BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet

2009/2010. őszi félév, III. évfolyam

Nemzetközi konfliktusok a poszt-bipoláris korszakban|2009

©Lara

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék....................................................................................................................................2 Kurzusinformációk................................................................................................................................5 II. A poszt-bipoláris korszak első háborúja: a második öbölháború (1990–1991)...............................9 Bevezetés...........................................................................................................................................9 Történeti áttekintés........................................................................................................................9 Közvetlen előzmény: az első öbölháború (1980-88).........................................................................10 Fontos események........................................................................................................................11 Eredmények..................................................................................................................................11 A második öbölháború......................................................................................................................12 Szaddam Huszein okai a támadás megindítására: .......................................................................12 Nemzetközi konfliktussá válik az ügy............................................................................................12 A második öbölháború nemzetközi jogi háttere...........................................................................13 Egyéb szempontok........................................................................................................................14 Miért nem buktatták meg a Szaddam rezsimet? .........................................................................16 III. Palesztin-Izrael konfliktus: az oslói folyamat.................................................................................17 Bevezetés.........................................................................................................................................17 Az Oslói folyamat..............................................................................................................................19 IV. Az első délszláv válság....................................................................................................................21 Milyen okok vezettek ide?................................................................................................................22 Külső tényezők..............................................................................................................................22 Belső tényezők (vizsgakérdés lehet!)............................................................................................22 A háború...........................................................................................................................................24 1. Horvátországi szerb felkelések..................................................................................................25 2. A háború első színhelye: Szlovénia. Az ún. szlovéniai háború...................................................25 3. Horvátország.............................................................................................................................26 4. Bosznia-Hercegovina.................................................................................................................27

2


©Lara

Nagy szerb gondolat és nagy horvát gondolat megjelenése párhuzamosan....................................28 Bosznia.............................................................................................................................................28 Okok melyek a lezáráshoz vezettek:.................................................................................................30 Sorsfordító események.................................................................................................................30 Daytoni megállapodás (ez alapvetően szokott kérdés lenni)........................................................31 Az első délszláv válságra adott nemzetközi válaszok........................................................................32 A Badinter Bizottság (esetleg zh kérdés)..........................................................................................32 Nemzetközi szankciók (EK nem, csak ENSZ szankciók) .....................................................................35 NATO................................................................................................................................................35 V. Koszovó...........................................................................................................................................35 A téma megalapozása.......................................................................................................................36 Miért válsággóc? Előzmények: kinek miért kell Koszovó?............................................................36 Koszovó történelme röviden.........................................................................................................36 A válság.............................................................................................................................................37 Koszovó a délszláv válság alatt.....................................................................................................37 Daytoni megállapodás..................................................................................................................38 A 90-es évek.....................................................................................................................................38 NATO bombázás értékelése:.............................................................................................................40 Bombázás lezárása...........................................................................................................................41 Mérleg..............................................................................................................................................41 Lezárás..............................................................................................................................................42 VI. Ruanda............................................................................................................................................43 Bevezetés, általános bemutatás.......................................................................................................43 Belga gyarmatosítás..........................................................................................................................44 80-90-es évek...................................................................................................................................46 A polgárháború.................................................................................................................................46 Maga a népirtás................................................................................................................................48

3


©Lara

Nyugati reakciók...............................................................................................................................49 Mérleg..............................................................................................................................................50 VII. A szeptember 11-i terrortámadás és következményei.................................................................50 A terrortámadás...............................................................................................................................50 Következményei ..............................................................................................................................51 VIII. Afganisztán...................................................................................................................................52 Bevezető, Afganisztán története......................................................................................................52 Kik laknak Afganisztánban és hogyan alakultak ki a határai? .......................................................52 Részletesebb események..............................................................................................................53 A tálib rezsim....................................................................................................................................54 Al-Kaida............................................................................................................................................54 A tálib rezsim nemzetközi kapcsolatai..............................................................................................56 Új Nagy Játszma................................................................................................................................56 Terrorizmus ellenes háború és a tálib rezsim megdöntése...............................................................58 Az afganisztáni újjáépítés.................................................................................................................59 Politikai átmenet..........................................................................................................................60 Biztonsági, katonai szempontok...................................................................................................61 Gazdasági újjáépítés.....................................................................................................................61 Legfőbb kihívások.............................................................................................................................61 Obama kormányzat, és a jövő..........................................................................................................63 IX. Irak..................................................................................................................................................64 Irak a 2 háború között: 91-2003.......................................................................................................64 1998-as változások...........................................................................................................................65 2001. szeptember 11........................................................................................................................66 Nemzetközi jogi kérdések.................................................................................................................66 Háború kirobbanásának okai............................................................................................................67 Hivatalos okok .............................................................................................................................67

4


©Lara

Nem hivatalos okok......................................................................................................................68 A háború kirobbanása.......................................................................................................................69 Újjáépítés és dilemmái.....................................................................................................................71 Politikai újjáépítés.........................................................................................................................71 Szaddam Huszein pere......................................................................................................................74 Kivonulás..........................................................................................................................................74

Kurzusinformációk Óra ideje, helye: C.V-VI. csütörtök, 13.10. Oktatók: Csicsmann László és Kemenszky Ágnes – Vizsga: o írásbeli o valószínűleg egy nagyobb esszékérdés, 2-4 féloldalas kérdés (nem esszétípusú), és egy halom rövid-kérdés, pl. nevek, fogalmak. – Tananyag: előadások és a kötelező irodalom – Kötelező irodalom: o Nye Jr., J. S. (1992): What New World Order? In: Foreign Affairs, Spring92, Vol. 71 Issue 2, pp. 83–97. (lásd. EBSCO- adatbázis) o Oslo I. Declaration of Principles on Interim Self-Government Arrangements, 13 september, 1993. http://www.memri.org/docs/oslo1.html o T. Horváth Attila: Ruanda ’94. Egy krízis történelmi háttere. Kül-világ. 1. évf., 2004/2. sz. (Forrás: http://www.freeweb.hu/kul-vilag/2004/02/thorvath.pdf) o Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, Budapest, 1999. 262–274. o. o Juhász József – Márkusz László – Tálas Péter – Valki László: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003. 166– 179. o. [TO 04 K 46] o Dayton Peace Agreement (The General Framework Agreement for Peace in Bosnia and Herzegovina) (Forrás: http://www.oscebih.org/overview/gfap/eng/) o Juhász J. – Magyar I. –Tálas P.– Valki L.: Koszovó. Egy válság anatómiája. Osiris, Budapest, 2000. 210–234. o. [TO 04 J 90] o Az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. számú határozata (Forrás: http://un.org/Docs/scres/1999/sc99.html oldalról: Security Council resolution 1244 (1999) on the situation relating Kosovo) o Thomas H. Johnson: Afghanistan’s Post-Taliban Transition: the state of state-building after war. Central Asian Survey, Vol. 25. No. 1-2. (March-June 2006), 1-26. o. (EBSCO-adatbázis) o Külügyi Szemle Irak-különszámának tanulmányai (2007/2-3. szám). Elérhető online az MKI honlapjáról: http://www.kulugyiintezet.hu/index.php? regiksz=200723&kep=2 – –

5

Nemzetközi konfliktusok a poszt-bipoláris korszakban|2009 o

©Lara

John S. Park: Inside Multilateralism. The Six-Party Talks. The Washington Quarterly, Vol. 28. No. 4., Autumn 2005, 75-91. http://www.twq.com/05autumn/docs/05autumn_park.pdf

I. Az új világrend értelmezése és jellegzetességei – A hidegháborús korszak lezárul 1989-ben. 1989 és 1991 között drámai változások zajlottak a világpolitikában, az egész hidegháború alatt nem történt ennyi minden. – Nem konkrétan az események sokasága, hanem minősége fontos (hatalmi struktúra változása) – November 9-én leomlik a berlini fal (pontosan 18. 57-kor) – 1989-ben, december 2-3-án zajlik a máltai találkozó (amerikai elnök – id. Bush – és a szovjet pártfőtitkár – Gorbacsov – egy hajón találkoznak) o a hidegháborús rivalizálást lezártnak tekintik, az „új világrend” kifejezés is elhangzik már. Bush használja ezt a kifejezést: ez az új korszak az együttműködésre és nem a rivalizálásra fog építeni! – Június 4: A Tienanmen téri események Kínában reprezentálják, hogy nem mindenhol zajlanak úgy az események, ahogy nyugaton képzelik. Kb. 3-4 ezer diák veszíti életét! – 1990. október 3: német egység. Európában a hatalmi egyensúly megváltozik, Németország pozícióba kerül. – 1991-ben a legfontosabb esemény a Szovjetunió felbomlása (nem ekkor kezdődik a folyamat, csak ekkor tetőzik). A decemberi alma-ata-i találkozón bejelentik, hogy a Szovjetunió meg fog szűnni, mint a nemzetközi jog alanya. – Világméretű változások mennek végbe. – Megszületik a „New World Order” (egyértelműen az USA vezető szerepe nyilvánul meg, s ők pozitív tartalommal töltik meg a fogalmat) – Beszédek, melyek jelentősek ebben az időben o Bush 1990. szeptember 11-én a kongresszushoz intézett beszéde az új világrend értelmezéséről.  Az USA által uralt világrend lesz, akárcsak a XX. század, úgy a XXI. század is az USA évszázada lesz.  Terrorizmustól és erőszaktól mentes világ lesz.  USA-nak fel kell vállalnia azt, hogy miután megnyerték a hidegháborút, most meg kell nyernie ezt a századot, el kell terjeszteni a szabadságot, békét. Utal a Szovjetunió vereségére is.  Fukuyama gondolatai köszönnek vissza (a történelem vége, a demokrácia egyeduralma) o James Baker beszéde szerint a New Word Order gyakorlatilag egyenlő a New Atlantic Order-rel. Nem fedi le az egész világot az új rend, hanem az első világon belül kezdődik el. Eleve kizárja a harmadik és második világot (összeomló szovjet tömb). o Bush ENSZ KGY előtti beszéde: ENSZ szerepét hangsúlyozza. Szerinte az ENSZ most azt a szerepet töltheti be, amit szántak neki, már nem gátolja a hidegháborús verseny. Kollektív biztonság letéteményese lesz. o IMF előtt tartott beszéde 1990 őszén: főként gazdasági szempontból értelmezi az új világrendet. A New World Order-nek a szabadkereskedelem 6


©Lara

és a liberalizáció elterjedésével kell párosulnia a harmadik világban. A szabadkereskedelem, és a privatizáció el kell, hogy terjedjen. Az új világrendnek van katonai, politikai és gazdasági vetülete. Az amerikai külpolitikából táplálkozik, amerikai értékrenden nyugszik. – Néhány szerző pesszimista: ők a politikaelméletek teoretikusai, szerintük ez a rendszer csak „új világ rendetlenség” (New World Disorder) o a hidegháború kiszámíthatóságot hozott, a kubai rakétaválság után kooperáltak a nagyhatalmak o nincs szabályrendszer már o etnikai konfliktusok a leglényegesebbek, melyek az államok széteséséhez vezethetnek o egy tanulmány szerint az USA városai egy afrikai városra fognak hasonlítani – azaz negatív folyamatok jönnek o német egységet is sokan pesszimistán fogták fel – náci ambíciókat véltek felfedezni. Félő, hogy gazdasági súlya miatt egész Európát behálózza. o A többség azért pozitívan látja a folyamatokat az USA-ban. – Milyen magyarázati lehetőségek vannak erre a világrendre? 5 teória Joseph Nye munkája alapján 1. visszatérés a bipolaritáshoz  Nem ért véget a kétpólusú világ, mert esetleg Oroszország újra felépíti a birodalmi ambíciókat. Oroszország egyenlő súlyú hatalom lesz az USA-hoz képest. Bizonyos szakértők eleve leírják Oroszországot (főleg gazdaságilag).  Szerintük inkább Kínával kellene foglalkozni, ha bipolaritás jön újra, akkor Kína lehet a másik fél. Mindkét nézet téves: • Oroszország egy az egyben próbál építeni a Szovjetuniótól örökölt nagyhatalmiságra, de hogy ebből újra hidegháborúhoz hasonló versengés nőjön ki az nem valószínű. • Kínát is téves emlegetni, gazdasági növekedése 9-10%-os tényleg, meg komoly katonai modernizációt hajtottak végre, de nem tudja felvenni a versenyt! Ma sem, pláne nem akkor. 2. Multipolaritás elmélete (Bush is mondja ezt): nem kétpólusú, hanem többpólusú a világ – ezek lennének a 21. sz. nagyhatalmai (USA, Oroszország, Kína, Japán...) történelmi példa, 19. sz. nagyhatalmi koncert (bécsi kongresszus után kialakuló rend) 5 nagyhatalom egymással egyensúlyban van.  legfőbb tévedés: itt nem egyenrangúak a partnerek! USA és Kína, vagy USA és Oroszország nem egyenlő! hierarchia van a pólusok között, tehát nem lehet multipoláris. 3. Három gazdasági blokkra, világgazdasági triádra való hivatkozás: USA (dollár) Japán (jen) és EU (euró) övezet. Világgazdasági folyamatokat meghatározzák. világ nagy eseményeit a gazdasági hatalom dominálja nem a katonai. Biztonsági tényező szerepét negligálja. Japánban növekvő a katonai modernizáció. Nem lehet beskatulyázni a világ eseményeit 4. Az unipoláris hegemónia gondolata: népszerű a 90-es évek elején. Mivel a Szovjetunió összeomlik, és az USA megnyeri a hidegháborút, elkezdődik az

7


©Lara

USA által diktált világrend. Hegemónia minden téren, ma is divatos elmélet nemcsak akkor.  meg lehet-e cáfolni? persze, mert a világ ennél bonyolultabb! különféle kölcsönös függőségi, interdependens viszonyok vannak, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. 5. Többszintű interdependencia: leginkább megfelelő. Külön kell nézni a dimenziókat. Katonai dimenzió: USA hegemón, gazdaság: igaz a triád, politika: multipoláris. Külön kell mindent szemlélni. – Mit értünk nagyhatalmak alatt a 90-es években? mibenléte és fogalma megváltozik a hidegháború utáni világban. o főként amerikai szerzők foglalkoznak ezzel a kérdéssel. o Kissinger Diplomácia c. könyve végén és több más könyvében is foglalkozik ezzel a kérdéssel. (Korszakváltás az amerikai külpolitikában)  számos más szerzővel együtt azt mondja, hogy az USA előtt nagy kihívás áll, meg kell nyernie a békét. Nehezebb, mint megnyerni volt a hidegháborút. Történelmi példákat hoz. USA katonailag megnyeri az I. a II és a világháborút is, de a békét kétszer elveszítette! ezek a nemzetközi rendszerek egyre rövidebb ideig maradnak fenn. Szűkülnek a periódusok. Ő, mint realista, arról beszél, hogy az USA lesz a 21. sz. legfőbb hatalma.  De: Oroszország fontos (világpolitikában betöltött szerepe miatt új/régi nagyhatalom), európai integráció szintén (kibővítési és elmélyülési folyamatai tükrében alakul a potenciálja – gazdasági súlya van, világpolitikai nem biztos). Japán gazdaságilag kiemelhető. Kína és India új játékos (gazdasági reformokkal tűnik ki, világpolitikába egyre nagyobb beleszólása van) és van esetleg Afrikában (Nigéria és Dél-Afrikai Köztársaság) vagy Dél-Amerikában (Brazília és Argentína) is van potenciális nagyhatalom. o Zbigniew Brzezinski: Nagy Sakktábla c. könyv. 90-es évek közepén jelent meg (97-ben) magyarul 99-ben.  hogyan látják amerikai szempontból az eseményeket  nem nagyhatalmakról beszél, hanem azt mondja, a geopolitikai kérdések fontosak. Két új fogalom • geostratégiai játékos: az az állam, amely rendelkezik a kellő erővel és nemzeti akarattal, hogy megváltoztassa a geopolitikai helyzetet. (USA), Franciaország, Németország, GBR nem (ő már nyugdíjas), Oroszország és India igen. Japán nem az, Kínának minden esélye megvan. • geopolitikai pillér: azok az államok, melyek stratégiai helyen fekszenek. fontosságuk stratégiai elhelyezkedésükből fakad. Rajtuk keresztül lehet eljutni valami fontos területre, vagy meg tudják tagadni az erőforrást valami geostratégiai játékostól o Ukrajna, Azerbajdzsán, Dél-Korea, Törökország és Irán (utóbbi kettő lehet geostratégiai játékos is – aktív politikája miatt)

8


©Lara

transzeurázsiai biztonsági rendszer létrehozása az USA célja. jó viszonyt kell ápolni velük, de sakkozni kell velük. lehetőség szerint az USA irányítson. együtt kell működni az államokkal bizonyos kérdésekben, de ezek a nagyhatalmak ne fogjanak össze az USA ellen. o nagyhatalmiság újfajta értelmezése. Kissinger nagyhatalmait is el kell fogadni, hiszen Kína és India mindenhol jelen van. 

II. A poszt-bipoláris korszak első háborúja: a második öbölháború (1990–1991) Bevezetés – A szakirodalom 3 öbölháborúról beszél. o 1. 1980-88: az iraki iráni háború. o 2. 1990-91. o 3. 2003-as (USA ↔ Szaddam Huszein) – A sajtó csak kettőről beszél, az iraki-iráni háborút nem tekintik annak. Ami nekünk második, az nekik első, stb. – 1990. augusztus 2-án robban ki a második öbölháború. – Huszein váratlanul/vagy nem váratlanul lerohanja Kuvaitot. Ezzel robban ki a válság tulajdonképpen, de a kérdés nem ilyen egyszerű. – Irak megosztottsága: o lakossága már meghaladta a 30 millió főt, rendkívüli módon megosztott. o etnikai és vallási megosztottsága nem egyenlő! o etnikai: 80% arab, kb. 15 % kurd, maradék 5 % az egyéb kisebbség, pl. türkmének (mint Ali tanár úr) Törökország szerint 3 millióan vannak, de más adatok szerint néhány 100 ezren. o vallásilag homogénnek tűnik: 97% muszlim, 3 % főleg keresztény vagy más kisebb vallás.  97% megoszlik: síiták vannak többen, 60% nagyjából. Kb. 40% szunnita muszlim. Szunnita arabok kezében összpontosul a hatalom.  kurdok többsége szunnita  északon laknak a kurdok, délebbre az arabok  síita arabok élnek főleg délen, középső részén a szunnita arabok. De ez ennyire nem egyszerű! Történeti áttekintés o Irak az Oszmán Birodalom felbomlásaikor jön létre, a területnek hosszú történelme van. o kezdetben monarchikus berendezkedésű. Hasemiták lesznek azok, akik irányítják. Fejszál lesz Irak első királya, 21-ben a britek rakják a trónra. o 1932-ben formálisan Irak függetlenné válik, a közel-keleti térségben elsők között. De a brit befolyás továbbra is él.

9


©Lara

o 1958-ban katonatisztek megdöntik a monarchiát, innentől köztársaság. Kasszem és társai döntik meg, majd elkezdődik egy instabil állapot. Kormányok váltják egymást, rengeteg puccs. o 1963-ban először Irak történelmében hatalomra kerül a Baath párt (= az arab újjászületés szocialista pártja) ami részben baloldali ideológiára épül o hasonlít a nasszerizmushoz, csak Irakban és Szíriában működött (Szíriában ma is ez van) o különféle szárnyai voltak o 68-ban újabb puccs, a Baath párt egyik szárnya kerül hatalom, Al-Bakr lesz az elnök. Szaddam Huszein egyre feljebb kerül a politikában. 68-tól kezdve a forradalmi irányító tanács alelnöke (= Irak elnökhelyettese) o 1979-ig lesz ez, amikor is az első számú vezetővé válik. o Életrajzából 1-2 dolog  37-ben született, egy Tikrit nevű településen. Fontos Irakban. (Irak középső részén található) előszeretettel vette körül magát a tikriti klánnal, a tikriti emberekkel. Saját rokonai, stb.  sokat van külföldön, iskoláit Egyiptomban és Szíriában végzi. Arab forradalmi hangulat elragadja. 58-as puccsban szerepet játszik, 58 után számos puccskísérletet készít elő. Többször ült börtönben.  Egyiptomban jogi iskolába jár, de nem fejezi be, hazajön. A Baath párt harcának élére áll. 68-ban lesz ugye alelnök. – számos szerződés, ami fontos: o 72-ben a Szovjetunióval barátsági szerződés: a Szovjetunió Irak legfőbb fegyverszállítója lesz.  15 évre szól  Szaddam Huszein nevéhez kötődik a megkötése o 70-es években a legfontosabb szerződés az algíri szerződés Iránnal. (a sahhal) 1975. március 6. több szempontból is nagyon fontos. Irak és Irán közti rivalizálásnak vet véget. területi vita (Satt al-Arab folyó miatt)  legfontosabb kijárat a Perzsa-öbölre. Történelmi jogokra hivatkozva Irakhoz tartozott, Irán akart belőle egy részt. A megállapodásban az szerepel, hogy a sodorvonal a határ. Irak lemond egy részéről.  miért ment bele? kisebbségi kérdés miatt (egymás kisebbségeinek kihasználása – kurd és síita arabok) Irán beleegyezik abba, hogy nem támogatja a kisebbségeket a Bakr-rezsimmel szemben. – 79-ben jelentős változások mind Irakban, mint Iránban. o júliusban Al-Bakr átadja Huszeinnek a hatalmat = Szaddam Huszein a párt elnöke lesz o Pahlavi dinasztiát megdöntik Iránban az iszlám forradalom során. Khomeini ajatollah dönti meg, cél az iszlám köztársaság létrehozása. Közvetlen előzmény: az első öbölháború (1980-88) − 1980. szeptember 22-től tart 1988. augusztus 20-ig (ENSZ határozat elfogadásáig) − Irak támadja meg Iránt − kétoldalú magyarázat a támadásra o Irán fenyegetést jelentett Irak számára

10


©Lara

Iráni retorika negatív Irak irányába 1979-től. Bár legnagyobb sátánnak az USA-t tartja, de több megjegyzést is tesz az iraki szekuláris rezsimre. Esetleg cél annak megváltoztatása.  Szaddam Huszein eltépi az Algíri Szerződést képernyő előtt = hadüzenet o Regionális magyarázat: fenyegetve érezték magukat az olajmonarchiák (Kuvait, Szaúd-Arábia, stb.) tehát:  Szaddam Huszein mérjen egy megelőző csapást, hogy ne tudják exportálni az iszlám forradalmat.  inkább retorika – nincs bizonyíték, hogy Irán felforgatná a térséget − USA is érdekelt volt abban, hogy Irak megtámadja Iránt o forradalom lezajlott, nincs többé sah, új rezsim – sátánnak nevezik az USAt, plusz a túszdráma is jelentős. − a 20. sz. egyik leghosszabb háborúja, kiemelkedő anyagi, és emberi áldozatokkal 

Fontos események − 1981-ben Izrael is bekapcsolódik, lebombáz egy iraki létesítményt, ahol nukleáris fegyvereket készítenek – ez preventív csapás − Irak az egyik legnagyobb fegyvervásárlóvá válik a világon o 9%-ban importál fegyvert, 1982-89 között 43 milliárd dollár értékben, Szovjetuniótól, Kínától, USA-tól o Irak katonailag megerősödik a háború végére − Iraki kapcsolatok megerősödnek o USA-val – eddig negatív kapcsolat – 1982-től kezdve pozitív, mert jön a háború  1982: A CIA logisztikai segítséget nyújt Iraknak, Irán ellen  Vegyi fegyverek tekintetében műholdas felvételeket kapnak a CIAtól (Irán és Kuvait ellen)  Anfal-hadművelet: 1988-ban (5000 halott, mustárgáz bevetése) − Maga a háború 2 nagyobb szakaszra osztható katonai lefolyását tekintve o 1980-2: Iraki fölény érvényesül o 1982-től (1988-ig) Irán ellentámadásba megy át − USA Iránnak is értékesít fegyvereket − 1988. augusztus 20-án az 598. sz. BT határozat vet véget a háborúnak o UNIIMOG csoport lesz a megfigyelő Eredmények − senki nem éri el a kitűzött célokat − területek nem változnak nagyon − mindkét ország kimerült o de! Irak katonailag megerősödve kerül ki  hadsereg létszáma és felszereltsége az iráni fölé kerül  nem jó, mert a nagyhatalmak eddig arra törekedtek, hogy a két ország kb. egyensúlyban legyen − ez a tény átvezet minket a 2. öbölháborúba − 1990. augusztus 2: Szaddam Huszein lerohanja Kuvaitot.

