Kerepesi-ut 7, szám. KISS ÉS RÉVÉSZ PHOTOCHEMIGRAPHIAI BUDAPEST

KÜRY »

Kerepesi-ut 7, szám.

•

Í WL ?

KISS ÉS RÉVÉSZ PHOTOCHEMIGRAPHIAI (Et

műintézet BUDAPEST.

~

KLÁRA

BŐRÖNDÖK a

V

K

I

T

U

N

O

HELLER MOR utódánál BUDAPEST, KÁROLY-KÖRUT 3. SZ. Képes á r j e g y z é k bérmentve.

,

rftflpiftlB^w

LEVELPAPIR B É L E L T

:: mindenféle :: utazóczikkek és bőrdiszműáruk.

Í G E N

LEVELPAPIR "ÁRUHÁZA*

B O R Í T É K K A L .

J

%

O

Képes á r j e g y z é k

,

discret B

O

R

I

T

E

K

K

/

bérmentve.

A

vI

1

I 1 D O B O Z . Á R A 2 K O R O N A . BUDAPEST l\l,FERENCZIEKTERE 9. 1 D O B O Z Á R A 1 K O R O N A .

TAUSMAN =

A NŐI SZÉPSÉG =

nem annyira az arczvonások szépségében, mint inkább a test tormáinak arányosságában rejlik. Hogy teljesen kifejlődött keblet, kerek körvonalakat, bemélyedesek és kiálló csontok nélküli telt vállakat kapjunk, a hölgyek és fiatal leányok tegyenek néhány hétig kísérletet a RATIE-FÉLE PILULES ORIENTALES-EL. E pirulák nem rontják meg a gyomrot és az egészséget és nagyon erősítő hatásúak, mint azt számtalan elismerő levél és orvosi bizonyítvány is igazolja. Egy doboz használati utasítással együtt 6 kor. 45 fill. előre beküldése mellett bérmentesen szállíttatik. Utánvéttel 6 kor. 75 fill. Czim: Török l ó z s e l gyógyszertára, 8udapest, VI., Király-u. 12.

DIANA ARCZKREM DIANA SZAPPAN szépitők és bőrápolók, nélkülözhetetlen czikkek a

szeplők és pattanások =

eltávolításánál. Ára 75—75 krajczár. E g y e d ü l i készitő :

ERÉNYI BÉLA gy

DIANA

+

gyógyszertára,

BUDAPEST,

K Á R O L Y - K Ö R U T

5. SZ.

P o s t a i m e g r e n d e l é s e k n a p o n t a e s z k ö z ö l t e t n e k utánvét mellett.

Reggelizés előtt fél pohár

az elrontott gyom•

l á

a

.

V

a

Z

.

V

<

I I U A A H l l l f I f

!'0Í2"3ÓrLala,títel"

46,923. szám.

1907.

XVIII. évfolyam.

8rcrteazt5ség és kiadóhivatal':

UEQJELEK MINDEN VUSÍRIAP.

BUDAPEST, Előfizetési

feltételek:

Egész évre

VIII., Rökk Szilárd-utcza 18. sz.

kor. 20.—

félévre

»

1.0.-—

Negyedévre ... ..'.

»

5.—

T e l e f o n s z á m : 61 —38.

POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE. SZERKESZTI K I S S

Egyes szám ára 40 fillér.

Hirdetések • felvétele ugyanott.

JÓZSEF.

Budapest, november hó 17.

' Krónika.

Csolnak a holt-tengeren. Piros-fekete glóriával F e j e körül,

beevezett

A

L e l k e m b e ujből az az asszony,

— nov. 15.

A k i t én Lédának n e v e z é k .

A z utczán körülnézve, a színházba betoppanva, a cabaret-k fülkéibe belekémlelve, a régi vidám, gazdag állapotban találok urakat és hölgyeket, akik nem vidám a k és nem gazdagok többé. Pontosan tudom róluk, mennyit vesztettek a börzén, hol, mennyi v á l t ó j u k úszik, ki mikor jelentett fizetésképtelenséget, kit tett tönkre a rossz konjunktura, kit a rossz spekuláczió, melylyel a rossz konjunktúrát ki akarta használni. ,

Holt-tengerét az ifjúságnak . H a l k e v e z é s s e l szabja át K é t szép, fehér, m e l é g asszony-kar, •Két áldott, szent evező-lapát. Sugarak c z é c z ő z n a k fölöttünk S az élet' nagy ünnepet ülS holt-tengeren s z o m o r ú

csolnak

Pénz-bárók komor ábrázattal járnak-kelnek. ö t v e n millió ura azt mondta a minap a másikról, aki száz millió ura : u g y tesz, mintha nem tudnám, hogy épp u g y el v a n koldusodva, mint jómagam. Szolid.gyárak, kereskedők a csőd szélén állnak, nem azért, mintha az üzlet rosszul menne, hanem mert megakadt készpénz dolgában.

Sötétlik, siklik és repül. B é k e és halálos ö r e g s é g A csolnakon és l e l k e m e n . Holt-tenger a l e l k e m s az á l m o m , De e csolnakot nem :

engedem.

Virágosán is erre járt volt

.Kormányzó, bus

asszonya.

A k k o r m é g vidám volt a" tenger S halál nem sirt m é l y é b ő l soha. Piros-fekete glóriával

'

E v e z z , e v e z z csak c s ö n d e s e n . —

" "

.

Én' tüdomJ Bögy l e l k e m b e "sülyedsz"* S ott halsz m e g majd, én s z e r e l m e s e m .

Ady Endre.

. Mikor isten a világot teremtette, m e g m a r a d t neki h u l l a d é k u l e g y a n g y a l teste, e g y n y u l a c s k a a g y v e l e j e és egy. f a r k a s szive.. — Tudod mit? belőle Á d á m n a k e g y

szegényedés.

— mondá neki a sátán — asszonyt.

csináljunk

A z újságok pedig egyre o n t j á k a hirt, hogy milyen kevés pénze v a n a .Világnak Konstantinápolytól N e w Y o r k i g és Wekerle Sándor pénzügyminiszter a néppárt értekezletén azt állítja, hogy nincs, szegényedés, m e r t . ha egyfelől sok az eladósodott ember, másfelől a takarékbetétek m u t a t j á k , hogy v a n v a g y o n is. . Pörbe, szálljak Wekerlével ?.'Magyarázzam ..neki,., a pénzügyi .lumennek, hogy a. szegényedés é p p e n - a z t jelenti, hogy a v a g y o n , m e l y magában csak háború v a g y tűzvész esetén pusztul, a sokak l y u k a s zsebéből kerül a kevesek kövér trezorjába ? D e h o g y is nem t u d j a .ezt Wekerle. Ő a néppárt értekezletén • • nem mint közgazdász beszélt, hanem mint finánczminiszter. A z államot nézte mint czentrumot s a társadalmat mint egyetemes adó-objektumot. E b b ő l a társadalomból t ö b b adóköteles érték kerül ki, mint a tavalyiból : ennélfogva nincs -szegényedés.

A kis.tolvajokat felakasztják,

a

nagyok futni engedik

egymást. A z ú j s á g í r ó n a k k é t s z e m e és k é t füle v a n , h o g y k é t s z e r a n n y i t lásson é s h a l l j o n , m i n t a m e n n y i t ö r t é n i k .

.

.

Meg

szamarat

akarod

magad

bőszülni

rajta?

Tégy

meg" egy

feljebbvalójának. *

Némelyik a

mások

embernek kedvesebb a s a j á t tévedése, mint

igazlsága.

Például

nekem.

•

Roda-Roda'.

• *

. '

D a r á n y i Ignácz földmivelésügyi miniszter aggasztónak s még nem tűrhetőnek mondotta u g y a n o t t , hogy a hűs olcsóbbá legyen. Minden drágul, kiált föl, á gazda mindenért többet fizet, tehát tönkre kellene mennie, ha az ő áruczikkeiért, a búzáért és a marháért néni kapna szintén többet. S akinek csak valami köze van a telekk ö n y v h ö z , mind helyesel és lelke mélyéből meg v a n győződve, hogy ez az igazság. A m i n t h o g y csakugyan ez az igazság. A gazda, akinek kezén a hus épp oly áruczikk, mint a gépkeres-

kedŐén a z eke, csak olyan jogosult d r á g á b b a n adni el

érdeke g y á r b a feküdni s ne-® jelzáloglevelekbe. S a g y á r o s

a m a g a á r u j á t , m i n t a m a z a z övét. H o g y a hus élelmi

és g a z d a , ha e g y é b b a j nem éri, az állami politika segít-

czikk s a szegény emberek t á p l á l k o z á s á t t á m a d j a meg,

ségével s z a p o r í t h a t j a a

ahhöz a g a z d á n a k egyrészt semmi köze, másrészt joggal

segit

m o n d h a t j a : nem én drágítom a hust, hanem a vaskartell,

pedig csak mint e g y ember a d j a vissza a f o g y a s z t á s

a szénkartell, a czérnakartell, az angol b a n k és a W a l l -

u t j á n azt,

street telhetetlensége. É n már csak a z utolsó stáczió

v a g y o n h a l m o z á s egyfelől, a szegényedés másfelől, noha

v a g y o k , de nem a kiinduló pont. A k o n z e k v e n c z i a , nem

igaz, h o g y a k e t t ő t összeadva, a közösség, m i n t olyan,

pedig az inicziativa. Másfelől pedig a szegény emberek,

nem szegényedett.

akiket a liszt és hus drágasága s u j t , előzőleg s ú j t o t t á k a g a z d á t és iparost s z t r á j k j a i k k a l és béremeléseikkel. V a l a h o n n a n csak ki kell teremteni az ő t ö b b jövedelm ü k e t . H á t kiterem ez az ő m a g a s a b b bérük drágaság u t j á n v a l ó elszedéséből.

neki

a

magas

amit mint

betéteket, árak

m e r t száz

szolgálatában,

ember ő

maga

termelő szerzett. Innen v a l ó a

D e m i h e l y t a szegénység is csődöt m o n d s a z utolsó fillér a proletár zsebéből m á r nem m e h e t e t t á t a termelő k a s s z á j á b a , a k k o r meg'kell fordulnia ennék a p o l i t i k á n a k . A k k o r a kérdésből, h o g y a n segítsük a termelést : a m á s i k kérdés kerekedik ki, m i k é p p e n lehet a f o g y a s z t ó t a leg-

A drágaság tehát védekezés a z elszegényedés ellen.

olcsóbban mindenhez j u t t a t n i ? A k k o r c s a k u g y a n nem

A s z t r á j k védekezés az elszegényedés ellen. A k a m a t l á b

lesz v é d ő v á m és nem kell annyira a z önálló vámterület,'

emelése m e g v é d i a monarchia a r a n y k é s z l e t é t a kiáramlás

a k k o r fölszabadul a világverseny, az országot elárasztj ák

ellen. A sok ember; aki t ö n k r e m e g y , mind a szegényedés

a j a v a k s nem g y ű l n e k többé a b e t é t e k , a m u n k a b é r sem

elleni háború h a l o t t j a és sebesültje. E s g y ű l n e k a kol-

emelkedik, de a tömegek sem éheznek, s W e k e r l e m a j d a n

dusok és n ö v e k s z i k a nemzeti v a g y o n .

k o n s t a t á l h a t j a : a "takarékbetétek

*

H a az ember megelégszik azzal, h o g y megértse, ami történik, a k k o r megelégedhetik a W e k e r l e és D a r á n y i n y i l a t k o z a t á v a l . D e beleszól a k é t e g y b e v á g ó n y i l a t k o z a t b a e g y h a r m a d i k , e g y igen okos politikusé, a k i szintén t u d j a , h o g y mi a pénz és mi az áru. E z az okos ember, Szterényi József, a m i n a p csak ü g y o d a v e t v e arról beszélt, h o g y a j ö v ő b e n m e g v á l t o z h a t i k a gazdasági politika i r á n y a s u g y lehet, h o g y szemben a most a n i v a l , m e l y a termélés érdekeit nézi, á f o g y a s z t á s érdekei s z e m p o n t j á b ó l f o g j a a g a z d a s á g o t irányitani. N e m próféczia ez, nem eshetőség, h a n e m kérlelhetetlen k ö v e t k e z é s e lesz a mostani g a z d á l k o d á s n a k . E z t Szterényi is t u d j a , különben nem p e d z c t t v o l n a e g y kérdést, m e l y l y e l senki sem törődik, de m i n t a k t i v politikus természetesen nem állhatott agitálóan ez u j szempont mellé, csak u g y tett, m i n t h a megjósolná. •Az ember termel és f o g y a s z t . A termelésnél csak egyetlen szükségleti czikknél v a n érdekelve,, a f o g y a s z t á s n á l valamennyinél. Innen v a l ó az á r a k n a k őrületes és m e d d ő fölfelé szaladása s innen való, h o g y a rendezett fizetésű tisztviselő m é g szegényebb, mint v o l t az alacsony fizetése mellett. E g y e t l e n egy czikkből, legyen a z k ö z i g a z g a t á s v a g y szódavíz, v a s ú t i szolgálat v a g y .pékmesterség, k i kell teremteni a napi szükséglet száz czikkének az áremelkedését. E z v a g y lehetetlen v a g y lelketlenség. K i z s á k m á n y o l száz embert, h o g y száz emberrel kizsákm á n y o l á s s á m a g á t . S haszna csak az államnak v a n belőle, mert m a g a s a b b összegek f o r o g n a k s igy m a g a s a b b összegeket a d ó z t a t h a t meg. Mi m a a jó gazdasági politika ? A z emberek n a g y á r a k a t a k a r n a k kapni. E r r e v a l ó a v é d ő v á m a g a b o n á n a k , erre v a l ó a h a t á r elzárása a. balkáni állatok elől, erre v a l ó a z önálló v á m t e r ü l e t az iparczikkek számára. Mesterségesen kizárni az idegen kínálatot, h o g y a belföldi fedezet n a g y áron keljen. E r r e v a l ó az ipari fejlesztés, e g y o l d a l ú a n a t ő k e kedvezésével, h a d d l e g y e n n e k i

szegényedésről m é g

fogytak ugyan,

de

sem lehet szó, m e r t f o g y t a k

az

adósságok is és a nép olcsóbban és j o b b a n élhet meg. A z t hiszem, ez a fordulat közelebb v a n , gondolják.

Meghozza

éppen

a

mostani

mint

drágaság,

a

fizetésemelések, a b é r m o z g a l m a k , a pénzszűke, a hitelm e g v o n á s s minden e g y é b istencsapása, m e l y a l a t t m o s t n y ö g ü n k . Mindezek á csapások a termelőhöz g a z d a s á g i politika

csődjére m u t a t n a k ,

mert

igazodó ebből

politikából t á m a d t a k s most m á r olyan a k u t a k ,

a

hogy

sem g y ó g y í t a n i , sem t o v á b b tűrni nem lehet. Még csak ' e g y fázis v a n h á t r a s ez is k ü s z ö b ö n v a n : az adósság is nő és a t a k a r é k b e t é t e k mégsem takarékbetéteseknek

nőnek.

kell eládósodniok

Még csak a

s úrrá lesz

a

jelszó : e g y ország annál g a z d a g a b b , minél k e v e s e b b ő l t u d megélni.

Semper. .

Glosszák. — nov. 15. TOI.SZTOJ

MEGKACZAGTATTA

a

minap

a

világot

egy

olyan aforizmával, amilyent csak Wildé-nak'szoktunk megbocsátani. Wilde hirtelen, játékosan irta volna le ugyanazt, ami'Tolsztojnál ó- és uj-testamentom. Nehéz dolog helyrehoznunk s emberien kibírnunk azt a csapást, hogy g a z d a goknak születtünk«. E z t Rockefellernek irta Tolsztoj s mi Magyarországra gondolunk, ahol a kevés gazdagok legtöbbje született gazdag. Emlékezünk, hogy Oroszországban ölték tömegekben a zsidókat s pellágra pusztított sok istenverte zugában Magyarországnak. S előkelő, büszke nevü,. magyar gazdagok ekkor összeálltak s pro Calabria kiáltással megzsarolták nemcsak önmagukat, de a gyérpénzü kis magyar társadalmat is. A z ezernyi zsidó árváról gondoskodtak két világrészben a jó emberek s a magyar nyomorultak különben sincsenek elkapatva. Calabriában rettenetes földrengés volt, ez bizonyos s Magyarország született gazdagjai nem tehetnek róla, ha az ő fülük csak a földrengést hallja

763 meg. Szép pénz volt, sok pénz volt,

amit Magyarországról

a költségvetés-tárgyaláskor a magamét. H o g y a statiszti-

Calabriába küldtek s most derül ki, hogy e pénzt sok más-

kához, számokhoz nem értek, de borzasztóul reménytelen

honnan

lehet annak az országnak az állapota, ahonnan igy menekül-

érkezett

pénzekkel

egyetemben

élsikkasztották.

