KISHARANG A SAN FERNANDO VÖLGYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETI LAPJA

KISHARANG A SAN FERNANDO VÖLGYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETI LAPJA 7. évfolyam; 5-6. szám. 2007. december 30.

Guido Reni (1575-1642): Jézus megkeresztelése

2. oldal • KISHARANG

A San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház gyülekezeti lapja

Karácsonyi hittel az Új évben. A Biblia Mózes könyvével kezdıdik. Az ı bölcsességét, hitét, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, még akkor sem, ha mi keresztyének Krisztusban kaptuk meg a teljességet. İ tanította azt, hogy két világ létezik, egy látható és egy láthatatlan. Az ég és a föld. Az egyik örökkévaló, a másik ideiglenes, elmúló. Az egyik változó, a másik változtathatatlan. Aztán ı írta le azt is, hogy taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Taníts! – vagyis ezt tanulni kell, erre nem jön rá magától az ember. Mert ezt Istentıl kell megtanulni, aki teremtett mindeneket, aki érti a létezés, a teremtés titkát. Istentıl tanulni csak hit által lehet. Hiszen az át nem látható dolgokra csak İ taníthat meg. Van ugyan, amit tudni kell és lehet, de van, amit hinni kell! A kettıt egymásra kell tenni. Ahogy az énekünk mondja: Amit nem látok szemmel, béveszem szavadra hitemmel! 231:1. Valahogy úgy van ez, mint a föld a talpunk alatt, amin járunk, ez az alap, ez szilárd, ez biztos, de mi emberek járunk rajta, haladunk, sietünk, futunk, szaladunk. Vagy, mint a jég, az szilárd, azon lehet korcsolyázni, gyorsan siklani. Az örökkévalóság az alap, az örök és, változtathatatlan, de rajta, fölötte mi emberek mozgunk, élünk és vagyunk. És amikor valaki meghal, lejár az ideje, az olyan, mintha beszakadt volna alatta a jég, vagy léket kapott volna, visszatéríti az Isten az embert a porba, és azt mondja neki: légyetek porrá, kik porból lettetek. Elıhívja a létezésbe, de visszatéríti a nemlétezésbe. Nem lehet állandósítani az embert, teremtmény, nem Isten, ráadásul bőnös, olyan, aki elrontott valamit, amit nem kellett volna. Nincs benne állandóság, múlandó! (...) Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. A bölcs szív az nem okos szív és nem tanult szív, hanem, a bölcs az, aki féli az Istent, vagyis számít az Istenre, a láthatatlanra. Nem hagyja ki a véletlent, a csodát sem a számításaiból. Nem tudós tehát, hanem hívı! Az ember, számolási mértékegysége a napok, legfeljebb az évek. Ezek közé van zárva. De tud ezeknél nagyobb idıkrıl is, az idıszakokról, az

évezredekrıl, évmilliókról, és az örökkévalóságról is, de azzal nem mi számolunk, hanem az Isten. Nekünk sokszor csak napjaink vannak, vagy óráink, perceink. Egy-egy szülésnél, balesetnél, tragédiánál, b á n ya s z er e n c sé t le n s é g n é l , fö ld r e n g é s n é l, betegségnél tapasztaljuk meg ezeket. Mire tudjuk használni véges, lejáró napjainkat, óráinkat, perceinket? Keresni vele az örökkévalót, a maradandót, az Istent, aki megmarad minden idıben! Ezt tette a lator is, egész életében téves úton járt, bőnben élt, de amikor kezdett az Istenre hallgatni, ott a kereszten, kereste abban a pár percben a megmenekülést, az örökkévalóságot, s megtalálta. Megadatott neki. Hallja a bíztató szót: Még ma velem leszel a Paradicsomban. Aki meg akarja tartani az életét, elveszíti azt, aki elveszíti az ı életét énérettem és az Evangéliumért, az megtalálja azt! Aki keres, az talál. A bölcs szív megtalálja a kiutat, az Istent, az örökkévalóságot, a Megtartót! Mózes és a többiek, akkor még nem kapták meg azt a világosságot, amit mi. Krisztusban jött el a teljesség. Karácsonykor született meg az új világ. Amikor angyalok hirdették: Ne féljetek, mert született néktek a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Itt van Isten köztünk, ettıl fogva az örökkévalósággal járhatunk együtt. Nemcsak a halál után térhetünk vissza az Istenhez, hanem már ma is. Itt van. Vele nem elmúlik az életem, hanem új kezdıdött. Jöjj és kövess engem! És az a vámszedı felállt és otthagyott mindent és követte İt! Vagyis kárnak és szemétnek, veszendınek ismert fel mindent a Krisztus gazdagságáért. És új életet kezdett. Így járt Zákeus is, megtért és új életet kezdett. Így járt a tékozló fiú is, meghalt, de feltámadott, elveszett, de megtaláltatott. Újra kezdhette az életét. Kinyílt neki egy másik világ, egy örök, egy el nem múló. Egész életünk célja tehát, a múlandóságban m e g t a l á l n i a maradandóságot. Ha a bőn miatt, ha a halál miatt, vagy hittel, mindegy, ki így, ki úgy, ki emiatt, ki amiatt, de keresi a kiutat és találja azt meg. Pállal együtt vallom: Tudom, hogy megmaradok! Hogy örök életem van! Nt. Lizik Zoltán, Cegléd.



