VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ

VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ Készítette a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal

megbízásából a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

2014. augusztus 14.

VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ | 2014

Egészség-Minőség-Egyediség

» 2 «

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4.

Bevezetés ......................................................................................................................... 4 A tervezés módszertana.................................................................................................... 6 Célkitűzések, alapelvek.................................................................................................... 7 Turisztikai trendek ........................................................................................................... 9 4.1 Nemzetközi trendek ................................................................................................. 9 4.1.1 Világtrendek röviden ........................................................................................ 9 4.1.2 Európai trendek ................................................................................................ 9 4.1.3 Határmenti, regionális folyamatok................................................................. 11 4.2 Magyarország turisztikai jellemzői ........................................................................ 12 4.3 Vas Megye turizmusának helyzete ......................................................................... 13 4.3.1 Vas Megye turisztikai adottságai ................................................................... 13 4.3.2 Vas megyei keresleti, kínálati trendek ........................................................... 15 5. SWOT analízis ............................................................................................................... 18 6. A megyei helyzetelemzés főbb megállapításai .............................................................. 21 7. Szervezeti háttér ............................................................................................................. 23 7.1 Nemzetközi gyakorlat, turizmus menedzsment Európában ................................... 23 7.2 A turizmusmenedzsment hazai rendszere .............................................................. 24 7.3 Megyei szervezeti struktúra ................................................................................... 25 8. Vas Megye 2020: Magyarország Top Desztinációja ...................................................... 26 8.1 A megye turizmusának fejlesztési szükségletei ..................................................... 26 8.2 Márkafejlesztés ...................................................................................................... 27 8.3 USP – a térség egyedisége ..................................................................................... 28 8.4 Egészség-Minőség-Egyediség, mint ernyőmárka .................................................. 28 9. Az Egészség-Minőség-Egyediség jegyében .................................................................. 30 9.1 Gyógy- és wellness turizmus ................................................................................. 30 9.2 Szelíd turizmus....................................................................................................... 32 9.3 Kulturális, vallási és sport turizmus ....................................................................... 33 9.4 Egyediség (autenticizmus), versenyképesség ........................................................ 35 10. Vízió, beavatkozási területek ..................................................................................... 36 11. Intézkedések ............................................................................................................... 38 11.1 EME egyedi megoldásokkal .................................................................................. 40 11.2 Kapcsolat az intézkedések között, prioritások ....................................................... 49 12. Kapcsolódó területfejlesztési kérdések ...................................................................... 51 12.1 Közlekedés ............................................................................................................. 51 12.2 Egészségipar, alkonygazdaság ............................................................................... 52 12.3 Mezőgazdaság, ipar, egyéb szolgáltatások............................................................. 52 12.4 Oktatás, humán erőforrás fejlesztés ....................................................................... 52 13. A turisztikai koncepció kapcsolatai ........................................................................... 53 14. Összegzés ................................................................................................................... 54 15. Felhasznált szakirodalom ........................................................................................... 56

» 3 «


1. Bevezetés

Egy éve sincs, hogy a Vas Megyei Önkormányzat megbízásából, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásában, az egyre aktívabban együttműködő helyitérségi turisztikai szervezetek és szakemberek részvételével megszületett, az országban vélhetően egyedülállóan, a helyi (megyei) turizmus szakma által elkészített megyei turisztikai helyzetelemzés. 2013-14 fordulóján a közös munka újabb, még izgalmasabb állomásához érkezett: Vas Megye Önkormányzata a helyzetelemzés munkáját koordináló Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára bízta a megyei turisztikai koncepció elkészítését is. Érdekes helyzetet és komoly módszertani kihívást jelentett, hogy a megye középtávú turisztikai koncepciójának elkészítésével párhuzamosan zajlottak-zajlanak a megye település-gazdaságfejlesztési terveinek egyeztetései, vitái, így a turisztikai koncepció mellett a turizmust érintő stratégiai, sőt operatív programok is kidolgozásra vártak-várnak, amely így együtt meglehetősen skizofrén helyzetet eredményezett. A párhuzamosan zajló folyamatok mellett a 2013-ban megalakult Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum, majd a 2014 márciusában létrejött Vas Megyei Turizmus Szövetség tagjai, a munkacsoportok közötti természetes, olykor heves szakmai, meggyőződésbeli viták, valamint az egymástól jórészt függetlenül elkészült anyagok „társadalmasítása” folyamán érkező reakciók hamar jelezték a különböző területekről jövő szakemberek közötti korábbi együttműködés-együttgondolkodás hiányát. Versenyképes, színvonalas turisztikai koncepciót egy térség számára kizárólag rendkívül felkészült, a nemzetközi trendeket és törekvéseket, szakmai vitákat ismerő, tapasztalt és egyben kreatív turizmusmenedzserek tudnak írni – ők is csak egymással együttműködve, az adott térség vonatkozásában rendelkezésre álló komplex ismeretek, felmérések, hazai és nemzetközi jó példák, imázskutatások stb. birtokában. Mivel a megyéről és annak desztinációiról ilyenek nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre, nyugodtan kijelenthető, hogy minden olyan állítás, amely egy megyei turisztikai koncepcióban a jövőre nézve megfogalmazódik, egészen addig hipotetikus, míg a vonatkozó előzetes kutatások nem történnek meg. Ezért ha valaki a jelen formájában elkészült turizmus koncepciót netán „kevésnek”, bátortalannak, kiérleletlennek találja, annak a számtalan ismert hazai, általában „tanácsadó” cég vagy hivatali alkalmazott által irt (megyei, városi stb.) koncepcióhoz és stratégiához viszonyítva nagy valószínűséggel igaza van. Az itt lefektetett anyag ugyanis nem vállal fel olyan szakmailag megalapozatlan és felelőtlen kijelentéseket, amelyeket kutatások, hatástanulmányok, gazdasági elemzések nem támasztanak alá.

» 4 «


Nem javaslunk kereskedelmi szállásférőhely-bővítést, szálloda- vagy élményfürdő-építést, bármennyire is szeretnének sokan ilyeneket hallani. Nem hiszünk a „hard” elemek fenntartható versenyelőnyében, ha a „soft”, azaz az autentikus, a helyi, az egyedi, a különleges, az emberi-kulturális tényező nem tart lépést mindezzel – és ez utóbbiban lényegesen nagyobbnak érezzük a lemaradásunkat. Ez a kissé talán rendhagyó Vas megyei turisztikai koncepció arról szól, hogy kik, hol és hogyan teremthetik meg a feltételeit annak, hogy a megye turizmusgazdasága a lehető legjobban szolgálja az itt lakók, és ezzel az ország boldogulását. Nem az a kérdés, hogy több vendég jön-e, vagy, hogy honnan. Az igazi kérdés az: hogyan érjük el, hogy a turizmusnak, ennek a végtelenül összetett és egyben félreértett gazdasági-társadalmi folyamatnak, rendszernek a lehetséges, az itt élőkre gyakorolt pozitív hatásait fokozzuk, mindezt anélkül, hogy felesleges, és a következő generációk jövőjét felélő pénzszórásba és pusztításba kezdenénk, vagyis azt folytatnánk. A megyei turisztikai koncepció nem a Vas Megyei Turizmus Szövetség vagy az Egyeztető Fórum „hivatalos” koncepciója, de mit sem érne az e szervezetekben-együttműködésekben tevékenykedő szakemberek munkája, annak integrálása nélkül. Így mind a megyei tervezés, mind a Szövetség és Fórum munkacsoportjainak meglátásait, konszenzusos eredményeit, javaslatait integrálja, de részben kibővít, részben szelektál: csak az került bele, amit a munkát generáló és koordináló VMKIK turisztikai szakemberi indokoltnak, de legalább is további vitára-kutatásra-kidolgozásra alkalmasnak találtak. Ezúton is szeretném megköszönni minden, idejét és energiáját nem sajnáló kollégának, szakembernek, Vas megyei lakosnak, hogy kész és képes volt ebben a munkában együttműködni: érdemben hozzászólni, vitatkozni, írni, azaz dolgozni a közös cél, mindannyiunk érdekében. Külön köszönet illeti sok munkájáért, lelkesedéséért Bolfán Csabát, a szelídturisztikai munkacsoport fáradhatatlan vezetőjét, Pálffy Tamást, a bükfürdői TDM-szervezet menedzserét, valamint Bozsó Márton és Takács Tamás kollégáimat.

Balogh Károly Zsolt A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára A Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke

» 5 «


2. A tervezés módszertana 2013 tavaszán a megye turizmusban érintett szervezeteinek képviselői elhatározták, hogy a szakmai találkozást rendszeressé, az együttműködést szorosabbá és állandóvá teszik. Ennek eredményeként jött létre a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum. A Fórum prioritásként a megye turizmusfejlesztésének előmozdítását, ajánlások megfogalmazását határozta meg a készülő Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz. A rendszeres konzultációk során világossá vált, hogy a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében szükség van egy, a megye turizmusát átfogó, a megyei turisztikai szereplők részvételével létrehozott turizmus szövetségre. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint a koncepció készítésében alvállalkozóként közreműködő szervezet, a turisztikai koncepció összeállítását a Turisztikai Egyeztető Fórum tagjainak szakértelmére alapozva, a Fórummal együttműködve valósította meg. Konszenzus született a tekintetben, hogy alakuljanak munkacsoportok, amelyek tematikus elvek alapján (de figyelembe véve a területi tagozódást és a már elkezdődött térségi tervezési folyamatokat is), fogalmazzák meg javaslataikat a koncepcióhoz. Alapelvként elfogadásra került az „Egészség – Minőség – Egyediség”, mint a fejlesztési irányokat meghatározó vezérgondolat, amelyhez kapcsolódóan a munkacsoportok meghatározták az elérendő célokat, ill. a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és erőforrásokat. A munka során a készítők vízió alapú tervezést preferálták, mégpedig úgy, hogy a vízióalkotáshoz kapcsolódjon – mintegy annak alátámasztásaként – egy részletes SWOT analízis. A vízió alapú programozás az alábbi tényekkel igazolható: − 2013-ban Vas megyében elkészült egy, a teljes turisztikai ágazatra kiterjedő kutatás, helyzetfelmérés, egy olyan empirikus adatokkal, mélyinterjúkkal kiegészített kutatási dokumentum („Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében”), amelyre a koncepció készítésekor is támaszkodni lehetett. − A statisztikai adatok önmagukban nem minden esetben adnak pontos képet egy adott kérdés elemzése során, a csak számszerű adatokra alapozott tervezés több oldalról vizsgálva is megkérdőjelezhető. − A vízió alapú tervezési módszertant alkalmazó, Vas megyei turisztikai koncepciót eredményező tervet helyi turisztikai szakemberek készítik, akiknek napi információik, piaci benyomásaik vannak, fejlesztési, fejlődési trendeket látnak, olyan szakemberek, akik – legalább részben – világos jövőképpel is rendelkeznek saját speciális területükön.

» 6 «


3. Célkitűzések, alapelvek

A turisztikai koncepció készítésének átfogó célja Vas megye, mint turisztikai desztináció fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, továbbá egy lehetséges, Zala megyét is magába foglaló, Szlovénia (és Ausztria) irányába kiterjedő határon átnyúló turisztikai célterület vizionálása. A koncepció elkészítésének egyik fontos specifikus célkitűzése az volt, hogy áttekintse a turizmusban érintett szervezetek turizmusszervezési feladatait, meghatározza azok szerepvállalását, továbbá aktivizálja a turisztikai szervezeteket, újragondolva feladataikat, munkamegosztásukat és együttműködési lehetőségeiket, másfelől pedig javítsa Vas megye turisztikai versenyképességét a turizmusgazdaság komplex és koncepcionális fejlesztése révén. A koncepcióval szemben elvárás, hogy szem előtt tartsa a megvalósíthatóságot és a döntéshozók számára megerősítést adjon, alátámassza döntéseiket, segítse a turisztikai célra elkülönített források megfelelő felhasználását. E tekintetben a koncepció a megye turisztikai jövőképének kijelölésével és az ehhez szükséges lépések meghatározásával számos projektötleteket generálhat. Vas Megye Turisztikai Koncepciójának készítésekor a munkacsoportok az alábbi alapelveket vették figyelembe: Makrogazdasági megközelítés A turizmus a gazdaság több ágazatát és a társadalom számos rétegét érintő tevékenység és fogyasztási szegmens. A gazdasági tevékenységek egységes (nemzetközi és hazai) ágazati osztályozási rendszere sem képes besorolni a turizmust, az számos szakágazat együttes teljesítményével határozható csak meg. Élményközpontú fejlesztés A turizmus fejlesztése jórészt a turisták igényeiből indul ki azt vizsgálja, hogy milyen turisztikai élmények átélése érdekében vásárol(hat)ják a turisták a megyében létező vagy kialakítható turisztikai termékeket. Az élménykínálat tervezésének alapfeltétele a turisztikai termékké szervezett attrakciók és szolgáltatások felmérése és rendszerezése. A turisztikai kínálat akkor szervezhető versenyképes termékké, ha a szükséges élményeket kínáló kínálati elemek közel azonos színvonalon és mennyiségben állnak rendelkezésre.

» 7 «


Helyi társadalom mobilizációja A turizmus fejlesztésének pozitív hatásai leginkább akkor érhetők el, ha a fogadóterületek lakói minél nagyobb számban kapcsolódnak be abba. Ennek érdekében a helyi lakosság képzésére, a sikeres vállalkozási és munkaerőpiaci lehetőségek bemutatására, valamint a helyi lakosokat képviselő szervezetek bevonására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Káros környezeti és társadalmi folyamatok visszaszorítása A fenntartható turizmus ismérve, hogy nem indít el káros környezeti folyamatokat. Ennek érdekében egyrészt vizsgálni kell a koncepcióban megfogalmazottak környezeti hatásait, másrészt pedig az érintett területek környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira is keresni kell a megoldást.

