Verók István polgármester úrnak Budapest Főváros VI. Kerület Önkormányzatának Polgármestere 1067 Budapest, Eötvös u. 3. Gauder Péter igazgató úrnak Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. 1075 Budapest, Madách tér 3. Másolatot kapnak: a Képviselőtestület tagjai, Mihályfi László főépítész Tárgy: A „Kincsünk a Piac – Hunyadi tér” lakossági csoport észrevételei az IVS munkaközi anyagával kapcsolatban, melyet a március 27.-i tesületi ülés tárgyalt Budapest, 2008. 04. 01. Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Igazgató úr! A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros – Studio Metropolitana (SM) által kidolgozott – Integrált Városfejlesztési Stratégiájának első olvasatával kapcsolatban (90/2008. III. 11. képviselőtestületi előterjesztés) kívánunk észrevételeket tenni. A vonatkozó részeket idézetként (más betűtípussal) átemeltük a munkaközi anyagból. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem végleges anyag, így még időben kívánjuk a módszerekkel és a kifejtett stratégiával kapcsolatos észrevételeinket megfogalmazni, illetve egyúttal javaslatokat is tenni, hogy beépíthessék a további munkájukba és anyagaikba. Az első stratégiaalkotó műhelybeszélgetésről (febr. 28.) nem készült jegyzőkönyv, de elméletileg ez a találkozó is fontos részét képezi a stratégiának és a munkaközi anyagként a képviselő-testületi előterjesztéshez csatolt 30 oldalas dokumentumnak, ezért szeretnénk rögzíteni azokat a pontokat, ahol nem értünk egyet a tanulmányban leírtakkal. Ezzel reméljük megkönnyíteni munkájukat. 1.4.3. A stratégia elkészítése során több műhelymegbeszélésre kerül sor, így a lakossági, illetve a különböző érdekcsoportok véleményei és érdekei is beépülnek a kerület közép, illetve rövidtávú fejlesztési stratégiájába. A megbeszélések elsődleges célja a társadalmi felelősség erősítése, illetve egy átfogó együttműködés kialakítása a lakosság, magánszféra és a közszféra között, melynek eredményeit a létrejött stratégia is tükrözi. (…) A műhelymegbeszélés összefoglalóját lsd. a 6.1. melléklet-ben. 6.1. A február 28-án megtartott fórum összefoglalója A Terézvárosi Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése kapcsán szervezett I. stratégiaalkotó műhelymegbeszélésre, 2008. február 28.-án 18 órai kezdettel a Terézvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola és Pedagógiai központban került sor, amelyre a kerületi civil szervezetek, egyházak a gazdasági élet szereplői, valamint az oktatási és kulturális intézmények képviselői kaptak meghívást. A teljes körű nyilvánosság biztosítása érdekében Terézváros honlapjára is felkerült a műhelymegbeszélés meghívója.
