BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Nemzetközi szervezetek|2009

©Lara

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet

2009/2010. őszi félév, III. évfolyam

Közreműködtek: Kovács Imre

Budapest, 2009 1


©Lara

Tartalom Kurzusinformációk..................................................................................................................................6 I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története.........................................................6 A Népszövetség .................................................................................................................................6 A kezdetek......................................................................................................................................6 Hogy épül fel a NSZ?.......................................................................................................................7 Intézményrendszer.........................................................................................................................8 A Népszövetség tevékenységi területei..........................................................................................9 Konklúzió......................................................................................................................................12 II. Nemzetközi szervezetek politikai gazdaságtana...............................................................................12 Bevezetés.........................................................................................................................................12 Mire jók a nemzetközi szervezetek...................................................................................................14 Potyautasság: ki fizet és miért?........................................................................................................14 Nemzetközi szervezetekről…............................................................................................................15 III. Nemzetközi szervezetek..................................................................................................................16 A nemzetközi szervezetek története................................................................................................16 Funkciói............................................................................................................................................16 A nemzetközi intézményeknek két csoportja...................................................................................17 A kettő összehasonlítása..................................................................................................................18 Nemzetközi szervezetek osztályozása..............................................................................................18 Tagságok fajtái..................................................................................................................................20 IV. Nemzetközi szervezetek elméletei..................................................................................................21 Realista iskola...................................................................................................................................21 Idealista iskola..................................................................................................................................21 Kritikai iskolák...................................................................................................................................22 V. A Nemzetközi Valutaalap..................................................................................................................22 VI. Nemzetközi Bíráskodás....................................................................................................................27

2


©Lara

A Nemzetközi Bíróság.......................................................................................................................27 Felvezetés.....................................................................................................................................27 Nemzetközi Bíróság .....................................................................................................................28 Jogforrások, melyekből az ICJ táplálkozik.....................................................................................28 Összetétel.....................................................................................................................................28 Belső szervezet.............................................................................................................................29 Tevékenység ................................................................................................................................29 ICJ tevékenységének szakaszolása................................................................................................31 Értékelés.......................................................................................................................................33 Nemzetközi büntetőbíróságok..........................................................................................................33 Felvezetés.....................................................................................................................................33 Az ICTY..........................................................................................................................................34 ICTR – Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék.........................................................................36 Az ICTR és az ICTY közös értékelése..............................................................................................38 Hibrid bíróságok...........................................................................................................................41 VII. A Világbank.....................................................................................................................................41 Mit csinál a Világban?.......................................................................................................................42 IDA................................................................................................................................................42 IFC.................................................................................................................................................43 MIGA ............................................................................................................................................43 ICSID.............................................................................................................................................43 Millenium Developement Goals (MDG’s) ........................................................................................43 VIII. Az Egyesült Nemzetek Szervezete.................................................................................................46 Az ENSZ gazdasági szervei.................................................................................................................46 Az ENSZ-ről általában........................................................................................................................47 Szervezeti felépítés...........................................................................................................................48 A Közgyűlés...................................................................................................................................48

3


©Lara

A Biztonsági Tanács......................................................................................................................49 Az ENSZ szakosított szervei...............................................................................................................52 ILO (International Labour Organization).......................................................................................52 FAO (Food and Agriculture Organization).....................................................................................52 UNICEF..........................................................................................................................................53 UNRA............................................................................................................................................54 UNESCO........................................................................................................................................54 IX. Az Állandó Büntetőbíróság..............................................................................................................55 ICC jellemzői.....................................................................................................................................55 Intézmény-rendszer..........................................................................................................................56 Az ICC és az ENSZ viszonya................................................................................................................57 Az ICC és az USA viszony...................................................................................................................57 X. A humanitárius intervenció..............................................................................................................58 Definíció helyett objektív kritériumok..............................................................................................59 Értékelése, jogi problémák...............................................................................................................60 XI. Koszovói esettanulmány (humanitárius intervenció)......................................................................61 Értékelés...........................................................................................................................................62 Milyen problémák voltak még ezzel az intervencióval?....................................................................62 XII. Békefenntartás...............................................................................................................................63 Az első generációs békefenntartás általános jellemzői.....................................................................64 Második generáció (1988-)...............................................................................................................64 XIII. Regionalizmus................................................................................................................................66 Regionalizmus első hulláma..............................................................................................................67 Regionalizmus második hulláma (az új regionalizmus).....................................................................67 Az Európa Tanács..............................................................................................................................67 Tagfelvétel az ET-ben....................................................................................................................68 Az ET célja és feladatai..................................................................................................................68

4


©Lara

Tevékenységének eredménye......................................................................................................69 Intézményrendszer.......................................................................................................................69 XIV. GATT .............................................................................................................................................69 Előzmények......................................................................................................................................69 A GATT .............................................................................................................................................71 Magyarország...................................................................................................................................75 XV. Az Európai Unió..............................................................................................................................75 A három létező hatalmi ág viszonya.................................................................................................76 Reformok..........................................................................................................................................76 Lisszaboni szerződés.........................................................................................................................77 Kizárólagos és megosztott jogkörök.................................................................................................78 Az EU kizárólagos hatáskörei (nemzeti parlament semmiféle módon nem dönthet)...................78 Megosztott hatáskörök.................................................................................................................78 A Tanács...........................................................................................................................................78 XVI. A NATO..........................................................................................................................................79 XVII. EBESZ (35 állam)...........................................................................................................................81 XVIII. Hogyan néz ki a globális irányítás 2050-ben?..............................................................................81 Realista felfogás................................................................................................................................82 Liberális............................................................................................................................................83 Kritikai..............................................................................................................................................84 Marxista........................................................................................................................................84 Feminista......................................................................................................................................85 Vizsgával kapcsolatos kérdések............................................................................................................85

5


©Lara

Kurzusinformációk −

− − − − −

Oktatók: Kemenszky Ágnes és Blahó András Óra ideje, helye: kedd, 13:10-16:10, C V-VI. Vizsga: írásbeli, 10 kérdés van általában, 60%-tól elégséges. Tankönyv: o Blahó András és Prandler Árpád [2005]: Nemzetközi szervezetek és intézmények, AULA Tananyag: tankönyv, előadások anyaga, és ami még a tantárgyi adatlapon szerepel. Évközi követelmény: 9. héten zh megírása.

I. Bevezetés: A nemzetközi szervezetek kialakulásának története A Népszövetség (általában van belőle kérdés, főleg a sikereket és kudarcokat kérdezik) A kezdetek – Az a törekvés, hogy legyen ilyen szervezet, határozottan jelen van. – XX. sz. elején pacifizmus van, ami az I. világháború kitörésekor sokkal több embert érint meg, mint addig. – Egy ilyen típusú szervezet ötlete eleinte magánszemélyektől jön. Mozgalmak, egyesületek jönnek létre, tehát az első jelek ezek. Van törekvés a világbékét garantáló nemzetközi szervezet létrehozására. – Három példa o USA: T. Roosevelt 1906-ban Béke Nobel-díjat kap ezért. Felveti a gondolatot, hogy létre kellene hozni egy békeligát. Két feladata lenne: egymás közötti békét garantálja (viták békés rendezése, stb.) illetve alkalmas lenne arra, hogy megakadályozzák, hogy a nem tagok kirobbantsanak egy fegyveres konfliktust. Cél, hogy ne lehessenek agresszorok. o Franciaország: Léon Bourgois létrehozza a Pour la Société des Nations nevű szervezetet.  1920-ban Béke Nobel-díjat kap ő is. o GBR: 1915 májusában, Londonban létrejön a League of Nations Society. o + 1. USA, Philadelphia: League to Enforce Peace (Nem ez az úttörő)  1916-ban itt tűnik fel Woodrow Wilson. Akkori pápa is támogatja ezeket az irányzatokat (XV. Benedek) – Megtapasztalják a világháború borzalmait, ergo receptívebbek lesznek az emberek és a szervezetek. Léon Bourgois például lobbizik mindenhol a háború ellen. – Egyre többen állnak mellé. – Létrehozás körülményei: I. világháború ideje, államokat két érdek mozgatja: egyrészt az, hogy mindenki a maximális nyereséget realizálja (azaz nyerni akarnak), másrészt azt akarják, hogy a háborút hagyják végre abba. El kell gondolkozni azon, milyen lesz a béke, mi lesz utána. Két problémába ütköznek:

6


©Lara

1. Szuverenitás kérdése: Ha létre akarnak hozni egy nemzetközi szervet,

akkor a tagállamoknak a szuverenitásuk egy részéről le kell mondaniuk. A háborúban marha nehezen megy ez, mindenki önérdekkövető, kisebb a kooperációs készség. Rá kell venni az államokat. 2. Nagyhatalmak érdekérvényesítése: 1918-19 előtt évszázadokig az van, hogy a háború végén a békeszerződés és a rendszer mindig a nagyhatalmak szempontjai szerint jön létre. A nagyhatalmak mondják meg mi lesz. Ez két módon érvényesül:  A győztes nagyhatalmak a legfőbb döntéshozó testületben teljes jogú tagságot akarnak, hogy biztosítsák érdekeik érvényesítését.  Bevezetésre kerül a vétójog intézménye (Ez az egyik kedvenc vizsgakérdés az ENSZ esetében), ami garantálja, hogy ne szülessenek kedvezőtlen döntések a nagyhatalmak számára. – hosszú tárgyalásfolyamat kezdődik meg. – Vége: Le kell mondani valamiről. De kinek és miről? o Franciaország: ők általában ragaszkodnak a szuverenitásukhoz és néha eljátszadoznak a közös haderő gondolatával. Most is azt mondják, hogy ez kell. De végül lemondanak róla. A többi nagyhatalomnak ez sok. o GBR: egy a lényeg nekik, hogy a kontinentális erőegyensúly fenntartása fölötti őrködésben jelentős szerepet játsszanak. El kell fogadnia, hogy nem egyedül van már, legfőképpen az USA-val kell majd osztoznia. USA ekkor lép ki az európai színpadra. o Olaszország, Japán: nem tartozhatnak a legnagyobbakhoz. NSZ struktúrája úgy lesz kialakítva, hogy ők nem kerülhetnek be a nagyhatalmak közé. o USA nagyon lényeges, úttörők abban, hogy létrejöjjön egyáltalán a NSZ. Végig ott vannak a tárgyalásokkor, de végül a végén visszalépnek. Az USA nem lesz tagja a Népszövetségnek! Ez lesz a legnagyobb gyengesége a szervezetnek. Wilson személyes tragédiája a kisebbségvédelem. (Nem kerülnek be a rendelkezései az alapszerződésbe, ezért nem írja alá.) – 1919. április 28-án megalakul a NSZ, azaz ekkor fogadják el a genfi székhelyű Nemzetek Szövetségének Egyességokmányát. o 26 cikk és 2 függelék, melyek önálló nemzetközi szerződésnek minősülnek. Hogy épül fel a NSZ? – Alapító tagok: o A versailles-i békeszerződések aláírói: 27 állam o A Brit Birodalom domíniumai: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika o A félgyarmati státuszban lévő India o 13 semleges ország – Nem tagok: a vesztesek, és Szovjet-Oroszország sem. – Összesen 43 alapító tag van. – Ez azért tűnik olyan kevés számnak, mert nincs annyi állam még összesen a világon. – Ez az első univerzális nemzetközi szervezet: a világ államainak nagy részét érinti. Mindenképp univerzalizmusra törekszik, igyekszik lefedni a világot. – A csúcs az 1934 ősze és 1935 szeptembere közötti 59 tag.

7


©Lara

USA nem tag. 1920-ban a republikánusok győznek, nem ratifikálhatja az elnök az egyességokmányt. – Van némi fluktuáció a szervezeten belül: be lehet lépni, ki lehet lépni, és ki is lehet zárni. A vesztes államokat fokozatosan, de lassan elkezdték beépíteni. Magyarországot 1922-ben, Németországot 1926-ban veszik fel, a Szovjetunió 1934ben lép be. A 30-as években elkezdődnek a kilépések: 1933-ban Németország és Japán, 1937-ben Olaszország, 1939-ben Magyarország. – Új szankció a kizárás, amit egy esetben alkalmaznak: 1939-ben a Szovjetunióval szemben, a Finnországgal szembeni agresszió miatt. –

Intézményrendszer − Nagy eredmény: képviseleti szervek megkettőződése. Két fő képviseleti szerv van, egyikben minden tagállam ott van, a másik pedig egy korlátozott létszámú testület. Az első a közgyűlés (vagy parlament), a második valamilyen tanács, vagy simán csak tanács. Létrejönnek a nemzetközi szervezetekre jellemző klasszikus szervek. A későbbi korokban minta lesz. – Főszervek: 3 tipikus szerv van. o közgyűlés, tanács, titkárság o plusz kettő másik szerv, ami a NSZ-től független: a két függelék hozza létre ezt a kettőt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), és Az Állandó Nemzetközi Bíróság (Hágában van székhelye) 1. Közgyűlés: – az a testület, ahol valamennyi tagállam jelen van, a munkában részt vesznek mind. – egyhangúság a szavazás módja. Az államok nem blokkolnak, inkább tartózkodnak, ha valamit annyira nem akarnak, de annyira nem is rossz. Ez bevett gyakorlat lesz. – A KGY feladata: új tagok felvételéről való döntés, költségvetés elfogadása (ez 2,5 és 7 millió dollár között mozgott évente) – Feladata még, hogy a tanácsi nem állandó tagokat megválassza – Miben pionír? A közgyűlés felkéri a főtitkárt, hogy éves jelentéseket készítsen. – Az általános vita a közgyűlés előtt zajlik. Évente össze szokott ülni (egy évben egyszer!) és ez az ülés egy hónapig tartott kb. Itt alakult ki az általános vita, az államok közjogi méltósága gyakorlatilag bármiről elmondhatja a véleményét. o azelőtt erre inkább a nagyhatalmaknak volt csak lehetőségük. Ez most világfórum, az államok szuverén egyenlőségének elve alapján. – itt kezdődik el az a gyakorlat, hogy a közgyűléshez állandóan működő bizottságok (6 bizottság) kapcsolódnak. Ellentétben a KGY-el, bizottságokban többségi szavazás volt. o a bizottság határozatait a közgyűlésnek is el kell fogadnia, egyhangúan. 2. Tanács – Évente négy ülésszak → folyamatosabb működés. – korlátozott létszámú testület, nem minden állam tagja – két féle módon lehet bekerülni o ex officio: hivatalból. Ez esetben állandóan ott lesz, nem fog kikerülni, stb.

8


– –

– – – –

©Lara

o választás: tagok váltják egymást, bizonyos időre, bizonyos elvek mentén. (amit majd az ENSZ-nél megtanulunk) Ez rotációs alapon biztosítja a részvételt. A különböző tagokat állandó és nem állandó tagoknak hívjuk. Az állandó tagok száma 5 volt: GBR, Franciaország, Olaszország, Japán. (itt azért elismerték őket, máshol nem annyira) az ötödik az USA lett volna, de a kész szerződést nem ratifikálták ugye. 4 nem állandó tagot terveztek, később megnövekedett ez a szám, maximum 11-re. Legnagyobb létszám összesen 15 volt a tanácsban. Az állandó tagok köre bővül: mikor Németországot felveszik, akkor állandó tag lesz, 1926-tól, A Szovjetunió (1934-től) szintén. Kísérleteznek a fél-állandó tagokkal, de erről nem beszélünk. Feladatai: o a legfőbb döntéshozó szerv. Feladata a nemzetközi béke és biztonság védelme érdekében fellépni. o A népszövetségi rendszer fontos eleme hogy a tagok közti vitákat békésen rendezzék.  erre vagy felkérnek egy választott bíróságot  vagy a Tanácsot o tehát ha őt választják, akkor dönt is o szankciók: katonai szankciót kizárólag a Tanács javasolhatott. Feladatuk a szankciók betartásának ellenőrzése o mandátumok felügyelete is a tanács feladata. o leszerelési tervek elkészítése is, mely esetben szintén egyhangúan történik a szavazás, a szuverén egyenlőség miatt.

3. Titkárság – azért nem beszélünk róla sokat, mert az egyességokmány se mond sokat, elég szűkszavú. – feladatkörének a kialakítása a főtitkárok személyétől függ általában, – Sir Eric Drummond volt az első főtitkár, ő alakítja ki a tikárság profilját. 1933-ig tölti be posztját. – Következő két főtitkár kevéssé karakteres, ekkor már a kivonulások időszaka van. – Feladata még, hogy a NSZ létrehozásának egyik fő célját teljesítse: a népszövetségi rendszerhez csatlakozó kb. 20 egyéb szervezet munkáját koordinálja. 4. Állandó Nemzetközi Bíróság – 1922 és 1940 között működik. – független, de tiszteletbeli főszerv. A Népszövetség tevékenységi területei 1. Területi épség és függetlenség, a háború indítás joga – NSZ 10. cikke arról szól, hogy a NSZ tiszteltben tartja és megvédi a tagállamok területi épségét. Kicsit olyan, mintha kollektív védelemről beszélnénk. Ezt mindig elő lehetett húzni. Meg kell őrizni azt az állapotot, amit a béke létrehozott. Ezek után nem lehet jönni a területi revízióval!

9


©Lara

Kollektív védelemhez való hasonlatossága: gyenge kollektív védelem valósul meg. Szuverenitásukat nem akarták a tagállamok ennél jobban beáldozni. – 11. cikk: jogot ad a tagoknak arra, hogy felhívják a KGY vagy a Tanács figyelmét minden olyan körülményre, amely azzal fenyeget, hogy megbomlasztja a nemzetközi békét és biztonságot. A NSZ kötelessége, hogy minden intézkedést megtegyen ilyenkor. – Vitákat választott bíróság vagy a Tanács segítségével kell rendezni. – Háborúindítás: A NSZ-től azt várták el, hogy megakadályozza a háborút. Az lett volna szép, ha a NSZ Alapokmánya kimondja ennek tilalmát. Ez mégis fennmarad! Bizonyos tilalmakkal (Briand-Kellog paktum kérdőjelezi majd meg ezt a jogot) o nem indíthatott háborút az az állam, mely sérelmet szenvedett ugyan, de választott bíróság vagy a tanács elé vitték az ügyet, megszületett a döntés és azt az agresszor elfogadta. o Létezik egy 3 hónapos háborúindítási moratórium, ha nem elégedett a sértett. –

2. kényszerítő intézkedések – 16. cikk foglalkozik vele. háromféle szankció létezik. o gazdasági o jogi o katonai – szankciók alkalmazására egyetlen alkalommal kerül sor: az Etiópia elleni olasz agresszió miatt. o Az 1928-as szerződés garantálta befolyásukat. Ezt szegi meg Olaszország, mikor magánakciókat kezdeményez. 1935-ben robban ki a fegyveres konfliktus. Etiópia is részes állam, NSZ-hez fordul, hogy ítéljék el Olaszországot. Mustárgázt is alkalmaztak történészek szerint teljesen feleslegesen. – A NSZ szankciókat vezet be, gazdasági jellegűeket zömmel. De a gazdasági embargó nem terjed ki a kőolajra. Olaszország továbbra is használhatja a Szuezicsatornát. Diplomáciai szankciók nincsenek, végül 1936-ban fel is függesztenek mindent. – Két állam lobbizik Olaszországért, GBR és Franciaország. Ők szeretnék, hogy az Európán kívüli befolyási övezetek status quo-ja fennmaradjon. – a katonai szankció alkalmazásához a Tanácsnak van joga, de csak ajánlás jelleggel. Ez teoretikus, mert sose merült fel ilyen. – Jogi szankció egy esetben volt: a Szovjetunió kizárásakor. 3. Regionális megállapodások – Az amerikai, a brit és a japán fél kérésére történt meg az, hogy az egyességokmány több olyan pontot is beépített magába, ami a befolyási övezetek garantálásáról szól. – Legfőképp amerikai részről nyilvánul meg ez a Monroe-elvben (Amerika az amerikaiaké) 4. Leszerelés

10


©Lara

– ez is egy cél volt: fontos, hogy szereljék le a hadseregüket a részes államok, addig a mértékig, amit nemzetbiztonságuk vagy nemzetközi kötelezettségük megkíván. – Leszerelési évkönyveket jelentettek meg, arról, hogy hogyan halad a leszerelési folyamat. A 30-as évek elejéig jól is ment, majd lelassult és leállt a folyamat. – Későbbi agresszor hatalmak felfegyverkeztek. – 1932-ig tart, utána inkább kudarc mint siker 5. Titkos szerződések elleni fellépés – Szép vágy. – Létrehoznak egy Szerződéssorozat c. kiadványt, melyben megjelentetik az adott évi nemzetközi szerződéseket. 6. Mandátumrendszer – 22. cikk rendelkezik a mandátumrendszer létrehozásáról: a gyarmati fennhatóság alól kikerült, de önmagukat még kormányozni képtelen területek felett alakul ki ez a rendszer. Volt német és török birodalmi gyarmatokról volt szó. Akik védőszárnyuk alá vonják őket, ők a mandatáriusok, mindezt népszövetségi felhatalmazással teszik. Szuverenitásukat kiterjesztik, országuk részének tekintik a mandátumterületet. Ez elég szoros függést eredményez. – Voltak kötelezettségeik is a mandatáriusoknak. Bizonyos területeken meg kellett felelniük bizonyos kötelezettségeknek. Meg kellett szüntessék pl. a rabszolgaságot. – 3 kategóriába sorolják a mandátumterületeket: A, B, C kategóriák vannak. – Civilizatórikus missziójuk van a mandatárius államoknak. – Éves jelentéstételi kötelezettségük arra, hogy hogyan vezetik az államot. A Bíróságnál még lesz szó erről. – Ez egy elég új rendszer, bizonyos korlátozásokkal engedi a szuverén főhatalmát kiterjeszteni. Szó nincs arról, hogy őket a függetlenségig kellene elvezetni. Civilizálni kell őket. – A mandátumrendszer a gyámsági rendszer váltja majd fel az ENSZ-ben. Nekik cél már a függetlenség! 7. Kisebbségvédelem – I. világháború végén Versailles-i rendezésnél olyan területcserék voltak, melynél nagyszámú lakosság került innen oda. – Ez sokaknak fájt. – valamilyen módon gondoskodni kellene róluk, ha már változtatni nem lehet. Ám a wilsoni kisebbségvédelmi rendszer nem valósul meg, és nem kerül be az egyességokmányba. 8. Együttműködés más nemzetközi intézményekkel – titkárság feladata lett volna ezt koordinálni. – 20 különböző, szűkebb tevékenységű („szakosított”) szerv. – technikai jellegű nemzetközi szervezetek irányítását nem tudta végül ellátni a NSZ. Ez egy kudarc. Egy kivétel: az ILO.

11


©Lara

Konklúzió – a NSZ nem tudott eleget tenni annak a feladatnak, amit eredetileg neki szántak. Oka: az I. világháború utáni rendezés a győztes hatalmak érdekeit tükröző status quo rögzítése volt. Ez a fajta rendszer nem volt alkalmas arra, hogy reagáljon a világban egyébként történő változásokra. De a világ változott és ők nem tudtak lépést tartani. – A NSZ a 30-as évekre gyakorlatilag kiüresedett. – Eredménytelen volt, mert: o a kollektív biztonság gyenge volt o olasz-japán-német agresszió  Japán: 1931-ben lerohanja Mandzsúriát. NSZ-nek az események után 7 hónappal sikerült kiküldeni egy bizottságot, amikor ott már bábállam volt. Hazamentek, kimondták, hogy igen, agresszor volt és ennyi. Angolok és franciák nem akartak belenyúlni a fenti okok miatt. o jelentős nagyhatalmak kimaradnak, vagy részben, vagy teljesen (USA, Szovjetunió) o Az agresszorok kivonulnak, és részükről a fáklyásmenet. o Szervezetek működését nem tudják koordinálni. o Bíróság kudarc is meg siker is. Kudarc, mert nem a NSZ alatt jön létre. – Eredmények: o univerzalizmusra törekvés: világviszonylatban kíván létrejönni o politikaterületek széles körében tevékenykedik o bizonyos területi vitákat sikerül rendezni: Saar-vidék és Szilézia hovatartozása eldől o litván-lengyel, bolgár-görög, és finn-orosz viták eldőltek o képviseleti szervek megkettőződése o kollektív biztonság ideája o mandátumrendszer o nagyszámú technikai szerződés a NSZ égisze alatt, pl. leánykereskedelemről és ópium kereskedelemről. o nemzetközi bíróság joggyakorlata megindul → ez jelentős előrelépés. o utóbbi kettő a nemzetközi jog kodifikációját előmozdítja.