11


©Lara

A második öbölháború Szaddam Huszein okai a támadás megindítására: 1. 1980-88-as első háború alatt Irak eladósodott o 160-170 milliárd dollárra tehető az adósság o 100 milliárd dollár Kuvait és Szaúd-Arábia felé áll fenn, és Kuvait visszakövetelte 1988 után. o Irak nem volt hajlandó visszafizetni, de nem is volt képes rá  Szaddam Huszein azzal érvelt, hogy miért fizetnénk vissza, ha pont mi védtük meg Kuvaitot.  nem is képes: 200 milliárd dollárt kellett volna még pluszba a gazdaság fejlesztésére fordítani 2. Kuvait, Irak vádjai szerint, mesterségesen lenyomta az olaj világpiaci árát o 1990 nyara: 18 dollár/hordó helyett a valóságban 11 dollár/hordó az ár.  éves szinten 1 milliárd dolláros veszteséget okoz, 13 milliárd az éves bevétel o Kuvait túllépte az OPEC kvótákat, többet termelt a kvótánál – legalább is ez Szaddam Huszein vádja. 3. Kuvait ferde fúrásokkal lopja az olajat, tehát az iraki olajmezőket lopja. Legnagyobb készletek Irak északi és déli részén vannak, Kuvait állítólag a déli részről, a Rumaiali olajmezőkről lop. 4. Történelmi szempont: Irak nem ismeri el Kuvait függetlenségét (Kuvait 1961 óta független). Kuvait mesterséges képződmény, mindig is Irak része volt (de 61-ben független lett) o Irak 3 tartományból/vilajetből áll:  Észak: Mosul  Közép: Bagdad  Dél: Baszra – Kuvait ehhez tartozott, soha nem is volt független szerintük 5. Geopolitikai ok: Kell a Perzsa-öböl feletti befolyás. Irak kijárata kicsi, ezzel meg tudná növelni 6. Diplomácia: Szaddam Huszein a bagdadi amerikai nagykövethez fordul, hogy az USA hogyan reagálna erre a helyzetre? o válasz: ez arab belügy, belső konfliktusnak tekintené, nem foglalkoznának vele. o Ha úgyis mindegy, akkor támadnak. 1988. augusztus 28. Szaddam Huszein bejelenti, hogy Kuvait Irak része, 19. tartománya = annektálják Nemzetközi konfliktussá válik az ügy − id. Bush az elnök − új világrend éppen születőben van − ha kell, akár fegyveresen is fel kell számolni ezt a helyzetet − minél szélesebb nemzetközi koalíciót kell létrehozni − miért döntötte el az USA, hogy itt háborúra van szükség? 1) Irak olajkészlete a világon a 2. legnagyobb (Szaúd-Arábia az első) 2) úgy vélték, hogy Szaddam Huszein nem fog megállni Kuvaitnál, a valódi cél Szaúd-Arábia leigázása.  ezek a vádak alaptalanok voltak, Irak nem készült erre 12


©Lara

USA eltúlozta ezt tudatosan, hogy a szaúdiakat minél hamarabb meg lehessen nyerni a koalícióba → félelemkeltés a társadalomban Szaddam Huszein terveiről. 3) katonai egyensúly felborult, vissza kell állítani hogyan tudja az USA az amerikai közvéleményt meggyőzni o Vietnam-szindróma o nem avatkozott be az USA a 70-8-as években a konfliktusokba, sem Afganisztán, sem Angola esetében – inkább pénzzel támogatta az antikommunista csoportokat o kivéve: Granada, Panama megszállása a 80-as években o Reagan-i korszak: támogatás, nem beavatkozás o ezt töri meg ez az esemény o Szaddam Huszeint elkezdik Hitlerhez hasonlítani reklámcégek, média segítségével (a franciák, britek Nasszert hasonlították hozzá) o közvélemény egyre inkább USA mellé áll o Image kiépítése: demokratikus, békeszerető ország az USA. média szerepe: közvetlenül a helyszínről nincs tudósítás, csak katonai hírszolgálattól: korlátozták bizonyos információk kiáramlását Szaddam Huszein rendszeresen üzent a CNN-en keresztül. id. G. Bush: ENSZ töltse be végre 1945-ös szerepét 

−

− − −

A második öbölháború nemzetközi jogi háttere (a 2003-as háború miatt fontos) BT határozatok − 660-as számú: o 90. augusztus 2. o megállapítja az agresszió tényét = Irak agressziót követett el Kuvaittal szemben, felszólítja, hogy vonuljon vissza − 661-es sz. o 90. augusztus 6. o komolyabb: ENSZ alapokmány 7. fejezetére hivatkozik (amikor már kirobban egy háború, akkor lehet erre hivatkozni)  gazdasági szankciókat vezet be Irakkal szemben  Bush azt mondja, addig maradnak ezek fenn, amíg nem rendeződnek a dolgok – valóságban 2003-ig igen durván korlátozták Irakot  Ez Irak szuverenitásának komoly megsértése − 678-as sz. o 90. november 29. – legfontosabb o „Felhatalmazó határozat” o amennyiben Irak nem hagyja el Kuvait területét 91. január 15-ig, akkor bármilyen eszközzel („by all necessary means”) felszabadítják Kuvaitot. o 5 állandó tag közül Kína tartózkodik o fegyveres alkalmazás lehetősége fennáll − 687-es sz. o 91. április 3. o „tűzszüneti határozat” 13


©Lara

Kuvait szuverenitásának helyreállítása, Irak elismeri Kuvait függetlenségét o kártérítések Kuvait irányába o tömegpusztító fegyverek teljes leszerelése Irakban  150 km-nél hosszabb hatótávolságú rakéták megsemmisítése is beletartozik o Iraknak be kell engednie az UNSCOM ellenőröket − Bush ezekre utal vissza. Kuvait felszabadítása nemzetközi jogi értelemben legitim volt, mert az ENSZ adott felhatalmazást. − Az USA jogi érvelésének is ezek az alapjai. − 2003-ben nem új a helyzet, mert a 687-es határozatot a mai napig nem tartják be. Erre nem kell felhatalmazó határozat, mert ott van a 678-as. o

Egyéb szempontok − Kína o tartózkodik o USA-nak Kínától kellett a leginkább tartania. o a tartózkodás oka: 89-ben az USA-Kína közeledés leállt  Kína inkább veszélyként jelent meg az amerikai retorikában  ráadás: Tienanmen téri mészárlás 1989. június 4-én  USA hátat fordít: fegyverembargó o Kína multipoláris világrendben gondolkodik → pozitív nekik, hogy ezt a konfliktust az ENSZ keretein belül tárgyalják, ezért nem ellenezte a folyamatot. − Szovjetunió o II. öbölháború utolsó nagy konfliktusa o Szovjetunió együttműködik az USA-val. (Gorbacsov-Bush, Málta)  egyenrangú partnerség  amerikaiak nem így gondolják o Szovjetuniót jó viszony fűzi Irakhoz  Gorbacsovnak több béketerve is volt, de az USA sose vette figyelembe.  ok: háborút kell indítani − Franciaország o Mitterand elnök támogatta az amerikai elképzeléseket o egyetlen kikötése: legyen egy átfogó Közel-Kelet konferencia, ahol a konfliktusokat megoldják. → nem valósult meg − Izrael o fontos érintettje a konfliktusnak o Szaddam Huszein megpróbálja összekapcsolni a két konfliktust (arabizraelit és kuvait-irakit)  azt mondja, kivonul Kuvaitból, ha Izrael kivonul a palesztin területekről. o Szaddam Huszein rendszeresen rakétákat lő ki Izraelre már 1990. óta. o Izrael készen áll az azonnali beavatkozásra, de az USA-nak ez nem volt érdeke

14


©Lara

az USA széles koalíciót akar, amelyben arab országok is részt vesznek → ha Izrael belép, akkor a muszlim világ nem venne részt benne! • türelemre inti Izraelt • cserébe rakétaelhárítási rendszer kiépítését ígéri az USA − Arab világ megosztott o Egyiptom, Szíria  csatlakoztak a koalícióhoz  Szíria csatlakozása meglepő, mert nem volt túl USA-barát o Jemen, Szudán, Arafat  ellenezték a koalíció terveit o Jordánia hezitál, mert gazdaságilag függ Iraktól − Mindez a hivatalos szint! Nem hivatalos szint – Közvélemény − arab közvélemény – egységesen ellenzi a beavatkozást o de! sem Kuvait, sem Irak nem lesz szimpatikus ettől még. o ok: várakozás 1989 után, hogy majd az ő térségükben is megindulnak a változások, reformok (nem a demokrácia, hanem a rezsim leváltása) o Szaddam Huszeinnak ügyes volt a retorikája, a történelmi eseményekre hivatkozott, maga mellé állította az arab világot  magát Szaladinhoz hasonlítja, aki kiűzi a kereszteseket  uralta az iszlám és az arab közvéleményt Katonai lefolyás − 1990. ősz: o „sivatagi pajzs” hadművelet o szövetségesek (több százezer) o Perzsa-öböl megkezdődik a mozgósítás o Szaúd-Arábia a legfőbb segítője az USA-nak − maga a háború rövid volt, bő egy hónap − január 15. lejár az ultimátum − január 17: „sivatagi vihar” elnevezésű légi hadművelet − Kuvaitot február 28-án sikerül felszabadítani o február 23: „sivatagi kard” szárazföldi hadművelet indul meg. − február 28: Irak kapitulál, Kuvait felszabadul 

Multinacionális koalíció − 34 állam részvételével, félmillió katona − Magyarország is tag: kisebb orvosi kontingenssel vesz részt és tűzoltókkal − legnagyobb katonai erőt az USA adta − szemléletet is az USA adja, katonailag az USA vezeti őket. USA kb. fél millió katonával veszt rész. Ez elég sok. Költségek − 60-70 milliárd dollár, kb. tizede a harmadiknak. − ki fizette? o nem az USA! ők még 10%-ot sem

15


©Lara

Szaúd-Arábia és Kuvait jelentős részt vállalt: 36 milliárd dollár o Németország és Japán  Japán nem vehet benne részt, az alkotmány korlátozza. o

Miért nem buktatták meg a Szaddam rezsimet? − Miért nem vonultak be Bagdadba? − többféle ok, komolyabbak és kevésbé komolyan. − Nemzetközi jogi háttér: o a BT határozat nem arról szólt, hogy megbuktassák a Szaddam rezsimet, hanem Kuvait felszabadításáról. Nem szerepel benne egy ország belügyeibe avatkozás. o 2003-ban ez már nem érdekelte az amerikaiakat… akkor még számított. Főleg mert széleskörű koalíció volt, szétbomlasztotta volna. − Katonai: o nem voltak tervek arra nézve, hogy hogyan tudnának Bagdadban harcolni. Kockázatos lépés lett volna. Tudjuk, hogy 2003-ban voltak tervek, de akkor is kockázatos volt! Nem biztos, hogy jók voltak ezek a tervek. o a katonák ellene voltak. o 200 km-re voltak Bagdadtól, mikor kapituláltak. Sem túl közel, sem túl távol. − USA tartott Irak szétesésétől, dezintegrációjától o háború utáni napokban Dél- és Észak-Irakban is belső felkelésekre került sor. o északon rögtön a háború utolsó napjaiban, március 1. körül robban ki a kurdok felkelése. o Délen a síiták arabok kelnek fel. (ők tulajdonképpen az elnyomott többség, számszerűen ők vannak többen, de Szaddam Huszein szunnita) o Kurdok szervezett felkelésbe kezdtek. Arra számítottak, hogy az USA, a koalíció támogatni fogja. o ezt Bush beszédei megerősítették. A háború alatt többször üzent az iraki népnek, és azt mondja, alulról kell megdönteni ezt a rezsimet, tehát kvázi támogatja őket o Síitáké inkább spontán felkelés volt, kevésbé jelentős o végeredmény ugyanaz mindkettő esetében: mindkettőt március végére leverik, véresen felszámolják. o ebben az USA vezette koalíció nem képes beavatkozni. o sőt: asszisztálnak kvázi ahhoz, hogy leverjék őket  amerikaiak félnek attól, hogy Irak 3 részre szakadna. Moszul (észak) Bagdad (közép) Baszra (dél)  ez a félelem eltúlzott. 2003-ig ezek a félelmek megmaradnak, de utána úgy tűnik, ettől már nem ijedtek meg.  erre főként később utalunk majd. o akkori amerikai jelentések arról szóltak, hogy az USA biztonságára nézve veszélyes lenne, mert a Szaddam rezsim bukása után síita rezsim kerülne hatalomra. USA nemzeti érdekei számára nem jó.

16


©Lara

síita félhold fogalma ekkor kerül elő: Irán, Irak (lehetséges lenne), Szíria (lakosság döntő többsége szunnita, de síiták irányítják – az aleviták), Libanon.  ez a négy ország összefoghat az USA ellen, és ez sértené a nemzeti érdekeit.  még mindig jobb Huszein  2003-ban már ettől sem tartottak. Demokrácia export jegyében síitákból álló kormány fog alakulni. − február 28-án lezárul. elfogadja Irak a 687-es BT határozatot. − pár hét múlva újra elővesszük a témát. − Új világrend első jelentősebb eseménye. Nagyhatalma között ritka együttműködést hozott (azóta nemigen volt ilyen) Nemzetközi jog szerint egy legitim akció történt. 

III. Palesztin-Izrael konfliktus: az oslói folyamat Bevezetés − Szűken értelmezve: izraeli-palesztin konfliktus. Ennek lehetséges megoldása ma a két állam. Lehetne más is, de ez most nem erről szól − Tágabb értelem: arab-izraeli konfliktus. Izrael és a szomszédos országok közötti konfliktus, de a tágabb arab világot is érthetjük alatta. Egyiptom (van már velük békeszerződés: 78. Camp Davidi keretegyezmény, 79, béke.) Jordániával 94-ben kötöttek békét. Szíriával és Libanonnal komoly bajok vannak. o mai napig nem ismerik el Izrael létét, csak fegyverszüneti egyezmény van velük (49-ben) − Izraelnek tehát ezekben a vonatkozásokban nincsenek nemzetközi jogilag elismert határai. (Palesztina vonatkozásában sincs) − Miről szól ez a konfliktus: o alapvetően egy modernkori (1) területi konfliktus. o történelmi szempontból a legfontosabb a harmadik (hatnapos, 67-es) háború, amikor Izrael állam megszállt területeket:  Egyiptomtól a Gázai övezetet (első háború alatt került Egyiptomhoz, pedig az ENSZ szerint a palesztin állam része kellett volna legyen) + az egész Sínai-félszigetet is (82-ben kerül vissza Egyiptomhoz a 79-es béke alapján)  Jordánia: Nyugati Partot (Ciszjordániát) illetve Jeruzsálem keleti felét. • Nyugati Part ENSZ szerint a palesztin állam része lett volna, Jordánia megszállja és annektálja ezt az első háború alatt • Jeruzsálem ENSZ szerint corpus separatum, különleges terület.  Szíriától: Golan-fennsík. Mai napig vitatott. o Az esetleg leendő Palesztin állam két részből fog állni: Nyugati Part és a Gázai övezet. o Elég pici területek, Nyugati Part 5860 km2, Gázai 360 km2. o Izrael 20.000 km2.

17

Nemzetközi konfliktusok a poszt-bipoláris korszakban|2009 −

©Lara

(2) Demográfia: a palesztinok szaporodási rátája kétszerese az izraelinek. Demográfiailag egyre többen vannak, mint a zsidók. Izrael magát a zsidó államként definiálja, ez tehát kulcskérdés o Gáza: 1,5 m. lakos. o Nyugati Part: 2,5 m. fő o + adjuk még hozzá a környező országokban élő menekültek számát  Gáza lakosainak 2/3-a eleve menekült. Összesen kb. 4 m. palesztin menekült. Átfedések vannak. o Izrael lakossága 7,3 m. fő. nem egész 80%-a zsidó, kevesebb mint 20%-a izraeli arab. Izrael területén tehát kb. 1,5 m. izraeli arab él! o (3) Zsidó telepek sorsa: egyik legvitatottabb.  hány zsidó telepes? 275 ezer fő lehet kb. Ők a Nyugati Part területén élnek. + Jeruzsálem környékén, de palesztin oldalon 200 ezer. Durván fél m. fő.  Hogyan lehet ezt megoldani? Mindegyik megoldás káros, és nem veszi figyelembe valamelyik félt. Megoldás: • lakosságcsere, ha létrejön a palesztin állam. 21. században ez már nem egy előremutató megoldás. • Bekebelezés Izrael részéről  Palesztinok szerint ezekkel a telepekkel az Izrael célja, hogy később minél több területet bekebelezzenek a Nyugati Part területéről.  túlzottan demokratikus megoldás nincs. o (4) Jeruzsálem:  judaizmus és iszlám szerint is szent város.  templom-hegy: legfontosabb szent helyek. Két mecset. • Szikladóm és Al-Aksza mecset • Siratófal is  Ha létrejön egy Palesztin állam, Jeruzsálemet akarják fővárosnak  Kelet-Jeruzsálem lehetne az övék, másik fele pedig a zsidóké.  Ki rendelkezzen akkor a szent helyekkel?  Ez sokkal fontosabb, mint a főváros kérdése.  Mikor Arafat tárgyalt erről a kérdésről, nyilvánvaló volt, hogy ő egy személyben nem jogosult arra, hogy tárgyaljon erről! o (5) menekültkérdés:  48-49 és 67 a két hullám.  Izraeli álláspont: nem ők kergették el a palesztinokat, hanem az arab államok kérésére, maguk mentek el  Palesztinok: üldözés miatt mentek el  számuk: kb. 4 millió.  de! azóta eltelt egy generáció, ők már benne vannak ebben a 4 millióban. Nem is Izraelben születtek, hanem menekülttáborokban! Itt még magasabb a szaporodásuk.  Egyes országokban más-más a helyzetük, Jordániában állampolgárságot kaptak. Jordánia lakosságának fele (6-ból 3 millió) palesztin!  Izrael azt szokta mondani, hogy Jordánia valójában palesztin állam, minek még egy palesztin állam?

18


©Lara

visszatérési jog a fő kérdés: • identitásuk részét képezi. • hova térjenek vissza? Izraelbe? Történelmi Palesztina területére? • Kik? akiket elűztek, vagy a gyerekeik? Mi van, ha nem akarnak visszamenni? Kártalanítani kell őket? • Izrael nem szeretné ezt a menekült hullámot. • Jordániából nem mennének azért el. Többi ország nem ad nekik állampolgárságot. o (6) vízkérdés  Jordán folyó hovatartozásáról viták  Jordániával sikerült rendezni.  Izrael szép zöld, azt mondják, azért mert ellopják az arab vizet. Izrael tagad.  A Jordán folyó lassan patakká válik. Sok másik folyó, Litáni, Jarmuk. Sínai-félsziget alatt húzódó vízkészlet – akár együttműködést is hozhatna ennek kiaknázása. Jordánia és Izrael között van együttműködés! A Holt-tenger vizét együtt próbálják megőrizni.  A háborúk a jövőben nem az olaj, hanem a víz miatt fognak kitörni. 

Az Oslói folyamat − 1987 o megalakul a Hamasz. Iszlám ellenállási mozgalom más néven. o A PFSZ-szel szemben határozza meg magát, 88-as alapokmányában gyakorlatilag dzsihádot hirdet Izrael ellen. o Első palesztin felkelés, azaz intifáda. o Okai: hidegháború végén járunk, Gorbacsov enyhülést hoz. Harmadik világbeli kérdésekre nem figyelnek oda.  89: Új világrend, Málta. Harmadik világbeli konfliktusokat közösen kell és lehet megoldani. − 1991. október 30: USA és Szovjetunió támogatásával közel-keleti békefolyamat kezdete, Madridban − Madridi békekonferencia: első igazán komoly találkozó Izrael és az arab államok között. id. Bush és Gorbacsov hozza össze. − Óriási előrelépés. Közvetlenül találkoztak a felek. Palesztinok részvételét Izrael némiképp korlátozza. PFSZ tagjai (Arafat emberei) nem vehetnek részt. Független palesztinokat engednek ide, de nem alkotattak delegációt. Jordán delegáció részeként ültek asztalhoz, Izrael kívánságára. − Korlátozott sikere lehetett csak emiatt. Izrael nem ismeri fel, hogy közvetlen kell a PFSZ-el tárgyalni − Két szinten kezdődnek a tárgyalások: kétoldalú – bilaterális. o Jordán, libanoni és szíriai delegációval leül Izrael. Azaz ezek emelkednek ki. o sem Libanonnal sem Szíriával nem tudnak továbblépni a területi kérdések miatt. o Pozitív viszont az izraeli-jordán egyeztetés. Nem a palesztin szál miatt, hanem a jordán delegációról van szó.

19


Majdnem az utolsó rendelkezéseit is végigtárgyalják a békeszerződésnek. Komoly folyamat. Izrael hajlandó lett volna már ekkor aláírni. Csak azért nem tették meg, mert ott voltak a palesztinok. És abban előrelépést akarnak. Multilaterális o víz kérdése o gazdasági együttműködés o környezetvédelem o menekültkérdés o fegyverzetkorlátozás  ezek pozitívan haladtak előre. Madridban csak összehívták a konferenciát, utána Washingtonban volt a következő és ott folytatódott. Ekkor kezdődött el a békefolyamat. Felismeri Izrael, hogy közvetlen kellene tárgyalni a PFSZ-el. o belpolitikai változás: 92-ben az Izraeli választásokat a Munkapárt nyeri, Rabin alakít kormányt. nem multilaterális fórumokon, hanem a PFSZ-el kell tárgyalni. titokban készítették elő a találkozót. Első előkészület Londonban volt: norvég közvetítéssel megállapodnak arról, hogy leülnek velük. Oslóban 1993 januárjában megkezdődnek a tárgyalások. Augusztus végéig tartanak, 14 tárgyalássorozatról van szó nem lehet függetleníteni Madridtól. Pedig titokban ment végbe Izraelben tudatosul, hogy Madrid kudarc volt. bicikli elv (principle bicycle): ha az egyik pedált nyomjuk, megy a másik. Szíriával leállnak a tárgyalások. Az ide érkezők vezetők mivel titokban zajlott, jó barátok lettek! Rabin elképzelése az volt, hogy gazdasági kérdéseket tárgyaljanak meg. Madridban elkezdtek tárgyalni egy közel-keleti Marshall-segély gondolatáról területi és egyéb kérdéseket érintő tárgyalásokba átmennek. Sem Rabin sem Arafat nem volt ott, hanem az ő megbízottjaik. Tartják a kapcsolatot a főnökkel. augusztus 20-ra befejezik a tárgyalásokat, méghozzá sikerrel. Megállapodnak az Oslói alapelvekben, nagy titokban Rabinnak az első gondolata az volt, hogy meg kell mondani az amerikaiaknak és alá kell írni. Oslói nyilatkozat: szeptember 13-án (1993). USA-ban írják alá. Hivatalos neve is van neki. (Osló1 egyezménynek is nevezzük) Bill Clinton volt a fő közvetítő. Oslói nyilatkozat: o egymás kölcsönös elismerése. PFSZ elismeri Izraelt és fordítva. Megelőzi az aláírást. o Öt évre szóló átmeneti autonómia a Nyugati Part és a Gázai övezet területén. o Mi lesz utána? Ezzel nem foglalkozik. o

−

−

−

− − −

− − −

− − − − −

− − −

− −

− −

©Lara

20


©Lara

A fenti hat kérdésről sehogy sem rendelkezik. Hanem ezekről majd meg kell kezdeni a tárgyalásokat az öt év alatt. o Nem említi, hogy mi lesz öt év után: létrejön-e egy palesztin állam? A filozófiája ez, bár szó szerint nem szerepel benne. o Bizonyos jogköröket átadnak az izraeliek a Palesztin Hatóság számára, később Palesztin Nemzeti Hatóság lesz. o turizmus, oktatás, kultúra, egészségügy, társadalmi jóléttel kapcsolatos kérdések. o Arafat 94-ben tér vissza, az autonómia 94. május 4-én kezdődik. o 99. május 4-éig tartott, amikor nem történt semmi. o Palesztin választások: Demokratikus választások kellenek. vannak is választások, de nem annyira demokratikusak. (96-ban) Arafat személye dominálja, illetve a Fatah megnyeri. Hamasz bojkottálja. o nem rendelkeznek arról, hogy a Nyugati Part és a Gázai övezet mely területeit adják át konkrétan palesztin közigazgatás alá. o 95: Osló2 megállapodás Oslo mindkét nép számára pozitív. sőt az egész nemzetközi közösség számára remény. mindkét oldalon a közvélemény-kutatási adatok nagy támogatásról beszéltek, legalább a 2/3 támogatja. filozófiai alapelv: területet a békéért. Izrael fokozatosan visszaadja a területek, cserébe békét, fegyveres konfliktusok végét várja. 67-es háború után 242-es BT határozatban fogalmazódott meg ez az elv. Ez az egész oslói megállapodás alapja Alapvetően kisiklott az Oslói folyamat. mert egyik oldal sem kapta meg reményeit. Izraelben a merényletek folytatódnak, Hamasz a legfőbb ellenzője a békefolyamatnak. másik oldalon a területek visszaadása akadozik. Izraeliek nem adják vissza őket megfelelő ütemben. mindkét oldalon a szélsőségesek kisiklatják ezt a békefolyamatot. 95 után már nem tudnak újat mondani, Rabint meggyilkolják. innentől végleg kisiklik. Ez elvezet a második intifádához, 2000 szeptemberében. o

− − − − − −

− − −

−

IV. Az első délszláv válság − −

− −

− −

milyen okokra vezethető vissza, hogy ez egyáltalán lehetséges volt Európában 1991-95 között. Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina – fegyveres harcok itt zajlanak negyedmillió ember vesztette életét, ez borzalmas egyik-másik válságnál nem lehetünk biztosak a halottak számában. tömegsírok feltárása folyamatosan zajlanak. menekültek száma milliókra tehető, egy része belső menekült. pl. a boszniaiak nem szívesen beszélnek erről.

21


©Lara

másik részük a menekülteknek külföldre menekült, nagyrészt nyugatra. nyugat foglalkozik a válsággal és a menekültekkel. nyugat mindent megtesz, hogy ilyen többé ne történhessen. − befogadták őket a háború alatt, de utána jobban szerették volna, ha hazamennek. megpróbálják jobbá tenni az életkörülményeiket. −

Milyen okok vezettek ide? Külső tényezők − nemzetközi és európai környezet változása, ami hozzájárul a dezintegrációhoz. o 80-as évek II. felétől bipoláris világrend megszűnése, hidegháborús viszonyok felszámolása, kelet-nyugat dichtómia is megszűnik. o Jugoszlávia sem itt sem ott nem helyezkedett el, középen. sajátos politika. o az el nem kötelezettek mozgalmában való részvétel o jugoszláv pártvezető és állam legfőbb vezetője Tito volt, ezzel akarta biztosítani a függetlenségüket. o 3. világbeli nemzetközi szervezet o 1945-ben alakul meg Jugoszlávia, határozottan baloldali ideológiai mentén. (ez a II. Jugoszlávia) o Tito a kommunista partizánokat vezeti, akik megnyerik ezt a háborút. maguk szabadítják ki magukat, nem szovjet segítségével, o Úgy tűnik, ő is a csatlós államokhoz fog csatlakozni, egészen 48-ig. o 48-ban szovjet-jugoszláv szakítás, fő oka az, hogy Jugoszlávia nem volt hajlandó szovjet irányítás alatt élni a mindennapjait. ennél autonómabbak. o 48ban kiátkozzák Jugoszláviát a keleti tömbből. imperialista csontot rágcsáló láncos kutya, stb. (propaganda) o szakítás után kell valami mást kitalálni. összedugták a fejüket és kitalálták, hogy saját modell lesz a kül- és belpolitikában is. o belpolitika: önigazgatási szocializmus megvalósulása. Állami tulajdon helyett társadalmi tulajdonba kerülnek a termelőeszközök és javak. ne firtassuk a lényegi különbséget. o külpolitika: el nem kötelezettség. nem kerülhettek át a nyugathoz, mert attól még szocialisták. o ez az állapot mindenkinek megfelelt, nagy 800.000-es hadseregük van! o ideológiai vezéralak Tito. o ez az el nem kötelezettség a Szovjetunió bomlása után semmit nem ér! geopolitikailag és geostratégiailag leértékelődik. − szűkebb európai környezet o átalakulások, forradalmak lezajlanak o ezek az országok Ny-Európa felé fordulnak, atlanti és európai elkötelezettség prioritássá válik számukra. o nekik is el kellene dönteni, mit csináljanak. Belső tényezők (vizsgakérdés lehet!) 1. sajátos jugoszláv berendezkedés: Tito-i hagyaték. o II. világháború utáni Jugoszlávia föderatív. 1918. december 1 – Szerb-horvátszlovák (Szerboszlávia) volt az első. o hat tagköztársaság és két tartomány. 22


©Lara

Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró (Crna Gora – jelentése fekete hegy), Macedónia.  Vajdaság (északon) és Koszovó (délen) Szerbián belül o első délszláv együttműködés a szerb dominancia miatt bukott be, pedig a második legnagyobb etnikum a horvát volt. o ezt Tito el akarta kerülni. túl heterogén. o csak akkor tartható, ha a nacionalizmus nem engednek teret. o kiegyensúlyozási politikára törekedett. elgyengíteni a nagy és megerősíteni a kicsi etnikumokat. nagyok: 1. szerbek, 2. horvátok. szlovének, bosnyákok, montenegróiakat, macedónokat meg kellett erősíteni. o Tito horvát-szlovén származású. o ideológiai és nem etnikai alapon akarta megszervezni, azt mondta, ők mindannyian délszlávok. o néhány területen nem sikerült a kiegyenlítés: pl. gazdasági egyenlőtlenségek megléte. hat tagköztársaság fejlettsége nem egyenlő. szlovének és horvátok kiemelkedőek. o ez is jugoszláv megoldás, hogy létezett egy állami redisztribúciós mechanizmus, ezzel (föderációs alap) megpróbálták felzárkóztatni a fejletlenebbeket.  minden tagállam a nemzeti jövedelem bizonyos hányadát beutalta – nettó befizetők (horvát szlovén) nettó haszonélvező (Koszovó, Macedónia, Bosznia bizonyos részei, és Szerbia)  nem jött be a kiegyenlítés. még inkább súlyosbodik. o megengedték a külföldre utazást és a vendégmunkát is. o Horvátország, és Szlovénia attól félnek, hogy beszorulnak a jugoszláv föderatív struktúrába, és nekik kell eltartaniuk a fejletleneket továbbra is. o ők teszik meg az első lépéseket a szétszakítás felé. 2. nacionalizmusok o mindenhol tetten érhető a nacionalizmus (szerbek, horvátok, bosnyákok, albánok). Főleg a szerbekről kell beszélni. o pedig nem az jelenik meg először, hanem a horvátok. nyelviséget tűzik zászlajukra, szeretnének külön nyelvet. o hamar odáig fajul, hogy nagyobb önállóságot kapnak. 70-es évek elején kezdődik, de leverik. Belgrádban van a szövetségi központ, szóval a jugoszláv vezetés leveri. o 80-as évek első éveiben a koszovói albánok. Albánia nem része Jugoszláviának! Albánok Koszovóban vannak. tüntetéssorozatot kezdenek o 80-as évek eleje bosnyák nacionalizmus megjelenése, 82-3. o utolsó, de leg jelentősebb, szerb. 80-as évek második fele. o 1986: szerb tudományos é művészeti akadémia memoranduma.  kb. 70 oldal. aláírói magas rangú politikai, katonai és művészeti körök képviselői. a szerbek hányattatott sorsát tárgyalja hosszan. hogy mikor miért volt rossz nekik itt élni. II. világháború alatt ők szenvedtek a legtöbbet. rigómezei csatánál kezdik, aztán a törökön át Tito-ig jutnak. 

