A hidegháború kezdete Kétpólusú világ Hatalmi átrendeződés: - vesztesek: romokban heverő gazdaság, korlátozott szuverenitás - győztesek: • Anglia1 és Franciaország másodrendű hatalmakká válnak • USA: a világ vezető nagyhatalma2 • SzU: óriási veszteségek, de továbbra is nagyhatalom3 → két szuperhatalom: a világ kétpólusúvá válik ENSZ - (1945. ápr.-jún.) San Francisco-i konferencia: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalapítása a nemzetközi béke és biztonság fenntartására (központja New York) - Közgyűlés: minden tagállamnak van szavazata - Biztonsági Tanács: legfőbb döntéshozó szerv, 11 tagból 5 állandó tag (USA, SzU, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) → vétójoguk van4 → a győztesek dominanciája érvényesül - szakirányú szervezetek: UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet), WHO (Egészségügyi Világszervezet); IMF (Nemzetközi Valutaalap), Világbank - költségvetés: tagállamok befizetéseiből Köztes-Európa a háború után - vesztes országok katonai megszállása - SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság): minden győztes nagyhatalom képviselteti magát, de vezetője a megszálló hatalom képviselője - Köztes-Európa szovjet érdekszféra (Görögország kivételével5) - kezdetben fenntartják a demokrácia látszatát, de fokozatosan a kommunisták kezére játsszák a hatalmat: kommunisták kulcspozíciókba kerülése, demokratikus pártok felszámolása (választási csalások, koncepciós perek), szocdem és kommunista pártok egyesítése - 1947 (a szovjet–amerikai viszony kiéleződése) után felgyorsul az átalakulás → 1948: a „fordulat éve”: szovjet típusú egypártrendszerek létrejötte - (1947) Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) megalakulása: a kommunista pártok politikájának összehangolására6 Hidegháború - (1946) Churchill fultoni beszéde: szovjet előretöréssel szembeni fellépés (a Balti-tengertől az Adriáig „vasfüggöny” ereszkedett le Európára) - (1947) Marshall-segély: amerikai újjáépítési program, de a szovjet érdekszféra országai visszautasítják - (1947) párizsi béke megkötése - (1947) Truman meghirdeti a feltartóztatási politikát - Németországban és Ausztriában továbbra is befolyási övezetek - Németország: nyugati és szovjet zóna elszakadása és eltérő fejlődése → (1948–49) berlini válság: a szovjetek Nyugat-Berlint blokád alá vonják, de a légihíd miatt sikertelen → a megosztottság állandósul: NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) és NDK (Német Demokratikus Köztársaság) megalakulása - katonai tömbök megalakulása: (1949) NATO ↔ (1955) Varsói Szerződés → USA és SzU több évtizedes szembenállása: hidegháború (világméretű konfliktus nélkül, de helyi háborúkkal) 1
Az amerikai háborús kölcsönök miatt eladósodik. Az atombomba és az óceánpajzs (maga a távolság) miatt legyőzhetetlen. 3 12 milliós hadsereg 4 A legtöbbször a SzU él vele. 5 Az angolok fellépése megakadályozza a szovjet térnyerést. 6 A III. Internacionálé helyett 2
A gyarmati rendszer felbomlása A gyarmati rendszer összeomlása - 1-2. világháború: függetlenségi törekvések, helyi fegyveres erők erősödése - a két szuperhatalomnak nem érdeke a gyarmati rendszer helyreállítása India - az angolok még a háború előtt alkotmányt ígérnek - a Nemzeti Kongresszus Párt jelöltje, Nehru alakít kormányt - (1947) kikiáltják India függetlenségét - hindu ↔ muzulmán (véres összetűzések) - három részre esik szét: India (hinduk), Pakisztán (muzulmánok) és Ceylon (buddhisták) - Gandhi a felekezetek kibékítéséért harcol → (1948) meggyilkolják Kína - Kuomintang, élén Csang Kaj-sek (amerikai támogatás) ↔ Kínai Kommunista Párt, élén Mao Cetung (szovjet támogatás) - (1945) Japán legyőzése, a Vörös Hadsereg elfoglalja Mandzsúriát - KKP: földosztást hirdet → a Kuomintang visszaszorítása Tajvanra - (1949. okt.) Kínai Népköztársaság kikiáltása Koreai háború - Észak-Korea: szovjet megszállás, kommunizmus ↔ Dél-Korea: amerikai megszállás, demokrácia - (1950) É-Korea támadása → az amerikaiak elfoglalják É-Korea nagy részét (ENSZ-felhatalmazással) → Kína belépése É-Korea oldalán → (1953) fegyverszünet7: 38. szélességi kör lesz a demarkációs vonal Közel-Kelet - Török Birodalom felbomlása → a térség francia és angol ellenőrzés alá kerül → (1948) gyarmati uralom megszűnése - Balfour-nyilatkozat → zsidó bevándorlás → arab–zsidó konfliktus (a háború alatt a britek korlátozzák a zsidók bevándorlását, ennek ellenére fokozódik) - ENSZ-döntés: Palesztina két részre osztása → (1948) Izrael megalakulása, első miniszterelnöke Ben Gurion → arab támadás → első arab–izraeli háború → izraeli győzelem: újabb területek megszerzése8 - az USA és a SzU is növelni akarja befolyását - (1956) szuezi válság: a szovjetek által támogatott Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezicsatornát → angol–francia–izraeli támadás és győzelem Egyiptom ellen, de végül visszavonulnak9 → az USA Izrael mellé áll Neokolonializmus – a harmadik világ - az angolok könnyebben adják fel gyarmataikat, mint a franciák (pl.: Vietnam10, Algéria) - 50-es évek közepére: ázsiai gyarmatok felszabadulása - 60-es évek közepére: afrikai gyarmatok felszabadulása - függetlenné váló államok problémái: gazdasági elmaradottság, szegénység, törzsi és vallási ellentétek, hatalmi harcok → a fejlett világtól való gazdasági függés: neokolonializmus („újgyarmatosítás”) - többnyire valamelyik szuperhatalom oldalára sodródnak - (1955) bandungi konferencia: el nem kötelezett országok mozgalma • kezdeményezők: Nehru, Nasszer • elvek: emberi jogok, szuverenitás, határok sérthetetlensége, egymás belügyeibe való be nem avatkozás, viszályok békés rendezése • DE: kevés eredménnyel jár11 7
A mai napig érvényben van, békeszerződést nem kötnek. 1 millió palesztin menekültet nem engednek vissza lakhelyükre. 9 A két szuperhatalom nyomására. (Az USA sem támogatja az európai hatalmak önálló fellépését.) 10 (1954, Dien Bien Phu) francia vereség → Indokína-szerződés: Vietnam, Kambodzsa és Laosz függetlensége; Vietnam kettéosztása (a 17. szélességi kör mentén). 8
Szembenállás és enyhülés Hruscsov - fegyverkezési verseny: szovjet atombomba (1949), hidrogénbomba (1953) → DE: a SzU nem bírja - (1953) Sztálin halála → Hruscsov az új pártfőtitkár → irányváltás a XX. kongresszuson: desztalinizáció (személyi kultusz, tisztogatások stb. elítélése) + közeledés a Nyugathoz: „békés egymás mellett élés” • koreai háború lezárása • keletnémet felkelés leverése (1953) → berlini fal (1961)12 • kibékülés Titóval • osztrák államszerződés (1955)13 • Varsói Szerződés megalakítása14 • magyar forradalom leverése(1956) • (1960) U-2 amerikai kémrepülőgép lelövése • kubai forradalom (1959) → Fidel Castro hatalomra kerülése (szovjet támogatással) → (1961) „Disznó-öböl akció”: kubai emigránsok sikertelen partraszállása (amerikai támogatással) → (1962) szovjet atomrakéták telepítése → (okt.-nov.) kubai válság: az USA tengeri blokád alá veszi Kubát → Kennedy és Hruscsov megegyezése → rakéták kivonása • (1963) „forró drót” a Fehér Ház és a Kreml között • szovjet–kínai viszony kiéleződése15 → nyílt szakítás, határincidensek → amerikai–kínai kapcsolatok javulása • II. vatikáni zsinat (XXIII. János pápa) (1962–65) Brezsnyev - (1964) Hruscsov leváltása után Brezsnyev a főtitkár → Brezsnyev-doktrína: korlátozott szuverenitás (tilos kiválni a szovjet érdekszférából) • „prágai tavasz” (1968) → a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása • interkontinentális rakéták megjelenése16 → fegyverzetkorlátozási tárgyalások → első SALTszerződés: stratégiai fegyverek korlátozása (1972) • helsinki értekezlet (1975): együttműködési és biztonsági értekezlet (emberi jogok, szuverenitás, területi sérthetetlenség, leszerelés, viták békés rendezése, belügyekbe való be nem avatkozás, környezetvédelem stb.) → „enyhülés” Új keleti politika az NSZK-ban - NSZK: • Konrad Adenauer kancellár (kereszténydemokrata) → német–francia közeledés • Willy Brandt kancellár (szocdem) → új keleti politika (Ostpolitik) / reálpolitika: német–szovjet és német–lengyel szerződések a határok elismeréséről (1970) + rendezik a két német állam viszonyát (1972)17 Európán kívüli konfliktusok a) Vietnam: • Észak (szovjet támogatás) ↔ Dél (amerikai támogatás) • az USA belépése (1964)18 → háborúellenes közvélemény → párizsi béke (1973): Vietnam egyesülése a kommunista Ho Si Minh vezetése alatt (1975)
11
Belső ellentéteik és gyengeségük miatt. „Ich bin ein Berliner.” (Kennedy, 1963) 13 Ausztria semlegessége, szovjet csapatok kivonulása. 14 Közvetlen kiváltó oka, hogy az NSZK-t felveszik a NATO-ba. 15 Mao kitart a sztálinizmus mellett, nem hajlandó reformokra. 16 Megszünteti mindkét fél sebezhetetlenségét. 17 Mindkét államot felveszik az ENSZ-be (1973). 18 60 ezres veszteséget szenved. 12
b) Közel-Kelet: • (1967) hatnapos háború: Izrael újabb területeket szerez (Sínai-félsziget, Golan-fennsík, Ciszjordánia) • (1973) negyedik arab–izraeli háború: Izrael megtartja foglalásait • (1973–74, 1979) olajárrobbanás → olajválság c) Afrika: helyi harcok Nigériában, Etiópiában, Angolában stb.
