Képzési módszertan és oktatási segédanyag Vas megye természet-közeli turisztikai kínálatának fejlesztéséhez

Képzési módszertan és oktatási segédanyag Vas megye természet-közeli turisztikai kínálatának fejlesztéséhez „Natur-Kulinarium - Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” című, L00129 számú projekt keretén belül

az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával

Készítette: Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. 2014

Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................. 3

I.

II. SZEKUNDER KUTATÁS VAS MEGYE TERMÉSZET-KÖZELI TURISZTIKAI KÍNÁLATÁRÓL ........................................................................................................................... 7 II.1. A belföldi turizmus jellemzői ............................................................................................ 7 II.2. Vas megye bemutatása ...................................................................................................... 9 II.3. Természetvédelem ............................................................................................................ 16 II.4. Vas megye turizmusa ....................................................................................................... 27 III.

KÉPZÉSI MÓDSZERTAN, TEMATIKA ..................................................................... 51

III.1. A képzés rövid jellemzése .............................................................................................. 52 III.2. Minőségi naturális kínálat kialakításának, fejlesztésének módszertana ................... 56 III.3. Motiváció növelésének módszertana ............................................................................ 61 III.4. Természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakításának módszertana ........ 63 III.5. Hálózatépítés, vízió alapú fejlesztések módszertana ................................................... 66 III.6. Marketing módszertana. Marketing trendek, marketingeszközök ........................... 68 III.7. Termékfejlesztés módszertana ...................................................................................... 70 IV.

OKTATÁSI SEGÉDANYAG.......................................................................................... 75

IV.1. Bevezető gondolatok ....................................................................................................... 76 IV.2. Minőségi naturális kínálat ............................................................................................. 77 IV.2.1. Helyi termékekre alapozott minőségi naturális kínálat kialakítása ................... 89 IV.3. Motiváció növelése ........................................................................................................ 106 IV.4. Természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakítása .................................... 111 IV.5. Hálózatépítés, vízió alapú fejlesztések ........................................................................ 117 IV.5.1. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram ............................................................. 122 IV.6. Marketingtrendek, marketingeszközök ..................................................................... 137 IV.7. Termékfejlesztés ........................................................................................................... 150 IV.7.1. Helyi termék-fejlesztés .......................................................................................... 162 IV.7.2. Esettanulmányok ................................................................................................... 167 V. FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................ 187 VI.

MELLÉKLETEK........................................................................................................... 190

1.

melléklet: Szombathelyi helyi termelői piac házirendje ............................................. 191

2.

melléklet: Őstermelővé, kistermelővé válás jogszabályi háttere ................................ 194

3.

melléklet: Példa természet-közeli turisztikai programcsomagra............................... 204

4.

melléklet: Termék-terv folyamatábra (példa) ............................................................. 219

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

I.

A Vas Megyei Önkormányzat „Natur-Kulinarium Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” című projekt keretében a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. arra kapott megbízást, hogy a turisztikai szereplők, turisztikai szervezetek, kirándulási célpontok, Vas megyei TDM-ek, illetve TDM szerűen működő szervezetek, a turisztikai kínálat fenntartásában résztvevő egyéb szereplők (például helyi termék-előállítók, önkormányzatok, nemzeti parkok, stb.) számára képzési programot dolgozzon ki (módszertan és tematika). Továbbá feladat olyan képzési tananyag összeállítása, melyet a projekt keretében megrendezésre kerülő két képzési nap folyamán a célcsoportokból kikerülő résztvevők szakavatott előadók segítségével elsajátíthatnak.

A képzési módszertan és tananyag az alábbi témakörök (modulok) köré csoportosítva kerül feldolgozásra: 

Minőségi naturális kínálat



Motiváció növelése



Természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakítása



Hálózatépítés, vízió alapú fejlesztések



Marketing trendek, marketingeszközök



Termékfejlesztés

A projekt háttere

A „Natur-Kulinarium Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” című projekt bemutatása A „Natur-Kulinarium Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú

fejlesztése

és

megvalósítása”

című

projekt

korábbi

osztrák-magyar

együttműködés eredményeként indult el - az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) támogatásával - 2011-ben. A Kelet-Stájerországi Regionális Turisztikai Szövetség, a Vas Megyei Önkormányzat, a Bio Forschung Austria Intézet, az MA 49 – Bécs Város Erdő- és Mezőgazdasági Hivatala és a Nyugat3

dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. szoros együttműködésével megvalósuló projekt jelentős mértékben hozzájárul az érintett térségben a turisztikai ajánlatok és a helyi termékek színvonalának emeléséhez, a választék bővítéséhez, a vonzerő növeléséhez. Feltételeket teremt a különböző gazdasági ágazatok közötti intenzívebb együttműködési lehetőségek kiépítéséhez és a határon átnyúló kínálatok kialakításával egy, az eddiginél jóval szélesebb vendégkört szólít meg. Ezt célozza a közös marketingben rejlő lehetőségek hatékony kihasználása is, amely újabb célcsoportok elérését teszi lehetővé. A projektben résztvevő régiók a kultúrtájak széles palettáját (gyümölcsöskertek, szőlőskertek, kastélykertek, gyógynövényrétek, gesztenyések, alpesi legelők) kínálják, melyek számos kulturális, történelmi és kulináris hagyománnyal rendelkeznek. Ezt a sokszínűséget nevezzük kertnek, ami a klasszikus kertek növényvilága mellett magában foglalja a régiók kultúrtájainak gazdag kínálatát. Ezekhez kapcsolódnak a térségben előállított, az adott vidékre jellemző mezőgazdasági és kézműves termékek. A potenciális vendégek érdeklődése azt mutatja, hogy egyre többen szeretnének természet-közeli régiók autentikus, gondozott kertjeiben nyaralni, pihenni és élvezni a régió különleges kulináris adottságait. A regionális természet és kulinárium köré épített új élményformák, valamint a kertek közös értékesítése az új típusú üdülési kínálatokon keresztül valósul meg. Ennek eredményeként a természeti kincs, valamint a hagyományokra épülő további helyi értékek turisztikailag, gazdaságilag és oktatási szempontból is hasznosulhatnak. A komplex regionális értékteremtés új munkahelyek létrejöttét is eredményezi mind a turizmusban, a vendéglátásban, a kulturális szolgáltatásokban, mind pedig a mezőgazdaságban. A „Natur-Kulinarium” projekt kiindulási pontja a részt vevő régiók kertjei és kultúrtájai, valamint az itt létrejött regionális termékek és kulturális hagyományok sokszínűsége. Ezek hatalmas, eddig nem kielégítő módon kiaknázott potenciállal bírnak a turizmusban, csakúgy az érintett régiók gazdaságának fejlesztésében. A jelenlegi potenciál turisztikai, mezőgazdasági, vendéglátó-ipari és oktatási célú hasznosításának előfeltétele a regionális sokszínűség, a természet-közeli különlegességek, a biodiverzitás lehető legteljesebb mértékű megőrzése, megóvása és fejlesztése. Mindezt a régiókban (most még) fellelhető gazdasági és eszmei értékek fokozott tudatosításával és közvetítésével kívánjuk erősíteni.

4

Összességében elmondható, hogy a Natur-Kulinarium projekt célja a régiókra jellemző kertekre és kultúrtájakra alapozó, vonzó turisztikai, kulináris és képzés-orientált kínálat kialakítása, valamint ezekre építve új helyi értékek létrehozása. Ennek érdekében a következő célokat tűzték ki maguk elé a projektpartnerek: • A régiókra jellemző kertek és kultúrtájak potenciáljainak felmérése és megismertetése. • Határokon átnyúló, a természet-közeli turizmus új formáit megcélzó tapasztalatcsere és kompetenciaépítés. • A magyar oldal kevésbé hatékony turisztikai együttműködési hálózatának javítása az osztrák partnerek know-how-jára támaszkodva. • A regionális turisztikai és képzési célokat szolgáló biodiverzitás átfogó élményei által kínált új formák kialakítása és fejlesztése. •

Turisztikai

szolgáltatók,

szállásközvetítők

mezőgazdasági,

értékteremtésének

növelése

valamint

oktatási

természet-közeli

intézmények üdülési

és

kínálat

segítségével. • Határon átnyúló turisztikai érdeklődés és a látogatók számának növelése az új kínálat segítségével. A projekt elsődleges célcsoportját a turisztika, az oktatás, a biodiverzitás/természetvédelem, a mezőgazdaság, a regionális fejlesztéspolitika terén működő szervezetek, illetve azok munkatársai jelentik. A projekt elő kívánja segíteni azt, hogy az érintettek is felismerjék a kertek és kultúrtájak különlegességeiben rejlő lehetőségeket. Ezeket a saját szakmájukban aktív, jövőre irányuló értékteremtési forrásként hasznosítsák. A szemléletformálással pedig azt kívánják elérni, hogy régiójuk kertjeire, mint folyamatosan megújuló kínálati formára is gondoljanak. A projekt másodlagos célcsoportja a régió lakossága, az idelátogató turista, akik lehetőséget kapnak, hogy autentikus, regionális kertek és kultúrtájak kínálatát tapasztalhassák meg minden érzékükkel (látás, hallás, érzés, szaglás, ízlelés). A projekthez csatlakozó minőségi elvárásoknak megfelelő „természet-közeli” hotelek és szállásadók vendégéjszakái, látványkertek és természeti élményt nyújtó szolgáltatók vendégei számát, valamint a hagyományos regionális termékeket kínáló gazdák, beszállítók és vendéglátók forgalmát kívánják növelni.

5

A projektpartnerek célja, hogy felhívják a figyelmet a helyi termékekre, azok termelőire, segítsék a munkájukat, piacra jutásukat, bevonják őket a térség turisztikai kínálatába. Fontosnak tartják a mezőgazdasági termelés hagyományainak felelevenítését, megőrzését.1

Vas Megyei Önkormányzat „Natur-Kulinarium Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” című projekthez kapcsolódó belső anyagai alapján 1

6

II.

SZEKUNDER

KUTATÁS

VAS

MEGYE

TERMÉSZET-KÖZELI

TURISZTIKAI KÍNÁLATÁRÓL

II.1. A belföldi turizmus jellemzői „A magyarországi turizmus gazdasági teljesítménye abszolút értékben a világ 181 országát értékelve az 55. helyet, a nemzetgazdasághoz viszonyított arányát tekintve a 136. helyet, a növekedés ütemét tekintve szintén a 136. helyet foglalja el.” (Állami Számvevőszék Kutató Intézete, 2010). Elmondható, hogy a magyar lakosság utazási aktivitása más európai lakosokhoz képest alacsony, és várhatóan ez a jövőben sem fog ugrásszerűen pozitív irányba változni. 2010-ben 2009-hez hasonlítva 6,7 % az összes szállodai vendégéjszaka szám emelkedése. Ebből a belföldi 5,8 %-kal, a külföldi 6,4 %-kal bővült. Ugyanakkor, ha a teljesítményt az öt évvel ezelőttihez viszonyítjuk, azt látjuk, hogy az összes vendégéjszaka szám növekedése csupán 2,6 % volt. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 9,8 %-kal nőtt, a külföldieké 3,3 %-kal csökkent 2010 I- IX. hónapokban 2006-hoz képest. (Magyar Szálloda Szöv., 2010) A belföldi forgalom relatív pozícióromlásának hátterében a bázishatás mellett a belföldi üdülési csekkek 2009-hez képest eltérő adózása is megjelenhet. A szállodák szobakihasználtsága 37% volt, 1 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. (Magyar Szálloda Szöv., 2010) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján, 2011. I. félévében a lakosság 23%-a vett részt belföldi idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos utazást. A jelentés szerint az utazások száma 10%-kal, az azokon eltöltött idő aránya pedig 9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Viszont ezek az adatok még mindig jóval elmaradnak a 2008. évhez képest, 10%-kal kevesebb. Továbbá a hivatal jelentése szerint a turisztikai szempontból mobilabbak a fiatal korosztály és a kisgyermekes családok. Területi szempontból nézve turisztikailag aktívak a fővárosban és a közép-dunántúli régióban élők. (Statisztikai Tükör, 2011. október) A turisztikai fogyasztás aránya hasonló mértékben nőtt, mint az infláció. Szálláshelyszolgáltatásokra 34, vendéglátó szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 26, közlekedésre szintén 26 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapesti lakosoktól származott, és több mint negyede a Balaton régióban valósult meg. (Statisztikai Tükör, 2011. október)

7

Hétvégi utazásokon, a 2011. év I. félévében a lakosság 18,5%-a vett részt, ez az arány, hasonló a 2010. I félévéhez. Ezen 1-3 napos utazások során a Nyugat-Dunántúli Régióban 1,2 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16,6%-a az összes eltöltött napnak, (7,2 millió nap). Az utazások fő motivációja a rokonok, ismerősök meglátogatása (55% utazott ilyen célból). 31% utazási célja a szórakozás, pihenés, városnézés, természetjárás. Ezeknek az utazásoknak a 70%-a gépkocsival történt, autóbuszt és vonatot 15-15%-ban használták a belföldi turisták. A hétvégi típusú utazások során a turisztikai fogyasztás 67 milliárd forint volt, ez az összeg 15%-kal magasabb a 2010 első féléves adatokénál.(Statisztikai Tükör, 2011. október). 2011.I. félévében a négy- és az annál több éjszakás belföldi utazásokon a magyar lakosság 8,4%-a vett részt legalább egyszer. Területi szinten a különbségek jelentősek, a fővárosban és Pest megyében lakók utazási aránya 14%, az ország más régióiban ez az arány 4,1-7,4%-ig terjed. Az 1,5 millió utazás során a lakosság összesen 12 millió napot töltött el. Fő motiváció itt már, a hétvégi utazásokkal ellentétben, a szórakozás, pihenés, városnézés, természetjárás (47%), a rokonok ismerősök meglátogatása, mint motiváció 28%-ban jelenik meg. Ezeknek az utazásoknak fő célpontja a Balaton (23%) és Budapest, Közép- Duna- vidék (21%). A Nyugat-Dunántúli Régiót 9% részesítette előnyben nyaralásai, utazásai során (Statisztikai Tükör, 2011. október).

8

II.2. Vas megye bemutatása Vas megye földrajzi lehatárolása, topográfiai jellemzése Tájföldrajzi értelemben Vas megye csaknem teljes egészében a Nyugat- magyarországiperemvidék elnevezésű, egymástól természet- és tájföldrajzilag számos tényező tekintetében alapvetően különböző középtájakat területileg egyesítő nagytáj középső részén helyezkedik el. A megye tájtani szempontból meglehetősen heterogén képet mutat, amelyet jól jellemez, hogy területén 5 középtáj, és ezek részeiként 16 kistáj osztozik. A középtájak sorából három a területének túlnyomó részével a megyében helyezkedik el. A megye Ny-i, határközeli szegélyén az Alpokalja húzódik, tőle K-re a megye a középső harmadát a Sopron-Vasi síkság foglalja el, a Rába völgyétől K-i, D-i irányban a Kemeneshát húzódik, amely csaknem teljes egészében a megyéhez tartozik. A megye K-i pereme már a Marcal-medence területére esik, a Zalai dombság egy része pedig a megye legdélebbi szegletét foglalja el. A megye kistájai között a sztyepp jellegű tökéletes síkságoktól a tagolt dombsági felszíneken át a fenyvesekkel borított középhegységig számos tájkarakter előfordul. Vas megye legmagasabb térszínű, egyetlen középhegységi területe a kristályos palákból felépülő Kőszegi-hegység, amelyet erősen tagolt felszíne, szubalpin éghajlati jellege, összefüggő erdei fenyvesei és bükkösei, és hegyi kaszálórétjei tesznek tájképileg gazdaggá. A hegységet D-ről és K-ről övező hegylábfelszín a Kőszeghegyalja, amelyet a Kőszegihegységben eredő vízfolyások hordaléka borít, felszíne enyhén lejtősödő, jobbára tölgyesekkel, kisebbrészt lehúzódó fenyvesekkel borított elegyengetett síkság, illetve fennsík. Szigethegyként emelkedik ki belőle a Kőszegi-hegységtől D-re a Vas-hegy ókori tömege. A hegylábfelszín folytatása D-i irányban a szubatlanti éghajlati jellegű, helyenként fenyvesekkel, tölgyesekkel borított, kavicstakarós fennsík a Pinka-sík, amelyet nagyobbrészt szántóként hasznosítanak. A megye Ny-i kiszögellését legnagyobbrészt elfoglaló Vasi-hegyhát vízben, csapadékban bővelkedő, szubalpin éghajlatú, erősen felszabdalt eróziós-deráziós dombság. A táj erdősültsége magas, erdei fenyvesek, szubmontán bükkösök és tölgyesek fedik, csak a völgytalpakon van lehetőség mezőgazdasági művelésre. Nagyon hasonló jellegű táj, csak valamivel kevésbé tagolt felszínű a Rábavölgy és az országhatár közt elterülő piciny Felső- Őrség is. A Kőszeghegyalja hegylábfelszínétől K-re terül el az enyhén hullámos felszínű, alföldies jellegű, vízfolyásokkal sűrűn behálózott hordalékkúp-síkság, a Gyöngyös-sík. É-i peremén a cseres-tölgyes erdők, D-en a barna erdőtalajokon szántók foglalják el a legnagyobb területet, a patakok mentén a rétek, legelők és ártéri ligeterdők dominálnak. A Gyöngyös síkvidéke É felé a Répce- síkba megy át, amelynek Ny-i, a hegylábfelszínnel határos része kissé tagoltabb, K felé kevésbé változatos, tökéletes síkság benyomását kelti. A kavicstakarós hordalékkúp-síkságon képződött barna erdőtalajokon 9

nagyobbrészt cseres-tölgyes erdőket, kisebbrészt szántókat találunk. DNy-ÉK-i irányban húzódik keresztül a megye középső sávjában a Rába-völgy és az annak vonalát követő, vele fejlődéstanilag szoros kapcsolatban álló Rábai teraszos sík. A folyó néhány kilométer szélességű teraszos völgye, a Rába-völgy Ny-on nedvesebb, ÉK-en szárazabb klímájú területen húzódik. A folyóhoz közeli sávban a réti öntéstalajokon szántók, rét, legelő és ártéri ligeterdők a jellemzőek. A Rába völgyét a Ny-i oldalon kísérő Rábai teraszos sík a megye csaknem tökéletesen sík felszínei közé tartozik. Az alig tagolt, teraszos hordalékkúp síkságon Ny-on még erdőkkel tarkítva, a Kisalföld felé hajló, termékeny talajjal borított ÉK-i részen már döntően csak szántókat találunk. Már a Kisalföld része a Kapuvári-sík, amelynek megyébe eső nagyobb magasságú D-i pereme a Rába által feltöltött tökéletes síkság, ahol a réti öntéstalajokon túlnyomóan szántókat, néhol ártéri ligeterdőket találunk. A megye Rába-völgytől K-re elterülő részét csaknem teljesen a Kemeneshát foglalja el. DNy-i fele, a szubatlanti éghajlati jegyeket mutató Felső-Kemeneshát (Hegyhát) rövidke vízfolyások völgyei által alaposan tagolt, kavicstakarós dombvidék, illetve fennsík. ÉK-i része, az Alsó-Kemeneshát alacsonyabb térszínű, elegyengetett felszínű hordalékkúp síkság jellegű táj. A Felső-Kemeneshát hűvösebb, nedvesebb, kilúgozottabb talajú Ny-i részén az elegyes tölgyerdők foglalják el a legnagyobb területeket, É-i szárazabb térszínein a szántók és erdők aránya közel azonos, csak a patakvölgyekben váltja fel ezeket a rét és legelő. Az Alsó-Kemeneshát fokozatosan lealacsonyodó ÉK-i részén képződött réti csernozjomokon szántókat találunk, az alacsonyabb fekvésű K-i területeken rét, legelő és szántók osztoznak. A Kemeneshát K-i irányban, a Marcal felé lealacsonyodó folytatása a Kemenesalja, amelynek teraszos hordalékkúp síkságát helyenként patakvölgyek teszik változatossá. Felszínét nagyobbrészt szántók, másutt cseres tölgyes erdők, illetve vízfolyások mentén rétek, legelők borítják. A Kemenesaljához hasonlóan a megye K-i peremén húzódó Marcal-völgy is a Kisalföld része. A Marcal völgye ligeterdőfoltokkal tarkított, túlnyomóan szántókkal borított alacsonyártér. A megye legdélebbi kiszögellését a Kemeneshátat D-ről szegélyező Felső- Zala- völgy és az attól D-re elterülő Kerka- vidék, más néven Hetés ÉNyi része foglalja el. A Zala forrásvidékét is magába foglaló, a Vasi hegyhátat és a FelsőKemeneshátat a Zalai-dombságtól elválasztó szubalpin klímájú Felső- Zalavölgy teraszos folyóvölgyét a túlnyomóan réti talajokon kialakult rétek, legelők, kisebbrészt szántók, a magasabb térszíneket erdők uralják. A Hetés a Zala és a Kerka folyók mellékvölgyei által tagolt, szubalpin éghajlati jegyeket mutató dombvidék, amelyet fenyő és bükk elegyes tölgyesek, illetve szántók borítanak.2

2

Vas Megye Területrendezési Terve alapján 10

A megye földtani felépítése, felszínfejlődése Vas megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen az ópaleozóos képződmények, az alpi orogenezis során átkristályosodott palás kőzetek, a tengeri és beltavi üledékek, a folyóvizek által épített kavicshordalékkúpok és fiatal medencefeltöltések, továbbá a gazdag periglaciális formakincs egyaránt megtalálható. Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés Összetett szerkezeti adottságaiból, változatos fejlődésmenetéből adódóan, illetve a felszínalakító tényezők máig ható munkája eredményeképpen a domborzati viszonyok nagyfokú változatossága jellemzi a megye területének túlnyomó részét. Orográfiai viszonyainak alakításában a szerkezeti meghatározottság, a litológiai viszonyok, a folyóvizek eróziós-akkumulációs tevékenysége és helyenként - a periglaciális folyamatok játszották a fő szerepet, de kis területen a bazaltvulkánosság eredményei is gazdagítják a felszínt. Az átlagos tengerszint feletti magasság szerinti tagolódás alapján a megyében jól elkülöníthető térszínek határolhatók el, s ezek egyben sajátos domborzati típusokat is jelentenek. A megye Ny-i peremén emelkedő Alpokalja a legnagyobb átlagmagasságú tagolt középhegységi és dombsági térszíneket foglalja magába. A Sopron-Vasi síkság helyenként tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban, míg a Kemeneshát tagolt dombsági, illetve hullámos fennsíkszerű felszíne kismértékben környezete fölé magasodik.

11

Éghajlati adottságok Vas megye klíma adottságaiban Ny-i fekvéséből következően az atlanti hatások erősebben érvényre jutnak, mint az ország területén bárhol. Ennek köszönhetően éghajlatának jellegére a kiegyenlítettebb hőmérsékleti és csapadékviszonyok, a bőséges csapadék és a pozitív vízháztartás, a nagyobb párásság és borultság jellemző. Azonban a megye éghajlata sem teljesen egységes, Nyról K-i, ÉK-i irányban haladva az óceáni, a hegyvidéki és a szubmediterrán klímahatások gyengülnek, és mind jobban érvényesülnek a kontinentális éghajlati jellemzők. Vízrajzi jellemzés A Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj és azon belül Vas megye területének vízrajzi sajátosságait az éghajlati tényezők, a földtani és domborzati adottságok, a kőzetviszonyok és a talajtípusok együttesen alakítják. A 650 mm-t meghaladó éves csapadékmennyiség, az ennek csaknem mindenütt alatta maradó párolgási értékek, a hűvös nyarak következtében a táj vízellátottsága az ország egyéb területeihez hasonlítva a legkedvezőbb. A középhegységi és dombsági területeken a pozitív vízmérleg, a felszín nagyfokú szerkezeti tagoltsága, a felszíni és felszínközeli kőzetek gyenge vízáteresztő képessége, illetve a talajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együttesen eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok igen kedvezőek és a táj vízhálózatát a nagy vízfolyássűrűség, a magas vízhozamok jellemzik. A domborzatilag kevésbé tagolt, alacsonyabb térszíneken és a sík területeken a kisebb csapadékmennyiség és nagyobb párolgás, a jó vízáteresztő- és víztárolóképességű kőzetek és talajféleségek együttesen rosszabb lefolyásviszonyokat eredményeznek, s így ezek a területek kevésbé sűrű vízhálózattal és jelentős felszín alatti vízkészletekkel jellemezhetők. A vízfolyások túlnyomó része a megyét 140 km hosszon átszelő Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A Kemenesalja és a Kemeneshát egy részének vizeit a Marcal szállítja a Rábába, s csak a megye DNy-térsége - a Vasi-hegyhát és a Kemeneshát D-i szegélye - tartozik a Zala vízrendszeréhez, néhány kisebb vízfolyást pedig a Kerka gyűjt össze és vezet a Murán Keresztül a Drávába. A Rába - megye területét is érintő - jelentősebb baloldali mellékfolyói a vízhozamuk és vízgyűjtőterületük nagysága alapján a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös, és a Répce, amely már a megyén kívül éri el a Rábát. Jobboldalról csak két jelentősebb vízfolyást, a Kemeneshát és a Kemenesalja vizeit összegyűjtő Csörnöc-Herpenyőt és a megyehatáron folyó, de távolabb betorkolló Marcalt veszi fel a Rába. A megye területe a felszín alatti vizekben gazdag tájaink közé tartozik. A talajvíz összefüggően és legnagyobb bőségben a Gyöngyös-, a Répce-, és a Rába-menti nagy 12

tárolóképességű kavicstakarós síkságokon jelentkezik. Rétegvíz az összetett, jelentékeny tárolókapacitású és vastag rétegsorok következtében a megyében mindenütt feltárható, mennyisége azonban területileg változó. A megyében mélyült hévízfúrások közül hőfokuk és vízhozamuk alapján a jelentősebbek: Rábasömjén (81oC, 70oC), Vasvár (70oC), Mesteri (61oC), Bük (58oC), Sárvár (45oC), Borgáta (47oC), Szombathely (35oC), illetve Nádasd és Nagytilaj. Az Őrség szénhidrogénkutató fúrásai további hévízkitermelésre adnak lehetőséget.3 Természetes növényzet A megye természetes növényzete meglehetősen összetett képet mutat, területén több, eltérő jegyeket hordozó flórajárás húzódik. A természetes növényzet ma már csak a megye Ny-i sávjában képez nagyobb kiterjedésű, összefüggő területet. Az Alpok hegytömegének közelsége és a nedvesebb klíma a növénytakaró jellegében is érezteti hatását, a legnyugatibb, magasabb térszíneken a zárt összefüggő erdőségek máig fennmaradtak, és a hegyvidéki, kelet-alpesi flóraelemek és társulások dominálnak. A viszonylag hűvös és csapadékos táj eredeti természetes növénytakaróját jellemzően a zárt tölgyesek, bükkösök, valamint erdeifenyvesek és gesztenyeerdők alkották. A középső és K-i tájakon, ahol a kontinentális klímajegyek jobban érvényre jutnak, a kisebb csapadékigényű, dombsági és síkvidéki növényzet terjedt el. A természetes növénytársulások itt ma már csak jobbára foltokban lelhetők fel, az emberi beavatkozás következtében a megye területének nagyobb része mező- és erdőgazdálkodás alatt álló kultúrtáj.

3

Vas Megye Területrendezési Terve alapján 13

Talajtani jellemzés A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. A Kőszegi-hegység K-i és D-i előterében az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az uralkodóak. Hasonlóak a Pinka-sík talajviszonyai is. A Felső-Őrség, a Vasihegyhát és a Kerka-vidék talajviszonyai sok hasonlóságot mutatnak. Uralkodó talajtípus összefüggő területet alkotva a rossz, szélsőséges vízgazdálkodású, savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj. A Kőszeghegyaljától DK-re elterülő, folyóvízi feltöltésű Gyöngyös-síkon a jégkorszaki eredetű vályogon, löszön és agyagon jó minőségű talajok alakultak ki, a síkság legnagyobb részét a Ramann-féle barna erdőtalaj foglalja el. A Répce-síkság szintén a megye legjobb talajadottságú területei közé tartozik. A Rába menti síkság Kisalföldbe hajló ÉK-i, melegebb, szárazabb területein nagyobb összefüggő területeket alkot a csernozjom barna erdőtalaj és a Ramann-féle barna erdőtalaj is. A megyének ezek a középső és É-i térségei a szántóföldi mezőgazdálkodás számára legjobb adottságú területei. A Rábasíkság Ny-i, csapadékosabb részén a talajadottságok megváltoznak, és a magas humusztartalmú talajokat a gyengébb termőképességű barna erdőtalajok és a rossz vízgazdálkodású, pangóvizes pszeudoglejes barna erdőtalajok váltják fel. Magát a néhány km széles Rába- völgyet végig magas talajvízállású réti öntések és fiatal nyers öntéstalajok kísérik. A Kemeneshát Rába és Zala által közrefogott Ny-i részét a talajtípusok nagyobb homogenitása jellemzi. Az uralkodó talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Az AlsóKemeneshát talajtani képe jóval változatosabb. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a csernozjom barna erdőtalajok, a réti csernozjomok, a Marcal völgyében pedig a lápos réti talajok is megjelennek. A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem veszélyezteti. Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok Vas megyében az eltérő fejlődésmenetű és geológiai adottságú tájak egymásmellettisége a természeti erőforrások és az ásványkincsek területi előfordulásában, illetve az egyes készletek mennyiségi és minőségi jellemzőinek különbözőségében is megmutatkozik. Általánosságban a megye területét a jó minőségű szénféleségek és a különböző ércek gyakorlatilag teljes hiánya, az építőipari nyersanyagok hatalmas mennyisége és a gazdag hévízkészlet jellemzi. A turizmus és a gyógyidegenforgalom szerepének erősödésével Vas megye egyre nagyobb jelentőségre szert tevő 14

sajátos természeti kincse a hévízkészlete. A megye hévízkészletét a szénhidrogén kutatófúrások tárták fel, ma 18 kiképzett és elsődlegesen hévíztermelés céljait szolgáló kút üzemel. A megye csaknem valamennyi kútja 35 oC-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. Gyógyvízzé egyelőre csak Bük, Sárvár és Szombathely vizét minősítették, de a megyében feltárt hévizek mindegyikének magas az oldott ásványi anyag tartalma, amelyek jellemzően a kloridos, szulfátos, illetve szénsavas típusú nátrium-hidrogén-karbonátos ásvány-, ill. termálvizek közé sorolhatók. A megye hatalmas termálvízkészlete, továbbá a már megfúrt, de elfojtott, jelenleg nem hasznosított kutak lehetővé tennék a hévizek nagyobb arányú, sokoldalú hasznosítását, elsődlegesen a gyógyidegenforgalom fejlesztése terén. A megye sajátos természeti erőforrásai közé sorolhatók tájképi értékekben gazdag tájai, különösen a szubalpin középhegységi és dombsági tájak illetve a Kemenesalja és a Marcal-medence bazaltkúpjai. Fontos potenciál a Ny-i csapadékosabb vidékek magas erdősültsége, sok helyütt a nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek megléte. Különösen jelentős a hivatalos védelmet is élvező Kőszegi-hegység és Őrség területe, amelyek méltán váltak az idegenforgalom, a kirándulóturizmus célterületeivé.

15

II.3. Természetvédelem Magyarország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke Vas megye. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji, természeti érték semmisült meg, illetve szenvedett el maradandó károsodásokat. A védettségi kategóriák Magyarországon Nemzetközi egyezmények hatálya alá eső területek - Ramsari területek - Bioszféra rezervátumok - (Natura 2000) Országos/magyar/ jelentőségű természeti értékek - ex lege értékek /a Tvt. törvény erejénél fogva védettek/ - egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított értékek - területek, fajok /élőhelyek/ - fokozottan védett - védett Helyi jelentőségű védett természeti értékek (természetvédelmi területek (TT), természeti emlékek (TE) Védett Természeti Területek száma és kiterjedése Magyarországon országos jelentőségűek: • Nemzeti park: 10 db - 483 078 ha • Tájvédelmi körzet: 39 db - 336 875 ha • Természetvédelmi terület: 168 db -30 701 ha HELYI JELENTŐSÉGŰEK: 1195 db – 46 313 ha

Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. A megye természeti értékeinek védelmében a legjelentősebb lépés 2002ben következett be, amikor az Őrségi és a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetek bevonásával, valamint további új területek védetté nyilvánításával megalakult az Őrségi Nemzeti Park. Ettől kezdve - egy rövidebb átmeneti időszaktól eltekintve - a megye területén a természetvédelmi feladatokat, az őriszentpéteri székhelyű Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látja el (kivételt 16

képeznek ez alól a Fertő-Hanság Nemzeti Park megyébe átnyúló részei). (Az ÖNP átmeneti megszüntetése - FHNP-hoz való csatolását - követően jelenleg ismét az ÖNP látja el elsődlegesen a megyében a természetvédelmi hatósági feladatokat. Vas megyében jelenleg 2 nemzeti park, 2 tájvédelmi körzet, 7 természetvédelmi terület és több mint 50 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található (ebből az egyik nemzeti park csak kis részt érinti a megyét). A védett területek területi megoszlása: nemzeti park 42 603 ha, tájvédelmi körzet 4 761 ha, természetvédelmi terület 221 ha, helyi jelentőségű természetvédelmi terület kb. 330 ha. A megye területének (3 336km2) 12,7%-a védett.4

4

Vas Megye Területrendezési Terve alapján 17

Országos jelentőségű védett területek és NATURA 2000 területek Vas megyében

18

A természetes növénytakaró eloszlása Vas megyében

Országos jelentőségű védett természeti területek Vas megye területén két nemzeti park található, az Őrségi NP és a Fertő Hanság NP. Területi megoszlást tekintve, megyei szempontból az Őrségi Nemzeti Park a jelentősebb, mivel ennek döntő hányada Vas megye területére esik, 38 települést érintve, és további kisebb része Zala megyében található. Más a helyzet a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, mivel ez Győr-Moson-Sopron megyéből nyúlik át, s két Vas megyei települést érint.

19

Országos jelentőségű védett természeti területek Vas megyében •

ŐRSÉGI Nemzeti Park - 42 361 ha (+ 1 687 ha Zala megyében)

•

FERTŐ-HANSÁG Nemzeti Park - 327 ha (Répce mente)

•

KŐSZEGI Tájvédelmi Körzet - 4 371 ha

•

SÁG-HEGYI Tájvédelmi Körzet - 238 ha

•

(CSÖRNÖC-MENTI Tájvédelmi Körzet (tervezett) -5 391 ha)

•

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK: 7 db - 222.5 ha o

Kámoni Arborétum - 25,1 ha

o

Jeli Arborétum -75,3 ha

o

Sárvári Arborétum - 9.2 ha Összes: 47 519.5 ha

o

Szelestei Arborétum - 14,2 ha

o

Körmendi Várkert - 36,9 ha

o

Kőszegi tőzegmohás - 3,8 ha

o

Nemesmedvesi Történelmi Emlékhely - 58 ha

Nemzetközi természetvédelmi kategóriákba tartozó területek Vas megyében ramsari terület: • Rába völgy – 9 552 ha NATURA 2000 területek: Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 14 db 66 638,53 ha Különleges Madárvédelmi terület: 1 db 45 694.33 ha Natura 2000 területek Vas megyében kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek 1.) Pinka - 486,09 ha 2.) Ostffyasszonyfa-Csöngei legelő - 181,33 ha 3.) Kemenessömjéni cserjés legelő - 618,48 ha 4.) Kenyeri reptér - 698,76 5.) Gércei tufagyűrű és láprét - 454,85 ha 6.) Rába és Csörnöc-völgy – 12 146,75 ha 7.) Ablánc-patak völgye - 1465,45 ha 8.) Gyöngyös-patak és kőszegi Alsórét - 337,25 ha 9.) Köles- tető - 385,41 ha 10.) Kőszegi-hegység - 4120 ha 11.) Öregcser - 258,06 12.) Őrség – 44 165,39 ha 20

14.) Ság-hegy - 238,06 ha 15.) Váti gyakorlótér - 596,56 ha Különleges madárvédelmi terület: Őrség - 45 694,33 ha Vas megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei •

Települések száma: 216 db

•

Védett területtel rendelkezők: 26 db

•

Megye területe: 333 620 ha

•

Összes helyi védett terület: 750 ha

•

(összes védett terület: 48 269,5 ha - 14%)

Vas megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei •

1 hektárnál kisebb terület: 18 db

•

1-10 hektár közötti: 29 db

•

10-100 hektár közötti: 12 db

•

100 hektár feletti: 2 db

Vas megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei •

Kőszeg környékén: 16 db – 26%; 36,89 ha – 5%

•

Sárvár környéke: 6 db – 10%; 167,9 ha – 22%

•

Sitke környéke: 4 db – 7%; 152,77 ha - 21%

•

Ikervár környéke: 2 db - 3%; 134,46 ha - 18%

Vas megye helyi jelentőségű védett természeti területei •

Park: 38 db; 62%

•

Kastély, intézmény parkja: 19 db

•

Gyűjteményes kert: 1 db

•

Közpark: 18 db

•

Erdő: 8 db; 13%

•

Öreg fa, fasor: 3 db; 5%

•

Komplex élőhely: 2 db; 3%

•

Füves terület: 4 db; 7%

•

Vizes terület: 2 db; 2%

•

Földtani érték: 1 db; 2% 21

•

Elvadult terület, bozót: 2 db; 3%

•

Nincs és nem is volt: 1 db; 2%

Az Őrségi Nemzeti Park a 4/2002. (II.27.) KöM rendelettel került védetté nyilvánításra, összterülete 43.933,5 hektár, melyből 42.281,6 hektár esik Vas megye területére. A védelem célja alapvetően az Őrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát táji és természeti értékeinek védelme. A nemzeti park a korábbi Őrségi és a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetek területeinek bevonásával, valamint további új területek védetté nyilvánításával alakult meg. A nemzeti park az ország legnyugatibb szegletében található, patakokkal szabdalt, erdőkkel és rétekkel borított dombvidéki terület. A térségben elevenen élnek még az ősi mesterségek, népi hagyományok. Egyedülálló a szeres és szórvány településszerkezet. Mindezek együttesen adják a nemzeti park értékét, vonzerejét. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1999-ben történt bővítés során váltak a nemzeti park részévé a Répce menti területek, melyek egy része Vas megyébe, Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárok területére esik. A Vas megyébe eső védett területek nagysága 321 hektár. A területek védetté nyilvánításának célja a Répce menti mocsárréteken az ártér jellegzetességeinek, valamint a rétek botanikai és zoológiai ritkaságainak megőrzése. Vas megye területén korábban négy tájvédelmi körzet volt, de ebből kettő a kialakított Örségi Nemzeti Park részévé vált. Így maradt két tájvédelmi körzet, a Kőszegi TK és a Ság-hegyi TK. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet a 2/1980. (V. 14.) OKTH rendelkezéssel került védetté nyilvánításra, míg bővítéséről 26/1993.(XI.23.) KTM rendelet intézkedik. A tájvédelmi körzet összterülete 4.305 hektár, melyből 550 hektár a fokozottan védett. A Kőszegi-hegység, melynek kétharmada ma Ausztriához tartozik, az Alpok legkeletibb nyúlványa. Területét döntően erdők borítják, leggyakrabban bükkösök, de gyertyános tölgyesek és ligetes szelídgesztenyések is szép számmal találhatók. Gazdag a terület lágyszárú vegetációja és madárvilága. A hegység kultúrtörténeti értékei közül ki kell emelni a régészeti lelőhelyként és búcsújáróhelyként egyaránt ismert Szent Videt, a cáki pincesort, a ma múzeumként működő egykori erdészlakásokat a Stájer házakat, a múlt évben újjáépített óházi kilátót és a Hétforrást. A környék kultúrájának szerves része a nagy múltú szőlő és gesztenye termesztés. A Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet az 1/75. OTvH rendelettel került védetté nyilvánításra. A tájvédelmi körzet összterülete 235 hektár, melyből 24 hektár a fokozottan védett. A Sághegy Vas megye legkisebb tájvédelmi körzete, a balatonfelvidéki vulkánsor legnyugatibb tagja. Az egykor kettős csonka kúp alakú hegyet a századfordulón kezdett és ötven évig folytatott intenzív 22

bányászat megcsonkította, eltávolítva a közel 100 méter vastag bazalttakarót. A tanúhegy visszamaradt része különleges élményt nyújt a látogatóknak, hiszen a vulkán működésének láthatatlan részletei, magmacsatorna, iszapba süllyedt bazalt bombák és különböző módon kristályosodott bazalt formációk tárulnak a szem elé. A még megcsonkítva is fenséges szigethegy geológiai és tájképi értékein túl egyéb jelentős, részben megsemmisített értékekkel bír. A hegy a tájtól elkülönülő önálló flórasziget. Jelentősek a hegy kultúrtörténeti értékei. A bányászat során jelentős mennyiségű leletanyag került elő, mely döntő részben a Nemzeti Múzeumban található. A bánya egykori trafóházában múzeumot működtet a terület kezelője. A megye területén 7 országos jelentőségű természetvédelmi terület található. Ezek közül 5 terület arborétum, vagy gyűjteményes kert (Kámoni, Sárvári, Szelestei, Jeli arborétumok és a Körmendi park) egy emlékhely (Nemesmedves) és egy terület az, mely ténylegesen a tájra jellemző természeti értéket őriz (Kőszegi tőzegmohás láp). Az arborétumok, és gyűjteményes kertek funkciójukból adódóan elsősorban a fa- és cserjefajok, illetve fajták, változatok (esetleg lágyszárú fajok) minél szélesebb körű bemutatását tűzik ki célul. Mivel ezen kertek főként távoli vidékek növényeit mutatják be, ezért a hagyományos értelemben vett, a hazai táji és természeti adottságokat bemutató természetvédelem számára kisebb jelentőséggel bírnak. Ellenben annál jelentősebb szerepet töltenek be az oktatás-nevelés terén, s nem utolsó sorban az adott település zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek a lápok és szikes tavak, valamint országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülnek a védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak. Az ex lege védett természeti területek közül szikes tavak Vas megyében nem találhatók, ellenben lápok több helyen is előfordulnak. A megye területén mintegy 100 kisebb-nagyobb kiterjedésű, a természet védelméről szóló törvény értelmében országosan védett lápterület található. Ezek összterülete több mint 900 hektár. Ezen védett lápterület döntő többsége a Rába völgyében, valamint a Kemeneshát patak völgyeiben található. A megyében országos jelentőségű védelemre tervezett terület a Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, melynek természetes határa északról a Strém patak, a Pinka, majd a Rába folyó, délről a Vasi Hegyhát erdőtömbjének szegélye. Ennek a rendkívül változatos élőhely együttesnek a kiemelkedő értékei indokolják a Tájvédelmi Körzet létrehozását, melynek tervezett területe 3250 hektár.5

5

Vas Megye Területrendezési Terve alapján 23

Helyi jelentőségű védett természeti területek A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartása nem teljes körű. Ez részben abból ered, hogy a helyi önkormányzatok által védetté nyilvánított területeknél, a védetté nyilvánítás folyamatát nem folytatják le teljes körűen. Így egyrészt a terület nem kerül be az országos nyilvántartásba, másrészt előfordulhat, hogy a - jó szándék ellenére - a védetté nyilvánítás folyamatának jogszerűségébe is hiba csúszik. A megye területén jelenleg több mint 50 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A helyi jelentőségű természetvédelmi terület összes kiterjedése kb. 330 ha. A megyében található helyi védettségű parkok, gyűjteményes kertek a következők: Acsádi Kastélypark; Gencsapáti Kastélypark; Hegyfalui Kastélypark; Kőszegi Chernel kert; Peresznyei Kastélypark, Rátóti Kastélypark; Répceszentgyörgyi Kastélypark; Szentgotthárdi Kolostorpark; Szombathelyi Bogáti kastélypark, Gayer-park, Brenner-park, Ezredévi park és Szent István park; Tanakajdi Kastélypark; Tömördi Kastélypark; Vépi Kastélypark; Zsennyei Kastélypark. Ezek közül jelentősebb természeti értékkel bír a 16 hektáros, angolparknak kialakított, fajokban gazdag Vépi kastélypark; a megye egyik leggazdagabb gyűjteményes kertjeként nyilvántartott, 15,2 hektáros Gencsapáti kastélypark; a fenyőfélékben gazdag Acsádi kastélypark és a 10 hektáros Hegyfalui kastélypark, ahol szép platánok, páfrányfenyők, hárs- és kőriscsoportok találhatók. A megyében található helyi védettségű értékes természeti élőhelyek, erdőterületek a következők: 

Kockásliliom termőhelye (Ikervár);



Cseri molyhos tölgyes-borókás (Kemenesmagasi);



Dobogó nevű erdőrészlet (Körmend);



Fehér sáfrányos terület (Kőszeg);



Csarabos-borókás (Kőszegdoroszló);



Csörnöcpatak menti égeres láprét (Nádasd);



Sárgaliliom-élőhely (Nárai);



Több száz éves ártéri tölgyes (Sárvár);



Királyné gyertyája élőhelye (Sitke);



Kocsányos tölgyes (Uraiújfalu).

