JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások ............................................................. 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei ................. 6 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI A Magyar Televízió Nemzetiségi Szerkesztőségének köszöntése.............................................................................. 7 Regionális Roma Fórum ......................................................... 7 A kisebbségi önkormányzatok 2009. évi feladatalapú támogatása ............................................................................. 8 Ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság………………..9 HAZAI HÍREK Harmincéves a magyarországi kisebbségi televíziózás......... 10 Kisebbségek helyzetéről rendeztek konferenciát Szegeden.. 14 Magyar-román határ menti közigazgatási együttműködés..... 15 Román óra a szegedi román intézetben................................ 16 10 éves a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat17 Megkezdődik néhány operatív program társadalmi vitája...... 10 Konferencia a gyűlöletbeszédről - pártok szerint a problémát meg kell oldani, de más eszközöket javasolnak .................... 13 Indulhatnak a Magyar-Szlovák határon átnyúló fejlesztések . 17 Új román–magyar szótárak ................................................... 16 Kállai Ernő: a pártok nem akarják biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét ......................................................... 10 Magyar-román megállapodások: elismerik egymás okleveleit16 Norvég alap támogat egy roma közösségi házat Esztergomban .............................................................................................. 19 Kultúrcsempész sínbusz fesztivál Szegeden és Szabadkán . 16 Román-magyar kormányülés Szegeden ............................... 15 Új vasútvonal és útfejlesztés a napirenden ........................... 15 Egy nappal hamarabb szabadul az Anna-kút ........................ 15 Tranoscius, a szlovákok énekeskönyve ................................ 18 Elindult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség on-line ügyfélszolgálata .................................................................... 11 OGY - EU-elnökségi munkacsoport: Németh Zsolt szerint nem megfelelő az egyeztetés ....................................................... 12 Szabolcs és Kárpátalja közös fejlesztési pályázatokat nyújtott be.......................................................................................... 18 Gyenesei: nem csökken a kistérségi társulások állami támogatásának összege - konferencia.................................. 11 Prioritást élvez az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program .............................................................................................. 11
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 .
1 0 .
s z á m
KÜLFÖLDI HÍREK A magyar uniós elnökség alatt dönthetnek a roma stratégiáról .............................................................................................. 24 Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének – Az ET-t 47 országából 37-ben már alkalmazzák .......................................................................... 20 Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EPben – Közlemény .................................................................. 20 Lisszabon után Budapest lesz a névadó? ............................. 24 Kezdik megérteni a kisebbségi kérdéseket ........................... 22 A kisebbségi nyelvek jelentősége és jövője Európában ........ 22 Európa egyre ellenségesebb a kisebbségekkel?................... 23 Régiók és városok európai hete Brüsszelben ....................... 23 ROMA HÍREK
© Miniszterelnöki Hivatal
Cigány anyanyelvi neveléssel ............................................... 26 Konferencia a romák oktatásáról Vácott................................ 30 A Cigányok az Európai Unióban című konferenciát rendeztek .............................................................................................. 31 Egység a sokféleségben ....................................................... 31 Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Borsodba érkezett ................................................................................. 32 A kisebbséget támogatja a Vodafone.................................... 29 Javítanák a cigányok egészségi állapotát ............................. 33 A felzárkózás a tanulással kezdődik...................................... 33 "A multik is közreműködhetnének a romák integrációjában".. 28 Roma aktivisták képzésére nyertek támogatást a HEFOPpályázaton............................................................................. 28 Regionális Príma Díjjal tüntetik ki a Rajkó Zenekart .............. 33 Települések az esélyegyenlőségért ...................................... 28 Beás nyelvű vers- és mesemondóverseny Kaposváron ........ 34 Ülésezett a Roma Integrációs Tanács és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság............................................................... 27 Romapolitika: sem közmunka, sem segély, de akkor mi? ..... 26 A rendőrség együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal29 Dicséretes fejlesztések a cigány önkormányzatnál ............... 34 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok ............................................. 36 Kiírásra váró pályázatok........................................................ 43 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Roma vágyak kiállítás ........................................................... 45 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK
JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az Ivándárda/Branjin Vrh autópálya-kapcsolat létesítéséről A jogszabály száma és címe: 240/2008. (X. 1.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az Ivándárda/Branjin Vrh autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (Szerződő Felek) a két ország közti együttműködés fejlesztése érdekében a magyarországi M6 autóút, illetve a horvátországi A5 autóút közötti összeköttetéssel létrehozzák a két ország közötti közvetlen gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A Szerződő Felek a saját államuk területére eső útpálya és tartozékai megépítését saját erőforrásaikból valósítják meg. Az Egyezmény végrehajtásában illetékes szerv a Magyar Köztársaságban a közlekedésért felelős miniszter által irányított minisztérium, a Horvát Köztársaságban a Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium. A két autóút az D250 és D251 számú határjel között éri el az államhatárt és kapcsolódik egymáshoz. Az itt megépítésre kerülő határátkelőhely építéséről és megnyitásáról a Szerződő Felek külön nemzetközi szerződésben rendelkeznek. A Szerződő Felek a teljes körű infrastruktúrát fokozatosan építik meg. A megvalósítás pénzügyi fedezetének biztosítása céljából a Szerződő Felek összehangolt lépéseket tesznek nemzetközi pénzügyi források felkutatása és lehetséges igénybevétele érdekében. A határátkelőhelyet a nemzetközi személy- és teherforgalom számára nyitják meg. A Szerződő Felek az államhatár átlépésének, valamint a személy- és az áruforgalom ellenőrzésének szabályait külön megállapodásban rögzítik. Hatálybalépés: 2008. október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2008. október 1.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló Közigazgatási Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló, Hévízen, 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetéséről. A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya (Szerződő Felek) által 2008. október 3-án aláírt Közigazgatási Megállapodás (Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. A Szerződő Felek a Tanács 2003. február 18-i, az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK rendelete (Rendelet) hatékony végrehajtása érdekében, a Rendelet 23. cikk (1) bekezdésére tekintettel, egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok egyszerűsítésére a fent említett Megállapodást kötötték. A Szerződő Felek illetékes hatóságai: a Magyar Köztársaságban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Szlovák Köztársaságban a Belügyminisztérium, a Migrációs Hivatal, valamint a Határ- és Idegenrendészeti Iroda. Az illetékes hatóságok a DubliNeten tartják egymással a kapcsolatot.
Az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a harmadik országbeli állampolgár átszállítására előzetes egyeztetést követően kijelölt, a megkeresett hatóság által írásban jóváhagyott helyen és időben kerül sor. Átszállításkor a megkereső hatóság a harmadik országbeli állampolgár minden olyan okmányát megküldi a megkeresett hatóságnak, amely valamely közigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. Az átadásra a Szerződő Felek közös államhatárain, kivételes esetben nemzetközi repülőterein kerül sor. Jelen Megállapodás határozatlan időre jött létre, melyet a Felek diplomáciai úton bármikor módosíthatnak, illetve felmondhatnak. Hatálybalépés: 2008. október 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 146. szám (2008. október 14.) A Letenye – Goričan (Muracsány) II. személyforgalmi autópálya-határátkelőhely létesítéséről készült Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 253/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között – közös helyen történő határforgalom ellenőrzése céljából – Letenye – Goričan (Muracsány) II. személyforgalmi autópálya-határátkelőhely létesítéséről készült Plitviceben, 2005. július 8-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről. A jogszabály lényege: A Kormány 2005. július 8-án Plitviceben aláírt Megállapodást e rendelettel hirdeti ki. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (Szerződő Felek) együttműködésük fejlesztése érdekében Letenye és Goričan települések között a határforgalom közös helyen történő ellenőrzése céljából Letenye- Goričan II. elnevezéssel autópálya határátkelőhelyet létesít. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság területén horvát határforgalom-ellenőrző szolgálati hely létesül, ahol a horvát hivatalos személyek ellenőrzést végeznek. A határátkelőhelyet a magyar Szerződő Fél saját költségén építi meg a Magyar Állam kizárólagos tulajdonaként. E határozatlan időre szóló Megállapodást a Szerződő Felek bármikor írásban módosíthatják, illetve felmondhatják. Hatálybalépés: 2008. október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 146. szám (2008. október 14.) A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve módosításáról A jogszabály száma és címe: 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: Irányelv) több bekezdéssel egészül ki: • Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. Az egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott időponttól eltérő időpontban is megkezdheti, azonban az e tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott előírásokat. • Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az Irányelv 1§-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint,
3
•
legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet. Az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be felmenő rendszerben az átdolgozott helyi tantervüket e rendelet - a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított - 2. számú melléklet II. és III. része alapján.
Hatálybalépés: 2008. október 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 139. szám (2008. szeptember 26.) A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól A jogszabály száma és címe: 4/2008. (X. 1.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendelet módosításáról. A jogszabály lényege: A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendelet 9. § (5) bekezdés e) pontjának második mondata az alábbira módosul: „Feladata az erre kijelölt szervezet bevonásával, erre a célra elkülönített támogatási keret átadásával elősegíteni a külhoni magyarok pályázati lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességük növelését, a források eséllyel történő megszerzésére való felkészülésüket a közös térség- és intézményfejlesztés érdekében.” Hatálybalépés: 2008. október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2008. október 1.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről A jogszabály száma és címe: 38/2008. (IX. 5.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 309/2007. (XI. 15.) Korm. rendelet 2-3. §-ai hatálybalépéséről. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről szóló Megállapodás 10. cikke szerint a Megállapodás a későbbi, a hatálybalépéshez szükséges belső követelmények teljesítését igazoló értesítés kézhezvételével lép hatályba. A Megállapodás 10. cikke szerinti értesítés kézhezvételére 2008. augusztus 11-én került sor. Ennek megfelelően a Megállapodás kihirdetéséről szóló 309/2007. (XI. 15.) Korm. rendelet 2-3. §-ai 2008. augusztus 11-én hatályba léptek. Hatálybalépés: 2008. augusztus 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2008. szeptember 5.)
4
A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon A jogszabály száma és címe: 41/2008. (X. 3.) KüM határozata ,,a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon” című egyezmény kihirdetéséről szóló 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésének a hatálybalépéséről. A jogszabály lényege: A 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelettel, a Magyar Közlöny 2006. július 19-ei számában kihirdetett, „a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon” című egyezmény, annak 8. cikke (2) bekezdése szerint, a jóváhagyásáról szóló utolsó értesítés kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba. Az Egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítés kézhez vételére 2008. szeptember 23-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével a Külügyminiszter megállapította, hogy „a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar határszakaszon” című egyezmény, annak 8. cikkének (2) bekezdése alapján 2008. október 22-én lép hatályba. Hatálybalépés: 2008. október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 142. szám (2008. október 3.)
5
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Konferencia a gyűlöletbeszédről A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ (INDOK) közös szervezésében konferenciát tartottak a gyűlöletbeszédről. A konferencia első szekciója főként a Fundamentum 2008/2 száma köré szerveződött. Vitaindítót tartott dr. Halmai Gábor, az INDOK munkatársa, dr. Szajbély Katalin, az OBH munkatársa, valamint dr. Polyák Gábor, a PTE adjunktusa. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Gadó Gábor az IRM szakállamtitkára, dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, dr. Majtényi László, az ORTT elnöke, és dr. Szabó Máté Dániel, az EKINT igazgatója A rendezvény második részében, Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos vezetésével a parlamenti pártok képviselői, szakértői beszélgettek a lehetséges jogi szabályozás szükségességéről és eszközeiről. A Fidesz-frakciót dr. Répássy Róbert, az MSZP frakcióját dr. Bárándy Gergely, az MDF-frakciót pedig dr. Kajdi József szakértő képviselte. A konferencia résztvevői keresték azokat a jogi megoldásokat, amelyek segítségével hatékonyabban lehetne küzdeni a közbeszédben egyre inkább teret kapó gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának javaslata a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre: "Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében" "Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében" címmel rendeztek konferenciát az MTA Társadalomkutató Központjában, melyen előadást tartott Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos, "A kisebbségek parlamenti képviseletének esélyei Magyarországon" címmel. Parlamenti látogatás Dr. Kállai Ernő kíséretében látogatást tettek a Parlamentben a Civitas Egyesület "Polgár az Európai Demokráciában" nevű országos tanulmányi verseny győztesei. A Civitas Egyesület az elmúlt tanévben 12. alkalommal rendezte meg a „Polgár az Európai Demokráciában" nevű országos tanulmányi versenyt, melynek fővédnöke Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos volt. A verseny célja a polgárerény és a demokratikus készségek erősítése, valamint az érdekérvényesítés lehetőségeinek megismertetése a középiskolás korosztály körében. A győztes csapat tagjai 2008. október 15-én ellátogattak a Parlamentbe, ahová Dr. Kállai Ernő ombudsman is elkísérte őket. Forrás: www.obh.hu
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI A Magyar Televízió Nemzetiségi Szerkesztőségének köszöntése A kisebbségi televíziózás indulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre került sor 2008. október 9-én Villányban. A rendezvény mintegy 150 résztvevője arra emlékezett, hogy a Magyar Televízió 1978-ban sugárzott első ízben nemzetiségi programot, a Pécsi Stúdióból horvát, német, szerb és szlovén nyelvű adás indult ekkor. Az évfordulós ünnepségen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a köszöntötte a kisebbségi televíziózás munkatársait. Szili Katalin köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a köztelevízió révén hozzájárultak a magyarországi kisebbségi népcsoportok kultúrájának minél szélesebb körben történő megismeréséhez. A házelnök hangoztatta, hogy Magyarországon a kisebbségek államalkotó tényezők, kultúrájuk a többségével együtt alkotja a magyar kultúrát. Az ünnepségen jelen voltak a kisebbségek anyaországai budapesti diplomáciai képviseleteinek képviselői is. A nemzetiségi televíziózás terén elért eredményeket méltatva, Ladislav Lipic, Szlovénia budapesti nagykövete és Klaus Bönnemann német követségi tanácsos kiemelték, a kisebbségi televíziózásnak fontos szerepe van a közös európai ház építésében, a régiókban születő értékek elismertetésében. Az ünnepségen kitüntetéseket vehettek át azok a televíziós szakemberek, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a kisebbségi műsorok készítésében. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának főigazgató-helyettese, Paulik Antal a Magyar Televízió szlovák nyelvű nemzetiségi műsorának 25 éves jubileuma alkalmából adott át elismerő oklevelet. A Magyar Televízió 1978-ban indította el kisebbségi műsorait. Az elsőket a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták, ehhez csatlakozott azután a szlovén adás. 1981-től készül a román műsor, 1983-tól pedig a szlovák. Az első roma adást 1991 májusában sugározták Pécsről, majd később a roma műsorok szerkesztése átkerült Budapestre. 1994-től találkozhattak a nézők a „Rondó”-val, amely a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és a bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségűeknek biztosít közös televíziós jelenlétet. Jelenleg a kisebbségi törvény által elismert tizenhárom magyarországi kisebbség mindegyike számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió. A műsorok Budapesten (bolgár, cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztőségek működését az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja. A hetente, illetve a kéthetente műsorra kerülő adások magyar nyelvű feliratozással készülnek, időtartamuk 26-26 perc. A nemzetiségi televízióadások elérhetők a www.mtv.hu honlapról is.
Regionális Roma Fórum A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály 2008 őszén az ország hat nagyvárosában Roma Regionális Fórumot szervez. November 7-én Kaposváron, november 14-én Nyíregyházán, november 28-án pedig Miskolcon kerül sor az eseményre. A résztvevők minden fórumi helyszínen három előadást hallgathatnak meg. Ezt követően feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket a hallottakkal kapcsolatban. A három előadás: •
Tájékoztató az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjairól, a 2009-2010. évi jóváhagyott akciótervről Az előadó minden esetben az adott régió
7
Regionális Fejlesztési Tanácsának elnöke vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, vagy a Regionális Munkaügyi Központ Regionális Szakképzési Tanácsának vezetője, munkatársa. •
A romák hátrányos megkülönböztetése a mindennapokban, mely az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársának tolmácsolásában hallható.
•
Tájékoztató az ,,Út a munkához” programról, valamint a régió aktuális foglalkoztatási helyzetéről, melynek részleteibe egyfelől a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, másfelől a Regionális Munkaügyi Központ munkatársa avatja be a megjelenteket.
Ezt követően a Fórumok résztvevői a kisebbségpolitika aktuális kérdéseiről beszélgethetnek ,,kötetlenebb” formában a MeH NEKF főigazgató asszonyával, Németh Erikával, valamint munkatársaival. A Fórum meghívottjai minden esetben a régiók cigány kisebbségi önkormányzatainak és roma civil szervezeteinek vezetői, tagjai. A rendezvény célja, hogy informálja a cigányságot az őket leginkább érintő programokról, pályázati lehetőségekről a meghívott szakemberek segítségével, valamint növelje az együttműködést a cigány kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a MeH NEKF között, illetve teret és lehetőséget teremtsen az érintettek kérdéseinek, aktuális problémáinak megbeszélésére.
