Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete Új tananyag feldolgozása. A középkor ezer éve Árpád népe

T TÖ ÖR RT TÉ ÉN NE EL LE EM M 55.. T TA AN NM ME EN NE ET TJJA AV VA ASSL LA AT T

Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

A történet kezdete

9

4

13

12

Hellász földjén

10

3

13

Témák

23 Várostól a birodalomig – az ókori Róma

15

4

19

A középkor ezer éve

10

3

13

14

Árpád népe

13

3

16

16

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

A TÖRTÉNET KEZDETE 1.

Bevezető óra

Ismerkedés a tanulócsoporttal.

2.

1. Kő, papirusz, pergamen. A történelem forrásai

A történelem forrásait egy csomópontban mutatjuk be, Mátyás királyt használva példaként. A mese, a krónika, a levél és a tárgyak forrásértékének összehasonlítása. Különbségtétel a mesebeli és a történelmi személyiség között. A pénz mint forrás: hozzanak be régi aprópénzeket, hasonlítsák össze a címereket, és rendezzék el az érméket a rajtuk található dátum szerint! Keressenek még angol eredetű szavakat! Mire használjuk őket? A bibliai teremtéstörténet felidézése. A hat nap alatt és az évmilliók alatt időfogalmak összehasonlítása. Időfogalom, a múlt időbeli távolságának gyakoroltatása. Mi a különbség a négy forrásanyag között? Melyik mire jó? Az emberi és állati kommunikáció összehasonlítása. A beszéd szerepe az emberré válásban.

3.

3

2. Őskori őseink

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése Egy hallott vagy olvasott történet rövid összefoglalása. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok A földrajzi és történeti térképek közötti különbségek megfigyelése; a feladatnak megfelelő térkép kiválasztása.

F: papirusz, krónika, oklevél, kódex, pergamen N: Mátyás király É: – T: Zengg, Buda, Visegrád

1. Ismeretszerzés, tanulás Tankönyvi szövegek tanulmányozása (a régészet szerepe a múlt megismerésében) 4. Tájékozódás térben-időben D) Topográfiai feladatok Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével.

F: őskor, régészet, Biblia, Homo sapiens N: – É: – T: Afrika, Európa, Ázsia

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: társadalom, kultúra

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, társadalom

Témák órákra bontása 4.

5.

4

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 3. Bölények a falon. Az őskori kultúra

4. Barlangokból a falvakba

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A térkép értelmezése. Miért nem szállítanak a Mecsekbe bakonyi kovát? Mit bizonyít a willendorfi Vénusz kőanyaga? Értelmezzék a víz alatti barlang titkát! Miért volt szárazon az őskorban a bejárata? Miért láthattak az ősemberek pingvint a Földközitengerben? Mi történt a sarki jéggel a jégkorszak után? Mit bizonyít az őskori síp?

1. Ismeretszerzés, tanulás A) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása. Feltételezések megfogalmazása régi tárgyak céljára, használatára vonatkozóan. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, leírások és képek alapján.

F: szerszámkészítés, kovakő N: willendorfi Vénusz, Aphrodité É: T: Mecsek, Földközi-tenger

Az emberi lakóhelyek típusai. Ki milyen házban lakik? Miben laknak Afrika őserdejében? Honnan származik az élelmiszer? Ma lehet találni élelmiszert az erdőben? Eszünk ma még gyűjtögetett élelmiszert? A legfontosabb újdonság, hogy nem a neolit forradalom miatt telepedtek le az emberek, hanem élelmiszerben (pl. vadászzsákmány, hal) bővelkedő területeken épültek az első állandó települések. Az élelem fogytán kezdtek a termesztésbe! Amikor már kialakult az élelemtermelés, az újabb falvak ezért jöttek létre művelhető területeken.

2. Kritikai gondolkodás E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében Példák gyűjtése és bemutatása arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére.

F: letelepült életmód, élelemtermelés N: – É: – T: magyarországi régészeti lelőhelyek (Istállós-kői barlang)

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, kereskedelem, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték TK: életmód, gazdaság, társadalom


7.

5

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 5. Holdévektől a napévekig

6. Az első városok

Célok, feladatok Időmérő eszközök gyűjtése (füzetben). Mire használható a napóra, a vízóra, a homokóra, és mik a korlátaik? Miért készültek toronyórák? Ma miért nem fontos ilyeneket építeni? Milyen időszámítási rendszereket ismertünk meg, és melyiknek mik a korlátai? Miért előnyös az, amit ma használunk?

Miért kell az öntözéshez sok embernek összefognia? Miért emelkedtek ki királyok a társadalom megszervezéséhez? Gilgames valóban létezett, de tényleg megszerezhette-e az örök élet füvét? Párhuzam Mátyás királlyal: a mese és a történelem különbsége. Miért mesélnek híres királyokról történeteket?


Ismeretanyag

4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok Az évtized, évszázad, évezred, Krisztus előtt, Krisztus után, illetve a közelmúlt és régmúlt fogalmának ismerete és helyes használata. A nagy történelmi korszakok neveinek megismerése és helyes sorrendbe állítása. Számítások végzése évszámokkal.

F: Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, csillagászat, napfogyatkozás N: Jézus Krisztus, Tutanhamon, Augustus É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 753, Kr. e. 776 T: Egyiptom, Nílus

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése.

ÉK: történelmi idő, tény és bizonyíték TK: életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás F: ókor, öntözéses földművelés, ékírás, város, állam, adó, király, hadsereg, városfal, zikkurat, aszfalt N: Gilgames É: – T: Mezopotámia, Babilon, Uruk, Tigris, Eufrátesz ÉK: ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, gazdaság, társadalom, kultúra


6


Célok, feladatok

7. A Nílus völgyében. Hérodotosz nem azt írja, hogy Egyiptom Hétköznapok és ünnepek a Nílus ajándéka, hanem azt, hogy a Delta (!) a folyó ajándéka. Mit jelent a túlvilág? Mi történik az emberrel, amikor meghal? Mit gondoltak erről az egyiptomiak? Hogyan gondoskodtak halottaikról? Ma mit gondolunk a túlvilágról? Hogyan határozza meg a halottakról való gondoskodást a mindenkori vallás?

9.

Ismétlés, gyakorlás

A munkafüzet feladatainak megoldása.

10.

8. Történetek a Bibliából

Mi a különbség az egyistenhit és a sokistenhit között? Melyik kategóriába sorolható be a kereszténység? Mi a Biblia, miért fontos a zsidóknak és a keresztényeknek is? Miben különbözött a föníciai és a zsidó betűírás az ékírástól és a hieroglifáktól?


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 2. Kritikai gondolkodás E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében. Példák gyűjtése arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére.

F: piramis, hieroglifa, múmia, csatorna, gémeskút, salétrom N: Amon-Ré, Ozirisz, Ízisz, Ápisz É: Kr. e. 3000 körül T: Egyiptom, Nílus, Théba

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Egy állam létrejöttének megismerése és értelmezése az okok és következmények szempontjából.

