás szülessen. Ha hasznosítani szeretnénk olyan emberek
-
gondolatait, akik más nézıpontból közelítik meg a problémát. Ha biztosítani akarjuk az elkötelezettséget
-
azáltal, hogy a másik álláspontját beépítjük egy megegyezéses döntésbe. -
Ha a kapcsolatot megrontó negatív érzéseket akarjuk feldolgozni.
Jellegzetes szófordulatok a problémamegoldó stratégiánál:
„Nézzük meg együtt!” „Az talán kölcsönösen elfogadható…” „Abban nem értünk egyet…” „Az én álláspontom… Mi a te álláspontod?” „Hogyan tudnánk megoldani?” „Mi az alapvetı probléma?”
4. Gyakorlat - Leila A gyakorlat célja A gyakorlatnak több haszna van egyidejőleg. Egyrészrıl a kiscsoportos munka és a nagycsoportos munka során lehetıséget nyújt az asszertív viselkedés gyakorlására, fejlesztésére. Azon keresztül, hogy milyen módon tudják a résztvevık képviselni saját érdekeiket, véleményüket. Továbbá a feladat rámutat arra is, hogy milyen módon képesek a résztvevık meghallani mások véleményét, mennyire képesek elfogadni azt, hogy különbözı értékrendek szerint lehet gondolkozni. A feladat másik célja, hogy a diákok rálátást kapjanak arról, hogy látszólag „kerek történetek”, bizonyos információk hiányában akár teljesen fals képet adhatnak, melyeket saját fantáziáink és értékrendünk alapján egészítünk ki és teljes meggyızıdéssel képviselhetjük azt. Ezért a feladat felhívja arra a figyelmet, hogy mindig érdemes egy konfliktusra, helyzetre, véleményre, hírre több szempontból ránézni, mielıtt ítéletet alkotnánk. A gyakorlat menete:
Lépés Nyitókör (ki hogy érzi magát?) I. rész felolvasása Egyéni munka Kiscsoportos munka, Képviselık választása Képviselık megbeszélése II. rész felolvasása, megbeszélés, konklúziók átbeszélése Zárókör: (ki hogy érezte magát?) Összesen:
Idı (perc) 5 perc 5 perc 5 perc 10 perc 10 perc 5 perc 5 perc 45 perc
A gyakorlat menetének ismertetése: 1. Leila történetének felolvasása: I. rész felolvasása (6.melléklet) és közben lerajzolása az ábra alapján. 2. A csoporttagoknak a történetben szereplı 5 személy között fel kell állítani egy szimpátia sorrendet, melyben 1-est kap a legszimpatikusabb személy, 5-öst a legkevésbé szimpatikus (mind az öt személyt be kell sorolni és nem lehet holtverseny). 3. Miután mindenki felállította a saját sorrendjét 4 kiscsoportt alakítunk. Csoportalakítási szempontok: véletlenszerően. A kiscsoportot külön ültetjük a terem különbözı sarkaiba. 4. A kiscsoportok megpróbálnak felállítani egy közös szimpátia sorrendet az egyének sorrendjei alapján. Instrukció nincs arra vonatkozóan, hogy ezt milyen módon kell megtenniük. A lényeg, hogy 10 percük van egy közös sorrend felállítására. 5. Miután megvan a közös sorrend, felírja a csoportvezetı minden kiscsoport szimpátiasorrendjét a táblára vagy flip-chartra jól látható módon. Ezután minden kiscsoport választ egy-egy képviselıt a tagjai közül. A képviselık a terem közepére húzzák a széküket, körbe ülnek. A többiek a helyükön maradnak. A továbbiakban a képviselıkön kívül már nem szólalhat meg senki, nem jelezhet nekik. İk már csak megfigyelik az eseményeket. 6. A képviselık megpróbálnak felállítani egy közös szimpátia sorrendet az kiscsoportok listái alapján. Instrukció nincs arra vonatkozóan, hogy ezt milyen módon kell megtenniük. A lényeg,
hogy 10 percük van egy közös sorrend felállítására. Ezt a folyamatot az egész csoport megfigyeli. A kapott eredményt feltünteti a csoportvezetı a táblán vagy flip-charton. 7. A csoportvezetı felolvassa a Leila történet kiegészítı információit, azaz a II. részt (6.melléklet), ezután kis idıt hagyni interaktív részre és közben megbeszélni a csoportvezetı vezetésével a tapasztalatokat.
A gyakorlat feldolgozása: -A gyakorlat végén a résztvevık megosztják tapasztalataikat! A gyakorlat végén saját megtapasztalásokra reflektálnak a résztvevık. Szempontok a megbeszéléshez: Mit gondol, mennyi információ szükséges az ítéletalkotáshoz? Hasonlíthat-e ez a példa egy iskolai helyzethez, ahol gyorsan kell ítélkezni? Mi alapján hoz döntést egy konfliktusban? Stb.
Leila története I. rész (gyakorlat elején felolvasandó) Leila hosszú idı után szeretne találkozni Mohameddel, mivel halálosan szerelmes belé. Leila azonban egy krokodilokkal teli gyors folyású folyó bal partján él, amin kevés híd van csak, azok is nagy távolságban. Mohamed pedig a folyó jobb partján él. Leila át szeretne kelni a folyón, hogy szerelméhez mehessen, ezért Leila elmegy Ahmedhez, akinek van csónakja. Leila megkéri Ahmedet, hogy vigye át szerelméhez. Ahmednek ideje is, csónakja is, de visszautasítja a lány kérését. Ezután Leila Tarikhoz megy, aki meg is ígéri, hogy átviszi a lányt Mohamedhez, de csak másnap reggel, és azzal a feltétellel, ha a lány vele tölti az éjszakát. Leila eleget tesz a feltételnek, és a férfival tölti az éjszakát. Másnap Tarik ígéretéhez tartva magát átviszi a lányt a túlpartra. Mikor Leila átér, azonnal a szerelméhez rohan, és elmeséli neki történetét. Mohamed ezek után elzavarja a lányt. Leila szomorúan sétál tovább és találkozik Jafarral. Leila neki is elmeséli szomorú történetét. Jafar a történet meghallgatása után felkerekedik és megkeresi Mohamedet. Miután megtalálja a férfit, szó nélkül lekever két pofont a férfinak. Közben rajz flip-chartra vagy táblára:
L A
M J
T
II. rész (gyakorlat végén felolvasandó) 1. Leila egy 17 éves diáklány 2. Mohamed negyvennégy éves nıs férfi, Leila tanára, három gyermek apja 3. Ahmed Mohamed legjobb barátja és kollégája 4. Tarik Leila nagyapja, aki hónapok óta nem látta unokáját és szeretne egy kis idıt eltölteni vele 5. Jafar egy erıszakos középkorú férfi, aki már több alkalommal ült börtönben agresszív cselekedetei miatt
5. gyakorlat Empátia-labor, empátia, egymásra hangolódás, rezonancia fejlesztése.
Gyakorlati módszer: 3 fős kiscsoportok alakulnak. Minden kiscsoportban 3 féle szerep közül lehet választani, de ezek a szerepek körbe mennek, vagyis mindenki lesz mindegyik szerepben. Ezek a következők: beszélő, hallgató, megfigyelő. A beszélő elmond egy problémát 7 percben, amire csak a hallgató reflektálhat, kérdezhet további információkért. A megfigyelő pedig megfigyeli a folyamatot. Minden folyamat után a résztvevők beszámolnak egymásnak a feladat közben átélt élményeikről, majd szerepeket cserélnek. Miután lement a 3 folyamat, a résztvevők visszaülnek körbe a nagycsoportba és egymás után megosztják élményeiket egymással.