Ezek közül a legértékesebb természeti élőhelyek a Rába ártér 14,7 hektáros kisebb foltján található Ikervári kockás liliomos; a Sitkei királyné gyertyája, mely egy régi cseres tölgyes állománnyal együtt közel 30 hektáron védett; a 200 éven felüli kocsányos tölgyesekkel büszkélkedő, Rába menti, Sárvári Ártéri kocsányos tölgyes; a Csörnöc menti égeres laprét, mely a védett 24

növényfajokon kívül vidra élőhely is. Rendkívüli szépségű a kocsányos tölgyes állomány a közel 23 hektáros Körmendi Dobogó-erdőben; míg a kis területű Kőszegdoroszlói csarabos értékes borókás és csarabos növényállománnyal rendelkezik. A megye több településen találhatók helyi védettségű fák és fasorok, melyek a következők: Platánfasor (Acsád); Szelídgesztenyefa (Csipkerek); Fekete nyárak (Gór); Lajos-bükkök (Káld); József-majori kocsányos tölgy tanúfák (Káld); Piramistölgy-fasorok (Körmend); Platánfa (Kőszeg); Cserfa és kút (Oszkó); Deák-tölgyek (Rátót); védett fák, fasorok (Szombathely); Park és fasorok (Tormásliget); Bezerédi hársak (Vámoscsalád); Ezeréves tölgy (Zsennye). Helyi védettségű a Mária Terézia-forrás, mely Bejcgyertyánoson található. Az erdőrezervátumok a természetes vagy természetközeli állapotú erdei ökoszisztéma megóvását, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülését, továbbá e folyamatok kutatását szolgáló erdőterületek. Ezen erdőterületekre az erdőfelügyelőség azok különleges rendeltetését bejegyezte. A Természetvédelmi Hivatal az erdőrezervátumok magterületét egységesen fokozottan védett, védőzónait védett státuszba kívánja vonni. A megye területén négy erdőrezervátum került kijelölésre: Velemi Hosszúvölgy, Felsőszölnöki Szabóvölgy, Szakonyfalui Paperdő, Szalafő Őserdő. A természeti területek közé elsősorban azon erdő, gyep, és nádas művelési ágú tartoznak, melyeket természetközeli állapotok jellemeznek. A természeti területeknek, a természet védelméről szóló törvényben előírtak szerinti közzététele még nem történt meg. Vas megyében várhatóan az alábbi területek fogják a természeti területek hálózatának gerincét képezni: az Ablánc-patak völgyének erdőterületei a csatlakozó nádasokkal és gyepekkel; a Sárvár környéki erdőtömbök a csatlakozó nádasokkal és gyepekkel; a Kemenesalja erdő-, nádas-, és gyepterületei; a Répce-völgy természetközeli gyepei; a Rába-völgy természetközeli gyepei, ártéri erdei; a felsőcsatári Vas hegy. Natúrparkok A megye területén két natúrpark található, az Írottkő Natúrpark és az Őrségi Natúrpark. Mindkét natúrparknak megvan az a specialitása, hogy határon átnyúló. Az országban elsőként létrejött Írottkő Natúrpark, az osztrák oldalon lévő Geschriebenstein Natúrpark Vas megyei „tükrözése”. Az Őrségi Natúrpark, egy a három országon átnyúló, magyar-osztrák-szlovén közös kezdeményezésű, Őrség-Raáb-Goricko Natúrpark magyarországi része. A natúrparkok hozzájárulnak a jellegzetes kultúr-, és természeti táj megőrzéséhez. Ugyanakkor a turizmusra is mennyiségi kihatással vannak, elsősorban az ökoturizmus, falusi turizmus, mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó turizmus, kerékpáros turizmus, egészségturizmus területén. A 25

natúrparkok

négy

alapfunkciója

(értékvédelem,

tudatformálás,

üdülés-idegenforgalom,

területfejlesztés) közül minden egyes natúrparknál az adottságai határozzák meg, hogy mely alapfunkciók kapnak nagyobb prioritást. A natúrpark célja az, hogy az ember tevékenységében is figyelembe vegye a természeti adottságokat. A natúrpark a tájat az ember bevonásával akarja megőrizni. Jelenleg kidolgozás alatt áll a Hegyhát Natúrpark szakmai koncepciója. Ez alapján a Vasi Hegyhát térségében létrejönne az előzőekhez hasonló kezdeményezés. A Hegyhát Natúrpark létrehozásának fő indoka az, hogy a Vasi Hegyhát területén lévő 23 település nagy részén (19) olyan táji, természeti, kulturális értékeket őrző területek találhatóak, a szőlőhegyek, melyek az elmúlt évtizedek hagyományok, hagyományos értékek felé forduló társadalmi folyamatainak fényében megőrzésre, mi több fejlesztésre érdemesek. Ezek a területek más néven ugyan, de az egész ország területén megtalálhatóak, és az önfenntartó, a természettel és a tájjal összhangban zajló gazdálkodás egyik még ma is meglévő formáját képviselik. A szőlőhegyek jelentik a létrehozandó natúrpark alapjait, a Kertek Kertjét. A létrehozandó natúrpark elsősorban a társadalmi együttműködés alapjaira helyezett közösségi kert program intézménye lenne, kiemelt célterületekkel: -

szőlőskertek fejlesztése – szőlőhegyek

-

gyümölcsöskertek fejlesztése – őshonos gyümölcsfajták fenntartásának elősegítése

-

gyógynövénykertek

létrehozása,

fejlesztése

–

egészségturisztikai

fejlesztések,

kapcsolódva a Vas megyei Kneipp projekthez -

botanikus kertek létrehozása – ökoturisztikai, erdei iskolai programokhoz, környezeti neveléssel kapcsolatos programokhoz való kapcsolódás

-

egészségkertek létrehozása – esszenciája minden típusú kertnek, melynek lényege az egészséges, helyi termékek előállítása, természet közeli élmények kínálatának növelése

A kertprogramok külön-külön, illetve több variációban is elképzelhetőek, lényege az, hogy minél több embert, társadalmi szervezetet, önkormányzatot, vállalkozást lehessen bevonni a Vasi Hegyhát Édenkertté formálásába, mely által elsősorban az itt élők számára tehetjük lakhatóvá és szerethetővé a Vasi Hegyhátat.6

6

Hegypásztor Kör: Szakmai koncepció – Kertek Kertje a Vasi Hegyhát, 2014. 26

II.4. Vas megye turizmusa A megye területét ezer évek óta kereskedelmi utak szabdalták, rajta átvonuló kereskedők, katonák, utasok használták és a róluk elnevezett utak jelzik, fekvésében is fontosságát, a térségnek. A Borostyánkő római kereskedelmi út a mai napig is megtalálható, láthatóan szeli ketté a megyét észak déli irányban, de déli fertályán áthaladó, a Katonák útjának hívott hadiút is itt, rajtunk keresztül kötötte össze stájer Graz-ot a mai Budapesttel. Vas megye városai nem csak történetiségükben, hanem épített műemlékekben is gazdagok. Az ország harmadik legnagyobb műemlék-együttesét felmutató Kőszeg mellett, Sárváron és Vasváron a vár, Jákon és Veleméren a román kori templom és a Szombathelyen található római kori Iseum és Romkert, mind - mind híres épített örökségünk. A megye páratlanul gazdag kastélyokban, kúriákban is. Sitkén, Bozsokon, Vasszécsenyben, Zsennyén, Vasegerszegen, Sárváron és Körmenden találhatók ezek a hajdani büszke, nemesi lakok. A megyében Bük, Sárvár, Szombathely, Borgáta, Mesteri és Vasvár, Celldömölk, Szentgotthárd rendelkezik gyógy- vagy termálfürdővel, de Bük és Szombathely saját élményfürdő parkjai is elérhető a turisták számára. Híres természeti látványosság a Kámoni, a Jeli, Sárvári, Szelestei Arborétum, Kőszegen és környékén pedig az Írottkő Natúrpark települései kínálnak természet közeli élményeket. Celldömölkön a Ság-hegy és annak krátere, kőfejtője egyedülálló attrakciója a megyének. Híres vörös-borvidéke Kőszeg és Vaskeresztes, valamint az aranyló fehéreket termő Ság-hegy környéke. Vas megyében, a desztináció természeti értékeire és az Őrségre az Őrségi Nemzeti Park vigyáz. A magyarországi vendégek körében népszerű térség, de termálvizeit, wellness fürdőit külföldről is szívesen keresik fel a turisták.

27

Szombathely és környéke A szombathelyi kistérség a 646 km2-es terület a festői Pinka völgytől a megye legnagyobb vízfolyásáig, a Rába folyóig terjed. Szombathellyel, a megyeszékhellyel együtt 113 ezren lakják e vidéket magyarok, németek, horvátok és más etnikumhoz tartozók, békésen egymás mellett élve több mint ezer éve.

Szombathely A látványosan fejlődő, „nyugat királynőjének” is nevezett Szombathely e térség fővárosa. A vasi megyeszékhely történelmi látványosságain túl a kulturális, a sport és a kulináris élvezetek terén is kellemes időtöltést jelenthet a családosan, a párban, illetve az egyedül érkező vendégek számára egyaránt. A Szombathelyre látogatók barátságos, kisvárosi közvetlenséggel, jó közbiztonsággal, rendezett, virágos utcákkal, nyílt terekkel és csodálatos épületekkel találkozhatnak. A folyton nyüzsgő Főtér, a sok park és zöldövezet, a gyermekek számára több órányi biztos „elfoglaltságot” jelentő Kalandváros, mind magyarázat arra, hogy miért is szeretnek annyira a szombathelyiek ebben a városban élni. A vendéglátóhelyek színvonalas szállás- és gasztronómiai kínálata pedig tulajdonképpen az egész térségről átfogó képet ad a betérőknek. Szombathely fejlődése nagyon látványos. Több Európai Uniós pályázat nyerteseként a város rehabilitációs programjában folyamatosan megújította Főterét, új kerékpárutakat épít, fejleszti a szabadidősport kedvelőinek szórakozási lehetőségeit és nagy hangsúlyt fektet a turisztikai látványosságok bővítésére is. Szombathely büszke leghíresebb szülöttjére, és ezért különös gonddal ápolja Szent Márton püspök kultuszát. Egykor az európai köztudathoz éppen a szenten keresztül kacsolódhatott a város. /” Egy római katona gyermekeként születik 316-ban Márton a pannóniai Savariában. Márton később Tours városának püspökeként és az első nagy nyugati szerzetes atyaként ismertté lesz a keresztény világ előtt. Ő az első nem vértanú szent. A középkorban úgy tartották, hogy Mária után az ő tiszteletére szentelték a legtöbb templomot. Márton személye az egész emberi életet átszövi a jótékonyságtól a hithirdetésig, a betegek gyógyításától a szerzetességig, a pásztorszámadástól a borkóstolásig. Savariát 455-ben földrengés pusztítja el. A jelentéktelenné vált település azonban továbbra is ismert Európa-szerte, mivel Tours híres püspökének szülőhelye.” Aigner Géza írása/

28

Szent Mártonhoz kapcsolódó hagyományok Márton-napi lakoma A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. A Márton lúdja tulajdonképpen egy régi római étkezési szokást elevenít fel. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjainak gágogása ébresztette föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost el akarták foglalni éjszakának idején. Innen ered a lúd megtisztelő avis Martis neve. Mindezekkel magyarázható,

hogy

ezen

a

napon

szép,

hizlalt

lúd

volt

az

ünnepi

eledel.

Újbor és lúd A lúd fogyasztásának hagyománya szorosan kötődik az újbor fogyasztásához. Nem véletlen az egybeesés, hisz épp novemberre fejeződik be a must borrá alakulása. Márton emiatt a nagyobb borvidékeken az Új-bor védőszentje is. November 11-én kezdték meg az új hordókat a gazdák, ekkor került az asztalra épp a libasült mellé az úgynevezett Libás-bor vagy sok helyen Márton– bor, aminek még gyógyító hatása is volt a hagyomány szerint. Egyéb szokások, időjóslások Gyakran rendeztek Márton napi vásárokat, bálokat, s a lakomázásnak kedvezett az is, hogy ilyenkor nem szabadott takarítani, mosni, teregetni sem. A Márton napján szedett vesszőt, amit az állatok terelésére használtak, az istálló ajtaja fölé helyezték, megvédte az állományt a betegségektől. A szőlővidékek némelyikén azt is mondták, ha Márton napkor még zöld a szőlő levele, bizonyosan enyhe télre számíthatunk, s ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő évi szüret is bőséges lesz. Mártont már a középkorban a jószág jeles patrónusaként tisztelték. A jószág Márton napján került végleg az istállóba. A pásztorok ekkor számoltak el a jószággal és a szolgálattal. Ekkor kapták meg bérüket és újították meg - vagy nem - szolgálatukat. A Márton napi vásáron kívül említésre méltó a Kézműves Kamara, későbbi nevén a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a 29

Vas megyei Múzeumok Igazgatósága által életre hívott Szent György napi vásár, amely immár 15. éve

nemzetközi

seregszemléje

a

kézműves

mesterség

míves

gyakorlóinak.

Éppen Szent Márton korába csöppenhetünk, ha a Történelmi Témaparkba látogatunk, ahol akár római légiós jelmezbe is bújhatunk, hogy aztán sarunkban a Romkert eredeti borostyánkő útján botladozzunk az egykori Savaria romjainál. És, hogy még autentikusabb rómaiként éljük át a kalandot, ISIS istennő szentélyét is meglátogathatjuk. ISIS szentély

Múzeumfalu

A Múzeumfalu szomszédságában kikapcsolódhat a város szívében pompázó, hangulatos Csónakázó-tónál

30

Korognai János festményei a Kámoni Arborétumról

Ha augusztus 20. után tervezzük érkezésünket Szombathelyre, a SAVARIA Történelmi Karneválon Magyarország legszínesebb történelmi jelmezes kavalkádjába csöppenhetünk, ahol bőséges kínálat jelentkezik a kézműves és helyi termelők által készített portékákból.

Persze nem szabad csak Szombathelyről említést tenni e térség kapcsán. Hiszen Vaskeresztes gyógyító erejű, magas vastartalmú bora, Ják 1200 körül épített egyedülálló Román kori temploma vagy Vasszécseny kastélyai mind e térség kihagyhatatlan látnivalói közé tartoznak. A térség szlogenje lehetne éppen ezért a „többet ér egy napnál” mottó, hiszen az előző felsorolás tényleg csak egy apró szelete az itteni látnivalóknak. És még nem is pisztrángoztunk a kristálytiszta vizű Pinka pataknál vagy csónakáztunk a Rábán, nem hallottuk zenélni a Táplánszentkereszti

31

fúvószenekart, még nem látogattunk el az egykori vasfüggönyt megörökítő családi múzeumba, vagy a Bezerédj kastélyba Zsennyére. Jáki templom

Pinka Pornóapátinál

Bezerédj Kastély Zsennye

Ételek, ízek „Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédanyja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia. Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése van, érzéke és kedve a főzéshez. Válogasd ki a legtehetségesebb sütő-főző embereket, akiknek szakács ősei már a XV. században nemességet kaptak a királytól. Az asszonyok szedjenek össze mindenféle gombát, fűszerszámot, zöldséget, gyümölcsöt, amelyek a Kárpát medence síkságainak, lankáinak és vulkanikus helyoldalainak kiváló talaján termettek, és amelyeket e kis Kánaán aranyló napsugarai érleltek édessé, zamatossá, illatossá." Gundel Imre 32

A Mártonhoz kapcsoló falatozásokról már esett szó. Ám e vidék lakói általában nem libát sütöttek. Hétköznapokon egyszerű, takarékos ételeket készítettek. Reggelire gyakran ettek olcsó, laktató levest /pl. káposztalevest, rántott levest, savanyú levest/ vagy különböző módon elkészített krumplit /pl. paprikás, főtt, héjában sültet/. Főleg a szegényebbek kukoricából főzött kását, pépet, gánicát, gombócot fogyasztottak lekvárral vagy tejföllel. Délben kétféle étel került az asztalra, valamilyen leves mindig megtalálható volt /bableves, gulyásleves, tejfölös répaleves, tejfölös aszalt szilvaleves/. Mellé valamilyen tésztaételt ettek, pl. kifőtt tésztát, amit itt mácsiknak neveznek, kelt rétest, pogácsát, búzagánicát stb. Vacsorára a délről maradt ételeket ették vagy levest főztek. A vacsorát nyáron aludttejjel fejezték be, télen főtt, aszalt gyümölcsöt ettek. Az aszalt gyümölcsök felhasználása széleskörű volt, nemcsak főzve, önállóan, de levesként, és tésztaételekbe töltelékként is fogyasztották. (GASZTRONÓMIA- A magyar konyha jellemzői Tusor András nyomán)

33

Kőszeg-Bük-Csepreg Kőszeg Az ország ékszerdobozának épületei nagyszerű egységet alkotnak a török hódoltság emlékeitől a XIII.-XIV. századi katolikus Magyarország stílusáig. Kőszeg egykor, mint tartományi székhely jött létre és komoly erődítményként szolgált. Az ódon várfal védelmi, stratégiai szerepe kulcsfontosságú volt a régió számára. Jelenleg nagyjából 12 000 fő lakja a kistérségi központként is működő határ menti kisvárost, amely, mint kereskedőközpont korábban is működött, ám a vasút megjelenésével a XIX. század végén (1883) kapcsolódott igazán a gazdasági vérkeringésbe. Mára a turizmusból származik a legjelentősebb bevétele a városnak, hiszen a vendégéjszakák száma duplája az országos átlagnak. Nem véletlen a kisváros népszerűsége. A kulturális örökség értékeivel és csodás természeti környezetével a turisztikai szempontból meghatározó település. A városban összesen 176 műemlék, látnivaló van. A legjelentősebbeket említve a történelmi belváros Vas megye, sőt talán a Nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó műemléki jelentőségű területe, a nemzeti kulturális örökség része. A városközpont a Jurisics tér, ahol megtalálható a Városháza, a Városkút, a Mária szobor, a Szent Imre és Szent Jakab templomok, a Hősök kapuja, a Patika múzeum, a Sgrafittós ház, a Lábas-ház és számos értékes épület.

Hősök kapuja

A városban további műemlék épületek találhatók a Várkörön, Fő téren, mely terület egyik, ha nem a legmeghatározóbb épülete a Jézus Szíve templom. Érdemes betérni a főtéri vendéglőkbe is, ahol házias ízekkel találkozhat a megéhezett látogató. Szükséges is a tápláló falatozás, hogy erőt merítsünk egy kis „bakancsos” turisztikai kalandhoz.

34

Írottkő kilátó

Hiszen a város fölé nyúló Kőszegi-hegységben található a Kőszegi tájvédelmi Körzet értékes növény és madárvilágával. A természeti értékek védelme miatt a hegyen kialakítottak fokozottan védett területeket, míg a városban az érdeklődők a Természetvédelmi Látogatóközpontban nyerhetnek először bepillantást a Kőszegi-hegység értékeibe.

Turistaút

A térség legmagasabb pontja a 883 méteren lévő Irottkő, ahova rendkívül jól kiépített kerékpár és gyalog-túra útvonal is vezet. A kisváros hagyományos ünnepei az Alpok lábánál speciális íz-világgal rendelkező bor termelése köré csoportosulnak. Kőszegen 1740-től él az a nemes hagyomány, amely szerint a helyi boros gazdák Szent György napján mutatják be a hajtásokat a város elöljáróinak, megfigyeléseiket pedig bejegyzik egy

35

könyvbe, a „Szőlő Jövésnek könyvébe.” Az eseményt mazsorettes felvonulással és hamísíthatatlan dínomdánommal ünneplik április derekán, Kőszegen.

Bük A nagyjából 3000 lakosú város az úgynevezett Felső-Répcementi kistérségben található. Az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce-síkon fekvő üdülőhely Szombathelytől 27 km, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. A város tisztasága, virágos házai szinte csalogatják a gyógy- és termálfürdő felé a fáradt lábakat, hogy pár napos felfrissülés után folytassák útjukat e látványosságokban és élményekben egyaránt gazdag régióban. A büki gyógyvíz Különösen hatásos a krónikus gyomorhurut, a fekélybetegség és emésztési zavarok gyógyításánál, az osteoporosis megelőzésére, kezelésére. Az egyedi összetételű - alkáli-hidrogénkarbonátos, magas

kalcium-, magnézium- és

fluortartalmú

-

büki gyógyvíz egyedülállóan kedvező hatást fejt ki a szervezetre. A gyógyvíz jótékony hatását a Fizioterápiás Intézetben alkalmazott tradicionális és modern terápiás eljárások széles skálája egészíti ki.

(forrás:

www.bukfurdo.hu) A fürdő wellness szolgáltatásai jelentősen bővültek az évek során, lehetővé téve az egész család számára a tejes kikapcsolódást, pihenést a gyógyító hatás mellett. Az itteni szállodák sora kínál különleges programokat a golfozástól egészen a vadászatig. Jellemző vadfaj a vaddisznó, a gímszarvas, és az őz. Évente vaddisznóból mintegy 250 db szarvasból 30-40 db és őzből 120-140 db kerül kilövésre. (forrás: Csepregi Répcevölgye Vadásztársaság)

36

Csepreg Csepreg Vas megye északi részén, Bük szomszédságában fekszik. A bronzkorból és a Kelta időkből is vannak innen származó történelmi leleltek. Már az Árpád-házi királyok korában sűrűn lakott helynek számíthatott Csepreg környéke, ezt tanúsítja az a két erődítmény és egy templom maradványa, valamint több más hasonló korú lelet, amely az ásatások során került elő a környéken. Lakosai leginkább harcos szabadok, később kisnemesek lehettek. A XIII. századtól már több írásos emlék is szól a településről, amelyet a Kanizsaiak uraltak mezővárosi ranggal. Azóta is jellemzően állattartás és növénytermesztés jellemző a környék gazdaságára. Szent Miklós templom A gótikus elemeket magán viselő Római katolikus templom a NádasdySchöller és a Rottermann kastély a Szent-kút kápolna a Boldogasszony kápolna, a Szent Miklós római katolikus templom és a Szent Katalin templom tartozik a fő látnivalók közé. Boldogasszony kápolna

Csepregen

kitűnő

közoktatási

intézmények

működnek

biztosítva a térség számára a kulturális fejlődést. A kisváros nagy hangsúlyt fektet a népi hagyományőrzésre. Csepregi hagyományőrzők A Farkas Sándor Egylet révén a Tollfosztó és a Csepregi lakodalmas, valamint élő népszokások, hagyományok életre hívása és ápolása mindennapos feladat. Élvezetes műsorukat az ünnepi alkalmakkor mutatják be a nagyérdeműnek, erősítve a helyiek identitás tudatát és szórakoztatva a városba érkező vendégeket.

Csepregen élénk a civil kezdeményezőkészség, hiszen a

hagyományőrző egyesületen kívül meg kell említeni a Répce Citera Baráti kört, amely 37

nyugdíjasokból verbuválódott, a vegyes kart, a mazsoretteket és a Borbarát Hölgyek Egyesületét és a CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesületet is. Csepreg nem a meglepetések városa. De éppen a csendes, békés kiszámíthatósága teszi ezt a „falusias várost” érdekessé. Ha pedig egy szüreti fesztiválra, pünkösdi színelőadásba vagy egy nyári vigaszságba csöppenünk, azon kívül, hogy értékes szeletet kanyarinthatunk le a vasi kultúrából és a finom csepregi kenyérből, igazi barátokra is lelhetünk

Népszokás Egész Nyugat-Dunántúlon elterjedt a szokás, miszerint Miklós napján a legények, sőt nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is. A szokás régi voltát igazolja a Csepreg városából, 1785-ből való tiltás: „...Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben, álorcákban magukat elrejtvén, házrul-házra járnak... keményen megparancsoltatik, hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve, sem Üdvözétönknek születése napján, éjszakáján akár alatta valói, akár gyermekei vagy leányai által az ilyetin szines öltözeteket, avagy házrul-házra való énekliseket, melyek által az éjszakai csendesség sértődik, megengedni ne merészeljenek...” (Bálint S. 1977: I. 47).

38

Sárvár és a Vasi Hegyhát

Sárvári kistérség A sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. A kistérséghez 32 település tartozik, harminc község és két város. Sárvár 1968-ban, Répcelak pedig 2001-ben nyerte el a városi rangot. 2007. évi adatok alapján 37 627 fő él a kistérségben. A kistérség egyik sajátossága, hogy Vas megye egyik kétpólusú kistérsége, hiszen a csepregi kistérség mellett csak itt található két város, másik jellegzetessége, hogy a megye minden jelentős - meglévő és tervezett - főútvonal érinti a térséget. A megye folyói közül a Rába átszeli, a Répce pedig északon érinti a kistérséget. A folyók mellett a turizmus számára a sárvári és a szelestei fürdő, valamint a Szajki-tavak jelentenek vonzerőt. Területe alapján a második legnagyobb Vas megye kistérségei közül, központja Sárvár. Keresztül halad rajta a Budapest-Szombathely vasútvonal a 8-as, 86-os és 84-es (Sopron – Balaton) főút.

A természeti látnivalókban bővelkedő térség a Szajki tavakkal vagy a Rábával olyan bőséges kínálatot nyújt a kalandtúrákra és a kirándulásokra, az aktív pihenésre, amely kivételesnek számít a honi turisztikai piacon. A Sárvár és Celldömölk környéki térség, Kemenesalja Nyugat-Dunántúl legszebb vidékei közé tartozik. Szelíd, szőlőkkel borított lejtők, lágy halmok, vulkanikus szigethegyek magasodnak a lapály fölé, falvaiban öreg kastélyokat, kúriákat rejtenek a lombok. A táj gazdag történelmi, és irodalmi emlékekben is. Az árpádkori Meggyeskovácsi, a középkori nyögéri templom vagy a megújult sitkei kápolna kihagyhatatlan része a hazai építészeti és egyháztörténeti emlékeknek. A Szent István-kori Egyházashetye településen született 1776. május 7-én Berzsenyi Dániel. A költő 1750 körül épült barokk szülőháza ma is látogatható.

39

Sárvár Sárvár a történelem viharaiban sokszor volt az érdeklődés és az események középpontjában. Különösen érvényes ez a XVI-XVII. századra, amely megteremtette a Nádasdy család felemelkedését, másfél évszázados gazdasági, politikai és

kultúraápoló

tevékenységének

lehetőségét.

Működésük színtere, a Nádasdy-vár ma is a város szimbóluma. 1968-ban nyert városi rangot Sárvár. Az „új Sárvár” mára a hazai és nemzetközi gyógy- és wellness turizmus egyik fellegváraként ismert.

Nádasdy-vár A város idegenforgalmi jelentőségének megfelelő programokkal várja Sárvárra a látogatókat. A rendezvények jelentős részének a Nádasdy-vár belső udvara ad helyet. Itt tartják a másfél évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi folklórfesztivált. A közel egy hétig zajló programok tetőpontja, az augusztus 20-i gálaműsor leglátványosabb mozzanata, a résztvevők karneváli hangulatot idéző jelmezes felvonulása a belváros utcáin. Szintúgy a várhoz kötődnek a rendszeresen megtartott nemzetközi fúvósfesztiválok, a nemzetközi huszártalálkozók, valamint a Tinódi Sebestyén szellemét idéző énekelt vers-daltalálkozók, a Históriás Napok. Az évad zárásaként pedig a késő ősszel zajló Simon-Júdás vásár érdemel említést félezer árusító sátrával és hatalmas vásári forgatagával.

40

Vasi hegyhát A „Vasi Hegyhát” az Őrség és Kemeneshát találkozásánál helyezkedik el, a Rába folyó jobb partjának kavicstakaróján található meg. Délen Zala megye, keleten Nyőgér és Hosszúpereszteg, nyugaton a Nádasd – Zalalövő vonal határolja. A Hegyhát térségét 23 település alkotja, 372 km2 területen 16 500 fővel, nagyrészt aprófalvas településekkel. A terület gazdasági, kulturális és természetes központja az 5 ezer főt számláló Vasvár. Budapestről a 8-as főúton érhető el, Zalaegerszeg irányából a 74-es út szeli át. Gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott térségek közé tartozik, nem rendelkezik jelentős iparral, nagyrészt mezőgazdaságból élnek az emberek. A környezet gyönyörű. Különösen a túrát kedvelőknek ajánlott ez a tájék. A dombok, erdők, a sík vidékek gyakori váltakozása kellemesen elfáraszt, a tiszta levegő és szép kilátás ritka élményt nyújt az idelátogatónak. A turizmus számtalan vonzerejével, a táj egyszerű szépségével, gazdag növény- és állatvilágával, kulturális hagyományaival kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyók számára. A térségben megtalálható a szelíd turizmus széles tárháza: túrázás gyalog, kerékpáron és lovon, vadászat, horgászat, vadvízi turizmus a Rába folyón, fürdőzési lehetőségek a környék tavaiban (Döröske, Gersekarát, Szajki- tavak) és a vasvári Szentkút termálfürdőjében. Szajki tavak

Jeli rhododendron A természet szépségét bemutató (Európa legnagyobb) rododendron (havasszépe) gyűjtemény Kámtól néhány km-re található. Különösen májusban és júniusban virágzáskor, de a későbbi hónapokban is látogatók ezreit csalogatják ritkaságnak számító növénykülönlegességei.

41

Oszkói pincesor A térség archaikus emlékei közé tartoznak a hegyháti borházak pincék. A hegyháti táj meghatározó elemei a Petőmihályfai szőlőhegy és a több száz éves Oszkói hegypásztor pincesor.

Vasvár

A kistérség központjában Vasváron a történelmi múltnak számos emléke található meg, mint az ország egyik legrégebbi Domokos rendi temploma és kolostora, Szentkút híres búcsújáró hely. A régészeti leletek tanúsága szerint a mai város területén már a kőkorszak óta élnek emberek. Szentkút-völgye híres Máriabúcsújáróhely. Az egyszerű, klasszicista kápolna 1863-ban épült azután, hogy 1860 körül a forrás vizében megmosakodva nyerte vissza látását egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki hálából építette a kápolnát, majd remeteként élt. Szentkút

A Vasi

Hegyhát szélén

fekvő, Rába árterületéből

kiemelkedő terasz a kezdetektől fogva alkalmas hely volt az emberi település kialakulásához. A város határában található jelentős emlék az a földsánc, amely a nyugatra emelkedő dombtól egyenesen dél felé húzódik és a nyugatról történő támadás ellen védte a települést Vaskapú földsánc A sáncot általában római eredetűnek tartják, azonban a honfoglalás utáni építése sem kizárt. A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt. A rómaiak Castrum Ferreumnak nevezték az itteni 42

várukat – a magyar városnév ennek pontos megfelelője. Római kori vaskohóra bukkantak a volt domonkos rendház udvarán is. A római időkben fontos út vezetett innen Aquincum felé. A vas jelentőségét a honfoglaló magyarok is ismerték, ezért itt alakították ki az ország egyik nagy vastermelő központját. A „Vasi Hegyhát” Kistérséget mindazok számára ajánljuk, akik szeretik a változatos tájat, csendes, békés környezetet a vendégszerető hegyháti embereket.

43

Őrség-Szentgotthárd-Körmend

Őrség Zsúpfedeles boronafalú ház az Őrségben Az Őrség és a Vendvidék különleges, folyók formálta dombvidék az ország nyugati vidékén. Az Őrség hazánk délnyugati

részén,

a

Dunántúli-középhegységtől

délnyugatra helyezkedik el. Területe 192 km2, mely 18 községet foglal magában. Az Őrség Magyarország nyugati kapujában a Hármas határ-vidékén (magyar - osztrák - szlovén határok) található. Az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb tája, tájvédelmi körzet. Néprajzilag

önálló,

sajátos

kultúrát

megőrző terület. Elnevezését onnan kapta, hogy mint határmenti terület, a Honfoglalás ideje óta határvidék szerepét töltötte

be.

A XI. században letelepített őrállók saját költségükön, saját fegyverükkel védték a nyugati határt a németek betörése ellen. Tehát

sajátos

történeti

és

néprajzi

különállása eredményezte, hogy a földrajzi irodalomban külön egységként kezelték, bár természetföldrajzi vonatkozásban nem képez külön egységet. A tágabb értelemben vett 33 őrségi községből 7 a Vendvidékhez tarozik. A Vendvidék Apátistvánfalvánál kezdődik és Felsőszölnöknél fejeződik be. A házak építészeti stílusa egyedi. Az itteni emberek kitűnően értettek a famegmunkáláshoz. Építkezéskor a boronaházak falszerkezete is fa, a házak tetejét rozsszalmás zsuppal fedték. A védetté nyilvánított terület több mint fele erdő. Az Ausztriában eredő Rába folyó is itt lép be Magyarország területére. A vízitúrázók Magyarország egyetlen vadvízi folyóján, a Rábán felejthetetlen élményekkel gazdagodhatnak. A folyón rafting gyakorlópálya és kajak-kenu szlalom pálya épült. 44

Kijelölt kerékpár (kb. 150 km) útvonalak, bakancsos túra útvonalak (kék, piros túraútvonal, kb. 30 km), különböző öko-turisztikai lehetőségek (horgászat, vadászat, lovaglás, természetjárás), több helyen kiépített pihenőhelyek, tanösvények, bemutatóhelyek várják az ide látogatókat. Hársas-tó Az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik a Hársas-tó, mely a Hársas-patak felduzzasztásával, gyönyörű erdei környezetben

keletkezett

néhány

évtizede.

Hivatalos neve Máriaújfalusi víztározó, amit az alatta fekvő

faluról

kapott.

Egy részén lehet strandolni, másutt a fürdés tiltott. A tó csak gyalogosan járható körül, ahogy a Hegyhátszentjakabon lévő Vadása vagy az Orfalun található Fekete tó is. Az

Őrség

2007-ben Kiváló

Európai

Desztináció elismerést

kapott.

2008-ban az Őrségi tájat megválasztották Magyarország 7 csodája egyikének. Az Őrségi Nemzeti Park A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magába, ebből 7 a Vendvidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon és Ausztriában a FelsőŐrséggel folytatódik. Nem csak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A településformájára a „szeres”. A letelepedéskor egy-egy szert családok vettek birtokukba. A szer nevek a családokat jelölik (Siskaszer-Siska család). A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdei fenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Találtak itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások 45

mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vendvidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök.

Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársaspatak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén

a

volt Szentgyörgyvölgyi

Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodás nyomán szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták

a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították,

hogy csak az érett, öreg szálakat

vágták ki.

erdőt, és a kivágott fák pótlásáról

azonnal gondoskodtak, így az erdőben

valamennyi

megtalálható.

fa-korosztály

Sohasem vágták tarra az A terület megóvandó

védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán.

A Nemzeti Park a már kihalófélben levő muraközi ló fajta újratenyésztésével is foglalkozik.

Muraközi ló

46

A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelmi hagyományokra és a helyi adottságokra építenek. Események Magyarszombatfán vadászati kiállítás látható egész évben. A július közepi Magyarszombatfai Nemzetközi Fazekas Találkozó háromnapos rendezvényére a vajdasági, erdélyi, romániai és burgenlandi részvétel jellemző. A térségek fazekas hagyományai ezen a napon igazi népművészeti ünnepet varázsolnak e kis őrségi faluban. Az Őrségi Tökfesztivál Őriszentpéteren zajlik több helyszínen kiegészítő

rendezvényekkel.

Az

időpontja

minden

év

szeptember és októberében van. E jellegzetes tájétel egyfajta gasztronómiai erőpróba is. Ekkor a bio- és ökotermékek színes palettája is megkóstolható és vásárolható. Színes kísérőprogram a hagyományos „tökkirály” választás. A vigaszság természetesen töklámpás felvonulással zárul. Hétrétország fesztivál a szerek és porták fesztiválja, amely összeköti a művészetek által képviselt magas kultúrát a lokális hagyományok hétköznapi értékeivel. „Aktív fesztivál” – mert alkotó táborok, workshopok formájában képzési-, oktatási- és közösségformáló funkciót is betölt. Helyszíne: Őriszentpéter. Szokások, ételek Régen főleg állattenyésztéssel foglalkozott az őrségi nép, a vidék földje köves, sovány, művelése nehéz. Ezekben az eldugott kis Vas és Zala megyei községekben a lakosság teljes ellátásra kellett, hogy berendezkedjen. Szokásaik, táplálkozásuk nagymértékben függött attól, hogy a család mit dolgozott. Mást ettek a földművesek, a favágók, a pásztorok és természetesen az évszakok, az állatvágások ideje, az ünnepek, a nagy nyári munkák is hatottak az étkezésükre. Télen volt a disznóvágások időszaka. Mégis télen is inkább csak vasárnap ettek húst, tartalékolták azt a nyári nagy munkák idejére. Lesütötték vagy füstölték, szokás volt egy disznólábat a következő évi disznóvágásra eltenni.

47

Baromfit inkább csak ünnepeken vágtak vagy ha beteg volt a háznál. A vasi parasztember sok tejet, tejes ételt fogyasztott, Zalában inkább gombát, gombás ételeket ettek. Az aratás, a gabonahordás, a szüret, a kukoricaszedés volt a legnagyobb munkák időszaka, mindegyiknek megvolt a hagyományos étrendje. Az aratásra már jó előre készültek, hiszen itt fontos, hogy a megérett gabona minél előbb magtárba kerüljön. Kiadós reggelit ettek, majd délben a mezőn fogyasztották el az ebédet, amely húsleves vagy csülkös bableves volt, majd valamilyen pörköltet fogyasztottak salátával. Az uzsonnát is a mezőre vitte ki a gazda felesége vagy lánya, ilyenkor lesütött húst, füstölt sonkát vagy tepertőt adtak. A késő esti vacsora már csak egyszerűbb ételekből állt, paprikástúró, aludttej, paprikás krumpli. Ezen a vidéken az ételek egy részét tökmagolajjal készítették, amelyet otthon, házilag sajtoltak. Érdekes szokás volt az ország nyugati vidékén a paszita, ami a keresztelői lakomát jelentette. A katolikus családoknál igyekeztek az újszülöttet minél előbb megkeresztelni. A paszita délutántól másnap reggelig tartott és hagyományos étrendje alakult ki:  Tikleves /tyúkhúsleves/  Főtt tikhús paradicsom vagy zsemlemártással  Rétes /mákos, diós, túrós, káposztás, tökös-mákos/  Sült hús/sertés, baromfi vagy borjú/  Köret / hajdinakása, burgonya, újabban rizs/  Aprósütemény  Fumu

A fumu feldíszített baba alakú kalács, amit a keresztszülők vittek ajándékba. Kelt tésztából készült, változó méretű baba alakú kalács. Lányos családnak fiú, fiúgyermeknél pedig lány fumut vittek. Fumu kalács Szentgotthárd Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség nyugati kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. A Vendvidék központjaként Vas megye legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevõ nagyságrendben élnek szlovének és németajkúak is. 48

A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd hildesheimi püspökről neveztek el. A monostor mellett majorság létesült, ahol 1350-ig virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Vizesárokkal körülvett erődítményét 1391-ben Széchy Miklós nádor, majd a Zrínyiek, Batthyányak építették. A Szentgotthárdi Történelmi Napok a város egyik látogatót csalogató eseménye. Az 1664. augusztus elsején lezajlott csatára emlékező rendezvényen a városalapító, III. Béla királyra is megemlékezik a határmenti város lakossága. Hogy aztán a középkort megidéző felvonulást és Csata futást követően a korhű ételek és nemes borok álljanak a vendégek rendelkezésére. A rendezvény hivatalos megnyitójára július 31-én került sor. Szentgotthárdi Történelmi Napok A város középtávú terveiben a minőségi idegenforgalom fellendítése szerepel. Ennek érdekében a város elindította a Termálfürdőprogramot, amely az őrségi túrázást követő egyik legméltóbb pihenőhelyet a mediterrán spa és wellness fürdőt eredményezte. Mediterrán spa és wellness fürdő

A Szentgotthárd utcáit járva nem mehetünk el az ország egyik legszebb barokk kori temploma mellett, amely méltán vált a város szimbólumává. A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István király kortársa volt. Szentgotthárdi barokk templom

49

Körmend A Rába völgyében fekszik a vasi kisváros, ahonnan az Őrség illetve Zalaegerszeg, Vasvár és Szombathely felé is indulhat az utazó. Ám mielőtt megenné ezt, érdemes elidőzni ebben a történelmileg is jelentős és értékes városban. A város központjában álló kastély együttes barokk alakját 1730-1745 között nyerte el. Tervezője a neves olasz építész, Donato Felice de Allio volt. Utolsó tulajdonosa

a boldoggá

avatott Batthyány-Strattmann

László volt.

Batthyány-Strattmann kastély madártávlatból A főépületben ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum működik, az egykori Lovarda színház, ezzel szemben Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye látható.

Vas

megye

régóta

híres

kultúrájának

ékes

bizonyítéka, hogy hazánkban itt található a legtöbb arborétum és kastélypark. Ezek sorában előkelő helyet foglal el a körmendi várkert, amelyről az első híradás 1620-ból származik. 1720 és 1799 között alakította ki Vas vármegye egyetlen francia parkját a Batthyány-család. A 18. század utolsó éveiben több tucat egzotikus faés cserjefajt telepítettek ide. Körmend olyan kapuja keletről a kivételes és szinte érintetlen őrségi tájnak, amely felkészíti a különleges élményre, majd visszavárja az utazót. Ha pedig ismét a városban köszöntheti, úgy fogadja, mintha hazatért volna. Dél felé haladva pedig vár egy új kaland: a különleges göcseji táj. És ha már e föld szépségeitől elfáradt szemünk, elhagyva az őrségi tájat érdemes szemünket az égre is szegezni. A Hegyhátsáli csillagvizsgáló erre kitűnő alkalmat kínál.

50

III. KÉPZÉSI MÓDSZERTAN, TEMATIKA

51

III.1. A képzés rövid jellemzése A képzés filozófiája, alapelve 

Természet-közeli turizmus új formáit megcélzó tapasztalatcsere és kompetenciaépítés.



Az együttműködési hálózat javítása.



A regionális „naturális” turizmusra építő turisztikai kínálati csomagok kialakítása.



Szolgáltatók naturális minőségi kínálatának, marketing tevékenységének fejlesztése.



Cselekedve tanulás módszertanára alapozott képzési napok lebonyolítása, mellyel elérhető a regionális turisztikai szereplők, termelők és kiegészítő szolgáltatást nyújtók kapcsolatrendszerének javítása.



A projekt keretében felmért objektumokra alapozva cél a jó gyakorlatok bemutatása, a megszerzett tapasztalatok cseréje.



Szereplők közötti formális találkozás alkalmának megteremtése.



Egyéni tanácsadásra alapozott kompetenciafejlesztés.



A szereplők támogatása, motiválása, hogy minél sikeresebben alakíthassák ki, valósíthassák meg, és értékesíthessék természetközpontú kínálati elemeiket.

A képzés során megszerezhető kompetenciák 

Vas megye naturális kínálatának megismerése. A résztvevők megalapozhatják tudásukat a saját térségük turisztikai kínálatát tekintve. Képessé válnak arra, hogy vendégeiknek megfelelő információval szolgáljanak a kiegészítő szolgáltatások tekintetében.



A képzés arra irányul, hogy a résztvevők turisztikai szektor iránti elkötelezettségét növelje. A képzési napok végére a megismert jó példák által a résztvevők úgy állnak fel az asztal mellől, hogy új lendületet kapnak eddig munkájukhoz.



A résztvevők képesek lesznek önállóan természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakítására és eredményes bevezetésére.



A képzési napok kiváló alkalmat jelentenek egymás megismerésére. A közös tanulás, a csoportokban végzendő feladatok által kialakulhat a hálózatokban történő közös gondolkodás.



A képzést elvégzők megfelelő marketingismeretekkel rendelkeznek a saját maguk által kidolgozott turisztikai programcsomagok piaci bevezetéséhez, népszerűsítéséhez.



Konkrét jó gyakorlatok, esettanulmányok által a résztvevők képesek lesznek a megszerzett, főként elméleti tudást a gyakorlatban, mindennapi működésük során is alkalmazni. Képesek

lesznek

a

folyamatos

megújulásra,

innovatív

szolgáltatáscsomagok

kidolgozására. 52

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei Bekapcsolódási feltételek Munkaterület

Turizmus, vendéglátás, vidékfejlesztés, helyi termék-előállítás, kézművesség.

Részvételi feltételek Részvétel követésének módja

Résztvevő által aláírt jelenléti ív.

Egyéni tanácsadás követésének módja

Résztvevő által aláírt jelenléti ív.

Megengedett hiányzás

Nem elvárás a folyamatos személyes részvétel. A tananyag elsajátításának módja lehet az otthoni, önálló munka is.

Egyéb feltételek

A résztvevő köteles betartani az adott oktató által

megkövetelt

szabályokat/feltételeket,

együttműködési viselkedési

normákat.

Tervezett képzési idő: 2 oktatási nap A képzés formája: Csoportos képzés, igény szerint egyéni tanácsadással kiegészítve.

A tananyag átadására két képzési nap keretében kerül sor. Ezek előzetes programterve a következő:

A két képzési nap fő témái (oktatási tematika): 

Helyi termelők bemutatkozása - helyi gasztronómiai értékek, helyi termékek szerepe.



Jó gyakorlatok bemutatása Kőszeg és térsége (Írottkő-Geschriebenstein Naturpark), továbbá az Őrségi Nemzeti Park vendéglátását, turizmusát érintve.



A helyi termékek szerepe az egészséges táplálkozásban és életmódban.



Motiváció növelése. 53



Természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakítása.



Hálózatépítés, vízió alapú fejlesztések.



Marketingtrendek, marketingeszközök.



Termékfejlesztés.

