Kid.Comm 2 kutatási eredmények – a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai
Budapest, 2012. május 23
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felkérésére és anyagi támogatása mellett az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. immár második alkalommal végezte el a 8-14 éves korosztály médiahasználatára vonatkozó kutatását. A 2008-ban első alkalommal lebonyolított Kid.comm elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy hazai viszonylatban hiánypótló jelleggel feltárja a 8-14 éves, iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait, attitűdjeit. A célcsoport kommunikációs sajátosságainak mindennapi életvitelük kontextusában való vizsgálata (kommunikációs napló és napi időmérleg alkalmazása) által tárták fel a kommunikáció hasznosulásának mechanizmusát. A kommunikációs és médiafogyasztási szokásokon kívül olyan fontos területeket is érintett a kutatás, mint az iskoláskorúak életmódja, fogyasztói viselkedése, pszichografikus jellemzői. A jelenlegi, 2011 őszén elvégzett Kid.comm 2 kutatás kitűzött céljai a 2008-as vizsgálathoz képest konkrétabbak lettek, és immár célzottabb területekre koncentrálva mérték fel a 8-14 éves korosztály médiahasználati szokásait, attitűdjeit, preferenciáit 2000 gyermek (és az egyik szülő) megkérdezésével. Az NMHH nemcsak támogatta a kutatást, hanem szakmailag is kivette a részét a munkából: a gyerekek és a szülők számára feltett kérdéssor összeállításában a Műsorelemző osztály is közreműködött, több kérdés a kiskorúak védelmével foglalkozó munkatársak javaslatára került a vizsgálatba. A felmérés során arra törekedtünk, hogy az újonnan bevont kutatási területek mellett az alapvető médiafogyasztási szokások és jellemzők összehasonlíthatóak legyenek a korábbi, alapozó felmérés eredményeivel. Míg az alapozó 2008-as vizsgálatban különös hangsúlyt kapott a korcsoport különböző eszközökön történő kortárs peer-to-peer kommunikáció gyakorlatának feltárása, addig 2011-ben jobban fókuszáltunk a különböző platformok által fogyasztott konkrét tartalmakra és a fogyasztási szokásokra ható szülői kontrollra. Ezek mellett a 2011-es kutatásban nagyobb hangsúlyt kapott a médiafogyasztásban szerepet játszó technikai eszközökkel való ellátottság feltérképezése, a mobiltelefon-használattal kapcsolatos szokások, illetve a különböző számítógépes játékok használatával kapcsolatos információk feltárása is. A kutatási eredmények révén részletes képet kaphatunk ennek a korosztálynak a különböző médiahasználati szokásairól (nyomtatott sajtó, internet, rádió, televízió, mobil), értékrendszeréről és attitűdjeiről. Ezek az információk hatékonyan tudják támogatni a hamarosan felnőtt korba lépő generáció sokoldalú megismerését. Emellett a hatósági munka szempontjából is fontos, hogy a kutatás jelentős információtöbbletet nyújt a kiskorúakra ártalmas tartalmakhoz való hozzáférés módjairól és lehetőségeiről, az új technológiák és eszközök terjedése miatt a médiahasználatuk változásairól, megtudhatjuk, hogy milyen mesefigurák, médiahősök állnak közel hozzájuk és megismerhetjük a gyermekek reklámokhoz kötődő attitűdjeit is.
2
Kid.comm 2 - kutatási eredmények -
3
Tartalom Tartalom .................................................................................................................................................. 4 1.
Bevezetés..................................................................................................................................... 5
2.
Módszertani háttér...................................................................................................................... 6
3.
A célcsoport jellemzői ................................................................................................................. 7 3.1 Szociodemográfiai jellemzők ......................................................................................................... 7 3.2 Pszichografikus jellemzők - példaképek ........................................................................................ 8 3.3 Pszichografikus jellemzők - mese- és médiakarakterekkel való azonosulás ............................... 10
4.
Érdeklődés, szabadidő, életmód ............................................................................................... 12 4.1 Érdeklődés ................................................................................................................................... 12 4.2 Szabadidő .................................................................................................................................... 13 4.3 Egészséges életmód, testkép....................................................................................................... 16
5.
Időmérleg .................................................................................................................................. 18
6.
Médiafogyasztási jellemzők....................................................................................................... 20 6.1 Általános médiafogyasztási attitűdök ......................................................................................... 20 6.2 Tévénézés .................................................................................................................................... 25 6.3 Rádióhallgatás ............................................................................................................................. 27 6.4 Olvasás (könyvek, magazinok)..................................................................................................... 28 6.5 Internetezés................................................................................................................................. 29
7.
A gyerekek saját vagyontárgyai, technológiai ellátottságuk ..................................................... 33
8.
Kontroll a médiafogyasztásban ................................................................................................. 35
9.
Mobiltelefon .............................................................................................................................. 37
10.
Játékok ....................................................................................................................................... 38
11.
Reklámattitűd ............................................................................................................................ 39
12.
Márkapreferencia ...................................................................................................................... 41
4
1. Bevezetés A 2008-ban első alkalommal lebonyolított KID.COMM elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy hazai viszonylatban hiánypótló jelleggel feltárja a 8-14 éves, iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait és attitűdjeit. A célcsoport kommunikációs sajátosságainak mindennapi életvitelük kontextusában való vizsgálata (kommunikációs napló és napi időmérleg alkalmazása) által tártuk fel a kommunikáció hasznosulásának mechanizmusát. A kommunikációs és médiafogyasztási szokásokon kívül természetesen olyan fontos területeket is érintett a kutatás, mint az iskoláskorúak életmódja, fogyasztói viselkedése, pszichografikus jellemzője.
A jelenlegi KID.COMM 2 kutatás kitűzött céljai a 2008-as vizsgálathoz képest konkrétabbak voltak, és immár célzottabb területekre koncentrálva mértük fel ennek a korosztálynak a médiahasználati szokásait, attitűdjeit, preferenciáit. A kutatás során törekedtünk arra, hogy az újonnan bevont kutatási területek mellett az alapvető médiafogyasztási szokások és jellemzők összehasonlíthatóak legyenek a korábbi, alapozó felmérés eredményeivel.
Míg az alapozó 2008-as vizsgálatban különös hangsúlyt kapott a korcsoport különböző eszközökön történő kortárs peer-to-peer kommunikáció gyakorlatának feltárása, addig az idei évben jobban fókuszáltunk a különböző platformok által fogyasztott konkrét tartalmakra és a fogyasztási szokásokra ható szülői kontrollra.
Ezek mellett az idei kutatásban nagyobb hangsúlyt kapott a médiafogyasztásban szerepet játszó technikai eszközökkel való ellátottság feltérképezése, a mobiltelefonhasználattal kapcsolatos szokások, illetve a különböző számítógépes játékok használatával kapcsolatos információk feltárása is. Az idei kutatás célcsoportja is a már írni és olvasni tudó iskoláskorú gyerekek voltak, azaz az alapozó kutatáshoz hasonlóan, idén is a 8-14 éves gyerekeket és szüleiket kerestük fel otthonukban, és kérdeztük meg őket egy komplex kérdőív segítségével.
A kutatási eredmények révén részletes képet kaphatunk ennek a korosztálynak a különböző médiahasználati szokásairól (nyomtatott sajtó, internet, rádió, televízió, mobil), értékrendszeréről és attitűdjeiről.
Ezek az információk hatékonyan tudják támogatni a hamarosan felnőtt korba lépő generáció sokoldalú megismerését.
5
2. Módszertani háttér Adatfelvételi módszer: laptoppal támogatott személyes adatfelvétel (CAPI) a válaszadó otthonában, előre programozott kérdőívvel, előre meghatározott címlista alapján Minta: 8-14 év közötti korosztály és szüleik
Reprezentativitás: a minta nem, korcsoport, településtípus és KSH régió szempontjából reprezentálja az adott korosztályt Súlyozás: többdimenziós súlyozás iteratív arányos illesztéssel
Minta elemszám: 2000 gyermek (és egyik szülő is)
Kérdőív lekérdezésének hosszúsága: 30 perces gyerek-kérdőív; 10 perces szülői kérdőív
6
3. A célcsoport jellemzői A kutatási eredmények bemutatása előtt a 8-14 éves korosztályra reprezentatív 2000 fős országos minta szociodemográfiai összetételét tekintjük át. Ezt követően pedig a vizsgált korosztály pszichografikus jellemzőit mutatjuk be, melyek alapján négy csoportot fogunk azonosítani a különböző személyiségjegyekre és értékrendszerre vonatkozó állítások alapján.
