Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises

Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén

Budapest, 2004. április

MKIK GVI • 1051 Bp. Bajcsy-Zsilinszky út 12. •T: 235-0584 •F: 235-0713 • email: [email protected] •Internet: www.gvi.hu

Az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáselemzési Intézet olyan non-profit kutatómûhely, amely elsõsorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

MKIK GVI – 2004 Tóth Ágnes: Kis és közepes kereskedelmi vállalatok üzleti helyzete az EU csatlakozás elõtt

A kutatócsoport tagjai:

Adatfelvételi munkák és technikai elõkészítés:

Tóth Ágnes

A kérdõív technikai szerkesztése:

Révész Erika

Adatrögzítés Kutatásszervezés: Eredmények elemzése

Krizsánné Juhász Rita Krizsánné Juhász Rita Tóth Ágnes

Kutatásvezetõ:

Tóth István János

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet Budapest, 2004. április Cím: 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. út 12. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu

MKIK GVI • 1051 Bp, Bajcsy-Zsilinszky út 12. •T: 235-0584 •F: 235-0713 • e-mail: [email protected] • Internet: www.gvi.hu

2

Tartalom 1. A CÉGEK JELLEMZÕ I............................................................................................................................. 4 2. ÜZLETI HELYZET..................................................................................................................................... 8 3. A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS ............................................................................ 12 4. KERESKEDELMI LÁNCOK JELENLÉTE ............................................................................................ 16 5. ÜZLETI HELYZETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕ K .......................................................................... 19 FÜGGELÉK.................................................................................................................................................. 21


3

1. A CÉGEK JELLEMZÕ I

Az MKIK Gazdaság - és Vállalkozáselemzési Intézete a Magyar Kereskedelmi - és Iparkamara Kereskedelmi Kollégiumával közösen kutatást végzett a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl.

Az adatfelvételre 2004. március 4. és március 31. között került sor a területi kamarák bevonásával. A kérdõívet 135 cég küldte vissza e-mailen, faxon vagy postai úton. A kérdõívek túlnyomó része Fejér (16,5%), Csongrád (14,7%) és Veszprém (12,8%) megyébõl érkezett. (1. táblázat) Összesen 7 megyébõl nem kaptunk választ: BorsodAbaúj-Zemplén, Heves, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Vas megyébõl, valamint Budapestrõl.

1.1. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása megyék szerint, (%)

Megyék

Arányok (%)

Bács-Kiskun Békés Csongrád Fejér Gyõr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pécs-Baranya Veszprém Zala

9,2 5,5 14,7 16,5 8,3 6,4 1,8 6,4 9,2 7,3 12,8 1,8

Összesen

100,0


4

A vállalkozási formát tekintve a válaszadó cégek többsége, 47,4 %-a Kft., 30,1 %-ot képviselnek az egyéni vállalkozások, 12 % a Bt.-k és 10,5 % az Rt.-k vagy más vállalkozások aránya. (1.2. táblázat) 1.2. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása a vállalkozási forma szerint, (%)

Vállalkozási forma

Arányok (%)

Kft. Egyéni vállalkozás Bt. Rt. és egyéb

47,4 30,1 12,0 10,5

Összesen

100,0

A vállalati méret a forgalom nagyságával mérhetõ. A megkérdezett vállalatok 31,1 %a 15 és 80 millió Ft közötti, 23,8 %-uk 80 és 250 millió Ft közötti és 16,4 %-uk 250 millió és 1 milliárd Ft közötti éves árbevétellel rendelkezik. Azon cégek aránya, melyek éves forgalma nem haladja meg a 15 millió Ft-ot, 17,2 %-ot tesz ki, valamint 11,5 %-a a cégeknek több mint 1 milliárd Ft forgalmat könyvelhet el. (1.3. táblázat)

1.3. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása az éves forgalom (2003) alapján, (%)

Forgalom (millió forint)

Arányok (%)

1-15

17,2

15 felett, 80 és alatta

31,1


23,8


16,4

1000 felett

11,5

Összesen

100,0


5

A vállalati méret további indikátorai a foglalkoztatottak száma, az üzlethelyiségek száma valamint az eladóterület nagysága.

