Készítette: Nagy-György Tiborné vezető-főtanácsos, ITS koordinátor Hegedűs-Medgyesy Anett osztályvezető

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Nagy-György Tiborné vezető-főtanácsos, ITS koordinátor Hegedűs-Medgyesy Anett osztályvezető

Tárgy: Javaslat Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó vizsgálat munkarész tervezetének elfogadásáról és annak államigazgatási és társadalmi egyeztetésre való bocsátásáról Tisztelt Képviselő-testület! Az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az integrált várospolitika a fenntartható városfejlesztést szolgálja, amely célul tűzi ki a városi térségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák együttes kezelését. Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája európai uniós forrást felhasználva a Belügyminisztérium által kijelölt szakértők részvételével készül, ugyanis a 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülés során igen nagy jelentősége van a megfelelő módon előkészített, megalapozott fejlesztési dokumentumoknak, melyek megjelenítik az adott terület fejlesztési irányait, céljait és igényeit. A projektnek köszönhetően járásszékhelyünk a vonatkozó előírásoknak, jogszabályoknak megfelelő és az elkövetkező évek finanszírozási környezetéhez is illeszkedő integrált településfejlesztési stratégiát alkothat meg. Az uniós célokkal összhangban, a Belügyminisztérium koordinálásban valósul meg az ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító számú, "Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban - Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása" című projekt, melynek keretében készül tehát el Kazincbarcika Város 2014-2020 időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiája. A fentiekben ismertetett kötelező településfejlesztési feladatot elsődlegesen a 314/2012 (XI.8.) kormányrendelet (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) szabályozza, míg másodlagosan a Belügyminisztériummal e tárgyban kötött együttműködési megállapodás. A Belügyminisztérium által 2014-ben meghirdetett, ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító számú, „Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című közbeszerzési kiírása keretében a nyertes szakértő az ITS 2014 Konzorcium (tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. /konzorciumvezető/, Art Vital

Kft., Opus Team Kft.) lett, akik közreműködésével készül el a település közép- és hosszú távú fejlesztési irányvonalait meghatározó dokumentum, az ITS. A Belügyminisztérium szakmai iránymutatásai mellett, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásai alapján folyik az előkészítő (helyzetfeltáró és megalapozó), valamint a tervezési munka, melynek eredményeként készült el a jelen előterjesztés során tárgyalt Megalapozó vizsgálat. A kormányrendelet előírásai alapján az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Megalapozó vizsgálatának tervezetét a polgármesternek meg kell küldenie a kormányrendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott, államigazgatási egyeztetési eljárásban résztvevők számára előzetes véleményezésre a képviselői testületének felhatalmazását követően. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg, és fogadja el a határozati javaslat melléklete szerinti ITS – Megalapozó vizsgálat című dokumentumot. Kazincbarcika, 2015. május 29.

Határozati javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének …./2015. (V. 29.) határozata Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Megalapozó vizsgálat munkarész tervezetének elfogadására és annak államigazgatási és társadalmi egyeztetésre való bocsátására A Képviselő-testület az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1) Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdésének előírásai szerint megvitatta az Integrált Településfejlesztési Stratégiához (ITS) kapcsolódó Megalapozó vizsgálat munkarész tervezetét és a határozati javaslat 1. sz. melléklete szerinti tartalommal elfogadja azt a településrendezési és fejlesztési feladatok előkészítése, tervezése alapjául szolgáló dokumentumként. Egyúttal a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az 1. sz. melléklet szerinti tartalommal elfogadott dokumentumot a település honlapján (www.kazincbarcika.hu) az Integrált Településfejlesztési Stratégiához kapcsolódóan kialakított felületre feltöltse. Felelős: Határidő:

Szitka Péter polgármester 2015. május 29.

2) Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelően elkészített Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálatának a határozati javaslat 1. sz. melléklete szerinti tervezete kapcsán hozzájárul ahhoz, hogy a polgármester ezen településfejlesztési dokumentumot a kormányrendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott, államigazgatási egyeztetési eljárásban résztvevő szervezetek számára véleményezésre megküldje. Egyúttal a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra is, hogy engedélyezze az elfogadásra kerülő településfejlesztési dokumentum (ITS Megalapozó vizsgálata) kapcsán a Belügyminisztérium által az államigazgatási szervek véleményezésére szolgáló webes felületre a szakértők általi feltöltést. Felelős: Határidő:

Szitka Péter polgármester 2015. május 29.

3) Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásaival összhangban elkészített Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálatának tervezetét a kormányrendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott, államigazgatási egyeztetési eljárásban résztvevő szervezetek véleményének beépítését követően a Belügyminisztérium számára minőségbiztosításra megküldje, valamint az ehhez szükséges, jelen határozati javaslat 2. sz. mellékletét képező, a Belügyminisztérium által kiadott Egyetértési nyilatkozatot aláírja. Felelős: Határidő:

Szitka Péter polgármester értelemszerűen

   

 

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT   KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT  TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 

2015 Projekt azonosító: ÉMOP‐6.2.1/K‐13‐2014‐0002    „Észak‐Magyarországi Operatív Program –   Fenntartható településfejlesztés a kis‐ és középvárosokban –  Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”   

1   

   

 

             

A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az  integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési  eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos  jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a  Belügyminisztérium Útmutató a kis‐és középvárosok számára az  Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014‐2020 elkészítéséhez című  dokumentum alapján készült. 

2   

   

 

 

Közreműködők:    Angyal András  Bálint Annamária  Bánfi Gábor  Dézsi Gyula  Husztiné Kállai Gabriella  Klein György  Lakatos Izabella  Lipcsei Ágnes  Nyíri Arnold  Szathmári Balázs  Szilágyi‐Fekete Anikó  Vincze János Dr.   

3   

   

 

 

Tartalomjegyzék    1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ......................................................................................................... 11  1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok  ........................................................................................................................................................... 11  1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a  területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való  összefüggések vizsgálata ................................................................................................................... 11  1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...................................................... 12  1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek ‐ az adott település  fejlesztését befolyásoló ‐ vonatkozó megállapításai ......................................................................... 14  1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .................................................................. 19  1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó  megállapításai .................................................................................................................................... 19  1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ........................................... 21  1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................ 21  1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 21  1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .............................. 22  1.7. A település társadalma ............................................................................................................... 24  1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi  viszonyok, életminőség ..................................................................................................................... 24  1.7.1.1. Demográfia ........................................................................................................................... 24  1.7.1.2. Kisebbségek .......................................................................................................................... 28  1.7.1.3. Képzettség ............................................................................................................................ 30  1.7.1.4. Foglalkoztatottság és életminőség ....................................................................................... 31  1.7.1.5. Lakhatási körülmények ......................................................................................................... 41  1.7.1.6. Foglalkoztatási vonzáskörzet ................................................................................................ 41  1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ................................................ 45  1.7.3.Települési identitást erősítő tényezők ..................................................................................... 49  1.8. A település humán infrastruktúrája ........................................................................................... 53  1.8.1. Humán közszolgáltatások, Intézmények ................................................................................. 53  1.8.1.1.Oktatás .................................................................................................................................. 53  1.8.1.2. Egészségügy .......................................................................................................................... 57 

4   

   

 

1.8.1.3. Szociális ellátás ..................................................................................................................... 59  1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ..................................................................................................... 63  1.9. A település gazdasága ................................................................................................................ 64  1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre, gazdasági szervezetek jellemzői ............................. 65  1.9.1.1. A város vállalkozásainak jellemzése ..................................................................................... 66  1.9.1.2 Regisztrált nonprofit szervezetek .......................................................................................... 69  1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................... 69  1.9.2.1. Regisztrált vállalakozások száma nemzetgazdasági áganként ............................................. 72  1.9.2.2. Kereskedelmi egységek jellemzői ......................................................................................... 74  1.9.2.3. Kazincbarcika turizmusra vonatkozó jellemzői .................................................................... 76  1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ........................................................... 82  1.9.3.1. BorsodChem Zrt. ................................................................................................................... 82  1.9.3.2. Ipari Park .............................................................................................................................. 82  1.9.3.3. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház .............................................................................. 82  1.9.3.4. Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás ............................ 82  1.9.3.5. Közlekedés ............................................................................................................................ 82  1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet‐kínálat) ............................................................................... 84  1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere .......... 86  1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ......................................................... 86  1.10.1.1. Az Önkormányzat adóbevételei ......................................................................................... 89  1.10.1.1.1.  Egy lakosra jutó iparűzési adó ........................................................................................ 89  1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ......................... 91  1.10.2.1. Adósságrendezés: ............................................................................................................... 91  1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység .......................................................................................... 93  1.10.3.1. Barcikai Ipari Park ............................................................................................................... 93  1.10.3.2. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház ............................................................................ 93  1.10.3.3. Pályázati lehetőségek (SVÁJCI‐MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM KERETÉBEN  NYÚJTOTT TÁMOGATÁS) ................................................................................................................... 94  1.10.3.4. Helyi befektetést ösztönző rendeletek .............................................................................. 94  1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ............................................................................................................ 95  1.10.5. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás ............................................................................................... 96 

5   

   

 

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások ..................................................................................... 100  1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................. 103  1.12.1. Természeti adottságok ........................................................................................................ 103  1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ................................................................................................... 107  1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat ........................................................................................................ 107  1.12.2.2. Tájhasználat értékelése .................................................................................................... 110  1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek .......................................................... 112  1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek .......................................... 112  1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett  terület, érték, emlék ........................................................................................................................ 112  1.12.3.3. Ökológiai hálózat .............................................................................................................. 114  1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ........................................................... 114  1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata .............................................................................................. 115  1.13.1.1. Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert  meghatározó elemek ....................................................................................................................... 115  1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése .................................................................................... 116  1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................................... 117  1.14. Az épített környezet vizsgálata ............................................................................................... 117  1.14.1. Terület‐felhasználás vizsgálata ............................................................................................ 117  1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ................................................... 117  1.14.1.2. Az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi  osztályok .......................................................................................................................................... 118  1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ....................................................... 118  1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) ............. 119  1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ........................................................................... 119  1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ........................................... 120  1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata .................................................................................................. 120  1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat .......................................................................... 120  1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat ....................................................................................................... 121  1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ...................................................................................... 121  1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ..................................................... 121  1.14.5. Az építmények vizsgálata .................................................................................................... 122 

6   

   

 

1.14.5.1. Funkció, kapacitás ............................................................................................................ 122  1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) .................................... 122  1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom ....................................................................................... 123  1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, épülettípusok ........................ 125  1.14.6. Az épített környezet értékei ................................................................................................ 126  1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag .................................. 126  1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület .............................. 128  1. 14. 6. 3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ....... 130  1. 14. 6. 4. Világörökségi, és világörökségi várományos terület ..................................................... 130  1. 14. 6. 5. Műemlék, műemlékegyüttes ......................................................................................... 130  1. 14. 6. 6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely  ......................................................................................................................................................... 130  1. 14. 6. 7. Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet .. 131  1. 14. 6. 8. Nemzeti emlékhely ........................................................................................................ 131  1. 14. 6. 9. Helyi védelem ................................................................................................................ 131  1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ...................................................................... 134  1.15. Közlekedés .............................................................................................................................. 135  1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok....................................................................................... 135  1.15.2. Közúti közlekedés ................................................................................................................ 136  1.15.2.1. Úthálózat .......................................................................................................................... 136  1.15.2.2. Csomópontok ................................................................................................................... 137  1.15.2.3. Forgalomnagyságok .......................................................................................................... 138  1.15.3. Közösségi közlekedés .......................................................................................................... 139  1.15.3.1. Közúti közlekedés ............................................................................................................. 139  1.15.3.2. Kötöttpályás közlekedés ................................................................................................... 140  1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés .................................................................................... 141  1.15.5. Parkolás ............................................................................................................................... 141  1.16. Közművesítés .......................................................................................................................... 141  1.16.1. Vízi közművek ...................................................................................................................... 141  1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.  1.16.1.2. Szennyvízelvezetés ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 

7   

   

 

1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ....................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.  1.16.2. Energia ................................................................................................................................. 149  1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás,  távhőellátás és más ellátórendszerek) ............................................................................................ 149  1.16.2.2.  Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás  lehetőségei ...................................................................................................................................... 154  1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ................................... 154  1.16.3.  Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési  építmények) .................................................................................................................................... 154  1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ....................................................................... 155  1.17.0. Domborzat ........................................................................................................................... 155  1.17.1. Talaj ..................................................................................................................................... 155  1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek ............................................................................................... 156  1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ................................................................................................ 158  1.17.4. Zaj‐ és rezgésterhelés .......................................................................................................... 160  1.17.5. Sugárzás védelem ................................................................................................................ 160  1.17.6. Hulladékkezelés ................................................................................................................... 161  1.17.7. Vizuális környezetterhelés .................................................................................................. 162  1.17.8. Árvízvédelem ....................................................................................................................... 163  1.17.9. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák ..................................................................... 164  1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők)  ......................................................................................................................................................... 165  1.18.1. Építésföldtani korlátok ........................................................................................................ 165  1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei .................................................. 165  1.18.1.2. Csúszás‐, süllyedésveszélyes területek ............................................................................. 166  1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................................... 167  1.18.2.1. Árvízveszélyes területek ................................................................................................... 167  1.18.2.2. Belvízveszélyes területek .................................................................................................. 168  1.18.2.3. Mély fekvésű területek ..................................................................................................... 169  1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem ..................................................................................................... 169  1.18.3. Egyéb ................................................................................................................................... 169  1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) .......................................... 169 

8   

   

 

1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások ................................................................................... 169  1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások ............................................................................... 170  1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely ................................................................................................... 171  1.20. Városi klíma ............................................................................................................................ 172  2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................ 173  2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................................ 173  2.1.1. A település társadalma .......................................................................................................... 173  2.1.2. A település humán infrastruktúrája ...................................................................................... 175  2.1.3. A település gazdasága ........................................................................................................... 176  2.1.4. Turizmus ................................................................................................................................ 177  2.1.5. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ......................................................... 177  2.1.6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere ....... 177  2.1.7. Önkormányzati lakás állomány ............................................................................................. 178  2.1.8. Közlekedés ............................................................................................................................. 178  2.1.9. A település közművei, energiagazdálkodása ......................................................................... 179  2.1.10. Településüzemeltetés és környezetvédelem ...................................................................... 180  2.1.10.1. Településüzemeltetés ...................................................................................................... 180  2.1.10.2. Környezetvédelem ............................................................................................................ 180  2.2. SWOT elemzés .......................................................................................................................... 182  3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ..................................................................................................... 183  3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis .......................................................... 183  3.1.1. A folyamatok értékelése ........................................................................................................ 183  3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló  értékelése ........................................................................................................................................ 183  3.1.3. A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata ...................................................................... 185  3.2. Problématérkép/értéktérkép ................................................................................................... 185  3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...................................................................... 190  3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a  lehatárolt településrészek rövid bemutatása ................................................................................. 190  3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és  helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 193 

9   

   

 

3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása,  térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) .............................................. 195 

10   

   

 

 

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ    1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok    Kazincbarcika  1954‐ben  Barcika,  Sajókazinc  és  Berente  településekből  létrejött  újváros  Miskolctól  északra  a  Sajó  völgyében.  A  város  a  mellé  települt  Borsodi  Vegyi  Kombinát  és  a  közelben  lévő  bányászat lakóterületének kialakítására jött létre, akkor még lakótelep jelleggel, hiányos intézményi  struktúrával, tervezett településként. Az eltelt időben a város a térség meghatározó településévé vált  mind  gazdasági  fejlődésénél  és  erejénél  fogva,  mind  a  térség  ellátásában,  a  lakókörnyezet  alakításában,  oktatási,  szociális,  egészségügyi  és  infrastrukturális  ellátásban  elfoglalt  szerepénél  fogva.  A  folyamatosan  növekvő  város  az  eredeti  tervezett  nagyságától  már  lényegesen  nagyobbra  nőtt,  a  sűrű  településhálózat  miatt  a  beépített  területek  a  Sajó  völgyében  szinte  összenőttek,  a  kialakult térszerkezet újragondolása mára ismét aktuálissá vált.    1.2.  A  területfejlesztési  dokumentumokkal  (Országos  Területfejlesztési  Koncepcióval  és  a  területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való  összefüggések vizsgálata     A  Nemzeti  Fejlesztés  2030  ‐  Országos  Fejlesztési  Koncepció  és  az  Országos  Területfejlesztési  Koncepció stratégiai vitaanyaga – amelyet az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) határozatával fogadott el – az alábbi fejlesztési irányokat fogalmazta meg Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyével kapcsolatban:    FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: • A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése,  magas  hozzáadott  értékű  termelő  tevékenységek  letelepítése.  Az  információs  technológia  fejlesztése. Speciális gazdasági övezetek kialakítása.  • A  foglalkoztatás  növelése,  a  meglévő  kkv‐k  megerősítésével,  új  vállalkozások  indításának  és  letelepedésének ösztönzése.  • A  képzetlen  munkaerő  foglalkoztatása  korszerű,  környezetbarát  bányászati,  energetikai  technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrás‐gazdálkodáshoz.  • A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése.  • A  lakosság  egészségügyi  szolgáltatásokhoz  való  hozzáférésének  és  az  esélyegyenlőség  megteremtésének fejlesztése.  • A  minőségi  alapfokú  oktatás  és  a  vállalati  igényekre  rugalmasan  reagálni  képes  szak‐  és  felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése.  • A  gazdasági‐  és  társadalmi  igényekhez  illeszkedő,  magas  színvonalú  oktatási  és  K+F+I  tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen.  • Miskolc  fejlesztése,  különösen  a  tudásigényes,  magas  hozzáadott  értéket  képviselő  tevékenységek  telepítése  (infokommunikáció,  járműipar,  mechatronika),  a  táji  környezeti  szempontok figyelembevételével.  •  Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Miskolcon.  • Turisztikai fejlesztés (világörökség, bor‐, kulturális‐, gyógy‐ és termálturizmus).  • Komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden.  •  Integrált  zöldség‐  és  gyümölcstermesztési  rendszerek  kialakítása  energia‐  és  hulladékhasznosítással. 

11   

   

 

• • • • •

A  megújuló  energiaforrások  hasznosítása  a  decentralizált  energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával.  A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezetminőség javításával.  Az egészségügy/népegészségügy releváns elemeinek komplex fejlesztése.  Integrált állattartási rendszerek kialakítása.  Szlovák‐magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése. 

  1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata    A módosított 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Terv az alábbiakat tartalmazza:    2. sz. melléklet – Az Ország Szerkezeti Terve 

    3.1. sz. melléklet – Országos ökológiai hálózat övezete      A város igazgatási területét érinti az országos ökológiai hálózat.      3.2. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület  övezete      A város igazgatási területét nem érinti.      3.3. sz. melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete      A város igazgatási területét nem érinti.      3.4. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet      A külterületet 14.§ (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében  új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.   

12   

   

 

3.5. sz. melléklet – Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete       Fedi a város igazgatási területét.  14/A.§  (5)  Az  övezetben  közművezetékeket  és  járulékos közműépítményeket  tájba  illesztett  módon,  a  tájképvédelmi  célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell  elhelyezni.    3.6.  sz.  melléklet  –  Világörökségi  és  világörökség  várományos  terület  övezete    A város igazgatási területét nem érinti.   

 

  3.7. sz. melléklet – Országos vízminőség‐védelmi terület övezete      A város igazgatási területét szint teljes mértékben fedi.  15.§  (2)  …ki  kell  jelölni  a  vízvédelemmel  érintett  területeket,  …  övezetre  vonatkozó szabályokat meg kell állapítani.    3.8.  sz.  melléklet  –  Nagyvízi  meder  és  a  Vásárhelyi‐terv  továbbfejlesztése  kertében  megvalósuló  vízkár‐elhárítási  célú  szükségtározók  területének  övezete       A város déli részeit, belterületi földrészleteket is érint az övezet.    16.§ A nagyvízi meder és a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár‐elhárítási  célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.    3.9. sz. melléklet – Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete   i    A város igazgatási területét nem érinti.     

13   

   

 

  1.4.  A  szomszédos  települések  hatályos  településszerkezeti  terveinek  ‐  az  adott  település  fejlesztését befolyásoló ‐ vonatkozó megállapításai    Kazincbarcika  város  Ipari  Parkjának  területe  az  igazgatási határig nyúlik, a szükséges elválasztó zóna  nem  áll  rendelkezésre,  ezért  korábban  felmerült  az  igazgatási  határ  megváltoztatásának  lehetősége,  igénye  is.  Korábban  az  Ipari  Park  második  ütemét  Sajóivánka területére tervezték.    A  sajóivánkai  pincesor  területe  szintén  érinti  Kazincbarcika területét. 

Forrás: Sajóivánka településszerkezeti terve    Kazincbarcika  szomszédos  települése  keleti  irányban  Berente  község.  A  BorsodChem  Zrt.  iparvállalat  területe  Kazincbarcika  város  és  Berente  község  igazgatási  területén  fekszik,  összefüggő  beépített  területet képezve a két település között.  Az összefüggő beépített iparterület a 26‐ os számú út  mentén,  elsősorban  a  Berentén  lévő  volt  Borsodi  Hőerőmű  területeivel  és  azok  zagytereivel  is  összefüggő  iparterületet  alkot  egészen  Sajószentpéter határáig. 

Forrás: Berente község településszerkezeti terve   

 

14   

   

 

Alacska  398/2003. (XII.10.) határozattal elfogadva    Alacska  hatályos  Településszerkezeti  Terve  jelenleg  felülvizsgálat alatt áll, az új terv Alacska zsák jellegét  feloldandó, Berentével és Kazincbarcikával összekötő  út kialakítását javasolja. A közlekedési kapcsolatokat  az érintett településeknek közösen kell egyeztetni. 

Forrás: Alacska településszerkezeti terve 

    Kondó  4/2005. (I.26.) határozattal elfogadva    Kondó  hatályos  Településszerkezeti  Terve  a  Kazincbarcikával  határos  területrészekre  védelmi  erdőt,  illetve  kertes  mezőgazdasági  területeket  (zártkert, biokertészet) jelöl. 

Forrás: Kondó településszerkezeti terve 

    Tardona  77/2006. (XII.6.) határozattal elfogadva    Tardona  hatályos  Településszerkezeti  Terve  Kazincbarcika  határában  hétvégi  házas  üdülőterületeket, általános mezőgazdasági területet,  védelmi  erdőt  jelölt  ki,  ezeket  Kazincbarcika  területén védelmi erdő határolja. 

Forrás: Tardona településszerkezeti terve 

 

15   

   

 

Sajókaza  68/2005. (IV.28.) határozat    Sajókaza  és  Kazincbarcika  igazgatási  területét  a  Sajó  választja  el,  Sajókaza  oldalán  jellemzően  általános  mezőgazdasági  területet,  illetve  az  igazgatási  területhez  közel  fejlesztésre  szánt  ipari  gazdasági  területet  hoz  a  Településszerkezeti  Terv.  A  Sajókaza  területének  jelentős  részét  fedő  bányatelkek  területei Kazincbarcika határát nem érintik. 

 

Forrás: Sajókaza településszerkezeti terve 

    Múcsony  107/2003. (XI.13.) határozat elfogadva    A  két  település  között  természetes  határ  a  Sajó.  Az  elfogadás  óta  többször  módosított  településszerkezeti  terv  a  Kazincbarcikával  szomszédos  területekre  jellemzően  extenzív  mezőgazdasági  területhasználatot  jelöl.  Múcsony  község  területén  számos  bányatelek  került  kijelölésre,  de  ezek  területi  határa  nem  érinti  Kazincbarcikát.  A  terv  nem  tartalmaz  olyan  új  szerkezeti  elemet,  amely  befolyásolná  a  város  területhasználatát.  Forrás: Múcsony településszerkezeti terve 

 

16   

   

 

Dédestapolcsány  111/2006. (VII.11.) határozat elfogadva    Dédestapolcsány  és  Kazincbarcika  igazgatási  határai  kis szakaszon szomszédos, a területhasználat védelmi  erdőterület. A hatályos Településszerkezeti Terv nem  tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely  befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát. 

 

Forrás: Dédestapolcsány településszerkezeti terve 

    Bánhorváti  25/2004. (IV.11.) határozattal elfogadva    Bánhorváti  hatályos  Településszerkezeti  Terve  Kazincbarcika  határában  védelmi  erdőterületet  jelöl.  Szerkezeti  elemként  turistautat  jelöl  a  terv,  amely  Kazincbarcika  város  területével  biztosít  gyalogos  kapcsolatot.  Ásványi  nyersanyaglelőhely  határa  is  érinti az igazgatási határ menti területeket.  Forrás: Bánhorváti településszerkezeti terve 

    Nagybarca  47/2007. (XII.12.) határozattal elfogadva    Nagybarca  hatályos  Településszerkezeti  Terve  Kazincbarcika  határában  védelmi  erdőterületet  jelöl.  A  hatályos  Településszerkezeti  Terv  nem  tartalmaz  olyan  szerkezeti  jelentőségű  elemet,  amely  befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát. 

 

Forrás: Nagybarca településszerkezeti terve 

    17   

   

 

Szuhakálló  49/2002. (IX.26.) határozattal elfogadva    Szuhakálló  hatályos  Településszerkezeti  Terve  Kazincbarcika  határában  erdőterületet,  mezőgazdasági  (extenzív,  intenzív)  területet  és  vízgazdálkodási  területet  (Sajó)  jelöl.  A  hatályos  Településszerkezeti  Terv  nem  tartalmaz  olyan  szerkezeti  jelentőségű  elemet,  amely  befolyásolná  Kazincbarcika város területhasználatát. 

     

Forrás: Szuhakálló településszerkezeti terve 

 

18   

   

 

  1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása  1.5.1.  A  hatályos  fejlesztési  koncepció,  integrált  településfejlesztési  stratégia  vonatkozó  megállapításai    A város igazgatási területére készült településfejlesztési koncepciót a település képviselő‐testülete a  223/2003. (X.03.) határozatával fogadta el, melynek legfontosabb megállapításai az alábbiak:  − Gazdaságfejlesztéshez zöldmezős beruházásra alkalmas, infrastruktúrával ellátott területeket  kell biztosítani.  − A belső úthálózat korszerűsítése, rendszerének átalakítása a városközpont tehermentesítése  céljából.  − A városközpont rehabilitációjának folytatása.  − Turisztikai fogadókörnyezet kialakítása.  − Ökológiai innovációs centrum kialakítása.  − Városi zöldterületek, parkok, terek felújítása.    Kazincbarcika  Város  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiája  (IVS)  2008‐ban  készült  el.  Az  IVS  főbb  megállapításai:  − A város jövőképe: megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű élhető város  − Stratégiai keretek:  ƒ vonzó települési környezet  ƒ fejlett gazdaság  ƒ minőségi szociális ellátás  ƒ színvonalas üzleti környezet  ƒ fejlett infrastruktúra  ƒ szegregátumok megszüntetése, rehabilitációja  ƒ fenntartható fejlődés  ƒ esélyegyenlőség biztosítása  − Középtávú célok:  ƒ helyi foglalkoztatás bővítése  ƒ a szociális integráció fenntartható megvalósítása  ƒ a város lakosságmegtartó képességének növelése  − A városrészek és céljaik:  ƒ Belváros: élhető, szolgáltató belváros  ƒ Újkazinc‐Sajókazinc: lakókörnyezet minőségének javítása  ƒ Kertváros‐Herbolya: a városhoz való szerves kapcsolat megteremtése  ƒ Barcika‐Alsóváros: vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása     

19   

   

 

 

−

−

  A településfejlesztési koncepció kapcsolódó programjai és intézkedései:  ƒ a gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése  − zöldmezős gazdasági területek előkészítése  − kis‐ és középvállalkozások működési feltételeinek javítása  − befektetés‐ösztönzés erősítése  − komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása  ƒ szektor operációs településfejlesztést megalapozó programok, akciók  − térség‐ és gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszer felállítása  − vagyongazdálkodási koncepció  − gazdaságfejlesztési stratégia készítése  − befektetés‐ösztönzési stratégia készítése  Fejleszteni kíván akcióterületek:  ƒ Városközpont  ƒ Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület  ƒ Móricz téri lakótelep  ƒ Pollack úti lakótelep  ƒ Újkazinc lakótelep  ƒ Régi telep  ƒ Hámán Kató úti lakótelep 

 

20   

 

   

 

 

    1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések    A település fejlesztési és rendezési eszközei folyamatosan felülvizsgálat és módosítás alatt állnak. A  megalapozó vizsgálat készítésekor a helyi építési szabályzatot, a belterületi és külterületi szabályozási  tervet, a településszerkezeti tervet az önkormányzat elfogadta, azok a honlapról letölthetők.   A  gazdasági  program  és  a  fejlesztési  koncepció  előkészítés  alatt  áll,  elfogadása  jelen  megalapozó  vizsgálattal párhuzamosan történik.   A város önkormányzata és a BorsodChem Zrt. stratégiai megállapodást kötött az ipari park területére  vonatkozó településrendezési eszközök készítésére.   1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata  1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök    A  település  várossá  válása  óta  folyamatosan  tervezett  formában,  hatályos  tervek  alapján  épült,  fejlődött.  Jelenleg  is  érvényes  településrendezési  eszközök  állnak  rendelkezésre  a  fejlesztések  szabályozására.  − 339/2003.  (XII.22.)  Önkormányzati  határozattal  elfogadott  Településszerkezeti  Terv,  amely  többször módosult, legutoljára a 213/2014. (X.3.) Önkormányzati határozat által   − Kazincbarcika Város Önkormányzatának 44/2005. (XII.22.) KT rendelete Kazincbarcika Város Helyi  Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről  21   

   

 

  1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 

  Hálózati elemek fejlesztései:  • A  26.  sz.  út  települést  elkerülő  szakasza:  magasabb  szintű  tervek  határozták  meg  a  nyomvonalat,  amely  megvalósítása  szakaszosan  történik.  Korábban  autópályaként  volt  jelölve,  jelenleg  autóútként  kerül  kiépítésre,  Sajószentpéter  előtt  válik  le  a  meglévő  26.  sz.  főútról és Kazincbarcika után csatlakozik vissza a  meglévő nyomvonalba. Az út kétszer keresztezi a  vasutat és a Sajót.  • Gázvezeték  rekonstrukció:  a  jelenleg  északi  lakóterületen  keresztülhaladó,  Ózd  irányába  vezető  60  atmoszféra  nyomású  gázvezeték  áthelyezésének  megvalósítása  tervezett,  a  nyomvonal  kikerül  a  lakóterületről,  a  vasúton  túli területen halad majd.    Jelentősebb terület‐felhasználási elemek:  • Ipari  park  fejlesztése:  a  város  nyugati  területén  került  kijelölésre  (Sajóivánka  határában),  a  terület‐előkészítés  kapcsán  műszaki  infrastrukturális  (út,  teljes  közmű  kiépítés)  beruházások történtek.  •

Városközpont továbbfejlesztése: az átmenő forgalom kikerült a város központjából, a belvárost  részben újonnan kialakított gyűjtőutak tárják fel, lehetőséget adva a sétálóutca kialakításának. A  városközpontban  több  fejlesztés  is  megvalósult  az  elmúlt  években,  pl.  funkcióbővítő  város‐ rehabilitáció,  panelprogram,  Völgy‐park  rekonstrukció.  Folyamatban  van  a  Herbolyai  út  menti  területek rehabilitációjának megvalósítása és a Hámán Kató úti lakótelep degradált épületeinek  elbontása a terület hasznosítása érdekében.  • Kertváros  nyugati  domboldal  lakóterületi  fejlesztése:  a  köznyelvben  Rózsadombnak  nevezett  Újkertváros területén ütemezetten épültek és épülnek új lakóházak.   

22   

   

 

Forrás: Kazincbarcika településszerkezeti terve 

23   

   

 

  1.7. A település társadalma  1.7.1.  Demográfia,  népesség,  nemzetiségi  összetétel,  képzettség,  foglalkoztatottság,  jövedelmi  viszonyok, életminőség  1.7.1.1. Demográfia  Kazincbarcika állandó‐, illetve lakónépessége is folyamatosan csökkendő tendenciát mutatott a 2000‐ 2013  közti  időszakban.  A  település  az  ezredfordulón  még  több  mint  34  ezer  állandó  lakossal  rendelkezett,  a  lélektani  30  ezer  alá  2011‐ben  csökkent.  A  lakónépesség  vonatkozásában  megfigyelhető, hogy az már 2008‐ban 30 ezer fő alá csökkent. A 2013‐as állandó népesség 86,5%‐a a  2000‐es  állapotnak,  még  a  lakónépesség  esetében  a  csökkenés  nagyobb  volt,  ott  az  időszak  végi  népesség 83,4%‐a a 2000‐esnek.  1.7.1. ábra: Kazincbarcika népessége (fő) 2000‐2013 

Forrás: TEIR  

 

A  2001‐es  állapot  szerint  Kazincbarcika  korstruktúrája  a  vizsgált  területi  szintek  vonatkozásában  relatíve fiatalos képet mutatott: a 0‐14 évesek aránya meghaladta a járásközponti és országos szintet,  még  a  60  éven  felülieké  bőven  az  országos  átlag  alatt  volt.  Ehhez  képest  2011‐ben  a  0‐14  éves  korcsoport  megoszlása  itt  volt  a  legalacsonyabb;  a  60  éven  felüliek  aránya  10  év  alatt  23,1%‐ra  emelkedett,  megközelítve  ezzel  az  országos  és  a  járásközpontok  átlagát.  Ebből  az  adatsorból  megállapítható,  hogy  Kazincbarcika  népessége  relatíve  gyors  ütemben  öregedett.  A  város  kedvezőtlen demográfiai helyzetével ellentétben, a járásban 2001‐ben és 2011‐ben is magas volt ‐ a  vizsgált  területi  szintek  vonatkozásában  ‐  a  fiatalok  és  alacsony  az  idősek  aránya.  Ez  a  látszólagos  ellentmondás  a  Kazincbarcikai  járásban  viszonylag  nagy  számban  élő  roma  lakosság  eltérő  korstruktúrájára vezethető vissza. 

24   

   

 

  1.7.2. ábra: Korcsoportok megoszlása 2001‐ben (%) 

Forrás: Népszámlálás 2001. 

 

1.7.3. ábra: Korcsoportok megoszlása 2011‐ben (%) 

Forrás: Népszámlálás 2011. 

25   

 

   

 

  Az előbbiekben megállapított öregedési folyamat dinamikáját is érdemes megvizsgálni, erre alkalmas  a következőben ismertetett öregségi mutató, ami a száz 0‐14 évesre jutó 60‐x évesek számát jelöli. A  1.7.4.‐es  ábrából  megfigyelhető,  hogy  a  kazincbarcikai  trendvonal  meredekebb  a  többihez  képest,  ami a népesség fokozottabb ütemű elöregedésére utal. A kazincbarcikai értékek a 2000‐2007 közötti  időszakban  közelítették,  majd  a  2008‐as  évben  (148,1%)  már  meghaladták  az  országos  (147%)  és  a  megyei  járásközpontok  (147,1%)  szintjét.  Innentől  kezdve  a  távolság  is  növekedő  trendet  mutatott,  2013‐ra  a  kazincbarcikai  mutató  (181,3%)  már  jelentősen  meghaladta  az  országos  (+14,6%)  és  a  megyei járásközpontok (+9,5%) átlagát. A vizsgált időszakban (2000‐2013) Kazincbarcikán 88,9%‐kal,  a hozzátartozó járásban pedig 62,3%‐kal nőtt az öregségi mutató, amiből következik, hogy a település  társadalma a vizsgált területi szintekhez képest nagyobb ütemben öregedett, és bár a hozzá tartozó  járás  öregedési  mutatója  még  így  kedvezőnek  mondható,  a  2000‐2013  között  lezajlott  változás  mértéke relatíve kedvezőtlen volt.  1.7.4. ábra: Öregségi mutató (%) 2000‐2013 

Forrás: TEIR 

 

A 2013‐as állapotok szerint a járásban a legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben lévő települések  a  Sajótól  délre  helyezkednek  el:  Mályinka,  Dédestapolcsány,  Tardona,  Bánhorváti.  Ezeken  a  településeken  az  öregségi  mutató  200%  feletti,  azaz  több  mint  kétszer  annyi  időskorú  él,  mint  fiatalkorú.  A  járáson  belül  ugyanakkor  vannak  fiatalos  korszerkezetű  települések  is,  amelyek  Kazincbarcikától  ÉNy‐ra  helyezkednek  el,  név  szerint:  Vadna,  Sajógalgóc,  Sajóivánka  és  Sajókaza.  Utóbbi  esetében  a  mutató  nem  éri  el  a  100%‐ot,  ami  országos  viszonylatban  igencsak  fiatalos  korszerkezetre  utal.  Ennek  hátterében  az  áll,  hogy  a  2011‐es  Népszámlálás  szerint  Sajókazán  az  összlakosság 25%‐a roma nemzetiségűnek vallotta magát. 

26   

   

 

  1.7.5. ábra: Öregségi mutató a Kazincbarcikai járásban (2013) 

Forrás: TEIR 

 

A Kazincbarcikán lezajlott öregedési folyamatok látványos szemléltetője a település korfája. A 2001‐ és  a  2011‐es  népszámlálás  alapján  összeállított  korfák  vizuálisan  szemléltetik  a  különböző  korcsoportok  abszolút  számát.  A  2001‐es  korfát  összehasonlítva  a  2011‐essel,  észrevehető  a  0‐14  éves korcsoportok elvékonyodása, még a 65 éven felüli korcsoportok esetében a fa megvastagodása  figyelhető meg.  1.7.6. ábra: Kazincbarcika korfája 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011.   Egy  terület  népességének  csökkenése  mögött  két  tényező  áll.  Egyrészről  a  természetes  fogyás  jelensége,  ami  esetében  a  halálozások  száma  meghaladja  az  élveszületések  számát.  Másrészről,  a  kivándorlás  az  adott  területi  egységről,  amelyet  a  vándorlási  egyenleg  negatív  előjele  mutat.  Kazincbarcika  esetében  is  jelen  van  a  fogyás,  de  tendenciáját  tekintve  a  vizsgált  területi  egységek  vonatkozásában  2006‐ig  a  legjobb  mutatókkal  rendelkezett  (0  és  ‐3,2‰  között),  majd  2007‐2011  között a megyei és az országos érték körül mozgott, azonban 2012‐től azok alá süllyedt (2013‐ban ‐ 5,5 ‰). A Kazincbarcikai járás esetében megemlíthető, hogy 2007‐től a természetes fogyás mértéke a 

27   

   

 

megyei és az országos szint alá csökkent, 2013‐ban már relatíve a járásban  volt a legnagyobb a természetes fogyás (‐5,8‰).    1.7.7. ábra: Természetes szaporodás/fogyás 1000 főre vetítve 

Forrás: TEIR 

 

A  vándorlási  egyenleg  vonatkozásában  egyértelműen  látszik,  hogy  Kazincbarcikáról  igen  jelentős  elvándorlás volt 2000‐2013 között. 2005‐ben a vándorlási egyenleg mutatója ugyan megközelítette a  megyei járásközpontok értékét, de összességében megállapítható, hogy a városból kiköltözők aránya  magasabb volt a vizsgált időszakban a járásközpontokhoz viszonyítva.  1.7.8. ábra: Belföldi vándorlási egyenleg (‰) 2000‐2013 

Forrás: TEIR és KSH 

 

1.7.1.2. Kisebbségek  A  település  etnikai  összetételével  kapcsolatosan  a  Népszámlálás  2001‐es  és  2011‐es  adatai  alapján  elmondható,  hogy  bár  Kazincbarcikán  nőtt  a  legdinamikusabban  (2,7%  pont)  a  romák  aránya,  még  mindig  itt  volt  a  legalacsonyabb  a  vizsgált  területi  szintek  vonatkozásában.  A  település  adatszolgáltatása alapján  2014‐ben a választói névjegyzékben 795 roma választópolgár szerepelt. A  Kazincbarcikai  járás  népszámlálási  értékeit  tekintve  megállapítható,  hogy  a  megyei  átlagnál  28   

   

 

alacsonyabb,  a  járásközpontok  és  Kazincbarcika  esetében  viszont  magasabb volt mindkét időpontban. 2011‐ben Sajókazán éltek a legnagyobb arányban romák (25%),  de  Rudabánya  12%‐os,  illetve  Szuhakálló  10%‐os    statisztikája  is  bőven  járási  átlag  felett  volt.  Két  településen, Alacskán és Nagybarcán senki sem vallotta magát roma nemzetiségűnek.  1.7.9. ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 

 

A településen az egyéb hazai nemzetiségek aránya – az országos tendenciának megfelelően – nőtt a  2001‐es népszámláláskor mérthez képest, de elmarad a többi területi szint értékétől. Kazincbarcikán  2011‐ben 1% volt az egyéb hazai nemzetiségek aránya. A városban a roma mellett német és lengyel  nemzetiségi  önkormányzat  is  működik.  E  két  nemzetiség  létszáma  nőtt  az  előző  népszámláláskor  mérthez képest: még 2001‐ben 46‐an vallották magukat németnek, addig 2011‐ben már 131‐en, még  a  lengyelek  létszáma  10‐ről  46‐ra  emelkedett.  Érdekességképpen  megemlíthető,  hogy  a  szlovák  nemzetiségűek száma jelentősen megcsappant: 2001‐ben 73‐an vallották magukat annak, 2011‐ben  már csak 24 fő.  1.7.10. ábra: Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (romák nélkül) (%) 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 

29   

 

   

 

  1.7.1.3. Képzettség  A  legfeljebb  általános  iskola  8.  osztályát  végzettek  aránya  Kazincbarcikán  csökkent  (lásd  1.7.1.  táblázat)  a  2001‐ben  mérthez  képest,  a  vizsgált  területi  szintek  vonatkozásában  a  legkedvezőbb  adattal  a  város  rendelkezett  2011‐ben.  A  Kazincbarcikai  járás  esetében  ez  már  nem  mondható  el,  csak a megye rendelkezik nála rosszabb mutatóval.  A  legfeljebb  érettségi  nélküli  középfokú  végzettséggel  rendelkezők  megoszlása  mindkét  vizsgált  évben  magasabb  volt  a  városban  és  a  járásban  az  országos  és  a  megyei  járásközpontok  értékeihez  képest. A 2001‐2011 közötti csökkenés mértéke Kazincbarcika esetében nagyobb volt az országos és  megyei szinteken megfigyeltnél, de elmaradt a megyei járásközpontokétól. A Kazincbarcikai járásban  minimális, 0,5%‐os változás volt megfigyelhető, amivel utolsó volt 2011‐ben a vizsgált területi szintek  viszonylatában.  Az  érettségivel,  mint  legmagasabb  iskola  végezettséggel  rendelkezők  esetében  minden  területi  szinten  növekedés  volt  megfigyelhető.  Kazincbarcika  ebben  a  mutatóban  már  2001‐ben  is  jobb  helyzetben volt az országos és megyei átlaghoz képest, a megyei járásközpontok szintjétől azonban  minimálisan maradt el. Ehhez képest 2011‐ben már a legmagasabb értékkel a város rendelkezett. A  Kazincbarcikai  járásé  volt  2001‐ben  a  legrosszabb  mutató  a  vizsgált  területi  szintek  közül,  2011‐re  azonban sikerült a megyei átlag felé nőnie.  A  felsőfokú  végzettségű  legiskolázottabb  népesség  százalékos  megoszlása  Kazincbarcikán  2001‐ben  és  2011‐ben  is  alulreprezentált  volt  az  országos,  ill.  a  megyei  járásközpontok  átlagához  képest.  Az  országos átlag 2001‐2011 közötti növekményétől némiképp elmaradt a megye járásközpontjaiban élő  felsőfokú  végzettségűek  arányának  emelkedése.  Kazincbarcikánál  kisebb  mértékű  javulást  ebben  a  mutatóban Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye és a járás tudott felmutatni. A Kazincbarcikai járás 2011‐es  értékével elmaradt a megyei átlagtól.  1.7.1. táblázat: Iskolázottsági mutatók a 7 éves és idősebb népességhez viszonyítva   Iskolázottsági mutatók (%)

Területi egység Magyarország BAZ megye Kazincbarcikai járás BAZ megyei járásközpontok Kazincbarcika

Legfejlebb  8  Érettségi nélküli  ált. isk. középfokú 2001 2011 2001 2011 26,3 25 21,1 19,5 27,4 27,7 21,2 19,8 28,6 27,3 23,8 23,3 23,6 23,2 20,6 18,2 24,2 22,6 24,6 22,7 Forrás: TEIR 

Érettségivel 2001 2011 20,5 27,5 19,4 25,7 19,3 26,5 24,6 31 24,3 31,4

Egyetemi,  főiskolai 2001 2011 9,8 15,5 7,3 11,3 5,9 9,4 10,6 15,6 8,6 12,7  

A  25  évesnél  idősebb  lakosság  vonatkozásában  mért  felsőfokú  végzettségűek  aránya  ugyanazt  a  képet  adja  vissza,  mint  amit  a  7  évesnél  idősebb  lakossághoz  viszonyított  állapotok  mutatnak.  Kazincbarcikán  a  25  évesnél  idősebb  népesség  15,3%‐a  rendelkezett  felsőfokú  végzettséggel  2011‐ ben, a járásban azonban mindössze 11,5% volt a mutató.  

30   

   

 

  1.7.2. táblázat: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 

Területi egység Magyarország BAZ megye Kazincbarcikai járás BAZ megyei járásközpontok Kazincbarcika

2001 12,7 9,5 7,7 13,9 11,3 Forrás: TEIR 

2011 19 14,2 11,5 19,3 15,3  

A  legfeljebb  általános  iskolát  végzett  lakosok  relatíve  alacsony,  még  a  középfokú  végzettségűek  magas aránya a város gazdasági profiljára vezethető vissza. A szocialista iparosítás során létrehozott  üzemek nagyszámú, szakképzett munkaerő jelenlétét igényelték, ami a mai napig érezteti hatását az  iskolázottsági  mutatókban.  A  felsőfokú  végzettségűek  alacsonyabb  jelenléte  az  elöregedés  és  az  elvándorlás függvényében különösen hátrányosan érinti a várost.   1.7.1.4. Foglalkoztatottság és életminőség  Kazincbarcika  foglalkoztatottsági  helyzete  2001‐ben  és  2011‐ben  is  az  országos  adathoz  képest  kedvezőtlenebbnek  volt  tekinthető,  de  megyei  összevetésben  még  így  is  átlagon  felüli.  A  Kazincbarcikai járás esetében az országostól jelentősen elmaradó mutatóról beszélhetünk, ami 2011‐ ben csak hajszállal előzte meg a megyei átlagot.   A foglalkoztatási arány javulásában két tényező játszik szerepet: egyrészről a 15‐64 évesek számának  csökkenésével  általában  javul  a  mutató,  másrészről  a  foglalkoztatottak  számának  emelkedése  is  pozitívan  hat.  Országos,  megyei  és  járási  viszonylatban  is  csökkent  a  15‐64  évesek  száma  a  két  legutóbbi  népszámlálás  között,  ez  azonban  Kazincbarcika  esetében  nem  igaz,  itt  közel  3000‐rel  növekedett  a  korcsoport  létszáma,  így  ez  a  tényező  minden  területi  szinttől  ellentétesen  alakult.  A  foglalkoztatás  bővülésének  hátterében  különösen  nagy  szerepet  játszik  a  közmunka  program  bevezetése, látható, hogy a megyei szinten relatíve nagy emelkedés volt megfigyelhető, ami a többi  területi szint esetében is megfigyelhető.   1.7.11. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül (%) 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 

31   

 

   

 

  Kazincbarcika társadalmának munkaerő‐piaci helyzetéről ad információt a regisztrált munkanélküliek  számának alakulása. Ebből kiderül, hogy a városban, 2001‐ben volt egy nagyobb visszaesés, majd ezt  egészen  2008‐ig  stagnálás  követte.  A  gazdasági  válság  kirobbanását  követő  évben  ugrott  a  legmagasabbra  a  regisztrált  munkanélküliek  száma  (2935  fő),  majd  a  közmunkaprogram  2011‐es  bevezetése  jelentős  csökkenést  hozott.  2013‐ban  2200  fővel  a  válság  előtti  szintre  süllyedt  vissza.  Hozzá  kell  tenni  azonban,  hogy  a  2009‐es  statisztikában  még  a  másodlagos  munkerő‐piacon  jelen  lévő emberek is szerepeltek. A 2009‐es válság utáni csökkenésben szerepe volt a közmunkaprogram  2011‐es bevezetése mellett az elvándorlásnak is ‐ itt a külföldi munkavállalást kell kiemelni. A 2012‐ es  kisebb  emelkedést  a  jogi  és  finanszírozási  környezet  változása  által  kiváltott  munkaerő‐piaci  várakozás okozta.  1.7.12. ábra: Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 2000‐2013 

Forrás: TEIR 

 

A  nyilvántartott  álláskeresők  aránya  a  munkaképes  korú  lakosság  számában  több  területi  szint  vonatkozásában  összehasonlíthatóvá  teszi  a  kazincbarcikai  folyamatokat.  2008‐ról  2009‐re  a  nyilvántartott  álláskeresők  számának  megugrása  minden  területi  egység  esetében  megfigyelhető  volt, a legnagyobb mértékű növekedést azonban Kazincbarcika (4,2%) és járása (4,9%) szenvedte el. A  városban és járás területén volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a vizsgált területi  szinteken.  A  Kazincbarcikai  járás  2013‐ban  mért  12,6%‐os  értéke  kétszerese  az  országos  átlagnak  (6,3%),  de  a  város  helyzete  sem  túl  kedvező  (10,9%).  A  járáson  belüli  területi  egyenlőtlenségeket  mutatja  (lásd  1.7.14.  ábra),  hogy  a  legjobb  mutatóval  rendelkező  Dédestapolcsány  (8,1%)  és  a  legrosszabb mutatóval bíró Felsőtelekes (24,1) között majdnem háromszoros a differencia. Igen csak  rossz mutatóval rendelkezik (21,8%) a jelentős roma lakossággal bíró Sajókaza. 

32   

   

 

  1.7.13. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) 

  

Forrás: TEIR 

1.7.14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) 2013 

Forrás: TEIR 

 

Kazincbarcikán  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  minimálisan  ugyan,  de  csökkent  a  két  legutóbbi  népszámlálás  időpontja  között.  A  település  háztartásainak  foglalkoztatási  szerkezete  megyei  összehasonlításban  kedvezőnek  mondható,  ugyanakkor  az  országos  átlagtól  elmaradt.  Minden  vizsgált  területi  szinten  csökkent  a  mutató,  a  legnagyobb  mértékben  megyei  és  járási  viszonylatban.  Ennek  hátterében  a  közmunkaprogram  –  különösen  a  munkanélküliséggel  súlyosan  sújtott megyékben, így Borsodban is – munkaerő felszívó hatása áll. 

33   

   

 

  1.7.15. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 2001., 2011. 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011.  

 

A  180  napnál  hosszabb  ideje  regisztrált  munkanélküliek/nyilvántartott  álláskeresők  megoszlása  az  összes  munkanélküli  számában  mutató  jelzi  a  munkaerőpiac  leghátrányosabb  helyzetben  lévő  álláskeresők  helyzetének  változását.  Az  egyértelműen  látszik,  hogy  minden  itt  vizsgált  területi  szint  mutatója  magasabb  az  országos  átlagnál,  ami  a  megye  kedvezőtlen  foglalkoztatási  szerkezetére  vezethető  vissza.  A  legmagasabb  értékkel  Kazincbarcika  rendelkezett  2013‐ban,  ahol  a  2011‐es  –  közmunkaprogramnak köszönhető – visszaesés után már sikerült 60% alá kerülnie a mutatónak.   1.7.16. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya  (%) az összes munkanélküli számában 

Forrás: TEIR 

 

Az álláskeresők csoportján belül a tartós (legalább 360 napig) munkanélküliek/álláskeresők vannak az  egyik legnehezebb helyzetben, az ő esetükben  különösen nehéz  a munkaerőpiacra való visszajutás.  Az álláskeresők e csoportjának esetében a 2009‐2013 közti időszakról elmondható, hogy az országos  átlaggal  együtt  mozgott  a  többi  területi  szint  értéke,  azaz  a  2011‐es,  közmunkaprogramnak  köszönhető  nagyobb  csökkenést  egy  enyhébb  emelkedés  után  újabb  visszaesés  követte  2013‐ban.  Kazincbarcika esetében elmondható, hogy a tartós munkanélküliek aránya egészen 2011‐ig a megyei   34   

   

 

járásközpontok szintje alatt volt, 2012‐ben azonban változás állt be, és már  a város rendelkezett magasabb mutatóval (4,2%). A járásban élő tartós munkanélküliek/álláskeresők  arányának  alakulásáról  ugyanaz  mondható  el,  mint  Kazincbarcika  esetében,  annyi  kiegészítéssel,  hogy  2012‐ben  (5,4%)  és  2013‐ban  (4,4%)  a  legmagasabb  érték  itt  volt  megfigyelhető  a  vizsgált  területi szintek vonatkozásában.  1.7.17. ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%) 

Forrás: TEIR 

 

Kazincbarcikán  a  legfeljebb  általános  iskolát  végzett  álláskeresők  kisebb  arányban  vannak  jelen  a  nyilvántartott  álláskeresők  létszámában,  ennek  oka,  hogy  a  város  iskolázottsági  mutatóiban  is  alulreprezentált arányuk. A vizsgált időszakban ezen csoport esetén csökkenő tendenciát mutatattak  az  értékek  a  város  esetében.  A  2001‐es  bázisról  (31,7%)  2013‐ra  20,5%‐ra  csökkent  a  mutató.  A  Kazincbarcikai  járás  helyzete  az  országos  átlag  viszonylatában  kedvezőnek  mondható,  2006‐ban  a  járásban  nyilvántartott  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  álláskeresők  aránya  a  megyei járásközpontok szintje alá süllyedt, 2013‐ban 33,7% volt, szemben a megyei járásközpontok  34,1%‐os értékével.  1.7.18. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott  álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli számában 

Forrás: TEIR  35   

 

   

 

  A  munkanélküliségi  mutatók  vizsgálatakor  bizonyos  korcsoportoknak  kiemelt  szerepet  kell  tulajdonítani. Kazincbarcika esetében a 25 éven aluli munkanélküliek aránya egészen 2005‐ig együtt  mozgott  az  országos  és  a  megyei  járásközpontok  átlagával,  majd  2006‐tól  jött  egy  nagyobb  növekedés, ami 2008‐tól indult csökkenésnek. Ez a hirtelen ugrásszerű növekedés a város és a hozzá  tartozó  járás  esetében  volt  észlelhető.  A  mutató  a  Kazincbarcikai  járásban  volt  összességében  a  legmagasabb  a  vizsgált  időszakban,  2013‐ban  17,9%‐os  értékével  itt  volt  a  legmagasabb  a  fiatal  munkanélküliek  aránya  a  vizsgált  területi  szintek  vonatkozásában.  Kazincbarcikán,  a  25  éven  aluli  álláskeresők  arányszáma  2013‐ra  az  országos  szintre  apadt  (16,4%),  de  a  megyei  járásközpontok  (15,8%) átlagától elmaradt.  1.7.19. ábra: 25 év alatti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes  munkanélküli/álláskereső számában 

Forrás: TEIR 

 

Egy  másik  réteg,  ami  a  munkaerő‐piaci  versenyben  hátrányos  helyzettel  rendelkezik,  a  45  éven  felüliek korcsoportja. E mutató tekintetében Kazincbarcika a 2001‐2013 közötti időszakban – a 2009‐ es  év  kivételével  ‐  az  országos  átlagnál  jobb  adattal  rendelkezett,  még  a  járásközpontokhoz  viszonyítva  kisebb  eltérésektől  eltekintve  ugyanolyan  pályát  járt  be.  2013‐as  adat  szerint  a  járásközpontokban a 45 éven felüli álláskeresők aránya minimálisan volt magasabb a kazincbarcikai  mutatónál. A járásban élő vizsgált korcsoport aránya is emelkedésnek indult 2006 után, de végig az  országos szint alatt maradva 2013‐ban 34,8%‐on állt. Összességében azonban minden területi szinten  emelkedett  a  45  éven  felüli  munkanélküliek  aránya,  ami  azt  mutatja,  hogy  ez  a  korcsoport  egyre  nehezebben tud elhelyezkedni a munkaerő‐piacon. 