A kisebbségi önkormányzatok 2009. évi feladatalapú támogatása Tájékoztatjuk a kisebbségi önkormányzatokat a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet ebben az évben esedékes határnapjairól. A kormányrendelet a 2008. évre vonatkozó támogatás esetén – tekintettel a hatálybalépés késői dátumára – speciális határnapokat állapított meg. A kormányrendelet jelenleg hatályos állapota szerint a 2009. évre vonatkozó feladatalapú támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványok benyújtási határnapjai a rendeletben előírt általános és nem a speciális szabályoknak megfelelően alakulnak. A rendeletben foglaltaknak megfelelően továbbra is változatlan az igénylés benyújtásának módja, a szempontrendszer, valamint az elbírálás menete és módja. A 2009. évi támogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványok beküldésével kapcsolatos határnapok valamennyi kisebbségi önkormányzat esetében az alábbiak szerint alakulnak. Igénylési nyomtatvány beküldése a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságára: 2008. december 1-ig Az igénylések Igazgatóság általi továbbítása a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH): • → 2009. január 31-ig A Kisebbségi Költségvetési Bizottság döntése: • → 2009. április 15-ig A folyósítás határnapjai: Általános működési támogatás folyósítása két alkalommal:
február 15-ig
8
augusztus 15-ig
Feladatalapú támogatás folyósítása két alkalommal: •
május 15-ig
•
augusztus 15-ig
Felhívjuk a kisebbségi önkormányzatok figyelmét, hogy a rendeletben előírt határidőket tartsák be. Tájékoztató a 2009. évi határidőről: http://www.nek.gov.hu/data/files/122862513.doc Igénylőlap letöltése: http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&sub_category=149
Ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság 2008. november 5-én ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság, az ülés keretén belül a kiegészítő támogatás összegszerű megállapítás volt napirenden. Az ülésen elfogadott határozat értelmében a Kisebbségi Költségvetési Bizottság megállapította és egyhangú döntéssel elfogadta az előterjesztésként benyújtott javaslatot, amely tartalmazza a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet 6. §-a szerint járó kiegészítő támogatás összegét a feladatalapú támogatásra vonatkozó döntése során megállapított pontszámok, valamint a fel nem használt és visszautalt támogatások együttes összege alapján. A kisebbségi önkormányzatokat megillető támogatási összegek a Miniszterelnöki Hivatal honlapján kihirdetésre kerülnek a bizottsági döntés miniszteri jóváhagyását követő öt napon belül. Forrás: www.nek.gov.hu
9
HAZAI HÍREK Kállai Ernő: a pártok nem akarják biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét Nyilvánvaló, hogy a pártok nem akarnak a 13 magyarországi kisebbségnek parlamenti képviseletet biztosítani - jelentette ki Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy budapesti konferencián. "Nyilvánosan nem vállalják a véleményüket, de ez a dolog arról szól, hogy (...) úgy érzik, hibáztak a ,90-es évek elején, amikor ilyen sok kisebbségi közösséget hoztak létre Magyarországon" - fogalmazott Kállai Ernő, majd kifejtette: ha legalább 13 kisebbségi képviselő mandátumot szerez, az nagyon komolyan tudja befolyásolni a kormányalakítás lehetőségét. "Ez egy nagyon komoly félelem a parlamenti pártok esetében, ezért nyilvánvalóan inkább nem tesznek semmit ebben a kérdésben" - mondta. Kállai Ernő szerint ha nem tudják megoldani a kérdést, akkor legalább annyi bátorságuk lehetne a döntéshozóknak, hogy a kisebbségi törvényből töröljék a parlamenti képviseletére vonatkozó szakaszt, majd magyarázzák el ennek okát. Mint emlékeztetett: szeptemberben a II. Kisebbségi Kerekasztal nevében nyílt levélben fordult a kormányhoz, kérve a kabinet állásfoglalását a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletével kapcsolatban. A kerekasztal már februárban átadta a Miniszterelnöki Hivatalban azt a kisebbségek által elkészített javaslatot, amely a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. Február óta javaslatukra nem érkezett válasz - mondta. Az Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében című konferencián Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója előadásában elmondta, az európai társadalmak multikulturális és multietnikus jellegűek. Európában 45 államban 87 nemzet és több mint 300 etnikai kisebbség közösség létezik, ugyanakkor mindössze 17 ország biztosít kisebbségei számára önkormányzati jogokat, 14 uniós tagállamban pedig nincs is kisebbségi törvény. Mint mondta, a kisebbségi területeken stagnálás figyelhető meg, sőt a nyelvi jogok területén csendes leépítés, visszafejlődés érzékelhető. Forrás: MTI
Megkezdődik néhány operatív program társadalmi vitája Már a jövő héten elindulhat a közlekedés, a gazdaságfejlesztés és az államreform operatív program társadalmi vitája - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő Budapesten tartott sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) két évente vizsgálja meg, hogy az egyes területeken belül milyen célokra érdemes fordítani pénzt. Véleményezésre az NFÜ honlapján, illetve az úgynevezett partnerségi fórumon van lehetőség. Az egyeztetés keretében civil szervezetek, önkormányzatok, kamarák, illetve szakmai testületek is véleményezhetik a fejlesztési irányokat, koncepciókat. Az egyeztetésben automatikusan bevont partnereken túl, egy regisztrációval bárkinek lehetősége lesz arra, hogy közölje véleményét. Téma szempontjából meghatározók az úgynevezett makrofórumok, amelyek szintén kifejthetik véleményüket. A kormányszóvivő ide sorolta a Magyar Tudományos Akadémiát, az Országos Érdekegyeztetési Tanácsot, a területfejlesztési és a környezetvédelmi tanácsot, valamint a Gazdasági és Szociális Tanácsot. Budai Bernadett elmondta: mind a javaslattevők, mind a véleményezők válaszlevelet kapnak, hogy javaslataikat befogadták-e vagy sem. A társadalmi egyeztetés garancia arra, hogy a fejlesztési források valóban a megfelelő helyre kerüljenek. A végleges akciótervekről a kormány dönt, azt a verziót tartalmazza majd az elfogadott kormánydöntés, amely a társadalmi partnerek észrevételeit, javaslatait is összegzi - tette hozzá. Forrás: MTI
10
Elindult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség on-line ügyfélszolgálata On-line ügyfélszolgálatot indított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében - közölte az NFÜ az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az on-line felületen néhány adat megadásával könnyen továbbíthatók a kérdések az NFÜ ügyfélszolgálati munkatársaihoz, akik a regisztrációkor megadott e-mail címre küldik meg a választ rövid időn belül. A szolgáltatás igénybevételéhez elegendő az NFÜ honlapon egyszer regisztrálni. Forrás: MTI
Prioritást élvez az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program továbbra is egyike a kormány legnagyobb prioritást élvező programjainak - tudatta közleményében az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek program a rendszerváltás óta az első olyan átfogó program a közoktatás megújítására, amely élvezi a szakma túlnyomó többségének támogatását. A programot a kormány az Oktatás és Gyermeksegély Kerekasztal tagjainak javaslatait alapul véve dolgozta ki, s 2008 márciusa óta 70 helyen egyeztettek róla a társadalmi vita keretében.Köztudott, hogy módosították a jövő évi költségvetési tervezetet, mivel a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága következtében jelentős részben beszűkültek a finanszírozási források. Emiatt a kormány szükségesnek tartja, hogy jelentősen csökkentse a hiányt, és kiadásmérséklő intézkedéseket is tegyen.Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek Program számos eleme azonban már megvalósult. Annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél hamarabb bekerüljenek az óvodai ellátásba, 2008. szeptember 1-jétől a fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. A másik nagy lépés az óvodai támogatás szabályainak kialakítása volt. A legrosszabb körülmények között élő, legszegényebb családok gyermekei óriási százalékban kimaradtak az óvodai nevelésből. Az óvodai támogatás ösztönzi a szülőket, hogy 3-4 éves gyermeküket beírassák az óvodába és gondoskodjanak gyermekük rendszeres óvodába járásáról. Az esélyegyenlőség megteremtése és a szegregáció visszaszorítása is kiemelt célja az Új Tudás Programnak. A közoktatási esélyegyenlőségi tervek kötelező elkészítése és a szakértők által ellenőrzött végrehajtása hatalmas előrelépést jelent. Ugyanis minden egyes pályázatnál - legyen az uniós vagy hazai -, illetve minden támogatásnál a pályázó intézménynek akkor van csak esélye, ha betartja az esélyegyenlőségi tervben foglaltakat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzügyi válság ellenére a program minden egyes eleme megvalósuljon - áll a közleményben. Forrás: Romaweb
Gyenesei: nem csökken a kistérségi társulások állami támogatásának összege konferencia A jövő évi költségvetésben is az ideihez hasonló nagyságrendű, 28 milliárd forintos támogatást tervez a kistérségi társulásoknak Gyenesei István önkormányzati miniszter, mert véleménye szerint a 2004-től létrehozott rendszerben lévő 173 kistérségben csak így lehet nagyobb támogatási összegeket lehívni. Gyenesi István az Országos Kistérségi Konferencia nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a kistérségi társulási intézményforma mára gyökeret vert Magyarországon, s a képviselő-testületek felismerték a térségi összefogás szükségességét. Felidézte, hogy a 2004-ben törvény által biztosított lehetőséget kihasználva majdnem 100 helyen, a következő évben pedig majdnem mindenütt létrejöttek a kistérségek, és a társulási kedvet az anyagi ösztönzők is segítették.
11
A központi költségvetés 2008-ban 28,1 milliárd forintos normatív, kötött felhasználású támogatást biztosít a többcélú kistérségi társulások működéséhez és feladataik ellátásához, ehhez új előirányzatként 3,5 milliárd forintos támogatást biztosítottak a kistelepülési iskolák és körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására, valamint közösségi buszok beszerzésére - mondta Gyenesei István, hozzátéve, további 1,6 milliárd forint értékben nyújtottak lehetőséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek bölcsődéinek és közoktatási intézményeinek fejlesztésére. Az önkormányzati miniszter célként fogalmazta meg, hogy a 2009-es költségvetésben is hasonló nagyságrendű támogatás jusson a társulásokhoz, hogy így ösztönözzék a valós együttműködést. A tárca javaslata szerint emelkedne a kistérségi társulások által fenntartott iskolákba bejáró tanulók alapján járó támogatás, így a jelenlegi 100 ezerről 105 ezer forintra nőne, míg az egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulókra 40 ezer forintról 100 ezerre nőne az egy főre jutó támogatás. Gyenesei István arról is beszélt, jövőre növekszik a házi és a jelzőrendszeres segítségnyújtás után járó Véleménye szerint ha a társulások kötelezőek lennének, amit javasolnak, akkor gyorsabban megoldódhatnának a problémák, de megjegyezte, erre vonatkozóan minősített többséggel kellene törvényt elfogadnia az Országgyűlésnek. Az önkormányzati miniszter arról is beszélt, hogy a polgármesterek és a jegyzők feladat- és hatáskörére vonatkozó kérdést egyszerre kell tárgyalni, ugyanis véleménye szerint a jelenlegi ügyek 60 százalékát, mintegy kétmillió esetet, kistérségi szinten is ellehetne látni, így a kistérségi társulások adott helyzetekben akár megyei önkormányzati szintű feladatokat is elláthatnának. Szólt arról is, hogy meg kell vizsgálni, a kistérség, mint közigazgatási egység, milyen módon juthatna önálló bevételhez, illetve hogyan kaphatná meg az egyes önkormányzatokat már megillető felterjesztési jogot. Ez azt jelentené, hogy a kistérséget érintő legfontosabb kérdésekben - mint például az oktatás, a közbiztonság, a szociális kérdések és a magántulajdon védelme - a kistérségi társulási tanács jogosult lenne a kormányhoz vagy az Országgyűléshez és más állami szervhez törvénymódosítási javaslattal fordulni. Hozzáfűzte, ez nem érintené az egyes önkormányzatok felterjesztési jogát, amely továbbra is megmaradna. Gyenesei István a konferencián tartott előadásában hangsúlyozta: az önkormányzati rendszer megújítása nem jelenti az önkormányzatok összevonását, de fel kell ismerniük, hogy a társulás nem cél, hanem eszköz egy még nagyobb cél megvalósításához. Az első alkalommal tartott Országos Kistérségi Konferencián résztvevő önkormányzati vezetők, a társulásokban dolgozó szakemberek ágazati témákra fókuszáló szekcióüléseken a szabályozási, a sport és turizmus témakörökben ismerkedhettek meg a kistérségek eddig kialakult gyakorlataival. Forrás: MTI
OGY - EU-elnökségi munkacsoport: Németh Zsolt szerint nem megfelelő az egyeztetés A kormány több kérdésben is mellőzte az egyeztetést az EU-elnökségi munkacsoporttal a felkészülésben Magyarország európai uniós elnökségére - jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az ötpárti testület társelnöke a munkacsoport harmadik ülésén Budapesten. Több olyan kérdésben is döntés született a munkacsoport legutóbbi, májusi ülése óta, amelyben a testületnek együttdöntési joga van - mondta az ellenzéki képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az ülés nyilvános részében. Ilyen döntések születtek az uniós elnökséggel összefüggő közigazgatási átalakításokkal, a 2011 első félévére eső magyar elnökség logójával és arculatával és a kiemelt témákkal kapcsolatban is - tette hozzá Németh Zsolt. Mesterházy Attila, a munkacsoport MSZP-s társelnöke Németh Zsolt felvetésére úgy reagált: "ha valóban komolyan akarjuk venni a munkacsoport munkáját, akkor a Firtl Mátyás (KDNP) és Nógrádi Zoltán (Fidesz) képviselők nevéhez fűződő törvényjavaslatot is a munkacsoportból kellett volna indítani". A két ellenzéki képviselő júliusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy törvény szabályozza az elnökséghez
12
fűződő feladatok finanszírozását, indítványukat azonban az illetékes szakbizottság nem támogatta, így az nem került a parlament elé. Németh Zsolt nehezményezte azt is, hogy a munkacsoport május óta nem ülésezett. A Fidesz júliusban is kész lett volna a testület összehívására, "ez azonban a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kérésére nem történt meg" - mondta. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára kijelentette: a tárca készen állt a konzultációra, s fel is vette a kapcsolatot ez ügyben az Országgyűlés Hivatalával. A nyilvános társelnöki megnyitó beszédeket követően a munkacsoport zárt ülésen folytatta munkáját. Az előzetes napirend szerint az elnökséggel összefüggő személyügyi-intézményi átalakításokkal, a magyar elnökségnek a 2009-2011-es időszak költségvetésével összefüggő kérdéseivel, a spanyol-belga-magyar elnökségi trió és a magyar elnökség legfontosabb céljaival, valamint az elnökségi hármas együttműködésével foglalkoznak. Forrás: MTI
Harmincéves a magyarországi kisebbségi televíziózás Harminc évvel ezelőtt, 1978-ban indította kisebbségi műsorait a Magyar Televízió. Ebből az alkalomból Villányban ünnepi fogadást rendezett az MTV kisebbségi műsorok szerkesztősége, amin Szili Katalin házelnök is részt vett. Az első kisebbségi műsorokat a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták 1978 augusztusában. Ehhez csatlakozott a szlovén adás. 1981-től készül a román műsor, 1983-tól pedig a szlovák követte. Az első roma adást 1991 májusában, a rendszerváltás után kezdték sugározni előbb Pécsről, majd Budapestről. 1994-től találkozhattak a nézők a "Rondó"-val, amely a görög, lengyel, örmény, ruszin és bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségűeknek biztosít közös televíziós jelenlétet, kéthetente. 2000-től felújították a "Cigány fórum" című műsort. Így a kisebbségi törvény által honos népcsoportnak minősített mind a tizenhárom kisebbség számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió. A cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák, a szerb kisebbségnek hetente, a szlovéneknek kéthetente, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán kisebbségnek pedig havonta jelentkező országos sugárzású televíziós műsora van. A kisebbségi műsorok Budapesten (cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztőségek működését a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja. A hetente és a kéthetente műsorra kerülő adások időtartama 26-26 perc, és magyar nyelvű feliratozással készülnek. Kéthetente jelentkezik az "Együtt" című magyar nyelvű műsor, amelyet a nemzetiségi rovatok televíziós munkatársai készítenek felváltva, szabadon választott nyelven, felirattal. Általában ez a műsor mutatja be a dokumentumfilmeket, de itt kapnak helyet különféle tematikus műsorok, stúdióbeszélgetések is. 2006-ban roma gyakornoki programot indítottak, a már végzett két évfolyam hallgatóinak nagy része a magyar televíziónál dolgozik. Forrás: MTI
Konferencia a gyűlöletbeszédről - pártok szerint a problémát meg kell oldani, de más eszközöket javasolnak A gyűlöletbeszéd olyan problémával bír az MSZP szerint, hogy annak megoldásához büntetőjogi szabályozás szükséges, míg a Fidesz és az MDF polgári jogi megoldást tart elfogadhatónak; a három párt között nincs vita abban, hogy a probléma létezik és megoldást kell találni rá - erről a pártok képviselői beszéltek egy, a témában rendezett budapesti konferencián.
