Készítette a Studio Metropolitana Kht. megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszéke

Közterek és közterületek arculatának megváltozása az 19902005-ig terjedő időszakban, összefüggésben a privatizáció folyamatával; a közterületi reklámok mennyiségének és minőségének lakossági megítélése

Készítette a Studio Metropolitana Kht. megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszéke

2006-2007

Kutatásvezetők és elemző tanulmányokat készítették: Kocsis János Balázs és Kopasz Marianna Résztanulmányokat Ambrus Andrea, Együd Réka, Gertheis Antal, Snell Péter, Zsíros Boglárka készítették 1

2

TARTALOMJEGYZÉK 1

ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 5

2

BEVEZETÉS ................................................................................................................................. 7

3

BUDAPESTI KÖZTEREK ÉS KÖZTERÜLETEK ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSA ...................................... 8 3.1 3.2

4

KÖZTEREK FUNKCIÓI .................................................................................................................... 8 VIZSGÁLT TEREK KÖZÖS JELLEMZŐI ................................................................................................ 10

KÖZTEREK ÁLLAPOTA ÉS ÁTALAKULÁSA BUDAPEST ÖT TÉRSÉGE ESETÉBEN ............................ 14 4.1 MOSZKVA TÉR – BUDA KÖZPONTJA ............................................................................................... 14 4.1.1 Bevezetés ................................................................................................................... 14 4.1.2 A tér története............................................................................................................ 15 4.1.3 Tér átalakulása az elmúlt évtizedekben ....................................................................... 17 4.1.4 A tér bemutatása........................................................................................................ 21 4.1.5 Reklámok, tér privatizációja ........................................................................................ 27 4.1.6 Összefoglalás ............................................................................................................. 30 4.2 KÁLVIN TÉR ÉS A RÁDAY UTCA – A BUDAPESTI SOHO .......................................................................... 32 4.2.1 Bevezetés ................................................................................................................... 32 4.2.2 A tér története............................................................................................................ 32 4.2.3 A tér bemutatása és átalakulása az elmúlt évtizedekben, reklámok és privatizáció ...... 33 4.2.4 Ráday utca bemutatása és átalakulása az elmúlt évtizedekben .................................. 45 4.2.5 Reklámok, a tér privatizációja a Ráday utcában .......................................................... 51 4.2.6 Összefoglalás ............................................................................................................. 53 4.3 LISZT FERENC ÉS JÓKAI TÉR – A „PESTI BROADWAY” SZÍVE .................................................................. 54 4.3.1 Bevezetés ................................................................................................................... 54 4.3.2 Tér története .............................................................................................................. 54 4.3.3 A tér átalakulása az elmúlt évtizedekben .................................................................... 56 4.3.4 A tér bemutatása........................................................................................................ 59 4.3.5 Állapot, karbantartás.................................................................................................. 62 4.3.6 Tér privatizációja ........................................................................................................ 63 4.3.7 Térhasználati övezetek ............................................................................................... 64 4.3.8 A Zeneakadémia előtti rész ......................................................................................... 64 4.3.9 Reklámok, hirdetések.................................................................................................. 66 4.3.10 Összefoglalás ............................................................................................................. 66 4.4 MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉR – DÉL-BUDA SÚLYPONTJA ...................................................................... 67 4.4.1 Bevezetés ................................................................................................................... 67 4.4.2 Történelmi áttekintés ................................................................................................. 68 4.4.3 Tér bemutatása .......................................................................................................... 69 4.4.4 1990-es évek eleji állapot/arculat ............................................................................... 71 4.4.5 A tér jelenlegi állapota................................................................................................ 74 4.4.6 Reklámok ................................................................................................................... 79 4.4.7 Tér privatizációja ........................................................................................................ 82 4.4.8 Összefoglalás ............................................................................................................. 85 4.5 BLAHA LUJZA TÉR – BELVÁROS KELETI KAPUJA.................................................................................. 85 4.5.1 Bevezetés ................................................................................................................... 85 4.5.2 A tér története............................................................................................................ 86 4.5.3 Tér átalakulása az elmúlt évtizedekben ....................................................................... 87 4.5.4 A tér bemutatása........................................................................................................ 89 4.5.5 Köztéri hirdetések, reklámok ....................................................................................... 90 4.5.6 Tér használói, annak privatizációja ............................................................................. 91 4.5.7 Összefoglalás ............................................................................................................. 93

5

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI .................................................................................... 94 5.1 5.2

A KUTATÁS MÓDSZERE ÉS A MINTÁK ÖSSZETÉTELE ............................................................................. 94 AZ UTCABÚTOROK ÁLLAPOTA....................................................................................................... 95

3

5.3 A BURKOLAT ÁLLAPOTA .............................................................................................................. 96 5.4 ÓRIÁSPLAKÁTOK, KIRAGASZTOTT CÉDULÁK ÉS EGYÉB REKLÁMOK ........................................................... 97 5.4.1 A hirdetések információtartalma ................................................................................ 97 5.4.2 A hirdetések hatása a térre és a városképre ................................................................ 98 5.4.3 A hirdetések megítélése a térhasználók szerint............................................................ 98 5.5 A KÖZTEREK ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE ......................................................................... 99 5.6 VÉLEMÉNYEK BUDAPESTRŐL ..................................................................................................... 102 6

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................ 105 6.1 6.2

FORRÁSOK, IRODALMAK ........................................................................................................... 105 KÉRDŐÍV .............................................................................................................................. 106

4

1 Összefoglaló A terek arculatát, ennek változását, illetve a reklámhordozók megítélését elemző elemzésünk két részre osztható: kvalitatív kutatással egyes terek jelenlegi helyzetének nagymélységű leírását, dokumentálását, illetve az utóbbi másfél évtized változásainak jellemzésére törekedtünk; a második részben két téren a térhasználók között kérdőíves közvélemény-kutatással mértük föl a teret használók véleményét. A kvalitatív kutatás öt tér, illetve térség – Moszkva tér, Kálvin tér-Ráday utca, Móricz Zsigmond körtér, Blaha Lujza tér, Liszt Ferenc tér – jelenlegi állapotának leírására, a tér különböző jellegzetességeinek, térhasználati jellemzői leírására vállalkozott. E kutatás keretében a különböző közterületi reklámhordozók elhelyezésének, illetve a tér képére gyakorolt határára is kiterjedt a vizsgálat. Közös jellemzőikként megállapítható, hogy e terek mindegyikének – bár közel sem egyforma mértékben - jelentősen megszínesedett a képe a rendszerváltás óta eltelt időszakban, néhány tér funkciót váltott, vagy a környezete változása tette változatosabbá; bár e tendenciát két, e tekintetben negatív is árnyalja. Egyrészt egyre kevesebb a felhívó jellegű neonreklám, ami különösen az esti órákban színesítené tovább a teret; másrészt számos téren eltűntek a korábban meghatározó jellegzetességként („landmark”) funkcionáló tárgyak. A terek kialakításuk, építészeti jellegzetességeik, közterek állapotát tekintve is igen változatosak; a különböző korszakok mintegy külön-külön héjként borulnak a térre, s az újabbak általában csak takarják, de nem fedik el a régit: korábbi közbeszerzésből megtalálható utcabútorok egymás mellett vannak az újabbakkal, a régi, aszfaltos burkolatok az újabb, térköves burkolatokkal. A terek különböző részeit tekintve abban is jelentős különbség tapasztalható, mely részei vannak rendben, melyek elhanyagoltabbak. Általánosságban megállapítható, hogy azon részek, amelyeknek „gazdájuk van”, azaz valamilyen formában privatizáltattak, tisztábbak és jobb állapotban vannak, mint a terek egyéb részei. A terek túlnyomó többsége nappal él, éjjel a Liszt Ferenc tér kivételével gyakorlatilag üresek. Ennek oka, hogy a terek legfőbb funkciója a tömegközlekedési átszállásban, illetve valami más térség megközelítésében rejlik, önmagukban, s főképp éjszaka, önálló célpontot nemigen képviselnek. Célpontot annyiban jelenthetnek, amennyiben találkozási pontok valamely más célpont felé való út közben; de ilyen szerepet csak azok a terek töltenek be, ahol megfelelő találkozási pontok – például Moszkva tér, óra – megtalálhatók. A terek életét korábban meghatározó használói, bizonyos szubkultúrák képviselői, gyakorlatilag eltűntek a vizsgált terekről. A kérdőíves kutatás keretében 649 főtől, utcai lekérdezés keretében, két téren – Moszkva tér és Kálvin tér – kérdeztük meg véleményüket a tér állapotáról, a reklámokról, és általános Budapest iránti attitűdjükről. A mintavétel módja nem tette lehetővé – és nem is tenné lehetővé – reprezentatív kutatás végzését, hiszen nem ismertek a teret használók jellegzetességei, illetve bizonyos csoportokat könnyebb utcán elérni, míg másokat jelentősen nehéz. Azonban a kutatásból jó következtetéseket lehet levonni tendenciák megléte, bizonyos vélemények csoportok közötti megoszlását illetően. A kutatás alapján a Moszkva téri térhasználók képzettségi szintje alacsonyabb, mint a Kálvin téré, illetve az előbbinek összetétele is fiatalabb. Ez betudható a közeli egyetemek és egyéb oktatási intézmények diákságának, könyvtárak használóinak. Sem jövedelmi helyzetüket, sem a nemek arányát tekintve azonban nincsen szignifikáns különbség a két tér között. 5

A kérdezettek kicsit több mint fele szerint van szükség térbútorokra, illetve ezek, illetve a burkolat jó állapotára. Kálvin téren ezek aránya magasabb, mint a Moszkva téren; illetve, minél magasabb valaki iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy fontosnak tartja az utcabútorok létét, illetve állapotát; míg a burkolat tekintetében az életkornak van hasonló szerepe: minél idősebb valaki, annál fontosabbnak tartja a jó burkolatot. A meglévő térbútorok állapotát a kérdezettek leginkább átlagosnak tartották, e tekintetben a Kálvin tér elégedettebbek voltak, mind az állapotukkal, mind a formájukkal-stílusukkal. A burkolat állapotát illetően hasonló, közepes vélemények voltak, illetve itt is elégedettebbek voltak a Kálvin téri megkérdezettek. A burkolatot azonban mindenhol piszkosnak tekintették. Hasonló különbség volt tapasztalható a térkövek megítélésében is a két tér között: a Kálvin téri válaszadók nagyobb arányban (60 %) preferálnának egy ilyen típusú burkolatot, mint a Moszkva tériek (45 %) – míg mindkét helyen egyötöd részük tartja feleslegesnek. A különböző reklámok tekintetében legnegatívabb minősítést az óriásplakátok és a magánszemélyek cédulái kapták, de egyik esetben sem terjedt ki a mély ellenérzés a megkérdezettek többségére. Az óriásplakátoknak és a magánhirdetéseknek városképi megjelenését hasonlóképpen a viszonylagos többség negatívnak látja, de az elítélés valamilyen foka az óriásplakátok esetében is alig több mint a kérdezettek felére terjed, míg a magáncédulák hatását a kérdezettek háromnegyede negatívnak tartja. Az egyéb hirdetések városképi hatását illetően a vélemények sokkal pozitívabbak. A hirdetéseket általában a 3049 éves életkor közöttiek tartják pozitívnak, informatívnak; a magáncédulás hirdetéseket viszont a kérdezettek nagyobb része jó eszköznek látja információ továbbítására, leginkább a női megkérdezettek. A két vizsgált tér között e tekintetben is szignifikáns különbséget tapasztaltunk: a Kálvin tér használói sokkal kritikusabbak az óriásplakátok és a magáncédulákkal szemben, mint a Moszkva téré. Hasonlóképp, magasabb iskolai végzettség esetében a negatív megítélés aránya növekszik. Azonban a terek között, illetve az iskolai végzettség függvényében nem tapasztalható eltérés az egyéb reklámok kedvező megítélésében. A terek negatív jellemzői közül leginkább a kosz, a sok szemét és a zsúfoltság bántja a térhasználókat. Minden más ezektől leszakadva következett, s az óriásplakátok jelenléte, a térbútorok és a burkolat állapota zavarja őket a legkevésbé. A fentiekből következően a Kálvin tér képét érezhetően jobbnak tartják, mint a Moszkva térét; mindkét térnél megfigyelhető, hogy különösen az idősebbek, a magasabb iskolai végzettségűek szemlélik kritikus szemmel az állapotokat; viszont minél magasabb jövedelmi kategóriába sorolták magukat, annál inkább elégedettek a térrel. A térhez való viszonyulás nem függ attól, a kérdezett budapesti lakos-e vagy sem. Hasonlóképp, a szubjektív jövedelmi helyzet pozitívan befolyásolja a főváros megítéléset.

6

2 Bevezetés Tereink képe jelentősen átalakult a rendszerváltást követően. A magángazdaság megjelenése, a magánérdekek előtérbe kerülése számos aspektusban változtatta meg a környezetet. Az alább ismertetendő kutatásban arra kerestünk választ, hogyan alakultak át e terek, milyen változások történtek képükkel, funkciójukkal, használatukkal kapcsolatban, milyen átalakulást hozott a magángazdaság elterjedése. A kutatás két részből tevődik össze: öt budapesti tér – Moszkva tér, a Kálvin tér – Ráday utca, a Liszt Ferenc tér, illetve a Móricz Zsigmond körtér – esetében az átalakulás és a jelenlegi helyzet kvalitatív leírására törekedtünk, írásban lejegyezve és fényképekkel dokumentálva az állapotokat, illetve a változások főbb vonalait. Másrészt kérdőíves, kvantitatív – bár nem reprezentatív – kutatással két tér – Moszkva tér és Kálvin tér – esetében arra kerestünk részletes választ, hogy értékelik a tér állapotát, a téren található különböző fajtájú reklámokat a tér használói. E két téren összesen 649 főtől kérdeztük meg véleményüket a térről, a reklámokról, és általános attitűdjüket a fővárossal kapcsolatban. A kérdezés mikéntje, illetve az alapsokaság ismeretlen mivolta nem teszi lehetővé, hogy reprezentatív következtetéseket vonjunk le, amennyire lehetett, törekedtünk mindenki megszólítására, ez azonban csak korlátozott mértékben sikerülhetett. Tendenciák, vélekedések és véleménykülönbségek megismerésére azonban alkalmasak az eredmények.

7

3 Budapesti közterek és közterületek állapotának változása Az 1990-es évek elején alapvető változások álltak be a magyar városok képében. A szocialista időszakra jellemző szürkeség, ingerszegénység, pazarló városi térhasználat helyére egyre fokozódó ütemben a nyugati városokra jellemző megnyilvánulások léptek: reklámok és egyéb vizuális ingerek sora, színesség, belvárosi költséges tér hatékony kihasználása. Ezen utóbbi jelenség mögött a különböző magánjellegű használat erősödése, illetve a hagyományos értelemben vett közösségi használat gyengülése figyelhető meg, akár a magánhirdetések elburjánzásában, akár a járdákra kitett asztalok-székek formájában. Az alábbiakban öt jelentős fővárosi tér, illetve alközpont esetében a változások irányát, jellegzetességeit térképezzük föl.

3.1 Közterek funkciói Ha közterekről beszélünk, mindenkinek más és más definíció jut elsőre eszébe, talán a leggyakoribb megfogalmazással élve azt mondhatjuk, hogy a köztér olyan tér, melyhez mindenki elvileg egyenlő hozzáféréssel bír, függetlenül attól, hogy az illető melyik vallás, faj vagy társadalmi osztályhoz tartozik. Ennek ellentéte a magántér, ahová csak az arra jogosultak léphetnek be, amely jogosultságot a tulajdonos vagy képviselője ír elő és ellenőriz. Az elemzés következő szintjén megkülönböztethetjük továbbá a tereket egy további dimenzió mentén, aszerint, hogy ott nyilvánosság számára zajló események folynak, vagy sem1. E két dimenzió mellett három elemzési kategória keletkezik, amelyekből jelen elemzés számára a nyilvános köztér és a nyilvános magántér érdekes2. Az előbbire példa a hagyományos értelemben vett tér, mint az eseteinkben elemezendő terek, az utóbbira pedig a bevásárlóközpontok nyilvános, de privát tere lehet példa, de ide tartoznak például a társasházak közös kertjei, vendéglők kerthelyiségei. Jelen kutatás egyik kérdése, a közterek privatizációja fölfogható részben úgy is, mint e két kategória közötti elmozdulás. Egy másik, építészet felöl kiinduló értelmezés szerint a köztér többfunkciós, kiemelt jelentőségű csomópont, térfalakkal lehatárolt nem utca. A közterek városi értelmezése szerint lehetnek sarkok, parkok vagy tényleges terek. A köztér helyét, helyzetét a település szerkezeten belül meghatározza a tárgyi ellátottság, a tárgyak hiánya vagy megléte és szerepkörük. Az utcai tárgyak minősége jól tükrözi az adott társadalom életminőségi mutatóit. A köztér egy nyitott rendszer, időbeli folytonosságot, folyamatosságot feltételez, hacsak nincs egy váratlan, drasztikus beavatkozás, mely a tér arculatát gyökeresen meg nem változtatja (ilyen volt a Moszkva téren például a metróépítés). A mindennapi élet jó része a köztereken zajlik, akár ha arra gondolunk, hogy el kell jutnunk egyik pontból a másikba. A 20. század új megközelítésű amerikai teoretikusai3 e gondolatot viszik tovább; számukra a város leglényegibb tere az utca, illetve a tér. E térrészek képezik színpadát annak az színháznak, ahol a város lakói, egyedileg vagy csoportosan, megmutatják magukat, egyediségüket és különbözőségüket, ahol a városi élet alapjául szolgáló társadalmi dráma előadásra kerül. Az utca, a tér a közösség formálódásának és fennmaradásának legfontosabb helye, a gyermekek társadalmi nevelésének fontos része, egy forgalmas utca vagy tér 1

Természetesen e változó nem tétértékű (dichotóm), hanem fokozati különbségek is vannak, mennyire nyilvános valami. 2 A nem-nyilvános cselekedetekre példa az intim, családi események. A továbbiakban nem részletezendő másik kategória a nem-nyilvános magántér, például a lakás intimebb részei, a lehetséges negyedik kategória, a nem-nyilvános köztér gyakorlatilag üres halmaz, így ezen elemzésben elhanyagolható. 3 Mint Lewis Mumford, vagy Jane Jacobs.

8

egyszerre esztétikai élmény, szórakozás és sokféleség közösségi tanulásának helye, amit a sok figyelő szempár tesz e célra biztonságossá. A „használható” közterület ezek alapján olyan, ahol sokan, gyalogosan megfordulnak, esztétikailag és használatát/felhasználását tekintve változatos. A jelenleg hatályos törvény (1999. LXIII tv. 27.§) szerint „a közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat”. E törvény a korlátozatlan megközelítésre teszi a hangsúlyt, s csak másodlagosan a tulajdonjogi viszonyokra, s ezzel elég tág értelemben gyakorlatilag számos nyilvános magánterületet is közterületként definiál4. Az előbbi törvényhez kapcsolódik a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott rendelet (59/1995. X.20), mely szerint „a budapesti közterületek alapvetően a közösség célját szolgálják, s e célok elérésére azonos feltételek szerint bárki által igénybe vehetők”, továbbá „A közterület rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja”, „a közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja” és „Rendeltetésétől eltérő célú a köztér használata, ha a használatát a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben meghatározott módon akadályozza”. Egy másik megközelítés a nyilvánosságot és a közlekedést teszik döntő jellemzővé. „A köztér a település közösségi életének nyilvános helye. A közterek az utcákon hömpölygő mozgás céljai, térbeliségükben a célhoz érés helyei. Természetesen nem lehet mereven elhatárolni egymástól a települések közterületeinek két legfontosabb formáját, a tereket és az utcákat. (…) VÁROSI UTCÁK ÉS TEREK: A település be nem épített közterületeinek emberi használatra feltárt, tájépítészeti eszközökkel (is) alakított, részei – kivéve a közparkként kiszabályozott területeket. Egységei: utcák, terek, piac, gyalogoszónák, bevásárló utcák, sétány, zöldsáv.” 5 Akár törvényi meghatározásból indulunk ki, akár egyéni meghatározásokból azt látjuk, hogy a köztér-meghatározások nagyon eltérőek, sokszor egymásnak ellentmondóak, ugyanakkor szinte mindegyik négy szempontra épül, melyek a használók köre, a birtoklás, a funkciók és a viselkedésformák. E négy szempontot végignézve a használók körét szinte mindegyik meghatározás tágan, korlátozások nélkül definiálja. A közterek funkciót a sokféleség, a gyakorlati és szimbolikus funkciók keveredése jellemzi. Gyakorlati és elsődleges funkciónak szokás mondani a közlekedést és ahogy azt majd látni fogjuk ez a vizsgált terek túlnyomó többsége esetében jellemző. A közterek további funkciói a találkozás, a várakozás, az olvasás, a pihenés, a beszélgetés, a közösségi érintkezés, kapcsolatok létrehozása és fenntartása valamint a játszás. A köztereken is, mint minden közegben ahol társas érintkezés zajlik, megjelennek bizonyos elfogadott és nem elfogadott viselkedésformák. Az elfogadott viselkedésformák körét a társadalmi konvenciók alakítják ki, melyek egy része jogilag rögzített, más része sokkal képlékenyebb, de egy adott társadalomban és időpontban jól tetten érhető. A nem elfogadott viselkedésnormák között szerepel a padokon való alvás, éjszakázás, szükségletek 4

Az utolsó rész szerint gyakorlatilag bármely közösségi intézmény közterületnek minősül, legyen kocsma vagy színház. 5 Balogh, 2004:6. és 12.

9

nyilvános elvégzése, hangoskodás, verekedés valamint például a kutyasétáltatás ott ahol a köztér adottságai ezt nem teszik lehetővé. A terek esetében általában elmondható, hogy a viselkedések jelentős része e konvenciók határán, vagy azon túl helyezkedik el, s részben ez is a tér funkciója, azaz ilyen tevékenységeknek teret adni. Bizonyos kulturálisan kódolt funkciókat is tartalmaz egy-egy tér (például a padokat arra kell használni, hogy leüljenek rá és beszélgessenek, újságot olvassak vagy várakozzanak). A köztér birtoklása azaz, hogy kié a köztér, általában nem egyértelmű. A közterek rendszeres használói általában többféle értelemben is magukénak érzik a teret, illetve a tér magánosított részei és közösségi részei közötti határ is általában elmosódott. A közterek használatánál fontos még megemlítené, hogy ez különböző társadalmi csoportok találkozóhelye lehet akarva-akaratlanul. Ezek a csoportok egyébként nem, vagy csak nagyon ritkán találkoznak, kialakulhatnak ezáltal rövid és hosszú távú kapcsolatok. Erre a vizsgált terek közül több is nagyon jó példaként szolgál, ahol az életében először egyedül közlekedési eszközzel utazó kisiskolás elcsodálkozik, „hogy milyen rosszarcú emberek” is vannak a városban, nem csak az az ideális környezet, amely az eddigi élete során körülvette. Ez is mutatja, hogy a közterek jól tükrözik az aktuális társadalmi-, kulturális- és gazdasági viszonyokat, esetleg rámutatnak bizonyos társadalmi folyamatokra, konfliktusokra. Kutatásunkban a közterek, és az azokat használó emberek kapcsolatában felmerülő néhány kérdéssel foglalkozunk előtérbe helyezve a köz(össégi) terek privatizációját, valamint a közterek hatását az emberekre. A továbbiakban a közterek privatizációja alatt nem az állami vagy önkormányzati tulajdonok magánosítását értjük, hanem azon jelenségek összességét, melyek során a közterületet, vagy annak egy részét, egyesek magánterületként kezdik használni.

3.2 Vizsgált terek közös jellemzői A vizsgált terek számos közös tulajdonság jellemzi természetesen, hiszen egyazon térségben találhatók és közös történelmi hatóerők formálták őket. Az alábbi megállapítások a vizsgált terek – térségek túlnyomó többségére igazak, eltérések leginkább a speciális helyzetű Liszt Ferenc tér esetében találhatóak. Terek egy részéhez köthető valamilyen meghatározó építmény vagy más jellegzetesség („landmark”), ami gyakran valamilyen védjegy értékű reklám formáját ölti 6. Ilyen fogódzó a Körtér esetében a gomba, Moszkva tér esetében a metrókijárat és a gombák, Blahán a Corvin áruház, mind a korábbi, mind a modern formájában. Ilyen szerepet töltött be a kilencvenes évek elejéig a Kálvin tér és a Körtér esetében két tűzfalra tett óriásreklám, amelyek az építkezések következtében eltűntek. Már jóval korábban, a II. világháború hasonló sorsra jutott a Kálvin téri szökőkút. A többi tér esetében ilyen meghatározó jellegzetesség nem található. A terek vizuálisan a rendszerváltás környékén kezdtek átalakulni, színesedni, megsokasodtak, változatosabbak és ötletesebbek lettek a reklámok – bár a neonreklámok ezzel párhuzamosan eltünedeztek – kis boltok, kocsmák, falatozók nyíltak. A terek folyamatosan alakulnak át, új épületek jelennek meg, régebbiek újulnak meg, boltok alakulnak át; s mindegyik esetében jelentős folyamatok zajlanak vagy fognak a közeljövőben lezajlani, ami alapvetően érintik a terek helyzetét. Például a Blaha Lujza tér közvetlen környékén egyre több magas kategóriájú szálloda nyílik a már meglévő számos

6

A New York-i Times Square, vagy a londoni Piccadilly Circus erre mutatnak jó példát.

10

mellé, amely a tér presztízsének növekedésével jár, vagy például a Móricz Zsigmond körtér helyzetét alapvetően befolyásolja a budai Skála átépítése. A terek presztízs- és funkcióváltása a rendszerváltás óta különböző mértékben történt meg. Teljes váltás a Liszt Ferenc tér esetében történt, ahol egy átlagos köztér alakult át nyílttéri szórakozóhellyé és –központtá – aminek az ott lakók egy része nem örül a megszaporodott éjszakai zajongás, és a ház bejáratoknak kitett asztalok-székek miatti nehézkes megközelítése miatt. E tér esetében a lakosság jelentős mértékben kicserélődött. A Kálvin tér presztízse alaposan megnőtt, köszönhetően környéke dzsentrifikálódásának. Moszkva tér esetében a tér presztízse jelentősen alacsonyabb, mint környékéé; Liszt Ferenc tér esetében a helyzet éppen fordított, bár az utóbbi esetben a különbség csökkenő tendenciájú, különösen az Andrássy út utóbbi években a lakberendezés, az „haute couture” és a luxus általi „újra-fölfedezésével”. A terek mind építészetileg, mind állapotukat tekintve, mind esztétikailag eklektikusak. Különböző korszakok hagytak, néhol túl mélynek is érzett nyomot rajtuk, bár meghatározó jellegzetességeik a XIX. század végéről – a XX. század elejéről származnak. Az épületek esztétikai értéke is éppúgy változatos, mint a tereken található egyéb tárgyaké – szobrok, padok, virágtartók – amely sokszínűséget a burkolatok – legyen az járda vagy úttest kialakításának sokfélesége és minőségi különbözőségei fokoznak tovább. A tereken a tekintetben is jelentős különbségek vannak, mely részüket tartják rendben, mely részüket hanyagolják el: általánosságban megállapítható, hogy azokon a részeken, amelyeknek „gazdája” van, sokkal nagyobb rend és tisztaság van, mint a terek más részein. A terek nappali és éjszakai képe egymástól teljesen elüt, ebben kivételt csupán a vendéglátóegységekkel jól felszerelt Liszt Ferenc tér és Ráday utca képez; ennek oka elsősorban a fönt említett átszállójelleg, a célpontok hiánya. Éjszaki közönségük túlnyomó többsége az éjszakai járatok közönségéből kerül ki; a megtalálható intézmények is leginkább e közönség kiszolgálására vannak jelen – talponállók, gyorsétkezdék, kis éjjel-nappali boltok. A terek mindegyike tömegközlekedési csomópont, vagy ennek közvetlen közelében fekszik, elérhetőségük kitűnő, a Körtér kivételével metróval megközelíthető – ez utóbbi esetében a piros hetes busz tölti be ezt a szerepet. Többségüknél az egyéni közlekedés szerepe is kiemelkedő, ami azonban a tér használhatóságát inkább rontja. Azonban nem ez a tényező, hanem a megfelelő célpontok megléte határozza meg, hogy egy tér puszta átszállóhely vagy végállomása is egy utazásnak. E tekintetben a terek többsége puszta átszállóhely, és csak speciális, kis létszámú csoportok számára célpont. A hetvenes évekre, a nyolcvanas évek elejére jellemző volt bizonyos ifjúsági vagy más társadalmi szubkultúráknak bizonyos kitüntetett helyen, zömmel valamelyik téren vagy térszegleten való jelenléte. Ez manapság sokkal halványabban figyelhető meg, de tetten érhető. A Népszínház utca elején található McDonald’s előtti útszakasz a VIII. kerület környékbeli roma népességének egyik kedvelt találkozóhelye, míg magát a Blahát (azaz a szökőkút környékét) inkább némely ifjúsági szubkultúra tagjai is használják e célra. A Moszkva tér a gimnazisták buli előtti és utáni találkozóhelye, a teraszon található kocsmát is leginkább ők látogatják. E terek fontos funkciója a találkozás, amihez jól definiálható, felismerhető és megközelíthető találkozási helyekre van szükség. Ilyen szerepet töltenek be McDonald’s-ok a Blahán és a Körtéren, az óra a Moszkva téren, illetve a régi, leszerelt óra helyén található és funkcióját részben átvevő tojáskavics, a szökőkút a Blahán. A vizsgált terek közül hasonló funkciójú tárgy nem található a Kálvin és a Liszt Ferenc téren, ezekben az esetekben maga a célintézmény lehet találkozási hely. A mesterségesen kialakított találkozási helyek – mint

11

például az órától néhány lépésre található kis parkszerűség, az 56-os villamos hurka a Moszkva téren – általában nem vagy rosszul töltik be funkciójukat. A terek életében a gyalogos közlekedésnek, megközelítésnek szerepe alapvető, ennek a kívánalomnak azonban csak részlegesen tesznek eleget. Kálvin tér és a Blaha Lujza tér csupán nagy kerülőkkel járható lépcsőzés nélkül körbe, a tér egésze térként csupán a forgalommentesített Liszt Ferenc tér esetében használható. Ez különösen az idősek, a mozgáskorlátozottak és a kisgyerekes anyukák számára jelent nagy gondot. A terek burkolata is változatos képet mutat, a töredezett aszfalttól a nemrég megújított burkolatokig. A frissen kitett térkövek kapcsán általános megjegyzés, hogy nedves idő esetén hamar csúszóssá válnak. A gyalogos ösvények megtervezett útvonalai is sokszor eltérnek a valódi vonulási irányoktól, amit a pázsitban kitaposott csíkok, kidöntött korlátok, illetve a még nem kidöntött korlátok alatt átbújó, vagy felettük átugró emberek képe jelez. A Körtéren a korábban jellegzetes kockakőre emlékeztet a járdaburkolat egy-egy kitüntetett része – például az új Móricz szobor környezete. Terek többségére jellemző, hogy szemetesnek, elhanyagoltnak tűnnek; hiába van szemeteskuka, gyalogosok mindenfelé dobálják feleslegessé vált tárgyaikat, illetve a szemetesek is túlcsordulnak gyakran – kivételt itt a privatizált közterek környéke jelenthet. A telefonfülkék, térbútorok, szobrok jelentős része is elhanyagolt állapotban található. Ezek stílusa és formája is eklektikus, hiszen egy-egy felújítás általában a terek bizonyos részét érik el, így más helyeken a korábbi időszak közbeszerzésének termékei találhatóak. Olyan helyeken, ahol egy ütemben történt a tér felújítása – Liszt Ferenc tér – e szempontból egyhangúság tapasztalható. Zöld területek szélsőséges mértékben vannak e tereken: a Liszt Ferenc tér már majdnem park, míg a többi téren magányos fák és elhanyagolt gyepfoltok pöttyözik a betonozott tájat. A zöld területek privatizációját jellemzően a hajléktalanok végzik, akik nappali, illetve a Liszt Ferenc tér esetében éjszakai tartózkodási helyként hasznosítják. A BKV várói, a kihelyezett padok, telefonfülkék jelentős részét a hajléktalanok privatizálják, olyan értelemben is, hogy ha oda valaki letelepszik, e helyet mások igyekeznek elkerülni. A terek más „nem-hivatalos” privatizátorai a változatos zöldség-, fehérnemű- és egyéb aprócikk-árusok, akik rendőrök közeledésére gyorsan visszavonulót fújnak. E két csoport elhelyezkedését ellentétes számítások határozzák meg: a hajléktalanok központi, mégis csendes helyet keresnek letelepedésre, míg az árusok a gyalogosok által leginkább használt pontokat keresik. E területek zömmel BKV megállók összekötőiben, vagy megállók és fontosabb intézmények közötti térszűkületben találhatók. Hozzájuk hasonlóan, a magánhirdetők cetlijeikkel szintén ezen útvonalak menti oszlopokat és egyéb üres felületeket keresik, hogy szemmagasságba kihelyezzék üzeneteiket. Ezen üzeneteket három fő csoportba lehet osztani. Egyrészt magánszemélyek vagy kisebb cégek hirdetnek, lakásukat, szolgáltatásukat – autósiskola, nyelviskola, kozmetika, kevésbé befutott, kezdő zenekarok koncertjei, stb. – lehetőleg szemmagasságban, más hasonló hirdetéseket lefedve. Másik csoportba tartoznak azok a hirdetések, amik csupán magukat hirdetik, önmagukért vannak, anonim készítőjüket mutatja be. Harmadrészt vannak a választások környéken tömegesen fölbukkanó politikai hirdetések, amelyek egy része a hivatalos utat keresve kerül föl a tér vizuális képére, többségük azonban a magáncetlik taktikáját követi. A gyalogosok számára hivatalosan hirdető cégek is ezeket a területeket keresik. Más elbírálás alá esnek az óriásplakátok tulajdonosai, ők olyan helyet keresnek, ami autósok és gyalogosok számára is jól láthatóak.

12

Illegális hirdetések speciális fajtáját képviselik a graffitik, a tag-ek, utóbbiak akár festékszóróval fújt, vagy matricás változatukban. Leginkább a fent felsorolt l’art pour l’art hirdetésekkel mutatnak rokonságot, azonban sokkal változatosabb helyen, nagyobb méretben és nehezen eltávolítható formában jelennek meg. Nyugati városokhoz viszonyítva feltűnő e tereken a neon- és egyéb fényreklámok szinte teljes hiánya, ami főképp este észrevehető egy idegen számára. A korábban meglévő reklámok közül számos még fölfedezhető a tetőkön, de megrendelő hiányában vagy eltűnése miatt nincsenek bekapcsolva. E jelenség a vizuális ingerek általában is alacsonyabb szintjének egy szelete, ilyen szempontból a szocialista városok jellemzőinek továbbélését mutatja. Míg bizonyos fajta hirdetésekből dömping van, a BKV bizonytalanságban hagyja kevésbé rutinos, sokszor külföldi klienseit a különböző tömegközlekedési eszközök téren belüli indulási helyei és útvonala kapcsán. Ha valaki kevésbé ismeri a környéket, nagy nehézségekbe ütközik, míg megtalálja például a 153-as buszról a 3-asra való átszállás esetén a megállókat a Körtéren mindenfajta tájékoztatás hiányában, különösen annak fényében, hogy a buszok elég sűrűn változtatják megállóhelyeiket az építkezések és átszervezések kapcsán.

13

4 Közterek állapota és átalakulása Budapest öt térsége esetében Az alábbiakban öt kiválasztott tér esetében kerül a rendszerváltás óta eltelt időszak közterületei átalakulásának bemutatására. A kiválasztáskor igyekeztünk úgy eljárni, hogy a budapesti belvároshoz közel eső, a lakosság mindennapi életében fontos szerepet játszó terek kerüljenek bemutatásra, bár néhány fontos tér – például Ferenciek tere, Oktogon, Astoria, Deák Ferenc tér, Nyugati tér – kimaradt erőforrás hiányában az elemzésből, illetve a külső kerületek terei nem is kerültek bele a válogatásba, azonban úgy érezzük, a vizsgált ötös is jól reprezentálja az ezredforduló környéki Budapest tereit, illetve ezek átalakulását. Az elemzett terek sorrendben a Moszkva tér, a Kálvin tér – Ráday utca, a Liszt Ferenc tér, illetve a Móricz Zsigmond körtér.

4.1 Moszkva tér – Buda központja 4.1.1 Bevezetés Moszkva tér a belbudai térség északi részén található, a város egyik legjelentősebb, és Buda Móricz Zsigmond körtér melletti másik, s annál némiképp jelentősebb alközpontja. Közvetlen környezetében és vonzáskörzetében – I., II. és XII. kerületek – a magas státuszú lakosság dominál, ennek ellenére a Moszkva tér az ott megforduló alacsony társadalmi csoportok tagjai miatt környezetéből valamelyest kilóg. Ugyanakkor a hajléktalanok magas aránya a téren részben ezzel is magyarázható, részben a jelentős hajléktalanpopulációnak helyt adó budai erdők közelségével, jó megközelíthetőségével is. Maga a tér kiterjedése mentálisan nehezen definiálható, lévén fizikailag összefolyik a Széna térrel; s egy jelentős koncentráció középpontja, amely a közeli Fény utcai piacból és a Mammut bevásárlóközpontokból, illetve a kissé távolabbi Déli pályaudvar környezetéből és a Városmajorból áll. A tér a budapesti élet szerves részét képzi, mely egyrészről közlekedésének köszönhető, másrészről földrajzi adottságainak. Ez a végpontja a Nagykörútnak a Margit körút „meghosszabbításából” adódóan. Ezen az útvonalon közlekedik a 4-6-os villamos. Ide fut be a Szilágyi Erzsébet fasor, mely szinte a teljes észak-nyugati agglomeráció forgalmát bonyolítja, melyhez még hozzáadódnak a budai hegyvidéken lakók is. Ebből adódóan rengeteg a helyi és távolsági busz végállomás itt, mely az előbb említett irányba bonyolít forgalmat, nem beszélve az 56-os villamosról, mely az észak-nyugati agglomerációba utazók alapvető közlekedési eszköze. Dél-nyugati irányba innen indul a Krisztina körút, amelyről később leágazik az Alkotás út. Az utóbbi a budai közlekedés másik jelentős útvonala, erre indul a térről a 61-es villamos, melynek másik végállomása a Móricz Zsigmond körtér. A Krisztina körút felé, a János kórház irányából érkező 18-as villamos tart, mellyel most már egészen Budafokig el tud jutni az utazó. Az utolsó nagyobb út, mely a térről kivezet tulajdonképpen nem is egy, hanem két, a Duna irányába tartó párhuzamos utca, a Csalogány és a Hattyú utca. Mindkét utca keskenysége miatt egyirányú, bár pont mostanában tervezik a Csalogány utca kiszélesítését dupla sávúra a nagyobb áteresztőképesség érdekében. Vonzáskörzete tehát nem egy szabályos sugarú kört képez. Észak-nyugati sugárban sokkal messzebb kiterjed, déli irányhoz képest, mivel a hegyek itt nem zárták el a lehetőséget más vonzásközpontok kialakulásától. Keleti irányba az mondható, hogy vonzáskörzete egészen a Duna vonaláig tart, mivel addig a vonalig nem beszélhetünk egyetlen nagyobb központról sem.

14

A Moszkva tér tulajdonképpen egy háromszöget zár be az őt körülvevő három utca által. Az egyik a tér északi oldalán, a már említett Margit körút, mely aztán a Szilágyi Erzsébet fasorba torkollik. A délkeleti oldalon, a dombon a Vérmező utca található, mely forgalmi kapcsolatot jelent a Krisztina körútAttila út és a Széna tér között. A délnyugati oldalon szintén a dombon (Ez a „domb” egyébként a Várhegy nyúlványa, csak a föld egy részét elhordták. Innen jön a Moszkva tér gödör alakja és egyben beceneve.) a Várfok utca található, amelyen több buszvégállomás helyezkedik el és az autósok által kevésbé használt terület. A tér vizsgálatánál elengedhetetlen a környező utcáknak, tereknek a rövid bemutatása, mivel ezek részben meghatározzák a tér funkciót és a közlekedés mértékét is növelik. A Moszkva térrel szinte összenőtt tér a Széna tér, ahol egy távolsági buszvégállomás található és hasonlóan rossz állapotban van. A Széna térrel szemben található a Mammut bevásárló- és szórakoztató központ, mely Budapesten az egyik legnagyobb és ez tekinthető a Moszkva téren nagyjából az egyetlen jól működő szolgáltatásnak, persze ha nem térünk ki a társadalomra gyakorolt hatására. Még egy jelentős szolgáltató egységnek van fontos szerepe a Moszkva tér tőszomszédságában, a Fény utca és a Retek utca sarkán található piac. A piac igaz, hogy ma már inkább a bevásárlóközpont meghosszabbításának látszik, ez mégis a tér szerves részét képezi hosszú évtizedek óta, ahova nem csak a környékbeli lakosok jártak vásárolni.

4.1.2 A tér története A terület a század második felében a Christen család tulajdonába került, akik agyagbányaként és téglaégetőként hasznosították. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben döntött egy országút kiépítéséről, mely Solymárt kötötte össze Budafokkal a Vérmező érintésével és a mai Moszkva tér helyén egy elágazás megépítésére került sor a Batthyány tér felé. A döntés tartalmazta továbbá a mai Margit korút kiépítését is. Ezek voltak a terület felértékelődésének első mozzanatai. Nem sokkal később, 1892 és 1894 között a korábbi agyagbánya gödreit feltöltötték. Ebben az időben még nem beszélhetünk a tér későbbi közlekedési csomópontként való hasznosításáról, mivel csak egy-egy Zugligetbe vagy Budakeszire tartó omnibusz állt meg itt és az 1896-ban indított zugligeti lóvasút is csak a Széna teret érintette. A nagy forgalmú lóvasút villamosítására ebben az évben került sor. Az első más felől jövő járat, két évvel később jelent meg: a belső-budai körúti (Attila utca - Krisztina körút) villamos, mely a tér nyugati sarkában csatlakozott a zugligeti vonalhoz. Egy évvel később a lehetséges utazási célok száma megnövekedett, ekkor nyílt meg ugyanis a hűvösvölgyi szárnyvonal - a mai 56-os vonal. A terület ezt követően sportpályaként funkcionált, a Budapesti Budai Torna Egyesületnek volt ez a sporttelepe, mely magában foglalt egy sportházat, egy 9000m3 alapterületű medencét, valamint egy futó- és egy korcsolyapályát. (Később aztán a tér átrendezése miatt 1929-ben a sportpályát a mai VASAS sportkomplexum helyére helyezték át a Pasaréti útra.)

15

A tér csomóponti szerepet 1912-ben kapott, amikor is a Margit körutat elkészültével összekötötték a Krisztina körúttal és villamosforgalom is került rá. A környék ez idő tájt fokozatosan benépesült, a sportpálya kissé északabbra került az összekötő út megépülése miatt, és létrejött a piac. Az évtized második felében közlekedési szerepét azzal is növelte a tér, hogy az eddig egész várost bebarangoló Zugligetbe és Hűvösvölgybe tartó villamos végállomását ide helyezték át, megépült a hurokvágány mindehhez és így megjelent a tér átszállóközponti funkciója. A teret 1929-ben az FKT határozata értelmében nevezték el Széll Kálmán térnek korábbi neves politikusunkról. Ezek után gyakran becéztek „Széllkalefnek” vagy csak egyszerűen „Kalefnek” a teret. A Várfok utcán található Postapalota Sándy Gyula műépítész tervei alapján 1936-ra készült el. Ekkor még bármilyen fajta szervezettséget nehezen lehetett találni a téren és pont ennek hatására döntött a városvezetés a harmincas évek elején a tér átépítéséről. A kiviteli tervek a harmincas évek utolsó harmadában készültek el. Első ütemben, 1938-ban a Margit és Krisztina körutakat összekötő új közúti vasúti pálya bevágásban haladó szakasza épült meg. A kettévágott Várfok utcánál a budavári közúti forgalom átvezetéséhez vasbeton szerkezetű felüljárót és a térre vezető lejárót építettek. A munkálatokat nem csak a békés polgári igények sietették, hanem az egyre fenyegetőbb háborús veszéllyel számoló stratégiai gondolkodás. Ugyanis a munkálatoknak köszönhetően a villamos vonalak tehervonatok áthaladását is biztosította az Óbuda MÁV állomás és a Déli pályaudvar között. Második ütemben következett a tér új, jellegzetes villamosvégállomás elkészítése. Az 1941-ben átadott, azóta is figyelemreméltó teljesítményként emlegetett váró- és árusítócsarnokok az átutazók kényelmét szolgálták. Az árusítócsarnokokat lóhere alakban, hármas tagozódással tervezték, melynek szárnyait üvegbeton kupolás, köralakban nyitott térség kötötte össze. Utcabútorként szolgált továbbá középen pár virágtartó és egy ivókút is. Az orosz megszállással a tér nevét is Sztálin térre változtatták. A háborút követően a tér közúti vasúti fejlesztési elgondolásaiban nagy szerepe volt annak, hogy bekerült az M2-es metróvonal kivitelezési programjába, melynek átadását 1955-re tervezték. Így aztán a villamos közlekedésben jelentősebb változtatásokat nem terveztek. (Ebben a tervben még arról is volt szó, hogy metrómegállót létesítenek esetleg a Városmajornál is, hogy

16

bekapcsolják a fogaskerekűt a város közlekedésébe.) Sok vita folyt és sok koncepciót vetett fel az új politikai elit, sőt még a hidegháborús veszélyre is kész tervvel álltak elő, de a tér fejlesztésében valamint a metróépítésben a 70-es évekig nem történtek lényeges előrehaladások. Egy fontos eseményt persze meg kell említenünk: 1951-ben a Széll Kálmánról elnevezett teret Moszkva térre keresztelték át. A metró végül, ugyan egy kis késéssel, de 1972-re eljutott a Moszkva térre. A megjelenése a teret intermodális átszállóközponttá változtatta. Ez tulajdonképpen itt annyit jelentett, hogy a „ráhordási elv” értelmében sok autóbusz és villamosjárat útvonala módosult, sok esetben jelentőségét vesztette. A tér közepén pedig megépült a tervezői anonimitással bíró „remekmű”. Az a hír járja hogy ez a „léket kapott, és süllyedő legyezőhöz hasonlatos beton-üveg építményegyüttes” építési engedély nélkül épült. A tér átépítésére vonatkozóan ezt követően sok terv készült, azonban megvalósításuk mindezidáig elmaradt. A hetvenes- nyolcvanas években felmerült egy terv, szinteltolással operáló módszer. Ez hasonlít az egyik mostani tervhez, miszerint a gyalogosszintet megemelték volna, a tömeg- és autósközlekedést pedig lesüllyesztették volna. Ennek szellemében a nyolcvanas évek végén Nagy Béla nevéhez fűződik az a terv, mely a tér szintkülönbségeiből kiindulva megoldhatónak találta a tömegközlekedés kéreg alá vitelét, az autósforgalom felüljárókra terelését. A kettő közötti teret pedig parkosították volna. A téren a rendszerváltásig semmiféle változás nem történt az előbb már leírt, a metróépítés után kialakult helyzethez képest. Kérdés volt, hogy mit eredményezhet és esetleges lehetőséget is hordozott a piacgazdaság megjelenése, a privatizációs folyamatok. Később még kitérek arra, hogy milyen változások történtek és milyen koncepciók merültek fel az elmúlt tizenöt évben. De ugyanakkor látni fogjuk, hogy ezek még mindig váratnak magukra.