36   

   

 

  1.7.20. ábra: 45 év feletti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes  munkanélküli/álláskereső számában 

Forrás: TEIR 

 

A  foglalkoztatási  struktúráról  ad  képet  az  alacsony  presztízsű  munkakörben  dolgozók  megoszlási  mutatója.  Kazincbarcikán  és  járásában  az  alacsony  presztízsű  munkakörökben  dolgozók  aránya  az  országos  és  a  megyei  járásközpontok  átlaga  felett  volt  a  vizsgált  időszakban,  a  2009‐2011  közti  időszak  emelkedése  után  2012‐re  a  kazincbarcikai  mutató  a  járásközpontok  szintje  alá  süllyedt,  azonban a járásban továbbra is relatíve magasnak mondható (30,3%).   1.7.21. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók megoszlása az aktív korúak  számában 

Forrás: TEIR 

 

A  gazdaságilag  nem  aktív  népesség  az  inaktív  keresők,  illetve  az  eltartottak  létszámából  áll  össze.  Kazincbarcika  esetében  e  népesség  aránya  a  lakónépességen  belül  a  2001‐ben  mért  58,7%‐os,  országos  átlag  (59,7%)  alatti  szintről  2011‐re  54,3%‐ra  csökkent,  ezzel  még  mindig  országos  szint  alatti  mutatóval  rendelkezett  a  település.  Ennek  hátterében  a  15‐64  évesek  számának  emelkedése  áll.  Ugyanakkor  komoly  problémát  jelent,  hogy  európai  uniós  összehasonlításban  Magyarországon 

37   

   

 

magas a gazdaságilag nem aktívak aránya. Ezt figyelembe véve különösen  kedvezőtlen, hogy a járásban élő, gazdaságilag nem aktív népesség aránya 2001‐ben és 2011‐ben is a  legmagasabb     értékekkel rendelkezett a vizsgált területi szintek között, azonban pozitívumként megemlíthető, hogy  a legnagyobb mértékű csökkenés itt volt tapasztalható (6,9% pont).   1.7.22. ábra: A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%) 

 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 

A  munkanélküliségi  rátát  a  gazdaságilag  aktív  népességből  számítjuk.  Ez  alapján  a  legutóbbi  népszámlálás  időpontjában  a  ráta  Kazincbarcikán  16,6%  volt,  a  hozzátartozó  járásban  19%.  Az  országos  (12,7%)  és  a  megyei  járásközpontok  (15,8%)  mutatóihoz  viszonyítva  a  térség  helyzete  kedvezőtlenebbnek  tekinthető.  Az  viszont  mindenképpen  pozitívum,  hogy  a  2001‐ben  mért  adatokhoz képest a városban és a járásban volt a legnagyobb mértékű – előbbi esetében 1,7% pont,  utóbbinál  2,8%  pont  ‐  a  csökkenés.  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megyében  a  munkanélküliségi  ráta  visszaesése  mögött  a  közmunkaprogramban  foglalkoztatottak  relatíve  –  a  többi  megyéhez  viszonyított ‐ nagy száma áll.  1.7.23. ábra: Munkanélküliségi ráta 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011.  38   

 

   

 

  A  jövedelmi  viszonyokról  többet  tudhatunk  meg,  ha  megvizsgáljuk  a  száz  lakosra  jutó  adófizetők  számát (1.7.24. ábra), az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmet (1.7.25. ábra), illetve a rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményben  részesülők  átlagos  számát.  A  száz  lakosra  jutó  adófizetők  tekintetében  Kazincbarcika  helyzete  kedvezőnek  mondható,  2003  óta  számuk  magasabb  volt  az  országos  átlaghoz  képest.  A  vizsgált  időszakban  a  Kazincbarcikai  járásban  volt  a  legkevesebb  adófizető  az  összlakosság  arányában.  A  járási  mutató  azonban  2005‐2008  között  meredekebben  emelkedett  a  többi  területi  szintnél  mérthez  képest,  így  az  országos  átlaghoz  viszonyított  olló  valamelyest összébb záródott. Még a 2000‐es adat szerint az országos (42,1 fő) és a járási átlag (36  fő) közötti különbség 6,1 volt, addig ez 2012‐re 2,4‐re csökkent.  1.7.24. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) 

Forrás: TEIR 

 

Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem esetében hasonló következtetéseket vonhatunk le, mint azt  az  adózók  esetében  tettük.  Egy  kazincbarcikai  lakosra  az  országos  átlagot  meghaladó  jövedelem  jutott  2000‐2011  között,  2012‐ben  éves  szinten  a  magyarországi  adat  (680.194,5  Ft)  éppen  hogy  meghaladta  a  városét  (678.520,6  Ft).  A  legkevesebb  egy  főre  jutó  jövedelemmel  a  vizsgált  területi  szinteken  belül  a  járás  lakosai  rendelkeztek.  Az  ábrából  látszik,  hogy  minden  területi  szinten  meredeken  emelkedett  a  jövedelmi  görbe,  egészen  a  2008‐as  világválságig,  ami  után  egy  stagnáló  időszak  következett,  majd  2010‐től  újabb  növekedés  volt  megfigyelhető.  Ugyanakkor  a  2008‐as  szintet  Kazincbarcika  és  a  járás  még  2012‐ben  sem  érte  utol,  holott  a  többi  területi  szinten  már  a  2012‐es  jövedelem  túllépte  a  2008‐ast.  Ebből  arra  lehet  következtetni,  hogy  a  térséget  fokozottan  hátrányosan érintette a gazdasági válság. Amiről ugyancsak érdemes szót ejteni, az országos átlagtól  való eltérés, ugyanis ez a vizsgált időszakban a járás esetében évről‐évre nőtt: a különbség 2012‐ben  éves szinten az országos és a járási érték között 113 ezer Ft volt, még 2000‐ben csak 43 ezer. 

39   

   

 

  1.7.25. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) 

 

Forrás: TEIR 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak meghatározása törvényi szabályozás alapján  történik, rászorultsági alapon, az illető érintett gyermeket vagy gyermekeket nevelő család jövedelmi  viszonyait  figyelembe  véve.  Éppen  ezért  e  kedvezményben  részesítettek  számának  alakulása  valamelyest  képet  ad  a  szegényebb  rétegek  helyzetéről.  A  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményben részesítettek évi átlaga Kazincbarcikán 2006‐2010 között folyamatosan növekedett,  majd csökkenésnek indult, 2013‐ra a 2006‐os szintre süllyedt vissza.   1.7.26.ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) 

Forrás: TEIR és Kazincbarcika adatszolgáltatása alapján 

40   

 

   

 

  1.7.1.5. Lakhatási körülmények  Az  életminőség  fogalmára  nincs  egységes,  minden  tudomány  által  elfogadott  definíció.  Általánosságban  a  fizikai‐gazdasági‐társadalmi  környezet  által  teremtett  objektív  tényezőket,  és  az  egyén saját életkörülményeiről alkotott szubjektív megítélését értjük alatta. Objektív mutatóként az  OECD  többféle  komponenst  vesz  figyelembe  az  életminőség  mérésekor,  például  a  jövedelmi  viszonyokat,  iskolázottsági  adatokat.  A  következőkben  a  fizikai  környezetre  vonatkozó  lakhatási  körülményekről lesz szó.  Az alábbi statisztika szerint (lásd. 1.7.3‐as táblázat) Kazincbarcikán 3%‐kal bővült a lakások és lakott  üdülők együttes száma a két népszámlálás közti évtizedben. Ez a növekedés egyértelműen elmarad  az országos átlagtól (8%), ugyanakkor a megyeit megelőzi (1%).   Kazincbarcikán  a  2011‐es  népszámlálás  szerint  a  12.845  lakásból  és  lakott  üdülőből  5,4%  volt  alacsony  komfort  fokozatú.  A  2001‐es  6,26%‐hoz  képest  javult  a  helyzet  e  tekintetben.  A  népszámlálási statisztika szerint azonban a komfort nélküli házak száma jelentősen emelkedett, még  a  szükség‐  és  egyéb  lakások  tekintetében  185  darabos  csökkenés  volt.  Ennek  hátterében  a  városvezetés  véleménye  szerint  a  bevallási  szokások  megváltozása  állhat,  azaz  2011‐ben  azért  volt  magasabb  a  komfort  nélküli  lakások  száma,  mert  az  ilyen  ingatlannal  rendelkező  tulajdonosok  őszintébben  vallottak  saját  lakókörnyezetükről  2001‐hez  képest.  A  járás  esetében  csökkenés  volt  megfigyelhető  az  alacsonyabb  komfort  fokozatokba  tartozó  lakások  számában.  Összességében,  a  félkomfortos,  komfort  nélküli,  szükség  és  egyéb  lakások  2011‐ben  mért  11,5%‐os  járási  mutatója  a  megyei  átlagnál  (14,7%)  kedvezőbb  lakáskörülményekről  árulkodik.  Kazincbarcika  5,4%‐os  értéke  hátterében  az  áll,  hogy  a  szocializmus  során  felépült  magasabb  komfort  fokozatú  lakások  aránya  felülreprezentált a városban.  1.7.3. táblázat: Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint  Terület

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Összesen

Félkomfortos, komfort nélküli , szükség és egyéb lakás %

BAZ megye 2001

134 413

72 420

13 597

49 685

9 163

279 278

25,9

BAZ megye 2011

153 150

89 245

9 700

30 306

1 700

284 101

14,7

Kazincbarcika 2001

9 818

1 834

284

253

241

12 430

6,3

Kazincbarcika 2011

10 155

1 997

259

378

56

12 845

5,4

Kazincbarcika járás 2001

15 313

6 123

1 512

3 077

747

26 772

19,9

Kazincbarcikai járás 2011

16 682

7 513

955

2 022

153

27 325

11,5

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 

 

1.7.1.6. Foglalkoztatási vonzáskörzet  A  munkahelyre  való  eljutás  sok  térségben  nagyfokú  mobilitást  igényel.  A  naponta  ingázó  foglalkoztatottak aránya ‐ az átmenetileg külföldön  tartózkodók figyelmen kívül hagyása mellett ‐ a  kazincbarcikai  járásban  kiemelkedően  magas  volt,  2001‐ben  a  foglalkoztatottak  42,3%‐a  naponta  ingázott,  ez  az  érték  a  2011‐es  adatvételezési  időpontban  49,1%  volt.  A  megyei  járásközpontok  relatíve  alacsony  rátájához  viszonyítva  Kazincbarcikán  és  a  hozzá  tartozó  járásban  felülreprezentált  volt  a  naponta  ingázók  aránya.  Az  átlagon  felüli  járási  mutató  esetében  több  évtizedes  tradícióról  beszélhetünk,  ami  összefügg  a  térség  iparosításával.  A  Sajó‐völgyében  és  Miskolcon  található  ipari  üzemek  jelentős  számú  munkaerőt  szívtak  fel  a  környező  kisebb  településekről,  ezzel  az  ingázás  gyakorlatilag  mindennapossá  vált  az  emberek  életében.  A  Kazincbarcikáról  és  a  járás  településeiről  ingázók  arányának  8,6%  pontos,  ill.  6,8%  pontos  változása  az  országos  növekedést  (4,6%)  bőven  meghaladta, ezzel ez a fajta munkavállalási forma még elterjedtebbé vált a térségben.  

41   

   

 

  1.7.27. ábra: A naponta ingázó foglalkoztatottak aránya (az átmenetileg külföldön tartózkodók nélkül)  (%) 

 

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 

A 2011‐es Népszámlálás szerint Kazincbarcikán 11050 volt a foglalkoztatottak száma, ebből 7293 fő  helyben  foglalkoztatott  (66%),  3288  ember  más  településen  dolgozott,  469  fő  pedig  átmenetileg  külföldön tartózkodott. A helyben foglalkoztatottak országos aránya 65,4%, ami nem sokkal tér el a  kazincbarcikai  értéktől  (66%).  A  fentebb  ismertetett  módszer  alapján  a  Kazincbarcikára  bejáró  munkavállalók  létszáma  5050  fő  volt,  ami  jelentősen  meghaladja  a  városból  elingázók  létszámát  (3288 fő).   Az 1.7.4‐es táblázatból látszik, hogy Kazincbarcikára legtöbben főleg a környező településekről jártak  be dolgozni, 30 fő feletti értékkel 36 település rendelkezik, ebből 20 a Kazincbarcikai járásban, 10 a  Putnokiban,  4‐4  az  Edelényiben  és  Miskolciban,  2  az  Ózdi  járásban  található.  Ebből  a  statisztikából  kiderül,  hogy  Kazincbarcikának  a  saját  járásán  túl  a  Putnokira  is  jelentős  mértékben  kiterjed  a  vonzáskörzete.  Ami  a  településeket  illeti,  a  legtöbben  Sajószentpéterről  és  Miskolcról  jártak  be  dolgozni.  Miskolc  esetében  megemlíthető,  hogy  az  1990‐es  népszámláláskor  is  hasonló  számban  jártak innen dolgozni, így a városból ingázók száma a rendszerváltás óta stagnál. Sajószentpéterről ez  már nem mondható el, innen 1990‐ben közel 1500‐an járták át dolgozni Kazincbarcikára.   1.7.4. táblázat: A Kazincbarcikára bejáró foglalkoztatottak száma lakóhely szerint (30 fő felett)  Lakóhely (település) Sajószentpéter Miskolc Múcsony Edelény Sajókaza Kurityán Bánhorváti Rudabánya Putnok Tardona Dédestapolcsány Ormosbánya Sajóivánka Izsófalva Szuhakálló Nagybarca Vadna Felsőnyárád

Lakhely (járás) Kazincbarcikai Miskolci Kazincbarcikai Edelényi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Putnoki Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Putnoki

Foglalkoztatott (fő) Berente 467 Ózd 435 Rudolftelep 330 Sajógalgóc 240 Zubogy 225 Szuhogy 174 Alacska 173 Sajóvelezd 170 Nekézseny 163 Felsőtelekes 148 Varbó 131 Felsőkelecsény 121 Szendrő 114 Dubicsány 109 Mályinka 106 Parasznya 103 Ragály 99 Jákfalva 95

Forrás: Népszámlálás 2011.  42   

Kazincbarcikai Ózdi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Putnoki Edelényi Kazincbarcikai Putnoki Ózdi Kazincbarcikai Miskolci Putnoki Edelényi Putnoki Kazincbarcikai Miskolci Putnoki Putnoki

84 60 58 57 57 50 48 47 46 44 41 40 37 37 35 35 33 31

 

   

 

  Az  alábbi  táblázatból  (1.7.5.)  még  pontosabb  képet  kaphatunk  az  ingázási  viszonyokról.  (A  táblázatban  csak  a  20%  feletti  értékkel  rendelkező  településeket  tüntettük  fel).  A  Sajógalgócon  élő  foglalkoztatottak  47,5%‐a  járt  be  a  járásszékhelyre  dolgozni,  de  Sajóivánka  is  40%  feletti  értékkel  rendelkezett. A 10 legmagasabb értékkel rendelkező település közül 3 van a Putnoki járásban, ebből a  26‐os  főút  mentén  fekvő  Dubicsány  közlekedésföldrajzi  helyzete  mondható  a  legkedvezőbbnek.  A  Kazincbarcikával  legszorosabb  kapcsolatban  lévő  települések  jelentős  része  földrajzilag  közel  helyezkedik a járásközponthoz. A táblázatban szereplő települések közül a közúton legtávolabb eső 3  település  (Szuhafő,  Trizs  és  Kánó)  mindegyike  a  Putnoki  járásban  található.  Gyakorlatilag  a  vonzáskörzet  határát  itt  meg  is  húzhatjuk,  ugyanis  ettől  a  három  településtől  északra  már  nem  jelentős  Kazincbarcika  szerepe.  Ez  alapján  kijelenthető,  hogy  a  foglalkoztatási  vonzáskörzet  megegyezik  a  Kazincbarcikai  kistérség  területével,  ezzel  is  mutatva  a  kistérség  területszervező  hatását.  Miskolc  földrajzi  közelsége  egyértelműen  érződik,  ugyanis  Kazincbarcika  vonzó  hatása  dél‐ keleti irányban egyértelműen gyengébb.   1.7.5. táblázat: A Kazincbarcikára bejárók százalékos aránya az összes foglalkoztatott számában  Lakóhely településnév Lakhely járás Ingázók száma Össz foglalkoztatott % Sajógalgóc Kazincbarcikai 57 120 47,5 Sajóivánka Kazincbarcikai 114 260 43,8 Tardona Kazincbarcikai 148 373 39,7 Bánhorváti Kazincbarcikai 173 470 36,8 Felsőkelecsény Putnoki 40 110 36,4 Vadna Kazincbarcikai 99 275 36 Dubicsány Putnoki 37 104 35,6 Zubogy Putnoki 57 172 33,1 Szuhakálló Kazincbarcikai 106 324 32,7 Múcsony Kazincbarcikai 330 1009 32,7 Felsőnyárád Putnoki 95 299 31,8 Kánó Putnoki 16 51 31,4 Kurityán Kazincbarcikai 174 558 31,2 Nagybarca Kazincbarcikai 103 331 31,1 Sajókaza Kazincbarcikai 225 744 30,2 Rudolftelep Kazincbarcikai 58 204 28,4 Jákfalva Putnoki 31 110 28,2 Ormosbánya Kazincbarcikai 121 450 26,9 Dédestapolcsány Kazincbarcikai 131 513 25,5 Trizs Putnoki 18 74 24,3 Felsőtelekes Kazincbarcikai 44 181 24,3 Mályinka Kazincbarcikai 35 147 23,8 Szuhafő Putnoki 13 55 23,6 Rudabánya Kazincbarcikai 170 728 23,4 Alsószuha Putnoki 28 121 23,1 Izsófalva Kazincbarcikai 109 477 22,9 Berente Kazincbarcikai 84 404 20,8 Ragály Putnoki 33 165 20   Forrás: Népszámlálás 2011. 

43   

   

 

  Az 1.7.6‐os táblázatban a kazincbarcikai lakóhellyel rendelkező, de más településen dolgozó lakosok  számát  vizsgáltuk.  (A  táblázatban  csak  a  20  fő  feletti  értékkel  rendelkező  településeket  szemléltettük).  Ebből  kiderül,  hogy  a  legtöbben,  1437‐en  Miskolcra  ingáztak,  ami  az  összes  eljáró  43,7%‐a,  illetve  a  Kazincbarcikán  élő  foglalkoztatottak  13%‐a  .  Az  utóbbi  érték  bizonyítja  a  megyeszékhely  szerepének  jelentőségét,  ami  Kazincbarcika  esetében  fokozottabban  jelentkezik  a  földrajzi  közelség  miatt.  277‐en  jelöltek  változó  települést  munkahelyként,  itt  elsősorban  olyan  foglalkoztatottakra  kell  gondolnunk,  akik  munkakörükből  adódóan  (pl.  vasutas,  ügynök,  piaci  árus)  akár  naponta/hetente  más‐más  településen  dolgoznak.  Tiszaújvárosra  157‐en  jártak  dolgozni  2011‐ ben,  ami  mutatja,  hogy  az  ott  lévő  nagyobb  ipari  üzemek  miatt  igen  kiterjedt  vonzáskörzettel  rendelkezik  a  település,  ráadásul  itt  is  jelen  van  a  vegyipar,  ami  ugyancsak  vonzótényező  lehet  sok  kazincbarcikai  számára.  A  számokból  kitűnik,  hogy  sokan  dolgoznak  Budapesten  (140  fő),  ami  a  főváros széles kínálatú munkaerő‐piacával magyarázható. A többi, 100 fő feletti értékkel rendelkező  település – Berente, Edelény, Sajószentpéter, Sajóbábony – mind földrajzilag közelinek mondható.   A  külföldi  munkavállalás  szerepe  különösen  az  európai  uniós  csatlakozás  után  lett  egyre  hangsúlyosabb. Ebben az esetben nem csak a napi szintű ingázásra kell gondolnunk, hanem az ennél  ritkábban  hazautazókra  is.  A  magyarországi  tendenciáknak  megfelelően  Kazincbarcikán  is  találunk  külföldön dolgozó munkavállalókat: Ausztriába 13 fő, Szlovákiába 4 fő, Romániába 2 fő jár dolgozni, a  KSH 2011‐es népszámláláson alapuló adatbázisa szerint.   1.7.6. táblázat: A Kazincbarcikáról eljáró foglalkoztatottak száma és aránya az összes eljáróhoz  viszonyítva, települési bontásban  Munkahely (település) Munkahely (járás) Eljárók száma Eljárók  számában (%) Miskolc Miskolci 1437 43,7 Változó település 277 8,4 Tiszaújváros Tiszaújvárosi 157 4,8 Budapest 140 4,3 Berente Kazincbarcikai 139 4,2 Edelény Edelényi 111 3,4 Sajószentpéter Kazincbarcikai 110 3,3 Sajóbábony Miskolci 92 2,8 Múcsony Kazincbarcikai 65 2,0 Sajókaza Kazincbarcikai 54 1,6 Putnok Putnoki 48 1,5 Ózd Ózdi 47 1,4 Izsófalva Kazincbarcikai 38 1,2 Nagybarca Kazincbarcikai 36 1,1 Ormosbánya Kazincbarcikai 27 0,8 Kurityán Kazincbarcikai 26 0,8 Eger Egri 21 0,6 Debrecen Debreceni 20 0,6 Felsőzsolca Miskolci 20 0,6   Forrás: Népszámlálás 2011. 

44   

   

 

  1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok  A  térbeli‐társadalmi  rétegződés  vizsgálata  bizonyos  csoportok  közötti  eltérő  arányokra  világít  rá.  A  térbeliség  kérdésének  tisztázásához  szükséges  szólni  a  városrészekről.  Kazincbarcika  a  települési  adottságok alapján 4 városrészre osztható, amelyek az alábbiak:  1. 2. 3. 4.  

Belváros  Újkazinc‐Sajókazinc  Kertváros‐Herbolya  Barcika‐Alsóváros  1.7.28. ábra: Kazincbarcika városrészei 

Forrás: Kazincbarcika IVS 2007. 

 

A  városrészek  2001‐es  és  2011‐es  lakónépességét  vizsgálva  megállapítható,  hogy  mindegyikben  csökkent  a  lakosok  száma.  A  város  lakónépessége  2011‐ben  89,7%‐ra  esett  vissza,  ennél  nagyobb  mértékű népességveszteség volt a Belvárosban (86,9%), Újkazinc‐Sajókazinc városrészben (86,6%) és  Barcika‐Alsóvárosban (89,1%). Kertváros‐Herbolya lakónépessége is csökkent, igaz itt annak mértéke  (91,8%) a városi átlagot nem haladta meg.  

45   

   

 

  1.7.7. táblázat: A lakónépesség 2001‐ben és 2011‐ben  Mutató megnevezése

Lakónépesség száma 2001 Lakónépesség száma 2011 Csökkenés 2001-2011 (%)

2. KertvárosHerbolya1. RózsadombBelváros Kiserdősor és utcái

4. FelsőbarcikaAlsóbarcikaAlsóváros-BC. Rt. lakótelep

3. ÚjkazincSajókazinc

14307

5731

9558

2756

12432

5261

8281

2455

86,9

91,8

86,6

89,1  

Forrás: KSH 

A  2011‐es  korstruktúra  tekintetében  megállapítható,  hogy  a  legfiatalosabb  korszerkezettel  rendelkező  városrész  Újkazinc‐Sajókazinc,  még  a  legkedvezőtlenebb  öregségi  mutatóval  Barcika‐ Alsóváros rendelkezik. Előbbi esetében a városrészt döntően uraló, az 1970‐es évek végén, 1980‐as  évek elején felépült panelházakba beköltöző fiatalok nagy tömege áll. Utóbbi a város döntően családi  házas területe, ami köszönhetően annak, hogy a település legelső lakott területét foglalja magába, a  város  legöregebb  korszerkezetével  rendelkezik.  A  külterület  igen  kedvező  demográfiai  helyzete  mögött  a  leszakadó  társadalmi  csoportok  felülreprezentáltsága  áll.  Bár  a  Belváros  és  a  Kertváros‐ Herbolya öregségi mutatója is meghaladja a városi átlagot, előbbi esetében bizonyos polarizáltságot  lehet  felfedezni:  magas  a  0‐14  évesek,  és  a  60‐x  évesek  aránya.  A  0‐14  évesek  magas  mutatója  a  Hámán  Kató  utcai  szegregátumban  élők  fiatalosabb  korszerkezetére  vezethető  vissza:  a  szegregátumban a lakosság 26,4%‐a 14 éven aluli.   1.7.8. táblázat: A különböző városrészek korszerkezeti megoszlása  Mutató megnevezése

Kazincbarcika összesen*

1. Belváros

2. Kertváros4. HerbolyaFelsőbarcika3. ÚjkazincRózsadombAlsóbarcikaSajókazinc Kiserdősor és Alsóváros-BC. utcái Rt. lakótelep

Külterület

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

13,8

14,1

13,8

13,3

13,5

18,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

63,1

61,0

62,1

67,9

58,7

64,3 16,8

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

23,1

24,9

24,1

18,8

27,7

Lakónépességen belül 0-14 évesek száma

4003 18305 6701 167,4

1753 7584 3096 176,6

726 3267 1268 174,6

1101 5623 1557 141,4

331 1441 680 205,2

Lakónépességen belül 15-59 évesek száma Lakónépességen belül 60-X évesek száma 60-x évesek/0-14 évesek aránya

Forrás: KSH 

103 351 92 88,9  

A  2011‐es  népszámláláskor  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  a  Belvárosban meghaladta a városi átlagot. Ennek hátterében a településrészen található Hámán Kató  utcai  szegregátum  kedvezőtlen  iskolázottsági  mutatói  állnak.  A  KSH  szegregátumokra  vonatkozó  adatbázisa alapján ebben a 928 fős szegregátumban – ami a Belváros összlakosságának mintegy 7%‐a  – a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 40,7% volt. A  hátrányos  helyzetű  lakosság  nagy  számú  jelenléte  a  Belvárosban  rontja  a  településrész  vonzerejét,  disszonáns  a  belváros  minőségi  fejlesztésének  irányaival,  ezért  ezen  szegregátum  által  okozott  problémák enyhítése a városvezetés egyik jövőbeli célja. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  belül  két  városrészben  volt  mondható  kedvezőnek:  Újkazinc‐ Sajókazinc  (7,8%)  és  Barcika‐Alsóváros  (9,2%)  városrészben,  de  Kertváros‐Herbolya  10,9%‐os  mutatója  is  a  városi  átlag  alatt  volt.  A  Belváros  kedvezőtlen  iskolázottsági  adatai  a  felsőfokú  végzettségűek arányából is megfigyelhető, a 11,7%‐os mutató elmaradt a városi értéktől (15,3%). Az  átlagot  meghaladó  arányban  éltek  felsőfokú  végzettségűek  Barcika‐Alsóvárosban  (16,8%),  a  legkiemelkedőbb  e  tekintetben  Kertváros‐Herbolya  (24,2%)  helyzete.  A  felsősokú  végzettségűek  felülreprezentáltsága  mutatja  e  két  városrész  magasabb  presztízsét.  A  legkisebb  presztízzsel 

46   

   

 

ugyanakkor  a  város  külterülete  rendelkezett,  az  iskolázottsági  mutatók  messze itt a legkedvezőtlenebbek.   1.7.9. táblázat: Iskolázottsági mutatók a különböző városrészekben  Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

Kazincbarcika összesen*

1. Belváros

4. 2. KertvárosFelsőbarcikaHerbolya3. ÚjkazincAlsóbarcikaRózsadombSajókazinc Alsóváros-BC. Kiserdősor és Rt. lakótelep utcái

Külterület

11,7

14,0

10,9

7,8

9,2

35,6

15,3

11,7

24,2

15,3

16,8

3,1

Forrás: KSH 

 

A  jövedelmi  egyenlőtlenségek  térbeliségéről  elmondható,  hogy  a  2011‐es  állapotok  szerint  a  rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a Belvárosban volt  a  legmagasabb  (44,1%),  még  a  többi  városrész  értéke  nem  éri  el  a  városi  átlagot  (41,1%).  A  képet  tovább árnyalja, ha a jövedelmi viszonyok mellett az iskolázottságot is számba vesszük: a legfeljebb  általános iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok aránya is a  Belvárosban a legnagyobb (10,2%), de Kertváros‐Herbolya értéke (8,4%) is csak 0,1%‐kal marad el a  városi átlagtól. Ennek hátterében a településrészen található 2 szegregátum áll. Ezek közül a Bükkalja  út  ‐  Csille  u.  ‐  Herbolyai  út  ‐  Gábor  Á.  u.  lehatárolású  szegregátumban  58,1%  volt  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya az aktív korúakon belül, ami igencsak magasnak tekinthető.   1.7.10. táblázat: Jövedelmi viszonyok és iskolázottsági mutatók a különböző városrészekben  Mutató megnevezése

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Kazincbarcika összesen*

1. Belváros

2. Kertváros4. HerbolyaFelsőbarcika3. ÚjkazincRózsadombAlsóbarcikaSajókazinc Kiserdősor és Alsóváros-BC. utcái Rt. lakótelep

Külterület

41,1

44,1

38,7

36,6

40,3

72,1

8,5

10,2

8,4

5,0

7,0

30,5

 

Forrás: KSH 

A foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül a legfiatalosabb korstruktúrával rendelkező  Újkazinc‐Sajókazinc  városrészen  volt  a  legmagasabb  (58,2%),  de  a  városi  átlagot  meghaladó  értékekkel  rendelkezett  Kertváros‐Herbolya  (55,3%)  és  Barcika‐Alsóváros  is  (54,7%).  A  városrészek  közül  a  legkedvezőtlenebb  mutatóval  a  Belváros  rendelkezett  (51,8%).  A  foglalkoztatottak  nélküli  háztartások  aránya  is  e  városrészben  volt  a  legmagasabb  (46,1%),  de  az  öregebb  korstruktúrával  rendelkező  Barcika‐Alsóváros  mutatója  (45%)  is  meghaladta  a  városi  átlagot.  E  tekintetben  a  háztartás‐szerkezet  Újkazinc‐Sajókazincon  (33,1%)  és  Kertváros‐Herbolyán  (37,9%)  kedvezőbb  megoszlási adatokkal rendelkezett.  1.7.11. táblázat: Foglalkoztatottsági viszonyok a különböző városrészekben  Mutató megnevezése

Kazincbarcika összesen*

1. Belváros

2. Kertváros4. HerbolyaFelsőbarcika3. ÚjkazincRózsadombAlsóbarcikaSajókazinc Kiserdősor és Alsóváros-BC. utcái Rt. lakótelep

Külterület

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

54,1

51,8

55,3

58,2

54,7

26,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41,4

46,1

37,9

33,1

45,0

67,9

Forrás: KSH 

 

A lakosság életkörülményei az Újkazinc‐Sajókazinc városrészben mondhatóak a legkedvezőbbnek. A  döntően panelházakból álló városrészben alig van alacsony komfort fokozatú lakás, még az egyszobás  lakások  aránya  is  kevés.  A  Belvárosban  található  lakóházakat  már  a  kor  színvonalánál  magasabb  felszereltséggel építették, ezért az alacsony komfort fokozatú lakások itt alulreprezentáltak, azonban  47   

   

 

kiemelkedően  magas  az  egyszobás  lakások  aránya.  Kertváros‐Herbolya  és  Barcika‐Alsóváros  tekintetében  relatíve  magas  az  alacsony  komfort  fokozatú  lakások  aránya.  Előbbi  esetében az egykori     bányászkolóniára és a településrészen található két szegregátum ugyancsak alacsony komfortossági  mutatóira  vezethető  vissza.  Barcika‐Alsóváros  esetében  az  átlagosnál  régebben  épült  lakóházak  minősége adja az alacsony komfort fokozatú lakások, illetve az egyszobás lakások magas arányát.   1.7.12. táblázat: Életminőségi mutatók a különböző városrészekben  Mutató megnevezése

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Kazincbarcika összesen*

1. Belváros

2. Kertváros4. HerbolyaFelsőbarcika3. ÚjkazincRózsadombAlsóbarcikaSajókazinc Kiserdősor és Alsóváros-BC. utcái Rt. lakótelep

Külterület

5,1

3,1

8,1

0,7

8,4

86,1

8,5

10,7

6,3

4,5

9,7

28,7

Forrás: KSH 

 

Az  elemzett  társadalmi  mutatók  térbeliségének  tekintetében  2011‐ben  a  legkedvezőtlenebb  helyzetben lévő városrész egyértelműen a Belváros, ahol az iskolázottsági, foglalkoztatási‐jövedelmi  mutatók a városi átlagtól elmaradtak.   Társadalmilag  valamelyest  polarizáltabbnak  tekinthető  városrész  Kertváros‐Herbolya.  A  terület  déli  részén található Régi telepen a társadalom lecsúszott rétegei élnek, még pár utcával északabbra már  kiépült,  rendezett  kertvárosi  utcákkal  találkozhatunk.  A  Kertvárosi  részen  található  Rózsadomb  elnevezésű  területen  a  város  módosabb  polgárai  építették  fel  családi  házaikat.  Összességében  elmondható  tehát,  hogy  maga  Kertváros‐Herbolyán  belül  is  létezik  egyfajta  társadalmi‐térbeli  elkülönültség.  A  döntően  lakótelepi  városrészben,  Sajókazinc‐Újkazincban  kedvezőnek  mondható  a  korszerkezet, az iskolázottság mértéke és a foglalkoztatási‐jövedelmi helyzet is, emellett a lakások is  magasabb komfortfokozatba tartoznak. A negyedik városrész, Barcika‐Alsóváros mutatói alapján egy  idős  korszerkezetű,  de  iskolázottabb  társadalomról  beszélhetünk,  ahol  a  településrész  kora  miatt  relatíve magasnak mondható az alacsony komfort fokozatú lakások aránya.  A  KSH  a  2011‐es  népszámlálás  adatai  alapján  lehatárolta  a  városban  lévő  azon  területeket,  ahol  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettségű  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  arányából számolt szegregációs mutató 35% feletti. Járásszékhelyek esetében 35%‐os mutató felett a  lakótömb szegregált területnek tekinthető a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megfogalmazottak  szerint. A metódus alapján a KSH három szegregátumot határolt le, amelyek a város területén belül  szétszóródva helyezkednek el: az 1‐es és 2‐es számmal jelöltek a Kertváros‐Herbolya városrészben, a  3‐as a Belvárosban. Pontos lehatárolás szerint a szegregátumok (lásd 1.7.29. ábra még):  1. Tardonai út – Illyés Gyula út (Herbolya régi telep) által határolt tömb  2. Bükkalja út‐ Csille út – Herbolyai út – Gábor Áron utca által határolt tömb  3. Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz által határolt tömb     A  szegregációs  mutató  kiszámításakor  két  lakóterület  rendelkezett  30%  feletti  értékkel,  ezek  felsorolási szinten a következők:  • Kossuth L. u.‐ Mikes K. u. ‐ Hadak útja által határolt tömb  • Vécsetal tanya   

48   

   

 

  1.7.29. ábra: Kazincbarcika szegregátumai (35%‐os mutató felett) 

 

Forrás: KSH  1.7.3.Települési identitást erősítő tényezők 

A  mai  Kazincbarcika  területén  egykor  két  önálló  község  Sajókazinc  és  Barcika  (Alsó‐,  illetve  Felsőbarcika) létezett. Az ősi település magvak valószínűleg már a X‐XI. században is állhattak Barcika  település  nevét  a  vitás  eredetű  Barc  személynévről  kapta.  Kazinc  esetében  a  szláv  „kecskeól”  kifejezést tartják az elnevezés alapjának. A két elődközséget 1947‐ben egyesítették egy településsé,  ami 1948‐ban vette fel a Kazincbarcika nevet. Az elődközség, Barcika tornácos épületei a mai napig  megtalálhatóak a történelmi városrészben. (Kazincbarcika története, 2004.).  1.7.30. ábra: A város címere 

  Forrás: nemzetijelkepek.hu  Mindkét  ősi  település  életében  nagyon  sokáig  a  mezőgazdaság  volt  a  meghatározó  megélhetési  forma, a szántóföldi művelés mellett a gyümölcs‐ és zöldségtermesztés is jelen volt. Az elődközségek  természetföldrajzi  adottságaiból  adódóan  az  erdőgazdálkodás  is  jelentősnek  volt  mondható.  A  XIX.  században  a  szénbányászat  megjelenésével  a  helyiek  jelentős  része  a  mezőgazdasági  munkák  befejezte után a különböző feltárásoknál talált magának munkát a téli időszakban.  Herbolyán 1894‐  49   

   

 

  ben  megnyitott  Anna  és  Emil‐tárókkal  a  rendszeres  bányászat  is  megindult.  Ebben  az  időszakban  épült  a  településrészen  az  a  bányászkolónia,  amelynek  megmaradt  épületeiben  ma  javarészt  hátrányos  helyzetű  lakosság  él.  A  bányász  társadalmat  erős  összetartás  jellemezte,  ami  a  település  egyik fontos identitási tényezőjeként volt jelen. A rendszerváltás után az ágazatban történt leépítés  miatt a bányászat megszűnt.   A  Borsodi  Kooperáció  megalakításával  a  Sajó‐völgyben  felépíteni  kívánt  ipari  üzemek  jelentős  munkaerőigénye miatt új város építését irányozták elő. A döntéshozók választása az akkor már önálló  településre,  Kazincbarcikára  esett.  Az  építkezések  az  1950‐es  évek  elejétől  indultak  a  területen.  Kazincbarcika  a  Rákosi‐rendszer  kirakat  településévé  vált,  az  itt  felépülő  üzemekbe  tömegével  érkeztek az ország minden részéről a megélhetést kereső munkások. A városi rangot 1954‐ben kapta  meg  a  település.  Az  1960‐as  évektől  kezdve  a  települést  a  fiatalok  városaként  tartották  számon,  kedvező  demográfiai  szerkezetének  köszönhetően.  Kazincbarcikát  a  hazai  településkutatás  több  kiemelkedő alakja is (Beluszky Pál, Szirmai Viktória) szocialista iparvárosként definiálta. Az ipari múlt,  és  azon  belül  a  vegyipar  jelenléte  fontos  települési  identitási  tényező  még  napjainkban  is.  A  Kazincbarcika és Berente területén felépült Borsodi Vegyi Kombinát különösen fontos része a város  történelmének.  Ennek  az  üzemnek  köszönhetően  a  város  a  magyarországi  vegyipar  egyik  központi  településévé vált. A ma már BorsodChem Zrt. néven működő cég számos területen (pl. kultúra, sport)  támogatta a várost és ma is elkötelezett híve a térség gazdasági‐társadalmi felvirágoztatásának.   A  település  identitásának  kialakulásában  jelentős  szerepet  játszott  még  a  térségi  központtá  válás.  Kazincbarcika  központi  funkcióinak  kiépülése  ‐  az  1950‐es  évek  lakóházainak  felépítése  után  ‐  az  1960‐as  évektől  folyamatosan  zajlott.  A  település  központi  funkcióinál  fogva  (oktatás,  egészségügy,  szolgáltató szektor) a vonzáskörzetével intenzív kapcsolatban álló térségi központi település.   Egyházak   Sajókazincon és Barcikán már a XVI.században a református vallás hívei voltak többségben, az utóbbi  községben felépített református templom a mai Kazincbarcika legrégebbi épülete. A település másik  jelentős  egyháza  a  római  katolikus,  aminek  jelentősége  a  XIX‐XX.  sz.  fordulóján  növekedett  meg,  köszönhetően  a  főleg  német,  szlovák  nemzetiségű  bányászok  beköltözésének.  Első  templomukat  1911‐ben  építették  fel  Kazincon.  A  több  oktatási  intézményt  is  fenntartó,  a  katolikus  valláshoz  tartozó  Szalézi  Rend  jelenléte  tovább  növeli  az  egyház  szerepét  a  város  életében.  A  római  mellett  görög  katolikus  és  baptista  közösség  is  jelen  van  a  településen.  A  település  2011‐es  statisztikáiból  visszatürköződik  a  két  nagy  vallási  felekezet  jelenléte  a  településen:  e  szerint  a  lakosság  mintegy  negyede  katolikus  vallású,  18,2%‐a  református.  A  válaszadók  negyede  nem  tartozik  vallási  közösséghez, még 26,9% nem kívánt válaszolni.   1.7.13. táblázat: Vallási felekezet megoszlás Kazincbarcikán (%)  Vallási felekezetek

Megoszlás (%)

Katolikus

25,7

Ortodox keresztény

0,0

Református

18,2

Evangélikus

0,5

Izraelita

0,0

Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik

1,5

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik

25,2

Ateista

2,0

Nem kívánt válaszolni, nincs válasz

Forrás: Népszámlálás 2011. 

50   

26,9  

   

 

  Díjak, elismerések  A  település  tervezésénél  nagy  hangsúlyt  fektettek  az  épületek  közti  megfelelő  mennyiségű  zöldfelület, park kialakítására. Ennek eredményeképpen a települést a Magyar Urbanisztikai Társaság  1982‐ben Hild János emlékéremmel díjazta.  Kazincbarcika  sokat  áldoz  mind  a  verseny‐  és  mind  a  tömegsportra,  a  település  ez  irányú  tevékenységét 1998‐ban a Nemzet Sportvárosa díjjal ismerték el.   A település 1999‐ben az Európa Tanácstól megkapta az Európa Diplomát, amit az európai eszmeiség  és  a  nemzetközi  kapcsolatok  szélesítéséért  tett  erőfeszítéseivel  érdemelt  ki.  2002‐ben  ugyancsak  a  Tanács ítélte oda Kazincbarcikának az Európa Becsületzászló kitüntetést.  A településen létező nemzetiségi önkormányzatok  A  településen  jelenleg  három  nemzetiségi  önkormányzat  működik.  A  város  legnagyobb  létszámmal  rendelkező  kisebbsége,  a  roma  közösség  a  XIX.  század  után  telepedett  le  a  térségben,  kezdetben  kovácsmunkából  és  zenélésből  éltek.  A  roma  mellett  még  lengyel  és  német  nemzetiségi  önkormányzat is működik a városban.   Testvérvárosok  A településnek jelenleg hat testvérvárosa van, ezek felsorolási szinten:  • • • • • •

Técső (Tjacsiv) – Ukrajna  Nagyszentmiklós (Sannicolau Mare) – Románia  Burgkirchen – Németország  Knurów – Lengyelország  Swidnica – Lengyelország  Nagyrőce (Revúca) ‐ Szlovákia 

A település építészeti örökségei  A  település  országos  jelentőségű  műemlékkel  rendelkezik,  ide  tartozik  a  Sajókazinci  Református  Templom (916 törzsszámon nyilvántartva), a régészeti lelőhelyeket az 1.14.6.2. fejezet tartalmazza.  Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő‐testületének 47/2014. (X.3.) önk.‐i rendelete az épített  környezet  értékeinek  helyi  védelméről  alapján  a  településen  a  helyi  egyedi  építészeti  értékvédelemmel védett épületek száma 80‐nál is több. Ezek közül néhány jelentősebb:  1. A belváros lakó‐ és középületei,  2. Felső‐Barcika református temploma,  3. Barcika régi lakóépületei,  4. Avilai Nagy Szent Teréz római katolikus templom.  A városszerkezet a jelentős zöldfelületi rendszerre a háború utáni korai magyar városépítészet egyik  legszebb példája, a szobrok városa.    Kulturális élet és fesztiválok  A város kulturális életének szervezője a BARCIKA ART Kft., ami a szellemi, kulturális, sport és egyéb  művészeti  kincsek  kiaknázása,  illetve  megőrzése  érdekében  látja  el  feladatait  2012  óta.  a  BARCIKA  ART  Kft. kezelése alá tartozó kulturális intézmények:  ‐ Egressy Béni Művelődési Központ,  ‐ Mezey István Művészeti Központ,  51   

   

 

‐ Gyermekek Háza‐Kézművesház,  ‐ Városi kiállítóterem és Kisgaléria.  A várossal egyidős Egressy Béni Városi Könyvtár fenntartója Kazincbarcika Város Önkormányzata.  A  település  a  Borsodi  Művészeti  Fesztivál  és  a  vele  összefonódott  Kolorfesztivál  házigazdája.  E  két  rendezvény  keretében  koncerteket,  színházi  előadásokat,  street  art  programokat,  kézműves  foglalkozásokat rendeznek.   Egyéb  kiemelt  rendezvények  Kazincbarcikán:  Egressy‐napok  (nemzetközi  szavalóverseny  és  koszorúzás),  Majális,  városi  gyermeknap,  Szent  Iván‐éjjele,  Szüreti  vigalom,  Adventtől  újévig  programsorozat,  Mesekuckó‐sorozat,  Petőfi  Sándor  Vers‐  és  Prózamondó  Verseny,  Szabó  Zoltán  Szépkiejtési Verseny.  Állandó  bérletes  sorozatok  a  kulturális  évadban:  felnőtt  színházi  bérlet,  prémiumbérlet,  óvodás  színházi  bérlet,  alsós  színházi  bérlet.  A  gyermekek  kulturális  élményét  bővítő  színházi  sorozatokon  kívül  országosan  is  egyedülálló  kézműves  bérlet  bevezetése  általános  iskolás  és  óvodás  korosztály  részére is.    Sportélet  A  BARCIKA  ART  Kft.  kezelésében  álló  sportlétesítmények  biztosítják  a  megfelelő  hátteret  a  tömeg‐,  illetve versenysportnak. Utóbbiban Kazincbarcika legnevesebb képviselője a hazai férfi röplabda NB I‐ ben  szereplő,  háromszoros  magyar  bajnok  és  kétszeres  kupagyőztes  Vegyész  Röplabda  Club  Kazincbarcika.  A  településen  egyébiránt  több  mint  húsz  versenysportágból  (pl.  korcsolyázás,  úszás,  karate, birkózás) választhatnak az érdeklődök.  Az uszodát 1998‐ban nyitották meg először az úszás szerelmeseinek nagy örömére, majd az uszoda  újranyitására  2013.  szeptember  30‐án  került  sor  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  és  Berente  Község  Önkormányzata  között  létrejött  együttműködés  keretében  és  a  BARCIKA  ART  Kft.  üzemeltetésében. A Kazincbarcika‐ Berente Fedett Uszodában minden korosztály számára biztosított  az úszástanulás, ezen felül gyógyúszás igénybevételére is van lehetőség.  A város lakossága jellemzően aktív részese a különböző városi tömegsport rendezvényeknek. Ennek  köszönhetően már két alkalommal (2014 és 2015 években) is elnyerte az országos Kihívás napján a  Legsportosabb város címet.    Civil szervezetek  A  város  2015.  februári  adatszolgáltatása  alapján  34  civil  szervezet  volt  bejegyezve  Kazincbarcika  székhellyel.  Tevékenységi  körük  széles  skálán  mozog,  található  köztük  a  teljesség  igénye  nélkül:  városszépítő, bányász hagyományőrző, természetjáró és népművészeti is.   Híres szülöttek  A  település  híres  szülötte  Egressy  Béni,  a  Szózat  megzenésítője.  A  város  emléke  előtt  tisztelegve  szobrot  emelt  a  neves  zeneszerzőnek.  Nevét  viseli  Egressy  út,  az  Egressy  tér,  az  Egressy  Béni  Művelődési Központ és az Egressy Béni Városi Könyvtár.  

52   

   

 

  1.8. A település humán infrastruktúrája  1.8.1. Humán közszolgáltatások, intézmények  1.8.1.1.Oktatás    Óvodai ellátás  Kazincbarcikán  az  óvodai  ellátás  intézményi  szinten  integrálásra  került,  Kazincbarcikai  Összevont  Óvodák  néven.  Az  intézményhez  jelenleg  egy  székhelyintézmény,  6  városi  és  2  vidéki  (Sajókaza  és  Szuhakálló településeken találhatóak) tagóvoda tartozik.   Az  óvodai  férőhelyek  száma  2013‐ban  978  fő,  csökkenő  tendenciát  mutat,  és  a  csökkenő  gyermekszám  miatt  a  mutató  növekedésére  nem  lehet  számítani  a  közel  jövőben.  Az  intézmények  96%‐os  kapacitás  kihasználtsággal  működnek,  mely  valamelyest  magasabb  az  országos  és  a  megyei  járásközpontok kapacitás kihasználtságánál.  1.8.1. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) 2001‐2013 

Forrás: TEIR 

53   

 

   

 

  Az egy óvodai férőhelyre jutó 3‐5 évesek számát tekintve az látható, hogy ebben a korosztályban a  kapacitás kihasználtság valamivel rosszabb, 76 %, de arányát tekintve megfelel az országos és területi  átlagnak. A város által fenntartott intézményekbe a más településekről bejáró óvodások száma 56 fő.   1.8.2. ábra: Egy óvodai férőhely jutó 3‐5 évesek száma (fő) 2001‐2013 

Forrás: TEIR 

 

Az  Angyalkert  Görögkatolikus  Óvoda,  mint  egyházi  fenntartású  intézmény  2011‐től  fogadja  a  gyerekeket Kazincbarcikán.  Európai  uniós  forrásokból  a  2007‐13  időszakban  3  óvodai  tagintézmény  akadálymentesítése,  valamint a korábbi nevén Mátyás Király Úti Tagóvoda (mai nevén: Kazincbarcikai Összevont Óvodák  Füzike  Tagóvodája)  felújítása  történt  meg.  Az  óvodai  intézmények  épületei  a  megvalósult  fejlesztésektől függetlenül további felújításra, rekonstrukcióra szorulnak.  A  Kazincbarcikai  Összevont  Óvodákban  szakmailag  jól  képzett,  felkészült,  kreatív,  szeretetet  és  törődést  közvetítő  óvodapedagógusok  és  a  nevelőmunkát  segítő  dolgozók  látják  el  az  óvodás  gyermekek nevelését, gondozását, fejlesztését.    Általános Iskolák  Az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma Kazincbarcikán 2013‐ban 2483 fő, 2009 óta  stagnáló tendenciát mutat. A 2000‐es évek elején tapasztalt drasztikus csökkenés az elmúlt 5 évben  lassult  és  2500  fő  létszám  körül  stabilizálódni  látszik.  Az  ingázó  tanulók  létszáma  jelenleg  469  fő  a  város általános iskoláiban, ez a tanulók 18%‐a.  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  a  város  területén  működő  általános  iskolákat  átszervezte,  létrehozva  egy  székhely  intézményt  (Kazincbarcikai  Pollack  Mihály  Általános  Iskola)  és  5  tagintézményt,  melyből  egy  vidéken  Szuhakállóban  található.  Az  intézményi  feladatok  ellátására  a  város  a  környező  településekkel  feladat‐ellátási  szerződést  kötött  az  ésszerű  és  gazdaságos  közoktatás szervezésének ellátása érdekében.  Az  oktatási  intézmények  közül  az  ÉMOP‐4.3.1/2F‐2f  Közoktatás  térségi  sajátosságokhoz  igazodó  szervezése  és  infrastruktúrájának  fejlesztése  (ERFA)  pályázati  kiírás  keretében  a  Kazincbarcikai  Pollack  Mihály  Általános  Iskola  székhelyintézmény  és  az  Árpád  Fejedelem  Tagiskolájának  épületei  teljes  körű  infrastrukturális  felújításra  kerültek.  A  KEOP  5.3.0/A/09  Épületenergetikai  fejlesztések  program keretében pedig a korábbi nevén  Ádám Jenő Általános Iskola Dózsa György Tagiskolájának 

54   

   

 

mai  nevén:  Kazincbarcikai  Pollack  Mihály  Általános  Iskola  Dózsa  György  Tagiskolája, valamint a Kazincbarcikai  Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának  komplex  épületenergetikai  korszerűsítése  valósult  meg.  Ezen  felül  az  elmúlt  időszakban  a  Dózsa  György Tagiskola és az Ádám Jenő Tagiskola külső‐belső akadálymentesítése is megtörtént.  Ennek ellenére az oktatási intézményeknek helyt adó épületek többsége még mindig – többek között  energetikai ‐  felújításra szorul.  1.8.3. ábra: Általános iskolai tanulók száma 2001‐2013 (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 

  Forrás: TEIR  Az  általános  iskolai  feladat  ellátási  helyek  átlagos  létszámát  tekintve  megállapítható,  hogy  az  magasabb  az  országos  és  megyei  járási  központok  átlagánál,  viszont  az  átlagos  létszám  2009  óta  a  kazincbarcikai iskolákban is csökken.   1.8.4. ábra: Általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma (fő) 2001‐2013 

Forrás: TEIR 

 

A  városban  egyházi  fenntartású  alapfokú  oktatási  intézményként  a  Tompa  Mihály  Református  Általános Iskola működik.  A  város  és  egyben  a  környező  települések  hátrányos  helyzetű  gyermekeinek  nevelésében  meghatározó szerepet tölt be a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium.   55   

   

 

  Az iskola, mely már a kezdetektől fogva a szalézi nevelési módszerrel megegyező alapokon működött,  1991‐ben vette fel a Don Bosco nevet és 1993 óta van a Don Bosco Szalézi Rend fenntartásában. Az  intézményben  az  általános  képzés  mellett  felzárkóztatás,  érettségire  való  előkészítés,  szakmunkásképzés és kollégiumi nevelés is zajlik. Az intézmény kapuja nyitva áll a legszegényebbek  és legveszélyeztetettebbek előtt is. (Az Szalézi rend hazánkban, 2007.)  Középiskolák  A  városban  4  db  gimnáziumi  oktatási  és  szakközépiskolai  képzést  nyújtó  intézmény  található.  Ezek  közül  a  Klebersberg  Intézményfenntartó  Központ  Miskolci  Tankerületének  fenntartásában  1  intézmény  (Kazincbarcikai  Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, és ennek Deák  Ferenc  Szakképző  és  Művészeti  Szakközépiskolai  Tagiskolája)  áll,  3  intézmény  (Irinyi  János  Református  Szakközépiskola  és  Diákotthon,  Don  Bosco  Általános  Iskola,  Szakiskola,  Szakközépiskola  és Kollégium, Szalézi Szent Ferenc Gimnázium) pedig egyházi fenntartásúak.  1.8.5. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (fő) 2001‐2013 

Forrás: TEIR 

 

A  középiskolai  intézményekben  tanuló  gyermekek  létszáma  2008  óta  csökkenő  tendenciát  mutat,  2013‐ban 2501 fő volt a tanulói összlétszám.   A középiskolai férőhelyek száma  Szalézi  Szent  Ferenc  Gimnázium:  Az  iskola  kihasználtsága  a  tantermi  és  a  férőhely‐mutatók  alapján  közel 100 %‐osnak tekinthető, várhatóan a 2015/16‐os tanévben 625 fő nappali tagozatos tanulóval.  Az esti tagozat az intézményben 2015‐ben megszűnik.  Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium: férőhely alapító okirat szerint  2014‐ben:  1268  fő,  tanulói  létszám:  563  fő,  a  kapacitás  kihasználtság  44%‐os.  A  tanulói  létszám  az  elmúlt 5 évben folyamatosan csökken.  Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon: Az alapító okiratban szereplő tanulói létszám  nappali  rendszerű  iskolai  oktatásban  1020  fő,  2014.  évben  a  statisztikai  tanulói  létszám  719  fő  az  intézményben. A levelező oktatás engedélyezett létszáma 100 fő, 2014‐ben 26 fő vett részt ebben a  képzési formában, ez 26%‐os kapacitás kihasználtságot jelent. A kollégium 110 férőhelyére 2014‐ben  23 tanuló jutott (21%).  Más településről bejáró középiskolai iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 81,9 %, ami mutatja,  hogy a város jelentős középfokú oktatási központ.  56   

   

 

  Felsőoktatási feladatokat ellátó intézmény Kazincbarcikán nem található.  Művészeti oktatás  A  Kazincbarcikán  működő  Kodály  Zoltán  Alapfokú  Művészetoktatási  Intézmény  a  térség  egyik  szakmailag legelismertebb és legnagyobb létszámú művészetoktatási intézménye.   Az  iskola  négy  művészeti  ág  tanszakán  biztosít  színvonalas  képzést  növendékei  számára,  úgy,  mint  zeneművészet, táncművészet, képző,‐ és iparművészet valamint színművészet.  1.8.1.2. Egészségügy  Kazincbarcikán  az  egészségügyi  alapellátások  megoldottak,  elérhetőek,  valamint  a  felmerülő  igényeket kielégítik.  Háziorvos  A  városban  13  háziorvosi  és  5  gyermekorvosi  körzet  található,  ezen  felül  munkanapokon  17:00‐től  másnap 7:00‐ig, valamint munkaszüneti napokon és hétvégén orvosi ügyelet érhető el a városban.  1.8.6. ábra: Egy házi‐ és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 

Forrás: TEIR 

 

Egy  háziorvosra  és  házi  gyermekorvosra  átlagosan  1468  lakos  jut,  ezzel  az  ellátott  lakosok  száma  körzetenként  az  országos  átlagnak  megfelelő  képet  mutat,  viszont  a  járásközpontokhoz  képest  Kazincbarcikán a háziorvosok leterheltebbek.  A  Kazincbarcikai  Kórház  Nonprofit  Korlátolt  Felelősségű  Társaság  jogi  személyiséggel  rendelkező  gazdasági társaságként működik.   A kórház működésének a célja az, hogy az egészségügyi ellátások összehangolásával koordinálásával  valamint  az  ahhoz  kapcsolódó  szolgáltatások  nyújtásával,  a  pályakezdő  egészségügyi  dolgozók  foglalkoztatásával, szakmai továbbképzésének biztosításával és ezek hatékonyan működő rendszerbe  történő integrálásával elősegítse, megerősítse a működési körébe tartozó egészségügyi közfeladatok  ellátását. A kórház fenntartója a Magyar Állam, mely közhasznú tevékenysége során közfeladatot lát  el.  Ma a kórház térségi krónikus‐rehabilitációs kórházként működik, a fekvőbeteg osztályok tekintetében  megszűnt  az  intenzív  ellátás,  a  gyermekgyógyászati  ellátás,  a  sebészeti  ellátás,  a  sürgősségi  ellátás,  csökkentett  ágyszámmal  működik  a  szülészet‐nőgyógyászat.  A  sebészeti  ellátás  egynapos formában  működik, a településen gyermekorvosi ügyelet is biztosított.  57   

   

 

  Jelenleg 78 település tartozik a kórház beutalási területéhez. A járó beteg szakrendelők által ellátott  lakosságszám 67063 fő, kivéve a reumatológiát, ahol 106329 lakos ellátásáról gondoskodnak.  A  kórház  a  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyei  Kormányhivatal  Edelényi  Járási  Hivatal  Járási  Népegészségügyi  Intézete  által  2013‐ban  módosított  működési  engedélye  alapján  7  osztályon  219  fekvőbeteg  szakellátási  ágykapacitással  rendelkezik.  Ebből  aktív  ágyszám  55  db  3  osztályon.  A  krónikus  betegek  ellátására  szolgáló  ágyszám  összesen  164,  ebből  a  Mozgásszervi  rehabilitációs  osztályé 66, krónikus osztályé 38, ápolási osztályé 30, a pszichiátriai rehabilitációs osztályé pedig 30  ágy.  Az  Izsófalvai  Pszichiátriai  Szakkórház  telephelye  a  kórháznak,  110  ágyon  Krónikus  Pszichiátria  és  32  ágyon Pszichiátriai Rehabilitáció működik.  A  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyei  Kórház  és  Egyetemi  Oktatókórház  közreműködőjeként,  általános  sebészeti szakmában a kórházban 15 kihelyezett ágy működik.  Gazdálkodását  tekintve  a  Kazincbarcikai  Kórház  Nonprofit  Kft.  bevételeinek  döntő  hányada  az  OEP‐ től,  mint  közfinanszírozást  ellátó  szervezettől  érkezik.  Ez  alapvetően  meghatározza  a  kórház  gazdasági helyzetét, mert az OEP által kiszabott TVK volumen a legjelentősebb bevételi forrás az aktív  ellátásban.  A  rehabilitációs  és  krónikus  ellátásban  már  nincs  felső  korlát  az  OEP  részéről,  csak  a  rendelkezésre álló ágyszámok, kapacitások jelentenek felső határt.  Az  Új  Széchenyi  Terv  Társadalmi  Infrastruktúra  Operatív  Program  keretében  860.166.493  Forint  értékű  projekt  valósul  meg  az  edelényi  Koch  Róbert  Kórház  és  Rendelőintézetben,  illetve  a  Kazincbarcikai Kórházban konzorciumi összefogással.   A  kazincbarcikai  kórházban  bekövetkezett  struktúraváltáshoz  kapcsolódóan  a  jövőben  továbbra  is  fejleszteni szükséges a járó betegek ellátására alkalmas szakrendelői épületet.  Az elmúlt évtizedben történt változtatások azt mutatják az itt ellátott betegszám növekedése alapján,  hogy  az  egészségügyi  rendszer  elmozdult  a  járó  beteg  ellátás  irányába,  amely  költséghatékony  módon kevesebb betegteherrel gyógyítja a betegeket. A térség lakói számára széles spektrumú járó  beteg szakrendelések működnek.   A  jelenlegi  szakrendelői  infrastruktúra  erősen  amortizálódott,  a  korábbi  kórház  felújítás  ezt  a  területet csak részben érintette. A jelenleg megvalósuló, TIOP‐2.2.6.‐12/1B‐2013‐0034 számú projekt  keretén  belül  a  teljes  szakrendelői  épületrész  felújításra  kerül,  korszerű,  hatékonyan  működtethető  betegfogadó és ‐ellátó terek kialakításával. Minden felújításra kerülő épületrészek megvalósul a teljes  körű akadálymentesítés is.  A szakrendelők magas színvonalú munkáját fogja segíteni három darab korszerű ultrahang készülék  beszerzése. Az új készülékekkel a nőgyógyászati, urológiai, kardiológiai betegeinket tudják vizsgálni.  Minden kórházi ellátásban kulcsszerepet játszik a betegélelmezés is, ezért a kazincbarcikai kórházban  megvalósítandó  projektelemek  között  egy  teljesen  új  tálaló  konyha  kialakítása  is  szerepel,  ahol  HACCP  előírásoknak  megfelelően  lehet  a  napi  élelem  adagokat  tálalni  a  betegek  számára.  A  tálaló  konyha mellett a dolgozói étterem is felújításra kerül. 