13
A gyűlöletbeszéd, a kirekesztés olyan súllyal bír, hogy ezt nem csupán a Polgári törvénykönyvben, hanem a Büntető törvénykönyvben is szankcionálni kell - mondta Bárándy Gergely (MSZP). Hangsúlyozta: kötelességük, hogy büntetőjogi szabályozást alkossanak a kérdésben. Répássy Róbert (Fidesz) elmondta: szerinte nem csak jogalkotási, hanem jogalkalmazási problémával is szembeállnak. Mint magyarázta, a gyülekezési törvényben szabályozva van, hogy mikor kötelező a rendőrségnek egy rendezvényt feloszlatni. "Egy durvább, rasszista gyülekezést" a mai hatályos jog szerint a rendőrségnek kötelessége lenne feloszlatni mondta Répássy Róbert. Közölte: a probléma büntetőjogi megoldása nem kivitelezhető, a polgári jogi rendezésben viszont partnerek. Kajdi József, az MDF frakció jogi szakértője közölte: az MDF sem ért egyet a büntetőjogi megoldással. A büntetőjogi szabályozás - mint mondta - zsákutcának bizonyult, és nem ért egyet további próbálkozással. Pártja is a polgári jogi megoldás tartja megfelelőnek fűzte hozzá. A konferenciára meghívták az SZDSZ és a KDNP képviselőjét is, de ők nem jelentek meg. A tanácskozást a kisebbségi ombudsman és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ szervezte közösen. Forrás: MTI
Kisebbségek helyzetéről rendeztek konferenciát Szegeden A közép-európai és a mediterrán országok kisebbségi helyzete és védelme a témája annak a kétnapos konferenciának, amely a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja, az általa működtetett Europe Direct Szeged információs iroda, valamint a Jean Moulin Lyon III. Egyetem Jogi Kara szervezésében kezdődött. A rendezvényen kilenc ország (Románia, Szerbia, Belgium, Franciaország, Törökország, Algéria, Marokkó, Libanon és Magyarország) előadói - kisebbségi jogi szakértők, alkotmánybírók, egyetemi tanárok, parlamenti képviselők - hasonlítják össze az Európai Unió és a tagországok nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó politikáját és gyakorlatát, valamint a mediterrán országok polgárainak szabad vallás-gyakorlását érintő kérdéseit. A francia nyelvű kerekasztal beszélgetésről Trócsányi László, az Európa-tanulmányok Központ igazgatója az MTI-nek elmondta: az unió francia elnökségének egyik fontos témája a kulturális sokféleség. Az Európai Unióban gazdasági szinten egységesítés történik, mégis sok nemzetiség lakja, sok nyelve van, és sokan keresik identitásukat. A kisebbségek helyzetét minden tagállam más megoldásban látja. Az Európa Tanácsnak a kérdésben csak ajánlásai vannak, de ezeket nem kötelező végrehajtani. Európában emellett egyfajta regionalizáció érezhető, helyi szinteken kialakult az igény a saját ügyekben való döntésre. Ilyen például Nagy-Britanniában a skótok igénye, akik a gaelic nyelv újjáélesztéséért dolgoznak, de hasonló törekvések vannak Spanyolországban is. Nem kell azonban messzire menni, a volt jugoszláv utódállamokban is hasonló a helyzet- hangsúlyozta a szakember. Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszínűség tényleges elfogadásaként az európai szerződésekben lassan megjelenik az értékek közt a kisebbségi lét fogalma. Ez a gazdasági integráció folyamatában korábban nem volt jelen. Magyarországnak a kisebbségi közösségek elfogadása szempontjából nagyon pozitív törvényhozása van. Amit természetesen nem lehet összehasonlítani a többi tagállam modelljével, minden ország saját képére alakítja ezt a programot - állapította meg a professzor. Az újonnan csatlakozó országok és a Magreb országok (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia és Líbia) kisebbségi kérdései kerülnek előtérbe, ahol a vallási közösségek is jelentős kisebbségi erőt képviselnek. Forrás: MTI
14
Román-magyar kormányülés Szegeden Együttes ülést tartott Szegeden a magyar és román kormány, amely jelentős diplomáciai siker a város számára. A szegedieknek ez elsősorban közlekedési problémákat okozott, hiszen a teljes belvárost lezárták, és jelentős biztonsági intézkedések kísérték az eseményt. A két kormány utoljára 2006-ban Nagyszebenben találkozott hasonló eseményen. Az ilyen kihelyezett üléseket rendre komoly előkészítő munka előzte meg, hiszen ekkor írták alá a kormányközi együttműködési megállapodásokat, és megjelent a két kormány teljes kabinetje. Új vasútvonal és útfejlesztés a napirenden Botka László Szeged polgármestere nyilatkozataiban közölte, a közlekedés fontos témaköre volt a szegedi együttes kormányülésnek, hiszen az M43-as autópálya megépítésének megkezdésével szükségessé vált a közúti infrastruktúrafejlesztés Makótól a határig, és azon túli folytatása is. Szeged polgármestere ugyanakkor kifejtette, reményei szerint a Szeged-Temesvár vasútvonal újraélesztéséről is határoz majd a két kormány, melynek legfontosabb fejlesztése a déli Tisza-híd megépítése. Ez elsősorban a két ország érdeke, s csak akkor van realitása, ha vasúti és közúti hídként épülhet újra, hiszen nem érint egyetlen európai és országos főútvonalat sem - tette hozzá Botka László.
Egy nappal hamarabb szabadul az Anna-kút A közlekedés a kormányülés előkészítésénél is különösen fontos kérdés volt a Szegedi városvezetés számára, hiszen az Anna-kúti csomópont átépítése miatt jelentős forgalmat engedtek a városháza melletti kisutcákba, amely megnehezítette a kormányülés napjára szóló biztonsági intézkedések, forgalomkorlátozások tervezését is. Ennek okán egy nappal korábban átadják a közlekedés számára a megújult Anna-kúti csomópontot, illetve ezen a napon a belvárosi közlekedési terhelésének csökkentése érdekében ingyenesé teszik Szeged teljes tömegközlekedését. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu, illetve kabinetjeik szegedi találkozója Botka László szerint azt az erőfeszítést ismeri el, amelyet határmenti szerepéből adódóan felvállal a város a regionális együttműködések fejlesztése érdekében. Forrás: Hír6
Magyar-román határ menti közigazgatási együttműködés Hozzájárulhat a színvonalasabb államigazgatási munkához, ha a határ menti megyék kicserélik tapasztalataikat - mondták el romániai és magyarországi megyei közigazgatási vezetők Nyíregyházán, miután szándéknyilatkozatot írtak alá. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg közigazgatási hivatalainak vezetőhelyettesei két napra vendégül látták a romániai Bihar, Szatmár és Zilah megyék prefektusait. A három megyeszékhely meglátogatása után tartott nyíregyházi sajtótájékoztatón Kerekes Edit, a Északalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta, a határon átnyúló fejlesztésekhez szükség van az uniós forrásokra. Az együttműködés egyik példája lehet, hogy a schengeni határnyitás után a határ két oldalán található kisebb településeket összekötő utakat felújítják - tette hozzá. Forrás:MTI
15
Magyar-román megállapodások: elismerik egymás okleveleit A román és magyar kormány képviselői megállapodtak, közös nyilatkozatot adnak ki arról, hogy a két állam kölcsönösen elismeri egymás akkreditált oktatási intézményei által kiadott okleveleit, tudományos fokozatait, és az azonos tanulmányok időszakát. Így ha valaki az egyik országban szeretné folytatni a tanulmányait, amelyeket a másikban kezdett el, automatikusan beiratkozhat a következő évfolyamra, döntötték el a szegedi közös kormányülésen. A tanügyi együttműködés kiterjed az egyetem előtti tananyag közös, határmenti fejlesztésének támogatására, régiós kiválósági központok létrehozására, a magyarországi román, illetve a romániai magyar tannyelvű oktatási intézetek építésére és felszerelésére. A két ország közös roma oktatási programot is fog bonyolítani a roma gyerekek későbbi munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítendő. Forrás: Manna.ro
Román óra a szegedi román intézetben Budapesti Román Kulturális Intézet szegedi Fiókintézetében tartották meg a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézetében román nyelvet tanuló hallgatók óráit. Az egyetem lektorátusa és a szegedi román kulturális intézet közötti most induló együttműködés első állomásaként a hallgatók betekintést nyertek az intézet tevékenységébe, tájékoztatást hallottak az intézet céljairól, eddigi programjairól és a jövőbeni tervekről is, melyhez több jó ötlettel járultak hozzá. Forrás: Promenad.hu
Új román–magyar szótárak Új román–magyar, magyar–román műszaki szótár jelent meg az Országos Tankönyvkiadó gondozásában – tájékoztatott Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Dáné beszámolt arról is, hogy az elkövetkezőkben újabb román–magyar, magyar–román szakmai szótárak megjelenésére számíthatnak az érdeklődők. A közgazdasági szótár már a nyomdában, ugyanakkor előkészületben a környezetvédelmi, turisztikai-idegenforgalmi, valamint közigazgatási-ügyvezetési szótárak. Dáné Károly elmondta, mindezek mellett dolgoznak egy európai pályázó szakszótáron, ez azonban háromnyelvű: román–magyar–angol és magyar–román–angol lesz. Forrás: Komp-Press
Kultúrcsempész sínbusz fesztivál Szegeden és Szabadkán A szegedi a Kultúrcsempész sínbusz fesztivál a két testvérvárost, Szegedet és Szabadkát köti össze. Az október 14. és 16. közötti programokon az irodalom és a zene fonódik össze egy különleges helyszínen, a Szeged-Szabadka vonalon menetrendszerint közlekedő sínbuszon. A két város között még mindig közlekedik az 50 éves, "ezüst nyílnak", "szürke villámnak" vagy "konzervdoboznak" becézett sínbusz, a határmenti térség legendás, szimbolikus vasúti járműve: mind a
16
szabadkai születésű Kosztolányi Dezső, mind a szegedi születésű Juhász Gyula első, emlékezetes, gyerekkori útja a másik városba vezetett, ugyanezen a vasúti vonalon. A sínbusz fesztivál keretében a régióban élő költők, írók, zenészek és elméleti szakemberek az említett járművön, valamint a városi rendezvényhelyszíneken irodalmi, zenei programokkal, beszélgetésekkel várják a potenciális "kultúrcsempészeket". A fesztivál ötlete Kollár Árpádtól és Orcsik Rolandtól, a szatírIKON művészeti csoport tagjaitól származik, akik mindketten a Vajdaságból származó, de Szegeden élő költők és műfordítók. Az ötletgazdák két éve tervezgetik a fesztivált, amelynek megvalósításához Szegeden a REÖK biztosítja a hátteret. "Azért választottuk helyszínként a Szeged és Szabadka között közlekedő sínbuszt, mert ez az egyik legkifejezőbb szimbóluma a két város összetartozásának" - indokolta Kollár a döntést. "Ez a különös járgány mosolyt csal azok arcára, akik először látják: nosztalgiajáratnak képzelik. A legfőbb célunk az volt a projekt létrehozásával, hogy a régiók összetartozását valamint az interkulturális jelleget hangsúlyozzuk" - tette hozzá Kollár. Az október 14-én kezdődő sínbusz fesztivál programjai magyar és szerb nyelven zajlanak, a sínbuszon lévő rendezvények a járatra váltott menetjeggyel látogathatóak. A további programok látogatása ingyenes. Forrás: Promenad.hu
10 éves a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat A Szt. István Művelődési Házban ünnepelte jubileumát a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat. A testület elnöke, Kaiser Miklós az ünnepség alkalmával kiemelte, hogy 13.500-an adták szavazatukat önkormányzatukra, ami nagy felelősséget követel a szervezet vezetésétől. A jubileumi program a magyar és a német himnusszal kezdődött, az „Alte Kameraden” Fúvószenekar előadásában. Ünnepi beszédében Kaiser Miklós, a Székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke kiemelte: legfontosabb feladatuk, hogy segítsenek a német kisebbségnek kultúrája megőrzésében, ápolásában. Ehhez pártpolitikától függetlenül és illetménymenetesen kell dolgoznia a kisebbségi önkormányzat vezetésének. – tette hozzá. Kaiser Miklós fontos eredménynek nevezte, hogy a Gyöngyvirág Óvodában és a Felsővárosi Általános Iskolában (Oberstädtische Grundschule) is anyanyelvükön tanulhatnak a német kisebbséghez tartozó gyerekek. A Székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke után Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Elnöke és Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere is köszöntötte a német kisebbséget. A köszöntők után elismerések átadására került sor. Forrás: szekesfehervar.hu
Indulhatnak a Magyar-Szlovák határon átnyúló fejlesztések A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban meghirdették az első pályázatot 7 magyarországi megye és Budapest, valamint az öt szomszédos határon túli terület szervezetei számára - közölte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az MTI-vel. A program pályázati felhívásával több mint 63 millió euró támogatás válik elérhetővé az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a magyar és a szlovák költségvetés társfinanszírozása révén. A pályázaton Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint Budapest non-profit szervezetei vehetnek részt Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa területéről származó partnereikkel. Pályázni lehet határon átnyúló üzleti együttműködés támogatására, közös idegenforgalmi fejlesztésre, a partnerségi program kapacitásának fejlesztésére, képzésre, kapcsolatépítésre, természeti környezet védelmének ösztönzésére, természetvédelmi tevékenységre, kisléptékű útépítésre, kerékpárutak építésére, a tömegközlekedés fejlesztésére, a határfolyókon való átkelés javítására.
17
A pályázatot témánként eltérő határidőben lehet beadni december közepén. A pályázó nagyobb projekteknél kétfordulós eljárásra is beadhatja jelentkezését. A magyar-szlovák határ menti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erősítésére, valamint a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére több mint 195 millió euró áll rendelkezésre a két ország pályázói számára 2007-2013 között. Forrás: Bumm.sk
Tranoscius, a szlovákok énekeskönyve Az 1800-as években kiadott bibliákból, a halotti énekeket tartalmazó funebrálokból és tranosciusokból nyílt a napokban egyedülálló kiállítás Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. A tranosciusok története több, mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Georgius Tranoscius - az eredeti írásmóddal Juraj Tranovský - 1592-ben, Sziléziában született evangélikus lelkész nevéhez kötődik. A "szláv Luther" akkori szokás szerint latinul írt neve, a Tranoscius fogalommá lett, jelölte személyét és művét. Imádság- és énekgyűjteménye Lőcsén jelent meg 1636-ban. Énekeskönyvét használták csehek, lengyelek, szlovákok és - Vietórisz József nyíregyházi tanár fordításában - a magyarok is. Eddig körülbelül száznyolcvan kiadást ért meg, szinte minden kiadás újabb énekekkel bővült. A szlovák anyanyelvű családokban a nemzedékről nemzedékre öröklődő tranosciusokba feljegyezték a fontosabb dátumokat, születéseket, házasságkötéseket és a haláleseteket. A kiállítás anyaga magánszemélyek és különböző intézmények gyűjteményéből származik. A Tranoscius címet viselő tárlat október közepéig látogatható Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. F. M. A "szláv Luther" énekeskönyvét használták csehek, lengyelek, szlovákok és magyarok is. Forrás: Békés Megyei Hírlap
Szabolcs és Kárpátalja közös fejlesztési pályázatokat nyújtott be A határon átnyúló együttműködés további fejlesztésére öt pályázatot nyújtott be az EU és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus alapjaihoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, illetve az ukrajnai Kárpátaljai Megyei Tanács - ezt az érintett térségi helyhatóságok vezetői közölték nyíregyházi tárgyalásukat követő sajtótájékoztatójukon. Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzat elnöke elmondta: a magyar-ukrán határtérségben a befektetések ösztönzésére, a turizmus fejlesztésére és az ukrajnai beregszászi járásban egy modellértékű hulladék-gazdálkodási rendszer kialakítására kértek támogatást. Emellett a norvég finanszírozási alap segítségével tervezik a közúti kapcsolatok fejlesztési lehetőségének felmérést, valamint idegenforgalmi célból a műemlékek feltérképezését is. Seszták Oszkár szólt arról is, hogy a szabolcsi önkormányzat, az ungvári állami adminisztráció és a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetői egyéves munkatervet fogadtak el a tárgyalásokon, s létrehoztak egy konzultatív bizottságot, amely a határmenti kapcsolatok erősítését, a közös projektek megvalósítását segíti. Megemlítette: döntés született még arról, hogy a jelenlegi záhony-csapi teherforgalmi határátkelési nehézségek megszüntetése, a zsúfoltság felszámolása érdekében közös tanulmánytervet készítenek egy új Tisza-híd megépítésére. Volodimir Hoblik, a Kárpátaljai Állami Adminisztráció elnökhelyettese hozzáfűzte: a hídépítési elképzelést három országot, Magyarországot, Szlovákiát és Ukrajnát érintően vetik fel, s nemzetközi együttműködés keretében tartják megvalósíthatónak, számítva az Európai Unió támogatására is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke közös érdekként említette a Záhony-Csap közötti térség vasúti és logisztikai fejlesztését, a Felső-Tisza árvízvédelmi biztonságának megteremtését, a Kárpátok Eurorégió Szervezetének magyar, ukrán, lengyel, szlovák és román együttműködési
18
dinamizálását, valamint az Európai V. számú Szállítási Útvonal részét képező M3-as autópálya ukrán határig történő mielőbbi megépítését. Forrás: MTI
Norvég alap támogat egy roma közösségi házat Esztergomban Húszmillió forinttal támogatja a Norvég Civil Alap a Mária Iskolatestvérek által fenntartott cigány közösségi ház működését Esztergomban, az összeg az intézmény egyéves működését fedezi - tájékoztatta a szerzetesrend képviselője az MTI-t. A Töltés utcai cigánytelepen található közösségi házban rendszeresen 70 gyerekkel foglalkoznak iskola és napközi után - mondta el Pedro Catalá, akinek munkáját még egy marista szerzetes segíti, s kettejük mellett további 11 magyar szakember dolgozik, köztük matematikatanár, fejlesztő logopédus és pszichológus. A Mária Iskolatestvérek 1999-ben érkeztek Esztergomba. A roma gyerekek és fiatalok fejlődése, iskolai előmenetele megkönnyítése érdekében végzett missziós munkájukat egy cigány családtól vásárolt házban kezdték meg a Töltés utcai telepen. Az épület megszerzését a katalóniai és a lyoni tartományok támogatása tette lehetővé. Az ellátás iránti igény növekedésével a rend az önkormányzattól kapott telken 2002-ben 240 négyzetméteres házat épített, egy ausztrál üzletember támogatásával. Az intézményt a "Mi házunk" nevet kapta, fenntartására a Határtalan Szív Alapítványt is létrehozták. A Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend hét tagja dolgozik Magyarországon, Esztergomon kívül Győrben működtetik a 24 tantermes Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontot, ahol az óvodától az érettségiig nyújtanak képzést. Az iskolaközpontot a győri püspökség támogatja, a létesítmény tulajdonosa az Apor Vilmos Alapítvány. Forrás: MTI
19
KÜLFÖLDI HÍREK
Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének betartására – Az ET-t 47 országából 37-ben már alkalmazzák Összesen 94 nem kormányzati szervezet (NGO) szólította fel a hét végén az Európa Tanács (ET) nyolc tagországát, hogy "haladéktalanul és további feltételek nélkül" csatlakozzon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményhez. A tíz éve érvényben lévő egyezményt az ET 47 országából 37-ben már alkalmazzák. Franciaország, Monaco, Andorra és Törökország azonban még alá sem írta a dokumentumot, Belgium, Görögország, Luxemburg és Izland pedig bár aláírta, még nem ratifikálta azt. "Ez nagyon nyugtalanító helyzet, mivel az említett országok többségében jelentős kisebbségeket fosztanak meg attól, hogy élhessenek a keretegyezményben biztosított jogvédő mechanizmusokkal" hangsúlyozzák nyilatkozatukban a Kisebbségi Jogok Nemzetközi Csoportjába tömörült szervezetek. Az aláírók emellett azt szorgalmazzák, hogy az egyezményben rögzített jogok sérelme esetén az érintettek magánvádas eljárást indíthassanak ügyükben. Adataik szerint Európában több mint 100 millióan tartoznak valamely kisebbséghez. A többpárti demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelméért fellépő Európa Tanács keretegyezménye arra kötelezi az aláíró államokat, hogy garantálják a kisebbségek politikai, kulturális, vallási és nyelvhasználati jogait. Franciaország és Törökország azonban, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek jogainak koncepcióját, arra hivatkoznak, hogy alkotmányjogi okok miatt nem írhatják alá az egyezményt. Előzőleg, az egyezmény tíz évvel ezelőtti hatályba lépése alkalmából tartott strasbourgi konferencián Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa fontosnak nevezte, hogy "párbeszédet folytassanak a fenntartásaikat hangoztató országokkal", miután az egyezmény nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy az érintett kormányok bizonyos fenntartásaik külön nyilatkozatba, mellékletbe foglalásával csatlakozzanak. Beszédében Hammarberg hangsúlyozta, hogy külön figyelmet kell szentelni az Európa számos országában ma is idegenként kezelt roma kisebbség jogvédelmének. A tanácskozáson Magyarországot az egyezmény megvalósítást figyelemmel kísérő kormányközi szakértői testület elnöke, Solymosi Judit képviselte. Forrás: Népszava.online
Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EP-ben – Közlemény Az Európai Parlament mostani hete gazdag volt nemzeti kisebbségi, valamint a kommunizmus alóli felszabadulás történetének vonatkozásában. Október 14-én tartották azt a konferenciát és annak az emlékkiállításnak a megnyitóját, melyek II. János Pál pápa történelmi alakjának állítanak emléket, és – többek között – a kommunizmus bukásának, másfelől az európai egység megteremtésétnek a folyamatában játszott, meghatározó szerepét mutatják be. Ugyanezen nap délutánján Tőkés László európai képviselő A szabadság útja című dokumentum-kiállítás megnyitóján is részt vett, melyet a „SAJUDIS” elnevezésű litván nemzeti mozgalom elindulásának 20.
