KÜLÖNÖSEN ROSSZ TANULMÁNYI EREDMÉNYŰ, LEMORZSOLÓDÁS VESZÉLYÉVEL FENYEGETETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMJA

„A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG”

SI-HU-2-2-014

KÜLÖNÖSEN ROSSZ TANULMÁNYI EREDMÉNYŰ, LEMORZSOLÓDÁS VESZÉLYÉVEL FENYEGETETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMJA

Népi Egyetem és Kétnyelvű Középiskola, Lendva Népi Egyetem, Ptuj Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány, Zalaegerszeg

2012

1. BEVEZETÉS

A program szükségessége

Az információs társadalomban az alkalmazható tudás rendkívüli mértékben felértékelődött, egyértelműen az egzisztenciális és gazdasági érvényesülés alapfeltételévé vált.. Ezzel egyidőben azonban egyre szélesebbre nyílt az olló a tudást birtokló és az annak hiányában lévő társadalmi csoportok között, ez utóbbiaknak szinte reménytelen a helyzetük a munkaerő-piacon való érvényesülésre. Mivel ez egyre inkább társadalmi feszültségek forrása, mindenkinek elemi érdeke, hogy a leszakadók esélyhez jussanak a felzárkózásra, a kvalifikáltabb munkavégzéshez szükséges tudás megszerzésére.

Az Európai Unió illetékesei ennek fontosságát felismerve egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a népesség munkaerő-piaci helyzetének javítását, a munkanélküliség minimalizálását. Ebből a szempontból kiemelt támogatást kapnak azok a programok, amelyek a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását, munkához juttatását segítik. Az Európai Szociális Alap létrehozásával megteremtették a finanszírozási feltételeket is a programok végrehajtásához.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a mai napig nem született meg az iskolai leszakadás, lemorzsolódás megakadályozására, illetve az iskolába való visszavezetésre alkalmas u.n. második esély iskoláira, illetve az u.n. híd programokra

egy

viszonylagos

általánossággal

érvényesnek

tekinthető

technológiai leírás. Ennek természetesen az is oka, hogy nincs két egyforma körülmény, a megoldások és a módszerek is eltérőek egymástól, de mindezek figyelembe vételével is, a hagyományos módszerekkel folyó iskolai oktatásban tapasztalható sikertelenség, a korai iskolaelhagyók számának növekedése miatt,

nagy szükség van eredményesebb módszerek, eljárások kidolgozására, kipróbálására és elterjesztésére.

Ahhoz, hogy olyan programok szülessenek, amelyek valóban hatékonyak, érdemes megvizsgálni a teljesség igénye nélkül két, az oktatási rendszeren belül orvosolható

körülményt,

amelyek

az

iskolai

oktatás

egyre

növekvő

eredménytelenségéhez vezettek. Ezek közül az egyiket egy Mc Luhan nevű amerikai szociológus fogalmazta meg legtömörebben: Az információs társadalomban a fiatalok számára a korszerű informatikai eszközök által közvetített „tudás” elérése vált dominánssá, ebben az összefüggésben az iskola a maga hagyományos eszközeivel számukra unalmas. A másik tényezőt Sütő András a következőképpen írta le: A felnőtt társadalom valamilyen érthetetlen ambíciója folytán a fiatalokat mindenre előbb akarja megtanítani, mint ahogy azt ők játszva megtanulhatnák. E két, és még más okok is magyarázzák, hogy a fejlettebb országokban az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a tanulás terén eredménytelen, kellő motivációval nem rendelkező fiatalok száma.

Ennek a programnak a keretében a legkritikusabb életkorban lévő, az alapfokú oktatásból a középfokú oktatásba átkerülő, különösen rossz tanulmányi eredményű, lemorzsolódás veszélyével fenyegetett, illetve lermorzsolódott tanulókat segítő program kidolgozására és kipróbálására kerül sor, ezen belül néhány sztenderdizálható elem fejlesztésére, alkalmazására, amelyek széleskörű elterjesztése a hagyományos iskolai oktatáshoz képest nagyobb hatékonysággal akadályozhatja meg a fiatalok tanulmányi eredménytelenségét, lemorzsolódását.

Oktatásfejlesztési alapelvek Az oktatásfejlesztési program tervezését és megvalósítását számos tényező befolyásolja, amelyek figyelembe vétele nélkül veszélybe kerül a program

végrehajthatósága.

A

konkrét

programelemek

meghatározásához

nélkülözhetetlen a következő tényezők figyelembe vétele: • A közoktatás szerkezeti, oktatási és nevelési alapkörülményei, melyek a fejlesztés kiinduló pontjául kell szolgáljanak. • Rendszerszemlélet, a rendszeren belüli és rendszerközi tevékenységek összhangjának megléte, hiányosságai • Az oktatási rendszeren kívüli tényezők, körülmények, hatások befolyása a fejlesztésre

Az oktatásfejlesztési program indításakor figyelembe veendő legfontosabb tényezők közül kiemelhetők: • A program szükségessége • a program jogszabályi környezete, • a program finanszírozhatósága, • a program viszonya korábbi vagy párhuzamosan futó fejlesztési programokhoz, • a program elhelyezkedése a közoktatás rendszerében, • a

program

támogatottsága

az

oktatáspolitika,

a

médiumok,

a

közvélemény körében, • a program tanulói célcsoportja, a célcsoport jellemzői, • a programban érintett tanulók belépési és továbblépési lehetőségei, • a program oktatói célcsoportja, a célcsoport motivációi, • a programot megvalósító intézmények vezetői, a vezetők hozzáállása a programhoz, • a programot megvalósító intézmények fenntartói, hozzáállásuk a programhoz, • a programmenedzsment összetétele, kompetenciái, • a program fenntarthatóságának lehetősége a fejlesztés befejeztével, • a program kiterjeszthetőségének lehetőségei.

A rendszerszemlélet az oktatásfejlesztésben azt jelenti, hogy a hatékony innováció komplex, több területre terjed ki, a rendszeren belüli elemek szervesen

illeszkednek

egymáshoz,

kapcsolódásuk

van

rendszerközi

tevékenységekhez. Így pl. figyelembe veszi, hogy • hogyan befolyásolja a tantermi munkát, • hatással van-e a programban részt vevő tanulók további életútjára, • befolyásolja-e a tanulók szüleinek iskolához való viszonyát, • hatással van-e a programban részt vevő pedagógusok szemléletére, további munkájára, • hatással van-e az oktatási intézmény egészére, • kiterjed-e az intézmény menedzsmentjére, • kiterjed-e az intézmények fenntartóira, • hatással van-e a programban részt nem vevő oktatási intézményekre, • hatással van-e az országos oktatáspolitikára. Hiába készül profi oktatásfejlesztési program, ha nem alkalmazkodik, illetve nem próbálja reálisan kezelni az oktatási rendszeren kívüli körülményeket. A közoktatáson kívüli, külső tényezők között említhető első sorban: • a társadalom általános állapota, • az értékekről alkotott közfelfogás, • a munkaerő-piac helyzete, • a család és iskola viszonya a társadalomhoz, • a médiumok befolyása, • az ország gazdasági helyzete, ezen belül a közoktatás finanszírozottsága.

Fenntarthatóság, intézményesülés, intézményesítés

Az innovációs folyamatok eredményeinek fenntarthatósága az oktatásban nagyon gyakran nem tartozik a fejlesztések központi kérdései közé, miközben elvileg minden fejlesztési folyamatnak a hosszú távú folyamatokra kellene hatást gyakorolnia. Gyakran elmarad a programok hatásainak nyomon követése, egyáltalán, olyan változások létrehozása, amelyek az innovációs feladatok kivitelezésének befejeződése utánra is még hosszú ideig biztosítják az eredmények fennmaradását, a kialakult új működésmódok érvényesülését, az elsajátított új tudások hasznosulását. Elvileg egy innováció akkor tekinthető csak sikeresnek, ha a céljaiban megjelölt területeken a célba vett változások eredményei mindaddig fennmaradnak, amíg egy még annál is jobb rendszernek, működésmódnak át nem adják a helyüket.

Tekintsük át, hogy elvileg egy

innovációs folyamat eredményeinek milyen struktúrákban, intézményekben, működésmódokban kell fennmaradniuk!

1. A fejlesztési folyamat eredményeinek fennmaradásához az esetek döntő többségében szükség van arra, hogy jogszabályokban, határozatokban, a fejlesztésben

részt

vevő

intézményeknek,

azok

irányítóinak

szabályzataiban, statútumaiban olyan változtatások történjenek, amelyek kedvező

feltételeket

teremtenek

a

program

eredményeinek

fennmaradásához. Ha az oktatásról, iskolákról, a velük kapcsolatba kerülő intézményekről, szervezetekről van szó, akkor az ilyen jellegű változások érinthetik

az

oktatási

törvényeket

(közoktatási,

felsőoktatási,

szakképzési), az egyéb, e területen működő joganyagot, finanszírozási, igazgatási, irányítási szabályozókat, fenntartók, az iskola támogatásával foglalkozó intézmények határozataira lehet szükség, illetve szükségessé válhat az iskola alapító okiratának, pedagógiai programjának, benne helyi

tantervének,

szervezeti

és

működési

szabályzatának,

s

egyéb

szabályozóinak megváltoztatása. 2. Egy fejlesztés eredményei hosszú távon fennmaradhatnak a résztvevők, a továbbra is az adott feladattal foglalkozók tudásában, attitűdjeiben, képességeiben, röviden: kompetenciáiban. A fejlesztés folyamatában új kompetenciák jönnek létre, meglévő kompetenciák fejlődnek, iskolákban természetesen elsősorban a pedagógusokban, de sokszor jelent ez feladatot a vezetők, az irányítók, az iskolával kapcsolatba kerülő segítő szervezetek munkatársai, az iskola kiszolgáló személyzete tudásának átalakulásával kapcsolatban is. 3. Az innováció eredményeinek fenntarthatósága múlik azokon a már korábban is létezett, vagy éppen a fejlesztés folyamatában kialakított struktúrákon, hálózatokon, amelyekben emberek, szervezetek vesznek részt, amelyekben együttműködnek egymással. Esetünkben iskolák egymás közötti, az iskolák és a velük a feladattal összefüggésben szóba jövő szervezetek közötti kapcsolatoknak, a pedagógusok bizonyos feladatok kivitelezésének elősegítésére kialakított hálózatainak van elsősorban

jelentősége.

Ezek

a

szerveződések

hosszú

távon

fennmaradhatnak, működhetnek, mert tevékenységük beépül a folyamatos pedagógiai munka „szövetébe”, kikerülhetetlenné, a tevékenységek nélkülözhetetlen elemeivé válnak. 4. Nehezen megragadható ugyan, de valószínűleg jelentős mértékben hat az innovációk eredményeinek fenntarthatóságára a szervezeti kultúrának, a pedagógiai kultúrának az átalakulása, amely – szoros kapcsolatban természetesen a tudás átalakulásával – szokásokban, nem kodifikált működésmódokban, végső soron a részt vevő intézmények legszélesebb értelemben vett hagyományaiban ölt testet. Ennek fontos részét képezik azok a változások, amelyek az iskolák, a fenntartók, más szervezetek döntéshozó, irányító tevékenységeiben, döntéseiben jelennek meg.

5. A fenntarthatóság megjelenhet konkrét infrastrukturális

elemekben.

Bár

eszközökben, tárgyakban,

ezek

passzívak,

de

létük,

alkalmazásuknak a kényszere fontos lehet a változtatások hosszú távon való hatásában. Fontos kérdés, hogy vajon egy iskola a fejlesztési folyamatban

kialakult

eszközparkot

képes

lesz-e

hosszú

ideig

működésben tartani, azaz képes lesz-e biztosítani a működtetéshez szükséges feltételeket, lesznek-e anyagi eszközei az eszközpark szervízelésére, képes lesz-e a megfelelő ütemben felújítani azt, stb. 6. Az eredmények fenntarthatóságát növeli az a folyamat, amelyben a fejlesztés során kidolgozott tudás, működésmódok, konkrét eszközök túlterjednek a programban közvetlenül részt vevők körén, elterjednek, mert hasznosnak bizonyulnak, s ez a hasznosság valóban látható és belátható. Esetünkben a kidolgozott új pedagógiai kultúrabeli elemek iskolán belüli elterjedése, és a kidolgozott képzési formának más iskolákban való megjelenése jelentheti ezt.

A fenntarthatóság mellett a vizsgált kérdéskör másik alapvető fogalma az intézményesülés. Már a fenntarthatóság megjelenése terepeinek felsorolásában észrevehető, hogy a fenntarthatósághoz sok területen arra van szükség, hogy a változások

hosszú

távon

működő

struktúrák

átalakulását

jelentsék.

Intézményessé kell válniuk abban az értelemben, hogy nem mindig újabb és újabb döntéseken múlik az innováció eredményeinek érvényesülése, hanem maguk a struktúrák, a szabályok alakulnak át, aminek következtében az új vagy megváltoztatott működésmódok természetesekké, szinte automatikussá, az intézmény életének szerves részévé válnak. Az intézményesülés az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság feltételei létrejönnek. Az intézményesülést előidéző tudatos fejlesztési folyamat az intézményesítés.

Az intézményesülés folyamatában azonban nem pusztán a kodifikált változásoknak van jelentőségük. Sőt, számtalan fejlesztés esetében lesznek alapvetően fontosak azok a változások, amelyek a tudásban, az attitűdökben, a képességekben,

a

szokásokban,

a

hagyományokban

következnek

be.

Jelentőségük akkor válik igazán láthatóvá, ha egy negatív folyamatban az ezeken a területeken nem bekövetkezett változások eredményeként fokozatosan, de akár drámai sebességű átalakulásokban visszarendeződés következik be, elvész a fejlesztés eredménye. Az innovációs folyamat ideje alatt hatnak még bizonyos, elsősorban anyagi- és presztízs szempontok, de mivel nem következik be az intézményesülés a jóllehet „lágyabbnak” tekinthető elemekben, hatástalanná válnak a „keményebb” eszközök is. Természetesen az is előfordulhat, hogy a fejlesztés eredményei fennmaradnak ugyan, de csak a felszíni működés szintjén, kényszerből tovább vitt, ám a tartalmukat, pozitív hatásukat fokozatosan elveszítő folyamatokban. Látszat tevékenység alakul ki, amely egyre nagyobb feszültséget gerjeszt a szervezetben, és szinte törvényszerűen vezet az innovációban létrejött eredmények sokszor látványos visszavonásához, a régi működésmód visszaállításához, amelyet gyakran a közösség még akár egy sajátos „megtisztulási folyamatként” is értelmezhet. („Ez a púp is lekerült a hátunkról”)

(Felhasznált irodalom: Kerékgyártó László, Nahalka István kéziratai a Dobbantó programban)

2. A PROGRAM STRUKTÚRÁJA, SZERVEZÉSI MÓDJA

A képzés szerkezete

A képzés moduláris felépítésű, összes óraszáma 150. Minden csoport programja 10 modulból áll, egy modul átlagos időtartama 15 tanítási óra, de ettől a tanulók előzetes tudásától, képességeitől függően el lehet térni.

Mivel a rendes oktatásban a tanulási eredménytelenség, az esetleges lemorzsolódás elsősorban a félévi értékelést követően válik egyértelművé, célszerű, ha a program a második félév során kerül megszervezésre.

. A program megvalósítása haladási tempó, tartalmi eszközök és módszerek szempontjából differenciált képzési csoportok és egyének szerint is. A csoportonkénti differenciálás a csoport előzetes tudásának figyelembe vételével, a tanulónkénti differenciálás a résztvevők készségeinek, képességeinek megfelelően, az egyéni képzési fejlesztési tervekben foglaltak szerint történik. Így nyílik lehetőség arra, hogy mindenki a neki megfelelő haladási sebességgel, és tanulási hiányosságait, nehézségeit legmegfelelőbben kezelő tartalmakon és módszereken keresztül érhesse el ugyanazt a kimeneti célt.

Attól függően, hogy a tanulócsoport a formális oktatásban részt vevő, lemorzsolódással fenyegetett, vagy pedig onnan már lemorzsolódott tanulókból tevődik össze, a képzés időütemezése különböző lehet. A formális oktatásban részt vevő tanulók számára a program a rendes tanítást követően, szakköri vagy Szlovéniában

úgynevezett

nyílt

kurrikulumi

foglalkozások

keretében

szervezhető meg a tanulók és pedagógusok terhelhetőségének megfelelő heti óraszámban. A rendes oktatásból már lemorzsolódott, kiiratkozott fiatalok

számára ugyanez a program nagyobb intenzitással, és akár délelőtti foglalkozások keretében is lebonyolítható. Ebben az esetben elérhető az is, hogy ezek a fiatalok a tanév hátralévő részében is szervezett keretek között járjanak iskolába.

A programban a modulok ismeretanyagának felhasználásával projektek szervezhetők. A programban max. 2-3 projekt megszervezésére van lehetőség. Tematikus leírás

Sorszám MODULOK TÉMÁI

Javasolt óraszám

1.

A KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSA, A TANULÓK

15

MEGISMERÉSE, A TANULÓI SIKERTELENSÉG OKAINAK FELTÁRÁSA, SZEMÉLYES KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

2.

A TANULÁS TANULÁSA

15

AZ OLVASÁSI ÉS ÍRÁSKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

15

BESZÉDKÉSZSÉG, KOMMUNIKÁCIÓ

15

3. 4.

FEJLESZTÉSE 5.

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, MÉDIAKULTÚRA

15

6.

SZÁMOLÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE

15

7.

TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETVÉDELEM,

15

EGÉSZSÉGVÉDELEM

8.

VISELKEDÉSKULTÚRA, TANULÓI ÖNISMERET

15

FEJLESZTÉSE 9.

A CSALÁDI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

15

10.

A MUNKA VILÁGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS

15

ÖSSZESEN 150

A modulrendszer és a projektmódszer viszonya

A modul egymással szoros kapcsolatban álló tananyagtartalmakat fog össze, lehetnek

pl.

matematikai,

természettudományos,

anyanyelvi,

életviteli,

informatikai stb. tartalmú modulok. A tantárgyaktól annyiban különböznek, hogy általában kisebb egységek, praktikusabb és könnyebben feldolgozható tudás-tartalmúak, valamint a tanulók igényeihez és lehetőségeihez rugalmasan hozzáigazíthatók, variálhatók. A modulok tartalmát témáknak nevezzük.

A projekt elsősorban közvetlen célját tekintve értelmezhető, amely valamilyen konkrét produktum létrehozása. A meghatározott termék vagy szolgáltatás, amelyet a tanulók a projekt eredményeképpen létrehoznak, ezeknél a tanulóknál sokkal erősebben motiváló hatású, mint maga a tudás megszerzése. A termék létrehozása többféle tevékenység összehangolását igényli, nem mindenki végzi ugyanazt a munkát, így minden tanuló megtalálhatja a hozzá legjobban illő tevékenységformát, miközben szinte észrevétlenül tanul. Az is növeli a munkakedvet, ha a produktum esetleg népszerű a fiatalok körében, ha a tanulók tulajdonába kerülhet, ajándékozható vagy értékesíthető.

A projektben több modul ismeretanyaga hasznosul, jó tervezéssel és szervezéssel több tartalomterület ismeretanyaga felhasználható az eredmény eléréséhez. Egy programban általában maximum 2-3 projekt valósítható meg, a projektekhez gyakran több modulból vett ismeretanyag rendelhető hozzá. Kerülni kell azonban a kényszeres kapcsolatokat, ezért lehetséges projekten kívüli modulok vagy modulrészek megvalósítása is. Modulrendszerű programszerkezet Ebben a modulrendszerű programban egy modul időigénye kb. 15 óra, de a programban részt vevő tanulóknál különösen fontos a sikerélmény, ezért szükség szerint megvalósíthatók ettől eltérő óraszámú, illetve részmodulok is.

Az egyes modulok részletes leírást adnak: • a célokról, • a fejlesztendő kompetenciákról, követelményekről, • tartalomról, • egy-egy téma feldolgozásának módszertani lehetőségeiről, •

a tanulói tevékenységekről,

•

az ajánlott tanulói eszközökről, információforrásokról

•

az értékelésről (eszköztár, módszer),

• az időkeretekről. • A leíráshoz mellékletek (munkalapok, feladatlapok) kapcsolhatók. A modulok nem csak iskolai, osztálytermi, tanórai keretek között zajló tanulást ösztönöznek, hanem felkínálnak az előbbieken túli tanulási tevékenységeket is.

A programhoz a kompetenciaterületekhez alkalmazkodva készülnek modulok.

A közismereti tartalmakhoz (Magyarországon a Nemzeti Alaptantervhez) szorosabban kapcsolódó és a mindennapi élethez, munka világához kötődő modulok összhangját a kompetencialapú fejlesztés figyelembe vétele alapozza meg.

A

tanulók

sajátosságaihoz,

különösen

az

előzetes

tudásukhoz

való

alkalmazkodást a modulokon belül felajánlott alternatív tanulási utak lehetőségeinek kidolgozásával lehet megoldani.

Minta egy tanítási-tanulási modul felépítésére

A modulokban az esetek nagy részében a REA modell érvényesül: • Az REA modellben az „R” a ráhangolódás szakasza, melynek során egy bevezető tevékenység elindítja a tanuló gondolkodását: Mi a modul célja, értelme, milyen kontextusba helyezhető? Mi köze van mindennek hozzám? Mit tudok már (pl. önértékelés végzése)? Mi az előttünk álló feladat? Mit fogunk együtt, csoportban csinálni, és mi lesz az egyéni feladatom? Mennyi idő áll rendelkezésre mindehhez? Szükség esetén kihez fordulhatok segítségért? • A „E” az elsajátítás szakasza, amikor a tanulók az életükhöz közel álló kontextusba helyezett feladatokon keresztül új tudást, készségeket, attitűdöket sajátítanak el, mely új felismerésekhez vezet. Ezek a feladatok az önálló tanulást szolgálják. A feladatokat, az elvégzéssel kapcsolatos ajánlásokat, utasításokat tartalmazza. Például: csoportban, közösen, párban vagy egyénileg kell dolgozni,

milyen eszközöket, információforrásokat érdemes használni, ezeket hol lehet megtalálni.) • Az REA-modellben az „A” az alkalmazás és transzfer szakasza, amikor a tanulók valamilyen kézzelfogható eredménnyel bizonyítják az új tudást, majd értékelik az eredményeket és a projekt feldolgozása során bejárt utat. Táblázat: Tanítási – tanulási modell a modulokban

Szakaszok Ráhangolódás Célok, jelentések és tartalmak kifejezése. Mit és miért tanulok? Mit tudok már? Milyen elképzeléseim és tapasztalataim vannak a témáról? Mennyi idő kell nekem erre a témára? Elsajátítás A tanulók életéhez közelálló kontextusban megjelenő feladatok. Az új ismeretek, készségek elsajátítása, ami a megértéshez vezet. Értem, amit csinálok? Alkalmazás és transzfer Új feladatok és új kontextusok integrálása. Eredmények produkálása: (esszé, kép, vers, riport, táblázat, diagram, kollázs, poszter, modell). A folyamat és az eredmények értékelése. Mi volt a legértékesebb azok között, amit tanultam? Mi ment jól? Miből tudom, hogy jól ment? Mi lesz jobb az elkövetkező időben? Milyen ideáim változtak meg a témával kapcsolatban?

A modell az egyes szakaszokhoz szükséges időt nem határozza meg. A tanulási és tanítási tevékenységek során alkalmazott megközelítést tükrözi, rugalmasan használható, akár egy modulon belül, akár több modulon keresztül.

A modulokban és a tanulás során különböző tanulóközpontú tevékenységek állnak előtérben

Projektek szervezése

A projekt megközelítési stratégia, módszer, a tanítás-tanulás megszervezésének egyik formája is lehet. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon szerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat, meghatározó lehet egész későbbi életükre.

A projekt eredménye mindig valamilyen konkrét produktum, termék vagy szolgáltatás. A projektmódszer lényege, hogy a gyerekek tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának.

A gyerekek számára – ahogy bekerülnek az iskolába – a hagyományos oktatás keretében megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. A „régimódi nevelés jellemző hibái a tananyag passzív elfogadása, a gyerekek mechanikai összezsúfolása és az anyag és a módszer túlságos uniformizálása. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik” ((Dewey)

A gyerekek megfelelő motiváció nélkül nem figyelnek, a motiválásnak pedig a cselekvés a legjobb módja. Így a projektoktatásban a tanulás cselekvések sora,

az iskolában aktív élet folyik, nem pedig passzív mélázás a pulpituson előadó tanárral szemben. Projekt „minden célvezérelt tapasztalatszerzés, minden célirányos tevékenység, amelyben az uralkodó elképzelés határozza meg a tevékenység célját, rendezi el folyamatát és adja motivációs erejét”. Ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze.

A projektmódszer lényege az egyéni vagy a csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek az értéke épp az, hogy a tanulók munkájában a tervezéstől a projekt tárgyában szereplő munka előkészítésén, végrehajtásán át egészen az eredmény prezentációjáig érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség, az előre kalkuláltság is.

Példák tanítási-tanulási projektcélokra

Közvetlen cél, produktum: Karácsonyi ajándéktárgy készítése Szükséges főbb feltételek: A készítendő tárgy(ak) jellegének megfelelő szakoktató projektvezető és tanműhely felszereléssel, anyagok.

Közvetlen cél, produktum: Helytörténeti és helyismereti dokumentum létrehozása írott és képi formában Szükséges főbb feltételek: Magyar vagy földrajz szakos projektvezető, egy településen

lakó

tanulók,

számítógép

perifériákkal,

fényképező és felvevő technika, sokszorosítási lehetőség.

Közvetlen cél, produktum:

internet

eléréssel,

Zenei alkotás létrehozása, a szám megtervezése, hangszeres és/vagy énekes előadása, belőle CD lemez vagy klip DVD-n való előállítása. (főleg roma tanulók esetében vált népszerűvé) Szükséges főbb feltételek: Zenei képzettségű projektvezető, hangszeres és ének tudású tanulók, próbaterem, hangszerek, számítógép perifériákkal, hangosító és felvevő technika.

A portfolió, mint a projektmunka dokumentálása

A portfólió, azaz a tanuló munkáinak gyűjtése, rendszerezése egyaránt szolgálhat értékelési és tanulási célokat. Az összegyűjtött munkákból értékelhetővé válik a tanuló fejlődése, az a folyamat, ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan fejlődnek különböző kompetenciái, készségei.

A portfolió segítheti a tanuló saját munkáinak, projektek keretében létrehozott – az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló – produktumainak rendszerezését is.

A tanulók egyéni támogatása

A program kulcseleme az egyéni szükségleteken alapuló személyközpontú megközelítés. Mindez érvényesült a pedagógus-diák és a vezető-pedagógus kapcsolatban egyaránt. Annak érdekében, hogy a pedagógusok képesek legyenek diákjaik felé megadni az egyéni támogatást, nekik is meg kell élniük a vezetőik részéről ezt a személyes odafigyelést. A programban az alábbi egyéni támogató hozzáállás-elemek valósítandók meg: • Motiválás, amely változatos eszközökkel, alkalmazkodva a célszemély motivációs igényeihez arra ösztönzi őt, hogy megfeleljen a feléje

támasztott

követelményeknek,

legjobb

képességeit

felhasználva

eredményes munkát végezzen. Az iskola világában a motiválás gyakori, ám meglehetősen sablonossá vált eszköz, amelynek egyedivé tétele kiemelt feladat kell, hogy legyen. • Példaadás, mintaadás, amely a motiválás egyik speciális formájaként a követés, másolás lehetőségét biztosítja az érintettek számára. A mintakövető

tanulás

az

egyik

leghatékonyabb

változásösztönző

magatartás. Egy intézményben a legfőbb mintaadó mindig a vezető, a tanulócsoportban pedig a pedagógus. A mintájuk észrevétlenül rakódik le a mindennapi működésben. • Elvárások megfogalmazása által a vezető, illetve a pedagógus világosan és egyértelműen képes munkatársai/ tanítványai felé közvetíteni intézményről/programról alkotott elképzeléseit. A tiszta elvárások megfogalmazása egyértelmű helyzetet teremt, amelyben a felek kölcsönösen kifejezhetik szándékaikat. Az elvárások közvetítése őszinte és nyílt kommunikációt igényel. • Személyes

támogatás,

bíztatás

a

hatékony

vezető/pedagógus

eszköztárának fontos kelléke. A helyes önértékelés kialakításához, a magabiztos fellépéshez nélkülözhetetlen a pozitív megerősítés, az eredmények hangsúlyozása. A munka során mégis sokkal gyakoribb a hibák felemlegetése, az elmulasztott lehetőségek felsorolása, ami legtöbbször kedvezőtlen hatást vált ki, ezért kerülendő. • Személyes kapcsolat biztosítása, mert ezzel magát kell vállalnia mindkét félnek. A személyességen keresztül teremthető meg az a bizalmi légkör, amelyben vállalhatja magát, gondolatait, elképzeléseit, viselkedését vezető, pedagógus és diák egyaránt. Ezek a bizalmi kapcsolatok lesznek képesek később közösséget formálni, létrehozni. • Személyes figyelem, minőségi idő megadása, amelyre azért van szükség, mert ettől érzi magát egy pedagógus fontosnak a tantestület, egy tanuló a

tanulócsoport tagjaként. Az odafigyelés, a ráfigyelés teremti meg a biztonságot a nyílt, őszinte kommunikációhoz, és a problémák megoldásához. • Visszajelzés bátorítása, amely azért fontos, mivel e nélkül nem alakulhat ki helyes ön- és társértékelés, illetve így válik el minősítés és az értékelés.

Egyéni képzési fejlesztési terv, tanulói keretszerződés A tanulók motivációját jelentősen növelheti, ha a program során elérendő célokat saját maguk, illetve a pedagógusok velük egyetértésben fogalmazzák meg. E tevékenységnek fő dokumentuma az egyéni képzési fejlesztési terv és ezt kiegészítheti a tanulói keretszerződés.

Minden diákra a diákkal (és ha bevonhatók, a szüleivel) a pedagógusok egyéni képzési fejlesztési tervet (EKFT) készítenek, mely egyrészt áll egy a diák komplex megismerését, önismeretének fejlesztését célzó részből, másrészt pedig tartalmazza a fejlesztéshez, a fejlődés elősegítéséhez kapcsolódó feladatokat, az azokért felelős személyeket, illetve módszereket, valamint meghatározott időszakonként az együttműködés eredményének értékelését.

A tanulói keretszerződés lényegében az EKFT-ben együtt meghatározott teendőket írja le szerződéses formában. A szerződés a tanulóban sokkal erősebben tudatosíthatja, hogy ő vállal valamit, vállalása számon kérhető, az esetleges nem teljesítés következményekkel jár.

Ez a magyarországi gyakorlatban egyes felzárkóztató jellegű programoknál elterjedt és bevált, Szlovéniában azonban nincs hagyománya, így alkalmazása nem előírt.

Személyközpontúság és tananyagtartalom összhangja

Időről időre, élesebben vagy tompábban vetődik fel az a kérdés, hogy a diákok lemorzsolódásának megakadályozásában, önbizalmuk megerősítésében, tanulási motivációjuk felélénkítésében a személyközpontú pedagógiai gondolkodásmód vagy a kompetenciafejlesztésre épülő modulrendszerű programcsomag bír nagyobb jelentőséggel. Józan kívülálló bizonyára mindkét terület szerves egymásra épülését támogatja Ahogyan nincs kompetenciafejlesztés tartalom nélkül, ugyan úgy személyiségfejlesztés

sincs.

A

program

filozófiája

mindegyik

területet

hangsúlyosan fontosnak tekinti, de a tanulás folyamatát a személyiségfejlesztés részének tekinti: A diákok személyközpontú támogatása olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód, mely nem a diák teljesítményét vagy felszíni viselkedését helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét – mint alakítható egészet, – kívánja megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével. E szemléletmódban a tanítás-tanulás folyamata is a segítő munka része, mint a személyek közti kapcsolattartás és kölcsönhatások összessége.

Osztályozás helyett fejlesztő értékelés

A projekt indulásakor világos elhatározás volt, hogy a programban nem hagyományos értékelési forma lesz, azaz a tanulói teljesítmények nem kerülnek osztályozásra. Sok problémát hozhat azonban felszínre ennek az alapelvnek a gyakorlati megvalósítása. Vannak ennek jogi aspektusai: pl. hogyan lehet lezárni a tanévet?; mi kerül a bizonyítványba?; ösztöndíj pályázatban jegyet kell megadni, stb., de pedagógusok gyakorlata is közelebb állt a szummatív értékeléshez. A pedagógusok még nehezen boldogulnak az egyéni fejlődést támogató fejlesztő értékeléssel, melynek célja nem külső normáknak, követelményeknek való megfeleltetés, hanem döntően az adott diák továbblépését igyekszik támogatni. Kulcsfontosságú a tanulók önértékelésének ösztönzése, segítése, hogy a tanulók

önmagukra vonatkoztatva is tudják, honnan, hogyan és merre haladnak, hová jutottak el. Ez az értékelés segíti a diákokat abban, hogy maguk is értsék, miért érik kudarcok őket, mitől eredményesek, s képesek legyenek célokat kitűzni önmaguk elé. A fejlesztő értékelés szemléletének intézményi elterjedését azzal lehet elősegíteni, ha az iskolai beszámolókra és a pedagógusok által készített produktumokra minden esetben szöveges, fejlesztő jellegű értékelés készül, és a vezetők képzésébe is belekerül ez a téma. Abban az intézményben, ahol az iskola vezetése a pedagógusok munkáját is a fejlesztő értékelés logikája mentén végzi, ott az osztálytermi gyakorlatban is hamarabb terjed el ez az értékelési forma.

A program megvalósításának személyi feltételei

A program megvalósításában részt vevő pedagógusok

A program megvalósítói pedagógusok és más oktató-nevelőmunkában közreműködő

szakemberek

(pszichológusok,

pszichiáterek,

szociális

munkások), akik a pedagógiai munkához szükséges általános készségeken, képességeken túlmenően rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal: • empátia

a

célcsoporthoz

tartozó

tanulókkal/felnőtt

résztvevőkkel

szemben, • állóképesség a nehéz nevelési és tanulási helyzetek kezelése során, • szándék a hagyományostól eltérő, hatékony pedagógiai módszerek alkalmazására. Pedagógusok team munkája

A program legelején világosnak kell lennie, hogy a felzárkóztatásban tevékenykedő pedagógusok munkája egészen eltérő lesz korábbi tanári gyakorlatuktól, más szemléleti környezetben, számos új feladattal kell

megbirkózniuk, amit nem egyénileg, hanem közösen, csapatban kell megoldani. Ennek alapján az fogalmazható meg, hogy a program sikerének legfőbb kulcsa a pedagógus, aki tud dolgozni csapatban [teamben] és a teamben eredményesebbé tudja tenni pedagógiai munkáját.. A pedagógus team feladatai közé tartozik többek között: • Heti rendszerességgel megbeszélést folytatnak, hogy a team-tagok összehangolják munkájukat a fiatalok problémáinak megoldása érdekében. • Minden diákra a diákkal (és ha bevonhatók, a szüleivel) egyéni képzési fejlesztési tervet (EKFT) készítenek, illetve Magyarországon velük tanulói keretszerződést kötnek. • A

rendelkezésére

bocsátott

kompetencia-fejlesztő

programcsomagokból (modulokból) minden tanulónak az egyéni igényei és lehetőségei alapján állítják össze a tanulási folyamatát. • Az eredményes tanulást portfólió alkalmazásával támogatják, amely a

diákok

munkáiból,

feljegyzéseiből,

önreflexióiból

és

a

pedagógusok visszajelzéseiből áll. A fenti feladatok alapján a munkában érintett kollégák együttműködő teammé válásának a segítése válik központi kérdéssé. A pedagógus team természetesen nem egyedül végzi el feladatait, segítségére lehet az adott település gyermekvédelmi jelzőrendszere, akik szociális és gyermekvédelmi problémák kezelésében tudnak segítséget nyújtani, és a munkaügyi központok, akik a pályaorientációban adhatnak valós támogatást. Iskolai hálózat működtetése Elérendő cél, hogy a programot megvalósító iskolák közti együttműködés egyre szorosabb legyen, és egy idő után önműködővé váljon. Az első időben célzottan támogatni kell a közösen tervezett programokat, tapasztalatcseréket, később a

referencia iskolák lehetnek az önálló hálózati működés motorjai. A hálózat mögött szükség szerint mindig ott kell állnia a támogató rendszernek.

Az iskolai hálózatok létrejöttével egyre gyakrabban találkoznak a különböző iskolák teamjaiben dolgozó pedagógusok, egy idő után köztük már közvetlen személyközi együttműködés is kialakulhat. A pedagógusok együttműködését szolgálja, ha a legkiválóbb pedagógusok országos szakértővé válnak, illetve ha közösen szerveznek vagy részt vesznek pedagógus továbbképzési programokon. A koordináció célja lehet e személyes kapcsolati háló fejlődésének szakmai és financiális koordinálása, folyamatosan pedig az arra alkalmas pedagógusok országos feladatokban való közreműködésének előmozdítása.

A program megvalósításának tanulást motiváló környezete Hagyományos osztályterem helyett megnyerő tanulási környezet

Az iskolával szemben negatív képet őrző, lemorzsolással veszélyeztetett diákok esetében különösen fontos, hogy a megszokottól eltérő tanulási helyzeteken túl a tanulási környezet is újszerű, vidám és motiváló legyen. Ezért kiemelten fontos, hogy osztálytermük jelentősen eltérjen a hagyományos iskolai termektől. Az ilyen megvalósítási helyszín komplex módon alkalmazkodik az egyéni szükségletekhez,

az

eltérő

fejlődési

igényekhez,

de

a

modern

tanuláselméletekhez is.

A legfontosabbak: o mobilizálható padok + asztalok; o audió-vizuális és informatikai eszköz (számítógép, internet, fénymásoló) a teremben;

o konyha (étkezőasztal székek, konyhabútor, esetleg mikro sütő vagy tűzhely); o „kuckósarokba” szőnyegek, párnák, nyitott könyvespolcok; o a tanulói munkák megjelenítésére polcok, üvegszekrények.

Amennyiben az iskolában nincs megfelelő helyiség, illetve nincs mód külön berendezés beszerzésére, egyes foglalkozásokat lehet az iskola könyvtárában vagy klubszobájában tartani. Ábra: Példa a terem kialakítására.

Az osztályterem virtuális megjelenítésével megfoghatóvá és elképzelhetővé lehet tenni a tanulók, de a pedagógusok számára is, hogy mit jelent a hagyományostól eltérő tanulási környezet. Kezdetben egyes iskolák esetében ez nem ötletadó, a kreatív helyi megoldásokat inspiráló hatást eredményezhet, hanem kötelező formának tekinthetik tükörrel és bordásfallal együtt. Várható azonban, hogy a pedagógusok többsége hamar megérti, ez egy kiinduló helyzet,

és adaptívan továbbfejlesztve a helyi igényekhez alkalmazkodó, igényes tanulási környezet alakítható ki az adott összetételű, sajátos igényű diákcsoportra szabva. A programban lévő iskolák osztályterme így szellemiségében azonos alapokon nyugszik, de megjelenésében egyedi, a helyi sajátosságokhoz és lehetőségekhez igazodva, folyamatosan fejlesztve alakul ki. Két példa a lehetséges megoldásokra.

Ábra: Két osztályterem.

Felhasznált irodalom, ábrák: Lénárd Sándor – Pontyos Tamás: Intézményfejlesztés a Dobbantó programban

3. A KÉPZÉS MODULJAINAK KIFEJTÉSE 1. modul

A KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSA, A TANULÓK MEGISMERÉSE, A TANULÓI SIKERTELENSÉG OKAINAK FELTÁRÁSA, SZEMÉLYES KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

A KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSA

Csoport

Létszám: 14-16 fő (lehetőleg páros számú legyen) Szerveződése: lehet spontán; a tanulók maguk alakítsák ki az első benyomások alapján, de legyen lehetőség a módosításra. A feladatok megoldásához szükséges létszámot először a csoportvezető pedagógus (innentől csak csoportvezető) jelölje ki. Később ezt rábízhatja a tanulókra. Ha állandósul egy aktív-passzív páros, a fejlődés érdekében célszerű közbelépni passzív-passzív párosítással. (Aktívnak az a tanuló tekinthető, aki a feladatok megoldásában folyamatosan részt vesz. Passzív az a tanuló, aki páros, csoportos feladatoknál rendszerint csendes megfigyelőként vesz csak részt.)

Jelmondat: A csoportvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a csoport tagjai jelmondatot válasszanak, amely mindannyiuk számára fontos gondolatot közvetít. Választhatják akár egy táncdal címét vagy részletét, esetleg gondolhatnak filmcímekre, a fiatalok körében népszerű emberek nyilatkozataira is. A

pedagógus és a tanulók gyűjtsenek anyagot, majd válasszanak közösen. A jelmondatok változtatását a feldolgozandó téma vagy résztéma nevelési és fejlesztési célkitűzései határozzák meg (pl. a „tanulási képességek fejlesztése” téma résztémája a „figyelem”, a „koncentráció fejlesztése” stb.). A jelmondat szorosan kapcsolódjon a témához. A diákok tekintsék útmutatónak munkájuk során. Résztémánként új jelmondat választása javasolt.

A munka tárgyi alapfeltételei (egy csoportra: 14-16 tanulóra)

Könyvek a témák feldolgozásához Magyarországon • Révai kislexikon A-Z. Merhavia, • Akadémiai kislexikon 1-2. Akadémiai K., • Larousse diákenciklopédia. Glória, • Brehm: Az állatok világa - egy kötetben. Maecenas, • Természettudományi kislexikon 1-2. Akadémia, • Új magyar irodalmi lexikon 1-3. Akadémia, • Értelmező kéziszótár A-Z. Akadémia. • Magyar szinonima szótár. Akadémia, • Szem Tanú sorozat kötetei (Park Kiadó) • Mi Micsoda sorozat kötetei (Tessloff és Babilon Kiadó) • Delfin sorozat kötetei (Móra Kiadó) 30 db könyv olyan szerzőktől, akiket a tanulók ismernek, például: • J.K Rowling: Harry Potter. Animus Kiadó, • Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi Kiadó, • Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések. Ifjúsági Könyvkiadó, • Jókai Mór elbeszélései. Móra Kiadó, • J.R. Tolkien: Gyűrűk Ura

• Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb. Móra, • Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Talentum, • Salinger: Zabhegyező. Európa, • Kathryn Lamb: Segítség!!! Megőrjít a családom! (Túlélési útmutató tiniknek) Alexandra, • Kertész István: Ókori hősök, ókori csodák. Tankönyv Kiadó, • Jane Goldman: Túlélőkönyv tiniknek. Alexandra, • továbbá 1 db, bármely szakma szerszámairól szóló könyv. Könyvek a témák feldolgozásához Szlovéniában A szlovén partnerek határozzák meg.

Folyóirat: • ifjúság által kedvelt színes magazinok (2-3 féle). Videofilm: • Mentsük meg a jávorszarvast, • Oroszlánszív. Játék: • PUZZLE, •

4-5 babzsák.

Íróeszközök: • 2-3 doboz színes kréta, • 12 színű zsírkréta. • vízfesték, • 2 csomag bluetack (a csoportvezetőknek), • fejenként egy csomag 12 színű színes ceruza, • 12 színű filctoll, Papír:

• 10 db színes kartonlap • 25 db fehér csomagolópapír • 100 db rajzlap • 3 csomag fénymásoló papír A foglalkozások egyéb eszközei • számítógép kivetítővel • stopper, • fénymásoló, • tanulói atlaszok (az ország domborzata és ásványkincsei, az ország és Európa közigazgatása), • nagyméretű ábécé-tábla, • bármilyen szakma szerszámkészlete, • relaxációs hangkazetták és cd-k • kb. 30-50 m2 területű üres, színesre meszelt terem színes ülőpárnákkal. Anyagi és tárgyi feltételek megteremtése az üres terem berendezéséhez. Amíg a tanulás-módszertani csoport nem rendelkezik saját eszközökkel, meg kell szervezni, hogy használhassa az intézmény eszközeit, berendezéseit.

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

A terem berendezésének egyéni, majd közös megtervezése

Helyszín: az üres terem, középen felhalmozva a színes párnák (már ekkor érdemes megfigyelni a tanulók reakcióit). A.

Mindenki válasszon egy-egy párnát, és laza körben foglaljanak helyet.

B.

A csoportvezető igyekezzen meggyőzni őket, hogy az itt eltöltött idő segítségükre lesz a tanulásban, a mindennapokban, emellett szórakoztató is.

Hangsúlyozza, hogy nem kényszer vagy plusz feladat, hanem lehetőség a diákok számára. C.

Ismerkedés, bemutatkozás Sorban mindenki mondja meg a keresztnevét, ha van kedvenc beceneve, azt is. Fűzze hozzá, hogy milyen jó tulajdonság jellemző rá szerinte. A csoport ismételje meg kórusban, közben mutasson a bemutatkozóra. Jó, ha a csoportvezető kezdi a feladatot. (Lesznek tanácstalanok, ne hagyjuk sokáig feszengeni őket. Segítsünk megtalálni a megfelelő jelzőt kérdésekkel. Pl.: Szoktál másokon segíteni?)

D.

Lazítsanak egy jó ritmusú zenére (legyen választási lehetőség).

E.

A terem berendezésének egyéni terve. A csoportvezető indokolja meg, miért üres a terem. Magyarázza meg, hogy a terv elkészítéséért, környezet megteremtéséért, a szükséges anyagok beszerzéséért, a terem berendezéséért a csoport tagjai a felelősek. Tisztázza, hogy a helyiségnek alkalmasnak kell lennie csoportos foglalkozásokra, de az egyedüllétre is. Vegyük sorra (javasoljuk az alábbi rendszerezést): − mivel rendelkezünk máris: pl.: számítógép, könyvek, folyóiratok. − milyen tárgyakat tudunk beszerezni: pl.: szükséges tárgyi eszközök (boltból, raktárból stb.), esetleg virágok, kisállatok. − Egyéni feladat: mindenki készítsen tervet, hogy milyennek szeretné látni azt a termet, ahol rendszeresen együtt van a társaival, és amely munkára, önfejlesztésre ösztönzi.

F.

Az egyéni elképzelésekből készüljön egy közös terv csomagolópapíron, mely mindenki megelégedésére szolgálhat (Hagyjuk őket beszélgetni, vitatkozni. Ha valaki nagyon „erőszakos”, kérjük, indokolja meg, miért ragaszkodik az elképzeléséhez. Ha valami fontos, például szekrény vagy polc kimarad, tapintatosan figyelmeztetni kell őket. A csoportvezető ne engedje, hogy bárki kimaradjon a közös tervezésből.)

G.

Álljanak körbe! A csoportvezető álljon középre. Párnáját dobja egy tanulónak. Próbálják közösen felidézni nevét, jó tulajdonságát. (Senki ne maradjon ki! Nem gond, ha a párnák dobálása először mulatságba fullad. Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb helyre áll a rend.)

H.

„Hogyan érezted magad közöttünk?” A csoportvezető mindenkitől kérjen egy egymondatos választ. Lehetőség szerint ne fogadjon el egyszavas válaszokat!

I.

Beszéljék meg a következő találkozót!

J.

Találjanak ki közösen egy ritmusjátékot (kopogás, dobbantás, taps stb.), amely egy darabig az elválás rituáléja lehet. (Előfordulhat, hogy a pedagógus ellenállásba ütközik. Ne adja fel! Tartsa szem előtt, hogy a játékos kedv, mely derűs alaphangulatot teremt, könnyen visszahozható. A diákok bizalmának elnyerése pedig e nélkül nem lehetséges. Kezdetben esetleg választhat kazettáról egy jó dobszólót. Ezt kísérjék tapssal, dobbantással, stb., majd fokozatosan vállalkozzanak önálló produkciókra.)

Lista összeállítása a szükséges eszközökről

A.

Keressenek egy közös éneket, melyet mindenki ismer. Énekeljék el együtt. Játsszanak

vele:

pl.

énekeljék

kánonban,

vagy

kísérjék

tapssal,

dobbantással. (A játék módját a csoport képessége, kedve az énekhez határozza meg. Ha az önálló éneklés nem megy, játsszanak le egy közösen választott kazettát. Akinek kedve van, énekelhet együtt az előadóval.) B.

Álljanak körbe! Ismételjék el egymás nevét és jó tulajdonságait. (Lehet sorban haladni, de meghatározhatják a sorrendet a párna egymásnak dobálásával is.)

C.

Üljenek körbe! Mindenki indokolja meg röviden, miért gondolja, hogy az általa gondolt jó tulajdonság jellemző rá.

D.

Csoportos feladat, 3 csoport kialakításával.

Feladat: a terem berendezéséhez szükséges mérések elvégzése. − alapterület (hossz, szélesség, magasság) − ablakok mérete (a függönyhöz) − szabad falak mérete E.

Vegyék elő a közös tervet. Készítsenek listát, milyen berendezési tárgyakra van szükségük. (A csoportok dolgozhatnak külön is. Ebben az esetben a következő lépés egy közös lista készítése)

F.

Vessék össze a tárgyak méretét a mért adatokkal.

G.

Üljenek körbe! Mindenki mondja meg a nevét, és egy jellemző jó tulajdonságát, majd tegyen hozzá egy rosszat is. (Utóbbit a csoport ne ismételje meg!)

H.

Indokolják meg, miért ezt a rossz tulajdonságukat választották.

I.

Lazítás egy jó ritmusú zenére.

J.

A következő együttlét megbeszélése.

K.

A búcsú ritmusjátékának eljátszása, esetleg továbbfejlesztése.

Az élettér berendezése, kialakítása

Három alternatíva − ha van pénz a megvalósításra, − ha az intézmény felesleges eszközeiből valósítjuk meg a berendezést, − ha nem áll rendelkezésre saját terem. Ha van pénz a megvalósításra A.

Énekeljék el közös éneküket! Fejlesszék tovább ritmusos kíséretét!

B.

Költségvetés készítése a lista alapján. Egyéni feladat. Lehetőségek: − áruházban (használt áru is lehet),

− prospektusok alapján. Minden tárgy mellé kerülhet több ár is. A diákok tegyenek felkiáltó jelet ahhoz, amely a legjobban tetszik. C.

Árazás után készítsenek közös költségvetést, a terv készítéséhez hasonló módszerekkel. Ügyeljenek a lista kiemelt elemeire. Tartalékoljanak pénzt új ötletek megvalósítására. Vegyék számba, milyen saját készítésű tárgyakkal gazdagíthatják környezetüket.

D.


E.

A búcsú közös ritmusjátéka.

Ha a berendezést az intézmény felesleges eszközeiből valósítjuk meg A.


B.

Válasszák ki a berendezési tárgyakat az intézmény készletéből. A közös megegyezés érdekében vitatkozhatnak, illetve köthetnek alkut. Ügyeljenek a tárgyak méretére!

C.

Vegyék számba, milyen saját készítésű elemekkel gazdagíthatják környezetünket!

D.


E.


Ha nem áll rendelkezésre saját terem A.


B.

Készítsenek tervet közösen: mi kell ahhoz, hogy a terem alkalmas legyen a foglalkozásokhoz. Alakítsák át a berendezést, szem előtt tartva az ésszerűséget. Készítsék el a már korábban elkészített közös terv makettjét.

C.

Vegyék számba, milyen saját készítésű elemekkel gazdagíthatják környezetünket!

D.


E.


A teremhasználat és az együttélés törvényeinek megfogalmazása

A.

Válasszanak új éneket. Énekeljék el közösen. Találjanak ki ritmusos kíséretet!

B.

Rendezzék be közösen a termet a rendelkezésre álló eszközökből! Tanulmányozzák a tervet! Módosítsák az adott eszközökre! Tervezzék meg a munkamegosztást, ügyeljenek arra, hogy mindenkinek legyen feladata!

C.

Ha készen vannak, járják körbe a termet. Meg vannak-e elégedve? Ha nem, változtassanak. Vegyék számba ismét, mit tudnak saját kezűleg készíteni, hogy barátságosabb legyen környezetük. Írják fel vállalásaikat!

D.

A következő együttlét megbeszélése: teremavató „buli” megszervezése.

E.

A búcsú közös ritmusjátéka

Teremavató „buli” és egyéb tevékenységek . A programot tartsuk meg akkor is, ha nincs külön terem. Nevezzük egyszerűen „csoportbuli”-nak. Egyéb tevékenységek lehetnek: A.

Közös ének Járják körbe a termet, beszéljenek benyomásaikról.

B.

Alkossák meg a teremhasználat TÖRVÉNYEIT! Törvényalkotást segítő gondolatok: Mit ajánlatos szabályozni? − A terem használati rendjét (együttlét alatt, vagy máskor is?). − Hogyan tartják fenn a rendet (a tisztaság és a rend fenntartásának milyen módját választják)? − Hogyan szabályozzák az eszközhasználat rendjét?

− Ki miért felelős? − Saját vagy közös felszerelést használnak? − Étkezés tiltásának vagy engedélyezésének módja. − Tiltott viselkedés. − Rongálás esetén mi a teendő? − Mit érdemel, aki megszegi a szabályokat? − Milyen szokásokat vezetünk be? (pl. köszönés formája, megjelenés, külsőségek stb.) (Bízzuk a törvényalkotást a tanulókra! Ha tanácstalanok, a csoportvezető vegye át az irányítást! Egészítsék ki azzal, amit még fontosnak vélnek. Vigyázat, ne legyen túl erős a korlátozás!) A csoportvezető figyelmeztesse a tanulókat, hogy ha elfogadták a törvényeket, be kell tartani azokat! C.

Az egyik törvénypont próbája szituációs játék keretében. Szituáció: A virágfelelősök túllocsolták a virágokat, ezért tönkrementek. (Lehet más témát is választani!) Szereplők: − 2 felelős, − 5 tagú bizottság az ügy megtárgyalására, − megfigyelők.

D.

Szabályos, nyílt szavazás rendezése a törvények elfogadásáról.

E.

Közös ének, tánc kívánság szerint.

F.

Búcsúzóul ritmusjáték.

(Fontos, hogy törvényeiket havonta felülvizsgálják. Módosítsák, ha szükséges. Egy idő után, például 3 hónap múlva véglegesítsék a szabályokat.)

A TANULÓK MEGISMERÉSE, A TANULÓI SIKERTELENSÉG OKAINAK FELTÁRÁSA

Önismereti mérések

A mérőlapok feldolgozása feltárja a csoport tanuláshoz való viszonyát, a tanulási problémák gyökerét. Betekintést kínál a diák személyes kapcsolataiba, jövőképébe, értékrendjébe. Az így szerzett tapasztalatokat célszerű figyelembe venni a témák feldolgozása során. Az őszinteség érdekében a kitöltés legyen névtelen!