58   

   

 

  1.8.7. ábra: Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) 2001‐2013 

Forrás: TEIR 

 

Az  ezer  lakosra  jutó  működő  kórházi  ágyakat  tekintve  a  város  az  országos  átlagnál  jobb  helyzetben  van, a megyei járásközpontokhoz viszont hasonló az ellátottság mértéke.  1.8.1.3. Szociális ellátás  Bölcsődék  A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája.  A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetestől ‐ 3 éves korú – gyermekek szakszerű gondozását és  nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, a bölcsődei gondozási‐nevelési év  végéig  maradhat  a  bölcsődében.  Továbbá  egyedi  esetekben  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük  feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet 36.§ (2) bekezdése értelmében „ha a gyermek a 3. életévét  betöltötte,  de  testi  v.  szellemi  fejlettségi  szintje  alapján  még  nem  érett  az  óvodai  nevelésre  és  jelentkezését  a  bölcsőde  orvosa  nem  javasolja,  bölcsődében  gondozható  a  4.  életév  betöltését  követő augusztus 1‐éig”, valamint a 35. § (3) bekezdése értelmében „a bölcsőde vállalhatja a 6 éven  aluli  SNI  gyermekek  nevelését  és  gondozását,  amennyiben  az  ellátásához  szükséges  tárgyi  feltételekkel rendelkezik.”  A  város  két  bölcsődei  intézményt  tart  fent  (Kazincbarcikai  Szociális  Szolgáltató  Központ  I.  és  II.  Bölcsőde). A működő férőhelyek száma 216 fő, 2011‐től jelentős, mintegy 35%‐os emelkedést mutat  a  korábbi  időszakhoz  képest,  melyben  szerepe  van  az  ÉMOP  4.2.1/B  pályázati  konstrukcióban  megvalósult  Kazincbarcika  város  I.  számú  bölcsődéje  kapacitásbővítését  és  rekonstrukcióját  tartalmazó projektnek.                 59   

   

 

1.8.8. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő)  2001‐2013 

  Forrás: TEIR  Az  egy  működő  bölcsődei  férőhelyre  jutó  bölcsődések  száma  alapján  az  intézmények  kapacitás  kihasználtsága  magas,  mintegy  92  %,  a  korábbi  évek  fejlesztéseinek  köszönhetően  viszont  az  addig  jellemző  túlterheltség  megszűnt.  A  bölcsődei  ellátottság  az  országos  átlaghoz  (98%  kihasználtság)  képest jobbnak mondható, a megyei járásközpontokkal (92%) azonos képet mutat.   Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0‐2 évesek száma alapján megállapítható, hogy a bölcsődei  ellátottsága javuló tendenciát mutat a 2000‐es évektől kezdődően, Kazincbarcika esetében (2013‐ban  3,2 fő) az országos és megyei járásközpontok átlagánál kedvezőbben alakul.    1.8.9. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0‐2 évesek száma 2001‐2013 

Forrás: TEIR 

 

  Kazincbarcikai  Szociális  Szolgáltató  Központ  a  szociális  törvény  (1993.  évi  III.  törvény)  valamint  a  gyermekvédelmi  törvény  (1997.  évi  XXXI.  törvény)  alapján  az  ellátásokat  igénybe  vevők  részére  személyes  gondoskodást  nyújtó  feladatokat  lát  el,  ami  magában  foglalja  a  szociális  alap‐  és  szakosított ellátásokat, valamint a gyermekjóléti alapellátásokat.   60   

   

 

A  személyes  gondoskodás  keretébe  tartozó  szociális  alapszolgáltatási  formák  az  étkeztetés,  a  házi  segítségnyújtás,  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  valamint  a  családsegítés.  A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formák az ápolást‐gondozást  nyújtó  intézmény  (I‐II.  Sz.  Idősek  Otthona),  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmény  (Időskorúak  Gondozóháza, Éjjeli Menedékhely), valamint a nappali ellátást nyújtó intézmény (I. Sz. Idősek Klubja,  Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása, Nappali Melegedő).  A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyermekjóléti Szolgálat és  a gyermekek napközbeni ellátása (I‐II. Sz. Bölcsőde).  Intézményi egységek:  •

Szociális  étkeztetés  szolgáltatás  nyújtásával  egyszeri  étkezés,  meleg  ebéd  biztosítása  azon  szociálisan  rászorult  személyek  részére,  akik  ezt  saját  részükre  más  módon  nem  képesek  megoldani (2014‐ben 475 fő ellátott). 

•

Házi  segítségnyújtás  keretében  olyan  idős,  vagy  beteg  emberek  saját  otthonában  történő  gondozása‐ápolása, akik intézményi ellátásra nem szorulnak (2014‐ben 107 fő ellátott). 

•

A  családok  támogatását,  a  gyermekek  védelmét  segíti  a  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgálat tevékenysége (2014‐ben 6296 esetszám). 

•

Elemi  létfeltételek  teremtése  a  hajléktalan,  perifériára  szorult  személyek  részére  az  Éjjeli  Menedékhely és Nappali Melegedő (2014‐ben 70, illetve 63 fő ellátott) működtetésével. 

•

Nappali  tartózkodást,  szociális  és  mentális  támogatást,  társas  és  közösségi  kapcsolatok  megtartását teszi lehetővé az Idősek Klubja (2014‐ben 70 fő ellátott) szolgáltatás. 

•

A  Fogyatékos  Személyek  Nappali  Ellátása  (2014‐ben  31  fő  ellátott)  elő  kívánja  segíteni  a  fogyatékos  személyek  társadalmi  integrációját,  esélyegyenlőségét,  célja  a  fogyatékkal  élők,  értelmileg  akadályoztatott  személyeket  nevelő  családok  tehermentesítése,  a  szülők,  hozzátartozók munkaerő‐piaci reintegrációjának segítése.  

•

Tartós  bentlakásos  elhelyezést,  ápolást‐gondozást  biztosítanak  az  idősotthonok  (I‐II.  Sz.  Idősek Otthona 2014‐ben 48, illetve 16 férőhely), melyben azon – önmaguk ellátására nem,  vagy  csak  folyamatos  segítséggel  képes  –  idős  betegeket  gondozzák,  akiket  házi  segítségnyújtás keretében már nem lehet ápolni‐gondozni. 

•

Az  Időskorúak  Gondozóháza  (2014‐ben  19  férőhely)  ideiglenes  jelleggel,  bentlakással  teljes  körű  gondozást‐ápolást  nyújt  azoknak  az  időskorúaknak,  betegeknek,  akik  gondozása  otthonukban időlegesen nem megoldható. 

•

A  Jelzőrendszeres  Házi  Segítségnyújtás  szolgáltatás  (2014‐ben  136  fő  ellátott)  az  önálló  életvitel fenntartása mellett a felmerülő krízishelyzeteket hárítja el. 

•

Két  bölcsődében,  (2014‐ben  104,  illetve  86  fő  ellátott)  a  családban  nevelkedő  3  éven  aluli  gyermekek napközbeni  ellátása, szakszerű gondozása, és nevelése történik. Továbbá egyedi  esetekben  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  gyermekjóléti,  gyermekvédelmi  intézmények,  valamint  személyek  szakmai  feladatairól  és  működésük  feltételeiről  szóló  15/1998.  NM  rendelet  36.§  (2)  bekezdése  értelmében  „ha  a  gyermek  a  3.  életévét  betöltötte,  de  testi  v.  szellemi  fejlettségi  szintje  alapján  még  nem  érett  az  óvodai  nevelésre  és  jelentkezését  a  bölcsőde  orvosa  nem  javasolja,  bölcsődében  gondozható  a  4.  életév  betöltését  követő  augusztus 1‐éig”, valamint a 35. § (3) bekezdése értelmében „a bölcsőde vállalhatja a 6 éven  aluli  SNI  gyermekek  nevelését  és  gondozását,  amennyiben  az  ellátásához  szükséges  tárgyi  feltételekkel rendelkezik.” 

  61   

   

 

Míg  az  idősek  nappali  intézményeinek  kapacitás  kihasználtsága  Kazincbarcikán  valamivel  alulmarad  az  országos  átlagtól,  addig  az  önkormányzat  kezelésében  lévő  tartós  bentlakásos  és  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  teljes  kapacitás  kihasználtsággal  működnek.  1.8.10. ábra: Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ezrelék) 

Forrás: TEIR

62   

 

   

 

  1.8.11. ábra: Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó  intézmények kapacitás kihasználtsága 

Forrás: TEIR 

 

  1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása  Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §  (1)  bekezdése  alapján  a  helyi  önkormányzat,  valamint  a  többcélú  kistérségi  társulás  ‐  a  külön  jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével ‐ öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi  programot fogad el.   A  Kazincbarcika  és  Vonzáskörzete  Többcélú  Önkormányzati  Kistérségi  Társulás  településeire  vonatkozó Kistérségi/Települési Esélyegyenlőségi Program 2011‐ben készült és került elfogadásra a  törvény előírásainak megfelelően.  A  program  kiemelt  figyelmet  fordít  az  egyenlő  bánásmód  követelményének  érvényesülését  segítő  intézkedésekre,  az  oktatás  és  a  képzés  területén  a  jogellenes  elkülönítés  megelőzésére,  illetve  az  azzal  szembeni  fellépésre.  Hangsúlyt  helyez  az  egyenlő  esélyű  hozzáférés  biztosításához  szükséges  intézkedésekre,  a  közszolgáltatásokhoz,  valamint  az  egészségügyi  szolgáltatásokhoz  való  egyenlő  esélyű  hozzáférés  biztosításához  szükséges  intézkedésekre,  valamint  az  olyan  intézkedésekre,  amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő‐piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási  esélyeiket.  Kazincbarcika Város Önkormányzata rendelkezik  továbbá Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, mely  2013‐ban készült.  A  Helyi  Esélyegyenlőségi  Program  átfogó  célja  érvényesíteni  az  egyenlő  bánásmód,  és  az  esélyegyenlőség  biztosításának  követelményét,  a  közszolgáltatásokhoz  történ  egyenlő  hozzáférés  elvét,  a  diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a  foglalkoztatás,  a  szociális  biztonság,  az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex  kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket ‐ az óvoda kivételével ‐  érintő  intézkedések  érdekében  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  együttműködik  az  Klebelsberg  Intézményfenntartó Központ területi szerveivel.    Az  esélyegyenlőségi  program  a  település  területén  élő  hátrányos  helyzetű  csoportokra  irányul,  akik  számára  a  sikeres  élet  és  társadalmi  integráció  esélye  a  helyi  társadalmat  célzó  fejlesztések  és  63   

   

 

beruházások  ellenére  korlátozott  marad  a  különböző  területeken  jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.   Az  esélyegyenlőségi  terv  potenciálisan  kiemelt  hátrányos  helyzetű  társadalmi  csoportnak  tekinti  a  mély  szegénységben  élőket  és  a  romákat,  valamint  a  gyermekeket,  a  nőket,  az  időseket  és  a  fogyatékkal élő személyeket.   1.9. A település gazdasága    „Sajókazincot  1240‐ben  említik  először  a  források  Cozonch  néven.  1576‐ban  már  önálló  egyházközség, amelynek filiái Barcika, Berente, majd a közeli Szuhakálló is. A XIX. század közepén a  már Sajókazincnak nevezett falu jelentős agrártelepülés. A falu birtokosai az 1850‐es években bányát  nyitottak, ennek következtében a község lakóinak egy része az ipar felé kezdett orientálódni.”    „A    Borsodi  Szénbányák  Rt.  1922‐23‐ban  erőművet  épített  Barcikán  a  kitermelt  szén  helyi  felhasználása érdekében. Az erőművet a következő évtizedben bővítették, ami nemcsak a környező  településeket látta el villamos árammal, hanem távvezetéken keresztül Egert és a dél‐borsodi vidéket  is. 1940‐ben indult újra a bányászat a Barcikai Kőszénbánya Vállalat révén.”     „A mezőgazdaság nitrogénműtrágyával való ellátására vegyi üzem létesült a Sajó vizére és a bányák  kokszolt szenére alapozva.   Hőerőmű,  szénosztályozó,  kokszolóüzem,  bányagépjavító  és  műtrágyagyár  építése,  a  bányák  korszerűsítése, bővítése miatt a munkaerőigényt a környék településeinek lakossága nem volt képes  kielégíteni,  ezért  határozat  született  egy  új  város  felépítéséről.  Az  1947‐ben  közigazgatásilag  összevont Sajókazinc és Barcika (mely a következő évben a Kazincbarcika nevet vette fel), valamint az  ipari építkezések által érintett Berente alkotta az új város vázát.”     „1954‐ben Kazincbarcikát városi rangra emelték. A várossá történő avatásban szerepet játszott a kor  gazdaságpolitikája, a nagy vegyipari üzemek geopolitikai okokból történő elhelyezése. Ennek a mára  és a jövőre vonatkozóan is igen jelentős kihatása van, s a BorsodChemhez fűződő viszony mindmáig  meghatározó a város szempontjából.”   „A ’80‐as évek azonban már számos elsősorban gazdasági jellegű problémát hoztak a város számára.  Kazincbarcikán  és  környékén  sorra  zárták  be  a  gazdaságtalanná  vált  bányákat.  Az  évtized  végére  megszűnt  a  szén  kitermelése.  Ennek  következtében  szintén  megszűnt  a  szénosztályozó  üzem  és  a  bányagépjavító.  A  helyi  építőipar  szerepe  is  csökkent.  A  válság  a  vegyipart  is  érintette.  A  Borsodi  Vegyi  Kombinátban  (BVK)  a  foglalkoztatottak  száma  csökkent,  de  a  gyártás  korszerűsítésével,  új  termékek,  tevékenységek  bevezetésével  talpon  tudott  maradni.  A  munkahelyek  csökkenésére,  az  álláshelyek beszűkülésére a népesség elvándorlással reagált.”     „A rendszerváltás számos változást hozott a város fejlődésében. Megváltozott a település presztízse,  ipari  fellegvár  helyett  gondokkal  küzdő  város  képe  került  be  a  köztudatba.  A  bányászat,  a  szénfeldolgozás,  az  építőipar  válságba  került  vállalatainak  nagy  részét  felszámolták,  1994‐re  a  munkavállalók harmada munka nélkül maradt. A többi ágazatot is érintette a létszámleépítés.”      „Az 1990‐es évek második felére Kazincbarcika túljutott a mélyponton. Új vállalkozások születtek, de  a munkahelyteremtés továbbra is kiemelt feladat. Az utóbbi években nőtt a vállalkozói kedv, azonban  több magánvállalkozás rövid életű. A város gazdasági fejlődését több probléma nehezíti. A munkaerő  kínálat  egyoldalú  szakmakínálattal  párosul,  a  bányászati,  vegyipari  munkanélküliek  átképzésre  szorulnak. A bányászat megszűnését követően felhagyott infrastruktúra üzemeltetése, új funkcióval  való megtöltése, természeti környezet rehabilitálása komoly feladatok elé állítja a várost. A fejlődés  motorja:  a  műszaki‐technológiai  megújulás,  intenzív  fejlesztés  nagyon  tőkeigényes,  ahhoz  külföldi  tőke bevonása szükséges.”  64   

   

 

(idézve: Kazincbarcika Városi Önkormányzat Gazdasági Stratégiájára (2007‐ 2013.),  Gazdasági  Programjára  (2007‐2010.)  és  Operatív  Programjára  (2007‐2008.)  vonatkozó  előterjesztés, 2007.)    A  Borsodi  Vegyi  Kombinát  (BVK)  1991.  évben  átalakul  BorsodChem  Zrt.‐vé,  majd  több  gyártástechnológia  beindítás  (MDI,  TDI)  és  szervezeti  átalakulás  után  2010.  évtől  együttműködik  a  kínai  Wanhua  Industrial  Corp.,  P.R.  vállalattal,  illetve  a  Miskolci  Egyetem  Műszaki  Anyagtudományi  Karával.  1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre, gazdasági szervezetek jellemzői    A  gazdaság  teljesítőképességének  vizsgálatához  szükséges  megnéznünk  az  egy  lakosra  jutó  bruttó  hozzáadott  érték  mutató  alakulását.  A  diagram  alapján  látható,  hogy  a  vizsgált  időszakban  Kazincbarcika jelentősen meghaladta az országos, megyei járásközponti átlagot, amiből látszik, hogy  jelentős  ipari‐termelőkörzetről  van  szó.  A  válság  után  volt  némi  visszaesés,  de  még  ekkor  is  fölötte  volt az országos átlagnak, 2012. évben pedig ismét dinamikus növekedés kezdődött.  Az  egy  lakosra  jutó  Bruttó  Hozzáadott  érték  2004.  évről  2012.  évre  több  mint  a  kétszeresére  nőtt,  azaz, 1.428 e Ft‐ról 3.112 e Ft‐ra változott. (lásd.:  1.9.1. ábra)    Mind  az  országos  átlaghoz,  mind  a  megyei  járási  központokhoz  és  a  járási  átlagokhoz  képest  kimagasló  érték,  illetve  a  dinamikus  növekedés  javarészt  a  BorsodChem  Zrt.  működésének  köszönhető. (lásd.: 1.9.1. ábra)    1.9.1. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) 

Forrás: TEIR 

 

  Az egy lakosra jutó jegyzett tőke mértéke 2000. évtől 2006. évre növekedő tendenciát mutat (1041,7  e Ft), majd 2012. évre lassú mértékű csökkenés tapasztalható (915,4 e Ft). Ezen érték meghaladja a  Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyei járásközpontok, és a Kazincbarcikai járás  átlagát, viszont az országos  átlagtól jelentős mértékben elmarad.           65   

   

 

1.9.2. ábra: Az egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) 

Forrás: TEIR   

 

1.9.1.1. A város vállalkozásainak jellemzése  A regisztrált vállalkozások számában kisebb hullámzások voltak, de folyamatosan 2400‐2500 db körül  alakult Kazincbarcikán ezen mutató, mely stabil gazdaságra utal.   A  regisztrált  vállalkozások  számában  tapasztalható  differencia  a  járáson  belül  jelentős,  ugyanis  a  legkevesebb  vállalkozással  rendelkező  település  (Alsótelekes  ‐  7  db)  és  a  legtöbb  vállalkozással  rendelkező település között több mint 300‐szoros. (lásd.: 1.9.3. ábra)  1.9.3. ábra: Regisztrált vállalkozások száma (db) 2013‐ban 

Forrás: TEIR 

66   

 

   

 

  Az  1‐9  fős  regisztrált  vállalkozások  száma  Kazincbarcika  településen  2006.  év  és  2013.  év  között  hullámzott, a válság után ugyan volt egy visszaesés a mikrovállalkozások számában, ami átmenetileg  ugyan kisebb növekedésnek indult, de 2011. évtől újra jelentősen csökkent, méghozzá a válság utáni  szint  alá.  Az  emelkedés  hátterében  a  kényszervállalkozások  számának  megugrása  húzódhat.  (lásd.:  1.9.4. ábra)   1.9.4. ábra: Az 1‐9 fős regisztrált vállalkozások (mikrovállalkozások) száma (db) 

1850 1800 1750 1700 1650 1600 1550 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1720

1730

1812

1729

1737

1774

1690

1658

 

Forrás: TEIR 

Az  10‐49  fős  regisztrált  vállalkozások  száma  a  válság  időszakában  előbb  csökkenő,  majd  növekedő  tendenciát mutatott. Ez utalhat arra, hogy a mikrovállalkozások egy része a válság után néhány évvel  kisvállalkozássá nőtte ki magát.  1.9.5. ábra: 10‐49 fős regisztrált vállalkozások (kisvállalkozások) száma (db)  70 60 50 40 30 20 10 0 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

60

63

62

57

49

48

46

54

Forrás: TEIR 

67   

 

   

 

  Az 50‐249 fős regisztrált vállalkozások száma Kazincbarcika településen 2006. év és 2013. év között  folyamatosan változott. 2012. évben volt a csúcson, akkor 21 db értéket mutatott. (lásd: 1.9.6. ábra)  1.9.6. ábra: 50‐249 fős regisztrált vállalkozások (középvállalkozások) száma (db)  22 21 20 19 18 17 16 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

20

18

19

18

19

19

21

18

 

Forrás: TEIR 

  A  250  főnél  többet  foglalkoztató  regisztrált  vállalkozások  száma  Kazincbarcika  településen  2006.  év  és  2013.  év  között  folyamatosan  változott:  2008.  évre  5  db  nagyvállalkozás  volt  található  Kazincbarcikán, majd valószínűsíthetően a válság hatására jelentősen lecsökkent. (lásd: 1.9.7. ábra)  1.9.7. ábra: 250‐x fős regisztrált vállalkozások (nagyvállalkozások) száma  6 5 4 3

.

2 1 0 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

3

4

5

5

4

2

2

2

Forrás: TEIR 

 

Ahogy  fentebb  is  látható,  a  városban  regisztrált  vállalkozások  számát  több  mint  95%‐ban  a   mikrovállakozások adják. (lásd.: 1.9.1. táblázat)   1.9.1. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma  Regisztrált vállalkozások száma (db)_2013. évben  Vállalkozás formája  Darabszám %  1‐9 fős_mikrovállalkozás  1658 95,73 10‐49 fős_kisvállalkozás  54 3,12 50‐249 fős_középvállalkozás  18 1,04 250‐x fős_nagyvállalkozás  2 0,12 Összesen  1732 100 Forrás: TEIR 

68   

   

 

  1.9.1.2 Regisztrált nonprofit szervezetek   A nonprofit szervezetek száma ezer lakosra nézve 2011‐2013. években állandó, azaz változatlanul 14  db.  Főként  a  kultúra,  hagyományok  ápolása,  szociális  és  településfejlesztés  területen  tevékenykednek  ezen civil szervezetek.   Kazincbarcika  a  járáson  belül  a  nonprofit  szervezetek  számában  Mályinka  települést  követi.  (lásd.:  1.9.8. ábra)  1.9.8. ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek száma ezer lakosra (db) 

Forrás: TEIR 

 

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői    Kazincbarcika  városában  a  múlt  és  jelen  gazdasági  alakulásai  miatt  a  mezőgazdaság  és  az  idegenforgalom nem volt jellemző, a település neve régen egybenőtt a bányászattal és a vegyiparral,  így napjainkban is leginkább iparvárosként említhetjük, mely egybefonódik a BorsodChem Zrt.‐vel.      Kazincbarcikán  a  mezőgazdaságban  regisztrált  vállalkozások  aránya  annak  ellenére,  hogy  minimális  növekedés tapasztalható, továbbra is elmarad a járási, megyei és az országos átlagtól.    

69   

   

 

  1.9.9. ábra: Mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (%)  30 25 20 15 10 5 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

24,8

25,6

25,6

26,2

26,9

27,3

Kazincbarcikai járás

9,3

10,3

10,6

11,5

12,8

13,5

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

12,3

13,3

13,4

14,2

14,9

15,5

Kazincbarcika

5,3

5,9

6

6,8

7,5

7,9

 

Forrás: TEIR 

  A  mezőgazdasági  vállalkozások  a  járás  falvaiban  jelentősebb  arányúak,  és  a  városokban  ‐  nem  meglepően – alacsonyabbak. (lásd.: 1.9.10. ábra)    1.9.10. ábra: Mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya 2013. évben 

Forrás: TEIR 

70   

 

   

 

  A településen  az ipari, építőipari regisztrált vállalkozások száma változó, arányaiban egyszerre mozog  a megyei járási és az országos változásokkal.   1.9.11. ábra: Ipar‐, építőiparban regisztrált vállalkozások aránya  15

%

10 5 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

11,4

10,8

10,6

10,6

10,3

10,1

Kazincbarcikai járás

13,4

12,7

12,8

13,5

12,9

12,6

12

11,4

11,1

11,3

11

10,7

11,6

10,4

10,8

11,6

11,1

10,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Kazincbarcika

év

 

Forrás: TEIR 

A regisztrált vállalkozások száma a válság hatására csökkent, viszont 2013. évben növekvő tendenciát  mutat a 2012. évi legalacsonyabb mértékhez képest.  1.9.12. ábra Szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya  100 80 %

60 40 20 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

63,8

63,6

63,8

63,1

62,7

62,7

Kazincbarcikai járás

77,3

77

76,7

75

74,3

73,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

75,6

75,3

75,5

74,5

74,1

73,8

Kazincbarcika

83,1

83,7

83,2

81,6

81,5

81,2

év

Forrás: TEIR   

71   

 

   

 

  1.9.2.1. Regisztrált vállalakozások száma nemzetgazdasági áganként    A  városban  a  legjellemzőbb  nemzetgazdasági  ágazatok  a  kereskedelem,  gépjárműjavítás  (G),  ingatlanügyletek  (L),  szakmai,  tudományos,  műszaki  tevékenység  (M),  míg  közepes  mértékben  van  jelen az oktatás (P), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) és az építőipar (F). A településen a  bányászat,  kőfejtés  (B),  közigazgatás,  védelem,  kötelező  társadalombiztosítás  (O),  valamint  a  háztartás  munkaadói  tevékenysége,  termék  előállítása,  szolgáltatás  végzése  saját  fogyasztásra  (T)  nemzetgazdasági ágazatokban nem jellemzően, vagy egyáltalán nincs jelen vállalkozás.  A mezőgazdaság nemzetgazdasági ágazatot Kazincbarcika településen a növekedés jellemzi az elmúlt  időszakban, azaz 2008. évhez képest 2013. évre közel 50 újabb vállalkozás jött létre a mezőgazdaság,  erdőgazdálkodás,  halászat  nemzetgazdasági  ágazatban  (így  2013.  évben  a  vállalkozások  száma:  184  db)  A  bányászat,  kőfejtés  nemzetgazdasági  ágazatban  a  2010.  év  óta  nincs  jelen  egyetlen  regisztrált  vállalkozás sem.  A humán‐egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágazatban a regisztrált vállalkozások számát  nézve 2010. évről 2012. évre több mint 20 %‐os növekedés jellemezte.  A 2008. évtől 2010. évig tartó kismértékű csökkenés után 2011. évről 2013. évre 437 db‐ról 383 db‐ra  csökkent a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágazatban lévő vállalkozások száma.  A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások száma 2008. évi 56  db‐ról 2013. évre a másfélszeresére nőtt (84 db).  A  pénzügyi,  biztosítási  tevékenység  nemzetgazdasági  ágazatban  a  vállalkozások  száma  2008.  évről  közel 20 %‐kal nőtt 2011. évre, majd közel ugyanekkora visszaesés történt 2013. évre (így három éves  növekedés, majd 2 éves visszaesés után a vállalkozások száma 2008. évről 2013. évre 112 db‐ról 117  db‐ra változott)  A  szakmai,  tudományos,  műszaki  tevékenység  nemzetgazdasági  ágazatban  a  vállalkozások  száma  hullámzó formában, de az utóbbi időszakban csökkenő tendenciát mutat, így 2008. évről 2013. évre  301 db‐ról 272 db‐ra csökkent a vállalkozások száma.  A  szállítás,  raktározás  nemzetgazdasági  ágazatban  a  vállalkozások  száma  2008.  évről  2012.  évre  48  db‐ról 34 db‐ra csökkent, majd 2013. évben kismértékű növekedés figyelhető meg (39 db).    Kazincbarcikán  a  villamosenergia‐,  gáz‐,  gőzellátás,  légkondicionálás  nemzetgazdasági  ágban  a  vízellátás,  szennyvíz  gyűjtése,  kezelése,  hulladékgazdálkodás,  szennyeződésmentesítés  nemzetgazdasági  ágban  a  vállalkozások  száma  5  db    és  6  db  között  változik,  2013.  évben  6  db  vállalkozás volt jelen.  Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások  száma  2010.  évben  volt  a  legmagasabb  (153  db),  majd  2013.  évre  több  mint  40%‐os  csökkenés  történt (86 db).  Az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágazatban 2011. évig csökkenő tendencia volt jellemző, majd  ettől az évtől 2013. évig kismértékű emelkedés figyelhető meg.  Az  építőipar  nemzetgazdasági  ágazatban  2008.  évtől  csökkenés,  majd  2011.  évre  növekedés  tapasztalható,  viszont  ettől  az  évtől  nagymértékben  csökkent  a  vállalkozások  száma  (2013.  év:  129  db)   

72   

   

 

Az  információ,  kommunikáció  nemzetgazdasági  ágazatban  2013.  évben  mintegy 10 db vállalkozással kevesebb van, mint 2008. évben (92 db‐ról 82 db‐ra csökkent). 

Regisztrált vállalkozások aránya

Az  ingatlanügyletek  nemzetgazdasági  ágazatban  2008.  évről  2009.  évre  történő  kisebb  növekedés  után nagymértékű csökkenés következett a vállalkozások számának tekintetében. 2008. évről 2013.  évre közel 35 %‐os csökkenés következtében 493 db‐ról 330 db‐ra csökkent a vállalkozások száma.    Kazincbarcikán az oktatás nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások száma 176 db‐ról 210 db‐ ra módosult (2011. évre), majd 205 db vállalkozásra állandósult 2013. évre.  Kazincbarcika  településen  a  szálláshely‐szolgáltatás,  vendéglátás  nemzetgazdasági  ágban  a  vállalkozások darabszáma hullámzó tendencia mellett jelenleg 91 db.    1.9.13. ábra: Regisztrált vállalkozások aránya megyéhez viszonyítva  (%)  35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

Q

R

S

T

Nemzetgazdasági ágazati kód Kazincbarcika (%)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye %

Forrás: TEIR* 

 

*Jelmagyarázat:  • A = mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat  • B = bányászat, kőfejtés  • C = feldolgozóipar  • D = villamosenergia‐, gáz‐, hőellátás, légkondicionálás  • E = vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés  • F = építőipar  • G = kereskedelem, gépjárműjavítás  • H = szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás  • I = szállítás, raktározás  • J = információ, kommunikáció  • K = pénzügyi, biztosítási tevékenység  • L = ingatlanügyletek  • M = szakmai, tudományos, műszaki tevékenység  • N = adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység  • O = közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás  • P = oktatás  • Q = humán‐egészségügyi, szociális ellátás  • R = művészet, szórakoztatás, szabadidő  • S = egyéb szolgáltatás, (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység,  számítógép javítás, fodrászat, temetkezés stb.)  • T = háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját  fogyasztásra 

73   

   

 

1.9.2.2. Kereskedelmi egységek jellemzői  Kazincbarcikán az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma 17‐20 db körüli értéket  mutat,  mely  értékkel  szinte  folyamatosan  az  országos,  megyei  járásközpontok  és  járás  átlaga  felett  van,  kivéve  a  2008‐2012.  év  közötti  időszakot,  amikor  is  a  megyei  járásközpontok  átlagos  értéke,  habár kismértékben, de meghaladja a települési adatot.  1.9.14. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2000. évről 2013. évre folyamatosan csökken, közel a  felére,  melynek  lehetséges  oka  a  nagy  bevásárló  központok  megjelenése  és  erősödése,  és  a  velük  szemben versenyben alulmaradt kisebb méretű családias jellegű üzletek megszűnése.  1.9.15. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma

Forrás: TEIR*    74   

 

   

 

  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  A  ruházati  üzletek  száma  2000.  évről  2013.  évre  folyamatosan  csökken,  közel  a  felére,  mely  abból  adódhat,  hogy  a  közelben  lévő  nagyvárosok  üzleteinek  választékával  a  kazincbarcikai  vállalkozások  nem tudnak versenyezni, aminek velejárója a lakosság részéről felmerülő keresletcsökkenés.  (lásd.:  1.9.16. ábra)    2013.  évben  a  környező  településekkel  összevetve még  így  is  kimagasló  az  érték  (49  db),  ugyanis  a  járáson belül ez az érték 0 és 4 db között mozog (de a leggyakoribb érték a 0).    1.9.16. ábra: Ruházati szaküzletek száma (db) 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  Kazincbarcika  városában  az  alábbi  főbb  gazdasági  szereplők  és  foglalkoztatók  vannak  jelen  (vállalkozói szektor):  • BORSODCHEM ZRT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 2481 fő    • BARCIKA ART KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 69 fő    • BARCIKA PARK NONPROFIT KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 421 fő (közfoglalkoztatottakkal együtt)    • BARCIKA PRIMA KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 75 fő    • BARCIKA SZOLG KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 71 fő    75   

   

 

•   • • •   •

  DON BOSCO ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 68 fő  ÉRV ZRT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 1134,5 fő (ebből kazincbarcikai: 374 fő)    FRAMOCHEM KFT.  Foglalkoztatottak száma: 113 fő    Z.V.G. IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 54 fő  KAZINCBARCIKA SÜTŐIPARI KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 63 fő (ebből Kazincbarcikai: 50 fő) 

  •

ONGROBAU KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 80 fő 

•

ONGROELEKTRO KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 75 fő 

 

  •

KAZINCBARCIKAI KÓRHÁZ NONPROFIT KFT.  Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 358 fő 

1.9.2.3. Kazincbarcika turizmusra vonatkozó jellemzői    Ahogyan  országosan  is  jellemző,  a  turizmus  kínálata  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megyében  is  a  nyári  főszezonra koncentrálódik.   Kazincbarcikának  nincs  jelentős  idegenforgalmi  potenciálja,  a  turisztikailag  vonzó  célpontok  mind  a  település szomszédságában találhatóak. Ezek közül a két legfontosabb az UNESCO világörökség részét  képező Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park. A leghíresebb cseppkőbarlangot ‐ a Baradlát  ‐ 98 ezren látogatják évente, a Bükkben a regisztráltan látogatható helyszíneken 98 ezer turista fordul  meg.  A  város  térségében  található  kirándulóhelyek  kora  tavasztól  őszig  az  aktív  kikapcsolódást  keresők  ‐  túrázók, kerékpárosok ‐ célpontjai.   A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a 2001. év óta kiemelkedik  a  regionális  szinten  népszerű  Borsodi  Művészeti  Fesztivál,  ezzel  párhuzamosan  pedig  2013.  óta  az  országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál.  Kazincbarcikán  a  vendégforgalom  a  2000‐2013.  időszakban  közel  7000‐es  látogatószám  körül  hullámzik (2013. évben: 6931 db) 

76   

   

 

  1.9.17. ábra: Vendégforgalom 

10000 8000

db

6000 4000 2000 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 2012 2013

Kazincbarcika 8091 6350 8293 8100 7161 7896 6690 7781 7813 7259 8140 6651 6931 év   Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  Kazincbarcika településen a vendéglátóhelyek száma évről évre változik, de átlagosan 150 db átlagos  értéket  mutat.  2007.  évben  volt  a  legmagasabb  (169  db),  majd  innen  a  gazdasági  válság  hatására  erőteljes  csökkenésbe  kezdett.  2011.  évtől  lassú  növekedés  tapasztalható  (2013.  évben  141  db),  szemben  a  megyei  értékkel,  ugyanis  a  2008.  évtől  kezdve  folyamatos  csökkenést  mutat,  továbbá  a  járáson belül ezen érték 2013. évben kimagasló.   1.9.18. ábra: Vendéglátóhelyek száma 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan 

77   

   

 

  A  település  összes  szálláshely  férőhelyeinek  száma  erőteljes  hullámzást  mutat.  A  csúcson  2009.  évben  volt  (344  db),  majd  2011.  évre  jelentős  visszaesés  volt,  ugyanis  közel  100  db‐os  csökkenés  tapasztalható.  1.9.19. ábra: Az összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelmi és magán szállásadás) 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  Kazincbarcika  településen  a  vendégéjszakák  száma  erősen  változó  tendenciát  mutat.  Értéke  2003.  évben a legalacsonyabb (13939 db), míg a legmagasabb 2011. évben (23328 db)  1.9.20. ábra: Vendégéjszakák száma 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  78   

   

 

  A  városban  a  külföldi  vendégéjszakák  aránya  a  szálláshelyeken  növekvő  tendenciát  mutat  (2013.  évben:  43,8%).  Láthatóan  2009.  évtől  történt  nagyobb  mértékű  kiemelkedés  és  ebből  valamint  a  BorsodChem  Zrt.  és  a  Wanhua  Industrial  Corp.,  P.R.  vállalat  ezen  időszaktól  történő  együttműködéséből  adódóan  arra  következtethetünk,  hogy  a  külföldi  üzletemberek  szállnak  meg  nagyobb  számban.  2009.  évtől  olyan  mértékű  ezen  mutató  esetében  a  növekedés,  hogy  a  megyei  járásközpontok  és  a  járás  átlagát  jelentős  mértékben  meghaladja,  valamint  az  országos  átlagot  erőteljesen megközelíti (ebben közrejátszik az is, hogy az országos átlag csökkenő tendenciát mutat).  1.9.21. ábra: Külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan    A  vendégforgalom  és  a  vendég  éjszakák  adataiból  adódóan  megállapítható,  hogy  egy  vendég  átlagosan mennyi időt tölt el a településen, azaz az átlagos tartózkodási időt.   Az  eredményből  is  azt  láthatjuk,  hogy  a  településen  a  turizmus  nem  jelentős,  illetve  a  településen  megtalálható  turisztikai  értékek  (természeti  és  épített  környezet),  turisztikai  attrakciók  csekély  számából arra következtethetünk, hogy leginkább a környező települések látogatása, illetve az üzleti  turizmus az, ami Kazincbarcika turizmusát jellemzi.   

79   

   

 

  1.9.22. ábra: Átlagos tartózkodási idő 

3,50 v e n d é g é js z a k a

3,00 2,50 2,00

2,69

2,31 2,38

2,42

2,21 2,23

2,44

2,90 2,87 2,89 2,71

1,63 1,72

1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 2012 2013 év Kazincbarcika

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  A településen az összes szálláshelyférőhelyeinek száma 2009. évben volt a legmagasabb, majd 2013.  évre lecsökkent a 253 db‐ra.   Kazincbarcikán a szállodai szállásférőhelyek aránya kimagasló a járási, a megyei  járásközpontokhoz,  és  az  országoshoz  képest,  ugyanis  a  település  kiemelkedő  ipari  volta  miatt  az  üzleti  partnerek  igényeinek megfelelően alakultak.    1.9.23. ábra: Szállodai szállásférőhelyek aránya 

  Forrás: TEIR*  * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az  évre vonatkozóan  80   

   

 

 

Kazincbarcika látnivalói nevezetességei (Forrás: település honlapja www.kazincbarcika.hu):    KAZINCBARCIKA ‐ „FALUSI” TELEPÜLÉSRÉSZE  A XIX. Század nyugodt világát idézik Kazincbarcika falusi településrésze, ahol még láthatóak tornácos  házak, gémes és kerekes kutak, pajta, istálló, orgonabokrok, falusi kis utcák.    KAZINCBARCIKA ‐ EGRESSY ÚT:  A rendszerváltás előtti Lenin út az 50‐es,60‐as évek szocialista realista lakóépületei ritkaság számba  mennek  ma  hazánkban.  Az  U  lakú  elrendezés,  ablakok,  bejáratok  kialakításai,  a  köztes  kis  terek,  az  épületek  erkélyei, domborművei mind‐mind az akkori építészet emlékeit őrzik.    KAZINCBARCIKA ‐ PINCESOR:  A szőlő a városi címerben is meghatározó díszítőelem. Pincesorokat találhatunk a város déli dombjain  és északi területein. A modern város kontrasztja a szép és régi borospincék világa.    CSÓNAKÁZÓ‐TÓ:  Közkedvelt  pihenőpark,  horgászparadicsom,  csónakázó  tó.  Rengeteg  virág, változatos  faállomány  színesíti.    KAZINCBARCIKA LEGÖREGEBB ÉPÜLETE:  A 15. században épült Kazincbarcika alsói református templom.    SZÍNES FALAK  A  „Kazincbarcika  és  vonzáskörzete  munkahelyteremtő  fejlesztése”  svájci‐magyar  projekt  jóvoltából  2013  és  2015  között  30  kazincbarcikai  lakó‐  és  középület  egy‐egy  homlokzata  újul  meg  képzőművészeti alkotásokkal.   

  Helyi rendezvények, fesztiválok és azok látogatottsága, helyi/térségi/regionális jelentősége    2001.  és  2012.  között  a  leglátogatottabb  kazincbarcikai  rendezvény  a  Borsodi  Művészeti  Fesztivál  volt,  amely  2013.  évben  összefonódott  a  modern,  arculatformáló,  a  képzőművészetéről  egyre  ismertebbé  váló  Kolorfesztivállal.  A  több  napos  rendezvénysorozat  nemcsak  a  környező  településekről, hanem a megyehatáron túlról is csalogatja a közönséget, így az egykori 15.000‐20.000  fős látogatottság rövid időn belül közel a duplájára nőtt.  Ez  a  fesztivál  nem  csak  Kazincbarcika  turizmusát  lendíti  fel,  hanem  a  környező  települések  közötti  kohéziót  is  erősíti,  ugyanis  az  összművészeti  rendezvénysorozathoz  több  önkormányzat  is  helyszínt  biztosít.    Az állami és a nemzeti ünnepek mellett megemlíthető jelentősebb rendezvények:  ‐ Egressy‐napok (nemzetközi szavalóverseny és koszorúzás),  ‐ majális,  ‐ városi gyermeknap,  ‐ Szent Iván‐éjjele,  ‐  adventi  műsorok,  adventi  korzók,  karácsonyi  komolyzenei  hangverseny  („Muzsikáló  templom”),  újévi hangverseny,  ‐ szüreti vigalom,  ‐ rendszeres képzőművészeti kiállítások,  ‐ kulturális évad színházi és kézműves bérletes sorozatai,  ‐ Mesekuckó‐sorozat, 

81   

   

 

‐ Petőfi Sándor Vers‐ és Prózamondó Verseny,   ‐ Szabó Zoltán Szépkiejtési Verseny.    1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők  1.9.3.1. BorsodChem Zrt.  Kazincbarcikán a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőjeként közvetve megemlíthetjük a  napjainkban  már  100%‐os  külföldi  érdekeltségű  vegyipari  óriás  vállalatot,  a  BorsodChem  Zrt‐t.  A  BorsodChem  Zrt.  jelenléte  és  tevékenysége  vonzhat  még  egyéb  olyan  vállalkozásokat,  melyek  a  vegyipari vállalat tevékenységeit szolgálhatják, illetve „köré” települhetnek.  1.9.3.2. Ipari Park  A település rendelkezik ipari parkkal, mely 2007. év novemberében nyerte el az „Ipari Park” címet.  Az  Ipari  Park  32,78  ha  törzsterülettel,  1,55  ha  fejlesztési  területtel,  továbbá  9,10  ha  Ipari  Parkhoz  kapcsolódó, de Ipari Park címmel nem rendelkező területtel rendelkezik. A törzsterületen már kiépült  a vonalas infrastruktúra.  „A jó elhelyezkedés, a közlekedési‐, szállítási adottságok és a rendelkezésre álló nagy terület révén az  ipari  park  kiválóan  alkalmas  kereskedelmi,  áruelosztó  központok,  raktárbázisok,  vámudvar  és  szolgáltató‐  vagy  a  közelében  lévő  Miskolc  nagyváros  cégeinek  beszállító  vállalkozások  megtelepülésére” (Forrás: http://www.bipkft.hu)  A  betelepülő  és  fejlesztő  vállalkozásokat  az  önkormányzat  egyablakos  ügyintézési  rendszerrel,  személyes  kapcsolattartással,  illetve  a  munkaügyi  központtal  való  szoros  együttműködéssel  kívánja  segíteni.  1.9.3.3. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház   A  városközpontban  egy  jelenleg  üresen  álló  iskolaépület  átalakításával  kerül  létrehozásra  2016.  évben  az  Üzleti  Szolgáltató  Park  és  Inkubátor  Ház.  Erre  vonatkozóan  konkrét  tervekkel  és  célkitűzésekkel  rendelkezik  a  város.  A  térségbe  újonnan  betelepülő  és  új  szolgáltatásokat  bevezető  vállalkozásoknak (főként az információs technológia mindennapi használatán alapuló, illetve kreatív  tevékenységet végző, magas hozzáadott értéket teremtő vállalkozások számára) kíván helyet adni a  település.  Az  inkubációs  funkció  mellett  kedvezményes  bérleti  díjjal  és  üzleti  tanácsadással  kívánja  kecsegtetni az új vállalkozásokat Kazincbarcika.  1.9.3.4. Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás  A  Svájci‐Magyar  Együttműködési  Program  mintegy  110  millió  Ft‐tal  kívánja  élénkíteni  a  térség  gazdaságát a 2015. márciustól 2016. júniusig tartó időszakban, melynek célja, hogy a Kazincbarcikai  kistérség  gazdaságfejlesztési  prioritásaival  összhangban  ösztönözze  új  munkahelyek  létrehozását,  a  térségben  székhellyel  illetve  telephellyel  rendelkező  vagy  ott  beruházó  kezdő‐,  illetve  már  működő  vállalkozások fejlesztésével.  1.9.3.5. Közlekedés  Kazincbarcika  Budapest  felől  az  M3‐as,  az  M30‐as  autópályán  és  a  Miskolcot  Bánrévével  (határátkelőhely)  összekötő  26‐os  főúton,  valamint  a  92‐es  számú  (Miskolc  –  Bánréve  –  Ózd)  vasútvonalon közelíthetők meg.  Kazincbarcikáról a megyeszékhelyig (Miskolcig) a leggyorsabb útvonal hossza 23,3 km, mely 25 percet  jelent, míg a legrövidebb út hossza 23,1 km.     

82   

   

 

  1.9.24. ábra: Útvonal a megyeszékhelyig 

Forrás: www.utvonalterv.hu 

 

    Kazincbarcikáról  Budapestig  a  leggyorsabb  útvonal  hossza  fizetős  autópálya  használatával  205  km,  mely 2 óra 9 percet jelent, míg fizetős autópálya nélkül 194,9 km, mely időben jóval hosszabb, 3 óra  23 perc.    1.9.25. ábra: Kazincbarcikáról Budapestig a leggyorsabb útvonal hossza 

Forrás: www.utvonalterv.hu 

 

  Kazincbarcikáról Budapestig a legrövidebb útvonal hossza fizetős autópálya használatával 184,7 km,  mely időben  3 óra 13 percet jelent,  míg fizetős autópálya nélkül 185,5 km, míg ez időben  3 óra 43  percet jelent.   

83   

   

 

  1.9.26. ábra: Kazincbarcikáról Budapestig a legrövidebb útvonal hossza 

 

Forrás: www.utvonalterv.hu  1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet‐kínálat) 

Kazincbarcikán az ingatlanpiaci viszonyok heterogén képet alkotnak. A település központjához közel  eső  részeken  vannak  frekventáltabb,  és  kevésbé  frekventáltabb  környékek.  Térképen  is  csak  utcabontás szerint jelölhetőek.   A  fenti  megállapítást  az  is  erősíti,  hogy  a  kertváros  (Herbolya)  északi  része  igen  keresett  terület  a  beköltözők körében, viszont a Kertváros déli fele már sokkal kevésbé.  A kevésbé keresett területeken (Építők útja, Május 1. út, Kertváros‐ Herbolya‐ Tardona, Felsőbarcika,  Alsóbarcika) 40‐70e Ft/m2 összegért már kapható lakás, míg a keresettebb területeken  (a Belváros,  Újkazinc lakótelep, Mátyás király út,  Derkovits tér,  Paál László út, Alsóvárosi körút, Kertváros eleje)  eléri akár a 100e Ft/m2 árat is. (Beköltözhető családi házak ára: 10 M Ft‐80 M Ft között, de átlagosan  18‐25 M Ft közzé tehető.)    Az önkormányzati és magán lakásépítés jellemzői     Kazincbarcikán az új lakások építése és használatbavétele évről évre csökken.  1.9.27. ábra: Új építések és új használatba vett lakások száma  50

44

db

40 30 20

31 20 8

10

12

7

6

7

2010

2011

12 4

1

4

3

3

0 2008

2009

2012

2013

2014

év Új építések száma (db)

Új használatba vett lakások (db)

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás  84   

 

   

 

Az  önkormányzat  által  lakásépítésre  újonnan  kijelölt  terület  a  Kazincbarcika  Tardonai  út  (településből  kifelé  vezető  szakasza)  és  az  Illyés  Gyula  út  találkozásánál  található terület.   A  zárkerti  ingatlant  az  önkormányzat  termelésből  kivonta,  belterületbe  csatolása  megtörtént,  a  település szabályozási tervének megfelelően és így 11 db építési telek került kialakításra.    A terület nagysága: 8.330m2    1.9.28. ábra: Az önkormányzat által lakásépítésre újonnan kijelölt terület   

(Forrás: maps.google.hu)   

85   

 

   

 

  Beépíthető és erre kijelölt szabad (zöldmezős) terület nagysága, elhelyezkedése:  A településszerkezeti terv alapján beépítésre szánt terület, így beépíthető és erre kijelölt terület:   ‐  a  Hámán  Kató  út  és  a  Veres  dűlő  közötti  ,,Kiserdő”  néven  ismert  terület,  melynek  kb.  nagysága:  115000 m2  ‐ az Aranyalma utca jobb oldala – Galagonya utca – Kutyás dűlő által közrefogott terület (Újkiosztás  dűlő), melynek kb. nagysága: 125.000 m2  ‐ Tardonai út és Tárna utca kereszteződéstől a Tardonai út – Herbolya‐Régi telepig tartó, a Tardonai  út jelenleg részben hétvégi házakkal beépített oldala, melynek kb. nagysága: 28.000 m2  ‐ Csónakázó tó és a Ménes utca közötti terület, melynek kb. nagysága: 192.100 m2  ‐ Hajcsár út ‐ volt lőtér és a Jószerencsét út közötti része ‐ melynek kb. területe: 26600 m2  ‐  Hámán  Kató  utca  páratlan  oldalán  kijelölt  fejlesztési  terület,  melynek  beépítése  csak  fejlesztési  tanulmányterv elkészülte és jóváhagyása után történhet.    A városok versenyében szokás volt kínálati Településrendezési eszközöket készíteni, Kazincbarcikán is  jelentős  túlkínálat  jellemzi  a  Településrendezési  tervet  a  lakóterületek  vonatkozásában.  A  mai  szemlélet a fenntartható fejlődés elvét teszi a középpontba, ezért ezeknek a fejlesztési területeknek a  felülvizsgálata, mérséklése szükséges.    Válság hatása az ingatlanpiacra:   Az  utóbbi  időszakban  lejtőre  került  a  város  ingatlanpiaca.  A   romlás  oka  a  2008‐ban  kirobbant  gazdasági  válság,  mely  után  az  ingatlanpiac  soha  nem  látott  visszaesést  mutatott.  A  projektek  leálltak, az eladások száma és értéke nagymértékben csökkent.  Az Önkormányzattól kapott statisztikák szerint 2009‐ben 5%‐ot, 2010‐ben 17%‐ot, 2011‐ben további  24%‐ot csökkent az ingatlanügyek száma.    Kazincbarcikán ezt tükrözik a 40‐100e Ft/m2 nagyságrendű ingatlanárak.        1.10. Az Önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere    1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program  A  költségvetés  főbb  bevételei  és  kiadásai  a  Kazincbarcika  Város  Önkormányzat  2013.  évi  költségvetésének végrehajtásáról készült beszámoló alapján:    Az Önkormányzat 2013. évi költségvetésének alakulása  Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  2013.  évi  költségvetését  8.702.331e  Ft‐tal  fogadta  el  a  Képviselő‐testület. Az Államkincstár által megadott 1.266 e Ft – bejáró gyermekek utaztatása, lakott   külterület  támogatása  ‐  „kötelező  számmal”  módosult  az  eredeti  előirányzat.  A  beszámolási  időszakban az előirányzat 10.041.849 e Ft‐ra módosult.              

86   

   

 

A  bevételek  2013.  évben  9.320.368e  Ft‐ban  realizálódtak.  A  teljesítés  a  módosított előirányzathoz viszonyítva 92,8 %‐os.  2.636.886 E Ft  • Közhatalmi bevételek  • Intézményi működési bevételek 

28,3 %

1.108.226 E Ft 

11,9 %

59.005 E Ft 

0,6 %

• Támogatások, kiegészítések 

1.562.040 E Ft 

16,8 %

• Átvett pénzeszközök államháztartáson belülről 

1.331.091 E Ft 

14,3 %

• Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülről 

2.569 E Ft 

0,1 %

406.897 E Ft 

4,4 %

14.815 E Ft 

0,1 %

2.222.851 E Ft 

23,8 %

‐ 24.012 E Ft 

‐ 0,3 %

• Átengedett központi adók 

• Felhalmozási célú bevételek  • Kölcsön visszatérülés  • Finanszírozási bevételek  • Átfutó, függő, kiegyenlítő bevételek 

MINDÖSSZESEN:  9.320.368 E Ft  100,0 %   A költségvetési bevételek az összes forráson belül 76,5 %‐ot, a finanszírozási bevételek 23,8 %‐ot, míg  az átfutó, függő bevételek ‐ 0,3 %‐ot tesznek ki.    Kazincbarcika Város Önkormányzata kiadásainak megoszlása az alábbiak szerint alakult:  4.811.710 E Ft  68,8 % • Működési költségvetési kiadások   • Felhalmozási költségvetési kiadások 

2.001.927 E Ft 

28,6 %

21.800 E Ft 

0,3 %

• Finanszírozási kiadások 

207.349 E Ft 

3,0 %

• Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások 

‐ 51.584 E Ft 

‐ 0,7 %

6.991.202 E Ft 

100,0 %

• Kölcsön nyújtása 

MINDÖSSZESEN: 

  Az összes kiadáson belül meghatározó a működési kiadások és a felhalmozási költségvetési kiadások  aránya. 

                                  87   

   

 

Az Önkormányzat kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási)  feladatai 

  Az  I  –  IV.  negyedéves  teljesítés  bevételeinek  –  kiadásainak  megoszlása  kötelező,  önként  vállalt  és  államigazgatási feladatok között:  ezer Ft‐ban  MEGNEVEZÉS 

Kötelező  feladatok 

Önként vállalt  feladatok 

Államigazgatási  feladatok 

Mindösszesen 

BEVÉTELEK  Közhatalmi bevételek  Intézményi működési bevételek  Átengedett központi adók  Támogatások  Átvett pénzeszközök  államháztartáson belülről  Átvett pénzeszközök  államháztartáson kívülről Felhalmozási bevételek  Kölcsön visszatérülés  Költségvetési bevételek  Finanszírozási bevételek  Átfutó, függő bevételek  BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN: 

12.048 984.926 59.005 1.040.383

123.300 ‐ 83.006

2.624.838      438.651 

2.636.886 1.108.226 59.005 1.562.040

1.104.563

226.528

 

1.331.091

580

1.989

 

2.569

191.677 14.815 3.407.997 1.034.541 ‐ 24.012 4.418.526

215.220

    3.063.489      3.063.489 

406.897 14.815 7.121.529 2.222.851 ‐ 24.012 9.320.368

650.043 1.188.310 1.838.353

KIADÁSOK  Működési költségvetési kiadás  3.355.567 928.439 527.704  4.811.710 Felhalmozási költségvetési kiadás  1.478.371 523.556   2.001.927 Kölcsön nyújtása  ‐ 21.800   21.800 Költségvetési kiadások  4.833.938 1.473.795 527.704  6.835.437 Finanszírozási kiadások  207.349   207.349 Átfutó, függő kiadások  ‐ 51.584   ‐ 51.584 KIADÁSOK MINDÖSSZESEN:  4.782.354 1.681.144 527.704  6.991.202 Költségvetési hiány, többlet  ‐ 363.828 157.209 2.535.785  2.329.166   Az  összes  kiadásnak  68,4  %‐a  kötelező  feladat,  24,0  %‐a  önként  vállalt  feladat,  7,6  %‐a  pedig  államigazgatási feladat.  Az összes bevételnek a 47,4 %‐a biztosít fedezetet a kötelező feladatok ellátására, 19,7 %‐a önként  vállalt feladatokra, 32,9 %‐a pedig államigazgatási feladatokra.  A bevételeken belül az állami támogatások 66,6 %‐a a kötelező feladatokat, 5,3 %‐a az önként vállalt  feladatokat, míg 28,1 %‐a az államigazgatási feladatokat finanszírozza.  A  kötelező  feladatokat  jelentős,  több  mint  363.828.e  Ft‐os  hiánnyal  tudta  csak  ellátni,  az  önként  vállalt  feladatait  több  mint  157.209.e  Ft‐os  többlettel  ,  az  államigazgatási  felaadat  ellátást  pedig  2.535.785‐e Ft többlettel teljesítette.  

