Nagy László Lázár grafikája
A V Á R O S I Ö N KO R M Á N Y Z AT L A P JA
2012. október 29.
XXIII. évfolyam 10. szám
Készül az új földtörvény Cegléden közölt először részleteket Orbán Viktor a születőben lévő földtörvényről a MAGOSZ Ifjúgazda Tagozatának konferenciáján. „Ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk, 2013-ban olyan változások történnek a magyar mezőgazdaságban, amelyekre 50-100 éve nem volt példa. A parlament előtt lévő új földtörvény modern agráriumot teremt majd, a szocialista mezőgazdaság szocializmust túlélt híveinek kora ugyanis lejárt” – mondta a miniszterelnök a ceglédi beszédében. Gyökerestől átalakítja a mezőgazdaságot az új földtörvény. Ennek alapja a magyar föld védelme lesz. Ahogy tőlünk nyugatabbra, úgy itt is megtalálják a módját, hogy egyetlen négyzetméter földtulajdont sem szerezhessenek meg külföldiek, ígérte a miniszterelnök. Bevarrják a zsebeket is, legalább is új zsebszerződés nem kerülhet beléjük, mert annak büntetőjogi következménye lesz, a régieket pedig feltárják és megszűntetik. Megvédik a magyar földet a spekulánsoktól, hogy a terület azoké lehessen, akikhez tartozik: a magyar gazdáké. Ezzel párhuzamosan a nagybirtokokat is korlátozzák majd, és megerősítik az életképes középbirtokokat. A miniszterelnök arra bíztatta a MAGOSZ Ifjúgazda Tagozatának ceglédi konferenciáján szintén résztvevő Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy ne hátráljon meg, vegyen el még többet a hosszú távú állami földbérletekből, és adja oda azokat újaknak.
A sikeres gazdálkodáshoz a termőföldön és a szaktudáson túl szerencsés időjárásra, jó időben érkező, megfelelő mennyiségű csapadékra is szükség van. Vagy ha az nincs, akkor meg kell oldani a helyettesítését. Hamarosan feláll az öntözési hivatal, amely arról gondoskodik, hogy a jelenleginél jóval nagyobb területen legyen elérhető olcsó, öntözésre használható víz. Már csak az a kérdés, hogy a szükséges feladatokat a közmunkáért felelős Belügyminisztériumra, vagy a vidékfejlesztési tárcára bízzák-e – avatott be a részletekbe a kormányfő. Széchenyi óta azt is tudjuk, hogy a gazdasági fellendülés tőke és hitel nélkül csaknem lehetetlen. A kormány már megtette az előkészületeket az agrárbank megnyitására, jelenleg azon folyik a munka, hogy olyan hiteltermékeket dolgozzanak ki, amelyek a gazdák számára széles körben elérhetők és vállalhatók.
Termelni azonban csak akkor érdemes, ha van fizetőképes kereslet, ha van piac – vagyis el lehet adni a terményt. A keleti nyitás politikája a mezőgazdaságban előállított termékekre is vonatkozik. Két év alatt hetven százalékkal nőtt az élelmiszer-ipari export Oroszországba, ezt szeretnék folytatni, és a keleti piacban rejlő lehetőségeket kihasználni – mondta a miniszterelnök. A vidéki gazdálkodók átlagéletkora jelenleg 57 év, és egyre nő, ezért a miniszterelnök generációváltást sürgetett a magyar agráriumban. Egyben szövetséget ajánlott a fiatal gazdálkodóknak, akiknek, mint mondta, el kell foglalniuk a magyar vidéket, mert csak így lehet jövőjük. Megígérte, hogy 2013-ra kibontakoztatják a fiatal gazdáknak szóló programot. „A vidéki Magyarország, a földből élők, az állattartók Magyarország életerős részéhez tartoznak, nemzetfenntartók” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy néhány hónap múlva megszűnik Magyarország egyoldalú energia függősége. Földi László polgármester
Ceglédi Hírmondó
2
2012. október 29.
Képviselőink mondják... Hörömpő Annamária (Fidesz)
Ifj. Károly Ferenc (CFE)
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy a következő három dolgot gondolja át: - Mindenki, aki úgy érzi, hogy nem a megfelelő ütemben menetelnek a dolgok jó irányba sem országos, sem helyi szinten, annak meg kell értenie, hogy ez nem a szándékon, a hozzáálláson múlik, hanem a lehetőségeken. Minden képviselő folyamatosan próbál a körzete érdekében lépni, azonban sok törekvésnek gátat szab a szűkös kassza. Gátat szabnak a tények, lehetőségek. - Ezekért a tényekért, a helyzetért nem a mostani vezetés felelős. A kritikus helyzetet mindenki érzékelte 2010-ben, hiszen nem véletlenül született 2/3-os többségű választási eredmény. Naivnak kell lenni ahhoz, hogy azt higgye valaki, hogy 65 év, amiből 8 év volt csupán az, amit nem a felelősök igazgattak, megoldható fájdalom nélkül 1-2 év alatt. - Azért tartunk itt, mert az elvtársak éppúgy egyet értettek abban, hogy államosítsunk, mint abban, hogy vissza privatizáljunk, majd abban, hogy nem baj, az, ha az ország kárára is történik hosszú távon; nyugodtan menjünk bele hatalmas hitelekbe, csak az embereket ámítva nyerjünk választást. Sajnos talán a legnagyobb hibánk, hogy nagyon könnyen felejtünk. Már nem az a hibás, aki a bajt okozta, a problémákat hajlamosak vagyunk a jelenlegi vezetésnek tulajdonítani, mert így egyszerűbb. Erő és kitartás kell ahhoz, hogy a mindennapi nehézségek mellett az ember újra és újra figyelmeztesse magát arra, hogy emlékezzen és próbáljon hosszú távon gondolkodni. Hogy úgy éljen, mint, akik még ültettek diófát, tölgyfát. Hogy az elmúlt 57 év vezetés megörökölt terheit viselve –még, ha úgy érezzük is, sokszor, ez már nem is élet- egyetlen kapaszkodónk csak az lehet: elfogadjuk, ez az egyetlen módja annak, hogy egyszer csak egyenesbe kerüljünk. Ez nem csak gazdasági kérdés, legalább annyira elhatározás kérdése is: merre tovább, érdemes-e feláldozni egy esetleges jelenlegi könnyebbségért a jövőnket. Mindenkinek joga van meghozni ezt a döntést és mindenkinek joga van a fentiekben leírtak szemszögéből végiggondolni mindezt. Csak közben emlékezzünk.
Egyéni választókerületben megválasztott képviselőként természetes dolog, hogy egy ilyen alkalommal főként az általam képviselt választókerület helyzetében beállt néhány pozitív változásról adok elsősorban számot, azonban megemlítek egy friss hírt is, amely nemcsak a szűkebb pátriánk lakói, hanem Cegléd valamennyi polgára számára fontos előrelépésnek számít városunk életében. Cegléd önkormányzatának harmadik negyedévi tartozásállománya tetemesen csökkent. Ennek oka, hogy a tervezett előirányzathoz képest a helyi adók bevétele döntő részben befolyt, az a terezett előirányzathoz képest 94%-os. A jó adómorálért köszönet illet minden helybéli céget és magánszemélyt. Körzetünk lakói nagy része legfeljebb kerékpárral rendelkezik. Közülük sokan panaszolták, hogy a nagyáruházakba nehezen tudnak eljutni „felcuccolni”. Az általam is támogatott „népharag” elvitte a Vörösmarty térre tervezett áruházat. Hamarosan elkészül egy új áruház a volt malom helyén s az ott folyó munkálatoknak köszönhetően a felszíni vízelvezető árkot is rendbeteszik az áruháznál. Ennek köszönhetően remélhetőleg a Hattyú utca környékéről elvezetett csapadékvíz akadálytalanul eljut a G2 csatornába. Az áruházhoz kapcsolódva reményemet fejezem ki, hogy az jól kiegészíti majd a kedves, családis kisboltok kínálatát, amelyeket nem fog cserbenhagyni a törzsközönsége. Minden tőlem telhető fórumon szorgalmazom, hogy a Vörösmarty téren átvezető út közvilágítása mielőbb oldódjon meg, hogy a közeledő hosszú éjszakákon ne kelljen az arra járóknak korareggel és késődélután sötétben botorkálniuk. A választási kampányom egyik ígéretéről is számot adok, miszerint szeretnénk erősíteni a Vörösmarty tér szabadidőközpont jellegét. Reményeim szerint a jövő évben újabb sport tevékenységnek biztosítunk majd helyet a közkedvelt téren.
CEGLÉD VÁROS DÍSZPOLGÁRAI 2012.
Baldavári László
71 éve cserkész, a ceglédi csapat tiszteletbeli vezetője
Ungvári Miklós ezüstérmes olimpikon
Lőrincz Tamás ezüstérmes olimpikon
2012. október 29.
