SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy keretében 1. elıadás: I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív) 1. Regionális szintő jellemzése: • a gazdálkodás adottságaira • az ellátórendszerek helyzetére • távlati fejlesztési feladatokra 2. elıadás: b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSMÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS II. HÍRKÖZLÉS Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök PYLON Kft. ügyv. ig. Tel: 355-4614, fax: 212-9626 e-mail: [email protected]

1

ELİADÁS SZERKEZETI VÁZLATA I. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS Fogalmak Energetika Energia iparág Energiaigények – energiafelhasználások Energiaforrások – energiahordozók AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE GKM – és feladatai MEH tevékenysége Energia Központ Kht. Önkormányzatok ENERGIAPOLITIKA – ORSZÁGOS, REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK Országos energiaigény alakulása Importfüggések Országos ágazati szerkezetek Regionális – megyei – energiafelhasználási (hordozói, ágazati) szerkezetek - halmozatlan összes - közvetlen Megújuló energiatermelési struktúrák AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁG FEJLİDÉSÉRE Országos trendek Területi egyenlıtlenségek Energiaipari privatizáció Kezdeti irányelvek Késıbbi negatív gyakorlatok Területi részesedések Hagyományos energiahordozók Szénvagyon Földgázvagyon Reménybeli olaj-földgáz mezık, szénbányaterületek

7.

Megújuló energiaforrások Napenergia Biomassza potenciál felmérés Geotermikus energia potenciál Vízenergia Szélenergia – szélerı (sebesség) megoszlások 8. Másodlagos energiaforrás átalakítások Magyar erımőrendszer Erımővek, alállomások, alaphálózatok Hagyományos erımővek környezeti hatásai Károsanyag-kibocsátások 9. Az energiaellátás hálózati rendszerei Villamos energia hálózatok Szénhidrogén hálózatok Kıolajhálózatok 10. ENERGIARENDSZER A MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZETEVİJE Közép-Kelet-Európai energiarendszer Prognózis Mőszaki infrastruktúra rendszer összevetése az urbanizációs tengelyekkel Villamoshálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Szénhidrogén-hálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Összevetés az Országos Területrendezési Tervvel Összevetés az Országos Szerkezeti Tervvel II.

Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek Országos rendszer és elemei

2

1. FOGALMAK ENERGETIKA A társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik feltétele és a fejlesztések egyik stratégiai ágazata az energetika, mely • az energiagazdálkodással – energiaigényekkel, villamos világítás, főtés, hőtés, erıátvitel, motorhajtóanyag, üzemanyag igényekkel és kielégítésével – és • az energiaellátással – energiaátalakítással (erımővi, főtımővi, egyedi), szállítással, kereskedelemmel, elosztással (hálózatokkal) és üzemeltetéssel – foglalkozó tevékenység összességét jelenti. ENERGIA IPARÁG (szektor) a privatizációját (1990 – napjainkig) követıen nem alkot egységes rendszert állami tulajdonlás és irányítás elvesztésével, hanem közel felerészben azoktól a külföldi, fıleg külföldi-állami befektetık fejlesztési szándékától és a nemzetközi piacdiktálta követelményektıl függ a jövıben, ahova az energetikai vagyon került. A hazai önkormányzatok kis mértékben (8%) váltak tulajdonosokká éppúgy, mint a hazai magánvállalkozók (18%). Az állami részarány is a kezdeti 37%-ról napjainkra már 25% alá csökkent. Az állam egyre inkább az eszmei irányító, koordináló szerepet tölti be, a korábbi, a KGST-ben megengedett gazdálkodó szerephez képest.

3

ENERGIAIGÉNYEK – ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK A felhasználási célok szerint csoportosítva az energiagazdálkodás megkülönböztet: • villamos világítási igényeket, főtés-hőtési, használati melegvíz ellátási hıigényeket • villamos erıátviteli; motorikus, ipari speciális igényeket • fosszilis energiahordozókra alapozott hıigényeket (szénre, kıolajra, földgázra), ipari technológiai (hı, vegyipari, motorikus stb.) igényeket • hagyományos energiahordozókra alapozott üzemanyag, hajtóanyag igényeket (közlekedési, ipari célra) • a megújuló energiahordozókra (nap, biomassza, biogáz, biodízel, bioetanol, hidrogén, geotermikus, víz és szélenergia stb.) alapozott világítási, termikus, motorikus, hajtóanyag stb. igényeket. Országos és regionális szinten ezek a szerteágazó igények a fıbb ágazatok végsı felhasználása szerint csoportosítva jelennek meg, így: • termelı ágak: – ipar – mezı- és erdıgazdaság • közlekedési ágak (posta, távközlés) • kommunális – közületi – szolgáltató ágak • lakosság igényei. 4

ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK MUTATÓI, STRUKTÚRÁJA Az energiafelhasználást több szinten mérhetjük. Az energiastatisztikák általában az összes felhasznált energiaforrást és a fogyasztók által felhasznált energiákat rögzítik. Primerenergia-felhasználás. Az ország évi energiafogyasztását a primerenergia-felhasználás (G) jellemzi. Ez elsısorban az évente felhasznált szén, olaj, földgáz és atomenergia mennyiségét foglalja magába, de megállapodott módon figyelembe veszi a villamosenergia-importot és a megújuló energiákat is. Összességében ez tájékoztat az ország energiaforrásairól, azok termelésérıl és importjáról. Az egyes országok primerenergia-felhasználásának összehasonlítását a lakosság létszámára (L) vetített, a g=

G L

egy fıre esı primerenergia-felhasználás teszi lehetıvé. Végenergia-felhasználás. A fogyasztók évi energiafogyasztását a végenergia-felhasználás (F) fejezi ki (más szóval: végsı energiafelhasználás vagy fogyasztói energiafelhasználás). Itt a csoportosítás egyrészt a felhasznált energia (szilárd, folyékony és gáz tüzelıanyag, villamos energia, hı, megújuló energia, anyagjellegő felhasználás stb.), másrészt fogyasztói csoportok (lakosság, kommunális fogyasztók, ipar, mezıgazdaság, közlekedés stb.) szerint lehetséges. Az országok végenergiafelhasználásának összehasonlítására az f=

F L

egy fıre esı végenergia-felhasználás alkalmas.

5

MAGYARORSZÁG PRIMERENERGIA- (halmozatlan összes) és VÉGENERGIA-FELHASZNÁLÁSA (közvetlen, veszteségek nélkül) A primerenergia- és végenergia-felhasználás között kapcsolat van. A végenergia-felhasználás az energiaátalakítás és -szállítás veszteségei (V) miatt kisebb a primerenergia-felhasználásnál. A két felhasználás arányát az F f =g ηF = G energiaellátás hatásfoka fejezi ki. E mutatókkal nézzük meg a magyar energiafelhasználást! Magyarország 2004. évi primerenergia- és végenergia-felhasználását az 1. ábra mutatja be kerekített, tájékoztató adatokkal. Az évi G = 1088 PJ primerenergia-felhasználásban 45%-ra nıtt a földgáz és 13%-ra csökkent a szén, 23%-ra az olaj aránya. Az atomenergia 12%-ot képvisel, az egyebek tartalmazzák a villamosenergia-importot és a megújulókat. Az F = 720 PJ végenergiafelhasználásban is a földgázé a vezetı szerep (40%), de jelentıs az olajé is (23%). A szilárd tüzelıanyagok már, a megújulók még jelentéktelenek (4-4%), a különösen fontos szerepet betöltı villamos energia részaránya 17%, a távhıé 7%. A nem energetikai, anyagjellegő felhasználás 5%. 6

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600

1400

Energiafogyasztás (Exajoule/év)

1200

egyéb ár-apály energia napenergia

1000

új biomassza szélenergia 800

vízenergia hagyományos biomassza atomenergia

600

földgáz kıolaj szén

400

200

0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060

Év

7

1. ábra Az energiafogyasztásban a lakosság aránya a legnagyobb (34%), a nem termelı lakosság és kommunális fogyasztók együtt 60%-ot fogyasztanak, míg a termelıipar fogyasztása már csak 20%-ot képvisel. Az energiaellátás hatásfoka 2004-ben ηF = 720 / 1088 = 0,66 volt. 8