      88   

   

 

  A  feladatok  (kötelező,  önként  vállalt  és  államigazgatási)  megoszlása  önkormányzat  és  intézmények  között:    ezer Ft‐ban  MEGNEVEZÉS 

Intézmények 

Polgármesteri  Hivatal 

Önkormányzat 

Mindösszesen 

211.436

76.254

9.032.678 

9.320.368

139.778

43.391

4.235.357 

4.418.526

71.658

32.863

1.733.832 

1.838.353

‐

‐

3.063.489 

3.063.489

1.899.607

306.583

4.785.012 

6.991.202

1.050.780

242.649

3.488.925 

4.782.354

694.392

91.971

254.020 

1.040.383

417.862

40.352

1.222.930 

1.681.144

9.750

‐

73.256 

83.006

430.965

23.582

73.157 

527.704

401.018

‐

37.633 

438.651

Összes bevétel  •

kötelező feladat 

•

önként vállalt feladat 

•

államigazgatási feladat 

Összes kiadás  •

kötelező feladat  ebből: állami támogatás 

•

önként vállalt feladat  ebből: állami támogatás 

•

államigazgatási feladat  ebből: állami támogatás 

  A  kötelező  feladatokra  4.782.354e  Ft‐ot  fordított  az  önkormányzat  a  beszámolási  időszakban,  melynek 73,0 %‐a az önkormányzatnál, 5,0 %‐a a hivatalnál, 22,0 %‐a pedig az intézményeknél került  felhasználásra.  1.10.1.1. Az Önkormányzat adóbevételei  1.10.1.1.1.  Egy lakosra jutó iparűzési adó  Kazincbarcika  település  egy  lakosra  jutó  iparűzési  adójára  vonatkozó  mutató  mértéke  jelentős  mértékben meghaladja az országos, megyei járásközpontok, és a járáson belüli átlagot. 2010. évben  tapasztalható jelentősebb visszaesés, mely 2011. évre ismételten az elmúlt évek szintjére emelkedik  vissza.   1.10.1. ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft)  70 60 50 40 30 20 10 0

2006

2007

2008

2009

2010

2011

29

32,9

36,2

36,8

34,2

37,5

Kazincbarcikai járás

28,9

35,6

38,4

32,3

25,1

32,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

32,9

37,7

42,9

42,6

36,5

42,6

Kazincbarcika

42,6

52,5

59,2

51,3

39,8

50,4

Magyarország

Forrás: TEIR  89   

 

   

 

  Az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján    2008  2009  2010  2011  2012    Adatok millió Ft‐ban  Iparűzési adó bevételek  1  757  1 501 1 151 1 456 1 711  Vállalkozások nettó  391 453  376 300 270 112 273 156 361 071  árbevétele 

2013 

2014 

2 054 477 058

2 281 545 502

1.10.1.1.2. Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület+tartózkodás után) adó   Kazincbarcikán az egy lakosra jutó idegenforgalmi adójának mértéke TEIR adatok alapján 0 Ft (2006.  évtől 2010. évig).  Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján 2011. évben 1.709.‐e Ft, 2012. évben 1.793.‐e Ft, 2013.  évben 2.453.‐e Ft, 2014. évben pedig 2.601.‐e Ft volt az éves idegenforgalmi adó bevétel.  Ezen  jellegű  adóbevétel  csekélynek  mondható,  ugyanis  kevés  a  szállásadók  száma,  továbbá  a  helyi  adottságok  miatt  a  vendégéjszakák  egy  része  adómentes  körbe  tartozik,  melynek  köszönhetően  adóbeszedési  és  ‐befizetési  kötelezettség  nincs  (Pl.:  BorsodChem  Zrt.  munkavállalói  által  eltöltött  vendégéjszakák), illetve a 18 év alattiak adómentessége is befolyásoló tényező).  Így megállapítható, hogy a város idegenforgalmi bevétele igen csekély.      1.10.2. ábra: Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület és tartózkodás után) adó 

Forrás: TEIR 

 

       1.10.1.2. Az Önkormányzat segélyezési rendszeréből adódó kiadások:  A segélyek, támogatások kifizetése 2011. évben volt a legmagasabb, közel 600 millió Ft, viszont ez az  összeg  2013.  évre  500  millió  Ft  alá  csökkent.  Ezen  kategóriában  a  Foglalkoztatást  helyettesítő  támogatásra felhasznált összeg volt a legnagyobb „tömeg”, melynek összege 354.786.‐e Ft volt.        90   

   

 

 

Adósságcsökk entési

Óvodáztatási támogatásban

Rendszeres gyermekvédel

Foglalkoztatás t helyettesítő

Ápolási díjra felhasznált

Rendkívüli gyermekvédel

Átmeneti segélyre

400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 Lakásfenntartá si támogatásra

összeg (Ft)

1.10.3. ábra: Kazincbarcika segélyezési rendszeréből adódó kiadások alakulása 

segély/támogatás kategóriák 2011. év

2012. év

2013. év

Forrás: KSH 

 

  1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere  1.10.2.1. Adósságrendezés:  2013.  június  27.  napon  megkötött  tartozásátvállalási  szerződés  értelmében  a  Magyar  Állam  11.265.936,03 CHF összegben átvállalta az OTP Bank Nyrt. felé fennálló fizetési kötelezettséget.        A  2014.  február  23‐án  fennálló  10.641.415,81  CHF  összegű  kötvénnyel  kapcsolatos  összes  (tőke  és  járulékai) fizetési kötelezettség is törlesztésre került „tartozásátvállalási” szerződés keretében.    Ez forintosítva:  I. ütem  2.715.766 E Ft (tőke)      II. ütem  2.677.144 E Ft (tőke)    19.923 E Ft (járulék)    2.697.067 E Ft     1.10.2.2. Városfejlesztés  Városfejlesztő  Társaság  Kazincbarcika  településen  nincs,  azonban  az  ingatlangazdálkodással  az  Önkormányzat a Barcika Szolg Kft‐t bízta meg.  Jelenleg még az önkormányzati cég foglalkozik városi  szinten  az  ingatlangazdálkodással,  de  az  elkövetkezendő  fél  évben  az  önkormányzati  cégcsoport  átszervezése  következtében  ez  a  feladat  kiszervezésre  kerül  a  Barcika  Szolg  Kft‐től  a  létrehozandó  BARCIKA  Ingatlanmenedzsment  Vagyonkezelő  és  Szolgáltató  Kft‐be,  mert  az  előbbinél  már  csak  a  távhőszolgáltatás fog maradni.  A városfejlesztési csoport projektek szakmai és pénzügyi előkészítésével, engedélyes és kiviteli tervek  elkészítésével,  pályázatok  megírásával,  és  a  megvalósítás  alatti  projektek  pénzügyi  és  szakmai  lebonyolításával  foglakozik.  A  fejlesztésekkel  kapcsolatos  döntési  jogkör  a  Kazincbarcika  Város  Önkormányzat Képviselő‐testületének, mint tulajdonosi jogokat gyakorlónak a kezében marad .          91   

   

 

Az Önkormányzat Stratégiái és fejlesztési Programjai    Kazincbarcika Városban a gazdasági program készítése folyamatban van, készítése és elfogadása jelen  tanulmánnyal párhuzamosan történik.     A város hosszú távú jövőképe Kazincbarcika város lakossága jólétének  és életszínvonalának javítása  és  a  település  gazdasági,  valamint  társadalmi  viszonyainak  tartós  fejlődési  pályára  állítása  a  környezeti és szociális adottságok figyelembevételével.  A település 2014‐20‐as EU‐s programozási időszakra vonatkozó középtávú céljai a következők:  1. Helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának ösztönzése  2. A társadalmi integráció fenntartható megvalósítása  3. A város lakosságmegtartó képességének javítása    A középtávú célok elérését az alábbi fejlesztési programok szolgálják:  1. Vállalkozás‐fejlesztés, innováció ösztönzése  2. Turizmus fejlesztése  3. Társadalmi megújulás  4. Fenntartható települési környezet fejlesztése    A  Város  Új  Gazdasági  Programja  2015.májusában  kerül  elfogadásra,  mely  a  2015‐2023  időszakra  vonatkozik, mely utal 2014‐2020 Programozási időszakra is.    Az önkormányzat az alábbi stratégiákkal és koncepciókkal nem rendelkezik:  • Közlekedésfejlesztés  • Hulladékgazdálkodási terv  • Energetikai program  • Oktatási koncepció  • Gyermek‐és ifjúságvédelmi koncepció  • Egészségügyi ellátás fejlesztésére vonatkozó koncepció  • Zöldterület‐fejlesztési koncepció    Az önkormányzat az alábbi stratégiákkal és koncepciókkal rendelkezik:  • Turizmusfejlesztési  • Környezetvédelmi stratégia  • Gazdasági program (elfogadás alatt)  • Esélyegyenlőségi terv  • Szociális szolgáltatások szervezésének koncepciója  • Sport koncepció  • Közbiztonsági, bűnmegelőzési koncepció    A  2015.  évben  Gazdasági  program  megújítása  mellett  az  esélyegyenlőségi  program  felülvizsgálatra  kerül, majd új sportkoncepció készül. Az önkormányzat folyamatosan újítja a lejárt, illetve hatályon  kívüli működési dokumentumait.             

92   

   

 

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység    Üzleti  infrastruktúra  (Barcikai  Ipari  Park,  Üzleti  Szolgáltató  Park  és  Inkubátor  Ház  )  bemutatása,  kihasználtsága, eddigi kapcsolódó fejlesztések, és tervezett fejlesztések 2015‐2020 között    Az  önkormányzat  az  alábbi  gazdaságfejlesztési  tevékenységekkel  befektetést  ösztönző  eszközökkel  kívánja élénkíteni a város gazdaságát:  1.) Barcikai Ipari Park  2.) Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház   3.) Pályázati lehetőségek  4.) Helyi befektetést ösztönző rendeletek  1.10.3.1. Barcikai Ipari Park  Kazincbarcika a 43,43 ha területen elhelyezkedő ipari parkban 100%‐os alapinfrastruktúrával ellátott  területekkel, valamint zöldmezős területekkel várja a betelepülő és fejlesztő vállalkozásokat, továbbá  az  önkormányzat  egyablakos  ügyintézési  rendszerrel,  személyes  kapcsolattartással,  illetve  a  munkaügyi  központtal  való  szoros  együttműködéssel  kívánja  segíteni  az  Ipari  Parkba  jelentkező  vállalkozásokat.    Alapadatok:  ƒ Alapítás éve: 2007 (IPC‐002/2007)  ƒ Ipari Park cím viselője: Kazincbarcika Város Önkormányzata    Nagysága (ha) Ipari Park törzsterülete  32,78 Ipari Park fejlesztési területe  1,55 Ipari Park területe összesen  34,33 Az Ipari Parkhoz kapcsolódó, Ipari Park címmel még nem rendelkező  9,10 önkormányzati tulajdonban lévő infrastruktúrával ellátott terület  Mindösszesen  43,43   Infrastruktúra fejlesztés:  Az  ipari  parkban  az  ÉMOP‐1.1.1  konstrukció  keretében  infrastruktúra  fejlesztés  valósult  meg  2010.  március 4. és 2014. szeptember 30. között, mintegy 184.300.000.‐Ft beruházási értékben.    Tervezett fejlesztések 2015‐2020 között:  A BorsodChem közelségére építve egy olyan beszállítói ipari park létrehozását tervezi a város, ahol a  kis‐  és  közepes  vállalkozások  létrehozhatják  telephelyeiket,  termelő  egységeiket,  ezért  szükséges  a  jelenlegi ipari park bővítése, illetve szükség szerint a jelenlegi ipari parkhoz fizikailag nem kapcsolódó  új iparterületek kialakítása. További cél az ipari park által nyújtott szolgáltatások körének fejlesztése.    1.10.3.2. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház   A  városközpontban  egy  jelenleg  üresen  álló  iskolaépület  átalakításával  kerül  létrehozásra  az  Üzleti  Szolgáltató Park és Inkubátor Ház. Erre vonatkozóan konkrét tervekkel és célkitűzésekkel rendelkezik  a  város.  Kazincbarcika  az  inkubációs  funkció  mellett  kedvezményes  bérleti  díjjal  és  üzleti  tanácsadással kívánja segíteni az új vállalkozásokat.    Alapadatok:  ƒ Alapterülete: 4114m² (pince+3 szint)    93   

   

 

Infrastruktúra fejlesztés:  Üzleti Szolgáltató Park: A pénzügyi üzletágban outsourcing tevékenységet végző üzleti szolgáltatások  befogadásához  és  az  inkubációs  program  első  lépése  a  volt  Központi  Általános  Iskola  épületének  átalakítása  mintegy  4114  m2‐en.  Az  épületben  főleg  irodai  funkciók  kerülnek  kialakításra,  de  az  adottságok  figyelembe  vételével  korlátozott  alapterületen  műhely  jellegű  funkciót  is  terveznek  létrehozni az igényeket figyelembe véve.    Üzleti  Szolgáltató  Park  és  Inkubátor  Ház:  A  helyi  gazdaság  megerősítése,  és  további  diverzifikáció  érdekében  az  export‐értékesítésre  alkalmas  termékeket,  vagy  szolgáltatásokat  előállító  kezdő,  vagy  mikro‐vállalkozások  támogatása  egy  inkubációs  program  keretében  valósul  meg.  Az  inkubációs  programba  első  körben  az  informatikai  alapú  szolgáltatásokat  nyújtó,  illetve  kreatív,  több  felhasználási  lehetőséggel  bíró kézműves termékeket előállító vállalkozásokat vonna be a  Település  igényfelmérés alapján.    Kihasználtság:  A Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében a Pályázati Alap nyertes vállalkozásai közül 6‐8  cég jelezte igényét a szolgáltatások igénybevételére a felújítás befejezését követően(a 2013. és 2014.  évi nyertes pályázók közül).    Tervezett fejlesztések 2015‐2020 között:  A  betelepülni  kívánó  vállalkozások  igényei  alapján  a  belső  terek  kialakítása.  Pályázati  forrásból  támogató  szolgáltatások  nyújtása,  úgy,  mint  mentorálás  az  üzleti  tervezés  és  termékfejlesztés  és  piacra jutás időszakában, igény szerinti jogi, marketing, tanácsadói szolgáltatások biztosítása.  1.10.3.3.  Pályázati  lehetőségek  (SVÁJCI‐MAGYAR  EGYÜTTMŰKÖDÉSI  PROGRAM  KERETÉBEN  NYÚJTOTT TÁMOGATÁS)    A  SVÁJCI‐MAGYAR  EGYÜTTMŰKÖDÉSI  PROGRAM  keretében  mintegy  110  M  Ft  kerül  pályáztatásra  2015.04.‐2016.06.  hónap  között  azzal  a  céllal,  hogy  a  Kazincbarcikai  kistérség  gazdaságfejlesztési  prioritásaival  összhangban  ösztönözze  új  munkahelyek  létrehozását,  a  térségben  székhellyel  illetve  telephellyel rendelkező vagy ott beruházó kezdő‐, illetve már működő vállalkozások fejlesztésével.    A program prioritásai és céljai egyben:  1. Az  info‐kommunikációs  technológiákhoz,  kreatív  iparágakhoz  kapcsolódó  és  távmunkán  alapuló üzleti szolgáltató tevékenységek létrehozása.   2. Új termékek fejlesztése, illetve bevezetése a műanyagipari feldolgozó, vegyipari ágazatban és  gépiparban.   3. A turisztikai szolgáltatások (szálláshely és melegkonyhás vendéglátás) színvonalának javítását  (pl. kategóriaváltással) és kapacitásának bővítését szolgáló beruházások támogatása, melyek  térben vagy együttes szolgáltatás‐kínálatban illeszkednek a projekt keretében megvalósítani  tervezett  tevékenységekhez,  így  a  turisztikai  vonzerőfejlesztés  és  kistérségi  promóció  témákhoz (Kolorcity‐koncepció)  4. Kezdő vállalkozások elindításának, illetve mikro‐vállalkozások növekedésének az ösztönzése.   A  támogatás  mértéke  a  pályázó  cégek  vállalkozási  formájától  és  a  vissza  nem  térítendő  támogatás  formájától függően 50‐100% között lehet.  1.10.3.4. Helyi befektetést ösztönző rendeletek    Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  rendeletben  rögzített  támogatási  rendszer  keretében  kíván  támogatást  nyújtani  a  Kazincbarcika  város  közigazgatási  területén  működő,  illetve  letelepedni  szándékozó vállalkozások számára.   94   

   

 

  A támogatási rendszer hatálya kiterjed a nagyvállalatokra és a mikro‐, kis‐ és közepes vállalkozásokra  egyaránt,  amelyek  beruházási  támogatásra,  illetve  foglalkoztatási  támogatásra  nyújthatnak  be  kérelmet  az  Önkormányzathoz,  amennyiben  vállalják  az  előírt  beruházási  illetve  foglalkoztatási‐ bővítési elvárások teljesítését.      A  támogatást  az  Önkormányzat  vissza  nem  térítendő  támogatásként  kívánja  nyújtani  a  mindenkori  költségvetési rendeletben erre a célra meghatározott összeg erejéig.     1.10.4. Foglalkoztatáspolitika  Kazincbarcika város vezetése és Önkormányzata elkötelezetten támogatja a munkahelyteremtést. Ezt  különösen  indokolja,  hogy  a  városban  és  a  kistérségében,  2010‐ben  a  15‐64‐es  korosztályban  összesen közel 20 %‐os volt a munkanélküliség. A mintegy 4.500. munkanélküliből 1.730. középfokú  és 147 fő felsőfokú végzettségű volt. A város vezetése partnerséget kíván kiépíteni a vállalkozásokkal.  A munkahelyteremtés elősegítése érdekében a város folyamatosan fejleszti infrastruktúráját. A 26‐os  út  mentén  elkezdte  egy  ipari  park  kiépítését,  melyből  a  fejlesztési  törzsterület  32,78  ha.  Az  ipari  parkba  a  betelepülő  vállalkozásoknak  teljes  közmű  infrastruktúrával  kiépített  telephelyet  tudnak  biztosítani. Az ipari park a MÁV 92‐es vasúti pályaszakasza közelségében fekszik, így a vasútvonalat  iparvágány  kiépítésével  érheti  el.  A  betelepülő  és  fejlesztő  vállalkozásokat  az  önkormányzat  egyablakos ügyintézési rendszerrel, személyes kapcsolattartással, illetve a munkaügyi központtal való  szoros együttműködéssel igyekszik segíteni. (www.bipkft.hu) A Kazincbarcikai Város Önkormányzata  és  a  kazincbarcikai  kistérség  néhány  települése  a  Svájci  Hozzájárulási  Program  támogatásával  egy  fejlesztési programot kíván megvalósítani. Az elfogadott program átfogó célja: „Közép és hosszú távú  munkahelyteremtés keretfeltételeinek megteremtése a kistérségben”   A  programot  a  Kazincbarcikai  kistérség  imázsának  javításával,  a  kistérség  turisztikai  szolgáltatás  és  vonzerő  kínálatának  növelésével  és  a  munkahelyteremtés  ösztönzése  érdekében  történő  üzleti  környezet  fejlesztésével  kívánják  megvalósítani.  Mindezt  munkahelyteremtést  ösztönző  támogatásokkal,  képzési  programokkal,  valamint  munkahelyek  létrehozását  ösztönző  infrastrukturális  és  turisztikai  attrakciófejlesztési  beruházásokkal  kívánják  elérni    (Pl.:  Kiállító‐,  konferencia és tehetséggondozó központ kialakítása, Pályázati Alap) .  A  foglalkoztatottak  száma  2008.  évben  volt  a  legalacsonyabb,  viszont  a  legtöbb  közfoglalkoztatott  439 fő 2013. évben volt foglalkoztatva.  A  közfoglalkoztatottak  főként  városüzemeltetési  feladatok  ellátásában  vesznek  részt  (közterület  tisztántartása, ár‐belvízvédelem, parképítés), továbbá mezőgazdasági munkában is.  1.10.4. ábra: Foglalkoztatottak/Közfoglalkoztatottak aránya  500

439 384

400 fő

152 105

200 100

328 279

311 256

300

47

204 158 55

421 367

49

46

190 159 55

31

54

0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

év Foglakoztatott

Közfoglalkoztott

Összesen

Forrás: Önkormányzat adatszolgáltatása  95   

 

   

 

  1.10.5. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás    Kazincbarcikán a lakások darabszámának 2001. évi csökkenése után egyenletes növekedés figyelhető  meg,  majd  2011.  évről  2012.  évre  hirtelen  növekedés,  melynek  eredményeként  2013.  évben  a  lakásállomány eléri a 12.862 db‐ot.    1.10.5. ábra: Lakásállomány (db) 

 

Forrás: TEIR 

  Kazincbarcikán  lévő  lakások  több  mint  a  fele  kétszobás  lakás.    2013.  évre  4  lakással  nőtt  a  lakás  állomány a négy és több szobás lakások kategóriájában.    1.10.6. ábra: Lakás állomány megoszlása 

15000 10000 5000 0

Lakásállomány  Az egyszobás 

A kétszobás 

2012. év

12858

1139

7829

2790

1100

2013. év

12862

1139

7829

2790

1104

2012. év

2013. év

Forrás: TEIR      96   

A háromszobás  A négy és több 

 

   

 

    A  2012.  június  30‐i  állapotot  bemutató  beszámoló  óta  Kazincbarcika  Város  bérlakásainak  száma  csökkent  83  darabbal.  Valamennyi  lakástípust  figyelembe  véve  a  jelenlegi  lakásszám  470  db.  A  csökkenés  egyrészt  az  előző  időszakhoz  hasonlóan,  a  bennlakó  bérlők  részére  történő  felajánlás  következtében történő lakáseladásoknak, és az üresen álló összkomfortos lakások licit útján történő   értékesítésének tudható be. Másrészt annak, hogy a Hámán Kató út egy lépcsőházas épületek közül  három elbontása megtörtént.  - Az elbontott lakások száma:    48 db  - Az értékesített lakások száma: 35 db    Az Önkormányzat lakás állománya 2014.10.31. állapot szerint    lakás típusa 

Összesen 

Bérleti szerződés határozott idejű

határozatlan idejű db  206 

m2  8.475

db 126

m2 5.488

nincs (üres, jogcím  nélküli)  db m2  138 5.632 

Összesen  db  470 

m2 19.595

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás  Kazincbarcika  Város  2015.  évben  csökkenteni  kívánja  a  hasznosítani  kívánt  lakások  számát.  Azon  lakásokat, melyeket az önkormányzat már nem hasznosít, lebontja. Az alábbi táblázat tartalmazza a  további  hasznosításra  nem  tervezett  lakások  számát  a  lakások  hasznosításának  jogcímét  biztosító  szerződések szerinti kategóriánként, valamint a továbbra is hasznosítani kívánt lakások számát.   Tervezett 2015. évre tervezett lakásállomány:    lakás típusa 

Összesen 

További hasznosításra nem tervezett lakások Bérleti szerződés Összesen  határozatlan  határozott idejű nincs (üres,  idejű  jogcím nélküli)  db 11 

m2  467 

db 4

m2 180

db 91

m2 3.180

db 106 

m2  4.457 

További  hasznosításra  tervezett  lakások  Összesen  db  m2 364 15.222

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás  1.10.6 Intézményfenntartás  A városi intézmények fenntartási feladatait a város saját többségi tulajdonában lévő nonprofit cégek  látják el.  Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.   A  Kft.  többségi  tulajdonosa  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata,  a  tulajdonosi  jogokat  a  Képviselő‐ testület  gyakorolja.  Társaság  tevékenységi  körei  az  ingatlangazdálkodás  (lakás‐  és  nem  lakás  helyiségek  kezelése,  fenntartása,  felújítása,  korszerűsítése,  értékesítése  (önkormányzati  és  saját  tulajdonú  ingatlanok),  távhőszolgáltatás,  városfejlesztés,  tervezés,  valamint  az  ipari  parkkal  kapcsolatos feladatok koordinálása.  Kazincbarcikán  az  országos  szinten  2014‐ben  jelzett  növekedés  még  nem  tapasztalható.  Kevés  a  vétel, nőtt az illegális bérbeadás.  A  kazincbarcikai  távhőszolgáltatás  1965‐ben  indult.  Jelenleg  a  Barcika  Szolg  Kft.  látja  el  a  távhőszolgáltatói feladatokat a városban. A teljes távhő vagyon a Kft. tulajdona. A távhőszolgáltató a  97   

   

 

fűtéshez szükséges hőenergiát 2002‐től kezdődően a Kazinc‐Therm Kft‐től  vásárolja, egy 2022‐ig hatályos hosszú távú háromoldalú szerződés keretén belül.  A kazincbarcikai távhőszolgáltatás helyzete több szempontból is speciális. Egyfelől a város méreteihez  képest  rendkívül  kiterjedt  a  távhővezeték  hálózat,  és  az  összes  lakásszámhoz  viszonyítva  magas  a  távfűtéses  lakások  száma.  A  városban  összesen  mintegy  13.000  lakás  van,  melynek  hatvanöt  százaléka, 8.260 lakás távfűtött.  A  kiterjedt  távhőhálózat  ellenére  új  fogyasztók  bekapcsolása  a  rendszerbe  nehézkes,  mivel  az  újonnan  épült  vagy  felújított  létesítmények/épületek  tulajdonosai  előnyben  részesítik  az  egyedi,  többnyire gázalapú felhasználást.  Az  ügyfélszerkezet  Kazincbarcikán  a  2008‐2014  időszakban  nem  változott.  Mintegy  83%‐ban  a  lakosságnak,  ~13%‐ban  a  közfeladatot  ellátó  külön  kezelt  intézményeknek  (önkormányzati  fenntartású  intézmény,  közhivatal,  állami  ellátórendszer  épületei,  egészségügyi  ellátást  biztosító  épületek, stb.) és ~3%‐ban az egyéb felhasználóknak értékesítik a hőenergiát.  A távhőszolgáltatás versenyképességére jelentős hatást gyakorol az, hogy az ármegállapító jogkör az  egyéb  felhasználók  kivételével  a  Nemzeti  Fejlesztési  Miniszter  hatáskörébe  került  át  a  termelői  és  szolgáltatói  díjak  vonatkozásában.  Az  egyéb  felhasználók  díjainak  megállapítása  továbbra  is  önkormányzati jogkör maradt.  Barcika Park Városüzemeltetési Nonprofit Kft.   A Barcika Park Kft. közhasznú és közcélú munkavállalók foglalkoztatásával alapvetően önkormányzati  feladatellátás körébe tartozó városüzemeltetési feladatokat lát el Kazincbarcikán. Ezek közé tartozik a  városi  zöldfelület  kezelése,  belvízvédelmi  feladatok,  szökőkutak  üzemeltetése,  rágcsálóirtás,  állategészségügyi feladatok, szilárd burkolat nélküli utak karbantartás, gépi úttisztás, téli síktalanítás,  autóbuszvárók karbantartása, minősített játszóeszközök karbantartása, kegyeleti közszolgáltatás.   A  Barcika  Park  Kft.  többségében  költségvetésből  származó  forrásokból  gazdálkodik,  ennek  megfelelően  szoros  együttműködésére  van  szükség  az  Önkormányzattal,  a  területileg  illetékes  Munkaügyi Központ kirendeltségével.   Barcika Príma Kft. a kazincbarcikai városi intézmények közétkeztetésének zavartalan és színvonalas  működése érdekében jött létre. A társaságnál jelenleg 75 fő dolgozik a Pollack Mihály Általános Iskola  és  városi  tagiskolái;  az  önkormányzat  által  működtetett  óvodák,  bölcsődék;  valamint  a  szociális  intézmények  mindennapi  közétkeztetését  biztosítva.  Emellett  a  Barcika  Príma  Kft.  vendéglátási  tevékenységet is folytat; illetve szakács‐ és felszolgáló‐tanulókat képez.   Fejlesztési  elképzelései  közt  szerepel  egy  Központi  Konyha  kialakítása  (kb.  3000  adagos),  ezen  kívül  tészta‐,  cukrász‐,  savanyító  üzem,  zöldség  és  gyümölcs  feldolgozó,  ehhez  tároló  kapacitás,  hűtési  lehetőség létrehozása. Ezekkel a fejlesztésekkel a város közétkeztetési igényét (intézmények, iskolák,  óvodák, éttermi kiszolgálás) biztonsággal fedezni tudja a Kft.  Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft.  A  cég  2012.  október  elsejétől  látja  el  Kazincbarcika  város  kulturális,  sport,  kommunikációs  és  városmarketing feladatait. A jelenleg 69 főt foglalkoztató cég aktívan részt vesz a város közösségépítő  tevékenységében,  kulturális  programok  szervezésében,  szorosan  együttműködve  a  városi  civil  szervezetekkel és a lakossággal. A Kft. tevékenységéhez tartozik az Egressy Béni Művelődési Központ,  a  Mezey  István  Művészeti  Központ,  Kazincbarcika‐Berente  fedett  uszoda  valamint  a  Kazincbarcikai  sport központ üzemeltetése.  98   

   

 

1.10.7 Energiagazdálkodás  Nem megújuló energiaforrások használata:  Kazincbarcika Város Önkormányzata a földgázt a TIGÁZ Zrt. ‐től, a villamos energiát a JAS Budapest  Kereskedelmi  és  Szolgáltató  Zrt‐től  vásárolja  a  jelenleg  hatályos  szerződések  alapján.  A  Távhőszolgáltatást  a  Barcika  Szolg  Kft.  látja  el  a  városban,  a  szükséges  hőenergia  megvásárlásával  kifejezetten  hőszolgáltatási  tevékenység  végzésével.  A  város  saját  maga  számára  nem  termel  energiát.  A  megújuló  energiaforrások  közül  a  szélenergia  és  vízenergia  hasznosítása  az  önkormányzati  intézmények esetében nem jelent fejlesztési célt a nem megfelelő potenciál és a ráfordítás várható  hosszú megtérülése miatt  Az  Önkormányzat  rendelkezik  saját  erdővel,  az  abból  nyerhető  biomassza  közvetlen  hőtermelésre  felhasználható  lenne,  de  a  közvetlen  elégetés  növelné  a  város  és  térségének  légszennyezettségét,  ezért ilyen irányú felhasználása nem célja a városnak.  Gazdaságosan  kiaknázható  geotermikus  energiával  az  eddigi  kutatások  szerint  nem  rendelkezik  a  város,  így  a  megújuló  energiaforrások  közül  az  önkormányzati  intézmények  tekintetében  a  napenergia hasznosítása az elsődleges cél.  A napenergia hasznosítása történhet napkollektorral, vagy napelemmel.  Napkollektort  fűtési,  vagy  használati  meleg  víz  előállítására  lehet  használni.  A  Városban  a  Pollack  Mihály  úti  Általános  Iskola  2010.  évi  teljes  infrastrukturális  felújítása  során  került  négy  db  napkollektorból és egy 500 l‐es hőszigetelt, fűtőcsöves HMV tartályból álló egység beépítésre, mely  az  intézmény  használati  meleg  vízzel  történő  ellátásába  segít  be.  Bár  a  telepített  napkollektorok  az  intézmény teljes hőszükségletének csekély (0,01 %) részét biztosítják, de így is a használati meleg víz  előállításához  szükséges  energia  11  %‐át  adják.  A  napkollektorok  további  telepítésének  lehetőségét  meg kell vizsgálni, főleg a jelentőseb használati meleg víz igényű intézményeknél.  A  napenergia  hasznosításának  másik  módja  a  napelem  alkalmazása,  mellyel  közvetlenül  villamos  energia  állítható  elő.  Jelenleg  nem  üzemel  önkormányzati  intézmény  épületére  telepített  napelem.  Az  Önkormányzat  elkötelezett  a  megújuló  energiák  hasznosításában,  ezért  már  2013‐ban  tervet  készíttetett  tizenegy  intézményére  történő  napelem  telepítésre.  2014  évben  pályázat  útján  támogatást  nyert  az  Önkormányzat  a  Polgármesteri  Hivatal  és  a  Napsugár  Tagóvoda  épületére  telepítendő  napelemek  megvalósításához,  melynek  kivitelezése  2015  évben  fog  megtörténni.  A  két  épület  mértékadó  éves  villamosenergia‐fogyasztása  80  621  kWh.  Az  összesen  telepítendő  284  db  napelem  modul  számított  várható  villamos  energia  hozama  67  820  kWh/év,  így  a  két  intézmény  igényének  84  %‐át  tudja  biztosítani.  Mivel  minden  intézménynek  szüksége  van  villamos  energiára,  ezért  törekedni  kel  a  napelem  szélesebb  körben  történő  alkalmazására.  A  közvetlen  gazdasági  hasznon  kívül  a  középületekre  és  oktatási  intézményekre  telepített  napkollektoroknak  szemléletformáló hatása is van a lakosság és főleg a diákok körében.    

99   

   

 

  1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások  Vízi közmű szolgáltatás  Az Észak‐magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) fő tevékenysége a víztermelés, ‐kezelés, ‐ elosztás  és  a  szennyvíz  gyűjtése,  kezelése,  együttesen  víziközmű‐  szolgáltatás.  A  cég  északkelet‐ magyarország meghatározó víziközmű szolgáltatója. A Társaság többségi tulajdonosa a Magyar Állam,  Kazincbarcika Város Önkormányzata tulajdoni részesedéssel rendelkezik az ÉRV ZRt‐ben. A városban  az  ivóvízellátás  biztosítása,  a  csatornaszolgáltatás  és  a  szennyvíztisztítás  az  ÉRV  Zrt‐  vel  kötött  közszolgáltatás keretein belül történik.  Kazincbarcika város ivóvízrendszere:  Kazincbarcika város saját víztermelő bázissal nem rendelkezik. A város ivóvíz ellátását az ÉRV Zrt. Ózdi  Regionális  Vízellátási  Rendszer  Lázbérci  Vízműve  és  a  Borsodi  Regionális  Vízellátási  Rendszer  Borsodsziráki Vízműve biztosítja. Kialakítása az 1950‐es évektől folyamatos. A város által átvett ivóvíz  mennyiség  évente  1,5  millió  m3.  Az  ivóvízzel  ellátott  ingatlanok  száma  12.656  db  (99,5%)  számottevően nem változik. A városi ivóvíz rendszer a következő elemekből épül fel: elosztó hálózat;  nyomásfokozó; átemelő; víztároló medencék.  Elosztó hálózat  A  város  jellegéből  adódóan  az  ivóvíz  elosztó  rendszer  körvezetékes  és  ágas  rendszerű,  a  csomópontokban kiszakaszolási lehetőségekkel.   A  város  ivóvíz  gerincvezetékének  hossza  87.092  m,  átmérője  DN50  –  DN400  között  változik,  de  zömében DN80 és DN100‐as, anyagát tekintve acél, azbeszt‐cement, öntöttvas és műanyag csöveket  találunk. Az elosztó hálózat része a gerincvezetékeken lévő ~307 db tűzcsap és ~86 db közkifolyó.  Nyomásfokozó  A Galagonya utca végén a víztároló medence mellett található a Bodza, Vadrózsa és Mogyoró utcák  vízellátását biztosító nyomásfokozó. A nyomásfokozó és a hozzá tartozó rendszer csak a város ezen  jól  lehatárolt  részét  látja  el  megfelelő  nyomású  ivóvízzel.  A  nyomásfokozó  hidroforos  kialakítású,  automatikus  működésű  és  2‐4  bar  közötti  nyomást  biztosít  a  fenti  három  utcában.  A  rendszer  vízhálózatának bővítése a nyomásfokozó szállító kapacitásának szűkössége miatt nem lehetséges.  Átemelő  A Tardonai és Kiserdősor utcák kereszteződésében található a város egyetlen ivóvíz átemelője, ami a  2x1500m3‐es medencéből emeli át az ivóvizet a Galagonya utca végén lévő 1000 m3‐es medencébe.  Az átemelő feladata az 1000 m3‐es medencével közösen a kertvárosi rész zavartalan vízellátása.  Víztároló medencék  A  városban  két  víztároló  medence  található.  Az  egyik  a  kórház  mögötti  dombtetőn,  a  másik  a  Galagonya utca végén.  A  kórház  mögötti  dombon  található  2  db  egyenként  1500  m3‐es  víztároló  medence.  A  medencék  ellennyomó rendszerben biztosítják a város jelentős részén a 2‐5 bar nyomású ivóvizet. A medence  töltése  a  regionális  rendszerről  történik.  A  Galagonya  utca  végén  lévő  1000  m3‐es  medence  a  Kertvárosi  és  a  Herbolyai  rész  megfelelő  nyomású  (2‐5  bar)  ivóvízzel  történő  ellátását  szolgálja.  A  medence töltését a Tardonai és Kiserdősor utcák kereszteződésében található átemelő biztosítja.      100   

   

 

Ivóvíz hálózat értékelése:  Az  elmúlt  időszakban  (2008  –  2014)  csak  mintegy  4.300  m  ivóvíz  gerincvezeték  épült.  Ezen  új  gerincvezetékeknek egy része új fogyasztók (ingatlanok) rendszerbe illesztését egy másik része a régi  kritikus  gerincvezetéki  szakaszok  havária  jellegű  cseréje  volt.  A  vizsgált  időszakban  (2008  –  2014)  jelentős rekonstrukció a településen nem volt.  A vezetékhálózat több mint 30%‐a (27.182 m) 1970 előtt épült, azbesztcement és acél (horganyzott  acél)  kivitelű.  Ezen  hálózati  elemek  cseréje  az  elkövetkezendő  években  elengedhetetlenül  fontos  a  település ivóvíz ellátásának biztonsága érdekében.   A  24.486  m  hosszú  azbeszt‐cement  anyagú  elosztó  hálózat  azon  túl,  hogy  elöregedett  (1970  előtti)  még anyagát tekintve is veszélyeztetheti az egészséges ivóvíz ellátást.   Kazincbarcika város szennyvízrendszere:  Kazincbarcika város szennyvíz hálózatának kialakítása az 1950‐es évektől kezdődött és folyamatos a  mai  napig.  A  szennyvíz  elvezető  rendszer  jellemzően  gravitációs  elválasztott  rendszerű,  esésnövelő  átemelőkkel.  A város ingatlanjainak majd mindegyike csatlakoztatható a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerre  olyan  nagyobb  település  rész  nincs,  ahol  a  szennyvízelvezetés  nem  megoldott.  Jelenleg  egy  ‐  két  utcában  nincs  szennyvíz  elvezető  rendszer,  de  annak  kiépítése  is  folyamatos.  A  vezetékes  szennyvízelvezetéssel érintett ingatlanok száma 10.878 db (86%).   A  városi  szennyvíz  rendszere  a  következő  elemekből  épül  fel:  szennyvízelvezető  hálózat;  szennyvíz  átemelők; szennyvíztisztító telep.   Szennyvíz hálózat:  A város szennyvíz csatorna gerinchálózat hossza 78.075 m, átmérője DN150 –DN1000‐es jellemzően  tokos beton és azbesztcement csőből épült (56.104 m) az 1950‐es évektől folyamatosan, lejtése 3 –  25 %. Az újabb szakaszok már KG‐PVC csőből épültek. A városi szennyvíz rendszer része a szennyvíz  nyomóvezetéki  hálózat,  ami  2791  m  hosszú  és  DN90—160  –as  csőből  került  megépítésre  jórészt  a  2000‐es évek után. A településen házi szennyvízátemelés nincs.  Szennyvíz átemelők:  A településen 9 db közterületi szennyvíz átemelő van.  Az átemelők automatikus működésűek és URH  központi irányításúak, az irányító központ a szennyvíztisztító telepen van.  Szennyvíztisztító telep:  Kazincbarcika  város  rendelkezik  saját  szennyvíztisztító  teleppel,  ami  a  városban  keletkező  szennyvízen  túl  még  a  város  agglomerációjának  szennyvizét  is  tisztítja.  A  tisztító  telep  kapacitása  15.000  m3/nap  (50.048  LEÉ).  A  telep  rekonstrukciója  2015‐ben  kezdődik,  egy  teljesen  új  szennyvíztisztítási technológia kerül kialakításra. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó 86+300  km szelvénye.  Kazincbarcika város csapadékvíz elvezető rendszere:  Kazincbarcika  város  csapadékvíz  elvezető  rendszere  két  részre  osztható.  A  belvárosi  bérházas  területen az 1960‐as évektől és kertvárosi részen az 1970‐es évektől a zárt felszín alatti csapadékvíz  elvezetés a jellemző, addig a régi település részeken a nyíltárkos felszíni vízelvezetés a domináns.  A csapadékvizek befogadója mindkét rendszer esetében a Tardona patak, illetve a Sajó folyó.  A  zárt  csapadékvíz  hálózat  hossza  bekötésekkel  együtt  66.360  m,  a  bekötések  száma  2.180  db.  A  település zárt csapadékvíz elvezető rendszerének műszaki állapota nem kielégítő az elöregedő, nem  101   

   

 

kellően  karbantartott,  feliszapolódott  vízelvezető  rendszer  egyre  nehezebben  birkózik  meg  a  feladatával.  A  vezeték  hálózat  majd  teljes  egésze  1980  előtt  épül.  A  hálózat teljes körű rekonstrukciója (bélelése, cseréje) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül  fontos a település csapadékvíz elvezetésének biztonsága érdekében.   A  felszíni  vízelvezető  rendszert  javarészt  burkolt  árkok  jelentik,  amik  még  az  ’60‐as  ’70‐es  években  kerültek  kialakításra,  bár  a  perem  területeken  találhatunk  földmedrű  szakaszokat  is.  Kivételt  képeznek ez alól a fő vízelvezető árkok, amik minden esetben burkoltak, egy részük lefedésre került.  A  meglévő  felszíni  vízelvezető  rendszer  állapota  nem  kielégítő.  A  település  egyes  –  főleg  a  régi  település  részeken  –  területein  a  korábbi  árkok  teljesen  feliszapolódtak  eltűntek.  Ezáltal  a  magas  talajvizes területekről a csapadék nem kerül levezetésre, ezáltal napi gondokat okoz.  A 2014 – 2020  időszakban  szükséges  e  település  részek  felszíni  vízelvezetésének  teljes  körű  megoldása  (új  árkok  kialakítása, a meglévők felújítása burkolása), valamint a meglévő árokrendszer felújítása.    Hulladékgazdálkodás  Kazincbarcika  Város  és  Sajókaza  Község  Önkormányzata,  mint  alapító  önkormányzatok,  valamint  további  116  csatlakozó  település  2000  októberében  létrehozta  a  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulást  azzal  a  céllal,  hogy  a  társult  önkormányzatok  közigazgatási  területén  összehangolt  fejlesztésként  megoldja  a  hulladékgazdálkodással  összefüggő  kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat.  Ennek  keretében  többek  közt  regionális  települési  szilárdhulladék  lerakó  telephely  és  lerakó  tér  létesült Sajókaza térségében kiszolgáló és működtető létesítményekkel együtt, bevezetésre került a  szelektív hulladékgyűjtés az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzésével, a  kiszolgáló gyűjtő, szállító  és kezelő‐rendszer kiépítésével, a szükséges eszközpark megteremtésével.  Regionális hulladékkezelő és feldolgozó telep is létesült, hulladékválogató, hulladék‐komposztáló és  építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, valamint egy regionális hulladék átrakó állomás.  A  Társulás  (és  ennek  alapító  tagjaként  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata)  hulladékgazdálkodási  közszolgáltatási  szerződést  kötött  a  Zöld  Völgy  Közszolgáltató  Nonprofit  Kft.–vel  a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás elvégzése érdekében.  A  települési  szilárdhulladék  kezelési  közszolgáltatás  legnagyobb  fogyasztói  köre  a  településen  élő  lakosság, illetve az általuk alkotott háztartások. Második legnagyobb igénybevevői kör a gazdálkodó  szervezetek, amelyek intézményi, vállalkozási, vagy egyéb formában végzik tevékenységüket, amely  tevékenység  során  a  háztartási  hulladékhoz  hasonló  összetételű  hulladékuk  képződik.  A  vegyes  hulladék  képződés  alapvető  tendenciája  csökkenő,  de  fontos  irány  a  szemléletformálás,  és  az  elkülönített gyűjtés minél szélesebb körű igénybevételi lehetőségének biztosítása.  Közvilágítás:  A  városban  a  közvilágítási  feladatokat  a  KÖZVIL  Első  Magyar  Közvilágítási  Zrt.  látja  el  a  vonatkozó  szerződés  keretein  belül.  A  szerződés  alapján  a  Zrt.  megvalósította  az  önkormányzat  illetékességi  területén  található  közvilágítási  berendezések  energiatakarékos  rekonstrukcióját,  illetve  bővítését  majd  e  korszerűsített  közvilágítási  rendszeren  keresztül  végzi  a  közszolgáltatást,  valamint  az  aktív  közvilágítási  elemek  karbantartását.  A  passzív  hálózati  elemek  üzemeltetési  és  karbantartási  feladatait az ÉMÁSZ Hálózati Kft. látja el.  A  város  közvilágítási  hálózata  a  belvárosban  és  a  lakótelepeken  földkábeles,  családi  házas  környezetben  szabadvezetékes.  A  közvilágítás  kiépítettsége  kb.  98%‐os.  A  város  területén  jelenleg  3.262 db lámpatest üzemel, melyek éves villamos energia igénye az alábbiak szerint alakul.    102   

   

 

1.11.1. táblázat: Közvilágítás energiaigénye Kazincbarcikán    Év  2007.12.31‐én aktuális állapot  2008.12.31‐én aktuális állapot  2009.12.31‐én aktuális állapot  2010.12.31‐én aktuális állapot  2011.12.31‐én aktuális állapot  2012.12.31‐én aktuális állapot  2013.12.31‐én aktuális állapot  2014.12.31‐én aktuális állapot 

Beépített telj. (kW)  269,690  270,290  270,290  275,910  278,690  274,415  274,715  272,237 

Lámpatestek száma (db)  3152  3154  3154  3247  3262  3262  3262  3262 

Éves üzemidő (óra)  3990  3990  3990  3990  3990  3990  3990  3990 

Éves vill. energia igény (kWh)  1076063  1078457  1078457  1100881  1111973  1108008  1096113  1091169 

  Forrás: Kazincbarcika Város Önkormányzatának adatszolgáltatása  Helyi közösségi közlekedés  2015.  január  16‐tól  az  Észak‐magyarországi  Közlekedési  Központ  Zrt.,  mint  a  Borsod  Volán  Zrt.  jogutódja  biztosítja  a  városban  a  helyi  közúti  közforgalmú  személyszállítási  közszolgáltatói‐  üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent.  1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata  1.12.1. Természeti adottságok  Kazincbarcika  Város  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megyében,  a  borsodi  iparvidéken.  A  város  Miskolctól  közel  24  km‐re  északra,  a  Sajó  völgyében  található.  Miskolc  és  Ózd  után  a  megye  harmadik  legnagyobb városa, a Kazincbarcikai járás székhelye.  A  város  közigazgatási  területe  45,867  km2.  Lakosainak  száma  28.249  fő;  belterülete:  1.246,1  ha;  külterülete: 2.864 ha; zártkertek területe: 476,7 ha (foldhivatal.hu).  1.12.1. ábra: Kazincbarcika elhelyezkedése a Kazincbarcikai járáson belül 

Forrás: TEIR      103   

 

   

 

Kazincbarcika tájbesorolása:   • Északi‐középhegység nagytáj  • Észak‐magyarországi medencék középtáj  • Borsodi‐dombság kistájcsoport  • Sajó‐völgy  kistáj  (Dr.  Marosi  S.  ‐  Dr.  Somogyi  S.  (szerk.):  Magyarország  kistájainak  katasztere I‐II. szerint ‐ 1990, átdolgozva 2010 , MTA),  valamint  • Bükkvidék középtáj  • Tardonai ‐ dombság kistáj (TEIR és MÉTA növényföldrajzi tájbeosztás szerint)    1.12.2. ábra: Kazincbarcika kistáji besorolása  

Forrás: TEIR 

 

Domborzati adatok  A Sajó‐völgy kistáj szerkezeti árokban kialakult aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. A felszín fele ártér,  fele  pedig  a  közepes  magasságú  tagolt  síksági  domborzattípusba  sorolható.  Az  abszolút  tengerszint  feletti magasság 123 és 260 m között változik, az átlagos relatív relief 34 m/km2.   A Tardonai‐dombság kistáj a Bükk‐hegység északi hegylábfelszíne, mely nem emelkedik 350 m fölé a  vizsgált  térségben.  A  dombság  északkeleti  irányba  lejt,  a  keleti  részen  gyengén,  nyugati  oldalán  viszont erősen tagolt.     Éghajlat  A város éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz, de közelíti a mérsékelten nedves éghajlati  típust.  Az évi napfénytartam 1850 óra körüli. A nyári napfényes órák száma 740‐750 óra, a téli csak kevéssel  150 óra fölötti. Gyakori a köd, különösen a folyó völgyben. A hőmérséklet téli és nyári félévi átlaga  8,7‐9,3  °C  közötti,  ill.  15,5‐16,2  °C.  A  fagyoktól  mentes  időtartam  165‐170  nap.  Kezdete  április  25.  utánra esik,  a vége október 7. körül várható. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek  sokévi átlaga 33,4 °C ill. ‐15,7 és ‐16,0 °C közötti.  104   

   

 

Mind  az  évi,  mind  a  nyári  félévi  csapadékmennyiségben  a  nyugati  és  a  keleti területek között eltérés van (nyugaton: 650 mm fölött, ill. 400‐420 mm; keleten: kevéssel 600  mm  alatt,  ill.  370‐400  mm).  A  24  órás  csapadékmaximum  100  mm.  A  hótakarós  napok  száma  átlagosan évi 40‐45 nap, az átlagos maximális hó vastagság 20 cm körüli.   Az északi és az észak‐nyugati részeken az ariditási index 1,04‐1,10, a Sajó és a Bódva összefolyásánál  viszont 1,15‐1,20.   Leggyakoribb  szélirányok  az  észak‐nyugati  és  a  dél‐keleti;  az  átlagos  szélsebesség  kevéssel  2  m/s  fölött van.  A  megművelhető  területeken  a  szántóföldi  és  a  kevésbé  hőigényes  kertészeti  növények  termesztéséhez kedvező az éghajlat.    Vízrajz  A terület fő vízgyűjtője a Tardona‐patak, mely északon még a város közigazgatási területén a Sajóba  ömlik.   A  Sajó  vízminőségi  osztályozási  eredményei  rendkívül  változóak.  Az  eredmény  függ  a  vizsgált  paramétertől és főként a mérési szelvény helyétől, de általában „ … a mért paraméterek 85%‐ában  tűrhető, vagy annál jobb minőségű”. (Sallai Ferenc – ÉMI KTVF 2008)    Növényzet  A Sajó‐völgy és a Tardonai‐dombság kistáj növényföldrajzi tértagozódás tekintetében a Magyar vagy  Pannóniai  flóratartomány  (pannonicum)  Északi‐középhegység  flóravidékének  (Matricum)  Tornense  flórajárásába  tartozik.  A  terület  potenciális  erdőtársulásai  a  szubmontán  égerligetek  (Alnetum  glutinosae‐incanae),  a  pannóniai  cseres  tölgyesek  (Quercetum  patraeae‐cerris)  és  a  gyertyános  tölgyesek  (Querco  petraeae‐Carpinetum).  A  nyílt  helyeken  magaskórós  társulások  (Filipendulo‐ Petasition),  fragmentáltan  gyapjúsásos  láprétek  (Carici  flavae‐Eriophoretum),  magassásosok  (Carex  acutiformis,  Carex  gracilis),  nedves  kaszálók  és  mocsárrétek  (Molinietum)  húzódnak.  A  jellemzőbb  lágyszárú fajok között a lóhere (Trifolium pratense), a sásfélék (Carex montana; C. pilosa. C. brizoides  stb.),  stb.  említhető.  A  mezofil  rétek  jellemző  növényfajai  mondjuk  a  terebélyes  harangvirág,  kakascímer fajok, réti margitvirág, réti kakukkszegfű, réti és kúszó boglárka.  A  folyóvölgy  potenciális  növényzete  a  puhafás  ligeterdő.  Mára  ebből  kis  kiterjedésű  állományok  maradtak.  Jelentősebb  méretűek  a  mocsárrétekkel,  bokorfüzesekkel  jellemezhető  folyószakaszok.  Sajnos a terület az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben.  A terület növényzetének fajszáma kevesebb, mint 400; a védett fajok száma 20 alatti. Özönfajok: zöld  juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima) , gyalogakác (Amorpha fruticosa) , selyemkóró  (Asclepias syriaca) , tájidegen őszirózsa‐fajok (Aster spp.), amerikai alkörmös (Phytolacca americana),  japánkeserűfű‐fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző‐fajok (Solidago spp.)  stb.  A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái: gabona félék és zöldség félék.   A természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy  csak mérsékelten kedvezőek. 

105   

   

 

  1.12.3. ábra: Kazincbarcika területhasználata 

  Forrás: TEIR    Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény‐, részben lágylombos erdők borítják.   1.12.4. ábra: Kazincbarcika erdőterületei 

Forrás: TEIR 

 

Sajátos táji adottságok– művi elemek  A  város  két  település,  Barcika  és  Sajókazinc  összenövéséből  jött  létre  több  évszázad  folyamán.  Szerkezetét  meghatározza  a  Sajó  völgye,  a  Tardona‐patak  völgye  és  a  déli  dombvidék.  A  Tardona‐ völgy  belakható,  betelepült  az  utóbbi  két  évszázad  folyamán,  míg  a  Sajó‐völgy  és  a  dombvidék  továbbra is az ember alkotta művi elemek terjeszkedésének természetes gátja.   Kazincbarcika,  fontos  ipari  központ  ma  is,  bár  a  90‐es  évektől  kezdődően  jelentős  ipari  depressziós  terület  (munkanélküliség,  szegénység,  elvándorlás  stb.)  is  egyben.  A  város  ipari  park  cím  viselésére  106   

   

 

jogosult  területtel  ma  is  rendelkezik.  Az  ipari  tevékenységből  származó  környezetszennyezés  esetenként  jelentős.  Gyakori  a  riasztási  küszöbérték  feletti  PM10  szállópor  koncentrációja levegőben.   A  város  közigazgatási  területének  középső  részén,  a  déli  külterületeken  jellemzőek  a  felhagyott  bányaterületek.     1.12.5. ábra: Kazincbarcika – felhagyott bányák területe 

Forrás: TEIR 

 

A  város  és  környékének  üdülési  potenciálja  adott,  de  a  kapcsolódó  szolgáltatások  fejlesztendőek  ahhoz, hogy az itt jelentkező üdülési, kiránduló turista igények helyben kielégíthetőek legyenek.   1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet  1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat  A települési táj változásairól a 18. századtól kezdődően a katonai felmérések biztosítanak számunkra  adatokat.   A 18. századi felmérésen három jól elkülönülő település rajzolódik ki: Felső Barczika, Alsó Barczika és  Kazincze. Már ezen a felmérésen megjelenik a Sajó‐völgyben a Barczikai Malom és a településektől D‐ re a mai Pincesor utca helyén a Wein Keller felirat, melyek bizonyítják, hogy a kedvezőtlen adottságú,   de művelésbe vonható területeket már akkor is szőlőművelésre használták. A lakott területektől D‐re  eső  településrészen  az  erdőművelés  volt  uralkodó  gazdálkodási  forma.  A  felmérésen  már  a  mai  nyomvonalon rajzolódik ki a Tardona‐patak és a Kazinczi‐patak völgye.                        107   

   

 

1.12.6. ábra: Kazincbarcika – I. katonai felmérés (1780‐1784) 

Forrás: Arcanum 

 

  A  II.  katonai  felmérésen  Barczika  Felső  terjeszkedett,  gyarapodott  a  korábbi  állapothoz  képest,  míg  Kazincz  inkább  besűrűsödött,  azaz  már  a  XIX.  században  egyértelművé  vált,  hogy  a  természeti  adottságok  –  északon  a  Sajó,  délen  a  dombság  –  határozott  gátját  szabják  az  észak‐déli  irányú  települési  terjeszkedésnek  Barczika  Felső  és  Kazincz  esetében.  Éppen  ez  az  oka  annak,  hogy  a  XX.  század  eleji  iparosodást  követően  a  település  Barczika  Alsó  észak‐déli  tengelye  mentén  kezdett  el  terjeszkedni délre, a Tardona‐völgy felé.   Jelentős számban lelhetők már fel a szőlőművelés nyomai e felmérésen, különösen a Tardona‐patak  bal partján. A dűlőnevek is erre utalnak: Kis‐Szőlő‐Völgy, Nagy‐Szőlő‐Völgy stb.   1.12.7. ábra: Kazincbarcika – II. katonai felmérés (1806‐1869) 

Forrás: Arcanum 

 

A  III.  katonai  felmérésen  Barczika  Felső  gyarapodása,  terjeszkedése  egyértelmű.  Kazincz  kis  mértékben  észak  és  dél  felé  terjeszkedik.  A  lakott  területtől  északra  megjelenik  a  vasút.  Az  első  bányákat a század 50‐es éveiben nyitják.           108   

   

 

1.12.8. ábra: Kazincbarcika – III. katonai felmérés (1869‐1884) 

 

Forrás: Arcanum 

  A IV. katonai felmérésen a két Barczika nevében már egyesült, Kazincz neve Sajó‐Kazincz lett. Jelentős  változás  a  korábbihoz  képest  a  bányák  megjelenése  (délen  Herbolya  bánya  a  Kakas‐völgyben)  a  felmérésen is, valamint a patak menti parti sávok és a magaslati erdők határán megjelenő tanyák. A  tanyák bizonyítják azt, hogy a patak völgy belakható. A XX. század folyamán a település a Barczika és  Sajó‐Kazincz  között  húzható  északkelet‐délnyugati  tengely  mentén  fejlődik  és  foglalja  el  a  Tardona‐ patak völgyét. Sajó‐Kazincz ekkor már bányászfaluként említett. A 20‐as években Barczikán megépült  az erőmű.  1.12.9. ábra: Kazincbarcika – IV. katonai felmérés (1896‐1914) 

Forrás: Arcanum 

 

A település 1948‐ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954‐ben városi rangot kapott, ugyanebben az  évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több  lakosa  volt.  Az  1970‐es  években  a  lakosság  létszáma  elérte  a  harmincezer  főt.  Berente  1999‐ben  levált a városról.           109   

   

 

1.12.10. ábra: Kazincbarcika ma 

Forrás: maps.google.com 

 

1.12.2.2. Tájhasználat értékelése  1.12.11. ábra: Kazincbarcika ‐ Egy lakosra jutó zöldterület nagysága 

Forrás: TEIR 

 

Kazincbarcika város területe 45,867km2.  Kazincbarcika  összes  belterületi  zöldterületének  nagysága  2013‐ban  111.256  m2  volt  a  TEIR  adatbázisa  szerint  mely  érték  2009  előtt  közel  114.000  m2  volt.  A  két  érték  közötti  különbség  új  iparterület  kialakítására  és  új  beépítésre  szánt  területek  kijelölésére  vezethető  vissza.  A  2013.  évi  adatszolgáltatás szerint az erdőterületek nagysága a város közigazgatási területén 1890 ha (TEIR).     Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása az alábbi (2013 TEIR):  • talajvédelmi erdő:     255 ha;  • vízvédelmi erdő:    1 ha;  • településvédelmi erdő:  5 ha;  • műtárgyvédelmi erdő:  8 ha;  110   

   

 

• faanyagtermelő erdő:  1584 ha;  • egyéb:      65,8 ha.  Földrészlet statisztika a város közigazgatási területéről (takarnet.hu):  • erdő      1955,8 ha  42,64 %  • fásított terület    0,1 ha    0,003 %  • gyep (legelő)    169,7 ha  3,70 %  • gyep (rét)      114,2 ha  2,49 %  • gyümölcsös      43,0 ha   0,94 %  • kert       142,9 ha  3,12 %  • kivett      1591,3 ha  34,69 %  • szántó      457,6 ha  9,98 %  • szőlő      112,1 ha  2,44 %  Az  elérhető  földrészlet  statisztika  alapján  egyértelmű,  hogy  a  tájhasználatot  elsősorban  a  művi  elemek  (kivett  terület:  34,69%)  és  az  erdőterületek  (42,64%)  határozzák  meg.  A  mezőgazdasági  termelés  a  művelés  szempontjából  kedvezőtlen  adottságú  domborzaton  és  a  tápanyagban  szegély  talajokon nem jelentős (szántó: 9,98%). A legeltetésre alkalmas területek aránya viszonylag kedvező  (rét  és  legelő:  6,19%),  a  szőlőterületek  aránya  azonban  a  történeti  hagyományok  ellenére  csekély  (2,44%). 