A mintába került kis-és közepes méretû vállalatok túlnyomó többsége, 62,5 %-a maximum 9 fõt foglalkoztat, tehát túlsúlyban vannak a kis cégek, 26,6 %-uk 10 és 49 foglalkoztatottal rendelkezik valamint 10,9 % az 50 fõ feletti vállalatok aránya. (1.4. táblázat)

1.4. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása létszám-kategóriák szerint (2003), (%)

Foglalkoztatottak száma

Arányok (%)

10 fõ alatt

62,5

10-49 fõ

26,6

50 fõ felett

10,9

Összesen

100,0

A vállalatok 10,5 %-a nem rendelkezik üzlethelyiséggel, 30,6 %-uk 50 m2 alatti, 36,3 %-uk 51-250 m2 és 22,6 %-uk 251 m2 –nél nagyobb eladóterülettel rendelkezik. (1.5. táblázat) A legtöbb cég (49,2%) 1 üzletet tart fenn, 30 %-uk 2 és 10 közötti üzlettel rendelkezik, és 10 % azon cégek aránya, amelyeknek több mint 10 üzletük van. (1.6. táblázat)


6

1.5. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása az eladóterület nagysága szerint, (%)

Eladóterület (m2)

Arányok (%)

nincsen

10,5

x-50

30,6

51-250

36,3

251-x

22,6

Összesen

100,0

1.6. táblázat: A mintában szereplõ cégek megoszlása az üzlethelyiségek száma alapján, (%)

Üzlethelyiségek száma

Arányok (%)

nincsen

10,8

1

49,2

2-10

30,0

10-nél több

10,0

Összesen

100,0

A megkérdezett vállalatok közel 27 %-a tagja valamelyik beszerzési társaságnak, 30 %-uk pedig a kamarán kívül valamilyen érdekképviseleti szövetségnek is tagja. A különbözõ kereskedelmi ágazatok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a cégek többsége vegyi árukkal (51 %), élelmiszerrel (49,5 %) és háztartási iparcikkekkel (37,1 %) kereskedik. 15,6 %-ot képviselnek a háztartási iparcikkeket és vegyi árukat egyaránt forgalmazó vegyes profilú cégek.


7

2. ÜZLETI HELYZET

A megkérdezett vállalatok többsége, 66,4 %-uk közepesnek, 25,2 %-uk rossznak ítéli meg cége üzleti helyzetét, és csupán 8,4 %-uk mondja azt jónak.

2.1. táblázat: A vállalatok üzleti helyzete az éves forgalom (2003) alapján, (%)

A vállalkozás üzleti helyzete

Vállalatok az éves forgalom (millió forint) megoszlás alapján (2003)

1-15




1000 felett

Összesen

Jó Közepes Rossz

9,5 52,4 38,1

68,4 31,6

17,2 55,2 27,6

11,1 77,8 11,1

14,3 78,6 7,1

8,4 66,4 25,2

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0


8

2.2. A vállalatok üzleti helyzete az eladóterület nagysága alapján, (%)

Vállalatok az eladóterület nagysága alapján

A vállalkozás üzleti helyzete Nincs eladóterülete

50 m2 alatti eladóterület

51-250 m2 eladóterület

251 m2 feletti eladóterület

Jó

9,1

7,9

2,3

10,7

Közepes

72,7

60,5

65,9

78,6

Rossz

18,2

31,6

31,8

10,7

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

Azon cégek, amelyek tagjai valamilyen beszerzési társaságnak pozitívabban ítélik meg üzleti helyzetüket, mint amelyek nem. A tagok 9,1 %-a jónak látja üzleti helyzetét, míg a nem tagok esetében ez az arány 6,8 %. Közepes üzleti helyzetrõl nyilatkozik a tagcégek 72,7 %-a, a nem tagcégek 64,8 %-a, rossznak ítéli helyzetét a tagcégek 18,2 %-a, a nem tagok 28,4 %-a.

A kamarán kívüli érdekképviseleti tagcégek is pozitívabban látják a helyzetüket: 10,5 % jónak ítéli üzleti helyzetét, míg ez az arány a nem tagok esetében csupán 6,9 %. A tagok 65,8 %-a közepesnek, 23,7 %-a rossznak látja helyzetét, míg a nem tagcégek arányai rendre:69 %, 24,1 %.

A cégek jövõbeli üzleti kilátásaikat szélsõségesebben ítélik meg, mint a jelen helyzetet. Változatlan helyzetre csupán a megkérdezett vállalatok fele, javulásra 16,2 %-uk, romlásra pedig 33,8 %-uk számít.


9

2.3. táblázat: A vállalatok jövõbeni üzleti helyzete az éves forgalom (2003) alapján, (%)

A vállalkozás jövõbeni üzleti helyzete


1-15




1000 felett

Összesen

Javul Nem változik

14,3 47,6

13,2 55,3

31,0 37,9

17,6 52,9

7,1 57,1

16,2 50,0

Romlik

38,1

31,6

31,0

29,4

35,7

33,8

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

2.4. A vállalatok jövõbeni üzleti helyzete a következõ fél évben az eladóterület nagysága alapján, (%)

A vállalkozás jövõbeni üzleti helyzete

Vállalatok az eladóterület nagysága alapján

Nincs eladóterülete

50 m2 alatti eladóterület

51-250 m2 eladóterület

251 m2 feletti eladóterület

Javul

27,3

15,8

13,3

14,2

Nem változik

63,6

52,6

46,7

50,8

Romlik

9,1

31,6

40,0

35,0

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

Az ágazati megoszlás szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy az élelmiszeriparral foglalkozó cégek meglehetõsen komoran látják a jövõjüket: 8,5 %-a számít csak javulásra, 44,7 % nem számít változásra és a cégek közel fele, 46,8 % romló üzleti helyzetet lát elõre. Hasonlóképpen látják helyzetüket a vegyi árukkal kereskedõ


10

cégek, az arányok rendre: 4 %, 48 % és 48 %. A textil és ruházati termékekkel kereskedõ cégek némileg optimistábban tekintenek a jövõbe, 33,3 %-uk javulásra, 44,4 %-uk változatlan helyzetre számít, és csupán 22,2 %-uk tart üzleti helyzete jövõbeni romlásától.