Az 1. képzési nap tervezett programja: Délelőtti program a Pajta Étteremben (9941 Őriszentpéter, Templomszer 7.) - 10.00-14.00 10.00-10.20 Köszöntő - Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke 

Kóstoló helyi termékekből, kávé, szörp

10.20-12.30 Termelők bemutatkozása moderált beszélgetés keretében (helyi gasztronómiai értékek, helyi termékek, egészséges táplálkozás) - moderátor: Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke Résztvevők: 

Kevy Albert, Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető



Nagy Krisztina, Herényi Kulturális és Sportegyesület, ügyvezető titkár



Bakos György, Írottkő Natúrparkért Egyesület, elnök



A térség termelői



A rendezvény vendégei

12.30-14.00 Közös ebéd Délutáni program Gyenes Csilla vezetésével - 14.00-16.00 14.00-15.20 Pityerszer - Gyógynövénytúra 15.20-16.00 Batha Pál - Batha-Porta Kft. (a porta bemutatása, méz - és olajkóstoló)

A 2. képzési nap programja: Délelőtti program: Kőszegi Borok Háza (Kőszeg, Várkör 54.) - 10.00-12.00 10.00-10.30 Köszöntő 

Inzsöl Renáta, cégvezető, Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.



Bakos György, elnök, Írottkő Natúrparkért Egyesület 54

Kóstoló helyi termékekből 10.30-11.30 Helyi termelők bemutatkozása moderált beszélgetés keretében Helyi gasztronómiai értékek, helyi termékek, egészséges táplálkozás Résztvevők: 

Bakos György, Írottkő Natúrparkért Egyesület elnöke



Inzsöl Renáta, cégvezető, Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.



A térség termelői (Láng József, borász; Pálinkás Mónika, házi lekvár)



A rendezvény vendégei

12.00-13.00 Közös ebéd – Bécsikapu Étterem Délutáni program Bakos György vezetésével - 13.15-16.00 13.15-15.00 Virágudvar, Műhelygaléria és Ökokert (9730 Kőszeg, Táblaház u. 11.) 15.15-16.0 Natúrbolt, Gyógy- és Fűszernövénykert (9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.)

55

III.2. Minőségi naturális kínálat kialakításának, fejlesztésének módszertana A modul célja: A minőségi naturális kínálat fogalmának meghatározása, beágyazása a turisztikai rendszerekbe. Helyi termékekre alapozott minőségi természet-közeli turisztikai szolgáltatások kialakításának módszertani

megközelítése, gyakorlati

útmutatók turisztikai

szolgáltatóknak, szervező

szervezeteknek, illetve helyi termék-előállítóknak.

A modul tartalma: A projekt célcsoportja és a képzési folyamat várható érintettjei számára az eredményes fejlesztő munkához turisztikai alapismeretekkel kell rendelkezni. Turizmusföldrajzi ismeretanyag elsajátítása szükséges Vas megyéről és a régióról. A célcsoportok számára differenciáltan más-más óraszámban, szakember előadásában prezentálva az alábbi tematikával frontális munkában, gazdag szemléltetéssel a naturális turisztikai termékeket kihangsúlyozva a II. fejezet alapján.

1.

Vas megye természetvédelmi területei, nemzeti parkjai, natúrparkjai, jelentős

tájvédelmi körzetei7 Fertő-hansági Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti park Írottkő Naturpark, Őrség-Vendvidék Naturpark Kemenesalja, Sághegy, Kissomlyó, Kőszeghegyalja 2.

Világörökség pályázó Kőszeg és térsége

3.

Gyógyhelyek Klimatikus gyógyhelyek: Kőszeg, Gyógyfürdők: Sárvár, Bük, Borgáta, Mesteri, Celldömölk

4.

Borvidékek Somlói borvidék: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Soproni borvidék: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes

5.

Múzeumok Szombathelyi skanzen,

6.

Könyvtárak

7.

Történelmi emlékhelyek Római kori emlékek: Szombathely –Savaria, Iseum, A borostyánút részei

8. 7

Épített történelem emlékek

www.itthon.hu 56

Középkori épületegyüttesek, városközpontok Török uralom nyomai: Kőszeg Jurisics vár Védelmi várak (Tatárjárás előtt és után) Kastélyok és kúriák Egyházművészeti emlékek 9. Kiemelt üdülőkörzetek Kőszeg-Hegyalja 10. Idegenforgalmi tájegységek Őrség 11. Laza üdülőkörzetek Szombathely környéke és a Vasi – hegyhát Rába, Marcal – medence 12. Vas megye néprajza 13. Vas megye hagyományos gazdálkodása 14. Vasi gasztronómia 15. A határmenti régió turizmus földrajzának áttekintése alkalmazva a tematikát. Az így megszerzett ismeretanyag az alapja a Vas megyei desztinációk naturális kínálatának és a fejlesztési lehetőségek feltárásának. Az alábbi feladatok megfelelő módszerekkel történő megoldása során tárul fel a teljes naturális kínálat és a konkrét fejlesztési lehetőségek. Képzési módszertan: 1. Vonzerő leltár készítése különös tekintettel a megye naturális vonzerőire, beleértve a fejleszthető turisztikai vonzerőit A teljes közvetlen célcsoport képviselői egyénileg önálló munkával készítsék el a feladatban megnevezett vonzerőleltárt, majd csoportos munkával készül el a rangsorolt tematizált változat. 2. Élményleltár – a turisták érdeklődésének, élmény igényeinek számbavétele Elsősorban a turisztikai szolgáltatók tapasztalataira és turistákkal való kapcsolatukra alapozva kell összeállítani a leltárt közös munkával, moderátor vezetésével. A turisták változatos programokban szerzik meg az élmény. Tapasztalt szolgáltatók, illetve turisztikai szervezetek szisztematikusa gyűjtik élőszóban és kérdőívek segítségével az erre vonatkozó adatokat.

57

3. Szolgáltatások számbavétele – Vas megye ökoturisztikai és naturális turisztikai termékeinek összegyűjtése - a teljes célcsoport egyénileg tudja a legteljesebben összegyűjteni a szállás, vendéglátás és program szolgáltatásokat. Ezeket a listákat is rendszerezni és értékelni kell. 4. Adatbázisok építése – Az előző feladatokra építve a célcsoportból a szakmai szervezetek tudják az egyéni és közös gyűjtőmunka folyamán létrehozott adatbázisokat elkészíteni, és a fejlesztésekhez felhasználni. Mindenképpen digitálisan kell megoldani a feladatot az egész megye területére vonatkozóan. 5. Minőségi kínálat fejlesztése – a naturális természet-közeli turizmus területén a minősítő rendszerek áttekintése Szolgáltatás fejlesztés esetében a szolgáltatók saját szolgáltatásukra vonatkozóan határozzák meg a minőségi fejlesztéseket. Pl. épület felújítás esetén megújuló energiák alkalmazására történő átállás, gasztronómiai kínálat korszerűsítése helyi termékek használatával, stb. Attrakció fejlesztés – a célcsoport turisztikai szervezetei közösségi csoport munkával tekintik át a naturális kínálat fő attrakcióit és hogy milyen minőségjavító intézkedések szükségesek a látogatottság növelése érdekében. Pl. tematikus fogadó és bemutató helyek kialakítása, interaktív ismeretterjesztő eszközök, kiállítások telepítése, stb. 6. Bemutatóhelyek hálózatának összehangolása – moderált csoport munkával a közvetlen célcsoporttal a teljes régió fogadóhelyei, bemutatóhelyei, információs irodái teljes körű összegyűjtése, párbeszéd generálása, információcsere, fejlesztési tervek összehangolása, közös akciók, tematikák kifejlesztése és bevezetése. 7. Nemzeti és natúrparkok ökoturisztikai termékeinek tipizálása – A teljes célcsoport részvételével moderált csoport munka keretében. Internet használat és kiadványok, szórólapok rendelkezésre bocsátásával a Fertő-hansági és Örségi Nemzeti Park, valamint Írottkő Naturpark, Őrség-Vendvidék Naturpark kínálatának számbavétele 8. Egyéb ökoturisztikai termékek értékelése – egyéni és csoportos munka Vas megye tájegységei -

Rába mente, Sárvár

-

Az Őrség és Vendvidék

-

A Vasi-hegyhát és a Kemenes-vidék

58

-

Répce-mente

-

Kőszeg és környéke

-

Szombathely és környéke

Az Őrség és Vendvidék és Köszeg és környéke kivételével a megye más területein is értékes naturális turizmus található, Pl. a Rába völgye, a Ság-hegy, stb. 9. Kertek bemutatásának kidolgozása – A célcsoport minden résztvevője egyénileg dolgozza ki egy-egy kert bemutatásának forgatókönyvét, minden kert típusra készüljön ilyen bemutató forgatókönyv, ami a kertek és termékeik bemutatását a túravezetési munkát könnyíti meg. 10. Jó példák keresése a fejleszthetőség szempontjából – az összegyűjtött adatbázisokból, különös tekintettel a régió kertjeire a legjobb, követendő attrakciók bemutatása. Csoportmunka és prezentáció készítés.

A feladatok végrehajtása során megfogalmazott termék- és egyéb fejlesztési tervek megvalósítását előkészíti, hogy a projektben tervezési ismeretek átadására is sor kerül a célcsoport számára. A közvetlen célcsoport olyan szervezetekből áll, akik különböző mértékű és mélységű projekttervezési tapasztalatokkal már rendelkeznek. Az általános ismereteket a projekt ciklus menedzsment prezentálásával lehet átadni, az alábbiak szerint. Az EU-ban a 90-es évektől kezdődően alkalmazzák ezt a módszert, a közösségi projektek tervezése és irányítása minőségének és a programok hatékonyságának javítása érdekében. A projektmenedzsment a projektcikluson belüli különböző fázisok koherens és hatékony módon történő kezelésének képessége és folyamata. A projektre jellemző: 

Időben behatárolt



Konkrét céljai vannak



A célokat meghatározott tevékenységekkel éri el



A tevékenységekhez meghatározott erőforrásokat rendel

Mit tartalmazzon egy projekt? 

Fejlesztési igény alátámasztását 59



A projekt céljait, számszerűsített mutatókkal



Célok elérésének módját (stratégiát)



Tevékenységek részletezését



Tevékenységek ütemezését



A megvalósításért felelős szervezeteket



Erőforrásokat (pénzügyi, humán, szervezeti)

A projektciklus fázisai: 

Azonosítás – illeszkedés a programokhoz, tervekhez



Kidolgozás – pályázattá formálás



Megvalósítás – kiválasztás, támogatási szerződés



Befejezés – dokumentálás, értékelés

A projektciklus menedzsment elemei, szakaszai 

Programkészítés



Identifikáció, azonosítás



Kidolgozás



Finanszírozás



Megvalósítás



Értékelés

Esettanulmányok bemutatásával és konkrét egyedi fejlesztési projektterv készítéssel kell kiegészíteni az elméleti ismereteket.

60

III.3. Motiváció növelésének módszertana A modul célja: A Natur-Kulinarium projekt érdekes, újszerű turisztikai termék bevezetését célozta meg a régióban. Az osztrák oldalon ez a termékfejlesztő munka előrehaladott állapotban van, a magyar oldalon a kezdeteknél tart. A turisztikai termék akkor sikeres, ha a tulajdonosa, üzemeltetője, a hozzáadott érték arányában részesedik a haszonból és ekkor érdeke a szolgáltatás, az attrakció fenntartása,

fejlesztése.

Az

elsődleges

célcsoport

a

turisztika,

az

oktatás,

a

biodiverzitás/természetvédelem, a mezőgazdaság, a regionális fejlesztéspolitika terén olyan szervezeteket foglal magában, amelyek alapfeladata az adott terület gondozása, fejlesztése, és a feladataik elvégzésére biztos források állnak rendelkezésre. Ezeknek a résztvevőknek a motivációja szakmai és munkakörükhöz tartozóan rendben van. A turisztikai szolgáltatóknak, akik forprofit alapon üzemeltetik a turisztikai szolgáltatásaikat a motivációja erősítésre szorul. Mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy a célcsoport szolgáltatói szegmense hozzájusson meggyőző ismeretekhez, információkhoz, amelyek erősítik a motiváltságukat, mintául szolgálnak a fejlesztések megvalósításához.

A modul tartalma: A turisztikai szolgáltatók és a szolgáltatásokat igénybevevő turisták motivációját egyaránt növelni szükséges. A szolgáltatók motivációját mindenekelőtt jó példák bemutatásával lehet növelni. Fontos, hogy a képzés során bemutatott jó példák érzelmileg magukkal ragadják a képzésen résztvevő célcsoport tagjait. Olyan előadók bevonása szükséges, akik előadásukkal új lendületet tudnak adni a munkához. A bemutatott jó példákat a helyszínen is szükséges megtekinteni vagy esetleg fotók, videófilmek segítségével. A turisták motivációja elsősorban a minőségi kínálat kialakításával növelhető. Jelen képzés során csak a szolgáltatókra tudunk hatást gyakorolni. Képzési módszertan: Érintettek bevonása – tájékoztatás A projektet és a turisztikai terméket – kertek, helyi termékek – ismertté kell tenni. Ezért szükséges a teljes célcsoport megszólítása és az érintettek megkeresése, bevonása. A tájékoztatást írásban, interneten, élőszóban is el kell végezni. Jó gyakorlatok gyűjtése, keresése és értékelése a fejleszthetőség szempontjából közösen kidolgozott szempontrendszer alapján – az összegyűjtött adatbázisokból, különös tekintettel a

61

régió kertjeire a legjobb, követendő attrakciók bemutatása. Csoportmunka és prezentáció készítés. Tapasztalatszerzés - tanulmányutak, kis és nagy csoportok számára, üzemlátogatások szervezése, kertek, naturális turisztikai termékek meglátogatása, egyénileg, piackutatási céllal. Vezetett túrák igénybevétele szervezetten és spontán jelleggel. A tapasztalatszerzés a szűkebb környezetre, régióra irányuljon, illetve speciális fejlesztési céllal a megfelelő, akár távolabbi desztinációba.

62

III.4. Természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakításának módszertana A modul célja: Gyakorlati ismeretek biztosítása a turisztikai szolgáltatók számára természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakításához.

A modul tartalma: A modul leírja a turisztikai programcsomagok kialakításának módszertani lépéseit. A programcsomagokat alkotó négy fő tényező (téma, útvonal, időtartam, egyénre szabott kínálat) tartalmi

ismertetése.

Továbbá

leírásra

kerülnek

a

programcsomagok

kialakításához

nélkülözhetetlen szolgáltatások (szállás, vendéglátói kínálat, programkínálat). A modul során konkrét, már létező programcsomagok gyakorlati áttekintésére is sor kerül. Képzési módszertan: A leghatékonyabb oktatási módszer a gyakorlati tudás elmélyítésére konkrét programcsomag összeállítása. A képző elsőként ismerteti a programcsomag készítés menetét, majd konkrét példát áttekintve a csoporttagokkal közösen átbeszélik a pozitívumokat és negatívumokat. A résztvevők feladata saját szolgáltatásukhoz kapcsolódó programcsomag írásos kidolgozása. A hálózatépítés érdekében a feladatot a többi résztvevő szolgáltatásával kell kombinálni. Programcsomag szervezés menete - minden esetben konkrét személy szervezze a programot, akár szolgáltatóként, akár turisztikai szervezetként. -

A programcsomag megtervezése – információgyűjtés, adatbázis válogatása, szóróanyag gyűjtés, internetes elérhetőségek, étlapok, helyszínek bejárása, programterv leírása

-

Előkészítés – a programcsomag elemeinek szolgáltatóinak bevonása, személyesen vagy telefonon megbeszélni vele, hogy kik azok a szolgáltatók, akikkel együtt tud dolgozni, beszéljük meg vele a tervezett programot.

-

Munkaértekezlet – a programcsomag minden szolgáltatóját hívjuk össze, fixáljuk helyszín, idő, szolgáltatás és ár tekintetében a programcsomagot, készítsük elő velük azt a többoldalú írásbeli megállapodást a programcsomaggal kapcsolatban, amit később mindenki aláír

-

8

Utómunkálatok – dokumentumok elkészítése, marketing tevékenység8

Nagyné Kovács Katalin, Szőkéné Hajduk Andrea: Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer, 2004 63

Példa: napok

Időszak

Közlekedés

Program

1

du

Vendég gk.

Érkezés Türjére a Rép vendégházba

Gyalog

A házigazdák túravezetésével faluséta. A faluközpontjában

Ár (Ft)

lévő dombtetőn épült 1270-ben a román stílusú építészet jegyeit ma is hűen magán viselő Gyümölcsoltó Boldogasszony titulusú téglatemplom. A templomban és a rendházban található freskók Dorffmeister István alkotásai és a XVIII. században készültek. Értékesek a részben feltárt Szent László legendát ábrázoló XIV. századi freskók is. A templom parkkal szemben gyerekjátszótér várja a gyerekeket, mely egy munkácsi fafaragó munkáját dicséri. Vacsora a vendégházban – ízelítő zalai gasztronómiából

1500

Szállás - Rép vendégház – 4 napraforgós falusi szálláshely 2

Reggeli – a szállásdíj tartalmazza házias paraszt reggeli

8-10 de

Kerékpár –

A Zalai dombokon szeptemberben megkezdődik az alma és

vendégfogadó

szőlőszüret, amely lehetőséget ad az idelátogatónak, hogy

adja

kivegyék részüket abból a munkafolyamatból, amelyre az

500

almás és szőlőskertek gazdái koratavasztól készülnek. Augusztus szeptemberre az éven át tartó szorgos munka gyümölcse beérik, melynek következtében ízletes, zamatos, valódi gyümölcs kerülhet az asztalra. A házigazdák kalauzolásával a gyümölcsös felkeresése kerékpárral. Kapcsolódás a szürethez. A helyben szedett gyümölcs megvásárolható. Ebéd - saját szervezésben az ajánlott étkezőhelyek valamelyikén du

Vendég gk.

Szabadidő – fürdési lehetőség a kehidakustányi vagy

vagy

zalaszentgróti strandon

kerékpár

opcionális: a szedett gyümölcs feldolgozása lekvárrá a vendéglátónál Vacsora – saját szervezésben Szállás

3

8-10 de

3500

Reggeli Vendég gk.

Zalaegerszeg városnézés, Gébárti kézművesház meglátogatása. – igény szerint idegenvezetéssel Ebéd saját szervezésben az ajánlott étkezőhelyek valamelyikén

64

Egervári várkastély meglátogatása Az ősidők óta lakott

du

Egervár gazdag történelmi, kulturális emlékekben. A várkastély műemléki védettséget élvez, létezését a feljegyzések 1288 körüli időkre teszik. Felújítása 2013-ban fejeződött be. A vár történetét bemutató kiállítás fogadóközpont és szálláshelyek kerültek kialakításra. Az udvaron felépített szabadtéri színpadon zajlanak az Egervári Esték rendezvényei a nyári hónapokban. A barokk stílusú templom főoltárképe Szent Katalin megdicsőülését mutatja be, és a falu búcsúja is Katalin napjához kötődik. A XVIII. században épült uradalmi pince a Pincedomb nyugati oldalán található és műemléki védettséget élvez. Vacsora – saját szervezésben Szállás 4

8-10

3500

Reggeli Vendég gk.

Zalaszentgrót városnézés – szervezett idegenvezetéssel

500

vagy kerékpár Ebéd saját szervezésben az ajánlott étkezőhelyek valamelyikén Zalaszentlászló Szentmihálypusztai lovas tanya meglátogatása opcionális: lovaglás Vacsora - A házigazdák búcsúestet szerveznek a vendégeknek

2500

Bográcsban főtt gulyás, kemencében sütött almás rétes, sült alma, frissen préselt alma és szőlőlé és a házigazda bora teszi felejthetetlenné az itt töltött napokat Szállás 5

8-10

3500

Reggeli Távozás Összesen

15500

65

III.5. Hálózatépítés, vízió alapú fejlesztések módszertana A modul célja: A TDM – el kapcsolatos ismeretanyag átadása előadások formájában. Helyi termék-alapú hálózati együttműködési modellek ismertetése.

A modul tartalma: A TDM-hez kapcsolódó fogalmak tisztázása.  A TDM célja és lényege  A TDM alapelvei  A TDM szervezeti rendszer kiépítése  A szervezet feladatai a desztináció vonzereje alapján  A TDM finanszírozásának lehetséges forrásai  A TDM rendszer kiépítésének szükségessége Rövid ellátási lánc fogalmi kereteinek tisztázása. A helyi termék-alapú hálózat együttműködési modelljének áttekintése az „Adj Helyet a Helyinek” – hálózati mozgalom a helyi termék polcok életre hívására segítségével. Konkrét példák, minőségbiztosítási útmutatás. Képzési módszertan: Az elméleti lépések áttekintése után a gyakorlati oktatást segíti egy konkrét esettanulmány, mellyel áttekinthető a hálózatosodás turisztikai módszertana. Esettanulmány - Vas Megyei Turizmus Szövetség létrehozásának lépései: A megye turisztikai szereplői, a Vas Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara, Vas megyei TDMek, turisztikai egyesületek és a Vas Megyei Közgyűlés részvételével, más vidékfejlesztési vállalkozásokkal együttműködve, 2014 márciusában megalapították a Vas megyei Turisztikai Szövetséget, melynek egyik kitűzött célja az egységes szakmai álláspontot tükröző, megyei turisztikai koncepció, s az alapján megyei turisztikai stratégia kidolgozása. Mellette, nem másodsorban, felvállaltan szeretne a turisztikai ágazatok közti Vas megyei kapcsolódásokat, turisztikai, a jövőbeni fejlesztéseket megalapozó kutatásokat folytatni, megyei brand-et alapítani, bevezetni, azt menedzselni és egységes marketinget társítani hozzá. Az alapítók, a másfél éves előkészítő munkájuk során megállapodtak, hogy az általuk felvázolt stratégia ki fog terjedni a turizmus minden olyan területére, melyet a megyében, ha csak 66

kiindulási fázisban is, de megtalálható. Leszögezték, hogy programalkotó munka alapja az „Egészség- Minőség-Egyediség” hármas kritérium lesz. A Szövetség felállásakor a tagság munkacsoportokba szerveződve, projektszerűen, hálózatos módon, teljes nyíltsággal a nem tag turisztikai szereplők, szakértők felé is, kezdte meg koncepció alkotói munkáját. Három tematikus munkacsoportban működik a Szövetség: Gyógy és wellness; Kulturális, Rendezvény, Sport; és Szelíd turizmus. A Vas Megyei Turizmus Szövetség, mint egyesület jelenleg megalakulás alatt áll. Az előkészítő munkák, találkozások alatt is érezhető volt az igény a több lábon állásra, a turizmus egészének megyei, ágazati tagolására. Ezért a létrejövő Szövetség első ülésén mindjárt megfogalmazta, hogy munkacsoportos tervezésben, az összeillő térségek, desztinációk együtt való szerepeltetésével hatékony, az idő előtti egyeztetési konfliktusok elkerülését lehetővé tevő munkát támogatja.

Minden munkacsoport saját maga választja meg tematikáját, vezetőjét,

munkarendjét és azt az elvet, amit követve le tudja tenni az integráló szervezet asztalára az általa jónak és tartalmasnak ítélt koncepció részletet. A fent említett három tematikus munkacsoport mellett feláll egy Projekt előkészítő és egy Marketing munkacsoport is. Feladatuk a Szövetség Elnökségének Koncepció elfogadó és kidolgozó munkájának segítése, a Koncepció projektálhatósága és piaci kapcsolatainak megteremtése. A tervezési munka integrálását a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkaszervezete végzi, tervezési munkaszervezeti, infrastrukturális hátterét biztosítva.9

Egészség-minőség-egyediség, Élmény- és egészségkapuk Vas megyében, Vas Megyei Turisztikai Szövetség, Vas megyei turisztikai koncepciója, munkaanyag, 2014. 67 99

III.6. Marketing módszertana. Marketing trendek, marketingeszközök A modul célja: A marketing segítségével azonosítani kell a potenciális turistákat, ami lehetővé teszi, hogy a hírverést és reklámot egy jól meghatározott piaci szegmensre összpontosítsuk, ami javítja a hatékonyságot és költség megtakarítást tesz lehetővé. A piaci szegmensek meghatározásánál demográfiai (kor, nem, képzettség, foglalkozás, jövedelem, család), pszichográfiai (életstílus, hit és más kulturális tényezők) és földrajzi kritériumokat szükséges figyelembe venni. A modullal célunk, hogy olyan ismeretekkel lássuk el célcsoporttagokat, melyeket a mindennapi működés során saját tevékenységük népszerűsítésére tudnak kamatoztatni.

A modul tartalma: 

A marketing fogalma



Marketingtervezés



A marketing céljai



Marketingstratégia



Marketingkommunikációs eszközök



Turisztikai marketing-mix elemek

Képzési módszertan: Ismeretanyag elsajátítása előadás formájában, a célcsoportok számára differenciáltan másmás óraszámban, szakember előadásában prezentálva frontális munkában. Az ismeretanyag összeállítása a célcsoporttól függően más és más legyen. A projekt közvetlen célcsoportjának képviselői vélhetően rendelkeznek marketing szakmai ismeretekkel velük a TDM szemléletű közös és közösségi marketing tevékenység áttekintése, konkrét tervezése jelent eredményt. A turisztikai szolgáltatások tulajdonosai számára a saját szolgáltatásukra vonatkozó marketing ismeretek és tervek a fontosak. Egyéni és kiscsoportos munka módszerével az alábbi feladatok megoldása és összegzése a feladat. 1

Állapotfelmérés

2

Vendégkérdőív összeállítás

3

Konkurenciaelemzés

4

Célcsoport szegmentáció

5

Marketing koncepció 68

6

Marketing mix

7

Cselekvési terv

Feladat: 201..

Feladat

Marketing eszközök

célcsoport

Reklám eszközök

69

III.7. Termékfejlesztés módszertana A modul célja: Vas megye naturális turizmus kínálatának fejlesztéséhez rendelkezésre álló adottságok és vonzerők két nagy csoportba sorolhatók a biodiverzitás és a kulturális örökség értékei szerint. E vonzerőket azonban turisztikai termékké kell formálni ahhoz, hogy a turizmusban értékesíteni lehessen őket, szükség van tehát a megközelíthetőséget lehetővé tevő nemzetközi és helyi közlekedési lehetőségekre, szálláshelyekre, a természeti és kulturális értékeket szakavatottan bemutatni képes idegenvezetőkre vagy kísérőkre, együttműködő helyi lakosságra, turisztikai szervezetre és a hatóságok jó hozzáállására. A fogadóterületeknek ezen felül szüksége van olyan utazásszervezőre, aki a fenti elemeket összeszervezi (az otthonától távollévő turista különböző igényeinek teljes kielégítését lehetővé tevő terméket – ún. program csomagot – előállítja) és a marketing segítségével a turisták számára értékesíti. Turisztikai termékfejlesztést meghatározott földrajzi területen lehet megvalósítani, vagy egy adott szolgáltató szolgáltatását fejlesztve jön létre a termék, vagy több szolgáltatás integrálásával, összeszervezésével. Jelen fejezetben konkrét példákkal szeretnénk közelebb hozni az érdeklődőkhöz a természet-közeli turisztikai szolgáltatások kialakításának lépéseit.

A modul tartalma: Helyi termék-fejlesztés módszertani útmutatója. Konkrét lépéssorozat új, piacképes helyi termékek kifejlesztésére. A modulban konkrét esettanulmányokkal tekintjük át a megye turisztikai kínálatát: 

helyi termék alapú megközelítés (Pannon Helyi Termék Klaszter esettanulmánya)



az Őrségi Nemzeti Park ökoturizmusa – esettanulmány, helyzetértékelés



kereslet-kínálat elemzés Írottkő-Geschriebenstein Naturpark esetében (esettanulmány).

Az esettanulmányok feldolgozása a képzési napokon történik az előadók segítségével.

70

Képzési módszertan: A tananyagban található esettanulmányokon túl a konkrét megértés érdekében az alábbi példán keresztül végigvihető a természet-közeli turisztikai kínálat kialakításának módszertana. Gasztronómiai élmények10 – a turisztikai termékek kidolgozásánál a tematika meghatározása elsődleges. Majd az alábbi elemek összeillesztésével, fejlesztésekkel, szervezéssel létrehozzuk a programcsomagot, amely már fejlesztett turisztikai termék. Turisztikai termékek felépítése: -

Vezetett gasztronómiai estek az éttermekben

-

Témához kapcsolódó dekoráció

-

Témához kötődő étlap

-

Térségi nagyrendezvényekhez kapcsolódás

-

Térségi turisztikai kínálat összegyűjtése: helyi termék-előállítók műhelyeinek megtekintése, a tevékenység kipróbálása, épített és természeti környezet látnivalóinak bemutatása

-

A programcsomag marketingje

TÖKéletes ízek – házias finomságok Minden, ami a tökhöz kapcsolódik. Tökből készült ételek, desszertek, tökmagolaj, stb. Kiegészítve a vidéki életstílushoz kötődő hagyományos specialitásokkal (pl.: dödölle, langalló, rétesek, stb.). Időtartama: elsősorban az őszi időszakra koncentrálódik, amikor a tök betakarítása zajlik. Érintett térség: Őrség-Körmend-Szentgotthárd Kapcsolódó rendezvény: Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál; Hétrétország A projekt területéről az őrségi rész az, ahol hitelesen lehet egy turisztikai termék alapja a tök és annak minden formában feldolgozott, elkészített változata. Elkészül a tökös finomságokat felvonultató speciális étlap. Az étlapon túl a résztvevő éttermek belső designban is igazodnak a témához. A kihelyezett helyi termék polcon elérhetőek a tökkel kapcsolatos termékek: tökmagolaj, tökmag, sütőtökös lekvárok, stb. Kapcsolódó programok a tökfesztivál által kínáltakon felül: tökmagolaj sajtolás megtekintése, tökmagolaj kóstoló, töklámpás, szalmabábu készítés, részvétel a tök betakarításában, sütőtökös lekvárkóstoló, lekvárfőzés folyamatának megtekintése, „főztök” tökös ételek főzőversenye, „lopótök” túra – borkóstolás, pincelátogatás,

10

látogatás.

Magyarszombatfán

–

tökmagolajtartó

kerámia

készítés

Exigo-Duo Kft.: Ajánlások gasztro-turisztikai termékek fejlesztéséhez Vas és Zala megyében, Kézikönyv, 2011 71

megtekintése, stb. A többnapos gasztronómiai túrát a környéken található látnivalók megtekintése egészíti ki. Pannónia kincsei Az őszi-téli időszak szezonalitását hivatott ellensúlyozni. Ezen időszakhoz kötődő ünnepkörök köré csoportosítható gasztronómiai különlegességeket öleli fel (pl.: Márton nap, disznótoros, karácsony, újév, farsang, stb.). De ide kapcsolhatóak Pannónia történelmi hagyományai is: római kori vacsora (Szombathely), török specialitások (Kőszeg), középkori ételkülönlegességek (Sárvár), stb. Érintett térségek: Kőszeg-Bük-Csepreg; Szombathely és környéke; Sárvár és a Vasi Hegyhát Kapcsolódó rendezvények: Savaria Történelmi Karnevál, Félhold és Telihold”- Kőszegi Ostromnapok Szombathely (Savaria) élő római kori hagyományokkal rendelkezik. Kőszegen és Sárváron a Jurisics és Nádasdy vár megőrződött az utókor számára, mint a középkor képviselője. Ezekben a térségekben a gasztronómiai kínálatot ezen korokra kell kiélezni. A római kor felidézése az éttermek

feladata

belső

megjelenésüket

tekintve.

Fazekasokkal

együttműködve

cserépedényekben tálalhatóak az étkek. A felszolgálók korhű jelmezeket viselnek. Az étlapnak valóban római kori ételeket kell tartalmazni. Kiegészítő programok: Történelmi Témapark programjai, Iseum, római kori lakoma, római kori színdarabok, gladiátorbemutató, utazás harci szekéren, borkóstoló, stb. A középkori hagyományokat udvari lakomával elevenítjük fel tűzzsonglőrök, vásári komédiások részvételével, lovagi torna, középkori énekmondók előadása, várlátogatások, boszorkányégetés, kőszegi borok kóstolója, jóslás, kemencés ételek, kirakodóvásár, stb. Gyümölcsözön – szüreti vigasságok A gasztronómiai élmény középpontjában a gyümölcsök, illetve a szürethez kapcsolható ételek, hagyományok állnak. Időszaka nyártól kora őszig tart. Ebbe a témakörbe sorolható minden, ami gyümölcsből készült: lekvárok, befőttek, gyümölcssajtok, bor, pálinka, gyümölcslevek, szörpök. Érintett térség: Vas megye egésze bevonható Kapcsolódó rendezvények: Szombathelyi Borfalu, Kistérségi forgatag, Csepregi Pünkösdi Vigasságok, Orbán-nap A gyümölcsök témakör nagyon széles, magában foglalhatja az idénygyümölcsökön túl a gyümölcsből készült italokat (bor, pálinka, gyümölcslevek, szörpök), a lekvárokat, befőtteket,

72

aszalványokat, szárított gyümölcsöket, gyümölccsel készült ételeket, stb. Az éttermek a témához kapcsolódó étlapokat alakítanak ki. Ezek a termékek megtalálhatóak a helyi termék polcokon is. A gasztronómiai esteket kiegészítő programok: gyümölcsaszalás, lekvárfőzés, kóstolás,

látvány pálinkafőzde

megtekintése,

pálinkakóstolás,

gyümölcs-szobrászat,

gyümölcslékészítés, gyümölcs szedd magad, jégbor kóstolás, pincelátogatás, bordalok éneklése, stb. A térségi kapcsolódó látnivalók megtekintése a vonzerőleltár alapján. Erdei ízkavalkád Vadból és gombából készült ételkülönlegességek. Időtartama: nyár-ősz, főleg a gombás ételek, tél a vadételek esetében. Érintett térség: Vas megye egésze, Őrség-Körmend-Szentgotthárd; Kőszeg-Bük-Csepreg; Göcsej és Zalaegerszeg Kapcsolódó rendezvények: Büki Ünnepi Napok; Natúrpark ízei gasztronómiai fesztiválOrsolya napi vásár; Őrségi vadpörköltfőző verseny A gomba számos étel alapanyaga. Kiválóan illik vadételekhez, egyéb húsokhoz, szószként, pörköltként, rántva, szárítva, levesben is fogyasztható. Itt is elmondható, hogy a gomba-téma bármely étteremben megállhatja a helyét, hiszen beszerzése nem jelent gondot. Az étterem jellegének megfelelő ételekben jelenik meg a gomba. A helyi termék polcokon szárított erdei gombafajtákat kínálnak az éttermek. A gasztronómiai túra állomásai: gombagyűjtő túra (gyalogosan, kerékpárral), főzőverseny, gombafelismerő oktatás, éjszakai vadles, éjszakai zseblámpás gombatúra, gombás ételekhez illő borok kóstolója, gombaszedéshez használható kosárka készítése kosárfonó vezetésével. Szerencsére hazánk vadállománya kiválónak tekinthető. Minden térségben elérhetőek a hal és vadételekhez szükséges alapanyagok. Az éttermek ekkor étlapban és dekorációban, kapcsolódó programokban a vadas, halas ételekhez igazodnak. Sok étteremben már jelenleg is találunk vadtrófeákat, a vadászat, halászat régi, hagyományos kellékeit. Ez a dekoráció megfelelő háttért jelenthet a vadas, halas ételek fogyasztásához. A gasztronómiai élményt fokozzák a következő kiegészítő programok: horgászási lehetőség a térségben található kisebb tavakon, hal- és vadételekhez illő borok kóstolója, nappali és éjszakai vadles, halászlé- és vadételfőző versenyek, trófeakiállítás, gyalogtúra keretében különféle vadak lábnyomainak felismerése,

vadászkutya

bemutató,

légpuskalövő

verseny,

vadételekhez

illő

fűszernövényekről szóló előadás, vadles lovas szánról, kreatív szakácsverseny, stb. kiegészítve az adott térség látnivalóival.

73

Tejjel, mézzel folyó… A kínálat alapját a tejtermékek, a méz, illetve a gabona adja. Egész évben kínálható ételspecialitások tartoznak ide. Ezek a termékek megjeleníthetőek egy ételben, de természetesen adhatják különböző fogások egy-egy alapanyagát is. Érintett térség: Vas megye egésze Kapcsolódó

rendezvények:

Prószafesztivál,

Dödöllefesztivál,

Kistérségi

forgatag,

Hétrétország, Rétesfesztivál Ez tekinthető a legszélesebb témakörnek. Ebbe mindenféle étel beletartozik, amelynek a régmúltra visszavezethető hagyományai vannak, és a paraszti életmódhoz hozzátartoztak. A vendéglős vállalkozók részéről a vidéki ízek téma iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Hagyományos ételek például: dödölle, prósza, gulyások, pörköltek, disznótoros, rétesek, stb. A helyi termék polcok kínálata teljes egészében beletartozik ebbe a témába. Az éttermek kialakításában az ún. csárda hangulatot kell felidézni (autentikus szervizkészlet, dekoráció, stb.). Több napos gasztronómiai programkínálat elemei lehetnek: borospince látogatások, kulturált borfogyasztás előadás, kemencés, bográcsos ételek, cigányzene, operett előadások, házi sajtok, szörpök, lekvárok, pálinkák, kolbászok kóstolása, mangalica, szürke marha ételek, kenyérsütés, disznóvágás, lovas kocsikázás, táncház, népi zenekarok, bio tájházak felkeresése, gyalog- és kerékpáros túrák, lovaglás, őshonos állatfajok megtekintése, hagyományos kézműves bemutatók (fazekasság, kosárfonás, kovácsmesterség, stb.).

74

IV.OKTATÁSI SEGÉDANYAG

75

IV.1. Bevezető gondolatok A következő fejezetek a képzési módszertanhoz összegyűjtött oktatási segédanyagot tartalmazzák. Az egyes modulokhoz/témákhoz gyűjtöttük össze a legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat, mely ismereteket gyakorló és leendő turisztikai szakemberek, szállásadók, vendéglátók, fejlesztéssel foglalkozó szakemberek, illetve helyi termék-előállítók, kézművesek egyaránt haszonnal olvashatnak. Minden fejezet végén találunk ellenőrző kérdéseket, gyakorlati feladatokat, melyek segítik az anyag mélyebb elsajátítását. Az oktatási segédanyag úgy került kialakításra, hogy feldolgozása egyénileg és csoportosan, vezető szakember segítségével egyaránt történhet. A résztvevők által egyénileg, esetleg otthon elkészített feladatmegoldások a www.pannonhelyitermek.hu honlapon található elérhetőségek egyikére elküldhetőek. A képzők egyéni tanácsadás lehetőségét is igény esetén biztosítják. A segédanyag nem kíván minden terület szakmai részleteibe mélyen belemenni, célja az ismeretterjesztés, a további egyéni kutatás lehetőségének megteremtése. A teljes anyag elsajátítására a projekt keretében kínálkozó két képzési nap nem ad lehetőséget, viszont a megalapozó tudást biztosítja, felkelti az érdeklődést egyes témakörök iránt. Így az egyének saját érdeklődési körüknek megfelelően információkhoz juthatnak mind a képzési napok folyamán csoportos vagy egyéni tanácsadás keretében, mind pedig a későbbiekben a képzési napok által generált közösség segítségével.

76

IV.2. Minőségi naturális kínálat Témánk szempontjából elsőként át kell tekintenünk a turizmus alapfogalmát, illetve annak, a naturális kínálat kialakítása szempontjából releváns részfogalmait. Turizmusfogalmak:

KASPAR: “A turizmus azon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek olyan személyek utazásából és tartózkodásából adódnak, akik számára a tartózkodási hely nem tartós lakhely és nem is munkahely.”

KRAP: “Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.” WTO, Hágai Nyilatkozat (1989): A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.

A naturális turizmus értelmezése A naturális szó jelentése: természeti, természetes, eredeti, nem mesterséges, természettel kapcsolatos, amely természetes összetevőin vagy önmagán kívül nem tartalmaz mást. Ha ezt a turizmussal jelzőként használjuk, akkor leginkább a természet-közeli turizmust érthetjük alatta. Alapvetően az ökoturizmus, falusi turizmus, agroturizmus, ami lefedheti a naturális turizmus jelentését, de egyre elterjedtebb a bioturizmus megnevezés is.

Tekintsük most át ezen turisztikai részfogalmakat!

77

Ökoturizmus a „Budapesti Nyilatkozat” alapján Az 1996. évi budapesti NATUREXPO keretében a Biológiai erőforrások fenntartható hasznosításáról szervezett nemzetközi konferencián elfogadott nyilatkozat egyebek között a következőket tartalmazza: „Egy egészséges egyensúly megteremtése szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek, a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén…” A konferencia Ökoturizmus szekciójának jelentése így fogalmaz: „Az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Mint gyűjtőfogalom a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természeti-biológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül,…”

Az ökoturizmus tehát egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus hozzájáruljon az ökoszisztéma megőrzéséhez vagy helyreállításához, és ne fejtsen ki negatív hatást a természeti és kulturális erőforrásokra.

Emellett a turizmus valamennyi formájának tiszteletben kell tartania az 1992-es Rio-i csúcsértekezleten a Turizmus Világszervezete által ajánlott három alapelvet, nevezetesen: 

legyen környezettudatos



legyen a környezetbe integrált



legyen magas minőségű környezetre alapozott

A konferencián megvitatott különböző esettanulmányok alapján az ökoturizmus fejlesztésére a következő ajánlások fogalmazhatók meg. „Az ökoturizmushoz kapcsolódó tevékenységeknek ki kell elégíteniük a turista igényeit, és ugyanakkor elő kell segíteniük a természeti és kulturális erőforrások védelemmel egybekötött használatát, egyúttal gazdaságilag hozzá kell járulniuk az érintett ökoszisztémák megőrzéséhez és helyreállításához.

78

Az ökoturizmus fejlesztéséhez a következők szükségesek: 1. A turizmuspolitikának elő kell segítenie az ökoturizmus elismerését, és fejlesztéséhez az alapvető feltételek megteremtését. 2. Az ökoturizmus fejlesztésére külön stratégiát célszerű kidolgozni. 3. A turizmus fejlesztését integrált tervezésre kell alapozni, amely az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi-kulturális szempontokat egyaránt figyelembe veszi. 4. A tervek megvalósításához a következők szükségesek: 

az erőforrások számbavétele és a megőrzésükhöz szükséges védelem meghatározása



megfelelő jogi szabályozás a föld és a turisztikai erőforrások védelmére



gazdasági ösztönzők



megfelelő kompetenciával, pénzügyi eszközökkel és szakismerettel rendelkező felelős intézmények



ellenőrzés



együttműködés valamennyi érdekelt résztvevő (magán- és közszektor, érdekvédelmi szervezetek, helyi lakosság) között



viselkedési szabályok kidolgozása a turisták és a turisztikai vállalatok dolgozói számára

5. Az ökoturizmust fogadó térségekben a helyi lakosságot be kell vonni a tervezésbe, a tervek megvalósításába, a turisztikai tevékenységek ellenőrzésébe, és biztosítani kell, hogy az ökoturizmus bevételeiből megfelelő arányban részesedjen. 6. Ösztönözni kell az ökoturizmus elemzését és értékelését célzó tudományos kutatásokat.

Az ökoturizmus nagy lehetőséget nyújt arra, hogy újraértékeljük az ember és a természet közötti viszonyt. Ha az ökoturizmus fejlesztését célzó elképzeléseket sikerül megvalósítani, akkor ez az új viszony világszerte egyre több ember mindennapi gyakorlatában tükröződik majd.”

79

Falusi turizmus11: A vidéki térségek alapvetően kis intenzitású, diffúz, de sokszínű vonzerőire épül a vidéki turizmus legáltalánosabb formája. Elsőként Ausztriában és Németországban fejlődött ki az „Urlaub am Bauernhof” kínálat, mi magyarra fordítva „üdülés a parasztudvarban” jelentésű. Ezt a formát tartalmilag a nálunk használatos falusi üdülés, falusi turizmus meghatározással lehet rokonítani. Franciaorszában a „Bienvenue a la ferme”, vagyis „Isten hozott a tanyán” mozgalom 1998-ban indult el. Mára már több, mint 6000 tagja van. Ez szélesebb a tipikus falusi turizmusnál, hiszen itt egyfajta bemutató gazdaságok megtekintésére is sor kerül. Az ide érkező turista bepillantást nyerhet a vidéki életbe, a hagyományos

állattenyésztésbe,

növénytermesztésbe,

feldolgozó

tevékenységbe.

A Magyarországon jól ismert falusi turizmus fogalom nem határoz meg egyértelműen turizmus terméktípust. Inkább komplexitása, további termékeket átkaroló jellege tekinthető alapvető jellemzőjének. A falusi turizmus: 

a falusi környezetben történő szállásadáson túl (a vendégfogadó saját portáján kialakított szálláshelyen fogadja vendégeit),



kulturális kínálatot (helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények, folklór),



gasztronómiát (saját ételeivel, házi termelésű borral, pálinkával, szörppel stb. kínálja vendégeit, ezzel már kapcsolatba lép az agroturizmussal),



borturizmust (saját pincéjében mutatja be a gazda borait),



természetjárást (a természetvédelmi területek felkeresésével),



gyógyturizmust (közeli gyógyfürdő, vagy speciális helyi klíma kihasználásával),



lovas turizmust (helyi lovasudvart bevonva a kínálatába) gyermektáborozást jelenthet.

A kínálati elemeken alapuló meghatározást tovább pontosítja a fogalom definíciója: „a városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a belés külföldi vendégek szabadidő- eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon FATOSZ: A vidéki turizmus konkrét formái, www.fatosz.eu/ftp/diakoknak.../a_videki_turizmus_konkret_formai.doc 11

80

történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése”. (Jenkei László 2002.: Idegenforgalmi Értelmező Kéziszótár BGF-KVIFK Bp.)

A vidéki turizmuson belül a falusi turizmus olyan térségek idegenforgalma: 

ahol a vonzerők szétszórtak és önmagukban nem erőteljesek;



ahol a helyi közösség önszerveződésén, összefogásán múlik az erőlelépés;



és ahol a turizmusfejlesztés és a területfejlesztés speciális, alkalmazott ága, a vidékfejlesztés kéz a kézben jár, egymást erősítve hoznak eredményeket.

