BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és az esélyegyenlőség eszméje iránti elkötelezettség az állam feladatává teszi, hogy garantálja a jogegyenlőséget, gondoskodjon a kiszolgáltatottak, valamint a jogaikban megsértettek védelméről. Az esélyegyenlőség megteremtése jogállami kötelezettség; biztosítani kell, hogy mindenki felléphessen jogai védelmében, valóságos lehetősége legyen jogai érvényesítésére, és az ehhez szükséges segítséget megkapja. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat célja, hogy a szociálisan, anyagi helyzetük miatt vagy más okból rászorulók számára szakszerű és személyre szabott támogatást nyújtson jogai megismeréséhez, érvényesítéséhez, jogvitái megoldásához. 1. Áttekintés A Kormány első ízben az 1172/2002. (X. 10.) számú határozatával döntött arról, hogy haladéktalanul ki kell dolgozni a rászorulók számára az ingyenes jogi tanácsadást, a szükség esetén képviseletet biztosító, „nép ügyvédje” intézményrendszerének kialakításához szükséges feltételeket. A Kormány célja az volt, hogy létrejöjjön a szociálisan rászorulók számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A társadalom azon hátrányos helyzetű rétegeinek szánt új jogintézmény létrehozásáról van szó, amely a pozitív diszkrimináció eszközeivel járul hozzá az egyenlőtlen esélyek mérsékléséhez, oly módon, hogy az állam – a rászorultságtól függően – átvállalja, vagy megelőlegezi a fél számára a jogi segítő díját. Az Országgyűlés 2003. október 20-án fogadta el a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Jst.). A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének kiépítése egyszerre tett eleget az uniós elvárásoknak és illeszkedett a szolgáltató jellegű igazságügy koncepciójához. A kialakított intézményrendszer növeli a lakosság jogbiztonságát és a hatóságok iránti bizalmat. A jogi segítségnyújtó szolgálat 2004. április 1-jén kezdte meg működését és – a statisztikai adatokat tekintve – növekvő ügyfélszám mellett folytatja tevékenységét. A várakozásnak megfelelően az ügyfelek leggyakrabban a mindennapi megélhetésüket közvetlen érintő kérdésekben fordultak a szolgálathoz. Így
különösen a lakhatással kapcsolatos problémáikkal (közüzemi díjtartozások, ingatlan végrehajtási ügyek, szolgáltató elleni panasz), valamint munkajogi, illetve a családjogi ügyekben (gyermektartásdíj, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás) keresték meg a hivatalokat. Jellemzőek továbbá a társadalombiztosítási nyugellátással, baleseti ellátással kapcsolatos esetek, valamint a fizetési kötelezettség elmulasztásából adódó jogkövetkezmények miatti jogi problémák. A 2004. április 1-jétől a megyeszékhelyeken (fővárosban) működő jogi segítségnyújtó szolgálatok rövid idő alatt részévé váltak az állampolgárok esélyegyenlőségét javító, a rászorulókat segítő, „ügyfélbarát” közigazgatás kialakuló rendszerének. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ügyfélforgalmi statisztikája megyénkénti megosztásban 2005. január 1 - 2005. december 31. között (Ügyfélszám összesen: 31633) 2500 2444
1941
2000
1955 1818 1740
1672 1500
2211
2120
1954
1587
1000
1413
1379 1215
Ügyfélszám
1664
1489 1188 1031
921
1023
868
500
0
r a n st és os ron har ves nok om rád én á d ej é gy reg na ku any ék i ár pl ngr Pe mo ol l e e g g p F is T B -B m H Szo er Nó őv -So ar -B o o t e r ú -s K F s S B z á d s C j-Z on aj ác un tm -E os H B aú za yk m -M Ab -S ag áro r s ő c d y -N om ol so G sz K or ab Já B Sz
m as V pré z es V
a al Z