Az első megbeszélésen az aznapra kitűzött feladatoknak nem sikerült a végére jutni. A kerület jelen pozitívumai és értékei feltérképezése után a konfliktusokról és a negatívumokról már csak érintőlegesen esett szó. A lehetséges jövőképekről egyáltalán nem beszéltünk, erre már nem maradt idő. (Így értelmezhetetlennek tartjuk, amikor azt állítják a tanulmány szerzői, hogy a „jövőkép kialakulatlan”, ld. 6.1. melléklet.) A résztvevőkről nem készült jelenléti ív, kontakt lista, tehát lehetetlen beazonosítani, hogy kik voltak jelen. Kb. 18-20 ember vett részt, akik nem az SM munkatársai, illetve nem újságírók voltak, ebből – amennyire a felszólalások alapján be tudtuk azonosítani – 3 KAP-HT, 1 Védegylet, 1 Levegő Munkacsoport, 1 Szindikátus, 1 Terézvárosért Mozgalom, 2 pedagógus, 2 közös képviselő,
1
1 Budapesti Városvédő Egyesület, 1 fő a MÁV részéről, 2 kiskereskedelmi üzlettulajdonos, 2 pedagógus és 1fiatal leány érdeklődő. Az esemény nem volt széleskörűen nyilvánosan meghirdetve (pl. nem volt kifüggesztve a Csarnok bejáratánál, illetve egyéb közterületeken. A weboldal nem tekinthető elégséges meghívásnak egy Idősbarát Önkormányzat esetében, hiszen az internet-hozzáférés maga szelektál, de a szervezők szerint amúgy is célzottan hívta meg az Önkormányzat (és nem az SM) a résztvevőket. Így tehát pl. korosztályi megoszlás tekintetében elemezni a jelenlévőket értelmezhetetlen. (Ld. „a megbeszélésen a fiatalok alulreprezentáltak voltak”.) Elvárások o Fiatalok új igénye és idősebbek nosztalgikus múltba nézése a nagypolgári életmód és szellem újraélesztésére o Identitásteremtő tér létrehozása leginkább a kerület középső, legsűrűbben lakott részén szükséges
Nem értünk egyet a fenti megfogalmazással, mert úgy emlékszünk, hogy az „idősebbek nosztalgikus múltba nézését” a febr. 28-ai IVS megbeszélésen elsősorban az SM munkatársa (Gauder Péter) facilitálta, mikor egy adott ponton így szólította fel a résztvevőket: Ugyan mondjanak már egy pár régi helyet, ahova jó volt járni akkoriban, amelyek közösségeket teremtettek! Erre nosztalgiázás kezdődött a jelenlevő idősebb korosztály részvételével. Ezek után Gauder Péter kijelentette (szó szerinti idézet): „Az a baj, hogy belecsimpaszkodunk a múltunkba.” A Terézvárosban élő polgári lakosság és a fiatal beköltözők között egyaránt rendkívül erős a lokálpatriotizmus érzése. Alapvetően mindkét korosztály a kerület egyedi hangulata, tradíciói, kultúrtörténeti múltja és polgári közösségi szelleme miatt kötődik a kerülethez, azonban míg a fiatalok a jelenlegi közösségi színtereket emlegetik értékként, addig az idősebb korosztály a saját fiatalkorának legendás törzshelyei felé mutat erős nosztalgikus érzéseket. A középkorú és a nyugdíjas korosztály az egykori Művész, Negro, Ádám, Savoy, Brazil kávázókat és éttermeket említette a közösségteremtő helyekként, míg a fiatalok, a Liszt Ferenc és Jókai teret, a Kuplungot, a Kiadó kocsmát tartják a közösségi kapcsolatok építésére megfelelő helyszíneknek.
A fentieket erős torzításnak tartjuk, ld. a korábbi megjegyzést a facilitált „nosztalgiával” kapcsolatban. Felesleges generációs ellentétet érzékeltetni ott, ahol esetleg nincs is, főleg mert a jelenlevő fiatal-középkorú korosztály egyáltalán nem említette pl. a Liszt Ferenc teret értékként, ez egy idősebb úr (Terézvárosért Mozgalom) szájából hangzott el, aki azt mondta, hogy szerinte a fiatalok értéknek tekintik a Liszt Ferenc teret. (A jelenlévők közül többen nem értettek vele egyet.) Az, hogy ez ilyen hangsúllyal került az anyagba, azt a benyomást kelti, mintha az anyag készítői prekoncepcióval élnének, esetleg feladatot teljesítenének. Nem lehet elválasztani ugyanis azt a szándékot, amelyet a korábbi Szindikátusi Szerződés keretében végrehajtandó csarnok és térrekonstukció kapcsán propagált a kerület vezetése éppen a Liszt Ferenc tér hasonmásának megvalósítását ígérve. A köztereket a közösségi élet egyik fontos színtereként jellemezték a lakosok. Ugyanakkor a közbiztonság kérdését a Hunyadi térrel kapcsolatban problematikusnak tartják.
