KÉZIKÖNYV a Második technikakönyvem 2. tanításához

Kővári Istvánné

KÉZIKÖNYV a Második technikakönyvem 2. tanításához

Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd 1

2014.05.06. 11:02:53

Szerző Kővári Istvánné

Szerkesztette Benkőné Nyirő Judit

Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP–022131

© Kővári Istvánné 2014 1. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés DO-INT STÚDIÓ, Dóra György

Terjedelem: 7,21 A/5 ív Tömeg: 151 g


2014.05.06. 11:02:53

Bevezetés

Bevezetés A Nemzeti alaptantervben az Életvitel és gyakorlat műveltségterület hivatott kiemelten a technikai kompetencia kialakítására és fejlesztésére. A kerettantervi szabályozás a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgyi megnevezést, szűkös óraszámot, ugyanakkor témakörbővítést rótt a tantárgyra. Számtalan tananyag tartalmi, módszertani reformot követel a tantervek készítőitől, a tanítóktól. Az Apáczai Kiadó a 2013/2014-es tanévtől fokozatosan vezeti be a NAT és a kerettantervek alapján készült Technika, életvitel és gyakorlat munkatankönyv családját. Ezen tanítói kézikönyv célja segíteni a tanítókat: • a technikai nevelést szolgáló céltudatos pedagógiai, szakmai tervezőmunkában, • a helyi tantervek készítésében, tanmenetek, tematikus tervek összeállításában, • a foglalkozásokra való felkészülésben, • a foglalkozások szervezésében, levezetésében, • a pedagógusi munkájuk értékelésében. Az egységes szemléletű 1–2. osztályos munkatankönyvek szerzői és szerkesztői – akik az adott korosztály gyakorló tanítói – figyelembe vették: • saját és mások gazdag tanítói tapasztalatait, • a műveltségterülettel és a tantárggyal szembeni társadalmi elvárásokat, • a gyermeki igényeket, • a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait, • a NAT-változatokból kirajzolódó irányokat, • a különböző iskolák különböző anyagi helyzetét és eszközellátottságát, • a kerettanterv előírásait, • az első osztályban elsajátított alapokat. A magyar közoktatás alapvető feladata olyan általános műveltségi alapot adni a ma iskolásainak, amelynek birtokában a környezeti változásokhoz alkalmazkodó, a környezet fejlesztésére képes felnőtté válhassanak. Felgyorsultak a modern világ változásai, felerősödtek környezetünkben az ember alkotta mesterséges környezet hatásai. A technikai környezetünket már nem tudjuk nélkülözni, meg kell tanulnunk vele úgy bánni, hogy az az egyén és az egész emberiség javát és ne a kárát szolgálja. Semmilyen intellektuális fejlődés sem képzelhető el általános, nemzetközi színvonalú technikai műveltség nélkül. Ebből következően a magyar közoktatás sem nélkülözheti az ember alkotta mesterséges környezetünk összefüggéseit átlátó technikai felkészültség kialakítását. Így minden iskolában, minden szinten, a többi tantárggyal egyenrangúan be kell építeni a tanítás-tanulás folyamatába a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyat. A munkatankönyvet és a kézikönyvet a tanítók számára orientáló, iránymutató, őket további cselekvésre, önálló alkotómunkára ösztönző munkaeszköznek szánjuk. A segítő példák, módszerek csupán egy lehetséges változatai annak a sokszínűségnek, amellyel eredményesen megalapozható és fejleszthető a technikai kulturáltság. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy számtalan pedagógiai érték hordozója, a személyiségfejlesztés egyik kiváló terepe. A tanító szakmai, pedagógiai, módszertani kulturáltságától függ, hogy mit, milyen módon és milyen mértékben képes a folyton változó technikai műveltségtartalomból tanítványainak átadni.

3


2014.05.06. 11:02:53

A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL

A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL A tantárgy neve az évtizedek során sokat változott. A műveltségterület és ezen belül a tantárgyunk tananyaga, szemlélete is folyamatosan változik, megújul. Tudomásul kell vennünk, hogy a többi tantárgyhoz hasonlóan a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy alapvető kulturális értékek hordozója. A technikai műveltség – ezen belül a technika tantárgy tananyaga – az általános műveltség más tudományágainak alá nem rendelhető integráns része. A technika tantárgy szintetizáló jellegű a tantárgyak között, amely több, mint a koncentráció. A sokat emlegetett PISA-felmérésben az eredményes nemzetközi oktatási rendszereket elemezve érzékelhetjük, hogy ők tudatosan sokkal többet tesznek a tanulók alkalmazott tudásának biztosításáért. Minden életkorban megtalálható náluk az alkotó, gondolkodtató, kreatív munkára szoktatás, amely nélkülözhetetlen lesz majd az egyén eredményes életvezetéséhez, a mesterséges környezethez való alkalmazkodáshoz, a pályaorientációhoz, a munka világához. Csak egy példát említve: a finn oktatási rendszerben évszázados hagyománya van iskolás korban a szlöjdnek (a tanulóifjúság rendszeres kézügyességi foglalkoztatása különböző anyagok, papír, fa, agyag, fémek feldolgozásával). Az ismeretszerzés forrása maga az élet, a felnőttek munkavégzését utánozva, játékosan tanultak a gyerekek. Szűcs Ervin szerint: „A technikai műveltség olyan ismeretek és célszerű magatartások rendszerezett összessége, amellyel az ember képes: • a technikai környezetében tájékozódni (eligazodni a fogalmak, eszközök, eljárások, termékek rendszerei között, anyagokat, eszközöket célszerűen tud alkalmazni); • a természeti, társadalmi és technikai környezetéhez aktívan alkalmazkodni (a mesterséges környezet adta lehetőségeket céltudatosan, környezettudatosan alkalmazza, használja); • a környezetét tudatosan, a technika segítségével óvni és fejleszteni; • újabb ismereteket szerezni (új anyagokat, eszközöket, eljárásokat, módszereket, megismerni a mindennapi életéhez és a társadalmi együttéléshez).” Az elmúlt évtizedek során rengeteget változott, átalakult az ember környezete. A technikai környezet hatásai – pozitív és negatív értelemben is – felerősödnek az emberi lét fenntartásában. A technikai környezet ismerete, törvényszerűségeinek értése, a technikai eszközök rendeltetésszerű használata, a technikának a természetre gyakorolt hatásának (előnyös, hátrányos) értékelése a ma és a jövő emberének életfeltétele. A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerű fejlesztésére, környezettudatos alakítására, célszerű emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell. Tévesek azok a nézetek, amelyek a technika tantárgyat azonosítják a barkácsolással, az egyes szakmák műveleteinek elsajátításával. Ugyancsak szélsőségesek azok a nézetek, amelyek a család alapvető funkcióinak tanítását ruházzák a tantárgyra (pl. a betegápolás). Vagy ha az informatikával vagy az informatika egy részének, a számítástechnikának tanításával azonosítják. Nem kevés azon tanítók száma sem, akik úgy gondolják, hogy kézműves foglalkozásokkal (csuhézással, makramézással, hímzéssel, gyöngyfűzéssel) helyettesíthető a technika tantárgy. Felmerül a kérdés, hogyan osztályozható, rendszerezhető, strukturálható a technika ismeretanyaga? A technika és a technika tantárgy – nemzetközileg elfogadott és nem az Ember és természet műveltségterület által felkapott – alapkategóriái adják a vázat, amelyre épül: Anyag; Energia; Információ; Rendszer; Modell. A technikai környezetünkből bármit kiválasztunk (a ceruzától az otthonunk tárgyain át az űrhajóig), az vagy természetes, vagy mesterséges alapanyag felhasználásával készült különböző technikai átalakításokkal. Az alapanyag előállítása, feldolgozása, a termékek forgalmazása energiát követel. Az anyagok előállítása, feldolgozása, a tudatos energiafelhasználás sok-sok emberi tudást és információt vár el tőlünk. 4


2014.05.06. 11:02:53


A technikai környezetünk megteremtése csak rendszerekben való gondolkodással és rendszerszemléletű tevékenységekkel érhető el. Mielőtt a technikai környezetünk részegységeit előállítjuk/előállítják, modellezzük azokat gondolatban, műszaki rajzban, műszaki leírásban, terméktervben stb. A technika sajátos alapelvei a technikatanítás alapelvei is egyúttal: célszerűség; tervszerűség; szervezettség; gazdaságosság; rendszerszemlélet. A természet, a társadalom és a technika együttesen, egymástól elválaszthatatlanul alkotja az emberi környezetet. Ebből következik, hogy a technikai, a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek egymástól elválaszthatatlan és egymást kiegészítő alkotói a műveltségnek. A technika törvényei nem érthetők meg a természet- és a társadalomtudományok nélkül. A természettudományi műveltség nélkül úgy tűnhet, hogy a technika mindenre képes, fejlődése korlátlan, szárnyalhat a szabadjára engedett fantázia szárnyán. A technika nemcsak befogadója (alkalmazója), hanem segítője és inspirálója is a természettudományoknak. Sokszínű és széleskörű ismeretek ötvöződnek a technikai műveltségben, amely támaszkodik • „saját” örökségére, a múlt és a jelen technikai vívmányaira, az azokat összefoglaló műszaki tudományokra, az évezredek technikai gyakorlatának tapasztalataira (a szakócától a gőzgépen keresztül az űrhajózásig), s ilyen értelemben technikatörténeti ismereteket is kíván; • a társadalomismeretekre, amelyek alapján fel lehet ismerni a társadalmi igényeket, követelményeket, ezek változási irányát, vagyis a technikafejlesztés célját és feltételi rendszerét; • a természettudományokra, amelyek megadják a technikafejlesztés lehetőségeit (A természettudomány által feltárt természettörvények ismerete nélkül a „legügyesebb” technikai elképzelés is megvalósíthatatlan lázálommá süllyedhet, az alkimisták vagy az örökmozgó-feltalálók sorsára juttatva az ötletadót.); • a művészetekre, amelyek a szépség, a kreativitás, az új formák gazdag ötlettárát jelentik; • a pszichológiára, amely segítségével feltárhatók az ember-gép kapcsolat lehetőségei és korlátai (ésszerűbbé és célszerűbbé téve az új technikai eszközöket); az ember-ember kapcsolat lehetőségei és korlátai, (ésszerűbbé és célszerűbbé téve az alkotó munka szervezését); • a matematikára, amely nemcsak a technikában szükséges számításokra, hanem a rendszerezésre, a szabatos, ellentmondásmentes, logikus gondolkodásra tanít, és legjobb iskolája a feladatmegoldásnak. A technika nem egyszerűen alkalmazója a természet- és társadalomtudományoknak, hanem valamilyen meghatározott funkciójú mű létrehozása érdekében szintetizálja a más tudományágakban feltárt ismereteket. Ez nem azt jelenti, hogy a technika „magába olvasztja” vagy maga alá rendeli a többi tudományt. A tudományok között nem lehet alá-fölé-rendeltségi viszony. Az egyes szaktudományok ugyanarról az objektív világról szólnak; valamennyien ennek a világnak (vagy egy részének) modelljei: különböző, de rögzített szempontok szerinti tükörképei. A szaktudományok sajátos szempontjaik/szempontrendszerük szerint különülnek el. Nem a tükrözendő tárgy, hanem a tükrözés módja különbözteti meg őket elsősorban. A szűk szempontok szerinti vizsgálat teszi lehetővé a mélyreható ismeretek szerzését. A technika felhasználja ezeket az ismereteket, de az új alkotás létrehozásának komplexitása miatt nem merülhet el minden részletkérdésben. Tevékenységét saját önálló alapelvei és módszerei vezérlik. Az önálló alapelvek lényegében abból következnek, hogy a technikai ismeretek elsősorban a mesterséges környezettel, az új alkotásával, a meglévő fejlesztésével, az építéssel és fenntartással kapcsolatosak. A fizika, a kémia, a történelem, a közgazdaságtan stb. túlnyomórészt meglévő dolgokkal kapcsolatos ok-okozati összefüggések felderítését célzó, leíró, elemző tudományok. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak a meglévővel foglalkoznak, ahogy a technika sem csak az új létrehozásával kapcsolatos ismereteket szintetizálja.

5


2014.05.06. 11:02:53


A természettudományok és a technika közötti alapvető különbséget az határozza meg, hogy: • a természettudományok feladata az emberi akarattól független, objektív állapotváltozások törvényeinek feltárása és leírása, • a technika feladata viszont az emberi célnak megfelelő, tudatos állapotváltoztatás létrehozása. A jövő generációjának tudását megalapozóknak, a tantárgyunkat tanítóknak és fejlesztőknek ezen alapelveket figyelembe kell venniük. A tanulók személyiségének fejlesztését, sokoldalú formálását a technika tantárgy tantervében megfogalmazott ismeretanyag megtanítása, valamint az ismereteket alkalmazó cselekvő tevékenységek szolgálják. A személyiségfejlesztés fő területei a szemléletformálás, az értelemfejlesztés, az érzelem-, az akarat- és jellemformálás. Az értelmi képességek közül főleg az érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelés fejlesztése határozza meg a továbbhaladás sikerét. Mivel a tantárgy közvetlen kapcsolatot teremt az anyagi világgal, a tanulók egyszerre több érzékszervük által ismerkedhetnek az anyaggal, a tantárgyak különböző megjelenési formáival. Így a látási és a tapintási érzékelésük fejlődik a leggyorsabban. A figyelem tudatos irányításával fejleszthetők a megismerés alapfunkciói: az analizáló, a szintetizáló, a differenciáló, az absztraháló tevékenység. Az egyes (pl. az építőelemekkel végzett) gyakorlatok főleg a térlátás fejlesztését szolgálják. A tanulók érzékelő, megfigyelő tevékenységét tudatos fejlesztéssel kell alakítani, hogy alkalmassá váljanak a valóság önálló megismerésére. Az emlékezet működéséhez idegkapcsolatok kiépítésére van szükség. Az ismeretek, gyakorlatok, cselekvések rögzítésében nagy szerepe van az anyaggal való közvetlen kapcsolatnak, a személyes élmények, az asszociációs kapcsolatok tudatos felhasználásának stb., ezért színes, változatos gyakorlási módszerekkel kell törekedni az emlékképek elemeinek gyarapítására. Az alkotóképesség kibontakoztatása érdekében minél több lehetőséget biztosítsunk a gyerekek önálló képzeletére épülő, illetve annak aktivizálását célzó technikai feladatok megoldására. A gondolkodás a személyiség cselekvésében, tevékenységének, magatartásának szabályozásában is jelen van, nem csak a megismerés folyamatában. Ezért gondolkodási tevékenységre kell késztetni a tanulókat, amelyet főleg a problémafelvetés módszerével lehet elérni. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy oktatásában központi helyet foglal el a manualitás. Ez a tény jelentős szerepet játszik a tanulók izom- és idegtevékenységének összehangolásában, a finommozgások kialakulásában, a kéz intelligenciájának fejlesztésében. A fejlesztendő képességek rendszere a tantárgy tanítása során 1. Kognitív képességek: • A technikai környezet felfedezése; • Összehasonlítás, összefüggések felismerése; • Problémafelismerés és megoldás képessége (kreativitás); • Elemző-, értelmezőképesség; • Rendszerező képesség; • Lényegkiemelés képessége, absztrahálás; • Tervezés képessége (tapasztalatok rögzítése, felidézése, megfogalmazása); • Térérzékelés, műszaki ábrázolás ás ábraolvasás képessége; • Jel és a valóság megfeleltetése; • Alkotóképesség (kombinációs képesség); • Algoritmikus gondolkodás, algoritmus alkalmazása (gondolati megjelenítés); • Konstruáló, modellalkotó képesség; • Döntés, ítéletalkotás képessége; • Tájékozódó képesség (közlekedés); • Kommunikatív képesség; • Helyzetfelismerési képesség. 6


