DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR ÁPOLÓ SZAK
SZAKI TÁJÉKOZTATÓ 2005 szeptember
TARTALOMJEGYZÉK
¾ Ápoló Szak munkatársai ¾ Képzési feladatok és rendeleti szabályzása ¾ Kari Tanács által elfogadott Mintatantervek ¾ Záróvizsga tételsor; Szakdolgozat ¾ Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez ¾ 2005/2006. őszi félévi Tantárgyfelosztás ¾ Tantárgyleírások ¾ Szabadon választható tantárgyak
Ápoló Szak Szakfelelős: Dr. Bodolay Edit egyetemi docens Szakfelelős-helyettes: Papp Katalin főiskolai docens Ápolási Tanszék vezetője: Dr. Szerafin László főiskolai docens Elméleti Egészségtudományi Tanszék vezetője: Dr. Kalapos István főiskolai tanár
Oktatóink: Kulja András főiskolai adjunktus Siket Adrienn főiskolai adjunktus Csákiné Dudás Enikő főiskolai tanársegéd Molnár Mónika főiskolai adjunktus Szabó Zoltán főiskolai adjunktus Törő Viktória diplomás ápoló Részállású oktatók: Dr. Szerafin László főiskolai docens Dr. Diószeghy Péter főiskolai docens Vízvári László főiskolai docens Oktatásszervező: Marcsinák Róbertné Adminisztrátor: Belus Csabáné
Képzési feladatok és rendeleti szabályzása
Az ápolás az egészség- és a társadalomtudományok körébe tartozó tevékenység. Az elméletek, a készségek és gyakorlatok köre rendkívül tág. Az ápolás, mint foglalkozás egyedülálló, mert a betegek és családjuk már fennálló, vagy még csak fenyegető egészségi
problémáikra adott reakciót humánus és holisztikus módon dolgozza fel. Az ápolás, mint hivatás a kezdetektől fogva a társadalom egészségügyi szükségleteinek kielégítésére szolgál. Az egészségesek egészségét meg kell őrizni, a betegeknek pedig kényelmet, gondoskodást, megnyugvást kell nyújtani. Az ápolás egyre inkább emberbaráti tevékenység, amely egyidős az emberiséggel. Az ápolás célja a betegnek és annak családjának nevelése, valamint megsegítése abban, hogy érett személyiséggé váljanak. Az ápolónak különböző szerepei, funkciói vannak az ápolás során, egyszerre ápol, dönt, védelmez, irányít, megnyugtat és kommunikál. Az ápolást csak a résztvevők elhivatottsága teheti hivatássá.
Előzmények A 9o-es évek elején a szakmai tudásszint lemaradása szükségessé, az államformaváltozás pedig lehetővé tette Magyarország számára is az Európához való felzárkózást, mely magába foglalja az egészségügy olyan irányú reformját, amelyben az ápolás nyugati standardjai érvényesülnek. Az alapvető standard a holisztikus szemlélet, mely szerint az egyént, mint egyszerit, egyedit és megismételhetetlent kell szemlélni. Cél az egészségorientált oktatás, kreatív gyakorlat biztosítása, melyet problémaorientáltság jellemez. Magasan qualifikált, szakszerű ellátást nyújtani tudó szakemberek képzése, akik részt vesznek a megelőző, a gyógyító és a rehabilitációs munka folyamataiban. Ezen Európai ajánlásokat figyelembe véve indult az 1993/94-es tanévben mintegy 12 évvel ezelőtt a DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM keretében egészségügyi főiskolai képzés formájában a Diplomás Ápoló Szak levelező, majd nappali tagozaton is.
Európai Uniós normák Alapvető standardok: - Holisztikus szemlélet - Egészségorientált oktatás - Kreatív gyakorlat - Problémaorientált oktatás - Magasan qualifikált, szakszerű ellátást nyújtani tudó szakemberek képzése - Részvétel a megelőző, a gyógyító és a rehabilitációs munka folyamataiban
Képzésünk curriculuma 1993-ban az Európa Tanács ajánlásait figyelembe véve 4600 órában került kidolgozásra.
A diplomás ápolóképzés célja
A magyar egészségügy megváltozott követelményeinek megfelelő, a holisztikus ápolástudományt és gyakorlatot magas szinten művelő, etikusan érzékeny, tudományosan képzett felsőfokú végzettségű szakember képzése. A képzés lényeges követelménye a hivatáshoz tartozó általános értelmiségi feladatokra való felkészítés; a hallgatók váljanak képessé értékek teremtésére és közvetítésére, igényeljék a szűkebb és tágabb közéleti tevékenységben való alkotó részvételt. A diplomás ápoló tanulmányai eredményes befejezése után klinikai, illetve alapellátási területen főiskolai színvonalú egészségügyi szakismeretekkel, korszerű gyakorlati felkészültséggel és általános műveltséggel rendelkezik. Tudásuk révén az ápolás elméletének és tudományának fejlesztésével tökéletesíthetik az ápolást-gondozást.
Ki a diplomás ápoló? A diplomás ápoló olyan főiskolai végzettségű szakember, aki az államilag előírt képzési programot teljesítette és diplomáját országos nyilvántartásba, vették. Kibővült kompetencia köre az ápolás területén. Szaktudása alapján a gondjaira bízottak szomatikus-pszichés-szociális ápolásánakgondozásának tervezését, szervezését, kivitelezését, értékelését és az ápolás dokumentációját végzi. Önálló felelősséggel kiemelt szakápolási feladatokat is végez. Részt vesz az oktatásban, ápolási teamek irányításában és a tudományos kutatásban.
Képzésünkről A kezdeti három éves főiskolai képzést az 1997-es tanévtől 4 éves képzési idejű váltotta fel. 1996-ban az ország többi diplomás ápoló képzéseinek curriculumait egyeztetve egységes tantervet állítottunk össze. A tanterv az önállóan, illetve teamekben saját felelősséggel dolgozó ápoló képzését szolgálja az európai normáknak is megfelelő négy éves képzési idő alatt. A hallgató saját kompetenciáján belül képes lesz az egészségügy bármely területén önállóan dolgozni. A képzés gyakorlatorientált, az elméleti és gyakorlati órák aránya 30-70 %. Nyíregyházán a Diplomás Ápoló Szak levelező tagozatos képzéssel 1993-ban, a nappali képzés 1999-ben indult. A magyarországi diplomás ápoló szak tantervének kidolgozásában és fejlesztésében aktívan részt vett Dr. Doris M. Modly Ph.D., a Clevelandi Egyetem professzorasszonya, aki többször tett látogatást főiskolánkon, és vendég-előadóként oktatók és hallgatók számára továbbképzést tartott. 1996-ban az elsőként államvizsgázó diplomás ápoló hallgatók vizsgaelnöki tisztét látta el. 1995-ben a szakon belül a “Nosocomiális fertőzések felügyelője” elnevezésű diplomára épülő betétlapos képzés indult, mely országos szakmai hiányt pótol, és az országban jelenleg az egészségügyi főiskolai végzettségű szakemberek számára első ilyen képzés. Szakunk részt vett a Népjóléti Minisztérium és a PHARE program keretében induló mentorképzésben. Napjaink másik új innovációs lehetősége a kreditrendszer az oktatás tárgykörén belül. A kreditrendszerű oktatás a 2002/2003-as tanévvel indult a szakon, amely a hallgatók számára a párhuzamos képzési lehetőséget adja. A DEBRECENI EGYETEM Egészségügyi Főiskolai Kar Diplomás Ápoló Szakán felismertük e kihívásokat, változtatási lehetőségeket és e gondolat jegyében elkészítettük a Diplomás Ápoló Szak új mintatantervét. Az első 3 félévben történik a közös alapú kötelező
tárgyak oktatása az egészségtudományi szakokon így: a mentőtiszt-diplomás ápoló -védőnő szakokon. Ezt követően a szakoknak megfelelően külön utakon folytatódik a képzés. Meghatározott előtanulmányi feltételek teljesítése után léphet be a hallgató a következő kurzusra. A diploma megszerzéséhez szükséges kreditszám 240, melynek összegyűjtése a 77/2002 (IV.13.) Korm.rendelet alapján az alábbiak szerint ajánlott a hallgatóknak. A kötelező tárgyak esetében a 2002-ben kezdett hallgatóknak 206 kredit, a 2003-ban kezdett hallgatóknak 202 kredit megszerzését írja elő a kreditrendelet. A kötelező tárgyakon túl kötelezően választható tárgyakat is tartalmaz a kredit tanács ajánlása. Itt elsősorban kisklinikumokat, illetve társadalomtudományi tárgyakat ajánljuk fel, mint lehetséges alternatíva. A kötelezően választható tárgyaknál 22 illetve 26 kredit értékben kell a hallgatónak választani. A kötelezően választható tárgyak meghirdetésénél egyrészt a szak olyan ismeretanyagot kínál elsajátításra, amely a diplomás ápoló szak kötelező tantárgyi ismereteit elmélyíti, ill. a szakkal kapcsolatos szélesebb körű ismereteket biztosit. A szabadon választható tárgyak esetében a szakosodási iránynak megfelelő tárgyakat ajánlunk. A diplomás ápoló szakon 12 kredit értékben szabadon választható tárgyakat lehet felvenni. Szabadon választható tantárgy lehet a DE EFK-n, a DE bármely karán ill. más felsőoktatási intézményben meghirdetett bármely tárgy, melynek regisztrálását (tekintettel az előtanulmányi rendre, ill. a hallgatói létszámra, ill. speciális gyakorlati képzési igényre) a felsőoktatási intézmény elfogadja. Alapozó tárgyak
Szakmai tárgyak Társadalomtudományi tárgyak
Kötelező
206 202 22 26
Kötelezően választható Szabadon választható 15-20 %
Tanév 2000 2001 2002 2003 2004 2005
60-70 %
Évfolyam létszámok Nappali Levelező 44 88 31 127 23 176 23 178 38 168 68 167
15-20 %
12 240
Oklevelet szerzők száma Nappali Levelező 70 40 12 52 29 59 34 113
A hallgatói létszám az adott évben I. évfolyamot kezdő hallgatói létszámot mutatja
A szak 2004/2005. oktatási év tavaszi szemeszterében hallgatóinak létszáma Évfolyam I. II. III. IV. Összesen Összesen
Nappali tagozat 38 fő 23 fő 23 fő 31 fő 115 fő
Levelező tagozat 168 fő 178 fő 176 fő 127 fő 649 fő 764 fő
A szak 2005/2006. oktatási év őszi szemeszterében hallgatóinak létszáma Nappali tagozat I.évfolyam -235 II.évfolyam -200 III.évfolyam-190 IV.évfolyam-191 Összesen Összesen
68 38 22 24 152
Levelező tagozat Állami finanszírozott Költségtérítéses 62 105 83 71 70 96 78 89 331 333 816
Összesen 167 162 168 167 664
Végzett hallgatóink hivatásukat ápolási osztályon, belgyógyászati, sebészeti, pszichiátriai osztályokon, szülészet-nőgyógyászati osztályokon, rehabilitációs osztályon, valamint egészségnevelőként gyakorolják. A kórházi osztályokon diplomás ápolóként és szakoktatóként dolgoznak, ami annyit jelent, hogy 3 műszakban beosztott tanulókkal, főiskolai hallgatókkal a gyakorlatban ismertetik meg az ápolás tudományát, osztályos munkájuk maradéktalan elvégzése mellett.