4.1.3 Tér átalakulása az elmúlt évtizedekben A tér már a 80-as években is nagy tömegek mozgásának színtere volt, nagyvárosias, forgalmas képet sugárzott. Ez nemcsak a hétköznapokra korlátozódott, hanem a hétvégi kirándulók is itt haladták át a budai hegyek eléréséhez. A körülvevő három utcának csak az egyik oldalán vannak házak, melyek a Moszkva tér felé fordulnak és ezzel egy térhatárt képeznek. A házak a tér szerves részei, a tér koncentrikus közlekedési rendszerének a külső körét képezik. A téren ebben az időben szinte a maival megegyező épületek, szolgáltató egységek voltak, a gombaszerű ernyők ekkor még eredeti funkciójukat töltötték be: az egyikben az akkori nagy sláger, egy automata büfé működött, volt könyvesbolt, újságos és utasváró. A tér már ekkor is hatalmas átmenő forgalmat bonyolított. A tér alapterülete 20.620 m2 (volt), mely az alábbiak szerint oszlott meg: Járműforgalom: 10.220 m2 49,56% Gyalogosforgalom: 7.180 m2 34,82% Zöldfelület: 2.060 m2 2,04% Épületek: 420 m2 1,84% Nem haladó gyorsforg. ter.: 380 m2 1,75% (ebből tényleges parkoló: 0%) Az adatokból látszik, hogy ez már kicsit sem hasonlított a tér egykori 30-as évekbeli képéhez, amikor még kellő mennyiségű volt a zöldfelület és a gyalogosforgalom számára fenntartott terület. Persze mindez a 60-as, 70-es években megnövekedett autósforgalomnak is betudható (nem beszélve az autók számának ugrásszerű növekedéséről az elmúlt 17

évtizedekben) volt. Az egyes funkciók szerinti közlekedés a téren koncentrikus körökben oszlott meg és oszlik meg ma is. A tér belsejében található a gyalogosforgalom számára fenntartott rész, ezt követik a villamosvágányok, majd újra a gyalogosoké a terep, ezután jönnek a közutak és autóbuszmegállók, s végül a tér peremén ismét járdák találhatók. Ahol ezek az útvonalak elágaznak és metszik egymást a funkciót, a forgalom feltorlódik, mely a tér túlterheltségére utalt, utal. Jó példa erre a metró irányából jövő és a Margit körúton áthaladni kívánó gyalogosforgalom, ezen a zebrán a nap bármelyik szakában tolonganak az emberek. A fenti számokból látható, hogy a parkolási lehetőség már ekkor sem volt megoldott a téren. A téren található szolgáltató egységek így szinte csak a gyalogosforgalom számára voltak könnyen megközelíthetők. A tér várakozási funkcióját már ekkor sem jól látta el. Erre ebben az időben a metró ki- és bejáratánál, az automata büféknél és a három kör alakú beton alkalmatosságon – mely mellesleg a fák védelmét szolgálta – nyílt lehetőség. Az 56-os fordulójában viszont nem nagyon ült, várakozott senki, pedig ott még padok is voltak. Valószínűsíthető, hogy a térnek e része hasonló rossz és piszkos állapotban volt, mint manapság. A metróépület oldalán a betonpadok már ekkor is megvoltak- valószínűleg kevésbé rossz állapotba, mint ma- de ezek a tér perifériáján helyezkedtek el és csak forgalmi funkciót töltött be a villamosra várakozók körében. A tér akkori tárgyi ellátottsága a mainál jobbnak mondható volt. Az utcabútorok és egyéb tárgyak sokfélesége hozzájárult a tér változatos látványához, akár információt is hordozott, hordoz ma is. A fém és üveg kombináció a 80-as évek korszerű megoldásának volt mondható. Egy 1980-as kutatás szerint az utcabútorok csaknem egyharmada volt rossz vagy nagyon rossz állapotban, mely arány több köztérrel összehasonlítva is rossznak volt mondható. Ebben az időszakban a könyvárus az egyik „gebines” pavilonban volt megtalálható, melynek kínálata viszonylag változatos volt, a helység szűk volt, viszont nagyon célszerűen volt kihasználva. A „fülkén” csupán egy kis ablak volt, mely arra utal, hogy az elidegenedett emberi kommunikáció már ebben az időben is jelen volt a téren. A nagy külső kirakat ellenére, az rendezetlen és esetleges képet mutatott. Már ekkor is volt a téren újságárus, melynek kirakata rendezettebb volt mondható. A téren szobor vagy dombormű nem nagyon volt, csupán egy kisméretű relief, alig észrevehető helyen, az egyik ház oldalán, mely a moszkvai Vörös teret ábrázolta. A mozaik a Moszkva tér 3. szám bejáratánál található ma is. A mozaikot 1952-ben avatták fel. Ez az alkotás kevés művészi kommunikációs eszközt hordoz, már a 80-as években sem tekintették túl modernek. A köztéri szobrok szerepe pedig fontos lehetne a folytonos jelenvalóságuk és ideológiai befolyásoló szerepük miatt. Viszont amik a téren ebben az időben megtalálhatóak voltak, nem voltak alkalmasak a műtárgy funkciók teljesítésére, így kommunikatívinformatív értékük is alacsony volt. (A helyzet mára sem javult, egy Sellővel gazdagabban, az 56-os villamos hurkában.) A tanulmányban a későbbiekben külön fejezet fog a reklámokról szólni, ezen a téren kevés hasonlóságot lehet felfedezni a két vizsgált időszak között. A téren ebben az időben viszonylag kevés, de összehasonlítva több budapesti térrel még mindig relatíve sok, 47 darab plakát, hirdetőtábla volt. Állapotuk rossz, sok helyen rongált, aktualitásukat vesztett volt. A kezdetlegesség és az ügyefogyottság volt jellemző rájuk és gyakori volt a rossz, a figyelem középpontjából abszolút kieső elhelyezésük. Kevés volt köztük a művészeti eseményt hirdető plakát, azokon belül is a zenekar nevén kívül a többi információ csak nagyon közelről volt jól látható. Vizuális minősége, esztétikai értéke, hatékonysága a maiakéhoz képest nagyon

18

alacsony színvonalú volt. Pedig mint azt ma már tudjuk nagyon fontosak a színek, ötletek és méretek. Méreteit tekintve a legtöbb hirdetőtábla 70x80 és 90x70cm nagyságú volt, mely nem volt túlzottan figyelemfelkeltőnek mondható. Az elhelyezésük is elég ügyefogyott volt, néhol elszórva volt egy-kettő forgalmas részeken, néhol meg ahol senki sem látta volt több koncentráltan. Nem volt igazán rendezettnek mondható, nem volt vezérgondolata. Volt ahol még egymás hatását is lerontották, ahelyett hogy felerősítették volna. A leginkább figyelemfelkeltőbbek már ekkor is az árureklámok voltak. A telefonfülkék tekintetében a kép már ekkor sem volt túl jónak mondható. Kevés volt, állapotuk a maiakéhoz hasonlóan kétségbeejtő, legalább a felük nem működött. A fülkék három típusa volt ekkoriban megtalálható, valamint volt még egy negyedik fajtájuk, a falra szerelt verzió. Az utóbbi nem köztérre való volt, mivel a telefonálni akarók semmit sem hallottak, ma már ezek nem is találhatók meg a téren. Mint reklámfelületet, a fülkék üvegét

már ekkor is használták, gyakoriak voltak a privát célú felragasztott hirdetések. A személyes kommunikációs funkció betöltésére a téren a padok, valamint a nyitott kávézók szolgáltak. Az utóbbinál az eredeti funkció kiegészült valamiféle szükséglet kielégítéssel, fogyasztással. Már a 80-as években létezett egy kávézó a mai Moszkva tér Bisztró helyén. Ez az alatta ma is működő Gomba Presszó tetőterasza volt. A téren még további kettő kocsma volt, melyek előtt csoportosulások, beszélgetések zajlottak. A valódi személyes kommunikációs funkciót azonban ezek a helyek nem nagyon váltották ki, koszosak és igénytelenek voltak. Padok nem nagyon voltak, csak a villamos megállónál a tér oldalán. Helyette a már említett fák védelméül szolgáló betongyűrűk töltötték be ezt a funkciót, mint ahogy ezt teszik ma is. A zöldterületeken, ahol annak igazán lennie kellett volna egy sem volt megtalálható. Hozzá kell tenni azonban, hogy az a kevés zöldfelület ami volt, a maival

19

megegyező meredek részén volt a térnek. Ez volt akkor és ma is a tér többi problémája mellett az egyik alapvető. Pedig rengeteg az ácsorgó ember és rengeteg a kihasználatlan terület. Az előbbiekből egyértelműen látszik, hogy hátrányosan volt (és van ma is) megoldva a tér pihenő, beszélgető, várakozó, újságolvasó, találkozó funkciója, pedig az ülőhely a kommunikáció elemi feltétele. Az előbbi pontokon végighaladva elsőként elmondható, hogy a tér napjainkban talán még nagyobb áteresztő forgalmat bonyolít le, mint a 80-as években. Vonatkozik ez a gyalogosakra is, mind hétköznap, mind pedig hétvégén. A közelben található szolgáltató egységek ezt a jelenséget erősítik (például a Fény utcai Piac vagy a Mammut). A téren ugyanazok az épületek találhatók meg, mint 25 évvel ezelőtt, így a BKV forgalmi épülete, a metró épülete, valamint az öt darab, a téren elszórtan lévő gombák. Ezeknek a gombaszerű ernyőknek eredeti funkciója volt az időjárás elleni védelem, az autóbuszvezetők szociális helységeként szolgált, valamint a tér közepén lévő „összenőtt” gombák automata büféként, könyvpavilonként és hírlapboltként funkcionáltak. Ma a középen lévő gomba-együttesbe egy gyér választékú könyvesbolt és egy alacsony színvonalú talponálló büfé van, ahol ha az ember nem akar elkapni valamilyen fajta fertőzést, akkor inkább nem eszik. A gomba harmadik egysége pedig már hosszú évek óta nem üzemel. A többi elszórtan lévő gomba már egykori funkcióját elvesztette. Kettő közülük, mely az egyik legforgalmasabb helyen, a buszvégállomások járdaszigetén található telefonfülkeegyüttesként funkcionál. Az ügyefogyottság ezeken is látszik, mivel kör alakban helyezkednek el és fülkéiken nincsen ajtó. Valószínűleg a cég a felszerelésnél kevéssé gondolt arra, hogy ez Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja és a telefonálók majd ordítani kényszerülnek, ha telefonálni szándékoznak. A terület megoszlását nézve azt látjuk, hogy a nyolcvanas évek óta szinte semmilyen változás nem történt. Ami talán elmondható, hogy az a háromszög alakú „járdaszigetet”, macskakövekkel kirakott területet, mely a tér északi oldalán található, az autósok egyre többször tekintik járműforgalmi területnek, pedig ott elviekben csak BKV autóbuszok állhatnák. A parkolás a téren továbbra is katasztrofálisnak mondható, egyedül a Vérmező utcánál található egy tucatnál kicsit több parkolóhely, de ha az ember nem akar órákat keringeni és nem egy szerencsés típus, akkor jobban teszi, ha a bevásárlóközpont parkolójában áll meg egy kicsivel magasabb parkoló díjért. A tér várakozási funkcióját, hasonlóan a nyolcvanas évekhez igen rosszul tölti be. Szinte ugyanazok a lehetőségek adódnak, mint huszonöt évvel ezelőtt, csak közben már ezek is igen leromlott állapotba kerültek. Vegyük példának a metróépület körüli betonpadokat, amikre az ember egy jobb ruhában nem szívesen ül le, és a három betongyűrű is hasonló állapotú. Az 56-os villamos hurkában elhelyezkedő kis „park” is siralmas képet mutat. A padok szintén rossz állapotban vannak és tele vannak madárürülékkel, valószínűleg nem lettek kicserélve évtizedek óta, de letakarítva sem egy jó ideje, a betonpadok állapotáról nem is beszélve. Ez a rész csupán a köztér átmenő forgalom funkcióját látja el, pedig ki lehetne jól használni. Viszont jó lehetőséget nyújt személyes kommunikációra az egykori Gomba presszó tetőterasza, a mai Moszkva tér Bisztró. Azt leszámítva, hogy közönsége szinte kizárólag a gimnazisták közül való, kellemes helynek mondható és mindez reális áron. Ez a hely nagyban hozzájárul manapság a tér arculatához, meghatározó eleme lett. A téren ez az egyetlen (félig) nyitott kávézó. Az alatta lévő kocsma, vagy ha úgy tetszik Gomba Presszó a középkorú alkoholisták kedvenc találkozóhelye, előtte ma is gyakori jelenség a csoportosulás és beszélgetés.

20

4.1.4 A tér bemutatása A tér jelenlegi képének leírását érdemes dr. Nagy Béla: „A Moszkva tér szindróma” írásának részleteivel indítani, mivel ez sok mindent elmond az aktuális helyzetről: „2. A Moszkva-tér egy fekete lyuk. A fejlesztési lehetőségeket és szándékokat végtelenül elemésztő Bermuda-háromszög. 4. Városszerkezetileg kiemelkedő értékű hely, és hasznosítása mégis messze elmarad ettől. 5. Hatásterülete többszintű és komplex – a regionális összefüggések, a városrészközi hatások és a közvetlen környezetre gyakorolt hatások egyidejűleg érvényesülnek. 8. A teret övező épületállomány értéke közepes, illetve alacsony: különös tekintettel a Retek utca – Széna tér tömbben, de ez mégsem elég vonzó a fejlesztők számára. A tér rendezetlensége, illetve "állandó ideiglenessége" a befektetések bizonytalanságát, kockázatát növelő tényező. 9. Piaci körülmények között egy metróállomás közelsége önmagában is – Budapesten és mindenütt a világon – meghatározó fejlesztési potenciált hordoz az elsődlegesen a tömegek jelenlétére alapozott vállalkozások számára. Tíz évvel a piacgazdaság alapjainak megteremtése után még mindig nem elég vonzó a terület a fejlesztők számára. Kicsi a hozam és/vagy nagy a kockázat. 13. A téren és környezetében működő funkciók is – egy-két kivételtől eltekintve – alacsony színvonalúak, nem vonzóak, nem is említve a környezetet kifejezetten terhelő és a területtől idegen tevékenységeket (benzinkút, VOLÁNBUSZ autóbusz-pályaudvar, gumijavító, bódék, környezetidegen (?) pavilonok, stb.). 14. A lakosság sem túlságosan ragaszkodik a területhez, egyfajta átmenetiség, ideiglenesség uralkodik a téren.” Az előbbi pontok a tanulmányban is bővebben is ki vannak fejtve, de így összefoglalva még jobban rámutat a szerző a tér jelenlegi állapotára és fogyatékosságaira.

4.1.4.1 Szolgáltató, kereskedelmi egységek és közönségforgalmú intézmények Elmondható, hogy a téren igen sokféle szolgáltatás megtalálható. Szinte minden igényt kielégítő, ha nem csak szoros értelemben nézzük a Moszkva teret, hanem hozzávesszük a bevásárlóközpontot valamint a piacot és környékét. Az utóbbiak nemcsak a közvetlen környezetből vonzzák a vásárlókat, hanem a környező budai hegyekből és a tömegközlekedési eszközzel érkezőket is. A Margit körúton található szolárium szalon, borozó, fodrászat-kozmetika, szórakoztató- műszaki bolt, éjjel-nappali bolt, kaszinó, bőr-díszmű bolt és totó-lottózó. A Trombitás kerttől a sarok felé haladva pedig van itt söröző, pizzéria, pénzváltó, bankfiók, cipőjavító, majd ezeket követi a McDonald’s, az újságos, a kifőzde és a hentes. A sarok után található még egy kaszinó, egy kínai üzlet, egy kertészbolt, optikus, fényképész, kávézó, utazási iroda, étterem, indiai butik és csavarbolt. A Moszkva tér 19. számban található még egy fogorvosi rendelő is. A másik két utcán már jóval kevesebb üzlet és szolgáltatás található, de ennek egyértelmű oka a házak adottsága, nem nyitnak túlzottan az utca felé, a pince szintéje szorulnak ezek a kis üzletek. A Várfok utcában egy fodrász-kozmetika, egy ruha butik, valamint egy posta található. Az utca északi végén a BKV forgalmi épülete oldalában egy görög gyorsbüfé és egy internet kávézó található. A Vérmező utcában ennél valamivel több, de nem túl sok szolgáltatás található. Van egy nőgyógyászati rendelő, egy építőcég, egy posta, egy festékbolt és egy OTP fiók. 21

A tér belsejében az egybefüggő gombák, öt tényleges és két összekötő gombából állnak. Található itt egy non-stop büfé, továbbá egy Fornetti pékség és egy könyvárus. A egykori hírlapos már nem üzemel, de a gomba felső peremén, még mindig ott van a ma már nem működő fényreklámja. A könyvárus hátsó részén két telefonfülke helyezkedik el. A metró épületének külső részén található két újságos, melyeknek koncentrációja meglepő főleg, hogy a téren van még egy. Itt helyezkedik el továbbá a BKV felújított jegypénztára, egy virágos, egy trafik, egy pékség és egy nyilvános WC. A metróépület két oldalán a szolgáltató egységek az épület belseje felé nyitnak. Az épület bal oldalán egy Princess pékség, egy újabb trafik és egy könyvesbolt található, a jobbon pedig egy mobiltelefon szaküzlet és egy harmadik trafik.

4.1.4.2 A téren található épületek Mint arról már szó esett a téren sok változás, fejlesztés a nyolcvanas évek eleje óta nem történt, így ugyanazokról az épületekről lehet beszélni. A metróépület a tér elválaszthatatlan része, megépítéséről és az a körüli problémákról már volt szó. Az épület gyakorlatilag megépülése óta nem volt felújítva egészen az idei évig. Erre is csak azért került sor, mert a metrófelújítás eljutott idáig. De ahogy az Magyarországon lenni szokott csak a legsürgetőbb és leglátványosabb elemeket cserélték ki. A felújítás főként belül és a föld alatt zajlott, de például az épület homlokzatát is felújították és az épület köré a virágágyások is ekkor kerültek ide. Az elszórtan elhelyezkedő gombákról már többször esett szó, mely a budapesti köztereken szinte egyedülálló. Nyilvánvalóan a tér esetleges megújulásával ezek is eltűnnek majd, de emlékeinkben örökre megmaradnak, mint ahogy a süllyedő legyező épület. A téren még egy jelentősebb épület, a Várfok utcai BKV forgalmi épület található. Erre szintén rá férne egy felújítás vagy akár a lebontás, de ki tuja mikor fog erre vagy arra sor kerülni.

4.1.4.3 Utcabútorok A téren található utcabútorokról elmondható, hogy nagyrészük nem lett a rendszerváltozás óta lecserélve. Amik jó állapotúnak mondhatók, azok a közlekedést szolgáló utcabútorok, így a várók és a menetrend táblák, az azokat tartó oszlopok és az oszlop alsó részén elhelyezkedő szemetesek. A téren lévő többi oszlop, azaz a villanyoszlopok már igazán cserére érettek, a város nagyrészén már nem nagyon látni ezeket a fajtákat. Ami meglepő, az a tér belsejében több helyen, részben a hurok mentén, részben pedig a beton körök mellett 22

elhelyezett virágosládák. A felirat, mely egy-kettőn olvasható volt: „Ez a virágláda a 2009-re megújuló, zöld Moszkva tér Park megépítésének első lépése”- II. kerületi Önkormányzat. Jó lenne, ha ez majd így alakulna, bár kíváncsi vagyok mi lesz itt 2009-re, a tervezett fejlesztésekben már nem sokan reménykednek, hogy az egyszer meg is valósul. Az elhelyezett kukákról elmondható, hogy a téren sok van és elszórtan vannak elhelyezve. Tulajdonképpen sok szemét a téren nincsen eldobva, de valahogy az embernek a Moszkva térről mégis egy koszos kép van meg a fejében. Ez adódik egyrészről a körülvevő régi, ápolatlan, így aztán egységesen szürkés színű épületekből, másrészről a téren található már rég felújításra vagy újjáépítésre váró épületekből, utcabútorokból. A tér koszos képén a hajléktélanak és kisebbségek magas aránya pedig csak tovább ront. A tér belsejében van még egy oszlop, mely nem mondható éppen újnak a metró emblémájával díszítve, valamint egy másik, mely a tér egyik alapkellékének mondható, az óra, mely mikor ott jártam éppen működött, ami nem mindig igaz rá. A négy óralappal rendelkező, kocka alakú objektum kulturhellyé vált az évtizedek során. Ha az ember a Moszkva térre beszél meg találkozót, akkor az az óra alatti területet jelenti, és ez nemcsak a környékbelieknek, hanem a legtöbb budapesti fiatal és középkorú számára érthető. A Moszkva tér cím filmben is azt láthattuk, hogy a fiatalok e köré csoportosulnak, ekkor még a Centrum Áruház reklámja is rajta díszelgett. A Moszkva téri óra generációk óta jellemző találkozóhely, ezáltal a város történelmének szerves része. Pár civil aktivista aláírásgyűjtésbe is kezdet, hogy az esetleges tér felújításával meghagyják az órát. A tér központjaként említik az órát az általuk elindított honlapon. A tér közepén lévő virágágyasok, melyek betongyűrűvel vannak körülvéve mára rossz állapotúvá váltak, néhol hiányosak és koszosak is. Persze ez nem lenne akkora baj, ha nem a pad szerepét töltenék be, mert erre nem nagyon alkalmasak. Ettől nem messze találunk még egy információs oszlopot is, mely megmutatja, hogy a jelentősebb turista látványosságok melyik irányba helyezkednek el. Mellette két levelesláda helyezkedik el. Az 56-os villamos hurka elviekben egy kis parkként funkcionálna padokkal, ami a valóságban nem teljesen így működik. A látvány, mely az itt elhaladót fogadja, egyszerűen lesújtó, nem is nagyon találni itt senkit a hajléktalanok és az erdélyi munkásokon kívül. A szökőkút körül összesen egy fiatal csoport ült éppen gyorsételüket fogyasztották. Rajtuk kívül két hontalan éppen alkoholmámorban feküdt a fűben és egy erdélyi munkáscsoport ücsörgött még a padokon, a terjengő szag pedig nem volt éppen kellemesnek mondható. Meglepő volt, hogy a szökőkút működött és itt is elhelyeztek egy-két virágosládát az önkormányzat munkatársai. A padokra az ember azért sem szívesen ülve, ha esetleg a környezet nem lenne aggasztó, mert tele vannak galambokkal és azok ürülékével. Ahol talán egyedül használható állapotú padok találhatók, azok az 56-os villamos megállójában vannak. Ezek elhelyezése azonban igencsak rosszul sikerült, egy hosszú sorban van az összes. A tér kommunikációs funkcióját ez se nagyon látja el, főleg ha arra gondolunk, hogy milyen forgalmas rész ez csúcsidőben. A téren, ha az ember körbenéz, látja hogy a zöldfelületek ápolatlanok, főleg vonatkozik ez a meredek részen lévő zöldfelületekre. Talán az egyedüli rész, mely viszonylag ápolt a metróépület körüli rész. Itt pár évvel ezelőtt széteső betontömbök voltak, melyek padként funkcionáltak. Mára ezeket rendbe tették, és a betonszegélyek középső sávjába szép, színes virágokat ültettek. A 61-es megálló felöli oldalon pedig az épülethez vezető járdát megcsinálták.

23

4.1.4.4 Szobrok, domborművek A téren két híres alkotás található, az egyik a Moszkva tér mozaik, melyről a tér történeténél már említést tettem, a másik pedig az 56-os villamos hurkában található szökőkút, a sellő. A mozaik némileg nehezen észrevehetõ, mivel a Moszkva tér 3. alatti kapubejáratban található. Jellege utcatábla, anyaga mozaik. Nagysága 100x80 cm-es, színes mozaikból készült. A moszkvai Vörös tér és a Kreml látképét ábrázolja. Felirata: Moszkva tér. Sajnálatos, hogy az embereknek ez az igen híres nagyváros jellegzetessége, politikai okokból, nem kívánatosnak teszik. Pedig e részlet kiválasztása célszerű volt. Kifejezi a Város atmoszféráját, bemutatja nevezetes történelmi helyeit, mindenki által ismert képpel. A Sellő 1979-ben a tér rendezése során helyezték el. A kútszobor bronzból készült. Bimbóplasztikákkal díszített tetején sellőalakkal, 650 cm magas. Körülötte 4 db 200 cm átmérőjű betoncsobogóban stilizált növény- és állatábrázolás látható mozaikból kirakva. Az új szobor a parkocskával üde volt a szürkeségben. Némileg problémásnak, hogy a Sellő alakot a szökőkút vize nem éri el, és így egy partra vetett hal érzetét kelti a szemlélődőben.

4.1.4.5 A tér emberpiac funkciója és a hajléktalanok kérdése A székesfőváros egyetlen régmúltú, nagyhagyományú emberpiaca ezen a téren működik. Más néven az illetékesek mólónak is hívják. Kialakulásának időpontja bizonytalan. Nagy valószínűséggel ilyen méretű piaccá válása a 80-as évek elején történt. Oka sokféle: gazdasági enyhülés, vagy a hegyvidéki építkezésekhez jó segédmunkásoknak bizonyultak az itt találkozó hipszterek, hontalanok akikhez később csatlakoztak a társadalom egyéb rétegeiből munkát keresők is. Bodnár Judit egy 1998-as tanulmányában a Moszkva téri emberpiac sajátosságai között említi a forgalmi és építészeti aculatának vonásait és a magyar második gazdaság posztszocialista fejlődését. A Magyar Rádióban 1986. június 25-én elhangzott riport tanúsága szerint: villanyszerelő, grafikus, egyetemi tanár, mérnök keresett itt munkát, megélhetést. A szerződtetéseknek három típusa különböztethető meg: a nehéz fizikai tevékenység, a szakmunka (általában asztalos, ács, kőműves) és a könnyű fizikai munka (bár ezek általában csak egynapos munkák). A kereslet-kínálat szép egymásra találása e hely. A múltban a (Trombitásban) találkoztak a munkavállalók a munkaadókkal: "A Trombitásban mindenféle napszámost találni. Csak az a közös bennük, hogy mindegyiknek van OTP-je, gyereke, családja és egyik sem él meg a fizetéséből." Ma pedig az 56-os villamos kanyartól a gyorsbüféig mindenhol található (embervásár). Általában 5 fős csoportokba szerveződnek és a piaci hierarchia is jól megfigyelhető az egyes rétegek között. Általában a magyar állampolgárok a metró bejárata körül tartózkodnak, a románok pedig a szemközti bódék magasságában. Szerződtetésnél azonban sokkal inkább az ár a döntő, mintsem a származás. Így aztán a legnagyobb kereslet az erdélyiek iránt figyelhető meg, mivel ezek az emberek minimális pénzért is, mondhatni tisztességesen dolgoznak. A napi bér 1000 és 3000 Ft. Között mozog. Maximális számuk 100 fő környékén szokott lenni, de minimum 30 fő összegyűlik a téren reggelente. Évszak szempontjából a csúcsidő mindenképen tavaszra és nyárra tehető, amikor a legtöbb építkezés zajlik. Erős a napszakok közötti ingadozás. Reggel fél hattól nyolc óráig a legnagyobb a forgalom, az építőipari munkások kereshetőek és találhatóak itt. A délelőtti órákban már csak egyéb alkalmi munkát vállalókat keresnek a piac irányítói (pl.: virág, óra, gyümölcs stb. árusokat). Számukat erősen befolyásolja a rendőri jelenlét, mely bizonyos esetekben erősen csökkentheti a kínálatot. 24

Általában középkorúak és szinte kizárólag férfiak keresnek itt munkát, akik között sok a hajléktalan, szegény. A hajléktalanokra jellemző, hogy csak nyáron jelennek meg az „emberpiacon”. A külföldi állampolgárok aránya viszonylag magas, 70-80%-ra tehető. Nagyrészük román állampolgár (erdélyi magyar vagy romániai cigány), de megfordulnak a téren ukránok és oroszok is. Ezeknek a potenciális munkásoknak közel a felének nincsen tartózkodási engedélye. A kiválasztott embereket általában vagy budapesti építkezésekre viszik vagy pedig vidéki mezőgazdasági munkára. Itt mindenki megtalálja a számára fontos, nélkülözhetetlen, jó munkájú szakembereket, akik mindezt olcsón végzik: kétkezi segédmunkástól a nőgyógyászig. Valószínűleg a tér eme színfoltját nem fenyegeti a „munkaerő felvétel szünetel” tábla kitétele, mivel jó működését biztosítja a régi múlt és a piacgazdaságra való átállás nehézségeit is akadály nélkül vészelte át, olyannyira, hogy mára már nemzetközivé vált a „brigádok” összetétele. A hontalanok nagy tömege részben ezzel függ össze, részben pedig más okai vannak. Mindenképpen jó helyszínnek bizonyul a tér a kéregetésre a napi áteresztőképesség miatt. Az idők során a Moszkva tér a hontalanok találkozóhelyévé alakult. A tér azért is vonzza a hajléktalanokat, mert hetente többször itt szerveznek ételosztást. A környező kerületekből is tolonganak itt ilyenkor a téren, óriási a tumultus az ételkonténerek körül. Ha a teret felújítják, valószínűleg megszűnik ez a fajta koncentráltságuk és áttelepülnek máshova, alacsonyabb színvonalú, a környéken lévő köztérre. Ennek valószínűleg a Mechwart tér fogja látni a kárát, mivel az az egyik legközelebb lévő köztér. De lehet, hogy a funkciót más tér fogja átvenni, mivel mára a Mechwart téren is sokat csinosítottak és pár éve be is kamerázták- ekkor éppen a kábítószeresektől akarták megtisztítani a teret és sikeres is volt ez az akció.

4.1.4.6 Az élhető tér- vagy mégsem? Ebben az alfejezetben egyrészről a vizsgálat tárgya, hogy a köztér funkciói a Moszkva téren hogyan érvényesülnek, másrészt pedig az autósok és a gyalogosok közti kapcsolat és a parkolási lehetőségek. A tér egyik elsődleges funkciója, a közlekedés a Moszkva térre különösen igaz, ezáltal vált mind tömeg, mind pedig közúti közlekedés szempontjából kulcsfontosságúvá. Először az itt létesített végállomások, majd a metrómegállója folytán intermodális központtá alakult. Köszönhette mindezt fekvésének, mivel mára azt mondhatjuk, hogy a budai hegyekből érkező közösségi közlekedést szolgáló járművek jelentős része ide tart. Persze ennek jó része közutakon zajlik, mely hatalmas közúti terhelés eredményez a hegyekből. Csúcsforgalomban az „elit” környékekre hazajutni állandó gondot jelent a Moszkva téri dugók miatt, de sokszor ez elkerülhetetlen (alternatívaként a Városmajor utca és a Margit körút- Törökvészi út kínálkozik még, bár ez se mindig jobb választás). A későbbiekben valami fajta megoldást kéne találniuk a szakértőknek erre a problémára, mivel a közlekedési dugók mára szinte egész naposnak mondhatók a téren. Ez az elsődleges oka annak, hogy a tér és közvetlen környéke beletartozik légszennyezés szempontjából az egyik legrosszabb kategóriába. Ha legalább az itt elhaladó autók nem a dugóban pöfékelnének, hanem gyorsan áthaladnának a téren máris alacsonyabb lenne a szennyezettség. Nem beszélve arról, ha az utakat a felszín alá vinnék, mivel így esetleg a levegőztető berendezések segítségével a felszínre már sokkal tisztább, megszűrt anyag kerülhetne.

25

A tér találkozási, várakozási funkciójáról már szó esett. Ennek elengedhetetlen elemei lennének a padok, melyekből kevés van és rossz állapotúak. De mindennek ellenére a tér találkozási funkcióját nagyon jól betölti. Adódik ez elsőként abból, hogy a tömegközlekedési eszközök tárháza áll meg itt, így ez az elsődleges találkozóhelye például a környező kerületekben lakó gimnazistáknak. Általában minden buli kiindulópontja és egyben végállomása is a Moszkva tér. Velem sem volt ez máshogy annak idején, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül. A legjobb példa erre szerintem az egyik legjobb magyar film a Moszkva tér. A szereplők is egy közeli gimnáziumba jártak, így aztán nagyrészük a környéken lakott. A film egyből egy esti jelenettel veszi kezdetét, amikor is a fiatalok egymást kérdezgetik az aktuális házibulikról (ez a jelenség mára kevésbé jellemző, de már ekkor is lehetett kapni csalamádés hamburgert a mai gyorsbüfé helyén). De nem feltétlen csak az esti programok előtti találkozásra korlátozódik ez a funkció, napközben is a téren rengeteg ácsorgó embert lehet látni az óra környékén, mely szerintem már mottóvá vált- „Az óránál találkozunk ekkor és ekkor”. A pihenés, olvasás funkció is elégtelennek mondható itt, a már említett okból fakadóan, továbbá a percenként az embert megszólító koldusok miatt. Pihenéshez és olvasáshoz is, ha azt éppen nem otthon végzi az ember, szervesen kapcsolódik a jó levegő és a zöld környezet. Hát itt egyik elem sincs jelen. A téren a játszás sem tud megvalósulni, mivel játszótér nincs. A társas érintkezésre a tér nem túl alkalmas. Általában az emberek igaz, hogy itt találkoznak, de azonnal el is indulnak valamelyik irányba és kénytelenek akár fogyasztással egybekötni a beszélgetésüket egy kávézóban vagy egy nagyobb sétát kell tenniük, mire olyan helyre érnek, ahol ez a funkció jól működik. Kapcsolatokat létrehozni és fenntartani a téren szerintem nem nagyon lehet, ez maximum a már említett hontalanokra és más kisebbségekre korlátozódik. Náluk ez meg is valósul, mivel nem öt percet, hanem esetleg öt órát töltenek el nap mint nap a téren, mely már elegendő idő erre. Rajtuk kívül- bár ez részben összemosódik- a Gomba presszó törzsvendégei is ápolják az egymással kialakított kapcsolataikat, általában ugyanaz a közönsége. Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a teret, mint érintkezési pontot két, egymástól távol álló társadalmi csoport használja a leggyakrabban. Ezek egyrészről a fiatalok, azokon belül is bizonyos szubkultúrákból valók, másrészről az alacsony társadalmi rétegű középkorúak. Egy valódi köztér a társadalmi osztályok és korosztályok nagyobb csoportját öleli fel, ahonnan nem kéne, hogy hiányozzanak a gyerekek és az öregek sem. A nyolcvanas évek képe így 25 évvel később se sokat változott, ha az autósok és a gyalogosok kapcsolatát vizsgáljuk a téren. Egy biztos, a helyzet mely jelenleg fennáll, hosszútávon tarthatatlan. A legtöbb európai nagyvárosban, főleg az ilyen forgalmi csomópontokba, mint a Moszkva tér szinteltolással vagy valamilyen más építészi megoldással oldják meg, hogy a gyalogosoknak ne kelljen az autósokkal percről percre konfrontálódniuk. Probléma a már említett zsúfoltság egy-egy zebra előtt vagy például a gyakori gyalogos gázolások. A téren lévő kereskedelmi és szolgáltató egységek szinte csak a gyalogosok számára elérhetőek a nehéz parkolási viszonyok miatt. Az autós például nem fog a parkolással órákat eltölteni, hogy felkeresse a téren lévő cipzárost vagy bankot, hanem megáll a közeli bevásárlóközpontban és mindezt ott intézi el. Valószínűleg a téren lévő különböző vállalkozások forgalma is fellendülne, ha nagyobb tömegek számára elérhetővé válna. A téren a parkolóhelyek száma minimálisnak mondható. Ez azt jelenti, hogy a Vérmező utca kivételével, ahol mindkét oldalon van jónéhány parkolóhely, szinte nincs más. Ha egész

26

pontos akarok lenni, még a Margit körút végén is van némi esélye az embernek a parkolásra. Így aztán sok autós úgy dönt, hogy tilosban parkol a tér több helyén, de azokat az itt állomásozó rendőrök mindig megjutalmazzák. Az autósoknak így aztán marad az a lehetőség, hogy a környező kisutcákba parkoljanak, de a helyzet itt se sokkal jobb, alig akad szabad hely.

4.1.5 Reklámok, tér privatizációja

4.1.5.1 Reklámok, hirdetések A reklámok bemutatása a körülvevő három utca mentén kezdődik, majd a második részben a tér belsejében lévőkkel folytatódik. Ha a tér nyugati- a Margit körút és a Retek utca- sarka a kiindulópont, rögtön található ott egy 110x200cm nagyságú álló kétoldalú reklámtáblát. Ez egyébként az egyik szabványméret jelenleg, és egész Budapesten sok ilyen méretű és kinézetű reklámtábla található. Egyik oldalán az OTP-t, másik oldalán pedig a Burger Kinget reklámozza. Elindulva a Margit körúton a 93. szám alatt két darab kirakatot találunk, mely a közelben lévő BőrDíszmű boltot reklámozza. A 97. és 99. számú ház határán egy 5 méter magas hirdetőoszlop helyezkedik el, mely tartalmaz kulturális eseményekre (Filmfesztivál, Lézerszínház) és hetilapokra felhívó hirdetéseket (HVG, Heti Válasz). Az épület tetején egy Osram céget hirdető fényreklám található. A Trombitáskert előtt egy új fajta hirdetőfelületet figyelhetünk meg, mely az előbb már említett szabvány méretű hirdetést tartalmaz (egyik oldalon egy Sony Ericcson, másikon pedig egy Színes Bulvár Lap hirdetés), mely kiegészül egy taxi hívó készülékkel. Ez a fajta készülék egyébként a város több forgalmas pontján található, de az ember nem gyakran találkozik olyannal ezek közül, amely működik is. Peremén kisebb hirdetések vannak felragasztva, mely egy eladni kívánt lakásra hívja fel a nagyérdemű figyelmét. A villanyoszlopokon, szemmagasságában gyakoriak a felragasztott cetlik, melyek ingatlanokon túl nyelviskolákat és más tanfolyamokat reklámoznak. A mellette lévő épület előtti buszmegállóban található egy szintén kétoldalú hirdetőtábla, mely a Mandala Kertet (lakóparkot) és a Drogerie Markt-ot hirdeti. A mellette található újságosbódé kirakata is, mint reklámfelület funkcionál, mely a JOY-t és az Üzlettárs nevű magazinokat népszerűsíti. A McDonald’s melletti ház kapubejárója feletti hirdetés az épületben található Katedra nyelviskolát reklámozza. A sarkon lévő hentesbolt a közteret is igénybe veszi áruinak reklámozásához, ugyanis a bolt előtti rész végig tele van tábláival, azon pedig rajta a napi akciós vagy éppen csak jó áruinak termékei. A zebrán áthaladva, a Moszkva tér 3. számú ház előtt egy újabb 5 méteres hirdetőoszlop található, amelyen az előzővel megegyező hirdetések vannak. A mellette lévő házzal szemben található a téren az egyik gomba a már említett macskaköves háromszög nyugati sarkában. Ennek felső pereme egy körülbelül 70cm széles kör alakú hirdetőfelület, mely a Study Tours nevezetű, diákokat utaztató céget reklámozza. A cégnek található még egy másik hirdetése is a Moszkva tér 5. szám kapubejárata felett, ahol egyébként az irodájuk is megtalálható. Ezen az oldalon, mint ahogy a másik két utcán is az épületek tetején neoncsöves hirdetmények találhatók. Visszafelé haladva a sarki házon a Mammut hirdetése, mellette az Easy Rider Futárszolgálaté (ez nejlon- vászon anyagból van) található. Ezen az oldalon van még egy McDonald’s fénycsöves reklám. A térnek erről a sarkáról a Várfok utca felé haladva található egy kis méretű hirdetőtábla (villanyoszlopra rögzített verzió), mely a Ford Solymárt reklámozza, mellette nem messze hasonló hirdetőfelületen a T-Mobile reklámja található. Az 5-ös autóbusz

27

megálló járdaszigetén találjuk meg a következő gomba alakú épületet, ennek felső peremén a Dávid Training Center hirdetése található. A Várfok utcába érve nem sok hirdetőtáblát látni. Az utcában összesen három darab reklám van, közülük kettő, 70x90 cm-es, a Csaba utca sarkán lévő házon. Ezek a közelben lévő Egészségboltot és a Fahrenheit Outlet Store-t hirdetik. A szemben lévő lépcső mellett található még egy lekopott ugyanekkora méretű hirdetőtábla, mely egy közeli ékszerboltot reklámoz és lehet, hogy ez a reklám már rég aktualitását vesztette. Annak a háznak a tetején, amelyen a két hirdetés volt megtalálható, van egy fénycsöves reklámja bizonyos Carion nevű cégnek. Áthaladva a Vérmező utcába szintén az látható, hogy nincsen sok hirdetés. A házakkal szemközti oldalon a villanyoszlopokon végig valamelyik politikus mosolyog le ránk (lévén, hogy az önkormányzati választások éppen ebben az időben zajlanak). A 8. szám oldalán találunk két nagyobb (kb. 1,5x3 méteres) méretű hirdetőtáblát, mely egy építőanyagot forgalmazó céget reklámoz. Kicsivel lejjebb a 4. számú épület homlokzatán –ez az egyetlen modern ház a téren- egy nagyméretű „irodák kiadó” hirdetés található. A szemmagasságban lévő reklámok hiányát valamelyest a tetőkön található reklámok pótolják. A tér ezen oldalán van belőlük a legtöbb. A 2. szám alatt a Burger Kinget és az HBO-t hirdető fényreklám található, két házzal melette a Generali, hárommal pedig a Libri és a Clarion hirdetése helyezkedik el. A teret körülzáró utcák vizsgálata után, haladjunk át a tér északi oldalán található nagy járdaszigetre, ahonnan a buszok jelentős része indul. Több villanyoszlop is található itt, melyeken CIB Bank hirdetései vannak, de fő reklámfelületnek a gomba alakú építmények szolgálnak. A nagyobbik, „három összenőtt” gombában található a BKV forgalmi épülete, ezen megtalálhatók a Sárkány Center, egy optikai szaküzlet, egy autó felni kereskedés, a Toyota Mayer és a Burger King hirdetései. A hirdetőtáblák egy része forgós rendszerben működik. Egy részük üresen áll, a reklámfelület bérelhetőségét hirdeti. Az épület mellett van egy „sablon” hirdetőtábla, melynek mindkét felén a Match supermarket hirdetése található. A következő egyedül árválkodó gomba felső sávján a Dockyard és a Columbia ruházati bolt hirdet. Szintén van mellette egy sablon hirdetőtábla, melynek egyik oldalán egy filmreklám, másikon egy NKA nevezetű cég reklámja van. A járdasziget melletti oszlopokon a CIB, az MKB, a Volkswagen és az Audi hirdetései láthatók. A következő hirdetésekkel az egymás mellett található négy gomba felső sávján találkozunk. Azonban megdöbbentő, hogy a négyből kettőn magát azt hirdetik, hogy a „reklámfelület bérelhető” pedig a gombák igencsak forgalmas helyen helyezkednek el. Lehet, hogy mindez azért van, mert ezek a hirdetőfelületek nem szabványméretűek - és ezért van az is, hogy a többin is csak kisebb cégek reklámozzák magukat- így az adott cégnek külön erre az egy, vagy esetleg két reklámra kellene egy új, máshol nem használható grafikai elrendezést készítenie. A másik két gomba hirdetőfelületén egy lakópark (Jannus) és az Aqua Computer található. A gombák közül az egyik, 6 darab telefonfülkéből áll, de használhatatlanak, rosszul tervezettnek mondhatók. Ha ezen a járdaszigeten tovább halad az ember, találkozik még egy gombával, mely szintén telefonfülkékkel van ellátva, szintén ajtók nélkül. A felső peremén a Sárkány Center hirdetése látszik, mint ahogy még sok pontján a térnek. Megjegyzem a téren nagyrészt a kisebb cégek közül, főleg azok reklámozzák magukat, melyek gyalogtávba elérhetők, ez többek között az egyik olyan reklám, mely még csak nem is az itt haladó metróvonal mentén található. A tér belseje felé közelítve a már említett Várfok utcai hirdetés hátoldalán, a lépcső mellettin található két 70x90-es hirdetés. Az egyik a szintén már említett Fahrenheit

28

ruhaüzletet, a másik pedig az ékszerboltot reklámozza. Az 56-os hurkában egy „sablon” méretű hirdetéssel találkozhatnak a járókelők, mely éppen most a Djuice-t népszerűsítette. Közben a mellett lévő villanyoszlopon egy kis méretű felragasztott hirdetés díszeleg, mely a BKV forgalmi épülete oldalában lévő Internet Cafét reklámozza. A metró épületének egyik sarkában az ott található játéktermet reklámozza egy nagy felületű tábla, mellette a Gomba Presszót és végül ismét a Sárkány Centert. A szembe lévő gombákon egyrészt az ott található gyorsbüfé nagyméretű táblája díszeleg, majd ezt követi a Burger King, egy cipzáros, egy barkácsbolt s végül az ott található könyvárus hirdetése. A gombák előtti platzon az egyik oszlopon, amelyen az óra is található egy kínai büfé reklám is van. A térnek még két pontján lehetett hirdetéseket találni, mindkettő villamosmegállókba, a várók két oldalán helyezkedik el. Az egyik a 6-os megállójában van, ahol Marlboro Classic, Mandala Lakópark, T-Mobile és Rimmel hirdetések vannak elhelyezve. Érdekességként megemlítendő, hogy az előbbieken túl van itt még egy Ópusztaszert népszerűsítő hirdetés, amellyel a városban nem gyakran lehet találkozni. A másik váró a 61es villamos végállomáson helyezkedik el, mely a Milka, a Nivea és a Mandala Lakópark reklámjait tartalmazza. Kicsit távolabb, de még szintén a megállóban két „sablon” hirdetőtábla van, amelyen a Heavy Tools, a Match, a Burger King és egy távoktató iskola, az Efeb reklámjai találhatók. Itt is az egyik villanyoszlopra az internet kávézó cetlije van felragasztva.