A két éves működés alatt (2006. június végéig) több mint 69.000 ügyfél fordult a jogi segítségnyújtó szolgálat megyei (fővárosi) hivatalaihoz, ebből több mint 53.400 ügyfél részesült a helyszínen tanácsadásban, illetve kapott eligazítást arra vonatkozóan, hogy ügyében hatáskörrel, illetékességgel mely hatóság rendelkezik. Több mint 16.200 határozathozatalra, jogi segítői közreműködésre került ez idáig sor. A 2004. évben összesen 14.568 ügyfél kereste fel a hivatalokat, ebből 10.761 ügyfelet láttak el a munkatársak ügyfélszolgálati tevékenység keretében, azaz nem folytathatták le az államigazgatási eljárást, és nem küldhették az ügyfelet jogi segítőhöz. Ezekben az esetekben, az ügyfélszolgálati tevékenység során, felvilágosítás, tájékoztatás csak nagyon körülhatárolt módon, objektív tényközlésre szorítkozva adható, ami az ügyfelek vonatkozásában nem pótolhatja a jogi segítő -
főként ügyvéd - személyre szabott jogi tanácsát. A 2004. évi tapasztalat kettős volt, egyrészt rámutatott arra, hogy az állampolgárok igényei szerint a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnak – a vártnál nagyobb mértékben – el kell látnia az általános tájékoztatási feladatokat, másrészt, hogy a hivatalnak nagyobb propagandát kell kifejtenie annak érdekében, hogy a lakosság tisztában legyen a szolgáltatás lehetőségeivel és korlátaival, valamint, hogy a rászoruló rétegekhez célzottabban jussanak el az információk. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat hozott határozatainak száma megyénkénti megosztásban 2005. január 1 - 2005. december 31. között 800 715 700
600
569 515
500
490
468 418
419
431 440
429
412
Határozatszám összesen: 400 7275 292 300
265
200
261
248 232
212
178 146
135
100
Za la
Va s pré m Ve sz
Pe st Som s-S ogy zat má r-B ere g To lna Sza bo lc
Bá cs
-Ki sku n Ba ran Bo ya rso d-A Bé baú kés j-Z em p lé n Cs on grá d Fe jér Gy Fő őr vár Mo os son -So pro Ha n jd ú -Bi har Jás z-N He agy ves ku Ko n-S má z ol rom no k -Es zte r go m Nó grá d
0
2. Szakmai munka a 2005. évben 2.1. Ügyfélszám, ügytípusok 2005. évben az ügyfélszám minden hónapban elérte, vagy meghaladta a 2004. évi legmagasabb havi ügyfélszámot, a legerősebb hónapban – novemberben – pedig ezerhatszázzal többen keresték fel hivatalainkat, mint a leggyengébb hónapban, februárban. /havonta: 2200-3800 közötti ügyfélszám/ Az ügytípusok, amelyekben segítséget kértek az ügyfelek, nem módosultak a 2004es évhez képest: jellemzően 2005-ben is munkaügyi vita, ki nem fizetett munkabér, kártérítés, közüzemi díjtartozás, fizetési meghagyás, végrehajtás, rokkantsági nyugdíj magállapítása, gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj meg nem fizetése, házassági vagyonközösség megszüntetése, kölcsönszerződésekből eredő tartozások, közös tulajdon megszüntetése, birtokvita miatt fordultak hivatalainkhoz. Jelentős számban kerülnek ki ügyfeleink a menekült-státuszért folyamodók közül, akik a menekültügyi
eljáráshoz kérnek segítséget, valamint a fogvatartottak közül, akik rendkívüli jogorvoslati kérelmet szeretnének szerkesztetni a jogi segítőkkel. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ügyfélforgalmi statisztikája 2005. január 1 - 2005. december 31. között (Ügyfélszám összesen: 31633) 4000
3820
3500
3279
3000 2500
2257
2390
2282
2203
2804
2654
2539
2355
2591
2459
2000 1500 1000 500 0
ár nu Ja
r uá br e F
us ci ár M
r il Áp
is
us áj M
us ni Jú
s liu Jú
s tu sz gu u A
S
em pt ze
r be O
ó kt
r be N
e ov
m
r be ec D
em
r be
Ügyfélszám
2005. január 1. és december 31. között összesen 31633 ügyfél kereste fel hivatalainkat, közülük 7275 ügyfél kapott határozatot. Az engedélyező határozatok száma 7048 db, az elutasító határozatok száma 115, a megszüntető 104.