Külföldi kapcsolataink Hallgató- és oktatócserére, közös projektek kidolgozására, tantervünk folyamatos továbbfejlesztésére irányul. Együttműködési szerződés keretében 1995 óta a finnországi Oulu Polytechnic, Kajaani Polytechnic és 1996 óta a szlovákiai Jessenius Faculty of Medicine Comenius University in Martin állnak szoros kapcsolatban a Diplomás Ápoló Szakkal. Rendszeres hallgatócserék keretében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn partnereinkkel. Ez tanévente kb. 5-6 hallgatócserét jelent, akik elsősorban szakmai gyakorlati követelményeiket teljesíthetik ezzel a lehetőséggel. 2005. áprilisában 2 cseh hallgatót fogadtunk 4 hetes szakmai gyakorlatra. Külföldi kapcsolatunk kibővült Ceske Budejoviče South Bohemia University Faculty Health and Social Studies (Csehország), Hainburg (Ausztria) és Pottendorf (Ausztria) Idősek Otthonával. 2005 tavaszi szemeszterében 2 hallgató (Bódi Gábor és Jánócsik Enikő III.évf.
nappali tagozat) Csehországban (Ceske Budejoviče), 2 hallgató (Silling Ibolya és Kovács Helga III.évf. levelező tagozat) Finnországban (Kajaani), 2 hallgató (Gonda Mariann és Burket Linda III.évf. nappali tagozat) Ausztriában (Pottendorf) töltötte szakmai gyakorlatát. 2005 októberében az Ápoló Szakra külföldi vendégek jelezték érkezésüket, 2 oktató Oulu University Olainen Polytechnic-ről, 1 oktató Heinola Polytechnic (Finnország), 4 ápoló a pottendorfi Idősek Otthonából (Ausztria)
Rendezvényeink Oktatóink rendszeresen részt vesznek a Magyar Ápolástudományi Társaság (Siket Adrienn vezetőségi tag) és a Magyar Ápolási Egyesület rendezvényein is. Papp Katalin az Egyesület felkérésére részt vett egy négy országot magába foglaló idősek ápolását tanulmányozó nemzetközi projektben. A projekt címe: Toward Active Old Age 2003 novemberében ünnepelte az Ápoló Szak megalapításának 10 éves jubileumát, ez alkalomból rendezett tudományos ülésen a szak oktatói és több végzett hallgató tartott előadást, több mint 200 vendég előtt. 2005. április 26-án 6 norvég vendéget fogadtunk a Halmstad University School of Social and Health Sciences intézetből, akik kapcsolat felvételi szándékkal érkeztek, partner-kereső körúton voltak Közép-Európában. 2005. április 25-29. között a Főiskolai Kar 15 éves Jubileumi rendezvénye alkalmából 3 finn, 4 cseh vendégoktató vezetett két szabadon választható kurzust hallgatóink számára.
Konferencia - részvételek 2005. február 28. ETNA - Modena, Olaszország Papp Katalin, Siket Adrienn 2005. március: Gyógyászati segédeszköz ellátás, Betegápolás-Gondozás-Rehabilitáció, VI. Országos Szakmai Kongresszus, Bükkfürdő Dr. Lukácskó Zsolt, Siket Adrienn Előadást tartott: Siket Adrienn 2005. április 7-9.: ACENDIO Konferencia - Szlovénia, Bled Papp Katalin, Siket Adrienn 2005. április 21-23.: Népegészségügyi Társaság (NET) Konferencia, Szeged Bodó Barnabásné, Dr. Fábry Adrienn, Siket Adrienn
2005. április 22-23.: Quo vodis zdaravotnice? - Szlovákia, Presow Papp Katalin, Törő Viktória Előadást tartott: Papp Katalin 2005. április 18-22.: II. Debreceni Belgyógyászati Napok Papp Katalin, Dr. Fábry Adrienn, Bodó Barnabásné Siket Adrienn, Törő Viktória Előadást tartott: Papp Katalin 2005. május 23-24.: Adria-Alpok Határmenti Konferencia, Keszthely Dr. Fábry Adrienn, Siket Adrienn
2005. május 25-26.: Theory and research in Nursing - Szlovákia, Martin Kulja András, Papp Katalin, Siket Adrienn Előadást tartott: Kulja András, Papp Katalin, Siket Adrienn
A gyakorlati oktatás A gyakorlati oktatás színvonalát biztosítja több ápolástani demonstrációs terem, laboratórium. A Jósa András Megyei Kórházzal, valamint a Debreceni Egyetem klinikai egységeivel megkötött együttműködési szerződés keretében a kórház által biztosított gyakorlati helyszínek megfelelnek a főiskolai oktatás színvonalának. Cél: a régió nagy kórházaival további együttműködési szerződés kialakítása, mely lehetővé teszi az egyre növekvő hallgatói létszám mellett a gyakorlati képzés kiterjesztését. Nemcsak évközi, hanem nyári gyakorlatokon is részt vesznek 2004-től az I. évfolyamos diplomás ápoló szakos hallgatók. A gyakorlatok helyszínei a Jósa András Megyei Kórház Nyíregyháza (Idegsebészet, Traumatológia, III-IV. Belgyógyászat), DEOEC Debrecen (I.sz. Belklinika, Szívsebészeti Klinika) és a Kenézy Gyula Kórház Debrecen. A gyakorlati oktatás színvonalát biztosítja főiskolánkon kialakított ápolástani, demonstrációs szaktanterem. A demonstrációs szaktanterem felszereltségét tekintve megfelel a főiskolai ápolóképzés gyakorlati követelményeinek. A klinikai demonstrációs egység célja: A demonstrációs egység által lehetőség nyílik a hallgatóknak a holisztikus ápolástudomány elsajátítására, ezáltal az ápolást a gyakorlatban magas szinten, tudományos képzettséggel művelhetik. Tudásuk végén az ápolás elméletének, tudományának és gyakorlatának fejlesztésével tökéletesíthetik az ápolási ellátást. Önálló felelősséggel kiemelt szakápolási feladatokat is végeznek. A demonstrációs képzés gyakorlatorientált. A demonstrációs terem célja a hallgatókban kialakítani az ápolással, gondozással kapcsolatos helyes szemléletet.