4.1.5.2 A privatizáció megjelenése a térben A tér privatizálásánál beszélhetünk a privatizációról a szó szoros értelmében. Ekkor a téren található szolgáltatóegységekkel a legkézenfekvőbb kezdeni. Egyre kevesebb a téren az egyéni vállalkozás, helyébe lépnek a különböző nemzetközi láncolatok. Legjobb példa erre a McDonald’s, mely mellett egyetlen hasonló gyorsétterem vállalkozás sem működik tovább egy évnél. Mára már a kulcsmásolás is franchise rendszerben működik, kiszorítva ezzel a kisiparosokat. Ha a tér privatizálásáról úgy beszélünk, hogy a térnek egy darabájt ki és hogyan sajátítja ki profitszerzés céljából, akkor is sokféle variációt látunk. Manapság kevés roma asszonnyal találkozik az ember a téren, aki épp valami használhatatlan portékától próbál megszabadulni. Ez egy évtizede szervesen kapcsolódott a tér képéhez és a rendőrökkel játszott állandó fogócska. Párat még találni közülük a Retek utcán a piac felé haladva, de már nem olyan nagy számban vannak jelen, így erről a fajta tér kisajátításról manapság nem beszélhetünk. Ugyanakkor a már említett Margit körúton lévő hentes a tábláival, mellyel a járda egy kis sávját elfoglalja, már jelentheti a tér egyfajta privatizálását. Hasonló a helyzet a téren lévő talponálló gyorsbüfével. Itt még csak egy pult sincs, hogy a vásárló elfogyassza ételét, így aztán állandó jelenség, hogy a gomba körül az emberek állva esznek, ezáltal kisajátítva erre a célra a teret. Itt nem is maguk az emberek, a fogyasztók, hanem a gyorsbüfé tulajdonos az, aki talán a tudta nélkül, de kisajátította a tér egy darabját. Mellette két gombával található a könyvárus, ahol azt láthatjuk, hogy lévén, hogy a bolt elég kicsike az árus kifelé terjeszkedik, és a könyveinek egy jórésze a boltján kívül lévő asztalokon van elhelyezve. Hasonló a helyzet a metróépület oldalában található Gomba presszó környékén, ahol állandó jellegűek a csoportosulások. Erről már szó volt, mint a tér társas kapcsolatokat fenntartó funkciója, de mivel ez egybekötődik fogyasztással, így a presszó tulajdonost megillető nyereséggel, ez is a tér privatizálásának része. Igaz nem székeket és asztalokat helyez a presszó elé, de ettől még ugyanazt a funkciót tölti be, valószínűleg székekre és

29

asztalokra egyszerűen nem volt ott hely vagy éppen pénz. Említhetünk még több szolgáltató egységet itt a téren, akik helyszűkében szenvedve vásárlóikat nem kis üzletükbe, hanem a térre szorították. Ilyen például a metróépületből kijövet található kis trafik. Itt ugye csak egy kis fülkéről van szó, mely egy kis ablakkal rendelkezik. Ez előtt a trafik előtt azonban gyakori a sorban állás- adódik ez valószínűleg a jó elhelyezkedéséből - ami olykor még a metróból kijövők útját is akadályozza. Ez is tekinthető egyfajta privatizációnak. A trafik tulajdonosának egyszerűen olcsóbb, vagy nem is volt lehetősége nagyobb trafikra és a teret is igénybe veszi áruinak eladásához. Amely pedig a legszembetűnőbb tér privatizálási forma a metróépület bal sarkában található újságárus stand. Ez lévén, hogy csak egy stand a teret használja persze legális úton, hogy profitot szerezzen, már hosszú évek óta széles választékával. Ez a jelenség nem lehet mondani, hogy harminc éve másképp működött volna. Végigkérdezgetve pár idősebb embert, azt felelték, hogy régen is hasonlóan festett a helyzet. A másik nagy csoport a tér privatizációja kapcsán a reklámok, melyek amerre nézünk körbevesznek. Mint ahogy a 25 évvel ezelőtti vizsgálatból kiderült, reklámok természetesen már ekkor is voltak, de kevés volt belőlük, ügyefogyott elrendezésű és elhelyezkedésűek voltak és ebből fakadóan nem voltak figyelemfelkeltőek. A reklámok azóta nagyon sokat változtak, és óriási erővel traktálják bele az emberbe, hogy az adott terméket mindenképpen vásárolja meg. Most ne is menjünk nagyon bele a marketing tudományágába, inkább térjünk vissza ezeknek a reklámoknak az elhelyezésébe. Az egyik, már jól bevált fajtája a reklámoknak, melyekkel 25 éve nem nagyon találkozhattunk a kétoldalú kb. 110x200 cm nagyságú reklámtáblák. Ezekből akár itt a téren is, de a városban mindenhol rengeteg van, úton, útszélen beléjük botlunk. Ezek a tér egy részét használják fel kétdimenziós értelemben, abból vesznek el egy darabot. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a többi formája a reklámoknak, így az oszlopokra, házak falára vagy tetejére elhelyezett reklámok nem vesznek el külön helyet a térből, csak esetleg a látványt zsúfoltabbá teszik. Látható tehát, hogy napjainkban a teret ki-ki másféleképpen használja, más funkcióit tartja meghatározónak. A tér privatizálását is többféleképpen lehet értelmezni, főleg egy olyan korban, amikor a köztér és privát tér között lévő éles határvonalak elmosódtak és ezek szervesen együttműködnek.

4.1.6 Összefoglalás A nyolcvanas évek végére a tér korábban tapasztalt tömegközlekedési fejlesztése véget ért, sőt sok járatot a BKV megszűntetett vagy csökkentette az üzemidejét és/vagy a követési idejét. 1988-ban megszűnt többek között a 12-es és a 12A járat, majd egy évvel később a gyors 5-ös busz is és a 84-es busz (az Árpád hídig közlekedett). A tér átalakítására vonatkozóan több elmélet is született. A kilencvenes évek elején az újabb irányzat követői az autós körforgalom bevezetését és a négy villamosvonal kettőre csökkentését szorgalmazták. Ezzel belenyugodtak volna, hogy a teret a járműforgalom véglegesen hatalomba veszi, és inkább a tér közvetlen környezetében próbáltak valami újat teremteni.

30

A későbbiekben (1999-2000) Vidor Ferenc építész, az Urbanisztikai Társaság elnökségének tagja úgy gondolkozott, hogy egy nagyvonalú nemzetközi tender kiírása megoldást jelenthetne. Ennek segítségével nemcsak a városépítészek, hanem a vállalkozók és befektetők is megjelentek volna a tér fejlesztésénél. A térnek ezen elmélet szerint nem is olyan kedvezőtlenek az adottságai, francia minta alapján egy többszintes, üzleti és tömegközlekedési célú komplexumot alakítottak volna ki. Ezeket az elemeket tartalmazta az egykori városházi terv, mely egy teljesen átfogó terv lett volna, és nem csupán a legsürgetőbb problémák kozmetikázta volna. Az elképzelés tartalmazta a Retek utca és Moszkva tér közti házsor részbeni vagy teljes elbontását és ezáltal a tér kiszélesítését. Ugyanakkor a tér közepén a mai betonplaccot beépítették volna az elképzelés szerint a „gyönyörű” metróépületet meghagyva. Napjainkban, egészen pontosan márciusban jelentette be Kóka János Demszky Gáborral és Horváth Csabával együtt egy sajtótájékoztatón a tér 30 milliárd forintos fejlesztését. A tér felújítását a II. NFT keretein belül fogják megvalósítani jelentették be, így az összeg 85%-a Eu-s forrásból fog származni. A téren az autósforgalmat tovább fogja csökkenteni az M0-ás északi körgyűrű szektor és az Aquincumi híd megépítésével. Ennek keretein belül sor kerülne parkosításra, föld alá vezetett villamosvonalakra, metróelágazásra, a Széna téren egy új feljáróval. Továbbá szökőkutak, sétány megépítése is szerepel a tervben, az órát pedig állítólag meghagyják és egyetlen lakóházat sem bontanak

31

le. Első lépésként sor került a Csalogány utca és a Szilágyi Erzsébet fasor burkolatainak felújítására, újraaszfaltozták a tér járdáit és a zöld területeket is felfrissítették a nyáron. Szeptemberben aztán a II. kerületi önkormányzat képviselőtestülete elfogadta a szabályozási tervet és idén nemzetközi tervpályázatot írnak ki. Mostanra hivatalosan is bekerült a II. NFT programjába és ha minden a tervek szerint halad 2008-ban megkezdődik az átépítés, mely 2013-ig tart majd.

4.2 Kálvin tér és a Ráday utca – a budapesti Soho 4.2.1 Bevezetés Az V., VIII. és IX. kerület határán fekvő Kálvin tér a Belváros déli részének hagyományos, bár hosszú évtizedekig elfeledett természetes központja. Valamikor ez volt a Kecskeméti kapu előtti tér és piac helyszíne, a Belváros természetes bejárata. E funkcióját manapság is őrzi, lévén a városfal elbontásakor e részen alig épült a Kiskörutat a belső részekkel összekötő utca. E térbe ért be a déli területekről érkező három fontos út, az Üllői út, a Baross utca, és a Soroksári út, mai Ráday utca. Súlyponti helyzete tovább erősödött a 20. század fordulójára Fővám téri Nagyvásárcsarnok kialakításával. A szocialista időszakban súlya fokozatosan csökkent, egyrészt komoly sérüléseket szenvedett a II. világháború alatt, mind a négy sarkán megsemmisültek az épületek, s hosszú évtizedekig, gyakorlatilag a rendszerváltás környékéig a foghíjak ügyében nem történt érdemi előrelépés. Másrészt a tér környezete társadalmilag erősen leromlott az időszakban a középosztály egyre gyorsuló kiköltözésével. E tekintetben pozitív irányú változás a kilencvenes évek közepétől érezhető, mikor is a környék – mindhárom kerület érintett része – egyre gyorsuló dzsentrifikáció célpontja. A tér központi jellegét tovább erősíti – és a dzsentrifikáció egyik közvetlen oka – nagyszámú felsőoktatási intézmény közelsége (ELTE, Corvinus, PPTE, stb.). A tér és a Ráday utca komplex egészként kezelendő, mivel mind funkcióban, mind vizuálisan jelentős hatást gyakorolnak egymásra. Funkcionális kölcsönhatásuk egyfelől abban nyilvánul meg, hogy a Kálvin tér egy közlekedési csomópontként lehetővé tette, hogy az utcában vendéglátó-ipari és kulturális tevékenységet folytató intézmények telepedjenek meg, másfelől az ide látogatók egy többlet forgalmat is indukálnak a Kálvin téren. A látványt, mint összekötő kapcsolatot természetesen lényegesen árnyaltabban lehet csak kezelni. Ennek oka, hogy a Kálvin tér forgatagában a kicsiny, és megbújó Ráday utca csak minimális hatást gyakorol a nézelődőkre, hiszen az állandó nyüzsgő forgalom, valamint a monumentális szálloda és az üvegfalú irodaház vizuális csapdaként magára vonja az ember figyelmét, ráadásul az utca bejáratának kialakítása miatt a tér csak egy kis részéről lehet végig pillantani rajta. Ezzel szemben a Kálvin tér jelentős hatást gyakorol a Ráday utca északi részének képére. Itt a legnagyobb hatást a szálloda épületének óriása idézi elő, mely szinte már fenyegetően tornyosul az éttermek teraszai fölé. A tér és a sétálóutca közötti legszorosabb kapcsolatot az aluljáró lépcsője valósítja meg.

4.2.2 A tér története „A Kálvin tér névadója a svájci hitújító, a magyar nyelvterületen a római katolikus utáni legnépesebb 1. ábra: Kálvin tár a környezetében. Forrás: www.terkepcentrum.hu

32

felekezet tanainak megalkotója Kálvin János. A tér a török utáni századokban Pest város szénapiaca volt.”*Kubesch, 162. o.+ A második világháború légitámadásai során a tér súlyos károkat szenvedett, a pusztítás nyomai a foghíj telkek képében még egészen a közelmúltban is láthatóak voltak. A tér rendezési terve az észak-déli metró megépítésével párhuzamosan valósultak meg, s a tér két földalatti része is ekkor készült el, így nyerte el a mai háromszintes struktúráját. Napjainkra a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjaként üzemel. A köztér azon funkciója, mely a célhoz érést jelöli meg mint a használat egyik kiváltójaként, a Kálvin térre nem jellemző, hiszen használóinak döntő többsége csak keresztül halad rajta. A tér három szintjét a továbbiakban külön-külön vizsgáljuk, hiszen az egyes szinteken más-más lehetőségek adódnak a köztér használatára. Kutatásunkkal a felszínre illetve az aluljáró szintjére koncentrálunk, hiszen ezen részei a térnek közterületnek minősülnek, míg a metró szintje, mivel a BKV Zrt. tulajdona, csak a teljesség igényének kielégítése végett válik a vizsgálódás nem annyira hangsúlyos tárgyává. A felszínen illetve az aluljáróban megfigyelt jelenségek területi eloszlásának szemléltetése végett mind a két rész részletes vizsgálata után, az adott területet ábrázoló grafikán bejelölésre kerülnek a kutatás adott területrészre vonatkozó fontosabb megállapításai. A grafikus szemléltetés segítséget nyújthat a különböző területrészek közötti használatbeli különbségek bemutatásában.

4.2.3 A tér bemutatása és átalakulása az elmúlt évtizedekben, reklámok és privatizáció

4.2.3.1 Felszín A tér arculatának bemutatásához a legjobb, ha a 49-, 47-es villamosok megállójából tekintünk körbe, hiszen a térnek ekkor majdnem a közepéről vehetjük szembe a vizsgálandó területet s a határait képező épületeket, melyek szinte mindegyike jelentős hatást gyakorol a szemlélőre. Részletesebb vizsgálódásunkat kezdjük a Kálvin tér dél-keleti részén található épülettel, melyben jelenleg az ÁB-Aegon Magyarország Zrt. országos központi székházaként működik. A falon nincsenek reklámok, egyedül a homlokzaton eredetileg is ilyen célra tervezett felületen jelenik meg az intézmény neve, valamint a magasban a cég két zászlaja lobog. Az épület egésze méltóságteljes hatást kelt a szemlélődőben. A téren, az óramutató járásának megfelelően továbbtekintve, a Ráday utca túloldalán lévő „kétemeletes, eklektikus épület, a lovaskocsis forgalom igényei szerint 1818-ra felépült Két Oroszlán fogadó épülete volt. A fogadó cégére, két kőoroszlán, a ház kapuzatán ma is látható”7. A szépen felújított épület földszintjén vendéglátó üzemel, mintegy bevezetve az érdeklődőket a Ráday utca hangulatába. A református templom, mely „a tér legszembetűnőbb épülete a magyarországi református egyház első fővárosi emléke, amely 1816-1830 között épült. … A barokkos torony késői, 1859-ből való… A bejárat klasszicista homlokzatát Hild József tervezte”8. A könyv azon állításával, miszerint a Kálvin tér legszembetűnőbb épülete a templom volna, körbetekintést folytatva vitába szállhatnánk, hiszen sok sokkal robosztusabb épület található a téren, melyek nagyságukkal, megjelenésükkel elvonhatják a tekintetet róla, noha ezek az építmények még cseppet sem számítanak idegenforgalmi látnivalónak. 7 8

Kubesch, 163. o. Ugyanott.

33

A templom melletti épület, melynek földszintjén az árkádok alatt több kis bolt működik, falát ellepik a benne található üzletek hirdetései, melyek rontják az épület megjelenését. Az előzőnél jóval magasabb épület, noha már nem a térhez tartozik, mégis jelentős benyomást kelt a térről körbetekintő emberben. Ennek egyik, figyelmet magára hívó oka a tetőn elhelyezett hatalmas, zöld TOTO reklám, mely fakultságából, kopottságából következtetve talán még a rendszerváltás előttről maradt a helyén. Az öreg hirdetés fölé több antenna és átjátszó egység is emelkedik. Ezek közül a legmagasabbra törőről nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy egy rádióamatőr saját antennája, mely ugyan a ház tetején van, mégis a teret használók is látják, így ezt is vehetjük a köztér egy magán jellegű használatának. A Kálvin tér dél-nyugati részét lezáró Lónyai utca legszélső, kétemeletes épületének tetején szintén egy, a rendszerváltás előtti időket idéző reklámmal találkozhatunk a BÁV CSARNOK hirdetésének képében, mely ugyan kevésbé figyelemfelkeltő, mint a TOTO, de mint reklámtörténeti érdekesség igen figyelemreméltó. A BÁV reklámja fölé tornyosuló tűzfalon viszont, a mai kornak megfelelően, egy óriásplakát helyét kínálják bérbe magyar és angol nyelven egyaránt. Az eddig említett négy épületen megjelenő reklámok, mindegyike más-más időket idéz, s a Kálvin tér ezen szeglete önmagában teret enged az élő történelem megnyilvánulásának. A Vámház körúton Dél-nyugatra tekintve az autók kígyózó sora felett a távolban, kirajzolódik a Szabadság-híd, és a Gellért szálló impozáns épülete. A tér északi-nyugati felén végigtekintve az összes ház földszintjét üzletek foglalják el, melyek kirakataik, bejárataik felett helyezték el reklámjaikat. Az itt megjelenő különböző korokból származó feliratok jól mutatják, hogy mely üzletek vannak az adott helyen már hosszabb ideje, s melyek kevésbé. A tekintetünk továbbhaladva a Mercure Hotel Korona szálloda épületére vetődik. A hotel 1990-ben épült, Csontos Csaba tervei szerint9. Az épület árkádjában lévő üzletek a térről nézve nem képesek érvényesülni, viszont az árkádban közlekedve a helyhiány miatt csak ritkán állnak meg az emberek a kirakatokat nézegetni, valamint az árkádok - épp az aluljárók miatt - kiesnek a forgalom fő irányából. Maga szálloda egy modern épület, mely megjelenéséből adódóan szintén jelentős hatást gyakorol a tér képére. A tér közepéről a Múzeum körút felé tekintve, a fák koronáin keresztül sejteni lehet a Nemzeti Múzeum hófehér épületét, mely télen, mikor a növények már lehullatták leveleiket, valóban meghatározójává válik a térnek. Szemlélődésünket továbbfolytatva, tekintetünk a tér legújabb, s talán legvitatottabb épületeire vetődik. A Kálvin Center, és a Kálvin Tower néven elhíresült, és üvegpalotának is gúnyolt épület együttes a kétezres évek elején épült, a második világháború pusztítása során megüresedett telkeken, és a tér Észak-keleti sarkának meghatározó tényezői. Az épületegyüttessel szemben nagyon sok bírálat, és negatív vélemény hangzott el a sajtóban, és a különböző fórumokon. A legtöbb kritika az épület megjelenésével szemben nyilvánult meg, mondván, az üvegpalota nem illik a tér képébe, valamint részben kitakarja a Nemzeti Múzeum épületét is. A 2003-ra elkészült Kálvin Centerrel, és párjával a nyolc emeletes és 2001-ben épült Kálvin Tower-ral szemben egy társadalmi összhang alakult ki, mely bizonyítja, hogy a köztereket valamilyen szinten mégis sajátjának is érzi legalább a társadalom egy része. Az épületekkel szembeni ellenérzések arra is rámutatnak, hogy a köztereket használókra nem pusztán maga a szigorúan vett tér területe gyakorol hatást, hanem a tér területének környezete is befolyásolja őket. Azon is érdemes viszont elgondolkodni, hogy az építkezés előtti állapot mennyire felelhetett meg a teret használók igényeinek, ugyanis a 9

Deák, 57. o.

34

kopár tűzfalak semmiképpen sem voltak a Nemzeti Múzeum közelébe illőek. Arra a megállapításra juthatunk, hogy az omladozó falakat az emberek az évek során megszokták, viszont a frissen épült üvegépítmény egy új, és meghatározó hatást gyakorolt rájuk. A tér épületeinek leírása elengedhetetlenül fontos a téren lezajlott folyamatok illusztrációjához, hiszen az egyes épületek a különbözőségük által tanúbizonyságot adnak a közterek állandó átalakulására, s mint a területet lehatároló egységek jelentősen hatnak a térre. Az egyes épületek, mint magán jellegű létesítmények, megjelenése a közterekre gyakorolt hatása révén szintén egy kapcsolatot jelent a köz- és a magántér között. A Kálvin teret szegélyező épületek vizsgálata után térjünk rá magára a szűken vett térre, melyre napjainkban elsősorban mint nagy forgalmú közlekedési csomópontra tekinthetünk. Az eddigi szemlélődésünk helyszíne, egy teljesen megszokott budapesti villamosmegálló képét mutatja. A peronokon reklámtáblák találhatóak, melyek hirdetései igyekeznek magukra hívni a várakozók figyelmét. Különösen jó reklámfogás, hogy egy-egy ilyen tábla több reklámot is képes felváltva megjeleníteni a szalagos megoldásnak köszönhetően, hiszen az így megvalósuló mozgás óhatatlanul felkelti az ember figyelmét. Az ilyen, s a hagyományos reklámtáblák egyértelműen egy magáncélú megnyilvánulás kihelyezése a közterültre. Mint minden forgalmasabb megállóhoz, ehhez is tartozik egy eső elleni védő kuckó. Az ilyen létesítményeket gyakran használják hajléktalanok átmeneti szálláshelyként alvásra, esetenként csak egy rövid időre leülnek az építmény üléseire. Mivel az átlagos utazó számára nem vonzó társaság egy hajléktalan, az ilyen esetekben a beálló teljesen kiürül, csak komolyabb eső esetén merészkedik néhány utas a fedél alá, tehát a jelenséggel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a hajléktalanok ilyenkor, gyakran akaratuk és tudtuk nélkül is, saját maguknak privatizálják a területet. Ugyanez a jelenség elmondható a köztéri padokra is. Természetesen gyakran előfordul, hogy a hajléktalanokat elzavarják a kiszemelt területükről. „A városi közterek tükrözik a társadalmi-kulturális viszonyokat, jól láthatóvá tesznek bizonyos társadalmi folyamatokat és konfliktusokat. A közterek használói között a szimbolikus és gyakorlati birtokbavételéért és használatáért folyamatos küzdelem folyik, amiből hol egyik, hol másik csoport kerül ki „győztesen”10. A hatalmas forgalom miatt a gyalogosforgalom a Kálvin tér egyes részei között kizárólagosan az aluljáró által megvalósított összeköttetések révén valósulhat meg. Annak érdekében, hogy az embereket meggátolják az autók közötti cikázásban, a forgalmasabb utak mentén korlátokat, növényeket helyeztek el. Természetesen ezek az akadályok csak részben képesek korlátok közé szorítani az emberek mozgását, így találhatunk megbontott korlátot, vagy kitaposott ösvényt a növényzetben. A közösség ilyen viselkedése is egyik különleges megnyilvánulása a közterek használatának. Az aluljáróba levezető lépcsők különleges kapcsolatot létesítenek a felszíni, illetve a földalatti térrel. A lépcsőket, noha tervezésükkor mind az esztétikai, mind a technikai kívánalmakat teljesen kielégíthették, napjainkra teljesen elavulttá váltak, mind társadalmilag, mint fizikailag. A társadalmi elavultság elsősorban a mozgáskorlátozottakkal szembeni intoleráns mivoltukban jelenik meg, hiszen nincsenek akadály-mentesítve. Technikai avultságuk egyrészt romló fizikai állapotukban, másrész a felhasznált anyagok nem vandálbiztos mivolta miatt szembetűnő, hiszen városszerte gyakori látvány az omladozó lépcső, vagy az összetört üveg az aluljárók lépcsőinél. A vandalizmus, mint köztereken megnyilvánuló pusztítás szintén egyfajta különös használata a köztereknek. Egyes a 10

Török-Udvarhelyi, 24. o.

35

közterületeken található használati tárgyak, például utcabútorok, kukák, térképek, stb. tönkretétele során a vandálok jól szórakoznak, míg tevékenységükkel másokat kizárnak az adott tárgy használatából, tehát ezt a jelenséget is tekinthetjük a köztér egy privatizációjának. Budapest más forgalmas, illetve kevésbé forgalmas helyeihez hasonlóan a Kálvin téren is sok falfirkával találkozhat az ember. Ezt a tevékenységet maguk az alkotók egyfajta művészetnek nevezik, mely az önmegvalósítás egyik módja. Az összefújt házak tulajdonosainak, illetve a várostérképet, menetrendet, a festékréteg miatt használni nem tudó embereknek erről valószínűleg más a véleményük. Természetesen találhatunk olyan graffitikat, melyek valóban művészi alkotásnak nevezhetőek, például a szentendrei HÉV vonalán lévő gyárkerítésen, hiszen ezek valóban falfestményként érvényesülnek. A Kálvin téren ilyen értékes graffitival nem találkozhatunk, hanem kizárólag firkákkal. A különböző, köztereket határoló felületek festővászonként történő használata a közterület magáncélú használatának egyértelmű megnyilvánulása, hiszen hiába magántulajdon az adott felület, mégis a köztérhasználó látja azt. A tér teljes területén jelen vannak a különböző ragaszok, melyeket jellegük alapján három csoportra oszthatunk. Egyik csoportba tartoznak a hirdetésjellegűek, míg a másikba a csak önmagukért kihelyezettek, melyek nem rendelkeznek kereskedelmi értékkel, harmadikba sorolhatóak az időszakosan megjelenő választási jellegű plakátok. A reklámjellegű ragaszok engedélynélküli elhelyezését elméletileg bírságokkal szankcionálják, ennek ellenére Budapest egész területét, így a Kálvin teret is, ellepik az ilyen hirdetések. Elhelyezésüket tekintve, szinte minden elérhető magasságban lévő felület szóba kerülhet, így gyakran alakulnak ki az egymásra ragasztott papírokból vastag réteg a lámpaoszlopok elérhető részein. A közterületen lévő tereptárgyak ilyen jellegű egyéni célú felhasználását egy válasznak is tekinthetjük arra a tényre, hogy nincs elegendő ingyenes hirdetőtábla, hiszen nem csak cégek reklámoznak ily módon, hanem gyakran magánszemélyek kínálják eladásra, bérlésre lakásukat, hirdetik magukat tanárok, stb. Ezeknek a reklámoknak a közterületen történő elhelyezése mögött egyéni anyagi érdek húzódik. A második csoportba tartozó, azaz a nem kereskedelmi célokból kihelyezett ragaszok indítéka már nem ilyen egyértelműen meghatározható. Természetesen, a különböző egyének indítékai eltérnek egymástól, előfordulhat, hogy vagányság bizonyításának kényszere, a rend elleni lázadás, vagy egész egyszerűen az unaloműzés motiválja őket. A harmadik csoportba tartozó választási plakátok, melyek szezonális jellegük miatt csak átmenetileg játszanak szerepet a közterek életében, viszont a viszonylag rövid életük alatt intenzitásuk minden más, hasonló jellegű hirdetésnél jóval nagyobb. A politikai plakátok, elhelyezésüket tekintve két csoportra oszthatók. Egyikbe, a külön erre a célra létesített felületekre kerülő, másikba a nem hirdetési felületnek szánt helyre ragasztott plakátok tartoznak. Az előbbi csoportba tartozóak valamivel biztonságosabb megnyilvánulási teret élveznek, hiszen ezek gyakran a lámpaoszlopok tetején, vagy zárt reklámtáblákban találhatóak, s ezáltal megrongálásuk esélye csökken. A második kategóriába tartozó hirdetések kihelyezése szinte teljesen önkényes, csak a pártaktivisták találékonysága, ügyessége szabhat neki határt. Általánosan elmondható, hogy elsősorban a jól elérhető, és jól látható felületeket szemelik ki ezeknek a plakátoknak. Egy-egy ilyen helyért érdekes csata alakul ki a különböző politikai szervezetek aktivistái között, s ráadásul az egymással a helyért versengő plakátolókon kívül, még az FKF Zrt. is bekapcsolódik ebbe a küzdelembe, időnként az összes kiragasztott plakátot lekaparva.

36

A Kálvin tér dél-nyugati részén a kutatás ideje alatt éppen felújították az egyik épületet. A homlokzaton, illetve a tetőn zajló munkálatok miatt, védeni kell a járdán közlekedőket. A fából készült védőállvány, mivel a járdán helyezkedik el szintén a közterek egyfajta magántevékenységből fakadó használat, de az eddigi példákkal szemben, jelen esetben a teret használók védelmében, érdekében jelenik meg. A tér körbejárása esetén, mely kizárólag az aluljárók igénybevételével valósítható meg, az emberben az a benyomás támad, hogy a nagy forgalmú utak által szétszabdalt tér nem is kezelhető valójában egy egységnek, hiszen míg a Ráday utca környéke kultúrált, addig az út túloldalán káosz uralkodik. A teljes széttagoltság érzését tovább növeli, hogy szinte csak a villamosmegállóból lehet valamelyest átlátni az egész teret, de onnan is csak kis forgalom esetén, hiszen különben mindig jönne egy nagyobb jármű, mely kitakarná a tér valamely részét. Ezt az érzést tovább erősíti, hogy gyalogosként magát a szabad teret nem lehet használni, hiszen a felszíni tér tulajdonképpen egy kereszteződés, ahol szüntelenül járművek haladnak. Ezt a széttagoltságot jól reprezentálja a Kálvin tér felszíni részéről készült térkép, melyen bejelölésre kerültek az eddig tárgyalt térprivatizációs jelenségek is. A Kálvin tér, közlekedési csomópont mivoltából adódóan, a közösségi közlekedés egyik fontos átszállóhelye is. A felszínen buszok, villamosok, trolik járnak, míg a mélyben a metró dübörög. A felszíni tömegközlekedés egyes járművei, mivel forgalmas vonalak haladnak keresztül a Kálvin téren, szinte mindig jelen vannak a vizsgált területen, így hatást gyakorolnak a tér összképére. A járműveket a köztérhasználók szempontjából joggal tekinthetjük a tér részének, noha valójában a BKV ZRt. tulajdonában állnak. A közösségi közlekedés szállítóeszközeivel kapcsolatban szinte az összes eddig felsorolt egyéni megnyilvánulás elmondható, de számunkra, hiszen csak áthaladnak a téren, elsősorban a külső megjelenésük fontos. Az egyes járművek szolgálhatnak reklámhordozóként, össze lehetnek firkálva, ragasztva, karcolva, stb. A közösségi közlekedés nem csak járműveinek megjelenésével, hanem a megállók elhelyezésével is jelentős hatást gyakorol a tér használatára. Az átszállóhelyek között megfigyelhetően nagyobb a gyalogos forgalom, ami a reklámok e helyekre koncentrálását indukálja. Az adott viszonylaton közlekedő jármű típusa is hatással vannak az egyén viselkedésére, hiszen az eldobált cigarettacsikkekből jól megállapítható, hogy az adott megállóban általában hol szoktak az ajtók nyílni, ugyanis itt felhalmozódik az eldobott cigaretta csonk. A közösségi személyszállítás tárgyalása után térjünk rá az egyéni közlekedéssel kapcsolatos köztér használatra. Az általunk vizsgált terület, lényegében egy, a sok budapesti forgalmas kereszteződésből, így sok megállapítás általánosságnak is tekinthető. A lámpákból adódóan gyakran állásra kényszeríttet járműoszlopokat kihasználva, hajléktalanok próbálják az autósokra tukmálni újságukat. Ez az autósok számára egy igen kellemetlen tortúra, ugyanis az autóban ülők tartanak az ápolatlan külsejű, gyakran betegnek, részegnek látszó fedél nélkülitől, mivel féltik saját, illetve autójuk épségét. A kellemetlenségen túl még balesetveszélyesek is a járművek között tébláboló árusok, hiszen mikor végre zöldre vált a lámpa, a sofőrök a lehető leggyorsabban igyekeznek elhagyni a számukra oly kellemetlen helyszínt. A dugókban igen gyakran figyelhet fel az ember autókból hangosan bömbölő zenére. A hangerő ilyen mértékre állítása miatt, a zene szó szerint elárasztja a teret, mivel a hanghullámok képesek áthatolni a karosszérián, nem beszélve a letekert ablakról, s ezáltal minden jelenlévőnek hallgatnia kell azt.

37

Egyesek alkalmi parkolónak használják a buszmegállót, s ilyenkor a busz nem képes beállni a helyére. Ez a magatartás is a közterek egyik egyéni érdeknek megfelelő használata. A Kálvin tér felszíni részén tapasztalt köztérrel kapcsolatos főbb jelenségeket a következő grafika segítségével kívánjuk szemléletesebbé tenni, melyből jól látható, hogy a tér egyes részeire más-más jellegzetességek a jellemzőek.

2. ábra: A kép a www.metro4.hu internetes oldalon található, m4-kalvin1.jpg Kálvin tér grafika felhasználásával készült

38

4.2.3.2 Aluljáró A felszínről valamelyik lépcsőn a föld alá ereszkedve az embert egy teljesen más világ fogadja. Mint a budapesti aluljárók zöme, a Kálvin téri is egy sötét, dohos, nyomasztó terület, ahonnét az emberek többsége minél gyorsabban szeretne kijutni. Ez a magatartás éppen itt, a Kálvin téri aluljáróban lehet igazán különös, hiszen majdhogynem a felszíni kialakítás inverzét találjuk itt, hiszen ahol fent az autók közlekednek, ott lent a gyalogosok. A kialakítás e jellege következtében a Kálvin tér tér része a földalatti széles területen valósul meg lehetőséget nyújtva az embereknek, hogy köztérként használják, ennek ellenére a legtöbben inkább menekülnek onnan. De miért is viselkednek így az emberek? Napjainkra az aluljáróknak a társadalomban egyértelműen negatív a megítélése, mely okai közt „a kosz és a tömeg, illetve a „nem-kívánatos” egyének és csoportok jelenléte a leghangsúlyosabb”11. Ezeket a megállapításokat a Kálvin téri aluljáróval kapcsolatban még az éles fényviszonybeli változással is érdemes kiegészíteni, mely a napos felszínről a meredek lépcsőn haladva lefelé létrejövő gyors fényerőváltozás miatt egy, a valósnál sokkal nyomasztóbb képet kölcsönöz a föld alatti térnek. Az aluljárók megítélése hajdanán teljesen más volt. Bartha Miklós, „A Kálvin tér rendezése” című, a Városi közlekedésben 1975-ben megjelent cikkében a következőképpen ír a Kálvin téri aluljáróról: „1976 végén Budapest Belvárosa egy korszerű, attraktív forgalmi csomóponttal gazdagszik, amelyeknek jövőbeli fejlesztése is megoldott”12. A kor aluljárókat magasztaló propagandájának egy másik megnyilvánulásával is találkozhatunk. „Egy a Kálvin tér jövőjét tárgyaló cikk szerint az ottani aluljáróra a letisztult formák, a rendezettség, átláthatóság lesz jellemző. A cikk illusztrációján az aluljárón aktatáskás, elegáns urak és hölgyek sétálnak át”13. Ezt az idézetet érdemes megjegyezni, hiszen a 4-es metróval kapcsolatban épülő aluljárókat tervező mérnök szinte ugyanezeket a szavakat használja nyilatkozatában. „Az 1970-es évektől kezdve az aluljárókat, az illegális kereskedelem mellett egyre gyakrabban a „csövesekkel” azonosította a közvélemény”14. Ez a társadalmi képzet napjainkra rendkívül elhatalmasodott, talán nem is ok nélkül. „Az 1980-as évek végétől kezdve az aluljárók teljesen elvesztették építésük idejében még presztízst sugalló jelentésüket. Ma az aluljárókat egyre kevésbé tekintik a modern közlekedés és a „kulturált” köztér megjelenési formáinak, sokkal inkább erősödik az a diskurzus, amely a társadalmi problémák, és rendetlenség szimbólumaként kezeli azokat”15. A rendszerváltás veszteseinek egy része szintén a hajléktalanok táborát növelte. Az ezredforduló környékére, főleg télen, valósággal megszállták az aluljárókat az otthontalanok, akik mintegy lakásként kezdték használni a területet. Erre jó példa volt a Kálvin téri aluljáró telefonfülke sora is. „Az aluljáró a 3-as metró állomásához kapcsolódik, összeköti az állomást a felszínnel, így az aluljáró a három szintre bomló Kálvin tér középső szintjén helyezkedik el. Két ága nyúlik el L-alakban és a két ág találkozásában egy üvegfallal kerített kis tér különül el az aluljáró többi részétől. Innen indul a mozgólépcső, ami a metrómegállóhoz vezet”16. Maga az aluljárórendszer, koncepcióját tekintve egyfelől elosztani kívánja a metróból kiérkező utasok tömegét, másfelől biztonságos átkelést kíván létesíteni a tér felszíni részei között. 11

Török-Udvarhelyi, 43. o. Török-Udvarhelyi, 35-36. o. 13 Török-Udvarhelyi, 36. o. 14 Török-Udvarhelyi, 38. o. 15 Ugyanott. 16 .Török-Udvarhelyi, 48. o. 12

39

Az aluljáróban több bolt, és szolgáltatás is rendelkezésére áll az érdeklődőknek, valamint két vendéglátóegység is működik. A felsorolt kereskedelmi egységeket két nagy csoportba oszthatjuk. Egyikbe, melyek helységei az aluljáróból oldalirányba, illetve a metró lejáratának számára lekerített ovális területbe nyílnak, így elméletileg nem befolyásolnák a járókelők fő áramlását. A valóság azonban mást mutat, melynek bemutatására jó példa a ruhaboltok, melyeknél megállnak nézelődni, s így gyakran akadályozzák a szabad emberáramlást. A másikba, a vevők számára az aluljáróból elkülönülő helységet nem biztosító üzletek tartoznak, melynek bemutatására jó példa a pékség, vagy a BKV jegypénztár. Ezeknél az üzleteknél napszaktól függően gyakran alakulnak ki kígyózó sorok, melyek a földalatti tér egy jelentős részét is képesek elfoglalni, így akadályozva az áthaladók szabad mozgását. Az aluljáró északi részén található a sok kis fülkéből álló telefonsor, melyet még a MATÁV telepíttetett hajdanán, mikor még nagy igény volt a köztéri telefonokra. Napjainkra, a mobil távközlés dinamikus fejlődése következtében lényegesen kisebb lett az igény a MATÁV készülékei iránt. Részben ez a technikai fejlődés is hozzájárulhatott, hogy a hajléktalanok az ezredforduló táján oly nyugodtan beköltözhettek ezekbe a fülkékbe. Azóta lezajlott a MATÁV privatizációja, s napjainkra a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonává váltak, a hajdan állami vállalat által közterekre helyezett telefonok. A tulajdonos cserét követte az arculatváltás, melynek következtében minden nyilvános telefon kagylóját magenta színűre cserélték, s ezáltal hatottak az aluljáró megjelenésére is. A térhasználat egy másik, szintén a kereskedelem oldaláról megjelenő módja, hogy valamilyen formában elfoglalnak kisebb-nagyobb területet. Ilyen megnyilvánulás, amikor a butikos felrakja portékáját az aluljáró falára, vagy amikor a kávézó kirakja a székeit, asztalait a térre. Ez utóbbi alapján érdemes szemügyre vennünk a tér két átellenes részén elhelyezkedő vendéglátó-ipari egységét. Vegyük először az észak-keleti részen lévőt, mely a telefonsor mellett helyezkedik el. A kávézó, kihasználva a rendelkezésre álló hatalmas szabad teret, asztalait kirakta az üzlete elé, sőt még egy televízió készüléket is kihelyezett a vendégek szórakoztatása végett. Ezzel szemben az aluljárórendszer dél-nyugati, keskeny, és jóval rövidebb szakaszán található bisztró számára, a helyhiány miatt nem vált lehetővé a közterület privatizációja az asztalok kihelyezése által. A két vendéglátó-ipari intézmény elhelyezkedésüket tekintve megállapítható egy jelentős hasonlóság, hiszen mindkettő az aluljáró egy-egy kevésbé forgalmas részén található, így ezek az intézmények, mint a célbaérkezés helyei is üzemelnek evvel erősítve a tér köztérként való használatát, szemben a különböző kirakatokkal rendelkező boltokkal, melyek elsősorban a forgalmas helyeket kihasználva elsősorban az impulzusvásárlásra építenek. Ezt a hatást elsősorban a zsúfolt kirakataikkal, melyben a potenciális vevő még séta közben is megpillanthatja, amire szüksége van, valamint a nagy, neontáblák segítik. A Kálvin tér aluljárójában, mint a közterületen mindenhol, találhatunk néhány reklámtáblát is, melyeket igyekeztek a lehető legforgalmasabb helyeken jól láthatóan elhelyezni, viszont a szemmagasságban lévő hirdetések a folyamatos tömeg miatt csak a holtidőkben láthatóak teljesen, így a figyelmet elterelik róluk az üzletek kirakatai felett lévő színes neontáblák. A falakon elhelyezett reklámtáblák, kis számuk, elhelyezésük, és viszonylag kis méretük miatt nem bírnak jelentős befolyással az összképre, így, noha ebben az esetben is a közterület egy részének magánjellegű felhasználásával állunk szemben, a használat célja nem képes érvényesülni. Az aluljárókról általánosan elmondható, hogy gyakran a köztér gazdasági célú használatának egy másik, de már illegális változatával is találkozhat bennük az ember, mely

40

az illegális árusok képében jelenik meg. Az ilyen jellegű árusítás mind napszak, mind szezon függő. Ebben az esetben két üzleti stratégia figyelhető meg. A „standot” építő, és a járókelők között sétáló változat. Előbbi esetben az árusok igyekeznek a lehető legforgalmasabb helyét elfoglalni a területnek, hogy a lehető leggyorsabban eladhassák portékájukat, hiszen a kipakolt áru miatt csak ritkán képesek elmenekülni veszteség nélkül a rendőrök, vagy közterület ellenőrök közeledtének hírére, így számukra létkérdés a minél gyorsabb üzletkötés. Azáltal, hogy mindig a legforgalmasabb helyre telepednek, garantált, hogy akadályozni fogják a gyalogosok forgalmát, tehát jelentős egyéni haszonra tesznek szert a köztér használatával a közösség kárára. A másik alapstratégia, melynél az eladó kiszemel magának egy embert a tömegből, s azt megszólítva kívánja számára eladni portékáját. Ebben az esetben mind a lebukás esélye, mind a várható veszteség igen kicsi, hiszen egy-egy ilyen árusnál csak kevés áru van egyszerre, mert a „raktárt” általában egy közelben parkoló gépkocsi jelenti, valamint a kötetlen árusítási rendszer következtében biztosított a gyors menekülés lehetősége. Az ilyen jellegű üzleti magatartás nem avatkozik olyan nagymértékben a köztér használatába, mint a területet ténylegesen elfoglaló árusok, de a kiszemelt egyén számára olykor valóságos tortúrát okoz az árus, mely az üzleti siker érdekében áldozatát hosszú távon is képes kísérni. Az ilyen agresszív értékesítési stratégia sikeressége gyakran az áldozat félelméből adódik, hiszen inkább vesz az ember két pár zoknit „300-é”, mint hogy megverjék. Az aluljárókhoz társított kép elengedhetetlen részvevői a hajléktalanok, koldusok, szórólaposok, kérdőívezők, agitátorok. A következőkben vizsgáljuk az említett csoportokat, elhelyezkedésük, viselkedésük alapján. A Kálvin téri aluljáró a fővárosi aluljáró program beindítása előtt, közkedvelt lakótere volt a hajléktalanoknak. Erre jó lehetőséget biztosítottak az egymás mellett elhelyezett telefonok kis cellái, melyekbe a Nyugati téri aluljáróhoz hasonlóan beköltöztek a fedél nélküliek. Itt, hasonlóan a valódi lakáshoz, a hajléktalanok kialakíthattak valamiféle „magán területet”, hiszen a fülkék egymástól, s részben a tértől is szeparált területet biztosított számukra. A telefonsornál kisebb „kényelmet”, és „nyugalmat” biztosító területek is benépesedtek a hideg időben, legtöbben az aluljáró észak-nyugati részén rendezkedtek be, ahol most egy művészeti alkotás töri meg a fal egykori monoton ívét. Az aluljárok fizikai és társadalmi megtisztítását célzó, a Fővárosi Önkormányzat intézkedései következtében 20032004-re szinte eltűntek a programba bevont aluljárókból az ott lakó hajléktalanok. A program sikerességét a döntéshozók a Kálvin tér példájával illusztrálták. „A Fővárosi Önkormányzat beszámolója az aluljáró-program folytatásáról a következőket tartalmazza: „A program sikerét talán a Kálvin téri aluljáró bizonyítja a legjobban: könyvesboltokat, kulturált szórakozóhelyeket alakítottak ki, s az aluljáró teljes képe megújult. A városháza célja az, hogy a többi aluljáró is megtalálja ehhez hasonló karakterét, és a Budapestiek valóban úgy tudjanak átkelni az aluljárókban, mintha Bevásárlóközpontban járnának”17. A 2006. szeptember, október hónapában a Kálvin téren végzett terepmunka során azt tapasztaltuk, hogy az életvitelszerűen az aluljáróban lévő hajléktalanok valóban eltűntek a területről, viszont a napközben kéregetők még ugyancsak jelen vannak. A koldusok, mint az aluljárók használóinak zárt közössége, egy inhomogén csoportot alkotnak. Az egyes kéregetők más-más háttérrel rendelkeznek, vannak, akik hajléktalanok, vannak, akik rendelkeznek otthonnal, viszont nincs, vagy csak kevés a keresetük, mások valamelyik „koldusmaffia” szervezetét erősítik. A koldulás stratégiáját szemlélve is több nagy 17

Török-Udvarhelyi, 29. o.