6. Gyakorlat – autogén tréning alapú frissítı relaxáció
A gyakorlat célja A lazításnak ezen formája az izomtónus és a lelkiállapot közötti szoros összefüggésén alapul. Európában ez a legelterjedtebb ellazító technika. Az autogén tréning valójában koncentrált ön-ellazítás, azaz önerıbıl végzett hatékony tréning, mely rendszeres gyakorlásával testi, lelki, szellemi síkon, valamint az önismeretben fejlıdés várható.
Lépés
Idı (perc)
Nyitókör (ki hogy érzi magát?)
5 perc
A gyakorlat céljának tisztázása
5 perc
Csoportos autogén tréning
10 perc
Nagycsoportban élménymegosztás
15 perc
Összesen:
45
Gyakorlat menete 1. A csoporttagok megfelelıen elhelyezkednek (lazán) a székeiken, a lábakat nem lehet keresztbe tenni, a talpaknak a talajt kell érinteniük, megkönnyíti a folyamatot, ha a diákok becsukják a szemeiket (ajánlott). 2. A csoportvezetı figyelmezteti a csoporttagokat, hogy amennyiben valaki kiesik a folyamatból, úgy csendesen várja meg a gyakorlat végét, ne zavarja a többieket. Figyelmeztetés a telefonok, órák kikapcsolására (rezgı sem lehet!!!) 3. Instrukció – lassan, egyenletes hangszínnel, nem túl hangosan (- : „Megnyugszom, ellazulok. Eltávolodik tılem minden külsı zaj és belsı gond. Átadom magam a nyugalomnak, átadom magam, annak a vágynak, hogy testi, lelki és szellemi harmóniát teremtsek magamban. Gondolatban sorra veszem testrészeimet: lábfejem lazán nyugszik a talajon, lábujjaim is ellazulnak. Ellazul a sarkam, a lábszáram, a térdem is ellazul. Combom és csípım is ellazul. A hátam szinte kiszélesedik. Ellazul a vállam, a karom is ellazul. Könyököm és csuklóm elengedem. Ujjaim könnyedén érintik a combomat. Ellazul a nyakam, a fejem. Szemhéjam rásimul a szememre, a tekintetem megpihen. Arcizmaim is ellazulnak. Az állkapcsom elengedem. A homlokom kisimul....Nyugodt vagyok ellazultam.” Itt kb. 10-15 mp szünet, hagyjuk, hogy ellazultan üljenek, majd folytatjuk lassan, az egyes instrukciók közben 5-10 mp szüneteket tartunk: „Most keresek egy helyet, ahol szívesen lennék. Egy helyet, ahol jól érzem magam, biztonságban vagyok. Körülnézek, szemügyre veszek mindent magam körül. Felfedezem a helyet. Hallgatózom. Jó mélyet szippantok a levegıbe, érzem az illatokat magam körül. Szinte érzem az ízét ennek a helynek. Körbetapogatózok. Nyugodt vagyok, ellazulok, testemet feltölti a hely energiája. Még egyszer átengedem magam a hely nyugalmának, tudva, hogy bármikor visszatérhetek ide.” 5-10 mp szünet, majd feloldjuk a folyamatot:
„Kezem és lábam felenged. Megfeszítem izmaimat, kezemet ökölbe szorítom, nagyot nyújtozom, mélyet sóhajtok, szememet frissen kinyitom'” Elmélet: (az elmélet csak a csoportvezetı számára háttértudás, azt nem kell átadni a diákoknak) Jelentısen javul a szervek, fıleg az agy oxigénellátottsága, nagyobb mértékben, mint akár mély alvás közben. 18-20%-kal csökken az anyagcsere tempója /alvás közben csak 8-10%-kal/. Csökken vérünk tejsavtartalma, - kitágulnak az erek, így javul szerveink vérellátása. Szignifikáns mértékben (akár 30%kal is) csökken a vér koleszterinszintje, a jótékony, ill. kártékony hatású koleszterinfrakciók (HDL-, ill. LDL- és VLDL-koleszterin) aránya kedvezıen változik, megnı a vér endorfinszintje, ami magasabb fájdalomküszöbbel és kellemes közérzettel jár. Agyunk több alfahullámot termel, ráadásul szinkronizált, "jó minıségő" alfahullámokat, ami vizsgálatok szerint elısegíti a test sejtjeinek gyorsabb regenerációját.
1. Gyakorlat – Bemutatkozás Gyakorlat célja A résztvevők ismerjék meg egymást (ha már ismerik egymást, akkor pedig mélyüljön ez a megismerés) oly módon, hogy mind e közben hangolódjanak rá a lélektani munkára, érkezzenek meg ebbe a helyzetbe, „melegedjenek bele” az egymással való munkába, oldódjon a feszültségszint és alakuljon ki a bizalom. Lényeges továbbá, hogy az egymásra figyelés hangsúlyozódjon. A tréning során végig körbe üljenek a tagok, a vezető közöttük, így lehetőség nyílik arra, hogy a diákok a megszokott „iskolás” helyzetből kizökkenjenek, ellenállásuk csökkenjen. Lépés Idő (perc) Csoportvezető bemutatkozása, 3 perc Feladat tisztázása, instrukcióadás, Páros gyakorlat – bemutatkozás 6-6 perc (12) Nagycsoportban egymás bemutatása 15 perc A prevenciós tematika bemutatása a 5 perc diákok részére vázlatosan tájékoztató jelleggel Felmerülő kérdéseket megbeszélni 5 perc Záró kör 5 perc Összesen: 45 perc A gyakorlat menetének rövid ismertetése: A feladat kezdetén párokba kell rendeződniük a résztvevőknek. A párok egyes tagjai 6-6 percben mutatkoznak be egymásnak, egy riporthelyzetben (egyik a riporter-, másik a riportalany). Ezután csere következik, mely során változik a riporter és a riportalany szerepe. Az idő letelte után kapnak 1 percet a párok, hogy megbeszéljék, ha valaki bizonyos információkat nem szeretne megosztani a nagycsoportban. A gyakorlat végén már nagycsoportos körben, az egyes párok egymást követve bemutatják a másikat – a riporter az alanyát a többieknek és a trénernek. A bemutatkozásnál próbáljuk megjegyezni a neveket. Párválasztási szempontok Olyan párt válasszanak a résztvevők, akit a legkevésbé ismernek.
Gyakorlat a záráshoz Gyakorlat célja A csoporttagok visszajelzést adnak arról, hogy érezték magukat a képzés folyamán és megnevezik azt ami a leginkább tetszett nekik a három nap folyamán. Levonják a tanulságokat és megfogalmazzák esetleges kritikáikat. Ez amiatt lényeges, hogy egyrészrıl rátekinthetnek az elmúlt alkalmakra, másrészrıl megfogalmazhatnak olyan konklúziókat, melyek számukra és a többi résztvevı számára is lényeges lehet. Továbbá a kritikák elhangzása lényeges egyrészrıl a csoportvezetı számára (hogy legközelebb beépíthesse a tapasztalatokat), másrészrıl amiatt, hogy megjelenhetnek a feszültségeik, melyek a téma szempontjából lényegesek.
Gyakorlat menete Lépés Idı (perc) Nyitókör (ki hogy érzi magát?) 5 perc Csoportalakítás, feladat tisztázása, 3 perc eszközök kiosztása Alkotások elkészítése 15 perc Alkotások bemutatása 3 X 4 perc Nagycsoportban érzések, élmények, 10 perc tapasztalatok visszajelzése Összesen: 45 perc
A gyakorlat menetének rövid ismertetése: 1. Csoportalkotás véletlenszerően – 3 kiscsoportot alkotunk 2. Minden kiscsoport alkot valamit, ami az elmúlt alkalmak alapján bennük maradt. (ehhez biztosítunk számukra színes ceruzát, A/3-as papírt) A csoportok bemutatják alkotásukat, miután ezeket egyenként kirakjuk az osztályteremben (falra 3. rögzítjük vagy faliújságra) 4. Nagy körben egyenként elmondják, hogy hogyan érezték magukat az általunk tartott alkalmakon. 5. A csoportvezetı is elbúcsúzik, megköszöni a közös munkát.