Mi hiányzik ahhoz, hogy sikeres lehess a tanulásban?

A kérdésekre igennel (i), vagy nemmel (n) válaszolj!

1.

Alsó tagozatban még szerettem iskolába járni.

__

2.

Soha nem szerettem iskolába járni.

__

3.

Az iskolában jól éreztem magam, csak tanulni nem szerettem.

4.

Azért nem szeretek tanulni, mert nehezen írok.

__

5.

Azért nem szeretek tanulni, mert nehezen olvasok.

__

6.

Van olyan tantárgy, ami érdekel.

__

7.

Egy tantárgy sem érdekel.

__

8.

Nem voltak barátaim az iskolában.

__

9.

A tanáraim segítettek.

__

10. A tanáraim keveset foglalkoztak velem.

__

11. Volt olyan tanárom, akit nem kedveltem.

__

12. Fél óránál kevesebbet tanulok naponta.

__

13. Szeretnék tanulni, de nincs rá lehetőségem.

__

14. Szeretnék tanulni, de nem tudok.

__

15. Nem tudom, miért kell tanulnom.

__

16. Többnyire feleslegesnek tartom, amit tanulunk.

__

__

17. Szívesebben tanulnék számítógép segítségével.

__

18. Ha valaki segítene, többet tanulnék.

__

19. Soha nem érdekelt, hogy milyen osztályzatot kaptam.

__

20. Tudnék rendszeres napirend szerint élni.

__

21. Képesnek érzem magam arra, hogy tovább tanuljak.

__

22. Ha segítenének, mindent megtennék, hogy előbbre jussak. __ Tanulási szokások, tanulási problémák

Életkor:……………………..

Jelöld aláhúzással! Nem: Fiú

Lány

Tegyél X-et a megfelelő helyre! 1. Jártál-e óvodába?

0 év

1 év

2. Hány éves korodban lettél első osztályos?

3. Jártál-e iskolaotthonba?

4. Testvérek száma

5. Milyen családban élsz? Teljes család nagyszülőkkel Teljes család (apa + anya) Egy szülő + nagyszülő Egy szülő

2 év

6 év

1 év

Fiú:

3 év

7 év

8 év

2 év

Lány:

4 év

9 év

3 év

6. A szüleid családi állapota: Elvált

Együtt élnek

Elhalálozott

Új házasságban él

Apa Anya

7. Állandó a munkaviszonya: Apának

Anyának

Testvérnek

Nyugdíjas

8. Milyennek ítéled családod anyagi helyzetét? Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó

9. A családtagok által végzett munka: Apa Gazdálkodó Szakmunkás Segédmunkás Betanított m. Alkalmi munka Irodában Szellemi foglalkozás Vállalkozó Munkanélküli

Anya

Testvérek

10. Mire költi a család jövedelmének nagyobb részét? Építkezés

Takarék

Ruházkodás

Élelem

Részletfizetés

A gyerekre

Gyógykezelés

Autó

Ital

Szabadidős elfoglaltság

11. Ki fogyaszt rendszeresen alkoholt a családban? Rendszeresen

Alkalmanként

Soha

Apa Anya Idősebb testvér Nagyszülő Te

12. Milyen végzettségűek a szüleid? Apa

Anya

Felsőfokú Középfokú 8 általános 4 általános Szakmunkásképző Nem járt iskolába

13. Milyennek ítéled meg a család érzelmi légkörét? Kedvező

Feszült

Felfokozott

Közönyös

Ideges

Változó

Sivár

14. Hogyan ítéled meg családod veled szembeni bánásmódját? Apa Megfelelő

Anya

Testvér/Testvérek

Szomorú

Kényeztető Túl szigorú Durva Közvetlen Nem törődnek velem

15. Kivel vagy együtt a legtöbbet a családból? Apa

Anya

Testvér

Apai

Anyai

nagyszülő

nagyszülő

Egyedül

16. Naponta hány órát töltesz ezekkel a tevékenységekkel? (becslés is jó) 1

2

3

4

5

6

7

8

Alvás Iskolai tanulás Fizikai munka Sport TV/Videó Olvasás Testápolás Otthoni tanulás Étkezés Játék/számítógép

17. Hol szoktál tanulni? Állandó helyen

Nem állandó helyen

Konyhában

Szobában

Nem tanulok

9

10

18. Szoktál-e rendszeresen reggelizni?

tízóraizni?

ebédelni?

uzsonnázni?

vacsorázni?

19.Mit vársz az iskolától? Ha valamit nem tartasz túlzottan fontosnak, írj mellé 1-et, ha fontosnak tartod, akkor 2-t ha pedig nagyon fontosnak tartod, 3-at. Hogy biztos helyen légy

Hogy felügyeljenek rád

Hogy jól érezd magad

Hogy megtanuld a leckét

Hogy megtanulj tanulni

Hogy levegőzz

Hogy sokat mozogj

Hogy tanuld meg irányítani magad

Hogy barátok közt legyél

Hogy fejlődjön az ízlésed

Hogy rendre szokj

Hogy fizikai munkát végezz

Hogy hasznosan töltsd a szabadidőd

Hogy ismerkedj a természettel

Hogy sikeres légy az életben

Hogy sikeresen tanulhass tovább

20. Körülbelül hány könyvetek van otthon? Csak az egyik választ jelöld meg! Nincs könyvünk

1-10

11-100

101-300

301-500

Több mint 500

21. Ki áll hozzád legközelebb a felsoroltak közül? Anya

Apa

Tanár

Barát/barátnő

Anya és apa

Testvér

Ismerős

Nagyszülő

Senki

22.Ha személyes problémád lenne, kivel beszélnéd meg a 20. feladatban felsorolt személyek közül? Az első oszlopban a lehetséges problémát találod. Írd be a második oszlopba, kivel beszélnéd meg! Probléma Iskolai Pénzzel kapcsolatos

Kivel beszélném meg

Családi Egészséggel kapcsolatos Barátokkal kapcsolatos Pályaválasztással kapcsolatos

23. Van-e olyan az iskolában tanító tanárok között, akihez bizalommal tudsz fordulni? Nincs

Egy van

Több is van

24. Az öt fokozatú közül x-szel jelöld, hogy menyire vagy jóban a felsoroltakkal! 1

2

3

4

5

Osztálytársaiddal Osztályfőnököddel tanáraiddal

25. Milyen foglalkozást választanál a legszívesebben? …………………………………………………………………………………… …………… 26.

Osztályozd, hogy iskolád mennyire jól látja el az alábbi feladatait! Az öt fokozat közüli választásodat jelöld x-szel! 1

1. Egyéni képességek fejlesztése 2. Anyanyelv megfelelő oktatása 3. Egy idegen nyelv oktatása 4. Rendre, fegyelemre nevelés 5. Tisztességre, erkölcsre nevelés 6. Felkészítés a továbbtanulásra 7. Hazaszeretetre nevelés

2

3

4

5

8. Érzelmi nevelés 9. Sportolási lehetőség biztosítása 10. Megfelelő étkezés biztosítása 11. Vallásos életvitel lehetőségének biztosítása 12. Önálló gondolkodásra nevelés

27.Kérlek, rangsorold 1-től 14-ig az alábbi tételeket aszerint, hogy az életedben mennyire tartod fontosnak őket! sorszám A: AMBICIÓZUS (törekszik valaminek az elérésére, keményen kitartón dolgozik) B: BÁTOR (megvédi véleményét, kiáll a meggyőződéséért) C: BECSÜLETES (nyílt, egyenes őszinte) D: DERŰS, VIDÁM (jókedvű, örömteli) E: ELFOGULATLAN (nyílt, előítéletektől mentes gondolkodás) F: ENGEDELMES (kötelességtudó, tisztelettudó) G: ENGEDÉKENY (elnéző, megbocsátó) H: FEGYELMEZETT (önmérséklettel, önuralommal rendelkező) I: FELELŐSSÉGTELJES (a tettek következményeinek felmérése és vállalása) J: FANTÁZIADÚS (eredeti gondolkodású, alkotó szellemű) K: HATÉKONY (hozzáértő, megoldást találó, eredményes) L: LOGIKUS (racionális, következetes gondolkodású) M: ÖNÁLLÓ (határozott, független) N: SEGITŐKÉSZ (készséges, önzetlen)

Most jelezd a skálán, hogy mennyire fontos az általad felállított sorrend. 1

2

3

4

5

6

7

8

9

Fontos a

Nincs különösebb

sorrend

fontossága

(Forrás: Bokrossyné, Csatáriné, Kerékgyártó Éva: A tanulás technikái)

SZEMÉLYES KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV (ÉS

MAGYARORSZÁGON

TANULÓI

KERETSZERZŐDÉS

KÉSZÍTÉSE) Az egyéni képzési fejlesztési terv készítésének alapelvei

Az egyéni képzési fejlesztési terv készítése során az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani:

Az egyéni képzési fejlesztési tervet teamben kell megbeszélni és kidolgozni, melynek tagjai • a diák, • a szülők/hozzátartozók/gondviselők/gyám, •

pedagógus (osztályfőnök/segítő pár/mentor stb.),

közülük nem hagyható ki egyik sem. A felsoroltakon kívül lehetőség szerint a team tagja lehet: • Az iskolapszichológus, • A gyermekvédelmi felelős, • A családgondozó stb.

A diák köré szervezett team olyan együttműködési forma, melynek tagja minden olyan személy, aki a tanuló szempontjából potenciálisan támogatóként jöhet szóba. A team megszervezése és a résztvevő tagokkal történő kapcsolattartás a diák mentorának a feladata.

A diáknak a teamben való részvétele elengedhetetlen, mert ott azoknak a motivációs bázisoknak a feltérképezése és biztosítása történik meg, mely a diákok és szüleik számára motorja lehet az együttműködésnek. A team munka során mód és lehetőség nyílik a szükségletekre fókuszálni, és annak mentén a tanulót motiváló megoldásokat keresni.

Az egyéni képzési fejlesztési terv készítése egy tudatos tervezési és megvalósítási folyamat. Nagyobb eséllyel várható eredményes tanulás akkor, ha a tanuló tudja, mit kell megtanulnia, miben kell változnia, és ehhez kitől kap kézzel fogható segítséget.

Az értékelés folyamat jellegű tervezése, és a felelősség tanulókkal, szüleikkel való megosztása, átgondolása elengedhetetlen, hiszen így a diák felelősséget vállaló részese lesz saját tanulási-fejlődési folyamatának. A fejlesztendő területek megfogalmazása, összefoglalása, lejegyzetelése, aláírása tudatosító hatású.

Az egyéni képzési fejlesztési tervet havonta újra kell értékelni, és az értékelést a tanulóval és a tanuló szüleivel is alá kell íratni (Az is információ, ha a szülővel nem lehet aláíratni, ebben az esetben az aláírás helyén ezt a tényt rögzítsük)! Az egyéni képzési fejlesztési terv készítése előtt - a pedagógusok megfigyelésein túl - érdemes tájékozódni a diákokról a családon kívüli forrásokból is: például a korábbi iskolai életútról, gyermekvédelmi helyzetről, nevelési tanácsadóktól, szakértői bizottságoktól.

Az információkhoz jutás módszerei nem lehetnek egyoldalúak, például csak a pedagógus megfigyelésein alapulóak. A legfontosabb információforrás maga a diák, a vele történt beszélgetésekből, interjúkból és a napi munkából származó információk meghatározóak az egyéni képzési fejlesztési tervben.

A team a képzési fejlesztési tervben kiemelten reflektáljon arra, hogy mi az, ami a fiatal érdeklődéséhez kapcsolódik.

Az egyéni képzési fejlesztési terv hozzáférhető a diák és a diákkal kapcsolatban levő személyek, a szülők/gondviselők számára.

• Az egyéni képzési fejlesztési terv készítésénél fontos szempontként jelenik meg, hogy mely kimeneti irány, továbblépési lehetőség körvonalazódik a diák számára a program eredményes befejezését követően. A egyéni képzési fejlesztési terv utolsó vezetési szakaszába érdemes azt a személyt is bevonni a team munkába, aki a kimenetel során további támogatója lehet a diáknak (például későbbi osztályfőnök, szakoktatók stb.).

Az egyéni képzési fejlesztési tervben foglaltak megvalósulásának havonkénti értékelését célszerű együtt végezni a következő időszak megtervezésével, így az értékelés tapasztalatai azonnal beépíthetők az új időszak fejlesztési tervébe.

Az egyéni képzési fejlesztési terv tartalma

I. AZ EGYÉNI KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV ADATAI

Közoktatási intézmény neve:

Támogatási szerződés száma: Mentor neve: Tanuló neve: Az egyéni képzési fejlesztési terv készítésének helyszíne: Az egyéni képzési fejlesztési terv készítésének időpontja:

Az egyéni képzési fejlesztési terv elkészítésében részt vevők Neve Státusza Aláírása kötelezően töltendő

mentor

kötelezően töltendő

tanuló

kötelezően töltendő

törvényes képviselő

II. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TANULÓRÓL

TANULMÁNYOK Milyen tantárgyak könnyűek a tanuló számára?

Milyen tantárgyak nehezek a tanuló számára?

Mennyire volt eddig sikeres a tanulmányaiban? egyáltalán nem részben Elégedett volt-e az eddig elért sikereivel?

jelentősen

egyáltalán nem részben Az előző tanévben mennyit hiányzott az iskolából?

jelentősen

Igazolt és igazolatlan napok száma együttesen:

Ebből igazolt napok száma: igazolatlan napok száma: Legtöbbször miért hiányzott?

A hiányzások milyen mértékben befolyásolták a tanuló tanulmányi eredményeit? egyáltalán nem részben jelentősen Részletezve – az okokra kitérve – mutassa be, hogy milyen kapcsolatot ápol a tanuló a tanáraival?

Részletezve mutassa be a tanuló osztályközösségben elfoglalt helyét, szerepét.

A tanuló tanulmányi előmenetelét megbeszéli szülőjével / törvényes képviselőjével? nem igen, kivel? _______________________________________

TANULMÁNYI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A tanulónak voltak-e nehézségei tanulmányai során: írással / olvasással ______________________ beszéddel/kommunikációval ______________________ számolással ______________________

nem

igen, mikor?

nem

igen, mikor?

nem

igen, mikor?

kézügyességet igénylő helyzetekkel ______________________ a figyelem összpontosításával ______________________ küzd-e egyéb tanulási nehézséggel? ____________________

nem

igen, mikor?

nem

igen, mikor?

nem

igen, mikor, mi?

A tanulót korábban mentették-e fel az osztályzás alól? nem igen, milyen tantárgy(ak)ban és mikor és milyen okok miatt? ____________________________ Korábban kapott-e segítséget a tanuló tanulmányai eredményes végzéséhez? Amennyiben igen, milyet és kitől?

A tanuló hol szeretne továbbtanulni? Tervezi-e felsőfokú intézményben történő továbbtanulását?

A tanuló milyen foglalkozást választana és ehhez milyen iskolát kell elvégeznie?

HOBBI A tanuló hogyan tölti el a szabadidejét?

Milyen tevékenységet/eket kedvel a leginkább?

Milyen módon nyílik lehetősége az érdeklődésének megfelelő tevékenység(ek) végzésére iskolai keretek között?

Mutassa be a tanuló osztályközösségben/iskolai közösségben való kortárs kapcsolatainak alakulását (baráti kör, kapcsolat az iskolai közösségek tagjaival). Hány közeli jó barátja van?

III.

A TANULÓ ÉRTÉKELÉSE

A tanuló értékelését a program elején, az egyéni képzési fejlesztési terv elkészítésekor, majd a tanév összegző értékelésekor is el kell végezni.

Kérjük a mentorált tanuló vonatkozásában értékelje az adott jellemzőket! Például: ha a tanuló feladatvégzésére a pontatlanság és figyelmetlenség jellemző, akkor az 1-es számot kell bejelölni, ahogy nő a tanuló precizitása és pontos feladatvégzése, úgy a válasz közelít a 6-oshoz. Ha a tanuló feladatvégzése precíz és pontos, akkor a 6-os számot kell bejelölni,

3.1.

Fejlesztési terület: Önismeret

Jellemző Önértékelése reális Képes reflektálni saját tevékenységére, és ennek megfelelően változtatja viselkedését Tisztában van saját erősségeivel, és ezt fel is használja saját fejlődése érdekében Tisztában van azzal, hogy milyen területeken kell fejlődnie A saját magáról alkotott képe sokféle területre kiterjed Önértékelése pozitív Elfogadja önmagát Átlag 3.2.

Értékelés Jellemző 6 5 4 3 2 1 Önértékelés irreális 6 5 4 3 2 1

Nem képes reflektálni saját tevékenységére

6 5 4 3 2 1 Nem ismeri saját erősségeit

6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

Nincs tisztában azzal, hogy milyen területeken kell fejlődnie A saját magáról alkotott képe egysíkú Önértékelése negatív Nem fogadja el önmagát

Fejlesztési terület: Tanulás Jellemző

Értékelés

Precíz, pontos feladatvégzés jellemzi

6 5 4 3 2 1

Önállóan végzi a feladatait

6 5 4 3 2 1

Önellenőrzési technikákat alkalmaz A tanulást fejlődési folyamatnak tekinti Tanulását önállóan tervezi és szervezi meg Tanulásához többféle tanulási forrást is használ Tanulásában többféle tanulási módszert is használ Átlag

6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

6 5 4 3 2 1

6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

Jellemző Feladatvégzésére a pontatlanság, figyelmetlenség jellemző Feladatai elvégzéshez segítséget, támogatás igényel Nem alkalmaz önellenőrzési technikákat A tanulást nem tekinti fejlődési folyamatnak Tanulásának megtervezésében és megszervezésében segítséget igényel Tanulásához kevés tanulási forrást használ Tanulásában kevés tanulási módszert használ

3.3.

Fejlesztési terület: Szociális képesség

Jellemző Magatartása barátságos, készséges Önérvényesítési képessége életkorának megfelelő Mások véleményére odafigyel, ha meggyőzik, felülvizsgálja nézeteit A közösségi életben aktív Beilleszkedett a közösségbe, alkalmazkodó

Értékelés

Jellemző Magatartása barátságtalan, 6 5 4 3 2 1 elutasító 6 5 4 3 2 1 Visszahúzódó, félénk Senkitől nem hagyja befolyásolni magát, nem 6 5 4 3 2 1 tudja elfogadni mások véleményét 6 5 4 3 2 1 Passzív a közösségi életben Nem illeszkedett be a 6 5 4 3 2 1 közösségbe, nehezen alkalmazkodik

Átlag 3.4.

Fejlesztési terület: Viselkedéskultúra

Jellemző Magatartása udvarias, illemtudó Ismeri és betartja a közösségben elvárt előírásokat, szabályokat és társait is azok betartására buzdít

Jellemző Magatartása udvariatlan, 6 5 4 3 2 1 tiszteletlen

Felszerelését rendben tartja

6 5 4 3 2 1

Környezetét óvja, megbecsüli Mások eltérő nézetei iránt toleráns és elfogadó Saját érdekeit megfelelő módon tudja képviselni Konfliktushelyzetben mások nézőpontját is figyelembe veszi Átlag

6 5 4 3 2 1

3.5.

Értékelés

Nem ismeri és nem tartja be 6 5 4 3 2 1 az alapvető előírásokat és szabályokat

6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

Felszerelését nem tartja rendben Környezetét rongálja Intoleráns, nehéz vele együttműködni Nem tudja megfelelő módon képviselni saját érdekeit Konfliktushelyzetben mások nézőpontját nem veszi figyelembe

Fejlesztési terület: Érzelmek Jellemző

Értékelés

Jellemző

Érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott Fegyelmezett, megfontolt Nyílt, érzelmeit kimutatja és szabályozza Nyugodt, békés Pozitívan viszonyul a segítséghez A közösség normáit elfogadja Átlag 3.6.

Vitákban meggyőzően érvel A helyzethez alkalmazkodó verbális és nonverbális technikákat alkalmaz a kommunikációban Átlag

IV.

6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

Érzelmileg labilis, kiegyensúlyozatlan Fegyelmezetlen, impulzív Zárkózott, érzelmeit elrejti vagy szabályozás nélkül szabadon engedi Feszült, nyugtalan Negatívan viszonyul a segítséghez

6 5 4 3 2 1 Elutasítja a közösség normáit

Fejlesztési terület: Kommunikáció

Jellemző Árnyaltan, gazdag szókinccsel fejezi ki magát írásban Árnyaltan, gazdag szókinccsel fejezi ki magát szóban

3.7.

6 5 4 3 2 1

Értékelés

Jellemző

6 5 4 3 2 1

Írásbeli kifejezésmódja szegényes

6 5 4 3 2 1

Szóbeli kifejezésmódja szegényes

6 5 4 3 2 1

Vitahelyzetekben nem képes kifejezni magát

Nem a helyzethez 6 5 4 3 2 1 alkalmazkodó technikákat alkalmaz a kommunikációban

Egyéb megjegyzések a tanulóval kapcsolatban

MEGÁLLAPODÁS A TANULÓ TANULMÁNYI CÉLJAIRÓL

1. Mit szeretne elérni a következő egy évben a tanulmányaiban? (A tanuló tölti ki!)

2. Ehhez milyen segítséget vár a mentortól? (A tanuló tölti ki!)

V. KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV Fejlesztés i terület

Cél

IdőElérendő Résztvevő Értékelés Eszközök eredménye intervall k módja um k

A képzési fejlesztési terv fejlesztési területeinek a IV. pontban szereplő fejlesztési területek hiányosságaira reagálniuk kell.

A fejlesztési területek a tantárgyi fejlesztési szükségletekre is kiterjedhetnek.

Szülő (törvényes képviselő)

Tanuló

Mentor

Kelt:……………2011.

………………………………………………………. aláírás

aláírás

……………………… aláírás

Tanulói keretszerződés

A tanulói keretszerződés az egyéni képzési fejlesztési terv IV. fejezetében foglalt megállapodáson alapul, az abban foglaltak szerződéses formában történő rögzítése.

(Csak

Magyarországon

alkalmazzák,

Szlovéniában

nincs

hagyománya, így nem kötelező.)

Keretszerződés amely létrejött ………………………………..tanuló (született. …………anyja neve:……………………) mint vállaló fél és …………………………………………….mentor (iskola:……………………….) mint támogató fél között a mai napon és feltüntetett helyszínen az alábbi feladatok teljesítésére: A tanuló mint vállaló fél az alábbi feladatok teljesítését vállalja:

A mentor mint támogató fél az alábbi feladatok teljesítését vállalja:

A teljesítés határideje: A teljesítés ellenőrzésének módja: A szerződő felek szerződésszegésének következményei:

A szerződésben foglaltakat a szerződő felek elolvasás után megértették, és vállalásukat aláírásukkal hitelesítik.

Kelt (helyszín, időpont)

……………………………………. tanuló aláírása

………………………………… mentor aláírása

2. modul

A TANULÁS TANULÁSA

Tartalom A gyerekek egy része igyekszik ugyan, de nem tudja, hogyan lehetne jobb eredményt elérni. Többen próbálkoznak egy ideig, majd az esetek többségében feladják. Kialakítanak maguknak egy tanulási rendszert, amely nem biztos, hogy a leghatékonyabb, és lehet, hogy hiába a sok befektetett energia és idő, az eredmény elmarad. A tanulási módszerek olyan széles körben elfogadott és használt eljárások, amelyek megkönnyítik az ismeretszerzés folyamatát. A passzív befogadással, magolással szemben a tananyag önálló, aktív feldolgozását igénylik meghatározott lépéseken keresztül. Ezt általában kérdésfeltevéssel,

az

ismeretek

szerkezeti

és

oksági

összefüggéseinek

feltárásával és értelmezésével, rendszerbe helyezésével és önálló felidézésével érik el. Ezáltal az új anyag megszilárdul és beépül az eddigi ismeretek rendszerébe. A módszerek jelentős mértékben fejleszthetik a tanulók lényeglátását, kreativitását és szövegértését. További előnyük lehet, hogy segítenek megismerni az adott tananyag tagozódását, tárgyalási módját és logikáját. A tanulási módszerek vagy más néven tanulási stratégiák a tanulás mikéntjét határozzák meg, a "hogyan?"-ra adnak választ. Ma az iskolában a legtöbb pedagógus arra biztatja a gyermeket, hogy sajátítsa el megfelelően a tananyagot, de arra nagyon kevesen vezetik rá a gyermeket, hogy ezt hogyan tegye meg úgy, hogy adekvátan beépítse azt a korábbi ismeretei közé, és később használni

legyen képes a tudást. Ma elvárás a "life long learning", vagyis életen át való tanulás képessége, s ehhez elengedhetetlen a megfelelő tanulási módszerek ismerete. Több típusa létezik, a gyakorlati élet szempontjából jól hasznosítható az a csoportosítás, amelyet Kozéki és Entwistle (1986) alkotott, s amely háromféle tanulási stratégiát különböztet meg: •

mélyre hatoló tanulási stratégia: a megértésre törekszik, a nagy összefüggések megragadására, a rendszer átlátására

•

szervezett tanulás: rendszeres tanulás, munkaszervezés

•

mechanikus tanulás: a részletek megjegyzése, a minél pontosabb felidézés a cél

Ezek a stratégiák az egyes tanulóknál keverednek, s mindenkinél más-más súllyal jelen vannak. Fontos megjegyezni, hogy mindhárom stratégia nagyon fontos szerepet játszik a tanulási képességben, s nem megvetendő egyik módszer sem, azonban nem mindegy, hogy melyiket választjuk egy-egy helyzetben, s hogy melyik van túlsúlyban. E három fő tanulási módszert elemi tanulási technikák építik fel. Az elemi tanulási technikák sajátos rendszert alkotva hozzák létre a komplex tanulási stratégiákat: A

tanulási

módszerek

csak

bizonyos

esetekben

használhatók.

Nem

helyettesíthetik, hanem csupán kiegészítik a tapasztalatból vagy megfigyelésből kiinduló ismeretszerzést, a gyakorlatot, a probléma- és feladatmegoldást. Pl. Nekem az a legjobb, ha a következőt csinálom: 1. Átlapozom a tananyagot 2. Nagyjából átolvasom a fejezetcímeket, tartalomjegyzéket, hogy tudjam miről van szó 3. Elolvasom a tananyagot

4. Átgondolom, mit olvastam. 5. Kiragadom a fontos dolgokat. 6. Leülök a számítógép elé, nyitok egy word-öt, és elkezdek pötyögni. Hogy mit? A tankönyv extra rövidített változatát. Fontos dolgok kiemelve, röviden leírva. Aztán már csak ezt tanulom meg, ami így sokkal könnyebb, mert a saját szavaimmal van leírva. A vizsgán meg lehet hozzá rizsázni. 7. Leellenőrzöm, hogy tudom-e a rövidített változatot. A célcsoport szempontjából egyik fontos módszer a kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal foglalkoznak hanem a hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A szociális készségek területén képzetlen tanulók azonban nem tudnak közösen együttműködni. Meg kell nekik tanítani azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. A gyengébben teljesítő tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt. Általános igényként megfogalmazható, hogy a tanulók szerezzenek tapasztalatot az eredményes tanulást segítő vagy gátló külső feltételekről, ismerjék meg és alkalmazzák a munkához és tanuláshoz szükséges eszközök célszerű rendjét. Váljon igényükké, hogy megfelelő megvilágítás mellett dolgozzanak, tanuljanak szemük megóvása érdekében. Az elmélyült munkánál, tanulásnál érzékeljék a csend szerepét, igényeljék a friss levegőt abban a helyiségben, ahol tanulnak, dolgoznak. Sajátítsanak el különböző tanulási technikákat, melyek segítségével optimális idő alatt, a leghatékonyabban képesek tanulni.

Tanulást segítő külső feltételek, szokásrendek

Elvégzendő feladatok

1. Feladat • Megnevezett szerszámok kiválasztása rendezetlen szerszámhalmazokból időméréssel. • Megnevezett szerszámok kiválasztása szerszámtárolókból időméréssel. Módszer: kiscsoportos munka (Három- négy fős, vegyes képességű kiscsoport kialakítása.) Feltételek és kellékek: A foglalkozás helye tanműhely. A munkapadokon legyen legalább 30 db különböző szerszám rendezetlenül, a szerszámtárolókban pedig rendezetten ugyanennyi. Tapasztalatszerzés: A rendetlenség, rendezetlenség meghosszabbítja a feladat megoldásához szükséges időt. A szerszámok kiválasztása a szerszámtárolókból kevesebb időt vesz igénybe. Nevelői magyarázat: A rendezettség elősegíti a rend kialakítását és szokássá válását, ami a munka a könnyebb és gyorsabb elvégzését teszi lehetővé.

2. Feladat • A rendezetlenül asztalra helyezett legalább 30 db könyv közül egy bizonyos szerző könyvének kiválasztása időméréssel. • A könyvtári rendben elhelyezett könyvekből válasszák ki a csoportok egy bizonyos adott szerző könyvét időméréssel. Módszer: kiscsoportos munka (3-4 fős, vegyes képességű kiscsoport kialakítása, ülésrend meghatározása.) Feltételek és kellékek:

• A foglalkozás helye a könyvtár, egy nagy ábécé-tábla segíti a tájékozódást. Az asztalokon legalább 30 db, rendezetlenül elhelyezett könyv, olyan szerzőktől, akiket a tanulók ismernek. • Könyvtári rendben elhelyezett könyvek. Tapasztalatszerzés:

A

rendetlenség,

rendezetlenség

meghosszabbítja

a

megoldáshoz szükséges időt. A rend lehetővé teszi a feladat könnyebb, gyorsabb elvégzését. Nevelői magyarázat: Könyvtárhasználati ismeretek felelevenítése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek bemutatása példákkal. (pl.: ismert költő versei: szépirodalom, Szerszámokról szóló könyv: ismeretterjesztő)

3. Feladat A megvilágítás fontosságának érzékeltetése a természetes fény kizárásával, mesterséges fény bekapcsolása nélkül. Nevelői magyarázat: A gyenge fény fáraszt, rontja a szemünket, az erős fény nyugtalanít, és irritálja a szemet. Az asztalt, a munkapadot úgy kell elhelyezni, hogy a természetes, illetve a mesterséges fény iránya a megmunkálandó tárgyat vagy a feladatot árnyékmentesen világítsa meg.

4. Feladat Minden tanuló írjon tíz mondatot választott szakmájáról. (Segítő kérdések: Miért választotta? Mikor választotta? Családi hagyomány? Érdekes? Hasznos? Kevesebb fizikai- vagy szellemi munkával jár? Példakép késztetése stb.) Módszer: önálló munka Feltételek és kellékek: vonalas lap vagy füzet, íróeszköz. Tapasztalat: Az elmélyült munkához csendre, figyelemösszpontosításra van szükség. Beszéljék meg a tanulók fogalmazványait.

5. Feladat

Emlékezetfejlesztő gyakorlat Mindenki mondja meg a nevét és hobbiját, majd sorban a többiek ülők nevét és hobbiját (pl. Józsi bélyeggyűjtő, Feri focista, Zoli görkorcsolyázó stb.). (Aki felejt vagy hibázik annak a „bumm” szóval kell felelni. A játék tanítása közben még kaphat segítséget a hibázó. Ennél a gyakorlatnál megengedhető a vidám légkör.) Módszer: közös foglalkozás Feltételek és kellékek: körben elrendezett székek

6. Feladat Szellőztetés. Nevelői magyarázat: A szellemi frissesség csak úgy biztosítható, ha az agy megfelelő oxigénellátásban részesül. Elhasznált levegőjű helyiségben az agyműködés lelassul, az ember álmataggá válik. Figyelme lankad, ami rontja a munka minőségét, és balesetet okozhat.

7. Feladat Mondjanak példákat saját életükből a munkát, tanulást segítő külső feltételekre, szokásokra. (Napirend, tisztálkodási szokások, a szekrények, a polcok, az asztalok rendje, a család életritmusa stb.) Módszer: közös munka Nevelői magyarázat: A kialakult szokásrend megkönnyíti életünket, lehetővé teszi az eredményes tanulást vagy munkát. Az a jó, ha mindennek megvan a maga helye, és csak az van a munkaasztalon, padon, amire szükség van.

8. Feladat A tanulás vagy munka közbeni pihenés fontosságának tudatosítása.

Nevelői magyarázat: Természetes, hogy munka közben elfáradunk, ezért célszerű rövid pihenőidőket beiktatni. (Japán példa – munkahelyeken szervezett testmozgást iktatnak be.) Relaxációs magnókazetta bemutatása. (Ha sikerül felkelteni a tanulók érdeklődését, próbáljanak ki közösen egy relaxációs gyakorlatot.) Kellék: bármilyen relaxációs magnókazetta vagy cd, Nevelői tanács: Mindig annyi gyakorlatot végezz, amennyi jólesik. Ilyenkor semmi mással ne foglalkozz.

A tanulás belső feltételei


Feladat: Egy tragédiát elszenvedett sportoló életútjának bemutatása. A tőrvívó magyar olimpiai bajnok Szekeres Pál egy külföldi versenyről hazatérőben autóbalesetet szenvedett. Súlyosan megsérült, lábai lebénultak. A kórházat elhagyva, akaraterejének és küzdeni akarásának köszönhetően nem ért véget a pályafutása, hanem részt vett a mozgássérültek paralimpiáján (olimpiáján), sőt az Ifjúsági- és Sportminisztérium helyettes államtitkára lett. Nevelői magyarázat: Az akaraterő és a magunkba vetett hitünk az élet bármely nehéz szakaszán átsegít bennünket és meghozza a sikert. Az akarat edzhető: célkitűzés, elhatározás kell hozzá.

1. Feladat Mondjanak példát saját életükből vagy környezetükből az akarat és a kitartás szemléltetésére. (pl. leszoktam a dohányzásról, elértem, hogy újra tanulok, sikerült a rossz társaságból kikerülnöm, elvégeztem a rám bízott feladatot, pontosabb lettem, minden edzésre elmegyek stb.)

Nevelői magyarázat: Sikernek könyvelhetjük el, ha önmagunkhoz képest fejlődünk. Az életben mindenkit ér kudarc, melynek feldolgozása nagy akaraterőt, kitartást követel. Ebben a folyamatban kiderül, milyen a jellemünk. Az erős mozgósítja tartalékait, a gyenge perifériára szorul.

2. Feladat A tanulók mondjanak példákat saját életükből vagy környezetükből a gyenge akarat szemléltetésére. (Pl.: nem tudtam leszokni a dohányzásról, képtelen vagyok rendszeresen tanulni, az egyik haver többször is „lóg a melóból” stb.)

3. Feladat A tanulók álljanak körbe, mindenki mondja a keresztnevét és egy jó tulajdonságát, majd társai nevét és jó tulajdonságait is (pl.: János jó focista, Kati kitartó, Zoli vidám stb.). Módszer: játék

4. Feladat A tanulók fogalmazzák meg hosszú távú céljaikat (pl.: motort szeretnék venni, külföldön szeretnék munkát vállalni, mester szeretnék lenni, családot szeretnék alapítani, házat szeretnék építeni). Módszer: közös munka Nevelői magyarázat: A hosszú távú céljainkat úgy tudjuk elérni, ha rövid távú célkitűzésekkel szakaszosan haladunk előre. (Pl.: Mindennap eljárok iskolába. Az órákon figyelek. Házi feladataimat elvégzem. Befejezem az általános iskolát, félreteszem a zsebpénzem, nyáron dolgozom, segítek az otthoni lakásfestésben, vásárolok egy motort stb.)

A szóbeli tanulás technikája


Feladat: A tanulók sajátítsák el a szóbeli tanulás technikáját olyan szövegeken, melyek érdekesek számukra. Használják a könyvet, a szöveget, a vázlatot. Módszer: közös munka Kellék: Idegen szavak és kifejezések szótára

1. Feladat Beszélgetés a korábban alkalmazott tanulási módokról Hogyan tanultál eddig? (Jegyezzék fel a táblára a válaszok lényegét. Pl.: 1-3szor elolvastam, aláhúztam a lényeget stb.) A csoport nevezze meg a jó módszereket. Beszéljék meg, módszerük miért nem volt eredményes.

2. Feladat Egy szöveg feldolgozása. A világ a drog ellen Az ENSZ adatai szerint világszerte 185 millióan fogyasztanak kábítószert, ebből 147 millióan nyúlnak a cannabis származékokhoz. A nehézdrogok (kokain, opiátok) fogyasztása 26 millió embert érint világszerte. Az ENSZ 1987-ben nyilvánította június 26-át kábítószer-ellenes világnappá és deklarációt fogadott el a nemzetközi drogkereskedelem elleni harcról. Hazánkban,

nemzetközi

összehasonlításban,

mérsékeltnek

számít

a

drogfogyasztás. Aggodalmat kelt azonban, hogy a közeli államokban – Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában – riasztó a drogfogyasztás növekedési üteme. Hatékony intézkedések nélkül nem őrizhető meg a mostani állapot. A kábítószer-fogyasztás népbetegség, amely ellen csak széles társadalmi összefogással lehet fellépni. A drogellenes küzdelemben, a megelőzésben, illetve a rehabilitációban kiemelt szerepe van a közösségnek, a szakembergárdának és a nyilvánosságnak.

(A csoportvezető a szöveget vetítse ki, vagy fénymásolt formában adja a tanulók kezébe!) • Elemezzék a címet, fogalmazzák meg gondolataikat a címmel kapcsolatban • Szöveg bemutató felolvasása (lehetőség szerint egy jobban olvasó tanuló, vagy a csoportvezető olvassa fel a szöveget, a tanulók pedig hallgassák figyelmesen.) • Hozzászólások meghallgatása • Szövegfeldolgozás menete: 1. rész („világszerté”-ig) A szövegrész hangos, közös felolvasása. Idegen szavak kiemelése, értelmezése, mondatba foglalása. (ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete, cannabis: vadkenderből készült kábítószer, opiátok: ópiumtartalmú készítmények, gyógyszerek) Vázlatpont megfogalmazása, táblára és füzetbe írása, segítséggel: Világszerte sokan fogyasztanak drogokat. 2. rész („harcokról”-ig) A szövegrész hangos, közös felolvasása Idegen szavak kiemelése, értelmezése, mondatba foglalása. (deklaráció: nyilatkozat) Vázlatpont megfogalmazása, táblára és füzetbe írása, segítséggel: Kábítószer ellenes világnap és deklaráció elfogadása. 3. rész („állapot”–ig) A szövegrész hangos, közös felolvasása Vázlatpont megfogalmazása, táblára és füzetbe írása, segítséggel: Droghelyzet hazánkban.

4. rész: A szövegrész hangos, közös felolvasása Idegen szavak kiemelése, értelmezése, mondatba foglalása. (Rehabilitáció: a kezelés után a beteg visszavezetése a normális életbe)

Vázlatpont megfogalmazása, táblára és füzetbe írása, segítséggel: Küzdelem a drogfogyasztás ellen. • Teljes szöveg hangos, közös újraolvasása. • A tartalom elmondása a vázlatpontok segítségével. • Szóvázlat készítése segítséggel, közösen: Pl.:

1. drogfogyasztás 2. világnap és deklaráció 3. Hazánk helyzete 4. küzdelem

3. Feladat Teljes szöveg hangos újraolvasása. Módszer: közös munka

4. Feladat A tartalom elmondása Módszer: páros munka Napaka! Vira sklicevanja ni bilo mogoče najti. (Lehetőleg minden tanuló foglalja össze a tartalmat, szükség esetén a vázlat segítségével. Értékeljék egymás feleletét. A csoportvezető mondjon példát, milyen szempontok szerint figyelhetik meg az összefoglalókat.) Megfigyelési szempontok a tanulók számára: Minden lényeges adat elhangzott-e? Követi-e az előadó a cikk gondolatmenetét? Teljes mondatokban fogalmazta-e meg gondolatait?

5. Feladat Beszélgetés: Hogyan segített a mondat- illetve szóvázlat a tartalom visszaadásában? Módszer: közös munka

6. Feladat Vázlatpontok képi megjelenítése: Készítsenek egy-egy vázlatponthoz rajzot, plakátot stb. Módszer: kiscsoportos munka Kellékek: Rajzlap, csomagolópapír, zsírkréta, festék, tempera stb.

7. Feladat Beszélgetés: A témával kapcsolatos tapasztalatok, vélemények a drog egészségkárosító hatásáról. Módszer: közös munka

8. Feladat Az eddig tanult technikák alkalmazása. Egy szöveg feldolgozása a 4.3. pont tematikája alapján. (Szükség esetén nyújtsunk segítséget az önálló munkához. A szöveget kapja meg minden tanuló, és közösen, hangosan olvassák el.) Mutassák meg egy térképen a szövegben szereplő helyszínt. Módszer: páros munka Kellékek: Földrajzi atlasz a 12-16 éves tanulók számára: Hazánk domborzata és ásványkincsei című térkép Szöveg: Válasszunk ki a rendelkezésre álló könyvekből egy kb. 1 oldalnyi szöveget!

Magyarországon pl.: Vadászat A nyugat – dunántúli régióban talajösszetételének köszönhetően rendkívül változatos növénytakaró alakult ki, mely gazdag vadállománynak nyújt ideális élőhelyet. A régió nem egységes arculatú a vadgazdálkodás és vadászat

tekintetében. Zárt, nagy kiterjedésű erdeiben, mezőgazdasági területein számos apró- és nagyvadfaj él. Az erősen tagolt domborzatú, hűvös és nedves klímájú zalai területrészen él a világhírű zalai gímszarvas-állomány, mely nagyban hozzájárult Magyarország vadászati világhírének kialakulásához. Nagyszerű vaddisznóvadászatokra is van lehetőség egyéni és társas vadászati formában, a zalai és a vasi területen egyaránt. Apróvadas – fácán, fogoly, mezei nyúl – társas vadászat főként a győr-moson-soproni, illetve a vasi területen lehetséges. Fácán és az őz az egész régióban vadászható.

A Kisalföldön és az ország tőzegterületének 20 %-át kitevő Hanságon élményekben gazdag vízivad- és más apróvad-vadászatnak, a régió északi részén különleges hangulatú mezei nyúlvadászatnak lehetünk részesei. Nagyvadfajok közül még az Alpokalján és a Keszthelyi hegységben a vadászcsemegének számító muflon is. Az idelátogató vendéget a tájra jellemző és különlegességek, helyi specialitások várják a korszerűen berendezett festői környezetben lévő vadászházakban. (Látnivalók Magyarországon 434. old. Vadászat, Well- Press Kiadó, Miskolc 2001.)

A tábla szövege: • Újraolvasás • Részekre tagolás • Idegen szavak értelmezése szótár segítségével • Vázlatpontok megfogalmazása • Teljes szöveg egyéni, néma újraolvasása • A tartalom ismertetése párokban, a vázlatpontok segítségével 9. Feladat Egy közismereti tantárgy témájának feldolgozása a tanult módon.

Módszer: közös munka

10. Feladat Egy másik közismereti tantárgy témájának feldolgozása a tanult módon. Módszer: páros munka

11. Feladat Gyűjtsenek otthon számukra érdekes újságcikkeket, melyeket alkalmasnak találnak hasonló feldolgozásra, és hozzák magukkal. Módszer: egyéni munka

A kooperatív tanulás technikája


Feladat: Tananyag feldolgozása kooperatív tanulással Módszer: Dolgozzanak a tanulók 3-4 fős, a vezető tanár által kijelölt csoportokban. (Hosszabb távon is tanulhatnak ily módon, de ne állandósuljon a csoportok összetétele. Más esetben szerveződhetnek bizonyos szempontok alapján i,. pl. barátságok, képességek stb. Minden tanuló kap egy számot a csoporton belül. A csoportvezető vagy előre, vagy a munka befejeztével megmondja a csoportot képviselő tanulók sorszámát. Pl.: a csoportok értékelése a 2. számú tanuló beszámolója alapján történik. E tanulási forma a hatékony együttműködést, építő egymásra hagyatkozást fejleszti.)

1. csoport feladata: Nevezzék meg és írják le hazánk fő folyóit és a beléjük torkolló mellékfolyókat, térkép segítségével.

2. csoport feladata: Nevezzék meg és írják le térkép segítségével az országban lévő hegységeket.

3. csoport feladata: Nevezzék meg

és írják le térkép segítségével az ország megyéit,

megyeszékhelyeit.

4. csoport feladata: Nevezzék meg és írják le térkép segítségével a hazánkkal határos országokat és azok fővárosait.

Kellékek: Földrajzi atlasz a 12–16 éves tanulók számára, toll, füzet tanulónként. Nevelői magyarázat: Ez a munkamódszer akkor a leghatékonyabb, ha minden csapattag dolgozik, vagy tanítva tanul, vagy beszámolóra készül. (A feladat pároknak is kiosztható. Az egészséges munkazaj elfogadható. Ha nem tudják előre, ki képviseli a csoportot, mindenki számára legyen elegendő idő a felkészülésre.)

Feladat: Jegyzet készítése a csoportok beszámolóiból. Módszer: közös munka (A beszámoló alapján készített jegyzetet minden tanuló leírja a füzetébe, és ennek segítségével készül fel a következő foglalkozásra.) A tanulás segítése egyéb eszközökkel, módszerekkel

Számítógép, Internet, könyv, folyóirat, könyvtár célszerű használata.

Tananyag

Számítógép, Internet Ha mód van a használatukra, sok írásproblémával küzdő tanulón segíthetne, hiszen a szövegszerkesztő használatával legépelhetnék, és nyomtatott formában adhatnák be a munkáikat. Rengeteg önfejlesztő program létezik már tantárgyanként, melyeknek használata sokat segít a pedagógus munkájában, és hatékonynak bizonyul a tanulók számára is. Az Internet az önképzés szolgálatába állítható. Célszerű legalább azt megtanítani, hogyan érhetők el a hasznos információk (pl. menetrend). Változatos feladatsort kínálhat különböző szervezési feladatok megoldásához. A különféle honlapok számos lehetőséget kínálnak az önművelésre, tájékozódásra.

Könyv, folyóirat: Jó ha van a teremben, ahol az együttléteket tartják, már csak az érdeklődés felkeltése miatt is. Használják őket gyakran a foglalkozásokon. Felhívhatjuk rájuk a figyelmet összehasonlító, megfigyelési vagy információszerző feladatok során. A folyóiratok közül is kerüljenek a polcra a hozzájuk közelállók (nem baj, ha régiek). Alkalmasak a könyv és folyóirat összehasonlítására is (aktualitás, tartalom stb.). Már az is eredmény, ha csupán átlapozzák őket.

Könyvtár Az információszerzés technikáinak rohamos fejlődése ellenére megmaradt a könyvtár fontos szerepe az önművelődés, a szabadidő hasznos eltöltésének területén. A könyvtárhasználat alapismeretei mindenki számára nélkülözhetetlenek.


1. Együttlét

Látogatás szervezése a település könyvtárába! Előzetes szervezési feladat a szaktanár számára: − időpont egyeztetése, − tájékoztató kérése a könyvtár vezetőjétől a könyvtár feladatairól, szolgáltatásairól, a könyvtárhasználat rendjéről. Tájékoztató meghallgatása Megadott szempontok alapján a könyvtár belső elrendezésének, az olvasók és a könyvtárosok tevékenységének megfigyelése. A három témát három csoport dolgozza fel!

1. csoport feladata Téma: a könyvtár belső elrendezése Feladat: készítsenek rajzot a könyvtár belső elrendezéséről. Írják a rajz megfelelő helyére, melyik területen milyen munka folyik (pl. kölcsönzés, kutatás, folyóiratok olvasása)!

2. csoport feladata Téma: a könyvek elhelyezésének rendje Feladat: A könyvtár tájékoztató táblái alapján figyeljék meg, milyen csoportosítás szerint különítették el az állomány egy-egy részét (pl. felnőtt-, gyermekirodalom, kézikönyvtár, szépirodalom, szakirodalom, stb.) A csoportosításon kívül mi segíti a könyvtárlátogató tájékozódását?

3. csoport feladata Téma: a könyvtárban zajló élet megfigyelése Feladat: Szólítsanak meg látogatókat! Kérdezzék meg tőlük, hogy miért járnak könyvtárba.

Érdeklődjenek a könyvtár dolgozóitól a munkájukról. Milyen feladatokat kell egy könyvtárosnak elvégezni?

2. Együttlét Beszélgetés a könyvtárban tett látogatás benyomásairól. (pl.: Jártak-e már azelőtt könyvtárban? Hogyan érezték magukat? Elmennének-e máskor is?) Csoportok beszámolóinak meghallgatása (Ha nagy hiányosságokat tapasztalunk, egészítsük ki a beszámolót!) Téma: a könyvtár állományának alapegysége: a könyv. Ismerkedés a könyvvel, a katalóguscédulákkal. Kellékek: a csoport létszámának megfelelő számú könyv (esetleg a javasolt sorozatokból - Mi Micsoda, Szemtanú, Delfin), a hozzátartozó katalóguscédula fénymásolatával együtt. Kapjon mindenki egy könyvet katalóguscédulával. Vegyék kézbe! Lapozgassák, ismerkedjenek vele! Irányított munkával keressék meg a közös jegyeket! Író Cím Kiadó Kiadás éve Hányadik kiadás Illusztrált Tartalom Ár Vegyék kézbe a katalóguscédulát! Keressék meg rajta a fenti adatokat! Nézzék meg, milyen információkat szerezhetnek még a katalóguscéduláról! Tegyék ki egymás mellé egy szép- és egy szakirodalmi mű katalóguscéduláját! Hasonlítsák össze a két cédula tartalmát!

(A fő különbség a két cédula bal felső sarkában található.) A szépirodalmi művek katalóguscéduláján van egy betű (mely a szerző vezetéknevének első betűje), és egy kétjegyű számmal (mely az ábécében elfoglalt helyét jelzi). A szakirodalom ezenkívül kap egy háromjegyű szám is, mely megmutatja, melyik tudományághoz kapcsolódik témájában. Tisztázzák az alapvető különbségeket a szép-és a szakirodalmi mű között rendelkezésre álló könyvek alapján.

Beszélgetés Téma: miért van szükség a könyvtárakban katalóguscédulákra és az ezeket tároló katalógus-szekrényre. A lényeges pontokat jegyezzék le: − a könyvtár polcain számok mutatják a könyvek rendjét − az állomány így áttekinthető − gyorsítja a keresést Könyvtári ábécé használatának gyakorlása

3. Együttlét

Beszéljük meg és foglaljuk össze, mit tanultunk legutóbb! Szókígyó alkotása a könyvtári ábécéből (mindenki elismétli az előtte elhangzottakat, és hozzáteszi a következő betűt. (Az ábécé biztos ismerete a lexikonok, szótárak használatát segíti) Téma: ismerkedés a lexikonokkal, enciklopédiákkal és használatukkal. Kellékek: Általános lexikonok,

szaklexikonok (pl. Biológiai lexikon,

Természettudományi kislexikon, Irodalmi lexikon). Csoportmunka: 3-4 fős csoportokban Minden csoport kapjon egy általános- és egy szaklexikont! Ismerkedjenek a könyvekkel! Szerezzenek benyomásokat!

Megfigyelési szempontok: − milyen rendszer szerint helyezkednek el a szócikkek? − miben különbözik és miben hasonlít a kétfajta lexikon? Beszéljék meg a tapasztaltakat! Gyakorolják a szókeresést.

Téma: a két típusú lexikon tartalmi hasonlóságának és különbözőségének megtapasztalása feladatok segítségével.

1. csoport Keresse ki a legismertebb hazai költő életéről szóló szócikket egy általános lexikonból és az irodalmi lexikonból. 2. csoport Keresse ki a „vulkán” szót egy általános lexikonból és a Természettudományi kislexikonból. 3. csoport Keresse ki a „papagáj” szót egy általános lexikonból és a Biológia lexikonból. Minden csoport olvassa el mindegyik szócikket! Hasonlítsák össze az információk mennyiségét és az ismertetésalaposságát. Beszélgessenek arról, mikor, milyen lexikon használata a célszerű.

A csoportok cseréljenek szaklexikont! Válasszanak témát önállóan az összehasonlításhoz!

4. Együttlét Téma: látogatás az iskolai könyvtárban. Az eddigi ismeretek gyakorlása, bővítése Ismételjék át, amit a katalóguscédulákról tanultak! Szókígyó alkotásával gyakorolják a könyvtári ábécét! Téma: ismerkedés a szerzői katalógussal. Névmutató, tárgymutató használata.

Csoportmunka: 3 csoport alakítása

1 csoport Téma: Szerzői katalógus használata Megfigyelés: − könyvtári ábécé szerinti rendezés − egy szerző összes, a könyvtárban fellelhető műve Feladat: a csoport minden tagja keresse meg a katalógusban egy-egy szerző nevét. Készítsen jegyzéket a könyvtárban fellelhető műveiről. Keresse meg a könyveket a polcokon.

2. csoport Téma: a tárgymutató használata (Használják

a

Természettudományi

kisenciklopédiát, vagy bármely, a

könyvtárban megtalálható enciklopédiát). Megfigyelés: − a tárgymutató szigorú betűrendben készül − a szó mellett a feltüntetik az oldal számát, ahol megtaláljuk − a kötetek végén található − gyorsítja a keresést Feladat: kapjanak különböző betűvel kezdődő szavakat. A tárgymutató segítségével keressék meg őket, majd olvassák el a hozzájuk kapcsolódó szövegrészt.

3. csoport: Téma: névmutató használata (a feladathoz a könyvtárban megtalálható bármely enciklopédia alkalmas, melyben névmutató van) Megfigyelés:

− a névmutató is betűrendben van − a névmutatóban feltüntetik, melyik oldalon találjuk a keresett nevet − kötet végén található − meggyorsítja a munkát (Ma már gyakran előfordul, hogy a név-, és tárgymutatót összevonják, „Mutató” cím alatt). Feladat: A tanulók keressenek meg a névmutatóban különböző kezdőbetűjű neveket, majd olvassák el a hozzájuk tartozó szövegrészt. A csoportok cseréljenek, és oldják meg mindhárom típusú feladatot. Beszélgetés a három témában végzett munkáról.

5. Együttlét Foglaljuk össze az eddigi ismereteinket! Téma: önálló szellemi munka végzése lexikonok, enciklopédiák, szakirodalom segítségével.

Munka menete: A téma kiválasztása (a diákok döntsenek).

A téma meghatározása: − általános − szakági − részletkérdés − történeti A téma behatárolása: − időben − térben − tudományág szerint (egy vagy több tudományághoz kapcsolódik-e). A kutatott téma mélysége:

− a tanultakat egészíti ki − szóbeli előadás Kulcsszavak megfogalmazása.