2007. KARÁCSONYÁN A napokban igen kedves levélkét találtam eletronikus postaládámban. Gyülekezetünk volt lelkésze, Nt. Kálmán Szabolcs és felesége, Zsuzsa ünnepi jókivánságai és rövid beszámolója volt. Ezt olvashatják, kedves Olvasóink az alábbiakban. Fogadják szeretettel: Megkésve, de törve nem, él a Kálmán család e hazán. Hálásak vagyunk a mindennapi életért, amely sok tekintetben hasonló volt az elızı évihez. Szabolcsnak tanítás a Selye Egyetem Teológia fakultásán Révkomáromban, és alkalmi istentiszteletek, áhítatok tartása. Idén a tanárikarral egy négynapos tátralomnici csodálatos kiránduláson is résztvettünk. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei konferenciáján Szabolcs a kerekasztal fórum egyik elıadója volt. Zsuzsinak sok öröme telik az egyházi kórusban, októberben egy hosszú hétvégén Nagyszalonta meghívására ott az istentiszteleten, majd azt követıen az Arany János ünnepségen énekeltünk, másnap Nagyváradra is ellátogattunk. Mindig öröm, ha az gyerekeink vagy az unokák ittvannak, vagy mi látogathatjuk ıket. Egy hetet a velencei tónál töltött a nagy család. Kb. havonta színházba vagy koncertre járunk, és külön öröm volt idén 14 alkalommal tengerentúlról látogatókat fogadni. Egészségileg látszólag jól vagyunk, de

Szabolcsnak majd minden hónapban van egy váratlan rosszulléte, kétszer el is ájult, még kórházba is vitték. Elmeszesedett szívfalak és billentyő, magas vérnyomás, amúgy két ájulás között mindig jól van. Több kivizsgáláson túlvan, most is megfigyelés alatt áll, egyenlıre mőtét nem javasolt. Zsuzsi is kétszer elesett, és az utóbbin nagyon csúnyán összezúzta az arcát. Külön csoda, hogy nem tört el semmije. A kék foltok már nagyrészt felszívódtak. Várjuk, hogy ahogy idısödünk az egészségünk egyre jobb legyen. Mi végtelen hálával és szeretettel gondolunk rátok. Ha ritkán is van alkalom személyes találkozásra, minden érdekel bennünket, ami veletek kapcsolatos. Imádságainkban gyakran névszerint végiglátogatjuk a régi barátokat. Ünnep, ha levél jön tõletek, vagy telefon, különösen pedig, ha be is toppantok. Istentıl gazdagon megáldott karácsonyt és boldog új esztendıt kívánunk, nagy szeretettel: Szabolcs és Zsuzsa És aki szeretne a Nagytisztelető úrékkal egyénileg is kapcsolatot tartani, az alábbi cimeken megteheti: Kálmán Szabolcs és Zsuzsa, 2890 Tata, Vasút utca 20. (36) 34-384-915 [email protected]