II. Nemzetközi szervezetek politikai gazdaságtana Bevezetés − A 18. században az alapkérdés az, hogy miért van olyan, hogy „gazdag” és „szegény”? − nem csak azt kell megnézni, hogy a gazdagság miből származik, hanem ennek társadalmi hatásait, tehát hogy a gazdagság miként vezet gazdasághoz − Adam Smith keresi, hogy mi a különbség a szegény és a gazdag között − ő az első, aki megtalálja, hogy mindenben, ami emberi, az egyetlen közös dolog a munka (az abszolút munka) o abszolút munka: ha több munkát fektetek bele, többet fog érni − az emberi munka tehát a közös nevező

12


©Lara

− Smith szerint minden emberi tevékenység munkával jön létre − az absztrakt munkát abszolút ráfordításként értékeli − aki több munkát tesz bele, az jobban jár − David Ricardo vámtiszt volt, az Angliába érkező hajóforgalmat vizsgálta − Elsősorban az arányokat vizsgálja: miért az jön be ami, és miért az megy ki, ami o Pl. miért jön be portugál bor, mikor Angliában is van? Smith elmélete szerint, ha sok munkát fordítnának az angol borra, az is jó lenne. De Ricardo szerint ez így nem stimmel, mert az a bor akkor is rossz marad… o szerinte tehát Smith abszolút munkaérték tana semmit sem ér − Szerinte a relatív munkaráfordítás a meghatározó (komparatív – összehasonlító) − a kereslet/kínálat piaconként eltér! → így tehát az áruk értéke is eltér! − így tehát nem az abszolút a meghatározó, hanem hogy a relatív ráfordításokból mi a legmegfelelőbb nekünk! − egy társadalomban az összmunkamennyiséget úgy kell elosztani, hogy azt termeljük, amiből a legnagyobb hasznunk van (relatíve, tehát egy másik termékhez képest!) − de mi van, ha mondjuk Portugáliában a bort és a posztót is hatékonyabban gyártjuk, mint Angliában? Ha borban sokkal jobbak, akkor minden erőforrással azt kell gyártani, mert akkor még a drága angol posztót is olcsóbban veszik meg, mint ha ők maguk állítanák elő − sok olyan termék van, a közjószágok, amelyeket ugyanígy lehet elemezni − ki jár jobban, aki sok közjószágot termel? − a közjószág olyan termék, aminek a fogyasztásából nem lehet kizárni senkit o pl. biztonság, rendőrség, védelem, oktatás, tűzoltóság stb. − mindenki azonos módon részesedik ebből? ha pedig nem azonos módon, az igazságos-e? pl. romák előtt tényleg nyitva vannak az iskolák? − egy társadalom számára nem semleges kérdés a közjószágok kínálata − van, aki többszörösét is ki tudja ennek használni, mint amennyi járna o potyautasság esete – akkor is használom, ha már nem is kéne (pl. fehérek lakta részen sűrűbben telepítik a közvilágítást, mint a putri telepen) o van, akinek meg ugye nem jut… − ha van kereslet (pl. közvilágításra), akkor kínálat is kell rá, ekkor már értéke van, ha pedig értéke van, akkor ára is − ár: amit a kereslet/kínálat meghatároz. Az érték ettől eltérhet − A közjószágnak is így ingadozik az ára, ha valaki nagyon fél sötétben hazamenni, akkor magas árat is hajlandó megadni a közvilágításért (pl. éjjel-nappal a hivatal ajtaját döngeti ez ügyben) − A kereslet-kínálat mögött társadalmi csoportok vannak, ez már a politikai gazdaságtan, vagyis hogy melyik csoport tud több közjószágot kibugázni magának − Externáliák esete: ezeket mindenkinek fizetnie kell, a cipésznek is érdeke hogy az adójából honvédelemre költsenek − ezek csak nemzetgazdasági kereteken belül értendők (pl. nem magyar rendőrök járőröznek Szlovákiába, mi meg nem szlovák közvilágítást használunk) o az EU-n belül azért vannak átfedések − bizonyos dolgokra egyes államok képtelenek, össze kell fogni, ha tetszik, ha nem − a krími háború után se a győztesek, se a vesztesek nem akarták elcipelni a hullákat, így alakult meg a Vöröskereszt, aki ezt bepótolta – teljesítette a közjószágot 13


©Lara

− egy nemzetközi szervezet közjószágot kínál Mire jók a nemzetközi szervezetek − olyasmit termelnek, amit a nemzeti tagállamaik képtelenek o nemzetközi béke – ENSZ o nemzetközi biztonság – EBESZ, NATO − „az ENSZ a határozatlansága miatt működik úgy, ahogy…” − A NATO-nak 28 tagállama van. − ha a NATO-t támadás éri, az kvázi az egész civilizált világ ellen lenne − a délszláv háborúban „Európa tökölődik”, aztán jön Clinton és bombáz − Európa képtelen volt a délszláv térségben megteremteni azt a közjószágot, hogy béke, „tökölődött össze-vissza” − ha kellenek nemzetközi szervezetek, akkor tudnunk kéne, hogy legalább azt termelik-e, amire szükség van! − „a nemzeti hülyeségnél nagyobb hülyeség nincs, belehalok a nemzetemmel együtt, semhogy Indiával közösködjek… hova lenne a világ…” − a nemzetközi szervezet lehet globális vagy nem globális (közjavakat mindkettő tud adni, de szervezeti formák szerint eltérőek lehetnek) − „ide figyelj Fico, tudjuk, hogy utálsz bennünket, de a trutyit légy szíves ne nyomjad” − harmonizáció: meglévő közjószág-szabályaimat harmonizálom − egyforma gyakorlatokat kellene bevezetni országonként − EU-s nyomás kellett ahhoz, hogy az osztrákokról kiderüljön, hogy a Rába habzása amiatt van, hogy „a kis rohadt cipőgyár engedi bele a csersavat a vízbe, de ezt olyan nehezére esik bevallani, mint a kutya, ami kilencet kölykezett” − szóval: csikorog az együttműködés − meg kell néznünk, melyik ország tud több közjószágot előállítani − normális, hogy a 470 ezres lakosú Luxemburg ugyanannyi jogot kap, mint a 80 milliós Németország? − „nagyobb kutya nagyobbat… harap…” − A jelenlegi világban nincs szupranacionalizmus − az EU-nak sincsenek ehhez jogi eszközei! − ki mennyivel járul hozzá pl. az afganisztáni szerepvállaláshoz? Az USA 40 ezer fővel, GBR-nek lakosságarányosan 10 ezerrel kellene, de jóval kevesebben vannak! Miért? − Magyarország 600 fővel van ott Potyautasság: ki fizet és miért? − határhaszon/költség számítások − gi = bi – ci − G = haszon, B = állam részesedése a nemzetközi szervezet által generált haszonban, − C = állam részesedése a nemzetközi szervezet költségeiben − Q = nemzetközi szervezet kibocsátása − gi = bi(Q) – ci (Q) − ebből gi maximalizálása

14


©Lara

− Dg/dQ = dbi/dQ – dci/dQ = 0 − ha a költségek és hasznok aránya nem változik, akkor − optimális tevékenység ott, ahol nemzetközi szervezet tevékenységéből az i állam számára származó haszonhányad szorozva a szervezet teljes tagsága határhasznának növekedésével megegyezik a tagsági viszony határköltségével Nemzetközi szervezetekről… − Nemzetközi Posta Unió, ENSZ: csak ez a két olyan szervezet van, amelynek a világ összes országa a tagja − zártkörű: pl. EU − partikuláris (teljes, társult, részleges): ez is lehet az EU o Magyarország pl. teljes jogú tag − a nemzetközi közjószágok termeléséhez is vannak externáliák, pl. nálunk meg kell növelni a katonai költségvetést a NATO-hoz − Coase világít rá arra, hogy bármilyen termelésnek vannak tranzakciós költségei o pl. ügyleti költségek − nem mindegy, hogy egy nemzetközi szervezet a közjószág termelésébe milyen struktúrával létesül o az ENSZ hierarchikus, és a kérdés az, hogy hol történik meg az a döntés, amely közjószág termelés szempontjából fontos, az ENSZ-nél ez a Közgyűlés, de azért nem mindegy hogy a BT mit mond − Fontos, hogy a tagállamok hogyan és miként differenciálódnak. − nemzetközi jogilag azonosak, de a tényleges gyakorlatban eltérő a termelési hozzájárulási költségviselésük és haszonmegosztásuk − folyamatos, mély, strukturáltabb együttműködés más haszonhányadot ígér − közjó: pl. az, hogy egységes agrárpolitikát határozott el 2002-ben az EU − ennek termeléséhez mekkora támogatást kap − kétféle szervezet van o az alapító tagállamok kormányainak hálójában vergődik, pl. ENSZ: nincs döntési jogköre − szervezeti önállóság és hatáskör mutatói: o küldöttek szolgálati idejének hossza o tapasztalt küldöttek aránya o előléptetettek aránya o szervezeti ideológia eltérése o költségvetési források feletti ellenőrzés képessége és joga o szervezeti értékek és normák szavazati támogatása − meddig tart egy szervezet? o tagállamok száma emelkedik o nemzeti küldöttségek mérete o szervezettel szembeni kihívások o költségvetés növekedése o új feltételekhez történő alkalmazkodás o alrendszerek terjedése o külső stabilitásban változás o belső struktúra változásai

15


©Lara

− nemzetközi tisztségviselő szerepe: nemzeti és nemzetközi dialektikája o hatásuk a szervezetre – államukra o autonómiájuk – függőségük o globális elit: jelentése? o döntéshozatali befolyásuk − döntéshozatali módok o oligopólium-elméletek (Stackelberg-duopólium) o bürokratikus politikák elmélete o kormányzati politikák befolyásolása o transzkormányzati koalíciók kialakítói lehetnek o magatartásváltozást indíthatnak − befolyáseloszlás a szervezetekben o tényezők: C = állam szervezeti képessége, Xc(G +S) = állami hatóságok prioritása, A = állami küldöttek személyes hozzájárulása a szervezet befolyásolásához, I = egyéni befolyás o C = Xc(G + S) + A o I = Xa (C D) o D = egyéni befolyás szervezeti megoszlása − hasznosak-e a szervezetek? − hatékonyak-e? − milyen képviseleti erővel rendelkeznek? − az államok mennyire veszik ezt komolyan?

III. Nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek története − 1867: James Lorimer skót jogtudós használta először a nemzetközi szervezetek kifejezést − 19. sz. vége: akadémiai és újságírói körökben meggyökeresedik a nemzetközi szervezet kifejezés − ugyancsak ekkor, Németországban Walter Schücking publikálja Die Organization der Welt c. művét, amit franciára már így fordítanak: L’Organisation Internationale − az USA-ban Paul Reisch használta először a kifejezést 1911-ben egy írásában − 20. sz.: az első igazi nemzetközi szervezetnek a Népszövetség tekinthető, ennek egyezségokmányában, a 23. cikkben is szerepel a kifejezés − az ENSZ Alapokmányában is szerepel, a preambulumban − a II. világháború után a köznyelvbe is beszivárog Funkciói − eszközfunkció o a nemzetközi szervezeteket az államok eszközként használják a saját érdekeik érvényre juttatására o ebben az USA a legprofibb, vagy a hidegháborús időszakban az ENSZ BT állandó tagjai is így jártak el − fórum vagy aréna

16


©Lara

tipikusan a konferenciadiplomácia tere (a 20. század előtt jellemezte a nagyhatalmakat, összejöttek egy konferenciára, és eldöntötték, hogy hogyan tovább) o az adott szerv plenáris szerve szokott ekként funkcionálni − aktor o a nemzetközi szervezet képes önálló aktorként funkcionálni, de csak azon területeken és olyan mértékben, amiben a tagállamok megegyeznek o közösségi aktorként meg tud nyilvánulni (pl. ENSZ) o

A nemzetközi intézményeknek két csoportja − nemzetközi szervezetek o a nemzetközi szervezet az államközi együttműködés azon formája, amely nemzetközi szerződés révén jön létre, államok között o az államok meghatározott célok megvalósítására hoznak létre nemzetközi szervezeteket, és kapcsolataik intézményesítésére o a nemzetközi szervezetek állandó intézményi struktúrával rendelkeznek, és alapító okiratukból fakadóan nemzetközi jogalanyisággal is bírnak o államok hozzák létre, de kivételesen föderáció entitásai (tartományok, tagállamok, kantonok stb.) is lehetnek nemzetközi szervezetek tagjai, vagy autonóm egységek is o általában államközi nemzetközi szervezetekről beszélünk, vagy egész pontosan kormányköziekről o konstitucionális elem, hogy nemzetközi szerződéssel jön létre, ez a szerződés határozza meg a szervezet céljait, funkcióját, intézményi struktúráját, az egyes elemek feladat- és hatásköreit és az egymáshoz viszonyított hierarchiáját o az alapító okirat már tartalmazza, hogy a tagállamok a szuverenitásuk mekkora részéről mondtak le a nemzetközi szervezet javára o a szerződés tükrözi az alapító államok akaratát o institucionális elem az intézményi struktúra  titkárság: adminisztrációval foglalkozik  plenáris szerv: munkájába minden tagállam bekapcsolódik (konferenciadiplomácia színhelye)  korlátozott létszámú testületek: nem minden tagállam vesz részt, általában tanácsnak hívjuk vagy végrehajtó bizottságnak • két módon lehet ide bekerülni: ex officio (hivatalból) vagy egyfajta választás útján • az ENSZ nem állandó tagjai a földrajzi méltányosság elve szerint rekrutálódnak (más területnagyság más képviselőszámot jelent)  segédszervek o nemzetközi jogalanyiság: származékos és korlátozott (eredeti és teljes jogalanyisággal ugyanis csak az államok rendelkeznek, a nemzetközi szervezeteké azért származékos, mert az eredeti szuverenitással rendelkező államok lemondanak szuverenitásuk egy részéről, ez leszármazik a nemzetközi szervezetek irányába, és azért korlátozott, mert

17


©Lara

csak bizonyos hatásköröket adnak ár, és csak bizonyos szervezetekre vonatkozóan) o Bernadotte-ügyet meg kell említeni, és az Alapokmány 104-es cikkét is o az ENSZ olyan állammal szemben is érvényesítheti a normák érvényre juttatását, ami nem tagja az ENSZ-nek (ma ennek egyre kisebb a jelentősége, lévén gyakorlatilag minden állam tagja az ENSZ-nek) − nemzetközi rezsimek o Steven Krasner: A nemzetközi rezsim elvek, normák, szabályok, valamint olyan döntéshozatali folyamatok rendszere, amelyben az egyes aktorok elvárásai közelítenek egymáshoz egy adott kérdést illetően o az aktorok szinte kizárólag államok, kivételesen lehetnek multik és NGO-k is A kettő összehasonlítása − hasonlóságok: o normarendszer, ami bizonyos magatartásmintákat ír elő, o kölcsönös elvárások rendszere − különbségek: o tevékenységi kör, mert a nemzetközi rezsimek szűkebb tevékenységi körben mozognak o kollektív aktorként sokkal inkább a szervezetek tudnak viselkedni (mert van intézményi struktúrájuk – székhely, szervek stb. - ami folyamatos működést tud biztosítani), rezsimeknél csak idea van, vagy normarendszer, ami köré államok csoportosulnak, de ez nem megfogható formáció − egy nemzetközi szervezetbe több rezsim is beágyazódhat o pl. az ENSZ több rezsimnek is otthont ad, pl. beleágyazódik a környezetvédelmi és az emberi jogi rezsim − egy rezsim több nemzetközi szervezetbe is beágyazódhat o pl. a nukleáris non-proliferáció beágyazódott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségbe (NAÜ), és az LSG/NSG-be is (Nukleáris Szállítók Csoportja) − a nemzetközi szervezetek támogathatják a nemzetközi rezsimeket és fordítva o a szervezetek két módon tudják támogatni:  normaalkotás (pl. az Európa Tanács égisze alatt kodifikálnak egy olyan nemzetközi szerződést, amely pl. az emberi jogi rezsimnek jó) o ellenőrzés (normák betartásának ellenőrzése, pl. a NAÜ a non-proliferáció normáinak betartatását kíséri figyelemmel) Nemzetközi szervezetek osztályozása − kormányköziség szempontjából o kormányközi vagy államközi (IGO)  államok a tagok  alapítás: vagy államok alapítják, vagy más IGO-k hozzák létre, ha egyik sem áll fenn, akkor INGO-ról beszélünk o nem kormányzati (INGO)  nem államok a tagok  két altípusa van az INGO-knak:

18

Nemzetközi szervezetek|2009 •

•

©Lara

transznacionális ernyőszervezetek: tagszervezetei vannak, amelyek önállóan is működnek, mint nemzetközi szervezet, pl. az Egyházak Világtanácsának tagszervezetei függetlenül is működnek transznacionális szervezetek: ennek két alkategóriája van: o profitorientált transznacionális (pl. Microsoft) o nem profitorientált transznacionális (pl. Greenpeace)

− tagság és kompetencia szerint o két része van a csoportosításnak, tagság szerint vagy kompetencia szerint. o tagság szerint kétféle szervezet létezik: nyitott vagy zárt.  nyitott: ENSZ a legjobb példa, nem korlátozza a bekerülést sem az alapító okiratában foglalt rendelkezésekkel, sem a tevékenységével, univerzális/egyetemes nemzetközi szervezet  zárt: vagy az alapító okiratával, vagy tevékenységével/gyakorlatával korlátozza a potenciális tagok körét (lehetnek gazdasági, kulturális, földrajzi, ideológiai korlátok) • regionális: földrajzi szempont szerint korlátozza a bekerülést, a régiók kontinensként is értelmezhetők, pl. AÁSZ (Amerikai Államok Szervezete), Afrikai Unió, Európa Tanács, EU • partikuláris: sajátos funkcióval bír, nem kötődik egy meghatározott földrajzi régióhoz, vagy ha igen, akkor nem ez a legfontosabb attribútuma a szervezetnek, valamiféle közös háttérből, közös érdekből adódóan szoros a kapcsolat az államok között, pl. NATO, bizonyos besorolások szerint az EU is, Brit Nemzetközösség • speciális v. speciálisan zárt: meghatározott speciális közös érdek tartja össze az államokat, ami lehet nagyon szűk is, akár csak egy-egy termékre kiterjedő pl. OPEC, Duna Bizottság o kompetenciák szerint is kétfajta szervezet van: átfogó és szektorális  átfogó: széleskörű tevékenység, több politikaterülettel foglalkozik egyszerre (ENSZ, EU)  szektorális: szűkebb, meghatározott terület (pl. az ENSZ szakosított intézményei – WHO, FAO, UNESCO stb.)

− funkciók szerint: a fő tevékenység a rendező elv, két altípus van o programszervezetek: fő tevékenysége a normaalkotás, megalkotják azokat a normákat, amik a nemzetközi rezsimekre jellemzőek lesznek, pl. NAÜ  döntéshozatal szerint:

19


©Lara

jelentős kötelezettségekkel járó nemzetközi szervezet, pl. EU • szupranacionális: ENSZ • kormányközi: EU, EBESZ  kevés kötelezettséggel járó szervezet: pl. EBESZ • szupranacionáis: EBESZ • kormányközi: IWC (International Whale Council) o operatív szervezetek: végrehajtás, ellenőrzés, a normák betartatása, pl. IMF  döntéshozatal szerint:  szigorúan ellenőrző, pl. IMF • szupranacionális: OPEC • kormányközi: IMF  gyengén ellenőrző, pl. UNHCR • szupranacionális: ICO (International Coffee Organization) • kormányközi: UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) − döntéshozatal szerint is csoportosíthatunk, a funkciók szerinti pontokat tovább bontva! − a nemzetek felettiség alapján lehet még tovább bontani − az EU pillérei: o szupranacionális pillér: a döntéshozatal átdelegálva o kormányközi pillér: külügy, belügy, igazságügy 

Tagságok fajtái − teljes jogú tagság: általában szuverén és független államok, de lehetnek kivételek, pl. amikor az ENSZ megalakulásánál teljes jogú tagként vettek fel két szovjet tagköztársaságot, Fehéroroszországot és Ukrajnát o miért? mert olyan sokat szenvedtek… valójában azért, mert a Szovjetunió ragaszkodott hozzá, hogy minél több támogató szava legyen az ENSZ-ben o mi az ENSZ-be való bekerülés feltétele?  az Alapokmányban foglalt jogok és kötelezettségek teljesítése  legyen békeszerető állam  − társult tagság: akkor alkalmazzák, ha az adott állam nem felel meg a teljes jogú tagság követelményeinek, mégis a nemzetközi szervezet szeretné valamilyen szinten bevonni ezt az államot / entitást o a plenáris szervek munkájában részt vehetnek, de szavazati joguk nincs o a korlátozott létszámú szervekbe nem kerülhetnek be o ez a kategória a volt gyarmatbirodalmak tagja számára készült − La francophonie: tagja Ghána, ez azért érdekes, mert Ghánának nem, de az összes vele szomszédos államnak köze van Franciaországhoz; szóval felvették Ghánát, ne maradjon ki… Ciprus is tag, pusztán azért, mert a lakosság 12%-a beszél franciául − részleges tagság: az adott állam valamely nemzetközi szervezetben, annak valamilyen szervében teljes jogú tagként viselkedik, de magának a szervezetnek nem tagja, és a többi szerv munkájába sem kapcsolódik be, pl. Magyarország 1955ben lett ENSZ-tag, de már előtte is részt vett az Európai Gazdasági Bizottság munkájában

20


©Lara

tagszervezetek: a részleges tagság és a megfigyelőség között helyezkednek el, jogaikat illetően, a nemzetközi szervezet egy szervében jelennek meg, ez általában a plenáris szerv, pl. a Turisztikai Világszervezet munkájába bekapcsolódhat sok INGO is − megfigyelő: változó, hogy ez milyen jogokat foglal magába, de vannak az állandó és az ad hoc megfigyelők, a megfigyelők általában hozzáférnek az adott nemzetközi szervezet dokumentációjához, és jelen lehetnek a legfontosabb üléseken, de ezeken az üléseken nem szólhatnak hozzá és nem szavazhatnak o miért jó akkor ez? mert vannak informális viták, abba jó belehallgatni… o megfigyelők lehetnek államok, pl. Svájc, aki az ENSZ-ben 1948-2002 között volt megfigyelő, vagy a Vatikán, aki 1964-től megfigyelő o nemzeti felszabadító szervezetek is lehetnek megfigyelők, pl. a PFSZ 1974től o nemzetközi szervezetek is lehetnek nemzetközi szervezetben megfigyelők, pl. az ENSZ megfigyelő az EU-ban és fordítva o NGO-k o személyek, általában ad hoc jelleggel, többnyire jelentéstevőknek (rapportőröknek) kérik fel őket − konzultatív státusz: az esetek nagy részében NGO-k, a dokumentáció egy részéhez hozzáférhetnek, megküldik nekik, egyes szerveknek javaslatokat tehetnek −

IV. Nemzetközi szervezetek elméletei − először is nemzeteknek kellett létrejönni, ahhoz hogy erről beszélhessünk − korábban a háborúk számítottak „diplomáciai eszköznek” − sovereign: francia szó (sove reign: uralkodni, képviselni) − a nemzetállamok kialakulásával a sovereign határai válnak tisztává, tehét meddig tart a szuverenitás, azt mi és meddig korlátozza − meg lehet-e tartani a nemzeti uralkodó omnipotenciáját? − amikor kinyúlik valami a nemzeti felségterületből (kereskedelem stb.), akkor ezt rendezni kell − két sovereign között mi a rendezési eljárás? erre többféle elmélet jön létre: Realista iskola − Hobbes az angol forradalom filozófusa, ő abból indul ki, hogy minden ember gonosz, mert annak született, szerinte az erő és a hatalom győz − mivel minden alattvaló rossznak születik, a király is ezt a gyakorlatot követi állami szinten, nem szabad békéről és harmóniáról ábrándozni − nemzetközi szervezet akkor jön létre, amikor a két rossz uralkodó rájön arra, hogy egymást miért öldössük, és létrehoznak egy szövetséget vagy egy kongresszust − az uralkodók nem béketeremtésre törekszenek, hanem hogy a reális hatalmi viszonyokat megtartsák Idealista iskola − Kant a képviselője, fő műve „A tiszta ész kritikája”

21


©Lara

− ebben a műben rádöbben arra, hogy ahhoz, hogy eljussunk a racionálisan gondolkodó átlagemberre, az átlagember lényegét kell meghatározni − alapfeltételezés: minden ember jó és szép − az isten, mint abszolút, nem teremthet rosszat, mert az abszolút abszolút jóval egyenlő − márpedig ha minden ember jónak születik az isteni akarat által, akkor a választott vezetők is jóra törekszenek, mert amikor jót tesznek, önmagukkal tesznek jót − szövetségeket hoznak létre, melyek alapja a békére való törekvés (live and let live) − ez teljesen ellentmond Hobbes elméletének, hiszen azt feltételezi, hogy az ember nem is válhat rosszá − az ész alapján történik egy nemzetközi szervezet létrehozása, nem erőből Kritikai iskolák − vagy ezzel, vagy azzal, vagy egyikkel sem értenek egyet − feminista kritika o célja, hogy a társadalmi döntési folyamatokban a nők helyét javítsa o a 70-es években válik erőssé o azt hangsúlyozza, hogy valahogy mindig férfiak a sovereign-ek, a legtöbb uralkodó, főtitkár, elnök stb. férfi! o amikor gyakorlatban érvényesül a nemzetközi szervezet működése, abban vajon azonos mértékben vesznek-e részt nők? vagyis a születésnek megfelelő számban (közel egyenlően) vannak-e? o Susan Sonntag a nagy alakja − környezetvédelmi kritikai iskola o a környezet lerombolása azért van, mert mindenki csak a saját érdekével foglalkozik o a Földet, mint biológiai egységet senki sem figyeli o előre kell törnie a környezettudatosságnak o ez a kritika éri el a klímaegyezmények létrejöttét (pl. Kyoto) − marxista iskola o csak fikció, hogy jónak vagy rossznak születünk, az embert a társadalmi körülményei határozzák meg, az ember osztályokba születik o az osztálytagságot meghatározzák a létfeltételek, tehát ebből születik meg a hatalmi viszony, és ebből jönnek létre a nemzetközi szervezetek o a nemzetközi szervezetek nem mások, mint osztályérdekeket védő, avagy sértő szervezetek o a világ realitásának megfelelően az elnyomott kétharmadot be kell emelni a döntésekbe

V. A Nemzetközi Valutaalap − általánosan három módon kell megvizsgálni egy szervezetet: o milyen az alapító okirata, annak mik a céljai és azoknak megfelel-e o milyen a szervezeti szerkezete o ez a szerkezet kinek használ, kinek az érdekeit veszi legjobban figyelembe

22


©Lara

− 1944 áprilisa: New Hampshire államban találkoztak a szövetségesek, 3 intézmény születik a Bretton Woods-i intézmények közül o IMF o Világbank (IBRD) o International Trade Organization − 57 alapító tag, Magyarország nincs köztük − 2 elmélet lényeges: o az angol delegáció vezetője John Maynard Keynes volt (az ő elméletét 1936-ban Németország átveszi, hatalmas gazdasági növekedést produkálva, de alkalmazta az USA és a SZU is) o az amerikai delegációnak (vezetője Morgenthau) és nekik különböző álláspontjuk van − Keynes már 36-ben megírta, hogy nem igaz hogy a kereslet automatikusan kínálatot generál, nem igaz hogy mindig egyensúlyban van a kereslet és a kínálat, nem igaz hogy minden szereplő racionálisan cselekszik − angol álláspont: o ebben az időszakban Anglia megszűnik vezető hatalomnak lenni o Keynes: nem elég a nemzeti szabályozás a többpólusúság miatt, a nemzetközinek viszont még hiányoznak a keretei o a több pólust egységesen befolyásolni csak nemzetközi szinten létrehozott szervekkel lehet, ebből is rögtön 3 kellene: egy bank, egy projektinttézmény ami a bank pénzét globálisan befekteti, és kell egy ellenőrző-kereskedelmi intézmény, ami ezeket felügyeli, és végül kell ehhez egy új pénz is: ez lenne a bancor − amerikai álláspont: o kimondják, hogy ők lesznek a világ vezető hatalma, és jó lenne, ha nem is lenne több pólus, csak ők o az USA-ban száguld a gazdaság, teljes foglalkoztatottság van, „we are the locomotive” o ez a három szervezet csak és kizárólag amerikai vezetéssel jöhet létre o és nem kell új pénz, mert a dollár tökéletes o a többiek meg utánozzák le ezt… és akkor happiness all over − Keynes otthagyja a konferenciát mérgében − első szakasz: 1944-71 − 1944-ben azzal, hogy a dollár kulcsvaluta lesz, bevezetik annak szabad aranyra válthatóságát − de Gaulle felháborodik ’68 környékén az amerikai tőkebefektetéseken − Nixon ’71 aug. 21-én megszünteti a dollár aranyra válthatóságát − pánikhangulat uralkodik el, kitör a nyersanyagválság, az OPEC felemeli a kőolaj árát (ez magával húzza az energiaárakat), óriási infláció lesz, és ebből senki nem lát kiutat − Giscard d’Estaign és Helmut Schmidt leülnek, és kifundálják, hogy kellene egy mesterséges pénz (kvázi pénzhelyettesítő) az európai közös piacra, ami ezen 9 állam által használható lenne elszámolási eszközként (ez lesz az ECU – European Currency Unit) − az ECU működőképes lesz, mert betartják a hozzá tartozó szabályokat − az IMF bevezeti a különleges lehívási jogok pénzhelyettesítőjét 23


©Lara

− második szakasz: 1971-80 − küszködés, próbálnak úrrá lenni a válságon − harmadik szakasz: 1981-2004/2005 − társadalmi változások, amik lassan, de óvatosan Magyarországon indulnak el, nagy figyelmet keltenek o Magyarország belép az IMF-be, amit 1986-ban POL is követ o a többi kelet-európai ország nem tud/akar belépni o 1989: összeomlik a kelet-európai rendszer, 26 új tagja lesz az IMF-nek − 2004: újabb rossz jelek, visszaesések a világgazdaságban − mai szakasz: 2005− az IMF tűzoltóként működik… o alapokmánya 5 célt állapít meg  nemzetközi monetáris együttműködés jöjjön létre  elősegíteni a nemzetközi kereskedelem bővülését  elősegíteni az árfolyamstabilitást különböző devizamegállapodások útján  kell egy sokoldalú nemzetközi fizetési rendszer  az IMF-nek kell, hogy technikai szerepe legyen • tanítsa meg a világ országait, hogyan kell monetáris politikát csinálni, hogyan kezeljük az árfolyamainkat stb. − tagjai: 13 mutatóval számítják ki 13 évre visszamenőleg, hogy az adott országnak mekkora a súlya az IMF alaptőkéjében, mindig annyit kell betenni (Magyarország 10,6 Mrd SDR-t tett be, ez állandó 0,48%) o viszonyításként: most 25 Mrd-ot kaptunk (ekkor az IMF-ben 250 Mrd volt összesen, ez nem sok!) − ez azt jelenti, hogy a kormányok szűkre szabták az IMF mozgásterét − az IMF visszafizető képessége (bonitas) világelső − ha egy ország (mint mi) eladósodik, akkor is további hitelekre van szüksége, mert egyszerűen muszáj, és csak az IMF tud adni! − minden ország kap 2 mandátumot (a jegybankelnök és a pénzügyminiszter általában, de utóbbi a helyettesének szokta átadni a helyet, magyar tagok: Simor András, Kovács Álmos), ők részt vesznek a Közgyűlésen − 186 ország tagja − az alapszabály csoportokba teszi a 186x2=372 képviselőt (’44-ben!), ma 10 tagúak a csoportok, 18 van − mi csoportunk: Ausztria, Belgium, Kazahsztán, Fehéroroszország, Törökország, Luxemburg, Szlovákia, Csehország, Szlovénia − van 6 olyan ország, amely önmagában csoport: USA, RUS, Szaúd-Arábia, Irán, Japán, Kína − az USA nyilván, RUS közölte hogy ha az USA speciális, akkor ő is, az utána lévő 3 azért mert kritikus időkben a legtöbb pénzt pumpálta az IMF-be, Kínát nem mondta miért… − húszak csoportja: megváltozik az összetétele, mert ez tényleg a 20 gazdaságilag legfontosabb hatalmat tömöríti, ennek következtében az IMF-ben is megváltoznak a súlyok − az USA súlya a végrehajtó bizottságban 1944-ben 25% volt, ehhez ők úgy gondolták hogy könnyen hozzátesznek még 25-öt (Honduras, Mexikó stb.), szóval 1968-ig 24