Megbeszélés (fentiek tisztázása egy kiválasztott téma kapcsán). Tájékozódás, forráskeresés Lexikonok, enciklopédiák, egyéb szakirodalom összegyűjtése a témához. Dokumentumok megismerése, forráskiválasztás. Nem a tüzetes megismerés vagy jegyzetelés a feladat, csak annak kiderítése, hogyan használható. Irodalomjegyzék készítése a felhasználható dokumentumokról. Közös vázlat készítése az eddig szerzett ismeretek alapján. Jegyzetelés A felderített és kiválasztott dokumentumok részletes megismerése. Cédulázás: − kulcsszó − forrás megjelölése − lényeg kiemelése − rövid, tömör megfogalmazás − idézet (csak a cédula egyik oldalára írjunk; egy cédula egy kulcsszót tartalmaz). Rendezés, értékelés, szelektálás, kiegészítés. Rendezzék a cédulákat tartalmuk alapján. A feleslegeseket tegyék félre. Ha kevésnek bizonyul a gyűjtött anyag, bővítsék. Formálás, szövegalkotás. A vázlat, a cédulák segítségével öntsék végleges formába a szövegüket! Ellenőrizzék stilisztikai, helyesírási és tartalmi szempontból! Ha kiselőadás készül, válasszanak hozzá szemléltető anyagot, illusztrációt! Egyszer-kétszer olvassák el! Próbálják előadni egymásnak!

Mozgásterápia a tanulási nehézségek oldására


1. gyakorlat A ritmusgyakorlat feszültség-levezető, összhangteremtő, az alkalmazkodás, összehangolódás ragyogó eszköze. Egy-két közös gyakorlat után a diákok fantáziája is meglódul, bízhatunk benne, hogy lesznek ötleteik.

Egy-két javaslat: Forma: padban ülve 3 oszlop kialakítása 1. oszlop dobbant:

tá,

tá

2. oszlop koppant:

titi,

titi

3. oszlop tapsol:

tá,

titi

1. oszlop dobbant:

tá,

tá

2. oszlop koppant:

titáti

3. oszlop tapsol:

titi,

titi

1. oszlop dobbant:

tá,

tá

2. oszlop koppant:

tá,

titi

3. oszlop tapsol:

titi,

tá

1. oszlop dobbant:

tá,

tá

2. oszlop koppant:

tá,

titi

3. oszlop tapsol:

titi,

titi

(Addig csináljunk egy-egy gyakorlatot, míg folyamatos nem lesz, és kellemes hangzást nem érünk el.)

2. gyakorlat Lazító, feszítő gyakorlatok Alkalmazásuk javaslott otthoni tanulás közben. Az órákon is elővehetjük őket, ha látjuk, hogy fáradnak a tanulók. Nyaklazítás A tanulók üljenek a földre, lábuk összezárva, kinyújtva, törzsük egyenes, kéz hátul támaszt. Kilégzés közben, hajtsák a fejünket oldalra a jobb vállhoz. A vállukat ne emeljék fel, és a fejüket ne fordítsák el. Belégzés közben emeljék lassan a fejüket. Kilégzésre hajtsák a fejüket a bal vállhoz. Belégzés közben ismét emeljék a fejüket. Ismétlés 3-szor. (Napaka! Vira sklicevanja ni bilo mogoče najti.)

3. gyakorlat Végtagok lazítása A kart és a lábakat addig rázogassák, amíg egészen laza nem lesz.

4. gyakorlat Felsőtest lazítása Álló helyzetben mélyen hajoljanak előre, és a laza törzset, kart és fejet könnyedén lóbálják ide-oda.

5. gyakorlat Lazítás ülve A diákok üljenek egyenesen, egyenes háttal és a lábukat húzzák a testükhöz úgy, hogy a talpuk a talajon legyen. Hajtsák le a fejüket a térdükre és kulcsolják át a térdüket vagy a lábszárukat. Csukják be a szemüket, és lazítsák el az egész testüket (5 perc).

6. gyakorlat A hát feszítése A tanulók üljenek le egy székre. Tartsák a felsőtestüket egyenesen. Fogják meg a szék szélét. Dőljenek hátra és minden erejükkel próbálják meg a kar ellenében a hátat hátra feszíteni (20-30 mp-ig).

7. gyakorlat Koncentrációs gyakorlat A tanulók helyezkedjenek sarokülésbe. A két térd mintegy tenyérszélességnyire legyen egymástól, a lábujjak befelé nézzenek. A kéz lazán a térden fekszik. A szem csukva van, a légzés nyugodt.

3. modul

AZ OLVASÁSI ÉS ÍRÁSKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE magyar változat A tananyag helyi igények szerint bővíthető. A tartalom leírását követik a tanórákon elvégzendő feladatok.

HAZÁNKKAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB ISMERETEK Tananyag Magyarország államformája Köztársaság. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja. Hivatalos fizetőeszközünk a forint.

Az állam szimbólumai a nemzeti zászló és a nemzeti címer. A nemzeti zászló 3 színű: piros, fehér, zöld. A fekvő téglalap alakú zászlón a 3 különböző színű, ugyancsak téglalap alakú sáv - felül piros, középen fehér, alul zöld - egymás alatt, a területet 3 egyenlő részre osztva tölti ki. A nemzeti címer felső részén a korona helyezkedik el, alatta a pajzs alakú rész függőlegesen két sávra van osztva. Bal oldalon 8 egyenlő magasságú, vörössel kezdődő, váltakozva vörös és ezüst sáv, jobb oldalon vörös mezőben 3 zöld halmon álló nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüstkereszt található.

Nemzeti himnuszunkat Kölcsey Ferenc 1823-ban írta, zenéjét 1844-ben Erkel Ferenc komponálta. Ettől az évtől kezdve vált nemzeti himnuszként elfogadottá. Az azóta énekelt első versszak szövege: Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védőkart, Ha küzd ellenséggel.

Balsors akit régen tép, Hozz reá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt. Magyarország állami nyelve a magyar. Ahol nagyobb számban élnek nemzetiségek, a magyaron kívül anyanyelvüket is szabadon használhatják. Az ilyen településeken a településnevek is két nyelven vannak kiírva. Magyarország jelenlegi köztársasági elnöke: Magyarország jelenlegi miniszterelnöke: A magyar országgyűlés jelenlegi elnöke:

Az ország legfőbb törvényhozó testülete az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket általános választás útján a választásra jogosult állampolgárok választják. Helyi rendeleteket az önkormányzatok is hozhatnak. A helyi önkormányzatok élén polgármester áll. A helyi képviselőtestületek tagjait a helyhatósági választások során a helyi választásra jogosult állampolgárok választják. A nemzetiségek képviselői is választások útján kerülnek megválasztásra. Az államot az országgyűlés által választott miniszterelnök és az általa kiválasztott

miniszterek,

államtitkárok

irányítják.

A

miniszterek

a

minisztériumokat vezetik. Független további hatalmi ágak az ügyészségek és a bíróságok. A bíróságok között fontos szerepet tölt be az Alkotmánybíróság. Az állam pénzügyeinek intézésében a kormány és az illetékes minisztérium mellett a Nemzeti Bank vesz részt. Elvégzendő feladatok

A tanórára a tanárnak be kell hozni, esetleg valamelyik – pl. focidrukker tanulóval - be kell hozatni egy nemzeti zászlót, és ha a tanteremben nem lenne kifüggesztve, egy nemzeti címert. Az éppen pozíciókat betöltő állami vezetők nevét a tanár a megfelelő helyre írja be! A tanár vagy a tanulók újságokból szerezzék be az állami vezetők fényképeit, ezeket a megfelelő felirattal a faliújságra is ki lehet tenni. A tananyagként megjelölt szöveget ki kell vetíteni, először a tanár mutogatva mondja el, majd a tanulók néhányszor olvassák fel.

A tanulók által nehezen értett vagy nem érthető szavakat, kifejezéseket a tanár magyarázza el, majd győződjön meg azok megértéséről! Ezt követően a teljes szöveget a füzetébe mindenki írja le! A Himnusz szövegét mindenkinek kívülről meg kell tanulnia, mindenkinek többször el kell mondania, ezt követően együtt néhányszor el kell énekelni. Minden tanuló egyenként nevezze meg, majd füzetébe írja le lakóhelye településének nevét, a polgármester nevét, ha tudja, néhány képviselő, ha van, a kisebbségi önkormányzat megnevezését, a vezető nevét! Aki nincs ezeknek a neveknek a birtokában, kapja házi feladatként azok megtudakolását, majd ha ez sikerült, szintén olvassa fel a neveket!

Tananyag

Magyarország területe 93 000 négyzetkilométer, lakóssága ma már valamivel kevesebb, mint 10 millió. Magyarország fővárosa Budapest. További legnagyobb városok: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr. Az országnak 19 megyéje van.

A Magyarországgal szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia. Magyarország területének nagyobb része síkság, a Nagy Alföld és a Kis Alföld. A Dunántúl dombos, nagyobb hegységek a Bakony, Vértes, Pilis, Gerecse, Budai hegyek, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Tokaj-Eperjesi hegység. A legmagasabb hegycsúcs a Mátrában található Kékes, de ez is csak néhány méterrel több mint 1000 méter. Magyarország legnagyobb tava a Balaton, amely 72 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 11 kilométer, de kicsi a mélysége. További jelentősebb tavak a Velencei tó és a Tisza tó. Mindhárom nyáron fürdésre kiválóan alkalmas. Magyarország gazdag hévízekben, amelyek többsége egyúttal gyógyhatású víz is. Legjelentősebbek a Balaton nyugati végéhez közeli Hévíz, Zalakaros, a Dunántúl déli részén található Harkány, a budapesti gyógyvizek, az Alföld keleti részén lévő Hajdúszoboszló, Gyula. Magyarországon több jelentős cseppkőbarlang van, a legnagyobb közűlük az Aggteleki Cseppkőbarlang, amely a Szlovákiába is átnyúlik.

Nagyobb ünnepek Magyarországon, amelyek munkaszüneti napok: • Újév, • március 15 (az 1848-as forradalom kitörésének évfordulója), • Húsvét vasárnap és hétfő (keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünnepe), • május 1. (A munka ünnepe), • Pünkösd

vasárnap

és

hétfő

(keresztény

ünnep,

Jézus

mennybemenetelének ünnepe), •

augusztus 20 (Szent István, az államalapító magyar király ünnepe),

• október 23 (az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója), • november 1 (keresztény ünnep, mindenszentek és halottak ünnepe), • Karácsony első és második napja (keresztény ünnep, Jézus születésének ünnepe).

Magyarország híresebb tudósai: Jedlik Ányos (a dinamó feltalálója), Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernovszky Károly (a transzformátor feltalálói), Irinyi János (a gyufa feltalálója), Szentgyörgyi Albert (a C vitamin felfedezője), Neumann János (a számítógép egyik megalkotója), Szilárd Leó, Teller Ede, Wígner Jenő (atomtudósok). Magyarország híresebb építészei: Ybl Miklós, Polláck Mihály, Lechner Ödön, Hild József, Kós Károly, Makovecz Imre. Magyarország híresebb írói: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc. Magyarország híresebb költői: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila. Magyarország híresebb zeneszerzői: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Magyarország híresebb festői: Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Szőnyi István, Mednyánszky László, Paál László, Szinyi Merse Pál, Vasarely Victor, Csontváry Kosztka Tivadar, Egry József. Magyarország híresebb szobrászai: Borsos Miklós, Fadrusz János, Ferenczy István, Stróbl Alajos, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Somogyi József.


A tanórára a tanárnak be kell hoznia Magyarország közigazgatási és Magyarország hegy- és vízrajzi térképét. A tananyagként megjelölt földrajzi szöveget ki kell vetíteni, először a tanár a térképen mutogatva mondja el, majd a

tanulók néhányszor olvassák fel a szöveget, közben ők is mutassák meg a térképen az olvasott helyszíneket.

A tanulók által nehezen értett vagy nem érthető szavakat, kifejezéseket a tanár magyarázza el, majd győződjön meg azok megértéséről! Ezt követően a teljes szöveget a füzetébe mindenki írja le! A szöveghez a tanulók rajzoljanak térképvázlatokat is!

Az ünnepekhez hozzon be a tanár egy nagyobb naptárat, esetleg szkennelje be, hogy kivetíthető legyen! A tanulók számára szerezzen be és osszon ki kártyanaptárakat! A tanulók először írják le az ünnepekre vonatkozó szöveget a füzetükbe, majd a kártyanaptárakon jelöljék meg az ünnepeket! Meséljenek ünnepi élményeikről, majd mindenki a maga által elmondottakat írja le, ezt követően olvassa fel! A tananyagként megjelölt híres emberekről szóló szöveget ki kell vetíteni, a tanulók néhányszor olvassák fel a szöveget! A tanár és a tanulók is próbálják meg beszerezni (pl. internetről letölteni) minél több híres ember képét, amelyeket kinyomtatva a faliújságra is fel lehet tenni. A tanulók számára érdekesebb híres emberekről érdemes részletesebben is anyagot gyűjteni, azokat felolvastatni, a felolvasottakból is néhány lényegesebb gondolatot leíratni.

A tanulók jobban sikerült, helyesírás és külalak szempontjából is megfelelő írásait meg kell dicsérni, illetve mintaként a többieknek be kell mutatni!

OLVASÁSFEJLESZTŐ TRÉNINGEK

Tananyag

Mit jelent az a szó, hogy OLVAS? A Magyar nyelv értelmező szótára szerint: szöveget néz és megért. Mi a különbség az olvas és az olvasgat között? Utóbbi azt jelenti: szórakozásból vagy pihenésképpen több ízben olvas egy keveset.

Vannak olyan emberek, akik szinte tökéletes olvasástechnikával rendelkeznek, azonban nem értik azt, amit olvasnak. Ismerünk olyanokat is, akik nehezen, szinte makogva olvasnak. Fontos, hogy az olvasás az olvasott szöveg megértését is jelenti. Akik jól olvasnak, örömmel veszik kezükbe a könyvet. Ha azonban gyengén megy az olvasás, akkor csupán terhes kötelesség.

Annak öröm az olvasás, aki megfelelő sebességgel tud olvasni, és fel tudja idézni a szöveg értelmét. Az olvasási sebesség mérése viszonylag egyszerű. Nézzünk néhány adatot! Az általános iskolai felső tagozatos tanulók 50-100 szó/perc, a középiskolások 100-200 szó/perc olvasási sebességgel rendelkeznek. Sok ez vagy kevés? Íme néhány adat az összehasonlításhoz: az átlagos felnőtt olvasási sebessége 160-250 szó/perc, de akik megtanulják a gyorsolvasást, 300600 szó/perces sebességet is képesek elérni, sok-sok gyakorlással. Érdekes és érdemes megemlíteni, hogy Kennedy elnök angol anyanyelvén 1200 szót is elolvasott percenként. Sokan kíváncsiak rá, hogy biológiai adottságainkat tekintve mire lennénk képesek. Szemünk és agyunk együttműködésével a mintegy 6000 szó/perces sebességet tartják a felső határnak. Ez azt jelenti, hogy óránként kb. 1000 oldalt lennénk képesek elolvasni.

Végezetül érdemes felidézni az idős Goethe szavait az olvasásról: „Ezek a jó emberek nem is sejtik, mennyi idő kell ahhoz, hogy megtanuljunk olvasni. Ami engem illet, én erre nyolcvan évet fordítottam, és még mindig nem mondhatom, hogy tökéletesen elértem a célomat.”


Az olvasásfejlesztő foglalkozások kezdődjenek „ötleteléssel”.

A tanulók válaszoljanak a következő kérdésekre! A válaszokat tanári segítséggel véleményezzék, értékeljék!

Mit kell olvasni, elolvasni, és mit lehet olvasgatni? A diákok melyiket kedvelik jobban: az olvasást vagy az olvasgatást? Véleményük szerint ők már tudnak olvasni? Hangosan vagy inkább magukban, némán szeretnek olvasni? Miért? Melyek az előnyei az egyik módszernek, s hátrányai a másiknak? Előfordult-e már, hogy nem olvastak elég jól? Megtörtént-e már velük, hogy egy jól sikerült fogalmazásukat kellett felolvasni, és küzdöttek a saját szövegükkel, mert nem tudták kihozni belőle az értékeket? Milyen érzés volt? Ciki? Kellemetlen? Gondolkoztak-e azon, hogy nekik volt-e kellemetlenebb, vagy annak, azoknak, akik hallgatták? Meséljék el!

A leírtak megbeszélése után törekedjünk arra, hogy minden tanuló fogalmazza meg célkitűzéseit: AZÉRT AKAROK OLVASNI, MERT… Mindezt rögzítsék írásban a munkafüzetükben!

A tanulók tanári segítséggel végezzenek önvizsgálatot olvasási szokásaik felmérésére!

A következő kérdések segítségével képet kaphatunk a tanulók olvasási szokásairól, hibáiról, hiányosságairól. Mit olvasnak? Szeretnek-e olvasni? Olvasnak-e egyáltalán? A tanár kérje meg a diákokat, hogy válaszoljanak körültekintően és őszintén. 23. Mozgatod-e az ajkaidat vagy mormolsz-e olvasás közben?

24. Elolvasol-e egyenként minden szót? 25. Találsz-e gyakran olyan szavakat olvasmányaidban, amelyeket nem értesz vagy nem ismersz? 26. Szoktál-e visszalapozni, és szükségesnek érzed-e, hogy a nemrég olvasottakat újra elolvasd? 27. Mindent azonos sebességgel és ugyanúgy olvasol? 28. Gyakran szoktál panaszkodni, hogy nem érted, amit olvasol? 29. Hamar elfárad a szemed olvasás közben? 30. Olvasás közben gyakran mást is csinálsz? 31. Gyakran veszíted el az olvasmány fonalát? 32. Megerőltetőnek érzed-e az olvasást?

A tanulók a kérdésekre teljes mondatokkal, írásban válaszoljanak, majd egyenként olvassák fel válaszaikat! Bármelyik kérdésre adott igen válasz javítandó hibának minősül. Meg kell beszélni, hogyan lehet ezeket a hibákat korrigálni.

Olvasástechnikai gyakorlatok

A tanár válasszon több megfelelő, 5-10 sor közötti, nem túl nehéz szöveget. Készüljünk a felolvasásra!

A felolvasásra való felkészülés során mintával kell szolgálni a diákoknak. Az első feldolgozandó gyakorló szövegnél a tanár ne hagyja magukra őket, hanem pontról-pontra, mondatról-mondatra haladjanak együtt. Végül a csoportvezető pedagógus maga olvassa fel a szöveget. Ezt követően a csoport tagjai önállóan készüljenek a felolvasásra, majd párosával beszéljék meg a szövegértelmezést, olvassanak fel egymásnak. Ezután hallgasson meg az egész csoport egy-két

teljes produkciót. Közösen beszéljék meg, elemezzék a felolvasást. A tanár ehhez mindig adjon megfigyelési szempontokat!

Az értékelésnél nagyon fontos, hogy először a felolvasás erősségeiről beszéljen, és állítsa a csoport elé követendő példaként. A gyengébb teljesítményt se kritizálja túlzottan, inkább lássa el jó tanácsokkal a felolvasót és biztassa ügyesebb, jobb megoldásra.

A fixációszélesség növelése

Ezeket a gyakorlatokat célszerű vetítővel végezni. Villantsa fel a vetítőn az egyre hosszabb szavakat, szókapcsolatokat. A tanulók közösen olvassák a felvillantott szavakat. Ha már ismert a gyakorlat, egyesével is kérje őket olvasásra, majd a diákok

maguk

is

készíthetnek

szópiramisokat.

Ezeket

kicserélhetik, s önállóan is gyakorolhatnak saját tempójukban.

Íme néhány feladat: a már nekem újdonság felhőtlenül felelősséggel napos időben sikerekben gazdag kellemes ünnepeket jó estét, jó szurkolást súlyos balesetet szenvedett tizennégy fekete holló fészke

egymás

között

köszöntjük kedves nézőinket és hallgatóinkat

is sőt fölé magam Sándorka csoportokból három kislány tizenegy tanterem Magyar Köztársaság szeretek könyveket olvasni ez egy rendkívül fontos gyakorlat az olvasmány tartalmára vonatkozó kérdések

Most csak a középső számra szabad koncentrálni, de a perifériás látásunk segítségével a szélső két számot is el tudjuk olvasni. Nagyon fontos - a gyakorlat lényege - hogy nem szabad jobbra-balra villanni szemnek.

3

8

4

6

9

2

3

1

2

7

9

7

1

5

7

4

6

1

4

4

9

7

6

5

2

3

6

3

7

5

4

3

7

0

4

7

3

6

2

8

6

4

7

6

5

6

0

1

0

0

9

2

4

1

5

5

6

4

1

4

Próbáljuk ki a feladatot kétjegyű számokkal és nagyobb távolsággal!

32

56

98

65

43

98

63

43

78

82

95

28

64

86

43

17

33

64

73

18

27

72

91

77

59

85

38

71

11

77

83

67

73

44

91

41

38

46

52

31

27

97

15

74

61

44

97

65

52

36

37

75

43

70

47

36

28

64

76

56

A ritmikus szemmozgás fejlesztése

Az alábbi szöveg három fixálással, szempillantással olvasandó el. Ebben segít a szöveg tördelése is. Ez a gyakorlat abban segít, hogy a tanulók ne szavanként olvassák a szöveget, hanem szókapcsolatokat próbáljanak egy-egy pillantással elolvasni.

Horoszkóp-kóstoló (vízöntő) Megtalálhatja

az anyagi útvesztőből

való kiutat.

Olyan tevékenységbe kezdhet,

amely talán

távol

áll az eddig megszokottól,

vagy nincs benne

tapasztalata,

de ez hozza meg

a várakozáson felüli

sikert,

és teheti

pénzügyileg könnyebbé

az életét.

Az érzelmi életében

itt az ideje, hogy

megszabaduljon

végre attól a személytől

aki visszahúzza.

Skorpió Az új évben

nagyobb kiadásba

verheti magát,

amelyről

később derül

majd ki, hogy

érdemes volt kockáztatni, vagy éppen

egy

felhasználni, Mert ez élete

legjobb beruházása.

Az esztendő

kapcsolatot

második felében

egy régóta húzódó ügy végére tehet pontot.

Ekkor

nemcsak az igazság,

is

az ön oldalán áll.

hanem a szerencse

Halak Előfordulhat, hogy

annyira elege lesz

a feletteseiből,

vagy a munkahelyén zajló

zűrökből, hogy

új állás

után néz.

Az év

családi

vállalkozások

kezdetének, és a magánéleti változásoknakis az ideje. életben valaki,

Felbukkanhat az

aki elválasztja attól, akihez

foggal-körömmel ragaszkodott.

Ráadásul egy

műtétet

megúszhat.

(Forrás: Bokrossyné, Csatáriné, Kerékgyártó Éva: A tanulás technikái)

is

4. modul

BESZÉDKÉSZSÉG, KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE magyar változat

Tananyag Legszélesebb értelemben mindenféle jelközvetítés, jelcserét kommunikációnak nevezünk. Így kommunikációnak tekinthetjük a gép és az ember közötti jelközvetítést, jelcserét csakúgy, mint az állatok „beszédét”. Az állatok hangjukkal és viselkedésükkel számos dolgot tudnak közölni egymással. Például figyelmeztetik egymást a veszélyre, a táplálékra, elüldözik egymást saját területükről. De nyílván nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak „beszélni” a múltról és a jövőről, valamint a helyről sem. Ha – mondjuk – egy kutya azt jelzi a gazdájának, hogy „sétálni akarok menni”, az ugatásban nem fejezi ki külön hangsor a különböző fogalmakat.

Kapcsolat A kommunikáció létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a kommunikáló felek kapcsolatban legyenek egymással, azaz tudjanak valamilyen módon egymás jelenlétéről. Ez a kapcsolat lehet személyes (pl. egy helyszínen beszélgetnek a résztvevők) vagy távoli (telefonon beszélgetnek a partnerek, vagy leveleznek).

Csatorna A kapcsolat megvalósulásához feltétlenül szükség van valamilyen közvetítő közegre. Ez a csatorna. Ez lehet a levegő (személyes beszélgetéskor) vagy telefonáláskor a telefon stb. Előfordul, hogy a csatornában zavar keletkezik, amely nehezíti, vagy lehetetlenné teszi a kommunikációt. Például ha telefonon beszélünk valakivel, és a rossz vonal miatt nehezen értjük az illetőt, vagy ha valaki kézjelekkel akar a távolból értésünkre adni valamit, de folyton járkálnak

előtte. Ezeket a zavaró dolgokat „zaj”-nak hívjuk. Azt mondjuk, zaj van a csatornában. Ez azt jelenti, hogy a közvetítő közeg nem teszi lehetővé, hogy tisztán értsük a nekünk küldött üzenetet.

Lehet-e nem kommunikálni? Ha ülünk a metrón, arcunk nyúzott, hajlott a hátunk, tele vagyunk csomaggal, aki ránk néz, leolvassa arcunkról, testtartásunkról azt az információt, hogy fáradtak vagyunk. Nem létezik olyan társas helyzet (társas helyzetben az egymástól látó- és hallótávolságra lévő emberek vannak), amelyben ne küldenénk információkat magunkról. Ezek lehetnek akaratlagosak, de akaratunktól függetlenek is. tehát a címben feltett kérdésre válaszolva: társas helyzetben mindig van kommunikáció, ha akarjuk, ha nem.

Mit csinálunk, ha kommunikálunk? Látszólag buta a kérdés, hiszen, ha kommunikálunk, mi mást csinálnánk. Próbáljuk meg lépésekre bontani a kommunikáció bonyolult folyamatát. 1) Megvizsgáljuk, ki a partner. (Közeli, távoli ismerős, örömet jelent a találkozás, vagy éppen kerülni szerettük volna) 2) Megállapítjuk a napszakot. (Ennek csak magázódás esetén van jelentősége) 3) Megállapítjuk a köztünk lévő távolságot. (Ez szabja meg hangerőnket, illetve azt, hogy mondjuk kézjelet is adunk-e?) 4) Eldöntjük, hogy ki akarjuk-e fejezni érzelmeinket. (Örömmel felkiáltunk, odavetjük a köszönését, majd továbbállunk, hivatalos félmosolyt küldünk, hunyorítunk) 5) Eldöntjük, hogy mennyire nézzük meg azt, akinek köszönünk. (Köszönés után elkapjuk a tekintetünket, köszönés után még visszanézünk stb.)

Látható, hogy egy ilyen egyszerűnek látszó kommunikációs tevékenységet is legalább öt mozzanatra, döntésre bonthattunk fel. Ennek a sokszorosára tehető a döntések száma egy bonyolultabb helyzetben.

Az illem és az ésszerűség nem mindig jár együtt. Gondoljunk például a következő helyzetre: Egy idős néni elindul, hogy átmenjen az álló villamos előtt, és nem látja, hogy az ellenkező irányból beérkezik a megállóba egy másik villamos. Ha nem akadályozzuk meg, a baleset elkerülhetetlen. Mit teszünk? Odaugrunk, rákiabálunk az idős hölgyre: „Tessék vigyázni!” Elkapjuk a kabátját, és visszarántjuk. Nem jó belegondolni, mi lenne, hogyha az illemszabályokat betartva először udvariasan köszönnénk, majd felvázolnánk a villamos elé lépés következményeit. Egy biztos. Az utóbbit már nem lenne kinek.

Az üzenet Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a kommunikáció résztvevői üzeneteket küldenek egymásnak, valamint azt, hogy az üzenetek jelekből állnak. A jeleket két csoportra oszthatjuk. Egy részük új dolgot, „hírt” jelent annak, aki kapja. A jeleknek ezt a csoportját információnak nevezzük. A fennmaradó rész, amely ezt az információt részletezi, körbeveszi, „becsomagolja”, de nem tartozik szorosan az információhoz ez a redundancia. A redundancia megkönnyíti az információ pontos megértését. Az okokat, az érzelmeket, a pillanatnyi hangulatot stb. Redundancia nélkül olyan lenne a kommunikációnak, mintha egy lexikon címszavait sorolnánk egymásnak. Fontos azonban, hogy a redudancia ne legyen túl sok, mert akkor szövegünk semmitmondó lesz, hiszen „mellékes” dolgokkal lesz tele. A kommunikáció folyamatában zavart okozhat, ha az üzenet nem megfelelő mennyiségű, azaz túl kevés vagy túl sok információt tartalmaz.

Vizsgáljuk meg egyenként a nem nyelvi jelzőrendszerek jellemzőit!

Az arcjáték (mimika) Az arcjáték az egyik legősibb nem nyelvi jelzőrendszer. Kutatók primitív törzsekről készítettek fényképfelvételeket, és kiderült, hogy a különböző érzelmek: düh, öröm, csodálkozás, rémület ugyanúgy tükröződik az arcukon, mint az európai – vagy mondjuk – az amerikai emberén.

A tekintet Milyen találó az a mondás, hogy „A szem a lélek tükre”, hiszen a tekintet sokat elárul partnerünk lelkiállapotáról és a hozzánk fűződő érzelmeiről. Érdekes, hogy a mimikával ellentétben a nem nyelvi eszközök használata kultúránként eltérő vonásokat hordozhat.

A térközszabályozás és az érintés Pszichológusok megállapították, hogy két ember kapcsolatáról sokat mond az a körülmény, hogy pl. beszélgetés közben milyen távol vannak egymástól, illetve ha például egy áruházban egymáshoz vannak préselve, milyen gesztusokkal, testbeszéddel adják a másik tudtára: „semmi közöm hozzád”. Minden embernek van saját „tere”, amit úgy kell elképzelni, mint egy „buborékot”, amin belül csak a legbizalmasabb viszony a megengedett. Azért kell ezzel a témával részletesen foglalkozni, mert sok ember erről nem vesz tudomást, és nem érti, miért menekülnek előle, pl. a kollégái. Biztosan van olyan ismerőse, aki miközben valakihez beszél – a legkülönböző témákról – belehajol az arcába, szinte érezni a leheletét, legtöbbször át is fogja a vállát, vagy valamelyik nyaktájéki gombját csavargatja. Ettől aztán önkéntelenül elkezd hátrálni, s ha egy rejtett kamerával filmeznénk, a dolog úgy nézne ki, mint egy táncjelenet. A vége mindig az, hogy az illető beszorít egy sarokba, ahonnan nincs menekülés, és végigmondja, amit akar.

Kulturális jelzések Bár azt mondjuk, „nem a ruha teszi az embert”, mégis, ha akarjuk, ha nem, a külsőségek – az öltözet, a hajviselet, a szakáll, a szemüveg stb. – sok mindent elárulnak viselőjükről. Az öltözködés nemegyszer a társadalmi szerepre is utal. Beszédfejlesztés A beszédhez több levegőre van szükségünk, mint egyébként. Ha nem lélegzünk helyesen, beszéd közben elfogy a „szuflánk”, és pihegve kapkodunk levegő után. A gyakorlatok mulatságosnak tűnhetnek mind a tanár, mind a diákok számára, de a kitartó gyakorlás megmutatja a diákoknak, hogy a helyes légzés elsajátítása nagyon fontos, nem csupán „bohóckodás”, a mindennapi gyakorlás meghozza az eredményt. Jóleső érzés lesz diáknak és tanárnak egyaránt, hogy a csoport tagjainak beszéde fejlődik, bátrabban mernek megszólalni, kiállni mások elé. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a beszédtechnikai gyakorlatok feszültségoldó és egyben fegyelmező erejéről sem. A kitartó munka eredményeként a kezdeti nevetgélések elmaradnak, a csoport komolyabban dolgozik. Fontos azonban a rendszeresség. A hébe-hóba végezett gyakorlatok nem lesznek

eredményesek,

mert

diákjaink

nem tudják

mire

vélni

próbálkozásunkat, nem működnek együtt. Arra kell törekedni, hogy a beszédművelés foglalkozásaink szerves részévé váljon.

Gazdálkodás a levegővel A beszédhez szükséges levegőt takarékosan be kell osztani. A pazarlás, a rossz levegőgazdálkodás a beszéd zavarához vezet. A hangképzés során elhasznált levegőt pótolnunk kell. Belégzéskor vehetünk alaplevegőt vagy pótlevegőt. Alaplevegőt akkor veszünk, ha új, hosszabb tartalmi egység indul el, vagyis a beszéd szüneteiben pótoljuk a levegőt. Ha az alaplevegő elfogyott, tehát kevésnek viszonyult, pótlevegőre van szükség. Itt a gyorsaság a fontos: nem

szabad megszakadnia a beszédnek. Alaplevegő tehát szerkezeti egységek határán vehető, pótlevegő pedig mondatok, mondattömbök határán. Rekeszlégzéskor a mellkas nem mozdulhat, csak a has domborodik előre. A levegőt ilyenkor orron és szájon át egyszerre szívjuk be, hangtalanul és észrevétlenül. belégzés

visszatartás

kilégzés

2 mp

1 mp

2mp

3 mp

2 mp

3 mp

4 mp

2 mp

4 mp

4 mp

1 mp

4 mp

3 mp

1 mp

10 mp („f” hanggal)

3 mp

1 mp


2 mp

1 mp


2 mp

1 mp


Szókincsfejlesztés

A szókincs egyrészt tapasztalatok, tanulmányok eredménye, másrészt kiinduló pont is, további ismeretek szerzésének fontos eszköze. Legyünk őszinték! Mindenkivel előfordult már, hogy nem találta a kellő szavakat, hebegetthabogott. Meg merné-e becsülni valaki, hogy mekkora a szókincse? Néhány adat, amely segíthet a becslésben: A magyar nyelv szókincse körülbelül 8000001000000 szóból áll. Néhány neves író szókincsét is felmérték. Shakespeare-ről például megállapították, hogy mintegy 24000 szó használatával írta műveit. Arany János, egyik leggazdagabb nyelvű költőnk szókincse is jóval meghaladta a 20000 szót. A köznapi ember természetesen ennél sokkal kevesebb szóval, 34000-rel is beéri.

Hogyan fejleszthetjük szókincsünket? Sok-sok olvasással. Egyesek számára talán az olvasásnál érdekesebbek az anyanyelvi játékaink.


Végezzük el a következő feladatokat! • Vegyünk egy mindenki által naponta gyakorolt kommunikációs tevékenységet: a köszönést. A tanulók játsszák el, mi játszódik le köztük és a partnerük között! • Tapasztalataik alapján vitassák meg, hogyan viselkednek ugyanazok a szereplők a különböző helyszíneken!

Beszéljük meg! Milyen helyszínt és időpontot tart alkalmasnak az alábbi helyzetek megoldásához: • Megkérdezné történelemtanárától, hogy miért csak kettes a dolgozata. • Közölné a barátjával, hogy nyitva van a slicce. • Szerelmet vallana. • Felpróbálná az új farmerét, hogy megnézzék a barátai, milyen jól áll. Próbálja ki, mi lenne, ha az osztályteremben mindenki füle hallatára vallana szerelmet! Játsszák el a jelenetet!

Állapítsuk meg, hogy az egyes szövegekből melyik fontos információ hiányzik! a) Tisztelt Tagtársunk! Tisztelettel meghívjuk a 2000. április 5-én (szerdán) tartandó jubileumi ünnepségünkre, amelyet a Tömörkény István szabadidő Központ (Budapest, XI. kerület, Tömörkény utca 37-39.) I. emeleti

dísztermében

tartunk.

(megközelíthető

metróval,

busszal

vagy

személygépkocsival.) Megjelenésére feltétlenül számítunk. A szervezőbizottság Hiányzó információk: b) Minden külön értesítés helyett A Venger család szomorú szívvel tudatja mindenkivel, aki ismerte és szerette, hogy hosszú szenvedés után, 1999. június 17-én elhunyt. Táviratcím: Venger, 2150 BP. Pf. 22. Hiányzó információ: c) Próbálta már? Megszűnt a nehéz fizikai munka, mert otthonába költözött nagy erejű Jutka. Tiszta már a szőnyeg, tiszta már a padló, ekkora erővel nem bírna csak hat ló. Hiányzó információ:

Egy-egy tanuló mondja el a „De jó, hogy eljöttél.” mondatot: - örömmel - gúnyosan - megkönnyebbülten.

Minden tanuló figyelje meg saját és társai nem nyelvi kommunikációs sajátosságait! (pl. hevesen gesztikulál, hangosan hahotázik, felhúzza a szemöldökét, ha mérges.) Beszéljék meg közösen megfigyeléseik eredményét!

A tanulók gyűjtsenek újságokból, könyvekből arcokat rögzítő fotókat! Elemezzék közösen a szereplők mimikáját abból a szempontból, hogy milyen érzelmek tükröződnek rajtuk!

Minden tanuló tegyen tükröt maga elé, majd viselkedjen úgy, hogy arcán a meglepetés, a megvetés, a megelégedettség, a rémület tükröződjön! Ezután a tükröt úgy helyezzék el, hogy csak a szemüket lássák! Próbálják kifejezni a következő érzelmeket: - gyöngéd, szerelmes pillantás - méreg - csodálkozás - gyanakvás Most ismételjék meg a feladatot úgy, hogy egymással párban szemben ülnek, hogy egymás „tükrei” legyenek! A gyakorlatok után beszéljék meg, hogy az egyes érzelmek kifejezésekor hogyan változott (szűkült, tágult) a szem „nagysága”, a tekintet iránya! Mondják el, hogy a kifejezett érzelmeknek megfelelően – a tekinteten kívül – hogyan alakult az arckifejezés és a fejmozgás (pl. összehúzott szemöldök, felszegett áll)!

Mondja el egy tanuló az alábbi mondatot úgy, hogy taglejtésével nyomatékosítsa a mondanivalóját! a) Márpedig azt mondtam, itt maradsz! b) Te nem vagy normális! c) Mit vétettem én? d) Ki innen! e) Ugyan már!

Az alábbi mondatokat mondja el megfelelő mimikával, hangsúllyal, gesztusokkal stb. kísérve úgy, hogy a kimondott szavak jelentése a visszájára forduljon! a) Jaj, de okos vagy! (jaj, de buta vagy!) b) De csúnya fekete szemed van! (De szép fekete szemed van!)

A csoport beszélje meg! - Miről árulkodhat az, ha beszélgetőpartnere nem néz önre, amikor beszél? - Miről árulkodhat az, ha beszélgetőpartnere nem néz önre, amikor ön mond neki valami? - Mit árulnak el a beszélgetőpartnerek viszonyáról az alábbi helyzetekben használt karjelzések? Aladár egy íróasztal mögött ül, kezét összekulcsolva könyököl. Béla keze az ölében összekulcsolva fekszik. A partnerek viszonya: Lujza a haját igazgatja, úgy tesz, mintha föltűzné, majd az egyenes tincseket ujja köré tekeri, miközben beszélget. Béla az asztalra könyökölve, öklére támasztja az állát. A partnerek viszonya: Megfigyelte-e

már,

hogy

ha

telefonál,

attól

függetlenül,

hogy

beszélgetőpartnere nem látja önt, arckifejezése, gesztusai „működésbe lépnek”? Mit gondol, miért lehet ez?

Beszédfejlesztő gyakorlatok

A helyes beszédlégzés elsajátítása játékos formában: A tanár mutassa be az alábbi szöveg segítségével, hogy hat a beszédre a helytelen légzéstechnika:

Mégis jól tettem, hogy kibékültünk. Nekem volt igazam, mondtam is a lányoknak, hogy ha igazán hiszünk valamiben, és még egy kis szerencsénk is van, akkor jól alakulnak a dolgok. Nem mondom, kicsit mosolyogtak, mert megint röpködök, de hiába magyaráznak, elemezgetik a dolgokat, az élet engem igazolt! Végül is szeretem a barátomat, megérte a kínlódás és a várakozás, sőt, még a

kiborulások is! Tudom, nem biztos, hogy örökké tart, de nem akarok a jövőbe látni, és folyton ezen rágódni.

Egyszerű légzési gyakorlatok (A csoport az alábbi gyakorlatokat állva végzi) − Nyitott szájon belégzés---------------nyitott szájon kilégzés − Nyitott szájon belégzés---------------orron ki − Orron be--------------------------------nyitott szájon ki − Orron-szájon be-----------------------orron ki − Orron-szájon be-----------------------szájon ki Az előbbi gyakorlatok bármelyikét az alábbi változatokban is lehet végezni: − Rövid belégzés-----------------------hosszú kilégzés − Hosszan be----------------------------röviden ki − Hosszan be----------------------------hosszan ki További gyakorlatok

Mondatbővítés Mindegyik mondatot egy-egy kilégzés alatt kell végigmondani. Ha sikerült, akkor próbálják a sorozatokat egyben végigolvasni egy alaplevegővel, lehetőleg levegőpótlás nélkül. Hullott a levél. Lassan hullott a levél. Egy tölgyfáról lassan hullott a levél. Egy hatalmas tölgyfáról lassan hullott a levél. A rét szélén egy hatalmas tölgyfáról lassan hullott a levél. A rét szélén álló hatalmas tölgyfáról lassan hullott az elsárgult levél. A rét szélén egymagában álló hatalmas tölgyfáról lassan hullott az elsárgult levél.

Szél húzott el a fák fölött. Nedves szél húzott el a fák fölött. Nedves szél húzott el hidegen a fák fölött. Nedves szél húzott el hidegen és ellenségesen a fák fölött. Nedves szél húzott el hidegen és ellenségesen a lombjukat vesztett fák fölött. Nedves késő őszi szél húzott el hidegen és ellenségesen a lombjukat Vesztett százados fák fölött.

A fák levelei illatozni kezdtek. A fák és bokrok levelei illatozni kezdtek. A fák és bokrok levelei egyszerre illatozni kezdtek A fák és bokrok levelei egyszerre frissen kezdtek illatozni. Az erdőben fák és bokrok levelei egyszerre frissen kezdtek illatozni. A város fölött húzódó erdőben fák és bokrok levelei egyszerre frissen kezdtek illatozni. Az alig pár száz méterrel a város fölött húzódó erdőben fák és bokrok levelei egyszerre frissen kezdtek illatozni.

A tanár a szöveget kivetítheti. Az anyag bővíthető újabb és újabb szövegekkel, esetleg a tanulók munkáival is. A tanár kérje meg a diákokat, hogy készítsenek illusztrációt a szövegekhez, így valóban magukénak érzik azokat, szívesebben gyakorolnak velük, sőt szinte észrevétlenül szövegértésük is fejlődik. Kapják meg a rajzhoz szükséges eszközöket. A csoport tagjai maguk is alkothatnak egyre bővülő mondatokat. Első lépésként segítse őket az első mondatokkal, de biztassa önálló munkára. Íme egy megkezdett mondatbővítési gyakorlat: értékes anyagok tönkrement értékes anyagok

… …… ……. ……… A szárazföldi és tengeri szállítás mostoha körülményei és hosszadalmassága miatt félig vagy teljesen tönkrement értékes anyagok.

A légzési gyakorlatok elvégzése után a csoportvezető térjen vissza az első szöveghez, amelyet előzőleg rosszul, el-elfogyó levegővel olvasott fel. Az alaplevegő és pótlevegő vételének helyét a tanulók jelöljék be, majd olvassák fel helyesen a szöveget. A csoporttagok most már nekivághatnak egy hosszabb szöveg felolvasásának is, amely egy ismert ifjúsági regény első mondata:

Háromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedra asztalán, hosszú és sikertelen kísérletek után, végre-valahára, nagy nehezen, izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík, annak jeléül, hogy az a vegyület, amelyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi a lángot, a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, épp abban a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s ezzel minden komolyságnak egyszeriben vége szakadt.

Íme irodalmi alkotások, melyek segítségével beszédfejlesztő gyakorlatokat végezhetünk. Ha a verset kivetíti a tanár, bármikor dolgozhatnak velük. ! Radnóti Miklós: Vénasszonyok nyara Totyog vidámka sorban ott

S arany farán viszi haza

Tizenhárom kicsi kacsa,

Billegve a mai napot.

Weöres Sándor: Magyar etűdök 5. Bolygó zápor

Kéklő halvány

libben, táncol

felhők alján

suhog a fű sűrűjén, a fa ágán. kivirul a ragyogó szivárvány.

Csanádi Imre: Vadkacsás Szittyós réten,

Fekete tóban

Tó vize

tocsogós réten,

fürdik-mosdik,

tele tála,

vadkacsa fészkel

liliomok közt

sipog sereg

zsombék fészken.

szárítkozik.

fiókája.

Vehaeren: A szél (Kosztolányi Dezső fordítása) A szél a vízen nyargalász, Levél röpül nyomába száz. A vad novemberi szél, A szél haragja szétszed Minden picinyke fészket, Vasvesszővel dörömböl, Agg lavinát tépáz szilaj örömből. Üvölt a tél, Süvölt a szél, A vad novemberi szél.

Kányádi Sándor: Festmény Egy lány. A napsütésben egy barna lány kezében virág. Egy szál sárga virág.

Csak áll. A fényben árnyék és háttér nélkül áll és mosolyog. Árnyék és háttér nélkül. Ha az égen pacsirta szólna!

A versekhez a diákok készítsenek illusztrációkat!

Szókincsfejlesztő gyakorlatok

Csacsi-pacsi játék A

csoportvezető

pedagógus

felolvassa

a

tanulóknak

a

kifejezések

meghatározását, és megmondja a megfejtendő szavak kezdőbetűit is. A megoldás két tagja csak kezdőbetűjében tér el egymástól. Testrész érdeklődik

T-K

TÉRD-KÉRD

Lopós madár tenyere

SZ-M

SZARKA-MARKA

Színes sebességcsökkentő

K-F

KÉK-FÉK

Furfangos évszak

R-T

RAVASZ-TAVASZ

Bűnöző fekhely

ZS-D

ZSIVÁNY-DÍVÁNY

Görbelábú világítótest

CS-L

CSÁMPÁS-LÁMPÁS

Lobogó férfi

Z-L

ZÁSZLÓ-LÁSZLÓ

Kenyérsütő bútordarab

P-SZ

PÉK-SZÉK

Erdei állat tréfája

R-M

RÓKA-MÓKA

Vízimadár uralkodó

S-K

SIRÁLY-KIRÁLY

Rovar szatyor

S-T

SÁSKA-TÁSKA

Merész nyári lakhely

B-S

BÁTOR-SÁTOR

Belevaló egyedüllét

M-V

MAGÁNY-VAGÁNY

Elkeseredett törvényszéki dolgozó

S-B

Évszak retteg

TÉL-FÉL

T-F

SÍRÓ-BÍRÓ

Rövid gyakorlás után új feladványok is készíthetők a diákokkal közösen.

Keresd az utótagját! Az egy sorban szereplő szavakhoz ugyanaz a szó illik utótagként. A közös utótaggal összetett szavakat alkotnak. lap-, hát-, forgó-,

szél

jég-, tűz-, víz-,

csap

szó-, jég-, mák-,

virág

izom-, lámpa-, mocsár-, láz nóta-, fej-, tilalom-,

fa

kép-, nap-, lámpa-,

ernyő

öröm-, futó-, tábor-,

tűz

szél-, por-, taps-,

vihar

vég-, homok-, felleg-,

vár

ökör-, tyúk-, búza-,

szem

virág-, nyug-, csap-,

ágy

csiga-, sarok-, egy-,

ház

cseléd-, zseb-, tan-,

könyv

éti-, kakaós-, búgó-,

csiga

jegy-, kút-, ostrom-,

gyűrű

Keresd az előtagját! Az egy sorban szereplő szavakhoz előtagnak ugyanaz a szó illik. A közös előtaggal összetett szót alkothatunk. -törzs, -csiga, -jankó,

fa

-ipar,- gombóc, -vét,

hús

-fehér, -golyó,- ember,

hó

-virág, -pálya,- büfé,

jég

-vész, -kakas,- rózsa,

szél

-baba, -láb, -szőnyeg,

rongy

-jegyzet, -irány, -járás,

szél

-vetés, -típus, -rend

betű

-utánzó, -zavar, -verseny, hang -bolt, -fűző, -kanál,

cipő

-olaj, -palack, -robbanás,gáz -termék, -föl, -bolt,

tej

-piskóta, -ház, -bútor,

baba

-lyuk, -út, -fogó,

egér

-cukor, -talp, -tánc,

medve

-fa, -pálinka, -befőtt,

szilva

-rend, -bér, -mutató

óra

-bolt, -szakadás, -zengés, ég -ház, -olaj, -hiba,

motor

-ittas, -kép, -űző,

álom

Szóegyenletek A szómeghatározások megfejtését összeolvasva megkapjuk a szóegyenlet eredményének szinonimáját. férfinév + e napon = délszaki növény

pálma

kis állat + állatok alá tett szalma = szörnyűség

borzalom

adnak neki + földet forgat = horgászöröm

kapás

tiltószó + magot szór = hangot ad jókedvének

nevet

kopasz + sötét napszak = a kakas dísze

taréj

víz és por keveréke + ragadozó madár = mesebeli állata sárkánya tanuló + azon a helyen + haza = kollégium

diákotthon

Az összeadások eredménye egy-egy női név. személyes névmás + fém =

Teréz

rangjelző + zamat =

Alíz

ének + e napon =

Dalma

esztendő + névelő =

Éva

Az összeadások eredménye egy-egy férfinév. rangjelző + juttat + szúrószerszám = zsebtelep + véredény =

Elemér

libahang + szeszes ital =

Gábor

éneklő hang + becsuk =

Lázár

Aladár

Foghíjbeépítés keresztnevekkel A felsorolt hiányos szavak értelmessé válnak, ha megfelelő keresztnevekkel egészítjük ki őket. A megfejtések jelentése olykor nem ismert, ezért szómagyarázatra van szükség.

szem……..

SZEMESZTER

susz….nas

SUSZTERINAS

ka…ta

KAPÁLTA

cs….edet

CSELEKEDET

roz….ng

ROZMARING

l……kóka

LIBIKÓKA

hav……..

HAVANNA

bel…….lál

BELETALÁL

……..nyó

PIRINYÓ

k……mányolás

KIZSÁKMÁNYOLÁS

foga………….

FOGADALMA

riz…………….

RIZOTTÓ

……….ás

MÁRKÁS

k………...

KANNA

r………..t

RÁRONT

Foghíjbeépítés állatnevekkel kis……….szony

KISASSZONY

to……..zó

TOBORZÓ

der……….

DERMEDVE

kiá………..

KIABÁLNA

s……….t

SÜRGET

kam……..

KAMPÓK

já…………

JÁRÓKA

……….endő

FECSKENDŐ

va……ság

VALÓSÁG

m……..i

MEGÉRI

ka…….z

KALÓZ

f……….

FÜRGE

S………j

SZERGEJ

ha……

HASAS

e……sav

ECETSAV

Mely magánhangzók vagy mássalhangzók teszik értelmessé az alábbi szavakat? Kinek sikerül többe megoldást találnia 5 perc alatt? L…P…..T

lapát

lepet

lapot

lépét

lápot

lépőt

laput

lapít

lopat

Lipót

lopót

…..Ó……Á…… bóják

fókák

jószág

mókás

gólyát

mókáz

gyónás

kószál

Nórát

szótár

nótát

tócsák

nótáz

csótány

Dórát

póráz

jóság

sóvár

bűvész

fűrész

műbél

fűzés

gyűlés

műtét

művész

szűrés

bűntény

szűrét

tűrés

gyűjtés

barika

facsiga

kalitka

csacsika

fapipa

galiba

matrica

rabiga

paprika

paripa

Katica

lavina

káván

kivon

kávén

kövén

kíván

kövön

csapás

csápos

csapos

csípés

csípős

csipás

…..Ű……É…..

….I….I…..A

K….V…N

CS….P…….S

…Ő…..Á… bőrár

csőváz

kőszál

gőzár

lőtáv

kőház

gőzgyár

tőszám

S….R…T sarat

sarát

Sárát

sorát

sörét

sűrít

sűrűt

Sárit

sirat

Az alábbi szóhalmazban 60 szó van. Ebből 15 gyűjtőfogalom, a többi szó ezek valamelyikéhez kapcsolható. Válogassuk ki a gyűjtőfogalmakat elemeikkel együtt. sámli

síkság

bakancs

ujj

fennsík

cilinder

íróeszköz

kréta

melléknév

hüllő

eszterga

gyom

kalap

paraj

hegység

nyelvtan

ceruza

sapka

párna

kép

polc

ige

saru

pipacs

kígyó

lábbeli

domborzat

teríték

dunna

fej

daru

takaró

fűrész

ágynemű

testrész

körömcipő

köröm

pohár

akvarell

kobra

festmény

komód

sakkfigura

fejfedő

evőeszköz

ragozás

lakat

zár

szelep

bástya

bútor

gép

ló

retesz

szalvéta

gyalog

tarack

toll

freskó

sikló

Gyűjtőfogalom

Elemei

bútor

sámli

polc

komód

domborzat

fennsík

síkság

hegység

nyelvtan

melléknév

ige

ragozás

fejfedő

kalap

cilinder

sapka

íróeszköz

ceruza

kréta

toll

hüllő

kígyó

sikló

kobra

ágynemű

dunna

párna

takaró

gép

fűrész

eszterga

daru

testrész

köröm

fej

ujj

kép

festmény

freskó

akvarell

zár

szelep

retesz

lakat

gyom

paréj

tarack

pipacs

sakkfigura

ló

bástya

gyalog

lábbeli

körömcipő

saru

bakancs

teríték

pohár

szalvéta

evőeszköz

Közös feladatmegoldás után következzék egyéni munka. A feladat az előzővel azonos. A csoportvezető pedagógus segítsen a gyűjtőfogalmak megadásával! A tanár biztassa a tanulókat, hogy alakítsanak ki egyéni munkamódszert a feladat hatékony megoldására. Esetleg stopperrel mérheti, kinek mennyi idő kell a munkához. síp

nép

bauxit

alma

citrom

fúvós

termény

trombita

barokk

fenyő

gótika

olasz

fa

tigris

írószer

uralkodó

ragadozó

toll

banán

Samsung

dinnye

stílus

tölgy

opál

sziderit

vadvirág

puli

kutya

mesztic

ember

déligyümölcs

Videoton

cukorka

édesség

Orion

fagylalt

agár

televízió

párduc

narancs

tustoll

pitypang

ásvány

emír

német

csokoládé

búza

ceruza

búzavirág

indián

reneszánsz

bükk

oroszlán

sah

kamilla

néger

császár

vizsla

spanyol

oboa

Gyűjtőfogalom

Elemei

fa

fenyő

tölgy

bükk

déligyümölcs

citrom

banán

narancs

stílus

barokk

gótikus

reneszánsz

ragadozó

oroszlán

tigris

párduc

termény

dinnye

búza

alma

ásvány

sziderit

bauxit

opál

ember

mesztic

indián

néger

kutya

agár

vizsla

puli

írószer

tustoll

toll

ceruza

nép

német

spanyol

olasz

vadvirág

búzavirág

pitypang

kamilla

uralkodó

császár

sah

emír

fúvós

síp

trombita

oboa

édesség

cukorka

csokoládé

fagylalt

televízió

Orion

Videoton

Samsung

Még mindig ugyanaz a feladat. A gyerekek egyedül dolgoznak. A tanár méri a munkaidőt. Ne felejtse el az ellenőrzést, értékelést! ajtó

Karaván

sör

éghajlat

köszörű

óvodás

jármű

díszpapír

kocka

hintőpor

szórakozóhely

napóra

óvónő

autó

kisfiú

maró

diszkó

időmérő

fésű

csapóajtó

test

gömb

trikó

kefe

ital

ablak

óra

testápoló

zsineg

púder

eszterga

kóla

Orient

sampon

pedagógus

szakoktató

forgácsológép

ruhanemű

spárga

zokni

táncház

üdítő

nadrág

kontinentális

lovaskocsi

mediterrán

kerékpár

kávé

óceáni

Mokka

hajápoló

homkóra

gyerek

csomagolóeszköz kúp

krém

nyílászáró

újszülött

kaszinó

tanár

Gyűjtőfogalom

Elemei

nyílászáró

ajtó

ablak

csapóajtó

forgácsológép

köszörű

maró

eszterga

test

kocka

gömb

kúp

pedagógus

óvónő

tanár

szakoktató

szórakozóhely

diszkó

táncház

kaszinó

ital

üdítő

kóla

sör

csomagolóeszköz

zsineg

spárga

díszpapír

kávé

Orient

Karaván

Mokka

jármű

lovaskocsi

autó

kerékpár

éghajlat

óceáni

mediterrán

kontinentális

gyerek

kisfiú

óvódás

újszülött

hajápoló

fésű

kefe

sampon

időmérő

óra

napóra

homokóra

ruhanemű

trikó

zokni

nadrág

testápoló

púder

hintőpor

krém

5. modul

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, MÉDIAKULTÚRA

Tananyag Az üzenethez való tömeges hozzáférés lehetőségét tömegkommunikációnak nevezzük. A tömegkommunikáció különböző médiumok, magyarul közvetítő eszközök, segítségével válik lehetővé. A médiumok összefoglaló neve média. Amikor médiumokról vagy médiáról beszélünk, azon elsősorban az újságokat, a rádiót, a televíziót és az internetet értjük. De ide tartoznak az utcára kihelyezett hirdetések, plakátok is, hiszen üzenetükhöz bárki hozzáférhet.

