BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Bevezető „A perléshez rászorultsági alapon nyújtott állami jogsegély már túl későn jön” – ismerték fel a döntéshozók a 2000-es évek elején Magyarországon is: Egy sor pert meg lehet előzni, ha már a jogi tanácsadás szintjén megfelelő felvilágosítást kapnak a konfliktusba került jogkeresők, ezen kívül a mai komplex, közigazgatási szervezetekkel átszőtt, modern társadalmakban számos jogi ügy eleve nem a bíróságokra tartozik, hanem egyéb, hatósági útra, és a jogi előírások szövevényében való eligazodáshoz professzionális jogász segítsége szükséges. A megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek módjuk van ennek igénybevételére, a szegényebb társadalmi rétegekhez tartozók joghoz jutásának biztosítása azonban megköveteli az állami jogsegély-formák kiépítését. E felismerés nyomán kezdődött meg a kodifikáció, és született meg a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) törvény, mely új alapokra helyezte az állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új állami szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosítását jelenti. Magyarország – a többféle európai megoldás közül – azt a rendszert választotta, melyben egy állami szervezet dönt az anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek. Fentiek alapján ma a jogi segítségnyújtási szolgáltatások igénybevételét az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) engedélyezi közigazgatási eljárás keretében, és a Szolgálat megfizeti, vagy megelőlegezi a fél helyett az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét (peren kívüli segítségnyújtás esetében jogi segítő, perlés esetén a pártfogó ügyvéd díját) az erre szolgáló célelőirányzatból. A peres jogi segítségnyújtás tekintetében ez a bírósági feladatok egy kis részének átvételét jelenti. A Jst. alapján az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások – az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében – jelenleg a következők: a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés;
1
b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által. A támogatás odaítélése szempontjából rászorultnak tekintendők azok, akiknek egy főre jutó nettó jövedelmük nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumat. Helyettük az állam átvállalja a jogi segítő díját, illetőleg perben a rájuk eső pártfogó ügyvédi díjat. Szintén rászorultak azok, akiknek egy főre jutó nettó jövedelmük a nyugdíjminimumnál több, de nem halad meg egy speciálisan számított minimálbért, esetükben azonban az állam a díjakat csak előlegezi.
5 éves a Szolgálat Visszatekintés 2004 A jogi segítségnyújtó szolgálat 2004. január 1-jén jött létre, központi, és a megyeszékhelyeken működő területi szervekkel, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt. Költségkímélő megfontolásból a szervezet nem önálló hivatalként, hanem a 2003. július 1-én létrehozott, Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala és megyei hivatalai keretében, azok elkülönült szervezeti egységeiként kezdte meg működését. A területi hivatalok 2004. április 1-től fogadták az ügyfeleket, és ebben az évben – a Jst. hatályba léptető rendelkezéseinek megfelelően – csak peren kívüli szolgáltatást biztosíthattak számukra. A megyeszékhelyeken működő jogi segítségnyújtó szolgálatok rövid idő alatt részévé váltak az állampolgárok esélyegyenlőségét javító, a rászorulókat segítő, „ügyfélbarát” közigazgatás kialakuló rendszerének. Mind az Országos Hivatal, mind a területi szervek munkatársai kezdettől arra törekedtek, hogy az összes lehetséges fórumon kommunikálják a jogi segítségnyújtás alapelveit, lényeges elemeit, megismertetve így a társszervezeteket és a közvéleményt egy Magyarországon – állami szinten – eddig ismeretlen, új jogintézménnyel. Szükséges volt az ismeretterjesztés, tájékoztatás azért is, mert a hivatalokat felkereső ügyfelek egy része – félreértve a hallottakat – úgy gondolta, hogy a „Nép ügyvédje” pl. a kereset benyújtásától a jogerős véghatározatig rendelkezésére áll az ügyfeleknek, avagy a kirendelt védő helyett eljár a terhelt érdekében.
2
Az ügyfélszám 2004-ben összesen 14573, ebből a többség ügyfélszolgálati tájékoztatásban részesült, 3770 ügyfélnek pedig engedélyezték a jogi segítő igénybevételét. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2004. évben hozott engedélyező határozatainak aránya az összes ügyfélforgalomhoz képest (Összes ügyfélforgalom: 14573, Összes engedélyező határozat száma: 3770)
1600 1400 1200 1000
1101
800
1093
973 953 780 1000 811 799 612 690
600
705 817
620 444 511 464 522
400
767
523
Engedélyező határozatok száma
la
ém
Za
Va s
zp r
Ve s
Pe st So mo gy má r-B er eg To ln a -Sz at olc s Sz ab
Já sz
-N ag He yk ve un Ko s -S má zo ro ln mok Es zt er go m Nó gr ád
Fe jér Fő vá ro os s on -So pr Ha on jd ú- B ih ar r-M
új -Ze
d-A ba
Gy ő
ya Bé ké s mp lén Cs on gr ád
an
Ba r
Bo rs o
Bá cs -K isk
un
388 200 380 298 274 249 270 268 250 201 197 1649813095 161 138 122 134 10183157 0
Összes ügyfélforgalom
A jogi segítők száma az év végén 317, óradíjuk (a 15 %-os költségátalánnyal együtt) 2300 forint (+ÁFA) volt óránként. A gyakorlati tapasztalatok alapján készült év végi összegzés azt mutatta, hogy a magas színvonalú, hatékony segítséget jelentő munka színvonalának fenntartása, illetőleg javítása érdekében több vonatkozásban változtatásra van szükség, főként az ügyfélfogadások helyszíneinek kiszélesítésében, az alanyi jogon járó segítségnyújtás, illetőleg a tárgyi hatály bővítésében. 2005 A 2005. év részben a peren kívüli segítségnyújtás „finomításával”, részben a peres jogi segítségnyújtásra való felkészülés jegyében telt, tekintettel arra, hogy az eredeti, 2003. október 20-án elfogadott törvényszöveg szerint 2006. január 1. napjával a Szolgálatnak át kellett volna vennie a bíróságoktól a teljes költségkedvezményi rendszert. 3
Az év közepén azonban a kormány koncepciója a versenyképesség erősítése, az államháztartás modernizálása, a közigazgatás reformja, a kor követelményeinek megfelelő közigazgatás kiépítése érdekében megváltozott, mely kihatott a Szolgálatra is. A 2006. évre tervezett változások és új feladatok 2005. második felében felvetették annak áttekintését, hogy célszerű-e ezekkel egyidejűleg megkezdeni a peres jogi segítségnyújtást is. A várható, jelentős változások az alábbiak voltak: - Az Igazságügyi Minisztérium a kormánykoncepció alapján úgy döntött, hogy saját dekoncentrált szerveit egy hivatalba vonja össze, és 2006. január 1-től a tárca valamennyi hatósági, szolgáltató típusú feladatát az Igazságügyi Hivatal végzi. Az Igazságügyi Hivatalba kerül a pártfogó felügyelői szolgálat és a jogi segítségnyújtó szolgálat mellé a kárrendezési iroda, és a működését szintén a fenti időpontban megkezdő áldozatsegítő szolgálat. - 2005-ben lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), mely a jogi segítségnyújtás mögöttes jogszabálya. - A Ket. alapelveinek egyike a szolgáltató közigazgatás, mely többek között azt is jelenti, hogy a hatóságok, hivatalok minél közelebb legyenek az ügyfelekhez, minél kevesebb költség ráfordításával kereshessék fel a hivatalokat. Ennek megoldása érdekében szervezte meg a Szolgálat a kihelyezett ügyfélfogadásokat, mely következtében az év harmadik negyedében már minden megyei hivatal tartott kihelyezett ügyfélfogadást, megyéjének egy, a megyeszékhelytől távolabb eső városában. A költségek minimalizálása miatt ezeket a félfogadásokat részben pártfogói irodákban, részben a helyi önkormányzatoktól, illetőleg más, főként szociális szervektől szívességi használatra kapott helyiségekben tartották. Végül, 2005 végén a minisztérium vezetése úgy döntött, hogy a peres jogi segítségnyújtásról szóló szabályok nem 2006. január 1-én, hanem 2008. január 1-én lépnek majd hatályba. Az ügyfélszám 2005-ben összesen 31633, ebből 7056 ügyfélnek engedélyezték a jogi segítő igénybevételét. A jogi segítők száma év végén 415, óradíjuk (a 15 %-os költségátalánnyal együtt) 2875 forint (+ÁFA) volt óránként.