2014.05.06. 11:02:53


2.Pszichomotorikus képességek: • A munkavégzés technikája; • A kiválasztás képessége (a különböző megoldási módok közül); • Kivitelezési képesség (pontosság); • Önellenőrzés képessége; • Kombinációs képesség; • Utánzás képessége; • Mozgáskoordináció (helyes munkaritmus, testtartás); • Helyváltoztatás képessége (járművezetés); • Helyzetfelismerés (automatikus mozdulatok). 3. Személyes képességek: • Önkiszolgáló képesség (tudatos higiéné); • Önellátás képessége (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás berendezéseinek és rendben tartásának igénye, a háztartás és ház körüli munkák, közlekedés, gazdálkodás); • Önvédelmi képesség (balesetmegelőzés, közlekedési képesség); • Önmegismerő képesség (felelősségvállalás, segítőkészség, alkalmazkodás, együttműködés, kapcsolatteremtés, fegyelmezettség, kötelességtudat, kitartás, céltudatosság); • Önfejlesztő képesség (szervező, kezdeményező, kommunikációs, akaraterő fejlesztő, felelősségtudat kialakításának képessége). A tantervek (1978, 1988 módosított, NAT-változatok) legfőbb feladata a technikai szemlélet kialakítása az óvodás kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. Ez azt jelenti, hogy minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és minőségben történjen a technikai környezetnek mint a valóságnak a megfigyeltetése, értékelése, modellezése, alakítása. A megfigyeltetés, elemzés, alkalmazás, alkotás, együtt vezet el az ember alkotta környezet megismeréséhez, amely nem nélkülözheti a természeti, társadalmi környezetre vonatkozó alapvető ismereteket sem. E tevékenységek sorozatával megismeri a gyermek a környezetének anyagait, az anyag átalakításának műveleteit, a műveletek elvégzéséhez alkalmazható legmegfelelőbb szerszámokat, munkaszervezési módokat, szerkezetek, gépek létrehozásának igényét, módjait. Alapvető feladatunk produkáló gyermek nevelése. Teret és szerepet kap az alkotó fantázia. Olyan módszertani stratégia szükséges, mellyel felfedező, meglátó, gondolkodó, alkotó személyiséget fejlesztünk. A technika tanterv ebből a szempontból meghaladja a korábbi hasonló tartalmú tanterveket (kézimunka, gyakorlati foglalkozás), ahol csupán a reprodukáló gyermek nevelése volt a cél. A feladatközpontú, levezényelt tanórák helyett problémaközpontú, a technikai problémák sorozatát megoldó tanórákat kell szerveznünk. A tantervi feladatoknak és a követelményeknek jobban kell igazodnia a gyermek korához, képességeihez, igényeihez, érdeklődési köréhez. A tanítói tervezőmunkánál figyelembe kell venni: • a tantárgy tanításának célját és feladatait – hosszú távú cél – (NAT, kerettanterv); • a 4. osztály végére elérendő műveltségi szintet – középtávú cél – (NAT, keret-, helyi tanterv); • az 1–2. osztályra vonatkozó célokat, feladatokat – rövidtávú cél – tananyagot, követelményeket; • az óvodai nevelési tervet; • a helyi igényeket, elvárásokat (kliensek), adottságokat; • a választható példaanyagok körét (iskola, otthon, háztartás, épített környezet, mezőgazdaság, közlekedés stb.). A tanítói tervek dokumentumai: • tanmenet (durva cél); • tematikus terv (finomított cél); • óravázlat (koncentrált célok). 7


2014.05.06. 11:02:53


A nevelői szabadság A tantervek csupán az életkornak megfelelő tananyagot, tantárgyi követelményrendszert tartalmazzák. A tervezés tekintetében a módszerek megválasztásában a tanító szabadságot kap, amely aktivitást vár tőle, és sokkal inkább igényli a felelősségérzetét. A szabadság a tervezésben (tanmenet, tematikus terv készítésében), a munkadarab vagy modell megválasztásában és a megvalósítás módjában jut kifejezésre: • a törzsanyag és kiegészítő anyag arányainak megállapítása, • a tematikus egységekre fordított óraszámok megállapítása, • a tantárgyak közti koncentráció megteremtése, • az aktuális események, jeles napok, ünnepnapok figyelembevétele, • a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, • a gyerekcsoport érdeklődésének figyelembevétele. A nevelői szabadság a nagyobb felelősségen túl szaktárgyi tudatosságot is igényel. A technika tantárgyat tanítói hivatástudattal, általános módszertani kulturáltsággal, megfelelő technikai alapműveltséggel eredményesen, a tanítónak és a tanulónak sikerélményt nyújtóan, sokszínűségében öröm tanítani. Ismernünk kell az osztályunk képességeit, tudnunk kell, milyen szintre kell eljuttatnunk őket. A tanító szerencsés helyzetben van, hisz naprakészen átlátja az adott évfolyamon tanított tantárgyak együttesét, meg tudja teremteni azok harmóniáját, az egyes tantárgyak ismereteit alkalmazott tudássá szintetizálhatja.

8


2014.05.06. 11:02:53

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

Kerettanterv TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1–2. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1–2. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai kompetencia – fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotómunkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulás és a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendő hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgári kompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi és iskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinek megismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemelt terület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinte észrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges szokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az esz köz- és szerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések, mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és a csoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia által vezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnak a világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, a higiénia és a helyes időbeosztás terén. Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A „kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése s ezek megszívlelése. A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását.

9


2014.05.06. 11:02:53

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK a 2. évfolyamon Kerettantervi óraszám az 1–2. évfolyamon

Javasolt óraszámok a 2. évfolyamon

1. Család, otthon, háztartás

16 óra

7óra

2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés

32 óra

16 óra

3. Közlekedés

6 óra

4 óra

4. Közösségi munka, közösségi szerepek

10 óra

5 óra

Tematikai egység

32 óra Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1. Család, otthon, háztartás

Órakeret 7 óra

A családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása. Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során. A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása. A családkép és a családi otthon képének alakítása. A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása. Az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 1.1. Élet a családban Hétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése. Családtagok bemutatása síkbábokkal. Családi szerepek. Ajándékok készítése a családtagok számára, különböző alkalmakra. 1.2. Biztonságos otthon Házimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban. Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei. Otthoni balesetek megelőzése. Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak, tűzgyújtó eszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetve mérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramok megismerése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szöveg alkotás, beszédkultúra, kommunikáció. Környezetismeret: család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné.

10


2014.05.06. 11:02:53


1.3. Családi időbeosztás Munkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztás megbeszélése, napirend készítése. Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése. Rajzos programajánlat készítése. 1.4. Tisztaság és rend Tisztaság és rend a környezetünkben. Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendben tartása. Alapvető takarítószerek és eszközök használata. Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete. Környezetünk tisztán tartása. Takarékosság energiával, vízzel. A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása.

Matematika: tájékozódás térben és időben időtartam, nap, napszakok. Erkölcstan: Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim. Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, a környezetnek való megfelelés szándéka, beilleszkedés.

1.5. Táplálkozás Az egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei. Étrend összeállítása képek válogatásával. Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése. 1.6. Testápolás Higiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai. 1.7. Célszerű öltözködés A napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés. Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása. Szekrényrendezés. Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése. Kulcsfogalmak/fogalmak

Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés.

11


2014.05.06. 11:02:53


Tematikai egység

2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.


Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban. A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése. Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása. Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása. Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékeny séggel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 2.1. Az anyagok Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk. Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján. 2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) formák alakítása. Papír alakítása tépéssel, nyírással, ragasztással. Fűzőlapmunka. Faanyagok (hurkapálca, fenyőléc) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással. Fémhuzal alakítása hajlítással. Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak, sodrat). Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, pompon készítése) és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés). Gombfelvarrás. Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával. Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.)

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális megjelenítés. Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés. Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, halmazképzés. Tárgyak, alakzatok, összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint; mérés, becslés. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés (egyszerű, rövid útmutató jellegű szövegek olvasása,

12


2014.05.06. 11:02:54


Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak. Takarékos anyagfelhasználás. A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen és napjainkban. 2.3. Építés Építés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – faépítő, fémépítő, Lego – felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység

értelmezése, rövid szövegben az események sorrendjének felismerése). Erkölcstan: az alkotó ember és az épített világ tisztelete, értékek óvása.

Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény. 3. Közlekedés

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

A család közlekedési szokásai; az iskola és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; Élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről.


A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten. A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete. 3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai. Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: közlekedési eszközök. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása).

3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Helyes magatartás a baleseti helyszínen.

13


2014.05.06. 11:02:54


Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás


Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár. 4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 5 óra

A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok. Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása. Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra

Ismeretek/fejlesztési követelmények 4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események Születésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkel kapcsolatos szokások, hagyományok. Esküvő, temetés, baráti összejövetelek célja, az ezeken való viselkedés szabályai. Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illő környezet megteremtése. Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása. A tapasztalatok megbeszélése.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek. Erkölcstan: családi hagyományok, ünnepek, élmények feldolgozása, játékok.

4.2. Iskolai és osztályrendezvények Iskolai és osztályrendezvények (pl. mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók. A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése. A biztonságos környezet megteremtése. A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása. 4.3. A közösségért végzett munka Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával. Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása. A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése. Kulcsfogalmak/fogalmak

Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program, dekoráció.

14


2014.05.06. 11:02:54

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén



A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. A célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

15


2014.05.06. 11:02:54

A tanítási óra általános felépítése

A tanítási óra általános felépítése

egy modern tanítói portfólióban is hasznosan alkalmazható alap, segédanyag A technika, életvitel és gyakorlat olyan közismereti tantárgy, amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektív képességek fejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos. A foglalkozásra való felkészülésben tervezni kell a tantervi célok és követelmények eléréséhez: az ismeretek közvetítését, alkalmazását, rend szerezést, rögzítést, ellenőrzést és ezekhez a legmegfelelőbb módszereket, szervezési módokat. Osztály: Témakör: A tanítási óra anyaga: Amit a naplóba írunk, de ez nem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem a munkadarabot tanítjuk, hanem a munkadarabon keresztül közvetítjük az aktuális tantárgyi ismereteket! A tanítási óra feladatai: Oktatási feladat: ismeretekre vonatkozóak, a tanóra kognitív jellegű feladatai . Képzési feladat: képességek fejlesztésére irányuló feladatok, a tantárgy jellegéből adódóan a pszichomotorikus képességek hangsúlyosak. Nevelési feladat: a technika, életvitel és gyakorlat óra a nevelési lehetőségek melegágya a tanóra tartalma, kötetlenebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fejlesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fejlesztési feladataiból aktualizálhatók a tananyaghoz illően. A foglalkozások fő egységei: I. Bevezető beszélgetés (a tanóra előkészítése) II. Munkáltató rész III. Befejező rész (összefoglalás, értékelés) I. Bevezető beszélgetés 1. Ismétlés: A múlt órán tanultak felelevenítése. Készítmények (munkadarab/modell). Technikai mondanivaló. Műveletek. Eszközök. Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonos tematikus egységre támaszkodás). 2. Motiválás: a tanóra pszichológiai feltételeinek megteremtése. A tanuló igényének felkeltése valamilyen munkadarab/modell elkészítésére. (Használati tárgy hiánya; meseillusztráció; szituációs játék; technikatörténet; keresztrejtvény; drámapedagógia; film; dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; tapintási játék; mozgás-érzékelési játék; a mesterséges környezet tárgyainak megelevenítése; találós kérdés; mi történne, ha, nem lenne stb.) Problémahelyzetet teremtünk a motivációs beszélgetéssel, amelynek megoldására a tanóra folyamatában kerül sor. 3. Célkitűzés: az adott problémahelyzetet feloldó, valamely emberi (tanulói) igényre, funkcióra készítendő munkadarab, vagy modell elkészítése (a modell lehet gondolati modell is). 4. Tervezés: A készítendő munkadarab tervezése (elemző munka). Felhasználhatóság, használati érték. A funkció ellátásához milyen legyen a munkadarab (fő részek, alak). Az egészben a részek felismerése. Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, különbségek). Szerkezet. Méreteinek meghatározása (vázlatrajz). 16


2014.05.06. 11:02:54

A MUNKADARABOK VAGY MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása. Műszaki rajz készítése (mint a tervezés része). Anyag – anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. Anyagszükséglet. Gazdasági számítás. Műveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem nevelői közlés alapján!!!) Eszköz, szerszámszükséglet. 5. Új műveletek, szerszámok bemutatása: Ismert műveletek bemutatása. Baleset-megelőzés. 6. Műveletek rendszerezése: Előkészítő (mérés, előrajzolás), alakító (darabolás, formázás…), szerelő, díszítő műveletek. A munkadarabhoz kötődő mesterségek. 7. Munkaidő megadása: A munkadarabok értékelési szempontjainak megadása, megbeszélése. II. Munkáltató rész 1. Anyagok és eszközök kiosztása (felelősi rendszer). 2. Egyes műveletek elvégzése. (Részcélkitűzés; részismétlés, részbemutatás; részellenőrzés, önellenőr zés). A munka, a munkadarab, a tanulócsoport szintjétől, a tárgyi adottságoktól függően egyéni, páros, csoportmunkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni képességek figyelembevétele: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás. III. Befejező rész 1. A munkadarab kipróbálása, értékelése, a megbeszélt szempontok szerint. 2. Összefoglalás: • a munka közben szerzett tapasztalatok elmondása, tudatosítása, • a tanóra technikai mondanivalójának kiemelése, • a megértés ellenőrzése. 3. A munkadarab továbbfejlesztésének igénye, lehetősége. Gazdasági számítás, reklám. 4. Értékelés: egyéni teljesítmények, tanulócsoport teljesítménye. 5. A következő tanóra előkészítése (gyűjtőmunka, olvasmány stb.) 6. A tanórai összértékelés.

A MUNKADARABOK VAGY MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A munkadarab nem cél, hanem eszköz a tanító számára ahhoz, hogy tanulói tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek a technikai környezet köréből. Olyan példaanyagok csupán, amelyen keresztül a technika alapelveit, technika szemléletet közvetítünk. A tanuló számára jól motiváló munkadarab vagy modell elkészítése a cél. Egy jól megválasztott probléma-szituációval kell a gyerekben felkelteni az adott munkadarab iránti igényt! Míg az adott problémahelyzetet megoldja, a munkadarabot vagy modellt elkészíti, fejlődik a tanuló ismerete: 17


2014.05.06. 11:02:54

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS

jártasságot, készséget, képességet szerez egyes műveletek végzésében, kreatívabbá válik, fejlődik kézügyessége, figyelme, képzelete, térlátása, természettudományi, gazdasági technikai szemlélete, a munkához való viszonya. Munkadarab: valóságos használati tárgy. Modell: mindig valamilyen szempont szerint hasonlít a valósághoz. 1. Feleljen meg a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy cél- és követelményrendszerének. 2. Tanulói igényeket elégítsen ki, a gyermek számára funkciója legyen, ezáltal motiváljon. 3. Legyen alkalmas technikai problémák megoldására. 4. A technikai környezetünket modellezzük általa, és ne a természeti környezetet. 5. Tudatosítható legyen a munkadarabon keresztül a gyermek számára az emberi alkotás folyamata: IGÉNY • Mire van szükségem? CÉLKITŰZÉS • Mit készítsek az igényem kielégítésére? TERVEZÉS • Milyen készüljön? (vázlatrajz, műszaki rajz leírás) • Miből legyen? (anyagválasztás) SZERVEZÉS • Hogyan készül? (tervkészítés) • Eszköz, szerszám, munkaformák. KIVITELEZÉS • Milyen műveletekkel? KIPRÓBÁLÁS • A kész munka feletti öröm átélése, játék. ÉRTÉKELÉS • Megfelel-e a kitűzött céljaimnak? TOVÁBBFEJLESZTÉS igénye és lehetősége. Állandó ELLENŐRZÉS. 6. Fejlessze a tanulók rendszer- és modellszemléletét! Minden technikai alkotást tudjon funkciója szerint elemezni, értékelni. Legyen képes feltárni • a részeket, • a részek és az egész kapcsolatát, • a környezettel való kapcsolatot, • a működéshez felhasznált energiát, • az ember irányítótevékenységét. 7. Gazdaságosságra neveljen (anyag, idő, energia, hasznosság, ár, költség stb.)! 8. Adjon lehetőséget önálló tanulói megoldásokra! 9. Feleljen meg a 6–10 éves gyermek életkori sajátosságainak!

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS A tanítói munkánk tudatossága, irányítása elképzelhetetlen folyamatos ellenőrzés nélkül. A nevelési és oktatási célok, módszerek kiválasztása csakis a tanulók személyiségének egészére kiterjedő információk birtokában lehetséges. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a tanuló képes-e az elvárt feladatok teljesítésére. Az elvárt feladatok a tantárgyi követelményekben, a tanítási órák céljában és feladatában (minimum követelmény) fogalmazódnak meg. Az ellenőrzés tapasztalatai befolyásolják (szabályozzák) a további tanulói tevékenységet. Az ellenőrzés magába hordozza az értékelés egyes elemeit. Az értékelés fő funkciója a tanuló informálása. Az értékelés jelenti a viszonyítás minőségi elemeit („elvárt” és „teljesített”), ezek mérlegelését, kifejezésre juttatását.