Ceglédi Hírmondó
3
„Idős korban is aktívan, találkozzunk a könyvtárban!” Október első hetében – az Őszi Könyvtári Napok alkalmából – ismét tartalmas rendezvényekkel várta az érdeklődőket a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár. Bár az idei év célközönsége az idős korosztály volt, mégis úgy állították össze a programot, hogy abban mindenki megtalálja a számára érdekes előadást. Jankovics Marcell Balázs Bélaés Kossuth-díjas rajzfilmrendező, művelődéstörténész az olvasási kultúráról s az elektronikus forradalomról beszélt. Czigány György Erkel Ferenc- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zenei rendező 42 éven keresztül vezette a Kossuth Rádió „Játék és muzsika” című komolyzenei műsorát. A rögtönzött zenei játékba aktívan és sikeresen kapcsolódott be a ceglédi közönség. Monspart Sarolta tájfutó világbajnok teltház előtt tartott vetített képes előadásában hangsúlyos szerepet kaptak a szépkorúak, hiszen „hatvanon túl is lehet egészségesen élni és rendszeresen sportolni”. Ezen a napon a sportos olvasókat egy különleges meglepetés várta: kistérségi kultúrdélután kétkeréken. A nyugdíjas különítmény egészen a ceglédberceli faluházig tekert a ragyogó napsütésben, hogy ott megismerkedjen a település történetével. A hét egyik legsikeresebb rendezvénye péntek éjszaka az Őszi MUSTra volt. Békés Mihály pipafaragó kiállításának megnyitójával indult az est, majd a házi lekvárok és pogácsák versenyének eredményhirdetése következett. A díjakat az olvasóteremben berendezett „nagyanyáink konyhájában” adta át Ottohál Vilmos. A 16 féle pogácsát és 11 féle lekvárt a vendégek is megkóstolhatták, szomjukat pedig a Molnár Pincészet fehér és vörös boraival olthatták. A jó hangulatot a Cigle Népdalkör citeramuzsikával kísért szüreti- és bordalai tovább fokozták. Az est második részében Sebestyén István bukovinai székely népművész, mesemondó pajzán meséivel csalt könnyet a hallgatóság szemébe. A nagy sikerű előadás után Koltói Lilla pszichológus irányításával interaktív önismereti
játékban vehettek részt az olvasók. A hét a Könyves Vasárnappal zárult, mely napon ingyenes beiratkozási lehetőséggel is várta a ceglédieket az intézmény. A Gyermekkönyvtár a legfiatalabb olvasókra is gondolt: egész héten könyvtárbemutató foglalkozásokkal és bábjátékkal várták az óvodás csoportokat. Gaál Zsuzsa írónőt, a Va c k a k ó s t o l ó c í m ű gyermekszakácskönyv szerzőjét nagy örömmel fogadták az alsó tagozatos gyerekek. Mesekönyvében az izgalmas történetek mellett gyerekek számára könnyen elkészíthető finomságok receptjei is megtalálhatóak. Telegdi Ágnes Aranykönyv-díjas író vetített képkockák segítségével, az „Utazás a világ körül” című mesekönyvének története nyomán együtt utazta körbe a Földet az óvodásokkal és a népszerű Barnabás könyvsorozatának szereplőivel. A gyermekprogramok sora a negyedik alkalommal megrendezett Mesegombolyag kalandjátékkal fejeződött be. A művelődési központban felépített díszletek között varázserővel bíró mesehősökkel játszhattak a gyerekek, akiket Kőhalmi Ferenc többszörös nemzetközi díjas bűvész is „elvarázsolt” műsorával. Nagy élet folyt ezen a héten az Ifjúsági könyvtárban is. A Cegléd Rádió programigazgatója Ádori Péter az internet veszélyeiről, Kis Lajos egyetemi hallgató pedig költeményeiről beszélgetett a középiskolásokkal. Erdődi Mihály a Sagaku Sportklub nagymestere önvédelmi bemutatót tartott, de a környezetvédelem és az ökológiai is hangsúlyos szerepet kapott ezekben a napokban. www.cegledinfo.hu
Zenei Világnap a Szabadság téren
Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre október 1-jét a zene világnapjának nyilvánította. A zenei tagozattal is rendelkező Táncsics iskola ilyenkor már hagyományosan közös énekelésre hívja a Szabadság térre a város óvodásait és kisiskolásait. Így kíván-
ják felhívni a ceglédiek figyelmét e jeles napra. Az énektanárok vezényletével idén szeptember 27-én csütörtökön és 28-án pénteken csendült fel az énekszó a város főterén. Csütörtökön a város óvodásai és a Táncsics iskola alsósai gyülekeztek a Szabadság
téren. Rimóczi Gábor a Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte a gyermekeket és nyitotta meg az eseményt, majd felcsendült az “Aki nem lép egyszerre” kezdetű gyermek dal. Az eseményre kilátogatott Hegedűs Ágota alpolgármester és Fésűs Ferenc önkormányzati képviselő, a Kulturális, Oktatási és Népjóléti Bizottság elnöke is.
Ceglédi Hírmondó
2012. október 29.
XVII. Kossuth Toborzó
1. nap - péntek Délelőtt rajtolt a Kossuth Kupa, a testvérvárosok közötti labdarúgó torna a Városi Sportcsarnokban. Földi László polgármester megnyitotta a Kistérségi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői kiállítást a Városháza udvarán, majd a Kossuth tábla előtt Kossuth Lajos híres ceglédi toborzó beszédjéből hangzott el egy részletet. Ebéd után megkoszorúzták az elhunyt „Cegléd Város Díszpolgára” címmel kitüntetettek és az egykori polgármesterek sírjait a város egyházi és köztemetőiben. Délután a szentegyházi Hüpörcsös Néptáncegyüttes bemutatója volt látható, majd a testvérvárosi küldöttségek és a ceglédi Kossuth nevét viselő intézmények megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. Este a Besh O Drom, a Balkán Fanatik és a Deák Bill Blues Band adott koncertet. 2. nap - szombat Idén új helyszínen, a vasútállomásról indulva, a Rákóczi úton haladt végig mintegy két óra alatt a hagyományőrző felvonulás. Délután Földi László polgármester ünnepi beszédében többek közt ezt mondta: A múltból okulva, de a jövő felé tekintve kell építenünk a jelent. A megoldást pedig nekünk, - a kis és a nagyközösségek szintjén is - együtt, összefogva, közösen kell megtalálnunk. Kossuth Lajos nemcsak az érdekérvényesítés, hanem az érdekegyesítés szószólója és megtestesítője is volt, az 1848-ban általa kovácsolt társadalmi összefogás, az emberek közös akarata, támogatása és egyetértése nélkül ma sem lehet sikeres nemzet a magyar - jelentette ki a dr. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntő beszédében. Ezt követően 53 erdélyi magyar tette le az állampolgári esküt. Nevükben Mezei János, a testvérvárosi Gyergyószentmiklós megyei jogú város polgármestere szólt az ünneplőkhöz. Városi kitüntetések átadásával folytatódott az ünnepség. Este a Ghymes zenekar, a harmonikás Orosz Zoltán triója, a Unique zenekar, majd Péterfy Bori és a Love Band adott koncertet 3. nap - vasárnap A gyermekeké és a szomszédünnepeké volt a vasárnap. A város főterén népi játékokkal, bábszínházi előadásokkal, közlekedésbiztonsági fejtörőkkel várták a gyerekeket, a felnőtteket pedig egy hatalmas kondér csülkös pacallal. Este Tom White és barátai vendégtáncosokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, majd Neoton koncerttel zárult a háromnapos rendezvény. Képek: Tánczos, Kisfaludi, szöveg: Tánczos
4
Ceglédi Hírmondó
2012. október 29.
5
Önkormányzati hírek Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 31én és szeptember 27-én rendkívüli ülést tartott. Szeptember 13-án és október 18-án a munkaterv szerinti ülésekre került sor. Az augusztus 31-i rendkívüli ülésen döntés született, hogy az önkormányzat a Tanyafejlesztési Programra pályázatot nyújt be. A projekt fő célja a belvárosi piac egy részének teljes, könnyűszerkezetes befedése. A megvalósításhoz 45 millió forintra pályáznak, nyertesség esetén a várható önerő 9 millió forint lesz. A szeptember 13-i rendes ülésen elfogadták az önkormányzati cégek és az önkormányzat első féléves beszámolóját. Emellett tárgyalták a város idei évi első féléves pénzügyi helyzetét is. Fedezetet biztosítottak a 2012. évi további rendezvények lebonyolításához 6 millió forint erejéig. Döntöttek Lőrincz Tamás olimpiai ezüstérmes birkózó világbajnoksági felkészülésének havi rendszeres támogatásáról. Emellett biztosították a fedezetet a XXX. Olimpiai játékokon részt vett ceglédi sportolók és edzők elismerésére is. Az egészségügyi alapellátás égető gondja a szakemberhiány. A védőnők esetében egy körzet megszüntetését fogadta el a Testület, mely még összhangban áll a gyermekek létszámával. Az egyik idős házi gyermekorvos nyugállományba vonulása miatt az érintett praxist ideiglenesen az önkormányzat látja el, helyettesítéssel. Döntött a Képviselő-testület a Református Templomkertben álló Kossuth-erkély sürgős restaurálásáról, melyhez közel 1.100 ezer forintot biztosítottak. Zárt ülésen tárgyaltak egy ajánlatot is, amelyet egy cég a Budai úti termálfürdő működtetésére tett. A meghozott határozat szerint az ajánlat esetében még további vizsgálatra és tárgyalásokra van szükség. Ezután sor került a Ceglédi Termálfürdő Kft. könyvvizsgálójának megválasztására, a GMB Holding Kft. személyében. A szeptember 27-i rendkívüli ülés fő napirendje a Ceglédi Járási Hivatalnak a Városháza épületében történő kialakítása tárgyában előkészített megállapodás volt, melyet a testület jóváhagyását követően, az Önkormányzat a Pest megyei Kormánymegbízottal kötött meg. Az október 18-án tartott munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülésen elsőként az önkormányzat III. negyedévi
pénzügyi helyzetét tárgyalták. Az előző negyedévekhez képest jelentősen javult a helyzet. A tartozások összege a harmadára csökkent, hatvan napon túl lejárt tartozása pedig egyáltalán nincs az önkormányzatnak. Ez jórészt a szeptember 30-i adóbefizetéseknek köszönhető. A közszolgáltatók felé nincs komoly tartozás, az önkormányzati cégek helyzete azonban nem megnyugtató. A közbeszerzési terv módosítását a folyószámlavezetés, illetve bizonyos várható uniós KEOP pályázatok tették indokolttá. November végéig el kell készülnie egy szakértői jelentésnek az ostorfasor állapotáról, hogy a város megtehesse a szükséges lépéseket. A katasztrófavédelem szerint szerencse, hogy eddig nem történt baleset, vagy nem okoztak nagy anyagi kárt a letörő ágak. A kértnél szerényebb mértékben 3.8 millió forinttal támogatja az önkormányzat a CVSE Labdarúgó Szakosztályának NBII őszi szezonjában való részvételét, a Ceglédi Kézilabda Klub Sport Egyesület NBI-es részvételét pedig ötmillióval. Ugyanígy kevesebb pénz jut csak a katolikus templom északi homlokzatának felújítására is, a kért kétmillió forint helyett ehhez ötszázezer forinttal járul hozzá az önkormányzat. 22 millió forintos kezességvállalásról is döntött a testület a szennyvízcsatornaberuházás II. üteméhez kapcsolódóan. A testületi ülésen elhangzott: aki nem fizette be az érdekeltségi hozzájárulást, ahelyett természetesen a hiányzó összeget kifizette az önkormányzat, a tartozást azonban adóként be fogják hajtani, illetve ráterhelhető az ingatlanra. A csatorna-beruházás III. ütemének működési költségeire 3,4 millió forintot szavazott meg a testület, ami jórészt az adminisztrátor és könyvelő munkabérére és postai költségekre megy. A gyepmesteri telepet üzemeltető Bella Alapítvány felmondta a szerződést, ezért a feladatot december 1-től a VÁRVAG Kft. veszi át. Emellett a VÁRVAG elköltözik, és a Gubody utca 28. alatti ingatlanba teszi át a székhelyét. A képviselők jóváhagyták az önkormányzathoz tartozó iskolák tantárgyfelosztását is azzal, hogy pluszforrást nem biztosítanak, hanem a Táncsics, illetve a Várkonyi iskolának ki kell gazdálkodnia a költségeket. A Képviselő-testület döntése értelmében hamarosan felállhat a Városőrség, amire a Kékkő utcai konfliktus, és a környéken
tapasztalt közbiztonsági problémák nyomán született akciótervben tett korábban javaslatot a polgármester. A feladatra önként jelentkezők kiválasztása már elkezdődött, de több, például pszichológiai szűrőn is keresztül kell jutniuk azoknak a jelölteknek, akik valóban alkalmasak lesznek városőrnek. Nyolc fő alkalmazását a munkaügyi központ fizeti, egy főt pedig a város. Árajánlatokat kért be az önkormányzat a az állami tulajdonú Budai út útburkolatának a cseréjére, valamint a 40. sz. Pesti út és a termálfürdő közötti 800 méteres önkormányzati útszakasz építési engedélyezési tervezésére. A legkedvezőbb ajánlat 4,9 millió forintról szól, ehhez a Testület a szükséges forrást biztosítja. A következő években az öt számjegyű utakra, mint a Budai út is, felújítási pályázatokat fognak kiírni, az ebben való részvételhez pedig kész tervekre és engedélyekre van szükség. Zárt ülésen döntött a testület arról is, hogy a Sportcsarnok ügyvezetője továbbra is Ványi Zsolt marad, aki a tervezett jövő évi átalakítások miatt a megbízást egy év meghatározott időtartamra kapta meg. Lőrincz Tamás olimpiai ezüstérmes birkózó kérését a képviselőtestület elfogadta, így közérdekből lakáshoz jutott. Aki a fenti nyilvános ülésekről több információt igényel, a www.cegled.hu városi honlapon megtalálja a hanganyagot és a napirendekhez tartozó előterjesztéseket. A jegyzőkönyv – annak elkészülte után – szintén ezen a felületen olvasható, illetve a Városi Könyvtárban lapozható fel, a papír alapú előterjesztésekkel együtt. Tótin Lóránt Polgármesteri kabinetvezető
Ősz a Szabadság téren ( Fotó: T.T. )
Ceglédi Hírmondó
6
2012. október 29.