Birtokos urak, magisterek és papok rakták zsebre a pénzt ott

Calabriában

s ami ott

történhetett,

olyan

nek a Jolánkák. *

nyomor-

panamának látszik, hogy egész Olaszország pirul miatta. Mi jobban pirulhatnánk, de nem pirulunk azon,

HA AZ ÖREG SZAPPANOS és az i f j ú N a g y G y ö r g y a k a r j á k

amihez keze

megmenteni Magyarországot, akkor semmin se szabad meg-

ritkán ad, de ha ad, mindig ilyen művészetével és. szeren-

ütődnünk. D e viszont akkor pro memória sempiterna ne

cséjével az adásnak.

nyüzsögjön, fejlődjön Kolozsvárott a szép, újonnan keresz-

szokva v a g y u n k . . H o g y a mi született gazdagjaink •

;

telt Bartha-Miklós-utcza. Mert élő nagyjait, kevés kivétellel,

*

minden társadalom BERI.INBŐL

azzal

válaszolnak

a

Harden-pör

bután választja ugyanakkor,

amikor

miatt

a halottakat már megrostálta. A császári R ó m a B r u t u s nevét

évődő franczia lapoknak, hogy a fekete mise franczia talál-

áhitattal ejtette ki akkor is, amikor egy lovat hozsánnával

mány. H o g y az,-e, kétséges, de bajos is volna megállapítani,

fogadott konzulképpen. De a halott nagyokat is u g y válo-

mivel mise már a kereszténység előtt is volt. Minden jel

gatni ki, mint az eleveneket, ebben mi. volnánk elsők és

arra- vall, hogy a fekete mise se csak 1897 éves. Persze

egyetlenek. Nagyon rosszul érezhetik m a Magyarországon

nagy kár, hogy nem akadt s nem' akadhat monografusa

m a g u k a t azok, akik az élőkben csalódva, már csak a halot-

a fekete .misének.. De _ egyet majdnem bizonyítani

lehet:

takban biztak, íme, megindult az uj értékelés a temetők-

Francziaországban a fekete-miséket a Nő. tiszteletére ren-

ben is. És, és, és . . . az

dezték.

G y ö r g y — meglássa, aki él — sírjaikban is nagyok fognak

Hiába

nevezték

magukat

a Sátán

papjainak

a

misézők, ők a Nő és a Szép bolondjai voltak. Francziaország

öreg Szappanos és az i f j ú N a g y

lenni.

a' dekadenczia és visszafajultság kikiáltott | országa. De ez

*

a csodálatos, race .egy kényes, szokásban nem rokon latin testvérével,, az olaszszal. A homoszexuális bűnök

aránylag

NASI, az olasz ex-miniszter, ahogy a bünlajstroma nő,

ilyesmi

olyan növekvő bátorsággal védi magát s egészen bizonyos,

a . fekete

hogy a hivei egy-két zendülésbe belemennek még miatta.

misék főpapjai. Francziaország az uj szatírok uj h a z á j a

Sziczilia parasztjait ne sajnálja ezért senki. Mi lenne, ha

Francziaországban botrány

pattan

a légritkábbak

ki,

csaknem

s ha Párisban

mindig

idegenek

inkább, ami azért ne írassék dicséretére. A . franczia degene-

sötét fejjel/elcsigázott testtel ennyi se maradna a paraszt-

ráltság a Nővel szemben jelentkezik s az évkorral szemben

nak. E g y vezér, egy a többinél különb ur, akit csak ázért

süket és v a k . De ennek a f a j t á n a k még betegségében is

üldöznek, mert a paraszt pártját fogja. Nemcsak Szicziliá-

istene a Nő. Talán azért lakol — rettenetes paradoxon ez —

ban van csupán ennyi vigasztalása az isten igéjén kivül

elnéptelenedéssel, terméketlenséggel, mert ilyen kegyetlen

a parasztnak. De Nasi hivei nem csupán Szicziliában és

istent választott. s mert olyan nagyon' imádta.

együgyü

parasztok

között

számosodnak.

Ma

úgyszólván

egy földalatti Olaszország tekint bámulattal erre a merész, briganti politikusra. E g y nagy tábor, talán több milliónyi, JOLÁNRA KISASSZONY sikkasztatott egy budapesti ifjúval s ő már N e w - Y o r k b a n jár a sikkasztott pénzzel. A z i f j ú t azonban,

akit

Berlinben

elcsiptek,

hazahozzák,

elitélik

satöbbi. Jolánka kisasszony azonban elérte czélját s hogy N e w - Y o r k i g meg sem állt, nagy bizonysága a budapesti szerelem-nő nagy ambicziójának. Most már csak az a kis probléma eldűlendő, hógy meghóditja-e N e w - Y o r k szerelmes férfiait Jolánka

kisasszony. De voltaképpen

m.ár ez az ő

dolga s a jó szerencséé, melyet másnak még jósolni se szeret az ember, mert hátha beteljesedik. De ha önök husz.év múlva Amerikában járnak s Jolánka-pezsgőt látnak előkelő lakomákon, akkor se csodálkozzanak. É n nem se Párisban, se Monte-Carlóban, amikor

csodálkoztam

kiket nem nevelhetett látókká az olasz fórum /Es

erkölcse.

ez megint nem kizárólagosan olasz csoda, sőt nem is

csoda. Minden gazdaságilag hitvány, tulegyenlőtlen országban ugyanez a jelenség s ugyanez a korruptság. A nagy gazemberekre

titkos hódolattal

tekintenek

az

elméletiek

és kisebbék. Szekerébe szeretnének kapaszkodni s vele menni a börtönön keresztül is. Mert érzik, hogy a Nasiak lakoltatása nem azt jelenti, hogy többé nem uralkodhatnak a Nasiak. Ök u g y

teremnek, mint

a kender,

ahol

áztató

mocsarak vannak a közelben. Némely társadalmak moralistái tegyenek le már végre arról, riagy

hogy

e

társadalmak

gazemberek nélkül is meg tudnának élni.

Katinka-pezsgőt

? Csáth.

kínált a pinczér. Jól kinevetjük mi itt Budapesten a Katink á k a t és Jolánkákat. H a Párisban egyszer Böske-mulatóhely nyilik meg s Moszkvában a nemesek dumabeli pártja mondjuk —

—

Ilonka- v a g y Mariska-pártnak keresztelné el

magát, még az se volna csodálatos. Elmennek Budapestről

A b u t a s á g örökölhető, de, f á j d a l o m , r a g á l y o s is. *

Roda-Roda.

ezek a nők s meghódítják a világot. H a képviselő lennék, nem volnék olyan v a k és g y á v a , mint azok a mai i f j ú m a g y a r képviselők,

akik

u g y ismerik a Jolánkákat,

Katinkákat,

mint az árverési hirdetményt. É n bizony megmondanám

Mi emberek csak l é n y e g t e l e n d o l g o k b a n k ü l ö n b ö z ü n k e g y m á s t ó l : — r u h á b a n , viselkedésben, h a n g b a n , vallási megg y ő z ő d é s b e n , személyes föllépésben, toilette-finomságokban és más effélékben.

1*

764,

Ok. A z ifjúságból, multak májusából Ragyognak s z ő k e , barna l á n y f e j e k . Tavaszi

mámor, rózsaszínű mámor

Száll szivemre,

m e l y s z ü r k e és beteg.

Multak arany ködében é p e n ; szépen Mosolyganak. az é d e s l á n y f e j e k , Szerettem őket, megdaloltam őket És — nem csókoltam egyiket se m e g !

Juhász

Gyula.

E z a Zoli hosszú v o l t , m i n t a nádszál és éretlen, m i n t a z oláh szilva. T i z e n n y o l c z éves v o l t , o l y a n v a s t a g hangon k o n g o t t , m i n t e g y vén' toronyóra. A szép öreg ember szerette v o l n a megrázni, m i k o r ezt a h a j tást az ő t i z e n n y o l c z a d i k t a v a s z á v a l összehasonlitotta. A t t ó l k e z d v e , h o g y Zoli h a z a j ö t t , k e t t e n .sétálg a t t a k . N y á r derekán a z o n b a n egyszerre n é g y e n ; l e t t e k . M e g j ö t t e k a Tündér-villa l a k ó i : V á m o s n é . m e g a l e á n y a és u g y esett, h o g y á fiu ezekkel még a v á r o s b ó l ismerős volt'. T u l a j d o n k é p p e n csak a l e á n y n y a l , a k i o t t nevelő-intézetben v o l t s akinek a z ismeretsége' gondos nevelői őrizet alatt, t i s z t á n . c s a k a l e g s z ű k e b b k ö r r e : a m a t u r á n s o k körére s z o r í t k o z o t t . — Ni, a zsemlyeszínű — gondolta a leány, m i k o r megismerte Zolit a z előnyös szinü übercziheréről.

A fiókák. Irta : S Z A B Ó N É N O G A L L J A N K A .

E g y s z e r a n a g y s á g o s ur elment és n a g y o n sietett. A z t kellene m o n d a n i igazság szerint, h o g y a z öreg n a g y s á g o s ur, mert m i ó t a a fiu m e g n ő t t , b i z o n y csak igy tisztelik. D e h á t ilyen sietés u t á n ez a czim teljesen lehetetlen. Még ha a régi v a d á s z r u h á j a r a j t a v o l n a , m e l y e t a m u l t h ó n a p o k b a n viselt s m e l y b e talán bele is a v a s o d o t t . V a g y legalább a v a s a s v é g ü b o t j a . D e nem ! A n a g y s á g o s ur k ö n n y ű , tetszetős n y á r i ruh á t öltött, lenge csokorra k ö t ö t t e n y a k k e n d ő j é t s a b b ó l m o s t valóságos tubarózsaillat szállt a z útszéli csipkerózsa felé. — E j , ej — s ú g t a a kis h e g y e s n y e l v ü rózsa. — I t t m é g lesz v a l a m i . L e t t is. A n a g y s á g o s ur, m i u t á n lerepült a lejtős uton, ó v a t o s a n állt m e g e g y sötét f e n y ő c s o p o r t előtt. O d a s i m u l t e g y vén szakállas f e n y ő törzséhez s onnan nézett fel erős figyeléssel a Tündér-villa ablakaira. A z a b l a k o k erős sárga l é n y b e n égtek és hosszú sugar a k a t á r a s z t o t t a k a f e n y v e s felé. Már sötét este volt. Hirtelen lecsapó tátrai este, niely éppen a legforróbb napok u t á n s z o k o t t k ö v e t k e z n i . A z erdő szinte megdöbben, elnémul ilyenkor, a hold v a l a h o l a h e g y e k m ö g ö t t l a p p a n g és nehéz, szürke fellegek indulnak t i t o k t e l j e s és végtelen útra. A z - a nyáresti lenge szellő, m e l y n e k költői k ö r ö k b e n olyan jó hire v a n , itt erős és birsalma-izü, összeverődik tőle á f o g u n k , ha v é g i g s i m í t j a izzadt h o m l o k u n k á t , fázunk. A n a g y s á g o s urnák melege volt. L e t e t t e a k a l a p j á t és h á t r á b b t o l t a mellén a . k ö n n y . ü n y á r i ruhát. N é z e t t egyenesen a villa felé'. Jobbról a második a b l a k v o l t az, m e l y r e állanfigyelt. Szép szál, erős s amellett nemes f o r m á j ú ember v o l t . H a k i r á l y n a k születik, m a is r u g a n y o s léptekkel jár. D e m á r v o l t a k nem r u g a n y o s léptei is. S o k a t v a d á s z g a t o t t egykor, m e g h ű l t a lába s m a már, h a t v a n éves k o r á b a n kénytelen v o l t olyan g a z d a s s z o n y t tartani, ki értett a k á m f o r o s p á l i n k a kezeléséhez is. D é a szeme hatalmas v o l t most is, szép, tüzös, jó szem. dóan

T a v a s z óta éldegélt a v a d á s z l a k b a n . Jó ideig e g y e d ü l . N y á r elején azonban h a z a j ö t t a fiu, kinek szelid s egyszersmind lenéző kegyességgel m á n y o z t a az »ostoba« előnevet. •

csak Zoli, ado-

— N o lám, P e n é s z v i r á g kisasszony — g o n d o l t a Zoli, a m i n t e l h a l a d t a k e g y m á s mellett és feléje k ö szönt. E l f o g a d t a a köszönést, r á m o s o l y g o t t és egyszer b e m u t a t t a a m a m á n a k . Most m á r a z t á n a n a g y s á g o s u r n á k is ismerkednie kellett. K e l l e t l e n ü l ö l t ö z ö t t át, k e d v e t l e n ü l indult hozz á j u k , de m i k o r belépett a tiszta, f e n y ő f a b u t o r o s szob á b a , s a j á t s á g o s illat c s a p t a meg. A z a bizonyos, leírh a t a t l a n illat, a méla rezeda, a tüzes piros s z e g f ű s a becsületes i b o l y á n a k az a s z ö v e v é n y e s keveredése, m e l y u g y k ö v e t e g y : e g y örökre érthetetlen asszonyt, m i n t h a t i t k o s s ó h a j o k , e l f o j t o t t csókok lehellete szállna u t á n a . A h , ez az illat . . . Simul; m i n t a kis s e l y e m f ű z ő és csalogat, m i n t a csipke, m e l y őrizetlen pillan a t b a n villan meg, a k á p r á z ó szemek előtt. A z öreg n a g y s á g o s ur f e l k a p t a a f e j é t , s olyanféle fellobbanást érzett, a m i l y e t a derék, kiszolgált c s a t a m é n érezhet, h a egyszer c s a k m e g h a r s a n füle mellett a régi trombitaszó. A villa úrnője ebben a veszedelmes p i l l a n a t b a n lépett be, h o g y ü d v ö z ö l j e a v e n d é g e i t . G y ö n y ö r ű J a s s z o n y v o l t . A b b ó l a f a j t á b ó l , mel y e n k á r b a v é s z a szabómesterség minden erőlködése. A férfiak ezt n e m l á t j á k m e g r a j t a , a z asszonyok n e m e m i a t t sárgulnak m e g a z irigységtől. H a a b b a n az időben él, m i k o r m é g meleg és élő görög szobrok lépk e d t e k a földön, most is ő lett v o l n a a legszebb mindn y á j u k k ö z ö t t . D e fővárosi asszony v o l t , h i t t a m u l a n d ó s á g b a n s i g y n e g y v e n ö t éves k o r á b a n m á r e g y kicsit segített i t t - o t t , ahol az idő v a l a m i t e l k o p t a t o t t . D e a szeme szép v o l t . Á l m o d ó , b u j k á l ó szem, m e l y r e t i t o k z a t o s a n borult a hosszú, selyemszálu pilla és sötét á r n y a t v e t e t t a f e k e t e szemek aljára. A keze pedig, az a bizonyos p u h a g y ű r ű s k a c s ó v o l t , m e l y n e k minden egyes u j j a tiz r e g é n y f e j e z e t t e l lehetett titkos szövetségben. N e m v a l a m i j ó k e d v v e l h a l l o t t a a v e n d é g e k érkezését. Már nem félt a hizástól : lustálkodni szeretett 'volna még. D e m i k o r belépett s k e z e t n y ú j t o t t , o l y a n meglepetés érte, m i n t h a v a l a m e l y i k e l t e m e t e t t á l m a j ö t t • v o l n a vissza kéretlenül. A b b ó l a melegségből, a h o g y a z öreg n a g y s á g o s ur c s ó k o l t a m e g a kezét,, az a bizonyos borzongás áradt á t hozzá, m e l y e t csak az o l y a n férfi t u d okozni, kinek ú t j á t , m é g a v a s a s v é g ü b o t o k k o p o g á s a k ö z ö t t is, titkos s ó h a j o k , e l f o j t o t t csókok emléke k ö v e t i . Mintha m e g is rezzent v o l n a e g y kicsit, de a z u t á n elfordult. K i s i m í t o t t a h o m l o k á b ó l a h a j á t , a z z a l ' a m o z d u l a t t a l ; m e l y l y e l a h a j o n k i v ü l haszontalan, czéltalan, késői kísértéseket s z o k t u n k elhárítani. A g y e r m e k e k felé fordult. B e m u t a t t a a l e á n y á t , B e r t á c s k á t , kinek t i t k o n minden igaz ok nélkül a »gyönyörü« előríevet a d o m á n y o z t a . Zoli h a t á r o z o t t a n előnyben' v o l t