évfordulója alkalmából rendeztek. Vytautas Landsbergis, az állami önállóságát 1991-ben elnyert Litvánia első köztársasági elnöke – jelenleg európai parlamenti képviselő – megnyitó beszédében a képekben és dokumentumokban megjelenített litván függetlenségi harcot méltatta, melyet a hősiesen ellenálló, kicsiny balti népnek mind a kommunista szovjet (1940–1941; 1944–1991), mind a náci német (1941–1944) tömeggyilkos totalitárius diktatúra ellen kellett vívnia. (Lásd mellékelve a fél évszázados függetlenségi harcok emberi áldozatainak megrázó összesítőjét). Hogyha a volt szovjet „tagköztársaság” – Litvánia – esetében a szovjet önkényuralmi rendszer borzalmainak és az elnyomása alatt élt nemzetek felszabadulása tragikusan megkésett voltának lehettünk tanúi – a másnapi, 2008. október 15-i, finnországi svédek által szervezett, egész napos konferencia résztvevői a szovjet megszállók elleni szabadságharcukat eredményesen megvívó, szabad Finnország európai szinten is példamutató fejlődéséről, illetve mintaértékű kisebbségpolitikájáról győződhettek meg. A Kisebbségi nyelvek jelentősége és jövője Európában témakörben tartott rendezvény főszervezője a megalakulásának 100. évfordulóját ünneplő Svédországi Kulturális Alapítvány volt, melynek nevében Björn Teir mondott megnyitó beszédet. A levezető elnöki teendőket Johan Häggman, Leonard Orban európai bizottsági főbiztos hivatalának munkatársa látta el. A konferencia első előadójaként Matti Vanhanen finn miniszterelnök a finnországi svédek nyelvi jogait mutatta be. Az összlakosságnak mintegy 6%-át kitevő svéd közösség nyelvi téren a többségiekkel azonos jogokat élvez, lévén mindkettő – a finn és a svéd – az ország hivatalos nyelve. A miniszterelnökhöz intézett kérdések rendjén Johan Häggman Tőkés Lászlónak a temesvári forradalomban játszott szerepét méltatta. Európai parlamenti képviselőnk a finn–magyar rokonságra is ráutalva, a finnországi egyházak életének a kisebbségi vonatkozásairól érdeklődött. Egyben sajnálattal mutatott rá a római katolikus egyháznak a moldvai csángómagyarok és a szlovákiai magyarok, valamint a görögországi ortodox egyháznak a kisebbségi makedónok nyelvi asszimilációja terén betöltött negatív szerepére. Hogyan lehetne a kiváló finnországi modellt általánossá tenni Európában – kérdezte Tőkés László. Válaszában Matti Vanhanen kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy adott ország demokratikus rendjének és társadalmi nyitottságának alapvető fokmérője a kisebbségi kérdés kezelése, a nyelvi jogok biztosítása. Henrik Lax EP-képviselő, a kisebbségvédelmi frakcióközi bizottság (Intergroup) alelnöke komoly bírálattal illette a – Leonard Orban hivatala által kibocsátott – soknyelvűségről szóló stratégiai dokumentumot. Az EU-gyakorlatban elsősorban azt kifogásolta, hogy ez a nyelveket kizárólag „kommunikációs eszközként” kezeli, miközben „identitáshordozó szerepükről” teljességgel megfeledkezik. A jeles finnországi svéd képviselő felelevenítette azt a régebbi indítványt, hogy az EU összlakosságának (500 millió) mintegy 10%-át kitevő kisebbségeknek (50 millió) – konzultatív jelleggel – önálló Európai Kisebbségi Parlamentje alakuljon. Astrid Thors bevándorlásért és európai ügyekért felelős finn miniszterasszony előadásában az európai kisebbségi ügyek és jogok folyamatos monitorizálását sürgette, a múlt század elavult felfogásának tartva a tagországok ún. belügyeibe való „be nem avatkozás” elvét. Konkrét példaként – szokatlan nyíltsággal – a szlovákiai magyarság jogfosztására is kitért; majd az asszimiláció és az integráció közötti alapvető különbséget hangsúlyozta. Graham Watson, az európai liberálisok frakcióvezetője amellett érvelt, a polgárok Európájának kialakításához az is hozzátartozik, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket a kormányok saját anyanyelvükön szólítsák meg. Ha tehát ma valaki azt állítja, hogy a magyar képviselők a kisebbségi, nyelvi jogokért vívott küzdelmükben szövetségesek nélkül maradtak, nem ismeri, vagy nem akarja tudomásul venni az európai valóságot. A konferencián előadást tartott Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő is, a liberális frakció (ALDE) tagja. A magyar képviselő elmondta: liberálisok és demokraták csak úgy lehetünk, ha védjük a kisebbségeket. Bár találhatunk pozitív fejleményeket e téren, Európának sokkal többet kell tennie, mint eddig. Eredmény, hogy bécsi székhellyel végre létrejött az Európai Alapjogi Ügynökség, de hatásköre túl korlátozott, azt tovább kellene bővíteni. Egyelőre a közösségi joganyag semmilyen előírást nem tartalmaz a kisebbségvédelmet tekintve, de ez a liszaboni szerződés életbelépésével megváltozhat, ebben ugyanis van egy cikkely, amelyre később hivatkozni lehet és szabályozást is lehet rá építeni. Szent-Iványi rámutatott: az uniós csatlakozás önmagában nem oldja meg a problémákat, erre jó példa a mai Szlovákia, ahol kisebbségellenes visszarendeződés tapasztalható a 2006-os kormányváltás óta. Kérdésre válaszolva a képviselő azzal zárta: bár a nemzetközi intézmények az egyéni jogok betartását figyelik, a kisebbségvédelemben biztosítani kell a kollektív jogok gyakorlását is.
21
Jelko Kacin szlovén liberális európai parlamenti képviselő hasonlóképpen fogalmazott. Véleménye szerint csakis a pozitív diszkrimináció eszközével lehet biztosítani egy közösség megmaradását. A nyelvhasználat ügyében kitért arra, hogy a diszkrimináció tiltása nem vehet el jogokat a kisebbségtől. A többnyelvű feliratok használata a több kultúra nyilvános kiterjesztését szolgálja, a többnyelvűség nyilvános térben történő vizuális megjelenítését is jelenti, ezért nem szabad számarányhoz kötni. Példaként hozta fel, hogy Szlovéniában akkor is fenntartják az olasz iskolákat, ha az elemi iskolákban az olaszul tanulók száma 369, míg a középiskolákban az egész országban összesen 125! Ha az arányosságot vagy a számbeli küszöböt vezetnék be, ami látszólag nagyon demokratikus, akkor az olasz közösséget számolnák föl. Példájánál maradva jelezte: mindez, persze, pénzbe kerül, de a kisebbségvédelem és egy kultúra megőrzése nem lehet egyszerű pénzkérdés, ugyanis „többségnek” lenni privilégium és óriási felelősség. Egy országban, egy társadalomban a kisebbségvédelem a demokrácia fokmérője, mondta, negatív példaként említve Görögországot, ahol egyszerűen nem ismerik el, hogy kisebbségek léteznek az ország területén. A képviselő azzal zárta előadását, hogy egy megmaradásáért küzdő kisebbségnek nem csak a kulturális, hanem a politikai jogait is biztosítani kell. Forrás: ErdélyMa
Kezdik megérteni a kisebbségi kérdéseket Azért örülök az elismerésnek, mert a jelölésben a nem kormányzati szervezetek is részt vettek. A szavazásban pedig a képviselők, s ezt jól tükrözi, hogy mi magyarok fel tudtuk itt úgy vetni az emberi jogi, kisebbségi kérdéseket, hogy azokat meg is értették kollégáink – mondja Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője (Néppárt, Fidesz), aki a The Parliament szakfolyóirat egyik díjában részesült az igazságügyi kategóriában. A díj egyben annak belátása is az Európai Parlament részéről – teszi hozzá Gál Kinga -, hogy az unióban nincs minden rendben az alapjogok, az emberi jogok területén. A magyar képviselő az utóbbi években sokat tett a határokon túli magyar közösségek problémáinak megismertetéséért is, s úgy véli, hogy az EPben ma már kezdik megérteni a problémák lényegét. Sok értetlenséggel találkozott azonban munkája során, elsősorban amiatt, hogy a régi tagországok ezeken a feszültségeken már túljutottak, a kérdések másként merülnek fel, a figyelem inkább a bevándorlók beilleszkedésére, vagy a menekültekre irányul. Azt kellett és kell elmagyarázni, hogy az új tagállamok a múltból hurcolnak magukkal sok-sok vitát, ellentétet, rossz szemléletet, beidegződést, amelyek nem tűntek el az unióba belépéskor, bármily szigorú vizsgán kellett is megfelelni. S abban, hogy ma már az új tagállamok gondjaiba is képesek beleélni magukat a képviselők, nagy szerepe van annak is, hogy a Gál Kinga, s más magyar képviselők nemcsak politikai, hanem emberi kapcsolatot is tudtak teremteni a régi tagállamokból érkezett kollégáikkal. A díjban megfogalmazódott annak elismerése is, hogy Gál Kinga fáradhatatlanul sürgette az alapjogi ügynökség létrehozását, amely Bécsben nemrégiben megkezdte munkáját. Ez a budapesti technológiai központhoz hasonló jogállású uniós intézmény, de az emberi jogok érvényesülésével foglalkozik. Mint lapunk kérdésére elmondta, a néppárti magyar képviselő tevékenysége fontos eredményének tekinti, hogy az erdélyi magyar közösségről több parlamenti állásfoglalás született, amelyek hivatkozási alapok is lehetnek arra, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni, s e véleményekben az autonómia csírája is megjelenik. Hasonlóképpen, a vajdasági magyarok helyzetét sem kell ma már hosszasan magyarázni, ha sorsuk szóba kerül. – Akik védelemre szorulnak, azoknak a legnagyobb segítség a nyilvánosság, mert a felvetett kérdésekre választ kell adni, nemzeti vagy uniós szinten – hangsúlyozta Gál Kinga. Forrás: Népszabadság
A kisebbségi nyelvek jelentősége és jövője Európában 2008. október 15-én Brüsszelben a Svéd Kulturális Alapítvány szemináriumot rendezett "A kisebbségi nyelvek jelentősége és jövője Európában" címmel.
22
Finnországban körülbelül 300 ezer svéd él, ami az összlakosság 6 százaléka. Annak ellenére, hogy Finnországban sincsenek "paradicsomi állapotok", ahogy Matti Vanhanen, a finn miniszterelnök hangsúlyozta, az országnak két hivatalos nyelve van, a finn és a svéd. Ezen a két nyelven kommunikál a kormány nemcsak a polgárokkal, hanem a helyi önkormányzatokkal is. Astrid Thors, az európai és a migrációs ügyek minisztereként nemcsak a finnországi svédek helyzetéről, a közös európai politika hiányáról beszélt, hanem kiemelten az európai romák diszkriminációjára is rámutatott. Külön kiemelte, hogy az új tagországok közül Szlovákiában különösen romlott a magyar kisebbség helyzete a nyelvhasználat tekintetében is. Meglepő részletességgel tért ki a kormány legújabb intézkedéseire és nem rejtette véka alá, hogy ezeket helytelennek tartja. Graham Watson, az európai liberálisok frakcióvezetőjeként elmondta, hogy a polgárok Európájának kialakításához az is hozzátartozik, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket a kormányok saját anyanyelvükön szólítsák meg. Ha tehát ma valaki azt állítja, hogy a magyar képviselők a kisebbségi, nyelvi jogokért vívott küzdelmükben szövetségesek nélkül maradtak, nem ismeri, vagy nem akarja tudomásul venni az európai valóságot Forrás: Felvidék.ma
Európa egyre ellenségesebb a kisebbségekkel? Különös figyelmet kell szentelni Európában a roma kisebbség jogvédelmének - hangsúlyozta az Európa Tanács emberi jogi biztosa azon a kétnapos strasbourgi konferencián, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy tíz évvel ezelőtt lépett hatályba a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény. Thomas Hammarberg felhívta a figyelmet arra, hogy a romákat számos olyan európai országban, ahol már több évszázada élnek, még ma is idegenként kezelik. E kisebbség mintegy tízmillió főt tesz ki a kontinensen, és hosszú európai története során rengeteg ellenségességet, hátrányos megkülönböztetést, időnként üldöztetést volt kénytelen elszenvedni. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint állhatatos, dinamikus erőfeszítésekre van szükség a roma kisebbség hatékony jogvédelmének megteremtése érdekében. A konferencián Magyarországot a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósításának figyelemmel kísérésére létrehozott kormányközi szakértői testületben elnöklő Solymosi Judit képviselte. Jelen voltak más európai szervezetek kisebbségvédelmi szaktekintélyei, valamint nem kormányzati szervezetek képviselői is. Több hozzászóló figyelmeztetett arra, hogy a grúziai események, a déloszét és az abház népességgel történtek jól mutatják: Európának egyelőre nem sikerült megtennie minden szükségest annak érdekében, hogy megnyugtatóan biztosíthatók legyenek a nemzeti kisebbségi jogok. Forrás: MTI
Régiók és városok európai hete Brüsszelben Az európai regionális politika kiemelt rendezvénye az immár hatodik éve megtartott "Nyílt Napok" rendezvénysorozat, a régiók és városok európai hete, amelyet az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága szervez, idén október 6. és 9. között. Közel 7400 európai, nemzeti és regionális döntéshozó, szakértő, valamint a bankszektor, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői vesznek részt Brüsszelben a 145 szemináriumon és egyéb rendezvényen. Ezzel párhuzamosan 230 helyi rendezvényt tartanak az Európai Unión belül, illetve kívül. A négynapos eseménysor lehetőséget biztosít a tudásmegosztásra, illetve tapasztalatcserére a munkahelyteremtés, innováció, éghajlatváltozás és egyéb kihívások témában, hozzájárul a jövőbeli európai kohéziós politikáról folytatott vitához. Danuta Hübner, regionális politikáért felelős EU-biztos szerint az európai intézmények, a regionális és helyi hatóságok, a városi önkormányzatok, szövetségek, egyetemek, bankok és befektetők közt folyó
23
párbeszéd célja: a lehető legjobb feltételeket teremteni a beruházásokhoz, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, jobb életminőséget és nagyobb jólétet biztosítani az unió 500 millió polgára számára. Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy manapság politikai szempontból a régiók és a városok jelentősége a korábbinál nagyobb. "Zavaros időkben vezető szerepet tölthetnek be, és megoldásokat kínálhatnak" - fogalmazott a belga néppárti politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unión belüli állami beruházások több mint 66 százalékát régiók, illetve városok valósítják meg, és kulcsfontosságú a szerepük az innováció, a kutatás, valamint az oktatás terén is. Az idei "Nyílt Napok" rendezvénysorozat igyekszik kiemelni azokat a főbb kihívásokat, amelyekkel a régióknak és városoknak szembe kell nézniük. A szemináriumok a következő témák köré csoportosulnak: innováció - a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció támogatása -, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás összefüggései, együttműködés és hálózatépítés - a bevált módszerek cseréje a regionális fejlesztés területén -, valamint az európai kohéziós politika. A vitákra 216 régió, illetve város jelentkezett be partnerként valamely témában. A "kelta kapcsolatok" elnevezésű munkacsoport azt fogja megvizsgálni, hogy miként kezelhetők az éghajlatváltozás káros hatásai. David Fisher építész előadást tart az "Ökoképzelet a jövő városaiban" elnevezésű munkaértekezlet keretében. Fisher a tervezője a világ első forgó felhőkarcolójának, amely Dubaiban épül fel. A forgást nap- és szélenergia felhasználásával biztosítják majd. A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban a kohéziós politikához kapcsolódó 455 program végrehajtása szükségessé teszi a hatóságok és az üzleti közösség közötti együttműködést annak érdekében, hogy a leghatékonyabban használják fel az uniós forrásokat. A Régiók Bizottságának brüsszeli székhelyén a befektetők fóruma, az "Investors' Café" szolgál találkozóhelyül helyi és regionális politikusok, vállalatok, bankárok és kutatók számára. A legfontosabb részt vevő vállalatok között megtalálható a Siemens, a Nokia, a Philips és a Ferrari. A partnerrégiók és -városok által szervezett 230 helyi eseményre 31 országban kerül sor. E rendezvények közt vannak fesztiválok, viták és sportversenyek. Céljuk közös: megünnepelni azt, amit európai vívmányoknak szoktak nevezni, valamint felhívni a figyelmet az olyan uniós beruházásokra, amelyek 2007 és 2013 között 347 milliárd euró összértékben - technológiai parkok, innovatív városfelújítási rendszerek, illetve nagy sebességű közlekedési hálózatok megteremtésére irányulnak. A legtöbb rendezvénynek Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország ad otthont. A résztvevő nem uniós országok között van Törökország - a "Mit jelent az Európai Unió a nők számára?" című szemináriummal -, valamint Izland, ahol vitát rendeznek az izlandi régiók helyzetéről. További információk a "Nyílt Napok" rendezvénysorozatról a http://www.opendays.europa.eu honlapon találhatók.