MEGHÍVÓ
1956. november 4-re emlékezünk - gyász, emlék és büszkeség 2012. november 4-én, vasárnap, 17. 00 órakor csendes megemlékezést és gyertyagyújtást tartunk a Református Templomkertben „A Szabadság fája” emlékoszlopnál. November 4-e a szabadságharc kollektív emlékezetében különösen fontos. Ez az a nap, amelyen a szovjet csapatok bevonulnak Budapestre és más városokba. Ez az a nap, amikor a Nagy Imre és kormányának több tagja a jugoszláv követségre menekül. E napon kezdődik az ország és Nagy Imre kálváriája, mely kivégzéséig, tömegek bezárásáig – végső soron 1989. június 16-i újratemetésig tart. Találkozzunk november 4-én történelmünkkel, veszteségeinkkel és diadalainkkal. Emlékezzünk együtt 1956 hőseire. Földi László sk. polgármester, országgyűlési képviselő
FELHÍVÁS A Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda Budai úti Tagintézménye 2013-ban lesz 100 éves! Ezúton kérünk minden, valamikor itt tanító kollégát, vegye fel velünk a kapcsolatot. Várunk visszaemlékezéseket, tanmeneteket, óravázlatokat, fényképeket, tablókat, bármilyen tankönyvet, tárgyat, amit az eseményre kiállítanánk. Kérésre házhoz megyünk! Várjuk jelentkezésüket! Tel.: 53-311-988 E-mail:
[email protected] Cím: 2738 Cegléd, Külső- Budai út 2.
HIRDETÉSFELVÉTEL: 06-20/9 358 549
2012. október 29.
Ceglédi Hírmondó
7
Aláírták a ceglédi járás kialakításáról szóló megállapodást Október 4-én aláírták a megállapodást, ezzel hivatalosan is elindult a ceglédi járás kialakítása. A Pest megyei Kormányhivatal nevében Tarnai Richárd kormánymegbízott, Cegléd képviseletében pedig Földi László polgármester látta el kézjegyével az okiratot. A térség polgármesterei szintén ma írták alá a dokumentumot. A területi közigazgatás átalakításának legfőbb célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék el az ügyeiket. Ennek egyik legfontosabb állomásaként az Országgyűlés idén június elején fogadta el a járási hivatalok kialakításáról a törvényi szabályozást. A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntetették meg, így harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások. Pest megyében a Ceglédi mellett még 17 járási hivatal kezdi meg működését 2013. január 1-től, de a Ceglédi kivételes lesz abban, hogy az itteni járásban a törzshivatalon kívül - ami a Városházán lesz öt kirendeltség és négy ügysegédi hely is lesz majd. Az általános ugyanis az, hogy a járási székhely önkormányzatában elhelyezett járási hivatal nem tart fenn egyik hozzá tartozó településen sem részhivata-
lokat. Földi László polgármester szerint ugyanakkor fontos, hogy a Cegléden kívül lakó polgárok helyben is kapjanak megfelelő szolgáltatást, hogy ne kelljen minden ügyben a járási székhelyre utazni. Ügyfélközeli, ügyfélbarát járási hivatalokat szeretnének létrehozni. A cél, hogy minél gyorsabban lehessen ügyeinket elintézni hangsúlyozta Földi László. A járásokban tulajdonképpen az állam jelenik meg, helyi szinten. Az önkormányzatok pedig visszatérnek a klasszikus önkormányzati feladatokhoz - ezt már a kormánymegbízott mondta el. Tarnai Richárd hangsúlyozta, a járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak majd segítséget az állampolgároknak 2013. január 1-jétől. Pest megye kormánymegbízottja rámutatott, a vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket
Köszönet Ceglédnek! Ahonnan még ma is megemlékeznek Dr. Kádár Antal volt városi főmérnökről, aki sokat tett „kedvenc városáért”, és a város színeivel felszalagozott koszorúval köszöntik őt a budapesti Farkasréti temetőben. „Csak az hal meg akit elfelejtenek”, de ő itt él ma is közöttünk, mert még emlékezünk rá, és 20 éves munkásságára! Köszönjük Hegedűs Ágota alpolgármester asszonynak, hogy személyével megtisztelte és emelte a koszorúzási ünnepséget! Bp. 2012.október 16.
Kádár Tihamér
is intézni, amelyekért eddig távolabbra kellett utazniuk. Hozzátette, az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség, amelyek 2013 végére nyílnak meg országszerte mintegy 300 helyszínen. Jelenleg Pest megyében 3 kormányablak működik, Cegléden, Vácon és Érden, de minden olyan településen, ahol most okmányiroda található, lesz egyablakos ügyintézés.
Ceglédi Hírmondó
8
2012. október 29.
Megalakult a Ceglédi Vállalkozók Szövetsége Gazdasági fórumot tartottak szeptember 27-én a Városházán. A szervezők Seres Istvánnal, a Hungária Zrt., elnök-vezérigazgatójával az élen ceglédi kötődésű, jól ismert gazdasági szakembereket és ceglédi vállalkozókat, cégvezetőket hívtak meg a találkozóra. Az előadók közt hallhattuk Boros Imrét, az első Orbán kormány Phare támogatásokért felelős miniszterét és Banai Pétert, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkárát is. Jelen volt Földi László polgármester is, valamint az önkormányzat több képviselője. A meghívott vendégeket Seres István köszöntötte. Elmondta, hogy a jövőben rendszeressé akarják tenni ezt a fórumot, keresni fogják az egymással, illetve az önkormányzattal történő szorosabb együttműködés lehetőségét. Ennek érdekében sok magyarországi városhoz hasonlóan, megalakítják a helyi vállalkozók szövetségét. Jobb későn, mint soha, talán még odébb van az utolsó pillanat - mondta Seres István. Boros Imre, korábbi miniszter beszélt a jelenlegi válság okairól, és arról, hogy az ebből történő kilábalás egyik fő eleme a mezőgazdaság, és a feldolgozó-, illetve élelmiszeripar fejlesztése lehet. Földi László polgármester örömét fejezte ki, hogy ez a fórum létrejött és jelezte, hogy az önkormányzat kész a szorosabb együttműködésre a cégekkel, és számít azok vezetőinek tapasztalataira, tanácsaira. Boris János Lászlóné, a Pátria Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője és munkatársa üzleti-, és hitel lehetőségeikről adtak tájékoztatást. Szokolai Dezső, az ipari parkban működő EMTC Villamos Gépgyártó Kft. tulajdonos ügyvezetője az önkormányzattal történő együttműködés lehetőségeiről beszélt. Tö-
bbek közt az információ áramlás javítására van szükség és arra, hogy a városvezetés újabb adókkal, vagy adóemeléssel ne nehezítse meg a vállalkozások sorsát. Jelezte, hogy miközben Cegléden van a megye egyik legnagyobb szakmunkásképzője, a szakember képzés nincs összhangban a cégek igényeivel. Halmi Tibor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pest megyei kirendeltségének vezetője a gazdálkodók nyújtható támogatásokra hívta fel a figyelmet. Madácsiné Somodi Mária, a Pest megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Ceglédi Kirendeltség vezetője elmondta, bár nagy siker, hogy Cegléd és környékéről mintegy 1500 embert sikerült elhelyezni a kecskeméti Mercedes gyárban, a térségben közel annyi munkanélkülivel kell foglalkozniuk, mint amennyi egész Bács-Kiskun megyében van. Ő is fontosnak nevezte a képzés és az igények összehangolását. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisz-
térium költségvetésért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, hiába az uniós támogatások, az állam eladósodott, a gazdaság zsugorodik. A 2013-as költségvetési tervben kiemelt célok között szerepel a túlköltekezés megakadályozása. Az előadások után megalakították a Ceglédi Vállalkozók Szövetségét. A tíz tagú elnökség Keszthelyi Ferenc vállalkozót választotta a testület elnökévé. A résztvevőknek ezután Erdélyi Erzsébet ceglédi származású operaénekes Szikora Ilona zongorakíséretével adott műsort. Képek és szöveg: Tánczos Tibor
A VÁRVAG Nonprofit Kft. pályázati hirdetményei A VÁRVAG Nonprofit Kft. (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) mint Hasznosító, a többször módosított Cegléd Város Önkormányzatának a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V28.) KT. rendelet 30.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján pályázatot hirdet a kizárólagos tulajdonában lévő Cegléd, Szolnoki út melletti felépítményben található, egyenként 19 m2 alapterületű 8 db garázs, valamint a Cegléd, Szolnoki út melletti felépítményben található, egyenként 20 m2 alapterületű 3 db garázs bérbeadására. Pályázatot ír ki a Cegléd Város Önkormányzatának a kizárólagos tulajdonában lévő Cegléd, Alkotmány u. 11. szám alatt található kivett irodaház megnevezésű 592 m2 alapterületű ingatlan tulajdonából az „A” épületének 15 m2 nagyságú 1. sz., valamint a „B” épületének 15 m2 nagyságú 3. sz. irodahelyiség bérbeadására. Pályázatot ír ki a Cegléd Város Önkormányzatának a kizárólagos tulajdonában lévő Cegléd, Kossuth tér 10/A szám alatt található kivett áruház megnevezésű 1.208 m2 ingatlan tulajdonából a 133 m2 alapterületű két helyiségből és szociális részből álló üzlethelyiség bérbeadására. Pályázatot ír ki a Cegléd Város Önkormányzatának a kizárólagos tulajdonában lévő Cegléd, Teleki u. 14. szám alatt található gyógyszertár megnevezésű 173 m2 alapterületű, hét helyiségből és szociális részből álló üzlethelyiség bérbeadására. A pályázatok benyújtási határideje: 2012. november 12., hétfő 16:30. A helyiségek előre egyeztetett időpontban megtekinthetők. További információk: a VÁRVAG Nonprofit Kft. honlapján a www.varvag.hu címen, vagy az ügyfélszolgálatán a 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. emelet 5. sz. irodában. Hétfőtől – Csütörtökig 13:00-16:30, Pénteken 9:00-12:00 között. Telefon: 53/505-247.