− − −

− − − − −

− −

− − − −

− −

©Lara

valahogy mindig olyan döntéseket hozott a tanács, ami az USA érdekeinek megfelelt... ma 17%-a van az USA-nak, miért? mert nőtt a taglétszám az EU már 27%-ot birtokol összesen, ezzel ő vált a legfontosabb döntő tényezővé stand-by credit facilities: várólistás hitelkeret (mindig, mindenkor rendelkezésre álló hitelkeret) ha szükséges, ezt a keretet megnyitják egy ország számára ’94-ben igénybe akartuk venni, akkor az IMF eljárása jön: minden adatot tudni akar, azok birtokában el akarja dönteni, hogy milyen az ország makropolitikája egy-két dolgot esetleg megszabnak, pl. csökkentsd a jóléti kiadásokat felügyeleti eljárás: a pénzért cserébe meg akarják nézni, hogy az ország egyes politikái rendben vannak-e (makró, monetáris, pénzügyi, egészségügyi stb.) ha az IMF tisztviselői úgy látják, rendben vagyunk, akkor beszélnek a mi csoportunk 2 képviselőjével (csoportonként van 2, nekünk Willy Kiekens belga és Johann Prader orsztrák) ha ez rendben van, akkor mehet a zseton évente 4x ülnek le, ha adnak pénzt (1994-2008 között egy fillért sem vettünk fel) csak akkor jöhet létre egyezmény, ha az az adott ország elfogadja az IMF feltételeit minden országhoz 1-1 kvóta van rendelve (az alaptőkéből 0,48% a magyar kvóta) 2006 végén kiderül, hogy a 250 Mrd-os összeg, az IMF alaptőkéje kevés lesz, csak Magyarország 20-at kapott (+5-öt az EU-tól) hogyan számítja ki az IMF a kvótákat? o miért fontos a kvóta? mert az IMF-ben többségi szavazás van, és kvóta alapján szavaznak o a kvóták 51%-a kell ahhoz, hogy egy bármilyen hitelt jóváhagyjon o kétféle számítási mód van, az egyik az érvényben lévő, a másik a már elhatározott o érvényben lévő módszer (’44-ben elhatározzák, és ’46.ban leírják az IMF alapító szerződésében):  első lépés: statisztikai mutatók begyűjtése (13 mutató, 12 évre visszamenőleg – honlapon meg lehet nézni, melyek ezek a mutatók, pl. GDP, GNI, GNP, hitel- és versenyképességi indikátorok stb.)  ezen mutatókból képeznek egy composite indexet, ez kiad egy százalékos súlyt a 186 tagország összességében  ahogy új tagok jönnek, úgy változnak a kvóták  az USA 25%-kal indult, ma 17%-a van  az EU, amikor 6 tagja volt, összesen 8%-a volt, ma 24%  a szervezeti döntéshozatalon belül ezt el is kell fogadtatni, de vétó nincs, csak a kvótamegállapítási bizottságban lehet vita erről (Quota Review Committee) ha egy ország javul, nő a kvótája (hacsak a többieké is nem javult ugyanolyan mértékben, mindig egymáshoz viszonyított a kvóta!) ha jól teljesít a magyar gazdaság, akkor felmegy 0,48-ról 0,49-re. Éppenséggel lehet, hogy pedáloz ezért a kormány, de akkor meg kell nézni hogy azt az egy századot kitől veszi el az IMF

25

Nemzetközi szervezetek|2009 −

−

− − −

−

− −

−

©Lara

nem valószínű, hogy töri magát ezért a kormány, inkább csak megsúgja az IMF-nek hogy egyébként nekünk most egy kicsit jobban megy (tehát mostantól több hitelt is küldhetnétek…) miért kaptunk 25 Mrd-ot a 10 helyett? az egésznek az a problémája, hogy nagyon kicsi az alaptőke, ezért el kell adósodnia! óhatatlanul mindig felmerül tőkeemelés, most 1000 Mrd SDR-nél van, és további 500-ra van lehetőség vagy mi, tehát 1500 Mrd-nál van most tehát nekünk még 50 Mrd-ot be kéne fizetni, egy részét forintban, (a másik részt nem említette…) a magyaroknak nem jó hogy épp most kell 50 Mrd-ot betenni (a forint részt azonnal be lehet tenni, az MNB teremt pénzt, ami nem baj, mert nem megy ki a forgalomba, a maradék rész ütemezését megbeszélik) o megreformált módszer:  olyanoktól is kérték a statisztikai adatokat, akiknek statisztikai hivataluk sincs, pl. Szamoa  a sok tagország (186) nincs azonos súlycsoportban, de nem (csak) GDP miatt, hanem átláthatóság, adattranszparencia tekintetében  sok országban internet sincs, papírra nyomtatják az adatokat  még a magyaroknak sem volt sokáig elég részletes a statisztikája  ’89-ben Németh Miklós bejelentette, hogy az elmúlt 7 évben Magyarország „elsinkófált” 2 Mrd dollárt a statisztikai adatokban, és ezt az IMF nem vette észre (sőt, azóta sem jöttek rá hogy hogyan tudtuk észrevétlenül elkummantani)  az új rendszer abból áll, hogy egy hatszor nagyobb alaptőkében is jár-e vajon 17% az USA-nak, vagy 24% az EU-nak?  maradt az az arány, hogy a kvóták 60%-a a fejlett, 40%-a a fejlődő országoké az IMF-ben eluralkodott egy technicista matematikai hozzáállás, amit normál politikus meg sem ért, ezért eluralkodott egy IMF-ellenesség elkezdődik a reform, két ága lesz: o hogyan emeljük meg a tőkét? (a G20-ak értekezletén megígérték) o mi történik a kvótaszámítással?  felmerülő kérdések: miért pont most? bele kell rúgni az USA-ba?  a fejlődő 40% el tudta érni, hogy az átalakulókkal (pl. Mo.) és néhány józan gondolkodású fejlettel együtt elhatározták a kvótaszámítás reformját  csak 4 mutató lesz: • GDP • gazdasági nyitottság mérése: egy ország termelésének hány százaléka jön külföldről vagy megy külföldre • egy konverziós tényező • nemzetközi tartalékok aránya: a nemzetközi fizetési mérleg III. sora (az MNB-nél lehet megnézni), ma ez Mo.-n közel 60 Mrd euró, ami elég jó stabilitást ad! a GDP 50%-kal számít, a nyitottság 30-cal, a konverzió 15-tel, és 5% a tartalékok aránya 26

Nemzetközi szervezetek|2009 − −

− − −

©Lara

a válság világossá tette, hogy nem a fejlődő országok rontották el a dolgot, nem az ő buborékjuk robbant, nem az ő monetáris rendszerük omlott össze! ez kihúzta a talajt a nagyokosok alól, akik amellett érveltek, hogy a fejlett országok megérdemlik a 60%-ot, mert nem csak gazdagabbak, de okosabbak is… szóval, innentől a fejlődőeknek kell nagyobb arány, igaz, a befizetéseket tekintve is a fejlődő világ már 5%-os eltolással is megelégedne (55-45), még többséget sem akar, már ez is elég lenne, hogy több mozgásterük legyen 2011. szeptember 1-től már így számítják a kvótákat

VI. Nemzetközi Bíráskodás A Nemzetközi Bíróság Felvezetés − Viták békés rendezéséből bontjuk ki − Két módon: diplomáciai vitarendezés és bíró vitarendezés. Nem az elsőn lesz a hangsúly o diplomáciai: két fél, vitás kérdés. Igyekeznek saját maguk eldönteni a kérdést. Vagy csak maguk, vagy felkérnek harmadik felet, de az nem egy bíróság (jószolgálat, közvetítés) Tárgyalások útján, tényfeltáró bizottságok, stb. Lényeg: semmiképp nem bíróságot kérnek fel. o Bírói: a felek felkérnek egy harmadik felet, ami egy bíróság. Két lehetőség  ők maguk kiválasztanak eseti jelleggel egy bíróságot és ez választott bíróságként fog funkcionálni.  olyan jogvita áll fenn (nemzetközi kötelezettségeikből fakadóan) melyből adódik, hogy melyik bírósághoz kell fordulni. (pl. ugyannak a regionális szervezetnek tagjai, melynek vitás ügyeit egy adott bíróság rendezi) o Alapvető különbség: vita előtt már meg van állapítva, hogy hova kell fordulni, vagy a vita kirobbanása után ad hoc jelleggel állapítja meg. − A harmadik félnek érdekmentesnek kell lenni. − Jogi kérdéseket lehet bíróságok elé vinni. Elég nyilvánvalónak hangzik, de nem az. Politikai kérdések ne kerüljenek a bíróság elé. − Mindkettő: alapvető feltétel, hogy a jogvitában érintett feleknek bele kell egyezni abba, hogy a harmadik felet bevonják. − A szuverenitás elve húzódik emögött. Explicit, kifejezett óhajnak kell lennie. − Nemzetközi bíróságoknak tényleg vitarendezés a célja, de rákfenéje, hogy nincsenek eszközeik a szankcionálásra, tehát gond a kikényszerítés hiánya. − Elvileg az államok már előre beleegyeznek abba is, hogy el fogják fogadni a döntést! De mi van, ha mégsem? − A bíróság semmi nem tehet. Mi a megoldás? o utolsó fórum, a BT úgy gondolja, hogy nemzetközi békét fenyegető kérdés, akkor napirendre tűzik, és átveszik. AO 37. cikk 1 pont. − Azért sok bíróságnál van lehetőség némi szankcionálásra − Power of shame az egyetlen, ami marad. Ha kiderül, hogy nem tartották be, akkor erről hírhedtté válik, és a nemzetközi közösség elítéli.

27


©Lara

Nemzetközi Bíróság − Ez alatt az ENSZ egyik főszervét értjük − Előzményei o 19. sz. és 20. sz. fordulója: hágai szellemiség megjelenése o kell egy állandó választott bíróság: Állandó Választott Bíróság fel is áll, de valós ténykedés hiányában el is felejthetjük o I. világháború – Népszövetség. Az új jelölt a funkció betöltésére: Állandó Nemzetközi Bíróság. 1920-ban ténylegesen megkezdi a működését. o II. világháború után az ENSZ rendszerén belül áll fel az egyik főszervként az International Court of Justice (ICJ) − Mivel főszerv, univerzális, vagy arra törekszik, így Világbíróságnak is szokták nevezni − Tevékenysége kétféle o Bíróságként bírói döntést hoz államok közötti jogvitában – klasszikus funkció o tanácsadó vélemények adása, nem kisebb jelentőségű, mint a másik. − Különleges rendeltetésű alap o ICJ arra törekszik, hogy az államok forduljanak hozzá. Egyik ilyen eszköz o Azoknak az államoknak nyújt segítséget, akik nem tudják megfinanszírozni a számukra magas perköltséget − Székhelye Hágában van (mint sok más bíróságnak is) Jogforrások, melyekből az ICJ táplálkozik − ENSZ AO 14. fejezete, 92-96. cikkek − magának az ICJ-nek a Statútuma. Egyébként ez az ENSZ AO egyik melléklete − ICJ ügyviteli szabálya, 1978-ból. Összetétel − A bíróság 15 bíróból áll − feltétlenül érvényesülnie kell a reprezentativitásnak. o a testületben biztosítani a kell a civilizáció nagy alakzatait és a világ fő jogi rendszereinek képviseletét. o ez mit jelent? amire jutottak: Ez jelenti az  európai,  hindu,  buddhista,  iszlám,  latin-amerikai,  afrikai jogrendszerek. − Ad hoc bírói intézmény (olyan eszköz mely megpróbálja vonzóvá tenni a bíróságot) o jogvita kapcsán ide fordulnak. A feleknek nem tetszik a bírók összetétele valami miatt (civilizációs, kulturális okok) akkor megteheti, hogy kiegészíti ad hoc bírókkal, akik már jobban képviselik. Max. 2 fővel egészülhet ki. Felek kezdeményezik, ICJ pozitívan áll hozzá. − Választás: minden harmadik év őszén a bírók 1/3-át cserélik le. 28


©Lara

− Ki lesz, lehet bíró? Hogy történik a jelölés? o kiválasztanak olyan bírákat, akik megfelelnek a kritériumoknak  szakmailag elismertnek kell lenniük. Nem csak praxisuk legyen, hanem tudományos  erkölcsi, moláris szilárdság  gyakorlat azt mutatja, kell tudni angolul és/vagy franciául. o reprezentativitás már itt, a jelölésnél is jelentkezik. o a főtitkár állítja össze a végleges lehetséges-bírók listáját. o ENSZ 6 főszerve közül 2 vesz részt a kiválasztásban: KGY és BT. Mindketten szavaznak róluk. o Csak az marad fenn, akit mindkét testületben a szavazatok abszolút többségét megszerezte. o Két specifikum:  a BT-ben speciális módon szavaznak, nem 9 hanem 8 szavazat kell, és mindegy hogy kitől jön. nem kellenek az állandó tagok feltétlen.  KGY szavazása esetén: az ICJ-nek lehetnek olyan államai akik nem tagjai az ENSZ-nek. Az ICJ joghatóságát elfogadták, de nem tagjai az ENSZ-nek, ilyen ma nemigen van. Inkább állam alatti egységek lehetnek ma, de régen ennek volt relevanciája. • Olyanok is szavazhatnak, akik az ICJ joghatóságát elismerték, de nem tagjai az ENSZ-nek − 9 évre választják, és újraválaszthatók. − Megfelelő és szokásos kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeznek, ezt ne részletezzük. − Komolyan veszik az összeférhetetlenséget. Nemzeti kultúrákban is úgy van, hogy a bírák legyenek függetlenek! − Nem lehet semmi más tevékenysége, csak akadémiai. Ha az érdekmentesség bármilyen módon sérül, akkor kizárják a bíráskodásból, arra az esetre. Erre kevés példa van Belső szervezet − Teljes ülésben ülésezik általában: mind a 15 bíró részt vesz. − Kivételes alkalmakkor és az ügyek gyorsítására sommás tanácsban ülésezik: 5 bíró o ez csak a felek beleegyezésével történhet Tevékenység

(két részre bontjuk)

…amikor bíróságként funkcionál… − joghatóság o az államok, mint peres felek által, a Nemzetközi Bíróságnak adott felhatalmazás keletkezteti a joghatóságot, az adott vita végleges és kötelező erejű eldöntésére. o szuverenitás itt is szerepel. Az adott állam dönt. o háromféle joghatóság van  személyi: A Nemzetközi Bírósághoz alapvetően államok fordulhatnak 29


©Lara

•

ENSZ részes államai • másfelől azok az államok, melyek az ICJ joghatóságát elfogadták, de az ENSZ-nek nem teljes jogú tagjai – azaz a Statútum részes államai • joghatóság elfogadása vagy egy adott esetre történik (jogvitára), vagy pedig egy bizonyos időszakra. • Nemzetközi szervezeteknek nincs lehetőségük ide fordulni  Tárgyi hatály: jogviták eldöntésére lehet ide fordulni • jogi kérdésekben lehet hozzájuk fordulni, nem politikai. Persze nem mellőzik a politikai elemeket a jogi kérdések, de mérlegelni kell az arányukat • (a hidegháborúban pontosan ezért paralizált állapotban voltak – mint az ENSZ – mert kevés olyan kérdés volt, ami nem volt politikai)  Időbeli: a Statútum részes államai esetében addig, amíg a Statútumnak részesei, azaz amíg a joghatóság elfogadása fennáll. • Vagy lehet olyan, hogy csak egy bizonyos időtartamra. • (tegyük fel, hogy két állam hozzájuk fordul, és azt gondolják, 3 év alatt végeznek, és erre az időtartamra fogadják el a joghatóságot. Ha addig nincs döntés, akkor meghosszabbodik addig, amíg az ügyet lezárják) o Versengő joghatóságok problémája: mi van akkor, ha van egy vita két állam között, melynek van jogi természete is, de van erős politikai vonatkozása is, sőt a nemzetközi békés és biztonságot veszélyezteti. Az ENSZ több szerve is foglalkozik bizonyos aspektusaival ugyanannak az ügynek. Azt mondják, ez nem gond, mert ők csak a jogi természetű kérdéseket veszi elő! − Ítélet: o Statútum 59. és 60. cikke foglalkozik ezzel. o Egyfelől: az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen, elvileg nincs fellebbviteli fórum. Másfelől: leszögezi, hogy az ítélet kötelező ereje csak a jogvitában érintett felekre vonatkozik. o végrehajtatásával nem foglalkozik! Eszköztelen is ezen a területen. Alapvetés: perben érintett felek kötelezettséget vállalnak, hogy az ítélet szellemében fognak cselekedni és végre fogják hajtatni. o Bár legfelső fórum, azért lehet a BT-hez fordulni. (lsd. fent) …amikor tanácsadó véleményt ad… − Sajátos vonása az ICJ-nek − általában a választott bíróságok ezzel nem rendelkeznek − mely felek fordulhatnak ide: o Az AO a KGY-t és a BT-t nevezi meg a főszervek közül o De egyéb fórumokon eldöntötték, hogy a többi főszerv (kivéve a Titkárság), a szakosított intézmények, illetve a NAÜ is fordulhat hozzájuk. − Csak jogi kérdésekben lehet tanácsadó véleményt kérni/adni − Mivel ez csak vélemény, nem kötelező erejű. Meg lehet fogadni, vagy nem. − Súlya abban rejlik, hogy az ICJ hozza. Azért súlya van.

30


©Lara

ICJ tevékenységének szakaszolása − szakaszhatárokat jelentő ügyek is fontosak (ez lehet vizsgakérdés!) − I. szakasz: 1946-66. o első reményteli évek. Közben kialakul a hidegháború és megkezdődik a dekolonizáció. Ez meghatározó az ICJ-re nézve is. Ügyek számát lecsökkenti a hidegháború. A dekolonizáció elvileg növeli az ügyek számát. o Elég nagy a bizalom, főleg a fejlődők részéről, azon belül is Latin-Amerika részéről. De a nyugati blokk országai is pozitívan viszonyulnak. o A keleti tömb országai már nem igazán. Nem ismerik el a joghatóságát, és tanácsadó véleményeiket is megkérdőjelezik. o Határ: Dél-Nyugat-Afrikai ügyek halmaza  1949 és 1966 között zajlik az ICJ előtt.  konkrétan a határ egy 66-os ítélet: Etiópia & Libéria kontra DélAfrika  Két eset kerül eléjük: egy tanácsadó vélemény (49-50) és egy vita (60-66)  Van két terület Afrikában mely mandátum, ill. mandatárius állam lesz a Népszövetségi rendszerben. Dél-Nyugat Afrika (68-tól Namíbia) Dél-Afrika mandátuma lesz. Mandátumrendszer megszűnt a II. világháború után. Jön az ENSZ és a gyámsági rendszer. Elvileg a mandátumrendszer átment gyámsági rendszerbe. Dél-Afrika azt mondja, nem kíván gyámja lenni DNYA-nak, hanem továbbra is mandatárius akar maradni. Dacol az ENSZ-szel. Továbbra is annak keretein belül akarja kezelni, 5. tartományaként. Nem ismeri el a különállását. Nem volt ekkor ENSZ tag!  1949-ben a KGY tanácsadó véleményért fordul az ICJ-hez. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? KGY elmondja a helyzetet, de! Dél-Afrika arra hivatkozik, hogy mivel ő nem ENSZ tagállam, kötnie kellene egy szerződést a területről az ENSZ-szel. Mivel ő szabad, szuverén állam, és ő nem akarja ezt a szerződést megkötni, ezért nem is köti meg! Egyik fél akarta hiányzik! 1950-ben születik meg a tanácsadó vélemény: • megállapítja hogy Dél-Afrika nem kötelezhető a szerződés megkötésére. És hozzáteszik, hogy ez nem jelenti azt, hogy azt csinál DNYA-ban ami neki tetszik. • Ha nem köti meg a gyámsági szerződést DA, akkor DNYA-ra vonatkozóan a mandátumrendszer érvényben marad. Viszont: ha érvényben marad, akkor a mandatáriusi kötelezettségeinek eleget kell tennie, azaz a Népszövetség helyébe lépő ENSZ-nek éves jelentéseket kell tenni. Ez nem adminisztratív dolog csupán. Ezek a jelentések soha nem készültek el! Power of shame nem jön be. • Nem túl karakteres tanácsadó vélemény  1960 a következő felvonás. Két afrikai állam (Etiópia és Libéria) keresettel fordul az ICJ-hez DA ellenében. Sok döntés, 66-ban az utolsó.

31


©Lara

Azt állítják, hogy DA nem teljesíti mandatáriusi kötelezettségeit, sőt DA kiterjesztette az apartheid rezsimet DNYA-ra is. Súlyos emberi jogokat sértenek, és valójában DA akadályozza a népek önrendelkezési jogának érvényre jutását DNYA-ban. Meg jelentéseket se készít.  Bíróság mit mond erre: ez egy jogvita kapcsán létrejövő döntés. Kijelenti az ICJ, hogy bár nem helyes, amit DA tesz, ez nem államközi jogvita, tehát a két államnak nincs joga oda fordulni, mert nincs markáns érdeke a dologban. Elutasítja a keresetet. Hozzátette, hogy tényleg nem helyes, de az most mindegy.  Ez az a döntés, mely azért korszakhatár, mert súlyosan megrendül az ICJ-be vetett bizalom elsősorban a fejlődők részéről.  66-68 között napirenden tartja az ENSZ a kérdést, 68-ban megvonja a mandatárius jogokat, a terület felveszi a Namíbia nevet, megkezdődik a függetlenségért folytatott harc. ENSZ szerepet vállal benne, hogy 1990-ben független lesz. − II. szakasz: 1966-86 o bizalom vesztés időszaka. nyugatiak közül is sokan elfordulnak, nem csak a fejlődők és a keletiek. o GBR és Franciaország visszavonják az alávetési nyilatkozatukat! o Joghatóságot magukra nézve megszüntetik az államok o ha mégis elfogadják, akkor fenntartásokat tesznek és korlátozzák a bíróság joghatóságát. o elkezdődik még egy gyakorlat: az alperes nem jelenik meg  pártatlan kíván lenni, de mivel nem foglal az alperes álláspontot, ezért abba kell hagyni a dolgot  másik lehetőség: elkezdi képviselni maga az alperest, ekkor viszont sérül a pártatlanság. Próbálja fenntartani a működését az ICJ. o Ad hoc bírói intézmény válik jelentőssé. Jellemző a kompromisszumra való törekvés, de nem az államok, hanem a bíróság részéről. o Határ: Nicaragua kontra USA (1984-86)  1983-ban az USA beavatkozik a belügyekbe (mert ott forradalmi készülődések zajlanak már jó rég óta, 60-as évek vége óta)  fegyverrel, pénzzel támogatja a kormányellenes erőket  Elaknásítja a legfontosabb N-i kikötőket – különösen súlyos tett.  N. keresettel fordul az ICJ-hez 1984-ben az USA ellenében.  Kimenetele: bíróság megállapítja, hogy az USA súlyos jogsértéseket követett el, felszólítja, hogy tartózkodjon az ilyesmitől. Fegyveres erő jogellenes alkalmazására került sor az USA részéről. Kártérítés fizetésére is felszólítják.  USA nyilván nem szeppent meg, és nem hagyta abba a politikáját, de következménye azért van. Kétségbe vonta az ítélet jogosságát (meg azt is, hogy N. oda fordulhatott-e. Mindent kihasznál, ami nagyhatalmi státuszából fakad, bíróság joghatóságát nem fogadja el) 

32


©Lara

függetlenül ezektől, a jelentősége az, hogy nagyon karakteres ítéletet hozott az ICJ, ráadásul Nicaragua mellett, és az USA ellen. Következmény: bizalom visszanyerése a fejlődő országok körében. − III. szakasz: 1986o fejlődő kis államok bizalmát visszaszerzi. o sok új nemzetközi bíróság jön létre, mely alkalmas államok közti jogviták eldöntésére. 

Értékelés − Az ICJ nem tudta betölteni azt a funkciót, amit 1945-ben eredetileg neki szántak. Nem annyira jelentős a szerepe, gyakorlatilag soha, mint amennyire lehetne − vannak esetek, melyeket pozitívumként lehet említeni. Bizonyos típusú esetekben jó. − az ICJ olyan esetekben, amik a dekolonizációs folyamathoz kapcsolódnak, vagy a halászat kérdésében jó a tevékenysége. Sok döntést hozott és viszonylag kevés váltott ki nemzetközi visszhangot − tanácsadó véleményeivel a nemzetközi jog fejlődéséhez jelentősen hozzájárult. − Az értékelés nem lesz vizsgakérdés. De az összetétel, joghatóság, tevékenységi körök, szakaszolás és jogesetek lehetnek! Nemzetközi büntetőbíróságok Felvezetés − Amikor a hágai szellem megjelenik, akkor jön ez az ötlet is. − Állandó jellegű nemzetközi bb. kellene – ennek ötlete először a 19. század végén (hágai szellemiség) merül fel. konkrétum még nem lesz. − Balkáni háborúk (1912-3) a következő pont, mikor felmerül. Mindig olyankor merül fel, mikor több államra kiterjedő konfliktusról vagy államon belüli de sok áldozattal járó konfliktus van. Felmerül a Balkán-bizottság ötlete (1913). Célja a felelősök felderítése. Nem manifesztálódott testületben. − I. világháború után is felmerül a kérdés, hogy felelősségre kellene vonni a bnösöket (II. Vilmos császár) − II. világháború: ekkor lesz ebből valami végre. nem a végén, hanem még alatta történnek fontos események. 1942: Egyesült Nemzetek Háborús Bűnök Bizottsága létrejön, azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsön arról, hogy hol milyen − 1943. október: Moszkvai nyilatkozat. Később győztesként számon tartott hatalmak nyilatkoznak, hogy ha a háborúnak vége lesz, akkor a bűnösöket felelősségre kell vonni és meg kell büntetni. − 1945. augusztus: Londoni megállapodás, nemzetközi katonai törvényszék statútumát megszövegezik. Nem-hivatalos neve: nürnbergi törvényszék. Európai hadszíntéren véget ér a háború. Akit még el lehet kapni, azt el kell. 24 vádlott kerül elé. o 12 esetében halálos ítélet születik. Göring, Ribbentrop pl. Többi esetben hosszabb, vagy életfogytiglani börtönbüntetés, 2 felmentés. o funkciója a vesztesek oldalán a bűnösök megbüntetése. Ez a győztesek igazságszolgáltatása, ami itt történt. Mikor az ázsiai hadszíntéren is vége a harcnak, 48-ban a tokiói törvényszék is felállításra kerül, 25-ből 8 halálos 33


− − − −

−

©Lara

ítélet. Ez is ugyanúgy a győztesek igazságszolgáltatása. Csak a veszteseket vonták felelősségre. Előzménynek tekinthetők-e a pillanatnyilag működőkhöz-e? Nem objektívek, mert a győztesek oldalán is követtek el bűnöket. A maiak azt hirdetik, hogy ők objektívak! 1949-93: a nemzetközi büntetőbíráskodás tekintetében intézmények nem alakulnak. Emberi jogi rezsimek fejlődnek. Fontos emberi jogi dokumentumok, ezek közül: o 1948 EJENY és a Genocídium Egyezmény (egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről) o 1949: négy genfi egyezmény: nem harcoló személyek jogainak védelme.  1977: két kiegészítő jegyzőkönyv: nemzetközi és nem-nemzetközi konfliktusok áldozatainak védelméről. o 1984: Kínzás elleni egyezmény 1993: létrejön az első ad hoc jellegű büntetőbíróság.