4
A Jogi Segítségnyújtó Szol gál at 2005. évben hozott engedél yező határozatainak aránya az összes ügyfél forgal omhoz képest (Engedél yező határozatok száma összesen: 7056, Összes ügyfél forgal om: 31633)
3500
3000
2500
2000 2444
1955
1740
1587
1215
1664
Engedélyező határozatok s záma
403
la
125
Za
290 209
rém
404 467
og y ár -Be re g
Fe jér Gy Fő őr vá -M ro os s on -S op ro Ha n jd úBi ha Já r sz -N ag He yk ves Ko un -Sz má ol ro no mk Es zte rg om Nó gr ád
i sk un Ba ra ny Bo a rs od -Ab Bé aú ké j-Z s em pl én Cs on gr ád
s -K Bá c
176 246 230 144 250
tm
504 420 427 551
Pe st
265 374
So m
418 468 0
1023
za
685
1031 868
szp
921
500
1413
1379
a
1188
Va s
1489
ab ol c s-S
1000
2211
2120
1818
Ve
1954
To ln
1941 1672
Sz
1500
Öss zes ügyfélforgalom
2006 A 2006. év jelentős változást hozott abban a hivatali struktúrában, melynek keretében a jogi segítségnyújtó szolgálat tevékenységét végezte. A 144/2005. (VII. 27.) kormányrendelettel 2006. január 1. napján létrehozott Igazságügyi Hivatal egy többfunkciós, négy feladatkört – pártfogás, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás – ellátó, mintegy 800 fős szervezetté vált. Az Áldozatsegítő Szolgálat létrejöttével a jogi segítségnyújtási eljárásban a rászorultság szempontjából kiemelt kategóriává váltak a bűncselekmények áldozatai. Ekkortól ugyanis ingyenesen kaphatnak szakjogászi segítséget azok a személyek, akiknek az egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg az általános szabályok szerinti legmagasabb rászorultsági küszöbérték kétszeresét. Az ügyfélszám 2006-ban összesen 43834, közülük 10081 ügyfél kapott engedélyező határozatot. A jogi segítők száma 474-re emelkedett, az óradíj 2006. évben nem változott, azaz a jogi segítő továbbra is – a költségtérítéssel együtt – 2875 Ft (+ÁFA) felszámítására volt jogosult.
5
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2006. évben hozott engedélyező határozatainak aránya az összes ügyfélforgalomhoz képest (Engedélyező határozatok száma összesen: 10081, Összes ügyfélforgalom: 43834)
4000
3500
3000
2500
3141
2592 2912 2299 2461 2439 2367 2878 2342 2502 2376 2577 1569 2115 2067 1560
2000
1500
1592
1000
1751 1102
B
B
or so d
B
ác sK
is ku ar n an -A ya ba ú j Bé -Z ké em s Cs plé on n gr ád G yő Fe rM Fő jér os v on ár o H Sop s aj Já ro d sz n ú-N Bi ag ha K r om yk H ev ár un om -Sz es -E oln sz o te k rg om N óg Sz rá ab d ol cs Pe -S za So st tm m ár ogy -B er eg T ol na
0
968832 824 732 568 565 559611653561 347 347209 294455357202350465 182 Ve Va s sz pr ém Za la
500
1192
Engedélyező határozatok száma
Összes Ügyfélforgalom
2007 A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat szakmai, hatósági tevékenységét az előző évihez képest megváltoztató Jst. módosítás 2007. évben nem lépett hatályba. Az ügyfélszám 2007-ben 36450, közülük 9645 kérelmező kapott engedélyező határozatot. Az ügyfélszám csökkenésének oka lehetett, hogy a 2006-os év népszerűsítő kampánya 2007–ben nem folytatódott. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a 2006-os évben kifejtett erőteljes kommunikációs tevékenység hatása csak a 2007-es év első néhány hónapjáig tartott. Véleményünk szerint, ha a kommunikációs tevékenység nem egy folyamat, hanem mindössze egy hosszabb-rövidebb kampány, az állampolgár – adott esetben hónapokkal később – nem tud asszociálni, nem tudja összekapcsolni jogi problémáját a megoldást kínáló Szolgálattal. Az előző három évhez hasonlóan, változatlanul alacsony volt a megelőlegező határozatok aránya az összes határozathoz képest: a hivatalok az engedélyező határozatok több, mint négyötödében átvállalták, és csak közelítőleg egyötöd részben előlegezték meg a jogi segítői díjat az ügyfelek számára. Az előlegező határozatok alacsony számát az ügyfelekkel személyes kapcsolatot tartó munkatársaink azzal magyarázták, hogy az ügyfelek gyakran visszautasították az engedélyező határozatot, 6
amikor megtudták, hogy a néhány ezer forintos jogi segítői díjat egy éven belül vissza kell fizetniük. Sokaknak ugyanis még ez sem vállalható kiadás, különösen igaz ez az egyedül élőkre, illetve a több gyermeket nevelő szülőkre. Az ügytípusok, amelyekben segítséget kértek az ügyfelek, nem módosultak a korábbi évekhez képest: jellemzően továbbra is leginkább lakhatással, szociális ellátások igényelhetőségével, munkajoggal (munkaügyi vita, ki nem fizetett munkabér), közüzemi díjtartozással, nyugellátások folyósításával/megállapításával összefüggő problémákkal, családjogi ügyekkel (gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj meg nem fizetése, házassági vagyonközösség megszüntetése), valamint a gyámügyi igazgatás hatáskörébe tartozó ügyekkel fordultak a szolgálathoz az ügyfelek. A jogi segítők száma 450 volt az év végén, azaz 25 fővel csökkent a létszám az előző évihez képest. A csökkenés azzal magyarázható, hogy a jogi segítők 80%–ának 2007. év április június között járt le a 2004-ben három évre kötött szolgáltatási szerződése. Közülük mintegy 100 fő nem kötött újabb szerződést. Az okokat keresve azt állapítottuk meg, hogy néhány jogi segítő sajnálatos módon elhunyt, egy számottevő rész szünetelteti a kamarai tagságát, a fennmaradó rész pedig – ügyfelek hiányában – nem tartotta sikeresnek a jogi segítői tevékenységét, ezért inkább lemondott a tevékenység folytatásáról. A drasztikus létszámcsökkenést ellensúlyozta azonban az a tény, hogy – vélhetően a peres jogi segítségnyújtás szabályainak 2008. januárra tervezett hatályba lépése miatt – az év utolsó két hónapjában megnövekedett az új jelentkezők száma. A jogi segítői óradíj 2007. évben 500 forinttal emelkedett, azaz a jogi segítő a költségtérítéssel együtt 3 450 Ft (+ÁFA) felszámítására volt jogosult. 