JOGI INFORMÁCIÓK 2 Jogszabályváltozások........................................................2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása.....................................................................4 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 8 HÍREK 9 Nemzetiségi Gála a Budai Vigadóban ...............................9 Ombudsmanok nyilatkozata a rasszizmus ellen az Emberi Jogok Napján..................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ösztöndíj-rendszert akar az ombudsman ........................10 Kisebbségek az EU munkaerőpiacán ..............................11 Kállai Ernő: Új lendületet és keretet a kisebbségi jogvédelemnek ................................................................11 Bajnai: Az önkormányzatiságot a szétaprózódás jellemzi .......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kistérségek rangsora: Abaújtól Budaörsig.............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szili Katalin a román házelnökhöz fordul a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében............... Hiba! A könyvjelző nem létezik. „Mélyreható változásokhoz az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítésekre van szükség" ......Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hatpárti európai fellépés a szélsőséges csoportok ellen .......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az MTA a kisebbségi jogok biztosítását kéri....................12 Kisebbségi önkormányzatok: elfogadhatatlan kirekesztő kijelentések......................................................................12 Kisebbségi jogok nyilatkozata..........................................12 Mentorprogram - további 45 millióval támogatja az OKM .......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Rekordmennyiségű közmunkapályázat érkezett a hónap elején meghirdetett téli-tavaszi programra.............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. KÜLFÖLDI HÍREK 13
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 7 .
4 .
s z á m
A tagországok nagyobb szerepvállalását sürgetik EUilletékesek a kisebbségek helyzetének javítására ...........13 Tabajdi: az ET kisebbségvédelmi eszközeit be kellene építeni az EU közösségi normái közé..............................14 Magyar igazgató az Európa Tanácsnál ...........................14 Végleg jóváhagyták a schengeni bővítést............... Hiba! A könyvjelző nem létezik. EU - Aláírták az EU reformszerződésétHiba! A könyvjelző nem létezik. Ma írják alá az európai alapjogi chartát ...........................15 A kultúrák közötti párbeszéd éve kezdődik az EU-ban ....16 Szerződéseket írtak alá a második közös magyar–osztrák kormányülés után − El is felejtjük, hol húzódott a határ .......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar-osztrák kormányülés - Gyurcsány: vannak kisebb viták, de jóakarattal rendezni lehet őket.................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. „Osztrák–magyar” követségek - Várhatóan tovább bővül Bécs és Budapest külképviseleti együttműködése . Hiba! A könyvjelző nem létezik. Párkányi régió – közös projektekről döntöttek Esztergomban ülésezett az Ister-Granum Eurorégió polgármesteri parlamentje ...........Hiba! A könyvjelző nem létezik. Közös magyar-szlovák határ menti járőrszolgálat .. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Egyetemek a magyar-osztrák határ menti együttműködésben .........Hiba! A könyvjelző nem létezik. Sikeres tárgyalás a szlovák-magyar kulturális együttműködésről ...........Hiba! A könyvjelző nem létezik. ROMA HÍREK Hiba! A könyvjelző nem létezik.
© Miniszterelnöki Hivatal
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 17 Hazai pályázatok ............Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az ORTT pályázati felhívásai ..........................................17 Közösségi pályázatok ......................................................18 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK 19 KÁRPÁT PANEL 2007....Hiba! A könyvjelző nem létezik. A nemzetközi jog a gyűlöletbeszédről.. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Látlelet a romák európai helyzetéről.... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Sajtóközlemény, az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2007 november 13-án hozott ítéletéről Hiba! A könyvjelző nem létezik. Sólyom László levele a kisebbségi ombudsmannak........19 93 milliárd forintért versengenek a magyar városok Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kiemelkedően eredményesek voltak a lengyel, orosz és ukrán utazásszervezői tanulmányutak. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Nem lesz női kvóta a parlamentben..... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Elsöprő többséggel döntöttek az új ombudsmanról Hiba! A könyvjelző nem létezik. A szlovákok története és a szlovák-magyar közös múlt tablókiállítás Szegeden ...Hiba! A könyvjelző nem létezik. Jó példák munkahelyi esélyegyenlőségre............... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tízéves a romológia szak - avagy miért csak egy romológia szak van az országban? .....Hiba! A könyvjelző nem létezik. ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások ……………………… A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról A jogszabály száma és címe: 303/2007. (XI. 14.) Korm. Rendelet, a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról A jogszabály lényege: A földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) mellett Földrajzinév-bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. Ügyrendjét a Bizottság maga határozza meg, és a miniszter hagyja jóvá. A földrajzi név bizottság, mely a hivatalos nevet megállapítja, a helyi, illetve az országos kisebbségi önkormányzattól véleményt kérhet. A hivatalos földrajzi nevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a helyi lakosság élő névhasználatára, a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat véleményére. Az országos jelentőségű domborzat- és tájnév, természetvédelmi név, országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név, ill. közterületnév esetén kisebbségi nyelvű alakja csak a magyar nyelvű névvel együtt állapítható meg. A latin betűt használó kisebbségi nyelvű hivatalos földrajzi nevet az adott nyelv helyesírása szerint kell írni. A nem latin betűt használó kisebbségi nyelvű földrajzi név megállapításakor a magyar ábécén alapuló átírás és az adott kisebbségi nyelv írásmódja egyaránt hivatalos. A Földrajzinévtár a kisebbségi nyelvű földrajzi neveket is tartalmazza. A földrajzi nevek típusai között megtalálható a kisebbségi nyelvű hivatalos földrajzi név, mely az adott területen élő nemzeti kisebbség vagy etnikum által használt történelmi név (pl. Lórév = Ловра, Szentpéterfa = Petrovo Selo, Óbánya = Altglashütte). Hatálybalépés: 2008. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 153. szám (2007. november 14.) A hadisírok rendezéséről szóló megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 309/2007. (XI. 15.) Korm. Rendelet, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: A két Fél vezérelve, hogy a katonáknak és a polgári személyeknek, akik életüket vesztették a világháborúkban a különböző hadiesemények következtében joguk van méltó, örök nyugvóhelyre. A két fél megállapodott abban, hogy tájékoztatják a másik felet, a saját államuk területén fellelhető hadisírjainak létezéséről, helyszínéről és állapotáról, és kicserélik egymás között az erre vonatkozó dokumentumokat. Tájékoztatják egymást a hadisírok tudomásukra jutott károsodásáról és a helyreállítás érdekében tett intézkedésekről. A hadisírok ingyenesen, korlátozás nélkül látogathatók. A hadisírban nyugvók földi maradványainak exhumálására az egyik fél kérelmére és a másik fél egyetértésével kerülhet sor. A magyar hadisírok rendszeres fenntartásának költségeit a Szlovén Köztársaság Kormánya fedezi. A szlovén hadisírok rendszeres fenntartásának költségeit a Magyar Köztársaság Kormánya fedezi. Egyeztetésére a Felek közös kormányközi vegyesbizottságot hoznak létre. A vegyesbizottságba mindkettő Szerződő Fél három-három tagot delegál, a Megállapodás hatálybalépését követő hat hónapon belül. Hatálybalépés: 2007. november 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 154. szám (2007. november. 15.) Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról
A jogszabály száma és címe: 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) A jogszabály lényege: A Kormány a Stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében 2007-2010. évekre: - a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítását, - a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítását, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentését, - a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások minőségének javulását, ezen intézmények együttműködésének javítását, - a gyermekek jólétének emelését jelölte meg a három éves kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeiként. A Kormány a három éves cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeihez kapcsolódó intézkedésekről intézkedési tervet fogadott el. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 163. szám (2007. november 29.) Tájékoztatás a 2008. január 1-től hatályba lépő kisebbségeket érintő kormányrendeletekről A lentebb közölt rendeletek a Magyar Közlöny 2007. évi 183. számának 2. kötetében olvashatóak, valamint az alábbi linkről is elérhetőek a: www.nek.gov.hu/Hazai kisebbségek/jogtár/hatályos jogszabályok elérése menüpontjában.
