BUDAPESTI MŰ SZAKI É S GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MUNKAVÉ DELMI SZABÁLYZAT

BUDAPESTI MŰ SZAKI É S GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

MUNKAVÉ DELMI SZABÁLYZAT

Budapest, 2002. Ez a Szabá lyzat a BME SzMSz mellékletét képezi

2

TARTALOMJEGYZÉ K Oldal 1.

A MUNKAVÉ DELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA

6

2.

AZ EGYETEM MUNKAVÉ DELMI SZEMPONTÚ OSZTÁLYBA SOROLÁSA

7

3.

MUNKAVÉ DELMI FELADATOK Ü GYRENDJE

7

4.

AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉ DELMI FELTÉ TELEI

4.1.

Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassá g orvosi vizsgá lata és véleményezése Egyes munkakörök betöltéséhez elő írt szakképesítési és vizsgakötelezettségek Az egyetem hallgató inak termelési gyakorlaton való foglalkoztatá sá val kapcsolatos munkavédelmi feladatok Munkavédelmi oktatá s

4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6.

A MUNKAHELYEKRE É S A MUNKAVÉ GZÉ SRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉ SEK Á ltalá nos szabá lyok Az egyetem terü letén kívü li munkavégzésre vonatkozó rendelkezések Az Egyetem terü letén má s munká ltató á ltal történő munkavégzés A má sokra veszélyt jelentő laborató riumokba, munkahelyekre való belépés Tilos egyedü l munká t végezni Kémiai biztonsá g munkahelyen, foglalkozá s eredetű rá kkeltő anyagok elleni védekezés

13 13 17 18 19 22 22 25 26 26 27 27

6.

MUNKAVÉ DELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

36

6.1. 6.2 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7 6.8 6.9. 6.10. 6.11.

Létesítéssel kapcsolatos eljá rá sok Ü zembe helyezés vagy haszná latbavétel Idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá lat Haszná lati utasítá sok A munkavédelmi ellenő rzések rendje Egyéni védő eszköz, védő ital, bő rvédő készítmények juttatá sa Munkabalesetek bejelentése, kivizsgá lá sa és nyilvá ntartá sa Foglalkozá si megbetegedések bejelentése, kivizsgá lá sa és nyilvá ntartá sa Rendkívü li események kivizsgá lá sa Első segélynyújtá s rendje A munkavá llaló k egészségének és testi épségének sérelmébő l eredő ká rok megtérítésének rendje

37 37 38 40 40 40 43 44 45 45

ZÁRÓ RENDELKEZÉ SEK

46 47

3 MELLÉ KLETEK 1. szá mú 2. szá mú 3. szá mú 4. szá mú 5. szá mú 6. szá mú 7. szá mú 8. szá mú 9. szá mú 10/a.szá mú 10/b.szá mú

Az Egyetem munkavédelmi szervezete Egészségü gyi nyilatkozat Beutalá s munkaköri orvosi alkalmassá gi vizsgá latra Munkavédelmi oktatá si karton Veszélyes anyagok. A tá rolá s és a telephelyen belü li szá llítá s (anyagmozgatá s ) közegészségü gyi elő írá sai A Mvt. 18 § (4) bekezdése alá tartozó munkaeszközök jegyzéke Bő rvédő készítmények juttatá sa Baleseti nyilvá ntartá s Vegyi anyagok figyelmeztető és riasztá si értékei Felhívá s ká rigény-bejelentésére Ká rigény-bejelentés

50 51 52 55 56 58 60 62 63 64 65

FÜ GGELÉ KEK I.

MvSz karok é s á tfogó szervezeti egysé gek függelé kei

66

A fü ggelékeket a karok, az OMIKK és a GMF az MvSz ZÁ R Ó RENDELKEZÉ SEK fejezet, harmadik bekezdésében foglaltaknak megfelelő en készítik el.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

É pítő mérnöki kari fü ggelék Gépészmérnöki kari fü ggelék É pítészmérnöki kari fü ggelék Vegyészmérnöki kari fü ggelék Villamosmérnöki és informatikai kari fü ggelék Közlekedésmérnöki kari fü ggelék Gazdasá g- és tá rsadalomtudomá nyi kari fü ggelék Természettudomá nyi kari fü ggelék Gazdasá gi és műszaki fő igazgató sá gi fü ggelék BME Orszá gos Műszaki Informá ció s Központ és Könyvtá r fü ggeléke

II.

BME Emelőgé pek ügyrendje

68

III.

BME Kazá nok é s nyomá startó edé nyek ügyrendje

71

IV.

BME Sugá rvé delmi szolgá latá nak szervezete é s ügyrendje

78

V.

Az MvSz-ben hivatkozott jogszabá lyok kivonata

84

V/1.sz. Fontosabb jogszabá lyok szabvá nyok jegyzéke V/2.sz. Já rvá nyü gyi érdekbő l kiemelt munkakörök, tevékenységek (33/1998./VI.24./ NM r. 1. szá mú melléklete) V/3.sz. Fizikai, kémiai kó roki tényező k, amelyek expozíció ja idő szakos munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot tesz szü kségessé. (33/1998./VI.24./ NM r. 3. szá mú melléklete) V/4.sz. Fokozott baleseti veszéllyel já ró tevékenységek. (33/1998./VI.24./ NM r. 4. szá mú melléklete) V/5.sz. Fokozott pszichés terheléssel já ró tevékenységek. (33/1998./VI.24./ NM r. 5. szá mú melléklete)

85 87 88 93 94

4 V/6. sz. V/7.sz. V/8.sz.

V/9.sz. V/10.sz. V/11.sz. V/12.sz. V/13.sz. V/14.sz. V/15.sz.

V/16.sz. V/17.sz.

V/18.sz. V/19.sz.

Pszichoszociá lis kó roki hatá snak kitett munkavá llaló k. (33/1998./VI.24./ NM r. 6. szá mú melléklete) 95 A sérü lékeny csoportok egészségét potenciá lisan ká rosító , tiltá st igénylő megterhelések. (27/2000. /IX.30./ Eü M r. 1. sz. melléklete) 96 Azon munkakörü lmények, amelyek fenná llá sakor a terhes nő k, a nemrégen szü lt nő k és a szoptató anyá k foglalkoztatá sá hoz kocká zatbecslés szü kséges. (27/2000. /IX.30./ Eü M r. 2. sz. melléklete) 101 Azon munkakörü lmények, amelyek fenná llá sakor a fiatalkorúak foglalkoztatá sá hoz kocká zatbecslés szü kséges. 102 Biztonsá gi képjelek. (2/1998. /I.16./ Mü M r. 1. szá mú melléklete) 103 Biztonsá gi karjelek. (2/1998. /I.16./ Mü M r. 5. szá mú melléklete) 110 Szó beli kommuniká ció . (2/1998. /I.16./ Mü M r. 4. szá mú melléklete) 113 Veszélyes anyagok osztá lyba sorolá sa. (44/2000. /XII.27./ Eü M r. 1.szá mú melléklete) 114 Veszélyes anyagok munkahelyi levegő ben megengedett Á K- és CK-értékei, illető leg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonsá gai. 125 A foglalkozá si vegyi expozíció esetén vizsgá landó bioló giai expozíció s (1. szá mú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) Eü M-SzCsM együ ttes rendelethez) (hatá s) mutató k megengedhető hatá rértékei. (a 25/2000. (IX. 30.) Eü M-SzCsM együ ttes r. 2. szá mú melléklete) 155 1-2. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység Á NTSZ-hez történő bejelentéséhez. (44/2000. /XII.27./ Eü M r. 13. szá mú melléklete) 157 Az Á NTSZ terü letileg illetékes vá rosi (fő vá rosi kerü leti) intézete részére nyújtott tá jékoztatá s a rá kkeltő anyagokkal tevékenységet végző munká ltató kró l és munkavá llaló . (26/2000. /IX.30:/ Eü M r. 3. szá mú melléklete) 160 Az azbeszttel történő munkavégzésre vonatkozó kü lönleges elő írá sok. (26/2000. /IX.30:/ Eü M r. 4. szá mú melléklete) 164 A vinil-klorid monomer expozíció hatá sá nak kitett munkavá llaló k egészségének védelmére vonatkozó elő írá sok. (26/2000. /IX.30./ Eü M r. 4. szá mú melléklete) 166

ALAPJOGSZABÁ LYOK 1993.évi XCIII. törvény (Mvt) a munkavédelemrő l, egységes szerkezetben a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtá sá ró l szó ló 5/1993. (XII.26.) Mü M rendelettel, valamint mó dosítá saik. 89/1995.(VII.14.)Korm. rendelete a foglalkozá s-egészségü gyi szolgá latró l. 27/1995.(VII.25.)NM rendelete a foglalkozá s-egészségü gyi szolgá latró l.

5 RÖ VIDÍTÉ SEK JEGYZÉ KE - SzMSz: - MvSz: - Á NTSZ: - Szolgá lat: - Ü ZO: - GMF: - BME OMIKK - É MI-TÜ V: - MSZ EN: - OMMF:

BME Szervezeti és Működési Szabá lyzat Munkavédelmi Szabá lyzat Á llami Népegészségü gyi és Tisztiorvosi Szolgá lat Foglalkozá s-egészségü gyi Szolgá lat Ü zemeltetési Osztá ly Gazdasá gi és Műszaki Fő igazgató sá g BME Orszá gos Műszaki Informá ció s Központ és Könyvtá r É MI-TÜ V BAYERN Minő ségü gyi és Biztonsá gtechnikai Kft. Magyar Szabvá ny Euró pai Szabvá ny Orszá gos Munkabiztonsá gi és Munkaü gyi Felü gyelő ség

6

MUNKAVÉ DELMI SZABÁLYZAT

A munkavédelemrő l szó ló 1993.évi XCIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint BME Szervezeti és Működési Szabá lyzata (SzMSz) alapjá n az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés követelményeinek az Egyetemen belü li megvaló sítá sá t - a jogszabá lyok és a szabvá nyok keretein belü l - az egyetem Közalkalmazotti Taná csá val egyetértésben jelen szabá lyzatban írom elő .

1.

A MUNKAVÉ DELMI SZABÁLYZAT (tová bbiakban: MvSz) HATÁLYA

1.1. a)

Az MvSz hatá lya kiterjed a Budapesti Műszaki és Gazdasá gtudomá nyi Egyetemre (a tová bbiakban: Egyetem), mint a Magyar Köztá rsasá g terü letén működő felső oktatá si intézményre, az Egyetem oktató ira, tudomá nyos kutató ira és hallgató ira, valamint az oktatá sban, a tudomá nyos kutatá sban, tová bbá az Egyetem feladatainak megvaló sítá sá ban közvetlenü l részt vevő alkalmazottakra, az Egyetem igazgatá si, szervezési, pénzü gyi, gazdasá gi, műszaki és szolgá ltatá si tevékenységet végző alkalmazottakra, valamint a Felső oktatá si Törvény alapjá n az SzMsz-ben meghatá rozott esetekben az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem á lló személyekre.

b) c) d)

Az Egyetem terü letén megbízá si, vá llalkozá si szerző dés alapjá n munká t végző kü lső munkavá llaló k munkavédelmi feladatait szerző désben kell szabá lyozni.

7 2. AZ EGYETEM SOROLÁSA 2.1

MUNKAVÉ DELMI

SZEMPONTÚ

OSZTÁLYBA

Munkavé delmi szempontú veszé lyessé gi osztá lyba sorolá s

Az Egyetem az 5/1993.(XII.26.) Mü M rendelet 2.sz. melléklete alapjá n II. veszélyességi osztá lyba sorolt. A melléklet 2. pontja alapjá n az Egyetem - 1000 fő t meghaladó munkavá llaló i létszá má nak, valamint a hallgató k gyakorlati foglalkozá sa éves ó raszá má nak figyelembevételével - a II. veszé lyessé gi osztá ly "C" csoportjá ba tartozik. Az Egyetemnek a munkavédelmi feladatok teljesítése érdekében a veszélyességi besorolá shoz, valamint a közalkalmazotti létszá mhoz igazodó an munkavédelmi szakképesítésű személyt kell foglalkoztatni. A hallgató kat abban az ará nyban kell a közalkalmazotti létszá mhoz szá mítani, amilyen ará nyt a gyakorlati képzésü k képvisel a teljes oktatá si idő tartamá hoz képest. A II/C besorolá sná l 1000 fő munkavá llaló ig egy fő felső fokú munkavédelmi szakképesítésű és minden megkezdett 800 fő munkavá llaló utá n tová bbi egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell teljes munkaidő vel foglalkoztatni. 2.2.

Az egyetemi tevé kenysé gek foglalkozá s-egé szsé gi osztá lyba sorolá sa

A 89/1995.(VII.14.) Korm. rendelet 4. szá mú melléklete alapjá n az Egyetemen: -

a sugá rveszélyes munkahelyeken dolgozó k "A" foglalkozá s-egészségi osztá lyba,

-

a kutató , a szá mítá stechnikai, a szolgá ltató tevékenységekkel kapcsolatos fizikai munkakörökben dolgozó k, valamint a vegyi laborató riumok dolgozó i "C" foglalkozá s-egészségi osztá lyba,

-

a fenti munkakörökön, munkahelyeken túli többi egyetemi dolgozó foglalkozá s-egészségi osztá lyba sorolandó .

"D"

A munkavá llaló k személy szerinti foglalkozá s-egészségü gyi osztá lyba sorolá sa a szervezeti egység vezető jének a feladata. 3.

MUNKAVÉ DELMI FELADATOK Ü GYRENDJE

Az MvSz az Egyetemre há ruló munkavédelmi feladatokat, azok megvaló sítá sá hoz szü kséges hatá skört és felelő sséget az alá bbiakban rögzíti. a.)

A munkavédelmi tevékenység irá nyítá si és ellenő rzési rendszerét, a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatá sköröket az SzMSz hatá rozza meg.

b.)

Az MvSz hatá lya alá tartozó terü leteken a munkabiztonsá gi szaktevékenységnek minő sü lő feladatok ellá tá sá val legalá bb középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell megbízni. Munkabiztonsá gi szaktevékenységnek minő sü l: - az ü zembe helyezési vizsgá lat, - az egyéni védő eszköz szü kségességének meghatá rozá sa,

8

- a súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technoló gia á ltal okozott munkabaleset kivizsgá lá sa, amely kettő nél több személy egyszerre (egy idő ben), azonos helyen történő sérü lését vagy má s egészségká rosodá sá t okozta. c.)

Az Egyetemen a foglalkozá s-egészségü gyi ellá tá st a "K" épü let földszintjén működő foglalkozá s-egészségü gyi szolgá lat (a tová bbiakban: Szolgá lat) végzi.

3.1.

Az Egyetem munkavé delmi szervezete A munkavédelmi szervezet felépítését az 1. szá mú melléklet szemlélteti.

3.1.1. Rektor Gazdasá gi mű szaki főigazgató Ü zemeltetési Osztá ly (Ü ZO) vezető je, Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoportja - munkavédelmi vezető , - munkavédelmi ü gyintéző k, 3.1.2. Karok dé ká njai (karok felsorolá sa lá sd SzMSz) - kari munkavédelmi megbízottak, oktatá si szervezeti egységek vezető i, - munkavédelmi megbízottak. egyéb kari szolgá ltató szervezeti egységek vezető i, - munkavédelmi megbízottak. 3.1.3. Átfogó szervezeti egysé gek vezetői (az á tfogó szervezeti egységek felsorolá sa: lá sd SzMSz) - munkavédelmi megbízottak. 3.1.4. Egyé b szolgá ltató szervezeti egysé gek vezetői (egyéb szolgá ltató szervezeti egységek felsorolá sa: lá sd SzMSz) - munkavédelmi megbízottak.

9

3.2.

Munkavé delmi feladatok

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés követelményeinek megvaló sítá sa - a munkavá llaló k ez irá nyú felelő sségével összhangban - a munká ltató felelő ssége 3.2.1. Rektor A munkavédelemrő l szó ló 1993. évi XCIII. törvény szerint gondoskodik az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkakörü lmények megszervezésérő l, az ehhez szü kséges személyi és tá rgyi feltételek biztosítá sá ró l. A rektor a fenti feladatok megvaló sítá sá t a gazdasá gi-mű szaki főigazgató hatá skörébe utalja, aki az illetékes fő igazgató -helyettes és az Ü zemeltetési Osztá ly vezető je közreműködésével irá nyítja és felü gyeli a terü letet. 3.2.2. Munkavé delmi vezető / munka- és környezetvédelmi csoport vezető je / Az MvSz-ben meghatá rozott munkamegosztá s szerint szervezi és ellenő rzi az Egyetemre há ruló munkavédelmi feladatok megvaló sítá sá t; -

meghatá rozza a csoport belső munká já t, ellenő rzi annak végrehajtá sá t,

-

szü kség szerint intézkedik - az érintett szervezeti egység vezető jénél - a munkavá llaló k, és hallgató k testi épségét, egészségét közvetlenü l veszélyeztető munkakörü lmények megszü ntetésérő l,

-

felkérésre gondoskodik a műszaki munká k szakirá nyú véleményezésérő l, a műszaki á tadá s - á tvételi eljá rá sokon a csoport képviseletérő l,

-

megszervezi, segíti a felü gyeleti szervek és ható sá gok ellenő rző munká já t,

-

kapcsolatot tart, együ ttműködik, feladatokat ellá tó szolgá lattal,

-

gondoskodik a munkakieséssel já ró munkabalesetek nyilvá ntartá sá ró l, a szü kséges jelentések, adatszolgá ltatá sok megkü ldésérő l,

-

javaslatot tesz az MvSz szü kség szerinti mó dosítá sá ra,

-

a munkaköri leírá sá ban meghatá rozott szervezeti egységekben ellá tja a 3.2.3. pont szerinti munkavédelmi ü gyintéző i feladatokat.

az

egyetemen

foglalkozá s-egészségü gyi

3.2.3. Munkavé delmi ügyinté ző A munkaköri leírá sban meghatá rozott szervezeti egységekben, terü leteken szervezi és ellenő rzi a munkavédelmi feladatok ellá tá sá t, így kü lönösen; -

irá nyítja és segíti a terü letén a munkavédelmi megbízottak munká já t,

-

rendszeresen beszá mol - a munkavédelmi vezető nek - az irá nyítá sa alá tartozó terü let munkavédelmi helyzetérő l,

10

-

a dolgozó k, hallgató k testi épségét közvetlenü l veszélyeztető munkakörü lmények megszü ntetésére hatá skörében a szü kséges intézkedéseket megteszi,

-

ellenő rzi, segíti a veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozó elő írá sok betartá sá t,

-

a munkaköri leírá sban meghatá rozott szervezeti egységekben két évenként munkavédelmi ellenő rzést tart,

-

felkérésre elvégzi az ü zembe helyezésre kötelezett létesítmények, technoló giá k, munkaeszközök vizsgá latá t,

-

elbírá lja az egyéni védő felszerelés juttatá sá nak szü kségességét és haszná latá t,

-

ellenő rzi a munkavédelmi elő írá sok betartá sá t és a feltá rt hiá nyossá gok megszü ntetésére "jegyző könyvben" javaslatot tesz az érintett szervezeti egység vezető jének,

-

az irá nyítá si terü letén a munkabalesetek kivizsgá lá sá t végzi, elkészíti a baleseti jegyző könyvet,

-

tartja a kapcsolatot, együ ttműködik terü letén a foglalkozá s-egészségü gyi feladatokat ellá tó szakorvossal,

-

együ ttműködik a munkavédelmi képviselő kkel jogaik gyakorlá sa, kötelezettségeik teljesítése sorá n.

3.2.4. Dé ká n Irá nyítja és ellenő rzi a kari munkavédelmi feladatok teljesü lését (SzMSz 22. § (3) bekezdés j. pont) : -

gondoskodik arró l, hogy a kar sajá tossá gainak megfelelő en, az MvSz fü ggelékeként kari szabá lyozá s készü ljön,

-

a kari szintű feladatok megszervezésére, munkavédelmi megbízottat jelöl ki,

-

gondoskodik arró l, hogy az MvSz-ben meghatá rozott egyes kiemelt feladatok ellá tá sá ra a szervezeti egységek vezető i felelő s személyeket jelöljenek ki,

-

szü kség szerint intézkedik a munkavá llaló k és hallgató k testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztető munkakörü lmények megszü ntetése érdekében,

-

biztosítja, hogy a hallgató k tanulmá nyaik keretén belü l elsajá títsá k az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés szabá lyait, követelményeit.

ellá tá suk

ellenő rzésére

kari

3.2.5. Kari munkavé delmi megbízott A déká ntó l kapott megbízá s alapjá n a karhoz tartozó szervezeti egységekben segíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkakörü lmények megszervezését, a munkavédelmi feladatok hatá ridő re történő ellá tá sá t; -

kapcsolatot tart a tanszéki, intézeti munkavédelmi megbízottakkal,

11 -

a kari szintű munkavédelmi feladatok megszervezése, ellá tá suk ellenő rzése,

-

együ ttműködik az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoportjá val.

3.2.6. Átfogó szervezeti egysé g vezetője Irá nyítja és ellenő rzi az á tfogó szervezeti egységnél a munkavédelmi feladatok teljesü lését, -

biztosítja az egészségre nem á rtalmas és biztonsá gos munkavégzés feltételeit,

-

a munkabiztonsá gi szaktevékenységek ellá tá sá ban együ ttműködik az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoport kijelölt referensével,

-

munkavédelmi megbízottat jelöl ki az á tfogó szervezeti egységnél jelentkező munkavédelmi feladatok megszervezésére, ellá tá suk ellenő rzésére, illetve elvégzésére,

-

szü kség szerint intézkedik a munkavá llaló k testi épségét és egészségét súlyosan veszélyeztető munkakörü lmények megszü ntetése érdekében,

-

gondoskodik arró l, hogy az MvSz-ben meghatá rozott egyes kiemelt feladatok ellá tá sá ra a szervezeti egységek vezető i felelő s személyeket jelöljenek ki.

-

gondoskodik arró l, hogy az á tfogó szervezeti egység sajá tossá gainak megfelelő en az MvSz fü ggelékeként szabá lyozá s készü ljön.

3.2.7. Karon, á tfogó szervezeti egysé gen belüli szervezetek, valamint az egyé b egyetemi szolgá ltató szervezeti egysé gek vezetői Gondoskodik az egészséget nem veszélyeztető , biztonsá gos munkakörü lmények megteremtésének személyi és tá rgyi feltételeirő l; -

munkabiztonsá gi szaktevékenységnek minő sü lő feladatok ellá tá sá ra felkéri az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoport referensét,

-

munkavédelmi megbízottat jelöl ki,

-

az MvSz-ben meghatá rozott egyes kiemelt feladatok ellá tá sá ra felelő s személyt jelöl ki (pl. méregfelelő s),

-

személyesen vagy megbízottja útjá n rendszeresen meggyő ző dik arró l, hogy a munkakörü lmények megfelelnek-e a követelményeknek,

-

tudomá sá ra jutott rendellenességet haladéktalanul kivizsgá lja, kivizsgá ltatja és megteszi a szü kséges intézkedéseket,

-

kiadja az ü zembe helyezési engedélyeket,

-

gondoskodik a veszélyes technoló gia, munkaeszköz MvSz elő írá sa szerinti idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá latá ró l,

-

biztosítja az elő írt egyéni védő eszközök megfelelő á llapotú juttatá sá t,

-

felel azért, hogy az idő szakos munkaköri orvosi alkalmassá gi vizsgá latra kötelezettek érvényes alkalmassá gi vizsgá lattal rendelkezzenek,

12 -

a munkabalesetek és foglalkozá si megbetegedések esetén az MvSz-ben elő írtak szerint já r el,

-

felel azért, hogy a munkavá llaló k és a hallgató k a biztonsá gos munkavégzés szabá lyait oktatá s keretében megismerjék, elsajá títsá k.

3.2.8. Munkavé delmi megbízott A szervezeti egység vezető jétő l kapott megbízá s alapjá n segíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkakörü lmények megteremtését és fenntartá sá t, -

szervezi, vezető je megbízá sá ra bonyolítja a munkabiztonsá gi szaktevékenységnek minő sü lő feladatok ellá tá sá t, együ ttműködik az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoport illetékes referensével,

-

a feltá rt, illetve tudomá sá ra jutott munkavédelmi hiá nyossá gok megszü ntetésére javaslatot tesz a munkahelyi vezető nek,

-

vezeti a munkavédelmi oktatá sok nyilvá ntartá sá t (oktatá si kartonok), szervezi, szakanyagokkal segíti az esedékes oktatá sok megtartá sá t,

-

ellenő rzi a hallgató k gyakorlati foglalkozá sá t megelő ző munkavédelmi oktatá sok megtartá sá t,

-

vezeti a baleseti nyilvá ntartá st,

-

részt vesz a munkabalesetek kivizsgá lá sá ban, ellenő rzi a hasonló balesetek megelő zésére hozott intézkedések végrehajtá sá t,

-

vezeti az idő szakos orvosi alkalmassá gi vizsgá latra kötelezettek nyilvá ntartá sá t,

-

tartja a kapcsolatot, együ ttműködik a foglalkozá s-egészségü gyi feladatokat ellá tó szakorvossal.

3.3.

Foglalkozá s-egé szsé gügyi Szolgá lat

3.3.1. A Szolgá lat alapszolgá ltatá s keretében végzi: -

a kü lön jogszabá lyban meghatá rozott munkaköri alkalmassá gi vizsgá latokat, és kezdeményezi az ehhez szü kséges szakorvosi vizsgá latokat,

-

kü lön jogszabá lyban meghatá rozottak szerint a megbetegedések, okozott expozíció s esetek kivizsgá lá sá t,

-

az egyéni védő eszközökkel kapcsolatos taná csadá st,

-

a munkavá llaló k munkakörü lményeivel kapcsolatos felvilá gosítá st,

-

javaslatot tesz a felhaszná lt veszélyes anyagok toxikoló giai tulajdonsá gai alapjá n a munkavá llaló k védelmét szolgá ló egészségü gyi intézkedésekrő l,

-

taná csot ad, felkérésre segítséget nyújt a kocká zatbecsléshez,

foglalkozá si

13

-

felhívja a munkavá llaló k figyelmét a munkaköri alkalmassá gi vizsgá latok sorá n a dohá nyzá s, alkoholfogyasztá s és az alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatá sokra, amelyek a munkavá llaló egészségét fokozottan ká rosítjá k,

-

kiképzi a munkavá llaló kat a szaksegélyt megelő ző első segély nyújtá sra.

3.3.2. A Szolgá lat közreműködik: -

a munkahelyi veszélyforrá sok feltá rá sá ban,

-

a foglalkozá s-egészségü gyi, -fizioló giai, -ergonó miai, -higiénés feladatok megoldá sá ban,

-

az első segélynyújtá s és a sü rgő s orvosi ellá tá s megszervezésében, az első segélynyújtó k szakmai felkészítésében;

-

az egyetem katasztró fa-megelő ző , -elhá rító , -felszá moló és az elő idézett ká rosodá sok rehabilitá ció s tervének kidolgozá sá ban, a bekövetkezett katasztró fa felszá molá sá ban.

3.3.3. A Szolgá lat igénybe veheti a mentő szolgá latot, a szolgá lat orvosa já ró betegszakellá tá st nyújtó szakrendelésekre, illetve há ziorvosi ellá tá sra utalhatja munkavá llaló t, speciá lis kó rhá zi ellá tá st igénylő foglalkozá si megbetegedés, vagy annak gyanúja esetén pedig - sü rgő sséggel vagy helybiztosítá s útjá n - az Orszá gos Közegészségü gyi Központ Fekvő beteg-osztá lyá ra utalhatja a beteget. 3.3.4. A munkavá llaló i létszá mok alakulá sá ró l a Szolgá lat vezető je - a gazdasá gi és műszaki fő igazgató egyidejű tá jékoztatá sa mellett - minden év június 30-ig, illetve december 31-ig jelentést kü ld az Á llami Népegészségü gyi és Tisztiorvosi Szolgá lat (tová bbiakban: Á NTSZ) terü letileg illetékes Intézetének. 4.

AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉ DELMI FELTÉ TELEI

4.1.

A munkaköri, szakmai, illetve szemé lyi higié né s alkalmassá g orvosi vizsgá lata é s vé lemé nyezé se

É rtelmező rendelkezések: -

Munkaköri alkalmassá gi vizsgá lat: annak megá llapítá sa, hogy egy meghatá rozott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység á ltal okozott megterhelés a vizsgá lt személy szá má ra milyen igénybevételt jelent és annak képes- e megfelelni.

-

Szakmai alkalmassá gi vizsgá lat: a szakma elsajá títá sá nak megkezdését megelő ző , illető leg a képzés és az á tképzés idő szaká ban az alkalmassá g véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgá lat.

14

-

Személyi higiénés alkalmassá gi vizsgá lat: annak megá llapítá sa, hogy a já rvá nyü gyi szempontbó l kiemelt munkaterü leten munká t végző személy fertő ző megbetegedése, illetve meghatá rozott esetekben kó rokozó hordá sa má sok egészségét nem veszélyezteti.

A vizsgá latra kötelezettek körét, a vizsgá latok rendjét a - 4.1 pont alpontjainak foglaltak figyelembe vételével- az MvSz ZÁ RÓ RENDELKEZÉ S harmadik bekezdése szerinti fü ggelékekben kell szabá lyozni. Felelő sök a déká nok, illetve az á tfogó szervezeti egységek vezető i. 4.1.1. A munkaköri, a szakmai és személyi higiénés alkalmassá gi vizsgá lat lehet elő zetes, idő szakos, soron kívü li. A munkaköri alkalmassá gi vizsgá lat meghatá rozott esetekben zá ró vizsgá lattal kiegészített. A vizsgá lat nem terjed ki a munkaképesség vá ltozá s mértékének, a rokkantsá g foká nak meghatá rozá sá ra, valamint a szellemi képesség és az elmeá llapot véleményezésére. 4.1.1.1. Elő zetes munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot kell végezni: -

a foglalkoztatni kívá nt személynél a munkavégzés megkezdését megelő ző en,

-

a munkakör (munkahely) megvá ltoztatá sa elő tt, ha fizikai munká t végez, ha fiatalkorú, ha nem fizikai munkakörben dolgozó a korá bbiná l nagyobb vagy eltérő jellegű terhelésnek lesz kitéve,

-

kéthetes idő tartamot meghaladó kü lföldi munkavégzés esetén, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel já ró munká t végez, ha a kü lföldi munkavégzés és munkakörnyezete a hazainá l nagyobb megterhelést ró a munkavá llaló ra, ha a Szolgá lat orvosa a munkavá llaló egészségü gyi á llapotá ra való tekintettel szü kségesnek tartja,

-

kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozá s-egészségü gyi orvosá nak.

4.1.1.2. Elő zetes szakmai alkalmassá gi vizsgá latot kell végezni beiskolá zá s elő tt a szakképző intézménybe jelentkező valamennyi tanuló ná l a szakmavá lasztá st megelő ző en, valamint ha a szakmai képzésben való részvétel a tanuló egészségi á llapota miatt korlá tozott. A munkanélkü liek esetében munkaü gyi központ kezdeményezésére, a szakképző intézménybe beiskolá zott személy esetén a munkaü gyi központ, vagy a szakképző intézmény kezdeményezésére. 4.1.1.3. Elő zetes személyi higiénés alkalmassá gi vizsgá laton kell részt venni a tevékenység gyakorlá sá nak megkezdése elő tt, a V/2. szá mú fü ggelékben meghatá rozott munkakörökben dolgozó munkavá llaló nak, tanuló nak, hallgató nak, illetve az e terü leteken munká t végző személynek. A vizsgá lat keretében a 2. szá mú melléklet szerinti „ Egészségü gyi Nyilatkozat” -ot kell kitölteniü k és á tadniuk a vizsgá latot végző orvosnak. A vizsgá latot végző orvos kiá llítja és a vizsgá lt személynek megő rzésre á tadja az „ Egészségü gyi nyilatkozat és vizsgá lati adatok” című könyvecskét.

15 4.1.1.4. Idő szakos munkaköri alkalmassá gi vizsgá laton kell részt venni : a./

A 18. életévet be nem töltött munkavá llaló knak évente,

b./

az idő södő munkavá llaló kná l –amennyiben nem tartozik a c./ - i./ pontok hatá lya alá évente,

c./

a V/2. szá mú fü ggelék szerinti fizikai, kémiai kó roki tényező k hatá sá nak kitett munkavá llaló k esetében a mellékletben meghatá rozott gyakorisá ggal. Az idő szakos vizsgá latok a melléklet szerint meghatá rozott esetekben bioló giai monitorozá st is magukba foglalnak, gyakorisá gá t a foglalkozá s-egészségü gyi orvos, az expozíció figyelembevételével hatá rozza meg.

d./

a V/3. szá mú fü ggelék szerinti fokozottan baleseti veszéllyel já ró munkakörökben foglalkoztatott ilyen tevékenységet végző munkavá llaló kná l a mellékletben szereplő gyakorisá ggal,

e./

a V/4. szá mú fü ggelék szerinti munkavá llaló kná l két évente,

f./

a V/5. szá mú fü ggelék szerinti pszichoszociá lis kó roki tényező k hatá sá nak kitett munkavá llaló kná l évente,

g./

a kü lön jogszabá ly szerinti korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatott munkavá llaló kná l, aki nem tartozik a b./ - e./ bekezdések hatá lya alá , évente,

h./

kü lföldi munkavégzés esetén az a./ - f./ bekezdések hatá lya alá tartozó munkavá llaló kná l (amennyiben az idő szakos munka alkalmassá gi vizsgá latok elvégzése kü lföldön nem biztosított), á tmeneti itthon-tartó zkodá sa alkalmá val, illetve hazalá togatá skor, legfeljebb évente.

fokozott

pszichés

terhelésnek

kitett

4.1.1.5. Soron kívü li munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot kell végezni: -

Ha a munkavá llaló á llapotá ban olyan vá ltozá s következett be, amely feltehető en alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos ellá tá sá ra,

-

ha az „ Egészségü gyi Nyilatkozat” tételére kötelezett munkavá llaló a felsorolt tü neteket észleli magá n, vagy a vele közös há ztartá sban élő kön,

-

heveny foglalkozá si megbetegedés, fokozott expozíció , eszméletvesztéssel já ró vagy ismétlő dő munkabaleset elő fordulá sá t követő en,

-

a munkavá llaló rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehető en munkahelyi okra vezethető vissza, illetve 30 napos kereső képtelenséget követő en,

-

ha a munkavá llaló munkavégzése nem egészségi ok miatt- 6 hó napot meghaladó an szü netel.

4.1.1.6. Soron kívü li személyi higiénés alkalmassá gi vizsgá latot kell végezni, ha a munká t végző személy sá rgasá g, hasmenés, há nyá s, lá z torokgyulladá s, bő rkiü tés, egyéb bő relvá ltozá s, vá ladékozó szembetegség, fü l-, orrfolyá s tü netek valamelyikét észleli magá n, vagy a vele közös há ztartá sban élő személyen.

16 4.1.1.7. Zá ró vizsgá latot kell végezni: -

A kü lön jogszabá lyban szereplő emberi rá kkeltő anyagok tízéves, benzol, illetve ionizá ló sugá rzá s négyéves expozíció já t követő en a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor,

-

idü lt foglalkozá si betegség veszélyével já ró munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben legalá bb négy évet dolgozott,

-

kü lföldi munkavégzés esetén a munkavá llaló végleges hazatérését követő en.

4.1.1.8. A munkaköri alkalmassá g vizsgá latá ná l és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nő k (kü lönös tekintettel a fogamzó képes korúakra és a terhesekre – ezen belü l a terhesség korai szakaszá ban lévő kre -, nemrégen szü lt szoptató anyá kra, anyatejet adó kra) a fiatalkorúak, az öregségi nyugdíjkorhatá r felettiek csak a V/6. szá mú fü ggelékben meghatá rozott feltételekkel alkalmasak az ott meghatá rozott megterhelésekkel já ró munkavégzésekre. 4.1.1.9. Kocká zatbecslést kell végezni: -

A V/7. szá mú fü ggelék szerinti munkakörü lmények között foglalkoztatott terhes nő k, a nemrégen szü lt nő k és a szoptató anyá k,

-

a V/7. szá mú fü ggelék szerinti munkakörü lmények fenná llá sakor a fiatalkorúak foglalkoztatá sá hoz.

4.1.2. A szervezeti egység vezető je az 3. szá mú melléklet szerinti „ Beutalá s munkaköri orvosi alkalmassá gi vizsgá latra” nyomtatvá ny kitöltésével: -

Munká ba lépés elő tt valamennyi munkavá llaló t,

-

munkahely, munkakör megvá ltoztatá sa elő tt a fizikai munká t végző t, a fiatalkorút, valamint a nem fizikai munká t végző munkavá llaló t, ha az új munkakörben vagy munkahelyen a korá bbiná l nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve,

-

idő szakos vizsgá latra a 4.1.1.4. pontban felsoroltakat az elő írt gyakorisá ggal,

-

soron kívü li vizsgá latra a 4.1.1.5. pontban felsoroltakat,

-

zá ró vizsgá latra a 4.1.1.7. pontban felsoroltakat a Szolgá lat orvosá hoz kell kü ldeni.

A „ Munkaköri, szakmai orvosi alkalmassá gi vélemény” -ben ALKALMAS, IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS, illetve NEM ALKALMAS minő sítés szerepel. Ideiglenesen nem alkalmas minő sítés esetén a legközelebbi vizsgá lat idő pontjá t is meg kell adni. 4.1.3. A személyi higiénés vizsgá latot a kötelezett kezdeményezésére a Szolgá lat orvosa vagy a há ziorvos végzi.

17 4.1.4. A szervezeti egységnél név szerinti nyilvá ntartá st kell vezetni az idő szakos és a zá ró vizsgá latra kötelezettekrő l. A nyilvá ntartá sban szerepeltetni kell a vizsgá lati kötelezettség kó roki tényező jét, a vizsgá latok gyakorisá gá t és a megtörtént vizsgá latok eredményét. A munkahelyi vezető felelő s azért, hogy a munkavá llaló k az elő írt vizsgá latokon megjelenjenek. 4.1.5. A munkaköri alkalmassá got vizsgá ló és véleményező szerv részére a szervezeti egység köteles közölni mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyeket a véleményezéshez szü kségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Kérésre lehető vé kell tenni a munkahelyi helyszíni tá jékozó dá st is. 4.1.6. Az a munkavá llaló , hallgató , aki az elő írt elő zetes , idő szakos, soron kívü li munkaköri, szakmai és személyi higiénés vizsgá laton nem vesz részt, vagy „ IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS” , illetve „ NEM ALKALMAS” minő sítést kapott, az adott munkakörben , munkaterü leten nem foglalkoztatható , szakmai képzésben nem részesíthető . 4.1.7. A munkaviszony megszűnésekor a munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot első fokon végző orvos a dolgozó nak á tadja a vizsgá lati adatokat azzal, hogy azt a munkavá llaló új munkahelyén az alkalmassá gi vizsgá latot végző orvosnak mutassa be. 4.1.8. Az egészségü gyi dokumentá ció t az adatfelvételtő l szá mított legalá bb 30 évig, kü lön jogszabá lyokban meghatá rozott esetekbe 40 évig meg kell ő rizni. A foglalkozá segészségü gyi szolgá ltatá st nyújtó „ Szolgá lat” megvá ltozá sa esetén a meglévő az egészségü gyi dokumentá ció t á t kell adni az új Szolgá latnak. 4.2.

Egyes munkakörök betölté sé hez előírt szakké pesíté si, vizsgakötelezettsé gek

4.2.1. A következő kben felsorolt munkakörök betöltéséhez, illetve munká k végzéséhez az alkalmazottaknak az alá bbi szakképesítésekkel kell rendelkeznie: -

Munkavédelmi vezető ; felső fokú munkavédelmi szakképesítés,

-

munkavédelmi ü gyintéző ; legalá bb középfokú munkavédelmi szakképesítés,

-

munkabiztonsá gi szaktevékenység ellá tá sa; legalá bb középfokú munkavédelmi szakképesítés,

4.2.2.

Sugá rvédelmi képzés és tová bbképzés

4.2.2.1. Alapfokú sugá rvédelmi ismereteket nyújtó képzésben kell részesíteni, tanfolyam vagy egyéb oktatá si forma útjá n azokat a dolgozó kat, akik: -

az ionizá ló sugá rzá s mérsékelt veszélyével já ró munkakörben dolgoznak (pl. kis aktivitá sú zá rt sugá rforrá ssal működő berendezést működtetnek vagy felü gyelnek),de a sugá rforrá st nem kezelik;

-

sugá rveszélyes tevékenységhez kapcsoló dó munkakört töltenek be, de a sugá rforrá ssal öná lló an nem dolgozó knak (pl. takarító k, karbantartó k, gépkocsivezető k, ő rök stb.).

18 4.2.2.2. Bő vített sugá rvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és öt évenként tová bbképzésben kell részesíteni azokat a dolgozó kat, akik: -

az ionizá ló sugá rzá s veszélyével já ró munkakörben - beleértve a nyitott vagy zá rt sugá rforrá st felhaszná ló kat is - dolgoznak, a sugá rforrá st öná lló an kezelik, illető leg ilyen munkakört felü gyelnek,

-

esetenként ionizá ló sugá rforrá st alkalmazó egészségü gyi munkahelyen ( röntgen) dolgoznak.