2. Gyakorlat – Drogokról ismeretek A gyakorlat célja: A gyakorlat során nem cél a diákok még több információval való ellátása a kábítószerekrıl, sokkal inkább a meglévı tudásuk tisztázása, realitásba helyezése. Cél felhívni a figyelmet a lehetséges veszélyekre, de nem cél a fenyegetés és eltúlzott információadás, hiszen a diákok jelentıs részének van közvetlen vagy közvetett tapasztalata a szerekrıl és azok használatáról, így elkerülhetı a „hiteltelen” szerepkör. Lépés Nyitókör (ki hogy érzi magát?) Csoportalakítás (érdemes véletlenszerő módon – pl.: 1,2,3,4,5 vagy születési hónapok szerint, stb.). Kérdések kiosztása Kiscsoportos feladat Kiscsoportos eredmények prezentálása csoportonként, majd azok átbeszélése Elsı alkalom lezárása (ki hogy érezte magát) 2. alkalom nyitása Kiscsoportos eredmények prezentálása csoportonként, majd azok átbeszélése Záókör: Milyen következtetéseket vontak le a két óra alatt Összesen:
Idı (perc) 5 perc 5 perc
15-20 perc 2 X 10 perc 5 perc 5 perc 3 X 10 perc 10 perc 90 perc
A kiscsoportnak az alábbi feladatokat kell elvégeznie: 1. Csoportalakítás 2. A csoportmunkához szükséges eszközök (papír, toll), továbbá a kérdések 3. A résztvevık a mellékletben kapott kérdésre válaszol saját tapasztalatok és meglévı elméleti tudás alapján 4. A kiscsoportból egyvalaki bemutatja a csoport közös munkáját 5. A prezentálás után a megbeszélés nyitottá és interaktívvá válik a többi csoporttag számára, és a csoportvezetı ugyanúgy hozzáteszi a elméleti vagy szakmai tudását (személyes illetve magánéleti tapasztalatok megosztása a csoportvezetı részérıl nem ajánlottak). Kérdések: 1. Mi lehet vonzó a drogfogyasztásban? Milyen közvetlen veszélyei lehetnek a drogfogyasztásnak? 2. Mik lehetnek a drogfogyasztás kiváltó okai, háttértényezıi; miért kezd el valaki drogokat használni? 3. Milyen következményei lehetnek a drogfogyasztásnak (testi, lelki, társas, társadalmi)? 4. Milyen szereket ismertek? Mit lehet tudni róluk? 5. Milyen segítséget tudnak kérni azok, akiknek szükségük van rá? Milyen lehetıségek vannak a változtatásra? 6. Mit tudtok az elterelésrıl? Amennyiben a csoportvezetınek biztos tudása van az adott kérdésrıl, akkor a kérdést tegye fel, különben a kérdés kihagyható, ez különösen fontos a 4-es kérdésnél, hogy semmiképpen ne adjuk helytelen információkat. A csoportvezetı a hat kérdésbıl válasszon ötöt. A kérdéseket érdemes elıre gyártott kártyákra felírni, amikbıl az egyes csoportok húzhatnak egyet- egyet.
A kiscsoportos munka segítése: A csoportmunka során a csoportvezetınek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kiscsoportok munkáját, ha valahol elakad a munka akkor segíteni kell ötletekkel, kérdésekkel.
3. alkalom témája: Energiaitalok, reklámok Órák felépítése: Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Óra zárása, összegzés
időtartam 5 perc
5 perc
12 perc
5 perc
12 perc 6 perc 45 perc
I. Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Miért fogyasztanak a fiatalok energiaitalt? b. Mi történik a szervezetemben, ha energiaitalt iszom? c. Mit tehetsz, ha fáradt, kedvetlen és levert vagy? d. Milyen veszélyt jelent, ha az energiaitalt alkohollal együtt fogyasztják? II. Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Mi az üzenete a következő gondolatoknak (energiaitalok reklám szövege) b. Mi az üzenete a következő gondolatoknak (étrend kiegészítők reklám szövege) c. Mi az üzenete a következő gondolatoknak (fájdalomcsillapítók reklám szövege) d. Mi az üzenete a következő gondolatoknak (alkoholos italok reklám szövege)
3. alkalom témája: Energiaitalok, dohányzás, alkohol, gyógyszerek, reklám Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Észrevételek a nagycsoport tagjaitól Óra zárása, összegzés
időtartam 5 perc
10 perc
20 perc 5 perc 5 perc 45 perc
I. Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Milyen hatásai vannak az energiaital fogyasztásnak a szervezetre rövid és hosszú távon? b. Egy egészséges ember szervezetében milyen változásokat okoz a dohányzás? Dohányozzak vagy ne? (emberalak - 1. sz. melléklet) c. Milyen konfliktus forrás az alkoholfogyasztás a fiatalok életében? d. Mi az üzenete a következő gondolatoknak (alkoholos italok, fájdalomcsillapítók, energiaitalok, étrend kiegészítők reklám szövege)
4. alkalom témája: Dohányzás, alkohol (ált. isk.) Órák felépítése: Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Észrevételek a nagycsoport tagjaitól Óra zárása, összegzés
időtartam 5 perc
10 perc
20 perc 5 perc 5 perc 45 perc
Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Egy egészséges ember szervezetében milyen változásokat okoz a dohányzás? (emberalak - 1. sz. melléklet) b. Egy egészséges ember szervezetében milyen változásokat okoz az alkoholfogyasztás? (emberalak - 1. sz. melléklet) c. Milyen következményei vannak a lerészegedésnek? d. Mit gondolsz, a vízipipázás a dohányzás egészséges formája?
4. alkalom témája: Viselkedéses függőségek (középisk.) Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Észrevételek a nagycsoport tagjaitól Óra zárása, összegzés
időtartam 5 perc
10 perc
20 perc 5 perc 5 perc 45 perc
I. Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Milyen érzések, gondolatok jutnak eszedbe a képek (étkezési zavarok) láttán? (képek - 2. sz. melléklet) b. Én és a Facebook? Amit a Facebookról tudni kell! c. Hogyan lehetek rabja a játéknak? Hány életem marad? d. Hogyan hat rám a fogyasztói társadalom? Miért vásárolnak az emberek? Vegyem, ne vegyem?
5. alkalom témája: Viselkedéses függőségek (ált. isk.) Órák felépítése: Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Észrevételek a nagycsoport tagjaitól Óra zárása, összegzés
időtartam 5 perc
10 perc
20 perc 5 perc 5 perc 45 perc
Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Milyen érzések, gondolatok jutnak eszedbe a képek (étkezési zavarok) láttán? (képek - 2. sz. melléklet) b. Én és a Facebook? Amit a Facebookról tudni kell! c. Mit csinálsz szabadidődben? d. Miért vásárolnak az emberek? Vegyem, ne vegyem?
5. alkalom témája: Egészségem (középisk.) Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: - boríték húzása - kérdés megismerése - feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Észrevételek a nagycsoport tagjaitól Óra zárása, összegzés
időtartam 5 perc
10 perc
20 perc 5 perc 5 perc 45 perc
I. Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Hogyan lehet valaki HIV fertőzött/AIDS beteg? b. 9 jó ok, hogy miért használj óvszert! c. A meggondolatlan szexuális kapcsolat következményei férfiaknál és nőknél (testi, lelki)! d. Milyen a XXI. századi férfi és női ideál?