Ceglédi Hírmondó
2012. október 29.
9
Idősek Ki-mi-tudja 2012 Tizenegyedik alkalommal hívta életre a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Idősek Otthona intézménye a “Ki-mit-tud?” rendezvényét 2012. szeptember 5-én. Az évek során várva várt eseménnyé nőtte ki magát. Idén tizennégy település intézményei versengtek. A 2002-es ötlet annyira jónak bizonyult, hogy több város is “lekoppintotta” már és önálló megmérettetést hoztak létre a ceglédi mintára, ám a legrangosabb mégis a miénk. Fél tízre már csaknem megtelt a Kossuth Művelődési Központ Kamaraterme. Ünneplőbe öltözött idősek, fiatalabbak ültek a széksorokban, ki szereplésre várva, ki pedig mint néző foglalt helyet. Mikulásiné Oláh Ágnes kezdte a köszöntést, s e szavakkal, mosolyogva fordult az egybegyűltekhez. Fantasztikus, hogy megint együtt vagyunk! Hogy miért rendezzük meg ezt a “Ki-mit-tud?”-ot? Az egyik oka az, hogy ilyenkor találkozhatunk. Ez a hely az, ahol idősek, fiatalok, egészségesek, betegek találkozhatnak és elfogadják egymást. Itt nincsenek sérültek, fogyatékossággal élők, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek, hanem barátok vannak, akik eljöttek, és valamit tudnak egymásnak adni. Mostanában mindenkinek nagyon sok a gondja, de a ceglédi intézményben, képletesen szólva bezárjuk a nagykaput és nem engedjük bejönni azokat a gondolatokat, amik gyengítik az embereket. Öt éve kistérségi fenntartásban működünk, ez december végén megszűnik. Hogy mit hoz a jövő? Hát jót! Valami új lehetőséget. Minden új rejt valami kellemes változást. Az Igazgató asszony lelkesítő üdvözlése után Hegedűs Ágota alpolgármester asszony is köszöntötte a megjelenteket. Meghatódva beszélt a szépkorú közönséghez és visszaemlékezett arra, hogy az elmúlt évben milyen elragadtatással figyelte a műsorszámokat. A látni-, hallanivalóban idén sem volt hiány. Bekker Betti televíziós, rádiós műsorvezető először beénekeltette a nagyérdeműt, hogy a fellépők minél sikeresebben adhassák elő számaikat. A régi szép szerelmes számokat boldogan, önfeledten dalolták. Hófehér hajú hölgyek, éveiket elfelejtve szálltak be a dallamba. Idős arcukra kirajzolódtak a huszonéves szép leányok vonásai, mosolyukban régi szerelmek, valaha volt illatos nyarak ragyogtak. Hallhattuk a “Várj reám” című dalt a Nagykőrösről érkezett előadótól. Akárha Darvas Iván lépett volna elénk. Székely népmesét, soha nem olvasott, ám értékes verseket is mondtak a fellépők.
Egy fiatal, értelmileg sérült leány szólótáncát élvezhettük megilletődve. A gyömrői lánykával szemben, a színpad mellett, az őt betanító nővérke táncolta ugyanazokat a mozdulatokat, hogy meg ne torpanjon a lendület. E látvány magával ragadó volt. Ugyanaz a tűz, öröm látszott mindkettőjükön abban a néhány percben. Ők voltak ketten és a zene. Volt olyan dalos csapat, ahol a legfiatalabb fellépő is hetvenkét éves, de minden bizonnyal a ceglédi otthonban lakó Erzsike néni az idei rangidős versenyző. Éveinek száma kilencvenhat, de ennek ellenére vígan ropta végig a Lady N. című produkciót. Ebben több idős hölgy szerepelt, de még az otthon egyik új lakója is
beállt a csapatba, hisz kellett egy férfi, aki a “rád találok újra lady N.” szövegrésznél a mentálhigiénés kolléganőt megforgatja. Már nem lepődöm meg, de nagyon megtapsolom, mikor hetven-nyolcvan év feletti időseket látok nevetve lejteni, hupikék törpikének maszkírozva színdarabot játszani. Mindig vannak olyan mozdulatok, pillanatok, amik megpárásítják a szemem, elgondolkodtatnak, vagy éppen magukkal ragadnak. Amikor egy szál gitárral kísérve magát a szenvedély rabságából szabadult férfi a felkelő Nap házáról énekel, ha lassú, álmodozó dallamra rózsával díszített fekete kesztyűben sajátos szeretet-táncot mutat be egy idős hölgy, amikor kerekesszékből pajzán székely mesét mond valaki - ezek nem felejthető élmények. Vagy az a férfi, aki maga írta hazafias versét forró érzelemmel szavalja, miközben kezében a papíros remegve
mozdul, a viselt kór hatására. Mikulásiné Oláh Ágnes az intézmény vezetője végignézte, izgulta a vetélkedést és büszkén mosolygott az övéire a színpadra. Ha más településről érkezett szerepelt, őket is figyelemmel kísérte, de mindeközben féltőn, izgalommal pillantgatott az öltözőbe, ahol a ceglédi otthon lakói sminkeltek, készülődtek. Az előadások után “Terülj, terülj asztalkám!” - finom sültek, pörkölt várt az éhes pocakokra, és egész nap - szintén ingyenesen – üdítőket és ásványvizet szolgáltak fel a büfében. Amíg a zsűri meghozta döntését, ismét közös éneklés volt. Citeraszó és Tánczos Tibor zongorakísérete mellett zengtek a magyar nóták, népdalok, slágerek. A zsűrit dr. Walter Ferencné, Füle Győzőné képviselő asszony és Szatmári Gábor (Szatyi) rádiós műsorvezető alkotta. Hogyan lehet összehasonlítani ezeket a produkciókat? Mindenki a tudása legjobbját adja, teljes szívét átnyújtja, meghaladva a hétköznapokban megszokott teljesítőképességét. Igazi színészekké, előadókká, gyermekekké válnak – ahogy a műsor megkívánja. Évről évre várják a szereplők Szatyi és a döntnökök építő jellegű kritikáit. Észrevételeiket megszívlelik és a következő évben már gyümölcsöztetik a tanultakat. Akit nem részesít a bírálóbizottság jó tanácsban, szinte úgy érzi magát, mint a gyermek, akit édesanyja egy pillanatra szem elől tévesztett. Nagy derültséget keltett az izgalomban és a harmincnyolc fok melegben, mikor Szatmári Gábor a díjak ismertetésénél megfontoltan így szólt: A zsűri megállapította..., hogy cudar meleg van! Ezek után komoly értékelést adott a nap fellépőiről és kiosztották az elismeréseket. Az előadások során összemosódik az életkor – gondozó vagy gondozott – nincs különbség. Együtt dolgoznak a színpadon, hogy megmutassák: Nem csak a húszéveseké a világ! Lénárd Ágnes
10
Ceglédi Hírmondó
2012. október 29.
Cegléd Város Önkormányzata 19/2012. (IX. 20.) önkormányzati rendelete* Cegléd Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012. (III. 8.) önkormányzati rendelet módosításáról Cegléd Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Cegléd Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012. (III. 8.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Cegléd Város Önkormányzata összesített 2012. évi költségvetésének bevételi főösszegét forrásonkénti és intézményenkénti bontásban 6.027.948 e Ft-ban az 1. melléklet tartalmazza. (2) A kiadási főösszeg az 1. melléklet szerint összesen 5.748.233 e Ft. (3) A költségvetési egyenleg összege: 279.715 e Ft. A költségvetési egyenleg többlet. (4) A költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek: a) bevétel: aa) fejlesztési célú hitelfelvétel: 100.000 e Ft. b) kiadás: ba) fejlesztési célú kötvény- és hiteltörlesztés 379.715 e Ft. (5) A bevételek és kiadások pénzügyi műveletekkel korrigált összege 6.127.948 e Ft, az 1. melléklet szerint. (6) Az Önkormányzat összesített bevételei forrásonként az 1. melléklet szerint: a) Működési bevételek előirányzata: 5.056.105 eFt aa) közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek, működési célú átvett pénzeszközök 551.959 eFt ab) önkormányzatok sajátos működési bevétel 2.459.754 eFt ac) központi költségvetési támogatások 1.663.239 eFt ad) támogatások, támogatás értékű bevételek, kiegészítések 381.153 eFt b) Felhalmozási bevételek előirányzata: 1.071.843 eFt ba) felhalmozási bevételek és felhalmozási célú átvett pénzeszközök 443.601 eFt bb) támogatások, támogatás értékű bevételek, kiegészítések 528.242 eFt bc) központi költségvetési támogatások 0 eFt bd) fejlesztési célú hitelfelvétel 100.000 eFt (7) Az 5. mellékletben szereplő ingatlan értékesítést az Önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodásáról szóló rendelet alapján kell végrehajtani. (8) Az Önkormányzat összesített kiadásai kiemelt előirányzatonként az 1. melléklet szerint: a) Működési kiadások előirányzatai: 4.840.349 eFt aa) személyi juttatás 1.491.522 eFt ab) munkaadókat terhelő járulékok 416.171 eFt ac) dologi kiadások 1.256.109 eFt ad) ellátottak pénzbeli juttatásai 200.144 eFt ae) egyéb működési célú kiadások 1.399.069 eFt af) működési céltartalék 75.559 eFt ag) általános tartalék 1.775 eFt b) Felhalmozási kiadások előirányzatai: 1.287.599 eFt ba) beruházás 590.773 eFt bb) felújítás 171.448 eFt bc) egyéb felhalmozási célú kiadások 92.704 eFt bd) felhalmozási céltartalék 52.959 eFt
be) hiteltörlesztés 379.715 eFt” 2. § Az Ör. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Az Önkormányzat működési kiadása a 2. melléklet szerint 1.872.186 eFt: a) személyi juttatás 5.228 eFt b) munkaadókat terhelő járulékok 29.586 eFt c) dologi kiadások 485.387 eFt d) egyéb működési célú kiadások 1.351.985 eFt” 3. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Az intézmények működési kiadása az 1. melléklet szerint 2.890.829 eFt: a) személyi juttatás 1.486.294 eFt b) munkaadókat terhelő járulékok 386.585 eFt c) dologi kiadások 770.722 eFt d) ellátottak pénzbeli juttatásai 200.144 eFt e) egyéb működési célú kiadások 47.084 eFt” 4. § Az Ör 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § (1) Az önkormányzati összesített beruházási kiadások összege 590.773 eFt a 14. melléklet 1. táblázata szerint: a) Önkormányzat 589.610 eFt b) Intézmények 1.163 eFt (2) Az önkormányzati összesített felújítási kiadások összege 171.448 eFt a 14. melléklet 2. táblázata szerint: a) Önkormányzat 166.663 eFt b) Intézmények 4.785 eFt (3) Az önkormányzati összesített egyéb felhalmozási célú kiadások összege 92.704 eFt a 15. melléklet szerint: a) Önkormányzat 92.704 eFt b) Intézmények 0 eFt” 5. § Az Ör. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § A tartalékok összege a 13. melléklet szerint 130.293 eFt: a) Céltartalékok aa) Működési célú tartalék 75.559 eFt ab) Felhalmozási célú tartalék 52.959 eFt b) Általános tartalék 1.775 eFt” 6. § Az Ör. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 7. § Az Ör. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 8. § Az Ör. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 9. § Az Ör. 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 10. § Az Ör. 7. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. 11. § Az Ör. 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. 12. § Az Ör. 10. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. 13. § Az Ör. 11. melléklete helyébe a 8. melléklet lép. 14. § Az Ör. 12. melléklete helyébe a 9. melléklet lép. 15. § Az Ör. 13. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. 16. § Az Ör. 15. melléklete helyébe a 11. melléklet lép. 17. § Az Ör. 24. melléklete helyébe a 12. melléklet lép. 18. § Az Ör. 14. melléklete helyébe a 13. melléklet lép 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta Földi László jegyző polgármester *A rendeletben hivatkozott mellékeltek – terjedelmi okokból – a www.cegled.hu rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg.