4.2.2.3. Á tfogó sugá rvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és öt évenként tová bbképzésben kell részesíteni azokat a dolgozó kat, akik; -

ionizá ló sugá rzá s fokozott veszélyével já ró öná lló vagy vezető munkakörben dolgoznak (pl. nukleá ris, létesítmények, gyorsító k, nagy aktivitá sú besugá rzó k, radioaktív anyagok elő á llítá sá ra, termelésére, feldolgozá sá ra és tartó s tá rolá sá ra szolgá ló létesítmények, A és B szintű izotó p-laborató riumok felső fokú végzettségű dolgozó i) illető leg ilyet felü gyelnek vagy sugá rbiztonsá gi szempontbó l ellenő riznek, (pl. sugá rvédelmi szolgá lat vezető je),

-

sugá rveszélyes munkahelyek sugá rvédelmét tervezik vagy az ilyen tervet sugá rvédelmi szempontbó l elbírá ljá k,

-

egészségü gyi munkahelyen ionizá ló sugá rzá st alkalmazó diagnosztikai vagy gyó gyá szati eljá rá st terveznek, alkalmaznak, illető leg sugá rvédelmi szempontbó l veszélyes terü letet irá nyítanak, felü gyelnek.

4.2.3.

Első segélynyújtó k képzése, tová bbképzése

4.2.3.1. Az első segélynyújtó k képzésérő l és tová bbképzésérő l a szervezeti egység felkérésére a foglalkozá s-egészségü gyi szolgá lat gondoskodik. 4.2.3.2. Az első segélynyújtó kat egységenként a szervezeti egység vezető jének kell kijelölni. Egyetemen minden szervezeti egységben az ott dolgozó k (hallgató k) létszá má tó l és a munkafolyamatok veszélyességétő l fü ggő en a foglalkozá s-egészségü gyi szakorvos á ltal meghatá rozott szá mú kiképzett első segélynyújtó nak kell lennie. 4.3.

Az egyetem hallgatóinak szakmai gyakorlaton való foglalkoztatá sá val kapcsolatos munkavé delmi feladatok

4.3.1. Az egyetem hallgató inak szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatá sa esetén az egészséges és biztonsá gos munkafeltételeket a munká ltató köteles biztosítani. 4.3.2. A hallgató k szakmai gyakorlatá ra vonatkozó szerző désnek tartalmaznia kell: - a hallgató k á ltal végzendő munká t, - a munka tartalmá t és munkarendet, - a munkavédelmi felü gyelet ellá tá sá nak feltételét és mó djá t, - a szociá lis ellá tá st (munka és védő ruha, tisztá lkodá si lehető ségek stb.),

19 - a munkavédelmi oktatá s rendjét. 4.3.3. A foglalkoztatá s sorá n értelemszerűen alkalmazni kell az adott munkahelyen az ott dolgozó kra érvényes szabá lyokat, valamint a közegészségü gyi elő írá sokat. 4.4.

Munkavé delmi oktatá s

4.4.1. A szervezeti egység vezető je köteles gondoskodni arró l, hogy a munkavá llaló : -

munká ba á llá skor, munkahely, vagy munkakör megvá ltozá sakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés követelményeinek vá ltozá sakor, új technoló giai, vagy új vizsgá lati mó dszer bevezetésekor, munkaeszköz á talakítá sakor, vagy új munkaeszköz ü zembe helyezésekor munkavédelmi oktatá sban részesü ljön.

Az oktatá s tényét az oktatá s nyilvá ntartá sá ban dokumentá lni kell és a munkavá llaló val is alá kell íratni. 4.4.2. Az alá bbi munkahelyeken, munkakörökben 4.4.1. pontban foglaltakat követő en ötévenként kell rendszeresen a munkavédelmi oktatá st megtartani: -

Rektori Hivatal, Gazdasá gi- és Műszaki Fő igazgató sá gon: Igazgatá si Osztá ly, Gazdasá gi Osztá ly, Pénzü gyi Osztá ly, déká ni hivatalok, karok szá mítá stechnikai, informatikai laborató riumai, Orszá gos Műszaki Informá ció s Központ és Könyvtá r, kivéve Könyvkötészet, Tanfolyami és Nemzetközi Oktatá si Központ, Egyetemi Informatikai Szolgá ltató Központ, Mérnöktová bbképző Intézet, Diá kközpont, Informatikai Központ, Gazdasá g- és Tá rsadalomtudomá nyi Kar, kivéve a Testnevelési Tanszék, Természettudomá nyi Kar, kivéve a Fizikai Intézet, Nukleá ris Technikai Intézet, É pítészmérnöki Kar, kivéve az É pü letszerkezettani és É pü letgépészeti Intézet, Szilá rdsá gtani és Tartó szerkezeti Tanszék.

A felsorolt munkaterü leteken dolgozó kná l elégséges, ha a dolgozó a munkakörével összefü ggő munkavédelmi ismereteket tartalmazó szakanyag elsajá títá sá t írá sbeli nyilatkozattal tanúsítja. Az ide vonatkozó oktatá si anyag biztosítá sa a Munka- és Környezetvédelmi Csoport feladata. 4.4.3. Az oktatá st a 4.4.2. pontban felsoroltak kivételével - annak érdekében, hogy a munkavá llaló k a foglalkoztatá s teljes idő tartama alatt rendelkezzenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel évente meg kell ismételni. 4.4.4. A munkavédelmi oktatá st munkaidő ben kell megtartani. Az oktatá s idő tartama amelyet az oktató hatá roz meg - olyan legyen, hogy ez idő alatt a munkavá llaló :

20 -

elsajá títsa a munkavégzéshez szü kséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés elméleti, gyakorlati ismereteit, megismerje a szü kséges szabá lyokat, utasítá sokat, informá ció kat.

Az oktató kijelölése a szervezeti egység vezető jének a feladata. 4.4.5. Minden személyt, aki munkakörében magá t, vagy má sokat sugá rterhelésnek tehet ki, munkavédelmi oktatá s keretén belü l a sugá rveszély természetére, és a védekezés szabá lyaira, mó dszereire és eszközeire vonatkozó an is ki kell oktatni. 4.4.6. A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos tevékenységet folytató munkavá llaló k munkavédelmi oktatá sa sorá n biztosítani kell, hogy -

a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezésre á lló adatokhoz hozzá jussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett vá ltozá sokat is,

-

a munkahelyen elő forduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonsá gra ható kocká zataikra, a hatá rértékekre és egyéb elő írá saikra vonatkozó adatokat megismerjék,

-

megfelelő oktatá st és tá jékoztatá st kapjanak a védő intézkedésekrő l és az egyéb teendő krő l, amelyek ismeretében képesek megfelelő en védekezni és munkatá rsaikat is megvédhetik,

-

a biztonsá gi adatlapok, illetve a beszá llító tó l szá rmazó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjá bó l lényeges adatot megismerjenek.

4.4.6.1. A szervezeti egység vezető je gondoskodik a munkavá llaló foglalkozá s eredetű rá kkeltő anyagok haszná latá val kapcsolatos oktatá sá ró l, ennek keretében az á ltaluk értett nyelven írá sban - szü kség esetén szó ban - tá jékoztatá st ad:

a) alkoholfogyasztá s

és többletkocká zatokró l,

az

életmó d

okozta

kocká zatnövelő

hatá sokró l

b) az expozíció

elkerü lésére és csökkentésére alkalmas ó vintézkedésekrő l munkahelyen, illetve létesítményen belü l,

és a

c) az expozíció és a kocká zat csökkentő elő írá sokró l, d) az egyéni védő eszközök haszná latá ró l és viselésérő l, e) a munkavá llaló k magatartá sá ró l, feladatairó l a baleset, havá ria, katasztró fa esetén, f) havá ria, katasztró fa estén a mentő személyzet á ltal teendő intézkedésekrő l. Az oktatá st évenként kell megtartani. Rendkívü li oktatá st kell tartani minden esetben, ha személyi hibá bó l rá kkeltő jut a munkatérbe. Az oktatá s anyagá t megvá ltozott kocká zat esetén az új követelményeknek megfelelő en mó dosítani kell. Az oktatá s alkalmá val a munkavá llaló knak lehető séget kell biztosítani a rá kkeltő kkel kapcsolatos elő írá sok végrehajtá sá ra vonatkozó észrevételek megtételére.

21 4.4.6.2. Rá kkeltő anyagokkal foglalkoztatott munkavá llaló t tá jékoztatni kell a rá kkeltő t tartalmazó berendezésekrő l és az azokhoz tartozó tá roló kró l. A rá kkeltő t tartalmazó tartá lyokon, csomagokon és berendezéseken feltűnő , a dolgozó szá má ra érthető nyelven olvasható címkék, illető leg figyelmeztető jelzések (szimbó lumok, piktogramok) legyenek. 4.4.7. Az évenként ismétlő dő oktatá sra kötelezetteknél oktató köteles: -

Oktatá si tematiká t (vá zlatot) készíteni,

-

az ismeretek elsajá títá sá ró l beszá moltatá ssal (szó beli, írá sbeli, gyakorlati) meggyő ző dni,

-

az oktatá s tényét a 4. szá mú melléklet szerinti "Munkavédelmi oktatá si karton"-on dokumentá lni.

4.4.8. A szervezeti egységnek nyilvá ntartá st kell vezetni az évenkénti, illetve az ötévenkénti munkavédelmi oktatá sra kötelezettekrő l. A nyilvá ntartá s (nyilatkozatok, oktatá si kartonok) kezelése a munkavédelmi megbízott feladata. Az oktatá s és a nyilvá ntartá sa részletes rendjét az MvSz I. szá mú fü ggelékeiben kell szabá lyozni. 4.4.9. A munkavégzéshez szü kséges ismeretek megszerzéséig a munkavá llaló csak felü gyelet mellett foglalkoztatható . 4.4.10. Az egyetem terü letén munká t végző , nem az á llomá nyba tartozó munkavá llaló k oktatá sá ró l a munká ltató juk köteles gondoskodni, ugyanakkor az érintett szervezeti egység vezető je köteles megadni a helyi speciá lis elő írá sokat. Ezekre a vonatkozó an megá llapodá sban (szerző désben) írá sban kell nyilatkozni. 4.4.11. Az első éves hallgató kkal tanulmá nyaik megkezdésekor egyó rá s munkavédelmi oktatá s keretében ismertetni kell az á ltalá nos munkavédelmi tudnivaló kat, beleértve az MvSz hallgató kra vonatkozó elő írá sait is. 4.4.12. A hallgató k tantá rgyi munkavédelmi oktatá sá nak rendjét a tantervben kell elő írni. A hallgató k részére a tantervben elő írt oktatá son kívü l, a gyakorlati foglalkozá sok féléves programjá nak megkezdése elő tt munkavédelmi oktatá st kell tartani. Az oktatá s megtartá sá ért a gyakorlatvezető felel, megtörténtét a hallgató alá írá sá val igazolja. Ennek hiá nyá ban a hallgató a gyakorlati képzést nem kezdheti meg. 4.4.13. A hallgató k gyakorlati foglalkozá st megelő ző oktatá sá nak ki kell terjednie a munkahely (laborató rium, műhely stb. ) munkavédelmi követelményeire, valamint a munkavédelmi eszközök elhelyezésére és kezelésére, tová bbá az alapvető első segélynyújtá si ismeretekre. 4.4.14. Tanulmá nyi kirá ndulá s, ü zemlá togatá s alkalmá val a vezető oktató köteles gondoskodni arró l, hogy a hallgató k részére a fogadó fél ismertesse a munkahelyi magatartá si szabá lyokat.

22

5.

A MUNKAHELYEKRE É S A MUNKAVÉ GZÉ SRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉ SEK

5.1.

Általá nos szabá lyok

5.1.1. A dolgozó k kötelesek munkahelyü kön biztonsá gos munkavégzésre képes á llapotban megjelenni és munká t végezni. A munkavá llaló t csak olyan munká val szabad megbízni, amelynek végzéséhez a szü kséges szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajá tította és a munkavégzés sorá n alkalmazni tudja. 5.1.2. A munkahelyeken rendet, tisztasá got kell tartani. A felesleges eszközöket a munkaterü letrő l el kell tá volítani. 5.1.2.1. A munkahelyi rend és tisztasá g érdekében: -

A munkahelyeken a rovarok és rá gcsá ló k irtá sá ró l szü kség szerint gondoskodni kell,

-

zá rt téri munkahelyeken rendszeresen a haszná latnak megfelelő gyakorisá gban, ahol a munkavá llaló veszélyes anyaggal kerü lhet érintkezésbe, műszakonként legalá bb egyszer takarítani kell,

-

ahol veszélyes anyagok pora szennyezheti a munkakörnyezetet a takarítá st oly mó don kell elvégezni, hogy az a takarítá st végző re újabb veszélyforrá st ne jelentsen.

5.1.2.2. A munkahelyeken a termelési és kommuná lis hulladékot elkü lönítve kell gyűjteni és tá rolni. A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó , valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, fertő tleníthető tartá lyban kell gyűjteni. Az ilyen hulladékokat a munkahelyrő l az erre kijelölt tá roló helyre naponta kell eltá volítani, és onnan legalá bb hetente kétszer el kell szá llítani. Ezeket a tartá lyokat naponként a tá roló helyeiket illetve környezetü ket szü kség szerint, de legalá bb hetente két alkalommal tisztítani és fertő tleníteni kell. 5.1.2.3. A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékokat a vonatkozó jogszabá ly szerint kell kezelni. 5.1.3. Munká t csak olyan biztonsá gos műszaki á llapotú géppel, berendezéssel, munkaeszközzel szabad végezni, illetve végeztetni, amelyek rendelkeznek a biztonsá got szolgá ló szerelvényekkel, védelemmel. 5.1.4. A munkahelyen alkalmazandó biztonsá gi és egészségvédelmi jelzések ( a tová bbiakban együ tt: biztonsá gi jelzés ) Annak érdekében, hogy a munkahelyeken munká t végző k és a munkavégzés ható körében tartó zkodó k idő ben felismerhessék a kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben ki nem kü szöbölhető veszélyforrá sokat (kocká zatokat), biztonsá gi jelzéseket kell alkalmazni. Biztonsá gi jelzést akkor kell alkalmazni, ha a veszélyt vagy á rtalmat jelentő veszélyforrá s kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem kü szöbölhető ki.

23 5.1.4.1. Oktatá ssal, kikérdezéssel kell biztosítani, hogy a munkavá llaló a biztonsá gi jelzések jelentését és a hozzá juk kapcsoló dó munkavá llaló i kötelezettségeket elsajá títsa, megismerje. 5.1.4.2. A szervezeti egység vezető je köteles a biztonsá gi jelzésekrő l, karbantartá sukró l, elhaszná ló dá suk vagy a munkakörü lmények vá ltozá sa miatti cseréjü krő l gondoskodni. 5.1.4.3. A biztonsá gi jelzések alkalmazá sá ra vonatkozó részletes követelményeket a 2/1998. / I. l6./ Mü M rendelet tartalmazza. Az alkalmazandó biztonsá gi képjeleket az V/8. szá mú fü ggelék, a karjelzéseket a V/9. szá mú fü ggelék tartalmazza. A karjelzés helyett vagy azzal egyidejűleg alkalmazott szavak jelentését a V/10. szá mú fü ggelékben foglaltak figyelembevételével kell meghatá rozni. A vilá gító jelek, a hangjelek, a szó beli kommuniká ció alkalmazá sá ná l a rendelet elő írá sait kell figyelembe venni. 5.1.5. A munkavá llaló munkavégzés ideje alatt nem á llhat alkohol, vagy egyéb olyan szer hatá sa alatt, amely a munkavégzés biztonsá gá t veszélyezteti. 5.1.6. Szá llítá s, rakodá s, valamint mozgó gépek, géprészek közelében végzett munká k esetében, a munkavá llaló knak és hallgató knak gyűrűt, karkötő t, nyaklá ncot nem szabad viselni. Mozgó géprészek közelében végzett munká kná l a lobogó -laza hajat le kell rögzíteni, illetve be kell fedni. 5.1.7. Szá llítani csak a szá llítandó anyag tulajdonsá gá nak megfelelő , arra alkalmas eszközzel szabad, úgy, hogy az sem a szá llítá st végző ket, sem má sokat ne veszélyeztessen. 5.1.8. Anyagokat tulajdonsá gaik figyelembe vételével kell raktá rozni, tá rolni, úgy, hogy a tá roló á llvá nyokat szá llító eszközzel biztonsá gosan meg lehessen közelíteni, a beés kirakodá st biztonsá gosan el lehessen végezni. 5.1.9. Anyagokat csak egyenletes felü letű és megfelelő en szilá rd talajra, padozatra, á llvá nyzatra szabad lerakni. Az á llvá nyt csak a megengedett teherbírá sra szabad igénybe venni. A megengedett teherbírá st az á llvá nyon fel kell tü ntetni. 5.1.10. Közlekedési, menekü lési utakat, villamos berendezések kapcsoló tereit (kapcsoló it, biztosító tá blá it, elosztó szekrényeit), a tűzoltó felszereléseket hozzá férhető en szabadon kell hagyni, még á tmenetileg sem szabad eltorlaszolni. 5.1.11. A munkaterü lethez tartozó nyitott teret, közlekedési utat, já rdá t téli idő szakban hó - és csúszá smentesíteni kell. 5.1.12. A kutató , illetve kísérleti munka sorá n alkalmazott anyagok és eljá rá sok biztonsá gtechnikai és munkaegészségü gyi hatá sait a munka megkezdése elő tt tisztá zni kell. Vá rható veszélyekre, az ellenü k való védekezésre a munká ban résztvevő ket fel kell készíteni. Kutató i, kísérleti munká k biztonsá gá ért a kijelölt témafelelő s felel. A kiadott munká tó l eltérő munká t, kísérletet a témavezető engedélye nélkü l végezni tilos!

24 5.1.13. Villamos működtetésű készü lék javítá sá t csak azzal megbízott, villamos szakember végezheti. 5.1.14. Vegyipari tevékenységet csak az elő írt ruhá zatban szabad végezni. A védő -, a munkaruha zsebébe tilos bá rmilyen vegyi anyagot tenni, tartani. 5.1.15. Bő rön á t felszívó dó , és mérgezést vagy vegyi hatá st okozó , tová bbá fertő ző anyagokkal nem szabad foglalkoztatni olyan dolgozó t, akinek testén nyílt seb van. 5.1.16. Tilos mérgező hatá sú, tűz-, illetve robbaná sveszélyes oldó szerekben kezet, vagy ruhá t mosni. 5.1.17. Vegyi művelet céljá ra haszná lt edényeket tilos evés, ivá s vagy mosdá s céljá ra haszná lni, étkezésre szolgá ló edényzetet tilos vegyi műveletekhez felhaszná lni. Vegyszert tartalmazó edényen, ü vegen fel kell tü ntetni annak tartalmá t. 5.1.18. Mérgező hatá sú anyagot úgy kell tá rolni, hogy az egyéb anyagokat ne szennyezhessen, ne legyen összetéveszthető má s vegyi anyagokkal, azokkal össze ne keveredhessen, tová bbá ahhoz illetéktelen személy hozzá ne férhessen. 5.1.19. É lelmiszerrel, étellel, itallal és élvezeti cikkel együ tt a mérgező hatá sú anyag nem tá rolható . 5.1.20. É pítési munkahely hatá rain idegeneknek belépést tiltó tá blá t kell elhelyezni. Olyan terü leten, ahol az építési munkahely mellett rendszeres közlekedés folyik, a munkahelyeket korlá ttal el kell keríteni. 5.1.21. Működő laborató riumban, műhelyben vagy má s munkahelyen végzett építési, karbantartá si, javítá si munká k sorá n a helyi ü zemviszonyok figyelembevételével kell a munkavégzést megszervezni. 5.1.22. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavá llaló , a gyakorlati foglalkozá son résztvevő hallgató veszélyes anyagokkal kerü lhet érintkezésbe, a munkahelyen dohá nyozni, inni, étkezni illetve élelmiszert tá rolni tilos. 5.1.22.1. Ezeken a munkahelyeken, tová bbá minden olyan munkahelyen, ahol a munkavá llaló k a meleg illetve hideg klíma hatá sa miatt védő italra jogosultak , a munká t végző k létszá má nak megfelelő méretezésű, szobahő mérsékletű (fűthető , szellő ztethető ) pihenő , illetve melegedő helyiséget kell biztosítani. A helyiség legyen alkalmas egyben étkezésre, italfogyasztá sra, élelmiszer tá rolá sra. Ez a helyiség nem lehet egyben dohá nyzá sra kijelölt hely is. 5.1.22.2. A pihenő -, melegedő - illetve étkező helyiségben asztalt, széket, ruhafogast, hulladékgyűjtő t, tová bbá szü kség szerint ételtá rolá si, étkezés elő tti kézmosá si és kézszá rítá si lehető séget kell biztosítani. 5.1.23. Nem szabad dohá nyozni: a)

A szolgá ltatá st (oktatá st, képzést stb. ) igénybevevő k szá má ra nyitva á lló , zá rt légterű helyiségben,

25 b)

az ó vodai, gimná ziumi épü letegyü ttesben az ó vodá sok és a tanuló k á ltal is haszná lt helyiségekben,

c)

egyetemi orvosi rendelő k betegforgalom szá má ra nyitva á lló helyiségeikben,

d)

zá rt térben megtartott rendezvényen.

e) kü lön jogszabá ly, valamint meghatá rozott estekben.

tűzvédelmi

szabá lyzat

rendelkezései

szerint

5.1.24. A nemdohá nyzó k védelmérő l minden munkahelyen dohá nyzó helyek kijelölésével, vagy má s szervezési intézkedéssel kell gondoskodni. A dohá nyzá sra kijelölt helyeket az oktatá si helyiségekben, közforgalmú terü leteken (folyosó , lépcső há z, elő tér stb.) a rektor, az öná lló szervezeti egységek létesítményeiben a vezető je hatá rozza meg. 5.1.25. Az egyetem létesítményeiben a 16. életévét be nem töltött munkavá llaló munkahelyén, a 18. életévét be nem töltött személy rendezvényen, még a dohá nyzá sra kijelölt helyen sem dohá nyozhat. 5.1.26. A dohá nyzá si korlá tozá ssal érintett, valamint a dohá nyzá sra kijelölt helyet felirattal, vagy az MvSz V/8. szá mú fü ggeléke „ 1. Tiltó jelek” szerinti piktogrammal kell ellá tni. 5.1.27. A kijelölő szervezeti egység részérő l rendelkezésre jogosult (vezető , oktató stb.) személy, gondnok, rendező , rendész biztonsá gi ő r köteles a dohá nyzá si korlá tozá s megszegő jét a jogsértés befejezésére, eredménytelenség esetén az intézmény elhagyá sá ra felszó lítani. 5.2.

Az egyetem területé n kívüli munkavé gzé sre vonatkozó rendelkezé sek

5.2.1. Az egyetem érdekében, a terü letén kívü l végzett tevékenység esetén a munká val összefü ggő munkavédelmi követelményeket - beleértve a helyi szabá lyokat és a MvSz vonatkozó elő írá sait is - be kell tartani. 5.2.2. Ha telephelyen kívü li munkavégzésre szerző déses megá llapodá s alapjá n kerü l sor, a szerző désben rögzíteni kell: -

A munkaterü let elhatá rolá sá t, és mó djá t, a munkatevékenység irá nyítá si, ellenő rzési kötelezettségét, a munkavédelmi oktatá s megtartá sá nak biztosítá sá t, az egyéni védő eszköz biztosítá sá nak mó djá t, a munkahely biztonsá gos á llapotá nak fenntartá sá t, a baleset bejelentésének mó djá t, az első segélynyújtá s biztosítá sá t.

5.2.3. Amennyiben az adott munká t két vagy több munkavá llaló végzi, a munká t elrendelő vezető köteles a munka irá nyítá sá val egy dolgozó t megbízni és azt a többi dolgozó tudomá sá ra hozni. A munkavezető felelő s a szerző désben foglaltak betartá sá ért.

26

5.2.4. Szervezett tá rsadalmi munka esetén gondoskodni kell a munkavédelmi feltételek biztosítá sá ró l, a munkavédelmi oktatá sró l és a védő eszközök biztosítá sá ró l. A feltételek biztosítá sa minden esetben a tá rsadalmi munká t szervező vezető nek a feladata. Fokozott veszéllyel já ró tevékenységre tá rsadalmi munka nem szervezhető . 5.2.5. Ha az egyetem munkavá llaló inak kü lföldi munkavégzése az Egyetemmel kötött megá llapodá s, szerző dés alapjá n történik, a munkavégzés sorá n a kikü ldetési helyszín (orszá g) munkavédelmi elő írá sait kell betartani. Erre vonatkozó an a szerző désben meg kell á llapodni a munkavédelmi feltételek (munkavédelmi oktatá s, szociá lis feltételek, egyéni védő eszközök stb.) biztosítá sá ró l. 5.3.

Az Egyetem telephelyé n má s munká ltató á ltal törté nő munkavé gzé s

5.3.1. Az Egyetem terü letén kü lső munká ltató foglalkoztatá sa esetén a szerző dést kötő vezető köteles munkabiztonsá gi szempontbó l a szerző désben rögzíteni, hogy: -

milyen mértékben és hogyan hatá roljá k el a munkaterü leteket, ki irá nyítja és ellenő rzi a munkavégzést (az irá nyítá s és az ellenő rzés a kü lső szerző dő fél feladata legyen), a munkavédelmi oktatá s megtartá sa kinek a feladata, az egyéni védő eszköz biztosítá sá nak a mó djá t, a baleset bejelentését, nyilvá ntartá sá t ki végzi, az első segélynyújtá st ki biztosítja a munkaterü leten.

5.3.2. A munkaterü let egyetemi ü zemeltető je köteles a munkaterü letet a biztonsá gi követelményeknek megfelelő en úgy á tadni, hogy a munká t végző munká ltató dolgozó ira a terü leten lévő anyag, energia, műszer, berendezés veszélyt ne jelentsen. 5.3.3. Az egyetem munkavédelmi szervezetének tagjai jogosultak bejelentés alapjá n bá rmely terü leten ellenő rzést végezni és a hiá nyossá gok felszá molá sa érdekében intézkedni. 5.4. A má sokra veszélyt jelentő laborató riumi, gyakorlati és egyéb munkahelyekre az oda beosztottakon és a felü gyelettel megbízottakon kívü l má s személy csak kü lön engedéllyel léphet be. A munkahely bejá rati ajtajá n "Idegeneknek belépni tilos!" tá blá t kell elhelyezni. 5.4.1. Az alá bbi munkahelyekre csak az oda beosztottak és az ellenő rzésre jogosultak léphetnek be: - kazá nhá zi terü let, - elzá rt villamos kezelő helyiség, - vegyszerraktá r, - sugá rveszélyes munkahelyek. 5.4.2. Az Egyetem terü letén "Idegeneknek belépni tilos!" utasítá s esetén tanulmá nyi, lá togatá si, konzultá ció , tá rgyalá si stb. célbó l érkező személyek csak kísérő biztosítá sa mellett közlekedhetnek. Ha szü kséges úgy egyéni védő eszközt kell a rendelkezésü kre bocsá tani.

27

5.5. Az alá bbiakban felsorolt munkahelyeken, illetve munká kná l tilos egyedül munká t vé gezni: - Villamos kezelő helyiségben, - villamos laborató riumokban, - villanyszerelő i munkakörben - feszü ltség alatt végzett munká kná l, - kifejezetten veszélyes, veszélyes, illetve erő sen mérgező , mérgező vegyi anyagokkal végzett munká kná l, - felvonó szerelő i munká ná l, - ü zembe helyezésre kötelezett vegyipari, gépipari berendezések javítá sá ná l, ü zemeltetésénél, karbantartá sá ná l, - vegyi raktá rban végzett munká ná l, - kü lönösen veszélyes körü lmények között végzett hegesztésnél (Hegesztési biztonsá gi szabá lyzat 3.4. pontja). Ezekre a munkahelyekre, illetve ezeknél a munká kná l a fenyegető veszélyekre is kiterjedő oktatá sban részesü lt munkavá llaló k léphetnek be. Az 5.4.1. és 5.5. pontokban felsorolt helyiség típusokat a szervezeti egység vezető je hatá rozza meg, és jelöli ki ezen helyiségek szá montartá sá ért felelő s munkatá rsat. 5.6.

Ké miai biztonsá g munkahelyen, foglakozá s eredetű rá kkeltő anyagok

5.6.l. Kémiai biztonsá g munkahelyen (25/2000./IX.30./ Eü M-SZCSM együ ttes rend.) A szervezeti egység köteles a munkahelyen jelen lévő , vagy a munkafolyamat sorá n felhaszná lt veszélyes anyagokró l és veszélyes készítményekrő l nyilvá ntartá st vezetni és azok expozíció já bó l eredő egészségi és biztonsá gi kocká zatok elkerü léséhez, vagy csökkentéséhez szü kséges intézkedéseket megtenni. Az Euró pai Unió ban osztá lyozott veszélyes anyagok jegyzékét a 8004/2000.(Eü K. 22.)Eü M tá jékoztató (a tová bbiakban: közösségi jegyzék) tartalmazza. 5.6.1.1. A veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazá sá bó l eredő kocká zatokat fel kell tá rni, meg kell becsü lni és értékelni kell. A kocká zatbecslést; - a veszély azonosítá sá val, - az expozíció -hatá s (koncentrá ció /dó zishatá s ) összefü ggés elemzésével, - az expozíció becslésével, - a kocká zat értékelésével (minő ségi, illetve mennyiségi jellemzésével) kell elvégezni. A kocká zatbecslést dokumentá lni kell. 5.6.1.2. A szervezeti egységnek a kocká zatbecsléshez szü kséges kiegészítő informá ció kat a gyá rtó tó l, a forgalmazó tó l, illető leg a beszá llító tó l be kell szerezni. A veszélyes anyagok munkahelyi levegő ben megengedett á tlagos koncentrá ció és csúcskoncentrá ció hatá rértékét, illetve a maximá lis koncentrá ció értékeit az MvSz

28 V/12. szá mú fü ggeléke tartalmazza. A bioló giai monitorozá sra kötelezett veszélyes anyagokat és készítményeket, ezek expozíció s mutató it és hatá rértékeit az MvSz V/13. szá mú fü ggeléke írja elő . 5.6.1.3. Korá bban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyagokkal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kocká zat becslése megtörtént, és a kocká zat kezelésére (elkerü lésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatá roztá k, dokumentá ltá k, illetve bevezették. A kocká zatbecslést újra el kel végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentő s vá ltozá sok történtek, amelyek a korá bbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozá s-egészségü gyi vizsgá latok indokoljá k. 5.6.1.4.

A szervezeti egység a kocká zatok kezelése sorá n köteles:

a)

A munkahelyen elő forduló megszü ntetni.

veszélyes anyagok á ltal okozott kocká zatokat

b)

Amennyiben ez nem lehetséges a kocká zatokat az egészséget nem ká rosító vagy eltűrhető szintre csökkenteni: -

a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

-

a vegyi anyagok expozíció ja elleni, megfelelő védő eszköz biztosítá sá val,

-

műszaki intézkedésekkel,

-

a megfelelő karbantartá si feladatok elvégzésével,

-

a veszélyes anyagok expozíció já nak kitett munkavá llaló k szá má nak minimumra csökkentésével,

-

megfelelő higiénés feltételek biztosítá sá val - beleértve a dohá nyzá s, étkezés, italfogyasztá s, kozmetikai szerek haszná lata, élelmiszertá rolá s megtiltá sá t mindazokon a munkahelyeken, ahol a munkaterü letet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavá llaló veszélyes anyagokkal kerü lhet érintkezésbe -,

-

a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimá lisra csökkentésével,

-

megfelelő munkafolyamatok meghatá rozá sá val, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonsá gos kezelését, tá rolá sá t és szá llítá sá t.

5.6.1.4.1. Ha a kocká zatbecslés a munkavá llaló k egészségét és biztonsá gá t veszélyeztető kocká zatokat tá rt fel, megelő ző , védő és ellenő rző intézkedéseket kell alkalmazni. Ha a kocká zatbecslés eredménye azt mutatja, hogy az alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavá llaló k egészségét és biztonsá gá t fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, tová bbá a meghozott intézkedések összhangban á llnak az 5.6.1.4. pontban leírtakkal, nem kell az 5.6.1.5. ponttó l a 5.6.1.11.3. pontig terjedő kü lönleges megelő ző és védő , valamint baleset, ü zemzavar és veszélyhelyzet lekü zdésére vonatkozó intézkedéseket alkalmazni.

29 5.6.1.5. Ha a tevékenység természete nem teszi lehető vé a veszélyes anyag nem veszélyes, vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítését, megelő ző valamint az egészséget és biztonsá got védő intézkedések bevezetésével gondoskodni kell a kocká zatok lehető legkisebbre csökkentésérő l. El kell végezni a kocká zatbecslést és azt dokumentá lni kell. A megelő ző és védő intézkedések –fontossá gi sorrendben- a következő k: megfelelő munka-, szabá lyozá si és vezérlési folyamatok megtervezése, megfelelő munkaeszköz alkalmazá sa, kevésbé veszélyes anyagok alkalmazá sa, kollektív műszaki és kollektív egyéni védelem alkalmazá sa a kocká zat kezelési helyén, munkaszervezési intézkedések, egyéni védő eszköz alkalmazá sa, amennyiben az expozíció egyéb mó don nem elő zhető meg. 5.6.1.6.

A szervezeti egységnek gondoskodni kell arró l, hogy

a)

a munkavá llaló t olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegő ben a veszélyes anyag koncentrá ció ja meghaladja a V/12. szá mú fü ggelék 1-3 pontjá ban meghatá rozott hatá rértéket,

b)

a munkavá llaló t munkavégzés közben hormon-, hormonhatá sú anyag, antibiotikum expozíció ja ne érje, illető leg fulladá st okozó anyagnak az oxigén kiszorítá sá t okozó koncentrá ció ja ne alakulhasson ki,

c)

a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokró l - Biztonsá gi Adatlapokkal kiegészített - nyilvá ntartá st vezessenek, amelyeket a munkavá llaló k szá má ra hozzá férhető vé kell tenni,

d)

a munkavá llaló munkahelyi expozíció já ra vonatkozó adatokat a munkaviszony megszűnését követő en 10 évig, rá kkeltő anyagok esetében 40 évig megő rizzék.

5.6.1.7. a) b) c)

A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben a munkaidő legfeljebb:

8 ó ra/nap, 5 nap/hét, 240 műszak/év.

5.6.1.8. A szervezeti egységnek az exponá lt munkavá llaló k expozíció já nak tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés idő pontjá t, illetve ezek mellékleteként a mérési jegyző könyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentá lni kell. Amennyiben a munkavá llaló hatá rértékekkel szabá lyozott veszélyes anyag hatá sá nak lett kitéve, a szervezeti egység vezető je köteles – az expozíció mértékétő l, az anyagok veszélyességétő l és a technoló gia stabilitá sá tó l fü ggő gyakorisá ggal - a veszélyes anyagok koncentrá ció já t meghatá rozni és azt folyamatosan ellenő rizni. 5.6.1.9. Hatá rérték túllépés esetén a szervezeti egység vezető je megfelelő megelő ző és védő intézkedésekkel gondoskodik a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos megoldá sá ró l, tová bbá az eseményt jegyző könyvben rögzíti és azt az 5.6.1.6. pont d) bekezdésében foglalt hatá ridő ig megő rizteti.

30 5.6.1.10. A vegyi anyagok fizikai-kémiai hatá saibó l szá rmazó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezési intézkedéseket kell hozni, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tá rolá st-kezelést (MvSz 5. szá mú melléklete) és az összeférhetetlen anyagok szétvá lasztá sá t. Ennek keretében - fontossá gi sorrendben - az alá bbi intézkedéseket kell megtenni:

a)

megelő zni a tűz- és robbaná sveszélyes anyagok koncentrá ció já nak veszélyes szintre emelkedését, vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulá sá t,

b)

amennyiben az a) bekezdés szerinti megelő zés nem lehetséges, megakadá lyozni az olyan forrá sok jelenlétét, amelyek elő segítik a tűz- és robbaná skeletkezését, vagy azokat a kedvező tlen körü lményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatá sainak növekedéséhez vezetnek,

c)

csökkenteni a tűz- és robbaná sveszélyes anyagok égése sorá n keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik á ltal okozott, a munkavá llaló k egészségére és biztonsá gá ra ká ros hatá sokat, tová bbá

d)

gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irá nyítá sá ró l, a robbaná st elfojtó berendezésekrő l, illetve a robbaná si nyomá s csökkentésérő l.

5.6.1.11. A szervezeti egységnek a munkahelyen elő forduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, ü zemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet – mentési tervet is beleértve- kell készíteni. A tervnek a biztonsá gi gyakorlatokat és az első segélynyújtá s gyakorlá sá ra vonatkozó elő írá sokat is tartalmazni kell. Az intézkedési terv legyen hozzá férhető az érintett munkavá llaló n kívü l, a baleset vagy veszélyhelyzet lekü zdésében illetékes személyek (munkavédelmi- tűzvédelmi- és környezetvédelmi megbízott, stb.) szá má ra is. 5.6.1.11.1. Baleset, ü zemzavar és veszélyhelyzet esetén intézkedni kell a bekövetkező ká ros hatá sok csökkentése érdekében. Az eseményrő l az érintett munkavá llaló kat egyidejűleg tá jékoztatni kell. A veszélyeztetett terü leten csak a rendkívü li helyzet lekü zdésében résztvevő munkavá llaló munkavégzése megengedett. 5.6.1.11.2. A szervezeti egység vezető je köteles haladéktalanul tá jékoztatni a munkavá llaló t az olyan elő re nem lá tható eseményt vagy balesetet követő en, amely a munkavá llaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével já rhatott. 5.6.1.11.3. Az érintett terü leten dolgozó munkavá llaló szá má ra egyéni védő eszközt, speciá lis biztonsá gi berendezést és felszerelést kell biztosítani. A munkavá llaló azokat mindaddig köteles haszná lni, amíg a rendkívü li helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett terü leten egyéni védelem nélkü li személy nem tartó zkodhat. 5.6.1.12. Amennyiben a Szolgá lat orvosa az egészségü gyi ellenő rzés eredményeként veszélyes anyaggal végzett munká bó l eredő expozíció következményeként megbetegedést vagy egészségre ká ros hatá st, illetve bioló giai hatá r túllépést észlelt, a szervezeti egység köteles: a)

a kocká zatbecslést újra elvégezni,

31 b)

a kocká zat megszü ntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felü lvizsgá lni,

c)

figyelembe venni a Szolgá lat orvosa, vagy egyéb szakértő , illetve az illetékes ható sá g elő írá sait a kocká zatok megszü ntetésének vagy csökkentésének bevezetésére,

d)

figyelembe venni a Szolgá lat foglalkoztatható sá gá t illető en,

e)

kezdeményezni a többi munkavá llaló vizsgá latá t.

5.6.1.13.

orvosa

véleményét

a

munkavá llaló

egészségi á llapotá nak soron kívü li

A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos:

-

A veszélyesség szerinti osztá lyozá sá nak szempontjait, a veszélyszimbó lumokat és jeleket, az R és S mondatokat, az R és S szá mok körét (V/11. szá mú fü ggelék),

-

a veszélyesség fizikai-kémiai és kémiai, mérgező és környezetká rosító stb. tulajdonsá gai megítélésének szabá lyait,

-

a bejelentésnek, az új anyag törzskönyvezésének a gyá rtó ra, illetve az importá ló ra vonatkozó elő írá sait,

-

a csomagolá s, forgalmazá s, a „ Biztonsá gi Adatlap” -ok követelményeit,

-

az Egészségü gyi Toxikoló giai Tá jékoztató Szolgá lat feladat és hatá skörét,

-

a veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységet és a tevékenységben bekövetkezett vá ltozá s bejelentését a 44/2000. (XII. 27.) Eü M rendelet szabá lyozza. Az erre vonatkozó részletes munkahelyi szabá lyokat szü kség szerint - az MvSz I. szá mú fü ggelékében kell elő írni.

5.6.1.14. A szervezeti egységnek a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet, tová bbá az abban bekövetkezett vá ltozá st az V/14. szá mú fü ggelék szerinti adatlapon kell az Á NTSZ terü letileg illetékes Intézetéhez bejelenteni. 5.6.2. Foglalkozá s eredetű rá kkeltő anyagok (26/2000. /IX. 30./ Eü M rend.) Rá kkeltő anyag: aa)

a rendelet 1. szá mú mellékletében felsorolt anyag,

ab)

az a készítmény, amely egy vagy több az a) pontban meghatá rozott anyagot tartalmaz, és ezen összetevő k koncentrá ció ja alapjá n a készítmény 1. vagy a 2. karcinogén kategó riá ba tartozik,

ac)

a rendelet 2. szá mú mellékletében meghatá rozott eljá rá s sorá n felszabaduló vagy alkalmazott, az a) pontban szereplő anyag vagy ilyen anyagot az ab) pontban meghatá rozott koncentrá ció ban tartalmazó készítmény,

ad)

bü kkfa-, tölgyfa, egyéb keményfaporok, illető leg keményfaporokat tartalmazó faporok (a tová bbiakban együ tt: rá kkeltő ).