41

csoportot különböztethetünk meg egymástól, úgymint a kutyás, zenélő, csak filozofikusan üldögélő, vagy rossz esetben az agresszíven követelődző koldus, stb., Az utóbbi említett típus magatartása, kísértetiesen hasonlít az agresszív árusokéhoz, ebből adódóan hatékonysága is a fentebb leírtak alapján valósul meg. A pénzhez jutás érdekében a jobb helyekért valóságos harc alakul ki közöttük. De mi is számíthat jó helynek a koldus szemével nézve? Mindenekelőtt forgalmas, sok ember által használt területen célszerű koldulni, hiszen itt a nagyszámok törvénye értelmében sokkal nagyobb bevétel érhető el, mint a kevés ember által használt területeken. Másodsorban, olyan helyet kell keresni, ami ugyan szem előtt van, de nem túlságosan zavarja a járókelőket, mert ekkor ki volna téve komolyabb atrocitásoknak is. A budapesti aluljárók többsége, így a Kálvin téren lévő is, ezeknek a kívánalmaknak tökéletesen megfelel, így kiváló helyszínt kínálnak a kéregetők számára. A koldusok által használt területek a közösség számára csak korlátozottan használhatóak, hiszen egyfelől a kéregetők fizikailag is területet foglalnak maguknak és motyóiknak, másfelől a járókelők megpróbálnak minél távolabb elhaladni mellettük, valamint igyekeznek kerülni a szánalmat keltő a szemkontaktust. Ez utóbbi szinte elkerülhetetlen, mikor a koldus egy, az aluljáróból felvezető lépcsőre ül, hiszen ekkor hírtelen szemtől szemben találja vele magát a gyanútlan járókelő. A Kálvin téren a lépcsőkön történő koldulás feltűnően szervezettnek tűnik, hiszen majd az összes nagyobb forgalmat lebonyolító lépcsőn találhatunk kartonpapírra írt kéréssel rendelkező kéregetőt, ha csúcsidőben járunk a környéken. A koldusokéhoz hasonló gazdasági folyamatot folytatnak a Flaszter, illetve a Fedél Nélkül újságokat áruló hajléktalanok is, viszont itt az alamizsnáért cserébe az adakozó tárgyi ellenszolgáltatást is kap. Az újságárus hajléktalanok általában rendezettebb, kultúrált külsővel rendelkeznek, hiszen számukra nem a szánalom, illetve a félelem érzetének a felkeltése a cél a potenciális vásárlókban, hanem mint ületi partner kívánnak megjelenni. A körülményekhez képest konszolidált külső, és az általában udvarias ajánlattétel ellenére csak kevés sikert szoktak elkönyvelni az árusok, hiszen a megszólítottak többsége zaklatásként éli meg ajánlatukat. Budapesten alig lehetne elképzelni aluljárót szórólaposok, kérdőívezők, és kisegyházi agitátorok nélkül, akiket viselkedésük hasonló mivolta miatt együtt tárgyalunk, és akik a közteret munkahelyükként használják. Az említett személyek elhelyezkedése különbözik a koldusokétól, hiszen ebben az esetben igyekeznek minél jobban akadályozni a gyalogosokat, hogy azok fennakadva a hálójukon kénytelenek legyenek elvenni a szórólapot, vagy leállni velük beszélgetni „csak két percet”, ami általában ennél sokkal több időt jelent a valóságban. A Kálvin téri aluljáróban a legforgalmasabb útvonal a metró mozgólépcsőjének kijáratánál van, hiszen itt három irányból áramlanak az emberek nagyjából egy 60-70m2-es területen mindenképpen áthaladva, mely térrész kiváló „vadászterületet” nyújt a jelenleg vizsgált egyének számára. Mivel a járókelők igyekeznek el- és kikerülni az őket megállítani kívánó embereket, gyakran alakul ki torlódás, mely leginkább a metró felfelé haladó mozgólépcsőjének a végénél jelent kellemetlenséget, és balesetveszélyt, ugyanis itt az utasok gyakran szó szerint egymást tapossák. Ismét a közterek egyéni érdeknek megfelelő kihasználásával találkozhattunk a közterületen történő ilyen jellegű munkavégzés során is. Érdemes megemlítenünk, hogy a szórólaposok indukálnak egy egyéni viselkedést is, nevezetesen a szemetelés növekedését, mert sokan elveszik ugyan a papírt tőlük, de szinte azonnal a földre dobják. Eddig az aluljáró egyéni gazdasági érdekű, felhasználásának formáival foglalkoztunk, a továbbiakban viszont a nem anyagi érdekű felhasználást vizsgáljuk.

42

A felszíni résznél már tárgyalt firkálás ragasztgatás a föld alatt is gyakori módja az önmegvalósításnak. Az aluljáró-program eredményét értékelő Fővárosi Önkormányzat által készített beszámoló a firkákról a következőképpen szól: „A falfirkák eltűntek az aluljárók falairól, az esetleges éjszakai próbálkozásokat a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. rendszeresen és folyamatosan letakarítja”18. Ennek a folyamatos szélmalomharcnak a nyomaival találkozhatunk a Kálvin tér aluljárójának a falán is, hiszen firka az nincs a kőborításon, viszont sok maszat annál inkább, mely a festékek nem tökéletes eltávolításából ered. A kővel borított felületekkel szemben a másmilyen anyagú falrészeket elborítják a firkák, feltételezhetően azért, mert a tisztításhoz használt oldószer a falfestéket is oldaná. A Fővárosi Közterület Fenntartó munkatársainak köszönhetően viszont a felszínen oly gyakori ragaszok szinte teljesen eltűntek az aluljáróból, a folyamatos takarítás miatt. A köztér lehet találkozóhely, ahol a különböző irányokból érkező emberek megvárhatják egymást egy kijelölt helyen. Az ilyen találkozópontoknak általában egy jól megkülönböztethető helyet választanak az emberek. A Kálvin téren erre jó lehetőséget kínálnak a feljárók, valamint az aluljáró északi részén lévő dombormű. Az aluljárók, mint közterek, használatával kapcsolatban elmondható egyfajta periodicitás. „A különböző napszakokban különböző funkciókat lát el az aluljáró. A használók száma és köre is eszerint változik. A boltok éjszakára bezárnak, éjféltől a metró sem közlekedik, inkább a presszókba mennek az emberek, és a néhány áthaladó mellett hajléktalanok húzódnak be alváshoz készülődve. Ez utóbbi megállapítás az aluljárómegújítási program kezdete óta már inkább csak a téli időszakra vonatkozik, hiszen a tavasz kezdetével újra kiküldik őket onnan. Ez utal az aluljáró-használat szezonális változékonyságára is”19. Az évszakok változása nem csak a hajléktalanok aluljáró-használati szokásait formálják, hanem a téli időben a csúszós utak miatt jóval többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, s ezáltal az aluljáró forgalma is megnő. Az aluljáró, mint a Kálvin tér földalatti része, tervezéséből adódóan az észak-déli metróvonal egyik megállójából a felszín felé igyekvő emberáradat elosztására készült, s e mellett nagy szabad térrészeivel lehetőséget kívántak biztosítani a tér egyéni igénybevételére. Napjainkban viszont az emberek inkább igyekeznek mielőbb kijutni az aluljárókból mintsem, hogy ott töltsék a szabadidejüket. Jelenleg a Kálvin tér aluljárójának hatalmas tere szinte kihasználatlanul áll. Pont ezek, a ma nem kihasznált terek nyithatnak nagy lehetőséget a 4-es metró Kálvin téri állomásának üzembeállítása után. Érdemes idézni a 4-es metró állomásainak, és aluljáróinak tervezőjét: „igen egyszerű, letisztult lesz. Igyekszünk jó arányban és érdekesen, és megfelelő minőségben, és valamivel ezt még feldúsítani. Azért, mert hihetetlen vakvágányra lehet futni, hogyha ezt ilyen túldíszített. Tehát, ha az ember azt hiszi, hogy attól, hogy rakunk rá ilyen-olyan díszeket, attól lesz szép. Nem attól lesz szép, az egyszerűségében lesz”20. Az idézet azért érdekes, mert a mostani Kálvin téri aluljáró építésekor annak jövőjét tárgyaló cikkben, melyet szintén idéztünk, hasonló elvek jelentek meg. Az aluljáró funkcióját tekintve egyrészt összeköti a Kálvin tér forgalmas utak által szétszabdalt felszíni részeit, másfelől a metróból kvantáltan nagymennyiségben érkező embertömeg elosztójaként is üzemel. Az eddig elmondottakat a következő grafikán is ábrázoljuk. A firkák jelentette hatások nem kerülnek ábrázolásra, hiszen az egész aluljáróban látszanak maradványaik, valamint a 18

Török-Udvarhelyi, 30-31. o. Török-Udvarhelyi, 49. o. 20 Török-Udvarhelyi, 34. o. 19

43

nem kő borítású felületeken teljesen érintetlenek. Szintén nem kerül külön jelölésre az egyéni találkozóknak helyt adó területek, hiszen ezek az egyénektől függően bárhol lehetnek. Az aluljárót taglaló szakaszt lezáró képen, a bejelölések által, jól látszik, hogy a tér használatának legjelentősebb meghatározója a tömegközlekedés, hiszen az emberáramok, melyek a térhasználattal kapcsolatos viselkedések szinte mindegyikét indukálják, éppen a Kálvin tér közlekedési csomópont mivolta miatt alakulnak ki. Az utasok áramlása döntően meghatározza, hogy az aluljáró rendszer mely szakasza milyen mértékben van kihasználva. Jól látható az ábrán, hogy csak egy viszonylag kis részre korlátozódik a térhasználat jelentős része, s ezáltal szinte felborul a terület egyensúlya. 3. ábra: A kép a

44

www.metro4.hu internetes oldalon található, m4-kalvin2.jpg Kálvin tér grafika felhasználásával készült

4.2.3.3 Metró A Kálvin tér harmadik, legmélyebben lévő szintjét a metró megállója és üzemi területe alkotja. Ezt a részt a szabályozottság és a rendezettség uralja, s ezáltal kutatásunkat tekintve nem egy hangsúlyos terület, hiszen szinte nem ad lehetőséget a köztér, mely jelen esetben nem közterület, hanem a BKV Zrt. magánterülete, kisajátító jellegű használatára. Az állomáson és a mozgólépcsőknél a fizetett hirdetések kultúrált formában jelennek meg. A csillogó kő az emberben tisztaság érzését kelt, szemben az egy szinttel feljebb lévő aluljáró kopott, matt burkolatával. Firkálás, ragasztás nincs, köszönhetően a kamerás, és biztonsági őrök által megvalósított állandó figyelésnek. „Itt az 1998 óta működő Metró Biztonsági Szolgálat (népszerűbb nevén a „metrórendőrség”) ügyel a rendre. Feladatai közé tartozik többek közt – ugyan kimondatlanul - a nem kívánatos elemek távoltartása”21. A biztonsági szolgálat felállítása előtt a téli hónapokban gyakran telepedtek be a hajléktalanok a metró állomásaiba, szerelvényeibe. A metró területén mára már ez a kisajátítás is megszűnt a biztonsági szolgálat fellépése által, csak rendkívüli hidegben nyitják meg a metrót a hajléktalanok számára, de ebben az esetben is kizárólag éjszakára.

4.2.4 Ráday utca

bemutatása és átalakulása az elmúlt évtizedekben

Tanulmányunk másik vizsgált területe, a Kálvin tér déli oldalából nyíló Ráday utca. Mielőtt magával az utcával elkezdenénk foglalkozni, elengedhetetlenül fontos kitérnünk a városrehabilitáció folyamatára, s annak szükségességére, hiszen a Ráday utca e folyamat egyik legsikeresebbnek tekintett alanya. Budapest egyes városrészeinek leromlása, slumosodása több okra is visszavezethető, de e folyamatok részletes ismertetése nem képezi dolgozatunk tárgyát. A főváros belső pesti városrészeinek pusztulása már a rendszerváltás előtt is komoly problémát jelentett, és az 1980-as években megindult városrehabilitációs tervezés ellenére az elmúlt 15 évben is az egyik legnagyobb kihívás maradt 22. Ezen folyamat sorozat zajlott le a Ráday utcában is. Adott volt egy mind fizikailag, mind társadalmi megítélését tekintve erősen leromlott állapotú városrész a BelsőFerencvárosban. A rehabilitáció megkezdésénél több probléma is felvetődött. A terület, mint a pesti belváros általában, igen magas beépítettséggel és népsűrűséggel rendelkezik, sőt vannak olyan épületek, melyben a lakás állomány egy része magán, egy másik része önkormányzati tulajdon, ami jelentősen megnehezítené a lakók ideiglenes vagy végleges elköltöztetését. Másik megjelenő probléma, az utca képét döntően meghatározó 4-5 emeletes bérházak a XIX század közepe, illetve a századforduló táján épültek, így építészeti értékük miatt sem bonthatóak, sőt jelentős részük műemléki védettséget élvez, tehát felújításuk különleges szakértelmet igényel. A rekonstrukciót lassíthatja akár egy-egy lakó ellenállása, vagy a magas költségű beruházáshoz elengedhetetlen anyagi fedezet hiánya. Ezen körülményeket figyelembe véve a IX. kerület a területen forgalomcsillapított zóna kialakításával egybekötött közterület-rehabilitációs akciót hajtott végre. Ennek következtében az utca városközponthoz közelebbi részén sorra nyíltak a vendéglátóhelyek, melyek napjainkra igen divatosakká váltak. A közterület-rehabilitációval párhuzamosan megkezdődtek a társasház felújítások is. Ezen két egymással szoros kapcsolatban álló folyamat hatására, jól megfigyelhető dzsentrifikciós folyamat indult be, melynek 21 22

Török-Udvarhelyi, 52. o. Tomay.

45

következtében az ingatlanárak és az ingatlanforgalom is jelentősen emelkedett, így egy lakosságcsere is generálódott, de ez még nem tekinthető befejezettnek. A Ráday utcát a rehabilitáció után három részre lehet osztani. Az északi szakasz a Kálvin tértől egészen a Kinizsi utcáig tart. Erre a részre elmondható, hogy szinte teljes hosszában éttermek, szórakozóhelyek nyílnak az utcára, s a vendéglátóhelyek nyitása után egymást érik a napernyők a járdán. A középső rész, mely az északi szakasz koncepciójának megfelelően lett felújítva a Kinizsi utcától a Bakáts térig tart. A felújított utca ezen részén szinte nincs is étterem, illetve kávézó, hanem a teraszok helyén itt parkolóhelyeket talál a szemlélő. Ez a különbség az utca hangulatában is megnyilvánul, ugyanis az északi résszel ellentétben, itt a járókelő nem kényszerül arra, hogy az éttermek asztalai között lavírozzon, hanem a sétálóutca eredeti funkciójának megfelelően sétálgathat és nézelődhet. Az igazi változást az utcaképben a Bakáts tér jelenti. Itt a díszburkolat is megszűnik, valamint a forgalomkorlátozás is teljesen véget ér, ezen kívül a gyönyörű kandeláberek helyét ostornyél lámpák, illetve a házak homlokzatára szerelt alumínium lámpák veszik át. Ezen nem túl esztétikus lámpák szinte teljesen képesek elcsúfítani a már felújított homlokzatú épületeket is. Az utca harmadik szakasza egy teljesen átlagos belvárosi utca képét mutatja. Két oldalon járda, középen az úttesten jelentős forgalom. A kutyapiszok – mely az előző két szakaszon nem volt megtalálható – itt igen gyakori. A továbbiakban e tagolás mentén vizsgáljuk az utcát a Kálvin tértől indulva. Először az egyes szakaszok jellegzetességeivel foglalkozunk, melyeket a mellékelt térképen be is jelölünk. Az egyes utcarészek külön-külön történő elemzése után az általánosnak tekinthető jelenségeket vizsgáljuk.

4.2.4.1 Északi rész A Kálvin tér aluljárójából felérve a Ráday utcába bepillantva egy csendes sétálóutca képe fogadja a nézelődőt. Az utca bejáratából végig tekintve a szemlélőt egy kultúrált összkép fogadja, melyet a Török Pál utca sarkán álló, a képbe beugró és még felújításra váró épület sem rontja el. A pozitív benyomás keltésében egyaránt szerepe van a díszburkolatnak, a felújított épületeknek és a nagyszámú utcanövénynek. Az utca, a tértől kissé távolodva az éttermek, kávézók teraszai miatt nagyon zsúfolttá kezd válni, így a járókelőknek nincs megfelelő tere, mely esetleg frusztrációhoz vezethet. A teraszok utcára telepítése – melyet a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő testületének 8/2006. (III.10.) rendelete szabályoz – kiváló példája a közterek privatizációjának. A járda elfoglalásával a közösség hátrányt szenved, míg a vendéglátós előnyhöz jut. Az így kialakult – a járókelők számára igazságtalannak tűnő – helyzet a valóságban korántsem lehet annyira kedvező az éttermek számára. A tapasztaltabb vendégek ugyanis igyekeznek kerülni a túlzsúfolt teraszok szélein lévő asztalokat, hiszen mikor az utcában jelenlévő egyetlen közösségi közlekedési eszköz, – a 15-ös busz – elhalad a teraszok mellett, akkor az asztalokat füst és por lepi be. A vendégek szemszögéből szintén nem túl kellemesek a járda menti asztalok sem, hiszen ott szinte folyamatosan van gyalogosforgalom, valamint a belső asztalok a napernyők, és a 4-5 emeletes házak miatt igen sötétek. Végül maradnak a teraszok közepén elhelyezett asztalok, melyek szinte mindig tele vannak a tapasztalt vendégekkel. A teraszok lekerítése elengedhetetlen, hiszen így valósul meg a legjobban a privatizáció. Az egyes éttermek a nekik járó közterületet általában növényládákkal választják le maguknak. Csak a nagyon figyelmes, illetve rendkívül figyelmetlen járókelő veheti észre, hogy ezeket a ládákat lánccal kötik össze egymással és a környéken megtalálható szinte összes „Demszky-karóval”, nehogy ellopják őket. Ezek a láncok, illetve sodronyok helyenként a földön futnak, s a figyelmetlen járókelő hatalmasat eshet bennük. A növények viszont

46

otthonosabbá teszik az utca egészét. Sajnos a köztéri növények ágyazata – a rengeteg szemetes kuka ellenére is – gyakran alkalmi szemetesként, törmelék lerakatként üzemelnek. Az utca teljes felújított részét végigkísérő zöld műanyagból készült szemétgyűjtők teljesen elütne az utca hangulatától. Az éttermek teraszai, és a számtalan „Demszky-karó” miatt az úttest mentén nincsenek parkolásra alkalmas területek, így a helyhiány miatt nem megoldott az áruszállítás, ennélfogva a be- illetve kirakodás ideje alatt a busz sem képes közlekedni az úton álló szállítójármű miatt. Annak ellenére, hogy a Ráday utca egy csökkentett forgalmú út, éppen a szállítások, illetve a taxik miatt mégiscsak viszonylag nagy forgalommal találkozik az ember, még vasárnap reggel is. A szabálytalanul behajtó járművek távoltartása végett egy beléptető rendszert hoztak létre az utca északi szakaszán. Az elgondolás jó, hiszen a tiltótábla önmagában általában kevésnek szokott bizonyulni. Igen különös kapcsolatot jelenít meg a közterek privatizációjáról, vagy inkább a privát terek közteresítéséről, a beléptető rendszer behajtást engedélyező lámpája, mely egy étterem teraszából nő ki. A forgalomkorlátozás miatt nagyon sok a KRESZ tábla, mely jelentősen rombolja az utca képét s vele a hangulatát. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ilyen mennyiségű tábla inkább megnehezíti a közlekedők dolgát, főleg ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a gyalogosok jelentős része a forgalomnak kijelölt területre menekül az éttermi asztalok közül. Délutánra minden vendéglős kinyitja a napernyőjét, sátrát, és ezáltal a járókelő nem láthatja a szépen felújított homlokzatokat, valamint a 4-5 emeletes házak miatt egyébként is sötét utca járdája még sötétebbé válik. Az ernyők, sátrak ezen kívül az egyes kereskedelmi egységek reklámjait, „cégéreit”, és végül egymást is kitakarják, s ezáltal, egy mozgalmas kavalkád képét kölcsönzik az utcának. A járókelő hangulatát döntően befolyásolják az utcát szegéjező épületek, melyek túlnyomó része már a felújított homlokzattal büszkélkedhet. Ez a hatás a legjobban akkor érvényesül, mikor az éttermek még nem nyitották ki a teraszaikhoz tartozó ernyőiket, sátraikat, így az épületek szemlélésére a legkiválóbb alkalom egy vasárnap reggel. Ilyenkor az ember feltekintve teljes pompájukban láthatja azokat a homlokzatokat, melyeket a délutáni korzó idején csak részben, vagy szinte sehogyan sem láthat. Az utcát szegélyező épületek döntő többségét már felújították, csak néhány homlokzat vár még a tatarozásra. Az ilyen, még romos épületek által okozott negatív esztétikai hatás a felújítás után megszűnik, ellentétben a foghíj telkeken épült modern épületeknek az utca hangulatát romboló hatásával. Az utcarész egy másik, de vélhetően múlandóbb szégyenfoltja az üres telken lévő parkoló bejárata, kerítése, transzformátorház, mely hirdetőfalként is üzemel. A kerítésen óriásplakátok kaptak helyet, melyeknek hasznossága a szűk utcával párhuzamos kerítésen erősen megkérdőjelezhető, hiszen a kis távolság, valamint a csekély látószög miatt nem tudnak érvényesülni, így hatásukat sem képesek kifejteni. Az önkényes hirdetőfalként is használt transzformátorház telis-teli van a különböző pártok plakátjaival az önkormányzati választások szellemében. Nem kampányidőszakban feltételezhetően más jellegű plakátok borítanák be az oldalát. A parkolóba bepillantva az embernek hírtelen az az érzése támad, mintha egy balkáni városkában járna. A parkoló maga finoman szólva sem kelt rendezett összhatást, a beléptető őrbódéja is meglehetősen szedett-vedett, nem beszélve a parkoló túloldalán lévő omladozó tűzfalról. A parkoló bejárata viszont a figyelmes szemlélő számára különleges látnivalókkal is szolgál. Ezek egyike, a feltehetően még a rendszerváltás előttről a bejáraton maradt hirdetőtábla, a vele jól láthatóan egyszerre kihelyezett autókihajtásra figyelmeztető táblával. A másik érdekessége a parkoló bejáratának, hogy a házilag eszkábált, helyenként kicsit horpadt, parkolóhely táblán a parkolásért fizetendő összeg nincs

47

egyértelműen feltüntetve, noha halványan látszik, hogy valamikor mennyiért lehetett itt parkolni. Egy másik, a régebbi időkből örökölt hirdetésre is felfigyelhet a szemlélő. A Ráday utca 17-es számú ház földszintjén egy étkezde működik. A fényképek tanúsága szerint, már 2000-ben is ugyanez a tábla próbálta becsalogatni a vendégeket, mint ami most is kint van a kirakatban, de a felirat hangulata alapján jogosan feltételezhetjük, hogy a tábla jóval korábban került a helyére. A fényképek alapján szembeötlő, hogy az épületet azóta felújították, a szomszédos méteráruboltból kávézó lett, de az étkezde megőrizte eredeti hangulatát. A kifőzdével körülbelül egyidős, napjainkra szintén anakronisztikussá vált hirdetéssel találkozhatunk a Ráday utca 33-as számú épületén is, ahol egy cipőjavító működik. Az épületen 2000 óta érdemi felújítás nem látszik, csak a borozóból lett teraszos vendéglő.

4.2.4.2 Középső rész Az utca e szakasza a Mátyás utcától a Bakáts térig tart. A Ráday utca ezen részén a forgalomkorlátozás elsősorban csak sebességi korlátozásban nyilvánul meg, így az utcán közlekedni gyalogosan nem túl biztonságos, noha a sem szintben, sem burkolatban nem elkülönülő autóút csábítja a gyalogost, hogy ott sétáljon. Ennek a csábításnak egyik fő oka, hogy az ember szeretne bámészkodni a házak között, s ennek a legkényelmesebb módja éppen a sétálóútnak látszó autóút közepén lehetséges. A felújított utca ezen részén szinte nincs is étterem illetve kávézó, mely asztalokat telepítene az utcára, hanem a teraszok helyén itt parkolóhelyeket talál a szemlélő. E különbség az utca hangulatában is megnyilvánul, ugyanis az északi résszel ellentétben itt a járókelő nem kényszerül arra, hogy az éttermek asztalai között lavírozzon, hanem a sétálóutca eredeti funkciójának megfelelően sétálgathat. A vendéglátóhelyek helyett inkább kereskedelmi egységek jelennek meg a területen, melyek kirakataikkal igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a sétálóutcában rejlő lehetőségeket. A kirakat, mint vevőcsalogató eszköz egy jó példa a magán, illetve a közterület kapcsolódására, ugyanis az átlátszó üveg egyfajta falat képez az utca és az üzlethelység között, de a helységbe belátást engedve kitágítja a közteret a magán érdekek érvényesítése céljából. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kirakatok helyzete olyannyira fontos a városkép szempontjából, hogy a körúti elhagyott kirakatok kérdésének megoldására a főváros külön terveket dolgozott ki. A parkolóhelyek számának jelentős növekedése létjogosultságot ad a parkolóóráknak, ellentétben az északi résszel, ahol szinte minden harmadik, negyedik parkolási lehetőség külön órát kapott. Ezek a szerkezetek megjelenésükből adódóan nem illenek bele az utca képébe. A középső szakaszon valamivel kisebb arányban vannak a már felújított épületek, mint az északi részen, viszont jelenleg is több felújítás zajlik, s van mely a kutatás ideje alatt be is fejeződött. A rekonstrukciós munkálatok, mivel legfontosabb elemük jelen esetben a homlokzat megújítása, okvetlenül elfoglalnak az utcából valamekkora részt. Ezek a műveletek olykor igen kultúrálatlan állapotokat eredményeznek, hiszen esetenként az állványok maguk is alkalmi reklámhordozóvá válnak, de ezért a kellemetlenségért biztosan kárpótolja majd a nézelődőket, a már most is kirajzolódó, szépen felújított homlokzat. Ezen a részen látványosan megszaporodnak a graffitik, amik egyaránt megjelennek a lepusztult, és a felújított házakon is, melyek inkább firkáknak nevezhetőek, mintsem művészi alkotásnak. A házak utcafelőli falát tekinthetjük a köz-, illetve a magánterület határának is. Ezek a felületek jelentősen befolyásolják az utca képét, gondoljunk csak egy szépen felújított homlokzatra, vagy egy omladozó, romos tűzfalra. A falak, mint az utcaképet meghatározó

48

térelválasztó elemek összefestése, szintén egy különös megnyilvánulása az egyéni önmegvalósítás és a közösségi területek kapcsolatának. Az utcanövények száma lényegesen kisebb, mint az előző szakaszon, de ez a változás a vendéglátóhelyek hiányával is magyarázható, hiszen itt nem alkalmazzák a virágládákat leválasztó elemként. Sajnos, ezen a területen is vannak kiemelendő negatívumok, ráadásul ezek jelen esetben egy gócban helyezkednek el. A Ráday kollégium szemetes edényeit az utcából nyíló beugróban, a bejáratnál tartják. A látványból következtetve a tárolók űrtartalma nem elégséges a termelődő hulladék maradéktalan befogadására, így a bejárat környéke valóságos szemétdombbá válik. A képet tovább rontja, hogy a kis beugró mentén lévő épületeket éppen tatarozzák, így az építkezésből adódó hulladékok is ide kerülnek. Kutatásunk ideje alatt az említett építkezés befejeződött, s az ebből fakadó problémák meg is szűntek. A kollégium épületével majdnem szemben található egy igen elhanyagolt belső udvar, melyben ecetfaerdő burjánzik. A hajdani reklámtáblák megmaradt kereteiből arra lehet következtetni, hogy az udvarban valamilyen kereskedelmi egység működhetett. Az által, hogy a fent említett két negatív tényező ilyen közel van egymáshoz szinte biztos, hogy legalább az egyik közülük hatást gyakorol a nézelődőre. A középső szakasz déli végét a Bakáts tér képezi. Ez az éles határvonal egyben a sétálóutca végét is jelenti, s innentől kezdve a Ráday utca egy szokványos belvárosi mellékút képét mutatja.

4.2.4.3 Déli rész A Bakács tértől egészen a Ferenc körútig húzódó szakasz az utca általunk készített felosztásának utolsó eleme, mely szinte teljesen átlagos belvárosi utca képét mutatja. A Bakáts tértől kezdődően megszűnik a díszburkolat mind az úttesten, mind a járdán. A sétálóutca világítását ellátó impozáns kandeláberek helyét alumínium lámpák veszik át. Az út és a járda, mint szinte minden belvárosi mellékutcában, gyalázatos állapotban van. A kutyapiszok, és a falfirkák itt már valóban meghatározó tényezői az utcaképnek. A szépen felújított homlokzatokon lévő alumínium lámpák kimondottan rombolják az utcaképet, melyeknél talán csak a modern épületek okozhatnak nagyobb disszonanciát. A házak valamivel több, mint fele felújított, a többi vagy a környezetétől teljesen eltérő és ezáltal oda nem illő új építésű épület, vagy felújításra váró. Az utcarész egy érdekessége az 57-es házszámú épület, melynek köszönhetően még találhatunk olyan, az északi és középső részén már lebontott, vagy felújított jellegzetes épületet, mely az utca rehabilitációs folyamat előtti képére emlékeztet. Az utca eme részén a magánérdek és a közterület kapcsolatára két egészen érdekes példát is láthatunk. Egyik a jól láthatóan hosszú ideje kinnlevő díszbútoros cégére, a másik a Ráday utca 62-es szám alatti épület, melynek földszintjén, alagsorában egy piperebolt van, míg az első emeleten egy kozmetikus fogadja a vendégeit. A két reklám méretében, stílusában is jelentősen eltér egymástól, mely jól tükrözi a gazdasági erőből adódó megnyilvánulási lehetőségékbeli különbségeket. Hazánkban több nagyvárosban is megfigyelhető jelenség, hogy egy-egy erkélytulajdonos úgy dönt, valahogyan megakadályozza a kíváncsi tekintetek behatolását az erkélyére. Ennek feltehetően az az oka, hogy az erkélyt zárt magán területnek tekinti a tulajdonos, és ezt meg is próbálja védeni. A megoldást minden esetben valamilyen olcsó, de átláthatatlan anyag jelent, melyek megjelenhetnek hullámpala elemek, nád, bádoglemez stb. képében. Egy ilyen jelenséget figyelhetünk meg az 59-es számú épület legfelső szintjén, mely

49

a magasság miatt egyáltalán nem zavaró a járda szintjét használók számára, viszont mint magán- és köztér közötti kapcsolat igen érdekes jelenség. A szakaszon az utcanövények szinte teljesen eltűntek, mellyel a terület sivársága tovább fokozódik. A sivárság egyetlen pozitívuma, mely a forgalomkorlátozás feloldásából fakad, hogy eltűnt a rengeteg KRESZ tábla. A Ráday utca végére érve körbetekintve a Ferenc körúton egy zajos nagyvárosi forgatagot láthat a szemlélő.

4.2.4.4 Általános jellemzők a Ráday utcában Miután végignéztük az utca egyes részeit külön-külön, térjünk rá az utca egészének, illetve nagyobb egységeinek jellegzetességeire. A Ráday utca Kálvin tér és a Bakáts tér közötti részét végig díszkő borítja. Ez a díszburkolat már első, távoli pillantásra is piszkos hatást kelt. Ezt a benyomást két különböző ok válthatja ki, melyek egymást is erősítik. Az egyik, a burkolólapok öregedése, mely miatt az eredetileg halványsárga járólapok mostanra szürkéssé váltak. A másik, melyről egyértelműen az utca használói tehetnek, a rengeteg elköpködött és már feketévé porosodott rágógumi, ami szintén a közterek és az egyén viszonyának egyik megnyilvánulási módja. Felvetődik a kérdés, hogyha az utcarész egészében végig sűrűn, s helyenként szó szerint egymást érve találhatóak a hulladékgyűjtők, akkor vajon ez a rengeteg rágó miért kerül a földre? Az utca teljes hosszában véletlenszerűen fel-felbukkanó fura, meghatározhatatlan eredetű tócsák, és csurgás nyomok szintén rontják az összhatást. Természetesen ezek a jelenségek is köthetőek valamilyen emberi tevékenységhez. Az okok részletes felderítése túlmutatna jelen tanulmányunk keretein, viszont ebben az esetben kijelenthető, hogy ebben az esetben a köztér, mint mindenkié, azaz senkinek sem a saját tulajdonaként jelenik meg, így senki sem tekinti sajátjának, és ezáltal szinte senki sem vigyáz rá. A díszburkolat forgalom számára kijelölt részét a különböző járművek is tovább rongálják. A 15-ös buszból csöpög az olaj, mely főleg a megállók környékén okoz esztétikai problémát, valamint a járművek súlya alatt a burkolat helyenként berepedezik, behorpad. Feltételezhetően az utat valamivel alacsonyabb forgalomra tervezték, s a különböző magán jellegű járműközlekedés nagyobb a vártnál, így a futófelületet nagyobb terhelés éri a tervezettnél. Az utat szegélyező „Demszky-karók” helyenként csálék, s gyakorlatilag alig találni olyat, mely ne lenne kisebb-nagyobb felületen rozsdás. A karók, és a tűzcsapok kapcsolata a díszburkolathoz leggyakrabban kimondottan trehány kőműves munkáról árulkodik, úgy tűnik, mintha utólag fúrták volna be a helyüket. Ugyanilyen illesztési problémák vannak az esővíz elvezető csatorna fedőrácsával is, ugyanis néhol szét van csúszva, helyenként be van dőlve. Az ilyen apróságok arról árulkodnak, hogy a köztér valódi tulajdonosa, azaz az önkormányzat sem igazán érzi sajátjának a területet, mondván ő megtette a magáét a közterület rehabilitációjával. A terület karbantartásának hiánya visszahat az emberek viselkedésére is, hiszen minél rendezetlenebb a környezet, az egyén pozitív, vagy negatív személyes megnyilvánulása annál kisebb mértékben befolyásolja az összképet, melynek következtében a negatív egyéni cselekvések száma megnő, míg a pozitívaké, csökken. A Ráday utca teljes hosszában parkolási díjat kell fizetni, melynek leglátványosabb elemét a parkolójegy-automaták jelentik. A készülékek, melyek társaságonként általában egységes képet mutatnak, itt is mindenütt egyformák. Az utca belvároshoz közeli szakaszain, melyek csökkentett forgalmuk révén sétálóutcaként funkcionálnak, a meglévő parkolóhelyekhez viszonyítva igen magas az automaták aránya, míg a déli szakaszon a

50

fővárosban megszokott ez a viszony. A készülékek egy parkolótársaság anyagi érdekeit képviselik a köztéren, melynek következtében a berendezések igyekeznek magukra egyértelműen felhívni a figyelmet. Ez, a teljesen érthető gazdasági érdekből adódó megjelenési forma viszont ellentétben áll az utca hangulatával. Az utca egészére jellemző sajnos, hogy vannak olyan, szemlátomást néhány éve felújított homlokzatok, melyek már most kezdik ledobni magukról a festéket. A házak utca felőli falai, mint függőleges térelválasztó elemek, jelentősen befolyásolják az utca képét. Az alacsony színvonalú kivitelezés hosszútávon gátolhatja a befektetés sikerét, hiszen az épületek külső megjelenése a nem megfelelő technika alkalmazása miatt ismét gyorsan leromolhat, így nem vonzza tovább a vevőket. A felújításokkal kapcsolatos másik probléma, hogy a rekonstrukció gyakran csak a homlokzatra terjed ki, s ilyenkor a szomszédos háznál magasabb épületek omladozó tűzfala jelentősen rontja az összhatást.

4.2.5 Reklámok, a tér privatizációja a Ráday utcában Az utcában a Kálvin tértől távolodva egyre jobban megszaporodnak a falfirkák, melyek a felújított és a felújításra váró épületeken, az utcabútorokon, a növények ládáin, vagyis minden alkalmas felületen megjelennek, hogy kifejezhessék önmagukat vagy, hogy társaik előtt bizonyítsák vagányságukat. A firkálással rokon jellegű egyéni megnyilvánulás a különböző, nem reklám célú ragaszok elhelyezése. Érdekes megfigyelést tehetünk, ha vizsgáljuk a ragaszok, illetve a firkák megjelenésének eloszlását az utca teljes hosszában. Azt tapasztaljuk, hogy a két jelenség előfordulásának száma egymással fordítottan arányos, vagyis a firkák elsősorban a délebbi területre jellemzőek, míg a ragaszok inkább a belvároshoz közeli szakaszon gyakoriak. Ezen eltérés egyik oka lehet, hogy az északi részen a szórakozóhelyek miatt szinte teljes éjszaka van mozgás, míg a déli terület egy teljesen átlagos belvárosi utca, így éjjel nem sok ember mozog rajta. Mivel egy komolyabb firka elkészítése jóval tovább tart, mint egy ragasz elhelyezése, így a lebukás kockázatának csökkentése végett a firkálók inkább elkerülik az éjszakai forgatagot. A környéken szinte minden bolt, étterem saját videokamerát, riasztót szereltetett az épületére. Ez a megnyilvánulás szintén a közterek magán célú használatát mutatja, hiszen az említett biztonsági berendezések a falak utcafelőli, azaz közterületi oldalán helyezkednek el, míg létesítésük magántulajdon védelmében történt. Az egyes kereskedelmi egységeket védő berendezések egy speciális, mégis az utca szinte minden épületén megtalálható típusa a le-, illetve felhúzható biztonsági rács. Ezt az elemet azért érdemes kiemelni, mert a nyitvatartási időben szinte láthatatlanok, hiszen redőnyszerűen felhúzhatóak, így nem befolyásolják az utca képét, viszont zárás után leeresztve védelmet nyújt a helységnek. Ennél a megoldásnál csak az ütésálló üveg használata előnyösebb, hiszen ez a megoldás egyáltalán nem avatkozik bele az utcaképbe, viszont a hatásossága megegyezik a rácsokéval, sőt lehet, hogy meg is haladja azokét. Az utcabútorok, talán éppen a nagyfokú kamerázottságnak köszönhetően jó állapotban vannak, vandál rongálással csak ritkán találkozhatunk, de a firkálás, és ragasztás ezeket sem kerülhette el. Az épületekben lakók előszeretettel szereltetnek fel parabola antennákat, légkondicionáló berendezéseket, az éttermek meg ventillátorokat, füstelvezetőket az utca felé. Ezek a kellékek elsősorban az egyéni közérzet javítását szolgálják a magán területeken, viszont elemeik a közterületeken jelennek meg, így hatást gyakorolnak az utcaképre. Ez a jelenség olyannyira romboló hatású lehet, hogy a budai Várnegyed egyes részein rendeletben tiltják az antennák és parabolák kihelyezését az utca képvédelme érdekében.

51

A kutatási folyamatunk egy időszaka egybeesett a 2006. évi önkormányzati választások kampányhajrájával, ebből adódóan a politikai szervezetek hirdetéseivel is érdemes foglalkoznunk. A kampány végéhez közeledve egyre több helyen jelennek meg a hirdetési felületként szolgáló, parafából illetve furnérlemezből készült hirdetőtáblák, melyeket általában villanyoszlopokhoz dróttal rögzítenek. Ez a megoldás szintén felfogható a köztér egy magán jellegű felhasználásaként, hiszen az alkalmi reklámfelületet pénzért lehet bérbe adni, miközben e reklámhordozók a köz területén helyezkednek el, s mint ahogy a Ráday utcában is láthatjuk, gyakran nem a megfelelő helyre, például kandeláberekre rakják fel ezeket, a szerencsére csak alkalmi, reklámhordozókat. A választási plakátok jellegüknél fogva gyakran nem csak a kijelölt helyre kerülnek, hála az ügybuzgó önkénteseknek. Ilyen, önkényesen hirdetőfalnak kijelölt felületet találhatunk az utca teljes hosszában többet is, olykor egész elképesztő helyeken is. A választási plakátok a reklámpiac talán leggyorsabban elhasználódó szegmensét adják, hiszen a riválisok abban érdekeltek, hogy az ellenfél plakátját mielőbb eltávolítsák, s a helyükre a sajátjukat tegyék. Ez a folyamat a vizsgált utcában is jól megfigyelhető. Kutatásunk időtartama alatt lomtalanítás is történt a Ráday utcában. Város szerte megfigyelhető, hogy a lakók pár nappal a kijelölt időpont előtt elkezdik kitenni a lomjaikat. Az így utcára került holmik jelentős területet foglalnak el a közterületből így kisajátítják azt. Az önmagában sem esztétikus lomhegyek látványát tovább rontják a keresgélők, akik a hulladék minél hatékonyabb újrahasznosítása érdekében teljesen széttúrják a kupacokat, sőt gyakran a helyszínen verik szét az ígéretes zsákmányt kínáló hulladékokat (TV, rádió, stb.), ezzel további törmeléket gyártva. A lomtalanítás folyamata, noha a hulladék elszállítása után minden esetben gondos takarítást végeznek az utcaseprők, gyakran egyet jelent a közterület szeméttel történő elborításával. Ez egyetlen városrészben sem kívánatos, de főleg egy a vendéglátóhelyekben olyan gazdag területen, mint a Ráday utca, hiszen nem vonzó az olyan kávéházi terasz, melynek a szomszédságában hatalmas szemétkupac van. A lomok kihelyezésének kezdete és elszállításuk ideje között megfigyelhető egy másik, sajátságos köztérhasználati szokás is. Az értékesebbnek ítélt nagyobb méretű lomok mellé az egyes gyűjtögető csoport egy-két őrzőt állít. Nekik az a feladatuk, hogy „megvédjék” a csoport újdonsült tulajdonát a többi csoport tagjaitól. Ebben az esetben a köztérre kihelyezett hulladék, melyből elméletileg bárki guberálhatna, kerül kisajátításra. A Ráday utca kevés parkolási lehetősége miatt külön gondot okozott, hogy a nagyobb méretű használható lomok elszállításához használt utánfutós autókkal a gyűjtögetők csak az úton tudtak megállni, s ezáltal kisajátítva az utat, forgalmi akadályt képeztek. Aki járt a londoni Sohoban, annak szembeötlő a hasonlóság a két városrész között, mely hasonlóságot a Ráday utcai vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének a neve is tükrözi, ugyanis Ráday-Soho néven működik. Természetesen a budapesti „Soho” kisebb, szűkebb és zsúfoltabb londoni elődjénél, de a hangulat nagyon hasonló.

52

3. ábra: A felhasznált térkép forrása: www.terkepcentrum.hu

4.2.6 Összefoglalás Kutatásunk során vizsgált két terület, nevezetesen a Kálvin tér és a Ráday utca, két egymástól különböző rendeltetésű közterület. A Kálvin térre, elsősorban mint forgalmi csomópontra tekinthetünk, míg a Ráday utcára az ott lévő éttermek, kávézók, szórakozóhelyek miatt elsősorban a célbaérkezés helyeként funkcionál. A vizsgált területeken éppen megfordult az általános kép, hiszen a téren átáramlanak az emberek, míg az utcába megérkeznek. A funkcióbeli különbség meghatározza a használat jellegét, mely jelentős befolyást gyakorol a köztér és az azt használó emberek viszonyára. Másfelől a különböző használat ellenére sok, közös jellemzőt is találhatunk a két területen megjelenő térhasználati formák között. A hétköznapi járókelő az említett kapcsolatok nagy részét nem veszi észre különkülön, hanem egy általános kép alakul ki benne, mely a pozitív és negatív hatások összegzése révén rajzolódik ki. Ha az ember keresi a „rendetlenséget”, vagy éppen a „szépet”, akkor az sokkal meghatározóbb élményként jelenik meg a tudatában, mint egyébként, hiszen olyan dolgokat is észrevesz, melyek máskülönben fel sem tűnnének. Ennek az oka lehet a közöny, vagy a Budapesti állapotokba történő teljes beletörődés.

53

Kutatásunkban rávilágítottunk a közterek magánjellegű használatának különböző módjaira, melynek következtetéseképpen megállapítható, hogy a köz tér nem képes elkülönülni a magán tértől, hiszen az azt használók mint magánemberek megpróbálják a saját hasznuknak legmegfelelőbben használni azokat. A közterület és magán terület között még a határvonal megállapítása sem egyértelmű, hiszen egy kirakat üvege fizikailag egyfajta elválasztó egységként jelenik meg, viszont áttetszősége révén kitágítja mind a belső, mind a külső teret. Hasonló jelenséget mutat az erkély, mely javítja a köztér megjelenését, ha sok szép kitett virág díszíti, viszont rontja, ha raktárként használják.

4.3 Liszt Ferenc és Jókai tér – a „Pesti Broadway” szíve 4.3.1 Bevezetés A tér az Oktogonhoz kapcsolódóan a Nagykörút északi részének, a Nyugati tér melletti másik központja. Súlyponti elhelyezkedését a Nagykörút – Andrássy út kereszteződés biztosítja, lévén két, hagyományosan magas presztízsű út érhető el innét; tömegközlekedésileg kitűnően megközelíthető. E terület értékét fokozza, hogy az Andrássy út egyre inkább visszanyeri fényét; az Opera, a Nagymező utcai színházak és egyéb kulturális intézmények szintén közelébe esnek. A Liszt Ferenc teret – néhány más térrel és utcával, például a Ráday utcával együtt – a közterületi rehabilitáció sikertörténetei között szokás emlegetni Budapesten. Ez nem véletlen, hiszen ez az egyik, és talán az első közterület Budapesten, ahol az elmúlt évtizedekben – tudatos városfejlesztési politika eredményeképpen – jelentős funkcióváltás ment végbe, amivel együtt döntően átalakult a tér képe is. Talán meglepő is, miért e tér, és mért nem a Nagymező utca vált a környék központjává, ismerve az utóbbi sokkal jobb adottságait. Talán ez is lehetne a válasz: míg a Nagymező utcára sok ellenállással, sok szereplő bevonásával készültek a koncepciók, a Liszt Ferenc tér esetében az érintettek köre jóval szűkebb volt.

4.3.2 Tér története A nyolcvanas évekig a Liszt Ferenc tér egy szokványos belvárosi tér volt, jelentős átmenő forgalommal, autósboltokkal és az Andrássy út felőli végén egy benzinkúttal. A változások a nyolcvanas években kezdődtek, amikor a benzinkutat bezárták, a tér közepén a zöld sávot rendbe hozták és elválasztották a gyalogosforgalomtól, majd az autóforgalmat is kiszorították. A kilencvenes évek derekától kezdve a gyalogosforgalomnak átadott teret felfedezték a vendéglátóhelyek, és a nyári időszakban sorra nyitották meg teraszaikat is. A közterületi átalakulás és a térhasználat vizsgálatát kiterjesztjük az Andrássy út túloldalán fekvő Jókai térre, amely adottságait tekintve hasonló, és természetes egységet alkot Liszt Ferenc térrel.

4.3.2.1 A Pesti Broadway koncepció; gyalogos hálózat terve

54

A Liszt Ferenc tér (és a jövőben az akadályok elhárultával a Jókai tér) gyalogosforgalom számára való átadása és funkcióváltása szervesen illeszkedik a Terézvárosi Önkormányzat „Pesti Broadway” koncepciójába, amelyet a Főváros és a VI. kerület közösen kezdeményezett. Az elképzelés szerint egy összefüggő gyalogos hálózat jönne létre a belvárosi Váci utcától kezdődően, amelynek része a két téren kívül például a Király utca, a Nagymező utca, a Hajós utca és az Opera környéke is. A terület megközelíthetőségét – az autóforgalom csökkentésével párhuzamosan – rugalmas, az igényeknek megfelelő tömegközlekedési rendszerrel lehetne biztosítani, a parkolást pedig kijjebb, a Dózsa György út magasságában létesítendő mélygarázsokkal megoldani. A Deák tér és a Teréz körút közötti területen van hagyománya a szórakozásnak, kikapcsolódásnak, kultúrának, korábban is egyfajta vigalmi negyedként működött. Jelenleg tizenegy színház működik a területen; ez is vonzza ide a látogatókat, és közvetve keresletet teremt a vendéglátás különböző formáinak. Az önkormányzat szorgalmazza, hogy a kávézók a vendéglátást kössék össze a kultúrával, például kisebb kiállításoknak, műsoros esteknek biztosítva helyszínt. Ilyen eseményekre ad alkalmat például a Terézvárosi Búcsú nevű eseménysorozat, amelyet a Teréz templom körül és a Liszt Ferenc téren rendeznek meg, több mint tíz éve, minden októberben. A Liszt Ferenc tér és a Jókai tér – az Andrássy út környezetének részeként – 2002 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

4.3.2.2 Az első átalakítás előtt A Liszt Ferenc tér eredetileg a forgalomnak teljesen átadott terület volt. A ma is látható két platánsor és a fasorok folytatásában álló akácfák már korábban is megvoltak. A tér Andrássy út felőli végén, a középső sávban benzinkút működött, a tér két szélén folyt az autóforgalom. A térre nyíló üzlethelyiségek hasznosítása is az adottságoknak megfelelő volt: a nagy forgalomra alapozva elsősorban autósboltok, autókereskedések működtek itt, többek között az AUTÓKER egy nagy egysége is. A rendszerváltás előtt az ingatlanok tanácsi, illetve a műemléki védettségűek állami tulajdonban voltak.