Mit és hogyan? A tömegkommunikációban leírt, elhangzó vagy látható alkotásokat aszerint csoportosítjuk, hogy készítőik vagy megjelentetőik milyen céllal teszik közzé őket, milyen hatást akarnak velük elérni.

Közlő típusok A közzététel célja: a közélet valamely eseményéről, a tudomány, a kulturális élet különböző területeiről szóló tájékoztatás, azaz, hogy az emberek ismereteket szerezzenek a fenti területekről. Pl. híradók, meccsközvetítés, tudományos film, filmkritika. Befolyásoló típusok A közzététel legfontosabb célja: az emberek cselekedeteinek, gondolkodásának, véleményének megváltoztatása. Pl. vitaműsorok, reklámok. Kulturális típusok A közzététel legfontosabb célja: művészi élmények nyújtása. Pl. művészfilmek, színházi közvetítés, hangverseny, irodalmi alkotások

Szórakoztató típusok A közzététel legfontosabb célja: a gondtalan kikapcsolódás, szórakozás biztosítása. Pl. show-k, krimik, könnyűzenei műsorok, játékok. Kapcsolatápoló típusok A közzététel legfontosabb célja: az olvasókkal, hallgatókkal, nézőkkel való viszonylag közvetlen kapcsolattartás. Eszközei: levelezés, telefonos kapcsolat, szolgáltatások. Pl. olvasói levél, horoszkóp, életviteli tanácsadás, íráselemzés.

A tömegkommunikációban megjelenő műsorok gyakran több típusba is besorolhatók. Pl. a reklám tájékoztat és befolyásol is egyszerre, a híradó fő célja a tájékoztatás, de a szerkesztők a hírek sorrendjével, hosszúságával stb. befolyásolják a nézőket. Egy színházból közvetített vígjáték a kulturális és szórakoztató csoportba egyaránt tartozhat.

A hír A tömegkommunikáció legfontosabb feladata, hogy a világ eseményeiről minél szélesebb körnek adjon tájékoztatást. A hír valamennyi tájékoztató célú írás vagy műsor alapja. A hír arról szól, hogy mi?

mikor?

kikkel?

hogyan?

történt.

A hír tulajdonságai A jól elkészített hír szigorúan csak arról szól, ami biztosan igaz, megtörtént, és nem tartalmaz érzelmeket, véleményt. Nem lehet egy hírt a következő módon „tálalni”: „Tábori Tóbiás végre behúzott egy jó nagyot Kelemen Károly képviselőtársának, mert volt némi vitás ügyük. Gratulálunk!”

A hír bevezető része általában a hír legfontosabb információja. Pl. a sportesemények bevezető információja az eredmény, vagy ha még tart a mérkőzés, akkor annak állása. A bírósági tudósítás bevezető információja az ítélet.

A hírsorrend A hírsorrend megállapítása nem más, mint a hírek sorba rendezése fontosságuk szerint. Hogy egy újságban, rádióban vagy tévében a hírek milyen sorrendben követik egymást, az attól függ, kiknek szól az adás vagy az újság, illetve attól, hogy a hír mennyire fontos. Az országos hatókörű médiumoknál fontosnak az a hír tekinthető, amely az ország lakosságát vagy a világ eseményeit a leginkább befolyásolja, érinti. A nem országos hatókörű médiumok esetében a fontossági sorrend összeállításánál a szerkesztők figyelembe veszik, ki a hallgatóságuk.

Mitől fontos tehát egy hír? Attól, hogy sokakat érint, frissen történt dologról szól, azaz aktuális, szokatlan, nem mindennapi, közismert személy(ek)ről szól.

A hírsorrend kialakításánál még azt is figyelembe kell venni, hogy a hír a többi hírhez képest mennyire fontos.

A tudósítás Valamely esemény helyszínéről vagy a helyszínről visszaérkezett tudósító tárgyilagos, hírszerű beszámolója. Tartalmazhat rövid beszélgetést, a rádióban és a televízióban hangbejátszást, de alapvetően arra épül, hogy a tudósító mondja el, mit tapasztalt. Ilyenek pl. a sportközvetítések.

A hírmagyarázat A hírmagyarázat a hír megértését segítő további információk, összefüggések tárgyilagos közlése. A hír, a tudósítás és a hírmagyarázat tehát csak tényeket közölhet, újságírói vagy szerkesztői véleményt, érzelmeket nem.

A kommentár A kommentár hírről szóló vélemény, amelyben a kommentátor bemutatja a hírrel kapcsolatos fontosabb összefüggéseket, közli a hír előzményeit és a várható következményeket. A kommentár tartalmazhat személyes véleményt is.

A nyilatkozat A nyilatkozat: hivatalos vélemény, állásfoglalás közzététele.

Az interjú Az interjú nem más, mint beszélgetés. Az interjúkészítő újságíró, műsorvezető beszélget egy olyan személlyel, aki a nézők, hallgatók, olvasók számára valamiért érdekes és fontos. Például neves ember, és érdekes lehet a magánélete, a tapasztalatai. Vagy szakértője valaminek, így a véleménye fontos lehet az adott téma szempontjából.

A riport Bár a köznyelv gyakran összekeveri, a riport és az interjú nem ugyanaz a műfaj. A ’report” angol ige, eredeti jelentése: tudósít, beszámol. A riportban az újságíró – akárcsak a tudósítás esetén – egy eseményről számol be, nemegyszer úgy, hogy ott van az esemény helyszínén. A tudósítással szemben a riport több műfajt tartalmazhat. Így: tudósítást, ha a riporter elmondja, mit lát, mi történik, nyilatkozatot, ha egy hivatalos személytől akkor éppen valamit meg kell kérdezni,

rövid interjút, ha az esemény valamelyik szereplőjétől informálódni akar, kommentárt, ha a riporternek a helyszínen valami fontos dolog jut eszébe, összekötő szöveget, ha például a riporter be szeretné jelenteni, hogy mi lesz a riport következő helyszíne, vagy ki lesz a szereplője.

A vita A viták és kerekasztal beszélgetések során általában az újságíró több – a beszélgetés témájában jártas – emberrel kommunikál. A vitavezetőnek is fel kell alaposan készülnie az adott témában, hogy megfelelő kérdéseket tudjon feltenni, a témával kapcsolatos legégetőbb problémákat vesse fel. Fontos az is, hogy a vitavezető – bármi is a véleménye – a vita során pártatlan legyen. A vitavezető feladatai: hogy mederben tartsa a vitát, a résztvevőket ne engedje elkalandozni, hogy a néző, hallgató, olvasó a felvetett problémákra választ kapjon, ügyeljen arra, hogy a beszélgetés valamennyi résztvevője egyenlő lehetőséget kapjon álláspontja kifejtésére, vigyázzon arra, hogy a vita hangneme na fajuljon el, a vitapartnerek ne sértegessék egymást, ne használjanak durva kifejezéseket.

A reklám Valamennyi tömegkommunikációs eszköz megjelentet reklámokat. A reklámok célja a befolyásolás, illetve a tájékoztatás. Rá kell vennie a médiumok közönségét, hogy olyan termékeket vegyen, olyan szolgáltatásokat használjon, amelyeket addig nem. A reklám hatásával külön tudományág foglalkozik. Milyen szöveggel, képpel, zenével lehet vajon rávenni az embert arra, hogy bizonyos

termékeket

megvegyen?

Hogy

néha

a

vásárló

milyen

megmagyarázhatatlanul viselkedik, s hogy a reklámszakemberek milyen fortélyokkal veszik rá a gyanútlan járókelőt arra, hogy olykor számára szükségtelen dolgokat is megvegyen, arra sok példát találhatunk.

A reklámkészítők, mint látjuk, sok mindent „bevethetnek” az áru eladhatósága érdekében, de csak egy bizonyos határig. A reklám erkölcsi kódexe igen szigorú, az ellene vétőket – akad ilyen - súlyosan büntetik. (Tilos például az áruról valótlan dolgokat állítani. Tilos szidni egy másik cég termékét.) A reklámkészítők sokszor nagyon rafináltak, és kitalálják legtitkosabb vágyainkat. Maradéktalanul senki nem elégedett például a külsejével. Ezért amikor ruhákat, kozmetikumokat próbálnak eladni, mindig jóképű férfiakat és bomba nőket szerepeltetnek a képeken, filmeken, elhitetve velünk azt, hogy az illető árut ilyenek használják, és ha mi is megvesszük, magunk is hasonlítani kezdünk hozzájuk. Gondoljuk csak meg, hogy megütköznénk, ha a reklámfilmen az álomszép, szexis fehérneműbe egy termetes asszonyság igyekezne belepréselni magát, vagy a vadító illatú férfidezodort egy töpörödött öregember hirdetné. Azonnal visszaesne a reklámozott áru vevőinek száma. A reklám fegyvertára A bűntudat keltésének az a lényege, hogy a vásárlót arról igyekszik meggyőzni, hogy amennyiben nem vesz az adott áruból, vétkes. Ilyen típusúak a pelenkareklámok. Aki szereti a gyerekét, az szeretné, hogy ne legyen piros a popsija. Ezért olyan speciális pelenkát használ, ami nedvességáteresztő. vagy aki egészséges, az nem kövér. Aki kövér, annak fogyókúráznia kell. Aki tehát nem veszi meg ezt vagy azt a fogyasztószert, az vétkes, vétkezik az egészsége ellen. Gyakori a reklámokban a „szakértő” szerepeltetése. Lehet ez tapasztalt háziasszony, aki csak egy bizonyos mosóport használ, szerelő, aki tudja, hogy mi nem engedi a mosógépet vízkövesedni, vagy fogorvos, aki egy fogkrém előnyeit ecseteli. Elhisszük neki, hiszen az öltözéke, kora, külseje azt sugallja, hogy ő aztán ért ahhoz, amiről beszél. A férfi vásárlót a nő veszi le a lábáról. „A férfivásárlók a hasonló termékek közül mindig azt választják, amelyet a reklámon a nő kínál nekik. A vevőt

elbódítja a látvány, és megvesz bármit.” Egy vizsgálati beszámolóból való ez a megállapítás. Ennek keretében az olyan reklámok hatását vizsgálták, amelyeken szép nők kínálgatják a portékát. Az utóbbi időben azonban a szakemberek új meggyőződésre jutottak: eszerint a fenti igazság nem kikezdhetetlen, részben, mert a vásárlók jó része maga is nő, másrészt pedig a férfiakat gyakran annyira megzavarja és fölbolydítja a reklámnők látványa, hogy egy szerűen nem vesznek tudomást magáról a reklámozott áruról. Ismétlés a leggyakrabban alkalmazott fogás. A lényege, hogy a vásárló egy – egy cég emblémáját, nevét, valamelyik gyártmányát lássa mindenütt, ugyanazzal a reklámszöveggel találkozzon számtalan változatban, lássa, hallja, ízlelje, tapintsa, szagolja, azzal keljen, azzal feküdjön. nem érdekes, hogy a végén már a könyökén jön ki, nem érdekes, hogy már mindenki éjjel – nappal gúnyolódik rajta, hiszen az is reklám – ráadásul ingyen. Ár és presztízs. A vásárlónak szükségképpen legkevésbé örömteli eleme (vagyis, hogy pénzt kell kiadnunk) a reklámszakemberek kezén és presztízs jóvoltából pozitívummá vált: igaz, hogy sokba kerül, amit el akarunk neked adni, viszont így majd különbözni fogsz azoktól, akiknek nincs rá pénzük. Az ilyen reklámok nyíltan vagy rejtettebben mindig azt sugallják, hogy aki megveszi az ajánlott cikket, magasabbra kerül a társadalmi ranglétrán.” Az ismert műalkotások felhasználását reklám céljaira az teszi lehetővé, hogy az értékükről mindenki meg van győződve. Mivel a nagy művész alkotását illik ismerni, a vele kapcsolatban reklámozott áru is a vásárló „jó ízlését” és „műveltségét” tükrözi. Híres zeneműveket, irodalmi alkotásokat használ fel például a Nationale – Nederlanden biztosító.

A közönség visszacsatolási lehetőségei A médiának és a tömegkommunikációs eszközök használóinak is nagyon fontos, hogy legyen köztük közvetlen kommunikáció is. Ennek számos fajtája van. A szerkesztők – különösen az újságok esetében – megrövidítik, esetenként

kijavítják a hibáit a közölt levélnek. Gyakran előfordul, hogy a hízelgő, dicsérő leveleket közzéteszik, az elmarasztalókat nem. Vagy úgy válogatnak a levelek között, hogy a dicsérő levelek lehetőleg jó stílusúak, értelmesek, míg az elmarasztalók durva hangúak, ellenszenvesek legyenek. Így azt sugallják, hogy aki szereti az illető sajtóterméket vagy műsort, az intelligens, jó ízlésű ember, míg az, akinek kifogásai vannak, műveletlen és durva. Új formáját képviselik a közönség leveleinek az e-mailen és mobiltelefonon, sms-en érkező üzenetek. Ezeknek nagy előnye a gyorsaság. Általában rövidebbek, mint a papíron érkező üzenetek. Előszeretettel alkalmazzák őket a tv-s, rádiós játékoknál.

A szolgáltatások Szinte nincs a mindennapi életnek olyan területe, amelyre ne terjednének ki a tömegkommunikáció szolgáltatásai. Ezek: egészségügyi tanácsok, életvezetési, lelki segély – szolgálat, eseménynaptár, párkereső, receptek, grafológia, horoszkóp, túrajavaslatok, vásárlási tanácsadó, jogi tanácsok, tőzsdehírek, útlezárási értesítések, kulturális ajánlatok, szabadidőprogramok, horgászat, kertészet, kedvezményes akciók, készételek, iskolai ügyek, kismamaétlap, bélyeggyűjtés, stb. A szolgáltatások és a reklám gyakran összefonódnak. Például, ha a téli bőrápoláshoz egy bizonyos kozmetikai cég anyagait ajánlják, vagy a főzési tanácsadó bizonyos cégek fűszerkeverékeire hívja fel a figyelmet. De a horoszkópok alatt is gyakran olvashatunk telefonszámokat, melyeket ha felhívunk, igen borsos áruk miatt egy bizonyos személy vagy cég komoly haszonra tesz szert. A szolgáltatások reklámmal való összefonódása különösen az ünnepek előtt nyilvánvaló. Húsvétkor és Mikuláskor a különböző csokoládégyárak termékeivel, karácsonykor a legkülönbözőbb csomagküldő szolgálatok ajánlataival találkozhat az olvasó, hallgató, néző.

A televízió

Az 1930-as évek közepén megvalósult a nagyfelbontású televíziós adás lehetősége, s Németországban és Nagy-Britanniában ekkor már volt műsorsugárzás. Az USA-ban a negyvenes évek terjedt el tömegesen. Magyarországon a kísérleti adás 1954 januárjában volt, a rendszeres adás azonban csak 1958 februárjában indult meg. A televízió igazából csak XX. század második felében vált hatásos médiummá. A televízió elődjének a rádiózást és a filmkészítést tekintik. Így felépítésében is azokat követte: vannak szerkesztőségek

(rovatvezető,

felelős

szerkesztő),

illetve

operatőr,

gyártásvezető, mint a filmes gyakorlatban. Kezdetben a televíziók állami intézmények voltak, Magyarországon csak az utóbbi évtizedekben kezdték meg működésüket a kereskedelmi, illetve a magán-televíziós csatornák.

A televíziós műsorban a mindennapi kommunikáció leglényegesebb közlési csatornái lépnek működésbe (nyelvi és nem nyelvi kommunikáció). Az, hogy a műsorvezető viselkedése hiteles-e, fontos szempont a nézők számára (mondanivalója

mennyire

tűnik

őszintének,

zavarmentesen,

átéléssel

kommunikál-e). Ő van a „nézők szeme előtt”, ő „adja el” a műsort, holott nem ő rendezi, nem is biztos, hogy ő szerkeszti, nem ő az operatőr stb. A hiteles viselkedést nehezíti a visszacsatolás hiánya. Míg a közvetlen kommunikációban számíthatunk

partnerünk

nyelvi

és

nem

nyelvi

jelzéseire,

addig

a

tömegkommunikációban ez csak korlátozott mértékben van jelen. A televízió rendkívül életszerű. Kommunikációs hatása nagy: a néző memóriájában, fantáziájában újra megjelenik.

Hírműsorok A televíziós hírműsorok szerkezete eltér mind az újság-, mind pedig a rádióban elhangzó hírműsoroktól. Ennek ellenére vannak azonos elemeik is.

A különböző tévéállomások más – más híradásokat állítanak össze: eltérő tematikával, a műsorban való megjelenési sorrenddel stb. A kereskedelmi és magán-televíziók megjelenése óta sokat változtak ezek a műsorok. A televíziózás kezdetekor egy hírolvasó volt a stúdióban, aki felolvasta a híreket. (Még az esti mesét is olvasták a tv hőskorában!) Ma már, amikor verseny folyik a tévéállomások között, mindegyik igyekszik minél színesebbre szerkeszteni hírműsorait: például a közölni kívánt információt tudósítás, riport formájában adják közzé. A hírműsorokkal kapcsolatos egyik legfőbb követelmény a tényszerűség. Ez azonban nem mindig valósul meg: pl. nem hangzik el minden fél véleménye, keveredik az elemzés az egyéni vélemény megformálásával. Sokszor csak a műsor megtekintését követően döbben rá a néző, hogy a várt információt szenzációk (tragédiák, katasztrófák, rendőrségi esetek, a koalíciós tárgyalások eredményei helyett a pártok között dúló csaták stb.) helyettesítették. Vannak olyan hírek, amelyek csak egyszer jelennek meg a híradásokban, mások heteken, néha hónapokon át újra és újra előkerülnek. Akárcsak a rádióban, a tévében is a hírműsorokat a nap különböző időszakaiban sugározzák a tévécsatornák. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanazt az adást automatikusan ismétlik, hanem az időtartamuknak, a megcélzott nézőközönségnek megfelelően változtatják azt. Más nézi a híradót korán reggel, más délben vagy délután, más főműsor-időben, illetve későn este. A hírszerkesztőnek ezeket a szempontokat figyelembe kell vennie, különben a nézők átpártolnak egy másik csatornához.

Háttérműsorok A

televízió

hírműsoraihoz

háttérműsorként

gyakran

kapcsolódnak

stúdióbeszélgetések vagy viták. Ezek általában élő műsorok, melyekben néhány riportalany és egy riporter beszélget egy adott témáról. Ez a műsortípus látszólag nagyon egyszerű, azonban nem megfelelő téma és résztvevők esetén igencsak

unalmassá válhat. Ugyanakkor megfelelő előkészítéssel mozgalmas, érdekes, tartalmas lehet. A stúdióbeszélgetés lehet önálló műsor, de lehet a híradó vagy egy közvetítés része is.

Ismeretterjesztő műsorok Az ismeretterjesztő adások körébe tartoznak a különböző természeti, oktató és tudományos műsorok. ma már Magyarországon is fogható több olyan magyar nyelvű csatorna, amely teljes műsoridőben ismeretterjesztő filmeket sugároz.

Dokumentumműsorok A dokumentumműsorok lehetnek rövid vagy egész estét betöltő filmek, amelyek a jelenből vagy régi filmanyagok, egyéb dokumentumok alapján, a valósághoz híven, eredeti helyszínnel és szereplőkkel mutatnak be egy történelmi eseményt, egy embert vagy embercsoportot, egy tájat stb. Éppen azért, mert ez a műfaj a tények megismertetésére koncentrál, a nézőre bízza a véleményalkotást. Régebben sok híres dokumentumfilm készült Magyarországon.

Tévéshow-k A show-műsorok elődje a cirkusz, a kabaré és a revü volt. ide tartoznak a vetélkedők, illetve a beszélgető jellegű műsorok is, melyek vendégei sztárok vagy olyan hétköznapi emberek, akik a műsor hatására válnak ismertté. Nagyon fontos, hogy olyan valaki vezesse a műsort, aki kiváló mind a televíziós riport-, mind pedig az interjúkészítésben, ugyanakkor igazi show-man, aki a műsor teljes ideje alatt képes ébren tartani a jelen lévő közönség érdeklődését. A showműsorok olyan speciális szórakoztató műsorok, amelyekben a műsorvezető az igazi főszereplő.

Sorozatok, teleregények

A sorozatoknak két típusát különböztetjük meg: az egyikbe azok a filmek tartoznak, amelyeknek főhőse(i) azonos(ak), és minden epizód önmagában alkot egy kerek történetet, tehát nincs ilyen szempontból folytatása. A másik típushoz a folytatásos teleregények, más szóval szappanoperák tartoznak. Fő jellemzőjük, hogy legfontosabb elemük a mese, a cselekmény. A cselekmény általában több szálon fut, s a bonyodalmat okozó fordulat is több film esetében megegyező. Az egyes epizódokban rendkívül kevés esemény történik. Ezeket is főként a szereplők beszédéből tudhatjuk meg. A párbeszéd a sorozatok hangsúlyos eleme. A teleregények általában kevés színhelyen játszódnak, többnyire zárt kertekben, valakinek az otthonában. A külső felvételek aránya minimális, ezek többnyire semleges területek (tájak, városkép). Ugyanígy az időnek sincs jelentősége sem a történet, sem pedig a szereplők szempontjából (nem tudjuk, milyen nap van, melyik hónap, melyik év, nem tartjuk számon a szereplők korát, azok nem öregszenek látványosan). Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a teleregények konfliktusaiban, szerepkészletükben stb. nagyon hasonlítanak a mesékhez.

Az internet

Mi az internet? A technika csak az 1970-es években tette lehetővé azt, amivel a kutatók már egy évtizede kísérleteztek, hogy a telefonvonalak és a számítógépek összekötésével lehetővé tegyék, hogy egyetlen vonalat egyszerre több felhasználó vegyen igénybe. Így kialakulhattak azok a hatalmas és bonyolult számítógépes hálózatok, amelyeket összefoglaló néven internetnek neveznek. Az 1980-as években az internet elképzelhetetlenül gyorsan növekedett, ezrével csatlakoztak hozzá állami és magánintézmények, iskolák, könyvtárak. Ma már – ahogy azt az előbb említettük – bárki kapcsolódhat a hálózathoz egy számítógép és egy modem segítségével.

Hogyan működik az internet? Az internetnek sok ezer önálló, kiszolgáló számítógép a működtetője, azaz nincs egyetlen „központja”. Ezért nem lehetséges, hogy „elromoljon” a hálózat, mert ha egy kiszolgáló számítógép felmondja a szolgálatot, akkor a szerepét átveszi a többi hálózatot működtető „társa”. Senki sem tudja, hogy pontosan mennyi számítógép és hálózat alkotja az internetet. Egyes becslések szerint jelenleg nem kevesebb, mint 6000 hálózat kapcsol össze csaknem 20 millió számítógépet s több mint 250 millió embert az egész világon. Bármekkorák is a pontos számok, az biztos, hogy ezek állandóan növekednek. Az internet egyik legfontosabb jellemzője, hogy újabb hálózatok, kiszolgáló gépek és felhasználók korlátozás nélkül csatlakozhatnak hozzá – ez a hálózat mindenki számára nyitva áll.

Magyarországon az internet 1986-ban kezdett el kiépülni. 1994 végén körülbelül 20 000 felhasználóból állt a hazai internetesek tábora, ami két év leforgása alatt több mint meghatszorozódott.

Mire használható az internet? -

információszerzésre

-

információközlésre

-

kereskedelemre

-

kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra:

levelezésre,

személyek

közötti kommunikációra

Milyen veszélyei vannak az internetnek? Az interneten hatalmas mennyiségű információ van. Bárki bármit közölhet attól függetlenül, hogy közleménye igaz vagy sem. Ezért amennyire csak lehet, mindig ellenőrizzék, vajon internetes informátoruk mennyire komoly, tekintélyes cég vagy személy.

Az internet sokakat „beszippant”. Ezt azokra mondjuk, akik nem tudnak elszakadni a hálótól, éjjel – nappal „szörföznek” az információtengeren. Megjelentek az internetes bűnözők is, akik tudásuk révén titkos adatokhoz képesek hozzájutni, s azokat saját hasznukra felhasználni. Így bizonyos esetekben nem teljesen biztonságos még az internetes kereskedelem.

Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás

Levelezés: email A számítógépes levelezés óriási előnye, hogy -

partnerünk – a világ bármely pontján is tartózkodik – pillanatok alatt

hozzájut az üzenetünkhöz, s azonnal válaszolhat is -

a levél elküldése egy telefonhívásnyi pénzbe kerül, így a papírt,

postaköltséget és az

utánjárást is megspóroljuk.

A személyek közötti kommunikáció, a csevegés, angolul chat. A chat két ember írásbeli beszélgetése. Olyasmi, mint amikor az ember tanítási órán levelezik egy távolabb ülő osztálytársával. A technika lehetővé tette, hogy manapság már ne pusztán két, hanem szinte korlátlan számú ember kapcsolódjon be egy beszélgetésbe. A chatnek ezt a fajtáját IRC-nek (Internet Relay Chat) nevezik.

Tudjuk, hogy egy élő beszélgetés alkalmával rendkívül fontos, hogy halljuk partnerünk hangját, lássuk mimikáját, gesztusait, azaz nem nyelvi jelzéseit. Ennek ellensúlyozására a chatelők kifejlesztettek egy új jelrendszert, amelynek a neve: smileys, ami ilyen jelekből áll: [ :-) ], ennek a jelentése ’csak vicceltem’. Megjelent egy program, a Comix, amiben egy általunk kiválasztott szereplő segítségével grimaszokat vághatunk, érzelmi állapotunknak megfelelően.

Virtuális közösségek Több ezer közösség létezik az interneten. Az egyik legnagyobb a Geocities, amelyiknek több 100 000 tagja van. Ebben a világban jelenleg több tucat virtuális város létezik. Mindegyik városnak megvan a maga specialitása. Például Hollywoodban olyan emberek laknak, akik a mozi iránt érdeklődnek. A college parkban egyetemisták, egyetemi tanárok és így tovább. Minden beköltözőnek ki kell választani egy várost érdeklődése szerint, és ott kell találnia egy szabad (beköltözésre

alkalmas)

házat.

Így

alakul

ki

egy

cím.

Például

http://www.geocities.com/CollegePark/1210. Ezután be kell rendezkedni, ami egy honlap felállítását jelenti. Ez úgy történik, ahogy a valóságban berendezünk egy házat, csak HTML lapokkal. A dolog érdekessége csak most kezdődik igazán, mert eddig semmivel sem több, mint egy ingyenes e-mail, illetve honlap, csakhogy a berendezkedés után el lehet kezdeni körülnézni a szomszédban, illetve a tágabb környezetben. nemcsak chat és IRC lehetőség van, hanem az általuk teremtett virtuális világba is be lehet lépni. Egy szobából indul az ember, onnan ki lehet lépni a Geocities utcáira, sétálni lehet a házak között, be lehet menni a házakba, és az ott levőkkel beszélgetni lehet. Az itt felbukkanó emberek a valós világban gyakorlatilag soha nem találkoznak, csak itt ebben a virtuális térben. Itt senki sem tudja a másik valódi nevét, nem ismeri meg a valódi arcát, csak azt látjuk, amit meg akarunk mutatni. Ha valaki fel akar építeni egy teljesen új személyiséget magának, akkor azt is megteheti. A Geocitiesnek saját hetilapja van, sokan virtuálisan ott ünnepelték a karácsonyt és az új évet. Ebben az elszemélytelenedő világban személytelen gépeken keresztül találhatunk másokra rá. Találhatunk hozzánk hasonlókat. Míg ez virtuálisan teljesen szabaddá tesz minket, addig a valós világban ez csökkenti a „mozgásigényt”, mert nem kell olyan embereket találni, akikkel megoszthatjuk saját gondolatainkat, hisz már megtaláltuk a magunk embereit. Ilyen értelemben nagy veszélyeket rejt a virtuális szabadság.

Néhány érdekesség az internetes társalgásban Az internetes társalgásnak, ahogy az előbbiekben is utaltunk rá, rövid múltja ellenére, komoly szabályai, illemtana van. Az alábbiakban közöljük az internetről letöltött szabály- és illemkódexet. Az internetes nyelv az angol. Mégse zavarjon senkit, ha nem tanulta a nyelvet. Nem túl sok a gyakran előforduló angol kifejezés, illetve rövidítés, gyorsan elsajátíthatók.

Szokások és viselkedési formák A névválasztásról -

A választott név tartalmazhat betűket és számokat, szóközt viszont nem.

15

karakternél hosszabb nevet nem célszerű választani, mert nehézkes

kimondani, leírni. -

Trágár neveket ne válasszunk! (Kirúgás jár érte…)

Fontos megjegyzés a nevekhez: -

A választott névnek nem kell hasonlítania semmilyen (akár magyar vagy

más nyelvben) létező névhez. Ugyanakkor megkönnyíti a társalgást, ha egyszerűen kimondható és/vagy megjegyezhető nevet választunk. -

Senkit ne tévesszen meg a társalgó partner neve, a női név egyáltalán nem

biztos, hogy hölgyet, a férfinév sem biztos, hogy urat takar.

A beszédről (írásról) -

A begépelt szöveget – holott írás – gyakran emlegetjük beszédként.

Képzavar, de kifejező. -

Nagybetűs írásmód KIABÁLÁSNAK minősül. A rendszeres kiabálás

fejfájást okozhat, és kiválthatja a többi társalgó ellenszenvét, ezért csak indokolt esetben kiabáljunk. -

A nyomatékosítás módja az aláhúzás karakter a kiemelt rész előtt és után:

ez _komoly_!

-

A trágár beszéd, különösen nyilvánosan, nagyon elítélendő (nem megtűrt,

azaz szankcionálják). -

A trágár kifejezések legtöbbjét szűri a szerver. ne törekedjünk a „nem

szűrtek” találgatásával olcsó népszerűségre. (Hamar magunkra vonhatjuk a csatorna operátorának nemtetszését.) -

A folytonos és erőszakos kötözködés, mások _kéretlen_ zaklatása szintén

szankciót von maga után. -

Flood ’elárasztás’ – gyakori, esetleg értelmetlen szöveg ismételgetése –

zavaró, tartózkodjunk tőle. Szankciót vonhat maga után. -

A nagy – egymást hevesen, negatív jelzőkkel illető – vitákat kéretik

privátban

rendezni! Hagyjuk meg a nyilvános szobákat a kulturált hangnemű

csevegésnek!

A magatartásról -

A változatos nevek hús-vér embereket takarnak, ezt _soha_ ne tévesszük

szem elől. -

Igyekezzünk értelmes beszédünkkel és kulturált modorunkkal kivívni a

többi beszélgetőtárs elismerését. -

A csatorna uralása (azaz, ha nem hagyunk mást szóhoz jutni) nem tartozik

az erények közé, tehát tartózkodjunk ettől. Ha valaki folyamatosan a saját véleményét akarja kifejteni, inkább nyisson saját szobát, vagy a Fórumban vitassa meg álláspontját. -

a kéretlen „Adj opot!” (operátort) vagy a „Rúgd ki! Rúgd ki!” rendszeres

ismételgetése nem illendő, zavaró lehet. Utóbbi esetben szankcionálható! -

Rasszista, fajgyűlölő megnyilvánulások kifejezetten nem megtűrtnek

minősülnek. -

Az opok sértegetése nyilvános vagy magánszobában azonnali kirúgást,

durvább esetben hosszabb letiltást von maga után.

-

A „vigyázz, figyelnek, csöndesen, legyél jóban a főnökkel” formulák

használata senkit nem teszi nagyobbá senki szemében. Ha nincs operátor a szobában, attól még lehet kulturáltan viselkedni.

Megjegyzések a társalgóval kapcsolatban -

Az építő jellegű kritikát vagy kérdést _mindig szívesen_ fogadják,

elmondható az operátornak vagy megírható levélben (az „Írjon nekünk”-re kattintva, a képernyő tetején), azonban a „De *** ez a cset, de rossz ez a társaság”, még ha a legőszintébb véleményt takarja is, nem igazán segítő szándékú, ezért nem preferált nyilvánosan… (Inkább tessék privátban vagy sehogy…)

Ha tapasztalt társalgóval kerülünk szembe A „Szia, fiú vagy, lány vagy? Hány éves vagy? Honnan irc?” kérdéssor könnyen az életkorunkra, internet-hozzáférésünk típusára enged következtetni.

A nyilvános csatornák felügyeletéről -

A nyilvános csatornákon (#románc, #sport, #játék, #főzelék) operátorok

vannak (vagy lehetnek) jelen. Nevük előtt @-jel áll. Az operátor (op) elsődleges szerepe, hogy elősegítse a kulturált beszélgetést. Moderálja, szükség esetén, a fentiekben kifejtettek alapján, szankcionálja a többi társalgót zavaró egyént, valamint segíti a felhasználókat az eligazodásban. -

Ha kérdést teszünk fel az operátornak, többnyire segíteni fog problémánk

megoldásában (ha tud, és ha módjában áll). -

Ha az operátor nem válaszolna azonnal, ne veszítsük el a türelmünket,

valószínűleg éppen valaki másnak ad tanácsot. -

Az operátorok is emberi lények, akárcsak a többi társalgó a vonal másik

végén… (ezt ne feledjük , ne próbáljuk megmagyarázni, hogy a többet tudunk az

opnál a saját szerveréről, ne firtassuk a sokadszorra értetlenkedve, pláne durván a szankció okát).

A szankcióról Szankció alkalmazása előtt az operátor általában figyelmeztet, vagy a szankcióval egy időben indokot is ad, durva vétség esetén azonban ettől eltekinthet. -

kick (kirúgás) Ez a legenyhébb szankció, a felhasználót az operátor

kirúgja az adott szobából, a felhasználó vissza tud lépni. (Ha viselkedésével továbbra is gondok vannak, komolyabb szankció következik.) -

kick, ban (kirúgás és belépés tiltása) Az operátor kirúgja a felhasználót a

szobából, és a visszalépést letiltja, azaz a felhasználó nem fog tudni visszalépni. -

kill (gyilkolás) A felhasználó kirúgása minden szobából (és szerverről).

-

kline A felhasználó teljes kitiltása megadott ideig a társalgóból. A „kline”-

ra tett felhasználó a tiltás lejártáig nem fog tudni csatlakozni a Társalgóhoz. -

shun (némítás) A felhasználó üzeneteit önmagán kívül senki sem fogja

megkapni. (A

felhasználó úgy érzékeli, mintha mindenki figyelmen kívül

hagyná, ezért az nagyon „durva” szankciónak minősül.)

Egyéb fontos dolgok -

Külső botok (állandó scrpitek) használata nem engedélyezett

-

Vírusok és egyéb nyalánkságok küldése nagyon elítélendő, súlyos

szankciót von maga után. Ha az IRC - kliensünk vírussal fertőzött – és ezért megpróbál mindenféle kéretlen fájlokat a többi beszélgetőnek elküldeni -, igyekezzünk a kártevőt minél gyorsabban eltávolítani, mert rövid idő után komoly szankciókban lehet részünk.

Viselkedési minták és elvárások (tömören)

Amit szívesen vesznek: -

ha jól érzi magát

-

viccelődik (ésszerű keretek között, nem más kárára)

-

udvarolgat (a #románcban különösen)

-

jó hatással van a többiekre

-

figyel, és okos kérdéseket tesz fel

-

köszön belépéskor és távozáskor

-

értelmesen szól hozzá a témákhoz

-

nem marad hallgatag csöndes homályban ittléte alatt

Amit nem vesznek szívesen: -

elárasztás (floodolás)

-

másik csatorna nyilvános reklámozása

-

idegessége nyílt csatornán való levezetése

-

mások szidalmazása

-

káromkodás, trágárkodás

-

ASCII grafikus ábrák megjelenítése (flood)

-

többek egyöntetű kérésének való ellentmondása

-

nyilvános csatorna tesztcélokra való használata

-

a gép bent hagyása a csatin vagy csak hallgatás

A szoba vagy csatorna kifejezés jelentése A társalgás különböző témakörök köré szervezett úgynevezett szobákban (vagy csatornákban) lehetséges. A szoba és csatorna jelentése megegyezik, hogy melyiket használja szívesebben, azt ön dönti el. A szobák nevei mindig „#” jellel kezdődnek, ezzel különböztetjük meg őket a felhasználói nevektől. Egy szoba lehet nyílt (nyilvános, publikus), zárt vagy privát. A nyilvános csatornákra bárki beléphet, és ott társaloghat (amennyiben betartja a nyilvános társalgás alapszabályait). A nyílt szobákat operátorok (moderátorok) felügyelhetik, biztsítva az itt lefektetett elveknek megfelelő társalgást. A zárt

szoba egy adott közösség, csoport saját csatornája. Egy zárt szobába jelszóval vagy meghívással lehet belépni. A privát szoba általában két társalgó közötti privát beszélgetésre szolgál. Azt, hogy mi zajlik egy privát csatornán, a részt vevő feleken kívül senki, még a szerver operátorai sem látják.

Gyakran használt kifejezések -

mosolyjelek:

:-) :) öröm, mosolygás :-( :( szomorúság, lehangoltság ;-) ;) mint fent, csak kacsintva, hamiskásan :-I „hát ez van…”, „ilyen az élet…” /-) kalóz módra 8-) szemüveggel :-{) bajusszal :-[ kissé morcosan stb. -„.” (pont) bólintás, „itt vagyok, figyelek!” Angolban (és néha magyarban is) használt rövidítések és magyar megfelelőik: AFAIK (As Far As I Know) / (Amennyire én tudom…) IMHO (In My Humble Opinion) / SZVSZ (Szerény véleményem szerint) FYI (For Your Infromation) / (Csak hogy tudd) LOL (Loughs Out Loud) / (Hangosan felnevet) WB (Welcome Back) / (Üdv újra) BRB (Be Right Back) / (Azonnal jövök) FAQ (Frequently Asked Questions) / GYIK (Gyakran ismételt kérdések) F/M? (Female or Male) / F/L? (Fiú vagy lány vagy?) ASL? (Age, Sex, Location) / (a „Hány éves2, 2Fiú/Lány”, „Honnan írsz?” kérdések egyben) ROTFL (Rolling On The Floor Laughing) / (A földön fetrengve a röhögéstől)

Szlengformulák: -

Jól: ez mindenre használható… „elolvastam, jól”; „megettem, jól”;

„köszönöm, jól” -

;))

Rulez, uralkodik, rullah: ua. mint király, ász, tanár (magyarul: pozitív

[magasztaló]

jelző).

-

Re: talán az angol replayból a „viszont!”, köszöntésre használatos.

-

Sucks, suxx: pejoratív, negatív jelző 8magyarul kb az szívás!)

Ha az op a következőt mondja: -

Hű, de jó kedvem van! (Kezdhetsz aggódni!)

-

Pusztulsz – gurulsz! (Persze ezt itt nem mondják az opok, de azért elég

félelmetesen hangzik.) -

Légy szíves,…! (Na vajon meddig húzod?)

-

X. figyelmeztetés! (Ne várjuk meg a 3.-at, észérvek alapján lássuk be,

jobb, ha stílust váltunk!)


1.) Minden tanuló válasszon ki egy napilapot, és gyűjtsön össze néhányat a hírek bevezető információiból! Állapítsa meg, hogy valóban a hír legfontosabb részét tartalmazzák-e! 2.) A tanulók közösen hallgassák meg valamelyik rádióállomás egyik hírműsorát! Írják ki a bevezető információka!. Hasonlítsák össze a napilapokéval!. Milyen különbségeket lehet tapasztalni? 3.) Arra vállalkozó tanuló olvasson el egy interjút egy általa kiválasztott újságból! a)

Számoljon be arról, hogy mi volt az interjú témája.

b)

Érzékelhető volt-e, hogy a beszélgetőpartnerek milyen viszonyban

vannak egymással (közömbös, barátságos, ellenséges stb)? Indokolja meg a válaszait!

4.) Arra vállalkozó tanuló hallgasson meg a rádióban egy interjút! a)

Számoljon be arról, mi volt az interjú témája!

b)


vannak egymással (közömbös, barátságos, ellenséges stb.)? Indokolja meg a válaszait! 5.) Arra vállalkozó tanuló nézzen meg a tévében egy interjút! a)

Számoljon be arról, mi volt az interjú témája!

b)


vannak

egymással (közömbös, barátságos, ellenséges stb.)?

Indokolja meg a válaszait! 6) A tanulócsoport hasonlítsa össze az olvasott, a rádióban elhangzó és a tévés interjút! Vitassák meg, hogy az újságban megjelent, a rádiós és a tévés interjú hatása között mi a különbség! a)

Melyik interjútípusban mi segíti vagy gátolja a megértést?

b)

Melyik

interjútípusban

mi

segíti,

és

mi

gátolja

a

beszélgetőpartnerek megismerését? Vitassák meg, történt-e valakivel vagy ismerősével olyan eset, hogy egy reklám hatására megvett áruban csalódni kellett? Aki tud ilyen esetet, mondja el, hogy a reklámozott tulajdonságok közül melyik nem felet meg a valóságnak.

A tanulók gyűjtsenek reklámfotókat, majd elemezzék őket. Ennek során mindig gondolják meg, hogy kiket vesz célba a reklám készítője, és milyen eszközökkel akarja az illetőt befolyásolni! a)

Kikhez szól a reklám?

b)

Nézzék meg alaposan, milyen embereket ábrázol a kép! Mi volt a célja a reklám alkotóinak?

c)

Milyen ellentmondások fedezhetők fel ebben a reklámban?

A tanulók vitassák meg, felfedezte-e már valaki magán, hogy hasonlítani szeretne valakihez? Ha ez nem kellemetlen, mondja el, ki az illető, melyek azok a tulajdonságai, amelyek megragadták?

(Legtöbbször az utóbbit magunknak

sem valljuk be, pedig higgye el, nincs olyan ember, aki ne szeretett volna már életében valakihez hasonlítani!) Észrevették-e ugyanezt ismerőseik körében? (Ne csak a ruházkodást, hanem a mozgást

és a beszédstílust is figyeljék meg!)

Mindenki soroljon fel olyan árukat, amelyeket ő vagy a szülei egy reklám hatására vettek meg.

Mi hatott a reklámból ezekben az esetekben?

A tanulócsoport válasszon ki négy magyar nyelvű tévécsatornát. Egy megbeszélt napon a tanulókfigyeljék meg a közvetített műsorokat. Vitassák meg, mi köztük a hasonlóság és a különbség?

Mindenki biztosan látott olyan krimit, amelyet régen készítettek. Hasonlítsák össze egy mostanában készült hasonló típusú filmmel! Mondják el, mi köztük a hasonlóság és mi a különbség!

Beszéljék meg, ki milyen típusú műsorokat hiányol a televízióból!

A tanulók válasszanak maguknak e-mail címet, és kezdjenek egymással levelezni! Minden tanuló gyakorolja az internetes adatszolgáltatás használatát! A tanár adjon tippeket a keresendő témákra!

6. modul

SZÁMOLÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE

Tananyag Számok írása, olvasása A számlálás az emberiség fejlődésének során nagyon régen kezdődött. Ma is van néhány olyan primitív körülmények között élő nép, akik csak néhány tárgyat (általában 3-6-ot) tudnak megszámolni, ami ennél több, arról azt mondják: sok. Később szükség volt arra, hogy azt is jelezzék, ha valamiből nincs egy sem, így alakult ki a 0 fogalma. Így jöttek létre az úgynevezett természetes számok: Ezek számjelei vagy más néven alaki értékei a tízes számrendszerben: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 , 7 , 8, 9 A természetes számok végtelen sokan vannak, nincs olyan nagy természetes szám, aminél nagyobb ne lenne, pl. ami eggyel több, mint az adott szám. Ha minden számnak külön jelet akarnánk adni, végtelen sok jelre lenne szükség. Ezért találták ki a helyi érték fogalmát, ami azt jelenti, hogy egy leírt számnál nem mindegy, hogy a számjel az egymás után írt számjelek között hátulról számolva hányadik helyen áll. Így pl. 1: egyet ér (első helyen áll), 12-ben az 1 tízet ér (második helyen áll), 120-ban az 1 százat ér (harmadik helyen áll). Ha valamelyik helyi értéken nincs számosság, oda nullát kell írni: pl. 102 százat érő egyes 0 tízes, 2 egyes.

egy

tíz

száz

ezer

10 ezer

100 ezer

millió

10 millió

100 millió

milliárd

10 milliárd

100 milliárd

billió

Mindezek alapján helyi érték táblázat készíthető:

A számokat ábrázolhatjuk számegyenesen is. Egy (általában vízszintes) egyenesen meg kell jelölnünk a 0 helyét, majd ettől (általában) jobbra egyenlő távolságra helyezzük el a természetes számokat. Ha nagy számokat kell ábrázolnunk, a lépték lehet 10-, 100-, 1000-szeres is stb., hogy az ábrázolandó szám ráférjen. Ha az egyenes másképp helyezkedik el, meg kell adnunk, hogy a 0-tól melyik irányba helyezzük el a számokat növekvő sorrendben (pozitív irány). ----------------------------------------------+------------------------------------------------0 1 2 3 pozitív irány


Minden tanuló készítsen helyi érték táblázatot, és írja le számjegyekkel a munkafüzetbe a következő számokat: • harminchatezer-háromszáznyolcvankettő • négyszázezer-nyolcszáznégy • ötmillió-háromszázezer-kettőszázhúsz • hétmillió-harmincnégyezer-ötvenkettő • hatbillió-negyvenmilliárd-háromszázhúsz. Minden tanuló egyenként mondja ki hangosan a következő számokat: • 302 014 • 12 410 024 • 305 346 702 • 5 135 344 128 • 7 345 000 123 Minden tanuló töltsön ki egy csekket a saját nevében az iskolának címezve 4506 forintról! Ábrázoljuk a következő számokat számegyenesen: 15 ; 150 ; 2500 ;2 000 000!

Tananyag

Természetes számok összeadása, kivonása Naponta szükségünk van arra, hogy természetes számokat összeadjunk, pl. vásárláskor. Ha 4 árucikket vásároltunk egyenként 432, 24, 138 és 1240 forintért, összes költségünket a számok összeadásával számoljuk ki. Az összeadás jele: +, az összeadandó számok eredménye az összeg. Az egyenlőséget az összeadandók és az összeg között a = jellel fejezzük ki. 432 + 24 + 138 + 1240 = 1834 Az összeadást és minden további egyéb műveletet egyszerű számokkal fejben is elvégezhetjük,

egyéb

esetekben

számológépet

használhatunk.

Van

az

összeadásnak egy mechanikus módja is: a számokat helyi érték szerint azonos oszlopba rendezve egymás alá írjuk: 432 24 138 1240 1834

Ha azt akarjuk megtudni, hogy 2000 forintossal fizetve mennyi a visszajáró pénz, kivonást kell végeznünk. Ennek jele: -, a kisebbítendőből vonjuk ki a kivonandót, a kivonás eredménye a különbség: 2000 – 1834 = 166 Ha a különbséghez hozzáadjuk a kivont számot, a kisebbítendőt kapjuk meg. Ezt szoktuk a művelet helyessége próbájának, a két műveletet egymás fordított műveletének is nevezni. 1834 + 166 = 2000 Előfordulhat, hogy a kisebbítendő kisebb, mint a kivonandó, az eredmény így nem természetes szám, hanem negatív szám. A negatív számot a szám elé középre írt vízszintes vonallal jelöljük.

Pl. 12 – 15 = -3 A kivonást is elvégezhetjük fejben vagy mechanikusan, de leggyakrabban számológépet használunk. Számológép van az üzletek pénztárgépeiben is.

Mindkét művelet esetében nagyon fontos, hogy elvégzése előtt vagy közvetlen utána megbecsüljük a várható eredményt. Az eredménybecsléssel elkerülhető, hogy számolási hiba vagy számológépnél téves számbeütés esetén a helyestől nagyon eltérő eredményt kapjunk.


A tanár a tanulóknak adjon fel minimum 10 összeadási és kivonási feladatot, amelyben legalább tízezres számok is szerepelnek. Végezzék el mechanikusan a műveleteket! Közösen értékeljék az eredményeket! Akinek hibás eredménye van, keresse meg vagy közösen keressék meg a hibát, és javítsák. Végezzék el az eredmények helyességének próbáját is! Ma már szinte minden tanulónak van mobiltelefonja vagy számológépe. Végezzenek el néhány műveletet ezekkel az eszközökkel is. A mechanikus műveletvégzések eredményét így is ellenőrizzék! A tanár adjon fel olyan összeadási és kivonási feladatokat, amelyek fejben elvégezhetők. Először közösen becsüljék meg a várható eredményt! Lehet a fejszámolásban versenyt is rendezni.

Célszerű néhány további tanórát is fejszámolási és eredménybecslési gyakorlattal kezdeni, ez egy kissé felélénkíti a tanulókat.

Előfordul, hogy egyes tanulók szívesebben számolnak, ha a számokat forintban adjuk meg. A tanár próbálja ki, hogy van-e, akinek így jobban megy.

Készítsenek a tanulók egyenként családi vagy egyéni havi költségvetést írásban tanári segítséggel. A bevételekkel és kiadásokkal végezzék el a műveleteket! Foglalják az egészet táblázatba!

Tananyag Természetes számok szorzása, osztása

A szorzást azonos számok összeadásaként értelmezzük. A szorzás jele a középre írt pont vagy a ferde kereszt. x. A szorzandó számok a tényezők, az eredmény a szorzat. Pl. 50 + 50 + 50 + 50 = 4 x 50 = 200 A szorzást egyszerűbb esetekben fejben, minden esetben mechanikusan vagy számológéppel végezhetjük el. A mechanikus szorzás menete: 34 x 45 136 170 1530 A természetes számokat felfoghatjuk, mint szorzások és összeadások együttesét: Pl. 4580 = 4 x 100 + 5 x 100 + 8 x 10 + 0 x 1

A szorzás speciális esete, ha a számot önmagával kell megszorozni, ezt négyzetre emelésnek nevezzük. A szám az alap, az önmagával való szorzást az alap felső indexeként írt kis 2-ve jelöljük, ez a kitevő: 10 x 10 = 102 kimondva: tíz a másodikon vagy a négyzeten. Amikor a számot háromszor kell szorzótényezőül venni, ez a köbre emelés. A szám itt is az alap, a felső indexként írt kitevő értéke 3. 10 x 10 x 10 = 103

A négyzetre emelés fordított művelete a négyzetgyökvonás. Ilyenkor azt a számot keressük, amelyet négyzetre emelve a megadott számot kapjuk. Jele . √

Ha a számokat egyenlő részekre akarjuk bontani, osztást végzünk. A felosztandó szám neve osztandó, a részek száma az osztó, az osztás eredménye a hányados. Az osztás jele a kettőspont: (de majd látni fogjuk, hogy ugyancsak jele a vízszintes vagy ferde törtvonal -- , / is). Pl. 20 : 5 = 4 Az osztás eredménye ugyancsak ellenőrizhető szorzással, az osztás és szorzás is egymás fordított művelete: 4 x 5 = 20 Az osztás eredményeként nem mindig kapunk természetes szám eredményt. Az ilyen osztás a maradékos osztás. Pl. 14 : 4 = 3 és marad 2. A maradékot az osztandó alá írhatjuk: 14 : 4 = 3 2 Ha a maradékot is figyelembe akarjuk venni az osztás eredményében, a hányadosban, akkor ugyancsak nem természetes szám lesz a hányados, hanem tizedestört. Az egész és törtrész közé tizedesvesszőt teszünk. Pl. 3,5; kimondva 3 egész 5 tized. Mechanikus osztásnál ilyenkor a maradék után 0-t írunk, a hányadosban kitesszük a tizedesvesszőt, és tovább osztunk, amíg maradékként 0-t nem kapunk, vagy szabályosan nem ismétlődnek a hányados számai (végtelen tizedestört). 14 : 4 = 3,5 20 0

és 13 : 3 = 4,333… ; kimondva 4 egész 333 ezred. 10 10

Tehát a tizedesvessző után a számok ugyancsak helyi érték szerint helyezkednek el, most is balról jobbra csökkenve, tized, század, ezred, tízezred, stb.mert pl. 0,1 nagyobb, mint 0,01.

A törteket nem csak tizedestörtként, hanem közönséges törtként is fel lehet írni. Így pl. 0,1 = 1/10; kimondva 1 per tíz vagy egy tized, ahol a törtvonal előtti vagy fölötti szám a számláló, a mögötti vagy alatti szám a nevező.

Különleges eset a 0 az osztásban. Ha a 0 az osztandó, 0 kivételével akárhány felé osztjuk, 0 az eredmény (hányados), hiszen a „semmit” akárhány felé osztjuk, mindenkinek „semmi” jut. Ha 0 az osztó, akkor bonyolultabb a helyzet. Hogy mi a hányados, azt úgy tudjuk megérteni, ha 0-hoz egyre közelebbi számokkal osztunk. Ilyenkor minél közelebbi az osztó a 0-hoz, annál nagyobb szám a hányados. Pl. 1 : 10= 0,1 1 : 1 = 1

1 : 0,0001 = 10000, stb.