3.1 Szociodemográfiai jellemzők A kutatás során alkalmazott minta - a 2008-ashoz hasonlóan - szociodemográfiai összetétel alapján reprezentálja a hazai 8-14 éves korosztályt. A mintában közel azonos arányban vannak a fiúk és a lányok, a 8-11 évesek aránya 55%, a 12-14 évesek aránya pedig 45%. A településtípus, a vagyoni helyzet és a háztartás nagyságára vonatkozó megoszlások reprezentálják a hazai gyermekes háztartásokat. 1. táblázat: A minta szociodemográfiai jellemzői (N=2000)
A minta összetétele Esetszám
Százalék
1 028
51
1 099
Településtípus
901
55
Budapest
259
13
Város
716
36
Neme Fiú
Lány
Korcsoportok 8-11 éves
12-14 éves
Megyeszékhely Község
972
317
Esomar besorolás
708
AB
325
49
45
16 35 16
7
C1
122
DE
C2
6
562
Háztartásnagyság
991
28
2 fős
115
6
4 fős
738
3 fős
50
438
22
Gyerekek száma a háztartásban
709
35
1 gyermek
633
32
3 gyermek
352
18
5 vagy több fős
2 gyermek 4 vagy több gyermek
831 184
37
42 9
3.2 Pszichografikus jellemzők - példaképek A gyerekek pszichografikus jellemzőit többek között példaképek megnevezésével és a különféle „ismert” karakterekkel való azonosulás feltárásával ragadtuk meg.
A példaképek feltárása képet ad arról, kik azok a személyek, akiket a fiatalok referenciának tekintenek, kikre néznek fel, kiknek a véleménye, életmódja, stílusa mértékadó számukra. Az eredmények alapján azt láthatjuk, hogy legtöbbjük számára nincsen ilyen meghatározható személy, hiszen 63%-uk nem tudott megnevezni ilyen referenciaszemélyt. Az elmúlt három évben ez az arány jelentősen növekedett, mivel a 2008-as kutatásban 47% volt azok aránya, akik nem tudtak példaképet megnevezni. A fiatalabbakra (8-11 évesek) továbbra is nagyobb arányban jellemző, hogy meg tudnak nevezni saját példaképet, míg a 12 évnél idősebbek körében szignifikánsan kisebb arányban vannak azok, akik számára van ilyen meghatározó személy. A fiúk és a lányok között nincsen eltérés ebben a tekintetben. Természetesen a konkrét személyek megnevezésében már teljesen máshogy alakul a példakép-rangsor a fiúk és a lányok körében. A fiúk esetében egyértelműen a külföldi sportolók megnevezése a legjellemzőbb, azon belül is elsősorban focistákat neveztek meg; a lányok pedig elsősorban olyan külföldi színészeket, énekesnőket, akik gyerek-sorozatokban váltak sztárokká. 8
2. táblázat: Példaképek megnevezése (említési gyakoriság; N=2000)
Teljes minta Nincs példaképe Szülő (anya, apa) Messi Selena Gomez Hannah Montana Testvér Cristiano Ronaldo Barát, barátnő, osztálytárs Ronaldo Tanár, tanárnő, edző Janicsák Veca Nagyszülő Fluor Tomi
Esetszám 1 263 212 36 33 30 19 18 16 15 14 13 11 9
Százalék 63 11 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 0
3. táblázat: Példaképek megnevezése a fiúk körében (említési gyakoriság; N=1028)
Fiúk körében Nincs példaképe Szülő (anya, apa) Messi Cristiano Ronaldo Egyéb rokon Ronaldo Tanár, tanárnő, edző Testvér Ronaldinho Barát, barátnő, osztálytárs Harry Potter Sebastian Vettel Fluor Tomi Jack Sparrow/Johnny Deep
Esetszám 635 100 36 17 16 15 8 8 7 7 7 6 6 6
Százalék 62 10 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1
9
4. táblázat: Példaképek megnevezése a lányok körében (említési gyakoriság; N=972)
Lányok körében Nincs példaképe Szülő (anya, apa) Selena Gomez Hannah Montana Janicsák Veca Testvér Egyéb rokon Tanár, tanárnő, edző Nagyszülő Lady Gaga Shakira
Esetszám 628 112 32 30 13 11 8 6 6 6 5
Százalék 65 12 3 3 1 1 1 1 1 1 1
3.3 Pszichografikus jellemzők - mese- és médiakarakterekkel való azonosulás A kutatás során ez alkalommal arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mai gyerekek egy előre megadott 21 elemű karakterlistából (mesehősök, színészek, rajzfilmfigurák stb.) kivel tudnak leginkább azonosulni. Ennek vizsgálata során feltérképezhetőek azok az értékek, tulajdonságok is, amiket a 8-14 éves gyerekek fontosnak tartanak. Az eredmények alapján jól látszik, hogy az idősebbek, azaz a 12 év felettiek körében nagyobb azok aránya, akik egyik karakterrel sem szeretnének azonosulni. A fiúk körében korosztálytól függetlenül - a legnépszerűbbek a következő személyek voltak: Harry Potter, Luke Skywalker, Jack Sparrow. A lányok körében pedig kortól függetlenül a következő karakterekkel azonosultak a legtöbben: Hannah Montana, Janicsák Veca és Lola. 5. táblázat: Karakterek ismertsége (N=2000)
Pókember Harry Potter Hamupipőke Fluor Tomi Vastag Csaba Jack Sparrow Hannah Montana Janicsák Veca
Esetszám 1 956 1 950 1 885 1 791 1 760 1 726 1 721 1 713
Százalék 98 98 94 90 88 86 86 86
10
János Vitéz Alekosz Dr. House Ben Luke Skywalker Jimmy Neutron Lola Aragorn Paris Hilton Lara Croft Sora Naegino Bella Swan Carrie Bradshaw Egyik sem
1 710 1 680 1 661 1 647 1 480 1 330 1 267 1 132 1 032 992 950 878 629 1
86 84 83 82 74 67 63 57 52 50 48 44 31 0
11
4. Érdeklődés, szabadidő, életmód 4.1 Érdeklődés A vizsgált fiatalok körében 2008-ban egyértelműen a könnyűzene iránti érdeklődés volt a legjellemzőbb, amit az állatok, növények iránti figyelem követett. Ez a két téma érdekli jelenleg is leginkább a 8-14 éves gyerekeket, de a zene lecsúszott a második helyre, és az állatok, élővilág terület került az élre. További releváns témák a fiatalok számára: minden, ami a számítógéppel kapcsolatos és az internet. Az érdeklődési területek sorrendje természetesen korcsoportonként jelentős eltérést mutat: a 8-12 évesek elsősorban az állatok, élővilág és a zene iránt érdeklődnek, míg a 12-14 évesek körében a zene áll az első helyen, utána pedig az internet következik. 1. ábra: Érdeklődési területek a gyerekek körében (N=2000)
Állatok, élővilág
Egyáltalán nem 33
6
Zene Mozi, filmek
39 37
44
19
Szépségápolás, kozmetikumok
44
45
16
Sztárok, híres emberek
45
35
20
Mobiltelefonok
49 39
17
Divat, öltözködés, ruhák
51
42
9
Számítástechnika, video-játékok
55
36
13
33
36
Egészség
20
Környezetvédelem
21 0%
Nagyon 61
34
11
Internet
Kicsit
52 54
31 28 25
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
12
4.2 Szabadidő Egy átlagos hétköznapi napon a legtöbb 8-14 év közötti gyerek számára 1-2 olyan óra áll rendelkezésre, ami az ő oldalukról szabadidőnek tekinthető, azaz ami olyan időnek számít, melynek beosztásáról és eltöltésének módjáról is szabadon dönthetnek. A 8-12 évesek körében nincsen jelentősebb eltérés a fiúk és a lányok időbeosztása között, azonban az idősebb korosztályban már felfedezhetőek különbségek ebben a tekintetben. A 12-14 éves fiúk egy átlagos hétköznapot tekintve több szabadidővel rendelkeznek, mint a korosztályukba tartozó lányok. Egy átlagos hétvégi napot tekintve, a 8-12 évesek valamivel kevesebb szabadidővel rendelkeznek hétvégén is, mint az idősebbek; a legtöbb hétvégi szabadidővel szintén a 12-14 éves fiúk rendelkeznek, hiszen 24%-uk 8 óránál is több idő beosztásáról dönthet. 2. ábra: Szabadidő mennyisége egy átlagos hétköznapon (N=2000) Nem tudja 2-4 óra
Kevesebb, mint 1 óra 4-6 óra
1-2 óra 6-8 óra
Teljes minta
2
54
33
9
12-14 éves lányok
2
54
35
8
8-11 éves lányok
1
12-14 éves fiúk
1
8-11 éves fiúk