F: Ószövetség, zsidó nép és vallás, héber, betűírás, Újszövetség, Paradicsom, özönvíz, tízparancsolat, filiszteusok, parittya N: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, József, Góliát É: – T: Jeruzsálem, Palesztina, Fönícia, Izrael

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, egyistenhit


12–13.

7

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 9. A nagy fal mögött

Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Miben hasonlít és miben különbözik a rizs- és a gabonatermelés? Mennyiben határozza ez meg Kína fejlődését? Mi a közös Kőműves Kelemen és Vang történetében? Miben különbözik a kínai írásrendszer minden eddig megismert írástól? Vannak-e a mi írásunkban fogalomjelek? (Például: 2 lehet kettő, Zwei, two, deux stb.) Pl. @, =, +, –. A mi betűírásunk is őriz fogalomjeleket. Kiktől vettük át a számok jelölését? Miért nagyon fontos találmány a nulla? A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

F: buddhizmus, Selyemút, kínai nagy fal N: Csin császár, Buddha É: Kr. e. 2200 körül T: Kína, Sárga-folyó, Indus, India

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése.

F: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség, héber, zsidó vallás N: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon É: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése) T: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, TK: életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, egy- és többistenhit

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit



Célok, feladatok


Ismeretanyag

HELLÁSZ FÖLDJÉN 14.

15.

8

10. Miről mesélnek az ókori görög mítoszok?

11. Olümposztól Olümpiáig

A lecke célja a mitikus gondolkodás bemutatása a trójai háború és a Minótaurosz történet alapján. El kell különíteni a mesét, a mítoszt és a történelmet. A mítoszokban istenek is szerepelnek. Bizonyíték-e a trójai vár vagy a knósszoszi palota megtalálása a mítoszok valóságtartalmára? Melyik volt előbb, Trója vára, vagy a róla szóló mítosz? Melyik lehetett előbb, Déva vára vagy Kőműves Kelemen története? A lecke célja a görög istenvilág, valamint az istenek kultuszának bemutatása. Az istenek és a szentélyek „specializációja”. A hűtőszekrény előtti világban az állatáldozatok komoly közösségteremtő funkcióval rendelkeztek. A tyúkot a Kr. e. 6. században ismerték meg, ezért még nem volt elterjedt. Egy családnak egy birka sok lett volna egy napra. Ezért a közösség vágott birkát. A lecke második része bemutatja az ókori olümpiákat, lehetőséget adva a maiakkal való összehasonlításra. A versenyszellem bemutatása (drámai versenyek is voltak).

2. Kritikai gondolkodás A) A források kritikus kezeléseA fikció megkülönböztetése az igaz történettől. B) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseA történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, vázlatok) készítése.

F: mítosz, mitológia, labirintus, trójai faló N: Zeusz, Minótaurosz, Ariadné, Heléné, Homérosz É: T: Knósszosz, Trója, Kréta

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ.

F: olimpia, szentély, áldozat, jósda, öttusa N: – É: Kr. e. 776. T: Hellász, Olümposz, Delphoi

ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, vallás

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás


17.

9

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Az ég, a tenger és az alvilág urai (Olvasmány)

12. Hétköznapok Athénban és Spártában

Célok, feladatok A cél az egyes istenek bemutatása. Miért volt ilyen sok istenük a görögöknek? Melyik isten mivel foglalkozott? Miért volt külön istennője a szerelemnek, és miért nő volt? Hogyan fejezi ki Athéné születése, hogy ő lesz a bölcsesség istennője? Mire volt jó egy jósda? Vannak-e ma jósok? Hihetünk-e nekik? A cél a görög társadalom főbb rétegei, a gazdag és szegény polgárok, valamint a rabszolgák és a helóták rétegeinek bemutatása. Két fontos információt ki kell emelni. Az egyik az, hogy soha sem létezett vagyoni egyenlőség, még Spártában sem: ezt bizonyítják a gazdag versenyistálló-tulajdonosok. A közös étkezésekről szóló forrás (Xenophón) is utal a gazdagokra. A másik különbség az, hogy a helóta nem rabszolga, nem lehetett eladni vagy megvenni. A birtokkal lehetett örökölni, mint a röghöz kötött jobbágyokat. A helóták a szabadok és a rabszolgák között álltak. Az athéni szegények a sakktábla alaprajzú kikötői városrészben, egyenlő telkeken épült házakban laktak.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése.

Ismeretanyag F: múzsák N: Zeusz, Héra, Athéné, Apollón, Aphrodité, Dionüszosz É: – T: Athén, Délosz

ÉK: jelentőség TK: életmód, vallás 1. Ismeretszerzés, tanulás F: városállam, népgyűlés, E) Az információk rendszerezése és (rab)szolga, polgár, polgárjog, agóra, értelmezése. vének tanácsa, népgyűlés Egy adott kérdés megválaszolása N: – szempontjából lényeges információk É: – felismerése és kiválogatása a forrásokból. T: Balkán-félsziget, Athén, Spárta F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. ÉK: történelmi idő, ok és A tanult történelmi fogalmak következmény, jelentőség értelmezése a konkrét példák alapján és TK: társadalom, társadalmi segítségével. csoportok, életmód, városállam, gazdaság, termelés, királyság


19.

10

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

14. A görög–perzsa háborúk hősei

Célok, feladatok


A lecke célja a görög gyermek- és ifjúkor bemutatása, utalva a fiúk és lányok nevelésének, valamint az athéni és spártai szokások különbségének bemutatására. Fontos az írástanulás ábécé-mondogatós formája. A görögök ezzel a módszerrel néhány nap alatt megtanultak írni-olvasni. Athénban nem létezett államilag szervezett oktatás, Spártában igen. A fejezet célja, hogy képet adjon a görög–perzsa háborúk két szakaszáról. Újdonság a marathóni csata bemutatásában, hogy a perzsa lovasság nem volt távol. Miltiadészék hosszú rohamát csak az magyarázhatja meg, hogy a lovasság oldaltámadását csak így tudták elkerülni. A perzsa nyilak 200 méternél nem lőttek messzebbre, a nyilak miatt nem kellett volna 1,5 km-t futni. Fontos a marathóni futó legenda voltának beláttatása. A görögök győzelmeinek egyik oka volt a korszerűbb fegyverzet, a begyakorolt hadmozdulatok és az egységes parancsnoki nyelv. A perzsa oldalon harcoló népek fegyverzete eltérő volt, és egymás nyelvét sem értették, így a parancsokat sem.

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

Ismeretanyag F: hozomány, olajfa koszorú, papirusz N: – É: – T: – ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód F: perzsa nagykirály, nehézfegyverzetű, flotta N: Miltiadész, Themisztoklész É: Kr. e. 490 T: Perzsa Birodalom, Marathón, Attika, Thermopülai-szoros, Szalamisz ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: városállam, birodalom, háborúk


21.