Azon

cégek,

amelyek

tagjai

valamilyen

beszerzési

társaságnak

sokkal

pesszimistábban ítélik meg jövõbeli üzleti helyzetüket, mint akik nem. A beszerzési társasági tagok közül csupán 6,1 % számít javulásra, míg ez az arány a nem tagoknál 18,6 %. Nem számít változásra a tagok 42,4 %-a, a nem tagok 55,8 %-a. A tagcégek fele rossz kilátásokat jósol, míg a nem tagok csupán 25,6 %-a számít romló tendenciákra üzleti életét tekintve.

Hasonlóak az eredmények, amennyiben az érdekképviseleti szövetségi tagság szerint vizsgáljuk a cégek jövõbeni helyzetét. A tagcégek 15,8 %-a jónak ítéli jövõbeli üzleti helyzetét, 42,1 %-uk nem vár változást és szintén 42,1 %-uk romló tendenciát jósol, míg ugyanezek az arányok a nem tagok esetében rendre: 17,4 %, 52,3 % és 30,2 %.

Megállapítható, hogy míg a kis cégekre kevésbé jellemzõ, hogy érdekképviseleti szövetséghez csatlakozzanak (20-30%), a nagy forgalmú cégek nagy arányban tagjai (40-70 %) ilyen szövetségnek. A nagy cégek mûködése a hosszú távú szemléleten alapul, így reálisabban látják a jövõt, elõre látják a nehézségeket is, ezzel magyarázható, hogy üzleti kilátásaikról pesszimistábban nyilatkoztak, mint a kis és egyben nem képviseleti tagcégek.


11

3. A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ EU CSATLAKOZÁS A megkérdezett vállalatok mintegy 33 %-a számára 2003 második felében kicsit erõsödött a piaci verseny, és valamelyest többen (33,6 %) számítanak a cégek közül az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a piaci verseny kis mértékû erõsödésére. Nagyobb erõsödést a vállalatok 22,7 %-a érzékelt 2003 második felében, és szintén nem számottevõen nagyobb az aránya azoknak, akik a piaci verseny ilyen irányú változására számítanak a csatlakozás után. A megkérdezettek 31,8 %-a számára nem változott a piaci verseny 2003 második felében, és mintegy 28,2 %-uk, tehát némileg kevesebben vannak azok, akik szerint a csatlakozás következtében nem várható számottevõ változás a piaci verseny alakulásában. A verseny gyengülését kevesen, csupán a cégek 12,6 %-a tapasztalta, és a megkérdezettek 15,3 %-a prognosztizálta a piaci verseny gyengülését a csatlakozás után. (3.1. táblázat)

Tehát a megkérdezett cégek közel 60 %-a számít arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után valamilyen mértékben élénkülni fog a piaci verseny, azonban ez csak néhány százalékkal több azon cégek arányánál, amelyek már 2003 második felében is kis vagy nagy - mértékben erõsödõ versenyrõl számoltak be.

3.1. táblázat: A piaci verseny alakulása a vállalatok szerint 2003. II. félévében illetve 2004. II. félévében, az EU csatlakozást követõen, (%)

Piaci verseny alakulása

2003/II.

Piaci verseny alakulása

2004/II.

Sokat erõsödött

22,7

Sokat erõsödik

22,9

Kicsit erõsödött

32,6

Kicsit erõsödik

33,6

Nem változott

31,8

Nem változik

28,2

Gyengült

12,6

Gyengül

15,3

Összesen

100,0

Összesen

100,0


12

A legkisebb forgalmú (1-15 millió forint) cégekrõl elmondható, hogy a piaci verseny élénkülése kevésbé érinti õket, és a csatlakozás után sem számítanak számottevõen a piaci verseny erõsödésére: a cégek fele (50 %) nem tapasztalt változást a verseny alakulásában, és csupán 15 %-uk számolt be kis mértékû erõsödésrõl 2003-ban. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen nem vár a verseny alakulásában változást szintén 50 %-uk és annak gyengülését jósolja 30 %-uk.