23


©Lara

Koszovó is előkerül. szerbség egynegyede a szűkebb Szerbia határain túl él. Legnagyobb tömbjük Koszovóban, Horvátország és Bosznia. Kisebbségi sorban nyilván.  leginkább Koszovóban vannak rossz helyzetben, mert az albánok elnyomják őket.  1929: 39 % az albánok aránya, 1991-es, utolsó nagy jugoszláv népszámlálás szerint 81 %. demográfiai robbanás, nagyon dinamikusan növekvő népesség. civilizációs kulturális minták szerint 5-6-8 gyerek. másik ok a szerbek elvándorlása.  kettős mérce érvényesül. nagy szerb gondolat elég durván: ahol egy szerb él a balkánon az Szerbia. 1844-től van jelen ez a gondolat.  Ez az egész csak a szerbekre igaz, senki másra nem. o Slobodan Milošević előtérbe kerülése is ekkor volt. 

3. Hogyan tovább? o melyik etnikum milyen sorsot szán Jugoszláviának. Két markáns irányzat: az

egyik egyben tartaná a másik meg nem.  A jövőt konföderalista majd független formában képzelik el: a föderalizmus kötött, szövetségi államnak sokkal több joga van, külügy, külkereskedelem, honvédelem. nemzetközi porondra csak a föderáció lép ki egy személyben. konföderáció: lazább, nincsenek közös politikák, ilyen a FÁK. szlovének és horvátok járnak élen. később Bosznia-Hercegovina és Macedónia csatlakozik.  föderáció megtartása: Szerbia, Montenegró is csatlakozik hozzá. 4. civilizációs-kulturális-etnikai különbségek o nem véletlen van az utolsó helyen. tanárnő meggyőződése hogy nem ez a fő oka a délszláv válságnak. o kulturális heterogenitás. Sokkal inkább felhasználták a válság során, minthogy ezt az elsők között említenénk. „Etnikai kártya kijátszása” kifejezés is erre utal.  Három nagy vallás van jelen ezen a környéken. Kereszténység (keleti és nyugati is), iszlám.  Konfliktusban részt vevők közül nyugati: szlovén, horvát; keleti: ortodox szerbek; iszlám: bosnyákok (= boszniai muszlim)  Boszniában három nemzetiség: szerb, horvát, bosnyák. (1,8 millió bosnyák)  Másik iszlámhívő nemzetiség az albánok. Ők nem olyan jelentősek ebben a konfliktusban.  Egy olyan állam van a hat tagköztársaság közül mely homogénnek tekinthető, ez Szlovénia.

A háború − Négy helyszín, 3 ország. Szlovénia, Horvátország és Bosznia. Első pont még nem a háború, de a háború előzménye, prelúdium. − Horvátország: o elkezdenek mozgolódni a horvátországi szerbek. A térképen látszik, milyen sok helyen élnek szerbek Horvátországban.

24


©Lara

1. Horvátországi szerb felkelések − Jelentős érdekellentétek a 80-as, 90-es évek fordulójára. Fontos pont, 1990 januárjában a horvátok és a szlovének kinyilvánítják, hogy elkezdik fellazítani a szövetségi kötőerőt. Elindítják a decentralizációs folyamatot. − JSZSZK (Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) felbomlása zajlik, nem fegyveresen − Választások kiírása fontos pont, nem Belgrádból kezdik szervezni, hanem demokratikusat szeretnének. Horvátországban 1990 májusában zajlik. A legnagyobb horvát nacionalista párt nyeri (HDZ – Horvát Demokratikus Közösség, Franjo Tuđman a vezető) − A horvát nacionalizmus ikonja lesz, 1999-ben hal meg. − Miért érzik úgy a horvátországi szerbek, hogy nem bánnak velük jól? o visszaállítják azokat a szimbólumokat, melyek közül sok rossz érzésekkel töltik el a szerbeket. Ez az ún. sakktáblás címer. (ősi horvát szimbólum, 11. sz. óta használja a horvát elit) De a horvát usztasa rezsim is ezt használta a II. világháború idején, ők voltak a horvát fasiszták. A szerbek ezt inzultusnak vettek. Kunát bevezették, amit szintén az usztasák használtak utoljára. o Új alkotmány, 1990. december 22. ebből kihagyták a szerbeket, megvonták tőlük az államalkotó státuszt. o Tartottak egy népszavazást (1991. május 19.) a függetlenedésről. Minden etnikum megjelent, kivéve a szerbek. De akik elmentek, azoknak 94%-a a függetlenedés mellett voksolt. o Ezek indítják el a radikalizálódást. A szerb kisebbség kb. 12%, a szerbek szerint 20%. Látták, hogy kihagyták őket az alkotmányból, hogy figyelmen kívül hagyják a szimbólumrendszer kapcsán, ráadásul a szerbek nem akarták, hogy Horvátország önálló állam legyen. Miért?  Horvátországban ők kisebbség lesznek, amint Horvátország függetlenedik. De amíg a JSZSZK egyben van, addig ők a többség! − 1990 augusztusában kezdődik a Krajinai szerb felkelés. Krajina, Nyugat és Kelet Szlavónia, és Baranya (itt élnek a szerbek, végig főszereplők ezek a részek Horvátországon belül) − Nem csak Krajinára gondolunk, hanem az összes területre ahol élnek. − Ez tulajdonképpen belügy, még nem háború. − 1991 májusában az államelnökségben nem hagyták a szerbek és barátaik, hogy a soros horvát fél elfoglalja az államelnökségi pozíciót. Ez az a pont, ahol nyilvánvaló, hogy a szövetségi Jugoszláviának vége van. 2. A háború első színhelye: Szlovénia. Az ún. szlovéniai háború − Szlovének érzékelik, hogy számukra fenyegetően alakulnak az események. Legfejlettebb állam, szeretne lazítani, vagy kiszakadni. − Szlovének látják, hogy a szerbek bekeményítenek. 90-ben visszavonták a két autonóm tartomány jogait. Szlovéneknek ez azért fontos, mert kezdik érzékelni, hogy a kicsiknek (mint ők is!) milyen sorsuk lesz. − voltak kisebb dolgok is, de a lényeg hogy úgy érezték, saját maguknak kell lépéseket tenni a függetlenedésre. Tehát ők voltak az elsők, nem a horvátok. 25


©Lara

− Itt is volt választás: 1990. április. A DEMOS nevű tömörülés nyert, ide mindenki beletartozott, aki nem a párt-elit jelöltje volt. Cél: nem a függetlenség, hanem a kapcsolatok lazítása, a konföderáció. − Radikalizálódás a következő fél évben. Nem működik az államvezetés, Horvátországban felkelések, stb. Függetlenség kellene mégis. 1990. december 23án tartanak népszavazást a függetlenedésről. Részvétel 93,5%-os, 88,5%-os támogatás. Következő félévben mégsem történik semmi, csak rájönnek, hogy tényleg a függetlenség az egyetlen lehetőség. Azért nem, mert a nemzetközi közösség próbál nyomást gyakorolni, hogy várjanak, kvázi moratóriumot kérnek. − Ezt el is vállalják, nemzetközi nyomásra. Fél évig tart ez az időszak. 1991. június 25én kinyilvánítja a parlament az ország függetlenedését. − Ez a háború kezdete. Másnap (vagy harmadnap) megindulnak a jogszláv néphadsereg alakulatai Szlovénia ellen. o a jugoszláv néphadsereg a halódó JSZSZK-nak a hivatalos szövetségi hadserege. A Tito-i Jugoszlávia utolsó nagy hadserege. Elvileg nem állhat senki oldalára. Még nem deklarálta senki, hogy már széthullott a JSZSZK. o Azért indítják meg, mert Szlovénia olyat tett, amit nem lehet megtenni. o Megpróbálják rávenni Szlovéniát, hogy maradjon. − Ez a háború 10 napig tartott. 65 áldozata volt, a vége az, hogy a JSZSZK elengedi Szlovéniát. Na de miért? o Azért mert nem ez a fő cél. Kezd összemosódni, hogy mi a szövetségi és mi a szerb érdek. Elvileg a szövetségi néphadseregnek nem szabadna egyik nemzet zsebében sem lenni. De a JNA esetében sajnos nem sikerült az egyensúly, nagyon dominál a szerb. o Elkezdenek szerb és nem szövetségi célokat szolgálni. o Szlovéniáért kockáztatni mindent, amit majd meg lehet szerezni, nem érdemes. Nem mondhatják, hogy az ott élő szerbek így, meg úgy… mert ott nem élnek szerbek! A fő cél Bosznia! Szlovénia miatt ütközni a nyugati közvéleménnyel nem éri meg. o Szlovéniában jól felkészült katonai védelem van, Belgrád meg lebecsülte őket. o Jön nyugatról a nyomás (főleg osztrák részről) hogy ezt azért mégse kellene. Van arról is vita, hogy melyik ország fizetett Belgrádnak, hogy hagyják békén Szlovéniát. A katonai vezetés leradírozná a szlovéneket! A politikai vezetés mondja azt, hogy ne. − Szlovéniának sikerül elhagynia a Balkánt, csatlakozik Közép-Európához. 3. Horvátország − Kezdetben sokkal óvatosabbak a szlovéneknél. Inkább követő magatartást tanúsítanak. − 1991. június 25-én (mint a szlovének) a horvát parlament is kikiáltja az ország függetlenségét. − Júliusban már fegyveres harcok zajlanak, főleg a már említett szerbek által lakott részeken. A szlovéniai háború alatt a JNA itteni alakulatai azonnal azt mondják, hogy ők a szerb kisebbséget védik, és Krajinába vonulnak. A fegyverzet a szerbek oldalára kerül.

26


− −

−

−

−

− −

− −

−

−

©Lara

1991 végére Horvátország 1/3-át a szerbek tartják a kezükben (az említett területek és a JNA). 1991. december 19-én a szerbek kikiáltják Horvátországon belül saját független államukat. Lesz még néhány ilyen szakadár állam, de ez nem következtet nemzetközi jogokat és kötelezettségeket, mert senkit nem érdekel. Krajinai Szerb Köztársaság megalakul. Az ott élő horvátoknak vajon milyen sors jut…? Mit csinál Horvátország? Megpróbálja internacionalizálni a konfliktust úgy, hogy ő a sérelmet szenvedett fél. Kisebbsége a szomszéd segítéségével saját integritását veszélyezteti. Miért nem fegyverkeznek és védekeznek? Azért mert nincsen saját horvát hadsereg! A JNA meg átállt a szerbek oldalára! A horvát hadsereget össze kell szedni: azokból, akik elhagyták a JNA-t, a rendőrökből, illetve a jugoszláv területvédelmi egységekből o ez utóbbi civilekből áll, van helyi parancsnok, és amikor támadás éri az országot, akkor ők gondoskodnak a védelemről, amíg a JNA-t mozgósítani lehet (minden reguláris hadsereg nehezen mozgósítható) Addig ők élő pajzsként megöletik magukat, de addig is telik az idő… Fegyvert vásárolni is lehetne, de 1991. szeptember 25-étől ENSZ fegyverembargó van az egész térségre (713-as BT határozat) Mind a hat tagköztársaságra. o a horvátok és a bosnyákok majd nagyon megjárják o a szerbek nem, mert az övék a JNA. a horvátok megpróbálják összeszedni azért, hiszen van még egy forrás: pártmilíciák, félkatonai szervezetek. Ők lesznek majd a legnagyobb háborús bűnösök, és ők csinálják majd a legmocskosabb dolgokat. Persze megszegték az embargót, és hát… öhm… Magyarországon keresztül csempésztek fegyvereket. ENSZ-hez fordul Horvátország és megpróbálja elérni, hogy békefenntartók jöjjenek, ezzel nemzetközivé válna a konfliktus. 1992 februárjában (21-én) a 743-as BT határozattal döntenek az UNPROFOR térségbe vezérléséről. Meg is érkezik mintegy 14.000 fővel. Sikerül az internacionalizálás. 1992. január 15-én az EK elismeri Horvátországot önálló államként, egyébként Szlovéniát is. Innentől kezdve visszafordíthatatlanok az események. Itt nyilvánvaló már a széthullás. De 1991. közepéig a nemzetközi közösség tartja magát ahhoz a téveszméhez, hogy egyben lehet tartani. A változás legjobb megnyilvánulása a januári elismerés. Miért akarja egyben tartani? o mert nem tudja milyen lesz széthullva. o jobban fél a széthulló poszt-szovjet birodalomtól. 1991. második felében változik meg a vélemény a Banditer bizottság véleménye miatt. Erről később fogunk beszélni.

4. Bosznia-Hercegovina − Zömmel itt zajlik a háború, legtöbb áldozat innen lesz. − Azért is legsérülékenyebb mert a leginkább heterogén. 43% bosnyák, 31% szerb és 17% horvát.

27


©Lara

− Sokáig sikerült együtt élni nekik. Ha baj van, az külső hatások miatt volt! Nem annyira feszültséggel teli régió. Ez az egyensúly megszakad, ha külső hatás éri. Kérdés, hogy a boszniaiak hogy állnak a kérdéshez? − szerbek egyben, horvátok külön szeretnék tartani, a bosnyákok meg nem tudják. vannak pro és kontra érveik. o miért lenne jó egyben tartani: mert védett pozíciót élveztek, volt egy államuk. Nem akarta őket senki szétszedni. A Tito-i Jugoszlávia megvédte őket. Mindig szerették a délszláv együttélést. Ők mindig a rövidebbet húzták volna, ha szerbek és horvátok felosztják a térséget, ők jól nem járnak. Etnikailag nagyon-nagyon heterogén, nem lehet szépen szétosztani. Hagynának-e egyáltalán nekik államot? o Miért nem jó: Látszott, hogy a horvátok meg a szlovének kiszakadnak. Ha csak ők maradnak a szerbeken kívül (mert Macedónia és Montenegró a szerbek zsebében van) akkor az nagyon nem jó. olyan Jugoszláviában nem akarnak maradni, ahol nincsenek ott a szlovének és a horvátok. − 1990. november és december fordulóján vannak a választások: három győztes párt van, a három etnikum legerősebb nacionalista formációja. A horvátok esetében a boszniai HDZ, szerbeknél a boszniai SDS (Szerb Demokrata Párt), bosnyákoknál SDA (Demokratikus Akció Párt). − Az együttélés, mint szándék megvan. Nagykoalíciót alakítanak. Azt mondják, tiszteletben tartják a lakossági arányokat, de mindenhol a nacionalisták nyertek. Az elnök Alija Izetbegović, aki bosnyák. − Közben Horvátország és Szerbia vezetői elkezdenek azon gondolkodni, hogy mi is az ő szándékuk valójában. A függetlenség kikiáltása előtt titkos tárgyalások zajlanak a horvát és szerb vezetők között (91. március) − Karagyorgyevói megállapodás megszületik. Tuđman és Milosevic tárgyalnak arról hogy hogyan osszák fel Boszniát. Középre betelepítenék a bosnyákokat és hagynának nekik egy kicsi országot, harapófogóba szorítva Horvátország és Szerbia között. − 91. április végén másik megállapodás: boszniai horvátok és boszniai szerbek között születik. Ugyanerről szól. Ez is titkos megállapodás. Nagy szerb gondolat és nagy horvát gondolat megjelenése párhuzamosan − Ezek áldozata Bosznia. − Tudman-Milosevics megállapodás: karegyorgyevo-i − 92. Grazi megállapodás, ugyanaz, mint az előző. április végén ültek össze a felek. − szereplők azonban mások. boszniai szerbek és boszniai horvátok folytatnak titkos tárgyalásokat. o lakosság-áttelepítések − képviselők: Radovan Karadžić (boszniai szerbek képviselője) boszniai horvátok oldalán pedig Mate Boban − nincs foganatja, nem történik meg a felosztás. Bosznia − nagykoalíciós kormányzás, jól néz ki egy évig. − 91 őszén szakítás a pártok között.

28

Nemzetközi konfliktusok a poszt-bipoláris korszakban|2009 − −

− −

− − −

− −

− − −

−

− −

− − −

− −

©Lara

Bosznia eddig igyekezett kivonni magát a háborúból, most elesik. Három etnikum között szakítás. Milyen sorsot szánnak Boszniának? ezen törik meg. bosnyákok vs. boszniai szerbek és horvátok: utóbbiak föderatív államot szeretnének, ahol számukra kiterjedt önállóság lenne. bosnyákok egységállamot szerettek volna, semmilyen etnikai alapon szerveződő belső entitásnak nem engedtek volna teret. ekkor Horvátországban már zajlik a háború, át fog ide is terjedni és ezt tudják is. Csúnya gesztus: boszniai parlament 1991. október 15-én kikiáltja Bosznia függetlenségét. ezt megtették mások is előtte, de őszig itt egyetértés volt, ebbe ez nem fért bele. Függetlenségpártiak a bosnyákok, horvátok, de szerbek viszont nem! nem is vesznek részt a szerbek a szavazáson. vehemensen reagálnak. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, boszniai szerbek is egyre radikalizálódnak. 1992. január: Boszniai Szerb Köztársaságot kikiáltják, ott nem ismerik el a boszniai állam fennhatóságát. ez is szakadár-formáció. 1992 januárja azért is fontos, mert ekkor már bizonyíték van arra, hogy a nemzetközi közösség belátja hogy független államok jönnek létre Jugoszlávia romjain. 91. második feléig mondják, hogy egyben kell tartani. Ezután belátják, hogy nem lehet. 1992. január 15: EK elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Bosznia szívesen vette volna, ha őket is elismeri. De nem ismeri el, mert kifogás hogy a nép (az ország lakossága) még nem nyilvánított véleményt a függetlenedésről (azaz nem volt népszavazás) Pótolják: 1992. február vége-március eleje: népszavazás. 64%-os részvétel, és 99%os támogatás. azért 64% mert a boszniai szerbek bojkottálják. akik elmennek, azok támogatják. ezek után április hatodikán elismeri az EK. ez egyben a boszniai háború kezdete is, eddigre terjed át ide is. hadiesemények: o 1992 júniusára a szerbek Boszniában a terület két harmadát ellenőrzik már. o nem tart sokáig az expanzív rész, maximalizálták a területnyereséget. o miért kellett folytatni, úgyse tudtak többet szerezni később se! frontvonalak nem nagyon mozogtak. sok áldozat 92 tavaszától 95 őszéig. etnikai tisztogatások zajlanak, elűzés, koncentrációs táborok. Etnikai tisztogatás: etnikailag tiszta területeket kell létrehozni. minden erőfeszítés ellenére az etnikai tisztogatás valójában lezajlik. nem teljes, de igen eredményes. nemzetközi közösség nem csinálja vissza, nem rakja vissza az elűzötteket. második szakadár államot meg kell említeni: boszniai horvátok hozzák létre. neve Herceg-Boszniai Horvát Közösség. 1992. július 5. az eddigi egyetértés (horvátok és bosnyákok között) véget ér. 92 nyara és 94 márciusa között zajlik egy horvát-bosnyák háború is. Ők eddig együtt harcoltak a szerbek ellen. közép-boszniai területek ellenőrzésén „vesznek össze”. (ipari területek ellenőrzése miatti szakadás) a bosnyákokon belül is szakadás keletkezik (bosnyák-bosnyák háború – 93. augusztusban) o ennek nyomán létrejön 1993 szeptemberében a Nyugat Boszniai Autonóm Tartomány

29


©Lara

volt egy önjelölt bosnyák vezető, politikus, aki eldöntötte, hogy megbuktatja Izetbegovićot és ő lép a helyére. Ez nem igazán sikerül. Bihac környéki bosnyákokat akarja meggyőzni, sikerül is pár 10 ezret. o tulajdonképpen békét teremtett ott, külön-megállapodásokat kötött, ő a legnagyobb áruló. háború után horvát állampolgárságot kap. Ott telepedik le, ott kap nyugdíjat. − 1994. március 18: washingtoni megállapodás. első sikeres közvetítési kísérlet, ez kiegyezés a bosnyákok és horvátok között. Hivatalosan: kettős államszövetségi megállapodás. o horvátok és bosnyákok Boszniában megállapodtak arról, hogy hajlandók egy föderáción belül létezni. A washingtoni megállapodás lehetővé tette volna, hogy ez a föderáció konföderációra lépjen Horvátországgal. ez utóbbi momentum a végső rendezésből ki fog kerülni. o

Okok melyek a lezáráshoz vezettek: o 1. bosnyák-horvát kiegyezés o 2. szerb-szerb szakítás: boszniai szerbek és szerb szerbek eltávolodnak egymástól, szakadás következik be Milosevic és Karadzic között. oka:  JSZK-nak (Szerbiának) az a baja hogy 92 májusától kezdve gazdasági embargó van érvénybe (ENSZ) a JSZK-val szemben. 94-re eljutnak odáig hogy a civil lakosság teljesen kivérzik az embergó miatt. miért szenvednek ők a boszniai szerbek miatt, akik ott háborúznak a beállt frontvonalon? ráadásul a nemzetközi közösség szerint a szerbek a rosszak amblokk, legyenek csak a boszniai szerbek a rosszak.  Milosevic tudja, hogy vége lesz a háborúnak, ő a következő választást akarja megnyerni, de ehhez meg kell nyerni a lakosságot.  a boszniai szervek (Karadzic és Mladic) kezdenek a fejére nőni! nagyon népszerűek nem csak Boszniában hanem Szerbiában is! nem akar ilyen riválisokat.  Milosevic felismeri, hogy köpönyeget kell váltani. El kell határolódni a boszniai szerbektől. Békére törekvő össz-szerb vezető képében kell tetszelegni. ez a dolog megy neki, egyszer már váltott így a nyolcvanas években. bejön ez a politika. o 3. nemzetközi közösség egyre eltökéltebbnek tűnik  érdemben próbálnak beavatkozni. csomó sikertelen kísérlet után 94 februárjában fontos mérföldkő  A NATO erők elkezdik bombázni azokat a szerb repcsiket amik az érvényben lévő repülési tilalmat megszegik. tehát: erőszakot alkalmaz a NATO. Sorsfordító események − 95 nyara: mindig van valami esemény, ami az utolsó csepp. Ez most augusztusban történik: 1995. augusztus: szarajevói piactér ellen történik aknatámadás. 38 áldozattal jár, ráadásul mind civilek… ez az utolsó csepp a pohárban. − augusztus 30-án kezdetét veszi a NATO kiterjedt akciója a boszniai szerbek ellen. Méghozzá légi támadások formájában. Elsősorban a Szarajevó környéki

30


− − −

−

−

©Lara

ostromgyűrűt támadják. Operation Deliberative Force az akció neve. van egy gyorsreagálású erő, ami kiegészíti a NATO támadást. ez így sikeres. szeptemberben a szerbek feladják a szarajevói ostromgyűrűt és elvonulnak onnan. nem ez volt egyedül, ami fordított: 95. augusztus szintén: horvátok kiterjedt akciója: vihar-hadművelet, négy napig tart. horvát hadsereg kiegészülve a bosnyákokkal, megpróbálják és sikerül is visszaszerezni a Horvátországban szerb befolyás alatt álló területeket. o II. világháború óta ez a leghatékonyabb megmozdulás Európában o nem lenne ellenükre továbbmenni a horvátoknak, de a nemzetközi közösség figyelmezteti őket hogy eddig ez védekező háború, utána átmenne támadóba. ezek megtörik a szerbeket, megnyílik az út a megegyezés felé. Amerikai közvetítéssel, oda is szállítják el a helyi politikai vezetőket tárgyalásra. 95. november: három hétig tart, a tárgyalás Dayton-ban zajlik. Erről kapja a nevét, minő meglepő. november 21-re sikerül megállapodniuk. hivatalosan december 14-én írják alá, Európában, Párizsban.

Daytoni megállapodás (ez alapvetően szokott kérdés lenni) − az ország két entitásból áll − egyik a bosnyák-horvát föderáció: röviden Föderáció, területek 51%-a − másik entitás 49%-on az ún. Republika Srpska − pszichológiai okok miatt kaptak a szerbek nem egész 50%-ot. − A Föderáció kantonokra bomlik, etnikai megoszlás szerint tartoznak horvátokhoz vagy a bosnyákokhoz. Ezen belül vannak önkormányzatok is. − Másikban önkormányzatok vannak csak, egy szint kimarad. − 11 cikkből álló keret-megállapodás + 12 melléklet. o a lényeg a mellékletekben van. mindegyik melléklet önálló nemzetközi szerződésnek minősül − aláírók: sokan. három legfontosabb: o helyiek részéről: Milosevic a szerbek képviselője, horvátok részéről: Tuđman, bosnyákok részéről Izetbegovic. − Bosznia fővárosa Szarajevó. − Szövetségi állam lesz, olyan területek vannak, melyeket szövetségi szinten szabályoznak: külügyek, külkereskedelem, honvédelmi ügyeket, alkotmánybíróság és központi bank is szövetségi szinten létezik csak. − ezen túl az egyes entitások nagy önállósággal rendelkeznek, ezeken kívül minden önálló. − államigazgatás. o szövetségi szinten:  kétkamarás parlament meg egy 9 tagú, három etnikumú kollektív államelnökség. (mindhárom etnikum, mindig más az államelnök)  van kormány is, szövetségi kormány. o entitások szintje:  saját elnök, saját parlament, saját kormány.