A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról A jogszabály száma és címe: 376/2007.(XII.23.) Korm. rendelet, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról. A jogszabály lényege: A kormányrendelet elkészítésére a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek.tv.) 64.§ (5) bek. a) pontja adta meg a felhatalmazást. Ez alapján a Kormánynak rendeletet kell alkotnia a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának, beszámoló készítésének, könyvvezetésének, információszolgáltatásának és a kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei belső ellenőrzésének rendjéről 2008. január 1-jei hatályba lépéssel. A rendelet elsődleges célja, hogy a 2006 őszén megválasztott települési, illetőleg a 2007 tavaszán megválasztott területi és országos önkormányzatok gazdálkodásának rendje összhangba kerüljön a az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénnyel, az államháztartás működési rendjére és az államháztartás szervezeteire vonatkozó egyéb jogszabályokkal, olyan módon, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása lényegesen áttekinthetőbb rendszerben történjen. Hatálybalépés: 2008. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 183. szám (2007. december 23.)
4
A kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatásáról A jogszabály száma és címe: 375/2007 (XII.23.) Kor. rendelet a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről. A jogszabály lényege: A rendelet célja, hogy a 2006 őszén megválasztott települési, illetőleg a 2007 tavaszán megválasztott területi kisebbségi önkormányzatok állami támogatási rendszerét megújítsa és a szabályozást egy igazságosabb, feladatközpontú irányba mozdítsa el. 2008. évi támogatási előirányzat várhatóan mintegy 740 000 Ft/év/települési kisebbségi önkormányzat, melynek felosztási aránya a következő: 75% általános működési támogatásra, 25% pedig feladatalapú támogatásra fordítható. A rendelet megkülönbözteti az általános működési támogatást, a feladatalapú támogatási és a kiegészítő támogatási formákat. A kisebbségi önkormányzatok általános működési támogatásban alanyi jogon részesülnek, a feladatalapú támogatást azonban igénylés formájában kell előterjeszteniük. A rendeletben meghatározott szempontrendszer szerint, az erre a célra kinevezett bizottság fog dönteni konkrét támogatások összegéről. Az igénylési formanyomtatványt két eredeti példányban 2008. február 1-ig kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalhoz címzetten a Magyar Államkincstár illetékes regionális igazgatóságához. Hatálybalépés: 2008. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 183. szám (2007. december 23.)
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója A magyarországi kisebbségpolitika legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült megvalósítani a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. E mulasztás következtében a kisebbségi közösségek intézményesített módon nem tudnak részt venni a legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv munkájában. A kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem egy alkotmányos jog érvényre juttatását szolgáló követelmény. Annak érdekében, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének, az alábbiakban ismertetem a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására vonatkozó – a 13 országos kisebbségi önkormányzat vezetőjével egyeztetett – javaslataimat. A törvényi szabályozást akkor tartom alkotmányossági és kisebbségi jogi szempontból elfogadhatónak, ha eleget tesz az alábbi követelményeknek: - mind a 13 kisebbségi közösség számára reális esélyt nyújt az országgyűlési képviselői mandátum megszerzésére; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételével; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket ugyanazok a jogok illetik meg, mint az általános szabályos szabályok szerint megválasztott országgyűlési képviselőket, azzal az eltéréssel, hogy csak a kisebbségi pártok által létrehozott képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. E követelmények érvényesítése érdekében szükségesnek tartom az Alkotmány rendelkezéseinek módosítását.
5
Az Alaptörvényben ki kell mondani, hogy: „A kisebbségek képviselethez való jogának érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság törvényei az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők választása során kedvezményeket biztosítanak. A kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják. 1. A választójogosultak köre A választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkeznek, akiknek – az általános szabályok szerint – az országgyűlési képviselők választásán választójoga van. Abban az esetben, ha a kisebbségi képviselők választásában a többségi társadalom tagjai is részt vehetnek, létszámukból adódóan döntően befolyásolhatják a választás eredményét. Amennyiben egy kisebbségi párt az általános szabályok szerint vesz részt a választásokon, ez nem okoz legitimációs problémát. Ezzel szemben a kisebbségi párt mandátumszerzésének megkönnyítését szolgáló kedvezményeket csak az esélyek kiegyenlítése érdekében előnyben részesíteni kívánt kisebbségi közösségek tagjai vehetik igénybe. Ebből következően alkotmányossági követelmény, hogy a kedvezményes szabályok szerint megválasztott kisebbségi képviselők ne a választópolgárok teljes körétől kapják a mandátumszerzéshez szükséges legitimációt, hanem e felhatalmazásnak a nemzeti vagy etnikai kisebbségi választóktól kell származnia. A kisebbségi választópolgárok nyilvántartása érdekében kisebbségi választói jegyzéket kell létrehozni. A jegyzékbe a kisebbségi választópolgárokat kérelmükre veszik fel. A jegyzék összeállítását a kisebbségi közösség által választott bizottság hatáskörébe kell utalni. A bizottságot fel kell ruházni azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e. Törvényben szabályozott eljárási rendben elutasítható a jegyzékbe vétel, ha az egyén nyilatkozata nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történik. A bizottság minél megalapozottabb döntése érdekében meg kell határozni a kisebbségi közösséghez tartozás objektív kritériumait, és a jegyzékbe vételi eljárás során ezeket kell alkalmazni. A kisebbségi választói jegyzékbe felvettek névsorát nyilvánosságra kell hozni. A kisebbségi választói jegyzék „titkossága” megakadályozza, hogy a közösségek fel tudjanak lépni az önkormányzáshoz, illetve az önazonossághoz való kollektív jogot sértő cselekményekkel szemben. A jegyzékbe vétel ügyében hozott döntés kapcsán biztosítani kell a bírói jogorvoslat lehetőségét. 2. A jelöltállítás A választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) listát állítanak. A listára történő szavazás indoka, hogy jobban koncentrálja a választópolgárok szavazatait, mintha egyéni jelöltek indulnának. A mandátum megüresedése esetén nincs szükség időközi választásra, a kiesett képviselő helyébe a listán soron következő jelölt lép. A kisebbségi szervezet (párt) listaállításához a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 %-ának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A jelöltállítás jogát kizárólag azon kisebbségi szervezetek számára indokolt biztosítani, amelyek valós közösségi támogatottsággal rendelkeznek. Ennek hiányában fennáll annak a lehetősége, hogy „szétforgácsolódnak” a kisebbségi szavazatok, ami ellehetetleníti a mandátumszerzést.