2
57
30
47
36
12
57
0%
10%
20%
9
30%
32 40%
50%
60%
70%
8 80%
90%
100%
3. ábra: Szabadidő mennyisége egy átlagos hétvégi napon (N=2000) Nem tudja 2-4 óra
Kevesebb, mint 1 óra 4-6 óra
Teljes minta
8
12-14 éves lányok
9
8-11 éves lányok
9
12-14 éves fiúk
7
19
8-11 éves fiúk
8
20
0%
22
29
22 26
10%
20%
1-2 óra 6-8 óra 21
31
18
24
24
29
40%
19 16
19
31 30%
20
24
21 50%
60%
70%
20 80%
90%
100%
13
A különböző szabadidős tevékenységek eltöltésében jelentősebb eltérések tapasztalhatóak a két vizsgált korcsoportban. Ezek az eltérések elsősorban a különböző, nem családi jellegű programokon való részvételek esetében tapasztalhatóak, mint pl. a diszkóba, házibuliba járás. A 8-12 éves gyerekeknek vonzóbbak a kifejezetten gyerekeknek szóló rendezvények, mint a 12-14 évesek számára, akik körében pedig elterjedtebb a kirakatok nézegetésével, bevásárlóközpontokban való vásárolgatással történő időeltöltés. A kirándulás, túrázás szintén a kisebbek esetében gyakoribb, hiszen 26%-uk legalább havonta vesz részt valamilyen nem iskolai kiránduláson, ami a 12-14 évesek esetében 23%. A gyorséttermek rendszeres látogatása a 8-11 éves gyerekek körében 19%-os, ami a 12-14 évesek körében már 27%-ot ér el. 4. ábra: Szabadidő tevékenységek a 8-11 évesek körében (N=1099) Hetente
Havonta többször
Havonta
Házimunkát végezni, szüleidnek segíteni
41
Kirakatot nézegetni, bevásárlóközpontba járni,… 5
17
Valamilyen gyerekeknek szóló rendezvényre,… 1 6
17
Sportrendezvényre járni
Ritkábban, mint havonta
5
9
41
7 18
62
15
39
37 55
17
18
60
8
Gyorsétterembe menni 1 5
14
7
19
10
Kirándulni, túrázni, nem iskolai kirándulásra… 2 7 Házibuliba, szülinapi buliba menni
31
Soha
31
42
13
39
Diszkóba, táncolni, vagy koncertekre menni 02 11
87
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
5. ábra: Szabadidő tevékenységek a 12-14 évesek körében (N=901 fő) Hetente
Havonta többször
Havonta
Ritkábban, mint havonta
Házimunkát végezni, szüleidnek segíteni
46
Kirakatot nézegetni, bevásárlóközpontba járni,… 7 Valamilyen gyerekeknek szóló rendezvényre,… 1 4 Sportrendezvényre járni
5
21
30
9
16
61
13
14
20
33
35
56
16
Házibuliba, szülinapi buliba menni 2 12
21
61
Gyorsétterembe menni 2 8
17
Diszkóba, táncolni, vagy koncertekre menni 13 4
22
13 3
32
25
14
Kirándulni, túrázni, nem iskolai kirándulásra… 1 6
Soha
25
38
35 71
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
14
A kutatás során a szabadidős tevékenységek közül kicsit részletesebben foglalkoztunk a sportolási szokásokkal. A 8-14 év közötti gyerekek egyharmada egy átlagos héten kevesebb, mint egy órát tölt az iskolai testnevelés órán kívüli testmozgással, sportolással. Legkevesebbet a 12-14 év közötti lányok mozognak, legtöbbet pedig a 8-11 éves fiúk. Külön edzésre a gyerekek 48%-a jár, legkisebb arányban szintén a 12-14 éves lányok, míg a fiúk esetében nincs jelentős eltérés a két korcsoport között. A rendszeresen végzett sportok közül az öt legnépszerűbb sportág: a futball, a kerékpározás, az úszás, a tánc és a kézilabda. 6. ábra: Sportolás mennyisége egy átlagos héten (N=2000)
Nem tudja
Kevesebb, mint 1 órát
Teljes minta
32
1-2 órát
2-4 órát
4-6 órát
23
20
6 óránál többet
12
13
12-14 éves lányok
37
18
23
10
10
8-11 éves lányok
36
20
22
11
10
12-14 éves fiúk
28
8-11 éves fiúk
27 0%
10%
20%
30%
18
25
22
21
40%
50%
60%
13 14 70%
80%
14 16 90%
100%
7. ábra: Edzésre járás megoszlásai (N=2000) Nem jár edzésre
Total
Jár edzésre rendszeresen
52
12-14 éves lányok
48 59
8-11 éves lányok
41
57
43
12-14 éves fiúk
47
53
8-11 éves fiúk
48
52
0%
20%
40%
60%
80%
100%
15
4.3 Egészséges életmód, testkép A kutatás során csak érintőlegesen foglalkoztunk az egészséges táplálkozással, de egy kérdés erejéig kíváncsiak voltunk arra, hogy bizonyos egészséges és egészségtelen termékekből mennyit fogyasztanak a gyerekek. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy a 8-14 év közötti korosztály több mint egyharmada fogyaszt napi rendszerességgel cukrozott, szénsavas üdítőitalt, a gyerekek több mint fele pedig napi szinten fogyaszt valamilyen édességet (keksz, csokoládé, sütemény stb.). A gyümölcs- és zöldségfogyasztás területén meglehetősen pozitív képet kaptunk, a gyerekek önbevallása szerint 62%-uk naponta fogyaszt valamilyen zöldséget, 71%-uk pedig valamilyen gyümölcsöt is.
A fogyasztási szokások mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vizsgált korosztály tagjai hogyan vélekednek a saját külsőjükkel kapcsolatosan. A gyerekek túlnyomó része a kortársaihoz hasonlónak ítélte saját magát (77%), a gyerekek negyede az átlagosnál jobbnak, míg 5%-uk az átlagosnál rosszabbnak ítélte meg saját kinézetét. 8. ábra: Táplálkozási szokások a gyerekek körében (N=2000) Minden nap, szinte minden nap Üdítőitalokat
Hetente
38
Édességet
24
34 53
Zöldségféléket
Ritkábban, mint hetente
Gyümölcsöt 10%
20%
30%
6 1
31 71
0%
4 11
36 62
40%
24 50%
60%
70%
Soha
80%
5 90%
100%
16
9. ábra: Szubjektív testkép (N=2000) Nem tudja megítélni Ugyanúgy néz ki, mint a kortársai 3 14
Jobban néz ki, mint a kortársai Rosszabbul néz ki, mint a kortársai 5 77
12-14 éves lányok
3
16
75
6
8-11 éves lányok
3
15
76
6
12-14 éves fiúk
2
Teljes minta
8-11 éves fiúk
5 0%
13 12 10%
20%
30%
40%
50%
80
5
79
4
60%
70%
80%
90%
100%
17
5. Időmérleg A gyerekek időmérlegéből kiderül, hogy az egyes tevékenységek, médiatípusok fogyasztása melyik napszakra mennyire jellemző. Az adatok tanúsága szerint az internetezés hétköznap főképp a délutáni, kora esti időszakra jellemző, de hétvégén is magasabb az aránya, mint a délelőtti órákban. Ugyanez mondható el a játékra és a többi tevékenységre is, míg hétköznap délelőtt és kora délután a tanulás a legfőbb tevékenység, addig hétvégén a tévézés és a zenehallgatás is fontos szerepet tölt be a tanulás mellett ezekben a napszakokban. 10. ábra: Időmérleg hétköznap (N=2000) Zenét hallgatni TV-t nézni Tömegközlekedéssel utazni Tanulni Számítógépes vagy konzolos játékokat játszani Sportolni Rádiót hallgatni Mobiltelefonon játszani Mobiltelefonon internetezni Különórára járni Könyvet , napilapot vagy magazint olvasni Koncertekre, diszkóba járni Játszani, de nem számítógéppel Internetezni Barátokkal együtt lenni
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
A családdal együtt lenni
18
11. ábra: Időmérleg hétvégén (N=2000) Zenét hallgatni TV-t nézni Tömegközlekedéssel utazni Tanulni Számítógépes vagy konzolos játékokat játszani Sportolni Rádiót hallgatni Mobiltelefonon játszani Mobiltelefonon internetezni Különórára járni Könyvet , napilapot vagy magazint olvasni Koncertekre, diszkóba járni Játszani, de nem számítógéppel Internetezni Barátokkal együtt lenni
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
A családdal együtt lenni
19
6. Médiafogyasztási jellemzők 6.1 Általános médiafogyasztási attitűdök Ebben a fejezetben a gyerekek médiafogyasztási attitűdjeit, szokásait mutatjuk be, érintve a televíziózást, a rádiózást, az internethasználatot, a közösségi portálok használatát és a könyv-, illetve magazinolvasást.