32

5.6.2.1. Minden olyan tevékenység esetében, amelynek sorá n feltételezhető a munkavá llaló rá kkeltő vel való expozíció ja a szervezeti egység köteles kocká zatbecslést végezni, így: a) b) c) d)

a veszélyt azonosítani, elemezni az expozíció -hatá s összefü ggést, expozíció becslést végezni, értékelni a kocká zatot minő ségileg jellemezni vagy mennyiségileg meghatá rozni).

A kocká zatbecslést: amennyiben az Á NTSZ indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakorisá got két évenként, minden olyan vá ltozá s esetében, amely hatá ssal lehet a munkavá llaló k rá kkeltő vel történő expozíció já ra soron kívü l kell megismételni. 5.6.2.2. A kocká zatbecslés szakszerű és pontos végrehajtá sa érdekében a szervezeti egységnek gondoskodni kell: a)

a rá kkeltő azonosítá sá ró l,

b)

a rá kkeltő k koncentrá ció já nak a légzési zó ná ban (személyi, teljes műszakos mintavétel) történő mérésérő l,

c)

a munkavá llaló bő rébe vagy bő rén á t a szervezetébe felszívó dó rá kkeltő mennyiségének becsléssel történő meghatá rozá sá ró l,

d)

a kü lön jogszabá lyban meghatá rozott anyagok esetében bioló giai monitorozá s elvégzésérő l ( a szervezetbe jutott rá kkeltő mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történő terhelésének becslésérő l),

e)

szü kség esetén, a foglalkozá s- egészségü gyi szolgá lat orvosá nak javaslatá ra citogenetikai vizsgá lat elvégzésérő l,

f)

a tevékenység sorá n a munkaidő 5.6.2.7. pontban meghatá rozottak szerinti munkaidő ben történő foglalkoztatá sró l,

g)

a tevékenységhez meghatá rozá sá ró l.

minimá lisan

szü kséges

munkavá llaló i

létszá m

A kocká zatbecslést, illető leg a kocká zatkezelésére vonatkozó intézkedéseket írá sban kell dokumentá lni. 5.6.2.3. A szervezeti egységnek a kocká zatbecslés eredményétő l fü ggő kocká zatkezelést (intézkedést) kell elő írni, amelynek az eredményességét a soron következő kocká zatbecslés alkalmá val vizsgá lni kell. 5.6.2.4. A munkahelyen nagyobb tömegben és/vagy nagyobb gyakorisá ggal haszná lt rá kkeltő k esetében a munkatérben betartandó hatá rértéket kü lön jogszabá ly írja elő . Ha egyidejűleg több, hatá rértékkel rendelkező rá kkeltő , illető leg egyéb szennyező is van a munkatérben kü lön jogszabá ly írja elő az eltűrhető szennyezettség szintjét. 5.6.2.5. Ha valamely rá kkeltő re nincs hatá rérték, a munká ltató nak minden lehetséges intézkedést meg kell tenni, hogy a munkatérben a rá kkeltő (k) koncentrá ció ja a

33 tudomá nyos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Hatá rértékkel nem rendelkező rá kkeltő expozíció ja esetén a kocká zatbecslés sorá n, a Szolgá lat orvosá nak javaslatá ra citogenetikai vizsgá latot kell végezni. 5.6.2.6. Bá rmely expozíció s úton (belégzés, bő rön á t) a szervezetbe egyidejűleg több rá kkeltő jut be, évente mérni kell az expozíció t, és becsü lni kell a terhelést. A terhelés becslésére bioló giai monitorozá st, illető leg citogenetikai vizsgá latot kell végezni, és azt dokumentá lni kell. 5.6.2.7. Rá kkeltő vel szennyezett munkatérben a munkaidő legfeljebb a) b) c)

8 ó ra/nap, 5 nap/hét, 240 műszak/év lehet.

A rá kkeltő expozíció ban dolgozó nak túlmunka végzése, illető leg annak elrendelése tilos. 5.6.2.8. Rá kkeltő alkalmazá sakor a szervezeti egységnek a munkavá llaló egészségére legkevésbé veszélyes feltételeket kell biztosítani és azt írá sban dokumentá lni kell. Rá kkeltő haszná lata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okbó l nem lehet célazonos, nem rá kkeltő vagy kevésbé rá kkelő vel helyettesíteni. 5.6.2.9. Rá kkeltő t elő á llítani, illető leg felhaszná lni csak olyan munkahelyen szabad, ahol az építmény az elő á llított, illetve felhaszná lt anyag jellegének, a technoló giá nak, az abbó l fakadó tisztítá si, mentési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek megfelel. Gyá rtá suk, felhaszná lá suk amennyiben lehetséges zá rt rendszerben, automatizá lt vagy azzal egyenértékű eljá rá ssal (pl. manipulá tor, robottechnika) történhet. 5.6.2.10. Rá kkeltő felhaszná lá sa esetén a szervezeti egység köteles: a)

A munkahelyen úgy korlá tozni a rá kkeltő mennyiséget, hogy az csak az aktuá lis tevékenység kivitelezhető ségéhez szü kséges tömegben lehet jelen,

b)

az expozíció nak kitett vagy expozíció nak feltehető en kitett munkavá llaló k szá má t úgy biztosítani, hogy a munka elvégzéséhez szü kséges lehető legalacsonyabb szinten legyenek jelen,

c)

a munkaidő t az 5.6.2.7. pontban meghatá rozottak szerint tartani,

d)

a munkafolyamatokat és a műszaki intézkedéseket úgy kialakítani, hogy a munkahelyen a rá kkeltő (k) elkerü lhető k vagy a munkahelyen való kiszabadulá suk a minimá lisra csökkenthető legyen,

e)

megfelelő helyi elszívá ssal vagy á ltalá nos szellő ztetéssel a forrá sná l eltá volítani, a lakossá g és a környezet védelmét biztosítva, a hatá rértékeket betartani,

f)

biztosítani valamely elő re nem lá tható eseménybő l vagy balesetbő l eredő rendellenes rá kkeltő -expozíció korai kimutatá sá t, jelzését, illetve mérésére alkalmas eszközök, és mó dszerek alkalmazá sá t,

g)

a legkisebb kocká zatot biztosító , megfelelő munkamó dszereket alkalmazni,

technoló giai eljá rá sokat és

34 h)

első sorban műszaki, technoló giai intézkedésekkel, kollektív védelmi eszközökkel, eljá rá sokkal (a munkakörü lmények, a technoló gia, a műszaki á llapot rendszeres felü lvizsgá latá val) az egészségká rosító hatá sok megelő zésérő l gondoskodni,

i)

egyéni védelmi intézkedéseket hozni, tová bbá egyéni védő eszközöket alkalmazni, ha a rá kkeltő okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljá rá sokkal maradéktalanul nem há rítható el,

j)

szü kség szerint, de legalá bb hetenkénti gyakorisá ggal végzett tisztítá ssal, takarítá ssal megakadá lyozni a munkatér padozatá n, falain, a munkatérben elhelyezett gépek, munkaeszközök, tá rgyak felszínén a rá kkeltő anyag felhalmozó dá sá t,

k)

a munkavá llaló kat a 4.4.6.1. pontban foglaltaknak megfelelő en rendszeresen tá jékoztatni,

l)

figyelmeztető és biztonsá gi jelzésekkel megjelölni mindazon munkahelyeket, ahol a munkavá llaló rá kkeltő anyagok hatá sá nak van vagy lehet kitéve (feliratozá ssal jelezni a folyadékfogyasztá s étkezés, élelmiszertá rolá s , dohá nyzá s tilalmá t),

m)

megfelelő védő eszközöket (légzésvédő eszköz, a teljes test védelmét biztosító eszköz) biztosítani a rá kkeltő nagyobb expozíció já val já ró elő re lá tható események (karbantartá si munká k, technoló giai sor megnyitá sa), illető leg vészhelyzetek (balest, havá ria, katasztró fa) esetére,

n)

olyan eszközöket biztosítani, amelyek lehető vé teszik a rá kkeltő (k) kocká zatmentes kezelését, tá rolá sá t, szervezeti egységen belü li mozgatá sá t,

o)

gondoskodni a rá kkeltő t tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladéknak a munkavá llaló á ltali biztonsá gos összegyűjtését, tá rolá sá t és kiü rítését szolgá ló eszközökrő l, beleértve a légmentesen zá ró , tisztá n olvasható an, a dolgozó szá má ra érthető nyelven felcímkézett edényzet haszná latá t,

p)

gondoskodni a rá kkeltő közömbösítésérő l, a munkahelyi berendezési tá rgyak, a munkavá llaló k á ltal haszná lt védő eszközök dekontaminá lá sá ró l vagy szü kség szerint veszélyes hulladékként történő kezelésérő l.

5.6.2.11. Az elő re nem lá tott veszélyhelyzet, illetve expozíció esetére a szervezeti egységnek riasztá si és intézkedési tervet kell készíteni, azt a munkavá llaló kkal ismertetni, végrehajtá sukat évente gyakoroltatni kell. Az elő re nem vá rt esemény (ü zemzavar) vagy vegyi baleset estén, amelyek a munkavá llaló többletterhelését, fokozott expozíció já t idézték vagy idézhették elő a szervezeti egység vezető jének a munkavá llaló kat: írá sban kell tá jékoztatni, soron kívü li orvosi vizsgá latra kell kü ldeni, a Szolgá lat javaslatá ra az érintettek citogenetikai vizsgá latá t el kell végeztetni. 5.6.2.12. A többletterhelés és a fokozott expozíció okainak megszűnéséig az érintett térségben: -

csak a javítá sok és má s szü kséges munká k elvégzéséhez nélkü lözhetetlen munkavá llaló k munkavégzése engedélyezhető ,

35 -

csak a szü kséges egyéni védő eszközzel ellá tott munkavá llaló k tartó zkodhatnak, amit kötelesek haszná lni, a munkavégzés idő tartamá t a védő eszköz okozta megterhelés és a védő eszköz védő képessége szerint szigorúan korlá tozni szü kséges.

A munkahely expozíció val érintett terü leteit jó l lá tható an, egyértelműen körü l kell hatá rolni, jelzésekkel kell ellá tni és biztosítani kell hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. 5.6.2.13. Személyi higiéné, egyéni védelem. Valamennyi olyan tevékenység sorá n, amely következtében a munkavá llaló t rá kkeltő okozta egészségká rosodá s érheti a szervezeti egység vezető je köteles: -

biztosítani, hogy a munkavá llaló a munkahelyen ne étkezzen, ne igyon, ne dohá nyozzon, kozmetikai szereket ne alkalmazzon,

-

gondoskodni arró l hogy a munkavá llaló a munkahelyet csak zuhanyzá s utá n, utcai ruhá ban hagyja el,

-

elegendő szá mú és alkalmas szociá lis helyiséget biztosítani, így fekete-fehér rendszerű – kü lön jogszabá ly szerint ” erő sen szennyezett” tisztasá gi foknak megfelelő - öltöző -mosdó - zuhanyzó t, WC-t, tartó zkodó t az épü leten belü l,

-

a munkavá llaló kat megfelelő dekontaminá ló szerrel ellá tni,

-

gondoskodni arró l, hogy a védő eszközöket az arra kijelölt helyen és az elő írt mó don helyezzék el; minden haszná lat elő tt ellenő rizzék, biztosítsá k azok hibá tlansá gá t, védő képességü k megfelelő ségét és tisztasá gá t, valamint gondoskodni az e pontban foglaltak teljesítésének ellenő rzésérő l.

minő ségű

és

mennyiségű

tisztá lkodó

és

5.6.2.14. A szervezeti egységnek folyamatos nyilvá ntartá st kell vezetni azokró l a munkavá llaló kró l, akik munkavégzésü k sorá n rá kkeltő vel bá rmilyen kapcsolatba kerü ltek. A nyilvá ntartá s tartalmazza: a) a munkavá llaló nevét, b) szü letési helyét idejét, c) az expozíció t okozó rá kkeltő (k) nevét, d) a munkavá llaló napi, heti és éves expozíció s idejét, e) az expozíció s koncentrá ció mért adatait anyagonként. A szervezeti egység vezető je a c) - e) pontokban meghatá rozott adatokat legalá bb évente rögzíti a nyilvá ntartá sban, a kiegészítést dá tummal lá tja el, és az adatok érvényességét a Szolgá lat orvosá val együ tt alá írá sá val igazolja. A munkavá llaló kérésére biztosítani kell a nyilvá ntartá sba való betekintést. 5.6.2.15. A szervezeti egység vezető jének a V/15. szá mú fü ggelék szerinti nyomtatvá nyon az Á NTSZ terü letileg illetékes Intézetéhez minden év januá r 10.-éig be kell jelenteni: a)

a rá kkeltő vel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése sorá n haszná lt anyagot, készítményt, illetve eljá rá st,

36 b)

a felhaszná lt rá kkeltő ben történő vá ltozá st. A megismételt bejelentésnek az elő ző évi bejelentéshez viszonyított vá ltozá sokat, illetve az évközben végzett légszennyezettség mérés adatait kell tartalmaznia.

Soron kívü l kell az Intézetet tá jékoztatni, ha a) b) c)

a tá rgyévben végzett mérés a hatá rértéket meghaladó szennyezettségre utal, a rá kkeltő expozíció já nak kitett munkavá llaló i létszá m megnő , a munkahely méretében vagy elhelyezésében vá ltozá s történt,

5.6.2.16. A rá kkeltő expozíció ban történő foglalkoztatá s egészségü gyi ellenő rzését a Szolgá lat a 26/2000. (IX. 30.) Eü M rendelet 16.-17. §-á ban foglaltak alapjá n lá tja el. 5.6.2.17. Azbesztre vonatkozó kü lönleges elő írá sokat az V/16. szá mú fü ggelék, vinilkloridra vonatkozó kü lönleges elő írá sokat az V/17. szá mú fü ggelék tartalmazza. Az azbeszt okozta egészségká rosító kocká zatok minimá lisra csökkentése céljá bó l az elő ző pontokban foglaltakon túlmenő en a szervezeti egységnek biztosítani kell: a)

azbesztpor ne jusson a levegő be, illetve ha ez gyakorlatban nem biztosítható gondoskodik arró l, hogy az azbesztpor a kibocsá tá si helyéhez a lehető legközelebb kerü ljön összegyűjtésre,

b)

a munkavégzés sorá n keletkező azbeszttartalmú hulladékot zá rt tartá lyokban kell összegyűjteni, amelyeken fel kell tü ntetni, hogy azbesztet tartalmaz. A tartá lyokat a munkahelyrő l a veszélyes hulladékok kezelésére, tá rolá sá ra vonatkozó kü lön jogszabá ly szerint el kell tá volítani.

Az 5.6.2.14. pont szerinti nyilvá ntartá st nem kötelező vezetni, ha az azbeszt koncentrá ció a rendelet 4.szá mú melléklet 3. pont szerinti hatá rértéket nem éri el. 5.7. A képernyő s munkafolyamatokat, a szá mító gépes képzést úgy kell megszervezni, hogy ó rá nként legalá bb tíz perces – össze nem vonható - szü netek szakítsá k meg. A képernyő elő tti tényleges munkavégzés, tanulá s összes napi ideje hat ó rá t ne haladja meg. 6.

MUNKAVÉ DELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

A karok déká njainak, az á tfogó , illetve a szolgá ltató szervezeti egységek vezető inek gondoskodni kell arró l, hogy az irá nyítá suk alá tartozó szervezeti egységekben minő ségileg és mennyiségileg értékeljék a munkavá llaló k egészségét, biztonsá gá t veszélyeztető kocká zatokat. Az értékelésnél kü lönös tekintettel kell lenni az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavá llaló kat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítá sá ra. Az értékelés alapjá n megelő ző intézkedéseket kell hozni. - A kocká zatértékelést és a megelő ző intézkedéseket a tevékenység megkezdésétő l szá mított egy éven belü l kell elkészíteni. A tová bbiakban azt évenként felü l kell vizsgá lni. - A kocká zatok lényeges megvá ltozá sá t, illető leg új technoló gia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkavégzés bevezetését, alkalmazá sá t megelő ző en ismételt kocká zatbecslést kell végezni és megelő ző intézkedéseket kell hozni.

37 - Soron kívü l el kell végezni, illetve felü l kell vizsgá lni a kocká zatbecslést, ha a kocká zatok lényeges megvá ltozá sá val munkabaleset, fokozott expozíció , illetve foglalkozá si megbetegedés hozható összefü ggésbe. A kocká zatbecslés éves felü lvizsgá latá ért, a szü kséges, illetve soron kívü li elvégzéséért az érintett szervezeti egység vezető je a felelő s. 6.1.

Lé tesíté ssel kapcsolatos eljá rá sok

Létesítés sorá n a munkavédelmi követelmények érvényre juttatá sa a létesítésben közreműködő k feladata. A követelmények teljesítése érdekében együ tt kell működniü k. 6.1.1. A létesítéssel kapcsolatos szerző désben rögzíteni kell: -

az adatszolgá ltatá si kötelezettségeket, a létesítésben közreműködő k tevékenységének összehangolá sá t.

6.1.2. A létesítésben közreműködő tervező , kivitelező írá sban köteles nyilatkozni arró l, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabá lyokban meghatá rozott, ezek hiá nyá ban a tudomá nyos, technikai színvonal mellett elvá rható követelményeknek, kötelezettségeknek eleget tett. 6.1.3. A munkavédelmi követelmények érvényre juttatá sa érdekében a terveket az Ü ZO-val munkavédelmi szempontbó l véleményeztetni kell (tervtá rgyalá s, tervbírá lat, stb.). 6.1.4. A műszaki á tadá s-á tvételi eljá rá sokra az Ü ZO képviselő jét meg kell hívni. 6.1.5. Tervtá rgyalá sró l, tervbírá latró l, valamint á tadá s-á tvételi eljá rá sokró l készü lt jegyző könyvek egy példá nyá t meg kell kü ldeni az Ü ZO-nak. 6.2.

Ü zembe helyezé s vagy haszná latbavé tel

A szervezeti egység vezető je felelő s, hogy a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technoló gia munkavédelmi ü zembe helyezése megtörténjen. 6.2.1. Ü zembe helyezési engedélyhez kötött a 6. szá mú mellékletben felsorolt új vagy felújított létesítmény, technoló gia, munkaeszköz. 6.2.2. Az ü zembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú elő zetes vizsgá lat. A vizsgá lat munkabiztonsá gi szaktevékenység. Az ü zembe helyezési vizsgá lat elvégzésére az engedély megadá sá ra jogosult vezető nek (szervezeti egység vezető je) kell felkérni az Ü ZO szakreferensét. 6.2.3. Az ü zembe helyezési vizsgá lathoz biztosítani kell: -

a 6. szá mú tanúsítvá nyt,

mellékletben

felsorolt

-

tervdokumentá ció összeá llítá si rajzait,

-

az ü zemeltetési dokumentá ció t,

munkaeszközöknél

a

megfelelő ségi

38 -

a tervező i, kivitelező i nyilatkozatokat,

-

a munkavédelmi feltételek megítéléséhez szü kséges méréseket, vizsgá latokat (érintésvédelem, légszennyezés, zaj stb.).

6.2.4. A munkahelynek, munkaeszköznek, technoló giá nak a munkavédelmi ü zembe helyezés idő pontjá ban hatá lyos munkavédelmi elő írá sokat kell kielégíteni. 6.2.5. Pró ba vagy kísérleti jelleggel legfeljebb 180 napig lehet ü zemeltetni a veszélyes munkaeszközt, technoló giá t az ü zembe helyezés elő tt. 6.2.6. Munkaeszközt ü zembe helyezni, valamint haszná latba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés követelményeit kielégíti és ezt a gyá rtó , kü lföldrő l behozott termék esetén az importá ló , importá ló hiá nyá ban az ü zemeltető az á ltalá nos minő ségtanúsítá s keretében tanúsítja (tanúsíttatja). 6.3.

Időszakos biztonsá gi felülvizsgá lat, ellenőrzé s

A biztonsá gos műszaki á llapot megő rzése érdekében idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá lat alá kell vonni a 6. szá mú mellékletben felsorolt munkaeszközöket. 6.3.1. É rintésvédelmi szabvá nyossá gi felü lvizsgá latokat kell végezni: -

-

érintésvédelem létesítése, bő vítése, á talakítá sa utá n, há rom évente az alá bb felsorolt helyeken: Oktató reaktor, 2.sz. vegyszerraktá r, 8.sz. vegyszerraktá r 9.sz. vegyszerraktá r, hatévente a fel nem sorolt egyetemi létesítményekben, beleértve a kollégiumokat ü dü lő ket, ó vodá t stb.

Az érintésvédelmi szabvá nyossá gi felü lvizsgá latró l a Központi Ü zem nyilvá ntartá st vezet, és az esedékes vizsgá latokat folyamatosan elvégzi. A felü lvizsgá latot végző knek a közvetlen életveszélyt jelentő hibá k megszü ntetésérő l azonnal intézkedniü k kell. A többi hiba elhá rítá sá t a Központi Ü zem munkaterv alapjá n végzi. 6.3.2. Az létesítmények, építmények villamos berendezéseinek tűzvédelmi, villá mvédelmi felü lvizsgá latá t - ha jogszabá ly, illetve nemzeti szabvá ny má sként nem rendelkezik - a Központi Ü zem az alá bbi gyakorisá ggal köteles elvégezni, valamint a vizsgá latok eredményét dokumentá lni: "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztá lyú építmények esetén 3 évenként, "C" tűzveszélyességi osztá lyú építmények esetén 6 év, "D", "E" tűzveszélyességi osztá lyú építmény esetén 9 évenként. 6.3.3. Az emelő gépeket, darukat a II. szá mú fü ggelékben foglaltaknak megfelelő en kell felü lvizsgá lni.

39 6.3.4. A gépjá rműveknek a vonatkozó jogszabá lyok á ltal meghatá rozott idő szakos vizsgá latá ró l a szá llítá si csoport vezető jének kell gondoskodnia. 6.3.5. Kazá nok és nyomá startó edények idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá latá t a III. szá mú fü ggelékben foglaltaknak megfelelő en kell elvégezni. 6.3.6. Felvonó k idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá latá t, ellenő rzését a Műszaki Osztá ly megbízá sa alapjá n - a vonatkozó elő írá soknak megfelelő en - évente két alkalommal É MI-TÜ V végzi 6.3.7. A hegesztő berendezések, eszközök biztonsá gtechnikai szerelvények idő szakos biztonsá gtechnikai felü lvizsgá ltá t - ha egyéb elő írá s vagy a gyá rtó utasítá sa má sképpen nem intézkedik - a Hegesztési Biztonsá gi Szabá lyzat 8.1. ; 8.4. pontjaiban elő írt gyakorisá ggal kell végezni. A vizsgá latok végzésére legalá bb középfokú szakirá nyú képesítéssel és öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyt vagy akreditá lt intézményt kell megbízni. A vizsgá latokró l napló t kell vezetni. A vizsgá latok végzésének rendjét az MvSz I. szá mú fü ggelékében kell szabá lyozni. 6.3.8. Vészhá gcsó kat, vészlétrá kat a Központi Ü zemnek öt évenként kell ellenő rizni. Az ellenő rzésrő l napló t kell vezetni. 6.3.9. A vegyi fü lkék elszívá sá t, nyílá szá ró inak működését, korró zió védelmét, á ltalá nos á llapotá t ötévenként kell ellenő rizni. Az ellenő rző vizsgá latok elvégeztetéséért a szervezeti egység vezető je a felelő s. A vizsgá latró l jegyző könyvet kell készíteni. 6.3.10. A robbaná sgá tló szekrényeket a vonatkozó szabvá ny alapjá n öt évenként nyomá spró bá val kell ellenő rizni. Az ellenő rző vizsgá latot az ü zemeltető szervezeti egység igénybejelentésére, költségére az Ü ZO bonyolítja. A vizsgá lat elmulasztá sa esetén a szekrényben max. 20 liter tűzveszélyes folyadék tá rolható . 6.3.11.

Kéziszerszá mok ellenő rzése

6.3.11.1. A dolgozó köteles a kéziszerszá mokat biztonsá gtechnikai szempontbó l ellenő rizni.

haszná latba

vétel

elő tt

6.3.11.2. Villamos kéziszerszá mokat évenként szerelő i ellenő rzéssel kell felü lvizsgá lni. Az ellenő rzéseket legalá bb villanyszerelő szakképesítésű szakembernek kell elvégezni. Igénybejelentés alapjá n a Központi Ü zem Biztonsá gtechnikai Csoportja is elvégzi a vizsgá latokat. 6.3.11.3. Az ellenő rzésrő l a szervezeti egységben napló t kell vezetni, amely tartalmazza: a vizsgá lat helyét, idő pontjá t, az elektromos kéziszerszá m megnevezését, típusá t, gyá ri vagy leltá ri szá má t, a vizsgá lat eredményét. 6.3.12. A 6. szá mú mellékletben felsorolt munkaeszközök idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá latá t öt évenként kell elvégezni. A felü lvizsgá latok elvégzéséért az ü zemeltető szervezeti egység vezető je a felelő s.

40

6.4.

Haszná lati utasítá sok

A munkaeszközökhöz magyar nyelvű haszná lati utasítá st kell biztosítani. 6.4.1. Az új munkaeszköz haszná lati utasítá sá nak az alá bbi adatokat kell tartalmazni (MSZ EN 292-2): - munkaeszközre vonatkozó adatok, - haszná lata, karbantartá sa, - szá llítá sa, kezelése, tá rolá sa - ü zembe helyezése, ü zemen kívü l helyezése, - vészhelyzetre vonatkozó adatok. 6.4.2. Az 1994. év elő tt haszná latba vett munkaeszközökhöz biztosítani kell a haszná latá ra, karbantartá sá ra vonatkozó adatokat. 6.4.3. A haszná lati utasítá sokat a helyi sajá tossá goknak megfelelő en (pl. személyi feltételekkel) szü kség szerint ki kell egészíteni. A haszná lati utasítá s biztosítá sa a közvetlen munkahelyi vezető feladata. 6.5.

A munkavé delmi ellenőrzé sek rendje

6.5.1. Minden szervezeti egység vezető je személyesen, vagy megbízottja útjá n köteles rendszeresen ellenő rizni, hogy a munkakörü lmények megfelelnek-e a követelményeknek. Az ellenő rzésnek a szervezeti egységek minden gyakorlati munkahelyére ki kell terjednie. Az idő szakos munkavédelmi ellenő rzés rendjét a helyi elvá rá soknak megfelelő en, MvSz I. szá mú fü ggelékében kell elő írni. 6.5.2. Rendkívü li szemlét kell elrendelni, ha súlyos baleset történt vagy olyan veszélyhelyzet alakult ki, amely a dolgozó k életét, testi épségét veszélyezteti. A rendkívü li szemlét a szervezeti egység vezető jének kell elrendelni. 6.5.3. A Munka- és Környezetvédelmi Csoport köteles minden gyakorlati munkahelyen, laborató riumban kétévenként munkavédelmi ellenő rzést tartani. Az ellenő rzésen a szervezeti egység munkavédelmi megbízottjá nak is részt kell venni. 6.5.4. Az ellenő rzésekrő l jegyző könyvet kell felvenni. A jegyző könyvben a feltá rt hiá nyossá gok megszü ntetéséért felelő s személyt és a megszü ntetés hatá ridejét fel kell tü ntetni. 6.6.

Egyé ni vé dőeszköz, vé dőital, bőrvé dő ké szítmé nyek juttatá sa

6.6.1. Egyéni védő eszköz. 6.6.1.1. Amennyiben az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá gos munkavégzés megelő ző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel nem való sítható meg, a szervezeti

41 egységeknek munkavá llaló kat a kocká zatokkal szemben védelmet nyújtó védő eszközzel kell ellá tni. A védő eszköz szü kségességét kocká zatbecsléssel kell megá llapítani. 6.6.1.2. A szervezeti egység vezető jének fel kell mérni, meg kell hatá roztatni hogy milyen munkakörökben, illetve munkahelyeken indokolt egyéni védő eszköz haszná lata. A védő eszköz szü kségességének elbírá lá sa munkabiztonsá gi szaktevékenységnek minő sü l. A döntésbe szü kség szerint be kell vonni a Szolgá lat szakorvosá t, illetve szakértő t. 6.6.1.3. A kocká zatbecslésre és a védő eszköz kivá lasztá sá ra vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértő i véleményeket és ajá nlá sokat, tová bbá a védő eszköz juttatá sá val kapcsolatos egyéb dokumentumokat naprakészen nyílvá n kell tartani. 6.6.1.4. Amennyiben egyszerre több kocká zat fenná llá sa szü kségessé teszi, hogy a munkavá llaló egy idő ben több védő eszközt haszná ljon, ezeknek a védő eszközöknek összeillő knek és hatékonyaknak kell lenni a fenná lló kocká zatokkal szemben. 6.6.1.5. Az egyéni védő eszköz személyes haszná latra szolgá l, kihordá si ideje nincs. Ha a munkavégzés körü lményei megkívá njá k, hogy valamely védő eszközt ne csak egy személy, hanem többen is haszná ljanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítá sá ra, hogy az ilyen haszná lat ne jelentsen egészségü gyi vagy higiénés kocká zatot a haszná ló k szá má ra. 6.6.1.6. A védő eszközt a szervezeti egység ingyenesen biztosítja, tová bbá karbantartá s, javítá s vagy csere útjá n gondoskodik arró l, hogy a védő eszköz haszná lható , valamint megfelelő higiénés á llapotban legyen és a munkavégzéshez folyamatosa rendelkezésre á lljon. 6.6.1.7. A munkahelyi vezető nek elő zetesen tá jékoztatnia kell a munkavá llaló t azoknak a kocká zatoknak a jellegérő l és mértékérő l, amelyekkel szemben a védő eszköz haszná lata ő t megvédi. A magyar nyelvű tá jékoztató és haszná lati utasítá s á tadá sá val, szü kség estén gyakorlati képzéssel biztosítja, hogy a munkavá llaló megtanulja a védő eszköz haszná latá nak mó djá t. A tá jékoztatá s és a gyakorlati képzés megtörténtét írá sban – amelyet a dolgozó nak is alá kell írnia - dokumentá lni kell. 6.6.1.8. A védő eszköz haszná latá nak feltételeit - kü lönösen a viselhető ségének idő tartamá t - a kocká zat súlyossá ga, gyakorisá ga, a munkavégzési hely jellemző , valamint a védő eszköz teljesítménye, hatá sfoka, a viselése á ltal okozott többletterhelés mértéke figyelembevételével kell meghatá rozni. 6.6.1.9. A munkavá llaló az egyéni védő eszközt köteles rendeltetésének megfelelő en haszná lni, azt a munkahelyrő l a munkahelyi vezető engedélyével viheti el. Köteles haladéktalanul tá jékoztatni a munkahelyi vezető t, ha megítélése szerint a védő eszköz elvesztette a védelmi képességét. A munkavá llaló a védő eszköz haszná latá ró l érvényesen nem mondhat le. 6.6.1.10. Az elhaszná ló dott védő eszközt hulladékként, a kü lön jogszabá lyban meghatá rozott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.

42 6.6.1.11. Az MvSz I. szá mú fü ggelékeiben ismertetni kell a - 6.6.1.2. pontban elő írt kötelezettség alapjá n - meghatá rozott munkaköröket és munkahelyeket, ahol az ott munká t végző k szá má ra egyéni védő eszközt kell biztosítani. A fü ggelékekben kell szabá lyozni a juttatá s részletes rendjét. 6.6.2.

Védő ital.

6.6.2.1. Ha a munkahelyi klíma zá rttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 ~°C (a tová bbiakban: (K) EH) értéket meghaladja, a munkavá llaló k részére igény szerint védő italt kell biztosítani. A folyadékveszteséget á ltalá ban 14-16 ~°C hő mérsékletű ivó vízzel kell pó tolni. E célra alkalmas azonos hő mérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszá zaléká t nem haladja meg., vagy mesterséges ízesítő szerrel ízesített. 6.6.2.2. A hidegnek minő sü lő munkahelyeken a munkavá llaló k részére +50 ~°C hő mérsékletű teá t kell szolgá ltatni. A tea ízesítéséhez a 6.6.2.1. pontban elő írtak szerint cukrot, illetve édesítő szert kell biztosítani. Hidegnek minő sü l a munkahely , ha a vá rható napi középhő mérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 ~°C-ot , illetve zá rttéri munkahelyeken a +10 ~°C-ot a munkaidő 50 %-ná l hosszabb idő tartamban nem éri el. 6.6.2.3. A védő ital és a tea fogyasztá sá hoz legalá bb a dolgozó k létszá má t elérő mennyiségben, személyenként és egyéni haszná latra kiadott ivó pohá rró l kell gondoskodni. A védő ital és a tea készítése, tá rolá sa, kiszolgá lá sa a közegészségü gyi követelmények betartá sa mellett történhet. 6.6.2.4. A védő italt a jogosultak részére a munkahelyi vezető nek természetben kell biztosítani, az pénzben nem vá ltható meg. 6.6.3. Védő kenő cs, ipari kéztisztító szer és bő rá poló (2/1983.(II.14.) Eü M sz. rendelet).

készítmények juttatá sa

6.6.3.1. A 7. sz. mellékletben felsorolt munkakörökben és munkahelyeken dolgozó k részére a bő rká rosító hatá s megelő zésére a megjelölt védő kenő csöt (védő bevonatot), ipari kéztisztító szert, bő rá poló készítményt a (tová bbiakban együ tt: bő rvédő készítmény) kell biztosítani. A bő rvédő készítmény eltá volítá sá hoz melegvizet, mosó szappant, valamint kéztörlési, szá rítá si lehető séget kell biztosítani. 6.6.3.2. A védő kenő csöt, illetve védő bevonatot a munka megkezdése elő tt kell alkalmazni, majd a munka végzése ideje alatt szü kség szerint, de legalá bb egy ízben fel kell újítani. Az ipari kéztisztító szert és a bő rá poló készítményt a munka befejezésekor kell haszná lni. 6.6.3.3. A bő rvédő készítményként adható termékeket a 7. sz. melléklet tartalmazza. A készítmények biztosítá sa a szervezeti egység vezető jének a feladata.

43 6.7.

Munkabalesetek bejelenté se, kivizsgá lá sa é s nyilvá ntartá sa

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavá llaló t szervezett munka végzése sorá n, vagy azzal összefü ggésben éri, annak helyétő l, idő pontjá tó l és a munkavá llaló (sérü lt) közrehatá sá nak mértékétő l fü ggetlenü l. A hallgató kat a tanulmá nyokkal összefü ggő gyakorlati foglalkozá sok sorá n ért balesete szintén munkabalesetnek minő sü l. 6.7.1. Minden munkabalesetet a sérü lt, vagy a balesetet észlelő munkatá rsa köteles azonnal jelenteni a közvetlen munkahelyi vezető jének. A sérü lt közvetlen munkahelyi vezető jének a feladata: gondoskodni a sérü lt(ek) szü kséges orvosi ellá tá sá ró l, a munkavédelmi megbízottat értesíteni, gondoskodni a baleseti helyszín biztosítá sá ró l - lehető ség szerint - vá ltozatlanul hagyá sá ró l a kivizsgá lá sig. 6.7.2. Minden munkakieséssel já ró munkabalesetet haladéktalanul szó ban, azt követő en írá sban jelenteni kell az Ü ZO-nak. Felelő s a szervezeti egység vezető je. Hallgató k gyakorlati foglalkozá son bekövetkezett balesetét az ő t foglalkoztató oktatá si szervezeti egység vezető jének kell bejelenteni. 6.7.3. A szervezeti egységek a munkabaleseteket kötelesek "Baleseti nyilvá ntartá s"-ba (8.szá mú melléklet) bejegyezni. A nyilvá ntartá s meglétéért és elő írá s szerinti vezetéséért a munkavédelmi megbízott felel. 6.7.4. A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet ki kell vizsgá lni. A kivizsgá lá s a Munka- és Környezetvédelmi Csoport feladata (munkaképtelen az, aki a baleset eredetű sérü lés vagy egészségká rosodá ssal összefü ggő és gyó gykezelést vagy rehabilitá ció t igénylő á llapota miatt munká t nem tud végezni, fü ggetlenü l attó l, hogy erre az idő tartamra tá ppénzben részesü l vagy sem.). A kivizsgá lá sba be kell vonni: - a munkavédelmi képviselő t, - szü kség szerint a Szolgá lat szakorvosá t. 6.7.5. Súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre á lló adatok közlésével az OMMF Fő vá rosi Felü gyelő ségének. Egyidejűleg tá jékoztatni kell a rektort és a gazdasá gi műszaki fő igazgató t. A súlyos baleset bejelentése az Ü ZO feladata. 6.7.6. A munkaképtelenséggel já ró munkabalesetekkel kapcsolatban a Munka- és Környezetvédelmi Csoport feladatai: - a baleset kivizsgá lá sá nak vezetése, - a "Munkabaleseti jegyző könyv" kitöltése, - az egyetem " munkabaleseti nyilvá ntartá s"-á ba való bejegyzése, - a jegyző könyvek elő írá s szerinti megkü ldése, - a munkabalesettel kapcsolatos iratok megő rzése és nyilvá ntartá sa, - a sérü lt figyelmének felhívá sa a ká rigény bejelentésére.

44 6.7.7. A "Munkabaleseti jegyző könyv"-et a sérü ltet foglalkoztató szervezeti egység vezető je írja alá . A jegyző könyvet a kivizsgá lá s befejezésekor, de legkéső bb a tá rgyhó t követő 8. napjá ig a Munka- és Környezetvédelmi Csoport megkü ldi: - a sérü ltnek, a sérü lt halá la esetén a közvetlen hozzá tartozó nak, - a halá lt, illetve 3 napot meghaladó kereső képtelenséget okozó munkabalesetrő l az OMMF Fő vá rosi, illetve megyei Felü gyelő ségének, - a Pénzü gyi Osztá ly TB Csoportjá nak. 6.7.8. Ha a szervezeti egység vezető je a balesetet a kivizsgá lá s alapjá n nem tekinti munkabalesetnek, akkor errő l, és a jogorvoslat lehető ségérő l a sérü ltet (halá l esetén a hozzá tartozó já t) köteles értesíteni. 6.7.9. A munkabaleset fogalomkörébe nem tartozó üzemi balesetet (ü zemi-úti baleset) a szervezeti egység, a munkabalesetekkel azonosan köteles az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoportjá nak bejelenteni. A Csoport az ü zemi baleset körü lményeit, a rendelkezése á lló adatok alapjá n "Ü zemi baleseti jegyző könyv"- rögzíti, amelyet két példá nyban á tad a sérü ltnek. 6.8.

Foglalkozá si kivizsgá lá sa

betegsé gek

és

fokozott

expozíciós

esetek

bejelenté se,

6.8.1. Foglalkozá si betegséget: -

a kó risméjét megá llapító orvosnak a diagnó zis felá llítá sá t követő 24 ó rá n belü l,

-

fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgá latra bekü ldő foglalkozá segészségü gyi szolgá lat orvosá nak a lelet kézhezvételétő l szá mított 24 ó rá n belü l,

-

halá los kimenetelű, illető leg ugyanazon munkahelyen 5, vagy több munkavá llaló t érintő azonos, egy idő ben kialakult heveny (a tová bbiakban: tömeges) foglalkozá si betegség esetén az első ként észlelő orvosnak szó ban azonnal, írá sban legkéső bb 24 ó rá n belü l

jelenteni kell az Á NTSZ terü letileg illetékes Intézetéhez. 6.8.2. A bejelentést meg kell ismételni, ha a korá bban kereső képesként bejelentett személy kereső képtelenné vá lt. 6.8.3. Az Á NTSZ terü letileg illetékes intézete a foglalkozá si megbetegedés, illető leg fokozott expozíció s eset körü lményeinek kivizsgá lá sá ba bevonja az Egyetem megbízottjá t és a Szolgá latot. 6.8.4. A Egyetem köteles: -

a munkavá llaló megbetegedésével, fokozott expozíció s esetével összefü ggő munkahelyre, munkakörü lményekre vonatkozó informá ció kat, adatokat a vizsgá lat vezető jének a rendelkezésére bocsá tani,

-

a kivizsgá lá st elő segíteni, a kó risme felá llítá sá hoz szü kséges orvosi és higiénés vizsgá latok elvégeztetésérő l, a munkaegészségü gyi-, közegészségü gyijá rvá nyü gyi szabá lytalansá gok megszü ntetésérő l gondoskodni.

45

6.9.