Válság és összeomlás Kis hidegháború - szovjetek: SALT I szerződés kijátszása, hagyományos fegyverzetek nagy ütemű fejlesztése → térhódítás Afrikában19 - (1979) SALT II szerződés, de nem hajtják végre - (1979) Afganisztán szovjet megszállása20 → a kőolajmezők és az Indiai-óceán megközelítése → gerillaháború (amerikai támogatással) → (1988) a SzU kivonulása, iszlám erők hatalomra kerülése - Irán: iszlám forradalom Khomeini ajatollah (főpap) vezetésével → iszlám köztársaság kikiáltása → az USA meghirdeti a Carter-doktrínát: a legfontosabb olajforrásokat akár fegyverrel is megvédik21 A szovjet rendszer válsága - (1979) újabb olajválság → magas energiaárak → termelékenység fokozása a cél → technológiai fejlesztések → a szocialista országok lemaradása22, a reformkísérletek (pl.: magyar, csehszlovák) leállítása - 80-as évek második fele: súlyosbodó gazdasági válság → életkörülmények romlása (pl.: Románia) / külföldi hitelek révén az életszínvonal mesterséges fenntartása (pl.: Magyarország, Lengyelország) → eladósodás Lengyel válság - itt kezdődnek a politikai változások - növekvő népesség, munkanélküliség, ellátási nehézségek → sztrájkok (központja a gdański Lenin Hajógyár) → (1980) Szolidaritás megalakulása (független érdekképviselet), élén Lech Wałęsa → végül elmarad a szovjet katonai beavatkozás → (1981) Jaruzełski tábornok hatalomátvétele, rendkívüli állapot kihirdetése → Szolidaritás betiltása, vezetők internálása → DE: a diktatúrát már nem lehet konszolidálni A Nyugat válasza - (1981) neutronbomba kifejlesztése - Ronald Reagen: „csillagháborús terv” (a világűrbe telepített rakétaelhárító rendszer) → a két szuperhatalom közti katonai egyensúly felborulása Peresztrojka - (1982) Brezsnyev halála után: Andropov, Csernyenko - válság: lemaradás a fegyverkezési versenyben, életkörülmények romlása, korrupció - Mihail Gorbacsov reformjai: peresztrojka (átalakítás) → fegyverkezés visszafogása → külpolitikai fordulat: területek feladása23 - Gorbacsov és Reagan találkozói: megegyezés a fegyverzetkorlátozásról - glasznoszty (nyilvánosság) → a rendszer kritikája Kelet-Közép-Európa felszabadulása - szabadabb politikai légkör - keményvonalas kommunisták háttérbe szorulása, „reformkommunisták” nagyobb befolyása - 1989: szocialista rendszerek összeomlásának éve 19
Etiópia, Angola stb. „Szocialista jellegű” rendszer kiépítése. 21 Cocom-lista felállítása: leállítják a fejlett gépek és technológiák exportját a szocialista blokkba. 22 A cserearányok változása: a magas technológiájú termékek ára nő az alapanyagok és félkész termékek árához képest. 23 Afganisztán, Nicaragua stb. 20
A kétpólusú világ Összefoglalás Személyek Churchill, Truman, Gandhi, Nehru, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ben Gurion, Nasszer, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev, Andropov, Csernyenko, Gorbacsov, Tito, Fidel Castro, Kennedy, Nixon, Carter, Reagan, Adenauer, Willy Brandt, Ho Si Minh, Khomeini ajatollah, Wałęsa, Jaruzełski Fogalmak szuperhatalom, kétpólusú világ, hidegháború, ENSZ, WHO, UNESCO, IMF, SZEB, párizsi béke, „fordulat éve”, fultoni beszéd, feltartóztatási politika, Marshall-segély, Kominform, berlini válság, NSZK, NDK, NATO, Varsói Szerződés, Kuomintang, Kínai Kommunista Párt, Kínai Népköztársaság, arab–izraeli háborúk, szuezi válság, neokolonializmus, bandungi konferencia, el nem kötelezett országok, Indokínaszerződés, az SZKP XX. kongresszusa (desztalinizáció), „békés egymás mellett élés”, keletnémet felkelés, osztrák államszerződés, berlini fal, U-2, „Disznó-öböl akció”, kubai válság, „forró drót”, Brezsnyevdoktrína, „prágai tavasz”, SALT I- és SALT II szerződés, helsinki értekezlet, „enyhülés”, új keleti politika, olajválság (olajárrobbanás), Carter-doktrína, Szolidaritás, csillagháborús terv, peresztrojka, glasznoszty Helyszínek India, Pakisztán, Kína, Tajvan, Észak- és Dél-Korea, Izrael (Sínai-félsziget, Golan-fennsík, Ciszjordánia), Vietnam (Dien Bien Phu), Afganisztán, Gdańsk