ENERGIAFORRÁSOK – ENERGIAHORDOZÓK [1] Az energiaigények különbözı módon történı kielégítésére szolgálnak, ezek:
Primer, hagyományos energiahordozók: • szilárd (fa, szénféleségek, uránérc) • folyékony (kıolaj) • gáznemő (földgáz, metán)
Primer, megújuló energiahordozók: • sugárzással érkezı (napenergia) • éghajlatfüggı (biomassza, szél) • földhıbıl származó (geotermikus energia, levegı, termálvíz hıhordozóval) • víz mozgási energiájából nyert források
Átalakítással hasznosított – szekunder – energiahordozók: • villamos energia • kıolajtermékek, benzinek • hıenergia, gızenergia • biogáz, fagáz • szilárd biomassza hasznosító technológiák • hasadó anyagú főtıelemek 2. ábra

9

3. ábra: HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA az ismert hasznosítási módok alapján [2]

10

4. ábra: BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA [3]

– * – ENERGIAMÉRLEG A bemutatott fıbb ágazatok energiaigényeinek kielégítésére a meglévı és az importálható primer, szekunder, ill. többszöri átalakítással nyerhetı, bemutatott energiahordozók közül választ az energiagazdálkodással foglalkozó: • országos, regionális és a • települési gazdálkodó szervezetek. 11

2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE A HAZAI ENERGETIKÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYRENDSZER LEGFONTOSABB EGYSÉGEI: • A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM (ENERGETIKAI FİOSZTÁLY), • A MAGYAR ENERGIAHIVATAL, az • ENERGIAKÖZPONT KHT, és az • ÖNKORMÁNYZATOK. E mellett számos olyan intézmény van, amely még szerepet játszik az energiapolitika alakulásában. Ezek a Parlament, a különbözı minisztériumok, érdekegyeztetı fórumok, szakszervezetek, pártok, civil szervezetek. Természetesen a hazai energiapolitika sem pusztán energetikai kérdés. Jelentısen meghatározzák azt a szociális, politikai szempontok, valamint a világgazdasági folyamatok alakulása. A következıkben csak a legfontosabb szervezetek következnek, amelyek kulcsszerepet töltenek be a hazai intézményrendszerben. 12

GKM Energetikai Fıosztály Az Energetikai Fıosztály feladatai a következı fıbb területekre csoportosíthatók: •

•

•

•

•

Energiastratégia kialakítása, energiapolitikai koncepció kidolgozása az ezzel összefüggı döntések elıkészítése, mint például a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggı döntések elıkészítése, a hazai szénbányászat szerkezetátalakításával összefüggı javaslatok kidolgozása, valamint az energiapolitikai koncepció végrehajtásának figyelemmel kísérése. Energetikai tárgyú jogszabályok, mint például a törvény a távhıszolgáltatásról, a villamos energiáról, a behozott kıolaj és kıolajtermékek biztonsági készletezésérıl, a gázszolgáltatásról, a megújuló energiaforrás-hasznosításról és egyéb jogszabályok elıkészítése. Energiahatékonyság, energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájának kidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása. Energiakoordináció területén belül: a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendık ellátása és egyéb nemzetközi energetikai kapcsolatok. Az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggı közszolgálati feladatok ellátása. 13

Magyar Energia Hivatal (MEH) A MEH az alábbi területeken fejt ki tevékenységeket: • Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete • Az energiaipari társaságok árszabályozása • Fogyasztóvédelem • Környezetvédelem, energiahatékonyság • Jogszabály elıkészítés • Összefoglaló megállapítások készítése a magyar energetikával kapcsolatban

Energiaközpont KHT Feladata az energetikai statisztikák készítése, a hazai energetikai pályázatok kezelése, illetve különbözı ismeretterjesztési és kutatási programok megvalósítása és kezdeményezése.

14

Önkormányzatok Az önkormányzat energetikai feladatai településenként változhatnak, azonban vannak olyan feladatok, amelyek szinte mindenhol felmerülnek. Szőken értelmezett kötelezı feladatok: • • •

az intézmények energetikai berendezéseinek üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, a közvilágítás finanszírozása (esetleg fejlesztése), a távfőtés felügyelete (tulajdonosi, árhatósági és érdekképviseleti feladatok).

További „kötelezı” feladatok: • •

a településfejlesztés energetikai vonzatainak kézben tartása (rendezési tervek kidolgozása és az abból következı feladatok végrehajtása), együttmőködés a területi energiaszolgáltatókkal.

Vállalható – vállalandó – feladatok: • • • • •

a település energiaellátása általános/hosszú távú kérdéseinek elemzése, az energetika és a környezetvédelem helyi kapcsolatainak áttekintése, a nem önkormányzati tulajdonú energiafogyasztók (lakosság, ipar stb.) érdekeinek képviselete, a helyi megújuló energiák hasznosításának támogatása, energiatakarékossági programok futtatása.

15

3. Az energiapolitika vezérelvei Ellátásbiztonság Legkisebb költség elve Gazdaságosság, versenyképesség Energiatakarékosság – hatékonyság Megújuló energiák – környezetvédelem növelése EU-ban történı kooperáció, liberalizált piaci részvétel 16

A magyar energiapolitikában kezelendı fı kihívások • • • • •

Az EU energiapolitikájával való összhang Energiaimport függıség – ellátásbiztonság Az éghajlatváltozás kezelése Az energiahordozók drágulása FOKOZOTTAN ELİTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

Az EU megújuló energia politikájának alapja • Környezetvédelem: CO2 és egyéb szennyezı anyagok kibocsátásának csökkentése • Ellátásbiztonság növelése: import csökkentése • Helyi és regionális fejlesztés: gazdasági és szociális fejlıdés elısegítése • Vidékfejlesztés: helyi munkalehetıségek teremtése • Mezıgazdaság: élelmiszer túltermelés csökkentése, alternatív földhasználati lehetıség biztosításával 17

Az EU célkitőzései 2010-re • Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra • 2001/77/EK irányelv: megújulókkal termelt elektromos energia részarányának növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban 14%ról 22%-ra • 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot • Kiotói egyezmény: az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése • 2002/91/EK irányelv: épületek energiatakarékossága és megújuló hasznosítás • 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energiaellátás stratégia, megújuló energia felhasználás

18

IRÁNYELVEK A PIACNYITÁSRÓL • • • •

96/96/92/EK irányelv a villamosenergia piacról 98/30/EK irányelv a földgáz piacról 2003/54/EK irányelv a villamos energia piac szabályozásáról 2003/55/EK irányelv a földgáz piac szabályozásáról

2001/77/EK irányelv •

• • • • •

Az EU-ban megújuló energiahordozóval elıállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erısen differenciált arányok szerint) Nemzeti célelıirányzatok Két évente jelentés a Bizottságnak Összes megújuló 12% Hazai jogszabályokba való átültetés Magyarország felé elvárás (2004 évi XXX törvény): a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történı növelése MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGATHAT, KÉSİBB KÖZÖSSÉGI KERET 19

2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Célok: – az épületekben elérhetı energiaracionalizálási lehetıségek kihasználása – a megújuló energiahordozó felhasználás növelése Intézkedések – 1000 m2 fölött vizsgálni a megújuló energiahordozó bázisú, illetve kapcsolt energiaellátást – kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres karbantartása – energiatanúsítvány (MO-on 2006-tól)

2003/30 EK irányelv a bio üzemanyagokról Biodízel és bioetanol gyártás 2003. évi szinten az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezte 2005-ig 2%-ra, 2010-ig 5,75%-ra, 2020-ig 20%-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát Minden év július 1-ig jelentés a Bizottságnak - nemzeti célkitőzésrıl - intézkedésekrıl - részarány alakulásáról 20

2005. évi Zöld Könyv az energiahatékonyságról CÉLOK: – 2020-ig 20% (évi 1,5%-os mérséklıdés) energia takarítható meg az éves energiafelhasználásban Ez évi 60 Mrd EUR megtakarítást jelenthet (NO és FrO együttes energiafelhasználása) – ezzel ellensúlyozni lehet India és Kína igénynövekedését A megtakarítást energiahatékony fejlesztésekre (pl. megújuló energiahordozókra) fordítani JAVASLATOK: – energiahatékonysági akcióterv nemzetenként – információs rendszerek fejlesztése – közösségi támogatás az energiatakarékossághoz – kiemelt terület: épületeknél további javítás – hatékonyabb gépjármővek, közlekedési módozatok – adórendszer, közbeszerzés átalakítása

2006. évi Zöld Könyv az energiastratégiáról Legfontosabb szükséges intézkedések: − Energetikai befektetések gyorsítása (20 év alatt 1000 Mrd euro)-diverzifikáció, új források − Klímaváltozás elleni hatékony intézkedések: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást − Importfüggıség mérséklése, figyelembe véve az energiaforrás biztonságosságát − Felkészülés az árak további növekedésére: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást 21 − EU szintő egységes, versenyképes energiapiac

2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • • •

Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelıs Az energiatakarékosság hozzájárul az importfüggıség mérsékléséhez CÉLOK: 2006 nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról nemzeti energiahatékonysági terv 2007 jún.30-ig évi 1% energiatakarékosság támogatási alap létrehozása jól hozzáférhetı pénzügyi és jogi keretrendszer

2007. január 10. EU új energiacsomag •

Európai energiapolitika

•

A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei

•

Egy európai stratégia energotechnológiai terv felé

•

Fenntartható tüzelıanyagokból

•

Vizsgálat ágazatról

•

Megújuló energia útiterv

•

Jelentések a megújuló energia és a bioüzemanyagok terén elért haladásról

az

energiatermelés

európai

gáz-

és

fosszilis villamosenergia-

22

ORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK [4] A hazai összenergia felhasználás alakulására vonatkozó tényadatok (lásd az 1. sz. táblázatot) szerint az elmúlt közel 20 év alatt az energiaigények csökkentek a rendszerváltozás, a válság és az ipari szerkezetátalakítás éveiben különbözı mértékben, 1998-tól szerény növekedés folyamatosan

23

5. ábra: Primer energiafelhasználási szerkezet [5] 2002–2003.