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat határozati döntései 2005. január 1 - 2005. december 31. között (határozati döntések száma összesen: 7275) Elutasító határozatok száma: 115
Megszüntető határozatok száma: 104
Engedélyező határozatok száma: 7048
Az engedélyező határozatok 84 %-ában vállalták át hivatalaink az állam nevében a jogi segítői díj kifizetését, míg 16 %-ban csak megelőlegeztük a jogi segítő díjat.
2.2. Gyakorlati útmutatók Tekintettel arra, hogy a jogi segítségnyújtás előzmények nélküli jogintézmény, az egységes jogalkalmazás és joggyakorlat kialakítása érdekében 2005. évben tovább folytattuk a gyakorlati útmutatók kiadását. A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály gyakorlati útmutatókat adott ki 2005. év folyamán az alábbi kérdésekben: figyelemfelhívás a személyi hatály változására (EGT állampolgárok), fogvatartottak rendkívüli jogorvoslati kérelmei esetén az ügymenet, visszatérítés (adók módjára behajtandó köztartozás) esetén az eljárás, anyakönyvezéssel kapcsolatos eljárás, fizetési halasztás, részletfizetés iratmintái, roma holokauszttal kapcsolatos kárpótlás, csekknyomtatás, hiánypótlási felhívás, pénzügyi jelentések hitelesítése, kézzel vezérelt iktatás, keresés a jogi segítői névjegyzékben, iktatás-ügyfélösszevonás, „vállalkozói jellegű tevékenység” értelmezése, adós halála esetén követendő eljárás, ügyfél „fellebbezésének” értelmezése, ÁSZ vizsgálatról tájékoztató-követelmények, támogatás az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelmekhez, jogi segítői záradék rendkívüli perorvoslati kérelmeknél, árvíz miatti rendkívüli helyzet, visszatérítési határidő számítása, számlák aláírása. A gyakorlati útmutatók kiadása az Igazságügyi Minisztérium Felügyeleti Főosztályával, az IM Igazságügyi Igazgatási és Kodifikációs Főosztályával egyeztetve történt meg. 2.3. Jogi segítők, díjak, a célelőirányzat alakulása A 2004. évi 317 jogi segítővel szemben 2005. december 31-én 415 jogi segítő szerepelt a névjegyzékben. Ez azt jelenti, hogy hetente átlagosan 2 fő – elsősorban ügyvéd – kérte felvételét a jogi segítői névjegyzékbe. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló, 2004. évi CXXXV. törvény 58. § (3) bekezdése 2005. január 1-jétől a jogi segítői óradíjat 2500 forintra emelte. Ennek megfelelően a jogi segítő a költségtérítéssel együtt 2875.- Ft (+ÁFA) díj felszámítására jogosult óránként. 2005. január 1-től december 31-ig a kifizetett jogi segítői díjak összege összesen 53.751.245 forint volt, ebből az ügyfeleknek vissza kell fizetniük 7.781.465 forintot.