Lisszabon után Budapest lesz a névadó? Sűrű program vár a magyar elnökségre, amely spanyol-belga kooperációban készül Mi a közös egy spanyol, egy belga és egy magyar diplomatában? A 2010-2011-es EU-elnökség, amelyből mindhárom tagállamra fél év jut, a célokat viszont előre, közösen kell meghatározni. - Körvonalazódik az egyetértés a főbb tartalmi elemekről - mondta lapunknak Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, miután Madridban tárgyalt spanyol és belga kollégájával. A trió tizennyolc hónapos, úgynevezett közös elnöksége 2010 januárjától 2011 júliusáig tart: Magyarország 2011-ben áll majd hat hónapig az unió élén. A magyar diplomata szerencsésnek mondta, hogy a három ország eleve hasonlóan vélekedik az EU jövőjéről, így arról, hogy a közösségi együttműködésnek a gazdaságin kívül igenis van politikai perspektívája. Izgalmasnak ígérkezik a három elnökség abból a szempontból is, hogy számos uniós program éppen ekkor fut majd ki, és ebben az időszakban kell majd megújítani őket, illetve új célokat megfogalmazni. A lisszaboni stratégia például 2010-ben véget ér, és várhatóan 2011 márciusában, éppen a magyar elnökség alatt indulhatna el az akár budapesti stratégiának nevezhető folytatás. Madrid, Brüsszel és Budapest egyetért abban, hogy az európai szociális értékek megőrzése és a versenyképesség erősítése egyformán fontos, így várhatóan az oktatás, a tudásalapú társadalom fejlesztése lesz az egyik cél. (Más
24
kérdés, hogy a lisszaboni stratégiát is sok kritika érte, amiért nem járult hozzá eléggé a hatékony Európa megteremtéséhez. - A szerző megj.) Fontos feladat lesz egy közös energia- és klímacsomag elfogadása is (itt az energiahatékonyság lesz a varázsszó) - ehhez azonban szükség van 2009-ben egy sikeres koppenhágai konferenciára, amely megalapozza a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utáni helyzetet. Az európai polgárok biztonságérzetét növelve folytatni kell a bel- és igazságügyi együttműködést, de Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni térséghez is valószínűleg 2011-re esik majd: ehhez időben bővíteni kell a számítógépes rendszert is. Nincs kizárva, hogy ugyanebben az évben (2011) csatlakozik az EU-hoz Horvátország, és mindenképpen foglalkozni kell a Nyugat-Balkánnal és a szomszédságpolitikával. Itt a spanyolok várhatóan a mediterrán, a magyarok pedig a kelet-európai dimenziót szeretnék majd erősíteni, de Iván Gábor szerint ez nem okoz majd konfliktust. Nem elhanyagolható szempont, hogy a magyar elnökség alatt kezdődhet meg a vita az EU következő, 2013 utáni költségvetés kereteiről, konkrétan a mezőgazdasági és strukturális-kohéziós alapok sorsáról. Bár 2010 ma még messzinek tűnik, a trojka máris szorosan együttműködik, mert a közös program egyeztetését jövő márciusban meg kell kezdeni az európai intézményekkel. Az államtitkár bízik benne, hogy a terveket nem írja felül egy esetleges kormányváltás 2010-ben vagy előbb: integrációs ügyekben általában jellemző az ötpárti együttműködés - emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz által olykor szorgalmazott "magyar EU-program", a kisebbségek védelme szóba került-e tárgyalásokon, nemmel felelt. - A magyar fél évben biztosan lesz valamilyen magyar elem, ami emlékezetessé teszi az elnökségünket, de bármi legyen is ez, illeszkednie kell a tizennyolc hónapos közös programhoz - közölte Iván Gábor. Forrás: Népszabadság
A magyar uniós elnökség alatt dönthetnek a roma stratégiáról A Roma Szakkollégium Brüsszelbe látogató egyetemi hallgatóival találkozott Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselője. A képviselőnő beszámolt parlamenti munkájáról és a romák társadalmi befogadásának hazai és európai perspektíváiról beszélgetett a fiatal szakemberekkel. A szeptember 16-án tartott Európai Roma Csúcstalálkozóról és a formálódó Európai Roma Stratégiáról szólva a képviselőnő elmondta, hogy a tagállami és európai roma civilszervezetek feladata lesz konkrét tartalommal megtölteni a keretstratégiát, amely várhatóan ajánlásokat és szakmai minimumkövetelményeket fogalmaz majd meg a tagállamok számára. Járóka kitért arra is, hogy a stratégia végleges formájának elfogadása valószínűleg a 2011-es magyar tanácsi elnökség feladata lesz. A képviselőnő beszélt az Európai Néppárt november 13-án megrendezendő konferenciájáról is, amely az előzetes tervek szerint fórumot biztosít majd a soros elnöki tisztségben egymást követő tagállamok képviselőinek és az érintett civilszervezetek vezetőinek, hogy mintegy a decemberi kormányközi konferencia előkészítéseként egyeztessenek a stratégia konkrét tartalmáról és a Tanácstól elvárt követelményekről. Kamarás István, a Roma Szakkollégium vezetője a magyarországi pályáztatási rendszer visszásságairól beszélt. Mint elmondta, a bonyolult pályázati feltételek éppen a leghátrányosabb helyzetűek, így a romák esélyeit korlátozzák, és pályázatíró cégek szinte egyáltalán nem alkalmaznak romákat. Solymosi Imre, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány nem rendel kézzelfogható forrásokat a telep felszámolási program mellé, amely így üres ígérgetés marad. Az elnök kifogásolta továbbá, hogy a mezőgazdasági fejlesztések terén teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a romák szempontjai, és a szociális földprogram fellendítését sürgette a mélyszegénységben élő vidéki romák életminőségének javítása érdekében. További információ: Járóka Lívia (EPP-ED/Fidesz) T.: 0032 2 28 45215 www.jarokalivia.hu/en Forrás: C-PRESS
25
ROMA HÍREK Romapolitika: sem közmunka, sem segély, de akkor mi? A „monoki modell" körüli parázs viták kihunyófélben az elmúlt hetek sajtójában. A kérdés aktuális, mi több, fenyegetően sürgető voltához azonban nem férhet kétség. A Kritika című folyóirat neves szakemberek bevonásával szervezett kerekasztal-beszélgetést a Táncsics Alapítvány támogatásával. Eszmecsere cigányságról, segélyezésről, nyomorról, integrációról és a lehetséges kiutakról a Pallas Páholyban Balogh Ernő, a Kritika főszerkesztőjének moderálásával. A hozzászólók abban egyetértettek: a közmunka nem járható út, de a lehetséges megoldásokról született elképzelések széles körben mozogtak: oktatásügy, államigazgatási reform, mobilitás - hogy néhányat említsünk. A szimpóziumon felszólaló Ladányi János mellett olyan értelmiségiek vettek részt meghívott vendégként vagy a hallgatóság soraiban, mint Bass László, Horváth Aladár, Mihályi Péter és Kartal Zsuzsa. Ladányi János szomorú helyzetértékeléssel, Kasszandraként indított rögvest, melyben a követhetetlen számú cigányellenes atrocitásokban tetőző erőszakhullámra hívta fel a figyelmet. - Semmi olyan nem történt, amit ne lehetett volna előre látni ebben az ügyben. Legalább húsz éve mondom - figyelmeztetett a társadalmi feszültségekre: Egyúttal a segélyezési rendszer tarthatatlanságára is rámutatott: - Még több segélyt osztogatni akkor sem lehetne, ha történetesen nem az 1930-as évek óta legsúlyosabb gazdasági válságot élnénk - mondta. Hasonlóan komor képet festett a kistelepülési rasszizmusról Bass László szociológus. Hogy mi változott az elmúlt tíz évben? A kérdés körüli feszültség. Saját emléket elevenített föl illusztrációként. Mint mesélte, egy fél rúd szalámi eltulajdonításáért ma az első reakció a falu lakosságában: ki kell hívni a Gárdát. A települési szétaprózottság önmagában nem probléma - vélte Ladányi János. Szerinte a lopakodó körzetesítésnek kell gátat vetni. A cigánytelep szimbiózisa a faluval történelmi jelenség, amely ugyan alárendelt viszonyt jelölt, mára viszont ez a kapcsolat is megszűnt. A kirekesztettségnek olyat fokára jutottunk, amely példátlan, voltaképp kisfalusi gettók jöttek létre. - Ma az Unióhoz való csatlakozás jegyében azt látjuk: a települések a pénzügyi forrásokért harcolva pozícionálják magukat, mely viaskodásban az eleve jobb helyzetű kistérségi központok jutnak a pénz egészéhez, míg a hátrányos települések semmit nem kapnak - mondta a szakember. Mit lehet mindezzel kezdeni? Megoldást elsősorban a koncepciózus kormányzati politika hozhat, amely mellett kitart a vezetés. Véget vetni a lopakodó körzetesítésnek, a kistelepülések ellehetetlenítésének, az indokolatlan iskolakörzetesítésnek, iskolabezárásoknak (legfőként az alsó tagozat maradjon helyben) - vélte Ladányi. Mint mondta, nonszensz a jelenlegi gyakorlat, hogy ahol kevés cigány él, és ezért kevés a gyerek, ott azért zárnak be iskolát - ahol sok a cigány, ennélfogva sok a gyerek is, ott pedig azért, mert a szegregált oktatás vádja érheti az intézményt. Habár a pedagógust (különösen a jó pedagógust) nem lehet kivezényelni, több pénzzel, megfelelő juttatási rendszerrel az elmaradott térségekbe lehetne csalogatni, amely lépés egyáltalán nem kerülne sokba az államnak. Ehhez kapcsolódó fontos elemként említette, hogy az ilyen leszakadó kistelepülésen dolgozó pedagógust nem szabad magára hagynia az oktatási rendszernek - akár interneten keresztül, távoktatással hálózatba szervezni, a pedagógusközösség tagjává tenni a földrajzi távolságok ellenére is. Vadász János, az MSZP volt politikusa másban látta a megoldást. A kistérségek felzárkóztatását mélyreható közigazgatási átalakítással lehetne elindítani. Elképzelése szerint a 3200-nál is több település életben tartása érdekében 250-300 közé kellene csökkenteni a formalizált önkormányzatok számát. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a folyamatok nem ellentétes
irányú mozgást jeleznének: hatáskör-telepítési feladatokról lenne szó, melyek az elsőre ábrándosnak ható „több szakmaiság, kevesebb politika" jegyében fogannának. A közoktatás siralmas helyzetére reflektálva hozzátette: van ösztönzési rendszere annak, hogy a képzett szaktudás megtelepedjen a hátrányos helyzetű településeken Aki fellépésével megbotránkoztatást, félelmet kelt, azt a törvény garázdaságnak hívja. Érthetetlen, miért nem büntetik mégsem a Magyar Gárda masírozását, amely egyértelműen ezeket az érzéseket váltja ki a jóérzésű többségből - hívta fel a figyelmet az igazságszolgáltatás gyöngeségére Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke. Hozzászólásában érintette a roma nemzetté válás elméletét, amelynek, mint mondta, „ma még nincs talaja, de e felé haladunk". Az olasz ujjlenyomat-ügy európai recepciójára utalva úgy látta, a mai európai társadalmak oly mértékben kizárják a cigányságot, hogy nincs más lehetőség számukra, mint ezekkel szemben azonosítani magukat. - Azzal, hogy magyarok, szlovákok, románok vagyunk, úgy látszik, csak azt érjük el, hogy elutasítanak, kizárnak minket - mondta a polgárjogi vezető. - Hogyan lehet az, hogy egy minisztériumban, ahol kiváló emberek dolgoznak, akik elutasítják a diszkriminációt, mindösszesen egy-két cigány dolgozik? - tette fel a költői kérdést a roma foglalkoztatottság kérdéséről szólva. Véleménye szerint a szociálliberális kormányzat felé legalábbis erkölcsi elvárás az, hogy a roma alkalmazottak arányát emeljék az apparátusban. Ladányi János sommás helyzetértékelése szerint olyan erős összefüggéseket, mint ebben az ügyben látni, még soha nem látott, habár egész életében területi folyamatokkal foglalkozott. Úgy látta, ezek konzisztens folyamatok, melyek ahhoz vezettek, hogy 6-700 000 ember (akik egyharmada cigány) tartósan kiszakadt a magyar társadalomból a piacgazdasági átmenet során. Elmondta: a gazdasági válság olyan alkalom, amely egyenesen arra kötelezi a politikát, hogy a szegénység ügyét prioritássá tegye. Integráció és mobilitás kérdéskörét emelte ki hozzászólásában Mihályi Péter, a Pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkára. Felhívta a figyelmet az Egyesült Államok fekete polgárjogi mozgalmára, a következetesen alkalmazott pozitív diszkriminációra. - Ez roppant lassú, olykor fájdalmas föloldása a társadalmi feszültségeknek, a vége is messze még, de néhány hét múlva Barack Obamát megválasztják elnöknek - mutatott rá folyamat pozitív hatásaira, amelyet szerinte érdemes lemásolni. Horváth Aladár közbevetése szerint ez azért volna nehéz, mert az USA-ban komoly szellemi-politikai elit támogatta a polgárjogi mozgalmat, míg idehaza hiányzik e széles kiállás. Mihályi nem közigazgatási reformban, hanem a lakosság mobilitásának növelésében látta a megoldást. Elképzelése szerint nem csak a munkavállaláshoz, de bevásárláshoz, akár kulturális programokhoz is közlekedési támogatást kell nyújtani a cigányságnak, hiszen a kisebb falvakban nincs állandóan nyitva tartó bolt, kocsma, aminek következtében az alapvető élelmiszerek árai magasabbak - az ott élők reálbére így kevesebb. Régi igazság, hogy a szegénynek mindig a legdrágább minden. Forrás: 168ora.hu
Ülésezett a Roma Integrációs Tanács és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság Az ülés résztvevői az érintett kormányzati szervek beszámolóit vitatták meg a RIÉP Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat időarányos végrehajtásáról. A tanácsülés keretén belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, az Önkormányzati, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal beszámolóját hallgathatták meg a résztvevők. Befejezésül a Roma Irányító és Monitoring Bizottság munkaterve került megvitatásra. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság 2008. október 30-án ülésezett. A napirendi pontok keretén belül a 2009. évi költségvetésben a szaktárcák roma integrációs programjainak áttekintése szerepelt, emellett az esélyegyenlőségi támogatási politika elvi kérdéseinek megtárgyalása volt még napirenden.