24

villamos energia Electricity 13.1%

hı Heat 9.6%

egyéb Other 4.5%

Szén és szénféleség Coal 8.2% olaj Oil 29.2%

földgáz Natural Gas 35,4%

25

6. ábra: Energiahordozói import függıség az EU 15 tagállamában

MAGYARORSZÁG ENERGIA IMPORT FÜGGİSÉGE ÖSSZESEN 75% energiahordozói részletezésben: • • • •

Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kıolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% 7. ábra: Magyarország energia import függısége [6]

26

FİBB ÁGAZATOK FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK [4] Az összenergia felhasználás ágazati szerkezetében a közvetlen energiafelhasználások szerkezetében az ipar, energiaipar részaránya jelentısen csökkent (lásd a 2. sz. táblázatot) ugyanakkor erıteljesen növekedett a kommunális és a lakossági energiafogyasztás részvételi hányada. E kettı közösen 1997–98-ban már meghaladta a 60%-ot. További változást jelentett, hogy az energiahordozói szerkezetben jelentısen megnıtt a földgáz részaránya (lásd a 3. sz. táblázatot).

27

REGIONÁLIS – MEGYEI – ENERGIA FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK (energiahordozói, ágazati struktúrák) [12] 8. ábra: Magyarország össz energiafelhasználásai (halmozatlan összes) regionális – megyei eloszlása Az ország összenergia-felhasználásának energiahordozói szerkezete megyénként 1997

450000 Egyéb Villamos

400000 350000

250000

Hıenergia Gáz Folyékony

200000

Szilárd

300000

150000 100000 50000 Zala

Vas

Veszprém

Tolna

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Pest

Somogy

Nógrád

Heves

Komárom-Esztergom

Hajdú-Bihar

Fejér

Gyır-Moson-Sopron

Csongrád

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Barany

Bács-Kiskun-Szolnok

0 Budapest

TJ

28

REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK 9. ábra: Magyarország közvetlen energia-felhasználásai (közlekedési célú felhasználás nélkül) regionális – megyei eloszlása [12]

8/b. sz. ábra: Közvetlen energiafelhasználás fogyasztói szerkezete megyénként 1997 Kommunális

140000

Lakosság

120000

Mezıgazdaság

100000

Anyagi ágazatok

80000

TJ

60000 40000 20000 Vas

Zala

Veszprém

Tolna

Jász-Nagykún-Szolnok

Szabaolcs-Szatmár-Bereg

Pest

Somogy

Nógrád

Komárom-Esztergom

Heves

Hajdú-Bihar

Gyır-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Baranya

Bács-Kiskun

Budapest

0

8/c. sz. ábra: Közvetlen enrgiafelhasználás energiahordozói szerkezete megyénként 1997 Egyéb

140000

Villamos energia 120000

Hıenergia

100000

Gáz Folyékony

80000

Szilárd

TJ 60000 40000 20000

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Jász-Nagykún-Szolnok

Szabaolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Heves

Hajdú-Bihar

Gyır-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

Bács-Kiskun

Baranya

Budapest

0

29

MEGÚJULÓ ENERGIASTRUKTÚRÁK Egy közelmúltban készített regionális tanulmány [4] szerint kimutatott fejlesztési munkában a megújuló energiaforrás-felhasználások összességében mintegy: 37,4 PJ/év nagyságot tettek ki 2002-ben, amely a teljes, országos energiafelhasználásnak csak 3,53%-a (lásd a 4. táblázatot), ebbıl a megújuló bázison termelt villamos energia termelés: 0,7 PJ/év volt, ennek 98%-a vízerımőbıl származott. 4. táblázat Megújuló energiahordozói hasznosítások szerkezete Magyarországon 2002 évben

30

MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS SZERKEZETEI [8] [23] A megújuló energiahordozói bázison termelt villamos energia: közel 1100 GWh/év (2,6%), cél 2010-ig: 3,6% hıenergia termelés: 44,1 PJ/év (4,2%), cél 2010-ig 7,2% Az energiahordozókra bontott szerkezetek az 5. táblázatban

5. táblázat A hazai megújuló energiatermelés adatai 2005 év elején [8]

31

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL TERMELT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER PÉNZÜGYI MUTATÓI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN A megújuló energiaforrásból illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) kifizetés 31,6 milliárd forint volt 2005-ben, mely közel kétszerese az elızı évi kifizetésnek. A KÁP-kifizetések megoszlását millió Ft-ban az alábbi ábra szemlélteti.

KÁP-kifizetések megoszlása az egyes termelési módok között 2005-ben, millió forintban A korábbi évekhez hasonlóan a kifizetések több mint fele 17 milliárd forint a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthetı, mely az elızı évi kifizetés másfélszerese.

32

Az elızı évhez képest ez kb. 6,2 milliárd forint KÁP növekményt jelent, mely körülbelül 60%-ban magyarázható a kapcsolt termelésben bekövetkezett közel 30%-os növekedéssel (több mint 84 MW új belépı kapacitás 2005-ben), illetve 40%-ban a magasabb fajlagos KÁP-pal. A megújuló energiaforrásból (kivéve hulladékhasznosítás) termelt villamos energiához kapcsolódó KÁP összege emelkedett a legnagyobb mértékben: az elızı évhez képest két és félszeresére, 13,9 milliárd forintra nıtt. A megújulókra jutó KÁP növekedése 90%-ban a termelés megduplázódásával, 10%-ban az átvételi árak éves szintő 15%-os emelkedésével magyarázható. (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt módosító 2005. évi LXXIX. törvény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételi árát 23 Ft/kWh-ban rögzítette, melyet évente az elızı évi infláció mértékével korrigálnak.) A kötelezı átvételő villamosenergia-termelés és a KÁP kiadások növekedésének dinamikáját a következı ábra mutatja. 33

A kötelezı átvétel keretében értékesített villamosenergia-termelés és KÁP-os kifizetések alakulása 2003–2005 között

A megújuló és kapcsolt villamos energia átvételéhez kapcsolódó legfontosabb termelési és KÁP-adatokat a fenti táblázat tartalmazza. 34

4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁGI FEJLİDÉSRE Az ország és az adott régió társadalmi-gazdasági tevékenységének mozgásterét, az életkörülmények alakulását közvetve és közvetlenül befolyásolja az energiahordozók megléte, tulajdonlása vagy hiánya, behozatala, kényszerősége az energiahordozók milyensége, mennyisége, hasznosításmódja, az ezekkel való gazdálkodás módja, lehetısége, végül az energiahordozóknak a fogyasztói helyekre juttatása, elosztása, szállításmódja, azaz; az energiaellátás is. Az energiaellátás a nélkülözhetetlen és biztonságos termelés-, szolgáltatás és a komfortos életvitel egyik feltétele. Az energiafelhasználások nagysága, az energiahatékonyság mértéke, továbbá a fogyasztott energiahordozók szerkezeti megoszlása befolyásolja a gazdaság növekedését, az innováció érvényesülését és az ökológiai rendszerben mérhetı egyensúlyra gyakorolt hatását. Az energiaigények-, de különösen a villamosenergia igények – fogyasztások – nagysága, végül a villamosenergia-igényesség nagysága, és a magyar gazdaság alakulását jelzı bruttó hazai termék – a GDP (GNP) között szoros korreláció mutatható ki (lásd a 9. ábrát), amikoris országos szinten a gazdasági növekedéssel arányosan, de valamivel kevesebb mértékben növekedik az összenergiafelhasználás, és valamivel nagyobb mértékben nı a villamosenergia-fogyasztás. Területi – megyei – szinten ellenben jelentıs különbségek mutathatók ki (lásd a 10. ábrát). 35