11

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Barátok és ellenségek (Olvasmány)

15. Athén virágkora

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az olvasmány célja annak bemutatása, hogy ellenfelek (pl. Athén és Spárta) is köthetnek szövetséget, támogathatják egymást, ha kívülről közös veszély (perzsák) fenyegeti őket. Tudni kell, hogy a perzsák oldalán is harcoltak görögök, akiknek a városait a perzsák korábban elfoglalták. Vitassák meg, mit érezhetett egy ilyen görög a szalamiszi csatában! A lecke célja a demokrácia működésének bemutatása Periklész korában. Fontos Athén és Spárta szövetségi rendszerének különbsége (tengeri, illetve szárazföldi). Miért nem szeretett Spárta hosszú távú hadjáratokat vezetni? Fontos, hogy a cserépszavazást Themisztoklész vezette be Kr. e. 487ben, és célja nem a türanniszra törők, hanem Themisztoklész politikai ellenfeleinek vértelen eltávolítása volt. A cserépszavazás preventív intézkedés volt, nem büntetés. Miért nem sorsolták a hadvezéreket? A baglyos pénz mint a kor dollárja. Fontos bemutatni, miért volt szükség a szegényekre Athén háborúiban, és ez hogyan vezetett a demokráciához!

2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Információk gyűjtése és mérlegelése egyegy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez.

F: szövetség, egyezmény, békekötés N: – É: – T: –

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

F: Akropolisz, Parthenón, cserépszavazás, napidíj, démosz, arisztokrata N: Periklész, Athéné É: Kr. e. 5. század közepe T: Peloponnészosz, Égei-tenger

ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, városállamok

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, termelés, városállam, demokrácia

Témák órákra bontása 22. 23.

24.

12

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Ismétlés, gyakorlás 16. Költők, szobrászok, tudósok

17. A világhódító

Célok, feladatok A munkafüzet feladatainak megoldása. A lecke célja a görög művészet és tudomány néhány eredményének bemutatása, hangsúlyozva, mennyiben szolgálnak alapjául mai művészetünknek és tudományunknak. Thalész és a Thalész-tétel (nem Thálesz!). Fontos bemutatni, hogy a görög vallás semmiben sem korlátozta a tudományos kutatást, ezért fejlődhettek gyorsan a tudományok.A történettudomány és a mítoszok különbsége Hérodotosz példáján. Philipposz és Nagy Sándor hódításai eleinte zsákmányszerzésre irányultak. A hirtelen létrejött birodalom nem volt egységes, ezért darabjaira hullott. A perzsa kincsekből új civilizáció, a hellenisztikus világ épült ki. A keleti és nyugati kultúra összeolvadása, a görög nyelv közvetítőként való elterjedése egészen Indiáig a tudományok soha nem ismert fejlődését tette lehetővé. Kialakultak a hatalmas könyvtárak és az államilag finanszírozott kutatóközpontok (Alexandria: Muszeion, Pergamon). Azt, hogy ma ismerjük Homérosz és Szophoklész műveit, e könyvtárak kutatóinak, filológusainak köszönhető. Ez a folyamat tette lehetővé, hogy évszázadokkal később a görög nyelvű zsidók között kialakulhatott a kereszténység.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása. Személyes érdeklődésen alapuló kérdések megfogalmazása. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ.

F: rekonstrukció N: Homérosz, Dionüszosz, Thalész, Pheidiasz, Platón, Hérodotosz, Hippokratész É: – T: –

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése.

F: makedón, falanx N: II. Philipposz, Nagy Sándor, Arisztotelész É: – T: Nagy Sándor hódításai (Szíriától Indiáig, Perzsiától Egyiptomig)

ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, kultúra

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: állam, birodalom

Témák órákra bontása 25–26.

27.

13

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Összefoglalás, ellenőrzés

18. Történetek Róma alapításáról és harcairól

Célok, feladatok A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, a mindennapi élet (kultúra, vallás) ismerete. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése.

F: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz N: Zeusz, Periklész, Nagy Sándor É: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. 5. század közepe (Athén fénykora) T: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, gazdaság, termelés, birodalom, demokrácia, királyság, vallás, kultúra

VÁROSTÓL A BIRODALOMIG – AZ ÓKORI RÓMA A mítosz és a valóság Róma alapításában. 2. Kritikai gondolkodás Mi a közös Romulus és Mózes A) A források kritikus kezelése. történetében? Nevelhetett-e farkas A fikció megkülönböztetése az igaz embergyereket (Maugli igaz történeten történettől. alapul-e)? Bizonyíthatja-e Maugli F) Történelmi problémák felismerése és Romulus történetiségét? Miért szűnt meg elemzése a királyság Rómában, és miért nem egy Az első (város)államok létrejöttének konzult választottak? Fontos a gyomor megismerése és értelmezése az okok és elleni lázadás értelmezése. Miben következmények szempontjából. hasonlítanak a patríciusok a gyomorhoz? Miért volt szükség a szegényekre? Miért csak köztársaság alakult ki Rómában, és nem demokrácia, mint Athénban? Miért voltak érdekeltek a hódításban a szegények?

F: legio, senatus, consul, köztársaság N: Romulus, Remus, Mucius Scaevola É: Kr. e. 753 T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, királyság, köztársaság


29.

14


Célok, feladatok

19. A római sas szárnyalni A pun háborúk és következményeik kezd bemutatása. Új jelenség az első provincia megalapítása. Miben különbözött egy provincia helyzete egy itáliai városétól? Miért törekedtek a római hadvezérek újabb hódításokra? Ismételjük át, miért örültek a szegények a hódításoknak! Hannibál zseniális katona volt, 16 évig nem tudták Itáliából kiverni, mégis biztos bukásra volt ítélve. Miért? Hogy lehet, hogy a rómaiak is nagy hadvezérnek nevezik Hannibált? Jogos volt-e Karthágó elpusztítása a rómaiak részéről? 20. A polgárháborúk kora A lecke célja annak bemutatása, miért kellett átállni a zsoldoshadseregre (elfogytak a parasztkatonák a hosszú hadjáratok alatt tönkrement birtokaik miatt), és ez miért eredményezte azt, hogy a hadsereg nem az államot, hanem az egymással rivális hadvezéreket szolgálta. Mi volt Caesar célja, és hogyan tudta ezt elérni? Jogosan vádolták-e meg Brutusék, hogy király akart lenni? Lehetőség van bemutatni a Julianus és a Gergely-naptárat.


Ismeretanyag

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. C) Rajzok, modellek, makettek és tárgyak készítése. Rajzos illusztrációk készítése történetekhez. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Az események helyszíneinek megkeresése térképen. 2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, és mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. Koherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján.

F: provincia, punok, csapóhíd, hadisarc N: Hannibál, Dido, Aeneas, Scipio É: Kr. e.202 T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Zama ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: gazdaság, birodalom

F: germán, gladiátor, konzul, polgárháború N: Iulius Caesar, Spartacus, Pompeius, Kleopátra, Brutus, Octavianus É: Kr. e. 1. század, Kr. e. 44. március idusa T: Római Birodalom, Capua, Rubicon folyó, Gallia ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: birodalom, egyeduralom, köztársaság


31.