Ezt így durva általánosításnak tartjuk. Nehéz „lakosok”-ról beszélni, amikor körülbelül 20 ember vett részt az eseményen, azok nagyobb része szervezetek képviseletében. Az ottlévők közül egyvalaki említette a közbiztonság kérdését a Hunyadi téren: olyan, aki nem is lakik ott. Rendezetlenségről, piszokról, hajléktalanokról esett szó, mely nem a közbiztonság hiányát jelenti. Véleményünk szerint a közbiztonság kifejezetten fejlődött a térfigyelő kamerarendszer felállítása óta. (Vagyis csökkent a bűncselekmények száma.) A Terézváros nyújtotta szolgáltatásokkal kapcsolatban rendkívül magas a lakossági elégedettség. A legtöbb szolgáltatás szintén a polgári múltnak, tradícióknak köszönhető. A köztudatban a legfontosabb helyi értékek között a színvonalas helyi oktatási intézmény hálózat és a gazdag kulturális intézmény rendszer szerepel (színházak, múzeumok, kiállítótermek).
2
A „színvonalas helyi oktatási intézmény hálózat”-ot a jelen levő pedagógusok említették, ám az önkormányzati iskolaleépítések kapcsán korábban éppen ellenkező véleményt fogalmaztak meg és tettek nyilvánossá az érintettek. Általában a szolgáltatásokkal kapcsolatban nem volt szó elégedettségről a fórumon. Amit az anyag készítői szolgáltatásnak neveznek, az egy adottság: nevezetesen, hogy Terézváros a Főváros egyik kulturális centruma, így a kulturális intézmények, színházak sűrűsége nagyobb mint más kerületekben. A műhelybeszélgetés konkrétumai után alább a kialakult stratégiával kapcsolatos gondolataink következnek: Spontán folyamatok o Lakóház megújítások – a tetőterek beépítésével elodázzák a kerület presztízs-értékének kihasználását, és a lakások sűrítésével rontják a szolgáltatások igénybevehetőségi (pl. egészségügyi szolgáltatások, parkolás, zöldterületek, stb.) helyzetét.
Véleményünk szerint a tetőterek beépítése, hasznosítása éppen az egyik lehetősége a házaknak a homlokzati és a műszaki felújításra. (A nem lakáscélú albetétek, üzletek hasznosítása mellett.) Ez az EU valamennyi országában és hazánkban is jól bevált gyakorlat. Különösen az „elodázzák a kerület presztízs-értékének kihasználását” megfogalmazás érthetetlen. Ezen túl ütközik az önkormányzat által 65 ház esetében már 2003-ban előre meghatározott jövőképpel, melyet azzal a ténnyel teremtettek, hogy fillérekért eladták e házak tetőtereit egy magánbefektetőnek. E projekt keretében eddig az a tapasztalat, hogy a rendelkezésre álló terek maximális kihasználása és a lakások nagymértékű összesűrítése volt a cél. Az a fajta megközelítés pedig, ami a zöldterületek fajlagos arányának növelését a lakosság számának csökkentésével és nem a zöldterületek növelésével látja javítani, számunkra nem elfogadható. •
•
Múlt stratégiái (meglévő fejlesztési stratégiák, települési, ágazati koncepciók) o Kulturális és szórakoztató központ funkció erősítése o Erős szociális ellátórendszer fenntartása o Idősbarát Önkormányzat o Akcióterületek: MÁV zárványterület fejlesztése (West End), Pesti Broadway, Gyalogos belváros o Stratégiák célhierarchiája nincs kidolgozva, egymást kioltó programelemek Jelen stratégiái, intenciók (irányítók, adminisztráció) o Gyalogos közlekedés erősítése o MÁV zárványterület fejlesztése (további területek) o Parkolási gondok megoldása o Bőkezű szociális támogatási rendszer a rászorulók részére o Idősbarát önkormányzat