18


2014.05.06. 11:02:54

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS

Az értékelés köre Kiterjed a tanulók minden tudatos megnyilvánulására, teljesítményére. Értékelnünk kell: • a törzsanyagban meghatározott ismeretek elsajátítását, • a manuális képességek fejlődését, • a személyiségjegyek alakulását (pl. rendszeretet, fegyelem, technikai problémamegoldó képesség, munkához való viszony, tervező-, szervezőképesség stb.). Szaktárgyunkban különösen fontos az önellenőrzés-önértékelés folyamatos fejlesztése. Az értékelés módja • metakommunikációval: elismerő mosoly, simogatás, rosszalló fejcsóválás stb.; • szóban; • pontozás (matrica): egyes tanórai megnyilvánulások értékelése; • érdemjeggyel: témazárók, mérőlapok, rajzok, tervek, munkadarabok, feleletek. Értékelés érdemjeggyel Csak azt kérjük számon, amit kellően elsajátíttattunk a tanulókkal! Az értékelés követelményeit a ta nulók előre, pontosan ismerjék, lehetőleg el is fogadják. Amikor nem érdemjeggyel értékelünk, a tanulóknak tudniuk kell, mit kell tenniük a teljesítményértékekért. Nagyon jó: A törzsanyagot értelmesen 90–100 %-ig birtokló tanuló. Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatokat el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni, csomót kötni. A munkája pontos, tiszta, tetszetős. Jó: Aki a törzsanyag 75–90 %-át sajátította el. Tudja használni az eszközöket. A tankönyv ábrái, vagy táblai algoritmus segítségével el tudja mondani a munkafolyamatok sorrendjét. Tud 2-3 modellt/munkadarabot agyagból formázni, papírból hajtogatni. A munkája pontos, tiszta. Megfelelő: Aki a törzsanyag 30–70 %-át sajátította el. Segítséggel tudja használni az eszközöket. Tanítói segítséggel meg tudja határozni a munkafolyamat sorrendjét. Segítséggel tud anyagot alakítani. A munkája tiszta. Célszerű lenne, bár a tanítónak ez többletmunkát jelent, ha azt is értékelné szövegesen, mit ért el, mit tud a tanítványa egy témakörön belül vagy egy tanítási terminusban; melyek a még fejlesztésre szoruló ismerete területek, képességek. Az osztályozás, az érdemjegy soha ne legyen büntető, megtorló jellegű, hanem bátorítson, ösztönözzön, személyiségfejlesztővé váljon. Az értékelésben következetesnek, rendszeresnek kell lenni! A tanítványainkat a követelményekhez való viszonyításon túl az „önmagához képest” történő fejlődésében is értékelni kell! A tanulók munkájának értékelésére használhatók: • a munkadarab/modell a funkciójának megfelel-e (amiért készítettük); • a munkadarab/modell kivitele, esztétikussága; • a tanult ismeretek alkalmazása; • a szakkifejezések használata; • a műszaki rajzi feladatok (tervezőmunka) szabványossága; • a munkahely rendje; • a tanuló aktivitása, figyelme, kreativitása. Az ellenőrzésnek, értékelésnek át kell szőnie az oktatási folyamat minden mozzanatát, így lesz személyiségfejlesztő, sikerélményt biztosító tényező. Az ellenőrzés, értékelés a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyban a sikertelenség leküzdésére is szolgál azáltal, hogy a fogyasztói magatartásra szoktatás során egyszerű technikai rendszerek funkcióorientált tervezését és kivitelezését valósítjuk meg. 19


2014.05.06. 11:02:54

MÁSODIK TECHNIKAKÖNYVEM A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGY MUNKATANKÖNYVE

MÁSODIK TECHNIKAKÖNYVEM A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGY MUNKATANKÖNYVE A Második technikakönyvem munkakönyv tananyagtartalmában, feldolgozási módszereiben hozzájárul, hogy vele a tantervek által determinált műveltségi terület céljai és feladatai megvalósíthatók legyenek. A munkatankönyv A/4-es formátumú, összhangban van a gyermekek által ismert és kedvelt Apáczai Kiadó által megjelentetett tankönyvformákkal, s ugyanúgy négyszínnyomású. Az ábrák, a színes képek a kisiskolások érzelemvilágának, érdeklődési körének figyelembevételével készülnek. Minden egyes téma, tanóra előkészítését motivációs képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelvezet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak a legszükségesebb szakkifejezések alkalmazására. A tanulók önálló, részben önálló tevékenykedtetésére alkalmas a munkatankönyv szerkezete, a kérdések, válaszhelyek aránya. Általa a technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisiskolások személyiségformálásához. Elősegíti e korosztály technikai műveltségének alapozását, a kézügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkülözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységek átlátását. A technikai műveltség alapozását tapasztalati úton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, a technikai szemléletmód és megfelelő magatartási szokások formálásával valósítja meg. Feladatai fejlesztik az értelmi képességeket, működtetik a kommunikációs képességeket, serkentik az érzékszervek tökéletesedésének folyamatát. Így a technikai nevelés sajátos feladat- és tevékenységrendszere rendkívül sokrétű személyiségformáló lehetőséget kínál a tanítás-tanulás folyamatában. A felfedezés öröme, az önálló próbálkozások sikere az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő problémahelyzetek megoldása erősíti az önbizalmat, kedvezően alakítja a munkához való viszonyt. A szerzők célja segíteni a gyermeket a (mesterséges) környezetébe való beilleszkedésében, a tájékozódásban, az aktív, alkotó tevékenységben egyaránt. A technikai műveltség alapozása a gyakorlati tevékenységekhez (alakítás, építés, szerelés) kapcsolódó elemi ismeretek (anyagjellemzők, funkció, működési elv stb.) szerzését, a technikai szemléletmód és a megfelelő magatartási szokások formálását jelenti (eszközhasználat, tervezés, szervezés, gazdaságosság, kipróbálás, értékelés stb.). A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és az ifjúkor a legalkalmasabb. Amit a 12 éves életkorig elmulasztunk, az később nem pótolható! Ennek a felelősségnek a súlyát viselni kell minden olyan tanítónak, aki technika óraszámát más tantárgyak korrepetálására fordítja, valamint azoknak az iskolafenntartóknak is, akik az alapvető anyag- és eszközellátást nem biztosítják, hiszen csak az fejlődik, aki tevékenykedik! A munkatankönyv tananyaga koncentrikusan bővülő ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz. Így a témakörök fogalmai ismétlődnek, bővülnek, jobban tudatosulnak. Épít az Apáczai Kiadó által megjelentetett kiadványok adta ismeretekre. Főbb témakörök: Otthon, család, háztartás. Képlékeny anyagok. Mire használjuk a papírt? A természet kincsei. Fémhuzal alakítása. A fonal és a textil. Közlekedés. Jeles napok, ünnepek. Év végi összefoglalás. Varázskezek oldalak zárják le az egyes témaköröket, amelyek alkalmasak a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok modelljei otthon, a napköziben önállóan vagy kevés segítséggel elkészíthetők.

20


2014.05.06. 11:02:54

A TANANYAG FELDOLGOZÁSA

A TANANYAG FELDOLGOZÁSA IsméTElj! 1. Hogyan jutsz el az iskolába? Gyalog vagy valamilyen járművel? Milyen közlekedési eszközöket szoktál látni útközben?

4. Miből készítettél csákót, repülőt, csónakot? a) Melyiket hajtogattad könnyebben? Miért? Beszéljétek meg! b) A papír mely tulajdonságára ismersz, ha szalvétát, papír zsebkendőt használsz?

2. Beszéljétek meg, mit jelentenek az itt látható közlekedési táblák, jelzések!

3. Milyen képlékeny anyagokból készülhettek a képeken látható tárgyak? Emlékezz vissza a műveletek sorrendjére! Használd a következő kifejezéseket! hengerítés, gömbölyítés, lapítás, mélyítés

5. Nézz körül az osztályban! Sorold fel, mely tárgyak készültek fából! Te mit készítettél ebből az anyagból első osztályban? 6. Mely eszközökkel dolgoztál technikaórán a különböző munkadarabok elkészítése során? Válaszd ki és írd fel őket! kalapács, virágcserép, gyurmakés, sodrófa, gyalu, vonalzó, gyurmatábla, ceruza, festék, vízfesték, ragasztó, tű, olló 7. Mire ügyeltetek a különböző eszközök használata közben? Beszélgessetek arról, hogyan tudjátok megelőzni a baleseteket technikaórán! 8. Mi jut eszedbe ezekről a képekről? Mely ünnepekről nem látsz itt képet?

4 technika2_2013 uj26 .indd 4

5 2014.04.22. 9:54:25

technika2_2013 uj26 .indd 5

2014.04.22. 9:54:26

Az első évfolyam foglalkozásain a tanulók már megismerkedhettek a mindennapi környezetükben előforduló többféle anyaggal, anyagalakítási móddal, a műszaki ábrázolás alapvető jeleivel, az építő- és szerelő készletekkel történő modellezéssel. A második évfolyamon folytatnunk kell ezt a megkezdett munkát. Tudatosabban, részletesebben vizsgáljuk meg egy-egy anyag tulajdonságait, a belőle készíthető tárgyakat, eszközöket, szerkezeteket. Mindezekhez változatos anyagalakítási műveleteket alkalmazzunk, a kisgyermekkel motiváló munkadarabokat terveztessünk és készíttessünk. A tantárgy bevezető foglalkozásának tanítási anyaga ismétlés. Mit készítettünk az elmúlt tanévben? Miért készítettük? Miből készült? Hogyan készült? Ezek közül mi tetszett és miért? A nyári szünetben dolgoztál-e valamilyen anyaggal? Ismerkedés a technika tankönyvvel. A munkatankönyv jelei. Miben fogunk ügyeskedni? Mire lesz szükségünk ezen a tanórán? Fontosak a baleset-megelőzési szabályok.

Otthon, család, háztartás A NAT eddigi irányelvei alapján, a tantárgyhoz való kapcsolódások miatt, a gyermek leglényegesebb életterének figyelembevételével 1–2. osztályban az otthon témakörrel mint tematikus egységgel is foglalkozunk. A témakör tanításának célja: A közvetlen környezet megfigyelése, annak emberi igény szerinti kialakítása, gondozása, megbecsülése. A család szerepének erősítése. Az egymásért végzett tevékenységek erősítsék a felelősségtudatot és fejles�szék az egymásra utaltság érzését. 21


2014.05.06. 11:02:55

Otthon, család, háztartás

Öltözködés Az évszaknak megfelelő öltözködés segít az egészségünk megóvásában. 1. Nézd meg a képeket! Melyik évszakban készülhettek? Mi bizonyítja ezt?

2. Mi a meghökkentő a képeken? Beszéljétek meg! 3. Te hogyan öltöztetnéd fel az évszaknak megfelelően a gyerekeket?


2014.04.22. 9:55:19

Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra, a tárgykultúra alapjait, szokásait. Megismerni, tudatosan felhasználni a környezet alakításában az eddig tanult anyagalakítási módokat. Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni a tanulókat. A tankönyv jól alkalmazható a témakör szemléletes, tevékenységgel egybekötött feldolgozására. Az elméleti ismeretek megtanítását mindig kapcsoljuk össze a gyakorlati tevékenységgel. Pl. ne csak beszéljünk a helyes napirendről, hanem készítsenek a tanulók (technikai eszközök alkalmazásával) heti szabadidős programtervet, ahol külön szerepelnek az egyéni és külön a családi programok. Adjanak egymásnak ötleteket, hasznos tanácsokat. A témakör feldolgozásánál építsünk a tanulók tapasztalataira. Mutassunk rá az egészséges életmód fontosságára, a szabadidő hasznos, egészséges eltöltésére, a helyes táplálkozásra, annak lehetőségeire, a célszerű öltözködésre, a higiéniára, a gazdálkodás alapjaira, takarékosságra. Az életkornak megfelelő életviteli szokások felismertetése, alkalmazása. Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése.

1. Óravázlat-javaslat A tanítási óra anyaga: Élet a családban A tanítási óra feladatai: Oktatási feladat: Az együtt élő családtagok bemutatása síkbábokkal. A tanult műveletek ismétlése. Képzési feladat: Az önkifejezési készség, összefüggések felismerése, elvonatkoztatás, rendszerező képesség, kézügyesség, kreativitásfejlesztés. Nevelési feladat: Az együttélés érzésének erősítése. Önbizalom fejlesztése. Munkadarab: Síkbábok készítése (Tk. 6–7.o.) Anyag/eszközszükséglet: rajzlap, hurkapálca, színes ceruza, olló, kés, ragasztó. A tanóra menete: I. Bevezető rész 1. Ismétlés a települések fajtáiról. Hol élünk mi? Hol van az iskolánk? 2. Ki milyen lakóépületben lakik? (Le is rajzolható.) 3. Motiváció (például Zelk Zoltán: Este jó, este jó) Kik a szereplői a versben megismert családnak? Mit csinálnak a családtagok? Nálatok este kik vannak otthon? Ki mit csinál a családotokban? Hogyan tudnátok ezt bemutatni (pl. fényképpel, bábbal)? 4. Készítsünk bábot! Kik vannak a családodban? Hány bábot kell készíteni a bemutatáshoz? Milyen bábokat láttunk már? Melyiket a legegyszerűbb elkészíteni? (ujjbáb, kéz, sík) Mi kell egy síkbábhoz? Milyen papírt válasszunk? (lágy, kemény) 22


2014.05.06. 11:02:57

Képlékeny anyagok

Mit

kell tennünk, hogy mozgatni tudjuk a bábut? Mit készítettünk 1. osztályban hurkapálcából? Hogyan dolgoztunk?

4. Készítsd el síkbábokból a családod tagjait! • Rajzold le őket egy rajzlapra! Érzékeltesd a magasságbeli különbségeket! • Színezd ki az embereket! Figyelj a családtagok jellegzetes arcvonásaira (hajszín, szem, bajusz, száj stb.)! • Ollóval nyírd körbe a formákat, majd rögzítsd hurkapálcához vagy spatulához!

II. Munkáltató rész Előrajzolás. Méretarányok megbeszélése (legkisebb, legnagyobb). Szabás-színezés. Hurkapálca darabolása. Összeszerelés. Kedves családi történet eljátszása a padtársnak, barátnak. III. Befejező beszélgetés Mit készítettünk? Miért készítettük? Miből készítettük? Hogyan készült? Tetszenek-e a síkbábok? Megmutatod-e a családtagjaidnak? Otthon tudnál-e szebbet készíteni? Mit változtatnál a síkbábodon? A tanulói aktivitás, együttműködés értékelése. 5. Mutasd be a családodat a bábokkal! Eljátszhatsz velük egy rövid történetet is.


Képlékeny anyagok

2014.04.22. 9:54:54

Tananyag: Képlékeny anyagok összehasonlító vizsgálata (gyurma, só-liszt, tésztafélék). A képlékeny anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk. Képlékeny anyagokhoz kötődő mesterségek. A tanult műveletek gyakorlása. Követelmény: Tudjon a tanuló egyszerű eszközökkel és kézzel lágy anyagból egyszerű formákat alakítani. Ismerje az anyagok tulajdonsága és felhasználhatósága közötti kapcsolatokat. Ismerje a megmunkálás során végzett műveletek sorrendjét, a használt eszközök nevét. Ismerje a képlékeny anyagok megmunkálásához kötődő mesterségeket. Legyen képes gazdaságos, esztétikus, balesetmentes munkavégzésre. A kéz a tapintó érzékelés, az ujjak mozgatása, a nyitott tenyerek különböző helyzetű és ellentétes irányú mozgatása tekintetében fontos izom- és idegkoordinációs feladatokat teljesít. A rajztantervvel átfedésben vagyunk. A technika órának adjunk technikai mondanivalót (oktatási, képzési, nevelési feladattal, a munkadarab-választással), így azonos anyag és művelet mellett is más-más célt szolgál a két tanóra.

2. Óravázlat-javaslat A tanítási óra anyaga: Képlékeny anyagok vizsgálata. Állapotváltozás-tulajdonságváltozás kapcsolata. A tanítási óra feladatai Oktatási feladat: A képlékeny anyag formázásának (gömbölyítés, lapítás, hengerítés, simítás, díszítés) gyakorlása. A képlékeny anyagok tulajdonságai és megmunkálásuk közötti összefüggés megállapítása. Képzési feladat: a kéz finommozgásának, az ujjak izom-ideg koordinációinak fejlesztése, jártasságok, készségek fejlesztése a sógyurma alakításában, tervezőképesség fejlesztése. 23


2014.05.06. 11:02:58

Képlékeny anyagok

Agyag és gyurma 1. Formázz golyókat agyagból és gyurmából! Gyúrd őket egy-egy percig! Mit tapasztalsz? Munka közben vigyázz a padod tisztaságára! Takard le újságpapírral! A hő hatására a gyurma megpuhul, kenődik. Az agyag keményebb lesz, mivel víz párolog el belőle. Tedd félre a golyókat! Hagyd állni egy hétig a levegőn! Megfigyelésedről számolj be a következő órán! 2. Készíts dominókat! Milyen művelettel készítheted el őket? kúposítás, lapítás Az agyag megmunkálásához a következő eszközöket használhatod: gyurmatábla, formázófa, damil, sodrófa

Rajzolatok, minták elkészítésében a segítségedre lehetnek a következő tárgyak: hurkapálca, szög, zsákvászon, csigaház, falevelek, termések, kavicsok. Ezekkel az eszközökkel próbálj lenyomatot készíteni a képlékeny anyagba!