765, felette a z előnév.. jogo.s viselésében. A .nagyságos ur jóleső, n a g y o n .erkölcsös m é g n y u g v á s s a l t a p a s z t a l t a , h o g y B e r t á c s k a e g y á l t á í á b a n nem hasonlit á m a m á j á hoz. I n k á b b az- ő'-fiához h u z : e g y ' kicsit. O l y a n zöld, o l y a n s o v á n y . Még szerencse, h o g y .nem;a h a n g j a , ..hanem. c s a k . a h a j a y a s t a g . -,r .: , .. . . E t t ő l a l á t o g a t á s t ó l , s z á m i t v a .négyen , s é t á l g a t t a k . T ö b b n y i r e e g y csoportban, az e g y m á s s a r k á b a lépve, e g y m á s t k ö n y ö k ö l v e unalmasan és m e s s z e v i v ő " gond o l a t o k k a l . "De a m a í n a semmiképpen sem engedte m e g a páros s é t á k a t . H a elfáradt : a l e á n y a k a r j á b a k a p a s z k o d o t t . S ha a y a s a s v é g ü _ hot a k a d o z o t t , Zolit , k ü l d t e a z öreg n y a k á r a . . D e azért a n a g y s á g o s ur ledobta a z a v a s v a d á s z r u h á t , b o r o t v á l k o z n i k e z d e t t . s ha csak tehette, o t t h o n ' h a g y t a a" botot. Mert ő szent m e g g y ő ződéssel' v á r t arra, , ; ami e g y s z e r ' c s a k minden unalmas történetben, minden' erdei bandukolás' . k ö z b e n bekö? vetkezik. -.'.'•.•'•••..••. ,. • .-..--.. H á t nem v á r t hiába. Ma délben feltűnt az a titkos jel, m e l y m e g n y i t o t t a nem e g y szerelmes pásztor útj á t . O n a g y s á g a , a k i éd'di'g az e l p u s z t í t h a t a t l a n szép asszonyok k e d v e s n a g y k é p ü s k ö d é s é v e k . n a g y előszeretettel" h o r d t a a sötét, szolid, m a m á s r u h á k a t , fehér b l ú z z a l j ö t t le a déli sétára. Á t l á t s z ó , tapadó, útonálló, g a z e m b e r kis fehér blúzzal. Mellékesen szólva, rettenetes hőség is volt. E g y o l y a n • igazi • t á t r a v i d é k i , v á r a t l a n és lesújtó hőség, m e l y f u l l a d t t á teszi a. leveg ő t és kicsalja d o b o z u k mélyéről a fehér b l ú z o k a t . A n a p u g y égetett, m i n t h a el a k a r t v o l n a perzselni a föld szinéről minden sötét, m a m á s ruhát! D e h á t mondh a t j a R é a ű m u r . a férfiaknak, h o g y á hőséget a n a p fejleszti és csak lessé, h o g y m a j d azok- ilyen pillanat o k b a n elhiszik . . . . ,

H á t a n a g y s á g o s ur e l j ö t t . I t t v a n a fatörzs mell e t t és lesi, h o g y m a j d csak lehull m á r a . f ü g g ö n y j o b b ról a második ablakon. C s a k . azt nézte, a z időt számít o t t a , a n y a k k e n d ő j é t i g a z g a t t a , m e l y b ő l jelentősen, széditően áradt a tubarózsa.- K ö r ü l ö t t e egyre n ő t t a sötétség, ólálkodott a v a c z o g t a t ó hideg s lábai a l a t t m é g se zizzent a sok l e h u l l o t t ; száraz tülévél. N é z e t t f e l ' a második a b l a k r a ' s végre megérte, h o g y - a f ü g g ö n y lefelé indult. Akadozva,- kínosan, lassan, m i n t h a e g y remegő, s mégis türelmetlen kacsó i g a z g a t n á . A n a g y s á g o s ur fürge ugrást reszkírozott. D e a k ö v e t k e z ő perczben f e l . is szisszent. L á b a elzsibbadt áz álldogálásban s most alig-alig birta megindítani, h o g y nem v o l t vele a v á s a s v é g ü bót. E z é r t t ö r t é n t , h o g y lassú léptekkel v á n s z o r g o t t , keservesen k a p a s z k o d o t t s mire a világos szoba a j t a j á h o z ért; ugy. sejt e t t e a. f ü g g ö n y ö n át, h o g y oda. m á r m e g é r k e z e t t s beszélget is v a l a k i . • ' — J a j , Zoli, u g y félek . . . L á t t a a f ü g g ö n y t ? ' ' — H é t óra ó t a lesem. • '•' ' ' • ' — Hát' igazán igy szokás' a ' r a n d e v ú k o n ? • - ' :— .Ig.y, édesem., E n m o n d o m . A z embernek v a n n a k t a p a s z t a l a t a i — m o r g o t t Zoli. — D e h á t m o s t mit csináljunk ? — A z t , amit tegnap. Először e s k ü d j ö n meg, h o g y hü lesz szerelmében s engem soha el nem felejt. B e r t á c s k a az u j miderére t e t t e a kezét és- átszell e m ü l v e • szólt : - .• : . . — — E s k ü s z ö m , Zoli. D e most m á r m a g a is. — Felesleges. A férfiak h i v e k m a r a d n a k eskü nélkül is. , . — Örökre? — A z o k örökre. E r r e a z t á n n a g y csend lett odabenn, olyan-csendesség, h o g y valószínűleg hallani lehetett a Zoli b a j u szának növését. . . A n a g y s á g o s ur azt h i t t e : m i n d j á r t h a n y a t t esik. Részint azért, mert a k é t kis éretlenről ilyesmit n e m is álmodott, részint a l á b a m i a t t , részint azért, m e r t most csöndesen m e g é r i n t e t t é k a v á l l á t .

- A z -öreg n a g y s á g o s ur h á t a t fordított R é a u m u r n e k s a leghihetőbb m ó d o n m a g y a r á z t a m e g . a fehér b l u z jelentőségét. T e h e t t e , e g y egész régi irattár szolg á l t a t o t t neki érré hiteles a d a t o k a t . S mialatt' a k é t g y e r e k v a l a h o l epret szedett, o d a h a j l o t t ő n a g y s á g á hoz és azt m o n d t a : — N a g y o n szeretnék m a g á n a k v a l a m i t "mondani . . . , . • . — L á t j a ? — kérdezte s u t t o g v a a szép m a m a . — A sötét szemű asszony — k i eddig t i t k o l h a t a t A h , én m á r régen s e j t e m , h o g y a k é t kis h a s z o n t a l a n lan n y u g t a l a n s á g g a l n é z e t t az irtás felé, honnan a k é t v a l a m i ilyenben mesterkédik. G y a n ú s v o l t a f ü g g ö n y . . . g y e r e k minden pillanatban visszakerülhetett volna, J o b b r ó l a második, ugy-e ? -. de m á r n e g y e d ó r a óta nem. j ö t t — . felrezzent és ide• K ö z e l e b b h a j o l t hozzá. A . v é k o n y - v i t r á z s o n át gesen m o n d t á : szelid világosság esett az arczára. L á t n i lehetett, h o g y — É n is . . .' É s z r e v e t t e ? • ' ' " . ' a . s z a b a d b ó l jön. V a l a h o l ő is leste a jelt. Piros volt' az • A z öreg n a g y s á g o s ur e g y régi h a t a l m a s pillanorra, a s z á j a csupa k é k s h o m l o k á n a csinos kis f r u f r u k tással egyszerűen elnyelte a. fehér blúzt, s közelebb l e n y ú l t a k , - összecsapzottak a ' nedves levegőn. Most hajolt hozzá : . . > , . . sült ki, h o g y m e n n y i ezüst h a j s z á l v a n m á r a s ö t é t — Mikor ? •' ' , szálak a l a t t . E g y n a g y , szőrös, szürke kendő v o l t r a j t a A s z é p . m a m a arcza hirtelen felderült, m i n t h a n y a k i g s ennek a , kendőnek k á m f o r , pézsma m e g foazt m o n d t a v o l n a : végre ! Szinte belépirult a b b a a dormenta szaga v o l t . I g a z i v é n a s s z o n y - k e n d ő . . . sietségbe, m e l y l y e l f e l u g r o t t a padról. A g y e r e k e k j ö t — E z é r t h i t t a m fel, ezt a k a r t a m m e g m u t a t n i , tek vissza s ő a l e á n y a felé indult. örültem délelőtt, hogy-maga..is észrevette — s u t t o g t a , —; Mikor ? — kérdezte n y o m á b a érye a n a g y s á és a n a g y s á g o s ur éles f á j d a l m a t érzett szivében és a gos ur. . l á b á b a n hasonlóképpen. M i n t h o g y pedig i n k á b b a l á b a : — E s t e . . . É n azt gondólom . , . H a jól sejtem. v o l t az, amely t o v á b b o k v e t é t l e n k e d e t t , e g y kis sziszV á r j a meg, m i g kivilágosodnak a z a b l a k o k s -jöjjön szenéssel lehajolt, h o g y dörzsölgesse. fel akkor, m i k o r ' lehull "a f ü g g ö n y . ! . ' I g y m a r a d t a k v a g y e g y perczig. A jó mama. n y a E g y kicsit eltűnődött. • --• - . — Melyiken i s ? . . . A második a b l a k o n j o b b - k i g h ú z o t t k e n d ő v e l s ő. félig m e g g ö r b ü l v e . O l y a n k ü lönös v o l t a z á r n y é k u k a fehér falon. Mintha k é t v é n ról.. J ö j j ö n , de n a g y o n óvatosan. . . . szürke m a d á r g u b b a s z k o d n a e g y m á s mellett s néz a • E z u t á n elsurrant mellőle s azzal a n a g y h é v v e l , n a p f é n y e s t á j r a , h o v á ők t ö b b é nem érnek el s o h a m e l y l y e l a z o k a t s z o k t á k ü d v ö z ö l n i áz asszonyok, a k i k e t el a k a r n a k árulni s a k i k e n k i a k a r n a k fogni, m a g á h o z s e m . . . . A fiókák már. felrebbentek, b o n t o g a t j á k szárn y a i k a t és indulnak az igéret f ö l d j e felé . . . intette? a-gyerekeket. . • : . | E l s z e d t e ' . a z [epret s e g y e n k i n t d o b á l t a a száf j á b a titokteljesen n e v e t g é l v e .

766, E z is keményen vonakodott. Az asszony ő neki ezt,

Roda-Roda meséiből.

éppen ezt a helyet jelölte ki, itt, az első sorban, Igy volt. mindeniknél. E g y sem akart szót -fogadni,

A. látogatás.

mind elől akart állni.

Jótékonyság asszony egy medvebőrös díványon ü l t ; fejénél egy csupasz rúdon egy papagály rikácsolt, a lábainál pedig egy selymes, puha angoramacska játszadozott, jótékonyság asszony gazdag és független volt s szerette az álEkkor a szobalány ezüst tálczán egy névjegyet hozott be számára és egy ritka vendéget jelentett be : Hála őnagyságát. Szegényesen öltözött úrinő volt,

aki egy barátságos

,

— A z ördögbe is, de hát kicsoda tulajdonképp az az ásszony, akire itt ti mind hivatkoztok ? ! — kérdém haragosan.

. .

Ekkor közelebb lépett egy nagyravágyó kis nőcske. Jól ismertem már:

latokat.

;

:

— É n a Kritika vagyok ! — mondá. — Nos és a férfiaknak ez a kellemetlen nagy raja ? — Ezeket ön nem ismeri ? Csodálatos. Hiszen én mindennap irok ezekről az emberekről az újságokba' és minden-

arczu kis fiút vezetett be a kezénél fogva. Már az ajtóban nagy pukkedliket. csinált, mert

Hála

asszony nagy tisztelettel viseltetett a gazdagság iránt. A ház úrnője egy kézmozdulattal helyet

nap konstatálom egy-egy úrról,' hogy a modern elbeszélő irodalom — legelső sorába küzdötte föl magát.

•

•

.

mutatott Diszkréczió

neki és megadással tűrte a szokásos bókot. Egyre csak a kis fiút nézte, annak a nagy, zölden csillogó, árulkodó szemeit.

Az énekesnek volt egy kalandja, mely egész lényét betöltötte. Idegei még zsongtak a szerelmi láztól, szemei

Hála asszony végre befejezte , a mondókáját, kézen fogta a kis gyermekét, hódolattal

megcsókolta

a háziasz-

szony ruhája fodrát s azzal indulni akart.

még a gyönyör

könycseppjeitől

égtek; ajkai még vonag-

lottak a csók után. De szive vére egy dalba ömlött át. Ahol emberek hullámzottak, az énekesnek megcsen-

Jótékonyság asszony ekkor azt gondolta, hogy jó lesz, ha leereszkedik egy kissé a szegény asszonyhoz, mielőtt elmenne s mond még neki egy-két jó szót.

dült . a hangja és nyilvánosan dicsérte öleléseinek nőjét. S minden népek élvezték ennek az egynek boldogságát, A férfiak az asszony háza elé vonultak és hálát rebeg-

— De milyen kedves kis fiu ! — mondá. — Ez a legöregebbik ?

tek neki, az asszonyok pedig virágokkal díszítették a haját és csókolták.

. . . '

— ö igen, nagyságos asszony. — No és hogy hívják ? — Irigységnek,

kezét

csókolom

, Ez a történet Greenwichtől számított 130-ik hosszu—

mondá

Hála

sági fok alatt játszódott le, — egy szigeten, amelyen a pró-

asszony és az anyai sziv büszkeségével mérte végig a kis fiut.

fétáktól és az énekesektől nem lehet elvárni, hogy- amit az isten megparancsolt nekik, elhallgassák. •

Társaság. A szomnambulizmusról beszélgetünk. E g y szép asszony ekkor hirtelen, csicseregve mondja : — Igaza van, nekem sem tetszenek ezek a modernek. E g y szempillantás alatt csend lesz. Az irigykedő aszszonyok szeretnének a gyönyörűségtől hangosan fölnevetni. Megkoczkáztatok egy kis jóakaratú csiszolást. —• Pardon, nagyságos asszonynak talán félre méltóztatott é r t e n i . . . ,

A szép asszony indignálódik, elpirul és vállat

von.

— Bocsánat, de annak, aki tiszta, minden tiszta . .'. A z első sor. Határozott tekintetű férfiak végnélküli sorát láttam. Könyök a könyökön, ugy álltak, néztek előre s csak egy-egy mérte olykor végig a szomszédját ellenséges ["pillantásokkal. Végig kellett járnom a sort, hogy rendet csináljak. — Lépjen hátrább, — szóltam rá egyre — hiszen maga nem is idevaló.

A czigány hűsége. A gróf Málnay-család iratai közt van egy nem megható — história egy czigány hűségéről.

csak;

A mostani majoreszkónak az ötödizigleni őse, bizonyos Málnay Dezső nevezetű (megh. 1753-ban)) kiváltképp az egyik, személye körüli czigány iránt nagy jóindulattal viselteték. E g y szép napon meghalt a czigány és maradt utána egy félig felcseperedett fiu, Dániel nevezetű, akit a gróf a kastélyba vitt és kocsisnak képeztetett ki. Dániel, aztán meg is tanulta a legnagyobb tökéletességgel a mesterségét és évek hosszat a grófnak törzs- és parádéskocsisa vala. ' Ezidőben történt egyszer, hogy Málnay Dezső, aki akkor már hajlott korú volt, Pozsonyba utazott és ott kapta a jelentést, hogy grófi neje súlyosán megbetegedett. Mindjárt befogatott tehát s "nagy sietséggel utazott vissza Málnára. .

Makacsul vonakodott. Az asszony ő neki éppen ezt a helyet jelölte ki, az első sorban.

Azidőtájt Pozsony és Málna közt még az egész ut csupa. erdőség volt. A ' grófi négyesfogat, melyet Dániel ügyesen kormányozott, árkon-bokron keresztülvágott, de egyszerre csak egyik mellső kerék küllője beleakadt egy fagyökérbe és darabokra tört.

— Lépjen csak hátra ! — kiáltom oda a másodiknak. — Maga senki, maga nem idevaló.

A gróf kétségbe volt esve. Olyan''hely, ahova meg lehetett volna szállni, órajárásnyira sem volt,- idegen fúva--

767, rosok segítségére nem lehetett számítani, 1 arra pedig, hogy lóhátra üljön, már nagyon is öreg volt a gróf.. Ebben a nehéz : helyzétbén a czigány alattvaló hálája volt csupán az, ami a grófnak lehetővé tette, hogy magasrangu neje betegágyához siethessen. Mikor'ugyanis a hü Dániel jira fájdalmát észrevette, letérdelt és könyes szemekkel igy szólt; — Minekutána kegyelmességed engem alacsony sorsomból törzs- és parádéskocsisává, felemelni méltóztatott és ezzel engem sokaknak, akik nálamnál méltóbbak lettek volna e szolgálatra, föléje helyezett: ezért én, a ' s z e g é n y .czigány ebben

az órában

túláradó

hálaérzetemnek

egy

elenyésző részét le óhajtanám róni a kegyelmes málnai és íelső-gazanyi gróf Málnay-ház iránt s kérem; Kegyeskedj ék méltóságod személyesen és saj átkezüleg irányítani addig a gyeplőszárat, mig én a hiányzó kereket kipótolom, amennyiben tudniillik a bal tengelyszárat a végbelembe illesztem be és czélunk eléréséig, Málna kastélyig mindvégig czigánykerekeket hányva, fogom a kocsi ügyét előbbrevinni.