A jogi segítők típus szerinti megoszlása 2005. december 31-ig /összes jogi segítő száma: 415/ Társadalmi szervezet 8 2% Közjegyző 13 3%
Jogi oktatást folytató egyetem 2 0% Alapítvány 4 1%
Ügyvédi iroda 103 25%
Egyéni ügyvéd 285 69%
2.4. Fellebbezések 2005. év folyamán 6 db fellebbezés érkezett az IM PJSZ központi hivatalához, mint II. fokú hatósághoz. Ebből 1 esetben helyt adtunk a jogorvoslati kérelemnek, az I. fokú határozatot hatályon kívül helyeztük, és új eljárásra utasítottuk az I. fokú hatóságot. Öt esetben elutasítottuk a fellebezéseket és helyben hagytuk az I. fokú szerv határozatát. A vizsgált időszakban kiadott 101 db elutasító határozat elleni elenyésző számú fellebbezés több tényezőre enged következtetni: egyrészt tükrözi, hogy munkatársaink megfelelően alkalmazzák az általános jogszabályi rendelkezéseket a konkrét ügyek vonatkozásában, hatékonyan tudják kiszűrni a releváns momentumokat az ügyfelek által elmondottakból, illetve tükrözi szakmai képzéseink hatékonyságát, joggyakorlat-egységesítési törekvésünket. 2.5. Ellenőrzések A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály és a Felügyeleti Főosztály által végzett szakmai felügyeleti ellenőrzés tapasztalatai szerint a területi szervek hatékonyan, a hatályos jogszabályok megtartásával, mégis nagy empátiával látják el a jogi segítségnyújtással kapcsolatos hatósági és ügyfélszolgálati tevékenységet. A feltárt – kisebb jelentőségű – hiányosságok főként a hivatalok tevékenységének megkezdése utáni időszakban keletkeztek, az eltelt év során azokat igyekeztek kiküszöbölni.
A parlament Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága a pártfogó felügyelet, a jogi segítségnyújtás és a közvetítés működésének vizsgálatára albizottságot alakított, amely két ülésén meghallgatta a tárca és az érintett szakmai szervezetek képviselőit. Munkájának eredményeként jelentést készített, mely alapján az Országgyűlés elfogadta a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 41/2005. (V. 26.) OGY határozatot. Ebben az Országgyűlés felkérte a Kormányt arra, hogy tekintse át a jogi segítségnyújtás, valamint a közvetítői tevékenység terén eddig szerzett tapasztalatokat, kezdje meg a szükséges jogszabály-módosítások előkészítését, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogi segítségnyújtás és a közvetítői tevékenység minél szélesebb körben történő társadalmi megismertetése érdekében. 3. A 2006. évi kiemelt feladatok Mind a gyakorlati tapasztalatok, mind a 2005. májusában elkészült hatástanulmány azt mutatja, hogy a magas színvonalú, hatékony segítséget jelentő munka színvonalának fenntartása, illetőleg javítása érdekében több vonatkozásban változtatásra van szükség, főként az ügyfélfogadások helyszíneinek kiszélesítésében, az alanyi jogon járó segítségnyújtás, illetőleg a tárgyi hatály bővítésében. A szolgáltató közigazgatás egyik alapkövetelménye, hogy a hatóságok, hivatalok minél közelebb legyenek az ügyfelekhez, ezért a jogi segítségnyújtó szolgálat a Minisztérium támogatásával kereste a megoldást, hogy – létszámbővítés, és jelentős anyagi ráfordítás nélkül – milyen módon oldható meg a szolgáltatás közelebb vitele a megyeszékhelyektől távol lakó ügyfelekhez. Ez annál inkább indokolt volt, mivel tapasztalataink szerint az ügyfelek a személyes kérelembenyújtást részesítik előnyben a postai úttal szemben. Kézenfekvőnek és költségkímélőnek tűnt az a megoldás, hogy a megyék területén több helységben meglévő pártfogói irodákban tartsanak a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai korlátozott ügyfélfogadást. A nem állandó, de rendszeres, különböző helységekbe kitelepülő, legalább a kérelmek befogadására kiterjedő ügyfélfogadás megszervezésére hívtuk fel területi szerveink munkatársait 2005. év nyarán. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény több ponton is szorosan kapcsolódik a jogi segítségnyújtáshoz. Ez a tény, valamint az új szervezet kialakítása lehetőséget adott arra, hogy a peren kívüli támogatási rendszer tárgyi és személyi hatályát bővítsük, a jogi segítői közreműködést szélesíthessük, azaz a két tevékenység összehangolása, az eljárás ügyfélbarátabbá tétele révén minőségi szolgáltatást nyújtsunk. Ennek eredményeként 2006. január 1-jétől a hivatal áldozatsegítő szolgálatának munkatársai is csatlakoztak a kihelyezett ügyfélszolgálathoz.