» 8 «


4. Turisztikai trendek

4.1 Nemzetközi trendek 4.1.1 Világtrendek vázlatosan 2014-re a szabadidős turizmus bővülése egyre inkább meghaladja az üzleti turizmus növekedését: Az elmúlt 5 évben a szabadidős utazások volumene 25%-kal nőtt, míg az üzleti turizmusé „csupán” 16%-kal. 2013-ban világszinten a legtöbb vendégérkezés és vendégéjszaka Németországhoz (mint küldőterület) köthető, amely turistaköltés tekintetében a 3. helyen áll. Az orosz vendégek világszinten az 5. legtöbb vendégéjszakát töltik külföldi szálláshelyeken. Franciaország az 5. legnagyobb küldőpiac az utazások száma, és 6. a vendégéjszakaszám tekintetében, míg Nagy-Britannia mindhárom kategóriában az első 4 ország között szerepel. A nemzetközi repülő jegy-foglalások mértéke folyamatosan nő (+2-3% / év). 4.1.2 Európai trendek 2013-ban az Európai Unió országaiban a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma 2012-höz képest 1,6%-kal bővült, a vendégéjszakák száma elérte a 2,6 milliárdot. A turisztikai szálláshelyek vendégforgalma kevés kivételtől eltekintve minden országban növekedett. A külföldi vendégéjszakák aránya az unióban átlagosan 45%. Az európai turizmus elsődleges küldőpiacai 2013-ban sorrendben az alábbiak: Németország, NagyBritannia, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és az Egyesült Államok. A legnagyobb mértékű növekedést elérő 5 küldőpiac 2013-ban Oroszország (10% feletti növekedés a kiutazások számában), Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kína és Németország. 2014-2016-ra 3,8%-os mértékű piacbővülést prognosztizálnak Európának, melynek legnagyobb hozzájárulói: Nagy-Britannia, Németország és Oroszország lesznek – megőrizve vezető pozíciójukat –, várhatóan a teljes európai kereslet 27%-át fedik le. Közép-Kelet-Európa számára az orosz küldőpiac az előrejelzések szerint – a politikai és gazdasági helyzet függvényében – stratégiailag jelentős lesz, a régió legfőbb 3 küldőpiaca várhatóan Németország, Franciaország és Oroszország lesz. 2019-re az előrejelzések az orosz vendégérkezések kumulált növekedését 25,3%-ra teszik, ami Kelet-Közép-Európa számára 14,4%-os növekedést, az összes utazás tekintetében (44%-ról 40%ra) azonban mérséklődést jelentene.

» 9 «


A német pihenési célú kiutazó turizmus 2012-ben 56 milliárd Euro-s költést tudhatott magáénak, az összes járulékos költséggel is számolva azonban a német vendégek külföldi kiadásai megközelítik a 70 milliárd Euro-t. Az elkövetkezendő években további növekedés várható mind a német kiutazások számának, mind a költés tekintetében. Európában 2013-ban mind az utazások, mind a vendégéjszakák számában, mind költésben növekedés következett be. Az európaiak ismét több rövidebb és kevesebb hoszszabb utazáson vettek részt. Az európai turisták legalább 4 éjszakás utazásuk során (maximum 3 válasz megjelölése mellett) legfőbb utazási motivációit a táblázat felső sora mutatja, annak további sorai a Vas megyei vendégforgalmi adatok alapján fő küldőpiacoknak tekinthető országok lakosainak fő motivációit hivatott ismertetni:

Európa / Ország Ausztria Csehország Németország Szlovákia Magyarország

Víz / Nap (46%)

Természet (30%)

Kultúra (25%)

Városlátogatás (23%)

Aktív turizmus (14%)

47% 41% 44% 50% 51%

38% 54% 38% 32% 30%

38% 18% 27% 28% 20%

30% 20% 21% 22% 35%

25% 25% 20% 11% 7%

Wellness /gyógyturizmus (13%) 24% 20% 15% 21% 20%

Eseményturizmus (13%) 9% 7% 5% 9% 10%

Korcsoportok szerinti bontásban a motiváció az alábbiak szerint alakul:

15-24 25-39 40-54 55+

Víz / Nap

Rokonlátogatás

Természet

Kultúra

48% 51% 53% 36%

38% 40% 30% 33%

21% 28% 31% 35%

25% 22% 25% 28%

VárosAktív látogatás turizmus 29% 22% 22% 23%

15% 15% 5% 10%

Wellness /gyógyturizmus 10% 11% 13% 15%

Esemény 17% 9% 6% 5%

2013-ban az internetes foglalások száma 10%-ot meghaladó mértékben nőtt. A mobil eszközökön (mobil, tablet) keresztüli útfoglalások ugyan még kevésbé jellemzőek, de a szállodai foglalások 70%-a már okostelefonon keresztül, egyre gyorsabban és spontánabb módon történik (24 órán belül születik utazási döntés), így a spontán utazási döntések és a mobil eszközök (pl. foglalási alkalmazások) további térnyerése várható. Világszerte jelentős utazás előtti (valamint közbeni és utáni) információforrássá vált a social media. Az előzetes becslések szerint a mobil eszközök 5 éven belül a legjelentősebb ügyfélszolgálati eszközzé válhatnak, emellett 2017-re az online turisztikai értékesítések több mint 30%-a okostelefonon keresztül fog megvalósulni. » 10 «


4.1.3 Határmenti, regionális folyamatok Ausztria- Burgenland A Vas megyével szomszédos Burgenland a maga határmentiségével, természetrajzi tagoltságával, kulturális kínálatával, műemlékeivel, hasonló adottságokkal rendelkező desztináció mint Vas megye. Termálfürdői, falusi turizmusa és az ehhez kapcsolódó borkultúrája mind adottságbeli hasonlatosságot jeleznek. Termálfürdőik a wellness szolgáltatások mellett komoly rehabilitációs központok is egyben, ahol minőségi szálláskapacitások állnak a vendégek rendelkezésére. Borászati és gasztronómiai turizmusuk egyik központja Rust, ami az ágazat oktatási és képzési központjaként is szolgál. A falusi vendégfogadás Bauernhof-jai, Buschenschank-jai – a jól kiépített és karbantartott (tematikus) utak részeként – igazi idilli környezetet teremtenek az odalátogatók számára. Fejlesztéseik a már meglevő szolgáltatások színvonalának emelését célozzák, és a mind nagyobb fokú hálózatosodást segítik elő. Menedzsment szervezeteik többszintűek és irányításukkal, programjaikkal, marketing munkájukkal a helyi adottságok mind teljesebb kihasználtságát célozzák, többek között új célcsoportok megnyerésével. A tartomány turizmusát önálló turizmus törvény szabályozza, amelynek módosítása 2015-ben várható. Mind a helyi (Tourismusverein), mind a térségi turisztikai szervezetek (Regionalverband) létrehozását a községek előterjesztésére a tartományi kormány engedélyezi. A turisztikai egyesülések a Burgenland Tourismus szervezetével együttműködve, szigorúan szakmai alapon irányítják a térség turizmusát. A megyénkéhez hasonló adottságokkal rendelkező Burgenland turisztikai teljesítménye mind a vendégek, mind pedig a vendégéjszakák számát tekintve jelentősen meghaladja Vas megyéét. 2013-ban 917.000 vendég 2.750.000 vendégéjszakát töltött el a térségben, ami több mint duplája a Vas megyei adatoknak, Burgenlandban azonban a vendégérkezések 81%-a a belföldi keresletnek köszönhető. A főbb küldőországok: Németország, Magyarország, Csehország és Szlovákiaa a 174.000 Burgenlandba látogató külföldi több mint a felét a németországi vendégek adják. Szlovénia – Muravidék Pomurje Lendvától Muraszombatig 27 település felölelő, igazi határ menti kisrégió, amely Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal is határos. A régióra jellemző, hogy erősen periférikus elhelyezkedésű, a centrumtérségek távoliak és viszonylag nehezen megközelíthetők.

» 11 «


A régió turizmusa jelentősnek számít az országban, elsősorban az egészség-, a vadász- és a falusi turizmusnak köszönhetően. A Szlovéniába érkező turisták 7,4%-a régióba látogat, igaz, hogy a belföldi turisták aránya (57,9%) jóval magasabb az országos átlagnál (34,7%). Valószínűleg a régióban található egészségturisztikai desztinációknak köszönhető, hogy a Szlovéniában mért vendégéjszakák közel tizede a régióban realizálódik. Az osztrák határ közelségének köszönhetően a külföldi turisták 65,6%-a Ausztriából érkezik. Az elmúlt évtizedek turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően műemlékei, történelmi településközpontjai megújultak, turisztikai látványossággá váltak. Fejlesztéseik a bor- és gasztronómiai turizmus, valamint a természetes tájba ötvözött attrakciók bővítésére irányulnak. Vonalas létesítményeik és szálláshely-kapacitásaik minőségi fejlesztése az elkövetkező évek feladata.

4.2 Magyarország turisztikai jellemzői A turizmus interszektorális jellegéből adódóan – különböző mértékben – számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá. A legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, amely gazdasági ág – bruttó hozzáadott értékkel mért – teljesítménye Magyarországon már harmadik éve emelkedik. 2013-ban (az előzetes becslések alapján) a növekedés 1,4% volt, ami közel áll a nemzetgazdaság átlagos GDP-növekedéséhez. Magyarország kereskedelmi szálláshelyein a 2009-2012. időszak során jelentős változások zajlottak le: 2009-ben a vendégszámban erős, mintegy 6,5%-os visszaesés realizálódott, melyhez közel azonos mértékű vendégéjszakaszám-csökkenés párosult. Ezt követően, 2010-től a legtöbb turisztikai régióban vendég- és vendégéjszakaszám növekedés figyelhető meg, amelynek eredményeként 2012-ben 8,38 millió vendég összesen 21,8 millió vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele a 2009-2010-es visszaesést követően 2011-től emelkedésnek indult, amelynek eredményeképpen az összes szállásdíjból származó árbevétel 2012-ben elérte a 152 milliárd forintot. Az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj 2010-ben érte el mélypontját (6.627 Ft), amely után az átlag szállásdíj még 2012-ben (6.975 Ft-tal) is csak megközelítette a 2008-as szintet, de azt nominál értéken sem érte el.

» 12 «


2013-ban a turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 246 ezer szobát és 636 ezer férőhelyet biztosítottak az év folyamán a vendégek számára. A szobák és férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken volt elérhető. 2013-ben a 8,9 millió külföldi és belföldi vendég 5,3%-kal több éjszakát töltött itt el, mint 2012-ben. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nőtt. A beutazó forgalom erős területi koncentráltságot mutat: a vendégéjszakák több mint felét a fővárosban és további egynegyedét a Balaton turisztikai régióban regisztrálták (Hévízzel és Zalakarossal). A külföldiek a legtöbb vendégéjszakát Budapesten, Hévízen és Bükön töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek 2013-ban összesen 299 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 10%-kal több az előző évinél. 2013-ban a bevételekben a szállásdíj-bevétel aránya 56%, a szálláshelyi vendéglátásé és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeké egyaránt 22–22% volt. 2013 végén a kereskedelmi szálláshelyeken kívül 1466 településen 36 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 94 ezer szobával és 214 ezer férőhellyel várta a vendégeket. Az egyéb szállásadás vendégforgalmára a belföldi vendégek túlsúlya jellemző. 2013-ban csupán a magyar lakosság egyharmada vett részt belföldi utazáson. A turizmusra ható tényezők (pl. lakóhely, gazdasági aktivitás, iskolai végzettség) jelentős eltéréseket mutatnak. Az utazások legfontosabb motivációja a szórakozás, pihenés, illetve rokon-barát látogatás volt – az utazással töltött idő túlnyomó részére e célok valamelyike miatt került sor. Az utazások főként közeli területekre, jellemzően a saját régióba irányultak. A magyar lakosság kétharmada azonban kimaradt a turizmusból, nem vett részt többnapos turisztikai utazáson. Ennek legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya volt. 2013-ban 44 millió külföldi 1268 milliárd forintot költött hazánkban. A külföldi látogatóink kétharmada egy napnál rövidebb idő töltött Magyarországon, illetőleg elsődleges célként átutazott az országon. A több napra érkezők 85%-ban turisztikai céllal érkeztek, főként üdülés, rokon- és barátlátogatás, valamint egészségturisztikai céllal. A külföldiek 2013-ban átlagosan 1,9%-kal több napot maradtak az országban, mint az azt megelőző évben.