2007. év második felében kiemelkedő feladata volt a Szolgálatnak a 2008-ban hatályba lépő változásokra való felkészülés. 2007. őszén végül is olyan döntés született a szaktárcánál, hogy a jogi segítségnyújtás reformját folytatni kell ugyan, de az eredeti törvényi rendelkezések nem teljes terjedelemben lépnek hatályba, hanem csökkentett formában: a költségkedvezmények odaítélése továbbra is a bíróságoknál marad, a – költségkedvezményeknek eddig szerves részét képező – pártfogó ügyvédi képviselet iránti igény elbírálása azonban a jövőben a jogi segítségnyújtó szolgálatok feladata legyen. A vonatkozó jogszabályt, a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvényt 2007. december 6–án hirdettek ki, egyes rendelkezései már december 21-én, más szabályai pedig 2008. január 1-én léptek hatályba. E törvénnyel egy időben jelent meg a 2179/2007. (X. 10.) Korm. határozat, mely előírja, hogy a jogi segítségnyújtás reformjának folytatása érdekében előterjesztést kell készíteni a kirendelt védői intézményre és az egyes közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó új típusú jogi képviselet bevezetéséről, valamint a költségkedvezményi rendszer Igazságügyi Hivatalhoz való telepítése érdekében fel kell mérni az ezzel kapcsolatos költségigényeket.
7
A hatályba lépő változások azonban nem jelentik a reform befejezését: a folytatással kapcsolatos feladatokról szóló 2179/2007. (X.10.) Kormányhatározat a szaktárcának előírja, hogy 2010. december 31-ig készítsen előterjesztést a költségkedvezményeknek a bíróságoktól az Igazságügyi Hivatalba telepítésével kapcsolatos költségkihatásokról, a jogi segítői képviselet közigazgatási hatósági eljárásokban történő bevezetéséről, valamint a kirendelt védői feladatoknak a Szolgálathoz telepítésével kapcsolatosan.
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2007. évben hozott engedélyező határozatainak aránya az összes ügyfélforgalomhoz képest (Engedélyező határozatok száma összesen: 9645, Összes ügyfélforgalom: 36450)
4000
3500
3000
2727
2752 2773
2000
2285
2176 1500
1943
2113 1330
1804 1961
1895 2203
1776
1609 1721
1506 1119 737 429
296
709 610 762 511 520 229
466
322
154
289
308
Já sz -N ag y H K ev om kun es -S ár zo om ln -E ok sz te rg om Nó gr ád Sz ab Pe ol st cs So -S za m og tm y ár -B er eg To ln a
Engedélyező határozatok száma
958 966
524 509
Fe jé r Fő vá os ro on s -S op H ro aj n dú -B ih ar rM G yő
Bo r
so dAb a
K is ku n Ba ra ny a
Bé ké új -Z s em pl én Cs on gr ád
0
Bá cs -
985
814
997
178
Va Ve s sz pr ém
500
129 la
1000
Za
2500
Összes ügyfélforgalom
2008 A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény a következők szerint módosította a Jst.-t és a kapcsolódó törvényeket. • Jst.: A pártfogó ügyvédi képviselet új szabályai 2008. január 1-jétől a Jst. a hatálya alá tartozó jogi segítségnyújtási szolgáltatásként definiálja – a peren kívüli jogi segítségnyújtás mellett – a polgári ügyekben a pártfogó
8
ügyvédi képviselet biztosítását, büntetőügyekben pedig a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletének biztosítását, valamint a pótmagánvádló személyes költségmentességének megállapítását (és ennek részeként pártfogó ügyvédi képviseletének biztosítását). A jogi segítségnyújtás reformjával a jogalkotó a pártfogó ügyvédi képviselet vonatkozásában azt kívánta elérni, hogy a bírósági kirendelésen alapuló ügyelosztást felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés. Ez a főszabály, azonban kivételként megmarad a kirendelés is: ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak a sérelmével járhat, a jogi segítségnyújtó szolgálat részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki. Ebben az esetben a kirendelt pártfogó ügyvéd már nem a Jst. szabályai, hanem az ügyvédi törvény kirendelésre vonatkozó szabályai szerint lesz köteles a képviselet ellátására. A jogszabályi változás egyik célja a bíróságoktól független állami jogi segítségnyújtási rendszer komplexebbé tétele, de az is fontos célkitűzés, hogy a perbeli képviselettel összekapcsolható a pert megelőző, peren kívüli jogi segítségnyújtás (tanácsadás, okiratszerkesztés), így csökkenhet az előreláthatóan eredménytelen igényérvényesítési kísérletek száma, illetőleg a beadványok szakszerűbbek lehetnek. A vagyoni, jövedelmi viszonyok alapján megállapított rászorultság mellett megmarad a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének további, a fél, illetve az ügy körülményeihez igazodó feltétele is, viszont egzaktabb megfogalmazást kap: a kötelező jogi képviselet esetén túl akkor van helye pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének, ha a fél a jogban járatlansága, vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni. A jogi segítő kiválasztása a peren kívüli jogi segítségnyújtáshoz hasonlóan történhet: az a jogi segítő kereshető fel, aki a megfelelő ügyszakban vállalt ellátási kötelezettséget (polgári vagy büntetőügyekben), és akinek van szabad kapacitása az adott hónapban. Nem minden jogi segítő lehet pártfogó ügyvéd: jogi képviseletet csak ügyvéd és ügyvédi iroda láthat el, a társadalmi szervezetek (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) közül pedig csak azok, akiknek van ügyvéd megbízottja. Egyéb változások: A Jst. módosítás a pártfogó ügyvédi képviselet biztosításán túl további lényeges változásokat hozott a jogi segítségnyújtás rendszerében. A támogatottak körét bővíti az a három új rendelkezés, mely szerint a Jst. 2008. januártól lehetővé teszi, hogy – az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő – peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében – szerződést készítsen,
