A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA,
JELENLEGI RENDSZERE Faragó Péter Budapesti M űszaki Egyetem 2011. novembe r
A területrendezés, mint önálló tevékenység •
Eredetileg a ter ületi tervezésen belül nem különült el karakteresen a területfejlesztés és a területrendezés.
•
Az egyes tevékenységek súlyát adott munkán belül a feladat jellege és célja határozta meg.
•
A területrendezés jogilag csak 1996-tól önálló tevékenység (Tftv.).
•
A merev szétválasztás azóta is számos probléma forrása, megoldására sürgető lenne egy tervtörvény megalkotása.
•
Területrendezési tervek finanszírozási problémái (tervkészítés, érvényesítés). 2
TERVEZÉSI SZINTEK INKONZISZTENCIÁJA • •
Területfejlesztés: EU csatlakozás után a fókuszterületei az országos, regionális és kistérségi szintek lettek Területrendezés: jogszabállyal rögzítendő tervek országos és megyei szinten kerülnek elfogadásra
Fejlesztési típusú tervek Területrendezés
Nemzeti Fejlesztési Terv (OTK, ÚSzT, stb.)
Országos Területrendezési Terv
Kiemelt térségek fejlesztési programjai
Kiemelt térségek területrendezési tervei (Bp. Agglomeráció, Balaton)
Regionális fejlesztési programok, regionális operatív programok Megyei területfejlesztési koncepciók Kistérségi fejlesztési tervek, kistérségi cselekvési programok Településrendezés
Rendezési típusú tervek
Településfejlesztési koncepciók, településfejlesztési programok
-----Megyék területrendezési tervei -----Településrendezési eszközök •Településszerkezeti terv •Szabályozási terv •Helyi építési szabályzat
A területi tervezés kezdeti id őszaka •
Területi tervezés előfutárai a két világháborút lezáró folyamatokhoz köthetők (trianoni béketárgyalások - Magyarország gazdasági térképekben, a második világháborút befejezendő béketárgyalások - Közép-Európa Atlasz).
•
Az 50-es évek elején nagy nehézipari beruházások és kiemelt térségek fejlesztésének előkészítése (Sztálinváros, Komló, Zagyva-völgy, Borsodi térség, Baranyai térség stb.).
•
Szervezetileg 1949-ben alakult önálló intézetté a Területrendezési Intézet (TERINT), szerveződtek a nagy állami tervezőirodák (VÁTI, BUVÁTI), majd fokozatosan a többi vidéki tervezőiroda is.
•
1022/1963 (IX. 21.) Korm. határozat a regionális tervezés rendszeréről, amely meghatározta a tervek fajtáit, a tervek készítésének és jóváhagyásának rendjét és végrehajtását, valamint a regionális terveknek a népgazdasági tervekkel való kapcsolatát.
•
Balaton terv első változatát 1963-ban hagyta jóvá a kormány, majd következett a Dunakanyar térsége, de ezeken kívül is több üdülőkörzetre dolgoztak még ki terveket.
•
1971-ben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció kormányszintű jóváhagyása.
A ’70-es évek sikeres t örekvései • • • •
•
Sorra készültek és nyertek kormányszintű jóváhagyást a különböző üdülőterületi tervek (Mátra-Bükk, Ráckevei-Duna). A Balaton és a Velencei-tó térségére elkészültek a központi fejlesztési programok is. Az aprófalvak, tanyák fejlesztését, vagy a falusi-tanyasi lakosság életkörülményeinek javítását kidolgozó tervek a hosszú és középtávú népgazdasági tervek megalapozását szolgálták. A szinte állandó feladatot jelentő határ menti tervezés mellett nagyobb súllyal jelennek meg mind a tervezésben, mind a kutatásban az agglomerációkkal, az urbanizációval kapcsolatos témák. Az ENSZ termálprogram kidolgozása példaértékű volt, egy munkán belül sikerült megteremteni a fejlesztés-rendezés összhangját az egész országra kiterjedő távlati fejlesztési koncepciótól, annak középtávú lebontásán keresztül az egyes termálfürdők konkrét elrendezési mintatervéig bezárólag. Az évtized második felében kísérlet történt egy országos területrendezési terv kidolgozására a következő fő témacsoportok szerint: – a településhálózat rendszerének kidolgozása, – a közlekedési, közmű, energia és intézményhálózatok térbeli elrendezése, – a célszerű és gazdaságos területfelhasználás megtervezése, – az emberi környezet védelmével kapcsolatos területi feladatok meghatározása.
A változás időszaka (’80-as évek, ’90-es évek eleje) •
A '80-as évek elején egyre több kritika érte az Országos Településhálózat-fejlesztési koncepciót, a szerepköri besorolás merevségét kritizálták és az aránytalan területi fejlesztés orientáló eszközét látták benne.
