A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA
BUDAPEST 2016 (2016. június 25. napjától hatályos változat)
H-1149 Budapest, Buzogány utca 29-31. | www.uni-bge.hu
TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
4 4
A Gazdálkodási Szabályzat célja, hatálya Az Egyetem gazdálkodásában érvényesülő gazdálkodási elvek
MÁSODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
4 5
6 6
Az Egyetem azonosító adatai Az Egyetem gazdálkodásának általános szabályai Az Egyetem gazdálkodásának sajátos szabályai A gazdálkodás információs rendszere
6 7 7 9
AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁNAK SZERVEZETI ALAPJAI A gazdálkodó szervezet egységei Az Egyetem gazdasági és műszaki szervezete
10 10 11
AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK, JOGOSÍTVÁNYOK 12 A fenntartó szerv feladat és hatásköre A szenátus feladat és hatásköre A konzisztórium feladat és hatásköre A rektor feladat és hatásköre A kancellár feladat és hatásköre A dékán feladat és hatásköre A gazdasági igazgató feladat és hatásköre A gazdasági főosztályvezető feladat és hatásköre A műszaki főosztályvezető feladat és hatásköre Az informatikai főosztályvezető feladat és hatásköre A gazdasági és műszaki osztályvezetők feladat és hatásköre
GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA
12 13 13 14 14 15 15 15 17 17 17
19
HARMADIK RÉSZ A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI Az Egyetem, mint központi költségvetési szerv
20 20
KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE
22
Költségvetési tervjavaslat Kincstári költségvetés Elemi költségvetés Funkcionális költségvetés Belső egyetemi költségvetés
23 23 24 25 27
A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS VÉGREHAJTÁSA, A GAZDÁLKODÁSI KERETEK FELHASZNÁLÁSA Keretgazdálkodás általános szabályai Gazdálkodási keretek felhasználása Költségvetési előirányzatok módosítása
28 28 28 28 29
KÖNYVVEZETÉSI ÉS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG Könyvvezetési kötelezettség
31 31
2
Beszámolási kötelezettség
33
MARADVÁNYELSZÁMOLÁS
33
AZ EGYETEM PÉNZFORGALMÁNAK LEBONYOLÍTÁSA
34
Kincstári gazdálkodással kapcsolatos szabályok Pénzforgalom lebonyolítását szolgáló számlák Likviditáskezelés
34 35 35
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
36
NEGYEDIK RÉSZ A GAZDÁLKODÁS FŐBB TERÜLETEI
37 37
EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS
37
Személyi juttatás és létszámgazdálkodás Központosított illetményszámfejtés Személyi juttatás kifizetések teljesítése Munkából való távollét Közalkalmazotti jogviszony Munkaadókat terhelő járulékok
37 38 39 39 39 40
HALLGATÓI JUTTATÁSOK
40
MŰKÖDÉSI ÉS FENNTARTÁSI KIADÁSOK
41
Működési és fenntartási keretek felhasználása Általánostól eltérő előírások alá eső dologi kiadások Államháztartással szembeni fizetési kötelezettségek
FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
41 41 42
43
Beruházás, felújítás Beruházás, felújítás finanszírozása Beruházás, felújítás nyilvántartása
43 44 44
BEVÉTELEK
45
Költségvetési támogatás Költségvetési bevételek Követelések kezelése
45 46 46
VAGYONGAZDÁLKODÁS
47
TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA
48
VÁM ÉS ILLETÉKMENTESSÉG
50
Illetékmentességi jogosultság Vámmentességi jogosultság
50 50
ÖTÖDIK RÉSZ AZ ELLENŐRZÉS FŐBB SZABÁLYAI
50 50
Belső kontrollrendszer Belső ellenőrzés
50 51
HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
52 52
3
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Gazdálkodási Szabályzat célja, hatálya (1) A Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Szabályzata (a továbbiakban: GSz) szabályozza a Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Rendjében (a továbbiakban: SzMR) meghatározott tevékenységekből adódó gazdálkodási feladatokat. (2) A GSz hatálya kiterjed: a) Szervezetileg: az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, szervezetére. b) Gazdálkodási feladatok szerint: a decentralizált keretekkel, a szenátus által jóváhagyott támogatással, illetve/vagy saját bevétellel gazdálkodókra, a centralizált (központilag kezelt) keretekkel gazdálkodókra. c) Személyi kört tekintve: az Egyetemmel közalkalmazotti, hallgatói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra, meghatározott esetekben az Egyetemmel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre (pl. szerzői jog). d) Forrásokat tekintve az Egyetem valamennyi forrására (bevételére): a támogatásokra: költségvetési támogatásra, támogatásokra államháztartáson belülről, a saját bevételekre: alaptevékenység bevételére, köztestülettől vagy egyéb szervezettől kapott juttatásokra, államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökre, külföldi segélyekre, adományokra előző évi maradvány igénybevételére. e) az Egyetem vagyonára. (3) Az előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel a gazdálkodás keretében meghatározza: a) a gazdasági, pénzügyi, számviteli, kontrolling, bér és munkaügyi, adók és járulékok, műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás), üzemeltetési, informatikai feladatokat, illetőleg a feladatokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, azok fajtáit és a szolgáltatások nyújtásának feltételeit, b) a gazdasági feladatok ellátása keretében nyújtott szolgáltatásokat, követeléseket, c) a gazdasági tervezést, az előirányzat felhasználását, a pénzgazdálkodást, a pénzügyi beszámolást (az a-c pontokban foglaltak a továbbiakban együttesen: a gazdálkodás).
4
(4) A jelen Szabályzat rendelkezései a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.), Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.), a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.), az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.), a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.() kormányrendelet (továbbiakban Bkr.), közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) előírásai figyelembe vételével kerültek kialakításra.
2. § (1) A GSz a működési és eljárási rendet a költségvetési szervekre, ezek körében a felsőoktatási intézményekre vonatkozó mindenkor érvényes rendelkezések szerint tartalmazza. (2) A gazdálkodás egyes területeiről, feladatairól – ha azok nem a GSz-ben vannak kellő részletezettséggel rögzítve – szabályzat adható ki, konkrét ügyekben utasítások, tájékoztatók, intézkedések (a továbbiakban: gazdálkodási dokumentumok) készülnek. Ezen túlmenően a konkrét teendőket a Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje tartalmazza.
3. § Az Egyetem gazdálkodásában érvényesülő gazdálkodási elvek (1) Az Egyetem gazdálkodásában a következő gazdálkodási elveket kell érvényesíteni: a) a feladatok ellátásához a fenntartó által biztosított állami támogatást, az államháztartáson belülről nyújtott támogatást és az Egyetem működési és felhalmozási bevételét, az átvett pénzeszközöket, (forrásokat), eszközöket és vagyonát ésszerűen, takarékosan kell felhasználni és igénybe venni, b) biztosítani kell a feladatok ellátásához rendelkezésre álló források feladat-, és teljesítményarányos elosztását, illetőleg a feladatváltozásokból következő, a hatékonysági követelményeknek megfelelő átcsoportosítását,
5
c) gazdaságosság, azaz az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett, d) hatékonyság, azaz az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat, e) eredményesség, azaz a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél, f) biztosítani kell az állami és a saját - mindenekelőtt az oktatást, kutatást szolgáló vagyon megőrzését, gyarapítását, vizsgálatát, karbantartását, ellenőrzését, g) az Egyetem autonómiáját a törvényesség, a hatékonyság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a személyi felelősség biztosításával. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megtartása alapvető feltétele annak, hogy az Egyetem eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt tervezési, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségének, az állami és a saját tulajdon védelmének, összességében a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás követelményeinek.
MÁSODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 4. § Az Egyetem azonosító adatai (1) Az Egyetem – mint állami felsőoktatási intézmény – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (2) Azonosító adatai: – Intézményi azonosító: FI 82314 – PIR törzsszám: 329826 – ÁHT azonosító szám: 230276 – adóigazgatási szám: 15329822-2-42 – közösségi adószáma: HU15329822 – VPID száma: HU0002387772 – OEP azonosító: 883417 – egységes statisztikai számjel: 15329822-8542-312-01 – szakágazati besorolás: 854200 – Előirányzat-felhasználási keretszámlája: 10032000-00282833-00000000 (a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló további számlák a Pénz és értékkezelési szabályzatban foglaltak szerint) (3) Az Egyetem az Alapító Okiratban meghatározott feladatait alaptevékenységként látja el, vállalkozási tevékenységet nem folytat.
6
5. § Az Egyetem gazdálkodásának általános szabályai (1) Az Egyetem kincstári költségvetéssel működő kincstári ügyfél. Költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. (2) Az Egyetem minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az Alapító Okiratban meghatározott feladatainak végrehajtásához azzal a feltétellel, hogy nem veszélyeztethetik az alapfeladatok ellátását, a közpénzek hatékony felhasználását. (3) Az Egyetem kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, hatékony és eredményes felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. (4) Az Egyetem alaptevékenységét a jogszabályokban, a jóváhagyott költségvetésben rögzített keretek között, a rendelkezésre álló támogatás által meghatározott terjedelemben, minőségben végzi. Támogatást meghaladó kiadásai saját bevételéből, előző évi maradvány igénybevételéből keletkezhetnek. (5) A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.
6. § Az Egyetem gazdálkodásának sajátos szabályai (1) A Gst. 3. § (1) szerinti adósságot keletkeztető ügylet nem köthető, hitel nem vehető fel, váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el, kötvény nem bocsátható ki. (2) Az Egyetem értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve nem szerezhet, faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magába foglaló szerződést nem köthet, garanciát, kezességet nem vállalhat. (3) A kiadási előirányzat terhére támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, kifizetés nem teljesíthető. Kivételt képeznek az Egyetem foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönök, támogatások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, valamint a saját foglalkoztatottak jóléti célú - oktatási, szociális vagy sportcélú tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatások. (4) A kiadási előirányzatok terhére jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem hozható létre, abban tagsági, részesedési viszony nem szerezhető, és ahhoz az Egyetem nem csatlakozhat.
7. § (1) Nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Az Egyetem ezen feltétel 7
ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az Áht. 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként. (2) Az Egyetem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) meghatalmazása esetén gazdálkodó szervezetet alapíthat. (3) Az Egyetem bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, azonban erre határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.
8. § (1) Az előirányzatot meghaladó összegre, illetve a még nem realizált bevétel terhére kötelezettség nem vállalható. (2) Az Egyetem, mint költségvetési szerv gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Nyilvántartásba kell venni minden, a partnerek által is nyilvántartott, pénzügyi és gazdasági tranzakciót. A bevétel vagy kiadás visszatérülésének bevétel illetve kiadás csökkenésként történő elszámolására az Áhsz.-ben foglalt előírások az irányadók. (3) A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett az Ávr.-ben meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként. Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.
9. § (1) Az Egyetem által foglalkoztatott közalkalmazottak, illetve más munkavállalók a nem intézményi feladatokkal összefüggésben, továbbá az egyetemi hallgatók az általuk a képzési tevékenységen kívül igénybe vett intézményi erőforrások (helyiség, eszköz, telekommunikáció, stb.) ellenértékét, illetve szolgáltatások (pl. másolás) díját kötelesek megtéríteni. (2) Az Egyetemet vállalkozások, egyesületek, alapítványok telephelyéül bejelenteni csak a jogi igazgató javaslatára az Egyetem kancellárjának (a továbbiakban: kancellár) engedélyével lehet.
8
10. § A gazdálkodás információs rendszere (1) Az Egyetem gazdálkodási folyamatainak, a pénzügyi és költségvetési számvitel egyidejű vezetésének, a decentralizált gazdálkodásnak az informatikai támogatását az integráltan működő EOS Ügyviteli rendszer teremti meg. (2) Az EOS-ban zárt keretek között történik az előirányzatok, keretek, kötelezettségvállalások, követelések nyilvántartása, az Egyetemre beérkező bevételek, átutalással, készpénz kifizetéssel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) kiegyenlített kiadások legkülönbözőbb szintű lekérdezési lehetőséget biztosító feldolgozása. (3) A gazdálkodási információs rendszer egységesen, integráltan magába foglalja: a) a pénzügy, számvitel, bér, munkaügyi, társadalombiztosítási adatok, a készletek, a befektetett eszközök feldolgozását, nyilvántartását (rendjét a Számviteli Politika és a Számlarend tartalmazza), b) a hallgatói befizetések fogadásával, az ösztöndíj kifizetésekkel kapcsolódik a hallgatói rendszerekhez (rendjét a Hallgatói térítések és juttatások szabályzata határozza meg). (4) A pénzügyi és költségvetési számvitel egyidejű vezetésének kötelezettsége az EOS-ban oly módon teljesül, hogy az Áhsz.-ben előírt költségvetési és pénzügyi párhuzamos könyveléseket, illetőleg azon egyezőséget, amely a költségvetési könyvelés és a kötelezettségek és követelések nyilvántartása között biztosítandó, az EOS gazdálkodási rendszerben a kulcsfelhasználók által készíthető gazdasági eseményeken és a fejlesztők által összerendelt főkönyvi kapcsolatokon keresztül valósul meg. A bizonylatok feldolgozása során a pénzügyi könyvelésben megadott költségnemek és a bevételekhez megadott főkönyvi számok paraméterei alapján a költségvetési könyvelés automatikusan zajlik az EOS rendszerben. (5) Az Egyetem szervezeti egységei - jogosultsági szintjüknek megfelelően – az EOS integrált gazdálkodási rendszeren keresztül informálódhatnak az őket érintő, gazdálkodással összefüggő adatokról.