15

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 21. Császárok a birodalom élén


Célok, feladatok


Augustus katonai diktatúrát épített ki, mint ahogy már Caesar is ezt tette. A császárkor végig katonai diktatúra volt, eleinte több, később kevesebb köztársasági látszattal (senatus, népgyűlés, consulok). Nem volt jó hadvezér, mint Caesar, de jól választotta meg hadvezéreit (Agrippa, Tiberius). A tartós béke, a virágzó gazdaság édesítette meg a szabadság elvesztését. Népszerűségét gladiátorjátékokkal, pénz- és gabonaosztásokkal is növelte. Ezeket mind felsorolta végrendeletében, ami alapján úgy tűnik, felvásárolta a polgárok szabadságát. Olyan szilárd rendszert hozott létre, amelyet Caligula és Nero ámokfutása sem tudott összeomlasztani. Ennek az is az oka, hogy Rómában vezettek be rémuralmat, de ebből pl. Alexandriában mit sem érzékeltek. Traianus példáján be lehet mutatni, hogy Mezopotámia meghódítása fölösleges volt, mert megtartása többe került, mint a befolyó adók. A birodalmaknak van „ideális” méretük, ha azt meghaladják (mint pl. Nagy Sándor vagy Attila birodalma), széthullanak, összeomlanak. A munkafüzet feladatainak megoldása.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével.

Ismeretanyag F: császár N: Augustus, Antonius, Tiberius, Caligula, Nero, Trajanus, Marcus Aurelius, Horatius É: – T: Pannonia, Dacia ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, birodalom, egyeduralom, császárság


33.

16

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 22. Séta a császárkori Rómában

Célok, feladatok Róma városának, a római polgárok életének bemutatása. Róma híres antik emlékei. A feliratok forrásértéke. A rómaiak kettős (görög-latin) könyvtárai. Róma a görög műveltséget terjeszti el nyugaton.

Bérházak, villák és lakóik A rómaiak lakókörülményei (Olvasmány) szélsőségesen különböztek egymástól. A császárok, az előkelők luxuspalotákban, az egyszerű emberek nyomorúságos, emeletes bérházakban laktak. A szegény emberek is kifőzdékben ettek, mert lakásaikban nem tudtak főzni. Tisztálkodni közfürdőkbe jártak ingyen.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. A rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint. 3. Kommunikáció E) IKT-használat. Információk és adatok gyűjtése az interneten elérhető forrásokból.

2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Egymástól jelentős mértékben eltérő életmódot folytató közösségek életét bemutató képek összehasonlítása.

Ismeretanyag F: vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: Jupiter, Suetonius, Vergilius, Marcus Agrippa, Livius, Plinius É: – T: – ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, kultúra F: bérház, villa, közfürdő N: – É: – T: – ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város


35.

17

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 23. Élet a Római Birodalomban

24. Római emlékek hazánk területén

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A Római Birodalom városok hálózatából állt. A városok korlátozott önkormányzattal rendelkeztek, és irányították a körülöttük elterülő vidéket. A városokat a provinciák központjából, a provinciákat Rómából irányították. Ehhez a rendszerhez meglepően kevés állami hivatalnokra volt szükség, hiszen a helyi ügyekben helyi szinten döntöttek. A vízvezetékeket és az úthálózatot Róma segítségével építették ki. A provinciák lakói romanizálódtak, ami a latin nyelv és a latin által közvetített görög kultúra átvételét jelentette. Ugyanakkor a rómaiak is átvettek a meghódított népektől alapvető szokásokat, ilyen a görög kultúra, a keleti vallások és maga a kereszténység. A romanizáció kölcsönös folyamat volt. A lecke célja Pannonia római örökségének bemutatása. Ez egyrészt földrajzi nevekben (Duna, Dráva, Rába), másrészt épített és tárgyi emlékekben nyilvánul meg. Szerencsés lenne egy római kiállítással rendelkező múzeum felkeresése, feldolgozása. A Duna stratégiai szerepe a szállításban. A Borostyánkő út. A víziorgona. A pécsi keresztény sírkamrák. A téglabélyegek feliratainak forrásértéke (legiók mozgásának emléke).

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

F: helytartó, barbár, őrtorony, közkút, romanizáció, kereszténység N: – É: – T: a Római Birodalom a császárkorban

1. Ismeretszerzés, tanulás C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Múzeumlátogatás. 2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése. Példák alapján annak bemutatása, hogy milyen szempontok és tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberi közösségek és népek hol települnek le tartósan. 4. Tájékozódás térben-időben B) A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

F: amfiteátrum, Borostyánkő út, kelták N: – É: – T: Aquincum, Pannonia, Savaria

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, termelés, birodalom, császárság, vallás

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság


18

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Tábori élet a római hadseregben (Olvasmány)

37.

Oktatás az ókori Rómában (Olvasmány)

38.

25. Betlehemi történet

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Minden római katonai tábor egyforma mintára készült, így a katonák bárhol kiismerték magukat. A katonáskodás mint a polgárjoghoz vezető út. A katonáskodás lehetősége a szegény emberek számára. A katonaság szerepe a latin nyelv elterjedésében. A római gyermekkor és iskola. A görög és a római oktatás összehasonlítása: miben különbözött a mai oktatástól? Római gyermekjátékok. Fontos hangsúlyozni, hogy a lányok is tanulhattak, akár orvosnők is lehettek (sok orvosnő-feliratot ismerünk). Miért adták korán férjhez a lányokat?

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása.

F: veterán, zsold N: – É: – T: –

Jézus története és a kereszténység kialakulása. Ószövetség és Újszövetség. Jézus tanításai. A szeretet vallása. A főpapok meg akarják védeni Jézus tanításaitól saját hagyományukat. A nagytanács elítélte, a rómaiak keresztre feszítették Jézust. A kereszt rabszolgák és bűnözők megalázó kivégzési módja volt. A korai keresztények számára nem a kereszt volt szimbólum, hanem a hal, mert a görög hal (ikhthüsz) szót adják ki a „Jézus Krisztus Isten fia, megváltó” kezdőbetűi. Csak az 5. században kezdik használni a keresztet, mint jelképet. A keresztény szó Krisztus nevéből, nem a keresztből származik.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével.

F: Újszövetség, evangélium, népszámlálás, napkeleti bölcsek, apostolok N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Keresztelő Szent János É: – T: Júdea, Betlehem, Názáret

ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód 1. Ismeretszerzés, tanulás F: írótábla, íróvessző, stílus D) Ismeretszerzés másodlagos N: – forrásokból. Médiahasználat (könyvtár): É: – információk gyűjtése megadott témákról. T: – 2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek ÉK: változás és folytonosság, megfigyelése és összehasonlítása. jelentőség Történelmi korok és kultúrák közötti TK: társadalom, társadalmi hasonlóságok és különbségek keresése. csoportok, életmód

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, birodalom, vallás


40.