'

És ' igy is esett meg : a gróf fogta a gyeplőszárát, Dániel ellenben maga beleszúrta a végbelébe.a kocsitengelyt és a törött kereket olyan ügyesen helyettesité, 'hogy a a grófi hintó karcsú ügetéssel gördült tova. Persze helyenként a grófnak Dániel kérésére meg kellett állania, hogy a tengelyt újra kenjék.

Hanne1e

haja.

(A G e t t o - k é p e k b ő l . ) Irta: SCHALOM ASCH.

. . ;

i.

A z asszony kifordult m e n y a s s z o n y l e á n y a szobáj á b ó l és mérges pillantást v e t e t t a férjére, aki o t t ült a teritett asztal-mellett és az asztali áldást v á r v a , azzal ölte a z időt, h o g y a heverő k e n y é r d a r a b o k b ó l galacsinokat g y ú r t . — Menj be te ! — m o n d t a a z asszony. — Beszélj vele te, ha t u d s z ! E n már b e l e f á r a d t a m ! — N ö l á m , h á t L e a R á h e l igy nevelte á gyerekeit ! ? A emberek m a j d u j j a l m u t o g a t n a k rád, m a j d a szemedbe n e v e t n e k ! Vinne el az ördög ! —: E n g e m ?' • — Igen, téged ! K ü l ö n b ü l nevélhetted. volna a gyérekeidét ! A h e l y e t t , h o g y minden .jött-menttel öszs z é a k a s z k o d t á l , itthon m a r a d h a t t á l volna ! H o g y a R á h e l gonosz; engedetlen l e á n y ! ? Mit veszekedel azért v e l e m ? Most t a l á l d ki, mit t é g y ! ? A násznép minden perczben itt lehet ! — D e mi b a j o d v a n velem, Manassze ? Mi ? J o b b v o l n a , ha biznál a z Istenben és 'bemennél h o z z á ! Hisz a z emberek a g y o n k a c z a g j á k m a g u k a t . A . f é r f i lassan felállt és bement a m á s i k s z o b á b a a l e á n y á h o z . A z asszony u t á n a . A tizennyolcz éves l e á n y ott ü l t az a b l a k mellett álló kis divánon. K é t k a r j á t összekulcsolta az arcza •előtt és u j j a i v a l sürü, nehéz, fekete h a j f o n a t á v a l b a b rált. Melle görcsösen h u l l á m z o t t a sírástól. Vele szemben, az á g y o n o t t hevert a kelengyéje, amit nem-

régen h o z o t t • h a z a a szabó..; - a fehér selyem nász ruha, a f e k e t e • selyem ünneplő és a posztóból, varrt.háziruha.. ... . - A z a j t ó előtt e g y asszony állt, f e j é n fekete főkötővel, kezében dobozzal, amiben a v e n d é g h a j a t hozta. — Hannele, c s a k u g y a n tönkre akarsz tenni ? A z t akarod, h o g y a z egész v i l á g r a j t a m mulasson ? — kérdezte a z apa. D e a menyasszony' nem felelt. . — N o nézZe m e g az ember ! L á m , á Grósz Mózsi l e á n y a !. A Genendel Freindl l e á n y a elviselheti, h o g y p a r ó k á t t e g y e n e k - a fejére,, dé a Grósz Mózsié ! ? . . . A z nem !, L á m , l á m ! — Pedig az, o l y a n igaz, mint h o g y élek, t ö b b e t t a r t h a t n a m a g á r a , m i n t te ! ' A z t ö b b e t tanult, ' m i n t te, t ö b b e t is h o z o t t az ura .házához — t ó d í t o t t a az anyja. • ' D e a m e n y a s s z o n y csak k o n o k u l h a l l g a t o t t . •— L á s d , Hannele, m e n n y i véres v e r e j t é k b e került, a m i g az Isten egy kis jólléthez 'segített b e n n ü n k e t ! E s t e m o s t minden örömünket elrontanád ! JuSson eszedbe az Isten,- gondold meg, amit teszel ! Hiszen k i á t k o z n a k b e n n ü n k e t ! Hiszen a v ő l e g é n y e d f a k é p nél h a g y ! — N e l é g y m á r bolond ! — m o n d t a az a n y j a , m i a l a t t odalépett az a j t ó b a n m o z d u l a t l a n u l álló asszonyhoz, k i v e t t e kezéből a v e n d é g h a j a t és odament vele a leányához. ' — E n g e d d , h o g y f e l p r ó b á l j a m ! L á t ó d , ennek éppen o l y a n szine v a n , mint a h a j a d n a k ! — m o n d t a és ráillesztette az á l h a j a t a l á n y a fejére. A fiatal l e á n y csak azt érezte, h o g y v a l a m i ránehezedik a fejére. O d a n y ú l t és a s a j á t p u h a élő h a j á n v a l a m i idegen, holt, hideg jószágot érzett. S z ö r n y ű gondolat c z i k á z o t t át i f j ú fején. • . • — H o l lehet most az a f e j , amelyikről ezt a h a j a t •lenyírták, h o g y m o s t a n t ó l k e z d v e ő viselje ? '. . . U n d o r f o g t a el, m i n t h a szennyes dolgot érintett volna. M e g f o g t a az idegen h a j a t , ledobta a földre és kiszaladt a 'szobából. A z a p j a m e g az a n y j a g y á m o l t a l a n u l nézett u t á n a . A m e n y e g z ő u t á n v a l ó reggelen a fiatal asszony a n y ó s a állított be. Ollót, • v e n d é g h a j a t h o z o t t m a g á v a l és n á s z a j á n d é k u l e g y uj k a l a p o t , ami hazulról v a l ó v o l t . Mindenáron segíteni a k a r t a m e n y e c s k é n e k a reggelihez v a l ó öltözésben. D e az b e z á r k ó z o t t á szobáj á b a és n e m engedett be senkit, az a n y ó s á t sém. A z asszony j a j g a t v a ment a férjéhez, de az o t t hevert v a l a hol a padlón, m é g a k k o r is holtrészegen a t e g n a p i lakomától. A z asszony a k k o r a fiatál férj n y a k á r a ment. A tizennyolczévés fiatal ember selyem h á l ó k a b á t j á b a n fel-alá j á r t a szobában, m i n t v a l a m i bezárt kis k u t y a . L e s ü t ö t t e . a szemét, restelt a k á r k i n e k is a szemébe nézni:.' , A z öregasszony végre összeakadt a nászasszonyáv a l , á fiatal m e n y e c s k e a n y j á v a l és most m á r kettesben k e z d t é k a dolgot. E r ő s z a k k a l f e l s z a k í t o t t á k a l e á n y a j t a j á t és b e f u r a k o d t a k a szobába. - — Miért z á r k ó z t á l b'e, édes l á n y o m ? Hiszen nincs semmi okod, h o g y szégyeld m a g a d ! — R é g i zsidó szokás az m á r ! — m o n d t a az anyós megcsókolva menyét. - H a n e m az csak nem felelt. — A z anyósod hozott neked vendéghajat meg kalapot, h o g y . legyen mibeii a z s i n a g ó g á b a menned ! 1 — kérlelte az a n y j a is. A mellékszobából behallatszott a reggeli ü d v ö z l ő muzsika. — Hallod-e, menyecske, a v e n d é g e k i t t v a n n a k már-! ?— k e z d t e megint az anyósa, és feléje indult, le-

I

v á g n i a h a j á t . t>e a fiatalasszony v i s s z a r á n t o t t a a ; f e j é t és átölelte az a n y j a n y a k á t . . — N e m t u d o m rászánni m a g a m , a n y á m ! Megszakadna a szivem ! Mind a két k e z é v e l görcsösen elfedte a h a j á t és n e m engedte m a g á h o z közel a z a n y ó s á t , aki egyre o t t s z o r o n g a t t a k e z é b e n . a z ollót. — A z Isten szerelmére, l á n y o m , — m o n d t a az a n y j a — a m á s v i l á g o n izzó, tüzes f o l y ó b á t a s z í t j á k az engedetlen ' a s s z o n y o k a t , a k i k a . m a g u k h a j á v a l h i v a l k o d n a k ! T ü z e s f o g ó v a l r á n g a t j á k k i minden szálát! . • A fiatal, tizennyolczéves asszony g y e n g e testét hidegség j á r t a át. ' • — K e d v e s , a r a n y o s jó a n y á m ' ! ' — rimánkodott, egyre, v é d v e kezével a h a j á t , m e l y a k á r c s a k v a l a m i feketeselyem z u h a t a g , o m l o t t a vállára, F i a t a l szivében különös érzés t á m a d t árra a gondolatra, h o g y a h a j á t , ámi. vele e g y ü t t n ő t t , ami vele. e g y ü t t élt, l e v á g j á k . É s h o g y a t u l a j d o n , édes h a j a h e l y e t t e z u t á n csak idegen, holt jószágot hordhasson, ami m á s n a k a f e j é n n ő t t , akiről azt sem tudja,' v á j j o n él-e még, v a g y m á r o t t lent r o t h a d a föld a l a t t ? . . H á t h a a halott egyszer éjjel odalép az á g y á h o z .és a fülébe s ú g j a : — A d d vissza a h a j a m a t ! A d d vissza a h a j a m a t ! A hidegség á t j á r t a egész a csontjáig. R e s z k e t e t t . Már szinte hallotta, amint a f e j é n összezördül az o l l ó ! . . . K i b o n t a k o z o t t az a n y j a k a r j á b ó l , k i k a p t a az ollót' az a n y ó s a kezéből, a földre d o b t a és' e l k e z d e t t ijesztő hangon kiabálni : • ' : — A m a g a m h a j á t a k a r o m hordani, ha az Isten m e g b ü n t e t is ! .' E s semmi rábeszélés sem használt. ' ' A z a n y ó s a m é g a z n a p h a z a u t a z o t t és' visszavitte magával a süteményt meg a libákat, amiket reggelire hozott a fiatal p á r n á k . A fiát is m a g á v a l a k a r t a vinni, de a m e n y e c s k e a n y j a azt m o n d t a :1 . • . — A z t n e m engedem ! Ö már h o z z á n k t a r t o z i k ! II. N é h á n y h é t t e l a z e s k ü v ő u t á n , egyik napon .estefelé történt. , • A fiatal férj h a z a j ö t t a g y ü l e k e z e t b ő l , tanulószobából, ahol vallási dolgokról elmélkedtek. A felesége már aludt. A kis l á m p a v i l á g a odahullott l i a l a v á n y arczára, a m i t a k o r o m f e k e t e hajkorona' még fehérebbé •varázsolt. F e h é r , g y e n g e kezeit összekulcsolta a f e j é felett., m i n t h a félne, h o g y v a l a k i l e v á g j a hatalmas, fekete h a j f o n a d é k á t . A fiatal férj boszus, i z g a t o t t volt. Már négy hét m u l t el az e s k ü v ő óta és a zsinagógában m é g e g y e t l e n egyszer sem h í v t á k a tóra elé a z áldást olvasni. A chassidimek t ö r v é n y t t a r t o t t a k fölötte. Mojsche Chairri árulta el m a a dolgot neki és azt is m e g m o n d t a , h o g y ez azért v a n , mert a felesége n e m engedte lenyíratni a h a j á t . — J á t é k b a b a v a g y ! — m o n d t a neki R e b Mojsche Chaim. — M i t ? H o g y az asszony ném a k a r j a ? . . . H á t nincs m e g í r v a a bibliában, h o g y a férj parancsolj o n asszonyának ? A fiatal férj most azzal az erős s z á n d é k k a l j ö t t h a z a , h o g y o d a m e g y a feleségéhez és azt m o n d j a neki.: — A s s z o n y , ez a tóra t ö r v é n y e ! H a nem engeded l e v á g n i a h a j a d a t , a k k o r e l v á l u n k , anélkül,' h o g y megk a p n á d a válási levelet ! S z e d d össze a c z ó k m ó k o d a t és m e n j haza ! D e most, amikor, l á t t a a fiatal asszonyt riyugod-. t a n aludni, amikor l á t t a a fehér arczot elővillogni a

k o r o m f e k e t e h a j ^ alÓl^'ffiő§t - M é l y s é g e s ' r é s z v é t ' ébredt benne. Odaállt' az á g y a "elé} n é z t e , nézte--hosszan a z asszonyt és l á g y a n . a : -fülébe s ú g t a : .. — Hannele, H a n n e l e ! . , - , . , . A z asszony ijedten, c s o d á l k o z v a v e t e t t e fel a szemét és félálomban t e k i n t e t t körül. — T e szóltál, N á t h á n ? Mit a k a r s z ? — S e m m i t ! . ! . A f ő k ö t ő d lecsúszott ! . . . — felelte a f é r j e és felemelte a fehér kis főkötőt- a földről. A z asszony i z g a t o t t a n s z o r í t o t t a fejére a kendőt és a f a l . felé a k a r t fordulni. . . — Hannele, szeretnék veled beszélni ! — m o n d t a a férje szelíden. E z a n é h á n y szó beletalált az 'asszony szivébe . . : A férje az e s k ü v ő j ü k óta- alig szólt -hozzá. A l i g is l á t t a a hites u r á t , m e r t a z m a j d egész nap; a g y ü l e k e z e t b e n v o l t . H a délben h a z a j ö t t , csak odaült az asztalhoz anélkül, h o g y a k á r e g y á r v a szót.is szólt volna ; ha a k a r t v a l a m i t , azt is csak m i n t h a m a g á n a k "dörmögte volna és ha mégis v e t e t t neki néha' e g y - e g y szót, lesütötte a szemét, m i n t h a félt]volna; h o g y a pillantása, az asszonyév a l találkozik. . . . . ..... . ..... ., Most esett először, h o g y a férje,.,ilyen, l á g y a n , szelíden szólt hozzá, a m i k o r e g y e d ü l v o l t a k . — Mit akarsz, tőlem ?. — kérdezte h a l k a n . . — Hannele, kérlek, ne t e t t e s d ' m a g á d a t is, rie t é g y e n g e m is nevetségessé á z ' é m b é r e k ' előtt ! Hiszen az í s t e n e g y m á s n a k szánt bennünket"; t e - a feleségem v a g y , én a férjed- v a g y o k !' Micsoda- dolog a z , , h o g y hites asszony nem . v á g a t j a . f e a . h a j á t ? , „ . ..;.- . A z asszony még a k k o r is félálomban ringott, az akarata,-.a - gondolatai-még.-.zsibbadtak_.y.oltak..és. a . f á r a d t gyengeségben, ami erőt v e t t r a j t a , n e m birt m a g á v a l . F e j e a mellére h a n y a t l o t t . — K e d v e s kis- jószágom, ánöndtá a f é r j e m é g lágyabban — ugy-e nem v a g y olyan makacs, mint a h o g y m o n d j á k ? . . . Ügy-'é, té is zsidó v a g y a lelkedben . . . E s ha Isten „engedi, a mi u t ó d a i n k is igazi zsidók, igazi zsidógyerekek lesznek ? . . . H a g y d ezt az ostoba m a k a c s s á g o t ! . . . Miért a k a r o d az egész v i l á g o t m a g a d r a zúdítani ? . . . N é z d csak, hiszen férj és feleség v a g y u n k , és .ami, ; n e k e d kár, az n e k e m is k á r ! •.-.-.?,.-:• : : t , ;-, .. •i A z . asszony ólomnehéz gondolatai arra terelődtek, h o g y , most v a l a k i , • aki tőle n a g y o n messzire és h o z z á mégis n a g y o n közel áll, most v é g r e , egészen a közelébe j u t o t t és o l y a n lélekből, o l y a n s z i v b ő j beszélt vele, amint még soha senki ezelőtt. É s ez az ember az ő férje v o l t , a z ő e g y e t l e n . f é r j e , . a k i v e l neki m a j d sokáig, sok-sok éven át e g y ü t t kell élnie,-, akitől m a j d g y e r m e k e k e t fogan, . a k i v e l e g y ü t t kell. fentartania a családot. . . Odahájtotta-,némán- a f e j é t a T é r j e mellére. — T u d o m , h o g y -milyen kincs 'neked a- h a j a d , a l e á n y s á g o d disze ! - — s u t t o g t a a Térfi. . — L á t t a l a k m e n y a s s z o n y korodban, l á t t a l a k , amikor . m é g csak v e n d é g v o l t a m n á l a t o k és l á t t a m , h o g y az Isten k e d v e s jósággal t ö l t ö t t e m e g a szivedet . . . A z é n - s z i v e m is vérzik, h a rágondolok, h o g y e l r a b o l j á k tőled a h a j a d a t ! D e mit t e g y ü n k ? .- . - . A t ö r v é n y t ö r v é n y és m i is. z s i d ó k v a g y u n k ! Mi is bíinbe eshetünk és a k k o r az .Isten nem oltalmazna, ném v é d e n e m e g ; h e n n ü n k e t . . . . A fiatal asszony szó nélkül o d a v o n t a m a g á h o z a f é r j é t , l á g y a n , szelíden, u g y h o g y a férfi, arcza szinte belemerült a f e k e t e s e l y e m h a j b a . E s a k k o r a férfi u g y érezte e g y pillanatig, h o g y a b b a n a h a j b a n lélek l a k i k . A m i g l á g y a n m a g á h o z ölelte az- asszonyt, hosszasan belénézett a n n a k mélységes szemébe. A t e k i n t e t e -tele.