Ilyenkor azt mondjuk, hogy a hányados tart a végtelenhez, aminek a jele fekvő nyolcas. Mivel nem tudjuk megmondani, hogy a pontosan végtelen mennyi, ezért a szabály az, hogy 0-val nem lehet osztani.


A tanár a tanulóknak adjon fel minimum 10 szorzási és osztási feladatot, amelyben legalább ezres számok is szerepelnek. Végezzék el a műveleteket mechanikusan! Közösen értékeljék az eredményeket! Akinek hibás eredménye van, keresse meg vagy közösen keressék meg a hibát, és javítsák. Végezzék el az eredmények helyességének próbáját is!

Ma már szinte minden tanulónak van mobiltelefonja vagy számológépe. Végezzenek el néhány műveletet ezekkel az eszközökkel is. A mechanikus műveletvégzések eredményét így is ellenőrizzék! Gyakorolják a „tényezők”, „szorzat” , „négyzeten”, „köbön”, „osztandó”, „osztó”, „hányados”, „törve”, kifejezések használatát!

A tanár adjon fel olyan feladatokat, amelyek fejben elvégezhetők. Először közösen becsüljék meg a várható eredményt! Lehet a fejszámolásban versenyt is rendezni. Célszerű néhány további tanórát is fejszámolási és eredménybecslési gyakorlattal kezdeni.

A tanulók oldják meg ezeket és ezekhez hasonló más feladatokat: 1. Hány gramm egy 235 méter hosszú vörösréz huzal, ha 1 méter huzal 35 gramm tömegű? 2. Egy család egy hónap alatt 38 köbméter vizet használ el. Mennyibe kerül havonta a víz, ha 1 köbméterért 545 forintot kell fizetni? 3. Mennyi lesz annak a háznak a villanyszámlája, amelynél a fogyasztás havi 213 kilowattóra, ha 1 kilowattóra díja 84 forint?

Tananyag

Közönséges törtek, tizedestörtek, százalékok

Törtek egyszerűsítése, bővítése: Ha egy közönséges tört számlálóját és nevezőjét úgy változtatjuk meg, hogy közben a tört, azaz a hányados értéke nem változik, a tört egyszerűsítésének vagy bővítésének nevezzük. Egyszerűsítés, ha a számlálót és a nevezőt ugyanazzal a (természetes) számmal elosztjuk, bővítés, ha ugyanazzal a (természetes) számmal megszorozzuk. 6/10 = 3/5 kettővel osztottuk a számlálót és a nevezőt, egyszerűsítés, 6/10 = 24/ 40 néggyel szoroztuk a számlálót és a nevezőt, bővítés. A tört értéke egyik esetben se változott, bármelyik osztást elvégezzük, a hányados tizedestörtben 0,6.

Ha a közönséges tört nem tizedekben, századokban van kifejezve, úgy tudjuk átalakítani, hogy elosztjuk a számlálót a nevezővel, így a hányadost tizedestörtben kapjuk meg. Pl. 6/8 = 6 : 8 = 0,75 = 75/100

Ha nem egész számokat, hanem tizedestört alakban megadott számokat kell egymással szorozni, a szorzatban annyi tizedes lesz, amennyi a két szorzótényezőben együttvéve. Pl. 1,5 x 3,28 = 4,920 Ha nem egész számokat, hanem tizedestört alakban megadott számokat kell egymással osztani, a műveletet mechanikusan a tört alakú osztás számainak ( a számlálónak és a nevezőnek)egész számokra való bővítésével tudjuk egyszerűen elvégezni. Pl 15, 82 : 13, 6 = 1582 : 1360, minkét szám százszorosát vettük. Ha közönséges törteket akarunk szorozni vagy osztani, a műveleteket úgy is elvégezhetjük, hogy a törteket tizedestörtekké alakítjuk, és ezeket a számokat szorozzuk vagy osztjuk.

Az előzőekben szó volt róla, hogy a törteket többféleképpen ki lehet fejezni. A tizedestörtek közönséges tört formán kívül százalékban is kifejezhetők. A százalék jele: %, ami századrészt jelent, az így megadott számot százaléklábnak nevezzük. Pl. 2/10 = 20/100 = 0,2 = 0,20 = 20% 35/100 = 0,35 = 35 % 155/100 = 1,55 = 155 % Ha azt akarjuk tudni, hogy egy szám (a százalékérték) egy másik számnak (az alapnak) hány százaléka, ezt a két szám osztásával számíthatjuk ki. Ekkor a hányados tizedestört alakban adódik, ezt pedig könnyen átalakíthatjuk századokká, százaléklábbá.

Pl. 40 a 200-nak hány %-a? 40 : 200 = 0,2 = 0,20 = 20% Ha azt akarjuk kiszámítani, hogy egy szám minek a megadott százaléka, a számot el kell osztani a százalékláb tizedestört alakjával. Pl. 90 minek a 60%-a?

90 : 0,6 = 150, tehát 150-nek a 60%-a.


Először a tanár, majd minden tanuló mondjon 1-nél kisebb és 1-nél nagyobb közönséges törteket. Minden tört kerüljön be minden tanuló füzetébe, az összes közönséges törtet alakítsák át tizedestörtté, és a hányadost adják meg %-ban is! Összesen legalább 50 ilyen feladatot oldjanak meg. Az egyszerűbb százalékértékeket (10%, 20%, 25%, 33%, 50%, 67%, 75%, 150%, 200% fejszámolás keretében is értelmezzék, alakítsák át!

A feladatokat fordított sorrendben is gyakorolják! Adjanak meg százaléklábakat, ezeket számítsák át tizedestörtté majd közönséges törtté!

Végezzenek el a tanulók mechanikusan olyan szorzásokat és osztásokat, amelyekben a számok tizedestört alakúak, majd olyanokat, ahol a számok közönséges törtek, amelyet először tizedestörtekké alakítanak!

Gyakorolják a „tényezők”, „szorzat” , „négyzeten”, „köbön”, „osztandó”, „osztó”, „hányados”, „törve”, kifejezések használatát, a közönséges és tizedes törtek szabatos megnevezését!

Számoljanak ki a tanulók tanár által megadott feladatokban százalékértékeket és alapokat!

Tananyag

Mérés, mértékegységek

A mérés minden esetben a mérendő mennyiség mértékegységgel való összehasonlítását jelenti, azaz azt állapítjuk meg, hogy a mérendő mennyiség hányszorosa a választott mértékegységnek. A történelem során az emberek sokféle mértékegységet használtak, a globalizáció azonban szükségessé tette a mértékegységek nemzetközi szabványosítását. Ez a mértékegységrendszer az SI (Egyesített Nemzetközi Rendszer) Még ma is előfordulnak ettől eltérő mértékegységek, de hivatalosan ma már csak az e rendszerben meghatározott egységek használhatók. Mivel a mérendő fizikai mennyiségek nem függetlenek egymástól, csak néhány alapmértékegység volt meghatározható önkényesen, bár ezek is olyanok, amelyek valamilyen megfelelő pontossággal állandó fizikai jellemzővel határozhatók meg. A többi mennyiség mértékegysége úgynevezett származtatott mértékegység. Alapmértékegység pl. a tömeg egysége, a kilogramm (rövidítve kg), a hosszúság mértékegysége, a méter (rövidítve m) és az idő mértékegysége a másodperc vagy secundum (rövidítve s). Származtatott mértékegység pl. a sebesség mértékegysége, a méter per secundum (m/s), mert a sebességet úgy számítjuk ki, hogy a megtett utat elosztjuk a megtételéhez szükséges idővel.

Mivel gyakran nagyon nagy és nagyon kicsi mennyiségeket is szükséges megmérni, a mértékegység alapszavához előtétszavakat teszünk, amik az alapmértékegység meghatározott valahányszorosát vagy valahányad-részét jelentik. Ezek közül a leggyakrabban használtak: • deka (rövidítve da) = tízszeres • hekto (rövidítve h) = százszoros • kilo (rövidítve k) = ezerszeres • mega (rövidítve M) = milliószoros

• deci (rövidítve d) = tizedrész • centi (rövidítve c) =századrész • milli (rövidítve m) = ezredrész • mikro (rövidítve u, mű) = milliomodrész Így pl. 1kg = 1000g, 1cm = 0,01m

Szempontunkból további érdekes mértékegységek: • űrtartalomé a liter, rövidítve l • területé a négyzetméter, rövidítve m2 • térfogaté a köbméter, rövidítve m3 • szögé a fok, jelölve 0 A kisebb, nagyobb mértékegységekre való átszámításnál a többitől eltérően kell alkalmazni: • az idő egységeit, mert nem 10, 100, 1000 a váltószám: 1 nap = 24 óra 1 óra (röv.:h) = 60 perc (röv.:min.) = 3600 másodperc (röv. s), 1 min = 60 s • A szög egységeit, mert nem 10, 100, 1000 a váltószám: Teljes szög 360 fok (röv.0 ), derékszög 900,, 10

=

60 perc (röv ’) = 3600

másodperc (röv. ’’). • a terület egységeit, mert a hosszúság váltószámát kell önmagával megszorozni (négyzetre emelni): 1 m2 = 100 dm2 = 10 000 cm2 = 1 000 000 mm2, • a térfogat egységeit, mert a hosszúság váltószámát kell önmagával és még egyszer ónmagával megszorozni (köbre emelni): •

1 m3 = 1000 dm3 = 1 000 000 cm3 = 1 000 000 000 mm3.


A tanulók gyakorolják a rövidített mértékegységek kimondását, a hozzájuk tartozó mennyiségek meghatározását!

A tanulók oldják meg, és írják le a füzetükbe a következő feladatokat: • Hány mm 23 cm, 1,5 cm, 25 mm, 1,7 mm, 8 m, 2, 7 m, • Hány m 500 cm, 4300 cm, 0,6 cm, 5 km, 0,0234 km, • Hány dm 30 m, 0,4 m, 600 cm, 0, 013 cm, 45 mm, 0, 68 mm, • Hány cm2 53 m2, 1,5 m2 ,22 dm2 , 4,15 dm2 ,0,232 dm2 , • Hány dm2 186 m2 , 0,17 m2 ,45 cm2 ,0,345 cm2 , 26 mm2, • Hány cm3 53 m3, 1,5 m3 ,22 dm3 , 4,15 dm3 ,0,232 dm3 , • Hány dm3 186 m3 , 0,17 m3 ,45 cm3 ,0,345 cm3 , 26 mm3, • Hány kg 1234 g, 0,12 g, 23 dag, 543300 mg, 77 mg, 0,12 mg • Hány l

130 hl, 0,44 hl, 124 dl, 0,88 dl, 46 cl, 0, 555 cl,

• Hány h

30 nap, 3000 min, 0,14 min, 68000 s, 0, 15 s.

• Hány 0 ……180’, 120’, 30’, 10’. Ha a tanulók sokat tévesztenek, további hasonló feladatok megoldását is lehet kezdeményezni. Lehet a könnyebb feladatokat fejben is megoldani.

Tananyag

Mértani alapismeretek

Az embereket mindenütt tárgyak veszik körül. A tárgyak egy része szabálytalan alakú, de vannak szabályos formájú tárgyak is. A legegyszerűbb szabályos alakzatokat mértani testeknek nevezzük. A tárgyakat, mértani testeket felületek határolják. A legegyszerűbb felületek vagy síkok vagy szabályos görbületűek, és egyenesekkel vagy szabályos görbe vonalakkal részekre bonthatók, elhatárolhatók. Az ilyen felületeket idomoknak,

a sík felületűeket síkidomoknak nevezzük. Néhány szabályos görbe felületű idom síkidommá teríthető ki.

Mértani alapfogalmak (térelemek): • Pont: kiterjedés nélküli, jellemző adata, hogy hol van. • Vonal: csak hossz irányú („egydimenziós”) kiterjedése van, lehet egyenes vagy görbe. • Szakasz: a vonalnak két ponttal határolt része. • Egyenes szakasz: az egyenes vonalnak két ponttal határolt része. • Sík: kétirányú („kétdimenziós”) kiterjedése van. • Síkidom: A síknak vonalakkal körülhatárolt része. • Tér: háromirányú („háromdimenziós”) kiterjedése van. • Mértani test: a térnek lapokkal körülhatárolt része, • Szög: a síkban két egymást metsző egyenes két félegyenese által meghatározott síktartomány. • Fontosabb síkidomok: háromszögek (egyenlő oldalú, egyenlő szárú, derékszögű), négyzet, téglalap, rombusz, paralelogramma, trapéz, deltoid, kör, körszelet, körcikk. • Jellemző adatuk: kerületük, területük. • Fontosabb testek: kocka, téglatest, négyzetes hasáb, henger, gúla, csonka gúla, kúp, csonka kúp, gömb. • Jellemző adatuk: felszínük, térfogatuk.


Ki kell vetíteni a legfontosabb térelemeket: • Egyenest, • Egyenes szakaszt, • Két párhuzamos egyenest • Két metsző egyenest • A fontosabb szögeket (derékszög, egyenes szög, hegyes szög, tompa szög, teljes szög) • A fontosabb síkidomokat (négyzet, téglalap, rombusz, paralelogramma, trapéz, deltoid, kör, körszelet, körcikk) • Fontosabb testeket (kocka, téglatest, négyzetes hasáb, henger, gúla, csonka gúla, kúp, csonka kúp, gömb) A tanár magyarázza el a térelemek jellemzőit.

Ki kell vetíteni és el kell magyarázni a síkidomok kerületének és területének, a testek felszínének és térfogatának számítási módját, a számításra szolgáló képleteket.

Számszerű adatokkal el kell végezni néhány egyszerűbb terület, kerület, felszín és térfogat számítást.

7. modul

TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETVÉDELEM, EGÉSZSÉGVÉDELEM

TERMÉSZETVÉDELEM Tananyag

A tananyag az időkeret szűkössége miatt csak a legfontosabb területekre terjed ki, a legpraktikusabb, gyakorlatban is fontos információkat közvetíti. Helyi igények szerint bővíthető. A tartalom leírását követik a tanórákon elvégzendő feladatok.

1.1.1.1 Megváltozott környezetünk

Megváltozott bolygónk Földünk sokmilliárd éves, korához képest kevés az az idő, mióta az ember benépesítette a bolygónkat. Ez idő alatt átalakította a légkör összetételét, elfogyasztotta

a

természeti

kincsek

nagy

részét,

erdőket

irtott

ki

termőföldszerzés céljából, ezzel kipusztított több ezer állatfajt, elszennyezte a vizeket, a talajt. Ezzel szemben pozitívumokat jelentett a technikai fejlődés, a nemzeti jövedelem gyarapodása, az életszínvonal növekedése, de ezek nem ellensúlyozzák az előzőeket, mert “csak egy Földünk van”, és ha azt tönkretesszük, nincs kiút, nem tudunk más bolygóra átköltözni. A népesség növekedését nem tudtuk megakadályozni, a technika fejlődését nem is akarjuk, de azért vannak lehetőségeink, hogy a környezeti problémák nagy részét megelőzzük. Ha a fogyasztást mérsékelnénk, fölösleges dolgokat nem

vásárolnák, amiből rövidesen hulladék lesz, környezetbarát termékeket vennénk és ilyen csomagolóanyagokat használnánk, takarékoskodnánk az energiával, mértékletesebbek lennénk az autózás terén stb.

Megváltozott lakóhelyünk Ha körülnézhetnénk az ezer évvel ezelőtti országon, egész más tájképet látnánk. Hazánk nagy részét erdő borította, a folyók nem voltak szűk medrekbe zárva, sok-sok mellékáguk volt. Kevés volt a szabad terület, ahol az emberek letelepedhettek. Úthálózat, vasút nem volt, csak a római korból megmaradt néhány köves út. Mikor őseink letelepedtek, a növényzet egy részét ki kellett irtaniuk, hogy szabad területeket nyerjenek, hogy az építkezéshez, tüzeléshez faanyaguk legyen, legyenek legelőik. Először a mezőgazdaságból éltek, és ezt természet közelibb módon művelték, mint ma: kézi munkaerő, szerves trágyázás. Később úthálózatot, vasutat építettek, ami újabb növénypusztításhoz vezetett.

Az

utak

életközösségeket

szakítanak

el

egymásról,

ezzel

szaporodásukat gátolják (békák, csigák stb.). A bányászat is átalakította a tájszerkezet képét, a külszíni fejtések során van ahol egész hegyek tűntek el. Az ipar a légkört, a vizeket, a mezőgazdaság főleg a talajt szennyezi. A lakosság számának növekedése egyre nagyobb területeket követel. A mai növénytakaró már nem az őshonos növényekből áll, sok a betelepített növény, például az akác, a nyár, de nem őshonosak zöldségnövényeink és a kukorica sem.


Beszéljük meg, és válaszoljuk meg írásban!

Milyen károkat okozott, okoz az ember a természetben? Hogyan lehetne a fogyasztást mérsékelni?

Mérjük fel lakóhelyünkön:

Hogyan változott a közúti forgalom az elmúlt években? Milyen gyakran járnak vonatok, autóbuszok? Hány ipari üzem van 10 km-es körzetben? A település kb. hányad részét borítja természetes növénytakaró (rét, erdő)?

Rajzoljuk le lakóhelyünk térképét, jelöljük be rajta a főbb utakat, vasutat, üzemeket, folyókat, patakokat, erdőt!

Tananyag

Miért kell védeni a természetet? Percenként több faj pusztul ki Földünkön, az élőlények száma, változatossága csökken. Ez a tény késztette az embereket arra, hogy természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket, nemzeti parkokat jelöljenek ki. Ezeknek célja egyrészt, hogy megőrizze az élőlényeket lehetőleg lelőhelyükkel együtt, másrészt, hogy megismertesse értékeinket, bemutató terepül szolgáljon. Nemcsak növények, állatok eshetnek védelem alá, hanem tájak települések, geológiai érdekességek (barlangok, sziklák, lápok) stb.

A védett növények leszedése, állatok elpusztítása, geológiai képződmények megrongálása pénzbüntetést von maga után. Ezek az értékek azért védettek, mert pótolhatatlanok. Nincs jogunk megsemmisíteni, eltörölni őket a Föld színéről. A védett növények, állatok fel nem ismerése nem mentesít a büntetés alól. Az utóbbi évtizedekben az egyes országok nemzeti parkok létrehozásával kiemelten védett területeket hoztat létre. Ezeken a helyeken korlátozott az építési tevékenység, nem lehet természetkárosító vállalkozásokat létrehozni és munkatevékenységet végezni. Hazánk nemzeti parkjai nagyon változatosak.

Milyen fontos dolgokat kell tudnunk a növényekről és az állatokról?

A növények nemcsak esztétikai élményt nyújtanak számunkra, hanem nélkülözhetetlen szereplői életünknek. Ők hozták létre az oxigénes légkört és a napenergia megkötésével szén-dioxidból és vízből szőlőcukrot termelnek. A napfény energiáját csak a növény tudja megkötni annak a zöld színtesteivel. Mi is csak az ő közvetítésükkel hasznosíthatjuk ezt az energiát. A növények a tápláléklánc első lépcsői, velük táplálkoznak az állatok, és az ember mindkettőjüket fogyasztja. Az állatok egy része növényevő, más részük ragadozó, csak húst fogyaszt. Példa a táplálékláncra: Répa

Nyúl

Róka

Gyakran a növények sem nélkülözhetik az állatokat, a virágos növények beporzását rovarok végzik, a termések szállításában is részt vesznek az állatok. A növények tartózkodási helyet, búvóhelyet és fészkelő helyet is biztosítanak az állatok számára. Egy adott élőhely élőlényei egymással kapcsolatban vannak, ez az életközösség. Az életközösségre hatnak a környezeti tényezők, pl. a hőmérséklet, csapadék mennyisége, a talaj összetétele. A kapcsolat kölcsönös, mert a környezetet az életközösségek is alakítják, pl. egy erdő befolyásolja a levegő, a talaj összetételét, a fényviszonyokat stb. A növények is és az állatok is a környezettel összefüggésben fejlődtek és alakultak.

Az élőlények

tűrőképessége különböző. A növények védik a talajt a kiszáradástól a szél, víz pusztító erejétől. Vizet párologtatnak, egy erdő közelében mindig párás a levegő. A növények és az állatok társulásokban élnek. Minél magasabb a fajgazdaság annál stabilabb egy társulás. A fajok tűrőképessége különböző, a szűk tűrésű fajok jelzik a talaj minőségét, tápanyagtartalmát. Van olyan növény, amely csak a savanyú talajt kedveli, máshol elpusztul.

1.1.1.2 Az erdő növényei

A földrajzi hely, az éghajlat a talaj meghatározza, hogy adott helyen milyen növénytársulások élhetnek. Ismert erdeink lombos vagy tűlevelű erdők csoportjába tartoznak, így megkülönböztetünk bükk, tölgy és fenyves erdőket. Minél északabbra és minél magasabbra megyünk annál nagyobb az esély, hogy fenyőerdőt találunk. Sziklákon, vékony talajrétegen is meg tud kapaszkodni a fenyő. A fenyőerdő sötét, aljnövényzete szinte nincs, néhány gombafaj él benne. A bükkerdő szintén a hűvösebb éghajlatot kedveli, lombkoronája sűrű, csak tavasszal találkozunk a fák alatt növényekkel, később nem sok fény szűrődik be. Hazánkban gyakori a tölgyes. Lombja ritkább, a beszűrődő napfény hatására dús cserjeszint (kökény, galagonya, vadrózsa, kecskerágó, som) és aljnövényzet (gyöngyvirág, bársonyos tüdőfű, páfrányok, gombák stb.) alakul ki. A fenyőerdő leggyakrabban a magasabb hegyeken található, tölgyerdők még a síkságokon is is. A cserjeszint egyik legismertebb növénye a kökény. Erdőszélen, tisztások peremén, sziklás lejtőkön él. Gyökere fölött tőből elágazik, termése kék, bogyó alakú, csonthéjas termés. Íze fanyar, enni akkor jó, ha a dér már megcsípte. Ágain szúrós tövisek találhatók, így a madarak számára is menedékhelyet biztosít. Másik leggyakoribb cserje a vadrózsa. Tüskéi szúrósak, termése a piros színű csipkebogyó, teának főzik, vagy lekvárként fogyasztják. C-vitamin tartalma nagyon magas. Az aljnövényzet legjelentősebb képviselői a hagymás növények közül a hóvirág, medvehagyma. Kora tavasszal nyílnak, mert hagymájuk sok tápanyagot raktároz. Az erdei pajzsika gyöktörzzsel rendelkezik, árnyékkedvelő, szép dísze az erdőnek, spórákkal szaporodik. A talajon, sziklákon, főleg északi oldalon mohát találunk. Az erdei patakok gyorsfolyásúak, tiszta vizűek, nagy az oxigéntartalmuk. Az erdőkben az egyes évszakokban más-más események történnek. Ősszel az avarban a lebontó szervezetek (baktériumok, gombák) megkezdik munkájukat,

az avart termőfölddé alakítják. A telet a rovarok pete formájában vészelik át, a költöző madarak elvonulnak, a vadakat etetni szokták az erdészek. Tavasszal, amíg a fák lombkoronája ki nem alakul sok fény jut be az erdőbe, először a gumós növények virágzanak. Nyáron később nyílnak a növények az erdő mikroklímájának megfelelően.

Az erdő ehető növényei

Az őskorban az emberek gyűjtögetésből éltek. Ma is szívesen fogyasztjuk az ízletes erdei gombákat, gyümölcsöket. Az ehető növények közül legjelentősebb az erdei szamóca, a szeder, kökény, a mandula, mogyoró és a gomba. A gombák korhadéklakók, az avar alól bújnak ki. A nedves idő kedvez nekik, szárazságban nem nőnek. A kalapos gomba részei: a kalap, tönk, de bocskort és gallért is találhatunk egyes fajokon. A kalap alján szivacsos vagy lemezes állományban fejlődnek a spórák. Az erdei gombák nagyon ízletesek, de szinte minden ehető gombának van egy mérgező párja, ami nagyon hasonlít hozzá, például az erdei csiperkének a gyilkos galóca. A gombát késsel szedjük le, a tönk aljánál levágva. Más-más fajta gombát külön gyűjtsünk! Mielőtt fogyasztjuk, gombavizsgálóval feltétlenül meg kell nézetni, mert a mérges gomba halált is okozhat. A gyilkos galóca méreganyaga csak hosszú idő eltelte után hat, de akkor a májat olyan mértékben károsítja, hogy aki elfogyasztotta, menthetetlen. Mindig teljes gombatestet vigyünk vizsgálatra, mert darabjaiból a vizsgáló nem tudja biztosan megállapítani a fajtáját. Mérgező gombából egy darabka is bajt okozhat. A gombaételek gyorsan romlanak, hűtő nélkül ne tároljuk, hűtőben is legfeljebb 24 óráig. Szárítva egyes gombák télire eltehetők, pl. vargánya.

A mező gyógynövényei

A vadon élő növények közül egyesek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyeket a népi gyógyászat már régebben felismert. Általában szárítva használjuk fel ezeket, teát készítünk belőlük, melyet ivásra vagy borogatásra használunk. Legközismertebbek a kamilla, ami gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, akár gyomorbántalmak esetén alkalmazható, akár borogatásra szemgyulladásnál, vagy inhalálásra arcüreg-problémák esetén. Az apróhárs virágából megfázás ellen teát főznek. A csipkebogyó C-vitamin tartalma rendkívül nagy, nemcsak tea készíthető belőle, hanem lekvár is. A csalán levele nagyon sok ásványi

anyagok tartalmaz, amely az ember immunrendszerét

erősíti. A fekete bodza termése szintén nagy vitamintartalommal rendelkezik, terméséből lekvár, virágjából szörpöt lehet készíteni. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy ezeket a növényeket olyan területen szedjük, ahol a talaj nem szennyezett és a levegő tiszta. Sosem szedjünk forgalmas utak mellett és üzemek környékén. A gyógynövény nem minden esetben helyettesíti a gyógyszert, enyhébb esetekben használ, máskor legfeljebb kiegészíti annak hatását.

Kultúrnövények

Az emberek az őskorban gyűjtögetésből éltek, majd a népvándorlások befejeződése után letelepedtek, a lakóhelyük körüli földterületeket kezdték művelni. Vetettek növényi magvakat, begyűjtötték a termést, később a növényeket nemesítették (egyes fajták kereszteződéséből egy bővebben termő jobb tulajdonságú növény származott, és ezt szaporították). Sajnos a nemesített növények sokkal kevésbé ellenállóak a természetben előforduló fajtáknál, a kártevőknek jobban ki vannak téve. Közép-európában csak búzát termeltek, a kukoricát Amerikából hozták be Európába Kolumbusz idejében. A szántóföldi növényeket főleg takarmányozásra és liszt készítésére használták és használják. Az ember életében legfontosabb a búza, amit már tízezer éve ismerünk. Másik

fontos kenyérgabonánk a rozs. Az árpa takarmány- és söripari alapanyag, a zab főleg a ló téli elesége. A napraforgó és a repce magvaiból étolajat készítenek, ami a korszerű táplálkozáshoz nélkülözhetetlen. A szántóföldi növénytermesztés mellett az ember táplálkozási igényeinek fejlődésével kialakult a konyhakerti növénytermesztés. A konyhakerti növényekben számunkra legjelentősebb a vitamin-, az ásványi anyag- és a rosttartalom. Már kora tavasszal vethető a retek, a sóska, a spenót, a borsó, a bab. Magasabb hőigényűek az Amerikából hozzánk került burgonya, paprika, paradicsom. Szent-Györgyi Albert orvos vonta ki először paprikából a C-vitamint. Sok konyhakerti növény ízesítőanyagokat, illóolajokat is tartalmaz. Ilyenek a paprikán kívül a kapor, a petrezselyem, a zeller, a vöröshagyma, a fokhagyma. Nagy mennyiségben termelt konyhakerti növényünk még a sárgarépa, a tök, az uborka, a dinnye. Vetésre csak egészséges magvakat, gumókat használjuk! A vetőmagboltban vásárolt magvakon fel van tüntetve a vetési idő, a növény várható mérete, ennek megfelelően a sortávolság és a tőtávolság. Legcélszerűbb,

ha

vitaminszükségletünket

friss

gyümölcsből

nyerjük.

Legkorábban érő gyümölcs a földi eper, málna, cseresznye. A ribizlit nagy vastartalma miatt érdemes fogyasztani. Későbben érik a meggy, őszibarack, sárga barack, szilva, körte, alma. A konyhakerti növényeink, paradicsom, paprika és káposztafélék sem őshonosak hazánkban. A más kontinensekről behozott vetőmagokkal akaratlanul behoztak gyom-magvakat, így terjedhetett el a parlagfű is Európában. A gyomoknak van káruk is, mert versengésben elnyomják a kultúrnövényt, de vannak pozitívumaik is. A gyomok beborítják a talajt, védik a kiszáradástól, egyes gyomok jelzik a talaj tulajdonságait, tápanyagban való gazdagságát. Egymás fejlődését elősegítő társnövények: bokorbab-zeller bab-uborka fejeskáposzta-kapor

Egymás fejlődését gátló növények: paradicsom-karalábé káposzta, szamóca bokorbab-retek bab-hagyma káposzta-hagyma petrezselyem-saláta

Az erdő állatai

Az erdőben élő ismertebb nagyvadak: medve, őz, szarvas, vaddisznó, róka. A vadászat engedélyhez kötött tevékenység, csak a vadászok tudják, hogy melyik vad lőhető ki, hogy kipusztulása be ne következzék. Az erdő közepén etetőket állítanak fel, ahol az állatokat etetik, ha a hő befedi az erdőt. Az erdőben él a mindenevő erdei egér. Az éjszakai ragadozók közül legismertebb a róka, a madarak közül a fülesbagoly. Nappali rovarpusztító madár a színes tollazatú, nagy fakopács. A korhadt fatörzsekből kiszedi a rovarokat. Hasznos rovarpusztítók az erdőben az erdei énekes madarak, melyek jelentősek a biológiai egyensúly fenntartásában is. Az erdők ritkításával az énekesmadarak fészkelő helye csökkent, ezért védeni kell őket. Mindenhol előfordul a széncinege, a fülemüle. Rovarpusztító, védett emlős állat a denevér. Függeszkedve téli álmot alszik. Az erdőben nagyon sok fajta rovar él. A szarvasbogár az egyik legszebb, legritkább napjainkban, védett állat, mert az öreg tölgyesek nagy részét kivágták. Van az erdőben néhány emlős és rovar, amelyek súlyos fertőzéseket terjeszthetnek, így például a róka a veszettséget. Ha a róka szelídnek tűnik, közel merészkedik lakott területekhez, emberekhez, viselkedése gyanús, az ilyen állathoz vagy az elhullott rókatetemhez sem szabad hozzányúlni, mert az is

okozhat fertőzést. Akit veszett állat megharap, veszettség elleni oltást kell kapnia. A kullancsok általában tölgyerdőkben élnek, fáról, növényzetről esnek rá az ember testére, de mezőn élő állatok is terjeszthetik, például a juhok. A kullancs kétféle súlyos fertőzést terjeszt. Az egyik a vírusos agyhártya-gyulladás, amely ellen már védőoltást is lehet kérni. A másik egy baktériumos fertőzés, amelyet Lyme-kórnak (lájm) neveznek, a fertőzöttséget úgy lehet észlelni, hogy piros folt keletkezik a kullancs csípése körül, ez főleg akkor fordul elő, ha a kullancsot napokig nem szedjük ki. Kirándulás után érdemes testünket átvizsgálni, a hajas fejbőrt is, és ha kullancsot észlelünk, azonnal el kell távolítani, olyan módszerrel, hogy közben ne legyen módja a mérget visszaengedni testünkbe. (Csipesszel és viszonylag gyors mozdulattal. A kullancs beszakadt testrészei mérgezést nem okozhatnak.) Házi állatok

Őseink is foglalkoztak állattartással, hiszen az állatok követni tudták őket útjukon. Letelepedéskor állataik háziállattá váltak. Elődeink lovakat, teheneket is tartottak, ma már a kutya, macska, baromfi, sertés számítanak háziállatnak.

A kutya hallása, látása éles, szaglása kiváló. E tulajdonságai alapján alkalmas házőrzésre, nyomozásra stb. Valószínűleg az első háziállat is kutya volt. A kutyánk ne kóboroljon az utcán, mert elüthetik a járművek, megharaphatja a járókelőket. Évente oltatni kell veszettség ellen. A kutya terjeszthet fertőzéseket, főleg férget, féregpetét, ezért nem engedhető meg, hogy utcán, játszótereken piszkítson. A macska érzékszervei hasonlóan jól fejlettek, mint a kutyáé, mivel lakóhelyét is elhagyhatja, lényegesen több fertőzést terjeszt, mint a kutya, így gombabetegségeket is. A haszonállatok közül a szarvasmarha az őstuloktól, a sertés a vaddisznótól származik, a juh és a kecske őse a hegyekben élt. Az ember kiválogatta a jobb

tulajdonságú egyedeket, és azokat tenyésztette, új fajok alakultak ki, melyek több húst, tejet, a juhok több gyapjút szolgáltattak, mint őseik, de a betegségekre hajlamosabbak, gondozást igényelnek. A baromfik ősei a madarak. Tenyésztett baromfi: a tyúk, kacsa, liba. A házi tyúk rokona a gyöngytyúk és a pulyka. A baromfik a mezei kisemlősöktől többféle fertőzést is terjeszthetnek, pl. szalmonellákat. A háziállatok táplálékát az ember biztosítja, tartózkodási helyüket is az ember jelöli ki, és az utódok gondozásában is rész vesz. A háziállatok tartása felelősséggel jár. Legismertebb fertőzést terjesztő rovar a légy, amely állatok trágyáján tenyészik, de szívesen sétál leterítetlen élelmiszereinken is. A háziállatok tenyésztésénél az elhelyezésükre, táplálásukra gondot kell fordítani. Takarmányuk elegendő és jó minőségű legyen, mert a penészes, fertőzött takarmány betegségeket okozhat. A beteg állatokat el kell különíteni, állatorvosnak megmutatni, húsuk csak az ő engedélyével fogyasztható. Néhány hasznos, kertben is élő állat Állatfaj Cinege

Fecske

Katicabogár

Fürkészdarazsak

Tápláléka

Betelepedését elősegíthetjük rovarok (egy cinkepár fészkelő odúk kiakasztása naponta akár 1000 rovart kellő magasságban – élő sövények telepítése is begyűjt a fiókái etetéséhez) szárnyas rovarok nagy a fecskefészkeket nem tömege szabad megrongálni vagy leverni a levéltetveket, igénylik a csalánt és levélbolhákat és atkákat egyéb vadnövényt pusztítja (egy-egy lárvája fészkelő helynek: ősszel naponta kb. 20 kártevőt hordjunk össze fogyaszt!) venyigéből, ágakból kupacot, ilyen helyen szeret a katicabogár áttelelni petéiket lepkék, molyok a vegyszeres permetezés

hernyóiba rakják, azokat felélik

Sün

egérrel, hernyóval, csigával és rovarral táplálkozik

kiírtja őket; metszéskor bebábozódott telepeit gézzel lezárt üvegbe gyűjtsük, tavasszal a kertben engedjük szabadon ha a kertben akarjuk marasztalni, készítsünk számára naponta egy tálacska hígított tejet


Beszéljük meg, és válaszoljuk meg írásban!

Milyen természetkárosító tevékenységek büntetendők? Soroljunk fel hazánkban legalább 3 nemzeti parkot! Állítsunk össze táplálékláncot a következő élőlényekből! fürge gyík, gólya, sáska, fű Miért nem tudnának az állatok növények nélkül élni? Soroljuk fel a környezetünkben található haszonállatokat!

Gyűjtsünk néhány falevelet különböző fákról, és növényhatározó segítségével próbáljuk meghatározni fajtájukat! Töltsük ki saját tapasztalat alapján: Kultúrnövényeink tenyészideje, felhasználása Kultúrnövény Vetési idő Vízigény Fényigény Betakarítás ideje bab borsó zöldség burgonya

Ki fogyasztja

kukorica ….. …..

KÖRNYEZETVÉDELEM Tananyag

Miért védjük a környezetet?

Napjainkban egyre több környezeti ártalmat észlelhetünk akár lakóhelyünkön, akár munkahelyünkön, és értesülünk tv, újságok közvetítésével távoli tájak problémáiról. Szennyezett a levegő, a vizek, a talaj, ezt jelzi különböző növények kipusztulása is. Növekszik a hulladék mennyisége, a zaj, a sugárzás. A helyi probléma globális (egész földgolyóra kiterjedő) problémává fejlődött. Ózonlyuk alakult ki, savas eső esik, az üvegházhatás befolyásolja időjárásunk alakulását, elsivatagosodnak területek. Mindezeket a Föld túlnépesedése és a gazdasági fejlődés okozza. A Föld eltartó képessége nem végtelen. A technika fejlődése nemcsak kellemes és hasznos számunkra, hanem károkkal is jár. A szennyeződések nem ismernek határokat, ezért szükségesek a nemzetközi egyezmények, melyek a kibocsátásokat korlátozzák. A környezetvédelmi törvény bevezette a termékdíjat, az úthasználati díjat, azon elv alapján, hogy fizessen a szennyező.

A levegőt alkotó gázok

A levegő gázok keverékéből áll, legnagyobb részben nitrogén alkotja. A nitrogén gáz a légtérben nem változik, nem reakcióképes, csak villámláskor és magas hőmérsékletű folyamatokban keletkeznek belőle nitrogén-oxidok. A

levegő 21% oxigént és 78% nitrogént tartalmaz. Ez nem így volt a légkör kialakulásának kezdetén, a zöld növények megjelenése alakította ki az oxigénes légkört, mert ezek fotoszintéziskor oxigént termelnek. Az oxigén fémekkel, nemfémes elemekkel, vegyületekkel egyaránt reagál, nagyon reakcióképes elem. Ezt bizonyítja a vas rozsdásodása, a zsírok avasodása, a bor megecetesedése, a fa korhadása stb. Az égéshez oxigén szükséges, ekkor az éghető anyag az oxigénnel egyesül. Az emberi szervezetben a lassú égéshez, a tápanyagok lebontásához szintén oxigénre van szükség. Oxigént lélegzünk be, és bomlástermékként szén-dioxidot lélegzünk ki. Kis mennyiségű szén-dioxidot is tartalmaz a légtér. A magas hegyeken a levegő ritkább, a légnyomás kisebb. A légkör védi az élővilágot a kozmikus sugárzástól, a hőmérsékletingadozásoktól.

A levegő összetétele A levegőt alkotó gázok Nitrogén Oxigén Szén-dioxid Hidrogén Nemes gázok

A levegőt szennyező gázok Kén-dioxid Nitrogén-oxidok Ammónia Szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének

Szén-monoxid, szén-dioxid

A tüzelőanyagok: a szén, a kőolaj és a földgáz tökéletlen égésekor (amikor kevés az oxigén) szén-monoxid keletkezik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, észrevétlenül lélegezzük be. Ez a gáz azért mérgező, mert a vörös vérsejtekhez kémiai kötéssel kapcsolódik, és a képtelenné teszi azokat az oxigén szállítására. Ez a folyamat megfordíthatatlan, aki túl sok szén-monoxidot lélegzett be, hiába visszük ki a szabad levegőre, nem lehet segíteni rajta. A szénmonoxid-mérgezést nemcsak a tüzelés, hanem a garázsban járatott autó is előidézheti. Az autó katalizátora a szén-monoxid nagy részét szén-dioxiddá alakítja át, így az érvényes zöldkártyával rendelkező járművek kibocsátása

minimális. A cigarettafüst is tartalmaz szén-monoxidot, amit a cigarettázó ember közvetlenül beszív. A

szén-dioxid

a

tüzelőanyagok

tökéletes

elégésekor

keletkezik

tüzelőeszközökben, gépjárművekben stb. Ezenkívül szeszes erjedéskor is fejlődik a pincékben. A levegőnél nehezebb gáz az alsó légrétegekben helyezkedik el, és onnan kiszorítva a levegőt, fulladást okoz. A boros pincébe égő gyertyával szoktak lemenni a bor erjedésének időszakában. A gyertya elalvása jelzi, hogy számára sem elegendő az oxigén. Zárt helyiségekben, ahol sok ember tartózkodik (pl. osztályterem) gyakran kell szellőztetni, mert az élő szervezetben lejátszódó lassú égéshez is oxigén szükséges. A szén-dioxidban feldúsult levegőben az ember elálmosodik, figyelme lankad. A zöld növények a napfény energiájának segítségével szén-dioxidból és vízből szőlőcukrot állítanak elő, ezt nevezik fotoszintézisnek. A tápanyagok lebontásakor viszont széndioxid keletkezik növényi, állati és emberi szervezetekben egyaránt. Szén-dioxid van a szénsavas üdítőitalokban és a sörben is. Az alkohol felszívódását gyorsítja. Elvégzendő feladatok Végezzük el a következő kísérletet! Tegyünk vízinövényt egy üveg vízbe, és ebbe szájával lefordítva helyezzünk bele egy kémcsövet! Néhány nap múlva a kémcső megtelik gázzal. Mutassuk ki parázsló gyújtópálcával a fejlődött oxigént! Beszéljük meg, és válaszoljuk meg írásban! Mi az oxigén szerepe a vas rozsdásodásban? Mi az oxigén szerepe a szén égésekor? Mi az oxigén szerepe az emberi életben? Milyen körülmények között keletkeznek nitrogén-oxidok? Milyen körülmények között keletkezik szén-monoxid?

Mire kell ügyelni, ha gépkocsit zárt térben, alapjáraton járatunk? Hogyan csökkentik a gépkocsik szén-monoxid kibocsátását? Mit jelent a tökéletes és a tökéletlen égés? Milyen háztartási tevékenység közben termelünk szén-dioxidot? Mit állítanak elő a zöld növények szén-dioxidból? Miért veszélyes az emberre a szén-monoxid, és milyen esetben okoz fulladást a szén-dioxid?

Tananyag Ózonlyuk

Napozási szokásaink mostanában megváltoztak, évekkel ezelőtt még sokkal bátrabban napozhattunk minden napszakban. Nyáron a déli órákban nagy a leégés veszélye, a rádió, a sajtó figyelmeztet a déli napozás elkerülésére. Mi történhetett, mi változott meg? Az ultraibolya-sugarak okozzák a lebarnulást, ennek nagy részét légkörünk szűri meg, főleg az ózon. Az ózon a magas légrétegekben keletkezik a napsugárzás hatására. A keletkezés és a bomlás folyamata egyensúlyban van, amíg idegen anyagok ezt az egyensúlyt meg nem bontják. Pl. a hűtőgépek töltőanyagai, a dezodorok hajtógázai, tűzoltó készülékek hatóanyagai (ezeket ma már másfajta gázokkal töltik) okozták ezt. A repülőgépek által kibocsátott dinitrogén-oxid is bontja az ózont, amit egyelőre nem tudunk kiküszöbölni. A megnövekedett ultraibolya-sugárzás a növényi leveleken égési nyomokat, a bőr öregedését, ráncosodását idézi elő. Hatására növekszik a bőrrákos megbetegedések száma. A freonok és halonok olyan stabil vegyületek, hogyha jelenleg teljesen megszűnne a kibocsátásuk, akkor is több évtized kellene a lebomlásukhoz. Ez az eset intő példa arra, hogyha a vegyészek új vegyületeket állítanak elő, annak környezetre gyakorolt hatását sem árt idejében megvizsgálni.

Montrealban nemzetközi egyezményt írtak alá az ózonbontó anyagok korlátozásáról, ehhez hazánk is csatlakozott.

Üvegházhatás

Az üvegházakban kora tavasszal, ha kisüt a nap kellemes az idő, mert az üveg átengedi a napfényt, a talaj felszínéről visszaverődnek a hősugarak, de ezt az üveg csapdába ejti. Ugyanígy viselkedik légkörünkben néhány gáz, így a széndioxid, a metán és a vízgőz, melyek a Földön az üvegházhatást okozzák. Mi lenne, ha nem lenne légkörünk? A Holdnak nincs légköre, nappal felszíne felforrósodik, éjszaka fagypont alá süllyed a hőmérséklet. A Vénusz légköre csak szén-dioxidból áll, és így állandó, kb.500°C forróság van rajta. Nem minden gáz játszik szerepet a visszavert hősugarak elnyelésében, a légkört alkotó gázoknak csak egy része üvegház-gáz. Üvegházhatás Földünkön az iparosodás előtt is létezett, csak akkor optimális mértékű volt. A szén-dioxid mennyiségének növekedése mellett megjelentek olyan gázok is, melyek néhány éve még egyáltalán nem voltak jelen, vagy csak nagyon kis töménységben. Így a metán, amely földgázból (kitörések fúrótornyoknál, szivárgások a vezetékeknél), rizsföldekről, mocsarakból, szarvasmarhatelepekről származik. A freonok a hűtők, spay-k töltőgázai voltak, a dinitrogén-oxid a műtrágyák lebomlása során keletkezik,

illetve

repülőgépek

bocsátják

ki.

Mindezek

fokozzák

az

üvegházhatást. Számítógépes modellek születtek, a pontos részleteket nem tudjuk megjósolni, hiszen a Föld egy bonyolult rendszer, de biztos, hogy minden beavatkozás megzavarja a légkört, az időjárást. Földünk

légköre

kedvez

az

életfeltételeknek. Ha

“beavatkozunk” és

megváltoztatjuk a légkör összetételét, fokozódik az üvegházhatás, ami rontja az életfeltételeinket. Beavatkozásnak számít az erdők irtása, mert a növények széndioxidot kötnek meg. Nagyon sok szén-dioxidot juttatunk a levegőbe tüzeléskor,

közlekedéskor és energiatermeléskor. A világon az elmúlt évben 20%-kal növekedett a szén-dioxid-termelés, mondhatjuk, hogy jelentősen átalakítottuk a légkör összetételét. Ugyanígy rajtunk múlik a többi üvegház-gáz kibocsátása a légkörbe. Az üvegházhatás fokozódásának beláthatatlan következményei lehetnek. A hőmérséklet emelkedik, bár teljesen kiszámíthatatlanul átmeneti lehűlések is előfordulhatnak, mivel még a tengeráramlások is megváltoznak. A sarki jégtakaró olvadása a tenger vízszintjét megnöveli, városok kerülhetnek víz alá. A növényi övek északabbra vándorolnak, egyes növényfajok kipusztulhatnak, amelyek a változást nem tudják követni. Területek elsivatagosodhatnak, mezőgazdasági növekedésre alkalmatlanná válhatnak. Nemzetközi egyezmény született 1992-ben Rio de Janeiroban a szén-dioxid kibocsátás korlátozásával kapcsolatban.

1.1.2 Kén-dioxid, londoni szmog

A kén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, ami szúrós szagú, légutakat ingerlő gáz. A szenek nagy mennyiségű ként tartalmaznak, így tüzeléskor szintén kéndioxid jut a levegőbe. A hőerőművek kéményei is kibocsátják, de ilyenkor a kémény magassága miatt a kibocsátás helyétől több 10 kilométerre éri el az alsóbb légrétegeket. A hordók kénezésekor a pincében kénszalagot égetünk. A kén-dioxid gombaölő, fertőtlenítő, színtelenítő hatású. Egyes élelmiszerek, például az ecetes torma tartósításához is használják. A savanyúságok romlását, barnulását is kéntartalmú vegyületekkel előzik meg. Sok növényvédő szer is tartalmaz ként. A zuzmók érzékenyek kén-dioxid tartalmú levegőre, elsőként pusztulnak el, és így jelzik a gáz jelenlétét. A tűlevelű fák sokkal kevésbé tűrik a kén-dioxidot, mint a lombhullató fák, amelyek gyakrabban váltják leveleiket. Természetes kén-dioxid források a vulkánok.

A londoni szmog A szmog szó jelentése: füstköd. A füstöt a levegőben eloszló szilárd részecskék alkotják, a ködöt pedig folyadékcseppek. Ezek a légkör átlátszóságát is megváltoztatják, és belélegezve egészségkárosító anyagok kerülnek a légutakba. A londoni típusú szmog borús téli napokon megfigyelhető, amikor a kémények füstje nem felfelé száll, hanem lefelé. Ha felfelé szállna, akkor a mérgező gázok elkeverednének a levegővel, felhígulnának, és kevés jutna el hozzánk belőlük. (Olyankor száll lefelé a füst, amikor alul helyezkedik el a hideg levegő, felül a meleg, és nem tudnak kicserélődni, mert az alsó légréteg sűrűsége nagyobb.) A kén-dioxid a légutak nyálkahártyáját károsítja, a gyengébb szervezetű emberek (idősek, kisgyerekek) súlyosabb állapotba kerülhetnek miatta.

Nitrogén-dioxid és a fotokémiai szmog

A nitrogén-dioxid vörösbarna színű, szúrós szagú gáz, a nyálkahártyát ingerli, mérgező. Gyakran találkozunk vele forgalmas utakon, csak nem olyan töménységben észleljük, mint a kísérlet folyamán. Ez a gáz a fotokémiai füstköd egyik fő okozója. Ha süt a nap, és forgalmi dugó alakul ki a város rosszul szellőző utcáin, szmog keletkezik. Ezt a jelenséget Los Angelesben figyelték meg először. A város völgykatlanban fekszik, nagy az autóforgalom, a kipufogógázok szétterjednek a város felett. Ezért az ilyen típusú szmogot Los Angeles-i szmognak nevezik. Fő alkotórészei a kipufogógázok anyagai: - szén-monoxid, - korom, - szén-dioxid - el nem égett szénhidrogének.

A magas hőmérsékletű égéskor keletkezik a levegő nitrogén tartalmából a nitrogén-dioxid. Ezek az anyagok kémiai reakcióba lépnek a napsütés hatására keletkező talaj-közeli ózonnal. A bonyolult kémiai reakciók termékei rákkeltő vegyületek, melyek az utcán autózó vagy gyalog sétáló emberek tüdejébe jutnak. Az időjárás nagyban befolyásolja a szmog kialakulását, mert a napsütés hatására termelődik az ózon. Ha szeles az idő, a gázok töménysége csökken. A szmog keletkezése ellen csak a forgalom csökkentésével tudunk védekezni. Nagyvárosokban szmog-riadó tervet dolgoznak ki. Ha a gázok töménysége elér egy meghatározott értéket az illető helyen, a forgalmat korlátozzák. A katalizátoros autók nitrogén-oxid, szén-monoxid és szénhidrogén kibocsátása optimális sebesség estén elenyésző, ezért azok kevésbé szennyezik a környezetet. A gépkocsi katalizátora a nitrogén-oxidokat elemi nitrogénné, a szén-monoxidot szén-dioxiddá, az el nem égett szénhidrogéneket szén-dioxiddá és vízzé alakítja át.

Savas eső

A csapadék úgy keletkezik, hogy a felszínről elpárolgó folyadék felhő alakjában összegyűlik a légkörben, és ez egy idő után visszahull a földre. A vízcseppecskékben oldódnak a légkör oldható anyagai: a szén-dioxid, a kéndioxid, a nitrogén-dioxid. Ezek oldódásakor savak keletkeznek, és az eső savas kémhatású lesz. A savas eső károsítja a növények leveleit, a talajt is megsavanyítja. A savanyú talajt nem kedvelő növények elpusztulnak. A hazai tölgyek pusztulásának feltételezett oka, hogy a tölgyekkel együtt élő gombafaj nem tűri a savas kémhatást. A talajsavanyodás következtében oldhatóvá válnak olyan nehézfémek, amelyek mérgezőek. A savas víz oldja a mészkő szobrokat és épületeket, felületüket érdessé teszi. Az eső akkor is gyengén savas kémhatású, ha nem lenne emberi eredetű légszennyezés, hiszen a levegő tartalmaz szén-dioxidot. Ennek a gyenge szénsavas csapadéknak köszönhető a

cseppkőbarlangok kialakulása. Korunkban egyre több kén-dioxidot és nitrogéndioxidot tartalmaz a levegő a széntüzelés, az energiatermelés és a kipufogó gázok következtében. A tavak vize is savasabbá válik, ezt az állatfajok egy része nem tűri (pl. Norvégiában a lazacok kipusztulását ezzel magyarázzák). A savas eső gyorsítja a fémek pusztulását (a korróziót), a kőzetek mállását, beszivárog a barlangokba, és oldja a cseppköveket. Európa országai közül Norvégiában, Csehországban, Svédországban és Angliában a legsavasabb a csapadék. A savas eső nem mindig ott keletkezik, ahol legnagyobb a gázkibocsátás, hiszen a azok nagy távolságra eljutnak a légáramlatokkal. Megelőzést jelenthet a magas kéntartalmú szenek mellőzése, szűrőberendezések használata.

1.1.3 Ivóvíz Honnan nyerjük az ivóvizet? Egyik legnagyobb kincsünk az ivóvíz. Nélküle ugyanúgy elképzelhetetlen az élet, mint levegő nélkül. Az ivóvizet a föld alatti forrásokból nyerjük. Két vízzáró réteg között elhelyezkedő vizet rétegvíznek nevezzük. A talaj felszíne közelében a vízzáró réteg fölött a talajvizet találjuk. A talajvizet szennyezi a mezőgazdaság, a műtrágyafölösleg beszivárog a talaj mélyébe, ugyanígy a növényvédőszer-maradványok is ide juthatnak. A talajvízből táplálkozó kutak ma már nem használhatók. Az ivóvíz nagy részét a folyókból, parti szűrésű kutakból kapjuk. Ez a víz tartalmaz baktériumokat is, ezért fertőtlenítő szereket kell adagolni hozzá, például klórt. Ivóvízkincsünk napról-napra fogy, mivel egyre inkább szennyezzük. Bár a Föld felszínének 65%-át víz borítja, a tengerek vize sós, nem iható, az édesvizű tavak és folyók vizének nagy része pedig szennyezett.

Mit tartalmaz az ivóvíz?

Az ivóvíz minőségét az arra kijelölt hatóság ellenőrzi. Ivóvíz szabvány rögzíti le, hogy milyen szennyezőket milyen mennyiségben tartalmazhat. Az oldott anyagok származhatnak a kőzetből, ahol a forrás ered, és kerülhetnek a vízbe emberi tevékenység folytán. A mészkő- és dolomit hegységekben fakadó források kemény vizet adnak. A vízkeménységet okozó kalcium- és magnézium sók nem mérgezőek, de vízkövesedést, mosószereknél többletfogyasztást okoznak.

A nehézfémek,

nitrátok,

a

növényvédőszer-maradványok

és

baktériumok emberi tevékenység következtében juthatnak be az ivóvízbe. Hazánkban minden célra ivóvizet használunk, kivéve egyes ipari üzemek. Gondoljuk meg, mennyivel kevesebb ivóvízre lenne szükség, ha két különböző vezetékkel rendelkeznénk, és csak az étkezéshez használnánk az ivóvizet. Hazánkban az ásott kutak vize a legtöbb helyen már nem fogyasztható, mivel a talajvíz elszennyezte azokat.. A folyók mellett elhelyezkedő városok nagy részét parti szűrésű kutak látják el vízzel. A mészkőhegységekben előforduló karsztvíz nagy kincs, amely szintén segíthet az ivóvíz ellátásban.