Fontos jellegzetessége a falusi turizmusnak, hogy vonzerői három nagy csoportba sorolhatók (Szabó Géza 2000): 1. A természet közelsége, a természetesség. A falu, a falusi emberek tulajdonképpen egy közvetítő kapocs szerepet töltenek be a városi, urbanizált- természettől elszakadt- ember és a természetességét még úgy-ahogy őrző vidéki táj között. A természet közelsége egyaránt vonzerő a falusi, a természetjáró, a kerékpáros, vagy ökoturizmus változatok számára. 2. A megőrzött hagyományok, örökség. A falvak – részben elmaradottságuk folytán is- sokat megőriztek abból a tárgyi és szellemi kultúrából, ami a magyar vidéket jellemezte. Ez megtalálható részben a falusi műemlék épületekben, a hagyományos gazdálkodás tárgyi emlékeiben, és a hagyományos kézműves, vagy agrár termékekben. Ebben a kategóriában emlegetendő a helyi népviselet, népszokások, hagyományos ünnepek látványosság és vonzerő értéke. 3. Kiemelkedő jelentőségű a falusi vendégszeretet, a családiasság, mint vonzerő. A falvak vendégfogadása e téren megelőzi bármelyik turisztikai kínálatot. A házigazda kedvessége, a vendégbarátság, a családias hangulat a falusi turizmus vendégek által leginkább elismert erőssége.

81

Az agroturizmus12

Már profiljában szűkített, specializált kínálat jellemző az agroturizmusra. Ebben az esetben a vidéki adottságok kosarából, a mezőgazdasághoz kötődőket alakítják idegenforgalmi kínálattá. Az agroturizmus magában foglalja az agrártérségekbe települő, a mezőgazdasági adottságok és termékek értékesítésére szerveződött turizmust. Az agroturizmus egy olyan konkrét terméktípust testesít meg a vidéki turizmuson belül, ahol a vidéki környezetben folyó vendégfogadás kereteit működő agrár (kis)üzem/műhely adja, a vonzerők jelentős része is az agrárium tevékenységei és produktumai közül kerül ki, ezeket a vendégek ellátásánál is felhasználják. A szállásadás kapcsolódó kínálat a helyi, házi agrártermékek mellett, de nem ez a legfontosabb része az agroturizmus terméknek. A kínálat szakosított, a kiválasztott vendégcsoportoknak megfelelően specializált. Mezőgazdasági tevékenységhez kötődő sport-és hobby-turizmust jelent, így pl. lovas-, horgász-, vadász- és borturizmust. Jelenti a mezőgazdasági tevékenységbe való bekapcsolódást; részvételt a szüretben, a gyümölcs-aszalásban, a mézpergetésben, ez lehet munka a biofarmon stb. Fontos attrakciója a mezőgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, zöldség, gyümölcs, füstöltáruk stb.), valamint az aktív részvétel az agrártermékek feldolgozásában. Az agroturizmus külön előnye, hogy támogatja a helyi termékek közvetlen értékesítését, így segítve a mezőgazdaság piacszerzését.

Definíciók összefoglalva: Ökoturizmus: „Az ökológiai turizmus vagy „ökoturizmus” a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.” (IUCN definíció) Falusi turizmus: „A városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidő- eltöltési szükségleteinek

FATOSZ: A vidéki turizmus konkrét formái, www.fatosz.eu/ftp/diakoknak.../a_videki_turizmus_konkret_formai.doc 12

82

széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése”. (Jenkei, 2000) Agroturizmus: „A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságban tartozó

növénytermesztés,

élelmiszer

feldolgozás,

erdőgazdaság,

vadgazdálkodás,

halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, ill. azok hasznosítására épül.” (FATOSZ definíció)

A vonzerők közül a természeti értékek, mint vezér termékek egyre inkább előtérbe kerülnek, a turisták környezettudatossága jelentős fejlődést mutat. A naturális turizmus termékei néhány kivételtől eltekintve vidéki térségekben jelennek meg.

Falusi vendégház kialakítása13 A falusi vendéglátás különböző szolgáltatásokat foglal magába. Mielőtt belefognánk a falusi vendéglátásba, fontos hogy meghatározzuk a vendégkört. A leendő vendégek meghatározása után meg kell fogalmaznunk, mit is szeretnénk nyújtani a turistáknak. Ez a kettő szoros összefüggésben van egymással. A falusi vendéglátás az alábbiakból áll össze: 

elszállásolás,



ellátás,



szabadidő-eltöltési lehetőségek,



egyéb szolgáltatások.

Ezen tényezők színvonala határozza meg a vendégház minőségét, és ezáltal a potenciális vendégkört. Ehhez mérten tudjuk kialakítani az árakat. A falusi vendéglátás alapja a sokoldalúan és jól kialakított szolgáltatási infrastruktúra. A szabadidős tevékenységek, a hagyományőrző programok, a kulturális és gasztronómiai élmények mind növelhetik a falusi vendéglátás vonzerejét és színvonalát.

13

http://hu.wikipedia.org/wiki/Falusi_turizmus Kovács Dezső: A falusi turizmus hagyományai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003. 83

Szállás A falusi vendéglátás szállásformái és többféle falusias-tanyaias szállástípus tartozik ide. Ezek lehetnek: vendégszobák, lakrészek, üdülőházak, tanyák, sátorozó helyek. Mindezek mellett kiegészítésül szolgálnak az egyéb kereskedelmi szálláshelyek, melyek illeszkednek a tájba és sajátos hangulattal bírnak. Ilyenek a fogadók, panziók vagy éppen a kulcsos házak. Különösen vonzó tud lenni egy szálláshely, ha formájában, kialakításában különleges, és ezzel felkelti a vendég érdeklődését. Például egy pajtából, csűrből vagy épp egy kis kunyhóból is varázsolhatunk komfortos szállást. Ezenkívül a színvonalat emelheti egy szép virágoskert vagy egy jól kialakított pihenőkert rész. A konyhakert, a gyümölcsös szintén fontos eleme a falusi vendéglátásnak, hiszen az itt megtermelt gyümölcsöket és zöldségeket kínálhatjuk vendégeinknek.

Használjuk a Napraforgókat!14 A falusi szálláshelyet napraforgóval tanúsító védjegy a turizmusért felelős tárca által létrehozott és működtetett tanúsító védjegy, melynek alapvető célja, hogy garanciát nyújtson. A védjegy tanúsítja, hogy a szolgáltatások minősítése előre meghatározott, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által kidolgozott és a turizmusért felelős tárca által jóváhagyott szakmai szempontrendszer alapján történik. A napraforgók amellett, hogy a szálláshely minőségét jelölik, kiváló marketingeszközök is egyben. A tudatos turisták körében egyre ismertebb szimbólum a napraforgó, így sokak utazási döntésében szerepet játszik, hogy a kiválasztott szálláshelynek van-e napraforgós minősítése. Ahhoz, hogy szálláshelyünk még vonzóbb legyen a turisták körében, használjuk napraforgós besorolását honlapunkon, nyomtatott prospektusainkban, illetve szálláshelyünk egyéb reklámfelületein, valamint a szálláshely épületére vagy a kapura is jól látható helyre tegyük a minősítést jelző táblát. Tehát a falusi szálláshelyeket napraforgós besorolás alapján lehet minősíttetni. Ez alapján vannak 2-3-4 napraforgós szálláshelyek, melyek különböző szolgáltatásokkal rendelkeznek.

szálláshely: szerényebb felszereltségű, közösen használható fürdőszobával, WC-vel, étkező- és konyhahasználattal, parkolási lehetőséggel.

14

www.fatosz.eu 84

szálláshely: a vendégek számára elkülönített fürdő és WC van, rendelkezésükre bocsátott étkező, konyha és társalgó, valamint pihenőkert, parkolási lehetőséggel.

szálláshely: elkülönített, saját fürdőszobával és WC-vel felszerelt lakóegység, ahol jól felszerelt szoba, étkező, társalgó, konyha és kerti bútorokkal ellátott pihenőkert várja a vendégeket, parkolási lehetőséggel.

A falusi szálláshelyek további specializálódásai a következők: A FATOSZ által elismert szakosodások15: Zöld Porta: A Zöld Porta olyan vidéki szálláshely, amely a látogatók kiszolgálása során a helyi erőforrások használatát részesíti előnyben, helyi termékekre, foglalkoztatásra és a helyi piacra épít. Lehetőség szerint kerüli a nagyipari termékek és természetidegen eszközök használatát.

Egészségporta: A ház kínálatának középpontjában az egészségmegőrzés szerepel, kezdve a kímélő és egészséges ételektől a gyógyteák választékán át a különböző sporteszközök (kerékpár, nordic walking botok stb.) kölcsönzésének lehetőségéig. Ezek mellett relaxációs eszközök (Masszázsfotel vagy masszázságy, masszőr, szauna stb.) és szabadtéri sporteszközök, játékok állnak rendelkezésre.

Kerekes székes porta: Az épület részlegesen akadálymentesített, legalább egy szoba és fürdőszoba alkalmas mozgásukban korlátozott vendégek fogadására. A házigazdák biztosítanak transzferszolgáltatást a vendégek számára, valamint rendelkezésre állnak speciális turisztikai ajánlatok, szabadidős lehetőségek.

Gyermekbarát porta: Gyermekbarát portáinkon a házigazdák igény szerint biztosítanak szakszerű gyermekfelügyeletet, kifejezetten a kisgyermekek számára kidolgozott gyermekmenüt

15

www.falusiturizmus.hu 85

az étkezéseknél. Ezek mellett gyermekágy, etetőszék és bőséges gyermekjáték választék áll rendelkezésre a házon belül és kívül egyaránt.

Aktív

falusi

porta: A

szálláshelyeken

számos

sporteszköz

áll

rendelkezésre

(kerékpárkölcsönzés, horgászfelszerelés, íjászfelszerelés, egyéb sporteszközök). A túrákhoz, kirándulásokhoz bőséges információs anyag, szakkönyvek nyújtanak segítséget, a házigazdák pedig szívesen készítenek piknik kosarat, hideg élelmet az útra. Amennyiben nagyméretű sporteszközt (pl. kerékpárt) viszünk magunkkal, a tárolási és javítási feltételek biztosítottak.

Lovas porta: Ezen házak saját karámot és lovaspályát tartanak fenn – istállóval együtt, melyben a vendég lovak elhelyezése is megoldott. Lovas túrákat szakképzett túravezetővel tehetünk, és bőséges információt kapnak a turisták a környék látnivalóiról. Igény esetén lovas felszerelés kölcsönzése biztosított.

Pálinkás porta: A szálláshely rendelkezik pálinka bemutató / kóstoltató helyiséggel, ahol autentikus környezetben ismerkedhetünk a pálinkakínálattal, mely legalább három féle pálinkát tartalmaz. Emellett betekintést nyerhetünk a pálinkakészítés menetébe, megnézhetjük a pálinkalepárló berendezést és az egyéb eszközöket, melyek a pálinkához kapcsolódnak.

Boros porta: Egy boros porta elengedhetetlen tartozéka a borospince, melyben akár a borkóstolásra is lehetőség nyílik, minimum háromféle helyi borból. A borkóstolás mellett a borkészítés különböző fázisait is megismerhetjük az ehhez szükséges eszközökkel együtt, ha pedig ősszel érkezünk, a szüreten is részt vehetünk. Mindemellett bőséges információval állnak rendelkezésre a házigazdák az adott borvidék látnivalóiról.

Hagyományok portája: A hagyományok portájának alapvető tulajdonsága, hogy az épület és annak berendezése az adott tájegységre jellemző tradicionális képet mutat. A hagyomány az ételkínálaton is nyomon követhető, ugyanis számos tájjellegű, helyi alapanyagokból készült étel kerül a vendég asztalára. A házban gyűjtemény található a paraszti kultúra emlékeiből és lehetőség nyílik a hagyományos kézműves mesterségek, valamint az agrár munkakultúra megismerésére is.

Falusi életmód ifjúsági porta: Ezen porták fő célja a tradicionális falusi életmód bemutatása gyakorlati oldalról, életszerű környezetben. Így a házak körül gyümölcsös- vagy veteményes kert 86

található, kipróbálhatóak, megismerhetőek népi mesterségek és a mezőgazdasági tevékenységek. A falusi jellegnek megfelelően többféle háziállat várja a vendégeket.

Falusi vendégasztal porta: a ház fő attrakciója a gasztronómiai kínálat. A szálláshelyen készült ételekben a lehető legmagasabb arányban saját és helyi termelőktől származó alapanyagot használnak fel. Az adott terület hagyományos receptjei alapján készítik az ételeket, melyek mellé tájjellegű italok (bor, pálinka, háziszörp, stb.) társulnak. A vendégek megismerhetik a régi konyhai eljárásokat és eszközöket, a kemencét, valamint az adott tájra jellemző terítéket és berendezési tárgyakat.

Ellátás Többféle megoldás létezik a vendégek étkeztetésére: 

Önellátás, azaz a vendég saját maga gondoskodik arról, hogy mikor, mit eszik.



A reggelit a szállásadó biztosítja, amelyet a szoba ára tartalmazza.



Lehetséges még, hogy 1-1 alkalommal közös étkezést biztosítunk.



Illetve beszélhetünk panziós ellátásról, amely lehet félpanziós vagy teljes panziós.

Ha úgy döntünk, hogy valamilyen formában ellátjuk a vendéget, megvendégeljük, igyekezzünk a helyi gasztronómiai különlegességeket bemutatni neki. Valamint, ha van lehetőségünk, akkor saját megtermelt és előállított étkekkel színesítsük a fogásokat, de mindenképpen igyekezzünk a faluban vagy a környéken előállított, termelt alapanyagokból dolgozni. Hiszen ezzel saját térségünk gazdaságának fejlődését segítjük elő.

Szabadidős tevékenység Növelhetjük a vendéglátás, vendégfogadás színvonalát azzal, hogyha színvonalas szolgáltatásokat kínálunk. Egy jól megtervezett szolgáltatási kínálat akár versenyelőnyhöz is juttathat minket. Számos természeti adottság lehet a szabadidős tevékenység alapja, mint például a hegyvidék, egy erdős terület, folyók, patakok, tavak vagy egyéb természeti képződmények, az élővilág vagy a természet érintetlensége. De a természet mellett a népi építészet is lehet egy program alapja, ha az adott településen megőrizték a falu jellegzetes épületeit, a faluképet.

87

A kulturális adottságok esetében a néphagyományok, közösségi szokások, népművészet, népzene, néptánc vagy a népi étkek azok, amik vonzzák a vendégeket. A népművészeti, kézműves hagyományok leggyakoribb formái a fazekasság, a szövés, a hímzés, a fafaragás, vagy különböző népi kismesterségek, mint a kovács, a kékfestő, a mézeskalács készítő, a kosárfonó. A tájegység népművészete, kézműves ipara, a népi kismesterségek a műhelyekben, a tanfolyamokon megismerhetők, gyakorolhatók, a tárgyak megvásárolhatók.

88

IV.2.1. Helyi termékekre alapozott minőségi naturális kínálat kialakítása A helyi termékek meghatározó szerepet játszanak a természet-közeli, naturális turisztikai kínálat kialakításában. A tudatos turisták egyre inkább keresik a helyi termékekre alapozott kínálatot, jelentsen az egyszerűen csak helyi szuvenírt, helyi sajtot a reggeliző asztalon, hagyományos kézműves foglalkozást, helyi termelői piacot, vagy egy bemutató gazdaság/kert megtekintését, stb. Az alábbiakban azt részletezzük, hogyan lehet helyi termékekre alapozott minőségi naturális kínálatot kialakítani.

Helyi ajándéktárgyak Ha már egy szolgáltató rendelkezik természet-közeli turisztikai kínálati elemmel, minőségét növelheti, ha a helyi termékekre helyezi a hangsúlyt. A kínálatot vonzóbbá teheti, ha a vendégeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy valamilyen, az adott helyhez kötődő ajándéktárgyat kínálunk megvásárlásra. Ennek legjobb módja, ha úgynevezett helyi termék polcot alakítunk ki vendéglátóhelyünkön. Helyi termék polc egy szállodában

Így a turista az adott tájból hazavihet magával egy darabot. Lehet ez akár egy kézműves termék vagy helyben termelt élelmiszer. Növelhetjük ezen termékek vonzerejét, ha a vendégek már a reggeliző asztalon találkozhatnak az adott térségből származó lekvárral, mézzel, befőttel, stb.

89

Helyi termék kóstoló/vendégasztal Egy tájat, tájegységet leginkább gasztronómiájáról ismerhetünk meg. Ezzel a legtöbb tudatos turista is tisztában van. Így a minőségi naturális turisztikai kínálat meghatározó eleme a falusi vendégasztal. A 136/2007. (VI.13.) kormányrendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről határozza meg az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységeket. Külön jogszabályban határozza meg a falusi vendégasztal szolgáltatását. Az alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltató az a magánszemély, aki a jogszerűen használatban lévő, közterületeknek nem minősülő ingatlanon (tanyán, falusi portán stb.), a jogszerűen használatban lévő eszközökkel személyesen végzi a tevékenységét, melyben a vele egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozói közreműködhetnek. Falusi vendégasztal: A falusi vendégasztal nem más, mint a családi magánétkezésekhez készített házi élelmiszerek bemutatása, melyek valamilyen gasztronómiai hagyományhoz kapcsolódnak.

Az így előállított saját készítésű ételeket naponta maximum tizenöt látogató részére értékesíthetjük, a kistermelői mennyiségi korlátok betartásával. Ezt a tevékenységet alkalomszerűen lehet végezni, azaz ha ezt idényjellegűen végezzük, vagy legalábbis nem naponta. Azaz ez a szolgáltatás a vidékre látogató turistáknak szól, és a régió gasztronómiai hagyományainak bemutatását célozza meg. A szolgáltatás a kistérségi jegyző által hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető. A Hatósági nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: 

a nyilvántartásba vétel sorszáma és időpontja,



a szolgáltató neve és címe,



a szolgáltató tevékenysége,



a nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos változásokra, illetve a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó bejegyzés.16

16

136/2007 (VI. 13.) Kormányrendelet alapján 90

Falusi vendégasztal szolgáltatás esetében az alábbi tevékenységek valamelyikével kell rendelkezni a szolgáltatónak: Tevékenység

Teáor ’08 Kód Megnevezés

Falusi

5621

rendezvényeken

Rendezvényi

Teszor ’08 Kód

Megnevezés

ÖVTJ ’12 Kód

562111 Ételszolgáltatás

étkeztetés

Megnevezés

562102 Falusi

rendezvényeken

vendégasztal

történő

magánszemély

szolgáltatás

ételszolgáltatás

számára

magánszemélyek részére Egyéb

falusi 5621

rendezvényeken

Rendezvényi

562119 Egyéb

étkeztetés

történő

562103 Falusi

ételszolgáltatás

vendégasztal

rendezvényeken

szolgáltatás

ételszolgáltatás Falusi

8230

Konferencia,

823012 Kereskedelmi

823003 Falusi

rendezvény-

kereskedelmi

bemutató

rendezvények

szervezés

bemutató

szervezése

szervezése,

szervezése

szálláshelyszolgáltatás nélkül

Forrás: http://www.elotisza.hu/jogsegely/2012/07/11/piac-uzemeltetes-falusi-es-agroturisztikaiszolgaltatok-es-vendegasztal-szamlazasa-teaor

A TESZOR’08 a TEÁOR'08-ra épülő 6 szintű osztályozás, mely az egyes TEÁOR’08 szakágazatok által jellemzően előállított termékeket és szolgáltatásokat rendszerezi. ÖVTJ’12 = 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról. Ez a rendelet váltja fel 2012. január 1-jétőla Szakmakód jegyzéket (9005/2007. (SK 7.) KSH közlemény).

A turisták szívesen fogyasztanak reggelire házi készítésű sajtot, lekvárt, a háziasszony által sütött kenyeret, langallót. Ugyanezzel a kínálattal nemcsak a vendéglátás színvonala emelhető, de egyegy rendezvény meghirdetésekor is jól hangzik, hogy helyi termék kóstoló várja a vendégeket.

91

Helyi termék kóstoló

A turisták érdeklődését még inkább felkelthetjük termékeink iránt, ha feltüntetjük, hogy az adott termék honnan származik, és ki készítette. A termelő közvetlen személyével foghatjuk meg vásárlóinkat.

Termék gyártójának és származási helyének feltüntetése

Hagyományos kézműves foglalkozás Kézműves foglalkozásokkal leginkább a fiatal korosztályok, illetve a gyermekek figyelmét irányíthatjuk a helyi termékek, helyi értékek irányába. Kiváló időtöltést jelenthet a nyaralás időtartama alatt részt venni például egy fazekas bemutatón. Sok esetben a résztvevők a saját maguk által készített tárgyat magukkal is vihetik. Kézműves bemutató tartásának feltétele adózási 92

szempontból az, hogy nem elég az adott mesterséggel teljes mértékben tisztában lenni, a vállalkozó tevékenységi körei között ezen tevékenységnek is szerepelni kell: Tevékenység

Teáor ’08 Megnevezés

9329

Kód

ÖVTJ ’12

Megnevezés

Kód

Megnevezés

M.n.s. egyéb 932919

M.n.s.

932905

Falusi

hagyományok

szórakoztatás,

szabadidős

környezethez és

bemutatása

szabadidős

szolgáltatás

munkakultúrához

Falusi

Kód

Teszor ’08

tevékenység

élethez,

kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása

Helyi, falusi 9329

M.n.s. egyéb 932919

M.n.s.

gazdálkodási

szórakoztatás,

szabadidős

gazdálkodási

módok,

szabadidős

szolgáltatás

módok, termelési

termelési

tevékenység

932906

Helyi

szokások

szokások

bemutatása

bemutatása Helyi

9103

Történelmi

910310

Történelmi

910302

Helyi

kulturális,

hely,

hely,

népművészeti,

építészeti,

építmény,

építmény,

néprajzi,

néprajzi

egyéb

egyéb

kézműves,

értékek,

látványosság

hasonló

építészeti

örökségek

működtetése

látványosság

kulturális

működtetése

értékek,

bemutatása

és

örökségek bemutatása Forrás: http://www.elotisza.hu/jogsegely/2012/07/11/piac-uzemeltetes-falusi-es-agroturisztikaiszolgaltatok-es-vendegasztal-szamlazasa-teaor

A TESZOR’08 a TEÁOR'08-ra épülő 6 szintű osztályozás, mely az egyes TEÁOR’08 szakágazatok által jellemzően előállított termékeket és szolgáltatásokat rendszerezi. ÖVTJ’12 = 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról. Ez a rendelet váltja fel 2012. január 1-jétőla Szakmakód jegyzéket (9005/2007. (SK 7.) KSH közlemény). 93

Hogyan hozzunk létre helyi termelői piacot? Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről által szabályozott, a 2005. évi CLXIV. kereskedelemről szóló törvényben definiált helyi termelői piac létesítésének, üzemeltetésének folyamatát tekintjük át.

Helyi termelői piac fogalma17:

Helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.

Fontos megjegyezni, hogy ahogy a definícióból is látható, a helyi termelői piac abban különbözik a hagyományos piactól, hogy itt csak kistermelők árusíthatnak. Vagyis a definíció alapján a vásárlók csakis olyan termékekkel fognak találkozni az ilyen piacokon, melyeket a kistermelő saját maga állított elő, saját maga termelt vagy dolgozott fel. A helyi termelői piacon nem találkozhatunk a nagybani piacokról származó termékekkel. Minden termék a piac helyszíne szerinti megyéből vagy pedig maximum 40 km-es körzetéből származik, abban az esetben, ha ez a 40 km átnyúlik a megyehatáron. Budapest ebben az esetben is kivételt képez. Amennyiben a fővárosban jön létre egy termelői piac, akkor oda az ország teljes területéről érkezhetnek kistermelők (nem áll fenn a 40 km-es vagy a megyehatárra vonatkozó szabály).

Helyi termelői piac jó higiéniai gyakorlati útmutató, Dr. Lukács Attila (Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), Dr. Török József, 2012. november 17

94

Miért vásároljunk helyi termelői piacon? (Útmutató turistáknak) 1. Biztosak lehetünk benne, hogy minden termelő a saját termékét árusítja a piacon. 2. A zöldségek, gyümölcsök frissen kerülnek ki a kertekből, nem mennek át kényszerérési folyamaton. 3. A friss termékek nemcsak finomabbak, de kevesebb vegyszert, tartósítószert tartalmaznak vagy sok esetben egyáltalán nem is tartalmaznak. 4. Mivel frissen, érett állapotban szedik le őket, így magasabb a beltartalma is ezen zöldségeknek, gyümölcsöknek. 5. A termelő személye jelent garanciát a termék jó minőségére. Ha nem vagyunk megelégedve az adott termékkel, akkor legközelebb nem attól a termelőtől vásárolunk, így a termelő mintegy rá van kényszerítve az állandó, magas minőség megtartására. 6. A termékek nem kerülnek felesleges csomagolásba, így környezetünkért is tehetünk. 7. A helyi termelői piacon élmény vásárolni. A termék mellé kapunk néhány kedves szót vagy egy hasznos receptet. 8. Néhány esetben különleges, máshol nem kapható termékekhez is hozzájuthatunk. 9. Mindig csak szezonális kínálattal találkozunk az ilyen piacokon, így tudunk még többet tenni egészségünk érdekében. 10. Az itt elköltött forintjaink a helyi gazdaságot erősítik, illetve munkahelyeket tartanak fenn, vagy teremtenek.

Lépéssorozat helyi termelői piac létrehozására: 1. Legfontosabb, hogy megfelelő helyi termelői háttérrel rendelkezzünk. Nemcsak megfelelő számú termelőt kell felvonultatnunk, de az általuk kínált termékeknek széles spektrumot kell felölelniük a megfelelő kínálat kialakítása érdekében. Ahhoz, hogy a vevőket oda tudjuk csalogatni, legalább a következő termékekkel rendelkeznünk kell: friss zöldség, gyümölcs, füstölt áru, tejtermékek, méz, lekvár, savanyúság, tojás. Ezek az alaptermékek. Természetesen a piac színvonalát emeli, ha ennél szélesebb a kínálat és vannak különlegességek is (például: száraztészta, szörpök, kézműves sütemények, stb.). 95

2. Miután elhatároztuk a termelőkkel közösen, hogy helyi termelői piac nyitásába fogunk, meg kell szerezni a szükséges engedélyeket. Az elmúlt években egyszerűsödött a helyi termelői piac létrehozásának folyamata. Elegendő a piac helye szerint illetékes település jegyzőjéhez bejelenteni a piac létesítésére vonatkozó szándékot. Budapest esetében az adott kerület jegyzőjéhez kell beadni a kérelmet. A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, b) a fenntartó cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát, c) az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, d) elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, e) a helyi termelői piac címét, helyrajzi számát, f) a területhasználatának jogcímét, (Földhivatali bejegyzés saját ingatlan státuszról, bérleti szerződés, használatba vételi szerződés, haszonélvezeti jog, amennyiben nem saját ingatlan a telephely. g) a piac nyitva tartási idejét. h) a bejelentésről szóló igazolást a helyszínen kell tartani.18 Továbbá be kell nyújtani egy helyszínrajzot, mely az árusító standok helyét jelöli. A jegyző végzi a többi hivatalhoz történő bejelentést. Mivel a helyi termelői piacon csak kistermelő értékesíthet, így ha azt szeretnénk, hogy a kínálat szélesítése érdekében egyéb termelők is megjelenhessenek (vállalkozóként működő helyi termék-előállítók vagy kézművesek), akkor a piacot rendezvényként is be kell jelentenünk. A bejelentést szintén a területileg illetékes önkormányzatnál kell megtenni. 3. Nyilvántartások vezetése a piacon: A piac üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie a piacon árusító termelő nevéről, címéről, a gazdaság helyéről, kistermelői regisztrációs számáról, továbbá a kistermelő által árusított termékekről. Ezt a nyilvántartást 60 napig meg kell őrizni. A piacon ki kell függeszteni a piac házirendjét, az üzemeltető nevét, címét,

Helyi termelői piac jó higiéniai gyakorlati útmutató, Dr. Lukács Attila (Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), Dr. Török József, 2012. november, 28. oldal 18

96

elektronikus levelezési címét. A piac területére élő állatot bevinni tilos. A piac területén nem szabad dohányozni. A házirend az egész piac működését szabályozza, így ennek szabatos elkészítése sok fejfájástól megkímélheti a piaci üzemeltetőjét. Mintaként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Megyei Igazgatósága és a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. által használt házirendet mutatjuk be (lásd. 1. melléklet). 4. A piac sikeres működtetéséhez szükséges a folyamatos marketing tevékenység. Hirdetéseket ajánlatos elhelyezni a helyi médiákban. Továbbá szórólapok, plakátok segíthetnek felhívni a figyelmet rendezvényünkre. A közösségi oldalak kiváló lehetőséget adnak a vásárlói visszajelzésekre, a gyors kommunikációra. Itt megoszthatunk képeket a piacról, receptekkel, történetekkel hívhatjuk fel a vásárlók figyelmét az egyes termékekre. Tájékoztathatjuk a fogyasztókat a szezonális kínálatról, illetve az időszakos akciókról. Egy-egy kampányszerű esemény (pl. sárgabarack befőző nap, zenei koncertek) szintén sok vevőt csalogathat piacunkra.

97

A Csalán Piac Veszprémben az alábbi plakáttal népszerűsítette piacát:

5. Fontos, hogy ne csak a szervezők, hanem maguk a termelők is a sajátjuknak érezzék a piacot. Ennek érdekében növelni kell az elkötelezettséget. A motiváció és az elhivatottság növelésének legjobb módja termelői fórumok szervezése. Ezeken az eseményeken megvitathatjuk a termelőkkel a piac működtetésének folyamatát, meghozhatjuk a szükséges döntéseket (pl.: nyitva tartás, közös marketingfinanszírozás, kulturális programok, stb.). A termelői fórumok során olyan témákat is érinthetünk, melyek nem közvetlenül a piachoz kötődnek, de nagyon fontosak a termelők gazdálkodása során. Ilyenek például a pályázati lehetőségek, a külföldi jó példák, egymás megismerése, adózási, jogi kérdések, stb. Termelői fórum mintaprogramja: Témáink: Franciaország legnagyobb termelői piacának tapasztalatai (fényképes élménybeszámoló) Jó példák megyénkből: 3 termelő bemutatkozása Ajánlások a termelői piacon történő értékesítés higiéniai szabályainak betartásához „XY” helyi termelői piac termelői fóruma (tapasztalatok, ajánlások, közös gondolkodás)

98

Bemutató gazdaság/kert meglátogatása A kézművesek/helyi termék-előállítók közelebb hozhatják tevékenységüket a turistákhoz, ha műhelyükben/gazdaságukban vendégül látják őket. Ennek sikeres megvalósítása például az „Isten hozott a tanyán” vagy Vas megyében a Hétrétország rendezvénysorozat. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) kezdeményezésére elindított Vidékjáró programsorozat egyik fő célja a vidéken élő, a vidékfejlesztésért tenni akaró turisztikai és agroturisztikai szolgáltatók népszerűsítése. Kiemelt cél a figyelem ráirányítása a vidéki életmódban rejlő lehetőségekre, a hagyományos gazdálkodási módok szükségességére. A szövetség több tematikus napot is meghirdetett. Ezekhez kiválóan illeszkedik az „Isten hozott a tanyán” rendezvénysorozat. A program lényege, hogy nyitott porták, gazdaságok, kézművesek várják a vidéki életmód iránt érdeklődőket. A FATOSZ kezdeményezése országos hatókörű, de hogy szűkebb környezetünkben maradjunk, ki kell emelni az őrségi Hétrétország rendezvényeit is. Az őrségi porták szintén várják az érdeklődőket. A nyitott porták célja, 

hogy elsősorban a gyermekek megismerjék a hagyományos gazdálkodási módokat vagy kézműves technikákat,



hogy közelebb kerüljenek a vidéki életmódhoz, megismerjék az itt élő emberek mindennapjait,



hogy megismerjék a paraszti gazdálkodást, a növénytermesztést, az állattenyésztés, a hagyományos betakarítást és terményfeldolgozást.

Hogyan nyissunk helyi termék boltot? A turisták által kedvelt desztinációkban már jelenleg is működnek helyi termék boltok, akik az adott tájegység termékeit forgalmazzák. Régiónkban jól működő üzlet található például SzalafőPityerszeren, Győrben, Keszthelyen, stb. Távlati cél lehet, hogy ezek az üzletek ne csak a turisták igényeit szolgálják ki, hanem a helyi lakosság is szívesen vásároljon ezekben. A helyi termékek népszerűsítésére már számos kampány indult, de még hosszú folyamat előtt állunk. Ilyen kezdeményezés volt például a „Keresd a helyit!” kampány vagy a „Magyar termék” védjegy bevezetése, a Hungarikumok, helyi értékek összegyűjtése. Amennyiben felmértük a keresletet, és úgy határozunk, hogy helyi termék boltot nyitunk, a következő lépéseket ajánlatos követnünk.

99

Lépéssorozat helyi termék bolt létrehozására: 1. A kereslet felmérése után fel kell kutatnunk helyi termelőket, akik együttműködnek velünk a boltba történő beszállításban. Ezt beszállítói szerződésben szükséges rögzíteni. Ahogy a termelői piacnál leírtuk, itt is fontos a széles szortiment biztosítása. Alaptermékekkel foghatjuk meg leginkább a vevőket: pékáru, tejtermékek, húsáruk, tojás, zöldség, gyümölcs. Ezekért minden nap betérnek hozzánk vásárlóink. Természetesen ezen termékeknek magas minőséget kell képviselni. Hiszen a helyi termékek általában drágábbak, mint a szupermarketekben kapható társaik. Tudatosítanunk kell vevőinkben, hogy ezek a termékek magas minőséget képviselnek, egészségesek, érettek, vegyszermentesek, frissek. A vásárlóknak nagyon fontos, hogy a helyi termék mellé tudják társítani a termelő nevét, esetleg arcát. Ez bizalmat ébreszt bennük az adott termék iránt. A termékek másik köre a kuriózum, amivel szintén becsábíthatjuk üzletünkbe vevőinket. Ezen termékeket elsősorban ajándék gyanánt, különleges alkalmakkor keresik a vásárlók. Ilyen termékek például a különleges borok, pálinkák, egyedi kézműves termékek, stb. Ha kialakult a stabil termelői kör, akkor sem hagyhatjuk abba a munkát, hiszen fontos, hogy újabb és újabb termékekkel szolgáljunk vevőinknek. 2. Fontos, hogy megfelelő helyszínt találjunk boltunknak. Központi részen, turisták által látogatott helyek közelében érdemes kialakítani az üzlethelyiséget. 3. Tevékenységünket be kell jelenteni a területileg illetékes jegyzőhöz. Az eljárás illetékköteles. A folyamat elindításához egy formanyomtatvány kitöltése (Űrlap kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez) szükséges, mely tartalmazza a cég általános adatait, az üzlethelyiség adatait, a forgalmazni kívánt termékek körét, a nyitva tartás idejét, stb. Amennyiben külön engedélyhez kötött termékeket is szeretnénk forgalmazni (pl.: hűtést igénylő termékek), akkor ezt előzetesen a járási állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalhoz kell bejelentenünk. A kérelemhez minden esetben csatolni kell: 

igazolás arról, hogy a bolt saját tulajdon vagy bérleti szerződést bérelt ingatlan esetében,



közüzemi számlák másolata, annak igazolására, hogy a közművek elérhetőek (víz, áram, gáz, hulladékszállítás),



alaprajz a boltról, áruszállítás, vendégek, személyzet útvonala



HACCP kézikönyv



a boltban dolgozó alkalmazott szakképesítésének igazolása



egészségügyi kiskönyv 100



hasznos lehet egy funkcióleírást is mellékelni, hogy a bolt üzemeltetésével mi a célunk.

4. Amennyiben szeszesitalt is forgalmazunk, a jegyző továbbítani fogja kérelmünket a NAV megfelelő szervéhez is. A jövedéki termékek forgalmazásához szintén külön engedélyre van szükségünk. 5. Működési engedélyünk birtokában koncentrálhatunk üzlethelyiségünk megfelelő kialakítására. A HACCP előírásait betartva kell kialakítanunk az előadóteret és a raktárt. Fontos, hogy a megfelelő feliratokat mindenhova kihelyezzük. A hűtést a hűtést igénylő termékek esetében biztosítani szükséges. A pékáruk tárolása is külön figyelmet igényel. A kialakítás során érdemes előzetesen konzultálni a járási állategészségügyi hivatal illetékesével. A belső design során az esztétikára is figyelmet kell fordítani. Az enteriörnek a helyi termék hangulathoz ajánlatos igazodnia. Keszthelyi helyi termék bolt

101

6. Kiemelt figyelmet kell szentelni a marketingtevékenységnek. Itt is eljárhatunk úgy, ahogy a helyi termelői piacnál korábban leírtuk. Hirdessünk akciókat, közöljünk recepteket vevőinkkel. Üzletünk kirakatára írjunk figyelemfelhívó szövegeket. 7. Sok sikert a további üzemeléshez!

Piaci megjelenés Ha portékánkkal kimegyünk a piacra, vagy egy vásárra több szempontot is szem előtt kell tartanunk. Többek között, hogy hogyan nézzen ki a standunk, mennyi árut vigyünk magunkkal? Első és legfontosabb, hogy szépen, ízlésesen rendezzük be a standunkat, asztalunkat. 

mindig tiszta terítőt borítsunk asztalunkra,



nevünket mindig tüntessük fel, illetve, hogy honnan jöttünk,



mindig készüljünk bőséges árukészlettel,



az asztalra kipakolt árut ízlésesen rendezzük el, célszerű ár vagy íz alapján kategorizálni termékeinket,



akár némi dekorációval is ízlésesebbé, szebbé tehetjük pavilonunkat.

102

Név

Ízléses elrendezés

Tiszta terítő

Ár vagy íz szerinti termékcsoportosítás

Bőséges árukészlet

Azon túl, hogy hogyan jelenünk meg a piacon, vásárokon, fontos még a fogyasztóval tartott személyes kapcsolat. E téren figyelni kell arra, hogy udvariasak legyünk és figyelmesek. Öltözzünk az alkalomhoz illően, terméken szerepeljen a logó vagy a monogram, vagy valami egyedi jel, ami megkülönböztet bennünket. Legyen nálunk mindig névjegykártya, amelyen szerepelnek a fontosabb adataink. Kik vagyunk, hol vagyunk helyileg elérhetőek, egyéb elérhetőségeink: telefonszám, e-mail cím. A termékek csomagolása legyen igényes, szép és egyedi. Továbbá fontos, hogy legyen nálunk csomagoló anyag, táska, amiben a terméket a vásárlónak tudjuk adni.

A jó minőségű árun túl még mit nyújthatunk a vevőinknek?! 

Rövid mesterség bemutató, ami maximum 1-2 óra hosszú, fő célja a figyelemfelkeltés, a termék készítésének bemutatása. Ezzel növelhetjük a vásárlói kedvet, és így növekszik a termékismeret is. Továbbá növelhetjük a hitelességünket megfelelő öltözékkel, illetve a megfelelő felszerelés meglétével. 103



Ha az általunk előállított termék élelmiszer, akkor fontos, hogy kóstolóval is készüljünk, hogy az érdeklődők megkóstolhassák. Ezzel kicsit közvetlenebbé tudjuk tenni a vásárlást, és a vevőt könnyebben vásárlásra buzdíthatjuk, valamint elmondhatják a termékkel kapcsolatban a véleményüket, benyomásaikat, amiből újabb ötleteket meríthetünk.



Hasonló módon működik a kézműves foglalkozás is, ahol a gyerekek, a potenciális vásárlók kipróbálhatják magukat, és tapasztalati úton közelebb kerülhetnek az adott kézműves apróságokhoz.

A helyi termékekre alapozott naturális kínálathoz minőségi helyi termékekre van szükség. A 2. mellékletben található útmutatóval a helyi termék-előállítók szabályos működését szeretnénk elősegíteni.

Az

útmutató

tartalmazza

az

őstermelő,

kistermelővé

válás

jogszabályi

feltételrendszerét. Az összefoglalóval a törvényi háttér könnyebb megértését szeretnénk elősegíteni.

104

Kérdések, feladatok: 1. Keresse meg a naturális turizmus helyét a felsorolásban! -

a résztvevők származási helye szerint:

-

az utazás célja szerint:

-

szociológiai tartalom szerint

-

a célterület igénybevétele szerint:

-

a résztvevők száma és egymáshoz való kapcsolódása szerint:

-

szállásigény szerint:

-

a résztvevők életkora szerint:

-

szezonalitás szerint

-

igénybe vett közlekedési eszköz szerint:

-

fizetési mérlegre gyakorolt hatás szerint

-

finanszírozás módja:

-

az utazás szervezésének módja szerint:

-

a felkeresett desztináció jellege szerint:

-

A turisztikai élmény típusa szerint 

vidéki élmény



urbánus élmény



kulturális élmény



múlt élmény (történelmi, hagyományőrző)



gasztronómiai élmény.

2. Idézze fel a fejezetben ismertetett turisztikai fogalmakat (turizmus alapfogalom, naturális turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus, agroturizmus)! 3. Gyűjtse össze, hogy milyen helyi termelőket/bemutató gazdaságokat/kerteket/helyi termelői piacokat/helyi termék boltokat ismer környezetében! Kivel, milyen módon tudna együttműködni? 4. Milyen, helyi termékekre épülő szolgáltatást nyújt jelenleg vendégeinek? Milyen, ilyen típusú szolgáltatásokat tervez a jövőben? 5. Gyűjtse össze, hogy milyen, a természet-közeli turizmushoz köthető értékek találhatóak közvetlen környezetében!

105

IV.3. Motiváció növelése A turisztikai szolgáltatóként úgy tudjuk leginkább értékesíteni szolgáltatásunkat, ha hitelesek vagyunk abban, amit csinálunk. Ennek pedig elengedhetetlen előfeltétele, hogy motiváltak legyünk, profik legyünk abban, amit kínálunk. Nem elég például kiváló szálláshellyel rendelkezni, a turistákat úgy tudjuk leginkább odacsalogatni, ha komplex programot kínálunk a számukra. Látni kell, hogy a szállás önmagában nem elég, a turista elsősorban a kiegészítő programok miatt megy az adott térségbe, településre. Így a szolgáltatóknak (témánk szempontjából relevánsként) természet-közeli turisztikai szolgáltatásokat kell kialakítani, valamint természeti értékeket kell bevonni vezérelemként a kínálatba.

A turisztikai terméknek értékalapúnak kell lenni, amit a szolgáltatók teremtenek meg. A turistáknak átfogó élményt kell kapnia. Az adott szolgáltatás csak így lehet versenyképes. A szolgáltatóknak újonnan kifejlesztett élménylehetőségeket (vizuális, akusztikai, olfaktorikus észlelés, ízlelés és érzékelés) kell kiépítenie, létrehoznia, hogy a vendég elégedett legyen. Ennek érdekében a szolgáltatókat képessé kell tenni arra, hogy magas színvonalú, kifogástalan minőségű turisztikai terméket kínáljanak. Legyen az szállás, ellátás, étkezés, program és kiegészítő szolgáltatás (tranzit, helyi termék értékesítés). A Vas Megyei Turisztikai Szövetség Vas megyére vonatkozó jövőképe a következőket fogalmazza meg: „Vas megyébe a szelíd közlekedési módokon érkező, az EGÉSZSÉG élményét kereső, azt megőrizni vágyó, minőségi, egyedi, környezettudatos attitűddel rendelkező, egyének, párok, családok, baráti társaságok, egyszóval, turisták, akik a helyi élelmiszereket fogyasztva, vásárolva, azok előállítási körülményeit, módjait megismerve, esetleg abban tevékenyen is részt véve, a MINŐSÉGI„élménykapukat” általunk javasolt módon felkeresve, vezetővel, kitűzött útvonalakon megközelítve harmóniával, felfedezésekkel, „lassú” és alkalmanként aktív, EGYEDI élményekkel feltöltődve csak 3-10 nap elteltével távoznak tőlünk.”19 A szolgáltatóknak is alkalmazkodniuk kell a megyében zajló változásokhoz, követniük kell a trendeket. Turisztikai szolgáltatóként nem alkudhatnak meg felszínes tudással, egyszer

Egészség-minőség-egyediség, Élmény- és egészségkapuk Vas megyében, Vas Megyei Turisztikai Szövetség, Vas megyei turisztikai koncepciója, munkaanyag, 2014. 106 19

kifejlesztett szolgáltatással. Minden esetben fejlesztéseket kell eszközölni, elengedhetetlen a folyamatos megújulás. A természet-közeli turisztikai szolgáltatók kiválóan alkalmasak a Vas Megyei Turisztika Szövetség jövőképében szereplő „élménykapu” szolgáltatások nyújtására. De mit is értünk „élménykapu” alatt? Az „élménykapu”20: olyan turisztikai szolgáltatás, mely helyszínén a vendég az alap-, magas minőségű ellátáson kívül extra „élményt” is szerez, mely lehet agroturisztikai látványosság, program-attrakció, kézműves termék előállítás, épített örökség bemutatása, vagy egyéb látványosság, turista szerviz.

A szolgáltatókkal szembeni elvárások (követelményrendszer): 

Környezettudatosság.



A szolgáltatóknak, akik kapcsolatba kerülnek a vendégekkel, alapvetően elkötelezettnek kell lenniük a téma – jelen esetben a természet-közeli turisztikai értékek bemutatása iránt.



Érdeklődniük kell a természeti, naturális értékek, jelenségek és vonzerők iránt.