19

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 26. A keresztény vértanúktól a keresztény császárokig

Világvallások (Olvasmány)

Célok, feladatok Pál apostol a pogányok között terjeszti a kereszténységet, ami elindul a világvallássá válás útján. Nero (nem Néró, hanem Nero!) keresztényüldözésétől Diocletianusig kisebb-nagyobb szünetekkel üldözték a kereszténységet. A vallások iránt toleráns rómaiak haragját az váltotta ki, hogy a keresztények nem fogadták el más vallások, pl. a római kultusz létét, és nem mutattak be áldozatot a császárszobrok előtt. A megváltás hite azonban gyorsan terjedt eleinte a görög nyelvű szegények (az Újszövetség nyelve görög), majd a nagyobb városok lakói között. A pogány szó (paganus) eredetileg falusit jelentett, mert a kis falvakba később jutott csak el a kereszténység. Konstantin engedélyezi, utódai államvallássá teszik a kereszténységet, és betiltják, majd üldözni kezdik a többi vallást. Sokféle vallás van a Földön, de néhányat világvallásnak nevezünk. Ezeket több nép tekinti sajátjának, és a világ legtöbb országában megtalálhatók. A legnagyobb világvallás a kereszténység. A vallásüldözések ritkulnak, de nem tűntek el a világból.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Egy történet eseményeinek helyes sorrendbe állítása.

F: mártír, pogány, püspök, pápa N: Pál apostol, Péter, Nagy Konstantin É: – T: –

2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Az információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk.

F: világvallás, kereszténység, iszlám, hinduizmus, zsidó vallás, vallásháború, minaret N: Jézus, Mohamed, Buddha É: – T: –

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, vallásüldözés


42.

20

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 27. Birodalmak

28. A Római Birodalom bukása

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A birodalmak több ország egyesítésével jönnek létre. Vannak lassan kialakuló és sokáig fennálló birodalmak (pl. a Római Birodalom), és vannak gyorsan létrejövő, de hamar összeomló birodalmak is (Nagy Sándor birodalma, Hun Birodalom). Ezek okait vizsgálja a lecke. A birodalmak fennmaradásában fontos szerepet játszik a területek közötti szervezett kommunikáció, az utak építése. A belső meggyengülés lehetővé teszi új hódítók számára a birodalom megdöntését. Róma bukásában a birodalom irányításának nehézségei (két részre osztás, a két részbirodalom ellentétes érdekei, egymás elleni harcai) és a népvándorlás népmozgalmai játszottak meghatározó szerepet. A Római Birodalom végig befogadó volt, újabb és újabb népek váltak a provinciákban rómaivá. A germánokat azonban olyan gyorsan és olyan tömegesen fogadták be, hogy megtartották saját szokásaikat, törvényeiket, a birodalmat nem tekintették hazájuknak. Szükség volt rájuk a hadseregben, pl. a hunok ellen, de hadvezér-királyaik rendre Róma ellen fordultak, míg végül egyszerűen letették a trónról Róma utolsó császárát. Fontos kiemelni a római források elfogult és ellenséges Attila-képét.

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Különböző korokban és földrajzi területeken lejátszódó történelmi változások összehasonlítása. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Példák gyűjtése és összehasonlítása a múlt eseményeinek korszakolására (pl. a birodalmak felemelkedésének kora).

F: fáklyatávíró N: – É: – T: –

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F) Beszélgetés és vita. Egymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk megvitatása: nézőpontok, felhasznált források.

F: népvándorlás, vandálok N: Attila, Romulus Augustulus É: Kr. u. 476 T: Konstantinápoly

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: birodalom

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalmi csoportok, város, birodalom


Összegzés, gyakorlás


44–45.

Összefoglalás, ellenőrzés

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Célok, feladatok


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése.

F: legio, rabszolga, provincia, jeruzsálemi szentély, Újszövetség, diaszpóra, népvándorlás N: Romulus, Hannibál, Iulius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila É: Kr. e. 753 (Róma alapítása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége) T: Itáliai félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannonia, Aquincum, Iudea, Betlehem, Jeruzsálem ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés

21



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A KÖZÉPKOR EZER ÉVE 46.

22

29. Európa a középkor kezdetén

A Nyugatrómai Birodalom bukása az ókor végét és a középkor kezdetét jelöli. Ismételjük át az eddig tanult nagy történelmi korszakokat és korszakhatárokat! Európa kétpólusúvá vált, nyugaton barbár germán államok jöttek létre, keleten azonban fennmaradt a Keletrómai Birodalom, amit a modern történettudomány Bizánci Császárságnak nevez. Fontos, hogy ez egy modern elnevezés, a bizánciak a középkorban magukat rómaiaknak nevezték. Bizáncnál emeljük ki a kontinuitást: Konstantinápoly a „második Róma”, a bizánci császár pedig az ókori római császárok örököse, emiatt a középkorban a bizánci császárok tekintélyben mindig a többi uralkodó felett álltak. Hasonlítsuk össze a barbár germán államokat a Bizánci Császársággal! Fókuszáljunk elsősorban a különbségekre, de hangsúlyozzuk ki, hogy a kereszténység összekötötte Európa nyugati és keleti részeit, hisz a barbár uralkodók is kereszténnyé váltak. Milyen különbségek voltak a középkori és a mai véleményalkotási szabadság között? Miért voltak akkoriban vitathatatlanok a zsinati döntések? Miért számítottak bűnösnek az eretnekek? Vannak-e a modern korban vitathatatlannak kikiáltott kérdések?

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A fejlődő és a válságos periódusok megkülönböztetése egymástól; a fejlődésben és a válságban közrejátszó okok és tényezők azonosítása; ezek okokozati összefüggésbe állítása. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével.

F: középkor, eretnek, vallási intolerancia, frankok, szászok, Hagia Sophia, zsinat, arany solidus N: Justinianus É: – T: Bizánci Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra


23

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 30. A frankok királya császár lesz

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Miért lehetett császár egy frank (germán) uralkodó, Nagy Károly? Sikeres hadjárataival birodalmat hozott létre és elterjesztette a keresztény hitet a még pogány törzsek között, továbbá a pápának is a legfontosabb szövetségesévé vált. (Bizánc hatalma ekkoriban lehanyatlott, trónján egy nő ült.) A frank államszervezet felépítésének megismerése segíti majd Szent István államalapításának könnyebb megértését is (grófságok-vármegyék, grófok-ispánok, püspökségek alapítása). A hűbéri lánc fogalma megtanítja a középkori társadalom hierarchikus felépítését, és megérteti működésének mozgatórugóit, valamint hangsúlyozza a föld fontosságát a középkori világban. A lecke tárgyalja, miként alakultak ki a mai Nyugat-Európa két legfontosabb államának (Németországnak és Franciaországnak) középkori előzményei.

1. Ismeretszerzés, tanulás F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi fogalmak helyes használata. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú).