6. alkalom témája: Fiatalok a mentősök szemszögéből
Órák felépítése: Téma Bemutatkozás, kiscsoportok (4, véletlenszerű) megalakítása Feladat: Boríték húzása Kérdés megismerése Feldolgozása Megbeszélés: a kiscsoportok ismertetik a többiekkel a feladat megoldását Észrevételek a nagycsoport tagjaitól Óra zárása, összegzés
I.
Időtartam 5 perc 10 perc
20 perc 5 perc 5 perc 45 perc
Feladat kérdései (kiscsoportok ezekből húznak egyet): a. Milyen helyzetekben találkozhatsz a mentőszolgálattal? b. Szórakozóhelyen furán, meglepően viselkedő fiatalt látunk, mikor és hogyan hívjuk a mentőket? c. Szerinted mit tud tenni a mentős a rosszul lévő fiatallal? d. Te mit tudsz tenni egy eszméletlen beteggel, amíg megérkezik a mentő?
Kérdőív a program zárását követően Kedves Diákok! Munkánk segítése érdekében kérünk Titeket, hogy válaszoljatok a következő kérdésekre. A kérdőív kitöltése anonim módon történik, a neveteket nem kell ráírni. Az értékelő kérdőívvel azt szeretnénk felmérni, hogy a foglalkozások milyen mértékben feleltek meg az elvárásaitoknak, illetve milyen változások történtek Bennetek a program hatására. Fontos, hogy őszintén válaszoljatok a kérdésekre, hogy a jövőben még jobban figyelembe tudjuk venni igényeiteket a prevenciós tematika kidolgozása, a foglalkozások menetének meghatározása során. Életmóddal, életvezetéssel kapcsolatos kérdések 1. Mennyire fontos számodra az egészséged? a) nagymértékben b) kismértében c) nem fontos 2. Hogyan értékeled az általános egészségi állapotod? a) b) c) d)
kitűnő jó közepes rossz
3. Szoktál-e sportolni? a) nem b) igen, néha c) igen, rendszeresen 4. Jó dolognak tartod, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat tartsanak az iskoládban? a) igen b) nem 5. Szerinted Te mennyit teszel annak érdekében, hogy egészséges maradj? a) sokat b) eleget c) semennyit Szerhasználati szokásokkal kapcsolatos kérdések 1. Az alábbiak közül melyiket próbáltad ki életed során? a) b) c) d) e) f)
energiaital kávé cigaretta alkohol kábítószer egyiket sem
2. Az alábbiak közül melyiket használod rendszeresen? a) b) c) d) e) f)
energiaital kávé cigaretta alkohol kábítószer egyiket sem
1
3. Ha megkínálnának kábítószerrel, elfogadnád? a) b) c) d) e)
nem attól függ, mivel kínálnak meg attól függ, hol kínálnak meg attól függ, mikor kínálnak meg attól függ, ki kínál meg
4. Voltál-e már részeg életed során? a) igen b) nem 5. Mi a véleményed az energiaitalról? a) hasznos, mert felpörget b) káros a szervezetre c) csak kis mennyiségben egészséges 6. Mi a véleményed a dohányzásról? a) veszélytelen b) káros c) csak nagy mennyiségben káros 7. Ismersz bárkit – magadon kívül -, akinek jogi problémái támadtak a drogfogyasztás miatt? a) igen b) nem 8. Ismersz olyan személyt, aki túladagolásban vagy drogfogyasztás miatt halt meg? a) igen b) nem 9. Vannak olyan legális vagy illegális drogok , amiket szeretnél kipróbálni? a) igen, pl:…………………………………. b) nem 10. Milyen forrásból szerezted a legmegbízhatóbb információt a drogokról? Mi volt a legkevésbé megbízható forrásod? a)
legmegbízhatóbb:…………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………. b) legkevésbé megbízható:…………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………. Szenvedélybetegségekkel kérdések 1. Milyen kábítószerekről hallottál már? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………
2
2. Kábítószer-használat során milyen fertőző betegséget lehet elkapni? a) Hepatitis, AIDS b) Álomkor c) Tífusz 3. Mit jelent a tolerancia kifejezés? a) szermentesség b) tűrőképesség c) egészségre ártalmatlan 4. Egyetértesz a következő állításokkal? igen
nem
a. Az alkohol jó módszer arra, hogy megoldja a problémáimat b. A kábítószer jó módszer arra, hogy megoldja a problémáimat c. A kábítószer vagy az alkohol fogyasztása befolyásolja az ember gondolkodását d. Azok az emberek, akik veszélyes dolgokat művelnek (pl. gyorsan vezetnek, kábítószereznek, alkoholt fogyasztanak) lehet, hogy kárt akarnak okozni magukban, vagy meg akarják ölni magukat – lehet, hogy segítségre szorulnak 5. Barátaidnak mit tudnál javasolni, miért ne használjanak kábítószert? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… 6. Milyen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket ismersz? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 7. Mit jelent a legális kifejezés? a) jogilag megengedett b) veszélyes c) jog által tilalmazott 8. Mi a véleményed a drogokra vonatkozó törvényekről? a) szigorúak b) enyhék c) pont jók 9. Fent vagy valamelyik közösségi oldalon? a) igen b) nem 10. Ha igen, milyen gyakran használod? a) b) c) d) e)
több mint napi 2 órát napi 1-2 órát hetente többször heti egyszer havonta egyszer
3
11. Szívesen osztasz meg adatokat, illetve képeket magadról az interneten? a) igen b) nem, mert azt bárki láthatja és visszaélhet vele 12. Mit jelent az anorexia? a) az elhízástól való kóros félelem okozta táplálkozási zavar b) magas vérnyomás c) túlzásba vitt válogatás az ételek között 13. Mit jelent a bulimia? a) kóros étvágytalanság b) farkaséhség, krónikusan fennálló étkezési zavar c) alacsony vérnyomás 14. Az ember mely szervezetére hat az alkohol károsan? a) májra, agyra, gyomorra b) az ember minden szervére c) májra, agyra, hasnyálmirigyre 15. Az iskolai teljesítményt hogyan befolyásolja az alkohol? a) javítja a teljesítményt, fokozza a memóriát b) rontja a memóriát, gyengíti a figyelmet c) rövidtávon fokozza az érdeklődést 16. Mi a másnaposság? a) az elvégzendő munka másnapra való ódázása b) a túlzott alkoholfogyasztás következménye, mely fejfájással, rossz közérzettel, gyomorproblémákkal, hányingerrel, fáradtsággal járhat c) az alkoholfogyasztás következménye, amely jó kedéllyel, szorongásoldódással párosul 17. Mi az alkohol absztinencia? a) az alkohol használatának teljes mellőzése b) az alkohol napi életvitelszerű használata c) az alkohol alkalmi használata 18. Betegség-e az alkoholizmus? a) igen b) nem, társadalmi probléma c) nem, az egyén problémája 19. Mit okozhatnak a cigarettában lévő kátránytermékek? a) érelmeszesedést b) rákot c) szívinfarktust 20. A füstszűrő alkalmazása milyen hatással van a káros anyagok bejutására a szervezetbe? a) meggátolja teljes mértékben b) kismértékben csökkenti c) nincs hatással
4