111   

   

 

  1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek  1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek  A  környék  értékes  társulásai  a  természetközeli  állapotú  erdők  a  település  D‐i  területein  a  dombvidékeken;  a  folyó  menti  vizes  élőhelyek  É‐on  a  Sajó  mentén  és  a  település  ÉK‐DNy‐i  tengelyében a Tardona‐patak mentén. Értékesek a dombhátak gyeptársulásai is.   A  település  nyilvántartott  egyedi  tájértékeinek  száma:  94.  Ezek  zöme  pontszerű  művi  elem  (emlékmű, szobor, pince, forrásfoglalás, kút, feszület, műemlék épület stb.), melyek környezetükkel  együtt jelentős tájképi értéket képviselnek.     1.12.3.2.  Nemzeti  és  nemzetközi  természetvédelmi  oltalom  alatt  álló  vagy  védelemre  tervezett  terület, érték, emlék    Természeti területek  A  város  jelentős  mértékben  iparosodott,  a  belakható  területek  évszázadok  alatt  betelepültek.  A  jelentős reliefű dombság nehezen művelhető, így természetes, vagy természetközeli állapotú terület  É‐on csak a Sajó mentén fordul elő.   Kazincbarcika külterületének K‐i részén nagy kiterjedésű természetközeli állapotú terület található a  változatos domborzati viszonyok között. A védett társulások a Bükk északi hegylábának vonulatairól  húzódtak egészen a Tardona völgyig. A város közigazgatási területének külterületi részét gyakorlatilag  lefedik ezek a területek. A széles sáv befordul Ny‐ra, keresztezi a Tardona‐patakot és a belterületet,  ezt követően a külterület Ny‐i oldalán fut ki. A védelemre tervezett természeti területek gyakorlatilag  azonosak a Nemzeti Ökológiai Hálózat Magterületeként nyilvántartott területekkel.     Platókon és enyhe lejtésű oldalakon a terület döntő részén cseres‐tölgyesek találhatók. Ezek állapota  eléggé degradált, elegyként gyakran található erdeifenyő, akác, továbbá jellemző a mezei juhar és a  gyertyán  is.  A  lágyszárú  szintben  jellemzőek  a  gyom  jellegű  fajok.  A  terület  gyertyános‐tölgyesei  jellegtelenek,  fajszegények.  A  bükkösök  átmeneti  helyzetűek,  extrazonálisak,  elegyesek.  Patakvölgyekben  füzes‐égeres  ligeterdők  húzódnak  acsalapus  magaskóróssal.  A  település  körül  kiterjedt  fátlan  vegetációtípusok  maradtak  fenn.  Terjed  bennük  a siskanád (Calamagrostis epigeios)  és a magas aranyvessző (Solidago gigantea); ritkábbak a csenkeszes, árvalányhajas gyepek. A védett  növényfajok,  botanikai  nevezetességek  főként  utóbbiakban  fordulnak  elő:  csillagőszirózsa  (Aster  amellus),  dunai  szegfű  (Dianthus  collinus),  kornistárnics  (Gentiana  pneumonanthe),  szúnyoglábú  bibircsvirág  (Gymnadenia  conopsea),  lenfajok  (Linum  spp.),  kosborfajok  (Orchis  spp.),  macskahere  (Phlomis tuberosa), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa). Igen sok  helyen  találkozunk  akácossal  és  telepített  erdei  fenyvessel.  Inváziós  módon  terjed  az  akác,  a  bálványfa.     Gyakori élőhelyek:  • Gyertyános‐kocsánytalan tölgyesek  • Jellegtelen száraz‐félszáraz gyepek  • Cseres‐kocsánytalan tölgyesek  • Galagonyás‐kökényes‐borókás száraz cserjések  • Franciaperjés rétek   

112   

   

 

  Védett természeti területek ‐ nemzeti  Országosan  védett  természeti  területek  Kazincbarcika  Város  Helyi  Építési  Szabályzatáról  (HÉSZ)  és  Szabályozási  Tervéről  szóló  44/2005.  (XII.22.)  önkormányzati  rendelet  3.  melléklete  szerint  a  Tardona‐vulkán, a Sajó‐völgy és a Herbolya‐tölgyes.  A  később  bemutatott  Nemzeti  Ökológiai  Hálózat  Magterülete  védelemre  tervezett  területként  nyilvántartott  az  illetékes  hatóságnál.  A  Tardona‐patak  jobb  partján  a  Várhegy‐tetőn  országos  jelentőségű természeti emlék, egy késő Árpád‐kori terepalakulat, földvár található.  Ugyanezen  rendelet  4.  sz.  melléklete  szerint  helyi  védelemre  kijelölt  természetvédelmi  terület  a  Csónakázó‐tó és környéke, valamint a Herbolya‐bánya és környéke. Ez utóbbiak turisztika‐rekreációs  célú hasznosításának fejlesztése a település középtávú stratégiai céljai között szerepel .    Védett természeti területek ‐ nemzetközi  A  KvVM  adatbázisa  szerint  Kazincbarcika  területén  nemzetközi  jelentőségű  (Natura  2000)  védett,  kiemelt  jelentőségű  természetmegőrzési  terület  (SCI  ‐  Sajó‐völgy  HUAN  20006)  és  madárvédelmi  terület (SPA ‐ Bükk‐hegység és peremterületei HUBN 10003) egyaránt található.   1.12.12. ábra: Kazincbarcika ‐ Natura 2000 területek 

 

 

Forrás: TEIR 

113   

 

   

 

  1.12.3.3. Ökológiai hálózat  A KvVM adatbázisa és a TEIR információs rendszere szerint Kazincbarcika közigazgatási területén az  Országos Ökológiai Hálózat övezetei megtalálhatóak.   1.12.13. ábra: Kazincbarcika elhelyezkedése az Országos ökológiai hálózatban 

Forrás: TEIR 

 

A  magterület  övezet  gyakorlatilag  azonos  a  természeti  területeknél  leírt  Tardonai‐dombság  területével,  míg  az  ökológiai  folyosóként  nyilvántartott  területek  a  Sajó‐völgy  természetközeli  állapotú  védelemre  tervezett  területei,  melyek  nemzetközi  irányelvek  alapján  már  védett  területek  (Natura 2000 SPA).   1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése  • • • • •

• • • • •

A település jelentős természeti értéket képviselő területek közé ékelődött be (Sajó‐völgy,  Tardona‐patak völgye, Tardonai‐dombság).   Nagy kiterjedésű erdőterületeken gyakoriak a tájidegen haszonfák.   A belterület környéki fás társulásokban gyakoriak a gyomfák.  A település környéki ligetes és fátlan vegetációk gyakran gyomosak, degradáltak.   Jelentős az egyedi tájértékek száma, de ezek helyi szintű védelme nem elég széles körű.  Nyilvántartás,  tudatos  kezelés  nélkül  nehezen  képzelhető  el  turisztikai  célú  tematikus  összefűzésük és hasznosításuk.  Az egyedi tájértékek hálózatára szervezhető kulturális‐, turisztikai programok nem kellően  propagáltak.  A  felhagyott  bányák  területe  jelentős,  rekultivációt  igénylő  területek  jellemzőek  a  külterületen.   Az  egykori  tájsebeken  a  növényzet  spontán  megújulása  folyamatban  van,  de  a  gyomok  visszaszorítása nem kap elég figyelmet.   A  szőlőművelés  helyi  múltjára  való  tekintettel  arculatformáló  potenciál  lehet  a  településen. A legrégebbi pincesorokat a város keleti dombvidékén találhatjuk.   Kazincbarcika  falusias  településrésze,  mely  a  19.  század  világát  idézi  (tornácos  házak,  gémes‐ és kerekes kutak, pajta, istálló stb.) különleges helytörténeti érték.  

114   

   

 

•

•

•

A  Sajó  folyó  és  a  Tardona  patak  medre  az  ökológiai  folyosó  mag‐  és  puffer‐területébe  tartoznak,  fontos  élőhelyei  az  élővilágnak.  Ezek  állapota  nagy  részben  elhanyagolt,  kevésbé  rendezett,  élővilág  védelmi  és  korridor  szerepét  csekély  mértékben tudja betölteni.  Kazincbarcika  Város  Helyi  Építési  Szabályzatáról  (HÉSZ)  és  Szabályozási  Tervéről  szóló  44/2005.  (XII.22.)  önkormányzati  rendelet  3‐7.  mellékletei  értékes  és  a  közadatoktól  eltérő  információkat  tartalmaz(hat)  a  városkörnyéki  védett‐  és  védelemre  tervezett  területekről, objektumokról, melyeket a stratégia gyártás folyamán figyelembe kell venni.   A  földhivatali  nyilvántartásokban  elérhető  statisztikák  alapján  a  város  közigazgatási  területe 45,867 km2. A közadatok eltérését célszerű tisztázni.  

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata  A zöldfelületi rendszer elemeinek egyik lehetséges csoportosítása azok kiterjedése alapján történik.  Ebben a felosztásban a rendszerelemek lehetnek:  • pontszerűek,  • vonalasak,  • felületszerűek.  A  felületszerű  rendszerelemeket  használatuk  korlátlan,  részében  korlátos,  vagy  korlátozott  volta  szerint csoportosítjuk és ismertetjük.   1.13.1.1.  Szerkezeti‐,  kondicionáló  szempontból  lényeges  valamint  a  zöldfelületi  karaktert  meghatározó elemek  Pontszerű zöldfelületi elemek  Védett  fáról,  facsoportról  nincs  tudomásunk.  A  város  helyi  jelentőségű  természeti,  ezen  belül  zöldfelületi értékeinek feltérképezése még feladat.     Vonalas zöldfelületi elemek  A városi fasorok faj összetétele, kiterjedése és állapota változó. Egységes fasor ritka, a fásítás inkább  szakaszosan jellemző annak ellenére, hogy a 20. század második felében tervezett, széles úthálózattal  jellemezhető  településszerkezet  elviekben  az  intenzív,  egyidejű  fásítást  lehetővé  teszi.  Az  Egressy  Béni út promenádszerű, impozáns megjelenése  zöldfelületi szempontból is jobban kihasználható és  fejleszthető. Városi fakataszter nincs.  Felületszerű zöldfelületi elemek  A rendszerelemeket használatuk szerint csoportosítjuk:  • korlátlan közhasználatú rendszerelemek;  • korlátozott közhasználatú rendszerelemek;  • közhasználat elől elzárt rendszerelemek.  Korlátlan közhasználatú rendszerelemek  Kazincbarcika belterületi zöldfelület ellátottsága kedvező különösen a D‐i településrészen, ahol a 20.  század közepén létrehozott lakótelepek körül nagy kiterjedésű zöldfelületeket tartottak meg.   Példaértékű  a  Belváros  megújított  térrendszere  és  a  Völgy  park.  A  Hild  díjat  a  város  elsősorban  a  kiemelten kezelt zöldfelületi rendszere miatt kapta meg.    A lakótelepi parkok növényállománya kevés kivételtől eltekintve monoton, gyakran csupán kétszintes  (gyep és lombkorona szint).  A  közparkok  funkcionális  értéke  a  közelmúltban  rehabilitációba  vont  területeken  kívül  általában  alacsony.  A  játszóterek  száma  megfelelő,  műszaki  karbantartásuk,  felülvizsgálatuk  a  kormányrendeletben előírtaknak megfelelően történik. 

115   

   

 

Szintén  korlátlan  használatúak  a  város  környéki,  ill.  belterületi  véderdők  (pl.  Pincesor  utca  környéke),  melyek  helyenként  mesterséges  telepített  erdők  erős  gyomosodási  hajlammal,  míg  más  területeken  a  természet  közeli  állapotú  vegetáció  éri  el  a  beépített,  lakott  területeket.    Jelentős  rekreációs  potenciállal  bír  a  Belváros  közeli  Csónakázó‐tó  és  a  Herbolya‐bánya  környéki  tavak. Ez utóbbiak környéke tudomásunk szerint jelenleg részben korlátozott használatú zöldfelület.       Korlátozott közhasználatú rendszerelemek  Ide  tartoznak  a  nagy  kiterjedésű,  de  zárt  sportterületek,  kórházak  és  a  köztemetők;  minden  olyan  intézmény,  melyet  elvileg  bármely  állampolgár  határozott  céllal  –  mely  lehet  akár  egy  séta  is  –  nyitvatartási  időben  felkereshet.  A  város  legnagyobb  kiterjedésű  köztemetője  a  Jószerencsét  úttól,  illetve az egykori Kazincz településrésztől D‐re található.     Közhasználat elől elzárt rendszerelemek  Ide  tartoznak  azon  intézménykertek,  melyek  azok  számára  látogathatók  csupán,  akik  az  adott  intézmény szolgáltatásából részesedni kívánnak; de ide soroljuk pl. a magánkerteket is. Kazincbarcika  közigazgatási  területén  több  mint  20  különböző  telephellyel  működnek  nevelési‐oktatási  intézmények  és  közel  10  telephellyel  egészségügyi  szociális  ellátó  intézmények  (ide  értve  a  bölcsődéket  is).  A  város  több  kulturális  közművelődési  intézményt,  ill.  telephelyet  működtet.  Az  intézményi  zöldfelületek  állapota  kielégítő,  karbantartásuk  megfelelő  színvonalú.  A  korlátlan  használatú  zöldfelületektől  eltérően  e  csoportban  már  a  cserjeszint  megléte  és  változatossága  is  jellemző a bejárt zöldfelületeken.   1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése     Kazincbarcika  egy  lakosra  jutó  belterületi  zöldfelületeinek  nagysága  átlag  alatti  (TEIR  2013),  bár  a  jelenleg  elérhető  adatok  véleményünk  szerint  a  korábbi  évek  adatszolgáltatási  hiányosságaiból  eredően nem megbízhatóak.   Kazincbarcika  zöldfelületei  a  településökológiai  szerepüket  jelenlegi  formájukban  csak  részben  képesek betölteni, mivel a rendszerelemek nem alkotnak összefüggő, szövetszerű állományt a város  közigazgatási  területén,  így  a  zöldfelületek  települési  környezetminőséget  javító  hatása  –  kiegyenlítettebb mikroklíma, kedvezőbb talajvíz‐háztartás, átszellőzés, zajártalom csökkentés, stb. –  csak részben érezhető.   A  vizsgált  zöldfelületi  rendszerelemek  nem  minden  esetben  igazodnak  az  adott  létesítményhez,  annak  feladatához.  A  vizsgált  intézménykertek  dendrológiai  összetételében  kertépítészeti  szerkezetében, kialakításában nem köszön vissza a kapcsolódó intézményi sokszínűség.  Már  korábban  leírtuk,  hogy  a  vizsgált  rendszer  nem  szövetszerű,  ebből  az  is  következik,  hogy  a  növényzet  településszerkezeti  szerepköre  hiányos,  azaz  hiányoznak  településrészeket  összekötő,  vagy  éppen  szétválasztó  rendszerelemek,  kedvezőtlen  környezeti  hatásokat  csökkentő,  vagy  kiküszöbölő növény együttesek, stb.  Korábbi  fejezetünkben  írtuk,  hogy  a  cserjeszint  gyakran  hiányos,  ebből  következik  az,  hogy  a  zöldfelületek tértagoló, tömegformáló esztétikai szerepkörüket csak korlátozottan képesek betölteni.     Cserjék hiányában ritkák a zöldfelületi hangsúlyok, kiemelések; a növények inkább csak az épületek,  terek körítései, nem pedig az építészeti, településszerkezeti kompozíció részei.   A  zöldfelületek  kondicionáló  hatása  leginkább  akkor  érvényesül,  ha  az  előző  szerepkörök  –  funkcionális, településszerkezeti, esztétikai, településökológiai – betöltése minél inkább teljes értékű.  Kazincbarcika vizsgált zöldfelületei valamennyi szerepkörben hordoznak értékeket, de fejleszthetőek  és fejlesztendőek.   116   

   

 

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái     • •

• • • • • •

Értékes  belvárosi  lépcsőzetes  parkrendszer,  mely  funkcionálisan,  településszerkezeti  szempontból, esztétikai minőségében és kondicionáló hatásában fejlesztendő.  A  nagy  kiterjedésű  lakótelepi  zöldfelületek  találhatóak,  melyek  az  50‐es,  60‐as  évek  szocialista realista lakóépületeinek zöldfelületei ma is jelentős potenciált hordoznak, de mint  közösségi zöldfelületek az előbbi bekezdésben leírt módon fejlesztendőek és fejleszthetőek.  A stratégiával megalapozott fejlesztések sora a közelmúltban megvalósult városrehabilitációs  projektek révén már megkezdődött.  A  város  helyi  jelentőségű  természeti,  ezen  belül  zöldfelületi  értékeinek  feltérképezése  még  feladat. Az érték kataszter a fejlesztéseket megalapozó adatbázis lehet.   Jelentős városkörnyéki és Belváros közeli, melyek sport‐ és rekreációs, ill. turisztikai célokra  fejleszthetők, fejlesztendők (Csónakázó‐tó, Herbolya környéki tavak, város környéki véderdők  stb.).  Kazincbarcika  az  emlékművek,  emléktáblák,  memorandumok,  domborművek,  térplasztikák  városa. Ezen objektumok zöldfelület‐fejlesztési potenciálját a jövőben ki kell használni.   Értékes adatbázis és fejlesztési potenciált rendszerez a város 47/2014 (X. 3)  Önkormányzati  rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről.  Számos  a  közterületi  sport‐  és  rekreációs  célú,  korlátlanul  látogatható,  igénybe  vehető  zöldfelület, melyek jó karban tartása folyamatos, jövőbeli fejlesztésük azonban indokolt   A  zöldfelületi  rendszer  elemei  nem  képeznek  szövetet,  így  az  ipari  termelés  révén  a  környezeti elemeket érő káros, ill. kedvezőtlen hatások nem kellő mértékben küszöbölhetők  ki,  ill.  csökkenthetőek  a  meglévő  rendszerelemek  révén.  A  zöldfelületi  rendszer  szerkezeti  összefüggésében is fejlesztendő.  

1.14. Az épített környezet vizsgálata  1.14.1. Terület‐felhasználás vizsgálata  1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata  A településrészek története:  (Sajó)  Kazinc:  A  katonai  felmérések  alapján  a  település  egykori  eredeti  településszerkezete  ‐  patak  és  út  mellé  települt  egyutcás  település  volt.  Sajó‐ kazinc  település  jelentős  agrártelepülés  volt, a termékeny talaj, a Sajó árterének  dús legelői és a községet érintő postaút  kedveztek fejlődésének. A szőlőművelés,  a  zöldség‐  és  gyümölcstermesztés  bolgárkertész  jellegű  intenzív  kertkultúrává  fejlődött  az  1930‐as  évekre.  A  sajókazinc‐herbolyai  szénlelőhelyeket  már  a  XIX.  század  elején  ismerték,  de  csak  az  1850‐es  években  nyitottak  bányát  a  falu  birtokosai,  melynek  barnaszenét  uradalmaik  használták  fel.  Az  ipartelepek, illetve az új város építésének Sajókazinc jórészt áldozatul esett.    Barcika:  A  katonai  felmérések  alapján  Alsó‐  és  Felső‐Barcika  egykori  eredeti  településszerkezete  út  mellé települt egyutcás település volt. Az egyutcás, szalagtelkes településrészek az árvízjárta terület  magasabb, védettebb térszínére húzódtak. A Borsodi Szénbányák Rt. 1922‐23‐ban erőművet épített  117   

   

 

Barcikán  a  vasút  mellett  a  kitermelt  szén  helyi  felhasználása  érdekében.  1940‐ben  indult  újra  a  bányászat  a  Barcikai  Kőszénbánya  Vállalat  révén.  A  volt  településmag  sokat  megőrzött  az  1950  előtti  állapotokból.  Nem  változott  a  településrész  szerkezete,  a  telekosztások,  a  lakóház állomány is csak lassan épült át. A településkép, a lakásviszonyok falusias jellegű.  Sajókazinc  és  Barcika  az  1930‐40‐es  évekre  polgárosodottabb  képet  mutatott  a  környező  településekhez  képest.  Az  ipari  üzemek  vonzották  a  munkaerőt,  felbomlott  a  hagyományos  mezőgazdálkodási rendszerű településszerkezet.  1.14.1.2. Az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi  osztályok  1.14.2. ábra: Kazincbarcika földrészlet statisztika  Az  ingatlan  nyilvántartás  szerinti  földrészlet  statisztika főbb adatait a mellékelt ábra összegzi. A  település  igazgatási  területén  az  erdőterületek  részaránya a legmagasabb.     A  művelés  alatt  álló  földrészletek  átlagos  AK  értékére  vonatkozóan  a  földhivatal  friss  adatszolgáltatást nem nyújtott.  Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás 

            1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek    118   

   

 

A város igazgatási területének területhasználatai: 

  Beépítésre szánt területek  Területfelhasználási mód  Lakóterület  nagyvárosias  kisvárosias  kertvárosias  falusias  Településközpont  vegyes  Gazdasági  kereskedelmi, szolgáltató  ipari  Különleges  egészségügyi  közlekedési  szabadidő  strand  sport  temető  szennyvíztisztító  közmű  pince  garázs  tanya 

terület (ha)     51,74 36,67 184,63 50,85    71,45    64,25 235,75    4,01 1,31 23,46 4,35 30,42 27,71 4,04 2,99 31,61 13,45 2,28

                                               

Beépítésre nem szánt területek  Területfelhasználási mód  terület (ha)  Közlekedési     vasút  25,71 közút  304,01 Zöldterület     zöldterület  31,98 Erdő     védelmi  155,93 egészségügyi  1 867,66 Vízgazdálkodási     állandó vízfolyás  50,14 ideiglenes vízfolyás  4,22 Mezőgazdasági     általános  90,15 kertes  310,65 szőlő  20,00                            

  1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)  1.14.3. ábra: Közintézmények Kazincbarcikán  A  város  közintézményeinek  elhelyezkedését  ábrázolja  a  mellékelt  térképi  kivonat.  A  főbb  intézmények,  úgy,  mint  Polgármesteri  Hivatal,  Járási  Hivatal,  Városi  Kórház  és  Rendelőintézet,  Mentőállomás,  Bíróság,  Ügyészség,  Munkaügyi  Központ,  ÁNTSZ  relatíve  közel,  egy  csoportban  található.  Az  autóbusz‐pályaudvar  körül  van  számos  oktatási  intézmény  (óvoda,  zeneiskola,  általános  iskola,  szakközépiskola,  szakképző  iskola) és a piac.  Forrás: Kazincbarcika önkormányzatának adatszolgáltatása  1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek   

  119   

   

 

A város barnamezős területei:  ¬ A 26. sz. főút északi területe a vasútig  a Múcsonyi úttól keletre  ¬ Vasúton  túli  területek  a  Múcsonyi  úttól keletre  ¬ Egykori bányaterületek  ¬ Egykori ÉMÁSZ telephely   

1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület    A városban az alábbiak jelentettek, jelentenek konfliktust:  ¬ régi telepi kolóniák a Herbolyai városrészben: nem megfelelő lakhatási körülmények  ¬ Hámán Kató utcai lakótelep: központi fekvésű területen avult, romos épületállomány    1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata  1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat  1.14.1. táblázat: Művelési ágak statisztikái Kazincbarcika területén  A  mellékelt  táblázat  a  földhivatali  nyilvántartás  szerinti  földrészlet  statisztika  adatait  összegzi.  A  legkisebb  alrészlet  területnagyság  szinte  valamennyi  művelési  ág  esetében  kezelhetetlen,  amely  művelési  ág  váltásával,  telekhatár‐ rendezéssel korrigálható.  Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás    Külterületi  földrészletek  esetében  9  m2‐es  szántó,  15  m2‐es  legelő,  20  m2‐es  gyümölcsös  stb.  önmagában történő használata 

 

120   

   

 

  1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat    A  város  ingatlanjai  jellemzően  magántulajdonban  (magánszemély,  vállalkozás),  önkormányzati  és  állami tulajdonban vannak.  A  város  12441  lakásából  önkormányzati  tulajdonban  van  470  lakás  (3.8%),  a  lakóterületek  közel  100%‐a magán, ill. társasházi tulajdonban található.  A  közterületek,  közutak,  terek  58%‐a  van  önkormányzati  tulajdonban,  a  többi  állami,  ill.  magántulajdonban található.  Önkormányzati tulajdonú park 0,56 ha, köztemető 7,00 ha.  Az  egyes  beavatkozási  területeken  a  tulajdonjog  a  megvalósíthatósági‐terv  készítése  során  vizsgálandó.  1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter    A város jelentős ingatlan‐vagyonnal rendelkezik, melyek az alábbiak szerint csoportosíthatók:  ƒ Forgalomképtelen  ingatlanok:  közutak,  közterületek,  kerékpárút,  járda,  parkoló,  meddőhányó,  árok,  vízmosás,  patak  mindösszesen  1.998.408    m2  nagyságban  {∑  517  db  ingatlan};  továbbá  a  Völgy‐park beépítetlen terület 23.392 m2 nagyságban.  ƒ Korlátozottan  forgalomképes  ingatlanok:  bölcsőde,  óvoda,  általános  iskola,  középiskola,  szakképző  iskola,  tornacsarnok,  sporttelep,  idős  klub,  nyugdíjasház,  gondozóház,  városháza,  kultúrház,  orvosi  rendelő,  üzem,  transzformátorház,  szemétlerakó,  csatorna,  távhő‐vezeték,  temető mindösszesen 737.738 m2 nagyságban {∑ 136 db ingatlan}.  ƒ Forgalomképes ingatlanok: lakóház, társasház, lakótelep, iroda, műhely, üzlet, gazdasági épület,  családsegítő  ház,  óvoda,  szakiskola,  áruház,  vásártér,  garázs,  udvar,  sporttelep,  strandfürdő,  uszoda, műjégpálya, beépítetlen terület, gyep, gyümölcsös, szőlő, szántó, rét, kert, mocsár, erdő,  fásított terület, vadászház, présház, lőtér (homokbánya) mindösszesen 3.940.175 m2 nagyságban  {∑ 1289 db ingatlan}.     1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése    A  város  teljes  igazgatási  területére  vonatkozó  hiteles  digitális  alaptérkép  rendelkezésre  áll,  a  különböző munkarészek elkészítése ezen térképek alapján történt   121   

   

 

1.14.5. Az építmények vizsgálata  1.14.5.1. Funkció, kapacitás  A  város  épületállománya  jellemzően  fiatalkorú,  funkcióját  tekintve  lakó,  igazgatási  és  szolgáltatási,  valamint gazdasági funkciót szolgál.    A  lakásállomány  állapota  vegyes,  ugyanakkor  területegységenként  homogén  állapotokat  mutat.  Egyrészt  vannak  az  1950‐1990  között  épült,  korszerűnek  mondható  és  minden  igényt  kielégítő  lakótelepek, melyek kisebb részben felújításra, korszerűsítésre kerültek, másik részük a közeljövőben  felújításra szorul. A családiházas övezetekben a 60‐as évektől napjainkig terjedő időben épült vegyes  minőségű  és  nagyságú  lakások  találhatók,  és  megtalálhatóak  a  döntően  a  60‐as  évek  előtt  épült  komfort nélküli szükséglakásokkal rendelkező lakóterületek is.    Az  igazgatási  intézmények  állapota,  kapacitása  megfelelő,  karbantartásuk,  felújításuk  rendszeres  időközönként megtörténik.    Az oktatási és egészségügyi intézmények kapacitása megfelelő a jelenlegi igényeknek, de az épület‐ állomány  jelentős  része  felújításra,  korszerűsítésre  szorul  (belső  közműhálózatok,  közösségi  terek,  vizes‐blokkok stb.).    A főleg ipari jellegű gazdasági épületek többsége megfelelő, illetve jó minőségű építmény.  1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség)  A hatályos szabályozási előírások szerint az alábbiak jellemzik a beépítésre szánt területeket:  − Lakóterületek  ƒ nagyvárosias: szabadonálló – korábban úszótelkes, jelenleg telkesített, illetve zártsorú beépítési  mód;  50‐80%‐os  beépítettségi  jellemzőkkel,  de  közvetlen  zöldterületi  kapcsolatokkal.  Jellemzően a városközpontban találhatóak, az 50‐es és 70‐es évek között épültek F+3 emeletes,  a 70‐es és 90‐es évek között épültek F+4 és F+10 emeletesek;  ƒ kisvárosias:  szabadonálló  korábban  úszótelkes,  jelenleg  telkesített,  illetve  oldalhatáron  álló  beépítési mód; 30‐50%‐os beépítettségi jellemzőkkel  ƒ kertvárosias:  szabadonálló,  oldalhatáron  álló,  illetve  ikres  beépítési  mód;  max.  30%‐os  beépítettséggel. Jellemzően a Kertváros beépítési formája, többnyire földszintes, ill. F+1 szintes  beépítéssel;  ƒ falusias:  szabadonálló,  oldalhatáron  álló  beépítési  mód;  20‐30%‐os  beépítettséggel.  Többségében az északi településrészen találhatóak.  − Településközpont terület: szabadonálló beépítési mód; 50‐80%‐os beépítettséggel  − Gazdasági terület  ƒ kereskedelmi, szolgáltató: szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési mód; 30‐60%‐os  beépítettséggel  ƒ ipari: szabadonálló beépítési mód; 30‐50%‐os beépítettséggel  − Üdülő terület: szabadonálló beépítési mód; 15%‐os beépítettséggel  − Különleges terület: szabadonálló beépítési mód; 10‐40%‐os beépítettséggel    A  kialakult  beépítési  sűrűség  az  egyes  városrészekben  eltérő,  de  általában  az  országosan  kialakult  tipikus városias beépítési sűrűség alatt van.          122   

   

 

1.14.4. ábra: Herbolya (balra) és Újkazinc‐Sajókazinc (jobbra)  településszerkezete 

Forrás: maps.google.com  1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom    A  város  területén  az  épületmagasságok  jelentős  különbségeket  mutatnak,  de  az  iparosított  építési  módra  jellemzően  az  eltérő  magasságok  azonos  típusok  előfordulását  is  mutatják.  A  nagyvárosias  lakóterületeken  33  m‐es  (F+10  emelet)  épületmagasság  is  előfordul,  míg  az  egyéb  lakóterületek  esetében jellemzően a 18 m‐es (F+4 emelet) és a 4,5‐7,5 m‐es építménymagasságok között változnak  az értékek. A sűrűbben lakott lakótelepeken 10 emeletes panelházak, a lazább beépítésű falusias és  kertvárosias  lakóterületeken  földszintes  családi  házak  épültek.  A  településközpontban  lévő  épületállomány jellemzően nem terjeszkedik 3‐4 emelet fölé. Az ipari területeken (BorsodChem Zrt.)  a technológiától függően vannak toronyszerű létesítmények.    A tetőidomok az épület típusától, illetve az alkalmazott technológiától függően lapos tető (elsősorban  panelházak esetében), illetve magas tető különböző fedési formákkal és anyaghasználattal.   

Mikszáth Kálmán utca 

Építők útja 

Paál László utca 

Alsóvárosi körút 

 

 

123   

   

 

Liliom utca 

Pesti Barnabás utca 

Mogyoró utca 

Egres utca 

Muskátli utca 

Alsóvárosi körút 

 

 

 

124   

   

 

  1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, épülettípusok    A  város  karaktere  egyes  területrészeken  az  átlagos  városképeknél  homogénebb  képet  mutat,  az  egyes városrészek egy időben történő építése miatt. Ezek az azonos karakterek azután idővel egyre  inkább  eltérnek  az  átlagostól,  míg  hosszabb  távon  teljesen  változatos  képet  mutatnak.  Ezek  az  eltérések azonban az épületek minőségi besorolására kevésbé jellemzőek.  A  városközpontra  jellemző  a  szocreál  építészeti  stílus,  mely  napjainkra  sok  részletében  modernizálódott. A városközpont körül a paneles lakóépületek csoportos telepítése a jellemző.  A Kertváros területén, a Herbolya völgyben a családiházas és kistársasházas beépítés a jellemző. Az  északi  területen  pedig  a  korábbi  települések  beépítéséből  megmaradó  régi  falusias  karakterek  a  jellemzőek.     

 

 

    Polgármesteri Hivatal épülete  Fő tér 4.    Jellemző  közepes  méretű  középület  többszintes,  lapostetős  kivitelben.        Kazincbarcikai Városi Kórház  Május 1. út 56.    Jellemző  nagyméretű  középület,  függőleges  terjeszkedésű,  középmagas, a funkciók egymás felett helyezkednek el. 

 

125   

   

 

Szent János apostol evangélista templom  Jószerencsét út    Utólagos  beépítésű,  egyedi  stílusú  középület,  mely  már  nem  alkalmazkodik a homogén stílusirányzatokhoz.    Lakóház  Rákóczi tér – Egressy Béni út – Munkácsy tér    A  városközpont  szocreál  épületei  a  városközpont  rehabilitációja  után. 

  Kereskedelmi egység, Penny  Egressy Béni út ‐ Tóth Árpád út    Egyedi,  pavilonos  jellegű,  laza  beépítésű,  inkább  a  lakótelepekre  jellemző kereskedelmi‐gazdasági épületek a városközpontban.      Lakóház  Kossuth L. utca 18.    Hagyományos lakóépület még a várossá válás előtti időből. 

  Kis‐Bondor pincesor      Vegyes  formavilágú  pincesor,  a  szabályozatlanság  miatt.  A  legkülönbözőbb  forma  és  anyaghasználat  jellemzi,  az  épületek  a  környezetet a legkevésbé sem kívánják figyelembe venni.   

  1.14.6. Az épített környezet értékei  1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag    Kazincbarcika  kialakulásában  a  természetföldrajzi  és  a  közlekedés‐földrajzi  tényezők  együttesen  játszottak  szerepet.  A  város  a  Bükk  hegységtől  északra  elterülő  dombvidéken  jött  létre,  ahol  a  dombságot széles völggyel átszelő Sajó folyóba ömlik a Tardona patak. A Sajó‐völgy emberemlékezet  óta  közlekedési  folyosóként  működik,  jelenleg  a  Miskolc‐Bánréve  26.  számú  főközlekedési  útnak,  továbbá  a  Miskolc‐Bánréve  vasútvonalnak  ad  helyet.    Kazincbarcika  egyike  Észak‐Magyarország  126   

   

 

szocialista  iparosítása  eredményeként,  mesterségesen  létrehozott  iparvárosainak.    Kazincbarcika  több  település  összeolvadásából  jött  létre.  Barcika  és  Sajókazinc  a  Borsodi‐medence  apró falvai voltak, amelyek már az Árpád‐korban is léteztek. Sajókazinc első okleveles említése 1240‐ ből  származik,  így  a  két  kis  falu  településszerkezetének  legkorábbi  rétege  az  Árpád‐korra  vezethető  vissza. Barcika egyes források szerint Alsó‐ és Felső‐Barcika néven is szerepelt.    Kazincbarcika jelenlegi településszerkezete kettősséget mutat. A három kis középkori település   archaikus  jellemzői  ma  már  alig  ismerhetők  fel,  az  utcák  vonalvezetésében  azonban  még  mindig  felfedezhetőek archaikus vonások. Sajókazinc a Tardona‐patak völgyében alakult ki, eredeti szerkezete  az Első Katonai Felmérés térképlapján tanulmányozható. A település szerkezete patakmenti vonásokat  tükröz.    A  patak  északi  és  déli  partján  egy‐egy  egymással  párhuzamos  utca  alakul  ki.  Az  utcára  merőlegesen  szorosan  állnak  egymás  mellett  a  telkek.  Az  utcára  merőlegesen  tájolt  házak  mögött  nagy méretű kertek húzódnak.  A történeti település helyzetét a mai Vasvári Pál, Eötvös tér, Széchenyi  utca  és  Dózsa  György  utca  vonalvezetésében  ismerhetjük  fel.  Alsó‐Barcika  egy  utcás  település  volt,  amelynek  futását  a  Táncsics  Mihály  utca  vonala  őrzi.  Felső‐Barcika  szintén  egy  utcás  település  volt.  Észak‐déli irányú utcája az északi végén tölcsérszerűen kiszélesedett, és ott állt a település középkori  temploma.  A  jelenlegi  Budai  Nagy  Antal  utcában  ismerhetjük  fel  az  egykori  település  főutcáját.  Kazincbarcika történeti településmagját a Felső‐Barcikai és a sajókazinci templom környezete rajzolja  ki.   1.14.5. ábra: Kazincbarcika az I. (balra) és a II. (jobbra) katonai felmérésen 

Forrás: Arcanum 

 

A  XIX.  század  végén  XX.  század  elején  készült  Negyedik  Katonai  Felmérés  térképlapján  egyedüli  változásként a vasút kiépülését figyelhetjük meg. Az 1870‐es években megnyitott vasútvonal azonban  településszerkezeti  változásokat  még  nem  indított  el.  A  térség  fejlődése  a  XIX.  század  utolsó  harmadában indul meg. A diósgyőri és ózdi vaskohászat fejlődése keresletet támasztott a Sajó‐ völgy   ásványkincseire,  Sajókazinc  bányafalu  lesz,  Barcika  továbbra  is  elsősorban  mezőgazdasági  település  marad. Az I. Világháborút követően 1921‐ben a Sajókazinchoz közeli Berentén alapította meg Kandó  Kálmán  az  Imperiál  petrolkémiai  alapon  működő  szénlepárlót,  amely  a  nehézipar  első  jelentős  beruházása  volt  a  Sajó‐völgyben.  Erre  az  időszakra  tehető  a  kiserőmű  megépítése  is,  amely  elektromos  árammal  látta  el  a  környező  településeket,  bányákat  és  ipari  üzemeket.  Az  1950‐es  években  új  lendületet  vesz  a  település  fejlődése,  megépülnek  a  nagy  ipari  üzemek:  a  Borsodi  Vegyi  Kombinát,  a  Borsodi  Hőerőmű,  a  Szénosztályozó.  Az  ipari  beruházásokhoz  pedig  az  ország  egyik  legnagyobb  lakásépítési  programja  kapcsolódik.    A  három  települést  1947‐ben  összevonják,  majd  1954‐ben Berente is csatlakozik, amely majd 1999‐ben ismételten önállósul.      127   

   

 

1.14.6. ábra: Kazincbarcika településszerkezete 

Forrás: Arcanum, ill. OSM 

 

Az  új  beépítések  gyakorlatilag  érintetlenül  hagyják  a  város  északi  részén  húzódó  történeti  településrészeket,  egyedül  Sajókazinc  központjában  épülnek  lakótelepek.  A  város  a  Tardona‐patak  völgyében  terjeszkedik  déli  irányba,  itt  épül  ki  a  város  új  adminisztratív  központja,  valamint  a  Békeváros. Az új központtól délre az 1990‐es évektől egy kertvárosi beépítésű településrész alakult ki.   Kazincbarcika településszerkezete napjainkig őrzi a XX. század második felében kialakult kettősséget.  A 26. számú főközlekedési út élesen elválasztja egymástól a falusias és nagyvárosi településrészeket.  1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület    A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az ország vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak,  folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak  a régészeti korokban a településnek.   Kazincbarcika a Sajó folyó völgyében, a Tardona‐patak torkolatánál jött létre, igen kedvező természeti  feltételek mellett. Kazincbarcika nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A  település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került  feltérképezésre  a  település  teljes  határa.  A  mellékelt  lista  csak  egy  reprezentatív  mintavételnek  tekinthető,  és  nem  szabad  azt  a  következtetést  levonni  belőle,  hogy  ismerjük  Kazincbarcika  közigazgatási  határában  található  valamennyi  régészeti  lelőhelyet.  A  földmunkával  járó  beruházások  tervezése során mindenképpen figyelembe  kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is  kell  régészeti  leletek  előkerülésére  számítani.  A  fenti  körülményt  ma  már  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  2001.  évi    LXIV.  törvény  is  tükrözi,  hiszen  a  jogszabály  legutóbbi  módosítása  megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát.  A  településen  komoly  örökségvédelmi  kockázatot  jelenthetnek  a  zöld  mezős  beruházások.  Ahogyan  fentebb említettük, Kazincbarcika nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé,  így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző  földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti   lelőhelyek  előkerülésével,  így  különösen  fontosnak  tartjuk,  hogy  a  zöldmezős  beruházások  előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú  beruházások  esetén  a  tervezés  legkorábbi  fázisában  készüljön  el  a  próbafeltárást  is  magába  foglaló  előzetes  régészeti  dokumentáció,  ugyanis  csak  ennek  a  dokumentációnak  a  segítségével  lehet  csökkenteni  a  régészeti  örökség  által  jelentett  kockázatot.  Javasoljuk,  hogy  a  vállalkozások  telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe.  A  régészeti  örökségvédelmi  kockázat  tovább  csökkenthető  már  korábban  kialakított  telephelyek  korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével.              128   

   

 

Kazincbarcika  közigazgatási  határában  található  nyilvántartott  régészeti  lelőhelyek   1.14.2. táblázat: Kazincbarcika közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek az  alábbiak:  • Vécsetal‐tanya  • Libalegelő  • Tardona patak partja  • Kakas‐tanya  • Sajópart  • Berentei hőerőmű  • Felső‐Rétek  • Felsőbarcika, ref. templom  • Sajókazinc ref. templom  • Felső‐rétek II.  • Felső‐rétek III.   Kazincbarcika közigazgatási határában található védett régészeti lelőhelyek    1620‐121/1951  KM  rendelet  a  Várdomb  nevű  régészeti  lelőhelyet  nyilvánította  védett  régészeti  lelőhellyé.    azonosító  név  rendelet  helyrajzi szám  15976  Várdomb  1620‐121/1951 KM  0252/1, 11266/1      Kazincbarcika közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek    Felsőbarcika, református templom környezete; Sajókazinc, református templom környezete    Felsőbarcika és Sajókazinc középkori központja a református templom környékén alakult ki. Számos jel  utal arra, hogy a jelenlegi református templomok a középkori templom felhasználásával épült meg: az  épület keletelt, szentélye egyenes záródású. A templom épülete a település középkori központjában  áll.  A  templom  helyén,  illetve  a  település  középkori  központjában  régészeti  kutatás  még  nem  folyt.  Ennek  következtében  nem  ismerjük  a  középkori  templom  és  a  körötte  elhelyezkedő  középkori  település  pontos  kiterjedését,  és  alaprajzát.  A  római  katolikus  templom  felújítása  során  is  számítani  kell a középkori templom maradványainak előkerülésére.  A  középkori  település  maradványait  a  belterületen  modern  építési  törmelék  borítja,  amelynek  vastagságát régészeti kutatás hiányában nem ismerjük, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy egy‐egy  építkezés  pinceszintjén  már  lehet  számítani  késő  középkori‐kora  újkori  településmaradványok  előkerülésére.  A  fentieknek  megfelelően  a  település  központjában,  a  mélyebb  alapozási  síkkal  rendelkező  építkezések  esetén  különös  gonddal  kell  eljárni.  Az  építkezések  földmunkáihoz  pedig  javasolt a régészeti felügyelet által biztosított próbafeltárás megrendelése.    Kazincbarcika  határában  további  régészeti  érdekű  területeket  találunk  az  egykori  élővíz  folyások  magaspartjain.  A  Sajó,  Tardona‐patak,  Ádám‐völgy,  Káros‐völgy  teljes  Kazincbarcika  közigazgatási  határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  törvény  értelmében  régészeti  leletek  előkerülésére  kell  számítani.   

129   

   

 

1. 14. 6. 3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők    A  jelenlegi  településszerkezetben  az  archaikus  elemek  az  utcák  vonalvezetésében,  a  terek  alakulásában  ma  már  alig  vehetők  észre.  A  város  településképe  kettősséget  mutat.  Kazincbarcika  falusias  településképe  a  26.  számú  főközlekedési  úttól  északra  található.  Alsóbarcika  egykori  főutcáján, a mai Budai Nagy Antal utcában még számos tornácos, kontyolt nyeregtetős, a helyi népi  építészeti karaktert őrző épület található.  Ebben a településrészben komoly konfliktushoz vezethet az  itt  található  öreg  épületek  korszerűsítési  igénye.  Fontosnak  tartjuk,  hogy  a  hatályos  településrendezési  eszközökben  megfogalmazott  helyi  építési  szabályok  tudják  biztosítani,  hogy  a  településkép  szempontjából  értékes  épületek  esetén  az  örökségvédelmi  szempontok  teljes  körű  figyelembevételével  történhessen  meg  azok  modernizálása.  A  helyi  szempontból  értékes  épületek  esetén  az  egyedi  arculatot,  eredeti  arányokat,  homlokzati  beosztásokat,  nyíláskiosztást  megtartó  korszerűsítések,  felújítások  valósulhassanak  meg.  A  nem  egyházi  épületek  esetén  a  legnehezebb  feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek  fennmaradásának.  A  megtalált  funkció  mellett  fontos  szerepet  játszik  még  az  új  funkcióhoz  kapcsolódóan  az  épületek  modernizálása,  esetleges  bővítése,  amelyet  csak  az  épületek  építészeti  értékeinek  figyelembevételével,  hangsúlyozásával,  megőrzésével  lehet  megvalósítani.  Hasonlóan  Sajókazinc  történeti  központjában,  a  Széchenyi  és  Dózsa  György  utcában,  azonban  itt  már  megjelennek a lakótelepek többszintes, lapostetős társasházai. Az 1950‐es évektől kezdődően a város  új  adminisztratív  központja  a  történeti  településrészektől  elkülönülten  épül  ki.  A  város  tervezői  különös gonddal ügyeltek arra, hogy az épületek, közintézmények emberléptékű méretben, szellősen,  sok zöldfelülettel, parkkal körülölelve épüljenek.  A város helyi arculatát ma már a lakótelepek adják. 50‐es,60‐as évek szocialista realista lakóépületei  ritkaság számba mennek ma hazánkban. Az U lakú elrendezés, ablakok, bejáratok kialakításai, a köztes  kis terek, az épületek  erkélyei, domborművei a XX. század közepének jellegzetes építészeti elemei.  Az  1950‐es  évek  erőltetett  iparosítása  eredményezte  azonban  a  városképet  jelenleg  meghatározó  beépítéseket.  Új  városközpont  épül  ki,  amely  közigazgatási  és  kereskedelmi  funkciókat  is  ellát.  Az  új  adminisztrációs  központban  többszintes  panelépületekből  álló  lakótelepek  épülnek.  Az  ipari  és  lakótelepi fejlesztések együttesen eredményezték Kazincbarcika ipari városi arculatának kialakulását.  A 2000‐es években lehetőség nyílt a panelépületek felújítására, így ezek nagy része Kazincbarcikán a  panelprogramnak köszönhetően tudtak megújulni.   A  település  arculatának  kialakulása  szempontjából  meghatározó  jelentőséggel  bírnak  a  közeli  dombokon húzódó pincesorok.  1. 14. 6. 4. Világörökségi, és világörökségi várományos terület    Világörökségi és világörökségi várományos terület nem található Kazincbarcika határában.  1. 14. 6. 5. Műemlék, műemlékegyüttes    törzsszám  916 

cím  Dózsa Gy. utca 

név  Sajókazinci ref. templom 

helyrajzi szám  2293 

1. 14. 6. 6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely    Kazincbarcika  közigazgatási  területén  a  műemlékvédelem  sajátos  tárgyai  közé  sorolt  történeti  kert,  temető és temetkezési hely nem található. 

130   

   

 

1. 14. 6. 7. Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet    Kazincbarcika területén műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem került     kijelölésre.  Az országos műemléki védelem alatt álló épületek esetén a védéshez kapcsolódóan, külön  jogszabályban nem jelöltek ki műemléki környezetet. Ennek megfelelően műemléki védelem alatt álló  objektumok  műemléki  környezetének  megrajzolásakor  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  2001.  LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak.   1. 14. 6. 8. Nemzeti emlékhely    Kazincbarcika  területén  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  2001.  LXIV.  törvény  alapján  kijelölt  nemzeti emlékhely nem található.  1. 14. 6. 9. Helyi védelem    Az  épített  környezet  értékeinek  helyi  védelméről  szóló  47/2014.  (X.3)  önkormányzati  rendelet  városképi jelentőségű útvonalakat, városképi jelentőségű területet, és helyi értékvédelmi területet is  lehatárol. A városképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek és védett utcaképek  esetében mindennemű építési tevékenységhez településképi eljárást kell lefolytatni.      Kazincbarcika városképi jelentőségű útvonalai:  1. 26. számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza 2. Hadak útja 3. Ózdi út 4. Budai Nagy Antal  utca 5. Vasút utca 6. Kossuth Lajos utca 7. Jószerencsét út 8. Alsóvárosi körút (A Hadak útjától az Attila  útig) 9. Attila út 10. Egressy út 11. Mátyás király út  12. Lini István tér 13. Építők útja  14. Május 1. út  15. Tavasz köz keleti szakasza 16. Hámán Kató utca 17. Szent Erzsébet sétány, Liget utca 18. Lini István  tér, Paál László utca meglévő és tervezett szakasza 19. Pollack Mihály út 20. Herbolyai út 21. Gábor  Áron utca 22. Tardonai út 23. Irinyi út 24. Bólyai tér     1.14.7. ábra: Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek 

Forrás: 47/2014 (X.3.) Önk. rendelet    131   

 

   

 

Kazincbarcika városképi jelentőségű területei:  1. Készenléti lakótelep és BorsodChem Zrt. főbejárat környezete, Irinyi János út  2. Újkazinci lakótelep  I.  Patak  utcai  lakótelep  és  környezete,    3.  Újkazinci  lakótelep  II.  Mikszáth  úti  lakótelep  4.  Újkazinci  lakótelep  III.  Csokonai  úti  lakótelep  5.  Móricz‐Radnóti  téri  lakótelep  6.  Tavasz  úti  lakótelep  és  Kazincbarcikai  Kórház  7.  Mátyás  király  út  keleti  oldal  lakótelep  és  környezete  8.  Derkovits  téri  lakótelep és környezete 9. Lini István téri alközpont 10. Herbolya, Régi telep városrész 11. Csónakázó  tó és környezete 12. Pincés terület 13. Városi köztemető 14. Kiserőmű lakótelep    Kazincbarcika helyi védett területe:  1.  A  városközpont:  Jószerencsét  utca,  Egressy  Béni  út,  Keleti  gyűjtőút,  Lini  István  tér,  Május  1.  út,  Szabó Ervin utca, Építők útja   2. Sajókazinc Kossuth utca és környezete  3. Felső‐Barcika régi faluközpont    1.14.8. ábra: Város helyi védett területei   

   

Forrás: 47/2014 (X.3.) Önk. rendelet 

132   

   

 

    A  rendelet  83  épületet  helyez  egyedi  helyi  védelem  alá,  amelyek  elsősorban  a  szocreál  építészet  jellegzetességeit mutató lakó‐ és középületek. A helyi védett épületek az Építők útja, Egressy Béni út,  Szabadság tér, Lini István tér, Ságvári tér, Ifjúmunkás tér területére korlátozódnak.    1.14.9. ábra: Város helyi védett területei 

Forrás: 47/2014 (X.3.) Önk. rendelet 

 

  Kazincbarcika területén igen kevés országos védelem alatt álló műemléképület található, az is egyházi  épület,  így  az  a  település  képére  jelentős  hatással  nem  bír.  Fontosnak  tartjuk,  hogy  a  helyi  településképet,  településkaraktert  befolyásoló,  a  helyi  építészeti  hagyományokat  tükröző  épületek  helyi védelem alá kerüljenek. Ezek az épületek ugyanis elsősorban a település szempontjából fontosak  és értékesek, az országos műemlékvédelmi kritériumoknak nem felelnek meg, azonban meghatározó  utcaképi jelentőséggel bírnak.      A helyi, egyedi arculatot biztosító házaknál komoly kockázatot jelent az öreg épületek korszerűsítési  igénye.  Fontosnak  tartjuk,  hogy  a  hatályos  településrendezési  eszközökben  megfogalmazott  helyi  építési  szabályok  tudják  biztosítani,  hogy  a  településkép  szempontjából  értékes  épületek  esetén  az  örökségvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével történhessen meg azok modernizálása. A  helyi  szempontból  értékes  épületek  esetén  az  egyedi  arculatot,  eredeti  arányokat,  homlokzati  beosztásokat,  nyíláskiosztást  megtartó  korszerűsítések,  felújítások  valósulhassanak  meg.  A  nem  egyházi épületek esetén a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az  egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet  játszik  még  az  új  funkcióhoz  kapcsolódóan  az  épületek  modernizálása,  esetleges  bővítése,  amelyet  csak  az  épületek  építészeti  értékeinek  figyelembevételével,  hangsúlyozásával,  megőrzésével  lehet  megvalósítani.  Az  igen  kevés  országosan  védett  értékek  mellett  jobban  kellene  tudatosítani  a  város  arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékeket.   

133   

   

 

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái    A  város  lakásállománynak  legnagyobb  része  az  1960‐1980 közötti években épült, illetve a teljes  lakásállomány  több  mint  90%‐a  még  az  1990‐es  évek előtti. A lakótelepi lakásállomány közösségi  tulajdonrészei  (külső  homlokzat,  szigetelés,  fűtési  rendszer  stb.)  –  a  pályázati  források  függvényében  –  folyamatosan  felújításra  kerülnek,  de  az  épületekben  lévő  lakások  belső  karbantartásai széles skálán mozognak.     A  lakásállomány  a  komfortosságot  tekintve  jó  helyzetben lévőnek mondható, a térségben lévő  települések  közül  az  egyik  legmagasabb  az  összkomfortos  lakások  részaránya.  Az  alacsony  komfortfokozatú lakások részaránya 6%. Az avult  állapotú  lakásállomány  rendezését,  kezelését  (különösen  a  frekventáltabb  városrészeken)  a  településvezetés egyre nagyobb erőkkel próbálja  megoldani.  A bérlakás‐állomány fejlesztésével egyre magasabb komfortfokozatú lakhatást tud biztosítani a város  az  arra  rászorulóknak,  jogosultaknak  és  ezzel  párhuzamosan  a  bontásra  ítélt  lakásállomány  helyét  újabb  funkciók  tölthetik  meg.  Ugyanakkor  számolni  kell  azzal,  hogy  egyes  szegényebb  társadalmi  rétegek a magasabb komfortfokozatú lakásállományt nem megfelelően tartják fenn, „lelakják”, azaz  részben újratermelik a rosszabb állapotú lakásokat.    A  lakásállomány  nagy  arányban  rá  van  kötve  az  ivóvíz,  illetve  szennyvízcsatorna‐hálózatra.  A  statisztikai  adatok  értelmében  a  rákötések  száma  csökkent,  a  korábbi  évek  99‐100%‐os  vízrákötései,  és  91‐93%‐os  szennyvíz‐ rákötéseivel  szemben  2013‐ben  már  csak  93%  volt  ivóvíz‐,  89%  szennyvízhálózatra  rákötve,  annak  ellenére,  hogy  a  hálózat  kiépítettsége  teljes.     Az  ipari  park  közelében,  illetve  a  fő  közlekedési  utak  mentén  fekvő  lakóterületek  állapota  nagyobb  mértékben van kitéve külső hatásoknak, hamarabb figyelhetők meg pl. a homlokzati elszíneződések,  rezgésterhelés okozta repedések, stb. melyek gyakoribb karbantartást, felújítást tesznek szükségessé.     