10. ábra: Gazdasági fejlıdés és energiafelhasználás Magyarországon [6]

11. ábra: Területi – megyei – értékelések, egyenlıtlenségek

36

5. ENERGIAIPARI PRIVATIZÁCIÓ KEZDETI IRÁNYELVEI „…MIVEL AZ ENERGIAELLÁTÁS A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI FEJLİDÉS STRATÉGIAI TERÜLETE, EZÉRT KIEMELT TÉMAKÉNT KELL KEZELNI ÉS STABILITÁSÁT, KISZÁMÍTHATÓSÁGÁT HOSSZÚ TÁVON KELL BIZTOSÍTANI…” AZ ÁLLAM SZEREPE ÉS FELADAT EBBEN: • A NEMZETI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS • A KÖZJÓ SZOLGÁLATA. Ezek alapján ítélhetık meg az energiaiparban lezajlott döntések, intézkedések, melyek az ipari termelés válságához, számos nagyüzem felszámolásához vezettek a 90-es évek elején, melynek következménye az energiafelhasználás drasztikus, mintegy 20%-os visszaesése volt az 1987 évi csúcshoz képest. Az események hatására elengedhetetlennek tőnt az ipari szerkezetváltás szorgalmazása és még ma is folyik annak megvalósítása, továbbá az energiaipar privatizációja is. „Az átalakulás kezdeti szakaszában meg kellett teremteni a piaci viszonyokat megjelenítı közgazdasági (szabályozási és törvényi) környezetet és az ennek megfelelı szervezeti-tulajdonosi viszonyokat .” 37

A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúráját (1998. decemberi állapotát) a 12. ábra, a villamos energia szolgáltatók területi piacát a 13. ábra, a gázszolgáltatókét a 14. ábra szemlélteti.

12. ábra: A villamos társaságok szakmai befektetıi (1998. december) [7] 38

13. ábra: Villamos energia szolgáltatók Magyarországon [7]

39

14. ábra: Gázszolgáltatók Magyarországon [7]

KÉSİBBI NEGATÍV GYAKORLATOK A fent ismertetett ígéretes átalakulási folyamat késıbb más irányt vett. 1995–1997-ben az energiaipar „privatizációja” címén a részvények többsége külföldi befektetık tulajdonába került. Ekkor már a költségvetési bevétel növelése, a makrogazdasági egyensúly megteremtése került az ismertetett fontos szempontok elé. Ez az eltérés vezetett napjainkra kedvezıtlen tulajdonosi szerkezethez a magyar energiaiparban. Az állami tulajdonrész 30%-ra csökken és kereken 52% a külföldi – a MOL Rt.-t leszámítva – szakmai befektetık részesedése. A közösségi, önkormányzati tulajdon mindössze 8%-ra zsugorodott és az összes többi kisbefektetıi és egyéb tulajdon csak 10%-ot tesz ki. Az átalakulás eredményeként jelentısen megváltozott az energetikai szolgáltatások intézményrendszere. 1990-ben a gázszolgáltatók kiváltak az OKGT-bıl, 1991-ben megalakult a MOL Rt, 1992-ben jött létre az MVM Rt. konszern típusú részvénytársasági rendszere. A szénbányászat átalakulása a Szénbányászati szerkezetátalakítási Programmal (1990) kezdıdött, majd az erımő-bánya integrációkkal az 1993-1994 években fejezıdött be. 1994-ig létrejött az energetika törvényi-szabályozási környezete. Megszületett a bányatörvény, a koncessziós törvény, a gáztörvény és a villamosenergia-törvény, a kıolaj és kıolajtermék stratégiai készletezési törvény. Létrejött a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Energia Hivatal (MEH). 40

5 év alatti változások területi struktúrája (2003-ig)

Részesedések a hazai villamosenergiaiparban Legfontosabb ELMŐ/ÉMÁSZ adatok, 2003 2,1 millió

Fogyasztók

ELMŐ

2, 07 millió

magán fogy.

ÉMÁSZ ÉDÁSZ

27 085

ipari fogy.

TITÁSZ

43 450 km

Hálózatok

2 222 km

HS

DÉDÁSZ

MS

18 162 km

NS

23 066 km

Lényeges ELMŐ/ÉMÁSZ beruházások Ügyfélszolgálat

Hálózat

Szakmai befektetık piaci részesedése, 2002 Értékesítés (GWh)

Forgalom (M.€)

%

RWE + EnBW

14 009

944

43

E.ON

14 928

971

45,8

3 643

260

11,2

32 580

2 175

100

EdF Összesen

3117

Munkatársak

DÉMÁSZ

IT

 Telecentrum  Fogyiroda felújítás  Minıségmenedzsment renmdszer  120 kV Fıelosztóhálózati beruházások: alállomások, kapcsoló állomások  Trafó állomások  Kábel létesítések  SAP/R3 bevezetése  GIS (térinformatikai rendszer)  IS-U bevezetés projekt

Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei

15. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a villamos energia ipar tulajdonlási viszonyaiban [9]

41

Részesedések a hazai gáziparban ELMŐ/ÉMÁSZ

ÉGÁZ

Magyarországi piaci adatok Fogyasztás 14 000 M.m3 összesen 3,1 M. Fogyasztók száma

FİGÁZ DD GÁ Z

KÖGÁZ

71 000 km

Gázvezetékek

TIGÁZ

Az egyes szakmai befektetık piaci részesedése, 2003 Értékesítés Forgalom (M.€) (M.m3)

DÉGÁZ

%

RWE + E.ON/Ruhrgas

3 444

519

36 %

RWE + Eni/Italgas

3 250

473

34 %

784

114

8%

2 150

310

22 %

9 628

1 416

100

E.ON + EVN GdF

Összesen

Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei

DDGÁZ, FİGÁZ, TIGÁZ fontosabb adatai (2003) Forgalom (M.€)

G. értékesítés (M.m3)

2 520

Fogyasztók sz.

FİGÁZ

248

790 348

DDGÁZ

143

924

275 302

TIGÁZ

473

3 250

1 046 397

Hálózat (km)

Munkatársak

5 490

1 269

8 227 27 606

541 1 898

7

15. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a gázipar tulajdonlási viszonyaiban [9]

42

Részesedések a hazai vízszolgáltatásban H H V V

49 %

BSW 23,65 %

0,84 % 49 %

BWW

Budapest ELMŐ-ÉMÁSZ 49,9 %

51 %

0,87 %

Consortium

12,5 %

47 %

12,5 %

35 %

49 % 48,05%

Privatizált vízszolgáltató vállalat

17. ábra: Részesedések a hazai vízszolgáltatásban [9]

43

6. HAZAI HAGYOMÁNYOS ENERGIAHORDOZÓK SZÉNVAGYON [14] Az 1998. évi értékelés szerint Magyarország ipari szénvagyona (azaz a feketeszén + barnaszén + lignit) nem csekély; mintegy 2572 millió tonna, amely 20566 PJ hımennyiséget képvisel (a távhıellátás összigénye 1997-ben 122,3 PJ volt, a szilárd energiahordozói igény 190,0 PJ volt). Ennek 84%-át a lignitvagyon képezi. A mélymőveléső szénbányászatot a jelenlegi energiagazdálkodási stratégia-taktika gazdaságtalannak ítéli és bezárásra ítélte az erımővi integráción kívül rekedt bányaterületeket.

44

FÖLDGÁZVAGYON [14] Az 1997. évi készletek részletezése (Me: Mrdm3) kiemelt mezık készlete: Algyı 17 Szeghalom 4 Üllés 4 Endrıd 2 Kiskunmajsa 1 Közép-alföldi 1 Pusztaföldvár 1 egyéb mezık készlete összesen 10 Összesen 40 Mrd m3 A földgáztermelési terv készítésekor tehát ezt a készletet lehet figyelembe venni. A kutatás folytatása és a termelés intenzifikálása sem ellensúlyozza a termelés elıre látható csökkenését (a számszerősített adatokat lásd a 7. táblázatban). 7. táblázat

45

MEGLÉVİ ÉS REMÉNYBELI MEZİK

18. ábra: Az ország hagyományos komplex energiahordozói területi szerkezete [12]

46

KONCESSZIÓBA ADOTT TERÜLETEK Az 1993–94. évi elsı koncessziós pályázat során négy külföldi olajtársaság szerzett összesen hat körzetben (lásd a 19. ábrát) kutatási és termelési jogot. A kutatási munkák 1995-ben kezdıdtek. Konkrét eredményeik: Bajánsenye, Inke-Liszó, Gellénháza, Sávoly térségében már kimutathatóak. A Magyarország ugyanakkor külföldön aktív tevékenységet folytat saját jogú források megszerzésére (a FÁK országaiban, valamint ÉszakAfrikában) és remélhetıleg számottevı saját jogú volumen biztosítható földgázból és kıolajból is.