Rendkívüli esemé ny kivizsgá lá sa

6.9.1. Ha a munkahely, technoló gia, egyéni védő eszköz, munkaeszköz a rendeltetésszerű alkalmazá sa sorá n közvetlenü l veszélyeztette a munkavá llaló egészségét és biztonsá gá t, vagy ezzel összefü ggésben munkabaleset következett be, a munkahelyi vezető köteles jelenteni az Ü ZO-nak. 6.9.2. Az Ü ZO igazgató ja a tová bbi működtetést, haszná latot azonnal megtilthatja és intézkedik az esemény kivizsgá lá sá ró l. A kivizsgá lá s lefolytatá sa munkabiztonsá gi szaktevékenységnek minő sü l. 6.9.3. A kivizsgá lá s dokumentá lá sa és nyilvá ntartá sa az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoportjá nak a kötelezettsége. A kivizsgá lá s befejezésével a szervezeti egység vezető je adhat újra engedélyt az ü zemeltetésre. 6.9.4. A szervezeti egységeknek mentési tervekben kell rögzíteni az á ltaluk haszná lt vegyi anyagok légtéri koncentrá ció já t jelölő riasztá si értékeit, amelynek 10 percnél tová bb tartó fenná llá sa, illető leg belégzése esetén heveny, gyakran halá los kimenetelű mérgezés következhet be. Biztosítani kell a mentés, illető leg a menekü lés céljá ra szolgá ló eszközöket, azokat könnyen hozzá férhető helyen és ü zemképes á llapotban kell tartani. Az elkészített terveket összesítés céljá bó l meg kell kü ldeni az Ü ZO-nak. Néhá ny vegyi anyag figyelmeztető és riasztá si értékeit - mintaként - a 9. szá mú melléklet tartalmazza. 6.9.5. Az Egyetemre vonatkozó mentési terv elkészítése, illetve naprakész á llapotban tartá sa a munkavédelem, tűzvédelem, a rendészet és a polgá ri védelem közös feladata. 6.10. Elsősegé lynyújtá s rendje 6.10.1. A szervezeti egységben a munkavégzés veszélyessége figyelembevételével, meghatá rozott szá mú kiképzett első segélynyújtó t kell biztosítani. 6.10.2. Azokon a munkahelyeken, ahol villamos feszü ltség alatt, illetve közelében dolgoznak, valamint laborató riumokban, gyakorlati munkahelyeken - kü lönös tekintettel a kémiai laborató riumokra - minden dolgozó nak ismernie kell az első segélynyújtá s szabá lyait. 6.10.3. A munkahelyeken (laborató riumok, gyakorlati munkahelyek) a vonatkozó szabvá nyban (MSZ 445) meghatá rozott mennyiségű és minő ségű első segélynyújtó felszerelést kell á llandó an készenlétben tartani. 6.10.4. Az első segélynyújtó felszerelés beszerzésérő l, annak folyamatos karbantartá sá ró l, pó tlá sá ró l a kezelésével megbízott első segélynyújtó gondoskodik. 6.10.5. Az első segélynyújtó felszerelést a rendeltetésétő l eltérő célra nem szabad felhaszná lni.

46 6.10.6. Az első segélynyújtá st lehető leg a kijelölt első segélynyújtó végezze, de szü kség esetén minden dolgozó köteles képességeinek megfelelő en az első segélynyújtá sban közreműködni. 6.10.7. Súlyos baleseteknél a munkahely vezető je köteles a sérü lt dolgozó hoz a Szolgá lat szakorvosá t hívni, szü kség esetén az Orszá gos Mentő szolgá latot értesíteni. 6.11. A munkavá llalók egé szsé gé nek é s testi é psé gé nek sé relmé ből eredő ká rok megté ríté sé nek rendje 6.11.1. Az Egyetem dolgozó já t ért munkabaleset esetén az Ü ZO Munka- és Környezetvédelmi Csoportja köteles a baleset jegyző könyvezésétő l szá mított 15 napon belü l a sérü ltet felhívni ká rigénye elő terjesztésére. A felhívá s a 10/a. szá mú melléklet "Felhívá s ká rigény-bejelentésére" űrlap megkü ldésével történik. 6.11.2. A sérü ltnek a ká rigényét 10/b. szá mú melléklet szerinti űrlap kitöltésével a bérgazdá lkodó jogkört betöltő vezető jének kell írá sban bejelenteni. A ká rigény elbírá lá sá hoz - a bérgazdá lkodó jogkör gyakorló ja felkérésére - a Munka- és Környezetvédelmi Csoport megkü ldi a balesetkivizsgá lá si dokumentumokat és a munkabaleseti jegyző könyvet. A dokumentumok alapjá n a jogkör gyakorló ja dönt, szü kség esetén haladéktalanul kikérve a rektor á ltal vá llalkozá si szerző déssel az egyetemen alkalmazott ü gyvéd jogi szakvéleményét. 6.11.3. A bérgazdá lkodá si jogkör gyakorló ja 15 napon belü l írá sban értesíti a ká rosultat az igény elfogadá sá ró l vagy elutasítá sá ró l, a jogorvoslati lehető ség megjelölésével. 6.11.4. Az Ü ZO a munkabalesetet a bejelentést követő en 72 ó rá n belü l jelenti a Biztosító nak a dolgozó esetleges ká rigénye, illetve az Egyetemet ért ká r megtérítése érdekében.

47

ZÁRÓ RENDELKEZÉ SEK Az Egyetem minden dolgozó ja és hallgató ja köteles egészségének és testi épségének megó vá sa érdekében a munkavégzésre vonatkozó szabá lyokat elsajá títani és betartani. A 6. pont szerinti kocká zatértékelést és a megelő ző intézkedéseket a karoknak, valamint az á tfogó , illetve szolgá ltató szervezeti egységeknek első alkalommal 2002. december 31-ig el kell készíteni. Az MvSz-t az eltérő adottsá gok miatt szü kségessé vá ló rendelkezésekkel ki kell egészítenie az: -

É pítő mérnöki Karnak, Gépészmérnöki Karnak, É pítészmérnöki Karnak, Vegyészmérnöki Karnak, Villamosmérnöki és Informatikai Karnak, Közlekedésmérnöki Karnak, Gazdasá g- és Tá rsadalomtudomá nyi Karnak, Természettudomá nyi Karnak, Gazdasá gi és Műszaki Fő igazgató sá gnak, BME Orszá gos Műszaki Informá ció s Központ és Könyvtá rnak.

Ezek a kiegészítések az MvSz I. szá mú fü ggelékét képezik. Az felsorolt szervezeti egységeknek fü ggelékeiket az MvSz hatá lyba lépését követő en 6 hó napon belü l kell elkészíteni. Ez a Szabá lyzat az alá írá s napjá n lép hatá lyba, ezzel egyidejűleg az 1999. évben kiadott Egyetemi Munkavédelmi Szabá lyzat hatá lyá t veszti. Budapest, 2002. má rcius 29. Török Imre fő igazgató

48

A Munkavédelmi Szabá lyzat kiadá sá val a Budapesti Műszaki Egyetem Közalkalmazotti Taná csa egyetért. Budapest, 2002. á prilis 30. Dr. Bokor Á rpá d elnök

A Szabá lyzatot az Egyetemi Taná cs a IX/2001-2002. szá mú, má jus 27-i hatá rozatá val elfogadta. Budapest, 2002. má jus 27.

Dr. Detrekő i Á kos rektor

49

MELLÉ KLETEK

50

1. szá mú mellé klet A MUNKAVÉ DELMI SZERVEZET FELÉ PÍTÉ SE

REKTOR

GAZDASÁ GI-MŰ SZAKI FŐ IGAZGATÓ SÁ G

EGYETEMI MUNKAVÉ D. BIZOTTSÁ G

Ü ZEMELTETÉ SI OSZTÁ LY MUNKA-É S KÖ RNYEZETVÉ DELMI CSOP.

KAROK, Á TFOGÓ SZERVEZETI EGYSÉ GEK EGYÉ B EGYETEMI SZOLGÁ LTATÓ SZERVEZETI EGYSÉ GEK VEZETŐ I

KARI MUNKAVÉ D. BIZOTTSÁ G

(KARI) MUNKAVÉ DELMI MEGBÍ ZOTTAK

OKTATÁ SI SZERVEZETI EGYSÉ GEK, EGYÉ B KARI SZOLGÁ LTATÓ SZERVEZETI EGYSÉ GEK VEZETŐ I

MUNKAVÉ DELMI MEGBÍ ZOTTAK

MUNKAVÉ DELMI KÉ PVISELŐ K

51

2. szá mú mellé klet

Egé szsé gügyi nyilatkozat (Já rvá nyügyi érdekbő l kiemelt munkakörökben dolgozók, tanulók szá má ra) I.

Munkavá llaló /tanuló /munkanélkü li/munká t végző személy (a tová bbiakban együ tt: vizsgá lt személy) Neve: ..........................................................................................................................… .. Címe: ..........................................................................................................................… .. Szü letési helye, ideje: .................................................................................................… .. TAJ szá ma: ....................................

II.

Munka/tevékenységi köre: ..........................................................................................… . Munkaköri, szakmai, illetve egészségi alkalmassá got elbírá ló orvos Neve: ..........................................................................................................................… .. Címe: ..........................................................................................................................… ..

III.

Telefonszá ma: .................................. A vizsgá lt személy nyilatkozata Alulírott kötelezem magam arra, hogy 1. az alkalmassá gi vizsgá latot végző orvosná l soronkívü li alkalmassá gi vizsgá laton jelentkezem, ha magamon vagy velem közös há ztartá sban élő személyen az alá bbi tü netek bá rmelyikét észlelem: sá rgasá g, hasmenés, há nyá s, lá z, torokgyulladá s, bő rkiü tés, egyéb bő relvá ltozá s (a legkisebb bő rgennyesedés, sérü lés stb. is) vá ladékozó szembetegség, fü l- és orrfolyá s; 2. az alkalmassá gi vizsgá latot végző orvossal a munka felvétele elő tt közlöm, ha idő szakos tá vollétem alatt (pl. szabadsá g) az 1. pontban felsorolt tü netek bá rmelyikét magamon észleltem. Tudomá sul veszem, hogy a fenti kötelezettségvá llalá s já rvá nyü gyi érdekbő l kiemelt munkakörben történő foglalkoztatá som, ilyen munkaterü leten tevékenységem folytatá sá nak feltétele, és hogy az á ltalam közölt adatokat szolgá lati titokként kezelik.

Kelt: ............................................................................. ...................................................… … … … … ... vizsgá lt személy alá írá sa

52

3. szá mú mellé klet

Beutalá s munkaköri orvosi alkalmassá gi vizsgá latra A munkavá llaló neve: ............................................ Szü l. ........ év ........ hó ................ nap .....… … … … .. Lakcíme: ..................................................................................................................................… … … … ... Munkaköre: .......................................................... TAJ szá ma: ...............................................… … … … .. A vizsgá lat oka: munká ba lépés elő tti, munkakör (hely) vá ltozá s elő tti, soron kívü li, zá ró vizsgá lat A munkakör (munkahely) főbb egé szsé gká rosító kocká zatai

Jelz ése

Kocká zat

A munkaidő

megnevezése

egészéegy ben részében

1. Kézi anyagmozgatá s

Kocká zat jelzése

14.

megnevezése

Porok, megnevezve:

5 kp-20 kp 1.1.

>20 kp-50 kp 1.2.

>50 kp 1.3.

2.

3.

Fokozott baleseti veszély (magasban végzett, villamos ü zemi, feszü ltség alatti munka), egyéb:… … . Kényszertesthelyzet (görnyedés, guggolá s)

15.

Vegyianyagok, megnevezve:

16.

Já rvá nyü gyi érdekbő l kiemelt munkakör

............................................. .............................................

A munkaidő egészéegy ben részében

53

4.

Ü lés

17.

Fertő zésveszély

5.

Á llá s

18.

Fokozott terhelés

6.

Já rá s

19.

Képernyő elő tt végzett munka

7.

20.

É jszakai műszakban végzett munka

8.

Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, vá ltozó ) Zaj

21.

Pszichoszociá lis tényező k

9.

Ionizá ló sugá rzá s

22.

Egyéni védő eszk. á ltali terhelés

10. Nem-ionizá ló sugá rzá s

23.

pszichés

Egyéb: ..................................

11. Helyileg ható vibrá ció

....................................

12. Egésztest-vibrá ció

....................................

13. Ergonó miai tényező k

Kelt: Budapest, 200.. év .............................. hó .............. napjá n

P.H. .............................................................. munká ltató alá írá sa, hiteles bélyegző je

54 Munká ltató megnevezése: .............................................................................................

Beutalá s munkaköri orvosi alkalmassá gi vizsgá latra

(Idő szakos vizsgá lat esetén!)

A munkavá llaló neve:......................................................... Szü l.:............év....hó .... nap Lakcím: ...................................................................................................................................… … .. Munkakör: .........................................................TAJ szá ma: ......................................… ... Kérem nevezett munkaköri alkalmassá gá ra vonatkozó vélemény közlését. A vizsgá lat oka: idő szakos vizsgá lat. Kelt: ................................................................... P. H. .......................................................… … . munká ltató alá írá sa

15. szá mú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez Foglalkozá s-egészségü gyi szakellá tó hely megnevezése: ...................................… … … ...

Munkaköri/szakmai orvosi alkalmassá gi vé lemé ny A vizsgá lat eredménye alapjá n ....................................................................................... ü gyfél ................................................................................................ munkakörben/szakmá ban ALKALMAS

IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS

NEM ALKALMAS

Nevezett munkaköri/szakmai alkalmassá gá t érintő korlá tozá s: Kelt: ................................................................... P. H. ......................................................... foglalkozá s-egészségü gyi szakellá tó hely orvosa

55

4. szá mú mellé klet

MUNKAVÉ DELMI OKTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

Név:

Dá tum

Munkakör:

Oktató neve:

Munkahely:

Az oktatá s tá rgya

Idő tartam

Oktató alá írá sa Oktatott alá írá sa

Beosztá s Jelleg Dá tum

Visszakérdezés mó dja, eredménye Oktató neve:

Az oktatá s tá rgya

Idő tartam

Oktató alá írá sa Oktatott alá írá sa

Beosztá s Jelleg Dá tum

Visszakérdezés mó dja, eredménye Oktató neve:

Idő tartam

Az oktatá s tá rgya

Oktató alá írá sa Oktatott alá írá sa

Beosztá s Jelleg

Visszakérdezés mó dja, eredménye

56 5. szá mú mellé klet

Veszé lyes anyagok. A tá rolá s, a telephelyen belüli szá llítá s (anyagmozgatá s) közegé szsé gügyi előírá sai A tevékenységi, illető leg orszá gos forgalmazá si engedéllyel rendelkező nek a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tá rolá sá t, valamint a telephelyen belü li mozgatá sá t az 1 - 2 pontokban foglaltak szerint kell végezni. 1. 1.1. 1.1.1.

1.1.2.

1.1.3. 1.1.4. 1.1.5. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4.

1.2.5.

Tá rolá s Nagyon mérgező hatá sú veszélyes anyagok Az anyagokat erő sfalú és biztonsá gi zá rral ellá tott méregszekrényben vagy kizá ró lag erre a célra szolgá ló , minden oldalró l erő s fallal körü lzá rt, szellő ztethető , megfelelő megvilá gítá ssal és biztonsá gi zá rral ellá tott helyiségben vagy elzá rható an körü lkerített rakterü leten - ideértve a föld alatti tá roló ban, kerítéssel zá rt telephelyen az arra kijelölt terü leten, a tartá lykocsiban vagy egyéb szá llító - és tá roló eszközben történő tá rolá st is - (a tová bbiakban együ tt: méregtá roló ) anyagonként elkü lönítve és jelölve kell tá rolni. A méregtá roló ajtajá nak kü lső falá t szembetűnő mó don, szabvá nyos "MÉ REG" felirattal és HALÁ LFEJ jelzéssel kell ellá tni. Amennyiben a tá rolt anyagok között maró vagy rá kkeltő hatá sú anyag is van, a méregtá roló n a "MARÓ " és/vagy "RÁ KKELTŐ " feliratot, illetve jelzést is el kell helyezni. A méregtá roló t haszná laton kívü l zá rva kell tartani. A biztonsá gi zá r kulcsá t az ü zem (vá llalat, laborató rium stb.) felelő s vezető je vagy az á ltala megbízott személy köteles ő rizni, és a zá rat csak az ő jelenlétében szabad felnyitni. A jellegénél fogva nem zá rható méregtá roló k védelmét egyéb mó don (pl. ő rzéssel) kell biztosítani. A nagyon mérgező hatá sú veszélyes anyagok tá rolá sa sorá n a mérgező hatá sú veszélyes anyagok tá rolá sá ra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelő en alkalmazni kell. Mérgező hatá sú veszélyes anyagok A méregtá roló ban a veszélyes anyagokon kívü l má s á rut elhelyezni, illető leg tá rolni tilos. A méregtá roló közvetlen közelében élelmiszert, italt, élvezeti cikket vagy takarmá nyt, illető leg gyó gyszert raktá rozni nem szabad. A méregtá roló ban a veszélyes anyagot csak olyan anyagbó l készü lt csomagoló anyagban szabad tá rolni, amely annak szétszó ró dá sá t megakadá lyozza. A méregtá roló ba csak az ü zem (vá llalat, laborató rium stb.) felelő s vezető je vagy az á ltala a veszélyes kezelésével megbízott szakképzett személy nyúlhat be, illető leg léphet be. Takarítá sá t csak erre kijelölt és oktatá sban részesü lt személy végezheti. A méregtá roló ban étkezni és dohá nyozni tilos. A méregtá roló t á llandó an szennyezés mentesen (tisztá n) kell tartani.

57

1.2.6.

1.3.

2. 2.1. 2.1.1.

2.1.2. 2.1.3.

2.2.

A nagykereskedelmi vá llalatok a csomagolt és bontatlanul tová bbadá sra szá nt veszélyes anyagot nem veszélyes vegyi anyagokkal közös helyiségben is tá rolhatjá k, amennyiben megoldható az elkü lönítés és jelölés. Minden esetben biztosítani kell, hogy a veszélyes anyag az egyéb vegyi anyagokat ne szennyezze, illető leg az egyéb vegyi anyagok a veszélyes anyagokkal össze ne keveredhessenek. Az ilyen méregtá roló kra is alkalmazni kell a fenti 1.1., illetve 1.2. pontok rendelkezéseit. Á rtalmas veszélyes anyagok Tá rolá sukat az elő á llítá si, gyá rtá si helyen úgy kell megoldani, hogy kigő zölgésü k, elcsepegésü k, porzá suk, elsodró dá suk ne következzék be. Veszélyes vagy egyéb ká rosító hatá sukat jelezni kell. Ezen anyagokkal folytatott tevékenység szabá lyozá sá ban a biztonsá gos munkavégzést, a környezetszennyezés kizá rá sá t is biztosítani kell. Telephelyen belüli szá llítá s (anyagmozgatá s) Nagyon mérgező és mérgező hatá sú veszélyes anyagok Az anyagokat csak olyan - vegyi összetételének és halmazá llapotá nak megfelelő - csomagoló anyagban szabad szá llítani, amelybő l szá llítá s közben szét nem szó ró dhat, ki nem ömölhet és el nem pá rologhat. A légnemű halmazá llapotú vagy gá ztartalmú folyékony halmazá llapotú anyagokat tartalmazó törékeny tartá lyokat kü lső fém- vagy fafonattal kell körü lvenni. A folyékony anyaggal töltött törékeny tartá lyt erő s, kitömött burkolatba úgy kell csomagolni, hogy törés esetén a folyadékot a kitömő anyag (fűrészpor, vatta stb.) teljesen felszívja. A kitömő anyagot úgy kell megvá lasztani, hogy a kitömő anyag és a kiömlő anyag érintkezése veszélyes anyag (gá z, fü st stb.) képző dését kizá rja. A szá llítmá nyt kísérő személy köteles biztosítani, hogy szá llítá s közben az anyag ne pá rologhasson, ki ne szó ró dhassá k, szét ne folyhassá k és illetéktelen személyek kezéhez ne juthasson. A csomagoló burkolaton és/vagy a szá llító eszközön el nem tá volítható mó don a mérgező hatá st és a veszélyességet szimbó lummal és/vagy felirattal jelezni kell. A szá llítá s közben törés vagy má s ok folytá n kiömlött vagy szétszó ró dott anyag méregtelenítésérő l, esetleg megsemmisítésérő l (közömbösítésérő l) a szá llító azonnal köteles gondoskodni. Az anyag mozgatá sakor haszná lt csomagoló anyagot emberi fogyasztá sra haszná latos anyag, takarmá ny, valamint ezek alapanyagainak csomagolá sá ra haszná lni tilos; má s anyag csomagolá sá ra (burkolá sá ra) csak megfelelő méregtelenítés utá n lehet felhaszná lni, a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezések betartá sa mellett. Á rtalmas hatá sú veszélyes anyagok Ezen anyagok mozgatá sá t úgy kell megoldani, hogy kigő zölgésü k, elcsepegésü k, porzá suk, elsodró dá suk megakadá lyozá sá val a dolgozó k és a lakossá g expozíció já t, a környezet szennyezését biztonsá ggal ki lehessen zá rni. Mérgező hatá sukat, egészségká rosító hatá sukat jelezni kell. A 2.1.3. pontban foglaltak ezen anyagokra is kötelező ek.

58

6. szá mú mellé klet

Az Mvt. 18. § (4) bekezdé se alá tartozó munkaeszközök jegyzé ke (1. szá mú melléklet az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelethez) 1. KÖ RFŰ RÉ SZEK (egy vagy több fűrészlappal fa vagy hús, illetve hasonló anyagokhoz). 1.1. FŰ RÉ SZGÉ PEK, amelyek rögzített szerszá mmal dolgoznak, gépá gyuk fix a munkadarabot kézi vagy leszerelhető elő tolá ssal juttatjá k a szerszá mhoz. 1.2. FŰ RÉ SZGÉ PEK, amelyek rögzített szerszá mmal dolgoznak, az alterná ló mozgá sú fűrészá llvá nyt kézzel vezérlik, vagy azt hajtó művel szerelték fel. 1.3. FŰ RÉ SZGÉ PEK, amelyek rögzített szerszá mmal dolgoznak, a munkadarabot gépi elő tolá ssal mozgatjá k, a munkadarab behelyezése(adagolá sa) és/vagy kivétele kézzel történik. 1.4. MOZGÓ SZERSZÁ MÚ FŰ RÉ SZGÉ PEK, gépi elő tolá ssal és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. 2. FAIPARI GYALUGÉ PEK, kézi elő tolá ssal. 3. FAIPARI VASTAGSÁ GÚ GYALUGÉ PEK, egyoldali megmunká lá sra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 4. SZALAGFŰ RÉ SZEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 5. Az 1-4. és 7. pont alatti munkaeszközfajtá k kombiná lt kivitelben. 6. FAIPARI CSAPMARÓ GÉ PEK, több szerszá mtartó val, kézi elő tolá ssal. 7. KÉ ZI LÁ NCFŰ RÉ SZGÉ PEK (famegmunká lá sra) 8. FÜ GGŐ LEGES MARÓ GÉ PEK, kézi elő tolá ssal. 9. PRÉ SEK HAJLÍ TÓ GÉ PEK, fa- és fémmegmunká lá shoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 mm-t, a sebessége a 30 mm/s-ot. 10. MŰ ANYAGFELDOLGOZÓ FRÖ CCSÖ NTŐ GÉ PEK vagy FORMÁ ZÓ PRÉ SEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 11. GUMIIPARI FRÖ CCSÖ NTŐ GÉ PEK vagy FORMÁ ZÓ PRÉ SEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik 12. SZÖ GBELÖ VŐ K. 13. DARUK É S FUTÓ MACSKÁ K 14. FELVONÓ K. 15. KÖ TÉ LPÁ LYÁ K. 16. MOBIL és egyéb SZEMÉ LYEMELŐ K. 17. RAKODÓ GÉ PEK. 18. MEZŐ GAZDASÁ GI É S ERDÉ SZETI TRAKTOROK. 19. A JÁ RMŰ Ü RÍ TÉ S É S- MOZGATÁ S KÜ LÖ NLEGES BERENDEZÉ SEI 20. JÁ RMŰ EMELŐ K, SZERVIZ- és GARÁ ZSEMELŐ K. 21. GÉ PI MEGHAJTÁ SÚ EMELŐ TARGONCÁ K. 22. VILLAMOS EMELŐ DOB. 23. KÉ ZI TÖ LTÉ SŰ ÉS PRÉ SMECHANIZMUSSAL RENDELKEZŐ HÁ ZTARTÁ SI HULLADÉ KGYŰ JTŐ TEHERJÁ RMŰ VEK. 24. PIROTECHNIKAI TERMÉ KEKET GYÁ RTÓ GÉ PEK.

59

25. 25.1. 25.2. 25.3. 25.4. 25.5. 25.6.

KÜ LÖ N IS FORGALMAZOTT BIZTONSÁ GI ALKOTÓ ELEMEK KÖ ZÜ L: Közelítésre működésbe lépő biztonsá gi berendezés. Kétkezes kapcsoló k logikai egységei és elemei. Hatá roló berendezések. Borulá s hatá sa elleni védő szerkezetek. Eső , zuhanó tá rgyak hatá sa elleni védő szerkezetek. A 9-11. pontokban meghatá rozott munkaeszközöknél alkalmazott automatikus mozgá sú védő szerkezet. - hallgató i-kutató i erő sá ramú-, villamos-, izotó p-, vegyi- és géplaborató riumok. - sugá rveszélyes munkahelyek, - kazá nok, nyomá startó edények, - telepített hegesztő munkahelyek.

60 7. szá mú mellé klet

Ipari ké ztisztítószerek é s bőrá poló ké szítmé nyek juttatá sa Sorszá m

Munkakörben dolgozó k

Juttatá s gyakorisá ga

1. Akkumulá tor kezelő k és javító k negyedév. 2. Autó villamossá gi szerelő

negyedév.

3. Diesel motor és já rmű szerelő 4. Gépjá rmű szerelő

negyedév. negyedév.

5. Í v- és lá nghegesztő

negyedév.

6. Á ltalá nos lakatos

negyedév.

7. Mechanikai műszerész (irodagép műszerész)

negyedév.

8. Víz-, gá z-, központifűtés szerelő 9. Felvonó szerelő 10. Tető fedő -épü letszigetelő 11. Szá llító , rakodó munká s 12. Bá dogos 13. Forgá csoló gép kezelő

Kéztisztító szer minő sége és mennyisége

Bő rá poló szer minő sége és mennyisége

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

kéthavonta. Ultra-Derm 400 g-os 1 db. negyedév. negyedév. negyedév. negyedév.

negyedév

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

61

14. Telefonszerelő (vonal szerelő )

negyedév

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

15. Villanyszerelő

negyedév

Ultra-derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

Atrix 1 doboz

18. Kémiai laborató riumban negyedév dolg.

Ultra-Derm 400 g-os 1 db

kézbalzsam /350g./1doboz

19. Festő -má zoló , festékszó ró , kéthavonta

Brigéciol paszta 360 g. 1 db

kézbalzsam /350g/1doboz

16. Hő központ kezelő k 17. Galvanizá ló

negyedév negyedév

fényező

20. Nyomdai sokszorosító gépek kezelő i

negyedév

Brigéciol paszta 360 g. 1 db.

kézbalzsam 350g/1doboz

21. Kő mü ves, burkoló

negyedév

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

kézbalzsam /350g/1doboz

22. Mosodai dolgozó k, fehérnemű begyűjtő k

negyedév

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

kézbalzsam /350g/1doboz

23. Fénymá soló

negyedév

Brigéciol paszta 360 g. 1 db.

kézbalzsam /350g/1doboz

24.Vegyész, laborá ns

negyedév

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

kézbalzsam /350g/1doboz.

25. Orvos-asszisztens

negyedév

26. Raktá r kezelő

negyedév

Ultra-Derm 400 g-os 1 db.

27. Takarító

negyedév

Brigéciol paszta 360 g. 1 db.

28. Asztalos

kéthavonként

Ultra-Derm 400 g-os 1 db

kézbalzsam kézbalzsam /350g/1doboz kézbalzsam /350g/1doboz Atrix 1doboz

62

8. szá mú mellé klet

MUNKABALESETI NYILVÁNTARTÁS A sérü lt neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … Szü letési helye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .idő pontja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .... Anyja neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..... … . A sérü lt munkaköre: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … … . A sérü lés idő pontja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helyszíne. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . … . A sérü lés jellege: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … .. A baleset eseményének leírá sa: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... … . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … … .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … . ... A sérü lt ellá tá sá ra tett intézkedés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … .. A sérü lt folytatta-e a munká já t: igen nem (a megfelelő vá lasz alá hú zandó) Tanúk neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakcíme: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … .. ....................................................................… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Lakcíme: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . … . ....................................................................… . Megjegyzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … ... ....................................................................… . A bejegyzést végző neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … . Munkaköre: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … .. Dá tum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................ alá írá s

63

9. szá mú mellé klet

Vegyi anyagok figyelmeztető é s riasztá si é rté kei mg/m3 Vegyi anyag

Készenléti fokozat

Védelmi fokozat

Ammó nia Diizocianá tok(kivéve toluol-diizocianá t Kén-dioxid Kén-hidrogén Kló r Metil-izocianá t Szén-dioxid Szén-monoxid Toluol

18-27 0,05-0,1

>27-54 >0,1-0,7

Riasztá si vagy evakuá lá si fokozat >54 >0,7

3 3-10 1-1,5 0,05-0,06 9001-10000 20-40 100-500

>3-6 >10-15 >1,5-3 >0,06-0,07 >10000-54000 >40-150 >500-2500

>6 >15 >3 >0,07 >54000 >450 >2500

Készenléti fokozat. Az ehhez kapcsoló dó koncentrá ció ban egyéni védő eszközök (légzésvédő ) viselése még nem kötelező , de azt ü zemképes á llapotban kéznél kell tartani. A készenléti fokozatot a koncentrá ció csökkenése nélkü l 30 perc múlva automatikusan a védelmi fokozat vá ltja fel. Védelmi fokozat. Figyelmeztető érték (jelző hang és fény). Az ehhez tartozó koncentrá ció ban szü kség esetén a konkréten alkalmazott védő eszköz védő képessége á ltal megszabott ideig a térségben lehet tartó zkodni, de a hatá ridő lejá rtá ig azt el kell hagyni. (85 dBA fölötti zajszint esetén jelző fény alkalmazá sa is szü kséges.) Riasztá si vagy evakuá lá si fokozat. Riasztá si érték (jelző hang és fény) Az ehhez tartozó koncentrá ció ban a légzésvédelem kötelező ; a szennyezett munkahelyet azonnal el kell hagyni. (85 dBA fölötti zajszint esetén a jelző fénynek a védelmi fokozatná l alkalmazottó l kü lönböznie kell.)

64 10/a. szá mú mellé klet

FELHÍVÁS KÁRIGÉ NY-BEJELENTÉ SRE

A ...................................................................................................................................… … .. munká ltató neve Tisztelt: ......................................................................................................................................… ... név ......................................................................................................................................… ... lakcím vagy munkahely és beosztá s megnevezése Az 1992. évi XXII. törvény (tová bbiakban Mt.) 185. §-a alapjá n felhívjuk, hogy amennyiben munkaviszonyá val összefü ggésben .............. év ............... hó ......... napjá n történt balesetébő l*, illetve megbetegedésébő l* eredő en ká rt szenvedett, az ezzel kapcsolatos igényét a mellékelt ká rigény-bejelentő lapon szíveskedjék mielő bb bejelenteni. A bejelentésre a kézhezvételtő l szá mított 15 napon belü l írá sban vá laszolunk. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a ká rigény az esedékességtő l szá mított 3 év elteltével elévü l. Já radékigényt 6 hó napná l régebbi idő re visszamenő leg a jogosult csak akkor érvényesíthet, ha a követelés érvényesítésében mulasztá s nem terheli, illető leg a munká ltató az Mt.185. §-á ban meghatá rozott kötelezettségét elmulasztotta. Há rom évnél régebbre visszamenő leg azonban já radékigény sem érvényesíthető . ..................................................., 200.. .............................................

P. H.

……………………………………………… cégszerű alá írá s * A megfelelő szöveg alá húzandó .

65

10/b. szá mú mellé klet

KÁRIGÉ NY-BEJELENTÉ S

B Tisztelt: ......................................................................................................................................… ... munká ltató neve Az 200...................................................napjá n kelt felhívá sra vá laszul közlöm, hogy munkaviszonyommal összefü ggésben 200.............................................napjá n történt balesetembő l*, illetve megbetegedésembő l' eredő en ká rom a következő : 1 ) Elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, egyéb jövedelem) .................................. Ft .....................................................................................................................................… … ......................................................................................................................................… 2) Dologi ká r (ruhá zat, felszerelési tá rgy, egyéb dologi ká r) ........................................ Ft ............................................................................................................................................

................................................................................................................… … 3) Költség (á polá si költség stb.)............................. … … … … … … … … … … … … … .… Ft

....................................................................................................................… . ....................................................................................................................… . 4) Nem vagyoni ká r… … … … … … … … … … … … … … … … … … ................................. Ft

....................................................................................................................… . ..................................................................................................................… ... Kérem az 1-4. pontokban részletezett ká rom megtérítését. Indoklá sul elő adom az alá bbiakat: ............................................................… ........... .........................................................................................................................

................................................................................................................… … . A fenti balesettel*, illetve megbetegedéssel kapcsolatban a késő bbiekben felmerü lő ká romat haladéktalanul bejelentem. ................................................, 200............................................................. ...........................................… munkavá llaló alá írá sa ......................................… … . munkavá llaló pontos címe* A megfelelő szöveg alá húzandó .

66

FÜ GGELÉ KEK

67

I. SZÁMÚ FÜ GGELÉ K

MvSz karok é s á tfogó szervezeti egysé gek függelé kei 1.

É pítő mérnöki kari fü ggelék

2.

Gépészmérnöki kari fü ggelék

3.

É pítészmérnöki kari fü ggelék

4.

Vegyészmérnöki kari fü ggelék

5.

Villamosmérnöki és informatikai kari fü ggelék

6.

Közlekedésmérnöki kari fü ggelék

7. Gazdasá g- és tá rsadalomtudomá nyi kari fü ggelék 8. Természettudomá nyi kari fü ggelék 9. Gazdasá gi és műszaki fő igazgató sá gi fü ggelék 10. BME Orszá gos Műszaki Informá ció s Központ és Könyvtá r fü ggeléke A fü ggelékeket a karok, a GMF és a foglaltaknak megfelelő en készítik el.

BME OMIKK az MvSz. 1.2. pontjá ban

68 II. SZÁMÚ FÜ GGELÉ K

EMELOGÉ PEK Ü GYRENDJE

1. Az SzMSz 36. § (5) h) pontjá ban kapott felhatalmazá s alapjá n a BME Emelő gépek Ü gyrendjét hatá lyba léptetem. Hatá lya kiterjed a BME terü letén lévő emelő gépekre, amelyek az Emelő gép Biztonsá gi Szabá lyzat (a tová bbiakban: EBSZ) hatá lya alá tartoznak. 2.

Fogalom meghatá rozá sok az EBSZ I-IV fejezet 2. pontja szerint.

3. Az Egyetem sajá tos helyzetébő l adó dó an az EBSZ-ben meghatá rozott ü zemeltető t az alá bbiak szerint kell értelmezni: a.) az épü lettartozékként szereplő daruk (fü ggesztő eszközök kivételével), valamint a körü lkerített emelő terű emelő berendezések esetében a Gazdasá gi Műszaki Fő igazgató sá g (GMF) az ü zemeltető , b.) minden má s esetben, a fü ggesztő eszközöket is beleértve az a szervezeti egység az ü zemeltető amelynél az EBSZ hatá lya alá tartozó emelő berendezés, emelő szerkezet talá lható , illetve ahol azt haszná ljá k, c.) az emelő gép-kezelő k, kötöző k tekintetében ü zemeltető az a szervezeti egység, ahol az emelő gépeket haszná ljá k. 4.

Az ü zemeltető k nyilvá ntartá st kötelesek vezetni az alá bbiaknak megfelelő en: - daruk (EBSZ II. fejezet szerint), - emelő berendezések (EBSZ III. fejezet szerint), - emelő szerkezetek (EBSZ IV. fejezet szerint), - fü ggesztő eszközök, - emelő gép-kezelő k. A nyilvá ntartá s egy példá nyá t kötelesek megkü ldeni az Egyetem emelő gép ü gyintéző jének. 5.

Az ü zemeltető a feladatait az EBSZ I. fejezet 3. pontja szerint köteles elvégezni.

6. Az Egyetem emelő gép ü gyintéző je megbízá sá t a gazdasá gi-műszaki fő igazgató tó l kapja. Munká já t a Műszaki Osztá ly vezető je ellenő rzi. 7. A GMF emelő gépeinek ü zemeltető i feladatá t az elő írt képzettséggel rendelkező (7/1993.(XII.30.) Mü M rendelet ) emelő gép ü gyintéző je lá tja el. 8. A GMF emelő gépeinek karbantartá sá t és javítá sá t a Műszaki Osztá ly végezteti. A tervezett felújítá sokhoz, valamint az emelő gép vizsgá latokhoz szü kséges anyagi fedezetet az emelő gép ü gyintéző elő terjesztésére a Műszaki Osztá ly biztosítja.

69 9. Az emelő gépeken az idő szakos biztonsá gi felü lvizsgá latokat 5 évenként kell elvégezni. 10. Í rá sos megbízá s esetén a szervezeti egységektő l az emelő gép ü gyintéző je az alá bbi feladatokat vá llalhatja á t: - emelő gép vizsgá latok idő pontjainak meghatá rozá sa, csoportszá mok meghatá rozá sa, - emelő gép vizsgá latok elvégzésének megszervezése, - emelő gép karbantartá sainak megszervezése, - fü ggesztő eszközök vizsgá latainak megszervezése, - a vizsgá lati dokumentá ció k nyilvá ntartá sa, megő rzése, - emelő gép kezelő i-kötöző i tanfolyamok szervezése, - évenkénti oktatá shoz szü kséges oktatá si anyagok biztosítá sa, - emelő gép-kezelő k nyilvá ntartá sa. 11. Emelő gépeket csak emelő gép-kezelő i vizsgá val, valamint érvényes idő szakos orvosi vizsgá val rendelkező személy kezelheti. A dokumentumokat a munkahelyen kell tartani. 12. Emelő gép-kezelő ket, kötöző ket évenként munkavédelmi oktatá sba kell részesíteni. Igazolható mó don meg kell győ ző dni a munkavédelmi ismeretek elsajá títá sá ró l. 13. Az emelő gépekhez haszná lati utasítá st kell biztosítani. A haszná lati utasítá st az emelő gép-kezelő knek ismerniü k kell. A haszná lati utasítá s meglétéért a szervezeti egység vezető je a felelő s. 14. Az emelő gép kezelő i kötelesek emelő gép napló t vezetni. Az emelő gép napló meglétéért, rendeltetésszerű vezetésért a labor vezető je a felelő s. 15.

Az emelő gép napló ba vezetni kell: - az ü zemeletetést, - az észlelt hibá kat, - a karbantartá sokat, - az idő szakos biztonsá gi vizsgá latokat.

16. Minden emelő géppel történő munkavégzés elő tt az emelő gépen úgynevezett "műszakos vizsgá latot" kell végezni. A vizsgá latot az EBSZ 8.2.3. elő írá sai szerint kell végrehajtani. 17. Az emelő gép bá rmilyen meghibá sodá sa esetén, amely a biztonsá gos ü zemeltetést veszélyezteti a munkavégzést szü neteltetni kell a hiba kijavítá sá ig 18. Az emelő köteleket fü ggesztve kell tá rolni. Az emelő köteleken éles törés nem keletkezhet. 19. Csak bevizsgá lt a szabvá nyok elő írá sainak megfelelő fü ggesztő eszközöket (emelő köteleket) szabad emeléshez haszná lni.

70 A meghibá sodott fü ggesztő eszközöket a munkaterü letrő l el kell tá volítani, vagy feltűnő "HASZNÁ LNI TILOS ! " jelzéssel kell ellá tni. 20. Az emelő gép vizsgá latok, valamint a fü ggesztő eszközök vizsgá latainak, karbantartá sainak költségei az ü zemeltető t terhelik.

Budapest, 1996. januá r 31.

Török Imre gazdasá gi-műszaki fő igazgató

71 III. SZÁMÚ FÜ GGELÉ K

KAZÁ NOK É S NYOMÁ STARTÓ EDÉ NYEK Ü GYRENDJE 1.

KAZÁNOK FELÜ GYELETI OSZTÁLYAI, ENGEDÉ LYEZÉ SI ELJÁRÁSOK (8/1979.(XI.29.)NIM szá mú rendelet, Kazá nbiztonsá gi szabá lyzat) Az Á llami Energetikai és Energiabiztonsá gtechnikai Felü gyelet a kazá nt a gyá rtá siillető leg a biztonsá gtechnikai behozatali engedélyezési eljá rá s sorá n felü gyeleti osztá lyba sorolja. 1.1.

"B" felü gyeleti osztá lyba tartozik - az a ható sá gi felü gyelet alá tartozó kazá n, amelynek engedélyezési nyomá sa kisebb, mint1,7 bar abszolút nyomá s (1,73 ata) és névleges hő teljesítménye kisebb, mint 600 kW (510.000 kcal/h), - az elő bbi mérettő l fü ggetlenü l "B" felü gyeleti osztá lyba tartozik az a kazá n is, amelynek nyomá sa nem több, mint 10 bar túlnyomá s (10,19 att) és űrtartalma nem több, mint 150 liter, - teljesítménytő l fü ggetlenü l minden á llvá nycső vel biztosított kazá n. "A" felü gyeleti osztá lyba tartozik, minden a szabá lyzat hatá lya alá nem tartozó "B" felü gyeleti osztá lyba nem sorolt kazá n.