•
A határ menti tervezés kibővül a magyar-osztrák határszakasz tervezésével (Alpokalja, Nyugat-Dunántúl), új feladatként jelentkeznek a Bős-Nagymarosi vízlépcsőhöz kapcsolódó munkák.
•
A tervezést támogató technikai eszközök korszerű formáinak fokozatos terjedése (légi felvételek szabadabb alkalmazhatósága, számítógépek használatának elterjedése).
•
A rendszerváltást követően a területi tervezés fókuszában a munkanélküliség térségi problémáira, a szerkezetváltással küzdő Pécs-Komló térségére, a leginkább elmaradott térségekre és a külterületi lakotthelyekre vonatkozó koncepciók kidolgozása állt.
•
Az időszak végén az akkori nyersanyag és energiapolitikai elképzeléseknek megfelelően került napirendre a Recsk térségében nyitandó ércbánya, illetve új atom, valamint kőszéntüzelésű erőművek telepítésének kérdése, az ezekre vonatkozó hatástanulmányok kidolgozása.
Új időszámítás a területi tervezésben: 1996. Jogszabályi alap a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.)
Területrendezési tervek rendszere § Országos Területrendezési Terv (Országgyűlés) § Kiemelt térségek területrendezési terve (Országgyűlés) - Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, - Budapesti Agglomer áció § Megyei területrendezési terv (Megyei Önkormányzat) § Megye egy térségére készülő területrendezési terv (Megyei Önkormányzat) § Területrendezési tanulmányterv (nem kerül jóváhagyásra)
8
ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZ ÉSI TERV
Az Országos Területrendezési Terv
■ Az ország területére meghatározza a területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózat térbeli rendjét a természeti, táji, ökológia és kulturális adottságok védelmének figyelembevételével. ■ Nagytávlatú jövőkép. ■ Törvénnyel kerül elfogadásra. ■ Az OTrT törvénnyel nem lehe tnek ellentétesek a kiemelt térségek, a megyék területrendezési tervei, valamint a t elepülésrendezési tervek sem.
Az Országos Területrendezési Terv jelentősége •
A fenntartható fejlődés területi korlátainak meghatározása.
•
Az ország bekapcsol ása az európai térszerkezetbe -- EU irányelvek érvényesítése (ESDP) -- csatlakozás az európai infrastruktúra rendszerekhez („Helsinkifolyosók”).
•
Területbiztosítás (kiszámíthatóság, biztonság, párhuzamos fejlesztések elkerülése).
•
Az országos összefüggések rögzítése (a megyei tervek és a kiemelt térségek tervei számára).
Az Országos Területrendezési Terv felépítése Elfogadásra kerülő munkarészek • Az Ország Szerkezeti Terve, • Országos övezetek, • Az ország szerkezeti tervére és az országos övezetekre vonatkoz ó szabályok Megalapozó munkarészek • Szakági tervjavaslatok, • Környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata, • Elfogadásra kerülő munkarészek indokl ása, • Tervezői válaszok dokument ációja
Az ország szerkezeti terve
A területfelhasználás szabályozásának elve országos terv
megyei terv
100 %
75 % 100 %
erdőgazdálkodási térség
erdőgazdálkodási térség
településterv
85 % 64 % erdőterület
A vonalas infrastruktúrák szabályozásának elve a törvény előírása
C B
X A
nem lehetséges !
D
lehetséges nyomvonal
16
Térségi övezetek és azok kapcsolata ORSZÁGOS ÖVEZETEK
a) Országos ökológiai hálózat
KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEK
a) Védett természeti terület b) Védett természeti terület védőövezete c) Természeti terület d) Ökológiai (zöld) folyosó
b) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület
c) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
d) Komplex tájrehabilitációt igénylő terület
e) Térségi tájrehabilitációt igénylő terület f) Tájképvédelmi terület g) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület
e) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület
f) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe h) Rendszeresen belvíz járta terület i) Hullámtér és nyílt ártér j) Csúszásveszélyes terület k) Vízeróziónak kitett terület l) Széleróziónak kitett terület m) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: kimagasló agrárpotenciálú, környezetileg legkevésbé érzékeny mezőgazdasági
Komplex tájrehabilitációt igénylő terület:felhagyott ipari termelés és bányászat nyomán kialakult, maradandóan károsodott
elszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területe: eutrofizációra hajlamos, veszélyeztetett felszíni vizek vízgyűjtő terület
Kiemelten fontos érzékeny természeti terület: hagyományos mezőgazdálkodás mellett fennmaradt természetközeli élőhelyek
Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek: stratégiai vízkészletek (karsztos területek, üzemelő és távlati vízbázisok, ásványi- és
KÖVETKEZIK A II. R ÉSZ