Szennyvíztisztítás

A folyókba a városok szennyvizének egy része tisztítatlanul jut be. Észrevehetjük a szennyvízbevezetés helyeit arról, hogy a bevezető csatornák mentén a sirályok tömegesen lakmároznak. Sok háztartásból a szennyvíz nem az előírásoknak megfelelően zárt tárológödörbe vagy csatornába kerül, hanem a szabadba, sőt patakokba, ásott kutakba, ahol fertőzéseket terjeszt, és a talajvizet szennyezi, a növényzetet károsítja. Be kell látni, hogy ezzel ivóvizünket szennyezzük. Biológiailag lebomló anyag a fekália, de fertőzőanyag-tartalma miatt ivóvízforrásba nem juthat. A ma használatos mosószereknek is lebonthatóknak kell lenniük, de a mosószerek adalékanyagai nem azok. A lefolyóba öntött sav, lúg, só, mérgező

anyagok nagy részét “visszakapjuk”. A savaktól, lúgoktól a vizek kémhatása megváltozik, nagyon meg kell tehát gondolnunk, hogy mit öntsünk a lefolyóba.

Ha a csatornába jutó szennyvíz tisztítótelepekre kerül, akkor sem lehetünk teljesen nyugodtak, mert a háztartási szennyvizet általában csak mechanikai és biológiai tisztításnak vetik alá: szűrik, ülepítik, levegőztetik. Oxigén hatására lebomlanak a szerves anyagok a lebontó baktériumok közreműködésével. Változatlanok maradnak az ásványi sók, melyek egy része a folyókba, tavakba jut, más részük a szennyvíziszapban marad. Az ipari szennyvizek egy részét is tisztítatlanul engedik a folyókba. A papírgyárak klórral, a bőrgyárak csersavval, mások festékanyagokkal, nehézfémekkel szennyezik az élővizeket. Napjainkban az országok egyre gyakrabban jogszabályokkal kötelezik a vízszennyezőket a tevékenység megszüntetésére, a szabálysértőket súlyos pénzbüntetésekkel büntetik, esetenként a működést is betiltják.

Elvégzendő feladatok Végezzük el a következő kísérletet! Égessünk kén-szalagot! Figyeljük meg a gáz színét és szagát! Tartsunk fölé bevizezett indikátorcsíkot, állapítsuk meg a kémhatását! Tartsunk fölé színes virágot, figyeljük meg, mi történik! Beszéljük meg, és válaszoljuk meg írásban! Hogyan változtak a napozási szokások? Milyen időszakban lehet biztonságosan napozni? Mi a napozás haszna és kára? Mi a következménye a túlzott napozásnak? Mi a szerepe a magas légköri ózonnak? Milyen anyagok bontják az ózont?

Milyen intézkedések születtek az ózonbontó anyagok csökkentése érdekében? Mi az üvegházhatás lényege? Milyen gázok okozták az üvegházhatást, honnan származnak ezek a gázok? 1.2

Üvegház-gázok

Kibocsátó

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

Milyen következmények várhatók, ha fokozódik az üvegházhatás? Mi az időjárás szerepe a szmog kialakulásában? Figyeljük meg a széntüzelésű, kőolaj- és gáztüzelésű házak kéményéből szálló füstöt, színe és szaga alapján melyik a legkevésbé környezetszennyező? Figyeljük meg a tűlevelű fákat, amelyek széntüzelésű házak vagy erőművek közelében nőnek! Miért a tűlevelűek károsodnak nagyobb mértékben, mint a lombhullatók? Mit jelent a szmog-riadó, mikor rendelik el? Mi az autókatalizátor szerepe, milyen gázokat alakít át? Miért kötelező zöldkártyát csináltatni?

Nézzük meg közelről mészkőszobrok felületét, és keressünk magyarázatot az egyenetlenségekre! (Segít, ha elvégezzük a következő kísérletet: mészkőre sósavat csepegtetünk.) Mely gázok a savas eső fő okozói, és milyen emberi tevékenységből származnak? 1.3

Emberi tevékenység

Gáz fajtája

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

........................................

Mi az oka annak, hogy az Európa egyes részein keletkező gázok több mint 100 km-rel odébb okoznak savas esőt?

Hogyan hat a savas eső: növényekre ....................................................................................................... állatokra .......................................................................................................... barlangokra műemlékekre .................................................................................................... fémszerkezetekre .............................................................................................. Melyik korosztályra a legveszélyesebb a nitrátos víz? Meg lehet-e a nitrát-tartalmat szüntetni forralással? Hogyan kerül a nitrát a vízbe? Mért nem lehet használaton kívüli kútba szennyvizet vezetni? Gyűjtsünk

adatokat

lakóhelyünk

területéről,

kb.

hány

százalékos

a

csatornázottság, van-e szennyvíztisztító? Otthonunkból hova kerül a szennyvíz, emésztőgödörbe, csatornába, vagy a szabadba? Mi a további útja?

EGÉSZSÉGVÉDELEM Tananyag

Mi az egészség?

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint “Az egészség teljes testi, szellemi, szociális jólét állapota.” Az egészséges ember nem fáradékony, nem kedvetlen, bírja a fizikai és szellemi megterhelést, kellemes partner a mindennapi életben, jó munkaerő. A beteg embernek a munkahelyén, a családi életben, a baráti körben sokszor problémái adódnak. A betegségek lehetnek örökletesek és szerzett betegségek. Itt a szerzett betegségek megelőzéséről lesz szó. Meg kell tanulnunk, hogyan küszöbölhetjük ki a környezeti ártalmakat, hogyan éljünk egészségesen (táplálkozás, mozgás,

káros szenvedélyek elkerülése), mert ilyen módon fejlődhetnek testi és szellemi képességeink, társadalmi kapcsolataink.

Tisztálkodás, fogak ápolása, öltözködés

Fogápolás, tisztálkodás Csak a jól megrágott étel emészthető meg tökéletesen. A fogak külseje zománc, belseje cement. Ha a zománc megsérül a fogak romlani kezdenek. Ezt legtöbbször az idézi elő, hogy a szájban ételmaradékok vannak. Különösen károsak a szénhidrátok, melyek bomlástermékei savas kémhatásúak, ugyanis a sav megtámadja a fogzománcot. Ezt előzzük meg a fogmosással. A fogkrémek egy része fluort tartalmaz, amely a fogzománcot erősíti. Olyan területeken indokolt a használata, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elég fluort. A tisztálkodás eszközei: szappanok, tusfürdők, samponok, melyek egy része lúgos kémhatású, és emiatt nem kedvező a bőr számára. A modern testápoló szereket ma már savas kémhatásúra készítik, mert savas közegben a baktériumok kevésbé szaporodnak. Arra is ügyelnünk kell, hogy a törölköző mindig megszáradjon, a közös zuhanyzóban saját papucsot használjunk, mert a zuhanyozófülke nedves felületei közvetítik a gombás fertőzéseket. Az étkezés előtti kézmosással sok fertőzés megelőzhető.

Öltözködés A textil fajtájának kiválasztásakor tudni kell, hogy a pamut, gyapjú, selyem, viszkóz, egyszóval természetes alapanyagú öltözék jó nedvszívó, alsóneműnek praktikusabb, mint a műszál. Műszálak: a poliamid, poliészter, poliakril stb. Kevert szálak esetén a nedvszívó képességet a százalékos összetétel alapján lehet megállapítani. A textilszál fajtáját kis címkék jelzik a konfekcióárun. Házilag úgy lehet megállapítani, hogy egy 2-3 cm-es szálacskáját gyufával elégetjük, ha elég és jellegzetes szaga van, akkor természetes szál, ha olvad,

zsugorodik, akkor műszál. Az öltözet mindig legyen réteges, hogy a hőmérsékletváltozásokhoz igazodni tudjunk. A cipő lehetőleg természetes bőrből készüljön, mert a műbőr nem szellőzik.

Ételek alapanyagai és adalékanyagai

Az élelmiszerek három alapvető tápanyagot tartalmaznak: fehérjéket (sok fehérjét tartalmaz a tej, húsok), zsírokat, (állati zsírok és növényi olajak), szénhidrátokat (búza, kukorica, burgonya stb.). A fehérjék a szervezet felépítésében a legfontosabbak. Kisebb egységekből, aminosavakból állnak. Az emberi szervezet nem tud minden életfontosságú aminosavat előállítani, ezekhez hozzá kell jutnia. A fejlődő szervezet számára nélkülözhetetlenek az állati fehérjék, mert a növények többsége nem mindenfajta aminosavat tartalmaz. Emiatt főleg gyermekkorban nem ajánlott a vegetáriánus étrend. A szénhidrátokat cukor vagy keményítő formájában fogyasztjuk, amikor pl. gyümölcsöt, burgonyát vagy kukoricát eszünk. A feleslegben elfogyasztott szénhidrát zsírrá alakul a szervezetben, elhízást okoz. A cukrokat a növények állítják elő fotoszintéziskor a napfény energiájának segítségével szén-dioxidból és vízből. A cukorbetegek szervezete nem képes lebontani a szénhidrátokat. A zsírok a legfőbb energiaforrások a szervezet számára. A nehéz fizikai munkát végző ember valóban elégeti a zsírokat, de más esetben könnyen elraktározódnak és elhízást okoznak. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása nem egészséges (állati zsiradékok), az érelmeszesedést segítik elő. Telítetlen zsírsavakat növényi olajok tartalmaznak. A vitaminok és a nyomelemek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet működéséhez, hiányukban betegségek alakulhatnak ki. A szükségesnél nagyobb mennyiség bevitele viszont káros lehet. Az élelmiszerek energiatartalmát régen

kalóriában

mérték,

ma

joule

a

hivatalos

mértékegység.

Más

az

energiaszükséglete egy nehéz fizikai munkát végző embernek, mint annak, aki ülőmunkát végez, vagy esetleg fekvő beteg. Ezt az adatot általában jelzik az élelmiszerek címkéi:  nehéz fizikai munka esetén:

4000-5400 cal = 16720 – 22775 J

 közepes fizikai munka esetén: 2800-3800 cal = 11704 – 15844 J  könnyű fizikai munka esetén: 2000-2600 cal = 8360 – 10868 J

Ételek elkészítésének módja

Ételek készítése Az ételek készítésénél elsődleges szempont a friss alapanyag és a higiéniai követelmények betartása. Az alapanyagokat gondosan meg kell mosni, különösen a nyersen fogyasztott salátaféléket. A konyhai eszközök, például a rosszul elmosott vágódeszka és az állandóan vizes mosogatóruha is jó táptalaj a baktériumok számára. Főzéskor a baktériumok egy része elpusztul, ezért kell a tejet forralni, illetve pasztőrözni (hőkezelési módszer). A tojás főzésekor is elpusztul a szalmonella baktérium. Főzés közben az ételek vitaminanyagainak egy része is elbomlik, ezért a túl hosszú főzési idő nem kedvező. Jobb módszer a párolás. A nyers húsok is tartalmazhatnak kórokozókat, disznóhúst csak teljesen sült vagy főtt állapotban fogyasszunk! Jelenleg a marhahúsok is gyakran fertőzöttek. A túlsütött, elszenesedett ételek rákkeltőek lehetnek. A többször használt égett étolajban szintén rákkeltő vegyületek keletkeznek, ezért a sütéshez használt olajat gyakran kell leszűrni, illetve cserélni Olajok használati ideje: Napraforgó olaj Repceolaj

8-10 óra 12-15 óra

Sertészsír

18-20 óra

Az olajat minden sütés után szűrjük át!

Ételek tárolása, tartósítása Ételek tárolásához gyakran tartósítószerre van szükség. Leggyorsabban a fehérjetartalmú ételek, hal, hús, gombák romlanak. A tartósítás módjai: sózás, füstölés, szárítás, vákuumozás (levegő kizárása), mélyhűtés és tartósítószerek alkalmazása. A szárítás és sózás a víztartalmat csökkenti, kisebb nedvességtartalmú anyagban kevésbé szaporodnak a baktériumok. A mélyhűtés a romlás folyamatát lassítja le. Mélyhűtött termékeket kiengedés után nem szabad visszafagyasztani, mert ekkor már elindul bennük a baktériumok szaporodása. Füstöléskor fenol és más aromás vegyületek jutnak az élelmiszer felületére, amelyek szintén rákkeltők. A tartósítószerek használatát mérsékelni kell, bár azt érdemes mérlegelni, hogy a penészgombák méreganyagokat tartalmaznak, ezért nem egészségesebb a tartósítószer nélkül eltett penészes befőtt, mint a kevés tartósítószert tartalmazó. Az adalékanyagok fajtáit E-számokkal jelölik, a kémiai nevét és egészségügyi hatását csak táblázatból visszakeresve lehet megtudni. Mivel nem mindenkinek áll módjában ennek utánanézni, részesítsük előnyben a friss élelmiszereket és azokat a konzerveket, amelyek tartósítószer nélkül készültek.

1.3.1.1 E számok jegyzéke (néhány gyakoribb E szám)

E 250 (nátrium-nitrit)

Véd a botulizmus ellen, de a szervezetben fehérjékkel

reagálva

keletkeznek belőle. E 260 (ecetsav és sói) E 290 (szén-dioxid)

Fogyasztásuk nem káros

rákkeltő

nitrózaminok

E 334 (L-borkősav és sói) Állatkísérletekben vesekőképző E 330 (citromsav és sói)

Fogyasztásuk ártalmatlan


Beszéljük meg, és válaszoljuk meg írásban! Miért alkalmaznak fluor tartalmú fogkrémeket? Mik a fogmosás elmulasztásának következményei? Egy testápolón ezt a feliratot látjuk: pH 5.5 Mit jelent ez, milyen kémhatású a testápoló? Miért kedvező a gyengén savas kémhatás? Az alábbi címkéket tartalmazó ruhaneműk közül melyiket választaná alsóruházatnak, melyiket felsőnek? Állapítsuk meg a következő élelmiszerek fehérje, zsír és szénhidrát tartalmát! (az élelmiszerek címkéi alapján) Élelmiszer fajtája

Zsírtartalom % Fehérje tartalom % Szénhidrát tartalom %

Tejföl Kukorica (konzerv) Párizsi

Milyen növényekből készítenek olajat? Soroljunk fel olajos magvakat, amelyeket fogyasztani szokott! Milyen módon tartósítaná a következő élelmiszereket? Sonka ............................................................................................................... Befőtt................................................................................................................ Gomba .............................................................................................................

Kolbász ............................................................................................................ Zöldség ............................................................................................................ Hol található a tejen a tárolási utasítás? Miért van ráírva a tejre, hogy felbontás után csak 3 vagy 4 napig lehet tárolni? Miért van ráírva a mélyhűtött termékekre, hogy felengedés után nem fagyasztható vissza?

Tananyag Testedzés

A mozgás, testedzés nélkülözhetetlen az egészséges életmód kialakításában. Mozgás közben a vérkeringés felgyorsul, a friss levegőn történő mozgáskor gyorsabban cserélődik ki a levegő a tüdőben, ez minden szerv számára hasznos. Mindig ügyelni kell azonban arra, hogy ne egy forgalmas autóút mellett fussunk, vagy biciklizzünk, mert így sok káros anyagot szívhatunk be. Mértéktelen, vagy alkalomszerű túlzott testedzés esetén izomláz alakul ki, aminek az az oka, hogy a lebomlási folyamatokban termelődő tejsavat a vér nem tudja gyorsan elszállítani. Az izomláz hamarabb szűnik meg, ha mozgunk, mert ekkor a vérkeringés gyorsul. Hirtelen megterhelésnek lehet egy sokkal súlyosabb következménye is, az izomszakadás. Ezt az edzetlenség, a bemelegítés hiánya okozza. Nagyobb sportteljesítmények vagy más fizikai terhelés előtt az izmokat meg kell mozgatni, be kell melegíteni. Egy sportoló karrierjét is tönkreteheti, ha ezt a fokozatosságot nem tartja be. Van, aki olyan sportágat űz, hogy egyenetlenül terheli egyes testrészeit, például a futó vagy a gyorskorcsolyázó a lábizmait. Ezért ilyenkor kiegészítő testedzéssel kell az egyenetlen terhelést csökkenteni, például akinek a lába van túlterhelve, annak az úszás javasolt a hátizom erősítésére. A nem egyenletes izomnövekedés nem

esztétikus, ezen kívül az ilyen terhelésnek más következményei is lehetnek, például a gerincoszlop hajlottsága. Divatba jött az anabolikus szerek használata, melyek károsak az egészségre és hosszú távon az izmok fejlődését sem kedvezően befolyásolják. Az izomtömeg nő, de sérülékenyebbé válik. Ezen kívül ezek a szerek pszichés elváltozásokat is okoznak, pl. agresszivitás növekedése. Elgondolkozhatunk rajta, hogy a pillanatnyi siker érdekében érdemes-e kockáztatni a jövőbeni egészségünket. Teljesítménynövelő szerek Tiltott anyagok Serkentőszerek

Hatások

Mellékhatások Szenvedéllyé

(koffein, Reflexnövelő,

kokain, amfetamin)

fáradtságcsökkentő

válik:

a

drog

észbeli,

elmebeli

rendellenességeket,

intenzív

szorongást, hallucinációt idéz elő Kábítószerek (morfin, kodein, Fájdalomcsillapító

Szenvedéllyé válik

heroin) nem számít ide az enyhe fájdalomcsillapító (pl. az aszpirin) Béta-blokkolók

Nyugtató, remegéscsökkentő

(pl.

íjazásnál) Anabolikus szteroidok (férfi Izomnövesztő, erőnövelő, Sivárság, üresség, májzsugor, hormon, tesztoszteron)

állóképesség-növelő

férfiaknál

mellnagyobbodás,

nőknél férfiasító hatás Vízhajtók

Súlycsökkentő,

a

test Szívproblémák

folyadéktartalmának csökkentése Növesztő hormon

Észrevehető

jelentős A férfiasság csökkenése, korai

hatással van a gyerekek halál növekedésére

Környezeti ártalmak, allergia

A szervezet védekező rendszere, immunrendszer A környezeti ártalom származhat vegyszertől, természetes anyagoktól (pl. virágpor), sugárzó anyagtól, zajtól, rezgéstől. Ha

szervezetünkbe

idegen

anyag

jut,

“védekező

rendszerünk”

(immunrendszerünk) működésbe kezd. A szervezet felveszi a harcot az idegen anyaggal szemben. Idegen anyagnak számítanak a baktériumok, a baktériumok által termelt méreganyagok és a környezetből bejutó egyéb, fehérjét tartalmazó anyagok. Az egészséges szervezet a kórokozók nagy részét külső segítség nélkül legyőzi.

Allergia A környezetből idegen anyagok juthatnak a szervezetbe akaratunkon kívül (belélegezzük tápcsatornán keresztül), vagy akarattal (gyógyszerszedés, mérgezés esetén). Az allergia az immunrendszer rendellenes működése következtében kialakuló betegség.

Allergiát okozhatnak: étel, gyógyszer,

levegő szennyező anyagai, házi por, állatszőr, penészgombák, virágpor és vegyi anyagok (tisztítószerek, mosószerek, festékek, kozmetikumok) és rovarcsípések. Az emberek egy része a tejcukorra, mások a tojásra vagy a lisztre allergiásak. Ennek kiküszöbölésében csak a diéta nyújthat segítséget. Az allergia megnyilvánulhat kiütésekben, náthában, fulladásban, könnyezésben, ekcémát is okozhat. A tünet-együttes egy részét a népi nyelv szénanáthának nevezi. A légkörben jelenlevő allergiát okozó részecskék mennyiségét az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják. Esős időben a levegő tisztább, a porszerű anyagokat kimossa az eső. Az allergia legtöbbször csak tünetileg kezelhető, illetve az allergiás reakciók enyhíthetők. Napjainkban legnagyobb problémát a parlagfű pollenje (virágpora) okozza, melyet Amerikából hurcoltak be, és egyre jobban terjed hazánkban. A lakosság

15-30%-a allergiás rá. A parlagfüvet tévesen vadkendernek nevezik. A parlagfű irtása állampolgári kötelezettség, de nem szervezik meg és nem ellenőrzik ezt. Nem is mindenki ismeri fel a növényt. Azzal sikerül csak megakadályozni terjedését, ha tövestől kihúzzuk virágba borulás előtt. Lekaszálva új hajtásokat fejleszthet, és újra virágozhat. A virágpornak az allergiát okozó hatását fokozza a légszennyeződés, mert a szennyező anyagok a pollenszemcsék érdes felületén megkötődnek, és együtt a légutakba kerülnek. Az allergiát okozó növények virágzását nyomon követhetjük pollennaptár segítségével. Legelőször tavasszal a fák , bokrok virágoznak, a mogyoró, a nyír, a nyár, később a füvek.

Helytelen életmód okozta megbetegedések

Életmódunk kialakítása szokás, illetve hagyomány kérdése. Az ember életmódja befolyásolja közérzetét, testi, lelki egészségét. A helytelen életmód következtében legyengül az immunrendszer, nem működnek megfelelően az egyes szervek. Helytelen életmód alatt értendő a helytelen táplálkozás, a mozgásszegénység, a stressz, az élvezeti cikkek túlzott fogyasztása.

Táplálkozási szokásaink megváltozása Az elmúlt 50 évben a felvett tápanyagok összetétele nagyon sokat változott, például sóból és cukorból sokszorosát fogyasztjuk, növényi rostokból lényegesen kevesebbet a kelleténél. A cukor-túlfogyasztás bénítja az immunrendszert, a só a folyadék visszatartását fokozza, a szervezet méregtelenítését gátolja, lassítja a keringést. A rostanyag toxinok, gázok megkötésére képes. Nemcsak a tápanyagok összetétele, hanem koncentrációja is változott, a túlfinomított élelmiszerek másképp emészthetők. Az étel fogyasztási hőmérséklete (a túl meleg és a túl hideg ételek) növelik a gyomorrák kockázatát. A sok szénhidrát és zsír fogyasztása elhízáshoz vezet. Ha a táplálék túl sok

telített zsírsavat tartalmaz, érelmeszesedés következik be. A szénhidrát fogyasztás a fogszuvasodás veszélyét is fokozza. Mindkét tényező szív- és érrendszeri megbetegedéseket idéz elő. Első lépésként kialakul a magas vérnyomás, ez előidézi más szervek megbetegedéseit is. A túltáplált ember is szenvedhet vitamin- és nyomelem-hiányban. A rostszegény táplálkozás is emésztési és felszívódási zavarokat okozhat. A hirtelen elfogyasztott nagy mennyiségű étel gyomorhuruthoz vezethet.

Más életmódbeli változások A mozgásszegény életmód elhízást, a vérkeringés lelassulását, az izmok sorvadását idézi elő. A tüdőbe jutó friss levegő mennyisége is kapcsolatban áll ezzel. A stressz az idegrendszert megterheli, a szerveink beidegződése is megváltozik. Így a szív, a gyomor működésére is előnytelenül hat. Kiinduló pontja lehet emésztőszervi panaszoknak és szívritmuszavarnak. Az állandó stressz sok ember számára indítékot jelent az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztására. Az élvezeti cikkek: kávé, alkohol túlzott fogyasztása nemcsak az idegrendszert károsítja, hanem a csontritkulást is fokozza és számos más káros hatása is van. Erről külön fejezetek szólnak.

Korunk divatos betegségei

A század elején azt hittük, hogy legyőztük a jelentősebb betegségeket, azonban megjelentek olyan betegségek, melyeket ma még gyógyítani nem vagy csak nagyon nehezen lehet, ezért a megelőzésük lenne a megoldás.

Szívinfarktus A szívinfarktus a szívizom egy részének elhalását jelenti. Minél nagyobb része hal el, annál valószínűbb a halál bekövetkezése. Jelei: légszomj, hányinger,

nyomás a szívtájékon. A beteget nyugalomba kell helyezni, legelőnyösebb félig ülő helyzetben, és a mentőket azonnal értesíteni kell. Kockázati tényezők: a dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, stressz.

Rák A rák rendellenes sejtburjánzás különböző változatokban. Az immunrendszer legtöbbnyire ártalmatlanná teszi a ráksejteket, ha jól működik, de ha meggyengült, akkor ezt a feladatát nem végzi el. Korunkban nagyon megszaporodott a rákos megbetegedések száma. Ez ideig nem ismert a rák ellenszere, gyógyulás akkor érhető el, ha idejében észlelik a rákos daganatot, és el tudják távolítani, vagy sugárzás, kemoterápia segítségével el tudják pusztítani. Érdemes tehát szűrővizsgálatokon részt venni, ilyen vizsgálatot végeznek a nőgyógyászaton, urológián, bőrgyógyászaton stb. Kimutatható, hogy a rákos megbetegedések kb. 35%-át táplálkozási problémák okozzák, ezenkívül szerepet játszanak a radioaktív sugárzások, az ultraibolya fény és egyéb hatások. Rizikófaktornak nevezzük azokat a tényezőket, amelyek hatására kialakul a betegség. Az egészségtelen életmód különböző megnyilvánulásai a rákos megbetegedés fő rizikótényezői. A legyengült, rosszul táplált szervezetet hamarabb megtámadja minden betegség. Leggyakrabban előforduló rákkeltő vegyületek az azbeszt, benzpirén (a szmog alkotórésze), formaldehid (bútorlapok ragasztóanyaga), és a dioxin (klór tartalmú szerves anyagok égésterméke). Az élelmiszerekben is előfordulhatnak rákkeltő anyagok (pl. növényvédőszer-maradványok), de elkészítésük során is keletkezhetnek (így pl. az égett olaj). Fokozza a rák keletkezésének veszélyét a kevés rost fogyasztása, mert ilyenkor a táplálék hosszabb ideig tartózkodik a bélcsatornában, és több mérgező anyag szívódik fel belőle. A kockázat annál nagyobb, minél fiatalabb kortól ér valakit a környezeti ártalom. A hatások összegződnek, van amelyik hangsúlyosabban vesz részt a betegség kialakulásában, de van, amikor nem lehet

nyomon követni, hogy a sok hatás közül melyik dominál. Az élvezeti cikkek fogyasztása miatt leterhelt szervezet könnyebben betegszik meg. A rák figyelmeztető jelei: ♦ Tapintható csomó, ♦ változás a széklet- és vizeletürítésben, ♦ emésztési zavar, puffadás, nyelési nehézségek, ♦ váratlan vérzés, váladékozás, ♦ nem gyógyuló sebek, ♦ tartós köhögés, rekedtség, ♦ festékes anyajegyek, szemölcsök változása, ♦ étvágytalanság, fogyás, ♦ bizonytalan fájdalmak, ♦ indokolatlan rossz közérzet. Az emberi daganatok keletkezésének okai Munkahelyi rákkeltő anyagok

5-10%

Víruseredetű rákkeltő anyagok (limfómák, leukémiák, szarkómák)

1-5%

Fizikai kórokozok (UV-sugárzás )

5-10%

Életmóddal kapcsolatos tumorok Dohányzás (tüdő, hasnyálmirigy, vese, húgyhólyag, emlő)

20%

Táplálkozás Nitrát, nitrit, alacsony c-vitamin szint,

5%

Méreg termelő gombák (gyomor, máj) Magas zsírtartalom, alacsony rosttartalom

40%

Sült, füstölt, pácolt ételek (vastagbél, hasnyálmirigy, emlő, prosztata) Együttes hatás: dohányzás + alkohol (szájüreg,

5%

nyelőcső) dohányzás + azbeszt, dohányzás +bányászat, dohányzás + uránium (légzőszervi tumorok) Gyógyszerek, sugártartalom (másodlagos tumorok) Mikrokörnyezeti eredetű daganatok

1% 1-5%

Makrokörnyezeti eredetű daganatok

1-5%

Fertőző betegségek A BCG oltás bevezetésével szinte megszűnt a tüdőbaj, de napjainkban ismét egyre gyakrabban találkozunk vele. A hajléktalanok is terjeszthetik, akiknek az utca az életterük, szűrővizsgálatokra nem járnak. Másik fertőző betegség a fertőző májgyulladás, amely ellen szintén igénybe lehetne venni védőoltást.

AIDS, nemi betegségek Az AIDS-t a HIV vírus okozza, amely az immunrendszert támadja meg így a beteget minden egyéb kórokozó könnyen megfertőz és gyógyíthatatlanná válik. Az első AIDS járvány az 1980-as évek elején vált ismertté. Jelenleg az AIDS nem gyógyítható. Aki a vírust hordozza még nem mindenki AIDS-beteg, a lappangási idő jó néhány év. A vírus terjedhet szexuális kapcsolattal, főleg a homoszexuálisok körében, és terjeszthetik vérkészítmények. Jelenleg a vérkészítmények ellenőrzöttek és a gyógyászatban egyszer alkalmazható tűket használnak. Általában ezt az elővigyázatossági szabályt nem tartják be azok, akik drogot fogyasztanak és gyakran előfordul, hogy fecskendő útján terjed a fertőzés. Egyik emberről a másikra csak akkor terjedhet át a vírus, ha a vér a másik ember testfolyadékaival érintkezik. Ha valaki egy helyen tartózkodik egy AIDS-es beteggel, kezet fog és beszélget vele, nem kaphatja meg így a fertőzést. Viszont fertőzött terhes nő magzatát megbetegítheti. Nemi betegségek A nemi betegségek ma kivétel nélkül gyógyíthatók, még a vérbaj is. Vírusok, baktérium, vagy gombák okozzák. Fajtáját csak az orvos tudja megállapítani, ha a beteg tüneteket észlel, pl. viszketés, váladék keletkezése, kiütések szakorvoshoz kell fordulni (bőrgyógyászat, nőgyógyászat, nemi beteg gondozó intézet). Általában laboratóriumban kitenyésztik a kórokozókat, az orvos helyi kezelést alkalmaz, illetve szájon át szedhető gyógyszert is rendel. A fertőzések

nagy része

nemcsak

szexuális

úton

terjedhet.

A

fertőzés

veszélyét

csökkenthetjük, ha bőrünket nem lúgos kémhatású tisztítószerekkel mossuk, mindenki saját törölközőt használ, gyakran mos kezet, közös zuhanyozókba nem teszi le törölközőjét fertőzött felületekre. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is uszodában, főleg melegvizű gyógyfürdőkben el lehet kapni a fertőzéseket. Idejében orvoshoz kell fordulni, mert az idült fertőzés nehezebben kezelhető és más embertársainknak továbbadhatjuk. A fertőzést megkönnyíti az indokolatlan antibiotikum szedés is, mivel így az ellenállóképesség lecsökken.

Dohányzás

A dohány annyiban különbözik a többi élvezeti cikktől, hogy nemcsak a fogyasztóját károsítja, hanem annak környezetét is. Ismeretes a passzív dohányzás fogalma, ez azt jelenti, hogy a nem dohányzó ember is beszívja a füst mérgező anyagainak nagy részét. A dohányzó ember több százféle mérgező vegyületet juttat be szervezetébe légzőszervein keresztül. A dohányfüst tartalmaz nikotint, kátrányt, szénmonoxidot, formaldehidet, hidrogén-cianidot stb. A szén-monoxidról már tanultuk, hogy a vörösvérsejteket teszik képtelenné az oxigén szállítására. A dohányos tüdejének légző felülete csökken, mert a tüdőhólyagocskák felszínét elfoglalják a szilárd szennyeződések. A károsodott légző felületek hajlamosak a fertőzésre. A felszívódó méreganyagok érszűkületet okoznak. A dohányos környezetének is kellemetlenségeket okoz, utódait veszélyezteti, a terhesség alatt dohányzó anya gyereke általában kisebb súllyal, fejletlenebbül jön a világra. Mivel a dohányzás függőséget okoz, a leszokás az esetek egy részében csak gyógyszer segítségével sikerül. A dohányzásról több országban így hazánkban is törvény született: munkahelyen és középületekben csak kijelölt dohányzóhelyeken szabad

dohányozni. A dohányárukra kötelező ráírni, hogy a dohányzás ártalmas az egészségre.

Drogok

Minden ember szeretné jól érezni magát, gondjait elfelejteni, állandóan feldobott állapotban lenni, de nem mindegy, hogy ez milyen áron valósul meg. Aki a drogokat alkalomszerűen kipróbálja, élvezi hatását, általában nem gondolja végig, hogy a későbbiekben mi vár rá. A drog szó növényi hatóanyagot jelent, ebből származik a drogéria elnevezés. A köznyelv a drog szót egyenlővé teszi a kábítószer fogalmával. A kábítószer kifejezés sem érzékelteti eléggé azoknak az anyagoknak a hatását, ami forgalomba van ilyen néven, hiszen van, amelyik kábít, van, amelyik élénkít, vagy hallucinációkat okoz. A drogok lehetnek növényi kivonatok, vagy pedig szintetikusan előállított vegyületek Drogok fajtái:. ♦ A mákból készül az ópium, a morfin, a kodein. A heroin a morfinnak a továbbalakított változata. Ezek az úgynevezett kemény drogok. Ez a jelző hatásuk súlyosságára és függőségkialakító képességükre utal. ♦ Az indiai kenderből (canabisból) készül a hasis és a marihuána. Ezeket gyakran cigaretta formájában hozzák forgalomba, lágy drogoknak is nevezik őket, mivel kevésbé okoznak függőséget. Meg van azonban a veszélye, hogy ennek hatására az egyén rászokik a keményebb drogokra. ♦ A koka cserjéből készül a kokain. ♦ Szintetikusan előállított drogok az amfetamin-származékok és az LSD. Az LSD hallucinációkat okoz, olyan cselekedetekre késztet, amelyeket reálisan meggondolva nem tenne meg az ember. A discókban árusított extasy tabletta is mesterségesen előállított drog. ♦ A szipuzás alapanyagai a szerves oldószerek, pl. benzol, toluol és egyéb aromás vegyületek. Nemcsak kábulatot, de fulladást is okozhatnak.

A függőség kialakulása előbb-utóbb bekövetkezik, a személyiség megváltozik, kapcsolatai megszűnnek, erkölcsi tartása nem lesz, hiszen bármilyen áron kénytelen megszerezni a drogot, amely aztán további testi-lelki leromlásához vezet. Végső eredmény a korai halál. Általában a kábítószerről nem lehet egyénileg leszokni a súlyos elvonási tünetek, fájdalmak, görcsök miatt. A beteg kénytelen szakambulanciához fordulni. A cél az lenne, hogy az örömszerzés elérése ne a drogok által következzen be, hanem más hasznos tevékenység sport, tudományos munka, értelmes szabadidőeltöltés okozza. A kábítószer használatára utaló tünetek és tárgyak Pszichés tünetek:

♦ megnövekedett pénzszükséglet

♦ feszültség

Tárgyak

♦ ingerlékenység

♦ injekciós tű

♦ közömbössé

♦ levélmérleg

♦ koncentrációzavar

♦ dohányszerű növényi törmelék

♦ teljesítményingadozás

♦ csipesz

♦ tájékozódási

zavarok

és

hallucinációk Testi tünetek: ♦ tűszúrás-nyomok ♦ beesett szemek ♦ túl tág vagy túl szűk pupilla ♦ állandó szomjúságérzés ♦ szédülés, szívpanaszok, izzadás Magatartásbeli változás: ♦ érdeklődés csökkenése ♦ szellemi teljesítmény romlása ♦ életmódváltozás, kapcsolatok felbomlása

emberi

♦ citromlé

A drogok hatásai és veszélyei A drog neve

Kiváltott tünetek

heroin, morfin, kodein kábulat, eszméletlenség, vizenyős szemek

Végső veszélyei szellemi

leépülés,

AIDS, kóma, halál kokain, pehely, toot

fájdalomérzet hiánya, hiperaktivitás, színlelt szívroham, fáradtság

marihuana, fű, füst

LSD, TRIP, TIC

baleseti

halál

tág pupilla, vágyódás az édes íz után, légzési

zavarok,

álmatagság

kóma

hallucinációk, hideg kéz, láb

kiszámíthatatlan viselkedés

szerves

oldószerek erőszakosság, ittas kinézet, üres arckifejezés

fulladásos halál

“szipózás”

Elvégzendő feladatok Beszéljük meg, és válaszoljuk meg írásban! Mi okozza az izomlázat, mit tehetünk, hogy hamarabb elmúljon? Mi fokozhatja az izomszakadás veszélyét? Soroljunk fel olyan sportágakat, amelyek főleg a lábizmokat erősítik! Soroljunk fel olyan sportágakat, amelyek főleg a karizmokat erősítik! Válassza ki az alábbi sportágak közül, melyek fejlesztik viszonylag egyenletesen az összes izmot! Atlétika ............................................................................................................. Futball ............................................................................................................. Úszás ............................................................................................................... Kosárlabda ...................................................................................................... Milyen káros hatásai lehetnek az izomnövelő szereknek? Hogyan védekezzünk a szervezet a bejutó idegen anyagok ellen?

Mit jelent az ételallergia? Mi a gyógyszerallergia? Milyen területeken terjed legjobban a parlagfű és hogyan lehet kiírtani? Sorolja fel, milyen fertőző betegségei voltak eddig! Miért nem szabad túl gyakran röntgenvizsgálatot végeztetni? Hogyan terjed az AIDS? Hogyan védekezzünk ellene? Milyen kapcsolatban állnak az érrendszeri betegségek a dohányzással? Hogyan függ össze a dohányzással? Mit nevezünk drog-függőségnek? Mit jelent a lágy drog és a kemény drog fogalma? Milyen személyiségzavarok lépnek fel drogfogyasztóknál?

285

8. modul

VISELKEDÉSKULTÚRA, TANULÓI ÖNISMERET FEJLESZTÉSE

Tananyag

A négyes-szabály Ismerkedjünk meg az úgynevezett négyes-szabállyal. Ez a szabály alapvetően eligazít bennünket az emberi kapcsolatok bonyolult rendszerében.

Kapcsolatainkban alapvetően figyelemmel kell legyünk a következő négy dologra: A nemre, a korra, a rangra, s ezeken belül, illetve közöttük a különbségekre. A fenti szempontok segítséget adnak viselkedésünkhöz. Tiszteletadásunk, magatartásunk négy alapelve, hogy - férfi a nőnek, - fiatalabb az idősebbnek, - beosztott a főnöknek ad tiszteletet. - Azonban a kategóriákon belül és a kategóriákon át a különbségek mind figyelembeveendőek. Ezt a szabályt sok esetben könnyebb „csupán” tudni, mint betartani. A „négyesszabály” negyedik eleme ugyanis az, hogy a kategóriák közül az első három bár természetesnek és értelemszerűnek tűnik, mégsem igazit el egyértelműen. Vannak, lehetnek olyan helyzetek, amikor a három valamilyen kombinálásával találjuk meg a helyes viselkedés „szabályát”.

286

Az még egyszerű lehet, hogy egy férfinak illik előre köszönnie, ha nővel találkozik. Az is egyszerű, ha egy fiatal férfi egy idősebb férfival találkozva előre köszön. A harmadik esetben is természetesnek tűnik a választásunk: ha például a beosztott nő találkozik főnöknőjével, előre köszön a beosztott. Igen ám, de mi a teendő, ha fiatal férfi főnök találkozik az idős hölgy beosztottjával? Kinek illik előre köszönnie? A negyedik szabály tehát nagyban összekuszálja az első három, viszonylag könnyen értelmezhetőt. Ezekben a vitatható helyzetekben célszerű rugalmasan alkalmazni az alapszabálynak tekinthető első három elvet. Azaz a fiatal férfi főnök tekintélyén nem esik csorba, ha előre köszön a takarító néninek, aki kora alapján a nagymamája lehetne. A négyes szabály természetesen nem érvényes minden kultúrában. Jelentősen mások lehetnek az emberi viszonyok földrészről földrészre, de sok esetben országról országra is. Azt is tudni kell, hogy másképpen gondolkoznak ezekről az elvárásokról egy-egy népcsoport tagjai is. Hazánkban különösen sokféle kulturális örökséggel élnek az emberek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a négy szabály ne adna segítséget az emberi kapcsolatokhoz. Komoly feladatot jelent az, hogy az eltérő kultúrájú emberek képesek legyenek elfogadni egymást, azt a fajta másságot, ami neveltetésüktől, társadalmi helyzetüktől, kultúrájuktól meghatározottan van jelen viselkedésükben. Talán a négyes szabálytól is fontosabb általában az egymás tisztelete, elfogadása – ami azt is jelenti, hogy türelemmel, megértéssel kell lennünk egymás iránt.

Általános tudnivalók Manapság sokféle emberrel kerülhetünk egy iskolába. Lehetnek az iskolatársak más vidékről érkezettek, más társadalmi helyzetben lévők, határainkon túl élők közelről és távolról egyaránt. Már ez az egy dolog is számtalan nézet, elképzelés, erkölcs, meggyőződés, szokás keveredését jelentheti. 287

Megszólítások Fiatalok között természetes a tegeződés, de arra mindig ügyelj, hogy ismeretlen környezetben már nem biztos, hogy a veled egykorúnak tűnő valóban az. Kellemetlen lehet egy ismeretlen tegező megszólítása, ha az illető magázva válaszol. Kevéssé lehet ez gond egy fiatalok által használt szórakozóhelyen, de egy hivatalban már egészen más lehet a helyzet! Társalgás A társalgás az a kötetlen kapcsolat emberek között, amelynek során jellemzően nem szoktak döntéshelyzetek kialakulni. Mégis fontos életünkben a kötetlen társalgás, hiszen ezek az alkalmak azok, amikor szabadon beszélgethetünk az élet dolgairól. E közben több információt szerezhetnek rólunk, mint gondolnánk! A kötetlen beszélgetéskor - jó tudnod - hogy a magad „diplomatája” vagy – írják az illemtankönyvek. Ez alatt azt kell érteni, hogy a kötetlen beszélgetés sokszor olyan történéseket is meghatároz, amelyekben egyébként dönteni valamilyen hivatalos helyzetben szoktak. Illik tudni, hogy miről nem illik beszélgetni. Az ilyen témákat tabuknak nevezzük. A tabu eredetileg annak a személynek, tárgynak a megnevezése, aki, ami babonás, vallásos tilalom alá tartozik – pl. megérinthetetlen. A társalgási témákban tabunak azt tartják, amelyeknek tárgyalása illetlenségnek minősül. Ezek a témák a következők: A beszélgető partner gazdasági helyzete, keresete, megélhetési körülményei, családi, és magánélete, vallása, politikai meggyőződése, bizonyos helyzetekben szexuális témák. Illetlen dolog jelen nem lévőkről (harmadik személyről), különösen a felsorolt témákban. Az angolok ezt egy mondásukban úgy fogalmazták meg, hogy „rendes emberek másról (olyanról, aki nincs a társaságban) nem beszélnek”.

288

A társalgásnak vannak egyéb szabályai is. Ilyen az, hogy idegen szavakat úgy szabad csak használnod, ha biztos lehetsz abban, hogy azt a társaságban mindenki érti. Illő a társalgásban időnként témát váltani. Lehet ugyanis, hogy a társaságban van olyan is, akit az éppen tárgyalt téma nem érdekel, esetleg nem tud hozzá szólni. Ilyenkor az illető számára kínos lehet a számára „véget nem érőnek tűnő” beszélgetés. A társaság által elfogadható közös téma megtalálása sokszor nehézséget jelenthet. Persze csak abban az esetben, ha a beszélgetőpartnerek egyébként nem ismerik egymást. Ilyenkor a „semleges” témák, az időjárás, sport, kultúra, kapóra jöhet. Amikor pedig ezekben a témákban mér megindult a beszélgetés, kialakulhatnak a soron következő témák. Ha a beszélgetést te irányítod, igyekezz abba mindenkit bevonni. Erre alkalmas lehet az, hogy a csöndesen hallgató partner véleményét kéred. Ha többen beszélgettek, ügyelj arra, hogy illik megvárni, amíg a beszélő befejezi mondókáját. Persze arra pedig ügyeljen a beszélő, hogy más is szóhoz jusson mellette. A beszédnek természetes velejárója a gesztikulálás, a test mozgása. Kerüld azonban a túlságosan nagy mozdulatokat. A beszélgető partnerek a hangerőt tekintve mutassanak önmérsékletet. Sohasem a hangerő, inkább a „ráció” hozhat eredményt, ha véleménykülönbség alakul ki a társalgás során. Sohasem illik, de társaságban különösen visszataszító lehet a trágárság, a káromkodás. Ismeretlenek beszélgetésébe beleszólni illetlenség, ezért ne tedd! A beszélgetés során az azonos, vagy hasonló testhelyzet a partneri viszony elismerését jelenti. Ha állnak a partnerek, neked is állnod kell, ha ülnek, illő neked is leülnöd. Beszélgetés közben a beszélgetőpartner ruhájához érni, azon babrálni nem szabad. 289

A nő és a férfi kapcsolata A „négyes-szabály” egyik legfontosabb eleme az, hogy a férfiaknak tiszteletet kell adniuk a nőknek. Magánéletünkben és a hivatalos kapcsolatainkban rendre előjönnek azok a helyzetek, amelyben nőként vagy férfiként úgy kell viselkednünk, ahogy azt a társadalom általában elvárja tőlünk.

A nőket a férfiaknak mindig jobbjukon illik vezetniük.(Női szemmel: a férfinak mindig a nő balján kell haladnia.) Ez a szokás a lovagkorból eredeztethető. Akkor, a kardviselés szabálya az volt, hogy a férfi a kardját balján viselte, így a hölgy kisérésének logikus rendje volt az, hogy a férfi jobbján haladt. Hasonlóan fontos, hogy a hölgyet kísérő férfinak ügyelnie kell arra, hogy partnerét kellemetlenség ne érje. Ezért a kisérés iránya nem megváltoztathatatlan előírás, hiszen, ha egy keskeny járdán halad a páros, esetleg rossz útviszonyok között haladnak, kevéssé lenne megvilágított este az út, amelyen haladnak, a kedvezőbb, védettebb oldalra kell, engedje partnerét a férfi. Ha két hölgy társaságában van egy férfi, akkor középen a férfi halad azért, hogy mindkét partnere számára tudjon segítséget adni, ha az szükséges. Ugyanakkor, ha nagy tömegben halad egy férfi és egy nő, esetleg ismeretlen helyre mennek be, úgy a férfinak elől kell haladnia, s követi őt partnere. Nők és férfiak amennyiben közös társaságban ülnek le egy asztalnál, a nők leülését a férfiaknak segíteniük illik a szék megigazításával. Ugyancsak elvárható, hogy a hölgyek felsőöltözetének fel- és lesegítésében a partner közrejátsszon. A lépcsőn való haladáskor is vannak különleges szabályok a két nem kapcsolatában. E szerint a lépcsőn felfelé menet a hölgy (kivéve, ha a miniszoknyájára tekintettel ezt elhárítja) elől, illetve lefele haladva hátul megy. 290

A leírtak a nők szemszögéből nézve a nők udvariasságaként értelmezendő. Azaz, egy nőnek illik tudnia azt, hogy a férfi az ő balján halad stb. Azaz a fenti és hasonló helyzetekben a nőknek illik a gesztust elfogadóan viselkedniük. Nem illő a női egyenjogúságra hivatkozva a tárgyalt helyzetekben „férfi módra” viselkedni.

A nők és férfiak kapcsolatában a feltétlen tisztelet annak a különbségnek szól, ami a két nemet megkülönbözteti egymástól. Azt is mondhatnánk, hogy egyoldalú ez a tisztelet a férfiak részéről, a nők irányában. Az életünk egyik csodája az anyaság, amely e tisztelet alapja. A gyermek nevelése - élete első szakaszában - összeforr az édesanyjával való kapcsolattal. E tisztelet megkülönböztetetté teszi a nőket a férfiakkal való kapcsolatukban. Helyzetük azonban kötelez is: illik úgy viselkedjenek, hogy erre a tiszteletre méltók legyenek.

Elvégzendő feladatok 2.

VITASD MEG TÁRSAIDDAL! VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!

− Melyek azok a viselkedésbeli elemek, amelyek a nők és a férfiak közötti kapcsolatban érvényre jutnak? Csoportosítsd az elhangzott fogalmakat (érzelmi- racionális) nézőpontok alapján! − Fogalmazd meg az alapvető magatartási mintákat, amelyek alapjaikban mindig meghatározzák a nemek közötti kapcsolatok mikéntjét. Emeld ki, szerinted melyik tulajdonság a legfontosabb a felsorakoztatottak között? Miért? Indokold meg! − Mi a véleményed a női egyenjogúságról? − Az anyaság milyen kötelezettségeket ró a nőkre?

E tekintetben milyen

kötelezettségei lehetnek a férfiaknak? 291

Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat ! − Képzeld el, s mutasd be társaiddal azt a helyzetet, amikor egy férfi és egy nő együtt lép be a liftbe! − Mutass be társaiddal együtt egy jelenetet, amikor egy fiatal édesanya felszáll a villamosra, vagy buszra. Milyen helyzetek alakulhatnak ki ekkor? Mi a véleményed az utcán oly sokszor tapasztalható – szép és meghökkentő jelenségekről?

Tananyag

A fiatalabbak és az idősebbek közötti viszony A fiatalabbak és az idősebbek közötti kapcsolat alapja a kötelező tisztelet. Egy kínai bölcs – Csen-Csi-Ju – nevéhez fűződik a következő érdekes gondolat: „Tedd másokkal azt, amit vársz másoktól, hogy veled tegyék. De jobb nem is elvárni másoktól azt, hogy azt tegyék veled, amit te tennél velük.” Segítenünk kell az idősebbeknek, amikor mozgásukban arra rászorulnak, amikor valamilyen szükségletük kielégítésében van módunk elsőbbséget adni a részükre, amikor azt kérik – bármilyen helyzetben. Persze az a legjobb, ha nem kell kérniük segítségünket, hanem azt kérés nélkül - figyelemmel irántuk nyújtjuk. Változhatnak társadalmi viszonyok, élethelyzetek, a fiatalabbak és az idősebbek viszonyát mindig a kölcsönös tisztelet és a megbecsülés kell, jellemezze. A fiataloknak a kort, a megszerzett tudást, az élettapasztalatot, életbölcsességet kell tisztelniük, míg az idősebbeknek a fiatalságban a lehetőséget, a jóra való törekvést érdemes méltányolniuk.A fiatalabbak és az idősebbek kapcsolatában 292

fontos minden résztvevőnek tudnia, hogy a társadalmi szerepek folyton változnak. A gyermekből előbb-utóbb felnőtt, s szülő lesz. A szülők pedig egy idő után idős emberekké, nagyszülőkké válnak. A folyton változó élethelyzetek révén pedig mindenki részese lesz a másik szerepének. Így különösen elgondolkodtató a tiszteletlen, illetlen viselkedés.

Elvégzendő feladatok Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat! − Játssz el egy jelenetet társaiddal, amiben egy idősebb és egy fiatalabb ember kapcsolatát mutatjátok be egy munkahelyen, étteremben, színházban, könyvtárban, sportmérkőzésen, a lelátón! − Mutass be társaiddal néhány, az életben tapasztalható udvariassági formulát, olyant, amilyen véleményed szerint jól jellemzi a két korosztály kapcsolatát! Ezt követően beszéljétek meg a jelenetekben számotokra fontos udvariassági elemeket! (Esetleg azt, hogy mit tett rosszul a jelenet szereplője!) Vitasd meg társaiddal! Válaszolj a kérdésekre! − Milyen tapasztalatod van az ülőhely átadásáról a tömegközlekedési járműveken? − Milyen udvariassági formulát, gesztust ismersz, amely az idősek iránti tiszteletet fejezi ki? Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat! − Lépcsőn lefelé nehezen haladó idős ember és az őt segítő fiatal találkozása a metró mozgólépcsőjén. 293

− Zebrán lassan áthaladó idős ember segítségre szorul. Tananyag

A főnök-beosztott kapcsolat A legtöbb ember főnök és beosztott egyszerre. A társadalomban elfoglalt helyünk, munkánk, vagy családi kapcsolataink számos olyan helyzetet teremt, amelyben egyszerre vagyunk alá- és fölérendelt helyzetben. Klasszikus helyzet, amikor egy hivatalba lépve már a portás is olyan hatalmat éreztet velünk szemben, amilyent talán egyetlen főnöke sem mutat a későbbiekben.

Tiszteletadásról akkor beszélhetünk, ha valakinek a tekintélyét elismerjük. Ebben az esetben az elismerés nem kényszer hatására jön létre, hanem belülről fakad. Az illető érdemei, cselekedetei alapján vívta ki tiszteletünket. Formális tiszteletről akkor beszélünk, amikor a tisztelet megadásának nem belső mozgatói vannak: a tiszteletadás elsősorban a beosztásnak, a rangnak szól. A formális tiszteletet nem nélkülözheti egy társadalom sem, hiszen mindenkivel nem lehetünk olyan közvetlen kapcsolatban, hogy saját személyes érdemei alapján tiszteljük. Ebben a gesztusunkban kifejeződik a társadalmi hierarchia elfogadása, amely lehet általános, azaz mindenki által elfogadott – ez utóbbit nevezik társadalmi konvenciónak. Az alázat az a viselkedés, amelyből kifejeződik a függőség. Aki megalázkodik, saját jelentéktelenségét mutatja a másik hatalmasságával szemben. Egészséges társadalmi kapcsolatokban ez a magatartás nem kaphat szerepet. A megbecsülésről akkor beszélhetünk, ha valakinek az emberi tulajdonságait, teljesítményét, tudását elismerik, s ennek megfelelően bánnak vele. Ennek

294

ellentéte a lebecsülés, amely során a valós emberi teljesítmények és értékek nem kapják meg a méltó elismerésüket. Elvégzendő feladatok Vitasd meg társaiddal! Válaszolj a kérdésre! − Meddig várható el a tisztelet a főnök iránt – s mikor válik alázattá a viselkedés? Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat! − Játszd el társaiddal azokat az általatok elképzelt jeleneteket, amelyekben a főnök rendes, emberséges, s amelyekben hatalmaskodó, a lehetőségeivel visszaélő! − Mutass be társaidnak olyan filmélményedből származó jelenetet, amelyben a főnök ügyelt arra, hogy beosztottjaival szemben a lehető legtisztességesebben járjon el!

Tananyag

A belépő és a bennlévők viszonya Alapvetően különböző a bennlévők és a belépő viszonya egymáshoz. Az előbbiek ugyanis valamilyen közösséget alkotnak, illetve valamiféle védettséget éreznek, míg a belépő arra törekszik, hogy azonosulhasson a bennlévőkkel helyzetükben. A bennlévőkhöz viszonyítva a belépő olyan külső, kívülálló személy, akinek az illemtani alapszabályok szerint alkalmazkodnia kell a már kialakult, meglévő 295

viszonyokhoz. A bennlévő, vagy bennlévők valamilyen sajátos, általuk többnyire elfogadott helyzetben vannak, ezért a belépőnek a belépés során arra kell törekednie, hogy a kialakult helyzetet saját megjelenésével – a bennlévők akarata ellenére - ne változtassa meg.