Mivel – ahogy a 2008-as kutatásunkban is feltártuk – ebben az életkorban a médiafogyasztási szokásokat nagymértékben befolyásolja még az otthoni, a szülői minta, illetve a szülői kontroll is, ezért ezeknek feltárására is nagy hangsúlyt fektettünk.
Az otthoni mintának egyik lényeges eleme a médiaeszközök programszerű, tudatos használata, illetve az ezzel ellentétes, szinte állandó jellegű, háttérként szolgáló zenehallgatás, illetve TV-használat. A 2008-as eredményekhez hasonlóan most is azt láthatjuk, hogy igen elterjedt az egyéb cselekvésekhez (számítógépezés, játszás) kötődő, háttérben történő médiafogyasztás és az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió (19%). 12. ábra: Médiafogyasztási attitűd (média háttérfunkciói, N=2000) Egyáltalán nem igaz rá
Kicsit igaz rá
Gyakran előfordul, hogy számítógépezés közben zenét hallgatsz
30
Gyakran előfordul, hogy miközben játszol, szól a tévé
27
Nálatok állandóan be van kapcsolva a televízió, amikor otthon vagytok
Teljesen igaz rá 39
31
32
41
50
31
19
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
A gyerekek életének mára szerves részévé vált az internet. Több mint felük teljes mértékben egyetért azzal, hogy bármit, bármilyen információt megtalál a világhálón, amire csak kíváncsi. Ennek ellenére a TV nem szorult teljesen háttérbe az internettel szemben. Bár csak a gyerekek 16%-a számára a TV az elsődleges kikapcsolódási forrás és harmaduk csak akkor néz TV-t, ha tényleg nem tud kitalálni semmi jobbat – 20
hasonlóan a 2008-as évhez -, a kedvenc műsoraikat többségében igyekeznek mindig megnézni. Sőt, a tévés élményeiket a gyerekek döntő többsége legalább néha megosztja kortársaival is. A szülőkkel is szoktak beszélgetni a TV-ben látottakról, bár kicsit ritkábban, mint a kortársaikkal. A TV-s tartalmak szülőkkel történő megbeszélése szignifikánsan jellemzőbb a budapesti, illetve nagyvárosi gyerekekre. Más gyerekekkel jellemzően inkább a lányok és a 12-14 évesek cserélnek eszmét a TV-ben látottakról. A gyerekek 45%-a ha leül a TV készülék elé, szinte mindig kapcsolgat, így a szokásos csatornákon kívül más csatornákat is átlapoz. 2008-ban a gyerekek majdnem fele jelentette ki egyértelműen, hogy szeret színes magazinokat olvasgatni, lapozgatni, most ez a gyerekek harmadára volt jellemző - közülük is elsősorban inkább a lányokra. 13. ábra: Médiafogyasztási attitűd (kikapcsolódási szokások, N=2000 és N=1649 internetező gyerekek) Egyáltalán nem igaz rá
Kicsit igaz rá
Az interneten mindent megtalálsz, amire csak szükséged van
13
Szoktál televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni más gyerekekkel
14
Szeretsz kapcsolgatni a különböző televízió csatornák között Szoktál televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni a szüleiddel
Teljesen igaz rá 54
33
46
41
45
36
19
41
43
16
Szeretsz színes magazinokat nézegetni
31
38
31
Csak akkor nézel tévét, ha már végképp nincs semmi jobb dolgod
28
43
29
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
A különböző kommunikációs eszközök és tartalmak mindennapi elérésével együtt járhat az egyes eszközök nélkülözhetetlenségének érzése. Tízből legalább egy gyerek nem érzi komfortosan magát, ha olyan helyen tartózkodik, ahol nincs lehetősége internetezni, viszont a gyerekek nagy többsége számára még nem életbevágó, hogy mindig olyan helyen legyen, ahol elérhető a világháló. A 2008-as eredményekhez képest újdonságnak számít, hogy megjelent a gyerekek egy olyan csoportja, akik már több időt töltenek barátaikkal a közösségi oldalakon, mint a valóságban. Sőt, negyedük a barátai számára szóló üzeneteit is elsődlegesen a közösségi portálokon keresztül juttatja el a „címzetthez”. A közösségi portálok aktívabb használata a 12-14 éves gyerekeket jellemzi átlag feletti mértékben - fiúkat és lányokat egyaránt. A mobiltelefon a gyerekek negyede számára nélkülözhetetlen „létszükséglet”, ők azok, akik szinte képtelenek elképzelni, 21
hogyan lehetett élni nélküle. A gyerekek több mint fele mindig arra törekszik, hogy kedvenc műsorait nyomon kövesse a tévében. 14. ábra: Médiafogyasztási attitűd (függés, N=2000 és N=1649 internetező gyerekek) Egyáltalán nem igaz rá Mindig megnézed a kedvenc műsoraidat a tévében Nem is tudod elképzelni, régen hogyan lehettek meg az emberek mobiltelefon nélkül Ha barátaidnak akarsz üzenni, akkor ezt elsősorban közösségi oldalakon keresztül teszed A kikapcsolódás legfontosabb formája számodra a televízió Nem szeretsz olyan helyen lenni ahol nem lehet internetezni Több időt töltesz barátaiddal a közösségi oldalkon, mint a valóságban
Kicsit igaz rá 13
Teljesen igaz rá
36 39
52 34
52
26 23
47
25
37 62 70
16 26
13 20
10
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
A szülői kontroll jelenlétét a médiafogyasztásban nemcsak a szülőknek feltett kérdéseken keresztül vizsgáltuk, hanem a gyerekek tapasztalatait is kikértük erről. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy mind a televíziózás, mind az internetezés kapcsán a gyerekek többségénél van valamilyen mértékű érzékelhető korlátozás. Azt láthatjuk, hogy az internetre vonatkozó korlátozások erősebbek, mint a TV-re vonatkozók. A megkérdezett gyerekek kétharmada egyáltalán nem nézett még meg olyan internetes oldalt, amit megtiltottak neki, és csak 6%-uk tartozik a „szabályszegők közé”. Ez utóbbi elsősorban az idősebb korcsoportba tartozó fiúkra jellemző. Míg TV esetében majd’ 60% tartja be a szabályokat és majd’ minden tizedik gyerek kapcsol olyan csatornára, ahol olyan adás megy, amelyet nem lenne szabad néznie. A szabályszegés itt is az idősebb korosztályra jellemzőbb, de fiúkra-lányokra vegyesen. Ezen adatoknak nem mond ellent, hogy a gyerekek harmada arra keres rá a neten, illetve azt néz meg a TV-ben, amit csak szeretne. Inkább azt mutatja ez az eltérés, hogy a gyerekekben már van egy erős belső kontroll is, mely alapján tudják, hogy melyek azok a tartalmak, amik a „nem szabad” kategóriába esnek. A tartalmak közül szabadon válogató gyerekek közt átlagon felüli az idősebbek aránya, akiknek szüleik, úgy tűnik, már nagyobb mozgásteret engednek. Az egyedül tévézők aránya alig egynegyed, viszont az idősebbeknek szóló műsorok iránt érdeklődők a gyerekek még kisebb hányadát, egyötödét fedik le. Az idősebbek „néznivalóját” inkább a 12-14 éves fiúk tartják vonzónak. A számukra érthetetlen 22