11. § (1) A feldolgozott adatok alapján – a rendszerből állíthatók elő a felsőbb szervek, a hatóságok részére elkészítendő beszámolókon, bevallásokon, jelentéseken túlmenően a vezetés – az Egyetem vezetői, a gazdasági vezetés, a gazdálkodó és szervezeti egységek vezetése, a szenátus, a konzisztórium – számára azok a pénzügyi és számviteli információk, amelyek a gazdasági döntések meghozatalához szükségesek. (2) Az EOS teszi lehetővé továbbá az Egyetem decentralizált gazdálkodását biztosító, projekt szemléletű keretgazdálkodást. A keretgazdálkodási rendszer egyidejűleg biztosítja a törvényi előíráson alapuló kötelező főkönyvi nyilvántartást és a naprakész információkat szolgáló, rugalmasan kialakított nyilvántartó rendszert. (3) A keretgazdálkodás rendszerének alapját biztosító a törzsadatok: 9
a) forráskód: két karakterből álló gyűjtőkód, a bevételek csoportosítására szolgál. Megmutatja, hogy az adott kiadást milyen forrás biztosítja. b) kiadáskód: egy karakteres gyűjtőkód, a kiadások csoportosítását biztosítja. A kiadások jogcímek szerinti elkülönítésére szolgál. c) keret típus: a kerettípus a kiadási típus és forráskód kombinációjából képzett 3 karakterű gyűjtőkód. d) témaszám: öt karakterből álló gyűjtőkód, amely a szervezeti egységek, projektek, képzések egyes tevékenységeihez, projektjeihez kapcsolódóan felmerült valamennyi bevétel és kiadás feladatonként elkülönített nyilvántartására, egy konkrét projekthez kapcsolódó bevételek és kiadások elkülönített rögzítésére, lekérdezésére szolgál. e) témacsoport: a témák különböző logikai szempontok szerinti csoportosítását teszi lehetővé. Egy téma több témacsoportba is besorolható. 4) Az EOS teremti meg továbbá a Kincstárral (a GIRO-val) való kapcsolatot is.
12. § (1) Az EOS üzemeltetésének támogatásáért, a jogszabályoknak megfelelő folyamatos működtetéséért a szoftver support és üzemeltetés támogatási szerződés alapján a HC-Delta Kft. a felelős. (2) A Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje szabályozza a gazdasági igazgató és felügyelete alatt működő gazdálkodási információs rendszer működését. A működést biztosító kódrendszer (szervezeti egység kód, témaszám, forráskód, meghatározott gyűjtési funkciók stb.) EOS-ban történő vezetése, folyamatos aktualizálása a Gazdasági Főosztály feladata.
AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁNAK SZERVEZETI ALAPJAI 13. § A gazdálkodó szervezet egységei (1) Az Egyetem, az alapító okiratában foglalt feladatait, illetve az ezekkel kapcsolatos igazgatási, szervezési és gazdálkodási feladatait oktatási, tudományos kutatási és nem oktatási szervezeti egységekre tagozódva végzi. (2) A szervezeti egységek meghatározott körét magába foglaló gazdálkodó szervezeti egységek: a) a Budapesti Gazdasági Egyetem Rektorátusa (a Rektori Hivatal, az akadémiai szervezethez tartozó központi oktatási, kutatási szervezeti egységek és a kancellári szervezet központi egysége), b) a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, c) a Külkereskedelmi Kar, d) a Pénzügyi és Számviteli Kar, e) a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, f) a Nyelvvizsga Központ. 10
(3) A szervezeti egység az Egyetemtől kapott gazdálkodási jogosítványai szerint lehet gazdálkodási jogkörrel és felelősséggel rendelkező szervezeti egység: a) a Rektorátus, amely a decentralizált gazdálkodás keretében gazdasági kérdésekben a GSz-ben rögzített jogosítvánnyal rendelkező egység, b) a Kar, a Nyelvvizsga Központ, amelyek az Egyetem által hatáskörükbe utalt gazdálkodási keret, eszköz, létszámkeret felhasználására vonatkozó javaslattételi joggal rendelkező egységek.
14. § Az Egyetem gazdasági és műszaki szervezete (1) Az Egyetem a feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi, számviteli, kontrolling, bér és munkaügyi, beszerzési, műszaki, üzemeltetési, informatikai és más szolgáltató tevékenységét (a továbbiakban: gazdálkodás) saját gazdasági és műszaki szervezete a Gazdasági Igazgatóság – továbbiakban: GI – útján látja el. (2) Az Egyetemen folyó gazdálkodási tevékenység koordinálása a GI feladata. A GI feladatait, szervezeti felépítését, irányítási rendszerét a Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje rögzíti. (3) A GI szervezetei: a) a Központi Egységek, b) a Kari Gazdasági és Műszaki Osztályok (továbbiakban GMO). (4) Az Egyetem gazdasági szervezetének a vezetője a gazdasági igazgató, a központi egységek operatív irányítói a főosztályvezetők, a GMO-ok operatív irányítói a gazdasági és műszaki osztályvezetők. (5) A karok – melyek egyben szervezeti egységei, telephelyei az Egyetemnek – számára a gazdálkodási keret feletti rendelkezés gyakorlását a) az EOS-on keresztül, b) a kar gazdálkodásán belül, kincstári kártyával, a kar gazdálkodási keret feletti rendelkezési jog megadásával, a megállapított keretösszeg erejéig biztosítja az Egyetem. (6) A gazdálkodási döntési jogosítványokkal felruházott egységek vezetői a döntéseik előkészítésében, a vállalt kötelezettségek nyilvántartásában teljes felelősséggel közreműködnek. (7) A kar kincstári költségvetéssel, önálló adó-, járulék-, pénzforgalmi számlaszámmal nem rendelkezik, gazdálkodási jellegű adatszolgáltatást, pénzügyi művelteket kizárólag a GI központi egységein keresztül végezhet. (8) A kar az elvárható takarékosság mellett felelős, a számára meghatározott gazdálkodási 11
kereteken túl a részére rendelkezésre bocsátott működési, felhalmozási célú gazdálkodási keretek felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért, valamint a GSz-ben, a gazdálkodási dokumentumokban és a vonatkozó jogszabályokban rögzítettek megtartásáért. (9) Amennyiben az (5) és (6) bekezdésben foglaltak nem érvényesülnek, a gazdasági igazgató javaslatára a kancellár a kar gazdálkodási jogosultságát felfüggesztheti és egyidejűleg a szenátusnál kezdeményezheti a jogosultság korlátozását, visszavonását.
AZ EGYETEM GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK, JOGOSÍTVÁNYOK 15. § A fenntartó szerv feladat és hatásköre (1) Az Egyetem működtetése a fenntartó feladata. Az Egyetem felett az alapítói és fenntartói jogok gyakorlója az oktatásért felelős miniszter. (2) A fenntartó az Egyetem gazdálkodásával összefüggésben: a) saját hatáskörben kiadja, illetve módosítja az Egyetem Alapító Okiratát, b) közli a költségvetés kereteit (főösszegeit) és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolót, c) megvizsgálja az Egyetem szervezeti és működési szabályzatát, az Egyetem intézményfejlesztési tervét, az Egyetem költségvetését, az Egyetem vagyongazdálkodási tervét, d) ellenőrzi az Egyetem gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, e) kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, f) a miniszterelnök részére felterjeszti a kancellár megbízására vonatkozó javaslatot, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat g) gondoskodik az éves költségvetési beszámoló ellenőrzéséről, h) hozzájárulása szükséges az Egyetem hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához, éves képzési tevékenységének - különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás – kialakításához, i) jogosult az Egyetem tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre az Nftv. 3. mellékletben foglaltak szerint, j) jóváhagyásával határozza meg az Egyetem az intézményben folytatott képzés költségét, k) a törvényesség biztosítása keretében ellenőrzi az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartását, jogszerűségét, az Egyetem működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét. 12
(3) A fenntartó a szakmai munka eredményességét és az intézmény működésének hatékonyságát az éves gazdálkodásról - a számviteli rendelkezések szerint - készített beszámoló alapján értékeli és indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - intézkedést kezdeményez. (4) Az Egyetem köteles intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldeni a fenntartónak. Ha az Egyetem a költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. Az intézményfejlesztési tervet, a költségvetést, valamint ennek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni. (5) A fenntartó az Egyetem költségvetésével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencvennapon belül közölheti. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó az Egyetem költségvetésével, intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet - megfelelő határidő tűzésével visszaküldi azt, kezdeményezve annak átdolgozását. (6) A fenntartó további ellenőrzést is végezhet, az intézményt beszámolóra, tájékoztatásra kötelezheti, az Egyetem működésével kapcsolatosan felhívással, kifogással élhet.
16. § A szenátus feladat és hatásköre (1) A szenátus a gazdálkodással összefüggésben: a) elfogadja az Egyetem középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait, az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a fenntartó által meghatározott keretek között összeállított költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját. b) a fenntartó egyetértésével dönt fejlesztés indításáról, az Egyetem vagyongazdálkodási tervéről, gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről.
17. § A konzisztórium feladat és hatásköre (1) Az Nftv. előírása alapján az Egyetemen a stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. 13
(2) A konzisztórium előzetes egyetértése szükséges a) a fenntartó által meghatározott keretek között összeállított költségvetés és a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámoló szenátus által történő elfogadásához, b) az Egyetem vagyongazdálkodási tervéről, a gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről szóló szenátusi döntésekhez. (3) A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.
18. § A rektor feladat és hatásköre (1) A rektor, mint az Egyetem vezetője eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) A rektor felelős az Egyetem alaptevékenységének megfelelő működésért, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint ugyanezen körben a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. (3) A rektor a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.
19. § A kancellár feladat és hatásköre (1) Az Egyetem működtetését a kancellár végzi, a rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy az Egyetem gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa. (2) A kancellár felel: a) az Egyetem gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, b) a vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, és irányítja e területen a működést, c) a szükséges gazdálkodási, valamint az a-b) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért.
14
(3) Egyetértési jogot gyakorol a rektor és a szenátus a gazdálkodást, az Egyetem szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele. (4) A kancellár feladatait, jogait és felelősségét az SzMR tartalmazza részletesen.
20. § A dékán feladat és hatásköre (1) A dékán, mint a kar vezetője felelős: a) a kar feladatai ellátásához a használatába adott, illetve a kar által használt vagyon rendeltetésszerű használatáért, azok megőrzéséért, állagának megóvásáért, b) a kar gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, c) a kar rendelkezésére bocsátott gazdálkodási keretek, a vagyon és más források felhasználására vonatkozó javaslatok megalapozottságáért, d) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, e) a kar folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének megszervezéséért, és hatékony működtetéséért, f) a gazdálkodási dokumentumokban és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak betartásáért, betartatásáért.
21. § A gazdasági igazgató feladat és hatásköre (1) A gazdasági igazgató az Egyetem működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a kancellár helyettese. Ebben a feladatkörében általános utasítási és ellenőrzési jogköre van. Feladatait a kancellár közvetlen irányításával és ellenőrzése mellett látja el. (2) A gazdasági igazgató kötelezettségeit, jogait és felelősségét az SzMR, a Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje valamint a hatályos jogszabályok határozzák meg. (3) A gazdasági igazgató pénzügyi ellenjegyzői felelőssége nem érinti a rektor, a kancellár, a dékán, illetve az egyes ügyekért felelős vezetők, közalkalmazottak felelősségét.