4.3 Vas Megye turizmusának helyzete 4.3.1 Vas Megye turisztikai adottságai Vas megye Magyarország legnyugatibb megyéje, a Nyugat-dunántúli statisztikai régió része, Ausztriával és Szlovéniával határos. Viszonylag kis területe (3336 km2) ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye sajátos természeti erőforrásai közé sorolhatók domborzati értékekben gazdag tájai, különösen a szubalpin középhegységi és dombsági tájak. A hivatalos természetvédelmet is élvező Kőszegi-hegység és az Őrség területe méltán váltak a kirándulóturizmus célterületeivé. » 13 «


Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következtében a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdők kiépítését tették lehetővé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdők kiemelt szerepet töltenek be: Bük és Sárvár fürdője nemzetközi jelentőségű, és a külföldről hazánkba irányuló gyógyturizmus elsődleges célpontjai közé tartoznak. A szálláshelyet is igénybe vevő idegenforgalom területi megoszlása a megyében igen egyenlőtlen. A legfrekventáltabb terület mind szállásférőhelyek, mind pedig az eltöltött vendégéjszakák kiugróan magas arányával Bük térsége, ahol maga a városka (azaz a közigazgatásilag hozzá tartozó Bükfürdő) adja a szálláshely-kapacitás túlnyomó részét. A vendégéjszakák számának területi megoszlása 2012-ben az alábbiak szerint alakult (az adatok a magánszálláshelyi vendégforgalmat is tartalmazzák):

» 14 «


A megye vízrajzi adottságai az egyre népszerűbbé váló vízitúrázás számára kedvezőek. A megyét mintegy 120 km hosszon átszelő Rába folyó a hazai vízitúrázók körében kimagaslóan népszerű – a folyón vezetett túrák résztvevőinek számával a Tisza után a Rába a második helyen áll. Kiemelkedő továbbá, hogy a Rába gyakorlatilag az egyetlen olyan folyó Magyarország területén, amely kisvízkor is, de különösen a közepes és a magas vízállások idején egyes szakaszaival vadvízi jellegű túrákra is alkalmas. A folyók, tavak, víztározók közül a megye több térségi jelentőségű horgászvízzel is rendelkezik. Ezek az állóvizek a nyári időszakban részben strandolási lehetőséget is nyújtanak, emellett üdülési, kirándulócélpontok is egyben. A bakancsos turizmus két kiemelkedő célpontja a megyében a Kőszegi-hegység és az Őrség területe. Az Őrség elsődleges kirándulóhelyei: Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Magyarszombatfa, Velemér, Bajánsenye és Hegyhátszentjakab. Az Országos Kéktúra útvonal mellett a másik nagy jelentőségű országos túraútvonal a Dél-Dunántúli Kéktúra, amely szintén az Írottkőről indul, és az Őrség látnivalóit érintve lép ki a megyéből. A megye táji adottságai a lovasturizmus számára is kiválóak, amely még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A turisztikai kínálat színesítésére spontán gyarapszik a lovaglási lehetőséget is biztosító szálláshelyek, vendéglátóhelyek száma, illetve létesülnek az elsődlegesen lovaglásra, túralovaglásra szakosodott lovas tanyák, lovardák. Vas megye idegenforgalma potenciáljában a történeti, településszerkezeti, városképi, népi építészeti és a megőrzött egykori mesterségek, a máig élő kézműves tradíciók tekintetében is egyelőre kiaknázatlan turisztikai potenciált hordoz magában. A megye páratlanul gazdag kastélyokban, kúriákban, amelyek egy része műemléki védelem alatt áll. Egyedülálló az őrségi falvak múltban gyökerező sajátos szeres településszerkezete, amely az Őrség egyik fő látnivalója. Kőszeg, Szombathely, Sárvár történelmi városmagja, műemlékei szintén sok látogatót vonzanak. 4.3.2 Vas megyei keresleti, kínálati trendek Vas megyében 2008-2012. között a vendégszám-növekedés az országos 9%-ot jelentősen meghaladó 18%-os volt, ami az országos tapasztalatokkal ellentétes belföldi -1,8%-os vendégszám-mérséklődés és dinamikus, 48,5%-os külföldi vendégszám-növekedés eredményeként tevődött össze. Így Vas megye 2012-es vendégszáma a 214.354 belföldi és 210.492 külföldi vendég térségben való éjszakázásával összesen 424.846 vendéget jelentett az üzleti szálláshelyeken. Ez viszont máris enyhe visszaesést jelent a 2011es csúcsévhez képest, amely tendencia 2013-ban tovább folytatódott. A vendégéjszaka-számok esetében minden Vas megyei mutató kétszeres vagy háromszoros mértékben meghaladta az országos növekedést: a belföldi vendégéjszakaszám-növekedés 4,5% helyett 12,8%, a külföldi 13,8% helyett 27%-os volt, amelyből » 15 «


következően a Vas megyei összes vendégéjszakaszám-növekedés az országos 9,17%-kal ellentétben több mint 20%-os volt. Érdemes megfigyelni, hogy míg vendégszám esetében a belföldi és külföldi vendégek aránya kiegyenlített volt, addig vendégéjszaka-szám tekintetében a külföldi vendégérkezéseknek arányaiban nagyobb a volumene. A tartózkodási idő Vas megye esetében minden tekintetben az országos átlag feletti mutatót jelentett, a belföldi tartózkodási idő 2008-ról 2012-re 0,3 nappal 2,8 napra nőtt, a külföldi, noha a vizsgált időszak folyamán 15%-kal (4-ről 3,4-re) csökkent, még így is jelentősen meghaladja az országos (2,7 napos) átlagot. Az összes vendéget tekintve a tartózkodási átlag a vizsgált időszak során 3,1-3,2 éjszaka között mozgott.

Terület

Időszak

Vas megyei kereskedelmi vendégforgalmi mutatók (2008–2012) Vendégek száma (fő) Összesen

Belföld

Külföld

Vendégéjszakák száma (db) Összesen

Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)

Külföld Összesen Belföld Külföld 10 009 M 7 651 250 4 135 220 3 516 030 19 974 414 9 964 883 2,6 2,4 2,8 531 2008 V 360 047 218 346 141 701 1 105 442 539 465 565 977 3,1 2,5 4 M 7 152 912 3 924 960 3 227 952 18 715 142 9 494 979 9 220 163 2,6 2,4 2,9 2009 V 364 774 209 649 155 125 1 119 979 530 166 589 813 3,1 2,5 3,8 M 7 473 339 4 011 318 3 462 021 19 554 438 9 940 710 9 613 728 2,6 2,5 2,8 2010 V 407 004 233 652 173 352 1 316 342 665 870 650 472 3,2 2,8 3,8 10 204 10 410 M 8 021 069 4 199 318 3 821 751 20 615 517 2,6 2,4 2,7 743 774 2011 V 428 248 220 850 207 398 1 363 503 627 084 736 419 3,2 2,8 3,6 10 413 11 392 M 8 385 169 4 221 528 4 163 641 21 805 200 2,6 2,5 2,7 017 183 2012 V 424 846 214 354 210 492 1 327 586 608 757 718 829 3,1 2,8 3,4 M 109,59% 102,09% 118,42% 109,17% 104,50% 113,81% 100% 104,17% 96,43% ’08-12 V 118,00% 98,17% 148,55% 120,10% 112,84% 127,01% 100% 112,00% 85,00%

(M: Magyarország, V: Vas megye)

Belföld

Forrás: KSH

A megye kereskedelmi szálláshelyeinek 2013. évi forgalma tehát elmaradt a 2012. évitől, a szállásadók bevétele ennek ellenére növekedett. A vasi kereskedelmi szálláshelyeken összesen 418 ezer vendég foglalt szállást, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma (1,3 millió) ennél kisebb mértékben csökkent (0,2%kal). Az átlagos tartózkodási idő kissé hosszabbodott (3,2 éjszaka), és fél nappal meghaladta az országosat. A magyarok átlagosan 2,9 napot, a határon túliak pedig 3,5 éjszakát töltöttek itt.

» 16 «


A megyében a belföldi turizmus fellendülése továbbra is várat magára. Az év egészében a magyar vendégek száma 1,3%-kal, az általuk eltöltött idő pedig 0,4%-kal csökkent. A szállást foglaló vendégek közül minden második volt magyar, a forgalomból azonban honfitársaink az országosnál kisebb arányban, 46%-kal részesedtek. A szállodák szerepe egyre inkább meghatározóvá válik az elszállásolásban. A hotelek forgalma a külföldiek hosszasabb itt tartózkodásának köszönhetően egy év alatt 0,8%-kal nőtt, a panzióké viszont döntően a magyar vendégek elmaradása következtében 6,2%-kal mérséklődött. Ennek következtében a szállodákban realizálódott a vendégéjszakák 81%-a. A kisebb vendégforgalom ellenére javult a szálláshelyek kihasználtsága, sőt meghaladta az országosat is. Összességében a szállásadók a szobák 48%-át és a férőhelyek 32%-át tudták hasznosítani, ami magasabb volt az egy esztendővel korábbinál. Az átlagosnál eredményesebben üzemeltek a hotelek, a panziókban ugyanakkor a férőhelyek csupán 14%-át tudták kiadni. A szálláshelyek 2013-ban 17,6 milliárd Ft bevételt könyvelhettek el, folyó áron 6,0%-al többet, mint egy esztendővel korábban. Szállásdíjból 561 millió Ft-tal, egyéb bevételekből pedig 396 millió Ft-tal több folyt be a vendéglátók számlájára. A forgalom felét kitevő szállásdíj 57%-a külföldiektől származott. A bevétel egyötödét adó vendéglátásból 74 millió Ft-tal többet realizáltak az üzemeltetők. A bevételek 92%-át a hotelek érték el, ahol 6,9%-kal nőtt az összeg. Ennek következtében a szállodák súlya a vendégforgalomnál is nagyobb volt. A bevételek összetétele különbözött a szállodákban és a panziókban. Az előbbi egységekben a szállásdíj és az abba foglalt egyéb szolgáltatások, az utóbbiaknál viszont a vendéglátás aránya volt a nagyobb. A 2012-ben bevezetett és a belföldi turizmusban felhasználható Széchenyi Pihenőkártya egyre nagyobb szerepet tölt be a számlák kiegyenlítésében. Az év végén a szálláshelyek nyolctizede fogadta el a SZÉP kártyát. A magyar vendégek az év folyamán több mint 1 milliárd Ft értékű szolgáltatást fizettek ki a kártyával, ez az összeg a belföldi bruttó szállásdíj 28%-át adta.

» 17 «


5. SWOT analízis

Jóllehet a vízió alapú programozásban nem szükséges részletes, múltbéli erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek típusú tény-csoportosítás, de a vízió megalapozottságát, erősségét és hitelességét segíti, alátámaszthatja egy olyan analízis, ami kiterjed a Vas megye turizmusának teljes spektrumára. A tervező szakemberek a következő, általánosan vagy konkrétabban megfogalmazott meglátásaikat napi tapasztalataik, a vendégek véleményeinek összegyűjtése, feldolgozása, továbbítása során szerezték. Igyekeztek nem csak általános elvárásokat megfogalmazni, hanem konkrét elképzeléseket, meglátásokat képviseltek. Erősségek − Vas megye vendégéjszakák és vendégszám tekintetében az első desztinációk közé tartozik az országban (Budapestet nem számítva negyedik a megyék sorában). − Turisztikai potenciálja sokszínű (gyógyvizek, érintetlen táj, határvidék, római kultusz, kastélyok, templomok földje stb.). − Szakember gárdája kiváló, a térség jórészt helyi TDM szervezetekkel lefedett. − Szálláskapacitása jelentős. − Természeti, kulturális, szakrális adottságai átlag felettiek (tájemlékek, ókoriközépkori építészet emlékei, hadi és kereskedőutak, Szent Márton kultusz stb.). − Több térségen átnyúló vonzerők, hosszú távú útvonalakhoz rendelkezik csatlakozással (Kéktúra, Mária út, Szt. Márton út, Vasfüggöny (Eurovelo13) útvonal, Alpanonnia stb.). − Országos és helyi jelentőségű rendezvények terén széles spektrumú (Savaria Karnevál, Kőszegi Ostromnapok, Várjátékok, Iseumi Szabadtéri Játékok, Lamantin Jazz Fesztivál, Nemzetközi Bartók Fesztivál, egyéb hagyományőrző rendezvények stb.). − Turisztikailag innovatív megye, tetten érhető fejlesztési szándék (Vas megyei gazdaságfejlesztési program, a helyi szereplők fejlesztési szándékai jórészt ismertek). − Európai szinten is ismert, „márkázható” desztinációk (pl. Sárvár, Bükfürdő). − Az elmúlt 10 évben a jelentős épített örökséghez tartozó attrakciók egy része megújult, korszerűbb infrastruktúrával egészült ki ( kőszegi, sárvári vár). − A megye természeti területeinek jelentős részét kezelő Őrségi Nemzeti Park országos viszonylatban is kiemelten fontosnak tartja a turizmus koordinálását. Számos vidék- és turisztikai fejlesztést hajt végre, együttműködve a településekkel, azok közösségeivel, a megye turisztikai szakembereivel. − Egészségturisztikai (wellness) kínálata erős, itt található az ország két jelentős fürdője. » 18 «


Gyengeségek − Perifériális elhelyezkedésű megye, közlekedési betagolása rossz, elérhetetlenség érzése erős a turistákban (közúton 3 óra Budapest, amiből 1,5 óra út életveszélyesen forgalmas útszakasz, vasúton sok a csatlakozásokkal terhelt vonal). − A vendégéjszakák a két fürdőváros (Bük, Sárvár) turisztikai dominanciáját jelzik (a vendégéjszakák közel 90 %-a itt realizálódik, de a szálláshelyeken képződő profit a szállodák tulajdonosi szerkezete miatt jórészt elhagyja a térséget). − A rendezvények jelentős része inkább helyi értéket képvisel, mint turisztikai attrakciót (a rendezvényháló nincs turisztikai termékké fejlesztve). − Sok az egymáshoz hasonló jelmezes, történelmi vagy helyi hagyományokra építő rendezvény, azonban hiányzik a kohézió. − A tematikus- és kerékpárút-hálózat kialakítása hiányos, összehangoltsága esetleges, nincs igazi gazdájuk. − A térség nem rendelkezik a megye attrakcióit felfűző, kidolgozott turisztikai csomagajánlatokkal. − Az értékesítési csatornák hiányosak. − A fejlesztési kérdésekben szakmai döntésképtelenség jellemző. − Turisztikai összehangoltság hiánya – mindenki egyénileg fejleszt, koncepció nélkül, amelynek következtében a fejlesztések eredményei nem vagy alig érzékelhetőek. − A térség marketingkommunikációja gyenge. − A TDM munkaszervezetek gyakran szembesülnek önkormányzati és pályázati kiszolgáltatottsággal. − A desztinációk termékkínálata egyenként sokszor egysíkú. − A fejlesztések nem megfelelően célcsoport orientáltak. Lehetőségek − Meglevő épített és természeti örökségünk feltárása, turisztikai hasznosítása. − A vidék szolgáltatóinak bekapcsolása a turisztikai szektorba (a helyi értékmegőrzők, termelők, falusi szolgáltatók stb.). − Helyi termékek fokozott bevonása a kínálatba. − Összehangolt hálózatszerű fejlesztések élménnyel való feltöltése (a kerékpár- és túraút-hálózat kiépítése, meglevő elemek hálózatszerű összekapcsolása). − Attrakciók, rendezvények tematizálása (nem egy-egy rendezvényt kell eladni, hanem lehetőleg folyamatos, tematikus programsorozatot létrehozni). − Új, egyedi megközelítések, hagyományos értékek megőrzése. − Well-being érzet elérése (jólét, harmónia, élmény, egészség érzet stb.).