21. Hogyan befolyásolja a terhességet a dohányzás? a) cukorbetegséget okoz b) fejlődési rendellenességet okoz c) nem befolyásolja 22. Káros vagy kevésbé káros a vízipipa használata? a) káros b) kevésbé káros c) egészséges Stressz kezelésére vonatkozó kérdések 1. Mit jelent a stressz? a) feszültség b) betegség c) szenvedély 2. Milyen gyakran érzed úgy, hogy feszült vagy, és sok a stressz az életedben? a) b) c) d) e) f)
naponta többször szinte mindig, nagyon gyakran csak iskolában csak otthon időnként soha
3. Mi okoz számodra leginkább stresszt, feszültséget? a) b) c) d) e) f)
iskolai szituáció otthoni veszekedés, konfliktus új közösségbe kerülés, új emberek megismerése bevásárlás rendbe tartani a szobámat megmondani otthon, hogy szeretnék elmenni a barátaimmal iskolán kívüli programra
4. Milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem tudja feldolgozni a stresszt? a) b) c) d) e) f)
testi betegségek pszichés, lelki eredetű betegségek agresszivitás, erőszakos cselekmények meggondolatlan cselekedetek alkoholfogyasztás, droghasználat iskolakerülés, bűnözés
5. Milyen stresszoldó, feszültségoldó lehetőségeket ismersz? a) b) c) d) e) f) g)
sport olvasás szórakozás hobbi tánc, mozgás vitaminfogyasztás egyéb………………………………………………………………………………
5
Szociális készségekre vonatkozó kérdések 1. Milyen az osztálytársaiddal a kapcsolatod? a) b) c) d)
rossz elfogadható jó kitűnő
2. Milyen gyakran szokott lenni az osztályodban magatartásbeli probléma? a) soha b) ritkán c) gyakran 3. Fontosnak tartod a másság elfogadását? a) igen b) nem 4. Gyakran ítélsz meg valakit első látásra? a) igen b) nem 5. Milyen gyakran van konfliktusod a szüleiddel? a) b) c) d)
szinte minden nap hetente legalább egyszer havonta vagy ritkábban soha
6. Milyen gyakran van konfliktusod a tanáraiddal? e) f) g) h)
szinte minden tanítási napon hetente legalább egyszer havonta vagy ritkábban soha
7. Milyen konfliktuskezelési stílusokat ismersz? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………… 8. Ezek közül melyik jellemző Rád? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………… 9. Milyen szempontokat veszel figyelembe a konfliktus feloldása során? a) csak saját magammal foglalkozom b) igyekszem mindkettőnk számára előnyös megoldást találni c) arra törökszem, hogy ne bántsam meg a másik félt
6
10. Mit jelent az empátia kifejezés? a) türelem b) segítőkészség c) a beleélés képessége, a másik személlyel való együttérzés 11. Milyen szabadidős tevékenységeket ismersz? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… 12. Milyen szabadidős tevékenységeket végzel? …………………………………………………………………………………………………..…….…………… ……………………………………………………………………………….……..……………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… 13. Kivel beszéled meg a problémáidat? a) b) c) d) e)
senkivel, próbálom egyedül megoldani idegenekkel az interneten barátaimmal osztálytársaimmal szüleimmel
14. Ha valamelyik osztálytársad segítséget kér Tőled, segítesz neki? a) igen b) nem c) szituációtól függ 15. Te elfogadod osztálytársaidtól a segítséget, ha van valami problémád? a) igen b) nem c) szituációtól függ Elégedettségre vonatkozó kérdések 1. Mennyire feleltek meg az elvárásaidnak a prevenciós foglalkozások? a) b) c) d)
semennyire kismértékben nagymértékben teljesen
2. Választ kaptál a felmerülő kérdéseidre? a) igen, minden esetben b) igen, de nem minden esetben c) nem 3. Elégedett voltál a foglalkozás módjával, jellegével? a) b) c) d)
igen, teljes mértékben nagymértékben elégedett voltam kismértékben voltam csak elégedett nem voltam elégedett
7
4. Igényelnéd-e ilyen vagy hasonló prevenciós előadások tartását a jövőben? a) igen b) nem 5. Szerinted megváltozott-e az osztálytársaiddal a kapcsolatod? a) b) c) d)
egyáltalán nem nem, mert jobb már nem lehetett nem, mert senkit nem érdekel a másik problémája igen, jobban odafigyelünk egymásra
5. Változott a káros szenvedélyekkel kapcsolatos véleményed, hozzáállásod a foglalkozások hatására? a) b) c) d)
egyáltalán nem kismértékben változott csak a véleményem sokat változott a véleményem teljesen megváltozott a véleményem
Köszönjük, hogy kitöltötted.
8
Kérdőív prevencióban résztvevő diákoknak Kedves Diákok! Munkánk segítése érdekében kérünk Titeket, hogy válaszoljatok a következő kérdésekre. A kérdőív kitöltése anonim módon történik, a neveteket nem kell ráírni. Ezzel a kérdőívvel a prevenciós foglalkozásokkal kapcsolatos igényeiteket, elvárásaitokat; illetve a témával kapcsolatos ismereteiteket, szokásaitokat szeretnénk felmérni. Fontos, hogy őszintén válaszoljatok a kérdésekre, ugyanis a jövőben így tudjuk teljes mértékben igényeitekhez igazítani a foglalkozásokat. Életmóddal, életvezetéssel kapcsolatos kérdések 1. Mennyire fontos számodra az egészséged? a) nagymértékben b) kismértékben c) nem fontos 2. Hogyan értékeled az általános egészségi állapotod? a) b) c) d)
kitűnő jó közepes rossz
3. Szoktál-e sportolni? a) nem b) igen, néha c) igen, rendszeresen 4. Jó dolognak tartod, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat tartsanak az iskoládban? a) igen b) nem 5. Szerinted Te mennyit teszel annak érdekében, hogy egészséges maradj? a) sokat b) eleget c) semennyit Szerhasználati szokásokkal kapcsolatos kérdések 1. Az alábbiak közül melyiket próbáltad már ki életed során? a) b) c) d) e) f)
energiaital kávé cigaretta alkohol kábítószer egyiket sem
2. Az alábbiak közül melyiket használod rendszeresen? a) b) c) d) e) f)
energiaital kávé cigaretta alkohol kábítószer egyiket sem
1
3. Ha megkínálnának kábítószerrel, elfogadnád? a) b) c) d) e)
nem attól függ, mivel kínálnak meg attól függ, hol kínálnak meg attól függ, mikor kínálnak meg attól függ, ki kínál meg
4. Voltál-e már részeg életed során? a) igen b) nem 5. Mi a véleményed az energiaitalról? a) hasznos, mert felpörget b) káros a szervezetre c) csak kis mennyiségben egészséges 6. Mi a véleményed a dohányzásról? a) veszélytelen b) káros c) csak nagy mennyiségben káros 7. Ismersz bárkit – magadon kívül -, akinek jogi problémái támadtak a drogfogyasztás miatt? a) igen b) nem 8. Ismersz olyan személyt, aki túladagolásban vagy drogfogyasztás miatt halt meg? a) igen b) nem 9. Vannak olyan legális vagy illegális drogok , amiket szeretnél kipróbálni? a) igen, pl:…………………………………. b) nem 10. Milyen forrásból szerezted a legmegbízhatóbb információt a drogokról? Mi volt a legkevésbé megbízható forrásod? a)
legmegbízhatóbb:…………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………. b) legkevésbé megbízható:…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………….