769 •volt kéréssel, esdeklésseí. Mindkettőjük boldogságáért könyörgött az a tekintet. . — Megengeded, ugy-e ? . . . — kérdezte halkan, inkább csak a szemével. A z asszony némán lehajtotta a f e j é t . . A férfi reszketve, gyorsan o d a n y ú l t az asztalkára és felvette az ollót. Az.asszony újra o d a h a j t o t t a a fejét a z ölébe, szénfekete h a j á t mintegy boldogságuk váltságdijául átengedve férjének. • A z asszony visszaesett félálmába. Rémes látomások, ijesztő arczok lebegtek előtte, amig az olló sziszegve gyilkolta a fekete fürtöket. E g y i k a másik u t á n hullt alá. A z álomképek egész éjjel ott nyüzsögtek az aszszony körül. Másnap reggel, amikor Hannele felébredt és belenézett a tükörbe, ami ott függött az á g y a felett, halálos rémületet érzett egész testében. U g y érezte, hogy megőrült és h o g y most ottbent fekszik a kórház vasá g y á n . .' . A z ágy mellett álló ásztalkán megpillantotta a levágott h a j a t . A lélek, amelyik ott élt a selymes szálak közt, amig a h a j is eleven volt, eltűnt, elszállt örökre . . . A z asszonyt halálsejtelem fogta el. K e z é b e temette az arczát és elkezdett sirni keservesen.

Saison. Ne tessék

idegeskedni! — nov. 15.

Ma reggel találkoztam egy idegorvossal. a czigaretta-tárczáját és megkínált belőle.

Kivette

— V e g y e n ki hármat — mondta és mivel csodálk o z v a néztem rá, igy f o l y t a t t a : — Azért a szép czikkért, amit a Zacconi Oszvaldjáról irt. — Még mindig nem értettem. — 1 A »Kisértetek« tegnapi előadása után, amelyen Zacconi olyan igaz és megdöbbentő színekkel festette a paralizist, ma reggel nem kevesebb mint tiz ember j elentkezett nálam, hogy vizsgálj am meg a térd-reflexét és hogy v á j j o n nem »vermoulu«, nem férges-e a hátgerincze. — Ugy-e sok nálunk az ideges ember ? —• kérdeztem. . A z orvos felnevetett : — Budapesten a. statisztika szerint száz ember közül százkilenczvenhét ideges. A statisztikai hivatal még ma sincs tisztában vele., h o g y a n j u t o t t erre a meglepő eredményre. De én m e g m a g y a r á z o m önnek. B u d a pesten minden ember nemcsak egyszeresen, hanem többszörösen ideges. Ön például ideges mint lakó,-akinek folyton emelik a házbérét ; másodszor ideges mint iró, mert számításaim szerint eddig egy forint ötven krajczárt k a p o t t minden köbmiliméter agyvelőért, amit m u n k á j a közben elfogyasztott, most pedig csak kilenczvenkilencz krajczárt kap ; ideges mint adófizető, mert folyton feljebb srófolják az adóját, ideges mint fogyasztó, mert az élelmiszerek folyton drágulnak, ideges mint fütő,

mert a szén ára hihetetlenül emelkedik. É s ma minden ember igy v a n vele, négyrét, ötrét, hatrét ideges.'Pesten áz emberek nem is mások, mint idegesek. Pest nem a k á v é h á z a k , hanem az idegesség városa. — Millen idők ! Millen idők ! — s ó h a j t o t t a m és hogy ne lássam azt. a hihetetlen nyomort, amely a novemberi köddel erre a szegény országra szállt, elmentem oda, ahol — gondoltam — még v a n élet, vidámság, pénz és nincs idegesség. E l m e n t e m a börzére.. E s az első dolog, ami a szemembe ötlött a szabadságtéri palotában, egy hirdetmény volt, amely a börze látogatóit arra inti, hogy : Ne tessék idegeskedni ! E l ő f o g t a m a legöregebb börzelátogatót "és csöndes részvéttel kérdeztem tőle : — Mi b a j v a n maguknál. ? .Hát már a börzén sem szabad idegeskedni.!' A z öreg ránézett a hirdetményre. és két könycsepp esett le a szeméből, mint két szerencsétlen részvény. A kezével lemondóan intett. — Uram, — siránkozott — velünk már slussz. Maholnap már nemcsak ez a hirdetmény. fog itt lógni, hanem szalmát fognak hinteni a Szabadság-térre a börze elé, hogy a kocsik zörgése, zakatolása ne z a v a r j a szomorúságunkat. • A z öreg f e l s ó h a j t o t t : — H ó v á lettek a régi szép idők ! A Weisz pofonütötte a Braunt, mire a Braún hidegfen mondta : »Slussz után találkozunk a Lloyd-kávéházban«. A k á v é h á z b a n jól kiveszekedték .egymást, aztán újra szent volt 'a béke. Ma ? »Ne tessék idegeskedni!« De ki idegeskedik m á m a ? A nagy P á n halott. K é t árnyék jött egymással szemben a folyosón, némán kezet fogtak és a következő halk párbeszéd folyt le k ö z t ü k : — Esik ? — Esik. — Még mindig ? — Esik. — Holnap is ? . ' — Esik. — Meddig ? :—: Esik, esik . . . E z e k . a részvényükről beszéltek". U j a b b két árnyék vonult el előttünk, nesztelenül sompolyogtak és a következő halk párbeszéd folyt le köztük : — Emelkedik ? — Emelkedik. — Még mindig ? * — Emelkedik. — Holnap is ? — Emelkedik. — Meddig ?_ • . — Emelkedik, emelkedik. E z e k a kamatlábról beszéltek. E g y r e többen jöttek. A z egyik némán gesztikulált magában és a mennyezetre nézett. A másik gépiesen morzsolt az ujjaival, mint Zacconi a . »Kisértetek«-ben. 2

770, A harmadik

bénult kezével alig tudta verejtékes

hom-

l o k á r a illeszteni a k a l a p j á t . A n e g y e d i k pedig odalépett az

öreg

börzelátogatóhoz

hangon,

mint Oszvald

és h a l k ,

dünnyögő,

dadogó

a harmadik felvonás végén,

igy

s z ó l t : \ A d d i d e »A N a p « - o t . . . A z öreg börzelátogató hirtelen megfogta a karomat-.— Ennek

Nézze m e g ezt az e m b e r t — szólt halkan. — • az

a

mániája,

hogy Magyarországon

minden. A new-yorki pánik tette Egy

mosolygó,

inkább

jól

A

vigyorgó

arcz

közeledett, <- i

Jo . . . jo . . . jonnapot, —

kormány,

mennyi

milyen

dünnyögte

magában

nagyszerű

pénzügyi

viszonyok,

E s aztán odafordult az öreg börzelátogatóhoz : Hallotta ? N e m hallotta ? ! H o l n a p rendben lesz

H o l n a p t ó l f o g v a b o l d o g lesz az ország ! A

minden.

függetlenségi

p á r t k ö r b e n k i f o g j á k t e n n i a h i r d e t m é n y t : »Ne

tessék

i d e g e s k e d n i ! « H o g y s e n k i se l é p j e n k i . . .

A

házban

fogják

a

horvátok

feje

fölé

szintén

ki

képviselőirni :

»Ne i d e g e s k e d j ü n k ! « A g y á r a k b a n , a s z o c z i á l i s t a m u n k á s s z e r v e z e t e k b e n és a N é p s z a v á b a n h i r d e t n i f o g j á k : » N e m kell idegeskedni!« L e n g y e l rászögezik

a

t á b l á t : »Ne

Zoltán

parlamenti

idegeskedjék!« A

akik

emelni

akarják

újra

az

idei

képek.

M e g n y í l t a Műcsarnok, M e g n y í l t a Szalon, T á j k é p e k meg portrék F ü g g n e k a falon. H o g y h o z z á ne n y ú l j o n senki, A képekre sorba E g y czédulát kéne t e n n i : >>Vigyázat, m á z o l v a !<«

Puck.

padjára mészáros,

a hentes, a p é k , a fűszeres, a s z é n k e r e s k e d ő és az összes boltosok,

Vinnék, m e g y föl az ára itten. L e h e t , a p é k b o s z u j a ez, Lehet, h o g y a pék büntet,

Az

S z á n a k o z v a n é z t ü n k rá, de ő f o l y t a t t a : —

liszt.

T u d j a isten, Mi drágul meg mindig a liszten, M i n t h a liften

M e r t n e m ő tőle k é r j ü k l e v e t t k a l a p p a l A mi mindennapi k e n y e r ü n k e t .

gazdagság ! . . .

—

M e n j ü n k el m i n d n y á j a n m a j d Oda-oda, M e r t olyan vicczes, h o g y az Csoda-csoda.

paralitikussá.

— milyen szépen süt a nap, milyen boldog ország, milyen jó

Fölolvas B u d a p e s t e n Roda-Roda,

megy

felénk. —

Roda-Roda.

árakat,

piros

INNEN-ONNAN.

b e t ű s f e l í r á s t f o g n a k a l k a l m a z n i : » N e l e g y ü n k i d e g e s e k !« A

villamosokban

belsejében

mindenütt

idegeskedni

ki

t i l o s !«

lesz Az

irva :

utczán

»A

kocsi

szendvics-

emberek fognak járni hátukon nagy plakáttal : »Küzdj i i k l e n e m z e t i i d e g e s s é g ü n k e t !« P u s k a m ü v e s e k n é l , a z ö n g y i l k o s o k beszerzik a revolvert, ez a

hol

hirdetmény

l e s z : » U g y a n n o n e i d e g e s k e d j é k !« É s a z o r s z á g m i n d e n részébe

szétküldi

a kormány

a

manifesztumot,

amely

e s z a v a k k a l f o g v é g z ő d n i :'>>Le a z i d e g e s s é g g e l ! « H o l n a p boldog

napra

fog

virulni

az

ország.

az a bolond idegesség az oka.

Mert

mindennek

8

E z e k u t á n é n is b r ó m o t v e t t e m b e : Reveur.

IDŐSZERŰ

RIGMUSOK.

Fedák. F e d á k ú j r a ' sir, h o g y N e m lép föl a lába, H a n e m k i m e g y innen Most A m e r i k á b a . K é n y t e l e n lesz h a n g j á t E g y h a j ó r a tenni, Mert automobilon N e m lehet kimenni. V é g e lesz m á r t é n y l e g A honnak maholnap, H a a primadonnák Is kivándorolnak.

5 A császár gégéje. A hosszú, hasábos t á v i r a t o k k ö z t egy apró hirecske h ú z z a m e g m a g á t szerényen. A hosszú t á v iratok a német császár londoni fogadtatásáról, az ebédekről, pohárköszöntőkről hoznak hírt. Á z apró jelentés csak a n n y i t mond, h o g y a n é m e t császár háziorvosa n é g y s z e m k ö z t tan á c s k o z o t t E u r ó p a e g y i k legkiválóbb gégeorvosával. Csak u g y mellékesen még a z t is m e g j e g y z i ez a k u r t a telegramm, h o g y a német császár a londoni látogatás u t á n egy k l i m a t i k u s helyen bérel m a j d lakást. E z az apró hirecske a hosszú táviratok k ö z t u g y festett, mint egy értékes g y ö n g y s z e m , a m e l y e t ö t kiló v a t t a közé gyömöszölnek. A v a t t a , a k á r m e k k o r a is, lényegtelen lim-lom, mely csak azért v a n , h o g y az értékes g y ö n g y s z e m n e k t a k a r ó u l szolgáljon. H o g y a n é m e t császár milyen b a r á t s á g o t t a r t az angol k i r á l y l y a l , jól t u d j u k mi is, meg ők m a g u k is. Hisz emlékszünk azokra az eseményekre, melyek • pár é v előtt történtek, s m é g j o b b a n emlékezünk azokra, a m e l y e k nem történtek. D e a tapasztalások is amellett szólnak, h o g y még mindig sok marad o t t elrejtve, ahol a császárok e g y e t - m á s t k i t a k a r g a t n a k . A z , ami nyilvánosságra jut, csak arra való, h o g y h u r o k j a legyen a n n a k , . a m i t megt a r t a n a k m a g u k n a k . S h a beszélnek, ezt is csak azért teszik, h o g y e l v o n j á k a figyelmet attól, a m i t elhallgatnak. A császár beszédében se a beszéd lényeges. Mert ez a beszéd sem a beszéd m i a t t m o n d a t o t t el. A császárnak beszélni kellett, m e r t senkinek sem s z a b a d arról tudni, h o g y hallgatnia kellene. A k i a gégeorvost konzultálja, a n n a k beszélni kell, h a császár v a g y király. Csak közönséges halandó engedi m e g m a g á n a k , h o g y hallgat, h a gége- v a g y t o r o k b a j gyötri. D e Vilmos császár nem közönséges halandó, t e h á t beszélnie kellett békéről, barátságról és még sok minden egyébről, ami ő t a g é g e b a j m e l l e t t abszolúte nem érdekli. N e k i a g y ö n g y s z e m az érdekes és v a t t á t kell göngyölitenie óraszámra. Ilyen a nép. M a g á n a k a szólásszabadságot, a császártól a szóláskötelezettséget követeli. S mégse a népről, de' V i l m o s császárról m o n d j á k , h o g y a u t o k r a t a .

'

771

6 A beszédgyár. A beszédek nőnek, de a zsömlék és kiflik f o g y n a k . A városházán még mindig a kenyérgyárról beszélnek s a fővárosi p é k e k m é g mindig a m a r k u k b a röhögnek. M a ilyen, holnap a m o l y a n i n d í t v á n y t t á r g y a l n a k a városa t y á k s a k e n y é r g y á r h e l y e t t szaporán épül a. beszédgyár. E g y é v ó t a l á t j á k , h ó g y a kenyér f o l y t o n - d r á g u l s egy év ó t a még o t t se t a r t a n a k , h o g y h a t á r o z o t t fogalmuk lenne a tennivalókról. K ö z s é g i k e n y é r g y á r a t kellene épiteni s. erről egy év ó t a csak beszélni tudnak. Mintha a kenyérsütés még nem lenne feltalálva s r á j u k , a lassú észjárású v á r o s a t y á k r a v á r n a a feladat, h o g y m e g o l d j á k a kenyérsütés problémáját. A gyakorl a t i életben a k á r m e l y i k péksegéd háromszor huszonnégy óra a l a t t elkészül mindennel. T e l k e t néz m a g á n a k , t á r g y a l az építőmesterrel, lisztet vesz, segédeket fogad és négy hét m ú l v a már zsarolja a f o g y a s z t ó közönséget. A fővárosnál egy t u c z a t tanácsnok és négyszáz v á r o s a t y a k ö z t oszlik meg egyetlen péksegéd teendője s a m i t egy szimpla, t u d a t l a n péklegény elvégez n é g y hét a l a t t , . azon ők esztendőkig tanácskoznak. S megl á t j á k , hogy a tanácskozás v é g ü l is u g y fog befejeződni, hogy k i m o n d j á k , h o g y elállanak a községi k e n y é r g y á r felépítésétől. S amikor ezt k i m o n d j á k , helyesen fognak cselekedni. Mert végre is képtelenség, h o g y esztendők hosszú sora a l a t t valamivel olcsóbbá ne legyen á kenyér. Ö k ezt a pillanatot lesik s amikor ez a pillanat b e k ö v e t k e z i k , m a j d a k a d egy indítv á n y o z ó , a k i ezeket m o n d j a a közgyűlésen : Miután a kenyér olcsóbb lett, n e m lerfne czélszerü, de nem is. lenne gazdaságos a k e n y é r g y á r felállítása. É s a k ö z g y ű l é s helyeselni f o g j a s hálafeliratot intéz az úristenhez, amiért jó termést a d o t t s megmentette a f ő v á r o s t egy k e n y é r g y á r gondjaitól. I g y v é g z ő d i k ' a k e n y é r g y á r ügye. A fővárosi pékek pedig t o v á b b röhöghetnek azon való örömükben, hogy milyen jó, hogy a fővárosnak még mindig nincs — sütnivalója. B i z ez rossz viccz, de miért legyen t ö b b szellem egy pékben, h a a főváros egész t ö r v é n y hatóságában m é g e n n y i sincs.