2012. október 29.
Ceglédi Hírmondó
11
Cegléd Város Önkormányzata 20/2012. (IX. 20.) önkormányzati rendelete a XXX. nyári olimpiai játékokon részt vett ceglédi illetőségű sportoló és edző elismeréséről Cegléd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet alapján elismerésben részesül az a ceglédi illetőségű ceglédi lakos, vagy Ceglédről elszármazott, elköltözött sportoló, aki a XXX. nyári olimpiai játékokon a) érmet szerzett, vagy b) pontszerző helyet ért el. (2) E rendelet alapján elismerésben részesül továbbá az a ceglédi illetőségű edző, aki a XXX. nyári olimpiai játékokon résztvevő sportolót készített fel. 2. § A rendeletben foglalt elismerés átadására Kossuth szeptember 24-ei, toborzóbeszédének évfordulója alkalmából 2012-ben rendezett városi ünnepségen kerül sor. A kitüntetést Cegléd város Polgármestere vagy megbízottja adja át. 3. § Az e rendelet alapján adományozott elismerés adatait a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 38/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet 9. § (3) bekezdése alapján nyilvántartásba kell venni. 4. § Az e rendelet alapján elismert személy a rendeletben hivatkozott elismerésre vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelő jogosultságokkal rendelkezik.
Munkarendváltozás Értesítem a Polgármesteri Hivatal ügyfeleit, hogy a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 39/2011. (X. 14.) NGM rendelet 2. § d) pontja szerint: • november 2. (péntek) pihenőnap: a Hivatal zárva tart; • november 10-én, a szombati a munkanapon az ügyfélfogadás 8:30-tól 11:30-ig tart. Dr. Diósgyőri Gitta jegyző
5. § Az e rendelet alapján adományozott elismerést Cegléd Város Önkormányzata megvonhatja attól, aki arra méltatlanná vált. Az elismerés birtokolására méltatlanná válik az, akit jogerős bírói ítélettel a közügyektől eltiltottak. 2. Olimpiai érmet szerzett sportoló elismerése 6. § Az olimpiai érmet szerzett ceglédi illetőségű sportoló díszpolgári címben részesül a díszpolgári cím adományozásáról szóló 3/1993. (I. 29.) Ök. rendelet 2. § (3) – (5) bekezdéseinek megfelelően. 3. Olimpiai érmet szerzett sportoló ceglédi illetőségű edzőjének elismerése 7. § A XXX. nyári olimpiai játékokon olimpiai érmet szerzett sportoló ceglédi illetőségű edzője Gubody Ferenc Díjban részesül, a Gubody Ferenc Díj alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 12/1998. (VII. 10.) Ök. rendelet 1. § (2) – (3) bekezdéseinek megfelelően. 4. A XXX. nyári olimpiai játékokon pontszerző helyet elért sportoló elismerése 8. § A XXX. nyári olimpiai játékokon pontszerző helyet elért ceglédi illetőségű sportoló Cegléd Város Sportjáért Díjban részesül, a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 38/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet 3. § (2) – (3) bekezdéseinek megfelelően. 5. A XXX. nyári olimpiai játékokon részt vett sportoló ceglédi illetőségű edzőjének elismerése 9. § A XXX. nyári olimpiai játékokon részt vett sportoló ceglédi illetőségű edzője Cegléd Város Sportjáért Díjban részesül, a helyi
kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 38/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet 3. § (2) – (3) bekezdéseinek megfelelően. 6. Záró rendelkezések 10. § E rendelet alapján kitüntetett személyek névsorát az 1. melléklet tartalmazza. 11.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2012. december 31én hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta s.k. Földi László s.k. jegyző polgármester ***** 1. melléklet a 20/2012. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez 1. A rendelet 6. §-a alapján Díszpolgári Címben részesül: 1.1. Lőrincz Tamás olimpiai ezüstérmes birkózó 1.2. Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó 2. A rendelet 7. §-a alapján Gubody Ferenc Díjban részesül: Bíró Tamás mesteredző, Ungvári Miklós edzője 3. A rendelet 8. §-a alapján Cegléd Város Sportjáért Díjban részesül: Czigány Dóra olimpiai negyedik helyezett válogatott női vízilabdázó 4. A rendelet 9. §-a alapján Cegléd Város Sportjáért Díjban részesül: 4.1. Harczi Zsolt, a magyar férfi asztalitenisz válogatott szövetségi kapitánya 4.2. Papp Ferenc, Lőrincz Tamás utánpótlás birkózó edzője
Anyakönyvi statisztika SZÜLETÉSEK: 2012 szeptemberében Cegléden összesen 112 gyermek született, melyből 34 gyermek volt ceglédi. A ceglédi gyermekek közül 18 volt fiú és 16 volt leány. A legkedveltebb fiú név szeptemberben a Máté, a legkedveltebb leánynév az Anna volt. HALÁLESETEK: 2012 szepteberében Cegléden összesen 89 személy húnyt el, melyből 36-an voltak ceglédi lakosok. A ceglédi elhúnytak közül 20 személy volt a férfi és 16 volt a nő. HÁZASSÁGKÖTÉS: 2012 szeptemberében öszesen 16 házasságkötés történt, melyből 9 pár volt ceglédi lakos.
Ceglédi Hírmondó
12
2012. október 29.
Cegléd Város Önkormányzata 21/2012. (IX. 20.) önkormányzati rendelete a tiltott közösségellenes magatartások szabályozásáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet alkalmazásában tiltott közösségellenes magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, amely nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek, de e rendelet alapján a közösségi együttélés szabályaival ellentétes. (2) Nem állapítható meg tiltott közösségellenes magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt, szabálysértést valósít meg, valamint ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. 2. § A tiltott közösségellenes magatartások elkövetése miatt folytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben foglalt eltérésekkel. 3. § (1) Az e rendeletben meghatározott tiltott közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult. (2) Helyszíni bírság kiszabására a közterületfelügyelő jogosult. 4. § (1) A tiltott közösségellenes magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az eljáró hatóság elkobzást alkalmazhat. 5. § (1) A kiszabott közigazgatási bírság összegének részletekben történő megfizetése kérelemre engedélyezhető. (2) A kiszabott közigazgatási bírság összege kérelemre mérsékelhető, ha az elkövető az elkövetést megelőző egy éven belül nem volt kirívóan közösségellenes magatartás miatt elmarasztalva. 2. TILTOTT KÖZÖSSÉGELLENES MAGATARTÁSOK 6. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki az utcanevek, településrésznevek megállapításának, megváltoztatásának, nyilvántartásának, valamint a házak (építési telkek) számozásának rendjéről szóló 41/1991. (IX. 19) Ök. rendeletben foglaltakkal
ellentétben a) a polgármester engedélye nélkül a közterület elnevezését tartalmazó táblát a kihelyezett helyről leveszi, vagy máshová helyezi, b) az ingatlan vásárlásától számított, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül a házszámtáblát az ingatlanra nem helyezi ki; c) közterületnév-táblát, vagy házszámtáblát szándékosan megrongál, azon megtévesztő jelzést, módosítást hajt végre. 7. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló 18/1997. (VII. 18.) Ök. rendelet alapján a) védett helyi jelentőségű építészeti értéket gondatlanul megrongálja, állapotának megóvását neki felróható okból elmulasztja, b) védett érték megjelölését eltávolítja, vagy megrongálja. 8. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki Cegléd város nevét, címerét, vagy zászlóját a) jogosulatlanul, b) engedély nélkül, c) a város nevének, címerének és zászlójának használatáról szóló 27/2001. (IX. 20.) Ök. rendelettől, vagy a használatra vonatkozó engedélytől eltérően, vagy d) Cegléd Város Önkormányzatát sértő módon felveszi, használja, vagy forgalomba hozatal céljából előállítja. 9. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az a tulajdonos, vagy használó, aki nem gondoskodik a) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, kaszálásáról, gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járdaszakasz téli síkosság-mentesítéséről. 10. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a) gépjárművel, kerékpárral zöldfelületen, vagy nem az arra kijelölt burkolaton közlekedik, parkol, kivéve a parkfenntartási munkákhoz igénybe vett munkagép a
munkavégzés idejére, b) a város közterületnek minősülő, valamint közhasználatra átadott zöldterületén, a kiemelt útszegéllyel rendelkező közút mentén lévő zöldsávon és közparkon járművel átjár, behajt, várakozik, parkol, c) a közterületen a jármű és gyalogos közlekedést akadályozó tárgyak (karó, oszlop, leásott autógumi, kő stb.) elhelyez, d) a közterületek használatának rendjéről és feltételeiről szóló 30/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendeletben tiltott módon járművet tárol, e) közterületen plakátok, hirdetések nem az önkormányzati tulajdonú hirdetőberendezéseken helyez el, f) közterület-használati engedély érvényességének lejártával az eredeti állapotot 10 napon belül nem állítja helyre, g) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott belterületi, vagy üdülőházas övezeten belüli közterületen mezőgazdasági haszonállatot tart, legeltet, vagy oda felügyelet nélkül kienged. 11. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el az, aki a köztemetőről szóló 34/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendeletben foglalt szabályokkal ellentétben a) a köztemető ki nem jelölt temetési helyén elhunytat eltemet, vagy hamvakat elhelyez, b) engedély nélkül elhunytat eltemet, vagy hamvakat elhelyez olyan temetési helyen, amelynek lezárását a fenntartó elrendelte, c) az üzemeltető hozzájárulása nélkül sírgödröt burkol, d) a temető tulajdonosának hozzájárulása nélkül a temetőben sírboltot épít, e) a síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét az elhelyezés előtt a temető üzemeltetőjének nem mutatja be, f) a temető üzemeltetőjének hozzájárulása nélkül fás szárú növényt kivág, g) olyan magatartást tanúsítani, amely mások kegyeleti érzését sérti, vagy sértheti, h) a temetőbe – vakvezető kutya kivételével – az üzemeltető hozzájárulása nélkül állatot bevisz, i) temetési hely gondozásával kapcsolatban keletkezett hulladékot a temetési helyen, a temetési helyek között tárol, elégetni, vagy azt nem a kihelyezett hulladéktárolóban helyez el, j) az építési, bontási munka során keletkező építési hulladékot a lebontott sírjelet, síremléket és annak tartozékait nem a keletkezés napján szállíttat el,