tartalmakról, jelenetekről a gyerekek több mint fele beszélget rendszeresen szüleivel. Viszont a gyerekek 14%-ára a szülők megkérdezése egyáltalán nem jellemző. 15. ábra: Médiafogyasztási attitűd (szülői kontroll, N=2000 és N=1649 internetező gyerekek) Egyáltalán nem igaz rá Ha látsz, hallasz valamit a tévében, amit nem értesz, általában megkérdezed a szüleidet
Kicsit igaz rá 14
Teljesen igaz rá
35
51
Általában szabadon böngészhetsz az interneten
31
38
32
Általában azt nézel meg a tévében, amit akarsz
30
41
29
Gyakran tévézel egyedül A nálad idősebbeknek szóló műsorok sokkal érdekesebbek, mint a te korosztályodnak szólók Meg szoktál nézni olyan műsorokat, filmeket a tévében, amelyeket nem lenne szabad megnézned Előfordul, hogy megnézel olyan internetoldalakat, amit nem lenne szabad
36
40
40
24
41 58
20 33
68
9 26
6
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
A bemutatott attitűdállítások alapján összetett képet kaphatunk a fiatalok médiafogyasztási szokásainak megoszlásáról. Klaszteranalízis segítségével négy csoportot különíthetünk el egymástól, amelyek a következőképpen jellemezhetők:
1. Belső kontrollal rendelkező, intenzív médiahasználók: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekeknek megvannak a saját kedvenc műsoraik, melyeket igyekeznek mindig megnézni. A tévében látottakról szívesen beszélgetnek más gyerekekkel is, de ha valamit nem értenek, azt megkérdezik a szüleiktől. Nem néznek meg olyan műsorokat a televízióban és nem keresnek rá olyan tartalmakra az interneten, amiket nem lenne szabad látniuk. Az internetet is aktívan használják, úgy gondolják, hogy mindenre találhatnak választ a világhálón, minden információhoz hozzájuthatnak, amire csak szükségük van. Az információkat pedig szabadon lelhetik fel, ugyanis általában biztosított számukra a szabad böngészés. Egészséges egyensúlyt tartanak fenn az online világ és a valódi közt, hiszen inkább preferálják a valós időtöltést a társaikkal, mintsem az egyre divatosabb közösségi portálokat. Ebben a csoportban átlag felett reprezentáltak a 12-14 éves lányok. A csoport tagjai az átlagnál több időt töltenek tévénézéssel, de azt kinyilvánítják, hogy nem a televízió a legfontosabb kikapcsolódási forma számukra. Ezen felül hétvégeken jellemzően többet is olvasnak a többieknél. A tévénézés és internet használatára családjukban közepesen erős szülői felügyelet jellemző. 23
2. Erősen kontrollált és ritka médiahasználók: Ebben a csoportban felülreprezentáltak az erősebb kontroll alá tartozó 8-11 éves lányok. Jellemzően az átlagnál kevesebb időt töltenek tévénézéssel mind hétköznap, mind hétvégeken. Ha tévéről van szó, egyértelműen nem ez az elsődleges kikapcsolódási forma a számukra. Ebben a csoportban jellemző legkevésbé, hogy állandóan szól a tévé a háttérben. Általában csak a saját korosztályuknak szóló műsorokat nézik meg, és (még) nem is érdekli őket az a tartalom, amit nem szabad megnézni. Szinte soha nem tévéznek egyedül. A szabad internethasználat sem jellemző a körükben. Nem is kötődnek annyira az internethez, hiszen ezt átlagosan kevesebb ideig használják hétköznap és hétvégeken, mint a hasonló korú vagy idősebb társaik. Barátaikkal inkább a valós életben tartják a kapcsolatot és nekik szóló üzeneteiket sem a közösségi oldalakra posztolják.
3. Kontrollált és közepes médiahasználók: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek jellemzően moderáltan vélekednek minden nemű médiahasználatról. Ők az arany középút, legyen az tévé, számítógép, internet, zene vagy mobiltelefon. Nem viszik tűzön-vízen keresztül az akaratukat, elfogadják a szüleik iránymutatását, holott néha már előfordult velük, hogy olyan tartalmakat néztek meg, amik nem feltétlenül nekik szóltak. Ez legjellemzőbben a 8-11 éves fiúk csoportja. Az ide tartozók tanulmányi átlaga jellemzően magasabb a többi csoport tagjainál. Az átlagnál kicsit többet töltenek rádióhallgatással, viszont hétvégeken kevesebbet olvasnak, mint a többiek.
4. Intenzív, kontroll nélküli médiahasználók: Itt vannak a legintenzívebb médiahasználók, akik jellemzően az idősebb, 12-14 éves gyerekek közül kerülnek ki. Mind a TV, mind az internet tekintetében több tartalmat fogyasztanak az átlagnál hétköznapokon és hétvégeken is. Kedvenc műsoraikat folyamatosan nyomon követik. Jellemző rájuk a csatornák közti kapcsolgatás is. Szüleikkel már nem annyira beszélik meg a látottakat, de gyerektársaikkal szívesen eszmét cserélnek a látottakról. A TV háttérfunkciói is ebben a csoportban a legerősebbek, gyakran játék közben is bekapcsolva hagyják a tévékészüléket. Mobiltelefonjukhoz is ők ragaszkodnak leginkább. Az internet is jobban „beszippantja” őket. Társaiknak szóló üzeneteiket az átlagnál gyakrabban publikálják, vagy küldik közösségi oldalakon keresztül. Az internetet szabadon használhatják, és tudják is kezelni, hiszen tudatosult bennük, hogy a neten keresztül szinte bármilyen információ elérhető számukra. Néha már navigáltak olyan oldalakra, ahol nem nekik való tartalommal szembesülhettek. Ez a kíváncsiság jellemző rájuk a TV kapcsán is. Előfordul, hogy érdeklődnek idősebbeknek való műsorok iránt is. Ennek a csoportnak a tanulmányi átlaga jellemzően alacsonyabb a többi csoport átlagánál.
24
16. ábra: Médiahasználati attitűd csoportok (N=1462)
20
Belső kontrollal rendelkező, intenzív médiahasználók
27
Kontrollált és ritka média használók Kontrollált és közepes média használók 23
Intenzív kontroll nélküli médiahasználók 30
6.2 Tévénézés Egy átlag hétköznapon a 8-14 éves korosztály átlagosan másfél órát ül a tévéképernyő előtt. Míg a fiatalabb lányok az átlagnál kevesebbet, addig a 12-14 éves fiúk az átlagnál többet tévéznek. 6. táblázat: Tévénézéssel eltöltött idő hétköznap
Átlag-hétköznapi tévénézés (perc)
8-11 éves fiúk 12-14 éves fiúk 8-11 éves lányok 12-14 éves lányok Összesen
Átlagérték 89,6 98,2 85,1 95,3 91,7
Bázis (N) 556 456 523 435 1 970
Szórás 50 52 51 49 51
Hétvégén viszont már majdnem dupla annyi időt tévéznek a gyerekek, mint egy átlagos hétköznapon: átlagosan 10 perc híján 3 órát. Nem és kor szerint nincs szignifikáns eltérés a hétvégén tévéző gyerekek közt.