22. § A gazdasági főosztályvezető feladat és hatásköre (1) A gazdasági főosztályvezető a Gazdasági Főosztály, a GI pénzügyi-, számviteli-, kontrolling-, bér- és munkaügyi egységének vezetője, irányítója. Az Egyetem működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, bérgazdálkodási feladatok tekintetében a gazdasági igazgató helyettese. Tevékenységéről rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az Egyetem 15
gazdasági igazgatójának. A gazdasági igazgatót, annak távollétében – átruházott hatáskörben – a pénzügy-, számvitel-, bér és munkaügy területén teljes jogkörrel helyettesíti. (2) A gazdasági főosztályvezető főbb feladatai, kötelezettségei, jogai és felelőssége: a) közreműködés az előirányzatok, a gazdálkodási keretek kialakításában, azok betartatása, betartatása, b) a követelés és a kötelezettségvállalás nyilvántartás kialakítása, annak végrehajtása, működtetése, c) a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, d) a Gazdasági Főosztály tevékenységének, szervezetének az irányítása, munkájának koordinálása, segítése, e) a szabályozástól eltérő működés esetén saját hatáskörben, vagy a gazdasági igazgatónál kezdeményezi a felelősség megállapítását a hatályos jogszabály következmények betartásával, f) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményeinek hasznosítása, g) a GSz-ben rögzített módon – átruházott hatáskörben – az Egyetem nevében, illetve a GI gazdálkodási keretei vonatkozásában az aláírás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, a szakmai teljesítésigazolás, h) a belső kontrollrendszerek keretében ellenőrzési feladatok gyakorlása, gyakoroltatása, i) megszervezi, irányítja és a belső kontrollrendszerek keretében ellenőrzi a GI központ pénzügyi, számviteli, a kontrolling, a bér - és munkaügyi feladatokat ellátó egységeinek a munkáját, biztosítja az ezen egységek munkájához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, j) az EOS rendszeren keresztül végrehajtja az Egyetem a költségvetési tervezés, a költségvetési gazdálkodás, az információ, gazdasági ügyvitel (számviteli politika, számlarend stb.), a bizonylati rend vonatkozásában megszabott feladatokat, k) intézkedik az Egyetem pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére, valamint a követelések behajtása iránt, l) végzi és irányítja az Egyetem beszámolási kötelezettségek teljesítésével összefüggő esedékes feladatok ellátását, kidolgozza és hasznosítja az Egyetem tevékenységeinek gazdasági értékeléséhez felhasználható irányelveket, elvárásokat és ez alapján egyetemi szinten végzi az eszközök, források, teljesítmények analizálását, m) felügyeli, és rendszeresen figyelemmel kíséri a GI központ-, a karok és az NYVK gazdálkodását, az előírások és felhasználások folyamatos alakulását, n) szervezi az Egyetem vagyonának leltározását, elkészíti a vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos szabályozásokat, kiadja a szükséges operatív intézkedéseket, o) az Egyetem szakmai szervezeti egységeinek gazdasági-, pénzügyi-, számviteli-, kontrolling-, bér és munkaügyi munkájához iránymutatást ad, a gazdasági igazgatóval való előzetes egyeztetés alapján, és ellenőrzi azok végrehajtását, p) ellátja a feladatkörébe tartozó, egyetemi szintű számviteli rend irányításával és ellenőrzésével összefüggő feladatokat, azok határidőre előírt időpontokra történő elvégzését, q) biztosítja az okmány- és pénzügyi fegyelem, a költségvetési beszámoló valódisága, teljessége iránti követelmény betartását, r) szervezi – egyetemi szinten – a gazdálkodással kapcsolatos bizonylati rendszerek előírásainak működését, s) figyelemmel kíséri és segíti az alaptevékenységek pénzügyi vonatkozásait, valamint 16
minden tevékenység pénzügyi hatását, hasznosságát, gazdaságosságát és kezdeményezi a szükséges (a fajlagos költségek mérséklését, hatékonyság növelését stb. eredményező) intézkedéseket, javaslatokat tesz az Egyetem önköltség-számítás és áralakítás módjaira.
23. § A műszaki főosztályvezető feladat és hatásköre (1) A műszaki főosztályvezető a GI központi műszaki-, és beruházási (kivétel: informatika, oktatástechnika) egységének vezetője, irányítója. Az Egyetem működésével összefüggő beszerzési, közbeszerzési beruházási és üzemeltetési, ellátási, vagyongazdálkodási és biztonság szervezési feladatok tekintetében a gazdasági igazgató helyettese. Tevékenységéről rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az Egyetem gazdasági igazgatójának. A gazdasági igazgatót, annak távollétében – átruházott hatáskörben – a beszerzési, közbeszerzési, beruházási és üzemeltetési, ellátási, vagyongazdálkodási és biztonság szervezési feladatok területén teljes jogkörrel helyettesíti. (2) A műszaki főosztályvezető feladatait, kötelezettségeit, jogait és felelősségét a GI ügyrendje tartalmazza részletesen.
24. § Az informatikai főosztályvezető feladat és hatásköre (1) Az informatikai főosztályvezető a GI informatikai és oktatástechnikai egységeinek vezetője, irányítója. Az Egyetem működésével összefüggő informatikai és oktatástechnikai feladatok tekintetében a gazdasági igazgató helyettese. Tevékenységéről rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az Egyetem gazdasági igazgatójának. A gazdasági igazgatót, annak távollétében – átruházott hatáskörben – informatikai feladatok területén teljes jogkörrel helyettesíti. (2) Az informatikai főosztályvezető feladatait, kötelezettségeit, jogait és felelősségét a GI ügyrendje tartalmazza részletesen.
25. § A gazdasági és műszaki osztályvezetők feladat és hatásköre (1) A GMO vezetője, az adott karral közvetlen funkcionális kapcsolatban álló gazdasági és műszaki szolgáltatási egység vezetője. A karok gazdasági és műszaki osztályvezetői a karok működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, személyi juttatás gazdálkodási és műszaki feladatok tekintetében a dékán munkáját segítik. Feladataikat - a gazdasági igazgató által átruházott hatáskörben - a gazdasági és a műszaki főosztályvezetők irányítása mellett látják el. Tevékenységükről rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartoznak a gazdasági igazgatónak, az illetékes főosztályvezetőknek és a dékánnak. (2) A gazdasági és műszaki osztályvezető kötelezettségei, jogai és felelőssége: 17
a) a kar gazdálkodási-, munka-, vagyon és tűzvédelmi rendszerének kialakítása, működtetése, működésének ellenőrzése és folyamatos korszerűsítése, b) a kar részére jóváhagyott gazdálkodási keretek betartása, betartatása; a bevétel-előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának, működtetése; e feladatát az EOS integrált gazdálkodási rendszeren keresztül valósítja meg, c) a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, d) a kar gazdasági tevékenységének, GMO-nak az irányítása, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájának szabályozása, koordinálása, segítése, e) a szabályozástól eltérő működés esetén saját hatáskörben vagy a gazdasági igazgatónál és/vagy a dékánnál, kezdeményezett szankcionálás, f) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményeinek hasznosítása. (3) A gazdasági és műszaki osztályvezető főbb feladatai: a) megszervezi, irányítja és ellenőrzi a kar pénzügyi, anyagellátási, üzemeltetési feladatokat ellátó egységek munkáját, biztosítja az ezen egységek munkájához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, b) végrehajtja a kar gazdálkodási keretének a tervezés, a költségvetési gazdálkodás, az információ, a gazdasági ügyvitel (számviteli politika, számlarend stb.), a bizonylati rend vonatkozásában megszabott feladatokat, c) intézkedik a kari pénzügyi kötelezettségek teljesítésére, valamint a követelések behajtása iránt, d) végzi és irányítja a kari beszámolási kötelezettségek teljesítésével összefüggő esedékes feladatok ellátását, kidolgozza és hasznosítja a kari költségvetés gazdasági értékeléséhez felhasználható irányelveket, elvárásokat és ez alapján, kari szinten végzi az eszközök, források, teljesítmények analizálását, e) rendszeresen figyelemmel kíséri a kari személyi juttatás- és létszámgazdálkodást, az előírások és felhasználások folyamatos alakulását, f) szervezi a kar vagyonának leltározását, kiadja a szükséges kari operatív intézkedéseket, g) a kari szakmai szervezeti egységek gazdálkodási-, pénzügyi-, munkájához iránymutatást ad, és ellenőrzi azok végrehajtását, h) a kar egészére gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket hoz a dékánnal való egyeztetés után, i) végzi a kar gazdálkodási-, ügyviteli-, és pénzügyi feladatokat közvetlenül ellátó szervezeti egységek irányítását, a szakmai feladatokat ellátó minden más szervezeti egység gazdálkodási feladatainak irányításával összefüggő feladatokat, j) ellátja a feladatkörébe tartozó pénzügy-, és számviteli rend irányításával és ellenőrzésével összefüggő feladatok, azok határidőre előírt időpontokra történő betartatását, k) szakmailag irányítja a belső kontrollrendszerek saját hatáskörét érintő (pénzügyi, számviteli, bér, munkaügyi, műszaki) tevékenységét, l) biztosítja az okmány- és pénzügyi fegyelem, a költségvetési beszámoló valódisága, teljessége iránti követelmény kari betartását, m) szervezi, irányítja a kar anyagellátását, készletgazdálkodását, az oktatás és kutatás anyagi és műszaki ellátását, a beruházás, ill. felújítás közbeszerzési tv. szerinti ellátását és igazolja, annak pénzügyi fedezetét, n) szervezi – kari szinten – a gazdálkodással kapcsolatos bizonylati rendszerek előírásainak működését, 18
o) figyelemmel kíséri és segíti az alapító okiratban meghatározott tevékenységek pénzügyi vonatkozásait, valamint minden tevékenység pénzügyi hatását, hasznosságát, gazdaságosságát és kezdeményezi a szükséges (a fajlagos költségek mérséklését, hatékonyság növelését stb. eredményező) intézkedéseket, javaslatokat tesz a kar önköltség-számítás és áralakítás módjaira.
GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA 26. § (1) A rektor kiadmányozási joga az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a)-f) pontokban meghatározott feladatok kivételével teljes körű, e jogát – amennyiben jogszabály, SzMR másként nem rendelkezik – illetve egyedi ügyekben részben vagy egészben megoszthatja, más vezetőkre írásban átruházhatja. (2) Az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a)-f) pontokban meghatározott feladatok tekintetében teljes körű kiadmányozási joggal a kancellár rendelkezik. A kancellár e jogát – amennyiben jogszabály, SzMR másként nem rendelkezik – illetve egyedi ügyekben részben vagy egészben megoszthatja, más vezetőkre írásban átruházhatja. (3) A gazdasági igazgató gazdasági jellegű ügyekben – a kancellár által átruházott hatáskörben – az Egyetem egészére vonatkozó kiadmányozási joggal rendelkezik. (4) Azoknak a gazdasági ügyiratoknak, amelyeknek címzettje a fenntartó, illetve más minisztérium, hatóság (EMMI, NGM, NAV stb.) az aláírója a kancellár, vagy általa átruházott hatáskörben a gazdasági igazgató. Azokat a gazdasági jellegű ügyiratokat, amelyeket Egyetemen kívüli szerv az Egyetemnek küld, a kancellár ügyintézésre vagy tájékoztatásul a gazdasági igazgatónak továbbítja. (5) A kancellár rendelkezik továbbá – jogszabály által meghatározott, illetve a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés és utalványozás szabályzata által eltérő rendelkezés kivételével - a gazdálkodási jogosítványokkal. A kancellár gazdálkodási jogosítványait vagy annak egyes elemeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – írásban átruházhatja magasabb vezetőkre, vezetőkre, valamint egyedi ügyekben részben vagy egészben megoszthatja az Egyetem közalkalmazottjával. (6) A rektor, a kancellár által átadott kiadmányozási, valamint gazdálkodási jogkör az e jog/jogok gyakorlására felhatalmazott személy által tovább nem delegálható. (7) A gazdálkodási jogosítványok gyakorlására, valamint a gazdálkodási jogkörök gyakorlása során érvényesítendő összeférhetetlenségi szabályokat a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés és utalványozás szabályzata tartalmazza részletesen.
19
HARMADIK RÉSZ A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 27. § Az Egyetem, mint központi költségvetési szerv (1) Az Egyetem teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv és mint ilyen, a rábízott vagyonnal, a saját vagyonnal, valamint a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, illetve más saját forrásokból származó bevételekkel gazdálkodik. Feladatait alaptevékenységként látja el. (2) Alaptevékenység, az alapfeladatot jelentő – Alapító Okiratban kormányzati funkciók szerint rögzített – oktatás, kutatás, nevelés, valamint önköltséges, költségtérítéses szolgáltatásként külső megbízó, megrendelő számára végzett oktatás, kutatás, fejlesztés, akkreditált nyelvvizsgáztatás, szolgáltató és egyéb tevékenység. (3) Az Egyetem feladatait éves költségvetése alapján látja el. A gazdasági tevékenysége körében döntéseket hozhat, intézkedéseket tehet, így különösen szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, gazdasági társaságot alapíthat, a saját tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és hasznosíthatja. (4) Az Egyetem vagyonkezelője a feladatai ellátásához, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak. (5) Az Egyetem a rendelkezésre bocsátott előirányzatokkal, pénzeszközökkel, valamint a saját bevételével – az ésszerű és takarékos gazdálkodás követelményeivel összhangban – önállóan gazdálkodhat, az nem vonható el tőle. (6) A költségvetése végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel. (7) A költségvetési gazdálkodás az Egyetem éves költségvetésében jóváhagyott előirányzatokon belül, a bevételi előirányzatok a bevételek beszedésének kötelezettségét, a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a kiadási és finanszírozási kiadási előirányzatok az azok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. (8) A költségvetési kiadások a költségvetésben megállapított eredeti előirányzat vagy az év közben módosított költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. Az előirányzatmódosításra vonatkozó előírásokat a 36. § tartalmazza részletesen. (9) A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a költségvetési hiány. A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg. (10) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti
20
adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni. (11) A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók. a) Működési bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak, a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak. b) Felhalmozási bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak, a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak. c) Működési kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles, a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak. d) Felhalmozási kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,
21
a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak, az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.
e) Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint a költségvetési maradvány, az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása. (12) A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat az Ávr.-ben meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: ERA) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.
KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE 28. § (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy a tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. (2) A költségvetési tervezés szakmai és szervezési feladatai magukba foglalják a tervezési követelmények, előfeltételek, előírások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését, a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás meghatározását. (3) A költségvetés tervezése során alkalmazandó alapelvek: a) valódiság elve, az egyes előirányzatokat, kereteket a ténylegesen létező, vagy reálisan várható szükségletek, illetve bevételek szerint kell megtervezni, b) pontosság elve, a reálisan felmért igények ellátását biztosító kiadásokat, valamint a várható bevételeket a mindenkori árviszonyok, illetve jogszabályi előírások figyelembevételével kell meghatározni, c) takarékosság elve, a megadott színvonalú és tartalmú feladat teljesítése a lehető legkisebb erőforrás felhasználással történjen, d) egyensúly elve, a bevételek összege nem haladhatja meg a kiadások összegét. Többletbevétel esetén többletkiadás vagy új feladat tervezhető, hiány jelentkezése esetén a bevétel növelésével, források közti átcsoportosításával kell gondoskodni a fedezetről, vagy csökkenteni kell a kiadást. Hiány nem tervezhető.
22
29. § Költségvetési tervjavaslat (1) A tervezés zavartalan lebonyolítása érdekében a fenntartó köteles a költségvetési évet megelőző évben, fejezeti szinten - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett tájékoztatóban meghatározott követelmények, irányelvek, dokumentumok alapján – tervjavaslatot készíteni. E kötelezettség teljesítése érdekében felméri az Egyetem várható bevételeit, kiadásait. (2) Az EMMI által megküldött iránymutatás alapján – az általa elkészítendő tervjavaslat megalapozottsága érdekében - a megküldött dokumentumokon az Egyetem köteles számot adni a tárgyévi várható bevételeiről, következő évre tervezett bevételeiről, kiemelt előirányzatok közötti belső átrendezési igényről, a létszám (álláshely) alakulásáról, a feladatellátásához szükséges és bevétellel nem fedezett forrásigényéről. (3) A tervezési javaslat kidolgozásához az Egyetemnek át kell tekintenie
a költségvetési évet megelőző év tényadataihoz és a tárgyévi várható teljesítéshez igazodó, reálisan tervezhető bevételeket kiemelt bevételi előirányzatonként és ezek kiemelt kiadási előirányzatokra gyakorolt hatását. Figyelembe kell venni a bevételeket szabályozó jogszabályok esetleges változásait, a feladatváltozással járó előirányzat módosítások hatásait. A várható éves bevételi adatoktól való eltérést indokolni szükséges, a feladatváltozások költségvetésre gyakorolt hatását, a kiemelt előirányzatok közötti átrendezések szükségszerűségét, a feladatváltozással, szervezési intézkedésekkel összefüggésben a létszám (álláshely) tervezett változásait, a kormány, felügyeleti szerv által engedélyezett létszámváltozás jogcímeit, a támogatásokkal kapcsolatos többletigényeket, az intézményi előirányzatokon megjelenő uniós támogatásokat.
(4) A költségvetési javaslat összeállítása, valamint a felügyeleti szerv részére történő beküldése a költségvetés tekintetében döntési joggal rendelkező testületek által való elfogadását követően - a Gazdasági Főosztály feladata. (5) A GI társszervezeti egységei, a hatáskörükbe tartozó valamennyi feladat tekintetében kötelesek a költségvetési javaslat elkészítésében közreműködni, amennyiben az általuk végzett feladatoknak költségvetési kihatásuk van.
30. § Kincstári költségvetés (1) Az Áht. előírása alapján az Egyetem, mint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv elemi költségvetést köteles készíteni. Az elemi költségvetés alapja a kincstári költségvetés.
23
(2) A kincstári költségvetés a bevételeket és kiadásokat kiemelt előirányzatok, valamint finanszírozási bevételi előirányzatok és finanszírozási kiadási előirányzatok bontásban tartalmazza. (3) A kincstári költségvetést a fenntartó készíti el, melyet az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a költségvetési évet megelőző év december 20-ig a kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe tölti fel. A végleges kincstári költségvetést az EMMI-nek a költségvetési év január 10-ig kell a kincstárnak megküldenie. (4) Az Egyetem, mint kincstári körbe tartozó költségvetési szerv finanszírozása is a kincstári költségvetés alapján történik.
31. § Elemi költségvetés (1) Az Egyetem gazdálkodásának alapját a fenntartó által jóváhagyott elemi költségvetés képezi. (2) Az Egyetem elemi költségvetésének előirányzati keretszámait a fenntartó a Magyarország éves központi költségvetéséről szóló törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között állapítja meg. Elkészítéséhez szempontokat ad és jóváhagyja azt. (3) A kincstári költségvetésnek és az Egyetem által készítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati és finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie. (4) Az elemi költségvetés tervezésének számszaki feladatai magukban foglalják a költségvetési kiadások, bevételek, támogatások előirányzatainak, a költségvetés finanszírozási tervének, a létszám-előirányzatának kidolgozását és megállapításait. (5) Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat indoklását. A kiemelt kiadási jogcímeken belül figyelembe kell venni: a szervezeti egységek létszámának személyi juttatás és járulék igényeit, a Kjt. által előírt személyi juttatás kifizetési kötelezettségeket, a hallgatói normatíva keretében jóváhagyott ellátottak juttatásait, a szakmai feladat ellátás speciális szükségleteit, feladatváltozásból eredő igények költségvetésre gyakorolt hatását, az Egyetem üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges közüzemi-, energiakiadásokat, egyéb szolgáltatásvásárlásokra meglévő tartós kötelezettségvállalásokat, a tapasztalat alapján rendszeresen előforduló vagy eseti jelleggel várható kiadásokat, jogszabályok által előírt befizetési kötelezettségeket (ÁFA, rehabilitációs hozzájárulás stb.). A bevételi jogcímek meghatározásánál számba kell venni mindazokat a bevételeket, melyek: jogszabályokon és szerződéseken, megállapodásokon alapulnak, tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, 24
az eszközök hasznosításával összefüggők, továbbá a bevételeket terhelő általános forgalmi adó mértékét.
(6) Az elemi költségvetés tartalmazza: a) az Áhsz. szerinti költségvetési jelentésben szereplő előirányzatokat. A kiadásokat és a bevételeket ERA kódonként, a kiemelt előirányzatonként költségvetési és finanszírozási megbontásban, b) a személyi juttatásokat, a létszám összetételét és funkciócsoportonkénti megoszlását. (7) Az Egyetem minden tárgyévi bevétele és kiadása az elemi költségvetés részét képezi. (8) Az elemi költségvetést a kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe kell feltölteni és a rendszerből kinyomtatott papír alapon a fenntartó részére kell megküldeni az általa meghatározott időpontig és előírt kötelező mellékletekkel együtt. (9) Az elemi költségvetést a kancellár és a gazdasági igazgató látja el aláírásával. (10) Az elemi költségvetés összeállítása, elektronikus rendszerbe történő feltöltése, valamint a fenntartó részére való beküldése - a Rektori Tanács, a Konzisztórium és a Szenátus döntését követően - a Gazdasági Főosztály feladata. (11) A GI társszervezeti egységei, a hatáskörükbe tartozó valamennyi feladat tekintetében kötelesek az elemi költségvetés elkészítésében közreműködni.
32. § Funkcionális költségvetés (1) A fenntartó által jóváhagyott költségvetés feladatok és azok finanszírozási módja szerinti felosztását a funkcionális költségvetés tartalmazza. (2) A költségvetés funkcionális felosztását a felsőoktatási intézményekre vonatkozó mindenkori finanszírozási kormányrendelet szabályozza. (3) Funkcionális előirányzatok a következők: a) Hallgatói előirányzat: Hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás, mely az államilag támogatott felsőfokú képzésben – az állami felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és – nemzetközi megállapodás vagy szabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, teljes idejű képzésben résztvevő (nappali tagozatos) hallgatók, képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott normatív támogatás. A hallgatók állami támogatására szolgáló normatív előirányzatot az előző bekezdésben megjelöltek létszáma, és a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva határozza meg.
25
A hallgatói előirányzat része továbbá a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, a kollégium támogatása, a lakhatási támogatás, a kulturális- és sporttámogatás, valamint a hallgatók pénzbeli juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás és az ezzel összefüggő – a Hallgatói juttatások és térítések szabályzata szerinti − saját bevételek. A hallgatói előirányzat felhasználási lehetőségeit a Hallgatói juttatások és térítések szabályzata részletesen határozza meg. b) Képzési előirányzat: A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatás megszervezéséhez. A képzési és fenntartási normatívák tartalmazzák a különböző finanszírozási csoportok képzési követelmények szerinti oktatási, valamint az oktatástól el nem különíthető kutatási, működési, fenntartási feladatok és az oktatástól elkülöníthető működési, intézményfenntartási feladatok költségvetési támogatással elismert kiadásait. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókra tekintettel folyósított képzési támogatást - a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében - felmenő rendszerben, a magyar állami (rész)ösztöndíj összegével azonos mértékben kerül megállapításra. A képzési támogatást - kifutó rendszerben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kerül meghatározásra. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel képzési ciklusokra kell meghatározni. Az Egyetem által a fenntartó részére jelzett, általa jóváhagyottak szerint meghatározott saját bevételi előirányzat. c) Speciális programok előirányzata: Azokat a bevételeket tartalmazza, amelyek az Egyetem célfeladataihoz, vagy azokat kiegészítő tevékenységeihez kapcsolódnak. Egyes feladatokhoz nyújtott támogatás, mely a fenntartó által meghirdetett programokhoz, valamint az intézmény oktatáshoz kapcsolódó célprogramjaihoz, vagy az azt kiegészítő tevékenységeihez meghatározott időszakra szóló, elszámolási kötelezettséggel elnyert költségvetési támogatás. A program befejezésének határidejéig köthető csak határozott idejű bármilyen típusú munkaszerződés a programban résztvevő személy(ek)el a személyi juttatás kerete terhére.
d.) Fejlesztési előirányzat: Az Egyetem beruházási, felújítási, infrastruktúrafejlesztési kiadásaihoz biztosított költségvetési támogatás, saját bevételek, valamint az e célra átvett pénzeszközök. (4) A funkcionális előirányzatok a hallgatói juttatások és egyes feladatokhoz nyújtott támogatások kivételével nem jelentenek felhasználási kötöttséget.
26
33. § Belső egyetemi költségvetés (1) Az Egyetem gazdálkodása decentralizált keretekben folyik, melynek biztosítása érdekében belső egyetemi költségvetés készül. (2) A belső egyetemi költségvetés az Egyetem elemi költségvetésének része, mely a gazdálkodó egységek gazdálkodási keretének a részletes terve. (3) A gazdálkodó egységek a fenntartási és működési költségeik fedezetére, az Egyetem költségvetéséből, gazdálkodási kerettel rendelkeznek. Mértéke évenként a költségvetés készítése során a Szenátus által meghatározott összegben kerül megállapításra. (4) A gazdálkodó egységek gazdálkodási keretének megállapításánál a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat kell figyelembe venni, az azokban alkalmazott teljesítménymutatók, létszámok és normatívák szorzatai alapján, kell a gazdálkodási kereteket megállapítani. Azaz az Egyetem költségvetési sarokszámainál alkalmazott elveket kell a gazdálkodó egységek gazdálkodási kereteit is megállapítani az Egyetem működőképességének megőrzése érdekében. (5) Amennyiben az Egyetem költségvetése lehetővé teszi – a Konzisztórium és a Szenátus döntése alapján – a fenti elvek korrekcióval történő módosítása lehetséges. Továbbá módosításként kell beépíteni a gazdálkodó egységek költségvetésébe az Egyetem vezetése által a stratégiai, szenátus által elfogadott intézményfejlesztési célok megvalósítását szolgáló változtatásokat. (6) A fenntartó közli az Egyetem költségvetésének kereteit, ezen belül a működési, beruházási és felújítási előirányzatokat, mellyel az Egyetem rendelkezik. A gazdálkodó egységek részére történő újrafelosztása – az eredeti igények figyelembevételével, a kancellár javaslata alapján – a konzisztórium és a szenátus jóváhagyása után történik. (7) A decentralizált gazdálkodás keretében a kancellár a központi források, a gazdálkodó egységek vezetői (dékánok), az egységek számára jóváhagyott decentralizált források (személyi, járulék, dologi, felhalmozási keret, engedélyezett létszám), valamint a központ és egységek saját bevételeinek felhasználásáról – a jogszabályok, a kötelezettségvállalás rendje, és a gazdálkodási ügyrend, valamint a gazdálkodási szabályzók betartásával – jogosultak a felhasználásra javaslatot tenni. (8) A decentralizált gazdálkodási keretek: Költségvetési támogatás: a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás, a képzési, tudományos célú, fenntartási és egyes feladatokhoz nyújtott támogatás. Saját bevételek a támogatások államháztartáson belülről, a működési és felhalmozási bevételek, a pénzeszköz átvételek.
27
(9) Az Egyetem Rektorátusának kiadásai fedezetéhez rendelkezésre álló források felett a kancellár GSZ-ban foglaltak szerint rendelkezik. Mértéke az előző évi alap előirányzata, szerkezeti változással módosított tárgyévre aktualizált összege.