3. Készíts agyaggyöngyöt gömbölyítéssel! A munkadarab elkészítésének menete: • Gömbölyíts megfelelő nagyságú agyaggolyókat! • Fűzd fel hurkapálcára a gömböket! • Díszítsd őket! • Hagyd kiszáradni a gyöngyöket! Szép ajándék lehet a nyaklánc (kaláris) anyák napjára. 4. A munka végeztével tisztísd meg a körmödet, mosd meg a kezedet! Takarékoskodj a vízzel, ne folyasd feleslegesen!


2014.04.22. 9:56:00

sóliszt, sógyurma 1. Mi történt a múlt héten készített golyókkal? Beszéljétek meg a tapasztalataitokat! A gyurmán nincs szín- és alakváltozás. Tovább alakítható. Az agyag megkeményedett, törékeny lett, nem formázható tovább. A színe is világosabbá vált. 2. Tervezz memória játékot a testvérednek vagy a barátodnak névnapjára! A sóliszt receptje: 1 bögre liszt, 1 bögre só, 1-2 evőkanál tapétaragasztó, víz. Gyúrd össze az anyagokat! A tésztát temperával színezheted. Mondd el, mit tapasztalsz, ha kevés vagy ha túl sok vizet teszel hozzá!

Az elkészítés lépései: • Alakíts a sólisztből hengert! Vágd szeletekre! • Tenyérrel vagy eszközzel lapítsd el palacsintaformára! • Szaggass ki belőle valamilyen formát (kört, szívet stb.)! • Mintázd, színezd! A formákon két - két azonos minta legyen! Az elkészült játékot kiszáradás után az alkalomnak megfelelően csomagold be!

feladat: az ajándékozás öröme (erkölcsi nevelés). Az elkészített termék esztétikuma, gaz daságossága. Munkadarab: Memóriajáték Anyagszükséglet: gyurma, agyag, sóliszt (sóke rámia). A tanóra menete: I. Bevezető rész (beszélgetés, vizsgálódás, megfigyelés) 1. A múlt órán kísérleteztünk agyaggal, gyurmával. Mit tapasztaltunk gyúrás után? A félretett agyag- és gyurmamintákkal mi történik? 2. Motiváció, a tanóra előkészítése (beszélgetés) Játszottatok már memóriakártyával? Miből készült? Nézzük meg! Milyen papírfajtából készítették? Miért? Megajándékoznád vele a barátodat? 3. Technikai problémák: (beszélgetés, bemutatás) Miből készíthetnénk ahhoz, hogy ne legyen hajlítható? Milyen az alakjuk? Keménységük? Mi miből tudnánk kemény memóriajátékot készíteni a környezetünkben található anyagok közül? Miből tudnánk készíteni, hogy alakítható, lapos kemény, színes, legyen? Hogyan tudjuk a képlékeny sógyurmát kemén�nyé tenni? • Példák szárított sógyurmára, agyagra. • Példák égetett agyagra és sógyurmára Hogyan tudjuk a formáját kialakítani? A műveleti sorrend szóbeli megállapítása. (Szókártya rendezése) Gyúrás – lapítás – formázás – díszítés. Tervezzünk formákat! (Papírlapra szabad kézzel, vagy alaklemez alapján.) Koncentráció: technika, rajz, matematika. Tervezzünk díszítési módokat! A díszítéshez: sógyurma, gyöngy, szívószáldara bok, mintázófa Milyen eszközökre lesz szükségünk? (alátét, sodróhenger, alaklemez, süteményformák, mintázófa) II. Munkáltató rész (frontális munka, tanulói bemutatás, önálló munka) 1. Anyagok, eszközök kiosztása 2. Előkészítő műveletek: anyagmennyiség kiválasztás


Nevelési

2014.04.22. 9:56:02

24


2014.05.06. 11:03:00

Mire használjuk a papírt?

3. Alakító műveletek: lapítás – sodrás, korong kiszúrása, lyukasztás – pl. hurkapálca (koncentráció: háztartás, tésztakészítés, gyúrás sodrás, formázás). Balesetvédelem 4. Díszítés önállóan (előkészítés után). 5. Rendtartó intézkedések. III. Befejező rész 1. Az elkészült munkák értékelése (frontális munka, funkcionális szemlélet erősítése) Közösen nézzük át a munkadarabokat! Melyiknek legszebb a formája? Miért? A legszebb munkadarabok készítői mondják el tapasztalataikat! A kevésbé sikereseknek adjunk tanácsot! Mire kellett volna figyelnie? Örülnél-e, ha ilyet kapnál? Miért? Mennyibe került az alapanyag? Mennyi időt fordítottál az elkészítésre? A boltban vásárolható-e ilyen ajándék? 2. Összefoglalás: Milyen tulajdonságú anyagra volt szükségünk? Jól választottunk-e anyagot? Miért? Mi a játékkészítés sorrendje? (terveztünk, alakítottunk, díszítettünk) Tervezésnél milyen szempontokat vettünk figyelembe? Milyen műveleteket választottunk a formázáshoz? Miért? 3. Értékelés (érdemjegy, szöveges, pontozásos stb.) A megfigyelt tanulók tanórai tevékenységének értékelése (aktivitás, szóbeli, manuális teljesítmény alapján). 4. A tanulócsoport órai tevékenységének értékelése (aktivitás, figyelem, fegyelem alapján).

Mire használjuk a papírt? Tananyag: Használati tárgyak és játékos modellek készítése: csomagoló- és szöglethajtogatással. Alakítás kézzel, részarányos nyírás. Ragasztás (pl. szegély- és foltragasztás). A papír szabása előnyomott vagy („fél”) alaklemezzel készített minták alapján. Követelmény: Ismerje a tanuló környezetének papírból készült tárgyait, azok funkcióját, tulajdonságait. Tudja a lágy papír darabolási, hajtogatási, alakítási, szerelési műveleteit, a műveletek sorrendjét. Legyen jártas algoritmus alapján (ábrasor) papírhajtogatásban. Tapasztaljon a papírból készült tárgyak alakjáról, méretéről, felületéről érzékelhető tulajdonságokat (vékony-vastag, négyzet, téglalap, kör, sima, érdes, rostos, lapszerű, lágy, kemény, hajlítható, téphető.) Legyen ismerete arról, milyen célra és miért lehet a papírt felhasználni. Fejlődjön készségük és jártasságuk a lágy papír darabolásában (tépéssel, nyírással); a hajtogatásban (felező-, átlóhajtogatás); alakításban (tépés, sodrás, gyűrés); ragasztásban; az olló balesetmentes használatában. Legyen képes játék, használati tárgy, báb stb. tervezésére, kivitelezésére csoportosan és önállóan. Tárgyi feltételek A papírmunkák témakör lágy, jól megmunkálható papírfajták felhasználásával és csak kézi alakítással kezdődik. A hajtogatási műveletek, a sodrás segítségével a papír alapvető tulajdonságait ismerik meg a tanulók. A papírboltokban kapható a „TECHNIKA papírkészlet” évfolyamonkénti összeállításban. 25


2014.05.06. 11:03:00


Csomagolás 1. Hogyan óvhatod meg a technikafüzetedet a szennyeződéstől? Miből tudnál rá tartós borítást készíteni? A papírnak mely tulajdonságait kell figyelembe venned, amikor becsomagolod? 2. Csomagold be a füzetedet! A munkamenet megbeszélése után dolgozz a rajzok segítségével!

1.

2.

3.

4.

5.

Ajándékot adni és kapni nagy öröm. Az ajándékot a csomagolás teszi titokzatossá, ünnepivé. Ezért fontos, hogy szép legyen. 3. Közeledik nagymamád névnapja, aki távol lakik tőled. Rajzolj neki egy képet! 4. A rajz mellé agyagból megformázott tárgyat is küldhetsz. Miben adnád postára, hogy ne törjön el? Milyen fontos adatokat kell a csomagra ráírni? 5. Csomagolj be egy téglatest alakú dobozt! Nézd meg figyelmesen az ábrát!

6. Mivel szállították régen a leveleket, csomagokat? Kik utaztak még a postakocsin? Napjainkban a postás és a futárszolgálat viszi a csomagokat. Hallottál már róluk? Ajándékot interneten is tudsz rendelni a szüleid segítségével.


2014.04.22. 9:56:11

Papírhajtogatás (origami) 1. A ház körül állatok is élnek. Soroljatok fel néhányat közülük! Mondjátok el, hogyan kell gondoskodni róluk! 2. Készítsetek papírból hajtogatással kutyát! Ismerkedjetek meg a papírhajtogatáshoz (origamihoz) szükséges alaphajtásokkal! színesbatyu-hajtás

zsebkendőhajtás

szalvétahajtás

borítékhajtás

pelenkahajtás

színessátor-hajtás

tölcsérhajtás

3. A kutya fejének elkészítését az ábra alapján végezd! Munkád során ügyelj a következőkre: • a papír vastagságának megválasztása, • a papír színe és mérete, • a hajtogatás lépéseinek sorrendje, • a pontos élezés!

4.

1. 2.

3.

5.

6.


2014.04.22. 9:56:15

De ezt nem kötelező használnunk. Beszerezhetünk nagyobb tételben különféle papírokat. Támaszkodhatunk a tanulók gyűjtőmunkájára is! A második osztályos tananyagban jelentős helyet foglal el a papírmunka (8 óra). Tanítói tapasztalatok szerint ez áll legközelebb a gyermekekhez, és sokoldalú tevékenységet biztosít. Az első osztályos ismeretek felújítása után a gyártásról, a felhasználhatóságról, a hozzá kötődő mesterségekről ejtünk szót. Lehetőség szerint vigyük el a gyerekeket könyvtárba, búvárkodjunk együtt, és tanítsuk meg, hogyan kereshetünk információkat a papírral kapcsolatos kérdésekre. Hol készítették az első papírt? Hol készül papír Magyarországon? Miből, hogyan készül? Érdekességek: a vízjel, nyomdai jelzések. Kik készítik a papírt? Csoportosítsuk felhasználhatóságuk (otthon, iskola) szempontjából a papírfajtákat. A hulladékpapír gyűjtésének hasznosságát is emeljük ki! A munkatankönyv nem ad rá ugyan utasítást, de második vagy harmadik osztályban érdemes papírt készíttetni. Motiváció, élmény a gyerekek számára még akkor is, ha csoportmunkában vagy tanítói bemutatással készül a papír. Újság vagy bármely lágy papírt tépdessünk apró darabokra, vízzel dolgozzuk össze (esetleg turmixoljuk). Egy drótháló- vagy szúnyoghálódarabon terítsük ki, simítsuk. Hagyjuk kiszáradni. Kísérletezhetünk azzal is, hogy különböző adalékanyagokat keverünk az alapmasszába (kréta, enyv, színezőanyag, ragasztó), és majd száradás után vizsgáljuk meg őket (pl. melyikre könnyebb írni ceruzával, tintával, filctollal; melyik szebb; melyik hajlik könnyebben?). Készíthetünk különböző vastagságú papírlapokat is. Erre a kísérleti tapasztalatra a későbbiekben még többször is építhetünk. A papírok csoportosítását a hétköznapi életben való felhasználásuk alapján végezzük. Pl.: lágy papír: szalvéta, újság, írólap. Félkemény: papírpohár, papírtálca. Kemény: dobozok, könyvek borítója. Hívjuk fel a figyelmet a környezetbarát papírok létezésére, fontosságára, használatára. Beszéljük meg a környezetbarát szó jelentését és a szelektív hulladékgyűjtés szükségességét. Lehetőleg látogassunk el papírboltba és keressünk ilyen termékeket. Ezt követően a csomagolás – kötés, kötözés – megtanítása közben a csomagoló-, szöglet- és szegélyhajtogatást gyakorolhatunk. Azt szeretnénk elérni,

26


2014.05.06. 11:03:01


hogy a későbbiekben a tanulók önállóan is ki tudják választani a csomagoláshoz szükséges papírfajtákat. Igényük legyen arra, hogy a becsomagolt tárgy külleme jól szolgálja a célt, amiért becsomagolták, de mindig esztétikus is legyen. A munkatankönyv a 26–27. oldalon a japán origami, papírhajtogatás alaphajtogatásait mutatja be, mellőzve a magyar műszaki szabvány jeleit, amelyek a tankönyvben nem jelennek meg. Nagy gondot jelent, hogy a különböző hajtogatással foglalkozó szakkönyvekben, különösen az origamival foglalkozó könyvekben nem egységes a műveletek jelölése. A műszaki kommunikáció jelei és a hajtogatás jelei keverednek. Nekünk technikaórán kötelességünk a műszaki ábrázolás szabványos jelrendszerét tanítani és alkalmaztatni! Így a tanító szakmai felkészültségére van bízva, hogyan alkalmaztatja az alapvető rajzi jeleket!

3. Óravázlat-javaslat A tanóra anyaga: Papír tépése, nyírása, szerelése ragasztással. A tanítási óra feladatai: Képzési feladat: Legyen képes a tépett és nyírt felületek megkülönböztetésére, tulajdonságaik értékelésére. A képzelet, a tervezőképesség fejlesztése, kreativitásfejlesztés. Nevelési feladat: a funkció és forma kapcsolata. Lényeges és lényegtelen jegyek megláttatása. Arány, forma, szín iránti igényesség. Munkadarab: Ritmusdob (Tk. 59. o.) Anyagszükséglet: sajtosdoboz, boítópapír, krepp papír, színes papír, ragasztó, cellux Eszközszükséglet: rajzeszköz, olló, alátét A tanóra menete: I. Bevezető rész 1. A múlt órán tanultak felidézése 2. Problémahelyzet-teremtés (részprobléma) a.) Énekórán mivel szokott besegíteni a ritmus adásához a tanító néni? (koncentráció: ének) Miből készült az a ritmusdob? Mi lenne még alkalmas erre a célra? Egyéni ötletek (pl. gyufásdobozba, kólásdobozba helyezett apró tárgyak, kavicsok) A gyufásdoboz kicsi, a kólásdobozt nehéz megfogni! Mi a véleményetek a sajtosdobozról? Alkalmasnak találjátok ritmusdob készítésére? Miért? Hasonlítsuk össze az anyagát az eddig megismert papírfajtákkal! (Összehasonlító elemzés.) b.) Miért ilyen dobozt használnak a sajtgyárak? Melyek a sajtosdoboz részei? (alja, teteje, oldala) Hogyan illesztik össze az alját a tetejével a gyárban? (papírcsík ragasztásával az oldalára) Amikor szeretnéd felbontani a sajtosdobozt, mit kell tenned? (feltépem) c.) Fordítva mit kellene tenni, ha szeretnénk a dobozt lezárni? (leragasztani) Mivel tudnánk leragasztani? (papírcsík, cellux) Mekkora papírcsíkot kell ledarabolni? A papírcsíkot hogyan illesszük a dobozhoz? Mekkora legyen? Milyen ragasztót használtatok már? d.) Keressünk a ritmusdobba csörgő, zörgő dolgokat! Válogassunk: papírgombóc, gyurma, agyaggolyó, kavics, gyöngy, bab stb.! Melyeket választjuk? Miért? Funkció szerinti anyagválasztás. 27


2014.05.06. 11:03:01


Projektnap Készítsetek maradék anyagokból és hulladékokból használati tárgyakat! Használjátok fel az év során gyűjtött dobozokat, anyagokat! A sajtosdobozból is alkothattok ötletes tárgyakat. Íme néhány példa a megvalósításra. Kincsesdoboz

Ritmusdob dobozokból

Egyébb hasznos hulladékból készült tárgyak wc papír gurigából. Ritmushangszer (csörgő) magvakkal

Versenyautó

Nyomda parafadugóból

Lámpa üvegből


2014.04.22. 9:59:03

Alaklemez (sablon)

mozaikkép

Alaklemezzel (sablonnal) sok azonos formát készíthetsz. Ehhez vastagabb papírt, rajzlapot vagy kartont használj! 1. Beszélgessetek róla, miért van szükség vastagabb, keményebb papírra!

Amikor egy megrajzolt formát apró részecskékkel (kavicsokkal, üveg-, csempe- vagy papírdarabokkal) töltünk ki, melyet ragasztóanyaggal rögzítünk az alaphoz, mozaikot készítünk. 1. Tervezz plakátot egy iskolai rendezvényre! Bármilyen technikával dolgozhatsz! Használd fel a korábban összegyűjtött papírhulladékokat is!