134   

   

 

1.15. Közlekedés  1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok  Kazincbarcika a Sajó‐völgy Miskolctól északra eső szakaszának legfontosabb, fejlődő ipari települése.  Ózd  és  Miskolc  között  hozzávetőlegesen  félúton  a  Sajó  völgyét  feltáró  fő  artéria,  a  26.  sz.  Miskolc‐ Bánréve másodrendű főút két oldalán és a 92 számú Miskolc‐Bánréve‐Ózd vasútvonal mellett fekszik.  A  miskolci  agglomeráció  északi  határát  képezi,  de  még  Miskolc  vonzáskörzetéhez  tartozik.  Ez  a  helyzet  jelentős  mértékben  meghatározza  a  város  forgalmi  súlyvonalait,  mind  az  egyéni,  mind  a  közforgalmú közlekedés szempontjából.   A  Nyugat‐Cserehát  és  az  Aggteleki‐karszt  területei  a  Szuha‐patak  völgyének  "közvetítésével"  csatlakoznak  a Sajó‐völgyi közlekedési csomópontokhoz. Az innen érkező 2606. sz.  út  Kazincbarcika  érintésével  vezeti  át  a  forgalmat  Miskolc  irányába.  Ennek  megfelelően  Kazincbarcika  városa  természetes központja is a jelzett tájegységeknek. Ugyanakkor akár a kereskedelmi, akár az oktatási  vagy  a  felsőfokú  funkciókat  tekintjük  Miskolc  vonzása  is  erős,  mely  jelentős  átmenő  forgalmat  generál Kazincbarcikán. Az átmenő forgalom a 26. sz. főúton és a 2606. sz. összekötő úton (Múcsonyi  út) jelenik meg.   A város településszerkezetét tekintve kedvező helyzetben van, mert ez a ‐ földrajzi meghatározottság  következtében  generálódó  ‐  átmenő  forgalom  a  városközponti  területeken  kívül  tud  áthaladni  a  városon.  Ugyanakkor  a  főút  átkelési  szakaszát  a  közelmúlt  kereskedelmi,  szolgáltató  és  gazdasági  tevékenységet  folytató  fejlesztései  „benőtték”,  fokozva  a  letelepedett  funkciók  és  az  átmenő  forgalom egymásra gyakorolt zavaró hatását.  A térségi úthálózat szempontjából fontos a város közvetlen bükki kapcsolata a Tardonai út révén. Az  út forgalma ugyan nem nagy, de hálózati szerepe jelentős.   A Kazincbarcikai járás települései viszonylag kedvező helyzetben vannak, hiszen a főútvonal, a térségi  központ  és  a  megyeközpont  is  rövid  időn  belül  elérhető.  A  szomszédos  városok,  Edelény,  Szendrő,  Putnok és Ózd elérhetősége jó, a megyeközponttal a közlekedési kapcsolat jó.  A  26‐os  út  2x1  sávos  szakaszai  túlterheltek,  és  ez  a  körülmény  a  közúti  eljutási  időket  negatívan  befolyásolja.  A  probléma  megoldására  évtizedek  óta  szerepel  a  térségi  és  településrendezési  tervekben Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasz, mely még nem valósult meg.  A térségi kapcsolatokat biztosító mellékutak az alábbiak:   

‐ 

2606 sz. Kazincbarcika‐Múcsonyi összekötőút 

 

‐ 

25127 sz. Tardonai bekötőút 

 

‐ 

26304 sz. Vasútállomási bekötőút 

A  Tardonai  bekötőút  Kazincbarcika  területén  nem  állami  közút,  az  Önkormányzat  kezelésében  üzemel.  Közúti minimális eljutási idő leggyorsabb utat tekintve Miskolcra 25 perc (23,3 km), Budapestre 2 óra  9 perc  (205 km), Egerbe 1 óra 6 perc (55 km), Putnokra 20 perc (16,5 km), Ózdra 38 perc  (35 km),  Edelényre 26 perc (16 km) és Szendrőre 37 perc (30 km). 

135   

   

 

1.15.2. Közúti közlekedés  1.15.2.1. Úthálózat  A város az úthálózat szerkezete szempontjából is két karakteresen eltérő jellegű területre osztható. A  BorsodChem  Zrt.  jelenléte  által  meghatározott  iparterületi  zónában  a  közlekedési  infrastruktúra  főhálózati elemei a Sajóval párhuzamosan futnak. (26‐os sz. főút, vasút, Ipari út). Ugyanakkor a város  lakó‐  és  intézményi,  valamint  városközponti  területei  a  Sajó  völgyre  merőleges  Tardona  völgyébe  nyúlnak, ahol a fő‐ és mellékút (forgalmi és gyűjtőút) hálózati elemek jellemzően a Tardona patakkal  párhuzamosan észak‐déli irányúak. Mindkét terület esetében a fő hálózati problémát a keresztirányú  átkötések hiánya, ritkasága és/vagy nem megfelelő minősége jelenti.   A Sajóval párhuzamos és az arra merőleges hálózati struktúrát a Jószerencsét út‐Attila út útvonal fél  körútja  kapcsolja  össze.  Innen  indul  a  város(központ)  három  tengelye.  Középen  az  Egressy  út,  két  szélen  a  Mátyás  király  út  és  az  Építők  útja.  Az  Egressy  út  volt  a  városközpont  forgalmi  főtengelye,  azonban  az  elmúlt  évek  legnagyobb  fejlesztése,  a  „városközpont  akcióterület  funkcióbővítő  rehabilitációja”  projekt  keretében  az  Egressy  utca  és  kapcsolódó  terei  gyalogos‐forgalomcsillapított  zónává épült át, melynek kapcsán az átmenő forgalom kizárásra került. A főutca és a városközpont  kiszolgáló útjainak megközelítésére két új gyüjtőút épült a keleti és a nyugati oldalon. A városközpont  körüli külső forgalmi út gyűrűt az Építők útja‐Jószerencsét út‐Mátyás király út alkotja. A forgalmi út  gyűrű déli záródása (Mátyás király út‐Tardonai út közötti kapcsolat) jelenleg megoldatlan, az Egressy  út  egy  szakaszát  is  igénybe  vevő  kettősen  tördelt  vonalvezetés  mind  az  autóbusz,  mind  a  személygépkocsi forgalom szempontjából kedvezőtlen.  A  belvárostól  délre  eső  Kertváros  területének  feltárására  szolgáló  úthálózat  egy  tiszta  „létrás”  struktúra. A létra szárait két forgalmi út, a Tardonai út (nyugaton) és a Herbolyai út (keleten) alkotják,  míg  a  létra  fokai  a  két  út  közötti  gyüjtőút  és  lakóutca  átkötések.  A  létra  déli  vége  egyelőre  féllábú,  minthogy a Herbolyai út csak a Tárna utcáig épült ki.  A  26‐os  út  és  a  vasút  közötti  gazdasági  területekkel  átszőtt  családiházas  övezet  –  az  ófaluk:  Felsőbarcika, Sajókazinc területe – úthálózata rendszertelen, sok zsákutcával, tördelt vonalvezetésű,  keskeny burkolattal kiépült, vagy kiépítetlen utcákkal. Ezért jellemzőek a főútra kifutó utcák, és ennek  nyomán az, hogy az egyes területek közötti mozgások gyakran a főút igénybevételével történnek.  Az úthálózat hierarchiája, útosztályba sorolás  Belterületi főutak:  I. rendű belterületi főút (főforgalmi út):   

 

 

 

 26 sz. Miskolc‐Bánréve országos másodrendű főútvonal települési átkelési szakasza 

II. rendű belterületi főút (forgalmi út):   • • • • • • •

Múcsonyi út (2606 sz. összekötő út)  Jószerencsét út‐Alsóvárosi körút‐Attila út  Egressy út (26‐os sz. főút és Jószerencsét út között)  Mátyás király út  Herbolyai út  Építők útja  Tardonai út 

      136   

   

 

Belterületi mellékutak (gyűjtőutak):  • • • • • • • • • • • • • • •

Keleti gyüjtőút  Nyugati gyüjtőút  Liget utca  Pollack Mihály út  Május 1. út  Akácfa utca  Galagonya utca  Tárna utca  Mikszáth K. utca  Babits M. utca  Széchenyi utca  Vasút utca  Budai‐Nagy Antal utca  Irinyi János utca‐ Szent Flórián tér.  Ipari út 

  A városi úthálózat adatai     Belterülerületi közutak hossza:   

79,783 km – területe: 446,945 ezer m2 

 

   

  5,244 km 

 

10,824 km – területe:   12,042 ezer m2   

   

  8,818 km 

           ebből kiépítetlen:     

Külterületi közutak hossza:    

 

 

ebből kiépítetlen: 

Bel‐ és külterületi közutak összesen:     90,607 km – területe: 458,987 ezer m2    

 

14,101 km – területe:   34,842 ezer m2 

Gyalogutak és járdák:   

 

 

Kerékpárutak:    

76,368 km – területe: 154,205 ezer m2 

1.15.2.2. Csomópontok  A város legfontosabb csomópontjai a 26‐os úton és a belváros körüli forgalmi út gyűrűn találhatóak:  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

26‐os főút‐BorsodChem Zrt. 4. kapu‐kamionparkoló (elsőbbségi szabályozás)  26‐os főút‐Múcsonyi út‐Jószerencsét út (kettős jelzőlámpás csomópont)  26‐os főút‐Egressy út‐Vasút utca (kettős elsőbbségi szabályozású csomópont)  26‐os út‐Attila út‐Budai‐Nagy Antal utca (jelzőlámpás csomópont)  Jószerencsét út.‐Mátyás király út‐Iskola utca (körforgalom)  Jószerencsét út.‐Egressy út (körforgalom)  Jószerencsét út –Építők útja (elsőbbségi szabályozás)  Építők útja‐Tardonai út (elsőbbségi szabályozás)  Mátyás király út‐Herbolyai út (elsőbbségi szabályozás) 

  Kazincbarcikán  is  –  mint  általánosan  másutt  –  a  legbiztonságosabban  működő  csomópontok  a  körforgalmak. Ezért a 2, 7, és 9‐es csomópontok körforgalommá átépítése indokolt a közeljövőben.  A  legnagyobb  forgalmi  problémát  az  1.  csomópont  jelenti.  Minthogy  a  BorsodChem  Zrt.  területi  fejlesztésének jelenleg a 26‐os út határt szab, az üzem saját területén csak részben tudja megoldani a  137   

   

 

ki‐  és  beszállító  kamion  forgalom  parkoltatását.  A  kamionparkolók  egy  része a főút túloldalára került. A főúton áthajtó kamionok, valamint a 4‐es porta és a főút közötti kis  távolság  miatt  a  forgalmi  helyzet  időnként  kaotikus.  A  problémát  fokozza  a  benzinkút  és  a  személygépkocsi parkoló csomópontra terhelő hatása.  1.15.2.3. Forgalomnagyságok  Az  alábbi  táblázatban  bemutatjuk  a  26.  sz.  Miskolc‐Bánrévei  másodrendű  főút  és  a  2606.  sz.  Kazincbarcika‐Múcsonyi összekötő út forgalomnagyságának alakulását 1995‐2014 között.  Az  alábbi  táblázatban  bemutatjuk  a  26.  sz.  Miskolc‐Bánrévei  másodrendű  főút  és  a  2606.  sz.  Kazincbarcika‐Múcsonyi összekötő út forgalomnagyságának alakulását 1995‐2014 között.     26. sz. főút     

           

      BC előtti szakasz 

 

1995   

 

2000   

 

 

26. sz. főút 

 

 

       Barcika Nyugati szakasz 

2606 sz. összekötő út 

8882 E/nap 

 

7296 E/nap 

 

6241 E/nap 

9296 E/nap 

 

5306 E/nap 

 

4817 E/nap 

2005            12773 E/nap 

 

6403 E/nap 

 

7938 E/nap 

 

2010            10882 E/nap 

            6897 E/nap 

 

7891 E/nap 

 

2011            12379 E/nap 

 

5298 E/nap 

 

6796 E/nap 

2012            11695 E/nap 

 

4972 E/nap 

 

6369 E/nap 

2013            11785 E/nap 

 

5083 E/nap 

 

5671 E/nap 

A  város  többi  útjára  vonatkozó  forgalmi  adatokkal  a  kerékpárutak  építése  kapcsán  2010‐13  között  készült forgalomfelvételekből van információnk. Az eredmények az alábbiak:  Jószerencsét út:  gépjármű forgalom: 12119 E/nap  kerékpáros forgalom: 1833 j/nap  gyalogos: 3932 gy/nap  tehergk. + autóbusz 207 j/h  Mátyás király út:  gépjármű forgalom: 8195 E/nap  kerékpáros forgalom: 672 j/nap  tehergépjárművek aránya: 4,7 %  Építők útja:  gépjármű forgalom: 5930 E/nap  kerékpáros forgalom: 267 j/nap  gyalogos: 4729 gy/nap  tehergk. + autóbusz 94 j/h  138   

   

 

Tardonai út:  gépjármű forgalom: 5173 E/nap  kerékpáros forgalom: 234 j/nap  gyalogos: 1080 gy/nap  tehergk. + autóbusz 53 j/h  Herbolyai út:  gépjármű forgalom: 3992 E/nap  kerékpáros forgalom: 374 j/nap  tehergépjárművek aránya: 14,2 %  1.15.3. Közösségi közlekedés  1.15.3.1. Közúti közlekedés   Kazincbarcika helyközi autóbusz közlekedését az Észak‐magyarországi Közlekedési Központ Zrt. látja  el.  A  város  központi  autóbusz  pályaudvara  térségi  központ  szerepű.  A  környéki  közlekedésen  túlmenően  közvetlen  autóbusz  kapcsolat  van  az  Észak‐magyarországi  régió  3  megyeszékhelyével  (Miskolc, Eger, Salgótarján), melyek autóbusszal az alábbiak szerint közelíthetők meg:  Miskolc:  Miskolc  Búza  téri,  központi  autóbusz  pályaudvarára  84  járat  indul  Kazincbarcikáról  egy  átlagos  hétköznap.  Ebbe  a  járatszámba  beletartoznak  a  nem  Kazincbarcikáról  (Ózdról)  induló,  de  a  városban megálló járatok is. Minden járat átszállás nélküli, utazási idő 45‐50 perc.  Eger:  Átszállás  nélkül  6  járat  áll  a  rendelkezésre,  1  óra  23  perc  –  1  óra  40  perces  menetidővel,  valamint  19  járat  segítségével,  1  átszállással  (KMKK  Középkelet‐magyarországi  Közlekedési  Központ  Zrt. járatára ) is el lehet jutni Egerbe. Ekkor a menetidő 1 óra 35 perc és 3 óra között változik.  Salgótarján:  Egy  átlagos  hétköznapon  átszállás  nélkül  2  járat  közlekedik  Kazincbarcikáról  Salgótarjánba, 2 óra 43 perces menetidővel. Egy átszállással 4 járat igénybevételével lehet eljutni 2  óra 41 perc – 4 óra 5 perces menetidővel nemti vagy egri átszállással (a KMKK Zrt. járataira) .   Budapest:  Átszállás  nélkül  minden  nap  az  Aggtelekről  érkező  járat  15  óra  35  perckor  indul  a  kazincbarcikai autóbusz végállomásról és 3 óra 55 perces menetidő elteltével érkezik meg a Stadion  buszpályaudvarra Budapesten.    Kazincbarcika  közigazgatási  területén  a  helyi  közforgalmú  autóbusz‐közlekedési  tevékenységet  a  Borsod  Volán  Zrt.  (2015.  január  15.‐től  Észak‐magyarországi  Közlekedési  Központ  Zrt.)  végzi  közszolgáltatási szerződés alapján. A helyi személyszállítási feladatok végzésére 5 db (4 db szóló és 1  db csuklós) autóbusz áll rendelkezésre. Kazincbarcikán a menetrend szerinti járatok 8 viszonylatban  közlekedtek, a nettó vonalhálózat hossza 18,1 km. A közlekedtetett járatok száma munkanapokon 73,  szabadnapokon 39, munkaszüneti napokon 39 db járat. A helyi autóbuszmegállók száma a városban  32  darab,  az  átlagos  utazási  távolság  3,2  km.  A  járatokkal  a  város  mindegyik  városrészébe  el  lehet  jutni  (Kertváros‐Herbolya,  Belváros,  Újkazinc‐Sajókazinc,  Barcika‐Alsóváros).  A  központi  autóbusz  állomáson kívül a BorsodChem Zrt. főbejárata előtt, a Szent Flórián téren is üzemel autóbusz állomás,  mely a helyi járatok, és a beforgatott járatok kezelését végzi.  

139   

   

 

1.15.3.2. Kötöttpályás közlekedés  Kazincbarcika  a  92  sz.  Sajóecseg‐Tornanádaska  villamosított,  egyvágányú  vasúti  fővonal  mentén  fekszik. A térségi vasúti közlekedés tekintetében Kazincbarcika kedvezőtlenebb helyzetben van, mint  a közúti közlekedés esetében.  Két  megállóhely  van  a  városban,  Kazincbarcika  vasútállomás  és  Kazincbarcika‐Alsó  megállóhely.  Ez  utóbbi  a  Múcsonyi  út  keresztezésénél  van.  A  vasútállomás  megközelítésére  szolgáló  Vasút  utca  (26304 sz. bekötőút) keskeny és vegyeshasználatú. A vasútállomási előtér nem megfelelően kiépített.  Buszmegálló  peron  nincs,  a  gyalogos  megközelítés  nem  megoldott.  A  kialakítás  színvonala  jelzi  a  vasúti  közlekedés  szerepét  a  térségi  közlekedésben.  A  vonalon  csak  személyvonatok  közlekednek,  naponta 15 vonatpár.  Budapest:  A  fővárosba  csak  miskolci  átszállással  lehet  eljutni.  Kazincbarcika  és  Miskolc  között  személy,  Miskolc  és  Budapest  között  gyors,  vagy  IC  vehető  igénybe.  Ezzel  a  kombinációval  11  InterCity vonat érhető el, az utazási idő átlag 2 óra 42 perc.  Miskolc: A megyeszékhelyre, Miskolc‐Tiszai Pályaudvarra a Gömöri Pályaudvaron keresztül 14 vonat  közlekedik,  mind  átszállás  nélkül,  1  órás  gyakorisággal.  A  menetidő  30‐32  perc.  A  Miskolc  Gömöri  Pályaudvarra 15 vonat közlekedik, 26 perces menetidővel, átszállás nélkül.  Eger: Egerbe 2 átszállással (Miskolc és Füzesabony) lehet eljutni. A menetidő 1 óra 37 perc – 3 óra 37  perc.  Salgótarján:  Kazincbarcikáról  egy  átlagos  hétköznap  19  vonat  igénybevételével  lehet  eljutni  Salgótarjánba. Mindegyik átszállásos, a legkevesebb átszállás 2, ebben az esetben a menetidő 3 óra  51 perc, vagy 4 óra 51 perc.  Ózd: 9 személyvonatpár közlekedik 2 órás gyakorisággal. Távolság 33 km, menetidő 42 perc.  Edelénybe vasúton szintén 9 vonatpár a kapcsolat, de egyszer át kell szállni. Az átlagos eljutási idő 1  óra.   Személyvonattal az utazási idő Kazincbarcika vasútállomás és Miskolc Tiszai pályaudvar között átlag  30 perc. Összevetve az ÉMKK Zrt városközpont‐városközpont közötti utazási szolgáltatásával, vasúttal  ugyanez átszállással érhető el. Ehhez járul a buszközlekedés hatszoros(!) járatsűrűsége, amely alapján  megállapítható, hogy a vasúti közlekedés jelen állapotában nem versenyképes a közúti közforgalmú  közlekedéssel.    Személyszállítás  A vasúti közlekedés és a vasútállomás helyzetére a térségi kapcsolatok elemzésénél már kitértünk.   Városi  kötöttpályás  közlekedés  Kazincbarcikán  nincsen.  A  vasúti  közlekedés  helyzetbe  hozása  érdekében tanulmány tervek születtek a Miskolccal kiépítendő városközpont‐városközpont Tramtrain  kapcsolat  kazincbarcikai  nyomvonalára.  A  tervek  előkészületi  állapotban  vannak,  a  város  rendezési  tervébe még nem épültek be.  Közúti‐vasúti átjárók  A  város  területén  kettő  kiépített  közúti  átjáró  van  a  Múcsonyi  úton,  mely  fényjelzővel  és  félsorompóval  védett.  Itt  kell  megjegyezni,  hogy  a vasút  elhelyezkedése  az  iparterület  keleti  részén  komoly  iparterület  fejlesztési  akadályt  képez.  A  főút  és  a  vasút  közelsége  akadálya  az  észak‐déli  út  átkötések és vasúti átjárók korszerű kiépítésének.   

140   

   

 

Iparvágányok  Jelentős  területigényű,  többvágányú  lírával  kiépített  iparvasúti  rendező  van  a  vasúti  fővonal  és  az  ipari  út  között.  A  vágányhálózat  csak  részben  van  használatban.  A  líra  keleti  végétől  az  erőműig  vezető iparvágány használaton kívül van. A vágányhálózat indító pontja a vasútállomás.  A vasútállomás és az említett iparvágány a talppontjai a rudabányai vonal vasúti deltájának.   Teljesen  önálló  iparvágány  hálózattal  és  üzemen  belüli  teher‐rendező  pályaudvarral  rendelkezik  a  BorsodChem  Zrt..  A  vágányhálózat  megközelítését  biztosító  iparvágány  Berente,  illetve  Sajószentpéter területén ágazik le a fővonalról.    1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés  A város a közelmúltban kezdte meg a kerékpárút hálózat kiépítését. Ennek során belvárosi forgalmi  út  gyűrű  mentén,  valamint  a  belváros  és  a  BorsodChem  Zrt.  között  épültek  ki  kerékpárutak.  A  jelenlegi  hálózat  hossza  több  mint  7  km.  Ehhez  a  hálózati  maghoz  kapcsolódóan  fontos  a  hálózat  további, az egész városra kiterjedő bővítése, Tardona község bekapcsolása.    1.15.5. Parkolás  Kazincbarcikán  a  gépjármű  parkolás  jelenlegi  megoldása,  illetve  megoldatlansága  a  város  komoly  gondját  jelenti.  A  korai  lakótelepek  építésekor  még  nem  számoltak  a  motorizáció  felfutásával,  így  parkolók  és  épület  alatti  garázsok  nem  épültek.  Ezek  pótlását  később  épült  közterületi  parkolók  és  garázstelepek biztosították. Ez utóbbi területigényes és esztétikailag megkérdőjelezhető tárolási mód  mára  több  területen  a  városfejlesztés  akadályává  vált.  A  város  a  közelmúltban  különös  hangsúlyt  fektetett  a  parkolóhely  folyamatos  kiépítésére,  különösen  az  intenzív  beépítésű  belvárosi  területeken.  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  korábban  támogatást  nyert  „Kazincbarcika  városközpont akcióterület funkcióbővítő rehabilitációja” tárgyú projektre, melynek kapcsán parkolási  koncepció  került  kidolgozásra.  A  parkolási  koncepció  a  belvárosi  funkcióbővítő  beruházás  során  megvalósult.  Az  Egressy  út  átépítése,  mind  a  csatlakozó  terek  fejlesztése  kapcsán  új  forgalmi  rend  került  bevezetésre,  melynek  nyomán  meglévő  parkolók  szűntek  meg  és  újak  épültek  pozitív  mérleggel. Az új parkolóhelyek száma 152 db.  A város egész területén mintegy 4200 db parkoló található, a további bővítésekre sürgető igény van.  A  városban  a  továbbiakban  is  folytatni  szükséges  a  P+R,  parkolók  és  B+R,  csomópontok  bővítését,  kiépítését.  Legnagyobb  a  kapacitáshiány  az  Egressy  út  elején,  a  piac  és  autóbusz  pályaudvar  térségében,  a  Városi  Strandfürdőnél,  a  Mátyás  király  út  és  a  Keleti  gyűjtőút  közötti  területen,  valamint az Építők útja és Május 1. út közötti tereken.   1.16. Közművesítés  1.16.1. Vízi közművek  1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás  Ivóvíz szolgáltatás  Kazincbarcika város vízellátását teljes egészében az ÉRV Zrt üzemelteti. A város víz betáplálása az ÉRV  Zrt.  Ózdi  Regionális  Vízellátási  Rendszer  Lázbérci  Vízművéről  és  a  Borsodi  Regionális  Vízellátási  Rendszer Borsodsziráki Vízművéről vezetékeken keresztül történik.  

141   

   

 

Kazincbarcika  város  saját  víztermelő  bázissal  nem  rendelkezik.  2005‐ig  a  város önálló vízmű teleppel is rendelkezett. A vízművet üzemeltető ÉRV Rt. vízminőségi, vízforgalmi  és gazdasági okok miatt kezdeményezte a II. és II/A. vízműtelep bezárását. Ennek megfelelően az ÉRV  Rt.  2005‐2006.  években  a  II.  és  II/A.  vízműtelep  kútjait  vízjogi  létesítési  engedély  alapján  eltömedékelte.   A  város  által  átvett  ivóvíz  mennyiség  évente  1,5  millió  m3  ,  azaz  napi  átlagban  4110  m3  /nap.  A  nagyfogyasztók  (100  m3  /év  felett)  száma  csökken;  2008‐ban  209,  2010‐ben  178,  2012‐ben  176,  1014‐ben 159 céget tartott nyilván a szolgáltató.  Az  ivóvízzel  ellátott  ingatlanok  száma  csaknem  teljes,  12.656  db  (99,5%),  napjainkban  gyakorlatilag  nem változik.   A  városi  ivóvíz  hálózat  kiépítése  az  1950‐es  évektől  folyamatos.  A  következő  elemekből  épül  fel:  elosztó hálózat; nyomásfokozó; átemelő; víztároló medencék.  Elosztó hálózat  A  város  jellegéből  adódóan  az  ivóvíz  elosztó  rendszer  körvezetékes  és  ágas  rendszerű,  a  csomópontokban kiszakaszolási lehetőségekkel.   A város ivóvíz gerincvezetékeinek összes hossza 87.092  m, átmérőik DN50 – DN400 között változnak,  de zömében  DN80 és DN100‐as vezetékek. Az  elosztó hálózat része a gerincvezetékeken lévő ~307  db tűzcsap és ~86 db közkifolyó.  Az  üzemelő  ivóvíz  rendszer  a  jelenleg  felmerülő  lakossági,  intézményi  igényeknek  megfelel,  üzembiztonsága  kielégítő.  Ugyanakkor  hálózat  30%‐a  (27.182  m)  elöregedett,  1950  és  1970  között  épült azbesztcement, öntött vas és acélcső anyagú. Ezen hálózati elemek cseréje az elkövetkezendő  években elengedhetetlenül fontos a település ivóvíz ellátásának biztonsága érdekében. A 24.486 m  hosszú  azbeszt‐cement  anyagú  elosztó  hálózat  azon  túl,  hogy  elöregedett  még  anyagát  tekintve  is  veszélyeztetheti az egészséges ivóvíz ellátást. A 40‐50 éves acélvezetékek korukból adódóan erősen  korrodáltak, több helyen lyukasak, hálózati veszteségeket eredményeznek.  A  veszteség  hatékony  csökkentése,  a  biztonságos  üzemelés  csak  az  elöregedett  vezetékek  rekonstrukciójával, ütemezett cseréjével valósítható meg.   A 2008 – 2014 közötti időszakban mintegy 4.300 m ivóvíz gerincvezeték épült. Ezen új gerincvezeté‐ keknek  egy  része  új  fogyasztókat  kapcsolt  be,  más  része  a  régi  kritikus  gerincvezetéki  szakaszok  tűzoltás  jellegű  cseréje  volt.  Az  elmúlt  7  éves  időszakban  jelentős  rekonstrukció  a  településen  nem  volt.  Víztároló medencék  A  városban  két  víztároló  medence  található.  Az  egyik  a  kórház  mögötti  dombtetőn  2  db  egyenként  1500 m3‐es, a másik a Galagonya utca végén lévő 1000 m3‐es ellennyomó medence. 2‐5 bar közötti  nyomást biztosítanak.  A Galagonya utcai medence a Kertvárosi és a Herbolyai rész ellátását szolgálja. Töltését a Tardonai és  Kiserdősor utcák kereszteződésében található átemelő biztosítja.        142   

   

 

Átemelő  A fent jelzett átemelő a város egyetlen ivóvíz átemelője, ami a 2x1500m3‐es medencéből emeli át az  ivóvizet  a  Galagonya  utca  végén  lévő  1000  m3‐es  medencébe.  Az  átemelő  feladata  az  1000  m3‐es  medencével közösen a kertvárosi rész zavartalan vízellátása.  Nyomásfokozó  A  Galagonya  utcai  medence  mellett  található  néhány  kertvárosi  utca  vízellátását  biztosító  nyomásfokozó. A rendszer vízhálózatának bővítése a nyomásfokozó szállító kapacitásának szűkössége  miatt nem lehetséges.  Ipari víz ellátás  A város nagyüzemei ipari vízellátásukat többnyire saját rendszerekkel és hálózatokkal oldják meg.  Vízforrásuk felszíni vízkivétel, illetve saját talajvíz kút.  Kazincbarcika  város  szűkebb  környezetében  található  felszíni  vízfolyás  szakaszokon  a  Vízügyi  Igazgatóság  nyilvántartásában,  az  alábbi  táblázatban  ismertetett,  vízjogi  engedéllyel  rendelkező  felszíni vízhasználók (azaz felszíni vízből való vízkivételek, illetve felszíni vízbe való vízvisszavezetések)  szerepelnek.  A talajvíz kutakkal történő vízkivételt a következő pont ismerteti.  1.16.1. táblázat: Felszíni vízkivételek a vízjogi engedélyek alapján Kazincbarcikán  Vízkivétel célja  Vízfolyás  Szelvény  Engedélyes neve  Engedélyezett  neve  szám  vízkivétel/  [fkm] 

bevezetés  (e m3/év) 

Sajó 

83+800 

BorsodChem Zrt. 

10 000 

üzemi  kommunális  és  ipari  szennyvíz visszavezetés 

Sajó 

84+565 

BorsodChem Zrt. 

20 000 

iparivíz kivétel 

Sajó  

86+300 

ÉRV Zrt. 

5475 

Kazincbarcikai  szennyvíztisztító  telep  tisztított  szennyvíz  bevezetése 

Forrás: EVIZIG  Vízbázisok  Felszín alatti vízkivételek, figyelőkutak   A  vízgazdálkodási  hatósági  jogkör  gyakorlásáról  szóló  72/1996.  (V.22.)  Korm.  rendelet  24.  §‐a  értelmében  a  települési  önkormányzat  jegyzőjének  hatósági  engedélye  szükséges  olyan  kút  létesítéséhez,  használatbavételéhez  és  megszüntetéséhez,  amely  a  létesítő  házi  vízigényének  500  m3/év  mennyiségig  terjedő  kielégítését  szolgálja,  valamint  –  parti  szűrésű  és  a  karszt‐  vagy  rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználásával működik.”  Kazincbarcika város közigazgatási területén lévő, a Vízügyi Igazgatóság nyilvántartásában szereplő –  vízjogi  engedéllyel  rendelkező  –  kutak  elhelyezkedését  az  1.  Kép  mutatja,  melyen  látható,  hogy  Kazincbarcika közigazgatási területét nézve a talajvízkivétel jelentős.  143   

   

 

  1.16.1. ábra: Vízjogi engedéllyel rendelkező kutak 

Forrás: EVIZIG 

 

A 2011. évi VKJ bevallások alapján a talajvízre a vízjogi engedélyekben rögzített lekötés 8.600 m3/év,  de  2011.  évben  10.542  m3/év  talajvízkivétel  történt.  Ennek  oka,  hogy  a  Borsod  Volán  Rt.  gépkocsimosó ellátását szolgáló kútja az engedélyezett vízkivételhez képest túltermelt. A képről az is  leolvasható, hogy jelentős számú monitoring kút figyeli a talajvíz minőségét.  A város területén rétegvíz kitermeléséről nincs tudomásunk.  Kazincbarcika közigazgatási területén egy darab hévízkút is üzemel: az uszoda 1. sz. kútja. A kút 1997.  évben létesült 756 m talpmélységgel. A kút létesítésekor a kitermelt víz hőfoka 36,5 °C volt. A tárgyi  hévízkútból,  valamint  az  uszoda  2.  számú  98,5  m  talpmélységű  hidegvizes  kútjából  a  VKJ3  nyilvántartás szerint vízkivétel nem történik.  Felszíni vízbázisok védőidoma  Az  felszíni  vízkivételek  vízbázisául  szolgáló  vizek  közül  egyedül  a  Lázbérci  víztározó  és  felszíni  vízkivételi mű esetében került sor védőidom kijelölésére.  A  Lázbérci  víztározó  és  felszíni  vízkivételi  mű  védőterület  rendszerét  (belső‐  külső  védőövezet,  hidrológiai  védőterület)  az  Észak‐magyarországi  Környezetvédelmi,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőség 3241‐1/2008. számú, 2008. február 15‐én kelt határozata jelöli ki.     

144   

   

 

A  határozatban  rögzítettek  szerint,  a  120  napnál  rövidebb  tartózkodási  idejű tározók és tavak esetén a hidrológiai védőterület a teljes vízgyűjtő terület. Ennek megfelelően a  Lázbérci  víztározóra  jellemző  99,4  nap  átlagos  tartózkodási  idő  figyelembe  vételével  a  tározóhoz  tartozó hidrológiai védőterület a tározó teljes vízgyűjtő területe.  A határozatban foglaltak alapján a Lázbérci víztározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszere,  illetve  annak  legnagyobb  kiterjedésű  hidrológiai  védőterülete,  azaz  a  tározó  vízgyűjtő  területe  határos  Kazincbarcika  közigazgatási  területének  észak‐nyugati  határával  (Kazincbarcika  és  Dédestapolcsány  külterületek  határvonala),  azonban  a  lefolyási  viszonyokat  tekintve  Kazincbarcika  közigazgatási területe nem része a védőterület rendszernek, így arra vonatkozóan korlátozások nem  állnak fenn.  A  Lázbérci‐tározó  védőterülete  és  egyéb  felszíni  vízbázis  határozatban  kijelölt  védőterület  Kazincbarcika közigazgatási területét nem érinti.  Felszín alatti vízbázis védőidoma  A Kazincbarcika II. és II/A. vízműtelepek megszüntetése miatt indokolatlanná vált az addig lehatárolt  védőövezet‐rendszer.  Jelenleg  Kazincbarcika  közigazgatási  területét  felszín  alatti  ivóvízbázis  védőterülete nem érinti.  1.16.1.2. Szennyvízelvezetés   A szennyvíz elvezető rendszer jellemzően gravitációs elválasztott rendszerű, esésnövelő átemelőkkel.  A csatorna hálózat kiépítése az 1950‐es években kezdődött, és azóta folyamatos. A kiépítettség közel  teljes,  a  város  ingatlanjainak  majd  mindegyike  csatlakoztatható  a  szennyvíz  csatorna  rendszerre.  Olyan nagyobb település rész nincs, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg csak néhány  utcában  nincs  szennyvíz  elvezető  rendszer,  de  annak  kiépítése  folyamatos.  A  csatorna  hálózatra  rákötött  ingatlanok száma 10.878 db, a rákötési arány 86%.   A városi szennyvíz rendszer elemei: szennyvízelvezető hálózat; szennyvíz átemelők, szennyvíztisztító  telep.  Szennyvízelvezető hálózat  A város szennyvíz csatorna gerinchálózat hossza 78.075 m, átmérője DN150 –DN1000‐es, jellemzően  tokos beton és azbesztcement csőből épült (56.104 m), lejtése 3 – 25 %o. Az újabb szakaszok anyaga  már KGPVC. A városi szennyvíz rendszer része a szennyvíz nyomóvezetéki hálózat is, amely 2791 m  hosszú  és  DN90‐160‐as  csőből  épült,  jórészt  a  2000‐es  évek  után.  A  településen  házi  szennyvízátemelés nincs.  A város szennyvízrendszerének teljes hossza a bekötésekkel együtt 94.592 m.  A 2008 – 2014 évek közötti időszakban 1.197 m gravitációs szennyvíz csatorna, 744 m nyomóvezeték  és 4 db szennyvíz átemelő épült.   A vezetékhálózat több  mint 68%‐a (64.802 m) régi  elöregedett,  azbesztcement és tokos beton kivi‐ telű. Ezen hálózati elemek cseréje, felújítása (bélelése) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül  fontos  a  település  szennyvíz  elvezetésének  biztonsága  érdekében.  Ezekben  a  vezeték  szakaszokra  egyre  jellemzőbb  a  gyökérbenövés  és  törésből  adódó  dugulás.  Az  elöregedett  korszerűtlen  rendszerből  kiszivárgó  szennyvíz  szennyezi  a  talajt,  valamint  a  jelentős  infiltráció  a  szennyvíztisztító  terhelését növeli. 

145   

   

 

Szennyvíz átemelők:  A városban 9 db szennyvízátemelő üzemel az alábbi helyeken:  - Márka átemelő – a 26‐os út és az Egressy út kereszteződésénél;  - ÉMÁSZ átemelő – az un. Hőerő lakótelepen;  - Kacsóh P. úti átemelő – a Kacsóh P. és Balassi utcák kereszteződésében;  - Budai N. A. úti átemelő – a Budai N. A. u. 11. sz. mellett;  - Lórántffy úti átemelő – a Lórántffy utca 30 sz. előtt;  - Ménes utcai átemelő – Ménes Vadvirág utcák kereszteződésében;  - Arany J. utcai átemelő – Gorkij és Puskin köz sarkán;  - Balázs‐völgyi átemelő – a Balázs‐völgy elején;  - Újtelepi átemelő – a Herbolyai „barakok”‐nál.    Az átemelők automatikus működésűek és URH központi irányításúak, az irányító központ a szennyvíz  tisztító telepen van.  Szennyvíztisztító telep:  Kazincbarcika  város  rendelkezik  saját  szennyvíztisztító  teleppel,  melyet  az  ÉRV  Zrt  üzemeltet.  A  tisztító telep a városban keletkező szennyvízen túl a város agglomerációjának szennyvizeit is tisztítja.  Éppen  ezért  a  telep  tulajdonosai  a  szennyvízhálózattal  rendelkező  Önkormányzatok:  Alsótelekes,  Dövény, Égerszög, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika,  Kurityán,  Martonyi,  Meszes,  Múcsony,  Ormosbánya,  Rudabánya,  Sajóivánka,  Szalonna,  Szendrő,  Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye és Zubogy.  A  szennyvíztisztító  telepre  egy  gravitációs  csatornán  érkezik  a  nyers  szennyvíz.  A  telepre  jelenleg  kommunális  szennyvizek  érkeznek,  ipari  szennyvízzel  nem  kell  számolni.  A  csatornán  érkezett  szennyvizeken kívül a telepre szippantott szennyvíz beszállítása is történik.  A tisztító telep kapacitása 15.000 m3/nap (50.048 LEÉ). A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó  86+300 km szelvénye.  A tisztító telep jelenlegi technológiája a következő fő technológiai elemekből tevődik össze: rácsakna,  homokfogó,  átemelő,  kétszintes  ülepítő,  levegőztető  medence  (biológiai  tisztítás),  utóülepítő,  fertőtlenítő, árvízi átemelő.  Kiegészítő (szennyvíziszap) technológiai elemek: recirkulációs műtárgyak, iszapszivattyú, Iszapsűrítő,  iszapkezelő gépház, anaerob rothasztó, utósűrítő, iszapvíztelenítő, iszaptároló.  A telep rekonstrukciója folyamatban van. A felújítás során a meglévő szennyvíztisztító telep területén  jelenleg üzemelő elavult technológiai létesítményei helyett teljesen új szennyvíztisztítási technológia  kerül kiépítésre: új átemelő, előmechanikai fokozat, biológiai fokozat, új iszapvonal új rothasztóval és  új biogázvonal építésével. 

146   

   

 

  A mértékadó hidraulikai szennyvíz mennyiségi adatok az alábbiak:  Csatornahálózatból érkező szennyvíz összesen:  A mértékadó napi hidraulikai tisztítókapacitás  Csapadékidei csúcs 

Teljes szennyvízvonalra  mértékadó külső terhelés 

15.000 m3/d 

Szárazidei csúcs 

Teljes szennyvízvonalra  mértékadó külső terhelés 

6500 m3/d 

Mértékadó óracsúcsok 

Csapadékidei csúcs 

Előmechanikai egységek (durva  rács, nyers szennyvíz átemelő,  finomrács, homokfogó,  előülepítő) 

940 m3/h 

Szárazidei csúcs 

Biológiai fokozat 

625 m3/h 

Csapadékos óracsúcs  

Fertőtlenítő, árvízidei  végátemelő 

940 m3/h 

  A biogáz vonali létesítmények és berendezések méretezése illetve kiválasztása az alábbi mértékadó  biogáz hozamra történt:  Qd.= 1040 Nm3/d  A  szennyvíztisztító  telep  elavult  technológiai  létesítményei  jelenlegi  állapotuknak  megfelelően  megmaradnak,  nagyrészt  tartalék  funkciót  kapnak,  illetve  egyes  meglévő  medencék  csapadékos  csúcsok betározására lesznek felhasználva.  A  fejlesztést  követően  a  kommunális  szennyvizek  tisztítását  mechanikai  tisztítást  követően  két  párhuzamos  tisztító  sorból  álló,  szelektorelvű,  aerob  eleveniszapos  biológiai  technológia  fogja  biztosítani biológiai foszforeltávolítással, ezt szükség szerint kiegészítő szimultán foszforkicsapatással,  a  meglévő  fertőtlenítési  lehetőség  automatikus‐,  mennyiségarányos  adagolórendszer  beépítésével  történő  kiegészítésével,  új  iszap‐víztelenítési,  sűrítési,  tárolási  és  rothasztási  vonallal,  valamint  új  biogáz  hasznosító  rendszerrel.  A  technológia  átmenetet  képez  a  szakaszos  és  a  folyamatos  technológiák között.  A szippantott szennyvíz kezelése a csatornán érkező szennyvízzel teljesen közös módon fog történni.  A  jelenlegi  gravitációs,  a  befogadó  magas  vízállásakor  szükséges  átemelős  tisztított  szennyvízelvezetés a Sajóba változatlan formában marad a meglévő gépészet újra cserélése mellett.  A BorsodChem saját speciális szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel rendelkezik. 

147   

   

 

  1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés felszíni vízrendezés  Csapadékvíz elvezetés:  A város vízelvezető rendszere kettős. A belvárosi, intenzív beépítésű területeken és az újabb családi  házas övezetekben zárt csapadékcsatorna hálózat üzemel, míg a peremterületeken és a régi település  részeken az útmenti nyíltárkos felszíni vízelvezetés a domináns.  A  csapadékvizek  befogadója  mindkét  rendszer  esetében  a  Tardona  patak,  illetve  a  Sajó  folyó.  A  csapadékvizek fő befogadókba való vezetését szolgálják még a Pincesori árok, vécsetal‐tanyai árok, a  Kiserdősor utcai árok és övárkok.  A  zárt  csapadékvíz  rendszer  hossza  bekötésekkel  együtt  66.360  m,  a  bekötések  száma  2180  db.  A  gerinccsatornák zömmel NA30—NA60‐as tokos beton csőből épültek.   A  település  zárt  csapadékvíz  elvezető  rendszerének  műszaki  állapota  nem  kielégítő  az  elöregedő,  nem  kellően  karbantartott,  feliszapolódott  vízelvezető  rendszer  egyre  nehezebben  birkózik  meg  a  feladatával.  A  vezeték  hálózat  majd  teljes  egésze  a  1980  előtt  épül.  A  hálózat  teljes  körű  rekonstrukciója (bélelése, cseréje) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település  csapadékvíz elvezetésének biztonsága érdekében.   A felszíni vízelvezető rendszert javarészt burkolt, kisebb részben földárkok képezik. Az árkok állapota  nem  kielégítő.  A  település  egyes  területein  –  főleg  a  régi  település  részeken  –  az  árkok  teljesen  feliszapolódtak  eltűntek.  Ezáltal  a  magas  talajvizes  területekről  a  csapadék  nem  tud  elfolyni.  Különösen  komoly  gondok  jelentkeznek  a  26‐os  út  és  a vasút  közötti  mélyebb  fekvésű  területeken,  Felsőbarcikán és Sajókazinc területén.  Ár‐ és belvízveszélyes területek  Kazincbarcika  a  Sajó  jobb  partján,  a  folyó  83,8  –  91,8  fkm  szelvényei  között  fekszik,  közigazgatási  területe azonban a 88,7‐89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti szakaszon  átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is.  A település bel‐és külterülete három ártéri öblözet által is érintett:  • a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet,  • a Sajó bal parti 2.22. sz. Múcsony‐Sajókazai ártéri öblözet,  • a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Múcsonyi ártéri öblözet.  A  Miskolc‐Ózd  vasútvonal  és  a  folyó  közötti  bel‐és  külterületi  ingatlanok,  valamint  a  Sajó  bal  parti  hullámtéri ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében fekszenek, a település nyugati részének   árvízvédelmét  a  Kazincbarcika‐vadnai  töltés  megnevezésű  MÁV  kezelésű  MÁSZ+1,0  m  magassági  biztonsággal rendelkező vasúti töltés, mint elsőrendű védvonal biztosítja.         

148   

   

 

Kazincbarcika területére jellemző mértékadó árvízszintek a 11/2010 (IV.28)  KvVM rendeletben meghatározottak szerint az alábbiak:    

Fkm 

MÁSZ (mBf) 

megjegyzés 

1. 

81,00 

128,67 

Kazincbarcika közúti híd (Hőerőmű) 

2. 

83,80 

130,57 

Kazincbarcika közig. terület K‐i határa (számított) 

3. 

86,55 

132,45 

Kazincbarcika‐Múcsony közúti híd 

4. 

91,80 

135,87 

Kazincbarcika közigazgatási terület nyugati határa (számított) 

5. 

95,10 

137,80 

Sajókaza közúti híd 

  A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát.  Ezeken  a  területeken  a  talajvíz  általában  kis  mélységben  található.  A  talajvíz  a  város  északi  részén  rendszeresen  megjelenik  belvíz  formájában  a  felszínen.  Mennyisége  árvízkor  megemelkedhet,  de  tartós  alacsony  vízállás  mellett  jelentősen  lesüllyedhet.  Nagyobb  árvizek  alkalmával  a  talajvízszint  jelentős  megemelkedése,  vagy  hosszabb  csapadékos  időszakok  után  alakulhatnak  ki  a  városban  belvízzel borított területek.  Ezen probléma részbeni kezelésére a város 2000‐es évek elején a talajvíz szintjének csökkentésére a  város  Északi  részén  —  a  legkritikusabb  helyeken  –  5  db  talajvízszint  csökkentő  kutat  alakított  ki.  A  szintvezérlésű kutak talpmélysége 8,0 m, a kiemelt víz mennyisége kutanként 2.500 – 8.000 m3/hó  között  van  a  csapadék  mennyiségétől  függően.  A  kialakított  kutak  nem  szüntették  meg  a  teljes  mértékben  a  terület  belvíz  veszélyeztetettségét,  ezen  a  vízrendezés,  a  felszíni  vizek  megfelelő  elvezetése, kezelése valamint további talajvízszint süllyesztő kút létesítése segíthet.     1.16.2. Energia    1.16.2.1.  Energiagazdálkodás  és  energiaellátás  (villamos  energia,  közvilágítás,  gázellátás,  távhőellátás és más ellátórendszerek)    Villamos energia  A  középfeszültségű  szabad  vezetékek  és  földkábelek  az  ÉMÁSZ  Hálózati  Kft.    elosztóhálózatának  részei,  ezek  több  helyen  magántelkeken  haladnak.  Ezek  oldják  meg  közép/kisfeszültségű  transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását. A lakosságot, az intézményeket és  vállalkozásokat közvetlenül ellátó kisfeszültségű hálózatok, valamint az önálló közvilágítási hálózatok  szintén az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztóhálózatának a részei.   A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására.  Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása szerint a települést  36 db 22/0,4 kV‐os és  55 db 11/0,4 kV‐os TR  látja  el  villamos  energiával.  A  22  kV‐os  villamos  hálózatok  főleg  vasbeton  és  faoszlopon  lévő  légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet igény esetén légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A  belvárosi és lakótelepi részeket a 11 kV‐os hálózat földkábeles. 

149   

   

 

A meglévő TR állomások leterheltségei és bővíthetőségei eltérőek. Kisebb  átlagos fejlesztéseket az állomások jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések  hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni.  A  településen  beton‐,  acél  és  faoszlopokon  elhelyezett  út  és  közvilágítás  található.  A  közvilágítási  feladatokat    a  KÖZVIL  Első  Magyar  Közvilágítási  Zrt.  látja  el,    az  aktív  elemek  (lámpatestek)  az  ő  tulajdonukban  vannak.  A  közvilágítási  elosztóhálózat  az  ÉMÁSZ  Hálózati  Kft.  tulajdona,  az  áramszolgáltatás  költségét  a  város  fizeti.  A  településen  az  alábbi  típusú  közvilágítási    lámpatestek   találhatóak:  224  db  Philips  FGS  103/024  E  típusú  lámpatest,  353  db  Philips  FGS  104/036  E  típusú  lámpatest, 34 db Philips URBANA GPS 300/42 típusú lámpatest, 365 db Tungsram‐Schréder Altra 36  W‐os lámpatest,  513 db Tungsram‐Schréder Glób 70 W‐os lámpatest, 443 db Tungsram ‐ Schréder  Z1/70  típusú  lámpatest,  4  db  Philips  URBANA  GPS  308/70  típusú  lámpatest,  71  db  Philips  SGP  253/100 típusú lámpatest, 426 db Tungsram ‐ Schréder Z1/100 típusú lámpatest, 402 db Philips SGP  253/100 típusú lámpatest, 49 db Philips SGP 340/100 típusú lámpatest, 125 db Tungsram ‐ Schréder  Z2/150  típusú  lámpatest,  25  db  Philips  SGP  253/150  típusú  lámpatest,  10  db  Philips  SGP  253/250  típusú  lámpatest,  7  db  35  W‐os  fényvető,  6  db  Arcluce  70  W‐os  fényvető,  4  db  Arcluce  150  W‐os  fényvető,  22  db  Disano  70  W‐os  fényvető,  10  db  Disano  150  W‐os  fényvető,  54  db  Tungsram‐  Schréder PIANO MINI 16 LED lámpatest, 28 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MINI 24 LED lámpatest, 7  db Tungsram ‐ Schréder PIANO MIDI 32 LED lámpatest,  52 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MIDI 48  LED lámpatest, és. 28 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MIDI 56 LED lámpatest. 

150   

   

 

  Köf/ Kif hálózat nyomvonal rajza      1.16.1. ábra: Kazincbarcika 22 kV‐os hálózatának térképe (1.rész)                                                                                          Forrás: saját szerkesztés    151   

   

 

  1.16.2. ábra: Kazincbarcika 22 kV‐os hálózatának térképe (2.rész)                                                                                              Forrás: saját szerkesztés   

152   

   

 

1.16.3. ábra: Kazincbarcika 11 kV‐os hálózatának térképe  

 

      Forrás: Kazincbarcika Város Önkormányzatának saját szerkesztése   

153   

   

 

    1.16.2.2.    Megújuló  energiaforrások  alkalmazása,  a  környezettudatos  energiagazdálkodás  lehetőségei  A  megvalósítandó  fejlesztések  során  elsősorban  napenergiára  kell  gondolni  megújuló  energiaforrás  alkalmazásával  kapcsolatban,  hisz  a  város  fekvését  és  egyéb  adottságait  is  figyelembe  véve,  szél  erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos.  A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú  energiaigények  kielégítésére  javasolható.  Bár  alkalmas  lenne  termikus  célú  energiaigények  kielégítésére  is,  beruházási  és  üzemeltetési  költségigénye  miatt  ilyen  célú  alkalmazása  csak  a  kis  teljesítményű,  tartalék  (időszaki  kiegészítő  fűtésre,  vagy  ahol  más  energiahordozó  valamely  okból  nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható.  1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése  A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük  nem  gazdaságos.  Ezért  javasoljuk  azokat  lecserélni  energiatakarékos  izzóval  ellátott  elektronikus  előtétű  egyedi  kompenzálású  lámpatestekre.  Javasoljuk  ezen  kívül  az  elektromos  hálózat  felújítását  is.  Különös  figyelmet  kell  fordítani  a  különböző  intézmények  térvilágításának  gazdaságos  működésére,  tehát  javasoljuk  ezek  alkonykapcsolóval  történő  működtetését,  de  kézi  lekapcsolásra  való lehetőséggel.  Ezen  kívül  szem  előtt  kell  tartani  az  esetleges  fényszennyezés  elkerülését.  Ennek  érdekében  a  lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy:  • •

csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson.  csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. 

Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a  lámpatestek,  amelyek  IDA  (International  Dark  Sky  Association)  minősítéssel  rendelkeznek.  Az  IDA  nagyon  szigorú  szempontrendszer  alapján  választja  ki  azokat  a  világítótesteket,  melyekkel  teljesen  fényszennyezés mentes világítás létesíthető.  1.16.3.    Elektronikus  hírközlés  (vezetékes  elektronikus  hálózat,  vezeték  nélküli  hírközlési  építmények)  A  telefonhálózat  jól  kiépített  alépítményes,  föld‐  és  légkábeles  hálózat,  melyet  a  Magyar  Telekom  Nyrt.  folyamatosan  bővít,  korszerűsít.    A  településen  a  T‐  mobil,  a  Pannon  és  a  Vodafone  GSM  állomások  jól  foghatóak,  Kazincbarcikán  szélessávú  kommunikációs  és  televíziós  műsor  terjesztés  szolgáltatásokat a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Távközlési Zrt, UPC Magyarország Kft. valamint a  Parisat Kft. biztosítja. 

154   

   

 

  1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)  Kazincbarcika Város környezetvédelmi helyzetértékelésének alapját a 2011‐ben a GEON system Kft.  által a 2012‐2017 időszakra készített Települési Környezetvédelmi Program képezi. Az 1995. évi LIII.  törvény  értelmében  ugyanis  minden  településnek  el  kell  készítenie  saját  környezetvédelmi  programját.  Az  iparvárosok  világszerte  környezeti  gondokkal  küzdenek,  és  nincs  ez  másképpen  Kazincbarcikán  sem. A különbség legfeljebb a problémák súlyosságában van, amire pedig jelentős hatást gyakorol az  a körülmény, hogy mely iparág a jellemző az adott településen, és mennyire tekinthető modernnek  az alkalmazott technológia.   Mindemellett fontos az is, hogy a település milyen környezeti adottságokkal rendelkezik, hiszen egy  lakókörnyezet  minőségét  nem  csak  az  ipari  kibocsátások  és  azok  lakóövezettől  mért  távolsága  határozza  meg,  hanem  a  domborzat,  az  éghajlati  adottságok,  jellemző  időjárási  helyzetek,  lefolyási  irányok, a környező zöldfelületek.   Az  is  meghatározó,  hogy  milyen  környezetvédelmi  intézkedéseket  tesznek  az  iparral  foglalkozó  vállalatok  „kerítésen  belül”  és  milyen  intézkedések  történnek  a  környezet  és  életminőség  javítása  érdekében a településen. Összességében hatékony és eredményes e párbeszéd, a kompromisszum a  környezet védelme és az ipar adta fejlődési ‐ megélhetési lehetőségek közt.  Fentiek ellenére nem csak és kizárólag az ipar tehető felelőssé egy település környezeti állapotáért,  még az olyan városokban sem, mint Kazincbarcika. A lakosság is jelentősen hozzájárulhat jellemzően  a légszennyezettség alakulásában a közlekedési eredetű kibocsátással, vagy a napjainkban újra egyre  jellemzőbb téli szilárdtüzeléssel.  Domborzat  Kazincbarcika  a  Borsodi‐medencében  helyezkedik  el  a  Sajó  folyó  és  Tardona  patak  torkolatánál.  A  kistáj aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy, mely egy szerkezeti árokban alakult ki.  1.17.1. Talaj  A területen jellemző talajtípus a magasabb dombok harmadidőszaki üledékeit borító glaciális vályog  és  löszszerű  üledékein  képződött  agyagbemosódásos  barna  erdőtalajok,  valamint  azok  erodált  változatai. E talajváltozatok mechanikai összetétele vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk az  erodált,  sekély  termőrétegű  változatok  esetében  szélsőséges.  Az  enyhe  lejtésű,  déli  kitettségű  lejtőkön  csernozjom  barna  erdőtalajok  is  találhatók,  ezek  a  csernozjomosodással  együtt  járó  szervesanyag‐felhalmozódás  és  a  kedvezőbb  talajszerkezet  miatt  a  legtermékenyebb  talajok,  elsősorban  szántóföldi  hasznosítással.  A  Sajó  völgyben  és  völgytalpon  ártéri,  öntés  és  réti  talajok  találhatóak,  agyagos  vályog  –  vályog  szerkezettel,  jó  víztartó,  de  csökkenő  vízvezető  képességgel,  alapvetően  savanyú  kémhatással  (5,5‐6,8  pH).  A  Tardona  patak  völgyében  és  a  lejtők  alján  lejtőhordalék talajok a jellemzőek.   A talajok humusztartalma jellemzően 3%‐ot meghaladó, az átlagos rétegvastagság 30 – 60 cm között  váltakozik.  A  talajok  minőségi  állapotváltozásainak  nyomon  követésére  országos  megfigyelő  rendszer  került  kiépítésre  (Talajvédelmi  Információs  és  Monitoring  Rendszer  ‐  TIM).  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyében ezt a mérő ‐és megfigyelő hálózatot a Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi     Igazgatóság  üzemelteti.  A  rendszeres  mérések  célja  a  termőtalajok  minőségi  állapotának  objektív  megítélése,  a  folyamatos  változások  és  azok  tendenciáinak  megismerése.  A  talajokban  végbemenő  155   

   

 

folyamatok  változásainak  ismerete  lehetőséget  ad  az  eredményes  és  hatékony  állapotszabályzásra,  a  kedvező  változások  elősegítésére,  erősítésére,  a  kedvezőtlen  változások  megelőzésére,  vagy  bizonyos  határon  belül  tartására.  A  rendelkezésre  álló  vizsgálati  eredmények  alapján  megállapítható,  hogy  a  város  és  környezetének  talajminősége  megfelelőnek  minősíthető.  Kazincbarcika  Város  és  közvetlen  környezete  ipari  hatásoknak  kitett  terület,  hiszen  a  város  közigazgatási területén nincs jelentős mezőgazdasági tevékenység.   A talajerózió elsősorban a meredekebb lejtőkön kialakult barna erdőtalajokat veszélyezteti, leginkább  a  tarvágással  vagy  helytelen  erdőgazdálkodási  tevékenységgel  érintett  területeken.  A  mára  már  felhagyott  legelők  helyén  bozótosokkal  takart  vízmosások  őrzik  a  régebben  jellemző  túllegeltetés  okozta vízerózió nyomait.  Az erózión kívül a talajra jutó szennyező anyagok veszélyeztetik a talajok termékenységét. Ezek közül  is  a  savas  ülepedés  a  talajok  kémiai  degradációjának  fő  forrása.  Mivel  a  természetes  folyamatok  hatásaként  is  alapvetően  savanyú  kémhatású  talajokat  találunk  a  város  környékén,  ezért  érzékenységük e téren kiemelkedő. A talajok savasodásának másik forrása a műtrágyahasználat.   A  talajvédelem  országos  szinten  is  a  környezetvédelem  legkevésbé  frekventált  szakterülete.  A  hatékony  talajvédelmi  intézkedéseket  a  kibocsátott  szennyezőanyagok  mennyiségi  és  minőségi  számbavételével,  terjedésük  modellezésével,  a  degradációnak  kitett  talajfelszínek  lehatárolásával  lehet megtenni.   1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek  A  város  és  környezetének  meghatározó  felszíni  vízfolyásai  a  Sajó  folyó,  és  a  Tardona‐patak.  Kazincbarcika közigazgatási területén állóvíztestként nyilvántartott vízfelület nem található.  A Sajó folyó a Magyar Állam tulajdonában áll, kezelője az Észak‐magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A  Tardona‐patak  nem  minősül  állandó  vízfolyásnak,  a  meder  alsó  13  km‐es  szakasza  áll  az  ÉMIVIZIG  kezelésében.   Szabályozottságot tekintve a Sajó folyó mentén összefüggő árvízvédelmi töltésrendszer nem épült ki,  így a folyó keresztirányú átjárhatósága biztosított. A kisvízfolyások esetében a belterületek védelme  érdekében  történtek  mederrendezések.  A  Sajó  folyó  vízjárását,  lefolyási  viszonyait  meghatározó  környezeti,  éghajlati  tényezők  kedvezőtlenek,  a  kis  és  nagyvizek  levonulása  hossz  mentén  erősen  változik.  A  folyó  szlovákiai  vízgyűjtőjén  lehulló  nagycsapadékokból  rövid  időn  belül  környezetbiztonságra is kockázatot jelentő árhullámok is kialakulhatnak.  Ezek a vízfolyás víztestek a használt és szennyvízelvezetés szempontjából a 28/2004. (XII.25.) KvVM  rendelet  2.  sz.  melléklete  alapján  a  „4.  általánosan  védett  területen  lévő  befogadók”  területi  kategóriába tartoznak.  A várost érintő vízfolyások esetében a szerves anyag terhelések a szennyvíztisztító telepek esetleges  nem  megfelelő  üzemeléséből,  a  nem  csatornázott  településrészek  ellenőrizetlen  szennyvízkezeléséből adódnak. Fő vízszennyezőként mindenképpen meg kell említeni a BorsodChem  Zrt. tevékenységével összefüggő terheléseket, amik egyrészt az üzemi szennyvíztisztítóból, valamint  az  ipari  hő,  só  és  egyéb  ipari  eredetű  veszélyes  anyagok  okozta  terhelésekből  származnak.    A  Sajó  vízgyűjtőjének felső, szlovák területén is jelentős szennyezésnek van kitéve, így Sajópüspökinél már  gyakran  szennyezetten  érkezik  hazánkba.  A  Sajó  szennyezettsége  a  70‐es  években  érte  el  a  maximumát, az azóta eltelt időszakban a vízminőség folyamatosan javul, ami annak köszönhető, hogy  a  szennyező  üzemek  erőfeszítéseket  tettek  a  vízszennyezés  csökkentésére,  a  technológiai  korszerűsítésre. 