Ennek az alapelvnek számtalan formai, tartalmi jele van, illetve lehet. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az időre szóló meghívásra érkező tartsa be a táraság által elvért érkezési időpontot. Tudni kell azonban azt, hogy például az európai népeknél észak felől dél felé haladva jelentős eltérések vannak a pontosság értelmezését illetően. Míg északon gyakorlatilag percnyi pontosságot jelent a megbeszél időpont, addig Európa déli részén szinte kötelező késni. A hivatalos kapcsolatokban azonban a megállapodás szerinti találkozás időpontja többnyire percnyi pontosságot jelent. Ismert fogalom az érkezésekkel kapcsolatban a megengedett késés, illetve a meghatározott időpontok közötti érkezés fogalma. Az előbbi akkor fogadható el, ha a távolabbról érkező a közlekedés kiszámíthatatlansága miatt érkezik később. Az utóbbi szerint a meghatározott időintervallum között bármikor érkezhetünk. A társaságban ismeretlenül belépőnek fontos feladata a bemutatkozás. A bemutatkozást mindig a belépőnek illik kezdeményeznie. Fel kell mérni azt, hogy a társaságban kit ismerünk, s kit nem. Ha a társaságban lévőket többségében nem ismeri a belépő, megkérhet egy általa már ismert résztvevőt arra, hogy mutassa be őt a többieknek. Az ilyen kérést nem illik visszautasítani. Be kell mutatkozni minden olyan személyes találkozáskor, amikor az érintettek először látják egymást. (Még akkor is, ha a személyes találkozást megelőzően már kapcsolatban voltak egymással: pl. telefonon már beszéltek, vagy már

296

leveleztek egymással.) Hivatalos bemutatkozás alkalmával a névjegycsere is szükséges. Keresztnévvel nem illik bemutatkozni. A keresztnév ugyanis nem ad kellő információt. A későbbi kapcsolatfelvételt pedig ellehetetlenítheti. Ha a belépő a bennlévők valamelyikének meghívottjaként érkezik, úgy a bemutatás a meghívó feladata. Az önálló bemutatkozáskor ügyelnünk kell arra, hogy a láthatóan legnagyobb tekintélynek örvendő, a társaság által elismert személynek kell először bemutatkoznunk. (Ilyen személy lehet a rangidős is. Ez persze nem feltétlenül a korára utaló megállapítás. Lehetnek nála idősebbek is a társaságban, de mert pl. beosztása, rangja, tekintélye révén kiemelkedik a többiek közül, viseli ezt a „címet”.) A bemutatkozáskor meg kell várnunk az alkalmat, amikor az illetőt nem zavarjuk bemutatkozásunkkal. Ha szerencsénk van, a további bemutatáshoz már a rangidős is segítségünkre lesz. Önálló bemutatkozáskor a javasolt bemutatkozó szöveg a következő (lehet): Elnézését / elnézésüket kérem a zavarásért. Szeretnék bemutatkozni. X Y-nak hívnak (teljes nevünket kell bemutatkozáskor mondanunk), a foglalkozásom ez és ez (pl. tanuló vagyok, s ekkor az iskola nevét is mondva nem mondjuk előre, hogy „foglalkozásom”, de ha már dolgozunk valahol, akkor az ottani beosztásunkat és a cég nevét is illik mondanunk). Más a helyzet akkor, ha nem mi mutatkozunk be, hanem pl. a vendéglátónk, azaz aki meghívott. Ilyenkor a bemutatást végző felelősége a korrekt, teljes körű és érthető bemutatás. Szövegszerűen a következőképpen hangzik a bemutatás: „Kovács úr, engedje meg, hogy bemutassam Kis urat.” (Mindig annak a nevét mondjuk előre, akinek bemutatjuk a most érkezőt. Előfordulhat, hogy bár mindkét felet jól ismerjük, nem tudjuk pontosan a nevüket, esetleg beosztásukat. Ebben az esetben – mert udvariatlanság lenne a pontatlanság – az ajánlott szöveg a következő: „Hölgyeim / Uraim, engedjék meg, hogy bemutassam Önöket egymásnak!” – ez esetben azonban különösen ajánlott, hogy nagyon 297

figyeljünk, mit is mondanak egymásnak a bemutatkozók. Természetesen olyan fiatal társaságban, ahol a tegezés mindenki között természetes, a szöveg tegező formában hangzik el. Nem középiskolás korban azonban szerencsésebb, ha a bemutatkozáskor a tegező formát csak akkor használjuk, ha biztosak vagyunk abban, hogy azzal senkit sem sértünk meg.


Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat! − Próbáld társaiddal bemutatni azt, amikor egy baráti társasághoz megérkezik egy ismerős. − Mutass be társaiddal egy bemutatkozó jelenetet! Ügyelj arra, hogy a bemutatkozás történhet segítővel, s segítő nélkül.

Tananyag

Az iskolai diák-viselkedés szabályai Az iskola sok tekintetben olyan, mint az élet bármely más intézménye. Az ott történtek, különösen annak megjelenési formája a társadalom alapvető folyamatait tükrözi vissza. Többnyire úgy viselkednek a felnőttek és a fiatalok az iskolában, ahogyan egyébként a társadalomban viselkednek az emberek egymással.

Az iskola elvárásait elsősorban a házirendben fogalmazza meg. Az ott leírtak olyan viselkedési szabályok, amelyek az illemtudó fiatal számára a megengedett viselkedés szabályait jelentik. Az iskola elvárásait közvetíti ezen túl az osztályfőnök, az osztályban tanító tanárok mindegyike, a diákönkormányzat. 298

A testi ápoltság a kulturált megjelenés egyik alapfeltétele. A jólápoltság több ezer év óta igénye a klasszikus műveltségű társadalmaknak. A testápolás - mai élettani ismereteink szerint - a fürdés helyett a zuhanyozást részesíti előnyben. További tisztálkodási feladataink is vannak. Ilyen a haj ápolása. A haj ápoltsága és formája – a frizura - sok esetben valamilyen társadalmi mozgalommal való kapcsolatot fejez ki. (ilyen volt a hippi-mozgalom hosszú haja, de ugyanilyen jelzés a tar fej is). A „konszolidált” külső a hajviseletben sem fogadja el a szélsőségeket. A rövid és a hosszú haj azonban egyaránt elfogadott. A fontos az, hogy a haj ápolt, tiszta legyen.

Hasonló mondható el a kéz ápoltságáról. A legfontosabb viselkedési szabály, hogy a kezünk legyen mindig tiszta. A jelentős szennyeződéssel járó munkálatokat követően a szennyeződést jól oldó tisztítószerrel, körömkefével kell tisztává varázsolnunk a kezünket. A körmök állapota is „beszédes”. Az egészséges köröm enyhén csillogó, nem túl hosszú, a körömágy és a körmök végződései alatt nem szennyezett. Koszos kézzel, „gyászoló” körmökkel még egy kézfogás sem hat kellemesen. Ugyanilyen nagy jelentősége van a kulturált megjelenésben a fogak tisztaságának, s ápoltságának. A kezeletlen, beteg fog nem csupán esztétikailag kedvezőtlen, a leheletet is kellemetlenné teszi. A ruházatunkkal kapcsolatban a legfontosabb szabály – legyen mindig tiszta! Ennek

megfelelően

az

elfoglaltságunknak

megfelelő

ruházatot

kell

választanunk, s azt alkalomról alkalomra cserélnünk kell. Más ruházatot kell választanunk az osztályteremben, a műhelyben, a szabadidőnkben, kirándulás alkalmával. A divat különösen a fiatalok életében bír nagy jelentőséggel. Nem érdemes azonban túlzásokba esni e tekintetben (sem), ugyanis a divat egyik alapelve a dinamizmusa azaz az irányzatok gyors váltakozása. A fiúk szokásos 299

öltözete a nadrág-pulóver és a nadrág-zakó együttes, illetve a lassan örökdivattá lett farmer öltözet. A lányok ruházata jóval színesebb, változatosabb. A szoknya és a nadrág teljesen egyenrangú a viseletben. Mindkettőben felsorolhatatlannak tűnnek a változatok. Az ingek, blúzok, pulóverek és kiegészítőik hasonlóképpen igen változatosak. Mindkét nem felsőruházata kapcsán elmondható, hogy a színösszeállításnak különös jelentősége van. Részben a divat, a színek harmóniája, részben a valamilyen csoporthoz való tartozás jelzésére szolgál a megválasztott színvilág. A ruházat színösszeállítása kapcsán is elmondható, hogy a mértékletesség – mint általában mindenben – ebben is ajánlandó. Az öltözetek kiegészítőiről is érdemes annyit tudni, hogy a divatirányzatok olykor a többség ellenérzését vívják ki, ezért kerülendő a túlzott feltűnőség! Az iskolán belüli kapcsolatok – csakúgy, mint az élet más területein – az illemtan szempontjából három alapvető helyzetre csoportosíthatók.

Az iskolában is van alá- és fölérendelt, valamint partneri, azaz egyenlőségen alapuló helyzet. Ezek a megállapítások vonatkoznak az iskolában lévő minden emberre. Másként csoportosítva, az iskolában lévő kapcsolatok lehetnek diákdiák, tanár-diák, és tanár-tanár kapcsolatok. A tanár-diák kapcsolat bizonyos értelemben felnőtt-diák kapcsolatként értelmezendő, hiszen az iskolában olyan felnőttek is vannak, akik nem tanítanak.

Kapcsolatainkat az is befolyásolja, hogy milyen iskolai eseményen vagyunk jelen. Ennek megfelelően különbözőek az elvárások irányunkban. Főbb helyzetek a következők: − tanítási óra − iskolai diákesemények − hivatalos iskolai ünnepély – ezen belül különösen a ballagás, szalagavató − iskolai sportesemény 300

Ezek az iskolai színterek esetenként eltérő magatartási, viselkedési elvárásokat jelentenek mindannyiunk számára. A tanítási óra Az óráknak megvannak azok a ceremóniái, amelyek rendre visszatérnek órárólórára. Ezek az elemek nem öncélúak. Kiszámíthatóvá teszik az órákat. Az általános iskolában még több az egységes elem, de ezek a középiskolákban többnyire az egyes tanárok szokásai és elvárásai különbözősége folytán jelentősen eltérőek lehetnek. Különbözőek lehetnek az elvárások a köszönéssel, az óra menetével, a kommunikáció milyenségével kapcsolatban. Van olyan pedagógus, aki tegezi, s van olyan, aki magázza tanítványait. Ami a különbözőségeket illeti: a sokféleség ebben az élet más területein is megvalósuló sokszínűséget követi.

A helyes viselkedési forma, ezeknek a formáknak a megtanulása, s elfogadása az emberi kapcsolatok egyik pillére. A bennünket körülvevő emberek is mind különbözőek, így az a normális, ha az elvárásokban

megfogalmazódott

különbözőségeket

is

elfogadjuk,

és

alkalmazkodunk hozzá. Különösen fontos belátnunk azt, hogy az órák során a tanár és a diák viszonya egy fajta függelmi, azaz alárendeltségi viszonyt jelent. A tanár az iskola elvárásait - s a magáét közvetíti -, amelynek elfogadása ugyanúgy szükséges, és elvárt, mint ahogyan a munkahelyeken a főnökbeosztott viszonyban ez majd érvényesülni fog.

Az órák során jelentkező speciális (iskolai) elvárások mellett mindenben hasonló viselkedési mintát várnak el a diáktól s a tanártól egyaránt, mint az élet bármely más területén. Az iskolai diákesemények

301

Az iskolai diákesemények egyik szervezője a diákok önkormányzata lehet. A diákok felől nézve ebben az a jó, hogy a kortársak által megfogalmazott elvárások többnyire közelebb állóak, mint a felnőttek által közvetített értékek. Ez esetben nem kis szerepe van annak, hogy partneri, azaz egyenrangú felek közötti kapcsolatról van szó. A partneri kapcsolatokban az a legfontosabb, hogy a meggyőzés érvekkel történjék - erőszakkal nem lehetséges egyezséget kötni. Hivatalos iskolai ünnepélyek – ezen belül különösen a ballagás, szalagavató Az iskola a diák munkahelye. A „munkahelynek” pedig eltérő elvárásai vannak a megjelenést illetően. Különösen, ha ünnepélyes alkalmakról van szó. Az elvárások tartalmi és alaki vonatkozásúak lehetnek. Tartalmi tekintetben minden emberi kapcsolatban fontos Antoine de Saint-Exupéry Kis hercegé-nek (az író nevét ejtsd így: antoán dö szan-ekszupéri) megszívlelendő jelenete a rókával: „Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. -… …ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet … Szükség van bizonyos szertartásokra is.” Az iskola ünnepélyes alkalmait illendő a ruházatunkkal is megtisztelni. A lányok öltözete a sötét alj és a fehér blúz – esetleg a kosztüm vagy az egybeszabott ruha. Ez utóbbiakat általában a középiskola záróvizsgáira, a ballagásra, szalagavatóra szokták beszerezni. Ezt az öltözetet nevezik alkalmi öltözetnek. A név azt jelenti, hogy csak bizonyos esetekben, alkalmakra veszi fel viselője ezeket a ruhaneműket. Kiegészítőként a sál, kendő, stóla használható. Ezek az alkalomhoz illőek legyenek, inkább visszafogottabbak, mint feltűnőek. Az ékszerek viselésében is a szolidság az elfogadható. Bár a testékszerek különös divatját éljük, ezek használata iskolai ünnepélyeken kerülendő. A fiúk öltözetében szintén alapruházatnak tekinthető a sötét nadrág és a fehér ing. Természetesen ünnepélyesebb az öltöny. Ám arra számolni kell, hogy az amúgy dinamikusan növekedő ifjak számára sokszor nagy anyagi áldozatot 302

jelenthet az öltöny beszerzése. A fiúk esetében is érdemes szólni a ruházat összbenyomásáról. Konkrétan nehéz tanácsot adni, de általánosságban elmondható, hogy a nadrággal, illetve az öltönnyel harmonizáljon az ing s a nyakkendő – esetleg a fejfedő. Iskolai sportesemények „viselkedéstana” Érdemes szólni magáról a sportolói magatartásról is. A tisztességes versengés, a fair play (ejtsd: fer-pléj) elengedhetetlen követelmény a versengés során. Illik a sporttársaktól kapott előnyt visszaadni, a hátrányba került versenyzőt segíteni. Az igazán nagy sportoló mindenkor tiszteli ellenfelét, s legyőzését – nem mindenáron! - csak nemes vetélkedésben képzeli el. A sport az emberiség nagy lehetősége a barátság, a béke megőrzésében, az egészséges, tisztességes személyiség kialakításában. A sportolásnál fontos, hogy a sportruházat a tevékenységhez illjék, s ne divatkifutónak tekintse a sportoló a pályát. Alapvető a ruházat tisztasága. A sporttevékenység során jobban megizzad a testünk, ezért alkalomról alkalomra tiszta szerelést kell felvenni. Ugyanabban a cipőben még akkor sem szabad sportolnunk, ha egyébként edzőcipőt használunk köznapi lábbeliként. (Mellesleg az edzőcipő a divat ellenére sem alkalmas állandó használatra!) Ugyancsak fontos az általános tisztálkodási szabályok betartása. Leizzadt testre az utcai ruházatot felvenni nem egészséges, nem kulturált megoldás. Ha van lehetőség zuhanyozásra, úgy azt érdemes választani, ha nem, legalább mosakodjunk meg! Más - nem kevésbé fontos - szabályok érvényesek az iskolai sportrendezvényen való szurkolásra.(Ez persze alapvetően nem különbözik a sportversenyeken egyébként elvárható szurkolói magatartástól.) A kulturált szórakozás része a sportversenyen való drukkolás. Arra kell ebben a helyzetben ügyelnünk, hogy az ellenfelet, illetve annak szurkolótáborát illik tiszteletben tartani. A sportoló tevékenysége akkor is tiszteletet és elismerést érdemel, ha tevékenysége az adott 303

pillanatban nem eredményes. A sportolás a szurkoló számára ugyan csupán szórakozás, de a sportoló felől nézve teljesítőképessége határainak ostromlása. Ezért is illő a sportoló tiszteletben tartása, teljesítménye elismerése. Megtapsolni az utolsót – nem pusztán illem kérdése, az emberi küzdeni akarás, magunk önbecsülése is kifejeződik a küzdő fél előtt. Aki egy intézmény diákja, az az iskola falain kívül is úgy kell viselkedjék, ahogy az diákként tőle elvárható Azt, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni, az iskola írott és íratlan szabályai határozzák meg.

Évfolyam és iskolatárak kapcsolata Az évfolyam és az iskolatársakkal a kapcsolat lazább, mint az osztálytársakkal. Ezt figyelembe kell venni akkor, amikor bármilyen kapcsolatba kerülünk velük. Ilyen helyzetekben ügyelni kell a kölcsönösség elvére. A kölcsönösség ebben azt jelenti, hogy amennyi segítséget adunk a társainknak, annyit várhatunk viszonozásként tőlük. Ezt az elvet azonban nem úgy kell érteni, hogy biztosan annyi segítségre számíthatunk, amennyit adtunk másoknak. A életben vannak kedvező és kedvezőtlen helyzetek a társainkkal való viszonyunkban. Ha valakitől több támogatásra, segítségre számítottunk, s nem kaptuk meg, bátran beszéljünk vele erről. Nem biztos, hogy a segítséget ezek után megkapjuk, de legalább tisztáztunk egy helyzetet. Ha többször előfordul az, hogy – érzésünk szerint „adós” maradt a társ, gondoljuk át a vele való kapcsolatot. Legyünk egyenesek, korrektek, megbízhatók. Csak olyasmit vállaljunk, amit meg is tudunk tenni. Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor „túlvállalja” magát valaki, s a végén nem tudja teljesíteni ígéretét. Ilyen eset persze olykor előfordulhat. Ilyenkor, még ha kellemetlen is, inkább előbb, mint később szóljunk annak, aki várja tőlünk az általunk ígérteket. Minél később vállalkozunk a tisztázó megbeszélésre, annál nehezebb lesz.

304

Tanár és diák kapcsolata

A tanár és a diák viszonya alapvetően attól lehet jó, vagy rossz, hogy a diák felismeri-e az alkalmazandó illemszabályokat. Ne feledjük, a tanár-diák viszony többnyire nem egyenrangú felek kapcsolata! Még akkor sem, ha az együtt töltött időt tekintve a tanáraink egyikével-másikával több időt töltünk, mint barátainkkal, szüleinkkel. Az életkor előre haladtával, magasabb évfolyamokon rendre változik ez a viszony. A diákok életében a serdülőkor egy nehéz fejezet, amit a pedagógusnak „illik” segítenie. Összességében azonban a tanár-diák kapcsolat sem másabb, mint bármilyen, az életben megtapasztalható függelmi viszony. A függőség azonban nem alárendeltség. A függelmi kapcsolatban mindkét félnek igyekeznie kell a korrekt, s udvarias viselkedési szabályok megtartására.

A tanárok és a diákok kapcsolatára az iskolában alapvetően jellemző a függelmi viszony, a megkövetelt rend, fegyelem, a kor és a nem tisztelete, valamint a tudás és képességek elismerésének kötelme.

Alaphelyzetként el kell fogadni azt, hogy a pedagógus is – akárcsak szüleink – alapvetően jót akar, még akkor is, amikor olyant követel, amit éppen nem szívesen teljesítünk. A tanárok teljesítménye ugyanúgy lehet egyenetlen, mint bárki másé. Azonban az a pedagógus, aki szakmai felkészültsége révén rendszeresen magas színvonalon tanít, megérdemli a tiszteletet. Életkori jellemzőként a diák megfelelően kritikus, – vagy lehet – ez azonban nem jogosít fel arra, hogy tiszteletlen legyen. A tanárok ugyanúgy különbözőek, mint általában az emberek különböznek egymástól. Ezért azzal a tanárral próbáljunk kapcsolatba kerülni, aki – érzés szerint – elfogad minket. Ez a kapcsolat érték. (Többnyire olyan érték, amelyikben sokat nyerhetünk!)

305

Mint minden illemtani „esetben” itt is várható a kölcsönösség, azaz az elvárható tisztelet többnyire visszafelé is működik. Az iskola az a hely, ahol általában sokat beszél a pedagógus, s olykor ezt várják el a diáktól is. A diák beszéd modora, stílusa, érthetősége mind olyan eszköz a kezében, amivel kifejezhető tisztelet. Ha az iskolában dolgozó felnőttekkel beszélsz, fordulj feléjük, állj nyugodtan, természetesen. Igyekezz világosan, érthetően fogalmazni. A feltett kérdésre mindig illik válaszolni. (Ezért ne fordítsd el, vagy ne hajtsd le a fejed, s válaszolj tőled telhető határozottsággal, de mindenkor udvariasan. Ezek a szabályok – ha úgy tetszik ajánlások – az élet minden területére érvényesek.) Részesítsd előnyben tanáraidat olyankor, amikor azt egyébként az udvariasság szabályai megkövetelik. Engedd magad előtt be az osztályterembe, segítsd, ha sok cipelnivalója van, állj fel érkeztére (ha iskolád rendtartása ezt előírja), ezzel is megtisztelve őt. Az órák alatt szükségtelenül ne beszélj – hiszen ezzel nem csak a pedagógust, társaidat is zavarhatod! A tanóra munkáját lehetőségeidnek, tehetségednek megfelelően segítsd elő. E tárgyú udvariasságod éppen téged juttat majd előnyhöz.

Elvégzendő feladatok Vitasd meg társaiddal! Válaszolj a kérdésekre! − Miért szükséges – többnyire a labdarúgásban – a szurkolótáborokat egymástól elválasztani – olykor vasrácsokkal, s komolyan felszerelkezett rendezőséggel? − Keress olyan sport-történést, amely véleményed szerint a kulturált viselkedés szabályait mutatja! Beszéld meg társaiddal, miért választottad a bemutatott példát! Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat! 306

− Mutass be társaiddal egy olyan sporteseményt, amelyben az egyik sportoló előnyt adott ellenfelének. A történetet követően érvelj a választott viselkedés mellett.

Vitasd meg társaiddal! Válaszolj a kérdésekre! − A tanulmányi kiránduláson résztvevő fiatalok magatartásukkal zavarják a környezetükben lévőket. Mit eredményez az, hogy a történetekkel kapcsolatban ismertté lesz, melyik iskola tanulói a kultúrálatlanul viselkedő tanulók? Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat! − Mutasd be társaiddal azt a helyzetet, amikor egy idegen városban a tömegközlekedési eszközön nem érvényesít jegyet egy társad. − Mutass be egy jelenetet, amiben nem tudod társad kérését teljesíteni! Milyen udvariassági formát tudsz ez alkalommal alkalmazni?

Tananyag Baráti kapcsolatok Barátkozni annyit jelent, hogy kapcsolatot keresünk valakivel. Ennek a kapcsolatkeresésnek, és az utána következő kapcsolatnak is megvannak az íratlan illemszabályai. A barátság az a kapcsolat, amelyben érzelmi viszony alakul ki két ember között. A baráti kapcsolatot a kölcsönösség jellemzi. A barátok felelősséget éreznek egymás iránt, s fontos ebben a kapcsolatban a másik fél élete, annak eredményei, esetleges kudarcai. Ezért a barátok megkülönböztetett figyelemmel vannak egymás iránt. Figyelmük elsősorban a másik segítésére irányul, azaz 307

hasonló ahhoz az illemtani alapesethez, amely szerint a figyelmes, udvarias ember tekintettel van a társaira. Olyan emberi kapcsolat, amelyben mindkét fél olyan értékeket kap, amelyek nem „beszerezhetők”. Az egymásra figyelés, egymás értékei – és gyengéi – megértő elfogadása, a közös időtöltés, foglalatosság mind olyan érték az ember életében, amire vigyázni kell! Nagy kincs birtokosa az, akinek van egy barátja. Akinek sok barátja van, annak nincs is igazán barátja! A baráti kapcsolatban figyelemmel kell lenned a barátod életének minden részét, amelyről ő neked beszámolt, amelyben megosztotta gondjai, örömeit veled. A baráti figyelmesség ezekre a területekre ki kell terjedjen. Ha a barátod a tanulmányaival kapcsolatos eredményeit, esetleg problémáját egyszer is megfogalmazta, akkor számodra feladat a továbbiakban érdeklődni, és ezen a területen képességeidhez mérten segíteni. A baráti kapcsolatban természetes, hogy a barátunk élete fontos eseményei a számunkra is fontosak. Ezért amikor névnapja, születésnapja van, illik őt köszönteni. Ha öröm éri együtt örülni vele. Ezt az alkalmat arra is felhasználhatod, hogy figyelmességként olyan ajándékot adj a barátodnak, amelyről feltételezed, hogy örülni fog neki. Az ajándék akkor jó, ha az alkalomhoz illik, kedvességet, figyelmességet jelentő, esetleg ha mindezen túl meglepetést jelent a megajándékozottnak. A barátság révén többnyire tudhatod, minek örül igazán a társad. Baráti kapcsolatban lévőknél nem szokás intim szükségletet kielégítő dolgot, ékszert, fehérneműt ajándékozni. Ha feladatai, nehézségei támadnak a barátodnak, illő felajánlani a segítségedet. Végül, ha bánata, problémája van – tapintatosan – illik a segítségére sietni. A baráti kapcsolatok – hasonlóan az egyéb emberi kapcsolatokhoz – hullámzóak is lehetnek. Akkor, amikor a baráti kapcsolatodat valami terheli, a legfontosabb feladatod az, hogy őszintén megbeszéld ezt a társaddal. A baráti kapcsolatban is tiszteletben kell tartani a másik életének azt a részét, amely csak rá tartozik. 308

Nehéz ezt világosan meghatározni, de egy kapcsolatban többnyire kiderül az, hogy kinek-kinek milyen szokásai, elvárásai vannak, mi tartozik a magánéletéhez, amibe még egy barátnak sem illik beleszólnia. A „pokolba vezető út is jó szándékkal van kirakva” tartja a mondás, ezért ne feledd, csak addig a mértékig szabad a barátunk életébe beavatkozni, amíg az segítséget jelent. A baráti kapcsolatban – ugyanúgy, mint más emberi kapcsolatban – tiszteletben kell tartanunk a társunk magánéletét, tulajdonát.


Olvassuk el a következő szöveget!

Antoine De Saint-Exupéry Kishercegének beszélgetéséből egy idézet: „- Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd… Mind barátod lesz. Azonfölül egy ajándékot is adok neked. Megint nevetett. - Ó, kedves kis barátom, hogy szeretem hallani a nevetésedet! - Éppen ez lesz az ajándékom… olyasforma, mint a víz… - Mit akarsz ezzel mondani? - Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak… - Hogyhogy? 309

- Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! És megint nevetett. - S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel. És szívesen fogsz együtt nevetni velem. És néha kinyitod majd az ablakodat, csak úgy, kedvtelésből… És a barátaid nagyot néznek majd, ha látják, hogy nevetsz, amikor felnézel az égre. Te meg majd azt mondod nekik: „Igen, engem a csillagok mindig megnevettetnek!” Erre azt hiszik majd, hogy meghibbantál. Szép kis tréfa lesz…”

Vitasd meg társaiddal! Válaszolj a kérdésekre! - Mit adott a Kisherceg a barátjának? - Hány barátod van? - Mik a legjobb barátod számodra legkedvesebb tulajdonságai?

Tananyag Lány- fiú kapcsolatok A két nem kapcsolata többnyire szabályozott. Az illem, ezt a nők feltétlen tiszteletében fogalmazza meg. A lányok és a fiúk kapcsolatában jó, ha ez az alapelv érvényesül. Természetesen a szebbik nem részéről viszont elvárás az, hogy e tekintetben éljenek jogaikkal, s ne visszaéljenek azokkal… Lányok és a fiúk között természetesen többféle kapcsolat lehet. Baráti is, és olyan is, ahol inkább a nemek különbözőségére helyeződött a hangsúly. Mindkét kapcsolatban alapvető elvárás az egymás tiszteletben tartása. 310

Udvarlás Egy lány és fiú kapcsolatában az a normális, ha egymás társaságában jól érzik magukat, kezdeményezik az újabb találkozót. Az udvarlásnak „alapkelléke” az, hogy kitüntetett figyelemmel vannak egymás iránt a partnerek. A „lelkes egymásra találást” szépen alakíthatja az illedelmes magatartás. Ilyen udvarias gesztus lehet egy szál virág is. De hasonlóképpen hatásos az, hogy a partner számára fontos dolgok iránt te is érdeklődj. Tulajdonképpen ezek a dolgok a normális emberi kapcsolatok alapját jelentik. Figyelemmel lenni a másik iránt – ez az alapja a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatoknak. Randevú Vannak „technikai” kérdések is, amelyekről jó tudni. Ilyen az, hogy általában a találkozást kezdeményezőnek illik a találkozóra előbb érkeznie. Persze ezt lehet másképpen is értelmezni, azaz a fiúnak illik előbb érkeznie. Annyi biztos, hogy a partneri egyenjogúságra tekintettel inkább azt lehet mondani, hogy nem az a kérdés, hogy ki érkezik előbb, hanem az, hogy a partner tisztelete okán pontosan érkezzék mindkét fél. Az első randevút többnyire a másik fél kiismerésére való törekvés hatja át. Az első találkozás, az első benyomások alapvetőek lehetnek a folytatást illetően. Ezért erre az alkalomra érdemes jól odafigyelni. Az „külcsín és a belbecs” többnyire kézen-fogva jár. Ezért az öltözködésed szolid legyen, s inkább visszafogott, mint kirívó. Az első találkozás alkalmával a meghívót terhelik a felmerülő költségek. Ha a partner felajánlja a költségek megosztását, azt el lehet fogadni. Vitatkozni a fizetés körülményeit és arányait illetően azonban nem illik. (Tudod, „okos enged…”)

311

A randevút követően illik a fiatalembernek felajánlania azt, hogy hazakíséri partnerét. (Ezt késő este célszerű lehet lefogadni, ugyanakkor nem kötelez semmire!) Közös programok Az érzelmek által meghatározott kapcsolatoknak is fontos eleme, hogy ne csupán a partneri kapcsolat kizárólagosságát jelentse a kapcsolat. Ebben az a felelőséged, hogy rá kell jöjj, mit tart fontosnak a partnered, mi az érdeklődési köre, mi az ebből, ami számodra is elfogadható. A közös programoknak pontosan az a lényege, hogy közösek, azaz nem az egyik fél érdekeinek, érdeklődési területének felel meg csupán. Egy komoly érzelmi kapcsolatban a partnerre figyelés éppen ebben jelenik meg, kap értelmet: közelednek érdeklődési területeik, úgy fogadják el a másik világát, hogy közben a maguké is elfogadtatásra talál a másik által. A sikeres párkapcsolatban a partnereknek van idejük egymás érdeklődési területét megismerni, s abban a maguk számára is találni értékeket. A csupán a testi szerelem irányába kanyarodó kapcsolatoknak az a veszélye, hogy egy idő után kiüresednek. Ha a partnereknek nincsenek közös élményeik az életük más területeiről, egyszer csak értelmetlenné válhat kapcsolatuk. A közös programok kialakításakor közösen illik dönteni. A program kiválasztásakor igyekezz olyan lehetőségeket keresni, amelyek vélhetően mindkettőtök igényeit kielégíti. Ha ez valami miatt nem lehetséges, akkor az ajánlható megoldás a partneri igények kölcsönös elismerése, azaz, hogy menj el egy olyan programra, amit a partnered javasol, de legyen olyan is, amikor a te elképzelésed érvényesülhet.

Érzelmi közeledés Az érzelmi kapcsolatoknak különösen fontos eleme a partneri viszony. Elképzelhetetlen érzelmi közeledés úgy, hogy a partnerek nem egyenrangú 312

felekként tekintenek egymásra. Ebben a kapcsolatban különösen fontos egymás tisztelete. A tisztelet abban fejeződik ki, hogy tapintattal közeledünk a partnerhez. E közben figyelj nagyon a partner reakcióira. Sokszor a ki nem mondott szavak többet jelentenek, mint akármennyi beszéd. Az érzelmi kapcsolat kiteljesedésében az egymás iránt érzett felelősség a kapcsolat folytathatóságának záloga. Az érzelmi kapcsolatokban tulajdonképpen az illemtanon túl, az erkölcsi elvárások kapnak fontos szerepet. Ez persze nem jelenti azt, hogy általában a viselkedéskultúra nem igényelné az erkölcsiséget, inkább fordítva: minden emberi kapcsolat alapja az erkölcsös magatartás, aminek sok tekintetben megjelenési formája a viselkedés kultúráltsága.

Testi kapcsolatok A testi kapcsolatokban csak azt szabad tennünk, amit a partnerünk is el tud fogadni. Fontos viselkedési szabály, hogy kényszeríteni senkit nem szabad, nem érdemes a testi kapcsolatban. A szexuális kapcsolatok másik szabálya pedig az, hogy a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében a partnereknek közösen kell határozniuk a védekezés módjáról. A szexuális kapcsolatban ki kell alakítani azt a rítust, amelyben mindkét fél megnyugvást, örömet, élvezetet talál. A szerelmi kapcsolat a legkevésbé viseli el az önzést. A viselkedéskultúra alapesete, mely szerint a velünk kapcsolatban állók érdekeit, elvárásait figyelembe kell vennünk, itt különösen igaz. A gyengéd partner a boldogságra utalva a következő találkozóra jól teszi, ha virággal, édességgel kedveskedik párjának.

Elvégzendő feladatok Helyzetgyakorlat. Beszéljétek meg a tapasztaltakat!

313

− Mutass be egy társaddal egy „első” randevú alkalmával elképzelhető találkozást, amikor a két fél megérkezik a találkozó helyére, s meglátják egymást. Vitasd meg társaiddal! Válaszolj a kérdésekre! A szerelmi kapcsolat illemtana mennyiben hasonlít az általános viselkedési szabályokhoz?

314

9. modul

A CSALÁDI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Tananyag A CSALÁD Rokonok, ősök, utódok

Tananyag

Háztartás az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok - van egyszemélyes háztartás is.

Amikor családról beszélünk, akkor gondolhatunk arra a családra is, amelynek tagjai egy háztartásban élnek, de gondolhatunk a kiterjedt családra is: azokra a családtagokra, rokonokra, akik a családmag felnőtt tagjaihoz (szülők) és rajtuk keresztül a gyermekekhez is kapcsolódnak. A rokonság körének egyre táguló felsorolása a legközelebbi vérrokonoktól kezdve (nagyszülők, szülők testvérei: nagynénik és nagybácsik, azok gyermekei: unokatestvérek, nagyszülők testvérei) a távolabbi rokonokig (a szülők testvéreinek házastársai: szintén nagynénik és nagybácsik, illetve sógornők és sógorok, továbbá esetleg azok testvérei és gyermekeik). A családhoz tartozó emberek mind a rokonaink.

Jogilag a rokon szó vérségi leszármazottat jelent, de a népnyelvben, köznyelvben tágabb értelemben is használjuk, és ez elfogadott. Vannak, akik a keresztszüleiket akkor is a családhoz sorolják, ha azok valójában nem vérrokonok – ez természetes, elfogadott. Mivel a családi szálak, kötelékek 315

néprajzilag és etnikumokként is eltérő megítélés alá esnek, ezért a tanulók elmondásait, felsorolásait tiszteletben kell tartani. Az ősök és utódok fogalmainak tisztázása – a család egyenes ági vonalának követése a legfontosabb, nem szükséges túl bonyolultan és túl részletesen kitérni az oldalági leszármazásokra, de lehet erről is beszélni.

- szépszülők Gyerek-szülők-nagyszülők-dédszülők - ükapák, ükanyák (A szépszülő lehet a dédszülő szülője, de használják annak nagyszülője jelölésére is, valamint az ükapa és ükanya kifejezéseket is használják a dédszülők szüleinek jelölésére, de ugyanakkor ősszülők-ként is használatos kifejezés.) Vannak családok, akik a rokonságnak csak egy szűk körével tartják a kapcsolatot, de vannak olyan családok is, akik egészen távoli rokonaikkal is, kiterjedt rokonsággal vannak folyamatosan kapcsolatban.


Beszéljük meg, és válaszoljuk meg szóban! • Kik tartoznak a legszorosabb vérségi kötelékkel egymáshoz? • Kik a sógorok, sógornők? • Kik az ősök és kik az utódok? Végezzük el a feladatot!

Próbálja meg minden tanuló elkészíteni a családfáját, de először lehet négyzetek (házikók) rajzolásával összeírni a saját szűkebb család köré kapcsolódó többi 316

családot, arra is lehetőséget kell adni, hogy egyszerű felsorolással írják össze az általuk ismert rokonaikat (a nevek mellé írják oda azt is, hogy milyen rokoni viszonyban vannak velük – ha tudják). Nem kell ragaszkodni az egységes feladatmegoldáshoz, de a lehetséges variációkat szükséges megmutatni – különösen a családfa készítést. A munkát vigyék haza és szüleik vagy más hozzátartozóik segítségével ellenőrizzék, ha szükséges, egészítsék is ki!

A családalapítás feltételei és felelőssége

A magyar, szlovén és más fejlett országokban házasságkötésnek nevezik azt a jogi cselekményt, amelynek során egy férfi és egy nő hivatalosan, anyakönyvvezető, vagy egyes országokban arra állam által feljogosított egyházi személy előtt a jogszabályoknak megfelelő egybehangzó nyilatkozattal, tanúk előtt házastársi kapcsolatot létesít. Házasságnak nevezik magát a kapcsolatot, a tartós családi együttélést, annak egész folyamatát. Az említett jogi cselekmény nélküli tartós családi együttélést élettársi kapcsolatnak nevezzük. Az emberi társadalmakban általában igen szigorúan szabályozták, szabályozzák ma is, hogy tagjaik kivel házasodhatnak, de azt is, hogy kivel nem házasodhatnak – a közeli vérrokonok házassága, de közöttük a szexuális kapcsolat is világszerte tiltott.

Az érett gondolkodás, a megfontolt döntés képessége, az előrelátás és az önállóság, nem utolsósorban az anyagi függetlenség megszerzése jelentik a felnőtté válást. Ez nem jár feltétlenül együtt a családalapítással, de feltétele annak. Vagyis a családalapítás alapvető feltételei: az életkor, az önállóság (önellátás, anyagi függetlenség), döntésképesség (megfontoltság, előrelátás) és a kiválasztott párhoz való mély érzelmi kötődés. A házasságkötés felelős döntés, ami elkötelezettséget jelent – méghozzá hosszú távon. Minél érettebb valakinek

317

a személyisége, annál körültekintőbben képes életének fontos kérdéseiben felelős döntést hozni. Kevés olyan jó házasságról van tudomásunk, mely hirtelen elhatározás következtében jött létre.

A házasságkötés aktusával kezdetét veszi a pár törvényileg is szentesített új, közös élete. A házasság első két éve, főképpen ha korábban még nem éltek együtt a házastársak, általában nehéz. Meg kell tanulniuk alkalmazkodni egymáshoz, életritmusukat, értékrendjeiket, szokásaikat össze kell hangolni, ami konfliktusokkal járhat. A szeretet, a bizalom, a tolerancia, egymás tisztelete és megbecsülése alapvetően fontos a házasság harmonikus fejlődéséhez.

A házaspárok közös felelősségvállalással döntik el, hogy mikor érzik elég erősnek a kapcsolatukat és mikor megfelelőek az életkörülményeik ahhoz, hogy biztonsággal tudják vállalni egy vagy több kisgyermek közös felnevelését – ez a tudatos családtervezés.

Egy családban a gyermek megszületésével a házaspár tagjai egyszerre szülők is lesznek. A két szerep szoros kölcsönhatásban áll egymással, ami az egyikben történik, kihat a másik működésére. A harmonikus családi élethez mindkét szerepünket karban kell tartanunk, egyik sem működtethető a másik rovására, mert ez kiüresedéssel, feszültséggel járna. Ezen a területen is egyensúlyi állapot elérésére, a középút megtalálására kell törekednünk.

Mire felnövünk, kialakul bennünk egy elképzelés arról, majdan milyen szülők szeretnénk lenni, illetve milyenek nem. A szülői szerepet azonban nem csak szüleinktől tanultuk (tanuljuk), hanem saját családunkban, gyermekeinkkel való kapcsolatunkban napról napra, folyamatosan sajátítjuk el. A családban semmi sem jön létre magától. A jól szervezettség megkívánja, hogy jól bánjunk az 318

idővel, hellyel, felszereléssel, energiával és az emberekkel. A legtöbb családban úgy érzik az emberek, hogy túl sok dolgot kell tenniük, túl sok az elvárás, túl kevés az idő. A megterhelés csökkenhet, ha a család saját, hatékonyabb módszerét kidolgozza a feladatok megoldására. A legtöbb család szerint különböző

alkalmakkor

különböző

módszereket

érdemes

alkalmazni.

Lehetőségeink kihasználása összefügg azzal, hogy mit tudunk ezekről a lehetőségekről, és milyen érzéseink vannak magunkkal és a velünk együtt élőkkel kapcsolatban. A családi tervek sorsa legalább annyira függ az egyének önértékelésétől, a családi szabályoktól, mint maguktól a tervektől és a megtervezett dolgoktól. A család életének megtervezettsége segíthet abban, hogy minden családtag megkapja értékességének konkrét bizonyítékát, hiszen minden embernek szüksége van arra az érzésre, hogy számít, hogy ér valamit, és hogy ő is hozzájárul ahhoz, ami történik.


Beszéljük meg, és válaszoljuk meg szóban! • Mit jelent az a szó, hogy házasság? • Ki érett, ki alkalmas a családalapításra? • Hogyan lehet elérni az anyagi függetlenséget? • Mikor gondol valaki arra, hogy házasságra lép valakivel? • Ki dönt arról, hogy a párkapcsolatból legyen-e házasság? • Vállalkozhat-e minden házaspár arra, hogy gyermekük legyen? • Mi szükséges ahhoz, hogy a születendő kisbaba biztonságban legyen és jól érezze magát a világban?

319

• Elképzelése szerint a saját házasságában ki fogja irányítani a család életét? Hogyan lesz döntés fontos kérdésekben? Melyik családtag lesz a legjobban megbecsült személy? • Miről szoktak tervezgetni a fiatal szülők? • Mekkora időtartamra érdemes tervezni? • Mikor szülessen meg az első gyermek? • Mi határozza meg, hogy hány gyermek legyen a családban? • Mit jelent a családtervezés? • Melyek a szervezett családi élet előnyei? • Kinek mi a véleménye a hűtlenségről? • Ki hogyan vélekedik arról, aki a hiszékenyebb, esendőbb, gyengébb embert becsapja, tudatosan félrevezeti? • Kinek mi a véleménye a szüzességről? Végezzünk szerepjátékot!

Csoportos szerepjáték formájában lehet demonstrálni a házasságkötéshez vezető utat és magát a házasságkötést, vagy ha ez nem sikerül, beszélgetés formájában lehet a témát feldolgozni: - együttes döntés, - beszélgetés a saját szülőkkel, - bemutatkozás egymás szüleinél, - lánykérés, eljegyzés, - a jövő tervezése: hol fognak lakni, miből fognak élni, hogyan kezelik a pénzt, akarnak-e gyereket (mikor és hányat), stb…, - készülődés az esküvőre: időpont és hely/ek/, meghívók, öltözék megbeszélése, beszerzése, menyasszonyi csokor megrendelése, kiadások összeszámlálása, stb…,

320

- házasságkötés az anyakönyvvezető előtt (polgármesteri hivatal vagy házasságkötő terem) és esetleg templomban is, - lakodalom, - összeköltözés.

Tovább lehet folytatni a játékot vagy a beszélgetést, a gyermekvállalás konkrét feladatainak felvázolásával: - gyermekvállalás tervezése (mikor legyen gyerek, hány gyerek legyen és milyen időkülönbséggel kövessék egymást?), - gyermekvárás a nagyszülők, egyéb rokonok bevonásával (mi mindent kell majd biztosítani a kisbabának?, névválasztás), - a megszületett gyermek anyakönyvezése, esetleg megkeresztelése, - ki fogja gondozni a kicsit, ha az anyuka munkába áll.

A család és az egészség

A család, ha jól működik, tagjai testileg és lelkileg egyaránt könnyebben egészségesek. Természetesen a tágabb környezetnek is hatása van a családtagokra, de sokat ki tud védeni a bajokból, ha megengedi tagjainak, hogy regenerálódjanak testileg, lelkileg. Legyen alkalom és idő elmondani mindenkinek a problémáját, ha igénye van rá. Pihenhessen, aludhasson a nap bármely szakában, ha szükségét érzi, legyen helye a holmijának. A család egészséges működéséhez feltétlenül szükség van belső szabályokra. Ezek magukba foglalják a házimunka elosztásától kezdve azt is, hogy a családtagok hogyan beszélhetnek egymással, hogyan intézhetik vitás ügyeiket. Hogyan hívnak vendégeket, s ki mit segít a lebonyolításban?

321

"Tiszta udvar Rendes ház!" "Tisztaság fél egészség" Ezek napunk szlogenjei. Miért is fontos számunkra a tisztaság? A tisztaság fogalma kultúránként mástmást jelent, és a történelemmel együtt változott. Tekintsünk csak vissza a középkorra, amikor a városiasodás folyamata elkezdődött, meg kellett oldani a szemét és szennyvizek elszállítását a lakóhelyről. Régi tapasztalat, hogy a fertőző betegségek sokkal súlyosabban zajlottak le a szegényebb népesség körében, hiszen a rossz higiénés viszonyok elsősorban a nyomorban élőket érintette. A köztisztaság hiánya (rossz árnyékszékek, szemét...), élelmezés, egészségügy

alacsony

színvonala

tömeges

megbetegedéseket

okoztak.

Évszázadokon keresztül egészen napjainkig ezeken társadalmi szinten próbáltak segíteni, amivel párhuzamosan az emberek igényszintje is változott. A feltáró orvostudomány segítségével az utolsó évszázadban történt e téren a legnagyobb változás. Új fogalmakkal ismerkedhettünk meg, mint pl. környezetszennyezés, korszerű táplálkozás, egészséges életmód stb. De a legnagyobb változás mégis az, hogy a város, lakóhely, környék, ház tisztaságától eljutottunk az ember testi higiénééig.

Az egészségkultúra, aminek a szerves része a tisztaság, lassan, vajúdva változott. Néhány évtizede még nem volt természetes, hogy naponta fürödjünk, fogat mossunk, vagy az sem, hogy rendszeresen cseréljük, mossuk fehérneműinket, ruháinkat. A tisztaság nemcsak környezeti, testi, de érzelmi területeken is fontos pozitív hatásokat fejt ki. A lakás, a ruházat tisztasága meghatározza

közérzetünket,

beilleszkedésünket

a

lakóhelyünkön,

munkahelyünkön. Táplálkozásunk minősége meghatározza az egészségünket. A tisztaság az élet minőségét javítja vagy hiánya ronthatja azt.

A fertőző betegségek, járvány, oltás

322

A fertőző betegségeket annak alapján, hogy a fertőzést mi közvetíti, több csoportra oszthatjuk: a vírusos, bakteriális, gombák és férgek által okozott fertőzésekre.

Ezek

átadásának

módja

számtalan

módon

lehetséges:

légzőszerveken keresztül (tüsszentés, köhögés), gyomor bélrendszeren keresztül (fertőzött ételek fogyasztása, kézmosás nélküli étkezés stb.), vagy nemi érintkezés útján.

Amennyiben egy fertőzéses megbetegedés áldozatai lettünk, legfontosabb feladatunk a kialakult betegség kezelése a szövődmények elkerülése miatt, és a további terjesztés megakadályozása. Akkor beszélünk járványról, ha a népesség jelentős százaléka szenvedi el az adott betegséget. Mindannyian tudjuk, hogy az ilyen jellegű betegségek esetében a megelőzésen nagyon nagy hangsúly van. A megelőzés alapvetően három területen zajlik (védőoltás, egészség megőrzése, pszichés jóllét). Bizonyos fertőző betegségek ellen már csecsemőkorban és gyermekkorban kötelező védőoltások vannak. Másfajta védőoltásokra van szükség, ha bizonyos országokba utazik valaki (pl. dél-amerikai országok). Az egészség megőrzése annak érdekében zajlik, hogy a szervezet jobban ellenálló legyen az esetleges megbetegedésekkel szemben. Itt például nagy szerepe van a rendszeres testmozgásnak, a pihenésnek, a megfelelő ételek, kiegészítő vitaminok stb. fogyasztásának. A lelki egészség is a testi ellenállást segíti. Pszichológiai kísérletek is bizonyítják, hogy pl. az influenzavírus is erősebben hat, ha valaki szorongó, fáradt, stresszre hajlamos ember. Itt fontos beszélni arról, hogy el kell különíteni az emberek egészség megőrzéséről alkotott véleményét, és annak a mindennapi cselekvésbe leképeződő vetületét. Amit az emberek mondanak, sokszor nem egyezik meg azzal, amit tesznek. Így például nyilván mindenki tudja, hogy a megfelelő higiénés szabályok mire jók, de nem feltétlenül tarja be őket. A betegség kockázatok ismerete önmagában nem mindig elég a magatartás megváltoztatásához! Korunk nagy vírusos fertőző

323

betegsége az AIDS, melyre még az orvostudomány nem találta meg a megfelelő ellenszert, emiatt is óriási jelentősége van a megelőzésnek.

Családi munkamegosztás

A családban és a társadalomban egyaránt állandó problémát, vitát, eltérő véleményeket vált ki a nők és férfiak közötti különbözőségek kérdése. A világra jövő fiú és lány csecsemők között nincs méret vagy súlykülönbség. A férfiak nagyobb izomtömegének kialakulása, nagyobb fizikai ereje a biológiai okokon túlmenően a nemüknek megfelelő nevelés, bánásmód, elvárás és az ennek megfelelő életmód eredménye. A lányok nevelése, a velük való bánásmód és elvárás segíti a nőies vonások és magatartás kialakulását. A biológiai különbözőség valóban adott és az életfeladatok is adottak, amelyeket megosztva kell elvégezni az életben és a családban. Ez azonban nem jelenthet alá-fölé rendeltségi viszonyt a nemek között.

A mai modern társadalmakban, ahol egyre kevesebb az olyan munkakör, amelynek ellátásához nagy fizikai erőkifejtésre lenne szükség, kevés olyan foglalkozás és munkakör van, amelyet nők ne tudnának ugyanolyan jól ellátni, mint a férfiak. Mára tehát a társadalomban indokolatlanná, oka fogyottá vált a nemek közötti munkamegosztás és a nemi szerepek túlzott elkülönülése – kivételt csupán az anyai szerep megmaradása képez.

Pénzkezelés a családban

„Addig nyújtózkodj, míg a takaród ér” – e népi mondás örök érvényű, hiszen az anyagi biztonság megbillenése számtalan probléma lehetőségét hordozza magában. A létbizonytalanság megelőzése reális tervezést és pénzbeosztást 324

követel. Ennek a felelőssége a család minden tagját érinti. A közös költségek és az egyéni igények kielégítésének összehangolása viszont a felnőttek feladata. Ideális esetben, mint egy nagy banknál az „igazgatótanács”, úgy a családban a szülői tanács dönt, esetleg meghallgatja, bevonja a gyerekeket is.

(Így

megelőzhető a követelőzés, megtanulható a pénzkezelés.) A tekintélyelvű családokban a családfők kiváltsága volt az anyagi javak elosztása. Ez az idők folyamán átalakult, s áthárult azon családtagokra, akik a bevásárlást végzik, a csekket befizetik. A közös pénzbeosztás egy másik módja, hogy mindenki megkapja a saját feladataihoz szükséges összeget, s azt egyedül kell beosztania, pl. papa-csekkek, mama-kosztpénz, gyerekek-zsebpénz.

Családi konfliktusok

A családban szinte naponta kialakulhatnak kisebb-nagyobb konfliktusok, nehézségek, problémák, zavarok. A változás és különbözőség állandóan jelenlévő, normális, egészséges dolog minden közösségben. Ha a családtagok nem számítanak a változásra, vagy nem készülnek fel a különbözőségekre, valószínűleg nagyot fognak csalódni. Az is gyakori esemény, hogy a család több tagja egyszerre megy keresztül fejlődési krízisen, melyek időleges szorongással járnak, újjáalakulást, a család újjászerveződését téve szükségessé. Ilyenkor a stressz átmenetileg növekszik, mindenki szorult helyzetben érzi magát. Ezek normális, természetes stresszek, melyek előre megjósolhatók. Nem ahhoz kell igazi ügyesség, hogy ezeket a helyzeteket elkerüljük, hanem hogy tudjuk, hogyan kezeljük őket. Virginia Satir, neves amerikai családterapeuta tapasztalata szerint, az emberek konfliktusaik megoldásában az alábbi megközelítések valamelyikét használják: a mártír (elviselést), az erőszakos (kiharcolást), az önsajnáló (összeomlást), a szélhámos (ígérgetéseket), vagy a felelősség áthárító 325

(külső segítség hívását) megközelítést. Még ha tudják, akkor is nagyon kevesen mondják meg egyenesen családtagjaiknak, hogy milyen segítségre van szükségük a helyzet megváltoztatásához, holott a családtagok bizonyára segítenek, ha egyenesen és őszintén kérnek segítséget tőlük. Vannak időszakok, mikor az embernek ki kell bírnia a fájdalmat, be kell ismernie kimerültségét, vagy segítséget kell kérnie. Ezek természetes létállapotok. Csak akkor válnak destruktívvá, mikor eszközként kezdik használni kellemetlen helyzetek elkerülésére.

A

választott

megoldásnak

mindig

van

utóhatása,

mely

meghatározza, hogyan viszonyulnak hozzá a többiek. Minden családtag hatással van a többiekre, és a többiek hatással vannak rá. Ha úgy látjuk múltunkat, mint tapasztalatokat és belőlük fakadó tudást - függetlenül attól, hogy jónak vagy rossznak címkézett élmények ezek -, az jótékonyan hatja át jelenünket. Elvégzendő feladatok

Beszéljük meg, és válaszoljuk meg szóban!

Mik a napi tisztálkodás követelményei? Milyen állatok terjeszthetnek betegségeket! Melyek a legsúlyosabb fertőző betegségek? Milyen régi fertőző betegségek éledtek újjá? Vajon miért? Miért kell, és hogyan lehet fertőtleníteni?