Ismerniük kell a desztinációjuk (jelen esetben Vas megye) természeti erőforrásait, természeti vonzerőit, mint vezérvonzerőt és az egyéb kapcsolható turisztikai termékeket (helyi termékek, kézművesség, hagyományok, stb.).



Szálláshelyüket, szolgáltatásaikat a természet-közeli turisztikai elveknek megfelelően kell kialakítaniuk. Figyelemmel kell lenni a környezetre, az adott táj jellegzetességeire, a hagyományos gazdálkodás előírásaira, továbbá a kulturális és társadalmi adottságokra.



A szolgáltatásnak, szállásnak „tájbaillőnek” kell lenni.

A szolgáltatóknak a következő ismeretanyagokat kell elsajátítani elsősorban saját környezetükre vonatkozóan olyan mélységben, hogy a turisták tájékoztatására elegendő legyen: 

geológia, ásványtan

Egészség-minőség-egyediség, Élmény- és egészségkapuk Vas megyében, Vas Megyei Turisztikai Szövetség, Vas megyei turisztikai koncepciója, munkaanyag, 2014. 107 20



talajtan



geodézia, domborzat, túrázási ismeretek



hegy-, vízrajz



tájegységek



flóra



fauna



ökológiai adottságok



élőhelyek, zöld folyosók



helyi mezőgazdaság jellemzői



gyógynövények, gombák



haszonnövények, növénytermesztési ismeretek



háziállatok tartása és tenyésztése



horgászati, vadászati alapismeretek.

Mindezt elméletben és gyakorlatban is el kell sajátítaniuk. Emellett túravezetői készségekkel is rendelkezniük kell. Annak érdekében, hogy a kínált program komplex legyen, illetve valódi élményt nyújtson a turistáknak, a szolgáltatóknak kulturális, néprajzi, történelmi és társadalmi ismeretekkel is rendelkezniük kell. 7 lépés a motiváció növelésére: 1. Vedd

észre,

hogy

nem

vagy

egyedül!

Beszélgess

környezeteddel terveidről, hallgass meg másokat is! 2. Birtokában vagy olyan tudásnak, ami másoknak segítséget nyújthat szakmájukban. 3. Keress fel olyan helyeket, ahol úgy érzed, hogy szakmailag fejlődni tudsz! Vegyél részt tanulmányutakon! 4. Problémáidat/feladataidat bontsd fel kisebb mozaikokra, melyeket így már könnyebben meg tudsz oldani. 5. Gondold végig, hogy terméked/szolgáltatásod miben lehetne jobb másoknál! 6. Ünnepeld meg a sikereket! 7. Gondolkodj a jövőről, vázold fel utadat!

108

A turisztikai szolgáltatások értékesíthetősége érdekében nemcsak a szolgáltatók, hanem a potenciális célcsoportok (vendégek, turisták, lakosság, diákok, stb.) motiválására is szükség van. A célcsoportoknak is tudatosnak kell lenni. A természet-közeli turizmus egyfajta tudatosságot, minőségi szint iránti elkötelezettséget jelent. Így az erre fogékony turisták, lakossági csoportok elköteleződését növelni tudjuk, ha magas minőségű kínálati elemeket ajánlunk a számukra. Elkötelezettségüket,

motivációjukat a természeti értékek, mint

élménylehetőségek, a

régióspecifikus természeti és kultúrtájak, mint desztinációk iránt a tudatos és célzott marketing eszközeivel tudjuk növelni (lásd. Marketingtrendek, marketingeszközök fejezet).

109

Kérdések, feladatok: 1. Írja le, hogyan képzeli el vállalkozását 5, illetve 10 év múlva! Milyen fő változtatásokat tervez véghezvinni ebben az időszakban? Hogyan fogja ezeket a változtatásokat elérni, írja le a megvalósítás lépéseit! 2. Milyen eszközöket, módszereket ismer szakmai motivációjának növelésére? Ossza meg csoporttársaival ezen módszereket! 3. Milyen eszközökkel növelné vevői vásárlási motivációját? Gondoljon marketing eszközökre, fogyasztói tudatformáló előadásokra, stb!

110

IV.4. Természet-közeli turisztikai programcsomagok kialakítása „Az egyik legnagyobb kihívás a turisztikai kínálat márkázható programcsomagokként való piacra vitele. A turizmus Nyugat-Dunántúlon belüli beágyazottságát és jövedelmezőségét, ennek megfelelően regionális gazdasági szerepét jelentősen megerősítheti a helyi mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket előállító termelőkkel való szervezett üzleti kapcsolat kialakítása. A turisztikai vállalkozások érdeklődését ebbe az irányba erősítheti, hogy az Európai Bizottság pozíciója szerint nem kívánja engedni Magyarország számára, ahogy egyetlen EU tagállam számára sem a „pusztán” üzleti alapú turisztikai beruházások támogatását. Emellett bővítésre érdemesek a régióban még jelenleg is szűk szolgáltatási szeletként jelenlévő: csúcsminőségű turisztikai szolgáltatások.”21 Fogalmaz a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által készítetett regionális fejlesztési stratégia.

Hogyan alakítsunk ki természet-közeli turisztikai programcsomagokat? A programcsomagok összeállításánál, többféle szolgáltatást kell koordinálni és együtt értékesíthetővé tenni. A programcsomag alkotóelemei: 

a téma, vagyis a programcsomag vezérterméke és a kapcsolt szolgáltatások meghatározása,



a programcsomag helyszínének, útvonalának meghatározása,



programcsomag időtartamának és ütemezésének eldöntése



a programok, szolgáltatások sorrendjének kialakítása



a programcsomag megfeleltetése a speciális igényeknek

A programcsomagokat több fajta szolgáltatás bevonásával alakíthatjuk ki. A szolgáltatás típusok: 

szállás



vendéglátás



programok

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Stratégia, Helyzetelemzés, Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., 2012. november 30., 38. oldal 21

111



szállítás



kiegészítő szolgáltatás

A programcsomagok kidolgozásához pontosan ismernünk kell a turisták szükségleteit, még azokat is, amelyeket nem fogalmaztak meg, nem igényelnek, tehát látensen merülnek fel. Ismerni kell a motivációjukat, ha azt akarjuk elérni, hogy a számtalan kínálatból bennünket válasszanak, tehát a bizalmukat meg kell nyerni, majd megőrizni. A főbb igények: 

A téma érdekessége, értéke, különösen igaz ez a természet-közeli programcsomagok összeállításánál

A



Szálláshely



Vendéglátás, étkezések, kóstolók, gasztronómiai programok



Egészséges környezet



Élménygazdagság



Biztonság



Programcsomag ára, ár-érték arány, fizetés módja

környezettudatos,

érték-,

természetalapú

programcsomagok

megszervezésének

és

értékesítésének előnyei: 

A program könnyebben szervezhető, on-line megrendelhető, fizethető.



A programcsomag ára kedvezőbb, mint a szolgáltatások külön kifizetése.



A csomagban szereplő szolgáltatások kihasználtsága javul.



A marketing egységes a csomagajánlatok esetében, így olcsóbb és szakszerűbb.



A programcsomag szakmai megalapozottsága biztos, a szolgáltatók felkészítése és továbbképzése biztosítható.

A turisztikai programcsomagoknak négy, egymással szervesen összefüggő és elválaszthatatlan alkotóeleme van:

22



a téma, vagyis a tartalom,



az útvonal,



az időtartam és



az egyénre szabott kínálat22

Nagyné Kovács Katalin, Szőkéné Hajduk Andrea: Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer leírása, 2004 112

A program vagyis az ajánlat témája: A programcsomagok kialakításánál a téma a meghatározó. A téma bármely, a turistákat érdeklő szokás, tárgy, hagyomány, alkotás, élő vagy élettelen dolog lehet, ami élményt nyújt. Az útvonal: A programcsomagokat meghatározó feltétel a földrajzi elhelyezkedés, hiszen az élményhez a turistának el kell jutni, vagy el kell juttatni oda a turistákat. A programok mennyiségétől és távolságától függ a programcsomag időtartama. A szolgáltatók szállás, vendéglátás vagy programszolgáltatásai akár több programcsomagban is benne lehetnek. Az időtartam: Az az időtartam, amely alatt a turista igénybe veszi a programcsomag szolgáltatásait. Az egyénre szabott kínálat: Az értékalapú turizmus iránti igény növekedésével a turisták egyedi speciális élményekre vágynak, ezért a programcsomagok megszervezésénél és értékesítésénél figyelembe kell venni az igényeket, és egyeztetni kell. A programcsomagok létrehozásához szükséges szolgáltatások: Szállás kínálat: Falusi szálláshelyek, panziók, erdei iskola, vendégház, vendégszoba, üdülőház, kemping, turistaház, kulcsos-ház, hotelek, szállodák. Ezek a szálláshelyek rendeletekben meghatározott minőségű szolgáltatásokkal az alapját képezik a programcsomagoknak. Vendéglátói kínálat: A vendéglátók az adott programcsomagnak megfelelő ajánlatot alakítanak ki. Ez megjelenhet időszakos ajánlatként, de akár szervesen is beépülhet a már meglévő étlapba. Az adott témában gasztronómiai rendezvényeket szerveznek. A vendéglők jelentik a turisztikai termékek legfontosabb tényezőit. Ezen kívül más vendéglátóhelyek falusi vendégasztal, kifőzde, éttermek, söröző, fagyizó is szóba jöhet. Itt összpontosul az adott témához kapcsolódó kínálat. A vendégek szórólapok, kiadványok segítségével, a vendéglői alkalmazottak ajánlásával komplex programkínálatról értesülhetnek. A vendéglőkben igényesen kialakított helyi termék polcokon megtalálhatóak a helyi termelők által előállított termékek.

113

Program kínálat: Helyi termék-előállítók: A helyi termelők nemcsak termékeikkel vesznek részt a projektben, hanem szolgáltatóként is. A különböző mesterségek művelőinél betekintést nyerhetnek az érdeklődők a szakma rejtelmeibe. Nyitott porták/műhelyek felkeresése fontos elemként épül be a kínálatba (tökmagolaj sajtoló, látvány pálinkafőzde, boros pincék, fazekas műhelyek, mézeskalácssütő, stb.). Térségi rendezvények: Jelenleg is sikeresen működnek a gasztronómiához kapcsolódó térségi rendezvények. Ezek koncentráltan vonultatják fel a helyi sajátosságokat. Gondolunk itt a helyi ételkülönlegességekre, helyi termelők kínálatára, előadókra, stb. Sok esetben a térségben található vendéglők helyszíni kitelepülést is vállalnak ezekre a rendezvényekre, ahol közvetlenül is találkozhatnak a gasztronómiai élmények iránt fogékony közönséggel. A rendezvények kiválóan alkalmasak arra, hogy minél szélesebb körben elterjesszük a projekt által kínált lehetőségeket, rendezvényeket, akciókat. Térségi épített és természeti naturális értékek: A vonzerő-leltár részletesen tartalmazza a turisztikai térségekben található épített és természeti örökség elemeit, illetve a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat. Ezek közül kiemelt figyelmet szenteltünk azon látnivalóknak, szolgáltatásoknak, amelyek valamilyen módon kapcsolódhatnak a természeti értékekhez, naturális vonzerőkhöz és kertekhez. Néhány program lehetőség, amelyek a vidéki élménygazdagságot tükrözik: aratóünnep, húsvéti szokások, népszokások, ősi, népi mesterségek (kerékgyártó, fazekas, takács, fafaragó, kovács), nemzeti parkok, világörökség, vízimalmok, vízisportok (kajak, kenu, vitorlás), múzeumok, tájházak, népviselet, borutak, sörutak, gasztroutak, ritka és furcsa állatok élőhelyei, botanikus kertek, népi zeneszerszámok, népi játékok, népi építészet, skanzenek, neves faiskolák, halastavak, kertészetek, piacok, tavak, vízesések, gyalogos, kerékpáros, lovas turizmus, vadászat, állattenyésztési

hagyományok, ornitológia,

horgászat. Valamennyi kialakítandó programcsomag mögött aktív szolgáltató partnereknek kell állni. A szolgáltatásnak az alábbi szempontoknak kell megfelelni, 

A szolgáltatások minősége a legjobb legyen, lehetőleg minősítéssel rendelkezzen.



A hozzájuk betérő vendégek mindig ugyanolyan garantált minőségre számíthatnak.



Elkötelezettek a helyi értékek, hagyományok őrzése iránt.



Termékük, szolgáltatásuk valamilyen módon kapcsolódik az adott programcsomag témájához.

114

A

természeti

értékekhez

kapcsolódó

turisztikai

programcsomagok

sikerességének

nélkülözhetetlen feltétele a felkészült szakmai vezetés biztosítása, ezt a szolgáltatást a turisták igénylik.

Példa turisztikai programcsomagra a mellékletben olvasható! (lásd. 3. melléklet)

115

Kérdések, feladatok: 1. Állítson össze az Ön térségére jellemző természet-közeli turisztikai programcsomagot! 2. Állítson össze olyan természet-közeli turisztikai programcsomagot, amelyben a csoportjában található szolgáltatók is szerephez jutnak!

116

IV.5. Hálózatépítés, vízió alapú fejlesztések A vidéki turisztikai termékek a turizmus piacán kizárólag a szolgáltatók, a desztinációk helyi szereplőinek összefogásával érvényesülhetnek: 

Érintettek bevonása



Kapcsolatépítés a szereplők között, (kommunikációs csatornák kiépítésével, információk átadásával)



Párbeszéd



Stratégia a fejlesztésekről



Tervezés



Megvalósítás

Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek Turisztikai desztináció: Olyan fogadó (cél) terület, ahol a turizmus realizálódik, és amely a látogatók számára önálló egységként, azaz meglátogatásra és tartózkodásra érdemes területként jelenik meg. Más szavakkal: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolt egység (bár nem kötelezően földrajzi egység), amely a turista számára – vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez szükséges szükségleteit kielégítheti. A közigazgatási, KSH, kistérségi lehatároláshoz semmi köze nem kell, hogy legyen, cél a szolgáltatások komplexitásának biztosítása egy adott területen belül. Turisztikai desztináció menedzsment TDM: A desztináció turisztikai termékeit és szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködése annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból

származó

hatásokat

optimalizálják

a

fenntarthatóság

szempontjainak figyelembe vételével. Olyan összetett feladatokkal felruházott szervezet létrehozásáról van szó, amelyben egyesülnek az általános településvezetési és a speciális turisztikai feladatok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 117

az egyes szervezetek más és más szinten érdekeltek a TDM szervezet létrehozásában. Az egyértelmű ugyanakkor, hogy az érdekeltség összetett, azaz nemcsak az önkormányzatok, hanem a lakosság és a vállalkozások számára is szükséges a TDM feladatai között található tevékenységek harmonizálása. Természetesen egy TDM szervezet nem helyettesíti az önkormányzatot, illetve nem vesz át az önkormányzati törvényben meghatározott jogköröket (pl. engedélyezés). Ugyanakkor a desztináció és a turizmus specialitásait ismerve és az adatok elemzéseire építve segítheti és aktívan befolyásolhatja az önkormányzat döntéshozatali folyamatát. A TDM célja és lényege: a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben  A turisták számára utazási élményt biztosít és a fogadó szolgáltatóknak gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket nyújt.  A turizmus rendszerét átfogja a kereslet-kínálat összhangjának megteremtésével.  Ellátja a turizmus irányítását: tervezés, fejlesztés, marketing, képzés, adminisztráció megoldása.

A TDM alapelvei:  Alulról történő építkezés  Partnerség  Professzionalizmus  Pénz és kompetencia A TDM szervezeti rendszer kiépítése Több szintű szervezeti rendszer létrehozása indokolt:  Helyi települési szint  Középső szint – helyi szervezetek szövetsége  Regionális szint A TDM kialakítására a szakirodalom legtöbbször az egyesületi formát javasolja. A non-profit formában történő működtetés célja a turisztikai szolgáltatók egységes „települési” keretben, verseny semleges módon történő piacra vitele. Az egyesület a településen vagy kistérségben működő szolgáltatókat (szállásadók, vendéglátók, programszervezők stb.) tömöríti. A tagság

118

feltétele együttműködési szándék a közös tevékenységekhez (egységes arculat, minőségi kritériumok stb.). A hagyományosan települési szinten szerveződő helyi turisztikai egyesületek a hatékonyabb működés érdekében térségi szervezetté integrálódhatnak, és mint azt korábban említettük, nekik nem kell figyelembe vennie a közigazgatási határokat, meghatározottsága desztináció alapú. A térségi/tájegységi szintű TDM Szervezet alapja a tájegység: közös turisztikai termékkínálaton alapuló területi egység, a turisztikai értelembe vett kistérség. Miért indokolt a kistérségi szintű szövetség? Mert nem minden település rendelkezik elegendő vonzerővel ahhoz, hogy turistákat tudjon megnyerni és hosszabb tartózkodásra ösztönözni. Egy-egy település általában nem képes a turisták szükségleteinek teljességét kielégíteni. A kisebb települések képtelenek önálló TDM szervet működtetni. Kistérségi szinten hatékonyabb marketing tevékenység végezhető, hiszen a vonzerők erősíti egymást, a térség egésze könnyebben eladható, mint a települések külön-külön. A forrásteremtés is könnyebb tájegységi nagyságrendben. A szervezet feladatai a desztináció vonzereje alapján: A desztináció menedzsment szervezet feladata a turizmus (alulról építkező, partnerségen alapuló, széleskörű szakmai képviselettel rendelkező) rendszerének kialakítása és működtetésének elősegítése egy adott – földrajzilag jól körülhatárolható – területen. Javasolt feladatok meghatározása: 

termékfejlesztés/projektmenedzsment



tervezés, stratégia/koncepció készítése



fejlesztési források felkutatása,



pályázatfigyelés/pályázati tanácsadás



projektmenedzsment



a település turisztikai információs rendszerének működtetése



Tourinform-iroda vagy más információs pont üzemeltetésében való közreműködés,



turisztikai, foglalást is lehetővé tévő információs honlap fenntartása



kapacitásmenedzsment



folyamatos kapcsolattartás más szakmai szervezetekkel potenciális befektetőkkel

 partnerség kialakítása és fenntartása, koordináció a turizmus szereplői között  turisztikai termékfejlesztés, befektetők vonzása a térségbe, beruházások ösztönzése  minőségbiztosítás szervezése 

belföldi turisztikai vásáron való részvétel 119



belföldi

marketingkommunikációs

kampányok

tervezése

(összehangolása,

együttműködés) és gyakorlati megvalósítása 

együttműködés a belföldi on-line értékesítés rendszerekkel



programtervezés, koordinálás – rendezvények időpontjának összehangolása



programok turisztikai hatásvizsgálata (kérdőíves felmérések végzése)



vonzerőleltár összeállításában, és frissítésében való részvétel

 szemléletformálás/oktatás és képzés települési szinten (előadások, együttműködés a szakmai továbbképző tanfolyamok szervezésében, a turizmusbarát szemlélet kialakítása)  folyamatos és szisztematikus adatgyűjtés a turizmus hatásainak elemzése, valamint a szervezet működésének értékelése érdekében23

A TDM finanszírozásának lehetséges forrásai  Vállalkozók által befizetett tagdíjak (a vállalkozás méretétől függően kerül megállapításra) A térség önkormányzatainak hozzájárulása (pl.: IFA egy része, vállalkozói tagdíjak valahány szorosa, normatív stb.)  Állami támogatás  Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek)  Pályázatok  Egyéb (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása) A TDM rendszer kiépítésének szükségessége: A hazai turisztikai ágazat fejlődésének és életének egyik problémáját jelenti, hogy nincs mögötte egyértelmű kompetenciákkal rendelkező, kialakult tervezési, szervezeti-irányítási struktúra. A desztináción, azaz turisztikai célterületen alapuló szervezési rendszer kialakítása nélkülözhetetlen a

turizmus

és

annak

fejlesztési

kérdéseinek

megoldása

során

a

21.

század

fogyasztó/vendég/turista igényeihez igazodó világában. Különösen igaz ez hazánkban, ahol a turizmus sikeres fejlesztése érdekében szükséges feladatoknak sokszor nincs konkrét helyi gazdája (vagy túl sok van), és nincs olyan mechanizmus, illetve intézményrendszer, amely a tennivalók hatékonyság, önkéntesség és szubszidiaritás elveinek megfelelő megosztását lehetővé tenné.24

23 24

Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete: Zalakanyar turisztikai régió fejlesztési terv, 2008 Régiófókusz Kht.: Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013, 2006 120

A sikeres turizmus feltétele az országos szinten egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, így az alábbiak szerint egyszerre több célt is szolgál a létrehozni kívánt helyi struktúra: 

Komplex, integrált rendszerbe helyezni a turisztikai termékek kialakításával és piacra vitelével kapcsolatos erőfeszítéseket – vagyis kerüljenek egy kézbe a termékfejlesztéstől, kutatástól kezdve az információs rendszer működtetésén, tanácsadáson, pályázati rendszer működtetésén át a monitoringig a különféle feladatok.



A TDM keretében a kezdeményezni lehet régiós - nemzetközi együttműködés kialakítását hasonló azonos szintű menedzsment szervezetek partnereivel.

 A szervezeti háttér kialakításában cél, hogy a döntéseket az érintettekhez minél közelebb tudjuk delegálni, arra a szintre, ahol az adott problémákat, feladatokat a legjobban ismerik. A turisztikai szolgáltatókat fokozottabban be kell vonni a turizmuspolitika alakításába, a szakmaiságot és a dinamizmust erősíteni kell. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen a turizmusban érdekeltek együttműködése, hosszabb távú célokat figyelembe vevő szemléletmódja.  A döntések, feladatok végrehajtásához a szükséges forrásokat az adott szervezet számára biztosítani

kell.

Nagyon

fontos

felkarolni,

elősegíteni,

támogatni

a

helyi

kezdeményezéseket, biztosítani a helyi vállalkozásoknak a döntéshozatalban való részvételét. Összhangot kell teremteni a helyi, régiós és országos fejlesztések között – ez lenne az ernyőszervezet szerepe.

121

IV.5.1. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram25 Ha ismételten a korábban már követett kettősségnél maradunk, miszerint a természet-közeli turisztikai kínálat kialakításában nemcsak a turisztikai szolgáltatásokra, desztinációkra kell figyelemmel lenni, hanem a helyi termékeket is fejleszteni szükséges, meg kell vizsgálnunk a helyi termék-előállítók, fogyasztók és különféle fejlesztő szervezetek közötti hálózatosodási lehetőségeket is.

Forrás: Tószegi-Faggyas Katalin – Juhász Anikó előadása alapján Az EMVA Vidékfejlesztési Program prioritásai közül a 3.a fókuszterület képviseli a Rövid ellátási lánc tematikus alprogramot, jelesül:

Juhász Anikó előadása alapján: Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Tervezési Osztály, http://www.szpi.hu/download/Tavaszi-konferenciasorozat/2014/Lenti/rovid-ellatasi-lanc-tematikus-alprogrammagyarorszagon.pdf 25

122

„Az elsődleges termelők versenyképességének növelése az agrár-élelmiszerláncba való jobb integrálásuk által a minőségrendszereken keresztül, mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke, helyi piacok és rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, termelői csoportok és szakmaközi szervezetek.”26 A Rövid Ellátási Lánc fogalma a AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról alapján: 

az együttműködés,



a helyi gazdasági fejlesztés,



valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett,



korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról alapján ( COM (2011) 627) 2012. december 12-i verzió alapján. EMVA rendelet tervezet tartalom. 26

123

Forrás: Juhász Anikó előadása alapján: Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Tervezési Osztály, http://www.szpi.hu/download/Tavaszi-konferenciasorozat/2014/Lenti/rovid-ellatasi-lanc-tematikus-alprogrammagyarorszagon.pdf

Miért van szükség a REL fejlesztésére?  Növekvő a termelői és fogyasztói igény  Jogszabályi feltételek változása pozitív  Jogalkalmazás nem egységes  Termelők értékesítési felkészültsége javítandó  Vásárlói és fogyasztói szokások alakítása Miért van szükség külön alprogramra?  Termelők jellemzően a legkisebbek.  Ezért speciális pályázati feltételeket igényelnek.  Ezért kiszorulnak, ha nincs elkülönített pályázati keretük.  Erőteljes szervezői/támogató munkát igényelnek.

124

Forrás: Juhász Anikó előadása alapján: Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Tervezési Osztály, http://www.szpi.hu/download/Tavaszi-konferenciasorozat/2014/Lenti/rovid-ellatasi-lanc-tematikus-alprogrammagyarorszagon.pdf

1. típus: REL együttműködések alap fejlesztési csomagja: Együttműködések támogatása a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért (fejlesztési terv kialakítása, működési költség, promóció):  A felnőttképzés és szaktudás megszerzése  Támogatás a tanácsadási tevékenység igénybevételére  Demonstrációs és tájékoztatási tevékenység  Beruházási támogatás a feldolgozás, piacra jutás/marketing és az agrártermékek fejlesztésének területén 2. típus: REL együttműködések számára kialakított egyéb fejlesztési lehetőségek:  EU minőségrendszer (Önkéntes Minőségjelölés, ÖMJ): „from my farm”, „termelői termék”:  EU minőségrendszerekben való új részvétel 125

 Kommunikációs és promóciós tevékenység a minőségrendszerekre létrehozott termelők csoportosulása által  Termelői csoportok és szervezetek felállítása a mezőgazdaságban és az erdészetben  A mezőgazdaság termelékenységének és fenntarthatóságának fejlesztéséért létrejövő EIP-AGRI (Európai Innovációs Partnerség) operatív csoportok létrehozása és működtetése. 3. típus: A REL termelők számára releváns egyéb fejlesztési lehetőségek EMVA:  Beruházás versenyképes mezőgazdasági üzemekbe, egyszerűsített elvárások – 2.a prioritás  A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységek beindításához nyújtott támogatás – 6.a prioritás  Mezőgazdasági kisüzemek induló támogatása – 2.a prioritás  TOP: •

ERFA forrás: A városi kereskedelmi és logisztikai infrastruktúra fejlesztés (pl. raktár, piac)

•

ESZA forrás: A városi, nagyobb léptékű fogyasztói kampányok megvalósítása (szakmai támogatás NÉBIH-ÉBC)

 Nemzeti forrásból megvalósuló programok: •

VM: Tanyafejlesztési program: I. célterület: A tanyai termékek piacra jutásának elősegítése; II.1. célterület: Tanyagazdaságok fejlesztése, III. célterület: Tanyagazdaságok indító támogatása

•

BM és a VM nemzeti forrásból finanszírozott háztáji programja

A Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram létjogosultságát alátámasztják az alábbi adatok: Az EU országaiban végzett felmérés alapján a válaszadók 92 %-a szerint támogatni kell a helyi piacokat, a helyi értékesítési csatornákat. Magyarországon ez az arány 93 %. (Forrás: Eurobarometer, 2011.) Tehát: a fogyasztók számára előnyös, ha lakóhelyükhöz közel eső termelőtől származó termékeket vásárolnak. A hazai fogyasztói felmérésének eredményei szerint a válaszadók 84%-a legalább évente néhány alkalommal vásárol a közvetlenül termelőktől. (Forrás: Csíkné Mácsai, 2013.) 126

„Adj Helyet a Helyinek!” A helyi termékekre épített hálózati együttműködésre kiváló példa az „Adj Helyet a Helyinek” - hálózati mozgalom helyi termék polcok életre hívására. A koncepció lényege a következő: A mozgalom közvetlen célja a helyi alapanyagokból, - helyi tudással és munkával – előállított élelmiszerek és kézműipari termékek népszerűsítése, a hazai fogyasztásban játszott szerepük növelése. Ennek középpontjában áll: 

a kiváló minőséget, de kis mennyiségben előállító termelők piaci ismertségének növelése, értékesítési lehetőségeik bővítése,



értékesítési (népszerűsítő) pontok hálózatának kialakítása, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a termelő 40 km-es körzeten belül el tudja adni termékeit,



bevásárló közösségek létrehozásának segítése, hogy a termelő és a vásárló közvetlenül egymásra találjon.



Az értékesítési helyeket a termékekkel és a termelőkkel szervesen összekapcsoló komplex marketing tevékenység.

Mindezen keresztül a mozgalom elindítói hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy a termékek változatossága és minősége javuljon, a vásárlók a termelőtől közvetlenül, vagy termelői árhoz közeli áron juthassanak hozzá a termékekhez, csökkenjen a termékek által megtett távolság, és a hazai vásárlók a terméken keresztül megismerjék a termelőt, és annak a tájnak az értékeit, turisztikai lehetőségeit is, ahonnan a termék származik.

A mozgalom során első lépésben mintegy 70-80, - az országot egyenletesen lefedő „Adj Helyet a Helyinek” pontot kívántak létrehozni, ahol a vásárlók közvetlenül, a termelői árhoz közeli áron juthatnak hozzá a helyi termékekhez a kihelyezett, - vagy a hely gazdája által biztosított – polcokról. Amennyiben az értékesítés komolyabb volument is elér, a termékek kereskedelmi forgalmazása is lehetséges. Ezekhez a helyekhez csatlakozhatnak már meglévő, vagy újonnan szerveződő bevásárló közösségek, amelyek lehetőséget biztosítanak a termelő és a vásárló személyes találkozásával megvalósuló árucserére. 127

A civil hálózat elsősorban a létrehozó partnerek tudására és erőforrásaira épít. A helyi termékek piacra jutását segítő civil szervezetek általános tapasztalata, hogy maga a termékértékesítés üzleti értelemben veszteséges, legjobb esetben nullszaldós. A szervezetek ezirányú tevékenységüket jelentős mennyiségű önkéntes munkaidő ráfordításával, természetbeni juttatásokkal (pl. térítésmentes szállítás saját járművel, telefon-, internetköltségek stb.) és / vagy pályázati pénzek (EU-s és hazai források) segítségével tartják fenn. Mint ahogy minden fejlesztés, a helyi termékek piacra juttatása is beruházás-igényes, azonban itt rövidtávon profitorientált befektetők megjelenése nem várható (hacsak nem egy nagyobb állami támogatás reményében). A civil szervezetek azonban a közcélok (munkahelyteremtés, helyi termékek alacsonyabb környezetterhelése, hagyományok, kulturális értékek őrzése, közösségépítés, vidékfejlesztés stb.) érdekében általában a várható profittól, bevételtől függetlenül végzik munkájukat (egy határig). E közcélok elérése érdekében a civil erőforrásokat közpénzekkel lenne fontos kiegészíteni. Ennek nem csak azért lenne lényeges szerepe, hogy az egyébként is végzett tevékenységek legalább nullszaldósak lehessenek, de azért is, hogy a tevékenységeket folyamatosan végezhessék. Az ingadozó forrásellátottság miatt a helyi termékek piacra jutását segítő akciók is sokszor projekthez kötöttek, ami a termelők és fogyasztók e tevékenységekbe vetett bizalmának épülését aligha szolgálják. Középtávon bizonyosan számolnia kell azzal a civil hálózatnak, hogy jelentősebb tőkeinjekció nélkül kell tevékenységét építenie, illetve működtetnie. Ezért az együttműködés kezdetén azokra az értékesítési csatornákra kell építeni, melyeket a hálózat tagjai építettek ki, van tapasztalatuk működésükben. Hálózati tagoknak tekintjük azokat, akik jelen projekt lebonyolítása során kinyilvánították tevőleges részvételi szándékukat, illetve részt vettek az egyeztetéseken, az anyagok készítésében.

Az értékesítés, illetve a fejlesztés lehetőségeinek első lépcsőjének tervezésekor a hálózati tagokra épít a hálózat, valamint azokra a külső partnerekre, akiket a hálózati tagok meg tudnak szólítani, be tudnak vonni (pl. új boltok, éttermek a működési területükön, ahol helyi termék sarok alakítható ki). Második lépcsőként azok a partnerek vonhatók be, akikkel a kapcsolatfelvétel megtörtént vagy régebb óta van együttműködés. Ezekkel a partnerekkel részletesen tisztázni kell a közös munka peremfeltételeit.

128

Harmadik lépcsőben, a hálózati működés stabilizálása után érdemes megkeresni nagyobb, országos szövetségeket az együttműködés kialakítása érdekében.

Értékesítési pontok

Az értékesítési pontok hálózatának alapjai lehetnek a civil szervezetek által már működtetett alkalmi és rendszeres piacok, boltok, tájtermék-polcok, házhozszállítási, dobozrendszerek stb. Az együttműködő kezdeményezések felajánlják értékesítési pontjaikat a hálózati együttműködés számára. Az értékesítés elsődleges helyszínei a rendszeres vásárok, piacok, illetve a partnerboltokban kialakítandó tájtermék-polcok, sarkok. Az együttműködés előnye lehet egy egységes, de a változatosságot és helyi sajátosságokat tükröző arculat, ami a fogyasztókat segíti a védjegyek közti eligazodásban és a termékekhez való hozzáférésben. A hálózati együttműködés segítségével komolyabb eladási volumen célozható meg. Fontos lenne, hogy a helyi partnerek felvállalják, hogy az egységes arculat marketing elemeit (a sajátjuk mellett) megjelenítik az értékesítési pontokon – kiteszik a logót a standokra, polcokra stb. Az együttműködés előrehaladtával, ismertségének, sikerének növekedésével az értékesítési pontok száma is nőhet. A mozgalom formalizálására együttműködési megállapodások kötésével kerül sor. Az együttműködési megállapodás aláírói konzorciumot hoznak létre a helyi termékek népszerűsítése, és ezen keresztül a helyi értékek megőrzése és a vidék megmaradásának segítése érdekében.

A konzorcium nem törekszik önálló jogalanyiságra, működésének alapját a tagok és a partnerek között fennálló megállapodások adják. Ezek a megállapodások tételesen: 

a mozgalom működtetését végző szakmai szervezetek közötti megállapodás



a mozgalomba bekapcsolódó termék-előállítókkal kötött megállapodás



értékesítési helyekkel kötött szerződések



külső szakmai partnerekkel, médiatámogatókkal, szponzorokkal kötött eseti szerződések

A konzorcium működése A konzorcium által vállalt feladatok:

129



A mozgalom koordinálása, ennek érdekében az értékesítési pontok, termék-előállítók bevonása, hálózati értékesítési és logisztikai rendszer működtetése.



Hálózati portál működtetése



Termék-előállítók bevonása



Termelői adatbázis folyamatos frissítése



Hálózati regionális koordinátorok kiválasztása, képzése, munkájának szervezése, folyamatos nyomonkövetése, minőségbiztosítása



Népszerűsítő akciók szervezése, médianyilvánosság biztosítása partnerek (elsősorban termék-előállítók és bevásárló pontok) számára



Egységes arculat kialakítása, arculathordozó elemek biztosítása a tagok számára (pl.: tábla, igény esetén értékesítési polcok kihelyezése, stb.)



Szponzorok, támogatók bevonása



Általános információnyújtás az „Adj Helyet a Helyinek” mozgalmat érintő jogszabályi változásokról, szakmai kérdésekről.



Forrásteremtés a hálózati mozgalom működtetése, kiterjesztése érdekében.

130

A konzorcium tagjai: Az „Adj Helyet a Helyinek” konzorcium tagságát a mozgalom országos vagy regionális szintű szervezésében részt vállaló szervezetek alkotják. Az induló konzorciumi megállapodás aláírását követően tagja lehet a konzorciumnak az, akit valamennyi meglévő konzorciumi tag elfogad, és meghatározó jelentőségű feladatot vállal, vagy erőforrást biztosít a mozgalom céljainak elérése érdekében. Az országos szintű koordinációt a konzorciumi tagok közül választott programkoordinátor végzi. Megbízatása 1 évre szól. Programkoordinátor feladata: 

A mozgalom működését megalapozó segítő és támogató szakmai találkozók előkészítése, szervezése



Kapcsolattartás a mozgalomban résztvevő partnerekkel



Együttműködési megállapodások, szerződések előkészítése, megkötése



A mozgalom hivatalos képviseletének ellátása



Elkülönített alszámla és pénzügyi nyilvántartás vezetése a mozgalom számára



Konzorciumi találkozó összehívása minimum 3 havonta, ahol megtárgyalják a munkaprogrammal kapcsolatos kérdéseket, és döntéseket hoznak.



A tagok és partnerek által végzett munkáról külön nyilvántartás vezetése

A konzorcium tagjai vállalják: 

az általuk vállalt feladatokat lehető legnagyobb gondossággal elvégzik



aktívan részt vesznek a konzorciumi találkozókon, valamint a mozgalom működtetése és

népszerűsítése

érdekében

szervezett

országos,

regionális

vagy

térségi

rendezvényeken. 

saját partnerségi körükben népszerűsítik a mozgalom céljait, lehetőség esetén erőforrásokat vonnak be.



közreműködnek a mozgalom munkatervének összeállításában, fejlesztésében.

A tagok jogosultak az önként vállalt feladataikon túlmenő tevékenységek végzéséért költségtérítésben, illetve külön díjazásban részesülni, amennyiben ehhez a konzorciumi tagjai hozzájárulnak, és ehhez a konzorcium rendelkezik megfelelő forrásokkal. 131

A tagszervezet a mozgalom céljaihoz illeszkedően jogosult külön projektet megvalósítani. Köteles annak tartalmát a konzorciumi tagokkal egyeztetni. A tagok jogosultak önállóan is a mozgalmat képviselni, továbbá a mozgalom által biztosított arculati elemeket használni. A szervezésben minimum 7 regionális koordinátor működik közre, akiket a konzorciumi tagok delegálhatnak. Személyüket a konzorciumi ülés hagyja jóvá. A konzorcium döntéseit a konzorciumi ülés keretében hozza. Lehetőség szerint konszenzussal, amennyiben erre nincs mód, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás keretében.27 A helyi termék-alapú hálózati együttműködés modellje

A kisléptékben előállított helyi termékek, melyeknek a piacra jutását a hálózati értékesítés segíteni kívánja, jellemzően egyediek, táji jellegzetességeket képviselnek, szezonálisak. A kisszériás előállítási mennyiség, a kis árrés és a kis forgási sebesség miatt a központosított logisztika és értékesítés nem ésszerű, illetve várhatóan nem tehető nyereségessé. Az értékesítés megszervezésénél azonban építeni lehet a civil szervezetek rugalmasságára, helyi kapcsolataira, illetve elkötelezettségére. Az együttműködési modell lényege, hogy a civil szervezetek önállóságukat megtartják, emellett azonban létrejön egy központi szervező stáb, mely felelős a hálózat arculatának kialakításáért; a hálózat marketingjéért (marketinganyagok gyártása, hirdetés stb.); országos hálózat honlapjának elkészítéséért és üzemeltetéséért; a központi minőségbiztosítási kritériumok kialakításáért és ellenőrzéséért (amennyiben a minőségi problémák a termelő vagy a helyi civil partner által nem kezelhetők); szankciók alkalmazásáért, amennyiben a probléma másképp nem kezelhető, súlyos szabályszegés esetén; a hálózat használatáért fizetendő licencdíj megszabásáért, a díjak beszedéséért; a hálózat működéséhez szükséges egyéb források előteremtéséért; helyi kapcsolattartók tevékenységének finanszírozásáért a licencdíjakból és az egyéb forrásokból, szerződés alapján.

A hálózat maga értékesítési tevékenységet nem, csak szervezési és marketing, szükség szerint logisztikai tevékenységet végez. A termelőt összeköti az értékesítési ponttal vagy értékesítési felületet biztosít számára (pl. központilag gyártott asztal rendezvényeken). A termelő jogosult és köteles a hálózat arculati elemeit használni, azonban az értékesítés megfelelőségéért (pl. szerződés

Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.: „Adj Helyet a Helyinek” – hálózati mozgalom helyi termék polcok életre hívására, Elemző háttéranyag, 2013. 132 27

az értékesítési ponttal, beszállítási feltételek betartása, jogszabályoknak való megfelelés, minőségi kifogások kezelése stb.) maga felel. A hálózat tagjai, illetve a központi stáb csak a hálózat által létrehozott kritériumok betartását ellenőrzi, illetve a hálózat megbízható működését veszélyeztető termelői magatartás esetén jogosult fellépni.

A központi stáb induláskor szükséges létszáma az országos koordinációhoz 5 fő állandó személyzet, illetve megbízásos alapon további szakértők, alvállalkozók (szükség szerint). Ez a partnerek számának növekedésével arányosan növekszik, azonban hosszú távon is cél a központi stáb alacsony létszámmal és költségek melletti működtetése.

A helyi szervezésért felelős hálózati tag civileknél a szerveződés nagyságától függően 1-2 főállású kapcsolattartó szükséges az országos együttműködésben való részvétel érdekében. Feladatuk: 

kapcsolattartás a helyi termelőkkel, segítségnyújtás az országos hálózat szolgáltatásainak igénybevételéhez;



azon hálózati értékesítési pontokra a beszállítás megszervezése ahol ezt a feladatot nem a termelő látja el;



helyi termékek adatbázisának frissítése, adatszolgáltatás az országos adatbázisnak;



országos honlap helyi al-oldalának frissítése;



az országos akciókhoz kapcsolódó helyi akciók szervezése;



országos hálózat által támasztott minőségi kritériumok betartatása a termelőknél, szükség esetén javaslattétel szankciókra a központi stábnak;



minőséggel kapcsolatos kifogások kezelése (amennyiben azt a termelő nem tudja kezelni).

A civil hálózati tagoknak az országos hálózat tevékenységének segítéséért folytatott munkáját a központi stáb által bevont egyéb források és a licencdíjak finanszírozzák. A díjak beszedése központilag, a hálózati tagok által átlátható módon történik. A központi stábot a tagok közgyűlése (kuratóriuma) választja, illetve hívhatja vissza, neki tartozik elszámolással. A központi stáb felelős az operatív irányításért, szükség és anyagi lehetőség szerint alkalmazhat további munkatársakat.

133

Tekintettel a hálózat nonprofit gazdasági jellegű, illetve civil, közcélú tevékenységeire, az esetleges forrásbevonás megkönnyítése, a több lábon állás érdekében érdemes több szervezetet is létrehozni a hálózati működésre. Ezek közül az egyik szövetségi, a másik nonprofit kft. formát ölthet; a tagok alapításával. A szervezetek alapítása közül elsőbbséget élvez a szövetségé, míg a nonprofit kft. megalakítására a későbbiekben a hálózat megszilárdulása esetén van lehetőség.

A helyi termékekre alapozó hálózati együttműködés minőségbiztosítási modellje

Az értékesítési hálózat kulcsfogalmai a tisztesség, a minőség és törekvés a lehetőségekhez képest alacsony árakra. Mindazonáltal a termékek az áruk alapján várhatóan továbbra is a prémium vagy a felső középkategóriában maradnak. Kiemelten fontos, hogy ügyeljünk a tisztességre és minőségre, a civil image-re (és ez kifelé is látszódjék), tudatosan válasszuk ki a célcsoportot, igazítsuk vásárlási szokásaikhoz az értékesítési pontok működését és a kínálatot. Ugyanakkor a fogyasztókat is nevelni kell: meg kell „tanítani” a forgalmazott termékkör előnyeit és sajátosságait (pl. az évszaknak megfelelő alapanyagokból főzzünk, változó összetétel, kis szériák, egyediség stb.). A vásárlók újra fel kell, hogy fedezzék a homogén tömegtermékek után a helyi termékek egyediségének varázsát. A modern marketing eszközeivel kell kialakítani az életérzést, melyet valójában a piacon áruba bocsátunk.

Nem törekszünk ezért egy új, költséges minőségbiztosítási rendszer létrehozására, hanem a civilek és más partnerek helyi beágyazottságára építünk. Az értékesítési rendszerbe olyan termékek, illetve termelők kerülhetnek be, akik a hálózatban résztvevő partnerek által megbízhatónak lettek minősítve, esetleg a partner védjegyét viselik. Központi minősítő bizottságot nem szükséges működtetni, ellenben a helyi szervezők (hálózati tag civilek) vállalják, hogy csak a közösen elfogadott minősítési rendszernek megfelelő termelőket, illetve termékeket vonják be az országos rendszerbe.

Meg kell határozni ezért, hogy milyen paraméterek alapján minősítjük a termékeket és termelőket, mik a kizáró tényezők, mely jellemzők minősítése tekintetében lehetünk engedékenyek. A minősítés javasolt paraméterei a következők: 

magyar termék,



az előállítás helye szerinti településen élők többségi tulajdonában álló termelő készítette, 134



hazai alapanyagokat használt,



előállítása során betartották a hatályos jogszabályokat;



a helyi civil partner által magas minőségűnek ítélt, tájjellegű termék (a partnerek által kidolgozott, egyedi minősítési feltételek – pl. környezetkímélő termék – alkalmazandók)28.



A résztvevő termelőkkel egy egyszerű feltételeket tartalmazó, könnyen áttekinthető, rövid szerződést köt a hálózat, amely tisztázza a minőségi, árusítási előírásokat, a szavatossági, visszaváltási követelményeket stb. – a termelő jogait és kötelességeit.

A termék és a termelő megfelelőségéért az a partner vállal felelősséget, akin keresztül a termelő belép a rendszerbe. A helyi partner felelőssége az esetleges viták és kártérítések rendezése is a termelővel. A vásárlói panaszokat döntően a termelő kezeli. Ha a panaszt a termelő nem megfelelően kezeli vagy a panasz a hálózati taghoz fut be, akkor a helyi civil partner intézkedik a probléma megoldása érdekében. A minőségbiztosítási kritériumok enyhe megsértése esetén figyelmezteti a termelőt, súlyos esetben értesíti a központi stábot, egyben javasolja a termelő licencszerződésének felfüggesztését vagy megszüntetését, vagy kizárását a rendszerből.