9
– az egyedülállók tekintetében az ingyenes kategóriában a rászorultsági érték a felével megemelkedik (tehát a nyugdíjminimum 150 %–áig ingyenesen kaphatnak támogatást), – a rendszeres szociális segélyben részesülő közeli hozzátartozója is jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélküli rászorultnak tekintendő. • A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítása A pártfogó ügyvédi képviselethez való jog eddig a Pp.-ben szabályozott (tárgyi és személyes) költségmentesség szerves része volt, pártfogó ügyvédet tehát csak az kérhetett, akinek jövedelmi viszonyai miatt a bíróság személyes költségmentességet engedélyezett, illetőleg ügye – jövedelemére tekintet nélkül – a tárgyi költségmentes ügyek körébe tartozott. A törvénymódosítás következtében a párfogó ügyvédi képviselet kivált a költségmentesség rendszeréből: nem csak az kaphat pártfogó ügyvédet, aki a Pp. és végrehajtási rendeletei (6/1986. (VI.26.) IM. rendelet, 2/1968. (I.24.) IM. rendelet) szerint költségmentességben részesült, hanem egyrészt az is, aki a bíróságtól nem kért költségmentességet, hanem közvetlenül, csak pártfogó ügyvéd biztosítása céljából a Szolgálathoz fordult, és jövedelme a nyugdíjminimum alatti. Kaphat azonban az is, aki megfelel a Jst. rászorultsági szabályainak (azaz akinek a jövedelme magasabb a nyugdíjminimumnál, de nem haladja meg „minimálbért”). Tehát a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének már nem feltétele a bíróság által megengedett költségmentesség (bár természetesen ésszerűtlen, ha a kritériumoknak megfelelő fél azt nem kéri). A Jst. módosításával változtak a Pp. szabályai is: a 84. § már nem „Költségmentesség” hanem „Költségkedvezmények” alcímmel szerepel, és a törvénymódosítás bevezeti a részleges költségmentességet. Az eddig külön jogszabályban – a 6/1986–os IM rendeletben – felsorolt tárgyi költségmentes ügyek tárgyi költségfeljegyzésessé váltak. A részleges költségmentesség azt jelenti, hogy az a fél, aki a bíróságtól személyes költségmentességet kért, nem biztos, hogy „alanyi” jogon mentesül az összes költség megfizetése alól. 2008. január 1-től ugyanis részleges költségmentessége alapján a fél – a bíróság döntésétől függően – csak konkrét költségek fizetése alól (pl. szakértő díja), vagy a költségek meghatározott hányada alól (pl. a perköltség meghatározott százaléka alól) mentesülhet. A részleges költségmentességben részesült felet a mentességgel nem érintett költségek vonatkozásában megilleti a költségfeljegyzés joga. A tárgyi költségfeljegyzés azt jelenti, hogy a költségeket az állam előlegezi, és csak a per lezárultával dönt a bíróság a megelőlegezett költségek viseléséről, annak felek közti megosztásáról.
10
Értesítési kötelezettség: A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában – a díj összegének megállapítása nélkül, mindössze a költségviselés százalékos arányának meghatározásával – megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Ezt követően, a Pp. 87. § (2) bekezdése értelmében, 8 napon belül értesíti a Szolgálatot, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére melyik fél, milyen arányban köteles, annak érdekében, hogy a Szolgálat megállapíthassa a pártfogó ügyvéd díjának pontos összegét a díjigény alapján. Szakmai munka a)
Peren kívüli jogi segítségnyújtás
A peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében több ügyfél kereste fel a Szolgálatot, mint az előző évben: összesen 39940 ügyfél járt a területi hivatalokban, s közülük 9621 kérelmező kapott lehetőséget arra, hogy jogi segítőhöz forduljon. A peren kívüli segítségnyújtási eljárásokat rutinosan, zökkenőmentesen folytatták a területi szervek, azoknak a módosításoknak is köszönhetően, melyek ebben az évben léptek hatályba, s érintették a peren kívüli eljárást. A peren kívüli jogi segítségnyújtás továbbra is fontos tevékenysége a Szolgálatnak, és gyakran szorosan kapcsolódik a peres támogatásokhoz: amennyiben egy ügyfél a perindítást megelőzően keresi fel a Szolgálatot, lehetőség nyílik arra, hogy a jogi segítő peren kívüli eljárás keretében szakszerű keresetet készítsen számára. Ez az eljárás alkalmas továbbá arra is, hogy a jogi segítő a történeti tényállás alapján meggyőzze az ügyfelet egy olcsóbb, gyorsabb, peren kívüli megoldás elfogadására.
11
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2008. évben hozott engedélyező határozatainak aránya az összes ügyfélforgalomhoz képest (Engedélyező határozatok száma összesen: 9621, Összes ügyfélforgalom: 39940 )
4000
3500
3000
2500
3038 3294 2000
2064
2592 2581
2218
2163
2563
1863
2116 2193
1500
2160
1500
1794
1464
1584
1276
1000
1417 1093
967 500
797 706
690
578 614
471 450
457 535
644 367
402
292
248
378
757 480
355
213
187
Engedélyező határozatok száma
la Za
Va Ve s sz pr ém
n dú Já -B ih sz ar -N ag H yk ev K un om es -S ár zo om ln -E ok sz te rg om N óg rá d Sz ab Pe ol st cs So -S za m og tm y ár -B er eg To ln a
os
pr o
-S o
os on
H aj
Fe jé r
vá r
Fő G
Bo rs o
yő rM
dAb a
új
Bé ké s -Z em pl én Cs on gr ád
an
Ba r
Bá cs -
K is ku
n
ya
0
Összes ügyfélforgalom
A Jogi Segítségnyújtó Szol gál at ál tal hozott peren kívül i engedél yező határozatainak al akul ása a 2004., 2005., 2006., 2007. és 2008. években
1200
1000
800
2004. 2005.
600
2006. 2007.
400
2008. 200
12
er
er d
ec
em b
m b
er tó b
ov e n
be r ep te m
sz tu
sz
gu
ok
s
s li u a
u
jú
jú
n
iu
s
s ju á m
li s pr i á
rc i
us
r á m
br uá fe
ja
n
u
ár
0
A Jogi Segítségnyújtó Szol gál at összes ügyfél forgal mának összehasonl ítása a 2004., 2005., 2006., 2007. és 2008. években 5000
4500
4000
3500
3000
2004. 2005.
2500
2006.
2000
2007. 1500
2008.