Az ICTY − ez is lesz vizsgakérdés, már csak azért is, mert Balkán − A Volt-Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék − International Criminal Tribunal for Former Yugoslavia − 1991-95: a Tito-i Jugoszlávia hogyan hullik szét, első délszláv válságot követő dezintegrációs folyamat. − Hat tagköztársaságból 3-ban zajlik, leginkább Bosznia-Hercegovinában 92 és 95 között. − Kb. negyed millió áldozat. Ez döbbenti meg a közvéleményt. A tény, hogy Európában ilyen még lehetséges! 2,5-2,7 millió ember, akik elmenekülnek a válság alatt. − Boszniában kb. 4 millióan laknak. Kb. 1,5 millióan elhagyják a Balkánt is. − Legfőképp a szerbek, a horvátok és a bosnyákok érintettek. B-H. lakosságát ők alkotják, áldozatok és menekültek főleg itt/innen. − nemzetközi közösség annyira nincs megdöbbenve, hogy valamit gyorsan tegyen. − a késlekedés, a dobálózás a felelősséggel oda vezet hogy nő az áldozatok száma. 1992 nyarára lezajlik minden, ami területi foglalás volt, utána csak nő az áldozatok száma. − ENSZ hogy reagál. − Először egy tényfeltáró bizottságot hoznak létre – jó sokáig tart a jelentés. 1992ben áll fel, 1993-ban mindenki bizonyítottnak látja a tényt, hogy súlyos emberi jogsértés történik. − 1993. május 25-én a 827-es BT határozattal létrehozzák az ICTY-t. − Személyi hatály o természetes személyekre terjed ki. o Személyeket kell felelőssé tenni, az, hogy milyen parancsra tette, stb. nem számít. Az, hogy mit tett, csak az számít! − Területi hatálya a volt Jugoszlávia. o hat tagköztársasága volt, ebből 3-ban zajlott a háború.

34


©Lara

maradék háromban pl. Szerbia is benne van, ahonnan sokan mentek harcolni, illetve sokan mentek ide a menekültek közül. Területi hatályt ilyen módon kiterjesztették. o Később az is kiderült, hogy a 98-99-es Koszovói válság esetében elkövetett bűnöknél is ide lehetett utalni a bűnösöket. Időbeli hatály: 1991. január 31-től. csak kezdete van. Vége nincs, mert még tart a válság akkor, mikor létrehozzák az ICTY-t. Joghatóság: o Mire hivatkozva lehet valakit felelősségre vonni?  négy genfi egyezmény (1949)  1907-es hágai konvenció  1948-as Genocídium Egyezmény  emberiség/emberiesség elleni bűntettek Intézményrendszer: o 3 elsőfokú tanácsból és egy fellebbviteli tanácsból áll (nem bíróság!) o 16 állandó bíró és 9 nem állandó bíró. A nem állandó bírók az ad litem bírók. Tankönyvünk részben-írója (P. Árpád) nem állandó bíró. o Arca a főügyész (aki az ügyészi hivatalt vezeti) Serge Brammerz ma, aki egyébként belga. o A posztot 2007-ig betöltő Carla del Ponte volt igazán nagy kaliberű. Egyébként nő volt, elképesztően agilis. o Jegyző vezeti a hivatali apparátust. ICTY-nak ma kb. 1200-an dolgoznak. o a 3 tanács számát emelték, mert kevés volt. Költségvetés: éves tételek emelkednek. kicsit alálőttek. ENSZ költségvetésén belül különítettek el részt mindig erre. 276 ezer dollárt különítettel el 1993-ra. 2008-9-re az éves költségvetés 342 millió dollár. És a bíróság nem tudja lezárni a tevékenységét! Törvényszék felette áll a nemzetközi bíróságoknak. A törvényszék maga dönti el, kivel akar foglalkozni. Nyilván arra törekszik, hogy a legmagasabb szintű elkövetőket állítja elé, csak a nagykutyákat. De őket el is kell kapni, ez meg nehéz. Értékelés: o Úttörő, mert a háború alatt jön létre (ez „viszonylag példátlan”) o azáltal, hogy a háború idején valakit perbe fogtak (vagy felkerül a listára, mint gyanúsított), onnantól kezdve ki lehetett iktatni a politikai életből. o Nagy probléma: nincs apparátusuk arra, hogy a háborús bűnösöket elfogja. Súlyos mértékben rá vannak utalva az érintett államok együttműködésére. Egyébként ezeknek az államoknak kötelességük együttműködni! Dayton-i megállapodás ezt kimondja. Sajnos ők nem törik magukat, hogy együttműködjenek. A vezetők részéről meglehetősen hiányzik az együttműködés. Az 1200 embernek csak íróasztala van ahol ténykedhetnek, de nem elkapdossák az embereket. o Akik elkaphatnák: NGO-k, IGO-k és az ENSZ békefenntartók (IFOR, SFOR, KFOR, EUFOR). Ezen folyik a vita, hogy nekik feladatuk-e elkapni a háborús bűnösöket. Ők azt mondják, nem! Az ő feladatuk a rendelkezések betartatása, kisebbségek védelme, aknaszedés (6 millió akna volt a háború végén! Lerakni 2-3 dollár, felszedni 2-3 száz!) o

− −

−

−

− −

35


©Lara

o Azt mondják, nekik nem feladatuk eldönteni, ki bűnös, mert sérülne a semlegességük. o Államok nem működnek együtt, se a békefenntartók, akkor hogyan kerülnek oda Hágába? Esetek 44%-ában önkéntes feladással. Ezért enyhítésre lehet számítani. 34%-ot fogtak el bármilyen nemzetközi erők. A maradékot magánszemélyek, nemzetközi rendőrség találja meg, vagy az állam adja fel. o A balkáni közvélemény elítélő az ICTY-nak kapcsolatban. Legkevésbé a szerbek, horvátok se szeretik, bosnyákok ambivalensek. Amíg nem bosnyákokat akartak elkapdosni, addig szerették, most már nem. De hát objektivitás van.  pl. horvátok azt mondják, hogy a fő elkövetők a szerbek. (ez mainstream álláspont náluk) ők csak megvédték integritásukat, mert a szerbek voltak az agresszorok, ők szítottak felkelést. ebbe nem fér bele az, hogy legnagyobb honvédőiket odacitálják Hágába.  mivel a közvélemény nem szereti Hágát, ezért nem szeretheti az állam sem. Ha azt mondaná, éljen Hága, akkor ki is írta magát a belpolitikából.  Persze van egy-két olyan politikus, aki józanul gondolkozik, de kevés vállalja fel. o kb. 160 embert vontak perbe, 60 ítélet született kb. 40 ügyben még mindig tart a per. Sok a felmentés és sokan meghaltak. o 2 ember volt, akit kerestek, Radovan Karadžić (politikai vezető, 2008-ban került a bíróság elé) Ratko Mladić (katonai vezető, jó lenne, ha még a bíróság munkájának befejezése előtt előkerülne) o Tegyük még hozzá, hogy nincs halálbüntetés. Nincs precedens még, ők írják meg a példát. o 160 ügy került összesen az ICTY elé, ebből 60-ban van ítélet o bizonyos politikai szereplőket ki lehetett iktatni a közéletből o Karadzic miatt nehéz lesz lezárni a bíróság tevékenységét, mostanában kezdődik, 2012 körül végeznek vele, a rákövetkező évben zárulhat a bíróság tevékenység ICTR – Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék − −

− −

− − −

−

100 nap alatt kb. egymillió embert öltek meg, hutuk ↔ tuszik 1994-ben a hutu kormányzat népirtást hajt végre a tuszi kisebbség ellen (94 áprilisjúlius), de a mérsékelt hutukat is irtják a nemzetközi közösség fellépése szégyenteljes: késlekedés, érdektelenség 1993 közepe óta voltak békefenntartók ott, 2500-an, és ennek 90%-a a népirtás első napjaiban elhúzza a csíkot az országból (kivonják őket) marad ott 230-240 ember, akik nem tudnak csodát tenni a nemzetközi közösség szakértői bizottságot hoz létre. a bíróság létrehozása 1994. november 8-án történik meg, (tehát a válság után!) a 955. sz. BT-határozattal joghatósága: o időbeli: 1994 január 1. – 1994. december 31. 36


− −

− −

− −

−

− − − −

©Lara

o területi: Ruanda és a szomszédos államok területe (azért fontosak a szomszédosak, mert bár a népirtás Ruandában volt, de a válság előtt és után is nagy népmozgások voltak o személyi hatály: csak természetes személyek o cselekmények: népirtás, emberiség ellenes bűntettek, a ’49-es 4 genfi egyezménynek közös harmadik cikke (nem nemzetközi fegyveres összeütközések), genfi második kiegészítő jegyzőkönyv (nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra vonatkozóan kiegészítő szabályokat tartalmaz) 1994. július: tuszi hatalomátvétel, utána ők kezdik irtani a hutukat milliók hagyják el az országot, köztük olyan hutuk is, akik részt vettek a népirtásban! (Burundi, Uganda, Kongó) óriási, zsúfolt menekülttáborok intézményrendszer: o 3 elsőfokú tanács és egy fellebbviteli tanács (utóbbi közös az ICTY-nal, a 3 elsőfokú nem!) o a személyi összetétel is hasonló: 16 állandó bíró van, az ENSZ Közgyűlése választja őket 4 évre, és újraválaszthatók o 18 nem állandó (ad litem) bíró o ügyészi hivatal, élén a főügyész, Hassan Bubalar Jallow (gambiai) – 2003-ig közös volt a főügyész, de aztán szétszedték o hivatali apparátus a jegyző irányításával o székhely: Arusha (aroushai nemzetközi törvényszékként szoktak az ICTR-re utalni) o költségvetés 2008/2009-re előirányozva éves szinten 267 millió dollár (eredetileg ennek ezredét szánták rá…) o kb. 1100 fő személyzet értékelés: 29 ítélet született eddig, 11 tárgyalás van folyamatban, és még 14 elítélt van, aki tárgyalása megkezdődésére várnak, utóbbiból ötöt át fognak adni a ruandai nemzeti büntetőbíróságnak kritika: a lakosság egytizede meghalt ebben a népirtásban, amelynek első három hetében lezajlott a java, tehát nagyon sokan vettek benne részt! o érdekesség, hogy a társadalom nagy hányada elkövető volt, belekeveredett, ugyan sokan kényszerből is, de sokan önként o decentralizált jellegű válság! Jugoszláviában a tetteket hadsereg vagy milícia tagjaként követték el, itt viszont nem! o erőteljesen a média által dominált válság! rádiója szinte mindenkinek volt, egy rádióadó volt, az lefedte az egész országot, és ez folyamatosan uszított, kit hol mikor milyen rendszámú kocsival kell megölni…. (enyhén szólva is abszurdum, hogy) 15 év alatt írd és mondd, 29 db. ítéletet sikerült meghozni, ráadásul dollár-százmilliókból csak a főelkövetőkre koncentrálnak… ez csak néhánytíz fő, vagy százegynéhány (politikai vezetés, katonai vezetés, média, vallási vezetők) a második, harmadik szintű elkövetők nem érdeklik az ICTR-t a vallási vezetőket azért ítélik el, mert a vallásos lakosság bemenekült a templomba, a kiváló papok és apácák meg, mit ad isten, ha már ott voltak, rájuk gyújtották a templomot – na de legyünk korrektek, nem minden pap csinált ilyet… 37


©Lara

− második kategória: középszinten felelősek o ide több ezer ember tartozik, pl. akik nyilvánosságra hozták a kartotékrendszereket, elősegítve ezzel azt, hogy melyik gaz tuszit hol lehet megtalálni o az ún. „értelmiségből” is sokan tartoznak ide, például a tanárok szortírozták a diákokat… de a diákok is a tanárokat… − a harmadik kategóriában milliók vannak − a felelősségre vonásnak is 3 szintje van − az ICTR a nemzetközi szint, a második szint a nemzeti bíróságok (ide főleg második kategóriás bűnözők jutnak), a harmadik szint a GACACA, egy speciális ruandai intézmény, nevezhetjük a közösségi vitarendezés egyik eszközének, 2002-től működik, bár ez korábban egy hagyományosan működő intézmény volt, csak utána évtizedekig nem működött − 2002-ben jöttek ugyanis rá, hogy túl sok bűnös van, kell még bíróság, ezért élesztették fel a GACACA-kat − dombos ország, egy-egy ilyen domb közössége alkot egy egységet, egy ilyennek a lakosai összegyűlnek a szabad ég alatt egy GACACA keretében, választanak egy idős embert aki levezeti a szeánszot, megjelenik egy sértett és egy vádlott, és beszélnek róla, majd a közösség megegyezik abban, hogy milyen jóvátétellel tartozik a vádlott a sértettnek (ide kisebb bűnök tartoznak, pl. fosztogatás, segédkezés) − egy szabály van: itt mindig jelen kell lennie egy állami tisztségviselőnek − az ICTR és a GACACA szintjén nincs halálbüntetés, de a középső szinten, a nemzeti bíróságoknál van, és elő is fordul − a ruandaiak is furcsának találják, hogy épp a legfelsőbb szinten nincs halálbüntetés, ráadásul mi a francért Tanzániában van, miért nem Ruandában? Az emberek nem mobilak, nem tudnak elmenni Tanzániába tanúskodni! Azon a dombon éldegélnek, ahol megszülettek! − a második szinten eddig kb. 7-8000 ügyet zártak le, és még kb. 80 ezren ülnek börtönökben, várva az ügyük megkezdésére − amikorra a válság véget ért, a ruandai értelmiség lecsökkent! mert hagyományosan a tuszik voltak az elit-réteg, és ez a probléma a bíráskodásra is kihat − 994 nyarán azzal szembesültek, hogy a jogászok, bírók, stb. létszáma nem érte el az ötvenet − gyorstalpalókon elkezdenek jogászképzést folytatni (1-2 hónap alatt), hogy valaki bekapcsolódhasson a bíróságok munkájába − GACACA-szinten kb. 30 ezer ügy került elő Az ICTR és az ICTY közös értékelése Kritikák − A magas költségekhez képest szerény eredmény (micsoda diplomatikus megfogalmazás!) − volt, hogy az ENSZ költségvetésének 10%-át is meghaladta az erre a két bíróságra összesen költött pénz, ehhez képest elég gyéren teljesítenek

38


©Lara

− félkarú óriásként jöttek létre, vannak szép és nemes céljai, de az eszközrendszer hiányos − nincs saját apparátusuk, amely a helyszínen tevékenykedik – kénytelenek a helyiekre hagyatkozni − átpolitizáltság, hiszen az ENSZ BT hozza létre őket, tehát ennek állandó tagjai érdekeinek meg kell felelni − a védelem és a vád között egyenlőtlenség van, mert a vádat a főügyészség képviseli, és ez a szerv a bíróságokhoz kapcsolódik, akik itt dolgoznak azok jól vannak fizetve, nagy apparátus dolgozik alattuk, míg a védelem – ha van – helyi jogászokból álló, más körülmények közül jövő emberek − megbékélés vs. igazságszolgáltatás: utóbbi zajlik elvileg a bíróságokon, de a megbékélés is fontos lenne o ha egyikben előrelépünk, a másikban valószínűleg visszalépünk, pl. ha egy nagy ügyben bizonyítékokat hoznak elő, igazság lesz ugyan, de a sebeket feltépik. − sok nagykutya van még szabadlábon! még 2-2-t keresnek o ICTY: Ratko Mladic (boszniai seregek főparancsnoka volt) Goran Hadžic (Karadzic után lépett be a top2-be, a horvátországi szerbek prominens képviselője volt) o ICTR: két olyan személy, akik a polgári közigazgatás prominensei voltak, polgármesterek, a saját prefektúrájukban (tartomány) jelentős szerepet vállaltak a népirtás szervezésében, lebonyolításában − ha ez a két bíróság úgy szűnik meg, hogy ez a 4 ember nem kerül oda, az nagy blama − Mladicról állítólag tudják, még a politikusok is, hogy hol van! 2005-ig még nyugdíjat is kapott! csak hát annyira balfácánok, hogy még így sem tudják kideríteni − nem adják ki, mert nem fűződik érdekük hozzá, akarnak valamit cserébe, mindig is úgy adtak ki valakit, hogy érdekük volt benne Eredmények − hozzájárultak a nemzetközi jog fejlesztéséhez − precedenst teremtenek − a vizsgán majd esetleg 1-2 példát mondani kell arra, hogy mely területeken fejlesztették a jogot o a Tadic-ügy óta a bíróság legitimitását nem lehet megkérdőjelezni o Blaskic-ügy: kimondatik, hogy egy katonai parancsnok felelős az irányítása alá tartozó katonák által elkövetett bűnökért, és azért is felelősségre vonható, ha nem tesz semmit ennek megakadályozására  Yamashita-mérték: II. világháborúban harcoló katonai vezető volt, felhozták ellene hogy nem tett meg mindent azért, hogy katonái bűntetteit visszafogja  Medina-standard: a My Lai-i mészárlás kapcsán a vietnami háborúban, Medina az amerikai parancsnok volt, akinek a katonái lemészárolták My Lai lakosságát o Aka Yesu-ügy: (tanár volt és polgármester, szerették) kimondatik, hogy a népirtás bűntettei közé a nemi erőszak is beletartozik

39


©Lara

o Kambanda-ügy: Jean Kambanda lesz a miniszterelnök végig a ruandai népirtás alatt, miután már az elején megölik az elnököt, valószínűleg ő a legmagasabb rangú politikus, aki a nemzetközi törvényszék elé kerül, és a lényeg, hogy ő az első, akit egy személyben felelőssé tesznek az egész népirtásért! o Barayagwiza-ügy: ő volt a vezetője annak az RTLM nevű rádiónak, amely uszított, a precedens-jelleg abból áll, hogy ő az első olyan médiaszereplő, akit egy nemzetközi büntetőbíróság elítél − általában 10-15 évet kaptak ezek az emberek − Biljana Plavsic a boszniai szerbek vezetője volt, videó készült róla, ahogy csókokkal búcsúztatja Arkan tigriseit (ezek követték el a legszörnyűbb bűnöket!) o csak 11 évet kapott, mert szegény beteg volt, meg szegény rákos volt, meg úgyis sokat ült előzetesben… „nevetséges volt az ítélet” /KÁ/ − ráadásul, utána kiszabadul az illető, hazamegy, és a nép, az istenadta nép transzparensekkel fogadja, hogy hazatért a háborús hős. Elrettentés − ezt még Kemenszky is kínos mosollyal meséli el…. abból áll az „elrettentés”, hogy megfogalmazzák, hogy biztos megijedtek a főbűnösök, látva hogy létrejött az ICTR és az ICTY…hátha legközelebb meggondolják a népirtást… hát biztos összeszarták magukat a 29 ítélettől. − a srebrenicai vérengzésről a politikusok azt mondták, hogy csak legenda, nincs is róla bizonyíték, satöbbi… bár a tömegsírok feltárása után nehéz lett volna nem beismerni, hogy szerbek csinálták… azért néhány főbűnös ellen csak bizonyítékként szolgál a neten is keringő videó. − a két ad hoc bíróság hozzájárult ahhoz, hogy ma már van egy Állandó Nemzetközi Büntetőbíróság − Slobodan Milosevič ügye azért tanulságos, mert ő a legmagasabb rangú politikus az ICTY előtt (bár Kambanda előbb került az ICTR elé). Rá sokan kíváncsiak voltak, őt 66 vádpontban találták bűnösnek, óriási dobása lehetett volna a bíróságnak, de ez lett a legnagyobb blama. Például az egyik bíró „kicsit már öreg volt és meghalt” a tárgyalások alatt, (ez önmagában egy vicc, mert a médiában ez is hír), de a legnagyobb ciki, hogy Milosevic is meghal a tárgyalások alatt, Hágában, a cellájában → a szerbek rögtön elméleteteket gyártanak, hogy biztos megölték, de a lényeg hogy nem lett ítélet, nem zárult le az ügy! → tanulság: nem kell valakit 66 vádpontban bűnösnek találni ahhoz, hogy elítélhessék! mire ezeket végigvizsgálják, az sok idő, elaprózza a folyamatot, szóval: még ezt sem tudták lebonyolítani rendesen. − másik nagy tanulság: nem szabad hagyni, amit Milosevicnél hagytak, hogy ő fogta magát, felállt, órákon keresztül beszélt abszolút oda nem tartozó dolgokról, a bírók pedig ültek és hallgatták (mert elvileg nem volt védője, saját magát képviselte, ezért nem akarták félbeszakítani…). Húzta az időt össze-vissza, és még rá se szóltak… röhej. − fontos, hogy csak a legfontosabb elkövetőkre kell koncentrálni, hogy ne aprózzák el a munkájukat Hogyan fejezik be működésüket ezek a bíróságok? (completion strategy) 40

Nemzetközi szervezetek|2009 −

− − − −

− −

− − − −

©Lara

2003. augusztus 28-án az 1503-as BT-határozat (könyvben nem ez van, de 1503-as és kész) határoz ezen bíróságok munkájának befejezéséről 2004-re a folyó ügyekben le kell zárni a nyomozást 2008-ig lezárulnak az elsőfokú eljárások 2010-ig másodfokon is, és ez év végéig mindkét bíróság befejezi működését ez volt a terv, 2004 júliusában mindkét bíróság nyilvánosságra hozza saját completion strategy-jét, mi együtt tárgyaljuk, 3 fő pontjuk van o mindkettő alkalmazkodni akar a dátumokhoz, 2004. dec. 31-ig nem emelnek új vádat, 2008. dec. 31-ig befejezik első fokon az ügyeket, és 2010 végéig másodfokon is o 2004-ben elkezdik újraválogatni az ügyeket, hogy mely vádlott milyen szintű o a közép- és alsó szintű elkövetők ügyeit átadják egy transzfereljárás keretében a nemzeti bíróságoknak, azért nem az Állandónak, mert annak nincs visszamenőleges joghatósága helyi szinten új bíróságok jöttek létre, akik át fogják venni ezeket az ügyeket 2 típusú jön létre: o nemzeti, és csak nemzeti komponensekkel (összetétel, adminisztráció)  ilyen Belgrádban jön létre o nemzeti, de bizonyos ideig igénybe vesznek nemzetközi segítséget  Boszniában ilyen jött létre, 5 évig nemzetközi szakértők kapcsolódtak be a munkájába nagy kérdés, hogy konkrétan mely országnak adjanak át egy vádlottat főleg a Balkánon, a kiadatási egyezmények és egyéb tilalmak miatt nehéz eldönteni az is kérdés, hogy ki minősül magas szintű elkövetőnek, vagyis kinek kell és kinek nem kell visszaadni az ügyét a nemzeti bíróságoknak, ezt ki dönti el, a bírók vagy az ügyészek 2013-nál előbb nem nagyon fogják befejezni

Hibrid bíróságok − az ad hoc és az állandó között vannak valahol − helyben hozzák őket létre, és helyben is működtetik − példák: Kelet-Timor, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Sierra Leone, Kambodzsa − vannak olyanok is köztük, amelyek nemzetközi nyomásra születnek meg − vitás kérdések velük szemben: melyik jogot alkalmazzák, a helyit vagy a nemzetközit, mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor a hibrid bíróság létrejötte előtt amnesztiával mentesítettek valakit, tiszteletben kell-e tartani ezeket? (épeszű válasz: nem), speciális problémákkal szembesülnek, pl. Sierra Leonéban gyerekkatonák követtek el jogsértéseket, velük mi legyen?

VII. A Világbank −

Világban szervezete, szerkezete, döntése nagyjából azonos az IMF-ével

41


©Lara

Mit csinál a Világban? − Belső szervezeti rendszere megegyezik az IMF-ével. Ezért együtt is van az éves közgyűlésük. − A VB egy szervezetcsoport. Nem egy szervezet, mint ahogy feltételeznénk, hanem ez öt szervezetet jelent. Illik tudni. Ezért valójában Világban csoportnak hívjuk. − Az első szerve a Világbank o ez nem létező név, igazi neve: International Bank for Recontruction and Developement (IBRD) − Második szerve a Nemzetközi Fejlesztési Társulás: International Developement Association (IDA) − Harmadik szerve a Nemzetközi Pénzügyi Társaság: International Finance Corporation (IFC) − Negyedik szerve a Multilaterális Befektetési Garancia Alap: Multilateral Investment Guarantee Agency (MIGA) − Ötödik szerve a Nemzetközi Befektetetések Vitarendezési Központja: International Centre for Settlement of Investments Disputes (ICSID) IDA − − − −

− − − − − −

− −

Lényeges szervezet, mert a VB csoport lényegét fejezi ki: a nemzetközi fejlesztést. A „developement” lehet aktív és passzív is, fejlődés és fejlesztés. IDA utóbbit támogatja ha már az IMF a hitelezést megoldja, akkor a VB-ban oldjuk meg, hogy milyen beruházásokra lehet felhasználni. Nyilván nemzetközi hatékonyságú programoknak kell lenni. Ezt célozza az IDA. Testvére másutt az ODA. Official Developement Assictance (OECD egyik lényegi szerve) IDA tevékenysége az, hogy a VB fejlesztésre jogosult országait ellássa megvalósítható szakmai tanáccsal, földrajzi, műszaki tervekkel, segítséggel. Források nélkül nem tudna működni. A források előírtak. II. világháború után elérték, hogy határozat szülessen az ENSZ-ben, hogy az országoknak a GDP 0,67 % -át fejlesztésre kell adniuk. . Ez az, amit az OECD figyelni fog: azt, hogy ki fejlett, kinek kell fizetni. IDA azokat az országokat tömöríti melyek a fejlesztés érdekében működnek együtt a fejlődő országok javára. Kik kapnak segélyt? World Bank Atlas: 1946 óta publikálják, hogy az országok összehasonlíthatók legyenek. Rendkívül részletes statisztikai látkép a világ 186 országáról, összehasonlítható módon. Következő csoportok vannak: o fejlett ipari országok. o közepesen fejlett ipari országok o alacsonyan fejlett ipari ország (AFI) o fejlődő országok  magasan fejlett fejlődő: Brazília, India  közepesen fejlett  alacsonyan, azaz legkevésbé fejlett, least developed countries (LCDs): Banglades, Csád, Honduras. 47 ilyen állam van.

42


©Lara

Állandóan változnak nyilván. Nem vagyunk skatulyába zárva. Magyarország az ipari országok középmezőnyében volt, most AFI ország. Fejlesztési segélyt csak fejlődő és átalakuló országok kaphatnak, ahol ez világosan bizonyítható − Magyarországnak viszont kell adnia pénzt, mert az EU is megköveteli tőle. − IDA azon működik, hogy valami globális projektfinanszírozás menjen végbe. Nagyon nehezen megy, mert nincs az a forrásmennyiség, ami ezt lehetővé tenné. − IDA mellett van a Nemzetközi Pénzügyi Társaság. −

IFC

csoporton belül relatív függetlenséggel rendelkezik − beruházást és tanácsadást végez. − egyik nagy előnye, hogy van egy kiadványsorozata, az IFC’s Statistics. Minden hónapban kiadják, plusz vannak negyedéves összefoglalók, stb. − Bár nem érdekel minket, de marha hasznos. − Azt mutatja, hogy a segélyeket hogyan használták fel. −

MIGA − −

− − − −

világbank céljai között kiemelten szerepel a külföldi magántőke befektetések előmozdítása alapításkor a keynesivel szemben az amerikai Morgenthau- és Simon-féle nézet győzött, a piac mindent megold. Csak racionális döntések születnek, egyensúlyi helyzet áll elő, világszinten is. ma már tudjuk, hogy nem volt egyensúly. A magántőke szerepét a VB jelentős eszközökkel, nem csak pénzzel, tanácsokkal, beruházás-védelmi tanácsokkal is támogatja A VB finanszíroz bizonyos projekteket, ott ahol államosítás, háború, politikai akármi veszélye nagy, de a magántőke nem akar odamenni. A MIGA garantálja, hogy ha odamész, fölrobbantanak vagy államosítanak, akkor a MIGA visszafizeti! Erős garanciális biztosíték arra, hogy mindenhova eljusson a Világbank.