72 1.2.

Felá llítá si, haszná lati, á talakítá si, javítá si engedé lyezé si eljá rá sok

1.2.1. Felá llítá si engedélyezési eljá rá s "A" felü gyeleti osztá lyba tartozó kazá nokná l a gyá rtá si vagy biztonsá gtechnikai behozatali engedély birtoká ban a beruhá zó nak kell megkérnie a ható sá gtó l. Az "A" felü gyeleti osztá lyba tartozó kazá nt felá llítá si engedély alapjá n szabad az ü zembevétel helyén felá llítani, á thelyezni, elhelyezését környezetét megvá ltoztatni. A felá llítá si engedély má solatá t meg kell kü ldeni az Ü zemeltetési Osztá lynak (Ü ZO). 1.2.2. Haszná lati engedélyezési eljá rá s Az eljá rá st minden "A" felü gyeleti osztá lyba tartozó kazá nná l le kell folytatni. Az eljá rá s vizsgá lati tartalma: az első ü zembevétel elő tti helyszíni vizsgá lat, a kazá n és tü zelő berendezés együ ttes alkalmazható sá gá ra vonatkozó minő sítő vizsgá lat, a pró baü zemi vizsgá lat és a komplex biztonsá gi vizsgá lat. Haszná lati engedé ly "A" felü gyeleti osztá lyba tartozó kazá n esetében - A haszná lati engedélyezési eljá rá s sikeres lefolytatá sá t követő en a haszná lati engedélyt a ható sá g terü letileg illetékes szerve adja meg. A haszná lati engedély 3 évig hatá lyos. A haszná lati engedélyt a beruhá zó nak kell megkérni. Az engedély má solatá t meg kell kü ldeni az Ü ZO-nak. - A haszná lati engedély megnyitá sá nak elő feltétele 3 évenként szerkezeti vizsgá lat, 6 évenként szerkezeti vizsgá lat, nyomá spró ba és biztonsá gi szelepek kielégítő eredményű vizsgá lata. A haszná lati engedély megújítá sá t az ü zemeltető kéri meg. "B" felü gyeleti osztá lyba tartozó kazá n esetében a ható sá gi terü letileg illetékes szerve a haszná lati engedélyt, hatá rozatlan idő re adja meg. Az engedélyt a beruhá zó nak kell megkérni és egy má solati példá nyt meg kell kü ldeni az Ü ZOnak. 1.2.3. Az á talakítá si engedélyt a szabá lyzat hatá lya alá tartozó , a javítá si engedélyt az "A" felü gyeleti osztá lyba tartozó kazá nná l kell lefolytatni. 2.

NYOMÁ STARTÓ EDÉ NYEK VESZÉ LYESSÉ GI OSZTÁ LYAI, ENGEDÉ LYEZÉ SI ELJÁ RÁ SOK

2.1.

Nyomá startó edények veszélyességi osztá lyai (4/1979.(III.7) NIM szá mú rendelete, Nyomá startó edények biztonsá gi szabá lyzata) - Kis veszélyességü osztá lyba kell sorolni a nyomá startó edényt, ha a veszélyességi mutató értéke; < 4 < Y = 100 -

Közép veszélyességü osztá lyba kell sorolni a nyomá startó edényt, ha a veszélyességi mutató értéke, < 100 < Y

=

10.000

73

-

Nagy veszélyességi osztá lyba kell sorolni a nyomá startó edényt, ha a veszélyességi mutató értéke; Y

2.2.

>10.000

FELÁ LLÍ TÁ SI, HASZNÁ LATI, Á TALAKÍ TÁ SI, JAVÍ TÁ SI ENGEDÉ LYEZÉ SI ELJÁ RÁ SOK

2.2.1. Felá llítá si engedélyezési eljá rá st a beruhá zó nak kell lefolytatni a nyomá startó edény gyá rtá si vagy biztonsá gtechnikai behozatali engedély birtoká ban nagy vagy középveszélyességű nyomá startó edény esetében. A felá llítá si engedély má solati példá nyá t meg kell kü ldeni az Ü ZO-nak. 2.2.2. Haszná lati engedélyezési eljá rá s A haszná lati engedélyezési eljá rá st a felá llítá si engedély birtoká ban a nagy - és középveszélyességű nyomá startó edénynél kell lefolytatni. A haszná lati engedély nagy veszélyességű nyomá startó edénynél 3 évig, közép veszélyességű nyomá startó edénynél 6 évig hatá lyos. Az engedélyt a beruhá zó nak kell megkérni, és má solatban meg kell kü ldeni az Ü ZO-nak. Kis veszélyességű nyomá startó edény haszná lati engedélyét a ható sá g terü letileg illetékes szerve adja meg, amely hatá rozatlan idő re szó ló hatá lyú.

74 2.2.3. Az á talakítá si engedélyezését a szabá lyzat hatá lya alá tartozó , a javítá si engedélyezését a nagy- vagy közép veszélyességű nyomá startó edénynél kell lefolytatni. Az engedélyt az ü zemeltető nek kell megkérni. 3.

ELJÁ RÁ S ROBBANÁ SOK, SÉ RÜ LÉ SEK ALKALMÁ VAL

3.1.

A szabá lyzat hatá lya alá tartozó kazá n vagy nyomá startó edény robbaná sa, sérü lése, személyi sérü lést okozó meghibá sodá sa esetén az ü zemben tartó köteles rövid úton (személyesen, telefonon, telexen, tá viratban) a ható sá g terü leti szervénél azonnal bejelentést tenni, majd ezt 24 ó rá n belü l írá sban részletesebben megismételni. A bejelentést az Ü ZO-nak is meg kell kü ldeni.

3.2.

Az írá sbeli bejelentésnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a ható sá g á ltal rendelkezésre bocsá tott bejelentési űrlap megjelöl. Kazá nná l: Robbaná son a kazá nnak bá rmely túlnyomá s alatt á lló része olyan mértékű felszakadá sá t kell érteni, amely a belső túlnyomá snak és a légköri nyomá snak pillanatszerű kiegyenlítését idézi elő , a kü lső légtérben létrehozott lökéshullá mok kíséretében. Tűztéri robbaná son a kazá n tűzterében a tü zelésbő l keletkezett robbanó képes elegy pillanatszerű hő termelő , expanzív reakció já t kell érteni, amely a kazá nban, annak környezetében ká rosodá st okoz. - Sérü lésen a szerkezeti részeknek olyan ká ros elvá ltozá sá t kell érteni, amely a gyá rtá s, szerelés, szá llítá s, tá rolá s vagy ü zemeltetés sorá n keletkezett, meghaladja a természetes és elő relá tható elvá ltozá s, elhaszná ló dá s mértékét, gá tolja vagy veszélyezteti a biztonsá gos ü zemeltetést és a kazá n leá llítá sá t vonja maga utá n. Sérü lésnek kell minő síteni az olyan rendellenességet, elvá ltozá st is, amely bá r nem okoz kényszer-leá llá st, de személyi sérü lést, vagy anyagi ká rt, illetve ezek veszélyét idézheti elő . Ilyenek a rongá ló dá sok, repedések, deformá ció k, a tartó szerkezet ká ros alakvá ltozá sai, megsü llyedése, a falazat megrongá ló dá sa, nagyará nyú korró zió , horpadá sok, kipá rná sodá s, kifújá sok, szerelvényhibá k stb.

3.3.

A robbaná s, sérü lés helyszínén vá ltoztatá st eszközölni nem szabad, amíg a ható sá g a vizsgá latá t meg nem tartotta, kivéve, ha a tová bbi ká rok, balesetek megelő zése és a közforgalom részleges helyreá llítá sa múlhatatlanul szü kségessé teszi.

3.4.

A ható sá g vagy az á ltala kijelölt bizottsá g az értesítés vétele utá n a helyszínen vizsgá lja meg az eset okait, való színű lefolyá sá t és következményeit: - ezzel kapcsolatban fényképeket, vá zlatokat, leírá sokat készít, - ellenő rzi a megelő ző ü zemi viszonyokat, - megvizsgá lja a sérü lt berendezést, annak tartozékait, környezetét, meghallgatja a sérü lés, robbaná s szemtanúit, az illetékes személyeket, a kezelő ket és errő l jegyző könyvet vesz fel.

75 - tanulmá nyozza a szü kséges okmá nyokat, ü zemi napló kat stb. - elrendeli az alkatrészek, tartozékok stb. laborató riumi, műszeres és má s vizsgá latait. - tanulmá nyozza a há zi kivizsgá lá s adatait. 3.5.

A ható sá g jogosult az á ltala szü kséges vá lt tá rgyakat, okmá nyokat, elismervény ellenében á tvenni.

3.6.

Ha a ható sá g vizsgá lata sorá n megá llapítja, hogy a gyá rtá ssal, ü zemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatban mulasztá s, gondatlansá g, szá ndékossá g á ll fenn, eljá rá s megindítá sá t kezdeményezi.

3.7.

A ható sá g a vizsgá lat eredményérő l részletes jegyző könyvet készít, amelyet az ü zemeltető megbízottja is alá ír.

3.8.

A ható sá g a vizsgá lat utá n intézkedik a kazá n vagy nyomá startó edény tová bbi sorsa felő l. Az engedélyokmá nyba bejegyzi a sérü lés, robbaná s tényét, körü lményeit, azonkívü l : - elrendelheti a selejtezést (a berendezés súlyos rongá ló dá sa esetén), - a javítá si á talakítá si engedély kérelmezésére hívhatja fel az ü zemben tartó t, - intézkedik a megtartandó ható sá gi vizsgá latokró l, - egyéb mó don rendelkezik a tová bbi ü zemeltetés tekintetében.

3.9.

Robbaná st, sérü lést követő javítá s, á talakítá s utá n csak a teljes körű ható sá gi vizsgá latok sikeres elvégzésével lehet a kazá n vagy nyomá startó edény ü zemeltetését engedélyezni.

3.10. Ha a szabá lyzat hatá lya alá tartozó kazá n vagy nyomá startó edény meghibá sodá sa úgy okoz személyi sérü lést vagy balesetet, hogy nem következik be robbaná s vagy sérü lés, a bejelentések, kivizsgá lá s és a ható sá gi intézkedések tekintetében akkor is az elő ző ekben meghatá rozott elő írá sok az irá nyadó k. 4.

TEENDŐ K VESZÉ LYES HELYZETEKBEN

4.1.

Nyomá startó edény

4.1.1. Ha az ü zemelő nyomá startó edény vagy tartozéka meghibá sodik, a nyomá s csökkentésével, a betá plá lá s megszü ntetésével, szü kség esetén hűtéssel vagy inertgá z bevezetésével kell a rendszert biztonsá gos á llapotba helyezni. 4.1.2. Ha a fagymentességet biztosító szigetelés, a kísérő fűtés meghibá sodik, és a környezeti hő mérséklet a töltet dermedés-, illető leg fagypontja alá sü llyed, a hiba kijavítá sá ig a nyomá startó edényt tová bb ü zemeltetni nem szabad. 4.1.3. Megsérü lt tömítéssel nyomá startó edényt, rendszert ü zemeltetni nem szabad. 4.1.4. Ha a nyomá startó edény környezetében tűz keletkezik, nyomá sá t a környezeti nyomá sra kell csökkenteni, a veszélyeztetett nyomá startó edényt a hozzá

76 kapcsolt egyéb berendezésektő l el kell szakaszolni, és folyamatos hűtésérő l gondoskodni kell. 4.2.

Kazá n

4.2.1. A kazá n ü zemét veszély keletkezése, rendellenessége esetén azonnal le kell á llítani, pl. ha: - a biztonsá gi berendezések ü zemképtelenek, - nyomá startó részeknél túlhevü lés, deformá ció , repedés, víz- vagy gő z kifúvá s jelentkezik, - tá pberendezések szá llító képessége oly mértékben csökken, hogy a szü kséges mennyiségű víz biztonsá gosan má r nem tá plá lható be, - tá pvíz (töltet) kimaradá s esetén, a nyomá s, intézkedések ellenére, az engedélyezési nyomá s fölé emelkedik több mint 10 %-kal, - vízszint, intézkedések ellenére is, gyorsan sü llyed vagy emelkedik, - vízá llá smutató k ü zemképtelenné vá lnak, - fogyasztó k hirtelen kiesésekor, ha az veszélyt, ká rt okozhat, - ha a tűztérben vagy huzamokban robbaná s következik be, - a kazá n falazata, tető zete, burkolata elmozdul, repedezik, tartó szerkezetnél rendellenesség mutatkozik, sü llyedés következik be; több hibá tlan vízá llá smutató eltérő vízszintet jelez, - a tűztérben a lá ng ismételten kialszik, huzatszabá lyozá s ellenére is, a tü zelő berendezés vagy a tü zelő anyag-ellá tó rendszer tömörtelensége, vagy má s rendellenessége esetén, bá rmely má s, komoly ü zemzavarná l, rendellenes ü zemnél. 4.2.2. Leá llá s utá n a rendellenesség oká t, körü lményeit haladéktalanul meg kell vizsgá lni, a szü kséges intézkedéseket meg kell tenni; újra ü zembe lépni csak ezek kikü szöbölése utá n szabad. 4.2.3. A kazá n ü zemviszonyaiban, tulajdonosá ban, telephelyében beá llt vá ltozá st a ható sá ghoz be kell jelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni a kazá n ü zemen kívü li helyezését. Selejtezés esetén a gépkönyvet a ható sá ghoz be kell kü ldeni. 5.

KAZÁ NOK É S NYOMÁ STARTÓ EDÉ NYEK Ü GYRENDJE Az egyetemi kazá nok és nyomá startó edények ü gyintéző je megbízá sá t a gazdasá gi-műszaki fő igazgató tó l kapja. Tevékenységét az Ü ZO osztá lyvezető je ellenő rzi. 5.1.

Az ü gyintéző feladatai: - a ható sá gi felü gyelet alá tartozó berendezések nyilvá ntartá sa, - új kazá n és nyomá startó edény ható sá gi engedélyeztetése sorá n a beruhá zó folyamatosan tá jékoztatja az engedélyezések á llá sá ró l, - az egyetemi belső ü zembe helyezési vizsgá latok végzése, - az engedélyek megújítá sá nak ü gyintézése, a ható sá gi vizsgá latok megszervezése, - a berendezések ü zemeltetésének idő szakos ellenő rzése,

77 -

kapcsolattartá s, együ ttműködés az ü zemeltető i feladatokat ellá tó szervezeti egységek illetékes ü gyintéző ivel, - tá rolja az engedélyezési dokumentumok má solatait. 5.2.

A kazá nok és nyomá startó edények ü zemeltető je épü lettartozékot képező berendezéseknél a Műszaki Osztá ly, - az oktatá si szervezeti egység tulajdoná ban lévő (oktatá st, kutatá st szolgá ló ) berendezéseknél az oktatá si szervezeti egység. A berendezések engedélyezési eljá rá saival, működtetésével já ró költségek az ü zemeltető t terheli.

5.2.1. Az ü zemeltető feladata - köteles a kazá n, a nyomá startó edény ü zemeltetéséért felelő s személyt kijelölni. A berendezés biztonsá gá ért felelő s és intézkedésre jogosult személy nevét és beosztá sá t az illető helyiségen belü l ki kell fü ggeszteni, - köteles a biztonsá gos ü zemvitelre, kezelésre, a kezelő k teendő ire vonatkozó részletes ü zemeltetési utasítá st kiadni, az érdekeltekkel írá sban á tvetetni. - kazá nná l az ü zemeltetési utasítá snak tartalmaznia kell a kazá nnapló vezetésével, a szolgá lat á tadá s - á tvétellel kapcsolatos teendő ket. Ki kell terjednie valamennyi tartozékra segédberendezésre valamennyi veszélyt okozó körü lményre, - a berendezések kezeléséhez köteles annyi szakképesített illetve betanított dolgozó t beá llítani amennyi a biztonsá gos ü zemvitelhez, tová bbá az ü zemen kívü l helyezéshez szü kséges, - a kezelő személyzetet az ü zemeltetési utasítá sban foglaltakró l munkavédelmi oktatá s keretében ki kell oktatni, az oktatá s eredményességérő l visszakérdezéssel meg kell győ ző dni, - az ü zemeltetés eseményeit napló ba kell rögzíteni, köteles folyamatosan végzett, tervszerű karbantartá ssal gondoskodni arró l, hogy a berendezés és tartozékai a biztonsá gi követelményeknek megfelelő á llapotban legyenek. - robbaná st, sérü lést haladéktalanul jelenteni kell az Ü ZO-nak. Az Ü ZO feladata az illetékes ható sá g felé történő bejelentés. 6. Az SzMSz 36. § (5) h., pontjá ban kapott felhatalmazá s alapjá n a BME Kazá nok és nyomá startó edények ü gyrendjét hatá lyba léptetem. Hatá lya kiterjed a BME tulajdoná t képező a "Kazá nbiztonsá gi szabá lyzat", a "Nyomá startó edények biztonsá gi szabá lyzata" alá tartozó berendezésekre.

Budapest, 1996. januá r 31.

Török Imre gazdasá gi-műszaki fő igazgató

78 IV. SZÁMÚ FÜ GGELÉ K

BME SUGÁRVÉ DELMI SZOLGÁLATÁNAK SZERVEZETE É S Ü GYRENDJE 1.

A SUGÁ RVÉ DELMI SZOLGÁ LAT SZERVEZETE

1.1. A BME Sugá rvédelmi Szolgá lata alatt a Budapesti Műszaki és Gazdasá gtudomá nyi Egyetemen működő sugá rveszélyes munkahelyeken tevékenykedő sugá rvédelmi megbízottak összességét értjü k. A sugá rvédelmi megbízottak közü l egy sugá rvédelmi szolgá lat vezető t és egy helyettest kell kinevezni. A BME sugá rveszélyes munkahelyeinek jegyzéke az I. mellékletben talá lható . 1.2. A Sugá rvédelmi Szolgá lat /a tová bbiakban SVSz / vezető jét és helyettesét* a munkavédelemért felelő s Gazdasá gi és Műszaki Fő igazgató sá g vezető je bízza meg. Ezirá nyú tevékenységü k a Ü zemeltetési Osztá ly (tová bbiakban Ü ZO) feladatkörébe tartozik. A sugá rvédelmi megbízottakat az érintett intézetek, tanszékek vezető i bízzá k meg. 1.3. A SVSz szervezése nem érinti az érintett munkahelyi vezető knek a sugá rvédelmi elő írá sok betartatá sá ra vonatkozó felelő sségét. 1.4. A BME érintett munkahelyi vezető i kötelesek biztosítani a sugá rvédelmi megbízottak tová bbképzését. 1.5. A SVSz létrehozá sá nak célja a BME sugá rveszélyes munkahelyein dolgozó k és az ott tevékenykedő hallgató k sugá rvédelmének biztosítá sa. 2.

A SUGÁ RVÉ DELMI MEGBÍ ZOTTAK FELADATAI

2.1.

Szabá lyozá si é s engedé lyezé si tevé kenysé g

2.1.1. A sugá rveszélyes munkahelyeken a sugá rveszélyes munkahely jellegének ismerete alapjá n a munká ra vonatkozó sugá rvédelmi elő írá sok kidolgozá sa. A sugá rveszélyes munkahelyeken kidolgozott helyi sugá rvédelmi elő írá sok a BME SVSz szervezeti és ü gyrendi leírá sa részének tekintendő k. -* Ez idő szerint SVSz vezető je a BME Nukleá ris Technikai Intézet Sugá rvédelmi Osztá ly vezető je. A SVSz vezető helyettese: a BME Nukleá ris Intézet Sugá rvédelmi Osztá ly egy beosztott dolgozó ja, aki á tfogó sugá rvédelmi ismeretekbő l sikeres vizsgá t tett.

79 2.1.2. Új típusú vagy rendszeresen végzett munká k megkezdésének 2.1.3. Az újonnan munká ba lépő k és a folyamatosan dolgozó k sugá rvédelmi oktatá sa. 2.1.4. A sugá rveszélyes munkahelyeken folyó munká kná l sugá rvédelmi szempontok alapjá n vétó joga van, amellyel - ha azt szü kségesnek tartja - köteles élni. 2.1.5. Új sugá rveszélyes munkahelyek létesítésénél érvényesíti a sugá rvédelmi szempontokat. A terveket - a sugá rvédelmi ható sá gokhoz történő benyújtá suk elő tt véleményezésre megkü ldi a SVSz vezető jének. 2.2.

Munkahelyi ellenő rzési tevékenység

2.2.1. A sugá rveszélyes munkahelyek jellegének megfelelő en a munkahelyek ellenő rzése. 2.2.2. A dolgozó k ellenő rzése.

munkamó dszerének

sugá rvédelmi

szempontbó l

2.2.3. A sugá rvédelmi célokra haszná lt műszerek, eszközök karbantartá sá ró l, pó tlá sá ró l, hitelesíttetésérő l történő gondoskodá s.

történő

folyamatos

2.2.4. Nyitott izotó pokat felhaszná ló munkahelyen a rendszeres felü leti szennyezettség mérése, ill. szü kség esetén a dekontaminá lá si műveletnek az irá nyítá sa. 2.2.5. A radioaktív hulladékok tá rolá sá nak és szá llítá sá nak megszervezése, az elő írt feltételek betartá sá nak ellenő rzése. 2.2.6. A kibocsá tá s /a sugá rveszélyes munkahelyekrő l levegő vel és vízzel tá vozó radioaktivitá s/ ellenő rzése és az elő írt feltételek betartá sá nak ellenő rzése. 2.2.7. Részvétel a ható sá gi sugá rvédelmi ellenő rzéseken és az elő írt dokumentá ció bemutatá sa. A ható sá gi ellenő rzés sorá n felvett jegyző könyv egy példá nyá nak SVSz vezető jének történő megkü ldése abban az esetben, ha az ellenő rző ható sá g az ellenő rzés sorá n rendellenességeket á llapít meg. 2.2.8. A zá rt sugá rforrá ssal működő készü lékek rendszeres ellenő rzése. 2.2.9. A zá rt sugá rforrá sok zá rtsá gá nak a ellenő riztetése. (lá sd MSz 14340 és MSz 14351 ).

vonatkozó

szabvá ny

szerinti

2.2.10. A hallgató i gyakorlatok sugá rvédelmét az ICRP 36. sz. ajá nlá sok illetve ennek mó dosítá sai alapjá n kell megszervezni. 2.3.

Személyi dó zismérés, orvosi vizsgá lat

80 2.3.1. Személyi dó zismérés megszervezése, és a dolgozó k á ltal elszenvedett dó zis nyilvá ntartá sa. 2.3.2. Ha egy dolgozó 1 havi sugá rterhelése meghaladja az éves első dleges dó ziskorlá t 1/10-ét a sugá rterhelést elő idéző ok felderítése, vizsgá lat lefolytatá sa és annak jegyző könyvben való rögzítése. A jegyző könyv 1 példá nyá nak a SVSz vezető je részére történő megkü ldése. 2.3.3. Az elő zetes ill. idő szakos orvosi vizsgá latokon való megjelenés ellenő rzése. A nyitott "B" szintű munkahelyen dolgozó k részére évente 2 alkalommal, egyéb sugá rveszélyes munkahelyeken évente egy alkalommal kell idő szakos orvosi vizsgá latot szervezni. A BME oktató reaktorban dolgozó k esetében a Fő vá rosi Á NTSZ-tal történt egyeztetés alapjá n az idő szakos orvosi vizsgá latok szá ma 2. 2.3.4. A SVSz vezető jének értesítése az idő szakos orvosi vizsgá latok alapjá n történt esetleges ideiglenes, ill. végleges eltiltá sró l. 2.4.

Nyilvá ntartá s, jelentési tevékenység

2.4.1. A beérkező radioaktív anyagokró l és azok felhaszná lá sá ró l, tá rolá sá ró l nyilvá ntartá s vezetése. 2.4.2. Radioaktív készítmények és sugá rforrá sok rendelése, á tvétel biztosítá sa. 2.4.3. Sugá rvédelmi ellenő rzések jegyző könyveinek, orvosi vizsgá latok eredményeinek, egyéni dó zisértékeknek nyilvá ntartá sa. Személyi kartonok vezetése. 2.4.4. Elő írt jelentési kötelezettség teljesítése a vezető nek, a terü letileg illetékes Á NTSZ-nek, s má s sugá rvédelmi ható sá gnak. 3.

A SUGÁ RVÉ DELMI SZOLGÁ LAT VEZETŐ JÉ NEK FELADATAI

3.1. Begyűjti a ható sá gi ellenő rzések sorá n szü letett jegyző könyvek egy példá nyá t, ha az ellenő rzésekor a sugá regészségü gyi, sugá rrendészeti ható sá gok rendellenességet talá ltak. 3.2. Nyilvá ntartá st vezet az idő szakos orvosi vizsgá latokon idő szakosan, illetve véglegesen eltiltott személyekrő l. 3.3. Nyilvá ntartá st vezet a dó zistúllépésekrő l, a kivizsgá lá s jegyző könyveit összegyűjti. 3.4.

Segítséget nyújt a sugá rvédelmi megbízottnak /ha az igényli/: - új sugá rvédelmi mó dszerek bevezetésénél, - egy-egy speciá lis méréstechnikai, sugá rvédelmi ellenő rzési mérési feladat végrehajtá sá ban, - a sugá rvédelmi ható sá gokkal való kapcsolattartá sban.

81 3.5. Az új sugá rveszélyes munkahelyek terveit a ható sá goknak való benyújtá s elő tt véleményezi. 3.6.

Részt vesz a baleseti csoport munká já ban /lá sd. az 5. pontot/.

4.

A SUGÁ RVÉ DELMI SZOLGÁ LATVEZETŐ HELYETTESÉ NEK FELADATAI Segíti a sugá rvédelmi szolgá lat vezető jét tevékenységeinek ellá tá sá ban, annak tá vollétében vagy akadá lyoztatá sa esetén ellá tja a szolgá latvezető feladatait. 5.

SUGÁ RBALESETEK

5.1.

A balestek kategorizá lá sa Egy esetleges sugá rbaleset /tová bbiakban: baleset/ következményei alapjá n a következő csoportok valamelyikébe esik:

kiterjedése

és

5.1.1. Munkahelyi baleset: olyan baleset, amely a sugá rveszélyes munkahely valamely helyiségére, kisebb részére terjed ki. A baleset következményei csak az itt dolgozó személyekre lehetnek veszélyesek. 5.1.2. É pü letre kiterjedő balesetek: ide tartoznak azok a balesetek, amelyek a sugá rveszélyes munkahelyet magá ba foglaló épü letben tartó zkodó minden személyre veszélyesek /pl. radioaktív szennyező dés szá mos tá rgyon vagy nagy felü leten, nagy sugá rzá si szintek/. 5.1.3. Létesítményen belü li balesetek: létesítmény alatt a BME épü letkomplexumá t értjü k, azaz a "kerítésen belü li" baleseteket. E balesettípusná l a következmények az egyetemen tartó zkodó valamennyi személyre veszélyesek lehetnek, első sorban radioaktivitá s kibocsá tá sa révén. 5.1.4. Nyilvá nos baleset: ide tartoznak azok a balesetek, amelyeknél a BME-n kívü l, a környezetben élő lakossá gi csoportok veszélyeztetésével is lehet szá molni. A fenti gyakorlati kategó riá k alkalmazá sa mellett, az Egyetemi Oktató reaktorban bekövetkezett baleset súlyossá gá nak meghatá rozá sá ban a Nemzetközi Atomenergiaü gynökség á ltal bevezetett "Nukleá ris Eseményská lá t" (1991.) is alkalmazni kell. Az Egyetemi Oktató reaktorban bekövetkezett baleset esetében a BME Nukleá ris Technikai Intézete á ltal készített, ható sá gilag jó vá hagyott Balesetelhá rítá si Intézkedési Terv (BEIT) elő írá sai szerint kell eljá rni. Az Egyetemi Oktató reaktor terü letén kívü l az 5.1.2. az 5.1.3. és az 5.1.4. típusú baleset bekövetkezésekor azonnal baleseti csoportot kell létrehozni az ilyen balesetek lekü zdése, ill. ezek következményeinek csökkentésére. A baleseti csoport összetétele: - a sugá rveszélyes munkahely vezető je, - a sugá rvédelmi megbízott, - a SVSz vezető je és helyettese, - a sugá rveszélyes munkahely egy adminisztratív dolgozó ja, - a BME foglalkozá s-egészségü gyi szolgá lat vezető je. A baleseti csoport vezető je a sugá rveszélyes munkahely vezető je.

82 5.2.1. A baleseti csoport fő bb teendő inek megalakulá sa utá n: - Megá llapítjá k a baleset helyét és a jelentkező , vá rható következményeket. - Intézkedéseket tesznek az esetleges sérü ltek azonnali ellá tá sá ra, ill. a tová bbi balesetek megakadá lyozá sá ra. - A balesetet jelentik: - a.) A Fő vá rosi Á NTSZ Sugá regészségü gyi Osztá lyá nak - b.) A BM ORFK Rendészeti Osztá lyá nak, - c.) A 5.1.4. baleseteket az Á NTSZ Fő felü gyelő ségének. - Az adminisztratív dolgozó a baleseti csoport összehívá sá t követő en részletes eseménynaptá rt vezet, amely lehető ség szerint minden részletes informá ció t tartalmaz. Az informá ció knak tartalmazniuk kell a hozott döntéseket, az elvégzett munká kat és a közreműködő k nevét. 5.3. Eljá rá sok baleseteknél A tová bbi irá nyelveket a BME Oktató reaktorá n kívü l bekövetkezett, 5.1.2. és 5.1.3.balesetekre kell értelmezni. Az 5.1.1. típusú baleseteknél figyelembe kell venni a tová bbiakban részletezett alapelveket. Az 5.1.4. típusú balesetekre a BME Nukleá ris Technikai Intézete á ltal az Egyetemi Oktató reaktor részére készített BEIT-et kell alkalmazni. 5.3.1. A baleseti csoport vezető je azonnal á tveszi az irá nyítá st, utasítá sait mindenkinek haladéktalanul végre kell hajtania. 5.3.2. Riasztania kell a veszélyeztetett személyeket, s azoknak el kell hagyniuk a veszélyeztetett terü letet. 5.3.3. A baleseti csoport sugá rvédelmi szakemberei ellenő rzik a riasztott személyek esetleges radioaktív szennyezettségét. 5.3.4. Az esetleges sérü lteket első segélyben kell részesíteni. 5.3.5. Inkorporá ció gyanúja esetén a sérü ltet inkorporá ció vizsgá latnak kell alá vetni. 5.3.6. Sugá rsérü lés gyanúja esetén a sérü ltet az Orszá gos Onkoló giai Intézetbe kell beutalni. 5.3.7. A baleseti csoportnak - kiegészítve a Fő vá rosi Á NTSZ - Sugá regészségü gyi Osztá ly és a BM ORFK Rendészeti Osztá ly képviselő ivel - meg kell hatá rozni a tová bbi teendő ket. 5.3.8. A sugá rveszélyes munkahelyen tová bbi munká t folytatni csak a ható sá g képviselő ivel kiegészített baleseti csoport engedélye utá n lehet.

83 6. ZÁ RÓ RENDELKEZÉ S Az Egyetem minden dolgozó ja és hallgató ja köteles az adott munkahelyre vonatkozó sugá rvédelmi szabá lyokat elsajá títani és betartani. A Budapesti Műszaki Egyetem sugá rvédelmi szolgá latá nak szervezete és ü gyrendje a kiadá s idő pontjá ban lép hatá lyba. Ezzel az 1986. januá r 15-én kiadott BME Sugá rvédelmi Szolgá latá nak Szervezete és Ü gyrendje hatá lyá t veszti. Budapest, 1995. december 20.

Dr. Biró Péter rektor

A Budapesti Mű szaki Egyetem sugá rveszé lyes munkahelyei (1995) 1.

Fizikai Intézet, Atomfizika Tanszék (zá rt gamma-sugá rforrá sok, ipari röntgenkészü lék).

2.

MTI Vill. Anyagtechnoló gia Tanszék (finomszerkezetvizsgá ló rtg.).

3.

Á svá ny és Földtani Tanszék (finomszerkezetvizsgá ló rtg.).

4.

Fizikai-Kémia Tanszék ("B" szintű izotó plabor).

5.

Kémiai Technoló giai Tanszék ("B" szintű és "C" szintű izotó plabor, finomszerkezetvizsgá ló rtg.)

6.

Nukleá ris Technikai Inté zet - Egyetemi Oktatóreaktor Atomreaktor, "B" és "C" szintű laborok, betatron, ipari rtg. neutron generá tor, zá rt sugá rforrá sok.

7.

Polimertechnika és Textiltechnoló gia Tanszék (finomszerkezetvizsgá ló rtg.).

84 V. SZÁMÚ FÜ GGELÉ K

AZ MvSz-BEN HÍVATKOZOTT JOGSZBÁLYOK KIVONATA

85 V/1. szá mú függelé k

FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK JEGYZÉ KE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

1993. évi XCIII törvény a munkavédelemrő l egységes szerkezetben a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtá sá ró l szó ló 5/1993.(XII.26.) Mü M. rendelettel, valamint mó dosítá saik 89/1995.(VII.14.) Korm. rendelete a foglalkozá s-egészségü gyi szolgá latró 27/1995.(VII.25.) NM rendelete a foglalkozá s-egészségü gyi szolgá latró l 25/1996.(VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörü lmények á ltalá nos egészségü gyi követelményeirő l 6/1991.(VII.23.) Eü M.-Mü M. együ ttes rendelet egyes egészségre á rtalmas munkakörü lmények között foglalkoztatott dolgozó k napi munkaidejérő l 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet , valamint 27/2000. (IX. 30.) Eü M mó dosító rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassá g orvosi vizsgá latá ró l és véleményezésérő l 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egyes egészségká rosító kocká zatok között foglalkoztatott munkavá llaló k (napi, heti) expozíció s idejének korlá tozá sá ró l 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozá si betegségek és fokozott expozíció s esetek bejelentésérő l és kivizsgá lá sá ró l 65/1999. (XII. 22.) Eü M rendelet a munkavá llaló k munkahelyen történő egyéni védő eszköz haszná latá nak minimá lis biztonsá gi és egészségvédelmi követelményeirő l

10.

44/2000. (XII. 27.) Eü M rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljá rá sok, illetve tevékenységek részletes szabá lyairó l

11.

41/2000. (XII. 20.) Eü M-KöM együ ttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal. illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlá tozá sá ró l

12.

25/2000. (IX. 30.) Eü M-SZCSM e. rendelet a munkahelyek kémiai biztonsá gá ró l 13. 26/2000. (IX. 30.) Eü M rendelet a foglalkozá s eredetű rá kkeltő anyagok elleni védekezésrő l és az á ltaluk okozott egészségká rosodá sok megelő zésérő l 14. 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyü let kibocsá tá sá nak korlá tozá sá ró l 15. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirő l 16. 8/1998. (II. 31.) Mü M rendelet a munkaeszközök és haszná latuk biztonsá gi és egészségü gyi követelményeinek minimá lis szintjérő l 17. 26/1998. (I. 16.) Mü M rendelete a munkahelyen alkalmazandó biztonsá gi és egészségvédelmi jelzésekrő l 18. 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet a gépek biztonsá gi követelményeirő l és megfelelő ségének tanúsítá sá ró l

86 19. 20.

1/1980.(I.19.) NIM. rendelet Gá zpalack Biztonsá gi Szabá lyzat 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az orszá gos telepü lésrendezés és építési követelményeirő l 21. 8/1978.(XI.29.) NIM. rendelet Kazá nbiztonsá gi Szabá lyzat 22. 4/1979.(III.7.) NIM. rendelet Nyomá startó Edények Biztonsá gi Szabá lyzata 23. 31/1994.(XI.10.) IKM. rendelet, valamint a mó dosító 46/1999. GM rendelet É pítő ipari Kivitelezési Biztonsá gi Szabá lyzat 24. 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelő gép Biztonsá gi Szabá lyzat kiadá sá ró l 25. 1/1995.(I.6.) Mü M rendelet Ipari Alpintechnikai Biztonsá gi Szabá lyzat 26. 30/1995.(VII.25.) IKM. rendelete, valamint a 44/1999. (VIII. 4.) GM mó dosító rendelet Kereskedelmi és Vendéglá tó ipari Biztonsá gi Szabá lyzat kiadá sá ró l 27. 31/1995.(VII.25) IKM. rendelete, valamint a mó dosító 45/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Vas-és Fémipari Szerelési Biztonsá gi Szabá lyzat kiadá sá ró l 28. 50/1999. (XI. 3.) Eü M rendelet a képernyő elő tti munkavégzés minimá lis egészségü gyi és biztonsá gi követelményeirő l 29. 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet, valamint a 43/1999. (VIII. 4.) GM mó dosító rendelet a Hegesztési Biztonsá gi Szabá lyzat kiadá sá ró l

– MSZ 63/4 termelő -berendezések munkavédelmi vizsgá latá nak tartalmi és alaki – – – -

– – – – – – –

követelményei. Ü zembe helyezés. MSZ 172/1 érintésvédelmi szabá lyzat 1000 V-ná l nem nagyobb feszü ltségű, erő sá ramú villamos berendezések. MSZ EN 292-1,2 Gépek biztonsá ga. Alapfogalmak, a kialakítá s á ltalá nos elvei. MSZ EN 414 Gépek biztonsá ga. A biztonsá gi szabvá nyok tartalmi és alaki követelményei MSZ 09-57052 Munkavédelem A vegyipar á ltalá nos biztonsá gtechnikai követelményei MSZ 05-20.0510/1 Felü letkikészítő berendezések biztonsá gtechnikai követelményei Flü letkikészítő berendezések és helyiségek MSZ 05-20.5010/4 Felü letkikészítő berendezések biztonsá gtechnikai követelményei Galvanizá ló berendezések és helyiségek MSZ 1585 ü zemi szabá lyzat erő sá ramú villamos berendezések szá má ra MSZ 1600/1-15 létesítési biztonsá gi szabá lyzat 1000 V-ná l nem nagyobb feszü ltségű villamos berendezések szá má ra MSZ 4851/16 érintésvédelmi felü lvizsgá latok MSZ 6240/1-4 belső téri mesterséges vilá gítá s MSZ 18152 munkahelyen engedélyezett zajszintek MSZ 2146/1-2 munkahelyek levegő tisztasá gi követelményei MSZ EN 60204-1 Gépi berendezések biztonsá ga. Gépek villamos szerkezetei.

87 V/2. szá mú függelé k

Já rvá nyügyi é rdekből kiemelt munkakörök, tevé kenysé gek. (33/1998./VI.24./ NM r. 1. szá mú melléklete)

Kiemelt munkakörök, tevékenységek

1.

2.

3. 4.

5. 6.

7.

8.

9.