2. Készíts gyümölcsöket alaklemez segítségével! Olvass a képről! 1.

3. A megoldás megtervezése (beszélgetés). • A szükséges anyagok felsorolása. • A szükséges eszközök megnevezése. • A műveleti sorrend megállapítása. 4. Baleset-megelőzési tanácsok 5. Az elkészített ritmusdob értékelési szempontjainak megbeszélése. 6. Gazdasági számítások. Mennyi lenne a bolti ára? Nekünk mennyibe kerül? II. Munkáltató rész (Bemutatás) a) A papírcsík előrajzolása ceruzával. b) A papírcsík darabolása ollóval. c) A csörgő tárgyak elhelyezése a dobban. d) A doboz lezárása ragasztással. A ragasztás bemutatása: (alátét szükségessége) • a ragasztó felhordása • illesztés, simítás További problémahelyzet 1. A hangszerek általában nem csak szépen szólnak, hanem díszesek, szépek. Tetszik a sajtosdoboz külseje? Díszítsük! (Rajzoljunk rá! Fessük be! Borítsuk be!) Puzzle játék.

2.

Március 22., a víz világnapja

Május 14., a madarak és fák napja

Május utolsó vasárnapja, gyermeknap

Október 4., az állatok világnapja

3.

3. Készítsetek társasjátékot! Segítenek a képek.

alaklemez

Az elkészítés menete: • Készítsd el dobozból a vízi élőlények élőhelyét! • Írd a hátoldalukra a tömegüket (pl. 82 dkg)! • Hány dekagrammot mutat a mérleg, ha kettőt vagy hármat horgászol ki közülük? Becsülj, számolj! • Versenyezz a padtársaddal! Melyikőtök zsákmánya nehezebb?

A rovarok szeme is apró részekből rakja össze a képet. Hasonlítsd össze a mozaikképet a puzzle-val! Miben hasonlítanak, miben különböznek?


30 2014.04.22. 9:56:28


2014.04.22. 9:56:39

28


2014.05.06. 11:03:04


2. Láttatok már mozaikot? Mozaikképek bemutatása. Figyeljük meg a bemutatott mozaikokat! Miből készültek? A mozaik részeinek milyen a formája? Hasonlót mi is tudunk készíteni. Hogyan? 3. Tervezzünk a ritmusdob tetejére mozaikképet! (Egyéni ötlet alapján: hangjegy, napocska stb.) Válaszd ki a legmegfelelőbb anyagot! Te döntsd el, téped vagy vágod a mozaik részeit! Milyen eszközökre lesz szükséged? 4. Baleset-megelőzés. 5. A díszítés kivitelezése (egyéni munka). III. Befejező rész 1. Próba. A munkadarabok értékelése (közös tevékenység). Szempontok: a ritmusdob leragasztása, hangja, a felület díszítése, a mozaikok felragasztása, a színek megválasztása. 2. A legtökéletesebb ritmusdob tulajdonosa interjút adhat „Így készült az én ritmusdobom” címmel. (Ez egyúttal a tanórán végzett munkának az ös�szefoglalása is!) 3. Mit készíthetünk még sajtosdobozból? Mit kell tenni, ha például perselynek használjuk a megtakarított pénzünknek? 4. A tanulócsoport összmunkájának értékelése. A tankönyv oldalain további javaslatokat találhatnak a pedagógusok, ahol olyan tárgyak készítésére törekszünk, amelyek kapcsolódnak a gyermek hétköznapjaihoz, pl. születésnap, névnap, és egyúttal az alaklemez (sablon) használatára is rávezet. A papírfajták kiválasztásakor visszakanyarodunk a papírfajták felhasználhatóságához, de azzal bővítjük az ismereteket, hogy felfedezhetjük, hogyan lehet egyetlen forma segítségével több, hasonló tárgyat elkészíteni. A Varázskezek oldalának ötletei a papírtémakört lezárják, de további lehetőséget biztosítanak arra, hogy a napköziben vagy otthon, kevés nevelői, illetve szülői segítséggel ajándékot vagy dísztárgyakat készíthessenek a gyerekek. Figyelem! Nem a kutyát modellezzük, nem a kutyahajtogatás a tananyag és a tanóra célja! Valamilyen gyermeki igény kielégítésére szolgáló terméket tervezzünk, ami nem szemétkosár-töltelék, hanem motiváló, élményt nyújtó a gyerekek és a szülők számára is.

Előrajzolás alaklemezzel 1. Gondoltál-e már arra, hogy a kezed is lehet alaklemez? Körberajzolásával sok figurát készíthetsz. Figyeld meg az ábrákat! Készíts hasonló képeket!

2. Bizonyára szerettek játszani. A kinyírt és hurkapálcára szerelt figurákkal bábozhattok is. Ügyeljetek az összeszerelésre, a mozgathatóságra!

3. Az elkészült bábokhoz találjatok ki mesét, és adjátok elő!


2014.04.22. 9:56:35

Varázskezek Figyelmesen nézd meg a képeket! A tárgyak elkészítésekor alkalmazd a papírról tanultakat! Milyen alkalmakra lephetnéd meg ezekkel a tárgyakkal a családtagjaidat, barátaidat?


2014.04.22. 9:56:48

29


2014.05.06. 11:03:07

A természet kincsei

A természet kincsei A hurkapálca felhasználása 1. Készíts képet hurkapálca felhasználásával a képek alapján! Dolgozhatsz saját ötleted szerint is! A hurkapálcikát ágdarabkákkal is helyettesítheted. A kép elkészítésének lépései: • Törd vagy vágd megfelelő méretűre a hurkapálcikát vagy ágdarabot! • Dörzspapíron csiszold le a faanyag végeit! • Állítsd össze a képet! A faanyagok darabolásakor óvatosan bánj a késsel! Felnőtt felügyelete mellett metszőollót is használhatsz!

A hurkapálcát eredetileg disznóöléskor használták, ezzel kötötték el a hurka két végét.


2014.04.22. 9:57:09

levélképek, kavicsok Kiránduláskor sokféle termést, levelet, elszáradt virágot, ágat gyűjthetsz. Ezekből a kincsekből érdekes tárgyakat, különleges ajándékokat készíthetsz. Figyeld meg a gyűjtött termések formáját, alakját, és ennek megfelelően tervezz! 1. Készíts levélképet az unokatestvéred névnapjára! Nincs zsebpénzed, de szeretnéd megajándékozni. Személyes ajándékot adni és kapni a legnagyobb öröm! Figyeld meg formájukat, alakjukat, és ennek megfelelően tervezz! • Először préseld le a leveleket és a virágszirmokat! • Tedd őket újságpapír közé! Helyezz rájuk nehezebb tárgyat! • Fekete-fehér vagy színes újságot választanál? Indokold meg, miért! • Két-három nap múlva fordítsd meg a növényi részeket! • Mondd el, milyenek lettek a szirmok és a levelek! • Bánj óvatosan a préselt levelekkel és a szárított virágokkal!

2. Kavicsból is készülhet ajándék. Tapintsd meg a kavics felületét! Mit tapasztalsz? Gondolkozz! Mitől lett sima a felülete?

Tananyag: Lapszerű anyagok a természetben (pl. levelek, bőr) és a környezetünkben. A lapszerűség érzékelése. Faágak, gallyak és/vagy pálcák, vékony lécek, termések tulajdonságainak érzékszervi tapasztalása tapintással (érdes, sima, száraz, nedves), hajlítással (hajlítható, rugalmas, törhető). Hurkapálca darabolása, csiszolása, ragasztása. Levélből, fából (vesszőből) készült szerkezet környezetünkben. Fából használati tárgy (játék) készítése, tervezése, kivitelezése. A reszelés, a faragás művelete, eszközei. A természetből gyűjtött anyagok összehasonlítása. Természeti és az ember által készített szerkezetek vonalszerű anyagokból (pl. pókháló, madárfészek, háló, kosár, textília). Követelmények: Tudja, hogy a fa a természet kincse. Ismerje a hurkapálca megmunkálási tulajdonságait (hajlítható, törhető, rugalmas-rugalmatlan). Tudjon hurkapálcát darabolni: tördeléssel és/ vagy késsel; hurkapálcát csiszolni csiszolópapírral; kést balesetmentesen használni, ragasztással szerelni. Fejlődjenek készségeik a fa csiszolásában, faragásában, szerelésében (kötözésben, ragasztásban). Legyen képes a szükséges eszközök (kés, csiszolópapír, reszelő) balesetmentes használatára. A fa a természet kincse. Természetesen a tanító dönti el, hogy a papírmunkák előtt vagy után építi be a tanmenetébe ezt a témakört. A természetben tett tanulmányi séta során ismerkedhetünk meg a közvetlen környezetünk természeti anyagaival. A gyűjtött természetes anyagokat (levelek, termések, kövek) szárítani szükséges. Anyagok, amit a tanító szerez be a munkatankönyv példáihoz: Hurkapálca, csuhé, felkötve lehet szárítani, tárolni. Felhasználás előtt langyos vízben kell áztatni. A fűzfavessző szintén olyan természetes anyag, amely könnyen beszerezhető. Az anyagvizsgálat során a leglényegesebb tulajdonságát, a hajlékonyságát célszerű kiemelni. A természetes anyagok tulajdonságait érzékszervi tapasztalással mutatjuk meg a tanulóknak.


2014.04.22. 9:56:59

30


2014.05.06. 11:03:10


A gyűjtött anyagok csoportosítása is a tulajdonságuk alapján történjen (tömbszerű, lapszerű, vonalszerű). Nagy hangsúlyt kell fektetni az anyag tulajdonsága és a felhasználhatósága közötti kapcsolat megismertetésére, felfedeztetésére. A fa, faalakítás témakör bevezetésének alapjául szolgálnak a környezetismeret órán tanultak. A fafajtákat külső jellemzőik alapján csoportosítjuk. Megfigyeltetjük a fő részeit, és egyúttal megkeressük a környezetünk tárgyaiból azokat, amelyek pl. gyökérből, törzsből, ágakból, termésből, levélből készültek. A fa részeihez rendelünk tárgyat. Tárgyakhoz rendeljük a fa részeit. A megmunkálásról, a célszerű átalakításról, a fák védelméről késztessük együttgondolkodásra tanulóinkat. Az életkor fiziológiai determináltságának megfelelően második osztályban is a hurkapálca a legáltalánosabban felhasználható faáru. Ebből készíthetünk különböző munkadarabokat. Ilyenek a ragasztott képek, pörgettyű. A vékony 8x8 vagy 10x10 mm-es lécek alakítása is megvalósítható és ajánlható. A tankönyv 33–39. oldalain javasolt munkadarabokon kívül játékos szerkezetek (pl. szélforgó), hasznos tárgyak (pl. viráglétra) is készíthetők egyéni munkában vagy akár projekt munkában (pl. betlehem) is. A természeti környezet védelmét, a növényeink fejlődését segíti a virágkaró. Jó, ha vékony puha lécből, esetleg vesszőből készíttetjük el. Alapanyag hiányában hurkapálca hegyezésével is elkészülhet egy egyszerű, alacsony növény mellé szúrható virágkaró. A fafaragás és a reszelés mint alakító, forgácsoló új műveletek kerülnek bevezetésre (koncentráció: ceruzafaragás). Ha módunkban áll, minél több, népi motívummal készült fafaragást is mutassunk be a tanulóknak. Figyeltessük meg a kész faragások anyagát, mintáját, formáját, színezését. Mi miért tudunk (vagy nem tudunk) ilyen tárgyakat készíteni? Faliképet ne általában készítsünk! Egy lehetséges motiváció A mesterségünk címere című játék. A mesterségek kötődjenek a fa megmunkálásához (asztalos, csónakkészítő, stb.)! Készítsünk „cégtáblát” a mestereknek! Így már adtunk funkciót a kartonra ragasztott pálcikaformáknak.

Termésbábok A gyűjtött őszi termésekből, zöldségekből egy kis fantáziával érdekes tárgyakat készíthettek. Munka közben beszélgessetek arról, hogy miért fontosak a zöldségek a táplálkozásunkban! 1. Készítsetek a termésekből különböző állatokat, érdekes figurákat! Ha összefogtok, akár egy mese szereplőit is megalkothatjátok. a) Ügyeljetek a termések összeillesztésére, rögzítésére, alátámasztására! b) Óvatosan bánjatok a tüskés termésekkel, és vigyázzatok a szerszámok használatakor, mert balesetet okozhatnak! A mezőn is vannak olyan természetes anyagok, amelyekből használati tárgyakat és játékokat is alkothatsz.

2. Készíts csuhéból vagy gyékényből tárgyakat! Nedvesítsd be a csuhét és a gyékényt a munka megkezdése előtt, mert így könynyebben dolgozhatsz vele! Segítenek a képek.


2014.04.22. 9:57:01

Tervezzetek önállóan hasonló tárgyakat! Milyen célra használnátok őket?


2014.04.22. 9:57:14

31


2014.05.06. 11:03:14


4. Óravázlat-javaslat A tanítási óra anyaga: Vegyes anyagok összedolgozása A tanítási óra feladatai: Oktatási feladat: A hurkapálcáról tanult ismeretek rendszerezése. Képzési feladat: Adott munkadarab készítéséhez legyen képes a tanuló az elemi műveletek megválasztására, elvégzésére. Nevelési feladat: Játék készítése. Energiatakarékosság. A szél hasznosítása. Munkadarab: Szélforgó. Anyagszükséglet: hurkapálca, színes tafotapapír, gombostű. A foglalkozás menete I. Bevezető rész 1. Motiváció: pl. Szabó Lőrinc A szél meg a nap c. versének felolvasása. Mi lehet a vers címe? A vers főszereplői segítenek. Hol találkozunk a széllel meg a nappal? Mai óránknak fontos szereplője lesz a szél. Az előző versben milyennek ismertük meg? A valóságban milyen? A szélnek milyen tulajdonságait érzékeljük a szemünkkel, fülünkkel és a testünkkel? A szélnek ereje van, amivel építeni és pusztítani tud. Mondjunk rá példát! 2. A keresztrejtvény megfejtése egy olyan szerkezet, amelynek természetesen köze van a szélhez. (Közös munka táblán vagy írásvetítőn.)

2. K 3. G Y Ö 5. S Z 6. É 7. C 8.

1. É K 4. É L E L 9.

S Z É L K E R É K

Á L R A P O S S U Z A C É S

1. Télen hordjuk. 2. Ezzel gömbölyítettünk. 3. A fa föld alatti része. 4. Az érem ilyen formájú. 5. Ülünk rajta. 6. Ilyen késsel lehet dolgozni. 7. Ezzel rajzolunk. /Ceruza/ 8. Vékony fa. 9. Ezzel vágunk.

Látott-e már valaki szélkereket? Beszéljen róla! 3. Célkitűzés: Készítsünk olyan játékot, amelyet a szél „erejével” tudunk működtetni. 4. A szélforgó bemutatása: a működés elemzése. (Frontális munka, beszélgetés, esetleg kísérlet) (Pörög, mitől pörög gyorsabban, lassabban?) Melyek a részei? (szár, pörgőfej) Miből készüljön a pörgőfej (papírforgó), hogy a szél belekapaszkodhasson, de ne tépje le? Milyen legyen a formája, hogy a szél belekaphasson? Mekkora legyen? A szélforgó szárát miből készítsük? Mekkora legyen? Hogyan tudjuk a papírforgót a hurkapálcához szerelni? (varrni, ragasztani, szegezni stb.) Milyen irányban mozog a szélkerék? (Forgómozgás!) 5. A műveleti sorrend megbeszélése 6. A szükséges eszközök kiválasztása 32


2014.05.06. 11:03:14

A fonal és a textil

7. Baleset-megelőzés 8. A szélforgó értékelésének szempontjai II. Munkáltató rész: 1. Papírforgó: (szélforgó elkészítése), képes sorrend a táblán: a határoló élek előrajzolása a középpont jelölése nyírás ollóval 2. Szár, nyél csiszolása 3. A papírforgó és a szár összeszerelése • a papírforgó szirmainak behajtása • a „szirmok” rögzítése a középponthoz gombostűvel (a forgás tengelye!) III. Befejező rész 1. A szélforgók kipróbálása: Miért nem működik? Hogyan javítható a hiba? (Beszélgetés) Szélkerékfújó verseny 2. A munkadarab értékelése, osztályozása a megadott szempontok alapján 3. A továbbfejlesztés lehetősége: dupla forgó készítése 4. Összefoglalás 5. A tanórai munka értékelése Házi feladat: (Koncentráció: magyar) Gyűjtsünk a széllel kapcsolatos mondásokat. Mit jelentenek? Más szelek fújnak. Tudja, honnan fúj a szél. Szelét veszi valaminek. Széltől is óv valakit. Csapja a szelet valakinek.