A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS VÉGREHAJTÁSA, A GAZDÁLKODÁSI KERETEK FELHASZNÁLÁSA 34. § Keretgazdálkodás általános szabályai (1) A költségvetés végrehajtása az egyetemi feladatok ellátása, az Egyetem működőképességének fenntartása érdekében szükséges kiadások teljesítését, a gazdálkodási keretek rendeltetésszerű, ésszerű felhasználását, az Egyetemet megillető bevételek beszedését jelenti. (2) A költségvetés végrehajtása a 10. §-ban részletezettek szerint az EOS rendszeren keresztül valósul meg. Az egységes adatbázison alapuló teljes körű ügyviteli szolgáltató gazdálkodási rendszer működésével megvalósul a decentralizált-, és az egyetemi szintű egységes gazdálkodása is. (3) A decentralizált gazdálkodási egységek keretei a költségvetés készítése során kerülnek megállapításra. A megállapított kereteket a gazdálkodó egységek bevételi forrásonként, témaszámi mélységben rögzítik. Ezek a keretek egyben a gazdálkodási egységek kötelezettségvállalási kerete. (4) A gazdálkodási keretek összessége az Egyetem költségvetési előirányzata. A gazdálkodási keret kiadási főösszege nem lehet magasabb a bevételi főösszegnél, ezen belül a teljesítés, a kötelezettségvállalás és a szabad keret együttes összege nem haladhatja meg a terv összeget. (5) A témaszám mélységig lebontott kötelezettségvállalási keret terhére bocsátható ki az adott témaszámra kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás rögzítését követően mindig csak az aktuális keret maradvánnyal rendelkeznek a gazdálkodási egységek. A költségvetés végrehajtása során a kötelezettségvállalások teljesítését követően (az igazoló aláírások megléte esetén), az Egyetem GI központi egysége teljesíti a kiadásokat, szedi be a bevételeket. Az integrált rendszeren belül a pénzügyi teljesítés annál a gazdálkodási egységnél kerül rögzítésre, ahol az teljesül. A gazdálkodási folyamat eredményeképpen a gazdálkodási keret valamennyi gazdálkodási egységnél mindig az aktuális pénzügyi helyzetet mutatja. (6) A gazdálkodási események számviteli folyamatait az Egyetem egységes számlarendje alapján ugyancsak az EOS keretén belül rögzíti a Gazdasági Főosztály. A keretgazdálkodás, a kötelezettségvállalás, a számvitel integrált egységén keresztül valósul meg az Egyetem költségvetési gazdálkodása, a költségvetés végrehajtása.
35. § Gazdálkodási keretek felhasználása (1) A szenátus által jóváhagyott gazdálkodási keretekről a gazdálkodó egységek vezetőit a 28
gazdasági igazgató írásban értesíti. Az értesítés forrásonként, kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben történik. (2) A tárgy évi költségvetési támogatás éves gazdálkodási keretéből havonta, annak a jogszabályokban meghatározott része és a megelőző hónapokban megtakarított összeg használható fel. (Az Egyetem a költségvetési előirányzat felhasználási kerete felett rendelkezik.) A nem költségvetési támogatásból származó bevételek, az Egyetem valamely számlájára való jóváírása után, a pénzügyi realizálást követően, az engedélyezett kiemelt gazdálkodási keretek szerint használhatók fel. Az előző évi maradvány a jogosultsági elszámolást követően használható fel a 39. §-ban részletezettek szerint. (3) Pénzügyi tranzakció kezdeményezése előtt, minden esetben keretfedezetvizsgálat szükséges, mely egy előzetes ellenőrzés a kapcsolódó témaszám, szervezet, forrás, kiemelt előirányzat jogcímeken annak érdekében, hogy az adott tranzakcióhoz a szükséges forrás rendelkezésre álle. (4) A gazdálkodási keretek kiemelt jogcímei között átcsoportosítani, kizárólag a GMO vezető írásbeli felterjesztése alapján a gazdasági főosztályvezető előzetes ellenjegyzését és a gazdasági igazgató írásos jóváhagyását követően lehet. Az átcsoportosítás EOS-ban történő végrehajtására a Gazdasági Főosztály jogosult. (5) A szenátus által jóváhagyott eredeti gazdálkodási keretet növeli az évközi költségvetési változás, az előző évi jóváhagyott maradvány és a gazdálkodó/szervezeti egységek többlet bevétele, csökkenti a költségvetési támogatási keret zárolása, elvonása. A módosítások információs rendszerben történő rögzítésére a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. (6) A mindenkori módosításokkal korrigált keret az aktuális gazdálkodási keret.
36. § Költségvetési előirányzatok módosítása (1) A költségvetés végrehajtása, az előirányzatok várható teljesítése az előirányzatok alakulásának folyamatos nyomon követésével prognosztizálható. E feladatot támogatja az intézményi elemi költségvetésben jóváhagyott előirányzat jogcímek módosítása. (2) Az előirányzatok megváltoztatása történhet átcsoportosítással és módosítással. a) Előirányzat átcsoportosítás: A költségvetés bevételi, illetve kiadási főösszegeinek változatlansága mellett, egyidejű előirányzat csökkentéssel és növeléssel végrehajtott módosítás. b) Előirányzat módosítás: A megállapított kiadási-, bevételi előirányzat, létszám-előirányzat növelése vagy csökkentése. (3) A bevételi és kiadási előirányzat megváltoztatása lehet egyszeri, vagy tartós: a) Egyszeri: az adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat változás. b) Tartós: a költségvetési előirányzatokba véglegesen (szerkezeti jelleggel) beépülő 29
változás. (4) A költségvetési bevételi előirányzatok – az Áhsz.-ben meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetőek, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. (5) Az Egyetem jogosult a kiadási előirányzatokat saját hatáskörben megemelni az államháztartáson belülről érkező támogatások, valamint az átvett pénzeszközök egyidejű növelésével. A kiadási előirányzat saját hatáskörben megemelhető továbbá a maradvány által fedezett módon és jogcímeken. (6) Az Egyetem működési és felhalmozási többletbevétele, amennyiben meghaladja az eredeti előirányzat 30 %-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó bevétel az államháztartásért felelős miniszter engedélyével használható fel, melyhez a kérelmet a fenntartó részére kell megküldeni. A többletbevételek felhasználásához a kérelem határidőben történő benyújtása a Gazdasági Főosztály feladata. (7) A költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítás hajtható végre az Ámr.-ben meghatározott előírások szerint. (8) Az előirányzatok átcsoportosítására, módosítására vonatkozó részletes előírásokat az Áht. és Ávr. tartalmazza. Az előirányzatok módosítása során különös figyelemmel kell lenni az Nftv. felsőoktatási intézmények gazdálkodására vonatkozó szabályaira is. (9) Az előirányzat változásokat elkülöníthetően kell nyilvántartani a módosítás hatásköre (intézményi vagy felügyeleti), jellege (egyszeri, szerkezeti), forrása (támogatás, saját bevétel, előirányzat-maradvány), valamint ERA kódok szerint. (10) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzatmódosításokat a Kincstár, az átcsoportosításokat a Kincstár és a fenntartó részére jelenteni szükséges. (11) A felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzatmódosítások esetén a felügyeleti szerv értesítését követően, a saját hatáskörben végzett előirányzatmódosítások esetén az előirányzatok MÁK által történő feldolgozását követően az EOS-ban is rögzíteni szükséges az előirányzat változásokat. (12) Az Egyetem előirányzat változásáról az érintett gazdálkodó szervezeti egységet írásban tájékoztatni szükséges a változás típusa, jellege, kiemelt bevételi és kiadási előirányzaton belüli rovat megjelöléssel. (13) A kincstár havonta szolgáltat adatokat az Egyetem módosított előirányzatairól, amelynek az egyetemi nyilvántartással való egyeztetése, az esetleges eltérések rendezése a Gazdasági Főosztály hatáskörébe tartozik. (14) Az előirányzatváltozásokkal kapcsolatos intézkedések megtételére a gazdasági igazgató jogosult a Gazdasági Főosztály vezetőjének előzetes ellenjegyzésével.
30
(15) A jogszabályi előírások, valamint a kincstár által megjelölt határidő figyelembe vételével a szükséges előirányzatmódosítások, előirányzat átcsoportosítások végrehajtása, a felügyeleti szerv és kincstár tájékoztatása, a belső (egyetemi) nyilvántartással való egyeztetése, az esetleges eltérések rendezése a Gazdasági Főosztály feladata. A GI társszervezeti egységei, a hatáskörükbe tartozó valamennyi feladat tekintetében kötelesek az előirányzatok módosításával kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködni.
KÖNYVVEZETÉSI ÉS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG 37. § Könyvvezetési kötelezettség (1) Az Egyetem köteles a kezelésében lévő vagyonról, illetve a gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli (pénzügyi és számviteli) nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően zárt rendszerben mutatja. A könyvviteli nyilvántartásra vonatkozó alapvető előírásokat az Egyetem Számviteli Politikája tartalmazza. (2) A könyvviteli nyilvántartás feladata: a) a gazdasági események költségvetési és pénzügyi szemléletben, valamint mennyiségben és értékben történő nyilvántartása, b) a vagyoni állapotra és annak változására vonatkozó adatok folyamatos feljegyzése, rendszerezése, feldolgozása és értékelése, az intézmény vagyoni állapotának kimutatása, c) a gazdasági döntések adatokkal történő megalapozása, d) a gazdálkodás ellenőrizhetőségének a megalapozása, a gazdasági számítások, elemzések készítése feltételének megteremtése, e) a kötelező, illetve a kancellár, a gazdasági igazgató által elrendelt adatszolgáltatás. (3) A könyvviteli nyilvántartásban a pénzforgalmi bevételek és kiadások: a) az alapító okiratban meghatározott tevékenységenként, b) kiemelt bevételi előirányzatonként, ezen belül tételes előirányzatonként, illetve forráskódonként, c) kiemelt kiadási előirányzatonként, ezen belül tételes előirányzatonként, illetve kiemelt gazdálkodási keretenként, d) gazdálkodó és szervezeti egységenként, e) feladatonként, ezen belül témaszámonként, f) szakfeladatonként, kormányzati funkciónként, g) a számviteli rendben meghatározott főkönyvi számlánként, ERA kódonként kerülnek rögzítésre. (4) A könyvviteli nyilvántartás, a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét - függetlenül az adathordozók fajtájától – áttekinthető, folyamatos, logikailag zárt rendszerben szükséges biztosítani. A feldolgozási folyamat belső összefüggéseit, beépített ellenőrzési pontjait, az ellenőrzés rendszerét és ennek alapján a hiba javítások módszerét írásban kell rögzíteni.
31
(5) Az alkalmazható bizonylatok körét a gazdasági szabályzatok, szabályzók határozzák meg, a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, oly módon, hogy a bizonylatból a kibocsátón kívül csak ott maradjon példány, ahol arra információs igény van, utólagos ellenőrzés vagy megerősítés céljából szükséges. Az iratok kezelésének és megőrzésének rendjét és szabályait az Iratkezelési Szabályzat rögzíti. (6) A könyvviteli nyilvántartásokban az adatok rögzítésének módja - a decentralizált gazdálkodását biztosító, projekt szemléletű keretgazdálkodás érdekében – a teljesítések témaszámokon történő rögzítése különféle gyűjtők szerinti bontásban. A könyvviteli nyilvántartásokba adatokat csak olyan eredeti és belső bizonylat - kivételesen a kibocsátó által hitelesen igazolt másolat – alapján szabad bejegyezni, amely megfelel a Sztv. valamint a Számalrendben előírtaknak. (7) A kötelezettségvállalások könyvelési bizonylatainak kijelölését a szervezeti egységek gazdasági ügyintézői végzik. Az utalványrendeletek a kötelezettségvállalások kijelölése alapján kerül kiállításra, mely bizonylatokat pénzforgalmi teljesítés előtt a rögzített ERA-kódok, szervezeti egységkódok, forráskódok, a témaszámok helyessége ellenőrzését - a bizonylatokhoz csatolt dokumentumok belső szabályzatoknak való megfelelése szempontjából - a Gazdasági Főosztály munkatársai végzik. A különféle feladások alapján készülő vegyes bizonylatok kontírozása a Gazdasági Főosztály munkatársainak a feladata. (8) Az Egyetem a központi költségvetési szervekre vonatkozó számlakeret alapján számlarendet készít, melyben rögzíti a könyvviteli nyilvántartások vezetésének, tagolásának, a számviteli szabályok végrehajtásának rendjét. A számlatükör évenkénti felülvizsgálata és korrekciója, a Gazdasági Főosztály feladata. (9) A kincstár által szolgáltatott adatok egyeztetését az egyetemi adatokkal a Gazdasági Főosztály munkatársai végzik és gondoskodnak a szükséges korrekciók végrehajtásáról. (10) Az Egyetemen a pénzforgalmi és számviteli adatok rögzítése az EOS rendszerrel történik. Az EOS-ra vonatkozó részletes információkat a 10. § tartalmazza. (11) Az illetményszámfejtéssel, a munkaadót terhelő adók és járulékok feladásával, adók, járulékok bevallásával kapcsolatos feladatokat a Bér- és Munkaügyi Osztály a központosított illetményszámfejtés keretében végzi. A személyi juttatás, a munkaadót terhelő járulékok kiemelt jogcímek kereteinek felhasználásáról a Bér és Munkaügyi Osztály havonta, de legalább félévkor és év végén az EOS adataival egyeztetni köteles a Számviteli Osztály közreműködésével. (12) A számviteli rendért és a rá vonatkozó előírások megtartásáért, az egyetemi beszámolókban és ennek részét képező könyvviteli mérlegben szolgáltatott adatok valódiságáért a kancellár és a gazdasági igazgató együttesen felelős. A karok, a Nyelvvizsga Központ a “Kari beszámoló”-ban és ennek részét képező könyvviteli mérlegben szolgáltatott adatok valódiságáért a gazdasági és műszaki osztályvezetők együttesen, valamint a Nyelvvizsga Központ vezetője felelnek.