A Gyalogos Belváros és a mélygarázsok erőltetése valójában szembenállnak egymással. A mélygarázsok csak látszólag erősítik a gyalogos közlekedést , sokkal inkább növelik és bevonzzák a kerületbe az autós forgalmat. A „parkolási gondok”-ra ld. a Terézváros Közlekedés-fejlesztési Tanulmánytervét (2006), melyből tisztán kitűnik, hogy az itt élők számára van elég parkolóhely, a „gondot” a kívülről beáramló forgalom okozza, melyet egyéb eszközökkel lehetne csökkenteni. (Felvonulási tér alatti mélygarázs, Podmaniczky utca MÁV felőli oldalán mélygarázs, tömegközlekedés fejlesztése, stb.) A MÁV zárványterület fejlesztése mint stratégiai cél nem lenne elválasztható az önkormányzat hatókörén túlmutató stratégiákkal való egyeztetéstől, e nélkül viszont talajtalan és ide nem illő. A „bőkezű szociális támogatás” meg az „idősbarát önkormányzat” olyan szlogenek, melyek stratégiai megvalósulását éppen a gyakorlatban teszi lehetetlenné az Önkormányzat azáltal, hogy a vagyonfelélés stratégiáját folytatja. Az ilyen stratégiai célokhoz hosszútávú, visszatérő, rendszeres önkormányzati bevételek megteremtése lenne szükséges a vagyon megtartása és hasznosítása révén. Ezen túl a tömegközlekedés fejlesztése és pl. a kerékpárközlekedés lehetőségeinek fejlesztése érthetetlenül nem szerepel a stratégiai célok között. Nem esik szó a kerület közlekedési illetve környezetvédelmi programjaiban is szereplő, a főutak által határolt területekre kiterjedő 3
forgalomcsillapításról sem, ami nélkül esélyünk sem lehet arra, hogy a zaj- és légszennyezés az egészségre káros értéket ne érhesse el. Megvannak az eszközök (településfejlesztési megállapodás lehetősége), hogy parkká alakítsák a fejlesztők például a MÁV területeket, cserébe valamilyen más helyen kapott építési jogokért. Az eladásból úgyis minimális bevétel származik (lásd Andrássy úti paloták). Viszont lehetőség lenne a zöldterületi arányok javítására. Ebből közvetlen bevétel nem származik, ezért, ha pályázik az önkormányzat, akkor szinte teljes egészében EU pénzből finanszírozható. Belső erőforrások o Alulhasznált nagypolgári lakások; az idős lakosság, amely nem tudja a nagyobb potenciállal rendelkező ingatlanvagyonát karbantartani, annak megfelelő életstílus szolgáltatásait igénybe venni.
Nem értjük, hogy az idős lakosság nagy lakásai miért tekinthetők erőforrásnak? Ez a mondat azt sugallja, hogy a cél az lenne, hogy költözzenek ki, és a lakásaik olyanok kezeibe kerüljenek, akik igénybe tudják venni a nagypolgári lakással együttjáró életstílushoz tartozó szolgáltatásokat. A lakosságcserének az egészséges piaci folyamatokon túlmutató stratégiai presszionálását, az ezt tükröző gondolkodásmódot nem tudjuk elfogadni, és ez a sokat hangoztatott „idősbarát önkormányzat” elvével is összeegyeztethetetlen. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi tulajdonosi struktúra mellett is már rég megújulhattak volna a lakóházak ésszerű vagyongazdálkodással, az önkormányzati tulajdonban levő üzlethelyiségek és a tetőterek megfelelő hasznosításával. Nem tartjuk megalapozottnak a lakosságcserét sürgető megközelítést azért sem, mert ellentmond annak a szellemiségnek, amelyben a kerület házainak többsége valaha épült. A kerületben, még az Andrássy úton is, többségében vegyes hasznosítású, tehát üzlethelyiségeket, nagypolgári lakásokat, alacsonyabb jövedelmi rétegnek bérlakásokat és cselédlakrészeket tartalmazó házak épültek. Véleményünk szerint csak a beavatkozások nélküli piaci folyamatok nyújthatnak keretet a természetes lakosságcserének.