» 19 «


− Egyedi jellegű egészségturisztikai központok létrehozása, gyógyturiszikai szolgáltatások fejlesztése, bővítése a vendégkör igényei alapján (specializáció, fürdőközpont image, arculat kialakítása). − Az egészség- és a környezettudatos életmód középpontba való állítása, térnyerése. − Térségi turisztikai koordináló szervezet létrehozása. − A Szent Márton jubileumi évhez (2016) kapcsolódó összehangolt turisztikai termékfejlesztés, a vallási turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. − Az M86-os főút megépülésével, illetve a vasútvonalak és különösen a Csorna-Szombathely vasútvonal villamosításával, a GYSEV folyamatos kényelmi fejlesztéseivel a térség megközelítése időben lerövidülhet és kényelmesebbé válhat. − Minősítési védjegyrendszer bevezetése. Veszélyek − A koncepció társadalmasítási és programba emelési hiánya miatt nem történik érdemi változás. − Más szakterületek – vidékfejlesztés, területfejlesztés- saját koncepcióval bírnak, ami nincs összhangban a turisztikai koncepcióval. − Működőképes, finanszírozott, tenni akaró menedzsment szervezet hiánya. − Az operatív programok nem biztosítanak lehetőséget, finanszírozást a fejlesztésekhez. − Csak pontszerű fejlesztések valósulnak meg, kiragadottan a szakma által elfogadott, egymásra épülő, hálózatos tervekből, így azok multiplikáló hatása elmarad. − Az ország külföldi (küldőpiaci) rossz megítélése, a gazdaságpolitika gyakori változása. − Nem valósul meg további összefogás. − Turisztikai szabályozó rendszer továbbra sem kerül kialakításra. − Az alacsony szolgáltatási árak miatt elmaradnak a turisztikai befektetések, a meglévő turisztikai infrastruktúra leromlik. − A növekvő árversenyben a térség és szolgáltatói versenyhátrányba kerülnek. − Ökoturisztikai, stratégiai alapelveket nélkülöző magánbefektetések jelennek meg. − Szakrális/népi építészeti emlékek állagromlás következik be. − A fogyasztói magatartás esetleges változásai kedvezőtlen hatással lesznek a térség turizmusára.

» 20 «


6. A megyei helyzetelemzés főbb megállapításai

A Vas megyét is magába foglaló Nyugat-Dunántúl 2007–2013-as időszakra vonatkozó turisztikai fejlesztési stratégiája az alábbiak szerint fogalmazta meg stratégiai céljait: „Egyértelműen tisztán pozícionált, turisztikai erőforrásait tudatosan és magas szinten kiaknázó, kínálatában folyamatosan megújuló, a hazai és nemzetközi piacon is versenyképes, erős belsőkohézióval rendelkező turisztikai régió értékesítése oly módon, hogy annak a térség- és vidékfejlesztésre, az eltartó-képességre gyakorolt pozitív hatása környezettudatosan valósul meg, és a változás eredményei számszerűsíthetőek.” A tervezési időszak végén nyilvánvalóvá vált, miként azt a hivatkozott turisztikai helyzetelemzés is megállapítja, hogy a kitűzött célok csekély mértékben valósultak meg. − a térség pozícionálása egyáltalán nem történt meg; − a turisztikai szereplők identitása, tudatossága a saját vállalkozáson túl nem jellemző; − a marketing és PR eszközrendszer nem került megfelelően alkalmazásra; − a kínálat csupán egyes helyszíneket érintően fejlődött; − a térség volumenben hazai és nemzetközi piacon is versenyképes, azonban a szolgáltatások áron alul kerülnek értékesítésre; − a belső kohézió csak 2013 után kezdett erősödni; − a térség mint egységes desztináció piacra vitele nem valósult meg; − a helyi termékek kínálatba való építése hiányos; − megjelentek a környezettudatossági termékelemek megjelentek, de általánosságban nem jellemző módon. Összességében elmondható, hogy a 2007–2013-as turizmusfejlesztési stratégia a térség vonatkozásában helyes célokat, irányokat fogalmazott meg, azonban ezt nem eléggé fókuszáltan tette. Ennek köszönhetően ellentmondásosak a célok is: egyedi arculatfejlesztés, miközben 10 termékfejlesztési prioritás került meghatározásra. A stratégia céljai nagyrészt egyedileg, szigetszerűen, még nem komplex egységgé kovácsolódva valósultak meg, a helyszínek, helyi desztinációk ugyanakkor jó kiindulási alapot biztosíthatnak a továbbfejlődéshez. A stratégia meg nem valósult elemeinek többsége a térségi turisztikai szervezeti háttér hiányára vezethető vissza, így a nem koordinált fejlesztésekre, az értékesítés hiányára, az információáramlásra és a marketingmunka elégtelenségére.

» 21 «


Problémát jelentett, hogy a megvalósított vonzerő- és szolgáltatásfejlesztések elsősorban a projektgazdákat vagy a helyi desztinációkat gazdagították. A fejlesztések a szélesebb értelemben vett térségi desztinációs vagy megyei keretek között nem kerültek integrálásra, azaz a térség igazi fejlődési potenciálja nem került kihasználásra. A fejlesztések nem járultak hozzá egy egyedi szolgáltatási kínálat kialakulásához, habár a helyi desztinációk imázsa továbbra is elég erős, ami az emelkedő vendégszámokban is megmutatkozik. A megye turizmusának 2013-ban sem volt még gazdája, habár a helyi TDM szervezetek és hasonló szerepet betöltő szervezetek között a párbeszéd megindult, és remélhetőleg egyre szorosabbá válik a Vas Megyei Turizmus Szövetség 2014-es megalapításával.

» 22 «


7. Szervezeti háttér

7.1 Nemzetközi gyakorlat, turizmus menedzsment Európában A Magyarországhoz földrajzilag is legközelebb álló, általában német nyelvű nyugat-európai országok gyakorlatának ismeretében megállapítható, hogy az egyes területek turizmuspolitikája, szabályozásrendszere, a szervezeti és financiális megoldások, hangsúlyok közel sem statikusak. Az egyes régiók törvényei, a turizmus keretfeltételei és gyakorlata folyamatosan változnak, fejlődnek, ahogy a turisztikai kereslet és a felszínre kerülő konfliktusok, érdekellentétek, logikai ellentmondások vagy az egyes részterületek szabályozatlansága, adott esetben rugalmatlansága ezeket a változásokat megkövetelik. Ausztria, Svájc, Németország vagy Észak-Olaszország német nyelvű területein a regionalitás nem pusztán technikai kérdés, a tartomány nem egy optimalizáltan megrajzolt statisztikai-pénzlehívási földrajzi terület, hanem olyan történelmi régió, amelynek saját adóbevételei, megfelelő anyagi forrásai, választott parlamentje és önálló jogosultságai, nagyfokú önrendelkezése, törvényhozása, sőt kivétel nélkül saját identitása van. Ennek következtében az említett tartományok mind a turista, mind pedig saját lakosai fejében is önálló egységként, desztinációként léteznek. Függetlenül azonban attól, hogy az európai gyakorlat az önálló tartományi törvénykezés irányába hat, nem vonatkoztathatunk el attól, hogyan érnek össze, miként találkoznak az elemzett struktúrák nemzeti szinten a kormányzati, törvényhozói akarattal, szabályozással. Kik és miként végzik a célok és rendszerek összehangolását, ki a felelős az „országmárka” menedzseléséért, a nemzetközi marketingmunkáért, ki végzi a háttérkutatásokat, elemzéseket, kire vannak bízva az általános belföldi keresletélénkítő programok, projektek, ki vagy kik dolgozzák ki a közép- és hosszú távú turizmus stratégiákat, ki képviseli a turisztikai szakma érdekeit, annak megjelenítését a szabályozásban stb. Legalább ilyen érdekes és még fontosabb azonban, hogy milyen körülmények, feltételrendszer közepette zajlik az érdemi szakmai munka a desztinációk szintjén, kik és mivel hívják, fogadják, szolgálják ki az érkező vendégeket. A kiemelkedően teljesítő osztrák tartományokban kivétel nélkül a turisztikai szolgáltatók, vállalkozók szervezetei rendelkeznek a kompetenciák és az anyagi források felett, a helyi önkormányzatok képviselőtestületei helyett ők döntenek turizmus-szakmai kérdésekben, nagyrészt hozzájuk folynak be a turisztikai jellegű adók-járulékok is.

» 23 «


7.2 A turizmusmenedzsment hazai rendszere Helyi szinten hazánkban a turizmus fejlesztése nem törvényi kötelezettség az önkormányzatok számára, emellett azon önkormányzatok, amelyek a beszedett idegenforgalmi adó után kormányzati kiegészítést is kapnak, az így rendelkezésre álló forrást ugyancsak szabadon használhatják fel bármilyen – nem turisztikai - célra is. A Tourinform-irodák fenntartói 2009-ig szinte kivétel nélkül önkormányzatok, nemzeti parkok, önkormányzati intézmények voltak, a szakmai hátteret és minőséget a névhasználati jog tulajdonosaként a Magyar Turizmus Zrt. volt hivatott biztosítani. A helyi „turisztikai” döntéseket szinte kizárólag képviselőtestületek hozták, saját mérlegelés vagy legjobb esetben tanácsadók helyzetértékelése alapján, általában a helyi turisztikai szolgáltatók véleményének mellőzésével, de legalábbis nem ösztönözve őket az együttgondolkodásra. Térségi szinten a turizmus koordinálásáért, fejlesztéséért elméletileg a megyei önkormányzat volt felelős, ám ez (mivel a turisztikai „térség” értelemszerűen jórészt nem esik egybe a megyehatárokkal) akkor is csak felemás megoldás lett volna, ha az apparátusok, a megyei önkormányzatok pénzügyi és személyi háttere, alapjai ennek az elvárásnak meg tudtak volna felelni. Régiós szinten ugyancsak érdekes a kép, hiszen a Magyar Turizmus Zrt.-nek a 90es évek végén létrehozott regionális irodái (regionális marketing igazgatóságok, RMI) elméletileg összefogták ugyan a desztinációs turisztikai kínálatokat, csak hogy egyik részről – koncepcionális termékfejlesztés híján – sajnos alig volt mit összefogni. A jelenleg is érvényben lévő, mesterséges (turisztikai régiók) felosztás sem volt képes márkázható régiókat „teremteni”. Nem beszélve arról, hogy egy regionális marketingügynökség aligha képes régiós szintű desztináció menedzsmentre, mint azt a talán egyetlen márkázható hazai turisztikai régió, a Balaton turizmusának a 90-es évektől a legutóbbi időkig tartó folyamatos visszaesése is bizonyítja. A 2010-ig működő Regionális Idegenforgalmi Bizottságoknak (RIB) pedig gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a régiók turisztikai teljesítményére, szervezettségére. A hazai turisztikai intézményrendszerből tehát hiányzik a helyi és a térségi szintű, kompetens, finanszírozásában és döntéshozatalában is független szakmai felelős, még ha a „TDM-rendszer” kiépítése ebbe az irányba is hat. A felelősségek és kompetenciák évtizedes tisztázatlansága, és az ebből következő, sokszor szakmailag megalapozatlan fejlesztési és marketingdöntések, az egyedülálló szálláskapacitás-növekedés sajnos a hazai turizmus nemzetközi versenyképtelenségéhez, helyenként a „desztinációk” önkormányzatainak és a turisztikai szolgáltatók végletes eladósodásához vezettek.