ICSID tuti hogy a magántőke meg a fogadó állam között torzsalkodások lesznek. Valami biztos nem úgy volt, ahogy akarták. Ez az a központ, ahol meg lehet mindent vitatni. − MIGA megtéríti az okozott kárt. − −

Millenium Developement Goals (MDG’s) − Magyarul Millieniumi Fejlesztési Célok − ENSZ gyermekjogok elfogadása után ezredévfordulós fejlesztési célokat fogadtak el. − ENSZ család egésze dolgozik ebben. − UNDP a fő szerv, ami ezzel foglalkozik. − A projekteket a Világbank finanszírozza. − Nyolc ilyen cél van o különlegesen súlyos szegénység és éhség megszüntetése

43


− − −

− − −

−

−

©Lara

o univerzális általános iskolai oktatás elérése o nemek közötti egyenlőség elősegítése és a nők helyzetbe hozása o gyermekhalandóság csökkentési o születési anyahalandóság csökkentése o AIDS, malária és más fertőző betegségek kiirtása o környezetvédelmi fenntarthatóság biztosítása o globális partnerség e célok elérésére. Rendkívül hierarchikus, mindegyiken belül alprogramok vannak. Az elsőn belül pl. 9 program van. Összesen 65 alprogram van. Ha egy ország mindegyiket megcsinálja, akkor 65-ször kell jelentést tennie az ENSZ-nek és önmagának. a nyolc célt tudnunk kell! 2015-re a nyolc mutatóban 50%-os javulást kell elérni! ehhez segítenek, vannak háttéranyagok, meggyőző anyagok. Minden ország tanulmányokat készít, Magyarország is. 1 cél o Szegénység  A VB statisztikái szerint az az abszolút szegény, aki napi egy dollárból vagy annál kevesebből él. Ami nem abszolút szegénység, az relatív. A volt szocialista országok szegénysége nem olyan mély, nem olyan abszolút, mint a fejlődő világé. Ott külön küszöbérték van: 2 dollár 43 cent /nap. Vásárlóerő paritáson.  Beleértve mindent: ruházkodás, stb.  Sajnos elég jelentős az abszolút szegénység. A VB szépen megírta ezt sokszor, nem hogy csökken, hanem nő az abszolút szegénység.  okokba nem tudunk belemélyedni. Kérdés, hogy az országok önmaguk mit tudnának tenni, ha segítenének nekik, és a nemzetközi közösség segít-e és miért nem.  Magyarországon azt gondolnánk, nincs extrém szegényünk. Menjük fel a honlapra és nézzük meg a jelentésünket. 2004-es az utolsó jelentés, ebben 5%-os az abszolút szegénység. Ez elég nagy.  89-hez képest 10-12 év alatt következett be, 0-ról! Szocializmusban – a VB szerint – nem volt abszolút szegénység.  Nem fogyaszt, kilátásai (meg a többi célok elérése) elég szomorúak. o Éhség:  Sokan vannak sajnos, akik éheznek. Tárki kiadványai nagyon jók.  Minden évben bizonyításra kerül hogy Magyarországon nő az éhezők száma. 500.000 általános iskolásnak kell tejet adni, és 300.000-nek kell egy almát adni, mert mást nem eszik!  Ez rendkívül lehangoló, főleg hogy az EU támogat mindenféle programokkal. Nem működnek. 2. cél o nálunk sem 100%-os az általános iskolai oktatás. Nem csak a cigányok miatt, Blahó szerint. o 14-18 évesek és 20-24 évesek közötti funkcionális írástudatlanság katasztrofális.

44


©Lara

26 OECD tagállam közül 23. helyen vagyunk abban, hogy egy átlagos egyetemista egy használati utasítást megért-e. o az 1989 után elhatározott írásreformok elég ostoba dolgok voltak. 27 féle módon tanultunk mi már írni-olvasni. Holott minden normális állam (a nagyok, mint Kína, USA, de még India is!) egységes írásmódot kényszerít az emberekre. Ez alatt a kézírást kell érteni. /Szerintem ez azért érdekes… az USA-ban mindenki ugyanúgy írna? – a szerk./ 3. cél o Ebben nagyon jók vagyunk, szóban. o De a 20 év mutatja, hogy a nők helyzete kifejezetten romlott, a mai társadalom soviniszta és férfiközpontú. o Az hogy a magyar parlamentben 10-12% nő van, az nem azért van mert a társadalom nő-ellenes, hanem a politika csinálta így. o Pl. Az unióban is olyan követelmények vannak, hogy itt-ott 50%-nak nőnek kell lennie. NATO-ban, ENSZ-ben ugyanez van. o Blahó szerint ez olyan, mintha egy családban mindkét szülő férfi lenne  Ez azért vicces elgondolás. 4. cél o Van az 1 év alatti, o És az 1-5 közötti gyermekhalandóság. o Azt hinnénk, hogy ahogy fejlődik az orvostudomány, úgy ez csökken. 20 év alatt Magyarországon nőtt! o 1000 született gyermekből ma több hal meg mint 20 éve. o A gyermekhalandóság azt jelenti, hogy megszületik a gyerek, él, és utána jön valami, tehát az abortusz meg a vetélés nem számít ide. o Ha az anyuka stresszel, a gyereknek se jó. Afrikában persze tudjuk, mi van, de ne hozzájuk mérjük magunkat, hanem magunkhoz, ahhoz képest, ami volt (háááát…) 5. cél o Szintén nőtt az elmúlt 20 évben. A többi közép-európai országban is nőtt, de ez minket nem kell, hogy nyugtasson. o Ráadásul egyre kevesebb gyerek születik, a fejlődőkben meg túl sok, és a fejlettek végül elöregednek. o Ez elöregedés a legnagyobb probléma ma! 6. cél o Azt gondolnánk ezek a betegségek nem érvényesek Magyarországra, hisz’ nálunk van csatornarendszer, stb. o Romániában tavaly 7 kolerás eset is volt! Románia azért nem Banglades… o Az AIDS legfőbb oka a felelőtlenség. 1985-ben azonosították Magyarországon. o Minél jobban élünk a rezisztencia szintünk romlik. Régi paraszt igazság: a gyereknek öt kiló koszt meg kell ennie. „nem azt propagálom, hogy tyúkszart kell enni” 7. cél o 60-as évek végétől kezd elterjedni, hál’ Istennek civilszervezetek révén. Végre kezd globálissá válni. o Klímaegyezmény, és egyéb haladások. o

−

−

−

−

−

45

Nemzetközi szervezetek|2009 o

− 8. cél

©Lara

Véget kell annak vetni, hogy kormányok jönnek-mennek és a jövő nemzedék életével, levegőjével játszanak.

Egyszerű alapelv, segíts magadon, Isten is megsegít, de kétszer segít, ha összefogsz a szomszéddal. o Egy földünk van, együtt élünk rajta. Közös gazdaként kellene törődni vele. o

VIII. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Az ENSZ gazdasági szervei − Gyámsági tanács már nincs o 2006 szeptemberében a KGY a BT javaslatára eltörölte, módosította az AOt. − A Gazdasági és Szociális Tanács fog érdekelni minket ma. − Az ENSZ létrejöttének körülményeitől eltekintünk. o 1947-ben 57 ország gondolta úgy, hogy az új cél az újjáépítés (politikai, gazdasági és jogi tekintetben) − Mit csinál az ENSZ gazdaságilag? Sokan mondják, hogy semmit, de azt nagyon szétszórtan. Ez azért túlzás. − Éppen amiatt, mert az ENSZ a leguniverzálisabb szerv, a gazdasági tevékenysége is nagyon szerteágazó. − Megpróbálkozik egy globális szemléletű újjáépítés levezetésével. 1949-ig küszködik az ENSZ. − Mit jelent ezt a gazdasági és szociális tanács? Nem közgazdasági, nem az IMF mechanizmusával működik, ez élő emberek, társadalmak együttélését javító intézmény akar lenni. − Kettős felosztás: o Funkcionális bizottságok (az aláhúzottak a számunkra fontosak)  Kábítószerrel foglalkozó bizottság, székhelye Bécs  Bűnmegelőzéssel foglalkozó bizottság, székhelye Bécs  Tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottság, székhelye Genf  Fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság, székhelye Genf  A nők jogaival foglalkozó bizottság, székhelye New York  Népesedéssel és fejlődéssel foglalkozó bizottság, székhelye New York.  A szociális fejlődéssel foglalkozó bizottság, székhelye Genf  Statisztikai bizottság, székhelye Genf és New York • A magyar statisztikusok nagyon jók és keresettek. A Marx Károly egyetem statisztikusai világelsők voltak! Két féle rendszer van: • SNA: System of National Accounts, a nyugati rendszer, mérlegek, • illetve a szocialista rendszer • Két rendszer összehasonlítását magyarok dolgozták ki. Ennek nagyon nagy híre volt! Össze lehetett hasonlítani az

46


©Lara

USA-t és a Szovjetuniót. Sok ország statisztikai hivatalának elnöke magyar. o Regionális bizottságok: feladatuk a saját régiójuk gazdasági társadalmi fejlődését figyelni, makroökonómiai elemzését végrehajtani. Itt dolgozott Blahó 15 évig New Yorkban.  USA és Kanada európai ország az ENSZ-ben!  Féltek a vörösöktől, így kerültek ők oda, nem akarták, hogy nagy legyen a súlya a Szovjetuniónak. Tehát ők az európai bizottságban dolgoznak! • ECA: Economic Comission for Africa, székhelye Addisz Abeba, Etiópia. • ECE: Economic Comission for Europe, Genf • ECLAC: Economic Comission for Latin America and Caribbean, székhelye Santiago de Chile. • ESCAP: Economic and Social Comission for Asia and the Pacific, székhelye Bangkok • ESCWA: Economic and Social Comission for Western Asia. Ez furcsa, Ázsiába kettő raktak. Az ESCWA Bejrútban kezdett de ott háború lett 1975-ben, Bagdadba rakták, ott 2000 körül lett háború, aztóta Ammanban van, Jordániában.  Szerepük: évente jelentést készítenek az adott régió gazdasági és szociális fejlődéséről. Ecnomic Survey of XY.  Szakdolgozathoz az ENSZ aranybánya, fenn vannak a honlapon és le is tölthetők ingyen.  Mi a hasznuk: az összehasonlításukban leledzik a hasznuk. Mely régiók maradnak le, milyen hatásai vannak ennek, stb. Meg lehet találni minden kérdésre az ENSZ szintetizáló válaszát. Mindig forrásokból dolgozik, és mondják is hogy milyen forrásból. o Egyéb bizottságok:  Permanent Forum on Indigenous Issues  United Nations Forum on Forests  Sessional and standing committees  Expert, ad hoc and related bodies Az ENSZ-ről általában − Az ENSZ a leguniverzálisabb kormányközi szervezet. − Kialakulása a könyvben megtalálható, bár valószínűleg nem lesz ebből kérdés. − 64 év telt el, de az ENSZ egész jól képes követni a dolgokat. − Célokat és alapelveket illik tudni, − a szervezeti rendszert − és döntéshozatalt (kinek hasznos) szintén. − Négy célja van: o A nemzetközi béke és biztonság fenntartása o Baráti kapcsolatok az országok/nemzetek között o nemzetközi együttműködés annak érdekében, hogy nemzetközi problémákat megoldjunk o nemzetközi központ ezen célok megvalósítására 47


©Lara

− Ebből kiviláglik az a történelmi környezet, amiben megszületett. − A világháború, az ellenséges népek (németek, japánok) állnak mögötte, bár ezeket nem mondja ki nyíltan. Később ezek a célok anakronisztikusan hangozhattak. − Alapelvek: o Az államok szuverén egyenlősége o Jóhiszeműség o Nemzetközi viták békés rendezése o Ne fenyegessenek vagy használjanak erőszakot a nemzetközi kapcsolatokban o minden segítséget megadni az ENSZ-nek (minden állam által) hogy ezeket a célokat megvalósíthassa o Azok, akik nem tagjai az ENSZ-nek, azok is az ENSZ céljai és alapelvei szerint kell, hogy működjenek a világban. o ez az AO hatalmazza fel az ENSZ-t, hogy beavatkozzék egyes államok/régiók belügyeibe, amennyiben ott a nemzetközi békét, biztonságot fenyegető események történnek, vagy az alapelveket nem tartják be.  A legtöbb nemzetközi szervezet ezeket ismétli. Ezeket TUDNI KELL. − Helsinki záró értekezlet tíz alapelve: szintén tudni kell. − Ezek meg azok bizonyos mértékig átfedik egymást, de nem ugyanazok. Pl. az ENSZ-ben nem szerepel a területi integritás, a népek önrendelkezési joga, emberi jogok. − Itt még, 42-45-ben nem sokat mondanak, Helsinkiig, 75-ig kialakulnak a dolgok. − Második fejezet: tagság. Kik lehetnek tagok, hány tagja lehet, hogyan választják meg, milyen jogaik vannak, hogyan lehet ezzel élni, hogyan lehet tagokat felvenni. − Amikor a tagsággal végeztünk, jönnek a szervei. Hogyan gondolom, hogy ezeket a célokat el lehet/kell érni? Szervezeti felépítés − Közgyűlés: General Assembly − Biztonsági Tanács: Security Council − Gazdasági és Szociális Tanács: ECOSOC − Nemzetközi Bíróság: ICJ − Titkárság − Gyámsági Tanács: ma már nem létezik. A Közgyűlés − A legfontosabb szerv! Minden állat egyenlő, de némely állatok egyenlőbbek (from Animalfarm) Alárendelt testületek: − 6 főbizottság: o Politikai Bizottság: bármi lehet politikai kérdés, ha annak mondják! Robbantások, Palesztina, Iráni atomprogram, IRA, stb. o Gazdasági Bizottság: hogyan fejlődik a világgazdaság, miért nem fejlődik jobban, mi volt az oka a válságnak, stb. Klíma hogyan hat a termelésre, a jólétre.

48


−

− −

− − −

−

©Lara

o Szociális Bizottság: nő a szegénység a válság miatt, mi történik a fiatalokkal, kinek nincs állása, miért? Mi a helyzet az öregedéssel, ki tartja el őket, ha nincs állása a fiataloknak. Népesedés, gyermekek kérdése, éhség szociális hatásai. o Jogi Bizottság: szerződések, nemzetközi jog, mindenféle egyezményeken dolgozik, nagyon szakmai bizottság. o Költségvetési Bizottság: miből finanszírozzuk mindezt, mennyit adnak a tagállamok, hogyan állapítsuk meg a tagdíjat. o Fogadó állam ügyeivel foglalkozó bizottság: fura név, és fura az is, amivel foglalkozik. USA, New York állam és New York City illetve más államok közötti konfliktusokat vizsgálja (beleértve az USA-New York vitákat is) Emberi jogi bizottság: közvetlenül a KGY alá tartozik, olyan, mint egy hercegnő (mondja Blahó, mert fontosabb egy ilyen szerv, mint ami közvetlen az ECOSOC alá tartozik). Későn állították fel, mert későn kezdett el foglalkozni vele. Minden országról készül jelentés, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát betartják-e (1948-ban készült el) o 270 emberi jog van, sok nem szerepel ebben. Egyéb időszaki bizottságok: ezekkel nem foglalkozunk Egy szinttel ezek alatt van a Békeépítő Bizottság. Miért nem béketeremtés? Milyen eszközök vannak egy országon belüli konfliktus megoldására? Pl. Ruanda. o Ezzel az a gond, hogy az AO a nemzetek szuverenitását mondja ki, és nem törzsekét. Azaz mi köze ehhez az ENSZ-nek…? A nemzetek belügyeibe való avatkozás TILOS. Szóval hol vannak itt a határok… hogyan csinálják, hogy ne sértsék meg a saját alapelveiket? o ENSZ itt nem léphet. NATO se, EBESZ korlátozottan. o Akkor jön ez a bizottság! Főtitkára zsidó feleségű kopt keresztény. o Valamit tenni kell az államokon belül, erre jött létre az ENSZ békefenntartó képessége (peacekeeping ability) Azért van elsősorban, hogy egy konfliktust még a kitörés előtt megakadályozzon esetleg. WFP: World Food Programme. Fel lehet ajánlani ide élelmiszert UNRWA: Palesztin menekültek ügyével foglalkozik UN-HABITAT: Lakásépítési program Nők előrehaladását segítő szerv

A Biztonsági Tanács − Fő célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Ez az ENSZ-nek is fő célja, de letéteményese a BT. − Az AO VI. fejezte foglalkozik ezzel − 5 állandó tagja van: USA, Oroszország, Kína, Anglia és Franciaország. o vitáztak rajta, hogy Franciaország miért lenne állandó tag? − 10 nem állandó tagja van, 3 évenként 1/3-ban újra választják: egy fejlődő egy fejlett és egy átalakuló ország. Ezek az ország-csoportok önállóan döntik el, ki legyen. − Hogyan tartja fenn a nemzetközi békét és biztonságot? o demokratikus szervezeti eszközök révén, ehhez különböző eljárási, szervezeti lehetőségei vannak. − KGY és BT kapcsolata ambivalens. Egyrészt a BT a KGY alatt van, de

49


©Lara

− két olyan jogosítványa van, melyet a KGY nem vagy csak korlátozottan gyakorolhat. o ha bárhol a világban a nemzetközi békét, biztonságot fenyegető kérdés van, és a BT már válaszolt rá (azaz megvitatta, napirendre tűzte) akkor a KGY-nek nincs joga tárgyalni, egészen addig míg a BT azt nem mondja, hogy befejezték. Ez nyilvánvalóan korlátozza a KGY jogköreit, nemzetközi jogilag nagyon bonyolult kérdés. o Tagfelvétel: először a BT megnézi, hogy jó-e ha az adott állam bejön, stb. − Mi a hatásköre: Nagyon széles a hatásköre. Az országok maguknak írták ezt a fejezetet, a többieknek már akkor sem tetszett (főleg Latin-Amerikának és Oroszországnak nem tetszett) Alapvetően hármas hatásköre van: o nemzetközi viták békés rendezése, csak ajánlás. o béke veszélyeztetés esetén a veszélyeztetettség megállapítása. Mit tehet? 3 lehetősége van:  Ideiglenes rendszabályokat rendel el: felhívja a feleket katonai erejük korlátozására. Ha megszegik…  …akkor fegyveres erővel nem járó intézkedések. Kényszerítő rendszabályok (enforcement measures). Pénzügyi számlák befagyasztása, kapcsolatok felfüggesztése. Ha még mindig nem…  …fegyveres erő bevetése. (VII. cikk) Probléma: nincs hadsereg. Amikor az ENSZ létrejött, volt egy katonai bizottság is, ami ezekkel foglalkozott volna. Teljesen elképzelhetetlen volt, hogy különböző nemzetek egymás fölött álljanak. Lecsúszott Közgyűlési szintre. Ma is ülésezik, de csak megnyitja, és lezárja. Rendkívül erős, de fog nélküli hatáskör. BT felkéri az államokat, hogy ajánljanak fel csapatokat, de ezt nem szívesen csinálják. (EU-ban ugyanez van) o ajánlásokat tesz ENSZ tagfelvételre. A normális az lenne, ha ezzel a közgyűlés foglalkozna. De itt a BT tesz ajánlást. Megteheti a KGY hogy nem fogadja el? A KGY elutasíthatja. Pl. Svájc felvétele. o Főtitkárt javasolhat: az összes állam helyett csak ez a 15 ajánl… Ez is a KGY jogkörét csorbítja. Amíg a BT nem javasol, addig a KGY hiába ugrál. Persze vannak feltételek, hogy milyen legyen az ENSZ Főtitkár. Csakhogy teljesen nemzeti szempontok alapján nézik meg a BT tagok a jelöltet. o Fegyverkezési szabályok kidolgozására javaslatokat tehet. Leszerelési tárgyalások. o Alakuló új regionális szövetségek alakulási dokumentumairól, körülményeiről kimerítő tájékoztatást kell kapnia. Azért mert a BT tagok félnek, ha létrejön mondjuk egy gazdasági szövetség, abból lesz-e katonai…? Nem jelenti azt, hogy megakadályozhatja. De megnehezítheti a hármas hatáskörével. − Döntései: kettős döntés. 9 igen kell, 7,5 a fele, ezt kerekítjük, plusz 1. o 1) Eljárási kérdésekben dönt: ez a 9 bármelyik országtól összejöhet. Az öt állandónak nem kötelező benne lennie. Ezek az ügyrendi kérdések. o 2) Tartalmi kérdésekben: ha el kell dönteni, hogy beavatkozzanak-e. Ebben az esetben benne kell lennie az öt állandó országnak! Nem tartózkodhat nagyhatalom ilyen kérdésben. Ezt hívják vétójognak.

50


−

− − − − − − − − − −

©Lara

o Van kettős vétó: a nagyhatalom úgy érzi, hogy az ügyrendiben is megvétózza. Ebben az esetben a javaslat nem mehet tovább. Ez már előrevetíti a tartalmi vétót. Két különleges bíróság tartozik alá: ICTY, ICTR. Előbbiben Prandler tanár úr bíró. o A bírókat a BT ajánlja és a KGY választja meg. o Az ICTR székhelye Dar-es-Salam, Tanzánia fővárosa. o ICTY székhelye Hága, és az ICC-é is. eredetileg 57 emberre volt tervezve a KGY épülete, aztán a gyarmati felszabadulások után új épület kellett. A teteje nyitva van, és a fény megvilágítja a főtitkár kopasz fejét, jelezve a földi és égi hatalom együttesét. Van egy japán békeharang is a környéken. tradíció alakult ki. Az első főtitkár kalapja megmaradt, abba beteszik a nemzetek a nevüket, és a főtitkár kihúz egyet. Onnan kezdődik a számozás (az angol ABC szerint) Négyen ülnek ott egy országból: jöhet az államelnök, de: külügyminiszter, nagykövet, tolmács, nagykövet helyettese. Ha eljön az államelnök, akkor nem jön a nagykövet-helyettes. Nem jöhet biztonsági őr, testőr, stb. Hat alapnyelv: spanyol, francia, angol, arab, orosz, kínai. Ban Ki Mun 2008 februárjában készített egy reformjavaslatot az ENSZ, mióta él, reformok alatt van ma a tagországok száma univerzális, valószínűtlen hogy sok új tagország keletkezzen még az ENSZ szervezeti, döntési rendszere nem ehhez a megváltozott, nagy, globális világhoz igazodik 5 területen jelöl ki reformokat a főtitkár: o fejlesztési kihívások  tegyünk valamit a fejlődőkért, fejlesztési segélyekért!  gazdasági, szociális fókusz o béke és biztonság  megerősíteni azt a kapacitást, amivel a békefenntartást végezzük  felvállalja-e az ENSZ, hogy békeépítést is csinál?  preventív, megelőző diplomácia, mediáció  peacemaking: konfliktus nyilvánossá válása utáni rendezés  peacebuilding: folyamatos, még nincs konfliktus, de ehhez folyamatos csiszolgatásra van szükség  pl. most SVK-HUN között a peacemaking-nek kell jönnie, mert haragban vagyunk  terrorizmus elleni küzdelem  leszerelés, non-proliferáció  1965, Bécs: Non-proliferation Treaty o emberi jogok  mindenkinek emberi jogokat a Földön!  emberi jogi bizottság felélesztése  népirtások megelőzése o humanitárius akciók, segélyegyletek o az ENSZ irányítási, szervezési, vezetési műveleteit kellene megváltoztatni

51


  

©Lara

túl sok az alkalmazott, túl sok a duplikáció, nem mindenki ismeri egymást, nem jól működnek együtt az egyes szervek ne legyen már az, hogy Kofi Annan fia véletlenül megnyer egy 300 ezer dolláros pályázatot… mert hogy ez történt… ne legyen szervezeti bosszú (ne legyen, hogy valamely ország Kofi Annan fiának pályázatnyerése miatt felháborodik, majd cserébe Kofi jól keresztbetesz nekik…)

Az ENSZ szakosított szervei ILO (International Labour Organization) − az ILO szerint a világ GDP-jének 15%-át gyermekek (18 év alatt) állítják elő! − ugyancsak probléma, ha elítélteket dolgoztatnak − az ILO a vétkes szervezeteket tilalmi listára teszi − a világ első 10 szervezete között van, megbecsültségét tekintve − nagy támadásoknak van kitéve, érhető (de nem elfogadható) hogy miért o „marxista” szervezet, miért? mert a munkavállalókat védi, globális munkásosztályt akar csinálni, ami demokráciaellenes, tőkeellenes stb. − ’78-ban az USA és Anglia kilép a szervezetből, és csak ’88-ban léptek vissza, azért, mert látták hogy semmi sem változik… − Nobel-békedíjas a szervezet (1969) − az ILO dolgozta ki a Munka Törvénykönyve fő rendelkezéseit, ezért is rásütötték hogy kommunista, felforgató, vörös… − tanulmányokat, háttéranyagokat is készít FAO (Food and Agriculture Organization) − nem eleve így fogant, hanem az USA II. vh-s helyzetét értelmezve úgy látta, nagy termékfeleslegek halmozódtak fel a II. vh. 4 évében (’41-’45), de a mg. teljes foglalkoztatással pörgött, ezért nagy termék- és húshegyek halmozódtak fel − ha ezt rászabadítják a piacra, az nagy árzuhanással és tönkremenetelekkel jár − javasolták a szövetségeseknek, hogy legyen egy olyan nemzetközi szervezet, ahol ezeket a feleslegeket ellenőrzött módokon eljuttatják a rászorulóknak valami korrekt áron − hogy ne legyen túltermelési válság, az USA felajánlja hogy párizsi székhellyel létrehoz egy szervezetet, ahol ezeket a feleslegeket értékesíteni lehet − végül létrehozzák a FAO-t Rómában − széles spektrumban figyelik a mezőgazdasági termelést − a fő tápanyagokkal foglalkozik, ebben is abszolút vezet a rizs − hogyan tud a FAO az egész világ termelésében képben lenni? o helyieket alkalmaznak! o lokális figyelőhálózatokat építenek ki o ma 17 műhold van fellőve, ami pásztázza a földgolyót o már csíra korában megállapítják egy növényről, hogy milyen lesz, tehát jól fel tudják térképezni, jó előre, hogy milyen kínálat várható − miért jó ez? mert ha látták, hogy az oroszoknál jó rizs lesz, akkor kevesebbet lehet majd neki eladni

52


©Lara

− ha meg látták, hogy az oroszoknak nincs rizsük, akkor jó magas áron lehetett neki eladni, akárhogy is próbált alkudozni − kvázi kartellbe lehetett tömörülni ellene, ebben a magyarok is benne voltak, míg be nem léptünk az OECD-be, mert ott már nem lehetett − olyan nagy a magyar rá- és behatás a FAO-ra, hogy két éve Budapestre költözött… − nő főnöke van, méghozzá szlovák nő… − miért van ilyen magasan reprezentálva Magyarország a FAO-ban? 1967-ben egy felhívásra Magyarország százezer tonna búzát ajánlott fel (miért? mert nem tudtuk hova tenni… UNICEF − 1946-ban így kezdődött: tejet vitt a háborúban az éhes gyerekeknek − minden háborút a gyerekek szenvednek meg a legjobban − Emergency Fund – veszélyalap lett, a veszélyeztetett gyerekekre koncentrál − ahogy a háborús helyreállítás megindul, észrevették, hogy nincs élelem! elsősorban tej kell, de azt nem nagyon lehet szállítani (hajón sem, mert mire átér a túlpartra, a lötykölődéstől túró lesz belőle) o a felesleges tejkészletekből tejport készítenek o nagy tejporgyárak jönnek létre (és ekkor kezdődik meg a csecsemőételek, tápszerek gyártása is) − az UNICEF nagyon népszerű lesz, mert UNICEF feliratú pléhbögrében kapták a tejet… − első jószolgálati nagykövet: Audrey Hepbourn − hamar kialakul, hogy mit tegyen az UNICEF o túlélés és fejlődés  legalább a gyerekbetegségeket próbáljuk leküzdeni • mi először is BCG-t kapunk, majd gyermekbénulás ellen, majd DiPerTe-t, majd hepatitis C ellen is, meg még rózsahimlő, bárányhimlő, stb., meg még egy pár, ami nekünk természetes, de a világ nagy részén egyik sincs!  ne legyen torokgyulladás, diftéria, himlő, kolera, tífusz; tetanusz is fontos  az unicef kitűzi, hogy 10 éven belül egyik se legyen! és ki is irtja mindegyik járványt! • járulékos problémák: fehér embertől eleinte nem fogadták el a vakcinát  gond van a bilharziával (élősködő, ha szembejut, megvakít, de van ellene ellenszer, az még sajnos messze van hogy a folyó ne legyen egyszerre fürdőhely és árnyékszék) o alapoktatás és fiú-lány egyenlőség segítése (sok helyen a lányoknak nem kell iskolába menni, csak gyereket szülni!  ha iskolára gyűjtenek, akkor nemzetközi kedvezmények járnak annak aki gyűjt  szomorú dolog, nálunk két réteg adakozik, az általános iskolás a zsebpénzéből (!) és a nyugdíjas a nyugdíjából (!) - a kopasz terepjárós parasztnak persze, fuksszal a nyakában, derogál – a szerk. o AIDS visszaszorítása 53