F: hűbérúr, hűbéres, hűbéri lánc, hűbéreskü, grófság, gróf, hét választófejedelem. N: Nagy Károly É: Kr. u. 800 T: Frank Birodalom, Aachen. Francia Királyság, Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, államforma, birodalom, kultúra


24

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 31. Az iszlám: új vallás és birodalom születik

Célok, feladatok


Eddig két egyistenhívő vallásról tanultak a gyerekek (zsidóság és kereszténység), a lecke a legfiatalabb monoteista világvallást, az iszlámot mutatja be, amelyet Mohamed próféta hozott létre, és amely egy hatalmas birodalom szellemi alapjává vált. Milyen mitikus és milyen valós elemek vannak Mohamed próféta történetében? Milyen indíttatásból alapított új vallást? Emeljük ki a lecke feldolgozása közben a hasonlóságokat és a különbségeket is a keresztény és az iszlám vallás között! A muszlimok hite mellett a kultúrájukról is leírást ad a lecke. Különösen nagy jelentőséggel bírnak az európai kultúrtörténet nézőpontjából a valójában indiai eredetű, ám Európába iszlám közvetítéssel eljutó „arab számok”, valamint a muszlim szerzők által lefordított és az utókorra hagyományozott ókori görög munkák.

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. 2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi, vallási reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani.

Ismeretanyag F: iszlám, Korán, kalifa, legenda, mecset, minaret, müezzin, Alhambra, muszlim,, Kába-kő N: Mohamed, Gábriel arkangyal, Allah É: 622 (Mohamed „futása”) T: Mekka, Arab Birodalom ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, birodalom, kultúra


50.

25


Célok, feladatok


32. Földesurak és jobbágyok

A középkor két legfontosabb társadalmi rétegének, a jobbágyságnak és a nemességnek, valamint a középkori társadalom hierarchiára épülő világának bemutatása. Hasonlítsuk össze a két társadalmi réteget! A lecke segít átismételni fogalmakat is, mint amilyen a hűbérúr, a hűbéres vagy a hűbéri lánc.

2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Egymástól jelentős mértékben eltérő életmódot folytató közösségek életét bemutató képek összehasonlítása.

33. Hiszek az Úrban

Ahogy a középkori társadalom, úgy a keresztény egyház is hierarchikusan épült fel. A pápa Jézus Krisztus földi helytartójaként (és Róma városának püspökeként) vezette a híveket, s a legmagasabb rangú főpapok, a bíborosok választották. A püspökök mindig egy-egy város és a hozzá tartozó területek élén álltak. A falvakban a plébánosok hirdették az igét a templomokban. A világtól elvonultan, kolostorokban élő egyházi személyek a szerzetesek. Az apát Krisztus helyetteseként irányította őket. A középkor hiedelemvilágának alapjait nemcsak a bibliai történetek jelentették, hanem fontosak voltak a szentekről szóló mesés történetek, a legendák is. Beszéljük meg, hogy milyen valóságos és milyen kitalált elemei vannak a legendáknak! Mit nevezünk ereklyének? Melyek Európa és Magyarország legfontosabb, nagy tiszteletben tartott ereklyéi?

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi kulcsfogalmakkal kapcsolatban tanultak folyamatos felhasználása és bővítése.

Ismeretanyag F: uradalom, vár, jobbágy, robot, majorság, járvány, földesúr. falu, lovagi torna, pallosjog N: – É: – T: – ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, falu, gazdaság F: pápa, szerzetes, kolostor, kódex, plébános, szerzetesrend, bencés rend, regula, gregorián, apáca, szent, ereklye, amulett, glória, Szent Grál, Szent Jobb, legenda N: Szent Benedek, Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc É: – T: – ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra




52.

34. A lovagok világa

A lecke a középkori nemesek életét mutatja be gyermekkoruktól egészen felnőtté válásukig. A nemesifjak lovaggá válása mellett a nemeslányok neveltetésével és a várakkal, mint lakóhelyekkel is foglalkozik a lecke. Össze lehet hasonlítani egy mai fiatal, valamint egy középkori nemes gyermek neveltetését és mindennapjait. Ugyanígy érdekes lehet egy vár és egy mai otthon összevetése is. A lecke tárgyalja a középkor legnagyobb hadi vállalkozásait, a keresztes hadjáratokat, amelyek elsősorban kulturális haszonnal jártak Európa számára. A várak és erődök bevétele másfajta harcászati ismereteket igényelt, mint egy nyílt síkon megvívott ütközet. Az ágyúk késő középkori megjelenéséig a fallal körbevett erődítmények elfoglalása nagyon komoly feladatot jelentett még a legjobb hadvezéreknek is, sokszor hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatott egy-egy ostrom. Az olvasmány bemutatja a középkor (és egyben az ókor) legfontosabb ostromeszközeit, így mélyebben is bepillanthatunk a keresztes hadjáratok világába.

53.

26


Középkori ostromgépek (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére.

F: lovag, apród, trubadúr, keresztes hadjárat N: – É: – T: Jeruzsálem

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével.

F: ostromgép, ostromlétra, ballista, katapult, aknász N: – É: – T: –

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, vallás

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: politika, birodalom


27

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 35. A városi levegő szabaddá tesz

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A városi életforma a középkor kezdeti századaiban lehanyatlott. Az ókorban még az egymillió ember által lakott Rómában, a középkor kezdeti századaiban például már csak alig pár tízezer ember élt. A virágzó középkorban azonban megnőtt mind a városok, mind a polgárok, vagyis a teljes jogú városlakók száma Európában. A polgári lét sok kiváltsággal járt együtt: a városlakók életét nem keserítette a földesúr, mert csak a király állt fölöttük, egy összegben adóztak, és megválaszthatták még a saját vezetőiket is. A várost körbevevő falak támadás ellen is védelmet nyújtottak. Miért akartak vajon a jobbágyok a városokba szökni? Miben volt más egy jobbágy és egy polgár élete? A céhek mint hierarchiára (mester-legény-inas) épülő jellegzetes középkori szerveződések ugyanakkor megmutatják azt is, hogy a városokban sem volt egyenlőség a lakosok között.

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. (letelepedés, termelés). 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

F: középkori város, távolsági kereskedelem, céh, polgár, vásártartási jog, katedrális, mester, inas, legény N: – É: – T: – ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, piac, kultúra


56.

28

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 36. Ókori és középkori városok

Célok, feladatok

A város nem egy nagyra nőtt falu. A városnak központi, irányító szerepe van, fontos intézmények (kórház, egyetem) városokban működnek. Ipari és közlekedési, valamint politikai központ. A körgrafikonok elemzése. A jövő valószínűsége. Miért jelent nehézséget a megapoliszok fenntartása? Mi tette lehetővé, hogy sok ember vidékről a városba költözhetett? 37. Az újjászülető Európa A reneszánsz, vagyis az ókor emberközpontú gondolkodásmódjának újjászületését és tündöklését elhozó korszak lezárta a középkor ezer évét. Az egyetemek megjelenését, valamint a humanista eszmeiség újrafelfedezését betetőzte a könyvnyomtatás forradalma. Miben tért el a középkori és a reneszánsz világkép egymástól? Miért volt Gutenbergé a középkor legfontosabb találmánya? Hasonlítsunk össze egy szerzetesek által készített kódexet egy nyomtatott könyvvel!