55

4.3.2.3 Kisebb forgalom, több levegő A nyolcvanas években körvonalazódott az a rehabilitációs elképzelés, amely szerint a közterület átalakítása, igényes felújítása a tér funkcióinak megváltozását is maga után vonja majd. Az átalakítások ennek megfelelően kezdődtek el a Liszt Ferenc téren. A nyolcvanas évek közepén az első ütemben megszüntették a benzinkutat, mint forgalomvonzó tényezőt, hogy ez által is csökkentsék az autóforgalmat a területen. A tér közepén található, két fasorral szegélyezett sávot mindenképpen meg akarták őrizni zöld sávként, mert a sűrűn beépített belváros amúgy is híján van a zöldterületnek. A zöldfelület szintjét feltöltéssel mintegy 80 cm-rel megemelték. Ez a fák gyökérzetének levegőellátása szempontjából kockázatos kísérlet volt, de sikeresen zárult: a fák túlélték a beavatkozást, és létrejött egy egységes, a forgalomtól szintben elválasztott zöldterület, amelyet beton mellvéddel vettek körül. Az autóforgalom csökkenése miatt az autókereskedések fokozatosan kiszorultak a térről, és ez lehetővé tette, hogy a területet átadják a gyalogosoknak.

4.3.2.4 Füstbement tervek A nyolcvanas évek végén, amikor az ingatlanok még egységesen tanácsi tulajdonban voltak, azt tervezték, hogy az ingatlanok hasznosítása során is érvényesítik a tér funkcionális átalakításának szándékát. Ennek megfelelően a tanács könnyen meghatározhatta, hogy a tulajdonában levő üzlethelyiségeket milyen célra lehet használni, és az egységes kezelés miatt az egész tér képét befolyásolhatta. A VI. kerületi Ingatlankezelő Vállalat (IKV) külföldi tőke bevonásával létrehozta a Revital Rt-t, amelynek célja a kerület belső részének vállalkozói alapon, magántőke bevonásával történő revitalizációja volt. Az alapításkor az IKV telekapporttal szállt be a vegyes vállalatba, amely a maga nemében az elsők közé tartozott. A rendszerváltás azonban alapvetően megváltoztatta a viszonyokat. A szinte kötelező lakásprivatizáció miatt a tulajdonviszonyok szétaprózódtak, és a Revital Rt. is önálló életet kezdett élni a többségi részesedéssel rendelkező magántulajdonosok érdekei szerint, így a Terézvárosban lehetetlenné vált egy ferencvárosi típusú tömbrehabilitáció. Csak a földszinti üzlethelyiségek egy része maradt önkormányzati tulajdonban.

4.3.3 A tér átalakulása az elmúlt évtizedekben

4.3.3.1 A kezdetek Az önkormányzat a szabályozási terven keresztül próbálta befolyásolni a funkciókat, például a lakáscélú hasznosítást csak az első emelettől kezdődően engedélyezte. A Pesti Broadway koncepció szerint egyébként a Hajós utca lett volna az első, amelyet átépítenek, de végül a Liszt Ferenc tér és a Nagymező utca Teréz templom körüli szakasza is előbb készült el. A kulturális negyed központját a Hajós utca és az Operaház környékére tervezték, de a Liszt Ferenc tér gyorsan népszerűvé vált a vendéglátósok – és ezzel összefüggésben a vendégek – között, megelőzve a szintén egyre népszerűbb, de még napjainkban is kialakulóban lévő Hajós utcát.

56

A Liszt Ferenc téren a kávéházak diadalútja 1995-ben, az Incognito café megnyitásával kezdődött. Az első kávéház után jött a második, majd szép sorban nyílt a többi. Kezdetben az első tulajdonosok aggódtak, hogy majd osztozni kell a vendégeken és a bevételen, de ezek a félelmek nem igazolódtak: a kínálat bővülésével híre ment a térnek, és a vendégek száma is egyre nőtt. Mára bebizonyosodott, hogy Budapesten is van igény ilyenfajta közterekre, kávéházi életre. Napjainkban a tér népszerűsége és ismertsége akkora, hogy már a külföldi útikalauzok is feltűntetik a Liszt Ferenc teret.

4.3.3.2 Konfliktusok a helyi lakókkal Az átalakítások kezdetekor, a nyolcvanas években több változat is kidolgozásra került, amelyeket a tanács kiadványokban és lakossági fórumokon ismertetett a lakókkal. A helyiek a vendéglátóhelyek későbbi térhódítását nem fogadták egyöntetű örömmel. A panaszok szerint a korlátozás nélkül késő estig nyitva tartó kávéházakból kiszűrődő zsivaj miatt az ott lakók nem tudnak aludni; ez főleg a tavasztól őszig tartó időszakban zavaró, amikor a teraszok kitelepülnek a térre, de a házfalak közé zárt téren a hazafelé tartók hangoskodása is felhallatszik az emeleti lakásokba. A lakókat ezen kívül a teraszok kontrollálatlan terjeszkedése is zavarta, mert akadályozta őket a házak megközelítésében. A kétségek egészen odáig terjedtek, hogy szükség esetén a mentők és tűzoltók meg tudják-e közelíteni a házakat. Az elégedetlenségüknek hangot adók a téren lakóknak egy kisebb csoportját alkották, de azt nem lehetett egyértelműen tudni, hogy a csöndes többség hogyan viszonyul a kérdéshez. Feltételezhető, hogy aki elégedett a helyzettel, az nem nyilvánít hangosan véleményt, de nyilván olyanok is vannak, akik csendben tűrik a hátrányokat. Az önkormányzat ennek kiderítésére a téren lakók körében közvélemény-kutatást végzett, a vendéglátóhelyekhez való viszonyulást vizsgálva. Az eredmény erős korosztályi eltéréseket mutat. Az idősebbek általában ellenzik a teraszok létesítését, főként a már említett panaszok, a késő estébe-éjszakába nyúló zajongás zavaró hatása és a házak megközelíthetőségének romlása miatt. Olyanok is akadtak közöttük, akik kedvezőbbnek tartották a régi állapotot, amikor még benzinkút működött a téren, és az meg volt nyitva a gépjárműforgalom előtt. A fiatalok és a középkorúak ezzel szemben örülnek a nyüzsgő kávéházi életnek, bár bizonyos időbeli korlátozásokat, szabályozást ők is fontosnak tartanak. Nem szabad szem előtt téveszteni azt sem, hogy Budapest belső területe erősen elöregedett, így itt az idősek nagyobb súllyal jelennek meg, mint a város vagy az ország más területein.

57

4.3.3.3 Önkorlátozás, kompromisszumkeresés 1999-ben a Liszt Ferenc téren és a Nagymező utcában működő vendéglátóhelyek tulajdonosai, valamint civil érdeklődők létrehoztak egy civil szervezetet, a Broadway Egyesületet (teljes nevén „Broadway Egyesület a Liszt Ferenc tér fejlesztéséért”). Az egyesület a vendéglátósok érdekeinek képviseletét látja el. A civil szervezet megalakulásával az önkormányzat tárgyalópartnerre lelt az egyesületben, amely az összes vendéglátóhelyet képviseli, ezzel lényegesen egyszerűbbé vált a kapcsolattartás és érdekegyeztetés. Az önkormányzattal való tárgyalás mellett a konfliktusok elsimítása érdekében önszabályozásra, önkorlátozásra is mód nyílt. Ennek megfelelően például a teraszokat éjfélkor bezárják, a térbeli kiterjedésüket burkolatjelekkel (felfestett zöld csík) korlátozzák, és azt is tervbe vették, hogy a jövőben a teraszok fölötti napvédő tetőket hangszigetelő anyagból készítik majd. Az egyesület rá tudja szorítani tagjait a szabályok betartására, hiszen akár a teraszengedély megvonását is kijárhatja az önkormányzatnál. A Broadway Egyesülethez hasonló érdekvédelmi egyesületet egyébként a Hajós utcai vendéglátósok is létrehoztak.

4.3.3.4 Konfliktusok a park felújítása körül A tér felújítására korábban is készültek tervek: a 2001-es pályázat győztese, Török Péter kerttervező művész hármas tagolású, szecessziós térrendezése például európai színvonalú közteret hozott volna létre. Az akkor 300 millió forintra becsült költségigényen végül megfeneklett az elképzelés. A felújítás jelenlegi, végül megvalósult formájában 2006 tavaszán történt, és az önkormányzat, valamint a vendéglátósokat tömörítő Broadway Egyesület együttműködésével valósult meg. A mintegy 30 millió forintra rúgó költségeket a civil szervezet állta, hiszen nekik is érdekükben állt, hogy mielőbb rendezett környezetben fogadhassák vendégeiket. A munkálatok megkezdését 2006. február 7-én – környezetvédelmi okokra hivatkozva – helyi lakók egy 30-40 fős csoportja és a hozzájuk csatlakozó Illés Zoltán környezetpolitikus megakadályozták. Mint később kiderült, a fák nem voltak veszélyben, az átalakítás csak az aljnövényzet cseréjét érintette. Arra is fény derült viszont, hogy a kivitelező úgy kezdett neki az átalakításnak, hogy a szükséges építési engedélyek még nem álltak a rendelkezésére. Fürst György alpolgármester elismerte: „lehet, hogy a kivitelezők valamelyik, még nem engedélyezett munkafázissal előreszaladtak”. Ez egyébként feltehetőleg a biztosra vett képviselőtestületi döntés miatt történt. Az engedélyeket végül – a szükséges döntés megszületését követően – az önkormányzat február 15-én kiadta, és az átalakítás rendben megvalósult. A tér felújítása 2006. júniusában fejeződött be.

4.3.3.5 A népesség kicserélődése A konfliktusokat hosszabb távon jelentősen oldja a népesség kicserélődése. Már eddig is jelentős népességcsere ment végbe: bár erről szóló kutatás nem készült, becslések szerint a lakók 40-50%-a elköltözött, és helyükre új lakók – általában külföldiek és fiatalabbak – érkeztek. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy – éppen a tér átalakulása miatt – a terület jelentősen felértékelődött, divat lett a Liszt Ferenc téren lakást venni, így az itt lakók lakásuk eladásából máshol megfelelő lakáshoz tudtak jutni. Ez sem simít azonban el minden ellentétet, hiszen az itt élő idős emberek egy része erősen kötődik lakóhelyéhez, és nem szeretne elköltözni.

58

A panaszbejelentések száma az utóbbi időben jelentősen csökkent – ebben szerepet játszhatnak a kompromisszumos megoldások és a népesség kicserélődése, bár egyes lakók szerint csak belefáradtak a panaszkodásba.

4.3.3.6 A konfliktusok okai A kávézók, pubok, igényesebb sörözők, illetve a hozzájuk tartozó kiülős teraszok terjedésével szembeni ellenérzések nem csak a Liszt Ferenc tér sajátosságai: mindenütt felszínre kerülnek, ahol ezek a vendéglátóhelyek megjelennek. A kilencvenes évekig Budapesten nem voltak olyan utcák, terek, városrészek, mint amilyen ma például a Liszt Ferenc tér vagy a Ráday utca, így azok megjelenése óhatatlanul konfliktusokhoz vezetett, a fentebb már említett jelenségek – esti zsivaj, teraszok térfoglalása – felerősödésével. A problémához az is hozzájárul, hogy Budapest belvárosában ma is erős a lakófunkció jelenléte, míg más nagyvárosokban gyakran az üzleti élet, az irodák dominálnak, ami eleve kizárja az ilyen jellegű konfliktusok lehetőségét. Remélhetőleg a népesség kicserélődése és az ésszerű kompromisszumok hosszabb távon itt is lehetővé teszik a szórakozónegyedek konfliktusmentes működését, hiszen egy nagyvárosban – és amint a konkrét példa mutatja, Budapesten is - megvan erre az igény, és egyre inkább megvan a fizetőképes kereslet is.

4.3.4 A tér bemutatása

4.3.4.1 Növényzet A tér parkosított részét hosszanti irányban két védett platánsor szegélyezi, amelyek az Andrássy út felőli részen elég rossz állapotú, satnya akácokban folytatódnak. Ezek a fasorok még a felújítás előtti idők tanúi, a benzinkút a nyolcvanas évekig a két fasor között működött. Az akácfák között kifeszítve izzófüzérek láthatók, amelyek feltehetően még tavaly karácsonyról maradtak kint (írásunk 2006. októberi állapotokat rögzít). A zöldterület állapota a felújítás előtt hagyott maga után kívánnivalókat: az elválasztott, átláthatatlan bokros területet előszeretettel vették igénybe a kutyák és a hajléktalanok, és a takarítás sem volt kielégítő módon megoldva. A tavaszi felújítás során telepített aljnövényzet egyelőre gondozott, jó állapotú, a szükséges öntözésről automata öntözőrendszer gondoskodik. A Zeneakadémiával szemben a parkolót műkő virágládák szegélyezik, amelyekbe cserjéket ültettek. A virágládák szélére azonban szívesen odatelepednek az emberek, és ezért hiába ültetik újjá a kipusztuló növényeket, azok néhány hét alatt újra meglehetősen rossz állapotba kerülnek. A virágládákba ezen felül szemetet (fém italos dobozokat, csomagolóanyagokat) is gyakran dobnak a kevésbé jól nevelt járókelők. Az Ady-szobor mellett nagy méretű, gondozott virágágyás található. A virágosítási programban a Broadway Egyesület is szerepet vállalt. 59

4.3.4.2 Burkolatok, burkolati jelek; akadálymentesítés A tér csaknem egészét díszburkolat borítja, annak megvalósítása azonban nem teljesen egységes, ennek alapján különböző szakaszok különíthetők el. A Zeneakadémia előtti rész rendezése még várat magára. A vele szembeni részt az ottani étterem tulajdonosának költségére – ideiglenes jelleggel – térkővel burkolták. A teljes felújítás a Zeneakadémia épületének tervezett, állami költségvetésből fedezett felújításához kapcsolódik, de függ a parkolóhelyek elhelyezésének megoldásától is: a tér ezen (Király utca felőli) része alatt egy kisebb, míg a Nagymező utca alatt egy nagy, a Király utcától az Andrássy útig húzódó, négyszintes mélygarázs van tervbe véve, utóbbinak a kivitelezése azonban négy védett platánfa sérülésével járna. A burkolaton a tér egész hosszában felfestett zöld csík jelöli ki, hogy meddig terjeszkedhetnek a teraszok, ezzel biztosítva a szabad közlekedést és a lakóházak megközelíthetőségét. A lehetőségeket a vendéglátóhelyek maximálisan kihasználják, de a határt tapasztalataink szerint tiszteletben tartják. A középen létrehozott hangulatos, kanyargós sétány kialakításakor a kerekes székkel közlekedők szempontjait is figyelembe vették: lépcsők nincsenek, a szintkülönbségeket enyhe lejtőkkel, rámpákkal hidalták át. Így egyébként a kerékpárosok is ezt használják, ha át szeretnének jutni a téren. Bár a tér megközelíthető az Andrássy úti kerékpárúton, a kerékpáros forgalom magán a téren nem számottevő.

4.3.4.3 Térbútorok A középső, parkosított területen számos, láncszerűen egymásba fűződő pihenőhely található. A sétány mentén fém vázas, fa ülődeszkás padokat helyeztek el, amelyek stílusukban (igényes kivitelezésű, de formatervezésében elég jellegtelen, szürke színű) illeszkednek a szemetesekhez és az alacsony lámpákhoz. A padok többsége támlát is kapott, de rejtélyes okokból nem mindegyikük. A padok ülőfelületét nem szakítják meg „hajléktalanűző” karfák. A kiszélesedő részeken a zöldterületet szegélyező kőfalra telepítettek hosszú, fa ülődeszkás és háttámlás padokat. A Liszt Ferenc tér szemetesei elég változatos képet mutatnak. A középső, a 2006 tavaszi felújítás által érintett terület pihenőhelyein szürke színű fém szemeteseket helyeztek el, amelyek stílusukban illeszkednek a padokhoz és a lámpákhoz. A tér két szélét szegélyező kandeláberek oszlopaihoz fekete színű, rácsos szemeteseket rögzítettek; a Zeneakadémia előtti részen pedig – ahová a felújítás nem ért el – a Budapesten elterjedt, jól ismert narancssárga műanyag kukákkal találkozhatunk. Az Andrássy út felőli részen, de még a felújított területen egy negyedik fajta szemetes is látható, ami egyfajta reliktum, láthatóan a felújítás előttről maradt fenn titokzatos okokból. A hagyományos szemeteseken kívül a terézvárosi önkormányzat világoskék színű, doboz alakú, „DOG BOX” feliratú kutyakukákat is elhelyezett, hasonlóakat azokhoz, amelyek 60

mostanában például a XI. kerületben is megjelentek. A kukák oldalára felszerelt adagolóból fekete nejlonzacskóhoz juthatnak a kutyasétáltatók, amivel higiénikusan összeszedhető a kutyaürülék. A felújított sétányon a közvilágítást szürkére festett, a padok és a szemetesek stílusához illeszkedő alacsony lámpákkal oldották meg. A tér két szélső, hosszanti sávjában magas, fekete színű kandeláberek is találhatók, amelyeken fejmagasság felett virágtartó és virágok kaptak helyet. A tér parkolásra alkalmas részein a Budapesten közismert kék, lekerekített háromszög alaprajzú parkolóórák vannak elhelyezve. Az oszlopokon egy kisebb reklámfelület, illetve kutyaürülék összeszedésére alkalmas fekete nejlonzacskók adagolója is el van helyezve. Kétféle parkolás-gátló bóját alkalmaznak: méteres, zöld színű fém oszlopokat és alacsony, zömök kő bójákat; utóbbiakat egyedül az Andrássy út és a Paulay Ede utca közötti részen. Az Andrássy út felőli részen található egy kerékpártároló, azt azonban gyakorlatilag nem használják. A máshová lekötött kerékpárok azt mutatják, hogy van igény kerékpártárolóra, azonban vagy az elhelyezés, vagy a konstrukció miatt nem ezt választják. A tároló kialakítása mindenesetre nem túl szerencsés, mert csak a kereket lehet hozzákötni, holott a váz rögzítése lényegesen nagyobb védelmet biztosít lopás ellen, ezen kívül a szerkezet tűnik túl stabilnak sem tűnik. Az Ady szobor mögött, a sétány kezdeténél egy tájékoztató tábla található, amely a Budapest világörökségi területének térképe mellett leírást is tartalmaz a városrészről. A Liszt Ferenc tér és a Jókai tér – az Andrássy út környezeteként – szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Az Andrássy út 47. számú épület Liszt Ferenc téri frontja előtt, az állványzat alatt megbújva két régi stílusú telefonfülke áll, amelyeket tapasztalatunk szerint használnak is. A telefonfülkék üvegfelületei össze vannak karcolva. A téren három szobor áll. Az Andrássy út felőli végén látható Csorba Géza bronz Adyszobra 1960-ból. A parkosított részen, a platánfák között találjuk Marton László Liszt Ferenc szobrát (szintén bronz, 1985), amelynek megformálása vitatottabb. (A Zeneakadémia homlokzatán is van egyébként egy Liszt-szobor, de azt nem tekintjük köztéri szobornak). A 2006-os felújítás során helyezték el a Dohnányi Ernő utca közelében József Attila szobrát, Gyurcsek Ferenc alkotását.

4.3.4.4 A Jókai tér felújítása A Jókai téren a felújítás előtt a ma is meglévő gázfogadó állomás mellett egy leromlott állapotú játszótér volt található. A felszíni parkolóhelyek kiváltására az önkormányzat egy mélygarázst tervezett, ennek építését azonban a környezetvédők (a Védegylet vezetésével) – a felszíni zöldterület sérelmére, a fák kivágására hivatkozva – mindezidáig megakadályozták. A mélygarázs-építést támogatók álláspontja szerint a jelenlegi nyárfák allergiát okoznak és állapotuk is rossz, az építkezés után a helyükre egy hársfaliget kerülne. A környezetvédők azonban kétségbe vonják, hogy a betonfödém fölé telepítendő fák pótolnák a jelenlegi terebélyes, nyolcvan éves fákat.

61

A fák végül megmaradtak, bár a mélygarázs-terv nem tűnt el véglegesen. A 2006-os felújítás során megújult a zöldfelület, pótolták a sövény hiányzó részeit, és automata öntözőrendszert telepítettek. A felújítás során szem előtt tartották a Liszt Ferenc tér átalakítását. A térbútorok ugyanolyan típusúak, mint a szemközti téren. Összesen 15 darab pihenőpadot helyeztek el, ezen kívül épült egy ivókút is, amely jelenleg még nem tölti be funkcióját, de remélhetőleg ez is mihamarabb elkészül. Az itt található játszótér is megújult. Távolabb helyezték az autóforgalomtól, és sövénnyel elválasztották. A gyerekek az EU-konform játszótéren egy homokozót és egy hintát vehettek birtokba, a szülőket, nagyszülőket pedig a játszóteret körbevevő padok várják. A téren működő kutyafuttatót a felújítás során megszüntették. A sétautakat a Liszt Ferenc tértől eltérő módon fehér színű kőőrleménnyel burkolták. A felújítás 2006. augusztus 14-től szeptember végéig tartott, költsége 15 millió forintra rúgott. A Jókai tér Andrássy út felőli részén, az Ady-szoborral szemközt látható Jókai Mór szobra (Stróbl Alajos műve 1921-ből). A tér hátsó részén, a Mozsár utcánál egy régi feszület is található.

4.3.5 Állapot, karbantartás

4.3.5.1 A térelemek fizikai állapota Az Andrássy út 47. számú saroképület (Andrássy út – Liszt Ferenc tér sarok) fa állványzata jelentősen rontja a tér képét. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állványzat oszlopait elborítják a vadplakátok. A helyzet várhatóan nem fog egyhamar megváltozni, tekintetbe véve, hogy az épület privatizációja egyelőre meghiúsult. A Zeneakadémiával szembeni ideiglenes díszburkolat kivitelezése sem volt megfelelő minőségű, hiszen az egyik csatornafedél körül a burkolat megsüllyedt, ami nem csak esztétikailag káros, de balesetveszélyes is lehet.

4.3.5.2 Köztisztaság A tér köztisztasági helyzete változó. Előnyösebb helyzetben van a vendéglátóhelyek közvetlen környezete, aminek ilyen módon van gazdája, míg a perifériálisabb helyzetű részek, az Andrássy út felőli és főként a Király utca felőli rész elhanyagoltabb állapotban van. A köztisztaságra a vendéglátóhelyek környékén a Broadway Egyesület is figyel, hiszen a rendezett környezet a kávéházaknak is elemi érdeke. A graffiti kevésbé látványos, de hozzátartozik a leromlott állapotú házak képéhez, ahol az utcafrontot nem üzlethelyiség vagy vendéglátóhely foglalja el. Az itteni falfirkák semmilyen művészi értéket nem képviselnek, egyszerű, egyvonalas szövegfeliratok, tag-ek, ráadásul véleményünk szerint műemléki környezetben a falfirkáknak egyáltalán nincs helye.

62

A kutyaürülék a járófelületen nem jellemző, a parkosított részen előfordulhat, de nem látványos. A kulturált kutyatartás feltételeinek megteremtése érdekében az önkormányzat kutyakukákat helyezett el, bár nem tudni, milyen mértékben köszönhető ennek az eredmény, és mennyiben a rendszeres takarításnak. A vizelet viszont gondot okoz, főként a Király utca felőli részen esnek tömegével áldozatul a házsarkok, oszlopok, parkolóórák az ebek territoriális viselkedésének. Az Ady szobor mögötti, kissé félreesőbb területen jelentős galambpopuláció tenyészik, és néhány területet (beleértve padokat is) vastagon ürülékükkel borítanak. A köztisztaságiak – amennyire ez megítélhető – nem folytatnak kitartó harcot a jelenség ellen, így a hajléktalanokon kívül más ritkán használja ezt a területet.

4.3.5.3 Közbiztonság Az utóbbi években a tér biztonságáról való gondoskodást is magára vállalta a Broadway Egyesület, így a biztonsági szolgálat emberei folyamatosan szemmel tartják a teret.

4.3.6 Tér privatizációja

4.3.6.1 Vendéglátás A téren a kilencvenes évek második felétől fokozatosan dominánssá vált a vendéglátó funkció. A vendégkör folyamatosan átalakul: míg eredetileg szinte mindenki ide járt, mára egyes rétegeket elszívtak az időközben kialakuló, eltérő stílusú szórakozóhelyek, például a romkocsmák (Szimpla, Szóda és társaik) vagy a budai oldal nyári, szabadtéri vendéglátóhelyei. Ma a Liszt Ferenc tér fő vonzereje az igényesség és a rendezett környezet, ami egy fizetőképes, de még viszonylag széles réteget vonz – a turistákon kívül. A nyári időszakban, a jó idő beköszöntével a kávéházak teraszai kitelepülnek a térre. A székek, asztalok, napernyők színvonala itt megfelelő, viszonylag egységes képet mutat, nincsenek kirívóan igénytelen megoldások. A teraszok térbeli kiterjedése az önszabályozás óta megfelelően lehatárolt, nyitvatartási idejük pedig korlátozott: éjfélig a bútorok elpakolásával is végezni kell. A vendéglátósok részéről erős törekvés érzékelhető arra, hogy francia mintára téliesített, fűthető teraszokkal hosszabbítsák meg a szezont, de jelenleg ezt a szabályozás nem teszi lehetővé.

4.3.6.2 Pihenés, séta A 2006 tavaszi felújítás óta a parkot egy hosszanti irányú, néhol kiszélesedő sétánnyal tárták fel, ezáltal a városi közparkot tudatosan elválasztva a vendéglátási területektől. A pihenőhelyeket jó időben szívesen birtokba veszik a helyi lakók, és kiülnek a padokra olvasni, beszélgetni, pihenni. Főként idősebbek sétálnak és pihennek itt, de vannak fiatalok is. A turistacsoportok jellemzően a két szélső sávban nézelődnek, hiszen ők elsősorban a kávéházak miatt jönnek ide. A sétányról a helyi lakosok is elérhetik a házakat, ugyanis a bejáratokhoz a sétánytól leágazásokat építettek ki.

4.3.6.3 Parkolás Parkolásra jelenleg a tér két végén: a Zeneakadémia előtt, illetve a Paulay Ede utca és az Andrássy út közötti rövid szakaszon van lehetőség. Mindkét helyen fizetős parkolás van. A 63

parkolóhelyek általában foglaltak, sőt olykor a mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyeket sem tartják tiszteletben, bár ezt a közterület-felügyelet tapasztalatunk szerint esetenként kerékbilinccsel szankcionálja. Mozgássérült-igazolványok többnyire feltűnően nagy értékű autók szélvédője mögött jelennek meg, bár ez nem helyspecifikus jelenség.

4.3.6.4 Rakodás A vendéglátóhelyek ellátását szolgáló kisteherautók többnyire a Dohnányi Ernő utca becsatlakozásánál állnak meg, itt gyakran folyik rakodás. Erre ezen kívül még a tér másik végén a Paulay Ede utca felől van lehetőség.

4.3.6.5 Hajléktalanok A felújítás előtt a tér középső, parkos részét előszeretettel vették birtokba a hajléktalanok. Mára a helyzet megváltozott: az új padokra leülnek időnként enni-inni, de alvásra csak az Ady szobor mögötti, kicsit félreeső, és (a fentebb már tárgyalt galambpopuláció okozta) kétséges tisztasága miatt a többség által nem is kedvelt részt használják. A padokon kívül itt a nagyobb összefüggő bokros részen kitaposott „ösvények” is hajléktalanok éjszakázó helyére utalhatnak.

4.3.6.6 Két keréken A Liszt Ferenc és a Jókai tér – többek között az Andrássy úti kerékpárúton – kerékpárral is megközelíthető (bár ott a szerencsétlen kialakítás miatt sok a konfliktus a parkoló autósok, a rakodók és a kerékpárosok között). A téren való áthaladásra a kerékpárosok a középső, akadálymentesített sétányt használják, ahol a gyalogosok is kisebb sűrűségben fordulnak elő. Itt időnként helyi kisgyerekek is bicikliznek. A kerékpárok tárolása azonban nem megoldott: egy darab kerékpártároló van az Andrássy út mellett, azt azonban – feltehetőleg feljebb tárgyalt szerencsétlen kialakítása miatt – nem használják, ellenben a kerékpárokat általában a zöldterületet körülkerítő alacsony korláthoz vagy esetenként padokhoz, oszlopokhoz láncolják. A téren egyébként általában a Budapesten megszokotthoz képest viszonylag sok robogó is parkol, feltehetőleg a kávézók vendégeinek járművei.

4.3.7 Térhasználati övezetek A térhasználat jellegzetességei alapján a Liszt Ferenc tér viszonylag homogén egységekre tagolható, bár ezek között természetszerűleg némi átmenet is van. A 2006 tavaszi felújítás során tudatosan törekedtek arra, hogy elválasszák a vendéglátási területeket a városi közparktól. Ezt a törekvést az eredmények igazolták, a területet az emberek ennek megfelelően használják.

4.3.8 A Zeneakadémia előtti rész A tér Zeneakadémia előtti része az intézmény vendégeinek parkolását szolgálja. A parkolón belül két hely mozgáskorlátozottak számára került kialakításra. Ezt nem mindenki tartja tiszteletben, ugyanakkor a tilosban parkolók a kerékbilincset kockáztatják. A parkolóhelyek kihasználtsága a belváros többi részéhez hasonlóan nagy. Részben ebből az irányból, a Dohnányi Ernő utca felől végzik a téren található vendéglátóhelyek ellátását, így gyakran használják kisteherautók rakodására a területet.

64

4.3.8.1 A középső rész két szélső, hosszanti sávja A tér középső részének két szélső sávját a vendéglátóhelyek teraszai foglalják el. A burkolaton felfestett zöld csík jelzi, hogy meddig érhetnek a teraszok, és ezt tapasztalataink szerint be is tartják. Erre szükség is van, így marad egy szűk hely az elhaladásra, bár a középső sávban épült sétány átadása óta ezt inkább azok használják, akik be szeretnének ülni valahová. Sietősebb közlekedésre inkább a középső sétány alkalmas, mert ezt a keskeny sávot már egy-két beszélgető ember is el tudja állni, nem beszélve a békésen nézelődő turistacsoportokról.

4.3.8.2 A középső rész középső sávja (pihenőpark) A tér középső, parkosított sávját 2006 tavaszán felújították, ezáltal egy nyugalmasabb sétány jött létre. Ezt a részt főleg pihenésre használják: olvasó, beszélgető, pihenő emberek ülnek a padokon, a sétányon sétalnak. Főként idősebbek vették birtokba ezt a részt, de vannak fiatalok is.

4.3.8.3 Az Andrássy felőli rész

út

Ez a rész viszonylag elhanyagolt, ezért a tér hajléktalanok által legkedveltebb része. Az Ady szobor körüli padokon viszont, ahova délután is elér a napfény, a helyiek és a járókelők szoktak megpihenni.

4.3.8.4 A Jókai tér térhasználata A Jókai téren nem történt meg a gépkocsiforgalom elől való elzárás, így ott a Liszt Ferenc térhez hasonló átalakulás sem jöhetett létre. A mélygarázs körüli konfliktusok miatt az átalakítás időpontja kérdéses, jóllehet a vendéglátósok részéről van erre igény. A tér középső részén egy játszótér és pihenőpark található, amelyet 2006 őszén újítottak fel. A játszótér népszerű a környékbeli kisgyerekesek között, ugyanakkor a nagy forgalom miatt levegőtisztasági szempontból nem mondható ideálisnak. A pihenőpark közönsége változatos: olvasó, pihenő jól szituált fiatalok, séta közben megpihenő külföldi turisták, tizenéves fiatalok csapata és vacsorázó hajléktalanok egyaránt használatba vették az új padokat. A park körüli részen autók parkolnak, míg a külső oldalon a járda meglehetősen keskeny, így nincs lehetőség teraszok nyitására. Az egyetlen kiülős vendéglátóhely az Andrássy út sarkán található, és terasza is nagyobb részt abba az irányba néz.

65

4.3.9 Reklámok, hirdetések

4.3.9.1 Kirakatok, cégérek, napernyők A Liszt Ferenc tér képét a vendéglátóhelyek napvédő tetői, napernyői és cégérei uralják; a más jellegű üzletek többnyire már kiszorultak a térről. A napernyők, napvédő tetők nagy része igényes, visszafogott stílusú. Többségük a vendéglátóhely vagy egy italmárka logóját is megjeleníti, de általában csak kis méretben. A kirívó, nagy méretű italreklámokkal borított napernyők ritkák, ezek visszaszorítására egyébként az önkormányzat tudatosan törekedett. A cégérek általában igényesek, elegánsak, és természetesen illeszkednek az adott vendéglátóhely designjához. Többségük természetesen kivilágítható, hiszen sötétedés után is nagy élet folyik a téren.

4.3.9.2 Bérelhető felületek A bérelhető hirdetőfelületek száma a területen meglehetősen korlátozott. Hirdetőoszlopok találhatók a Zeneakadémia épülete előtt és a Jókai tér Mozsár utca felőli végén. Ezeket rendeltetésszerűen használják; a Zeneakadémia előtti oszlopon az intézmény műsorát hirdetik. A hirdetőoszlopokon kívül a parkolóórákon van kisméretű hirdetési felület, de ezeket nem sikerült mindig bérbe adni. Óriásplakátok vagy más hirdetési felületek nincsenek a téren, de nem is illenének a városképbe.

4.3.9.3 Vadplakátok, matricák A fénymásolt, főként magánszemélyek hirdetéseit közlő lapok a tér egyes részein nagy népszerűségnek örvendenek. Legnagyobb mennyiségben az Andrássy út 47. számú (Liszt Ferenc tér - Andrássy út sarkán álló) ház állványzatán, szemmagasságban találhatjuk ezeket a plakátokat, több réteg vastagságban. Ezen kívül az Andrássy út menti, illetve annak közelében lévő, valamint a Király utca menti oszlopok (villanyoszlop, KRESZ tábla oszlopa) vannak nagyobb arányban falragaszokkal borítva, a Liszt Ferenc tér nagyobb, középső része ebből a szempontból érintetlennek mondható. Az oszlopok mellett közkedveltek a házak csapadékvíz-elvezető ereszcsatornái is. Legnagyobb részük eladó lakást kínáló, kézzel vagy géppel írott, egy színben fénymásolt lap, de kisebb számban előfordulnak lakossági szolgáltatásokat (pl. üvegezést, biztonsági rácsot) kínáló és politikai ragaszok is. Több lámpaoszlopon látszik az eltávolított ragaszok nyoma, ami általában az oszlopot borító festékréteget is megrongálta. Külön említést érdemelnek a matricák, amelyek főként a KRESZ táblák hátoldalát borítják el, de nem ritkák az előoldalon, illetve oszlopokon sem. Ezeknek kisebb része reklám, nagyobb része „előre gyártott tag”, azaz olyan graffiti, amit egy matricára készítettek, így gyorsabban és kockázatmentesebben elhelyezhető.

4.3.10 Összefoglalás

66

Tapasztalataink alapján nem véletlen és nem alaptalan a Liszt Ferenc tér átalakulását sikertörténetként említeni, hiszen egy átlagos belvárosi térből két évtized leforgása alatt egy élettől pezsgő kávéházi negyed vált, és lassan az átalakulást kísérő konfliktusok is elcsitulni látszanak. Pozitívan értékelhetjük a vendéglátósok egyesületének ötletét és működését is, és ennek legfőbb értékét abban látjuk, hogy valódi gazdája lett a térnek, aki közvetlenül is érdekelt egy kulturált, igényes közterület létrejöttében és fenntartásában. Természetesen az önkormányzat szerepe sem szűnt meg, hiszen a vendéglátósoktól eltérő érdekek megfogalmazásában és érvényesítésében, elsősorban a helyi lakók képviseletében továbbra is fel kell lépnie. A tér vizsgálata során világosan látszott: kirívó különbség van a gazdátlan és a vendéglátósok által kézben tartott területek állapota között. A Jókai tér átalakulása még várat magára, de okkal feltételezhetjük, hogy a mélygarázs-építés körül felmerült akadályok elhárulásával (mélygarázzsal vagy anélkül) a Liszt Ferenc térhez hasonló átalakulás megy majd végbe itt is, és a két iker-tér egy egységet fog alkotni a „Pesti Broadway” részeként. A Liszt Ferenc tér példája megmutatta, hogy van igény Budapesten közösségi terekre, és őszintén reméljük, hogy ez a felismerés elősegíti további közterületek átalakulását a városlakók igényeinek megfelelően.

4.4 Móricz Zsigmond körtér – Dél-Buda súlypontja 4.4.1 Bevezetés A körtér a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, kiterjedt térség természetes központja. Vonzáskörzetébe tartozik Dél-Buda és a főváros délnyugati agglomerációja. Ez az a hely, ahol a dél-nyugati városrész, illetve szuburbia lakosságának tízezrei váltanak tömegközlekedési eszközt azért, hogy eljussanak célállomásukhoz. Maga a tér egy háromszög alakú térhálózat egyik csúcspontja, amelynek tagjai a Kosztolányi Dezső tér és a Fehérvári úti piac; e csoportosuláshoz tartozik a kiemelten a Feneketlen tó körüli park, mint találkozásra, beszélgetésre alkalmas, csöndes hely. Számos villamos és buszjárat halad rajtuk keresztül, s soknak végállomása is valamelyik említett csomópont, s e területet az épülő négyes metró kiemelten érinti. Azonban a Körtér tömegközlekedési jelentőségéhez képest, szemben a többi vizsgált tér többségével, sokkal kisebb súlyú a közúti közlekedési szerepe: ennek fő tengelye a másik két térség közötti Bocskai út, mint a budai körút egy szakasza. Túl szűk lehatárolás lenne, ha a Körteret csupán a közlekedésben betöltött csomópontként definiálnánk, mert a Körtér több ennél. Láthatunk itt fiatalokat a McDonald’s előtt, vagy várakozókat az újonnan odahelyezet „térkavicsok” mellett várakozni; vásárolhatunk virágot vagy kerti zöldséget, gyümölcsöt az idős néniktől; a kihelyezett plakátok segítségével tájékozódhatunk kulturális, vagy egyéb szabadidős programokról, nem beszélve a magánhirdetésekről, amelyek adott témákban szolgálhatnak információkkal. A számtalan sok kereskedelmi egység, épület, intézmény, tömegkommunikációs eszköz, tereptárgy, utcabútor, mind meghatározó részét képezik a Körtérnek, és pozitív vagy negatív irányba formálják a tér képét. Körtér szerepe hasonló a Moszkva térhez, azonban társadalmi 67

csomópontként szerepe kevésbé jelentős, annak ellenére, hogy körzetébe jóval nagyobb népesség tartozik. A Körtér jelentős átalakulás előtt áll. Budai Skála átépítésével, a metró építésével központi szerepe erősödhet, már nem csak átszállóhely, hanem célponttá is válhat. A tér képe jelentősen átalakult az utóbbi időben. Van, ami állandó (gondolunk itt Szt. Imre szoborra, teret behatároló épületekre), s van, ami a múlt emléke, de mindig újak és újak kerülnek a helyükre, ezáltal változtatva a körtér arculatát évről évre. Alábbiakban bemutatásra kerülnek a Körtéren a ’90-es évek eleje óta végbement lényegesebb változások, nagy hangsúlyt fektetve a köztér magáncélra történő hasznosításának fokozódására. Egy rövid történelmi áttekintés után (ahol demonstráltatik, hogy hogyan is alakult át közlekedési csomóponttá az egykoron a városhatáron kívül elhelyezkedő „tér”) a körtér ’90-es évek eleji, illetve jelenlegi környezetének szemléltetésére kerül sor. A jelenlegi állapotok felmérését követően rátérünk a körtér szerepének a privatizációt követő átalakulására, megvizsgáljuk, hogy a magánszféra általi funkcióbővülés milyen változásokat okozott a tér mindennapjaiba. Annak, aki már hosszabb ideje, úgy tíz éve, nem járt a téren váratlan látványban lehet része. Azoknak, akik hetente többször utaznak át rajta, szinte fel sem tűnik a bekövetkezett változás, vagy azért mert a szemük láttára változott, vagy azért mert hamar hozzászoktak a jelenlegi arculatához. Olykor nagy fejtörést okozhat nekik, ha az átépítés előtti állapotokra szeretnének emlékezni. Ugyanakkor, ha jobban belegondolunk, nem is változhatott (fizikai értelemben) olyan sokat a tér, hiszen a teret behatároló épületek, vagy a Körtér középpontjában található „gomba” épülete már évtizedek óta változatlanul „állnak” a téren. De akkor mi is változott igazán? Erre próbál választ keresni a most következő fejezet.

4.4.2 Történelmi áttekintés A XIX. században a jelenlegi körtér helyén még igen jelentéktelen terület helyezkedett el, csupán a Székesfehérvárra tartó közút találkozott itt a Gellérthegyet délről megkerülő útvonallal. Nem volt meg a mostani Bartók Béla út, nem voltak háztömbök sem, csak gyártelepek: vágóhíd, téglagyár, valamint műhelyek. A Millenárisra való nagy fővárosi készülődés folyamán itt is megindultak az építkezések; mivel a belvárosban már nem volt több építkezésre alkalmas hely, kénytelenek voltak kifelé, a város periferikus helyei felé is terjeszkedni. Nagymértékben hozzájárult a város határán kívül elhelyezkedő„térség” belvároshoz történő kapcsolódásához az a tény, hogy megépült a Kelenföldi pályaudvarhoz vezető villamos pálya, ami keresztezte a teret. A múlt század ’10-es éveire tehető az első villamos pálya megjelenése a téren, amely hurokvágány formában futott végig a tér egyik parkja (a mai Szt. Imre szobor) körül. Később megjelent a Villányi úton (akkor még Szt. Imre herceg út) a mai 61-es villamos útvonalának elődje. A tervezők úgy próbálták megalkotni ezeket a vágányokat, hogy egymással összeköttetésben álljanak. A harmincas évek végére kialakult egy olyan vágányrend, amely lehetővé tette, hogy minden járat vissza tudjon fordulni a téren, ha szükség volt rá. A Körtér kör jellegét a "gombaépülethez" kötötték az emberek, pedig korábban nem ez volt a

4. ábra: A századközépi villamos vágányok rendszere

68

tulajdonképpeni tér, hanem az a terület, ahol most a Szt. Imre szobor23 áll. A jelenlegi körtérnek nem volt neve, csupán a Fehérvári út (a korabeli Horthy Miklós út, a mai Bartók Béla út) külső kezdete volt, egy kilométerre a városhatártól (amely valahol a mai vasúti híd határában húzódott). Csak később nevezték el Horthy Miklós térnek. A körtér teljes kiépülése az 1930-as években történt, ekkorra készültek el azok a neokonzervatív stílusban épült bérházak, melyeknek az építtetői nem befektetők voltak, hanem a majdani lakók, akik társasház-szövetkezeteket hoztak létre. Ekkorra tehető az általunk is ismert Körtér születése. A „gombaépületnek” nevezett építményt 1942-ben adták át, addig a helyén egy zöldpark állt dísztavacskával. Az épület egy akkor korszerűnek mondott csomópont funkcióját látta el. A tér számos villamos vonalnak jelentette a végállomást, többek között a Margit hídig járó 9-esen túl innen indult a Bosnyák térig közlekedő 17-es, a Keleti pályaudvarhoz menő 19-es, a mai 18-as útvonalán a Moszkva (Széll Kálmán) térig haladó 33as, a nagykörúti 66-os, illetve átment a téren többek közt a 61-es számú körirányú villamos is. De innen indult a Tétényig, illetve a Törökbálintig közlekedő HÉV is. Akkoriban a villamos számított a fő tömegközlekedési eszköznek, és az évek multával újabb- és újabb járatok jelentek meg, mint a 6-os, 42-es, és 68-as villamos. A Körtérből néhány év alatt a városrész forgalmi központja lett. A Fehérvári, illetve a Budafoki úti gyárakba, a Váli úti népiskolába, az SZTK-ba, piacra igyekvők tízezrei keltek át rajta naponta. A közlekedési rendszer első komolyabb átépítésére 2002-ben került sor, de nem egy alapos, környezetelemző vizsgálat következtetései alapján, hanem csakis közlekedésszervezési okokból. Ekkor számos a ’60-as években lezárt és macskakővel burkolt villamos sínt emeltek ki a burkolat alól, és aszfalt utat alakítottak ki a gyorsabb autós haladás érdekében. Ekkor helyeztek át többek között a 41, 47-es villamosokat a Fehérvári út torkolatára, átengedve így az autósforgalom számára a „gomba” dél-nyugati részét. Megszüntették a körtér rendező-pályaudvari jellegét azáltal, hogy sok nem használt villamos sínt felszedtek, és csak a forgalom lebonyolításához szükségeseket hagyták meg. Megemlítendő, hogy a 2002/2003-as nagy felújítást követően, minden évre tartogatott valami újat a Közlekedési Felügyelet, minden nyáron valamilyen kis felújítás zavarta a nyugodt áthaladást/közlekedést. Ezek közül említhető többek között, hogy a 7-173 autóbuszok megállóinak gyakori áthelyezése, e téren az elmúlt 5 évben háromszor is változtattak (a mostani Bartók Ház előtt- az aluljáró Szt. Imre szobor felőli felüljárója mellettGomba előtt), de kiemelhető az aluljáró megépítése, 6-os villamos áthelyezése a Karinthy útra, és most a 4-es metró építésével kapcsolatos részleges lezárások illetve munkálatok. De ha az ígéreteket megtartják, akkor már csak évek kérdése, hogy a gyalogosok zavartalanul közlekedhessenek a téren keresztül.