31


©Lara

rendelkezik a nemzetközi polgári és nemzetközi katonai jelenlétről is (nemzetközi protektorátus alatt áll, most ezt már így hívják) o nemzetközi polgári jelenlét: tetején a főmegbízott áll. ma már az EU-t és ENSZ-et is képviseli. róla szokás az mondani, hogy a teljhatalmat birtokolja. kiterjedt végrehajtói hatalom. a demokratikusan megválasztott elnököt mondjuk lecserélheti! nem igazán lehet ezt a protektorátust megszüntetni. o katonai: három szervezet:  békefenntartók vonulnak a területre: IFOR. Implementation FORce. 95. december-96. december.  második: SFOR - Stabilisation FORce. 96. december – 2004 december.  ENSZ felhatalmazással működő NATO erők ezek.  2004. decembertől máig EUFOR. Pontosított elnevezése Althea. Nem NATO, hanem EU.  IFOR: hatvanezer főnyi katonát telepítettek ide, EUFOR már csak 7 ezer. csökken a kontingens, és a NATO-tól átkerül az EU-oz a katonai jelenlét. Persze ez is ENSZ felhatalmazással. − egyik entitás sem léphet ki a föderációból. −

Az első délszláv válságra adott nemzetközi válaszok − 1991 közepéig az volt a nemzetközi közösség meggyőződése, hogy Jugoszláviát egyben kell tartani. − némiképp elmarasztalható emiatt a vélekedés miatt − Miért ragaszkodtak hozzá: o nem tudták kiszámítani a felbomlás következményeit  azt sem lehetett tudni, hogy ki hogy reagálna o Szovjetunió széthullásától sokkal inkább tartottak, mint a jugoszláv széthullástól. Biztonságpolitikai szempontból ez abszolút érthető. − Túl későn jöttek rá, hogy nem horvát belügy ez a dolog, hanem el fog terjedni. − Eszkalációs szint már sokkal magasabb, minthogy így kezelni lehessen. − Túl későn és rossz eszközökkel reagáltak. − 1991. június-július: szlovén és horvát függetlenség, szlovén háború. Ekkor tesz először valamit a nemzetközi közösség. o Azt gondolja Amerika, az ENSZ hogy az EK képviseli a nemzetközi közösséget. Magukra is vállalják a megoldást. o azt gondolják, hogy az EK nem csak gazdasági pólus, hanem politikai szinten is jelentős aktor – ezt nem sikerült megmutatnia. o ekkor már gondolnak arra, hogy új pillérként bevezetik a politikai együttműködést (ez lesz a 2. pillér) o Brioni-i konferencia: EK politikusai vesznek részt, viszonylag sikeres. A szlovén háború lezárásában fontos. A Badinter Bizottság (esetleg zh kérdés) − 1991. augusztus: a hó végén az EK életre hívja a Badinter bizottságot. (augusztus 28-án) − döntsön el nemzetközi jogi kérdéseket, melyek a dezintegrációs folyamat során felmerülnek – azaz döntési szerep 32


©Lara

− végül tanácsadó testület lesz – véleményeket bocsát ki. − feladata: a jugoszláv felbomlás során kialakult nemzetközi jogi kérdéseket válaszolja meg – tagjai nagyhírű európai alkotmányjogászok. − Robert Badinterről kapta a nevét. − Olyan, mint egy lakmuszpapír vagy egy állatorvosi ló. Azt is ki lehet mutatni rajta keresztül, hogy milyen kérdések merültek fel, és hogy ezekre mennyire nem lehet választ találni. Rávilágít az új világrend megválaszolatlan kérdéseire is. − Milyen kérdések? o vajon a hat tagköztársaságos Jugoszlávia (JSZSZK) egyenlő-e a JSZK-val?  JSZK két tagköztársaságot jelent: Szerbia és Montenegró. A JSZK vajon jogutódja-e a JSZSZK-nak? JSZK úgy gondolja, hogy igen. Nem tekinti magát új nemzetközi jogalanynak, hanem a JSZSZK nemzetközi jogalanyiságát továbbviszi. Nem jelezi, hogy szeretné felvetetni magát nemzetközi szervezetekbe, pl. az ENSZ-be, mert úgy véli, hogy már tagja. Másik négy tagköztársaság nem így gondolja.  Badinter véleménye: JSZSZK a felbomlás állapotában van (1991 végén, őszén) és a JSZSZK nyomán új entitások, nemzetközi jogalanyok keletkeznek. A négy tagköztársasággal ért egyet, nem fogadja el a folytatólagos jogalanyiságot. Megszűnik létezni a JSZSZK és új entitások jönnek létre, köztük a JSZK.  ENSZ 1992 szeptemberében megerősíti: 777-es BT határozattal a BT kimondja, hogy a JSZSZK megszűnt létezni a JSZK pedig nem jogutódja. o Határok kérdése: Ha széthullik a JSZSZK akkor a romjain létrejövő államok milyen határokkal jönnek létre?  Válasz: korábbi belső adminisztratív határokból lesznek az ún. nemzetközi határok.  Megjegyzés: korábbi belső határok kizárólag a tagköztársaságok határait jelentették, nem vonatkoztak a tartományok határaira (Koszovó és a Vajdaság ebből nem indulhatott ki)  Miért merült fel ez a kérdés, kinek állt érdekében felvetni? Szerbeknek, mert nem tettek le arról, hogy az összes szerbet egy államban egyesítsék. Ezért volt nekik fontos hogy mit mondott a Badinter bizottság. Ők pedig hozzátették, hogy a határokat meg lehet változtatni, de csak békés, tárgyalásos úton, közös megegyezéssel. o A boszniai és horvát szerbeket megilleti-e az önrendelkezési jog?  ha igen: kezdeményeznek saját köreikben szavazást arról, hogy hova akarnak tartozni. Ez esetben a szerb lakta részek kiszakadtak volna a két országból.  A vélemény: az önrendelkezési jog természetesen megilleti a szerb etnikumot Boszniában és Horvátországban is, de csak békés úton lehet az egészet elintézni.  Azért jó kis állatorvosi ló, mert kógens normák ütköznek, és ezekre nem lehet választ adni ilyenkor.

33


©Lara

o Államelismerések: A BB feladata hogy melyik tagköztársaság érett a függetlenségre.  1991. december 16: EK kiad egy nyilatkozatot Jugoszláviáról. Jelezzék a tagköztársaságok, hogy ki kíván önálló állam lenni. Kettő nem reagál: Szerbia és Montenegró. Négyen jelzik december 23-ig.  Preambulumában két fontos dolog: EK ígéretet tesz a kollektív elismerésre – vagy mindenki, vagy senki nem ismer el egy tagköztársaságot.  Igény az EK részéről: a függetlenedő államok nem lépnek fel szomszédjaikkal szemben területi követelésekkel. Görögország akarta, hogy benne legyen, Macedónia miatt. Makedón területek nagyobbak, mint a mai Macedónia területe. Görögország, Bulgária, Macedónia a makedón területek. A területek valamivel több, mint fele a görögökhöz került annak idején. Attól félnek, hogy Macedónia területi igényekkel léphet fel. Hogyan tehetnék ezt meg: az önrendelkezési jogra hivatkozva, hiszen egy jelentős szlávmacedón kisebbség is átkerült Görögországhoz (Görögország nem tartja számon a kisebbségeket! Erőszakos asszimilációs politika)  A BB feladata volt eldönteni, hogy ki érett a függetlenségre és ki nem. 1992. január 11-én nyilvánosságra hozták véleményüket. Javaslatukban két ország szerepelt: Szlovénia és Macedónia. • Horvátország a szerb kisebbségükkel szemben folytatott politika miatt. Ekkoriban nem éppen védik a kisebbségeket, hiányzik a kisebbségek védelmének alkotmányos garanciája  Január 15-án két országot ismert el az EK: Szlovéniát és Horvátországot… • akkor most Horvátország miért igen, és Macedónia miért nem? • Ekkoriban Németország nagy nyilatkozatokat tesz a sajtó előtt, lobbizik a horvátokért. (Miért? Mainstream álláspont szerint Horvátország és Németország kapcsolata régóta jó – sokak szerint fasiszta álláspontjaik hasonlósága miatt – a jugoszláv vendégmunkások, főleg horvátok, Németországba mentek. Másrészt a horvát emigráció jelentős része is Németországban várta a jugoszlávizmus végét is. Azóta is minden fórumon lobbiznak értük. Sőt Horvátország és Szlovénia németajkú birodalmakhoz való kötődése erős, frankok óta így van. Meg még katolikusak is.) Az EK úgy dönt, hogy követő magatartást fog tanúsítani, és végül kollektív elismerik (persze feltétel a kisebbségvédelem rendbetétele – amit tavasszal el is ismernek) • Macedóniát Görögország kigolyózza. • Bosznia teljesen kimaradt, de legalább se az EK se a BB nem akarja elismerni. Bár kinyilvánították a függetlenséget (1991 októbere) de nem volt népszavazás róla. Népszavazást megtartják 1992 februárjában. 1996. április 6-án ismerik el végül Boszniát.

34


©Lara

− 1992 elején vagyunk, és még senki más nem szólalt meg csak az EK. − 1992 szeptemberében jön be egy másik szereplő. Az Állandó Jugoszlávia Konferencia összeül. Rájönnek, hogy az ad hoc jellegű összeülés nem elég. Másik ok, hogy az ENSZ végre beszáll a buliba. Kinevezi főmegbízottait, stb. − Az ÁJK úgy működik, hogy két elnöke van, egy EK-s és egy ENSZ-es. − ENSZ: 1992. február 21-én hozzák létre az UNPROFOR-t (United Nation Protection Force). o 743-as BT határozattal hozták létre. (Inkább az összefüggéseket kell tudni, a nemzetközi közösség válaszát, nem a háború lefolyását. Milyen okok vezettek a háború lezárásához, milyen okok vezettek a Jugoszláv felbomlás kezdetéhez?) o Kezdetben Horvátországba telepítették, később Boszniába is áthelyezik (1992 júniusától) o Mindkét országban legfontosabb célja, hogy a sérülékeny helyzetben lévő kisebbségeket védje. Elsősorban a civil lakosság helyzetével kellett volna foglalkozni, az olyan területeken ahol a kisebbség egy másik nemzettel körülvéve élt. o Védett övezeteket jelöltek ki: ezeket a területek jelölik. Pl. Boszniában: Szarajevó, Bihac, Srebrenica. o Humanitárius segélyek célba juttatása is feladatuk. o 1995. július: Srebrenica-i vérengzés a legjobb példa a sikertelenségükre… az UNPROFOR végignézte 8000 ember kivégzését. Nemzetközi szankciók (EK nem, csak ENSZ szankciók) − 1991. szeptember 25-én fegyverembargó: 713-as BT határozat, kezdetben csak a JSZK-ra vonatkozott, később mind a hat tagköztársaságra kiterjesztették egy másik határozattal. Súlyosan érintette a horvátokat és bosnyákokat. − USA lobbizott az embargó felfüggesztésért. Clinton sokáig nem nyilvánította ki, csak 1993-tól. Iszlám Konferencia Szervezete a bosnyákok miatt szintén lobbizott az embargó ellen. − 1992. május 30: gazdasági embargó a JSZK ellen. 757-es BT határozat. − 1993. május 25: 827-es BT határozat, az ICTY létrehozása. NATO − − − −

1992 végén felajánlja szolgálatait az ENSZ-nek. Nem támadó jellegű akciókban 1993 tavaszától járőrözik, a repülési tilalmat ellenőrzik, ami szintén van. Érdemben nem járulnak hozzá a dolgokhoz, egészen 1995 nyaráig. háború lezárásakor a NATO gépek támadják a boszniai szerb erőket (1995 augusztusában), ekkor alkalmaz erőszakot, fegyvert. o 1994 februárjában már lelőttek néhány repülési tilalmat megsértő szerb gépet.

V. Koszovó

35


©Lara

A téma megalapozása Miért válsággóc? Előzmények: kinek miért kell Koszovó? − Szerbek: o a középkori – még a török betörés előtti szerb királyság központja a mai Koszovóban található. 13-14. századig létezett, nem olyan sokáig. Ezt a királyságot szűnteti meg a betörő oszmán hódítás, azóta nincs szerb önállóság. (14. sz. végén) A központja (amíg még létezett) Prizren volt. Nagy eredmény volt ekkor a Balkánon egy önálló királyságot létrehozni, ennek központi területei Koszovó és részben a mai Montenegró területén találhatók. o 1389. július 28: I. Rigómezei csata, szintén Koszovó területén zajlott. Annak ellenére, hogy ez egy vesztes csata, nagyon fontos nekik, mert a szerb területek innentől kezdve porba hullottak az oszmánok előtt. Óriási mítosz, hősiesség, heroizmus kifejeződése a szerbek számára, hiszen feláldozták életüket pedig tudták, hogy nulla esélyük van. o Peć (magyarul Ipec): szintén Koszovóban van. Oszmán megszállás a szerbek fölött majdnem 600 évig tartott, ez alatt az idő alatt a szerb identitás megőrzése a valláson keresztül volt lehetséges. Vallás és hozzá kapcsolódó intézmények nagy önállóságot vívtak ki az Oszmán Birodalmon belül. Patriarchátus műkötött, konstantinápolyi pátriárkához tartozott a szerbség, sikerült tőle függetlenedni! Szerb autokefál ortodox egyház (1518. század között) központja PEĆ. o Kulturális történelmi bölcsőjüknek tekintik Koszovót. − Albánok: o Demográfiai mutatók önmagukért beszélnek. o Koszovóban a 20. században az albánok többségbe kerülnek. II. felére egyértelműen ők vannak többen, és arányuk dinamikusan nő. (sokgyerekes családok, stb.) Koszovó történelme röviden − 1913 (II. Balkáni háború) óta Szerbiához tartozik − Szerb-horvát-szlovén királyságot így éli meg és az I. világháború idejét is. − II. világháború után jön létre a JSZSZK. Tito-i Jugoszlávia más néven (hat tagköztársaság és két tartomány) − Ez a két tartomány Szerbián belül van, délen Koszovó, északon a Vajdaság. − Koszovó kap bizonyos, korlátozott autonómiai jogokat. Változás szempontjából mérföldkő a 74-es JSZSZK alkotmánymódosítás. Kiterjesztik Koszovó és a Vajdaság autonómiai jogait. − Koszovó ezután kvázi tagköztársaságként létezik, magát a titulust nem kapja meg. De jogosítványai szinte olyan szélesek. − Elégedetlenkedések a 70-es évek végén kezdődnek nagyobb volumenűen. Az albánok elkezdenek elégedetlenkedni a sorsukkal, 1981 a kezdőpont (tüntetés, szociális kérdésekben – Pristinában), ebből nő ki egy konstans tüntetés és sztrájk sorozat. A 80-as években nincs nyugalom. − Szerb karhatalmi erők lépnek fel ez ellen. − 80-as években egyre erősebb a szerb nacionalizmus. Ennek a nacionalizmusnak pedig egyik központi témája Koszovó. 36

Nemzetközi konfliktusok a poszt-bipoláris korszakban|2009 − − − − −

− − −

©Lara

Szerbek mintha kezdenék elveszíteni Koszovót, mert kisebbsége kezdenek szorulni – ez már a 80-as években látszik. A koszovói kérdés mentén nagyon könnyű mobilizálni a szerbeket. Koszovó a legszegényebb tartomány, és a JSZSZK legszegényebb területe. Sok fejlesztés áramlik ide, látszólag eredmény nélkül! Nem sikerül a felzárkóztatás, a pénzek valahova eltűntek… 89-90: radikális lépések arra vonatkozóan, hogy a koszovói autonómiát megszüntessék. Vissza is vonják a jogaikat sorban… szerbek csinálják első sorban, a többiek is úgy gondolják, ez szerb belügy így Koszovó nem talál szövetségest! Még a horvátok meg a szlovének, akik amúgy függetlenség-pártiak sem segítenek, nem akarják a szerbeket magukra haragítani. Egyetemet, tudományos akadémiát, sajtót elveszik! oktatás, államigazgatás területén mindenütt szerbek! A nagyon kisszámú kisebbség irányítja a többség mindennapi életét. Rengeteg albán elveszíti a munkáját. Politikai üldöztetéseknek is ki vannak téve. Nagy exodus is van, sok albán elmegy külföldre dolgozni. Ezek az emigráns körök a 90-es években nagy szerepet fognak kapni, itt szerveződik meg a politikai vezetés.

A válság Koszovó a délszláv válság alatt − 1991 nyarán a szlovén-horvát függetlenség nyomán kirobban a délszláv válság. Mindenki ezzel van elfoglalva. A koszovói albánokkal senki nem foglalkozik. − Minden fórumon kinyilvánítják a függetlenedési szándékukat. Titkos népszavazást tartanak (szerb hatóságok tudta nélkül kezdik el szervezni). A kérdés természetesen az volt, hogy akarnak-e függetlenedni. Kezdetben ők csak tagköztársaság szeretnének lenni, nem akartak függetlenedni. Csak a jó példa (szlovén, horvát) miatt lesz ez a cél. − Szerbek nyilván nem mennek el (meg hát titkos is) az albánok meg megszavazzák a függetlenséget. Parlament összeülését megakadályozzák a szerbek, a koszovói albánok kormánya pedig emigrációban működik 1991 és 1999 között. − Koszovói Demokratikus Liga 1989-től működik (LDK). Elnöke Ibrahim Rugova. (A Balkán Gandhija) − A tartomány függetlenségének békés és tárgyalásos úton való kivívása a cél. − Az LDK a 90-es években domináns erő, a legfontosabb politikai pólus. Mindvégig megőrzi ezt a békés előrehaladásba vetett hitét. − Megpróbálja bepörgetni magát a nemzetközi köztudatba. A Badinter bizottság kérésére reagálva elmondja, hogy függetlenedni akar (pedig a felhívás a tagköztársaságokhoz szól!). Erre hivatkozva leveszik a napirendről. − 1992 májusa: még tovább mennek ebben a függetlenedési vágyban: május 24-én parlamenti és elnökválasztásokat tartanak. Parlamenti részét a LDK nyeri, az elnökválasztást pedig Rugova nyeri meg. 3 nappal később az emigráns kormány bejelenti a független és szuverén Koszovói Köztársaság létrejöttét. (ez különösebb következményekkel nem jár, senki nem reagál rá) Kormány zömmel Bonn-ban működött. − Parlament megint nem tud összeülni. − Belgrád nem nagyon nem foglalkozik Koszovóval, hagyják, hogy történjenek a dolgok. Kiépül egy párhuzamos állam (1992-3) 37


− − −

− −

©Lara

93-re befejeződik a folyamat: önálló intézményeket hoznak létre, nem használják a hivatalos intézményeket, mert ott szerbek ülnek! Nem használják a szociális és egészségügyi intézményeket, se az oktatási intézményeket, semmit! Miből finanszírozták ezt? Az emigrációból… Az emigrációban élők csináltak egy központi alapot, ahová a külföldön dolgozók jövedelmük egy részét utalták. az albán társadalmi kötelékek megkérdőjelezhetetlenek ma is! aki elmegy és dolgozik, az gondoskodik a családjáról és jobbára visszajön! illegális kereskedelem is virágzik – ez is jó forrás. 92. augusztus körül végképp megszakad a párbeszéd lehetősége Pristina és Belgrád között. Belgrád hagyja ezt, nagyobb gond neki Bosznia.

Daytoni megállapodás − Albánoknak ez csalódás és remény is. − Csalódás mert Dayton ugyan lezárja a háborút de a háborút mégiscsak a szerbek nyerték meg… az etnikai tisztogatást visszacsinálni nem lehet! Hiába adtak nekik Boszniából csak 49%-ot… Azt látták, hogy a kicsik soha nem jártak jól. Azt gondolták, ők lesznek a következő, akik rosszul járnak, mert senki nem foglalkozik velük! − Remény, mert azt gondolják, hogy a nemzetközi közösség már nem lesz elfoglalva a Balkán nyugati részével akkor végre a nyugati, déli részekre is tudnak figyelni. Ez elég idealista megközelítés… nem hogy ki tudott volna vonulni Boszniából, hanem még most is ott vannak… az csak hiú ábránd volt. A 90-es évek − a 90-es évek közepén újabb politikai erő: LDK vonal mellett megjelennek a radikálisok. 96-97-re már biztos léteznek. Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UÇK (gerilla hadviselés, terror-jelleg) − 97-ben a radikálisok elég sok fegyverhez jutnak. Ekkor zajlik az albániai piramisjáték botrány. 97 tavaszán zajlik le. Óriási és totális bukás, a lakosság 2/3-át személyesen érintette a dolog. A káosz közepén a lakosság kifosztotta a fegyverraktárakat (meg még minden mást) és innen 3 millió fegyver vándorolt át a koszovói albánokhoz. − az UCK megerősödik, és kezdik nem terrorszervezetként számon tartani. A történet kulcsszereplői lesznek, ha tárgyalni akarnak velük, mégse lehetnek terroristák, velük nem szokás tárgyalni. − a válság kezdete egyértelműen 98 kezdete. (február) − első nagyobb lélegzetvételű összecsapások a koszovói albánok és szerbek között. tavaszra az UCK ellenőrzi Koszovó 40%-át. − Nemzetközi közösség első reakciója egy békehatározat: 98. március 31. 1160-as BT határozat. o legfontosabb pontja a fegyverembargó. nem sok következménye van. o szokásos: felszólítja a feleket a tárgyalásos rendezésre. o megerősíti azt, hogy a JSZK szuverenitása nem sérülhet. (A JSZK Szerbiából és Montenegróból áll, Szerbia része Koszovó.) − NATO első megnyilvánulása 98 tavaszán.

38


esetleg egy katonai akció kellene. Szankciók és politikai egyeztetési folyamat párhuzamosan. o Kontaktcsoport: befagyasztotta a JSZK vonatkozásában az összes külföldi bankszámlát, befektetéseket. EU is gazdasági szankciókat rendel el. o Megtiltják a JSZK repülőinek, hogy európai reptereken leszálljanak. másik fontos BT határozat: 98. szeptember 13-án 1199-es határozat. o térség békéjéről és biztonságáról beszélnek, közvetett módon a nemzetközi békéről és biztonságról. (ENSZ AO VII. cikke) o Előírta, hogy engedjenek be civil megfigyelőket. Nézzék meg, hogy ki mit csinál itt. Az EU megfigyelők csúfosan távoznak majd. o Utalnak a fenyegető humanitárius katasztrófára. o A Tanács további intézkedéseit vonja maga után az, ha nem ennek a határozatnak a szellemében cselekszenek. NATO - 1998. szeptember 14. Az Észak-atlanti Tanács felhatalmazza a szövetséges erők főparancsnokát, hogy kezdjen el készülni egy esetleges beavatkozásra. Oroszország ekkor közli, hogy ha valaki arra gondolna, hogy a BT elé viszi a kérdést, akkor ő a BT-ben vétózni fog. Az albánok részéről volt egy olyan cél hogy az eszkalációs szintet addig elvigyék, ami ahhoz kell, hogy a nemzetközi közösség foglalkozzon vele! Ha az UCK megtámadott valakit, akkor a szerbek visszavágtak, MINDIG! Elkezdtek ezeknek a visszacsapásoknak civilek áldozatul esni. Óriási menekülthullám indul meg, mindenhol ezt lehet látni, tv-ben, újságban. Szerbek szándéka az, hogy kiszorítsák a koszovói albánokat Koszovóból! A lakosság 90%-áról beszélünk, 1,8 millió emberről (ez volt a patkó-terv) Nem normálisak… Nagyon nehéz szétbontani az eseményeket, ki civil, ki UCK-s, tényleg olyan kegyetlenek a szerbek…? ezért kellenének szakértők! Amikor megjelenik a humanitárius katasztrófa a BT határozatban, akkor figyelnek fel rá. 1998 októberében a NATO vezetése kibocsátja az Activation Order-t (ActOrd) ez egy mozgósítási parancs. A főparancsnok bármikor megindíthat egy támadást, amikor ő úgy gondolja itt az ideje. Utolsó BT határozat október 24: 1203-as. o béke és biztonság veszélyeztetése. Helyzet fokozódik, jön a tél, sok a hó, nehéz átjutni a hágókon, egyre több civil esik áldozatul. Utolsó csepp a pohárban: 1999. január 15: Račak-i mészárlás. 46-48 civilnek tűnő áldozatot találnak a falu határában egy helyen, és albánok. A túlélők mondják, hogy igen ők a falu lakói és civilek. De nehéz eldönteni, hogy ki a civil, sok UCK-s nem visel egyenruhát! A támogatottsága nagyon nagy, főleg a fiatalok körében. Különböző verziók vannak: o albánok azt mondják, a szerbek lemészároltak egy kupac civilt: egy helyen vannak és mindet tarkón lőtték o szerbek azt mondják ezek UCK-sok, akiket harc közben lőttek le, jó, elég közelről, de harc közben. Az albánok jöttek és elvitték a fegyvereket, hogy civileknek tűnjenek. o

−

− − −

− −

− − − − − −

©Lara

39


©Lara

szerbek mondják szintén: az UCK-sok ölték meg a civileket hogy végre lépjen a nemzetközi közösség! o Mire odaértek a nemzetközi helyszínelők, eléggé összezavart helyzetet találnak, de elfogadjákm hogy ez kivégzés volt. 1999. február-március: Rambouillet-i folyamat. Utolsó nagy diplomáciai közvetítési kísérlet a nemzetközi közösség részéről. Több fordulós. március 18: utolsó forduló sikertelenül zárul. Albánok aláírják a tervezetet a szerbek meg nem. (tudnivaló volt, hogy a szerbek nem fogják aláírni, ezért az albánok tét nélkül írták alá, de jó pont volt) Fegyveres erőt alkalmazni úgy lehet, ha előtte minden nem fegyveres lehetőséget kimerítettek. Hát ez így megvolt. március 24-én megindul a NATO bombázás a JSZK ellen. Tart június 9-ig. (78 napként vonult be a történelembe) Az akció neve: Operation Allied Force. A NATO bombázások: o amerikaiak ügye, célokat ők jelölik ki o kizárólag légi támadások o berepülések kétharmadát amerikaiak hajtják végre, olasz bázisoktól és Adriáról, anyahajókról. o célpontok úgy lettek kiválasztvam hogy ellehetetlenítsék a szerbeket. Katonai létesítmények, raktárok, hidak, erőművek, telekommunikációs berendezések. o JSZK ellen irányulnak a dolgok, Montenegró keveset kapott a bombákból. Cél: április 12-én hozzák nyilvánosságra a célokat. Erőszak, elnyomás megszüntetése, a jugoszláv katonai-rendőri-félkatonai erők visszavonása Koszovóból, menekültek visszatérésének biztosítása, humanitárius segítségnyújtás, politikai párbeszéd elindítása, mely megoldja a helyzetet (amíg ez nem sikerül addig nemzetközi erőket kell állomásoztatni) Serbs out, peacekeepers in, refugees back – ez a message. o

− −

−

− − −

−

−

NATO bombázás értékelése: − USA-ban viták folytak arról, hogy avatkozzanak-e be, és ha igen, akkor hogyan. − Légitámadás lett végül, ezt sokan ellenezték, mert azt mondták, szárazföldivel együtt lett volna hatásos. (Légi támadás esetén nehéz eldönteni, hogy ki nyert) − Ezért fontos hogy a célokat pontosan határozzák meg. NATO a már említett mondattal határozta meg a célokat. − nem volt incidensektől mentes. Járulékos kár (civilian casualty) kifejezést fontos megemlíteni, ennek egy bizonyos hibahatáron belül kellene lennie. − NATO részéről baklövéseket követtek el, pszichológiai hibahatárt mindenképpen meghaladó megmozdulások voltak. 90 esetben estek áldozatul civilek. 350-490 között van a civil áldozatok száma (szerbek szerint több) − voltak diplomáciailag kínos esetek is o Kínai követség lebombázása: meghalt 3 újságíró. Érdekes hogy Kínát támadták meg pont.  NATO arra hivatkozott, hogy egy elavult CIA térképet kapott, és még nem a kínai nagykövetség volt rajta. Akkor azt mondták, hogy azért bombázták le, mert azt hitték, hogy Milosevic épp ott van. 40


©Lara

Állítólag a paramilitáris testületek a kínai követségen keresztül tartották a kapcsolatot a külfölddel. o Szerb rádió-tv központi épületének lebombázása: szintén civilek haltak meg.  külföldi újságírók gyakran használták, de a bombázás időpontjában nem volt ott egy sem… o Koszovóban egy börtönt bombáztak le két alkalommal: 22 (avagy 85) áldozat. Bombázás lezárása − Oroszok eleve ellenezték – ez a kiindulási pont. − A szerbek oldalán álltak, nem örültek ennek az akciónak. − Nagyon hektikus és változó az álláspont, attól függően, hogy ki nyilatkozik. − Háború utolsó hónapjaiban amolyan proszerb nyilatkozatokat tesznek, és úgy tűnt, mintha támogatná Milosevicet. A válság vége felé az oroszok a közvetítő szerepét kezdték el játszani és végig is játszották – ebből lehet jól kijönni! − Gyakorlatilag ők lettek a békecsinálók, rájuk hallgatnak a szerbek, sőt úgy tűnik, ő a nemzetközi porondon jelentős szereplő! (pontosabban finn-orosz békeközvetítési misszió zajlott) Milosevic tényleg beleegyezik a feltételeikbe. − 1999. június 10-én lett vége a válságnak. 9-én írja alá Milosevic azt a nyilatkozatot, melyben aláveti magát a feltételeknek. Ennek megfelelően leállnak a bombázások. − Oroszok villámgyorsan, 11-én, bevonulnak a pristinai repülőtérre, azzal a céllal, hogy ők legyen az első békefenntartók a térségben. − Ejtőernyősök jöttek, és el se látták magukat, más kontingenseknek kellett ellátni őket… egy nappal később jönnek az amerikaiak. Mérleg − stílusát tekintve másról szólt, mint a délszláv válság. − itt is zajlott etnikai tisztogatás, de nem olyan − ott negyed millió áldozat volt, itt kb. 10.000 halálos áldozat van. Az óriási menekültáradat miatt érdekes ez a válság. − Az UNCHR adatai szerint kb. 850.000-en hagyták el a lakhelyüket Koszovóból (ahol kb. 2 millióan laktak eleve…) − Jellemzően Albániába mentek − Illetve második célpont Macedónia volt (1/3-1/4 része a lakosságnak albán.) Montenegróba is mentek, ott is él egy kis albán populáció. − Albániába több mint 400.000-en mentek, Macedóniába több mint negyed millióan. Nem tudta Macedónia jól kezelni a helyzetet (anyagilag) − NATO bombázások értékelése o nemzetközi rendszer érvényes szabályai szerint és a nemzetközi jog értelmezése szerint, ez az akció jogellenes volt. Máshogy is lehet értékelni (politikai, morális értékek, meg hogy szükséges volt-e) o fő probléma hogy BT felhatalmazás nélkül zajlott ez a humanitárius beavatkozás. Mert hogy a nemzetközi jog szerint előzetes és explicit felhatalmazás szükséges. Ezek nem voltak meg.