A tárgyi és a személyi hatály bővítése a Jst. módosítását tette szükségessé, amelynek főbb pontjai: -
nemcsak kötelezettséget keletkeztető közigazgatási eljárásban, hanem bármilyen közigazgatási eljárásban adható támogatás; magánszemély a Jst. szerint nem kaphat támogatást befektetéssel kapcsolatos ügyben – 2006. január 1-jétől, ha ezek kapcsán bűncselekmény sértettje lesz (pl. ingatlanszövetkezeti „tagság”), jogi segítőhöz fordulhat; ha „kényszervállalkozóként” dolgozik, és nem kapja meg a vállalkozói díjat (gyakorlatilag a munkabérét), támogatásban részesülhet; a javaslat bővítette az alanyi jogon járó támogatást azzal, hogy felvette a körbe a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket.
A jogi segítségnyújtási tevékenységet nagyban befolyásolta az, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény a Jst.-vel kapcsolatban is új rendelkezéseket vezetett be: -
-
pontosítja a törvény azt, hogy a peren kívüli segítségnyújtás általában hazai elemmel rendelkező jogvitákra vonatkozik (tárgya Magyarországon van, illetőleg magyar bíróságnak lenne joghatósága az ügyben), valamint lehetőség van jogi tanácsadásra az EU tagállamaiban folyó polgári és kereskedelmi ügyekben; új, kiemelt kedvezményezetti kör azon magyar állampolgár felmenővel rendelkező külföldiek köre, akinek magyarországi letelepedésükhöz, honosításukhoz van szükségük segítségre; lehetővé teszi a törvény, hogy a munkavégzés helye is megalapozza az illetékességet; a hivatalok minden esetben határozattal döntenek a kérelemről (nincs tehát az eljárásban végzés); az ügyfélnek kell csatolnia az igazolásokat (nem a hivatal szerzi be); a támogatással kapcsolatban – kivéve a visszatérítést – jogutódlásnak nincs helye; nem kell hiteles fordítást készíttetni a nem magyar nyelvű beadványokról, okiratokról; a tolmácsolási, fordítási díjak megfizetésére a támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; az elektronikus ügyintézés mindaddig kizárt, amíg a hivatalok nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával; a méltányossági eljárás lefolytatására a Központi Igazságügyi Hivatalnak van hatásköre; a törvény törli az előző évi átlagkereset igazolásának kötelezettségét - ez ugyanis aránytalanul nagy terhet rótt a kérelmezőkre;
-
a jogi segítői díjak kifizetésére szolgáló célelőirányzatot a Központi Igazságügyi Hivatal kezeli.
4. A peren kívüli jogi segítségnyújtás fejlesztésének irányai, a peres jogi segítségnyújtás reformjának halasztása A Jst. II., III., VI. és VII. fejezetei rendelkeznek a polgári és büntető eljárásokban nyújtható támogatásokról (teljes és részleges költségmentesség - melynek része az illetékfeljegyzési jog és a pártfogó ügyvédi képviselet -, költségfeljegyzés, büntetőeljárásban a pótmagánvádló részére személyes költségmentesség, pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, magánvádló, magánfél, pótmagánvádló részére). E fejezetek hatálybalépését 2006. január 1-jében jelölte meg kihirdetésekor a Jst. Tekintettel arra, hogy a fenti új feladatok ellátásához a személyi és tárgyi feltételek jelentős bővítése szükségeltetett, ezért a változásokra való felkészülés, a fejlesztési feladatok tervezése már 2004. évben, gyakorlatilag az új jogintézmény bevezetésével megkezdődött, majd az előkészítő munka 2005. januárjában folytatódott. A peres ügyek vonatkozásában végrehajtási rendelet megalkotására, illetőleg a hatályos végrehajtási rendeletek módosítására volt szükség. A kodifikáció keretében a széles körű egyeztetés, a bíróságok jelenlegi ügymenetének, gyakorlatának részletes ismerete elengedhetetlen volt. A hivatal a Felügyeleti Főosztállyal együttműködve elkészítette a peres jogi segítségnyújtás egyes ügykategóriáinak az ügymenetmodelljét, melyekből becsülhetővé vált a jövendő hivatal létszám- és költségigénye. A várható változások több oldalúak és jelentősek. A Jst. peres eljárásokra vonatkozó rendelkezései módosítják a több évtizede hatályos, Pp.