2012. október 29. k) a köztemető területére járművel behajt, kivéve a mozgásában korlátozott személyeket szállító, a temető üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenységet végző járműveket, valamint a temetkezési szolgáltatók járműveit. 12. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el a) az, aki belterületi bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart, b) az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy, ha a társasház vagy többlakásos lakóház közös használatú helyiségében az eb által okozott szennyeződést
Ceglédi Hírmondó nem távolítja el. 13. § Tiltott, közösségellenes magatartást követ el, aki az önkormányzat fenntartásában lévő, Cegléd, Kossuth tér 4. szám alatti napi élelmiszer- és virágpiac működésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltak megsérti. 14. § Tiltott, közösségellenes magatartást követ el, aki a hulladékgyűjtő edénybe az abba helyezhető hulladék maximális nettó tömegénél nagyobb mennyiségű hulladékot elhelyez. 3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13 15. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a köztemetőről szóló 34/2010. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 14. §-a. (3) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta s.k. Földi László s.k. jegyző polgármester
Cegléd Város Önkormányzata 22/2012. (X. 27.) önkormányzati rendelete* Cegléd Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012.(III. 8.) önkormányzati rendelet módosításáról Cegléd Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Cegléd Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012. (III. 8.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Cegléd Város Önkormányzata összesített 2012. évi költségvetésének bevételi főösszegét forrásonkénti és intézményenkénti bontásban 6.085.461 e Ft-ban az 1. melléklet tartalmazza. (2) A kiadási főösszeg az 1. melléklet szerint összesen 5.805.746 e Ft. (3) A költségvetési egyenleg összege: 279.715 e Ft. A költségvetési egyenleg többlet. (4) A költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek: a) bevétel: aa) fejlesztési célú hitelfelvétel: 100.000 e Ft. b) kiadás: ba) fejlesztési célú kötvény- és hiteltörlesztés 379.715 e Ft. (5) A bevételek és kiadások pénzügyi műveletekkel korrigált összege 6.185.461 e Ft, az 1. melléklet szerint. (6) Az Önkormányzat összesített bevételei forrásonként az 1. melléklet szerint: a) Működési bevételek előirányzata: 5.113.040 eFt aa) közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek, működési célú átvett pénzeszközök 554.790 eFt ab) önkormányzatok sajátos működési bevétel 2.464.016 eFt ac) központi költségvetési támogatások 1.684.243 eFt ad) támogatások, támogatás értékű bevételek, kiegészítések 409.991 eFt b) Felhalmozási bevételek előirányzata: 1.072.421 eFt ba) felhalmozási bevételek és felhalmozási célú átvett pénzeszközök 443.601 eFt bb) felhalmozás célú támogatások, támogatás értékű bevételek, kiegészítések 528.820 eFt bc) központi költségvetési támogatások 0 eFt bd) fejlesztési célú hitelfelvétel 100.000 eFt
(7) Az 5. mellékletben szereplő ingatlan értékesítést az Önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodásáról szóló rendelet alapján kell végrehajtani. (8) Az Önkormányzat összesített kiadásai kiemelt előirányzatonként az 1. melléklet szerint: a) Működési kiadások előirányzatai: 4.896.120 eFt aa) személyi juttatás 1.518.349 eFt ab) munkaadókat terhelő járulékok 423.151 eFt ac) dologi kiadások 1.273.221 eFt ad) ellátottak pénzbeli juttatásai 201.351 eFt ae) egyéb működési célú kiadások 1.417.609 eFt af) működési céltartalék 62.364 eFt ag) általános tartalék 75 eFt b) Felhalmozási kiadások előirányzatai: 1.289.341 eFt ba) beruházás 592.809 eFt bb) felújítás 172.540 eFt bc) egyéb felhalmozási célú kiadások 93.282 eFt bd) felhalmozási céltartalék 50.995 eFt be) hiteltörlesztés 379.715 eFt” 2. § Az Ör. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Az Önkormányzat működési kiadása a 2. melléklet szerint 1.908.606 eFt: a) személyi juttatás 8.571 eFt b) munkaadókat terhelő járulékok 30.209 eFt c) dologi kiadások 499.301 eFt d) egyéb működési célú kiadások 1.370.525 eFt” 3. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Az intézmények működési kiadása az 1. melléklet szerint 2.925.075 eFt: a) személyi juttatás 1.509.778 eFt b) munkaadókat terhelő járulékok 392.942 eFt c) dologi kiadások 773.920 eFt d) ellátottak pénzbeli juttatásai 201.351 eFt e) egyéb működési célú kiadások 47.084 eFt” 4. § Az Ör 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § (1) Az önkormányzati összesített beruházási kiadások összege 592.809 eFt a 14. melléklet 1. táblázata szerint: a) Önkormányzat 590.732 eFt b) Intézmények 2.077 eFt
14 (2) Az önkormányzati összesített felújítási kiadások összege 172.540 eFt a 14. melléklet 2. táblázata szerint: a) Önkormányzat 163.755 eFt b) Intézmények 8.785 eFt (3) Az önkormányzati összesített egyéb felhalmozási célú kiadások összege 93.282 eFt a 15. melléklet szerint: a) Önkormányzat 93.282 eFt b) Intézmények 0 eFt” 5. § Az Ör. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § A tartalékok összege a 13. melléklet szerint 113.434 eFt: a) Céltartalékok aa) Működési célú tartalék 62.364 eFt ab) Felhalmozási célú tartalék 50.995 eFt b) Általános tartalék 75 eFt” 6. § Az Ör. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 7. § Az Ör. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 8. § Az Ör. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 9. § Az Ör. 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 10. § Az Ör. 7. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. 11. § Az Ör. 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. 12. § Az Ör. 10. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. 13. § Az Ör. 11. melléklete helyébe a 8. melléklet lép. 14. § Az Ör. 12. melléklete helyébe a 9. melléklet lép. 15. § Az Ör. 13. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. 16. § Az Ör. 15. melléklete helyébe a 11. melléklet lép. 17. § Az Ör. 14. melléklete helyébe a 12. melléklet lép. 18. § Az Ör. 23. melléklete helyébe a 13. melléklet lép. 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta Földi László jegyző polgármester *A rendeletben hivatkozott mellékeltek – terjedelmi okokból – a www.cegled.hu rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg.
Ceglédi Hírmondó
2012. október 29.
Európa a Polgárokért beszámoló 2012. szeptember 20. és 23. között az Európai Unió által támogatott* „Kulturális sokszínűség, demokrácia és szolidaritás” c. rendezvény keretein belül ellátogattak hozzánk testvérvárosaink. A 4 napos program során a vendégek részt vettek több szakmai konferencián, beszélgetésen, intézménylátogatáson, a Kossuth Toborzó Ünnepély által megismerhették hagyományainkat és kipróbálhatták városunk büszkeségének - a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpontnak – jótékony hatásait is.
A program csütörtökön (szept. 20.) indult és vasárnapig (szept. 23.) tartott. Közel 150 vendég látogatott el Ceglédre: polgármesterek, képviselők, hivatalnokok, kézművesek, néptáncosok, és olyan erdélyi polgárok is, akik a rendezvénnyel egy időben tették le a magyar állampolgársági esküt. Az első nap a megnyitóé és a megismerkedésé volt, a résztvevők közül többen a saját településükre jellemző termékeket, kézműves árukat is hoztak bemutatkozásul. A második napon került sor a Kossuth Kupára a ceglédi Sportcsarnokban, ahol a látogatók közösen szurkolhattak csapataik győzelméért, a kupát végül a ceglédi csapat nyerte el. Ezzel egy időben már zajlott a „Demokratikus jogok és azok gyakorlásának módja az EU-ban” c. konferencia több szakmai előadóval a Városháza dísztermében, melyre a külföldi résztvevőkön kívül helyi érdeklődők is ellátogattak, sőt több középiskola is képviseltette magát a rendezvényen.
A harmadik napon a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központba látogattak el az érdeklődök, ahol lehetőségük adódott körbejárni az intézményt, így bepillantást nyerve az ott élők mindennapjaiba. A „házigazdákon” kívül Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus és főiskolai docens tartott tartalmas előadást az időskorúak helyzetéről az EU-ban és arról, hogyan lehet méltósággal megöregedni, mivel a 2012-es év az Aktív Időskor Európai Éve az Európai Unióban. A negyedik napon a résztvevő vezetők, polgármesterek egy kerekasztal beszélgetésen vettek részt, ahol összegezték az ittlétük alatt összegyűjtött tapasztalataikat, megbeszélték jövőbeni közös céljaikat. Befejezésül egy gasztronómiai délutánon vehettek részt, ahol közös főzéssel búcsúztak egymástól és városunktól. Legutóbb az önkormányzat 2008-ban kapott támogatást ugyanennek a pályázati kiírásnak a jóvoltából, azóta is minden évben rendszeresen pályázott, de támogatásban csak az idei évben részesült újra. *2012-ben az önkormányzat pályázatot nyújtott be az Európai Bizottság által kiírt Európa a Polgárokért Program (2007-2013)
egyik alprogramjának (Testvérvárosok Polgárainak Találkozói) megvalósítására. A pályázat sikeresen szerepelt, így az idei évben a XVII. Kossuth Toborzó Ünnepély c. rendezvénnyel párhuzamosan megrendezésre került a „Kulturális sokszínűség, demokrácia és szolidaritás” c. projekt.
2012. október 29.