6
3. A választási eljárás A Magyar Köztársaság területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkot. A nemzeti és etnikai kisebbségek szórványban élnek, ezért egyetlen egyéni vagy területi választókerületben sincsenek többségben. Ennek a hátránynak a kiegyenlítését szolgálja a 13 kisebbségi választókerület. 4. A szavazás Ezzel kapcsolatban két megoldást is elfogadhatónak tartok. A változat A kisebbségi választópolgárok az egyéni és a területi választókerületi jelölt mellett a kisebbségi listára is leadhatják a szavazatukat. A kisebbségi választópolgár tehát nem kényszerül választásra a pártkötődése és kisebbségi identitásának kinyilvánítása között. Ez a szabályozás egyes alkotmányjogászok véleménye szerint még az Alkotmány fentiekben javasolt módosítása mellett sem illeszthető be a jelenlegi választójogi keretek közé. Megvalósításának ezért az a feltétele, hogy a jogalkotó egy önálló kisebbségi választójogi rendszert hozzon létre. A két választójogi rendszer elkülönítése esetén lehetőség nyílna arra, hogy a kisebbségi választópolgárokat egy „többletszavazat” illesse meg. A társadalmi elfogadottság növelése érdekében indokoltnak tartanám, hogy a kisebbségi országgyűlési képviselők választására mintegy fél évvel később, a kisebbségi önkormányzati választásokkal azonos napon kerüljön sor.
B változat A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok vagy a kisebbségi listára vagy a területi párlistára szavazhatnak. Ez a szabályozás jobban összhangban lenne a hatályos választójogi rendszerrel. A kisebbségi szervezeteknek (pártoknak) ugyanakkor a politikai pártokkal kellene versenyezniük. A választási küzdelemben a kisebbségi jelölő szervezetek már eleve hátránnyal indulnának, amelyet nem feltétlenül ellensúlyoz a mandátumok kiosztása során biztosított kedvezmény. E két megoldási javaslat különbségét abban látom, hogy az „A” változat radikálisabb, újszerűbb megoldás, amely nagyobb esély nyújt az alacsonyabb létszámú kisebbségi közösségeknek a parlamenti képviseletre. A „B” változat ezzel szemben jobban illeszkedik a jelenlegi választójogi rendszerhez, és így vélhetően könnyebben megszerezhető az elfogadásához szükséges politikai támogatás. 5. A választás eredményének megállapítása A kisebbségek számára biztosított választójogi kedvezmények célja a számarányukból adódó esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése. Ennek hiányában a kisebbségi közösségeknek nincs reális esélyük a képviselethez szükséges szavazatszám elérésére. A hatályos szabályozás értelmében a politikai pártok az országos listáról arányosan, egy törvényben meghatározott számítási mód alapján jutnak képviselői mandátumhoz. A kisebbségi képviselet biztosítása érdekében az alábbi kedvezményeket javaslom:
7
A kisebbségi lista ugyanolyan szavazatszámmal szerezhessen mandátumot az országos listáról, mint a nem kisebbségi pártok listája, azzal az eltéréssel, hogy ennek ne legyen feltétele az 5 %-os választási küszöb átlépése. Ez a megoldás azonban csak a nagyobb létszámú kisebbségek esetében tenné lehetővé a mandátumszerzést. Kiegészítő szabályként ezért javaslom: amennyiben a fenti módon nincs lehetőség a mandátumszerzésre, kisebbségenként egy kedvezményes mandátumra legyen jogosult a legtöbb, de legalább 1000 szavazatot elérő jelölő szervezet. Az országos kisebbségi önkormányzatok többsége a választópolgáraik létszámára figyelemmel 1000 szavazathoz szeretné kötni a mandátumszerzést. Ez a szavazatszám ugyan lényegesen alacsonyabb, mint amennyi az általános szabályok szerinti mandátumszerzéshez szükséges, ám azért tartom mégis elfogadhatónak, mert a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61. § (2) bekezdése értelmében egy közösség akkor ismerhető el nemzeti vagy etnikai kisebbségként, ha legalább 1000 választópolgárral rendelkezik. Készült: 2007. október 12. Forrás: www.obh.hu
8
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Műhelybeszélgetés a kisebbségi nyelvű földrajzi nevekről A kisebbségi nyelvű földrajzi nevek használatáról szervezett műhelybeszélgetést a MEH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya 2007. november 30-án Budapesten. A tanácskozásra meghívást kaptak az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei és szakértői, továbbá a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mellett működő Földrajzinév-bizottság vezetője, és a bizottság e kérdéskörrel foglakozó tagjai. A tanácskozást Németh Erika főigazgató nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte a nemzetiségi nyelvű földrajzi nevek használatának fontosságát a közéletben és a közigazgatásban. Németh Erika a továbbiakban szólt arról, hogy a kisebbségi közösségek által használt földrajzi nevek összessége része a közösségek történelmi és nyelvi hagyományainak, és így e kisebbségi nyelvi vagyon ápolása és megőrzése feladatokat ró mind a kisebbségekre, mind a kormányzati szervekre. A műhelybeszélgetés megszervezésével a Főosztály tájékoztatást kívánt adni az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei és szakértői számára a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletről, a földrajzi nevekkel kapcsolatos hatósági feladatokról, továbbá lehetőséget kívánt adni a területtel kapcsolatos problémák, megoldásra váró kérdések megvitatására. A műhelybeszélgetésen négy szakmai előadásra került sor. Földi Ervin, a Földrajzinév-bizottság volt vezetője előadásában kitért a kisebbségi nyelvű földrajzi nevekkel kapcsolatos történelmi előzményekre, az elmúlt évtizedek bizottsági munkájára, a kérdéskör régi és új törvényi szabályozására. Az előadó, egyebek mellett megállapította, hogy a kisebbségi nyelvű földrajzi nevekkel kapcsolatos törvényi előírások számos helyen pontosítást igényelnek, és konkrét javaslatokat fogalmazott meg a szabályozási hiányosságok megszüntetésére. Józsa Zsuzsanna, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa a Magyar Köztársaság Helységnévtáráról, míg Mikesy Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet munkatársa a kisebbségi mikrotoponímák gyűjtéséről, feldolgozásáról és térképészeti alkalmazásáról tartott ismertetést. Lastić Pero előadásában a nemzetiségek szempontjából értékelte a kisebbségi nyelvű földrajzi nevek használatával kapcsolatos törvényi szabályozást és a kisebbségi közösségek előtt álló feladatokat. Az előadásokat követően hozzászólások hangzottak el. Dr. Barics Ernő, az Országos Horvát Önkormányzat szakértőjeként hozzászólásában üdvözölte a tanácskozást, és fontosnak nevezte, hogy folytatódjon a kisebbségi nyelvű földrajzi nevekkel kapcsolatos szakmai egyeztetés, és ennek eredményeként sort kell keríteni a kisebbségi törvény pontosítására. Kiemelte továbbá, hogy a kisebbségi nyelvű földrajzi nevek a kisebbségi identitás része, és azok használata több mint kívánatos.