-ben (Be.-ben, Itv.-ben) engedélyezett költségkedvezményi formákat, az engedélyezési rendszert, valamint változik a finanszírozás forrása és módja is. E változások következtében a 2006-os évre a 2004. évi bírósági 40.000 körüli ügyszám két-háromszorosra emelkedését prognosztizálta a hivatal. A felkészülés során felmértük azokat a feladatokat, amelyek a peres jogi segítségnyújtás bevezetésével járnak, valamint számba vettük az ezekhez szükséges fejlesztéseket. A fentiekben részletezett, kiemelt jelentőségű 2006. évre ütemezett új feladatok és változások felvetették azonban annak áttekintését, hogy célszerű-e a fentiekkel egyidejűleg megkezdeni a peres jogi segítségnyújtást is. Tekintettel arra, hogy az áldozatsegítésnek is fontos eszköze lesz a peres jogi segítségnyújtás, racionálisabbnak tűnt az a megoldás, hogy a 2006. évben a peren kívüli eljárás lehetőségeit bővítsük, az áldozatsegítő szolgáltatást vezesse be az IH, majd a költségkímélő, fokozatos, esetleg kétlépcsős bevezetéssel kezdődjön meg az Igazságügyi Hivatal keretében a peres jogi segítségnyújtás.
Ezen indokok alapján a peres jogi segítségnyújtásról szóló szabályok nem 2006. január 1-jén lépnek hatályba, hanem 2008. január 1-jén. 5. Hazai intézményközi kapcsolatok bemutatása A hivatal országos és megyei szinten is arra törekszik, hogy együttműködjön és jó viszonyt tartson fenn azokkal a szervezetekkel, melyekkel napi munkakapcsolatban áll. Így különösen a helyi bíróságokkal, rendőrkapitányságokkal, ügyvédi kamarákkal, önkormányzatokkal, családsegítő szolgálatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, alapítványokkal, egyesületekkel, nyugdíjas szervezetekkel, szociális intézményekkel. Fentiek közül két szervezet külön kiemelése indokolt: A Magyar Helsinki Bizottság (továbbiakban: MHB) jogi segítőként a polgáriközigazgatási szakterületen belül a menekültügyi, idegenrendészeti típusú ügyekben, illetőleg a fogvatartottaknak jogainak védelmével kapcsolatban nyújt segítséget megbízott ügyvédek, ügyvédi irodák útján. A speciális ügyfélkör minél zökkenőmentesebb ellátása érdekében könnyített adminisztrációs ügymenet kialakításáról állapodtunk meg az MHB-val. Kapcsolatunk rendszeres, az esetleges problémákat rövid úton megoldjuk. A másik jogi segítő szervezet az Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, mely együttműködési megállapodást kötött Baranya Megyei Hivatalunkkal. A megállapodás értelmében az alapítvány munkatársai saját eszközökkel, saját szervezésben a leginkább hátrányos helyzetű településeken tartanak kihelyezett ügyfélfogadást, lefedve ezáltal a megye 300 kistelepülésének mintegy felét. 6. Kommunikáció A PJSZ 2005. január 1-jét követően is folytatta azt a megalakulása óta kiemelten fontos tevékenységét, melynek célkitűzése az volt, hogy a jogi segítségnyújtás intézményrendszerét minél szélesebb körben megismertesse a lakossággal és a szakmai körökkel. A hivatal legfontosabb célkitűzése a 2005. évben az volt, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat működésére vonatkozó ismereteket, kezdve a szervezet működésével kapcsolatos általános információktól, egészen a támogatások odaítélésének feltételeiről, az elbírálás módjáról szóló ismeretekig, a lakosság mind szélesebb köréhez juttassuk el. Tapasztalataink szerint ugyanis a szociálisan hátrányos