Ezzel szemben a közepes forgalmú cégek (15 millió1-80 millió és 80 millió1-250 millió forint) több mint fele (47,4 és 68,9 %) verseny élénkülésrõl számolt be 2003-ra vonatkozóan, és szintén nagy arányban számítanak a csatlakozás utáni verseny élénkülésére (47,4 és 75 %). A legnagyobb forgalmú cégek között vannak azok, akik a legnagyobb arányban számítanak a verseny élénkülésére: 28,6 %-uk erõteljes, 57,1 %-uk kis erõsödést jósol cége számára. 3.2. táblázat: A vállalatok piaci versenyhelyzetének alakulása 2003. második félévében a forgalom nagysága (2003) szerint, (%)

A piaci verseny alakulása


1-15




1000 felett

Sokat erõsödik Kicsit erõsödik Nem változik Gyengül

10,0 15,0 45,0 30,0

15,8 31,6 34,2 18,4

37,9 31,0 24,1 6,9

31,6 42,1 21,1 5,3

14,3 57,1 28,6 -

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0


13

3.3. táblázat: A vállalatok elképzelései az Európai Unióhoz való csatlakozást követõ piaci versenyhelyzet alakulásáról a forgalom nagysága (2003) szerint, (%)



1-15




1000 felett

Sokat erõsödik Kicsit erõsödik Nem változik Gyengül

5,0 10,0 50,0 35,0

7,9 39,5 36,8 15,8

39,3 35,7 10,7 14,3

31,6 31,6 31,6 5,3

28,6 57,1 7,1 7,1

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Amennyiben a cégprofil alapján vizsgáljuk a vállalatok válaszait, azt találjuk, hogy 2003 második felében a textil - és ruházati cikkeket forgalmazó cégek fele tapasztalt kicsit erõsödõ piaci versenyt. A csatlakozás után, 2004 második felében a háztartási iparcikkekkel kereskedõ cégek azok, amelyek a verseny élénkülésére számítanak: 18,8%-uk a piaci verseny nagy mértékû, 56,5%-uk kis mértékû erõsödésére.

Az eladóterülettel rendelkezõ cégek mindegyikérõl elmondható, hogy többségük a piaci verseny kisebb fokú erõsödésére számít az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen. Nagy mértékû erõsödésre elsõsorban a 250 m2-nél nagyobb alapterületû cégek (32 %) számítanak. A csatlakozás utáni versenyképesség gyengülésére az 50 m2 alatti alapterületû cégek számítanak leginkább (24 %), míg a nagy 250 m2 feletti alapterületû cégeknél ez az arány csupán 10,7%.

Azok a cégek, amelyek tagjai valamilyen beszerzési társaságnak inkább számítanak a verseny erõsödésére (31,3%-uk), mint azok, amelyek nem tagok (21,3%). Kis


14

mértékû erõsödést vár a tagcégek 34,4%-a, a nem tagcégek közül pedig 33,7%. A változatlan helyzetre és a gyengülõ versenyre számítók aránya rendre: 25%-9,4% és 31,5%-13,5%.

Hasonlóak az arányok, ha a cégeket abból a szempontból vizsgáljuk, tagjai-e valamilyen kamarán kívüli érdekképviseletnek vagy nem: a tagok sokkal inkább számítanak a csatlakozás utáni piaci verseny élénkülésére, erõsödésére. Ez azzal a korábban, a jövõbeni üzleti helyzet megítélésérõl szóló kérdésnél már említett ténnyel van összefüggésben, hogy a tagcégek elsõsorban a nagy cégek körébõl kerülnek ki, amelyek mûködése a hosszú távú szemléleten alapul, s mint ilyenek reálisabban látják a jövõbeni helyzetet, így a piaci verseny alakulását is.

3.4. táblázat: A vállalatok elképzelései az Európai Unióhoz való csatlakozást követõ piaci versenyhelyzet alakulásáról beszerzési társasági illetve érdekképviseleti szövetségi tagság szerint, (%)

Vállalatok %-os megoszlása


Beszerzési társaság tagja

Beszerzési társaságnak nem tagja

Érdekképviseleti szövetségnek tagja

Érdekképviseleti szövetségnek nem tagja

Sokat erõsödik

31,3

21,3

29,7

20,5

Kicsit erõsödik

34,4

33,7

37,8

31,8

Nem változik

25,0

31,5

21,6

30,7

Gyengül

9,4

13,5

10,8

17,0

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0


15

4. KERESKEDELMI LÁNCOK JELENLÉTE

A cégek valamivel több, mint felének (54 %) a közelében mûködik valamilyen hipermarket vagy szupermarket. A forgalmazott termékek vizsgálata alapján az élelmiszer-kereskedelmi cégek (65,2 %) és a vegyi árukkal kereskedõ cégek (69,4%) számoltak be legnagyobb arányban errõl. A leggyakrabban említett hiper – vagy szupermarket a Tesco (60,6 %) és a Penny Market (18,2 %).