27
Települések az esélyegyenlőségért A Fővárosi Önkormányzat hosszú távú, komplex és számon kérhető esélyegyenlőségi programot kíván kidolgozni, annak érdekében, hogy hátrányos helyzetű polgárai is sikeresek lehessenek. Csökkenteni kívánja a nagyobb figyelmet, igénylő polgárait, akadályozó körülményeket. Ezért számba veszi a különböző hátrányos helyzeteket, az egyes ágazatok beavatkozási lehetőségeit. A Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó területeken elkötelezettséget és konkrét beavatkozásokat fogalmaz meg egy cselekvési tervben és annak rendszeres fejlesztési programjában. A kerületi önkormányzati, az állami, a magán és a civil szféra lehetőségeinek összehangolása érdekében pedig szakmai egyeztetéseket, közös fellépéseket kezdeményez, ajánlásokat fogalmaz meg. Október 28. 10.00 órától a Fővárosi Önkormányzat hosszú távú esélyegyenlőségi programjának szakmai vitája, a döntéselőkészítés a témája a Települések az esélyegyenlőségért címmel rendezett konferenciának, amelyet Horváth Csaba főpolgármester-helyettes nyit meg. A konferencia szakértő és ágazatvezető előadói bemutatják a városüzemeltetés, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a munkaerőpiac és a szolgáltatások területén jelen lévő hátrányos helyzeteket, és az egyes ágazatok beavatkozási lehetőségeit. A délutáni szekcióüléseken a roma, fogyatékos, idős, és női esély számos képviselője vitatja meg az önkormányzati szakemberekkel, hogy mi mindent kellene, lehetne tenni a hátránnyal indulók akadályainak csökkentéséért. Forrás: RomNet
Roma aktivisták képzésére nyertek támogatást a HEFOP-pályázaton Közel 12 és fél millió forintot nyert az Autonómia Alapítvány és a bonyhádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy HEFOP Pályázaton, szociális területen dolgozó roma aktivisták képzésére Tolna megyében. Kóródi Miklós, az alapítvány munkatársa, a program szakmai vezetője kérdésünkre elmondta, a közös pályázaton szervezetük 11 millió forintot nyert. Ebből a pénzből húsz fő képzését finanszírozzák. Tolna megyei roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok tagja illetve települési önkormányzatok szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai vesznek részt a négyhónapos programban. Ez tartalmaz egy pályázatíró tréninget, ECDL számítógépes képzést, és két tanulmányi utat is, amelyek során más civil szervezetek által megvalósított európai uniós projektekkel ismerkednek meg a résztvevők mondta a szakmai vezető. Hozzátette, a képzés végére négy településen el kell készülnie egy-egy olyan projekttervnek, amelyet be lehet majd adni uniós pályázatra. A tervezési munkában az Autonómia Alapítvány mentorokkal siet a pályázatot írók segítségére. A bonyhádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat közel másfél millió forintos támogatásból egy számítógépet vásárolhatott, a maradékból pedig az úti- és rezsi költségeket, a helyi koordinációt, illetve egy pénzügyes szakember munkabérét fizetheti. Forrás: teol.hu
"A multik is közreműködhetnének a romák integrációjában" Ratatics Mihály, a Roma vágyak elnevezésű kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erőforrás igazgatója kiemelte: a nagy cégek közül Magyarországon először dolgozott ki esélyegyenlőségi tervet. A romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közreműködhetnek. Magyarország jövője a többségi társadalom kisebbséghez való viszonyán is múlik, amit az állam vezetői jelentékenyen befolyásolhatnak - mondta Rauh Edit szakállamtitkár a Roma vágyak elnevezésű óriásplakát-kiállítás megnyitóján.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a romákkal szembeni előítélet csökkentése, valamint médiabeli megjelenésük elősegítése érdekében indította a tárca a Roma vágyak című plakátkampányt júniusban. Külön kiemelte az óriásplakátok témái közül a minőségi oktatásra, a sikeres életre, valamint a békés
28
öregkor elérésére való vágyódást. A célokkal kapcsolatban megjegyezte: azzal romák és nem romák egyaránt azonosulni tudnak, így a közvéleményben is tudatosulhatnak az óriásplakátoknak köszönhetően, hogy a vágyakban nincs különbség az emberek között. A plakátkiállításnak is szervezeti keretet adó, két éve indult Roma Integráció Évtizede Programmal kapcsolatban Rauh Edit kijelentette: a 12 országot magában foglaló kezdeményezés célja a társadalomban a romákról alkotott kép pozitív irányú megváltoztatása, a velük kapcsolatos sztereotípiák lerombolása, a szegregáció megszüntetése. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Magyarországon a romák negatív megkülönböztetése mindennapos. Ratatics Mihály, a kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erőforrás igazgatója a megnyitón kiemelte: sokan tehetnek azért, hogy a különbség romák és nem romák között csökkenjen, végül megszűnjön. Elmondása szerint vállalatuk a nagy cégek közül Magyarországon először dolgozott ki esélyegyenlőségi tervet, hogy megszűnjön a munkavállalók alkalmazásában a hátrányos helyzetűek diszkriminációja. Arról is beszélt, hogy a romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közreműködhetnek. A vándorkiállítás - tervezett - vidéki helyszínei: 2008. november 3. 17 óra – Faddi Művelődési Ház 2008. november 10. 17:30 óra – Galgagyörki Művelődési Ház 2008. november 17. 11 óra – Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, főépület – aula 2008. november 24. 17 óra – Pácini Faluház Forrás: C-PRESS - hrportal.hu
A kisebbséget támogatja a Vodafone 2008 októberétől támogatja a Vodafone Magyarország első és eddig egyetlen roma rádióját, a Rádió C-t. A 2001 óta működő, műsoraival, zenei stílusával elsősorban a cigány kisebbséget megcélzó rádió, és a Vodafone közötti együttműködés keretében a távközlési vállalat telefonszámokat biztosít a Rádió C kívánságműsorához, az sms-ek fogadásához; mostantól 70-s számmal kezdődik a rádió központi telefonszáma. A Vodafone ezen kívül támogatja a rádió reggeli, Élesztő című magazinműsorát is. A nyolcadik kerületben, közszolgálati elvek szerint működő Rádió C munkatársai szintén a kisebbség soraiból kerültek ki, közéleti műsoraik a romákról, de nem csak romáknak szólnak. A közösségi rádió, Budapesten és vonzáskörzetében fogható (FM 88.8), valamint az interneten (http://www.radioc.hu/) is elérhető. "Nagyon büszke vagyok erre az együttműködésre, ahol üzleti érdek és támogatói szándék, azaz egy vállalat felelős marketing gondolkodása találkozik. Az etnomarketing Magyarországon még gyerekcipőben jár, de hiszem, hogy kezdeményezésünk követőkre talál. Mi a hetvenes előhívó számot adtuk ajándékba a hétéves romarádiónak." - mondta Nagy Bálint, a Vodafone kommunikációs igazgatója. Forrás: pdmania
A rendőrség együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal A Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság együttműködési megállapodást írt alá négy cigány kisebbségi önkormányzattal. Mint azt Czinege László alezredes, városi rendőrkapitány elmondta az együttműködés előkészítésekor meghatározták azokat a célokat és feladatokat, amelyek végrehajtása mindkét félnek érdeke. Ezek a konfliktusmentes kapcsolattartás, az áldozattá válás okainak felderítése, valamint a különböző rendezvényeken prevenciós előadások tartása. Az együttműködést a tiszabői, a tiszaroffi, a tiszapüspöki és a miklósi kisebbségi önkormányzat vezetője látta el kézjegyével. Forrás: Szolnok-Jászkun Online
29
Cigány anyanyelvi neveléssel Cigány nemzetiségi nevelés zajlik szeptember óta Hosszúpályiban a napköziotthonos óvoda 2 csoportjában. Az országban egyedülálló képzést 51 szülő kezdeményezte aláírásával. Sajátos pedagógiai program született, a kicsiket cigány és magyar nyelven nevelik. Amellett, hogy a roma gyerekek anyanyelvükön kommunikálnak, hagyományukkal és kultúrájukkal is átfogóan ismerkednek. Az oktatás építő jellegű. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbségi óvodások felszabadultabbak és vannak sikerélményeik. Ez hosszú távon ambíciót ad nekik ahhoz, hogy az átlagos oktatási normák felé közeledjenek. A nevelés egy évig próbaidőben zajlik. A sajátos oktatás után a többletnormatívát csak a próbaidő után igényli majd a település önkormányzata. Forrás: Borsod Online
Konferencia a romák oktatásáról Vácott "Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem" címmel konferenciát tartottak a váci Apor Vilmos Főiskolán. A rendezvény szakmai támogatója Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és a MTA-Miskolci Területi Bizottságának Neveléstudományi Munkabizottsága volt; a bevezető gondolatokat Sólyom László a Magyar Köztársaság Elnöke mondta. (RomNet) A konferencia középpontjában a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának, nevelésének lehetőségei és kérdései álltak. A köztársasági elnök szerint hiányoznak az oktatásban azok a háttérintézmények, amelyek a hátrányos helyzetben lévő gyerekek gyorsabb felzárkóztatását segítenék elő speciálisan felkészült pedagógusok révén. Sólyom László az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rendezvényén kifejtette, hogy a hagyományos családmodell válsága nyomán a csonka család válik mind elterjedtebbé. Ez pedig szükségessé teszi az iskola és a család viszonyának tisztázását. A köztársasági elnök rámutatott, hogy az iskola nem pótolhatja ugyan a családot, de olyan általános biztonságérzetet adhat a gyerekeknek, amely a személyiségfejlődésük fontos eleme. Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a szegregáció és integráció kérdéseit nem lehet úgy kezelni, mint ahogy azt a politika sokszor megteszi. "Összetett és mély probléma ez, amit egészében kell kezelni"mondta Sólyom László. A köztársasági elnök a falusi kisiskolákról szólva kifejtette, hogy az apró településeken eleve magas a hátrányos helyzetű családok aránya, és az ott működő iskolák sokszor egyfajta családterápiát is folytatnak, mert nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is nagyobb odafigyelést igényelnek. Így ezen intézmények gyakran komplex szolgáltatást nyújtatnak, amihez pedig jól képzett pedagógusokra van szükség. Kállai Ernő kisebbségi biztos a konferencia plenáris ülésének levezető elnöke volt, és előadást tartott "Cigányok/romák Magyarországon " címmel, melynek záró gondolataként elmondta: " Napjainkban a romák társadalmi integrációja megállt: a beolvadás nem jelent befogadást, jövedelmet, megélhetést." Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a több mint félmilliós lélekszámú cigányságról szólva arról beszélt, hogy 72 százalékuk szegregált körülmények között él. Gyermekeik 20 százaléka jár kisegítő iskolába, ami nem a szellemi képességek hiányát, hanem azt jelzi, hogy egy nehezen megoldható oktatási feladatról van szó. Ugyancsak árulkodó adat - tette hozzá -, hogy a cigány fiatalok 5 százaléka érettségizik csak, és mindössze 1,2 százaléka lép be a felsőoktatási rendszerbe, márpedig a munkaerőpiac mindinkább a képzettséget részesíti előnyben. Mindez pedig az egész társadalmat érinti - utalt rá az ombudsman. Forrás: RomNet
30
A Cigányok az Európai Unióban című konferenciát rendeztek A magyarországi cigányság egy erősen megosztott országban, jövőkép nélkül, másodrendű állampolgárként él, kultúrája kihalófélben van, és gyökértelen nemzetté válhat - hangozatta Rostás-Farkas György, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke egy, a témában rendezett budapesti konferencián. A Cigányok az Európai Unióban című konferencia rendezője úgy fogalmazott: nem falakat, hanem hidakat kell építeni a népcsoportok között, és a cigányságnak, a cigányság ügyének polgárjogot kell kapnia. Kulturális autonómiára, parlamenti képviseletre, munkahelyekre és emberhez méltó körülményekre van szükség, az egymilliós közösség kérdése nem tűrhet halasztást - tette hozzá. Rostás-Farkas György szerint mára a demokrácia és a cigányság valamint a többségi társadalom évszázados összekapcsolódása is veszélybe került. A József Attila-díjas író, költő azt mondta: a cigányság nemcsak a rendszerváltás vesztese lett, a jövője is bizonytalan. Okulva a történelemből, úgy tűnhet el egy tízmilliós európai kisebbség kultúrájával, népével együtt, mint annak idején az inkák, mert nincs, aki továbbvigye a roma kultúrát - fűzte hozzá. A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke széleskörű társadalmi összefogást hirdetett, és az alkotmányban lefektetett egyenlő jogokat követelt Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbségének. Széles Gábor nagyvállalkozó a konferencián arról beszélt, hogy egymillió új munkahely teremtésére irányuló programot dolgozott ki, amelyet már átadott Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, és a romákra vonatkozó fejezetet heteken belül nyilvánosságra hozzák. Közlése szerint a cigányság számára az agrár-, és az élelmiszeriparban lehetne nagyon gyorsan tartós munkahelyeket teremteni, mert, mint fogalmazott, városokban 2-20 millió forintba kerül egy ember munkahelyteremtése, míg ez falvakban maximum 300 ezer forintból megoldható. A cigányság felzárkóztatása nem lehet pusztán Magyarország ügye, az Európai Uniónak is támogatnia kell - mondta Széles Gábor, megemlítve, a programba az egyházakat is be kel vonni. Arról is beszélt, hogy a szociális ellátórendszer átalakítása során kártyarendszerben jutnának az emberek a támogatásokhoz, így kizárnák a készpénzforgalmat. Ezzel nemcsak a kizárólag élelmiszer, vagy előre meghatározott termékek vásárlására tudnák rákényszeríteni az embereket, de ez hatékony fellépés lehetne az uzsorásokkal szemben is. Széles Gábor azt mondta, ellenzéki oldalról nagyon lassan halad az általa javasolt, és jónak tartott ügy elindítása, de az MTI kérdésére elmondta, hogy munkahely-teremtési programját ismertetni fogja az Országos Cigány Önkormányzattal is. Meghívást kapott a jövő heti közgyűlésre, amelyen részt vesz. Megjegyezte, konstruktív együttműködésre számít, de nem tudja milyen lesz javaslatainak fogadtatása a baloldalon. A kétnapos konferencia első napján jobboldali politikusok fejtették ki álláspontjukat és vázolták elképzeléseiket a romák társadalmi integrációjáról. Forrás: MTI
Egység a sokféleségben A falat mindkét oldalról kell bontani – hangoztatta a romák és a többségi társadalom kapcsolatáról szólva Ruva Pál szociológus az Egység a sokféleségben című konferencia második napján. A tanácskozás fővédnöke Széles Gábor nagyvállalkozó volt.
31
Tizenötödször szervezte meg Rostás Farkas György József Attila-díjas költő az Egység a sokféleségben elnevezésű konferenciát. A hét végi rendezvény előadói a cigányság felemelkedésének lehetőségeit vették górcső alá, ezúttal Széles Gábor nagyvállalkozónak, lapunk tulajdonosának fővédnökségével. Előadásában a nevével fémjelzett, a Fidesznek készített gazdaságélénkítő program kapcsán elmondta: a romák felemelése nélkül elképzelhetetlen hazánk növekvő pályára állítása. Mint mondta, a csaknem egymilliós cigányságnak az agráriumba történő bevonása a gazdasági növekedés beindításának egyik sarokpontja lehet. Balla Gábor Tamás egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem docense elmondta: a romakérdésben az elmúlt években nem volt előrelépés, és ez igaz a vidékfejlesztésre is. "A lehetőség a cigányság bevonása a mezőgazdasági szakképzésbe. Ennek módszertanát már nagyrészt kidolgoztuk, hamarosan beindulhat a program" – mondta. Balla Gábor Tamás szerkesztésében nemrég jelent meg A szakképzés romapedagógiai alapjai című kötet. Forrai Katalin, hazánk egyetlen romológiai egyetemi szakának vezetője arról számolt be, hogy szerencsére egyre több cigány származású hallgatója van a pécsi bölcsésztudományi kurzusoknak, és jövőre beindulhat a tanárképzés is. "A falat mindkét oldalról kell bontani" – mondta a legnagyobb kisebbség és a többségi társadalom közti kapcsolatról Ruva Pál szociológus. Úgy véli, egymás megismerése nélkül nem lehet megoldani a problémát. A szakértő szerint az is fontos, hogy az illetékesek el tudjanak számolni azokkal a milliárdokkal, amelyeket integrációs programok támogatására kaptak. Rostás Farkas György író szerint nem nagyon látszanak az erre a célra fordított adóforintok. Márpedig szükség van a támogatásra, a cigányság saját erejéből nem tud felemelkedni. "Társadalmi rangra kell emelni a romák ügyét! Ehhez nem falakat, hanem hidakat kellene építeni" – mondta. Felháborítónak nevezte, hogy a politikusok csak a választások idején fordulnak a kisebbség felé, hogy szavazatokat halászhassanak az egymilliós rétegből. Rostás ezért úgy látja, a cigányságnak parlamenti képviseletre és országos intézményrendszerre van szüksége, hogy saját maga lehessen érdekeinek szószólója. Forrás: Magyar Hírlap
Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Borsodba érkezett 2008.10.01.A Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Brüsszel után Alsózsolcán nyílt meg, és október 12-ig látható. Az utazó kiállítás bemutatására itthon 10 magyar község pályázott – mindenütt kerekasztal-beszélgetésekkel, és kulturális eseményekkel egészítik ki a kiállítást. A Roma Évtized program és a magyarországi Romaversitas Alapítvány kiállítása Alsózsolcán is lelkes fogadtatásban részesül.A budapesti székhelyű Nyílt Társadalom Intézet és a Közép-Európai Egyetem részeként működő OSA Archivum nyílt fotópályázatot hirdetett a Roma Évtized program alkalmából, melyre a program országaiban készült digitális fotókkal lehetett jelentkezni. A Roma Évtized 2005-ben indult, és kilenc ország kormányának a részvételével (Bulgária, Csehország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia), a Világbank és számos civil szervezet csatlakozásával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tíz év alatt elősegíti a roma közösségek társadalmi helyzetének gyökeres megváltoztatását. A fotópályázat a fenti program általános célkitűzésnek megfelelően a romákkal kapcsolatos vizuális sztereotípiák elleni fellépést, a roma emberek és a roma kultúra érzékletes és művészi bemutatását tűzte ki célul. A győztesek képeit május óta utazó kiállítás keretében tekinthetik meg a program országai. A kiállítás címe Chacipe, ami lovári cigány nyelven igazságot, valóságot jelent. Jusztin Melinda szervező, a Romaversitas hallgatója lelkes fogadtatásról számol be. „Az érdeklődés mindenütt óriási, s ez nem csupán a képek művészi értékének, de a téma érzékenységének és aktualitásának is köszönhető.” – mondja. „A Roma Évtized országaiban a roma kérdés egyformán hangsúlyos és problémás a többségi társadalom számára, így az ilyen jellegű kulturális események is segíthetik a megértést, az elfogadást.” – teszi hozzá.