Konferencia a kisebbségi nyelvek magyarországi helyzetéről A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája magyarországi alkalmazásáról rendezett műhelykonferenciát 2007. december 5-én Budapesten az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. A nemzetközi tanácskozást Gémesi Ferenc nyitotta meg. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta, Magyarország 1992-ben, az elsők között csatlakozott az Európa Tanács kisebbségvédelmi dokumentumához, mivel feladatának tekinti a kisebbségek anyanyelének védelmét, fejlesztését. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a kisebbségi nyelvpolitika kialakítása elsősorban az érintett nemzetiségi közösségek felelőssége. E törekvések gyakorlati érvényesülése érdekében az állam megfelelő feltételeket kíván teremteni, s erről az Európa Tanács számára rendszeres tájékoztatást nyújt. A tanácskozás előadói és résztvevői értékelték a kisebbségi nyelvek helyzetét az oktatásban, a nyelvhasználat alakulását a kisebbségi médiában, és szó volt a romani és a beás nyelvek jelenlegi helyzetéről. A konferencián, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya képviseletében Paulik Antal főigazgató-helyettes adott részletes tájékoztatást a regionális vagy kisebbségi nyelvi charta magyarországi alkalmazásából adódó kormányzati feladatokról.
…………………………
9
HÍREK Nemzetiségi Gála a Budai Vigadóban A Magyar Művelődési Intézet a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A Magyar Köztársaság Kormánya az ENSZ 1992. évi, nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a Kisebbségek Napjává nyilvánította. A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Művelődési Intézet elismeréssel kíván adózni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális, művészeti területein kimagasló eredménnyel tevékenykedő személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek. Célja: a hazai nemzetiségek kulturális, amatőr művészeti területen elért kiváló eredményeinek bemutatása, propagálása és egyúttal díjazása. E célból a Magyar Művelődési Intézet a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” elnevezéssel. A díjjal emlékplakett és díszoklevél jár.
(a
magyarországi
kisebbségek
kultúrájáért)
Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzeti vagy etnikai kisebbséghez /bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek tolerancián alapuló együttéléséhez. (Például: a kulturális közélet, a közművelődés, művészetek, nemzetiségi média, nemzetiségi kultúra mecénása, stb.) A díjak átadására évente egyszer a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek ünnepnapján kerül sor a Magyar Művelődési Intézet épületében, más néven a Budai Vigadó színháztermében. A díjat az Intézet főigazgatója adományozza. A díjátadás rangját az MMI által rendezett Nemzetiségi Gála ünnepi programja is biztosítja. A rendezvény karakterében a magyarországi nemzeti vagy etnikai kisebbségek nyelvi sokszínűségét is reprezentálja. További szándéka a nemzetiségek kultúrájának, amatőr művészeti tevékenységeinek, teljesítményeinek, az együtt élő népek kultúrájának minél szélesebb körben való terjesztése, megszerettetése valamint a hagyományápolására való ösztönzés. A
rendezvény
fővédnöke
dr.
Szili
Katalin,
a
Magyar
Köztársaság
Parlamentjének
elnöke.
Idén a Kisebbségek Napjához kötődő rendezvényen mind a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség részt vett. Nemzetiségenként egy-egy saját kulturális körén belül kiváló eredményt elért fellépő csoport műfaji megkötöttség nélkül mutatta be nemzetisége kultúráját és sajátos művészetét. A Nemzetiségi Gálán felléptek: • •
”Jantra” bolgár néptánc együttes, Budapest „Kariatidák” görög ének és tánckar, Budapest
10
• • • • • • • • • • •
Horvát hagyományőrző tánccsoport, Und „Polonéz” lengyel néptánc együttes „Bergmannskapelle” német fúvószenekar, Csolnok „Voszkeberán” örmény kórus, Budapest „Kétegyházi” román táncegyesület” „Hodinka Antal” ruszin vonósnégyes „Tücsök Zenekar” szlovák egyesület, Salgótarján „Pável Ágoston” szlovén vegyeskar, Felsőszölnök „Veszelka” ukrán táncegyüttes, Budapest „Lindri” roma népzenei együttes, Budapest „Söndörgő és Vujicsics” szerb népzenei együttes, Szentendre
A „Pro Cultura Minoritatum Hungarie” díjat, ebben az évben többek között Bożena Bogdańska-Szadai újságíró, a Lengyel nemzetiségi műsor felelős szerkesztője is átvehette. Ezúton is gratulálunk! Forrás: www.mmi.hu
Ösztöndíj-rendszert akar az ombudsman Ösztöndíj-rendszer kialakítását szorgalmazza a közigazgatási hivatalokban a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa. Kevés olyan jogvégzett szakember van most ugyanis itthon, akik járatosak kisebbségi kérdésekben, az ő képzésüket szeretnék így segíteni. Kállai Ernő egyebek mellett ezt is felvette, amikor az önkormányzati miniszterrel és közigazgatási hivatalok vezetőivel egyeztetett az ombudsmani hivatalban. A közigazgatási hivatalok ösztöndíjára olyan végzős jogászhallgatók pályázhatnának, akik kisebbségi ügyekkel szeretnének foglalkozni. Az egyeztetésen az önkormányzati és területfejlesztési miniszter támogatta Kállai Ernő ötletét, megkezdik a részletek kidolgozását. A kisebbségi ombudsman reméli, hogy a rendszer már jövő évtől működhet. Kállai Ernő a Független Hírügynökségnek azt is elmondta: dolgozik már egy saját ösztöndíj kialakításán is, ez ugyancsak végzős joghallgatóknak lenne gyakornoki program az ombudsmani hivatalban. Kállai Ernő felvetette az egyeztetésen azt is, hogy szeretnék, ha a kisebbségi jogok biztosának hivatala nemcsak a budapesti Nádor utcában jelenne meg, hanem az ország más pontjain is, például a közigazgatási hivatalokban. Ügyfelvevő helyeket akarnak létesíteni, hogy a panaszok, megkeresések könnyebben eljussanak hozzájuk. Erről tárgyalnak egyébként már a szociális tárcával is. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a megbeszélés után azt mondta: a kisebbségek ügye sokszor a közigazgatási hivataloknál jelenik meg, ilyenek például a romákkal kapcsolatos kérdések. Ezek kezeléséhez egységes joggyakorlatot szeretnének kidolgozni a következő hónapokban. Tervezik egy "forródrót" kialakítását is az ombudsmani és a közigazgatási hivatalok között, hasonló működött már egyébként nyáron a csörögi iskolások ügyében. Ez a forródrót a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyenkor szokásos eljárás rendjét dolgoznák ki, illetve a bürokratikus akadályokat próbálják kiiktatni, ezzel elvileg hamarabb megoldhatják az adott problémát. Kállai Ernő a köztársasági elnök ombudsman-jelöltjeivel kapcsolatban azt mondta: Péterfalvi Attilával néhány hónapja már együtt dolgozik, nagyon örül, hogy az államfő újrajelölte. Nagy Boldizsárral még nem dolgozott együtt. de reméli, hogy vele is eredményesen együttműködik majd, ha megválasztja az Országgyűlés. Forrás: FH
11
Kisebbségek az EU munkaerőpiacán A napokban mutatta be Kisebbségek a munkaerőpiacon című tanulmányát az Európai Bizottság magas szintű tanácsadói csoportja. A hivatalos bemutatón Járóka Lívia, az Európai Néppárt képviselője, az EU intézményközi összefogását és az Európai Tanács szerepvállalását sürgette. A tanulmány a kisebbségek munkaerő-piaci befogadásának legfőbb akadályai közé sorolja az elégtelen oktatást és képzést, a hatékony tagállami integrációs politika hiányát, valamint a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló diszkriminációt és előítéleteket. A jelentés az etnikai sokszínűség számos pozitív példáját sorolja fel az üzleti szektor és a közszféra területeiről egyaránt. A jelentés kapcsán rendezett szakmai konferencián Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselőnője felhívta a figyelmet a nemzetközi szervezetek romákkal kapcsolatos korábbi dokumentumaira, így például az EP Romák helyzetéről szóló határozatára, a Roma Nők Helyzetéről szóló jelentésre, vagy az EBESZ Akciótervére. Kifejezte, hogy ezek a szakértői csoport tanulmányával együtt alapjául szolgálhatnak a romák befogadását célzó stratégiának. Az EB foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, Vladimir Špidla által létrehozott, és Rita Süssmuth, a Bundestag korábbi elnöke által vezetett csoport két évig készítette tanulmányát, amely az etnikai kisebbségek munkaerő-piaci helyzetét elemzi, számba veszi az akadályokat, és ajánlásokat fogalmaz meg mind a köz-, mind a civil szféra számára.