1000
500
b)
er
er d
ec
em b
m b
er ov e n
tó b ok
be r ep te m
sz
sz tu
s
s gu
li u u a
jú
jú
n
iu
s
s ju á m
li s pr i á
á
rc i
us
r m
br uá fe
ja
n
u
ár
0
Peres jogi segítségnyújtás
A peres jogi segítségnyújtási eljárás – a hatósági munka szempontjából – több részre tagolható: - pártfogóügyvéd iránti kérelem elbírálása - pártfogó ügyvéd kirendelése (amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak) - a pártfogó ügyvéd díjigényének elbírálása - visszafizetésre kötelezés • A kérelmek elbírálásának szempontjai kezdetben okoztak problémákat, hiszen néhány kivételtől eltekintve (úgymint költségmentes ügyfél kötelező képviselete), a Jst.–ben írt szubjektív feltételek megítélése miatt az engedélyező határozat mérlegelési jogkörben hozott, alakszerű (indokolt) határozat. A jövedelmi, vagyoni viszonyok alapján megállapított rászorultság mellett ugyanis megmaradt a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének további, a fél, illetve az ügy körülményeihez igazodó feltétele is: a kötelező jogi képviselet esetén túl akkor van helye pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének, ha a fél a jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni.
13
A fenti, ügyfél oldalán fennálló szubjektív feltételek értékelése, a nem anyagi jellegű rászorultság megállapítása vagy elvetése szintén egy szubjektív döntés a hatóság tagja részéről. Attól függően, hogy milyen szakterületen dolgozott, milyen idős és mennyi élettapasztalattal rendelkezik a hatóság tagja, más-más döntés születhet ugyanazon tényállás alapján. Annak fényében, hogy „az az ügy bonyolult, melynek bizonyítása bonyolult”, a KIH Módszertani Osztálya a hagyományos módon (módszertani iránymutatások) nem tudta segíteni az egyedi döntésekben a területi szervek munkatársait. Nem lehetett ügykategóriákat felállítani, és kimondani, hogy pl. a házasság felbontása nem bonyolult ügy, a kártérítési igény pedig az. Ezért kezdetben, az egyes ügyekben gyakran konzultáltak a Módszertani Osztály munkatársai a területen dolgozó kollégákkal. Néhány hónap gyakorlat, az értekezletek, az esetmegbeszélő összejövetelek eredményeként azonban elmondható, hogy a területi szervek munkatársai már rutinosan alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat, és – az ügyféllel történt személyes találkozó, vagy az ügyfél által készített beadványok tanulmányozása következményeként – nagy biztonsággal meg tudják állapítani a szubjektív rászorultságot. Sok esetben segítette a döntést az is, hogy a peres támogatási kérelmet megelőzte egy peren kívüli jogi segítségnyújtás, hiszen ezekben az esetekben már ügyvéddel történt konzultáció után, vagy ügyvéd által készített okiratot mellékelve nyújtotta be kérelmét az ügyfél. A statisztikai adatokat áttekintve látható, hogy az engedélyező határozatokhoz képest elenyésző az elutasító határozatok száma. Ehhez hozzászámítva azt is, hogy az elutasítás oka főként az objektív feltételek hiánya, kimondható, hogy a támogatásért folyamodó ügyfelek túlnyomórészt megkapták a lehetőséget a pártfogó ügyvéd igénybevételére. 2008. évben összesen 4353 ügyfél kérte pártfogó ügyvéd igénybevételének engedélyezését. A benyújtott kérelmek alapján a területi szervek 4130 esetben, azaz 94,8 %-ban engedélyezték a szolgáltatás igénybevételét. 117 esetben elutasították, 106 megszüntették az eljárást, azaz mindössze 5,2 %-ban nem teljesítették az ügyfelek kérelmét.
14
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat által 2008. évben hozott peres határozatok megoszlása (Összes határozatszám: 4 353)
Elutasító; 117 3%
Megszüntető; 106 2%
Engedélyező; 4130 95%
• A pártfogó ügyvédet fő szabályként az ügyfél hatalmazza meg, miután kiválasztotta a jogi segítői névjegyzékből. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy ez az eljárás sem az ügyfelek részéről, sem a jogi segítők részéről nem zökkenőmentes. Az ügyfelek vonatkozásában két esetben merülhet fel probléma: azok számára, akik megtapasztalták a 2008-at megelőző bírósági költségmentességi rendszert, kifejezetten kényelmetlen, hogy számukra nem a bíróság választ pártfogó ügyvédet, hanem nekik is aktívan közre kell működniük saját képviseletük biztosítása érdekében. Az ügyfelek másik csoportjának vagy pénze, vagy szabad mozgási lehetősége nincs arra, hogy saját maga keressen magának pártfogó ügyvédet. E fenti két csoport az, mely kéri a pártfogó ügyvéd kirendelését. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a kirendelés a jelenlegi jogi szabályozás szerint csak kivételes lehetőség a Szolgálat számára. Tapasztalataink szerint azonban az új rendszer befogadása nem csak az ügyfeleknek okoz problémát, hanem gyakran az ügyvédeknek is. Az esetleg több éve jogi segítőként tevékenykedő ügyvédek közül néhányan – élve a jogszabály adta lehetőségekkel – igyekeznek „válogatni” az ügyek között, a bonyolultabb, 15
vagy több munkával járó ügyekben, illetve a nehezen kezelhető ügyfelektől már eleve el sem fogadják a meghatalmazást. Meg kell azonban jegyezni, hogy e jogi segítők a kirendeléseket – lehetőségeikhez mérten – teljesítik. Megoldásra váró problémák merülnek fel a nem jogi segítő, de a kamarai listán kirendelhetőként szereplő ügyvédek vonatkozásában. Ők ugyanis gyakran utasítják vissza a Szolgálat kirendelő végzéseit olyan indokokkal, melyekre az ügyvédi törvény nem ad lehetőséget, pl., hogy nem érnek rá, szabadságra készülnek. Tapasztaljuk tehát, hogy a Szolgálat közigazgatási végzését nem tekintik egyenrangúnak a még 2007-ben is szokásos bírósági végzéssel. A fenti kérdésekben a KIH keresi a megoldást. Az egy éves gyakorlati munka során szerzett tapasztalatok megosztása, megvitatása céljából javasolni fogjuk, hogy területi szerveink ismételten vegyék fel a kapcsolatot a területi ügyvédi kamarákkal. Az év végéig 171 esetben került sor pártfogó ügyvéd kirendelésére. A többi ügyben vagy nem kerestek még az ügyfelek ügyvédet, vagy az ügyfelek meghatalmazása alapján járnak-jártak el a bírósági eljárásokban. • A pártfogó ügyvéd díját a Szolgálat a bírósági értesítés (kivonat, esetleg ítélet) birtokában, a benyújtott díjigény alapján tudja megállapítani. A díjmegállapító határozat, a bíróság döntését jogalapnak tekintve, rendelkezik a felek konkrét összegű díjviselési kötelezettségéről, dönt a pártfogó ügyvéd által igényelt díjelőleg megfizetéséről, illetőleg – az engedélyező alaphatározatban foglaltaknak megfelelően – megállapítja, hogy a „saját” ügyfél helyett az állam milyen összegű díjat vállal át, vagy előlegez meg. A Szolgálat díjmegállapító határozata a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. §-a alapján végrehajtható okirat kiállítására alapot adó határozatnak minősül, így a pártfogó ügyvédi díjat az ügyvédnek közvetlenül meg nem fizető ellenérdekű féltől bírósági végrehajtási úton lehet behajtani. A pártfogó ügyvéd díjának megállapítása a 7/2002. (III.30.) IM rendelet alapján történik. E rendelet 5.