Luther Márton családja körében a karácsonyt ünnepli Az elsı gyertyafényes karácsonyfa története állítólag Luther Márton nevéhez főzıdik. Amikor karácsony este kint járt az erdıben és gyönyörködött a hódíszekkel teleaggatott fenyıfákban, miután az élményt képtelen volt szavakba önteni, egyszerően bevitte a szobába az egyik fenyıfát, gyertyákkal világította ki, és így ünnepelték, talán elıször fenyıfával, Krisztus születését. Győjtütte: Vémi Gyöngyi



2007. DECEMBER 16. GYERTYAFÉNYES



KARÁCSONYI ÜNNEPÉLY - KÉPEKBEN Minden évben nagy várakozás elızi meg a Gyertyafényes Istentiszteletet. Nem volt ez másképp 2007-ben sem. Olyan nap ez, melyet sokan már az év elején bejegyeznek naptárukba. A Szeretet Ünnepe közeledtével az emberszivek keménységée egy kicsit felenged, s a gyermekek bizonyságtétel erejő mősora, a gyertyák pislogó lángja, a kórus megindító énekszámai igazi ünnepi hangulatot teremtenek. Szép, és megindító mindez, de a legnagyobb gyönyörőség mégis a kis jászolbölcsıben található - Isten földre szállt szeretete, Krisztus. És valódi ünneped csak akkor lesz, ha İt megismered és elfogadod. A sok-sok kimondhatatlan érzés, mely ilyenkor átjárja szíved-lelked áldott kostoló abból, hogy milyen lehetne és milyen kellene legyen az év minden napja. Ünnep, mert az élet a legnagyobb ajándék, melyet valamiért mégis tehernek érzünk sokan. Jézus többek között azért is jött, hogy megmutassa, miképpen lehet e „teher” hordozása gyönyörőséges. Azt kivánom, hogy legyen Ünnep az Új Esztendı minden napja kedves Olvasóink számára. J. Zs. A



Csoda Mise végére egészen bemelegedett a templom; majdnem otthonos lett, legalább is így érezte ezt Baka Máté az alszegbıl, de így érezte Hosszú Illés is; - ugyanonnan -, bár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, hát inkább nem érezték volna. Nagy harag volt ugyanis a két öreg között, kitartó, régi harag, aminek már formája sem volt, nem is emlékeztek, hogy ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához. És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek, sıt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást, de amúgy is ráér. Félszemmel odasandít Mátéra, hogy mozdul-e már, de Máté nem mozdul... - Amilyen kutya, konok ember volt világéletében gondolja Illés - azt akarja, hogy én menjek elıbb, de abból nem eszel, pedig már a gyertyákat is eloltogatta a dékány, azaz a harangozó, szóval a sekrestyés. Azután: csend. Illés gondol erre, gondol arra, állát belesüllyeszti a meleg nyakravalóba és sze me szép lassan l e c s u k ó d i k . - Nem! - ijedt meg. - Ezt igazán nem szabad - és Mátéra néz, aki - úgy látszik elaludt. - Ez hát el, a híres mosolyodik el - pedig három hónappal fiatalabb. Nem nagy idı, az igaz, de mégis csak fiatalabb. Aztán milyen sárga a füle ... akár a halotté ... - Jóságos Isten, csak nem lett vele valami?! ... Harag ide, harag oda - a rothadt szilva is lepottyanik egyszer a fáról - csendesen odamegy és kicsit megborzongva megérinti Máté vállát: - Hallod-e, Máté?! Máté felhorkan: - No! - és néz Illésre, mint a csodára. - Te vagy az, Illés? - Én hát, mondom, megnézlek, mert

olyanformán ültél... És nézi egymást a két öreg. A templomban meleg csend, a kıszentek mosolyognak. - Kicsit megszédültem - hazudja Máté, de áhítattal, mert tele van a szíve és szereti most Illést így közel látni, de már elmúlott. - Na, hál Istennek, hát akkor menjünk. És egymás mellett kicsoszognak a templomból. *** Mi volt ez, Szentatyám? - néz fel az egyik kis pufók angyal Szent Péterre, amikor az ajtó becsukódott. Olyan meleg lett a szívem egyszerre. - Két ember kibékült - mondja a fıszent és melegen sóhajt. - Csoda! - suttog a kis angyal. - Hát bizony a mai világban... - És most mit csinálnak? - Nézz utánuk, fiam. A két öreg már Illés háza elé ért. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, a kertekben puhán békét álmodnak a fák. - Gyere be, Máté, régen voltál nálunk - mondja Illés - lángost sütött a lányom... *** A kis angyal kérdın néz a fıszentre: - Mi az a "lángos", Szentatyám? *** A toronyban ekkor ütött hetet az óra, s ettıl a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon. Részlet Fekete István Rorate cimő irásából