Kállai Ernő: Új lendületet és keretet a kisebbségi jogvédelemnek "Történjék valami!" - fogalmazta meg célként Kállai Ernő, az ez év júniusában megválasztott kisebbségi ombudsman a hivatalában tartott tegnapi sajtómegbeszélésen, amelyen jövőbeni legsürgetőbb feladatairól adott tájékoztatást. Ennek érdekében dolgozik azon, hogy végre döntés szülessen a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése ügyében, amely már 15 éve megoldásra vár, lévén a kisebbségi törvény 20. pontja szerint: "A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre". Az ombudsman szerint ez a Alkotmánybíróság által is megállapított mulasztásos jogsértés vagy úgy szüntethető meg, hogy a politika végre rendezi adósságát a kisebbségekkel szemben, vagy úgy, hogy az utalást kiveteti a törvény szövegéből, de akkor álljon elő, és magyarázza el, hogy miért nincs szükség a kisebbségek parlamenti képviseletére. Ugyancsak megoldandó ügyként említette, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok januártól központi költségvetési szervként jelennek meg a költségvetésben, s ez veszélyezteti működésüket, hiszen például egy esetleges árvízkor az állam pénz vonhat el tőlük. Kállai Ernő kifogásolta a helyi kisebbségi önkormányzatok megosztott finanszírozással történő működését is, szerinte ez egyúttal forráselvonást jelent. A kisebbségi ombudsman nem titkolta azt sem, hogy új lendületet és keretet kíván adni a kisebbségi jogvédelemnek, éppen ezért lehetőségeinek, hatáskörének szélesítését szeretné elérni, intézményének megújítását az európai uniós normákhoz igazítva. Ez nagyobb teret adna számára - többek között - a faji alapú jogvédelem területén, a magánszféra felé terjeszkedésre, ahol nem hatósági, hanem mediációs jogkörrel vizsgálódhatna. A kisebbségi ombudsman fontosabb feladatait említve kitért arra, hogy szeretné elérni a közszolgálati médiumoknál, hogy a kisebbségi témákkal ne csak a "láthatatlan" idősávban vetített kisebbségi magazinműsorok foglalkozzanak, hanem a szerkesztők építsék be azokat más műsorokba is. Ennek érdekében kereste fel a Magyar Rádió elnökét, s a napokban tárgyalnak majd erről a Magyar Televízió elnökével is. Kállai Ernő tisztában van azzal, hogy - miként fogalmazott - "pici lépései" miatt nem lesz népszerű a politikusok körében, de mint mondta: ő a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szószólójának tekinti magát, akinek a kisebbségek érdekét kell szolgálnia.
12
Az MTA a kisebbségi jogok biztosítását kéri A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felkéri a magyar kormányt, hogy az alkotmány szellemében biztosítsa a kisebbségek jogait, és támogassa őket kulturális, szakmai és gazdasági érvényesülésük érdekében. A Kisebbségek Napja alkalmából az MTA közölte: a maga eszközeivel mindent elkövet annak érdekében, hogy a nemzetiségi jogok érvényesüljenek Magyarországon és a Kárpát-medencében, fennmaradjon a nemzetiségi béke, és csökkenjen a roma közösségek hátrányos helyzete. Aláhúzta azt is, elítél minden etnikai konfliktust kiváltó jelenséget, kezdeményezést, valamint szervezetet, ugyanakkor támogatja a nemzetiségek közötti békés együttélés érdekében tevékenykedőket. Az etnikai konfliktusok semmilyen esetben sem szolgálhatják az ország és a nemzet érdekeit - mutatott rá közleményében az MTA. Felhívta a figyelmet arra is, hogy különösen érvényes ez az egész térség legnagyobb létszámú, ugyanakkor legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége, a közép-európai cigányság sajátos problémáinak, társadalmi integrációjának kezelésében. A tudományos akadémia szerint mindazok az erőfeszítések, amelyeket Magyarország kormányai a roma kérdés megoldása érdekében eddig tettek, semmissé válhatnak, ha teret kapnak és felerősödnek a romaellenes megnyilvánulások. A magyar kormány 1995. szeptember 21-i döntése értelmében 1995-től minden év december 18-án tartják a Kisebbségek Napját, annak emlékére, hogy az ENSZ 1992-ben december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatot. Forrás: Romnet
Kisebbségi önkormányzatok: elfogadhatatlan kirekesztő kijelentések Az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői számára elfogadhatatlanok a kirekesztő kijelentések közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a nemzetiségi vezetőkkel folytatott budapesti megbeszélés után. "Azok a folyamatok, jelenségek, amelyek egy vagy több kisebbség ellen az utóbbi időben Magyarországon teret kaptak, elfogadhatatlanok, ezért a kisebbségi önkormányzatok vezetői arra kérték a kormányt, továbbra is határozottan lépjen fel ebben a kérdésben, ne engedje, hogy a szélsőségek teret kapjanak, sem a politikában, sem a közbeszédben" - mondta Gémesi Ferenc újságíróknak. A kancellária szakállamtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány szerdán dönt a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával és azok differenciált támogatásával kapcsolatos rendeletekről. Utóbbinál a működés finanszírozása mellett külön elemként jelenik meg a feladatok finanszírozása; a kormány erre a feladatra jövőre az idei 1,3 milliárd forint helyett mintegy 1,5 milliárdot irányzott elő. Forrás: MTI
Kisebbségi jogok nyilatkozata Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatot. A Nyilatkozat az olyan első átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, önazonosságuk előmozdítását, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról. Lényegi pontja a dokumentumnak, hogy e jogok gyakorlását nemcsak egyénekhez, hanem azok közösségeihez is köti. A Nyilatkozat az államok feladatává teszi egyebek között a kisebbségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítását, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi nyelv elsajátítása lehetőségének biztosítását, a kisebbségi történelem, hagyományok és kultúra terjesztésének előmozdítását.