Szenvedélybetegségekkel kérdések 1. Milyen kábítószerekről hallottál már? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………
2
2. Kábítószer-használat során milyen fertőző betegséget lehet elkapni? a) Hepatitis, AIDS b) Álomkór c) Tífusz 3. Mit jelent a tolerancia kifejezés? a) szermentesség b) tűrőképesség c) egészségre ártalmatlan 4. Egyetértesz a következő állításokkal? igen
nem
a. Az alkohol jó módszer arra, hogy megoldja a problémáimat b. A kábítószer jó módszer arra, hogy megoldja a problémáimat c. A kábítószer vagy az alkohol fogyasztása befolyásolja az ember gondolkodását d. Azok az emberek, akik veszélyes dolgokat művelnek (pl. gyorsan vezetnek, kábítószereznek, alkoholt fogyasztanak) lehet, hogy kárt akarnak okozni magukban, vagy meg akarják ölni magukat – lehet, hogy segítségre szorulnak 5. Barátaidnak mit tudnál javasolni, miért ne használjanak kábítószert? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… 6. Milyen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket ismersz? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 7. Mit jelent a legális kifejezés? a) jogilag megengedett b) veszélyes c) jog által tilalmazott 8. Mi a véleményed a drogokra vonatkozó törvényekről? a) szigorúak b) enyhék c) pont jók 9. Fent vagy valamelyik közösségi oldalon? a) igen b) nem 10. Ha igen, milyen gyakran használod? a) b) c) d) e)
több mint napi 2 órát napi 1-2 órát hetente többször heti egyszer havonta egyszer
3
11. Szívesen osztasz meg adatokat, illetve képeket magadról az interneten? a) igen b) nem, mert azt bárki láthatja és visszaélhet vele 12. Mit jelent az anorexia? a) az elhízástól való kóros félelem okozta táplálkozási zavar b) magas vérnyomás c) túlzásba vitt válogatás az ételek között 13. Mit jelent a bulimia? a) kóros étvágytalanság b) farkaséhség, krónikusan fennálló étkezési zavar c) alacsony vérnyomás 14. Az ember mely szervezetére hat az alkohol károsan? a) májra, agyra, gyomorra b) az ember minden szervére c) májra, agyra, hasnyálmirigyre 15. Az iskolai teljesítményt hogyan befolyásolja az alkohol? a) javítja a teljesítményt, fokozza a memóriát b) rontja a memóriát, gyengíti a figyelmet c) rövidtávon fokozza az érdeklődést 16. Mi a másnaposság? a) az elvégzendő munka másnapra való ódázása b) a túlzott alkoholfogyasztás következménye, mely fejfájással, rossz közérzettel, gyomorproblémákkal, hányingerrel, fáradtsággal járhat c) az alkoholfogyasztás következménye, amely jó kedéllyel, szorongásoldódással párosul 17. Mi az alkohol absztinencia? a) az alkohol használatának teljes mellőzése b) az alkohol napi életvitelszerű használata c) az alkohol alkalmi használata 18. Betegség-e az alkoholizmus? a) igen b) nem, társadalmi probléma c) nem, az egyén problémája 19. Mit okozhatnak a cigarettában lévő kátránytermékek? a) érelmeszesedést b) rákot c) szívinfarktust 20. A füstszűrő alkalmazása milyen hatással van a káros anyagok bejutására a szervezetbe? a) meggátolja teljes mértékben b) kismértékben csökkenti c) nincs hatással
4
21. Hogyan befolyásolja a terhességet a dohányzás? a) cukorbetegséget okoz b) fejlődési rendellenességet okoz c) nem befolyásolja 22. Káros vagy kevésbé káros a vízipipa használata? a) káros b) kevésbé káros c) egészséges Stressz kezelésére vonatkozó kérdések (több választ is bejelölhetsz) 1. Mit jelent a stressz? a) feszültség b) betegség c) szenvedély 2. Milyen gyakran érzed úgy, hogy feszült vagy, és sok a stressz az életedben? a) b) c) d) e) f)
naponta többször szinte mindig, nagyon gyakran csak iskolában csak otthon időnként soha
3. Mi okoz számodra leginkább stresszt, feszültséget? a) b) c) d) e) f)
iskolai szituáció otthoni veszekedés, konfliktus új közösségbe kerülés, új emberek megismerése bevásárlás rendbe tartani a szobámat megmondani otthon, hogy szeretnék elmenni a barátaimmal iskolán kívüli programra
4. Milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem tudja feldolgozni a stresszt? a) b) c) d) e) f)
testi betegségek pszichés, lelki eredetű betegségek agresszivitás, erőszakos cselekmények meggondolatlan cselekedetek alkoholfogyasztás, droghasználat iskolakerülés, bűnözés
5. Milyen stresszoldó, feszültségoldó lehetőségeket ismersz? a) b) c) d) e) f) g)
sport olvasás szórakozás hobbi tánc, mozgás vitaminfogyasztás egyéb………………………………………………………………………………
5
Szociális készségekre vonatkozó kérdések 1. Milyen az osztálytársaiddal a kapcsolatod? a) b) c) d)
rossz elfogadható jó kitűnő
2. Milyen gyakran szokott lenni az osztályodban magatartásbeli probléma? a) soha b) ritkán c) gyakran 3. Fontosnak tartod a másság elfogadását? a) igen b) nem 4. Gyakran ítélsz meg valakit első látásra? a) igen b) nem 5. Milyen gyakran van konfliktusod a szüleiddel? a) b) c) d)
szinte minden nap hetente legalább egyszer havonta vagy ritkábban soha
6. Milyen gyakran van konfliktusod a tanáraiddal? e) f) g) h)
szinte minden tanítási napon hetente legalább egyszer havonta vagy ritkábban soha
7. Milyen konfliktuskezelési stílusokat ismersz? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………… 8. Ezek közül melyik jellemző Rád? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………… 9. Milyen szempontokat veszel figyelembe a konfliktus feloldása során? a) csak saját magammal foglalkozom b) igyekszem mindkettőnk számára előnyös megoldást találni c) arra törökszem, hogy ne bántsam meg a másik félt
6
10. Mit jelent az empátia kifejezés? a) türelem b) segítőkészség c) a beleélés képessége, a másik személlyel való együttérzés 11. Milyen szabadidős tevékenységeket ismersz? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… 12. Milyen szabadidős tevékenységeket végzel? …………………………………………………………………………………………………..…….…………… ……………………………………………………………………………….……..……………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… 13. Kivel beszéled meg a problémáidat? a) b) c) d) e)
senkivel, próbálom egyedül megoldani idegenekkel az interneten barátaimmal osztálytársaimmal szüleimmel
14. Ha valamelyik osztálytársad segítséget kér Tőled, segítesz neki? a) igen b) nem c) szituációtól függ 15. Te elfogadod osztálytársaidtól a segítséget, ha van valami problémád? a) igen b) nem c) szituációtól függ Elvárásokra vonatkozó kérdések 1. Milyen elvárásaid vannak a prevenciós foglalkozásokkal kapcsolatban? (több választ is bejelölhetsz) a) b) c) d) e) f) g) h) i)
ismereteim bővítése készségeim fejlesztése hatékony, megfelelő kommunikáció kialakítása helytelen ismereteim kijavítása elmondhatom a problémáimat titoktartás, diszkréció jó hangulat egyéb ……………………………………………………………………………… nincsenek elvárásaim
2. Milyen jellegű foglalkozáson vennél részt szívesebben? a) b) c) d) e)
előadás szakembertől kiscsoportokban feladatok elvégzése interaktív beszélgetés filmnézés egyéb:………………………………………………………………………………..
7
3. Mit gondolsz hasznát veszed-e a későbbi életed során a megszerzett ismereteknek? a) b) c) d) e) f)
nem igen igen, otthon a családban igen, a barátaim haverjaim körében igen, párkapcsolatban talán
4. Szerinted megváltozik-e az osztálytársaiddal a kapcsolatod? a) b) c) d)
egyáltalán nem nem, mert jobb már nem lehet nem, mert senkit nem érdekel a másik problémája igen, jobban odafigyelünk majd egymásra
Köszönjük, hogy kitöltötted.