Ceglédi Hírmondó
15
Petíciót adtak át a közmeghallgatáson Közmeghallgatást tartott az önkormányzat 2012. október 18-án. A rendhagyó képviselő-testületi ülésen a polgármester felvázolta az utóbbi idők intézményi átalakításait, és átvette azt a petíciót, amelyben a Szűcs és Kernács telepiek kérik a városba való átjutásuk megkönnyítését. A felüljárón nagy kerülő, és gyalog nem is biztonságos, a gyalogos felüljáró pedig babakocsival, kerékpárral járhatatlan, így azon szintén nem tudnak átjutni a városba a Szűcs és Kernács telepen élők. A lakók petícióját Déványi Mihályné adta át. Az iratban azt kérik, hogy az önkormányzat alakítson ki biztonságos átjárót, amely összeköti lakóhelyüket a várossal, amit a sínek elvágnak tőlük. Ráadásul a rendőrök rendszeresen bírságolnak is, tíz-, húszezer forintja bánja annak, aki átvág a vasúti területen. A polgármester válaszában jelezte, hogy akár már tavasszal elkezdődhet a járda megépítése a felüljárón. Hörömpő Annamária, a Szűcs telepiek önkormányzati képviselője elmagyarázta: bár többször próbált erről tárgyalni az állomásfőnökkel, jelenleg 7-8 sínpár fut arra, és nagy a teherforgalom is, ezért nem egyszerű feladat egy ilyen átjáró kialakítása. Ezen az egy felszólaláson kívül nem is érkezett több kérdés, észrevétel az önkormányzathoz. A polgármester a közmeghallgatáson résztvevők előtt beszámolt, hogy milyen intézményi, közigazgatási és városüzemeltetési változások történtek az elmúlt időszakban, illetve mire számíthat még a lakosság. A tűzoltóságot átvette a katasztrófavédelem, ám továbbra is helyben maradt, ugyanazokat a feladatokat látja el, emellett kiemelten ügyel a 4. sz. főúton zajló veszélyes hulladék-forgalomra. Idén két óvoda került a katolikus egyház fenntartásába, tavaly pedig a református egyház vett át szintén kettőt. Május 1-től a kórház fenntartója az állam lett, amivel még nyert is a város, hiszen a kardiológiai és urológiai részleg osztállyá válhatott. Január 1-től a Táncsics és a Várkonyi iskolát is átveszi az állam, az épületek üzemeltetése azonban továbbra is az önkormányzat feladata marad. A fenntartói feladatokat koordináló Pest megyei Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pedig Cegléden fog működni. A Kossuth múzeum ezzel szemben az önkormányzat fenntartásába kerül majd január 1-től. A polgármester a járási rendszer kialakításáról is beszélt. Ebben szétválnak az önkormányzati és a hatósági feladatok,
így a járásokhoz kerül az okmányiroda, a gyámhivatal, az építéshatósági és szociális igazgatási feladatok, valamint a földhivatal, az ÁNTSZ és az állategészségügy. A járásközpont Cegléd, az irodái (törzshivatal) pedig a városházán lesznek – a ceglédiek tehát itt sem éreznek majd hatalmas változásokat. A járási hivatalhoz egyébként 12 település tartozik, ebből Abonyban, Albertirsán, Csemőben, Törtelen és Ceglédbercelen lesz helyi kirendeltség, ügysegédi hivatal pedig Jászkarajenőn, Dánszentmiklóson, Újszilváson és Tápiószőlősön lesz majd. A járási hivatal a polgármesteri hivataltól 45 fő munkavállalót vesz át, a kistérségi munkaszervezettől pedig pályázat útján ötöt. A kistérségek egyébként január 1-től nem működhetnek a régi rendben, de a szociális és gyerme-
kjóléti területen továbbra is együtt fognak működni a települések. Nyitott kérdés a mikebudai iskola ügye, ami a Táncsicshoz tartozik, és jelenleg 32 gyerek tanul benne, ám egyre kisebb a gyereklétszám, ezért a tagiskola jövőjéről hamarosan dönteni kell – mondta a polgármester. A városi cégek közül az ÖKOVÍZ áll a legnagyobb változás előtt, ahhoz ugyanis, hogy tovább működhessen, jelentősen ki kellett terjeszteni a szolgáltatási területét. Harmincnyolc település víziközműve csatlakozott a ceglédi szolgáltatóhoz, így jóval a határidő lejárta előtt eleget tett a törvényi követelményeknek az ÖKOVÍZ. A polgármester elmondta: bízik benne, hogy a lakosság ellátásában nem lesz fennakadás, és a minőség is javulni fog. A városi mozit sikerült megmenteni azáltal, hogy 3D technikát vásároltak, így ezért a filmélményért már nem kell Ke-
cskemétre, Szolnokra utazni. Az önkormányzat ajánlatot kapott egy cégtől, amely átvenné a termálfürdő üzemeltetését, ez azonban csak közbeszerzés útján lehetséges. A városüzemeltetés területén az ősszel elvégzett kátyúzási munkákat és a szivattyútelep felújításának szükségességét emelte ki Földi László. Nyáron 6-8 millió forintot költött az önkormányzat intézmény-felújításra, ebben volt bölcsődei fürdőszoba átalakítás és óvodai útburkolat kialakítás, és festés is. A közmunka programnak köszönhetően a VÁRVAG sokszor anyagáron tud elvégezni bizonyos munkákat. A közbiztonsággal kapcsolatban Földi László arról beszélt, hogy két-három városrészben nagy gondot jelentenek az olyan kisebb tolvajlások, mint például a termény ellopása a kertből. Hozzátette: a Kékkő utcai konfliktus előtt a rendőrségnek nem volt mindig megfelelő a reakciója az ez irányú bejelentésekre, most azonban már nagyon odafigyelnek. A Csengeri szélen és az Ugyerban felállítanak egy-egy körzeti megbízotti irodát a rendőri jelenlét fokozásának érdekében, illetve már folyik a Városőrség felállítása. Az erre a célra felszabadított ötmillió forint nem lesz elég, a belügyminisztérium segítségét is várja az önkormányzat. A pályázatok terén a polgármester kiemelte a szennyvízcsatornaberuházás III. ütemét, amelynek érdekében akár még idén sikerülhet megkötni a kivitelezési szerződést. A Budai út átépítésére, és a Pesti út és a termálfürdő közötti 800 méteres szakasz felújítására is feltett szándéka pályázni az önkormányzatnak. Az energetikai pályázat keretében iskolák, óvodák szigetelése és fűtésrendszere korszerűsödhet, ez 400 millió forintos beruházást jelent, illetve a közvilágítás 200 millióból fejlődhet. Folynak a tárgyalások a Démásszal, hogy a Bürgeház dűlőben, illetve a Külső-Kátai úton, ahol nincs közvilágítás, hogyan, és mennyiért tudnának telepíteni – számolt be a polgármester a fejlesztési tervekről a csütörtöki közmeghallgatáson.
Ceglédi Hírmondó
16
2012. október 29.
Az időseket ünnepelték Cegléden A hatvan éven felülieket köszöntötték október 5-én pénteken, Cegléden a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében az Idősek Világnapja alkalmából. Az ünnepélyes rész után könnyűzenei koncerttel lepték meg az egybegyűlteket..
Balázs Klári és Korda György
talmasabban, mélyebben gondolkodnak a világról, elődeink sokkal inkább magukénak érezték az olyan fogalmakat, mint köztulajdon, közügy, vagy éppen a közcél. Ugyanakkor azt sem felejthetjük el a felmenőinknek, hogy elszántságukkal és tetteikkel megalapozták az életünket - mondta Földi László. Az Idősek Világnapját az ENSZ kezdeményezésére 1991 óta ünnepelik. Az idei év azonban abban is különleges, hogy azt az Európai Unió az Aktív időskor és generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Ahhoz azonban, hogy ez tartalommal teljen meg, szükség van a fiatalok és az idősek egymáshoz való közeledésére is. Az Unió üzenete - mondta a polgármester - hogy hatvanéves
Termelői piac Cegléden A helyi ős- és kistermelői, valamint kofa örökséget, a pezsgő termelői piaci életet szeretné bővíteni önkormányzati támogatással két ceglédi ős-, illetve kistermelő hölgy, Zsámberger Szilvia és Osgyáni Elvira, több kistermelővel és mezőgazdasági terméket előállító árussal összefogva. Saját tapasztalatuk is bizonyítja, hogy egyre nagyobb igény
van a jó minőségű, hazai (és főleg a házi) termékekre, hiszen a tudatos fogyasztóknak fontos a portéka eredete, minősége és természetesen az ára is. Földi László polgármester hangsúlyozta, hogy az új, szerdai piac 14 és 18 óra közötti nyitvatartási ideje igazodik ahhoz a bevásárló réteghez is, akik a hajnali, kora reggeli lehetőség helyett a munkaidő után tudnának bevásárolni, és a multik helyett inkább a helyi termelők őstermelők portékájára vágynak. A kezdeményezők a kistermelőknek, vagyis az otthon és a háztájiban zöldséget, gyümölcsöt termelő, vagy állatot tartó gazdáknak, családoknak is szeretnének segíteni, hogy el tudják adni a termékeiket, és a vásárlók közvetlenül tőlük tudják beszerezni a helyben megtermelt élelmiszereket.
Poór Péter kor felett is lehet tartalmasan, tevékenyen élni, és olyan dolgokat is tartogat az élet, amit más korban nem tapasztalhat meg az ember. A tartalmas és tevékeny időskor pedig a társadalom egészének is a hasznára válik. Az ünnepi köszöntő után az idősebb generáció sztárjai, Poór Péter, illetve a Korda György-Balázs Klári duó adott elő az egykori táncdalfesztiválokon megismert régi dalokat, melódiákat közel 2 órában.
C H
A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
Nagy László Lázár rajza
Az információs társadalom korában, a gyorsan változó, rohanó világban vajon mit tanulhat a ma még ifjú, másként élő és felnövő generáció az időskorúaktól? - tette fel a kérdést ünnepi beszédében Földi László polgármester. A válaszban kifejtette: a ,,volt fiatalok” máshogyan, tar-
A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Megjelenik a képviselõ-testületi ülést követő második hét hétfői napján 16000 példányban. Lapzárta: a megjelenést megelőző hétfő 12 óra. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Felelős kiadó: Apáti Bt. 2700 Cegléd, Kazinczy u. 44. Főszerkesztő: Dr. Diósgyőri Gitta jegyző Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.85. HU ISSN 0864–7798
Nyomdai munkák:
Terjeszti a
2012. október 29.
Ceglédi Hírmondó
17
Czinege
Tánczos
Képek az elmúlt hetek ceglédi eseményeiről
Október 20-án a városháza dísztermében Miklósa Erika opera énekes adott nagy sikerű koncertet
Megemlékezés az '56-os Szabadságharcra és Forradalomra a Református Templomkertben október 23-án, a Szabadság fájánál
Czinege
Tánczos
A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara október 6-án a Református Nagytemplomban, a Győztesek hangversenyén
Kisfaludi
Október 6-án az Aradi Vértanúkra emlékeztünk az Eötvös téren, Nagy-Sándor József honvéd vezérőrnagy emléktáblájánál
Kisfaludi
Gimnáziumi jazz-este. László Attila, Oláh Kálmán és Lattmann Béla
Tánczos
Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a ceglédi Kónusz Kft.-nél 2012. szeptember 12-én
Tánczos
Koszorúzás az állomáson. Hatvannyolc évvel ezelőtt 1944. augusztus 29-én 11 óra 11 perckor súlyos bombatámadás érte városunkat.
Az új apartmanok átadásán az Időskorúak Otthonában részt vett Asztalosné Zsupcsán Erika helyettes államtitkár is
18
Ceglédi Hírmondó
2012. október 29.
Szépkorúak... Nem öregasszony, öregember, idősember, hanem szépkorú az, aki elmúlt kilencven éves. Az Idősügyi Tanács kezdeményezésére a kormány 2008-ban megalkotta a “szépkorúakra” vonatkozó rendeletét, amelynek értelmében az állam a megbecsülés jeleként, pénzjutalommal és emléklappal köszönti a 90., 95, és 100. életévüket betöltött állampolgárokat. A századik születésnap után már minden évben.
Katona Lajos 95.