32
A Romaversitas, a magyar felsőoktatási esélyegyenlőségi program is részt vesz a szervezésben, mivel céljai fedik a kiállítás deklarált üzenetét: a Romaversitas a roma identitás vállalására képes, a romák jövőjéért felelősséget érző értelmiség kialakulását segíti. „A kiállítás hatásos, elgondolkodtató, s főleg egy magyar kistelepülésen érdekes megfigyelni, hogy közelebb hozza egymáshoz a véleményeket, csökkenti az előítéleteket.”- zárja a Jusztin Melinda. Magyarországon ugyanis a főváros mellett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének felhívására 10 község nyert lehetőséget a kiállítás bemutatására, s ezzel együtt a roma-kérdés aktualitásainak megvitatására. Szigetújfalu, Szentendre, Hídvégardó, Edde, Acsa, Pácin után most Alsózsolcán a sor, a kiállítás pedig Gyulajon zár október 14-től 22-ig. Forrás: Hír3.hu
Javítanák a cigányok egészségi állapotát Együttműködési megállapodást írt alá a Somogy megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Kaposi Mór Oktató Kórház. A megállapodás célja a több mint 50 ezres somogyi cigányság egészségi állapotának javítása. Ők ugyanis átlagosan 15 évvel rövidebb ideig élnek, mint nem roma embertársaik. A kórház megelőzéssel, szűrésekkel, előadásokkal próbálja javítani a cigányok egészségi állapotát. A megyei önkormányzat pedig uniós források megszerzéséhez 5 éven keresztül 2 millió forintos támogatást nyújt a roma kisebbségi önkormányzatnak.
A felzárkózás a tanulással kezdődik Szikszó - A 6200 lakosú Szikszóval és vonzáskörzetének életével ismerkedett Jens Wandel, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) Regionális Központjának igazgatója. A dán diplomatát Füzesséry József, Szikszó polgármestere tájékoztatta: elmondta, hogy a kistérség lakossága elöregedett, a jó képességű és magasan kvalifikált fiatalok részben elköltöztek. Jelentős a munkanélküliség és gondot okoz a kisebbség kezelése is. Erejüket a munkahelyteremtés és az iskoláztatás köti le. Jens Wandel a regionális központ vidékfejlesztési tevékenységéről adott képet, kiemelte a Cserehát Programot, amely az UNDP módszerével és irányításával zajlik, majd hangsúlyozta: központja örül, hogy segíthet. Beszélt arról is, hogy a jövő útja a tanulás, az iskoláztatás, a felzárkózás enélkül elképzelhetetlen. A kötetlen beszélgetésen szóba került a kistérségben élő romák helyzete, s elhangzott, hogy esetükben szakadékot kell áthidalni és ez sok nehézséggel jár.
Regionális Príma Díjjal tüntetik ki a Rajkó Zenekart A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Közép-magyarországi Regionális Szervezetének Elnöksége, Regionális Príma Díjjal tünteti ki a Rajkó Zenekart. Az ünnepélyes keretek között történő átadására 2008. november 28-án, Budapesten a Stefánia Palota Dísztermében kerül sor. A több mint félszáz éve alapított Művészegyüttes tagjai egytől-egyig tehetséges és zeneileg magasan képzett roma muzsikusok. Az elmúlt fél évszázad során, az összes földrészen, a világ 108 országában néhol többször is - koncerteztek. Repertoárjukkal - amely a magyar és cigányzenei darabokat épp úgy magában foglalja, mint a nagy klasszikus zeneszerzők opera, operett műveinek népszerű darabjait minden egyes alkalommal elkápráztatták közönségüket. Művészetüket 2003-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kodály Zoltán Díjjal tüntették ki, 2004-ben pedig a Kulturális Miniszter elismeréseképpen "Nemzeti Ifjúsági Zenekar" címet adományozta a Rajkóknak. Ilyen magas kitüntetésben cigányzenekar még nem részesült Magyarországon.Az Együttes -
33
amely igen szűkös anyagi lehetőségek között végzi magas szintű "kulturális nagyköveti" tevékenységét folyamatos utánpótlásáról a Talentum Zenei Művészeti Iskola tanárai áldozatos munkája és a diákok szorgalmas hozzáállása gondoskodik. A Művészegyüttes idén november elején, a "Talentum Tánckar" tagjaival közös, 33 fellépésből álló, hat-hetes franciaországi és svájci turnéra indul, ahol "Dunai Valcerek" címmel a legnépszerűbb Strauss darabokból összeállított zenés-táncos műsorral lépnek fel. Forrás: MTI
Beás nyelvű vers- és mesemondóverseny Kaposváron A Kaposvári Egyetem Magyar Nyelvészeti és Irodalmi Tanszéke, valamint az Optimizmus KHE beás nyelvű vers- és mesemondóversenyt hirdet általános iskolás tanulók részére. Az eseményt 2008. november 12-én rendezzük, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán. Célunk, hogy szereplési lehetőséget biztosítsunk a nyelvet beszélő vagy tanuló diákok számára, s egyúttal a felkészülés és előadás során szerzett tapasztalatok segítsék a nyelvvel való ismerkedést, a nyelvtanulást. A versenyen nemcsak beás anyanyelvűek vehetnek részt, s nem követelmény a nyelv magas szintű ismerete sem. Elképzelhető, hogy a választott vers vagy mese megtanulása inspirálja majd a tanulókat a nyelv későbbi, alaposabb megismerésére. A rendezvény során lehetőséget biztosítunk arra, hogy a felkészítők, tanárok konzultálhassanak egymással, valamint a szakmai zsűri tagjaival a tapasztalatokról, s természetesen különös gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek ajándékokkal és sikerélményekkel térhessenek haza az Egyetemről. Kérjük, 2008. október 30-ig szíveskedjék e-mailen vagy levélben jelezni, hány tanulójuk venne részt a versenyen. (A rendezvény 9 órakor kezdődik, s terveink szerint délre be is fejeződik.) A résztvevő iskolákba később küldünk részletes programot és jelentkezési lapot, melyen pontosabb adatokat (név, osztály, a választott mese vagy vers címe) is kérünk. Jelentkezési határidő: 2008. október 30. Verseny időpont: 2008. november 12. Verseny helyszín: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Guba Sándor u. 40. A felkészüléshez szükséges verses- és mesekönyvek beszerezhetők a Kaposvári Egyetem jegyzetboltjaiban (Bajcsy-Zs. utca 10., illetve Guba S. u. 40.), illetve telefonon is megrendelhetők Molnár Istvánnál (82/314-155/311-es mellék, illetve 20/9175-830). A rendezvénnyel, a jelentkezéssel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak Gombos Péterhez, a Tanszék oktatójához (telefon: 30/9392-276; e-mail:
[email protected])
Dicséretes fejlesztések a cigány önkormányzatnál Nemrég készült el a játszóház a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) Ságvári úti irodájában, amely fenntartásához a munkaügyi központ pályázatán nyertek támogatást. A játszóház most könyvekkel gazdagodott. A játszóház létrehozásához segítséget nyújtott a megvalósításhoz Tatabánya város önkormányzata, a Samaritanus Alapítvány és Szilágyi Kovács Jenő, a Mésztelepi Szociális és Kulturális Egyesület (MESZKE) alelnöke is. Most újabb fejlesztésnek örölhettek. Duka László a CKÖ elnöke közbenjárására mintegy 160 kötet, használt, de jó állapotú könyvvel lettek
34
gazdagabbak, amelyeket a József Attila Megyei elsősorban gyermek, szépirodalmi és adták át a könyvtár munkatársai a gyermekek legnagyobb örömére.
Könyvtár ajánlott ismeretterjesztő
fel. Az könyveket
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Online
35
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok ,,Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételei” Kiíró: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Forrás: www.mvh.gov.hu Támogatás célja: a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Pályázók köre: A rendelet 4. vagy 5. számú melléklete szerinti településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, valamint székhellyel, illetve telephellyel rendelkező nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy. Beadási határidő: 2008. 11. 30., 2009. 05. 31., 2009. 10. 31. Pályázati csomag: A támogatási kérelmet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltségéhez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon írott formában, vagy az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. További részletek: http://www.fvm.hu/doc/upload/200810/emva_videki_orokseg_kihirdetesre.pdf Érdeklődni lehet: Bővebb információ és a pályázati felhívás teljes szövege letölthető a http://www.fvm.hu oldalról „Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen” Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program 6-7-8. osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsőoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek működtetői, szakmai táborok szervezői stb.), amelyeknél az előadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül az intézményben, programban részt vevő munkatársak szakmai fejlődését is szolgálhatja Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/e4dd5469ed7b2114c12573c5 0043755b?OpenDocument Érdeklődni lehet: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/
„Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) / KEOP - 6.3.0. - KMOP - 3.3.4.C” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek (NGO-k) támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését - a környezeti demokrácia fejlesztését tekinti elsődleges prioritásának. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek és intézményeik; Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye; Önkormányzati fejlesztési társulás; Többcélú kistérségi társulás; Országos és regionális hatókörű civil szervezetek Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/544 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - korszerű intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.gov.hu Támogatás célja: célja az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és hozzáférés érdekében. Pályázók köre: Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint h) a 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs Beadási határidő: A pályázatok benyújtása "A" célcsoport esetében 2008. február 5-től 2008. június 20ig, "B" célcsoport esetében 2008. május 16-tól 2008. november 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/542 Érdeklődni lehet: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal, Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Ügyosztály. E-mail:
[email protected]; Tel.: 06/1/327-1098.
37
„Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program) / ÁROP-2007/1.A.1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázat alapvető célja azon előkészítő tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elősegítő tervszerű, egyértelmű eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelően előkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/827 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Biztos munka című program megvalósítása” Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elősegítése a fizetendő járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevő természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végző nem állami szervezetek. Beadási határidő: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: http://www.hajlektalanokert.hu Érdeklődni lehet: Tel.: 06/1/261-7704 (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), E-mail:
[email protected] „Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása ” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási (természeti csapás, elemi kár, életveszélyessé nyilvánított lakás) és szociális krízishelyzet elhárítása. Pályázók köre: Cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy civil szervezettel együttműködve, valamint jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.macika.hu
38
Érdeklődni lehet:
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1091 Budapest, Üllői út 47-49. Tel.: 06/1/455-9030
„Működésképtelen önkormányzatok támogatása” Kiíró: Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Az önkormányzatok feladatellátásának biztosítása. Pályázók köre: Települési önkormányzatok, melyeknek a működőképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati és területfejlesztési miniszter visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. Beadási határidő: A kérelmek feldolgozása folyamatos, 4 ütemben zajlik, ezek határidejei 2008. június 15., szeptember 1., október 3 és november 28.. Pályázati csomag: http://www.bm.hu Érdeklődni lehet: http://www.bm.hu „Diszkrimináció elleni küzdelem és jogvédelem” Kiíró: Fővárosi Szociális Közalapítvány Forrás: www.budapest.hu Támogatás célja: A célcsoportra irányuló előítéletek csökkentése, diszkriminációellenes programok megvalósítása, és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben jogaik védelme. Támogatható tevékenység: Támogatásban részesülhet minden olyan projekt, ami alkalmas arra, hogy csökkentse a célcsoport valamely része: - roma kisebbséghez tartozók - hajléktalan emberek - lakhatási támogatásra szorulók, díjhátralékosok, munkanélküliek, egyedül élő idősek vagy a lakásmaffia által veszélyeztetettek - pszichiátriai ellátásban részesülők - fiatal droghasználók - fogyatékkal élők - homoszexuálisok - börtönből szabadulók ellen irányuló előítéleteket, elősegítse a célcsoport tagjainak társadalmi elfogadását és minél nagyobb nyilvánosság előtt demonstráljon a hátrányos megkülönböztetésük ellen, illetve jogvédelmet nyújtson azoknak, akiket önhibájukon kívül hátrányos megkülönböztetés sújt. Beadási határidő: 2008. november 17. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/237a357969ca1cc3c12574a6 00420a15?OpenDocument Érdeklődni lehet: Tömösváryné Dr. Glausius Judit,Tel.: 327-1102, Fax: 327-1864, emailen:
[email protected] „Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: www.szmm.gov.hu, www.macika.hu
39
Támogatás célja: Természeti csapások és elemi károk esetén, ahol lakásállapot romlását követően a lakhatás ellehetetlenül. A lakást/házat életveszélyessé nyilvánították, és a települési önkormányzat nem tud megfelelő elhelyezést biztosítani (az elhelyezési kötelezettség hiányát a pályázatban bizonyítani kell), valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján megfogalmazott lakhatási veszélyeztetettség fennállása esetén (a lakhatási veszélyeztetettség fennállását a helyi/kistérségi családsegítő vagy gyermekjóléti szolgálatnak bizonyítania kell) Pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzat (csak helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy a helyi roma közösséget képviselő civil szervezettel történő együttműködésben), - jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, melyeknek alapító okiratában nevesítve van a roma közösségek érdekében végzett tevékenység Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/60193a000f8bf4c3c12573f50 03b278d?OpenDocument Érdeklődni lehet: Tel.: 455-9030, Fax: 455-9030
„Aktív polgárok Európáért / Tematikus hálózatok” Kiíró: Európai Bizottság Forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/index_hu.htm Támogatás célja: a testvérvárosi kapcsolatok keretében, legalább három város részvételével megrendezett konferenciák és műhelymunkák támogatása. A konferenciáknak és a műhelymunkáknak • összhangban kell lenniük a program célkitűzéseivel minden esetben testvérvárosi kapcsolatok keretében kell megvalósulniuk • legalább három különböző részt vevő ország (legalább egynek az EU tagállamának kell lennie) három településéről, összesen legalább 20 személy részvételével • a résztvevők legalább 25%-ának a fogadó várostól eltérő, a részvételre jogosult országokból kell érkeznie. • részt vevő országok egyikében kell megrendezésre kerülniük legalább egynaposnak kell lenniük, maximálisan 3 nap kerülhet támogatásra. Pályázók köre: testvérvárosi kapcsolattal rendelkező település, illetve annak polgára Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: A pályázati űrlapokat és a részletes pályázati útmutatót angol nyelven az EACEA honlapjáról lehet letölteni: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm Érdeklődni lehet: Magyar nyelvű programismertető: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/programme_guide_hu.pdf
,,Diszkrimináció elleni küzdelem és jogvédelem” Kiíró: Fővárosi Szociális Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A célcsoportra irányuló előítéletek csökkentése, diszkriminációellenes programok megvalósítása, és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben jogaik védelme. Támogatásban részesülhet minden olyan projekt, ami alkalmas arra, hogy csökkentse a célcsoport valamely része: • roma kisebbséghez tartozók • hajléktalan emberek • lakhatási támogatásra szorulók, díjhátralékosok, munkanélküliek, egyedül élő idősek vagy a lakásmaffia által veszélyeztetettek • pszichiátriai ellátásban részesülők
40
• fiatal droghasználók • fogyatékkal élők • homoszexuálisok • börtönből szabadulók ellen irányuló előítéleteket, elősegítse a célcsoport tagjainak társadalmi elfogadását és minél nagyobb nyilvánosság előtt demonstráljon a hátrányos megkülönböztetésük ellen, illetve jogvédelmet nyújtson azoknak, akiket önhibájukon kívül hátrányos megkülönböztetés sújt. Pályázók köre: Fővárosi illetékességű civil szervezetek és a fővárosi kisebbségi önkormányzatok Beadási határidő: 2008. november 17. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/237a357969ca1cc3c12574a6 00420a15?OpenDocument Érdeklődni lehet: A pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak a Fővárosi Szociális Közalapítvány titkárához: Tömösváryné Dr. Glausius Judit, Tel.: 327-1102, Fax: 327-1864, e-mailen:
[email protected]
,,Európa a polgárokért” Kiíró: Európai Bizottság Forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/index_hu.htm Támogatás célja: Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Pályázók köre: pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzatok vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: A pályázati űrlapokat és a részletes pályázati útmutatót angol nyelven az EACEA honlapjáról lehet letölteni: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm Érdeklődni lehet: Magyar nyelvű programismertető: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/programme_guide_hu.pdf ,,Felhívás a "10 000 lépés program" 2008. évi szabadidős programjának szervezésére, programszervező feladatkörre” Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Forrás: http://www.otm.gov.hu Támogatás célja: A pályázat célja programszervezők bevonása a "10 000 lépés program" szabadidős programba (a továbbiakban: Program), annak érdekében, hogy a programszervezők gyaloglóklubokat hozzanak létre. A klubok létrehozásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága 10 000 lépés program-csomagokat biztosít ingyenesen. Pályázók köre: Önkormányzat, egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány, sportszövetség Beadási határidő: Folyamatos Pályázati csomag: http://www.otm.gov.hu/, http://www.ksr.sportolonemzet.hu/, http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/eadecd6b709bc599c1257472 002f0be7?OpenDocument Érdeklődni lehet: A pályázattal és a lépésszámlálók forgalmazóival kapcsolatosan további információ kérhető:
[email protected];
[email protected] e-mail címeken. ,,Kistelepülési Fejlesztési Támogatás”
41
Kiíró: Somogy Megye Önkormányzata Forrás: www.som-onkorm.hu Támogatás célja: Somogy megye településein élő lakosság infrastrukturális és közszolgáltatási ellátásának javítása, valamint az épített és természeti környezet fejlesztését célzó projektek megvalósításához szükséges forrás kiegészítésének biztosítása. Pályázók köre: települési önkormányzatok, illetve azok társulásai, konzorciumai, valamint a Somogy megyében működő megyei kisebbségi önkormányzatok Beadási határidő: 2008. november 10. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/a57c1b057854374dc12574c0 002da1e1?OpenDocument Érdeklődni lehet: Személyesen: Somogy Megyei Önkormányzat Pályázati Irodája, 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. Telefon, e-mail: Kovácsné Kiss Zita 82/508-104,
[email protected] http://www.som-onkorm.hu/
,,Média a társadalomért” Kiíró: Hungarian Business Leaders Forum Forrás: www.pafi.hu Támogatás célja: elismerni a társadalmi összefogás és felelősségvállalás példaértékű bemutatását. Pályázók köre: újságírók, riporterek, szerkesztők, illetve az őket jelölő magánszemélyek vagy szervezetek. Beadási határidő: 2008. november 14. Pályázati csomag: A pályaművet értékelhető formában - újságcikkek esetében 5 darab A/4-es méretű fénymásolatként, audiovizuális anyagok esetében legfeljebb 30 perc terjedelemben, CD-n, vagy DVD-n, lehetőleg 5 példányban - kell benyújtani. A pályaművek nem tudósíthatnak a HBLF által szervezett rendezvényekről, illetve nem szerepelhet bennük a HBLF neve. Érdeklődni lehet: A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás a HBLF irodájában (T.: +36-1-330-9985, e-mail:
[email protected]) kapható. ,,Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése / TIOP - 1.2.2/08/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A konstrukció átfogó célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése és az iskolabarát szemléletű megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A művelet célja olyan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák - mindenekelőtt a kulturális tudatosság és kifejezőkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák (2006/962/EK ajánlás szerinti nyolcadik kulcskompetencia), valamint a szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítását. A konstrukció célja, hogy a múzeumok iskolabarát fejlesztése a közoktatást támogató egységes alapszolgáltatásként valósuljon meg. A beavatkozás a múzeumpedagógiai tevékenységeket megalapozó és segítő célzott infrastrukturális fejlesztéseket támogatja: a konstrukció keretében a múzeumok iskolarendszerű oktatáshoz, nem formális és informális képzési formákhoz, módokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése történik meg. Ezek eredményeként korszerűen berendezett, jól felszerelt gyermekfoglalkoztatók, oktatóterek, az alkotókészséget és kreativitást fejlesztő múzeumi terek jönnek létre. A korszerű múzeumpedagógiai foglalkoztató-oktató terek létrehozása, továbbá a virtuális múzeumi
42
informatikai pontok (IKT infrastruktúra) kialakítása révén a múzeumok aktívabban és hatékonyabban kapcsolódhatnak be az oktatás és az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A múzeumok iskolabarát fejlesztésének célja, hogy a múzeumok sajátos adottságaikra építve erősítsék közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyabban működjenek, illetve legyenek képesek bekapcsolódni a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe. A fejlesztések szoros összhangban állnak a TÁMOP 3.2.8. műveletével, azok infrastrukturális hátterét biztosítva. Ezen pályázat keretében nem valósulhat meg a múzeumok a Regionális Operatív Programok keretében támogatott látogatóbarát, turisztikai fejlesztése. Pályázók köre: Jelen pályázati kiírás keretében az 1997. évi CXL tv. szerinti működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények pályázhatnak. Önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező muzeális intézmények vonatkozásában § muzeális intézmény tagintézményében (filia) megvalósuló fejlesztés esetében a központi muzeális intézmény, § egyéb esetben a B1 pontban meghatározott fenntartóik pályázhatnak. 1. muzeális intézmények (az 1997. évi CXL. törvény szerint), 2. önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező muzeális intézmények esetében a fenntartók Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület, 531 Szakszervezet, 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 541 Kamara, 549 Egyéb köztestület, 551 Egyház, 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete, 559 Egyéb egyházi szervezet, 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság, 599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet 951 Gesztor önkormányzat, társulás Beadási határidő: 2009. január 30. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/ Érdeklődni lehet: További felvilágosítás a 06 40 638-638 számon, a http://www.nfu.hu/ honlapon, illetve írásban az
[email protected] e-mailcímen kapható.