19. ábra: Nemzetközi vállalkozóknak koncesszióba adott területek megoszlása Magyarország reménybeli kıolaj és földgázmezıibıl [12]

47

HAZAI POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK – HASZNOSÍTÁSOK Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)

70 60 50

58 50

Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított

48

40

31

30

En.növény term.

20

V ízenergia

Szél

G eoterm ia

0

7,2 5 2,02 0,7 0,12

4 0,01 B iom assza

3,2

N ap

10

Engedélyezett szél. kap-ból

48

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HAZAI MEGOSZLÁSA NAPENERGIA [10]

20. ábra: Az érkezı besugárzás területi eloszlása

21. ábra: A napos órák száma területi eloszlásban

49

BIOMASSZA POTENCIÁL FELMÉRÉS

22. ábra: Összes biomassza mennyiség energiatartalma megyei bontásban [3]

50

KÜLÖN A „FÁS JELLEGŐ MELLÉKTERMÉKEK” és az évenként megtermı „SZALMA” volumenek energiatartalma [3] [29]

23/a. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként [3]

23/b. ábra: Fás jellegő melléktermékek területi eloszlása [3] 51

Biogáz termelés Biogáz a szerves anyagok oxigénmentes erjedése (anaerob rothasztása) során keletkezı gáz, Főtıértéke 21-24 MJ/m3 Főtésre, hőtésre, gázmotorok hajtására alkalmas. Biogáz termelés célja: elsısorban hulladékgazdálkodás, másodsorban hı- és villamos energia termelés. A szerves hulladékból nyerhetı: biotrágya, szén-dioxid, tisztított biogáz, elektromos áram. Nem lehet a biogázból, illetve hozadékaiból megtéríttetni a hulladék ártalmatlanítási költségeket.

Új biomassza forrás lehetıségek • • • • • • •

erdıtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdıtisztítás közmunka alapon, „öregfa” begyőjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelıs növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.

52

GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁL

24. ábra: Hımérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [2]

24. ábra: Hımérséklet eloszlás 3000 méter mélységben [2]

53

Magyarország hévíztárolói /VITUKI/

54

25. ábra: Megújuló energiaforrás-bázisú erımővek javasolt helye a térszerkezetben [12]

26. ábra: Magyarország CH meddı kútjainak területi megoszlása [26]

55

VÍZENERGIA [4] [7] [20] [21] A csatlakozó és az EU-s országoknak egyaránt megnyugtató és elıremutató a Vízügyi Miniszterek 2003. évi Kyoto-i nyilatkozata, amely kimondja a vízenergia kiemelt hasznosításának szükségességét, majd a johannesburgi WSSD világcsúcstalálkozó végrehajtási programjának 19.e) pontjában az alábbi tézisekkel hívják fel az országok figyelmét: • • • • • • •

A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzék. Lényegtelen, hogy a vízenergia régi, vagy új megújuló forrást képez. A vízerı villamosenergia hasznosításának növekednie kell. A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a kismérető; teljesítményő átalakító létesítményeknek. A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti érzékenység kulcskérdés. Az ágazatnak folytatnia kell a jó gyakorlat értékelését és e rendszer fejlesztését.

Hazai vízenergia-forrásadottságok Magyarország a tiszta, környezetszennyezés-mentes vízerı villamosenergia átalakításával nyerhetı megújuló energiaforráshasznosítási tervszerő, európai, környezetbarát fejlesztési folyamatában lemaradt, a fosszilis tüzelıanyagbázisú erımőfejlesztést részesít elınyben még ma is. 56

A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon „átrohannak a vizek” nincs energetikai hasznosítás

57

A korábbi, európai szemlélet érvényesítésének köszönhetıen, mégis az a csekély megújuló energiaforrásokra alapozott, a 2003 évi villamosenergia termelésünknek 98–99%-át kitevı hányad a hazai vízerımővek termelésébıl származik, nagysága: kevesebb, mint 200 GWh/év (lásd a mellékelt V-1,2,3. táblázatokat), amely volumen elenyészıen kevés a hazai folyók elméleti vízerıkészletéhez képest, amely: E = 10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel jellemezhetı, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az 50%-os tartóssági vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év elméleti villamosenergia volumen rendelhetı. A kis vízfolyások vízerı készlete – 50%-os tartóssággal számolva ebbıl mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat képvisel. A potenciális vízerıkészlet 91%-át három fı folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli.

58

Magyarország kis és törpe vízerımővek telephelye 59

PRONÓZIS 1.

Kisebb folyókra tervezett törpe vízerımővek, duzzasztói kiegészítı fejlesztések A Hernád folyóra 5 db kiserımő, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termeléssel A Sajó folyóra 5 db kiserımő, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termeléssel A Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termeléssel A Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termeléssel Összesen 19,5 MW 32,0 GWh 2. Meglévı duzzasztómővekre javasolt vízerı-hasznosítások színhelyei: Békésszentandrás, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök és Nicki duzzasztómővek. Összesen 15 MWe/85 GWh termelési és 8 milliárdos létesítési elıirányzattal. 3. Tiszai vízlépcsık tervezett villamosenergia hasznosítása A Tisza folyóra három közepes teljesítményő vízerımő telepítésére adnak lehetıséget az ismert adottságok, ezek: a) Záhony térségi vízerımő 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termeléssel 90 GWh termeléssel b) Vásárosnaményi vízerımő 18,0 MW vill. telj. c) Csongrádi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel Összesen 56,0 MW 280 GWh 4. 2010-et követı idıszakra javasolt fejlesztések a Dunára [4] Nagymarosi vízlépcsıre 153 MWe 1035 GWh Adonyi vízlépcsıre 150 MWe 775 GWh Paksi rekuperációs erımő 7 MWe 50 GWh Fajszi vízlépcsıre 100 MWe 650 GWh Összesen 403 MWe 2460 GWh 60

SZÉLENERGIA – SZÉLERİ; SEBESSÉGMEGOSZLÁSOK Az utóbbi években végzett kistérségi szélklimatológiai vizsgálatok egyértelmően igazolták, hogy hazánk megfelelıen kiválasztott térségeiben is lehetséges közép-, ill. nagyteljesítményő, villamos energiát termelı szélerımőveket telepíteni. 2001-ben jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 mérıállomásának 70 méter magasságban minimálisan két éven át mért adatai alapján az a hazai térkép (lásd a 27. ábrát), amely tájékoztató jellegő útmutatásra alkalmas a regionális szélviszonyok megítélésére. (Ez a térkép az Európai Szélatlasz szerkesztésénél is alkalmazott WasP (Wind Atlas Analysis Application) modell alkalmazásával számolt adatok egy vizuális interpretációja, amely fóliára másolt ország-térképpel fedve, szemléletes képet mutat a hazai szélviszonyokról.)

61

27. ábra: Magyarország szélerı térképe 70 m magasságban [27]

8. MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS ÁTALAKÍTÁSOK A magyar erımőrendszer helyzete Erımővek értékelése, csoportosítása A hazai erımővek beépített villamos teljesítıképessége: már 15 évvel ezelıtt 7518 MW volt. E beépített villamos teljesítıképességbıl az atomerımő 1840 MW-ot tett ki; hozzávetılegesen 3500 MW-ot a nehéz főtıolaj, a földgáz és a könnyő főtıolaj tüzelıbázison üzemelı erımővek, a többiek a hazai barnaszén tüzelıbázison üzemelnek, ez alól kivétel volt a Pécsi Erımő, amely akkor még hazai feketeszenet használt fel, jelenleg szilárd biomasszát és földgázt. A 800 MW-os Mátrai Erımő lignittüzeléső. Az ország földrajzi adottságaiból következıen a vízerımővi kapacitás nem jelentıs (a beépített vízerımővi kapacitás 48 MW). A magyar villamosenergia-alaphálózati rendszer legfıbb jellemzıit, energiaátalakító erımőveit és területi elhelyezkedésüket a 28. ábra mutatja. 62

ERİMŐVEK, ALÁLLOMÁSOK, ALAPHÁLÓZATOK

Forrás: MVM Rt.