Demonstrátori kimutatás Évek I. félév 2004/2005 2003/2004 2002/2003 2001/2002 2000/2001
2fő 2fő
II. félév 2fő 2fő
Tudományos Diákkör A hallgatóknak lehetőségük van főiskolai és egyetemi szintű kutatási projektekben részt venni, mely munkák segítséget nyújtanak a minél magasabb szintű szakdolgozat elkészítésében, illetve TDK-versenyeken való sikeres részvételben. A szak hallgatói által benyújtott tudományos diákköri munkák
Évek
2004/2005 2003/2004 2002/2003 2001/2002 2000/2001
A benyújtott TDK dolgozatok száma Az intézményi Az országos TDK TDK konferenciára konferenciára 6 5 5 7 3 -
Helyezést elért dolgozatok száma Az intézményi TDK konferenciára 3 1 -
Az országos TDK konferenciára -
A Diplomás Ápoló Szakon készült TDK munkák 2005 márciusában: Bilánszki Béláné: Menopauza szindromához kapcsolódó pszichés problémák Dobiné Mikó Csilla: A malignus eredetű fájdalmak és csillapítása Majoros Erzsébet: Egészségfejlesztés nemzetközi, országos és helyi szinten Milóné Bodnár Mónika: Nővérek és a kiégés kapcsolata Tógyerné Csík Julianna: Peritoneális dialízis, mint hatékony vesepótló eljárás Vincze Mihályné: Minőségbiztosítás az indikátorok és protokollok alkalmazásával Olajosné Szelkó Katalin: A szociális helyzet és a tbc Sz.Sz.B. megyében című TDK munkájával résztvett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar által rendezett Jubileumi TDK Konferencián.
Tudományos kutatási, fejlesztési munkák 2002 tavaszán a Jósa András Megyei Kórházzal együttműködésben megalakult az ápoláskutatási munkacsoport. Ez egy olyan együttműködési lehetőség, amely összefoglalva jeleníti meg az ápolással kapcsolatos befejezett, jelenlegi és tervezett kutatási sémákat. Ennélfogva maga is folyamatosan változik. Rendszeres munka eredményeképpen az aktuális tennivalókat és kutatási prioritásokat naprakészen tartalmazza. Céljai: - Kutatási szellem kialakítása a hallgatókban - Szemléletváltás - Az egészségre vonatkozó ismeretek fejlesztése és az egészség megőrzése az egész élet során - Az egészségi problémával és rokkantsággal küzdő ember ellátása - Fokozni az egyének képességét arra, hogy hatékonyan reagáljanak az aktuális, vagy potenciális egészségi problémákra "Az olyan szakmai tudományágban, mint az ápolás az ismeretanyag és tudás azért a végső célért jön létre, hogy a szakmai gyakorlatban alkalmazható legyen. Ezért cserébe az ápolásnak, mint szakmának feladata az, hogy képezze művelőit és tegye őket felelőssé a kutatási eredmények felhasználásáért a napi gyakorlatban. A konceptuális ápolási modell, hogy átfogó irányítást adjon a gyakorlat, a képzés és a kutatás számára. A tudományos ismerethalmaz, széles körű konceptualizációnkból alakul ki, azaz ápolási perspektívánkból, az ápoláselmélet fejlesztésén és a kutatáson keresztül. Az elmélet és a kutatás ad alapot az értelmes ápolási gyakorlathoz. Az ápolóképzés közvetítőkapocsként működik, és felkészíti a gyakorlati szakembereket, akik le tudják fordítani az ápolástudományt releváns gyakorlatra, és felkészíti a kutatóápolókat is, akik továbbfejlesztik a tudományos ismerethalmazt." (Fitzpatrick, J.J. és Ford, E.B.) A főállású oktatókon kívül kórházi oktatók biztosítják az elmélet és gyakorlat összhangját. Így válik lehetővé az ápolói munka és a képzés filozófiájának biztosítása. Az ápolói munka filozófiája: Az ápolási munka olyan hivatás, amely egyedülállóan ötvözi a tudományt és a művészetet. Az ápolói munka feltétele a fejlett empátiás készség, etikus magatartás, teamekben való közreműködés, szervezés, vezetés, irányítás, önképzésben és továbbképzésben való részvétel.
Intézményfejlesztési terv Célunk a diplomás ápoló - mint legmagasabb végzettségű ápolási szakember - presztízsének emelése, szaktudásuk folyamatos fejlesztése, diplomára épülő szakosodások kidolgozása, karrier lehetőségük biztosítása. Az itt végzett szakemberek váljanak képessé tudományos tevékenység megvalósítására.
Kutatás jellemzői (A SZAK TUDOMÁNYÁGÁBAN) A Szak hivatott a tudományos munka, a kutatás kijelölésére, melyek a következők: -
azonosítani a beteg egyén szükségleteit, amelyeket leghatékonyabban ápolással és gondozással lehet kielégíteni, a kliens fizikai, szellemi, értelmi, szociális szükségleteinek megfelelő szakszerű általános és speciális ápolást nyújtani, szakszerűen dokumentálni az ápolási folyamat minden szakaszát, a rutin laboratóriumi vizsgálati anyagok vétele, tudja az eredményeket analizálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az ápoló kompetencia körébe tartozó gyógyszerelési esetekben önállóan dönteni, a házi patika gyógyszerkészletét felülvizsgálni, koordinálni a multidiszciplináris együttműködést a kliens, család, közösség érdekében.
Infrastrukturális feltételek
A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális (technikai, laborok, eszközök, gyakorló iskolai helyek, egyéb) ellátottság. Az infrastruktúra elemei közül (a hallgatói létszám emelkedéséhez mérten) jól ellátott az intézmény oktatási helyiségekkel, gyakorló helyekkel (a gyakorló helyek közül a klinikai oktatási egységek akkreditáltak. Eszközállományunkat elegendőnek tartjuk, a könyvtári szolgáltatás a könyvállomány szempontjából fejlesztésre szorul, valamint a számítógépparkunk folyamatos fejlesztést igényel. ♦ Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek Az Ápoló szak hallgatóinak felkészülését a főiskolai „A” és „B” előadótermek segítik, ahol az elméleti előadások, gyakorlati órák folynak. A tantermek oktatástechnikailag (tévé, video, vetítővászon, írásvetítő) megfelelően felszereltek, a hallgatók kényelmét maximálisan kielégíti. Levelező tagozatos hallgatóink a magas évfolyam létszám miatt az elmúlt 3 évben az intézményen kívüli bérelt előadó teremben kerültek elhelyezésre. A terem oktatástechnikai felszereltségét a kar biztosít otta, a hely komfort fokozata megfelelő volt. A hallgatók intézményen belüli gyakorlatainak megvalósítását az alábbi laboratóriumok, szaktantermek segítik. Mikrobiológiai laboratórium: 22 férőhelyes, öltözővel, előkészítő szobával, dolgozószobával és raktárhelyiséggel ellátott. A laboratórium rendelkezik 2 db termosztárral, 1db analóg videokamerával és monitorral ellátott mikroszkóppal, autoklávval, centrifugával, mérleggel, vízfürdővel, pH-mérővel, rázókészülékkel és steril fülkével, illetve más kisebb értékű munkához szükséges eszközzel. Morfológiai laboratórium: 30 db mikroszkóp segíti a szövettani gyakorlatok levezetését, különböző anatómiai bemutató eszközök és részletes anatómiai modellek teszik lehetővé a színvonalas anatómiai gyakorlatok megtartását. Megtalálható még a laboratóriumban 2 db nagyképernyős tévé készülék, video, és mikroszkóp color videokamera. Ápolástani szaktanterem: a szaktanterem kialakításakor fő szempont volt, hogy a tantermi körülmények hasonlítsanak az ápoló munkaterületeihez (pl.: vizsgálóhelyiség, beteg kórterem, nővér dolgozó) és biztosítsák a hallgatók számára optimális körülményeket. A tanterem berendezése (bútorzat) és eszközökkel történő felszerelése során, figyelembe vettünk minden olyan törvényi előírást, amelyek az ápolók munkáját, eszközhasználatát szabályozzák, ezáltal a hallgatóknak lehetőségük van elsajátítani azon eszközök használatát, amelyekkel későbbi munkájuk során találkoznak (pl.: Doppler készülék, vérnyomásmérő, vércukormérő, vizeletvizsgálathoz szükséges eszközök, mindennapos betegellátás eszközei, diagnosztikus eljáráshoz szükséges eszközök stb.). Biztosítjuk a különböző nyomtatványok megismerését, kitöltésének gyakorlását, lehetőség van oktatófilmek megtekintésére. Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását segítik különböző szimulátorok, mint például a katéterezési szimulátor, vérvételi szimulátor, emlő- és here önvizsgálat elsajátítását segítő eszközök stb. Csecsemő gondozási szaktanterem: vizesblokkal ellátott, a gyakorlati képzésre alkalmas eszközökkel és bútorokkal rendelkező helyiség. Fő bútorait az otthoni gyermekszoba alapberendezését adó pólyázók, kiságyak, tároló szekrények, fürdetési eszközök,