7.

oldal • KISHARANG

Apa figyelmetlen volt Hallgass meg, fiam: ezeket a szavakat akkor mondom, amikor te éppen alszol, kezecskéd az arcod alá téve és szıke fürtjeid hozzátapadnak nedves homlokodhoz. Csak néhány percre lopóztam be a szobádba. Elıtte a könyvtárszobában dolgoztam valamin és akkor hirtelen fojtogató érzés lett úrrá rajtam. Bőntudattal jöttem az ajtódhoz. Egyre az jár az eszemben, fiam, hogy nem voltam jó hozzád. Miközben reggel öltözködtél, megszidtalak, amiért csak úgy macska módjára mosakodtál meg. A szemedre hánytam, hogy nem tisztítottad meg a cipıdet. Dühösen utánad kiáltottam a padlón heverı dolgaid miatt. A reggelinél is találtam rajtad kivetnivalót. Kilöttyintetted a teát. A szádba tömted az ételt. Könyöködet az asztalra tetted. Vastagon kented a vajat a kenyérre. S amikor indulni készültem, és te visszafordulva köszöntél el tılem, válaszul annyit mondtam: – Húzd ki magad! Délután azután minden ott folytatódott, ahol abbahagytuk. Hazafelé menet kilestelek, amint térden csúszva játszol az utcakövön. Lyukak éktelenkedtek a harisnyádon. Megszégyenítettelek a pajtásaid elıtt, amikor magam elıtt bevezényeltelek a házba. A harisnya sokba került – ha neked kellett volna megvenni, jobban vigyáztál volna rá! Gondolj csak bele, fiam, mégiscsak én vagyok az apád! Emlékszel, amikor késıbb bejöttél a dolgozószobámba, milyen sértett kifejezés volt a szememben? Amikor felnéztem a jegyzeteimbıl, és türelmetlen voltam, amiért megzavartál, tanácstalanul álldogáltál az ajtóban. – Mit akarsz? – horkantam rád. Nem válaszoltál, hanem viharos lendülettel hozzám szaladtál, átkaroltad a nyakamat és megcsókoltad az arcom. Vézna karjaid olyan szeretettel csimpaszkodtak belém, amelyet Isten oltott a szívedbe, s nincs az a cselekedet, amely kiirtaná onnan. Azután felszaladtál a lépcsın, csak úgy döngött a ház.

Nos, fiam, kevéssel ezután a papír kicsúszott a kezembıl és gyötrı, beteges félelem lett rajtam úrrá. Mit tett velem a szokás hatalma? Az örökös fegyelmezés-ez volt az én jutalmam, amiért fiúnak születtél. Nem mintha nem szeretnélek, mindez annak tudható be inkább, hogy én magam túl sokat vártam az ifjúságtól. Saját korom mércéjével mértelek, holott te még gyerek vagy. És olyan sok jó tulajdonságot fedeztem fel a jellemedben. Akkora szíved van, hogyha sajt lenne, egyedül felemelni sem bírnám. De érzéseid teljességükben megnyilatkoztak akkor, amikor hozzám szaladtál, és jóéjt-puszit adtál. Semmi más nem számit ma éjjel, fiam. Itt vagyok a vaksötétben, itt térdelek az ágyad mellett és szégyenkezem! Gyatra vigasz ez nekem, tudom, nem is értenéd a szavaimat, ha ébren lennél. De holnaptól igazi apád leszek! Majd együtt cimborálunk, együtt sírunk és nevetünk. Beleharapok az ajkamba, ha türelmetlen szavak tolulnak elı. Varázsigeként fogom hajtogatni, hogy „İ még csak egy gyerek, egy kisgyerek!” Ott követtem el a hibát, hogy azt képzeltem, felnıtt férfi vagy. De most látom csak, kisfiam, amit összegömbölyödve alszol az ágyacskádban, most látom csak, hogy még gyermek vagy, aki tegnap még az anyja karjában pihent. Túl sokat követeltem tıled, túl sokat. Ahelyett, hogy elítéljük az embereket, próbáljuk meg megérteni ıket. Próbáljuk meg kideríteni, hogy miért teszik azt, amit tesznek. Ez sokkal hasznosabb és érdekesebb, mint a puszta bírálat, amellett rokonszenvet, tür el met é s j ó akar ato t ébreszt. „Mindent tudni annyi, mint mindent megbocsátani.” Egyszer valaki azt mondta: : „Maga az Úristen sem akar elıbb ítéletet mondani az emberek felett, mint a végítélet napján.” Hát akkor mi miért akarnánk? L. L.