41


©Lara

o 1160 és 1199-es BT határozatok a legfontosabbak, a bombázások előtt születtek. Ezeket próbálták felhasználni a legitimitás igazolására, implicit (közvetetten benne foglalt) felhatalmazásnak akarták beállítani. o De ez a két határozat nem erről szól. Az nincs benne hogy a NATO bombázásokra sor kerülne. o Előzetes felhatalmazás is szükséges, az a lényege hogy utólagos nem lehet  ezzel is próbálkoztak! Oroszország megpróbált elfogadtatni egy határozatot, amiben megpróbálta elítéltetni a BT-vel a NATO bombázásokat. Nem szavazták meg tehát olyan volt mintha azt mondta volna, hogy jogos volt! De mivel utólagos felhatalmazás nincs, ezért ez nem ér! o Tehát: jogellenes az akció. Ez elég nagy probléma. o Innentől kezdve a megfelelő potenciállal bíró államok bármit megtehetnek… persze lehet, hogy az új nemzetközi rendszernek ez lesz az egyik jellemzője. o Az akció lefolytatásának mikéntjével is volt gond…  polgári célpontok és civil áldozatok nagy száma  NATO részéről tiltott fegyverek használata Lezárás − Június 9-én megállapodnak, 10-én megszületik az ENSZ BT 1244-es határozata (ez jó kis vizsgakérdés) ez egyben az a dokumentum, mely azóta is ható érvénnyel Koszovó sorsát definiálja. − Az 1244-es határozat (nem beszélünk a szerkezetéről) o a válság lezárásáról rendelkezik, jugoszláv erők kivonulása, UCK (koszovói erők) leszerelése. A több millió Koszovóban lévő fegyverrel valamit kezdeni kell. Balkánon más a viszony a fegyverekhez… be kell őket gyűjteni. o Menekültek visszatérésének biztosítása: nekik haza kell térniük, és van is hova hazatérniük. A délszláv válság esetében az etnikai tisztogatások miatt nem is tudtak hazamenni, mert átrendeződtek az etnikai viszonyok. o itt „csak” az infrastruktúra szenvedett károkat. o meg kell indítani a politikai folyamatot, melynek a végén eldől, hogy Koszovónak milyen sorsa lesz. o Nemzetközi jelenlét: polgári (civil) és egy katonai (biztonsági) aspektus  nemzetközi polgári jelenlét: ennek van egy kerete, ami pedig az UNMIK (United Nations Interim Administration Mission in Kosovo) – ezt egy ideiglenes megoldásnak szánták, ami elhúzódott. Délszláv példából legalább tanult, ott nem volt keret. Vannak pillérei az UNMIK-nek, 2001. utániak: • 1. rendőrség és igazságszolgáltatás: 2001 előtt ez a menekültekkel foglalkozott és a humanitárius segélyezéssel. A váltás azért szükséges, mert visszajöttek a menekültek. ezt a pillért az ENSZ felügyeli, irányítja, valósítja meg. Addig az UNHCR foglalkozott vele. • 2. közigazgatás (nem változott): ENSZ a felelőse. Azért van szükség, mert a nemzetközi igazgatás arról szól, hogy az országot leválasztják Szerbiáról. Nem gondolja a nemzetközi 42


©Lara

közösség, hogy ezt meg tudja oldani Koszovó. Ezért rátelepülnek, és megszervezik az egész államigazgatást. • 3. demokratizálás és intézményépítés (vagy demokratikus intézményépítés): EBESZ koordinálja. Választások kellenek. • 4. gazdaságfejlesztés: EU. • Cél hogy egyre több helyi elemet vonjanak be és fokozatosan átadják a hatalmat a helyieknek. A nemzetköziek kivonulnak, a helyiek bevonulnak.  Nemzetközi biztonsági jelenlét, azaz katonai igazgatás. • KFOR: Kosovo FORce, ENSZ felhatalmazással működő NATO és nem-NATO erők (ők kevesebben, pl. oroszok) Legfőbb feladata a biztonság garantálása. A KFOR-t támogatják jobban a koszovóiak. o Ellenmondásos a határozat: mert két egymásnak ellentmondó momentumot foglal magában. Nemzetközi közösség nem kérdőjelezi meg a JSZK szuverenitását és területi integritását (=azaz Koszovót Szerbia részének tekintik továbbra is). Paradoxon másik fele, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz a határozat, amik ezt a szuverenitást csorbítják (sőt az egész erről szól). Leírják, hogy lényegi autonómia és tényleges önkormányzás jár Koszovónak. (pl. az, hogy szerb igazgatás helyett koszovói igazgatás van) − Napirendre kerültek Koszovó státuszával kapcsolatos kérdések. Megindulnak a státusz-tárgyalások, melyek a végleges sorsot akarják rendezni. Álláspontok különbözők. o Szerb álláspont: autonómiánál több, függetlenségnél kevesebb. Meg vannak győződve hogy Koszovó továbbra is Szerbia része, és példátlan autonómiát ígérnek. o Albánok természetesen függetlenséget akartak. o 2007 végére ezek a tárgyalások teljes kudarcba fulladtak. o 2008. február 17-én Koszovó kinyilvánította függetlenségét (egyoldalúan deklarálta) o a nemzetközi közösség egy része elfogadja Koszovó függetlenségét, másik része nem. o EU maga is megosztott a kérdésben. Vannak államok, melyek nem ismerik el és nem is fogják: Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus (pl. Oroszország és Kína is ellenzi.) Azt mondják, Koszovó nem lehet precedens a világ minden táján lévő befagyott regionális konfliktusok felé. − Közben az UNMIK-ot felváltotta az ún. EULEX. Ez más jellegű misszió, koordinátora az EU. Jogalkotási és államigazgatási misszió, kevesebb végrehajtó szerepe van a nemzetközi közösségnek. Tagjai rendőrök és közigazgatási szakértők. Kb. 2000 fő.

VI. Ruanda Bevezetés, általános bemutatás − Területe nagyon kicsi, Magyarország 1/3-a, lakosainak száma 8-8,5 millió. Nagyon sűrűn lakott terület, egyik legsűrűbben lakott terület a világon. 43


©Lara

− Erősen katolizált terület, térítő tevékenység sikeres volt. 60-70% a nyugati kereszténység valamelyik irányzatába tartozik. − Lakosságának kb. 84%-a hutu (legnagyobb népcsoport) kb. 15% a tuszik aránya (másutt tucik) twa népesség 1%. − Történelmük: o gyarmatosítás előtt: Ruanda zárt ország. Sokáig az is marad még az európai felfedezők előtt is. o 19. sz: megjönnek az európaiak. Ekkor kezd teret nyerni a rassz-szemlélet, ezt leképezik Ruandára, ezért van az egész népirtás. Alkotnak egy elméletet arról, hogy kik élnek itt és hogy kerültek ide:  azt mondják, hogy a hutuk vannak többen, ők bantu négerek, nagyon feketék, elég alacsonyak, erősek, széles az orruk.  Léteznek a tuszik is, akikről azt mondják, ők sémita vagy hamita eredetű népcsoport, és ők északról jöttek és ők mások. Világosabb a bőrük, szépek, magasak, stb. Mintha európaiak lennének csak kicsit feketék. És ők jöttek északról és megcivilizáltak a hutukat.  A twa-ról meg azt mondják, ők a pigmeusok és nem sok különbség van a majmok és a twa-k között.  arisztokrácia a tuszik, a tömeg meg a hutuk.  Mikor ideérkeznek az európaiak, akkor itt egy működő társadalmat találnak. Csak valamiféle fehér hatással tudták magyarázni hogy Afrikában működhet egy ilyen. o Valójában a társadalom:  klánokból áll. ezen belül ágazatok voltak (kisebb csoportok)  az hogy ki tuszi, ki hutu és ki twa, ez a társadalomban elfoglalt pozíciójuk illetve munkamegosztásban vállalt szerepük alapján alakult. Hutuk földműveléssel foglalkoztak (Ruanda az ezer domb országa, ott teraszosan művelnek – nagyon fejlett.) tuszik az állattenyésztők, a twa-k meg kicsit elmaradottabbak és gyűjtögetéssel foglalkoznak.  Nincsenek különbségek a kulturális dolgokban, ugyanazt a nyelvet beszélik (kinyerwanda), ugyanúgy ment a térítés.  ezek a kategóriák átjárhatóak az európaiak érkezése előtt. Létezik egy király, legfőbb uralkodó, hagyományosan tuszi.  Területi főnökök rendszere: 3 főnöke volt egy dombnak, egyik a földért, a másik az állatokért, a harmadik a harcosokért. Ez működött. Hagyományos eszközük a robot (hatalom részére végzett közmunka). Első gyarmatosítók a németek voltak, 1894-től az I. világháború végéig.  Elfogadták a struktúrát, a tuszikra támaszkodtak  nyugati keresztények, missziókat nekik köszönhetjük  A kávét meghonosítják. Belga gyarmatosítás − kezdetben szintén a tuszikra támaszkodtak – hatalom hagyományos birtokosai

44


−

−

−

−

−

−

−

− − −

− − − −

−

©Lara

azt köszönhetjük nekik, hogy az ellentéteket elmélyítették, rassz szemlélet megszilárdítása – személyi okmányokat bevezetik, feltüntették hogy hutu vagy tuszi o ez nagyon fontos momentum Végénél: I. világháború után 62-ig (függetlenség) akik ott voltak a tuszikra támaszkodtak eleinte, 50-es évek második felében váltottak. szándék: hutukat kezdik el favorizálni a tuszikkal szemben. fontos pozíciókba hutukat ültetnek a tuszik helyett. o azt a különbségtételt, ami meggyökeresedik még megspékelik a hatalmuk végén, még inkább elmélyítve a különbségeket. tuszik azt érzik, hogy a hutuk úgy tekintenek rájuk, mint akiktől jogosan vették vissza a hatalmat. bosszúhadjárat kezdődik meg. Hutuk lépnek fel erőszakosan több alkalommal. 62-től független Ruanda. Első éveiben a 73-ig tartó időszak fontos o Grégoire Kayibanda lesz az első hutu vezető, ő lesz az elkülönülés atyja, állami lépések a tuszik ellehetetlenítésére. Pl. numerus clausus – kvóta alkalmazása. radikális hutuk északról származnak, erős nyomást gyakorolnak Kayibandara. Plusz még külföldről a szomszédos államokban menekült hutuk nagy számban tértek vissza Ruandába. 73: puccsot hajtanak végre az országban, hatalomváltás történik. o Új elnök (1994-ig): Juneval Habiarimana o Nagyon befolyásos csoport: akazu (elnök háza népe – elnök közvetlen környezete) régen az elnök asszony klánja nevet viselte (persze franciául) Legfontosabb párt, ami ekkor kialakul a Nemzeti Forradalmi Mozgalom a Demokráciáért és Fejlődésért (MNRD) állampárti funkció, többit felszámolják, népirtásig ez van. Ruanda kiérdemli a következő időszakban (70-es évek második, 80-as évek első fele) az Afrika Svájca nevet. Nagyon prosperáló állam, ezen akarják modellezni, hogy Afrikában is sikerülhet modernizációt létrehozni. van úthálózat, víz, áram, alafabetizáció, egészségügy. Hogy valójában milyen az ország, az más kérdés. a hagyományos minták jellemzőek továbbra is. Alávetettség jellemzi a társadalmat, ez jelen van most is. diktatúra egy nagyon sajátos formája. részletes útmutatást kapnak az állampolgárok a napi tevékenységükre vonatkozóan. mit, hol, mikor kell tenni, de hogy miért, azt nem. individualizmus hiányzik. heti egy napos közmunka megmaradt. ezt lehet kényszermunkának is nevezni. helyváltoztatást megnehezítették: kiterjedt kartotékrendszer. sok alkalmazott foglalkozott ezzel, hogy mindig tudják, ki hol van. nem maguk döntötték el hogy hova mentek. megfelelő indoklás, pénz, hivatal kell hozzá, hogy helyet változtathasson (ez a kartotékrendszer nagyon fontos a népirtásnál…) egyfajta lefojtott kedélytelenség légköre jellemzi Ruandát a népirtás előtt.

45


©Lara

80-90-es évek − 80-as ével II. felében változások kezdődnek. − feszültségek egyre erőteljesebben érezhetőek. Miért? o Nemzetgazdasági ok: 80-as évek II. felének közepén a kávé világpiaci ára lezuhan (86-87-ben harmadára zuhan vissza az exportbevétel) o aszály sújtja a környéket az évtizedfordulón. o Sőt! maláriajárvány tör ki. egy jól működő állam erre reagálhatna, de nem tudnak, mert rengeteg pénzt költenek fegyverre! o 90-92 között megduplázódtak a fegyverek  rá volt utalva nemzetközi pénzügyi szervezetek hiteleire, mert rossz a gazdasági helyzet. mikor kiderült, hogy ezt fegyverre költik, felfüggesztették.  Eladósodás egyre súlyosabb. o a 80-as 90-es évek fordulóján egyre több szomszédos menekült tuszi gondolta úgy, hogy itt lenne az ideje a visszatérésnek. azért ekkor történik ez, mert Ugandában (ahol sok a tuszi) belpolitikai változások vannak. már nem olyan befogadó a rezsim, sőt kezd ellenségessé válni. − Visszatéréshez meg kell szervezni magukat. létrejön a tuszik legfőbb képviselő szerve, a szomszédos államokban jön létre sok kisebb és összeolvadnak egy nagyobbá. Uganda a születési helye: Ruandai Hazafias Front (FPR, RPF, RHF) o tuszi formáció! 1990-ben első alkalommal kísérlik meg, hogy betörjenek és megdöntsék a hutu kormányzatot. ez a kísérlet kezdi meg az ún. ruandai polgárháborút, ami 3 évig tart. o Ez a népirtás közvetlen előzménye. A polgárháború − betörő csapatok az egyik fél, másik fél a hutu kormányzat és erőszakszerveik. − 90-től kezdve érdekes fordulat, két eseménysor van jelen. párhuzamosan folyik. − Egyik eseménysor: belpolitikai rendezés (pozitívabb szál) o nemzetközi közösségnek való megfelelési kényszer hívta életre. Eladósodott ország, rászorul a hitelekre, olyan gesztusokat tesz, melyek tetszenek a nyugatnak. Be akarja bizonyítani, hogy kompromisszum-kész. o különböző intézkedéseket tesznek: leértékelik a nemzeti valutát, visszafogják a kiadásokat (egészségügy megkurtítás – növekszik a gyermekhalandóság). o Az IMF és a többiek akkor lennének megelégedve, ha le lehetne zárni a háborút. Ez is megtörténik. 93-ban megállapodás a felek között: augusztus 4-én Arushai megállapodás. o Ez nagyon tetszik a külföldnek, és az ő nyomásukra született. De a hutu kormány nem gondolja komolyan. A szerződés a hutu kormányzat és a tuszi felkelők között született, a megállapodás lényege hogy hatalommegosztást irányoznak elő, átmeneti többpárti kormányt alakítanak. Megígérnek mindent, fő cél a menekültek visszatérésének elősegítése, jog uralmának megteremtése. o hamar feszültség alakul ki a mérsékelt hutuk és a többi hutu között, mert a mérsékeltek tényleg komolyan gondolják és le akarják zárni a háborút.

46


©Lara

Az, hogy a kormány nem gondolja komolyan, abból látszik, hogy mitután Arushában aláírják, hazatérnek Kigaliba, és itt is aláírnak pár dolgot ami nem kerül nyilvánosságra. Az elnök „papír fecniként” emlegeti az aláírt nyilatkozatot. A katonai vezető azt mondja: hazatértem, hogy megszervezzem az apokalipszist. ez meg is történik. (hallgatói kérdés: honnan finanszírozták a tuszik a fegyvereket? Válasz: Ők régóta külföldön éltek, és jó pozíciókban voltak, innen.) o nemzetközi közösség egy módon járul hozzá a dologhoz: a megállapodás után békefenntartókat küldenek Ruandába. ENSZ felhatalmazással 93. október 5-én ez lesz az UNAMIR/MINUAR. 872-es BT határozattal. o 2548 fő, szóval nem kevés. egyelőre ekkor sok feladata nincsen, majd később beszélünk róluk. o békés viszonyok uralkodnak, 93 nyarától, egészen 94.áprlisig. − másik eseménysor: negatív o 1. Fegyverkezés  Sajnos erre van indok: RHF betörései ellen kell védekezni, hadsereg száma 7.000-ről 30.000-re nő. Egyre kevesebbet költöttek fogyasztási javakra, ez kezd meglátszani. konkrétan éhínség is néhol  92-ben létrejön az Interhamwe, ami MNR milíciának indul, de később függetlenedik. Ez egy milícia, a népirtás legfőbb végrehajtója.  Az Impuza Mugambi egy kisebb létszámú, kevésbé híres bár állítólag kegyetlenebb (bár a másikat nehéz felülmúlni…) milícia.  kezdetben mintha az állampárthoz tartozna, tettre kész fiatalokkal. Hamar kinövi.  Harmadik formáció az Elnöki gárda, szintén a népirtók mellé áll majd. Plusz van még a hivatalos hadsereg.  a népirtás során nem egyértelmű a hadsereg szerepe! Nem tesz semmit a népirtás alatt. de nem ők irtottak. o 2. Belső történések  északi hutuk (akik a tiszta vérű hutuk) egyre nagyobb befolyásra tesznek szert az elnöknél. őket nevezzük hutu szélsőségeseknek. Ők játsszák majd a főszerepet a népirtásban. hutu mérsékeltekkel szembekerülnek (ők szintén áldozatok lesznek)  Hutu Tízparancsolat (1990): összeesküvés elméletet jelenít meg, eszerint a tuszik arra törekszenek hogy a hutukat ellehetetlenítsék (és ezért állítólag mindent be is vetnek) A parancsolat tehát több ponton tiltja a tuszikkal való házasságot például. sajnos pont emiatt a gyerekek lesznek az elsődleges célpont (ne lehessen továbbvinni a vérvonalat) o 3. Média  rádió: Radio Télévision Libre des Milles Collines [RTLM(C )]: példátlan a média ilyenfajta részvétele. 1993-től létezik a rádió.  Radio Ruande a hivatalos rádió. elég nagy volt a nyomás, nem hagyták elmozdítani a szélsőséges irányba. hát létrehoztak egy magánrádiót. Egyrészt rengeteg pénz volt mögötte, plusz országos lefedettség (Ruandában a rádió a legfontosabb kommunikációs eszköz!) o

47


©Lara

helyi ruandai nyelven sugároz: kinyerwanda (ejt kiniruanda)  RTLM szerepe fontos, már 93-ben elkezd egy soft-kampányt a tuszik ellen, 94. áprilisban nagyon bedurvul. o 4. Szervezett mészárlás  90. október és 94. április között 6 alkalommal kerül sor tuszik és mérsékelt hutuk elleni szervezett mészárlásra.  1993-ban nyilvánvaló a készülődés már. Csak egy ok kell a kibontakozásra. 

Maga a népirtás − 94. április hatodikán kezdőik meg. Habyarimana gépe lezuhan, rajta ül a burundi elnök Ntaryamira is. Ez a népirtás kezdete. abban a pillanatban elkezdik terjeszteni a hutuk minden csatornán hogy a tuszik lelőtték az elnök gépét, itt a bosszú ideje. − előkészítettséget jelzi, hogy egy pillanat alatt beindul a gépezet, ami elszabadítja a poklot. elhangzik az ominózus mondat: vágjátok ki a magas fákat. (ez utal arra, hogy megkezdődhet a népirtás) − első körben a mérsékelt hutukat ölték meg (akikkel meg kellett osztani a hatalmat) Uwilingiyimana a miniszterelnök asszony, ő az első akit megölnek. UNAMIR kötelékéből 10 belga békefenntartó vigyázott rá, őket is megölik. ők az első nemzetközi áldozatok. Az ő védelmére rendelt gárdatagok fordítják ellenük a fegyvert!!! − a belgák megölésének következményei lesznek − politikusok kiirtása után jön a tuszik és mérsékelt hutuk szisztematikus kiirtása. − áldozatok száma kb. 800000-1.000.000. 500.000 alá senki nem mond. a tuszik kb. 1/3-át kiirtották minimum! kb. 100 napig tart, július elejéig-közepéig, az öldöklés. − nem volt szükség 100 napra, az áldozatok 80%-át az első három hétben ölték meg! jól szervezett volt, kampányszerű. − kartotékokat a milíciák rendelkezésére bocsátották. RTLM egész nap híreket olvasott, buzdított. Az emberek vagy részt vettek benne vagy belehaltak. kb. ez a két választás volt. kevésnek sikerült elmenekülni. − cél az volt, hogy a lakosságot, elsősorban a tuszikat plusz mérsékelt hutukat likvidálják a teljesség igényével. Ez az egyértelmű, alapvető cél. − másik nagy sajátossága a katolikus egyház részvétele a válságban: a papságból (alsó papság) sokakat felelősségre kellett vonni! A milíciák rendelkezésére bocsátották az embereket, névsorokat, iskolás gyerekeket, tanárokat! 94. július elejéig zajlik, és dúl a háború az RHF és hutu kormányzat között! − megpróbálják átvenni a hatalmat Kigaliban, ami július közepére sikerül. Azt jelenti, hogy megdöntik a kormányt, de nem jelenti azt, hogy vége van a népirtásnak! idő kell ehhez. − innentől kezdve tuszi kormányzat van, a mai napig. bevették a mérsékelt hutukat is. − ez nem jelenti, hogy nincsenek feszültségek. − bosszúhadjárat kezdődik a tuszik részéről. − Óriási menekültáradat indul meg a szomszédos államokba (hutuk mennek, mert most tuszi hatalom van) elsősorban Zairébe (ma Kongói Demokratikus Köztársaság). Nagyon nagyon gyorsan mennek, 1-2 hét alatt. kisebb számban Burundiba, Tanzániába és Ugandába.

48


©Lara

Goma-ban alakul ki a világon legnagyobb menekültáradat és menekülttábor és humanitárius katasztrófa. Több 100 ezer ember zsúfolódik össze és egészen elképesztő körülmények között. A menekült hutuk száma majdnem 2 millió!!! − kinek érdeke gyorsan meglépni? azoknak, akik félnek a felelősségtől. ezt gondolnánk, de nem így van. ők is mennek persze, de nem csak ők. a rádió azt mondja, hogy a tuszik majd véresen leszámolnak, és inkább meneküljenek. − óriási humanitárius katasztrófa alakul ki, nincs víz, van viszont kolera. (aszály van!). éhínség is van, de a legtöbben szomjan halnak. − még egy probléma van velük: nem lehet szétválasztani az elkövetőket a nem elkövetőktől. senki nem tudja, ki van a táborokban (a humanitárius szervek sem) közben itt a radikális hutuk újraszervezik magukat. a táborokban ugyanazok történnek, amik Ruandában a 100 nap alatt! gyilkosság, megerőszakolás, rablás, kínzás. 1996 őszén kb. félmillióan hazatértek. −

Nyugati reakciók − UNAMIR: 93 végén áll fel. 96 márciusáig működik. közben sajnos van egy kis szünet (nem hivatalosan). nem volt túl kiterjedt mandátuma (ez a békefenntartás örök rákfenéje). A fővárosban állomásoztak. Humanitárius segítségnyújtás a fő feladat. − Booh-Booh (majd Shaharyar Khan) a vezetője az UNAMIR-nek, a fegyveres csapatok vezetője Romeo Dallaire. − legnagyobb kontribútor, Belgium, úgy dönt, hogy kivonja a katonáit! megöltek 10 belgát ugye, összehangolt akcióval kivonják a civileket (meg a franciák is) utána pedig az UNAMIR-ból is kivonják a belgákat. Összesen 270 katona marad! nagy csodát nem tudtak tenni. szóval a 10 katonát direkt ölték meg, pont ezt akarták, hogy kivonják a csapatokat! nagyon tudatos volt! − Mit csinál az ENSZ? A szokásosat. Összeül (ANYÁM! Összeül!!! Szóval semmit!!!) Amerika éppen ekkor foglalkozik a délszláv válsággal, és úgy dönt az USA hogy ő most mást nem kíván csinálni, azaz Ruanda egyszerűen nem érdekli! − május 14-én döntenek az UNAMIR sorsáról legközelebb, döntenek arról, hogy 5500-ra emelik. Szegény Dallaire ezermillió üzenetet küld, és senkit nem érdekel! − Ennek a kontingensek az összeállása 3 hónapig tart! Júliusban már vége volt a népirtásnak. − A misszió új vezetőt kap (marad a 270 ember, pontosabban 255 lesz) Booh-Booh helyett lesz Khan a vezető. Dallaire pszichésen olyan állapotba kerül, hogy le kell váltani (poszt-traumatikus stressz, öngyilkossági kísérletek). Kénytelenek pótló megoldást találni. ideiglenes misszió kell. − Ez lesz az Opération Turquoise. 94. július 22. és augusztus 21. között áll fenn, francia formáció. Ám ENSZ felhatalmazással működik, július 22-i 929-es BT határozat alapján. − Feladatuk, hogy Gomába telepítsék a kontingens egy részét, másik részét pedig DNY Ruanda területére. 2550 francia katona és 500 afrikai. jól felszerelt misszió, állig felfegyverkezve, nagy büdzsével. miért a franciák jöttek? mert csak ők voltak hajlandók megfinanszírozni. ENSZ nehéz helyzetben van, kapva kap a felajánláson. óriási vitákat vált ki − Feladatuk a biztonság garantálása, menekültek és civilek megóvása, amíg az UNAMIR át nem tudja venni a helyet (ez már UNAMIR 2 lesz)

49


©Lara

Mérleg − kétélű a francia megjelenés. − franciák hagyományosan a hutu rezsim támogatói. − elnöki gárda tagjait a franciák képezik ki. Fegyvereket is Franciaországból szállítottak. − nem voltak pártatlanok! − úgy jöttek ide, hogy azt akarják kommunikálni, hogy ők pártatlanok bár voltak dolgaik a hutukkal. sokan nem hitték ezt el. − DNY Ruandában állomásoztak. Itt vette át legkésőbb a hatalmat a RHF. Szinte az összes hutu ide menekült, aki nem ment el, mert hát itt még nem volt tuszi hatalom. ez az ország 1/3-a. ezt a részt az OT leválasztotta, különös övezetté nyilvánította, ahol ők majd garantálják a biztonságot. de ez egy olyan terület, ahová a HUTUK menekülnek, sok elkövető is. tehát talán mégse pártatlanok. − ezeken a területeken szórványosan ugyan, de tovább folytatódott a tuszik irtása a franciák megjelenése UTÁN! − Ők is kimenekítették a civiljeiket (április 8. és 14. között, Operation Amarillis. 1500 francia állampolgár plusz 100 hutu, akik a leginkább támogatták a népirtó rezsimet) − Pozitív: bizonyos mértékben csökkentik a szenvedéseket. orvosi gyorsreagálású egység. felállítottak tábori kórházakat. ott is hagyták őket, a személyzetet nem, de minden felszerelést igen. − konklúzió: nem sikerült pártatlannak látszani, betöltötték azért az űrt amit az UNAMIR hagyott. ők is követtek el háborús bűnnek mondott dolgokat. 2006: el is ítélt francia bíróság francia katonákat bűnrészesség miatt. − amerikai kezdeményezés: a nemzetközi közösség tegyen valamit, a Gomai menekültek láttán. 94. július-szeptember: Iperation Support Hope. Csak humanitárius tevékenység. csak amerikaiak, napközben humanitárius segítség (speciális tartálykocsik, amik menet közben vizet tisztítottak) 2300-500 fő, kb. speciális orvosi kontingens. Oltótevékenység jelentős. − OT speciális területen, ez meg egész területén. − ICTR felállítása. novemberben jön létre. − Újságírókat is felelősségre vontak. 35 és 30 éve ítélték. Plusz egy ember aki belgaolasz és nem ruandai. Bemondó, ő az első nem ruandai akit elítéltek. 12 évet kapott.