§–a lehetővé teszi, hogy a pernyertes fél pártfogó ügyvédjének díját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§ (2)–(5) bekezdése szerint állapítsa meg a Szolgálat, azaz vagy a pertárgy értéke, vagy a ráfordított munkaórák figyelembevételével. A pernyertes pártfogó ügyvéd díjának megállapításakor három típusú probléma adódhat: – a Szolgálat rendelkezésére álló adatokból, iratokból nem állapítható meg a pertárgy értéke, annak meghatározása külön intézkedéseket igényel;
16
– a bíróság – a jelenleg hatályos jogszabályok eltérő értelmezéséből adódóan – egyáltalán nem rendelkezik a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről (különösen egyezség, per megszűnése vagy megszüntetése esetén); – a Szolgálat nem tudja ellenőrizni, hogy ténylegesen hány munkaórát fordított az ügyvéd a perre, valóban részt vett-e minden tárgyaláson, tárgyaláson kívül mennyi időt töltött az ügyféllel, stb., így csak nehézségek árán tud döntést hozni a díj mértékéről. A díjmegállapítással kapcsolatos problémákat kezdettől számon tartotta a KIH, konzultáltunk a Fővárosi Bíróság bíráival csakúgy, mint a területi szervek a területileg illetékes bíróságokkal. Az egyeztetések eredményeként egyes megyei Szolgálatoknak sikerült megállapodniuk a bíróságokkal abban, hogy jogszabályi kötelezés nélkül is közlik kivonatukban a pertárgy értékét. Ezen kívül állásfoglalást kért a KIH az IRM Igazságügyi, Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztályától is. A Főosztálytól kapott állásfoglalások, számítási módok alapján, a módszertan eszközeivel segítjük a területi szervek munkáját, melynek nyomán körvonalazódni látszik egy országosan egységes gyakorlat. Nyitott kérdés még, és egységes értelmezést kíván, hogy mit takar a 7/2002. IM. rendelet 5.§-a alapján alkalmazandó 32/2003. IM rendelet 3.§ (3) bekezdésében írt ”igazolt tevékenység”. E kérdéssel kapcsolatban, az esetlegesen szükséges jogszabály-módosításról a KIH egyeztetést kezdeményezett az IRM IKSZ Főosztályával. 2. Kihelyezett ügyfélfogadás A kihelyezett ügyfélfogadások változatlanul népszerűek a környékbeli lakosság körében, ezért az Igazságügyi Hivatal továbbra is fontosnak tartja annak fenntartását. A hatékonyság érdekében azonban folyamatosan értékelni kell – az ügyfélszámot, a távolságot, a munkavégzés körülményeit is figyelembe véve –, hogy az adott helységben indokolt-e a kihelyezett félfogadás fenntartása, avagy azt inkább a megye más településére kell áthelyezni. 2008–ban több mint 4453 ügyfél kereste meg a kihelyezett ügyfélfogadások helyszíneit, közülük mintegy 1302 kérelmező ügyében hoztak engedélyező határozatot a Szolgálat munkatársai. A kihelyezett ügyfélfogadások helye és ideje megtalálható a Hivatal a honlapján, illetőleg azokról tájékozódni lehet az ingyenesen hívható zöld számon is. 3. Jogi segítők, díjak A jogi segítők száma 2008. év végén 569 volt. Az előző évihez képest számuk több mint százzal növekedett. Ez minden bizonnyal a pártfogó ügyvédi képviselettel
17
kapcsolatos szabályok változásának tudható be. Az új jogi segítők jelentkezése folyamatos, havi 8-10 ügyvéd/ügyvédi iroda nyújtja be a névjegyzékbe való felvételi kérelmét a Központi Igazságügyi Hivatalhoz. Ez azért is figyelemre méltó növekedés, mert a szokásos okból (kamarai tagság szüneteltetése, megváltozott körülmények, stb.) történő felmondások továbbra is előfordulnak. A jogi segítőkkel kapcsolatban fontos kiemelni azt a problémát – mely a peres szolgáltatások miatt még nagyobb hangsúlyt kap –, hogy továbbra is gondot okoz a jogi segítők területi eloszlásának egyenetlensége. A jogi segítői óradíj peren kívüli eljárásban nem változott, 3450 Ft (+ÁFA) óránként. Az állam által garantált párfogó ügyvédi munkadíj peres alapeljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg, 25%–os költségátalány és ÁFA, maximum tehát 18.000Ft+ 4500 Ft költségtérítés+4500 Ft ÁFA, összesen 27.000 Ft. A Szolgálat díjmegállapító határozata a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. §-a alapján végrehajtható okirat kiállítására alapot adó határozatnak minősül, így a pártfogó ügyvédi díjat az ügyvédnek közvetlenül meg nem fizető ellenérdekű féltől bírósági végrehajtási úton lehet behajtani. Ez – akár csak az elmúlt években – sokszor csak lehetőség marad, mert a tartozást lehetetlen behajtani a pervesztes féltől. Azonban – szintén az előző évekhez hasonlítva – előrelépést jelent, hogy a Szolgálat a fizetésre kötelezett ellenérdekű fél helyett a pártfogó ügyvéd részére megelőlegezi az államot terhelő pártfogó ügyvédi díjnak megfelelő összeget. Ezzel az ellenérdekű fél tartozásának egy része a Szolgálathoz kerül át. Az állam által garantált pártfogó ügyvédi díj vonatkozásában meg kell említeni, hogy 2008-ban a díjak emelkedtek ugyan, de még így sem érték el a kirendelt védőnek járó óradíjat. A peren kívüli jogi segítők munkájával, magatartásával szemben mindössze néhány panasz érkezett. Jellemzően a visszafizetésre kötelező határozatok elleni fellebbezések és a méltányossági kérelmek egyik indokaként jelennek meg azok a kifogások, melyek szerint a jogi segítő kevesebb időt töltött az ügyféllel, mint amennyit a teljesítés igazoláson aláíratott. A Szolgálatnak e tárgyban továbbra sincs lehetősége vizsgálatot folytatni, mindössze azt mérlegelheti, hogy mennyi időt kívánt meg az ügyfél ügyében az irattanulmányozás, tanácsadás, okiratszerkesztés. A pártfogó ügyvédként eljárt jogi segítőkkel szemben érdemi panasz nem volt. A KIH tapasztalata szerint az új eljárásrend inkább azoknak okoz gondot, akik több éve láttak, látnak el pártfogó ügyvédi tevékenységet, és más eljáráshoz szoktak. A területi hivatalok munkatársai e problémák kiküszöbölése érdekében akár csoportosan, akár egyénenként, folyamatosan tájékoztatják a területükön tevékenykedő jogi segítőket.