Gyengeségek Újonnan beköltöző lakosság által okozott környezeti terhek nincsenek feldolgozva (parkolási gondok)
Javasoljuk, hogy ne parkolásmegváltást fizettessen az Önkormányzat az építtetőkkel, amely pénzből aztán nem történik semmi, hanem kötelezzék a befektetőket, hogy az új lakások tulajdonosai parkolásának a megoldása legyen része a beépítéseknek. (Pl. új házak alatti teremgarázs.) Továbbá a beáramló pluszforgalom kerületen kívül tartásával (pl. a Felvonulási tér alatti mélygarázsban) elegendő utcai parkolóhely maradhatna. Gyengeségek A tetőtér-beépítésekkel megoldott társasházmegújítások hatására, az új beköltözők életstílusát követve egyre rosszabb szolgáltatási színvonalat tud nyújtani a kerület, a zöldterület-használati, rekreációs lehetőségek csökkennek
Nem értjük, hogy függnek össze a társasházmegújítások és az új beköltözők a csökkenő szolgáltatási színvonallal? Miért csökkenne az új beköltözőktől a zöldterület használati lehetőség? Mint már korábban írtuk: az a fajta megközelítés, ami a zöldterületek fajlagos arányának növelését a lakosság számának csökkentésével és nem a zöldterületek növelésével látja javítani, számunkra nem elfogadható. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat rendelje el – a fővárosban először –, hogy minden újonnan épülő lakás mellé legyen kötelező 7 m2 játszóteret, ill.zöldterületet létesíteni (nyugat-európai gyakorlat szerint). Gyengeségek
4
A lakosság egy része idős, a nagyobb potenciállal rendelkező ingatlanvagyonát nem tudja megfelelően karban tartani és a tetőtér-beépítéssel megvalósított társasház-felújítások a problémát csak elodázzák
Milyen problémát odáznak el a tetőtér-beépítéssel megvalósított társasház-felújítások? Ez a fajta problémafelvetés nagyban azt sugallja, hogy az idős lakók nemkívánatosak ebben a kerületben. Korrekt gazdálkodással a házak – megismételjük – karbantarthatóak lennének, akármilyen korosztály lakik bennük. Lehetőségek Versenyképes, kreatív gazdaság szereplőinek lakályos élőhely kialakítása A kerület magas presztízsű életminőségét kihasználó új beköltözők erősítése
Ez a „lehetőség” egyértelműen a lakosságcsere ösztönzésére és elősegítésére hívja fel a figyelmet. Ezt elutasítjuk, mint önálló és fő stratégiát. 4. STRATÉGIA 4. 1. Átfogó cél Terézváros fejlődésének átfogó célja, hogy a nemzetközi legitimációjú szolgáltatási és művészeti funkciókat és a kerület által nyújtott nagypolgári életmódot nyújtó helyi identitás-hálózatot összehangolva élhető és élvezhető kerületi identitást erősítse.
Úgy látjuk, hogy a hangsúly a nagypolgári életmódon van. Nem hisszük, hogy az önkormányzat feladata a nagypolgári életmódot nyújtó identitástudat kialakítása. Ilyenre nem közpénzekből és nem a közszférának kell törekednie. Sokkal inkább a kerület jelenleg többségben levő – nem nagypolgár – lakosainak az érdekeit kellene szem előtt tartania egy átfogó fejlesztési stratégiának. o
Az önkormányzat a helyi értékek megőrzését, a stratégiához illeszkedő közösségi kezdeményezéseket támogatja
Bízunk benne, hogy a fentieknek megfelelően az önkormányzat támogatja azt a közösségi kezdeményezést is, hogy ne vágják ki a Hunyadi tér fáit egy mélygarázs kedvéért, maradjon meg a szabadtéri őstermelői piac, illetve újítsák fel és maradjon közösségi tulajdonban a csarnok, eredeti funkcióját megtartva. Őrködjön az önkormányzat a kulturális örökségeink, valamint az építészeti értékek felett. Ne fordulhasson elő a Király utca 40-hez hasonló, közfelháborodást kiváltó botrány, a kerületben az értékromboló bontásokat állítsák le. 4.2.3. Közterületek helyzetbe hozása Terézváros önkormányzata saját felelősségét a közterületek helyzetbe hozásában látja, míg a lakóépületek megújítását a tulajdonosok helyzetbe hozásával, felelősségének erősítésével kívánja elérni.