©Lara

az AIDS tetőzött Afrikában, kiesett egy egész generáció, a nagymamák még nem kapták el, gyerekeik vagy AIDS-pozitvek vagy nem, de közbülső generáció nincs, ezügyben van most folyamatban egy unicef-program, 10 mrd dollárt akarnak összegyűjteni erre  Közép-Kelet-Európában is terjed az AIDS (főleg Ukrajnából prostitúcióval, de jön!)  Magyarországon 240 beteg van, nemrég 7 volt o gyermekvédelem ((kizsákmányolás, gyermekmunka)  jog az élethez, méltósághoz  minden konvenció annyit ér amennyit betartanak, Magyarországon is elképesztő, milyen szekták működnek, a betegüket nem láthatja orvos, stb.  az unicef keményen leírja ezt a jelentéseiben, hogy kedves Magyarország, nálatok ez nem jól megy! o gyermekpolitikák integrálása az általános bel- és külpolitikába o együttműködés a gyermekek védelmében − nálunk három jószolgálati nagykövet van: o Halász Judit o Presser Gábo o Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezetésével, minden évben két hangverseny teljes bevétele (kb 10-15 millió ft) az unicefnek megy, adó nélkül, mert jótékony cél esetében adózni sem kell − Roger Moore-nak meggyőződése, hogy a nálunk élő cigány gyerekeket is segíteni kell (annak ellenére, hogy EU-s országba nem jöhet az unicef, hiszen itt azért elég jól élünk Bangladeshez képest) 

UNRA − először Palesztinában vetették be ’48-ban − több mint 400 ezer palesztin állt ott ház és munka nélkül − sátortáborok alakulnak ki UNRA-segélyből, etetik-itatják, iskolázzák, „dolgoztatják” őket ma is − csomagokat küldenek nagy katasztrófát átélt országoknak − 1956-ban (bár épp fel voltunk függesztve), az UNRA-csomagokat beengedték az országba o volt benne sűrített tej (kondenztej), kakaópor, narancs, kekszfélék, játékok! − ma Afganisztában, Irakban, Chilében, Mexikóan (földrengés) stb. teszi ugyanezt, nemzeti adományokból − úgy áltaában a legjobban adományozók a skandináv országok, és ott ez tudatos − Hollandiában a lakosság a teljes jövedelmének 8%-át adja jótékony célra! o Magyarországon ez 0,04%, röhejes, bár Sir Roger Moore ügyesen szokott nálunk is kalapozni UNESCO − felhívják a figyelmet az oktatási marhaságokra − nálunk pl. 21-féle írást tanítanak („miért? mert abból jön a zsozsó”) − funkcionális analfabétizmus! pl. egy menetrend alapján nézze meg hogy és mikor jut el valahová, ez meghaladja sokak képességét! 54


− − − − −

©Lara

tudományos területen kevésbé aktív, de kulturális téren nagyon! legyenek nemzeti filmek! kulturális világörökség kitalálója! Hollókő, Visegrád, Andrássy út, Budai vár, Balaton, Tokaj stb. Párizsban van a székhelye, ez az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, ahol külön nagykövete van Magyarországnak

IX. Az Állandó Büntetőbíróság − a II. világháború után is jelen van az elképzelés egy állandó nemzetközi büntetőbíróságról − 1953: megfogalmazzák azt a statútum-tervezetet, ami akár alapja is lehetne a büntetőbíróságoknak, de a hidegháború elsodorja, lekerül a napirendről − a hidegháború végén kerül újra napirendre: 1989-90, az ENSZ keretein belül − 1989: az ENSZ Közgyűlése megbízza a Nemzetközi Jogi Bizottságot (1948-tól működik, tanácsadó szervként), hogy fontolja meg egy állandó nemzetközi büntetőbíróság létrehozását − a büntetőbíráskodás állandó fóruma lenne − 1990: Bush és Thatcher egyik találkozóján merül fel, hogy létre lehetne hozni egy ilyen testületet − 1993: az ENSZ Közgyűlése és a NJ Bizottságot felkéri a statútum-tervezet elkészítésére, ez 94-re elkészül − 1994: a KGY létrehoz egy ad hoc bizottságot, hogy térképezze fel a problémás pontjait a statútum-tervezetnek − 1998. június 15 – július 17. összeül az ENSZ diplomáciai konferenciája o feladata a döntés a statútum-tervezetről o több mint 50 állam vesz részt ezen o 33 nemzetközi szervezet is részt vesz, és 236 NGO o végszavazás a statútumról: 120 támogató szavazat, 7 ellene (USA, Kína, Irak, Izrael, Líba, Jemen), 21 tartózkodás o Római Statútumként vonul be a történelembe − a 60. ratifikáció után kezdi meg működését a Büntetőbíróság, ekkor lép életbe a Statútum − a 60. okirat 2002. július 1-jén megérkezik − International Criminal Court (ICC) − jelenleg 110 állam ratifikálta a statútumot, a „legfájóbb távolmaradás”: USA, Kína, India, Oroszország − Magyarország 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot ICC jellemzői − milyen bűncselekményeket vizsgálhat? o népirtás, emberiség vagy emberiesség ellenes bűncselekmények, háborús bűncselekmények, agresszió − joghatósága o személyi: 55


©Lara

természetes személyeket von felelősségre egy kikötéssel, 18. életévüket betöltött személyeket vonhat felelősségre o időbeli hatály:  a Statútum életbe lépése utáni bűnök  de vannak olyan bűnök, amikről az ENSZ úgy döntött, hogy azok soha nem évülnek el, ezek a háborús és az emberiség ellenes bűncselekmények  tehát a hágai és a genfi jog o területi hatály:  részes állam területén, de akkor is eljárhat a bíróság, ha részes állam állampolgára nem részes állam területén követi el a bűncselekményt  ideiglenes jelleggel az ICC joghatóságának alávetheti magát egy állam akkor is, ha egyébként nem részes állam − ki kezdeményezhet eljárást? o részes állam o a BT o a főügyész − mikor léphet fel az ICC? o az arra jogosult indítson eljárást o a komplementaritás elve mentén, az ICC a nemzeti jogszolgáltató hatóságokat kiegészítendő jött létre, ebből következően akkor léphet fel, ha  egy adott állam nem kíván, vagy nem tud fellépni a humanitárius jogsértéseket elkövetőkkel szemben • miért nem tud? mert működőképtelen a nemzeti jogszolgáltatás (mondjuk épp anarchia van az országban…) • mikor nem kíván? ha az állam enyhébb ítéletet szeretne, ezért gyorsan ítél valamit, de ez nem pártatlan, ezért az ICCnek ilyenkor joga van fellépni • az állam ha húzza-halogatja a felelősségre vonást, akkor is joga van fellépni az ICC-nek o az ügynek megfelelő súlyúnak kell lennie − milyen ítéletet hozhat az ICC? o határozott idejű szabadságvesztés (max. 30 év) o életfogytig tartó szabadságvesztés (25 év után kötelező felülvizsgálat) o mellékbüntetések (pénzbírság, vagyonelkobzás, a károsultak kártalanítására)  

Intézmény-rendszer − plenáris szerv: részes államok közgyűlése, évente egyszer, 1 állam 1 szavazat, fő feladata a bíró- és ügyészválasztás − maga a bíróság: 18 bírája van, mind állandó, 9 évre választják, nem újraválaszthatóak o a részes államok közgyűlése választja a bírákat titkos szavazással  szempontok a bírák kiválasztásánál: 56


©Lara

• • • • •

1 nemzetiségből csak 1 bíró származhat a világ fő jogrendszereinek képviselete földrajzi méltányosság férfi és női bírák egyenlő képviselete szakmailag is reprezentálniuk kell a szükséges szakterületeket  a bírák maguk közül választják az elnököt és helyetteseit  háromfajta bírói tanácsként ülhet össze a bíróság: • tárgyalás-előkészítő tanács • elsőfokú tanács • fellebbviteli tanács − ügyészség: bizonyítékok összegyűjtése, nyomozás lefolytatása, vád képviselete − jegyzői hivatal: élén a jegyző (a bírák választják), feladata az adminisztráció − az ICC az államok együttműködésére van utalva saját apparátus hiányában Az ICC és az ENSZ viszonya − nem kerül be az ENSZ főszervei közé, attól függetlenül jön létre, még ha ezer szállal kapcsolódik is hozzá − kapcsolatukat egy szerződés szabályozza (2004. szept.), ami általános elveket sorolnak, pl. kölcsönös tisztelet, szoros együttműködés, duplikációk elkerülésének szándéka, információk átadása (utóbbi kettő fontos) Az ICC és az USA viszony − a 90-es évekig a legaktívabb állam az ICC létrejöttében − de nem tag − Clinton aláírta a statútumot 2000-ben, de utána Bush – példátlan módon nemhogy nem ratifikálja, hanem visszavonja az aláírást a Római Statútumról − mit mondanak, mi a bajuk az ICC-vel: o az ICC szerintük unchecked power o a BT szerepének elbitorlója, felhígítja annak erejét o súlyosan fenyegeti az USA szuverenitását o az ICC létrehozása korlátozza, hogy az államok éljenek az erőszak alkalmazásának minimális (pl. önvédelem) módjával o gátolja az USA együttműködését szövetségeseivel, mert kereteket teremt és korlátozza őket o akadályozza az igazságszolgáltatást, mert leírja hogy mikor lép fel, és olyankor más nem léphet fel (USA-értelmezés szerint), és ez baj o az USA előnyben részesíti a nemzeti igazságszolgáltatást, vagy ha nemzetközi fórumra kell menni, akkor maximum ad hoc − mi lehet valójában a bajuk: o attól félnek, hogy az amerikai katonákat, akik nagy számban vannak jelen a világon, felelősségre fogják vonni ezért-azért, pedig ezt ők otthon akarják lefolytatni o az ICC erre azt mondja, hogy bizonyos súlyosságú események esetén ez nem az amerikaiak dolga 57


©Lara

o az USA abban is jeleskedik, hogy politikai téren is játszik, pl. közvetítenek, itt is el lehet ezt-azt követni, mondjuk az ICTY előtt voltak olyan vádlottak, akik azt mondták, hogy X vagy Y amerikai diplomata vagy tisztségviselő, ezt és ezt ígérte neki! Ez is felelősség! – ezeken a tárgyalásokon általában éppen az ilyen esetek megúszása végett nem szoktak jelen lenni az amerikai érintettek… o a szuverenitásukat is féltik − hogy védekezik az USA az ICC ellen? o megpróbálja saját garanciarendszerét kiépíteni: bilaterális szerződéseket („bilaterális immunitási megállapodások”) köt azon államokkal (főleg ha az még részes állam is!), melyek területén amerikai katonák vagy politikusok tevékenykednek  az adott állam vállalja, hogy semmilyen bűn esetén az amerikai állampolgárt nem szolgáltatja ki az ICC-nek, hanem hagyja, hogy azok otthon folytassák le az eljárásokat

X. A humanitárius intervenció − első eset: országon belül alakul ki humanitárius katasztrófa, és nem természeti csapás következtében, ekkor két lehetőség van: o a nemzetközi aktorok figyelembe veszik a be nem avatkozás elvét, és a szuverenitás elvét (tehát hogy az adott állam vagy segítséget kér, vagy nem) o második lehetőség, hogy felfogják ésszel, hogy az adott állam képtelen megoldani a problémát, ezért beavatkoznak (nemzetközi jogilag nem elfogadható…) − tehát a szenvedő ember az előbbre való, avagy az állam, amelynek jogai vannak − erről vitáznak, nem tudják a megoldást… − 1945 előtt is alkalmazták a humanitárius intervenciót, csak nem így hívták − 45 után született meg az új szellemű nemzetközi jog − ennek van 1-2 mérföldköve: o erőszak tilalma o szuverenitás, be nem avatkozás o emberi jogok kiterjedt védelme − csak szűk keretek között lehet fellépni humanitárius indokokkal, és azt is a nemzetközi rendszer szabályszerűségei szerint − 45 után kétféle humanitárius intervenció volt: o illegitim módon, vagyis a BT beleegyezése nélkül: az USA latin-amerikai ügyei (Dominika 65, Grenada 63), 1971: India Kelet-Pakisztánt az emberi jogok megsértése miatt foglalja el, 1999: Koszovó o legitim módon, a BT beleegyezésével: 1991 Irak, 1992 Szomália, 1994 Bosznia-Hercegovina, 1994 Ruanda − az illegitim akciók rendre több eredményt tudnak felmutatni… − az állam beleegyezése a békefenntartásnál fontos − tehát a humanitárius intervenció 1945 után is gyakorlat a nemzetközi jog lassan alkalmazkodik hozzá 58


©Lara

Definíció helyett objektív kritériumok − a humanitárius intervenció alanya: aki(k) végrehajtja az intervenciót – állam, államok egy csoportja, vagy nemzetközi szervezet − tárgya csak egy állam lehet, az az állam, amelynek területén a beavatkozást végrehajtják, ezt az államot célállamnak szoktuk nevezni o vagy beleegyezését adja, vagy nem (kérheti is) – concent (beleegyezés) − a humanitárius intervenció lefolytatása érdekmentesen kell, hogy történjen, ez a beavatkozó féllel szemben áll fenn – ez relatív érdekmentesség, ami azt jelenti, hogy a célok túlnyomó többségének humanitárius jellegűnek kell lennie (ha mind humanitárius jellegű, akkor áll fenn teljes érdekmentesség, egyébként relatív érdekmentesség) − a humanitárius intervenció kedvezményezettjei mindig a célállam polgárai, ők azok, akik a humanitárius jogsértésektől szenvednek, az államuk ezeket nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni, ezek a polgárok a beavatkozó szempontjából idegenek – bármilyen kötelék létezik, a beavatkozási hajlandóság nagyobb! − a humanitárius intervenció alapjául szolgáló jogsértések köre o emberi jogok megsértése (első generációs emberi jogok, azon belül az abszolút jogok köre)  polgári és politikai jogok köre, ezen belül az abszolút jogok megsértése: élet kioltása, kínzás o nemzetközi humanitárius jog emberiességi garanciáinak megsértése (genfi jog, nem nemzetközi konfliktusok civil áldozatai) o a humanitárius jogsértéseknek súlyosnak, tömegesnek és szándékosnak kell lennie o hasznos az, ha nemzetközi szervezetek, NGO-k megerősítik a humanitárius jogsértések tényét, az pedig kimondottan jó, ha a BT is napirendre veszi a kérdést és legalább egy határozatban elítéli az eseményeket − a célállam felelőssége o az állam aktív felelőssége: akkor, ha saját közhatalmi jogosítványokkal bíró szervei, intézményei, hatóságai hajtják végre a humanitárius jogsértést pl. fegyveres szervei o az állam passzív felelőssége: a hivatalos struktúráktól független csoportok akciója pl. félkatonai szervezetek, milíciák – az állam támogatásával – az állam nem tesz semmit annak megakadályozására, hogy ezek a csoportok tevékenykedjenek o az állam felelőssége nem értelmezhető: anarchia van, az államhatalom összeomlik, nehezen lehetne bárkit számon kérni − a humanitárius intervenció célja, hogy a jogsértéseket megszűntesse o csak és kizárólag a jogsértések megszűntetésére irányulhat – korlátozott a cél − a humanitárius intervenció és az erőszak alkalmazása o a humanitárius intervenció keretei között erőszak alkalmazására csak ultima ratio jelleggel kerülhet sor, előtte az összes békés utat végig kell járni − a humanitárius intervenció lefolytatásának mikéntje o a humanitárius nemzetközi jog irányadó szabályai a mérvadóak o humanitárius jogot nem sérthetnek 59


©Lara

o az arányosságnak érvényesülnie kell  időbeli – a beavatkozást csak addig szabad folytatni, amíg az feltétlenül szükséges – amikor a cél teljesül, véget kell érjen (a célállam állampolgárainak életminőségében tartós és szignifikáns javulás áll be)  erőszak alkalmazásának mértéke – az erőszaknak az adott pillanatnak megfelelő lehető legminimálisabb alkalmazása megengedett − a humanitárius intervenció befejezése utáni időszak o kérdés, hogy mennyire kell beavatkozni a célállam működésébe  meg kell-e változtatni a korábban fennálló állami struktúrát? – ha nem működött, akkor igen  alapvetően a célállam állampolgárainak kellene eldöntenie, hogy hogyan kívánnak élni (népek önrendelkezése) Értékelése, jogi problémák − a mai nemzetközi jogban a humanitárius intervenció gyakorlata nem elfogadott − a humanitárius jelzőt másra kell fenntartani, nem szabad, hogy beszennyeződjön o alapvetően védelemre kifejtett tevékenység o genfi szellemiség − a nemzetközi jogászok szerint a humanitárius katasztrófa helyzet nem teremt lehetőséget a beavatkozásra, a nemzetközi jog keretei között működhet csak a beavatkozás (6. fejezet, 7. fejezet, BT) − a gyakorlat és a nemzetközi jog között patthelyzet − responsibility to protect – a védelmezés felelőssége = R2P o 2001-ben egy kanadai think tank (Internatioanl Commission on Intervention and State Soveregnity) ICISS o 2005 márciusában Kofi Annan kiadott egy közleményt: Nagyobb szabadság közlemény (In larger freedom) o 60. üsésszak záródokumentumában is benne van az R2P − a védelmezés koncepciója R2P o a felelősség van a középpontban, nem az, hogy kinek kell fellépni o a felelősség alapvetően mindig az államé o ha az állam nem tud, vagy nem kíván ilyen módon funkcionálni, akkor a nki közösség felelősségévé válik, hogy reagáljon a helyzetre o a BT-nek is van felelőssége egy ilyen helyzetben o a felelősséget kiterjeszti, a következő módon:  a megelőzés felelősségére  a reagálás felelősségére  az újjáépítés felelősségére − az R2P problémái o a fejlődő államok ellenérdekeltek, a szuverenitáshoz ragaszkodnak, ha már ez is csorbul, akkor minden akadály elhárul a befolyásos államok elől, ami azt biztosítja, hogy ne csinálhassanak velük azt, amit akarnak o a kapacitás problémája  milyen erőkkel avatkozzon be a nemzetközi közösség 60


©Lara

 katonai és polgári erők kérdése o politikai akarat (a BT) mentén könnyen dugába dől a kezdeményezés o mindenképp kell a BT felhatalmazása a beavatkozáshoz, ha a BT ellenérdekeltség miatt nem tud funkcionálni, akkor a kanadaiak javaslata szerint lépjen be a Közgyűlés és ha ő sem tud belépni, akkor jöjjön egy regionális nemzetközi szervezet

XI. Koszovói esettanulmány (humanitárius intervenció) − 1998-99: koszovói válság − a jugoszláv karhatalmi erők ki akarják szorítani az albánokat a területről (a lakosság 90%-a albán) − 1160-as BT-határozat (1998. márc. 31.): o ebben mondják ki először, hogy a térség békéje és biztonsága veszélyeztetve van o fegyverembargót rendel el az egész JSZK ellen o Koszovót Szerbia részének tekitni azáltal, hogy a JSZK területi épségét és szuverenitását említi o felszólítja a feleket, hogy kezdjenek tárgyalni egymással − 1998 őszén megjelenik a NATO, kijelenti hogy kész fellépni a válsg megfékezése érdekében − az EU szankciókkal sújtja a JSZK-t, más is őket marasztalja el − 1199-es BT-határozat (1998. szept. 13.): o béke és biztonság veszélyeztetésének említése! o a BT fellépésére lehetőséget az ad, hogy a BT-nek akkor van feladata, ha kimondatik hogy a béke és biztonság veszélyeztetve van o egyértelműen utal a humanitárius katasztrófa veszélyére o előrevetíti, hogy a követelések végre nem hajtása esetén „a Tanács további intézkedéseit vonja maga után” a végre nem hajtás − az utolsó nagy tárgyalási kísérlet: 1999 febr-márc között Rambouillet-ben − regionális szervezetek felléphetnek a nemzetközi rend védelmében (pl. a NATO), de csak ha a BT felhatalmazza − ’98 őszén kiderül, hogy ez nagyjából soha nem fog megérkezni a BT-től, mert RUS bejelenti hogy vétózni fog − a NATO nem zavartatja magát, 1999. márc 24 – június 9.-ig taranak a bombázások − mire hivatkozott a NATO? o a nemzetközi szövetség kéréseit és követeléseit, amik a BT-haározatokban benne vannak, a JSZK nem teljesítette o humanitárius katasztrófa alakult ki o a BT bénult állapotban volt az előre bejelentett orosz vétó miatt, nem is szavaztak róla soha, mert nem volt értelme o a Koszovóban a JSZK miatt kialakult helyzet más államok biztonságát is súlyosan veszélyeztette − 1244-es BT-határozat a bombázások végeztével, rendező dokumentum (1999. június 10.)

61


©Lara

Értékelés − volt-e humanitárius katasztrófa? o igen, mert  a konfliktus fő elszenvedői civilek voltak  menekülni kénytelen sok albán, és a koszovói szerbek is, (sokan a bombázások miatt menekültek el!) – összesen 800-850 ezer fő menekülhetett el (vö: 2 milliós lakosság)  etnikai tisztogatás is zajlott Koszovóban − vajon az önös érdektől mentesség megáll-e? o igen, mert  a fő célja a NATO-akciónak az volt, hogy véget vessenek a humanitárius katasztrófahelyzetnek  cél a térség biztonságának és békéjének helyreállítása − vajon megáll-e az erőszak ultima ratio alkalmazása? o igen, mert  azokat a nem fegyeres erőszak alkalmazásával járó nyomásgyakolró eszközöket mind meglépte a nemzetközi közösség, amiket ilyenkor „illik” − időbeli arányosság megállt-e: o igen, mert  ahogy Milosevics 1999. június 9-én megadta magát, azonnal felfüggesztették a bombázásokat − az erőszak alkalmazása szempontjábóli arányosság megáll-e: o nem Milyen problémák voltak még ezzel az intervencióval? − jogszerűségi problémák: illegitim akció volt, ezt a jellegét a BT-felhatalmazás hiánya adja − többen próbálták igazolni hogy mégiscsak legitim volt, két módon: o implicit (rejtett, hallgatólagos) felhatalmazás meglétével, amik a BThatározatokból olvashatóak ki  de a mai nemzetközi rendszer csak explicit határozatokat tud értelmezni o utólagos legitimitás: a bombázás megindítása után pár nappal az oroszok a BT elé terjesztenek egy határozati javaslatot, melyben megkísérlik elítéltetni a NATO-akciót, de ezt a BT leszavazta  tehát kvázi mintha támogatta volna a NATO-akciót  de a mai nemzetközi rendszer csak előzetes legitimációt tud értelmezni − tehát végülis levonhatjuk a konklúziót hogy illegitim volt… puff neki − a beavatkozás lefolytatásának mikéntje: a bombázás következtében a civil áldozatok magas száma − gyakran kerültek be polgári célpontok a célpontok közé − tiltott fegyverek alkalmazása: − szegényített urántartalmú lövedékek, kazettás bombák

62


©Lara

− ezekért mondjuk azt, hogy az erőszak tekintetében az arányosság nem áll meg

XII. Békefenntartás − − − − − − −

− − − − − − −

− − − −

−

a nemzetközi rendszer újkeletű intézménye az ENSZ gyakorlata alakítja ki a II. világháború utáni új nemzetközi rendszerben nincsenek pontos jogi keretei az ENSZ Alapokmánya sem foglalkozik vele, és ezért a békefenntartás intézménye folyton vitákat generál békefenntartás: a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott, katonai erő alkalmazásával járó, általában a konfliktusban részt vevő feleket szétválasztó, megfigyelői illetve közvetítői tevékenység Dag Hammarskjöld találta ki, hogy a békefenntartás a „hat és feledik fejezet” az Alapokmányban (mivel nincs benne) két forrásból származik a békefenntartás legitimitása: o a fogadó állam beleegyezése (consent) o az ENSZ megfelelő főszervének felhatalmazó aktusa  a BT és (szűkebb körben) a Közgyűlés adhat felhatalmazást a békefenntartás mandátuma általában határozott időre szól, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket hosszabbítgatni szokták a fogadó állam a misszió felállításába kell először beleegyezzen, majd hogy milyen összetételű legyen a misszió a békefenntartás irányítója és egyszemélyi felelőse a főtitkár pénzügyi fedezetéről pedig a KGY gondoskodik a békefenntartó missziókban az államok részvétele önkéntes, de próbálnak törekedni a földrajzi méltányosságra semlegesség és pártatlanság a 40-es évek második felében a békefenntartás csírái már megjelennek, de ezek nem kimondottan első generációs békefenntartások o pl. az UNMOGIP 1949-ből, melynek feladata a kasmíri tűzszünet betartásának ellenőrzése volt már mindenképpen első generációs: UNEF I. UNEF II. (1956) o az UNEF I. a Szuezi válság kapcsán jön létre, és 1979-ig a Camp David-i tárgyalásokig marad fenn 1950: KGY-i határozat (Uniting for Peace) ha a BT működésképtelen, akkor vegye át egy másik főszerv a szerepét, ez pedig a KGY kongói válság, 1960-64: a miszsió neve ONUC o elindul a mechanizmus a békefenntartó misszió felállítására o a szovjetek deklarálják, hogy a kongói belügyekbe való beavatkozásként tekintenek a misszióra, ezért nem támogatják o ezért végül a KGY legitimálja a missziót az 1964 óta Cipruson lévő békefenntartó misszió képtelen volt megakadályozni, hogy a sziget északi részét a törökök megszállják (UNFICYP) 63


©Lara

− lecsökken a missziók száma, majd a 80-as évektől újabb felfutás Az első generációs békefenntartás általános jellemzői − szűkre szabott a mandátum − csak önvédelem céljából használhatnak fegyvert − kevés misszió indul − általában államközi konfliktusok esetében, és általában akkor amikor már tűzszünetig eljutottak − kevés kockázattal járnak − minden alkalommal megvolt a consent − a létszám és a ktgvetés alacsony − pártatlanság és semlegesség Második generáció (1988-) − a hidegháborús időszak végét jelzi a szakaszhatár − új környezet a békefenntartás számára − ugrásszerűen nő a missziók száma − megnő a békefenntartásra fordított összeg − gazdasági szankciók gyakoribbak − jellemzői: o főként államon belüli konfliktusok  gyors eszkalálódás  civil lakosság nagy száma  etnikai konfliktusok  számuk megnő a poszt-bipoláris korszakban o az államok együttműködési készsége megnő o megnő a regionális nemzetközi szervezetek szerepe a békefenntartásban o sokkal inkább multidimenzionális lesz a békefenntartás (sok feladat egyszerre: katonai, rendőri, rendészeti, humanitárius feladatok) o gyors alkalmazkodóképesség (az államon belüli konfliktusok sokfélék) o veszélyesebbek a missziók o nem a status qou megőrzése a cél, mert a békefenntartók akkor érkeznek, amikor dúl a válság o emelkedik a missziók létszáma és a ktgvetés − 1992: An Agenda for Peace; Boutros-Boutros Ghali főtitkár a szerzője − magyarul Békeprogram − a békefenntartással foglalkozik − kategóriákat határoz meg, melyekkel a békefenntartás tág értelmezését adja o preventív diplomácia  célja meggátolni, hogy a szemben álló felek közti vita összeütközésbe torkolljon, vagy egy ilyen összeütközés ne súlyosbodjon tovább o béketeremtés (peace making)  célja az ellenségeskedő felek békés eszközökkel való megállapodásra késztetése (AO 6. fejezetében rögzített módokon) 64