Kiírásra váró pályázatok Templomfelújítás 100% támogatással 5000 fő alatti magyarországi kistelepüléseken a tervek szerint október 15-től lesz igényelhető 100% vissza nem térítendő európai uniós támogatás egyházi jogi személyeknek az alábbi tevékenységekre: • • • • •
külső felújítás, belső felújítás, gépészeti munkák, fűtés rekonstrukció, parkosítás, nyomtatott információs anyagok, tájékoztató táblák készítése és elhelyezése
Egy pályázó maximum 200.000 EUR-nak megfelelő 47-50 M Ft összegre pályázhat majd. Az első benyújtási időszak idén október 15-től november 30-ig lesz, jövőre februárban, júniusban és októberben lesz lehetőség pályázat benyújtására.
43
Önkormányzatok, egyházi jogi személyek, vidéki civil szervezetek figyelmébe: Indulnak a vidékfejlesztési pályázatok akár 100% vissza nem térítendő támogatással A vidéki örökség megőrzéséhez 70-100 százalékos intenzitású támogatás igényelhető az 5000 fő alatti vagy 100 fő/km2 népsűrűség alatti községekben illetve azoknak a településeknek a külterületein, ahol a település lakosságának több mint 2%-a, legalább 200 fő állandó lakos él /tanyás térségek/, kivéve a budapesti agglomeráció településeit és a kistérségi központokat. A támogatást a településen megvalósuló fejlesztésre települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, továbbá székhellyel, illetve telephellyel rendelkező non-profit szervezet, valamint egyházi jogi személy veheti igénybe. A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. A támogatás helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső és belső felújítására (pl. templom, középület), a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására valamint a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő akciók megvalósítására vehető igénybe. Pályázni lehet majd továbbá védelem alatt nem álló építmények felújítására, új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére; kültéri játszóterek kialakítására, meglévők korszerűsítésére. További részletek hamarosan, a pályázati kiírás megjelenésekor.
44
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Roma vágyak kiállítás Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtikára nyitotta meg a Magyar Telekom Székházában látható "Roma vágyak" óriásplakát-kampány képeit tartalmazó kiállítást. Magyarország jövője a többségi társadalom kisebbséghez való viszonyán is múlik, amit az állam vezetői jelentékenyen befolyásolhatnak - mondta Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségért felelős szakállamtitkára Budapesten, a Roma vágyak elnevezésű óriásplakát-kiállítás megnyitóján. A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy a romákkal szembeni előítélet csökkentése, valamint médiabeli megjelenésük elősegítése érdekében indította a tárca a Roma vágyak című plakátkampányt júniusban. Kitért arra, hogy az óriásplakátokat a metróaluljárókban és a köztereken eddig is lehetett látni, most pedig egy kiállítóteremben gyűjtötték egybe ezeket. Az öt különböző plakát roma származású emberek egyszerű, hétköznapi vágyait jeleníti meg. Külön kiemelte az óriásplakátok témái közül a minőségi oktatásra, a sikeres életre, valamint a békés öregkor elérésére való vágyódást. A célokkal kapcsolatban megjegyezte: azzal romák és nem romák egyaránt azonosulni tudnak, így a közvéleményben is tudatosulhatnak az óriásplakátoknak köszönhetően, hogy a vágyakban nincs különbség az emberek között. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a kiállítás kiegészült az óriásplakátoknál kisebb méretű darabokból álló Önarckép elnevezésű kiállítással, amelyeken szintén romák mutatják be terveiket. A plakátokon látható egyebek mellett egy roma család, amely arról tájékoztat, hogy a falujukban nem engedik be őket a szüreti bálra, megtekinthető továbbá egy vendéglős, aki mediterrán környezetben képzeli el jövőjét, valamint egy cigány disc-jockey, aki arról álmodozik, hogy karriert fut be. A plakátkiállításnak is szervezeti keretet adó, két éve indult Roma Integráció Évtizede Programmal kapcsolatban Rauh Edit kijelentette: a 12 országot magában foglaló kezdeményezés célja a társadalomban a romákról alkotott kép pozitív irányú megváltoztatása, a velük kapcsolatos sztereotípiák lerombolása, a szegregáció megszüntetése. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Magyarországon a romák negatív megkülönböztetése mindennapos. Ratatics Mihály, a kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erőforrás igazgatója a megnyitón kiemelte: sokan tehetnek azért, hogy a különbség romák és nem romák között csökkenjen, végül megszűnjön. Elmondása szerint vállalatuk a nagy cégek közül Magyarországon először dolgozott ki esélyegyenlőségi tervet, hogy megszűnjön a munkavállalók alkalmazásában a hátrányos helyzetűek diszkriminációja. Arról is beszélt, hogy a romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közreműködhetnek. Forrás:MTI A "Roma vágyak" című kommunikációs kampány Mi is az a "Vágy képek" sorozat? A "Vágy képek" sorozat eredendően Bakos Gábor és Weber Imre képzőművészek köztérre szánt művészeti projektje. A sorozatot a két művész 1999 óta folyamatosan bővíti. Az egyes darabok az alapkoncepció szerint plakáton láthatóak. A "Vágy" a megrendelők és művészek közötti speciális viszonyon alapul. Az alkotók folyamatos egyeztetés, és hosszas előkészítő munka során vizualizálják a megrendelő, vagyis a "vágyakozó" által megfogalmazott vágyat. A képválogatást, szerkesztést, fotózást és grafikai munkát éppen ezért mélyinterjúk, hosszú beszélgetések előzik meg. A "Roma vágyak" projektről: A 2008-as "Vágy képek" sorozat romákkal készült interjúk alapján valósult meg, így romák vágyai öltenek formát a plakátokon. A plakátok köztérre szánt alkotások. Olyan közegben kerülnek nyilvánosság elé, ahol a megszokás szerint cégek (hirdetők, és nem magánemberek) gazdasági érdekű üzeneteit várnánk. Így a vágyak a köztéri hirdetésekkel konkurálva jelennek meg.
A reklámok, és a reklámok megrendelői, a nagyvállalatok kulcsszerepet játszanak a figyelemfelkeltésben. Mindezidáig a roma integráció tekintetében nem épített senki erre a kapacitásra, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kampánnyal nyitni szeretne e szféra felé. Hosszú távú célunk a romákkal szembeni attitűd megváltoztatása, az esélyegyenlőség médiabeli megjelenésének megteremtése. E célt szolgálja a művészi program keretébe ágyazódó "Roma vágyak" projekt. A projekt célcsoportja a döntéshozói-vállalatvezetői réteg, és a közvélemény. E hosszú távú cél megvalósításának első lépése ez az óriásplakát-kampány. A művészek, Bakos Gábor és Weber Imre által megkérdezett 5 személy: Kolompár Gina, Bogdán Imre, Ónodi Péter, Szirmai Norbert és Horváth Rezsőné Ilon vágyait láthattuk az elkészült alkotásokon a metróaluljárókban. Ezek a képek egyszerű emberi vágyakat jelenítenek meg, amelyekkel bárki azonosulhat: szabadság, a napi gondoktól való függetlenség, minőségi oktatás a jövő generációjának, sikeres élet, egy életcél megvalósulása, boldog, békés öregkor egy távoli jövőben, szép környezetben. Ha a vágyak szintjén nincs különbség ember és ember közt, más tekintetben sincs értelme megkülönböztetést tenni - üzeni a képzőművészeti projekt. A reklámok a széppel, jóval, harmonikussal való azonosulás iránti vágyra építenek. Erre a pszichológiára alapoz a "Roma vágyak" sorozat is. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztálya az Európai Bizottság által az "Európai Közösségi Foglalkoztatási és Társadalmi Szolidaritási Program - PROGRESS (2007-2013)" keretében meghirdetett pályázatban elnyert támogatásból finanszírozta a fentiekben ismertetett óriásplakát- és médiakampányt. A projekt ötletgazdája és lebonyolítója az ARC Kft. Az Önarckép projektről Az "Önarckép" projekt célja volt, hogy újszerű módon segítse a Magyarországon élő migránsok és romák társadalmi befogadását, integrációját. A társadalmi köztudat formálásának egy újszerű, Angliában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott módját választották, melynek keretében nem a hagyományos módon, a többségi társadalom szemszögéből mutatják be a diszkriminált csoportok tagjait, hanem az egyes érintett személyeknek biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra. A projektet a Menedék Egyesület koordinálja, partnerei az Artemisszió Alapítvány és a Fact Alapítvány, támogatója pedig az Európai Unió Átmeneti Támogatási programja és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A különféle művészi eszközökkel létrehozott önarcképeket, üzeneteket különböző médiumokban mutatják be, ezzel segítik elő a sok szempontból hasonló okok miatt diszkriminált két célcsoport (a menekültek és a romák) előítélet-mentes bemutatkozását. A projektben az angliai Media19 cég által kifejlesztett módszert adták át hazai művészeknek, akik több különböző helyszínen, három héten át dolgoztak együtt romákkal. Az angol modell alkalmazásával az volt a cél, hogy egy újszerű társadalmi szemlélet-formáló módszer honosodjon meg Magyarországon, a későbbi, minél szélesebb körű alkalmazás érdekében. Az alkotás folyamata három tevékenységből állt. Az előkészítésből, az alkotó munkából és az utómunkálatokból. A fő cél az volt, hogy a diszkriminált, sok esetben tétlenségre ítélt csoportokat bevonják a közös munkába, fejlesszék képességeiket, javítsák pszicho-szociális állapotukat. Olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek hiteles képet adhatnak a csoportról, reprezentálhatják azt, és előítélet-mentes képet közvetíthetnek a többségi társadalom részére. A Menedék Egyesület négy portréfilmet készített a projekt végrehajtása során, amelyek bemutatása szándékuk szerint csökkenti a közös munkába bevont csoportokkal szembeni elutasító attitűdöt, növeli az esélyegyenlőséget. A kampány célja, hogy növelje a társadalmi érzékenységet, formálja a köztudatot, elősegítse a társadalmi párbeszédet, csökkentse a diszkriminációt. Első körben migránsok önarcképeit mutatta be a szervezet, (www.menedek.hu/onarckep), szeptembertől pedig megkezdik a romák közreműködésével készült önarcképek publikálását. A kiállítás-sorozat helyszínei: A vidéki rendezvények tervezett időpontjai: nov. 3. - Fadd, Művelődési Ház, 17.00 óra; nov. 10. - Galgagyörk, Művelődési Ház, 17:30; nov. 17. - Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, főépület - aula, 11.00 óra; nov. 24. - Pácin, Faluház, 17.00 óra.
46
Forrás: SZMM Sajtótitkárság
ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Cím Szent Márton napja Együtt jobb" - A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek komplex művészeti bemutatója Irinyi - Vulcan nap Hazai Német Folklórest „Kádár Ferenc” I. Békés megyei népdalénekesek és népzenei szólisták találkozója Khamoro cigánytánc tanfolyam felnőtteknek
Helyszín Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Pomáz Teleki-Wattay Kastély
Időpont 2008. november 8. 2008. november 8.
Létavértes
2008. november 8.
Dunakeszi Német Kisebbségi Önkormányzat Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Békéscsaba
2008. november 8.
Részletek www.opusztaszer.hu www.okm.hu
Létavértesi Román Kulturális Egyesület Tel.: 27-630-093 www.bmk.hu
2008. november 8.
Fonó Budai Zeneház, élő-tér
2008. november 11.
Filmklub Lacsenite obuvki na neznajnia voin Don Quijote zenés tragikomédia (Magyar szinkronnal)
Bolgár Művelődési Ház
2008. november 12.
Magyarországi Német Színház Szekszárd
2008. november 12.
HORVÁT kiállítás BELVÁROSI LIPÓT NAPOK keretében
Aranytíz Művelődési Központ Budapest Aranytíz Művelődési Központ Budapest Városi Kultúrház Zsombolya
2008. november 14.
www.aranytiz.hu
2008. november 14.
www.aranytiz.hu
2008. november 14.
Tel: 441-23-58
LENGYEL kiállítás BELVÁROSI LIPÓT NAPOK keretében „Egymás felé forduló régiók” – konferencia a magyar-románszerb határ menti térségek együttműködési lehetőségeinek
www.fono.hu
www.bolgarok.hu www.dbu.hu
47
közös áttekintésére Görög Táncház - a Maskarades Együttes élőzenéjével
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ Budapest, XXII. Nagytétényi út 31-33. Baja, Hotel Duna
2008. november 15.
[email protected] www.klauzalhaz.hu
2008. november 15.
Tel: 06-1-303-6093
Bolgár Művelődési Ház
2008. november 19.
www.bolgarok.hu
Budapesti színházak
2008. november 21. – 2008.november 30.
Fórum Kisebbségkutató Intézet
2008. november 21.
www.foruminst.sk
2008. november 21.
www.fmhnet.hu
Alkotók klubja
Budapest TEMI Fővárosi Művelődési Háza Bolgár Művelődési Ház
2008. november 26.
www.bolgarok.hu
Emlékest Erzsébet királyné halálának 110. évfordulójára
Radnóti Miklós Gimnázium Dunakeszi
2008. december 13.
Tel.: 27-630-093
Horvát Nap Irodalmi kávéház – Konsztantin Iliev A vereség című regényének bemutatása. 7. KORTÁRS DRÁMAFESZTIVÁL Díszvendég: Szlovénia A nemzetiségi kérdés helye az 1968-as prágai tavasz folyamatában – konferencia Falkafolk Együttes balkáni táncháza
Tel: +36 1 7862933
[email protected] www.dramafestival.hu
Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
48