» 24 «


7.3 Megyei szervezeti struktúra Vas megyében, annak szinte összes turisztikailag releváns térségében már működik helyi TDM, vagy TDM jellegű feladatokat ellátó szervezet, turisztikai egyesület, melyek egyik legfőbb jelentősége a helyi szereplők és azok turisztikai kínálatának összefogásában, bővítésében rejlik. Napjainkban, elsődleges feladataikon (információszolgáltatás, koordináció, szakmai segítség, képzések, termékfejlesztés stb.) túl kisebb-nagyobb sikerrel képviselik tagjaik érdekeit, programokat, fejlesztéseket, beruházásokat indukálva. Értelemszerűen ezek a szervezetek önállóan nem elegendő nagyságúak, és nem is feladatuk a megye turisztikai arculatának kidolgozása, kutatások finanszírozása, megyei szintű stratégia, marketingterv kidolgozása, fejlesztéskoordináció megvalósítása stb. Ebből következően kiemelten szükséges a turisztikai ágazatban olyan szervezeti fejlesztésekben gondolkodni, amilyenekre már az európai gyakorlatból ismerhetünk iránymutató példákat. Jól szemlélteti a hazai viszonyokat, hogy jelenleg több a nemzetközileg is érdekes attrakcióval bíró település (helyi szint), mint a versenyképes térségi desztináció - nem kis részben az együttműködési és a kompetenciahiány következményeként. Ahol nem működik térségi menedzsment szervezet, ott érdemes megvizsgálni a megyei szintű koordinációs szervezet (turizmus szövetség) megalakításának indokoltságát. Amennyiben valamennyi helyi TDM-szervezet, valamint a turisztikai vállalkozásokat (is) képviselő Kereskedelmi és Iparkamara és a FATOSZ megyei szervezete is részt vesz az együttműködésben, indokolt a megyei önkormányzattal partneri szövetség megkötése, így az is érdemben eleget tehet turisztikai koordinációs törvényi kötelezettségének. Vas megyében a turisztikai szereplők, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a TDM szervezetek, a TDM jellegű feladatokat ellátó turisztikai szervezetek és a Vas Megyei Önkormányzat részvételével, a vidékfejlesztési szervezetekkel is együttműködve, 2014 folyamán ezen „recept” alapján megalapították a Vas Megyei Turizmus Szövetséget. Az együttműködés első célja az egységes szakmai álláspontot tükröző, megyei turizmusfejlesztési irányok (koncepció) meghatározása, amely alapján a megyei turisztikai stratégia kidolgozása megtörténhet. Mindezek – és számos egyéb célkitűzés – mellett feladatának tekinti a turisztikai ágak és szervezetek közötti koordinációt, a jövőbeni turisztikai fejlesztéseket megalapozó kutatások ösztönzését, a megyei brand/márka építését, a megye desztinációinak piacra vitelét stb.

» 25 «


8. Vas Megye 2020: Magyarország Top Desztinációja

8.1 A megye turizmusának fejlesztési szükségletei A megye turizmusfejlesztésének szükségletei az alábbiakban foglalhatók össze: − általános infrastruktúra-fejlesztés, különös tekintettel a megközelíthetőség és térségen belüli – fenntartható – mobilitás elősegítése érdekében; − a meglévő, helyi szinten erős imázzsal, nagyrészt jó termékkínálattal rendelkező helyi desztinációk hálózatosodása; − térségi turisztikai intézményrendszer fejlesztése, amelynek tevékenységi körébe tartoznak a kutatások, fejlesztéskoordináció, információszolgáltatás, képzés, marketing, értékesítés, minőségbiztosítás. A turisztikai termékek fejlesztése esetén a prioritásokat a korábbiaknál jóval fókuszáltabban kell meghatározni, ami közvetlen hatással lehet a továbbiakban a térség pozícionálására. Ezen turisztikai termékek: − Egészségturizmus: komplex értelmezésben, gyógy- és wellness turizmus, klimatikus gyógyhely program − Kulturális és sportturizmus: vonzerők, rendezvények fejlesztése, öszszehangolása, hálózatosítása − Szelíd turizmus: aktív turizmus ágai, ökoturizmus, helyi értékek és termékek felfedezése, természetben való, mozgással egybekötött rekreáció A meghatározó szereplők között a turisták mellett mindhárom turisztikai termékfejlesztési irány esetében meg kell említeni a helyi lakosságot, mint alap humán-erőforrást. Számukra a helyi, átgondolt fejlesztésű turisztikai infrastruktúra szintén elérhetővé válik, fejleszti térségüket, s ezzel kedvező hatást gyakorol az életminőségükre, identitástudatuk kialakulására is. A helyi közösségek erősödése, a vállalkozási kedv növekedése, az otthonosság-érzet kialakulása a vendégek számára is a harmónia érzését sugallja, növeli az élmény komplexitását, mélységét, a biztonságérzetet. A fentiekben vázolt turizmusfejlesztésnek számos egyéb előfeltétele, más ágazatokra kifejtett hatása is van. Minden fejlesztés végrehajtásának középpontjában a megfelelő vállalkozói, önkormányzati, lakossági szemléletformálás, programtársadalmasítás áll. A turizmus közvetett kedvező hatásai a rájuk gyakorolt közvetlen hatásokon túl az oktatási, képzési területen kívül, a szolgáltatóipari beruházásokban, munkahelyteremtésben tükröződhetnek.

» 26 «


A „Hova szeretnénk eljutni!?” kérdés megválaszolása minden desztinációnak súlyos problémája. Még akkor is nehéz rá választ adni, ha a turisztikai régió kínálata homogén, tipizálható, több évtizedes együttműködésen alapul. Vas megye esetében – tekintettel annak sokszínűségére – sajátos arculatára különösen nehéz egyértelmű képet rajzolni. Rövid távon el kell érni, hogy Vas megye a már itt tartózkodó és a térséget újra felfedező turisták számára bővülő turisztikai attrakciók igénybevételét tegye lehetővé, a térség termékeinek értékesítésével, azok kínálatának bővítésével, fejlesztésével magasabb fogyasztási értékeket érjen el a már működő térségi turisztikai menedzsment szervezet koordinálásában.

8.2 Márkafejlesztés A márka fogalmáról nemcsak a hagyományos értelemben vett termékek és vállalatok esetében beszélhetünk, hanem a desztinációk esetében is, hiszen a turista a desztinációkhoz is társít gondolatokat, képeket, érzelmeket stb. Ennek megfelelően tehát nem a szolgáltatás, a termék vagy a desztináció maga a márka, hanem az azzal (a keresleti oldalon) társított kép. Az utóbbi évtizedekben a turisztikai piacon kialakult igen éles verseny hihetetlen mértékben ösztönözte az egyes desztinációkat a márkafejlesztésre, hiszen a kül- és a belföldi piac megsokszorozódott kínálatában a márkafejlesztési tevékenység jelenti az egyik legfontosabb lehetőséget a konkurens ajánlatok özönéből való kiemelkedésre. Ezáltal a márkafejlesztés és a vele összefüggő összes tevékenység az egyik legfontosabb eszköze a versenyképesség megtartásának. A desztinációs márkák kialakításának jelentőségével kapcsolatban a nemzetközi szakirodalom viszonyulása a következő alapvető megállapításokban összegezhető: − A desztinációs márkák válnak a közeljövőben egy desztináció sikerének vagy hanyatlásának fő okozójává. − Márkajegyek nélkül a turisztikai desztinációk a jövőben nem lesznek versenyképesek. − Az új célcsoportok és vendégek megnyeréséért folytatott küzdelemben a márkával rendelkező desztinációk jelentős előnyben lesznek a márkajelleg nélküliekkel szemben.

» 27 «


8.3 USP – a térség egyedisége A következőkben megpróbáljuk kideríteni, melyek azok a jellemzők, amikre hoszszú távon építeni lehet a térség egyediségét, ezzel megalapozva azt a profilt, amelynek hosszú távú, következetes és intenzív kommunikációja – a termékfejlesztés helyi törekvéseivel összhangban – márkajelleget kölcsönözhet Vas megyének a turizmus piacán. Egy-egy térség egyedi jellemzőinek helyes megállapítása nemcsak a márkaképzési folyamatot, hanem a termékfejlesztés és marketingkommunikáció minden területét alapvetően meghatározza. Egy-egy térség egyedi jegyeinek alulhangsúlyozásának vagy elbagatellizásálásának eredménye a térség arctalanná válása lehet, ami jelentős károkat okoz a piacon való érzékelhetőség/észlelhetőség területén. Az egyedi jegyek olyan jellegzetességek, amelyek a desztinációt a nem helyettesíthető elemekre, azaz a magkompetenciákra vagy a már meglévő, illetve tudatosan fejlesztett egyedi jellemzőkre való koncentrálás révén elhatárolják és megkülönböztetik versenytársaiktól. Az egyedi jelleg következetes kutatása és rögzítése jelentheti a kiindulópontját egy-egy térség piaci pozicionálásának. Az adott térségre jellemző egyediség definiálása az egyik fontos előfeltétele annak, hogy eldöntsük, melyik elem alkothatja saját térségünk egyediségét és melyik nem. Különösen olyan szomszédos térségek esetében bonyolult meghatározni az egyedi jegyeket, amelyek kultúrtörténetileg vagy természeti adottságaikat tekintve hasonló jegyekkel rendelkeznek. Mindemellett az egyediség fontos kapcsolódási pontot kell, hogy jelentsen a helyi lakosság, illetve a térségben működő turisztikai piaci szereplők identitásának meghatározásához, hiszen épp az egyedi jelleg jelenti az alapját annak a turisztikai profilnak, amit a térségnek a helyi lakosságot és a piaci szereplőket is beleértve, önmagából hitelesen és következetesen sugároznia kell.

8.4 Egészség-Minőség-Egyediség, mint ernyőmárka A koncepciókészítést hosszas előkészítő munka előzte meg. A tervezésben résztvevő szakemberek megállapodtak abban, hogy az általuk felvázolt vízió ki fog terjedni a turizmus minden olyan területére, amely a megyében – ha csak kiindulási fázisban is –, de megtalálható. Leszögezték, hogy a programalkotó munka alapja az „Egészség – Minőség – Egyediség” hármas kritérium lesz. Vas megyét szelíd közlekedési módokon érkező, az EGÉSZSÉG élményét kereső, azt megőrizni vágyó, minőségi, egyedi, környezettudatos attitűddel rendelkező személyek, párok, családok, baráti társaságok keresik fel. Ők azok, akik a helyi élelmiszereket vásárolva, fogyasztva, azok előállítási körülményeit, módjait megismerve, esetleg annak tevékeny részesévé is válva, a MINŐSÉGI „élménykapukat” általunk javasolt módon felkeresve, vezetővel, kitűzött útvonalakon megközelítve, felfedezésekkel, „lassú” és aktív EGYEDI élményekkel feltöltődve, harmóniában távoznak tőlünk. » 28 «


A megyei turisztikai ágak egységes vízióba történő összekapcsolása és tartalommal való feltöltése az úgynevezett „ÉLMÉNYKAPU” és „EGÉSZSÉGKAPU” rendszerén keresztül történik. „ÉLMÉNYKAPU” alatt olyan turisztikai szolgáltatást kell érteni, amelynek helyszínén a vendég a minőségi ellátáson kívül egyedi élményt is szerez, amely köthető akár az egészség-, a kulturális- és a szelíd turisztikai szolgáltatásokhoz is. „EGÉSZSÉGKAPU” a Vas megyei vendégéjszakák legnagyobb részét prezentáló fürdővárosok, melyek minőségi gyógyturisztikai szolgáltatásokkal rendelkeznek, és az „élménykapuk” felkeresésének fő kiindulási pontjai a megyén kívülről érkező turisták szemszögéből nézve.

» 29 «


9. Az Egészség-Minőség-Egyediség jegyében

9.1 Gyógy- és wellness turizmus A termálvízkincs turisztikai célú hasznosításában – összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció tervezetében foglaltakkal – az egészségturisztikai stratégia által megjelölt kínálati márkák közül a „gyógyító víz” és a „regeneráló víz” fejlesztési irányra kell a hangsúlyt helyezni a „szórakoztató víz” (wellness- és élményfürdők) típusú szolgáltatások elterjedésének fejlesztéspolitikai támogatása helyett A gyógyfürdőkben megvalósítandó fejlesztések kapcsán oly módon kell magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások kialakítására törekedni, hogy azok egy-egy gyógyfürdőre vonatkozóan egyediek legyenek. A vendégkör a desztináció választásakor figyelembe veszi, hogy a gyógyfürdő rendelkezik-e közvetlenül kapcsolódó szálláshellyel. Fogyatékossággal élők ellátására szakosodott létesítmények / gyógyközpontok kialakítása szintén erősítené megyénk (hazánk) egészségturisztikai vonzerejét. A turizmusban dolgozók a fogyatékkal élő turistákat általában lehetséges problémaforrásként kezelik, mivel a szolgáltatók nem tekintik jó költési hajlandósággal bíró célcsoportnak a mozgássérült turistákat. Ki kell emelni, hogy a szenior korosztály életkorából fakadóan valójában enyhén, vagy súlyosan mozgássérült vendégként kezelendő. A legfrissebb felmérések szerint a világ lakosságának mintegy 15%-a él valamilyen szintű fogyatékossággal. A 60 év feletti lakossággal együtt az Európai Unióban kb. 120–150 millió főt érint az akadálymentesség, legnagyobb részük a mozgássérüléssel küzdők csoportjába tartozik. Fontos megemlíteni, hogy az akadálymentesség a fenti szegmensen túl szükséges a kisgyermekes családok részére is igényként fogalmazódhat meg. Az idősödő társadalom által kialakult vendégbázisról, a jövőbeni trendekről elmondható, hogy az időskori aktivitás fokozódik, utazási gyakoriságuk növekszik, és eltolódik a magasabb minőségű szolgáltatások igénybevétele felé. A szenior korosztály jelentős része él együtt különböző mozgásszervi problémákkal, így számukra az akadálymentesítés biztonságot, kényelmet és minőséget jelent. A szolgáltatóknak fel kell ismerni, hogy az akadálymentesség elérésével valamennyi vendég számára terméket fejleszt, jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít. Mindezek ellenére a komplex, akadálymentes termékcsomagokat kínáló desztinációk száma országszerte elenyésző. Minden jel arra mutat, hogy aki ezt a piaci rést nem csupán felismeri, hanem hajlandó is áldozni rá, rövid távon lépéselőnybe kerülhet versenytársaival szemben.

» 30 «


Az egyes ortopéd-traumatológiai műtéteket követően a gyógyfürdők megfelelő szolgáltatás-fejlesztéssel be tudnak kapcsolódni a műtéti eredményt befolyásoló késői rehabilitációs ellátásba. A megye területén két nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő található. Adottságaik alapján Bük és Sárvár a régió, sőt az ország meghatározó gyógyfürdőhelyeinek számítanak. A megyében további hét településen – Borgáta, Celldömölk, Mesteri, Szombathely, Szeleste, Szentgotthárd, Vasvár – áll a fürdőzők rendelkezésére termálfürdő.