A központi stáb ellenőrzi a helyi civil partnernek az országos hálózat érdekében kifejtett munkáját. Ha a hálózati tag felróható módon nem tett eleget kötelezettségének, erre figyelmezteti. Hálózati civil partner tagságát minősített esetekben a központi stáb felfüggesztheti. A tagság megszüntetéséhez az alapítók közgyűlésének (kuratóriumának) többségi döntése szükséges.29

Egy lehetséges minta az Élő Tisza védjegy rendszere: http://elotisza.hu/csatlakozas-a-vedjegyhez/2011/02/01/elotisza-vedjegy 29 Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.: „Adj Helyet a Helyinek” – hálózati mozgalom helyi termék polcok életre hívására, Elemző háttéranyag, 2013. 135 28

Kérdések, feladatok: 1. Gyűjtse össze Vas megye TDM szervezeteit! Keressen hozzájuk elérhetőséget! Gondolja át az együttműködés lehetőségeit! 2. Ön melyik TDM szervezethez tartozik? 3. Ismételje át a TDM-mel kapcsolatos fogalmakat! 4. Mi a rövid ellátási lánc fogalma? 5. Dolgozzon ki a saját térségére hálózati együttműködési modellt!

136

IV.6. Marketingtrendek, marketingeszközök Marketingforgalom, elméleti megközelítések: A

marketing

egyfajta

olyan

vállalati

tevékenység,

amely

a

vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, azonosítja az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, ismertté teszi azokat a fogyasztók számára, meghatározza az árakat, megszervezi az értékesítést, valamint befolyásolja a vásárlókat. Philip Kotler szerint: „A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak, valamint cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik igényeiket és szükségleteiket.”

Mit is jelent a marketing a gyakorlatban? -

vásárlók igényeinek kielégítése érdekében piacelemzés,

-

az eladni kívánt termékek és szolgáltatások körének meghatározása, megismertetése a fogyasztókkal,

-

árak kialakítása,

-

értékesítés megszervezése,

-

vevők kommunikációval való befolyásolása,

-

alkalmazottakra való odafigyelés,

-

tárgyi környezet (kirakat, berendezés) kialakítása,

-

konkurencia felmérése, elhelyezkedésük meghatározása (kiknek szánják terméküket),

-

megtanulni mások (vevők, ügyfelek, beszállítók) fejével gondolkodni és megérteni ők mit szeretnének.

Miért van szüksége egy sikeres vállalkozásnak marketingre? -

Mi vállalkozásának az alapfeladata/célja? Valamely termék vagy szolgáltatás előállítása, vagy értékesítése úgy, hogy jövedelmet termeljen saját maga, illetve üzlettársai, alkalmazottai számára.

-

Ezt milyen alapelvekkel teszi? 137

A lehető legkevesebbe kerüljön, az adott költségek mellett a lehető legmagasabb bevételt érje el.

A magyar, illetve a helyi termékek piaca felfutóban van. A piackutatások azt mutatják, hogy a vásárlók megszólíthatóak azzal, hogy egy termék magyar vagy helyi, illetve összekapcsolódnak e fogalmak a jobb minőség képzetével, továbbá gyakran felbukkan ezzel kontrasztba állítva az „import élelmiszerhulladék” fogalma is. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a termelői piacok, a termelői termékekkel foglalkozó weboldalak és portálok, valamint termelői termékeket bemutató alkalmi fesztiválok száma, ami az érdeklődés és a kereslet növekedését jelzi. A kereslet lassan, de folyamatosan növekszik.

Mindenféle termék értékesítéséhez marketingtervezés szükséges. Így a helyi termékek előállításához is szükséges már tudni az első pillanattól fogva, hogy az adott termékre szükség van-e a piacon, eladható-e, milyen célcsoportot célozzunk meg az értékesítés során, illetve az eladáshoz milyen marketingkommunikációs eszközöket használjunk.

Mit értünk marketingtervezésen? -

a marketing a cég/vállalat/vállalkozás képességeit a vásárló szükségleteihez és igényeihez illesztő folyamat, amely azt szolgálja, hogy mindkét fél elérje céljait,

-

a marketing olyan termékek és szolgáltatások előállítását célozza meg, amelyekre ismert fogyasztói kereslet létezik, nem pedig olyasminek az eladását, amit a cég/vállalat/vállalkozás kíván előállítani,

-

a marketingtervezés a marketingcélokról (mit akar a cég, vállalkozás elérni?) és a marketingstratégiákról (hogyan kívánja kitűzött marketingcéljait elérni?) szól

A marketingcélok kitűzése a vezetési tevékenységek lényege, megszabja a tervek irányát. A célkitűzés biztosít arról, hogy a vállalkozás tisztában van azzal, mi az, amit a stratégiái várhatóan valóra váltanak, és hogy mikor sikerül egy adott stratégiának elérni a célját.

138

Marketingcélok kategóriái: -

a meglévő termékek eladása a meglévő piacokon és piaci szegmensekben (a piac kitöltése),

-

a meglévő termékek kiterjesztése új piacokra és piaci szegmensekre (piacfejlesztés),

-

új termékek fejlesztése a meglévő piacokra és piaci szegmensekre (termékfejlesztés),

-

új termékek fejlesztése új piacokra és piaci szegmensekre (diverzifikáció)

A marketingstratégia képessé teszi a vállalatot arra, hogy kiválassza azokat a vevőket, és így azokat a piacokat is, akikkel és amelyekkel üzletet kíván kötni. Ez az út vezet a kiválasztott piacoknak felkínált termékek és szolgáltatások választékán át a marketingcélok eléréséhez. A vállalkozás/cég, a vevők és a versenytársak a marketingstratégia fő összetevői. A marketingstratégiának azt kell kifejeznie, hogyan lehet megvalósítani a marketing célkitűzéseket. Marketingstratégia lehet: -

a termék teljesítményének, minőségének vagy tulajdonságának megváltoztatása,

-

a reklám vagy a promóció megváltoztatása,

-

az egységár megváltoztatása,

-

a szállítás vagy az elosztás megváltoztatása,

-

visszavonulás piacokról,

-

a formatervezés szabványosítása,

-

új piacok, termékek, létesítmények megszervezése.

Kiemelten fontos szerepet foglalnak el a marketingstratégia kialakítása szempontjából a reklámés eladásösztönzési stratégiák. A kommuniációs mix egyrészt a személytelen kommunikációt – reklám, promóció, figyelemfelkeltő táblák, PR, másrészt a személyes kommunikációt – közvetlen, általában az értékesítő személyzet által lebonyolított személyes találkozások – foglalja magában.

Reklámcélok – a vásárlói attitűd megváltoztatása és a tudatosítás -

Kik azok, akiket befolyásolni próbálunk?

-

Milyen

sajátos

előnyöket

vagy információkat

próbálunk

kommunikálni számukra?

139

Reklámcélok: információközlés, a vásárló ítéleteinek megváltoztatása, a vásárlói attitűd megváltoztatása, vágy keltése, termékkapcsolatok létrehozása, akciók irányítása, biztatás, emlékeztetés, a vásárlás megindokolása, bizonyítás, érdeklődés felkeltése.

A reklámcélok meghatározásából a reklámstratégiai folyamat többi lépése természetszerűen következik. Ezek a későbbi lépések a következő kérdéseket vetik fel: -

Ki a célközönség?

-

Mi az, amit már tudnak, éreznek, hisznek rólunk és termékünkről, vagy szolgáltatásunkról?

-

Miféle emberek ők? Hogyan jellemezhetjük, azonosíthatjuk őket?

-

Mi a reakció, amit szeretnénk kiváltani a célközönségből?

-

Mit akarunk „mondani”, hogy akarjuk, hogy „érezzenek”, mit akarunk, hogy „higgyenek”, „értsenek”, „tudjanak” termékünk vagy szolgáltatásunk megvásárlásáról?

-

Mit kínálunk?

-

Mi az, amit nem akarunk kínálni?

-

Melyek céljaink legfontosabb prioritásai?

-

Melyek az írásba foglalt, illetve a vállalkozás által elfogadott célkitűzések?

-

Hogyan önthetjük céljainkat megnyerő formába?

-

Milyen bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy ez közel áll célközönségünk igényeihez és elfogadható a számára?

-

Hol vannak a legköltségkímélőbb helyek kommunikációnk végrehajtása szempontjából?

-

Hol vannak a legelőnyösebb helyek kommunikációnk számára?

-

Mikor tárjuk kommunikációnk a célközönség elé?

-

Mi a reklámjaink, kommunikációnk időbeli ütemezésének magyarázata?

-

Mely tényezők korlátozzák választási szabadságunkat?

-

Tekintettel kell-e lennünk egyéb ösztönzési akciókra (egyéb termékek/szolgáltatások, versenytársaink termékei/szolgáltatásai, szezonális trendek/hatások, piacot befolyásoló speciális események)

-

Milyen eredményt várunk?

-

Hogyan mérjük az elért eredményeket?

-

Hogyan fogjuk megítélni kommunikációnk relatív sikerét (jó/rossz/közönbös)?

-

Mennyi pénzre van szükségünk az eltervezett tevékenység végrehajtásához?

-

Mennyi pénz áll majd rendelkezésünkre?

-

Hogyan tudjuk kézben tartani kiadásainkat? 140

-

Kinek, mikor és mi a feladata?

-

Mit költünk, mire, hol és mikor?

Miután válaszolunk ezekre a kérdésekre, kikristályosodik előttünk a tényleges marketingstratégia, annak minden egyes szegmense. Tudni fogjuk, hogy milyen úton induljunk ahhoz, hogy termékünk, szolgáltatásunk minél ismertebb legyen a piacon. Ezzel szemben az eladás-ösztönzési stratégia lényege, hogy jellegzetes ajánlatot alakítsunk ki meghatározott célközönség számára adott időszak alatt. Az ajánlatnak a termékben/szolgáltatásban benne rejlő hasznosságokat kell tartalmazni, szemben a reklám által kínált megfoghatatlan előnyökkel, mint pl. a megjelenés vonzerejében rejlő hozzáadott érték.

Eladásösztönzés tipikus feladatai: 

készletalakulás szemmel tartása



versenytársak aktivitásának ellensúlyozása



újravásárlások bátorítása



marginális vásárlók meggyőzése



a számlák időben történő kifizetésének elérése

Az eladásösztönzés befolyásolni próbálja: -

az üzletkötők adjanak el többet,

-

a vevők vásároljanak többet és gyakrabban,

-

a vevők használjanak több terméket,

-

a felhasználók vásároljanak többet és gyakrabban,

-

a felhasználók használjanak többet és gyakrabban,

-

a forgalmazók tartsanak készleten többet.

Az eladásösztönzés formái: 1. Pénz: árleszállítások, kuponok, játékok, versenyek 2. Termékek: ingyenes termékek, ingyenes kipróbálási lehetőségek (kóstoltatás) 3. Szolgáltatások: garancia, ingyenes szolgáltatások

141

A marketingtevékenység során nagy hangsúlyt kell helyezni a marketingkommunikációra, amelynek több formája ismert, ezek közül mindig a számunkra legmegfelelőbb eszközt kell kiválasztani.

Marketingkommunikációs eszközök: -

Klasszikus reklám: nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök – zászló, molinó, rádió, televízió, internet

-

Nem hagyományos marketingkommunikációs eszközök: direkt marketing – DM-levél, vásárlásösztönzés, eseménymarketing, rendezvények, vásárok, kiállítások, szponzorálás, személyes eladás

-

Egyéb:

nyomtatványok

–

katalógus,

árjegyzék,

névjegy,

csomagolópapír, prospektus, plakát, naptár, újévi üdvözlőkártya, szórólap A klasszikus reklámeszközökről részletesen: -

Reklámeszközök szabadtéren: megítélésük kedvező, ám az eszköz presztízsértéke nem mondható magasnak. A technikai adottságok gyakran korlátozottak, ugyanakkor a reklámgondolatnak a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. Elhelyezkedésük nagyon fontos a hatás szempontjából, a hasznos élettartam kb. egy hónap. Kiemelkedő a köztéri hirdetések figyelemfelkeltő szerepe, míg másik alapvető funkciójuk az emlékeztetés. A befogadóközönség összetétele rendkívül vegyes és széles, korlátozott mértékben lehet csak szelektálni a területi célzás segítségével. Nem tartozik a legköltségesebb médiumok közé, egy fő elérési költsége alacsony. A kihelyezés azonban engedélyhez kötött. A közterületi reklám nemcsak kültéri alkalmazást jelent, hanem beltéri megoldásokat is (éttermekben, bevásárlóközpontokban, mozik előterében). Ide tartoznak a plakátok (óriásplakátok), festett táblák, tűzfalak, világító berendezések (neonreklámok, óriásképernyők, megvilágított plakátok, futófények), utcabútorok (szeméttárolók, zászlók, molinók), járműreklámok, légi reklámok.

142

-

Sajtótermékek: olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, amelynek jellemzője a nagy nyilvánosság, a szabályos időszakonként ismétlődő megjelenés, valamint az időszerűség. A napilapok előnye a nagyszámú potenciális vásárló/szolgáltatást igénybevevő elérése (fontos eszköz, ha egyszerre sok embert akarunk elérni), a nagy rugalmasság, az intimitás, a gyakori megjelenés lehetősége, költséghatékonyság. Ugyanakkor kedvezőtlen a befogadói helyzet (sokan közlekedési eszközön 5-10 percet szánnak az olvasásukra), gyenge a megjelenési minőség. Bizonyos célcsoportok elérésére alkalmatlan a napilap, alacsony a másodlagos olvasószáma, mivel napi információkat tartalmaz, ezért korlátozott az aktualitása, azaz gyors az elavulása. Falvakban nagy szerepe van a tájékoztatásban a helyi újságnak, akkor is, ha az csak havonta/kéthavonta jelenik meg.

-

Rádió: olyan reklámhordozó, amely csak egy érzékszervre, a hallásra hat, ezért elsősorban érdekes, aktuális információk közvetítésére használható. Előnye a magas presztízsérték (emberi hang szól), a rugalmasság, regionális csoportok is könnyen elérhetők általa. Legnagyobb pozitívuma, hogy olyan helyeken és olyankor is elérheti a célközönséget, ahol és amikor más médiumok nem. A rádió esetében a fő műsoridő egyrészt a reggeli időszak, másrészt az az idősáv, amikor az emberek munkából hazafelé tartanak. A reklámok gyártási és közzétételi költsége alacsony, rövid a hirdetések gyártási és átfutási ideje, így könnyen lehet adásba kerülni. Összeségében a rádió jó támogató médiumnak számít. Hátránya a csak szóbeli megjelenési lehetőség, gyakori a háttérrádiózás jelensége, bezavarhatnak környezeti zajok, korlátozott a lefedés, a hirdetéseket sokszor meg kell ismételni (a jogi szabályozás miatt korlátozott a reklámidő).

-

Televízió: a magyar ember egyre többet tévézik, naponta átlagosan több mint 4 órát. Több érzékszervre hat egyszerre, a hang és a kép együttese, magas presztízsértékű, jelentős a nézőszám, nagy a célközönség, regionális célcsoportok is könnyen elérhetők. Hátránya a háttértelevíziózás jelensége, magas a reklám gyártási és sugárzási költsége, korlátozott a reklámidő és a termékkör.

143

A nem hagyományos marketingkommunikációs eszközökről részletesen: -

PR, azaz public relations: átfogó kommunikációs tevékenység, amely hosszú távon, gyakran közvetett eszközökön keresztül alakítja a szervezet (projekt) imidzsét és ismertségét. A PR célja a hosszú távú bizalom és hírnév megalapozása. A PR nyíltan, hitelesen és két irányban kommunikál, így kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa, megértesse és elfogadtassa egy szervezet, vagy projekt céljait. Hatását közvetítő médiákon, így sajtón, rendezvényeken, kiadványokon, tanulmányutakon, lakossági fórumokon keresztül fejti ki. A PR eszköztárba tartozik a belső PR (munkatársak felé irányuló kommunikáció), a szponzoráció és a válságkommunikáció is. Fontosabb eszközei: • grafikai arculat (logó, vállalati színvilág, névjegy, levélpapír, arculati kézikönyv) • tájékoztató táblák (plakát, információs tábla, stb.) • sajtóközlemény • sajtóbeszélgetés (kötetlen, kétoldalú informatív beszélgetés kisszámú újságíróval) • sajtótájékoztató • sajtóinterjú • kiadványok (brosúrák, tájékoztató füzetek, cégprospektusok) • tanulmányút • PR film • szponzoráció (egy esemény támogatása, kommunikációs megjelenésért cserébe) • belső PR (munkatársak felé irányuló kommunikáció) • válságkommunikáció

-

rendezvényszervezés: előnye a közvetlen, személyes kapcsolat, a magas élményszint hatékony információbefogadást eredményez. Fajlagosan drága, viszont szűk, fizikailag elérhető és mozdítható célcsoport esetén nagyon eredményes és hiteles. Fontosabb eszközei: • ünnepélyes megnyitó, fogadás • nyílt nap (partnerek, érdeklődők meghívása, a projekt nyílt bemutatása) • közösségi rendezvény (egy adott településen utcabál, fesztivál, stb.) • műsoros rendezvény, koncert • kiállítás • konferencia, szakmai prezentáció 144

-

reklám: jellegét tekintve lehet nyomtatott reklám (sajtóhirdetés, reklámplakát, óriásplakát, stb.), tévé- vagy rádióreklám, illetve online hirdetés. Közös jellemzőjük, hogy fizetett felületen közölnek információt, zárt, a szerkesztőségi anyagtól láthatóan elkülönített helyen, és az információ tartalmáért a reklám feladója a felelős. A célcsoport kiválasztását a média olvasóközönsége/nézője/hallgatója alapján határozzuk meg. Abszolút értékben drága, fajlagosan viszont olcsó, jól célozható kommunikációs eszköz, alkalmazása akkor javasolt, ha széles tömegeket vagy más eszközökkel nem elérhető célcsoportot kívánunk megszólítani. Fontosabb eszközei: • sajtóhirdetés • tévéreklám (ált. 30 mp-es reklámfilm) • rádióreklám • szponzorált megjelenés (pl. fizetett interjú) • óriásplakát • reklámkiadvány, szórólap

-

online kommunikáció: elsősorban fiatal, 49 év alatti lakosság érhető el online kommunikációval. Az egyik legfontosabb eszköz a szervezet honlapja. Ez fontos tartalom- és arculathordozó eszköz, ahol a szervezet vagy projekt céljai hitelesen, egy helyen, könnyen megtalálhatóan kommunikálhatóak. A honlappal szembeni követelmény az egyszerű kezelhetőség, az áttekinthetőség és a tartalmi-formai egység. Legfontosabb, hogy az információk könnyen, gyorsan és logikusan megtalálhatóak legyenek. Fontosabb eszközei: • honlap • online reklám (banner)

-

személyes kommunikáció: a személyes kapcsolat a leghatékonyabb kommunikációs eszköz. A legjobb kommunikációs munka eredményét is leronthatja a rossz személyes kommunikáció. Fontosabb eszközei: • öltözködés (egyenruha, öltözködési kódex) 145

• viselkedés (köszönés, udvariassági formák, telefonálás) • szóvivő vagy nyilatkozó hitelessége, felkészültsége • problémakezelés

Bár az eddigiekben sem csak helyi termékek értékesítésének marketingeszközökkel való népszerűsítéséről volt szó, hiszen termékre, szolgáltatásra ugyanazon alapelvek vonatkoznak. Azonban a turisztikai szolgáltatások egyediségét sem szabad elfelejteni, ezért erre konkrét válaszokat kell adni, arra külön ki kell térni. Fontos, hogy az egészség élményét kereső, azt megőrizni vágyó, minőségi, egyedi, környezettudatos attitűddel rendelkező, egyének, párok, családok, baráti társaságok, turisták, a helyi élelmiszereket fogyasztva, vásárolva, azok előállítási körülményeit megismerve, esetleg abban tevékenyen részt véve, a minőségi élményportákat

felkeresve,

vezetővel,

útvonalakon

megközelítve

harmóniával,

felfedezésekkel, „lassú” és alkalmanként aktív egyedi élményekkel feltöltődve távozzanak. Az utazási döntések befolyásolásához alapvetően a tartalom-marketing és az online közösségi marketing elemeinek kombinatív használata tűnik a legjobbnak. A vásárok és a print megjelenések szerepe csökkenni fog, viszont a szakmai work-shopok, közvetlen találkozók szerepe felerősödik.

„A turisztikai marketing egy olyan folytonos és következetes folyamat, amelynek során a vendégfogadó és utazási szervezetek – vagyis az otthonuktól távol levő fogyasztók számára személyes szolgáltatásokat nyújtó, egymással együttműködő vállalatok – menedzsmentje különféle tevékenységeket tervez, kutat, ellenőriz és értékel, hogy ezáltal kielégítse a fogyasztók szükségleteit és igényeit, valamint elérje saját vállalati céljait.” (Morrison)

146

A turisztikai marketing-mix elemek: -

Turisztikai termék: a látogatók érdeklődésének megfelelően összeállított egyedi termék-szolgáltatás kombináció, amelyet egy vagy több turisztikai vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő kínál a fogyasztók számára szükségleteik kielégítése érdekében. Tehát a turisztikai terméket az emberek a termék által sugallt előny, hasznosság megszerzése érdekében vásárolják meg, amit turisztikai élmény formájában észlelnek a fogyasztás során.

-

Ár: a termékek jelentős kiadást jelentenek az egyének, a háztartások számára, ezért a fogyasztók ár-érzékenyek. 6-12 hónappal a termék értékesítése előtt meg kell határozni az árakat a fogyasztók hosszú döntési folyamata miatt. Fontos a mulandóság és a szezonalitás okozta kapacitásingadozások figyelembevétele. Megfoghatatlanság miatt a minőség mércéjének tekintik az árat. A turizmusban elterjedt az árkedvezmény használata, amely tovább bonyolítja a termék árának meghatározását, hiszen úgy kell kikalkulálni a szobaárakat, hogy a kedvezőbb ár által generált forgalomnövekedés utáni bevétel nagyobb legyen, mint az eredeti ár mellett elért eredmény (törzsvendég-ár, utazásszervező, utazásközvetítő részére kedvezményes ár, csoport-ár, elő-/utó/főszezoni ár)

-

Hely: ez az elem nem az attrakciók, szolgáltatások elhelyezkedését jelenti, hanem azokról az értékesítési pontokról van szó, ahol a turista megvásárolhatja a terméket (számítógépes foglalási rendszerek, internet, utazási irodák).

-

Eladásösztönzés: lényege egy adott termékre vagy az egész cégre vonatkozó ismeretek hatékony átadása a fogyasztók részére. A hatékonyság itt azt jelenti, hogy az információátadás hatása a fogyasztók vásárlásainak növekedésében mutatkozik meg.

-

Emberek: a turisztikai vállalkozások alkalmazottainak, a helyi lakosságnak, a látogatóknak nagy szerepe van a tevékenység sikerében.

-

Szolgáltatás-összeállítás: a turisztikai termék alapvetően csomagként jelenik meg a piacon, lényeges fontosságú a „csomagolás” módja, vagyis jelen esetben a csomag összeállítása a fogyasztói igényeknek megfelelően.

-

Szervezés: az előző elemmel ugyan szoros összefüggésben van, de nem elég tudni, hogy mit kell egy turisztikai termékcsomagnak tartalmaznia, érteni kell ahhoz is, hogy ezek az összetevők megfelelő helyen, időben és állapotban álljanak rendelkezésre. A csomagba foglalt szolgáltatások nem mindig elegendőek a fogyasztó igényeinek kielégítésére, így a helyszínen további programokra van szükség.

-

Kapcsolattartás: a szolgáltatók között létrejövő kooperációk, stratégiai szövetségek egyrészt elősegítik a piacon történő hatékonyabb megjelenést, másrészt pedig 147

megkönnyítik a csomagok előállítását, hiszen a turizmusban különböző érdekekkel rendelkező

és

más-más

célokat

követő

szervezetek

együttműködésének

megteremtésére van szükség az egyéni siker érdekében is.

A turisztikai ipar főszereplői: 1. Szolgáltatók -

szálláshelyek

-

vendéglátó létesítmények

-

szórakoztató és szabadidős létesítmények

-

gépkocsi-kölcsönzők

-

hajótársaságok

2. Szállítók -

légitársaságok

-

buszok

-

vasút

3. Közvetítők (utazási kereskedők) -

utazásszervezők

-

utazásközvetítők

-

rendezvényszervezők

4. Helyszínek -

turisztikai hivatalok

-

információs irodák

-

magánjellegű kezdeményezések

148

Kérdések, feladatok: 1. Gondolja át, hogy környezetében milyen médiamegjelenésekre van lehetőség! Gyűjtse össze a konkrét médiumokat, elérhetőségekkel együtt! 2. Tervezze meg saját szórólapját tevékenységének népszerűsítésére! 3. Készítsen sajtóközleményt tevékenységéről! 4. Ismételje át a turisztikai marketing-mix elemeit! 5. Tervezze meg saját tevékenységének arculatát! Amennyiben még nincs logója, gondolja végig mi szimbolizálná leginkább termékét, szolgáltatását! Gondolja ki, milyen színvilág illene a logóhoz leginkább!

149

IV.7. Termékfejlesztés Ebben a fejezetben már megvalósult, Vas megye turizmusát valamilyen aspektusból előmozdító jó példákat tanulmányozunk át. A jó példákat esettanulmány formájában dolgozzuk fel. A képzési napokon elhangzott előadásokat az esettanulmányok kiegészítik. Így megoldhatóak a példák után található kérdések, feladatok.

Lehetséges megközelítések a turisztikai termékfejlesztésben: Helyi termék központú megközelítés: A turisztikai termék egy bizonyos termék, áru köré szerveződik. Ez határozza meg a résztvevő turisztikai szolgáltatók kínálatát, a rendezvények központi témáját képezi, illetve megjelenik az éttermek kínálatában is. A jelenlegi turisztikai kínálatban ilyen meghatározó termék például a tök (Tökfesztivál – Őriszentpéter), a gesztenye (Gesztenyeünnep – Velem), a rétes (Rétesfesztivál – Vasvár), a gomba, a méz, a kolbász, stb. Kerettémák szerinti megközelítés: A témák szerinti megközelítésbe szinte minden térség bekapcsolható, de minden térség más-más alapokból építkezhet. Ilyen témák lehetnek: 

Egészség, wellness



Történelmi korok, emlékek



Zarándoklatok, vallási témák



Vidéki ízek, élmények



Természetközeli élmények

Minden turisztikai térségben a helyi jellegzetességekre kell helyezni a hangsúlyt. Szombathelyen és környékén például a történelmi

gyökerekhez lehetséges visszanyúlni, turisztikai

termékcsomagot lehet kialakítani a római hagyományokra építve. A Vasi Hegyháton az egészség jegyében, a Kneipp hagyományokat alapul véve komplex kínálatot lehet összeállítani. Az Őrségben a természetvédelem a táj a különleges élőhelyek (láprétek) egyedi különleges élőlények, a mezőgazdasági művelés hagyományai és ezek bemutatása fontos. Évszakok és ünnepkörök szerinti megközelítés: 

Tavasz: farsang, torkos csütörtök; húsvéti ételek (sonka, tojás, stb.); locsolóbálok;



Nyár: gyümölcsök, aratás, új kenyér, bográcsos ételek 150



Ősz: szüret, újbor, tök, gesztenye, libás ételek (Márton naphoz kapcsolódva)



Tél: advent, karácsony, méz, mézeskalács

Látható, hogy ezek a megközelítések számos helyen kapcsolódnak egymáshoz. Ezek között szabad az átjárás. Figyelni kell arra, hogy valójában meglévő hagyományokra, térségi jellegzetességekre építsünk. Nem szabad olyan turisztikai terméket ráerőltetni egy olyan térségre, amely azt nem érzi sajátjának. A turisztikai termékfejlesztés során figyelmet kell szentelni arra is, hogy a termékek határon átnyúlóan legyenek elérhetőek bárki számára.

151

Natúrparkok

Termékfejlesztésre nemcsak turisztikai programcsomagok/attrakciók szempontjából kerülhet sor, hanem a komplexitás és az innováció jegyében fejleszthetjük egy egész turisztikai desztináció kínálatát is. Erre jó példa a jelenleg zajló Hegyhát Natúrpark fejlesztési folyamat, melynek példáján keresztül megérthetjük a komplex turisztikai kínálatfejlesztés logikáját. Ám mielőtt erre rátérnénk, ismerkedjünk meg a natúrpark fogalommal.

A natúrpark fogalma, céljai, jellemzői: A natúrpark a helyi közösségek által létrehozott együttműködés, melynek célja a természeti és kulturális örökség megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő hasznosítása. A natúrpark a természeti és kulturális örökséget középpontba helyező, a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő tájszintű terület- és vidékfejlesztési együttműködés. A natúrparkok a helyi tudás, kultúra és gazdaság, kiemelt helyen az ökoturizmus, illetve a helyi közösségek fejlesztésével hozzájárulnak: 

az érintett terület természeti és kulturális örökségének, nevezetességeinek,



természeti értékeinek, kultúrájának megőrzéséhez és fejlesztéséhez;



a környezeti szemlélet formálásához;



a táji identitás és a táj iránti fogékonyság erősítéséhez;



a foglalkoztatás bővítéséhez;



a lakosság életminőségének javításához;



a tudatos, összehangolt térségi vidékfejlesztéshez.

A fenti fogalom-meghatározásokkal összefüggésben – összhangban az Európai Natúrparkok Nyilatkozatában szereplő modellel – a natúrparkok főbb tevékenységi területei a következők: 1. pillér – A természeti és kulturális örökség megőrzése: a táj gondozása, ápolása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradása és a hozzájuk fűződő tudás és ismeret alkalmazása. 152

2. pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezettudatosság bemutatásán keresztül. 3. pillér – Vidékfejlesztés: a helyi természeti és kulturális örökségi elemeken, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket megőrző, gyarapító helyi társadalmi-gazdasági fejlesztések támogatása a helyi közösségek bevonásával (pl. helyi termékek, helyi piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések). 4. pillér – Turizmus és rekreáció: az érintett táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire, egyediségére építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, együttműködés, közös értékesítés stb. A natúrparkok legfontosabb jellemzői a következők: 

jellemzően összetartozó táji egységet alkotnak, tájképi szempontból harmonikusak, vonzók;



gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, melyek egy része országos és/vagy helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt áll;



a natúrpark területét érintő tevékenységek – kiemelten a fejlesztések tervezése és megvalósítása – során a fenntarthatóságot tartják szem előtt, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti összhangra törekedve, úgy, hogy a natúrparkok területén élő lakosság boldogulása biztosítható legyen, illetve a táj élővilágának életfeltételei javuljanak, fennmaradjanak;



alkalmasak a táji, természeti és kulturális örökségen alapuló, azokat bemutató és a fenntartásukhoz hozzájáruló turizmusra, rekreációra, s ehhez rendelkeznek a szükséges turisztikai infrastruktúrával, illetve törekszenek annak kialakítására;



létük és tevékenységük a települési önkormányzatok és egyéb helyi, térségi szereplők közötti valós együttműködésen alapul, amit létrehozásuk során hivatalos formában is kinyilvánítanak; operatív feladataik végrehajtását közösen kialakított és elfogadott együttműködési célok és stratégia mentén végzik, tevékenységüket, eredményeiket rendszeresen értékelik;

153



a natúrpark képviseletére és az operatív feladatok koordinálására, végrehajtására jogi személyiséggel rendelkező szervezetet hoznak létre.30

A komplex térségfejlesztés egyik mintapéldája a Hegyhát Natúrpark megalakítása, melynek szakmai koncepciója jelenleg kidolgozás alatt áll. A Vasi Hegyhát településein és szőlőhegyein tapasztalható hiányosságok és szükségletek mentén fontos, hogy egy olyan használható hálózati rendszert alakítsunk ki, mely összehangolja a táj lakóinak érdekeit: állat- és növényvilág, valamint a tájban élő ember. Ezen érdekek összehangolására az elmúlt 50 év nyugat-európai tapasztalatai alapján a legmegfelelőbb megoldás a NATÚRPARK. A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága (a továbbiakban: VM KöÁt ), a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI), a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (a továbbiakban: MNVH) és a Magyar Natúrpark Szövetség (a továbbiakban: MNSZ) képviselői 2013. október 18-án együttműködési megállapodást írtak alá a magyarországi natúrparkok fejlesztésére. Jelenleg Magyarországon

a

Természetvédelmi

Törvény tartalmaz

szabályozásokat

a

magyarországi natúrparkokkal kapcsolatban.

A következőkben tekintsük át a Hegyhát Natúrpark szakmai koncepcióját az imént ismertetett négy pillér alapján: Első pillér - A természeti és kulturális örökség megőrzése (A táj gondozása, ápolása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradása és a hozzájuk fűződő tudás és ismeret alkalmazása.)

A szőlőhegyi természeti táj alapvető jellege: az ember által alakított, gondozott táj. Az ember jelenléte ezeken a területen a legtöbb esetben egy harmonikus, működő, gazdaságilag értékes területképet alakít ki. Az ember jelenléte ezeken a területeken a természetesség része, a biológiai

Vidékfejlesztési Minisztérium: A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója – Szakmai és szervezetiműködési keretek meghatározása, 2013., 15-16. oldal 30

154

sokféleség egyik eleme a maga tájat használó és alakító, de minden esetben mértéktartó jellegével.

A szakmai koncepció első pillér szerinti alapjai: - kultúrtáj – gyümölcsös, szőlő présházzal, rét, kaszáló, gabona – ezek e területek mozaikosan váltják egymást, a nagyüzemi gazdálkodásra egyáltalán nem alkalmasak, esetleg csak azok a területek, melyek hosszabb idő óta felhagyott területek, és többékevésbé egybefüggőek - az akácos – a szőlőhegyek a Vasi Hegyháton szinte kivétel nélkül az egyre inkább fehér akác túlsúllyal rendelkező erdőkbe ékelődik, melynek egyik következménye az, hogy az időlegesen elhagyott szőlők és gyümölcsösök helyét átveszi az akác - az élőhelyek sokfélesége a terület mozaikosságának köszönhetően magas szinten áll, az őshonos szőlő- és gyümölcsfajták - présházak

Fejlesztési koncepció: - a kultúrtájban megtalálható őshonos fajták megőrzésére irányuló programcsomagok elindítása, folytatása (pl. Tündérkert Program), Gyümölcsfajta Mentő Akció indítása, évente legalább egy országos program - az erdőgazdálkodás és a szőlőhegyi területek összhangjának fenntartása, akár jogszabályi módosítások kezdeményezésével is (az erdőtörvény jelenleg nem szabályozza a szőlőhegyek, egykori zártkertek erdőgazdálkodását külön) - a kultúrtáj mozaikosságának fenntartása érdekében agrárkörnyezetgazdálkodási jellegű akciók indítása a szőlőhegyeken - a szőlőhegyek a Hegyháti Natúrpark mintatérségei kell, hogy legyenek – a védett természeti területek (pl. Jeli Arborétum és a semmilyen védelem alatt nem álló kultúrtájak, mezőgazdasági területek, belterületek közötti átmenetet kell, hogy képezzék, fenntartsák - a már beerdősült területek keretek közé szorítása, hosszú távú hasznosítási tervek, pl. méhészeti programok indítása

155

Második pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás: (Az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezettudatosság bemutatásán keresztül.)

A Hegyháti Natúrpark a környezeti nevelés és a szemléletformálás témakörben elsődlegesen a mértéktartó tájhasználat környezeti hatásait kívánja bemutatni, elfogadtatni, népszerűsíteni. Az ország legnagyobb része nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, de kiemelkedően fontos, hogy a legtöbb helyen előforduló, közel természetes tájakat is a környezet- és természetvédelem szempontjai szerint használjuk, hiszen ezeken a területeken tudunk a legnagyobb károkat okozni: felszín alatti vizek szennyezése, illegális szemétlerakók, veszélyes hulladékok, mezőgazdasági tevékenység környezetterhelő szegmensei, erózió. Ennek megfelelően tudatos gazdálkodással, megfelelő szemlélettel ezeken a területeken tudunk a leglátványosabb eredményeket elérni.

A szakmai koncepció második pillér szerinti alapjai:

- A Hegypásztor Kör közel 10 éve szervez erdei iskolai programokat iskolásoknak, fiataloknak, melyeknek legfőbb irányultsága a helyi erőforrások bemutatása, gyakorlatban történő kipróbálása, elsősorban a kézműves mesterségek kipróbálása. - A helyi természeti örökség megőrzésére tanösvények kialakításával is törekszünk. - A természeti értékek megőrzésének egyik módja, hogy annak környezetét a lehető legnagyobb mértékben rendezett formában tartjuk, melynek egy kiegészítő módszere az önkéntesek bevonása. Ezáltal gondozott területeket nyerünk, és bővül a szemléletformálás eszköztára. - A présházak felújítása jelenleg az oszkói szőlőhegyen önkéntesek bevonásával zajlik.

Fejlesztési koncepció: - Az erdei iskolai programok irányának módosítását, továbbfejlesztését elsősorban a környezet- és természetvédelmi szemléletformáló alkalmak bővítésével kívánjuk elérni. Olyan táborokat szervezünk, melyek ötvözik a hagyományos mesterségeket tanító, gyakoroltató alkalmakat a modern környezetvédelmi szemléltető, oktatóprogramokkal. 156

- Önkéntes megmozdulások szervezése a szőlőhegyeken, melyek célja a védett természeti területek környezetének megóvása, ápolása, a védett kultúrtörténeti értékek megőrzése, présházak felújítása. A présházak felújításának gyakorlatát kiterjesztjük a Natúrparkhoz csatlakozott összes település szőlőhegyeire. - A szőlőhegyen folyó értékőrzési munkálatokat kiterjesztjük a települések teljes közigazgatási területére. - Szemléletformáló kertprogramok indítása, melyek adaptálhatóak a helyi lakosok saját telkeik esetére is. - A kertprogramok mellett a kertben is értéket jelentő újrahasznosítás népszerűsítése: komposztálás, hulladékok válogatása, hulladéktermelődést csökkentő jó szokások bemutatása. - Bekapcsolódás az országos környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezésekbe (pl. Autómentes Nap, Madarak és Fák napja, Takarítási Világnap, de például ilyen is vannak már: Nemzetközi Nejlonzacskómentes Nap – júl. 3.), Környezetvédelmi Világnap, Műemlékvédelmi Világnap, stb.)

Harmadik pillér - Vidékfejlesztés A helyi természeti és kulturális örökségi elemeken, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket megőrző, gyarapító helyi társadalmi-gazdasági fejlesztések támogatása a helyi közösségek bevonásával (pl. helyi termékek, helyi piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).

A Hegyhát Natúrpark területén jelenleg a Pannon Helyi Termék Klaszter fogja össze a helyi termék előállítással, értékesítéssel, felkutatással, kifejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A Klaszter kiterjedt termelői körrel rendelkezik, és folyamatosan kutatja a termelőket, helyi bevásárló közösségeket alakít ki, számos helyen szervez kóstoltatásokat, illetve 2014 tavaszán elindította a helyi termelői piacot Szombathelyen. A fejlesztési koncepció minden eleme a foglalkoztatottság növekedését kell, hogy eredményezze.

A szakmai koncepció harmadik pillér szerinti alapjai: - Pannon Helyi Termék Klaszter működése 157

- bevásárló közösségek alakítása, ahol kizárólag helyi terméket lehet vásárolni - reprezentációs alkalmak során helyi termék kóstolók szervezése, mely által a helyi termékmarketing a legmagasabb szinten működik - számos Vas megyei termék előállításának szabályozása nem megfelelő: pl. a tökmagolaj előállításához nincs elegendő tökmag a térségben

Fejlesztési koncepció - a térségben termelt alapanyagok feldolgozottságának növelése, helyi termék előállító üzemek létrehozása által: o kézműves helyi termék üzem – ajándáktárgyak, gyógynövény termékek előállítása o cukrászati üzem – a térségben kifejlesztett édesipari helyi termékek előállítása (pl. aszalt gyümölcsös mézeskalács, paleo termékek, kézműves csokoládé) o gyümölcsfeldogozó üzem létrehozása – gyümölcsé, aszalványok, lekvárok készítése, csomagolása - a közösségi gazdaságfejlesztés alapjainak megteremetése – felvásárlói rendszer kialakítása a Hegyháti Natúrpark területén, pl. bor termelői szövetkeztek létrehozása - a Hegyháti Natúrpark területén előállítható húzó termékek kiválasztása, marketingjüknek kidolgozása- pl. tökmagolaj előállításához szükséges feltételek megteremtése, fejlesztése, Hegyháti Bor - a helyi termelői piacok fejlesztése, bevásárló közösségek fejlesztése - közösségi kert programok indítása

Negyedik pillér – Turizmus és rekreáció (Az érintett táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire, egyediségére építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, együttműködés, közös értékesítés stb.)

158

A Hegyháti Natúrpark számos olyan kezdeményezéssel bír, mely a turisztikai attrakciók bővítésével, egészségturisztikai fejlesztésekkel, rekreációs kínálat bővítésével kívánja növelni a térség keresettségét (pl. Kneipp egészségturisztikai fejlesztések a Vasi Hegyhát 13 településén). A térség turisztikai potenciáljának növelésekor azonban elsődlegesen azt a szempontot kívánjuk szem előtt tartani, hogy a Hegyháti Natúrparkok a kertek natúrparkja, így a turisztikai fejlesztéseket is leginkább ebből az irányból közelítjük meg.

A szakmai koncepció negyedik pillér szerinti alapjai: - A Hegyhát Natúrpark területe a turisztikailag jelentős Őrség szomszédságában fekszik, mely mindenképpen alapja a Hegyhát a turisztikai előrelépésnek - elsősorban a natúr, kiránduló turizmus a jellemző

Fejlesztési koncepció: - a térségben elsősorban a Kert mozgalom kapcsán kívánunk turisztikai fejlesztéseket létrehozni - a Hegyhát Natúrpark az aktív turizmus színtere - Mottó: kimozdulni a rohanó világból, de értékteremtő, hasznos tevékenységgel kitölteni a szabadidőt - programcsomagok létrehozása a kert mozgalmak kapcsán: o szőlőhegyi tevékenységek – bekacsolódás a jelenleg is folyó önkéntes megmozdulásokba, szőlőhegyei néprajzi táborokba, pince felújításokba, szüretbe, stb. o gyógynövény-termesztési programok kidolgozása o konyhakerti ültetvények gondozásába való bekapcsolódási lehetőség - a programcsomagoknak egy egész évre tervezhető, az egész Hegyhát Natúrpark területére kiterjedő turisztikai ajánlat kell lennie – 1 napos, 3 napos, 1 hetes csomagok - turisztikai szolgáltatók összefogása – éves programkalauz – szabadidős, alapvetően rekreációs jellegű túraajánlatok, valamint a közösségi kert programokban való részvétel lehetőségeinek ajánlatai, komplex csomagokként való kínálása, egységes látnivaló leltár összeállítása 159

- a már elkészült tematikus térképek összegyűjtése, egy közös térkép mappa összeállítása - internetes foglalási, tervezési lehetőség kialakítása (turisztikai információs irodák létrehozására nincs feltétlenül szükség, hiszen kevés „beeső” turistára lehet számítani) - a kerékpáros turizmus feltételeinek javítása, a kapcsolatok erősítése a szomszédos térségekkel, és a hasonló tevékenységeket folytató szervezetekkel (Ság Hegy Térsége Turisztikai Egyesület, Vasi-Hegyhát Rábamente Turisztikai Egyesület, Őrségi Nemzeti Park) – kerékpáros túracsomagok fejlesztése az Őrségtől a Ság hegyig.

A motiváció növelése című fejezetben tárgyaltuk már a turisztikai szereplők, illetve a turisták motivációjának növelésére rendelkezésre álló eszközöket. A fenti példán jól megfigyelhető, hogy a natúrpark nem elsősorban a turistákért jön létre, hanem az ott élő emberek életminőségének javítására. Az alábbiakban jó példákat tekintünk át a vállalkozó típusú szakemberek, magánemberek térségben való megtelepedésének, megmaradásának ösztönzésére.

„Messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja a szólás. A vidéki térségek, így a szőlőhegyes területek problémáinak orvoslásában nem szükséges feltétlenül csak a helyiekben bíznunk, mivel sok esetben pont a problémás helyzetet belülről nehéz valóban felismerni, ehhez sokszor hasznos lehet külső szakemberek figyelmének felkeltése. Gondolhatunk itt -

szakmai kihívásra,

-

vállalkozó jellegű innovatív ötletek megvalósítására,

-

jövedelemtermelő beruházások telepítésére,

-

meglévő erőforrások jobb kihasználásának megszervezésére.

Mindehhez a következők megvalósítására van szükség: -

Figyelemfelhívó kampány indítása a térség meglévő és kiaknázatlan erőforrásainak bemutatásával: szőlő- és gyümölcsterületek méretének, szerkezetének, a területen megtalálható őshonos és nem őshonos szőlő- és gyümölcsfajták rövid bemutatásával, a jelenleg meglévő infrastruktúra bemutatásával, a területek jelenlegi kezelőjének meglévő fejlesztési terveinek (amennyiben vannak) bemutatásával.

-

A letelepedéshez szükséges körülmények biztosításának támogatása: lakhatás, infrastrukturális igények (víz, villany, internet, stb.) biztosításnak lehetőségei. 160

Amennyiben lehetséges, anyagi, vagy a helyi közösség által nyújtott társadalmi segítségnyújtás

ösztönzése:

pl.

kalákában

végzett

házfelújítás,

szőlőtelepítés,

szőlőművelés fortélyainak bemutatása, stb. -

A támogatási konstrukció tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a helyiek számára egyértelmű legyen, a letelepedők számára nyújtott támogatások ellenében a helyi közösség milyen előnyökhöz fog jutni, a támogatási konstrukció semmi esetben sem szolgáltathat alapot arra, hogy az újonnan betelepülők ellen ellenszenvet generáljon. Ennek érdekében szükség van a támogatási konstrukció, és a vállalkozó szemléletű szakemberek idevonzásához kapcsolódó tervek folyamatos társadalmi egyeztetésére a helyi közösségben. Szükség lehet alternatív javaslatok kidolgozására: pl. csereprogramok kidolgozása, ösztönzése, anyagi támogatása.