Legnagyobb arányban (56,9 %), a kis méretû, 0-9 fõt foglalkoztató cégek számoltak be arról, hogy a közelükben hipermarket vagy szupermarket mûködik.

Azon cégeknek, amelyek tagjai valamely beszerzési társaságnak, túlnyomó többsége, 87,9 %-a beszámolt arról, hogy a közelében hipermarket vagy szupermarket mûködik. A kereskedelmi vállalkozások a beszerzési társaságokhoz való csatlakozással védekeznek a nagy áruválasztékot kínáló és gyorsan terjeszkedõ szuper – vagy hipermarketek által támasztott konkurenciával szemben.

Beszerzési társaságoknak elsõsorban élelmiszert (62,2 %) és vegyi árut (59,2 %) forgalmazó cégek tagjai, ami érthetõ, hiszen a hasonló profilú szuper – és hipermarketek terjeszkednek leggyorsabban, így ezen ágazathoz tartozó kis cégek fenyegetettsége a legnagyobb.

A társasági tagok közül közel 25 %-ot képviselnek a Kft.-k, közel 40 %-ot az egyéni vállalkozók és 36 %-ot az Rt.-k vagy egyéb vállalkozások. Az érdekképviseleti szövetségek fele Kft., 30 %-a Rt. vagy más vállalkozás, a Bt.-k és egyéni vállalkozások csupán 8,1 és 13,5 %-át teszik ki. (4.1. táblázat)


16

4.1. táblázat: Beszerzési társasági tagok és érdekképviseleti szövetségi tagok a vállalkozási forma szerint, (%)

Cégek a vállalkozási forma

Beszerzési társaságnak tagja

Érdekképviseleti

szerint

(%)

szövetségnek tagja (%)

Kft. Egyéni vállalkozás Bt. Rt. vagy egyéb

24,2 39,4 36,4

48,6 13,5 8,1 29,7

Összesen

100,0

100,0

Beszerzési társaságnak elsõsorban a nagyobb cégek tagjai. A megkérdezett 15 millió forint alatti forgalommal rendelkezõ vállalatokra nem jellemzõ, hogy csatlakoznának

beszerzési

társasághoz:

mindössze

7

%-uk

tagcég,

a

megkérdezettek két ötödét a közepes méretû cégek (20,7%, 20,7%) alkotják, míg a nagy 250 millió és 1 milliárd közötti cégek aránya 27,6 %, valamint az 1 milliárd forint forgalom feletti cégeké 24,1 %.

Hasonló megoszlást mutatnak a cégek, ha abból a szempontból vizsgáljuk õket, hogy tagjai-e valamilyen kamarán kívüli érdekképviseleti szövetségnek. A tagcégek 25 %-át az 1 milliárd forint feletti forgalmat elkönyvelõ vállalatok alkotják, szintén nagy arányt képviselnek a 250 millió és 1 milliárd forint forgalmú cégek (23 %). A 80 és 250 millió forint forgalommal bíró vállalatok a tagvállalatok ötödét, a kisebb cégek 14 és 17 %-át teszik ki.

A kisebb forgalmú cégeknek a beszerzési társaságokban való, a nagyobb forgalmúaknál gyérebb jelenléte valószínûleg az elõbbiek és az utóbbiak eltérõ céljaival, tervezési idõhorizontjával függnek össze. A kisebb cégek kevésbé mérlegelik hosszú távon a lehetõségeiket, inkább rövidtávon gondolkodnak. Nem élnek a beszerzési társasági tagság adta hosszú távú elõnyökkel, mint pl. standard árukínálat lehetõsége, mivel a belépés fejében kötelezettségeket kéne vállalniuk, amelyek rövidtávú elõnyök feladásával járnának.


17

4.2. táblázat: Tagvállalatok megoszlása a vállalati méret (éves forgalom/2003) alapján, (%)

Vállalatok az éves forgalom

Beszerzési társaságnak

Érdekképviseleti

(millió forint) megoszlás

tagja (%)

szövetségnek tagja (%)

1-15

6,9

14,3


20,7

17,1


20,7

20,0


27,6

22,9

1000 felett

24,1

25,7

Összesen

100,0

100,0

alapján (2003)


18

5. ÜZLETI HELYZETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕ K

A cégek üzleti helyzetüket és kilátásaikat leginkább befolyásoló tényezõnek ítélték az élõmunka magas közterheit (70,4%), a magas Áfa kulcsot (55,3%), az elégtelen kormányzati pályázati forrásokat az üzletek mûszaki-technikai korszerûsítésére (40%) valamint a forint-euró árfolyam nagymértékû ingadozását (34,2%).