A fonal és a textil Tananyag: Természeti és az ember által készített szerkezetek vonalszerű anyagokból (pl. pókháló, haj, madárfészek, háló, kosár, textília). Fonalak és textíliák érzékszervi összehasonlítása kiterjedés (vonal-, illetve lapszerűség), tapintás, szín stb. szerint. Legegyszerűbb öltések megismerése és gyakorlása. Textíliák nyírása és egymásra ragasztása: játékos és hasznos tárgyak készítése. A textíliák felhasználása az otthonunkban, az öltözködésben, a díszítésben, a művészetekben. Követelmény: Tudjon megnevezni fonalból készült, ember által készített szerkezeteket, a textilfelhasználás néhány módját. (Mit? Mire? Hol használjuk?) Tudjon tűbe cérnát fűzni, egyszerű öltésekkel fonalat vezetni, textíliát nyírni, egymáshoz illeszteni. Képes legyen egyszerű textilből készült tárgy tervezésére, kivitelezésére, értékelésére. A fonal és textil alakítása nélkülözhetetlen a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyban, hisz ezek az anyagok a kisgyermek közvetlen környezetében jelentős szerepet töltenek be. A fonal és textil tulajdonságaiknál fogva sokrétűen felhasználhatóak a mindennapi életben. Kedvező tulajdonságuk – puha ság, lágyság, könnyű alakíthatóság, a „melegség” stb. – miatt alkalmasak arra, hogy a 6–10 éves gyermek fiziológiai adottságainak megfelelően ezen anyagokon keresztül ismertessük meg az ember céltudatos anyag átalakítási tevékenységét (állapotváltoztatást). Adjunk a gyerekek kezébe lenből, kenderből, gyapjúból és műszálból készült fonalat, melyet érzékszervi tapasztalással vizsgáljanak meg.

33


2014.05.06. 11:03:14


A FONAl és A TEXTIl A fonalak felhasználása Régen a fonalakat növényi eredetű szálakból és állati szőrökből sodorták az orsó és a rokka segítségével.

A fonal jellemzőinek vizsgálata Az öltözködéshez és a lakberendezéshez szükséges anyagokat szövéssel, hurkolással és nemezeléssel állítják elő. 1. Beszéljétek meg, hogyan készülhettek a képen látható anyagok! Melyik készült a legvastagabb textilszálból?

1. Nézzetek körbe! Soroljatok fel fonalból készült tárgyakat! Ne feledkezzetek meg a ruházatotokról sem!

2. Vizsgáld meg a textil szerkezetét! • Tarts az ablak felé szőttest, kongrét, gézt és vásznat! Melyiken látsz át a legjobban? • Figyeld meg, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a fonalszálak! • Melyik a leglazább szövésű?

2. Sodorj te is fonalat vattából vagy kenderkócból! Mit tapasztalsz? Mikor könnyebb elszakítani? Sodrás előtt vagy sodrás után?

3. Készíts könyvjelzőt szálbehúzással! Te melyik anyagból készítenél könyvjelzőt? Indokold meg, miért választottad ezt az anyagot! Kenderkóc

Kenderkóc sodrás után

Az elkészítés menete: • Tervezz mintát négyzetrácsos lapra! Egy mintát itt is láthatsz. • Fűzz nagylyukú, tompa végű tűbe színes fonalat! • Egy szállal dolgozz, ne köss csomót a végére! • Szálbehúzással kövesd a mintát! Ha rojtozod, egyenletesen nyírd el a fonalvégeket, majd csomózd össze!

Kézi fonáshoz használt rokka

3. Mire használják a fonalat? Folytasd a felsorolást! Szövés, kötés… Kik készíthették ezeket a tárgyakat? Milyen céllal?

Ötlet a mintakészítéshez

4. Készíts egyszerű fonalgyűjteményt (varrócérnákból, hímzőfonalakból, kötőfonalakból)! Vastagságuk szerint rendezd sorba őket! Miért nincs fonalhúzó verseny? Miért erősebb a kötél, mint a fonál?

4. Készítsetek textilgyűjteményt a feleslegessé vált textildarabokból! 5. Mit jelent a foltvarrás?

5. Figyeld meg az ugrálókötelet! Milyen művelettel készült?


2014.04.22. 9:57:24

Nemezelés – öltésfajták Nemezelés során a gyapjúszálakat meleg víz és szappan segítségével, kézi erővel (dörzsöléssel, nyomkodással) összefüggő textíliává tömörítik. A filc is nemez. Ez az anyag is a juh gyapjából készül. Gyárakban állítják elő.

Nemezelés

Gyapjúbaba

Kabala filcből

A gyapjúpulóvert csak langyos vízben szabad mosni. Beszéljétek meg, miért! A rajzokon a kézi varrás legegyszerűbb öltésfajtáit láthatod.

Előöltés (fércelés)

Gépöltés (tűzőöltés)

1. Készíts kártyatartót filcből! A minta alapján dolgozz! A filc nagyságát a játékkártyád mérete határozza meg. Sorold fel, milyen eszközökre van szükséged a varráshoz! Miért kell hegyes tűt használni a kártyatartó varrásakor? 2. Édesanyád miben tárolja a kézi varrás eszközeit? 3. Miért hasznos a kártyatartó? Mivel tudnád díszíteni? Sorolj fel minél több ötletet!



2014.04.22. 9:57:27

Hogyan találhatóak a fonal- és textilanyagok alapanyagai a természetben (azok milyen tulajdonságúak), az ember mire használja azokat. Milyen emberi igényeknek megfelelően alakítja, változtatja a fonal és textil alapanyagait, mire használjuk, melyek a legegyszerűbb eszközök és műveletek a feldolgozásnál? Itt természetesen csak elemi ismeretekre szorítkozunk. A tanítónak tudnia kell, hogy a textil gyűjtőfogalom. A fonal- és textilmunkák elnevezése a tankönyveknek azt a funkcionális láncolatát is szeretné kifejezni, hogy a fonalból származtatjuk a textilt. (A fonal a textil alapanyaga). A megkülönböztetés azért is szükséges, mert nem minden textil készül fonalból (pl. filc)! Második osztályban a fonal- és textilmunkák témakör a fonal eredetét (növényi, állati, műanyag), a sodrás műveletét, a textilfajták vizsgálatát és ennek ismeretében felhasználhatóságukat öleli fel. Pl. a szövetek szerkezeti vizsgálatánál térjünk ki a szálak különböző vastagságára és egymástól való távolságára! (Vékony-vastag, lazasűrű szövésű szövet). Gyűjtessünk példákat, vagy szemléltessük képek segítségével a fonal és textil felhasználását környezetünkből, a példaanyagokat rendszerezzük!

2014.04.22. 9:57:31

34


2014.05.06. 11:03:19

Közlekedés

• R uházat: zokni, harisnya, trikó, ing, nadrág, Díszítés gombvarrással szoknya, pulóver, kabát, sapka, sál. Bizonyára veled is megtörtént már, hogy leszakadt a gombod. Eddig édesanyádat, • Játékok: plüss, nemez (filc) játékállatok stb. nővéredet kellett megkérned, hogy varrja fel neked. Ha figyelsz az órán, akkor majd te is fel tudod varrni. • Lakásfelszerelés: szőnyeg, falvédő, terítő, 1. Varrj a kártyatartódra gombot! ágynemű stb. A gombvarrás lépései: • Vágj le egy kb. 40 cm-es hosszúságú fonalat! • Fűzd be a tűbe! Miből készült (pl. a zokni stb.) Miért? • Köss csomót a fonal végére! • Az ábra alapján dolgozz! A filccel való megismerkedést megelőzi a gyap2. Gombvarrással díszíthetsz is. júval való munkálkodás. A gyapjú a legtöbb kézműGyakorold az itt látható képek segítségével! ves boltban kilóra kapható, nyers és színes változatban. Ne feledkezzünk meg a megmunkálás előtt a gyapjú vizsgálatáról! Vizsgáljuk meg az elemi szálakat, sodorjuk, fonjuk, próbáljuk ki a nedvszívó képességét. A sokrétű tapasztalatszerzés után kezdődhet a nemezelés művelete. A nemezlabda elkészítése legalább fél óráig tart, de megéri a fáradságot, mert a gyerekek és a háziállatok egyik kedvenc játéka lesz. Tapasztalati úton juttatja el a tanulót a nyersanyag, alapanyag, termék láncolat megértéséhez. A hármas fonás (háromerű) sok helyen alkalmazható, célszerű begyakoroltatni (hajfonat). A szövés, a pókfonás alkalmas a fonalszerű és a 44 lapszerű anyagok bemutatására, a szövés elvének megismertetésére. Találjunk motivációt a munkadarabunkhoz, ne csupán feladatként adjuk tanulóinknak ezeket a műveleteket (pl. babaszoba szőnyeg, jelzőtábla, karácsonyfadísz, órarend tartó, kártyatartó, könyvjelző stb.). Az egyszerű öltések közül a fércelő öltést taníthatjuk egy könyvjelző elkészítésével. Olyan textilfajtát válasszunk, amely nem vastag (a könyvet nem nyomja szét), az öltések könnyen vezethetők benne, nagy lyukú tűvel, hímzőfonallal tudjuk varrni. A gombfelvarrás gyakorlása magában is elég hosszú időt vesz igénybe. A tű, az olló helyes használatát be kell gyakorolni. Térjünk ki a különféle tűfajták és ollófajták bemutatására is! A fonal- és textilmunkák során is kövessük az eddigiekben megszokott eljárásunkat: célkitűzés, tervezés, kivitelezés, kipróbálás. technika2_2013 uj26 .indd 44

2014.04.22. 9:57:39

Közlekedés A közlekedés technikai eszközeinek ismerete, megfelelő használata az alapműveltség része. A technikai, nevelésbe is beletartozik a közlekedési ismeretek és magatartásformák elsajátítása. A helyes közlekedésre nevelés egészét viszont egy tantárgy nem képes ellátni. Az iskoláskor kezdetétől szoktatni kell a tanulókat a saját és társaik biztonságát szolgáló szabályok betartására, így a biztonságos közlekedés szabályainak betartására, a kulturált közlekedési magatartásra. Tananyag: A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. • A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. • Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. • A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten. • A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedés jelzőtábláinak ismerete.

35


2014.05.06. 11:03:21

Közlekedés

A KÖZlEKEDés jelzőtáblák

A gyalogos közlekedés szabályai

A gyalogosok és a járművek közlekedésének szabályait a KRESZ írja elő. A táblák alakjának és színének fontos szerepe van. Ismerünk tájékoztató, utasító, veszélyt jelző, tiltó, az útvonal fajtáját jelző és az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblákat. Útmutatóul szolgálnak a gyalogosoknak és a járművezetőknek a közlekedésben.

Tájékoztató tábla

Veszélyt jelző tábla

Tiltó tábla

1. Nézzétek meg figyelmesen a képeket, és válaszoljatok a kérdésekre! • Az 1. rajzon a kislány átkelésre várakozik. Melyik irányból jöhetnek járművek? • Miért van veszélyhelyzetben a 2. képen látható kislány? Hol és hogyan kellene átkelnie az úton?

2.

1.

Utasító tábla

1. Nézd meg figyelmesen a jelzőtáblákat! Csoportosítsd őket a fenti szempontok alapján! Fogalmazd meg a jelentésüket!

2. Tanulmányi séta keretében gyakoroljátok a gyalogos közlekedés szabályait!

2. Mondd el, mely táblákkal találkozol az otthonodtól az iskoláig!

Tartsd be a gyalogos közlekedés szabályait! • A járda belső felén haladj! • Álló jármű mögül ne lépj az úttestre! • Mielőtt az úttestre lépsz, alaposan nézz körül, nem jön-e jármű! • Először balra nézz, utána jobbra! • Átkelés közben ne fuss, de igyekezz minél gyorsabban átjutni a túloldalra!

3. Tervezz jelzőtáblát a képek segítségével! A szükséges anyagok: hurkapálca, rajzlap, színes papírok és ragasztó. Gyurmagolyó is lehet az alapja, melyet egy palack kupakjába is beletehetsz.

Jegyezzétek meg a segélyhívó számokat!

4. Készítsetek terepasztalt! Használjátok fel hozzá az elkészített házakat és közlekedési táblákat! Helyezzétek el az útjelző táblákat a megfelelő helyre! Gyakoroljátok rajta a közlekedést!

KÖZPONTI SEGÉLYHÍVÓSZÁM

112 mentők

Rendőrség

Tűzoltóság

104

107

105

3. Az elkészített terepasztalon játék közben is gyakorolhatjátok a közlekedési szabályokat. Játsszatok el különböző közlekedési helyzeteket!


50 2014.04.22. 9:58:06


A közösségi közlekedés viselkedési szabályai • A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai. • Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére. • Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A témakör tanításának célja: A biztonságos és fegyelmeAz úttest szélén állok zett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. balra nézek Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. igen Jön autó balról Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése. A témakör feldolgozásánál az elméleti ismereteket folyanem matos szemléltetéssel tegyük képszerűvé. Jól használható szemléltetőeszköz a tankönyv, a közlekedési jelzőlámpák és Jobbra nézek jelzőtáblák tanítói és tanulói applikációs kártyái, az adott témakörben gyűjtött képek, fotók, közlekedési társasjátékok, Ezt a témakört legcélszerűbb terepen végezni (falun és igen Jön autó városban egyaránt), megfigyeltetve a gyalogos forgalom irájobbról nyítását szolgáló jelzéseket. Az iskola környékén előforduló közlekedési veszélyhelyekre külön-külön hívjuk fel a figyelnem met. Sietek át az A Második technikakönyvem 48–51. oldalai nyújtanak seúttesten gítséget a gyalogos közlekedés szabályainak elsajátításában.

2014.04.22. 9:58:09

várok

36


2014.05.06. 11:03:24

Közlekedés

Az úttesten való átkelés folyamatának végigkövetése nemcsak a közlekedési ismertek elsajátításában segítenek, hanem alkalmasak arra is, hogy bevezessük a tanulót a szabálykövető algoritmikus gondolkodásba is. A közlekedés témakör feldolgozásához javasolt tevékenység a modellezés terepasztalon, amit a tanulók készítenek, pótolva a tankönyvből kimaradt építés témakörét. Olyan motivációs helyzetek kialakítása, amelyek segítik a tanulók közlekedési tapasztalataiból a tanulság levonását. Az adott szituációs helyzet (kép, fotó, videofilm, szerepjáték) megfigyelése, elemzése. Az elemzett szituációs helyzethez kapcsolódó szabály megfogalmazása. A tanultak rögzítése szerepjátékkal, manuális tevékenységgel (pl. a tanult jelzőtáblák elkészítése), feladatlappal. A tanultak alkalmazása valós környezetben. A Második technikakönyvem Varázskezek, Jeles napok, ünnepek fejezetei sok-sok ötlettel szolgálnak a tanulócsoport adottságaihoz illeszthető megvalósításokhoz. A mikulásra, a karácsonyi ünnepekre készülődés, farsang szervezése, farsangi jelmezek készítése, nemzeti ünnepünk, húsvét, anyák napja, osztálykirándulás mind-mind olyan kreatív tanulói tevékenységeket feltételeznek, amely az egyéni munkán túl közösségi együttműködést is igényelnek. Nehéz elválasztani, lehatárolni az egyes témaköröket. A jól megválasztott példaanyaggal és a tevékenységek rendezett összességével több témakör célja, feladata, követelménye együttesen is teljesíthető kreatív és lelkes tanítói munkával. Húsvét

Anyák napja

A keresztények legnagyobb tavaszi ünnepe a húsvét, Jézus feltámadásának napja. Elevenítsétek fel a locsolkodás szokását! Vendégségben viselkedjetek illemtudóan! Soroljátok fel a húsvét jelképeit! Készítsetek a képekhez hasonló munkadarabokat!

Május első vasárnapja. Ezen a napon köszöntjük ajándékkal, verssel az édesanyákat és a nagymamákat. Válassz ajándékötletet a képek közül és készíts meglepetést szeretteidnek!