28. ábra: A hazai villamos energia rendszer alaphálózata és fıbb erımővei 63

A magyar közcélú erımőrendszer egyik meghatározó sajátossága, hogy egyetlen erımő kivételével mindegyik erımőbıl van távhıellátási célú hıkiadás, azaz ezen erımővek, főtıerımővek nagy távhırendszerek hıforrásaként üzemelnek. A kapcsolt energiatermelés jelentıs mértékben hozzájárul az energiatermelés hatékonyságának növeléséhez. A villamosenergia-termelés átlagos hatásfokát jelentısen meghaladó rendszerszintő eredı energiaátalakítási hatásfok a hıtermelés jelentıs részarányából következett. A kapcsolt villamosenergia-termelés fajlagos tüzelıhıfelhasználása 1996-ban 4826 KJ/kWh volt, ami 74,60%-os hatásfoknak felel meg. A meglévı hazai erımőrendszer sajátosságaiból következıen, a verseny jelenleg s a belátható jövıben elsı sorban az új erımővi kapacitások építésének jogáért folyhat.

64

Hagyományos erımővek környezeti hatásai A társadalmi-gazdasági környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az energiagazdaság érdekeit egyaránt figyelembe vevı hosszú távú környezetbarát stratégia alkalmazását igényli. Ez ágazatközi és társadalmi együttmőködést tesz szükségessé, amelynek legfıbb alapelve a gazdaság energiahatékonyságának javítása és az energiatakarékosság és környezetvédelem szükségességének társadalmi elfogadtatása. A hazai károsanyag kibocsátások összefoglalását a 29. és 30. ábrák szemléltetik, jelezve, hogy a környezetszennyezés csökkentése az utóbbi években lelassult, ill. egyes elemei növekedtek. A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fıképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a széndioxid, a szilárd anyagok és a vízgız. A kén-dioxid-kibocsátás mind az olaj mind a széntüzeléső erımővekre jellemzı. Leválasztás, vagy megfelelı tüzelésmód (fluid) alkalmazása nélkül a kibocsátott kén-dioxid mennyisége a felhasznált tüzelıanyag mennyiségétıl és kéntartalmától függ.

65

29. ábra: Energetikai környezetszennyezés Magyarországon [30]

66

A légszennyezı-anyag kibocsátás alakulása 1980-1997

700

600

500

400

kt

1 300

2 200

100

0 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 SO2-kibocsátás, kt

NOx-kibocsátás, kt

Szilárdanyag-kibocsátás, kt

Villamosenergia-igény,TWh (1)

Villamosenergia-terhelés,TWh (2)

30. ábra: Az energiatermelı átalakító ipar károsanyag kibocsátásainak alakulása [30]

67

KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSOK Földgáztüzelésnél kén-dioxid-kibocsátással gyakorlatilag nem kell számolni. A nitrogénoxidok kibocsátása azonban mindenfajta tüzelıanyag esetében jellemzı és alapvetıen nem a tüzelıanyagok nitrogéntartalmától, hanem a tüzelési technológiától, a tüzelıberendezés kialakításától, az égés hımérsékletétıl függ. A hazai erımővek kén-dioxid-kibocsátása 1980 óta jelentısen csökkent. Ez elsısorban a Paksi Atomerımő üzembe lépésének következménye volt és jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudta a helsinki jegyzıkönyv szerinti kötelezettségét. Növekedett viszont az utóbbi években az erımővi kén-dioxid-kibocsátás részaránya országos viszonylatban. Az 1991-ben még 40% körüli érték mára meghaladta az 50%-ot. 68

31. ábra: A levegıszennyezettség területi megoszlása Magyarországon [12] SŐRŐSÖDÉSI HELYEK: AZ ERİMŐVEK TÉRSÉGÉBEN

69

Forrős: MVMT

32. ábra: A környezı országok üzemelı és épülı atomerımővei, mint katasztrófa-források

70

9. AZ ENERGIAELLÁTÁS HÁLÓZATI RENDSZEREI VILLAMOS ENERGIA

33. ábra: Európai egyesített villamos energia rendszer jelenlegi hálózata és távlati tervezett összeköttetései [12] 71

Országos és a nemzetközi kooperációt végzı villamosenergiarendszer hálózatai Magyarországon Villamosenergia hálózati rendszer jelenlegi helyzete Magyarország villamosenergia rendszerkapcsolatai „közepesen megfelelı”-nek ítélhetık egy nemzetközi, elsısorban európai összehasonlításban, mind a kapcsolatok kiépítettsége, mind a hálózat hurkoltsága következtében. A hazai alaphálózat – 220, 400 és 750 kV feszültségszinten üzemel (lásd a 34. ábrát) – miközben behálózza és ellátja a regionális táppontokat. 1991 óta részt vesz a nemzetközi, a közép-európai – CENTREL (lengyel, cseh, szlovák, magyar) – kooperációban is, és 1995-ben párhuzamosan kapcsolódhatott az egyesített európai villamosenergia – UCPTE – rendszer hálózatra miután levált a KGST-VERE rendszerrıl. Két év óta megtörtént az MVM Rt. monopóliumának feloldása, s a nagyobb fogyasztók szabad hozzáférhetıséget élveznek a nemzetközi piacon. Tıkeerıs nagyvállalkozó ezért alapvetı szempontnak tekinti a telephely kiválasztásánál, hogy hálózatbıvítés nélkül rácsatlakozhat-e az országos, máskülönben az országot meglehetısen jól behálózó ún. villamos fıelosztóhálózati – 120 kV-os feszültségszintő – rendszerre, mely táplálását az elızıekben vázolt egyenszilárdságú alaphálózati táppontokon; a 400/120 kV-os transzformátor állomásokon keresztül kapja. 72

Forrás: MVM Rt.

34. ábra: A magyar villamos energia rendszer alaphálózata a nemzetközi kooperációs kapcsolatai a tervezett fejlesztésekkel

A villamoshálózati rendszeren lebonyolított forgalom É–D irányban a legnagyobb, az ÉK-i és ÉNY-i irányban történı forgalmazás csaknem azonos mértékő (lásd a 35. ábrát).

73

35. ábra: A tényleges villamos exportimport forgalom alakulása (1998-ban) [GWh]

36. ábra: A CENTREL párhuzamos üzeme az UCPTE-vel 74

JÖVİKÉP

37. ábra: Villamosenergia alap- és fıelosztó hálózati rendszer fejlesztési példája (1990–98 között) [7]

38. ábra: Közép-Kelet-Európa 400 kV-os villamos energia hálózata [13]

75

SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATI RENDSZEREK

39. ábra: Európa fıbb nemzetközi földgáz és kıolaj kooperációs hálózatai, kitermelıhelyei, kikötıi, LNG átalakító helyei [15]

76

40. ábra: Földgázenergia nemzetközi nagynyomású rendszerei [13]

77

41. ábra: Magyarország nagynyomású földgáztávvezeték hálózati rendszerének nyomvonala és fejlesztés alakulása [7]

78

KİOLAJ HÁLÓZATOK

42. ábra: Közép-kelet-európai szénhidrogén hálózati kapcsolatok [12]

79

JÖVİKÉP A programok a nyugat-európai térség számára tovább bıvítik az egymástól független gázforrások választékát. Úgy tőnik, hogy e tekintetben Európa két része között az olló tovább nyílik. A Nabucco projekt, egy teljesen új szállítási irányt tervez, így a befektetési költségek jelentısek. Az új vezeték szállítókapacitásának kiterhelése azonban csak a jelenlegi – ukrán belépéső – gázszállítás átterhelésével oldható meg, ez jelentısen sértené az orosz gázszállító üzleti érdekeit. A TEN-E program preferált projektjeit a mellékelt térkép szemlélteti (43. ábra). Az NG.3. projekt megítéléséhez tartozik, hogy egyidıben mindhárom szállítási irány (keletbalkán, nyugat-balkán, olasz) belépésére nem lesz szükség, ezek egymással rivalizálnak. De még a rögzített nyomvonalakon túl is vannak elképzelések más nyomvonal változatokra, így egy román, kelet-szlovák csatlakozási pontra is.