32
38. § Beszámolási kötelezettség (1) Az Egyetemet költségvetése végrehajtásáról jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltak szerint és határidőben beszámolási kötelezettség terheli. (2) A beszámoló számszaki része a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja be. A szöveges rész elkészítéséhez a fenntartó ad tájékoztatást. (3) A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre. (4) A fenntartó a szakmai munka eredményességét és az Egyetem működésének hatékonyságát az éves gazdálkodásról - a számviteli rendelkezések szerint - készített beszámoló és az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámoló alapján értékeli és indokolt esetben - megfelelő határidő kitűzésével - intézkedést kezdeményez. (5) A beszámolásra vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem Számviteli Politikája és az annak keretében kiadott további belső szabályzatok, szabályzók tartalmazzák részletesen.
MARADVÁNYELSZÁMOLÁS 39. § (1) A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az Áhsz. előírásainak megfelelően. A maradványmegállapítás szabályait a Számviteli Politika tartalmazza. (2) Az Nftv. alapján a költségvetési év végén keletkezett maradványt - a jogosultsági elszámolást követően - kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet a következő években az intézményi feladatok ellátására használhat fel az Egyetem. (3) A költségvetési maradványból a központi költségvetést, az irányító szervet megillető összeg befizetésén túl a költségvetési maradványt terhelő kifizetés a költségvetési év előirányzatai terhére nem teljesíthető. (4) A költségvetési maradványából a központi költségvetést illeti meg a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg, b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete, c) a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó költségvetési maradvány. (5) A központi költségvetést megillető összeget a fejezetet irányító szerv részére az általa meghatározott határidőig kell az általa megjelölt fizetési számla javára teljesíteni.
33
AZ EGYETEM PÉNZFORGALMÁNAK LEBONYOLÍTÁSA 40. § Kincstári gazdálkodással kapcsolatos szabályok (1) Az Egyetem költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatokat a kincstár látja el. (2) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. a) likviditási fedezet vizsgálata: a kincstár vizsgálja, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. b) előirányzati fedezetvizsgálat: a kincstár vizsgálja, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat, ezen belül az előirányzati fedezetvizsgálat az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, az elemi költségvetésről a kincstárnak történő adatszolgáltatásig kiemelt előirányzati szinten történik, az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatait érintő kifizetések teljesítése során az előirányzati fedezetvizsgálat az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, előirányzati fedezet hiányában kiemelt előirányzati szinten történik. (3) A fizetési számlák javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a kincstár szabályzatában foglaltak szerint átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kell használni. (4) Az Egyetem részére a kincstár havonta a működési bevételi előirányzatok és a működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási előirányzatok különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit. Az előirányzatkeret nyitására vonatkozó részletes szabályokat az Ávr. tartalmazza. Az előirányzatfelhasználási keret előrehozása az Ávr.-ben meghatározott esetben és módon történhet. (5) A kincstár jogosult az Egyetem fizetési számláját az Egyetemet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni.
34
41. § Pénzforgalom lebonyolítását szolgáló számlák (1) Az Egyetem fizetési számlái kizárólag a kincstárnál vezethetők. (2) Az Egyetem devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. (3) Az (1) – (2) bekezdésben foglaltak szerint az Egyetem a pénzforgalmát az alábbiak szerint köteles bonyolítani: a) a költségvetési, kincstári körbe tartozó pénzforgalmát – időarányos költségvetési támogatását, saját bevételeit – a Kincstárnál vezetett előirányzat felhasználási keretszámlán, a Felsőoktatási intézmények hallgatói önköltség és adomány számlán, valamint a Felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési befizetési számlán, b) a devizaforgalmát a kincstárnál vezetett devizaszámlákon. (4) A kincstár a költségvetés végrehajtása érdekében az Egyetem Pénz és értékkezelési szabályzatában felsorolt számlákat vezeti. (5) A kincstár az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban - a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével - kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével tovább hárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. (6) Az Egyetem bevételeinek fogadása, kiadásainak teljesítése - ideértve a készpénz felvételeket is – a kincstári számlákon keresztül –a bruttó elszámolás biztosítása mellett – történik. (7) Az Egyetem számláit, a 24 pozíciós pénzforgalmi jelzőszám, a műveleteket ERA kódok azonosítják. (8) Az Egyetem által alkalmazott fizetési módokat, és annak elszámoltatási szabályait, valamint a kincstári gazdálkodással, a pénzügyi átutalással, a számlák feletti rendelkezési jogosultsággal kapcsolatos részletes szabályokat a Pénz és értékkezelési szabályzat tartalmazza.
42. § Likviditáskezelés (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását és ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását, teljesítését. Az Egyetem a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készíteni köteles. 35
(2) A likviditási terv az alapja a kötelezettségvállalási, a kötelezettségvállalás ellenjegyzési, az érvényesítési, az ellenjegyzési jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának is. (3) A kincstár részére benyújtandó likviditási terv az Egyetem várható bevételeinek - ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is - alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. A kincstárnak küldendő likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni. (4) A likviditási tervet a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónap ötödik napját megelőző utolsó munkanapig kell a kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe feltölteni és megküldeni a fejezetet irányító szervnek. (5) Az Egyetem bevételeinek és kiadásainak várható alakulásának bemutatására a fenntartó további adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, melyet az általa megadott szempontok és határidőig kell összeállítani és megküldeni. (6) A likviditásra vonatkozó adatszolgáltatások összeállítása, valamint a kincstár, fenntartó részére történő beküldése a Gazdasági Főosztály feladata. A GI társszervezeti egységei, a hatáskörükbe tartozó valamennyi feladat tekintetében kötelesek a likviditási terv elkészítésében közreműködni.
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 43. § (1) Az Egyetem az Áht.-ban, az Ávr.-ben, valamint a gazdálkodását szabályzó további törvényekben, kormányrendeletekben, felügyeleti szerv és más hatóságok által meghatározott adatszolgáltatásokat köteles az előírt módon és határidőig teljesíteni. (2) Az Egyetem köteles közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem alapján adatot szolgáltatni. A tájékoztatás során biztosítani kell az adatok biztonságát és változatlanságát. A kért adat kérelmezővel való megismertetéséhez az Egyetemnek megfelelő időt és tárgyi feltételeket kell biztosítani. Amennyiben olyan adat megismerésére irányul a kérelem, amely valamely jogszabály előírása szerinti módon kötelezően már közzétett, a kérelmezőt tájékoztatni kell a fellelhetőségről. Ha a kérelmező nem tudja a kért adatot pontosan megjelölni, az adatszolgáltatásra kijelölt szervezeti egység - amennyiben lehetséges - köteles segítséget nyújtani. (3) Az gazdálkodást érintő adatszolgáltatások összeállítása és határidőben történő megküldése a GI – az adatszolgáltatást érintő tevékenységet ellátó - Főosztályainak a feladata. A GI társszervezeti egységei kötelesek az adatszolgáltatások elkészítésében közreműködni.
36
NEGYEDIK RÉSZ A GAZDÁLKODÁS FŐBB TERÜLETEI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS 44. § Személyi juttatás és létszámgazdálkodás (1) Az Egyetem a hatáskörébe utalt személyi juttatások előirányzattal – a jogszabályi előírások figyelembe vételével – önállóan gazdálkodik. Az éves költségvetésben engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg. (2) A személyi juttatások kiemelt előirányzatot a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető. (3) Az Egyetemnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb a (2) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (2) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség. (4) A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja: a) a foglalkoztatottak személyi juttatásait és b) a külső személyi juttatásokat. (5) A foglalkoztatottak személyi juttatásai jogcímen kell elszámolni a Kjt. és az Mt. alapján teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak kinevezés szerinti illetményeit (alapilletmény, illetménykiegészítés, pótlékok, keresetkiegészítés), a teljesítmény és személyi ösztönzést szolgáló jutalmat, céljuttatást, a készenléti, ügyeleti, helyettesítési díjat, túlóra és túlszolgálat díját, jubileumi jutalmat, az SZJA törvény szerinti béren kívüli juttatásokat, az egyes meghatározott juttatásokat, különféle költségtérítéseket (ruházati, közlekedési stb.) és támogatásokat (szociális, lakhatási stb.), foglalkoztatottaknak fizetett egyéb juttatásokat. (6) A külső személyi juttatások kerete tartalmazza a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, nem saját foglalkoztatottnak folyósított juttatásokat, a nem saját foglalkoztatottaknak adományozott kitüntetéseket, az SZJA tv. alapján reprezentációnak, üzleti ajándéknak minősülő reprezentáció jogcímen teljesített kifizetéseket, 37
-
minden olyan nem foglalkoztatott részére folyósított juttatást, amely megfelel a foglalkoztatottak részére folyósított juttatási jogcímeknek.
(7) Az Egyetemen alkalmazható foglalkoztatási formákat, a folyósítható juttatások jogcímeit és ezek részletes szabályait a Foglalkoztatási követelményrendszer, a Kollektív Szerződés tartalmazza. (8) A reprezentációs célú felhasználásokat, a személyes (vezetői) reprezentációs kerettel rendelkezők körét és a keret mértékét a Reprezentációs szabályzat tartalmazza. (9) A létszám előirányzat a személyi juttatások előirányzata terhére foglalkoztatható jogszabályok, illetve a fenntartó által a költségvetésben jóváhagyott - létszám. (10) Az Egyetem, illetve a decentralizált gazdálkodásra feljogosított gazdálkodó egység a részére jóváhagyott személyi juttatások keretével és a személyi juttatáshoz kapcsolódó létszámelőirányzattal önállóan gazdálkodik. Dönthet arról, hogy kevesebb alkalmazottal látja el feladatát, az ebből származó tartós megtakarítás – amennyiben nem történt feladat elmaradás – az adott évben és a következő évben szabadon (jutalmazásra, illetmény kiegészítésre, illetményemelésre) felhasználható. (11) Ha az engedélyezett létszám nem kerül betöltésre és a "státus" megszüntetésre, illetve ha a közalkalmazott részére – keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság, külföldi munkavállalás, szülési szabadság, GYED, GYES idejére – nem történik illetményfolyósítás, abban az esetben átmeneti megtakarítás keletkezik. Az átmeneti megtakarítás jogszabályi és belső szabályzók előírásainak megfelelően használható fel. (12) A személyi juttatásoknak a kötelezettséggel terhelt maradványa – a jogosultsági elszámolást követően – a következő évben felhasználható. (13) A többletbevételekből személyi juttatások növelésére is fordítható bevételi jogcímeket és azok felhasználási lehetőségeit az erre vonatkozó belső szabályzók tartalmazzák.
45. § Központosított illetményszámfejtés (1) A személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása és a törvényben meghatározott, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik. (2) A központosított illetményszámfejtés Egyetem általi igénybevétele az előző bekezdésben foglaltak alapján kötelező jelleggel történik. (3) E jogszabály által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében az Egyetemre háruló feladatokat a kincstár és az Egyetem között létrejött megállapodás tartalmazza. A központosított illetményszámfejtés keretében, a kincstár által ellátandó feladatokat, az Ávr. tartalmazza részletesen. 38
(4) Az Egyetem és a kincstár között a személyi juttatás-gazdálkodásra vonatkozó folyamatos munkakapcsolatot a Bér és Munkaügyi Osztály vezetője tartja. Személyéről és a személyében beállott változásról a Magyar Államkincstár illetékes Igazgatóságát a gazdasági igazgató tájékoztatja.
46. § Személyi juttatás kifizetések teljesítése (1) A közalkalmazottak illetményeinek kifizetését az Egyetem havonta utólag, legkésőbb a tárgy hót követő hónap ötödik naptári napjáig a megadott bankszámlára való átutalással, vagy postai lakcímre történő átutalással teljesíti. (2) Az alkalmazottak többletfeladatainak ellátására (keresetkiegészítések), valamint a gazdálkodás eredményének felosztására vonatkozó megállapodások (illetménykiegészítések) vonatkozó megállapodások ellenértékének kifizetését az Egyetem a Bér - és Munkaügyi Osztályra beérkező, a teljesítés igazolására jogosult személy aláírásával ellátott, hibátlan teljesítés igazolások alapján, illetve a megállapodásokban foglaltaknak megfelelően, az alkalmazottak bankszámlájára történő átutalással teljesíti. (3) Esetenként végzett tevékenységek, illetve feladatok díjazására kerül sor akkor, amikor azok nem munkaviszonyhoz, hanem egyéb jogviszonyhoz kapcsolódnak. Ezen tevékenységek díjazásának kötelezettségvállalási okmánya a megbízási, illetve a felhasználási szerződés, továbbá a hallgatói munkaszerződés. Megbízási szerződés csak a forrás rendelkezésére állása esetében köthető, kifizetésére pedig csak a tevékenység-, feladat teljesítését és annak igazolását követően kerülhet sor. (4) Az alkalmazottak bármely bankba átutalt és beérkezett pénzéért az Egyetem semminemű további felelősséget nem vállal.