TBC Nemi (ernyő kép Bakteri- Bő rgyó betegség szűrés oló giai gyá szati (lues, érvényes seroló gia) lelete)

Egészségü gyi intézményekben az újszü löttek, koraszü löttek, csecsemő - és gyermekbetegek ellá tá sá val kapcsolatos valamennyi munkakör

+

+

+

+

A bölcső dékben, ó vodá kban, csecsemő - és gyermekotthonokban a csecsemő k, illetve a gyermekek ellá tá sá val kapcsolatos valamennyi munkakör; gyermekjó léti és gyermekvédelmi intézményekben, csalá di-napközi otthon, há zi gyermekfelü gyelet, á tmeneti otthon, nevelő szü lő i, helyettes szü lő i ellá tá sban a gyermekek ellá tá sá val kapcsolatos valamennyi munkakör

+

+

+

+

Az anyatejgyűjtő anyatejet adó nő k

+

+

+

+

Közfogyasztá sra szá nt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) elő á llítá sá val, valamint forgalmazá sá val (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyü mölcsfélék szá llítá sá t, tá rolá sá t) foglalkozó , tová bbá ilyen munkahelyeken tisztítá st, takarítá st végző személy

-

+

+

-

Á llattartó gazdasá gban, egyéni gazdá lkodó ná l a tej fejését, kezelését és feldolgozá sá t végző személy

-

+

+

-

-

-

+

-

Ivó vízminő ségű vízellá tá st szolgá ló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartá sá val kapcsolatos munkakör

-

+

+

-

Gyó gynövény, gyó gynövény-kivonat, valamint az élelmiszer és gyó gyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb - de az emberi szervezetbe kerü lő vagy azzal érintkezésben haszná latos anyagok, készítmények (kozmetikum, gyó gyvíz, á svá nyvíz, tá pszerek stb.) elő á llítá sá val, kiszerelésével kapcsolatos valamennyi munkakör

-

+

+

-

Nagy-, közép- és kisü zemű gyó gyszergyá rtá s és elosztá s terü letén (pl. gyó gyszergyá r, infúzió s laborató rium, gyó gyszerkészítő galenusi laborató rium stb.) mindazon munkakör, ahol a dolgozó a gyó gyszerrel közvetlenü l érintkezik (gyá rtá s, csomagolá s, edényzet mosogatá sa stb.), illetve a közforgalmú és intézeti gyó gyszertá rak valamennyi munkaköre

-

+

á llomá sokon valamennyi munkakör és

Á llami gazdasá gná l, mező gazdasá gi szövetkezeti tá rsulá sná l, részvénytá rsasá gná l, valamint magá ngazdá lkodó kná l szarvasmarha-tenyésztés és -tartá s munkakör

+

-

88 V/3. szá mú függelé k

Fizikai, ké miai kóroki té nyezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot tesz szüksé gessé (33/1998./VI.24./ NM r. 3. szá mú melléklete) A tá blá zat értelmezése: 1. A melléklet nem tartalmazza valamennyi, idő szakos munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot igénylő kó roki tényező tételes felsorolá sá t. Ezért figyelembe kell venni a rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltakat. 2. A vizsgá latok gyakorisá gá nak meghatá rozá sá ná l tekintettel kell lenni a 6. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra is. 3. A tá blá zaton az adott vegyi anyag bioló giai monitorozá sá t bm jelölés jelenti. Azokná l a munkavá llaló kná l, akiknél a vizsgá lat fokozott expozíció t jelez, haladéktalanul klinikai vizsgá latot kell végezni, és ennek kapcsá n a munkaalkalmassá got is el kell bírá lni. A bm jelölés mellett szereplő gyakorisá g azt jelenti, hogy a bioló giai monitorozá s eredményétő l fü ggetlenü l, ilyen idő közönként minden exponá lt dolgozó ná l idő szakos munkaköri alkalmassá gi vizsgá latot kell végezni. 4. Kombiná lt vegyi expozíció k elő fordulá sa esetén a legrövidebb gyakorisá got kell figyelembe venni. 5. A vizsgá latok irá nyá t és az eredmények értékelését, beleértve a bioló giai expozíció s mutató k mérésének gyakorisá gá t is, az OMFI mó dszertani közleményben tartalmazza meg. A mó dszertani közlemény kiadá sá nak és tartalmá nak szakmailag kötelező voltá ró l a Népjó léti Közlönyben rendelkezés jelenik meg, amely megjelöli a mó dszertani közlemény beszerzési helyét is. Időszakos munkaalkalmassá gi vizsgá latok gyakorisá ga évenként

bm

félévenként

bm

nitro-benzol

évenként

bm

egyéb nitrovegyü letek

félévenként

Kóroki té nyező arzén és vegyü letei benzol

Megjegyzé s

benzol nitrovegyü letei:

(pl. nitro-kló rbenzol, nitro-anilin, acetanilid) benzol aminovegyü letei: anilin

félévenként

egyéb aminovegyü letek

félévenként

(pl. dimetil-anilin)

bm

89 dekompresszió sűrített levegő ben végzett munka búvá rmunka

lá sd: 6/1987. (VI. 24.) Eü M rendelet a keszon-munká kró l á lló vízben, 15 m - vízoszlopot nem meghaladó merü lésnél, +10 °C - +30 °C vízhő mérséklet évenként esetén

a vizsgá lat helye: az OMFI á ltal kijelölt foglalkozá segészségü gyi rendelő

amennyiben egy tényező a fentiekben leírtaktó l félévenként eltér amennyiben több -tényező egyidejűleg Há romhavon eltér minden ként szá zadik merü lés utá n digitá lisz glikozidok

félévenként

dimetil-formamid

félévenként

dioxan (dietilén dioxid)

félévenként

etil-benzol

évenként

etilén-oxid

félévenként

fenol

félévenként

bm

n-hexá n

évenként

bm

higany (szervetlen higany és vegyü letei)

félévenként

bm

halothan

félévenként

hő terhelés

évenként

bm bm

Ha a kü lső levegő hő mérsékletének napi csúcsértéke tartó san (legalá bb egy hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben az év nyá ri idő szaká ban a korrigá lt effektív hő mérséklet á tlag értéke eléri vagy

90 meghaladja az MSZ 21875 szabvá nyban elő írt, maximá lisan megengedhető értéket, a vizsgá lat hetente végzendő ionizá ló sugá rzá s

évenként ipari - roncsolá smentes anyagvizsgá lat, orvosi rtg. laborató rium, "C" típ. izotó p laborató rium -

-

gyorsító berendezések, onkoló giai sugá rkezelés, "B" típ. izotó p laborató rium

évenként

"A" típ. izotó p laborató rium

évenként

nukleá ris - létesítményben és sugá rzó anyagok bá nyá szatá ban foglalkoztatottak izocianá t

évenként

félévenként kivéve csomagolá s, raktá rozá s

félévenként

kadmium és vegyü letei

évenként

bm

kobalt

évenként

bm

kró mvegyü letek

évenként

bm

mangá n

évenként

metil-bromid

évenként

metil-klorid

félévenként

mikrohullá mú sugá rzá s

évenként

ná trium-alumínium-fluorid (kriolit)

évenként

bm

nikkel

évenként

bm

nitrogénoxidul (dinitrogén

félévenként

91 oxid) növényvédő szerek

gyá rtá s, formulá zá s

félévenként

bm

kiszerelés

félévenként

-

(szerves foszforsavészterek,

kémiai - növényvédelmi munká latok

karbamá tok) - a munká ba lépéskor AChE

(valamennyi I. és II. forgalmi kategó riá ba sorolt szer)

= hígítá s, keverés = felhordá s (permetezés) szezonban egyszer -

-

raktá rozá s, szá llítá s, gépkezelés laborató riumi munka

évenként

egyéni alapszint meghatá rozá sa szü kséges

évenként

évenként évenként

ó lom és vegyü letei

évenként

bm

szelén

évenként

bm

rá kkeltő vegyi anyagok

évenként

Kü lön jogszabá lyban meghatá rozott rá kkeltő anyagok, amelyek e tá blá zatban má sutt nem szerepelnek

szén-diszulfid (szénkéneg)

félévenként

szén-monoxid

évenként

szén-tetraklorid (tetrakló rmetá n)

félévenként

sztirol

évenként

tetrakló r-etá n

félévenként

toluol

évenként

bm

trikló r-etilén

évenként

bm

trinitro-toluol (trotyl)

félévenként

tü dő fibró zist okozó porok

bm

bm

a vizsgá latok gyakorisá gá t az Az ernyő szűrő Á NTSZ illetékes megyei intézete á llomá sokon készített á llapíthatja meg tü dő felvételek értékelése, ezt követő en szü kségessé vá ló klinikai

92 vizsgá latok az OMÜ I szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei Tü dő gyó gyintézetben történnek vaná dium vibrá ció (kéz/kar rezgés)

évenként nő k

Első ízben a munká ba á llá st

0,96-1,4 m/s2eq expozíció ná l évenként

követő hatodik hó nap utá n. Hideg/nedves munkakörnyezetben évente

férfiak 1,4-2 m/s2eq expozíció ná l 2,1-5 m/s2eq expozíció ná l 5 m/s2eq expozíció felett vinil-klorid xilol zaj

4 évenként 2 évenként évenként félévenként évenként 4 évenként

85,1-95 dBAeq közötti zajexp. esetén 95,1-105 dBAeq közötti zajexp. 2 évenként esetén 105,1-115 dBAeq közötti zajexp. esetén 115- dBAeq zajexp. felett

évenként

félévenként

bm Szűrő audiométerrel történő vizsgá lat, eltérés esetén szakvizsgá lat kötelező . Hallá spanasz esetén soron kívü l.

93 V/4. szá mú függelé k

Fokozottan baleseti veszé lyekkel járómunkakö rö k, tevé kenysé gek (33/1998./VI.24./ NM r. 4. szá mú melléklete) 1. Magasban végzett munka 2. Földalatti bá nyá szati, kő olaj- és földgá zbá nyá szati mélyfúrá si munkakörök 3. Tűz- és robbaná sveszéllyel já ró a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatá lyba munkakörök léptetett Orszá gos Tűzvédelmi Szabá lyzat szerinti az "A" fokozottan tűz- és robbaná sveszélyes, a "B" tűz- és robbaná sveszélyes és a "C" tűzveszélyes osztá lyba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vá llalati "tűzvédelmi utasítá s"-ban meghatá rozott munkakörök: az ipari robbantó anyagok gyá rtá sá val, tá rolá sá val, szá llítá sá val és felhaszná lá sá val kapcsolatos tevékenységek 4. Villamosü zemi munkakörök a vonatkozó kü lön elő írá s (MSZ 1585 ü zemi szabá lyzat erő sá ramú villamos berendezések szá má ra) alapjá n erő sá ramú villamos berendezéseken feszü ltség alatti, feszü ltség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység 5. a)Feszü ltség alatti kü lön jogszabá lyban meghatá rozott tevékenység munkavégzéssel já ró munkakörök (FAM) b) Egyéb feszü ltség alatt végzett tevékenységek 6. Fegyveres biztonsá gi ő rség, személyés vagyonvédelmi tevékenység 7. Egyéb baleseti veszéllyel já ró mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó munkakörök elemei, haladó (mozgó ) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka Idő szakos orvosi vizsgá latot kell végezni A) az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozó kná l 40 éves korig há romévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként B) az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozó kná l évenként

94 V/5. szá mú melléklet

Fokozott psziché s terhelé ssel já ró tevé kenysé gek (33/1998./VI.24./ NM r. 5. szá mú melléklete) 1. Kü lönösen nagy felelő sség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szü kségessége a) nehezen á ttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiá nyos informá ció k alapjá n, d) ellentmondó informá ció k alapjá n, e) bonyolult szabá lyok, összefü ggések utasítá sok alapjá n, f) egymá st gyorsan követő problémá kban. 3. Alkotó szellemi tevékenység a) zavaró ingerek környezetében, b) kü lönösen bonyolult szabá lyok, utasítá sok alapjá n. 4. Rutin szellemi munka a) idő kényszer viszonyai között, b) rövid idejű, egyszerű feladat vá ltoztatá s nélkü li á llandó ismétlésével, c) tartó san szü kséges akaratlagos figyelemmel. 5. Kü lönböző munkaeszközök, technoló giai folyamatok pontos, gyors vá ltogatá sa idő kényszer vagy kü lönleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelő sség eseteiben. 6. Képernyő s munkahelyeken történő munkavégzés. 7. Emberekkel foglalkozá s kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. 8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és má s fogyatékos személyek nevelési-oktatá si, á polá si-gondozá si, rehabilitá ció s intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatá si tevékenységet végző k. 9. Szakképzett á poló i munká t végző k elmeosztá lyokon, elmeszociá lis otthonokban, súlyos fogyatékosok szociá lis intézményeiben, szociá lis otthonok munkavá llaló i, traumatoló giai, intenzív osztá lyokon, kró nikus és baleseti belgyó gyá szati osztá lyokon (öngyilkossá gi kísérletet tett betegeket ellá tó osztá lyokon), onkoló giai osztá lyokon, detoxiká ló kban, kró nikus elmegyó gyá szati osztá lyokon, valamint drogambulanciá n, illetve- osztá lyokon.

V/6. szá mú mellé klet

95

Pszichoszociá lis kóroki té nyezők hatá sá nak kitett munkavá llalók (33/1998./VI.24./ NM r. 6. szá mú melléklete) 1. A gazdá lkodó szervezet hierarchizá ltsá gá bó l, belső kapcsolatrendszerébő l adó dó konfliktusszituá ció k érintettjei. 2. Csalá dtó l tá vol, orszá gon belü l vagy kívü l tartó san munká t végző k, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkü löző pihenési lehető séggel. 3. Hajléktalan munkavá llaló k. 4.

Kü lföldrő l á ttelepü lt munkavá llaló k, az á ttelepü lést követő első 2 évben.

5. Á llami gondozá sbó l kikerü lt, munká ba á llt személyek, a munká ba á llá st követő 3 évben.

96 V/7. szá mú függelé k

A sé rülé keny csoportok egé szsé gé t potenciá lisan ká rosító, tiltá st igé nylő megterhelé sek (27/2000. /IX.30./ Eü M r. 1. sz. melléklete) [A mellékletben a tiltá st + jelöli. A zá rójelben szereplő szá mok (magyará zatuk a tá blá zat végén talá lható) a foglalkoztathatósá g feltételeit jelentik.] >x

<45 45-x >x

Megterhelések

Magá bó l a munkavégzésbő l adó dó megterhelések 1.1. Túlzott fizikai megterhelés 1.1.1. Dinamikus izommunka 1.1.1.1. Az MSZ-21875:1979 Melléklet M1 szerint nehéznek minő sítettet meghaladó szintű munka 1.1.1.2. nehéz munka 1.1.1.3. közepesen nehéz munka

Fiata Ter Fiata lhes l(1) korú éves éves éves korú éves NŐ K FÉ RFIAK

1.

Fő leg statikus elemeket tartalmazó izommunka 1.1.2.1. Anyagmozgatá si munka 1.1.2.2. >10 kp tömeg emelése

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ (3), (5)

(3) (3)

(3) (3)

+ (3), (5)

(3)

(3) (5)

+ +

+ +

(4) (4), (5)

(4) (5)

+

(4) (4) (4) (4), (4), (4), (5) (5) (5) (5) (5) (5)

+

(5)

(5)

(5)

(5)

(5)

+

+

(5)

(5)

+

(5)

1.1.2.

1.1.2.3. Kényszertesthelyzetben végzett munka 1.1.2.4. Kezek kis ízü leteit érő mikrotraumá k kumulá ció já nak lehető ségével já ró munka 1.2. Fokozott pszichés megterhelés 1.2.1. Idő kényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gépkiszolgá lá s, szalag vagy szalagszerű technoló giá k) akkor, ha a néhá ny elemi műveletbő l felépü lő ,

+

(5)

97 periodikusan ismétlő dő tevékenységek végrehajtá sá ra elő írt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere 1.2.2. Fokozott pszichés informá ció terheléssel já ró vagy kü lönleges figyelmet igénylő tevékenység (idő hiá ny viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű, eltérő jelentésű informá ció felvétele és értelmezése, nagypontossá gú ellenő rzési funkció k teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-á t 1.3. A dolgozó sajá t vagy má sok egészsége, testi épsége szempontjá bó l az á tlagosat meghaladó mértékű kocká zattal já ró munka (9) 2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma 2.1.1. Hő terhelés 2.1.1.1. Hő expozíció ban végzett nehéz fizikai munka, 2.1.1.2. közepesen nehéz fizikai munka 2.1.1.3. könnyű fizikai munka 2.1.2. Hideg munkakörnyezetben végzett munka 2.1.3. Vá ltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka 2.1.4. Nedves munkakörnyezetben végzett munka 2.2. Kéz-kar vibrá ció 2.2.1. 0,96 m/s2 eq expozíció felett 2.2.2. 1,4 m/s2 eq expozíció felett 2.3. Egész testre ható rezgéssel já ró munka: az expozíció X, Y irá nyban 0,9 m/s2, Z irá nyban 1,26 m/s2, egyenérték szintet meghaladja 2.4. Ionizá ló sugá r-expozíció ban dolgozó k

+

+

+

+

+

+

+ + +

(5)

+

(5)

+

+

+

+

+

+ + +

(5)

+ + +

(5)

+

+

+

+

+

(5)

+

(5)

+ + +

+ + +

+ +

+ + +

+

+

+ +

+

+ +

+

98 2.5. 2.6.

2.7. 2.8.

2.8.1.

2.8.2.

2.8.3.

2.8.4.

2.8.5.

2.8.6. 2.8.7.

Mikrohullá mú sugá r-expozíció Zajexpozíció ban végzett munka MSZ 18151-2:1983 2.1. pontjá ban megadott hatá rértéket meghaladó zajexpozíció Túlnyomá sban végzett munka Nagyon mérgező , a reprodukció t ká rosító , daganatkeltő , teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíció ja: a 2.8. tulajdonsá gú növényvédő szerek (beleértve tulajdonsá gaitó l fü ggetlenü l valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyá rtá sá val, hatá stalanítá sá val, kiszerelésével és közvetlen felhaszná lá sá val (permetezés, porozá s, gá zosítá s) já ró munka szerves oldó szerek gyá rtá sá val, kiszerelésével és felhaszná lá sá val já ró munká k ó lom és ó lomvegyü letek, higany és higanyvegyü letek, indium és indium vegyü letek, VI értékű kró m és VI értékű kró mvegyü letek elő á llítá sá val, gyá rtá sá val, feldolgozá sá val, felhaszná lá sá val já ró munká k antibiotikumok gyá rtá sá val, csomagolá sá val, ü zemszerű felhaszná lá sá val já ró munká k hormonok, hormonkészítmények gyá rtá sá val, csomagolá sá val já ró munká k a kü lön jogszabá lyban meghatá rozott rá kkeltő anyagok az alá bbi vegyi anyagokkal történő expozíció : aminopterin antikoagulá nsok citosztatikumok gyá rtá sá val, csomagolá sá val, felhaszná lá sá val já ró munká k difenil-hidantoin

+ +

+ +

+ +

+

+

+, (6)

+, (2)

+

+, (2)

+

+

+

(5), (8)

(5)

+

(5)

+

(5)

(5)

+

(5)

+, (2)

+

(5)

(5)

+

(5)

+, (2)

+

(5)

(5)

+

(5)

+, (2)

+

(5), (8)

(5)

+

(5)

+, (2) +, (2)

+

(5)

+

+

(5), (8)

+

+

(5), (8) (5), (8)

+

+, (2) +, (2) +,

+

+

(5),

+, (6)

+

+

99

dohá nytermékek gyá rtá sa, feldolgozá sa, kiszerelése fenol halotá n jó dtartalmú gyó gyszerek komb. és szekvencioná lis orá lis kontraceptivumok melfalá n metil-CCNU nem szteroid östrogének nikotin

(2) +, (2) +, (2) +, (2) +, (2) +, (2) +, (2) +, (2) +, (2)

+ + + +

+ + +

2.9. 2.10.

Tü dő fibró zist okozó por-expozíció Toxoplazma és rubeola vírus fertő zés veszélyével já ró munka, illetve expozíció , kivéve, ha terhes dolgozó k immunizá lá s útjá n megfelelő védelmet kaptak ezen á gensek ellen

+, (2) + +

(5), (8) (5), (8) (5), (8)

+

tireosztatikumok treoszulfá n

(8) (5), (8) (5), (8) (5), (8) (5), (8)

+ + +

+ + + +

+ + + +

(5), (8) (5), (8)

+ + +

Jelmagyará zat: + tiltá s (1) A tiltá s terhesekre, nemrégen szü lt dolgozó kra és szoptató anyá kra terjed ki. (2) A tiltá s az anyatejet adó kra is kiterjed. (3) Az MSZ-21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a. (4) A 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet a Közlekedési Balesetelhá rító és Egészségvédő Ó vó rendszabá ly IV. (Anyagmozgatá s és -tá rolá s) fejezetének kiadá sá ró l. (5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassá gi vizsgá lat és a munkakörre kiterjedő ergonó miai vizsgá lat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgá ltatá s keretében. (6) Kivéve a könnyűbúvá r készü lékes kutató - (pl. régészeti) munká t. (7) Kivéve: fizikai munká t nem végző nő k, vagy azok, akik szakmai kiképzésü k céljá bó l kötelesek bizonyos idő t föld alatti bá nyá szati munkakörben vagy

100 fúró toronyná l eltölteni. (8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgá lati feltételeinek és vizsgá latá nak biztosítá sa kötelező . A korai terhesség védelme végett a fogamzó képes korú nő az 1. szá mú mellékletben (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyá rtá sá val, kiszerelésével, illető leg növényvédő szerek esetében felhordá sá val) csak akkor foglalkoztatható , ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizá lá sá hoz szü kséges gyors tesztet. A gyors tesztet csalá dtervezés elő tt á lló munkavá llaló nő a foglalkozá segészségü gyi szolgá lat orvosa útjá n kapja meg, ha a csalá dtervezést neki bejelentette, és a gyors teszt alkalmazá sá nak mó djá t, idő pontjá t az orvossal ugyancsak elő zetesen megbeszélte, és írá sban nyilatkozik arró l, hogy a megbeszélés értelmében megfelelő en já r el, valamint a teszt eredményérő l a foglalkozá s-egészségü gyi orvosá t 24 ó rá n belü l tá jékoztatja. (9) A 4. szá mú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek. (x) Mindenkori nyugdíjkorhatá r.

101

V/8.

szá mú függelé k

Azon munkakörülmé nyek, amelyek fenná llá sakor a terhes nők, a nemré gen szült nők é s a szoptató anyá k foglalkoztatá sá hoz kocká zatbecslé s szüksé ges (27/2000. /IX.30./ Eü M r. 2. sz. melléklete) 1. Fizikai kóroki tényező k, amennyiben ezek magzati elvá ltozá sokat okoznak, illetve placentalevá lá st eredményezhetnek és nem szerepelnek a 8. szá mú mellékletben, kü lönösen az alá bbiak: a) ü tések, vibrá ció vagy mozgá s; b) kocká zatokkal, kü lönösen há t- és á gyéktá ji jellegűekkel já ró teheremelés; c) zaj (fel- és leszá lló repü lő gépek zaja); d) nem ionizá ló sugá rzá s; e) a dolgozó tevékenységével összefü ggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazá s aká r létesítményen belü l, aká r azon kívü l -, szellemi és fizikai fá radtsá g és egyéb fizikai terhek. 2. Biológiai kóroki tényező k: olyan bioló giai tényező k, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) Eü M rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes az, hogy ezen á gensek vagy az á ltaluk szü kségessé vá ló terá piá s intézkedések veszélyeztetik a terhes nő k és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek a 8. szá mú mellékletben. 3. Kémiai kóroki tényező k: az alá bbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes, hogy veszélyeztetik a terhes nő k és a magzat egészségét, tová bbá amennyiben még nem szerepelnek a 8. szá mú mellékletben: a) a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet alapjá n R40, R45, R46 és R47 jelölésű anyagok; b) a kü lön rendeletben felsorolt rá kkeltő hatá sú anyagok; c) a mitosist gá tló gyó gyszerek; d) szén-monoxid; e) ismert és veszélyes percutan felszívó dá sú anyagok."

102

V/9. szá mú függelé k

Azon munkakörülmé nyek, amelyek fenná llá sakor foglalkoztatá sá hoz kocká zatbecslé s szüksé ges

a

fiatalkorúak

A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek a 2. szá mú mellékletben), tová bbá eljá rá sok 1. Kémiai kó roki tényező k a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet elő írá sainak megfelelő en mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatá sú (C) vagy robbaná sveszélyes (E) osztá lyba sorolt anyagok és készítmények. b) A ká rosító (Xn) osztá lyba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alá bbi veszélyességi kifejezések közü l egy vagy több alkalmazható : ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatá sok veszélye (R39), bb) irreverzíbilis hatá sok esetleges veszélye (R40), bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), bd) bő rrel való érintkezésü k érzékenyítést okozhat (R43), be) rá kot okozhatnak (R45), bf) öröklő dő génbetegségeket vá lthatnak ki (R46), bg) hosszan tartó érintkezés velü k súlyos egészségká rosodá s veszélyével já r (R48), bh) ká rosíthatjá k a termékenységet (R60), bi) ká rosodá st okozhatnak a magzatnak (61). c) Az (Xi) osztá lyba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alá bbi veszélyességi kifejezések közü l egy vagy több alkalmazható : ca) nagyon gyúlékonyak (R12), cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), cc) bő rrel való érintkezésü k érzékenyítést okozhat (R43). d) Eljá rá sok: da) auramin gyá rtá sa, db) policiklikus, aromá s szénhidrogének hatá sá nak való kitétellel já ró munká k szénbő l szá rmazó korom, szurok és ká trá ny jelenlétében, dc) réz-nikkel ércek kiolvasztá sakor és elektromos finomítá sakor keletkező por, fü st és permet hatá sá nak való kitétellel já ró munká k, dd) isopropyl-alkohol gyá rtá sakor alkalmazott savas eljá rá s. 2. Bioló giai kó roki tényező k Olyan bioló giai tényező k, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) Eü M rendelet 2. §-á nak (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak. B) Folyamatok és munkamű veletek (amelyek nem szerepelnek a 8. szá mú mellékletben) 1. Mérget termelő (kivá lasztó ) á llatokkal végzett munka. 2. Á llatok ipari méretben végzett levá gá sa. 3. Sűrített, cseppfolyó sított vagy nyomá s alatt oldott gá zok elő á llítá sá ra vagy alkalmazá sá ra szolgá ló berendezésekkel kapcsolatos munka. 4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó ká dakkal, tartá lyokkal, tá rozó kkal vagy szá llító edényekkel végzett munka. 5.

A szerkezet összeomlá sá val végzett munka.”

103

V/10. szá mú függelé k

Biztonsá gi ké pjelek. (2/1998. /I.16./ Mü M r. 1. szá mú melléklete)

104

105

106

107

108

109

110

V/11. szá mú függelé k

Biztonsá gi karjelek. (2/1998. /I.16./ Mü M r. 5. szá mú melléklete)

111

112

113

V/12. szá mú függelé k

Szóbeli kommuniká ció (2/1998. /I.16./ Mü M r. 4. szá mú melléklete)

A kézjelzés helyett, vagy azzal együ tt szó beli kommuniká có sorá n alkalmazá sra javasolt szavak és jelentésü k Figyelem Á llj Vége Fel Le Elő re Há tra Jobbra Balra Vigyá zz Gyorsan

Folyamat vagy irá nyítá s kezdete Mozgá s megszakítá sa vagy vége Folyamat vagy irá nyítá s befejezése Teher felemelése Teher sü llyedése Megfelelő kézjelekkel kell kisérni Vészjelzés, vészleá llítá s Mozgá s gyorsítá sa biztonsá gi okbó l

114

V/13. szá mú függelé k

Veszé lyes anyagok osztályba sorolása (44/2000. /XII.27./ Eü M r. 1. szá mú melléklete) 1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztá lyozá sá nak szempontjai E rendelet szerint veszélyesek a Kbtv. 3. §-ban meghatá rozott sajá tossá gokkal bíró anyagok. E sajá tossá gok szerint történik az anyagok veszélyesség szerinti osztá lyozá sa. A veszélyesség megá llapítá sá nak szempontjai 1. Fizikai-kémiai tulajdonsá gok 1.1. Robbaná sveszélyes 1.2. É gést tá plá ló , oxidá ló 1.3. Fokozottan tűzveszélyes 1.4. Tűzveszélyes 1.5. Kevésbé tűzveszélyes 1.6. Egyéb tényező k 2. Toxikoló giai sajá tossá gok 2.1. Nagyon mérgező 2.2. Mérgező 2.3. Á rtalmas 2.4. Maró 2.5. Irritatív 2.6. Túlérzékenységet okozó (allergizá ló , szenzibilizá ló ) 2.7. Specifikus egészségká rosító sajá tossá gok: szerv vagy szervrendszer specifikus hatá sok heveny, félheveny vagy idü lt mérgezésben vagy azt követő en, amelyek súlyosak és nem súlyosak, reverzíbilisek vagy irreverzíbilisek lehetnek 2.8. Rá kkeltő 2.9. Mutagén 2.10. Reprodukció -ká rosító (szaporodá st ká rosító ) 2.10.1. fertilitá st (nemző - és fogamzó képességet) ká rosító 2.10.2. utó dká rosító 2.10.2.1. teratogén 2.10.2.2. embriotoxikus 2.10.3. (utó d)generá ció -ká rosító 2.10.4. egyéb reprodukció t ká rosító hatá s 2.11. Egyéb jellemző tulajdonsá gok 2.11.1. bő rön á t felszívó dik 2.11.2. kumulá ló dik 2.11.3. egyéb (pl. á tmenetileg vagy tartó san hatá stalan szöveti raktá rozá s, tá roló dá s) 3. Ö kotoxikoló giai, környezetká rosító , környezetszennyező sajá tossá gok 2. Méregerő sség szerinti osztá lyozá s

115

Kategó ria Nagyon mérgező Mérgező Á rtalmas

dermalis LD50, ALD patká ny vagy nyúl mg/kg

orá lis LD50, ALD patká ny mg/kg <25 25-200 >200-2000

<50 50-400 >400-2000

3. Veszélyszimbó lumok és jelek E

robbaná sveszélyes O

égést tá plá ló , oxidá ló F+

fokozottan tűzveszélyes F

tűzveszélyes T+

nagyon mérgező T

mérgező

inhalá ció s LC50, ALC patká ny mg/liter/4 ó ra <0,25 0,25-1 >1-5

116 Xn

á rtalmas C

maró Xi

irritatív N

környezeti veszély Megjegyzés: (valamennyi szimbó lum narancssá rga alapon, fekete rajz): - Az E, O, F, F+, T, T+, C, Xn, Xi, N az egyes veszélykategó riá k jelzéseinek rövidítései betűkkel, ún. veszélyjelekkel; a veszélyjelek a szimbó lumokkal együ tt vagy azok "rövidítése" végett, azok nélkü l is (pl. N-szimbó lum, környezeti veszély veszélyjelöléssel) haszná latosak. Néhá ny veszélykategó riá t (kevésbé tűzveszélyes, szenzibilizá ló stb.) betűjelzés hiá nyá ban a megfelelő R-szá mmal jelzü nk (pl. szenzibilizá ló : R 42 és/vagy R 43). - Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzá rendelve egy anyaghoz: - a T+, illetve T veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi és C veszélyjel felhelyezése, - a C veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi veszélyjel felhelyezése, - az E veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F+, F és az O veszélyjelek felhelyezése. 4. A veszélyes anyagok veszélyeire/kocká zataira utaló R mondatok R1 R2 R3 R4 R5

Szá raz á llapotban robbaná sveszélyes Ü tés, súrló dá s, tűz vagy má s gyújtó forrá s robbaná st okozhat Ü tés, súrló dá s, tűz vagy egyéb gyújtó forrá s rendkívü li mértékben növeli a robbaná sveszélyt Nagyon érzékeny, robbaná sveszélyes fémvegyü leteket képez Hő hatá sá ra robbanhat

117 R6 R7 R8 R9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51 R 52 R 53 R 54 R 55

Levegő vel érintkezve vagy anélkü l is robbaná sveszélyes Tü zet okozhat É ghető anyaggal érintkezve tü zet okozhat É ghető anyaggal érintkezve robbaná sveszélyes Kevésbé tűzveszélyes Tűzveszélyes Fokozottan tűzveszélyes Vízzel hevesen reagá l Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gá zok képző dnek Oxidá ló anyaggal érintkezve robbaná sveszélyes Levegő n öngyulladó A haszná lat sorá n robbaná sveszélyes/tűzveszélyes gá z-levegő elegy keletkezhet Robbaná sveszélyes peroxidokat képezhet Belélegezve á rtalmas Bő rrel érintkezve á rtalmas Lenyelve á rtalmas Belélegezve mérgező (toxikus) Bő rrel érintkezve mérgező (toxikus) Lenyelve mérgező (toxikus) Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) Bő rrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) Vízzel érintkezve mérgező gá zok képző dnek A haszná lat sorá n tűzveszélyessé vá lik Savval érintkezve mérgező gá zok képző dnek Savval érintkezve nagyon mérgező gá zok képző dnek A halmozó dó (kumulatív) hatá sok miatt veszélyes É gési sérü lést okoz Súlyos égési sérü lést okoz Szemizgató hatá sú Izgatja a légutakat Bő rizgató hatá sú Nagyon súlyos és maradandó egészségká rosodá st okozhat Maradandó egészségká rosodá st okozhat Súlyos szemká rosodá st okozhat Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizá ló hatá sú lehet) Bő rrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizá ló hatá sú lehet) Zá rt térben hő hatá sá ra robbanhat Rá kot okozhat (karcinogén hatá sú lehet) Ö röklő dő genetikai ká rosodá st okozhat (mutagén hatá sú lehet) Hosszú idő n á t hatva súlyos egészségká rosodá st okozhat Belélegezve rá kot okozhat (karcinogén hatá sú lehet) Nagyon mérgező a vízi szervezetekre Mérgező a vízi szervezetekre Á rtalmas a vízi szervezetekre A vízi környezetben hosszantartó ká rosodá st okozhat Mérgező a növényvilá gra Mérgező az á llatvilá gra

118 R 56 R 57 R 58 R 59 R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67

Mérgező a talaj szervezeteire Mérgező a méhekre A környezetben hosszantartó ká rosodá st okozhat Veszélyes az ó zonrétegre A fertilitá st (fogamzó képességet vagy nemző képességet) ká rosíthatja A szü letendő gyermekre á rtalmas lehet A fertilitá sra (fogamzó képességre vagy nemző képességre) á rtalmas lehet A szü letendő gyermeket ká rosíthatja Szoptatott újszü löttet és csecsemő t ká rosíthatja Lenyelve á rtalmas, aspirá ció (idegen anyagnak a légutakba beszívá sa) esetén tü dő ká rosodá st okozhat Ismételt expozíció a bő r kiszá radá sá t vagy megrepedezését okozhatja Gő zök á lmossá got vagy szédü lést okozhatnak Ö sszetett R mondatok

R 14/15 R 15/29 R 20/21 R 20/22 R 21/22 R 20/21/22 R 23/24 R 24/25 R 23/25 R 23/24/25 R 26/27 R 26/28 R 26/27/28 R 27/28 R 36/37 R 36/38 R 37/38 R 36/37/38 R 39/23 R 39/24 R 39/25 R 39/23/24 R 39/23/25 R 39/24/25

Vízzel hevesen reagá l és közben fokozottan tűzveszélyes gá zok képző dnek Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gá zok képző dnek Belélegezve és bő rrel érintkezve á rtalmas Belélegezve és lenyelve á rtalmas Bő rrel érintkezve és lenyelve á rtalmas Belélegezve, bő rrel érintkezve és lenyelve á rtalmas Belélegezve és bő rrel érintkezve mérgező Bő rrel érintkezve és lenyelve mérgező Belélegezve és lenyelve mérgező Belélegezve, bő rrel érintkezve és lenyelve mérgező Belélegezve és bő rrel érintkezve nagyon mérgező Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező Belélegezve, bő rrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező Bő rrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező Szemizgató hatá sú, izgatja a légutakat Szem- és bő rizgató hatá sú Bő rizgató hatá sú, izgatja a légutakat Szem- és bő rizgató hatá sú, izgatja a légutakat Belélegezve mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Bő rrel érintkezve mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Lenyelve mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és bő rrel érintkezve mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és lenyelve mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Bő rrel érintkezve és lenyelve mérgező : nagyon súlyos, maradandó

119

R 39/23/24/25 R 39/26 R 39/26/27 R 39/27 R 39/28 R 39/26/28 R 39/27/28 R 39/26/27/28 R 40/20 R 40/21 R 40/22 R 40/20/21 R 40/20/22 R 40/21/22 R 40/20/21/22 R 42/43 R 48/20 R 48/21 R 48/22 R 48/20/21 R 48/20/22 R 48/21/22 R 48/20/21/22 R 48/23 R 48/24 R 48/25

egészségká rosodá st okozhat Belélegezve, bő rrel érintkezve és lenyelve mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és bő rrel érintkezve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Bő rrel érintkezve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Lenyelve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Bő rrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve, bő rrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező : nagyon súlyos, maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Bő rrel érintkezve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Lenyelve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és bő rrel érintkezve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és lenyelve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Bő rrel érintkezve és lenyelve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve, bő rrel érintkezve, lenyelve á rtalmas: maradandó egészségká rosodá st okozhat Belélegezve és bő rrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizá ció ) Hosszabb idő n á t belélegezve á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t bő rrel érintkezve á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Szá jon keresztü l hosszabb idő n á t a szervezetbe jutva á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t belélegezve és bő rrel érintkezve á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t belélegezve és szá jon á t a szervezetbe jutva á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t bő rrel érintkezve és szá jon á t a szervezetbe jutva á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t belélegezve, bő rön és szá jon keresztü l a szervezetbe jutva á rtalmas: súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t belélegezve mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t bő rrel érintkezve mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat Szá jon keresztü l hosszabb idő n á t a szervezetbe jutva mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat

120 R 48/23/24 R 48/23/25 R 48/24/25 R 48/23/24/25 R 50/53 R 51/53 R 52/53

Hosszabb idő n á t belélegezve és bő rön keresztü l a szervezetbe jutva mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t belélegezve és szá jon keresztü l a szervezetbe jutva mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat Bő rön és szá jon keresztü l hosszabb idő n á t a szervezetbe jutva mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat Hosszabb idő n á t belélegezve, bő rön és szá jon keresztü l a szervezetbe jutva mérgező : súlyos egészségká rosodá st okozhat Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó ká rosodá st okozhat Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó ká rosodá st okozhat Á rtalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó ká rosodá st okozhat

5. A veszélyes anyagok biztonsá gos haszná latá ra utaló S mondatok S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S 12 S 13 S 14 S 15 S 16 S 17 S 18 S 20 S 21 S 22 S 23 S 24 S 25 S 26 S 27 S 28 S 29 S 30 S 33 S 35

Elzá rva tartandó Gyermekek kezébe nem kerü lhet Hűvös helyen tartandó Lakó terü lettő l tá vol tartandó ... alatt tartandó (a folyadékot a gyá rtó hatá rozza meg) ... alatt tartandó (az inert gá zt a gyá rtó hatá rozza meg) Az edényzet légmentesen lezá rva tartandó Az edényzet szá razon tartandó Az edényzet jó l szellő ztethető helyen tartandó A tartá lyt nem szabad légmentesen lezá rni É lelmiszertő l, italtó l és takarmá nytó l tá vol tartandó ...-tó l/-tő l tá vol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyá rtó hatá rozza meg] Hő hatá stó l tá vol tartandó Gyújtó forrá stó l tá vol tartandó - Tilos a dohá nyzá s É ghető anyagoktó l tá vol tartandó Az edényzetet ó vatosan kell kezelni és kinyitni Haszná lat közben enni, inni nem szabad Haszná lat közben tilos a dohá nyzá s Az anyag porá t nem szabad belélegezni A keletkező gá zt/fü stöt/gő zt/permetet nem szabad belélegezni (a gyá rtó hatá rozza meg) A bő rrel való érintkezés kerü lendő Kerü lni kell a szembejutá st Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni A szennyezett ruhá t azonnal le kell vetni/venni Ha az anyag a bő rre kerü l, ...-val/vel bő ven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyá rtó hatá rozza meg) Csatorná ba engedni nem szabad Soha nem szabad vízzel keverni A sztatikus feltöltő dés ellen védekezni kell Az anyagot és az edényzetét megfelelő mó don á rtalmatlanítani kell

121 S 36 S 37 S 38 S 39 S 40 S 41 S 42 S 43 S 45 S 46 S 47 S 48 S 49 S 50 S 51 S 52 S 53 S 56 S 57 S 59 S 60 S 61 S 62 S 63 S 64

Megfelelő védő ruhá zatot kell viselni Megfelelő védő kesztyűt kell viselni Ha a szellő zés elégtelen, megfelelő légző készü léket kell haszná lni Szem-/arcvédő t kell viselni A padló t és a beszennyező dött tá rgyakat ...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyá rtó hatá rozza meg) Robbaná s vagy tűz esetén a keletkező gá zokat nem szabad belélegezni Fü st-/permetképző dés esetén megfelelő légzésvédő t kell viselni (típusá t a gyá rtó adja meg) Tűz esetén ...-val/-vel oltandó (az anyagot a gyá rtó hatá rozza meg). Ha a víz haszná lata fokozza a veszélyt, "Víz haszná lata tilos" mondatot is hozzá kell tenni Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagoló burkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni ... C feletti hő mérsékleten nem tá rolható (a gyá rtó hatá rozza meg) ...-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyá rtó hatá rozza meg) Csak az eredeti edényzetben tá rolható ...val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyá rtó hatá rozza meg) Csak jó l szellő ztetett helyen haszná lható Nagy felü letű, tartó zkodá sra alkalmas helyiségekben nem haszná lható Kerü lni kell az expozíció t, - haszná latá hoz kü lön utasítá s szü kséges Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciá lis hulladék gyűjtő helyre kell vinni A környezetszennyezés elkerü lésére megfelelő edényzetet kell haszná lni A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosítá sá hoz a gyá rtó tó l/forgalmazó tó l kell tá jékoztatá st kérni Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell á rtalmatlanítani Kerü lni kell az anyag környezetbe jutá sá t. Speciá lis adatokat kell kérni/Biztonsá gi adatlap Lenyelés esetén há nytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérü ltet friss levegő re kell vinni és biztosítani szá má ra a nyugalmat Lenyelés esetén a szá jat vízzel öblítjü k ki (csak abban az esetben ha a sérü lt nem eszméletlen). Ö sszetett S mondatok

S 1/2 S 3/7 S 3/9/14 S 3/9/49

Elzá rva és gyermekek szá má ra hozzá férhetetlen helyen tartandó Az edényzet jó l lezá rva, hűvös helyen tartandó Hűvös, jó l szellő ztethető helyen, ...-tó l/-tő l tá vol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyá rtó hatá rozza meg] Hűvös, jó l szellő ztethető helyen, csak az eredeti edényben tá rolható

122 S 3/9/14/49 S 3/14 S 7/8 S 7/9 S 7/47 S 20/21 S 24/25 S 27/28 S 29/35 S 29/56 S 36/37 S 36/39 S 37/39 S 36/37/39 S 47/49