BÜK

Szeleste

SÁRVÁR

Szombathely

Celldömölk

Mesteri Borgáta

Vasvár Szentgotthárd

A gyógyfürdőkre, gyógyászati kezelésekre alapozott turisztikai attrakciók esetén célcsoportnak elsősorban az 50+ korosztály, az úgynevezett Silver csoport tekinthető, továbbá a részben, ideiglenesen, vagy véglegesen mozgásukban korlátozott személyek, valamint a sportsérülések, vagy egyéb orvosi beavatkozás miatt rehabilitációs kezelésre szorulók. A wellness- és élményfürdőkre alapozott turisztikai termékek esetén a kisgyermekes családok, fiatal párok, egyénileg, vagy csoportosan érkező vendégek képezhetik a potenciális célcsoportot.

» 31 «


9.2 Szelíd turizmus A szelíd turizmus környezettudatos gondolkodást igényel, mindig szem előtt kell tartani és elsőbbségben részesíteni a környezet- és természetvédelem ésszerű előírásait, a lakosság érdekeit, hiszen ez a helyieken túlmenően mindannyiunk érdeke és a következő nemzedék joga. A turisztikai szervezeteknek és a turistáknak egyaránt van társadalmi felelősségük a környezeti kérdésekben. A szelíd turizmus fejlesztése bölcs, hosszú távon gondolkodó irányítást és ellenőrzést igényel. Fontos az összhang az élet minden területén, így a környezetvédelemben is. Ennek megfelelően el kell érni, hogy a szabadidejükben üdülők, kirándulók úgy pihenjenek, frissüljenek fel és gyarapodjanak élményekben, hogy az még közvetetten se ártson a fogadóterületnek. Ez csak akkor valósulhat meg, ha mind a szolgáltatók, mind pedig az utazók egyaránt környezettudatosan viselkednek. Szelíd turizmus alatt az öko-, az aktív- és a falusi turizmus értjük, de más megközelítésben ide soroljuk az agro- és a slow-turizmus résztvevőit is.

KŐSZ E

G JÁ KH

ATÁR TÉ

R S ÉG

A szelíd turizmus egy szóban minősíti azt a turisztikai kínálatot, amely a vendégek természethez és a turizmushoz való viszonyát is jellemzi. A szelíd turizmus a megye nyugati és déli zöld övezetében van leginkább jelen (Kőszeg–Ják határtérség, Őrség, Vasi Hegyhát), de a Ság-hegy környezetében található szolgáltatások, attrakciók, táj és természeti értékek is ide sorolhatóak.

VASI HEGYHÁT

ŐRSÉG

» 32 «


A szelíd turizmus ághoz a megyében nem kapcsolódnak nagy szálláskapacitású szolgáltatók, jellemzően a magán- és kisvállalkozások működtetik turisztikai attrakcióikat. A tájegységi nagy térségek, mint az Őrségi Nemzeti Park területe vagy az Írottkő Natúrpark országosan elismert, kedvelt turisztikai célterületek. Az Őrség, az Alpokalja vagy a megye déli szegélyén elterülő Vasi Hegyhát szelídturisztikai szempontból kiváló fejlesztési potenciált rejt magában. Ezekben a desztinációkban a turizmus és a vidékfejlesztés szerves kapcsolata érzékelhető, fejlesztési irányaik szinte azonosak, harmonizálhatóak, így alkotják az összefüggő megyei zöld övet. Ezekből a régiókból származik a helyi és kézműves termékeket, illetve a falusi vendégasztalt kínáló szolgáltatók többsége. A térség az érintetlen természet, a biodiverzitás, a testi, lelki feltöltődés, a természetben való mozgás és kikapcsolódás régiója. A szelíd turizmus célcsoportjának tekinthetőek a kisebb létszámú, aktív, természetben való mozgást, egészséges, természetes étel fogyasztását primer értéknek tekintő, fiatal, gyermekes, alternatív közlekedési módokat együtt igénybe vevő családok, illetve a fészekelhagyó fiatalok és azok szülei.

9.3 Kulturális, vallási és sport turizmus A kulturális (örökség) turizmus a turizmus legdinamikusabban fejlődő ága, mely egyre inkább a specializáció felé halad. A turisták nem csupán kalandot keresnek, hanem kultúrát, történelmet, régészetet, és nem utolsó sorban kapcsolatot a helyi lakossággal. A kulturális turizmushoz kapcsolódó tematikus utakat gyakran nevezik turisztikai terméknek, ám létesítésüknek különböző okai lehetnek: néha teljesen új termékként kerülnek kialakításra, néha azonban csupán eszközként szolgálnak meglévő (gyakran újrapozícionált) látnivalók interpretálására. Egy tematikus út felkeresése azt jelenti, hogy a turisták az útvonal (szinte) minden pontját meglátogatják. A tematikus utak természeti vagy mesterségesen létrehozott látnivalókat kötnek össze egy bizonyos téma alapján, s ezek a látnivalók a közlekedés valamely formájának segítségével megközelíthetők. Különbséget kell azonban tennünk a kulturális útvonalak és a tematikus utak között. Több gyakorlati példa és személyes tapasztalat is igazolta, hogy lényeges eltéréseket kiemelő határvonalat kell húznunk a két fogalom közé. Ez a határ pedig a kulturális útvonalak által képviselt, a kultúrából táplálkozó hozzáadott érték kell, hogy legyen. A turizmus szempontjából fontos vonzerő lehet az épített örökség. A templomok és székesegyházak nem csupán vallási, hanem műemléki jellegüknél fogva is vonzanak látogatókat. Vas megyében található Magyarország egyik legjelentősebb román kori emléke, a Jáki templom. Jóllehet a megyében igazi nagy búcsújáróhely nincs, a vallási turizmus jelenléte ennek ellenére tetten érhető. Kedvező körülménynek tekinthető, hogy Szombathely római katolikus püspöki székhely, ami módot ad jelentős tömegeket vonzó egyházi rendezvények megtartására is. Ezen kívül a megyeszékhely, mint Szent Márton » 33 «


szülőhelye is jelentkezhet vallási turisztikai célpontként. A vallási turizmus potenciális célpontját jelentheti továbbá Celldömölk, a „magyar Mariazell”, Körmend a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László révén és Csehimindszent Mindszenty József bíboros kapcsán, valamint a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templom, Gencsapáti, Vasvár, vagy a velemi Szent Vid hegyen álló kápolna is. A térségen áthaladó nemzetközi zarándokutak (Szent Márton út, Mária út) pozitív hatást gyakorolhatnak a megye vallási turizmusára. A kastélyok és várak sokhelyütt jelentős szerepet töltenek be az idegenforgalomban, ennek megfelelően Vas megyében is jobb kihasználásukra kellene törekedni. A megye számos kulturális eseménynek ad otthont. Noha nemzetközi jelentőségű, nagyobb számú turistát vonzó esemény viszonylag kevés van, a Savaria Történelmi Karnevál rendezvénysorozata a hazai rendezvények között is kiemelkedőnek mondható. A helyzetértékelés során megtörtént a kulturális, rendezvény és sport kínálat számbavétele, rendszerezése, azonban ezek turisztikai termékké való fejlesztésének számos akadálya van. Alapvető hiányosság, hogy a megye kulturális értékei nem általánosan ismertek, a helyi rendezvények szezonális jellegűek, szervezésük során az időpontütközések komoly problémát jelentenek, kevés az elérhető forrás. Célcsoportnak tekinthető e területet érintően minden olyan korosztály, mely befogadó, nyitott, érdeklődő a kulturális, vallási értékek iránt, érkezzen akár egyénileg, akár csoportosan. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúsági turizmusban résztvevőkre, hiszen a diákok jövőképének kialakításában a kulturális turizmusnak jelentős szerepe lehet. A sportturizmus kérdését vizsgálva megállapítható, hogy bizonyos szintű turisztikai hatással valamennyi nemzetközi sportrendezvény, illetve edzőtáboroztatás is bír, hiszen az adott eseményre a világ vagy a kontinens több országából is érkeznek sportolók, kísérők, szervezők, akik turisztikai szolgáltatásokat mindenképpen igénybe vesznek (szálloda, transzferszolgáltatások, étkezés, pénzváltás, ajándékvásárlás, közlekedés). A nemzetközi sportesemény tehát legyen bármilyen kicsi is, a fogadóterület turizmusa számára mindenképpen addicionális turisztikai forgalmat generál, ami szezonhosszabbító, bevételnövelő hatása mellett arra is alkalmas – még ha csak egy rendezvény idejére is – hogy kevésbé ismert vidéki helyszíneket kapcsoljon be a turisztikai vérkeringésbe. A néhány éve elindított stadion-rekonstrukciós program megyénket is érinti, és sportturisztikailag kitörési pontot jelenthet. A labdarúgás infrastruktúrájának fejlesztését, a sportlétesítmény ellátottság javítását célul kitűző beruházási program, amelynek során a labdarúgó stadionok által nyújtott alap és kiegészítő szolgáltatások minőségét érdemben javító beruházások (ülőhely-lefedés, világítás és hangosítás kiépítés, nézőtér és kiszol» 34 «


gáló létesítmény rekonstrukció) megvalósítására kerül sor, komoly lehetőségeket hordoz magában: megteremti a nemzetközi jelentőségű sportesemények rendezésének eddig hiányzó feltételeit.

9.4 Egyediség (autenticizmus), versenyképesség A turisztikai termékfejlesztés mindig egy tágabb fejlesztési stratégiai folyamat része. A fenntartható fejlesztés eszköze, mely figyelembe veszi az adott desztináció egyedi attrakcióit, autentikus, élvezi a helyi közösség támogatását, megóvja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetet, eredménye a versenytársakétól jól megkülönböztethető. Mindig a piaci igényekre és tendenciákra épít, melyet ideális esetben piacfelmérések és elemzések előznek meg. Konzultáció – koordináció – együttműködés: nélkülözhetetlen kulcselemek a folyamatban. Az együttműködés nem csupán az adott desztináción vagy terméken belüli szereplők között fontos, hanem pl. szomszédos térségekkel is, a kölcsönös előnyök minél jobb kihasználása érdekében. A piaci igényeknek megfelelő, sikeres és fenntartható turisztikai termékfejlesztés, mely kielégíti az innováció – megkülönböztethetőség – autentikusság hármas követelményét, tulajdonképpen egy három lépcsős folyamat: − a jelen helyzet felmérése, − a lehetőségek azonosítása, valamint − az adott desztináció turisztikai céljainak és prioritásainak meghatározása. A termékfejlesztés folyamata komplex, sokszereplős, ezért (is) igényli egy koordináló szervezet közreműködését, mely irányítja, összehangolja az egyes tevékenységeket, valamint megfelelő struktúrát biztosít a megvalósításhoz.

» 35 «


10. Vízió, beavatkozási területek

Az Egészség – Minőség – Egyediség alapelv érvényre jutásához figyelembe kell venni, hogy minden embernek, így a turistának is legfőbb értéke a saját és családja Egészsége, amelyet megszerezni, erősíteni, avagy testi, szellemi, lelki energiáit újra feltölteni érkezik a térségünkbe. Célja eléréséhez egészséges környezetet és az ezt biztosító, rekreáló körülményeket keres. Ez csak olyan Minőségi, átgondolt, komplex, hálózatos tervezéssel érhető el, amely figyelembe veszi a térségi erőforrásokat, adottságokat, lehetőségeket. A terv vázát ezért olyan Egyedi megoldások, beavatkozások adhatják, amelyekben a turisztikai szereplők (szolgáltatók, menedzsment szervezetek) megtalálhatják a helyi igényeiknek is megfelelő válaszokat a fenntartható turizmus szervezése érdekében. Ezen vízió, mint vezető gondolat mellett elindulva alakult ki a következő tervezési folyamatábra:

Munkafolyamat, tervezés

CÉLKITqZÉS

Alapeszme, elvárások

Egészség

TERVEZÉS

Minƅség

STRATÉGIA

Egyediség

» 36 «

Értelmezés,Igények

Testi,lelki,szellemiegészség megƅrzés,prevenció Pihenés,rekreáció,sport KulinárisélményekͲfeltöltƅdés Gyógyulás,rehabilitáció Kielégítƅ,wellͲbeingérzetet adó Harmóniát,komfortot,otthon élménytteremtƅ(ezlátszik?: o hon-élményt teremtő Birtoklásivágyatgeneráló Másholnemmegtalálható,’ide kelljönniérte’érzet Kialakításában,anyagában, megközelítésébenunikális


Cél:alapeszmeelérése

PrioritásokͲonkeresztül

Egészség

I. Egymásra épülƅ egészségturisztikai termékek személyre szabottreceptjénekkidolgozása,irányításirendszere

Testi,lelki,szellemiegészség megƅrzés,prevenció Pihenés,rekreáció,sport Kulinárisélmények–feltöltƅdés Gyógyulás,rehabilitáció

II. Gyógyvízre épülƅ gyógyͲ és rehabilitációs turizmus, vízi élmények, wellnessͲélményfürdƅ, gyógyhelyi jelleg kialakítása III.Természetbenvalómozgássalegybekötött kikapcsolódás,sport,szabadidƅstevékenység IV.Szellemi,lelkifelfrissüléstnyújtórendezvények, látnivalók,„tudásszomjͲoltó”élmények V.Minƅsített,egészségesélelmiszerͲésgasztronómiai kínálat

Beavatkozások

Prioritások I.EgymásraépülƅegészségͲ turisztikaitermékekszemélyre szabottreceptjénekkidolgozása II.Gyógyvízreépülƅgyógyés rehabilitációsturizmus,vízi élmények,wellnessͲ élményfürdƅ III.Természetbenvalómozgással egybekötöttkikapcsolódás,sport, szabadidƅstevékenység IV.Szellemi,lelkifelfrissülést nyújtórendezvények,látnivalók, „tudásszomjͲoltó”élmények V.Minƅsített,egészséges élelmiszerͲésgasztronómiai kínálat