8
Prevenciós program Értékelő Kérdőív
Kedves Osztályfőnökök! Munkánk segítése érdekében kérjük Önöket, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre. A kérdőív kitöltése anonim. Az értékelő kérdőívvel azt szeretnénk felmérni, hogy a foglalkozások hatására milyen mértékben változott meg az osztályban a diákok hozzáállása, illetve viselkedése. A válaszok a jövőben segítésünkre lehetnek a prevenciós tematika kidolgozása, a foglalkozások menetének meghatározása során is. 1. Ön szerint van-e az osztályában olyan diák, aki érintett alkohol - vagy drogproblémában? a) nincs b) van, de csak 1-2 diák c) többen is érintettek 2. Kértek-e már Öntől segítséget ilyen probléma miatt? a) igen, már korábban is kértek b) a foglalkozásokat követően kértek c) még soha nem fordult elő 3. Fontosnak tartja, hogy egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat tartsanak az osztályában? a) igen b) nem c) igen, de megtarthatom én is 4. Ön szerint a diákok jobban odafigyelnek-e saját maguk egészségére, mint a foglalkozásokat megelőzően? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem 5. Ön szerint változott-e az osztályban a diákok egymáshoz való viszonya, illetve kapcsolata a foglalkozásokat követően? a) b) c) d)
egyáltalán nem nem, mert jobb már nem lehetett nem, mert senkit nem érdekel a másik problémája igen, jobban odafigyelnek egymásra
6. Ön szerint változott-e a diákok szabadidő eltöltéséhez való hozzáállása a foglalkozásokat követően? a) igen, nagymértékben
1
b) igen, kismértékben c) egyáltalán nem 7. Ön szerint a diákok aktívabbak-e a tanórákon, mint a prevenciós foglalkozásokat megelőzően? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem 8. Ön szerint a diákok ismernek-e hatékony stresszkezelési eszközöket, módokat? a) sosem volt ezzel probléma b) a foglalkozások óta javulás figyelhető meg e tekintetben c) továbbra is megfigyelhető, hogy a diákok nagy része nem tudja megfelelően kezelni a stresszt 9. Ön szerint könnyebben, jobban elfogadják-e azt a tényt a diákok, hogy nem egyformák, mint korábban? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem 10. Ön szerint nyitottabbá lettek-e egymással a diákok a foglalkozásokat követően? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem 11. Ön szerint nyitottabbak lettek-e a diákok a pedagógusokkal szemben a foglalkozásokat követően? a) igen, a többség nyitottabb lett b) igen, néhányan könnyebben beszélnek a problémáikról c) nem 12. Ön szerint kevesebb lett-e a magatartásbeli probléma az osztályában, mint a foglalkozásokat megelőzően? a) igen, sokkal kevesebb lett b) igen, kismértékben kevesebb lett c) nem lett kevesebb 13. Ön szerint reálisabbak lettek-e a diákok információi a foglalkozásokat követően a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem
2
14. Ön szerint a megszerzett ismereteket hasznosítják-e a diákok környezetükben, személyes kapcsolataikban? a) igen b) nem c) nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel 15. Ön szerint átgondoltabbak lettek-e a diákok a közösségi oldalakon történő információk, képek megosztásában? a) eddig sem volt probléma b) nem változott semmi c) igen, egymást is figyelmeztetik 16. Ön szerint a konfliktus megoldásában hogyan változott az erőszakos cselekedetek aránya a diákok körében? a) eddig sem volt jellemző az agresszivitás b) csökkent c) nőtt 17. Ön észlelte-e a következők közül valamelyiket az osztályában a foglalkozásokat követően? a) b) c) d)
kíváncsiságból kipróbálta valaki a drogot egymásnak ajánlották a diákok a kábítószer kipróbálását akár gondolatban közös kipróbálásra készültek egyáltalán nem
18. Ön szerint bővült-e a diákok kifejezéstára (verbális, nonverbális) a foglalkozásokat követően? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem 19. Ön szerint bővült-e a diákok ismerete egymásról a foglalkozásokat követően? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem 20. Ön szerint oldottabb lett-e a légkör az osztályban, mint a foglalkozásokat megelőzően? a) igen, nagymértékben b) igen, kismértékben c) nem
3
21. Igényelné-e ilyen vagy hasonló prevenciós előadások tartását a jövőben? a) igen b) nem 22. Ön szerint milyen jellegű foglalkozást kellene tartani a fiataloknak ilyen témakörben? a) b) c) d) e)
előadás szakembertől kiscsoportokban feladatok elvégzése interaktív beszélgetés filmnézés egyéb:……………………………………..
23. Ön szerint milyen témakörű foglalkozásokra lenne még szükség (szerhasználattal kapcsolatban)? a) b) c) d) e) f) g)
kábítószer új pszichoaktív szer szteroid nikotin alkohol energiaital egyéb:……………………………………..
24. Ön szerint milyen témakörű foglalkozásokra lenne még szükség (személyiségfejlesztéssel kapcsolatban)? a) b) c) d) e) f)
nemet mondás képességének fejlesztése önismeret konfliktuskezelés stressz kezelés családi problémák megoldása iskolai problémák megoldása
25. Ön szerint a diákok a részvételben motiválhatóbb-e, ha versenyt hirdetünk közöttük és a nyertesek között díjakat osztunk? a) nem, mert szeretik megmérettetni magukat b) mindenképpen motiváltabbak, ha van díj c) nem, mert kötelezővé tettük a részvételt
Köszönjük a kitöltést.
4
NE SZÁLLJ EL!
Drogok és büntetőjogi következmények 2014.08.06.
A DROG FOGALMA Legális és illegális szerek, anyagok Bármilyen módon a szervezetbe kerülve megváltoztatják annak működését Függőséget okozhatnak Fogyasztásuk veszélyes 2014.08.06.
SZEREK ILLEGÁLIS Marihuana Hasis Heroin Kokain Ecstasy Speed Új pszichoaktív
szerek
2014.08.06.
LEGÁLIS Alkohol Cigaretta Gyógyszerek Ragasztók Hígítók Gázok Új pszichoaktív
szerek
KÁBÍTÓSZERES BŰNCSELEKMÉNYEK fogyasztói típusú cselekmények:
terjesztői típusú cselekmények:
- fogyasztás
- kínál
- termesztés
- átad
- előállítás
- forgalomba hoz
- megszerzés
- kereskedik
- tartás - csempészet (országba behoz, onnan kivisz, ország területén átvisz) 2014.08.06.
A DROGOK HASZNÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNYEK Bűnelkövetői oldal:
Áldozati oldal:
- testi sértés
- rablás
- rongálás
- kifosztás
- garázdaság
- testi sértés
- hivatalos személy elleni erőszak - közfeladatot ellátó személy elleni erőszak - járművezetés ittas vagy bódult állapotban 2014.08.06.
- szexuális erőszak - közlekedési és egyéb balesetek
A DROGHASZNÁLÓ MAGATARTÁS KIALAKULSA Legális szerekkel való találkozás (alkohol, cigaretta, új pszichoaktív szerek) Illegitim szerek kipróbálása (főleg marihuána) Visszatérő használat (ritkán vagy szabályos időközönként) Rendszeres használat (tolerancia adag növelése elvonási tünetek drogéhség) Kényszeres használat (a szer teljes uralma) 2014.08.06.
MIÉRT NE? Csak néhány ok: Mert káros az egészségedre Mert bűncselekmény Mert áldozattá vagy elkövető válhatsz Mert elveszted az igazi barátaidat Mert nem tudsz teljesen kiszállni Mert uralkodik rajtad Mert nem leszel boldogabb Mert szer nélkül jobb 2014.08.06.