18
A nem jogi segítő, kirendelés alapján eljáró ügyvédekkel azonban a területi szervek csak a kamarák vezetésén keresztül tudnak kommunikálni, amely úton nem mindig jutnak el az információk az érdekeltekhez. A kirendelésekkel kapcsolatban említést érdemel még, hogy a kirendelt ügyvédek személye gyakran változik, sok estben kérik a felmentésüket. Természetesen ennek oka lehet az is, hogy az ügyfelek nem veszik fel velük a kapcsolatot, illetőleg, hogy az eljárás lefolytatására más városban kerül sor. 4. Célelőirányzat alakulása 2008. január 1-től december 31-ig a kifizetett jogi segítői díjak összege összesen mintegy 90,4 millió forint volt, ebből - 84,5 millió Ft peren kívüli, - 5,9 millió Ft peres jogi segítségnyújtás jogcímén került kifizetésre. A peres jogi segítségnyújtásnál – a benyújtott számlák alapján – el lehet mondani, hogy átlagban egy ügyben (első, másodfok, peres/ nemperes, rendkívüli jogorvoslat) közel 26,000 forint pártfogó ügyvédi díjat fizetett ki a Szolgálat. Ez az összeg vagy a pervesztes ügyfelünk után fizetett díj, vagy az ellenérdekű fél költségéből a Szolgálat által kifizetett díjelőleg. 2008. évben tehát már nem fordulhatott elő olyan eset, hogy a pártfogó ügyvéd „ingyen” dolgozott volna. 5. Jogorvoslatok a. Másodfokú eljárás A 2008. év folyamán 39 db fellebbezés érkezett a Központi Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához, mint II. fokú hatósághoz. A fellebbezések közül 14-et a peren kívüli támogatási eljárásban nyújtottak be, ezek közül a KIH 7 ügyben elutasította a panaszt, 7 ügyben viszont részben vagy egészben helyt adott a kérelemnek. A peren kívüli eljárásban továbbra is a visszafizetendő összeg vitatása, valamint a nem kellően „hatékony” jogi segítői közreműködés a legjellemzőbb fellebbezési ok. Peres eljárásban összesen 25 fellebbezés érkezett, melyből a KIH 15 esetben elutasította a panaszt, 10 esetben viszont részben vagy egészben helyt adott a fellebbezésben foglaltaknak. A peres eljárásban benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatban elmondható, hogy az elutasítások jellemzően két csoportba sorolhatók: egyrészt az engedélyezés iránti kérelem elutasítását fellebbezték meg az ügyfelek, másrészt a bíróság döntése szerinti perköltségviseléssel nem értettek egyet. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a
19
területi szervek csak arra jogosultak, hogy a díj konkrét összegét a vonatkozó jogszabályi előírások alapján megállapítsák, azonban azt, hogy ki köteles (és milyen arányban) a perköltség körébe tartozó pártfogó ügyvédi díj viselésére, csak és kizárólag – a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (Pp.) értelmében – a bíróság állapíthatja meg. Ha a Szolgálat a díj viselésére köteles személyt a bíróság határozatától eltérően állapítaná meg, törvénysértést követne el, hiszen ezzel felülbírálna egy jogerős bírósági döntést. Ennek alapján, a perköltség viselésére kötelezés tekintetében benyújtott fellebbezéseket a KIH-nek el kell utasítania. b. Méltányossági eljárás 2008. év folyamán 41 db méltányossági kérelem érkezett, melyek közül 38 esetben adott helyt a KIH a kérelemnek, és engedte el a rossz szociális vagy egészségi állapotra, a létfenntartás veszélyeztettségére tekintettel az ügyfél tartozását. c. Felügyeleti eljárás A Ket. 115. §-a feljogosítja a felügyeleti szervet arra, hogy megvizsgálja az ügyben első fokon eljáró hatóság eljárását, illetőleg döntését. A KIH Jogi Segítségnyújtó Szolgálata e jogosítványával leginkább akkor él, amikor átfogó szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálja a területi szervek tevékenységét, illetőleg jogorvoslatra felterjesztett iratokat vizsgál át. 2008-ban a KIH Jogi Segítségnyújtó Szolgálata 5 esetben tárt fel olyan jogszabálysértést, mely indokolttá tette, hogy felügyeleti eljárást kezdeményezzen, illetőleg folytasson le. d. Bírósági felülvizsgálat 2008. évben 6 ügyfél nem fogadta el a másodfokú döntést, és kért bírósági felülvizsgálatot. A hat ügy közül 2008. év végéig három ügyben született határozat, melyben a bíróság elutasította az ügyfél kérelmét. A további három eset elbírálása még folyamatban van. 6. Képzések A jogi segítségnyújtó munkatársaknak 7 alkalommal tartott a KIH Jogi Segítségnyújtó Szolgálata szakmai továbbképzést: 2008. január 10-11-én a peres jogi segítségnyújtással kapcsolatban a területi szervek osztályvezetői és ügyintézői részére, január 29-én és 31-én két csoportban a teljes személyi állomány részére az új iktató-, nyilvántartó program tárgyában, április 25., május1. és május 8-án megyénként két fő részvételével ismét az informatikai programról, május 8-án az osztályvezetők részére a pártfogó ügyvédi díjszámítással kapcsolatban, szeptember 29-én szintén az osztályvezetők számára aktuális problémákról. 2008. október 30-án a felsőfokú végzettségű, ügyviteli vizsgára kötelezett munkatársak számára tartottunk
20
konzultációt, november 6-án és 7-én pedig a felsőfokú végzettségű állomány részére szerveztünk szakmai továbbképzést, előadóként polgári és büntető bíró bevonásával. 7. Ellenőrzések A KIH Jogi Segítségnyújtó Szolgálata a 2007-es évhez képest 2008-ban az ellenőrzési módszerek szélesebb skáláját alkalmazta. A komplex ellenőrzés, és szúrópróba-szerű témavizsgálat mellett ugyanis először végeztünk cél-, és utóellenőrzést. A munkatervnek megfelelően 2008-ban 3 területi szerv tevékenységét vizsgáltuk komplex ellenőrzés keretében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Jász-NagykunSzolnok), Bács-Kiskun megyében célellenőrzést, a Pest megyei Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnál pedig utóellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzések során több év jogi segítségnyújtási gyakorlatát vizsgáltuk a korábbiakhoz képest kibővített szempontrendszer szerint. Először kerülhetett ugyanis sor a peres jogi segítségnyújtás engedélyezésének tanulmányozására, valamint az Igazságügyi Hivatal Iratkezelési Szabályzatáról szóló 30/2007. (XII. 27.) Főigazgatói utasítás gyakorlati megvalósulásának ellenőrzésére. Tapasztalataink szerint a peres támogatások körében már a jogintézmény bevezetésének időszakában is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, megalapozott döntések születtek, a Szolgálat munkatársai a megváltozott jogszabályi környezetben rugalmasan, körültekintően, a támogatás célját és az ügyfelek érdekeit egységes egészként szem előtt tartva jártak el. A vizsgálatok számtalan eljárási kérdést