80

43. ábra: TEN program projektjei [14] (Forrás: EU Commission)

81

MAGYARORSZÁG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓ-HELYEI

44. ábra: Hazai földalatti gáztárolók [15]

82

10. A mőszaki infrastruktúra rendszer egyik fı eleme az energiahálózati rendszer

45. ábra: A Közép-kelet-európai energia nagyrendszerek hálózatai és távlati fejlesztési tervei, Magyarországot érintı szakaszai [13]

83

PROGNÓZIS

46. ábra: Magyarország távlati mőszaki infrastruktúra hálózata (30 éves prognózis) [1]

84

MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA RENDSZER ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEVETÉSE AZ ORSZÁG TÉRSZERKEZETÉVEL

85 Forrás: MTA Gyıri RKK

VILLAMOS HÁLÓZATOK ÖSSZEVETÉSE AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERREL ÉRTÉKELÉSEK

49. ábra: Magyarország országos és nemzetközi villamos energia hálózati rendszere a Nemzeti Ökológiai Hálózat térképén [7]

86

SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATOK ÖSSZEVETÉSE AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERREL ÉRTÉKELÉSEK

50. ábra: Magyarország országos és nemzetközi nagynyomású kıolaj és földgázhálózati rendszere a Nemzeti Ökológiai Hálózat térképén [7] 87

ÖSSZEVETÉS AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL

51. ábra: Országos Területrendezési Terv. Országos Ökológiai Hálózat övezetei [16]

88

TERÜLETI ÉRTÉKELÉSEK

52. ábra Országos Területrendezési Terv Országos Szerkezeti Terve [16]

89

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv fıbb területei, programjai és forrásmegoszlása A FEJLESZTÉS TERÜLETEI, PROGRAMOK, PRIORITÁSOK

Tervezett forrásmegoszlások

90

Környezet és Energia-ágazati Operatív Program (KEOP) A KEOP prioritási tengelyei (2006. okt.)

91

A Környezet és Energia Operatív Program részletezı szerkezete AZ OP PRIORITÁSTENGELYEI (az energetika a 4. sz. prioritási tengely részét képezi) 1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely (59,8%, 780 Mrd Ft) 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely (2,3%, 30 Mrd Ft) 4.

Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritási tengely (5,9%, 77 Mrd Ft) A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása 4.1. Biomassza energetikai létesítményekre épült térségi rendszerek kialakítása/átalakítása hı és/vagy villamos energia termelésre; 4.2. Geotermikus hı- és/vagy villamos energia termelésre alkalmas rendszerek kialakítása/átalakítása; 4.3. Kisteljesítményő szélerıgépek, sziget üzemmódban termelı és középfeszültségő hálózatra termelı közösségi szélerımővek; 4.4. Hıszivattyús főtési és hőtési rendszerek; 4.5. Villamos energia hálózatra termelı, és autonóm fotovoltaikus rendszerek; 4.6. Napkollektoros közösségi és egyéni hıtermelı rendszerek; 4.7. Biogáz hasznosító rendszerek kialakítása/átalakítása hı- és/vagy villamos energia termelésre; 4.8. Mezıgazdasági hulladékokat pelletáló, brikettáló kapacitások építése; 4.9. Bio-üzemanyagok elıállítása; 4.10. Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségő távfőtı rendszerek ki/átalakítása; 4.11. Meglévı vízierımővek energetikai korszerősítése, kis teljesítményő erımővek létesítése; 4.12. Egyéb megújuló energiaforrások, amennyiben meg tudnak felelni a szabályozhatósági kritériumoknak. 4.13. Kombinált rendszerek, különbözı technológiák együttes alkalmazásának kialakítása; 4.14. Villamos energia termelı rendszerek hálózati integrációjának keretfeltételeinek fejlesztése; Hatékonyabb energia felhasználás 4.15. Távhıellátás korszerősítése, hálózati veszteségek csökkentése; 4.16. Átfogó energia-hatékonysági intézkedések: energetikai audit 92 elvégzése, ennek alapján az energia hatékonyság növelést, energiatakarékosságot szolgáló korszerősítések megvalósítása

AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV PRIORITÁSAI I.

prioritás: A mezıgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése Hét beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: I/1. Megújuló energiaforrások I/2. Technológiai fejlesztés I/3. Állattenyésztés I/4. Élelmiszer-feldolgozás I/5. Kertészet I/6. Birtokrendezés I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem II.

prioritás: A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére

III. prioritás: A fenntartható termelés és földhasznált garanciáinak erısítése Négy beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: III/1.Erdészet III/2.Környezetkímélı gazdálkodási módszerek III/3.Kedvezıtlen Adottságú Területek III/4.Állatjóléti elıírások 93

IV. prioritás: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása V.

prioritás: Helyi közösségek fejlesztése

Az intézkedéscsoportok (tengelyek) közötti indikatív forrásmegosztási javaslatok

94

KÖZÉPTÁVÚ ENERGETIKAI PROGNÓZIS Nemzeti Energiatakarékossági Program 2007. évre (tervezett adatok) • Lakossági energiatakarékossági pályázatokra a keret 2,6 Mrd Ft • 15%-os támogatási intenzitás mellett 265e Ft vissza nem térítendı támogatás • 1,5 MFt kedvezményes hitel • Beadhatóság: valószínősíthetıen 2007 áprilisában A Környezeti és Energetikai Operatív Program segítségével elérhetı megújuló energiahordozófelhasználás 2005 • • •

Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés, GWh 1882 Részarány % 4,5 Összes megújuló energiahordozófelhasználás, PJ 56,9 Részarány % 5,2

2013 3063 6,5 89 7,6

TÁMOGATÁS AZ ÚMFT-ben • KEOP keret 1054 Mrd Ft ebbıl: – megújulókra 50 Mrd Ft – energia-hatékonyságra 34 Mrd Ft

95

Egységes Mezıgazdasági és vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007-2013 • • •

•

Összes támogatás 1250 Mrd Ft Évenként 180-190 Mrd Ft Ebbıl: – 47% mg. technikai háttér javítása – 32% környezetgazdálkodás – 17% vidéki életkörülmény jav. – 4% helyi közösség építés Mezıgazdasági termelés normatív támogatására 1500 Mrd Ft

Biohajtóanyag termelés hatása az agrárgazdaságra • 1. Nı a kereslet az alapanyag iránt (2006/2007 0t. Intervenció) • 2. Emelkedı átvételi árak, javuló jövedelem termelés • 3. Fenntartható, vagy növekvı termelés • 4. Termelés, felhasználás egyensúlyának kialakulása • 5. Mezıgazdaság gazdasági súlya megemelkedik Hazai biohajtóanyag igény 2010 • Bioetanol 100 et • Biodízel 140 et

2015 150 et 190 et

Elıállítási lehetıség (gabona, repce + napraforgó) • Bioetanol 1,8 Mt gabonából 630 et • Biodízel 600 et olajmagból 225 et

96

Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) (tervezet, kidolgozás alatt) • •

• • •

Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely: 131,44 M EURO (34 Mrd Ft) Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely: 191,84 M EURO (49 Mrd Ft) Lakossági pályázatok: ROP város-rehabilitációhoz kapcsolva Kapcsolódó K+F: GOP „K+F és innováció a versenyképességért” Pályázatok várható indulása június-július

KEOP „Hatékonyabb energiafelhasználás” prioritási tengely (tervezet, kidolgozás alatt) •

•

Támogatott területek – épületek energiafelhasználásának a csökkentése – vállalkozások energetikai korszerősítése – közületek energetikai korszerősítése – távhıellátás korszerősítése – közlekedés energiafelhasználásának a csökkentése – harmadik feles energiatakarékossági beruházások – KÖLTSÉGFELOSZTÁST NEM TERVEZÜNK, EGY PÁLYÁZATOT AKARUNK KIÍRNI Várható eredmény: energiafelhasználás évente 0,15-0,3%-kal mérséklıdik 97

KEOP „Megújuló energiahordozó felhasználás növelése” prioritási tengely (tervezet, kidolgozás alatt) •

Hİ ÉS VILLAMOSENERGIA TERMELÉS: összesen 43 Mrd Ft, villamosenergiára jut 16,6 Mrd Ft, hıenergiára jut 26,4 Mrd Ft. Támogatott területek: – Biogáz felhasználás( állattartó telep, szeméttelep, szennyvíz ) – Szilárd biomassza – Geotermia – Kis vízerımővek – Napenergia – Szélerımővek-nem

Bio-üzemanyagra történı átállás:7 Mrd Ft • Várható eredmény: zöldáram 6,5% összes megújuló 7,2-7,6%

98

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogram és 2007. évi NEP támogatási konstrukciók / 1. (tervezet, kidolgozás alatt) •

• •

•

Támogatott területek – hagyományos építéső lakások energiatakarékossága (hıszigetelés, nyílászáró- és berendezéscsere) – lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás Támogatási keret 2007: 2,6 Mrd Ft Várható eredmény 2007-ben – 14-15 ezer lakás energiatakarékossági beruházásai – 3 ezer lakásban megújuló energiahordozó beruházás 2007-2013 idıszakban összesen100-120 ezer lakásban valósul meg energetikai korszerősítés

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogram és 2007. évi NEP támogatási konstrukciók / 2. (tervezet, kidolgozás alatt) •