A cégek üzleti életét nem, vagy kevéssé befolyásolja a lassú ügyintézés a helyi önkormányzatoknál és a korrupció. 5.1. táblázat: Az üzleti helyzetet befolyásoló tényezõk a vállalatok megítélése szerint

Az üzleti helyzetet befolyásoló tényezõk

Átlag* Az 5-ös pontszámot adók aránya

Az élõmunka közterhei magasak

70,4

4,52

Magas az Áfa kulcsa

55,3

4,30

Elégtelen kormányzati pályázati források az üzletek

40,0

3,95

A forint-euró árfolyam nagymértékû ingadozása

34,2

3,71

Magas a helyi iparûzési adó

28,0

3,39

Egyéb, az önkormányzat által kivetett adók

26,0

3,42

Magas a társasági adó kulcsa

24,1

3,52

Az önkormányzati hivatali ügyintézés lassúsága

11,8

2,53

Korrupció a helyi önkormányzatnál

8,8

3,21

mûszaki-technikai korszerûsítésére

(építmény adó, kommunális adó, stb.)

*Az átlag alapja: 5-ös skála, ahol 1=egyáltalán nem befolyásol, 5=jelentõsen befolyásol

A versenyhelyzetet leginkább meghatározó tényezõk a következõk voltak a válaszadó cégek körében. Közel mindegyik vállalat, a cégek összesen 92,3 %-a szerint a piaci versenyben az áruk ára a meghatározó tényezõ. Szintén rendkívül sokan a cégek 83,6 %-a a vevõknek nyújtott kedvezményeket, akciókat említette. Az, MKIK GVI • 1051 Bp, Bajcsy-Zsilinszky út 12. •T: 235-0584 •F: 235-0713 • e-mail: [email protected] • Internet: www.gvi.hu

19

hogy a cégek modern eladóterülettel rendelkezzenek, a megkérdezettek 55,6 %-a szerint lényeges. Az árukínálat stabilitását és a tetszetõsebb, tisztább eladóterületet 46,2 %, az áruk minõségét 44,8 %-uk, a gyorsabb kiszolgálást pedig 37,6 %-uk ítélte piaci versenyben lényeges tényezõnek. Mindent összevetve a cégek az áruk árában látják a piaci versenyt legmeghatározóbb tényezõt, a minõségi paraméterek háttérbe szorulnak. (5.2. táblázat)

5.2. táblázat: A piaci versenyben meghatározó területek a vállalatok számára

Piaci versenyt meghatározó területek

Vállalatok aránya (%)

Az áruk ára

92,3

A vevõknek nyújtott kedvezmények

83,6

A modernebb eladóterület

55,6

Az árukínálat stabilitása

46,2

A tetszetõsebb, tisztább eladóterület

46,2

Az áruk minõsége

44,8

A gyorsabb kiszolgálás

37,6


20

FÜGGELÉK


21

MKIK GVI

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises

VÁLLALKOZÁSOK ÜZLETI HELYZETE AZ EU CSATLAKOZÁS ELÕ TT KÉRDÕ ÍV KIS- ÉS KÖZEPES KERESKEDELMI VÁLLALATOK SZÁMÁRA

1. Mi az Ön cége vállalkozási formája? 1 – Bt.

2 – Kft

3 – egyéni vállalkozás

4 – Egyéb

2. Mekkora jelenleg a cégében a külföldi tõke aránya? százalék

3. Mekkora a cég (vállalkozás) alaptõkéje (ezer forintban)? forint

ezer

4. Mekkora volt a cég (vállalkozás) saját tõkéje 2002 december 31-én? ezer forint

5. A cégnél foglalkoztatottak száma: a.) 2002 december 31-én?

fõ

b.) 2003 december 31-én?

fõ

c.) 2004 december 31-én várhatóan?

fõ


22

6. A cég forgalma ezer forintban, (áfa nélkül) a.) 2002 - ben?

ezer forint

b.) 2003 - ban?

ezer forint

c.) 2004 - ben várhatóan?

ezer forint

7. A cég milyen termékek kereskedelmével foglalkozik igen

nem

igen

nem

a.

Élelmiszerek

1

2

d.

Vegyi áruk

1

2

b.

Textil, ruházat

1

2

e.

Kultúrcikkek

1

2

c.

Háztartási iparcikkek

1

2

f.

Autóalkatrészek

1

2

1

2

g.

Egyéb cikkek, éspedig:… … .

8. Hány üzlethelyisége van a cégének összesen? üzlethelyiség

db

m2

9. Ezekben az eladóterület hozzávetõleg hány négyzetméter?

10. Hol vannak üzlethelyiségei? Kérjük, hogy ahhoz a kategóriához, amelyikbe nem tartozik üzlethelyisége 0-át írjon! Hány darab? a. ) Budapesten, megyeszékhelyen vagy megyei jogú város centrumában

db

b. ) Budapesten, megyeszékhelyen vagy megyei jogú város lakótelepén

db

c. ) Budapesten, megyeszékhelyen vagy megyei jogú város bevásárlóközpontjában

db

Hány darab? d. ) más város centrumában e. ) más város lakótelepén

db

f. ) más város bevásárlóközpontjában

db

g. ) községben

db


23

db

11. Az Ön cége tagja-e valamelyik beszerzési társaságnak? 1 – igen

11.a. Melyiknek?