mérlegasztalok és mérlegek adják. A ápolóhallgató az egészséges csecsemő gondozási szaktantermében megtanulja az újszülött fogadásának és elhelyezésének legideálisabb lehetőségeit, az alapvető gondozási műveleteket (fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, a csecsemő fogása, tartása, testméretek ellenőrzése, stb.), valamint a szoptatást. A gyakorlati tevékenységet készség szintjén elsajátítsa. A hallgatók megismerik, megtanulják a korszerű gondozási eszközöket, felszereléseket, azok helyes használatát, a higiénés követelményeket és alkalmazzák a gondozáshoz kapcsolódó nevelési feladatokat. ♦ számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtár ellátottság, stb. Számítástechnika: Hálózati felszereltség: A főiskola optikai kábellel csatlakozik a Nyíregyházi Főiskolához, melyen keresztül az országos gerinchálózatra kapcsolódik. Ilyen módon biztosított az intézmény számára a gigabites adatátviteli sebesség. A főiskola rendelkezik 6db szerverrel, melyek a következő funkciókat látják el: Mail-szerver – A főiskola levelezési szervere, melynek használatára mind az oktatók, mind a hallgatók jogosultak. Web-szerver – Az oktatási intézmény webes elérését teszi lehetővé, valamint ezen a gépen üzemel a főiskola DNS szervere is. Log-szerver – A nagyobb biztonság érdekében a különböző szerverek által készített log-fájlok tárolása ezen, a külön erre a célra létrehozott szerveren történik Tűzfal – Vírustámadások és hálózati betörések ellen nyújt védelmet, valamint lehetővé teszi az internet-hozzáférés korlátozását az intézményen belül. Ez a biztonság és a teljesítmény növelése miatt fontos. Belső Windows szerver - Ez funkcionál domain-szerverként. Ez a szerver felügyeli a hallgatói gépek használatának jogosultságát. Belső Linux szerver - Oktatási célokat szolgál szintén, amely szintén tartománykezelőként funkcionál. A hálózat megfelelő üzemeltetése érdekében az intézmény rendelkezésére áll még 9 db Cisco switch, 2 db hub és egy Cisco pix - fizikai tűzfal is. Oktatási célú felszereltség: A főiskola 5 db hallgatói gépteremmel rendelkezik. Ebből 3db 20 fős gépterem, a másik kettőt pedig 13 db gép alkotja. Mindegyik gépteremben található 1 db lézernyomtató, illetve 2 gépteremben szkenner is. A géptermekben oktatás zajlik, minden szak informatikához kapcsolódó óráját az igényeknek megfelelő géptermek valamelyikében tartják. Lehetőség van a hallgatók számára, hogy használják a géptermeket, és egyénileg gyakoroljanak bennük. A gépterem használatához érvényes felhasználói névre és jelszóra van szükség. A szak valamennyi oktatója rendelkezik az irodájában saját számítógéppel, illetve irodánként egy nyomtatóval, esetenként szkennerrel is. Szakonként különböző számú hordozható számítógép áll az oktatók rendelkezésére az általuk tartott előadások magasabb színvonalon történő megtartásának érdekében. Általános célú felszereltség: A főiskola könyvtárának olvasótermében elhelyezésre került 4 db számítógép, amelyek a hallgatók rendelkezésére állnak a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A leggyakoribb tevékenységek, melyekre a hallgatók ezeket a gépeket használják, a szakdolgozatírás, házi dolgozatok elkészítése, prezentációk készítése, illetve anyaggyűjtés az internetről a fent említett feladatok valamelyikéhez. Az intézményben működik egy úgynevezett Neptun-terem, amelyben a hallgatók a Neptun tanulmányi rendszerhez kapcsolódó feladataikat végezhetik el.
Oktatástechnika: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, Oktatás Fejlesztési Csoportja 2003 óta létezik az A épület 114 –es irodájában (132-es mellék). A megnövekedő hallgatói létszám és az új technológiai elvárások miatt hozta létre a Kar a csoportot. Az igények kielégítésére a csoport humánerőforrása 2 fő, végzettségük: informatikus, technikus. Mind a két fő rendelkezik alapfokú videofilm készítő, szerkesztői ismeretekkel. Az irodában található egy „néma” szoba, ami tiszta hangfelvételek, szakkommentátori, oktatófilmek készítésére alkalmas. A jelenlegi technológia az irodában nagy teljesítményű számítógép (p4 3000 Mhz, 1 Gb RAM) + egy canopus DVstrom2pro márkájú digitalizáló kártyával van kibővítve, ami különböző filmhordozókat képes digitalizálni DVD, SVCD, VCD formátumba. A filmek konvertálása, editálása, vágása az Adobe Premier 6.5 szoftverrel történik. A filmek készítésére SONY profi DXF-801CE DV és egy fél profi DSR-PD170P mini DV kameránk gondoskodik. Továbbá az oktatási segédanyagok, filmekhez szükséges digitális fényképek létrehozásáról egy SONY DSC-F828 profi fényképező gondoskodik. Az oktatási segédanyagok bemutatáshoz szükséges technikai hátteret tudjuk biztosítani, mint például diavetítők, írásvetítők, videofilm, notebook-os vetítés, terem hangosítás… Az oktatási segédanyagok elkészítésében és sokszorosításában mind technikai, mind szakmai segítséget nyújtunk. Színes papíralapú oktatási anyagok nyomtatása Xerox DCCS 50-es fénymásolóval valósul meg. A csoport technikai háttere képes még DVD, CD, VHS, Audio kazetták sokszorosítására is. A főiskola minden termében található írásvetítő, vászon, televízió. Az 1-es számú (nagy) előadó terem hangosítása a jelenleg legjobb termek közé sorolható. Könyvtár: A DE-EFK Könyvtárának gyűjtőköre a főiskolán oktatott szakok szakirodalmi igényének megfelelően van meghatározva. Téma szerint a következő tudományterületek irodalmát gyűjti a könyvtár: orvos- és egészségtudomány, pszichológia, informatika, számítástechnika, szociológia, szociális ellátás, jog, szépirodalom, nyelvkönyvek. Dokumentumtípus szerint könyvekre, folyóiratokra, szakdolgozatokra, elektronikus adathordozókra (CD, CD-ROM) videokazettákra terjed ki a gyűjtőkör. Nyelvi megoszlás szerint az állomány magyar, angol, német, latin nyelvű dokumentumokból áll. ♦ a szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének feltételei Idegen nyelvi labor nem áll rendelkezésre, de a szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesülnek. Személyi feltételek: az idegen nyelvi lektorátuson 13 főállású nyelvtanár végzi az oktatást (10 fő Nyíregyházán, 3 fő Debrecenben). Tárgyi feltételek: jól felszerelt szakkönyvtár, szakkönyvek, számítógépterem, a főiskola által biztosított tantermek. ♦ a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.)
Egészségügyi Főiskolai Karon: Nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzési formában résztvevő hallgatóink közül a kiemelkedő tanulmányi eredményt nyújtó hallgatók pályázhatnak Köztársasági Ösztöndíjra, a
kiemelkedő sport- és kulturális tevékenységet nyújtó hallgatók, valamint kiemelkedő közéleti tevékenységet folytató hallgatóink pénzbeli támogatásban részesülnek. Hátrányos anyagi helyzetű hallgatóink – pályázat alapján – rendszeres szociális támogatásban, egyszeri szociális segélyben részesülnek, valamint az Esélyt a tanulásra Közalapítvány által nyújtott támogatásra pályázhatnak. Akik szakmai tudásukat hazai, illetve külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvétellel igyekeznek gyarapítani, szélesíteni lehetőségünk van utazási, részvételi és egyéb költségeikhez segítséget nyújtani. Azok a hallgatók, akiknek kollégiumi felvételi kérelmét elutasítja a Kollégiumi Bizottság, havonta lakhatási támogatásban részesülnek. Nappali tagozatos hallgatóink – tanulmányi átlagától függően – rendszeres tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, valamennyi nappali tagozatos hallgató félévente egy alkalommal tankönyv- és jegyzettámogatásban részesül. Ha a hallgatót állandó lakóhelye szerinti önkormányzata Bursa Hungarica Ösztöndíj keretében támogatni tudja, úgy az intézmény az önkormányzati támogatás összegének megfelelő havi összeget utal a hallgató részére. A helyi önkormányzatok további támogatásokat nyújtanak felsőoktatási intézményben tanulmányokat folyatatók részére. Az államilag finanszírozott képzési formában résztvevő levelező tagozatos hallgatóink diákigazolványt igényelhetnek, sikeres nyelvvizsga letétele után a befizetett vizsgadíjuk visszautalásra kerül. ♦ a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei Neptun hallgatói nyilvántartási rendszer: a kreditrendszer adminisztrációs feladatait a Debreceni Egyetem 2002 őszétől a Neptun 2000 ETR (Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszer) látja el. A rendszer naprakész információkat ad mind a hallgatói adatokról, mind a képzéssel kapcsolatos tanulmányi adatokról. A hallgatói felhasználók számára a Neptun Hallgatói modul szolgáltatásai intézményen belül és intézményen kívül is igénybe vehetők. A programnak létezik Delphi-s kliens és Web-es kliens verziója is. Diák Tanácsadó Iroda működtetése, szolgáltatásai: az egyetemi és kari szabályzatokkal kapcsolatos rendszeres tájékoztatás, a mintatantervek lehetőségeinek bemutatása a hallgatóknak orientáció, a regisztrációs hét zökkenőmentes lebonyolításának támogatása, segítséget nyújt az egyéni tanulmányi rend kialakításához, párhuzamos képzéssel, más intézményben történő tantárgyfelvétellel kapcsolatos információadás, fogadóórák tartása, segítségnyújtás a Neptun kreditalapú hallgatói nyilvántartási rendszerben való eligazodáshoz. A tanácsadói feladatokat a szakok képviselői (egy-egy főállású oktató) látják el. Kar, illetve HÖK bizottságok, testületek A Hallgatói Önkormányzat képviselői részt vesznek a főiskola testületeinek, bizottságainak munkájában, véleményt nyilváníthatnak, maximálisan képviselheti hallgató társainak érdekeit. ♦ az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei A kollégiumi élet meghatározó szerepet játszik a főiskolai hallgatók nagy részének mindennapjaiban. A kollégium sajátos lehetőségeit kihasználva kapcsolódik a Főiskola oktatási-nevelési tevékenységéhez, a kollégiumi demokrácia kialakításával és formáinak fejlesztésével. A HÖK-re alapozva felkészíti a hallgatókat a demokratikus közéleti tevékenység gyakorlására, ápolja és továbbfejleszti a szakmai és a kollégiumi hagyományokat, tanulási, művelődési, testedzési és szórakozási lehetőséget biztosít. A kollégium széleskörű és sokrétű kapcsolatai pozitívan befolyásolják nem csak az ott élő, hanem a főiskola minden hallgatójának életét.