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése.

F: város N: – É: – T: –

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A történelmi események, korszakok bemutatása többféle szempontból és különböző jellegű források alapján.

F: könyvnyomtatás, egyetem, hét szabad művészet, reneszánsz, humanizmus N: Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo É: 15. század (könyvnyomtatás) T: –

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, kultúra

Témák órákra bontása 57–58.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

Fejlesztési terület 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése.

Ismeretanyag F: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, vallási intolerancia, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás N: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg É: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), 15. század (könyvnyomtatás) T: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, piac, politika, állam, birodalom, vallás, kultúra

29



Célok, feladatok


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. 2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Példák alapján annak bemutatása, hogy milyen szempontok és tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberi közösségek és népek hol települnek le tartósan.

F: hun, finnugor, europid, visszacsapó íj N: Attila É: – T: –

2. Kritikai gondolkodás A) A források kritikus kezelése. A tények, bizonyítékok megkülönböztetése a feltételezésektől és véleményektől. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében. Példák gyűjtése és bemutatása arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére.

F: félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, őshaza, jurta, nemez, hét magyar törzs, vérszerződés N: Álmos, Anonymus, Emese É: 9. század (Etelköz) T: Urál, Levédia, Etelköz

ÁRPÁD NÉPE 59.

60.

30

38. Hunor s Magor, két dalia

39. A puszták vándorai

A magyarok eredetének elméletei. A krónikák, a nyelvtudomány, a biológia ellentmondásai. Miért hittek minket töröknek? Sajnovics felfedezését a hun és török eredet képviselői nem akarták elfogadni. A honfoglaló magyarok csontleleteinek mitokondriális DNS-elemzése bizonyította, hogy a honfoglalók nem voltak keleti eredetűek, és nem álltak genetikai rokonságban a török népekkel. Ugyanakkor öt törzs és Árpád neve is török eredetű, ami a hosszú együttélés következménye. A magyarság vándorlásai. Együttélés a török népekkel. A török szavak fejlettebb civilizációs réteget képviselnek, mint a finnugor eredetű szavaink, így bizonyos, hogy finnugor szókincsünk ősibb. Emese álma a testéből fakadó folyóval Hérodotosznál is olvasható, a méd király, Asztüagész lányának történetében. Lehet, hogy a művelt Anonymus az antik történetírásból és nem a magyar őshagyományból merítette ezt a motívumot?

ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalom, felemelkedés, életmód

ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés


62.

31


Célok, feladatok

Táltos, életfa, turulmadár A honfoglaló magyarok hitvilága a (Olvasmány) sztyeppei lovas népek sámánizmusához hasonlatos. Őseink hittek egy mindenható, teremtő istenségben, akit az éggel azonosítottak. A táltos feladata nemcsak a szellemekkel való kapcsolattartás, tehát a rítusok elvégzése volt, hanem a gyógyítás is. A turulmadár a magyarság totemállata, valószínűleg kerecsensólyom vagy vadászsólyom. Hasonlítsuk össze a kereszténységet és az ősmagyarok vallását! 40. Őseink lakhelye, a Az emberek nem mindig házakban, vagy jurta lakásokban éltek. Bizonyos távoli helyeken még ma is kezdetleges lakóhelyek szolgálnak hajlékul sokak számára. A lecke középpontjában a honfoglaló magyarok jurtája áll. Miért volt ideális a jurta építőanyaga, a nemez? Hogyan osztották fel lakóhelyük belsejét őseink? A jurta melyik oldalán tárolták a fegyvereket, a házi isteneket vagy az edényeket, és miért? Mi lehetett a tűz szerepe? Őseink jurtája mellett a lecke röviden bemutat olyan kultúrtörténeti érdekességnek számító lakóhelytípusokat is, mint amilyen az indiánsátor, a cölöpépítmény, a kunyhó vagy az iglu.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése..

Ismeretanyag F: táltos, sámánizmus, szellemvilág, életfa, folklór, totem, turulmadár N: Árpád, Emese É: – T: – ÉK: történelmi forrás, értelmezés TK: életmód, vallás, kultúra

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, leírások és képek alapján.

F: jurta, családfő N: – É: – T: – ÉK: változás és folytonosság, tény és bizonyíték TK: társadalom, életmód


64.

32

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 41. A fehér ló története

Célok, feladatok


A honfoglalás a Képes krónikában, és a valóságban. A krónika mesés története a fehér lóról. Mit bizonyít a magyar törzsnevek elhelyezkedése a mai Magyarország területén? Miért hívta be Szvatopluk a magyarokat? Miért kényszerültek a magyarok átkelni a Kárpátokon? Miben hasonlít az Őrség és a székelyek szerepe?

1. Ismeretszerzés, tanulás C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Szöveges történelmi forrás felhasználása a történelmi események megismeréséhez.

Az ősi magyar harcmodor Honfoglaló őseink harcmodora (Olvasmány) ismeretlen volt a 9–10. századi Európában. Vajon hogyan érhettek el jelentős hadi sikereket a kalandozó magyarok? Az olvasmány a kérdés megválaszolása mellett ábrákon is szemlélteti őseink harcmodorát, továbbá megismerkedhetünk a honfoglalók fegyverzetével is. Érdemes összehasonlítani a szöveg feldolgozása során a magyar harcost a nyugat-európai lovaggal.

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével.

Ismeretanyag F: fejedelem, honfoglalás, Képes krónika, gyepű, besenyő, székely N: Kálti Márk, Szvatopluk É: 895–900 (a honfoglalás) T: Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Alföld, Őrség ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalmi csoport, felemelkedés, életmód, politika F: visszacsapó íj, szablya, kopja, fokos, kengyel N: – É: – T: – ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: társadalmi csoportok, életmód, politika


66.

33

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 42. Amikor a magyarok nyilait rettegte Európa


Célok, feladatok


A három irányba (Itália, Nyugat-Európa, Bizánci Császárság) meginduló kalandozó hadjáratokat a zsákmányszerzés motiválta és a fejedelmek katonai kísérete igényelte. Összesen negyvenhét hadjáratról tudunk. A zsákmányszerző portyák sokáig a magyarok szokatlan harcmodora miatt sikeresek voltak. Az Atlanti-óceán partjára és Hispániába is eljutottak őseink, legendássá vált a „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” mondat. Az évtizedek múlásával azonban kiismerték a magyarok harcmodorát, és az augsburgi csatában jelentős vereséget mértek őseinkre. Géza fejedelem leállította a portyákat, kiegyezett az európai uralkodókkal, és felvette a kereszténységet. Milyen mondákat ismerünk a kalandozások korából? Miért volt szükséges a magyarság számára, hogy Géza fejedelem változtasson az addigi politikán? A munkafüzet feladatainak megoldása.