Stressz
Babusa Péter Pszichológus, Diplomás Szupervizor
1
A stressz jelentése: feszültség, megterhelés Selye János értelmezése szerint a stresszreakció beépített működés, és akkor lép működésbe, amikor a megváltozott környezethez kell alkalmazkodni. A stressz a szervezet nemspecifikus válasza a megszokottnál nagyobb igénybevételre, a szervezet állandóságát fenyegető veszélyre. A nemspecifikus válasz azt jelenti, hogy bár az események különböznek, a szervezetben a hatás azonos. 2
A reakció három szakasza 1. szakasz: riasztás – pillanatos reakció: jelzések érkeznek a központi idegrendszerbe, az agyalapi mirigyhez és a mellékvesekéreghez. 2. szakasz: ellenállás – elhúzódó reakció tartós következményekkel: megnagyobbodik a mellékvesekéreg állománya, az immun-apparátus, a nyirokszövet tömege csökkent. 3. szakasz: kimerülés – ha a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, a mellékvesekéreg kimerül, a hormontermelés lecsökken, és a szervezet teljes kimerülése, pusztulása következhet be. 3
A stressz összetevő ői • Stresszor – esemény, helyzet – ami előidézi a folyamat beindulását. • A helyzetre vonatkozó értékelés, önmagunkkal kapcsolatos hiedelmek, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint. • Megküzdési stratégiák, amelyekkel a szervezet vagy a pszichikum igyekszik kontrollálni a helyzetet, hogy felül tudjon kerekedni. • A folyamat eredménye, amit előidézett a személyiségben. 4
• A stresszorok fajtái 1. Több embert érintő környezeti stressz: • Természeti katasztrófák – földrengés, árvíz • Ember által okozott katasztrófák – háborúk, nukleáris balesetek • Végzetes balesetek – karambol, repülőgép katasztrófák • Fizikai támadások – nemi erőszak, merénylet • Zajártalom, környezeti szennyeződések 5
• A stresszorok fajtái 2. Életkrízisek, napi bosszúságok: • Az egyén életének nagyobb fordulatai – betegségek, házasságok, válások • Az egyén mindennapi bosszúságai, surlódásai
6
• A stresszorok fajtái 3. Belső konfliktusok: • Függetlenség vagy függőség – a két szükséglet közötti kompromisszum a sikeres (pár)kapcsolat előfeltétele. • Együttműködés vagy versengés – a társadalom mindkettőt megköveteli. • Impulzusok kifejezése, vagy az etikai normák betartása – az impulzusok minden társadalomban szabályozandók.
7
Élettani reakciók: A vérnyomás emelkedik A vércukorszint emelkedik A vérzsírok szintje nő A szív és a tüdő fokozottan működik, az izmok feszítettségi állapota nő, az éberségi szint emelkedik A kortizol szint emelkedik Az immunrendszer működése csökken 8
Lélektani reakciók: - szorongás - félelem - harag, düh - agresszió (frusztráció-agresszió hipotézis) - fásultság - depresszió (tanult tehetetlenség) - burn-out
9
MIT TEHETÜNK? • A stressz kezelésének lényege, hogy képesek legyünk megelőzni és/vagy ellenőrzésünk alatt tartani a stresszhelyzetek okozta kellemetlen és veszélyes testi-lelki reakcióinkat. Az évtizedek alatt kikristályosodott, hogy mely módszerek hatékonyak, és melyeket lehet gyorsan, hatékonyan elsajátítani. 10
MÓDSZEREK: • A stresszre adott testi és lelki reakciók tudatosítása és kontrollálása. • A feszültség csökkentésének prompt technikái. (pl. villám relaxáció) • Időgazdálkodási, konfliktus- és problémamegoldó technikák. • A lélektani és fiziológiai ismeretek bővítése. • A lelki instabilitás és fokozott reakciókészség megelőzése az életmód adta lehetőségekkel. • A csoport támogatás protektív hatásainak kihasználása. 11
VÉDŐ ŐFAKTOROK (Kobasa, 2003) • Kontroll, vagyis a nehézségek ellenére képesnek érezzük magunkat az események befolyásolására és kézbentartására. Kompetensnek, illetékesnek érezzük magunkat saját világunkban. (Ezzel szemben klasszikus kontrollvesztett állapotok lehet például a munkanélküliség, a betegség és az öregség.) • Elhivatottság, elkötelezettség a munkában, közösségben és családban. • Kihívásnak tekintjük a nehézségeket, nem fenyegetésnek, és fokozott erőfeszítéssel tudunk reagálni.
12
A helyzet kognitív értékelése Az értékelés révén válik valamely inger vagy helyzet stresszorrá. J. M. Mason szerint a stresszreakciót, adaptációs szindrómát beindító emocionális reakciók közül a fenyegetettség érzésének és a félelemnek jut a főszerep. Szerinte a kritikus tényező valamely helyzet veszélyesként való felismerése. Az értékelés természetesen függ a helyzet objektív körülményeitől is. Az objektív szempontból veszélyes helyzeteket az emberek többsége is azokként érzékeli. Az is lehetséges azonban, hogy a helyzethez kapcsolódó gondolatok és tapasztalatok, s a nehéz helyzetekkel való megbirkózás képessége a stressz kialakulására sokkal nagyobb hatással vannak. 13
A STRESSZ-VÁLASZ LÁNC Beavatkozási pontok „Mi történt?” A stressz-helyzet/esemény
Stresszkezelő technikák
• Asszertív kommunikáció • Konfliktuskezelés A helyzet vagy az esemény megváltoztatása • Időgazdálkodási technikák
„Hogyan értékeled azt, ami történt?” Pozitív? Negatív? Észlelés és értékelés Fontos? Érdektelen?
•
Az események és saját szerepünk
„A történtek milyen érzéseket váltottak ki belőled?” Az érzelmi válasz Az érzelmek megváltoztatása
• •
Szempontváltás Szociális támogatás kiaknázása
„Hogyan hatott a szervezetedre?” Feszültségcsökkenés A testi (fiziológiai) válasz
• • •
Relaxáció Fizikai aktivitás Szociális támogatás kiaknázása
• Az értékelés optimalizálása „Mit tettél a megoldás érdekében?” • Jól kivitelezhető célok kitűzése A cselekvéses válasz A megbirkózási stratégiák és erőforrások optimalizálása • Alternatív megoldások készenlétben tart
Szülői beleegyező nyilatkozat
Alulírott ………………………………………………….. (szülő neve), felelősségem teljes tudatában beleegyezem, hogy gyermekem, ………………………………… (gyermek neve, osztálya) részt vegyen az iskolában a tanórák ideje alatt az Alkohol-Drogsegély Ambulancia munkatársai által tartott komplex drogprevenciós egészségfejlesztő foglalkozásokon, melyek a „Szertelenül, vidáman” elnevezésű, szakmai ajánlással rendelkező program keretében zajlanak. A foglalkozásokon való részvétel kötelező a diákok számára.
A foglalkozások kiscsoportos, interaktív formában valósulnak meg, ahol főszereplők a diákok. A program hosszú távú célja, hogy a tanulók körében vonzóvá váljon az egészséges életmód, a szermentes élet, illetve, hogy a droghasználat megelőzhetővé váljon, csökkenjen a rendszeres és visszatérő droghasználat.
A nyilatkozat aláírásával beleegyezésemet adom ahhoz is, hogy gyermekem a program elején és végén névtelen kérdőíveket töltsön ki. A kérdőívek a tervezett és megvalósult célokra fókuszálnak, az eredményeket értékelik.
Dátum: …………………………………………
Aláírás: ………………………………………..