57 2014.04.22. 9:58:44


2014.04.22. 9:58:51

37


2014.05.06. 11:03:28

MÁSODIK TECHNIKAKÖNYVEM TANMENET

MÁSODIK TECHNIKAKÖNYVEM TANMENET Évi óraszám 36 óra (heti 1 óra) A tananyag beosztása Tematikai egység

Óraszám

Év eleji ismétlés

1 óra

Otthon, család, háztartás

7 óra

Képlékeny anyagok

3 óra

A papír felhasználása

6 óra


5 óra


3 óra

Közlekedés

4 óra

Jeles napok, ünnepek

6 óra

Év végi összefoglalás

1 óra

Összesen

36 óra

Tartalom FÉMHUZAL ALAKÍTÁSA ...................................................................... 40 A FONAL ÉS A TEXTIL ........................................................................... 41 A fonalak felhasználása ....................................................................... 41 A fonal jellemzőinek vizsgálata ....................................................... 42 Nemezelés – öltésfajták ..................................................................... 43 Díszítés gombvarrással ...................................................................... 44 Pompon készítése ................................................................................ 45 Varázskezek ............................................................................................. 46

Bevezető. .....................................................................................................3 ISMÉTELJ! ....................................................................................................4 OTTHON, CSALÁD, HÁZTARTÁS ..........................................................6 Élet a családban .......................................................................................6 Családi időbeosztás.................................................................................8 Hetirend készítése ...................................................................................9 Tisztaság és rend ................................................................................... 10 Testápolás .................................................................................................11 Öltözködés ...............................................................................................12 Öltöztetőbaba készítése ..................................................................... 14 Az egészséges táplálkozás ................................................................. 16 KÉPLÉKENY ANYAGOK ......................................................................... 18 Agyag és gyurma .................................................................................. 19 Sóliszt, sógyurma .................................................................................. 20 Mézeskalács ........................................................................................... 21 MIRE HASZNÁLJUK A PAPÍRT? .......................................................... 22 A papírok csoportosítása .................................................................... 23 Csomagolás ............................................................................................. 24 Hajtogatás, gyűrés, sodrás ................................................................ 25 Papírhajtogatás (origami) .................................................................. 26 Alaklemez (sablon) ................................................................................ 28 Előrajzolás alaklemezzel ...................................................................... 29 Mozaikkép ............................................................................................... 30 Tépés, nyírás és papírszövés ............................................................. 31 Varázskezek ............................................................................................. 32

A KÖZLEKEDÉS....................................................................................... Jelzőtáblák ............................................................................................. Közlekedési helyzetek ........................................................................ A gyalogos közlekedés szabályai ................................................... Közlekedési eszközök .........................................................................

48 48 49 50 51

JELES NAPOK, ÜNNEPEK..................................................................... Mikulás ..................................................................................................... Karácsony................................................................................................ Farsang .................................................................................................... Március 15. ............................................................................................. Húsvét ...................................................................................................... Anyák napja............................................................................................

52 52 53 54 55 56 57

Környezetvédelmi nap ....................................................................... 58 Projektnap .............................................................................................. 59 Szelektív hulladékgyűjtés .................................................................. 60 Év végi összefoglalás .......................................................................... 62 Kezdődjék a vakáció! ............................................................................ 65 Fogalomtár .............................................................................................. 67

A TERMÉSZET KINCSEI.......................................................................... 33 A fa felhasználása .................................................................................. 33 Levélképek, kavicsok ........................................................................... 34 Termésbábok .......................................................................................... 35 Vesszőfonás ........................................................................................... 36 A hurkapálca felhasználása .............................................................. 37 Varázskezek ............................................................................................. 38


2014.04.22. 9:59:42


2014.04.22. 9:59:50

38


2014.05.06. 11:03:31


3.

2.

1.

Óra szám ÉV ELEJI ISMÉTLÉS

Fejlesztendő kompetenciák (képességek, készségek)

Tk. 8–9. oldal karton, rajzlap, ragasztó, színes ceruza, filc, vonalzó, olló

Fogalmak: életmód, időbeosztás, napirend, hetirend, szabadidő. Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése a tankönyv 2. feladata alapján.

Családi időbeosztás Hetirend készítése

– Matematikai kompetencia: a hét napjai, napszakok, óra, időbeosztás, mérés. – Anyanyelvi kompetencia: Beszédkészség fejlesztése, ok-okozati összefüggések felfedezése.

Tk.6–7. oldal rajzlap, hurkapálca vagy spatula, ragasztó, olló, színes ceruza, festék

Tk. 3–5. oldal A nyár során gyűjtött tárgyi emlékek csoportosítása. (Pl. képeslapok, kagylók, madártollak stb.)

Javasolt taneszközök

– Anyanyelvi kompetencia: rövid, Fogalmak: Lakhely, lakás, épít mény, családi ház, otthon, család, lényegre törő mondatalkotás. családtagok, közösség, ünnep – Szociális és állampolgári (esküvő, temetés, születésnap stb.). kompetencia: udvariasság, Önálló beszámolók meghallgaegyüttműködési készség, az tása a lakóhelyről. A családtagok érzelmi viszonyulások fejleszbemutatása síkbábokkal. Köszönés, tése. Tisztelet, szeretet. bemutatkozás. Munkamegosztás a Odafigyelés az idősekre. családban. Hurkapálca szerelése síklappal.

OTTHON, CSALÁD, HÁZTARTÁS

– Anyanyelvi kompetencia: Fogalmak: életvitel, technika, anyag, közlekedés, nedvszívó hosszú távú emlékezet fejleszképesség, ünnepek, balesetvédelem tése, anyanyelvi kommunikáció, stb. szókincsbővítés. Nyári élmények, emlékek felele – Szociális, életviteli kompetencia: venítése. együttműködési készség fejleszGyűjtött tárgyak nézegetése, tése. csoportosítása. – Matematikai kompetencia: csoportosítás, összehasonlítás, következtetés.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Élet a családban Síkbábok készítése

Ismerkedés az új tankönyvvel, az 1. osztályos tananyag ismétlése Balesetvédelmi oktatás

Téma, tananyag

Színes folyóiratok és színezők növény- és állatképeinek nézegetése ötletgyűjtés céljából a hetirendhez.

Bábozás.

A gyűjtőmunka beindítása a tanév során szükséges anyagok beszerzésére, a technikafüzet vezetésének megbeszélése. Rövid beszámoló a nyári élményekről.

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.)


39

2014.05.06. 11:03:31


5.

4.

Óra szám

– Természettudományos kompetencia fejlesztése: környezettudatos szemlélet kialakítása, fejlesztése, összefüggések felismerése az anyagok tulajdonságai és használhatósága között. – Matematikai kompetencia fejlesztése: mérés, mérőszám és mértékegység, a gazdasági szemlélet Tk. 60–61. oldal fejlesztése, az együttműködési készség kialakítása és fejlesztése. – Szociális és életviteli kompetencia fejlesztése: takarékosság, az anyagok újrafelhasználása. – Anyanyelvi kompetencia fej lesztése: beszámoló a hulladékszigeten tapasztaltakról.

Fogalmak: környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, újrahasznosítás. Szituációs játék: szelektív hulladékgyűjtés. Az új fogalmak megismertetése a tankönyv képeinek segítségével. Miért képződik napjainkban több hulladék anyag, mint régen? “Tapossa laposra!” – Miért? Ötletgyűjtés az anyagok újrahasznosítására.

Szelektív hulladékgyűjtés

Tk. 10. oldal Technikafüzet a 3. feladat megoldásához.

– Szociális kompetencia fejlesztése: egymás munkájának a megbecsülése. – Természettudományos kompetencia: környezettudatos magatartás kialakítása. – Anyanyelvi kompetencia: beszédkészség fejlesztése.

Fogalmak: háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszély források, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás. Környezetünk tisztán tartása. Alapvető takarítószerek és eszközök használata. Veszélyforrások: gyufa, gáz, elektromos áram balesetmentes használata. Melyik háztartási munkában veszek részt legszívesebben? Beszámolók meghallgatása.

Tisztaság és rend




Téma, tananyag

Szelektív hulladékgyűjtő edények megismerése és használata. Séta: a hulladékgyűjtő sziget megtekintése, beszélgetés a látottakról. Helyes – helytelen magatartásformák megfigyelése. Gyűjtőmunka előkészítése a következő óra anyagához. Gyerekkozmetikai szerek képeinek gyűjtése szórólapokból: tusfürdő, sampon stb.

Szórólapokból háztartási gépek és tisztítószerek képeinek csoportosítása, beragasztásuk a technikafüzetbe reklámszöveg írásával. Tk. 3. fa.



40

2014.05.06. 11:03:31


7.

6.

Óra szám

Fejlesztendő kompetenciák (képességek, készségek) – Szociális és életviteli kompetencia: önismeret, önkritika fejlesztése, egészségtudatos magatartás kialakítása és fejlesztése. – Természettudományos kompetencia: takarékoskodás a vízzel és az energiával. – Anyanyelvi kompetencia: reklámszöveg készítése a gyermek ápolási szerekhez. – Természettudományi kompetencia: egészségtudatos magatartás kialakítása, igényesség, szépér zék fejlesztése az öltözködés terén. – Szociális kompetencia: más munkájának megbecsülése, rendrakás, mosás stb. – Matematikai kompetencia: igaz-hamis állítások igazságtartalmának eldöntése. Ok-okozati összefüggések vizsgálata. (Tankönyv képeinek elemzése.)


Fogalmak: személyes higiéné, testápolás, egészséges életmód. Testápolás: kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztán tartása. Testápolás eszközei és anyagai: szappan, körömkefe stb.

Fogalmak: rendrakás, takarékos kodás az energiával, tiszta ruha, szennyes ruha, ruhanemű. A napszaknak, az évszaknak, a hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés. Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása, szekrény rendezés. Öltöztetőbaba-modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése.

Testápolás

Öltözködés

Téma, tananyag

Tk. 12–13.oldal

Tk. 11. oldal


Hajtogatási verseny: test nevelés órán használt póló összehajtogatása.

Az iskolai védőnő előadása a témában. Beszélgetés a gyerekek által hozott képek felhasználásával.



41

2014.05.06. 11:03:31


7.

Óra szám

Fejlesztendő kompetenciák (képességek, készségek) – Anyanyelvi kompetencia: tájszavak jelentésének megbeszélése, szókincsbővítés. – Ruhadarabok neve régen és ma. Pl. régen: lajbi – ma: mellény. – Matematikai kompetencia: képek válogatása, csoportosítása különféle szempontok alapján. Testarányok megfigyelése. Ruhadarabok méretezése. – Digitális kompetencia: szógyűjtés az internetről. – Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség: szépérzék fejlesztése, ruhadarabok díszítése, színezése. – Tabló rendezése.


Fogalmak: hétköznapi, ünnepi viselet, alsónemű és felső ruházat. Hazánk tájegységeinek népviselete, a díszítés jellemző motívumai pl. matyó, kalocsai, sárközi, rábaközi stb. Jeles napok a család életében (esküvő, keresztelő stb.), a családtagok ruházata, öltözéke régen és ma.

Téma, tananyag

Öltöztetőbaba készítése


Gyűjtőmunka: népviseletbe öltözött felnőttek és gyerekek képei, különböző ünnepnapokon. Ruhadarabok Tk. 14–15. oldal megnevezése: párta, lajbi stb. Interneten tájékozódás a szavak jelentéséről. Tablókészítés a képekből.



42

2014.05.06. 11:03:31


8.

Óra szám


Az egészséges Fogalmak: egészséges életmód, táplálkozás élelmiszerek, ételek, italok, vitaminok, napi étkezési rend, étkezési szokások, hétköznapi és ünnepi terítés, szendvics, növényápolás. Egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei, képek válogatása (Tk. 5. feladat) a szendvicskészítéshez. Növények életfeltételeinek biztosítása, hajtatás.

Téma, tananyag


– Természettudományi kompetencia: egészséges és változatos táplálkozás kialakítása, az élelmiszerek mennyiségének és minőségének figyelembevételével. – Matematikai kompetencia fejlesztése: gyümölcsök, zöldségfélék összehasonlítása, Tk. 16–17. oldal forma, nagyság, szín, tömeg stb. alapján. – Esztétikai nevelés: alkalomnak megfelelő terítés és díszítés. – Digitális kompetencia: ismeretek bővítése az internetről: medvehagyma, snidling stb. – Szociális kompetencia: vendéglátás utáni rendrakás.


Technikafüzet: gyümölcsök rajza vagy megnevezése, felsorolása a gyümölcstál összeállításához. Receptek gyűjtése: szendvicsek elkészítéséhez, díszítéséhez, gyümölcs, illetve zöldségsaláta tálalásához. Iskolai és otthoni szobanövények ápolása és védelme.



43

2014.05.06. 11:03:31


10.

9.

Óra szám

– Matematikai kompetencia: mérés, az anyagok halmazállapotának vizsgálata, majd a műveleti algoritmus gyakorlása (gömbölyítés, lapítás, sodrás, szaggaTk. 20. oldal tás). Azonosság-különbözőség fogalma. – Szociális kompetencia: ajándékkészítés testvér, illetve barát névnapjára.

Fogalmak: memóriajáték, testvér, barát, barátság, névnap. Az állapotváltozás és a tulajdonságváltozás kapcsolata. Alakváltozás: nyújtás, sodrás.


Sóliszt, sógyurma

KÉPLÉKENY ANYAGOK


Fogalmak: képlékeny anyagok és – Matematikai kompetencia fej tulajdonságaik, természetes anyag, lesztése: emlékezet, megfigyelés, átalakított anyag, foglalkozások, ok-okozati összefüggés, problémesterségek, anyagvizsgálat, mamegoldó gondolkodás fejleszmesterséges anyag, gyúrás, lapítás, tése. gömbölyítés, hengerítés, mélyítés, – Esztétikai – művészeti tudatosság Tk. 18–19. oldal mintázás. és kifejezőképesség fejlesztése: Az agyag tulajdonságai és felfinommozgások fejlesztése. használhatóságuk. – Természettudományi kompetenAnyagvizsgálat érzékszervekkel cia: kézmosás, takarékoskodás a (látás, tapintás). vízzel.


Agyag és gyurma

Téma, tananyag

Sóliszt gyurma receptek az internetről. A játék alkalomnak megfelelő csomagolása.

A képlékeny anyagokkal foglalkozó mesterek fotóinak gyűjtése: vályogvető, kályhás stb. Játék: Itt a köcsög, mi van benne? Ének: Nem kapálok, nem kaszálok,/Fazekas inasnak állok…



44

2014.05.06. 11:03:31


12.

11.

Óra szám

Téma, tananyag

Fogalmak: becslés, méret, mérés, szélesség, hosszúság, magasság, csomagolóanyag, csomagolás, csomag, címzés

Tk. 22–23. oldal Különféle vas tagságú papírok, nagyító. Tk. 24. oldal Füzet, olló, csomagolópapír, bekötőpapír, toll.

– Anyanyelvi kompetencia: anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés. – Matematikai kompetencia: ok-okozati összefüggések felismerése. – Matematikai kompetencia: becslés, mérés. Problémameg oldó gondolkodás fejlesztése. Tájékozódás: síkban és a térben. Esztétikai tudatosság kialakítása, szépérzék fejlesztése. Finommozgások fejlesztése. – Anyanyelvi kompetencia: kommunikációs képesség fejlesztése. – Szociális kompetencia: Információkezelés: címzés.

Fogalmak: papírgyártás, papírmerítés, növényi rost (szálas anyag), tömeg, vastagság, újrapapír, hullámpapír, karton.


– Matematikai kompetencia: mérés, halmazállapot megnevezése. – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: díszítő motívumok alkalomnak Tk. 21. oldal megfelelő, ízléses megválasztása. – Anyanyelvi kompetencia: a Jancsi és Juliska című mese felelevenítése. Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.


Fogalmak: anyagi tulajdonság, tömegmérés, díszítés alkalomnak megfelelően. Tésztafélék felsorolása. Állapotváltozás és tulajdonságváltozás kapcsolata (sütés). Balesetveszély: sütő használata csak felnőtt felügyelete mellett!


Papírgyűjtemény készítése. Csomagolópapírok mintáinak megfigyelése. Milyen mintásat választanál gyerekzsúrra, karácsonyra stb.?

Internet: Mézeskalács Múzeum Magyarországon.



45

2014.05.06. 11:03:31


14.

13.

Óra szám


Papírhajtogatás (origami)

– Természettudományos kompetencia fejlesztése: érzékszervekkel tapasztalati úton szerzett ismeretek. – Anyanyelvi kompetencia: a tapasztalatok elmondása röviden, lényegre törően. – Matematikai kompetencia: síkidomok összehasonlítása, rész-egész fogalmának mélyítése. – Szociális kompetencia: együttműködés.



Osztályterem dekoráció.

Tk. 25. oldal Te mit tehetsz az papírzacskó, egészséges környezet újságpapír, kialakításáért? karton, ragasztó.


Fogalmak: síkidomok, lágypapír, – Matematikai és alaphajtások, képolvasás, az természettudományi kompetencia állat testrészei, képalakítás, fejlesztése: a vizuális életfeltételek, állattartás, állatbarát, megfigyelő- és megkülönböztető felelősségtudat. képesség fejlesztése, műszaki kommunikáció (egységes jelek használata), problémamegoldó Tk.26–27. oldal képesség és a finom mozgások Origami fejlesztése. könyvek – Anyanyelvi kommunikáció: a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. – Természettudományos kompetencia: megfelelő érzelmi viszonyulások, felelősségérzet, felelősségteljes állattartás kialakítása.

Hajtogatás, Fogalmak: anyagtakarékosság, gyűrés, sodrás egészséges környezet, élezés, utca

Téma, tananyag


46

2014.05.06. 11:03:31


16.

15.