-

A támogatási konstrukció és a folyamat társadalmasításához lehetőség szerint pályázati forrásokat kell teremteni. A vidékfejlesztési támogatások között ezért javasoljuk, hogy kapjanak nagyobb szerepet a jövedelemszerző fejlesztések előkészítését és működtetését garantáló pályázati felhívások.

Jövedelemtermelő vállalkozások letelepedése gyors segítséget jelenthet a szőlőhegyes térségek felzárkózásában. Emellett a hosszú távú fenntarthatóság érdekében lehetőséget kell biztosítani vidékfejlesztéssel, népi építészettel, néprajzzal, kulturökológiával, ökológiai közgazdaságtannal kapcsolatos tanulmányokat folytató fiatalok számára arra, hogy diplomadolgozatuk írását, egyetemi gyakorlatukat a helyszínen, a helyi közösségben vagy akár az újonnan letelepedők szakemberek, vállalkozók köreiben végezhessék.

Ennek érdekében javasoljuk, hogy a fenti témakörökben érintett egyetemek, főiskolák által előírt kötelező gyakorlatok, gyakorlati helyek listájára kerüljön fel a kezdeményezés. A fiatalok ismertszerzése, a gyakorlati helyek és szakdolgozati témák kiválasztása során legyen alternatíva a vidéki térségekben történő ideiglenes letelepedés. A megvalósításhoz szükség van a fiatalok tájékoztatására, a konzulensi háttér biztosítására, melyek lehetőségét akár intézményi keretek között is érdemes lehet biztosítani.31

Hegypásztor Kör: Vasi Hegyhát Szőlőhegyi Mintaprogram, A magyarországi szőlőhegyek, zártkertek revitalizációjának lehetőségei, 2014. 31

161

IV.7.1. Helyi termék-fejlesztés A naturális kínálat kialakítása szempontjából – ahogy a tananyag korábbi fejezeteiben is – nemcsak a turisztikai szolgáltatásokkal kell megismerkednünk, hanem sokszor a kínálat alapjául szolgáló termékekkel is, jelesül a helyben előállított termékekkel. Fontos, hogy ezen termékek megfeleljenek a mai kor igényeinek, de ugyanakkor hagyományos technológiákkal, tradicionális alapanyagokból készüljenek. E kettősség elérése érdekében helyi termék-fejlesztésre van szükség. Célunk tehát, hagyományos alapanyagok, technológiák segítségével olyan termékek kifejlesztése vagy létrehozása, amelyek a mai kor igényeinek, elvárásainak, ízlésvilágának megfelelnek. A helyi termék-fejlesztés az alábbi kategóriákra terjedhet ki: 1. Hagyományokkal rendelkező, de jelenleg nem vagy minimális mennyiségben előállított termék fejlesztése (előállítási és felhasználási hagyományok összegyűjtése, a termék modern igényekhez igazítása, termelési háttér kidolgozása, csomagolásfejlesztés). 2. Hagyományokkal rendelkező, jelenleg is előállított, de jelentős piaccal nem rendelkező termék fejlesztése. 3. Hagyományokkal rendelkező, jelenleg is előállított, és részben már önálló piaccal is rendelkező termék fejlesztése.

A helyi termék-fejlesztés folyamata:

1. Előzetes termékjavaslatok megfogalmazása, amelynek alapját a következők adják: 

Piackutatás, piaci igények vizsgálata – a kijelölt célcsoport körében kérdőíves

módszer

segítségével

(ügyelni

kell

a

megfelelő

mintanagyságra). 

Receptúra

összeállítása

során

információgyűjtés

a

potenciális

célterületről (az érintett térségek termék-előállítási hagyományainak, jellegzetességeinek vizsgálata). 

A visszajelzések után a fejlesztésre kiválasztott termékek kapcsán műhelymunkák

szervezése

(szakemberek,

termék

előállítók

közreműködésével, minimum 2 alkalommal). A találkozók célja a termékfejlesztési folyamat és az előzetes felmérések eredményeinek 162

megismertetése, és erre épülően termék-javaslatok megfogalmazása, valamint a termék-fejlesztési koncepció kialakítása. 

A munkafázisban végzett feladatokról írásos összefoglaló készítése, amely

tartalmazza

a

piackutatás

kiértékelését,

a

célterületek

jellegzetességeinek bemutatását, valamint a termékjavaslatok leírását. 2. Termékfejlesztési koncepció kialakítása: Az első pontban elvégzett feladatok eredményeit összegző dokumentum, amely tartalmazza az előzetes termék-javaslatok közül a kiválasztott, fejleszteni kívánt termék megjelölését, a termékenként szükséges fejlesztési

folyamat

pontos

meghatározását,

az

esetileg

szükséges

speciális

szakemberigényt, a további feladatok pontos meghatározását, ütemezését). 3. Termékfejlesztési team létrehozása (figyelembe véve a termék előállítás/fejlesztés fázisainak

szakterületeit),

a

termékfejlesztési

koncepcióban

megfogalmazott

specifikációnak megfelelően (minimálisan élelmiszeripari mérnök- és gyártási-, csomagolástechnológiai szakember bevonásával). A termékfejlesztési munkacsoport rendszeres találkozóinak szervezése, ahol a közös munka mellett a megrendelő számára is bemutatásra kerülnek az adott munkafázisban elért eredmények, és a csoport tagjai egyeztetik a következő munkafázis lépéseit. 4. Termék-tervek készítése: Minden termék vonatkozásában egyedileg tartalmazza: 

A termékek végleges receptúráit,



A gyártási, technológiai eljárások leírását,



Az

arculat-

és

csomagolási

terveket,

(A

potenciális

termékek

csomagolásának kialakításához, fejlesztéséhez javasolt akár pályázati konstrukció

meghirdetésén

keresztül

a

megfelelő

szakemberek

bevonása/tervek kiválasztása). 

Minősítési eljárásokra, védjegy létrehozására, jogi oltalom alá helyezésre vonatkozó javaslatot,



Az egyes termékekhez kötődően a gyártási technológia levédetésének tervezett lépéseit (amennyiben releváns)



Az adott termékek előállításához szükséges jogszabályok- és hatósági eljárások követelményrendszerének bemutatását,



A termékek tesztelési tervét,



Értékesítési csatornák kialakításának/kiválasztásának leírását, egységes marketing tervet a népszerűsítésre és az értékesítésre vonatkozóan, 163

5. A termék előzetes piaci tesztelése – kérdőíveken, közvetlen fogyasztókon keresztül (vendéglők, kiskereskedők), lehetőség esetén kóstoltatással egybekötve. A tesztelés eredményeiről, a szükséges változtatási javaslatokról írásos összefoglaló készítése. 6. Bemutató termék kollekció legyártatása 7. Előállítói, termelői háttér meghatározása: Valamennyi termék vonatkozásában közvetlen egyeztetés a bevonható termelőkkel, szerződés minta elkészítése a gyártásra vonatkozóan.

Példa terméktervre: Receptúra: Almasajt dióval -

1 kg feldarabolt alma,

-

víz

-

szeletelt citrom,

-

egész fahéj,

-

szegfűszeg,

-

cukrot kb.10 dkg,

Ajánlott fogyasztás: Dióval keverve: az almasajtot kockákra vágjuk és dióbéllel összevegyítjük, ajánlott arány: -

150 gr almasajt,

-

50 gr dióbél.

Gyártási, technológiai leírás 1 kg almát megmosunk, csutkáját, kocsányát kivágjuk (héja, magja maradjon), feldaraboljuk, kevés vízzel (hogy ne égjen le) feltesszük főzni. Hozzáadunk – ízlés szerint - szeletelt citromot, egész fahéjat, szegfűszeget. Mikor az alma megpuhult paradicsompasszírozón átpasszírozzuk. Majd így megmérjük a súlyát és folyamatos keverés mellett visszatesszük főzni. Mikor kezd sűrűsödni ízlés szerinti cukrot teszünk hozzá . Tovább főzzük, sűrűre (kb. 2-3 órán keresztül). Javasolt sütőben (alacsony fokozaton, rövid ideig) tovább szikkasztani, szárítani, akár több alkalommal is. Megcitromozott tányérokra öntjük, amikor kezd bőrösödni a teteje (akár naponta is) megfordítjuk, papírszalvétával a nedvességet felitatjuk, száraz tányérra helyezzük. Száraz 164

helyen, akár radiátoron is 2-3 héten keresztül szárítjuk, majd celofánba csomagoljuk (többet is egymásra helyezhetünk), nylonzacskóba helyezzük és száraz, hűvös helyre tesszük. Felhasználási javaslat: - süteményekbe pl. túrós lepény vagy magában, vagy dióval keverve. - dióval keverve: az almasajtot kockákra vágjuk és dióbéllel összevegyítjük, ajánlott arány: 150 gr almasajt, 50 gr dióbél. A folyamatábrát lásd a 4. mellékletben. A

termékek

előállításához

szükséges

jogszabályok

és

hatósági

eljárások

követelményrendszerének bemutatása A termék előállítása kistermelői engedéllyel történik, az 52/2010 (IV. 30.) FVM rendelet és az azt módosító 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet alapján. A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti. 

A termelő a kistermelői engedélyét 2012. szeptember hónapban kapta meg, melynek kibocsátását a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága (ÉBÁI) végzi. Az engedélyt 1 évre adják meg, a későbbiekben hosszabbítás szükséges.



A kistermelő az engedélynek megfelelően nyilvántartásokat vezet (gyártás-eladás nyilvántartása, szállítólevelek, stb.), gyártmány lappal, HACCP szabályzattal rendelkezik az előállított termékre vonatkozólag.



A termék előállítója szükséges egészségügyi igazolással (egészségügyi kiskönyv) rendelkezik.

Termék tesztelési terve A kóstoltatás a termék tesztelésének leglogikusabb és legeredményesebb módja. A termékről visszacsatolásképp egy néhány kérdésből álló kérdőívet kellene kitöltetni; melyet kérdezők segítségével kerülne kitöltésre. A kérdések vonatkozzanak: 

A termék csomagolásának típusára



Design-ra



A termék kinézetére 165



Ízére



Textúrájára



Ízesítés



Árára



Értékesítés helyére

Tesztelés végrehajtásának variációi 

Éttermekben étvágygerjesztő falatokként, amíg a rendelés nem érkezik meg, a pincér ajánlásával és a vendégek figyelmének felhívásával a kérdőív kitöltésére.



Kóstoltató pultnál hoszteszekkel: -

vásárban

-

étteremben

-

pékségekben

-

fesztiválokon (Pl.: Savaria karnevál, Sárvári történelmi fesztivál, Hegyháti Napok)



Helyi termékek forgalmazásával foglalkozó boltokban: eladó által kóstoltatva és kérdőívet kitöltetve.32

Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft.: Termék-tervek (Pannon Gasztronómiai Élmények SI-HU-1-1-002), 2012. július 166 32

IV.7.2. Esettanulmányok Esettanulmány I. Jó példa helyi termelői közösség összefogására A Pannon Helyi Termék Klaszter története nem mai kezdetű. Gyökerei egészen 2004-ig nyúlnak vissza, ha az abszolút kezdetekről beszélünk. 10 év tapasztalata, tanulságai eredményei szűrhetők le, amikor összegzésre készülünk tevékenységét illetően. A klaszter megalakulása – 2005 – előtt nagyjából egy éves előkészítő periódusban Oszkóhoz és a Vasi Hegyháthoz köthetően lelkes magánemberek, civil szervezetek és önkormányzatok egy értékleltárba kezdtek. Céljuk az volt, hogy a térségben feltérképezzék a régi mesterségek közül melyek azok, melyek még fellelhetők, illetve milyen tudás az, ami még a ma embere számára elérhető ebből a tradicionális kincsből. A felmérés eredménye meglehetősen lesújtó lett: kiderült, hogy – ha nem tesznek valamit érdemben az elkövetkezendő néhány évben – az ősi mesterségek és velük a mesterek, no meg mesterségbeli tudás el fog tűnni! Azonnal adódott hát a célkitűzés: a mesterségeket meg kell menteni. Induláskor még csak a Vasi Hegyhátban gondolkodtak, azonban hamar kiderült, hogy a kistérségi összefogás kevés lesz a feladat végrehajtásához. Az eredményesség érdekében célszerűnek látszott nagyobb egységben gondolkodni, így végül a Klaszter régiós szintű együttműködés kinyilvánításával alakult meg. A Pannon Helyi Termék Klaszter megalakulásakor még nem elsősorban a termék-előállítók voltak fókuszban. Úgy gondolták, hogy elsődlegesen szervezeti együttműködésben kell gondolkodni, mert így könnyebben lehet pályázati és döntéshozói támogatást is elnyerni a misszióhoz. Volt azonban valami, amivel nem számoltak: ebben az időben a helyi termék fogalma még egyáltalán nem is létezett! Ez az egyszerű tény egyrészről rámutat, hogy a mesterségek megmentéséhez kapcsolódó helyi termék előállítás és értékesítés gondolata milyen hatalmas mértékben volt abban az időben innovatív elgondolás. Sokan, nagyon sokan, döntéshozók például, egyáltalán nem is értették, miről beszélnek ők, onnan a Hegyhátról. Az oszkóiak köre ekkor már azonban elszánt volt: célul tűzték ki, tűzön-vízen megtalálják a módját a mesterségbeli tudás továbbörökítésének. 2005 őszén 13 nyugat-dunántúli szervezet – köztük népművész egyesületek, falusi turizmusszövetségek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek – együttműködési megállapodást kötöttek és létrehozták a Pannon Helyi Termék Klaszter. A Klaszter gesztora a Hegypásztor kör lett. 167

A klasztert mint működési formát azért választották, mert úgy gondolták, hogy így - az egységes érdekképviselet mellett – a pályázati lehetőségeket jobban ki tudják használni. Alapvető célként határozták meg – immár régiós szinten:  a termelők és termékeik feltérképezését és felkarolását,  értékesítésben történő segítségnyújtást, és  a vidéki gazdaságfejlesztést. Csakhogy Magyarországon a klaszter nem jogi szervezet és a pályázatok elbírálói, valamint a döntéshozók erre a típusú együttműködésre és a Pannon Helyi Termék Klaszterben megfogalmazott célkitűzések végrehajtására nem tudták értelmezni a klaszter fogalmát. Egyszerűen, nem fogadták el ennek gazdasági jelentőségét, nem ismerték el, hogy a termékelőállítóknak ezen a módon valóban segíteni lehet. Emiatt az első klaszterfejlesztési pályázatokon rendre elutasították a Pannon Helyi Termék Klasztert – 2005 és 2010 között a helyi termékek és mesterségek, a helyi gazdaság fellendítésének ügye szélmalomharcnak tűnt. 2010-ben azonban lassan változott a helyzet. A kormány programként határozta meg a helyi termékek értékként való megőrzését, a helyben előállított termékek gazdasági jelentőségét pedig fokozatosan deklarálták. 2010 volt az a fordulópont, amikor is országos szintű egyeztetésekre érkeztek meghívások a Klaszter számára, és ekkor indultak el olyan országos szintű szerveződések is, mint amilyen például az Adj Helyet a Helyinek mozgalom. Eddig azonban még hosszú út, de leginkább sok munka vezetett a Pannon Helyi Termék Klaszter részéről. A 2005-ös megalakulást követően első lépésben hozzáfogtak a régiós termék-előállítók feltérképezéséhez. 2 év alatt 100 termelőt sikerült látókörbe vonni, mely a felmérésen és dokumentáláson túl rendszeres kapcsolattartásban és értékesítésben történő együttműködést is jelentett. A következő fontos lépésként a Klaszter-tagok– 2007-ben – létrehozták a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft-t. Erre a megnövekedett klasztermenedzsmenti feladatok ellátása mellett azért is volt szükség, hogy hatékonyabbá váljon a pályázati lehetőségek kihasználása, valamint, hogy a Kft. a közös értékesítési és marketing feladatok ellátásában is segítségére legyen a Klaszter tagjainak. Ekkor már nagy igény mutatkozott az egységes arculattal történő közös vásározásokra, mint az értékesítés-fejlesztés egyik hatékony eszközére. Ehhez 16 pavilont sikerült vásárolni, s ez az elem 168

a mai napig fontos komponens a Klaszterhez csatlakozó termék-előállítók értékesítésfejlesztésében. Ezt követően elindultak közös értékesítések: elkészült a honlap, melyre felkerültek a Pannon Helyi Terméket tartalmazó ajándékdobozok, mint az értékesítés és marketing szintén mai napig is fontos szerepet betöltő hordozóelemei. Ezen kívül kóstolók, helyi termék bemutatók szerveződtek és elindult egy fontos projekt, melynek kereteiben szállodai és éttermi helyi termékértékesítési pontok kerültek kialakításra a régióban arra nyitott és érdeklődő vendéglátósokkal. Ez az együttműködés is szintén a mai napig fennáll: több szállodában egészen jól működő eladói pontok létesültek. Különleges jelentősége ezen értékesítési pontoknak, hogy létrehozatalukkal egy hatékony szemlélet-formálás indulhatott el: nyaraló, pihenő vagy éppen átutazóban lévő turisták és üzletemberek megismerkednek a hely specialitásaival, jellegzetességeivel – legyen az kézműves portéka vagy kézműves étel. Magukkal vihetik ajándékba vagy otthoni fogyasztásra a táj ízét, zamatát, az ország másik felére vagy éppen külföldre is. Szállodai és éttermi partnerek egész sora ezzel jelentősen hozzájárul a minőségi időtöltés mellett a minőségi táplálkozás és értékes ajándékozás előmozdításához is. Nem utolsó sorban pedig újabb lehetőség a mesterség fennmaradásához és a termék-előállító boldogulásához! Azt pedig, hogy mindez akár exkluzív szállodák halljában létrejöhessen, szükséges volt a termékés csomagolásfejlesztésben való aktív Klaszter részvétel. A hőskorban a helyi termék ismertetőjegye és alapvető hiányossága a szegényes csomagolás volt. Itt is komoly szemléletformálás történt az elmúlt években. A kezdeti „legalább egy helyi termékes papírtáskába tedd bele!” kommunikációs formula odáig nőtte magát, hogy termék-előállítók aktív közreműködésével termékfejlesztések indulhattak el. Ezek aztán annyira jól sikerültek, hogy nemcsak a kor igényeinek megfelelő csomagolások születtek – minőségi terméket minőségi megjelenésű köntösbe! -, hanem életre hívták a Pannon Helyi Termék védjegyet, melyet minden klasztertag termék-előállító jogosult használni, amennyiben terméke megfelel a minőségi elvárásoknak. A Pannon Helyi Termék védjegy is egy rendkívül innovatív dolognak számított létrejöttekor. Helyi termékhez kapcsolódóan ugyanis ezt megelőzően nem létezett védjegy! A vendéglátóhelyekkel indult együttműködés a régiós értékmentésben is új ötletet adott. Elindult egy receptgyűjtési kezdeményezés, melynek célja az volt, hogy kistérségekre bontva lehessen segíteni az éttermeket tradicionális ételreceptekkel.

169

A projekt végén a legjobb receptek egy gyűjteményes kiadványba is bekerülhettek, a dolognak azonban számos síkon volt hozadéka. Egyrészről, igyekezett ráébreszteni az éttermek tulajdonosait, üzemeltetőit, hogy helyi alapanyagokra alapozva alakítsanak ki ételkínálatot. Másrészt be lehetett mutatni általa bevált gyakorlatokat, régi ételkészítési technikákat, mely a tradíció őrzését nemcsak a régi ízeken keresztül, de régi fogások, konyhai fortélyok felelevenítésével is előmozdította. Harmadrészt pedig, lehetőség nyílt a termelők és az éttermek közötti kapcsolatfelvételre, illetve együttműködés kialakítására. Szintén projekt kereteiben és szintén a tradíciók őrzésének és továbbadásának szolgálatában kerültek megvalósításra azok a képzések, melyeknek keretében a fazekasság, a mézeskalács készítés, valamint a nemezelés hagyományos eljárásait sajátíthatták el az érdeklődők. A képzés eredményeként nem egy olyan termék-előállítóról van tudomásunk a Hegyháton, aki mai napig is készíti a tanfolyamon elsajátított technikával kézműves tárgyait. Nagyon fontos volt a képzések sorában a kistermelővé válást segítő képzés is, ahol a tevékenység hivatalos és szabályos űzésére képeződtek ki az érdeklődők. Nemcsak termék-előállítói oldalon történik tudatformálás és okítás. A Klaszter hangsúlyt fektet arra is, hogy a vásárlói tudatformálásból kivegye a részét. Projekt keretén belül kérdőívezéssel végeztek vásárlói szokásokkal és a vásárlók helyi termékkel kapcsolatos véleményéről felmérést. Ez a tevékenység már nem szorítkozik a régióra, itt már országos merítéssel is lehetőség van dolgozni, például az olyan nagy rendezvények keretein belül, mint amilyen az Utazás Kiállítás. Pannon Helyi Termék Klaszter – ma A Pannon Helyi Termék Klaszter innovatív és kreatív megoldásaival folyamatos útkeresésre, továbbgondolásra, új lehetőségek teremtésére és kihasználására sarkall másokat is. Új kapcsolódásokat teremt szervezetek, vállalatok, önkormányzatok, önkéntes szerveződések között a kommunikáció és a kapcsolattartás új formáival. Napjainkban a Klaszter számos területen működik és számos területen képes tevőlegesen, sőt pályázati források bevonásával anyagi feltételek előteremtésével is segíteni a régióban élő és tevékenykedő helyi termék-előállítókat. A Klaszterben a menedzsmentfeladatokat jelenleg a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. látja el. A

menedzsment

szervezet

önállóan

is

megállapodásokat,

szerződéseket

köthet

a

tevékenységekben partnerként, vagy vállalkozóként közreműködő szervezetekkel, ezek tartalmáról, eredményeiről azonban köteles beszámolni a rendszeresen megszervezett taggyűléseken. A klaszter célját előmozdító fejlesztések hálózati alapon történnek, - erre vonatkozó pályázatokat nem csupán a menedzsment szervezet, hanem bármely partner/tag 170

benyújthat. Feltétel viszont, hogy a pályázatok tartalmát összehangolja a klaszter fejlesztési stratégiájával és egyeztesse az érintett partnerszervezetekkel. A Pannon Helyi Termék Klaszter felépítését, a hálózati elven működő intézményrendszert átfogóan az alábbi ábra mutatja be. (Az ábrában érzékeltetni próbáltuk a partnerség hálózati elrendezését, valamint azokat a kiemelt funkciókat, amelyek mozgásban tartják a rendszert.) Ezek a funkciók folyamatosan változhatnak, bővülhetnek, - pl. ha újabb projekt előkészítése indul el, akkor a résztvevő szervezetek nem csupán egy szerepkörben végezhetnek aktivitást. Az ábrába nem rajzoltuk be a kommunikációs- és koordinációs irányokat, utakat, amelyek a kiemelt funkciók között, és azokon belül sűrűsödnek, viszont nem csak itt vannak jelen, hanem valamennyi szereplő között. Ezek a szereplők egyúttal olyan erőforrás-gazdák is, akik a saját egyéni célkövető aktivitásukból adódó lehetőségeket a klaszter rendelkezésére bocsátják. (Az ábrában körök jelölik az egyes szervezeteket.)33 A Pannon Helyi Termék Klaszter szervezeti felépítése

Pannon Helyi Termék Klaszter (mintegy 40 szervezet hálózata)

Projekt team II.

Termék- és technológiafejlesztés

Klaszter menedzsment szervezet (Pannon Helyi Termék Kft.)

Oktatás, képzés, tanácsadás

Projekt team I.

Térségfejlesztés, foglalkoztatás

Szakmai fejlesztő csoportok/részterületi koordináció (fentiek mellett promóció, marketing csoport)

33

Pannon Helyi Termék Klaszter: Klaszterfejlesztési koncepció, 2011. május, 16-17. oldal 171

Jelenlegi kezdeményezések Az értékesítés-fejlesztés, valamint a vásárlói tudatformálás új terepe Bevásárló Közösségek létrehozása és működtetése. A Pannon Helyi Termék Klaszter jelenleg térségi szinten, ez év végéig régiós szintre kiterjesztve dolgozik azon, hogy - vevő és termék-előállító egymásra találását segítendő – olyan közösségeket építsen ki, melyekben kölcsönös előnyök mentén kooperál egymással a két fél. A Klaszter a közvetítő szerepét kettős nyomásra vállalta fel. Egyrészről, a helyi termék értékesítésének folyamatos fejlesztése, a termék-előállítók minél több ponton való helyzetbe hozása indokolja ezen közösségek létjogosultságát. Másrészről, egyre inkább megfigyelhető a környezet- és egészségtudatos fogyasztók egy rétegének kiválasztódása, akik mind nagyobb elkötelezettséggel lépnek fel a lakó- vagy munkahelyük közelében rendszeresen vásárolható helyi termékek iránt. E kettős kihívás optimális válasza olyan közösségek szervezése, melyekben vevő és termékelőállító személyes kapcsolatépítés révén (is) egymásra találnak és kölcsönös előnyök mentén – termék-előállítónak tervezhető, rendszeres és biztos piac; vásárlónak ellenőrizhető helyről származó, egészséges, adott esetben saját igényei szerint előállított és/vagy fejlesztett, magas minőségű és hozzáadott értékű, élelmiszer, esetleg használati eszköz – hosszú távon együttműködnek. A Bevásárló Közösségek szervezése szintén egy olyan innovatív kezdeményezés, mely kiválóan illeszkedik a Pannon Helyi Termék Klaszter folyamatosan újító és kezdeményező attitűdjébe.

Jövőkép A Pannon Helyi Termék Klaszter a jövőben is egy innovatív, új utak keresésében élenjáró és példamutató, jó gyakorlatot teremtő szervezet kíván maradni. Jövőjének kulcsát az értékteremtő együttműködésekben való folyamatos megújulási képességében látja. A helyi termelők és termékeik összefogása továbbra is fókuszban marad, valamint központi kérdés lesz a jövőben az értékesítési és marketing eszközök fejlesztése. Rugalmasságát ezen a téren is meg kívánja tartani, minden felmerülő lehetőséget és igényt örömmel megvizsgál és vállal ezt követően is. Az eddigi gyakorlatból a helyi termékek ügyét és népszerűsítését tovább kívánja vinni, mellétéve a vásárlói tudatformálás misszióját. A konkrét helyi termék előállításból is kivenné részét, saját termék előállítások, termékfejlesztések révén. Elképzelések születtek arról, hogy termelők által előállított alapanyagokból a Klaszter saját termékeket állítana elő. Valamint a saját alapanyag-előállítás is felmerül, mint lehetőség. 172

A Pannon Helyi Termék Klaszter a jövőben is, mint a régió meghatározó innovatív helyi termékekkel kapcsolatos szereplője tekint önmagára. Emellett pedig fontosnak tartja, hogy az országos folyamatokhoz, kezdeményezésekhez a tudása legjavával és pozitív példaadásával továbbra is hozzájáruljon. Ehhez kapcsolódóan a közeljövőben be kíván kapcsolódni a gazdasági jelentőséggel bíró és értéket előállító önkormányzati közfoglalkoztatási programokba. Ennek a típusú együttműködésnek az alapja már megvan, forrás és munkaerő is rendelkezésre áll. A Klaszter így célul tűzte ki a segítségnyújtást olyan termelő tevékenységek beindításában, melyek értéket állítanak elő.34

34

A Pannon Helyi Termék Klaszter belső anyagai alapján. 173

Kérdések, feladatok az esettanulmányhoz: 1. Gondolja végig, miért válhatott a Pannon Helyi Termék Klaszter a Nyugat-dunántúli Régió meghatározó fejlesztő szervezetévé a helyi termék előállítás és értékesítés területén! 2. Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a klaszter, mint működési forma? 3. Ha Ön helyi termék-előállító lenne, milyen segítséget várna el egy, a Pannon Helyi Termék Klaszterhez hasonló szervezettől? 4. Gondolja végig, milyen modern marketing eszközökkel lehetséges népszerűsíteni a helyi termékeket! 5. Ön tudatos vásárlónak tartja magát? Milyen gyakran vásárol helyi termékeket? Milyen gyakran jár termelői piacra?

174

Esettanulmány II. Az Őrségi Nemzeti Park ökoturizmusának SWOT-analízise35 Földrajzi térszerkezet, megközelíthetőség: erősségek összekötő kapocs, több geobotanikai és néprajzi terület találkozási pontja; hármashatár jelenléte; a határmenti elzártságból fakadó érintetlen jelleg

gyengeségek tömegközlekedési csomópontoktól való távolság; fontosabb küldő helyekről a tömegközlekedési eszközökkel való eljutás nehézségei

lehetőségek a terület megközelítési lehetőségeinek átgondolt fejlesztése

veszélyek megközelítési nehézségek állandósulása; nem kellően átgondolt fejlesztések esetén a viszonylagos elzártság előnyeinek elvesztése; a terület túlterhelése

lehetőségek átgondolt vonalas infrastruktúrafejlesztés; kerékpáros gerincút és kijelölt kerékpáros túraúthálózat kialakítása; a tanösvény, és a jelzett turistaúthálózat további bővítése; ökoturisztikai, természetvédelmi alapelvek mentén természetvédelmi orientációjú bemutatóhelyek, látogatóközpont létesítése; környezetkímélő közlekedési eszközök igénybevételi feltételeinek megteremtése; család- és gyermekbarát szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra kialakítása

veszélyek forrás-, illetve tőkehiány miatt az ökoturisztikai célú infrastruktúrafejlesztés elmaradása; természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó infrastruktúrafejlesztés megvalósulása

Infrastrukturális környezet erősségek a nemzeti park területén a vonalas infrastruktúra csekély terheltségi szintje; karban tartott jelzett turistaút-hálózat és tanösvények jelenléte; kulturált látogatóbarát körülmények; környezetkímélő közlekedési eszköz (kölcsönözhető kerékpárok léte)

35

gyengeségek kerékpár-, és kerékpározható utak hiánya; természetvédelmi orientációjú bemutatóhelyek, látogatóközpont hiánya; a turisták térbeni eligazodását segítő információs rendszer részleges hiánya; a kerékpáron kívüli környezetkímélő közlekedési eszközök hiánya; család- és gyermekbarát szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra hiánya; Rába menti vízi turizmus infrastruktúrájának hiánya; lovasturisztikai infrastruktúra hiánya

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai koncepciója, Kevy Albert, 2008. május, 70-77. oldal 175

Fogadóképesség erősségek ifjúsági és turistaszállók, falusi szálláshelyek jelenléte; vendégszeretet

gyengeségek klasszikus ökoturisztikai igények kielégítésére alkalmas, ökotudatos technológiával készült, illetve működtetett szállások és fogadási egységek hiánya

lehetőségek ökotudatos szolgáltatási struktúra létrehozása; szemléletformálás; öko-védjegy rendszer kialakítása

veszélyek átgondolatlan környezettudatosságot mellőző további infrastruktúra fejlesztések megvalósulása; ipartelepítés, környezetkárosító beruházások romboló hatása; a vendégéjszakák számának hosszú távú stagnálása, csökkenése

Természeti környezet, sajátos vonzerők erősségek egyedülálló tájharmónia; csend; jó levegő; nagy erdősültségi arány; mozaikos tájszerkezet; harmonizáló, nyugtató ingerklíma hatás; sokszínű, változatos élőhelyek

gyengeségek az ŐNPI vagyonkezelésében lévő saját terület csekély volta

lehetőségek tájharmonikus, ökotudatos területkezelési, tájrendezési mezőgazdasági, erdőkezelési gyakorlat térnyerése; állami védett erdők átvétele; területvásárlás

veszélyek nem megfelelő erdőkezelési, gyepkezelési gyakorlat elterjedése; extrém sportok elterjedése a védett területeken; elszegényedett rétegek megélhetési kártétele a védett területeken

Kulturális környezet, sajátos vonzerők erősségek megőrzött egyedi településszerkezeti jelleg (szeres, szórvány); népi építészeti és szakrális építészeti, kultúrtörténeti emlékek gazdag tárháza

gyengeségek felújításra; megőrzésre rendelkezésre álló pénzek esetlegessége

lehetőségek Az ŐNPI kezelésében lévő Őrségi Népi Műemlékegyüttes állagmegóvása, felújítása; más, az ŐNP területén lévő kulturális emlék megóvásában való segítségnyújtás; partnerség forráskoordináció útján

veszélyek egyes szakrális és népi építészeti emlékek állagromlása

176

Hagyományőrzés erősségek élő hagyományok, mesterségek jelenléte; lakossági aktivitás és érdekeltség

gyengeségek egy-egy hagyományőrző rendezvény felhígulása; hagyományos gazdálkodási módok fenntartásában, elterjesztésében való segítségnyújtás hiánya

lehetőségek hagyományőrző rendezvények lakossági aktivitásának fokozása; egy-egy rendezvény felkarolása, financiális alapjának bővítése; minőségi garanciák megteremtése

veszélyek hagyományőrző rendezvények turista látványossággá silányulása; hagyományos tájjellegű termékek és szokások hegemónia vesztése

gyengeségek forgalmazási, legalizálási, jogszabályi, jogszabályértelmezési, szervezési nehézségek.

lehetőségek védjegyrendszer bevezetése, információáramlás; képzés segítése; helyi termékek árusítási hálózatának megszervezése; termelés, felvásárlás, értékesítés helyi egységének kidolgozása, működtetése

veszélyek nem lesz piacképes helyi termék

gyengeségek csekély, néha sablonos éttermi kínálat; a háznál történő, hagyományos megvendégelés jogszabályi falakba ütközik; a régi elkészítési módok és konyhai eszközök már kevés háztartásban fordulnak elő

lehetőségek minősítési, illetve védjegyrendszer bevezetése

veszélyek tájjellegű gasztronómiai elemek visszaszorulása, illetve minőségromlás

Helyi termékek erősségek helyi termékek léte (fazekas termékek, kópic, tökmagolaj, mézespálinka)

Gasztronómia erősségek tájjellegű helyi ételek, ízek továbbélése; gasztronómiai rendezvények növekvő száma

Attrakciómenedzsment erősségek összefogás az ŐNPI és a települési önkormányzatok között

gyengeségek ökoturisztikai alapelveket nélkülöző magánbefektetések megjelenése

lehetőségek térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása, ott az ökoturisztikai alapelvek meggyökereztetése; átgondolt attrakciófejlesztés

veszélyek ökoturisztikai alapelvekkel ellentétes fejlesztések

lehetőségek turizmusirányítást segítő infrastruktúra kiépítése (keleti,nyugati kapu); Harmatfű Oktatóközpont eredeti funkciójának visszaállítása; infopont hálózat, irányító táblák; „vidd haza, amit hoztál” elv megvalósítási feltételeinek megteremtése

veszélyek az egyértelműsített, főbb attrakciókat felfűző útvonalak és az eljutást, tájékozódást segítő infrastruktúra hiányában nő a védett területekre jutó terhelés

Látogatói menedzsment erősségek természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő turizmusszabályozás; kevés terhelést jelentő, fontosabb attrakciókat tartalmazó vonulási utak és irányított szakvezetések megléte

gyengeségek a látogatói menedzsmenttel összefüggő infrastrukturális hiányosságok (parkolók, fogadóbázisok), a „vidd haza, amit hoztál” elv érvényesülésének hiánya – környezeti terhelést jelentő hulladékkezelési problémák

Programok erősségek tavasztól őszig hozzájárulnak a szezonalitás oldásához; növekvő lakossági aktivitás

gyengeségek téli rendezvények (farsangolás, rönkhúzás) bevezetettsége gyenge; több rendezvény folyamatosságának megőrzésére nincs stabil pénzügyi alap; egy-egy rendezvény kinőtte a megszokott időt és teret (pl.: Tökfesztivál); elegendő mennyiségű, minőségű és változatosságú tematikus programcsomagok hiánya

lehetőségek szélesebb körű partnerséggel, nagyobb fokú tervezettséggel, összehangoltsággal, marketingszemlélet érvényesítésével az egyes programok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása; komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása

veszélyek alaprendezvények elsorvadása, felhigulása; forráshiány miatt egyes programok tartalmi elemeinek sérülése

Fenntarthatóság, környezettudatosság erősségek az ŐNPI tervezett tevékenységstruktúrája; természeti állapotok megőrzésében, és a turizmus káros hatásainak minimalizálásában, szemléletformálásban betöltött szerepe

gyengeségek kevés nem energiaés anyagigényes termelési és fogyasztási minta jelenléte az ŐNP területén; az ŐNPI építményei sem mutatnak mintát az alternatív energiahasznosító megoldások terén

lehetőségek ŐNPI példamutató beruházásai, hozzáállása; dolgozóinak magatartása; a szemléletformálás révén a lakossági aktivitás fokozása a környezettudatosság terén

veszélyek az ökoturizmus alapelveinek sérülése; helyi természeti tőke feléléséhez való hozzájárulás a nem cselekvés révén

Humán erőforrás erősségek képzett munkaerő rendelkezésre állása

gyengeségek ökoturizmusban státuszban dolgozók csekély száma; az aktuálisan rendelkezésre álló személyi állomány gyakori cserélődése

lehetőségek a feladatellátáshoz szükséges állandó személyi állomány kialakítása

veszélyek a feladatellátáshoz szükséges létszámú személyi állomány hiányában a feladatellátás színvonalának romlása

gyengeségek az együttműködés nem terjed ki a nemzeti park területén lévő önkormányzatok és oktatási intézmények egészére; létszám és időkorlátok megléte

lehetőségek az együttműködők körének kiterjesztése az ŐNPI gesztori, kezdeményező szerepének élénkülése

veszélyek az együttműködési kapcsolatok esetisége, programfüggősége; a sikertelen pályázati eredmények csökkenthetik az aktivitást, a kitartást; a szükséges térségi összefogás elmaradása a gyakorlatban

lehetőségek tájfenntartást szolgáló hagyományos gazdálkodási módok felélesztése, elterjesztése

veszélyek fogyasztói magatartás kedvezőtlen változásai; helyi szolgáltatók érdektelensége

Partnerség erősségek önkormányzatokkal, társulásokkal és intézményeikkel való együttműködés kistérségi projektek kidolgozásában, pályázatok előkészítésében, benyújtásában, rendezvényszervezés ben; munkahelyteremtő programok

Gazdasági környezet erősségek az ŐNPI turizmusszervezéséből való haszonképződés a helyi turizmusszektorban; az ŐNPI és a helyi turizmusban érdekelt szolgáltatók együttműködéséből származó multiplikátor hatás érvényesülése

gyengeségek hagyományos gazdálkodási módok visszaszorulása; gazdálkodói réteg nagymértékű csökkenése, ezáltal nagy kiterjedésű gondozatlan területek megléte

Társadalmi környezet erősségek az ŐNPI növekvő népszerűsége; együttműködési kapcsolatok fokozatos javulása elsősorban az önkormányzatokkal; az ŐNPI ökoturisztikai tevékenységének társadalmi elismerése

gyengeségek érdekérvényesítő képesség fogyatékosságai; kicsi lobbierő; civil és szakmai szervezetekkel való gyenge kapcsolattartás

lehetőségek a társadalmi és szakmai kapcsolatok fenntartása; további kiterjesztése, javítása

veszélyek eltérő célokból adódó konfliktushelyzetek kialakulása az állam más szereplőivel (pl.: erdészetekkelvédett erdők átvétele kapcsán); társadalmi-gazdasági szabályozók kiszámíthatatlansága; jogkövető magatartás hiánya; jogszabályi környezet kedvezőtlen változása

lehetőségek markáns ökoturisztikai arculat kialakítása; honlapfejlesztés; térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment létrehozása; célpiaci szegmentációra épülő marketingstratégia kidolgozása; koncentrált, összefogáson alapuló megjelenések

veszélyek sikertelen Turisztikai Desztináció Menedzsment alakítás; torz működés

Marketing, PR erősségek az ŐNPI szakmai segítségével a térség ismertségének növekedése; kitüntető címek elnyerése; esetenkénti összefogás a turizmusszektor helyi szereplőivel

gyengeségek markáns ökoturisztikai arculat hiánya; elektronikus marketing eszközök fejlesztésében való lemaradás; a célpiaci szegmentációra épülő marketingstratégia és tudatos marketingkommunikáció hiánya, a helyi turizmusszektor szereplőinek nem mindig összehangolt fejlesztései; idegen nyelvű tájékoztatók hiánya

181

Kérdések, feladatok az esettanulmányhoz: 1. A megismert SWOT analízis alapján milyen fejlesztéseket javasolna az Őrségi Nemzeti Park területén? Gondoljon a turisztikai szolgáltatásokra, a helyi termékekre, a turisztikai infrastruktúrára, a programkínálatra! 2. Ha Ön az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság marketingért felelős munkatársa lenne, milyen marketingcsatornákon népszerűsítené a desztinációt? Nevezzen meg legalább 5 csatornát! Miért érdemes az Őrségbe utazni? Készítsen figyelemfelhívó plakátot az Őrségről mint tájegységről! 3. Véleménye szerint melyek azok a lehetőségek, amelyeket mindenképpen ki kellene használni az Őrség mint turisztikai desztináció esetében? Rangsorolja ezeket! 4. Ismeretei szerint mik az Őrség meghatározó helyi termékei? Hogyan lehetne ezen termékek értékesíthetőségét növelni? 5. Alakítson ki turisztikai programcsomagokat az Őrségben! Ajánljon a növényvilág, az állatvilág,

illetve

az

épített

örökség

megismerésével

kapcsolatos

programcsomagokat!

182

Esettanulmány III. Kereslet-kínálat összekapcsolása az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark esetében36

Kínálat

Kereslet

Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark területe által kínált természeti, kulturális attrakciók bemutatása a Natúrpark területi felosztása alapján

Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark területe által kínált attrakciók turisztikai vonzereje által a térségbe érkező „közönség” jellegzetességei, igényei

Kőszeg és Csepreg - épített örökség - történelmi emlékek - kulturális események - zenei, művészeti események - aktív közösség - túraútvonalak

A célcsoport bemutatása: - kultúrát kedvelő fiatalabb és idősebb generáció egyaránt - a történelmi értékek iránt nyitott fiatal korosztály, iskolák, óvodák, a város kiválóan alkalmas osztálykirándulások, ismeretterjesztő kirándulások szervezésére - a vásárok, közösségi, szabadtéri rendezvények esetében a fentiek mellett a kisgyermekes családok is megszólíthatóak Igények: - tematikus, gyermekek számára kézzelfogható programok, ismeretterjesztő foglalkozások - a város értékeit bemutató, akár spontán szerveződő városi séták, melynek alkalmával belátható időn belül (1,5-2 óra) bejárható a város építészeti, történelmi értékeinek nagy része - kulturális rendezvények, nagy tömegeket megmozgató események, egyrészt a lazább programszerkezetű vásárok, másrészt a kötöttebb, szervezettebb események, mint pl. a Várszínházi alkalmak - egyszerű és komfortos valamint magasabb színvonalat képviselő szállás- és vendéglátóhelyek

Hiányosságok:

Jövőkép és fejlesztési koncepció az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark részére a 2014-2019-es időszakra, Promen Tanácsadó Kft., 2014. munkaanyag 36

183

Javaslatok:

Kőszeg-hegyalja (Velem, Cák, Bozsok, A célcsoport bemutatása: Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló) - elsődlegesen a bakancsos turizmust - gazdag természeti környezet és a falusias, természetes életteret - falusias környezet kedvelők keresik fel a térséget - aktív közösség Igények: - túraútvonalak - turisták számára jól kitáblázott - kirakodó vásárok útvonalak, gyalogos, kerékpáros, egyéb (pl. nordic walking) - egyszerű és komfortos szállás- és vendéglátóhelyek - lehetőség az információszerzéshez (túraútvonalak, programok, látnivalók) - optimális közlekedési lehetőség Kőszeg és a Hegyalja falvai között Hiányosságok:

Javaslatok:

Horvát kisebbségi falvak (Horvátzsidány, A célcsoport bemutatása: Ólmod, Peresznye, Kiszsidány) és - fiatalok, iskolai csoportok Nemescsó környezete (Nemescsó, - hagyományos mezőgazdasági Pusztacsó, Kőszegpaty) technikákra nyitott csoportok - eldugott települések Igények: - ódon kastélyok - hagyományok életszerű - vallásos kegyhely megtekintésének lehetőségei - mezőgazdasági hagyományok - turisztikai szolgáltatásokhoz - különleges, mediterrán kultúra szükséges kiszolgáló létesítmények, szolgáltatások Hiányosságok:

Javaslatok:

184

Szőlőhegyek földje (Lukácsháza, A célcsoport bemutatása: Gyöngyösfalu) - gyermekek, - szőlőhegyi hagyományos - természetközeli gazdálkodási gazdálkodási formák módokat tanulni, megismerni kívánó - gazdag kultúrtáj fiatalok - népi értékeket közvetítő - szőlészet, borászat kapcsán rendezvények érdeklődő gazdálkodók - gasztronómiai különlegességek Igények: - turisztikai attrakciókat kiszolgáló létesítmények szolgáltatások bővítése - érdeklődésre számot tartó népi építészeti értékek színvonalas bemutatása Hiányosságok:

Javaslatok:

Geschriebenstein Naturpark területe A célcsoport bemutatása: - építészeti értékek (malomépületek, - bakancsos turizmust kedvelők kilátók, lékai lovagvár) - gazdag természeti környezet, hegyvidék Hiányosságok:

Javaslatok:

185

Kérdések, feladatok az esettanulmányhoz: 1. Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark keresleti-kínálati elemei alapján tárja fel a térség hiányosságait! 2. Tegyen javaslatokat az egyes tényezők fejlesztésére!