Rendezvények, események, gyülekezeti, istentiszteleti alkalmak • • • • • • • •

Január 27-én, vasárnap délelıtt 11 órakor kétnyelvő istentisztelet. Ebéd után kerül sor rendes évi Közgyőlésünkre. Február 3-án, vasárnap délután 3 órakor újévi ökumenikus istentisztelet az Alhambrai Gyülekezetnél.

Február 10-én, vasárnap délelıtt 11 órakor Bıjtfı vasárnapi úrvacsorás istentisztelet. Február 10-én, délután 4 órakor imaheti ökumenikus istentisztelet a város magyar gyülekezeteinek részvételével. Március 16-án, vasárnap délelıtt 11 órakor Virágvasárnap-i ünnepi istentisztelet. Március 21-én, Nagypénteken este 7 órakor istentisztelet. Március 23-án, Húsvét vasárnap délelıtt 11 órakor úrvacsorás istentisztelet. Március 29-én, szombaton este Húsvéti orgonahangverseny - Fellép: Kincses Veronika operaénekesnı. Kíséri: Teleki Miklós orgonamővész.

Magyar iskolai programok 2008-ban. Január 12. szombat Február 9. szombat Február 24. Vasárnap Március 22. szombat Március 23. Húsvét vasárnap Március 30. vasárnap Április 12, szombat Április 19. szombat

- elsı iskolai nap a második félévben - Hókirándulás – nincs tanítás (ez az idıpont a hó függvényében változhat) - Vasárnapi iskola - elıtte való szombaton ( február 23-án) nincs iskola - Húsvéti vakáció - Tojáskeresés, locsolkodás - vasárnapi iskola. - elıtte való szombaton (március 29-én) nincs iskola - Történelmi játszóház - A Magyar falu - Ludas Matyi - Fényképezkedés az évvégi tablóképhez, csoportképhez. Ehhez illı ruha szükséges. Ugyanakkor reggel 9 órakor szólıi értekezlet. Április 27. vasárnap - vasárnapi iskola elıtte való szombaton (április 26-án) nincs iskola Május 4. vasárnap - Majális és Tavaszi Fesztivál Május 11. vasárnap - Anyák Napja–Ünnepi mősor–az ebédet az Iskola adja Május 18. vasárnap - Egyházunk 50 évfordulós ünnepsége. Május 24. szombat - utolsó tanítási nap Május 31, szombat - Évvégi piknik a Castaic tónál Június 7, szombat este - a Rontó-Bontó születésnapi emlékestje Július 20-augusztus 20 - kedvezményes beiratkozási idıszak a 2007-2008-as tanévre Augusztus 18 - augusztus 24 - JÓ PÁSZTOR NYÁRI TÁBOR Szeptember 13, szombat - a 2008-2009-es tanév elsı napja. from:

Grace Hungarian Reformed Church 18858 Erwin Street, Reseda, CA 91335

to:

C ím

ye hel s zé

KISHARANG - A San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház gyülekezeti lapja. Szerkeszti: Jakabffy Zsolt Attila lelkipásztor. Lapunkat ingyenesen terjesztjük, de fenntartására céladományokat örömmel elfogadunk. Meg nem rendelt kéziratokat nem ırzünk meg és nem küldünk vissza. Az esetleges címváltozást kérjük szíveskedjenek a szerkesztıség címére küldeni. Köszönjük. Cím: 18858 Erwin Street, Reseda, CA 91335. Telefon: (818)344-4276. Fax: (818)344-1885. E-mail: [email protected]. Honlap: www.sfvmre.org

Példányszám: 250

KISHARANG A SAN FERNANDO VÖLGYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETI LAPJA

Recommend Documents