X A szegedi boszorkányok. V a s k a l a p o s szocziológusok, tizenhárompróbás szabadgondolkozók és k é t k r a j c záros magántudósok fölháborodtak azon, h o g y Szeged városa e m léket akar emelni utolsó boszorkányainak. P e d i g m i é r t ne hirdesse az az epitáfium uj idők hajnalát, mikor az emberek t ö b b é nem égetik, csak lassan pörkölik egymást. H a d d hirdesse uj idők t a v a s z á t , mikor nincsenek t ö b b é b o s z o r k á n y o k , csak a n y ó s o k v a n n a k és dánosi matrónák, uticzifrák és párisi jósnők. H a d d hirdesse aere perennius, hogy a birák m á m á r nem hisznek lidérczekben, a m e l y e k nincsenek, m a már csak J u s t i z m o r d o k és D r e y f u s - a f f é r e k v a n n a k , m a már nem teszik m á g l y á r a azokat, a k i k nem kellenek, ma már szanatóriumok v a n n a k . A z a szegedi emlék csak hadd törjön büszkén a m a g y a r ég felé a szőke Tisza partján, bár már l á t n á m sorjázni a többi émléket' is, a m e l y a t ö b b i eltörlését jelenti és köszönti m é g u j a b b , még modernebb, még czifrább idők hajnalát.

O Szinész-sztrájk? N o né, h á t a szinészek is s z t r á j k r a készülnek. M i n t minden ember, ők is fizetésjavitást kérnek, drágasági' pótlékot, lakbért. E z e n b i z o n y nincsen semmi különös. Mert ne u g y tessék a színészetet nézni, h o g y csupa Caruso m ű k ö d i k benne. H a v a n is k ö z t ü k olyan, akinek n a g y o b b a fizetése, m i n t a miniszterelnöknek, az bizonyosan j o b b a n is megérdemli. A n a g y t ö m e g pedig, az apró 0 színész, a kórista, a segédszemélyzet egyenesen nyomorog. A frakkos urak és sleppes dámák, a berezegek és k i r á l y k i s a s s z o n y k á k ' b i z o n y h a r m i n c z - n e g y v e n forintokból tengődnek, s ezért l a k k e z i p ő t kell hordaniok, magas c-ét énekelniök és egész este kaczagniok. H a más bérharcz jogosult, az ö v é k is az bizonyára. H á t még h a

elgondoljuk a rémségesen n ö v ő drágaságot. A lakás drágább, a.hus, a kenyér, a cselédbér, a k á v é , a ezukor, a tej, a főzelék, a tüzelő, a korcsma, a k á v é h á z , a ruha, a fehérnemű, a mosás, a foltozás. Mégis, ha az ember végignéz azon a rettenetes embertömegen, a m e l y fizetésjavitásért és drágasági pótlékért sóvárog, m e g d ö b b e n .erősen. Hiszen v a l a m e n n y i joggal k ö v e teli. A drágaság egyikre épp oly teherként nehezedik, mint a másikra, s h a v a l a m e n n y i n e k j a v i t a n i a k a r u n k az állapotán, végre mi lesz belőle? E g y s z e r ű e n . a z lesz belőle, hogy minden j a v i t á s és fölsegités növeli a drágaságot. A m i t a mester a segédeinek ad, be a k a r j a h a j t a n i a vevőin. S megint csak d r á g á b b lesz minden a világon, s m e g i n t csak k e v é s lesz' minden jövedelem p ó t l é k o k k a l és j a v í t á s o k k a l egyetemben. R e t t e n e t e s e g y czirkulus ez, a m e l y n e k nincsen sehol se vége. É s nem is lesz v é g e soha, amíg az emberek csak egy k ü z d ő f e g y v e r t l á t n a k a drágaság e l l e n : a jövedelem szaporítását. Csak a másik f e g y v e r segithet, a m i t n e m a k a r meglátni senki : a k i a d á s o k csökkentése.

'

>6

*

*

= Piu forte che la morte. A m i a halálnál erősebb, az a nyomorúság. E z a fekete ördög, mely a poklok táltosparip á j á n n y a r g a l j a be az élet ú t j a i t , h a j s z o l v a m a g a előtt a v é r z ő milliókat. A z ember, k i t űzőbe vesz, fut, botladozik, vánszorog szörnyű korbácsa elől, v a k lázában a halál ó v ó ölébe hull, beássa m a g á t a földi mélybe, de a fekete kisértet h o l t á b a n is csak vele marad, sirja mellé is odaáll és t á t o g ó s z á j á v a l a tetemek f ö l ö t t is éhesen a k a r j a , követeli, esengi a pénzt. Szegény Vidor P á l a z t hitte, v a n olyan álom, m e l y b ő l fölébredés csak egy csodálatos éjfélen lészen, amikor rettentőarczu, h a r a g v ó a n g y a l o k halottkeltő h a r s o n á k a t f ú j n a k rivalgó t r o m b i t á k o n és dörgő dobokon r i a d ó t - v e r n e k . ' Szegény Vidor P á l a z t hitte, v a n olyan kincs az élet, hogy. azzal k i lehet fizetni a Gondot, a Szégyent, a Kötelességet. É s szegény V i d o r Páln a k nem kellett v á r a k o z n i a a végitélet a n g y a l a i n a k • dobpörgésére, — másféle dobok szólalnak meg az ő porai fölött. Á r verezik a héten a h a l o t t V i d o r Pált. Szólal m a j d a dob : — »Gyere, V i d o r Pál, fizess ! K e l j föl, V i d o r Pál, nem szabad aludni annak, k i a r a n y a k k a l és becsülettel adós !<< P ö r ö g m a j d a dob : — >>Hazugság a halál, Vidor Pál, hazugság az álom, a béke, minden hazugság, csak egy igaz, a pénz, csak egy örökkévaló, a pénz, csak egy nagy, erős és bizonyos : a pénz. Gyere, Vidor Pál, fizess ! . . .« * *

*

O Milyen az ur? E g y bolondos ángliusnak bolondos kív á n s á g a t á m a d t . S o r s j e g y e k e t a k a r t venni, s érőnek erejével m a g y a r sorsjegyeket, m é g -pedig osztálysorsjegyeket. F o g t a h á t m a g á t mister V . G. S t e d m a n T h o m a s carmartheni lakos és postára a d o t t tiz shillinget B á r c z y I s t v á n polgármester czimére. S neki irta meg udvarias franczia levélben, mi v o l n a az ő különös óhajtása. E s m i t t e t t ' v á j j o n a budapesti polgármester? N e m v á s á r o l t sorsjegyeket. Még csak a s z o l g á j á t se b i z t a meg a sorsjegyvásárlással. H a n e m igenis »letétbe helyezte« a levelet is, a pénzt is, s már m o s t h a mister V . B. S t e d m a n Thomas carmartheni lakos jelentkezik a polgármesteri h i v a t a l b a n és hites t a n u k k a l a v a g y hivatalos o k i r a t o k k a l i g a z o l j a személyazonosságát, b á r m e l y pillanatban v i s s z a k a p h a t j a a pénzét is és a levelét is. É s a k k o r v e h e t sorsjegyet is, a m e n n y i t akar. V á j j o n k i j á r t el helyesen ebben a f u r a esetben és ki helytelenül? Mind a kettő. A polgármesternek (különösen, h a m a g y a r szemmel nézem a dolgot) nem lehetett e g y e b e t tennie. E l v é g r e ő polgármester, tele m u n k á v a l , felelősséggel és tekintélylyel. U r ő, m a g y a r ur, s nem lótó-futó cselédje holmi bolond ángliusnak. H o v á lenne a n a g y tekintélye, h a arra is k a p h a t ó lenne, hogy v a l a m i angol falusi szatócsnak á sorsjegyeit bevásárolja. A k i ur mifelénk, az ilyen levelet félredobja, a p é n z t pedig deponálja. Mert az ur, ur.

772, A n n a k a hosszunevü ángliusnak is igaza van. (Pláne, ha angol szemmel nézem a dolgát.) Mit t u d j a ő, hogy mekkora ur a budapesti polgármester? Ő csak azt tudja, ha Budapest van, akkor bizonyosan polgármestere is van. És azt hiszi, ha . a polgármestertől kér valamit udvariasan, bizonyosan megk a p j a udvariasan. A londoni .lordmayor okvetlenül elintézné a kérést, de talán még maga az angol király is. Mert o t t más- • milyen az ur. É s minden attól függ egy országban, hogy milyen benne az ur.

zálogházban. A belvárosi azt mondja, hogy bizonyosan a babáj á n a k adta az öreg. A budai a z t hajtogatja, hogy >>hiszen nem is volt neki«. És a lipótvárosi? A z mosolyog : — Szalmaözvegy a vén kujon. A mellényzsebében lesz a gyűrűje.

ZENE. Csoda- és egyéb

= János, a magyar. János Budapesten született és magyar volt., Jánosnak n a g y p i p á j a volt, és kevés dohánya hozzá. János lobogós g a t y á j a szélébe tarka fonállal volt belev a r r v a a tulipán és ez a j e l m o n d a t : »ejh, ráérünk arra még !« — János, a magyar, szerette a jó borocskát, a hegedüsirást, a sziizdohányt és a puha ágyát. Minekutána Jánosnak az ünneplő dolmánya is r o n g y g y á nyüvődött, a zsebe elsorvadt és a gyomra korgott. E z é r t hát János azt gondolta : szép volna, ha az ember ur volna és ha az-embernek pénze volna. De korán kelni rossz; vizet inni még rosszabb; dolgozni legrosszabb. A mezőn meleg van, v a g y fagy v a n ; a g y á r a k füstösek ; a zsákhordás nehéz •; az asztalos megsüketül a gyalúharsogástól; a kovács megbolondul a pörölykongástól; a lakatosság mocskos ; a suszterpép rossz szagú ; legjobb csalónak lenni. A csaló az könnyen é l ; az ur ; annak sok a pénze ; annak még az az öröme is megvan, hogy százezer embernél több az esze, mert százezer embert becsap. Világgá ment hát János és szerencsét próbált Berlin városában. É s szegény János pár hét alatt bilincsbe került. Rossz volt ő csalónak is. Ü g y e f o g y o t t volt ő gazembernek is. Igen nagy hűhóval kezdte, nem kelt korán, meg-megszédült a bortól. Szegény János most ül a priccsen, malmot játszik a h ü v e l y k u j j á v a l és elgondolja : jaj már minékünk ebben a furcsa, világban, hol kuruez virtuskodások, zengő nóták és csodapásztorok nem kellenek többé, amikor még a gazemberséghez is éber fürgeség, koránkelő szorgalom és józan m u n k a kell, éppen ez a három, ami nincs a magyarnak ! /.". Szegény János !

••»•> Zsazsa megy. A d d i g jár a primadonna a német órára, amig egyszer csakugyan — ugy tesz, mintha elmenne Németországba. Zsazsa mái- ugy tesz és ha ő még nem siet is megváltani a j e g y e t Marcheggre, mivelünk már siet megváltatni — a bucsuclőadásokra, Szerencsére már ugy beleszoktunk ebbe a bucsuzkodásba, mint a suszterinas a verésbe, tehát még ha igazán elmenne is a művésznő, bele tudnánk törődni a dologba. E z azonban még semmi esetre sem bizonyos. Ment ha a Zsazsa búcsúzik, az az eddigi tapasztalatok szerint azt jelenti, hogy marad, már pedig, ha ő ugy viselkedik, mint aki marad, akkor mérget lehet rá venni, hogy elmegy. Zsazsa tehát a logikájával nem t a g a d j a meg az ismert beregszászi egyenességet. E j n y e Zsazsa, Zsazsa, hogy mondhatja, hogy elmegy, mikor csakugyan elmegy ?

O A Saturnus gyürüi. Szenzácziót jelentenek a világlapok az égboltozatról. (Most már o t t is tartanak külön tudósítókat, nemcsak Balmazújvároson.) U g y szól a nagy újság, hogy a Saturnus gyűrűi szétpattannak, széthullanak, s rövid néhány évezred m ú l v a a Saturnus is épp oly közönséges bolygó lesz, mint a t ö b b i : gyürütelen. V á j j o n mit szólnak ehhez a nagy hírhez a jó budapestiek? Semmi különöset. A Józsefvárosban a z t t a r t j á k , hogy akinek nincs gyűrűje, az bizonyosan elitta. A Terézvárosban azt hiszik, liogy nem lehet máshol, csak a

gyerekekről.

Az iparművész legyen becsületes, az anyag pedig érvényesüljön a maga emberségéből; a rézcső ne akarjon faradnak látszani, "az agyag ne fújja fel magát bronzzá. Ezt és a többit, modernek és felvilágosodottak lévén, megkövetelj ük. A csodagyereken ellenben nem keressük az anyagszerűséget, hanem — ha csoda, hadd legyen kövér ! — azt, ami azért csoda, mert lehetetlen : férfiasságot, megállapodottságot, megértést és minden egyebet, ami nem gyerektulajdonság. Csak olyan korlátolt kompánia, mint az átlagos kulturemberiség, szalajthat el olyan kimondhatatlanul nagy kincset, amilyen egy zenei csodagyerek lenne, ha nem csoda volna, hanem az, ami igazán : gyerek és művész. A gyereklélek kincsei a legnagyobbak közül valók azok között, amiket a kutató pszichológia a fölszinre hozott s mint más gyöngyöket, ezeket is ismeretlen mélységekből, keserves fáradsággal kell apránkint összeszedni. Mert noha mindnyájan voltunk gyerekek, a gyerekleiket mégis csak legfölebb áz érdeklődő idegen szemével tudjuk nézni, kívülről ; a mi lelkünknek érdekes, de idegen világ ez, aminek a magunkéval való folytonosságát nem érezzük. S az a tizenkétéves gyerek, aki olyan 'tökéletes kifejező erő birtokában van, mint amilyen művész kezében egy hangszer : az kész és felmérhetetlen értékű, mert közvetlen kinyilatkoztatásokat adna ebből az ismeretlen világból, ha nem.állna őrt már a születésénél az iskola. Ah, igen, az iskola, amely nem a kifejezés technikáját adja a kezébe, hanem beléje tanitja a felfogást és — hah ! —• a stílust. Aminélfogva mentül tökéletesebben tudna kifejezni, annál kevesebb kifejezni valója marad s mire megtalálta a kifejezés módját, addigra elvesztette önönmagát. És marad belőle a csodagyerek, aki a csalódásig ugy muzsikál, mint egy felnőtt; holott erre semmi szükség sincsen, mert ugy muzsikálni az igazi felnőttek mégis csak jobban tudnak. Csakugyan, ezen — és a gyerekiélek többi dolgain — kár volt magunkat túltenni az II n'y a plus d'enfants kényelmes hazugságával. Mert bizony vannak, csakhogy mi nem tudunk róluk ; pedig mi magunk rejtőzünk bennük kinyilatlanul, megnyirbálatlanul, őszintén. Mi milieu-produktumok vagyunk, társaslények,' — a gyerek az ember. S a mienk, felnőtteké lévén a hatalom, mi védjük őket, játszunk velük, itt-ott még tanulmányozzuk is, csak éppen hogy emberszámba alig veszszük őket. Holott éppen mostanság az kezd kisülni, hogy sokkal több közünk van á magunk gyerekkorához, mint hinnénk. Hogy mindazt, ami hajlandóságok, antipátiák, temperamentum, modor és egyebek alakjában az egyéniségünket teszi, azt majdnem kivétel nélkül öntudatlanul maradt gyerekkori impreszszióinkból hozzuk magunkkal. Vagyis éppen a művészi egyéniséget determináló tulajdonságok titokzatos forrásai erednek a gyerekkorból. S ugyanaz, amit mi többé-kevésbé öntudatosan a cselekedeteink rugójának vagy a művészi munka okának és czéljának tudunk, ugyanaz vezeti öntudatlanul már a kis gyerek játékát is. Kétségtelen, hogy minden, — minden ! — ami a felnőtt ember örömét vagy bánatát okozza, a gyerek' lelkére éppen ugy hat, a gyerek csak értékelni és kifejezni nem tudja. De az affektus éppen ezért kitombolatlanul megmarad benne és megnyilatkozik

773, .a kifelé való élés korában, a felnőtt emberben, ott, ahol szabad utja támad. És ezek a titokzatos, megmagyarázhatatlan hajlandóságok okai. Ha valami, akkor ez az, amiért nem csak szánalomraméltó alak a csodagyerek, a szülők és imprezáriók balekje, a szegény mézbe fulladt légy. Azt hiszem, azok a csodagyerekek, akik a csoda közben gyerekek tudnak maradni, azok művészek maradnak öreg korukra is. Az ilyenek igen ritkák, éppen ennélfogva. A legtöbb — ezt mindenki tudja — olyan, hogy mire megnő a gyerek, szertefoszlik a csoda. Persze : tizenkétéves korában ugy játszott, mint egy harminczéves s ezért csoda v o l t ; de mikor harminczéves korában is ugy játszott, azon már nem volt semmi csodálatos. Arra tanították, hogy ugy játszszon, mint más, hát rendesen egész életében mindig abban marad, hogy ugy játszik, mint más. Aki azonban gyerekkorában önmagát muzsikálta, az sehová sincs megkötözve, hanem odafejlődik, ahová t u d ; ha lángész, ismeretlen magasságokig. És művész marad, nem divatja mult csoda, aki a lábaszárát borotválja a strimfli kedvéért, há sorozásra kerülő fiu, vagy öreg úrak kedvére való rövid szoknyácskában sétál, ha eladó leány. Mindezeket régen tartogatom magamban, de nem mertem volna leirni, attól félvén, hogy csak okoskodás, ha nem hallom a mult héten Lengyel Ernőt, akit az Isten éltessen, a mestere pedig tartson meg Lengyel Ernőnek. A filharmóniai hangversenyen játszott, a Liszt es-dur zongoraversenyét játszotta, mert bravúr kell a népnek. Ha csak az kellett, az volt, amennyi belefért; az óriási darabot olyan tempóban teremtette le, hogy a filharmonikus bácsiknak ugyancsak igyekezniük kellett, mig a nyomába tudtak érni. A technikája ott tart, ahol már nem szokás dicsérni, hanem tanulmányt kell róla irni; könnyű, minden kifejezésre képes, csodálatosan precziz. És az előadása, az olyan üde, szines, mint egy okos, egészséges gyerek lelke. Ügy játszott, mintha nem is volna iskola a világon, ezt a darabot pedig ő játszaná az összes emberek közt legelőször. A tanára, azt hallom,' haragudott rá az elhamarkodásért, pedig könybe lábbadhatott volna a szeme az örömtől, hogy ez a fiu, aki az úgynevezett készültségénél fogva a világ első zongorásái közé tartozik, olyan müvésztermészet, aki ha el akar sietni, hát elsiet. Lengyel Ernőt délelőtt szeretném hallani, nem a stílszerűség kedvéért, hanem azért, mert egy okos, pajkos fiúnak — fogadni mernék, hogy az ! — - a z ágyban a helye, amikor mi szmokingot huzunk és éjszakázással röviditjük az életünket. Azonkívül — bocsánat ! — csak kevés embernek volna szabad ott lenni. Én tisztelem, becsülöm a derék és intelligens közönséget, de — ez nem neki való és megvan. Ehhez még ő — a közönség t. i. — nagyon fiatal. Florestan.