Infrastruktur Mennyiségi megítélés Színvonal béli megítélés ális elemek nincs kevés elegen jól bősége elavult elfogad megfel színv nemzetk dő ellátott s ható elő onala özi s szintű Morfológiai x x laboratórium Mikrobiológiai x x tanterem Ápolástani x x szaktanterem Mentőtiszt x x szaktanterem Számítógépes x x szaktanterem Könyvtár szaki x x állománya x x Oktatás technikai eszközök Csecsemőgond x x ozási szaktanterem
36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető. 2. § (1) Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza. (2) Az egészségügyi szakoktató szak képesítési követelményeit külön jogszabály tartalmazza. 3. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban a) a főiskolai szintű intézetvezető szakot a szakterületet irányító miniszter megszüntette; b) a főiskolai szintű - egészségügyi védőnő szakon, - diétás nővér szakon, - közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakon szerzett képesítések - azok sorrendjében - 1993. január 15. napjától a végzettség szintje szerint a szakterületet irányító miniszter által módosított, alább felsorolt főiskolai szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek: - védőnő szak, - dietetikus szak, - közegészségügyi-járványügyi felügyelő szak. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, illetve szakképzettségnek felelnek meg. 4. § (1) E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az e rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1996-97. évi tanévben az első évfolyamokra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni. 5. § Az e rendeletben meghatározott általános orvostudományi szak, fogorvostudományi szak, gyógyszerésztudományi szak képesítési követelményei a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak: a) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről; b) a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamoknak a fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról; c) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; d) a Tanács 81/1057/EGK irányelve, az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, mely a 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelveket egészíti ki.
1. számú melléklet a 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei 1. Az egészségügyi képzés célja: Szakemberek képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú felelősség- és hivatástudattal párosul, képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra, valamint a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, szakképzettségüknek megfelelő szemlélet és magatartás alapján szakterületük magas szintű művelésére. 1.1. Az egyetemi szintű képzés további célja, hogy az egyetemi végzettséget szerzett szakember - rendelkezzék kellő ismerettel a szakmai tevékenység etikai és jogi vonatkozásait illetően, feleljen meg ezeknek, és tudja alkalmazni ezen ismereteit a gyakorlatban; - legyen képes szakmai ismereteit önállóan és/vagy szervezett képzés keretében folyamatosan gyarapítani, megújítani, és az így szerzett ismereteket mindennapi szakmai tevékenységében alkalmazni; megfelelő interperszonális kapcsolatot kialakítani a betegekkel, hozzátartozókkal, más egészségügyi szakemberekkel és munkatársakkal; továbbá munkacsoport keretében dolgozni; - ismerje, és tudja alkalmazni a munkakörébe tartozó feladatok elvégzésében az egészségügyi informatikai rendszer alapjait. 1.2. A főiskolai szintű képzés további célja, hogy a főiskolai végzettséget szerzett szakember a) legyen képes önálló és szakmai csoportban való munkaszervezésre, munkavégzésre; interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására; b) az egészségügyi ügyvitelszervező kivételével - ismerje az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait, legyen személyiségközpontú; - legyen képes a munkája során adódó tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, dokumentálására, és a megalapozott általános következtetések levonására, valamint saját szakterületén elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre; - rendelkezzék megfelelő ismeretekkel - saját szakterületén - menedzsment feladatok ellátására; c) az egészségügyi ügyvitelszervező és az optometrista kivételével - legyen képes egészségnevelő feladatokat ellátni, továbbá alkalmazni az informatikát feladatkörébe tartozó dokumentációs feladatok önálló ellátásában; - ismerje az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait; az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép- és hosszú távú célkitűzéseit és a megvalósításukkal kapcsolatos főbb tennivalókat; d) az egészségügyi ügyvitelszervező, a mentőtiszt és az optometrista kivételével - legyen képes szakképzettségének és kompetenciájának megfelelően részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban. 1.3. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező szakembernek szükség esetén elsősegélynyújtást kell biztosítania, és szakképzettségének megfelelő intézkedést kell hoznia.
2. Végzettség szintje és a szakképzettség Az egészségügyi felsőoktatásban szakképzettség a) főiskolai szinten és a b) pontban foglaltak kivételével egyetemi szinten nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban szerezhető, b) egyetemi szinten az általános orvostudományi, fogorvos-tudományi, gyógyszerésztudományi szakon kizárólag nappali tagozaton szerezhető. 3. A képzési idő a) Egyetemi szint A képzési idő legalább 10 félév. b) Főiskolai szint A képzési idő nappali tagozaton legalább 6 félév. A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit. Esti és levelező tagozaton, illetőleg távoktatás esetén a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél. 4. A képzés főbb tanulmányi területei 4.1. Egyetemi szinten: A 2. számú mellékletben foglaltak az irányadók. 4.2. Főiskolai szinten: a) Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek b) Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek c) Társadalomtudományi ismeretek. 4.3. A gyakorlati órák aránya a képzési időn belül mindkét szinten 50-70%. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga -, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. 5.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. 5.2. A záróvizsga 5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése - a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, - angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből C típusú - egyetemi szinten középfokú, főiskolai szinten alapfokú -, állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. 5.2.2. A záróvizsga részei A komplex záróvizsga keretében - országosan szakonként egységes írásbeli (teszt) vizsga, - szóbeli vizsga,
- gyakorlati vizsga. 5.2.3. A záróvizsga eredménye A záróvizsga értékelésének és az eredménye kiszámításának módját az egészségügyi felsőoktatási intézmények szabályzatukban, egyeztetve, egységesen állapítják meg.
3. számú melléklet a 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei
Ápoló szak 1. A képzési cél Ápolók képzése, akik tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, továbbá - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel a) képesek - segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak és a gondozásukra bízottaknak az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérésében, - együttműködni az egészségügyi és szociális szolgáltatások egészének tervezésében, fejlesztésében, lebonyolításában és az ilyen jellegű munkák értékelésében, - különbséget tenni az ápolási elméletek között, - tudatosan választani az ápolási modellek közül, és azt a gyakorlatban alkalmazni, - a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására, és segítséget nyújtani azok kielégítésére, - az ápolási diagnózis felállítására és a prioritások alapján történő szakszerű feladatteljesítésre, - ismereteiket, készségeiket, képességüket az ápolási folyamatnak megfelelően alkalmazni, - az ápolást (gondozást) végzők tevékenységének megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére, - eredményesen dolgozni és költségszemléletűen gondolkodni, feltárni mindazon információkat, erőforrásokat, amelyek alkalmazása az ápolási folyamat megvalósításához szükségesek, valamint képesek azokat felhasználni, és az otthoni betegellátás körülményei között alkalmazni, - korszerűen alkalmazni az ápolás (gondozás) tárgyi eszközeit és berendezéseit, - tevékenységükkel kapcsolatos adminisztrációt vezetni és dokumentációt kezelni, felhasználva informatikai ismereteiket, - folyamatos továbbképzésre és személyiségfejlesztésre, - individuális, személyközpontú ápolás megvalósítására, figyelembe véve a beteg (gondozott) pszichés állapotát, - külső és belső okok, illetve hatások okozta fenyegető és/vagy kritikus állapotok felismerésére és ennek megfelelő cselekvésre, - különböző helyzetekben önállóan, illetve munkacsoport tagjaként a közvetlen életveszély elhárítására, állapotromlás megakadályozására, - fejleszteni kommunikációs lehetőségeit és alkalmazni a kommunikációs technikát; b) ismerik
- az egészségügyi és szociális intézményrendszert, - az egészséges szervezet működését az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát, - a gyakoribb betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket; képesek a vizsgálatokkal kapcsolatos ápolási teendők ellátására, - a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit, képesek a kezelési tervnek megfelelően az ápolási tennivalók végrehajtására, illetve végrehajtatására, - a betegellátás (gondozás) során előforduló nosocomialis ártalmakat, alkalmazzák a megelőzés és az elhárítás módjait, valamint a higiéné szabályait. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: ápoló. 3. A képzési idő: 8 félév, legkisebb összóraszám: 4600 óra. 4. A képzés főbb tanulmányi területei 4.1. Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: anatómia, élettan-kórélettan, biológia, általános pszichológia és egészségpedagógia, gyógyszertan, közegészségtan-járványtan, népegészségtan stb. 4.2. Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek: ápolástan, speciális (klinikai) ápolástan, családgondozás, klinikai ismeretek stb. 4.3. Társadalomtudományi ismeretek: filozófia, szociológia, szociálpolitika, etika, egészségügyi jogi ismeretek stb. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók. A záróvizsga tárgya: általános diplomás ápolói ismeretek.