156   

   

 

Vízszennyezettség  szempontjából  problémát  jelenthet  még  az  illegális  hulladéklerakás,  különösen  a  várost  átszelő  Tardona‐patak  medrének  környezetében,  valamint  a  közutak, vasutak nyomvonala mentén esetlegesen előforduló havária jellegű szennyezések.  A felszín alatti vizek közül a talajvíz a leginkább veszélyeztetett. A Sajó völgysíkját kb. 2 méter vastag  iszapos  agyag  alkotja,  mely  alatt  5‐6  méter  vastag  folyóvízi  kavics  hordalék  helyezkedik  el,  ami  víztárolóként funkcionál. Az itt raktározott vizet több vízmű csapolja meg, csekély mélységű kutakkal.  Mivel a vízbázis felszín közeli, ezért ez egyben a sérülékenységét is jelenti. Mivel a talajvíz áramlási  iránya É‐D i, a kazincbarcikai szennyvíz kibocsátások nem veszélyeztetik a város fölött elhelyezkedő  kutakat.    Kazincbarcika a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet  melléklete szerint felszín  alatti víz szempontjából  „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.  Nitrátérzékenység  szempontjából  a  vizek  mezőgazdasági  eredetű  nitrát  szennyezéssel  szembeni  védelméről  szóló  27/2006  (II.7.)  Korm.  rendelet  az  irányadó.  A  rendelet  értelmében  a  város  közigazgatási területe a nitrátérzékeny kategóriába sorolható.  Az  ÉMIVIZIG  Kazincbarcika  terültén  1  db.  talajvíz  figyelő  monitoring  kutat  üzemeltet,  a  26‐os  főút  mentén  a  Vasvári  Pál  tér  magasságában.  A  003469  törzsszámú,  10,5  m  terepszinttől  mért  talpmélységű figyelőkútban rendszeres talajvízszint észlelés történik.   A  város  területén  rétegvíz  kitermelés  nincsen,  viszont  a  talajvízre  települt  felszín  alatti  vízkivételek  jelentősnek mondhatók, a 2011. évi Vízkészlet járulék bevallások alapján 10.542 m3/év.  A  város  terültén  1  db.  hévízkút  van  nyilvántartva,  ez  pedig  az  uszoda  1  számú  (Kazincbarcika  K‐46  kataszteri számú) kútja. A kút 1997‐ben létesült 756 m talpmélységgel, a kitermelt víz hőfoka 36,5 °C.   Az  uszoda  vízellátásra  szolgál  továbbá  a  Kazincbarcika  K‐47  kataszteri  számú,  98,5  m  talpmélységű  hidegvizes kút.    Kazincbarcika  városa  2000‐es  évek  elején  a  talajvíz  szintjének  csökkentésére  a  város  Felsőbarcikai  részén — a legkritikusabb helyeken – 5 db talajvízszint csökkentő kutat alakított ki. A szintvezérlésű  kutak  talpmélysége  8,0  m,  a  kiemelt  víz  mennyisége  kutanként  2.500  –  8.000  m3/hó  között  van  a  csapadék mennyiségétől függően.  A  város  szempontjából  kiemelt  jelentőségű  felszín  alatti  víztestek  mind  mennyiségi  mind  minőségi  állapota jó, e víztestekkel kapcsolatban átfogó jellegű probléma nem került azonosításra.  A  város  vízellátása  jelenleg  a  Lázbérci  tározóból  és  a  Borsodsziráki  vízműről  történik.  A  vízellátó  rendszert  az  ÉRV  Zrt.  üzemelteti.  A  korábban  üzemelő  Kazincbarcika  II.  és  II/A  vízműtelepek  kútjai  eltömedékelésre kerültek, ugyanis diagnosztikájuk során megállapították, hogy vizük több paraméter  tekintetében  (nitrát,  szulfát,  összes  keménység  és  mangán)  is  meghaladja  az  ivóvíz  minőségi  követelményekben rögzített határértékeket.  A  Lázbérci‐tározó  védőterülete  és  egyéb  felszíni  vízbázis  határozatban  kijelölt  védőterület  Kazincbarcika közigazgatási területét nem érinti. 

157   

   

 

  1.17.3. Levegőtisztaság és védelme  A  közösségi  jogalkotás  hagyományosan  nagy  súlyt  fektet  a  levegőszennyezés  elleni  küzdelemre.  A  szabályozás két leggyakoribb fajtája: a légszennyező  anyagok kibocsátási értékeinek meghatározása  rögzített  és  mozgó  emisszió  forrásokra,  valamint  a  kibocsátott  szennyező  anyagokra  előírt  levegőminőségi normák, imissziós határértékek.  A  város  levegőminőségét  döntő  mértékben  a  villamosenergia‐ipar,  vegyipar  és  építőanyag‐ipar  határozza  meg,  de  a  légszennyezés  alakulását  jelentősen  befolyásolja  a  közlekedés  (26‐os  út),  kommunális kibocsátók, lakossági fűtés.  A  város  lakóterületeinek  és  ipari  üzemeinek  elhelyezése  levegővédelmi  szempontból  eredetileg  helyesen történt, az uralkodó szélirány a város központja felől az ipari területek felé mutat. Ez azért  nem  zárja  ki  azt,  hogy  időnként  ellenkező  irányú  szél  is  fújhat,  ezért  a  levegőminőség  megítélését  csak erre alapozni nem lehet.   Kazincbarcika  város  levegőjének  jelentős  ipari  eredetű  szennyezői  elsősorban  a  város  közigazgatási  területén  kívül  találhatók.  Levegőtisztaság‐védelmi  szempontból  a  BorsodChem  Zrt.  (erőmű,  veszélyes  hulladékégető,  technológiai  pontforrások),  illetve  az  AES  Borsodi  Hőerőmű  Kft.  Berentei  erőműve  érdemel  kiemelt  figyelmet  ez  utóbbi  a  hazai  szenek  magas  kén‐  és  hamu  tartalma  miatt  jelentős légszennyező volt, viszont az erőmű jelenleg nem üzemel.  Hazánkban  a  levegőminőség  mérését,  értékelését  az  Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  (OLM)  végzi.  A  hálózat  alapvetően  két  részből  áll:  az  automata  állomások  folyamatos  mérést  végeznek,  melyek  a  légszennyező  komponensek  széles  körét  ölelik  fel;  a  manuális  hálózat  (RIV)  pontjain gyűjtött minták elemzése laboratóriumban történik, és kén‐dioxid, nitrogén‐dioxid (kivételes  helyeken ülepedő por) összetevőkre korlátozódik.  Kazincbarcika Város területén az Egressy Béni út 1. szám alatt található automata mérőállomás, az itt  mért légszennyezettségre vonatkozó adatokat a következő táblázat mutatja.  1.17.1. táblázat: Immissziós értékek Kazincbarcikán 

    vizsgált  komponens/év 

Éves átlag‐ immisszió 

Órás  határérték‐ túllépés 

Éves átlag‐ immisszió 

Órás  határérték‐ túllépés 

Éves átlag‐ immisszió 

Órás  határérték‐ túllépés 

µg/m3 

% 

µg/m3 

% 

µg/m3 

% 

2011 

2012 

Nitrogén‐oxid 

20,2 

 

19,8

 

18,8    

Nitrogén‐dioxid 

14,1 

0

13

0

12,4 

0

Kén‐dioxid 

9,6 

0

11,4

0

9,7 

0

Szén‐monoxid 

516 

0

503

0

541 

0

Forrás: KSH 

158   

2013 

   

 

  1.17.2. táblázat: Ózon immisziós értékei Kazincbarcikán 

Éves átlag‐ immisszió  Mérőállomás 

Hosszú távú  Éves átlag‐ célkitűzés‐ immisszió  túllépés 

µg/m3 

µg/m3 

%  2011 

Ózon 

Hosszú távú  Éves átlag‐ célkitűzés‐ immisszió  túllépés  µg/m3 

%  2012 

51,7 

13,89

Hosszú távú  célkitűzés‐ túllépés  %  2013 

48,5

9,86

44,8 

3,07

Forrás: KSH   1.17.3. táblázat: Kis méretű szállópor immissziós értékei Kazincbarcikán  Éves átlag‐ immisszió 

Napi  határérték‐ túllépés 

Éves átlag‐ immisszió 

Napi  határérték‐ túllépés 

Éves átlag‐ immisszió 

Napi  határérték‐ túllépés 

µg/m3 

% 

µg/m3 

% 

µg/m3 

% 

Mérőállomás 

2011  PM10 

41 

2012  27,45

37

2013  24,52

31 

16,9

Forrás: KSH  1.17.4. ábra: levegőminőség összesített index az OLM automata mérőhálózat alapján 

Időszak

Mérőállomás

2011 Kazincbarcika 2012 Kazincbarcika 2013 Kazincbarcika

Légszennyezettségi  index a  SO2 NO2 NOx PM10 CO O3 legmagasabb  indexű komponens  alapján szennyezett (4) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) szennyezett (4) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) megfelelő (3) kiváló (1) jó (2) megfelelő (3) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2)  

Forrás: OLM automata mérőhálózat alapján  Az  automata  mérőhálózat  adatai  alapján  látható,  hogy  a  város  levegőjének  minősége  a  vizsgált  időintervallumban  folyamatosan  javuló  tendenciát  mutat.  Megállapítható,  hogy  a  kén‐dioxid,  nitrogén‐dioxid,  nitrogén  oxidok  és  szén‐monoxid  koncentráció  folyamatosan  a  kiváló  tartományba  esik,  az  összesített  indexben  a  szálló  por  koncentráció  jelenik  meg,  mint  a  város  levegőminőségét  jelentősen  rontó  komponens.  A  hőerőmű  leállása  óta  azonban  ez  a  légszennyező  komponens  is  javuló tendenciát mutat, ezért 2013‐ra a város levegőjének minősége már jónak minősül.   

159   

   

 

  1.17.4. Zaj‐ és rezgésterhelés  A  városban  a  legfontosabb  zajforrást  a  közlekedés  jelenti.  Kiemelkedő  zajterhelést  a  várost  átszelő  26‐os út jelent, melyen a Szlovák Köztársaság felé irányuló kamionforgalom jelentős megnövekedése  okozza a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos problémákat.  A  város  zajvédelmi  szempontú  feltérképezése  még  nem  történt  meg,  bár  tapasztalat  alapján  elmondható, hogy a zajterhelés elsősorban a közlekedéssel, a forgalom nagyságával függ össze.   Az EU 2002‐ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi  intézkedési tervek készítését írja elő különböző agglomerációs és nagy forgalmú közutakra, vasutakra  és repülőterekre vonatkozó lehatárolások szerint.   Az irányelvet Magyarország 2004‐ben vette át a 280/2004.(X.20.) Kormány rendelet a környezeti zaj  kezeléséről  és  értékeléséről,  valamint  a  25/2004.(XII.20)  KvVM  rendelet  a  stratégiai  zajtérképek  valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól –rendeletek megalkotásával.  A  280/2004.  (X.  20)  Korm.  rendelet  értelmében  stratégiai  zajtérképet  és  intézkedési  tervet  kell  készíteni a 6.000.000 jármű/évnél forgalmasabb közutakra 2008. július 18‐ig és stratégiai zajtérképet  kell  készíteni  a  3.000.000  jármű/évnél  forgalmasabb  közutakra,  2012.  június  30‐ig.  A  feladat  elvégzésére a Közlekedés‐tudományi Intézet Kht. kapott megbízást. A 26‐os út vizsgálata viszont csak  a 0+000 – 2+992 szelvényei közötti szakaszra történt meg.  2011‐évben  egy  forgalomszámlálás  történt  a  Kazincbarcikán,  melynek  adatai  alapján  21  439  gépjármű  /  nap  forgalom  mellett,  az  éves  forgalom  kizárólag  hétfő  –  szombat  vonatkozásában  meghaladja a 6.688.968 jármű/év értéket.   Az  adatok  alapján  a  stratégiai  zajtérkép  és  intézkedési  terv  elkészítése  alapvető  célkitűzése  a  városnak, a feladat fontosságát jelzi többek közt a 2011‐ben készült környezetvédelmi program is.  A  zaj  elleni  védekezés  alapvetően  kétféle  módon  történhet  meg.  Az  aktív  védekezés  során  a  zajforrások  számát  és  a  keletkező  zaj  erősségét  kell  csökkenteni.  Ez  történhet  forgalomszabályozással,  sebességkorlátozással,  zajos  járművek  kiszűrésével,  elterelésével,  kevésbé  zajos  járművek  forgalomba  állításával  leginkább  pl.  a  tömegközlekedésben.  A  passzív  védekezés  során  pedig  a  zaj  terjedésének  megakadályozása  a  cél,  ez  leginkább  hang‐gátló  fal  építésével,  vagy  sűrű sövények telepítésével érhető el.  1.17.5. Sugárzás védelem  Az  a  tény,  hogy  ionizáló  sugárzások  (röntgensugarak,  magsugárzások)  biológiai  ártalmakat  okozhatnak,  már  nem  sokkal  a  XIX.  század  végén  történt  felfedezésük  után  nyilvánvalóvá  vált.  Mindamellett, hogy a bioszférát kialakulása óta érik különböző eredetű ionizáló sugárzások, ehhez az  itt élő szervezeteknek, ha eltérő mértékben is de alkalmazkodniuk kellett.  Az emberi tevékenységtől független sugárterhelést természetes sugárterhelésnek nevezzük, ezek egy  része  közvetlenül  a  Napból  származik,  a  másik  része  pedig  egyéb  kozmikus  sugárzás.  A  teljes  természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon 2 és 4 mSv/év között van, ennek terhelésnek a  legnagyobb részét (felét‐kétharmadát) a radon okozza, amely a talajból származik és a lakó valamint  egyéb helyiségekben feldúsul.  A  mesterséges  ionizáló  sugárzások  felhasználási  területe  az  elmúlt  évszázadban  óriási  ütemben  és  mindvégig  töretlenül  nőtt.  Életünk  során  folyamatosan  és  több  forrásból  ki  vagyunk  téve  ionizáló  sugárzástól származó terhelésnek.   A  mesterséges  eredetű  sugárterhelés  95%‐a  az  orvosi  diagnosztikai‐  és  terápiás  eljárások  következménye.  A  maradék  5%‐ot  elsősorban  a  légköri  kísérleti  atomrobbantások  máig  ható  következményei okozzák. Ezután következik csak a nukleáris technológiákból adódó sugárterhelés.  160   

   

 

Az  ionizáló  sugárzást  érzékszerveinkkel  nem  vagyunk  képesek  felfogni,  viszont  a  sugárzást  megfelelő  eszközökkel  nagyon  pontosan  lehet  mérni.  A  természetes  sugárzási  szintet  az  országban  folyamatosan  mérik  (Országos  Sugárzásfigyelő  Jelző‐  és  Ellenőrző  Rendszer  ‐  OSJER ), az adatok az Interneten hozzáférhetők.   Kazincbarcikához  legközelebb  eső  mérési  pontok  Gödöllő  és  Debrecen,  az  itt  mért  értékek  90‐100  nSv/h. Kazincbarcikán a sugárzással összefüggően helyi specialitás nem mutatkozik sem természetes,  sem mesterséges eredetű sugárforrásból.  1.17.6. Hulladékkezelés  Kazincbarcika  Városa,  mint  a  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  önkormányzati  Társulás székhely települése, regionális hulladékkezelési rendszerben oldja meg a hulladékkezeléssel  összefüggő  feladatokat.  A  rendszer  elemei  a  Sajókaza  Hulladékkezelő  centrum,  mint  regionális  hulladékkezelő  központ,  a  szelektív  hulladékgyűjtő  rendszer,  valamint  lakosság  felé  történő  szemléletformáló kommunikáció a hulladékgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése érdekében.  A  városban  a  hulladék  gyűjtését  és  szállítását  közszolgáltatás  keretében  a  ZV  Zöld  Völgy  Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el 2014. október 1‐től.   A  települési  szilárdhulladék  kezelési  közszolgáltatás  kiterjed  a  lakosságra,  intézményekre,  illetve  a  gazdálkodó  szervezetekre,  a  begyűjtött  hulladék  jellegét,  összetételét  tekintve  zömében  vegyes,  települési  szilárd  kommunális  hulladéknak  minősül.  A  közszolgáltatás  része  ezen  felül  a  szelektív  hulladékgyűjtő rendszer üzemeltetése is, valamint az évi egy alkalommal történő lomtalanítás.   A  városban  a  rendszeres  szilárd  hulladékgyűjtésbe  és  szelektív  hulladékgyűjtésbe  bevont  lakások  aránya  a  korábbi  évek  folyamatosan  javuló  tendenciáit  követően  2012‐ben  elérte  a  100  %‐ot,  ami  mindenképpen figyelemreméltó eredmény.  1.17.1. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya  (%) 

Forrás: TEIR 

 

Ha  viszont  a  lakosságtól  szelektív  hulladékgyűjtésben  elszállított  települési  szilárd  hulladék  arányát  vizsgáljuk, nem ennyire kedvező a helyzet. Az országos trend folyamatos növekedést mutat, és 2012‐ ben már meghaladta az 5 %‐ot, de ez az arány összességében még mindig alacsony.  

161   

   

 

  Kazincbarcikán a szelektív hulladékgyűjtésben elszállított hulladék mennyisége hullámzó az országos  szintnél is alacsonyabb, annak ellenére, hogy a gyűjtésbe bevont háztartások aránya 100 %, tehát a  szelektív rendszer mindenki számára elérhető a városban.   A  lakosságtól  elszállított  települési  szilárd  hulladék  tömege  2013‐ban  7091  tonna  volt,  míg  ugyanebben  az  évben  a  lakosságtól  szelektív  hulladékgyűjtésben  elszállított  települési  szilárd  hulladék pedig 98,8 tonna.   Kazincbarcikán  2013‐ban  összesen  8775  tonna  szilárd  nem  veszélyes  hulladék  és  2278  tonna  veszélyes  hulladék  keletkezett  és  került  elszállításra  és  kezelésre.  A  kezelés  döntő  többségében    a  Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban történt  A  kevert  település  szilárdhulladék  összetétele  alapján  megállapítható,  hogy  abban  a  veszélyes  hulladékok aránya kevesebb, mint 1 %, ez az országos átlagnak megfelelő. A településről elszállított  szilárd  hulladék  azonban  jelentős  mennyiségben  tartalmaz  biológiailag  lebomló  hulladékokat  (33,5  %), továbbá szintén jelentős mennyiségben fordul elő benne műanyag (13,9 %), papír, (7,7 %), üveg  (3,2%).  Ezek  kapcsán  megállapítható, hogy a szelektíven gyűjthető hulladékok vonatkozásában még  sok  kihasználatlan  lehetőség  van  a  rendszerben,  a  szelektív  gyűjtés  erősítésével  a  településen  képződő hulladék mennyisége, térfogata csökkenthető, ezzel pedig jelentős környezeti haszon érhető  el,  hiszen  a  regionális  hulladékkezelő  centrum  kapacitásai  tovább  használhatók,  ezáltal  a  környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás magasabb rendű céljai valósulhatnak meg.  A város területén jelenleg két hulladékudvar üzemel, az I. számú a Herbolyai úton, a II. számú pedig a  Múcsonyi  úton.  A  hulladékudvarok  a  lakossági  eredetű,  a  közszolgáltató  által  használt  gyűjtőgépjárművekhez  rendszeresített  hulladékgyűjtő  edényben  el  nem  helyezhető,  illetve  többlet  hulladékok  elkülönített  begyűjtése  érdekében  kerültek  kialakításra  a  ,  lakosság  által  könnyen  elérhető  helyen.  A  hulladékudvarok  körülkerített,  szilárd  burkolattal  és  a  szükséges  közművekkel  ellátott  területek,  ahol  a  hulladékokat  megfelelően  elkülönítve  gyűjtik,  a  környezet  szennyezését  kizáró módon.  1.17.7. Vizuális környezetterhelés  Vizuális környezetterhelésként leginkább a fényszennyezettség, az illegális hulladéklerakás, valamint  a  kedvezőtlen  beépítések,  nem  rendeltetésszerű  épülethasználatok  értelmezhetők  alapján  Kazincbarcikán.   Mára egyre inkább elfogadott, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az  élővilág  jelentős  részét,  az  éjszakai  tájképet,  ráadásul  egészségügyi  kockázatot  is  jelent,  bár  ennek  alátámasztására kevés egzakt mérési eredmény áll rendelkezésre.  Kazincbarcika  esetében  már  a  BorsodChem  Zrt.  üzemi  területe  is  jelentős  fényszennyező,  hiszen  az  ipari létesítmények egész  éjjel erős megvilágításban vannak. Mindemellett  további fényszennyezést  okoz a közvilágítás is.  Az  illegális  hulladéklerakások  felszámolása  elsősorban  jegyzői  hatáskör,  ebben  viszont  hatékony  együttműködésre  van  szükség  a  területileg  illetékes  Észak‐magyarországi  Környezetvédelmi  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőséggel,  valamint  a  hulladékkezelést  végző  Zöld  Völgy  Nonprofit  Kft‐vel,  mivel  a  vizuális  környezetterhelés  mellett  tevőleges  környezetszennyezést  is  okozhat.  Az  illegális  hulladéklerakás  elsősorban  a  szegregációval  érintett  városrészeken,  a  kiskertek  illetve a település közigazgatási határa mentén jellemző.  Az  utóbbi  években  jelentős  erőfeszítések  történtek  a  közterületeken  jellemző  graffitik  felszámolása  érdekében, melyek szintén jelentősen rontják a városképet. 

162   

   

 

A  város  közigazgatási  területén  jelenleg  üzemelő  bánya  nincsen,  a  város  területére eső Ádám‐völgyi meddőhányó 2001 évben rekultiválásra került. A Kazincbarcika Tervtáró  bányatelek szintén lezárásra került.    1.17.8. Árvízvédelem   (készült az ÉMVIZIG által 2012‐ben elkészített komplex vízügyi szakvélemény alapján)  A  település  a  Sajó  jobb  partján,  a  folyó  83,8  –  91,8  fkm  szelvényei  között  fekszik,  közigazgatási  területe azonban a 88,7‐89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti szakaszon –  két lefűződött Sajó kanyarulat vonatkozásában – átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is.  A  Sajó‐folyó  a  Tisza  jobboldali  mellékfolyója.  A  Sajó  mellékvizei  a  vízgyűjtő  alegység  területén  a  Keleméri‐patak,  Hangony‐patak,  Bán‐patak,  Tardona‐patak,  Szuha‐patak,  Nyögő‐patak,  Bódva,  Szinva‐patak,  Hernád,  Szerencs‐Takta  és  az  Inérháti‐főcsatorna.  A  folyó  teljes  magyarországi  szakaszának hossza 125,1 fkm, az átlagos folyómeder esése 1,2 m kilométerenként.  A település bel‐és külterülete ennek megfelelően három ártéri öblözet által is érintett:  1. a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet,  2. a Sajó bal parti 2.22. sz. Múcsony‐Sajókazai ártéri öblözet,  3. a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Múcsonyi ártéri öblözet.  A  Miskolc‐Ózd  vasútvonal  és  a  folyó  közötti  bel‐és  külterületi  ingatlanok,  valamint  a  Sajó  bal  parti  hullámtéri ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében fekszenek.   A  település  nyugati  részének  árvízvédelmét  a  Kazincbarcika‐vadnai  töltés  megnevezésű  MÁV  kezelésű  MÁSZ+1,0  m  magassági  biztonsággal  rendelkező  vasúti  töltés,  mint  elsőrendű  védvonal  biztosítja.  Kazincbarcika  területére  jellemző  mértékadó  árvízszintek  a  74/2014.(XII.23.)  BM  rendeletben  meghatározottak szerint az alábbiak:    

Fkm 

MÁSZ (mBf) 

megjegyzés 

1. 

81,00 

129,76 

Kazincbarcika közúti híd (Hőerőmű) 

2. 

83,64 

132,18 

 

3. 

86,55 

133,54 

Kazincbarcika‐Múcsony közúti híd 

4. 

91,00 

136,31 

 

5. 

95,10 

138,55 

Sajókaza közúti híd 

  Az  elmúlt  évtizedben  több  alkalommal  vonultak  le  az  addigi  maximális  vízszinteket  meghaladó  árhullámok, amelyek előfordulásával és tulajdonságaikkal kapcsolatban megállapítható, hogy az LNV  meghaladások  esetenként  rövid  időn  belül  megismétlődtek,  a  növekedés  több  esetben  drasztikus  volt. Ezt lehetett tapasztalni a Sajó folyón 2010. május‐júniusban levonuló rendkívüli árvíz során.  Az árvízi kockázatot jelentősen növeli, hogy nőtt a magas vízszintek tartóssága, több árvíz esetében  szokatlanul hosszú időszakra nyújtva a töltések terhelését. Kedvezőtlen irányú változásként említhető  a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése. 

163   

   

 

Az  említett  időszak  anomáliáinak  okai  között  elsősorban  a  még  eddig  elő  nem  fordult  hidrometeorológiai  szituációk  bekövetkezte,  és  az  emberi  beavatkozás  okozta  kedvezőtlen  változások  állnak  első  helyen,  ugyanakkor  nem  szabad  elfeledkezni  az  éghajlat  változásával kapcsolatos új hatásokról sem, így a jövőben mindenképpen számítani kell arra, hogy az  elmúlt  hidrológiai  eseményekben  bővelkedő  időszak  nem  egyedi  jelenség  és  a  tendenciákat  figyelembe véve a vízfolyásokon a jövőben is kialakulhatnak szélsőséges helyzetek.  1.17.9. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák  A  környezetvédelem  és  a  környezeti  tényezők  helyzetértékelése  alapján  a  fejlesztendő  területek  Kazincbarcika városában a következők:   Kazincbarcika város területén a környezetvédelemmel szoros kapcsolatban lévő infrastruktúra magas  szintű.  Ezen  a  területen  kiemelendő  az  ivóvízellátás,  a  szennyvízelvezetés  és  tisztítás,  a  szennyvíztisztítás  során  keletkező  hulladékok  kezelése,  a  települési  szilárdhulladékok  kezelésének  rendszere,  a  levegőtisztaság‐védelmi  monitoring  rendszer  alapját  képező  helyi  automata  mérőállomás.  Fentiektől  függetlenül  azonban  a  települési  szilárdhulladék  gazdálkodás  és  a  szennyvíztisztítás  területén a fejlesztési irányok adottak. A környezetvédelmi feladatok a város környezeti állapotának  fényében  bizonyosan  megváltoznak,  növekvő  hangsúlyt  kap  az  újabb  környezeti  problémák  megoldása,  a  környezeti  ártalmak  megelőzése,  az  erőforrásokkal  való  fenntartható  gazdálkodás,  a  környezet  védelmet  szem  előtt  tartó  tervezés  és  a  környezetgazdálkodás  továbbfejlesztése,  új  eszközök és módszerek (pl. az együttműködés, szemléletformálás, stb.) alkalmazása.  A település hosszú távú környezetvédelmi céljai a környezetminőség javítása, az élhető, egészséges  városi környezet kialakítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a környezeti  tudatosság  javítása,  a  szemléletformálás,  a  hatékony  környezetgazdálkodás.  A  környezetvédelmi  tevékenységek  eredményességét  értelemszerűen  befolyásolja  a  rendelkezésre  álló  infrastruktúra,  eszközök, erőforrások, az elért eredmények hatásfoka és az eredmények hatásainak visszacsatolása.  A  jelentősebb  meglévő  környezeti  problémák  közül  a  BorsodChem  Zrt.  üzemi  területén  az  utóbbi  években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a technológiai kibocsátások csökkentésére, valamint  a meglévő szennyezések felszámolása érdekében kármentesítéseket végeztek.  A  város  Múcsonyi  úti,  műszaki  védelem  nélkül  felhagyott  régi  hulladéklerakója  megszüntetésre  került, rekultivációját elvégezték, nem jelent kiemelt környezetszennyezési kockázatot.   A  Borsodi  Hőerőmű  jelenleg  nem  üzemel,  ezzel  főleg  a  város  levegőminőségében  történt  jelentős  javulás, különös tekintettel a szálló por koncentrációra.  Az  egykori  Borsod  Volán  Zrt.  kazincbarcikai  műszaki  telephelyén  szénhidrogén  eredetű  talaj  és  talajvízszennyezést  tártak  fel.  Ennek  kármentesítése  folyamatban  van,  a  szennyezés  nyomon  követésére 5 db figyelőkút létesült. 

164   

   

 

      1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők)  1.18.1. Építésföldtani korlátok  1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 

A város igazgatási területére bányászati szakvélemény készült (ENVIRA Kft., 2012.). A város  területét az alábbi megnevezésű bezárt bányatelkek találhatók:  − Berente II., III. IV. telep  − Berente‐altáró É I.‐IV. telep  − Sajószentpéter III.  − Hársas I. telep  − Kakucsa IV. telep  − Morgó II., III., IV. telep  − Béka akna IV. telep  − Harica II., III., IV. telep  − Tardona II.‐III. telep  − Harica bővítés II., III. telep  − Tardona K II.‐III. telep  − Tervtáró II., III., IV., V. telep  − Tervtáró Ny IV. telep 

  Forrás: ENVIRA Kft., 2012.    A  kicsiny  bányákban  művelt  széntelep  csekély  vastagsága,  kicsiny  területe  és  a  művelés  befejezése  óta  eltelt  időszak  miatt  (legalább  61  év)  a  külszínen  kőzetmozgás  nem  várható.  

  165   

   

 

2010 nyarán a Bányavagyon‐hasznosító Kft megbízásából elvégzésre  került  a  Kazincbarcika  és  Berente  környéki  volt  bányák  külszínre  nyíló  bányalétesítményeinek  ellenőrzése.  Összefoglalóan  megállapításra került, hogy a külszínre nyíló létesítmények jelenlegi  helyzete  megnyugtató,  beavatkozást  zömében  nem  igényelnek.  A  lefejtett területeket nem kellett tömedékelni.    A  mellékelt  térképi  kivonat  a  város  azon  aláfejtett  részeit  mutatja,  ahol  építkezés,  beavatkozás  előtt  bányászati  szakvélemény  beszerzése szükséges. 

  1.18.1.2. Csúszás‐, süllyedésveszélyes területek    A  Miskolci  Bányakapitányság  adatszolgáltatása  {üsz.  MBK/369‐3/2015}  szerint  a  város  igazgatási  területén az alábbi csúszás‐veszélyes területek vannak nyilvántartva:  − Ádám‐völgy melletti domblejtő Kazincbarcikától keletre, domblejtő {0531‐000‐1}  ƒ mozgás lefolyása, időtartama sebessége: a régi csúszásoké ismeretlen; az új csúszások gyors  lefolyásúak  ƒ a mozgás kiterjedése: függőlegesen 17 m, hosszúsága 25 m, szélessége 500 m, mozgó tömeg  kb. 37 em3; tengerszint felett 158‐170 m  ƒ elmozdulás mértéke: vízszintesen 0,5‐2,0 m; függőlegesen 0,5‐1,0 m  ƒ a  terület  földtani  viszonyai:  homok,  homokkő,  aleurit  és  agyag,  pár  dm  vastagságú  pleisztocén fedő üledékkel  ƒ vízföldtani  viszonyok:  a  csapadékvíz  mélyre  leszivárog  a  homokos  kifejlődésben  és  a  lejtő  irányába áramlik  ƒ beépítettség: mély és magasépítményekkel beépített, fás, füves, kertes 25° lejtésű terület.  ƒ vizsgálatok:  1973‐ban  az  ÉSZAKTERV  9  db  kutató  fúrást  mélyített  5‐3  m  mélységig;  a  területről  talajmechanikai  vizsgálatokat  és  szakvéleményt  készítettek;  jó  vízelvezetést  javasoltak és a mélyépítés csökkentését  ƒ megépített védekezési művek: vízelvezető árkok és mély csatornák épültek, fákat telepítettek    − Ádám‐völgyi meddőhányó területe {0531‐000‐2}  Az  Ádám‐völgyi  meddőhányó  területére  a  Borsodi  Bányavagyon‐hasznosító  Kft.  1999‐ben  tájrendezési  tervet  készített.  A  felszínmozgással  érintett  meddőhányó  területét  lehatároló  sarokpontok:      Töréspont koordinátája  Y  X  1.  766000  321700  2.  766650  321900  3.  766750  321730  4.  766000  321520    − A  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyei  Katasztrófavédelmi  Igazgatóság  a  Csónakázó  tó  feletti  Bondor  dombon mintegy 800 m hosszan elnyúló homokfalon rögzített földomlásokat 

166   

   

 

  1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei    A  város  területét  földrengés  által  veszélyeztetett  terület  nem  érinti.  A  térségben  kisebb  rengések  időszakosan  előfordulnak,  de  ezek  mértéke  és  hatása  csekélynek  tekinthető,  és  a  korszerű  építéstechnológia erre méretezve lett, így épületkárok nem várhatóak.  1.18.2. ábra: Magyarország szeizmikus zóna‐(balra), illetve földrengéseinek térképe   

Forrás: foldrenges.hu    1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség  1.18.2.1. Árvízveszélyes területek      Ár‐ és belvízveszélyes területek:  Kazincbarcika  a  Sajó  jobb  partján,  a  folyó  83,8  –  91,8  fkm  szelvényei között fekszik, közigazgatási területe azonban a 88,7‐ 89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti  szakaszon  –  két  lefűződött  Sajó  kanyarulat  vonatkozásában  –  átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is. 

    A  Sajó‐folyó  a  Tisza  jobboldali  mellékfolyója.  A  Sajó  mellékvizei  a  vízgyűjtő  alegység  területén  a  Keleméri‐patak,  Hangony‐patak,  Bán‐patak,  Tardona‐patak,  Szuha‐patak,  Nyögő‐patak,  Bódva,  Szinva‐patak,  Hernád,  Szerencs‐Takta  és  az  Inérháti‐főcsatorna.    A  folyó  teljes  magyarországi  szakaszának hossza 125,1 fkm, az átlagos folyómeder esése 1,2 m kilométerenként.     A település bel‐és külterülete ennek megfelelően három ártéri öblözet által is érintett:  − a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet,  − a Sajó bal parti 2.22. sz. Múcsony‐Sajókazai ártéri öblözet,  − a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Múcsonyi ártéri öblözet.    A  Miskolc‐Ózd  vasútvonal  és  a  folyó  közötti  bel‐és  külterületi  ingatlanok,  valamint  a  Sajó  bal  parti  hullámtéri  ingatlanok  a  Sajó  folyó  nagyvízi  medrében  fekszenek,  a  település  nyugati  részének 

167   

   

 

árvízvédelmét  a  Kazincbarcika‐Vadnai  töltés  megnevezésű  MÁV  kezelésű  MÁSZ+1,0 m magassági biztonsággal rendelkező vasúti töltés, mint elsőrendű védvonal biztosítja.    A  Kazincbarcika  igazgatási  területére  jellemző  mértékadó  árvízszinteket  a  74/2014.  (XII.23)  BM  rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről az alábbiak szerint határozta meg:  MÁSZ  Ssz.  Fkm  EOV Y (m)  EOV X (m)  Megnevezés, a mérce helye  (mBf)  53  81,000  771904,06  322862,50  129,76  Kazincbarcika közúti híd  54  82,330  771364,63  323746,28  131,12    55  83,640  770568,24  324165,86  132,18    56  86,000  769718,72  325168,94  133,58  Szuha‐patak, torkolat  57  86,550  769312,59  325154,92  133,54  Kazincbarcika ‐ Múcsonyi közúti híd  58  86,980  768930,79  325081,90  133,62  Kazincbarcika vasúti híd  59  87,450  768761,72  325931,72  133,86  Kazincbarcika – Szuhakállói vasúti híd  60  89,450  767111,03  326392,98  135,03  Kazincbarcika  61  90,000  766340,10  326150,88  135,91    62  91,000  765552,70  326850,93  136,31    63  93,000  763938,21  327559,75  137,38      A  Vásárhelyi‐terv  továbbfejlesztése  keretében  megvalósuló  vízkárelhárítási  célú  szükségtározó  területével Kazincbarcika közigazgatási területe nem érintett.   

 

1.18.2.2. Belvízveszélyes területek    A  város  csapadékvizeinek  fő  befogadója  a  Tardona‐patak,  részben  közvetlenül,  a  Sajó  folyó.  A  Tardona  patak  üzemeltetője  az  Észak‐magyarországi  Vízügyi  Igazgatóság  Miskolci  Szakaszmérnöksége.  A  patak  belterületet  érintő  burkolt  szakasza  rendezett,  de  elhanyagolt,  a  mértékadó vízhozam vezetésére alkalmas, problémák a csónakázó tó alatti szakaszon vannak, ahol a  part menti kiskerttulajdonosok illegális területhasználata miatt a meder nehezen megközelíthető. A  belvárosi  településrészeken  zárt  csapadékcsatornák  épültek,  míg  a  peremterületeken  az  út  menti  árkok  biztosítják  a  csapadékvizek  elvezetését.  A  Sajó  magas  vízállása  esetén  a  csapadékvizek  főbefogadóba  vezetése  csak  átemeléssel  lehetséges  ezért  az  övárkokra  a  vasút  keresztezése  mellé  telepített árvízi kapukkal és átemelő teleppel kerül sor a többlet vizek eltávolítására. 

168   

   

 

Kazincbarcika  városa  belterületi  belvízveszély  csökkentésére  a  város  Felsőbarcikai  részén  —  a  legkritikusabb  helyeken  –  5  db  talajvízszint  csökkentő  kutat  alakított  ki.  A  szintvezérlésű kutak talpmélysége 8,0 m, a kiemelt víz mennyisége kutanként 2.500 – 8.000 m3/hó  között van a csapadék mennyiségétől függően.  1.18.2.3. Mély fekvésű területek      A vasúti pályatest és a Sajó folyó közötti terület  tekinthető  mély  fekvésűnek  a  település  viszonylatában. A mélyebb fekvésen túl a vasút,  illetve  a  Sajó  védőterülete  is  korlátozza  a  területhasználatot.  A  hatályos  Településszerkezeti  terv  a  területet  mezőgazdasági  gyep,  erdő  és  ipari  terület‐ felhasználással határozza meg.    1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem    A  mértékadó  árvízszint  megemelkedett,  az  árvízvédelmi  vonalként  figyelembe  vett  Kazincbarcika‐ Vadna közötti vasútvonal és a MÁV kezelésében lévő árvízvédelmi töltés magassági biztonsága nem  biztos, hogy megfelelő; az újonnan készülő Nagyvízi Mederkezelési Tervek adnak majd választ, hogy a  meglévő árvízvédelmi vonal fejlesztése szükséges‐e.      11/2010. (IV.28.)  74/2014. (XII.23.)  változás  KvVM rendelet  BM rendelet  Sajó folyó 86,60 fkm  132,49 mBf  133,55 mBf  +1,06m  Sajó folyó 87,00 fkm  132,77 mBf  133,63 mBf  +0,86m  Sajó folyó 88,00 fkm  133,18 mBf  134,18 mBf  +1,00m  Sajó folyó 89,00 fkm  133,36 mBf  134,77 mBf  +1,41m  Sajó folyó 90,00 fkm  134,77 mBf  135,91 mBf  +1,14m  Sajó folyó 91,00 fkm  135,40 mBf  136,31 mBf  +0,91m  Sajó folyó 91,80 fkm  135,87 mBf  136,74 mBf  +0,87m    1.18.3. Egyéb  1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás)    A  város  domborzati  adottságai  (lejtés)  révén  egyes  településrészek  víz‐  és  szél‐erózióveszélyes  területnek  minősülnek,  a  domborzati  adatokat  tartalmazó  térképszelvényekről  (topográfiai  térképekről)  leolvasható  a  veszélyeztetett  területek  helye.  Az  erózió  elleni  védekezést  a  magasabb  szintű előírások szerint kell biztosítani (lásd. hatályos termőföldvédelmi törvény).  1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások    A közműhálózatok védőtávolságait be kell tartani.  Kazincbarcika város felszíni‐ vagy felszín alatti ivóvízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületén nincs  rajta, így ezen okból korlátozás nem érinti a települést.  169   

   

 

A  külterületen  TV  átjátszó  antennatorony  (vasbeton  alapú  csőtorony)  üzemel, amin B2B összeköttetések is biztosítva vannak. Az antennatoronyról vezeték nélküli internet  szolgáltatás biztosítható, az üzemeltető az Antenna Hungária Zrt. Az antennatorony miatt beépítési  korlátozásról nincs ismeret.  A Vodafone két bázisállomást üzemeltet, melyeket figyelembe kell venni:  − Sajó utca 2. 50 m magas rácsos torony (EOV 767675; 325433)  − Pollack Mihály u. 2. épület teteje (EOV 766918; 324194)  26/2007.  (III.  1.)  GKM‐HM‐KvVM  együttes  rendelet  a  magyar  légtér  légiközlekedés  céljára  történő  kijelöléséről 3. melléklet szerint:   

 

  1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások    A  BorsodChem  Zrt.  vegyipari  tevékenységéből  adódóan  veszélyes  üzem  (2006‐tól  Membráncellás  Klór Üzem beindítása, 2011‐től új TDI üzem és salétromsav gyártás beindítása).  A veszélyes üzemek adatai:  − BorsodChem Zrt. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.  A  veszélyes  anyagokkal  kapcsolatos  súlyos  balesetek  elleni  védekezésről  szóló  219/2011.  (X.20.)  Kormányrendelet  alapján  felső  küszöbértékű  veszélyes  anyagokkal  foglalkozó  üzem: ahol  a  jelen  lévő  veszélyes  anyagok  mennyisége  az  1.  melléklet  alapján  meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja  − BorsodChem MDI Termelő Kft. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.  − 219/2011.  (X.20.)  Kormányrendelet  alapján  felső  küszöbértékű  veszélyes  anyagokkal  foglalkozó  üzem: ahol  a  jelen  lévő  veszélyes  anyagok  mennyisége  az  1.  melléklet  alapján  meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja  − BC‐KC Kft. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.  − 219/2011.  (X.20.)  Kormányrendelet  alapján  felső  küszöbértékű  veszélyes  anyagokkal  foglalkozó  üzem: ahol  a  jelen  lévő  veszélyes  anyagok  mennyisége  az  1.  melléklet  alapján  meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja  − Framochem Kft. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.  − 219/2011.  (X.20.)  Kormányrendelet  alapján  felső  küszöbértékű  veszélyes  anyagokkal  foglalkozó  üzem: ahol  a  jelen  lévő  veszélyes  anyagok  mennyisége  az  1.  melléklet  alapján  meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja  A 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű  − Linde Gáz Magyarország Zrt. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.  − 219/2011.  (X.20.)  Kormányrendelet  alapján  felső  küszöbértékű  veszélyes  anyagokkal  foglalkozó  üzem: ahol  a  jelen  lévő  veszélyes  anyagok  mennyisége  az  1.  melléklet  alapján  meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja 

 

170   

   

 

  1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely    A  Miskolci  Bányakapitányság  adatszolgáltatása  {üsz.  MBK/369‐3/2015}  szerint  a  város  igazgatási  területén  nyilvántartott,  megkutatott,  ipari  készlettel  rendelkező  ásványi nyersanyag előfordulások:  − 12756 – Ivánka II felderítő kutatás  − 22749 – Tervtáró V telep kutatás  − 22750 – Tervtáró II‐III telep kutatás  − 22751 – Tervtáró Nyugat – kutatás  − 32759 – Tardona‐Peres kutatás  − 32733 – Kakucs IV telep  − 32743 – Kakucs V telep  − 32730 – Hársas – kutatási terület  − 42772 – Tardona‐kelet megkutatott tartalék terület  − 42723  –  Harica  bővítés  –  Kazincbarcika  I.  –  Sajószentpéter I. szén törölt  − 92703 – Berente bezárt bánya  − 92704 ‐ Tervtáró   

171   

 

   

 

  1.20. Városi klíma    A városi klímát befolyásoló tényezők:  − természeti‐környezeti adottságok (domborzati viszonyok, éghajlat, széljárás, stb.)  − beépítettség, burkolt felületek  − térségi területhasználat    Kazincbarcika  az  Észak‐Magyarországi  Középhegység  nagytájhoz,  Észak‐Magyarországi  medencék  középtájhoz,  Borsodi  dombság  kistáj‐csoporthoz,  a  Sajó‐völgy  kistájhoz  tartozik.  A  kistáj  aszimmetrikus,  teraszos  folyóvölgy.  Mérsékelten  hűvös,  mérsékelten  száraz  éghajlatú.  Az  évi  napfénytartam 1850 óra, a nyári 740‐750 óra, a téli mindössze 150 óra körüli a nagy ködgyakoriság  miatt.  A  hőmérséklet  évi  és  nyári  félévi  átlaga  8,8‐9,2°C,  illetve  15,7‐16,0°C;  a  fagyoktól  mentes  időtartam 165‐170 nap. A csapadék sokéves átlagos értéke 600‐700 mm. A leggyakoribb szélirány az  észak‐nyugati és a dél‐keleti, az átlagos szélsebesség 2 m/s.    A város beépítésre szánt területei és a közlekedési területek burkolt felületei jelentős részt foglalnak  el az igazgatási területből. A lakott területek nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is terjeszkednek,  a  lakótelepi  részeken  nagyon  sűrű  beépítettség  és  kedvezőtlen  hatású  mikroklíma  jellemzi  a  lakásállományt. Az ipari park ugyan a város délkeleti határában helyezkedik el, de jelentős mértékben  befolyásolja  a  város  és  a  környékbeli  települések  környezet‐állapotát,  klímáját  is.  Ahogyan  a  város  környezetében  lévő  településeken  üzemelő  vállalkozások,  bányászati  tevékenységek,  növekvő  burkolt területarányok is hatással vannak Kazincbarcika környezetállapotára, „élhetőségére”.    A város igazgatási területének több mint 40%‐a erdő, a lakott területeket délről határoló összefüggő,  jellemzően védelmi célú erdőterület kedvezően befolyásolja a települési klímát, de hatásai inkább az  erdőhöz közelebbi, az ipari parktól távolabbi, zöldbe ágyazott kertvárosias lakóterületeken érezhető.  Az erdőterületek a Bükk északi lábához tartoznak.    Kazincbarcika  város  az  ún.  8.  Sajó‐völgye  zónához  tartozik  levegőminőségi  szempontból.  Az  Észak‐Magyarországi  Környezetvédelmi  Felügyelőség  Levegőtisztaság‐  és  Zajvédelmi  Osztálya intézkedési programot készített (2004.)  a térségre.    A  város  képviselő‐testülete  a  levegőminőség  védelme  érdekében  helyi  rendeletet  alkotott  az  avar  és  kerti  hulladék  nyílttéri  égetésének  tilalmára {33/2004. (X.29.) KT rendelet}.    Fűtési időszakban a városban és környékén (Sajó‐völgye) rendre határértéket meghaladó a szálló por  koncentráció. 

172   

   

 

 

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ  2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése  2.1.1. A település társadalma  A  település  lakossága  folyamatosan  csökken.  Ehhez  jelentős  mértékben  hozzájárul  a  természetes  fogyás  mellett  a  magas  negatív  vándorlási  mérleg.  Kazincbarcika  és  a  hozzá  tartozó  járás  esetében  azonban  jelentős  különbség  az,  hogy  még  a  0‐14  évesek  aránya  az  országos  viszonyokhoz  képest  előbbiben  alacsony,  addig  utóbbiban  relatíve  magas.  A  település  öregedési  mutatója  a  vizsgált  területi szintek vonatkozásában a legkedvezőtlenebb képet mutatja.  Kazincbarcikán sem a roma, sem az egyéb hazai nemzetiségűek aránya nem haladja meg az országos  átlagot.  Az  országos  viszonyoknak  megfelelően  azonban  a  nemzetiségek  aránya  az  összlakossághoz  viszonyítva itt is növekedett. A településen a roma mellett két nemzetiségi önkormányzat működik ‐  lengyel és német. A németek száma a 2001‐ben mérthez képest 46 főről 2011‐re 131‐re emelkedett,  még a lengyeleké 10‐ről 46‐ra.   Általánosságban  elmondható,  hogy  a  település  iskolázottsági  mutatói  jelentősen  javultak.  A  szocialista  iparosítás  során  létrehozott  üzemek  nagyszámú,  szakképzett  munkaerő  jelenlétét  igényelték,  ami  a  mai  napig  érezteti  hatását.  Éppen  ezért  Kazincbarcikán  relatíve  alacsony  a  nyolc  általános  iskolai  végzettségű  emberek  aránya,  ugyanakkor  felülreprezentált  a  középfokúaké  (érettségi nélkül, ill. érettségivel). A felsőfokú végzettségűek alacsonyabb jelenléte az elöregedés és  az elvándorlás függvényében különösen hátrányosan érinti a várost.   A foglalkoztatottak arányában javulás volt megfigyelhető, a 2001‐ben mért 47,3%‐ról 2011‐re 54,5%‐ ra  javult  a  mutató,  ami  még  így  is  az  országos  átlag  alatt  maradt,  de  megyei  összevetésben  kedvezőnek mondható. Külön ki kell emelni, hogy még minden vizsgált területi szinten csökkent a 15‐ 64  évesek  száma,  addig  Kazincbarcikán  nőtt.  Mindenképpen  kedvező  folyamat,  hogy  bár  a  vizsgált  korcsoport száma nőtt, emellett is jelentős javulás volt megfigyelhető a foglalkoztatási mutatóban. A  foglalkoztatás  bővülésének  hátterében  különösen  nagy  szerepe  játszik  a  közmunka  program  bevezetése,  látható,  hogy  megyei  szinten  relatíve  nagy  emelkedés  volt  megfigyelhető,  ami  a  többi  területi szint esetében is megfigyelhető.   A  településen  regisztrált  munkanélküliek  száma  sokáig  stagnált,  majd  a  2009‐es  gazdasági  válság  eredményeképpen 10 éves csúcsot döntött. A munkanélküliek száma ezután – leszámítva a 2012‐es  évet  ‐  csökkenő  tendenciára  állt,  aminek  egyéb,  a  várostól  független,  külső  okai  is  voltak  (pl.  a  közmunkaprogram  beindítása).  2013‐ban  a  mutató  a  válság  előtti  szintre  süllyedt  vissza.  Ha  a  nyilvántartott  álláskeresők  számát  az  összlakossághoz  viszonyítjuk,  megállapítható,  hogy  Kazincbarcika és térsége is igen kedvezőtlen helyzetben van. Még tovább rontja a helyzetet az, hogy  a  válság  során  a  járásban  és  a  városban  nőtt  a  legtöbb  százalékponttal  a  mutató,  ami  arra  enged  következtetni,  hogy  a  térség  munkaerő‐piacát  fokozottabban  megviselte  a  válság.  A  település  háztartásainak  foglalkoztatási  szerkezete  ugyanakkor  megyei  összehasonlításban  kedvezőnek  mondható,  azonban  az  országos  átlagtól  elmaradt.  A  foglalkoztatottak  közül  országos  átlagot  meghaladó  mértékben  dolgoznak alacsony presztízsű munkakörökben, a járás vonatkozásában még  kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki.   A  regisztrált  munkanélküliek  között  viszonylag  magas  a  180  napnál  hosszabb  ideje  munka  nélkül  lévők aránya. Az egész megye rosszul szerepel e mutatóban, azonban Kazincbarcika 2013‐as állapota,  különösen  annak  fejében,  hogy  a  közmunkaprogram  2011‐ben  bevezetésre  került,  igen  kedvezőtlennek mondható, az országos átlagtól jelentősen eltér. Ugyanez a tendencia rajzolódik ki a  tartós munkanélküliek arányában: az országos átlagot jóval meghaladja.   173   

   

 

  A  településen  relatíve  alacsony  a  gazdaságilag  nem  aktívak  aránya  az  összlakossághoz  viszonyítva,  aminek  hátterében  a  15‐64  évesek  létszámának  növekedése  áll.  A  járás  esetében  ez  már  nem  mondható  el,  itt  volt  a  legmagasabb  a  mutató  a  vizsgált  területi  szintek  közül.  A  gazdaságilag  aktív  népesség  belül  azonban  kevésbe  kedvező,  hogy  relatíve  magas  a  munkanélküliek  aránya  mind  települési, mind járási szinten.   A  legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a regisztrált munkanélküliek körében  a  magyarországi  átlaghoz  viszonyítva  alacsonynak  mondható  a  településen,  emellett  évről  évre  csökkenő  tendenciát  mutatott.  Ennek  hátterében  az  iskolázottsági  mutatókra  lehet  visszautalni,  Kazincbarcikán  az  ezzel  az  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  összlakossághoz  viszonyított  aránya  alacsony.   A  munkanélküliek  korosztályos  bontásából  az  látszódik,  hogy  a  Kazincbarcikán  és  a  járásban  regisztrált fiatal állástalanok (25 éven aluliak) esetében 2004 és 2007 között a többi területi szinthez  képest nagyobb emelkedés volt megfigyelhető, ami ezután folyamatosan csökkenő trendet vett fel: a  város  az  országos  átlaggal  megegyező  adattal  rendelkezett  2013‐ban  még  a  járás  ennél  rosszabbal.  Hozzá kell tenni, a 2008 utáni csökkenés hátterében az elvándorlás igen nagy szerepet játszott. Ami  az idősebb generáció helyzetét illeti: a 45 éven felüli munkanélküliek aránya minden területi szinten  emelkedett, ugyanakkor a város helyzete relatíve jónak mondható ebben a mutatóban.   A település jövedelmi mutatói (100 lakosra jutó adófizető, egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem)  relatíve kedvező képről árulkodnak, ugyanakkor a nettő belföldi jövedelem esetében látszódik, hogy  a 2008‐as szintet Kazincbarcika és a járás még 2012‐ben sem érte utol, holott a többi területi szinten  már  a  2012‐es  jövedelem  túllépte  a  2008‐ast.  Ebből  arra  lehet  következtetni,  hogy  a  térséget  fokozottan  hátrányosan  érintette  a  gazdasági  válság.  Ami  ugyancsak  negatívum,  hogy  a  jövedelmi  szint  tekintetében  a  járás  leszakadásban  van  az  országos  átlagtól,  a  2000‐es  differencia  jelentősen  eltér a 2013‐astól.  A  kazincbarcikai  munkavállalókról  ‐  tekintve,  hogy  a  város  jelentős  ipari  üzemeknek  ad  otthont  ‐  kevésbé mondható el, hogy nagyfokú mobilitás jellemezné őket. A naponta ingázók aránya a járásban  azonban az országos szint felett volt 2001‐ben és 2011‐ben is: az utóbbi évben mért statisztika szerint  a  járás  majdnem  minden  második  munkavállalója  naponta  ingázott  munkahelyére.  Kazincbarcika  a  térség  jelentős  munkaadója,  a  bejáró  munkavállalók  létszáma  5050  fő  volt,  ami  jelentősen  meghaladja  a  városból  elingázók  létszámát  (3288  fő).  A  település  foglalkoztatási  vonzáskörzete  túlnyúlik  a  járás  közigazgatási  határán,  gyakorlatilag  megegyezik  a  Kazincbarcikai  kistérség  területével.  Miskolc  földrajzi  közelsége  egyértelműen  érződik,  ugyanis  Kazincbarcika  vonzó  hatása  DK‐i irányban egyértelműen gyengébb.   Az  elemzett  társadalmi  mutatók  térbeliségének  tekintetében  2011‐ben  a  legkedvezőtlenebb  helyzetben lévő városrész egyértelműen a Belváros, ahol az iskolázottsági, foglalkoztatási‐jövedelmi  mutatók  a  városi  átlagtól  elmaradnak.  Társadalmilag  valamelyest  polarizáltabbnak  tekinthető  városrész  Kertváros‐Herbolya.  A  döntően  lakótelepi  városrészben,  Sajókazinc‐Újkazincban  kedvezőnek mondható a korszerkezet, az iskolázottság mértéke és a foglalkoztatási‐jövedelmi helyzet  is, emellett a lakások is magasabb komfortfokozatba tartoznak. A negyedik városrész, Barcika‐  Alsóváros mutatói alapján egy idős korszerkezetű, de iskolázottabb társadalomról beszélhetünk, ahol  a településrész kora miatt relatíve magasnak mondható az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 

174   

   

 

  2.1.2. A település humán infrastruktúrája  A  város  két  bölcsődei  intézményt  tart  fenn.  A  216  fő  működő  férőhellyel  rendelkező  intézmények  kapacitáskihasználtsága magas, viszont a korábbi évek fejlesztésének, kapacitásbővítésnek, valamint  az  édesanyák  munkaerőpiacra  történő  korábbi  visszatérésének  köszönhetően  a  túlterheltség  csökkent, így azok 92 %‐os kihasználtságon működnek.  Az óvodai ellátás intézményi szinten összevonásra került Kazincbarcikai Összevont Óvodák néven. Az  intézményhez  jelenleg  egy  székhelyintézmény,  6  városi  és  2  vidéki  (Sajókaza  és  Szuhakálló  településeken) tagóvoda tartozik.  Az  óvodai  férőhelyek  száma  2013.  évben  978  fő,  mely  96  %‐os  kapacitás  kihasználtság  mellett  valamelyest  magasabb  az  országos  és  megyei  járásközpontok  kapacitás  kihasználtságánál.  A  más  településekről bejáró óvodáskorúak száma 56 fő.  Az  egyházi  fenntartású  intézmény,  az  Angyalkert  Görögkatolikus  Óvoda,  2011.  évtől  fogadja  a  gyerekeket Kazincbarcikán.  Az  önkormányzat  által  a  város  területén  működő  egy  székhellyel  és  5  tagintézménnyel  rendelkező  általános  iskolában  az  iskolai  oktatásban  résztvevő  tanulók  száma  évek  óta  stagnáló,  azaz  2013.  évben  is  megközelíti  a  2500  fős  létszámot  (2483  fő).  Az  ingázó  tanulók  létszáma  469  fő,  mely  a  tanulók 18 %‐át teszi ki.  A  városban  egyházi  alapfokú  oktatási  fenntartású  intézményként  a  Tompa  Mihály  Református  Általános  Iskola,  míg  a    város  és  egyben  a  környező  települések  hátrányos  helyzetű  gyermekeinek  nevelésében meghatározó szerepet tölt be a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola  és Kollégium.  A  városban  4  db  gimnáziumi  oktatási  és  szakközépiskola  képzést  nyújtó  intézmény  található.  A  középiskolai  intézményekben  tanuló  gyermekek  létszáma  2008  óta  csökkenő  tendenciát  mutat,  2013‐ban 2501 fő volt a tanulói összlétszám.   Zeneművészet,  táncművészet,  képző,‐  és  iparművészet  valamint  színművészetet  oktató  alapfokú  művészetoktatási intézmény is működik Kazincbarcikán.  Kazincbarcika  település  13  háziorvosi  és  5  gyermekorvosi  körzete  mellett  1468  fő  lakos  jut  egy  orvosra  (így  ez  jelentősnek  mondható).  Emellett  Kazincbarcikai  Kórház  Nonprofit  Korlátolt  Felelősségű Társaság által működtetett  kórház látja el 78 település beutalási területét, a járó beteg  szakrendelők  által  ellátott  lakosságszám  67  063  fő.  A  kórház  az  ÁNTSZ  2013‐ban  módosított  működési engedélye alapján 7 osztályon 219 fekvőbeteg szakellátási ágykapacitással rendelkezik.  Kazincbarcika  város  igyekszik  ellátni  a  személyes  gondoskodást  igénylő  embereket,  a  személyes  gondoskodás  keretébe  tartozó  szociális  szakosított  ellátási  formák  az  ápolást‐gondozást  nyújtó  intézmény  (I‐II.  sz.  Idősek  Otthona),  az  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmény  (Időskorúak  Gondozóháza, Éjjeli Menedékhely), valamint a nappali ellátást nyújtó intézmény üzemeltetésével (I.  sz. Idősek Klubja, Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása, Nappali Melegedő).  Míg  az  idősek  nappali  intézményeinek  kapacitás  kihasználtsága  Kazincbarcikán  valamivel  alulmarad  az  országos  átlagtól,  addig  az  önkormányzat  kezelésében  lévő  tartós  bentlakásos  és  átmeneti  elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtsággal működnek.  A  város  kulturális  életéről  a  Barcika  Art  Kommunikációs,  Kulturális  és  Sport  Szolgáltató  Kft  gondoskodik. 