vetettek fel, melyek szakmai konferenciák témájaként új megoldások kimunkálását segítették elő; ezek egyike volt a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező határozatok jogerősítésének módszere, amely az egyik érintett megyei hivatal felvetése alapján vált országos gyakorlattá. A komplex vizsgálatok és az utóellenőrzés során egyaránt nagy hangsúlyt fektettünk a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat speciális iratkezelési szabályainak alkalmazására. E területen az utóellenőrzés számtalan hiányosságot tárt fel az iratforgalom dokumentálása, az ügyiratok felterjesztése, az áttételek kezelése, valamint az expediálás kapcsán. Az iratkezelési problémák megoldása, az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a képzések mellett szükségessé vált az ellenőrzés eszközeinek alkalmazása is, ezért a 2008-as év tapasztalatai alapján készített 2009. évi munkatervben 3 területi jogi segítségnyújtó szolgálat iratkezelésének célvizsgálatát határoztuk el. Szúrópróba-szerű témavizsgálatként 2008-ban is folyamatosan végeztük a területi hivatalok pénzügyi jelentéseihez tartozó jogi segítői számlák, teljesítés igazolások és határozatok utólagos szakmai ellenőrzését. Tapasztalataink szerint a 2008. I. és II. negyedévében engedélyezett támogatások egy részénél, így különösen a peren kívüli támogatások esetében eltérő gyakorlat alakult ki a jogi segítői számlákhoz tartozó
21
határozati példányok kezelését illetően. E kérdésben több ízben folytattunk egyeztetéseket a KIH Pénzügyi Osztályával, továbbá a probléma megoldása szerepelt a szakmai értekezletek napirendjén is. A megbeszélések eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy 2008. augusztusától a heti pénzügyi jelentések mellékleteként főszabály szerint a kifizetések alapjaként valamennyi esetben elfogadható a KIH Pénzügyi Osztály részére kiállított határozati példány, e határozatok a számlával és a jogszabály által előírt egyéb mellékletekkel együtt (pl. teljesítés igazolás) képezik a kifizetés alapját. Emellett a KIH Pénzügyi Osztály kérésének megfelelően peres ügyekben a dokumentáció teljessége érdekében szükség van a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező határozat irattári példányának hitelesített másolatára is. Összefoglalva a 2008-ban végzett ellenőrzések tapasztalatait, megállapítható, hogy a területi szervek tevékenységében leginkább a jogszabályváltozások folytán kialakult eltérő jogértelmezési lehetőségek okoztak problémát. E kérdések a folyamatos kontroll eredményei alapján kidolgozott módszertani útmutatások révén nagyrészt megnyugtatóan rendeződtek, míg egyes esetekben kizárólag a jogszabály-módosítás jelenthet megoldást. 8. Módszertani munka A 2008-ban hatályba lépett jogszabály-módosítások időközönként felvetették az egységes gyakorlat kialakításának szükségességét. Az IRM IKSZ Főosztály illetékeseivel a KIH több alkalommal folytatott konzultációt jogalkalmazási kérdésekben, illetőleg kért állásfoglalást konkrét ügyek kapcsán. Ezek nyomán, a joggyakorlat egységesítése, az eljárásrend alakítása érdekében a KIH az alábbi módszertani anyagokat készítette: - Tíz kérdésben kiadta a 1/2008. (VI. 10.). számú Főigazgatói tájékoztatót, - a pártfogó ügyvéd munkadíjának megállapítása tárgyában az 1/2008. (VI. 11.) sz. Módszertani Iránymutatást, - a Helsinki Bizottság által nyújtott jogi szolgáltatásokra vonatkozó eljárási szabályok tárgyában a 2/2008. (VI. 11.) sz. Módszertani Iránymutatást, - a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele tárgyában a 3/2008. (VI. 30.) sz. Módszertani Iránymutatást, - az ügyek egyesítéséről és annak iktatásáról szóló 1/2008. (VII. 15.) sz. Módszertani Útmutatót, - a fellebbezésről történő előzetes lemondásról szóló 2/2008. (szeptember 25.) sz. Módszertani Útmutatót. A több mint fél éves jogalkalmazás során bebizonyosodott, hogy néhány vonatkozásban indokolt lenne a Jst. és végrehajtási rendeleteinek módosítása. Ennek szükségességét mind a KIH, mind a Főosztály észlelte – elsősorban az ellenőrzések alkalmával, illetőleg az állásfoglalást kérő átiratokból –, ezért készülőben van a jogszabály módosítás tervezete.
22
A módszertani munka hatékony segítői a 2007. II. féléve óta működő esetmegbeszélő csoportok, melyek létrehozásának célja az volt, hogy a gyakorlatban előforduló esetek elemzése útján leszűrt tapasztalatokkal továbbfejleszthessük az országosan egységes joggyakorlatot. A szakmai munka elmélyítésén túl e csoportfoglalkozások lehetővé teszik az egyes megyei hivatalok ügyfélkapcsolati sajátosságainak megismerését, valamint azt, hogy a munkatársak közös érdeklődésre számot tartó kérdések megoldásában aktívan segíthessék egymást. A 20 területi hivatal részvételével létrehozott 4 csoport 2008-ban is negyedévenként változó helyszíneken jött össze. Ezek az alkalmak közös gondolkodásra, és számtalan kérdés felvetésére adtak lehetőséget, melyek a KIH Jogi Segítségnyújtó Szolgálat munkatársainak személyes részvétele útján, illetve a megbeszélésekről készített emlékeztetők formájában gyűltek össze. A felvetett kérdések tisztázására a valamennyi osztályvezető és ügyintéző részvételével lezajlott 2008. november 6-7-ei szakmai konferencia alkalmával kerülhetett sor. Válaszainkat egyrészt módszertani útmutatók formájában dolgoztuk fel, másrészt alapját képezik a 2009. tavaszára tervezett jogszabály-módosításoknak. 9. A közvélemény tájékoztatása A jogi segítségnyújtással kapcsolatos, 2008. januárjában hatályba lépő új rendelkezések az érintett szakmai köröket „teljesen váratlanul érték”, legalább is a médiában megjelentekből ez a következtetés volt levonható. Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy a Jst. eredeti, teljes szövegének 2003-ban történő elfogadása és megjelenése túl régen volt, kikerült a köztudatból, és már nem nagyon lehetett emlékezni a költségkedvezményi rendszer és a pártfogó ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos szabályozás jelentős változásaira. Másrészt oka lehetett az is, hogy a Jst.-t módosító törvény az év végén, 2007. december 6-án – azaz túl későn – jelent meg, így kommunikációja nem lehetett megfelelő. 2007 végén - 2008 elején az érintett szakmák passzív rezisztenciáját tapasztaltuk, mely azonban fokozatosan oldódott a megyei/fővárosi szintű összejövetelek, találkozók alkalmával. Mára sokkal inkább a konstruktív együttműködés jellemzi a KIH és területi szervei, valamint az érintett szakmai körök kapcsolatát.
23