SZÍNHÁZ. Zacconi. Hát elavult a derék Érme te. Igy vélekednek sokan és meg is irják ezt, mert ma már elmúlt az a szó, hogy verizmus és uj szó jött helyébe, az, hogy : szimbolizmus. Igaz, hogy sok a technika Zacconi mester működésében, de az is igaz, hogy ami a technikán felül van, abból még bőven megélhetnének egypáran mesterek és én édes istenem,, éppen ez a valami az, amit nem lehet semmiféle régi vagy uj szóval egyszerűen lefedni. Baj, hogy maga Zacconi is programmot. csinált egy szóból: oh verismo, mihelyt ez áthághatatlan normaképpen ki van mondva, egyszerre kirekesztődött egy csomó perczent a termékeny, a mindent

átölelő művészi temperamentumból. A Zacconi gazdag zsenijének természetes határát, ami körülbelül a lelkes humorral van megadva, a programm aránytalanul szűkebbre szabta és a-regiszter korlátoltságából egyoldalúság lett, verismo, tehát patológiai'igazság, mert körülbelül ezt jelenti a szó. A. lelki tüneményeket élettani tünemények kisérik s a nagy emócziók kóros jellegű biológiai zavarokkal járnak. Ez igy igaz lehet, de természetesen nem kizárólag igy igaz, mert a belső élmények látható kifejezésére a biológiai zavar jelein tul még számtalan más jel is adva van és csak az uj megismerés szenzácziójával magyarázható, hogy Zacconiék nemcsak felfedezték, hanem kizárólagossá is tették az uj kifejező eszközöket. Majdnem ugyanaz a jelenség ez, mint a neoimpresszionizmus elszáradása a festészetben : ott is belegabalyodtak az emberek a komplementer szinek újonnan megismert titkaiba és a felfedezés mámorában eldobták a kifejezés többi eszközeit és szerencsésen optikai kísérletezéssé tudoinányositották a művészetet. Zacconiból sokkal nagyobb művész lehetett volna,' ha vagy valamivel mélyebben, vagy valamivel kevésbé mélyen jár az intelligencziája. Igy is bőven maradt benne abból a finom bensőséges Ítélőképességből, amely ezer egyéniség lelki maszkjának fölvételére képesiti a művészt, de persze a tendenczia rásulyosodott erre az intuitiv, gazdag belső erőre és deformálta és egész természetellenesen csak a megfigyelésnek nevezett képességet engedte teljes intenzitásában kifejlődni. Patológiai igazság ! Annyira intranzigenssé keményedett ez a programm, hogy még a drámairodalmat is ezen keresztül szemlélte a verismo. Jó darab, ha mentől több verisztikus alkalmat szolgáltat, ugy hogy az enyhébb lefolyású Lear király nem olyan kedves, mint a heveny »Kisértetek«. Hogy éppen egy ilyen nagy művész, mint Zacconi értette félre a legtotálisabban Ibsent! Az ördög vigye el azt a programmot ! Az is baj, ha van, az is baj, ha nincs. Itt látja az ember, hogy mégis komplikált dolog a művészet. A »Kisértetek«-ben egy súlyos, de a paralizissel csak mint motívummal összefüggő tragédiát élnek át az emberek. Szegény Alvingné, aki czipeli az ismeretlen rémtől való félelem keresztjét és a 'gonosz sors ezer megfoghatatlan és kivédhetetlen kis támadásától való gyötrelmes szorongásban szenved végig két gyönyörű felvonást. Es Mandon lelkész, a hideg, száraz, nyomorult protestáns, akinek még emlékek sem virágzanak a lelkében, akinek tisztes konyhakert -a lelke, hasznos salátákkal, tisztességes főzelékekkel beültetett, unalmas, tiszta, szabályos, morális. És maga Oszvald, aki egy láthatatlan, testetlen szárny csapását érzi homlokán és belemereszti szemét a közelgő éjszakába, amely jön biztosan, láthatatlanul es ki tudja, mikor, ki tudja, honnan érkezik meg. A sorssal való nagy, néma, kétségbeesett, reménytelen birkózás, a két első felvonás mélységes tartalma egészen elsikkadt a Zacconi alakításában. Sőt ott kezdődik az ő bűne, hogy a többi emberek tragédiáját is elsikkasztotta, amikor a naprendszer legroszszabb színészeit vette maga mellé s ez által eleve szőlóprodukczióvá de valválta a maga alakítását. Nincs más ebben a szerepben a Zacconi számára, csak a paralizis, tehát már ad absurdum vezetődött a verisztikus elv és már nem kifejező eszköz a biológiai zavar, hanem tartalom. Az első. pillanattól kezdve a megrázó utolsó jelenetig egy mesterien utánzott kórkép fejlődik ki a-színpadon, számtalan finom megfigyelésből összeszerkesztett, rémületes, igéző. Amint a paralizis látható jeleivel lép a színpadra az első felvonásban, kikorrigálta Ibsennek azt a klinikai szempontból jelentős hibáját, hogy egy nap alatt zuditja le az egész hosszú és vértfagyasztó, folyamatot, de megölte az ibseni drámát, amely független attól, hogy a kórtörténetet hitelesitik-e a pszichiáterek. Az átöröklés ilyen formában talán nem tudományos-valóság, talán nem .egészen exakt

7.74 az agylágyulás szemléltető bemutatása. Mit jelent ez ? A n n y i t jelent, hogy ez a dráma nem jó »Tendenzdráma« s nem bizonyítja be, hogy a korrumpált szervezetű embereknek bün családot alapitani. De hiszen Ibsen nem franczia, ő nem akart bizonyítani, ö látta a sorsot, az ismeretlen ellenséget, a számtalan csapdát állító veszedelmet és látta az emberek vigasztalan vergődését és látta ennek a tragédiának zordon kómikurnát. H o g y itt átöröklésnek és paralisis progressivá-nak h í v j á k az ismeretlen veszedelmet ? Ugyan kérem, nagyon kicsit fontos ez ahhoz képest, hogy ez a gonosz ellenség, e z ' a rettenetes fátum, a millió apró ok rémületes s u m m á j a csakugyan él, működik és dermesztő érzéseken át kergeti az emberek lelkét. I t t v a n a dráma és ezt nem érinti a pszichiáterek kritikája és éppen ezt ejtette el Zacconi, aki abba bukott bele, hogy hideg észszel állapította meg művészete határait. A művész csak abban különbözik a tudóstól, hogy nincsenek kategóriái, nem jelöli ki, hogy meddig hatolhat lefelé a mélységekbe, hanem ahol végződik a tiszta megismerés, ott indul igazán neki s a megfogalmazhatatlan igazságokba elmerül, amig f u t j a az intuiczióból. Zacconi kioperálta az intuiczióját s igy megállt a tiszta ész határán. K á r , mert ő azok közül való, akik a 'mélységek bejárására születtek. Marco.

K ü r y , Klára. — Csak hitvesem vagy, nem szeretőm, — mondta néhány év előtt a népszerűség a művészetnek, s karja alá k a p v a a ledér divatot, elment vele a vidám szeretők útjaira. É s valóban, néhány évig mindenféle Művészetnek »rosszul ment«. E g y kicsit otthon sírdogált, egy kicsit petrezselymet árult a nagy bálon, aminél groteszkebbet még nem látott a világ. K é k nap sütött a zöld arczu, piroshaju, csodálatos testalkatú emberekre, akik sárga füvön végezték őrült ugrálásaikat; és minderre azt mondták, hogy ez az uj művészetek vallási szertartása. Fehér ruhájában, kis rózsakoszoruval a fején ki vette volna észre a nagy zűrzavarban az igazit. A z igaziakkal egy kicsit mostohán bánt a sors, de ők csendesen mosolyogtak. K ö z ö t t ü k ott volt Küry K l á r a is, az ő vonásai fölött is ott lebegett a szépség illata, a mosoly. Fehér ruhájában ő is ült, várt és nem tanulta meg a macsicsot, s é m a kikaput, sem a többi niggertánczot, ingó és zengő show-girl-ök asszisztencziája mellett nem kontárkodott bele miss Sabel és Morcassani .mesterségébe, akik ezen a téren ugy is utolérhetetlenek. A nagy és olcsó tolongás elől csodálatos lelki erővel elvonult K ü r y K l á r a s mig az operett-szinpadon puffogtak a rosszfüstü görögtüzek, addig ő egy veszta áhitatosságával égette oltárán a tömjént, amelynek illatos, csodaszép kék füstje finoman, nemesen szállt fölfelé. Boldogok a hivők, nincsen szebb virág, mint az övék : az áhítat ; boldogok a hivők, az ő országuk mindig eljön. Mindez azért jut most eszünkbe, mert K ü r y K l á r a visszatér a Népszínházba. A b b a a házba, amely őt n a g y g y á nevelte, s amelynek oszlopos szép homlokzatán az ő művészetének fénye ragyogott. E z a szép kisasszony csodálatos áhítattal vette körül az operettet, rengeteg sokat tanult, búvárkodott és gondolkodott a szerepein és egy külön stílust teremtett meg magának, ami igazán tiszteletre méltó eredmény, s ami minden divathóborttal szemben szilárdan áll a megbecsülésre érdemes emberi munkák sorában. A megrongált hitelű' operettprimadonna-mesterség megnemesedett e becsületes és komoly intencziók tüzében, amelyek végre is, Offenba.ch, Audran, Planquette és Hervé áhítatából táplálkoztak. A z ember nem szívesen látja, hogy ily sok és értékes készség parlagon heverjen és a magyar karriérek szomorú sorsára jusson. Teljes szívvel örülni kell neki, ha a charlatánok között véletlenül nem kallódik

el egy igazán hivatásos, hanem diadalmasan k í v á n j a a maga napját. E z t sehol a világon nem kellene külön hangsúlyozni, csak éppen nálunk kell, mert a magyar tehetségek rendszerint csak a folytonos siker és elismerés tropikus napfényében tudnak megélni, az időváltozásokat nem igeri szokták kiállani. H a legalább olyan nagyképűek és fontoskodók tudnánk lenni, mint — mondjuk — Duncan Isadora kisasszony, akkor ezen a' csábító csapáson szépen elkalandozhatnánk mindenféle okoskodások körmondatrengetegeibe. De ez udvariatlanság, is lenne K ü r y Klárával szemben, akinek most csak örülni ü l i k ; sőt, akinek most csak örülni l e h e t . . .

Nóra a Nemzeti Színházból a Thálián keresztül e l j u t o t t a Magyar Színházba, hogy egy lelkes és izmosodó fiatal drámai színésznő megszólaltathassa Ibsent — a kültelken. N e m gúnyképpen m o n d j u k ezt, hanem hogy odaszögezhessük melléje a lemondó v a l l o m á s t : Budapesten még a legjobb művészi ambicziók számára is az első szakaszhatáron tul a kültelek ásítozik. E léha és csak sírva vigadó nagyvárosnak szerelmes b á l v á n y a minden, aminél- hemperegni lehet a nevetéstől v a g y lepedőkre v a l ó t lehet sirni, de az ő érzései számára idegen a lelki mélységekből j ö v ő szó, tehát kabarázni j á r és nem Ibsent nézni. Pedig amit a Magyar Színház fiatal szinészei legutóbb a Kerülőút-ban, most pedig a Nórában n y ú j t o t t a k , olyasmi, amiben nekünk gyönyörűségünk telik. Szép Thália-délutánok emlékei élednek fel, lelkes és nemesen moderált energiák nyiladoznak fel előttünk és biztató Ígéretek kecsegtetnek arra nézve, hogy v a n n a k már fiatal "színészeink, akik az intelligencziájuk és megértésük rezonáns szekrényén á t tolmácsolják a modern drámai tónust. -E fiatal színháznak m e g v a n már a maga törzskara és ennek a (persze csak színpadi) törzskarnak nagy Ígéreteket tartalmazó vezére Törzs Jenő. A m i t R a n k b a n adott, csak ugy, mint a Garas Márton Helmerje, az, ha egészben'még nem is a befejezett, a véglegesen megkomponált felfogás megelevenedése volt, de mindenesetre olyan átérzésekről számolt be, amelyek helyenként elementáris erővel szólaltak meg. T. Halmi Margit n a g y művészi képességeiről való véleményünket nem z á r h a t j u k le azzal, hogy az ő N ó r á j á t összefoglaljuk. Jobb szeretnénk ezt az ötvenedik Nóra-est után tenni, amikor az egészből ffog kitűnni az, ami most csak a részletekből t ü n t ki, hogy ő N ó r á t csak bánatos finomsággal f o g j a fel, mindjárt elejétől mindvégig. Ő el akarta hitetni, amit nyilván Ibsen m a g a sem akarhatott, hogy egy asszony, egy csöpp kis bijou, hogyan válik két óra alatt öntudatos lénynyé. Mi azt hiszszük, ez -az elhitetés nem szükséges, a három felvonás N ó r á j a három különböző asszony, az élet különböző felfogásával, egy estére transzponálva három fejlődési stádium. Viszont a távozó N ó r á t sem l á t j u k olyan ázottnak, kivertnek és csatát vesztettnek, ahogy ő beállította. Nóra egy daczos fellobogással megy el, átalakulva, szinte : életrekeíve.' D e ez a megfigyelésünk semmit se v o n le abból az elismerésből, amelylyel egyéb detailokért Halmi Margitnak tartozunk. Józan, ijedt, fantaszta és szárnyaszegett t u d o t t lenni, egyszóval : asszony volt s ez nagy jótétemény minálunk, ahol a drámában is jobbadán csak primadonnákkal pótolják a hiányzó asszonyokat. B—n.