13
KÜLFÖLDI HÍREK
A tagországok nagyobb szerepvállalását sürgetik EU-illetékesek a kisebbségek helyzetének javítására Az Európai Unió tagországainak nagyobb szerep- és kötelezettségvállalását, valamint az oktatástól a foglalkoztatáson és a lakhatáson át az egészségügyig terjedő, ágazatközi program kidolgozását sürgették a kisebbségek, különösen a romák helyzetének javítása érdekében vezető európai uniós illetékesek és szakértők egy Brüsszelben tartott konferencián. Vladimír Spidla, az Európai Bizottság esélyegyenlőségért is felelős tagja, Járóka Lívia (Fidesz-MPSZ) és Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselők, valamint Rita Süssmuth volt német parlamenti elnök, a kisebbségek beilleszkedésének vizsgálatával megbízott magas rangú uniós munkacsoport vezetője egyaránt fontosnak tartották azt is, hogy uniós szinten, az ottani intézményekben is a politikai prioritások között tartsák a témát, és gyakorlati lépéseket is tegyenek a helyzet javításáért.Az említett munkacsoport ez alkalomból tette közzé tanulmányát, amely elsősorban az etnikai kisebbségek munkaerőpiaci helyzetét elemezte. A dokumentum a kisebbségek munkaerőpiaci befogadásának legfőbb akadályai közé sorolta az elégtelen oktatást és képzést, a hatékony tagállami integrációs politika hiányát, valamint a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló diszkriminációt és előítéleteket. A tanulmány mind a negatív, mind a pozitív példák között kiemelte Magyarországot. Negatívumként említette, hogy miközben a romák munkaerőpiaci részvételi aránya csupán fele a többségének, más kisebbségek esetében a ráta nem marad el az átlagtól. Pozitívumként említette - és ezt a témáról tartott sajtótájékoztatón külön méltatták -, hogy Magyarország egyike annak a kisszámú EU-tagállamnak, amelyekben máris példaként követendő programokat dolgoztak ki a gyakorlat szintjén is a romák integrálására.A tanulmányról rendezett szakmai konferencián Járóka Lívia felhívta a figyelmet a nemzetközi szervezetek romákkal kapcsolatos korábbi dokumentumaira, például az Európai Parlamentnek a romák helyzetéről szóló határozatára, a roma nők helyzetéről szóló uniós jelentésre, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet akciótervére. Hangoztatta, hogy ezek a szakértői csoport tanulmányával együtt alapjául szolgálhatnak a romák befogadását célzó stratégiának.Járóka üdvözölte az Európai Bizottság közösségi akciótervre vonatkozó kezdeményezését, és hangsúlyozta, hogy "a kialakítandó stratégiát következetesen végig kell vinni a közösségi jogalkotási folyamatokon, amihez szükséges, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen, a civil szervezetekkel összefogva karolja fel a kezdeményezést". Mint mondta, a romák befogadását célzó közösségi stratégia és összefogás fontos állomása lesz a február 14-én tartandó európai parlamenti meghallgatás az Európai Néppárt szervezésében.Mohácsi Viktória egyebek között annak fontosságáról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a kisebbségek beilleszkedésével kapcsolatos fogalmakat - köztük magáét a kisebbségét is pontosan definiálni kellene, mert a megközelítés jelenleg más a régi és más az új EU-tagállamokban, továbbá ez lehetne az alapja annak, hogy hatékony intézkedések születhessenek az említett területeken. Méltatta, hogy a tanulmány hiteles képet fest a kisebbségek helyzetéről az EU-tagországokban, és követendő, jó példákat tartalmaz. Egy kérdés kapcsán a magyar liberális képviselő annak fontosságát is hangoztatta, hogy az uniós és nemzeti források a leginkább érintettekhez jussanak el, nem pedig köztes szereplőkön át - nem roma szervezetek, kormányhatóságok útján - próbálják felhasználni. Mint mondta, több tagállam figyelmét külön is érdemes felhívni arra, hogy uniós források is rendelkezésre állnak a témában. A tanulmány ajánlásai között szerepel a roma gyerekek iskolai szegregációjának felszámolása és az oktatásukba való befektetés ösztönzése, a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem, továbbá egy romaügyi munkacsoport létrehozása is, amelynek feladata az uniós cselekvési terv kidolgozása és megvalósítása, valamint a már létező politikák koordinálása lenne.
Tabajdi: az ET kisebbségvédelmi eszközeit be kellene építeni az EU közösségi normái közé Tabajdi Csaba szerint az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit - így a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját - be kellene építeni az Európai Unió normarendszerébe, az úgynevezett "acquis communautaire" részévé kellene tenni. A magyar szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő erről, az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nem-kormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) által Brüsszelben, az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt. Kifejtette, hogy az EU a kelet-közép-európai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára - az úgynevezett koppenhágai kritériumok között -, amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén - ami persze nem feltétlenül korrelál a mindennapi élet gyakorlatával - az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban fog-e alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem. Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgozásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos - hangsúlyozta -, hogy megtörténjen a reformszerződés ratifikálása. Gál Kinga magyar néppárti EP-képviselő kiemelte, hogy Nyugat-Európában, ahol inkább a migráns kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint Kelet-KözépEurópában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül megváltozott. Schöpflin György, aki ugyancsak magyar néppárti EP-képviselő, tovább árnyalta ez a képet, kiemelve, hogy a baltikumi oroszok között például vannak olyanok, akiknek a gyökerei oly mélyek a lakóhelyükön, hogy tradicionális kisebbségnek minősíthetők, vannak viszont olyanok is, akik történelmi távlatban nemrég - a szovjet időkben - települtek be, és ennek folytán inkább migráns kisebbséghez tartozónak minősíthetők. Megjegyezte, hogy az EU-n kívülről EU-országokba beáramló migránsok mellett az EUországok közötti migránsok is megjelentek nagyobb számban, például a lengyelek több nyugat-európai országban, ami némiképp megint másfajta megítélés alá esik. Hogy mennyire sokféle kisebbségi létmodell kiált Európában "testre szabott" megoldásért, jól mutatja, hogy Tabajdi mindezen kategóriák mellett külön kezelendő, sajátos védelmet igénylő csoportként említette a romákat, sőt, azt is fölvetette, hogy idővel a Magyarországon lakó kínaiak is gyökeret vert, "hagyományos" kisebbségként jelenhetnek meg. Tatjana Zdanoka, aki lettországi EP-képviselőként az orosz kisebbség szószólója, a konfererencián elmondta: amikor a balti államok képviselői az orosz kisebbség integrációjáról beszélnek, akkor valójában asszimilációs folyamatot értenek alatta. Szent-Iványi István magyar liberális EP-képviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni. Forrás: MTI
15
Ma írják alá az európai alapjogi chartát Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint José Sócrates, az EU soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke ma az Európai Parlament épületében ünnepélyesen aláírja az Alapvető Jogok Chartáját. Ezzel hivatalosan is elfogadottá válik az a dokumentum, amelyre az Európai Unió alapvető működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az elmúlt hónapokban kidolgozott – és az állam-, illetve kormányfők által aláírandó – Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye hivatkozik. Júniusban még úgy tervezték, hogy az alapjogi charta a reformszerződéshez csupán függelékként kapcsolódó nyilatkozatok egyike legyen. Az, hogy végül mind az Európai Parlament elnöke, mind az EU legfőbb végrehajtó testületének számító bizottság elnöke, mind pedig a tagállamok kormányait képviselő tanács soros elnökségének kormányfője aláírja a chartát, majd azt kihirdetik az unió hivatalos lapjában, emeli az okmány súlyát. Az pedig, hogy maga a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak – akkortól, amikor maga a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, amihez az aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország ratifikálja. A charta hat csoportba osztja az alapjogokat. •
Méltóság: emberi méltóság, élethez való jog, a személyi integritáshoz való jog, a kínzás, valamint embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma.