Nem gondoljuk, hogy a közterületeket úgy tudja helyzetbe hozni az önkormányzat, hogy gyakorlatilag kiárusítja ezeket (tartós használatba vétel, nyomott bérleti díj, stb. Ld. megszüntetett Szindikátusi Szerződés a Hunyadi térrel kapcsolatban). A lakóépületek tulajdonosainak sem az lett volna a megfelelő helyzetbe hozása, hogy csomagban, alacsony áron eladott 65 db tetőteret egy magánbefektetőnek, aki négyet ezek közül felújít, a többi házban pedig még a közös költséget sem fizeti, teljesen ellehetetlenítve ezáltal a házak gazdálkodását. Mindenképpen kerülendők az ilyen megoldások a jövőben. 5.3. Hunyadi téri Vásárcsarnok és a Hunyadi tér közösségi megújítása A kerület közösségi tereinek, a közösség megerősítése rendkívül fontos, ezért az alapvetően közösségi igényeket kielégítő Hunyadi tér és a Vásárcsarnok fejlesztését tekinti alapvető prioritásnak a kerület. A közösségi szerep erősítése a lakossággal folytatott párbeszéd során is az egyik legfontosabb igényként fogalmazódott meg. Tervezett fejlesztések: A Vásárcsarnok és a Hunyadi tér megújítása a közösségi tervezési folyamat alapján, amelyet a Hunyadi Tér Studio programfüzetében leírt folyamat alapján fog megtörténni. Lásd 6.3. melléklet!
A közösségi tervezés hivatalosan márc. 1-jén indult a Hunyadi tér Stúdió megnyitásával. Az IVS munkaközi anyagának nyilvánosságra hozásáig a Hunyadi téri stúdióban egy tervezői délután volt e 5
tárgyban. Az SM munkatársai a KAP-HT tagjait az SM által ’informális’-nak nevezett találkozón tájékoztatták a közösségi tervezés és a lakossági egyeztetés módszertanáról. Majd egy másik alkalommal (már az IVS munkaközi anyagának nyilvánosságra kerülése után) interjút készítettek velünk a javaslatainkról, ennek tartalmát írásban is az érintettek rendelkezésére bocsátottuk. (03. 20-án kelt levelünkben.) Ha más felekkel is voltak külön megbeszélések, kérjük, azok összefoglalóját is közöljék a folyamat teljes átláthatósága érdekében.
Gyakorlati javaslataink az IVS megalkotásával kapcsolatban: • A stratégiaalkotó megbeszélésekről készüljön hangfelvétel és jegyzőkönyv. • Javasoljuk, hogy növeljék az IVS lakossági egyeztetésében résztvevő személyek és csoportok számát. • A beszélgetésekből készült anyagot kapják meg a résztvevők, hogy ellenőrizhessék és kommentálhassák. Megjegyzéseik, észrevételeik, helyesbítéseik épüljenek be a javított anyagba. • A résztvevők legyenek nevesíthetőek, készüljön egy jelenléti ív. Javaslataink az Integrált Városfejlesztési Stratégiára: • Az önkormányzat vizsgálja felül az eddigi vagyongazdálkodási módszereit. Meg kell állítani azt a második évtizede folytatott elfogadhatatlan gyakorlatot, hogy a kerület vagyonát eladják, és a bevételeket működésre költik, vagyis a közösség vagyonát felélik. A privatizációs bevételeket átláthatóan, maradandó közösségi értékek teremtésére szabad csak fordítani. •
Nem támogatjuk a lakosságcsere ösztönzését semmi módon. Hisszük, hogy a kerület a jelenlegi lakossági struktúrával is megújulásra képes. Várjuk, hogy az önkormányzat tegyen hatékony lépéseket a fiatal, gyerekeket nevelni akaró családok megtartására illetve idecsalogatására. Az elmúlt évek intézkedései ezzel éppen ellentétes irányba hatottak. A gyerekintézmények (Hárshegy, Balaton, Duna kanyar) privatizációjával kapcsolatos testületi elképzeléseket is revideálni kellene ennek érdekében.