VII. A szeptember 11-i terrortámadás és következményei A terrortámadás − Új világrend jellegzetessége hogy az erőszak nem szűnik meg, hanem új dimenziói lesznek. Terrorizmus meghatározóvá válik. Már szeptember 11 előtt is jelen volt. − Szakaszhatár-e a 88 utáni korszakban? Változott-e valami vagy sem? − Alapvetően azt szokták mondani, hogy ez jelentős szakaszhatár. Megmutatja, hogy az USA is sebezhető (eddig unipoláris hegemónként tartották számon). Terrorizmus ellenes háború kapcsán különösen szakaszhatárnak számít.

50


©Lara

− de legalább ennyien vannak azok, akik azt mondják, nem szakaszhatár. − realista szemszögből nézve: változott-e bármi a hatalmi viszonyokban? Nem. Sőt! Bizonyítja az USA sebezhetőségét, de azt is, hogy képes a globális terrorellenes háború megindítására! − a megindított háborúk azt mutatják, hogy mire képes az USA. − Elemzők szerint a támadást 4 aspektusban lehet értelmezni (legalább) o civilizációs-kulturális aspektus: Huntingtonra kell gondolni, iszlám és nyugat szembeállítása. sokan írtak erről, Huntington maga azt mondta, hogy ez nem a civilizációk összecsapásának kezdete, ez csak szélsőségesek támadása az USA ellen. Sokan mégis őt emlegetik. Események indulnak meg utána, európai muszlim közösségek inzultációja, majd utána ellentámadás. o gazdasági-szociológiai megközelítés: észak-dél ellentétekkel magyarázza a terrorizmus jelenségét. a globalizáció miatt növekszik a szakadék a szegények és gazdagok között, amíg ez van, addig lesz terrorizmus. ez egyrészről kézenfekvő, másrészről megcáfolható. a háttérben nem szegény, hanem jómódú szervezetek, elkövetők állnak! Nem afrikai szegények, hanem éppen jómódúak. o politikai: USA Bush érában kezdődő agresszívabb külpolitikája (különösen a kettős mérce) magyarázza a terrortámadást. Izraelhez fűződő kapcsolatait szokták elemezgetni. Ezt is lehet cáfolni. Szaddam Huszein levelet írt az USA-nak a terrortámadás után, hogy személyesen nem sajnálja ezt a dolgot, mert megérdemelte az USA. Bin Laden is ezt mondja. o pszichológiai magyarázat: személyeket vizsgálnak, az elkövetőknek milyen személyiségjegyei voltak. mi vezet el idáig egy embert, milyen vallási, egyéb háttere van. − Médiát az első dominálja. Következményei (általánosságban, nemzetközi kapcsolatokra és az amerikai külpolitikára) − biztonság vs. szabadság vita indul meg: szabadságjogok biztosítása minden áron (ez lehetőség némely terroristának is!) avagy fő a biztonság (ez meg a szabadságjogokat csökkenti olykor) o biztonságot részesítik előnyben: vízumrendeletek, október 26-i Patriot Act nevű törvénycsomag, ami korlátozza a szabadság jogokat. Terrorizmus ellenes háborúban elfogott emberek ügye (Guantánamói ügyek). − az USA bizonyos szempontból kifejezetten megerősödik a terrortámadással, ez paradox gondolat. meghirdetik a terrorizmus elleni háborút. demonstrálni tudja katonai felkészültségét. egész háborúban és Bush külpolitikájában szerepet játszik a neokonzervatív ideológia (holott Bush nem az). ennek az ideológiának az egyik értékvonulata az, hogy az USA-nak misszióként kell felfogni a terror ellenes háborút. el kell terjeszteni a demokráciát (Afganisztán és Irak lesz a két fő terület). gazdasági érdek: az USA-nak érdeke is a terrorizmus ellenes háború. − látványos közeledést hoz a nagyhatalmak között (eddig ilyen nem nagyon volt, Koszovó kérdése megosztottságot hozott) o újra egy táborba tereli a nagyhatalmakat. aki nincs velünk, az ellenünk, azaz a terroristákkal van. Bush használja is a gonosz és jó párhuzamát.

51


©Lara

Kínától Oroszországig valamennyi nagyhatalom csatlakozik a terrorellenes háborúhoz. o Mikor Kína a terrorizmusra hivatkozik, akkor a saját kisebbségeire is gondol… ez van Oroszországban is (csecsenek). USA kénytelen ezt lenyelni. fontos kérdés volt, hogy az iszlám világgal milyen lesz a viszony. Bush nem akarta, hogy civilizációs konfliktusnak fogják fel. Néhány esemény és szerencsétlen kijelentés miatt erősödik a félelem a Közel-Keleten. Bush a hadműveletet Végtelen Igazságnak nevezte el (muszlim hívő számára csak Allah szolgáltathat ilyet nem Amerika). Tartós Szabadság lesz az új neve (OEF) másik baki: azt mondta Bush, hogy a terrorizmus ellenes háború egy hosszú keresztes hadjárat lesz. ez nem volt szerencsés. multilaterális koalíció, a nagyhatalmak egyetértenek. világméretekben a biztonság előtérbe kerülése a szabadsággal szemben. paradoxon! propagálja a demokráciát, erre meg szerte a világban a biztonságot erősítik, a szabadságjogok jogok rovására. Iraki és afganisztáni háború meghirdetése a következmény o

−

− − −

−

VIII. Afganisztán Bevezető, Afganisztán története Kik laknak Afganisztánban és hogyan alakultak ki a határai? − Etnikailag heterogén. mai számok szerint 30 millió ember él ott, kb. 42%-a pastu. gyakran szinonimája az afgánnak. nagy számban élnek Pakisztánban a határ mellett is. kettévágott népcsoport. Pakisztánban kevesebb, mint 10% a pastu. és a határ mellett élnek. − tádzsikok 27%. itt is keresztülvágják a népcsoportot. − Üzbég 9%. Üzbegisztán, mint állam is létezik, itt szintúgy kettévágják a népességet. − Hazara: annyiban különböznek, hogy ők nem szunniták, hanem síiták. türkmének, peludzsiak, stb. élnek még itt. − alapvetően az iszlám tűnik egyesítő erőnek, 99% muszlim. ennek 80%-a szunnita (hanafi iskola) 19% síita. − Határok az ún. Nagy Játszma keretében alakulnak ki a 19. sz. második felében. o Oroszország és a Brit Birodalom között zajlik. Ők játsszák ezt a játszmát Közép-Ázsia hovatartozásáért (beleértve Afganisztánt) o oroszok minél délebbre akartak jutni, minél nagyobb területet akartak, a briteknek pedig az Indiába vezető szárazföldi út miatt fontos. o 1890-es évek emelendők ki! o 1893-ben elfogadják az ún. Durand-vonalat brit-India és Afganisztán között. mai afgán-pakisztáni határ. ez vágja szét a pastukat, és ez a kezdete a Pastunisztán kérdésnek. (20. sz-ban lesz jelentős) Pastuk sose adták fel az esetleges politikai egyesítését a szétszakított területnek. komoly politikai kérdés a 20. században o északi határ: határmegállapító bizottság többször ülésezett a 80-as és 90es években. (tagjai oroszok és britek) ők vágják ketté a tádzsik, üzbég és

52


o o

o

o o o

o

o

©Lara

egyéb népeket. etnikailag nem tiszta helyzetet teremt. amolyan ütköző államnak tekintik a britek és az oroszok is. nem csak önmagában fontos tehát! britek 3 háborút vívnak Afganisztánnal, kettőt a 19. században a harmadikat pedig az I. világháború után. mindhárom sikertelen abból a szempontból, hogy a belpolitikai éltét nem sikerült ellenőrizniük teljes mértékben a briteknek. 1919-ben a harmadik végén a britek elismeri Afganisztán függetlenségét. előtte nem gyarmatosították, többé-kevésbé brit befolyás volt, de nem teljes mértékben. legjelentősebb figurája az országnak: Mohamed Zahir sah. 33-tól áll a monarchia élén 73-ig modernizáció a fő célkitűzés, ellenállásba ütközik. 64-ben alkotmányt is sikerült elfogadni. igazából nem lett semmi végül belőle. el nem kötelezett akart maradni. 73-ban Zahir sah római gyógyüdülésre megy, Daud (unokaöccse) átveszi a hatalmat, és köztársaságot kiált ki. Zahir a tálib rezsim megdöntéséig Rómában marad. tárgyalásokon 2001 decemberében a római csoport vezetője lesz. Daud felgyorsítja a reformokat: 78-ban a Szovjetunió támogatásával az Afgán Népi Demokratikus Párt (ANDP) átveszi a hatalmat, ez baloldali fordulat. 1 év alatt kiváltja a Szovjetunió afganisztáni intervencióját. ez 10 évig tart, utolsó szovjet kat. 89. február 15-én távozik. Gorbacsov beleegyezik a genfi egyezményekbe és a kivonulásba is.

Részletesebb események − Doktor Nadzsibullah az ország vezetője mikor elmennek. 86-ban nevezi ki Gorbacsov az ország élére. 89-ben (mikor a szovjetek elmennek) hatalmon marad, 92-ig. − polgárháborús a helyzet ekkor. A szovjet időkre vezethető vissza, az országot hadurak uralják. Történelmileg jelentős szerepet játszanak az országban. − Mudzsahedek: CIA és Szaúd-Arábia támogatásával a 80-as években a Szovjetunióval szemben harcoló csoportok. Dzsihádot hirdetnek a Szovjetunió ellen, Reagan támogatja. Pakisztánban fegyverzik fel őket. Ők afgánok. Szerepük jelentős 89 után, támadás a rezsimmel szemben. − 92-ben elfoglalják Kabult. Először fordul elő, hogy nem pastuk vannak hatalmon, hanem a tádzsikok. Megbuktatják Nadzsibullah kormányzatát. 96-ig menedéket talál. Amikor jönnek a tálibok, mennek és kivégzik. − Papírsárkányok c. könyv. − 92-ben (más források szerint 93-ban) Rabbani alakít kormányt. Polgárháborús helyzet nem szűnik meg, hiszen nem jön létre szilárd hatalmi struktúra. Elsődleges oka: Rabbani kormánya csak Kabult és környékét képes ellenőrizni katonailag és politikailag. Ezen kívül a hadurak felosztották az országot egymás között. Nem nélkülözik a külső támogatottságot. Síitákat Irán, üzbégeket Törökország. − megszületik ekkoriban a pakisztáni-afgán határon a tálib mozgalom. 93 körül, fiatalok hozzák létre. A „tálib” diákot jelent. Medreszékben folytatják tanulmányaikat (Korán iskolák) 30-as évikben járnak és ők még tök fiatalok.

53


©Lara

93-94 folyamán jelenik meg, mint fogalom egyáltalán. Pakisztán támogatását élvezi. Vannak vélekedések, hogy Pakisztán hozta léte ezt a mozgalmat. Csicsmann nem mondaná ezt, segítik a mozgalmat, de nem létrehozta. − Mozgalom fő vezetője Omár Mollah 30-as 40-es éveiben jár és még fiatalnak számit  − Rendet és stabilitás akarnak Afganisztánban, nem iszlám államot akarnak, hanem azt, hogy legyen már vége a polgárháborúnak, gyűjtsék be a fegyvereket és induljon mg a modernizáció. 15 éve nincs modernizáció! −

A tálib rezsim − ideológiája: rend és stabilitás teremtése. 96-ig (Kabul elfoglalásáig) tartja magát. első komolyabb fegyveres akció, amit végrehajtanak az Dél-Afganisztán legfontosabb városának elfoglalása (Kandahár – ez lesz a legfőbb központ a táliboknak). Kabul elfoglalása után is jelentős szerepe marad. − 94-től kezdve a mozgalom halad előre, egy-egy nagyobb várost elfoglalnak. − 95-ben Herat, majd 96-ban Kabul városát. Ez a legjelentősebb előrelépés. − Megtorpanásokkal tarkított az előrehaladás. Jelentős harcokba keverednek különféle síita csoportokkal 97-ben. Erre az időre az ország területének nagy részét már ellenőrzik a tálibok. Kabul elfoglalása óta beszélhetünk a tálib rezsimről! ez más azért, mint a mozgalom. 2001. november-decemberig vannak. − ideológiájuk semmi esetre sem illeszkedik Afganisztán történelmébe! Afganisztánban alapvetően konzervatív a lakosság bár a hanafita iskola liberális. A tálibok nem illeszkednek ide. Tálib iszlámfelfogásra két dolog gyakorol jelentős hatást: o indiai deobandi (Deoband város Delhi mellett) pozitív jelenség Indiában mégis van ennek egy radikális értelmezése Afganisztán és Pakisztán területén. Erőszakosabb fellépést hirdet. Megfogalmazzák egy – Indiát is magában foglaló – dél-ázsiai kalifátus létrehozását. o Pastu törzsi szokásjog: A tálibok pastuk! Meghatározó a törzsi szokásjog, ez nagyon konzervatív elemeket tartalmaz. Komoly kritikákat kapó rezsimet ez alkotja. − iszlám államot építenek ki, bevezetik a saríját, emberi jogi aggályokat vet fel. A nők nem dolgoznak, nem járhatnak iskolába, betiltják a zenehallgatást, erkölcsrendészeti szerv áll fel (nők ruházkodását ellenőrzik - amit kell hordaniuk, abban levegőt nem lehet kapni! főleg 35-40 fokban). − Amputálnak, mert nem tartották be a jogot, a sportpályákon nyilvános akasztásokat tartanak… − 96-tól ez lesz a meghatározó. A harcok nem értek véget még. Al-Kaida − mikor a tálibok elfoglalják Kabult, akkor nemsokára ideérkezik bin Laden. − Oszama bin Laden: első számú szaúdi vezető o 50 gyereke volt, apja Jemeni. o anyja szaúdi o nem vallási oktatásban részesül! o szellemi mentora a palesztin származású teoretikus, Abdullah Azzam. vallási tanulmányok felé fordul.

54


©Lara

o 79-ban afgán intervenció, USA szervezi a mudzsahedeket. o bin Laden 80-ban ellátogat Pakisztánba, de még nem telepszik le. 82-ben már odaköltözik. Afgán határ mentén él. o toborzó irodát hoz létre, itt szervezi a harcosokat az egész iszlám világból. szervezi a mudzsahedeket 84-től 89-ig. 35.000 muszlim érkezik több mint 40 országból. Szaúd-Arábia ezt támogatja, a titkosszolgálat meg örül neki hogy bin Laden szervezkedik. Apuka szoros kapcsolatokat ápolt a királyi családdal. Szaúd-Arábia pénzeli a mudzsahedeket. o azok az arabok, akik bin Ladenhez csatlakoznak (Egyiptomtól Jordániáig) őket arab-afgánoknak nevezik csak. A tálib mozgalomban is fontos szerepet játszanak. afgán háború veteránjai. o 89-ben bin Laden mentora meghal, afganisztáni kihívás elhal, létrehozza a al-Kaidát. visszatér Szaúd-Arábiába. véget ért a kaland. elhatározza hogy összegyűjti az arab-afgánokat, ütőképes erőt szervez és a szaúdi uralkodó rendelkezésére bocsátja. Ekkor robban ki a II. öbölháború. o Féltek, hogy Irak leigázza Szaúd-Arábiát is. ez nem volt igaz, de a szaúdi uralkodó dilemma előtt áll, amerikaiak jöjjenek segíteni vagy bin Laden önkéntesei. 90-ben járunk, a szaúdi uralkodó az amerikaiakat támogatja. Ez arculcsapás bin Ladennek. Innentől a szaúdi királyi család legélesebb ellenzője! o bin Laden perosona non grata-vá válik Szaúd-Arábiában, 92-ben Szudánba utazik. iszlám állam megteremtése kezdődik itt el. 89-ben került sor egy puccsra, és ebben a Muszlim Testvérek Szervezete játszott szerepet. Harcosaival együtt elmegy, nem csak szaúdi, hanem egyiptomi meg más országokból valók is vannak köztük. o al-Kaida alvezére is itt van vele. o 96-ig tartózkodik/tartózkodhat. pozitív tevékenységet is végez: útépítés, iskolára pénzgyűjtés, de a nemzetközi terrorizmusban is hallatta a hangját.  93: szomáliai események. Amerikai katonák halnak meg Szomáliában  95: merénylet kísérlet Mubarakkal szemben.  96 után tálib rezsim mellett lát el szolgálatokat. ideológiailag elősegíti a tálib rezsim működését és katonákat ad a harcokba. o 98: Fetva-t ad ki, azaz jogi véleményt. (nem jogosult ilyet kiadni) felszólítja a muszlim híveket a keresztények és zsidók elleni dzsihádra. Amerikát és Izraelt hibáztatja, célja a Közel-Kelet felszabadítása alóluk. o amiket ő mond, az a Közel-Keleten az átlagembernek pozitívnak tűnik! nem ítélik el. A többség a módszert ítéli el. Merthogy nemzetközi terrorizmussal akarja megoldani a kérdést. Szeptember 11 előtt több ízben kerül sor olyan merényletre, amit az al-Kaida követett el bizonyítottan. o 98: Nairobiban és Dar-es-Salamban az amerikai követség felrobbantása. o tálib rezsim és al-Kaida összefonódása az ENSZ BT elé kerül mint ügy. nem egy elszigetelt dolog, megvannak az előzmények o BT 98 óta számos határozatot hoz. o 98-tól követelik bin Laden kiadatását, tálibok elutasítják. o évenként hoznak 1-1 határozatot, de hát érdekli őket? NEM!

55


©Lara

A tálib rezsim nemzetközi kapcsolatai − három ország ismeri el, mint Afganisztán legitim kormánya: 97-ben ismerik el, 2001 után mindhárman visszavonják. Pakisztán, Szaúd-Arábia, és EAE. (sorrendben így ismerik el) − Pakisztán: egyértelmű volt nekik, hogy ami Afganisztánban történik az befolyásolja a pakisztáni belpolitikát. A hidegháború alatt a hatvanas években volt, hogy az afgán vezetés elkezdte hangoztatni Pastunisztánt, meg azt hogy ezeket a területeket egyesíteni kéne. Ez majdnem háborúhoz vezet Afganisztán és Pakisztán között. Pakisztánnak fontos tehát, hogy rend legyen, és olyan kormány legyen lehetőleg, ami lemond a Pastunisztán kérdésről. o tálib rezsim stabilitást hirdet! ez Pakisztánnak jó. ekkor Pakisztán élén egy civil kormányzat állt. o de itt a hadsereg az, amelyen belül az iszlamizmus elterjedt. o a titkosszolgálat a másik (ISI), 80-as években az intervenció alatt kapja a CIA-tól a pénzt és szervezi a mudzshahedeket. Most ők támogatják a tálibokat, pénzzel és fegyverekkel is. o 2001. szeptember 11-ig éves szinten több millió dollárral támogatja a tálibokat. − Szaúd-Arábia: több szempontból is fontos: o iszlám államot hirdetnek, ez Szaúd-Arábiának pozitív. Ráadásul olyan államot melyben szaúdi hatások is érvényesülnek: vahhabizmus. (ez SzaúdArábia hivatalos ideológiája – konzervatív) Rokon vonások a tálibokkal. o jelentős befolyásuk van a szaúdiaknak a tálibokra. o nem ez volt a legfontosabb a szaúdiaknak, hanem a regionális hatalmi rendszerben Irán ellensúlyozása. Iszlám forradalom óta rossz kapcsolat Szaúd-Arábia és Irán között. Tálib rezsim is Irán ellenes! Tehát ez összehozza őket. Szaúd-Arábia Irán ellensúlyát látja a tálib rezsimben. − Egyesült Arab Emirátusok: nem egyértelmű hogy miért ismerik el, valószínűleg Pakisztán nyomására, és a csempész kereskedelem miatt (Dubai kikötőiben), kábítószerügyletek meg ilyesmik motiválják. − USA hogyan áll a kérdéshez? /2009. december 1: Obama bejelentette, hogy újabb 30.000 katonát küld Afganisztánba, azért is ennyire aktuális a kérdés/ o maga Afganisztán jelentősége leértékelődik az amerikai külpolitikában a

o o o

o

szovjet katonák kivonását követően Közép-Ázsiai energiaforrásokhoz való hozzáférés miatt fontos nekik. Ebből a nézőpontból tekinti a Clinton-kormányzat. Amikor a tálib mozgalom megjelenik Afganisztánban, ez pozitívum USAnak, bár sose ismerik el hivatalos kormányának. Azért pozitív, mert hasonlók a céljaik: stabilitás és rend. Ha káosz van, a szomszédos államokat instabil helyzetbe hozhatja. Amíg a nemzetközi terrorizmus jelei nem jelentkeznek, addig az USA kb. pozitívan tekint a kérdésre.

Új Nagy Játszma − Nagy Játszma kifejezést a 19. századi orosz-brit versenyre használtuk. − az Új NJ a Szovjetunió felbomlása utáni időszakra vonatkozik. Készletek (földgáz, kőolaj) miatt fontos.

56


©Lara

− USA az egyik legfontosabb szereplő, Szovjetuniónak a közel-külföld fogalmát testesíti meg, de részt vesz Kína, Irán, India. − Ahmed Rashid Taliban c. könyvében ír arról, hogy az amerikai városok miként jelennek meg a térségben. USA-nak Türkmenisztán a legfontosabb. Türkmenisztán keresi a kapcsolatot a külfölddel a földgáz vezetékek vezetése miatt. − Argentin vállalattal lépnek kapcsolatba, a Bridas megjelenik Türkmenisztánban. Különböző koncessziós szerződéseket kötnek. Kőolaj és földgáz kitermelés és elvezetés a fő kérdés. − 95 környékén – mikor Afganisztánban a tálibok mennek előre – letárgyalják, hogy Türkmenisztánból egy vezetéket kellene építeni Afganisztánon keresztül át Pakisztánba vagy tovább Indiába. − Afganisztán így jön képbe ekkor. Ehhez a vezetékhez nem kevés pénz kell és mindemellett a stabilitás is. − Anarchiában nem lehet ilyet véghezvinni. Ezért is fontos a tálib rezsim hatalomátvétele 96-ban. Jönnek az amerikai vállalatok szép sorban, főleg az UNOCAL. Szembefordul a Bridas-sal és kvázi ellopja az ötletüket. − azt mondja a türkmén elnöknek, hogy az argentinok ki akarják csak zsákmányolni őket, a Türkmenbasi (ez kb. az elnök szinonimája) meg elhitte, és aláírta a szerződést az amerikaiakkal. 95-96-ban zajlanak erről a tárgyalások. − Amerikaiak kerülnek helyzetbe Türkmenisztánban. − Clinton figyelmét felhívja arra, hogy szükség van egy stabil Afganisztánra. Együtt kell működni a tálibokkal (akik 96-ban vették át a hatalmat) − ezért sem negatív kontextusban jön elő a tálib-kérdés. − tálibok 94 és 96 között nem radikális iszlám államról beszélnek! hanem rendről és stabilitásról. − USA-ban a feminista csoportok szembe állnak a tálib rezsimmel. Szerintük nem szabad egy ilyen mozgalommal/kormánnyal semmiféle kapcsolatot ápolni. − Az üzleti körök, akik azt mondták fontosak ezek a kapcsolatok és jók is, erősebbek. − Eredeti kérdés, hogy melyik államon keresztül vezessék majd Türkmenisztánból ki a vezetékeket. Iránon keresztül semmiképp nem akarták, Kína ötlete kezd megvalósulni (napjainkban), Oroszország csecsenek és a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem jó, Törökország akkor még nem merült annyira fel, ma ez is megépült már. − Afganisztán tűnik a legjobb megoldásnak! Viszonylag rövid út, viszonylag stabil és az amerikai érdekeket is szolgálja. De feltétel, hogy tényleg stabil kormányzat álljon az élén. − De a nemzetközi terrorizmus és bin Laden (Al-Kaida) megjelenése változtat a térségen. − 98. augusztus 7. a fordulópont. Kenya és Tanzánia fővárosában (Nairobi és Dar-esSalaam) merényleteket követ el az al-Kaida. Ez az utolsó pont, ekkor vége szakad a jó kapcsolatnak, a tálibokat ellenzők táborába lép át az USA. (már 97-ben is kezdett megromolni a kapcsolat) − Olyan komolyan ellenzi, hogy az ENSZ BT több ülésén is foglalkozik a tálib rezsimmel, szinte évente hoznak egy-egy komoly határozatot. Többek között azt is kérik, hogy adják ki bin Ladent. Meg a teljes fegyverembargó bevezetése is szerepel ezek között. − Kik ellenzik eleve a tálib rezsimet: 57


©Lara

Oroszország: nem is kell részletezni nagyon, fontos neki Afganisztán is, de még fontosabb az öt közép-ázsiai köztársaság. Iszlamizmus terjedésében nem érdekelt. Tálib rezsim hatással van a közép-ázsiai iszlamista mozgalomra (Fergana-völgyben működik a legtöbb – pl. üzbegisztáni iszlám szervezet). o Irán: Irán tálib-ellenes kifejezetten. Az az iszlám, amit a tálibok képviselnek, az nem egyeztethető össze az iráni iszlámmal. Síita-szunnita ellentét is van. Tálibok szunniták, és komolyan fellépnek a síitákkal szemben Afganisztán területén, ami Iránnak nem tetszik. Afganisztán nyugati tartományai a Perzsa Birodalomhoz tartoztak, Irán élénken érdeklődött az itteni folyamatok iránt. o India: Indiai-pakisztáni konfliktus is a háttérben áll. Nem csak Kasmír és a nukleáris proliferáció miatt. Indiának nem érdeke egy iszlamista rezsim Afganisztánban. Vezetékekben is érdekeltek, TAPI vezeték megépítése. Érdekelt az energiaforrásokban. (TAPI = Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán, India) Nagyhatalmak megosztottak. Az USA viselkedése fordulatnak számít. Oroszország, Irán és India az Északi Szövetséget támogatják (tálib ellenes szövetség) o ernyőszervezete a tálib ellenes afganisztáni csoportoknak. főként tádzsikok, üzbégek. tehát ez egy afganisztáni szervezet. ország északi részben működik. o kap fegyvereket pl. Indiától és Oroszországtól. az ENSZ fegyverembargója csak a tálibokra vonatkozik, rájuk nem. o ország északi területén 10%-ot képes ellenőrizni. (Észak-kelet igazából a térképen) o 2001. szeptember 11-ig a tálib mozgalom az ország 75%-át képes ellenőrizni, 10% az ÉSZ, a maradék 15%-on fegyveres harcok folynak. o legfontosabb városok a tálibok kezén 2001. szeptember 11. nem derült égből villámcsapás. A tálib rezsim összefonódott a nemzetközi terrorizmussal. azért nagy fordulópont. o

− −

− −

Terrorizmus ellenes háború és a tálib rezsim megdöntése − jelentős fordulat a terrortámadás. reagálnia kell az USA-nak − Bush meghirdette a terrorizmus-ellenes háborút, első állomás Afganisztán megtámadása. − ENSZ BT szeptember 12-én hozza az 1368-as határozatot. o 51. cikkelyre hivatkozik, egyéni vagy kollektív önvédelem joga. nem olyan, mint a 90-es BT határozat (ami a VII. fejezetre hivatkozik) o nemzetközi jogászok nem kérdőjelezik meg az afganisztáni háború legitimitását. o NATO ötödik cikkelye is életbe lép a történelemben először.  NATO ma az egyik főszereplő az afganisztáni háborúban − Október 7-én robban ki a háború: Tartós Szabadság hadművelet. OEF (Operation Enduring Freedom) Mind a mai napig tart.