4.4.3 Tér bemutatása A Móricz Zsigmond körtér városszerkezetileg értelmezve azon a ponton jött létre, ahol egy haránt irányú útvonalat (Karinthy Frigyes út – Villányi út) egy sugárirányú útvonal (Bartók Béla Út) elmetsz. 1978-as adatok szerint a tér felszíne 11.290 m2, méretét tekintve nem tartozik a legnagyobbak közé. A járműforgalom részére a tér mintegy fele, pontosan 6610m2 állt rendelkezésre; a tér egynegyed részét a gyalogosok vehették birtokukba. A pihenni vágyók a 23

1930-ban állították fel, tervezte Kisfaludy Stróbl Zsigmond

69

tér 3 %-át, mintegy 350 m2-t használhattak. A körtér kevesebb, mint 10 %-a (850 m2) zöldterület, a többi útburkolat, térburkolat, parkoló autóknak fenntartott aszfalt, illetve a rajta elhelyezkedő épületek alapterülete.24 Az évek folyamán számos változás történt: az autósforgalom nagyobb teret kapott a zöldterületek, illetve a gyalogosforgalom által használt terület rovására. A tér közlekedési rendszere két „gyújtópont” köré szerveződik, az egyik a Szt. Imre szobor, a másik a „gomba” épület környéke. A szobor köré egy virágos park szerveződött, ami gondozott képet mutat, körülötte ülésre alkalmas padokkal. Ugyanakkor a teret átszelő Bartók Béla, illetve az azt észak-nyugatról megközelítő Villányi úton zajlik az autós forgalom zöme. Olyan zsúfolt forgalmat ellátó buszvonalaknak jelent végállomást a Körtér, mint a Gazdagréti lakótelepre járó 153-as, Budatétényre közlekedő 3-as, vagy a szuburbiára kijáró 40-es autóbusz, de végállomása a 6-os, 61-es villamosoknak is. Továbbá átjár rajta a 7-173-as autóbusz, illetve a 18, 19, 41, 47, 49-es villamos. A város egyik legerősebb utasáramlási tengelyén helyezkedik el a tér, ahonnan átszállás nélkül vagy egyszeri átszállással- a XV., XVI. És XVII. kerületek kivételével- bármely városrész elérhető. A tér használói a legnagyobb számban jelen lévő gyalogosok, illetve az autósok. A Körtér a budapesti terek közül az egyik leginkább gyalogosbarát tér. Közúti funkcióit igen gazdaságosan, a tér északi sarkába szorítva látja el, dél felé megnyíló háromszögében a sugárirányú villamosjáratok között gyalogosfelületen, a legkisebb távolságon történik az átszállás. A gyalogosforgalom a tér teljes egészét behálózza, már amikor nincs a tér egy szakasza elzárva a felújítási munkák miatt. A gyalogos közlekedésnek nincs kitüntetett iránya, mivel az intézmények ill. megállók szétszórtan találhatóak, olykor sajnos ésszerűtlenül is (gondoljunk itt a 7-es megállójának szezonális változásaira). A tér intézményei egymáshoz közel helyezkednek el, ami a tér kis méretéből fakad. Megtalálhatók itt a szolgáltatási szektor számos eleme mellett a mindennapi életben nélkülözhetetlen üzletek is, mint az élelmiszerbolt, a gyógyszertár, a drogéria, vagy a ruhaboltok. Az előbb említett két gyújtópont köré kialakult egy-egy kisebb gyalogos várakozóhely, ami nemcsak a tömegközlekedési járművekre várakózókat szolgálja, hanem a pihenni vágyókat, illetve a várakozókat is. A legutóbbi átépítések során figyelemmel voltak rájuk, és utcabútorokat helyeztek ki részükre, amelyek a kellemes időtöltést szolgálják. Más kérdés, hogy mindezek mennyire töltik be a funkcióikat, ugyanis olykor hajléktalanok alvóhelyévé válnak. A 4-es metró építéséhez kapcsolódó felszíni térrendezés alkalmával elsődleges szempontként tűzték ki a százéves közművek rekonstrukcióját, illetve az autósforgalom általános állapotának javítását, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a körtér egyéb funkcióiból fakadó követelményeit. A körtér autósforgalma egyre nagyobb volumenű, a 2002/2003-as felújítás következtében lecserélték az addigi makadám köveket aszfalt burkolatra a gyorsabb áthaladás érdekében. Arra azonban nem gondoltak a tervezők, hogy ezáltal egy öngerjesztő folyamat veszi kezdetét: mivel a gyors áthaladás lesz jellemző, egyre több autós preferálja majd a Körteret más útvonallal szemben, így a tér forgalma még tovább nő. Nyugat Európában már rájöttek, hogy az autósforgalom kiszolgálása csak újabb többletterhelést indukál. Ott arra törekednek, hogy sebességkorlátozó rusztikus útburkolatot fektessenek le, ezáltal csökkentve a belváros autósforgalmát, és így megtartva az ott lakó

24

1978-79-es adatok, S Nagy Katalin: A városi közterek és tömegkommunikációs eszközök 1978-1979, Budapest, 1980. XII. évfolyam, 9. szám Tömegkommunikációs Kutatóközpont

70

népességet. A Körtérnél a nyugati módszerrel ellentétes gyakorlat valósult meg, pedig a főváros egyik középtávú célja, hogy megtartsa az egyébként apadó lakosságát. Ahol egykor a 41-47-es villamosok hurokvágánya futott, ott eltávolították a síneket, azzal az indoklással, hogy a kiszélesített út miatt a villamosok már nem tudják a szűk kanyart bevenni. Ezután az út két oldalán hivatalosan is parkolókat létesítettek a már amúgy is ott parkoló autóknak. Mivel a Körtér elsősorban lakófunkciót lát el, ezért a lakossági parkolási igényt is figyelembe kellett venni az átalakításnál. Bár az évek folyamán folyamatosan nőtt a Körtér területén a parkolóhelyek száma, a probléma még sincsen teljes mértékben megoldva, erre enged következtetni a sok tilosban, ideiglenes buszmegállóban, járdán, füvön megálló gépkocsi. Különböző internetes fórumokon 25 folyik a vita a folyamatos átépítésekről, részleges lezárásokról, az ablakon kidobott pénzekről. Talán nem véletlenül: a 2002/2003-as Szt. Imre szobor körüli út és villamospályák felújítás után idén nyáron a 4-es metróhoz kapcsolódó újabb építkezésekbe kezdtek, ennek következtében az idén feltúrták azt, amit annak idején megépítettek. A tér funkcióját tekintve multifunkcionális, nem csupán közlekedési csomópont, hanem várakozóhely is a sűrű a közlekedési hálózatából kifolyólag. Minél sűrűbb egy tér közlekedési hálózata, annál valószínűbb, hogy ellát találkozási, várakozási funkciót is. A Körtér esetében jellemző, hogy azok a személyek, akik itt várakoznak társukra, barátjukra, a találkozás bekövetkeztével elhagyják a teret. Ennek egyik oka, hogy nincs beszélgetésre alkalmas hely (gondolok itt „beülős helyre”), másrészt az előbb említett utcabútorokon való ücsörgés alkalmatlan a csevegésre, beszélgetésre a nagy forgalom által okozott zaj miatt. Ezen a nagy Körtér rehabilitáció keretében elhelyezett padok sem tudtak segíteni. A tér ma nem hív, hanem kitaszít, nem csábít, hanem menekülésre ösztönöz. Használati típusát tekintve tranzit köztér, mivel a periféria lakosságát engedi át a belváros irányába, ezáltal forgalmát a peremterületek dolgozói teszik ki. Többek között az is közrejátszott a tér tranzit köztérré válásában, hogy számos járműforgalmi és gyalogos út kereszteződésében található, illetve a körzet bevásárlóközpontjaként is funkcionál. Két élelmiszerbolt is található a Villányi út két oldalán, illetve számos étkezésre alkalmas egységgel is rendelkezik, nem beszélve a különböző árukínálatú üzletekről. Annak ellenére, hogy a körtér nem büszkélkedhet bevásárlóközponttal, mint a Blaha Lujza tér a maga áruházaival, az Örs vezér tér az Árkáddal, vagy a Nyugati pályaudvar a Skála, West End City Center-rel, mégis teljes mértékben ki tudja elégíteni a „teret használók” vásárlási igényeit. Köztérré azon több funkciót ellátó, kiemelt jelentőségű közlekedési csomópont válik, amit épületek, utak határolnak le. A Móricz Zsigmond körtér ennek teljes mértékben megfelel, ugyanis közlekedési csomópont, ugyanakkor bevásárló centruma körzetének, várakozások, találkozások színtere, továbbá (mivel sok ember halad át rajta) időszakos vásárok, kiállítások megrendezésére alkalmas, ezáltal kulturális szerepkört is betölt.

4.4.4 1990-es évek eleji állapot/arculat A Körtér a múlt század folyamán számos változáson ment keresztül, de ez összességében mégsem volt annyira látványos, mintha a ’90-es évekbeli állapotokat hasonlítanánk össze a maival. A felmérés keretében kitérek minden olyan épületre, szoborra, tárgyra, ami a körtér területén található. A szűk lehatárolás elkerülése érdekében

25

http://www.praktikusvaros.hu/application/eventvw.php?pmEventId=464 (2006.10.08)

71

leszögezném, hogy a vizsgálódás határait a Körtérről nyíló utcákon kb. 50 m távolságban húztam meg.

4.4.4.1 A tér funkciói A Körtér közlekedési csomóponttá a ’30-as, ’40-as években formálódott. Ez a szerepe az évek folyamán továbbra is megmaradt, és újabb funkciókkal egészült ki. Ilyen volt a találkozási pont szerepe. Azok számára, akik a perifériáról jöttek be szórakozni a belvárosba, ez volt az a pont, ahol először tömegközlekedési eszközt váltottak, illetve találkoztak barátaikkal, ismerőseikkel. A Körtér legfontosabb funkciója továbbra is közlekedési csomóponti szerepe maradt. A ’80-as évek folyamán a tér az éjszakai közlekedés meghatározó színterévé vált, hiszen a dél-budai szektor valamennyi irányába innen indultak az éjszakai járatok. Innen lehetett eljutni Budaörsre, Gazdagrétre, Budafokra, Kamaraerdőbe az óránként induló éjszakai járatokkal. A találkozási, várakozási pont funkcióra visszatérve, két erre alkalmas hely volt a téren. Az egyik a Villányi út torkolatánál, a büfésor mellett lévő terület, itt várakoztak azokra, akik a külsőbb részekről jöttek. A másik, az óra alatti rész a gomba Bartók Béla út felőli oldalánál. Itt várakoztak azok, akik a belváros, Budafok vagy Kamaraerdő irányából jöttek, 6ossal, 41/47-essel. Annak ellenére, hogy a téren következett be a találkozás, egy beszélgetés lebonyolítására már nem volt alkalmas. A téren (ugyanúgy, mint ma) mindenféle utcabútor, tereptárgy megtalálható volt, például pihenésre alkalmas pad a Szt. Imre szobor körüli parkban. A kihelyezett tárgyak állapota megfelelt szerepüknek. A Körtér több funkciót is hívatott ellátni, mégis némelyik szerepében megbukott. Az emberek csak átjártak rajta, egy hely volt, amin átkelve egy lépéssel közelebb kerültek az otthonukhoz. Senki nem akart a szükségesnél több időt itt eltölteni. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a tértől mindössze egy sarokra található a Feneketlen-tó, amely köré virágos park épült lombos fákkal és padokkal, így aki tényleg kikapcsolódni akart, vagy csak egy jót beszélgetni ismerősével, ennél jobb helyet a közelben nem találhatott. A Körtér várakozási funkciójának az okból sem tudott megfelelni, mivel nem voltak a padok mellett kiülésre alkalmas presszók, teraszok. Bár volt a téren két kávézó is (az egyik a jelenlegi Mc Donald’s mellett, ahol egy bárzongorista szolgáltatta a kellemes beszélgetésekhez a zenét, a másik a 6-os villamos egykori megállójánál, a mostani Pizza Hut helyén), de ezek csak beülésre voltak alkalmasak, nem volt teraszuk. Ezért ha valaki a jó idő miatt a szabadban akarta eltölteni szabadidejét, akkor sarkon fordult és vagy a belváros irányába vette az útját, vagy a Feneketlen- tóhoz látogatott el. Az egyetlen zöld szigetet a téren a Szt. Imre szobor körüli park jelentette. Több, különböző fajtájú, magas, lombos fa kapott itt helyet, a gyalogos „sétány” mentén sövény húzódott végig, amiket a 2002/2003-as átépítések során kivágtak, és kisebbeket telepítettek helyettük. Továbbá fasor található ebben az időben a 6-os villamos hurokvágánya mentén a Fehérvári út szélén, amelyeket kivágtak az elmúlt évek folyamán. A szórakoztató funkciót azért 5. ábra: 3 Kép: Háttérben a Szt. Imre szobor körüli park. tölthetett be a tér, mivel a Bartók mozi a Forrás: hampage.hu6trams/moricz/index.html Móricz és a Kosztolányi tér között 72

helyezkedett el. A mozit a ’90-es évek közepén végleg bezárták. Esténként a környező presszók vendégeit a mozilátogatók gyarapították. (Esténként a vetítések után, a buszra, villamosra várva az emberek beültek az egyik ilyen kávézóba, presszóba, elbeszélgettek, megbeszélték a film részleteit.)

4.4.4.2 Szolgáltató egységek A teret körbeölelő épületek mindegyikében helyet kapott közönségforgalmú intézmény, valamint kereskedelmi, vendéglátóipari egység. Volt itt hírlapbolt, illatszerbolt, férfi-ruhaüzlet, fotó-optika, játékbolt, hanglemezüzlet, Keravill, édesség-, kávé-, tea-, gyermekruha szaküzlet, divating és kötöttáru kiskereskedés, söröző, bisztró, tejivó, önkiszolgáló intézmény, kávézó, cukrászda. A szolgáltatások közül fodrászat, Főfotó, OTP, gyógyszertár, órás. Ez ma sincs másképp, csupán annyi változás történt e téren, hogy a boltok árukínálata kibővült és további szolgáltatási egységek jelentek meg. A tér meghatározó épülete továbbra is a „gomba” épülete maradt, BKV forgalmi irodákkal és BKV jegypénztárral. Körülötte pedig telefonfülkék sora, újság- és dohányárus bolt, italbolt, köz WC kapott helyet. A ’90-es évek közepén a gomba épület körül egy cola/üdítő automata is helyet kapott, amelyet fémrács borított, hogy ez által is megvédje a rongálóktól. Továbbá az épület külső falán kirakatok húzódtak végig, amelyekben a közelben üzemelő boltok árukínálatát, vagy ingatlanirodák kínálatát tekinthette meg az arra járó. Boltok húzódtak továbbá a Bartók Béla út mentén mindkét irányában. Hentesbolt, ahol sülteket is lehetett kapni, továbbá önkiszolgáló étterem, amely már reggel 5 órakor a teljes napi kínálattal várta a betérőt. A 7-es busz Kosztolányi felőli megállójában három kör alakú építmény volt, amelyek hátsó része egybenyílott. Itt volt virágárus, zöldséggyümölcsárus, kürtőskalács- és egyéb péksütemény árus, és persze nyugati mintára gyorsbüfé. A megálló melletti gyorsétkezők hamar nagy népszerűségnek örvendtek, hiszen éjjel-nappal nyitva tartottak. 2000-es elbontásuk óta nagy űrt hagytak maguk után. Volt a Körtéren egy, éjjel-nappal nyitva tartó speciális söröző, a Sörvillamos. Ez az 1000 modellű villamoskocsi a gomba körüli hurokvágány nem használt sínjén parkolt. Beülni, hasonlóan a Városligetben most is megtalálható társához, csak nagyon korlátozott létszámban lehetett, mások számára egy fémlépcsőn állva lehetett az ablakhoz odaférkőzni és kikérni az italt. A villamos körül nem volt nagy tömeg, azok használták, akik útban hazafelé egy fröccsre, sörre szomjaztak. 5-10 perc alatt lábon állva megitták, majd mindenki ment tovább a dolgára. Akkoriban még nem volt olyan szigorúan szabályozva a köztéri italfogyasztás. A villamos a ’90-es évek második felében költözött el, akkor kezdődtek az első rekonstrukciók a téren, illetve szankcionálták a köztéri alkoholfogyasztást is.

4.4.4.3 Tömegkommunikáció, reklám Az alábbi képen jól kivehető, hogy az íves bérházsor tetején egy fényreklám található, mely takarékbetétkönyvet reklámozott. Ez évtizedekig hozzátartozott a körtér arculatához, valamikor a ’90-es évek elején tűnt el, amikor a takarékbetétkönyv ideje múlttá vált. A 6-os villamos megállója melletti épület tetején is lehetett egy fényreklám, erre enged következtetni a mai napig ott látható állvány. Az épületek tetején több ilyen állványt is látni, amelyeken valaha fényreklámot helyezhettek el. Ilyen az OTP épülete, ott a LOTTÓ felirat volt olvasható. A másik az íves 73 6. ábra: Háttérben egy fényreklám, készítette: Tim Boric

épület Bartók Béla út felőli része, ott két reklám is helyet kapott a két ott található állványból ítélve. Ezek a fények évekig hozzátartoztak az esti Körtér képéhez. A nagyobb üzletek is önálló, esténként világító cégérrel rendelkeztek. A kisboltok kirakatai is világítottak, ezzel hozzájárulva az éjszakai főváros (tér) megjelenéséhez. Visszaemlékezések szerint, a Körtérnek is volt egy meghatározó óriásplakátja, mint a Fabulon a Kálvin térnek, ez egy cigaretta reklám volt. Az egyéb tömegkommunikációs eszközök közül a plakátokkal lehetett még találkozni, melyek a gomba épületének falát „díszítették”. Állapotuk, milyenségük elsődlegesen a rendezetlenséget sugallta: tépettek voltak, több helyen el is voltak szaggatva, és már akkoriban is sok olyan volt köztük, ami már hatályát vesztette. Jellemző volt, hogy 2-3-at is ragasztottak egymás mellé ugyanabból a plakátból. A plakátok többsége koncertekre és szabadidős tevékenységekre hívott. A gomba 7. ábra: Az OTP épületének külső falán továbbá a korábban már említett kirakatok voltak, LOTTÓ felirata. Forrás: amik ingatlanirodák által eladásra kínált házak fényképeit ismeretlen tartalmazták.

A telefonfülkék ablakának külső oldalán már akkor találhattunk magánhirdetéseket, adok-veszek stílusban. A telefonfülkék állapota mit sem változott az elmúlt 15 évben. Ugyanúgy nem lehetett az ajtót becsukni, vagy éppen hiányzott valamelyik ablaka. A szemét és a rendezetlenség már akkor is szemet szúrt a téren közlekedőknek, olyan volt a tér, mintha nem lenne gazdája, nem törődnének vele. Az utcák piszkosak voltak annak ellenére, hogy megfelelő számban és minőségben voltak szemetes ládák. A ’90-es évek második felétől megjelentek a hajléktalanok is a téren. A gomba épületének belső udvara alkalmas volt arra, hogy elrejtőzve, ám mégis központban lehessenek. Nappal az épület villamos megálló felőli lépcsőire ültek ki. A hűvös idők beálltával számtalan este láthattuk ahogy egy-egy ambuláns/mentő autó leparkolt itt, hogy a környék összes hajléktalanjának szociális gondozását szolgálja. De volt itt meleg-étel és forró teaosztogatás is. Aztán egyszer csak eltűntek a gomba épület környékéről, de ezzel egy időben megjelentek az újonnan épített aluljáróban. A tér és a környezetében található nagyobb forgalmat lebonyolító utak (Bartók Béla, Fehérvári) burkolata macskakővel volt megoldva. A Körtér állapota leromlott volt, a teret a járműközlekedés uralta melynek nyomvonalait a gyalogosfelületek szabdalták, nehezen átlátható helyzetet teremtve. A kialakult állapotokért elsősorban a tömegközlekedés elavult szervezése okolható.

4.4.5 A tér jelenlegi állapota

4.4.5.1 Szolgáltató egységek A piacgazdaság térnyerésével a hazánkban is lábat vetett Mc Donald’s egyik legelső étterme is helyet kapott a téren, mégpedig kitűntetett helyet, ugyanis a Körtér egyik legmeghatározóbb épületében, a Lordok házában üzemel, egy korábbi önkiszolgáló étterem helyén. De más nemzetközi étterem láncolat is képviselteti magát (Pizza Hut, Subway), nem beszélve a számtalan pékség, pizza-hamburger, „kínai-étel”, melegétel árusító helyről. Ugyanakkor számtalan bárt, sörözőt, fagyizót is találhatunk. Ebben a tekintetben jellemző a térre a fluktuáció. Nem beszélhetünk sok olyan boltról, presszóról, vagy egyéb intézményről, 74

ami a ’90-es évek eleje óta a Körtéren üzemelne. Ahol egykoron kávézó volt, most étterem működik, ahol a Kátay vasedény-boltja volt, ott most fénymásoló szalon üzemel. Mindössze két viszonylag változatlan szerepet betöltő üzlet van: mindkettő élelmiszerboltként funkcionál. Ezen túl az egyik sarkon, ahol egykoron és most is OTP bank áll. Ezen gazdasági szervek együttesen alkotják a Körtér intézményi infrastruktúráját. A fizikai infrastruktúra elemeiről már esett szó, ezek a Körteret átszelő utak, a villamospályák, melyek átalakítására 2002-ben esett sor Turányi Gábor építész tervei alapján.

4.4.5.2 Tereptárgyak A téren számtalan tereptárgy található, számuk több száz körül ingadozik. A tereptárgyak közé tartoznak a köztéri szobrok, a domborművek, emléktáblák, az utcabútorok (padok, virágtartók, szemetesek), fák, telefonfülkék, jelzőlámpák, cégérek, fényreklámok, óriásplakátok, magánhirdetések. Minden csomópont rendelkezik valamilyen jól észrevehető tereptárggyal. A tereptárgyak sok esetben az oda érkező szemét vertikálisan is vezetik, ezért az ember ezeken a pontokon lelassít, esetleg le is áll, így itt hajlamosabb átgondolni azt, hogy mit kell még elintéznie, merre menjen és könnyebben el is tér eredeti terveitől. A tereptárgyak nem csak a funkciójuknak megfelelő szerepet töltenek be, hanem olykor fontos szerepük van a tájékozódásban is. Egy-egy meghatározott szobor, épület „tájoló” jelleggel is működik, a Móricz esetében ilyen a Szt. Imre szobor, a Mc Donald’s épülete a cégérrel a tetején, vagy a teret oly nagyon meghatározó gomba épület. A téren két szobor található. A Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített Szt. Imre szoborról már esett szó korábban, változás csupán a környezetében kialakított parkban ment végbe. A másik szobor a tér névadóját ábrázolja. 2005-ben adták át, és a Villányi út torkolatában kialakított gyalogosszigeten helyezték el. A szobor köré macskakővel kirakott szigetet építettek. Így a – Szt. Imre szobor körüli részhez hasonlóan – a tér ezen része is megemlékezések színterévé vált, és ünnepségek alkalmával koszorúkat helyeznek el. Bárdos Artúr26, Karinthy Frigyes, Mándoky Kongur István27 azon híres személyek közé tartoznak, akik a múlt század folyamán a Körtér valamelyik épületében laktak. Ezen épületek földszinti homlokzatain nevükkel fémjelzett márvány emléktáblákat helyeztek el. Az 1956-os Körtéri harcok hőseinek emlékére egy dombormű, illetve egy emléktábla is helyet kapott a Lordok házának földszinti homlokzatán. Egy óra található a tér központjában, a Bartók Béla úti villamos sínek között, ez egy körülbelül 4 méter magas óra, amely három irányba mutató számlappal rendelkezik. A mobiltelefonok térnyerésével a telefonfülkék szerepe egyre inkább lecsökkent, így az a számos fülke a gomba épületében jelentőségét vesztette. Továbbá telefonfülkék találhatók még a Mc Donald’s épülete előtti járdán, illetve a Bartók Béla út Kosztolányi Dezső tér felé vezető mindkét oldalán. A tér Villányi út felé vezető részén egy TAXI hívó is található. A telefonfülkék plakátok és magánhirdetések kiragasztásának színterévé váltak. A telefonfülkék ablakai és a készülékek össze vannak firkálva, a kijelzőjük nem működik, a kagylók piszkosak. A téren a szemetesládák három típusát lehet megtalálni: az egyik a hagyományos narancssárga, illetve mostanában neon zöld színű műanyag, ezek leginkább a busz- és villamosmegállókra jellemzőek. A második típus fémből készült és zöld színű. Ezek mindazokon a helyeken megtalálhatók, amelyek az átépítések során megújultak, mint a Szt. 26 27

Bárdos Artúr (1882-1974) színházigazgató, rendező, színészpedagógus, és író Mándoky Kongur István (1944-1992) világhírű kun-magyar turkológus

75

Imre szobor körüli park, gomba körüli rész, illetve a járdák. A harmadik fajta szemetesláda, szelektív hulladékgyűjtő, amely kívülről reklámfelülettel rendelkezik. Negatív irányba formálja a Körtér képét a sok firkálás, festés. Az épületek falait nem sikerült megkímélni a firkálók keze munkájától („tag”), de hasonló jelenséggel találkozhatunk a téren található összes tereptárgyon, sőt az újonnan odahelyezetett térkavicsokon, aluljárókban is. A busz- és villamosmegálló üveg falai, a telefonfülkék ablakai, maga a készülék, az oszlopok, padok mind-mind valaki „keze nyomát” őrzik. Mára már megjelent az előre, otthon elkészített matricás verzió is, így gyorsabban és kockázatmentesebben helyezhetők el. A 2002-es felszíni térrendezés alkalmával két parkosított részt alakítottak ki, az egyik a korábbi Szt. Imre szobor körüli park helyén, a másik a gomba épületének Kosztolányi térhez közelebb eső részén. A parkok fasorral, zöld fűvel, pihenésre alkalmas padokkal vannak berendezve. A gomba melletti részen foglal helyet az, aki nem akar a forgalmas gyalogos tranzittal találkozni. Viszonylag kényelmesek ezek az ülőalkalmatosságok, sok is van belőlük, ugyanis hosszan húzódnak végig a parkok mentén. Annak ellenére, hogy mindössze két éve adták át a megújult parkosított részeket, rongálásra már van példa: a padok léceinek eltörése. A parkban tartózkodók túlnyomó többségét a közeli gyorséttermekben vásárló fogyasztók teszik ki. Sajnos sok esetben a szemetet is itt hagyják maguk után. Ha már nem fér el a szemét a padok falécei között, akkor egyszerűen a zöldfelületre dobják. A cigarettázok is előszeretettel használják a tér leülésre alkalmas részeit, erre enged következtetni a padok előtt eldobott csikkek. A másik ilyen hely, ahol rengeteg a cigarettacsikk, az a megállók előtti rész. A dohányos, míg a buszra, villamosra vár, rágyújt, majd mikor megjön a várt járat, egyszerűen ledobja a maradékot a földre, vagy bedobja a busz alá. Megoldást jelenthetne, ha a jelenlegi egyetlen szemetes helyett több szemetest helyeznének el a megállókban. A szemetelés egy másik módja, ha a megsajnált szórólapozót nem utasítja vissza az ember, hanem elveszi tőle a papírost, majd a legközelebbi kukába dobja azt… vagyis csak dobná, mert az néha a kuka mellett landol. A szórólapozók viszont (azon oknál fogva, hogy sokan utasítják vissza őket) gyakran nem egyesével, hanem 2-3-ával nyomják a gyanútlan gyalogosok kezébe nyomtatványaikat. Mire az ember a Villányi útról eljut a 6-os villamos Karinthy Frigyes úti végállomásáig, minimum 5 különböző szórólapot gyűjt össze nyelvtanfolyamról, antik tárgy felvásárlásról, olcsó árú cipőről vagy mobiltelefon szakszervizről. Időnként találkozni lehet elől-hátul plakátba öltöztetett szórólaposokkal is. A szórólaposok leginkább a reggeli, illetve késő délutáni órákban jelennek meg a tér forgalmasabb részein, zsebpénzüket kiegészítő iskolások, vagy alkalmi munkások személyében. Az általuk leginkább preferált részek a gyalogos-átkelőhelyek felé vezető utak, vagy a buszmegállók. Járható az aszfalt, és egyes helyeken a gyalogosfelület térkővel burkolt. Esztétikus, ebben a teret használók véleménye megegyezik. Az ergonómiára/használhatóságra azonban már kevésbé figyeltek a tervezők. Télen a sózások következtében nagyon csúszóssá válik a térkő. Három típusú kőburkolattal lehet találkozni a téren. A gomba épület, illetve a Szt. Imre szobor körül minden egyes négyzetcentimétert az ún. horvát mészkővel borítottak be, amely a tervezői szándék szerint a körtéri gomba eredeti falburkolatát nyomatékosítaná. Igyekeztek kőlapokkal lefedni minden talpalatnyi zöldet, leburkoltak felületeket, amelyekre nem lett volna szükség. Azon egyszerű oknál fogva, hogy legalább a zöldterületek, amelyek egyre megcsappantak a burkolatok következtében, ne jelentsenek gondozási problémát. A

76

nemrég „felavatott” Móricz Zsigmond szobor köré a Körtér arculatát évekig meghatározó makadám követ raktak, míg egyéb helyeken 20x20 cm-es egyéb kőlapokat helyeztek el. Az unalmas kősivatagokat olykor megtöri egy zöld sziget, ilyen például a Szt. Imre szobor 18, 4147 villamos felőli része, ahol a túl szűkre tervezett gyalogos forgalom átnyúlik a fűre, amiben már ősvényt „vertek” a gyalogosok. Fasorok is helyet kaptak a tér díszítési során, azonban ezek élettani szükségletei is figyelmen kívül maradtak a kivitelezés folyamán. A fák gyökerei egy négyzetméteres kocka tömbökbe vannak ágyazva, ezzel megfosztva a további gyökérnövekedés lehetőségétől. A fák gyökereit fémráccsal borították be, hogy védjék őket a gyalogosok lábnyomaitól, ám nem gondoltak arra, mekkora nyomást szenved így el a gyökérzet. A metróépítés kapcsán, a folyamatos lezárások, a buszmegállók áthelyezése, a villamospótló autóbuszok közlekedése miatt a téren nagy szükség lenne az utasok tájékoztatására. Az utolsó látogatásom alkalmával már megjelent néhány óriásplakát méretű információs anyag a gomba épülete körül a 4-es metró népszerűsítéséről és jövőbeni ellátandó feladatáról. Azonban az ideiglenesen megszüntetett, illetve villamospótló autóbuszokkal helyettesített 18, 41-47 villamosok egykori helyén, a Fehérvári út torkolatánál semmilyen jellegű információ nem található a villamosok jelenlegi útvonaláról és menetrendjéről. Az egyetlen BKV Rt.-s információs táblán egy magyar nyelvű, enyhén elázott alig olvasható jegy- és bérlet kalauz található, amit a bérletpénztár mellett helyeztek el. Ugyanakkor egyetlen idegen nyelvű ismertető sem található a külföldi turisták számára. Nemcsak az átépítésekre vonatkozóan nincs tájékoztatás, hanem egyáltalán a belváros, vagy a turistalátványosságok tekintetében sem. A buszmegállókban található jegyárusító automatákon három nyelven is szerepel használati útmutató. Kevesek tudják, hogy a körépület belső udvarában annak idején egy ivókút üzemelt, melyet Szomor László nemzeti ihletésű domborművei díszítettek. Díszítik ma is, mivel a kút építménye mai napig megtalálható itt. Sajnos firkálók áldozatává esett. A tér ezen részén terjengő szagok, a gomba épületének belső udvarából áradnak, ami az kutat is magába foglalja.

Nemcsak a firkálás rontja a tér képét, hanem az olykor nagy méreteket öltő szemetelés is. A buszmegállókban sörös- és cigarettadobozokat, valamint a környékbeli gyorsétkezdék papír csomagolóanyagait láthatjuk a földre dobva, illetve az üvegfalú buszmegállók alkalmas réseibe becsúsztatva. Nemcsak degradálódásnak lehetünk szemtanúi az évek során, hiszen a Körtér Gellérttér felőli oldalán felépült a Bartók Ház, ami egy újabb meghatározó épülete lett a térnek. Ebben a nyolcemeletes irodaházban a földszinten olyan üzlethelyiségek is helyet kaptak, mint könyváruház, bank, ételbár. 77

Eddig szinte csak a negatív oldalát mutattuk be a térnek, és nem esett szó a Körtér pozitív jellemzőiről, illetve kellemes időtöltésre alkalmas szerepéről. A tervezők, építtetők szándéka az volt, hogy a tér az átépítések következtében hosszabb tartózkodásra is alkalmas legyen, személyes beszélgetések színteréül szolgáljon; mintegy közösségszervező szerepet szántak neki. Annak érdekében, hogy a tér betölthesse fenti szerepét, megtöbbszörözték az addig található ülőalkalmatosságok számát, modern zöldparkkal tarkított „betontengert” hoztak létre. Az oszlopokra virágokat helyeztek, a parkokat zöldnövényekkel, fákkal díszítették azért, hogy a Körtér kellemes benyomást keltsen az arra járókban.

4.4.5.3 A Körtér szerepének bővülése Az évek folyamán a Körtér szerepe fokozatosan bővült, az egyszerű tömegközlekedési csomópontból élettérré alakult át. Nagyban hozzájárult ehhez a Kosztolányi Dezső tér „sakk klubjának” felszámolása. Ha csak ideiglenesen, egy-két nap erejéig is, de kulturális, szórakoztató rendezvényeknek ad helyet, mint például szezonális vásároknak, mint a karácsonyi vásár, vagy a könyvvásár. A legutóbbi ilyen esemény júniusban került megrendezésre, immáron harmadik alkalommal. Június 8-11. között 33 könyvkiadó kínálatából válogathattak a könyvbörze látogatói. A négy nap alatt 40 különböző szerző dedikálta kötetét, míg a színpadon kulturális programokat láthattak a vásárlók, és gyerek programokkal is tarkították a műsort. 2005-ben a Budapesti Őszi Fesztivál, illetve az ARC közös kezdeményezésként meghirdetett egy köztéri szoborpályázatot, melynek egyik tervezett kiállítási helyszíneként a Móricz Zsigmond körteret választották. A rendezők célja volt, hogy aktuális, figyelemfelhívó, a közönséget megszólító köztéri művekkel gazdagítsák Budapest 12 központi terét. A 33 beérkezett pályaműből csak 7-et választottak ki, így a Körtér végül mégsem került be a kiállítás végső helyszíneinek sorába, mivel olyan tereken állították ki a nyertes pályázatokat, mind a Deák Ferenc tér, a Nyugati tér, vagy a Blaha Lujza tér. Immáron két éve, hogy a teret a Köztér Ünnep28 alkalmával felavatta a főpolgármester. Jó alkalom volt ez arra, hogy a Körtér berendezése két új tereptárggyal bővüljön. Az eredetileg 6 darabra tervezett (3 épült meg!) pályázatgyőztes29 „közösségi tárgyak” jelenkori Magyarországi művészek munkái. A természetközeli kavicsformából kibontott egyszerre organikus és modern külalakú utcabútor funkcionális értelemben amolyan különleges találkozási pont, ami várakozó és pihenő helyet definiál a téren. A tér közösségi szempontból igényelt funkcióbővülésének lényeges segítőelemei lehetnek a fűtött utcabútorok. A bútorok felnagyított "Duna kavicsokat" formáznak, természetes kőből készültek, belül üreges kialakításúak.

4.4.5.4 Az átépítések A köztér időbeli folytonosságot, folyamatosságot feltételez; múlt és jelen együttes állapotát rögzíti, melyből az alakulás további mozzanatai is kikövetkeztethetők. Hacsak 28

Köztéri Ünnep lényege, hogy az év egy bizonyos napján nagyszabású, nagy média nyilvánossággal kísért rendezvény keretében a városlakó polgároknak lehetősége legyen arra, hogy szimbolikusan birtokba vehessenek egy - egy városi közteret, Móricz Zsigmond körteret 2004. februárban avatták fel http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=2735 29 A fiatal formatervezők (Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt) komoly nemzetközi elismerést vívtak ki a Gaz de France, a francia gázszolgáltató vállalat nemzetközi design pályázatán elért második helyezésükkel. Ez sarkallta a tervezőket arra, hogy helyet és módot keressenek folyami kavics formájú, közösségi szellemet sugárzó utcabútor tervük megvalósításához.

78

drasztikus változás be nem követezik, mint a Móricz esetében a 4-es metróépítés. A folytonosságot az évtizedeken keresztül álló épületek szolgáltatják, a folyamatos változást a gazdasági szervezetek fluktuációja, illetve teret használók körének bővülése jelenti. A 4-es metró építése kapcsán már több szakaszban történtek átépítések, átalakítások. Az első ilyen nagyobb építkezés az aluljáró kialakítása volt, ami mai napig nem tölti be szerepét: az emberek nem nagyon használják. Valószínűleg a metró megépítése után nő majd a jelentősége és láthatjuk, amint az emberek eltűnnek a felszínről, és nem a piros lámpán rohangálnak át. Az aluljáró egyelőre, a hűvös idő közeledtével a hajléktalanok menedékéül szolgál, legalábbis a nappali órákban. (Olyannyira kisajátították maguknak az aluljárót, hogy az ember szinte fél oda lejárni, nehogy megzavarja őket a „mindennapi tevékenységeikben”.) De nem ez az egyetlen hely, ahol találkozunk velük a téren közlekedve. Megtalálhatóak a tér Kosztolányi Dezső tér felőli részén kialakított zöldszigetek mentén a padokon fekve, továbbá a Szt. Imre szobor mögött ücsörögve, a buszmegállókban újságot árulva, az élelmiszerboltok közelében, vagy a pénz automatánál pénzt kéregetve. Jelenleg is építkezések zajlanak a téren, a 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri állomását építik. Ésszerűtlennek mondható az építkezés, hiszen a tavaly újjáépített 18-as és 41/47-es villamosok megállóját és pályáját bontották meg a jelenlegi építkezések miatt. A tér egyik hiányossága abban rejlik, hogy továbbra sem találhatók itt beszélgetésre alkalmas helyek. A kiülős, teraszos helyekből kimondottan hiány van a téren. Mindössze egy található a környéken, és az sem kimondottan a téren, hanem a Körtérről nyíló Karinthy utca illetve a Bicskei utca sarkán. Számos elgondolás látott napvilágot arról, hogy hogyan lehetne a gomba épületét átalakítani kulturális kávézóvá, ahová szívesen betér az ember egy kávé, tea vagy csupán egy beszélgetés erejéig. A TÁGSZEM 30 csoport elgondolásai szerint a belső udvar lefedésével (amely történhetne üveggel is) valamint az épület további növényesítésével (tetőkert, netán terasz, pergola, az épületre felfuttatott kúszónövények stb. segítségével) egy minőségi közösségi terület-felhasználást kaphatna a tér ezen része. A 2005 júliusi 2-ai Népszabadság szerint a BKV költségcsökkentő programja részeként egy újabb ingatlanát szeretné értékesíteni, és ez nem más, mint a Móricz Zsigmond körtéren található „gomba”. A 377 négyzetméternyi műemléki „romot” legalább negyven millióért szándékoznak eladni. Pesti János, a BKV ingatlanhasznosítási osztályvezetője szerint több hazai vállalkozás is versenybe szállt az épületért. A tulajdonos olyan vevőt keres, aki vállalná az épület felújítását, illetve a létesítmény tulajdonjogi helyzetét rendezné. (A létesítmény maga a BKV tulajdona, azonban a telek, amin az építmény áll a fővárosi önkormányzaté.) A megjelent cikk óta eltelt már több mint egy év, azonban a gomba épülete csak nem kelt el. Legutóbb is a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt hiúsult meg az üzlet, de a BKV továbbra is bízik a sikeres értékesítésben.

4.4.6 Reklámok Abból a tényből fakadóan, hogy a Körtér csomópontként is funkcionál, tömegkommunikációs színtérré vált. Minden olyan hirdetésre alkalmas eszköz, ami egy téren elhelyezhető, az információs funkciója mellett arra is képes, hogy a tér külső képét pozitív vagy éppen negatív irányba formálja. A tömegkommunikációs eszközök (óriásplakátok) nemcsak a tér külső képét befolyásolhatják, hanem abból kifolyólag, hogy tartószerkezet szükséges az elhelyezésükhöz, helyet sajátítanak ki a térből. 30

Tájépítész Gondolkodók Szellemi Műhelye, tagjai: Bardóczi Sándor – Dömötör Tamás – Gábor Péter Hajdu Nagy Gergely – Molnár József László – Pataky Orsolya-Vajda Szabolcs

79

Egy 2005-ben hozott törvény értelmében, ha a homlokzat felújítása során állványreklámot helyeznek el az épületen, akkor a szolgáltatásból származó díjat, nem szabad felhasználásra kell fordítani, hanem vissza kell forgatni az épület rekonstrukciójába. E keretek között első ízben a Mc Donald’s-nek helyet adó Móricz Zsigmond Körtér 3. szám alatt található épület homlokzata újult meg 2006 nyarán. Az egyik magyar mobiltelefonszolgáltató cég óriásreklámja volt kifüggesztve hónapokig az épületre. Majd az őszi periódusban a Bartók Béla út két oldalán már két másik épület is élt a törvény adta lehetőséggel. Az egyiken kéthetente változik a reklámozott „termék” vagy cég, míg a másikon a felállítás óta ugyanaz a csokoládé reklám található. Az állványreklámok méreteit igen nehéz pontosan megállapítani. A baloldali kb. egy 10x 15 méteres lehet, míg a jobb oldali 30 x 10-es. Továbbá míg a bal oldali képen látható állvány mögött szemmel láthatóan nem folynak munkálatok, addig a jobb oldali épület homlokzatát valóban rekonstruálják. A tavaly hozott törvénykezés egy kezdő lökést adott a városrehabilitáció öngerjesztő folyamatának. A városban máshol sétálva is találkozhatunk hasonló állványreklámokkal, bár általában csak forgalmasabb főutak mentén. Ez érthető is, hiszen a tömegkommunikáció hatása ott érvényesül igazán.

Némileg meglepő, hogy a két állványreklámot leszámítva, nem látni óriásplakátot a téren. Igaz itt csak az épületek tetején lehetne ilyeneket elhelyezni, ugyanis nincs olyan épület, amelynek tűzfala a térre nézne. A tér Fehérvári úthoz közelebb eső épületeinek tetején még megtalálható két fém állvány, ami arra enged következtetni, hogy ott valamikor reklám, óriásplakát szerepelt. A Villányi és a Bartók Béla út találkozásánál található épületben működő élelmiszerbolt kijárat fölé egy, addig a térre nem jellemző reklámhordozót helyeztek el. Az újonnan odahelyezett reklám eszköz elektromos működésű és LCD kijelzős. Piros színnel jelennek meg az ingatlanirodák kínálatai, vagy éppen a közelben található nyelviskolák szolgáltatásai. Más és más rekláfmhordozók jellemzőek a tér különböző részeire. A falra ragasztott plakátok leginkább a gomba épületének külső falán, nem működő boltok ablakain, illetve az épületek oldalain tűnnek fel. Ezek is inkább a Villányi és a Bartók Béla út által lehatárolt épülettömbre jellemzőek. Mivel a vizsgálat idején éppen választási időszak volt, ezért a kampányplakátok is szép számmal megjelentek a téren, leginkább a villanyoszlopokon, illetve közlekedési jelzőlámpák tartóoszlopain.

80

Nem is lenne gond a plakátokkal, ha eltakarítanák őket, miután hatályukat vesztik. De sajnos ez nem így történik, hiszen az oszlopokról még három héttel a választások után is a jelöltek mosolyognának ránk. A más jellegű (szórakoztató, kulturális programot kínáló) plakátok esetében sincs ez másként. Aktualitását olykor már hónapok óta elvesztette, mégis ott van még. Arról nem is beszélve, hogy mindenki csak ragasztja a plakátokat anélkül, hogy a korábbiakat eltávolítaná, így sokszor 3-4 m-es papírtömb is elválik a faloldaltól. A plakátok általában színesek, méretüket tekintve 50 x 70cm-esek, figyelemfelkeltőek, főként mert általában 4-et, 5-öt is felragasztanak belőlük egymás mellé, így lehetetlen, hogy elkerüljék a figyelmünket. Az emberek zömét zavarja, hogy ezt kell látnia: ez a színes, és tépett papírkavalkád rendezetlenséget sugall és rontja a tér képét. Kulturált módon is meglehetne oldani a plakátok elhelyezését, de erre kevésnek bizonyul az a két darab, henger alakú hirdetőoszlop, ami a téren található. Mind a kettő a Bartók Béla út mentén, a Kosztolányi Dezső tér felé haladva, az utca két oldalán található. Ezeken általában kulturális tartalmú plakátok kapnak helyet, amik filmbemutatókra, színdarabokra, koncertekre invitálnak, vagy az éppen megjelenő folyóiratokra hívják fel a figyelmünket. A magánhirdetők, cédulások ezeket is ellepik. A gomba épületének funkció vesztése (egy bérletpénztár és egy kínai bolt található benne) lehetőséget adott arra, hogy plakátok, és hirdetések lephessék el azt. A gomba külső falán két fajta plakát elhelyezésére van mód, az egyik a hagyományos ragasztóval felhelyezhető típus, amiről a későbbiekben még lesz szó, a másik a lezárt, üvegfalú ablakba zárt (fajta). Mind méretben, mind tartalomban van közöttük különbség. Az első típusú falragasz koncertekre, szabadidős eseményekre invitál, a második fajta igényesebb reklámoknak ad helyet. A gomba külső falán körbe több üvegablak (kirakat) is található, amelyek ingatlan irodák szolgáltatásait népszerűsíti, illetve számos kisebb, amelyek különböző óriásplakátok kicsinyített mását tartalmazzák. Hasonló plakátok találhatók a buszés villamosmegállókban is, méretüket tekintve 70x150 cm-esek. Ezeket sem kímélik a firkálók tollai, és olykor karikatúrák áldozataivá válnak a plakáton szereplők. A magánhirdetések (a magánszemélyek által kiragasztott papír fecnik) esetében sem jobb a helyzet. Nem lenne probléma, ha az e célra fenntartott hirdetőtáblákon helyeznék el papírjaikat az emberek. De ők is igyekeznek ezeket olyan helyekre ragasztani, ahol sok ember látja őket: a busz- és villamosmegállókba, olykor eltakarva a járatok menetrendjét. A fecnik megtalálhatók még telefonfülkék, megállók ablakain és oldalain, csatornacsöveken, fatörzseken, tűzcsapokon, villanytrafókon, szemetesládákon, vagy a postaládákon. A kiragasztott cédulák tömegesen a Villányi út torkolatában található busz- és villamos megállók környékén jelennek meg. Általában otthoni, számítógéppel szerkesztett példányokról van szó, melyeket egyszerűen fénymásolva sokszorosítanak. Néhol a fehér 81

papírt felváltja egy-egy élénkebb színű piros vagy sárga papírra nyomtatott hirdetés, a jobb figyelemfelkeltés reményében. Kézzel írott példányok is szép számban vannak jelen. Szintén a magánhirdetések közé tartozik az a nagyobb méretű, ELADÓ, KIADÓ felírat, amilyenekkel elszórtan találkozhatunk az eladásra kínált lakások ablakaiban. A magánhirdetések egy másik válfaja is napvilágot látott, a matricás verzió, melyek eltüntetése, a FKF (Fővárosi Közterület Fenntartó) munkatársainak okoz nem kis fejtörést. Ezeket többnyire a buszmegállók ablakaira, oszlopokra, a menetrendtartó állványok üveg felületeire ragasztják, eltakarva ezzel a menetrendeket. Külön megemlítést érdemel az a tény, hogy nem kímélik a KRESZ táblákat sem, így az embermagasságban található táblák hemzsegnek a matricáktól. A sarkokon (a betorkolló út és a tér találkozásánál) található épületek homlokzatai métereken keresztül üzletek, szolgáltatások hirdetéseivel vannak kitűzdelve. Elszórtan találkozhatunk még ilyen típusú hirdetésekkel, a lakófunkcióval bíró épületek egyes ablakaiban, valamint erkélyein. Ezek a plakátoknál már kissé komolyabb, általában valamilyen fémből készült, színes, festett reklámok és a közelben igénybe vehető szolgáltatásokat reklámoznak. A legelrettentőbb példát erre a Villányi út és a Bartók Béla út találkozásában lévő épületen találhatjuk, ahol több mint 10 ilyen fémplakát van a falra rögzítve. Ráadásul az alacsonyabbakra már magánhirdetések (cédulák) is felkerültek. Szintén üzleteket, szolgáltatásokat népszerűsítő fémből készült hirdetéseket láthatunk a villanyoszlopokra kettesével felfüggesztve. Ezek általában a szolgáltató szektor jól ismert cégeinek hirdetései. A téren az egyes (franchise) láncok tagjai is jelen vannak, homlokzatukon a jól ismert cégérrel (mint Pizza Hut, Rossman, Príma Pék, Subway, McDonald’s, Ofotért Optika, G Roby, Spar, Alexandria könyvesbolt, Erste Bank és így tovább). De a számtalan kis bolt semmilyen különleges ismertetőjellel nem rendelkezik. A cégérek a sötétség beálltával világítanak, a többi üzletnek csupán a kirakata árasztja a fényt. Az esti körtér arculatában a sok kivilágított cégér és az amerikai gyorsétterem játszik szerepet. Az épület tetején sárgán világító McDonald’s logón kívül más fényreklámmal már nem büszkélkedhet a körtér. Folyik az épületek külső homlokzatainak rehabilitációja (egy-két felújított homlokzatra van példa, lásd például állványreklámok), de némelyik épület külső frontja nagyon rossz állapotban van. Az épületek tetején épület-felépítmények és antennák vannak elhelyezve, ami a körtér felőli jó rálátás miatt igen zavaróak. A Körtér épületeiben leginkább a lakófunkció dominál, így az itt lakók, valamint az utcaszinteken üzemelő szolgáltatási egységek (bár, presszó, cukrászda, étterem) légkondicionálókat helyeztek ki az épületek frontjaira.