Kari Tanács által elfogadott Mintatantervek
Főtárgyak Főtárgyak Szakműveltség élettudományi alapjai Szakműveltség társadalomtudományi alapjai Szakműveltség magatartástudományi alapjai Szakspecifikus főtárgyak
Ápoló Szak Anatómia (Prof. Dr. Módis László) Élettan-kórélettan (Dr. Kalapos István) Szociológia (Dr. Fábián Gergely) Pszichológia (Dr. Kiss János) Népegészségtan (Dr. Szabó Tünde) Belgyógyászati beteg ápolása (Prof. Dr. Kakuk György) Sebészeti beteg ápolása (Prof. Dr. Lukács Géza) Pszichiátriai beteg ápolása (Dr. Diószeghy Péter)
Ápoló Szak 2005. szeptember – december Tantárgyak Ápolás alapjai Biofizika Biokémia Biológia Elsősegélynyújtás Etika Latin Mikrobiológia Munka- és tűzvédelem Pedagógia Számítástechnika Szociológia Anatómia Egészségpedagógia Élettan-kórélettan Népegészségtan Egészségügyi informatika Gyógyszertan Jogi ismeretek Katasztrófamedicina Kutatásmetodika alapjai Ápoláskutatás Belgyógyászati beteg ápolása Belgyógyászati ismeretek Patológia Sebészeti beteg ápolása Sebészeti ismeretek Gyermekgyógyászati beteg ápolása Gyermekgyógyászati ismeret Szakdolgozat Szülészet-nőgyógyászati beteg áp. Szülészet-nőgyógyászati ismeretek
Tanszék
Tantárgy felelős
Ápolási Elméleti egészségtudományi Elméleti egészségtudományi Elméleti egészségtudományi Oxiológia Alkalmazott társadalomtudományi Ápolási Elméleti egészségtudományi Alkalmazott társadalomtudományi Alkalmazott társadalomtudományi Egészségügyi Informatika Alkalmazott társadalomtudományi Elméleti egészségtudományi Alkalmazott társadalomtudományi Elméleti egészségtudomány Népegészségtani
Dr. Szerafin László Prof. Dr. Gáspár Rezső
Egészségügyi Informatika Elméleti egészségtudomány Alkalmazott társadalomtudományi Oxiológia Ápolási Ápolási Ápolási Elméleti egészségtudomány Elméleti egészségtudomány Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Ápolási Elméleti egészségtudomány
Főtárgy felelős
Dr. Kalapos István Dr. Kalapos István Dr. Szép Imre Dr. Varga Gyula Tilki Ágnes Dr. Szabó Béla Újteleki Mihály Vízvári László Dr. Koós István Dr. Fábián Gergely
Dr. Fábián Gergely
Prof. Dr. Módis László
Prof. Dr. Módis László
Kovácsné Dr. Bakosi Éva Dr. Kalapos István
Dr. Kalapos István
Dr. Sárváry Attila Siket Adrienn Dr. Koós István
Dr. Ádány Róza
Dr. Paragh György Dr. Marsi Edit Dr. Szép Imre Papp Katalin Papp Katalin Prof. Dr. Kakuk György Prof. Dr. Kakuk György
Prof. Dr. Kakuk György
Dr. Varga Mihály Papp Katalin Prof. Dr. Lukács Géza Dr. Dicső Ferenc Dr. Dicső Ferenc Dr. Szerafin László Dr. Pap Károly Dr. Pap Károly
Prof. Dr. Lukács Géza
Geriátriai ismeretek Geriátriai beteg ápolása Mentálhigienes ismeretek Mentalhigenes módszertani terepgy. Neurológiai beteg ápolása Neurológiai ismeretek Pszichiátriai beteg ápolása Pszichiátriai ismeretek Közösségi ápolás Közösségi orvoslás Orientációs gyakorlat Ápolástörténet Filozófia Pszichológia Környezeti ártalmak Labordiagnosztika Egészségfejlesztés Táplálkozástan Propedeutika Bőrgyógyászati beteg ápolása Fül-orr-gégészeti beteg ápolása Mesterséges táplálás Nyomási fekély és sebgondozás Szemészeti beteg ápolása Urológiai beteg ápolása Kiegészítő pszichiátriai szakáptan Pszichoszocioterápia Speciális pszichiátriai osztályos.gyak Fogyatékos gyermekintézeti gyak. Addiktológiai gyakorlat Alapellátási kiegészítő ismeretek Rehabilitációs ismeretek Otthoni szakápolási ismeretek Családgondozási ismeretek Gyermekalapellátási gyakorlat
Elméleti egészségtudomány Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Ápolási Alkalmazott társadalomtudományi Pszichológia Elméleti egészségtudomány Elméleti egészségtudomány Népegészségügyi Ápolási Elméleti egészségtudomány Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Pszichológia Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási Ápolási
Dr. Imre Sándor Dr. Imre Sándor Dr. Diószeghy Péter Vámosiné Lipcsei Mariann Bodó Barnabásné Dr. Diószeghy Péter Bodó Barnabásné Dr. Diószeghy Péter
Dr. Diószeghy Péter
Dr. Pataki Piroska Dr. Pataki Piroska Dr. Szerafin László Dr. Szerafin László Bércesné Dr. Takács Júlia Dr. Kiss János Kulja András Kulja András Siket Adrienn Molnár Mónika Prof. Dr. Kakuk György Dr. Fábry Adrienn Dr. Fábry Adrienn Törő Viktória Papp Katalin Dr. Fábry Adrienn Törő Viktória Bodó Barnabásné Dr. Diószeghy Péter Siket Adrienn Papp Katalin Papp Katalin Dr. Pataki Piroska Dr. Szilasi Géza Csákiné Dudás Enikő Siket Adrienn Dr. Dicső Ferenc
Dr. Kiss János
Záróvizsga tételsor; Szakdolgozat
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2005.
1. Az eszméletlen beteg − az eszmélet és a tudat fogalma − az eszméletlenség fokozatai − eszméletlenség okai (diabeteses - uraemias coma, koponyasérülések)
2.
3. − − − − − −
A daganatos beteg − a daganatok létrejöttének kórélettana − a rák megelőző állapotok − a rákszűrés jelentősége − a konzervatív és a radikális terápia − a daganatos beteg szükségleteinek felmérése és tervezése − a beteg pszichés vezetése − a terminális állapot, a halál és a hozzá vezető út
Devianciák fogalma okai formái (alkoholizmus, drog, antiszocialitás, homoszexualitás, pszichiátriai betegségek) szociokultúrális és pszichoszociális összefüggései a család szerepe a szocializáció jelentősége a megelőzés lehetőségei
4.
A közösségi ápolás színterei és módszerei − egészség-betegség fogalma, jellemzői, egymáshoz való viszonya − ÁNTSZ feladata a vezető haláloki megbetegedések visszaszorításában (monitorozás) − a diplomás ápoló szerepe a home care szolgálat szervezésében, kompetenciák − a házipatika ellenőrzése, gyógyszerelés − házi ápolási dokumentáció vezetése
5.
Fertőző beteg − gyermekkori fertőző betegségek − a betegségek kórokozói − tünetek − kezelés a betegek gondozása − szövődmények − az ápoló szerepe a prevencióban
6.
Betegellátás a hasmenéssel járó állapotokban − az ürítés szükséglete, Virginia Henderseon szükséglet rendszerében − a széklet megfigyelése, mint az ápolás egyik funkciója − ezen betegségek klinikumi vonatkozásai, okai, tünetei, kezelésük ismertetése − közegészségtani, járványügyi teendők − az ápoló magatartása, fertőző beteg ápolásakor
7.
Görccsel járó állapotok − a görcs fogalma, típusai, okai − a kiváltó ok tisztázása, kezelése, szövődmények − agyi görcsroham – epilepszia − egyéb görcsös állapotok − görcsölő beteg ápolása − az egészségnevelés, az oktatás szerepe a görccsel járó állapotok megelőzésében
8.
Műtéti előkészítés a műtött beteg ápolása − pszichés előkészítés − fizikai előkészítés − gyógyszerek − érzéstelenítés fajtái − posztoperatív ápolás − szövődmények
9.
Shock − fogalma, tünetei − okai − fajtái − speciális ápolói feladatok − terápia
10.
Veseelégtelenség − okai − megjelenés formái − speciális ápolói feladatok − gondozás jelentősége − művese kezelés, transzplantáció − a diéta jelentősége
11.