− − − − −

−

©Lara

 eszközei általában a közvetítés vagy a választottbírósági eljárások o békefenntartás (peace keeping)  consent mindig van  szűkebb értelemben helyszíni katonai, rendőri és polgári vagy ENSZjelenlét, melynek célja, hogy a konfliktus megakadályozása és a béketeremtés érdekében tett erőfeszítéseket megerősítse o béke kikényszerítés (peace enforcement)  a Ghali-féle felsorolásban ez nem szerepelt  az AO 7. fejezete alapján a BT jóváhagyásával végrehajtott erőszakos fellépés, ahol a konszenzuális jelleg főszabálya megtörik, consent vagy van, vagy nincs, az se baj ha nincs, de ettől még a jogszerűség nem sérül o békeépítés (peace building)  mindig a konfliktust követi, lényege a helyreállt béke megerősítése és tartóssá tétele, a konfliktus visszatérésének meggátolása a gazdasági, politikai és szociális biztonság megerősítése útján 1992, Szomália: egyesek szerint itt kezdődik a békefenntartás 3.generációja, mások szerint nem új szakaszhatár, hanem egy alszakasz a másodikon belül precedens: a fogadó állam beleegyezésének hiányában kerül sor akcióra UNOSOM I. és UNOSOM II. missziók, a kettő között UNITAF a szomáliai eset mutatott rá arra, hogy a békefenntartás és békekikényszerítés közti határ hogy el tud mosódni 1992-től nem túl sikeresek az akciók o Szomália o Bosznia  UNPROFOR  srebrenicai mészárlás, 1995 nyara, nyolcezer muszlim férfi és fiú hal meg a holland békefenntartók édesded asszisztálása mellett, a békefenntartás nyilvánvaló kudarca  Srebrenicában is volt biztonsági övezet, éppen az ilyenek elkerülése mellett o Ruanda  UNAMIR 1993 végétől, de ő sem tudja ellátni funckióját, főleg hogy a békefenntartók kilenctizede felszívódott a kritikus pillanatban 2000. augusztus: Brahimi-jelentés o Lakhdar Brahimi az ENSZ-hez akkreditált algériai nagykövet volt, ebben a jelentésben megpróbálta értékelni a békefenntartás tevékenységét o rámutat a hiányosságokra és a problémákra o mondanivaló: hagyjuk már a fenébe, hogy fegyverhasználat csak önvédelemre korlátozódik (nem használhatják fegyverüket pl. annak a kisebbségnek a védelmére, melyre hivatottak…) o a konfliktusmegelőzés fontos felelőssége a nemzetközi közösségnek o állandó ENSZ-haderőt kellene felállítani (a missziók mndig lassan és kínlódva állnak fel, gyors eszkalálódás lereagálására nem alkalmasak), mégpedig egy hónapon belül bevethetőt o a nemzetközi szereplők politikai akarata általában hiányzik

65


©Lara

− a regionális nemzetközi szervezeteknek nagyobb teret kell engedni, vagy esetleg államok ad hoc csoportjainak − a megnőtt szerepválallás egyértelműen felfedezhető a NATO esetében − a másik, aki nyomul be erre a területre, az az EU, korlátozottan néha a WEU a kilencvenes években − EBESZ: a polgári vetületeket illetően fontos

XIII. Regionalizmus − nincs általánosan elfogadott definíció, de van 3 kísérlet o három vagy több országban közös célok elérése érdekében megvalósított, formális vagy informális együttműködés, kormányközi vagy nem kormányzati szerveztek vagy a privát szektor tagjai között o a régiót alkotó államokat és embereket természetes gazdasági, vallási, egyéb kulturális vagy biztonsági jellegű kötelékek fűzik össze o a régió társadalmi és politikai konstrukció, amelyben meghatározott tényezők határozzák meg azt, hogy mi a régió pontos értelmezése, melyek a határai, és hogy kik tartoznak az adott régióhoz − a gyakorlat az, hogy az államoknak létezik egy központi csoportja (magállamok), amelyek előítéletei, vágyai befolyásolják, hogy meddig terjed egy adott régió − ennek következtében ez a szűk mag dönti el, hogy ki lehet a tagja az adott regionális nemzetközi szervezetnek − átfedések kérdése: több olyan régiót találunk, melynek területén egyszerre működnek regionális formációk egymással átfedésben (főleg Ny-Európára igaz) − milyen tényezők befolyásolják a regionalizmust? o identitás (létezik a régiónak egy közös percepciója)  pl. kulturális jellegzetességek köre  külső tényezőként a különböző fenyegetések, amik az adott régiót érintik  van identitásválság is, pl. ASEAN, amikor az addigi tagoktól jelentősen különböző új tagokat integrált (90-es évek közepe: Kambodzsa, Vietnam, Mianmar, Laosz) gazdaságilag és politikailag nem fejlettek o belső és külső fenyegetések köre  a ny-európai regionalizmust az 50-60-as években a kommunista veszély mozgatta  a gazdasági formációkra (pl. EGK) a németektől való félelem jellemző, de ez is átmegy szovjetektől való félelembe  az ASEAN-t a térségbeli nyomasztó amerikai jelenlét és a Kínától való félelem hozta létre, valamint Kambodzsa vietnami inváziója  az Arab Államok Ligája esetében pedig az Izraellel szembeni közös ellenérzés − a 90-es évektől kezdve új tényezők jelennek meg: o a rivális kereskedelmi blokkok regionális közös fellépést generálnak o marginalizációtól való félelem (az oroszok ezért ragaszkodnak a FÁK létrehozásához) 66


©Lara

− zászlóvivők szerepe: általában 1 ország, vagy államok szűk csoportja, szinte mindegyik regionális kezdeményezésnél teten érhető az az egy ország ami a tényleges motor o Arab Államok Ligája: Egyiptom o ASEAN: Indonézia o NATO: vajon ki o NAFTA: Kanada o EU: itt inkább államok szűk csoportja van (GER, FRA) − gazdasági megfontolások: o kölcsönös gazdasági függőség o gazdasági komplementaritás o kiterjedtebb piac létrehozásával a versenyképességüket és a külföldi tőkevonzást is megpróbálják élénkíteni o elsősorban fejlődőeknél: a kompenzációs mechanizmusok fontosak − általában azok a regionális nemzetközi szervezetek, amik csak gazdasági területűek, nem szoktak hosszú életűek lenni, ezért még 1-2 területet fel szoktak venni (pl. belpolitika) Regionalizmus első hulláma − ötvenes évek második fele, hatvanas évek − első nagy lendület a regionalizmus megnyilvánulásában, az európaiak az úttörők, majd a világ más nagy régiói is létrehozzák saját szervezetüket − fő cél a gazdasági együttműködés − a hetvenes évekre visszaesik a lendület, miért? o világgazdasági válság o az egyes államok sokkal inkább a protekcionizmus felé fordulnak o rendre nem sikerül a korábban kijelölt célok teljesítése Regionalizmus második hulláma (az új regionalizmus) − nyolcvanas évektől kezdődik − a bipoláris világrend megszűnése − az EU eminens szerepet játszik, jelentőset előrelép a bővítés és a mélyítés területén is, megerősödik − az egységes belső piac megvalósítása kerül terítékre, ’92-re meg is valósul, jelentős előrelépés! − a világkereskedelmi tárgyalások az uruguay-i forduló után bizonytalannak tűnnek − az új regionalizmus jelentős eredménye a NAFTA létrejötte − kooperatívabbak az államok − az új regionalizmus jellemzője a multidimenzionalitás − különböző jellegzetességekkel bíró államok alkotnak közösséget Az Európa Tanács − ugyanazokból a gyökerekből táplálkozik mint az EU − 1949. május 5.: Londoni Statútum aláírása, ezzel jön létre az Európa Tanács 67


− − − − − − − − − −

©Lara

10 alapító tag: Benelux, DEN, FRA, IRL, GBR, NOR, ITA, SWE folyamatosan bővül, a nagy bővülési hullámok a hidegháború után voltak ma 47 tagja van, a legutóbbi Montenegró a 47-ből 22 KKE-i állam örök pályázó: Fehéroroszország, az ET nem fogadja be, annyira nem demokratikus az ottani rendszer kilencvenes évektől megváltozik az ET-ről alkotott kép addig szeretett magára úgy tekinteni, mint a nyugati demokráciák klubjára a keleti blokk integrációs formái (KGST, VSZ) megszűnnek, ezen országok nyugat felém fordulnak, megcélozzák az ET-t, és sorban be is kerülnek! Magyarország került be először, 1990. nov. 6-án feldúsulás kezdődik

Tagfelvétel az ET-ben − meghívásra történik a csatlakozás, a Miniszterek Bizottsága küldi a meghívót olyan európai országoknak, melyek képesek és készek elfogadni a közös európai örökséget alkotó eszméket o a jog uralma o emberi jogok védelme o plurális demokrácia − a Parlamenti Közgyűlés értékeli a meghívottakat o rapportőrjei segítségével tájékozódik a meghívott országok viszonyairól − a végső döntést a Miniszterek Bizottsága hozza meg kétharmados többséggel − ezután az országnak már csak ratifikálnia kell a Londoni Statútumot − tagság feltételeit a St. 3. és 4. cikke rögzíti, és ezen kívül: o az Európai Emberi Jogi Egyezményhez csatlakozni kell o el kell ismerni az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát − a csatlakozás feltételei folyamatosan bővülnek − vannak olyan újonnan csatlakozó országok, amik újabb feltételeket hoznak magukkal, amik aztán benne is maradnak a rendszerben − pl. az észteknél napirendre került a nyelvi kisebbségek védelme, így ezt megkövetelték − vannak megfigyelői is az ET-nek, pl. CAN, JAP, MEX, VAT, USA − a St. rögzíti a kilépés jogát, eddig erre egyszer volt példa: GRE 1969-74 között kilépett, hogy nehogy kizárják őket  nem demokratikus kormány volt ugyanis Az ET célja és feladatai Céljai − tagállamok közti szorosabb egység megteremtése − a közös örökséget alkotó eszmények és elvek biztosítása és előmozdítása − a gazdasági és szociális haladás Feladata − közérdekű ügyeket napirendre venni és tárgyalni 68


©Lara

− nemzetközi szerződések kötése − az emberi jogok európai rendszerének fejlesztése (ebben a legjobb az ET) − az európai identitás tudatosítása Tevékenységének eredménye − több mint 200 egyezményt kötöttek széles területekről (kultúra, oktatás, állampolgárság, környezetvédelem, média, stb.) − cselekvési programokat is létrehoz, pl. a volt keleti blokk országainak jogi reformjuk elősegítésére ötlött ki cselekvési programot − nemzetközi konferenciák kurrens témákban (pl. agyelszívás, bioetika) − szoros együttműködés más nemzetközi szervezetekkel (EU, EBESZ, ENSZ szakosított szervei, több száz NGO) − monitoring tevékenység o kötelezettségvállalások (commitments) betartását ellenőrzik Intézményrendszer − Strasbourg a székhely − Miniszterek Bizottsága o döntéshozó-végrehajtó szerv o vagy a külügyminiszterek, vagy az állandó képviselők szintjén ülésezik, évente többször o többségi döntéshozatal jellemzi, az egyhangú döntések köre szűk o egyhangú döntés van a kormányoknak szóló ajánlások esetében o pl. a költségvetésről is ők szavaznak o munkáját bizottságok segítik (rapportőri, szakértői és technikai bizottságok) o az elnökség hathavonta rotálódik, jelenleg Svájc az elnök, Macedónia lesz a következő, mert ábécérendbe mennek (The FYR Macedonia) − Parlamenti Közgyűlés − Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa − Titkárság − Emberi Jogok Európai Bírósága o az EJEE felett őrködik o jogok fejlesztése stb. 

XIV. GATT − (General Agreement on Tariffs and Trade) 1948-tól Előzmények − 1944 New Hampshire, félelem hogy a fasizmus elárasztja az USA-t is, nem fognak győzni stb. − ekkor jön létre az IMF, a Világbank, és még egy kellene hogy jöjjön

69


©Lara

− van egy angol nézet, Keynes-é: a világ fordulópont előtt áll, új bank kell, új pénz (bancor), ehhez kell igazodnia mindenkinek − amerikai nézet: olyan alap kellene, ami aztán bank lesz, amely úgy beruház, hogy ez a világgazdaságot egységesen mozgassa − Williams (szintén angol) javaslata: kulcsvaluta nélkül nem megy! − kialakul az IMF, ami valójában bank, és létrejön a Világbank, ami inkább alap, és létrejön a dollár mint kulcsvaluta − nincs termelési nemzetközi szervezet − nem közösen döntjük el hogy mit termelünk, de mégiscsak termelünk, és nem mindet fogyasztjuk el, azaz jelentős része kereskedelemre kerül − mi van ha mondjuk a magyarok azt mondják hogy leértékelik a forintot? Exportösztönzés, magyar búza fogja elárasztani a kontinenst, ez termelésvisszafogással jár mindenütt máshol! Ezt nem szabad, ezt kell szabályozni! − 1830-ban Franz List létrehozza a védővám-politikát (Kossuth innen veszi a védegylet gondolatát) − a 19. században az országok termelnek, és felismerik hogy komparatív előnyök alapján kell szakosodni, tehát ha Portugália bort kezd termelni, akkor az angolok nem, mert a portugál jobb, és az fog fogyni a piacon, Anglia inkább gyapjút gyárt − vámokat fognak kivetni! − 1944-ben ez háborúkat jelent! vámokat húzok fel, csökkentem ha valakivel jóban vagyok, stb, − a vámokkal torzítjuk a termékek árát és értékét, nem reális szakosodások jönnek létre, pl. a hatvanas években Magyarország elhiszi hogy busznagyhatalom, mert annyi buszt gyárt hogy alig győzi…. csak éppen kilukad az alvázuk… ráadásul csak a cocilista országok vették − Bulgária vasmacskát gyártott, de nem mindenkinek volt tengere hogy vennie kelljen tőle − a politikai érdek és a közgazdasági racionalitás nagyon ritkán esik egybe − a torzítások a fogyasztót érintik leginkább, mert ha a brit parlament vámokkal felemeli a portugál bor árát, azt a fogyasztó fizeti meg! − kérdés: akkor a vámok mindig rosszak? nem, hol rosszak hol nem, a körülményektől függően − ha valóban elősegítik, hogy növendék iparágak fejlődhessenek, amelyek az adott ország termelési feltételeihez igazodnak, akkor meg kell védeni (nem örökké!) − elindulnak a vámháborúk, a kereskedelem ezért kitér más, nem a szakosodásnak megfelelő irányba − na, ezeket ismerik fel 1944-ben! − létrejön az International Trade Organization − feladata: a nemzetközi kereskedelemben a szabad kereskedelmet segíteni − diszkriminációmentes nemzetközi kereskedelem a célja − a ratifikáció során azonban az USA megvétózza, közgazdaságilag teljesen racionális érvekkel! o hogy jön ahhoz egy ITO, hogy megmondja nekem, hogy én ne búzát exportáljak, hanem tőkét és szolgáltatást? ez beavatkozás a belügyekbe − az világos volt, hogy az USA nélkül nem lehet ilyen szervezetet létrehozni (a világkereskedelem 40%-át bonyolította)

70


©Lara

− lekerül a napirendről, sosem valósul meg − de mégiscsak megmarad a gondolat, a többi 56 ország ’47-ben Havannában találkozik − ha nincs benn az USA? csináljuk meg nélküle, ha akarja majd csatlakozik A GATT − ez lesz a GATT (nem szervezet, hanem csak egy egyezmény) o azért csak agreement, mert az államok nem adtak neki hatalmat o pedig van székhelye (Genf), tevékenysége és titkársága is, mégsem szervezet, mert nincs az államoktól felhatalmazása arra, hogy önállóan, saját alapokmánya alapján dönthessen kérdésekben o nincsenek tagállamai, hanem mint egyezmény, szerződik bizonyos államokkal o nincs állandó felhatalmazása se − akkor mit csinál? o vámok: mindenkinek fáj, hogy a másik vele szemben büntetővámokat alkalmaz (ROM azt mondja, hogy nem vesznek magyar csirkét: 30%-os vámot tesznek rá, a magyarok a lengyel áfonyalekvárra tesznek 50%-ot, a csehek meg a magyar búzűra valamennyit, cserébe mi meg nem hoztuk be a cseh sört – „ez olyan karakteres volt…„ /BA/) o 1) cél tehát a diszkriminációmentes nemzetközi kereskedelmet o 2) most favoured nations: legnagyobb kedvezmény elve o elkezdődik az egységesülés: ha te kedvezményeket adsz az én termékeimre, cserébe én is fogok (hol élvezem a legnagyobb kedvezményt?9 o a GATT-ba belépve ezt az alapelvet el kell fogadni o 3) national treatment: nemzeti elbánás, aki a te szeretőd az az én szeretőm is „együtt szeretkezünk. gruppenszex kvázi”, vállalatokra is kiterjed, az előző meg csak országokra o a magyar vámkódex az EU-csatlakozás előtt 24500 oldalas volt, mert a bolhairtótól a szemüvegkeretig mindennek kellett vámtarifa o elindul a vámok feljegyzése: összerakják a 150 ezer oldalas teljes anyagot – minden országét – és roundokban (fordulókban) haladnak vele  ITC: International Trade Classification (az ENSZ segít benne, mert az szerv, az tud döntéseket hozni) − nem vámjellegű korlátozások: kb 150 ezret tartanak számon o nem jöhet be valami a színe/származása/alakja alapján, bármit ki lehet találni − elindulnak a fordulók o körtárgyalás: csak az megy oda akit érdekel, de azok kis körökben leülnek tárgyalni, nem plenáris − Genfben tehát elhatározzák az alapelveket, és hogy fordulókban fognak tárgyalni − 1964-67: Kennedy-forduló o textil − 4 évig vitatkoznak azon, hogy mi számít textilnek − elkezdődik a klasszifikáció, mi az hogy pamut?... 71


©Lara

− pl. nem minden birka szőre gyapjú… − 1973-79: Tokió-forduló o eddigre a textiltermékek ára 40%-kal csökkentek, és ez nagy siker, ezen felbuzdultak o ipari termékek − 1986-94: Uruguay-forduló o mezőgazdaság o ez a forduló nem sikeres, mert a mg. olyan érzékeny politikailag minden államban, hogy ez eleve nem mehet o az EU-ban is már 12 ország van, és megmondja hogy neki egységes külső vámhatára van, és nem szándékozik megváltoztatni o az EU nem közgazdasági érdekek alapján jött létre, hanem béke, szeretet, szabadság, I love you… − GATS: General Agreement on Trade and Services o pillanatok alatt kidolgozzák, mert a szolgáltatások nem politikailag meghatározottak o két területen ér el nagy eredményt: TRIMs, TRIPs o Trade Related Investment Measures, és Trade Related Intellectual Properties (szellemi tulajdonjog) o a szabadalmi, szerzői jogokat egy csomó ország nem teremti árunak, terméknek, és visszaélnek ezzel − végülis a mezőgazdaság nem került megoldásra ezekben a fordulókban − 1994. dec. 31: feloszlatja magát a GATT, és egyben megalakítják a WTO-t (1995. jan. 1-jén lép életbe) − ez már nemzetközi szervezet, van politikai felhatalmazása és tagállamai − alapokmánya már szankciókat ír elő − a WTO nem ENSZ-szakosított szerv, hanem önálló, független − aki GATT-tag volt, az WTO-tag lehetett, és ezt mindenki vállalta is − több mint 150 tagja van ma − Magyarország tag, de a 27 uniós tagállam önállóan nem léphet fel a WTO-ban, nevünkben a főmegbízott járt el, Mandelsson, aki ma már nem főmegbízott, helyette ma ez már a külügyi főképviselő asszony alá tartozik − milyen alapelvei vannak még a WTO-nak? o nagyobb verseny (termelékenység, hatékonyság stb. érdekében, hogy a fogyasztók több kedvezményben részesüléjenek) o nagyobb engedmények a fejlődő országoknak, ezek kereskedelmi előnyöket követelnek maguknak o kölcsönösség elve (principle of reciprocity): a tárgyalások során elért kereskedelmi eredmények viszonosságon alapulnak − a WTO-nak 3 fő célkitűzése van o kereskedelmi liberalizáció  vámjellegű és nem vámjellegű akadályok leépítése is  átlátható, transzparens, végrehajtandó nemzetközi szabályok és sztenderdek kidolgozása o nemzetközi kereskedelmi tárgyalások a tagországok között

72


−

− − − −

©Lara

o nemzetközi pénzügyi szolgáltatások kiemelet figyelemmel követése, consideration 2001: Doha-forduló o Katar fővárosa, ott indult a folyamat o nem zárult le, vannak benne kudarcok is o kereskedelmi tárgyalások a vitarendezési eljárásoknak szabott menete van, 7 lépcsőben, ezek vége egy döntés/végrehajtás/szankció konkrét viták: 2004 előtt Magyarország önálló kereskedelempolitikát folytatott a kereskedelmi vita lényegét a sértett félnek írásban kell közölnie o pl. az amerikaiak szólnak hogy túl sok Tungsram égő van a piacukon (a Tungsramból 3-at adtak 1$-ért az USA-ban, és jó minőségű volt, a helyi termékből pedig 1 db volt 3$, és szar volt) o az USA szól hogy ez nem állapot o dump: kiszórni, kidobni ( dömping) o dömping: értéken aluli áron eladni o az USA azt állította, hogy a Tungsram égőben több az érték, tehát dömpingáron nem megengedett piaci ügyleteket hoz létre az eladásával o hogyan bizonyítja az USA hogy a 33 cent az nem 33 cent? úgy, hogy nézzék meg a Tungsram üzleti könyvelését! csakhogy ezt meg nem teheti meg, mert mi is GATT-tagok vagyunk, annak pedig alapelve a piacgazdaság, amelyben a magántulajdon szent és sérthetetlen (nem nézhet bele az üzleti könyvelésbe!) o a dömpingvád olyan erős vád, amely feltételezi hogy csaltunk o a GATT kitalál(t) egy köztes megoldást: betekinteni nem lehet, de ajánl egy vitarendezési eljárást:  kell találni egy államot, amelyben kb. hasonlóan gyártanak villanykörtét (jelen esetben ez SPA volt)  a spanyol ár és érték adatok alapján a teljes termelési folyamatot végigviszik, és jegyzik hogy mi mibe kerül  a spanyol eredmény alapján kijött 39 cent, tehát beigazolódott hogy az USA nagy szuperprofittal adta az égőket, ráadásul van az amerikai égőkben egy beépített elévülés (úgy csináld a terméket hogy ne tartson sokáig)  ez óriési vihart kavart  a Tungsram a mennybe ment… o a rendezés menete:  először is konzultációt kér az egyik fél  másik ügy: túl sok magyar acélcső lepte el az amerikai piacot, az USA tehát konzultációt kért, a Magyar Köztársaság szerinte ezt és ezt az alapelvet és célitűzést sértette meg  leírja, mit óhajt megoldásnak (azonnal normál piaci ár bevezetése, és kártérítést kér)  a WTO főtitkárához elviszi az amerikai fél a konzultációkérést, aztán oda behívják a magyar nagykövetet és átadják neki a konzultációkérést 73

Nemzetközi szervezetek|2009 



 



  



  



©Lara

a konzultációkérés leadásától számított 30 nap áll rendelkezésre ahhoz hogy megkezdjék a konzultációt (első lépés), akár csak a két nagykövet, de általában szakértőket hívnak a konzultáció eredményéről írásbeli beszámolót kell adni • egyetértenek-e a megoldás módjáról, egyetértenek-e a kompenzációban, stb. • ha sikertelen, mert mondjuk a magyarok közlik hogy már a Tungsram miatt is beléjük kötött az USA, most már jó lenne ha lecsöndesedne, főleg hogy semmi alapja nincs… második lépés: a sikeretelenség a WTO-hoz kerül, aki közvetíteni fog a két fél között ha megint nincs eredmény, akkor jön a harmadik lépés, amikor a WTO megállípatja hogy az USA vs. Hungary ügy nincs megoldva, ezért felállítja a Dispute Settlement Body-t itt már nem csak a két fél van jelen, hanem a WTO egy panelt nevez ki, ebben a következőket mondja: mindkét fél hozhat 3-3 szakértőt, ezeket már a WTO fizeti, nem a felek, mert ez már nem csak a két fél ügye (ha Mo. megsérti az USA-t, akkor mindenkit megsért, az én szeretőm a te szeretőd is elve alapján) kb 13-15 taggal a vizsgálóbizottság létrejön, és 60 napja van dönteni hatvan nap után ismét le kell írni, és meg kell állapítani hogy a felek megállapodtak vagy sem ha nem, akkor negyedik lépés a vizsgálóbizottsági eljárás, nekik már 6 hónapjuk van arra, hogy az eljárást lefolytassák • itt már nincsenek nemzeti szakértők • a WTO-ról lehet összesen 3 emberben megegyezni • plusz semleges résztvevők, tehát ez összesen 5-7 tagú ha megint nem sikerül, akkor ötödik lépés, a WTO elrendeli az időközi felülvizsgálati szakaszt • a WTO hivatalból a nála lévő vitás ügyekben megnézi, melyik hol tart, megkérdezi mi a probléma • ha ez sem ér semmi, hatodik lépés jön: a panel jelentésének elfogadása (azt fogadja el, hogy nem sikerült a megegyezés, és részletezi hogy miért) rá kell mutasson, hol van megalapozott, és hol megalapozatlan vita (közgazdasági, szakmai szempontból) végül leírják hogy az USA nem tudta bizonyítani a baját, jogosulatlanul követel kompenzációt, és a DSB úgy dönt hogy HUN nem sértette meg a WTO alapelveit hetedik lépés: az USA fellebbez, de pontosan meg kell neveznie hogy milyen okok miatt • egy 7 tagból álló fellebbezési testülethez nyújtja be, ők 60 napig ülhetnek rajta, végül amit ők határoznak, az a végső • ez végrehajtandó, és kötelező, mert a GATT-ba belépve vállalta mindenki hogy a DSB-döntést végrehajtja • a DSB-határozat jelen esetben kimondta hogy 357 millió dollár kár érte Magyarországot azért mert nem szállíthatott, 74


− − − −

©Lara

az USA-nak el kell fogadnia, egyet tehet, hogy a térítés módjáról egyezkedjen a magyarokkal 15 év alatt ~600 ügye volt a WTO-nak, 350 lezárult, de elég sok eljutott a panelig 250 ügy van még tehát folyamatban (a www.wto.org honlapon megnézhető minden eset, ellenünk pl. 5 volt - mindet megnyertük - és mi nem indítottunk egyet sem, mert mindig WTO-n kívül próbáltunk meg megegyezni, ez korrekt) HUN megtanulta, hogy a nemzetközi kereskedelemben a szerződő partnerek tisztessége profitot hoz a csehek rögtön szaladtak a WTO-hoz a magyar búza ügyében, de megmutatták nekik az ajtót

Magyarország − Magyarország 1967-ben kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat a GATT-hoz (még nem voltunk piacgazdaság) − tagok nem lehettünk, csak szerződő partnerek − érdemes elolvasni Nyerges János könyvét, aki akkor a magyar nagykövet volt, nevéhez fűződik a csatlakozás kezdeményezése − 1967-73-ig mégis folynak a tárgyalások, és végül 1973. szept. 1-jén aláírták Magyarország csatlakozását (első és egyetlen Közép-Európában), ez nagyon nehéz volt! Nyerges ügyesen tárgyalt, kicsit szivarozott, kicsit whiskeyzett, de 6 nyelven tárgyalt, és lenyűgözte a nyugatiakat (a szovjet hogy tárgyal? kihúzza magát, és nyet, da, nyet, da, nyet, da..) o 27 embert vitt magával (mindet innen a Közgázról – itt tanította Blahót is), és mind a 27 akkora arc volt, hogy mindből nagykövet lett o kívülről fújták a GATT 800 oldalas alapító szerződését − ezek után 1982-ben beléni az IMF-be már semmiség volt!