58

Nemzetközi konfliktusok a poszt-bipoláris korszakban|2009 − −

− −

−

©Lara

Október 20-án rövid szárazföldi akció. Amerikai katonák érkeznek Afganisztán területére, de a légi támadás dominál. katonailag a tálib rezsim megdöntésében a legfontosabb szervezet az Északi Szövetség. ők a főszereplők, támogatják katonailag az amerikai célokat, azaz a tálib rezsim megdöntését. fő kérdés, ki fogja Kabult felszabadítani. amerikaiak kérték, hogy ha lehet, akkor az ÉSZ ne vonuljon be oda, mert a háború utáni rendezést nehézzé tenné. ennek ellenére bevonulnak november 12-én, elzavarják a tálibokat. utolsó katonai esemény december 9. ez a rezsim végső bukása, Kandahar városából is kiűzik a tálibokat (ez volt a tálibok ideológiai és katonai központja is) nagy kérdés a hogyan tovább, milyen legyen az újjáépítés

Az afganisztáni újjáépítés − első nagy kérdés: kik döntsenek, milyen formában döntsenek Afganisztán újjáépítéséről. − több kísérlet is volt, egyik sem volt működőképes. − 6+2-es formula. 2001. november 27 és december 5 között Bonn-Petersbergi Afganisztán konferencia. Elfogadják a rendezési tervet. Ún. hétpontos rendezési tervet, amit ezt követően meg is valósítanak több-kevesebb sikerrel. o Afganisztán hat szomszédja: Pakisztán, Irán, Kína, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán ezen kívül o USA és RUS vannak jelen. o plusz még különböző afganisztáni csoportok: Főszerepet az Északi Szövetség játssza.  római csoport amit Zahir sah képvisel.  ciprusi csoport is, meg még egyebek.  tálibokat nem hívják meg természetesen. − miben állapodnak meg? Abban hogy egy előre meghatározott menetrend szerint Afganisztánban demokratikus alapokra helyezett államot fognak építeni. alkotmány lesz, választások, demokratikus intézmények. o 1. pont: ideiglenes kormányzó hatóság: 30 tagú, december 22-én kezdi meg a működését, hat hónapig működik. 18 helyet kapnak az északi szövetség tagjai (ez is mutatja a felülreprezentáltságukat)  amerikaiak első számú kedvence Hamid Karzai, aki pastu. nyilvánvalóan ők a lakosság többsége, persze ők is megosztottak, több féle törzs. Ő nem ugyanahhoz a törzshöz tartozik, mint a tálibok. 92-es Rabbani kormánynak a külügyminisztere volt. kezdetben támogatta a tálibokat, majd amikor elfoglalják Kabult ellenük fordul. o 2. pont: 21 fős független tanács, ideiglenes Loja Dzsirga életre hívása (=valamiféle törzsi gyűlés). Feladata, hogy különböző intézményeket felállítson és hat hónap után kinevezzen egy ideiglenes kormányt 2 évre. o 3. pont: ideiglenes kormány felállítása 2002. június 22-én 2 évre. kormányzó hatóság átadja a hatalmat. megbízatása 2 évre szól. o 4. pont: ideiglenes kormány feladata ún. alkotmányozó nemzetgyűlés (azaz alkotmányozó Loja Dzsirga) felállítása, amely elfogadja Afganisztán alkotmányát. Ezt követően jön az első szabad választások megrendezése.

59


©Lara

5. pont: nemzetközi erők állomásozása. Nemzetközi Biztonsági és Támogató Erők állomásoznak itt (ISAF)  ENSZ BT határozattal legitimált erő. o 6. pont: Afganisztáni haderő és afgán rendőrség felállítása. (ma kulcskérdés) o 7 pont: Afganisztán gazdasági újjáépítése, nemzetközi rekonstrukció. kulcsszerepet kap az ENSZ, annak is az UNAMA (United Nation Assitance Mission is Afghanistan) nevű missziója. − Legfontosabb dimenziók: o 1-4. pont: politikai átmenet. o 5-6 pont: biztonsági katonai aspektus o 7. pont: gazdasági dimenzió o

Politikai átmenet − Alkotmányt kitűzött menetrend szerint 2004. januárjában fogadják el konszenzussal. rengeteg vita előzte meg. nem csak Afganisztánon belül hanem amerikai körökben is. mi van ha az afgánok demokratikus eszközökkel egy iszlám államot akarnak? ez nem teljesen valósult meg, de végül is mégis (). Iszlám az alkotmányban kitüntetett helyet foglal el, iszlám köztársaság lesz! semmilyen törvény nem mondhat ellent a saríjának. − iszlámot államvallásként nevezik meg. − legfőbb vita arról szólt, hogy milyen legyen a politikai rendszer. Persze azt akarják, hogy legyen demokratikus. Végül egy erős elnöki rendszer lett, 5 évre választják meg az elnököt és max. 2-szer választható. tehát max. 10 évig lehet elnök. feltétel: afgán állampolgár és muszlim vallású. − parlament is feláll, 2 kamara. alsó (közvetlen választás) felső (tartományi gyűlésekből jelölik) − nyugati elvek szerint épül fel. emberi jogok, kisebbségi jogok tekintetében kifejezetten követik a nyugati elveket, névelegesen demokratikus állam lesz. − meg kellett tartani az első választást majd parlamenti és helyi választásokat is. − 2004. október 9-én tartják meg. 17 jelölt, magas részvételi arány. (80%-a a regisztrált választóknak elmegy) választási előtt regisztrálni kellett, a 30 millió emberből kb. 10 millió ment el regisztrálni, tehát végülis kb. 8 millió szavazott. (de Csicsmann órákig tudna mesélni erről – én meghallgatnám) − Hamar Karzai 55,4 %-al nyerte meg. − 2009. augusztus 20-án volt a 2. választás, demokrácia tesztje. miért? mert az első választást a nemzetközi közösség bonyolítja le, a másodikat már az afgánok. Kérdés, hogy bízik-e az afgán nép a demokráciában. hát velősen azt lehet mondani, hogy nem. tegyük hozzá hogy Afganisztán csak névlegesen demokratikus. mesze van az európai demokráciától. − HK személye is gond, korrupcióra, megfélemlítése épülő rezsim, amerikaiak bírálják is. − második választás katasztrofális eredménnyel zárul. 32 jelölt, 14-15 millióan regisztráltak. ez pozitív. ezúttal a részvételi arány nem éri el a 40 %-ot (nem tudni pontosan mennyi a csalások miatt) valaki csak 20-at mond. − végeredmény: HK 54,6 %-al megnyerte. amerikaiak elégedetlenkednek. második helyezett Abdullah Abdullah.

60


©Lara

Elérik, hogy újraszámolják a szavazatok 10%-át, így HK támogatottsága 49,9%. Elméletileg ha nem éri el az 50-et akkor kell második forduló. amerikaiak szorgalmazzák ezt, HK belemegy (pedig mennyit győzködték!), erre AA visszalép! elhalasztották a második fordulót, aztán meg azt mondták, hogy jó, akkor HK győzött. most tehát ő az elnök. − A demokrácia tradíciói hiányoznak, így nem lehet csinálni. −

Biztonsági, katonai szempontok − Afganisztánban kétféle nemzetközi haderő állomásozik. o OEF hadművelet alatt 12 ezer katona, főleg amerikaiak. o ISAF: ENSZ BT határozattal működik, 2001 decembere óta. Katonák száma 88.000. nagy része amerikai. Összes amerikai katona kb. 68.000 fő. − ISAF érdekes Magyarország szempontjából. Kezdetben a tagállamok rotációban látják el az elnökségét, de 2003-tól a NATO irányítja. Először csak Kabul és környéke kerül az ellenőrzésük alá, majd szakaszonként az egész ország. 43 ország vesz részt benne. Magyarország kb. 300 fős kontingenssel vesz részt. − PRT: Tartományi Újjáépítési Csoport. 26 ilyet hoznak létre. egyiket Magyarország vezeti, Baglan tartományban. 2006-ban a hollandoktól vettük át. ezek civil katonai együttműködések. katonák biztonságos helyzetet teremtenek a humanitárius szervezetek tevékenységének, és közösen építik újjá Afganisztánt. − Obama azt mondta, hogy fél éven belül 30.000-el emeli a katonák számát, kérte a NATO-t is hogy járuljon hozzá. Angolok hajlandóak hozzá járulni, franciák nem akarnak adni. − Afgán hadsereg és rendőrség működtetése és kiképzése: akkor tudnak a nemzetközi erők elmenni, ha van egy ütőképes hadsereg és rendőrség. kezdettől fogva legnagyobb összegeket erre fordítják. afgán hadsereg 94.000 fős. ez nagy előrelépés, rendőrség 84.000. terv ezt megnövelni. milyen kihívások vannak? − hadseregben a tádzsikok szerepe túl jelentős. Emellett nem vonzó sem a hadsereg sem a rendőrség, gyakran írni-olvasni nem tudnak, nem lehet kiképezni őket. Nem jelentkeznek túl sokan, vagy ha jönnek akkor mennek is gyorsan. komoly kihívás. 34 tartományból 1 olyan van, ahol a hadsereg a nemzetközi erők nélkül rendet tud tartani. Gazdasági újjáépítés − UNAMA nevű misszió több donor-konferenciát szervezett, ahol felajánlásokat vártak. USA 40 milliárd dollárral járult hozzá, nem-amerikai részről pedig 25 milliárd dollár folyt be. ez elég korlátozott méretű összeg. nem elég semmire. − Több pénz kellene. Nőtt a GDP/fő, de még így is rettenetesen kevés. − 2006: londoni konferencián elfogadtak egy ötéves újjáépítése tervet, az Afghanistan Compact-ot, melyben Magyarország is részt vesz. (66 ország van benne összesen) 10 milliárd dollár összegben konkrét célok megvalósítása a feladat. Legfőbb kihívások − A biztonsági helyzet romlása. nem hogy javult volna 2001 óta, hanem romlik.

61


különösen 2006-ban kezdett el romlani főleg az ország keleti és déli tartományaiban (a pakisztáni határ mentén). Karzai-kormány a terület 30%át képes ellenőrizni, a maradékot a hadurak uralják. o 90-es évek eleji helyzet kb. amerikaiak ezért is bírálják Karzait. ezek a hadurak a parlamentbe is bejutottak a választások során. Karzai tárgyal is velük. tálibok újjáélednek, akár az ország területének 1/3- ára is kiterjed a befolyásuk. Pakisztán fontos szerepet játszik ebben, törzsi területeken a határ átjárható, afganisztáni tálibok menedéket kaphatnak és felfegyverkezhetnek. Pakisztán a rendezés kulcsa. ha Afganisztánt rendezni akarjuk akkor pakisztáni törzsi területeket kell rendbe tenni először. ópiumkereskedelem: Afganisztánban egyik fő bevétel, GDP 7 %-a volt 2007-ben. o amerikaiak ezt egy az egyben fel akarták számolni (a földeket, területeket) és a helyükre rendes mezőgazdasági termékeket akartak rakni. következménye óriási kudarc. o nem tudnak az embereknek alternatív munkalehetőséget biztosítani. mindaddig, amíg az ópiumkereskedelem kifizetődőbb, mint mondjuk a búza feldolgozása, addig azt fogják választani. 14 tartomány ópium-mentes csak. HDI mutatató a 170. helyen van, rettenetes életszínvonal. Voltak pozitív folyamatok, pl. utak is épültek, de ez nem olyan lényeges. legnagyobb kihívás Csicsmann szerint a politikai kérdések, többek között az, hogy valóban demokratikus-e és mi lesz, ha a nemzetközi erők elmennek. Obama 2011 környékén elkezdi kivonni az amerikai katonákat, be akarja tehát fejezni a ciklusa alatt. Csicsmann szerint Afganisztán visszasüllyedhet ugyanabba az állapotba, meg ott van Pakisztán is. Pakisztánra is nagyon odafigyel Obama. térképeket nézegessük az ISAF oldalán. biztonsági helyzet romlása: 2006-tól kezdve. Ennek oka a pakisztáni törzsi területek. Főleg a Pakisztáni határ mellett romlik a biztonsági helyzet. Afganisztán stabilitása Pakisztán stabilitásában rejlik. Bush újabb lépéseket tett: 2. ciklus alatt erőfeszítések Pakisztánban (törzsi területek rendezésére) Pakisztáni hadseregnek nyújt kiképzést, hogy jobban tudjanak fellépni. Vezető nélküli repülőgépekkel való támadás feltételezett terrorista központon ellen. Néha civilek halnak meg itt, ezektől hangos a média. Még többen Amerika-ellenesek lesznek, ennek csak hátrányai vannak egyelőre. A demokrácia kérdése ezzel szorosan összefügg. 2009 nyarán tartották a második elnökválasztást. Sok jelentés készült arról, hogy meg lehet-e egyáltalán tartani. (romló biztonsági helyzet miatt). Ha megtartják, a helyzet nem nyomja-e rá a bélyegét a demokratikus folyamatokra? Afgán demokrácia tesztje: maguk az afgánok bonyolítják le. Többen regisztrálnak, mint az elsőnél. Törzsek szerepe is megnő, többen regisztrálnak ők is. A választás napján (2009. augusztus 20.) a regisztráltak 30%-a vesz csak részt. Voltak, akik féltek elmenni, voltak, akit kényszerítettek, másoktól megvették a szavazatot, vagy kétszer szavaztak. o

−

− −

− − −

− − − − −

−

− −

©Lara

62


©Lara

− Az elnök végül is marad: erőteljes nepotizmus jellemző, nem annyira demokratikus. Az elnök személye elég sok problémát vet fel, az USA nem szólhat és nem is szól bele a belpolitikába. − Felróják neki azt, hogy a hadurakkal (nem pastu) igen szívélyes viszonyban van. − Csalás miatt újraszámolták a szavazatok 10%-át. De így is Karzai nyert, kisebb arányban. Tartanak második fordulót, erre a második helyen álló elnök-jelölt (Abdullah Abdullah) visszalépett. Azt mondta, nincsenek meg a feltételek arra, hogy tisztességes legyen a második forduló. − Röviden összefoglalva ez minden csak nem demokrácia. Szép komédia, ami tipikusan egy fejlődő ország politikai rendszere. − Egyik legnagyobb kérdés: mi legyen a tálibokkal? Egyes források szerint az ország 30%-án rendelkeznek befolyással (nem egyenlő azzal, hogy ellenőrzik!) o Bonn-Petersbergi konferenciára nem hívják meg őket. o egyre inkább igény arra, hogy felajánlják a politikába való bekapcsolódás lehetőségét. A Karzai-kormány akár titkosan is tárgyal velük, nem is feltétlen Afganisztánban. − Afgán nemzeti hadsereg és rendőrség: egyre nagyobb számban képezik ki őket. De ők nem képesek önállóan ellenőrizni az országot. Ha elmennek a nemzetközi erők, nem tudják ellenőrizni az országot, jelenleg csak Kabulban boldogulnának. − Számukat, képzettségüket növelni kellene. − Gazdasági kihívás: afgán gazdasági adatokban nincs valami nagy javulás. Segélyek, amiket megszavaztak nekik, az nem valami sok, egy részük meg sem érkezett (infrastruktúra kiépítése nagyon költsége – hegyvidék, plusz még a biztonsági rendszer is rossz…) Nehéz munkalehetőséget biztosítani a leszerelő táliboknak, vagy az ópiumkereskedőknek alternatívaként. − Ópiumkereskedés még mindig kifizetődőbb. Obama kormányzat, és a jövő − Afganisztán kérdése jelentős volt az elnökjelöltek között is. Irakhoz képest inkább egyetértés volt itt. Terrorizmus ellenes háborút tovább kell folytatni, Afganisztánt pacifikálni kell, katonák kellenek. Márciusban jelenti be a stratégiát. o plusz 20.000 fő, ez október-novemberre meg is történt. o Af-Pak stratégiának is nevezik, hiszen Pakisztán is fontos. A biztonsági helyzet romlása visszavezethető a törzsi területekre, tehát a Pakisztánnak nyújtott gazdasági segítség jelentős részét ide kell fordítani. o Vezető nélküli repülőgépes támadások is folytatódnak. − 2009 nyarán felülvizsgálják ezt a programot, kell-e még katona, stb. − Végül az afganisztáni erők vezetője, és mindenki más is azt mondja, csapatemelés kell. − December elsején újabb bejelentés, 30.000 fővel növelik a katonák számát. NATO tagállamokat is kéri, hogy járuljanak hozzá legalább 10.000 fővel. − Obama bejelentését rengeteg kritikával fogadják Amerikában is. Demokraták mondják sokan, hogy minek kell emelni, de a republikánusok is kritizálják. Nekik nem tetszik, hogy Obama meghatároz egy pontos dátumot (2011) mikor el kell kezdeni kivonni a katonákat. Lehet, hogy rossz üzenetet küld ezzel az afgán kormánynak. − Összességében azért pozitív a program fogadtatása Amerikában. 63


©Lara

− Magyarország valószínűleg 200 fővel fog hozzájárulni, Franciaország nem akar, GBR hozzájárul. − Úgy tűnik, ciklusa alatt rendezni akarja kérdést. − Szkeptikusak lehetünk ebben a kérdésben. Irakban látszott bizonyos javulás, Afganisztánban semmi. − egész amerikai külpolitika hitelességét érinti. mintha Pakisztánnal nem tudna mit kezdeni. Az elmúlt hónapok nem hoztak eredményt. Pakisztán és India között folyik egy versengés Afganisztánért. Indiának gazdasági érdekei vannak, ez Pakisztánnak nem valami jó. − 2008 júliusában ismeretlen tettesek felrobbantották Kabulban az indiai nagykövetséget (valószínűleg pakisztáni terroristák voltak)

IX. Irak Vizsgainfók: Irakos tanulmányok közül: nemzetközi jogi kérdés (Dunai Pál), N. Rózsa E. tanulmánya, Iraki felkelés, az ország-tanulmányok nem kellenek. Jegyzet alapján kell tudni 5-10 mondatban összefoglalni. Vizsga: kisebb, közepes és nagyobb kérdések. (kicsiben nevek, évszámok; lesznek kifejtő kérdések – ha nagy, akkor 1 lesz, egyoldalas válasz kell. A többinél rövid felsorolások, 1-2 mondatos válaszok) Maximum egy óra. Aki tanult az jelest kapott, aki nem, az nem.

Irak a 2 háború között: 91-2003 − 687-es határozat elfogadásával ért véget a dolog. Miért nem döntötték meg akkor a Szaddam-rezsimet? Erről már hosszan beszéltünk. − Két háború közötti időszakot részletesen át kell tekinteni. − Amerikai külpolitikában nincs gyökeres változás. Szankciók fennmaradását eldönti a Bush-kormányzat. Arról volt szó, hogy addig maradnak a szankciók, amíg Kuvait szuverenitása helyre nem áll. Bush eldönti később, hogy addig maradnak, amíg Szaddam hatalmon van. − Ha megbuktatják, eltörlik a szankciókat. − Ezek a szankciók hozzásegítenének egy alulról szerveződő felkeléshez a Szaddam rezsimmel szemben. − Ez óriási tévedés volt! Nem hogy lazult volna a társadalom és a rezsim viszonya, hanem szorosabb lesz! Nem azért mert az emberek rajonganak Szaddamért. − Rettenetes gazdasági helyzet, hiperinfláció, jegyrendszer. A lakosság állami pénzekből él (60% él ebből) ők féltik gazdasági helyzetüket, meg az amúgy is rossz életszínvonalat. − Nemzetközi közösség 90-es évek közepén határozza el, hogy szükség van valamilyen programra, ami segíti a lakosságot, és segít megelőzni a humanitárius katasztrófát. Ez lesz az „oil for food”, 1995-ben fogadja el a BT. − Alapelv az, hogy Irak egy bizonyos mértékben exportálhat olajat, de a bevételt bizonyos célokra fordíthatja csak. Pl. Kuvaitnak kártérítés, kurd területek, élelmiszer, gyógyszer. Kezdetben Irak elutasítja, egy évbe telt meggyőzni. − 1996-ben fogadja el, Szaddam az egész embargós rendszerrel nem ért egyet. − Végül mégis elfogadja. 2 milliárd dolláros összegről volt szó, kb. Ez a program javított-e a lakosság helyzetén? Összességében sajnos nem.

64


©Lara

− nem maga a nemzetközi közösség az oka, hanem a Szaddam rezsim. Nem járt élen abban, hogy a saját lakosságának kedvezzen. − Negatív tendenciák nem fordulnak meg, sőt vannak olyan statisztikák, hogy a szankciók közvetett következményeként kb. 1 millió ember vesztette életét. − Különösen a gyermekhalandóság ugrott meg, kb. az 1 milliónak a fele gyermek. − Felelős a nemzetközi közösség, de nem csak! Felelős a rezsim is! Nem juttatták el a megfelelő helyre a gyógyszereket. − Kialakul egy feketepiac is, plusz korrupciós ügyekről ne is beszéljünk. − Bizonyos források szerint az ENSZ is érintett volt… erről nem beszélünk most. − A humanitárius helyzet végig rossz a 90-es évek alatt. − USA megpróbált tenni azért, hogy elmozdítsák Szaddamot. Két olyan szervezetet támogat amelyek az iraki diaszpórából szerveződnek (nyugaton élő irakiak) – azért mert közvetlenül nem akar beavatkozni. Keresnek ellenzékieket. o Iraki Nemzeti Kongresszus: Ahmed Csalabi. 2003-ban ő lesz a favoritja az amerikaiaknak, amikor megbuktatják Szaddamot. Aztán hamar népszerűtlen lett.  ernyőszervezet, CIA pénzeli. Vannak kommunisták, kurdok, iszlamisták benne.  Az az elképzelés hogy ez a szervezet a kurd területekről felkelést fog szervezni. Ehhez nyújt az USA segítséget. o Iraki Nemzeti Egyetértés: Magas rangú katonai tábornokokból áll. Eljöttek Irakból, de rendelkeznek összeköttetésekkel.  elképzelés: ráveszik arra, hogy belső katonai puccsal mozdítsák el Szaddamot.  Elsősorban pénzzel segíti.  Bush alapozza meg, de Clinton alatt is fennmarad a pénzelés.  Kettő feltartóztatás (Clinton): megfogalmazza Irak kapcsán. Egyszerre kell Irakot és Iránt feltartóztatni. Mindkét állam Amerikaellenes. USA számára a hatalmi egyensúly a legfontosabb, egyikkel sem kell kooperálni, ellenzéket támogatni kell. − 90-es évek közepén végre is hajtják ezeket az akciókat a szervezetek. 95 tavaszán kurd felkelés. De hamar kudarc. Utolsó pillanatban a CIA kihátrált az akció mögül. − Másik szervezet 96-ban próbálja meg végrehajtani a belső katonai puccsot, de Szaddam rájön, tehát ez is sikertelen. − 90-es években már csak 98 az áttörés. 1998-as változások − Megromlik a Szaddam rezsim és a fegyverzetellenőrök közötti amúgy sem szívélyes viszony. 91-es határozat szerint az UNSCOM ellenőröket. − novemberben jelzik, hogy Huszein akadályozza a tevékenységüket. Nem engedi be őket sok helyre. decemberben bejelentik, hogy felfüggesztik a tevékenységüket. o mert Huszein ellehetetleníti a működésüket o elhagyják Irakot − erre reagálni kellett. − Megosztja a nagyhatalmat, akik 91-ben még egyetértettek. két blokk alakul ki. o USA és GBR: kell egy katonai fellépés emiatt. Nem azt mondják, hogy meg kell dönteni a rezsimet, mondjuk bombázni kell. 65


− − −

−

− −

©Lara

o Kína, RUS és Franciaország: nem kell. nemzetközi jogilag nem igazolható a fellépés. Amerika szerint a 687-es határozat miatt kell, ők meg azt mondják nem kell. Sőt! Fel kell oldani a szankciókat! o a BT megosztottságára rátapintottunk ezzel, ez lesz 2003-ban is. Nekik persze nemzeti érdekeik is vannak Kínának és RUS-nak is olaj-érdekeik vannak: koncessziós szerződéseket kötöttek Irakkal (90-es években). Ezért sem támogatják, de még sok más miatt. USA: Clinton nehéz helyzetben volt. 98-ban december előtt neokonzervatív körök azt írják neki, hogy ideje lenne megdönteni a rezsimet. október 31-én a Kongresszus elfogadja az Iraki szabadságról szóló törvényt. Jelentős anyagi támogatást adnak iraki emigráns szervezeteknek. USA támogatja a Szaddam rezsim megdöntését! (tehát ez törvényi szinten ki van mondva! közvetetten bár, de meg kell dönteni) ez előre vetíti a 2003-as háborút. Clinton nem volt érdekelt, hogy túlzott katonai fellépéssel reagáljon, de sehogy reagálni se lehetett. December 17: korlátozott katonai hadművelet (sivatagi róka – 17-19-ig tart) amerikai és brit repülők mindent bombáznak. mindenki tudta hogy ezzel nem fog megbukni a rezsim. Eddig is voltak bombázások, most kicsit többet dobtak le. 98-as év fordulópont: nincsenek fegyverzetellenőrök. ez lesz az USA egyik vádpontja (tömegpusztító fegyverei vannak Iraknak) 91 és 98 között eredményes volt a munkájuk. amit találtak (alapanyagok vegyi fegyverek gyártásához) megsemmisítették és dokumentálták is. nem mindent tudtak megsemmisíteni.