25
7. táblázat: Tévénézéssel eltöltött idő hétvégi napon Átlag-hétvégi tévénézés (perc) 8-11 éves fiúk 12-14 éves fiúk 8-11 éves lányok 12-14 éves lányok Összesen
Átlagérték 168,3 171,3 167,9 175,1 170,4
Bázis (N) 556 456 524 436 1 972
Szórás 88 86 89 95 90
A szülő kontroll jelenlétére vonatkozó kérdésre adott válaszokból azt látjuk, hogy a kisebb gyerekek háromnegyedét korlátozzák a szüleik abban, hogy milyen műsorokat nézhetnek meg a TV-ben, illetve hogy mennyi időt tölthetnek a képernyő előtt. A nagyobbak esetében már csak a gyerekek fele él ilyen jellegű tévénézésre vonatkozó korlátok közt. Egyértelműen a kisebb gyerekek vannak nagyobb ellenőrzésnek kitéve: a műsorok tekintetében a kisebb lányokat és fiúkat hasonlóan ellenőrzik, a tévénézés ideje tekintetében azonban a kislányokra erősebb kontroll vonatkozik. 8. táblázat: Szülői korlátozások a tévénézéssel kapcsolatban (N=1975) Szülői korlátozások a tévénézéssel kapcsolatban (%)
8-11 éves 12-14 fiúk éves fiúk Milyen műsorokat nézhet meg a TV-ben Mennyi időt tölthet TV nézéssel Egyik sem
74 73 21
52 56 39
8-11 éves lányok
12-14 éves lányok
Teljes minta
74
55
64
75 21
56 37
66 29
A gyakorlatban a korlátok közül a tévénézés ideje számít kicsit erősebb feltételnek, ugyanis azt a szülők 40%-a minden esetben alkalmazza, amikor a gyermeke tévézik, illetve a szülők majdnem fele viszonylag gyakran él ezzel az ellenőrzési móddal. A TVműsorok tartalmát a szülők 38%-a ellenőrzi minden alkalommal, és majd’ felük gyakran tart ellenőrzést ezen a téren. Az ellenőrzés gyakorisága tekintetében nincs szignifikáns eltérés a gyerekek kora és neme szerint. Összességében a gyerekek elmondása szerint szinte nincs olyan család, ahol legalább ritkán ne ellenőriznék, hogy mit és mennyi ideig néznek a TV-ben. 26
9. táblázat: Tévénézéssel kapcsolatos szülői kontroll a gyakorlatban (N=1975) Ellenőrzések gyakorisága (%)
Mindig, szinte mindig, amikor tévézik Nem mindig, de viszonylag gyakran Csak néha Soha
Milyen műsorokat nézhet meg a tv-ben 38 48 13 0
Mennyi időt tölthet TV nézéssel 40 47 13 1
6.3 Rádióhallgatás A gyerekek 41 százaléka szokott rádiót hallgatni, vagy úgy, hogy a szülők hallgatják, vagy esetleg saját maguktól. A rádióhallgatás kicsit gyakoribb a serdülőkorú gyerekek körében, de szignifikáns eltérések a csoportok között nem voltak tapasztalhatók. 10. táblázat: Rádiózás előfordulása a gyerekek körében (N=2000)
Nem szokott rádiózni Szokott rádiót hallgatni
8-11 éves fiúk 62 38
12-14 éves fiúk 57 43
8-11 éves lányok 61 39
12-14 éves lányok 54 46
Teljes minta 59 41
Egy átlagos hétköznapon a rádiót hallgató gyerekek átlagosan 40 percet töltenek rádióhallgatással. Míg hétvégéken népszerűbb ez a tevékenység, így közel egy órát szánnak rádióműsorokra. 11. táblázat: Rádiózással eltöltött idő átlagos hétköznap Átlag hétköznapi rádiózás (perc) 8-11 éves fiúk 12-14 éves fiúk 8-11 éves lányok 12-14 éves lányok Összesen
Átlagérték 34,3 47,3 38,6 41,8 40,3
Bázis (N) 213 196 208 198 815
Szórás 32 44 48 35 40
27
Hasonlóan a hétköznapokhoz, a hétvégi rádiózók közt az átlagnál kevesebb a 8-11 éves kisfiú és a nagyvárosi gyerek. 12. táblázat: Rádiózással eltöltött idő átlagos hétvégi napon Átlag hétvégi rádiózás (perc) 8-11 éves fiúk 12-14 éves fiúk 8-11 éves lányok 12-14 éves lányok Összesen
Átlagérték 49,3 64,7 58,0 65,6 59,1
Bázis (N) 214 193 206 198 811
Szórás 56 61 68 67 63
6.4 Olvasás (könyvek, magazinok) Egy átlagos napon a gyerekek 23 százaléka egyáltalán nem olvas olyan könyvet vagy magazint, amely nem kapcsolódik szorosan a tanulmányaihoz. Azoknál, akik mégis élnek ezzel a tevékenységgel, a többi médium fogyasztásához hasonlóan hétvégén több időt töltenek vele. Hétköznap a gyerekek átlagosan 35 percet töltenek olvasással, míg hétvégén akár háromnegyed órát is. Az olvasás népszerűbb a lányok körében mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportban. Átlagosan a legtöbb időt a 12-14 éves lányok szánják a tananyagon kívüli nyomtatványok olvasására. 13. táblázat: Olvasással eltöltött idő a gyerekek körében hétköznap Olvasás átlagos hétköznap (perc)
8-11 éves fiúk 12-14 éves fiúk 8-11 éves lányok 12-14 éves lányok Összesen
Átlagérték
Bázis (N)
Szórás
29,4
418
24
40,4
347
35
34,0 36,4 34,9
322 441
1 529
30 30 30
28
14. táblázat: Olvasással eltöltött idő a gyerekek körében hétvégi napon Olvasás átlagos hétvégi napon (perc) 8-11 éves fiúk 12-14 éves fiúk 8-11 éves lányok 12-14 éves lányok Összesen
Átlagérték
Bázis (N)
Szórás
39,3
419
35
55,7
346
64
40,0 45,0 44,8
323 444
1 532
35 40 45
Ha könyvolvasásról van szó, az átlag napi olvasókhoz képest alacsonyabb azok aránya (17%), akik egyáltalán nem szánnak időt a tankönyvek mellett egyéb könyvek elolvasására. A fiúk közt továbbra is az átlagnál többen vannak, akik egyáltalán nem vesznek a kezükbe könyvet. A gyerekek többsége azonban legalább ritkán olvas könyveket. Közülük is legtöbbször a kislányok (8-11 évesek) ülnek le olvasgatni.
Az offline újságok, magazinok olvasása az internet korában még a könyvolvasásnál is alacsonyabb. A gyerekek 23 százaléka nem vesz kezébe soha nyomtatott sajtóterméket. Ebben a tekintetben a 8-11 éves kisfiúk és a falvakban élők múlják fölül leginkább az átlagot.
6.5 Internetezés A 8-14 éves gyerekek 82%-a szokott valamilyen gyakorisággal internetezni. Az idősebb korcsoportban (12-14) a penetráció már 90%-os. Az internetező gyerekek 60%-a napi rendszerességgel megy fel a netre, további 35%-uk pedig legalább hetente, tehát a korcsoport lényegében heti netezőnek tekinthető. Az idősebb gyerekek körében a legalább hetente netezők aránya a netezők körében csaknem 100%. A netezés intenzitásában nagyon nagy változásnak lehetünk tanúi 2008-hoz képest: akkor a gyerekek kétharmada volt mindössze heti netező és csak egyharmaduk böngészett napi rendszerességgel.