Hűvös, jó l szellő ztethető helyen, ...-tó l/-tő l tá vol, csak az eredeti edényzetben tá rolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyá rtó hatá rozza meg] Hűvös helyen, ...-tó l/-tő l tá vol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyá rtó hatá rozza meg] Az edényzet légmentesen lezá rva, szá razon tartandó Az edényzet légmentesen lezá rva és jó l szellő ztethető helyen tartandó Az edényzet légmentesen lezá rva ... C hő mérsékletet nem meghaladó helyen tá rolható (a hő mérsékletet a gyá rtó hatá rozza meg) A haszná lat közben enni, inni és dohá nyozni nem szabad Kerü lni kell a bő rrel való érintkezést és a szembejutá st Ha az anyag a bő rre jut, a szennyezett ruhá t rögtön le kell vetni és a bő rt kellő mennyiségű ...- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyá rtó hatá rozza meg) Csatorná ba engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő mó don á rtalmatlanítani kell Csatorná ba engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciá lis hulladékgyűjtő helyre kell vinni Megfelelő védő ruhá zatot és védő kesztyűt kell viselni Megfelelő védő ruhá zatot és szem-/arcvédő t kell viselni Megfelelő védő kesztyűt és arc-/szemvédő t kell viselni Megfelelő védő ruhá zatot, védő kesztyűt és szem-/arcvédő t kell viselni ... C hő mérsékleten, csak az eredeti edényzetben tá rolható (a hő mérsékletet a gyá rtó hatá rozza meg) 6. Az osztá lybasorolá s összegzése, bemutatá sa példá kkal

A veszélyes anyagoknak az 1. szá mú mellékletek figyelembevételével elvégzett osztá lybasorolá sá nak lépései és az osztá lybasorolá s jellemzéséhez szü kséges adatok: 1. veszélyesség szempontjainak meghatá rozá sa 2. méregerő sség meghatá rozá sa 3. szimbó lum, veszélyjel meghatá rozá sa 4. jellemző kocká zatok meghatá rozá sa (szá msor az R betű utá n, illető leg a kocká zatot jellemző mondat) 5. biztonsá gi taná csok a sajá tos kocká zatok csökkentésére (szá msor az S betű utá n, illető leg a biztonsá gra vonatkozó taná cs egymondatos leírá sa) Megjegyzés: A sajá tos kocká zatok (R), biztonsá gi taná csok (S) kombiná ció ban is szerepelnek. Az R és S betűket követő szá mok kötő jellel vagy perjellel vannak elvá lasztva, aminek a jelentése az alá bbi: kötő jel: a sajá tos kocká zatok (R) vagy biztonsá gi taná csok (S) kü lön-kü lön történő megfogalmazá sa perjel: a sajá tos kocká zatok(R) és biztonsá gi taná csok (S) egyetlen mondatban való megfogalmazá sá nak a lehető sége Példa a veszélyes anyagok osztá lyba sorolá sá ra:

123 Toluol Tűzveszélyes (F) á rtalmas (Xn) R 11-20 S 2-16-25-29-33 Formaldehid (konc. 25%) mérgező (T) R 23/24/-25-34-40-43 S 1/2-26-36/37/39-45-51 Példa az anyag jelzésére: A betűjelekhez tartozó szimbó lumokat kötelező szerepeltetni a címkén, illetve a göngyölegen. Ha az anyag mindhá rom veszélyességi csoportban (fizikai, toxikoló giai, ökotoxikoló giai) tartozó sajá tossá ggal bír, akkor há rom szimbó lum, illetve veszélyjel elhelyezése kötelező . Anyag neve: orto-etilhidroxilamin CAS-szá m: 624-86-2 Osztá lyozá s (veszély szerint) F; R 11 T; R 23/24/25 Xn; R 48/20 Xi; R 36-43 N; R 50 Veszélyjel, szimbó lum, R és S szá mok kivá lasztá sa F

tűzveszélyes T

mérgező N

környezeti veszély R: 11-23/24/25-36-43-48/20-50 S: 16-26-36/37/39-38-44-60

124

V/14. szá mú függelé k

Veszé lyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- é s CK-é rté kei, illetőleg eltű rhető MK, valamint jellemző tulajdonsá gai. (1. szá mú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) Eü M-SzCsM együ ttes rendelthez) 1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegő ben megengedett Á K- és CK-értékei, illető leg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonsá gai a) Megengedett á tlagos koncentrá ció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegő jében egy műszakra megengedett á tlag koncentrá ció ja, amely a dolgozó egészségére á ltalá ban nem fejt ki ká ros hatá st, jelölése: Á K b) Megengedett csú cskoncentrá ció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegő szennyezettség): a légszennyező anyagnak egy mű szakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az Á K értéket meghaladó legnagyobb koncentrá ciója (az Á Kés CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejű leg kell teljesülniük), jelölése: CK c) Maximá lis koncentrá ció: a műszak sorá n eltűrt legmagasabb koncentrá ció , jelölése: MK, a maximá lis koncentrá ció ban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete sorá n (18-62 évig) a potenciá lis halá los kimenetelű egészségká rosító kocká zat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kocká zata) 1:105/év (10 mikrorizikó /év)

125 SorMegnevezés szá m 1. ACETALDEHID acetilén-diklorid, lá sd: 1,2-dikló retilén 2. ACETOFENON 3. ACETON 4. ACETON-CIÁ NHIDRIN 5. ACETONITRIL akril-aldehid, lá sd: akrolein akrilsav-metilészter, lá sd: metil-akrilá t 6. AKROLEIN 7. AKRILAMID 8. AKRILNITRIL 9. ALDRIN ALLIL-ALKOHOL 10. ALLIL-KLORID 11. ALUMÍ NIUM, FÉ M 12. ALUMÍ NIUM-OXID 13. aminobenzol, lá sd: anilin 4-AMINOBIFENIL*** 14. AMMÓ NIA 15. ANILIN 16. o-ANIZIDIN 17. ANTIMON É S SZERVETLEN 18. VEGYÜ LETEI (Sb-ra szá mítva) ANTIMON-HIDROGÉ N 19. ANTIMON-TRIOXID 20. arzén-hidrogén, lá sd: arzin

Képlet CH3CHO

75-07-0

AK-érték CK-érték mg/m3 mg/m3 25 25

CH3COC6H5 CH3COCH3 (CH3)2C(OH)CN CH3CN

98-86-2 67-64-1 75-86-5 75-05-8

50 1210 16,7 70

2420* 16,7 280

CH2=CHCHO CH2=CHCONH2 CH2=CHCN C12H8Cl6 CH2=CHCH2OH

107-02-8 79-06-1 107-13-1 309-00-2 107-18-6

0,23

0,23

4,8

12,1

b, i

POP II.1. EU2, 3

CH2=CHCH2Cl

107-05-1

3

3

i

I.

Al

7429-90-5

6 resp

Al2O3

1344-28-1

6 resp

C6H5C6H4NH2 NH3

CAS-szá m

MK-érték mg/m3

0,03 4,3

92-67-1

10

Jellemző tulajdonsá g/hivatkozá s i VI. i i

EU3

b, i

II.1.

m k k

I.

k

7664-41-7

14

36

m

I. EU3

C6H5NH2

62-53-3

8

32

b

II.2.

CH3OC6H4NH2

90-04-0

0,5

Sb

7440-36-0

0,5

2

SbH3

7803-52-3

0,5

2

Sb2O3

1309-64-4

0,1

0,4

k i

III. II.2.

126

21.

ARZÉ N (FÉ M) É S SZERVETLEN VEGYÜ LETEI*** ARZÉ N-PENTOXID

As

7440-38-2

0,01

k, b, i

BEM

As2O5

1303-28-2

0,03

k

BEM

ARZÉ N-TRIOXID

As2O3

1327-53-3

0,1 resp

0,4

ARZIN

AsH3

7784-42-1

0,2

0,8

b

II.2.

AZIRIDIN

(CH2)2NH

151-56-4

22. 23. 24. 0,9

k

25. Azbeszt*** lá sd: 1.2.2. 26. 27.

BÁ RIUM OLDHATÓ VEGYÜ LETEI (Ba-ra szá mítva) BENZALDEHID C6H5CHO

100-52-7

0,5

2

5

10

i

II.1 EU1

28. BENZIDIN***

(C6H4)2(NH2)2

92-87-5

0,008

k

BENZIL-KLORID

C6H5CH2Cl

100-44-7

0,5

BENZOIL-KLORID

C6H5COCl

98-88-4

2,8

BENZOL***

C6H6

71-43-2

3

k, b, i

BENZ(a)PIRÉ N

C20H12

50-32-8

0,002

k

BENZOIL-PEROXID

(C6H5CO)2O2

94-36-0

29. 0,5

b, i, m

30. i

31. BEM

32. 33. 5

5

b, i, sz

I.

34.

35.

benzoil-szuperoxid, lá sd: benzoil-peroxid bifenil, lá sd: difenil BERILLIUM É S VEGYÜ LETEI (Be-ra szá mítva) BISZ (KLÓ RMETIL-É TER)

Be

7440-41-7

0,002

k

ClCH2OCH2Cl

542-88-1

0,0047

k

BRÓ M

Br2

7726-95-6

BROMIDOK

Br

36. 0,7

0,7

0,7

0,7

b, m

I.

37. 38.

EU1

127 butanol, lá sd: butil-alkohol 2-butanon, lá sd: metil-etil-keton 1,3-BUTADIÉ N

CH2=CHCH=CH2

106-99-0

n-BUTÁ N

CH3(CH2)2CH3

106-97-8

2350

9400

n-BUTIL-ACETÁ T

CH3COOC4H9

123-86-4

950

950

i, sz

I.

n-BUTIL-AKRILÁ T

CH2=CHCOOC4H9

141-32-2

11

53

i

I. EU3

n-BUTIL-ALKOHOL

CH3(CH2)3OH

71-36-3

45

90

b, i

butil-celloszolv, lá sd: 2-butoxietanol butil-glikol, lá sd: 2-butoxietanol 2-BUTOXIETANOL

C4H9OCH2CH2OH

111-76-2

98

246

b, i

II.1. EU3

1

k, i

39. IV.

40. 41. 42. 43.

44. carbaryl, lá sd: karbaril celloszolv, lá sd: etilén-glikol-monoetil-éter celloszolv-acetá t, lá sd: etilén-glikol-monoetiléter-acetá t 2-BUTOXIETIL-ACETÁ T

112-07-2

133

333

b

EU3

CIÁ NAMID

CH3(CH2)3O(CH2)2COOC H3 NCNH2

420-04-2

2 resp

8 resp

i, sz

EU1

CIÁ N-HIDROGÉ N

HCN

74-90-8

11

44

b, i

II.1.

CIÁ NSÓ K (cianidok) (CN-re szá mítva)

CN

5

20

b, i

II.1.

CIKLOHEXÁ N

C6H12

110-82-7

700

2800

b, i

II.1.

CIKLOHEXANOL

C6H11OH

108-93-0

200

800

b, i, sz

II.1.

CIKLOHEXANON

C6H10O

108-94-1

40,8

81,6

b, i

II.1. EU3

CIKLOHEXIL-AMIN

C6H11NH2

108-91-8

40

40

m

V.

1,3-CIKLOPENTADIÉ N

C5H6

542-92-7

200

45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

i

128 53. CINK-OXID

ZnO

1314-13-2

5 resp

20 resp

i

III.

54. 55. 56.

CINK-KROMÁ TOK köztü k ká lium-cinkkromá t [Cr(VI)-ra szá mítva] CIRKÓ NIUM VEGYÜ LETEI (Zr-ra szá mítva) DDT

0,01

C14H9Cl5

50-29-3

k

5

20

III.

1 resp

1 resp

b

VI. PIC

0,3

b, i

I.

57. DEKABORÁ N

B10H14

17702-41-9

0,3

4,4'-diaminobifenil, lá sd: benzidin 4,4'-DIAMINODIFENILMETÁ N

C13H14N2

DIAZINON

C12H21N2O3PS

DIARZÉ N-TRIOXID

As2O3

1327-53-3

0,1

k

DIAZOMETÁ N

CH2N2

334-88-3

0,01

k

58. 101-77-9

0,81

k

59. 333-41-5

0,1

0,4

b

III.

60. 61. 62. DIBENZO-p-DIOXIN 2,3,7,8-TETRAKLÓ R C12H4Cl4O2

1746-O1-6

POP

63. 64.

DIBENZO-DIOXIN É S -FURÁ N, POLIBRÓ MOZOTT 1,2-DIBRÓ METÁ N

POP C2H4Br2

106-93-4

0,8

k, b, m

1,2-DIBRÓ M-3-KLÓ RPROPÁ N

C3H5Br2Cl

96-12-8

0,01

k

DIELDRIN

C12H8Cl6O

60-57-1

0,25 resp

1 resp

DIETIL-AMIN

NH(C2H5)2

109-89-7

30

30

b, m

dietilénoximid, lá sd: morfolin DIETILÉ N-TRIAMIN

NH(CH2CH2NH2)2

111-40-0

4

4

b, m, sz

DIETIL-É TER

(CH3CH2)2O

60-29-7

308

616

b, i, sz

DIETIL-SZULFÁ T

(C2H5O)2SO2

64-67-5

PIC

65. 66. POP, PIC

67. V. EU1

68. 69. 70. 0,2

k

II.1. EU3

129 71. DIFENIL

(C6H5)2

92-52-4

1

b, i, sz

P2S5

1314-80-3

1

DIFOSZFOR-PENTOXID

P2O5

1314-56-3

1

1

m

II.1. EU1

DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁ T

C6H4(COO)2(C8H17)2

117-81-7

10

40

b

III.

DIHIDROGÉ N-SZELENID

H2Se

7783-07-5

0,07

0,17

difenilmetá n-4,4'-diizocianá t (MDI) hexametilén-diizocianá t (HDI) naftilén-diizocianá t (NDI) DIKÉ N-DIKLORID

CH2(C6H4NCO)2 (CH2)6(NCO)2 C10H6(NCO)2 S2Cl2

101-68-8 822-06-0 3173-72-6 10025-67-9

0,05 0,035 0,09 6

0,05 0,035 0,09 24

3,3'-DIKLÓ RBENZIDIN

C12H10N2Cl2

91-94-1

1,2-DIKLÓ RBENZOL

C6H4Cl2

95-50-1

122

306

1,3-DIKLÓ RBENZOL

C6H4Cl2

541-73-1

20

80

1,4-DIKLÓ RBENZOL

C6H4Cl2

106-46-7

122

306

Cl2CH2CH2

75-34-3

412

824*

1,2-DIKLÓ RETÁ N

ClCH2CH2Cl

107-06-2

1,1-DIKLÓ RETILÉ N***

Cl2HC=CH

75-35-4

8

32

1,2-DIKLÓ RETILÉ N

ClHC=CHCl

540-59-0

790

3160

72. difenilmetá n-4,4'-diizocianá t (MDI), lá sd: diizocianá tok DIFOSZFOR-PENTASZULFID

EU1

73. 74. 75. 1. EU2,3

76. DIIZOCIANÁ TOK 77. i, sz i, sz i, sz m

I. I. I. I.

78. 0,03

k

79. b, i

II.1. EU3

80. 81. EU3

82. dikló rdifluormetá n F12, lá sd: freonok p,pdikló rdifeniltrikló retá n, lá sd: DDT 1,1-DIKLÓ RETÁ N

b

EU3

83. 10

k, i

84. 85. 86.

i

II.1.

130 2,4-DIKLÓ RFENOXIECETSAV

Cl2C6H3OCH2COOH

94-75-7

1

4

b, i

II.2.

dikló rfluormetá n F21, lá sd: freonok DIKLÓ RFOSZ (DDVP)

C4H7Cl2O4P

62-73-7

0,9

3,6

b

III.

DIKLÓ RMETÁ N

CH2Cl2

75-09-2

10

10

i

VI.

dikló rtetrafluoretá n F114, lá sd: freonok 1,2-DIKLÓ RPROPÁ N

ClCH2CH(Cl)CH3

78-87-5

50

50

N,N-DIMETILACETAMID

CH3CON(CH3)2

127-19-5

36

72

b, i

II.1. EU2,3

DIMETIL-AMIN

(CH3)2NH

124-40-3

3,8

9,4

b, m, sz

V. EU2,3

dimetilanilin, lá sd: xilidin N,N-DIMETILANILIN

C6H5N(CH3)2

121-69-7

25

100

b, i, sz

II.1.

DIMETIL-É TER

(CH3)2O

115-10-6

1920

7680*

N,N-DIMETILFORMAMID

HCON(CH3)2

68-12-2

30

120

dimetil-keton, lá sd: aceton 1,2-DIMETILHIDRAZIN

CH3NHNHCH3

540-73-8

1,2

k

N,N-DIMETILHIDRAZIN

(CH3)2NNH2

57-14-7

1,2

k

DIMETIL-SZULFÁ T

C2H6O4S

77-78-1

0,1

k, b, m

DINIKKEL-TRIOXID

Ni2O3

1314-06-3

0,1

k

DINITRO-o-KREZOL

CH3C6H2(NO2)2OH

534-52-1

DINITRO-BENZOL minden izomer

C6H4(NO2)2

DINITROGÉ N-OXID

N2O

87. 88. 89. VI.

90. 91. 92. 93. EU3

94. b, i

II.1. BEM

95. 96. 97. 98. 99. 0,2

0,8

b, i, sz

1

2

b

180

720

100 . 101 . 102

10024-97-2

II.1.

131 . DINOSZEB É S SÓ I

C10H12N2O5

88-85-7

PIC

1,4-DIOXÁ N

O(CH2CH2)2O

123-91-1

10

10

m-dioxibenzol, lá sd: rezorcin 1,3-DIOXOLÁ N

C3H6O2

646-06-0

10

10

1314-62-1

0,05 resp

0,2 resp

i, sz

II.2.

103 . b, i

VI.

104 . VI.

105 . DIVANÁ DIUM-PENTOXID (V-ra szá mítva) V2O5 106 . ECETSAV

CH3COOH

64-19-7

25

25

m

I. EU1

ECETSAV-ANHIDRID

(CH3CO)2O

108-24-7

20

20

m

I.

etá ntiol, lá sd: etilmerkaptá n epikló rhidrin, lá sd: 1-kló r-2,3-epoxipropá n ENDRIN

C12H8Cl6O

72-20-8

b

POP

ETIL-ACETÁ T

CH3COOC2H5

141-78-6

1400

1400

i, sz

I.

ETIL-AKRILÁ T

CH2=CHCOOC2H5

140-88-5

10

10

b, i, sz

I.

ETIL-ALKOHOL

CH3CH2OH

64-17-5

1900

7600

ETIL-AMIN

CH3CH2NH2

75-04-7

9,4

9,4*

i

V. EU2,3

ETIL-BENZOL

C6H5CH2CH3

100-41-4

442

884

b, i

I. BEM EU3

107 . 108 .

109 . 110 . 111 . IV.

112 . 113 .

132 114 . etilén-alkohol, lá sd: etilén-glikol ETIL-BROMID

CH3CH2Br

74-96-4

50

50

ETILÉ N-GLIKOL

HOCH2CH2OH

107-21-1

52

104

b, i

I. EU3

C2H5O(CH2)2OH

110-80-5

19

76

b, i

II.1.

C2H5O(CH2)2COOCH3

111-15-9

27

108

b, i

II.1.

CH3O(CH2)2OH

109-86-4

15

60

b, i

II.1.

CH3O(CH2)2COOCH3

110-49-6

25

100

b, i

II.1.

VI.

115 . 116 . etilén-glikol-monobutil-éter, lá sd: 2butoxietanol ETILÉ N-GLIKOL-MONOETIL-É TER 117 . 118 .

ETILÉ N-GLIKOL-MONOETIL-É TERACETÁ T ETILÉ N-GLIKOL-MONOMETIL-É TER

119 . 120 .

ETILÉ N-GLIKOL-MONOMETIL-É TERACETÁ T

etil-glikol, lá sd: etilén-glikol-monoetil-éter etil-glikol-acetá t, lá sd: etilén-glikol-monoetiléter-acetá t etil-hidroszulfid, lá sd: etil-merkaptá n etilén-imin, lá sd: aziridin etilén-bromid, lá sd: vinil-bromid etilén-klorid, lá sd: vinil-klorid ETILÉ N-OXID C2H4O

75-21-8

1,8

k, i, sz

121 . ETIL-KLORID

C2H5Cl

75-00-3

25

100

ETIL-MERKAPTÁ N

CH3CH2SH

75-08-1

1

1

122 . 123

i

V.

133 . etil-szulfhidrá t, lá sd: etil-merkaptá n etil-tioalkohol, lá sd: etil-merkaptá n 2-etoxietanol, lá sd: etilén-glikol-monoetil-éter fenilbenzol, lá sd: difenil Fapor, lá sd: 1.2.1. EZÜ ST, fém

Ag

7440-22-4

0,1

0,4*

EU3

124 . 125 .

EZÜ ST OLDHATÓ VEGYÜ LETEI (Ag-re szá mítva)

0,01

EU1

2-FENIL-PROPÉ N

C6H5C(CH3)=CH2

98-83-9

246

492

EU3

FENOL

C6H5OH

108-95-2

7,8

78*

b, m

I. BEM EU3

FLUOR

F2

7782-41-4

1,58

3,16

m

I. EU3

FLUORACETAMID

FCH2CONH2

640-19-7

fluor-hidrogén, lá sd: hidrogén-fluorid FLUORIDOK (F-ra szá mítva)

F

fluotan, lá sd: halotá n FORMALDEHID

HCHO

126 . 127 . 128 . PIC

129 . 2,5

10*

b, i

II.2. BEM EU3

0,6

0,6

b, m, sz

VI.

b

PIC

i

I.

130 . 50-00-0

131 . 132 .

FOSZFAMIDON (izomerek keveréke) CISZ izomer TRANSZ izomer FOSZFIN

133 .

C10H19ClNO5P PH3

13171-21-6 23783-98-4 297-99-4 7803-51-2

0,14

0,14

134 FOSZFOR

P

7723-14-0

0,1

0,1

i

I.

PCl5

10026-13-8

1

1

m

EU1

FOSZFOR-TRIKLORID

PCl3

7719-12-2

3

3

m

I.

FOSZGÉ N

COCl2

75-44-5

0,08

0,4

m

II.1. EU3

FREONOK (FLUOROKARBONOK) F 11, trikló rfluormetá n

CCl3F

75-69-4

Magyarorszá gon betiltott

F 12, dikló rfluormetá n

CCl2F2

75-71-8

Magyarorszá gon betiltott

F 21, dikló rfluormetá n

CHCl2F

75-43-4

43

172

II.1

F 22, kló rdifluormetá n

CHClF2

75-45-6

3600

14 400*

IV. EU2,3

F113, 1,1,2-trikló r-1,2,2-trifluoretá n

C2Cl3F3

76-13-1

Magyarorszá gon betiltott

F114, 1,2-dikló r-1,1,2,2-tetrafluoretá n

Cl2FCCF2

76-14-2

Magyarorszá gon betiltott

F142b, 1-kló r-1,1-difluoretá n

C2H3ClF2

75-68-3

4170

16 680

FTÁ LSAV-ANHIDRID

C6H4(CO)2O

85-44-9

1

1

134 . foszfor-hidrogén, lá sd: foszfin foszforsavanhidrid, lá sd: difoszfor-pentoxid foszfortrihidrid, lá sd: foszfin FOSZFOR-PENTAKLORID 135 . 136 . 137 . 138 . 139 . 140 . 141 . 142 . 143 . IV.

144 . i, sz

I.

135 145 . furá l, lá sd: furfurol furfurilaldehid, lá sd: furfurol FURFURIL-ALKOHOL

C4H3OCH2OH

98-00-0

40

40

C4H3OCHO

98-01-1

20

C2HBrClF3

151-67-7

40

160

HCOOH

64-18-6

9

9

C6H6Cl6

608-73-1

C10H5Cl7

76-44-8

n-HEPTÁ N

CH3(CH2)5CH3

142-82-5

2000

8000*

2-HEPTANON

CH3(CH2)4COCH3

110-43-0

238

476

HEPTÁ N-3-ON

CH3(CH2)4CH3

106-35-4

95

*

2-hexanon, lá sd: metil-butil-keton HEXAKLÓ RBENZOL

C6Cl6

118-74-1

HEXAMETILÉ N-DIAMIN

H2N(CH2)6NH2

124-09-4

i, sz, b

I.

146 . FURFUROL

b, i, sz

147 . gamma HCH, lá sd: lindá n glikol, lá sd: etilénglikol halá n, lá sd: halotá n HALOTÁ N

II.1.

148 . HANGYASAV

m

I.

149 . 150 .

HCH (1,2,3,4,5,6HEXAKLÓ RCIKLOHEXÁ N) (izomerek keveréke) HEPTAKLÓ R

PIC b

POP, PIC

151 . EU3

152 . b

EU2,3

153 . EU2,3

154 . k

155 . 2,3

m, b

POP, PIC

136 156 . n-HEXÁ N

CH3(CH2)4CH3

110-54-3

H2NNH2

302-01-2

180

720

b, i

II.1. BEM

157 . hexametilén-diizocianá t, lá sd: diizocianá tok hidrogén-cianid, lá sd: ciá n-hidrogén hidrogénfoszfid, lá sd: foszfin HIDRAZIN

0,13

k

158 . HIDROGÉ N-BROMID

HBr

10035-10-6

HIDROGÉ N-FLUORID

HF

7664-39-3

6,7

m

I. EU 2,3

1,5

2,5

b, m

I. BEM EU3

0,01

0,04

b, sz

III.

sz, b

III. BEM, PIC

159 . 160 . 161 . 162 .

HIGANY SZERVES VEGYÜ LETEI*** (Hgra szá mítva) HIGANY É S SZERVETLEN VEGYÜ LETEI*** (Hg-ra szá mítva) izociá nsav-metil-észter, lá sd: metil-izocianá t IZOAMIL-ALKOHOL

Hg

7439-97-6

0,08

0,32

CH3(CH2)4OH

123-51-3

360

1440

123-92-2

270

540

i

EU2,3

II.1.

163 . IZOPENTIL-ACETÁ T 164 .

CH3COO(CH2)2CH(CH3)2 IZOPROPIL-ACETÁ T

(CH3)2HCOOCH3

108-21-4

840

840

i

I.

izopropilbenzol, lá sd: kumol JÓ D

J2

7553-56-2

1

1

i, sz, b

I.

KADMIUM É S SZERVETLEN

Cd

7440-43-9

0,015

0,060

165 . 166 . BEM

137 167 .

VEGYÜ LETEI*** -CdF2, CdCl2, CdO kivételével (Cd-ra szá mítva) KADMIUM-FLUORID

CdF2

7790-79-6

0,05

k

BEM

KADMIUM-KLORID

CdCl2

10108-64-2

0,05

k

BEM

KADMIUM-OXID

CdO

1306-19-0

0,05

k

BEM

KALCIUM-CIÁ NAMID

NCNCa

156-62-7

1

b, i

III.

KALCIUM-HIDROXID

Ca(OH)2

1305-62-0

5

KALCIUM-KARBONÁ T

CaCO3

1317-65-3

10

KALCIUM-KROMÁ T

CaCrO4

13765-19-0

KALCIUM-OXID

CaO

1305-78-8

5

KALCIUM-SZULFÁ T

CaSO4

7778-18-9

6 resp

KÁ LIUM-HIDROXID

KOH

1310-58-3

2

2

m

I.

e-KAPROLAKTÁ M

HN(CH2)5CO

105-60-2

10

40

i

EU3

KAPTAFOL

C10H9Cl4NO2S

2425-06-1

k

PIC

168 . 169 . 170 . 4

171 . EU1

172 . 173 . 0,05

k

BEM

174 . 5

I.

175 . 176 . 177 . 178 . 179 .

0,1

138 KARBARIL

C12H11NO2

63-25-2

1

karbolsav, lá sd: fenol KÉ N-DIOXID

SO2

7446-09-5

5

5

m

I.

KÉ N-HIDROGÉ N

H2S

7783-06-4

14

14

i

V.

KÉ NSAV

H2SO4

7664-93-9

1

1

m

I.

KLÓ R

Cl2

7782-50-5

1,5

1,5

i

I.

4-KLÓ RANILIN

ClC6H4NH2

106-47-8

0,2

0,8

k, sz, b

KLÓ RBENZOL

C6H5Cl

108-90-7

47

94

KLÓ RBENZILÁ T

C16H14Cl2O3

510-15-6

2-KLÓ R-1,3-BUTADIÉ N

CH2=C(Cl)CH=CH2

126-99-8

C10H6Cl8

57-74-9

1-KLÓ R-2,3-EPOXIPROPÁ N

ClCH2C2H3O

106-89-8

KLOROFORM***

CHCl3

67-66-3

180 . 181 . 182 . 183 . 184 . 185 . II.1. EU3

186 . PIC

187 . 18

72

i

II.1.

b

POP, PIC

188 . kló rdifluoretá n F142B, lá sd: freonok kló rdifluormetá n F22, lá sd: freonok kló rfluormetá n F31, lá sd: freonok KLÓ RDÁ N 189 . 1,9

190 . 10

10

k, b, m, sz VI.

139 191 . 192 .

kloroprén, lá sd: 2-kló r-1,3-butadién KOBALT É S SZERVETLEN VEGYÜ LETEI Co (Co-ra szá mítva)

7440-48-4

0,1

0,4

i, sz

BEM

22

22

m

I. EU1

KREZOL (izomerek keveréke)

CH3C6H4OH

1319-77-3

KRÓ M(III)-KROMÁ T

Cr2(CrO4)3

24613-89-6

0,05

k

BEM

KRÓ M-TRIOXID

CrO3

1333-82-0

0,05

k

BEM

KUMOL

C6H5CH(CH3)2

kvarc, lá sd: 1.2.1.

SiO2

193 . 194 . 195 . 98-82-8

100

250

b, i

EU2,3

0,5

2

b, i

III. PIC

196 . 14808-60-7

197 . 198 .

LINDÁ N (-HCH) (1,2,3,4,5,6-Hexakló rciklohexá n)

C6H6Cl6

58-89-9

LÍ TIUM-HIDRID

LiH

7580-67-8

0,025

EU1

MAGNÉ ZIUM-OXID

MgO

1309-48-4

6 resp

24 resp

i

MALEINSAV-ANHIDRID

CH=CH(CO)2O

108-31-6

0,4

0,4

m, sz

I.

7439-96-5

5

20 b, i

PIC

199 . 200 . 201 . 202 .

MANGÁ N É S SZERVETLEN SÓ I (mangá n- Mn tetroxid kivételével, Mn-ra szá mítva) METAMIDOFOSZ

203

C2H8NO2PS

10265-92-6

140 . METIL-ACETÁ T

CH3COOCH3

79-20-9

610

2440

b, sz, i

I.

METIL-AKRILÁ T

CH2=CHCOOCH3

96-33-3

18

18

b, i, sz

I.

METIL-ALKOHOL

CH3OH

67-56-1

260

1040

b, i

II.1. EU1

2-METILAZIRIDIN

C3H7N

75-55-8

METIL-BROMID

CH3Br

74-83-9

10

10

b, i

VI.

METIL-BUTIL-KETON

CH3CO(CH2)3CH3

591-78-6

21

84

b, i

II.1.

626-38-0

270

540

EU2,3

108-65-6

275

550

EU2,3

78-93-3

600

900

541-85-5

53

106

204 . 205 . 206 . 5

k

207 . 208 . 209 . 1-METILBUTIL-ACETÁ T CH3COOCH(CH3)(CH2)2C H3

210 . 1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁ T 211 .

CH3COOCH(CH3)CH2OC H3 metil-celloszolv, lá sd: etilén-glikolmonometil-éter metil-celloszolv-acetá t, lá sd: etilén-glikol-monometil-éter-acetá t etil-cianid, lá sd: acetonitril METIL-ETIL-KETON

CH3COCH2CH3

b, i

II.1. EU3

212 . metilén-klorid, lá sd: dikló rmetá n metil-glikol, lá sd: etilén-glikol-monometil-éter metil-glikolacetá t, lá sd: etilén-glikol-monometil-éter-acetá t 5-METILHEPTÁ N-3-ON 213 .

CH3CH2COCH2CH3CHC2 H5

EU3

141 5-METILHEXÁ N-2-ON

C7H14O

110-12-3

230

*

EU3

METIL-IZOCIANÁ T

CH3NCO

624-83-9

0,024

0,024

CH3CI

74-87-3

105

420

metilkloroform, lá sd: 1,1,1-trikló retá n METIL-MERKAPTÁ N

CH3SH

74-93-1

1

1

i

V.

METIL-METAKRILÁ T

CH2=C(CH3)COOCH3

80-62-6

210

210

b, i, sz

I.

2-metoxietanol, lá sd: etilén-glikol-monometiléter 4.4'-metiléndianilin, lá sd: 4,4'diaminodifenilmetá n 2-metoxianilin, lá sd: o-anizidin METIL-PARATION NO2C6H4OPS(CH3O)2

298-00-0

0,2

b, sz

PIC

214 . b, i, sz

I.

215 . metil-karbamid, lá sd: metil-izocianá t metilkarbonimid, lá sd: metil-izocianá t METIL-KLORID

II.1.

216 . 217 . 218 .

219 . 220 . 221 .

4-METILPENTÁ N-2-ON (Izobutil-metilketon)

C6H12O

108-10-1

83

208

EU3

(2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilén-glikol-monometil-éter)

C7H16O3

34590-94-8

308

308*

EU2,3

1-METOXIPROPÁ N-2-OL

CH3OCH2CHOHCH3

107-98-2

375

568

b

EU3

MEZITILÉ N (trimetilbenzolok)

C6H3(CH3)3

108-67-8

100

*

i

EU2,3

222 . 223 .

142 MIREX

C10Cl12

2385-85-5

b

POP

224 . 225 . 226 .

MOLIBDÉ N OLDHATÓ VEGYÜ LETEI (Mo-ra szá mítva)

5

20

III.

MOLIBDÉ N OLDHATATLAN VEGYÜ LETEI (Mo-ra szá mítva)

15

60

III.

MONOKROTOFOSZ

C7H14NO5P

6923-22-4

0,25

MORFOLIN

O(CH2)4NH

110-91-8

70

NAFTALIN

C10H8

91-20-3

50

C10H9N

91-59-9

b

PIC

b, m

I.

b, i

EU1

227 . 70

228 . 229 . naftilén-diizocianá t, lá sd: diizocianá tok narkotá n, lá sd: halotá n 2-NAFTIL-AMIN

0,005

k

230 . NÁ TRIUM-AZID

NaN3

26628-22-8

0,1

0,3

EU3

NÁ TRIUM-HIDROXID

NaOH

1310-73-2

2

2

m

I.

Ni

7440-02-0

0,1

0,1

sz

VI. BEM

NIKKEL-DIOXID

NiO2

12035-36-8

0,1

k, sz

BEM

NIKKEL-OXID

NiO

1313-99-1

0,1

k, sz

BEM

231 . 232 . 233 .

NIKKEL SZERVETLEN és VÍ ZOLDHATÓ VEGYÜ LETEI (Ni-re szá mítva)

234 . 235 .

143 NIKKEL-SZULFID

NiS

16812-54-7

0,1

k, sz

BEM

NIKKEL-TETRAKARBONIL

Ni(CO)4

13463-39-3

0,15

0,15

b

VI.

NIKOTIN

C10H14N2

54-11-5

0,5

2

b, i

II.1. EU1

4-NITROANILIN

O2NC6H4NH2

100-01-6

6

p-nitroanilin, lá sd: 4-nitroanilin NITROBENZOL

C6H5NO2

98-95-3

5

20

b, i

4-NITROKLÓ RBENZOL

ClC6H4NO2

100-00-5

0,5

2

b

2-NITRONAFTALIN

C10H7NO2

581-89-5

1-NITROPROPÁ N

CH3(CH2)2NO2

108-03-2

2-NITROPROPÁ N

CH3CH(NO2)CH3

79-46-9

NITROGÉ N-DIOXID

NO2

10102-44-0

9

NITROGÉ N-MONOXID

NO

10102-43-9

30

NITROGLICERIN

C3H5(ONO2)3

55-63-0

0,5

2

b, i, sz

II.1.

OKTÁ N (összes izomer)

CH3(CH2)6CH3

111-65-9

2350

9400

i

II.1.

236 . 237 . 238 . b, i

239 . II.1. EU1

240 . 241 . 0,25

k

242 . 10

i, b

243 . 18

k

244 . 9

m

I.

245 . EU1

246 . 247 .

144 248 . OLAJ (á svá nyi) KÖ D

5

k

249 . 250 .

Ó LOM és SZERVETLEN VEGYÜ LETEI (Pb-ra szá mítva)

Pb

7439-92-1

0,15** 0,05 0,6 0,2 resp resp

i

III. BEM

Ó LOM-TETRAETIL

Pb(C2H5)4

78-00-2

0,05

0,2

b, i

II.1.

Ó LOM-TETRAMETIL

Pb(CH3)4

75-74-1

0,05

0,2

b, i

II.1.

Ó N SZERVES VEGYÜ LETEI*** (Sn-ra szá mítva)

0,1

0,4

b, i

II.1.

Ó N SZERVETLEN VEGYÜ LETEI (Sn-ra szá mítva)

2

8

b, i

II.1. EU1

2

m

EU2,3

251 . 252 . 253 . 254 .

ORTOFOSZFORSAV

H3PO4

7664-38-2

1

OXÁ LSAV

HOOCCOOH

144-62-7

1

OZMIUM-TETROXID (Os-ra szá mítva)

OsO4

20816-12-0

0,002

0,002

m, b

Ó ZON

O3

10028-15-6

0,2

0,2

i

I.

PARAKVÁ T-DIKLORID

C12H14Cl2N2

1910-42-5

0,1

0,1

b, i

I.

paraquat-diklorid, lá sd: parakvá t-diklorid PARATION

C10H14O5NSP

56-38-2

0,1

b

PIC

255 . EU1

256 . 257 . 258 . 259 . 260

145 . 261 .

C12H4Br6 PBB-k*** Hexabró m-1,1'-bifenil C12H2Br6 Oktabró m-1,1'-bifenil C12Br10 Dekabró m-1,1'-bifenil PCB-k POLIKLÓ ROZOTT BIFENILEK***

262 . POLIKLÓ ROZOTT TERFENILEK

PIC

36355-01-8 27858-07-7 13654-09-6 11097-69-1 1336-36-3

POP POP és PIC

61788-33-8

PIC

263 . PENTAKLÓ RFENOL É S SÓ I***

C6Cl5OH

87-86-5

0,001

b, i

PIC

PENTAKLÓ RNAFTALIN

C10H3Cl5

1321-64-8

0,5

2

b, i, sz

II.2.

n-PENTÁ N

CH3(CH2)3CH3

109-66-0

2950

9400

PENTIL-ACETÁ T

CH3COO(CH2)4CH3

628-63-7

270

540

i

EU2,3

3-PENTIL-ACETÁ T

CH3COOCH(C2H5)C2H5

620-11-1

270

540

i

EU2,3

PIKRINSAV

C6H2CH3(NO2)3

88-89-1

0,1

0,1

b, i, sz

I. EU1

PIPERAZIN

C4H10N2

110-85-0

0,1

0,3

EU2,3

8003-34-7

5

20

EU1

110-86-1

15

60

264 . 265 . IV.

266 . 267 . 268 . 269 . 270 . PIRETRINEK É S PIRETROIDOK 271 . PIRIDIN 272 . porok (szá lló porok) egyéb porok, lá sd: 1.2.1.

C5H5N

b, i, sz

II.1.

146 PLATINA FÉ M

Pt

7440-06-4

1

EU1

273 . 274 .

PLATINA OLDHATÓ VEGYÜ LETEI (Pt-ra szá mítva)

0,002

PORTLAND CEMENT

65997-15-1

10

i, sz

275 . PROPIONSAV

CH3CH2COOH

79-09-4

31

62

m

EU2, 3

PROPIL-ACETÁ T

CH3(CH2)2COOCH3

109-60-4

840

840

b, i

I.

2-PROPIL-ALKOHOL

CH3CH(OH)CH3

67-63-0

500

2000

b, i

II.1.

propilén-imin, lá sd: metilaziridin PROPILÉ N-OXID

CH3C2H3O

75-56-9

5

k, b, i

1,3-PROPIOLAKTON

C3H4O2

57-57-8

1,5

k

REZORCIN

C6H4(OH)2

108-46-3

45

rezorcinol, lá sd: rezorcin RÉ Z és vegyü letei (Cu-re szá mítva)

Cu

7440-50-8

1

4

II.1.

RÉ Z, FÜ ST

Cu

7440-50-8

0,1

0,4

II.1.

Rostszerkezetű porok, lá sd: 1.2.2. SALÉ TROMSAV

HNO3

7697-37-2

5

5

276 . 277 . 278 . 279 . 280 . b, i

EU1

281 . 282 . 283 . 284

i, m

I.