Óra szám

Mozaikkép

Előrajzolás alaklemezzel

Alaklemez (sablon)

Téma, tananyag

– Matematikai kompetencia: a matematikai kifejezésmód fejlesztése, a logikus és térbeli gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések felfedezése. – Anyanyelvi kompetencia: a szóbeli kifejezőkészség és kommunikáció fejlesztése.

Fogalmak: körberajzolás (körvonalrajz), figura, mozgathatóság, dramatizálás

Fogalmak: mozaik, plakát, iskolai – Esztétikai-művészeti tudatosság rendezvények, papírtépés. és kifejezőképesség fejlesztése. – Hatékony, önálló tanulási képesség fejlesztése: új ismeret beépítése a munkadarab elkészítése során. – Anyanyelvi kompetencia: az írásbeli kommunikáció fejlesztése. Kreativitás. – Gazdasági szemlélet fejlesztése.

– Esztétikai-művészeti tudatosság és igényesség tárgyalakítás során. – Matematikai és természettudományi kompetencia fejlesztése: kreatív gondolkodás fejlesztése. – Önismeret: önszabályozás: monotónia, és kudarctűrő képesség fejlesztése, sikerkezelés.


Fogalmak: társasjáték, játékszabály, verseny, nyírás, becslés, tömegmérés, élőhely


Tk. 30. oldal Színes lapok, olló, ragasztó, nagyító.

Tk. 28. oldal doboz, karton, olló, ragasztó. Tk. 29. oldal különféle vastagságú és színű papírok, hurkapálca, olló, ragasztó.


A hulladék anyag újrahasznosítása. Plakát tervezése iskolai rendezvényre.

Társasjáték. A szabadidő hasznos eltöltése. Játékszabályok betartása. Bábjáték. Kreatív játékok készítése a szabadidő hasznos eltöltésére.



47

2014.05.06. 11:03:31


18.

17.

Óra szám

A fa felhasználása

Fogalmak: természetes anyag, puhafa, keményfa, mesterségek, műhely, használati tárgyak.

– Matematikai kompetencia: matematikai fogalmak mélyítése. Megfigyelés, összehasonlítás, azonosság és különbözőség megfogalmazása. – Anyanyelvi kompetencia: szókincsbővítés, kifejezőkészség fejlesztése. – Természettudományos kompetencia: gyakorlati tapasztalatokon, szemléltetésen alapuló következtetések levonása. Környezettudatosságra való nevelés. – Gazdasági szemlélet fejlesztése. Gazdaságosság, kreativitás.

Fogalmak: vízszintes, merőleges, párhuzamos, keresztezés, üdvözlőkártya, házassági évforduló.

Tépés, nyírás, papírszövés

Tk. 31. oldal különböző vastagságú színes lapok, olló, nagyító, ragasztó.


– Természettudományi kompetencia: környezetünk fából készült tárgyai. Anyagvizsgálat – tapasztalatok. Ok-okozati összefüggés Tk. 33. oldal felismerése. (Pl. a fa keménysége és megmunkálhatósága között.) – Digitális kompetencia. – Anyanyelvi kompetencia: szókincsbővítés.

A TERMÉSZET KINCSEI



Téma, tananyag

A fa megmunkálásával kapcsolatos képek, újságcikkek gyűjtése. Tabló összeállítása.

Ünnepnapok a családban. Jókívánságok megfogalmazása. Ajándékozás.



48

2014.05.06. 11:03:31


20.

19.

Óra szám

– Természettudományi kompetencia: ok-okozati összefüggések felismerése. TK. 36. oldal – Anyanyelvi kommunikáció, vessző, olló finommozgások. (metszőolló). – Matematikai kompetencia: problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Igaz –hamis állítások eldöntése. – Digitális kompetencia fejlesztése.

Fogalmak: hajlíthatóság, rugalmasság, törhetőség, ajtókopogtató, hurkapálca.

Vesszőfonás

Ünnepi alkalomnak megfelelő díszítés.

– Tapasztalatokon alapuló hatékony, önálló tanulás: növényi részek megfigyelése, préselés algoritmusa, képek tervezése, Családi ünnepek, rokoni pontos, tiszta munkavégzés. Tk. 34–35. oldal kapcsolatok. – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: kreativitás. – Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.


Fogalmak: unokatestvér, zsebpénz, forma, alak, préselés, növényi részek, zöldségek, élőhely, összeillesztés, rögzítés, alátámasztás, felület, sima, érdes, áztatás, fonás, szálas anyagok.


Levélképek, kavicsok Termésbábok



Téma, tananyag


49

2014.05.06. 11:03:31


23.

22.

21.

Óra szám

– Természettudományos kompetencia: a növényi és állati eredetű fonalak megismerése, és felhasználása. Gyakorlati tapasztalatokon alapuló következtetések levonása. – Anyanyelvi kompetencia: beszédkészség fejlesztése, szókincs gyarapítása.

Fogalmak: fonás, sodrás, csomózás, nemezelés, textil szerkezet, minta, rojt, csomó, szakítószilárdság.

A fonalak felhasználása A fonal jellemzőinek vizsgálata

– Matematikai kompetencia: becslés, mérés, jelölés. Rész és egész. Technikai probléma megoldása, problémamegoldó készség fejlesztése. Finommotorika fejlesztése.

Fogalmak: hajlíthatóság, gyöngyfűzés.

Fémhuzal alakítása


Fogalmak: tördelés, rész, egész, – Matematikai kompetencia: felület, vágás, darabolás, csiszolás. becslés, mérés, mérőszám és mértékegység, rész, egész fogalma. Kicsi-nagy, szimmetrikus alakzatok megfigyelése. Finommozgások fejlesztése: törés, csiszolás. – Anyanyelvi kompetencia


A hurkapálca felhasználása

Téma, tananyag

Tk. 41–42. oldal

Tk. 40. oldal

Tk. 37. oldal Színes papírok, hurkapálca, dörzspapír, ragasztó, fonál, egyéb díszítő anyagok.


Fonalgyűjtemény készítése.

Buborékfújó verseny.

Töréspróba hurkapálcával. Mekkora tömegű tárgyat bír el, mikor fog eltörni?



50

2014.05.06. 11:03:32


25.

24.

Óra szám


Pompon készítése

Fogalmak: rajzolvasás, folyamatábra, darabolás, népviselet, ötlet.

NemezelésFogalmak: textília, nemez, filc, öltésfajták gyapjú, tömörítés, becslés, mérés, Díszítés szabás, tervezés. gombvarrással

Téma, tananyag


– Matematikai kompetencia: becslés, mérés, pontos munkavégzés. Képolvasás. – Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség: tervezés, kivitelezés, kreativitás az elkészítés és felhasználás során. – Vállalkozói kompetencia: célszerű anyagválasztás, takarékos anyagfelhasználás, sikerorientált munkavégzés. – Anyanyelvi kompetencia: beszédkészség fejlesztése.

Tk. 45. oldal

– Digitális kompetencia. – Természettudományi kompetencia: tapasztalati úton történő kísérletek és vizsgálatok. – Technológiai kompetencia: nemezelés. A természetben Tk. 43–44.oldal előforduló anyagok átalakítása az emberi szükséglet szerint. Az okokozati összefüggés felismerése. Finommozgások fejlesztése a műveletvégzés során, kreativitás. – Anyanyelvi kommunikáció.


Pompon meséi (Miért kapta a rajzfilmfigura ezt a nevet?)

Hogyan készül a jurta?



51

2014.05.06. 11:03:32


29.

28.

26. 27.

Óra szám



– Digitális kompetencia fejlesztése. – Szociális és állampolgári Tk. 51. oldal kompetencia: együttműködési készség fejlesztése.

Fogalmak: tömegközlekedés, sorompó, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár, levegőszennyezés.

Közlekedési eszközök

Tk. 50. oldal

Csoportmunka: tablókészítés közlekedési eszközökről gyűjtött képekből.

Tk. 50. oldal

– Szociális és állampolgári kompetenciák: a közlekedési táblák és szabályok megismerése, gyakorlati alkalmazásuk. – Matematikai kompetencia: vizuális megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Jelzőtáblák csoportosítása, modellezése. Tk. 48–49. oldal Szituációs játékok. Kézügyesség fejlesztése a szerelési műveletek elvégzésével. Terepasztalon modellezés. – Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a közlekedési helyzetek elemzésével. Analizáló-szintetizáló gondolkodás.

Fogalmak: gyalogos közlekedés, – Szociális és állampolgári gyalogátkelőhely, úttest, járda, kompetencia: szabálytudat megállóhely, jelzőlámpa, jármű, kialakítása és fejlesztése. biztonság, baleset, segélyhívószám. A szabály felismerése és betartása. – Anyanyelvi kommunikáció.

Fogalmak: közlekedési szabály, jelzőtáblák, forgalomirányítás, terepasztal, elsőbbség, veszélyhelyzet, fényvisszaverésláthatóság.

Jelzőtáblák Közlekedési helyzetek


A gyalogos közlekedés szabályai


Téma, tananyag


52

2014.05.06. 11:03:32


3035.

36.

Szabadon felhasználható órák a jeles napokra és a projektórákra

Év végi összefoglalás

Téma, tananyag

Óra szám

Kiállítás az év során készített munkadarabokból.


– A hatékony, önálló tanulás: az új ismeretek alkalmazása a tárgyak elkészítése során. – Szociális és állampolgári kompetencia: a munkavégzés során elsajátított viselkedésformák, melyekkel szükség esetén a gyerek meg tudja oldani a konfliktusokat. – Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: felelősségvállalás a tettekért és sikerorientáltság. Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség, mely elősegíti a szép, pontos munkát. – Anyanyelvi kompetencia: anyanyelvi kommunikáció.

JELES NAPOK, ÜNNEPEK


Tk. 62–65. oldal

Tk. 52–59. oldal




53

2014.05.06. 11:03:32

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Antalné Szathmáry Ilona: Textilmunkák, bőrmunkák. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1982. Antoni Rozália – Nádas László: Fából, filcből. Móra Kiadó, Bp., 1987. Baktay Patrícia – Kolti Magdolna: Beszélő tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. Barff, Ursula – Brukhardt, Inge: Bastelbuch 1–2. Für Kinder Bán Marcella, Sipos Andrásné: Rongybabától a csigabábig. Novum Kft., 2004. Beke Mari – Bubcsó Klári: Játék a papírral. M-Érték Kiadó Kft., Bp., 2006. Beke Mari – Bubcsó Klári: Játék természetes anyagokkal. M-Érték Kiadó Kft.., Beke Mari – Bubcsó Klári: Játék fonallal és textillel. M-Érték Kiadó Kft., Bp., 2007. Berger, Thomas: Manókészítés. El Greco alkotóműhely, 2002. Bock, Edina: Karácsonyi ablakdíszek szalvétamotívumokkal. Holló és Társa, Kaposvár, 2002. 30. p. Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek, Passage Kiadó, 1992. Borbélyné Werstroch Ilona: Ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt. Cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990. Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország. OFFICINA NOVA, Bp., 1990. Cuno, Sabiné: Száz ötlet, száz játék. Cicero Könyvkiadó, Bp., 1993. Cuno, Sabiné: Száz új ötlet, száz új játék. Cicero Könyvkiadó, Bp., 2002. Devecsery László: Szalmaország csodái. Inter PC Kft., Szombathely, 1990. K. Daday Enikő – Pataki Mária: Kezdő háziasszonyok könyve. Agricola, Bp., 1990. Elliott, Jame – King, Colin: Usborne enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989. Fábián Zsolt: Origami papírhajtogatás alapfokon. Dembinder Bt., Békéscsaba, 1992. Feghelm, Stephanie – Giraud, Petra – Van der Linde, Kerstin: Papírdíszek és -füzérek. Cser Kiadó, Bp., 2010. Gaál Éva: Zokinidakszli és sokan mások. Móra, Bp., 1973. Hamrák Anna – Kiss Imre: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Hettinger, Gudrun: Az első sárkányom. Holló és Társa, Kaposvár, 2002. Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics, Bp., 1979. Házi Magdolna: Papírálmok. Tolna M. Kft., Szekszárd, 1991. H. Vass Ildikó – Horváth Gyula: Papírvilág. Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1989. H. Vass Ildikó: Papírvarázslat 2. Téka Könyvkiadó, Bp. 1990. Kayser Renée: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998. Kálovics Magda: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp., 1979. Kardos Magda: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988. Kékes Tóbiás: Papírjátékok. Móra, Bp., 1989. Kereszty Kornél: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra, Bp., 1984. Kipp, Angelika: Vidám képkeretek. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2010. Kiss Etelka: Agyagtárgyak. Cser Kiadó, Bp., 2006. Kisházi Veronika: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993. Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Móra, Bp., 1980. Kolibri: Népi építészet. Móra Kiadó, Bp., 1982. Little, Kate: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Franklin-Társulat, Bp., 1907–1922. Marék Veronika: Jó játék a papír, a filc. Móra, Bp., 1982. Molnár Mária: Képek, díszek természetes anyagokból. Cser Kiadó, Bp., 2010. Moras, Ingrid: Húsvéti díszek papírból kicsiknek és nagyoknak. Holló és Társa, Kaposvár, 2003. Moras, Ingrid: Szélcsengők üvegmatricából és drótból. Holló és társa, Kaposvár, 2006. 54


2014.05.06. 11:03:32

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM

Óváriné Furján Rita: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. Pataki Tibor: Papírcsodák. Ságvári E. Könyvkiadó, Bp., 1983. Pető Ágnes: Só-liszt gyurma. Cser Kiadó, Bp., 2010. Pető Éva: Csutkanépek. Média, Veszprém, 1991. Pető Éva: Sógyurma. Mozaik, Szeged, 1993. Plesznivy – Varga: Hajtogatós. Móra, Bp., 1984. Seibel, Hiltrud: Bűbájos figurák, díszek gyurmából. Holló és társa, Kaposvár, 2002. Schmitt, Didier: Bútorozd be a kunyhódat! Passage Kiadó, 1998. Sigrid Wetzel-Maesmanns: Karácsonyi papírdíszek. Cser Kiadó, Bp., 2000. Stelly Lajos: Csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965. Slodowy, Adam: Szeretek barkácsolni. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984. Szandi Györgyné: Ötlettár. Pauz Kiadó, Celldömölk, 1992. Taylor, Kim: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993. Taylor, Kim: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993. Tóth-Kása Ottília: Tépkedős-ragasztós. Zid Stúdió Bt., 2009. Tóth-Kása Ottília, Elek Lívia: Hajtogatós-simogatós. Zid Stúdió Bt., 2010. Tóthné Sándor Zsuzsa: Ábrázolás és művészet. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Urai Erika: Autók könyve. Móra, Bp., 1986. Urai Erika – Boglár Lajos: Hogyan laknak? Móra, Bp., 1982. Urai Erika – Ecsedy Csaba: Hogyan közlekednek? Móra, Bp., 1982. Varga Péter: Hajtogatós. Móra, Bp., 1984.

 Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. Coombs, Philip H.: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971. Cropley, Arthur J.: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. Dr. Vass Miklós: Technika tanítása (főisk. jegyzet). Tanárképző Főiskola, Eger, 1990. Kürti Jarmila: Kreativitásfejlesztés kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985. Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémia Kiadó, Bp., 1978. Nagy József: A tudás technológiai elméleti alapjai. OOK., Veszprém, 1985. Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt, Bp., 1993. Szűcs Ervin: Technika és rendszer. Egyetemi jegyzet. Technika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém www.kreatívhobby.hu Török Márton Ibolya: Első technikakönyvem. Apáczai Kiadó, 2013.

 ISKOLAKULTÚRA módszertani folyóirat NAT irányelvek TANÍTÁS–TANULÁS módszertani folyóirat TANÍTÓ módszertani folyóirat TECHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóirat

55


2014.05.06. 11:03:32

Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................ 3 A technika, életvitel és gyakorlat tantárgyról......................................................................................... 4 A kerettanterv . ....................................................................................................................................... 9 Fejlesztési feladatok és óraszámok a 2. évfolyamon............................................................................ 10 A tanítási óra általános felépítése . ....................................................................................................... 16 A munkadarabok vagy modellek kiválasztásának szempontjai............................................................ 17 Ellenőrzés, értékelés, osztályozás......................................................................................................... 18 Második technikakönyvem a Technika, életvitel és gyakorlat munkatankönyve................................. 20 A tananyag feldolgozása....................................................................................................................... 21 Otthon, család, háztartás.............................................................................................................. 21 Képlékeny anyagok..................................................................................................................... 23. Mire használjuk a papírt?............................................................................................................ 25. Természet kincsei........................................................................................................................ 30. A fonal és a textil......................................................................................................................... 33. Közlekedés.................................................................................................................................. 35 Második technikakönyvem tanmenet................................................................................................... 38 Felhasznált és ajánlott irodalom............................................................................................................ 54 Tartalom................................................................................................................................................ 56

56


2014.05.06. 11:03:32

KÉZIKÖNYV a Második technikakönyvem 2. tanításához

Recommend Documents