I/1: Térségi vendégközpontú turisztikai kínálat, turisztikai menedzsmentfejlesztésélménykapukhozkötƅdƅen

II/1:Egészségkapukfejlesztése,gyógyászatiés REHABILITÁCIÓSkomplexumépítése,fürdƅhelyijelleg kialakítása,innovatívfejlesztések II/2:Gyógyvízreésgyógynövényekrealapozott termékek,élménykapufejlesztés III/1:„BringázzésámuljaVaskarikán”,élménykapuk felfedezésével (hálaNektek,hogynembámulj!:))felfedezésével III/2:VízitúrákazegészségértaRába,aLapincsésa Gyöngyösmentén,élménykaputólélménykapuig IV/1:Tematikusrendezvényekélménykapuszerƾ kínálata IV/2:Tematikusutakazegészségértésarrafelfƾzött élménykapukfejlesztése V/1:Egészségesgasztronómiaikínálatkialakítása, minƅsítésirendszerbevezetéseazélménykapukban

» 37 «


11. Lehetséges intézkedések I/1:Térségiegészségközpontúturisztikaikínálat,turisztikaimenedzsmentfejlesztés

I/1.a:Menedzsment szervezetkialakításaés mƾködésének támogatása

I/1.b:Kutatások, képzések,oktatás, szemléletformálás támogatása.Kiadványok, rendezvénymegjelenések finanszírozása,marketing

I/1.c:Térségi menedzsmenthez kapcsolható, szervezetfejlesztési, mƾködtetési,logisztikai, szervezési,szállítási tevékenységektámogatása

II/1:Egészségkapukfejlesztése,gyógyászatiésREHABILITÁCIÓSkomplexumépítése

II/1.a:Rehabilitációs kezeléseketbiztosítókórház, egészségcentrum létrehozása,meglevƅk fejlesztése

II/1.b:Hosszabb tartózkodási,kezelési idƅnekmegfelelƅREHAB Hotel(ek)építése

II/1.c:Agyógyulástsegítƅ eszközök,berendezések, technológiákbeszerzése, szemléletformálás, marketing

II/1.d:Fürdƅhelyijelleg kialakítása,fürdƅͲ alközpont,egyéb„vizes” attrakciók,innovatív fejlesztések

II/2:Gyógyvízreésgyógynövényekrealapozotttermék,élménykapufejlesztés

II/2.a:Turisztikailag feltárhatógyógyvízͲés gyógynövényalapú termékfejlesztƅéselƅállító központ,Élménykapu

II/2.b:KNEIPPhidegvizes –gyógynövényes gyógyászatikertek Élménykapuváfejlesztése

» 38 «

II/2.c:Gyógynövénykertek ésfeldolgozókturisztikai Élménykapuváfejlesztése


III/1:BringázzésámuljaVaskarikán,Élménykapukfelfedezésével

III/1.a:Kerékpáros(eͲbike) útvonalhálózatkiépítésea megyeteljesterületén,mely Élménykapukösszekötésével teremtimegaharmónia élményéta„Vaskarika”mentén

III/1.b:Kerékpáros(eͲbike) szervízhálózatés infrastruktúrakiépítése (kölcsönzƅk, töltƅállomásokstb.)

III/1.a:Helyitermék elƅállítószolgáltatók, vállalkozókláthatóvá tétele,Élménykapuvá fejlesztésea „Vaskarika”mentén

III/1.d:Kerékpáros turizmushozkapcsolódó kiadványokkészítése, képzésekszervezése, Élménykapuképzések, marketing

III/2:VízitúrákazEgészségértaRába,aLapincsésaGyöngyösmentén,élménykaputól élménykapuig

III/2.a:Vízitúrabázisok,kikötƅképítése, kerékpárospontokhozzákapcsolása,ezek Élménykapuvávalófejlesztése

III/2.b:Vízitúrázáshozkapcsolódóképzések szervezése,kiadványokkészítése marketingje,képzés

IV/1:TematikusrendezvényekÉlménykapuͲszerƾkínálata

IV/1.a:Megyeirendezvények tematikushálózatbafejlesztése, sport,kulturális,vallási, gasztronómiairendezvényláncok támogatása,egészség–élmény fokozása

IV/1.b:Megyei turisztikaitematikus rendezvényekhez kiadványkészítésés Ͳfelkészítés,oktatás, szemléletformálás, marketing

» 39 «

IV/1.c:Vallásitárgyú, lelkiegészségetnyújtó rendezvények turisztikaifeltárása, kidolgozása


IV/2:Tematikusutakazegészségért ésazarrafelfƾzöttÉlménykapukfejlesztése

IV/2.a:Tematikusutak fejlesztése,melyeklelki,testi ésszellemi(kulturális) feltöltƅdésselszolgálnakaz idelátogató,egészségrevágyó turistaszámára

IV/2.b:Atúrautak tematikáihozilleszkedƅ szolgáltatóifejlesztések támogatása, Élménykapuváfejlesztése

IV/2.c:Túrautakhoz kapcsolódóképzések szervezése,kiadványͲ készítéstámogatása, marketing

V/1:Egészségesgasztronómiakialakítása,minƅsítésirendszerelfogadtatásaaz Élménykapuknál

V/1.a:Élménykapukhoz kapcsolódógasztronómiai szolgáltatásokfejlesztése, helyialapanyagokraépítƅ, hagyományosételek turisztikaifeltárása

V/1.b:Helyiközösségi alaponmƾködƅbeszerzési láncokkiépítésének, minƅségbiztosításának támogatásaabevezetƅ szakaszban?

V/1.c:Gasztronómiai, vendéglátásiképzések támogatása,mintaporta kialakítása,kiadványok készítése,megjelentetése, marketing

11.1 Egészség – Minőség – Egyediség (EME) egyedi megoldásokkal I/1.a: A turizmus Vas megyei menedzsment szervezetének kialakítása és működésének támogatása Az intézkedés végrehajtása során a megyei turisztikai szereplők megállapodnak abban, hogy – a Vas Megyei Turizmus Szövetség által működtetett – térségi turizmus menedzsment szervezetet állítanak fel. A menedzsment elsődleges feladata a megye turisztikai arculatának megteremtése, a fejlesztések összehangolása, új térségi turisztikai termékek fejlesztése, menedzselése, a megye desztinációinak népszerűsítése, piacra vitelének elősegítése, kutatási programok indítása. A térségi koordináción túli feladat nemzetközi együttműködések generálása, jó gyakorlatok terjesztése, megismertetése. I/1.b: Kutatások, képzések, oktatás, szemléletformálás támogatása. Kiadványok, rendezvények finanszírozása, marketing Az intézkedésben megfogalmazottak szerint itt kerülhet előtérbe a Vas megyei brand kérdése, az operatív és szemléletformálási stratégia, a marketing-tervezés, ill. a közös rendezvényi megjelenés. Szintén ezen intézkedés keretében finanszírozható a tu» 40 «


risztikai invitatív kiadványok készítése, nyomtatott és elektronikus médiai megjelenések szerkesztése, térségi turisztikai kártyarendszer üzemeltetése, más régiós turisztikai desztinációkkal való kapcsolattartás, közös fejlesztések indítása és utókövetése. Egy desztináció felépítésének alapfeltétele egy átfogó turisztikai kutatási program indítása, mely kiterjedhet a keresleti és kínálati piacra vizsgálatára, a konkurenciaelemzésre, a célcsoportok lehatárolására, és a termékfejlesztésekkel összefüggő minőségvizsgálatokra is. Ezen program végeredménye ismeretében lesz lehetőség az átfogó turisztikai ágazati cselekvési, operatív terv kidolgozására és végrehajtására. I/1.c: Térségi menedzsmenthez kapcsolható szervezetfejlesztési, működtetési, logisztikai, szervezési, szállítási tevékenységek támogatása Az intézkedés keretében itt jelenik meg egy – a megyei turisztikai koordinációhoz tartozó technikai szervezet – fejlesztési, fizikai beavatkozásokat elvégző munkaegységének kialakítása, optimalizálása és működtetése. A menedzsment által megfogalmazott programban leírt akciók és az általa végzett turisztikai segítő programok (logisztikai feladatok) technikai megvalósítása ezen intézkedés keretében zajlik. II/1.a: Rehabilitációs kezeléseket biztosító egészségcentrum létrehozása, meglévők fejlesztése Földrajzi elhelyezkedés: Vas megye gyógyfürdővel rendelkező települései, Egészségkapuk Az intézkedés eredményeként létrejöhetnek, illetve fejlődhetnek olyan gyógyvízre és gyógytermékre épülő, ahhoz kapcsolódó járóbeteg-ellátó és gyógyászati célú, egyúttal szálláshely-jellegű intézmények, amelyekben köszönhetően részben a fekvőbeteg-ellátó gyógyászati kezelésekre specializált ellátó rendszernek, a vendégek egészségi állapota a speciális, egyedi, bevizsgált gyógytermékeinkre alapuló kezelések következtében javul, vagy nem romlik tovább. Általános, humán kapacitásbéli korlátok és szakterületi átfedések okán a szolgáltatóknak más szakterületi ismeretek elsajátításával tovább kell fejleszteniük tudásukat. A meglevő turisztikai ismeretek, tapasztalatok mellett egészségügyi, szociális, idősgondozási kompetenciákkal szükséges rendelkezniük a támogatás, minősítés elnyeréséhez. II/1.b: Hosszabb tartózkodási, kezelési időre alkalmas REHAB Hotel/ek, megfelelő gyógyászati, prevenciós célokat is kielégítő szálláshelyek építése, átalakítása Földrajzi elhelyezkedés: Vas megye gyógyfürdő hellyel rendelkező települései, egészségkapuk, ahol járóbeteg-ellátással is foglalkozó nappali gyógyászati ellátást biztosító kezelések is igénybe vehetőek. » 41 «


Az intézkedés eredményeként megépülhet egy vagy több olyan, a gyógyulást, pihenést szolgáló szállás-szolgáltató létesítmény, amelyek kifejezetten szakmai programmal, orvosi, szakellátói felügyelettel szolgálják a gyógyulni kívánó, rehabilitációs céllal oda érkező vendégeket. A hosszú tartózkodási idejű vendégek számára személyre szabott, speciális, egyedi kezeléseket kínál hozzájárulva egészségük visszanyeréséhez. II/1.c: A gyógyulást segítő eszközök, berendezések, technológiák beszerzése, szemléletformálás, marketing Földrajzi elhelyezkedés: Vas megye gyógyfürdő hellyel rendelkező települése, ahol járóbeteg-ellátással is foglalkozó nappali gyógyászati ellátást biztosító kezelések is igénybe vehetőek. Az intézkedés eredményeként olyan speciális gépek, berendezések, felszerelések, egyedi technikák, gyógytermékek kifejlesztésére, beszerzésére kerülhet sor, mellyel a speciális igényű beteg vendégek gyógyítását, gyógyulását, életkörülményeinek könnyítését tesszük lehetővé. Ezen intézkedés teszi lehetővé a gyógynövények felhasználását segítő berendezések beszerzését is. II/2.a: Turisztikailag feltárható „Gyógyvíz és Gyógynövény alapú termékfejlesztő és előállító központ”, Élménykapu Földrajzi elhelyezkedés: Vas megye gyógyfürdő hellyel rendelkező települései, vagy vele szoros együttműködést vállaló térségi, szakmai K+F tevékenységet folytató vállalkozások székhelye. Azon települések, ahol járóbeteg-ellátással is foglalkozó, nappali gyógyászati ellátást biztosító kezelések is igénybe vehetőek. Az intézkedés olyan gyógyvízre és gyógynövény kivonatokra alapuló, igazoltan gyógyhatással bíró egyedi, egészségérzetet növelő készítmények kifejlesztésére, alapanyagaik előállítására, készítésére irányul, melynek farmakológiai, terápiás hatása igazolt és turisztikai vonzerővel bír. Az érdeklődő, alternatív medicina felé nyitott vendég számára a gyógyítás ezen oldalának bemutatására irányuló törekvések is ebben az intézkedésben kaphatnak helyet. A program befejeztével a Vas megyei gyógyfürdők esetén olyan javallott kezelés, termék kerül előállításra, hasznosításra, mely egyediségével, minőségével túlmutat a hagyományos balneoterápiás kúrákon, és a vendég megelégedettségét, gyógyulásába vetett hitét fokozza. Az előállítást, fejlesztést, tesztelést élményszerűvé, láthatóvá tevő fejlesztések szintén részei az intézkedésnek.