•

• •

Feltételrendszer (azonos mindkét pályázatnál) – maximális támogatás 265 ezer Ft/lakás (15%) – maximális hitel 1,5 MFt (85%) – hitel kamata 3 havi EURIBOR + max. 3,5% Várható meghirdetés: 2007. március meghirdetés módja: sajtótájékoztató, GKM honlap Pályázatok várható befogadása: 2007. április eleje Pályázat bonyolítója: Energia Központ Kht. 99

A Környezeti és Energetikai Operatív Program segítségével elérhetı megújuló energiahordozófelhasználás (tervezet)

2005 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés GWh 1823 Részarány % 4,5 Összes megújuló energiahordozófelhasználás, PJ 46,8 Részarány % 4,0

2013

3063 6,5

89 7,6

100

II. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIÁK • MŐSZAKI MEGJELENÉSE, ALANYI JOGÚ KÖZMŐSZOLGÁLTATÁSA
VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS • TÁVKÖZLÉS • MŐSORSZÓRÁS
VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS • MIKROHULLÁMÚ ÖSSZEKÖTTETÉS • MŐSORSZÓRÓ ADÓ-VEVİK

101

HÍRKÖZLÉS

53. ábra: Magyarország hírközlési felügyeletei, primer körzetei és digitális gerinchálózata

102

KÖRZETEK

54. ábra: Az országos távközlési rendszer körzeteinek távhívószáma

103

ORSZÁGOS RENDSZER ÉS ELEMEI

55. ábra: Az országos távközlési rendszer primer és szekunder körzetei és központjai

104

FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12.

13. 14. 15. 16. 17.

Pataky T. – Dr. Unk Jánosné: „Települések mérnöki mőveletei és létesítményei”. BME. Tankönyvkiadó 1990 Dr. Tóth Péter: A Magyar Szélenergia Társaság Legfontosabb Célkitőzései és Cselekvési Programja. 4. Hírlevél 2003. dec. Világ Bank – GM – FVM Mőszaki Intézet Pecznik Pál – EKFM Kft. Zsuffa László témafelelıs koord. – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „A biomassza potenciális felhasználása Magyarországon”. „Területi energiafelhasználások felmérése, közép és hosszú távú prognózisa.” Gödöllı 1999. márc. GKM 6800/2003. sz. V.1. Kutatás – PYLON Kft.: „A megújuló energiahordozói felhasználás növelésének költségei”. I., II., III. kötet. Témafelelıs és szintéziskészítı: Dr. Unk Jánosné. Bp. 2004. febr. ENERGIAKÖZPONT Kht.: „Energia másként”. Forrás könyv ’99. Energiagazdálkodási kézikönyv 12-13. Témafelelıs: Szalóki András A&M Bt. Békéscsaba Dr. Szerdahelyi György: Nemzeti Energiatakarékossági Program, Megújuló Energiahordozó Stratégia (2004) és Energiapolitika Vezérelvei.” Bp. 2004. febr. 9. Spanyol-Magyar Phare Kutatás Konf. FVM-VÁTI-PYLON Kft.: „Országgyőlési Beszámoló a területfejlesztési politika érvényesülésérıl és az ország területi folyamatairól fımunkához: Dr. Unk Jánosné: Az energiagazdálkodás és energiaellátás hazai területi folyamatainak helyzetértékelése az 1990–1998 közötti idıszakra. Bp. ETE–PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és szakértı munkacsoportja: „MEGÚJULÓ energiaforrások hasznosításának térségi fejlesztési programja BÉKÉS megyében. Az 1-8. sz. kistérségi programtanulmányok szintézise. Bp. 2005. nov. Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. – PYLON Kft. Energiaellátási rendszerek Budapest tágabb és szőkebb térségében” szaktanulmány. Bp. 2004. aug. PYLON Kft. – Kaboldy Eszter: „Napenergia aktív hıhasznosítás-módja napkollektorral” tanulmány a GKM – PYLON Kft. 4. sz. kutatási témához. Bp. 2004. ÉVM-VÁTI energetikai kutatások 4. kötet. Sallai Anna, Gáspár Imre, Dr. Taksony György, Dr. Unk Jánosné, Dr. Winter Jánosné: Nagyobb települések gazdaságos hıellátása a szemétégetés és a szennyvíziszap-kezelés összekapcsolásával.” 1981. Magyar Köztársaság Kormánya: „Országos Területfejlesztési Koncepció” az Országgyőlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerzı: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné) PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és tervezıi teamje: „Magyarország Nyugati Határmenti Régiójának Komplex Területfejlesztési Koncepciója.” Phare CBC HU 9502-0101-1001 sz. fejl. tan. Bp. 1998. nov. GKM: „ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA TÉZISEI A 2006-2030 ÉVEK KÖZÖTTI IDİSZAKRA.” 2005. szept. ETE – dr. Laklia Tibor: „A magyar gázipar másfél évszázada” történelmi kronológia 1856– 2000.” Bp. 2003. Innova Print Bp. Országos Területrendezési Terv. A magyar parlament a 2003. évi XXVI. törvényben fogadta el 2003. ápr. 28.-án. BME – NKF Progr. 3/018/2001. kutatási program összefoglaló

105

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Bánhidy János – Gyóni Gábor: „A hulladékhasznosító mő technológiai rendszere.” Villanyszerelık lapja. IV. évf. 4. sz. 2005. ápr. Kassai Jenıné: „Az ipar és a hulladékgazdálkodás kapcsolatai.” MI&KM Magyar Ipari és Környezetvéd. Magazin. IV. évf. 2005/30-4 szám Bp. MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁG. Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága: „A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítı meghatározása a vízenergia hasznosítás területén 2003.” Kerényi A. Ödön: „Az EU és a megújuló áramtermelés”. A Magyar Villamos Mővek Közleményei 2003/3. PYLON Kft. – Pálfy Miklós: „A napenergia aktív fotovillamos-energiára történı hasznosítása” a GKM–PYLON 4. sz. kutatási témához. Bp. 2004. Bohoczky Ferenc: „Megújuló energiaforrások magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép”. elıadás, Siófok 2003. nov. Dr. Marosvölgyi Béla: „Országos felmérés és koncepció Magyarország fakitermelési lehetıségeire és 300 000 ha javasolt új telepítések módjára”. 2004. Zsuffa László: „Szilárd biomassza – fa, erdı – mezıgazdasági hulladékalapú villamos és hıenergia átalakítás, termelés.” GKM – PYLON 4. sz. kutatási munkához. Bp. 2004. Dr. Árpási Miklós, Dr. Unk Jánosné: „Nagy gáztartalmú, 100oC-nál nagyobb felszíni hımérsékleti geotermikus fluidum kombinált energiahasznosítási javaslata.” Szeged Nemzetközi Geot. Konferencia 2003. május Dr. Tóth Péter: A Magyar Szélenergia Társaság Legfontosabb Célkitőzései és Cselekvési Programja. 4. Hírlevél 2003. dec. Dr. Unk Jánosné: „Geotermikus kiserımővek hazai lehetıségei. Energiahatékonyság, energiapiac és környezetvédelem az új évezred kezdetén. Elıadás, Sopron, 2001. jún. Dr. Bai Attila: „A biogáz elıállítása – Jelen és jövı”. Szaktudás Kiadó Ház. Bp. 2005. IKIM – OMFB – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és szakértıi munkacsoportja: Dr. Kaboldy Péterné, Dr. Árpási Miklós, Dr. Pálfy Miklós, Zsuffa László, Böszörményi László, Dr. Fehér Ottilia, Dr. Varró Gábor: „Megújuló energiaforrás hasznosítását elısegítı Magyarországi rendszer.” OMFB T-0010/96.02.06. sz. Tanulmány Bp. 199697.

JAVASOLT SZAKIRODALOM 1) 2) 3) 4) 5)

Energia Központ Kht.: „ENERGIA MÁSKÉNT”. Forráskönyv ’99. Energiagazdálkodási kézkönyv 12–13. ENERGIA FÓRUM 1–7. kötet anyaga, 2005. ebbıl Bohoczky Ferenc: „Megújuló energiahasznosítás”; 5. kötet. Elérhetı: www.energiaforum.hu Dr. Giber János: „Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban”. B+V Kiadó. Elérhetı: www.fokuszonline.hu PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és munkacsoportja: „A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI” GKM 6800/2003. sz. V.1. sz. kutatás. PYLON kiadvány, 2004. GKM: „AZ ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA TÉZISEI A 2006–2030 ÉVEK KÖZÖTTI IDİSZAKRA” 1–18. fejezet. Elérhetı a GKM honlapján

106