Kinek-kinek a családjában mi az a tevékenység, amit mindig az édesapa végez? Ki milyen apa lenne, hogy bánna a gyermekével? Mitől apa az apa? Milyen a jó apa? Hogyan segíthet a gyerek az apának jó apává válni? Milyen konfliktusokat okoz, ha az apa és az anya külön él (a vasárnapi apukák kérdése)? 326

A tanulókkal való beszélgetés során a tanár vezetésével kerítsünk sort annak megfogalmazására, hogy a szülők házon kívüli feladata a pénzkereset a család megélhetésének biztosításához, valamint arra, hogy a gyermekek, ifjak feladata a tanulás ahhoz, hogy majdan önálló felnőtt életet élhessenek. A család tagjainak lehetnek egyéb házon kívüli feladatai is, mint pl. a vásárlás, idős nagyszülők vagy beteg rokonok segítése, ellátása, stb…

Végezzük el a következő feladatokat!

Az otthoni munkamegosztásról való vélekedést közös játékkal is meg lehet valósítani. Szódobáló: a tanulók körbeállnak és labdát dobálnak egymásnak, a dobó egy tárgyat vagy tevékenységet mond, ami az otthonhoz kapcsolódik, az elkapó megnevez egy személyt (apa, anya, kisebb vagy nagyobb gyerek), akihez a tárgy vagy tevékenység leginkább kötődik a családban. A játék (vagy megbeszélés) közben vagy utána a tanulók cseréljenek véleményt arról, hogy milyen jellegzetesen női és férfi tevékenységek vannak a háztartásban vagy a ház körül, és hogy azok elvégezhetők-e a másik nem által is. (A helytelen álláspontok, nézetek indokolatlanságát lehet a foglalkozások köréből vett példákkal is cáfolni – pl. férfi szabók, férfi szakácsok, női mérnök, női űrpilóta, stb…). Készítsünk egy hónapra családi költségvetést! Először állapítsunk meg a tanulók szerinti átlagos jövedelmet, majd nézzük meg a lehetőségeket kisebb és nagyobb bevételek esetén! Állítsunk sorrendet a következő kifizetendők között: új pulóver, telefonszámla, élelmiszer bevásárlás, Lego készlet a gyereknek, kozmetikai szerek, lakbér, tisztítószerek, villanyszámla, édesség. Egészítsük ki a listát a lehetséges kiadásokról a tanulók véleménye alapján! Nézzük meg, a bevételekből mit kell tudni feltétlenül fedezni, milyen kiadást lehet elhalasztani vagy lemondani róla. 327

Minden tanuló töltsön ki egy csekket! Ha van rá mód, mutassuk be a bankkártya használatát!

GYERMEKVÁLLALÁS Az öröklődés „Kire ütött ez a gyerek?” „Olyan vagy, mint apád!” Mindannyian ismerjük,

hallottuk ezeket a mondatokat, melyek hátterében az a kérdés húzódik meg, hogy melyik szülőtől, nagyszülőtől mit örökölt egy gyerek. A lehetséges örökölhető tulajdonságok tulajdonképpen jelekké alakítva tárolódnak az öröklés alapegységében, a génben. Van olyan tulajdonság, amelyet egy gén határoz meg, és van olyan, amelyet több. A gének csoportjai a kromoszómákban helyezkednek el. Az élőlényekre jellemző, hány kromoszómán tárolják az örökíthető tulajdonságokat. Az ember valamennyi tulajdonsága 46, azaz 23 pár kromoszómán helyezkedik el. A petesejtben és az ondósejtben minden párnak csak az egyik fele található. Amikor a szaporodás során az ondósejt megtermékenyíti a petesejtet, abban már ismét megvan mind a 46 kromoszóma.

A tulajdonságok nem egyforma eséllyel öröklődnek, vannak uralkodó erejűek (pl. barna szemszín), melyek génjét domináns génnek nevezzük. Vannak olyan tulajdonságok is, melyeket az úgynevezett recesszív gének hordoznak. Ez utóbbi tulajdonságok (pl. kék szem öröklése) akár nemzedékeken keresztül is rejtve maradhatnak. Könnyedén nyomon lehet követni többek között a vércsoport és a jobb-

vagy

balkezesség

öröklését

is.

Vannak

betegségek,

melyeket

átörökíthetünk, melyek úgynevezett kromoszóma rendellenesség hátterén fejlődnek ki (pl. Down-kór), és vannak olyan betegségek, melyek esetében nem magát a betegséget csak az arra való hajlamot lehet örökölni (pl. skizofrénia). Az öröklés és a környezet személyiségformáló erejéről élénk viták folynak. 328

Az biztos, hogy a korai környezeti hatásoknak olyan nagy szerepe van, hogy azok biológiailag is hatnak az emberre. Sőt bizonyos környezetből jövő ingerek szükségesek az idegrendszer megfelelő éréséhez! A gyermekvárás

A gyermekvárás biológiai, pszichológiai és szociális folyamat egyaránt. A gyermekvárás kilenc hónapja felkészíti a családot a kisbaba fogadására: kialakítja a baba helyét, ruhákat, pelenkát stb. vásárolnak. Az anya testileg és lelkileg is felkészül a szülésre. A kisbaba a kilenc hónap alatt eléri azt a fejlettségi szintet, mely után alkalmassá, éretté válik a születésre, majd a születés utáni életre. A gyermekvárás tehát az egész család számára készülődés.

Fizikailag legfontosabb szerepe az anyának van, hiszen az ő testével van összefonódva a magzat. Fontos ezért az anya egészséges életmódja ebben az időszakban: vitamindús ételek fogyasztása, a szervezet számára fontos tápanyagok

bevitele,

az

egészségre

ártalmas

viselkedés

(dohányzás,

alkoholizálás, droghasználat, kockázatosabb sportok) kerülése. A vitaminok, de a nikotin, alkohol, drog egyaránt átjut az anya testéből a babáéba. Az újabb kutatások eredményeképpen egyre többet tudunk arról, hogy milyen az anyaméhen belüli élet, a magzat mennyire tudja hatékonyan befolyásolni a körülötte lévő körülményeket már a méhen belül is. Tudjuk, hogy felismeri anyja és apja hangját, a terhesség idején rendszeresen hallgatott zenét felismeri születése után is, jobban "szereti" a komolyzenét, mint a heavy-metal zenét. Az anyát testileg fizikai és hormonális változások alakítják. Pl. A természet rendje szerint az anyában a szülés közeledtével egyre több olyan hormon termelődik, melynek fájdalomcsillapító hatása van.

329

Szót kell ejteni azokról a helyzetekről, amikor a terhesség eltér az átlagostól. Így a veszélyeztetett terhességről, a vetélésről (6. terhességi hónap előtt megszakad a terhesség), az ikerterhességről, amikor egészséges gyermekek fejlődnek, de van bizonyos kockázata ebben az esetben is a gyermekvárásnak. Vannak esetek, amikor a gyermekvárás öröme valami miatt nem felhőtlen. A gyermeket nem az adott időben, nem abba a "családba szülné" szíve szerint az anya, ilyenkor nem kívánt terhességről beszélünk. A nem kívánt terhesség ellen a fogamzásgátlás különböző módjai segítenek. Előfordul, hogy bizonyos okok miatt a család, az anya úgy dönt, hogy a terhességet megszakíttatják (abortusz). Oka lehet ennek az anya egészségi állapotának veszélyeztetése, a magzat genetikai betegsége, vagy lelki és szociális indok. Az abortusznak az anya számára komoly egészségügyi kockázatai vannak. A gyermek gondozása A születéstől az első születésnapig tartó időszakot nevezzük csecsemőkornak. Ezen időszak megoldandó feladatai közül egyik legfontosabb az, hogy az anya és gyermeke megtanulják a közös hangot egymással. A kisbaba megérkezik a családba, kialakul a helye a családi rendszerben. A kisbaba megtanulja, milyen kommunikációval tudja elérni, érvényesíteni akaratát, a család többi tagja pedig megtanulja érteni a kisbaba nyelvét, a számára nem elfogadott reakciókat befolyásolni.

Kölcsönös

és

folytonos

alkalmazkodás

mindkét

részről.

Kialakulóban van már ekkor, hogy pl. a kisbaba-e a "világ közepe" a család életében, hogy a "hisztivel" el lehet-e érni, hogy foglalkozzanak a csecsemővel stb. A családi élet jelentős változáson mehet át, hiszen a kisbaba ellátása folyamatos igénybevételt jelent: szoptatás, etetés, pelenkázás, fürdetés, játék, séta, stb. Mindez fárasztó lehet az anya számára, ezért fontos, hogy segítséget kapjon ezekben a tevékenységekben. A nappali és éjszakai készenlét érzelmileg is igénybe veszi a családot, az együttműködés ebben a helyzetben is segít.

330

A szoptatás ennek az időszaknak a kiemelkedő jelensége. A szoptatásnak nem csak biológiai jelentősége van (táplálkozás), hanem az anya-gyermek kommunikációban is fontos. A szoptatással a kisbaba hat hónapos koráig minden tápanyagot megkap. Minél hosszabb ideig szopik a baba, annál jobb, hiszen a szoptatás egyúttal érzelmi kapcsolatot is jelent a baba számára. A szoros anya-gyermek kapcsolatban ekkor még számos ösztönös elem van mindkét részről. Az anyát az ivadékgondozás ösztöne vezérli (táplálja, gondozza, biztonságban tudja, érti csecsemőjét), a gyermeket pedig többek között a "megkapaszkodás" ösztöne irányítja. Ennek része a fogó reflex: ha tenyerét megérintjük, a csecsemő megfogja, mintha "nem akarná" elengedni (4-5 hónapig váltható ki ez a reflex) Az egyéves kortól, hatéves korig tartó időszakot értjük kisgyermekkoron. (Természetesen más időbeli felosztások is léteznek.) A járás megindulásával a gyermek számára kitágul a világ. Mind környezetéről, mind önmagáról, testéről új tapasztalásokat szerez, miközben szellemi kíváncsiságát kielégíti. Időközben beszélni kezd. Kezdetben csak szavakat, majd később egyszerű mondatokat mond. Fontos hogy mindig szépen, tisztán beszéljünk gyermekünkkel, a gügyögéssel a hibásan kiejtett hangokat rögzítjük. A kicsivel való szeretetteljes bánásba a vele való beszélgetés, éneklés, mondókázás is beletartozik. Ebben az időszakban az anya testi-lelki közelsége, biztonságot adó törődése alapvető a gyermek egészséges fejlődése szempontjából. A dackorszakként emlegetett időszak hároméves kör körül köszönt be. Az eddig engedelmes gyerek most mindenre "nem"-mel felel, ahogy tudja, igyekszik önálló akaratát érvényesíteni. Nagyban függ a család hangulatától, a gyermek neveltetésétől és természetétől, hogy a gyakorlásból egy önbizalmában megerősödött, önállósodó kisgyermek kerüljön ki. Az óvodában már nem pelenkázzák a gyerekeket, ezért a beiratkozás előtt elvárják, hogy szobatiszta legyen. (Ha öt éves kor körül sem rendeződik a szobatisztaság, érdemes szakemberhez fordulni.) Az óvodába 331

lépéssel, három, három és fél éves korban, a gyerekek egy új közösség tagjai lesznek. Itt

a

intellektusuk

mozgásjátékokon keresztül kibontakozik,

összerendezettebb,

figyelmük

koordináltabb

lesz.

eljutnak tartóssá

Az

otthontól

a szerepjátékokig, válik,

mozgásuk

távoltöltött

idő

megnövekedésével, a családi kapcsolatok, az otthoni élményfeldolgozás jelentősége fokozódik, ideális esetben a rövidebb, de mélyebb, intenzívebb együttlétek alkalmával tágabb teret nyer. A

gyermekek

hatodik

életévüket

betöltve

kezdik

általános

iskolai

tanulmányaikat. Felkészültségük nagyon eltérő. Vannak, akik már írni, olvasni tudnak, mások még a ceruzát is ügyetlenül fogják. A tanítóktól sok-sok türelmet, rátermettséget kíván a kis első osztályosok képzése. Mire a gyerekek iskolába kerülnek, képesnek kell lenniük figyelmüket tartósan összpontosítani, az életkorukban elvárható alapvető ismeretekekkel, készségekkel rendelkezniük kell. Ekkora érdeklődésük önmagától a betűk, számok felé fordul, örömüket lelik az olyan játékokban, amelyek egy kis fejtörést okoznak. Az általános iskola alsó

tagozatában

megalapozódik

a

kisdiákok

tudáshoz,

könyvekhez,

művészethez, kultúrához való viszonyulása. Továbblépve tudásuk bővül, differenciálódik, valamifajta rendszerbe szerveződik. Mindeközben barátságok, szerelmek szövődnek. A fiatalok életében a kortárskapcsolatok jelentősége fokozatosan növekszik, majd a kamaszkorba érve eléri tetőpontját. Az iskolaévek alatt nemcsak tudásuk gyarapszik a tanulóknak, de egy belső érésen is keresztülmennek, melyet a szülőkön, barátokon kívül intenzíven segíthet a pedagógus. Személyisége, élete, gondolkodása és világfelfogása példaként állhat tanítványai előtt. Ehhez mindenek előtt személyes kapcsolatra, őszinte érdeklődésre van szükség. Mire tanulmányait befejezi, egy önálló, hivatásában örömét lelő, dolgozni tudó és akaró, kapcsolataiban kiegyensúlyozott, tervekkel, ambíciókkal teli fiatallá érlelődik a gyermek.

332

Elvégzendő feladatok Beszéljük meg, és válaszoljuk meg szóban! Ki milyen tulajdonságáról gondolja azt, hogy ezek öröklöttek és kitől örökölték azokat? Kinek mi a véleménye az abortuszról? Hogyan kerülhetők el a nemi betegségek? Mit lehet és kell megtenni ennek érdekében? Milyen felelőssége van várandóság idején az anyának és az apának? Hogyan segítheti a család a kismamát? Milyen babonákat ismerünk a gyermekvárással kapcsolatban? (Pl.: Ha kerek az anya hasa, akkor leánygyermek fog születni.) Ki mit gondol ezekről? Ki mit gondol az apák jelenlétéről a szülés eseményében? Mit jelenthet, ha sír egy baba? Mi a testvérféltékenység? Mit jelent a család egy kisgyermek számára? Hogyan függ tőle? A szülők kapcsolata, életvitele milyen hatással van a kisgyermek testi, lelki fejlődésére? Hogyan ösztönözhető egy kisgyermek? Miért nem szabad verni, hogyan kell dicsérni? Mi a tankötelezettség? Meddig tart? Mi a szülők felelőssége a gyermekek iskoláztatásában? Ki miket tanult eddig az iskolában, amikről úgy érzi, tud is? Mik azok, amiket meg kellett volna tanulnia, de mégsem sikerült? Hogyan lehet a hiányosságokat pótolni? Milyen iskolán kívüli tevékenységgel bővíthetők az ismeretek?

333

PROBLÉMÁK A CSALÁDBAN

Tananyag

A válás Amikor az emberek házasságot kötnek, általában azt az egymás iránt érzett szerelemből és bizalomból teszik. Úgy tervezik, hogy ez az érzés örökre összeköti őket. Amióta a házasság intézményét az emberek kitalálták, a párok együttélését eleinte a szokásjog, majd az írott jog: a törvény szabályozta. A házasság legtöbbször valóban egy életre szólt, és a legtöbb népnél, a társadalmak többségében a házasság felbonthatatlan volt. A keresztény népeknél a válás kifejezetten tilos volt, a katolikus egyház a házasságot szentségnek tekinti a mai napig.

A törvényesen megkötött házasságot csak törvényesen lehet felbontani, és ahogyan a törvény szabályozza a házasságkötést, úgy a válást is. A válási törvény a családi élet fontosságának védelme miatt sokkal szigorúbb és bonyolultabb, mint a házasságkötést szabályozó törvény – különösen így volt ez a régebbi időkben, egész Európa szerte. Az1960-70-es évek tájékán könnyítettek a válási törvényeken.

Az életben nagyon sok probléma van, az embereknek nagyon sok nehézséget kell leküzdeniük. Sokszor vagyunk idegesek, sokszor másokat okolunk problémáinkért. Nincsen tökéletes ember, mindenkinek vannak hibái – nekünk is, másoknak is. Valamennyien azt szeretnénk, hogy mások megértőek és elnézőek legyenek velünk szemben – de a másik ember is ugyanezt várja el tőlünk. Ma már a válási törvény elismeri, hogy az emberek örömöt, megértést, a 334

személyes boldogságot keresik a házasságban, és ha ezt nem találják meg, ha az együttélés során nem alakul ki egyetértés és egymás támogatása az élet nehézségeinek elviselésében és megoldásában, akkor ez a kudarc sajnos váláshoz vezethet.

A házasság felbontása érzelmi feszültségekkel jár, de emellett anyagi nehézségeket is okoz egyik, vagy mindkét fél számára. Ma már a közvélemény nem ítéli meg negatívan a válást, inkább sajnálkozó magatartást tanúsít. Azonban a válást követően a baráti kapcsolatok többnyire széthullanak, mert a barátok nem tudják, hogy melyik féllel legyenek együttérzők, így azután inkább mindkettőtől elszakadnak.

A családban a gondozás, gondoskodás által a legerősebb érzelmi kapocs jellemzően az anya és gyermeke/i/ között van. A jog egyenlő esélyek esetén is a kiskorú gyermeket többnyire az anyának ítéli. A gyermeken való „osztozkodás” nemcsak érzelmileg jelent problémát, hanem anyagilag is a gyermek az egyik szülővel együtt marad, a másik szülő pedig tartásdíjat köteles fizetni, ami jövedelméből elég nagy elvonást jelent. Ha van közös tulajdonú lakás, akkor vagy el kell adni azt, vagy az ott maradó fél ki kell, hogy fizesse a másik fél számára annak tulajdoni részét. A lakás berendezési tárgyain, a háztartási eszközökön is folyhat az osztozkodás, veszekedés, ha nincs közös megegyezés vagy lemondó nyilatkozat. Vissza lehet esetleg költözni a szülőkhöz – ha visszafogadnak. Az utcákon csavargó, parkokban alvó hajléktalanok igen nagy hányada a válást követően került az utcára, mert alkoholizáló, agresszív, durva magatartása miatt sem a saját családja, sem más személy vagy közösség nem tűri el, nem fogadja be. A válási probléma megoldásához többféle út vezet – van vissza út is egymáshoz. Az önkormányzatok által működtetett Családsegítő Szolgálatoknál lehet tanácsot kérni, ott továbbirányítják a segítséget kérőt 335

szakemberekhez (pszichológushoz, jogi tanácsadóhoz) – ha nincs ilyen szolgálat a lakóhelyen, akkor egyenesen az önkormányzathoz kell fordulnia a tanácstalan embernek, hogy helyi szakembertől segítséget kapjon. Vannak akik úgy gondolják, hogy a válás után az anyák terhe növekszik jobban, a férfiak pedig, könnyebben tudnak új kapcsolatot létesíteni. A felszín mélyén azonban mindkét fél számára egyformán nagy kudarc, amit ha megfelelően nem dolgoznak fel, megnövekszik az esélye annak, hogy a következő kapcsolatuk is sikertelen lesz. Az egészséges személyiség fejlődéséhez (ami a közhiedelemmel ellentétben egész életünk folyamán tart) mély emberi kapcsolatokra van szükségünk, s nem sok felszínes ismeretségre, amelyek az életkor haladásával, az egészség megromlásával nem tudnak kellő biztonságot nyújtani. Tehát mindenképpen ajánlott, hogy szakember segítségét kérje az, akit a válás lelkileg megviselt, ilyenkor jó, ha problémáit meg tudja beszélni pszichológussal. Az egyik leggyakoribb gond, hogy a gyereke/i/vel egyedül maradt anya felnőtt problémákkal terheli meg őket, a felnőttek egymás elleni indulatai sérthetik a gyerekben azt az alapvető képet, melynek épségétől függ önbizalmuk, döntési biztonságuk, embertársaik iránti bizalmuk. A túl szoros szülő-gyerek közötti kapcsolat épp úgy gátolja az egészséges fejlődést, mint a teljesen elhanyagoló. Mind a kettő megjelenhet a válás következményeként. A „nekem már csak a gyerekemben van minden örömem” fojtogató érzése épp olyan rossz a gyereknek, mint a társkapcsolatokat kereső, folyton randevúzni járó, a napközis pénzt is ruhára költő szülői magatartás.

Csonka család

A magyar nyelv szemléletesen fejezi ki azt az állapotot, amibe a család kerül, ha valamilyen ok miatt az egyik felnőttet huzamosan nélkülöznie kell. Nyilvánvaló, 336

hogy nemcsak a fogamzáshoz van szükség férfira és nőre, hanem a felnőtté válásig szükség van apára és anyára. Természetesen teljes családon belül is lehetnek nagyon rossz kapcsolatok, ez általában valamelyik családtag lelki betegségében vagy extrém magatartásában szokott megnyilvánulni. Ilyen esetekben családterápia segíthet az érzelmi kapcsolatok rendezésében. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha az egyik szülő meghal, az indulatok csökkent volta miatt könnyebb azonosulni vele az azonos nemű gyermeknek, illetve épebben meg lehet őrizni a belső szülőképet. Ilyen esetben sokat segít, ha a gyereket nevelő szülő szeretettel megemlékezik az elvesztett szülőről.

A csonka családot vivő felnőtt számára fontos tudni, hogy szerencsés, ha csak nemének megfelelő szerepet vállal, s nem akarja az anyát/apát egyaránt helyettesíteni. A családot körülvevő felnőttek közül (akár több személlyel) szerencsésebb pótolni az eltávozottat. A csonka család kiegészülésekor szerencsés, ha az „új” felnőtt nem akar rivalizálni azzal, akinek a helyébe lépett. Ennek a viselkedésnek a hátterében önértékelési, kompenzációs problémák húzódhatnak meg. Itt kell megjegyezni, hogy egész életünkben akár társsal, akár társ nélkül vagyunk kénytelenek élni, a saját lelki egészségünk megtartása adja környezetünknek is a legnagyobb segítséget.

Nevelőszülők (gyám)

Az élet nehézségeit sokszor már nagyon korán meg kell ismernie a gyerekeknek. Ezek közé soroljuk, ha valaki nem nevelkedhet szüleivel, testvéreivel. Különösen abban az időszakban, amikor nem tudják még jól kifejezni érzéseiket, gondolataikat a gyerekek fontos, hogy őket jól ismerő felnőttek vegyék körül. Ezért ha választási lehetőség van intézet és rokoni ismeretségi környezet között, célszerűbb ez utóbbit választani. A gyerekeknek nagyon sok 337

kérdését meg kell válaszolni ahhoz, hogy majdan a felnőtt világban boldogulni tudjanak. De ugyanígy elengedhetetlen, hogy átéljék a szeretetet, együttérzést, segítséget, jóindulatot stb. és mindezek ellentétét is, hogy be tudjanak illeszkedni környezetükbe. A gyerekek fejlődése szempontjából fontos az állandóság. Ez a lakhely állandóságát is jelenti, és az ennél egy fokkal fontosabb személyi állandóságot. Ez a gyerekek számára azt a fontos érzést adja, hogy van helyük a világban.

A nehézsorsú gyerekek elől sokszor eltitkolják hamis tapintatból a családjuk problémáit, történetét. Ez rendkívül helytelen. Persze az sem jó, ha nyakukba zúdítják kéretlenül az igazságot. A helyes magatartás az, hogy ha a gyerek kérdez, akkor csak arra feleljük az értelmének megfelelően, amit kérdezett. Ha pl. megkérdezi a nevelőmamát, hogy „én a te hasadban voltam?” Akkor a helyes válasz; „nem, de úgy szeretlek, mintha ott nőttél volna”. A beszélgetés csak akkor folytatódjon, ha a gyerek újabb kérdést tesz fel. Öregek a családban

Régebben a hazai társadalmi viszonyok között is volt egy-egy nagytekintélyű személy, aki lehetett a legidősebb férfi, egy határozott jellemű anya vagy nagynéni, akire mindenki hallgatott, és akinek a döntése, véleménye mértékadó volt.Vannak társadalmak, ahol az öregek, vének tanácsa még mindig fennálló intézmény. Ma is akad egy-egy személy a családban, akinek véleménye fontosabb, mint másé, de a súlya nem feltétlenül olyan nagy. Az idős embereknek mindig volt szerepük és feladatuk a család gazdasági életében is. A paraszti rétegben a munka bizonyos fázisait mindig a gyerekek vagy az idősek végezték.

338

Ma az idős emberek különösen a városi életben, nehezen találják meg helyüket, életük értelmét, hiszen a mai társadalom fogyasztói társadalom (Vegyél újat, a használtat dobd ki, cseréld le!), mindenki minden erejével az öregedés ellen küzd (pl. ránctalanító krémek, egyéb kozmetikumok), mellyel azt is sugallja, hogy az öregség, az idős ember értéktelen. Az idős embertől pedig rengeteget kaphatunk. Ők azok, akik a múlt eseményeit, az elmúlt időket felelevenítik számunkra,

hiszen

sok

mindent

megéltek,

sokat

láttak,

tapasztaltak.

Segítségükkel átélhetjük az idő folytonosságát, a halálra való készülődés folyamatát. Ma a mintaadás szerepét egyre inkább a tömegkommunikáció veszi át. Az öregséggel igen gyakran együtt járhat a betegség. A halál és a gyász

Amikor elveszítünk számunkra fontos személyt, tárgyat, élményt stb., az elválásból következő nehéz helyzetet lelkünkben is fel kell dolgoznunk, ezt nevezzük gyászolásnak. A gyász folyamatában sokfél reakció jelenhet meg: nem hisszük el, hogy megtörtént; a dac, hogy miért éppen velünk történik meg; az erő, hogy ki kell bírni, a belenyugvó elfogadás. Csak az egyik fajta veszteség, ha az embernek egy hozzátartozója meghal. Erre bizonyos helyzetekben valamennyire lehet készülni, ha például hosszantartó betegség következtében veszíti el az életét valaki. Nehezíti az amúgy is nehéz helyzetet, hogy ma egyre megszaporodtak a hirtelen halálok, melyeknek nagy százaléka az autóutakon történik meg balesetek során. Ezekre nem lehet felkészülni.

Az itt maradt hozzátartozók mindkét esetben a fájó esemény feldolgozását a különböző rítusokon keresztül tehetik meg, természetesen társaik támogató segítségével. Régen a haldokló mellett ott volt a családja, a család támogatta őt egyik legnehezebb útján is. El lehetett tőle köszönni, és ő is el tudott búcsúzni. A már elhunyt családtagot otthon siratták meg, éjszakákon át virrasztottak 339

halálos ágya mellett. Mint minden más területét az életnek, a halál körüli rítusokat is befolyásolja a kultúra. Így például fontos hogy egy adott kultúrában hisznek-e a halálon túli életben vagy a reinkarnációban. Egyes népeknél a halál az a folyamat, amelyben az élő átköltözik a halál birodalmába és őssé alakul át. A nyugati kultúrában a halál maga a vég, s ez valószínűleg nem könnyíti meg az elhunyt személy "elengedését".

A temetkezési szokásokkal az emberek elbúcsúznak az elhunyttól és újból megerősítik az eltávozott nélkül is megőrződő társadalmi kontinuitást. Olyan témával van dolgunk, ami a történelem folyamán (a születés mellett) mindig foglalkoztatja az embereket, amiről a számos művészi alkotás és a számtalan népi szokás is árulkodik.

Fontos kérdés, hogy ha halálos beteg van a családban, akkor azt a család hogyan kezeli (gyerekeknek elmondja-e, mit mond el, hogyan fogalmazza meg). A közös gyász mindig könnyebb. Mi a jobb, ha szabad nézni például az elhunyt fényképét, szabad emlékezni, vagy ha szinte érintetlenül hagyva a holmiját, nevét sem említve kell élni?

Elvégzendő feladatok Beszéljük meg, és válaszoljuk meg szóban! Miért felelőtlenség úgy házasságot kötni, hogy ha nem sikerül, legfeljebb elválok? A felnőttek miért nem csak a saját válási döntésükért felelősek? A családi békéért kik tehetnek többet, a férfiak vagy a nők? Hogyan reagálnak a gyerekek a szülők közötti problémákra? Hogyan tudnak a gyerekek segíteni abban, hogy együttmaradjon a család? 340

Jó-e az, ha a gyerekeit nevelő szülő új házasságot köt? Az elvált szülőnek mi a feladata a gyerekeivel szemben? Mennyi a tisztességes tartásdíj? Szerencsés-e, ha az elvált szülők vitás kérdéseiben a bíróság, gyámhatóság dönt, vagy inkább pszichológus, vagy egy idősebb megbecsült családtag segítségét érdemes kérni? Kinek van olyan idős ember a környezetében, aki fontos szerepet játszik az életében? Miért? Ki ismer olyan idős embert, aki nehezen tud szembenézni az idő múlásával, korosodásával? Mi látható rajta? Mit jelent a sírok ápolása? Kinek-kinek a családjában ez hogy szokás? Mit jelentenek az utak mellett található ún. haláljelek (kereszt azon a helyen, ahol valaki meghalt)?

341

10. modul

A MUNKA VILÁGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS

A MUNKAVISZONY

Tananyag

A munkaviszony fogalma

Az iskolai tanulmányok befejezése után a legtöbb ember fő célja, hogy végzettségének és érdeklődésének megfelelő munkahelyet találjon. Ahhoz, hogy valaki a munka világában megtalálja a számításait, jól helyt tudjon állni a munkahelyén, szükséges tisztában lennie néhány, a munkavégzéshez kapcsolódó dologgal.

Napjainkban már nagyon sokféleképpen lehet pénzt keresni. Ezek között vannak olyan lehetőségek is, amelyek bár könnyű pénzszerzést ígérnek, törvénysértőek, ezért akik ezt az utat választják, a remélt gondtalan élet helyett legtöbbször a börtönben végzik. Ilyen pl. a drogterjesztés, ami látszólag egyszerű és jól jövedelmező, mégis egyre többen vannak hosszú időre elítélve e tevékenységük miatt.

Ebben a modulban csak a törvényes munkavégzési lehetőségről, az ehhez kapcsolódó ismeretekről lesz szó. Vannak, akik egyéni vállalkozást indítanak, mások gazdasági társaságot hoznak létre, a legtöbben azonban munkaviszony keretében, mint munkavállalók végeznek munkát, ezért itt ezzel a lehetőséggel foglalkozunk. A Munka Törvénykönyve a munkaviszony keretében munkát 342

végzőkre tartalmaz rendelkezéseket. A munkáltató az a személy vagy szervezet, amely a munkát biztosítja.

Munkaviszony létesítése

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között jön létre azzal, hogy munkaszerződést kötnek egymással. A munkaszerződés olyan irat, amely magába

foglalja

a

munkáltató

és

munkavállaló

alapvető

jogait

és

kötelezettségeit, vagyis azt, hogy a munka elvégzése során melyik félnek mit szabad és mit kell tennie. Munkaszerződést lehet kötni határozatlan vagy meghatározott időre, előbbi esetben csak a munkaviszony kezdetének napja meghatározott, míg az utóbbiban mind a kezdő, mind a befejező nap.

Sok esetben a munkaszerződésben a felek próbaidőt kötnek ki, ami arra szolgál, hogy a munkáltató meggyőződjön arról, valóban megfelelő embert vett-e föl, a munkavállaló pedig arról, valóban olyan–e a munka és a munkafeltételek, amilyeneket előzetesen feltételezett. A próbaidő alatt mindkét fél hátrányos következmények és indoklás nélkül dönthet arról, hogy a munkaviszonyt megszünteti. A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. Egyrészt ezt jogszabály írja elő, másrészt jogvita esetén így igazunkat könnyebben tudjuk bizonyítani.

A munkaszerződés tartalma

Ahhoz, hogy a munkaszerződés érvényes legyen, többek között feltétlenül tartalmaznia kell a következőket: • A személyi alapbér (köznapi nyelven fizetés) összegét, • a munkakör pontos megnevezését, az elvégzendő kötelező feladatokat, • a munkavégzés helyét, 343

• a munka kezdőnapját, határozott idejű munka esetén befejező napját, vagy azt, hogy határozatlan időre kötik.

Minta (minimális tartalommal, a munkaszerződés egyéb feltételeket, pl. próbaidőt, kiegészítő juttatásokat, stb. is tartalmazhat):

Munkaszerződés

amely létrejött egyrészről ….. (munkáltató neve, címe, adószáma) mint munkáltató, másrészről ….. (munkavállaló jelenlegi/születési neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, tartózkodási helye) mint munkavállaló között az alábbi feltételekkel: A munkáltató és munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2….. napjától kezdődően, határozatlan időtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint, a munkavállaló munkaköre, főbb feladatai: a munkavállaló havi bruttó személyi alapbére: a munkavállaló munkavégzésének helye: A felek kijelentik, hogy a munkáltató munkavállalóra vonatzóan a munkarendet, az alkalmazandó időbeosztást a munkavállalóval ismertette, a munkavállaló azt tudomásul vette. A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlására a ….. munkakörű ……… (nevű) vezető jogosult. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Kelt (hely, év, hó, nap)

felek aláírása

344

Munkaköri leírás

A munkaköri leírás olyan dokumentum, amely a munkakörbe tartozó feladatokat pontosan, hiánytalanul tartalmazza.

Ne

feledjük,

a

munkaszerződés

megkötése

előtt

nagyon

fontos

a

munkakörülményekről részletesen tájékozódni, a szerződés munkáltató által készített tervezetét pedig alaposan áttanulmányozni, mert szerződéskötés után már nehéz az abban foglaltaktól eltérő feltételeket elérni. Sok munkavállalót ért már kellemetlen meglepetés azért, mert munkavállaláskor nem volt eléggé körültekintő. Ha az elkészített munkaszerződésünkben, munkaköri leírásunkban valamit nem értünk, valami nem világos, feltétlenül tisztázzuk még aláírás előtt!

A munkaviszony megszűnése, megszüntetése

Munkaviszony akkor szűnik meg, Ha nem szükséges hozzá külön intézkedés, akkor munkaviszony megszűnésének az esete áll fenn. Ilyen esetek: • a munkavállaló halála, • a munkáltató megszűnése, • határozott idejű munkaviszony esetén a határozott időtartam lejárta. A munkaviszony megszüntetése annyiban különbözik annak megszűnésétől, hogy hozzá szükséges a munkáltató és/vagy a munkavállaló nyilatkozata, amellyel a munkaviszonyt megszűnteti. A munkaviszony megszüntetésének módjai. • közös megegyezés, • rendes felmondás, • rendkívüli felmondás, 345

• azonnali hatályú próbaidő alatt. Fontos! Bármilyen módon is szűnik meg a munkaviszony, figyelni kell arra, hogy a munkáltatónak az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére igazolást kell kiállítania, mely tartalmazza azt, hogy milyen hosszú ideig tartott a munkaviszony. Ez szükséges lehet a későbbi nyugdíj megállapításához, de akár az új munkaviszony létesítéséhez is.

A munkaviszony különféle megszűntetése más-más jogkövetkezményekkel jár, a megszüntetés előtt ezért gondosan utána kell nézni, hogy az éppen érvényes jogszabályok milyen következményeket tartalmaznak!


Beszéljük meg, és válaszoljuk meg szóban!

Mi a munkaviszony, hogyan jön létre? A munkaszerződésnek milyen fontos elemeket kell tartalmaznia? Mit nevezünk munkaköri leírásnak? Mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között? Milyen módjai vannak a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének?

Végezzünk szimulációs játékot!

Alakítsunk két csoportot! Az egyikben résztvevők a munkáltatót, a másikban a munkavállalót képviselik. Közös megbeszélés után játsszuk el több változatban, hogyan állapodnak meg a felek a munkafeltételekben, hogyan kötnek munkaszerződést! 346

ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK

Tananyag

A célállás meghatározása

Az álláskereső tevékenység kiindulópontja minden esetben annak az állásnak a meghatározása, amit szeretnénk megszerezni. Ezt nevezzük célállásnak. Nagyon fontos, hogy olyan célállást tűzzünk ki magunk elé, amit minden valószínűség szerint meg is tudunk szerezni. Nem szerencsés se túl sok, se túl kevés állás egyidejű megcélzása. Abból kell kiindulnunk, hogy célállást általában szakképzettségünk, illetve érdeklődésünk, valamint meglévő képességeink alapján választunk. Ez utóbbihoz szükség van arra, hogy a képességeinkről megfelelő önismeretünk legyen, képességeink felméréséhez más eszközök mellett hozzásegít egy jól megszerkesztett önismereti kérdőív kitöltése.

Bemutatkozó kártya

A bemutatkozó kártya olyan korszerű álláskeresési segédeszköz, amely segít nekünk abban, hogy a munkáltatókkal személyesen vagy telefonon, interneten kapcsolatba léphessünk. Előnye, hogy a leendő munkaadó szinte egyetlen pillantással megállapíthatja belőle, mit várhat tőlünk. Ha a leendő munkáltató először csak a legfontosabb jellemzőinkre kíváncsi, egyáltalán nem biztos, hogy részletesebb ismertetőt, pl. önéletrajzot elfogad tőlünk. Ha pl. személyes beszélgetés során látjuk, hogy kérdéseire adott válaszainkat kis papírra kívánja felírni, elegáns, jó benyomást keltő megoldás, ha e helyett bemutatkozó kártyát nyújtunk át neki.

347

A bemutatkozó kártya tartalmazza a következőket: • név, • telefonszám és lakcím, • az állás, amit keresünk, • fontosabb képességeink, • néhány személyes tulajdonságunk, • milyen körülmények között szeretnénk dolgozni. Az önéletrajz

Az önéletrajzban az álláskereső a leendő munkáltató számára tömören összefoglalja személyes adatait, végzettségeit, munkatapasztalatait, képességeit, személyes tulajdonságait. Napjainkra jellemző, hogy egy-egy munkahelyre egyszerre többen jelentkeznek, így a munkáltatónak válogatniuk kell a pályázók között, nem beszélgethetnek el mindenkivel. Egy jó önéletrajz segítheti a pályázót abban, hogy jó benyomást keltsen. Az önéletrajzírás általános szabályai: • rövid és tömör legyen, • valós tényeket közöljön, • emeljük ki a munkakörrel kapcsolatos jártasságunkat, • fogalmazzunk pontosan, • csak pozitív információkat adjunk magunkról, • ügyeljünk a jó helyesírásra, stílusra, formára. Ha a pályáztató külön nem kéri, nem célszerű az önéletrajzba beírni, hogy mennyi fizetést szeretnénk. Se a túl alacsony, se a túl magas bérigény nem kelt jó benyomást, ezért előzetesen nem árt tájékozódni az adott munkakörben szokásos bérekről.

348

Megkülönböztetünk kronológiai, feladatközpontú és a kettőt kombináló önéletrajztípusokat. Itt ez utóbbi tartalmára adunk mintát:

Önéletrajz Név Születési hely, idő Cím Telefonszám, e-mail cím Eddigi munkahelyeim, szerzett munkatapasztalatok Iskoláim, végzettségeim Tanfolyamok, egyéb képzettségeim Nyelvismeretem Személyes információk (pl. családi állapot, hobbik) Referenciáim Dátum, aláírás

A munkahelyeket és végzettségeket időben visszafelé soroljuk fel, tehát a legutóbbiak szerepeljenek elől. A referencia ajánlást jelent, jó benyomást keltő tartalmi elem, ha rendelkezünk ajánlóval, ajánlókkal de nem kötelező. Itt célszerű olyan lehetőleg „rangos”, vezető beosztású személyeket vagy olyan munkáltatókat felsorolni, akikhez a pályáztató fordulhat, és akik előnyösen fognak rólunk nyilatkozni.

A munkáltatóval folytatott telefonbeszélgetés

A tapasztalatok szerint az állást hirdető munkáltatók egy része elérhető telefonon. A velük való telefonon történő kapcsolatfelvétel általában sokkal többet segít, mint egy levél, amelyre a munkáltatók igen ritkán válaszolnak. Az álláskereső, ha a munkáltatónak a hívás időpontja nem megfelelő, későbbi újra 349

hívást is kérhet. Ha a megcélzott állást már betöltötték, lehet érdeklődni a cégnél esetleges más álláslehetőségek iránt is.

Mutatkozzunk be annak, aki felveszi a telefont! Előzetesen feltétlenül szerezzük be a hívott munkáltató adatait, hogy mivel foglalkozik a cég, a vezető nevét, stb., mert ez komolynak mutatja érdeklődésünket! Fontos, hogy valami különlegeset kínáljunk annak, akit meg akarunk nyerni ajánlkozásukkal, tegyük kíváncsivá a hívott felet néhány átlagostól eltérő szóval!

A felvételi találkozó (állásinterjú)

A felvételi találkozó a munkáltató és az álláskereső között zajlik, időtartama általában negyed óra és egy óra közti. A felvételi találkozóra, ha sikeresek akarunk lenni, jól fel kell készülni. A találkozáskor első benyomások nagyon fontosak. Ezeket pozitív irányba befolyásolják a megfelelő öltözködés, a jól ápolt kinézet, egyszerű frizura és a helyes viselkedés. Ez utóbbihoz tartoznak • pontos érkezés (Ha közbejön valami, telefonáljunk!), • belépés előtt kopogás, a „Szabad” elhangzásának megvárása, • belépés után köszönés, barátságos arc, • legyünk készek a készfogásra, de ne mi kezdeményezzük, • teljes nevünkkel mutatkozzunk be, közben nézzünk partnerünk szemébe, • figyelünk a kérdezőre, csak a feltett kérdésekre, határozottan és röviden válaszoljunk, soha ne vágjuk a kérdező szavába, • legyünk nyugodtak, megfontoltak, próbáljunk egyenrangú partnerként viselkedni, • ne rágózzunk, ne dohányozzunk, ne legyen alkoholos a leheletünk, • soha ne adjunk magunkról negatív információt,

350

• ne üljünk le addig, amíg hellyel nem kínálnak, ne hajoljunk az íróasztalra, ne kalimpáljunk a lábunkkal, ne hintázzunk a széken, • felejtsük el személyes problémáinkat, kerüljük az anyagi vagy családi gondokról való beszélgetést. A felvételi beszélgetésre, ha korábban nem kérték, vigyük magunkkal bemutatkozó kártyánkat és önéletrajzunkat, a munkakör szempontjából fontos iskolai bizonyítványunk másolatát, és ha van, referencia ajánló levelünket!

A felvételi találkozó tipikus kérdései, válaszai

Felkészülésünk fontos része, hogy előre megfogalmazzuk, esetleg gyakoroljuk a várható kérdésekre adott válaszainkat. Tipikus kérdések, válaszok: • Beszéljen magáról! Ezt a munkáltatók általában „bemelegítő” kérdésként teszik fel. Ilyenkor csak néhány legfontosabb dolgot (életkor, iskolai végzettség, munkában töltött idő, és elhivatottságot a pályázott munka elvégzésére) mondjunk el, nem baj, ha benne van az önéletrajzban. • Volt-e más hasonló állása, végzett-e korábban ilyen jellegű munkát? Soha ne válaszoljuk azt, hogy nem, mert lehettek tapasztalatai a szakképzés során, a szüleiknek, ismerőseiknek segítve is. • Miért kíván ezen a munkahelyen dolgozni? Válaszként célszerű kissé dícsérni a munkáltatót, pl. jót hallottunk erről a munkahelyről, szeretjük az ilyen jellegű munkát, alkalmasnak tartjuk magunkat az állás betöltésére. • Jelenleg hol dolgozik? Amennyiben még nem dolgoztunk vagy munkanélküliek vagyunk, ezt őszintén el kell mondanunk. Ha már volt állásunk, a megszűnés okai közt csak azokat említsük, amelyek nem a mi hibánkból történt (pl. átszervezték a céget), nem kell elmesélnünk valamennyi problémánkat. 351

• Hogyan jött ki főnökével, munkatársaival? Ne említsünk munkahelyi problémákat, ha van rá mód. Ha voltak nehézségeink, elüthetjük az élét, ha azt válaszoljuk: „Áltaában minden munkahelyen előfordulnak szakmai kérdésekből eredő nézeteltérések, de ezeket mindig tisztáztuk. A mai napig jó viszonyban vagyunk.” • Milyen fizetést szeretne? Válaszként lehetőleg ne jelöljünk meg konkrét összeget, mert a pályáztató által gondolt összegnél kevesebb esetén esetleg csak ezt kapjuk, magasabbnál pedig éppen ezért nem alalmaznak. Ezért célszerű „diplomatikus” választ adnunk: „Nem ismerem az itteni béreket, és nem szeretném, ha a leendő kollégák közt feszültséget okoznék, ezért a hasonló korú, végzettségű és beosztású munkatársak bére nekem is megfelelő lenne.” • Miért pont Önt kellene alkalmaznunk? A válaszadás során nem szabad haboznunk,

ki

kell

emelnünk

munkatapasztalatainkat

és

elhivatottságunkat a munka végzése iránt. • Milyen az egészségi állapota? Ha van is, nem kell felsorolnunk összes egészségügyi problémánkat, ha az érzékelhetően nem zavarja a munkavégzést. „Köszönöm remek!, Köszönöm jó!” stb. válasz általában elegendő. • Mikor tud munkába állni? Soha ne mondjunk túl távoli időpontot, inkább bízzuk ezt a munkáltatóra. • Mik az Ön előnyös és hátrányos tulajdonságai?

Jó tulajdonságainkat

kiemelhetjük, a rosszak helyet inkább „Tudomásom szerint nincs, ami akadályozna a munkavégzésben.” Választ adjuk. • Legutóbbi alkalmazója milyen véleménnyel van Önről? A legjobb válasz ilyenkor az ajánlólevél, de ha nincs, akkor se a súrlódásainkról beszéljünk, inkább emeljük

ki

azokat a pozitívumainkat, amit

tájékozódása esetén volt munkáltatónk is megerősítene.

352

• Melyek a hosszú távú tervei? Ezt a kérdést azért teszik fel, hogy meggyőződjenek arról, nem „ugródeszkának” tekintjük e a kínált állász. Bármi is a későbbi szándékunk, biztosítsuk a kérdezőt arról, hogy tartósan szeretnénk itt dolgozni. • Képes-e feszített tempóban dolgozni, és rövid határidőket betartani? A válasz természetesen csak „igen” lehet. • Van-e családja, gyereke? Ha van, akkor ezt el kell mondani azzal, hogy probléma esetén azt meg fogjuk tudni oldani munkakiesés nélkül. • Van kérdése? Ez általában csak udvariassági formula. Esetleg azt lehet megkérdezni, hogy mikorra várható a pályázat eredménye.


Beszéljük meg, válaszoljunk szóban a következő kérdésekre!

Mi a legfőbb előnye a bemutatkozó kártyának? Milyen információkat tartalmazzon a bemutatkozó kártya! Miért hasznos eszköz a telefon az álláskeresés során, Mi a célja a telefonbeszélgetésnek? Mire kell ügyelnünk a beszélgetés során? Mi az önéletrajz alapvető célja? Mik az önéletrajz írás általános szabályai? Mire kell ügyelnünk, hogy jó benyomást keltsünk a felvételi találkozó során? Mit kell magunkkal vinnünk a felvételi találkozóra? Mik azok a leggyakoribb kérdések, amelyeket a munkáltatók feltesznek a felvételi beszélgetés során? Hogyan válaszoljunk a feltett kérdésekre?

353

Végezzük el a feladatokat! Készítsük el egyenként a saját bemutatkozó kártyánkat! Minden tanuló készítse el a saját önéletrajzát!

Végezzünk szimulációs játékokat!

Két önként vállalkozó tanuló játssza el a telefonon történő álláskeresést! Közösen értékeljük ki a megoldást! A játékot más tanulókkal többször megismételhetjük. Játsszuk el több tanulópárral a felvételi beszélgetést! Figyeljünk a megjelenésre, fellépésre, stílusra is! Minden szerepjátékot közösen értékeljünk ki, a hibákat a hibák elkövetői javítsák ki, oldják meg helyesen a szituációt!

A MUNKAHELYEK VILÁGA

Tananyag

A munkahelyi feltételek

A legális, vagyis a munkáltató által hivatalosan a nemzeti adóhatóságnál és a társadalombiztosításnál

bejelentett

munkaviszony

biztonságot

nyújt.

Létesítésekor a Munka Törvénykönyve által előírt írásbeli munkaszerződés megkötésére kerül sor. Legális munkaviszony létesítése esetén számíthatunk munkáltatónk segítségére, ha megbetegszünk, baleset ér bennünket, és munkaviszonyunk beleszámít a nyugdíjazásunkkor meghatározandó, és a nyugdíj összegét befolyásoló elismert munkaidőbe.

354

A munkáltató egy része azonban előszeretettel alkalmazza „feketén” a munkavállalókat. A „fekete” munka azt jelenti, hogy a munkáltató a törvényi előírás ellenére a munkavállalóval nem köt írásbeli munkaszerződést, csak szóban állapodik meg vele, „zsebbe” fizet, és a munkavállalót nem jelenti be az adóhatóságnál és társadalombiztosításnál. Amellett, hogy ilyenkor nincs társadalombiztosításunk, tehát nem részesülhetünk támogatott orvosi ellátásban, és a munkaidő nem számít bele a nyugdíjnál elismert időtartamba, kockáztatjuk, hogy munkaügyi ellenőrzéskor a munkáltató azonnal elbocsát minket úgy, hogy a nekünk járó bért se hajlandó kifizetni.

A munkabér

A munkavállalót a végzett munkáért a munkaszerződésben rögzített munkabér illeti meg, amelyet hazai pénznemben kell kifizetni, ha erre vonatkozóan jogszabály másképp nem rendelkezik. A munkabér elszámolásának alapja a bérrendszer, amelyen belül lehet • időbér (havibér vagy órabér), • teljesítménybér. A teljesítménybér a munka mennyiségi és minőségi teljesítésétől függ. A munkabér részei: • alapbér • bérpótlék • prémium, külön juttatás. Az

alapbért

a

munkaszerződés

határozza

meg,

megegyezéssel

vagy

jogszabállyal bérrendezés alapján változhat. Bérpótlék akkor állapítható meg, ha a munkavégzés helye, ideje, a munkakörülmények különlegesek. A bérpótlék lehet pl. éjszakai pótlék, műszakpótlék, munkahelyi pótlék (pl. veszélyességi vagy nyelvpótlék). Prémium kifizetésre a munkaköri kötelességek átlagon felüli teljesítésekor kerülhet sor. 355

A kollektív szerződést a munkáltatók a munkavállalói érdekképviseletekkel (szakszervezetekkel) kötik, ebben a munkaszerződésben foglaltakon túlmenő feltételekben (pl. juttatásokban) állapodnak meg. A minimálbér az a jogszabályban rögzített legkisebb munkabér, amelynél alacsonyabbat a munkáltató a munkaszerződésben nem határozhat meg.

A munkabért az alábbi levonások terhelik: • személyi jövedelemadó, • egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, • egyéb, változó jogszabályok alapján terhelő járulékok. A munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállalónak munkát kell végeznie, a munkáltatónak pedig a munkát biztosítania. A teljes munkaidő napi 8 óra, amelytől kivételes esetekben (egészségre ártalmas, különösen veszélyes munka) van eltérés. A heti munkaidő jelenleg 40 óra. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. A rendes munkaidőn felül végzett munka a túlmunka. A túlmunkát csak olyan mértékben rendelheti el a munkáltató, hogy az egészségünket és testi épségünket ne veszélyeztesse, és családi és személyi körülményekre ne jelentsen aránytal terhet. Nem kötelezhető túlmunkára a fiatalkorú, a nődolgozó terhessége megállapításától jogszabályban rögzített időpontig.

A betegállomány

Ha orvos által igazoltan betegek vagyunk, az illetékes orvos írásos dokumentum kitöltésével

betegállományba

vesz.

A

betegállomány

időtartamára

a

munkavállalót jogszabályban meghatározott, a munkabérnél általában kisebb összegű táppénz illeti meg.

356

Pihenőidő

Az év minden napja munkanap, kivéve a pihenőnapokat, illetve hagyományos és nemzeti ünnepnapokat, amelyeket törvény munkaszüneti napnak nyilvánít. Általában tehát pihenőnap a szombat és vasárnap, illetve a jogszabályban rögzített munkaszüneti napok. Bizonyos munkakörökben (pl. közlekedés, rendőrség, tűzoltóság, egészségügy, egyes kereskedelmi szolgáltatások stb.) ettől eltérő munkarend állapítható meg, de ebben az esetben is heti 2 pihenőnapot kell a munkáltató által biztosítania. Ha a napi munkaidő 6 óránál több, legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg a munkavállalót, túlmunkánál minden 3 óra után is. A

szabadság

több

napra

kiterjedő

pihenőidő,

a

rendes

szabadság

alapszabadságból és pótszabadságból áll, mértékét aktuális jogszabály írja elő, miként azt is, hogy ebből mennyivel rendelkezik szabadon a munkavállaló.

A munkahelyi együttműködés szabályai

Egy munkahelyen általában nagyon sokféle ember dolgozik, meg kell tanulni tehát alkalmazkodni egymáshoz, be kell tartanunk a munkahelyi együttműködés szabályait. Ilyenek munkába álláskor pl.: • Érkezzünk a munkahelyünkre pontosan! • Tájékozódjunk a kollégáktól a munkahelyi szokásokról! • Kérdezzük meg, hol helyezhetjük el személyes tárgyainkat! • Ne telefonáljunk hosszasan magánügyekben! • Ha valamit nem tudunk, kérdezzük meg! • A munkaidő vége előtt ne hagyjuk el mubnkahelyünket! • Keltsünk jó benyomást! A továbbiakban:

357

• Fogadjuk el munkánk kellemetlen részeit is! • Tanuljuk meg jól kihasználni munkaidőnket! • Öltözzünk a munkának megfelelően! • Telefonáljunk be, ha betegek vagyunk! • Ne maradjunk távol a munkától elfogadható ok nélkül! • Ne intézzünk személyes ügyeket munkaidőben! • Igyekezzünk elfogadni a munkánkat ért kritikát! • Próbáljuk elfogadtatni és megértetni magunkat munkatársainkkal! • Munkánkat végezzük legjobb tudásunk szerint! Elvégzendő feladatok

Beszéljük meg, válaszoljunk szóban a következő kérdésekre! • Mi az előnye a legális, munkaszerződéses munkaviszonynak? • Mi a „fekete munka”, hogyan ismerjük fel, ha a munkáltató minket feketén akar foglalkoztatni? • Mik a „fekete munka” hátrányai? • Milyen bérfajtákat ismerünk? Mi az időbér, mi a teljesítménybér? • A munkabérnek milyen részei vannak? • Mikor adható bérpótlék? • Mikor adható prémium? • Mi a minimálbér? • Milyen levonások terhelik a munkabért? • Kik kötik a kollektív szerződést, mi az előnye? • Mi a munkaidő? • Milyen szabályok vonatkoznak a munkaidőre? • A pihenőidőnek milyen fajtái vannak? • A szabadság milyen részekből áll? 358

359

KÜLÖNÖSEN ROSSZ TANULMÁNYI EREDMÉNYŰ, LEMORZSOLÓDÁS VESZÉLYÉVEL FENYEGETETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMJA

Recommend Documents