2 – nem

… … … … … … … .

12. Van-e az Ön cégének internetes honlapja? 1 – van

12.a. Mi a címe?

WWW.

2 – nincs

… … … … … … … .

13. Milyennek ítéli meg jelenleg vállalkozása üzleti helyzetét? 1 – jó

2 – közepes

3 – rossz

14. Hogyan ítéli meg a következõ fél évben a cég üzleti helyzetét 1 – javul

2 – nem változik

3 – romlik

15. A felsorolt tényezõk közül melyek akadályozzák cége kereskedelmi tevékenységét? igen

nem

igen

nem

a.

nincs számottevõ akadály

1

2

h.

szakképzett munkaerõ hiánya

1

2

b.

kereslet-hiány

1

2

i.

magas bérköltség szint

1

2

c.

kapacitás hiány

1

2

j.

korrupció

1

2

d.

belföldi beszerzés nehézségei

1

2

k.

tõkehiány

1

2

l. e.

külföldi beszerzés nehézségei

1

2

azonos/hasonló területen mûködõ szupermarketek és hipermarketek versenye

1

2

f.

finanszírozási problémák

1

2

1

2

g.

hitelfelvétel nehézségei

1

2

1

2

1

2

o.

m. kiszámíthatatlan adórendszer n.

mûszaki-technikai háttér elégtelensége

Egyéb tényezõ, éspedig: … …


24

16. Hogyan változott a piaci verseny a vállalkozása számára 2003 II. félévében? 1 – Sokat erõsödött

2 – kicsit erõsödött

3 – nem változott

4 – gyengült

17. És várhatóan 2004 II. félévében, az EU csatlakozás után hogyan fog változni? 1 – Sokat erõsödik

2 – kicsit erõsödik

3 – nem változikt

4 – gyengül

18. Tagja-e Ön a kamarán kívül valamilyen érdekképviseleti szövetségnek 1 – igen

18.a. Melyiknek ill. melyeknek?

2 – nem

… … … … … … … .

19. Hány százalék a cége székhelyén a helyi iparûzési adó? százalék

20. Mûködik-e az Ön boltja (boltjai) közelében – gyalog legfeljebb 8-10 percre, vagy busszal 15-20 percre ezektõl - valamilyen hipermarket? 1 – igen

20.a. Melyik lánchoz tartozik?

2 – nem

… … … … … … … .


25

21. Ön szerint mennyire befolyásolják az alábbiak az Ön cégének (vállalkozásának) üzleti helyzetét és kilátásait? Elõször olvassa el az összes tényezõt és csak azután osztályozzon úgy, hogy az 1-es jelentse: egyáltalán nem befolyásolja az adott tényezõ, az ötös pedig, hogy jelentõsen befolyásolja. jelentõsen nem befolyásolja tudom

egyáltalán nem befolyásolja a. Magas a helyi iparûzési adó

1

2

3

4

5

9

b. Az önkormányzati hivatali ügyintézés lassúsága

1

2

3

4

5

9

c.

1

2

3

4

5

9

d. Az élõmunka közterhei magasak

1

2

3

4

5

9

e. Magas a társasági adó kulcsa

1

2

3

4

5

9

f.

1

2

3

4

5

9

g. Egyéb, az önkormányzat által kivetett adók (építmény adó, kommunális adó, stb.)

1

2

3

4

5

9

h. Elégtelen kormányzati pályázati források az üzletek mûszaki-technikai korszerûsítésére

1

2

3

4

5

9

i.

A forint-euró árfolyam nagymértékû ingadozása

1

2

3

4

5

9

j.

Egyéb, éspedig: … …

1

2

3

4

5

9

Korrupció a helyi önkormányzatnál

Magas az áfa kulcsa

22. Véleménye szerint az EU csatlakozás hogyan hat majd cége üzleti helyzetére 2004-ben? 1 2 3 4 5 9

– – – – – –

Egyértelmûen kedvezõen befolyásolja, inkább kedvezõen befolyásolja, nem hat rá, inkább kedvezõtlenül befolyásolja, egyértelmûen kedvezõtlenül befolyásolja, nem lehet megítélni / Nem tudja


26

23. Véleménye szerint az EU csatlakozás hogyan hat majd cége üzleti helyzetére a következõ két évben? 1 2 3 4 5 9

– – – – – –

Egyértelmûen kedvezõen befolyásolja, inkább kedvezõen befolyásolja, nem hat rá, inkább kedvezõtlenül befolyásolja, egyértelmûen kedvezõtlenül befolyásolja, nem lehet megítélni / Nem tudja

24. Mely területeken érzi erõsnek a versenyt az Ön vállalkozása számára? igen

nem

a.

Az áruk minõsége

1

2

b.