47. § Munkából való távollét (1) A munkából való távollét kezdetét (fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség, igazolatlan távollét, stb.) és az újbóli munkába állás időpontját a szervezeti egység vezetője azonnal köteles az erre a célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a vonatkozó Ügyrendekben foglaltak szerint bejelenteni.
48. § Közalkalmazotti jogviszony (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő jogszabályokat és az ezekből az Egyetemre háruló feladatokat és kötelezettségeket, illetve a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit a Kollektív Szerződés, a Foglalkoztatási követelményrendszer és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény állapítja meg. 39
(2) A hatályos rendelkezések és a Kollektív Szerződés szerint kell megállapítani és folyósítani a foglalkoztatottak táppénzét, segélyét, munka- és védőruha ellátását, béren kívüli juttatásait. (3) A Bér és Munkaügyi Osztálynak kell ellátni az öregségi-, rokkantsági nyugdíjasok, valamint a baleseti járadék iránti igények ügyvitelével, a munkaviszony elismerésével, a munkaügyi jogvitákkal összefüggő feladatokat.
49. § Munkaadókat terhelő járulékok (1) A szociális hozzájárulási adó, a munkaadói járulék, az egészségügyi-, valamint a rehabilitációs hozzájárulás jogcímű kiadások mértékét, a befizetés eljárási rendjét az érvényben lévő jogszabályok tartalmazzák. (2) Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek kincstár által történő központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.
HALLGATÓI JUTTATÁSOK 50. § (1) Az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató állami költségvetés terhére biztosított pénzbeli juttatásokra jogosult, amennyiben az igénybevétellel kapcsolatos feltételeknek megfelel és teljesíti azt. (2) A hallgató részére nyújtható támogatás jogcímeit, a támogatás forrásait és a folyósításra vonatkozó szabályokat a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló az 51/2007. sz. kormányrendelet tartalmazza. (3) Az Egyetemen tanulmányokat folytatók részére folyósítható hallgatói pénzbeni juttatások, illetve a hallgatók által fizetendő díjak körét és mértékét, a Hallgatói térítések és juttatások szabályzata, valamint a hallgatók kártérítési kötelezettségét a Tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. (4) A hallgatók részére fizetendő juttatások teljesítésének módja átutalás. (5) A hallgatók részére folyósított valamennyi juttatást az ellátottak juttatásai jogcímen kell szerepeltetni nyilvántartásokban, amennyiben az egyidejűleg megfelel az Nftv., az SZJA, valamint az (2) pontban hivatkozott kormányrendelet előírásainak.
40
MŰKÖDÉSI ÉS FENNTARTÁSI KIADÁSOK 51. § Működési és fenntartási keretek felhasználása (1) A gazdálkodó szervezeti egységek a gazdálkodás keretében feladataik ellátáshoz szükséges beszerzéseiket, a különféle szolgáltatások megrendelését a Közbeszerzési és beszerzési szabályzatban foglaltak szerint kötelesek végezni, ennek keretében tesznek javaslatot a megrendelések végrehajtására a GI központi szervezeti egységei felé. Az engedélykérelmek jóváhagyására a gazdasági igazgató jogosult. (2) A megrendeléseknél, szerződéskötéseknél a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat, valamint Kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, valamint a Szerződéskötési rendről szóló szabályzatokban foglaltakat kell figyelembe venni. (3) A működési és fenntartási kiadások teljesítésének módja elsősorban átutalás, készpénzben, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel történő kifizetésekre az Ávr.-ben, valamint a Pénz és értékkezelési szabályzatban foglaltak szerint kerülhet sor. (4) A működési és fenntartási gazdálkodási keretek összevontan tartalmazzák mindazoknak a kiadásoknak a fedezetét, amelyre a költségvetési keretek lehetőséget biztosítanak. A hivatkozott gazdálkodási keretek a következők: a) üzemeltetési, fenntartási kiadások, b) szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások, c) jóléti, sport- és kulturális kiadások, d) különféle kiadások, befizetések, e) működési célú pénzeszköz átadása, f) felhalmozási célú pénzeszközátadás, g) társadalom és szociálpolitikai juttatás, h) felsőfokú oktatásban résztvevők pénzbeli juttatása, i) egyetemi működést szolgáló eszközök felhalmozási kiadásai, j) szakmai tevékenység ellátását szolgáló eszközök felhalmozása, k) jóléti, sport- és kulturális célokat szolgáló eszközök felhalmozása.
52. § Általánostól eltérő előírások alá eső dologi kiadások (1) A hatályos szabályok szerint a közbeszerzés és beszerzés egyetemi rendjét az Egyetem külön szabályzata tartalmazza. (2) Az egyetemi vezetők hivatali munkájuk ellátásához hivatali vagy saját gépkocsit használhatnak. A használatra vonatkozó szabályokat, előírásokat a Gépjárműüzemeltetési szabályzat rögzíti.
41
(3) A telefonok használatára vonatkozó előírásokat rektori-kancellári közös utasítás tartalmazza. (4) A munkáltató által elrendelt, a szokásos munkavégzési helyen kívüli településen történő munkavégzés, a belföldi és külföldi kiküldetés előkészítésének, a folyósítható költségtérítés mértékének és elszámolásának rendjét a Kiküldetési szabályzat írja elő. (5) A karok és a GI köteles az eszközök leltározását a Leltározási szabályzat szerint megszervezni, lebonyolítani.
53. § Államháztartással szembeni fizetési kötelezettségek (1) Az Egyetemet az Szja. tv. valamint az egészségügyi hozzájárulásáról szóló 1998. évi LXVI. törvény előírásainak betartása mellett az egyes juttatások után (Szja tv. 69-71.§) adó és járulékfizetési kötelezettség terheli. A fizetési kötelezettség bevallása és megfizetése a központosított illetményszámfejtés keretében a kincstár által kerül teljesítésre, melyhez az adatszolgáltatás a Bér és Munkaügyi Osztály feladat és hatáskörébe tartozik. Az adó és járulék bevalláshoz szükséges adatszolgáltatás összeállításához a gazdálkodó szervezeti egységek kötelesek a Gazdasági Főosztály által kiadott nyomtatványon – tárgyhavi és tárgyhóban feltárt önellenőrzés megbontásban - a tárgyhó 27. napjáig adatot szolgáltatni a Bér és Munkaügyi Osztály részére. A juttatásokat terhelő fizetési kötelezettségek a juttatást folyósító szervezeti egységet terhelik, így az adók és járulékok is elszámolásra kerülnek az érintett témaszámon. (2) Az Egyetem az általános forgalmi adó szempontjából adóalanynak minősül. Alaptevékenysége adómentes, azonban adóköteles tevékenységet is végez. Az adó befizetéséről és a bevallások határidőre történő elkészítéséről a Gazdasági Főosztály gondoskodik. Az ÁFA elszámolás rendjét a Számviteli Politika, illetve a Számlarend tartalmazza. (3) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján az Egyetemnek rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége áll fenn. A Magyar Államkincstár által megadott negyedéves létszámjelentés alapján a fizetendő adó megállapítása, bevallása a Bér és Munkaügyi Osztály feladata. A kötelezettség teljesítése során negyedévente – a törvényben meghatározott elszámolási rend szerint - adóelőleget, az adót év utolsó negyedévében kell megfizetni. A befizetett rehabilitációs hozzájárulás összegéről Bér és Munkaügyi Osztály tájékoztatást nyújt a gazdálkodó szervezeti egységek részére, a teljesítendő fizetési kötelezettség érintett szervezeti egységre történő elszámolásához. (4) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény írja elő a cégautó adó fizetési kötelezettséget. A cégautó adót az Egyetem tulajdonában lévő, forgalmi rendszámmal ellátott valamennyi személygépjármű után kell megfizetni. A fizetendő adó megállapítása, bevallása negyedévente a Gazdasági Főosztály feladata. (5) A kollégiumok vendégszobái, a kollégiumi szobák szabad kapacitásának kihasználása után fizetendő idegenforgalmi adó beszedése, a befolyt szállásdíj után helyi önkormányzati rendeletek 42
által meghatározott adó mértékének befizetése, az előírt formanyomtatványokon az adó bevallása a kollégiumot működtető karon működő Gazdasági és Műszaki Osztály feladata a kollégiumok adatszolgáltatása alapján. (6) Az Egyetem az intézményi beszámoló összeállítása során - a felügyeleti szerv által előírt tartalommal és formában - elszámolni köteles a számára normatív módon rendelkezésre bocsátott támogatás összegével. Amennyiben az elszámolás során a támogatási előirányzat teljesítés összege magasabb, mint a normatíva alapján megállapított és az Egyetemet megillető keretösszeg, az Egyetem köteles a kiutalt többlettámogatást a fenntartó részére befizetni. A jogosultsági összeg megállapítása, az Oktatási Igazgatóság és a karok adatszolgáltatása alapján a Gazdálkodási Főosztály feladata.
FELHALMOZÁSI KIADÁSOK 54. § (1) Az Egyetem Alapító okiratában meghatározott feladatainak ellátásához rendelkezésre álló immateriális javainak, tárgyi eszközeinek pótlására, korszerűsítésére, a meglévő eszközeinek felújítására tervezett és teljesített kiadásai a felhalmozási kiadások, melyek egyidejűleg vagyongyarapodást is jelentenek a pénzmozgással egyidejűleg. (2) A felhalmozási kiadások körébe tartoznak a felújítási, beruházási kiadások. Az Egyetem az Intézményfejlesztési Tervének keretei között látja el a beruházási és felújítási feladatait. (3) A felhalmozási kiadások teljesítésénél a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásait is be kell tartani. Közbeszerzési értékhatárt elérő, a Kbt. által meghatározott tárgyú beszerzések esetén a Közbeszerzési és beszerzési szabályzat előírásait kell alkalmazni. (4) A befektetett eszközökkel kapcsolatos folyamatokat, a befejezetlen beruházások, beruházási előlegek és aktivált eszközök nyilvántartását, az eszközök üzembehelyezését és aktiválását az EOS-ban a Tárgyi eszköz modul támogatja. (5) A létesítményekkel kapcsolatos gazdasági folyamatok a Gazdasági Igazgatóság feladatkörébe tartoznak.
5. § Beruházás, felújítás (1) Beruházási kiadás a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értéke. (2) Felújítási kiadás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelynek eredményeként 43
az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul (3) A beruházások és felújítások bekerülési értékének meghatározását, valamint az elszámolásuk részletes szabályait a Számviteli Politika tartalmazza. (4) A beruházási, illetve a felújítási keret a beruházások (egyetemi és központi), illetve a felújítások – a fenntartó által jóváhagyott – kiemelt előirányzata a költségvetési támogatás és az Egyetem erre a célra elkülöníthető saját, forrásainak együttes összege. (5) A saját bevételi forrás terhére történő beruházások és felújítások fedezetét a munkák megkezdése előtt, biztosítani kell, amennyiben szükséges a gazdasági igazgató engedélyét követően a beruházási és felújítási keretre történő átcsoportosítással.
56. § Beruházás, felújítás finanszírozása (1) Állami támogatásból finanszírozott beruházási munkákat az Egyetem épületeiben, létesítményeiben kizárólag a kancellár előzetes jóváhagyásával, az illetékesek bevonásával lehet végezni. (2) Az állami támogatásból finanszírozott beruházási és a felújítási igényeket, évenként a gazdasági igazgató felhívása alapján kell bejelenteni. (3) A GI a beruházási és felújítási igényekből összeállítja az Egyetem éves beruházási, felújítási és közbeszerzési tervét és előkészíti, majd a szükséges beszerzési eljárások lefolytatását követően, megköti a kivitelezési szerződéseket és gondoskodik a szerződés szerinti teljesítés folyamatos ellenőrzéséről, az üzembe helyezési eljárás lefolytatásának dokumentálásáról, a használatbavétellel, üzembe helyezéssel, a pénzügyi elszámolással összefüggő feladatok teljesítéséről. (4) A beruházások és felújítások bonyolításával, gazdasági elszámolásával összefüggő feladatokat a vonatkozó jogszabályok és Egyetemi szabályzatok rendelkezései határozzák meg.