2001. szeptember 11. − USA vezetése egyértelműen hangsúlyozza hogy a Szaddam rezsimet meg kell buktatni (a terrorizmus ellenes háború ezt magában foglalja) − Úgy vélik, Iraknak biztosan volt kapcsolata a terror-támadással. Ha nincs valami nyilvánvaló, akkor keresni kell. − novemberben már dolgozzák ki a stratégiákat. − gonosz tengelye: 2002. január 29: Bush az Unió helyzetéről szóló beszédében használja, nem először: Irakot, Iránt és Észak-Koreát nevezi meg. Tömegpusztító fegyverek szerzésével és a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolja őket. − ez a kettő összekapcsolódik (főleg az amerikai gondolkodásban és főleg ekkoriban). Mi van akkor ha terroristák kezében ABC fegyverek lesznek?? − ezek a rendszerek önkényuralmi rendszerek is, akik saját népüket is elnyomják. − 2002-es év a háborúra felkészülés jegyében telik. Katonai kiadások megemelkednek (ez közvetlen előzmény) − 2002: új nemzetbiztonsági stratégia elfogadása. megelőző csapás gondolata, preventív háború gondolata. Irak közvetlenül fenyegeti a világot és az USA biztonságát, addig kell megtámadni, amíg nem támad meg minket. Nemzetközi jogi kérdések − ENSZ BT 2002 őszén vitázik a kérdésről. nem tart túl sokáig a vita, 2002. november 8-án elfogad az ENSZ BT egy kompromisszumos határozatot (1441-es) − egyetértettek ebben. − Tartalma: 66


©Lara

o azt rögzíti, hogy Irak súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, lényegi jogsértést követett el. Felszólítja Irakot, hogy működjön együtt a nemzetközi közösséggel. o Ha nem, akkor súlyos következményekkel kell szembenéznie Iraknak. Na de ez mit takar?  Amerikai-brit értelmezés: ez Szaddam megdöntését jelenti, tehát fegyveres akciót takar.  Kína, RUS, Franciaország (és Németország): sokféleképen lehet értelmezni, de úgy tuti nem, hogy az USA fel van hatalmazva a fegyveres akcióra. o Ha tudták, hogy kétértelműen lehet értelmezni, akkor miért mentek bele?  a cél az, hogy a vita a BT-ben folytatódjon tovább. Ha nem fogadták volna el, akkor USA megtámadta volna esetleg már novemberben, kihúzták az USA kezéből a lehetőséget.  Franciaország élesen elítéli ezt a háborút. azon munkálkodott, hogy folytatódjon a vita az ENSZ-ben.  Még a háború napján (március 19. vagy 20 – időszámítás miatt más) is rohangálnak határozattervezetekkel az amerikaiak. Sokat már nem terjesztettek elő. − USA egyik hivatkozási alapja ez a határozat. − Másik hivatkozási alap: nem ért véget a második öbölháború, azaz érvényes a 687es. Ezt pedig Irak sérti a határozatot, tehát érvényes a felhatalmazás. o gáz, mert ez a felhatalmazás Kuvait felszabadítására vonatkozott nem Szaddam megdöntésére. − egyéni vagy kollektív önvédelem joga: szeptember 11-hez próbálják kötni. Afganisztánhoz kötik eredetileg, de át akarják terjeszteni Irakra. Nemzetközi jogászok nem igen fogadják el egyiket sem. Tehát a háború nem igazán legitim. Háború kirobbanásának okai Hivatalos okok (fontossági sorrendben) − gonosz tengelye beszédben megfogalmazódik

− tömegpusztító fegyverek birtoklása: o bizonyított volt, hogy Irak rendelkezett bizonyos vegyi fegyverekkel, hiszen bevetették a kurdokkal és Iránnal szemben. Ellenőrök is találtak. 2002 nyarán orosz nyomásra beleegyezik, hogy visszatérjenek a fegyverzetellenőrök. orosz érvelés: ha beengedik őket, elkerülhető a háború. o 1441-es megszületési után, novemberben visszatérnek, és megkezdik tevékenységüket. 2003 januárjában adják ki az első komolyabb jelentésüket, hogy nem bizonyítható az, hogy Irak rendelkezik ABC fegyverekkel, de az ellenkezője sem! Több időt kérnek. Januárban van ez, márciusban már háború van. Amerikaiak úgy értelmezik, hogy ha nem lehet bizonyítani, hogy nincs, akkor van. Ez a jogalap. o Ma már tudjuk, hogy 2003. március 19-én nem voltak a tömegpusztító fegyverek Irak területén. Tehát a legfőbb ok téves! Amerika is elismeri ezt már.

67


©Lara

o 91-98 volt ellenőrzés Irak területén, fegyverzetellenőrök igen sok mindent megtalálnak és sok mindent meg is semmisítenek. o 98-tól nem tudni mi történik, 2002 őszén az orosz diplomácia ráveszi Irakot, hogy visszatérhessenek. o 1441-es BT határozat: fegyverzetellenőrök nem sokkal az elfogadása után visszatérhettek. Nem tudták megcáfolni sem bizonyítani, hogy vannak-e tömegpusztító fegyverek Irakban. További időt kértek, de ez nem állt rendelkezésre. o 2003 márciusában már sor került a támadásra. o Amikor a háború kirobbant – ma már tudjuk – nem voltak tömegpusztító fegyverek. o Tony Blair azt mondta, hogy mindennek ellenére meg kellett támadni Irakot és el kellett mozdítani Szaddam Huszeint a hatalomból. − nemzetközi terrorizmus o azt kellett volna alátámasztani, hogy Iraknak köze volt a szeptember 11-i terrortámadáshoz. o Ezt igazából nehezen lehetett alátámasztani, Irak és az Al-Kaida teljes mértékben eltérőek. Szaddam Huszein és Oszama bin-Laden is teljesen mások az iszlámról és a politikáról is mást gondolnak. Közös pont: Amerikautálat. o Al-Kaida iszlám államban gondolkozik, SZH Irakja meg szekuláris állam. Ez persze nem zárja ki az együttműködést. o De ennek ellenére csak egy konkrét bizonyíték volt: szeptember 11. előtt nem sokkal egy magas rangú iraki vezető találkozott az egyik elkövetővel, Mohamed Attával. Ezt tekintették kvázi bizonyítéknak. o Irak érintettségét nem sikerült alátámasztani. o Egy valamit lehet igazolni, azt hogy Irak támogatja a palesztin-terroristákat (pl. a hátramaradt hozzátartozókat). o Egyik hivatalos okot sem sikerült bizonyítani. Ha innen nézzük, akkor nem csak jogilag, hanem ebből a szempontból is megkérdőjelezhető. Az okok tehát nem állnak fenn… Nem hivatalos okok − valószínűsíthetően szerepet játszottak, de az amerikaiak nyilván ezekkel nem álltak elő. Kőolaj: − Média által közkedvelt téma: közel-keleti olajkészletek. USA-t nem más érdekli a média szerint, mint az olaj. Nekünk nem szavad ennyire leegyszerűsíteni. − SZA-nak (Szaúd-Arábia=SZA) vannak a legnagyobb készletei, második helyen Irak szerepel. Legújabb kutatások szerint elképzelhető hogy Irakban még a szaúdi készleteknél is több olaj van. Háborús időszakban leállt az új készletek felkutatása, csak feltételezés ez. − Az USA és SZA viszonya némiképp megromlik, ami visszavezetető a szeptember 11i terrortámadásra (még jó, a merénylők jó része is szaúdi voltak…)

68


©Lara

− Ez azért fontos, mert az USA a Közel-Keletről főként SZA-ból importál olajat. USA felfigyel arra, hogy SZA az olajpénzekből olyan csoportokat is támogat, akiket nyugaton terroristának szoktak nevezni. − Emiatt merül fel, hogy mivel lehetne helyettesíteni hosszabb távon az esetleg kieső szaúdi olajat. Hát Irakkal. Ehhez egy Amerika-barát kormányzat kell, de minimum egy rezsimváltásra, a jelenlegi kormány megbuktatására lenne szükség. − Amerikai olajvállalatok (texasi olajkultúra, ahonnan Bush is jön) szorgalmazzák a háborút. Tiszta helyzetet kell teremteni Irakban. 90-es években franciák, oroszok, kínaiak mindenféle érdekeltségeket szereznek Irakban, különböző koncessziós szerződéseket kötnek. Ebből az amerikai vállalatok kimaradtak. Háborúval viszont ezeket akár semmissé lehetne tenni, tiszta lappal lehetne indulni, az amerikai vállalatok is helyzetbe kerülhetnének. − Látni kell, a háború megindításakor az amerikaiak annyira rettenetesen nem függtek a közel-keleti kőolajtól. USA energiaszükségletének 40%-át adja a kőolaj, ennek fele import. Ennek a negyede származik csak a Közel-Keletről (főként SZA) maradék ¾-e más régiókból van, pl. Nigéria. Tehát nem olyan jelentős a függés. De! Születtek különféle előrejelzések, amik szerint a következő években növekedni fog az import, és ezen belül pedig növekedni fog a Közel-Kelet szerepe (itt a legjobb minőségű és a legolcsóbb az olaj). Precedensteremtés, azaz példastatuálás: − Főként a lator államoknak szól (haramia, pária-államok) − ezeknek a lator államoknak azt sugallhatja ez a háború, hogy az amerikaiak nem ijednek meg, ha kell, megtámadnak mást is. Rávehetné esetleg őket arra, hogy térjenek jó útra, ne támogassák a terroristákat. − Legfontosabb talán Irán és Észak-Korea. − Más államok is vannak a lator államok között, pl. Szudán, Kuba, Líbia, Szíria. − Líbia kiemelendő: A Bush kormányzat szerint Líbia esetében sikerült elérni, hogy jó útra térjenek. Szerintük ez a terrorizmus ellenes háború eredménye, mert Líbia azóta együttműködik. Szakértők többsége és tanár úr is azt mondja, hogy az egyáltalán nem biztos, hogy ez az amerikai külpolitikának a sikere. Nem is beszélve arról, hogy mit jelent a „jó útra térés”? Továbbra is diktatúra van ott… Inkább arról van szó, hogy a belpolitikai változások sarkallták erre a döntésre Kadhafit. Demokrácia dominó tézise (demokrácia-hólabda): − Háború után hivatalosan is megfogalmazódik − Ha Irakban és Afganisztánban megteremtik a demokratikus intézményeket, akkor ez az egész közel-keleti térségben a demokráciák elterjedéséhez fog vezetni. − Bush Afganisztán is a tág Közel-Kelethez sorolja. − Demokráciák elterjednének, azok pedig nem háborúznak (tartja a liberális elmélet). Ezzel pedig béke lenne a Közel-Keleten. Pl. a palesztinoknál ezért tartottak választást, amit aztán megnyert a Hamasz. − Röviden ez kudarc. Pont. − Voltak változások, de legalább annyi visszalépés is volt. A háború kirobbanása − Háború előtt komoly diplomáciai egyeztetések folynak mindkét blokk részéről. 69


©Lara

− Egyrészről a háborút ellenzők (Franciaország, Németország, Oroszország, Kína) mindent megpróbáltak megtenni a kirobbanás megakadályozásáért. o Oroszország  orosz külpolitika nagyon fontos kezdeményező a háborút megelőző diplomáciában. Nyíltan sosem ellenezte magát a háborút. Inkább egy csendes ellenző. Szeptember 11. után az amerikai-orosz kapcsolatokban is elindul egy pozitív enyhülés, amit az oroszok nem akartak veszélyeztetni azzal hogy kérdőre vonják Busht.  Filozófiája, hogy megőrizze a kialakuló jó kapcsolatot. o Miért ellenzi Kína?  multilaterális együttműködésben és multipoláris világban gondolkodik, amelyben az ENSZ-nek, a BT-nek kell, hogy meghatározó szerepe legyen. Szerintük ez a háború nem legitim.  Olajexportőrből olajimportőrré változik 1993-ban. Ebben a KözelKeletre szorul.  Nem Iraktól szerzi be alapvetően, de a kínai vállaltok jelen vannak Irakban. Közel-Kelet stabilizálása fontos neki. Perzsa-öböl instabilitása minden szempontból rémálom nekik. o Háború előtti napokban az amerikaiak, a britek és a spanyolok különféle határozat-tervezeteket fogalmaznak meg és próbálnak erről vitatkozni, de szavazásra ezeket nem bocsátják. Persze azért, mert rájönnek, hogy sem a nem állandó tagok, sem az állandók nem támogatják ezeket a tervezeteket, melyek valamilyen formában legitimálnak a háború kirobbanását. − 2003. március 17: Bush 48 órás ultimátumot fogalmaz meg. Ezen az időn belül SZH hagyja el Irak területét a fiaival együtt, ellenben háborút indítanak a rezsim megbuktatása végett. − Március 19-én megindul az iraki háború. Amerikai elképzelés az volt, hogy gyorsan nyerjék meg a háborút, gyorsan buktassák meg a rezsimet, ezután pedig az újjáinduló olajexportból építsék újjá Irakot. Ezek az elképzelések – finoman fogalmazva – csak részben váltak valóra. − A háborúnak az első része (a rezsim megbuktatása) tényleg kvázi villámháborúként valósul meg, hiszen 2003. április 9-én elfoglalják Bagdadot, és ezt tekintjük a rezsim utolsó napjának. SZH két fiával együtt elmenekült a városból. − Bush a győzelem napjaiként május elsejét nevezte meg. Megnyerték a katonai részt, jöhet az újjáépítés. − Nyilvánvalóan ez a május 1. azt jelzi, hogy a SZH rezsimet sikerült szétverni, de ezzel egy hosszabb folyamat veszi kezdetét. − Katonailag néhány dolog: o milyen irányból támadják meg Irakot? Két olyan határa van, ahonnan lehet támadni:  Törökország (NATO szövetséges): ezt nem lehetett a gyakorlatban megvalósítani. a török parlament a háború előtti napokban szavazott és úgy határozott, hogy nem engedélyezik. Ennek sok oka van. Legfontosabb az a kurd-kérdés. Észak-Iraki kurdok a háború első napjától kezdve támogatják az amerikaiakat. Két nagy kurd párt fegyveres erőikkel támogatják az amerikai terveket. Törökország 70




©Lara

attól tart, hogy Észak-Irakban a kurdok önállóságot akarnak, ami egyfajta demonstrációs hatást vált ki a törökországi kurdokra. /megjegyzés: Észak-Irakban nem 2003 óta beszélhetünk autonómiáról, hanem 1992-től kezdve, előző háború után javul lényegesen a helyzetük/ Perzsa-öböl, Kuvait: Megváltozott a hozzáállásuk, pl. SZA is jelezte, hogy nem kíván közvetlenül részt venni, 1991-hez képest más volt a háború, SZA sem támogatta.

Újjáépítés és dilemmái − Afganisztáni menetrendet (a 7 pontos tervet) megpróbálták alkalmazni Irakra, nem teljes mértékben persze. − különbség: Afganisztánban több ország döntött egy konferencián, Irak estében az USA döntött a politikai átmenetről. Ez az egész amerikai akció, még akkor is ha többen támogatják. − nemzetközi jogi szempontból nem legitim Politikai újjáépítés − nem sokkal azután, hogy Bagdadban az USA átveszi a hatalmat, létrehoznak egy szerveztet: a Koalíciós Ideiglenes Hatóságot. Tagjai főként amerikaiak voltak, vezetője kezdetben Jay Garner néhány hétig, de őt hamar leváltják és Paul Bremer lesz a következő. Ők nagyjából Irak polgári kormányzói. − ők gyakorolják a hatalmat 2003 áprilisától kezdve. Ebben is eltér a dolog Afganisztántól. Ott már kezdettől fogva egy afganisztáni hatóságnak adják át a hatalmat, itt amerikaiak gyakorolják a hatalmat kezdetben. 2004. június 28-ig működik ez a hatóság, amikor is átadják a hatalmat az irakiaknak. − Paul Bremer szerette volna legitimálni hatalmát, keresni akart valami iraki szervezetet (szintén, mint Afganisztánban), ami legitimálja őt. Felállítják az Iraki Kormányzótanács elnevezésű szervezetet 2003 júliusában. 25 tagja van, nem választották őket, hanem az amerikaiak jelölték ki. Kérdéses volt, hogy a tagokat hogyan fogják elosztani, az etnikumok figyelembevételével vagy sem? Eddig ugye a szunnitáké volt a hatalom (akik kisebbségben vannak). − Az amerikaiak a demokratikus elveknek megfelelően arányosan osztották el, a többséget alkotó síita arabok közül 13, a szunnita arabok közül 6, a kurdok közül pedig 4 tag lett, stb. − Ez azt bizonyítja, hogy az amerikaiak komolyan gondolják a demokratikus elveket! A többségben lévő síita araboknak itt is többségben kell lenniük. − külföldről, nyugati államokból hazatért irakiakról van itt szó, legitimitásukat Irakban megkérdőjelezték. − Tehát az nem egy legitim szervezet az irakiak szemében. − Az Iraki Nemzeti Kongresszus és az Iraki Nemzeti Egyetértés vezetőit viszi be az USA Irakba és ők gyakorolják a hatalmat. − Iraki Kormányzótanács legfőbb feladata, hogy rögzítse az újjáépítés lépéseit (dátumokat, átalakítást) egy átmeneti alkotmányban. − Ezt az alkotmány 2004 márciusában fogadják el Irakban. Rögzíti, hogy az amerikaiaknak kiknek és hogyan kell majd átadniuk a hatalmat.

71


©Lara

− A hatalomátadás egy ideiglenes kormánynak történik majd: ez a kormány elfoglalja az amerikai kormányzó helyét, síita arab miniszterelnök lesz. Feladatuk megszervezni az első szabad választást az országban. − 2005. január 30-án tartják meg a választást. − Rendkívüli vitákat váltott ki Irakban meg máshol is o olyan biztonsági helyzetben tartják meg mikor mindennaposak a merényletek, támadások, akár amerikaiak ellen, akár mások ellen. o már szinte polgárháborús a helyzet. o mégis megtartják. − 8-9 millió ember megy el, 58%-os részvételi arány, nem olyan rossz. − demokratikus elveknek megfelelően a síita arab pártok nyerik meg, választás előtt koalíciót hoznak létre Egyesült Iraki Lista néven. Szavatok közel felét megszerzi. − második helyen a kurdok végeznek, a szavazatok közel negyedével. − A demokratikus választás mindenképp egy mérföldkő. A szunnita arabok többsége bojkottálja, a lakosság sem vesz részt, és a szervezetek sem. − Miért nem? o azért mert úgy érzik, hogy 2003 óta minden ellenük történik Irakban, a Szaddam-rezsim megdöntése az egész szunnita arab közösség félreállításáról, marginalizálásáról szól. o amerikaiak első intézkedése az volt, hogy betiltották a Baath pártot miután megdöntötték a rezsimet, ennek tagjai főként szunnita arabok voltak. o azt is megtiltották, hogy ezen a választások induljanak az egykori Baath párt korábbi tagjai. o szunnita arab politikusok többsége tagja volt. persze egy részük nem. lényeg, hogy úgy érzik, kihagyják őket és háttérbe szorítják. − az így felálló kormány legitimitása is megkérdőjelezhető, pontosan azért mert a szunnita arabok nem vettek részt, így a parlamentbe se kerültek be. − A kormány feladata, hogy bizottságot állítson fel, mely végleges alkotmányt szövegez meg. o 2005 tavaszán veszi kezdetét. o alkotmányozó bizottságot jelölnek ki melynek tagjai döntő mértékben síita arabok és kurdok. o amerikaiaknak ez nem tetszett, mert ők tudták, hogy ha a szunniták kimaradnak belőle az nem jó. Egy így megalkotott (azaz szunnita arabok nélkül) végleges alkotmány veszélyezteti az átmenetet. o rávettek néhány szunnita politikust, hogy vegyenek részt az alkotmányozásban. o 55 tagú volt a bizottság, ehhez 15 szunnita arab csatlakozik. o Ez a lépés a szunnita közösségen belül is vitát váltott ki. − nem játszanak nagy szerepet, ennek ellenére is síiták és kurdok szövegezik jobbára. − 2005 augusztusára készül el. Október 15-én a menetrend szerint népszavazásra kellett bocsátani. − eleve rövid idő volt megismertetni a szöveget a lakossággal. − állítólag röplapozták a szövegét, de véletlenül (vagy az irakiak szerint direkt) néhol más volt a szöveg.

72


©Lara

− Bush szerint győzelem az, hogy sikerült megtartani a választásokat. − volt olyan szabály, hogy ha a 18 tartományból 3-ban 2/3 vagy több lesz a nemmel szavazók aránya, akkor országos szinten úgy kell tekinteni, hogy nem fogadták el, és újra kell kezdeni. − lehetett tudni, hogy van néhány tartomány, ahol a szunniták többségben vannak, és itt nyilván több lesz a nemleges válasz. − 63%-os részvétel mellett 79% igennel szavaz. − egyes tartományokban (pl. kurd tartományok) majdnem 100% volt az igenek aránya, Bagdadban 77% igen. − A nemek aránya valahol 100 %-os volt  De végül csak két tartományban volt 2/3 a nemek aránya, egy harmadikban 55%. − következésképpen országos szinten elfogadottnak tekintették és tényleg elfogadták. − néhány szunnita arab szervezet azt mondta, hogy az amerikaiak biztos meghamisították a választásokat. − Milyen viták voltak az alkotmány kapcsán: o Irak berendezkedése: az alkotmány föderális struktúrát ír elő, ez önmagában nem tetszik a szunnitáknak. o Az alkotmány azt is mondja, hogy elismeri a kurd autonóm területet, ami 3 tartományból áll. o Emellett arról is szó van, hogy létre lehet hozni új autonóm területet, ha két tartomány úgy dönt, hogy létre akarnak hozni ilyet. A szunniták szerint ez azért nem jó, mert félnek, hogy a síita arabok az ország déli részén esetleg egy síita arab autonóm területet hoznak majd létre. Ha ez megtörténne, akkor a szunnita arabok az erőforrásban szegény területeken maradnának, és az olajkészletek nagy részét az autonóm területek fogják ellenőrizni. o hogyan kell az olajbevételek elosztani? Az alkotmány szerint a tartományok lakosságeloszlása szerint kell elosztani a már ismert olajmezőkről származó bevétel (ez a szunnitáknak nem is olyan rossz). Se: a kurdok azzal érveltek hogy az új olajkészletek meg az övék! Mert az alkotmány csak a már ismerteket mondja, így a kurdok szerint, amit újonnan találnak, az azé a tartományé aki találta. o Kirkuk hovatartozása is fontos kérdés.  A kurdok szerint vitatott, ők azt mondják, az övék, és negyedik tartományként be kell venni az autonóm tartománya (itt döntően kurdok laknak szerintük) Alkotmány úgy rendelkezik, hogy Kirkukban népszavazást kellene tartani 2007 októberéig, arról, hogy hova akarnak tartozni.  Törökország szerint itt türkmének laknak (nem csak ők mondják, arabok azt mondják, hogy ez arab terület). Kirkuk alatt van az egyik legjelentősebb olajmező. A mai napig rendezetlen a kérdés, nem volt népszavazás, és nem úgy néz ki, hogy lesz mostanság. o Az alkotmány eredeti szövegében azt írták, hogy Irak az arab nemzet része. A kurdok köszönték szépen, ezt nem akarták, módosíttatni akarták, sikerült is, úgy módosították, hogy az Arab Államok Ligájának tagja. Ez nem arabozza le a kurdokat 

73


©Lara

− új választás megtartása volt még a fontos, cél, hogy rendes demokratikus választásokat nyert kormány legyen hatalmon. 2005. december 15-én tartják meg a választásokat, a szunnita arabok sem bojkottálják teljes mértékben. Eredmények: síita arabok pártjai győznek, kurdok második, szunnita arab pártok harmadik helyen végeznek. − Miniszterelnök síita arab lesz: Núri Al-Maliki, a mai napig ő az ország miniszterelnöke. A köztársasági elnök pedig kurd lesz, Dzsalál Talabani, szintén a mai napig betölti posztját. − Az alkotmány szerint a következő választás 2010 januárjában kellene legyen, de már most látható, hogy nem lesz ez így jó, mert a választási törvény nem sikerült elfogadni. Azóta újraszövegezték ugyanis a választási törvényt, és nem sikerült elfogadni, mert az ország alelnöke megvétózta (szerinte a külföldön élő irakiaknak nem biztosít lehetőséget a részvételre). − úgy tűnik hogy márciusra tolják majd ki a választásokat. − (vessük össze Afganisztánnal: a második választás mérföldkő! Iraknál most derül ki, mennyire demokratikus) Szaddam Huszein pere − két fia az amerikai harcokban meghalt. − 2003 decemberében elfogták SZH-t. nagy kérdés az volt, hogy mi legyen vele? − Valamiféle pernek kellett kezdődnie, de abban is megoszlottak a vélemények, hogy elvigyék-e az országból, és ha nem akkor ki vigyázzon rá. Mikor az amerikaiak átadták a hatalmat, átadták őt is. − sokféle megoldási lehetőség volt, az amerikaiak végül egy nemzeti bíróság mellett döntöttek, ami 2006 őszén halálra ítélte Huszeint. − 12 vádpontot sorolnak fel, rögtön az elsőben bűnösnek találják és halálra ítélik. Ez egy 82-ben síita arabok lakta faluval szemben elkövetett támadás (140-en haltak meg) o állítólag innen merénylet kísérletet szerveztek ellene, ő meg megtorlásként kivégzett 140 embert. − nem ez volt a legkomolyabb ügy! Az Anfal-hadműveletet például nem tárgyalták meg! − USA befolyásolja a működést, az elnök meg kurd volt. Nem véletlen időzítették 2006 őszére, ekkor voltak az amerikai félidős választások. Bush fel tudta mutatni, mint eredmény. 2006 december 30-án végrehajtják az ítéletet. − Féltek, hogy zúgolódnak majd a szunniták, de végül annyira nem volt gond belőle. − A háború közel-keleti következményeit (Irán, Szíria, menekültkérdés) a kötelező olvasmányból kell elolvasni. Kivonulás − A biztonsági helyzet 2003 óta nem jó. − Iraki fegyveres csoportok (szunniták) folytatattak harcot az amerikai csapatokkal szemben. megszállóknak tartják őket − 49 ország csatlakozott az iraki háborúhoz. − ma 115.000 katona van még ott és csak amerikaiak.

74


©Lara

− szektariánus ellentétek: 2004-5-től kezdve a szunniták és a síiták között is kirobbannak harcok, de megosztottak még ők is, nincs egységes vezérelv. Vannak iszlamisták, nacionalisták. Több mint 30 fegyveres szervezet van, amik vagy amerikaiakat vagy egymást támadják. Külföldről jött szervezetek is: pl. Al-Kaida. − Bush minden javaslat ellenére megnöveli a létszámot 2007-ben, ahelyett hogy megkezdené a kivonulást, amit mondanak neki. − eredmény: tényleg javul a biztonsági helyzet, tényleg kevesebb támadás éri őket. − szakértők nem a csapatemelésnek tulajdonítják: változás volt az amerikai stratégiában is. (Meg sok más miatt, de kevés az idő) − amerikai választások legnagyobb vitatémája az iraki háború. − teljesen különböző volt Obama és McCain álláspontja. o McCain: további csapatok kellenek, mert meg kell vívni a terrorizmus ellenes háborút Irakban is. o Obama: a terrorizmus ellenes háborút Afganisztánban kell megvívni, ráadásul 600 milliárd dollárba került az iraki háború az adófizetők pénzéből. Egy olyan országban megy mindez ráadásul, ami el tudja tartani magát az olajból. − Obama álláspontja rengeteget változott! o először azonnali kivonulásról beszélt, majd azt mondja, ki kell vonni a katonákat két éven belül. − 2008. november: elnökjelölti vita folyik, közben valamennyi koalíciós erőnek szerződést kell kötni az iraki kormánnyal. Egy ENSZ döntés szerint 2008. december 31-ig maradhattak a koalíciós erők Irakban. A BT nem hosszabbította meg a mandátumukat, tehát külön szerződést kellett kötni. − 2008 novemberében ezt a szerződést még Bush köti meg az amerikaiak katonák státuszáról o 2011. december 31-ig az utolsó amerikai katonának is el kell hagynia Irakot – ez áll a szerződésben. Ám erről a szerződésről 2009 júliusáig népszavazást kell tartani, és ha a nép nem támogatja, akkor ki kell vonulni o mai napig nem volt népszavazás. o Maliki azt mondja, sokba kerülne, majd a parlamentivel együtt megtartják, na de most januárban az se lesz! akkor mi legyen? o Óriási jogi viták voltak, de végül életbe lépett. o Obama ehhez igazodik, kicsit elmozdul a gyors kivonulás felől a maradás felé. o Azt mondja, 18 hónapon belül, 2010. augusztusig a harcoló alakulatokat kell kivonni. Elnökjelöltként azt mondta, hogy mindenki hazajön eddig az időpontig. Elnökként ugye már azt mondta csak a harcolók, 30-50 ezer katona marad 2011. december 31-ig − Ez a halogatás azért van, mert mindenki fél, hogy mi lesz, ha kivonulnak az amerikaiak. Koreára nem jutott idő. Az ehhez kapcsolódó kötelező olvasmányt el kell olvasni.

75

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Recommend Documents