29
17. ábra: Az internetezés gyakorisága (N=1649) Naponta többször Többször egy héten Total 19 12-14 éves lányok
Minden nap, majdnem minden nap Hetente
8-11 éves lányok 12-14 éves fiúk 8-11 éves fiúk 0%
30
38
15 10%
20%
30%
40%
50%
8
18
45
27
60%
70%
80%
011 3 12
13
32
36
13
10
19
48
21
21
11
25
42
11
13
3 01
90%
100%
Az internetezés elsődleges helyszíne az otthoni közös használatú gép, a gyerekek 63%-a böngészik ezen, míg a saját szobájában 33%-uk, a gyerekek egyharmada tehát felnőtt felügyelete nélkül is feljut a világhálóra. A gyerekek hétköznap átlagosan egy órát töltenek internetezéssel, míg hétvégén ez az érték megközelíti a két órát. Demográfiai csoportok szerint jelentős eltéréseket láthatunk ezen belül, miszerint a kisebbek alapvetően kevesebb időt töltenek a neten, de a nemek szerinti bontás alapján is különbségek mutatkoznak – a fiúk mindkét korcsoport esetén többet böngésznek. Az internetezés eszközét tekintve a gyerekek 89%-a szokott asztali gépet használni, 21%-uk laptopot és 7,5%-uk mobiltelefonról is csatlakozik a netre. 18. ábra: Az internetezéssel töltött idő (N=1649) hétköznap Total 8-11 éves lányok 8-11 éves fiúk
63 72 48 80 52
hétvége 114 127 88 143 97 perc
Az online tartalom fogyasztását vizsgálva jól kirajzolódik, hogy a leggyakrabban fogyasztott online tartalom a közösségi oldalakhoz kapcsolódik, a netező gyerekek csaknem fele szinte minden nap felkeres valamilyen közösségi oldalt, további egyötödük pedig legalább heti rendszerességgel. Az információkeresés a második leggyakoribb
30
online tevékenység, majd harmadik helyen ezt követi az online zenehallgatás. Tanuláshoz és olvasgatáshoz a gyerekek 60%-a szokott netet igénybe venni. 19. ábra: Internetezési szokások (N=1649) Minden nap, szinte minden nap
Hetente
Ritkábban, mint hetente
Közösségi oldalakat, például az iwiw-et, vagy facebookot látogatni Információkat keresni, keresőket, például a Google-t használni
21
MSN-ezni, vagy más azonnali üzenetküldő rendszert használni
21
15
Email-ezni
19
21
Képeket és/vagy videókat megosztani, feltölteni
6
Zenéket letölteni a saját számítógépedre, iPod-odra
6
Fórumokat olvasni, hozzászólni
6
Blog-okat olvasni, írni, kommentelni Játékokat letölteni saját számítógépedre Online filmet vagy televíziós tartalmat nézni tévés honlapokról
53 64 66
16
12
76
12
66
20
73
14
4 9
Online vásárolni 01 4
60
15
16
4 11
Egyéb programokat, szoftvereket letölteni 2 5
43
17
23
18
4 8
Filmeket letölteni a saját számítógépedre 2 5
52
11
12
13
16
Chatszobában chat-elni
19
21
39
Tanuláshoz információkat gyűjteni
25
18
30
27
33
14
22
30
18
13
33
36
Böngészni, olvasgatni
26
9
22
44
Online zenét hallgatni
Soha
77
16
80
13 94
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Az online kommunikáció (MSN, email) használata, a használat intenzitása magasabb értékeket mutat a lányok körében. Az online zenehallgatás, a szörfözés és a közösségi oldalak látogatása szignifikánsan magasabb az idősebb korcsoportban. Azok között, akik szoktak online filmet vagy televíziós tartalmat nézni 55% szokott archív műsorokat megnézni (felülreprezentáltak a lányok és a városban élők), míg élő, „live stream” adásokra 64%-uk szokott csatlakozni. 31
A közösségi oldalak funkcióinak vizsgálata azt mutatja, hogy az azonnali üzenetküldés ezeken a felületeken is nagyon fontos kommunikációs forma, a gyerekek több mint harmada minden nap használja. Bár a képek és videók feltöltése nem annyira gyakori tevékenység, a mások által feltöltött tartalmat mégis előszeretettel és nagyon intenzíven lájkolják és kommentezik a gyerekek. 20. ábra: Közösségi oldalak funkcióinak használati gyakorisága (N=1649) Minden nap, szinte minden nap
Hetente
Ritkábban, mint hetente
Soha
22
15
Chatet használni, azaz azonnali üzeneteket küldeni Kommnetezni barátaid, ismerőseid státuszát, fényképét, videóját Csatlakozni egy bizonyos csoporthoz vagy közösséghez
37
10 7
Termék márkákat lájkolni
6
Képeket, videókat feltölteni
5
19
Eseményeket szervezni, pl. bulikat 13
20
0%
43 52
26
15
59
22
12
20%
30
33
14
Híresembereket lájkolni
25
24
23
23
Nem tudja
41
35 76 40%
60%
80%
100%
32
7. A gyerekek saját vagyontárgyai, technológiai ellátottságuk A gyerekek technológiai ellátottságát vizsgálva láthatjuk, hogy a legelterjedtebb eszköz körükben a mobiltelefon (59%), majd ezt követi a TV és az MP3 lejátszó. Személyes használatban lévő fejlett televíziók és mobil munkaállomások nem jellemzőek erre a korcsoportra. Érdekes jelenség, hogy a konzolok és videojátékok kifejezetten csak a fiúk körében elterjedtek, a lányok lényegesen kisebb arányban rendelkeznek ilyen eszközökkel. Az előző hullám adataival összevetve, azt az első látásra meglepő trendet láthatjuk, hogy a személyes használatban lévő eszközök penetrációja csökkent (TV 39%, MP3 37%), illetve a kevésbé elterjedt eszközök tekintetében stagnált. Itt azonban fontos számításba venni a technológia fejlődését is: a hagyományos TV-t több helyen már felváltotta a plazma/LCD TV, valamint a mobiltelefonok túlnyomó többsége alkalmas MP3 fájlok lejátszására, így a „hagyományos” MP3 lejátszó szerepet veszített. 21. ábra: Személyes használatban lévő technológiai eszközök. (N=2000) Mobiltelefon Régi típusú színes TV Mp3 lejátszó / iPod Asztali számítógép Kábel TV Otthoni internethozzáférés DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Játékkonzol Rádió Webkamera HI-FI sztereó berendezés Digitális fényképezőgép vagy kamkorder Kézi video-játék DVD rekorder és lejátszó Laptop / notebook Nyomtató Wifi-router Plazma / LCD televízió Házimozi rendszer Vonalas telefon HDTV / 3D TV Táblagép
59% 31% 26% 22% 19% 17% 14% 14% 13% 9% 8% 7% 6% 6% 6% 5% 3% 3% 2% 1% 1% 0% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
33
A gyerekek által használt készülékek közel harmada digitális jeltovábbítás útján veszi az adást, összesen pedig kétharmaduk rendelkezik kábeles kapcsolattal. A csatornakínálatot vizsgálva elmondható, hogy a háztartások 23%-a fizet elő valamilyen extra díjért igénybe vehető csatornára, és az esetek 75%-ában ezt a csatornát a gyerek saját használatú készülékén is képes nézni.
34
8. Kontroll a médiafogyasztásban A gyerekek informálódási és szórakozási lehetőségeit vizsgálva megkerülhetetlen kérdés a szülők által gyakorolt kontroll, annak meghatározása, hogy a gyerek milyen tartalmat és milyen mennyiségben fogyaszt, fogyaszthat a mindennapokban. A kérdés teljes körű vizsgálata céljából mind a szülőket, mind pedig a gyerekeket megkérdeztük a témával kapcsolatban.
A háztartások mindössze egytizedében alkalmaznak a szülők valamilyen gyerekzárat/PIN kódot annak érdekében, hogy a gyerekek ne tudjanak szabadon bármilyen tévéműsort megnézni. A nem technikai megoldásokat vizsgálva az adatokból az látható, hogy a szülők 70%-a határozza meg, hogy a gyerek mennyi időt tölthet tévézéssel, illetve milyen műsort nézhet. Természetesen ez az arány a fiatalabb gyerekek esetén magasabb, 80%-os a műsorok és 75%-os a tévézéssel töltött idő kontrollját tekintve. Érdekes – és többször visszatérő – jelenség, hogy a községekben élőknél a legengedékenyebbek a szülők, míg a legszigorúbb kontrollt a megyeszékhelyen élő gyerekeknél tapasztalhatjuk.
Ugyanezt a kérdést a gyerekek szemszögéből vizsgálva „csökken a szigor”, a gyerekek 65%-a mondta, hogy a szülei felügyelik a tévézési szokásait. Ezen belül 40% folyamatos kontroll alatt van, 13%-uknál viszont csak nagyon-nagyon esetleges, egy-egy alkalomra korlátozódik a kontroll.
Az internetezés kontrollját vizsgálva kitűnik az adatokból, hogy az internethozzáféréssel rendelkező háztartások alig 15%-ában alkalmaznak technológiai jellegű biztonsági megoldásokat a gyerekek védelme érdekében. Természetesen a kisebb gyerekek esetén nagyobb a gyakoriság és ugyanez mondható el a nagyvárosokban élő gyerekek esetén is.
A nem technológiai jellegű kontrollt vizsgálva elmondhatjuk, hogy a gyerekek 60%-ának internetezését kontrollálják a szülők a fogyasztott tartalom szempontjából, 66%-ukat pedig a neten töltött idő szerint. A gyerekek elmondása alapján a kontroll 40%-uk esetében folyamatos, de 12%-uk esetében csak nagyon ritka, egy-egy alkalommal érvényesül. Ahogy azt a tévé esetén is láthattuk, a kontroll lényegesen gyengébb a nagyobb gyerekek és a községiek körében, míg a megyei jogú városokban élőknél erősebb.