57. § Beruházás, felújítás nyilvántartása (1) A beruházás és felújítás eredményeként létrejött értéknövekedést, a Számviteli politikában foglaltak szerint kell a nyilvántartásban rögzíteni. (2) A tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, stb.) beszerzésének előkészítésével, a beruházási, felújítási eljárások bonyolításával, gazdasági elszámolásával összefüggő feladatokról Közbeszerzési és beszerzési szabályzat, valamint a Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje tartalmaz részletes előírásokat. 44
BEVÉTELEK (1) A bevételek között kerül kimutatásra az Egyetem rendeltetésszerű működésével, az Alapító okiratban meghatározott feladatokkal összefüggő bevételek, egyéb bevételek, államháztartáson belülről nyújtott támogatások, az átvett pénzeszközök, a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételek illetve alaptevékenység ellátásához a felügyeleti szerv által biztosított támogatások összege. 58. § Költségvetési támogatás (1) Az Egyetem működéséhez a fenntartó biztosít támogatást. Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg a felsőoktatás állami támogatását. A felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított állami támogatás rendszerét a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmények részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás. (2) Az állami támogatás célja a) a hallgatói juttatások, b) a képzési tevékenység, c) tudományos fejlődés, d) fenntartási feladatok, e) a hallgatói sport, f) egyes speciális felsőoktatási feladatok ellátásának, g) a minősített intézmények támogatásának, h) kulturális és fejlesztési támogatások biztosítása. Az állami támogatásra - a d) pontban meghatározott állami támogatás kivételével - az állami felsőoktatási intézmények azonos feltételek, alapján válnak jogosulttá. (3) A fenntartó által az Egyetem részére adható támogatás lehet különösen: a) a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez, b) a kis létszámú szak indításához, fenntartásához, c) a felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához, d) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, Szakkollégiumi Kiválósági Központok tevékenységének előmozdítására, e) kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtásához, a kutatási eredmények hasznosításához, f) a hallgatók elhelyezését szolgáló szervezetek működéséhez, g) a hallgatói sport fejlesztéséhez, szervezéséhez, h) a felsőoktatási intézményi sportlétesítmények fejlesztéséhez, működtetéséhez, i) az esélyegyenlőség előmozdítására, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében nyújtott támogatás. Az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget.
45
59. § Költségvetési bevételek (1) Az Egyetem jogosult a rendeltetésszerű működése során, az Alapító okiratban meghatározott feladatokkal összefüggésben működési és felhalmozási jellegű bevételek beszedésére. (2) A bevételszerző tevékenység díjtételét, összegét úgy kell megállapítani, hogy a feladat ellátásával összefüggésben ténylegesen felmerült közvetlen költségekre, az intézményüzemeltetési, működtetési és fenntartási (közvetett költségekre) költségekre is fedezetet biztosítson. A díjtételek meghatározására vonatkozó részletes előírásokat az „Önköltségszámítási szabályzat” tartalmazza. (3) A költségvetési bevételek terhére tervezett kiadások kizárólag abban az esetben teljesíthetők, ha a bevétel rendelkezésre áll. A kiadások teljesítése előtt az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy szerződés alapján befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e. (4) Az Egyetem nevének, szellemi és anyagi infrastruktúrájának használatáért, az elhasználódott javak pótlására, illetve az Egyetem központi szervezeti egységének a Rektorátus tevékenységéhez, a működéséhez és üzemeltetéséhez a szervezeti egységeknek saját bevételeik – az éves költségvetésről szóló előterjesztés alapján – meghatározott hányadát átadják. Az átadás hányadát a kancellár javaslatára, a szenátus határozza meg az elemi költségvetés szervezeti egységekre történő felosztása keretében. Az átadásnak nem képezik alapját a pályázatokon elnyert támogatások, adományok, céltámogatások, nyelvvizsgabevételek, valamint a hallgatók által fizetett ellátási és eljárási díjak. A szervezeti egységekhez befolyt és befizetési alapot képező bevételek után a Rektorátust megillető bevételek átadását tárgyév júliusában, októberében, valamint végelszámolást követően a tárgyévet követő év márciusában kell végrehajtani.
60. § Követelések kezelése (1) Az Egyetem által nyújtott szolgáltatások, értékesítések ellenértékéről számlát kell kiállítani. A kibocsátott számláknak tartalmilag és formailag meg kell felelniük az érvényes jogszabályi előírásoknak, továbbá figyelemmel kell lenni az ÁFA törvény rendelkezéseire is. (2) Kiállított számlák lehetnek eseti számlák vagy szerződés alapján kiállított számlák. A számlák lehetnek készpénzes, átutalásos és csekkes fizetési móddal kiállítottak. Számlák készülhetnek forintban valamint idegen pénznemben. (3) A számla kiállítása a gazdálkodó szervezeti egységek feladata. Az EOS-ban a vevőkhöz kapcsolódó feladatok végrehajtását a Pénzügy modul biztosítja.
46
(4) A követelések határidőre meg nem történő kiegyenlítése esetén a számlát kiállító szervezeti egység vezetője köteles a behajtás iránt intézkedni. A vevő számla teljesítésének elmaradása esetén a fizetési határidő lejártát követő 30 napon belül írásban kell felszólítani a partnert fizetési kötelezettsége teljesítésére. A fizetési felszólításban megjelölt határidőben sem fizető adósok esetében további intézkedés céljából a Jogi Igazgatóságra kell átadni az ügyet. (5) A késedelmesen teljesítő vevők esetében késedelmi kamat felszámítható. Amennyiben a késedelmi kamat nem kerül a vevő által kiegyenlítésre, a számlát kiállító szervezeti egység vezetője köteles a behajtásról intézkedni. (6) Követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A behajthatatlannak minősített követelés nem jeleneti a követelés elengedésért. A behajthatatlan követelésekre vonatkozó előírásokat az Áhsz. tartalmazza részletesen. VAGYONGAZDÁLKODÁS 61. § (1) Az Egyetem vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók. (2) Amennyiben az Egyetem bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga - az intézményi társaságot ide nem értve - az államot illeti meg, azonban erre az Egyetemmel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni. (3) Az Egyetem a vagyonkezelője a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak. Az Egyetem vagyonkezelésében állnak az általa használt ingatlanok, ingó vagyontárgyak, a saját bevételből szerzett, illetve az Egyetem által használt, számviteli nyilvántartásaiban idegen eszközként feltüntetett ingóságok. Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az Nftv.-ben, az Áht.-ben meghatározottak szerint rendelkezhet. (4) Az Egyetem vagyonát, valamint a rendelkezésére bocsátott ingó - ideértve szellemi terméket és más vagyoni értékű jogot is - és ingatlan vagyont az Alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. (5) Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát az MNV Zrt. útján látja el. A vagyonkezelői jogokat az Egyetem nevében a kancellár gyakorolja. (6) Az Egyetemet, mint a vagyonkezelői jog jogosultját – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. (7) Az Egyetem a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a Magyar Állam nevében eljárva átruházhatja, ami a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések betartásával, b) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenértéke fejében, 47
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával, d) a miniszter előzetes értesítése mellett, e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával történhet. (8) Ha az Egyetem jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását - amennyiben az egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel - törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Egyetemet illeti meg. Az értékesítés során a Nvtv. –ben foglalt szabályok szerint kell eljárni. (9) Az Egyetem által kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő köteles térítést fizetni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A költségek és a térítés megállapításának rendjét az Önköltségszámítási szabályzat tartalmazza. (10) Az oktató, illetve kutató foglalkoztatási jogviszonya keretében létrehozott szellemi alkotásra a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) Az Egyetem rendelkezésére bocsátott nemzeti vagyont az állami vagyonról vezetett vagyonnyilvántartásban nyilván kell tartani, ennek érdekében az Egyetemet külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (12) A vagyongazdálkodásra vonatkozó további előírásokat a Vagyongazdálkodási szabályzat tartalmazza.
TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA 62 § (1) Az Egyetem, a konzisztórium előzetes egyetértésével, a szenátus döntése alapján – saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt részéből és tulajdonában lévő vagyonával – zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak állami vagyon nem képezi részét. (2) Az Egyetem olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amelyben a befolyása (részesedése) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. (3) Intézményi társaságot az Egyetem akkor alapíthat, ha az intézményi társaságai esetleges veszteségeinek fedezésére kötelező tartalék-, illetve kockázati alapot hozott létre a saját bevételei terhére. Az Egyetem csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban vehet részt, amely nem sérti érdekeit. Nem hozható létre társaság az Egyetem Nftv. 48
2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységeinek ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet. (4) Az Egyetem az intézményi társaság részére pénzbeli hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet. (5) A kancellár évente jelentést készít a Szenátus részére az Egyetem által alapított vagy részvételével működő intézményi társaság működéséről. A jelentés alapján a kancellár javaslatot készít az intézményi társaság további működtetésével, illetve a vagyonvesztés elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekről az intézményi társaságainak esetleges hiányát a befolyásánál (részesedésénél) nagyobb mértékben nem finanszírozhatja. (6) Az Egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet az Egyetem hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. (7) Az Egyetem által alapított, illetve részvételével működő intézményi társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a kancellár gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a kancellár az Nftv. 13/A. § (5) bekezdés szerint átruházhatja. Az átruházott tulajdonosi jog tovább nem delegálható. (8) Amennyiben az intézményi társaságnál működő felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve az intézményi társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az intézményi társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, és összehívja az intézményi társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, erről a kancellár köteles haladéktalanul tájékoztatni a szenátust. (9) Ha az Egyetem szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényt kell alkalmazni. (10) Az Egyetem – az (1) bekezdés szerinti intézményi társaság kivételével – gazdálkodó szervezet alapítására, abban részesedés szerzésére, illetve gazdálkodó szervezetben tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése alapján, az MNV Zrt.-vel kötött szerződésben meghatározottak szerint jogosult. Ebben az esetben az alapításra, a részesedés szerzésre, a tulajdonosi jogok gyakorlására az állami vagyonról szóló törvényben az állami tulajdonú gazdasági társaságokra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
49
VÁM ÉS ILLETÉKMENTESSÉG 63. § Illetékmentességi jogosultság (1) Az Egyetemet az 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetén teljes személyes illetékmentesség illeti meg (pl.: ingatlan-nyilvántartási eljárás, bírósági eljárás). (2) Hatósági eljárásokhoz, közokiratok beszerzéséhez stb. szükséges illetékmentességi nyilatkozatot a kancellár jogosult kiadni
64. § Vámmentességi jogosultság (1) Az Egyetemet a Lake-Success-i és más nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó az oktatási, tudományos és kulturális anyagok, tudományos műszerek és készülékek behozatala esetén vám- és illetékmentesség illeti meg. Ez a jog át nem ruházható. (2) Az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1950. november 22-én kelt Lake-Success-i megállapodás A., C., D. mellékletében felsorolt könyvek, kiadványok, dokumentumok, oktatási, tudományos és kulturális jellegű vizuális vagy auditív anyagok, tudományos műszerek és készülékek és azok tartozékai csak akkor vámmentesek, ha azokat kizárólag oktatás, vagy tudományos kutatás céljára hozzák be, illetőleg használják fel, valamint ha a származási ország csatlakozott a Lake-Success-i megállapodáshoz. (3) A vámmentesen vámkezelt áru a vámkezeléstől számított öt éven belül vámmentességre nem jogosult intézmény, szervezet részére csak a vám, az illeték és az ÁFA megfizetése után értékesíthető vagy adható át. A vámmentesen vámkezelt áru bevételt eredményező árutermelésre nem használható fel. (4) Az import beszerzésekhez, illetve az ajándékként érkezett tárgyak vámkezeléséhez szükséges nyilatkozatok kiadására a kancellár jogosult.
ÖTÖDIK RÉSZ AZ ELLENŐRZÉS FŐBB SZABÁLYAI 65. § Belső kontrollrendszer (1) Az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása a költségvetési szerveknél belső kontrollrendszer keretében valósítandó meg. (2) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak az alábbi célok: 50
a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.
(3) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a kancellár a felelős, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. (4) Az Egyetem belső kontrollrendszerére vonatkozó részletes előírásokat egyetemi szabályzók tartalmazzák. (5) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a kancellár köteles nyilatkozatban értékelni az Egyetem belső kontrollrendszerének minőségét.
66. § Belső ellenőrzés (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a kancellár köteles gondoskodni. (2) A kancellár közvetlen irányítása alatt álló függetlenített Ellenőrzési Iroda feladatait, hatáskörét, eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. (3) Az Ellenőrzési Iroda a kockázat elemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terv végrehajtásáért valamint azok megvalósításának nyomon követéséért felelős. Az éves ellenőrzési tervet a kancellár hagyja jóvá. (4) A gazdálkodó-szervezeti egységek, illetve az Egyetem bármely közalkalmazottja, névvel ellátott, írásos indoklás alapján célvizsgálat elrendelését kezdeményezheti a kancellárnál. (5) A vezetők kötelezettségei közé tartozik, az irányításuk alá tartozó egységeknél a vezetői ellenőrzési rendszer gyakorlása, és ennek dokumentálása. (6) Az egyes feladatok, tevékenységek ellenőrzésére feljogosított szervek – megbízó-levelüket felmutató – ellenőreinek munkáját minden közalkalmazott köteles segíteni.
51
HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 67. § (1) A Szabályzat az SZMR mellékletét képezi. (2) A Szabályzat folyamatos aktualizálásáért a kancellár – gazdasági igazgató, a GI vezetőinek bevonásával – a felelős. A Gazdálkodási Szabályzat, új jogszabályok megjelenésével, valamint jogszabály-módosításokkal összefüggő korrekciójára a kancellár felhatalmazza a gazdasági igazgatót. (3) A Szabályzat a Szenátus általi elfogadás napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban kiadott gazdálkodási szabályzat hatályát veszíti.
Budapest, 2016. június 24.
Sándorné dr. Kriszt Éva rektor
Dr. Dietz Ferenc kancellár
Záradék: A Szabályzatot a Szenátus 2015/2016. tanévi (VI. 24.) 128. számú határozatával elfogadta, hatályos 2016. június 24. napjától.
52