XV. Az Európai Unió − Az Európai Unió és a Lisszaboni Szerződés o december 1-én lépett életbe − Az Unió nki szervezet, vagy netán állam? o ahhoz, hogy nki szervezet legyen, számos kritériumnak kell megfelelnie o nki jogalanynak kell lennie o állam akkor lehet, ha az állami minősítőjegyekkel rendelkezik (terület, stb.), illetve más államok, őt államként ismerik el o a kritériumok alapján egyik sem o nem nki szervezet, mivel nem minden esetben lehet nki jogalany o nem lehet állam, mert van ugyan területe, lakossága, de mégsem olyan mint mondjuk Németoroszág, vagy az USA, hiányoznak államképző elemek o a kompromisszumok sokasága révén jutott idáig az EU, folyamatosan a nemzeti érdekek körülbástyázása zajlott o az alkuk úgy jöttek létre, hogy a nemzeti öntudatok ne sérüljenek o ha nem szervezet, nem állam, akkor hogy működik a döntéshozatal? − A hatalmi ágak az EU-ban

75


©Lara

o egy államban a három hatalmi ág egyensúlyban van (törvényhozó, végrehajtó, bírói) o az EU-nak van parlamentje – tövényhozó o bizottság – kormány, végrehajtó hatalom o van Európai Bíróság – független, bírói szerv o van azonban mégegy szerv, a Tanács A három létező hatalmi ág viszonya − Parlament: közvetlenül választjuk, korábban 771 tagja volt, most 751, Magyarországnak 22 képviselője van o korlátozott jogkörökkel rendelkezik o a korlátokat a Tanács állapítja meg o a Tanács megbontja a hatalmi ágak egyensúlyát, a Tanács okozza a demokratikus deficitet o a Tanács úgy tesz, mintha ő lenne a népképviselet megtestesítője, a 27 biztos dönthet a 751 képviselő helyett, ez nem demokratikus o feladata a szükséges törvények elfogadása, független kell, hogy legyen − A végrehajtó hatalom, a Bizottság o rendeleteket hajt végre, törvényeket, szabályokat készít elő a Tanács javaslatára o pontosan azt teszi, amit egy kormánytól elvárunk − A Bíróság o az ENSZ nki bírósága csak és kizárólga államokkal foglalkozik o az emberi jogi bíróság természetes személyek ügyeivel o az EU bírósága mindkettővel foglalkozik o független kell, hogy legyen o mivel az EU-t nem államként és nem nemzetközi szervezetként alapították, a döntési jogok az alapító tagoknál maradta, a miniszterek tanácsánál Reformok − Az EU-n belül nő a közösségi hatáskörök száma (mg, vám, stb.) − 27 országnál a demokratikus deficitet fenntartani nagyon nehéz, a Parlament hatalmát korlátozni egyre kevésbé lehetséges, ez már 27 állam hatalmát sértené. Ezért reformokra, módosításokra van szükség: o 1992 Maastricht o 2002 Nizza!!! o 2009 Lisszaboni szerződés − Kérdések a 2004-es bővítésnél? (Nizza készíti elő) o Nizza megváltoztatja a szavazás menetét o a források elosztása is megváltozik az újak (10) nem kap annyit a mg területén  felezik a mg-i forrásokat o az újak ezekkel együtt sem hátrálnak meg o elérik, hogy a 10-ek ne tudják megváltoztatni a sturktúrát belül

76


©Lara

Lisszaboni szerződés − 2009. dec. 1. − a LSZ 10 vívmánya: − a polgári kezdeményezés intézménye o eddig ilyen nem volt, csak közvetlen választás, a képviselőn keresztül lehetett kezdeményezni o 1 millió aláírás esetén a kezdeményezéssel foglalkozni kell  450 millió lakosból, nincs előírva, hogy csak felnőttek lehetnek − megváltozik a jogalkotás menete és lényege o a szerződés a Parlamentet a Tanácséval egyenrangú valós, tényleges jogalkotói hatáskörrel ruházza fel, Bizonyos területeken! – kiterjeszt, de nem teszi teljessé o a Parlament hatásköre szinte minden területre kiterjed, de egyes területeken csak részben dönt − szakpolitikák területe o a szerződés a szakpolitikák területén rendet tesz, meghatározza, hogy mely területeken dönt kizárólagosan a Tanács és mely területeken van a Tanácséval egyenrangú hatásköre a Parlamentnek o a Tanáccsal egyenrangú hatásköre van a bevándorlás területén, büntetőügyekben, rendőrségi együttműködésben, kereskedelemmezőgazdasági-, halászati politikák egyes rendelkezéseiben − nemzeti parlamentek kérdése o azzal, hogy az EP jogköre fokozódik a nemzeti parlamentek jogköre NEM csökken o a szerződés értelmében a nemzeti parlamenteknek 8 hét áll rendelkezésükre, hogy uniós joganyagokról véleményt alkossanak – ha az eu valamelyik intézménye túllépi hatáskörét akkor sikíthatnak − az Unió Elnökének intézménye bevezetésre kerül o többnyire eddig a külügyi főbiztos képviselte, de ezek eseti megbízások voltak, nem volt törvényes alapja o az elnöki poszt kettő és fél évre szól, a Tanácstól kapja a mandátumot (miért nem a Parlament választja, úgy mint az EB elnökét?) – Rompuy igazi EU-s komprimisszum, nem ugrál... o feladata döntően ceremoniális o előkészíti és levezeti az Uniós csúcstalikat − az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője o „külügyminiszter” – ha így hívjuk, sérti a szuverenitást (nem leht minister, vagy secretary of state, ezért lett chief representative) − a Tanácsban kettős többségi szavazást vezet be a szerződés!!! o eddig az EK mindent konszenzussal dönt el o később jön a többségi döntést, de milyen többség? – minősített többség o kettős minősített többség: 55%-a az államoknak úgy, hogy ez kiadja a lakosság 65%-át − az EB elnökének a megválasztása o jelölésekor figyelembe kell venni a parlamenti választások eredményét − az ún. Alapjogi Charta

77


©Lara

o (Európai Emberi Jogi Charta) o minden Eus tagállamnak ratifikálni kell o két országnak van kifogása: Írország (abortusz szerintük bűn, nem fogadják el) és Csehország (Benes dekrétumok , tulajdonhoz való jog, Sudetendeutsche, nem kérhették vissza) az alapjogi charta így a csehekre nem kötelező, a Tanács úgy döntött, hogy a legközelebbi szerződésnél ezt is ratifikálniuk kell! o alapvető emberi és szabadságjogok − bevezeti a kilépés lehetőségét o először léphet ki valaki önként − A fenti 10 pont minden eddiginél jobban megnöveli a Parlament befolyását, erős jogalkotóvá teszi. Nagyobb és több felelősség hárul a Parlamentre, főként az európai polgárok érdekében. Kizárólagos és megosztott jogkörök Az EU kizárólagos hatáskörei (nemzeti parlament semmiféle módon nem dönthet) 1. vámunió (nemzetileg nem lehet vámot emelni) 2. a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok (alapvető mikroökonómiai követelmény a verseny szabadságának biztosítása, a fogyasztó érdekei fontosak) 3. monetáris politika, azon államokra, akik Eurózóna tagok 4. a tenger biológiai erőforrásainak megőrzése a közös halászat keretén belül!! 5. közös kereskedelempolitika (nem a nemzet mondja meg, hogy a nemzeti többletbúzát hová lehet eladni!) o az Unió nki szerződéskötési hatásköre: akkor kizárólagos, ha ez hatásköreinek belső gyakorlásához szükésges, vagy a közös szabályokat érinti, vagy azok alkalmazását megváltoztatja Megosztott hatáskörök 1. belső piac 2. a szociálpolitika lisszaboni szerződésben meghatározott vonatkozásai 3. gazdasági, társadalmi és területi kohézió 4. mg és halászat 5. környezetvédelem 6. fogyasztóvédelem 7. közlekedés 8. transzeurópai hálózatok (TEN) a. villamoshálózat, gázhálózat, stb. 9. energiaügy 10. szabadság, biztonság, jogérvényesülés térsége 11. közegészségügy egyes vonatkozásai 12. K+F, űrkutatás 13. fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás A Tanács o elég furcsa alapelvei vannak, ezek az általános szabadság- és emberi jogokhoz kapcsolódnak o a Tanács szervezete 78


©Lara

o az alapító hat vezetője, de főként Monnet és Shumann abból indult ki, hogy ne korlátozódjon a szuverenitás o a Tanács az EU fő törvényhozó szerve, NEM a Parlament = demokratikus deficit o a hatok eleinte a minisztereiket küldték o a Tanácsnak elnökségi rendszere van o trojka: „múlt, jelen, jövő” o a tanácson belül vannak bizottságok  általános ügyek és külkapcsolatok bizottsága  gazdasági és pénzügyek  mg és halászat  bel és igazságügy  foglalkoztatás és szociálpolitika  versenyügy  közelekdés, környezet és oktatás o kiemelten fontos az ECOFIN, a gazdasági és pénzügyi bizottság, vezetője dr. Székely István  harmonizálja a 27 tagállam gazdasági kereteit o a 10 bizottságot szolgálja a ki a COREPER I. és a COREPER II. (Európai Képviselők Bizottsága)  a nagykövetek bizottsága  a COREPER I. helyettesíti az állam és kormányfőket (most Kiss Tibor, még, ő nagykövet)  őt helyettesíti a COREPER II.  ők hetente üléseznek  ez a két bizottság teljesen szakmai jellegű

XVI. A NATO − a háború végére világos, hogy Kelet-Európa szovjet befolyási övezet lesz − a nyugati övezeteket 1948-ban egyesítik és 1949 szeptemberében „kikiáltják” a Német Szövetségi Köztársaságot, majd az NDK-t, ezzel a megosztottság egyértelművé vált, Berlint négy részre osztották − létrejön a KGST januárban, 1949 ez egészen 1991. június 28-ig él (a Gellért szállóban mondják fel) − 1949. január KGST − 1949. április – nagyfokú fenyegetettség a szovjetek által: Washingtoni szerződés, mindössze másfél oldal, különösen fontos az 5. cikk o 1. cikk: a nki viszályok békés rendezését tűzi ki célul  no erőszak o 2. cikk: a jólét fokozásáról, a gazdasági szociális jólét biztosításáról o 3. cikk: a felek folyamatos és hathatós önsegélyt és kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességeiket

79


− − − −

− − − − − − −

−

−

©Lara

o 5. cikk: a szövetség tagjai ellen Európában vagy Észak-Amerikában intézett támadást mindannyiuk elleni támadásnak fogják fel, ezáltal a kollektív védelem jogát gyakorolják o 10. cikk: meghívnak minden európai államot a szerződésre való csatlakozásra o 12. cikk: bejelentik, hogy 10 év után felülvizsgálatot rendelnek el, megnézik, hogy az aktuális állapotoknak megfelel-e a NATO ez a másfél oldal azóta nem módosult, csak a tagok száma nőtt 1991. fordulópont a NATO életében, ekkor felülvizsgálat van, új stratégiát határoznak el, 2002-ben prágában továbbfejlesztik, most azon dolgoznak, hogy 2011-re új katonai- védelmi stratégia lépjen életbe a Varsó Szerződés 1955. május 10-én alakul és 1991-ben szűnik meg Magyarország 1999-ben vált szövetségessé 2002-ben tovább nő a szövetségesek száma, jelenleg 26 tagállama van rendkívül lényeges az Oroszországhoz fűződő kapcsolat o NATO-Oroszország Tanács NATO-Ukrajna akcióterv a kapcsolatok nem rózsásak, de léteznek, diplomáciai szinten beavatkozásához az ENSZ BT felhatalmazása kell fő, alapvetően az adott ellenség legyőzése stratégia változik: több tag, új fenyegetettségek o tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása o terrorizmus, 911 nyomán vált akuttá  Afganisztán, Irak o nem csak katonai elképzelések szervei o polgári szervek  Brüsszel, Titkárság – Észak-Atlanti Tanács (a legfőbb döntéshozó, politikaformáló  a Béke Partnerség tagoszágainak küldöttei szintén Brüsszelben  Nukleáris Tervező Csoport  Védelmi Tervező Bizottság  35-40 jelentősnek mondható Bizottság, ezek technikai jellegűek a bizottságokban konszenzussal döntenek, a döntést minden tagállam megvétózhatja, ez azonban rendkívül ritka o katonai szervek  Tanács – legfőbb döntéshozó, minden tagállamot egy nagyköveti rangú képviselő reprezentál (2008-ig Herman János), ez a Tanács választja a NATO főtitkárát (Rasmussen)  Katonai Bizottság – a katonai ügyekért felel, hatékonyság, irányítás, javaslatokat tesz  Főparancsnokságok • regionális főparancsnokságok • Európai (Mons székhely) és Atlanti-Óceáni (Norfolk, Virginia) A NATO és Magyarország 1999-től o követelmény: költségekben is támogatni kell a NATO-t, „erőhöz mérten”

80


o o o o

©Lara

Mo. kb 2%ot fordít a katonaságra Mo tevőlegesen jelentősen hozzájárul a NATO akcióihoz 300 katona Afganisztában + most még 200 Profitunk: a C100-as repcsik pápai bázisa (óriási teherszállító gépek), mi egy egészségügyi központot is fel tudtunk ajánlani

XVII. EBESZ (35 állam) − Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet − a tagjai szinte mind tagjai a NATO-nak, miért van rá szükség? o 50s,60s ellenállás o 70s Détente o 69-től egyértelmű, hogy Európa szeretne egy biztonsággal foglalkozó nki szervezetet o 1972-től Helsinki tárgyalások o 1975: Helsinki zárónyilatkozat aláírása (szerződés, vagy nem?)  NEM szerződés o az ENSZ általános alapelveit Helsinki 10-re bővíti!!!!! o EBEÉ, kis hatalom o Budapesten elhatározták, hogy szervezetté alakítják o munkája kooperatív tevékenyésg  politikai, katonai  gazdasági, szociális  emberi jogi vonatkozás o ezeket kosaraknak nevezték − Emberi jogi kérdések o ma már a demokratikus folyamatot, a szólásszabadságot, a kisebbségi jogokat forszírozza − Szervei o Egyeztető és Döntéshozó Szervek (Summit meetings, három évente – nagy döntési találkozók) o Miniszteri Tanács – legfőbb politikai testület (külügyminiszterek) o Állandó Tanács – mindennapi tevékenység (hetente találkoznak a tagállamok képviselői) o Biztonsági és Együttműködési Fórum − a médiajogokkal, a média demokratizálásával egy nagyon fontos intézmény foglalkozik, vezetője Haraszti Miklós, Bécsben székel − noha a NATO a globális védelmi stratégiában egyre mélyebb szerepet jászik, az EBESZ tevékenységére igenis szükség van, a NATO nem tud minden lefedni − amennyiben a CFSP valósággá válik megkérdőjeleződhet az EBESZ tevékenysége

XVIII. Hogyan néz ki a globális irányítás 2050-ben? − mit vetít előre a jelenlegi struktúra?

81


©Lara

Realista felfogás − lényege az erő, hatalmi viszonyok, realitások. ezekből von le következtetéseket. − nemzetközi kapcsolatokban folyamatosság várható, államok maradnak az alapvető játékosok. nemzetközi szervezetek alávetettjei maradnak a nagy játékosoknak. (gondoljuk át hogy mit tanultunk a realizmusról) − nemzetközi rendszer akkor is tartalmazni fog kaotikus, anarchikus elemeket. nemzetközi szervezetek másodhegedűsök. továbbra is lesznek konfliktusok, államokon belüli háborúk. − nemzetközi erőszak, ezzel való fenyegetés. − mi változik akkor? o képességek államok közötti megoszlása. milyen képességek? nemzetközi eseményeket befolyásoló képességek megoszlása. jelentése nem más, mint az erővel történő befolyásnövelés helyett koalíció, szövetségi befolyásnövelés esetei. o Dohai forduló: fejlődő országok fellépése, Koppenhága: klímaegyezmény. o kormányközi nemzetközi szervezetek: magatartása és érdekei az erőegyensúlyt fogják tükrözni. állami nemzeti erő fennmaradása ezt követeli. − ENSZ o megmarad (visszalépést nem prognosztizálunk) o csak akkor működik globális érdekek alapján, ha az összes nagyhatalom geopolitikai érdekeit fenyegeti valami. o tömegpusztító fegyverek (Irán, Korea). Kína sem annyira semleges már, orosz-ázsiai-európai érdekek. o csak nagyhatalmi érdekek motiválnak. a közép és kis országok lényegi erővé nem válnak. − lesz-e háború a nagyhatalmak között? o nincs rá válasz. o nukleáris egyensúly nem olyan stabil o atomsorompó egyezmény recseg-ropog. Indiának is vannak bevallottan nukleáris fegyverei. − terrorizmus o továbbra is fennáll. − politikai értelemben vett depresszió: fenyegetés átterjedésének veszélyét magában hordozza: már érezteti hatását, pl. izraeli-palesztin, Irán és környéke, Pakisztán-India, latin-amerikai térség − új nagyhatalmak új nemzetközi szerveződéseket hoznak létre, vagy a meglévőket az ő arcukra alakítják. Elsősorban Kína itt a fontos, akiről sokat beszélünk de keveset tudunk. „Locsog a felszín, hallgat a mély”. A lényegi mozgatórugókat nem sikerült feltárni! Nem tudjuk pontosan hogy Kína tervgazdaság vagy piacgazdaság. (Kína mindkettő… elvileg, de ilyen nem igen van). o már egy új ENSZ létrehozását is megpendítette. Ha az ő érdekeinek nem felel meg az ENSZ, akkor csinál egy másikat. o Ha ebből fegyveres konfliktusok nem is lesznek, de nagy elméleti viták biztos lesznek. − Az ENSZ-szel is megtörténhet ami a Népszövetséggel.

82


− −

− − − −

− −

−

©Lara

o nem volt tagja az USA és a Szovjetunió ezért nem volt működőképes o az ENSZ Kína nélkül nem lenne jó (fehér) nyugati központ szupremáciájának egészen biztosan vége! képes-e alkalmazkodni az erőviszonyokhoz? o meglévő hatalmi viszonyokat tükrözi. önálló döntési jogköre nincs. o ha a nukleáris egyensúly felborul, a BT-nek teljesen más felfogást kellene érvényesítenie, mint amit a 90-es években tett. o Akkor inkább aberráció volt, semmit új a biztonságot garantáló rendszer. o BT továbbra is béna kacsa marad Államok továbbra is állami erőszakkal fogják védeni az érdekeiket Újabb kis hidegháborúk, BT ezeket nem tudja megoldani. Nemzetek nem hatalmazzák fel, ahhoz hogy felhatalmazzák, AO-t kéne változtatni. Regionális biztonsági rendszerek maradnak, pl. a NATO. vajon biztosítható-e ezzel a biztonsági rendszer? o új stratégia kell, ennek részben megfelel. o de még mindig exkluzív klub, a 160 maradék országra ki fog vigyázni (Kína, Brazília, Nigéria) o vannak olyan realista elméletek, hogy két út van a NATO előtt.  halálra van ítélve, teszi-veszi a dolgát. Feloszlatják.  polgárosodik, ha nem oszlatják fel. o változnia kell. Oroszország nagy kérdés: ha nem képes ezzel az eurázsiai régióval együttműködni, akkor ki fogja biztosítani a területet? Fejlődő világ: o jelentős válságokon megy át. rájönnek, hogy a fejlődésük zéró összegű játék. amit nyernek, azt a fejlettektől kell elvenni. o Fejlettek képtelenek a torta-növelésre. o A fejlődők mindig a rövidebbet húzzák! monetáris rendszer válság elé néz. rá kell jönni, hogy egy központi hegemón kellene. amely az ilyen döbbenetes nagy válságokat, mint a jelenlegi, képes elhárítani. Ez lehetne egy globális valuta, még nem tudjuk.

Liberális − egy sor nemzetközi tényező, szereplő önszántából együttműködik, és ezt a nemzetközi információs technológia fűzi egységgé − kölcsönös függőség, katonai függőségre nincs szükség − transznacionálisak lesznek − elválaszthatatlanul globalizáltak lesznek − ENSZ laza globális kormánnyá alakul át: döntési jogkörét módosítani kell − globális békét és biztonságot több dolog fenyeget − katonai fölényre nincs többé szükség. érdekeik alapján kölcsönösen működnek együtt. alkalmazzák politikai eszközeiket. − globális fenyegetettség államokon belülre helyeződik: vallási fundamentalizmus, nacionalizmus. ENSZ nem képes visszafogni. − BT vétója megszűnne, hatékonyabb lenne a döntési folyamata. − NATO:

83


©Lara

o regionális biztonsági szervezetté válik, Európa katonai kollektív biztonsági szervezete lesz o ENSZ révén globális biztonsági szervezet is lesz.  ennek már vannak jelei. kollektív fellépés, emberi jogok védelmében, egyes országok nem tudnak cselekedni, ENSZ tud. − Világgazdaság: piacra épít, piacok nyitottsága, transzparenciája. azt várja, hogy a nemzetközi gazdaság teljes mértékben globalizált lesz, nemzeti gazdaság fogalma túlhaladott lesz, nemzeti szintű szolgáltatás nem lesz más mint a globális termelés alegysége. Maga alá gyűri. − monetáris rendszer: IMF központi szerepe, egységes, globális valuta szerepét vetíti előre − fejlődő: globlalizáció határozza meg nem lesz különbség fejlett és fejlődő között. északot és delet is átalakítja, a fejlettek sem maradnak változatlanok! Fejlett észak is átalakul, ehhez partner lesz a fejlődő világ. ennek sok jelét nem látjuk. Próbálkozások vannak (Doha, klímaegyezmények) MIGA is ilyen pl. Kritikai Marxista − a válság kapcsán sok neomarxista elmélet látott napivilágot. − eleve abból indul ki hogy a politika és a gazdaság kapcsolatában a gazd a meghatározó. − világgazdasági változások a fontosak. − minden változás osztályharcok eredménye. − nemzetközi gazdaság transznacionalizálódik, akkor az osztályharc is, azaz: világ proletárjai egyesüljetek. − ez milyen lesz ez a kapitalizmus? − mennyiség átcsap minőségbe. olyan rendszerbe kell átváltania, ami több engedményt ad a munkásoknak, és a profiton történő osztozkodásban a nem tőkések részesedési arány nő! − környezetvédelmi változásoknak meg kell történnie − gazdag és szegény kettőssége fennáll, nem csak emberek, csoportok között, hanem államok között is. − neo-klasszikus politikaelmélet uralkodik, ideológiává kövesedik. Piac mindenható. − több miniválság, depresszió, kilábalás, Keynes-i megoldások. transznacionális vállalatok világuralmi pozíciókat érnek el, mert nemzetgazdaságok meggyengülnek. Kénytelen betagozódni. Nemzeti keretek meggyengülnek − konfliktusok: ez nem más, mint a gazdasági egyenlőtlenségek következményei. tovább nőnek a nacionalista és etnikai ellentétek. − nemzetközi szervezetek továbbra is gyengék maradnak − nemzetközi erőszaknak több formája is el fog terjedni, nem csak a katonai erőszak. lényegessé válnak a gazdasági erőszaknak különböző formái. − lesznek revizionista államok, melyek kénytelenek lesznek más államok támadásait elviselni. − termelés globalizációját a termelő erők (tudás, gépek) gyors változása hajtja előre.

84


©Lara

− pozitív és negatív is: pozitív: termékek volumene nő – lehetőség arra, ha az éhséget megszüntessük, de! az elosztási rendszer ezt meggátolja (ez tőkés marad) − tőkés-munkás ellentét globális méretekben. − regionális kooperáció: o NATO bármennyire is próbálja az államok többségének biztonsági rendszere lenni, erre képtelen lesz. ezért a világ több részén is biztonságpolitikai konfliktusok keletkeznek. o ezt kezelnie kell a NATO-nak, de nem tud általánosság válni, ezért gyenge marad. − monetáris rendszer: termelés és elosztás globalizálódik. ez is globális lesz. Útjában álló nemzeti pénzek bedőlnek. Euró nem lesz képes világ-pénz szerepet betölteni. − Perverz tőke-áramlás történik, mert ha normális lenne, akkor a fejlődőkbe menne a tőke, de most a fejlettekbe megy. A nettó tőkeáramlás perverz. Feminista − nem nőuralom! − női felfogás, megközelítés − női gondolkodásmenet, megközelítés, ami új nemzetközi rendet képes felvázolni. − nők nemzetközi helyzete javuljon. nemzeti és nemzetközi döntéshozatalban a szerepük (nem csak arányuk!) kiterjedjen. − nemzetközi szervezetek érzékenyebbek lesznek és határozottabbak is. − lényeges nemzetközi szervezetnél érvényben van az 50%-os szabály. − feministák és neo-feministák is vannak. − háború értelmezésében mennyire fontosak a férfiak, az erőszak. − biztonsági kapcsolatokban a nőktől ma is férfias reakciókat várnak el. − feminizálódik egy sor ágazat: háztartási munka többsége női marad. bérkülönbség nagy marad. − Nők szerepe a globális környezetvédelmi teherviselésben is nagyobb. A nők emberi jogai nem érik el a fériakét. Nem létezik olyan erős állam, ahol a nők jogait védő mechanizmusok nagyon erőteljesen lépnének fel. Mindegyik saját elméletének megfelelően tekinti át a kérdéseket, ránk van bízva, hogy melyiket fogadjuk el.

Vizsgával kapcsolatos kérdések − El kellene olvasni, ami fent van a vizsgákkal kapcsolatban − Ne írogassunk neki e-mailt  − zh nélkül nem lehet vizsgázni − Akinek zh-ja van az viszi a pontjait, a végső jegy a zh pont plusz vizsgapont, osztva kettővel. − 22-i vizsgaeredmények nem lesznek meg 24-ére! Két ünnep között javítják csak, a 4-i héten lehet megtekinteni majd a dolgozatokat. − vizsga ugyanolyan, mint a zh! teljes tananyagból írunk! − aki vizsgakurzussal vette fel a tárgyat, annak is kell vizsga és zh is! 85


©Lara

− akinek a végső jegye nem tetszik, az javíthat. − Erasmus: ők is írnak zh-t és vizsgát is! − ugyanolyan jellegűek lesznek KÁ kérdései is mint a zh-ban voltak. Milyen kérdések lesznek? − Elméletek: biztosan olyan kérdéskör, amit nem úszhatunk meg! nem visszaböfögni kell a tankönyvi dolgokat. nem az előadása, hanem az agyunkra van szükség. − Népszövetség is fontos: mert kezdeményezés, mit ért el, mik a kudarcok okai. Tanult-e belőle a világ? Miben más az ENSZ? A vélemény a lényeg. − Érdekesen a történelmi körülmények is − ENSZ és ENSZ család: definíciók, szerepek esetleg Tanárnőnél, vagy a jogalkotás. o főszervek döntési mechanizmusa (KGY, BT, ECOSOC, Titkárság, Bíróság)  hogyan döntetnek, milyen szavazások vannak, hogyan lehet megváltoztatni. o gazdasági, nem gazdasági szervek  gazdasági: IMF, Világban, eljárási rend, GATT (miért nem tudott ITOként létrejönni?)  specifikus kérdések is előkerülhetnek! IMF hitelezési formái, keretei. Válság kapcsán új hitelezési formák is bejöttek! − EU: kritikusan olvassuk, mert nekünk már a Lisszaboni Szerződés a meghatározó! Ez a könyvet újjáírja. o főszervek (bizottság, parlament, tanács, de nem csak ez a három! tankönyvben benne van)  döntési mechanizmusuk kell!  mikor döntünk mi, mikor az Unió és mikor közösen.  Ioaniai (öhm…vagy hogyan kell írni?  ), luxemburgi, lisszaboni − kollektív biztonság, NATO, EBESZ, békefenntartás. − nem idézeteket vár el. de azért a Népszövetség és az ENSZ Alapszerződését el kell olvasni! Mért emlegetjük pl. annyit az 51. cikket? − milyen szervezetnél milyen alapelvek, célok, döntési mechanizmus, hasznosság van? − Újdonságok: ne egy megkövült tankönyv legyen a lényeg, hanem az, hogy ezeket tudjuk alkalmazni a szervezetekre. Olvassuk el a kérdést rendesen! Ne rohanjunk. Osszuk be okosan az időt!

86

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Recommend Documents