A haldokló beteg − speciális ápolási feladatok − a gyógyíthatatlan beteg pszichés vezetése − a haldoklás pszichológiája − a terminális állapot fogalma, a hospice, a halál és a hozzá vezető út. E. Kübler Ross
12.
Lázzal járó légúti betegségek − pneumoniák fajtái, tünettana, terápia − pulmonalis TBC kialakulása, okai, társadalmi vonatkozásai − speciális ápolási feladatok pneumoniás beteg ápolásában
13.
Lázzal nem járó légúti betegségek − a KALB okai (asthma bronchiale, chr. Bronchitis, emplysema) tünetei, kialakulása − allergiás kórképek kialakulása, prevenciója − környezeti tényezők szerepe − speciális ápolási feladatok
14.
A keringési elégtelenség − oka − létrejöttének jellemzői − a beteg szükségleteinek felmérése, azok kielégítése − prevenció − gondozás, rehabilitáció − beteg pszichés vezetése
15.
Mentális vagy érzelmi problémával küszködő beteg − a mentális egészség jelentése − hiánya, megelőzés lehetőségei − a gyógykezelési eljárások ismertetése (pszichotrápia, gyógyszeres kezelés) − schizophréniában szenvedő beteg ápolása, a shock terápia − a hatékony kommunikáció jelentősége − szorongó beteg ápolása
16.
Az ikteruszok − formái − felosztásuk − a prevenció lehetőségei − tünetei − terápiás lehetőségek − a diétás kezelés szerepe
17.
Ürítési zavarokkal küszködő beteg − ezen szükségletek helye, Maslow hierarhiájában − élettani és patológiás jellemzésük − a vizelet és széklet ürítés szükséglete − az obstipáció, a diarrhoea prevenciós feladatai és jellemzői − megelőzés, egészségnevelés, tanácsadás
18.
Szívbillentyűk betegségei − mitralis stenosis, insufficientia, panaszok és tünetek − aorta stenosis, insufficientia, panaszok és tünetek − tricuspidalis stenosis és insufficientia kialakulásának okai, kezelésük − a billentyűhibák diagnosztikus vizsgálatai − az ápoló feladatai a betegek előkészítésében, vizsgálatánál
19.
Ischaemiás szívbetegségek − AMI, angina pectoris oka − létrejöttének jellemzői − elektrofiziológiai laboratóriumi, radiológiai vizsgálatok − prevenció, gondozás, rehabilitáció
20.
Terhesség, szülés, vetélés − élettana − normális lefolyás szakaszainak ismertetése − a kóros formák ismertetése, azok formái − az ápoló feladata a nőbeteg pszichés vezetésében, vizsgálatok előkészítésében − a gondozás szerepe és jelentősége
21.
Az idős beteg − időskori élettani elváltozások, érzékszervek, hőháztartás, folyadék és elektrolit háztartás − idős betegek anamnesisének felvétele, az ápoló szerepe a fizikális és pszichés vizsgálatban − a funkcionális képességek vizsgálata, ADL index − legfontosabb légzőszervi – keringési betegségek és ápolásuk − pszichiátriai betegségek és az ápoló feladatai
22. − − − −
Heveny életveszély elhárítása az újraélesztés ABC-je, technika i kivitelezése, gyógyszerek anaphylaxiás shock kezelése, okai DIC okai, tünetei, terápiája acut életveszélyen átesett beteg ápolása és pszichés vezetése
23.
Akut hasi katasztrófa − fogalma, lényege − előidéző kórképek − ezek dinamikájának ismertetése − az ápoló általános és pecifikus teendői − ápoláslélektani problémák a beteg vezetésben
24.
Az erek betegségei − artériák betegségei, okai, csoportosításuk − epidemiológiai tényezők − ápolói teendők − rizikófaktorok, prevenció, gondozás, rehabilitáció − vénák betegségei, csoportosításuk − ápolói teendők − rizikófaktorok, rehabilitáció − sebészi kezelés
25.
Az endogén kómák − létrejöttének körülménye − tüneteik − jellemzőik − ápolási feladatok a kómás betegnél
26.
Obesitás és kóros soványság − a táplálkozási zavarok formái, jellemzői − ezek kezelése − a táplálkozás zavarokban szenvedők ápolása, pszichoterápiás osztályon − az obesitás okai, megjelenési formái, terápiás lehetőségei, felnőtt és gyerek esetén − a kóros soványság okai, kezelésének lehetőségei
27.
Anyagcsere betegségek − a cukorbetegek ápolása − cukorbetegség ismertetése − a diabetes melitus formái − tünetei − terápiája − a diétás kezelés lehetőségei − ápoló feladata az inzulin terápia során, szövődmények
28.
Az intoxicált beteg − a mérgezés fogalma, a bejutás módja − a leggyakoribb gyógyszermérgezések és ellátásuk − mérgezettek elsődleges és további ellátása − intenzív terápiában részesülendő beteg ápolása
29.
Ápolási feladatok gyermekkorban, perinatális időszaktól kezdve − az érett újszülött jellemzői − az újszülött ellátás folyamata − védőoltások, oltási naptár − a gondozás folyamata, újszülött kortól serdülő korig − ezen szakasz folyamán a prevenció lehetőségei
30.
A hipertónia − a hipertónia rizikófaktorai − etiológiája − HDB jelentősége − típusai − ezek kezelése − a gondozás komplexitása (gyógyszeres kezelés, pszichés vezetés) − a kezeletlen hipertónia szövődményei
31.
Nőgyógyászati problémák − kismedencei gyulladásos betegségek tünettana, terápiája, nőgyógyászati daganatok − rákszűrés jelentősége − posztoperatív ápolási feladatok − klimaktériumos panaszok és tünetek − meddőség, vérzészavarok
32.
Koponyaűri nyomás fokozódás − okai − a diagnosztizálás lehetőségei − az ápoló szerepe a vizsgálatok előkészítésében − a terápia lehetőségei − a team munka szerepe az ápolás, gyógyításban − speciális ápolói teendők
33.
Idegrendszeri eredetű mozgászavarok − paralyisis és plégia okai, típusai − speciális ápolási problémák − TIA, STROKE − intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei − agyvérzés utáni állapotok
34.
Izületi betegségek − a csontok funkciója, típusai − a csontok sajátos szerkezete − az izületi betegségek jellemzői − az ápoló szerepe a beteg mozgatásában − hely és helyzetváltoztatásában − dekubitusz megelőzés lehetőségei, illetve kezelése
35.
Vérképzőszervi betegségek − a vér anatómiája, alkotó részei − vérszegénység okai, gyermekkori formák, megelőzés − táplálkozási tényezők − gondozás − leukémiák, okai, fajtái, tünetei − speciális ápolói feladatok − terápia
Szakdolgozati témajavaslatok
1. Daganatos betegek fájdalomcsillapításának hatékonysága. 2. Citosztatikumok mellékhatásai, szövődményei. 3. A daganatos betegek ápolásának különleges szempontjai. 4. Hematologiai betegek ápolásának különleges szempontjai. (transzfúzió, citopéniák) 5. Az ápolás speciális szempontjai hematológiai és onkológiai osztályon (minőségbiztosítási szempontok)
Dr. Szerafin László osztályvezető főorvos
Szakdolgozati témajavaslatok
1.
Az életminőség változása Parkinson kórban.
2.
Gyógyszerkipróbálások a vizsgálatokban résztvevő betegek szemszögéből.
3.
Szakasszisztensi feladatok plasmapheresis során.
4.
Speciális ápolási feladatok myasthenia gravisban.
5.
Az ápolói munka speciális szempontjai Guillain - Barré szindrómában.