•
Nem támogatjuk - sőt kifejezetten ellenezzük - azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a Világörökség területén és annak vonzáskörzetében lévő épületek hasznosítása durván eltérjen az építés szellemétől. Irodaházak létesítése eredetileg lakóházaknak épült épületekben akkor sem szerencsés, ha a stukkók, bordűrök, freskók, márvány-gránit burkolatok, ólomüveg ablakok helyreállításra kerülnek. Lakómentes épületek kialakítását korábban vegyes hasznosítású épületek esetében nem tartjuk helyes iránynak.
•
Sürgetjük a főváros és a VI. és VII. kerületek közlekedési terveiben is folyamatosan szereplő, valamint legutóbb Ikvai Szabó Imre főpolgármesterhelyettes által is szorgalmazott mélygarázst a Felvonulási tér alá. Mint ahogyan ezt Mihályfi László kerületi főépítész is javasolta egy Népszabadság-beli cikkben: http://www.nol.hu/budapest/cikk/388019/. Ezzel egyidőben fontosnak tartjuk a tömegközlekedés fejlesztését, a trolihálózat korszerűsítését, kedvezményes bérletkonstrukciók kialakítását az autóikat a belvároson kívül hagyóknak, ingyenes vagy alacsony díjú kerékpárkölcsönzők létesítését.
Az IVS munkaközi anyagát nem kaptuk meg közvetlenül véleményezésre, hanem az előterjesztés mellékleteként találtuk meg a Terézváros honlapján pdf formátumban. Ezután az SM projektvezetője kérésünkre rendelkezésünkre bocsátotta a munkaközi anyagot doc formátumban a könnyebb kezelhetőség érdekében, így kommentálni tudtuk a kiemelt részeket. Kérjük, hogy a jövőben még a nyilvánosságra kerülés előtt küldjék el a különböző résztvevő csoportoknak és személyeknek a szöveget, így ténylegesen megvalósulhat az együttműködés. 6
Együttműködésünkre való tekintettel kérjük, hogy a következő dokumentumokat bocsássák rendelkezésünkre mielőbb. Kérjük jelezzék, ha bármilyen akadálya van kérésünk teljesítésének. -
gazdasági megvalósíthatósági tanulmány a részletes munkatervükben hivatkozott vállalkozói vélemények a különböző célcsoportokkal történt találkozások listája (mikor, ki) az SM által készített kérdőívek eredményei a munkaközi anyag hivatkozik az 1.1.6.-ban az Önkormányzat jövőképére, illetve fejlesztési elképzeléseire. Mely dokumentumo/ka/t kell érteni itt? Eötvös utca 10. szakmai fejlesztési koncepció és intézkedési terv (2005)
Kérdéseinkre várjuk írásbeli válaszaikat, illetve kérjük, írásban közöljék, hogy a javaslatainkból és az észrevételeinkből mit tudnak beépíteni az IVS végleges verziójába. A végleges szövegváltozat előtt további véleményezési lehetőséget kérünk.
Üdvözlettel:
Bartha Gabriella Varga Zsuzsanna A Kincsünk a Piac – Hunyadi tér képviseletében E-mail:
[email protected] Tel: +3630 3659561
7