•
Szabadságok: szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a házasodáshoz és a családra találáshoz való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és szerveződés szabadsága, a művészetek és a tudomány szabadsága, az oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának és a munkavállalásnak a szabadsága, az oktatáshoz való jog, az üzleti vállalkozáshoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a menedékhez való jog, védelem kitelepítés, száműzetés vagy kiadatás esetén.
•
Egyenlőség: törvény előtti egyenlőség, diszkriminációmentesség, kulturális, vallási és nyelvi többféleség, férfi és nő egyenlősége, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékossággal élők integrációja.
•
Szolidaritás: a munkások joga a vállalkozáson belüli tájékozódáshoz és konzultáláshoz, a kollektív alkuk és akciók joga, elhelyezési szolgáltatás hozzáféréséhez való jog, védelem jogtalan elbocsátás esetén, tisztességes és igazságos munkakörülmények, a gyermekmunka tilalma és a dolgozó fiatalok védelme, család és szakmai élet, szociális biztonság és gondoskodás, egészségügyi ellátás, közérdekű szolgáltatások hozzáférhetősége, környezetvédelem, fogyasztóvédelem.
•
Polgári jogok: választójog és jelöltként választhatóság az Európai Parlamentbe, illetve a települési választáson, a jó közigazgatáshoz való jog, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, ombudsman, a petícióhoz való jog, mozgás- és letelepedési szabadság, diplomáciai és konzuli védelem.
•
Igazságszolgáltatás: a hatékony kárpótláshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések tekintetében a törvényesség és az arányosság elve, valamint az a jog, hogy senkit nem lehet bíróság elé állítani vagy megbüntetni büntetőeljárás során kétszer ugyanazért a bűncselekményért.
Forrás: Népújság
16
A kultúrák közötti párbeszéd éve kezdődik az EU-ban A kultúrák közötti párbeszéd évét tartják jövőre az Európai Unióban, az ehhez kapcsolódó brüsszeli kommunikációs kampány jelmondata "Együtt a sokféleségben" - jelentette be Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, képzésért és ifjúságért felelős tagja. Az európai év célja, hogy "elősegítse a kölcsönös megértést és a jobb egymás mellett élést". A rendezvénysorozat a brüsszeli remények szerint "segít a kulturális sokféleség, valamint az európai ügyekben történő aktív polgári részvétel előnyeinek feltárásában, és az európai összetartozás érzésének megerősítésére törekszik" - derül ki a témáról kiadott közleményből. Ján Figel hangoztatta annak fontosságát, hogy az EU-ban a politika és a gazdaság mellett a kultúrával is foglalkozzanak. Jelen volt az indító eseményen az év hét, úgynevezett kulturális nagykövete is: Paulo Coelho brazil író, Radu Mihaileanu román rendező, Jordi Savall katalán gambaművész, Fazil Say török zongorista, Jack Martin Händler szlovák karmester, Marko Peljhan szlovén színész és Marija Serifovic szerb énekesnő. Figel közölte: Brüsszel azt szeretné, ha az év eseményein a lakosság minél nagyobb hányada részt venne. A részletes tervek megtalálhatók a civil szervezetekkel együttműködve kifejlesztett http://www.dialogue2008.eu weboldalon. Az európai év költségvetése 10 millió euró. Ebből egyebek közt hét uniós és 27 nemzeti projektnek nyújtanak társfinanszírozást.
17
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK „Európa a polgárokért / Aktív állampolgárok Európáért - Testvérvárosi találkozók” Kiíró: Tempus Közalapítvány; Európai Bizottság Forrás: www.tka.hu Támogatás célja: Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Pályázók köre: Pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzatok, vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. Beadási határidő: 2008. június 1. Pályázati csomag: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm „Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A Dél-dunántúli Régió turisztikai versenyképességének javítása és termékkínálatának bővítése, összehangolt fejlesztési elképzelések megvalósítása, a turisztikai szereplők közti hatékony együttműködés megteremtése, a következő területek kiemelésével: vízi, kerékpáros, öko-, aktív, bor- és kulturális turizmus, innovatív termékek / tematikus parkok valamint kisvasutak, termál- és gyógyfürdők. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek, önkormányzatok és intézményeik, nonprofit szervezetek, szövetkezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások, egyéni vállalkozók, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények. A pályázó szervezetnek projektelemként meg kell határoznia, hogy egy adott helyszínen megvalósuló fejlesztést melyik magterülethez kötődve kíván megvalósítani (ezek listája a pályázati kiírásban megtalálható). Beadási határidő: 2008. január 21. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/608 Érdeklődni lehet: E-mail: http://www.nfu.hu, Tel.: 06/40/638-638
Az ORTT pályázati felhívásai I.
Műsorszolgáltatási jogosultságok
I./1. Helyi és körzeti műsorszolgáltatási jogosultságok A kisebbségi önkormányzatok ill. kisebbségi civil szervezetek pályázati ajánlatot nyújthatnak be bármely, az ORTT által meghirdetett helyi ill. körzeti rádiós és televíziós műsorszolgáltatási jogosultságra. Ugyanakkor az Rttv. egy sajátos lehetőséget is biztosít a kisebbségek anyanyelven történő tájékoztatásának elősegítésére. A földfelszíni műsorszolgáltatási jogosultságok elnyerésére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41.§ és 102.§-a alapján kizárólag pályázat útján van lehetőség. Ez alól kivételt képez az Rttv. 95.§ (5) bekezdése, mely alkalmazásakor „A Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.”