Dr. Diószeghy Péter osztályvezető főorvos
Szakdolgozati témajavaslatok
1. Általános iskola alsó tagozatos diákjainak ismerete az egészséges magatartásról 2. Óvodások dohányzással kapcsolatos ismeretei 3. Szülésfelkészítő-tanfolyam hatékonysága a szülés folyamán 4. A marketing jelentősége az egészségügyben 5. Minőségügyi mutatók jelentősége a mindennapi ápolási munkában 6. Az egészséges magatartás népszerűsítése az általános iskolai hallgatók körében
Csákiné Dudás Enikő főiskolai tanársegéd
Szakdolgozati témajavaslatok
1. Prevenciós lehetőségek kutatása az egészségügy különböző területein 2. Betegelégedettség vizsgálatok 3. Az ápoló helye, szerepe a betegellátásban 4. Vizsgálatok az otthonápolás területein 5. A betegellátás adott területének kutatása 6. Az ápolási folyamat alkalmazása speciális esetekben 7. Statisztikai
módszerek
alkalmazása
az
ápolás
mutatóinak
bizonyítására 8. Az ápolási tevékenységek hatékonyság vizsgálata 9. Bizonyítékokon alapuló ápolás 10. Minőségbiztosítás az egészségügy adott területén 11. Az ápolás története, fejlődése 12. Az ápolóképzés története, fejlődése
Papp Katalin főiskolai adjunktus
Szakdolgozati témajavaslatok 1. Az ápolás fejlődésének lépcsőfokai, a diplomás ápoló képzés jelentősége. 2. A diplomás ápoló helye, szerepe az egészségügyi rendszerben és a betegellátásban. 3. Ellátási rendszerek összehasonlító vizsgálata. 4. Ápolási modellek jelentősége, alkalmazása a gyakorlatban. 5. Az ápolás színtereinek vizsgálata: - Otthoni ápolás - Ápolási osztály - Hospice ápolás 6. Az ápolási folyamat jelentősége, megvalósítása a gyakorlatban. 7. Az ápolásnak, mint szisztematikus interakciónak és problémamegoldó folyamatnak holisztikus módon történő felelős és beszámoltatható kivitelezése. 8. Az ápolási dokumentáció hatékonysága és nehézségei. 9. A nyomási fekély kialakulásának vizsgálata. 10. Betegelégedettségi vizsgálat a…. Szükséglet kielégítésével kapcsolatban. 11. Diplomás ápoló egészségnevelési feladatai ….. osztályon. 12. Stomaellátottság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 13. Colostomás betegek életminőségének vizsgálata. 14. A diplomás ápoló megelőző tevékenysége a posztoperatív sebfertőzés kialakulásában. 15. A TBC fellángolása Magyarországon. 16. Az idősgondozás helyzete Európában, Magyarországon, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. 17. Az idősek szociális helyzete Nyíregyháza városában. 18. A kockázati csoportok ápolási szükségleteit hatékony és megfelelő módon való figyelembe vétele. (idősek, rokkantak, mentális betegek stb.) 19. Az egészségügyi ellátás fogyasztóinak fokozódó elvárásai. 20. Idült betegségek kialakulásához vezető életmód. 21. A diplomás ápoló AIDS-szel kapcsolatos attitűdjei. 22. Nosocomiális fertőzések és megelőzésének lehetőségei. 23. Civilizációs korunk népbetegsége a csontritkulás. 24. A cukorbetegek kezelése és ápolása. 25. Stroke betegek komplex ellátása (interdiszciplinális ellátás az ápolásban) 26. A dohányzás szerepe a tüdőrák kialakulásában. 27. Daganatos betegek ápolása holisztikus megközelítésben. 28. Dohányzás az ápolók életében. 29. Stressz és pszichoszomatika az ápolók körében.
30. A drog, mint probléma. 31. A diplomás ápoló Johan Béla Egészség évtizede Program általi népegészségügyi, egészségfejlesztési feladatok. 32. A diplomás ápoló szerepe a cardiovasculáris betegségek prevenciójában. 33. A diplomás ápoló, mint egészségfejlesztő - az alapellátásban - a fekvőbeteg ellátásban 34. Az egészségfejlesztés szinterei - óvoda - iskola - kórház (munkahely) - idősek otthona a diplomás ápoló szemszögéből. 35. Az egészségfejlesztés célcsoportjai - gyerekek - felnőttek - idősek
Siket Adrienn főiskolai adjunktus
Szakdolgozati témajavaslatok
1. A természetgyógyászati módszerek alkalmazásának lehetőségei; az egészséges táplálkozás és gyógyteák használata. 2. Hypertonia betegség és táplálkozási szokások. 3. Táplálkozászavarok serdülőkorban. 4. Anorexia nervosa korunk (divat) betegsége. 5. A gyermekkori elhízás és a reklámok kapcsolata. 6. Az ápoló szerepe az alapellátásban.
Dr. Fábry Adrienn főiskolai adjunktus
Útmutató A szakdolgozat elkészítéséhez
Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanács 9/2003. (02.18.) sz. Határozata a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanácsa 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett „A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál” c. szabályzatot a következő módon elfogadta: A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál A egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996 (III.5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint írja le. 5.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával (szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni. A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a kari specialitásokkal. A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi főiskolai Karán a szakdolgozat készítés általános rendje az alábbi:
I.
A szakdolgozat készítés célja
Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési követelmények általános része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját. Fő cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján szakirodalmi szintű szakdolgozat készítése az adott témakörből.
II.
Követelmények
II.1.
A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplina aktuális problémakörét ölelje át.
II.2.
A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a témának nemzetközi irodalma van.
II.3.
A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” gépelt oldal. Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial Betűméret: 13 pont. Sortávolság: 1,5. Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel. Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus alábontott számozással. Lábjegyzetek: 10 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon. A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná a 40 gépelt oldalt a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat terjedelmébe.
II.4.
A szakdolgozat általános formai követelményei: külső borítólap közepén: Szakdolgozat külső borítólap alsó harmadában: a hallgató neve, alatta a beadás éve belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Főiskolai Kar belső borítólap közepén: a szakdolgozat címe, belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, alatta: a szak neve, alatta: a beadás éve.
Egészségügyi
belső borítólap hátoldalának közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar …………………….Tanszékén készült. (Tanszékvezető:……………………………) Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a Főiskolai Kar oktatója) feliratok szerepelnek. II.5.
A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, vagy dossziéba fűzve kell beadni.
II.6.
A hallgató kivételesen indokolt esetben a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a szakdolgozatot.
II.7.
A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empírikus módszertani követelményeit, az értékelés általános szempontrendszerét a témát meghirdető tanszékek határozzák meg és teszik közzé a témák meghirdetésével egyidőben a tanszék hirdetőtábláján és a Kar (tanszék) honlapján.
III.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara által biztosított feltételek
III.1. A választott téma kidolgozását a tanszékvezető, vagy a tárgy előadója által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7. pontban írt tanszéki követelmények teljesülését. III.2. A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket készítenek a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék hirdetőtábláján és közzéteszik a Kar (tanszék) honlapján. III.3. A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje minden év november 30. a III. évfolyam számára. III.4. A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetőségeit. III.5. A szakdolgozat 2 példányban történő előállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez nem nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli. III.6. Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelős a szak rendelkezésére álló osztott költségvetési keretből a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat.
IV.
A szakdolgozat elkészítésének rendje
IV.1. A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató a VI. félév vizsgaidőszakának végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezető és a konzulens aláírásával ellátott – szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra. A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet készít megfelelő ütemezéssel a téma kidolgozására. Ennek alapján fogadja el a tanszékvezető a témaválasztást. IV.2. A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki nyilvántartást kell vezetni. IV.3. Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a IV.1. pontban írt határidőig van lehetőség. IV.4. A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma választását. A tanszékvezető egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A konzulens kijelöléséről a tanszékvezető gondoskodik. IV.5. A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert és segítséget nyújt az irodalmazáshoz.
Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a hallgató az addig végzett munkájáról, s bemutatja az irodalmazás dokumentációját. Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit. A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat végső formájának elkészítéséhez. IV.6. A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási időszakában április 15. A szakdolgozatot 2 példányban átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni. IV.7. A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben külön eljárási díj fizetése mellett további 5 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor a hallgató az októberi pót-záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát. IV.8. A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen jártas (lehetőleg egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező, kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye) szakember. A bíráló és a konzulens 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy. IV.9. Az értékelésben utalni kell: - a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag, interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás korszerűsége, stb.) elemeire, - a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill. kutatási értékeire. - a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatura, helyesírás, szemléletesség, stb.) elemeire, IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon kell elvégezni, melyet a tanszékeknek a Tanulmányi Osztály juttat el. Az értékelő lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni. IV.11. A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi. IV.12. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon ahol a szakdolgozat elkészítése és eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes tanszék szervezi. A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság előtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a tanszékvezető ill. helyettese, a tárgy előadói, a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak felelőse, ill. helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill. docense. A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetőnek a tanszék hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a tanszék, a szak oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat. A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5 osztályozási rendszerben kell értékelni.
A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával kell ellátni. IV.13. A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát eljuttatja az illetékes szakra (az érékelő lappal, valamint a jegyzőkönyvvel). IV.14. A záróvizsgákat szervező szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával kapcsolatban, de ez nem változtathat a szakdolgozat értékelésén. IV.15. Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató visszakapja, a második példányt a szak eljuttatja a Kari Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére és megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzőkönyvével együtt el kell juttatni a Tanulmányi Osztályra. A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar honlapján hozzáférhető listát készíteni, amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét, a tanszék nevét ahol a szakdolgozat készült. IV.16. Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és értékelő lapjait – mivel a szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi – a záróvizsga időszak első napját megelőző második munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális munkás szak szakfelelősének. IV.17. Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben leírtak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. IV.18. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató kérésére – szakdolgozatnak minősíthető. IV.19. A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát az EFK TDK szabályzata tartalmazza. IV.20. A hallgató kérelmére az oktatási főigazgató-helyettes felmentést adhat a szakdolgozat megírásának kötelezettsége alól, amennyiben a hallgatónak valamely lektorált tudományos folyóiratban közleménye jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja. A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a IV.19-ben leírtakkal. A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történő szakdolgozat témák kiírásának időpontjáig lehet beadni.
Kapják: Irattár Tanulmányi O. Tanszékek HÖK Dr.Lukácskó Zsolt a Kari Tanács elnöke
2005/2006. őszi félévi TANTÁRGYFELOSZTÁS