helyzetben, rossz anyagi körülmények között élő emberek nehezebben jutnak hozzá a közérdekű információkhoz. Ennek érdekében fokozott jelentőséget tulajdonítottunk a folyamatos PR tevékenységnek. Az intézményrendszer megismertetése érdekében több országos és helyi napilapnak, televíziónak és rádiónak adtak interjút mind a központi hivatal, mind a megyei (fővárosi) hivatalok vezetői. A szolgálat tevékenységére vonatkozó ismeretek terjesztése érdekében egyrészt szorosabb kapcsolatot igyekeztünk kialakítani a helyi önkormányzatokkal, másrészt megkerestük a lakosság általános tájékoztatását szolgáló ingyenes kiadványok készítőit is. Ennek eredményeként a polgármesteri hivatalok által kiadott helyi lapok, és a kistérségi, illetve országos terjesztésű ingyenes kiadványok (pl. Kisokos) az ország számos területén hatékonyan segítették a lakosság tájékoztatását. A sajtónyilvánossághoz segítséget jelentett, hogy az Igazságügyi Minisztérium is kommunikációs tervet dolgozott ki a jogi segítségnyújtás jogintézményének népszerűsítése érdekében. E terv keretében a tárca 2005. október elsejével „Joga van az igazához” címszóval kampányt hirdetett annak érdekében, hogy a peren kívüli jogi segítségnyújtás nyújtotta lehetőségek a lakosság minél szélesebb körében váljanak ismertté, és minél több rászorult tudja igénybe venni a támogatást. Ezt a célt szolgálja a több ezer plakát, a tömegközlekedési eszközökön, távolsági autóbuszokon megjelenő járműreklámok, valamint az ingyenes „zöld szám” bevezetése, melynek hívásával az érdeklődő megtudhatja a hivatalok címét, telefonszámát és megkapja az alapvető tájékoztatást. A „zöld számos” vonalak működése az alábbiak szerint befolyásolta a személyes és telefonos ügyfélforgalmuk alakulását:
a 2005. október 17-től december 31-ig regisztrált adatok Időszak
Ügyfelek száma
Saját maga hívta a zöld számot
Ismerőse hívta a zöld számot
„Joga van az igazához„ plakátot látta
Egyéb
2005. 10. 17-12.31.
6051
670
121
582
4678
100 %
11,07 %
1,99 %
9,61 %
77,33 %
A megyei (fővárosi) irodáinkban személyesen jelentkező ügyfeleknek már több, mint 13%-a az ingyenes vonalon hallható tájékoztatás nyomán, mintegy 10%-a pedig az országszerte látható plakátokról szerzett információk alapján jutott el a
szolgálathoz. Ez az arány még magasabb a telefonon érdeklődő ügyfelek körében, ugyanis a vizsgált időszakban a telefonálók több mint 31%-a hivatkozott arra, hogy a jogi segítségnyújtás hivatalait a zöld számon hallható tájékoztatás alapján érte el. 6.1. Média, társszervek A szolgálat 2004-es indulása óta a média mellett a rászoruló állampolgárok tájékoztatásának alapvető eszközei azon hatóságok és szervezetek, amelyekkel az állampolgárok mindennapi problémáik intézése közben kapcsolatba kerülhetnek. Kulcsfontosságú ugyanis, hogy ezek a szervezetek pontos ismeretekkel rendelkezzenek a jogi segítségnyújtó szolgálat tevékenységéről, és korrekt tájékoztatást tudjanak adni a szolgálat által nyújtott támogatások mibenlétéről, engedélyezésének feltételeiről, igénybevételének módjáról. Mindezek miatt 2005-ben megyei (fővárosi) hivatalaink tevékenységében a média tájékoztatása mellett kiemelt szerephez jutott e szervezetekkel való állandó kapcsolattartás, folyamatos kommunikáció, információcsere. A 20 megyei (fővárosi) hivatal vezetője rendszeresen keresi fel személyesen a helyi önkormányzatokat, családsegítő szolgálatokat, gyámhivatalokat, közigazgatási szervek ügyfélszolgálati szervezeti egységeit (pl. földhivatalok), ügyészséget, rendőrséget, bíróságot. Általánosságban elmondható, hogy a kapcsolattartás minden területen eredményes, e szervek segítőkészen közreműködnek a lakosság tájékoztatásában, ügyfélszolgálati helyiségeikben kifüggesztik hivatalunk tájékoztatóit és a „Joga van az igazához” plakátokat. Számos esetben segítséget nyújtanak a jogi segítségnyújtás kérelem nyomtatványának kitöltésében, illetve lehetőséget biztosítanak arra, hogy irodáikban a szolgálat munkatársai kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységet végezzenek. Napi kapcsolatban állunk a zöld számon elérhető másik két szervezettel, az IM Társadalmi Kapcsolatok Főosztályával és a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózattal is azon ügyfelek vonatkozásában, akiknek jogi problémája mindenképpen szakember segítségét igényli, azonban a Jst. szociális rászorultsági feltételeinek nem felelnek meg, így részükre támogatást nem biztosíthatunk. 6.2. Rendkívüli helyzet A hivatal a működése során arra törekszik, hogy eleget tehessen az azonnali intézkedést igénylő helyzetekből eredő igényeknek is. Ezen törekvések keretében szembesülve a 2005. augusztusában és 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvízi helyzettel, mely az ország több településén jelentős anyagi veszteséget okozott a gyakran egyébként is rossz szociális körülmények között élő embereknek -, a hivatal munkatársai minden nap, meghosszabbított időtartamban ügyfélfogadást tartottak a
megyeszékhelyeken működő irodákban és többek között a biztosítás területén szaktudással bíró jogász bevonásával kárenyhítési tanácsadást nyújtottak. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény egyik szakasza ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy természeti csapások (árvíz, földrengés, stb) esetén a hivatal olyan ügyfeleket is támogatásban részesítsen, akinek az egy főre eső jövedelme meghaladja a minimálbér összegét (2005-ben 57.000.-Ft) és akiknek „rendes” körülmények között nem lehetne megállapítani a jogi segítségnyújtásra való jogosultságát. A támogatás ilyen esetben nem csupán szóbeli tanácsadást jelenthet, mivel az ügyfelek ebben a rendkívüli helyzetben jogi segítőt (ügyvédet) is igénybe vehetnek okiratszerkesztés, vagy beadványkészítés céljából. 6.3. Kommunikációs célok a 2006. évben A hivatalnak a 2006. évben a kommunikáció területén a jogi segítségnyújtással kapcsolatban hármas célt kell megvalósítania: Egyrészt folytatni kell a peren kívüli jogi segítségnyújtás megismertetését a lakosság, valamint a társintézmények körében.
területének
Másrészt tájékoztatni kell a lakosságot, valamint a társszerveket a peren kívüli támogatási rendszer gyakorlati tapasztalatok alapján történt fejlesztéséről, a Ket., illetve a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény hatálybalépése, továbbá az Igazságügyi Hivatal megalakulása miatt a jogi segítségnyújtás anyagi és eljárási szabályaiban bekövetkezett változásokról (pl.: munkahely szerinti illetékesség, méltányossági eljárás). Harmadrészt, az előzőekben már kifejtettek szerint a hivatali ügyintézést minél közelebb kell vinni az ügyfelekhez, oly módon, hogy legalább a kérelmek befogadására kiterjedő feladatkörrel kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységet építsünk ki, ennek lehetőségéről megfelelően tájékoztatni kell a potenciális ügyfélkört. Ez a tevékenység minden megyében megkezdődött, működik a kihelyezett ügyfélszolgálat. A kommunikációs céljaink meghatározása során 2006-ban is figyelemmel kell lennünk arra, ügyfeleink nagy része jogérvényesítési lehetőségeiről anyagi helyzeténél fogva az interneten, napi sajtón keresztül egyáltalán nem, vagy igen nehezen szerezhet tudomást. Mindezek miatt kommunikációs céljainkat a 2005 évihez hasonlóan 2006 folyamán is az ingyenes információforrásokra kell összpontosítanunk. (közszolgálati televízió-csatornák, rádióműsorok, tájékoztató kiadványok, plakátok szórólapok).