4.4.7 Tér privatizációja A körtéren két helyen is találkozhatunk újságos bódéval. A gomba peremfedele alatti újságos egy a ’70-es évekből itt maradt bódéból árusítja lapjait. A jelenlegi átépítések miatti

82

lezárások következtében azonban jelentősen visszaesett vásárlóinak száma. A másik árus a tér egy előnyösebb pontján található, ezért forgalma is nagyobb. Árushelye a Villányi út torkolatában található, az egykori büfék helyén. 2000 óta külalakja már másodszorra újul meg. Első ízben egy henger alakú üveg létesítmény kapott itt helyet, méretét tekintve nagyon kicsi. Jelenleg egy négyszög alakú, kissé már nagyobb, szintén dupla falú „építmény” található. Mivel dupla falú, és a külső réteg üveg, így körben az épületen folyóiratok címlapjai láthatók óriásplakát verzióban. Az itteni eladó nemcsak újságot árul, hanem BKV jegyet is. Ez igen előnyös, mivel a tér hatalmas, a jegypénztár, pedig a másik felében van, így sokaknak nem kell nagy kerülővel a pénztárig elfáradni, útközben is megvásárolhatják a jegyüket. Mivel mostanában mobiltelefonon kommunikál az emberiség nagy része, így telefon feltöltő-kártyákkal is gazdagodott az újságosok kínálata. A Villányi úton két pavilonnal is találkozhatunk. Az első a piros 40-es autóbusz megállójánál az egyik kapualjban édességet árul. Az árus minden reggel kipakolja a kínálatát, este meg összeszedi. A 2000-es évek elején jelent meg, és csupán az épület külső renoválásának ideje alatt tartott zárva. Leginkább a magyar lakosság által is ismert édességmárkák külföldről beszerzett és itthon nem forgalmazott ízeit árulja. Alacsonyabb áron értékesít, mint a boltban. Mivel a tér egy elég kieső részén, a buszmegállók irányában található, így az autóbuszra várakozók, valamint a két iskolába (Szt. Margit gimnázium, illetve az Általános Vállalkozási Főiskola) igyekvő diáksereg teszi ki vásárlóinak zömét. Az árusító él e reklám adta lehetőséggel és óriási sárga kartonra írja ki az éppen akciós termék nevét és árát. Ezen felül szórólapokat osztogatva is próbálja növelni vásárlóinak számát. A másik pavilon ugyanezen irányban tovább haladva, a fekete 40-es megállójával szemben, a forgalomirányító iroda melletti lépcsőn található. Gyümölcsöt és zöldséget árul kora tavasztól késő őszig. Csak nappal értékesít, éjszakánként elpakolja termékeit Az amúgy is keskeny járdából sajátít ki egy nagyobb részt azáltal, hogy zöldséges ládáit a gyalogosforgalmi felületre helyezi ki, ezzel korlátozva az ott közlekedőket. A téren sétálva láthatunk idős néniket és bácsikat, akik a kertben megtermelt zöldségeikkel, gyümölcseikkel előszeretettel telepednek le az élelmiszer bolt kijáratánál, és kis kosarukból, vagy kiskocsijukra kipakolva árulnak. A virágárusítók kedvelt helye az átalakítások következtében a lezárt Fehérvári út torkolatánál található, az építkezési terület miatt felhúzott fal előtt. A munkából, iskolából hazafelé tartó emberek olykor négy-öt, sorban egymás mellé telepedett virágárustól vásárolhatnak. Az árusok másik válfaját az „5 db-ot egy 100-ért” típusú emberek alkotják, akik valamilyen lejárt minőségű, vagy kétes eredetű csokoládét, vagy kekszet akarnak eladni. A nap bármely szakaszában megjelenhetnek, általában ketten-hárman (nők) árulnak hol táskából, hol egy kartondoboz vagy rekesz tetejéről; két másik (férfiak) eközben azt figyeli, hogy mikor jönnek a rendőrök. A helyszínen való tartózkodásom alatt (fél óra) kétszer is összepakoltatta őket a rendőrség, de öt perc elteltével már újra munkába is álltak. Tavasztól őszig gyümölcsöt, zöldséget, télen pedig valamilyen édességet árulnak. Korábban a Fehérvári úti posta irányában találkozhattunk olyan árusokkal, akik a kínai piacról hozott termékeket kínáltak. Ők is (tartva a rendőrségtől) karjukról, vagy szatyrokból kínálták a ruhaneműt. Ezek telepedtek át a forgalmasabb Körtérre, így most a Villányi út végén található élelmiszerbolt előtt „tanyáznak”. A tél közeledtével a Villányi úti aluljáró lejárata mellett, az átjáróval szemben, megjelenik a gesztenyesütő is, aki régies ruhába öltözve árulja sült gesztenyéjét.

83

A Karácsonyi vásár idején kézművesek tucatja veszik birtokukba a teret és kínálják a termékeiket. Igaz kétséges hogy fogják ezt idén megoldani, mivel a tér 1/3-a építkezési terület, de tény hogy hiányozna a színes téli kavalkád. A Körtérnek van néhány pontja, amelyek a kiemelt jelentőséggel bírnak, azon okból kifolyólag, hogy a tranzitforgalom mentén, azonban mégis ezen kissé kívül esnek. Ezek szoktak lenni a politikai kampányok, aláírást gyűjtő szervezetek, piackutatást végző biztosok standjainak a helye.

4.4.7.1 Várakozási, találkozási pontok A várakozók a tér számtalan helyét választják várakozási, találkozási pontnak. Attól függően, hogy mennyire jártas valaki a téren, illetve, hogy a találkozás bekövetkeztével mi a szándékuk, úgy választanak maguknak találkozási pontot. Ha valaki kevésbé ismerős a téren az egyértelműen a Mc Donald’s-et jelöli meg találkozási pontnak, hiszen az jól beazonosítható. Ha a belváros felé szeretnének tovább menni, akkor a Szt. Imre szobor előtti kis parkban, a 7-es megállójában találkoznak. A térnek ezeken kívül még legalább 2-3 várakozási pontja van. Előszeretettel használják várakozási pontnak a fűthető térkavicsok közül azt, amelyik peremtetővel rendelkezik. A térkavicsok elsődleges szerepének a várakozási funkciót jelölték meg, hiszen fűthetőek, hogy még a legnagyobb hidegben is 5-10 perc ereéig az ember tudjon mellette ácsorogni/várakozni. A tojás (a legnagyobb térkavics) helye mellesleg megegyezik az egykori óra alatti találkozóhellyel. Itt halad át a tranzitforgalom a belváros, vagy Budafok irányába, ugyanakkor ez is egy elég jól beazonosítható hely. Abban az esetben, ha jó idő van a gomba épülete mellett található zöldövezeti részt is szívesen nevezik meg találkozóhelynek. (Ilyenkor a beszélgetésre is a téren kerül sor) A célállomáson kívül, az évszakok is szerepet játszanak abban, hogy az ember hová beszéli meg a találkozót. A Szt. Imre szobor körüli park talán az egyetlen hely a téren, ami ellátja a neki szánt várakozási, találkozási funkciót. Itt gyakran látni a padokon olvasó embereket, pihenő idős néniket, beszélgető fiatalokat. A személyes kommunikáció a téren nehezen jöhet létre, hiszen nagyon sok ember van jelen, nagy a forgalmi zaj, és így nehezebben lehet kialakítani azt. Aki személyesebb hangvételű beszélgetésre vágyik, az még mindig a Feneketlen-tót és környékét részesíti előnyben. A nemrég épített aluljáró – még ha nem is látja el eredeti funkcióját – öt lejáratával jó támaszkodóul szolgál a várakozóknak. Szintén nyaranta lehet látni, amint valamelyik közelben található szabadtéri szórakozóhelyre indulva esténként itt gyűlik össze a társaság. Itt fogyasztják el az este jól indulásához szükséges italokat. De láthatunk itt deviáns módon viselkedő társaságot is, akik egyszerűen valamelyik szobor köré letelepedve, alkoholt fogyasztva hangoskodnak. Persze nem megy ez egész éjjel így, mivel viszonylag sűrűn járnak errefelé a köztérfigyelő járőrök, akik beszűntetik az ideiglenes „csoportosulást”. Az éjszakai élet továbbra is meghatározó színhelye a Körtér, annak ellenére, hogy itt nem található szórakozóhely. A tér nemcsak nappali, hanem éjszakai közlekedési csomópont is, innen indul, vagy áthalad rajta az éjszakai járatok nagy része. A tavasszal újjászervezett éjszakai (BKV) járatok lehetővé teszik a Körtér összekötését a belvároson kívül, a főváros minden nagyobb pontjával. A téren valamelyik járatra várakozók által így éjszaka is van élet. Az egykori éjjel-nappal nyitva tartó büfék helyét átvette a Móricz szobor mellett található, szintén mindig nyitva tartó büfé, ahol nemcsak az ablakon keresztül folyik a kiszolgálás, hanem beülésre is alkalmas. A Karinthy úton található még egy éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerbolt, valamint a késő éjszakáig üzemelő három kocsma is. Továbbá éjszaka is

84

üzemelő kocsmák találhatók 6-os villamos volt hurokvágányánál a Fehérvári út elején, valamint a Villányi út elején a buszvégállomásoknál.

4.4.8 Összefoglalás A Móricz Zsigmond körtér, mint olvashattunk számtalan funkciót látott és lát el létrejötte óta, azonban mégis a legfontosabb szerepet a közlekedésben tölti be csomópontként. Hiába a sok kezdeményezés és a szórakoztató funkcióval való bővítés, érdemleges változásokat nem okoztak a téren. A Körtér privatizációja is a csomóponti és a tranzakciós funkcióhoz kapcsolódik, mind olyan „jelenségekkel” találkozhatunk (újságos, zöldség-gyümölcs pavilon, tömegkommunikációs eszközök), amik igazi vásárlóerőre a tömegesen jelenlevő fogyasztóknál jelentkeznek. És ez, a Móricz Zsigmond Körtéren teljes mértékben megvalósul.

4.5 Blaha Lujza tér – Belváros keleti kapuja 4.5.1 Bevezetés A helyszínről a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy rohanás és tömeg. A Blaha Lujza tér központi fekvésű, legnagyobb részben tranzit forgalmat bonyolító köztér. Budapest belvárosában helyezkedik el, a VII. és a VIII. kerület határán. Tulajdonképpen a Rákóczi út és a Nagy-körút (József körút) sarkán helyezkedik el, a sarokpont kiszélesedéséből keletkező tér. Közlekedési szempontból mind végállomásként, mind tranzit forgalmat átengedő területként funkcionál. A tér tranzit forgaloma talán jelentősebb, hiszen két rendkívül fontos tömegközlekedési vonal is áthalad rajta. Ezek a M2, a 4-6-os villamos vonalak és a 7-173-as autóbusz vonalak, melyek egész Budapest életében jelentős szerepet játszanak. Az átmenő közúti forgalom is jelentős, hiszen a keresztező utak 2-szer 2 sávos személyautó forgalmat tesznek lehetővé, és ezen kívül a Rákóczi úton külön busz sávot is kijelöltek. A végállomás szerep is jelentős, hiszen innen indulnak a 28-as és 37-es villamosok, valamint a 99-es busz is. A térről el lehet mondani, hogy kétszintes, mivel az aluljáró szint, egyenrangú félként versenyez a földszinti térrel. Ott is teljes mértékben meg lehet figyelni a köztér magán célra való hasznosítását, a nyüzsgő városi éltet. A tér képe folyamatosan alakul mindkét szinten. Az aluljáró életében, és a külső megjelenésének alakulásában meghatározó szerepe volt a metró felújításnak, ahol a metró bejárata is megszépült, új hangulatot adott a környezetének. A felszíni részben is történtek hasonló átalakulások. Az utóbbi években megújultak a buszmegállók, és az elmúlt évben a villamos vonalat is teljesen felújították. A peronokat és megállókat újraépítették, hogy az új villamosoknak, a Combinóknak teljes mértékben megfeleljenek. Ezzel megtörtént a villamosok akadálymenetesítése is, hiszen a mozgásukban korlátozott emberek is könnyedén tudják már használni a felszíni tömegközlekedést. A tér arculatának átalakulásában ugyanakkor nem csupán a közúti elemek megváltozása játszik szerepet. 1989, a rendszerváltás óta megjelentek olyan piacgazdaságra jellemző elemek, amelyek a korábbi években nem voltak jellemzőek. Itt elsősorban az óriásplakátok elterjedésére és fényreklámok megjelenésére gondolok, melyek az elmúlt 1015 év alatt elszaporodtak. De a változás nem csupán ebben figyelhető meg, piaci alapon működő üzletek nyíltak, megjelentek a külföldi cégek képviseletei. A már rendszerváltás előtt működő éjjel-nappali üzlet a rendszerváltást követően Julius Meinlé, majd Match üzletté alakult. Ugyanakkor már a 90-es évek elején megnyílt a McDonald’s üzlet is, amely a mai napig működik. Megjelentek az újságárus bódék, a hirdetőoszlopok. A városépítészet új 85

irányvonala mentén, a betonrengeteg közé némi zöldfelület is került, megkezdődött a tér parkosítása. Az aluljáró szinten is sorra nyíltak az üzletet. Ma már megtalálható ott pékség, újságárus, éjjel-nappali üzlet, valamint különböző ruhaneműket kínáló kisbolt is. A gyalogos forgalom nagy része itt bonyolódik, a nap nagy részében zsúfolásig megtelik az aluljáró. Itt találkozhatunk különböző szórólapokat osztogató emberekkel, de sajnos kéregetőkkel is. A téren leginkább közlekedő embereket találhatunk, akik itt szállnak át az egyik közlekedési eszközről a másikra, vagy gyalogosan folytatják útjukat. A téren sokan találkoznak, valakik megbeszélik, valakik véletlenül, megint mások pedig ott élnek, esznek, isznak, alszanak. A közvetlen környéken lehetőség nyílik vásárlásra, szórakozásra is. A tér összképi külső megjelenését tekintve átlagosnak mondható, nem kifejezetten barátságos, de nem is visszataszító, meg van a maga hangulata. A környék jól ellátott gyorséttermekkel, élelmiszerüzletekkel, valamint különböző bevásárlási és szórakozási lehetőséggel. Ugyanakkor a tér állapotára nem igazán figyelnek oda, hiszen sok az eldobált szemét, különösen a műanyag palackok és a cigaretta csikkek, valamint a kihelyezett szeméttárolókból is már-már kifelé jön a hulladék, annyira tele vannak. A tér másik nagy hátránya, hogy a rendkívül nagy autós forgalom hatására a környék levegője rossznak mondható, szmogos.

4.5.2 A tér története A Blaha Lujza tér történelmét leginkább épületeinek átalakulásával lehet nyomon követni. A tér egykori leghíresebb épülete a Nemzeti Színház, korábban Népszínház. Az épület 1875-ben épült, és 1908 és 1964 között adott otthont a Nemzeti Színháznak. Az épület lebontásáról 1963-ban döntöttek a metróépítésre hivatkozva, hiszen a metró zaja, dübörgése zavarta volna az előadásokat. A színház 1964-ig működött, majd 1965. április 23án felrobbantották az épületet. Ez az épület meghatározó volt a tér életében. Azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni a Blaha Lujza teret. A tér másik jellegzetes épülete a Corvin Áruház. Az áruház 80 éve, 1926. március 1jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt a Blaha Lujza téren. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruházat Reiss Zoltán tervei alapján építették meg klasszicizáló stílusban, palota homlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal. Ezeket csak fabetétek választották el alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. Az áruház központi fekvése és kedvező árai miatt széles vásárlóközönséget vonzott. A Keleti és Nyugati pályaudvar közelsége miatt a vidékiek számára is könnyen elérhető volt. Az áruház megjelenésével a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án. Szintén a Corvin nevéhez fűződik az ország első mozgólépcsője is, amelyet 1931-ben építettek fel. Sajnos az impozáns palotahomlokzat a külső borítás miatt nem látszódik. Az áruház napjainkig is megőrizte népszerűségét. 1992ben megkezdődött a Corvin privatizációja, ennek köszönhetően várhatóan felgyorsul a megújítási folyamat is. A Blaha Lujza tér, Somogyi Béla utca és József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát, közismertebb nevén a Sajtópalotát. A három házból álló épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes

86

arculatot kapott. A rendszerváltást követően a Hírlapkiadó Vállalat teljesen kiürült és éveken keresztül üresen állt, majd az elmúlt években lebontásra került, megtartva a József körút 7. homlokzatát. A tervek szerint 2007-re készül el az Europeum, amely luxus szállodát, irodaházat, valamint kereskedelmi és szolgáltató egységeket is magában foglal. A tér történelme szempontjából meghatározó tényező a metró építése. A II. világháborút követően a főváros újjászületésével újra felmerült a metróépítés gondolata. A KPM 1949-ben megkezdte az előkészítést, és a Minisztertanács 1950. szeptember 5-i határozata kimondta, hogy Budapesten metrót kell építeni két fő átlóban, egy kelet-nyugati és egy észak-déli főátlóban. 1950-ben, a moszkvai metró mintájára kezdték el építeni. A terv az volt, hogy a kelet-nyugati átlós fővonal 1955-re elkészül. Három éven keresztül folyt a munka a Rákóczi út vonalában és a Duna alatt is, de a munkát 1953-ban, pénz hiányában abba kellett hagyni, és így az 1955-re tervezett átadás is elmaradt. Újabb munkához csak 1963-ban kezdtek. A hatvanas évek közepén aztán nekiálltak az aluljárók építésének is. A Rákóczi úti villamos vonalat a megnövekedett gépkocsi forgalom jobb kiszolgálása érdekében 1972-ben megszüntették. A villamosmegállók a Körút Duna felé eső oldalán voltak, mindkettőhöz lépcső vezetett az aluljáróból. A járdaszigetek szélesek és hosszúak voltak, megszüntetésük után a forgalmi sávokat beljebb helyezték a középtengelyhez, cserébe a Nemzeti Színház helyén lévő térség nagyobb lett. Az EMKE Irodaház a Rákóczi út és az Akácfa utca sarkán lévő szabálytalan alakú foghíjtelken 1992 és 1994 között épült, a hajdani Bristol szálló helyén, melynek kivitelezője a Bristol Kft. volt. Az irodaterület alapterülete 12,000m 2 a kereskedelmi egységek alapterülete pedig 500m2. Az épületben szintén található valami, ami Magyarországon elsőként itt jelentkezett, ez pedig a többszintes mélygarázs, amely 4 szinten 140 parkolóhelyet biztosít. Egészen eredeti, Budapesten még sehol nem alkalmazott megoldás a "tetősíknak" árnyékoló lamellákkal való kialakítása, amely a formai alkalmazkodást a szomszédos épületekhez maradéktalanul megoldja, ugyanakkor az utcai homlokzati síktól visszaugratva, további három irodaszint megvalósítását tette lehetővé, így 11 emeletes irodaházat hoztak lére, amely illeszkedik a már meglévő épületek magasságához, arculatához.

4.5.3 Tér átalakulása az elmúlt évtizedekben A Blaha Lujza tér és környéke eklektikájával borzolja a szépségre vágyó turistákat és az itt lakó népeket. A kis, luxuskategóriájú szállodák szinte a vállukon tartják a VII. és VIII. kerület riasztó nyomorát, és kicsit meseszerűvé teszik annak a hangulatát. Néhány éve még szürkeségbe vesztek azok a szállodák, amelyek a Keleti pályaudvar és a Blaha Lujza tér között várták a nem luxusra, de azért igényes hálóhelyre vágyó turistát. A rendszerváltást követően azonban nem csak a politikai helyzet változott, hanem az esztétikai is, és kívül-belül megszépültek ezek az intézmények. Ugyanakkor a Rákóczi út és a Nagykörút által határolt terület lakóépületeinek nagy része a mai napig küzd a fennmaradásért, és nem ritka, hogy homlozataikon még II. világháborús nyomok találhatók. A Népszínház utcában sétálva, ha bepillantunk a jobbra-balra leágazó kis utcákba, akkor nem ritka, hogy omladozó, már-már lakhatatlan épületeket találunk. Az ingatlan árak ennek megfelelően alacsonyak, mégis már a Népszínház utcában is szállodák nyíltak. Az ingatlan-befektetők szerint a Blaha Lujza tér környékén nagy dolgok vannak készülőben, a jövőben várható a környék imázsának jelentős javulása, és ezzel a telekárak növekedése is. A szállodaiparnak ez a terület rendkívül kedvező, hiszen területi akadályok miatt másfelé nem tud terjeszkedni, a tér közel van mind a pályaudvarokhoz, mind a városközponthoz és ez kedvez a Budapestre látogató turistáknak. Azok a vállalkozók, akik ide fektetnek be, minimum 15-20 éves megtérülési idővel számolnak,

87

tehát nem pillanatnyi viszonyok alapján döntenek a szállodaépítés mellett. A terepviszonyok azt sejtetik, hogy a Népszínház utca hatalmas átalakulás, fejlődés előtt áll. Ugyan nem lesz kis munka megtisztítani az utcát, de ennél kedvezőbb lehetőség nem kínálkozik a szórakoztatóipar, vendéglátás terjeszkedésére. Az utca viszonylag széles, és egy nosztalgia villamossal, sétálóutcai hangulattal lehetne a turisták számára is közkedvelt területté varázsolni. A Nemzeti Szálloda (Mercure) kicsi, de patinás képviselője a Blaha Lujza tér fogadóinak. Ide a nyugati középpolgár jár. Általában már alaposan felkészült vendégek érkeznek, tehát nincs szükség az útbaigazításra. A négycsillagos szálloda vendégei leginkább tömegközlekedéssel, valamint gyalog járnak, mivel úgy gondolják, hogy így jobban megismerhetik a környéket és a várost, valamint a világ szinte minden pontján az a hír járja, hogy Budapesten rendkívül drága a taxi. A térre jellemző kettősségeket a szálloda vendégei is realizálják. Az aluljáró sűrűjében komoly kellemetlenség ugyan még nem ért vendéget, de olyan történt már, hogy a hotel biztonsági személyzete zavart el egy részegen hangoskodó társaságot. Az újonnan felújított New York palota zárt és gondosan őrzött szálloda. Az aulába betekintve láthatjuk, hogy itt igazi luxuskörülmények várják a vendégeket, melyek valószínűleg a nyugat-európai régió gazdag turistái közül kerülnek ki. A szálloda már a valamivel konszolidáltabb VII. kerületben található, de még itt is éles eltérés mutatkozik a luxusszálloda és a megviselt állapotban lévő lakóépületek között. Az önkormányzatok és a szállodák között még kissé döcögős az együttműködés. Egyes esetekben a köztéri világításfejlesztésben szerették volna a szállodák az önkormányzat segítségét kérni, de sajnos nem valósult meg az együttműködés, ehelyett azonban engedélyt adott az önkormányzat parkolóhelyek fenntartására, más esetben viszont a szálloda pont a parkolóhely vásárlásra nem kapott engedélyt. Az azonban biztos, hogy a környéken lévő luxusszállodák mindenképpen jelentős szerepet játszanak a környék fejlődésében, mind kulturális, városépítészeti, mind pedig infrastrukturális szempontból.

4.5.3.1 Közeljövőben megvalósuló jelentősebb beruházás a téren Az ABLON ingatlanfejlesztő cégcsoport 9 millió forintos beruházással, Europeum néven luxus kategóriájú szállodából, irodaházból, illetve kereskedelmi és szolgáltató egységekből álló épületet hoz létre a Blaha Lujza téri volt sajtószékház helyén. A tervek szerint 2007-re felépülő Europeum tervezett összterülete 30.000m2, amelyből 10.000m2 szállodaként üzemel majd, míg a földszinten és az első emeleten mintegy 6.000m2-t foglalnak el a kereskedelmi és szolgáltató egységek. Az épület körút felöli részén a műemlék homlokzatot megtartva, 3500m2 alapterületnyi iroda kerül kialakításra, valamint 10.500m2 összterületű 4 szintes mélygarázs is épül, amely részben az épületgépészetnek is helyet ad. A József krt. 7. megmaradó része és a mögötte kialakított épületrész irodaházfunkciót kap. Ettől elkülönítve kerül kialakításra a 2. szinttől fölfelé az „L” alakú suite hotelszárny, valamint ahhoz kapcsolódva az apartman hoteltömb. A földszint és az első emelet üzlet passzázs funkciót kap. Ezzel a szerkezeti bontással érték el azt, hogy nem szokványos belsőudvaros épület keletkezik, hanem egy lazább épületcsoport, amelyben jól megvilágított belső terek keletkeznek. A tömeg bontása lehetőséget adott a magassági differenciálásra is az épületegyüttesen belül. A Corvin régi homlokzata felöli oldalon az épület alacsonyabb, mint a József körút sarkán. Az egész Blaha Lujza tér egységes képét is

88

figyelembe véve a saroktömeg kicsit magasabb és a legfelső szinten loggia sort kap. Ez az elem része az egész homlokzati koncepciónak, mivel az épület földszinti részén végigvonul egy árkádsor, aminek ellenpontja az előbb említett loggia.

4.5.4 A tér bemutatása A közterek funkcióiból a Blaha Lujza tér csupán keveset lát el, de az utóbbi években szerepe bővül. A Nemzeti Színház lebontása után funkciója csupán a forgalom bonyolítása volt és nem töltötte be a közterek többi funkcióját. Az utóbbi időszakban viszont a tér minden évben átmeneti kulturális és szórakoztató funkciókkal bővül. Ilyen többek között a karácsonyt megelőző adventi időszakban a karácsonyfa vásár, valamint a karácsonyi vásár, ahol sokféle apróságot, különösen ruhát, táskát és lakásba szánt kiegészítőket lehet venni, de évente több alkalommal rendeznek könyvvásárokat is. Kampány időszak során találkozhatnak itt az emberek különböző pártok által szervezett programokkal. A legutóbbi kampány időszakban, az önkormányzati választásokat megelőzően (2006. őszén) a Magyar Demokrata Fórum kihelyezett sátrával találkozhattunk, amely főként a környezetvédelemre és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívta fel az arra járók figyelmét. 2005-ben a Budapesti Őszi Fesztivál és az ARC a 2004-es pályázat visszangja alapján újabb nagyszabású szoborpályázatot kezdeményezett. A rendezvény célja az volt, hogy a főváros forgalmasabb közterein az adott helyszínre készült alkotások jelenjenek meg. A szervezők célja az volt, hogy aktuális és közérthető alkotások jöjjenek létre, amelyek szórakoztatóak és tanulságosak is. A kiállított művek nem az utókornak, hanem a jelen számára készültek. Olyan alkotások jöttek létre, amelyek igazán részt vettek a város életében. A lehetséges kiállítási helyszínek között Budapest 12 nagyobb, forgalmasabb köztere szerepelt, köztük például az Oktogon, a Moszkva tér, a Nyugati tér, a Kálvin tér és a Blaha Lujza tér is. Sok pályázat érkezett, a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy csak 7 helyszínen valósítják meg a kiállítást. A Blaha Lujza téren is láthattak az arra járók egy nyertes alkotást. Ez Takács Máté: „Boldog hajléktalan labdával” című műve, amelynek célja az volt, hogy felszámolja az előítéleteket, a közönyt és a prüdériát, feloldja a más emberek iránt érzett szégyenérzetet.

4.5.4.1 Virágtartók, szemetesek, padok A tér kiszélesedő részét (a Corvin Áruház előtt, a Rákóczi út mentén a József körútig) sziklakert jellegűen alakították ki, így kihelyezett virágtartókról nem igazán beszélhetünk. Épített virágtartók vannak, melyeknek állapota kielégítő, mind kivitelezési, mind tisztasági szempontból. Talán jobb is ez a fajt elrendezés, hiszen több természetes növényt lehetett így becsempészni az eddig betonnal lefedett területbe, valamint a virágtartók szélei ülésre, pihenésre is alkalmasak. A szemetesek állapota rendben van, ugyanakkor számuk nem megfelelő, túl kevés van belőlük. Erre utal, hogy a kihelyezett szemetesek mindegyike már megtelt és a környékük is szemetes volt, ami arra utal, hogy ez a telített állapot már régóta fenn állhat, hiszen már kiesett belőle a szemét. A téren a szelektív szemétgyűjtéshez használható konténerek is megtalálhatóak, ugyanakkor ezek használata még nem igazán elterjedt, így már-már több műanyag flakont találhatunk az utcán szétdobálva, mint a szemetesekben. A szemetesek száma az aluljáró szinten sem megfelelő, ugyanakkor ott jobban vigyáznak a tisztaságra, gyakrabban söprögetnek. A padok száma megfelelő, állapotuk átlagosnak mondható. Pozitívumként említhetjük meg, hogy térben jól vannak elhelyezve, hiszen a tér zöldövezeti részének bármelyik pontján találhatunk padokat. Hátrány ugyanakkor az, hogy csupán egy személyes padok találhatók és általában ezek a 89

padok foglaltak a hajléktalanok által. Tisztaság szempontjából az mondható el róluk, hogy még látszik rajtuk, hogy viszonylag újak, ugyanakkor koruknak nem megfelelő módon vannak már elpiszkolódva, valamint grafitivel telefirkálva. A használók köre is rendkívül szűk, nem elégítik ki a funkciójukat, hiszen a várakozó emberek nem ülnek le, mert csak hajléktalanok, illetve szubkulturális csoportok (pl.: punkok) használják, valamint a roma kisebbség található meg. A tér kertészeti szempontból az elmúlt 2-3 évben újult meg, és elmondható, hogy ez az egyetlen jelentősebb változás a rendszerváltást követően.

4.5.4.2 Járdák, utak burkolata Az aluljáró szint burkolata műkő. Ez picit csúszós, különösen télen, amikor az emberek behordják a havat, és ez által nedves lesz. Az állapotára odafigyelnek mind tisztaság, mind minőségi szempontból. A felszín burkolatának minősége már nem fest ilyen egységesen kedvező képet. Az elmúlt időszakban felújított részét a térnek kőburkolat (térkő) fedi, ennek az állapota még kifogástalan. Nem repedezett, nem hiányos, biztonságos közlekedésre tökéletesen alkalmas. Ugyan ez jellemzi az ebben az évben (2006) felújított villamos megállókat is. Az átmenő utak burkolata minőségileg sokkal gyengébb. Teherbírását valószínűleg kisebb forgalomra tervezték, hiszen már erősen nyomvályús. E mellett még kátyúk és hepehupák is nehezítik a közlekedést. A gyalogosok számára fenntartott járdák, valamint a tér egyéb részei is rossz állapotban vannak. Az aszfaltburkolat töredezett, veszélyes. Sok a kisebb-nagyobb gödör és erősen hepehupás. Erre az önkormányzatoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk, hiszen ahhoz, hogy a téren szívesen járjanak az emberek elengedhetetlen, hogy a járdák, utak burkolata megfelelő állapotú legyen. A burkolat nem csak minőségi szempontból kedvezőtlen, hanem tisztaság szempontjából is. Sok az eldobált csikk és szemét, különösen a kihelyezett padok, valamint a busz és villamos megállók környékén. Összességében a tér burkolati állapotát tekintve átlagosnak mondható, hiszen megtalálható a kifogástalan állapotban lévő kőburkolat és a nem túl kedvező aszfalt burkolat is, valamint összehasonlítva más közterek burkolatával nem tapasztalunk túl nagy eltérést sem pozitív, sem negatív irányba.

4.5.5 Köztéri hirdetések, reklámok A téren az óriásplakátok kihelyezése építési, felújítási munkákkal függ össze. Erre utal, hogy az éppen felújítás alatt álló épületeken állványreklámokat találhatunk, valamint a lebontott sajtópalota helyén levő építési területet órásplakátokkal kerítették körbe, valamint a környező épületek tűzfalán is óriásplakátok helyezkednek el.. A 2005-ben hatályba lépett törvény értelmében a kihelyezett állványreklámokból származó bevételt vissza kell forgatni az épület rekonstrukciójába. Ez a rendelkezés kedvezően hatott a tér épületeinek megújulására, hiszen a rehabilitációs költségek egy részét az állványozással keletkezett reklámfelület értékesítésével fedezik. Az embereket úgy tűnik, nem zavarják ezek a plakátok, hiszen nincsenek leszaggatva és összefirkálva. Ezek a reklámok különösen az aktuális akciókra hívják fel a figyelmet, sok mindent meg lehet belőlük tudni. A városképet ebben a helyzetben javítják, hiszen sokkal szívesebben néz az ember színes hirdetéseket, mint egy építési területet. A téren megtalálhatóak az utcai reklámok is. A tér egyik jellegzetessége és ismertető jegye Gorenje felirat. A rendszerváltás előtti időkben itt a Magyar Állami Biztosító felirat volt található, majd ennek megszűnésével a felirat is eltűnt. Egy darabig nem helyeztek el fényreklámot, majd az ezredforduló környékén jelent meg a már említett Gorenje reklám. A Blaha Lujza tér másik jellegzetessége a Népszínház utca sarkán lévő ház tetején lévő nagy, 90

sárga M betű, amely az épületben működő McDonald’s étteremre hívja fel a figyelmet. Az utcai reklámoknak számos más fajtája is megtalálható itt. A tér közepén, a parkosított terület József körúthoz közelebb eső felén találkozhatunk hirdető oszlopokkal, valamint egy órával is, amely körbe forog és két oldalán óra, két oldalán pedig hirdetés található, valamin alatta is reklámok kapnak helyet. Az ilyen ötletes megoldások hangulatosabbá, barátságosabbá teszik a teret. Nem ennyire kedvező a helyzet a kiragasztott magánhirdetésekkel. A tér bármely pontján találkozhatunk velük. Különösen kiadó, vagy eladó lakásokról, autóvezetői tanfolyamokról szólnak ezek a hirdetések. Általában villanyoszlopokon a legelterjedtebbek, de megtalálhatók szemeteseken, valamint a buszmenetrendek oszlopain is. Nem ritka, hogy több réteg, akár 5-10 réteg is fel van ragasztva egymás tetejére. Az emberek nem igazán kedvelik ezt a hirdetési formát, hiszen még a többit érintetlenül hagyják, ezeket a kiragasztott cetliket összefirkálják és letépik. Rendkívüli módon rontják a térnek a képét, hiszen a sok cafat rendezetlenné teszi, elhanyagoltnak tűnik. Az aluljáró szinten nem jellemzőek a reklámok, itt inkább szórólap osztogatókkal találkozhatunk, valamint üveg vitrinekkel, ahol a butikok rakják ki a különböző ruhákat és kiegészítőket, hogy ezzel hívják fel magukra a figyelmet.

4.5.6 Tér használói, annak privatizációja A teret használók összetétele nagyon változatos. Mivel nagy átmenő forgalmat bonyolít, így minden korosztály megfordul rajta. A legidősebb korosztály néha megpihen a kihelyezett padokon, de hosszabb időt nem töltenek a téren. Néhány perces pihenés után folytatják útjukat busszal, villamossal, vagy metróval. A munkával rendelkező közép korosztály tölti a legkevesebb időt a téren. Ők valóban csak tranzit forgalmat bonyolítanak, átszállnak, vagy gyalogosan folytatják útjukat. A téren hosszabb időt töltők között már megfigyelhető egységesedés. Várakozásra, találkozóra leginkább a fiatalabb korosztály használja, ide a 16-29 év közöttieket értem. A középiskolás korosztály iskola előtt és után találkozik itt, míg az egyetemisták, főiskolások leginkább az esti órákban találhatók meg. Megfigyelhetők még kulturális szempontból is a teret használók. Itt nagyobb a kor szerinti változatosság, de ez egyes csoportok jól elkülöníthetők. Legnagyobb mennyiségben a punk szubkultúra található meg, de nem elhanyagolható a hajléktalanok és a roma kisebbség jelenléte sem. A teret használók körében jól megfigyelhető különbségek vannak a területi előfordulásukban is. A hajléktalanokkal az aluljáróban, valamint a tér központjában, a kihelyezett padokon üldögélve, esetleg fekve találkozhatunk. Ez a terület szintén preferált környezet a roma kisebbség körében, valamint a különböző szubkultúrák között is. Különösen a Körútra néző padokat kedvelik, de találkozhatunk velük a Corvin áruház felöli résznél is, a parkoló végében. A szegényebb rétegekkel, valamint a roma kisebbséggel a McDonalad’s étterem Népszínház utcai részénél találkozhatunk leginkább, hiszen innen indulnak a 28-as és a 37-es villamosok, amelyek a VIII. kerület slumosodott területei felé közlekednek. Ezen a területen fiatalokkal is találkozhatunk, hiszen itt található a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kara is. A fiatalok és a szegényebbek számára szintén vonzó ezen a területen a Kínai Gyorsbüfé, valamint a kis élelmiszerbolt is, amely nyitva tartásával, valamint kedvező áraival vonzza a szűk költségvetéssel rendelkező vásárlókat a környékről. Az átlag embereket a busz- és villamos megállókban figyelhetjük meg leginkább, de találkozhatunk velük a Smatch-ban vásárolva is. A tehetősebb rétegek

91

általában autóval haladnák át a téren, de a szállodák, valamint az irodaházak környékén találkozhatunk ezzel a réteggel is. Az aluljáró szinten már nem ennyire határolhatók el a különböző csoportok. A szórólap osztogatóknak a metró bejárat, valamint a 4-es, 6-os villamosokhoz vezető lépcső környéke a megszokott helyük. A hajléktalanakat a falhoz húzódva találhatjuk meg, még a szubkulturális elemek az aluljáró közepén csoportokban állva találhatók.

4.5.6.1 A tér magáncélra való hasznosítása Itt is megfigyelhető az eltérés a tér két szintje között. Az aluljáró szint teljesen körbe van véve butikokkal, különböző üzletekkel. Ezek legálisan, érvényes működési engedéllyel végzik a tevékenységüket. Ugyanakkor megtalálhatók a kevésbé legális elemek is. Ilyenek a különböző árusok, akiktől a leggyakrabban az „5 darabot egy 100-asért” mondatot hallhatjuk, és ha rendőrt látnak futásnak erednek. Gyakoriak még a szórólap osztogatók, valamint azok az emberek, akik valamire gyűjtenek, pl. beteg gyerekek, vagy fogyatékkal élők megsegítésére. Ezekkel az az igazán nagy probléma, hogy mivel túl sok elutasításban van részük, erőszakossá válnak. Olykor már nem lehet megközelíteni az aluljáróból a felszínt, hiszen a lépcső közepénél akár többen is állnak, és lehetetlen addig elmenni, amíg el nem fogadjuk a szórólapokat. De ha már találtak valakit, akinek a kezébe lehet nyomni ezeket a hirdetéseket, amelyek főként nyelvoktatásról, végkiárusításról szólnak, akkor rögtön három példányt is rásóznak az illetőre. A felszínen a tér legnagyobb részét a parkoló autók foglalják el. Nagyrészt ezek az autók a kijelölt parkolóban állnak, de nem ritka az sem, hogy tilosban parkolnak, akadályozva ezzel a közlekedést. Utcai pavilont csupán egyet találhatunk egy hírlapárust a Népszínház utca és a József körút sarkán. Ez a pavilon igényes megjelenésű, újonnan épített fabódé. Méretét tekintve viszonylag pici, de ennek ellenére nincs igazán tömeg előtte. Ennek az lehet az oka, hogy az aluljáróban sokkal nagyobb újságárussal találkozhatunk, ahol nézelődni is jobban lehet, így az emberek inkább oda járnak. Profilját tekintve változatosságot találhatunk, hiszen a hagyományos hírlapárusítás mellett, értékesít BKV menetjegyet, valamint mobiltelefon feltöltőkártyát is. Habár bódé csak egy van, de számos kis táblával találkozhatunk, amely megmutatja, hogy mennyit és milyen irányba kell még mennünk, hogy az adott boltot, illetve éttermet elérhessük. Ilyen tábla például a Corvin áruház sarkánál lévő kis tábla, amely a Somogyi Béla utcában található gyros árusra hívja fel a figyelmet. A téren nem találhatunk vendéglátó ipari egységet, de a közvetlen közelében, a József körúton találhatjuk a Blaha sörözőt, amelynek „kerthelysége” a járdából vesz el területet, de ezzel csak nyáron találkozhatunk. A tér másik oldalán haladva, az Erzsébet körúton a kis butikok próbálják úgy becsábítani a vásárlókat, hogy a járdából kisajátítva területet akasztgatják ki az áruikat. Ezen a részen még egy török büfével is találkozhatunk, ami előtt szintén táblával találkozhatunk, hogy minél inkább felfigyeljenek az emberek a különleges ételeket kínáló büfére. Mondhatjuk azt, hogy a hajléktalanok is magán célra használják a közteret, hiszen itt alszanak, és itt étkeznek. A környező utcákban található számukra melegétel osztó, de a Blaha Lujza téren is szoktak ételt osztani számukra, különösen a hidegebb téli napokon. Ez zavaróan hat a teret használókra, hiszen ilyenkor megnő a hajléktalanok száma, ott esznek, majd az étkezés befejezése után eldobálják a műanyag tányérokat.

92

4.5.6.2 Várakozási, találkozási pontok A Blaha Lujza térnek két jól definiálható része van, amelyet kifejezetten találkozásra, várakozásra használnak. Az egyik a parkosított részben elhelyezkedő szökőkút környéke. Itt általában azok találkoznak, akik valamilyen tömegközlekedési eszköz igénybevételével kívánnak továbbhaladni, hiszen innen bármelyik megálló könnyen megközelíthető. A másik jellegzetes találkozási pont a Népszínház utca sarkán lévő McDonald’s étterem. Gyakori, hogy az étteremből az ablakon át kitekintő emberek az utcát szinte nem is látják csupán a várakozó emberek hátát. Innen általában az emberek nem nagy távolságot tesznek meg, gyalogosan folytatják útjukat, akár az étterembe, akár egy közeli kávézóba. A téli hónapok közeledtével még egy találkozási pont említhető meg. Ez az aluljáró szinten a metró bejárata, hiszen fedett hely és a metró felől némi meleg is érkezik. Az éjszakai életben meghatározó szerepe van az éjszakai buszoknak, hiszen itt keresztezik egymást a körúti járat és a Rákóczi útról a külső kerületek felé közlekedő járatok. Ezek megállója egész éjjel megtelik fiatalokkal.

4.5.6.3 Rendezetlenség a köztéren A téren több „rendetlenséggel” is találkozhatunk. Az épületek állapota kifogásolható. Még az újonnan felújított épületek talapzati részéről is jön le a díszkő burkolat, elhanyagoltnak néz ki, néhány helyen csak a csupasz tégla látszik. Az egyébként ép épületek, ilyen pl., a Rókus kórház tér felöli oldal, tele van firkálva szóró festékkel. De nem csak az épületek vannak rossz állapotban, hanem a kihelyezett tereptárgyak is. A Rókus kórház parkolóját jelző tábla kicsit ferdén áll, még nem döntötte el, hogy kidőljön vagy állva maradjon. Az összefirkálás sem csak az épületekre jellemző. A Corvin áruház kirakata, valamint a buszmegállók is össze vannak firkálva, de nem kímélték az egykor a téren álló Nemzeti Színház emlékművét sem. A kihelyezett buszmenetrendeket ugyan nem firkálták össze, de az üveg, ami mögé helyezték úgy elkoszolódott, hogy alig lehet látni. Az utca nagyon szemetes, sok az eldobált csikk, műanyag flakon. Ennél viszont még szembetűnőbb, hogy a kiépített virágtartók is tele vannak műanyag poharakkal, különböző szórólapokkal és McDonald’-os csomagoló papírokkal. Az 2007. év őszén történt események során jelentősen romlott a tér állapota. Itt gyűltek össze a demonstálók, és alakultak ki utcai harcok, melynek során a tüntetők barikádokat építettek, melyhez utcabútorokat is felhasználtak. Ezeket a „harcok” során keletkezett károkat azonban viszonylag gyorsan helyreállították, így az arra járó, közteret használó átlagember nem igazán veheti észre a változásokat.

4.5.7 Összefoglalás A Blaha Lujza tér jelentős átalakulás alatt van, környékének egy része felértékelődőben, más részein sporadikusan jelennek meg új, magas presztízsű funkciók. A tér Budapest belvárosának egyik természetes központja, amelynek további jelentős fölértékelődéséhez a Rákóczi út forgalomcsillapítására lenne szükség. Ezáltal visszaszerezhetné korábbi kereskedelmi jellegét, azaz egyre inkább célpontként, mint átszállási helyként működne.