Lajos bácsi korához képest jó egészségnek örvend, csak a lábai bírják már nehezen. Szívesen beszél életéről, a hosszú élet titkáról. A legfontosabbnak az egészséges táplálkozást tartja. A testre nagyon kell vigyázni! - mondja. Tömény szeszt csak kivételes alkalmakkor ivott, de szerinte a jó bor nem árt az egészségnek, sőt, ellenkezőleg, az étkezések utáni mértékes borivás még használ is. Vasutas családból származik, így természetes volt, hogy a polgári iskola után ő is ilyen irányban folytatja a tanulást. 1933-ben fejezte be az iskolát. Nyolcvan éven keresztül lelkesen szervezte az osztálytalálkozókat, de sajnos az akkori osztályból, mint ahogy a Ceglédi Vasutas Sport Egyesület egykori alapítói, támogatói közül, ma már csak ő él egyedül. Ez utóbbi tevékenységéért Cegléd Város Önkormányzata 2010 március 15-én Gubody Ferenc díjjal tüntette ki. Hatvanévesen a vasúttól ment nyugdíjba. Ma már nem tevékenykedik a kertben, de jó időben szívesen van kinn a szabadlevegőn. Azt mondja, a hosszú élethez szükséges a szerencse is, de a géneknek is szerepe van, hiszen szülei családjában mindenki hosszú életű volt.
Matild néni nagy családba született Cegléden a Világ utcában. Nagy hálával gondol szüleire akik nagy szeretettel, becsülettel neveltek fel kilenc gyermeket. Öt lányt és négy fiút. Az iskolából angol női szabóként szabadult, de lány testvérei is mind varrónők lettek, a fiúk iparosok. Huszonegy évesen ment férjhez. Párjával házat építettek az Árok utcában, ahol 2002-ig, férje hirtelen haláláig laktak. Ötvenkét évig éltek boldog házasságban. Öt gyermekük született, akik közül kettő korán elment. Nyolc éves kislányát egy vízi balesetben veszítette el, egy fia pedig 31 évesen betegségben hunyt el. Férje halála után költözött lakótelepi lakásba, de ezt nem tudja megszokni, bár elismeri, hogy már nem tudná a kertet művelni, “csak szemmel” - mondja. Az édesanyjától örökölt varrógépet még ma is használja. Főzni már nem főz, de elvégzi a házimunkát. Nagyon hosszú ideig feküdt kórházban, de erős akarattal kikerült onnan. Nehéz élete ellenére vidám, jó kedélyű. Haragszik azokra az emberekre, akik a liftbe beszállva képtelenek legalább egy „Jó napot”-ot köszönni.
Ócsai Jánosné 90.
Jancsó Gusztávné 90.
Cegléden született, nyolc testvérével a Világ utcában nőtt fel nagy szeretetben. Ahogy mondja, nem voltak gazdagok, de szegények sem. 14 éves korától 20 éven keresztül dolgozott Cegléd legszebb divatáru üzletében kereskedő segédként. Áldja az üzlet tulajdonosát, aki finanszírozta neki a kecskeméti ipari iskolába járás költségeit. A férje a háborúból későn tért haza, relatív későn keltek egybe, ezért így már csak egy lányuk született, aki két unokával ajándékozta meg őket. Tizenöt éve hunyt el a férje. “Azóta egyedül lakom, de nem vagyok magányos. A Budapesten élő lányomékkal napi kapcsolatban vagyok. Mindennap telefonálnak, a hétvégeket pedig itthon töltik nálam.” - mondja Juci néni, aki mindennap főz magára, elvégez mindent maga körül a lakásban, a kinti munkát a veje elintézi a hétvégeken. Szépirodalmat olvas, tévézik, kézimunkázik, sosem unatkozik. Csak a családom és az egészségem érdekel. Nyugalom és szeretet vesz körül. Nem szabad elhagyni magát az embernek. Nem szabad félni a holnaptól. Az élet mindig meghozza a maga szépségét - mondja Ócsai Jánosné, Juci néni.
2012. október 29.
Ceglédi Hírmondó
19
90 felett... Cegléd Város Önkormányzata is csatlakozott a kezdeményezéshez. A polgármester, vagy helyettese felkeresik a szépkorú születésnaposokat, a város színeiből összeállított virágcsokorral, ajándékcsomaggal köszöntik őket, és átadnak nekik két emléklapot is. Egyet a Magyar Köztársaság miniszterelnökének az aláírásával, és egy másikat, a város polgármesterének kézjegyével.
Józsa Ferencné 90.
Családi körben 29-en ünnepelték meg Lina néni 90. születésnapját. Mosolygós, szellemileg friss, szívesen beszél az életéről. Ahogy kijárta a hat osztályt, az Unghváry-kertben kezdett el dolgozni. Húsz évesen ment férjhez 1942-ben. Sok helyen laktak a városban, mígnem a Budai úti Gőz dűlőbe vettek házat. Öt gyermekéből ma már csak a legkisebb, a lánya él. Egy kislányát piciként vesztette el, három fia sem él már. A férje hadifogságban volt a háború idején, csak 1947-ben jött haza. Ő is meglehetősen korán megbetegedett és 1974-ben elhunyt. Amióta 1986-ban férjhez ment a lánya, együtt laknak a Budai úton egy szép családi házban. Nagyon boldog, hogy a családja közt lehet, csak azt sajnálja, hogy tevékenyen már nem tudja segíteni őket, hiszen 2010-ben mindkét lábát eltörte, csak járókával tud mozogni. A törött karjában a csavar is eltörött, de a kora miatt már ezt nem operálják ki. Hét unokája és 9 dédunokája van, a kilencedik most októberben született. Úgy gondolja, hogy azért érte meg ezt a szép kort, mert 85 éves koráig rengeteget dolgozott. Mindig mosolyog. Énekeltem, danoltam egész életemben - mondja Lina néni.
Gazdálkodó családba született Cegléden. Tizenhét évesen ment el kereskedő inasnak. Miután felszabadult csak másfél évet tudott dolgozni, mert behívták katonának. Ahogy bejöttek az oroszok, ő is leszerelt, és itthon helyezkedett el a Népbolt vállalatnál. A Rákóczi úton, a mozival szembeni egykori háztartási üzletben dolgozott. Később pár évig növény védőszer boltban volt eladó, majd utolsó munkahelyére, a Kossuth Ferenc utcai bútorboltba került. Onnét ment nyugdíjba már harminc évvel ezelőtt, 1982-ben. Nyugdíjasként még tovább dolgozott egy ideig, a tiszti klubban volt portás. Felesége sajnos nem él már. Két lányt neveltek fel. A nagyobbik Cegléden maradt, az OTP-ben dolgozik, a fiatalabb Szentendrén lakik. Négy unokája van, a legidősebbtől már dédunokával is dicsekedhet. A család látogatja őt, a 90. születésnapra is sokan jöttek el köszönteni. Egyedül él. Rendben tartja a lakását, ebédét mindennap hoznak neki. Szabadidejében olvas, TV-t néz. Fájós lába ellenére rendszeresen sétát tesz a környéken. Nyugodta, szépen telnek a nyugdíjas évei.
Halmi Józsefné 90.
Ujszászi László Mihály 90.
Nagykőrösön született, Ceglédre 68 évvel ezelőtt, 1944-ben került. Lány korában előbb cselédkedett, majd a Széchenyi úti és a Szabadság téri óvodában dajka volt. 1970-től az EVIG-ben dolgozott szalagon, onnan ment nyugdíjba 1978-ban. Első férje a háborúban egy légnyomás áldozata lett. Több, mint tíz év múlva újra férjhez ment, de sajnos második párja sem él már. Kegyetlen volt a sors - mondja. Bár nagyon fájnak a lábai, - különösen a lépcsőn felfelé vezető út nehéz -, szokott sétálni, szívesen elbeszélget a ház alatti üzletekben dolgozókkal. A falakon lévő csodálatos gobelinek mutatják, hogy korábban sokat kézimunkázott. Egy héten egyszer a lánya hoz neki főtételt, ha az elfogy, akkor - ahogy mondja, főzöcskézik magának, tesz-vesz, rendben tartja a lakást. Szívesen eladná ezt a Kossuth Ferenc utcai lakást és átköltözne Nagykőrösre a lányához, de jelenleg olyan alacsony árat kínálnak érte, hogy annyiért nem akarja elkótyavetyélni. Öt gyermeke közül sajnos már csak három él, akik mellet tizenhat unoka és ugyanannyi dédunoka jelenti számára családot. Képek és szöveg: Tánczos Tibor
Ceglédi Hírmondó
20
2012. október 29.
Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kormány a 247/2012. (VIII. 31.) rendeletével, a korábbi 127/1991. Kormány rendelet 2. számú mellékletét módosította, mely szerint az elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló mellékvízmérők hitelességi ideje 6 évről 8 évre változott. Azon tisztelt fogyasztóink, akik megkapták a vízmérő óra cseréről az értesítőt, tekintsék azt tárgytalannak, mivel Társaságunk a 6 év hitelességi idő lejáratról szóló értesítőt a rendelet hatályba lépését megelőzően küldte ki az érintetteknek. A megállapított rendelkezést azokra a már felszerelt mellékvízmérőkre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési ideje (hatálya) a módosított Kormány rendelet hatálybalépése napján még nem járt le. A mérő hitelessége a plombán szereplő dátumtól számított nyolcadik év december 31-én jár le. A hitelesítés érvényességi idejének meghatározásánál a plombán lévő évet nem kell beszámítani. Pl.: amennyiben a plombán szereplő dátumnál a 2006 vagy 06 feliratot látja, abban az esetben a mellékvízmérő 2014.12.31-ig hiteles. Az érvényességi idő lejártával a vízmérő tulajdonosa - mellékvízmérő esetén a felhasználó- köteles saját költségén az újrahitelesítésről, illetve a hiteles mérőre történő cseréről gondoskodni. „ÖKOVÍZ” Kft.
Várvag Nonprofit Kft. ajánlata befektetőknek és vállalkozóknak CÉLUNK A HELYI VÁLLALKOZÓI RÉTEG TÁMOGATÁSA, ILLETVE ÚJ VÁLLALKOZÁSOK, BEFEKTETŐK, ÖTLETEK TÉRSÉGBE VONZÁSA. A VÁROS VEZETÉSE ÖRÖMMEL ÉS POZITÍV HOZZÁÁLLÁSSAL FOGADJA AZ ÚJ ÖTLETEKET, LEGYEN SZÓ IPARI, KERESKEDELMI, VAGY IDEGENFORGALMI BEFEKTETÉSRŐL
Befektetési lehetőségnek, vagy megvásárolható - ipari beruházásokra is alkalmas - területek Cegléd kül- és belterületén, illetve a Ceglédi Termál és Gyógyfürdő közelében találhatóak. Forgalmas helyeken, és a városközpontban található üzlethelyiségre alkalmas ingatlanok már 25 m2 - től, akár 300 m2-ig bérelhetőek. Bővebb információk: Várvag Nonprofit Kft. 2700 Cegléd, Kossuth tér 1 Tel.: 06-53/505-240, Fax: 06-53/505-249 e-mail:
[email protected], honlap: www.varvag.hu
NE FELEJTSE EL MEGÚJÍTANI KÖTELEZŐJÉT! www.alkusz24.hu
Cegléd központjában üzletek/irodák kiadók. 06 30 9633 487