Az áruk ára

1

2

c.

Az árukínálat stabilitása

1

2

d.

A tetszetõsebb, tisztább eladóterület

1

2

e.

A modernebb eladóterület

1

2

f.

Gyorsabb kiszolgálás

1

2

g.

A vevõknek nyújtott kedvezmények (akciók)

1

2


27

25. Tud-e arról, hogy az Ön boltjai közelébe – gyalog legfeljebb 8-10 percre, vagy busszal 15-20 percre ezektõl – terveznek valamilyen hipermarket megnyitását? 25.a. Milyen téren tervez válaszolni e kihívásra?

1 – igen

igen

2 – nem

nem

a.

Az áruk minõségének javítása

1

2

b.

Az árak csökkentése

1

2

c.

Stabilabb árukínálat

1

2

d.

A tetszetõsebb, tisztább eladóterület kialakítása

1

2

e.

Beruházás: modernebb eladóterület kialakítása

1

2

f.

A kiszolgálás gyorsítása

1

2

g.

A vevõknek nyújtott kedvezmények (akciók)

1

2

h.

A beszerzés hatékonyabbá tétele

1

2

i.

Összefogás más környékbeli kereskedõkkel

1

2

26. Kérjük írja le röviden, hogy a területi kereskedelmi és iparkamaráktól milyen területeken és módokon várna segítséget!

Köszönjük, hogy megválaszolta kérdõívünket! Kérésére a kutatás összefoglalóját elküldjük Önnek. Ha élni kíván e lehetõsséggel, akkor kérjük töltse ki az alábbi adatokat is: Vállalkozás neve:

… … … … … … … … … ..

Címe: irányítószám

település neve

utca, házszám, emelet, ajtó

Kapcsolattartó személy neve:

Beosztása: Telefonszám: E-mail:

… … /

… … … … ..

… … … … … … … … ...…

A kérdõívet visszaküldheti:

fax: @

… … /

… … … …

… … … … … … .

Levélben: MKIK GVI, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Faxon: (06)(1) 235-07-13

E-mailen: [email protected]


28

Valamennyi területi kereskedelmi és iparkamara titkára részére Székhelyén

Tisztelt Titkár Asszony/Úr!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Kollégiuma kezdeményezésére az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézetével közösen kutatást indítunk a kereskedelembe tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl. A kutatás eredményeivel hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy pontosabban megismerjük a kereskedelmi cégeket érintõ problémákat, és ezáltal hatékonyabban tudjunk fellépni a vállalkozások érdekében. Arra kérjük, hogy az Önök kamarájához tartozó kereskedelmi tagvállalatok, illetve ezek legalább 150 céget tartalmazó mintája számára a mellékelt kérdõív kiküldése ügyében legyen segítségünkre. A kérdõív kiküldhetõ e-mailen mellékletként (ker_kerd_043vz.doc), vagy hagyományos módon, faxon, esetleg levélben. (ker_kerd_043v.doc) a vállalatoknak írt levél (kiserolevel.doc) kíséretében. Tagvállalataik válaszát kérjük 2004. március 29-ig e-mailen ([email protected]) vagy faxon: (2350713), esetleg levélben (MKIK GVI; 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.) az Intézethez közvetlenül szíveskedjenek visszajuttatni. A kérdõívek rögzítését és a kapott adatok elemzését a GVI munkatársai fogják elvégezni. A kutatás eredményeinek elsõ összefoglalóját április közepéig juttatjuk el Önökhöz emailben, illetve nyomtatott formában. Tekintettel a téma jelentõségére, kérem, hogy közremûködésével támogassa a kutatás sikeres lebonyolítását. A közös célhoz való hozzájárulását elõre is köszönjük, Budapest, 2004. március 4. üdvözlettel

Dunai Péter fõtitkár

Tóth István János ügyvezetõ igazgató MKIK GVI


29

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises

Budapest, 2004. február 27.

Tisztelt Tagvállalatunk !

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete Kamara Kereskedelmi Kollégiumával közösen kutatást végez a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl. A kutatás eredményivel hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy pontosabban megismerjük a kereskedelmi cégeket érintõ problémákat, és ezáltal a Kamara hatékonyabban tudjon fellépni e cégcsoport érdekében. Ezért arra kérjük, hogy segítsen e cél megvalósításában és töltse ki a mellékelt kérdõívet! A válaszadás önkéntes. A kapott adatokat csak összesítve, statisztikai módszerekkel dolgozzuk fel. Az adatfelvételt elemzõ tanulmány összefoglalóját kérésére megküldjük Önnek. Kérjük, hogy e kérését jelezze a kérdõív végén, vagy írjon számunkra e-mail-t a [email protected] címre.

Közremûködését elõre is köszöni a kutatás vezetõje:

Dr. Tóth István János MKIK GVI ügyvezetõ igazgató


30

Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén

Recommend Documents