I./2. Kisközösségi műsorszolgáltatás A kisközösségi rádiózás célja, hogy lehetővé tegye olyan rádiók működtetését a kistelepüléseken és kisebb közösségekben, amelyekben nem lehetséges egy helyi rádió gazdaságos működtetése, de a helyi közösség igényelné egy neki szóló rádióadó létét, valamint, hogy lehetőséget nyújtson azon intézményeknek, amelyek a rádiózással egy speciális hallgatói kör igényeit elégítenék ki. Ilyen helyi közösség lehet az adott településen élő nemzeti és etnikai kisebbségi csoport. A jogosultság három évre szól, mely további öt évre megújítható. Pályázati ajánlat csak nem nyereségérdekelt vagy közműsor-szolgáltatói státuszú műsorszolgáltatásra nyújtható be, melynek a jogosultság egész időtartamára vonatkozni kell. A kisközösségi műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási díjat ezért nem fizetnek, továbbá a nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltatók részére kiírt (működési költségeihez hozzájáruló és műszaki fejlesztését elősegítő) pályázatokon – melyeket a Műsorszolgáltatási Alap a kisközösségi műsorszolgáltatók számára külön meghirdet – szintén támogatást nyerhetnek. E pályázatokra minden évben kétszer lehet ajánlatot benyújtani, szeptember 1., és március 1. napján, a pályázati felhívás szövege az ORTT honlapján (www.ortt.hu) elérhető. I./3. Non-profit műsorszolgáltatók, közműsor szolgáltatók Az Rttv., valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatókról szóló ORTT határozatok alapján a nonprofit műsorszolgáltatók négy cél, célcsoport egyikének szolgálatával válhatnak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóvá, e célcsoportok egyike a kisebbségeknek szóló műsorszolgáltatás. Közműsor-szolgáltatóvá az a műsorszolgáltató minősíthető, amelyik kérelmében vállalja a közműsorszolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi műsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati műsorokat szolgáltat. Közszolgálati műsorszámnak minősül Rttv. 2. § 19. „…a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,…”.
II.
Műsorszolgáltatási Alaptól elnyerhető támogatások
A nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltatók az ORTT által a nem nyereségérdekelt és közműsorszolgáltatók számára kiírt (működési költségeihez hozzájáruló és műszaki fejlesztését elősegítő) pályázatokon nyerhetnek támogatást a Műsorszolgáltatási Alaptól (pályázatok a MA honlapján: www.alap.ortt.hu). Lehetőség van továbbá az ORTT-nél egyedi kérelmek benyújtására is, mely vonatkozhat mind magának a műsorszolgáltatónak, mind egyes műsorszámainak támogatására.
Közösségi pályázatok
19
JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Sólyom László levele a kisebbségi ombudsmannak Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke az alábbi levelet küldte Kállai Ernő, országgyűlési biztosnak: Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Ombudsmantársaival együtt hozott állásfoglalásuk olyan időben született, amikor a magyarországi radikális jobb látványos és botrányos megmozdulásokkal jelent meg a közéletben. A radikális jobboldal pártja 2002-ben kiesett a parlamentből, és választói támogatásuk 2006-ban, egy újabb párt alakítása ellenére is jelenetéktelen maradt. Idén nyáron azonban a szélsőjobb rátalált arra a megjelenési formára, amely tartósan óriási médiaérdeklődést biztosíthat neki: egyenruhás szervezetet alapított, s az avatási ceremóniákat legutóbb már fenyegető felvonulás követte. Az így nyert figyelem felerősíti mondanivalójukat is. Szeptember 10-i országgyűlési beszédemben egyértelműen leszögeztem, hogy a radikális jobboldal eszméi és tettei elfogadhatatlanok és veszélyesek. Mivel a radikális jobboldal ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, szemben áll az emberi méltóság alapeszméjével. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy sokkal általánosabb, mélyebb és makacsabb problémáról van szó, mintsem hogy beérhetnénk a szalagcímek és a napi politikai reakciók szintjével. Társadalmi problémaként kell kezelni, együtt a nemcsak a jobboldalon jelenlévő előítéletességgel, intoleranciával. A radikális jobb azért is veszélyes, mert gyakran hivatkozik kiragadott társadalmi részkérdésekre, s megoldásukra hamis, indulatokra építő, és olyan választ kínál, amely alapvető emberi és alkotmányos értékeket tagad. Az ilyen mozgalmakkal és szervezetekkel kötelességünk szembeszegezni saját értékrendünket. Egyetlen jóakaratú ember sem tűrheti az emberi méltóság megsértését, és egyenlő méltóságunk megkérdőjelezését. Ki kell fejeznünk tehát szolidaritásunkat. Az Országgyűlési Biztos Úr levelében szóvá tett eseményeket olyan fordulópontnak tartom, amelyre indokolt reagálnom. A Jobbik egyik szónoka negatív tulajdonságokat etnikai, faji vagy biológiai meghatározottsággal kötött össze. Az ilyen gondolatokat, amelyek a náci ideológiának is részei voltak, a leghatározottabban visszautasítom. A radikális jobboldal az antiszemitizmus mellett Magyarországon sajátos vonásként cigányellenes is. A Magyar Gárda december 9-i felvonulása kifejezetten cigányellenes tüntetés volt. Hasonló vonulásokkal fenyegetnek másutt is. Amellett, hogy ideológiájuk elvetendő, ezek az akciók gyakorlatilag is mérhetetlenül károsak. Olyan légkört teremtenek, amely csakis nehezíti a cigányság társadalmi beilleszkedésének előrehaladását. A fenyegető fellépés, és az ezzel kiváltott érzelmi és politikai reakciók belekényszerítik ezt a nagyon komoly, sürgető és összetett problémát a leegyszerűsített jelszavak sémáiba. Pedig éppen nyugalomra, nyitottságra és együttműködési készségre, valamint a kötelességek vállalására van szükség mind a többségi társadalom, mind a cigányság részéről. Magyarország jövőjének egyik fontos tényezője lesz, hogy sikerül-e, és milyen megoldást találnunk. Ehhez pedig szakmai megközelítésre, és erre épülő hosszú távú, objektív szakpolitikára van szükség. Azt is hangsúlyozni kell, hogy mindez nem választható el a magyar társadalom általános szociális problémáinak kezelésétől.
20
Példaképpen a napokban folytatott beszélgetésünkre utalok Országgyűlési Biztos Úrral, amikor azt mondta, hogy a roma iskolások körüli problémák nem szegregációs, hanem pedagógiai kérdések. Egyetértünk abban, hogy a cigányságnak mindenekelőtt iskoláztatásra van szüksége - ezért is mentünk el együtt a Cserehátra. Felidézem egy, még a jelölés folyamán elmondott történetét is: az Ön tanítványainak csodájára jártak pedagógus kollégáik, mert nekik nem volt semmi nehézségük a cigánygyerekekkel. Hozzáteszem: ez egyben pénzkérdés is, továbbá nem is csupán roma-kérdés. Minden települést és térséget érint, áldoz-e az állam fejlesztő-pedagógusra, kisiskola fenntartására, munkahelyteremtésre, közlekedésre. Fontosak, és adott esetben szükségesek a tiltakozások a megengedhetetlen eszmékkel szemben. Támogatom Biztos Urat erőfeszítéseiben, hiszen demokratikus államunk alapja a jogok érvényesítése és védelme, mindenki szabadságának biztosítása. De éppen így számíthat rám a cigányság társadalmi helyzetének megoldását célzó lépésekben is. Üdvözlettel: Sólyom László Budapest, 2007. december 11. Forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal
Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
21