147 . SÓ SAV

HCl

7647-01-0

Szelén-hidrogén, lá sd: dihidrogén-szelenid STRONCIUM-KROMÁ T

SrCrO4

7789-06-2

8

16

i, m

I. EU2, 3

285 . 0,05

k

286 . SZELÉ N-VEGYÜ LETEK (Se-re szá mítva)

0,1

0,4

i

III. BEM

287 . SZÉ N-DIOXID

CO2

124-38-9

9000

18 000

EU1

SZÉ N-DISZULFID

CS2

75-15-0

30

120

SZÉ N-MONOXID

CO

630-08-0

33

132

szén-oxi-klorid, lá sd: foszgén SZÉ N-TETRAKLORID***

CCl4

56-23-5

Magyarorszá gon betiltott!

sztibin, lá sd: antimon-hidrogén SZULFOTEP

(C2H5)4P2S2O5

3689-24-5

0,1

0,4*

SZTIROL

C6H5CH=CH2

100-42-5

50

50

i

VI. BEM

0,1

0,4

b, i

III.

270

540

288 . b, i, m

II.1.

289 . II.1.

290 . 291 . EU3

292 . 293 . 294 .

talkum, lá sd: 1.2.1. és 1.2.2. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜ LETEI (TI-ra szá mítva) TERC-AMIL-ACETÁ T

295 .

CH3COOC(CH3)2C2H5

625-16-1

EU2,3

148 TERPENTIN

8006-64-2

560

560

i, sz, b

I.

300

b, i

II.2. EU3

296 . TETRAHIDROFURÁ N

(CH2)4O

109-99-9

150

1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetrakló retiltio)ftá limid, lá sd: kaptafol 1,1,2,2-TETRAKLÓ RETÁ N***

Cl2CHCHCl2

79-34-5

7

TETRAKLÓ RETILÉ N

Cl2C=CCl2

127-18-4

50

tetrakló rmetá n, lá sd: szén-tetraklorid timföld, lá sd: alumínium-oxid TIOGLIKOLSAV

HSCH2COOH

68-11-1

4

TOLUOL

C6H5CH3

108-88-3

190

TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁ T

CH3C6H3(NCO)2

584-84-9

0,035

k, i, sz

TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁ T

CH3C6H3(NOCO)2

91-08-7

0,035

k, i, sz

2-TOLUIDIN

CH3C6H4NH2

95-53-4

0,5

k, i, b

3-TOLUIDIN

CH3C6H4NH2

108-44-1

9

4-TOLUIDIN

CH3C6H4NH2

106-49-0

1

297 . b

298 . 50

b

VI.

299 .

b, m

300 . 760

b, i

II.2. BEM

301 . 302 . 303 . 304 . b

305 . 4

b

306 . TOXAFÉ N

8001-35-2

b, i

POP

149 307 . TRIETIL-AMIN

N(C2H5)3

121-44-8

8,4

12,6

b, i, m

V. EU3

TRIKLÓ RBENZOL (minden izomer)

C6H3Cl3

12002-48-1

38

152

b

III.

1,2,4-TRIKLÓ RBENZOL

C6H3Cl3

120-82-1

15,1

37,8

b

EU2,3

1,1,1-TRIKLÓ RETÁ N***

CH3CCl3

71-55-6

555

1110

b, i

II.2. EU3

1,1,2-TRIKLÓ RETÁ N***

ClCH2CHCl2

79-00-5

Magyarorszá gon betiltott!

TRIKLÓ RETILÉ N

Cl2C=CHCl

79-01-6

270

540

sz

BEM

2,4,5-TRIKLÓ RFENOXIECETSAV 2,4,5-T

Cl3C6H2OCH2COOH

93-76-5

10

40

b, i

II.2. PIC

trikló rfluormetá n F11, lá sd: freonok TRIKLÓ RNAFTALIN

C10H5Cl3

1321-65-9

5

trikló rtrifluoretá n F113, lá sd: freonok TRIMETILAMIN

N(CH3)3

75-50-3

12,3

36,9

1,2,3-TRIMETILBENZOL

C6H3(CH3)3

526-73-8

100

*

EU2,3

1,2,4-TRIMETILBENZOL

C6H3(CH3)3

95-63-6

100

*

EU2,3

TRINIKKEL-DISZULFID

Ni3S2

308 . 309 . 310 . 311 . 312 . 313 . 314 . b, i, sz

315 . m, sz

316 . 317 . 318 . 12035-72-2

0,01

k, sz

150 319 . TRINITROTOLUOL

CH3C6H2(NO2)3

118-96-7

0,09

0,36

b

II.1.

vaná dium-pentoxid, lá sd: divaná dium-pentoxid TRI-o-KREZIL-FOSZFÁ T (CH3C6H4)3PO4

78-30-8

0,1

TRISZ(2,3-DIBRÓ MPROPIL)-FOSZFÁ T*** C9H15Br6O4P

126-72-7

VAS(II)-OXID

FeO

1345-25-1

6 resp

VAS(III)-OXID

Fe2O3

1309-37-1

6 resp

VINIL-BROMID

CH2=CHBr

593-60-2

22

k

VINIL-KLORID***

CH2=CHCl

75-01-4

10+

k

XILOL(ok)

C6H4(CH3)2

1330-20-7

221

442

b

EU3

m-XILOL

C6H4(CH3)2

108-38-3

221

442

b

EU3

p-XILOL

C6H4(CH3)2

106-42-3

221

442

b

EU3

o-XILOL

C6H4(CH3)2

95-47-6

221

442

b

EU3

XILIDIN(ek)

(CH3)2C6H3NH2

1300-73-8

25

320 . b, i, sz

321 . PIC

322 . 323 . 324 . 325 . 326 . 327 . 328 . 329 . 330 . b

151

Magyará zat: resp: respirá bilis por; b: bő rön á t is felszívó dik. Az Á K-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonsá gá t, illetve az ebbő l szá rmazó expozíció t csak a levegő ben megengedett koncentrá ció juk mértékének megfelelő en veszik figyelembe; i: ingerlő anyag (izgatja a bő rt, nyá lkahá rtyá t, szemet vagy mindhá rmat); k: rá kkeltő ; m: maró hatá sú anyag (felmarja a bő rt, nyá lkahá rtyá t, szemet vagy mindhá rmat); sz: túlérzékenységet okozó (szenzibilizá ló ) tulajdonsá gú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken "túlérzékenységen" alapuló bő r-, légző rendszeri, esetleg má s szervet/szervrendszert ká rosító megbetegedést okozhat); PIC, ezen fogalmakat az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények POP behozatalá val, illetve kivitelével összefü ggő bejelentési és elő zetes tá jékoztatá son alapuló jó vá hagyá si eljá rá sró l szó ló Eü M-FVM-KöM-GM együ ttes rendelet tartalmazza; * Euró pai indikatív" hatá rértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentrá ció megadva. Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljá rni. ** 98/24/EK irá nyelvben közölt érték; *** az anyagra vonatkozó korlá tozá sokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlá tozá sá ró l szó ló Eü M-KöM együ ttes rendelet tatalmazza; EU1 91/322/EGK irá nyelvben közölt érték; EU2 96/94/EK irá nyelvben közölt érték; EU3 2000/39/EK irá nyelvben közölt érték; + a teljes jogú EU tagsá g elnyeréséig, azt követő en 3,88 mg/m3; BEM bioló giai expozíció s mutató . Megjegyzés: a nem gő z/gá zá llapotú toxikus anyagok hatá rértékei a belélegezhető porfrakció ra vonatkoznak (MSZ EN 481). 1.2. Szá lló porok - á svá nyi, szerves 1.2.1. Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrá ció i mg/m3-ben MEGNEVEZÉ S Kvarctartalmú porok Kvarc (100% m/m) Kvarctartalmú porok (<1% m/m) Krisztobalit Tridimit Á svá nyi porok Talkum (azbesztmentes) Szénpor (kvarc <5% m/m) Fapor Egyéb szerves porok

Megengedett koncentrá ció , mg/m3 Respirá bilis Totá lis 0,1 4 0,1 0,1

6 6

2 2 1 5

10 5 10

Ha többféle kristá lyos SiO2 mó dosulatot is tartalmaz a respirá bilis por, akkor a megengedett koncentrá ció megá llapítá sakor ezek együ ttes mennyiségét [% (m/m)-ben kifejezett ará nyá t] kell figyelembe venni. A SiO2 kristá lyos mó dosulatai: kvarc, tridimit, krisztobalit 1.2.2. Rostszerkezetű porok megengedett koncentrá ció i rost/cm3-ben

152 Megengedett koncentrá ció , rost/cm3 Azbeszt* krizotil*** (12001- <0,60 (8 ó rá ra vonatkoztatva) 29-5) <12,00 (3 hó napra vonatkoztatott kumulatív dó zis) aktinolit (77536-675) amosit (12172-73-5) Betiltva!** antofillit (77536-675) krokidolit (12001-284) tremolit (77536-686) Má s formá jú azbeszt, aká r magá ban, aká r keverékben, <0,30 (8 ó rá ra vonatkoztatva) beleértve a krizotilt tartalmazó keveréket is <6,00 (hó napra vonatkoztatott kumulatív dó zis) Azbeszttartalmú talkum (azbeszt rostban mérve) 0,30 Egyéb rostszerkezetű porok (ü veg, á svá ny, kerá mia, 1,0 műanyag) MEGNEVEZÉ S (CAS-szá m)

* Az azbeszt bizonyítottan humá n rá kkeltő ; a rá kkeltő anyagok szabá lyozá sá t hatá lyos magyar jogszabá ly írja elő . Részletesen lá sd: ott.) ** A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységet korlá tozá sá ró l szó ló kü lön jogszabá ly. *** A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlá tozá sá ró l szó ló jogszabá ly alapjá n a krizotilt tartalmazó termékek 2005. januá r 5-ét követő en nem forgalmazható k és nem haszná lható k fel. 1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentrá ció szerinti besorolá sa jellemző tulajdonsá gaik alapjá n KATEGÓ RIA Kategó r ia jele (BESOROLÁ S)

I. II.

III.

HELYILEG IRRITÁ LÓ ANYAGOK FELSZÍ VÓ DVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatá sá nak fellépése 2 ó rá n belü l II.1: Felezési idő <2 ó ra II.2. Felezési idő 2 ó rá tó l teljes munkaidő ig FELSZÍ VÓ DVA HATÓ ANYAGOK Hatá s fellépésének ideje >2 ó ra Felezési idő > Műszak idő

CSÚCSKONCENTRÁ CIÓ É RTÉKE (CK)(a)

IDŐ TARTAMA (perc) MŰ SZAKONKÉ NTI GYAKORISÁ GA (b)

ÁK 4xÁ K

15

4

4xÁ K

15

4

153

IV.

V. VI.

(ERŐ SEN KUMULÁ LÓ DÓ ) NAGYON GYENGE KÁ ROSÍ TÓ HATÁ SÚ ANYAGOK Á K >500 ml/m3 (a) INTENZÍ V SZAGÚ ANYAGOK IRREVERZIBILIS KÁ ROSODÁ ST OKOZÓ ANYAGOK EGYÉ B

4xÁ K

15

4

Á K!! Á K!! 8xÁ K

60 perc/műszak

(a) Az 500 ml/m3 érték á tszá mítá sa mg/m3 koncentrá ció egységre, 20 °C-on:

(b) Az I. és V. kategó riá jú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az Á K-értékkel, ellenő rzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. A II-IV. kategó riá jú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces á tlagérték és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték há nyszorosa az Á K-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrá ció k idő intervallumai között legalá bb a csúcskoncentrá ció k idő intervallumá ná l há romszor hosszabb idő nek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentrá ció utá n legalá bb 45 perc). A csúcskoncentrá ció k idő tartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. A VI. kategó riá jú irreverzibilis ká rosodá st okozó anyagok; az Á K-érték = a CK-értékkel. A csúcskoncentrá ció k meghatá rozá sa: A CK-értékek 15 perc referenciaidő re vonatkoznak. A csúcskoncentrá ció k meghatá rozá sa legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintá kkal történhet. Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségká rosodá st okozó anyagok esetében (kivételesen) az Á K-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenő rzésü k legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az Á K-értéknél) az egyes csúcskoncentrá ció k idő intervallumai között legalá bb a csúcskoncentrá ció k idő intervallumá ná l há romszor hosszabb idő nek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentrá ció utá n legalá bb 45 perc). A csúcskoncentrá ció k idő tartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. 2. A munkahelyi á tlagos levegő szennyezettség kiszá mítá sa 2.1. Egy szennyező anyag esetén A munkahelyi á tlagos levegő szennyezettséget mg/m3-ben (CÁ ) a következő összefü ggéssel szá mítjuk ki: ahol: C1, C2, ... Cn a t1, t2, ..., tn idő szakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrá ció i (mg/m3). t1 + t2 ... + tn = 8 ó ra 2.2. Több szennyező anyag esetén Több szennyező anyag együ ttes hatá sá nak megengedhető mértékét a következő összefü ggés szerint kell kiszá mítani:

154 ahol: CÁ 1, CÁ 2, ... CÁ n a kü lönböző minő ségű és eltérő vagy azonos Á K-értékű légszennyező anyagok koncentrá ció inak idő vel á tlagolt középértékei (mg/m3); Á K1, Á K2, ... AKn a kü lönböző minő ségű légszennyező knek a melléklet 1. pontjá ban elő írt Á K-értékei. E rendelet szempontjá bó l, a munkahely levegő jébő l egyidejűleg vagy egymá st követő en a szervezetbe jutó szennyező anyagok hatá sá t - jelenlegi tudomá nyos ismereteink szerint additívnak kell tekinteni. Megjegyzés: Több légszennyező anyag egyidejű jelenlétekor a hatá s lehet: - egymá stó l fü ggetlen; - additív: az anyagok hatá sa összegző dik; - hatvá nyozott vagy szinergikus: egy vagy több anyag az egyidejűleg vagy egymá st követő en a szervezetbe jutó újabb anyag vagy anyagok hatá sá t megnöveli; - semlegesítő , gá tló vagy antagonisztikus: egy vagy több anyag az egyidejűleg vagy egymá st követő en a szervezetbe jutó anyag vagy anyagok hatá sá t gá tolja. 3. Ha a munkatér levegő jében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen - egyará nt beleértve a rá kkeltő hatá sú és nem rá kkeltő hatá sú anyagokat - a megengedhető értéket az alá bbi összefü ggés szerint kell kiszá mítani:

ahol: C1: R1: Á K: MK: 1,2, ... n:

a munkatérben mért nem rá kkeltő anyag koncentrá ció ja; a munkatérben mért rá kkeltő anyag koncentrá ció ja; á tlagos koncentrá ció (nem rá kkeltő anyagok munkahelyen megengedett koncentrá ció i); maximá lis koncentrá ció (rá kkeltő k munkahelyen eltűrt koncentrá ció ja); az egyes nem rá kkeltő , illető leg rá kkeltő anyagok indexben elhelyezett "sorszá mai"; azonos indexek a szá mlá ló ban és nevező ben azonos anyagot jelentenek.

155 V/15. szá mú függelé k

A foglalkozá si vegyi expozíció eseté n vizsgá landó biológiai expozíciós (hatá s) mutatók megengedhető hatá ré rté kei (2. szá mú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) Eü M-SzCsM együ ttes rendelethez) Bioló giai expozíció s (hatá s) mutató k megengedhető hatá rértékei VIZELETBEN Megengedhető hatá rérték Vegyi anyag

Bioló giai expozíció s (hatá s) mutató

Anilin Arzén (k) Benzol (k) Dimetilformamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyü letek

p-amino-fenol arzén t,t-mukonsav N-metil-formamid mandulasav fenol fluorid

Higany (szervetlen) Kadmium (k) Kró m (k) Kobalt (k) n-Hexá n Nikkel (k) Nitro-benzol Szelén Sztirol (k) Toluol Trikló r-etilén Xilol

higany kadmium kró m kobalt 2,5-hexá n-dion nikkel p-nitro-fenol szelén mandulasav o-krezol trikló r-ecetsav metil-hippursavak

Mintavétel mg/g ideje kreatinin

m.u. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. m.u. köv. m.e. n.k. n.k. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. n.k. mhv., m.u. m.u. mhv., m.u. m.u.

10 0,13 1,5 40 1500 300 7 4 0,05 0,01 0,02 k 0,03 3,5 0,02 5 0,075 1000 1 50 1500

mikromol/mm ol kreatinin (kerekített értékek) 10 0,20 1,2 76 1110 360 42 24 0,028 0,01 0,043 0,058 3,5 0,038 4,0 0,110 740 1,05 35 860

Megjegyzések: m.u. műszak utá n n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén köv.m.e. következő műszak elő tt k rá kkeltő hatá sú anyag; a javasolt hatá rérték "technikai értékként" kezelendő Bioló giai expozíció s (hatá s) mutató k megengedhető hatá rértékei

156 VÉ RBEN

Vegyi anyag Anilin Kadmium (k) Ó lom (szervetlen)(k)

Megengedhető hatá rérték mikromol/l mikrogramm/l (kerekített értékek) mhv. - m.u. 3% az (összhemoglobin %-á ban) n.k. 10 0,09 n.k. 500* 2,4 há rom hó napná l 300* 1,5 hosszabb 5,9* 150 expozíció mikrogramm/ mikromol/mol esetén g Hb haem* alkalmazható 3,9** 100 mikrogramm/ mikromol/mol g Hb haem** m.u. 5% az összhemoglobin %-á ban m.u. <25%-os aktivitá scsökkenés az expozíció elő tt mért alapaktivitá shoz viszonyítva****

Bioló giai expozíció s Mintavétel ideje (hatá s) mutató methemoglobin kadmium ó lom cink-protoporfirin (elő szűrésre)***

Szén-monoxid CO Hb Szerves vörösvérsejt vagy foszforsav-észter teljes vér acetilkotartalmú lineszterá z (EC. peszticidek 3.1.1.7.) aktivitá s

Megjegyzések: m.u. műszak utá n n.k. nem kritikus mhv. munkahét végén k rá kkeltő hatá sú anyag; javasolt hatá rérték "technikai értékként" kezelendő * férfiak és 45 évnél idő sebb nő k ** 45 évnél fiatalabb nő k *** hatá rérték túllépése esetén a véró lom koncentrá ció meghatá rozá sa kötelező **** az alapaktivitá s az expozíció mentes perió dusban egy héten belü l két alkalommal történt mérések értékeinek á tlaga

157 V/16.

szá mú függelé k

1.ADATLAP veszé lyes anyagokkal, illetve veszé lyes ké szítmé nyekkel vé gzett tevé kenysé g Á NTSZhez tö rté nő bejelenté sé hez(44/2000. /XII.27./ Eü M r. 13. szá mú melléklete) Tevékenységet végző (cég) Neve: ............................................................................................................................................. Telephely címe: |_||_||_||_| ................................................................ Megye: ..................... Telefon: ......................................Fax: .....................................E-mail: ............................... A tevékenység telephelyen belü li pontos helyszíne(i): ...................................................... Felelő s személy neve: ......................................................................................................... Elérhető ség címe: |_||_||_||_| ................................................................................................ Telefon: ......................................Fax: ..................................... E-mail: .............................. 2. A veszélyes anyaggal/veszélyes készítménnyel végzett tevékenység megnevezése a 2000. évi XXV. törvény 1. § u) bekezdése szerint: |_| elő á llítá s (1), gyá rtá s (2), feldolgozá s, (3), csomagolá s (4), tá rolá s (5), anyagmozgatá s (6), forgalmazá s (7), értékesítés (8), felhaszná lá s (9), elemzéssel, ellenő rzéssel kapcsolatos vizsgá lat (10), egyéb (11). A tevékenység TEAOR kó dja: |_||_||_||_||_||_| 3. A veszélyes anyaggal/veszélyes készítménnyel kapcsolatos adatok: Biztonsá gi adatlap CASszá m szerinti megnevezés

EUszá m

É ves becsü lt Potenciá lisan S R Veszély mondat(ok) mondat(ok mennyi- mérték- exponá lt ) szá ma(i) ség egység munkavá lszá ma(i) jele laló k szá ma

4. A bejelentő tudomá sul veszi, hogy: - a bejelentés ellenő rzésekor a tevékenységet végző dokumentá lható an igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonsá g megvaló sítá sá t szolgá ló jogszabá lyi kötelezettségének, - 2001. januá r 1-jétő l bejelentés nélkü l vagy érvényes engedély nélkü l végzett tevékenység kémiai terhelési bírsá ggal sújtható . Dá tum: ............................................. ............................................ cégszerű alá írá s A bejelentéshez felbélyegzett, megcímzett borítékot kell mellékelni! ....................................................................................................................................... Igazolá s Á NTSZ azonosító kó d|_||_||_||_||_||_||_||_| Tevékenységet végző (cég)

158 Neve: ............................................................................................................................................. Telephely címe: |_||_||_||_| .........................................................................Megye:.............. A bejelentést az Á NTSZ fogadta. Dá tum: .................................................... ................................................ alá írá s

2. ADATLAP veszé lyes anyagokkal, illetve veszé lyes ké szítmé nyekkel vé gzett tevé kenysé g Á NTSZhez tö rté nő bejelenté sé hez

159 Tevékenységet végző (cég) Neve: ............................................................................................................................................. Telephely címe: |_||_||_||_| ....................................................................Megye: .................. Telefon: .................................. Fax: ................................... E-mail: .................................. A tevékenység telephelyen belü li pontos helyszíne(i): ...................................................... Felelő s személy neve: ......................................................................................................... Elérhető ség címe: |_||_||_||_| ................................................................................................ Telefon: .................................. Fax: ................................ E-mail: ..................................... 2. Az első bejelentés idő pontja: .......................................................................................... Á NTSZ azonosító kó d:|_||_||_||_||_||_||_||_| 3. Az adatvá ltozá s körének megadá sa (a bejelentő lap mely pontjá t/pontjait érinti): |_||_||_||_||_| 4. A veszélyes anyaggal/veszélyes készítménnyel végzett tevékenységben bekövetkezett vá ltozá s szöveges ismertetése: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 5. A vá ltozá s á ltal érintett veszélyes anyag/veszélyes készítmény tevékenység végzéséhez szü kséges éves becsü lt mennyisége: ............................................................................................................................................. 6. A vá ltozá s bekövetkezésének idő pontja: ........................................................................ 7. A bejelentő tudomá sul veszi, hogy: - a bejelentés ellenő rzésekor a tevékenységet végző dokumentá lható an igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonsá g megvaló sítá sá t szolgá ló jogszabá lyi kötelezettségének, - 2001. januá r 1-jétő l bejelentés nélkü l vagy érvényes engedély nélkü l végzett tevékenység kémiai terhelési bírsá ggal sújtható . Dá tum: ........................................ ............................................... cégszerű alá írá s A bejelentéshez felbélyegzett, megcímzett borítékot kell mellékelni! ............................................................................................................................................. Igazolá s Á NTSZ azonosító kó d|_||_||_||_||_||_||_||_| Tevékenységet végző (cég) Neve: ............................................................................................................................................. Telephely címe: |_||_||_||_| ..............................Megye:......................................................... A bejelentést az Á NTSZ fogadta. Dá tum: .................................................... ................................................ alá ír

160

V/17. függelé k

szá mú

Az ÁNTSZ területileg illeté kes vá rosi (fővá rosi kerületi) inté zete ré szé re nyújtott tá jé koztatá s a rá kkeltő anyagokkal tevé kenysé get vé gző munká ltatókról é s munkavá llalókról (3. szá mú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez)

Bejelentés 1.

Vá ltozá s bejelentés

Munká ltató Neve: .......................... Telephely címe:

Megye: ..................................................... ............................................. . Telefon: ............................... Fax: ........................... E-mail: .................................................... A tevékenység telephelyen belü li pontos helyszíne(i): .................................................................................................... Á gazati, szaká gazati besorolá s: ...................................................... Utolsó bejelentés idő pontja: ............. év ......................................... hó ......... nap 2. Rá kkeltő haszná lata, a haszná lat indoklá sa 2.1. - technoló giai rendeltetés: végtermék/vagy annak komponense (1), intermedier/vagy annak komponense (2), alap-, segédanyag/vagy annak komponense (3) - halmazá llapot: szilá rd (1), folyékony (2), gá z (3), aerosol (4), egyéb (5) - az anyag "vivő " közegben jelenik meg: igen (1), nem (2) 2.2. - az expozíció idő beni jellege: folyamatos (1), szakaszos (2), periodikusan ismétlő dő (3) - az expozíció idő beni tartama/nap: 1 ó rá ná l kevesebb (1), 1 ó rá ná l több (2) percekben: .................... - expozíció t jelentő munkakörök megnevezése és a munkakörben dolgozó k szá ma: férfi nő FEOR-kó d: a munkakörben dolgozó k szá ma: FEOR-kó d:

a munkakörben dolgozó k szá ma:

FEOR-kó d:

a munkakörben dolgozó k szá ma: - vá ltozatlan létszá m mellett há ny dolgozó cseréjére kerü lt sor a tá rgyévben: férfi

nő

161

FEOR-kó d: FEOR-kó d: FEOR-kó d: 2.3. A rá kkeltő vel és rá kkeltő t tartalmazó készítményekkel kapcsolatos adatok: 1. sz. melléklet szerinti megnevezés

CAS-szá m

É venként felhaszná lt mennyiség

mértékegység

2.4. A rá kkeltő haszná latá nak indoka: - van-e célazonos nem rá kkeltő vagy kevésbé rá kkeltő anyag, készítmény, eljá rá s: igen (1), nem (0) - ha van, miért nem ezek alkalmazá sá ra kerü l sor: .................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ......................... ............................................................................................................................................................ ......................... 2.5. A kocká zatbecslést követő en hozott intézkedések, kocká zatkezelés: ........................................................................ ............................................................................................................................................................ ......................... ............................................................................................................................................................ ......................... 2.6. Munkakörönként elő írt védő eszközök típusai: ........................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ......................... ............................................................................................................................................................ ......................... 2.7. A veszély jellegének leírá sa: ...................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ......................... ............................................................................................................................................................ ......................... 3.

A rá kkeltő vel exponá lt munkavá llaló kra vonatkozó adatok

3.1. Szü letés éve: - TAJ-szá m: - foglalkozá s, amelyben a rá kkeltő vel kapcsolatos expozíció elő fordul (szövegesen és kó ddal): .........................................................................................................................................

162

FEOR-kó d: - adott foglalkozá ssal já ró expozíció ban eltöltött munkaévek szá ma (a jelentés évének januá rjá ig): - tá rgyévben végzett levegő szennyezettség vizsgá latok eredményei anyagonként légtérben: (mg/m3) anyag megnevezése

mérési eredmény

idő pont

egyéb: becsléssel (pl. bő r exp.) anyag megnevezése

mérési eredmény

idő pont

- annak jelölése, ha a munkavá llaló nak az adott rá kkeltő vel végzett tevékenysége megszűnt (1), kilépett (2) vagy egyéb tá vollét miatt nem dolgozta ki az egész munkaévet (3): 3.2. Az exponá lt munkavá llaló betegségeire vonatkozó adatok: - kereső képtelenséget okozó betegségeinek BNO kó djai: , , - rosszindulatú megbetegedés diagnosztizá lá sa esetén (É vszá m utolsó két szá mjegye, hó nap, sorszá m) Tevékenységet végző (cég) Neve: .......................... Telephely címe:

Megye: ..................................................... ............................................. . A rá kkeltő anyaggal végzett tevékenységrő l szó ló tá jékoztatá st az Á NTSZ fogadta. Dá tum: ....................................

...................................... alá írá s

163

V/18. szá mú függelé k

Az azbeszttel törté nő munkavé gzé sre vonatkozó különleges előírá sok (26/2000. /IX.30./ Eü M r. 4. szá mú melléklete) 1. Azbesztnek minő sü lnek az alá bbi rostos szerkezetű sziliká tok: Azbesztféleségek - aktinolit - amozit - antofillit - krizotil - krokidolit - tremolit

CAS-szá m 77536-66-4 12172-73-5 77536-67-5 12001-29-5 12001-28-4 77536-68-6

2. Krokidolitot vagy krokidolitot tartalmazó anyagokat tilos felhaszná lni. 3. Ha az elvégzett kocká zatbecslés sorá n a munkahelyen a levegő ben lévő azbesztszá lak koncentrá ció já nak értéke: a) krizotil esetében kisebb, mint 0,20 rost/cm3 nyolc ó rá ra vonatkoztatva és/vagy egyenlő vagy nagyobb, mint a há rom hó napra vonatkoztatott 12,00 rost-nap/cm3 kumulatív dó zis, b) az azbeszt bá rmely má s formá ja esetében (aká r magá ban, aká r elegyítve, beleértve a krizotilt tartalmazó elegyeket is) kisebb, mint 0,10 rost/cm3 nyolc ó rá ra és/vagy egyenlő vagy nagyobb, mint 6,00 rost-nap/cm3 kumulatív dó zis há rom hó napra vonatkoztatva akkor a 11., valamint a 14. pontok alkalmazá sa nem kötelező , valamint a munkavá llaló k munkaköri alkalmassá gi vizsgá lata sorá n a munkavá llaló nem tekinthető azbesztexponá ltnak. 4. Azbesztszó rá sos eljá rá s alkalmazá sa, tová bbá alacsony (kevesebb mint 1 g/cm3) sűrűségű azbesztet tartalmazó anyagok alkalmazá sa - hő - vagy hangszigetelés céljá bó l tilos. 5. A 3. pontban elő írt hatá rértékek betartá sá nak biztosítá sa érdekében a munkahelyi levegő azbeszttartalmá t az MSZ-ISO 8672:1995 szabvá ny szerinti mó dszerrel kell mérni. A mintavételezést megelő ző en ki kell kérni a munkavá llaló k, illetve munkavédelmi képviselő ik véleményét. A mintavételezés csoportosan csak azonos helyen, azonos munká t végző k esetében lehetséges. A mintavételezést, a kiértékelést és a szakvéleményezést kizá ró lag akkreditá lt laborató rium végezheti a technoló gia megvá ltoztatá sá t követő en azonnal, de legalá bb há rom havonta. A mérések gyakorisá ga évi egyre csökkenthető , ha a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentő s vá ltozá s, b) a megelő ző két mérés sorá n a légtér azbeszt szennyezettsége nem lépte túl az elő írt hatá rérték koncentrá ció k felét. 6. Amennyiben a légszennyezettség az elő írt hatá rértéket túllépi és az azbesztexpozíció má s eszközökkel nem csökkenthető a hatá rérték alá , egyéni légzésvédő t kell haszná lni. A légzésvédő eszköz viselését a lehető legrövidebb idő tartamra lehet elő írni. 7. Bontá si munká k megkezdése vagy az azbeszt, illetve azbeszttartalmú anyagok épü letekbő l, építményekbő l, eszközökbő l és berendezésekbő l való eltá volítá sá nak megkezdése elő tt a munká ltató munkatervet dolgoz ki. A munkatervben meghatá rozza

164

azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavá llaló k munkahelyi biztonsá gá t és egészségvédelmét garantá ljá k. A munkatervet a munká ltató az intézet részére benyújtja. A munkaterv az alá bbiakat tartalmazza: a) a munka jellege és vá rható idő tartama, b) a munkavégzés helye, c) az azbeszt vagy azbesztet tartalmazó anyagok kezeléséhez alkalmazott mó dszerek leírá sa, d) az azbeszt és/vagy az azbeszttartalmú anyagok elő zetes (a munka megkezdése elő tti) eltá volítá sá nak lehető ségei, e) eszközök felsorolá sa, jellemzése, amelyek célja a munká t végző k vagy a munkavégzés közelében tartó zkodó k védelme. 8. Levegő tisztasá gi mérésekkel kell ellenő rizni az alá bbi munkavégzéseket és munkahelyeket (mentesítést végző k azbeszt-expozíció já nak mérése); a) amennyiben felmerü l a levegő szennyezés gyanúja (há ttérmérés), b) a munkaterü leteken kívü l - az azbesztmentesítés végzése alatt - a légmentesen lezá rt munkaterü let szivá rgá smentességének igazolá sa céljá bó l (szivá rgá s mérés), c) a munkaterü let megtisztítá sa utá n annak megá llapítá sa érdekében, hogy a rostkoncentrá ció a megengedett hatá rérték alatt van-e (tisztasá gi hatá sfok mérés), d) a munkaterü leten, a lezá rt terü let belsejében a munkavégzés közben a légző készü lék alkalmassá gá nak ellenő rzése céljá bó l. 9. A szivá rgá smérés és a tisztasá gi hatá sfok hatá rértéke fá ziskontraszt-mikroszkó ppal meghatá rozott rostkoncentrá ció esetén: 0,01 rost/cm3. 10. Azbeszttel vagy azbesztet tartalmazó anyagokkal kapcsolatos tevékenység végzése sorá n, ha a hatá rérték a 3. pontban foglaltakat meghaladja a) a munkavégzés terü letén nem szabad dohá nyozni, b) biztosítani kell, hogy a munkavá llaló k azbesztpor szennyező dés veszélye nélkü l étkezhessenek, c) a munká ltató gondoskodik arró l, hogy ca) munkavá llaló k szá má ra megfelelő munka- és védő öltözet á lljon rendelkezésre, cb) a munkaruhá nak és védő öltözetnek a munkavégzés helyén kell maradnia. A munkavégzés helyén kívü l történő tisztítá s csak arra felszerelt mosodá ban végezhető ; ebben az esetben a munkaruhá t és védő öltözetet zá rt tartá lyban kell a mosodá ba szá llítani, cc) a munka- és védő ruhá zatot, valamint az utcai ruhá zatot elkü lönítetten tá roljá k, cd) a munkavá llaló knak megfelelő mosdó helyiség, így fekete-fehér rendszerű öltöző mosdó -zuhanyzó á lljon rendelkezésre, ce) a védő eszközöket egy erre a célra rendelt helyiségben helyezzék el, és azokat minden haszná lat utá n meg kell vizsgá lni és ki kell tisztítani; a hibá s védő eszközöket újbó li haszná lat elő tt ki kell javítani vagy ki kell cserélni. Az a)-c) pontokban felsorolt intézkedések költségei a munká ltató t terhelik. 11. Minden azbeszttartalmú anyaggal végzett tevékenység esetében a munká ltató a munkavá llaló kat, illető leg munkavédelmi képviselő iket az alá bbiakró l tá jékoztatjá k a) az azbesztpor és az azbeszttartalmú anyagok pora okozta expozíció egészségká rosító hatá sairó l, b) az elő írt hatá rértékek és az azbesztrost-koncentrá ció ellenő rző mérésének szü kségességérő l, c) kü lönleges ó vintézkedésekrő l az azbeszt-expozíció lehető ség szerinti csökkentésére.

165

12. A munkavá llaló k és munkavédelmi képviselő ik felvilá gosítá st kapnak a levegő azbeszttartalmá nak mérési eredményeirő l. Ha az azbesztkoncentrá ció túllépi a 3. pont szerinti hatá rértéket, ezek oká ró l és a túllépés felszá molá sá ra tett intézkedésekrő l ugyancsak tá jékoztatá st kell adni. 13. Az azbesztpor vagy az azbeszttartalmú porok hatá sá nak kitett munkavá llaló k munkaköri alkalmassá gá nak vizsgá latá t és véleményezését a kü lön jogszabá lyban foglaltak szerint kell elvégezni, amelynek ki kell terjednie a mellkas rtg-vizsgá latá ra is.14. A munkavá llaló kat folyamatos egészségü gyi felvilá gosítá sban kell részesíteni, aminek ki kell terjednie az azbeszt-expozíció és a dohá nyzá s együ ttes hatá sá nak ismertetésére, kü lönös tekintettel a daganatos betegségek késő i halmozó dá sá ra. V/19. függelé k

szá mú

A vinil-klorid monomer expozíció hatá sá nak kitett munkavá llalók egé szsé gé nek vé delmé re vonatkozó előírá sok (26/2000. /IX.30./ Eü M r. 5. szá mú melléklete) 1. Megelő ző műszaki intézkedésekkel a munkavégzés helyének Vinil-klorid monomer (a tová bbiakban: VCM) koncentrá ció já t a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ennek érdekében a VCM a) gyá rtá sá val, visszanyerésével, raktá rozá sá val, á ttöltésével, szá llítá sá val vagy bá rmely egyéb mó don történő felhaszná lá sá val történő munkavégzés sorá n, tová bbá b) polivinil-kloriddá (a tová bbiakban: PVC) történő á talakítá sa esetén valamennyi munkahelyen ellenő rizni kell a VCM-koncentrá ció t. 2. A VCM-koncentrá ció hatá rértéke: a) a Magyar Köztá rsasá g teljes jogú EU tagsá gá nak elnyeréséig 10 mg/m3; (az MSZ 21461/1:1998 szerinti MK érték), b) a teljes jogú tagsá g elnyerésétő l 3,88 mg/m3 MK. 3.1. A VCM-hatá rérték betartá sá nak ellenő rzésekor a munkatérben a mérési pontokat úgy kell kijelölni, hogy a mért eredmények a lehető legpontosabban reprezentá ljá k a munkavá llaló kat érő VCM expozíció mértékét. 3.2. A munkatér nagysá gá tó l fü ggő en kell a mérési pontok szá má t meghatá rozni. Egynél több mérési pont esetében a mérési eredmények á tlagértékét a munkatér egészére vonatkozó értéknek kell elfogadni. 3.3. Amennyiben a kapott eredmények a munkatér VCM koncentrá ció já t nem reprezentá ljá k, a hatá rérték betartá sá nak ellenő rzésére mérési pontként a munkatér azon körzetét kell kijelölni, amelyben a munkavá llaló a legnagyobb á tlagos koncentrá ció nak van kitéve. 3.4. A 3.1-3.3. pontok szerinti mérési mó dszerek kiegészíthető k személyi-mintavételi eszközökkel végzett mérésekkel. Ezek a mérések alkalmasak lehetnek az elő zetesen kivá lasztott mérési pontok megfelelő ségének igazolá sá ra, valamint a foglalkozá segészségü gyi szolgá lat orvosa á ltal elvégzendő egészségü gyi vizsgá lathoz szü kséges adatok megszerzésére. 4.1. Minden olyan munkavégzésnél, ahol a szoká sos VCM koncentrá ció emelkedése elő fordulhat, megfelelő érzékenységű monitorrendszert kell kialakítani az ilyen koncentrá ció -növekedések kimutatá sá ra.

166

4.2. Amennyiben a 4.1. pont szerinti esemény elő fordul, haladéktalanul olyan műszaki intézkedéseket kell tenni, amelyekkel a koncentrá ció növekedés oka felderíthető és megszü ntethető . A riasztá si kü szöb egyenlő az MK értékkel. Az MK érték túllépése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az egyéni védelemrő l. 5. Megfelelő egyéni védő eszközt kell biztosítani mindazon tevékenységek (pl. autoklá vtisztítá s és -javítá s) esetében, amelyeknél műszaki intézkedésekkel és megfelelő légtechniká val nem lehet elérni a munkatér hatá rérték alatti koncentrá ció já t. 6.1. A VCM-nel tevékenységet folytató munkavá llaló k egészségü gyi vizsgá lata sorá n az alá bbiakra kell figyelemmel lenni: a) A VCM monomer hatá rérték feletti expozíció ja - jelenlegi ismereteink alapjá n - az alá bbi á rtalmakat okozza: aa) a sclerodermá hoz hasonló bő relvá ltozá sok, ab) a kéz és a lá b vérkeringési zavarai (hasonló a Raynaud-szindromá hoz), ac) acroosteolysis (első sorban a kézujjakat érinti), ad) a má j és a lép fibrosisa (hasonló a Banti-szindromá hoz), ae) légzésfunkció s zavarok, af) trombocytopenia, ag) má j-angiosarcoma (miutá n a VCM genotoxikus és rá kkeltő , biztonsá gos védelmet a daganatos megbetegedés ellen az MK érték sem nyújt); b) a fő kocká zat mellett minden tü netre vagy tü netegyü ttesre. Jelenlegi ismereteink szerint a má j-angiosarcomá nak elő rejelző tü nete, illetve tü netegyü ttese nincs. Specifikus megelő ző vizsgá lati mó dszerek hiá nyá ban az orvosi vizsgá latoknak legalá bb az alá bbiakra kell kiterjedni: ba) egészségi és foglalkozá si anamnézis, bb) a végtagok, a bő r és a hasü regi szervek vizsgá lata, bc) a kéz csontozatá nak rtg-vizsgá lata ún. autoklá vtisztító és -javító munkakörben (kétévenként). 6.2. A 6.1. pontban foglaltakon kívü l az alá bbi vizsgá latok ajá nlottak: a) vizeletvizsgá lat, b) vérkép, thrombocytaszá m, véralvadá s, sü llyedés, c) SGOT, SGPT, GGTP, bilirubin, alkalikus foszfatá z, kolinészterá z, összfehérje, kryoglobulin a követéses epidemioló giai vizsgá latok érdekében. 6.3. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni a normá l értékeket és a laborató riumi eszközöket, mó dszereket. A rendellenes eredmények ellenő rzését követő en részletesebb szakorvosi vizsgá latok elvégzése ajá nlott. 6.4. A foglalkozá s-egészségü gyi orvos a munkavá llaló a VCM-nel történő tevékenység végzésére való alkalmassá g elbírá lá sá ná l az alá bbi kontraindiká ció k figyelembevételével dönt: a) érrendszeri vagy idegrendszeri ká rosodá sok, b) légzésfunkció s zavarok, c) klinikai vagy funkcioná lis má jelégtelenség, d) cukorbaj, e) kró nikus veseelégtelenség, f) thrombocytopenia, véralvadá si rendellenesség, g) kró nikus bő rá rtalom, h) túlzott alkoholfogyasztá s és/vagy ká bító szer-élvezet.