A legjobb karácsonyi ajándék gyermekek számára. Majdnem

ó r i á s i s i k e r t é r t el az u t o l s ó é v t i z e d e k b e n e g y j á t é k - és f o g l a l k o z á s i s z e r gyermekek számára, amely külső alakjával köveset m u t a t , molybon azon. b a n m i n d e n m á s játékszerrel s z e m b e n oly sok előny foglaltatik, liogy n e k i t é n y l e g e g y m a g a s , m a r a d a n d ó é r t é k t u l a j d o n i t h a t ó . Mi a K i c l i t c r E . A d . és T á r s a , k i r . u d v a r i és k a m . száll., b é c s i c z é g n e k (I., O p c r n g n s s o 16) H o r g o n y - K ő é p i t ő s z e k r é n y e i t é r t j ü k . A t e c h n i k a m i n d e n á g a z a t á b a n v a l ó h a l a d á s k o r s z a k á b a n i g a z á n é r t é k k e l h í r , lia m á r a g y e r m e k b o n a f o r m a és a l a k i s z é p s é g i r á n t i é r z é k é l e s z t o t i k és h o g y ez m á s f o g l a l k o z á s i szer á l t a l h a s o n l ó t ö k é l e t e s m ó d o n cl n e m é r h e t ő , a z t b i z o n y l t j a e g y t e k i n t e t az alaktelt mintalapokra, amelyek k ö n n y ű m i n t á v a l kezdvo, lassanként nehezebb mintára térnek át. M a g u k a k ö v e k i g e n t i s z t á n v a n n a k k i d o l g o z v a és l e h e t ő v é t e s z i k a g y e r m e k e k n e k a k ö n n y ű és b i z t o s f e l á l l í t á s t . E g y n e m m e g v e tendő előnye t o v á b b á a szekrényeknek azok n a g y tartóssága, mert e s e t l e g e l v e s z e t t k ö v e k m i n d e n k o r p ó t o l h a t ó k és m a g u k a s z e k r é n y e k is k i o g é s z i t ő s z o k r é n y e k és H o r g o n y - H i d é p l t ő s z e k r é n y e k h o z z á v á s á r l á s a által tervszorülcg uagyobbitliatók. E g y c s i n o s ú j í t á s a p o m p á s » S a t u r n « és »Meteor« r a k á s i j á t é k o k , v a l a m i n t a R i c l i t c r - f é l e b e s z é l ő g é p e k és z e n é l ő m ü v e k . Csalódni emberi dolog, de n e m o k v e t l e n ü l kell. H a c n é v r o »Réthy"« figyelünk, ugy n e m csalódunk, lianem eredeti pometefü-ezukorkát k a p u n k 60 f i l l é r é r t , m é g p e d i g egy k e d v e l t régi m a g y a r h á z i s z e r t , m e l y k ö h ö g é s , r o k e d t s é g és h u r u t o s b á n t a l m a k Bok ezer e s e t é b e n oly k i t ű n ő e n bov<.

775,

IRODALOM. A magyar

Shakespeare.

Ha idő, hely és mód adná, most, abból az alkalomból, hogy a Kisfaludy-Társaság Shakespeare-bizottsága megtartotta első ülését, amelyen elhatározta a revideált magyar Shakespeare kiadását, tulajdonképpen tanulmányt kellene irni erről a dologról. Vagy, ha arra nem is telne erő, legalább is illenék, hogy mindenki odahordja a maga összeszedett kis igazság-morzsáit a magyar Shakespeare színházának felépítéséhez. Idő és mód azonban nincs, amikor á kamatláb hétszázalékos csizmával lépked felfelé, azért itt csak glosszák, töredékes megjegyzések következnek. *

A tökéletes magyar Shakespeare-nek azért kell meglenni, mert nincs nyelv, amely olyan tökéletesen, szinte megdöbbentő pontossággal és erővel tudná visszaadni az angol szöveget, mint a. magyar. Semmi sovinizmus, de a két nyelv között határozottan van kongénialitás. A német nyúlós rétestésztája, a franczia fecsegése és az olasz éneklése erővel,, tömörséggel sohasem éri utói még Marlowe-t vagy Fletchert sem, nemhogy Shakespeare igazi hangját tudná rezonálni. Csak a két szomorú, kardnyelv való erre. Persze ,ez csak feltételes állítás, a nyelvtudás határaitól korlátolt, mert hogy a spanyol vagy a norvég hogyan tud hozzáilleszkedni az avoni hangokhoz, azt nem tudom. A. szláv nyelvek szintén kivüle esnek ennek az állításnak a körén, •itt azonban egy bizonyítékom, egyetlen kis törtecske van. A zágrábi nemzeti színházban saját fülemmel hallottam, amikór a királyné rákiáltott a fiára : »Pocskáj Hamlet !« Attól fogva értem, hogy Tolsztoj miért haragszik Shakespeare-re és értem, hogy a szláv soha megérteni és vissza.hangozni az angolt nem tudja. Kicsiny, de groteszk erejű példa ez arra, hogy a két faj közt egy világnál nagyobb, mert világnézetnyi különbség van. *

Shakespeare-t t e h á t . . . majd azt mondtam, hogy jól kell forditani. A szállóigék ragadós erejűek. Pedig nem ugy áll a dolog, hanem sokkai nehezebben : ugy, hogy Shakespeare-t le kell magyarra forditani. A mi Shakespeare-bibliánk eddig a Kisfaludy-Társaság egységes kiadása volt, csak ujabban kezdenek magukban ujabb erőt érző szentségtörők hozzálátni ahhoz, hogy ezt a bibliát megrevideálják, ha indexre kerülnek is érte. A Kisfaludy-Társaság kiadásának a fordítói közül komolyan csak ötről lehet szó, mert Lőrinczi sokkal professzorabb és merevebb, semhogy akakukkos-óra hangjára emlékeztető merev-" ségü forditásai számba jöhetnének. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Szigligeti és Szász Károly fordításain kivül a többi vagy csupa jóindulatu próbálkozás, vagy komolytalan dilettáns-munka.. Annál komolyabbak a Szász Károly forditásai, amelyek ellen lényeges kifogás nem igen emelhető több négynél. Az első az, hogy Szász Károly nem tudott angolul, a másik az, hogy Szász Károly nem tudott magyarul, a harmadik az, hogy Szász Károly nem volt költő, a negyedik pedig az, hogy ahova Szász Károly .odatette a lábát, ott nem nőtt többé fü. Egyébként a Szász-féle forditások egészen kifogástalanok, amit nagyon szeretnék idézetekkel is bizonyítani például »Romeo és Juliá«-ból, vagy és különösképpen »II. Richárd«-ból. Szigligeti a »III. Richárd« egyes helyein költői megérzéssel éri utói Shakespeare-t, de sem a nyelvismerete, sem

az ismérétköre nem"volt elégséges ahhoz, hogy bírjon a vállalt feladatával. ' Petőfi — amint áz egészen .természetes volt — elszaladt Shakespeare-rel. Beleköltött, sőt beleviharzott. Mert volt olyan tüdeje, hogy még a »Corjolan« harsogását is tul tudta zengeni. Az ötvenéves és a Rákosi-féle nyelvtisztitás után dolgozó Petőfi lett volna az a Shakespeareforditó, akiről dicsősége öntudatában talán néha álmodott a legnagyobb álmok álmodója. De ez a huszonötéves Petőfi fiatal és ingerült volt ahhoz, hogy jól fordítson, azonkívül a fordításának a nyelve csaknem olyan rossz, mint az Arany János prózája. Egyáltalán, Petőfi nyelve nem kifogás nélkül való, amint nem teljes ihletben, tökéletes költői trance-ban beszél. Csoda ez és nagy pszichológiai probléma, hogy az, aki a »Szeptember végén«-t, a »Te vagy, te vagy barna kislány«-t és' a »Talpra magyar«-t irta, meg annyi más csodát: nyelvbelileg szinte gyámoltalanná válik néhány versében, prózájának vagy nyolczvan százalékában, főképpen a »Tigris és hiéná«-ban, meg a »Hóhér kötelé«-ben. *

Arany.és Vörösmarty marad csak. Miután Vörösmarty fordításait gondolom a legjobbaknak, — a »Julius Caesar« kevésbé, de a »Lear király« a világ legjobb Shakespeareforditása — róluk nem beszélhetek. Mert itt csak gáncs eshetik, amit rövid uton kell megokolni. Arany János kobzán a dal magára vall. Fordításaiban ugyanazok a geniális és mégis bizonyos belső, önmagával szemben opportunitásra valló különbségek vannak, mint költészetében. A »Szentivánéji álom« rövidsoros tündérversei bámulatosak, az athéni dárdások prózája olyan, mintha téglát fürészelnének. Mégis, az Arany-forditásokkal kellene leginkább foglalkozni és köztük első sorban minden forditás oroszlánmunkájával, azzal, hogy valaki hozzányúl »Hamlet«-hez. Nem is lehet valami arányszámmal kifejezni, hogy az Arany »Hamlet«-je mennyivel jobb. a német Schlegelénél.. De mégsem a Hamlet, a nyelve néhol szárnyal, néhol cserbenhagyja Aranynyal együtt a magyarságot is. A szövegfélreértések kikiabálnak belőle, azonkívül nem alaptalan a gyanú, hogy Arany az angol szöveg mellett haszonnal forgatta Schlegel forditását és — félreértéseit is. Itt jön négy, hamarjában kiragadott rész Hamletből. *

Az első, legalább azt hiszem, némileg bizonyltja azt, hogy Arany használta Schlegelt. Az I. felvonás i . jelenetének 63. és 64. sora angolul igy szól: So f r o w n ' d he once, when, in an angry parle H e smote the sledded poleaxe on the ice.

Ennek a magyar értelme a következő : »Igy ránczolta szemöldökét (akkor is), a m i k o r s z ó v i t á b a n r á s ú j t o t t a a jégre súlyos csatabárdját.«

haragos

Schlegellel megtörtént az a kalamitás, hogy a poleaxe szót (csatabárd) polacke-nak, »lengyel«-nek olvasta és ezt a helyet igy forditotta : S o dráut' er einst, als er in zorn'ger Zwiesprach' A u f s E i s warf den beschlittenen P o l a c k e n .

Magyarul pedig, az Arany János fordításában ez a passzus azt mondja, hogy : • S boszus v i t á b a n ily zord képe v o l t , Midőn a szánas l e n g y e l t a jegén Megverte.

Amikor az öreg Hamlet szelleme megjelenik (I. 4. 43.), Hamlet a - megszólításában a többi közt ezt mondja: T h o u com'st in such a questionable shape, • T h a t I will speak t o thee . . .

776, Ezt Ararty .1 qüestionable fordítja:

szó teljes félreértésével 'igy

D e oly kérdéses alakban jelensz meg, H o g y szólnom kell veled.-

A szellem egyáltalán nem kérdéses alakban jelenik meg, mert az alakja félreérthetetlenül és minden kérdést kizáróan az öreg Hamleté. Ellenben egész viselkedése valóban olyan, hogy látszik rajta, kívánja, hogy kérdezzék. Ez .az egész jelenés'mély szépsége és szomorúsága tulajdonképpen : az árny, aki beszélni akar és várja gyermeke kérdését. Nem kérdés tehát, hogy a qüestionable itt annyit jelent: kérdést vdróan. A nagy monológban (III. i.) a 83. sorban igy van az angol szöveg : Thus conscience makes cowards of us all.

Ezt Arany igy forditja magyarra : ' E k k é n t az ö n t u d a t Belőlünk mind g y á v á t csinál.

-

-

Pedig éppen ebben a conscience szóban van benne a Hamlet egész lelke, egész lényege : a töprenkedés. Ez egyike a legsúlyosabb sérelmeknek az eredeti szövegen. A II. felvonás 2. jelenetében, amikor Hamlet a színészekkel beszél, az első szinész igy szaval: B u t who, o w h o had seen the mobled queen.

Ezt Arany egészen jól forditja igy : D e hajh, ki látná a bóbás királynét, —

Mert a mobled itt csakugyan annyit jelent, hogy bóbás, beburkolt, elfátyolozott. De Hamlet ekkor közbekérdez : Bóbás királynét ?

És itt már a bóbás nem jó. Ennek a magyarázata az, hogy a mobled warwickshire-i tájszó, a Shakespeare hazájából való és éppen ezért Hamlet nem érti meg, hanem igy érti és azért kérdez közbe : mob-led, ami annyit jelent, hogy »csőcseléktől vezetett«, »népezibálta«. Ez egyáltalán nem illik bele a szinész által mondott szövegbe s azért ütközik meg raj ta Hamlet és azért siet a következő sorban Polonius, aki_egy kukkot sem ért az egész dologból, erősíteni :

közönséges urakat, abban a buzgó munkában, amelylyel a mai helyzetet előkészítették .és az életrevaló művészet is vágyott kifelé régen ebből a dermesztő kocsonyából, de az imm^r bizalmas együttlétben egyedül maradt Tafelrunde is megtette mindig a magáét és mérgesen és erőszakosan tuszkoltak kifelé mindenkit, aki nem tartozott a Benczúr kapcsolt részeihez."Dicsértessék ezért a derék, poczakoslelkü társaság, mert igy vált el nem odázható szükséggé, hogy végre otthagyják őket az elkeseredett művészek és igy váltak, ők is javára a művészetnek, amihez pedig igazán nem sok közük van. Na hát most egyedül vannak. Most nincs többé zavaró momentum. A kompoziczió aranyszabályai, a két-három szinreczept, a gondosan lemásolt, arczképhü háztulajdonosok, fűszeresek és főispánok, a derék öreg allegóriák, a szép vonal, az arany metszés, a zöld festékből kasiroZott fák, az apáktól örökölt, patronokkal patronirozott szépségek most szabadon fejthetik ki minden lankasztó hatásukat. Most jöhetnek már a kövér polgárasszonyok, mondván : jé, de ilyet, ez a selyem mintha igazi volna ! És jöhet- • nek a középiskolai tanárok, hogy elbágyadjanak az örökszép és figyelemreméltó eszmék langyos levegőjében. És jönni fog, mert jönni kell, egy hivatalos kommisszió és igy fog szólni: ezen a képenJa távlat helyes, de az összhang helytelen, mig azon a másik képen szabatos a rajz, felemelő a nemzeti eszme és jól el vannak találva a szinek, tehát megveszszük a muzeum számára. És aranyérem is lesz és pénzjutalom és lesz felköszöntő, lesz buffet és Bachó muzsikálni fogja a Walzertraumot. Egyszóval: a családi élet intim gyönyörűségei megmaradtak, semmi, sem változott, semmi sem ment tönkre, csupán a művészet hagyta ott ezt a kaczkiás görög házat és ugy fordult a dolog, hogy akik művészi szenzácziókkal akarják felüdíteni lelküket, ezután másfelé fognak kereskedni. Végre megtörtént a különválás és a publikum is tagolódhatik kulturája szerint és külön lesznek az európaiak és külön a többiek. Hála Istennek, á Műcsarnokban már végleg el terpeszkedett az avatag mult s idejárhatnak mindazok, akik jogos felháborodással utasitanak el maguktól minden gondolkodásra kényszerítő kényszert. Ide járhatnak ' és értetlenül állhatnak meg ama pár tisztességes kép előtt, amelyek elkésett freskók gyanánt még itt gubbasztanak,. miközben a flügelhornin érzéssel búgja egy katona a regruta álmát és egyéb' szalóndarabokat. —m.

A z jól v a n : bóbás királyné jól van.

Mert Poloniusnak mindegy volt, hogy mobled-e, avagy mob-led. S ugy látszik, Arany Jánosnak is. Cholnoky Viktor. '

Művészet. A

téli

tárlat.

Hála Istennek, hamar kész van az ember ezzel a mücsarnokbeli • kiállítással: csak egy képet kell megnézni és pontosan értesülve vagyunk az egészről. Hála Istennek, ez a kiállítás nem rosszabb az előttevalónál, egyáltalában nem mérhető semmi más kiállítás mértékével, ez megközelíthetetlenül, szűziesen, szinte azt mondhatnám : abszolúte rossz, sőt még igy sem egészen igaz, mert ez a kiállítás semmilyen. Itt ne firtassuk, hogy micsoda belső proczeszszusok ugrasztottak ki a Műcsarnokból minden értéket és kik tették, hogy irne egy baczillusnyi élet se mozog az egész steril kotyvalékban. Hosszú és természetes és szükségképpeni erjedés segítette a harsányszavu és kérlelhetetlenül

HETI POSTA. A hadnagy ur. Utolsó találkozásunk óta egészséges haladást kell megállapítanunk. A diagnózis a jövőre még kedvezőbb. N y e l v e azonban nem elég sima, nem elég gazdag, egy paradoxonnal élve, a nyelve vérszegény. E z e n nem segít a m i a t y á n k . Zörgessen újra. 1 Nill. Valaki meghalt. Nem találjuk. — í r á s o k javitására csak akkor vállalkozhatunk, ha az az írás nagyon érdekes. Harcz. N a g y szavak. A k i a nagyképűség ellen harezol, annak kerülni kell a nagyképűség látszatát. E g y é b i r á n t — elég gyenge, Sárika. A »Mért ébredünk* czimü apróságot besorozzuk. N e m közölhetők : A temetőben. — Levél. — összhang. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos :. KISS JÓZSEF. Nem undorító, mint a legtöbb keserüviz, kellemes izü, hatásában pedig páratlanul biztos, gyors, enyhe a Schmidthauer-féle igmándi keserüviz, melynek g y ó g y h a t á s á t radió-aktiv tulajdonságai is lényegesen fokozzák. Gyomor- és bélbajoknál reggeli előtt egy félpohár elegendő. K a p h a t ó kis és nagy. üvegekben mindenütt.

Budapest, 1907; — N y o m a t o t t az A t h e n a e u m irodalmi és n y o m d a i r.-társ. betűivel.