93

5 A kérdőíves felmérés eredményei 5.1 A kutatás módszere és a minták összetétele A kérdőíves felmérés 2006. szeptemberétől december végéig zajlott a Kálvin tér és a Moszkva tér több kijelölt pontján. A kérdezési helyszínek és napszakok kiválasztásában tekintettel voltunk arra, hogy a terek különböző pontjain és a különböző napszakokban a térhasználat más módjai (közlekedés, találkozás, stb.) lehetnek meghatározóak. A kérdezés kérdezőbiztosok segítségével történt. A Kálvin téren és a Moszkva téren a különböző kérdezési pontokat egybevéve összesen 326, illetve 323 főt kérdeztünk meg. Módszertani nehézséget okoz, hogy a térhasználók társadalmi-demográfiai összetételét illetően nem állnak rendelkezésre adatok, vagyis nem ismerjük egyik tér esetében sem az alapsokasági összetételt. Mivel nem feltételezhetjük, hogy a térhasználók összetétele megegyezik valamilyen jól értelmezhető alapsokaság (pl. a kerület népessége) összetételével, a kvótás mintavétel sem jöhetett szóba. A kérdezőbiztosok ezért azt az instrukciót kapták, hogy egy-egy előre meghatározott napszakban és kérdezési ponton kíséreljenek meg minden arra haladót megkérdezni. Mindkét téren azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb (15-29 éves) térhasználók nagyobb hajlandóságot mutattak a válaszadásra, így ők feltehetőleg mindkét mintában felülreprezentáltak. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem reprezentatív a fontosabb ismérveket (nem, életkor, gazdasági aktivitás, jövedelem) illetően, ezért abból nem vonhatók le következtetések sem a fővárosiak, sem pedig a vizsgált terek környékén lakókra vonatkozóan. Az alábbiakban közölt elemzési eredmények tájékoztató jellegűek, s legfeljebb bizonyos összefüggésekre mutatnak rá. A két téren a megkérdezettek szocio-demográfiai összetétele az életkor, az iskolázottság, gazdasági aktivitás és a lakóhely tekintetében mutat szignifikáns különbséget. A Moszkva téren megkérdezett térhasználók között alacsonyabb a 14-29 évesek aránya és magasabb a 30-49 éves korosztályba tartozóké. A Moszkva téri mintában nagyobb az érettségivel nem rendelkezők aránya, mint a Kálvin téren, és alacsonyabb mind az érettségizetteké, mind a diplomásoké. A Moszkva téri mintában magasabb a Budapesti állandó lakóhellyel rendelkezők aránya, és alacsonyabb az agglomeráció településein és a más településeken élőké. A két téren megkérdezettek között nincs szignifikáns különbség a nemek arányát illetően. A minta összetétele a két vizsgált téren Moszk Kálvin Nemek va tér tér férfi 49% 45% nő 51% 55% Életkor 14-29 éves 50% 65% 30-49 éves 33% 21% 50 éves vagy idősebb 17% 15% Iskolai végzettség érettségivel nem 19% 10% középiskola érettségivel 49% 55% rendelkezik főiskola, egyetem 32% 35% Lakóhely

94

Budapest, állandó Budapest, ideiglenes lakóhelyen Budapest környékén lakóhelyen Egyéb településen

66% 22% 8% 4%

55% 23% 12% 9%

5.2 Az utcabútorok állapota A kutatás során feltérképeztük, hogy a térhasználók hogyan vélekednek általában az utcabútorokról, s hogy a két vizsgált téren milyennek találják ezek állapotát. Padokra, szemetesekre és virágtartókra a válaszadók többsége (57%) szerint „nagy szükség van”, s csak igen kevesen vélekednek úgy, hogy ezek „nem nagyon”, vagy „egyáltalán nem szükségesek”. A többség (55%) szerint az is nagyon fontos, hogy ezek az utcabútorok jó állapotúak legyenek. Érezhető különbség mutatkozik ugyanakkor a két téren megkérdezettek véleményében. A Kálvin téri válaszadók között többen vannak, akik szerint az utcabútorokra „nagy szükség van”. A téren megkérdezettek magasabb elvárásokat támasztanak a padok, szemetesek és virágtartók állapotát illetően, mint a Moszkva téri válaszadók. Abban nincs különbség a nők és férfiak véleményében, hogy utcabútorokra szükség van, de a nők valamivel fontosabbnak tartják, hogy ezek jó állapotúak legyenek. Az egyes életkori csoportok között is csak abban a kérdésben van szignifikáns különbség, hogy mennyire fontos az utcabútorok jó állapota. Az idősebbek között többen vannak, akik nagy fontosságot tulajdonítanak a padok, virágtartók, szemetesek állapotának. Az utcabútorok szükségességét és állapotát illető elvárások összefüggést mutatnak a megkérdezettek iskolázottsági szintjével. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan emelkednek a térhasználók utcabútorokra vonatkozó igényei. Így a két téren kapott vélemények különbözősége feltehetőleg részint a válaszadók eltérő iskolázottság szerinti összetételéből fakad, részint pedig a két tér környezeti adottságainak eltéréseiből. Feltételezhetjük ugyanis, hogy a Kálvin teret jellemző jobb környezetminőség emeli a térhasználók igényeit. Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás.

A válaszadókat arra kértük, hogy értékeljék az utcabútorok állapotát a téren. A legtöbben mindkét helyszínen azok a térhasználók voltak, akik szerint a tereptárgyak átlagos állapotúak. A két téren kapott válaszokat összevetve az is jól látszik, hogy a Moszkva téren a padok, virágtartók és szemetesek állapota a térhasználók szerint több kívánni valót hagy maga után, mint a Kálvin téren. Míg a Moszkva téren a megkérdezettek bő négytizede tartja átlagosnak, s harmaduk rossznak az utcabútorok állapotát, addig a Kálvin téren több mint 50% az „átlagos”, s mintegy egynegyed a „rossz” minősítést adók aránya. A Kálvin tér utcabútorai a válaszadók szerint nemcsak jobb állapotúnak, hanem tetszetősebbek is.

Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás.

95

5.3 A burkolat állapota A megkérdezettek közel hattizede szerint „nagyon fontos” a járdák burkolatának jó állapota, de a többiek közül is majd mindenki szerint „fontos”. A burkolat vonatkozásában is megállapíthatjuk, hogy a Kálvin téri válaszadók magasabb elvárásokat támasztanak, mint a Moszkva tériek. A járdák állapotával kapcsolatos elvárások összefüggést mutatnak a térhasználók nemével és életkorával. A nők és az idősebb válaszadók körében a többi korosztályhoz képest érthető módon magasabb a járda burkolatának jó állapotát nagyon fontosnak vélők aránya. Az iskolai végzettség nincs szignifikáns hatással az ezzel kapcsolatos véleményekre. Mennyire fontos a burkolat jó állapota?

Kálvin tér

62

Moszkva tér

37

55

0%

10%

20%

30%

nagyon fontos

10

41

40%

50%

fontos

nem fontos

60%

70%

3

80%

90%

1

100%

egyáltalán nem fontos

A megkérdezettek véleményét arról is kikértük, milyennek találják a járdák burkolatának állapotát a kérdezés helyszínén. A válaszok igen hasonlatosak az utcabútorok állapotára vonatkozó kérdésekre adott válaszokhoz. A legtöbben mindkét helyszínen azok voltak, akik a burkolatot átlagos állapotúnak minősítették. A két helyszínen adott válaszok abban mutatnak eltérést, hogy a második leggyakrabban előforduló válasz a Moszkva téren a „rossz”, míg a Kálvin téren a „jó” minősítés volt. Vagyis a Kálvin téren megkérdezettek összességében jobb képet festettek a járdák burkolatának állapotáról, mint a Moszkva téri válaszadók. Mindkét helyszínen jelentéktelen volt azonban azoknak az aránya, akik szerint a járdák állapota „kiváló”. Hiba! Érvénytelen csatolás.

Azt is vizsgáltuk, hogy a burkolat milyen tulajdonságai, jellemzői váltanak ki elégedetlenséget a térhasználók körében. Arra kértük őket, hogy egy ötfokú skálán mérve értékeljék, mennyire tartják jellemzőnek a térre, hogy a burkolat 96

- hepehupás,veszélyes, - töredezett, - csúszós, - piszkos, - elhanyagolt. A válaszadók szerint – talán nem teljesen függetlenül a kérdezés időszakát jellemző időjárási körülményektől – az a legkevésbé jellemző, hogy a burkolat csúszós volna. Ezúttal is elmondhatjuk, hogy a Kálvin tér burkolatról minden tekintetben jobb véleménnyel vannak a térhasználók, mint a Moszkva téréről. Mindkét helyszínen azt tartották a leginkább jellemzőnek, hogy a járdák piszkosak. Emellett a Moszkva téren problémának tűnik a burkolat töredezettsége és elhanyagoltsága. A Kálvin téren is a járdák burkolatának töredezettsége a második leginkább jellemző probléma, ám itt már kevesebben vannak akik jellemzőnek vélik az elhanyagoltságot, mint azok, akik nem.

Hiba! Érvénytelen csatolás.

A felmérésben részt vevőket végül arról kérdeztük, hogyan vélekednének arról, ha a téren a járdákat az aszfaltburkolat helyett kőburkolat (térkő) borítaná. E kérdés kapcsán is számottevő különbség mutatkozott a két helyszínen megkérdezettek állásfoglalásában. Míg a Kálvin téren a válaszadók mintegy hattizede szerint „jó lenne”, addig a Moszkva téren a helyeslők aránya ennél jóval kisebb volt. Mindkét helyszínen egyötöd körül van azon válaszadók aránya, akik egy ilyen beruházást feleslegest tartanának. A térkővel kapcsolatos preferenciák az eredmények szerint attól függenek, hogy melyik térről van szó, ám a válaszadók szocio-demográfiai jellemzői nincsenek hatással rá. Hiba! Érvénytelen csatolás.

5.4 Óriásplakátok, kiragasztott cédulák és egyéb reklámok A felmérés kérdőíve külön blokkot tartalmazott az egyes hirdetéstípusokkal kapcsolatos vélemények feltérképezésére. Ezekben a blokkokban pozitív és negatív véleményeket fogalmaztunk meg a hirdetések vonatkozásában, s a válaszadóktól azt kértük, hogy egy ötfokú skálán jelöljék milyen mértékben értenek egyet ezekkel.

5.4.1 A hirdetések információtartalma A térhasználók többsége nem ért egyet azzal, hogy az óriásplakátokból és a magánszemélyek által kiragasztott cédulákból sok mindent meg lehetne tudni. Egyértelműen kedvezőbb az egyéb reklámok, például fényreklámok, cégérek, üzlethirdetések megítélése. Az egyéb reklámok információtartalmára vonatkozó kérdésben a válaszadók legnagyobb hányada, mintegy bő harmada középen helyezte el magát az egyáltalán nem ért egyet és a teljes mértékben egyetért kategóriák között. A fennmaradó kétharmad nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a szélső kategóriák között. A társadalmi-demográfiai változók közül a válaszadók életkora van hatással a hirdetések információtartalmát illető állásfoglalásokra. Az egyes korcsoportok között szignifikáns különbséget a kiragasztott magánhirdetések és az egyéb reklámok

97

megítélésében találtunk. A hirdetéseket leginkább a 30 és 49 év közöttiek tartják informatívnak, s legkevésbé az 50 évesebb vagy annál idősebbek. A magánszemélyek által kihelyezett cédulákat illetően arra is rákérdeztünk, mennyire tartják ezt az emberek jó hirdetési lehetőségnek. Ezzel kapcsolatosan igen megoszlanak a vélemények. A kérdésben középen állók jelentős tábora mellett a mérleg inkább az egyetértők felé billen, vagyis valamivel többen vannak azok, akik jó hirdetési alkalmat látnak a cédulák kiragasztásában, mint akik nem.

5.4.2 A hirdetések hatása a térre és a városképre A hirdetések városképi hatását illetően pozitív és negatív véleményeket egyaránt felkínáltunk a válaszadóknak. Az óriásplakátok és egyéb reklámok esetében először azt kérdeztük, hogy egy ötfokú skálán mennyire értenek egyet a válaszadók azzal, hogy ezek színesebbé teszik a teret. (Ezt a hatást a magánszemélyek által kiragasztott cédulák vonatkozásában nem fogalmaztuk meg, hiszen azok jellemző méretüknél fogva nemigen képesek a városképre efféle hatást kifejteni.) Az óriásplakátok esetében a válaszadók legnagyobb része, közel harmada „egyáltalán nem ért egyet” ezzel az állítással. Az egyet nem értők két szélső kategóriájába együttesen a térhasználók több mint fele került. E tekintetben lényegesen kedvezőbb a fényreklámok, cégérek, üzlethirdetések (egyéb reklámok) városképi hatásának megítélése. A legtöbben (27%) a kérdésben semlegesek és azok vannak, akik egyetértenek (27%) azzal, hogy a reklámok színesítik a teret. Vagyis a válaszadók többsége szerint az óriásplakátok nem teszik színesebbé a teret, de az egyéb reklámok valamilyen mértékben képesek ilyen hatást kiváltani. Emellett a válaszadók majdnem fele egyetért azzal az állítással, hogy az óriásplakátok rontják a városképet, ám csak alig több mint negyedük van ezen a véleményen az egyéb reklámok hatását illetően. A kiragasztott hirdetőcéduláknak a köztérre gyakorolt hatását a megkérdezettek meglehetősen kedvezőtlennek ítélik meg. A válaszadók fele „teljes mértékben egyetért” azzal, hogy a cédulák elcsúfítják a teret, s szinte pontosan ugyanennyien vannak azok, akik teljes mértékben osztják azt, hogy rendetlenné teszik a teret. Összességében a térhasználók bő háromnegyede áll a hirdetőcédulák hatásáról negatív véleményt alkotók oldalán. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy az óriásplakátok és a kiragasztott cédulák esetében nem mindegy, hogy melyik téren, milyen környezetben tűnnek fel. Azt találtuk, hogy a Kálvin téren megkérdezettek kritikusabban viszonyulnak az óriásplakátoknak és céduláknak a térre gyakorolt hatásához, mint a Moszkva téren megkérdezettek. A két tér válaszadói között ugyanakkor nincs szignifikáns különbség az egyéb reklámok megítélésében. Az hogy a térhasználók milyennek találják a hirdetések városképi hatását, nem független az iskolai végzettségüktől. Mind az óriásplakátok, mind pedig a kiragasztott cédulák esetében azt tükrözik az eredmények, hogy minél magasabb a térhasználók iskolai végzettsége, annál negatívabban ítélik meg ezek hatását a városképre, illetve a térre. Az iskolai végzettség hatása ugyanakkor nem mutatható ki az egyéb reklámokról formált véleményekre. Az egyéb reklámokkal összefüggésben az egyes életkori csoportok között mutatkozik különbség: a 30 és 49 év közöttiek a másik két korcsoportnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy a reklámok színesítik a teret.

5.4.3 A hirdetések megítélése a térhasználók szerint A térhasználókat a három hirdetési forma közül úgy tűnik, a cédulák irritálják a leginkább. A megkérdezettek szűk fele értett egyet azzal az állítással, hogy a kiragasztott cédulák bosszantóak, idegesítőek. Az óriásplakátok a válaszadók mintegy harmadát ingerlik.

98

A fényreklámok, cégérek és üzlethirdetések ugyanakkor e téren is sokkal kedvezőbb elbírálás alá esnek: ezek a többség (55%) számára nem irritálóak. Ezúttal is kirajzolódni látszik a különbség a két téren megkérdezettek válaszai között. A Kálvin téren a válaszolók nagyobb része találja bosszantónak az óriásplakátokat és a cédulákat, mint a Moszkva téren válaszolóké. Ez a hatás az egyéb reklámok esetében nem mutatható ki. Az, hogy a hirdetéseket mennyire találják bosszantónak az embereket, összefügg az életkorral. Az óriásplakátok és a hirdetőcédulák megítélése az idősebb korosztály képviselői körében kedvezőtlenebb, mint a 15-29 és a 30-49 évesek csoportjában. A legtöbben semlegesnek mutatkoztak abban a kérdésben, hogy a különböző reklámhordozók mennyire érdekesek. Az is kiderült, hogy mind a plakátok, mind az egyéb reklámok esetében többen vannak azok, akik nem értenek egyet azzal, hogy ezek érdekesek volnának, mint azok, akik egyetértenek. A kérdés megítélésében az életkori csoportok között szignifikáns különbség van az óriásplakátok és a reklámok esetében: a 30 és 49 év közötti válaszadók körében a másik két korcsoporthoz viszonyítva magasabb a reklámhordozókat érdekesnek találók aránya. Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás.

5.5 A közterek arculatának általános megítélése A Kálvin tér és a Moszkva tér arculatának véleményezéséhez azt kértük a válaszadóktól, jelezzék, mennyire értenek egyet a terekre vonatkozóan megfogalmazott egyeses állításokkal (1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben). A listán pozitív (pl. a tér hangulatos, barátságos) és negatív (pl. a tér túl zajos) tulajdonságokat egyaránt szerepeltettünk. A jellemzők többségét illetően szignifikáns különbség adódott a két tér megítélésében. Ez alól mindössze két jellemző jelent kivételt. Igen hasonlóan vélekedtek a két helyszínen a környék ellátottságával és a levegő minőségével kapcsolatosan. Mindkét téren azok voltak többségben, akik teljesen vagy majdnem teljesen egyetértettek azzal, hogy a környék jól ellátott. A többség mindkét téren osztotta azt a megállapítást, hogy a környéken rossz a levegő. Általában véve megállapíthatjuk, hogy a Kálvin tér különböző tulajdonságok szerinti megítélése kedvezőbb, mint a Moszkva téré. A térhasználók szerint a Kálvin tér hangulatosabb, mint a Moszkva tér. Míg az előbbi helyszínen a legtöbben a kérdésben középen állók voltak, s a mérleg összességében inkább pozitív, mint negatív, addig az utóbbin a megkérdezettek hattizede nem értett egyet ezzel az állítással. A Kálvin tér a vélemények alapján nemcsak hangulatosabb, hanem szebb is, mint a Moszkva tér. Míg a pesti helyszínen a legtöbben azok voltak, akik a kérdésben semlegesnek bizonyultak, addig a budai helyszínen a válaszadók több mint héttizede nem értett egyet azzal, hogy „a tér szép”. A Kálvin téri megkérdezettek inkább az egyetértés felé hajlanak arra vonatkozóan, hogy „jó erre járni”, míg a Moszkva téren egyértelműen az egyet nem értés felé billen a mérleg nyelve.

99

A Moszkva téri válaszadók közt szignifikánsan nagyobb azoknak az aránya, akik szerint „a tér piszkos”. Itt a megkérdezettek kétharmadát teszi ki a (teljesen vagy majdnem teljesen) egyetértők aránya, míg a Kálvin téren ugyanannyian voltak a semlegesek (38%), mint amennyien azok, akik valamilyen mértékben helyeselték az állítást. Mindkét téren elsöprő többségben voltak azok, akik teljes mértékben vagy közel annyira egyetértettek azzal, hogy túl nagy a forgalom és a zaj. Némileg talán meglepő, hogy ez volt az a két kritérium, amelynek alapján a Kálvin tér megítélése negatívabb, mint a Moszkva téré. A Kálvin téren többen értettek egyet azzal az állítással, hogy „a tér túl forgalmas” és azzal is, hogy a „tér túl zajos”. Hiba! Érvénytelen csatolás.

A kérdőív egy másik kérdésblokkjában különböző vonásokat soroltunk fel, s a válaszadókat arra kértük, foglaljanak állást abban, hogy mennyire jellemzőek ezek a kérdezés helyszínére (1=egyáltalán nem jellemző, 5=teljes mértékben jellemző). Az előző kérdéscsoporthoz hasonlóan, e jellemzők kapcsán is a Kálvin tér Moszkva térnél előnyösebb megítélése rajzolódik ki. Két vonás akadt, amelyet ugyanolyan mértékben tartanak mindkét térre jellemzőnek: a zsúfoltság és a sok reklám. A zsúfoltság a válaszadók közelítőleg 70%-a szerint jellemzi a kérdezési helyszíneket. A Moszkva tér a megkérdezettek kétharmada szerint koszos, míg a Kálvin tér csak kevesebb, mint a válaszok négytizede szerint. A Moszkva térre a térhasználók mintegy fele szerint jellemző a sok szemét, míg a Kálvin térre csak negyedük szerint. Az elhanyagoltság tekintetében a Kálvin téri válaszadók közt azok voltak többségben, akik szerint ez nem jellemző, míg a Moszkva téren inkább a jellemző válasz felé billen a mérleg. Ehhez nagyon hasonló eredményeket kaptunk a rendetlenség vonatkozásában is. Abban a kérdésen, hogy mennyire van büdös a tereken, a Moszkva téren a „jellemző” felé billen a mérleg, ám a Kálvin téri megkérdezettek között szinte ugyanannyi válasz van a mérleg két serpenyőjében. Arra is rákérdeztünk, mennyire jellemző a sok reklám és a sok kiragasztott cédula a terekre. A kiragasztott magánhirdetéseket számottevően többen (55%) tartják jellemzőnek a budai helyszínre, mint ahányan a pestire (43%). Mindkét tér vonatkozásában elmondható, hogy a megkérdezettek szerint a sok kiragasztott magánhirdetés inkább jellemző, mint a sok reklám. Az eredményekből nem csak az olvasható ki, hogy a Moszkva térrel kapcsolatos vélemények általában kedvezőtlenebbek, hanem az is, hogy a felsorolt vonások közül melyek írják le leginkább a megkérdezettek szerint az egyes helyszíneket. A Moszkva téren a leginkább jellemzőnek a zsúfoltságot és a koszt, majd pedig a sok szemetet, a sok kiragasztott magánhirdetést és a bűzt találták az emberek. A Kálvin téren a zsúfoltság, ezt követően a kosz, a sok magánhirdetés és a sok reklám a leginkább jellemző a válaszadók szerint. Hiba! Érvénytelen csatolás.

Fontosnak tartottuk arra is rákérdezni, hogy a kérdőívben vizsgált tényezők közül melyek zavarják leginkább a térhasználókat: - a kosz, - a sok szemét, - az elhanyagoltság, - a rendetlenség, 100

- a zsúfoltság, - az óriásplakátok - a kiragasztott magánhirdetések, cédulák, - a sok reklám, - a rendezetlenség, - az utcabútorok (padok, szemétgyűjtők, virágtartók) állapota, - a járda burkolatának állapota. A válaszadókat arra kértük, hogy egytől ötig osztályozzák a felsorolt tényezőket annak függvényében, hogy mennyire érzik zavarónak ezeket (1=egyáltalán nem, 5=kifejezetten nagyon). Az osztályzatokat terenként átlagolva azt találtuk, hogy a felsorolt zavaró tényezők többsége nagyjából annyira irritálja a Moszkva téri, mint a Kálvin téri megkérdezetteket. Mindössze a zsúfoltság és a reklámhordozók megítélésében van szignifikáns különbség a két téren kapott válaszok között. A zsúfoltság, csak úgy mint az óriásplakátok, a kiragasztott cédulák és a sok reklám jobban zavarja a Kálvin téri válaszadókat, mint a Moszkva téren megkérdezetteket. Mindkét téren a kosz és a sok szemét a leginkább zavaró a térhasználók szerint. Ezeket a zsúfoltság követi a sorban. A különböző hirdetések közül a térhasználók a kiragasztott magánhirdetéseket, cédulákat tartják a legzavaróbbnak (negyedik legzavaróbb tényező mindkét téren). Ez az eredmény egybevág a kérdőív fentebb már ismertetett hirdetésekkel kapcsolatos kérdéseire adott válaszokkal. A cédulákat a válaszadók szerint a reklámok követik a zavaró tényezők sorában, s a legkevésbé mindkét téren az óriásplakátokat tartják zavarónak. Összevetve az itt kapott válaszokat a korábbiakkal, az látszik, hogy az óriásplakátok és a reklámok zavaró hatásának megítélése bizonytalanabb, kevésbé stabil, mint a kiragasztott magáncéduláké. Korábban már részletesen beszámoltunk a térhasználóknak az utcabútorokkal és a járdák állapotával kapcsolatos vélekedéséről. Ehhez a kérdésblokk alapján annyit tehetünk hozzá, hogy a padok, virágtartók, szemetesek, valamint a járdák burkolatának állapota mindkét téren az utolsók között van a zavaró tényezők listáján. Hiba! Érvénytelen csatolás.

A válaszadókat végül arra kértük, hogy minden szempontot figyelembe véve osztályozzák a két vizsgált teret (az iskolai osztályzatoknak megfelelően). Összhangban az eddigi eredményekkel, a térhasználók által adott osztályzatok átlaga egyértelműen jobb a Kálvin tér (3,2), mint a Moszkva tér (2,7) esetében. A Kálvin térnek a válaszadók fele közepes osztályzatot adott, s mintegy harmaduk jót. A Moszkva teret a legtöbben (38%) hármasra értékelték, de nem kevesen (32%) voltak azok, akik szerint a tér csak ennél gyengébb, kettes osztályzatot érdemel. Mindkét helyszínen elenyésző volt az ötös osztályzatot adók száma. A Moszkva térre adott átlagos osztályzatok nem mutatnak eltérést a két nem képviselői között. Az életkor előrehaladtával úgy tűnik, a térhasználók egyre kritikusabbak. Az iskolai végzettség is szignifikáns összefüggést mutat a térre adott osztályzatokkal. Minél iskolázottabbak az egyének, annál szigorúbbak a tér arculatának megítélésében. Szignifikáns eltérés van a tér megítélésében a jövedelmi helyzet szerint is. Minél jobbnak minősítik a térhasználók a saját jövedelmi pozíciójukat, jellemzően annál jobb minősítést adnak a térnek. A fenti megállapítások a Kálvin téri minta esetében is állnak. A fiatalabbak, a kevésbé

101

iskolázottak, és a magukat jó jövedelmi helyzetűnek vélő válaszadók körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a térnek jó osztályzatot ad a válaszadó. Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás.

5.6 Vélemények Budapestről A felmérés kérdőíve arra vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket, hogy milyen az emberek szerint Budapesten élni. Tekintve, hogy a két téren lekérdezett egyesített minta nem reprezentatív a fővárosi népesség fontosabb ismérvek (nem, életkor, iskolázottság, jövedelmi helyzet) szerinti összetételére, a felmérés eredményei alapján semmilyen általánosítást nem tehetünk. Az eredmények alapján azonban felfigyelhetünk egy-egy érdekes összefüggésre. A válaszadók közül a legtöbben úgy vélik, a fővárosban élni jó, de nem sokkal kisebb azok aránya sem, akik szerint se nem jó, se nem rossz. Megvizsgáltuk, hogy az egyének neme, életkora, iskolázottsága, anyagi helyzete hatással van-e arra, hogy mennyire vonzónak találják a fővárosi életet. A férfiak és a nők véleményében nincs szignifikáns különbség, s az egyes iskolázottsági kategóriák között sem. Azt találtuk ugyanakkor, hogy az 50 éves vagy idősebb korcsoportba tartozók véleménye szignifikánsan eltér a két fiatalabb korcsoportétól. Ők kevésbé tartják úgy, hogy jó Budapesten élni. A szubjektív jövedelmi helyzet is befolyásolja az egyének véleményét. Nem meglepő módon, minél jobb módúak az emberek, annál inkább nyilatkoznak úgy, hogy jó a fővárosban élni. A megkérdezettek közül legtöbben fenntartásokkal ugyan, de másoknak is ajánlanák Budapestet. A kérdésre adott válaszok összefüggést mutatnak a válaszadók iskolázottságával, életkorával és az anyagi helyzetével is. Az érettségivel nem rendelkező, legfiatalabb korosztályban akadnak a legtöbben, akik fenntartások nélkül ajánlaná Budapestet. A fővárost inkább nem, vagy egyáltalán nem ajánlók aránya ugyanakkor a 49 év feletti korcsoportban és a legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők között a legmagasabb. Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás.

102

Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás.

A kutatás azt is vizsgálta, miként viszonyulnának az emberek ahhoz, ha a belvárosba való behajtásért útdíjat kellene fizetni, mégpedig 500-1000 forintos összeg erejéig. A válaszok értékelésekor itt is tekintettel kell lennünk egyfelől arra, hogy a minta nem reprezentatív, másfelől pedig arra is, hogy miután a köztereken éppen gyalogosan vagy tömegközlekedéssel közlekedő térhasználókat kérdeztük meg, a mintában nyilvánvaló módon alulreprezentáltak a városon belül autóval közlekedők. Ezt jól jelzi, hogy a mintába bekerülők 73%-a jellemzően tömegközlekedéssel jár a fővároson belül, 16% a döntően autóval közlekedők, 5% a kerékpárral vagy gyalog járók aránya, míg a többiek esetében egyik közlekedési mód sem dominál. A válaszadók 14%-a naponta használ autót, 17% hetente többször, ugyanennyien havonta többször, míg a többiek ennél is ritkábban ülnek autóba. Az útdíj bevezetésének kérdésében a megkérdezettek 5%-a bizonyult tanácstalannak. A határozott választ adók közül azok voltak a legtöbben (32%), akik szerint „megfontolandó” lenne egy ilyen lépés. A megkérdezettek 27%-a értene egyet teljes mértékben az útdíj kivetésével, ötödük „inkább nem ért vele egyet”, hatoduk pedig „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartaná”. Hangsúlyozandó azonban, hogy ezekből a számokból nem általánosíthatunk a fővárosiak preferenciáira vonatkozóan. Az elemzés eredményei szerint a nem, az életkor és a lakóhely (fővárosi-e vagy sem) nincs hatással az útdíjjal kapcsolatos véleményekre. Az iskolai végzettség emelkedésével ugyanakkor a megkérdezettek egyre inkább képesek állást foglalni a kérdésben, s egyre nagyobb hányaduk támogatna is egy ilyen intézkedést. A válaszadók szubjektív jövedelmi helyzetét tekintve megállapítható, hogy a magukat rossz jövedelmi helyzetűnek ítélők jóval kevésbé képesek a kérdésben határozott véleményt formálni, de a véleményt formálók preferenciái már nem mutatnak eltérést a másik két jövedelmi kategóriába tartozók által kinyilvánított preferenciákhoz képest. A várakozásoknak megfelelően útdíj kivetését annál inkább helyeselnék a megkérdezettek, minél ritkábban vezetnek. A naponta autózók mintegy harmada „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartaná” az útdíj bevezetését. Ekkora ugyanakkor azoknak az aránya is, akik megfontolandónak tartanának egy ilyen lépést. Viszonylag éles a választóvonal a naponta autózók és azok között, akik ennél valamivel ritkábban, hetente többször ülnek autóba. Közöttük már 28% az útdíjat támogatók aránya, s mindössze 11% azoké, akik teljesen elutasítanák azt. A legtöbben mindazonáltal azok közül értenének egyet az útdíj kivetésével, akik igen ritkán (legfeljebb havonta egyszer) közlekednek autóval (35%), vagy egyáltalán nem vezetnek (30%). Ugyanígy kimutatható az összefüggés az egyének által használt legjellemzőbb közlekedési eszköz és az útdíjjal kapcsolatos preferenciák között. A jellemzően tömegközlekedéssel és a kerékpárral, illetve gyalog járók között jóval nagyobb az útdíj

103

bevezetését pártolók aránya, mint a személygépkocsival vagy motorral közlekedők csoportjában. További adalékokkal szolgálhat a közlekedési szokások vizsgálata. Az autózás gyakorisága és a közlekedési eszköz megválasztása függenek az egyének szocio-demográfiai jellemzőitől. A magasabb iskolai végzettségűek szignifikánsan nagyobb arányban vezetnek nap mint nap, mint a kevésbé iskolázottak. A diplomások közül kerülnek ki a legnagyobb arányban a jellemzően autóval közlekedők, és legkisebb arányban a jellemzően tömegközlekedést használók. A foglalkozási csoportok közül az önállóakat érdemes külön is kiemelni, mivel ennek a csoportnak az autózási szokásai merőben eltérőek a többi foglalkozási kategóriától. Az önállók 46%-a jelezte, hogy minden nap autóba ül. Tömegközlekedést is ők vesznek a legkevésbé igénybe. A közlekedési szokások természetesen az életkorral is összefüggést mutatnak. A leginkább autóval járó korosztály a 30 és 49 év közöttiek, míg a legkevésbé a legfiatalabbak közlekednek személygépkocsival. Nem meglepő, hogy a magukat jobb jövedelmi helyzetűnek érzékelők között vannak a legtöbben, akik nap mint nap vezetnek, s a legkevesebben azok, akik jellemzően tömegközlekedéssel járnak. A férfiak között számottevően nagyobb a naponta volán mögé ülők aránya, mint a nőknél. Összevetve az útdíjjal kapcsolatos preferenciákat és az autózási szokásokat, feltűnik, hogy a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők, annak ellenére is nagyobb százalékban támogatnák az útdíj bevezetését, hogy nagyobb arányban közlekednek személyautóval, mint a másik két iskolázottsági kategóriába tartozók (érettségi nélküliek és érettségizettek). Hiba! Érvénytelen csatolás.

Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás. Hiba! Érvénytelen csatolás.

104

6 Mellékletek 6.1 Források, irodalmak Balogh Péter István: A SZABADTEREK SZEREPVÁLTOZÁSA A NAGY EURÓPAI VÁROSMEGÚJÍTÁSOKBAN, 2004., Budapest XI. Móricz Zsigmond körtér-Fehérvári út-Bocskai út csomópont és környezete szabályozási terve, Program-tervezői javaslat, 2000 január Deák Judit: Walking tours in Budapest, Kereskedelmi és idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest 1999. epiteszforum.hu/?q=node/788 Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete: hampage.hu/trams/moricz/index.html Jacobs, Jane: The Death and Life of Great American Cities. New York: Random House, 1961. Kubesch Mária: Budapesti séták – városnézés Budapesten, Kereskedelmi és idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest 2001. Mumford, Lewis: The City in History. New York: Harvest, 1961. Nagy Béla, dr: A Moszkva tér szindróma. (Forrás: epiteszforum.hu/?q=node/591). Népszabadság, 2005.07.02 S Nagy Katalin: A városi közterek és tömegkommunikációs eszközök 1978-1979, Budapest, 1980. XII. évfolyam, 9. szám Tömegkommunikációs Kutatóközpont Tétényi Éva, interjú – készítette Gertheis Antal. Tomay Kyra: Slumosodás és Városrehabilitáció Budapesten, Tér És Társadalom, 2006/1 Török Ágnes, Udvarhelyi Éva Tessza: Egy tiszta város piszkos lakói A köztéri szegregáció és a tisztaság összefüggéseinek antropológiai vizsgálata Budapesten, 2005., www.azutcaembere.net/allaspont/egytisztavaros.pdf Letöltve: 2006.09.14. tranzit.epiteszforum.hu/hu/projekt/13/13.html 2006.08.02 ÚJBUDA ANNO Budapest XI. kerülete régen és ma, Budapest főváros XI. kerületi önkormányzata 2004 www.archilink.hu/php/modules.php?name=al_News&file=article&sid=310 2006.07.25 www.archilink.hu/php/modules.php?name=al_News&file=article&sid=310 2006.07.25 www.archilink.hu/php/modules.php?name=al_News&file=article&sid=310 2006.07.25 www.archilink.hu/php/modules.php?name=al_News&file=article&sid=310 2006.07.25 www.archilink.hu/php/modules.php?name=al_News&file=article&sid=310 2006.07.25 www.bkv.hu www.btm.hu/ihm_anyagok/Hidak/nevezetes/6/blaha/html/index.htm www.emke-budapest.com/content/back_site.php?lang=mg www.ferencvaros.hu/rendezesi_tervek/belso_ferencvaros/%C9p%EDt%E9si%20Szab%E1lyzat.pdf Letöltve: 2006. nov. 2. www.irodahaz.info/subdomain/subdomain_display.php?office_id=109 www.metro4.hu, letöltve: 2006.09.27. www.nethirlap.hu/cikk/blaha.16832.html www.pontittmost.hu/ www.resourceinfo.hu/resource/news_9694_hotel%2Bcenter%2Bat%2Bblaha%2Bt%25C3%25A9r.html?lan g=HU www.s73.hu/16_publik/bpi_doktori_szoveg_2004.pdf Letöltve: 2006. szept. 16. www.swietelsky.at/hu/projekt/details.asp?proj_id=572&geschaeftsfeld=HOC&land=hu&bundesland= www.terkepcentrum.hu www.ujbuda.hu/esemenyek

105

6.2 Kérdőív „Közterek és közterületek arculatának megváltozása” című kutatás 2006 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék – Studio Metropolitana Kht.

Kérdőív Sorszám:………………….

Jó napot/estét kívánok! A Studio Metropolitana megbízásából készítünk kérdőíves felmérést. Kérem, segítse munkámat azzal, hogy válaszol néhány kérdésemre! A válaszait név nélkül, kizárólag statisztikai összesítés céljából dolgozzuk fel. A válaszadás természetesen önkéntes! 1) Milyen gyakran fordul meg ezen a téren? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

Naponta többször Naponta Hetente többször Hetente legfeljebb egyszer Havonta többször Havonta legfeljebb egyszer Évente többször Évente legfeljebb egyszer Most először (ekkor elköszönni a delikvenstől) 99) Nem tudja X) Nem válaszolt

2) Leginkább milyen célból fordul meg ezen a téren? A legjellemzőbb 3 –at jelölje be! Maximum 3 válasz lehetséges! 1) A közvetlen környéken lakik. 2) Barátja, ismerőse, rokona lakik a környéken. 3) A környéken dolgozik vagy tanul. 4) A környéken ügyeket intéz (bank, önkormányzat, posta, stb.). 5) A környéken vásárol. 6) Szórakozni jár a környékre (kávéház, kocsma, mozi). 7) Találkozik, randevúzik, várakozik valakire. 8) Szabadidejét tölti itt a téren. 9) Munkát keres. 10) Téren keresztül közlekedik (átszáll, áthalad gyalog vagy valamilyen közlekedési eszközzel). 11) Egyéb, éspedig:………………………………………………………… 99) Nem tudja X) Nem válaszolt 2.A.

[

]

106

2.B.

[

]

2.C.

[

]

107

3) Mennyire ért egyet ezekkel a megállapításokkal? 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben

1 A B C D E F G H I

2

3

4

5

NT

NV

Ez a tér hangulatos, barátságos Ez a tér szép Ez a tér túl forgalmas Ez a tér túl zajos A környék jól ellátott Ez a tér piszkos Ez a tér csúnya A környéknek rossz a levegője Jó erre járni.

4) Mennyire jellemzőek Ön szerint ezek a dolgok a térre? 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben 1 A B C D E F G H I

2

3

4

5

NT

Koszos Sok a szemét Elhanyagolt, senki sem törődik vele Rendetlen Zsúfolt Sok a reklám Sok a kiragasztott magánhirdetés Rendezetlen Büdös

5) Mi az Ön véleménye az utcán elhelyezett padokról, szemetesekről, virágtartókról? 1) 2) 3) 4)

Nagy szükség van rájuk. Szükségesek. Nem nagyon szükségesek. Egyáltalán nem szükségesek. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt

108

NV

6) Hogyan tetszenek ezek a kihelyezett tárgyak? 1) 2) 3) 4)

Nagyon tetszenek. Többé-kevésbé tetszenek. Nem nagyon tetszenek. Egyáltalán nem tetszenek. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt.

7) Milyen állapotban vannak Ön szerint ezek a kihelyezett tárgyak? 1) 2) 3) 4) 5)

Kiváló Jó Átlagos Rossz Nagyon rossz 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt

8) Mennyire fontos Ön szerint az, hogy a kihelyezett padok, szemetesek, virágtartók jó állapotúak legyenek? 1) 2) 3) 4)

Nagyon fontos Fontos Nem fontos. Egyáltalán nem fontos. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt

9) Mi az Ön véleménye a járdák burkolatának állapotáról a téren? 1) 2) 3) 4) 5)

Kiváló Jó Átlagos Rossz Nagyon rossz 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt

109

10) Mennyire jellemzőek Ön szerint a tér burkolatára az alábbiak? 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben 1 A B C D E

2

3

4

5

NT

NV

Hepehupás, veszélyes Töredezett Csúszós Piszkos Elhanyagolt

11) Mennyire fontos Ön szerint az, hogy a járdák burkolata jó állapotú legyen? 1) 2) 3) 4)

Nagyon fontos Fontos Nem fontos. Egyáltalán nem fontos. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt

12) Jó lenne-e Ön szerint, ha a járdákat a téren aszfalt helyett kőburkolat (térkő) borítaná? 1) Jó lenne. 2) Mindegy. 3) Felesleges beruházás. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt. 13) Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben 1 A

B

C D

E

2

3

Az óriásplakátokból sok mindent meg lehet tudni. A óriásplakátok színesebbé teszik a teret. A óriásplakátok rontják a városképet. A óriásplakátok bosszantóak, idegesítőek. Az óriásplakátok érdekesek.

110

4

5

NT

NV

14) Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben 1 A

B

C D

E

2

3

4

5

NT

NV

A kiragasztott cédulákból sok mindent meg lehet tudni. A kiragasztott cédulák jó alkalmat adnak a hirdetésre. A kiragasztott cédulák elcsúfítják a teret. A kiragasztott cédulák rendetlenné teszik a teret. A kiragasztott cédulák bosszantóak, idegesítőek.

15) Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (egyéb reklámok, például fényreklám, cégér, üzlethirdetés, plakát, stb.) 1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben 1 A

B C D E

2

3

Az utcai reklámokból sok mindent meg lehet tudni. A reklámok színesebbé teszik a teret. A reklámok rontják a városképet. A reklámokat bosszantóak. A reklámok érdekesek.

111

4

5

NT

NV

16) Mennyire zavarják Önt a következő dolgok a téren? 1 – egyáltalán nem, 5 – kifejezetten nagyon 1 A B

2

3

4

5

NT

NV

A kosz A sok szemét Elhanyagolt, senki sem törődik vele Rendetlenség Zsúfoltság Az óriásplakátok A kiragasztott magánhirdetések, cédulák A sok reklám Rendezetlenség Padok, szemétgyűjtők, virágtartók állapota A járda burkolatának állapota

C D E F G H I J

K

17) Minden szempontot összevetve, kérem osztályozza, mennyire tetszik Önnek ez a tér! (1: legrosszabb, 5: legjobb) 1

2

3

4

5

99) nem tudja. X)

Nem

válaszolt

18) Ön szerint milyen Budapesten élni? 1) 2) 3) 4) 5)

Nagyon jó Inkább jó Se nem jó, se nem rossz Inkább rossz Nagyon rossz 99) Nem tudja X) Nem válaszolt

19) Egyetértene-e, ha a belvárosba autóval történő behajtásért útdíjat szednének (nagyjából alkalmanként 500 – 1000 forintos összegben)? 1) Teljes mértékben. 2) Megfontolandónak tartanám. 3) Inkább nem értenék vele egyet.

112

4) Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartanám. 99) Nem tudja X) Nem válaszolt 20) Ha vidéki ismerőse, barátja Budapestre szeretne költözni, ajánlaná-e neki? 1) Fenntartás nélkül ajánlanám. 2) Fenntartásokkal, de ajánlanám. 3) Nem tudnám sem ajánlani, sem nem ajánlani. 4) Inkább nem ajánlanám. 5) Egyáltalán nem ajánlanám. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt. 21) Milyen gyakran szokott Ön autót vezetni? 1) Naponta 2) Hetente többször 3) Hetente egyszer. 4) Havonta többször. 5) Havonta legfeljebb egyszer. 6) Ritkábban, mint havonta. 7) Nem vezetek autót. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt. 22) Hogyan közlekedik Budapesten belül? Az Önre legjellemzőbb állítást jelölje meg! 1) 2) 3) 4) 5) 6)

Leginkább autóval vagy motorral közlekedem. Leginkább tömegközlekedéssel közlekedem. Leginkább kerékpárral közlekedem. Leginkább gyalog közlekedem. Egyik eszköz sem jellemzőbb, mint a másik. Nem járok el otthonról. 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt.

23) Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1) 2) 3) 4) 5) 6)

8 osztály alatt 8 általános szakmunkásképző szakközép gimnázium főiskola, egyetem 99) nem tudja. X) nem válaszolt

24) Az Ön jelenlegi foglalkozása

113

1) Alkalmazott, teljes munkaidőben 2) Alkalmazott, részmunkaidőben 3) Önálló vállalkozó, saját vállalkozásában dolgozik 4) Alkalmi munkákból, megbízásokból él 5) Munkanélküli 6) Nyugdíjas 7) Rokkant nyugdíjas (leszázalékolt) 8) Középiskolai diák 9) Egyetemi / főiskolai hallgató 10) Háztartásbeli 11) Gyes, gyed, gyet („főállású anya”) 12) Segítő családtag 13) Egyéb 99) Nem tudja. X) Nem válaszolt 25) Az Ön életkora: 1) 2) 3) 4) 5) 6)

14-18 között 19-29 között 30-39 között 40-49 között 50-69 között 60 és fölötte 99) Nem tudja X) Nem válaszolt

26) Megítélése szerint az Ön anyagi helyzete: 1) 2) 3) 4) 5)

Nagyon jó Jó Nem is jó, nem is rossz Rossz Nagyon rossz 99) Nem tudja X) Nem válaszolt

27) Lakóhelye: 1) 2) 3) 4) 5)

Budapesten saját lakásban. Budapesten albérletben. Budapesten kollégiumban. Budapest környéki településen Egyéb településen 99) Nem tudja X) Nem válaszolt

114

115

Csak nem budapesti állandó lakosoktól (azaz 27 kérdés 1. válasz kivételével mindenkitől): 28) Milyen célból tartózkodik Budapesten? 1) Itt dolgozom. 2) Itt tanulok 3) Intézkedni jövök ide. 4) Vásárolni jövök ide. 5) Kikapcsolódni jövök ide. 6) Látogatóba jövök ide. 7) Egyéb, éspedig……………………………………………. 99) Nem tudja X) Nem válaszol

Csak a budapestiek számára (27. kérdés 1, 2, 3 válaszok esetében): 29) Hány éve lakik Budapesten? ………………… év

30) Hányadik kerületben lakik? ……………………………. 99 Nem tudja X )Nem válaszolt 31) Melyik utcában lakik? (Nem kell a házszám, csak az utca!) ………………………………………………… 99 Nem tudja X) Nem válaszolt

116

A kérdezőbiztos tölti ki!! 32) A kérdezett neme: 1) Férfi 2) Nő 99) Nincs válasz X) Nem válaszolt

33) Kérdezőbiztos neve ……………………………………………………………………. 34) Kérdezés időpontja 2006. ……………………… hónap ……… nap …….. óra ……… perc 35) A kérdezés helyszíne: ……………………………………………………………………

117