A szülők 64%-a már beszélgetett a biztonságos internetről a gyermekével, ez az arány az idősebb, 12-14 éves lányok esetében és a megyei jogú városokban élők körében magasabb. A lányok „komolyabb” felkészítése nem véletlen és nem is haszontalan, hiszen elmondásuk szerint a gyerekek 20%-át már érték negatív hatások az interneten, ugyanez az arány a 12-14 éves lányok körében 26%. 35
22. ábra: Negatív hatások az interneten (N=1649) Véletlenül olyan internetes oldalt láttál, ami neked nagyon nem tetszett
11%
Valaki rosszindulatú vagy bántó üzeneteket küldött neked az interneten
9%
Valaki ismeretlen vette fel veled a kapcsolatot az interneten, ami neked nem tetszett
9%
Valaki ismeretlen olyan oldalhoz küldött Neked linket, ami Neked nagyon nem tetszett
6%
Valaki rólad szóló rosszindulatú vagy bántó üzeneteket küldött körbe, tett közzé az interneten, úgy hogy azt más is láthatta
4% 0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
23. ábra: Életvitellel kapcsolatos szülői állítások (1-5 skála, N=2000)
Tisztában vagyok az internet veszélyeivel
4,2
Külön figyelmet fordítok arra, hogy a gyerek egészségesen táplálkozzon
4,2
Gondoskodom róla, hogy a gyerek sportoljon, sok időt töltsön a szabad levegőn
4,2
Rendszeresen odafigyel, hogy a gyerek milyen műsorokat néz meg a TV-ben
4,0
Igyekszem minden káros szenvedélyemről lemondani, hogy ne mutassak rossz példát a gyereknek
3,9
Kész vagyok többet fizetni a friss, egészséges élelmiszerekért
3,9
Folyamatosan ellenőrzöm, hogy a gyerek milyen internetes oldalakat látogat meg
3,8
Gyerekemmel már beszéltünk a biztonságos internethasználatról
3,7 3,2
3,4
3,6
3,8
4
4,2
4,4
36
9. Mobiltelefon A 8-14 év közötti gyerekek 59%-a rendelkezik saját használatú mobiltelefonnal, ez a penetrációs arány változatlan 2008-hoz képest. Ez arra enged következtetni, hogy a mobiltelefon használata erősen életkorhoz kötött, tehát a jövőben sem várható jelentős bővülés ezen a területen, természetesen a használat intenzitása változhat.
Az idősebb, 12-14 éves gyerekek körében a penetráció 75%-os, valamint az átlagosnál magasabb, 65%-os Budapesten is. A készülékek 11%-át minősítették a szülők okostelefonnak, 20%-a azonban egyszerű készülék, „alaptelefon”, amely nem képes multimédia tartalmak lejátszására vagy fényképezésre. A gyerekek túlnyomó többsége, 84%-a használja telefonját fényképek készítésére, nagyjából felük pedig rendszeresen játszik illetve zenét is hallgat a telefonján. A rádió hallgatása szintén igen gyakori tevékenység, a gyerekek csaknem harmada szokott rádiózni a mobiljával. Internetes böngészésre a gyerekek hetede használja a készülékét, az applikációk letöltése azonban már ritkább. A mobilinternetező gyerekek kétharmada napi rendszerességgel böngészik a telefonján. 24. ábra: A készülék funkcióinak használata (N=1176) Fényképezésre
84%
Játszásra
54%
MP3 fájlok lejátszására
49%
Rádió hallgatásra
31%
MMS küldésre
15%
Internetes böngészésre
13%
Applikációk letöltésére
5%
Egyik sem
9% 0%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
37
10.
Játékok
A gyerekek életének meghatározó részét teszi ki a játék, ezen belül egyre növekvő arányban a számítógéphez, internethez köthető játék. A gyerekek háromnegyede szokott szabadtéri játékokban részt venni, ezt követi a nem számítógépes játék. Igen erős szerepe van az online játékoknak is, de a gyerekek 30%-a mobiltelefonján is szokott játszani. A számítógépes játék egyébként főképp a fiúkra és a városokban élőkre jellemző időtöltés, a fiatalabb korosztály még főképp nem-számítógépes játékokat játszik. 25. ábra: Játékok (N=2000)
Szabadtéri játékokat
73%
Egyéb nem számítógépes játékokat
64%
Olyan online, internetes számítógépes játékokat, amiket egyedül lehet játszani
48%
Egyéb számítógépes játékokat, amikhez nem kell internet kapcsolat
44%
Olyan online, internetes számítógépes játékokat, amikben valós ellenfelek, más játékosok ellen küzdhetsz
32%
Mobiltelefonos játékokat, amiket a mobiltelefon billentyűzetével, a mobiltelefon képernyőjén lehet játszani
30%
0%
20%
40%
60%
80%
A játékok gyakoriságát tekintve még mindig a szabadtéri játékok vezetnek, a gyerekek 30%-a minden nap játszik a szabadban és további 50%-uk is hetente többször teszi ezt. Budapesten a leggyakrabban űzött játék a mobiltelefonhoz köthető, körükben egyébként is lényegesen ritkább a nem-számítógéphez köthető játékok gyakorisága. A kisebbekre – és közöttük is a fiúkra – jellemző leginkább a gyakori nem-számítógépes játék, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a lányok ritkábban ülnek a gép előtt játék céljából. 38
11.
Reklámattitűd
A 8-14 éves korosztály platformonkénti médiafogyasztási szokásainak feltérképezése mellett felmértük a reklámokhoz kötődő attitűdöket is. Ezek alapján három különböző csoportot hoztunk létre, melyek jól tükrözik a reklámok megítélésére vonatkozóan a célcsoportban lévő eltéréseket. Az eredmények alapján azt láthatjuk összességében, hogy a reklámok megítélésében - a 2008-as eredményekhez hasonlóan - nem dominálnak a szélsőséges vélemények. A 8-14 éves gyerekek körében tapasztalható reklámkerülő magatartás a felnőttekkel hasonló arányban jelentkezik. A legtöbb fiatal szerint túl sok reklám jelenik meg a tévében, ugyanakkor pozitívan értékelik a reklámok figyelemfelhívó, információközlő funkcióját. A tájékoztatás mellett a reklámok újdonságokra való felhívó tulajdonsága az egyik legfontosabb a számukra. 26. ábra: Reklámokkal szembeni attitűdök (N=2000)
Egyáltalán nem ért egyet Szerintem túl sok a reklám A reklámoknak nem mindig lehet hinni Az igazán jó dolgoknak nincs szükségük reklámra A reklámok hívják fel a figyelmemet új dolgokra
9
Kicsit egyet ért
58
33
12
42
47
16
40
44
12
Teljesen egyet ért
39
49
A reklámozott dolgok többe kerülnek
18
46
36
A reklámok csak arra jók, hogy olyan dolgokat vásároljunk meg, amire nincs is szükségünk
18
48
34
A reklámok unalmasak
20
A jó reklámokat szívesen megnézem többször is
31
49 30
29
41
Ha a tévében reklámot látok azonnal elkapcsolok, vagy kimegyek a szobából, más tevékenységbe kezdek
33
45
22
Szívesebben veszek olyan dolgokat, aminek láttam vagy hallottam a reklámját
32
47
21
A reklámok szórakoztatóak
32
54
15
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
39
A gyerekek nagy részének nincs kedvenc reklámja, minden tizedik válaszadó azt nyilatkozta, hogy egyenesen „utálja” a reklámokat, ezért nem is nevezett meg kedvenc hirdetést. A megkérdezettek kb. egyötöde volt képes felidézni valamilyen hirdetést. A különböző tévé-, rádióműsorokkal és újságokkal kapcsolatban feltártuk a fiatalok elvárásait. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy elsősorban a tájékoztatás, információgyűjtés, másodsorban a szórakoztatás a legfontosabb elvárás ebben a korosztályban. A különböző funkciók megítélésében egyöntetű a korosztály véleménye, nincsen eltérés sem korcsoportonként, sem nemenként. 27. ábra: TV-, rádióműsorok és újságok funkciójának megítélése (N=2000)
Egyáltalán nem ért egyet Befolyásolják véleményünket, gondolkodásunkat a különböző dolgokról
16
Legyen mit nézni, hallgatni, olvasni
12
Segítsenek nekünk eligazodni a különböző kérdésekben
13
Reklámokat tegyenek bele
Tájékoztassanak minket különböző dolgokról
Szórakoztassanak minket
13
Teljesen 39
45
52
35
40
46
26
8
Kicsit
31
43
55
37
36
50
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
40
12.
Márkapreferencia
A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely konkrét márkák a legkedveltebbek a különböző korosztályok számára. Összesítettük a megnevezett kedvenc márkákat, és kialakítottunk egy rangsort, melyet a következő ábra foglal össze: 28. ábra: A legkedveltebb márkák
A „legtrendibb” márkák 8-11 éves fiúk
12-14 éves fiúk
8-11 éves lányok
12-14 éves lányok
41