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A fejlődő és a válságos periódusok megkülönböztetése egymástól; a fejlődésben és a válságban közrejátszó okok és tényezők azonosítása; ezek okokozati összefüggésbe állítása. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

Ismeretanyag F: kalandozás, Botond-monda, portya, Lehel kürtje N: Géza fejedelem, Bulcsú, Lehel, Gizella, Vajk, I. Ottó É: 955, 962, 972, 973 T: Augsburg ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: társadalom, életmód, politika, vallás


34

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 43. István a mi urunk!

Célok, feladatok


A lecke célja Szent István királynak, a magyar történelem egyik legjelentősebb személyiségének és tetteinek a bemutatása. Szent István királyunk alapította meg a keresztény magyar államot. Kiépítette az egyházszervezetet: két érsekséget és nyolc püspökséget hozott létre, bevezette az egyházi tized fizetését, valamint tíz falvat kötelezett egy templom felépítésére, és elrendelte a kötelező vasárnapi templomba járást is. István vármegyékre osztotta az országot, élükre ispánokat állított. Tetteivel és szellemiségével irányt mutatott a magyar népnek, halála után közel ötven évvel szentté avatták életművéért. Vitassuk meg Szent István és Koppány nézőpontjából is az ország korabeli helyzetét! Milyen érveket sorakoztathatunk fel a pogányok és milyeneket a keresztények igaza mellett? Miért volt István a legjelentősebb magyar király? Kik voltak azok a személyek, akik első királyunk mellett álltak uralkodása folyamán?

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. Egymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk megvitatása: nézőpontok, felhasznált források, érvek és ellenérvek stb.

Ismeretanyag F: Szent Korona, vármegye, tized, ispán, érsekség, püspökség, Intelmek könyve N: Szent István, Gellért püspök, Koppány, Imre herceg, Vászoly, Orseolo Péter É: 997–(1000)–1038 T: Esztergom, (Székes)fehérvár, Veszprém ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, politika, állam, királyság, törvény, vallás


69.

35

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 44. A lovagkirály rendje

45. Támad a tatár!

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke célja Szent László király rendeleteinek és tetteinek a bemutatása. Ő volt az első uralkodónk, aki igazán méltónak bizonyult Szent István trónjára. A kettejük közötti kontinuitást mi sem szemléltethetné jobban, mint a tény, hogy 1083-ban László uralma alatt avatták szentté István királyt. Egy külső támadásoktól, pogánylázadásoktól, trónharcoktól feldúlt országot vett át a lovagkirály, és szűk két évtizedes uralma alatt rendet teremtett benne. Fellépett az útonállókkal és a földjükről elkóborolt parasztokat szemben is. Hasonlítsuk össze László és Kálmán törvényeit és uralkodásukat! A lovagkirály uralma alatt az országra törő sztyeppei nomád népet ugyan a krónikások kunoknak nevezik, ám valójában nem kunok voltak a támadók. A tatárjárás a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt, az országot feldúlták, a lakosság felét pedig megölte az ellenség. A lecke célja, hogy bemutassa a magyar történelem e szomorú fejezetét. Milyen külső és milyen belső okok játszottak szerepet az ország pusztulásában? Milyen hasonlóságok voltak a honfoglaló magyarok, a kunok és a tatárok harcmodorában? A Mongol Birodalom nagyságát érdemes összehasonlítani az eddig tanult nagy birodalmakkal.

2. Kritikai gondolkodás A) A források kritikus kezelése. A források kritikai értékelése különböző szempontokból: megközelítésmód, elfogultság, pontosság és megbízhatóság. C) A történelmi változások nyomon követése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése.

F: kun, mártírhalál, pogánylázadás, boszorkány, herma N: Szent László, Könyves Kálmán, Búvár Kund, Vata É: 1077 T: Gellért-hegy, Ménfő, Horvátország, Dalmácia

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A válságban közrejátszó okok és tényezők azonosítása; ezek ok-okozati összefüggésbe állítása. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése.

F: tatár, szekérvár N: IV. Béla, Kötöny, Dzsingisz kán, Batu kán É: 1241–1242 T: Muhi, Trau, Esztergom

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, politika, törvény, vallás, kultúra

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezés TK: társadalom, politika, tatárjárás


71.

36

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 46. Az ország újjáépítése a tatárjárás után

47. Mi őrzünk az Árpádkorból?

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke célja bemutatni IV. Béla király tatárjárás utáni intézkedéseit, a „második honalapítást”. Miért kezdett el IV. Béla földeket adományozni? Miért volt fontos a több mint hatvan új kővár az ország védelme szempontjából? Kik voltak a telepesek és miért volt szükség rájuk? Mi lett az eredménye a második tatárjárásnak? Miért számít korszakhatárnak az 1301. esztendő a magyar történelemben? A lecke az Árpád-kor legfontosabb építészeti, tárgyi és írásos emlékeiről szól. Szerencsés lenne egy Árpád-kori kiállítással rendelkező múzeum vagy egy korabeli magyar vár felkeresése és a látottak feldolgozása, megbeszélése. A korszak legfontosabb várai, templomai, valamint oklevelei mellett a koronaékszereket és a korszak numizmatikai leletanyagát, az ezüstdénárokat is tárgyalja a lecke. Miért olyan fontosak ezek az építmények, tárgyak, írásos emlékek a magyar ember és a magyar kultúrkincs számára? Miért számít a magyarság talán legfontosabb ereklyéjének még a 21. században is a Szent Korona?

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Események bemutatása térkép segítségével.

F: kővár, báró, telepes, jászok, második honalapító N: III. András É: 1301 T: –

1. Ismeretszerzés, tanulás C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Korabeli tárgyak, épületek, történelmi helyszínek és emlékhelyek felhasználása a történelmi események, korszakok és jelenségek megismeréséhez.

F: Szent Korona, koronázási palást, királyi jogar, országalma, koronázási kard, ezüstdénár, oklevél, Gesta Hungarorum N: – É: – T: Pannonhalma, Buda

ÉK: változás és folytonosság, tény és bizonyíték TK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, politika

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: életmód, politika, királyság, kultúra, vallás


73–74.

37

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Királynék és királykisasszonyok az Árpád-korban (Olvasmány) Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok Az Árpád-kor legjelentősebb nőalakjai. Mi volt a szerepük a nőknek és a férfiaknak a középkorban? Milyen tulajdonságokkal tudott kitűnni a tömegből egy nő és egy férfi? Miért lett szent Margit és Erzsébet? A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Ismeretanyag

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Híres emberek életútjának bemutatása különböző szöveges és képi források felhasználásával.

N: Szent Margit, Sarolt, Gizella, Szent Erzsébet, Gertrúd T: Veszprém ÉK: tény és bizonyíték, értelmezés TK: életmód, vallás, kultúra

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. 3. Kommunikáció B) Beszámoló készítése. A történelmi személyekről, eseményekről és korszakokról gyűjtött információk összerendezése megadott szempontok szerint.

F: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, Szent Korona, vármegye, tized, ispán, tatár, kun N: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit É: 9. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása) T: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, politika, királyság, törvény, adó, vallás, kultúra

38

Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete Új tananyag feldolgozása. A középkor ezer éve Árpád népe

Recommend Documents