175   

   

 

  2.1.3. A település gazdasága  Kazincbarcika  település  a  múlt  és  jelen  gazdasági  alakulásai  miatt  a  mezőgazdaság  és  az  idegenforgalom nem volt jellemző, a település neve régen egybenőtt a bányászattal és a vegyiparral,  így  napjainkban  is  leginkább  iparvárosként  említhetjük,  mely  egybefonódik  a  BorsodChem  Zrt.‐vel,  mint 2481 főt foglalkoztató vállalattal, amely 100%‐ban külföldi érdekeltségű vegyipari óriásvállalat, a  Wanhua Industrial Group tulajdonában áll.  A regisztrált vállalkozások számában kisebb hullámzások voltak, de folyamatosan 2400‐2500 db körül  alakult Kazincbarcikán ezen mutató, mely stabil gazdaságra utal. A településen a mikrovállalkozások  száma közel 96 %, míg a nagyvállalkozások aránya elenyésző (0,12%).  A  vállalkozások  számát,  és  típusát  jelentős  mértékben  befolyásolta  a  világválság.  Némiképp  hullámzott, a válság után volt egy visszaesés a mikrovállalkozások számában, ami átmenetileg ugyan  kisebb növekedésnek indult, de 2011. évtől újra jelentősen csökkent, méghozzá a válság utáni szint  alá.  Ez  utalhat  arra  is,  hogy  sokan  próbálkoztak  még  vállalkozásként  túlélni  a  válságot,  illetve  sok  vállalkozás  próbálkozott  még  életben  maradni.  A  kisvállakozások  száma  a  válság  időszakában  csökken, majd ismételt növekedő tendenciát mutat, azaz a mikrovállalkozások egy része a válság után  néhány évvel kisvállalkozássá nőtte ki magát.  Kazincbarcikán  a  mezőgazdaságban  regisztrált  vállalkozások  aránya  annak  ellenére,  hogy  minimális  növekedés  tapasztalható,  attól  függetlenült  továbbra  is  elmarad  a  járási,  megyei  és  az  országos  átlagtól,  2013.  évben  8  %  alatti  a  primer  szektorban  tevékenykedő  vállalkozások  száma.  Az  ipar‐,  építőiparban regisztrált vállalkozások száma változó, arányaiban egyszerre mozog a megyei járási és  az  országos  változásokkal.  A  szolgáltatásokban  regisztrált  vállalkozások  száma  a  válság  hatására  csökken, viszont 2013. évben növekvő tendenciát mutat, de ennek ellenére közel tízszerese a primer  szektorban tevékenykedő vállalkozások darabszámának.   Az  önkormányzat  a  helyi  gazdaságfejlesztésének  érdekében  elsősorban  a  szekunder  és  a  tercier  szektor újabb szereplőinek betelepülését kívánja ösztönözni.  A  2001  évi  adatokhoz  képest  a  2011.  évi  népszámlálási  adatok  alapján,  Kazincbarcikán  a  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves  népességen  belül  javul,  megyei  viszonylatban  kedvezőnek  mondható (54,5%), azonban az országos átlagtól elmarad.  A település lakosságának 31,1%‐a a környező településeken helyezkedik el, és e munkavállalók közel  43,7%‐a  Miskolcon  vállalt  munkát,  viszont  az  egyéb  településekről  Kazincbarcikára  bejáró  munkavállalók  száma  is  jelentősnek  mondható  (főként  Sajószentpéter,  Miskolc  és  Múcsony  településekről).  

176   

   

 

  2.1.4. Turizmus  Kazincbarcikának  nincs  jelentős  idegenforgalmi  potenciálja,  a  turisztikailag  vonzó  célpontok  mind  a  település szomszédságában találhatóak. Ezek közül a két legfontosabb az UNESCO világörökség részét  képező  Aggteleki  Nemzeti  Park  és  a  Bükki  Nemzeti  Park.  A  város  térségében  található  kirándulóhelyek  kora  tavasztól  őszig  az  aktív  kikapcsolódást  keresők  ‐  túrázók,  kerékpárosok  ‐  célpontjai.   A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a 2001. év óta kiemelkedik  a  regionális  szinten  népszerű  Borsodi  Művészeti  Fesztivál,  ezzel  párhuzamosan  pedig  2013.  óta  az  országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál, mely a települések közötti kohéziót is erősíti.  A településen található a Városi Strandfürdő , mely a szlovák vendégek körében kedvelt célpont.  Kazincbarcikán  a  külföldi  vendégéjszakák  arányában  2009‐től  van  nagyobb  mértékű  emelkedés,  és  ebből, valamint a BorsodChem Zrt. és a Wanhua Industrial Corp., P.R. vállalat ezen időszaktól történő  együttműködéséből  adódóan  arra  következtethetünk,  hogy  a  külföldi  üzletemberek  szállnak  meg  nagyobb számban.  2.1.5. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők  A  2007.  évben  Ipari  Park  címet  elnyert  terület  34,33  ha,  továbbá  a  hozzákapcsolódó  Ipari  Park  Címmel még nem rendelkező terület 9,10 ha területtel várja a betelepülni vágyó vállalkozásokat.  A  Városközpontban  kerül  kialakításra  Üzleti  Szolgáltató  Park  és  Inkubátor  Ház,  mely  a  térségbe  betelepülő és új szolgáltatásokat bevezető vállalkozásoknak kíván helyet adni.  A  város  a  Svájci‐Magyar  Együttműködési  Program  keretében  több  mint  100  millió  Ft‐tal  kívánja  élénkíteni a térség gazdaságát, munkahelyteremtéssel egybekötve.   Kazincbarcika és térségében a munkanélküliek száma jelentős, melynek „köszönhetően” átképezhető  humáninfrastruktúrával  rendelkezik,  így  a  betelepülő  vállalkozások  számára  szükséges  kellő  szakképesítésű munkaerő rendelkezésre bocsátható.  Kazincbarcikán a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőjeként közvetve megemlíthetjük a  napjainkban  már  100%‐os  külföldi  érdekeltségű  vegyipari  óriás  vállalatot,  a  BORSODCHEM  ZRT‐t.  Ezen településre vonzhat még egyéb olyan vállalkozásokat, melyek a vegyipari vállalat tevékenységeit  szolgálhatják, illetve „köré” települhetnek.  2.1.6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere  Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  2013.  évi  költségvetése  alapján  az  összes  kiadáson  belül  meghatározó a működési kiadások (68,8%) és a felhalmozási költségvetési kiadások (28,6) aránya. Az  összes  kiadásnak  68,4  %‐a  kötelező  feladat,  24,0  %‐a  önként  vállalt  feladat,  7,6  %‐a  pedig  államigazgatási feladat.  Kazincbarcikán az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke jelentősen meghaladja az országos, megyei  járásközpontok,  és  a  járáson  belüli  átlagot.  2010.  évben  tapasztalható  jelentősebb  visszaesés,  mely  2011. évre ismételten az elmúlt évek szintjére emelkedik vissza, mely a BorsodChem Zrt‐nek , mint  jelentős mértékű iparűzési adóbefizetőnek köszönhető.  A segélyek, támogatások kifizetése 2011. évben volt a legmagasabb, közel 600 millió Ft, viszont ez az  összeg  2013.  évre  500  millió  Ft  alá  csökkent.  Ezen  kategóriában  a  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatásra felhasznált összeg volt a legnagyobb „tömeg”, melynek összege 354.786.‐e Ft volt.    177   

   

 

Városfejlesztő  Társaság  nincs  Kazincbarcikán,  azonban  az  ingatlangazdálkodással  az  Önkormányzat  a  Barcika  Szolg  Kft‐t  bízta  meg.  Jelenleg  még  az  önkormányzati  cég  foglalkozik  városi  szinten  az  ingatlangazdálkodással,  de  az  elkövetkezendő  fél  évben  az  önkormányzati  cégcsoport  átszervezése  következtében  ez  a  feladat  kiszervezésre  kerül  a  Barcika Szolg Kft‐től a létrehozandó BARCIKA Ingatlanmenedzsment Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft‐ be, mert előbbi a jövőben csak a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat fogja ellátni.  Kazincbarcika  város  kulturális,  sport,  kommunikációs  és  városmarketing  feladatait  Barcika  Art  Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft látja el.  A  településfejlesztést  szolgáló  önkormányzati  rendeletek,  stratégiák,  tervek  a  települési  problémák  megoldására  készültek,  illetve  határoztak  meg  irányvonalakat.  A  koncepciók,  stratégiák,  programok  nagy részének a hatálya lejárt, viszont Kazincbarcika Önkormányzata 2015. évben több, a gazdasági  program mellett az esélyegyenlőségi tervet és a sport koncepciót felülvizsgálja.   A Város Új Gazdasági Programja jelen tanulmánnyal egy időben kerül elfogadásra.  2.1.7. Önkormányzati lakás állomány  A 2012. június 30‐i állapotot tekintve Kazincbarcika Város bérlakásainak száma csökkent 83 darabbal.  Valamennyi lakástípust figyelembe véve a jelenlegi lakásszám 470 db. A csökkenés egyrészt az előző  időszakhoz  hasonlóan,  a  bennlakó  bérlők  részére  történő  felajánlás  következtében  történő  lakáseladásoknak, és az üresen álló összkomfortos lakások licit útján történő értékesítésének tudható  be,  másrészt  pedig  a  lakhatásra  alkalmatlanná  vált  Hámán  Kató  úton  található  épületek  elbontásának.  Kazincbarcika  Város  2015.  évben  csökkenteni  kívánja  a  hasznosítani  kívánt  lakások  számát.  Azon  lakásokat, melyeket az önkormányzat már nem hasznosít, lebontja.  2.1.8. Közlekedés    Kazincbarcika a Sajó‐völgy Miskolctól északra eső szakaszának legfontosabb, fejlődő ipari települése.  Ózd  és  Miskolc  között  hozzávetőlegesen  félúton  a  Sajó  völgyét  feltáró  fő  artéria,  a  26.  sz.  Miskolc‐ Bánréve  másodrendű  főút  két  oldalán  és  a  92.  számú  Miskolc‐Bánréve‐Ózd  vasútvonal  mellett  fekszik.  A  Kazincbarcika  közelségében  lévő  természeti  környezet  (Nyugat‐Cserehát  és  az  Aggteleki‐karszt)  területei és  Miskolc  közelsége turisztikai, kereskedelmi, oktatási, vagy felsőfokú funkciókat tekintve  jelentős átmenő forgalmat generál a településen. Az átmenő forgalom a 26. sz. főúton és a 2606. sz.  összekötő úton jelenik meg.    A város településszerkezetét tekintve kedvező helyzetben van közúti közlekedés szempontjából, mert  ez  a  ‐  földrajzi  meghatározottság  következtében  generálódó  ‐  átmenő  forgalom  a  városközponti  területeken  kívül  tud  áthaladni  a  városon.  Ugyanakkor  a  főút  átkelési  szakaszát  a  közelmúlt  kereskedelmi,  szolgáltató  és  gazdasági  tevékenységet  folytató  fejlesztései  „benőtték”,  fokozva  a  letelepedett funkciók és az átmenő forgalom egymásra gyakorolt zavaró hatását.  A térségi úthálózat szempontjából fontos a város közvetlen bükki kapcsolata a Tardonai út révén.     A  26‐os  út  2x1  sávos  szakaszai  túlterheltek,  és  ez  a  körülmény  a  közúti  eljutási  időket  negatívan  befolyásolja.  A  probléma  megoldására  évtizedek  óta  szerepel  a  térségi  és  településrendezési  tervekben Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasz, mely még nem valósult meg. 

178   

   

 

Kazincbarcika helyközi autóbusz közlekedését az ÉMKK Zrt látja el. A város  központi  autóbusz  pályaudvara  térségi  központ  szerepű.  A  környéki  közlekedésen  túlmenően  közvetlen autóbusz kapcsolat van az Észak‐magyarországi régió 3 megyeszékhelyével.  Kazincbarcika  a  92  sz.  Sajóecseg‐Tornanádaska  villamosított,  egyvágányú  vasúti  fővonal  mentén  fekszik. A térségi vasúti közlekedés tekintetében Kazincbarcika kedvezőtlenebb helyzetben van, mint  a  közúti  közlekedés  esetében,  ugyanis  összevetve  az  autóbusz  közlekedés  szolgáltatásaival  és  járatsűrűségével, megállapítható, hogy a vasúti közlekedés jelenlegi állapotában nem versenyképes a  közúti közforgalmú közlekedéssel.  A  Sajó  jelenléte  ellenére  a  vízi  közlekedés  nem  megoldott,  ugyanis  az  teljes  hosszában  nem  hajózható, illetve kikötői infrastruktúra sem a városban, sem a térségben nem került kiépítésre.  2.1.9. A település közművei, energiagazdálkodása  Kazincbarcika  város  vízellátását  teljes  egészében  az  ÉRV  Zrt  .üzemelteti.  A  város  víz  betáplálása  az  ÉRV  Zrt.  Ózdi  Regionális  Vízellátási  Rendszer  Lázbérci  Vízművéről  és  a  Borsodi  Regionális  Vízellátási  Rendszer  Borsodsziráki  Vízművéről  vezetékeken  keresztül  történik.  A  település  közmű  ellátottsága  jónak mondható. Az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma csaknem teljes (99,5%‐os).  A  város  nagyüzemei  ipari  vízellátásukat  többnyire  saját  rendszerekkel  és  hálózatokkal  oldják  meg.  Vízforrásuk felszíni vízkivétel, illetve saját talajvíz kút.  A szennyvíz elvezető rendszer jellemzően gravitációs elválasztott rendszerű, esésnövelő átemelőkkel.  A  kiépítettség  közel  teljes,  olyan  nagyobb  település  rész  nincs,  ahol  a  szennyvízelvezetés  nem  megoldott.  Jelenleg  csak  néhány  utcában  nincs  szennyvíz  elvezető  rendszer,  de  annak  kiépítése  folyamatos. A csatorna hálózatra rákötött  ingatlanok száma 10.878 db, a rákötési arány 86%.   A  tisztított  szennyvízelvezetés  a  Sajóba  változatlan  formában  marad  a  meglévő  gépészet  újra  cserélése  mellett.  A  BorsodChem  Zrt.  saját  speciális  szennyvízelvezető  és  tisztító  rendszerrel  rendelkezik.  A  belvárosi,  intenzív  beépítésű  területeken  és  az  újabb  családi  házas  övezetekben  zárt  csapadékcsatorna  hálózat  üzemel,  míg  a  peremterületeken  és  a  régi  település  részeken  út  menti  nyíltárkos felszíni vízelvezetés a jellemző.  A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát,  melyen a vízrendezés, a felszíni vizek megfelelő elvezetése, kezelése segíthet.     A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek  több  helyen,  magántelkeken  haladnak.  Ezek  oldják  meg  közép/kisfeszültségű  transzformátorokon  keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását.  A lámpatestek nagy energiafelhasználású lámpatestek, melyet a szolgáltató energiatakarékosra kíván  cserélni.  Az  állami  és  önkormányzati  támogatásoknak  köszönhetően  közel  3000  (távhővel  ellátott  és/vagy  panel)  lakás  vált  korszerűbbé,  szabályozhatóbbá,  melynek  köszönhetően  a  lakások  energiatakarékosabbá válhatnak. A település tovább is folytatni kívánja a lakások korszerűsítését.  Az önkormányzat több intézményét korszerűsítette már energetikailag, viszont még mindig jelentős  azon  intézmények  száma,  ahol  energetikai  korszerűsítés  szükséges,  ugyanis  a  nem  felújított 

179   

   

 

önkormányzati  intézmények  jelentős  részében  elavult,  korszerűtlen  lámpatestek vannak, melyek energiatakarékos lámpatestekre való cseréjét tervezi az önkormányzat.    2.1.10. Településüzemeltetés és környezetvédelem  2.1.10.1. Településüzemeltetés  A  településüzemeltetési  szolgáltatások,  mint  helyi  közügyek  helyi  önkormányzati  feladatok  közé  tartoznak.  A  zöldfelületek  gondozását,  köztisztasági  tevékenység  ellátását  és  egyéb  városüzemeltetési  feladatokat  (közúti  jelzőeszközök  karbantartása,  csapadékvíz  elvezető  hálózat  karbantartása,  játszóterek  karbantartása,  utcabútorok  kihelyezése,  javítása)  a  Barcika  Park  Városüzemeltetési Nonprofit Kft látja el.  Az  Észak‐magyarországi  Regionális  Vízművek  Zrt.  (ÉRV  Zrt.)  fő  tevékenysége  a  településen  a  víztermelés, ‐kezelés, ‐elosztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű‐ szolgáltatás.  A cég északkelet‐magyarország meghatározó víziközmű szolgáltatója.   Kazincbarcika  Város  és  Sajókaza  Község  Önkormányzata,  mint  alapító  önkormányzatok,  valamint  további  116  csatlakozó  település  2000.  októberében  létrehozta  a  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulást  azzal  a  céllal,  hogy  a  társult  önkormányzatok  közigazgatási  területén  összehangolt  fejlesztésként  megoldja  a  hulladékgazdálkodással  összefüggő  feladatokat.  A  városban  a  közvilágítási  feladatokat  a  KÖZVIL  Első  Magyar  Közvilágítási  Zrt.  látja  el  a  vonatkozó  szerződés  keretein  belül.  A  szerződés  alapján  a  Zrt.  megvalósította  az  önkormányzat  illetékességi  területén  található  közvilágítási  berendezések  energiatakarékos  rekonstrukcióját,  illetve  bővítését,  majd ezen korszerűsített közvilágítási rendszeren keresztül végzi a közszolgáltatást, valamint az aktiv  hálózati elemek  karbantartását. A közvilágítási elosztóhálózatot az ÉMÁSZ Hálózati Kft. üzemelteti és  tartja karban.  A  város  közvilágítási  hálózata  a  belvárosban  és  a  lakótelepeken  földkábeles,  családi  házas  környezetben  szabadvezetékes.  A  közvilágítás  kiépítettsége  kb.  98%‐os.  A  város  területén  jelenleg  3262 db lámpatest üzemel.  2015.  január  16.‐tól  az  Észak‐magyarországi  Közlekedési  Központ  Zrt.,  mint  a  Borsod  Volán  Zrt.  jogutódja  biztosítja  a  városban  a  helyi  közúti  közforgalmú  személyszállítási  közszolgáltatói‐  üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent.    Az egyéb városüzemeltetési feladatokat az alábbi szervezetek látják el:  • Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.: ingatlan gazdálkodás  • Barcika  Park  Városüzemeltetési  Nonprofit  Kft.  :közhasznú  és  közcélú  munkavállalók  foglalkoztatásával összefüggő városüzemeltetési feladatok  • Barcika Príma Kft. közétkeztetésének zavartalan és színvonalas működtetése  • Barcika  Art  Kommunikációs,  Kulturális  és  Sport  Szolgáltató  Kft.:  Kazincbarcika  város  kulturális, sport, kommunikációs és városmarketing feladatait látja el.  2.1.10.2. Környezetvédelem  Kazincbarcika város területén a környezetvédelemmel szoros kapcsolatban lévő infrastruktúra magas  szintű.  Ezen  a  területen  kiemelendő  az  ivóvízellátás,  a  szennyvízelvezetés  és  tisztítás,  a  szennyvíztisztítás  során  keletkező  hulladékok  kezelése,  a  települési  szilárdhulladékok  kezelésének  rendszere,  a  levegőtisztaság‐védelmi  monitoring  rendszer  alapját  képező  helyi  automata  mérőállomás  A  város  környezeti  állapotát  tekintve  megállapítható,  hogy  az  egyre  szigorodó  jogszabályi  előírásoknak,  a  lakossági  és  vállalati  környezettudat  fejlődésének,  valamint  az  ipari  üzemek  180   

   

 

technológiai  korszerűsítésének  és  a  meglévő  szennyezések  felszámolásának köszönhetően a környezeti állapot fokozatosan javul.  A  város  levegőminősége  folyamatosan  javuló  tendenciát  mutat.  Megállapítható,  hogy  a  kén‐dioxid,  nitrogén‐dioxid,  nitrogén  oxidok  és  szén‐monoxid  koncentráció  folyamatosan  a  kiváló  tartományba  esik, egyedül a szálló por koncentráció jelenik meg, mint a város levegőminőségét jelentősen rontó  komponens.  A  hőerőmű  leállása  óta  azonban  ez  a  légszennyező  komponens  is  javuló  tendenciát  mutat, ezért 2013‐ra a város levegőjének minősége már jónak minősül. A légszennyezés jelenlegi fő  forrása a 26‐os út átmenő forgalma.  Szintén  a  26‐os  út  forgalmával  függnek  össze  elsődlegesen  a  város  zaj  és  rezgésvédelemmel  kapcsolatos problémái.  Az EU 2002‐ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek, és ezeken alapuló zajvédelmi  intézkedési tervek készítését írja elő különböző agglomerációs és nagy forgalmú közutakra, vasutakra  és repülőterekre vonatkozó lehatárolások szerint.   A  vonatkozó  280/2004.  (X.  20)  Korm.  rendelet  értelmében,  ‐  melyet  alátámasztanak  a  2011  es  forgalomszámlálási  adatok  is  ‐  stratégiai  zajtérkép  és  intézkedési  terv  elkészítése  mindenképpen  szükséges.  Kazincbarcikán  a  szelektív  hulladékgyűjtésben  elszállított  hulladék  mennyisége  és  ezzel  aránya  hullámzó és még az országos szintnél is alacsonyabb (<2%), annak ellenére, hogy a gyűjtésbe bevont  háztartások  aránya  100  %,  tehát  a  szelektív  rendszer  mindenki  számára  elérhető  a  városban.  A  szelektíven  gyűjthető  hulladékok  vonatkozásában  pedig  még  sok  kihasználatlan  lehetőség  van  a  rendszerben,  a  szelektív  gyűjtés  erősítésével  a  településen  képződő  kommunális  hulladék  mennyisége,  térfogata  csökkenthető,  ezzel  pedig  jelentős  környezeti  haszon  érhető  el,  hiszen  a  regionális  hulladékkezelő  centrum  kapacitásai  tovább  használhatók.  E  téren  szükségesnek  látszik  a  környezettudat további erősítése, a szelektív hulladékgyűjtés elősegítése.   A  városban  az  árvízi  kockázatot  jelentősen  növeli,  hogy  a  Sajón  nőtt  a  magas  vízszintek  tartóssága,  több  árvíz  esetében  szokatlanul  hosszú  időszakra  nyújtva  a  töltések  terhelését.  Kedvezőtlen  irányú  változásként említhető a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése.  A  jövőben  mindenképpen  számítani  kell  arra,  hogy  az  elmúlt  évek  hidrológiai  eseményekben  bővelkedő  időszakai  nem  egyedi  jelenség  és  a  tendenciákat  figyelembe  véve  a  vízfolyásokon  a  jövőben is kialakulhatnak szélsőséges helyzetek.     

181   

   

 

    2.2. SWOT elemzés    Kazincbarcika Város fejlesztését befolyásoló belsős és külső tényezők összefoglalását az alábbi SWOT  elemzés tartalmazza (2.2.1 ábra)    2.2.1. ábra:Kazincbarcika SWOT analízise    ERŐSSÉGEK  GYENGESÉGEK  •

• • • • • •

• •

•

•

•

Vállalkozások versenyképességét javító, széles vertikumú  és magas színvonalú infrastruktúra rendelkezésre áll (pl.  Ipari Park, Inkubátorház)  Hagyományokkal, nagy múlttal rendelkező vegyipar  Járáson túlnyúló foglalkoztatási vonzáskörzet  Jelentős középfokú oktatási központ  Megyei átlagot meghaladó gazdasági mutatók  A környezet állapota fokozatosan javul  Jelentős kulturális rendezvények, fesztiválok (pl.  Kolorcity)  Egyedi, jellegzetes városkép  Jól szervezett, megfelelő infrastruktúrával rendelkező,  térségi szerepkört betöltő egészségügyi ellátás.  A járásközponti funkciót támogató közszolgáltatásokat  nyújtó intézmények működése megfelelő  A településen működő vállalkozások tevékenységét  támogató szolgáltatások rendelkezésre állnak  Erős és aktív civil szféra   

• • • • •

•

• • •

•

•

• • •

LEHETŐSÉGEK  •

•

•

•

• •

•

•

• •

•

VESZÉLYEK 

Nemzetközi kapcsolatok (elsősorban a kínai‐magyar)  erősödésével további ipari üzemek települnek a városba  A város kulturális rendezvényeinek bővítésével növekszik  a városba látogatók száma  Felszámolt szegregátumok helyén fejlesztési területek  kiaknázása  Országhatár közelségéből fakadó előnyöket kihasználja a  város  A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése A megújuló energiaforrások szerepe felértékelődik az  energiagazdálkodásban.  A helyi, települési és nemzetközi együttműködések  szerepe erősödik.  A természetközeli turizmus felértékelődik, térségben  található természeti értékeire alapozva  Városmarketing erősödése.   Gazdaságfejlesztést célzó Európai Uniós források  hatékony felhasználásával nő a kis‐ és középvállalkozások  versenyképessége  A Kolorcity országos branddé növi ki magát   

•

• • •

• •

• •

•

  182   

Folyamatosan csökkenő lakosságszám  Elöregedés  Magasan képzett munkaerő elvándorlása  Alacsony turisztikai potenciál  A képzetlen munkaerő foglalkoztatása helyben nem  megoldott  A település nem rendelkezik elegendő szabad területtel  új beruházások számára   Egyoldalú gazdasági szerkezet   Útfüggőség/múltfüggőség   Az önkormányzati kiadások döntő többsége működési  költség, a beruházási és fejlesztési célú kiadások aránya  alacsonyabb  Számos közintézmény nem megfelelő  energiahatékonyságú épülettel rendelkezik  Városközpontként funkcionáló településrész és vonzó  városkép hiánya  A településen élők helyi identitástudata gyenge  ivóvíz és szennyvízhálózat részben elavult  nagyszámú, megújításra váró zöldfelületek    A népesség tovább csökken a természetes fogyás és az  elvándorlás következtében  A társadalom elöregszik.  A leszakadó társadalmi rétegek létszáma növekszik.  A legnagyobb helyi foglalkoztatók megszüntetik  tevékenységüket a településen vagy jelentős leépítést  eszközölnek  A megyeszékhely elszívó hatása erősödik  Az állami kezelésben lévő út‐ és vasúthálózati fejlesztések  elmaradnak.  A hazai jogi környezet gyakran változik.  A környező országok kedvezőbb adópolitikája eltéríti a  befektetőket.  A közigazgatás további centralizálásával az önkormányzat  szuverenitása csökken   

   

 

 

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ    3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis    3.1.1. A folyamatok értékelése    Kazincbarcika  településen  népességszám  csökkenés  figyelhető  meg,  melynek  okai  a  természetes  fogyás  és  az  elvándorlás.  A  2000.  év  óta  közel  4500  fővel  csökkent  a  település  lakosságszáma,  melynek köszönhetően 2013. évben 29.516. fő él itt.    A  település  helyzete  nem  mutat  túlságosan  jó  képet  a  foglalkoztatás  terén,  ugyanis  a  városban  és  járásában volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya azaz, a Kazincbarcikai járás 2013.  évben  mért  12,6%‐os  értéke  kétszerese  az  országos  átlagnak  (6,3%),  de  a  város  helyzete  sem  túl  kedvező (10,9%).  A  település  mezőgazdasági  tevékenysége  elenyésző,  ipari  és  szolgáltató  szektorban  vannak  jelen  a  vállalkozások.  A  BorsodChem  Zrt‐nek,  mint  a  település  nevével  egybenőtt  vállalkozásnak  köszönhetően a város iparvárosnak tekinthető, gazdasága ebből kifolyólag kiegyensúlyozott, viszont  egyúttal egyoldalú, mely rejthet magában kockázatot.  A  település  elkötelezett  az  új  vállalkozások  betelepülésének  bevonzására,  a  meglévő  vállalkozások  fejlesztésének,  munkahelyteremtő  beruházásának  segítésére  a  gazdaságot  élénkítő  eszközökkel  (Svájci‐Magyar Együttműködési Program, Inkubátorház létrehozása, Ipari park)  Kazincbarcikának  nincs  jelentős  idegenforgalmi  potenciálja,  a  turisztikailag  vonzó  célpontok  mind  a  település szomszédságában találhatóak.  A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a 2001. év óta kiemelkedik  a  regionális  szinten  népszerű  Borsodi  Művészeti  Fesztivál,  ezzel  párhuzamosan  pedig  2013.  óta  az  országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál.  A város infrastrukturális ellátottsága 100 %‐osnak mondható, viszont egyes részeken a fejlettségi rész  eltérő,  ugyanis  rendelkezik  mutatósabb,  látványosabb  település  részekkel,  de  rendelkezik  olyan  városrészekkel,  melyek  rontják  az  egységes  képet.  A  település  igyekszik  a  leromlott  városrészeket  felszámolni, és helyére beruházásokat, bérlakás programokat elindítani.  3.1.2.  A  település  és  környezetének  fejlesztését  befolyásoló  külső  és  belső  tényezők  összefoglaló  értékelése    A település és környezetének fejlődését és fejlesztését külső és belső tényezők határozzák meg.  A külső tényezők azok, melyek befolyásolják Kazincbarcika jövőjét, azaz  milyen lehetőségei vannak,  illetve  milyen  veszélyek  akadályozhatják  fejlődését,  tehát  pozitív  és  negatív  irányba  is  lendíthetik  a  települést.  Kazincbarcika  a  szlovák  határtól  23,3  km‐re  fekszik,  a  Bükk  hegységtől  északra,  Miskolctól,  a  megyeszékhelytől közel 24 km‐re.  A  közeljövőben  elkészül  a  Kazincbarcikát  elkerülő  26‐os  út,  mely  közlekedési  szempontból  számos  előnyt  hordoz.  Megemlíthető  azonban  egy  hátrányos  hatása  is,  az  elkerülő  út  elvágja  a  településre  vezető utak kerékpárforgalmát a várostól, így a kerékpáros átjárásról külön gondoskodni kell.  183   

   

 

  Negatívan befolyásolja a települést, hogy az állami kezelésben lévő út‐ és vasúthálózati fejlesztések  elmaradnak.  A  város  társadalma  elöregszik,  a  népessége  a  természetes  fogyásnak  és  az  elvándorlásnak  köszönhetően csökken. A megyeszékhely (Miskolc) elszívó hatása erőteljesen jelentkezik.  A  Kazincbarcikán  képzettségükhöz  megfelelő  munkalehetőséget  nem  találó  emberek  más  településekre járnak át dolgozni. A csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők és diplomával  nem rendelkezők hiánya miatt alacsony iskolázottság jellemző (kivéve középiskolai végzettségűeket),  így  a  megfelelő  végzettséggel  rendelkezők  ingázása,  esetlegesen  későbbi  elvándorlása  miatt  a  leszakadó társadalmi réteg növekedhet.   Az alacsony iskolázottságú emberek képezhetők, azaz a betelepülésre váró vállalkozások számára és  a piaci igényekhez alkalmazkodóan átképzések szervezhetők.   A  településen  a  felszámolt  szegregátumok,  és  leromlott  városrészek  helyén  fejlesztési  területek  alakulhatnak  ki, ahol beruházások, vállalkozások, és bérlakás programok telepíthetők. Ez megoldást  jelenthet  arra,  hogy  a  város  már  a  határain  van,  azaz  faltól  falig  kinőtte  magát,  nincsenek  szabad  területek fejlesztésekhez.  A BorsodChem Zrt, mint a településen legnagyobb múlttal rendelkező, és legnagyobb adóbefizetőnek  köszönhetően,  a  város  neve  egybeforrt  a  vállalattal.  A  ma  már  kínai  tulajdonban  lévő  vegyipari  cégnek  köszönhetően  a  nemzetközi  kapcsolatok  erősödésével  (kínai‐magyar)  további  ipari  üzemek/vállalkozások települhetnek a városba.  Ennek  köszönhetően  a  helyi,  települési  együttműködéseken  túl  a  nemzetközi  együttműködések  száma is nő.  Ugyanakkor  a  legnagyobb  foglalkoztatók  megszüntethetik  tevékenységüket  a  településen,  vagy  nagyszámú  leépítést  eszközölhetnek,  mely  a  település  jövőjét,  foglalkoztatottságát  jelentős  mértékben befolyásolja.  Turizmus  szempontjából  országhatár  közelsége  és  a  település  szomszédságában  található  turisztikailag vonzó célpontok (Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park, kiránduló helyek), és  a városi strand olyan lehetőségek, melyeket kiaknázhat a település.  Az  utóbbi  években  nagy  sikert  arató,  és  a  környező  településeket  is  együttműködésre  késztető  Kolorfesztivál  országos  jelentőségű  fesztivállá  nőheti  ki  magát.  A  település  városmarketingje  erősödésével,  és  a  város  kulturális  rendezvényeinek  bővítésével  növekedhet  a  városba  látogatók  száma.   A  település  szűk  turisztikai  kínálata  miatt,  és  a  település  szomszédságában  található  turisztikailag  jelentős  célpontok  összehangolásának,  illetve  a  települések  között  turisztikai  együttműködés  elősegítése érdekében Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása célszerű.  A  település  működését  nagyban  befolyásolja,  hogy  a  közigazgatás  további  centralizálásával  az  önkormányzat  szuverenitása  csökken,  illetve,  hogy  a  hazai  jogi  környezet  gyakran  változik,  és  a  környező országok kedvezőbb adópolitikája eltéríti a befektetőket.  Viszont  a  gazdaságfejlesztést  célzó  európai  uniós  források  hatékony  felhasználásával  nő  a  kis‐  és  középvállalkozások versenyképessége.  A  település  a  belső  értékeit,  és  hiányosságait  alapul  véve,  illetve  azokra  támaszkodva  szükséges  a  várost  vonzóbbá  tenni  mind  a  lakosság,  befektetők,  turisták  számára,  valamint  a  működtetését  hatékonyabbá tenni.  A hagyományokkal, nagy vegyipari múlttal rendelkező településen a vállalkozások versenyképességét  javító, széles vertikumú és magas színvonalú infrastruktúra rendelkezésre áll (pl. Ipari Park,   184   

   

 

  Üzleti  Szolgáltató  Park  és  Inkubátor  Ház  ),  továbbá  a  településen  működő  vállalkozások  tevékenységét támogató szolgáltatások rendelkezésre állnak.  A  jelentős  foglalkoztatással  rendelkező  nagyvállalatnak  köszönhetően  a  megyei  átlagot  meghaladó  gazdasági  mutatókkal  rendelkezik  a  település,  viszont  az  egyoldalú  gazdasági  szerkezet  miatt  útfüggőség/múltfüggőség veszélye áll fenn.  A  város  jelentős  középfokú  oktatási  központtal  rendelkezik,  viszont  alacsony  energiahatékonysági  közintézményi épületei vannak.  A  térségi  szerepkört  betöltő  egészségügyi  ellátás  jól  szervezett,  megfelelő  infrastruktúrával  rendelkezik.  A járásközponti funkciót támogató közszolgáltatásokat nyújtó intézmények működése megfelelő.   Az  önkormányzati  kiadások  döntő  többsége  működési  költség,  a  beruházási  és  fejlesztési  célú  kiadások aránya alacsonyabb .  Kazincbarcikának  egyedi,  jellegzetes  városképe  van,  viszont  a  városközpontként  funkcionáló  településrész és vonzó városképe hiányzik.  3.1.3. A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata  Országosan a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet írja elő, hogy a településeknek koncepciót, stratégiát  és  településrendezési  eszközöket  kell  készíteni.  A  stratégia  megalapozó  vizsgálata  a  TEIR  (Országos  Területfejlesztési  és  Területrendezési  Információs  Rendszer)  adatbázisán,  továbbá  a  KSH  (Központi  Statisztikai  Hivatal)  2011‐es  népszámlálási  adatain,  valamint  a  korábbi  és  folyamatban  lévő  városi  rendeleteken és helyi koncepciókon, valamint programokon alapul.   2008.  évben  készült  el  Kazincbarcika  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiája,  valamint  2015.  első  félévben kerül elfogadásra a település 2015‐2019. évre vonatkozó gazdasági programja.  3.2. Problématérkép/értéktérkép  A  probléma‐  és  érték  térkép  készítése  során  felhasználásra  kerültek  a  megalapozó  vizsgálat  helyzetfeltáró  részének  megállapításai,  ugyanakkor  a  településen  folytatott  helyszíni  bejárás  tapasztalatai,  és  a  személyes  konzultáción  a  jelenlévők  által  elmondott  vélemények.  A  település  infrastrukturális  problémáinak  térképi  ábrázolásához  a  Kazincbarcika  város  településrendezési  eszközeiként meghatározott térképek is alapot adtak, amelyek a 3.2.1./a,b,c,d ábrákon láthatók.    Közlekedési Infrastruktúra:  A  26‐os  elkerülő  út  2.  és  3.  ütemének  hiánya,  aminek  köszönhetően  a  városon  áthalad  az  átmenő forgalom.  A kerékpárút hálózat összeköttetésének hiánya.  A  településen  belüli  közúti  átjárás  és  a  különböző  városrészek  közötti  átjárhatóság  nem  biztosított.  Az  autóbusz  állomás  és  a  vasútállomás  megközelíthetősége  és  a  parkolási  problémák  sem  megoldottak.    Fejlesztésekkel kijelölt területek:  A zöld‐ és barnamezős területek hasznosításából adódó problémák oldása   Funkcióbővítési céllal, illetve a rehabilitációra kijelölt terültek és ingatlanok a Belváros körül  helyezkednek el  A lakótelepi,  illetve a belvárosi zöldterületek és közterületi rendszerek felújításra szorulnak,  az ökológiai folyosók úgyszintén  A  település  szabadidős  tevékenységre  alkalmas  területeinek  állapota  nem  megfelelő,  ezért  fejleszteni szükséges  A BorsodChem Zrt. területének rendezése és fejlesztése 

185   

   

 

A  város  számos  lakó‐  és  gazdasági  területén  nem  valósultak  meg  tervezett fejlesztések, ezek felülvizsgálata szükséges  Felszámolandó szegregátumok problémája    Közművek:  A település közműellátottságával kapcsolatban az alábbi problémák várnak megoldásra:  A Város két nagyobb (Kertváros‐Herbolya, és Barcika Alsóváros középső része), valamint két  kisebb  terület  a  Kertváros‐Herbolya  településrész  nyugati  részén  szennyvízcsatornával  ellátatlan terület.  Barcika‐Alsóváros  nyugati  részén  belvíz  által  veszélyeztetett  területek  vannak,  melyeket  szükséges kezelni.  A  város  egészére  nézve  vízrendezési  tanulmányterv  készítése  szükséges  a  fejlesztések  és  rekonstrukciók ütemezésével.  A  belváros  zárt  csapadékhálózat  átjárhatóságának  felülvizsgálata,  illetve  fejlesztését  szükséges megoldani.    Alábányászottság:  A település egy része érintett alábányászottsággal 

186   

   

  3.2.1./a  ábra:  problématérképe 

 

Közlekedési 

infrastruktúra  3.2.1./b  ábra:  Fejlesztésre  kijelölt  területek,  kockázati tényezők problématérképe 

3.2.1./c ábra: Közművek problématérképe 

3.2.1./d ábra: Alábányászottság problématérképe 

  A település megismert társadalmi, környezeti, gazdasági értékei és problémái térképen a 3.2.2. ábra  alapján kerülnek bemutatásra.  Természetesen  minden  érték  és  probléma  nem  került  feltüntetésre,  ugyanis  azok  ábrázolása  annak  ellenére,  hogy  fontosnak  mondhatóak,  térképi  megjelenítésével  nem  lesz  szemléletesebb.  Például  értéknek  mondható a Kolorfesztivál, mely évente megrendezésre kerül, és egyre több embert vonz,  de  problémaként  felvethető,  hogy  kevés  a  szabad  földterület  az  új  vállalkozások  és  beruházások  bevonzására (kivéve az ipari parkot és ipari területet). Ezek olyan problémák/értékek, melyek térképi  megjelenítése  az  alábbi  léptékű  térképen  nem  rendelkezik  hozzáadott  értékkel,  így  inkább  a  jelmagyarázatban „jelölés nélkül” kerül megjelölésre.     A  probléma‐  és  érték  térkép  összevonásra  került,  mely  jobban  szemléltetheti  az  értékek  és  a  problémák  közötti  kapcsolatot.  Azaz  megjelölésre  kerültek  olyan  értékek,  melyek  problémát  is 

187   

   

 

felvetnek  egyúttal,  ugyanis  azok  fejlesztése  szükséges  ahhoz,  hogy  a  település értékei, erősségei, lehetőségei kiaknázásra kerüljenek. (csónakázó tó, strandfürdő)    3.2.2.ábra: Kazincbarcika probléma‐ és értéktérképe 

Forrás: OSM alapján saját szerkesztés                                      188   

 

   

 

Értéktérkép/Problématérkép jelmagyarázata  Jelölés  ÉRTÉK    Jelölés  É1.1  Nép lakóház (Kossuth utca 18.)    P1.1  É1.2 

Lakóház (Rákóczi tér 2‐4‐6.) 

 

P1.2 

É1.3 

Református templom (Budai Nagy  Antal utca)  Nép lakóház (Budai Nagy Antal utca  63.)  Lakóház (Budai Nagy Antal utca 19.) 

 

P2 

 

P3 

 

P4 

 

P5 

É2 

Református templom (Dózsa György  utca)  Fő tér 

 

P6 

É3 

Polgármesteri Hivatal 

 

P7 

É4  É5 

Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.  Sportközpont 

   

P8  P9 

É6 

Csónakázó tó 

 

P10 

É7 

Strand és Szabadidő Központ 

 

P11 

É8 

BorsodChem Zrt. 

 

Jelölés  nélkül 

É9 

Ipari Park 

 

Jelölés  nélkül  Jelölés  nélkül  Jelölés  nélkül 

É1.4  É1.5 

É1.6 

Jelölés  Kolorfesztivál  nélkül     

   

                     

189   

PROBLÉMA  Leromlott városrész (Herbolya‐ Kertvárosi rész vége)  Leromlott városrész (Hámán Kató  utca)  BORSODCHEM ZRT. fejlesztési  területeinek korlátozottsága  Korszerűsítendő Óvodák  Korszerűsítést igényelő  egészségügyi alapellátást  biztosító épületek  korszerűsítendő idősellátást  szolgáló intézmények   Belvárosi rehabilitációval érintett  terület  Korszerűsítendő, megújítandó  csónakázótó(élménypark  létrehozása)  Felújítandó játszóterek  Fejlesztésre szoruló strand  terület  Autóbusz‐pályaudvar és  vasútállomás  megközelíthetőségének javítása,  és parkolók építése  Építendő körforgalmú  csomópont   Csapadékvíz és felszíni  vízelvezető rendszerek építése,  rekonstrukciója  Városi kerékpárút hálózat  fejlesztése  Kevés szabad földterület a  kitöréshez   Nem energiatakarékos  intézmények, melyek energetikai  korszerűsítése szükséges 

   

 

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek  3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a  lehatárolt településrészek rövid bemutatása    Kazincbarcika  településfejlesztési  stratégiájának  kialakítása  során  a  helyzetelemzés  alapján  4  városrész lehatárolása történt meg, melyek a következők:    3.3.1 ábra: Kazincbarcika településrészei 

Forrás: Kazincbarcika IVS 2007. 

 

    Belváros  A  belváros  a  várossá  váláskor  létrejött  épületek  és  közintézmények  együttese  körül  alakult  ki.  Az  eltelt  időben  jelentős  részében  átépült,  átalakult,  modernizálódott,  keleti  részén  új  épületekkel  egészült ki.    Városrész utca lehatárolása:  Augusztus  20  tér,  Árpád  fejedelem  tér,  Barátság  tér,  Derkovits  tér,  Dobó  tér,  Építők  útja,  Fő  tér,  Hriszto B. tér, Mátyás király út, Pollack M. út, Béke tér, Egressy B. tér, Egressy B. út (1‐41‐ig ill. 2‐60‐ ig),  Gyermekek  útja,  Hámán  Kató  utca,  Ifjúmunkás  tér,  Iskola  köz,  Jókai  tér,  Kikelet  köz,  Liget  utca,  Május 1 út, Munkácsy tér, Rákóczi tér, Ságvári tér, Szabadság tér, Szabó E. utca, Tavasz utca    Újkazinc‐Sajókazinc  Részben  az  ősi  Sajókazinc  területe,  de  egyes  területei  már  teljesen  átépültek,  új  területrészekkel  egészültek ki, a régi beépítésből már csak egy kis rész maradt meg.    Városrész utca lehatárolása:  Babits  M.  út,  Csokonai  út,  Csók  I.  út,  Deák  tér,  Egressy  B.  út  43‐45‐47,  Gyulai  P.  utca,  Iskola  út,  Kazinczy  tér,  Mikszáth  K.  út,  Móricz  Zs.  tér,  Nagy  L.  utca,  Patak  út,  Radnóti  M.  tér,  Szemere  B.  tér,  Thököly tér, Vajda J. utca, Vasvári P. tér, Veres P. utca.      Kertváros‐Herbolya  190   

   

 

  A  legkésőbb  kialakult  városrész,  döntően  telkes,  családiházas  beépítésű  terület  a  Tardona  patak  völgyében.    Városrész utca lehatárolása:  Akácfa  utca,  Aknász  utca,  Ádám  völgy,  Balázs  völgy,  Barabás  M.  utca,  Bartók  B.  utca,  Batthyányi  L.  utca, Berkenye utca, Bodza utca, Bükkalja út, Csalogány út, Csákány utca, Csille utca, Csontváry utca,  Erdész  utca,  Galagonya  utca,  Gábor  Á.  utca,  Gépész  utca,  Gyöngyvirág  utca,  Hadik  A.  út,  Herbolya  Erdészház, Herbolya Régitelep, Herbolyai út, Hóvirág utca, Illyés Gy. út, Kert utca, Kiserdősor utca,  Klapka Gy. út, Kökény utca, Liliom utca, Margaréta út, Mányoki Á. utca, Mogyoró utca, Munkás utca,  Műszerész  utca,  Paál  L.  utca,  Pesti  B.  utca,  Pincesor,  Sallai  I.  köz,  Sáros  völgy,  Szeder  utca,  Szegfű  utca, Tardonai út, Tárna utca, Tervtáró utca, Tulipán utca, Vadrózsa utca, Vadvirág utca, Vak Bottyán  utca, Vájár utca, Vegyész utca, Vécsetal tanya, Völgy utca.    Barcika‐Alsóváros  Két  jelentős  része  van  a  városrésznek,  a  26.  sz.  út  és  a  vasút  közötti  terület,  mely  még  részben  megőrizte a régi település néhány épületét, valamint a településszerkezetet, de folyamatosan átépül  a  terület.  A  másik  része  a  BorsodChem  és  a  köré  települt  kisebb  ipari  üzemek,  valamint  a  hozzá  kapcsolódó lakótelep.    Városrész utca lehatárolása:  Alsóvárosi körút, Attila út, Alkotmány utca, Arany J. utca, Bercsényi utca, Bolyai tér, Budai N. A. utca,  Dózsa  Gy.  utca,  Fenyő  utca,  Hadak  útja,  Hársfa  utca,  Hegyköz  utca,  II.  Rákoczi  F.  út,  Irinyi  J.  utca,  Jószerencsét út, Kacsóh P. utca, Kálmán I. út, Kis köz, Kiserőmű lakótelep, Kossuth L. utca, Kuruc út,  Lórántffy Zs. út, MÁV lakótelep, MÁV‐őrház, Muskátli utca, Pattantyús utca, Rezeda utca, Sajó utca,  Széchenyi utca, Táncsics M. utca, Tompa M. utca, Tölgyfa utca, Vasút utca, Zemplény utca, Zrínyi I.  utca.    A városrészek jellemző mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza, melyből látható, hogy Kazincbarcika  település egészéhez viszonyítva Újkazinc‐Sajókazinc városrész rendelkezik a legjobb jellemzőkkel, míg  a  Belváros  a  legkedvezőtlenebb  jellemzőkkel.  (A  Külterület  jellemzőit  kivéve,  ugyanis  az  torzítaná  a  kimutatást).                                          191   

   

 

3.1.1. táblázat: Városrészek jellemzői  4.  2.  Felsőbarcika‐ Kertváros‐ 3.  Alsóbarcika‐ Külterüle Herbolya‐ Mutató  Kazincbarcika  1.  Újkazinc‐ Alsóváros‐ t  megnevezése  összesen*  Belváros Rózsadomb‐ Sajókazinc BC. Rt.  Kiserdősor  lakótelep  és utcái  Lakónépesség száma  29010  12432 5261 8281 2455  546 Legfeljebb általános  iskolai végzettséggel  rendelkezők aránya  35,6 11,70  14,00 10,90 7,80 9,20  az aktív korúakon  (15‐59 évesek) belül  Rangsor     4,00 3,00 1,00 2,00    Felsőfokú  végzettségűek a 25  15,30  11,70 24,20 15,30 16,80  3,1 éves és idősebbek  arányában  Rangsor     4,00 1,00 3,00 2,00    Alacsony komfort  fokozatú lakások  5,40  3,40 8,20 1,10 10,60  86,1 aránya  Rangsor     2,00 3,00 1,00 4,00    Foglalkoztatottak  aránya a 15‐64 éves  54,10  51,80 55,30 58,20 54,70  26,0 népességen belül  Rangsor     4,00 2,00 1,00 3,00    Foglalkoztatott  nélküli háztartások  41,40  46,10 37,90 33,10 45,00  67,9 aránya  Rangsor     4,00 2,00 1,00 3,00    Rendszeres  munkajövedelemme l nem rendelkezők  41,10  44,10 38,70 36,60 40,30  72,1 aránya az aktív  korúakon (15‐59  évesek) belül  Rangsor     4,00 2,00 1,00 3,00    Rangsorösszesítés    22 13 8 17  Forrás: KSH               

192   

   

 

3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és  helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)  3.3.2. ábra: A KSH adatszolgáltatása szerint az alábbi szegregátumok találhatók a városban: 

Forrás: KSH  Az ún. szegregációs mutató értéke szerint:  A. 35% feletti szegregációs mutató  a) 1. sz. szegregátum: Tardonai út – Ilyés Gyula út (Herbolya régi telep)  b) 2. sz. szegregátum: Csille utca – Bükkalja út – Gábor Áron utca – Herbolyai út  c) 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz  3.3.3. ábra: Lakónépesség és lakásállomány a szegregátumokban 

  A szegregátumokról általánosságban elmondható, hogy magasabb a városi átlaghoz képest  ¬ magasabb a gyermekek (≤14 év) aránya;  ¬ magasabb az alacsony végzettségűek aránya;  ¬ magasabb a munkanélküliségi ráta;  ¬ alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány;  ¬ magasabb a komfort nélküli, illetve egyszobás lakások aránya. 

193   

   

 

  3.3.4. ábra: Szegregátumok I. 

Tardonai út – Ilyés Gyula út 

Csille utca – Bükkalja út – Gábor Áron utca –  Herbolyai út  Forrás: maps.google.com  B. 30% feletti szegregációs mutató  a) 1. sz. szegregátum: Tardonai út – Ilyés Gyula út  b) 2. sz. szegregátum: Csille utca – Bükkalja út – Gábor Áron utca – Herbolyai út  c) 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz  d) 4. sz. szegregátum: Kossuth Lajos utca – Mikes Kelemen utca  e) Vécsetal tanya (külterület)  3.3.5. ábra: Szegregátumok II. 

Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz  Kossuth Lajos utca – Mikes Kelemen utca  Forrás: maps.google.com  3.3.6. ábra: Lakónépesség és lakásállomány  

Forrás: KSH.  A  külterületi  Vécsetal‐tanyán  a  város  lakosságának  mindösszesen  1,5%‐a  lakik,  de  ők  elég  rossz  körülmények  között;  a  tartós  munkanélküliek  (>360  nap)  aránya  itt  a  legmagasabb  (61%);  és  a  komfort  nélküli,  félkomfortos  és  szükséglakások  aránya  is  a  lakásállomány  közel  95%‐a.  Az  itt  élő  háztartások 72,4%‐ában nincs foglalkoztatott.      194   

   

 

  3.3.3.  Egyéb  szempontból  beavatkozást  igénylő  területek  lehatárolása,  térképi  ábrázolása  és  helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)    A város további rendezendő ill. fejlesztendő területei:  • A volt vízmű környeztében kijelölt ipari‐gazdasági terület kialakítása új befektetők fogadására  • A  26.  sz.  úttól  északra  lévő  területek  elsősorban  a  főút  településen  átvezető  szakaszának  rendezése céljából, az egyes területrészek jobb hasznosíthatóság érdekében  • A kertváros legdélibb területei   

195   

…/2015. (……….) határozat 2. sz. melléklete 

Egyetértési Nyilatkozat    Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  részéről  egyetértésemet  fejezem  ki  az  ÉMOP‐6.2.1/K‐13‐2014‐ 0002  azonosítószámú  „Fenntartható  településfejlesztés  a  kis‐  és  középvárosokban  (fővárosi  kerületekben)  –  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiák  kidolgozása”  című  projektek  keretében  az  integrált településfejlesztési stratégia tervezetével kapcsolatban.    A  tervezet  alkalmas  arra,  hogy  Belügyminisztérium  részére  megfelelőségi  értékelésre  kerüljön  a  Belügyminisztérium  és  az  Önkormányzat  között  megkötött  Együttműködési  megállapodás  9.  pontja  alapján, mely szerint az „Önkormányzat vállalja, hogy az RSZCS által összeállított és a BM számára a  szakmai  megfelelőség  ellenőrzésére  benyújtandó  településfejlesztési  dokumentum  tervezetről  Egyetértési  nyilatkozatban  nyilatkozik,  mellyel  igazolja,  hogy  az  önkormányzati,  illetve  a  partnerségben  érintett  résztvevők  fejlesztési  elképzelései  –  a  lehetőségeknek  megfelelően  –  beépültek‐e a dokumentumba.”.  Az egyetértési nyilatkozatot Kazincbarcika Város Önkormányzat soron következő képviselő – testületi  ülésére megerősítés céljából beterjesztem.*    Kazincbarcika,2015. június „         ”        polgármester            *Amennyiben nem releváns, akkor törlendő.