186

V.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Barát Tamás: A bizalom tolmácsai (Medipen, 2001) Marketing kommunikációs terv az „Adj Helyet a Helyinek” kampány céljainak megvalósítására (szerző: Rönky Balázs, a termelőtől.hu alapítója) Turizmus marketing (Veszprémi Egyetem, Turizmus Tanszék, 2003.) Egészség-minőség-egyediség – Élmény- és egészségkapuk Vas megyében (Vas Megyei Turisztikai Szövetség Vas megyei turisztikai koncepciója, munkaanyag, 2014.) Vas Megyei Önkormányzat „Natur-Kulinarium Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” című projekthez kapcsolódó belső anyagai Nagyné Kovács Katalin, Szőkéné Hajduk Andrea: Marco Polo Vendégváró Turisztikai Rendszer, 2004 www.itthon.hu Exigo-Duo Kft.: Ajánlások gasztro-turisztikai termékek fejlesztéséhez Vas és Zala megyében, Kézikönyv, 2011 FATOSZ: A vidéki turizmus konkrét formái, www.fatosz.eu/ftp/diakoknak.../a_videki_turizmus_konkret_formai.doc http://hu.wikipedia.org/wiki/Falusi_turizmus Kovács Dezső: A falusi turizmus hagyományai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003. 136/2007 (VI. 13.) Kormányrendelet www.falusiturizmus.hu http://www.elotisza.hu/jogsegely/2012/07/11/piac-uzemeltetes-falusi-es-agroturisztikaiszolgaltatok-es-vendegasztal-szamlazasa-teaor Helyi termelői piac jó higiéniai gyakorlati útmutató, Dr. Lukács Attila (Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), Dr. Török József, 2012. november Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Stratégia, Helyzetelemzés, Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., 2012. november 30.

187

Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete: Zalakanyar turisztikai régió fejlesztési terv, 2008 Régiófókusz Kht.: Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 20072013, 2006 Juhász Anikó előadása alapján: Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Tervezési Osztály, http://www.szpi.hu/download/Tavaszi-konferenciasorozat/2014/Lenti/rovid-ellatasi-lanctematikus-alprogram-magyarorszagon.pdf Tószegi-Faggyas Katalin – Juhász Anikó előadása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról alapján ( COM (2011) 627) 2012. december 12-i verzió alapján. EMVA rendelet tervezet tartalom. Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.: „Adj Helyet a Helyinek” – hálózati mozgalom helyi termék polcok életre hívására, Elemző háttéranyag, 2013. Vidékfejlesztési Minisztérium: A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója – Szakmai és szervezeti-működési keretek meghatározása, 2013. Hegypásztor Kör: Vasi Hegyhát Szőlőhegyi Mintaprogram, A magyarországi szőlőhegyek, zártkertek revitalizációjának lehetőségei, 2014. Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft.: Termék-tervek (Pannon Gasztronómiai Élmények SI-HU-1-1-002), 2012. július Pannon Helyi Termék Klaszter: Klaszterfejlesztési koncepció, 2011. május Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai koncepciója, Kevy Albert, 2008. május Jövőkép és fejlesztési koncepció az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark részére a 20142019-es időszakra, Promen Tanácsadó Kft., 2014. munkaanyag Vas Megye Területrendezési Terve 2010. Gyöngyössy Péter (2014) Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Területek Vas Megyében Kemenes Vulkán Park turisztikai vizsgálatának eredményei – Előzetes látogatói elvárások bemutatása (2012) 188

Vas és Zala Megye Turisztikai Térségeinek Gasztronómiai Kalauza a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Megbízásából, A „Pannon Gasztronómiai Élmények” című Projekt (Si-Hu-1-1-002) Keretében Készítette A Promen Tanácsadó Kft. Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. belső anyagai és fotói FELHASZNÁLT FOTÓK www.szombathely.hu www.festomuvesz.hu www.nlcafe.hu www.rendezvenyinfo.com www.bukfurdo.hu www.sarvar.hu www.zengalelek.hu www.vendegvaro.utazom.com www.wikimapia.hu www.kepguru.hu www.mek.niif.hu www.koszeg.hu www.hu.wikipedia.org www.kektura.click.hu www.csepreg.hu www.hoteltelnet.hu www.katonakutja.vasihegyhat.hu www.onp.nemzetipark.gov.hu www.lovam.hu www.programturizmus.hu www.hotdog.hu www.kastely.blogter.hu 189

VI.MELLÉKLETEK

190

1. melléklet: Szombathelyi helyi termelői piac házirendje HÁZIREND A szombathelyi helyi termelői piac (cím: 9700 Szombathely, Ady Endre tér 5.) és a fenntartó (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Megyei Igazgatósága, 9700 Szombathely Fő tér 36.) valamint az üzemeltető (Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft., 9825 Oszkó, Molnár A. u. 4.) együttműködésével létrejött Szombathelyi Helyi termelői piac

továbbiakban, mint Piac

házirendje: 1.

A házirendben foglalt szabályok betartása a Piacon jelen lévő valamennyi természetes

és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező érvénnyel kiterjed. 2.

A Piacon csak azon őstermelők és kistermelők árusíthatnak, akik áruik előállításához és

értékesítéséhez szükséges valamennyi szakhatósági engedéllyel és kötelező nyilvántartásokkal rendelkeznek. 3.

Az árus köteles jelezni a regisztrációkor megadott adataiban és értékesített termékeiben

történő változásokat. 4.

Árusítani kizárólag a szervezők által kibocsátott regisztrációs-nyilatkozati űrlap

kitöltése után, az abban foglaltak betartásával lehetséges. 5.

A Piacon csak az üzemeltető által kijelölt helyen szabad árusítani.

6.

A helyhasználat jelenleg díjmentes.

7.

Az üzemeltető nem köteles ugyanazt a helyet több piaci napon át ugyanazon

helyhasználó részére biztosítani. 8.

Az árusoknak a számukra kijelölt területre történő kirakodásra csak az üzemeltető által

kijelölt időpontban van lehetőségük. 9.

Nyitva tartáson kívüli időszakban a Piac területén árusítani tilos.

10.

A piac nyitva tartása: minden héten csütörtökön 14-18 óra között.

11.

Az árusítóhelyek környékét, a közlekedési utakat, folyosókat áruval és egyéb tárgyakkal

elfoglalni tilos. 12.

A piac területén az áruszállítás kézikocsival (hordárkocsival), illetve kézi erővel

történhet.

191

13.

Élő állatot a Piac területére bevinni tilos.

14.

Az üzemeltető képviselője ellenőrizheti a Piacra bevitt és ott forgalmazott áruk

minőségét, osztályba sorolását, valamint valamennyi, a kereskedés rendjét és a kistermelői tevékenységet szabályozó jogszabályi előírás betartását. 15.

Az üzemeltető képviselője szakértői vizsgálat céljából árumintát vehet, és a romlottnak

tűnő áru forgalomba hozatalát a szakértői vizsgálat elvégzéséig megtilthatja. A vizsgálat eredményeképpen végleg megtilthatja a romlott áru forgalomba hozatalát, azt zár alá veheti, lefoglalhatja, súlyos esetben megsemmisítheti, és erről jegyzőkönyvet készít. 16.

A Piacon elhelyezett áru megőrzése, kezelése és tárolása az árus feladata.

17.

A romlott vagy romlásnak indult és egyéb okokból bűzt terjesztő árut, anyagot a Piac

területére bevinni, ott tárolni tilos. 18.

Azok, akik zöldség-, gyümölcsfélét, takarmányt hoznak forgalomba, kötelesek az

esetlegesen vizsgálatot végzőnek a vegyszeres növényvédelemről vezetett naplót bemutatni, és vizsgálatra ingyenes terménymintát adni. 19.

A rend fenntartása érdekében az üzemeltető jogosult az árust felszólítani az árusítóhely

takarítására, aki ennek köteles eleget tenni. 20.

Az árus köteles az árusítás befejezésekor, illetve a Piac zárásakor a tevékenysége során

keletkezett élelmiszer és kommunális hulladék elszállításáról és annak további kezeléséről megfelelően gondoskodni. 21.

A helyhasználat megszűnésekor az árus az árusítóhelyet köteles tisztán, kiürítve, eredeti

állapotban helyreállítva, az átvett berendezésekkel és eszközökkel együtt átadni az üzemeltetőnek. 22.

Az árusok számára szükség esetén vízvételi lehetőség az MMIK épületében, a földszinti

takarító helyiségben biztosított. 23.

Az árusok számára mellékhelyiség használatára az első emeleten van lehetőség.

24.

Segélyhívó telefon az MMIK épületében a piac teljes nyitva tartása alatt működő

információs szolgálaton vehető igénybe. 25.

A Piac házirendjének megszegése miatt az üzemeltető jogosult a helyhasználati

engedély visszavonására és a szabálysértési eljárás lefolytatását célzó intézkedésre. A helyhasználati engedély visszavonása esetén az árus köteles elhagyni a Piac területét. 192

26.

A piac helyszínén és ideje alatt bekövetkező termelő által okozott baleset, egyéb

káresemény következményeit az okozó termelő viseli. A területet, burkolatot, utcabútorokat, növényzetet ért kárt köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul megtéríteni, vagy az eredetivel megegyező minőségben visszaállítani, amennyiben a kár bekövetkezte a termelő személyével összefüggésben van. 27.

Fenntartó és üzemeltető gondoskodik a Piac rendjének betartásáról, útjainak, közös

használatú helyiségeinek a tisztán tartásáról. Az üzemeltető egyéb szolgáltatásokat: eszközkölcsönzést, villamos energiát, vízszolgáltatást is nyújthat. 28.

Reklámtevékenység, ügynöki tevékenység, politikai jellegű tevékenység a Piac egész

területén kizárólag az üzemeltető írásbeli hozzájárulásával folytatható. 29.

Tilos a Piacon ittas állapotban tartózkodni, vagy olyan viselkedést tanúsítani, mely

másokat megbotránkoztat. 30.

Az itt felejtett tárgyakért felelősséget nem vállalunk.

Fenntartó, üzemeltető neve, címe: ………………………………………………………………… Elérhetőségek: …………………………………………………………………

193

2. melléklet: Őstermelővé, kistermelővé válás jogszabályi háttere

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek, kistermelőnek? A személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban Szja tv.) rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, továbbá a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságában nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál . Őstermelői tevékenységek 

a saját gazdaságban történő növénytermelés,



ültetvénytelepítés,



állattenyésztés,



termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik,



a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése,



a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás,



a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés,



a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor 7 millió forintig,



a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a rózsa oltva 250 ezer forintig,

194

A mezőgazdasági őstermelői termékek: Állat, állati termék 

Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, a gyűjtési tilalom alá eső állatok



Tej és tejipari termékek



Madártojás héjában, kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása



Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is)



Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr



Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék



Propolisz (méhszurok), továbbá méhpempő, nyers virágpor, méhméreg, máshova nem sorolt méhészeti termék

Növény, növényi termék 

Élő növény, kivéve: a hínár, az alga



Díszítés vagy csokor készítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész, kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág



Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya



Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs



Fűszernövények és fűszerek: fűszerpaprika, borókabogyó, sáfrány, kakukkfű, ánizs, köménymag, kapormag, egyéb hazai fűszernövények



Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles kanárimag, triticale és más hibrid, kivéve: a malomiparban megmunkáltakat



Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag 195



Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra



Ipari növények: komló toboz és lupulin, növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyag, hazai gyógynövények, szentjánoskenyér,

cukorrépa,

cukornád,

barack-

és

szilvamag,

pörköletlen

cikóriagyökér, gabonaszalma és –pelyva, takarmánynövény. 

Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére, nád, sás, fűzfavessző



Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió



Szőlőbor



Szőlőmust



Állatok

etetésére

szolgáló

növényi

eredetű

termék:

makk,

vadgesztenye,

kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. 

Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék



Szerves trágya



Szőlővenyige



Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bor stb.



Len és valódi kender nyersen



Karácsonyfa



Borseprő, borkő



Szőlőtörköly

Tevékenységek 

Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei



Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik



A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés

196

Őstermelői igazolvány Az őstermelői igazolványt a falugazdásznál kell kiváltani, amely csak az értékesítési betétlappal érvényes. Az őstermelői igazolvány három évig érvényes, azonban a hozzá kapcsolódó betétlapokat évente kell megújítani. A betétlapok kiváltásának díja: 1 000Ft. Az igazolvány alkalmas az őstermelő: 

bevételeinek nyilvántartására



adatainak nyilvántartására



igazolja a jogszerűen folytatott őstermelői tevékenységet



igazolja az őstermelői adózás jogszerűségét

Az őstermelői igazolvány részei: 

Őstermelői igazolvány (feltüntetve rajta az értékesítési betétlap kiadásának dátuma, az érvényesség ideje – ügyelve az olvashatóságra – az ügyintéző aláírása és bélyegző lenyomata)



Értékesítési betétlap(ok) (ellátva az érvényesítési szelvénnyel, feltüntetve rajta az igazolvány száma, a betétlap sorszáma, az évszám, ügyintéző aláírása és bélyegző lenyomata)



Adatnyilvántartó lap és Nyilatkozat kitöltött, hatályosított, hitelesített másodpéldánya

Kiadás és érvényesítés: 

kérelem, az adatnyilvántartó lap kitöltése: személy azonosítók, családtagok és azonosítói (közös igénylés esetén), választott adózási mód



nyilatkozat a gazdaságról: földek, állattartó helyek felsorolása, termelés, vetésszerkezet stb.

Ügyintézéshez szükséges iratok: 

személyi igazolvány



lakcímkártya



adóazonosító jel



adószám (amennyiben értékesít a termelő) 197



MVH-s regisztrációs szám (amennyiben az ügyfél rendelkezik vele)



családi gazdálkodó esetén a családi gazdaság nyilvántartási száma



a termőföld helyrajzi száma vagy pontos címe és területe



az állattartásra alkalmas épület címe, alapterülete, férőhelye



megtermelt növényi termékek/állatok mennyisége fajtánként



meghatalmazás (amennyiben nem saját nevében jár el az ügyfél)

Ügyintézés során kitöltendő nyomtatványok: 

jegyzőkönyv az előző igazolvány bevonásáról (ha szükséges)



az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem, adatnyilvántartó és változás bejelentő lap



nyilatkozat, illetve változás bejelentő lap a saját gazdálkodásról és a … évi termelésről



a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatos TB nyilatkozat(ok) (ha szükséges)

Díjak: új igazolvány kiállítása betétlap

1 000 Ft

Összesen:

2 000 Ft

1 000 Ft

További betétlapok, évenkénti érvényesítések:

1 000 Ft/db

Adózás: A magánszemély az őstermelői tevékenységből származó bevételéből három féle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét: 

Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90%-a a jövedelem)



Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe,

198

valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása. Egyszerűsített bevallás 4 millió Ft-ig, illetve 40 % költséghányad. 

A jövedelemátalányban történő megállapítása, de ezt csak mezőgazdasági kistermelők jogosultak alkalmazni. (átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.)



600 ezer forintig nem kell bevallást készíteni.

Az őstermelői igazolvány bevonása: 

mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy igazolvánnyal rendelkezhet.



a mezőgazdasági őstermelőnek 15 napon belül vissza kell adnia az igazolványát a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének, ha a tevékenységét beszünteti, vagy azt nem mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni.



közös igazolványt csak közösen lehet visszaadni.

Adatváltozás: Az adatokban bekövetkezett változásokat évente egyszer, június 15. napjáig be kell jelenteni az igazolványt kiadó megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez vagy a kormányablakhoz az erre a célra rendszeresített változás bejelentő formanyomtatványon.

Kistermelő az a természetes személy, aki a következő tevékenységeket végzi: 

kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékekkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékekkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátói, illetve közétkeztetési létesítményt látja el,



kis mennyiségű általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,



kis mennyiségű általa jogszerűen kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztót, a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyarország területén 199

legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, 

falusi vendégasztalt üzemeltet,



meghatározott szolgáltatásokat végez magánszemélyek és más kistermelők részére.

A kistermelői rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztására történő termelése és előállítása során. A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért. Kistermelői élelmiszerértékesítést a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. A kistermelőnek a tevékenysége megkezdését, tevékenységében bekövetkezett lényeges változásokat, szüneteltetését és megszüntetését a gazdaság helye szerinti területileg illetékes kormányhivatal kerületi állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző hivatalánál írásban be kell jelentenie, a következő adatok feltüntetésével: 

kistermelő neve, címe



a gazdaság vagy az élelmiszer-előállítás helye



az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése

A kerületi hivatal illetékes munkatársa helyszíni bejárás során a kistermelőt nyilvántartásba veszi, és regisztrációs számmal látja el. Kistermelői állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék esetén a hatósági állatorvos a bejelentéstől számított 5 napon belül helyszíni szemlét végez, amelynek alapján a nyilvántartásba vett kistermelő részére hatósági állatorvosi igazolást állít ki, ha a gazdaság megfelel az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai előírásoknak, és az állatállomány részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programban, illetve a tejtermelő állomány mentes gümőkórtól és brucellózistól. A hatósági állatorvosi igazolás a kiállítástól számított egy évig érvényes, évente meghosszabbítható kedvező eredményű felülvizsgálat esetén. A kistermelő állati eredetű alap- és feldolgozott termékeket csak hatósági állatorvosi igazolással (4 000 Ft) hozhat forgalomba.

200

A hatósági állatorvosi igazolást vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelőnek, illetve az alaptermék értékesítését végző helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartani. A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell késztenie a következő tartalommal: 

a kistermelő neve, címe



az élelmiszer-előállítás helye



az élelmiszer megnevezése



az élelmiszer egységnyi mennyiségre, illetve adagra számított anyagösszetétele



fogyaszthatósági időtartam, illetve minőség megőrzési időtartam



tárolási hőmérséklet

A kistermelő az élelmiszer-előállítás során csak a kiskereskedelmi forgalomban lévő, illetve a saját gazdaságában termelt és előállított fűszereket, ízesítőszereket és étkezési sót használhat fel. A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. Valamennyi élelmiszer vállalkozónak biztosítani kell a nyomon követhetőséget, azaz minden általa előállított, forgalmazott élelmiszerről meg kell tudnia mondani, hogy honnan származik (alapanyagok honnan, kitől, mikor, mennyi) A kistermelő által végezhető szolgáltatások: 

füstölés: a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye



aszalás, szárítás, őrlés: a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye



állat vágása és húsának feldolgozása: megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén



ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa): megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén



terménytisztítás: a szolgáltatást igénybevevő kistermelő gazdaságának helye



olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása: a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye.

201

A házi élelmiszer-előállítás higiéniai feltételei

Személyes higiénia Test- és hajápolás: naponta alapos tisztálkodás, rendszeres hajápolás, rendszeres szakáll- és bajuszápolás, rövidre

vágott

tiszta

körmök. WC használat: WC, mosdókagyló tisztítása és fertőtlenítése, szükség szerint, de legalább

hetente.

Kézfertőtlenítés: WC használat után kézfertőtlenítés. Kéz és szükség szerint alkar fertőtlenítése: folyékony kézfertőtlenítő szappannal a kezet, alkart alaposan bedörzsölni (csapot is ajánlott), 30-60 másodpercig hatni hagyni,

folyóvíz

alatt

lemosni,

papírtörlővel,

fertőtlenített

tiszta

törülközővel szárazra törölni. Védőruházat: mindig tiszta védőruha használata, tartsuk tisztán a védőruhát, hajhálóval, kendővel védett haj, tiszta munkacipő Élelmiszer-előállítás higiéniája Élelmiszer előállító helyiségben ne dohányozzunk, és előállítás közben ne étkezzünk. Élelmiszer előállító személy élelmiszer előállítás közben ékszert, karórát ne viseljen. Betegen ne végezzünk élelmiszer-előállítást. Az élelmiszere ne tüsszentsünk és köhögjünk. A bőr sérüléseit az élelmiszertől eltérő színű vízhatlan ragtapasszal ragasszuk le. Az élelmiszer előállítása előtt és utána takarítsuk ki a helyiséget. A tisztító- és fertőtlenítőszereket az élelmiszerektől távol megjelölve tároljuk.

202

A magáncélra is használt eszközöket az élelmiszer előállításának megkezdése előtt tisztítsuk és fertőtlenítsük. Az eszközöket használat előtt és után tisztítsuk meg, ellenőrizzük épek-e. A késztermék ne érintkezzen tisztátalan nyersanyaggal.

A

nyersanyagot

és

készterméket úgy tároljuk, hogy azok ne szennyezzék egymást. Kártevők elleni védekezés Előzzük meg a repülő rovarok épületbe való bejutását. A szúnyoghálókat évente ellenőrizzük, ha szükséges, cseréljük. A kihelyezett

molycsapdákat

hetente

ellenőrizzük.

Légyragacsot

rendszeresen cseréljük. A megjelölt irtószert tartsuk távol az élelmiszerektől elzártan. Kipermetezést csak és kizárólag akkor lehet végezni, ha a helyiségben nincs élelmiszer. A rágcsálók épületbe bejutását szintén fontos megelőzni. A kihelyezett csapdákat ellenőrizzük hetente. Károsításuk esetén takarítsuk ki a helyiséget. Az élelmiszer előállítás alatt háziállat ne tartózkodjon a konyhában.

203

3. melléklet: Példa természet-közeli turisztikai programcsomagra

A programcsomag a Hegypásztor Kör által a Kézműves Akadémia című projekt keretében került kidolgozásra.

FEDEZZE FEL A VASI-HEGYHÁT NÉPMŰVÉSZETÉT! – EGY HETES OSZKÓI OKTATÁSI-KÉPZÉSI HÉT

1 hetes program a térség kézműves hagyományai iránt érdeklődők számára. A program célja, hogy a jelentkezők betekintést nyerjenek 7 kézműves tevékenységbe; megismerkedjenek, azok legfőbb elméleti és gyakorlati tudnivalóival. Mindezt az oszkói autentikus környezet teszi felejthetetlenné. Célcsoport: A programra elsősorban felnőtt, vagy középiskolás korú, kreatív, a kézműves mesterségek iránt nyitott személyeket várunk. A programcsomagot 10-35 fő számára ajánljuk. Helyszín: A program helyszíne a magyarországi Oszkó község. A szállás, étkezés és a kézműves foglalkozások helyszíne a szőlőhegyen található erdei iskola épületei és a présházak. Időtartam: A programcsomag 7 nap/6 éjszakát foglal magában.

204

A program időbeli ütemezése:

1. NAP 2. NAP 3. NAP 4. NAP 5. NAP 6. NAP 7. NAP • megérkezés • reggeli Oszkóra • szövés • szállás • ebéd elfogalása • nemezelés • ismerkedés a • vacsora környezettel • napközbeni • ebéd kézműves • fazekasság munkák • vacsora befejezése • szabad program

• reggeli • szálas anyagok kosárfonás • ebéd • délelőtti munka folytatása • vacsora • szabad program

• reggeli • reggeli • reggeli • 1. napi • bőrművesség • tűzzománc kerámiák • ebéd • ebéd bepucolása, • délelőtti • délelőtti díszítése munka munka • ebéd folytatása folytatása • szálas • vacsora • vacsora anyagok • szabad • szabad szalma, csuhé program foglalkozás • vacsora • szabad program

• reggeli • lovaskocsikázás • a hét tapasztalatainak megbeszélése • ebéd • szállás elhagyása • utazás haza

Utazás: A program helyszínére való utazást és annak költségét a csomag ára nem tartalmazza. A programcsomaghoz személygépjárművel történő utazást javasoljuk. Igény szerint, előzetes egyeztetés alapján buszos utazást tudunk biztosítani maximum 8 fős csoport részére magyarországi (oszkói) indulással.

Vonattal, autóbusszal való utazáshoz az alábbi linkeken találhatnak az érdeklődők információkat:     

A tömegközlekedés hivatalos menetrendjei egy helyen: http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi Autóbusz belföld: http://ujmenetrend.cdata.hu/uj_menetrend/volan/ Autóbusz nemzetközi: http://www.volan.hu/nemzetkozibusz.html Vonat belföld: http://elvira.hu/utazas/belfoldi_index.php Vonat nemzetközi: http://elvira.hu/utazas/nemzetkozi/nemzetkozi_index.php

205

Ár: A teljes 7 napos program ára ebéddel, vacsorával, 6 éjszaka szállással és a kézműves foglalkozások árával felnőttek számára 48650 Ft/ 162 €/fő. (A programcsomag ára hozzávetőleges. 1€=300 Ft-os értékkel számoltunk, továbbá az alapcsomag a feltüntetett szolgáltatások és programokon belül és azon túl is igény szerint alakíthatóak.)

Tartson velünk ezen a kreatív, kulturális utazáson, mely szervezett programokon keresztül vezeti be Önt és családját a kézműves mesterségek rejtelmeibe tapasztalt kézművesek, iparművészek és oktatók segítségével. A programok hosszabbításával igény esetén lehetőségük nyílik a táj alapos megismerésére, akár vezetett túrák alkalmával is, valamint közösségi programokon való részvételre. Hívja és várja Önt a Vasi-Hegyhát kézműves világa!

206

A PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA 1. NAP Érkezés Oszkóra. A program helyszíne a magyarországi Oszkó, mely Vas megyében található, 1941-ben jött létre Alsóoszkó és Felsőoszkó egyesítésével. A KSH 2011-es adatai szerint a település lakóinak száma 672 fő. https://www.teir.hu/ A falu kulturális életét egy nagy múltú egyesület a Hegypásztor Kör határozza meg, szervezésében zajlanak a falu ünnepnapjai, mindenekelőtt a falunap és a nemzeti FORRÁS : SAJÁT KÉP ünnepek. A Hegypásztor Kör eredetileg a szőlőhegy népi műemlékeinek védelmére jött létre, de napjainkban a falusi turizmus szervezésével is foglalkozik és teleházat is működtet. www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/oszko/index.htm; http://www.oszko.hu/oszko-kozseg/oszko-tortenete/ A látnivalók közül elsősorban a középkori eredetű, bár többszörösen átépített plébániatemplomot és a szőlőhegyi présházakat említhetjük, de figyelmet érdemelnek a világháborús emlékművek, a temetői emlékhely és a XIX- XX. századi út menti kőkeresztek is. Érdemes ellátogatni a Nádler Galériába, valamint a község központjában kialakított Vinotékában közel 40 borász több mint 150 fajta borát kóstolhatják és vásárolhatják meg az érdeklődők. A bemutatásra kerülő HTTP :// OSZKO . MEMBERS. SY borok és borászok négy NyugatNCH . HU / WP borvidékhez CONTENT / UPLOADS /2010/01/ magyarországi T EMPLOM (Balatonmelléke, Zala, Somló és K %C3%BC LS %C3%B61. JPG Kőszeg-Vaskeresztes) tartoznak. A bejelentkező csoportok számára szakember által vezetett borkóstolókat szervezünk, igény esetén hideg vagy meleg étkezéssel.

HTTP :// WWW . FRISSS . HU / WEBIMAGES / IMA GES /O SZKO %20K OEZOESSEGI - HAZ HATSO - OLDAL -. JPG

A program kiegészíthető szőlőhegyi sétával, ahol megismerhetik többek között a többszáz éves présházakat, a zsúpkészítés munkafázisait, kóstolhatnak helyi termékeket (pálinka, méz, lekvár, kemencében sült langalló stb.).http://www.oszko.hu/oszko-kozseg/latnivalok-oszkon/

207

Az Erdei Iskola a falutól 2 km-re, a szőlőhegyen található. A szálláshelyen 50 fő elszállásolására van lehetőség. A program helyszínéül szolgáló Erdei Iskola a Hegypásztor Kör területén, vadregényes környezetben működik, ahol több, évszázados pincét újítottak fel néprajzi táborok keretében, két téliesített téglaépületben közösségi szálláshelyeket alakítottak ki 33 fő részére, két pince apartman pedig további 16 FORRÁS : SAJÁT KÉP fő elhelyezését szolgálja. Nyáron sátorozásra is lehetőség nyílik. A szálláshelyeken főként emeletes ágyak találhatók. Konyhasarok, étkező és vizesblokk minden épületben rendelkezésre áll. FORRÁS : SAJÁT KÉP

A szállásépületek szomszédságában bemutató présház (eredeti eszközökkel berendezve), kézművesház, lábaspajta, tűzrakóhely, szabadtéri kemence, szőlőültetvény és gyümölcsös található. A vizes játszóterület Kneipp tanaihoz köthető, ahol többek között vízkerék, sarazó, növénylabirintus szolgálja a természetben és természettel való játszás örömét. A több mint 2 hektáros területen és tanösvényen sétálva megtapasztalhatják az ide látogatók a teljes szabadság érzését, megtudhatják – többek között – mi az a tóka, macskalik, bálványos faprés, FORRÁS : SAJÁT KÉP paticsfal, kipróbálhatják, hogyan készül a zsúptető, és a szabadtéri kemence is szerepet FORRÁS : SAJÁT KÉP kaphat. Aki aktívabb kikapcsolódásra vágyik, a Közösségi Házhoz visszasétálva lehetőségük van rá, hogy, hogy az egyesület tulajdonában lévő kerékpárkölcsönzőből 30 kerékpárral bejárják a környéket. FORRÁS : SAJÁT KÉP

Szállás elfoglalása – az oszkói szőlőhegyen az erdei iskola épületeiben (Cím: 9825 Oszkó, Szőlőhegy) A szállás ára: 3500 Ft/11.60 €/fő/éj.

208

Kerékpárbérlés: 1200 Ft/4 €/nap/bicikli, csoportos bérlés (min.10 bicikli): 1000 Ft/3.30 €/nap/bicikli. 11.00-12.00 óra - ismerkedés a környezettel A szőlőhegyi présházak végigjárása, megtekintése szakember vezetésével, építésük történetének meghallgatása. Az idegenvezetés ára: 20 fő felett: 6500 Ft/21.50 €/csoport, 20

FORRÁS : SAJÁT KÉP

fő alatt:4500 Ft/15.00 €/csoport.

12.00-tól – ebéd A program keretében szabadtűzön, bográcsban, helyi alapanyagokból készített ebédet kóstolhatnak a résztvevők. Az ebéd ára: 850Ft/2.80 €/fő.

13.30-18.00 között - Fazekas mesterség megismerése Horváth Csaba fazekas mestertől az oszkói szőlőhegyegyen Ismerkedés a fazekasság helyi hagyományaival Horváth Csaba fazekasmesterrel (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy) A Gölöncsér Bt. vezetője Kaposváron tanulta ki ezt az ősi mesterséget. A fazekasmesterség hagyományait őrizve kis szériában, kézi korongozással, állítja elő egyedi kidolgozású, díszítésű tárgyait. Csaba fazekasműhelyében is tart bemutatót az érdeklődőknek, de előzetes egyeztetést követően szívesen tart foglalkozásokat táborokban, vásárokon, fesztiválokon. Termékei nagyon kedves mintázattal rendelkeznek. Az apró pettyes, apró színes virágos, indás, kecses formájú bögrék, tálak, korsók, gyertyatartók barátságos külsejével színesítik a fazekas mesterség palettáját. Termékeivel Vas és Zala megye kézműves vásárain, fesztiváljain, falunapokon gyakran találkozhatunk.

209

A foglalkozás első negyedében megismerkedhetünk a fazekasság történetével, és a mesterségben használt fogalmakkal. Az agyag tulajdonságainak teljes körű megismerése és felhasználási módjainak elméleti áttekintése után a korongozás kipróbálására kerül sor, szakmai segítséggel. Lábbal hajtható korongozógéppel kisebb méretű kancsók, gyertyatartók, tálak, poharak készítésének kipróbálása mellett marokedények, maroktálak, spirál- vagy hurkatechnikával készíthető tárgyak és laptechnikával készíthető mécsesek, tálak egyéni elkészítésére is van lehetőség. A fazekas foglalkozás ára: 500-1000 Ft/1.70-3.30 €/tárgy/fő.

18.00 órától vacsora – Szalonnasütés az oszkói szőlőhegyen Hangulatos közös tűzrakás, szalonnasütés, a vélemények, tapasztalatok megbeszélése. A vacsora ára: 300 Ft/1 €/fő. 19.00-tól - esti program A hagyományok tiszteletének tükrében néptáncokat, körtáncokat tanulhatnak az érdeklődők a helyi hagyományőrzőktől. A közösségi program lehetővé teszi a programcsomag résztvevőinek, hogy jobban megismerjék egymást és a helyi embereket.

2. NAP 8.00-9.00 óra között reggeli – helyben vásárolt – OSZKÓ COOP ÉLELMISZERBOLT (Cím: 9825 Oszkó, Rákóczi u.4. ); VASVÁR FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT. (Cím: 9800 Vasvár, Semmelweis u.) A csomaghoz reggelit nem biztosítunk; azt mindenki maga vásárolhatja meg a helyi élelmiszerboltban, vagy a 6 km-re fekvő vasvári pékségben.

210

9.30 – 13.00 között - Szövési alapismeretek megismerése az oszkói Közösségi Házban. Megismerkedés a szövés technikai és gyakorlati tudnivalóival Gyöngyössy Péterné Kemény Márta Katalin népi kismesterségek oktatója segítségével (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy) A foglalkozás első részében megismerkedhetnek az érdeklődők a textil fogalmával, a szálas anyagok csoportosítása által. A szövés eszközfejlődésének rövid történetének meghallgatása után, kimondottan a magyarországi szövés fejlődésével, a jellegzetes és előszeretettel használt mintázatok jelentésével, szövéssel készült tárgycsoportok bemutatására kerül sor. Majd a szádfa és kártyaszövés technikáinak kipróbálására nyílik alkalom. Mindkét technikához nagy türelem szükséges, egy nagyjából 1 méter hosszú, 3 cm-es öv elkészítéséhez 3-4 óra kitartásra van szükség. Még a délelőtt során kisméretű szövőkereten lehet egy nagyjából 20x30-as tányéralátétet szőni. Amennyiben nincs idő teljesen befejezni a kész munkákat, este alkalom nyílik rá. Foglalkozás díja: 1800 Ft/6 €/fő.

13.00-14.00 óra között ebéd – AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által 3 különböző menüből lehet választani, előzetes rendelésleadás után. Az ebéd ára: 700 Ft/2.30 €/fő. Ebéd után tovább folytatódnak a képzések a textil megmunkálás egy újabb módjával. A nemezeléssel ismerkedhetnek a programon résztvevők. A nap végére az oktató lehetővé teszi egy olyan szintű tudás elsajátítását mind a szövés, mind a nemezelés területén, hogy az alap technikák alkalmazásával mutatós, egyedi ajándéktárgyakat tudnak készíteni a jelenlévők.

211

14.00-18.00 óráig – a gyapjú felhasználási módjai A nemez megismerése Gyöngyössy Péterné Kemény Márta Katalin népi kismesterségek oktatójától (Cím: 9825 Oszkó, Szőlőhegy) Egy rövid elméleti áttekintő után kiderül, hogy milyen anyag is a nemez, mi eredetének története. A nemez készítésének és alapvető munkamódszerei meghallgatását követően a nemezből készíthető tárgycsoportok bemutatására is sor kerül. Sablonnal készíthető tárgyak kézi megalkotására nyílik lehetőség. Papucs, táska, tarsoly, ülőpárna, játék készítés közül választhatnak az érdeklődők. Foglalkozás díja: 2700 Ft/9 €/fő.

18.00-tól vacsora AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által előzetes rendelésleadás után. A vacsora ára: 600 Ft/2 €/fő.

19.00-tól - szövés és nemezelés befejezése.

3. NAP 8.00-9.00 között reggeli– helyben vásárolt – OSZKÓ COOP ÉLELMISZERBOLT (Cím: 9825 Oszkó, Rákóczi u.4. ); VASVÁR FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT. (Cím: 9800 Vasvár, Semmelweis u.) A csomaghoz reggelit nem biztosítunk; azt mindenki maga vásárolhatja meg a helyi élelmiszerboltban, vagy a 6 km-re fekvő vasvári pékségben.

9.30-tól kézműves foglalkozása, a szálas anyagok megmunkálása, a kosárfonás alapjainak megismerése 212

Szálas anyagok felhasználása a tárgyalkotásban – Bazsó György, kosárfonó által. (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy.) A foglalkozás első fél órájában a szálas anyagok osztályozása által megismerkedhetnek a résztvevők a vessző, szalma, csuhé, gyékény, nád, sás, stb. anyagokkal, jellemzőikkel. A szálas anyagok felhasználási módjaival, és a népi kultúrában használatos tárgycsoportokkal. A délelőtt folyamán a csoport a szőlőhegy tanösvényének legelejére elsétálva megnézik melyik vessző alkalmas a kosárfonás munkafolyamataihoz. Majd a már előzetesen beáztatott vesszővel a kosárkötés alapjaival ismerkedhet meg a vállalkozó kedvű résztvevő. A kosárfonás foglalkozás díja: 1900 Ft/6.30 €/ fő.

12.00-13.00 között ebéd - AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által 3 különböző menüből lehet választani, előzetes rendelésleadás után. Az ebéd ára: 700 Ft/2.30 €/fő . 13.30-tól Folytatódik a délelőtt során elkezdett munkafolyamat. Kialakításra kerül a kosár falának formája. Amennyiben valaki a fülezést is szeretné megtanulni, arra is lehetőség nyílik. Foglalkozás díja: 1900 Ft/6.30 €/fő.

18.00 - tól vacsora - AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által előzetes rendelésleadás után. A vacsora ára: 600 Ft/2 €/fő.

19.00-tól közös beszélgetés, szabad program

213

4. NAP

8.00-9.00 között reggeli– helyben vásárolt – OSZKÓ COOP ÉLELMISZERBOLT (Cím: 9825 Oszkó, Rákóczi u.4. ); VASVÁR FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT. (Cím: 9800 Vasvár, Semmelweis u.) A csomaghoz reggelit nem biztosítunk; azt mindenki maga vásárolhatja meg a helyi élelmiszerboltban, vagy a 6 km-re fekvő vasvári pékségben

9.30-tól – kézműves foglalkozás A hétfői napon elkészült kerámiatárgyak díszítése és bepucolása az oszkói Közösségi Házban a Hegypásztor Kör munkatársával. (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy.) Színes vagy fehér földfesték, engób segítségével hagyományos és egyedi minták festésével díszíthetjük a hétfőn elkészült és már megszáradt tárgyakat. A díszítés után egy rövid száradási időt hagyva bepucoljuk az elkészült alkotásainkat, vagyis az égetésre felkészülünk, a tárgyak lecsiszolásával, és áttörlésével. Az elkészült munkákat a kemencébe helyezzük, és a délután – éjszaka folyamán kiégetjük. A foglalkozás díja benne van a fazekas foglalkozás árában.

12.00-13.00 között ebéd – AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által 3 különböző menüből lehet választani, előzetes rendelésleadás után. Az ebéd ára: 700 Ft/2.30 €/fő.

214

14.00-tól - Szálas anyagok felhasználása a tárgyalkotásban Szalmatárgyak készítése Karácsony Ilona gyékény, szalma, csuhé tárgykészítő és oktató irányításával (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy.) A szalma előkészítésének és csoportosításának megismerése után alapfonásokkal ismerkednek az érdeklődők. A fonások B ENCSIK M ÁRTA MUNKÁJA begyakorlását követően egy ajtókopogtató elkészítésére van lehetőség kunkorgó vagy spiráltechnika alkalmazásával. A kopogtató kicsinosításához, feldíszítéséhez kötözéses módszerrel angyalkát használhatunk, vagy másik fonásokkal készíthető csillag, gyertya, fenyő motívumot. A foglalkozás díja: 900 Ft/3 €/fő.

18.00-tól vacsora – AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által előzetes rendelésleadás után. A vacsora ára: 600 Ft/2 €/fő. 19.00 -tól közös beszélgetés, szabad program.

5. NAP

8.00-9-00 között reggeli – helyben vásárolt – OSZKÓ COOP ÉLELMISZERBOLT (Cím: 9825 Oszkó, Rákóczi u.4. ); VASVÁR FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT. (Cím: 9800 Vasvár, Semmelweis u.) A csomaghoz reggelit nem biztosítunk; azt mindenki maga vásárolhatja meg a helyi élelmiszerboltban, vagy a 6 km-re fekvő vasvári pékségben

215

9.30-tól – A bőr megmunkálása, a bőrművesség elméleti és gyakorlati ismeretei Nagy Béla bőrtárgykészítő mester irányítása alatt sajátíthatják el az érdeklődők a bőrművesség alapjait (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy.) A bőr hasznosításának, felhasználásának története és anyagismeret meghallgatásával az elméleti áttekintést követően kisebb méretű népi ékszer alkotására nyílik lehetőség. Fülbevaló, medál, hajcsat készítését tudja bemutatni a mester.

BOREGER . HU

A foglakozás díja: 2800 Ft/9.30 €/fő.

12.00-13.00 között ebéd – AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által 3 különböző menüből lehet választani, előzetes rendelésleadás után. Az ebéd ára: 700 Ft/2.30 €/fő.

14.00 órakor – Folytatódik a bőrrel való ismerkedés, egy kicsit mélyebben belelátva a mesterségbeli fogásokba. A bőrözéshez szükséges szerszámok áttekintése után és némi munkavédelmi ismeretek meghallgatása után egy kisebb tarsoly vagy bőrtolltartó készítését teszi lehetővé a mester. A foglalkozás díja benne van a délelőtti képzés árában. 18.00-tól vacsora – AtroPlusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft. által előzetes rendelésleadás után. A vacsora ára: 600 Ft/2 €/fő.

19.00 -tól közös beszélgetés, szabad program

216

6. NAP 8.00-9.00 között reggeli – helyben vásárolt – OSZKÓ COOP ÉLELMISZERBOLT (Cím: 9825 Oszkó, Rákóczi u.4. ); VASVÁR FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT. (Cím: 9800 Vasvár, Semmelweis u.) A csomaghoz reggelit nem biztosítunk; azt mindenki maga vásárolhatja meg a helyi élelmiszerboltban, vagy a 6 km-re fekvő vasvári pékségben.

9.30 órától kézműves foglalkozás – A tűzzománc alapjainak megismerése Tűzzománc technika főbb tudnivalóinak megismerése Büki Boglárka tűzzománc készítő vezetésével (Helyszín: 9825 Oszkó, Szőlőhegy) A zománcművészet rövid történetének és a zománcozó alaptechnikák áttekintését követően megtapasztalhatják az érdeklődők az iszapzománc tulajdonságait. A délelőtt során vaslemezen kísérletezhetnek a kézműves technikákat kedvelők. A foglalkozás díja: 2800 Ft/9.30 €/fő.

12.00-13.00 között ebéd – bográcsozás A program keretében szabadtűzön, bográcsban, helyi alapanyagokból készített ebédet kóstolhatnak a résztvevők. Az ebéd ára: 850Ft/2.80 €/fő. 14.00 óra után folytatódik a tűzzománc foglalkozás, változatos színválaszték mellett elkészíthetők az érdeklődők számára leginkább tetsző formájú fülbevalók és medálok, főként a visszakaparásos technika felhasználásával.

217

18.00-tól vacsora a szőlőhegyen. A programcsomag keretében helyi termelők termékeiből, házias ízvilágú hideg vacsorát fogyaszthatnak a résztvevők. A vacsora ára: 800 Ft/2.60 €/fő. 19.00 -tól közös beszélgetés, szabad program.

7. NAP 8.00-9.00 között reggeli – helyben vásárolt – OSZKÓ COOP ÉLELMISZERBOLT (Cím: 9825 Oszkó, Rákóczi u.4. ); VASVÁR FERROSÜT SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI KFT. (Cím: 9800 Vasvár, Semmelweis u.) A csomaghoz reggelit nem biztosítunk; azt mindenki maga vásárolhatja meg a helyi élelmiszerboltban, vagy a 6 km-re fekvő vasvári pékségben.

9.30-tól lehetőség nyílik a környék bejárása lovaskocsin Lovaskocsikázás ára: 5000 Ft/16.60 €/óra/csoport (gyerek: 20 fő, felnőtt 15 fő).

FORRÁS : SAJÁT KÉP

10.30-tól A hét alatt elkészült alkotások végigtekintése, tapasztalatok cseréje, záró gondolatok

12.00-13.30 között - ebéd Látványsütéssel, kemencében sült népi ételek készítése és kóstolása. Édes és sós ételeket is készíthetnek a résztvevők, langallót és kukoricaprószát kóstolhatnak házi szilvalekvárral. Ebéd ára: alapköltség: 5000 Ft/16.60 €/csoport + langalló 450 Ft/1.50 €/fő, prósza 400 Ft/1.30 €/fő FORRÁS : SAJÁT KÉP

15.00 órától szállás elhagyása haza indulás

218

4. melléklet: Termék-terv folyamatábra (példa) Alamasajt dióval Technológia

Alap- és adalék anyagok

Műveletek

Jellemzők

Mosás

Alma

Csutkától, kocsánytól való megtisztítás

Tisztított héjas alma feldarabolása

Főzés

Citrom, fahéj,szegfűszeg

Kevés vizzel, hogy a leégést megakadályozzuk

Puhára főtt alma paszírozása paradicsom paszírozón

Tömegmérés

Cukor ( 100g/kg)

Főzés v. sütés

Folyamatos keveréssel 2-3 órán át

Kiadagolás

Citrommal bekent tányérra

Szárítás

2-3 héten keresztül, naponta forgatás és a felületről a nedvesség letörlése

Csomagolás

Celofán

Forrás: Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft.: Termék-tervek (Pannon Gasztronómiai Élmények SI-HU-1-1-002), 2012. július

219