» 42 «


II/2.b: Hideg vizes – KNEIPP gyógynövényes, gyógyászati kertek Élménykapuvá fejlesztése, nagy felületű állóvizek fejlesztése, turisztikai célú feltárása Földrajzi elhelyezkedés: A megye összes települése, ahol KNEIPP park van, vagy létesül a program ideje alatt. A megye azon települései, ahol nagy felületű, létesítendő vagy már meglevő, erre a célra alkalmas, tavi vízfelületek aktív szabadidős, sport, szelíd turisztikai feltárása, turisztikai Élménykapu rendszerébe foglalása lehetséges. Az intézkedés eredményeként olyan egyöntetűen magas minőségű, KNEIPP egészség szemléletű parkhálózat jön létre, ahol az alternatív, szelíd gyógymódok hívei helyszínről helyszínre utazva egyedi megoldású, Vas megyére jellemző, de mégis harmóniával teli Élménykapukat látogathatnak meg (KNEIPP utak, hideg vizes medencék, gyógynövény bemutatók és drog kipróbálási lehetőségek). A program során a vendég részese lesz a gyógyítás folyamatának, aktívan tesz saját egészsége megóvásáért, miközben testi-lelki felüdülésben részesül. A szabad felületű állóvizeink jobb turisztikai hasznosítása lehetővé teszi, hogy a vízhez kapcsolható turisztikai élményeken belül hiánypótló fejlesztések történjenek, növekedjen a vendégek tartózkodási ideje és erősödjön a megye fogyasztás-ösztönző képessége. II/2.c: Gyógynövénykertek és feldolgozók turisztikai Élményportává fejlesztése Földrajzi elhelyezkedés: A megye teljes területe, minden olyan település, amely a vonalas létesítmények fejlesztésével vagy jelenleg is elérhető a turisták számára. A kerteknek és feldolgozóknak helyet biztosító települések rendszere akár önálló csomagajánlatként is értékesíthető megyei attrakció lehet. Az intézkedés során olyan már meglevő, működő, vagy frissen alapított, telepített Vas megyei kertek válhatnak érintettekké, ahol a gyógynövénytermesztés, gyűjtés és drog előállítás a turista számára szakavatottan, látványosan, turisztikai termékként kerül bemutatásra. Az ilyen egyéni, vagy közösségi kertek esetén elengedhetetlen a szakmai képzések programba történő emelése, valamint az elérhető információs anyagok pontos szakmai lektorálása. Az ilyen beruházások támogatása csak azok Élménykapuvá fejlesztését, turisztikai infrastrukturális kiépítését jelentheti, mezőgazdasági, közlekedési infrastrukturális fejlesztésük nem ezen intézkedés keretei közt valósítható meg.

» 43 «


III/1.a: Kerékpáros útvonalhálózat kiépítése a megye teljes területén, amely Élménykapuk összekötésével teremti meg a harmónia élményét a „Vaskarika” mentén Tervezhetően bejárható, maximum 10 km-es szakaszokra, távolságra kiépített Élménykapukhoz kötött kerékpárút hálózat, amelyhez minden más, nem szorosan illeszkedő Élménykapu is felfűzhető a pihenőkhöz rögzített, az innen induló és kapcsolódó mintegy 20 km-es hosszúságú kitérők láncolatán keresztül. A Vas megye határrégióiban végighaladó, kijelölt, kiépített útvonal annak településeit, turisztikai attrakcióit köti öszsze. A kitérő alhálózat kiinduló pontjaitól további útvonalak indulnak Vas megye centrális területei felé, így a turista ezeket a lehetőségeket választva végigkerekezheti az egész megyét. Az utak akadálymentes kiépítése, a kerekesszékes és egyéb speciális igényű használók részére való alkalmassá tétele további célcsoport bővülést eredményezhet. A vonalas létesítmények kiépítése, kitáblázása, GPS rendszerének kidolgozása, hozzátartozó mobil applikációk fejlesztése, karbantartási szervezetének felállítása is jelen intézkedés tárgya. III/1.b: Kerékpáros szervízhálózat és infrastruktúra kiépítése Az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a kerékpáros szervizhálózatban szükségszerű, mert az út megléte nem elegendő feltétel a rendeltetésszerű használathoz. Az Élménykapukhoz kapcsolódó kerékpárkölcsönzők és leadók, szervizpontok kiépítése nélkülözhetetlen feltétel (kb. 10 km-es távolságonként). E pontokat mobil applikációkra fejlesztett kerékpáros információs (GPS) rendszer köti össze, ami garantálja az élményteli megérkezést és a probléma nélküli távozást. A kerékpár (e-bike)-kölcsönzők és töltőállomások információs irodák mellé telepítendők. Fontos az egységes e-bike (kerékpár)-park turisztikai kártyarendszerhez köthető üzemelése. Az így létrejövő komplex rendszernek szervezetileg, működtetésében a megyei turisztikai menedzsmenthez kell tartoznia. III/1.c: Helyi termék előállító szolgáltatók, vállalkozók turisztikai láthatóvá tétele, Élménykapuvá fejlesztése a Vaskarika mentén Ebbe az intézkedésbe infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések tartoznak. Olyan fogadó és bemutatóterek kiépítését, kerékpár tárolók (töltők), parkolók létesítését kell ösztönözni, ahol a turista biztonságban tudja közlekedési eszközét, csomagjait. Javasolt az egységes, a kerékpáros úthálózathoz hasonló turistainformációs rendszer kiépítése és a szolgáltatók hálózatszerű összekötésének biztosítása. Szükséges a termék, ajándék vásárlási és szállítási lehetőségének megteremtése, a helyi termék mobilitást fokozó program indítása.

» 44 «


III/1.d: Kerékpáros turizmushoz kapcsolódó kiadványok készítése, képzések szervezése, Élménykapu képzések, marketing E beavatkozás része a térképek, kiadványok készítése, megjelentetése, terjesztésén túlmenően a közlekedésbiztonsági rendszerek kiépítése. A rendőri jelenlét biztosítása, a kerékpáros sávok, közlekedési táblák, figyelemfelhívó rendszerek felfestése, rendszerbe állítása is kötelező elemnek tekintendő. Az oktatási, képzési, szemléletformálási tevékenységhez kapcsolódóan a túravezetők képzése, a szervizvezetők képzése nélkülözhetetlen (megyei, helyi szemléletformáló előadások, kampányok szervezése, mozgalom indítása a helyi autósok részére – Vigyázz rájuk! – szlogennel stb.), de a szolgáltatást végzők képzése, fejlesztése, szakmai, turisztikai, vendéglátási, nyelvi modulokkal, vállalkozásindítási, fejlesztési tanácsadás lehetőségének biztosításával legalább ilyen fontos. Az intézkedés része a helyi lakosok felvilágosítása, folyamatos informálása, ösztönzése a rendszeresebb kerékpárhasználatra. III/2.a: Vízitúra bázisok, kikötők, horgászpontok építése a kerékpáros útvonalak bekapcsolásával, ezek Élménykapuvá való fejlesztése Földrajzi elhelyezkedés: Alsószölnök-Nick vízitúra-útvonal teljes hossza (a Rába jobb és bal partja), a Pinka egyes szakaszai, illetve Kőszeg–Szombathely (esetleg Kőszeg-hegyalja), a Gyöngyös és a Szerdahelyi patak mentén való fejlesztéseknek köszönhető magasabb vízállás elérésével. Vas megyében az élővizes fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a következő módon összegezhető: a Rábára alapozott vízitúrázás estén 20 km-es szakaszokra osztva, egységesített, minősített, formailag, tartalmilag tipizált, lehetőleg akadálymentesített kikötők létrehozása szükséges, ahol a turista vízi jármű kivételi lehetőséget, kerékpárkölcsönzőt, szállást és egyéb ellátást vehet igénybe. A vízen érkező vendég információt is szerezhet a kikötőtől 10 km-nyi távolságon belül elérhető helyi élménykapukról, amelyeket a kikötő közlekedési eszközállományának igénybevételével is felkereshet. A kikötők saját területének „élménykapuvá” fejlesztése, a túraútvonalak és kerékpárutak bekötése is e programrész keretében valósulhat meg. A horgászturizmust érintően az élővizes horgászati létesítmények kiépítése, ösvények, pihenők, frissítő pontok hálózatának kiépítése, Élménykapuvá való fejlesztése sorolható az intézkedés kérdéskörébe.

» 45 «


III/2.b: Vízitúrázáshoz, horgászathoz kapcsolódó képzések szervezése, kiadványok készítése, marketing, oktatás, szemléletformálás Az intézkedés célja az információáramlás feltételeinek javítása, kiadványok készítése, vásári és egyéb megjelenés útján történő promotálása. Oktatásra, képzésre, szemléletformálásra itt is szükség van. A biztonságos vízre szálláshoz képzett túravezetőkre van szükség, a partot érést követően pedig kerékpáros, gyalogos kísérőkre és animátorokra is igény mutatkozik. A program keretén belül egy szemléletformáló projektet kell elindítani, aminek elsődleges célja a vadvízi túrázás és természetben való tartózkodás szabályainak, látásmódjának megismertetése a leendő turistákkal. IV/1.a: Megyei nagyrendezvények tematikus hálózatba fejlesztése. Sport, kulturális, vallási, gasztronómiai rendezvényláncok támogatása, Egészség – Élmény fokozása, kapuvá fejlesztése Földrajzi elhelyezkedés: A megye teljes területe, annak minden olyan települése, régiója, amely saját, helyi értékkel bíró rendezvényén túl turisztika termékként megfogalmazható, vendégfogyasztást generáló, a megyei rendezvénynaptárba felvehető látványosságot, attrakciót tart fenn. Az intézkedés eredményeként létrejöhet egy tematizált, speciálisan Vas megyei rendezvényháló, mely a sokrétű igényeknek megfelelően minőségi, egyedi, turisztikailag is értelmezhető, látogatható a különféle igényeket megfogalmazó vendégek számára. Ide sorolhatók a hagyományőrző, gasztronómiai, zenés, kulturális stb. rendezvényláncok, ahol a vendég az attrakción túl egyéb szolgáltatást is kaphat vendég egyedi, csak Vas megyére jellemző módon. A rendezvények szervezése, összehangolása, csoportosítása a megyei turisztikai menedzsment feladata, mint ahogy az is, hogy megtalálja a köztük levő kohéziós erőt, ami a fent említett tematikán túl bármi olyan elem lehet, ami ezeket az önálló rendezvényeket, alkalmakat összeköti. E pont támogatja a kulturális értékek feltárását, bemutatását, turisztikai termékké fejlesztését, napi attrakcióvá tételét, élményszerű feldolgozását is. IV/1.b: Megyei turisztikai tematikus rendezvények kiadványainak elkészítése, oktatás, szemléletformálás, marketing Az intézkedés része a szemléletformáló és szakmai oktatások, tanfolyamok támogatása, kiadványok készítése, a rendezvények arculatának fejlesztése, amelynek köszönhetően a sokszínű kínálat értelmezhetően követhetővé, összerendezhetővé válik, és elkerülhető az időpont-, ill. tematikus átfedés, ütközés. Eredményeként a termék fogyasztására hajlandó vendégszám növelhető.

» 46 «


IV/1.c: Vallási tárgyú, lelki egészséget nyújtó rendezvények, események turisztikai feltárása, turisztikai kidolgozása Földrajzi elhelyezkedés: A megye összes vallási kegyhellyel, tematikus úttal rendelkező települése (kiemelten Szombathely város és Szent Mártonhoz köthetően Savaria Colonia összes, érintett Vas megyei települése). Ez az intézkedés biztosíthatja, hogy 2016-ban, a Szent Márton születésének 1700. évfordulójához kapcsolódóan várható pápalátogatásra Vas megyébe érkező vendég- és zarándoktömeg turisztikai szolgáltatások iránti igényét és vallási érdeklődését egyaránt ki lehessen elégíteni. Minden olyan megyei, Szent Mártonhoz köthető kegyhelyet, érdeklődésre számot tartó helyet figyelembe kell venni, ahol turista megjelenhet. Minőségi és egyedi élmények biztosításával az elégedett vendégek a megye legjobb marketing-hordozóivá válhatnak lakóhelyükre visszatérve, amely potenciális vendégkörbővülést és fogyasztásnövekedést jelenthet a jövőre nézve. A programok összeállításakor minden olyan zarándokútvonalat, garantált egyéni vagy csoportos vallásgyakorlást biztosító helyet, spirituális élmény megélését lehetővé tevő területet számba kell venni, amely célterületté válhat. A kapcsolódó események megrendezésére alkalmas helyeket szükség szerint kell fejleszteni vagy kiépíteni, törekedve arra, hogy a vallási turizmus vendégei a saját, lelki béke eléréséhez kötődő élményüket Vas megyében élhessék meg. Fontos, hogy ez ne egyszeri turisztikai alkalom maradjon, hanem az évforduló eseményei, élményei által generált, fenntartott érdeklődés folyamatos keresletet indukáljon. IV/2.a: Tematikus utak fejlesztése, amelyek lelki, testi és kulturális feltöltődést nyújtanak az ide látogató egészségre vágyó turista számára Az intézkedés során olyan, eddig inkább csak nevükben létező, kevéssé ismert útvonalakat kívánunk turisztikai termékké fejleszteni, melyek a turisztikailag feltáratlan vidékeken futva kötik össze hálózattá szervezve az elszórt Élménykapukat, mellyel azok a vidék aktív gazdasági szereplőivé válhatnak (Mária út, Szent Márton út, Vasfüggöny, Katonák útja, Termálút, Alpannonia stb.) IV/2.b: A túrautak tematikáihoz illeszkedő szolgáltatói fejlesztések támogatása, Élménykapuvá fejlesztése Az intézkedés során javasolt a tematikus utak közelében található, az Élménykapu definíciónak és minősítési rendszernek megfelelő szolgáltatók, látványosságok, természeti, táji értékek, épített vagy természeti emlékeinek turisztikai célú feltárása, turisztikai infrastrukturális fejlesztése.

» 47 «


IV/2.c: Túrautakhoz kapcsolódó képzések szervezése, kiadványok készítésének támogatása Az intézkedés végrehajtása során animátorok, Élménykapu-üzemeltetők képzése zajlik, melynek keretében mind a tematikus utakról, mind pedig a saját porták működtetéséről minden szükséges információt megkapnak a résztvevők. Az utakhoz kapcsolódó kiadványok, térképek, szolgáltatói kiadványok és megjelenések is ide sorolandóak. V/1.a: Élményportákhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése, helyi alapanyagokra építő hagyományos ételek turisztikai feltárása Földrajzi elhelyezkedés: A megye teljes területén működő valamennyi Élménykapuhoz kapcsolódó szolgáltatók, valamint önkéntesen vállalt, de a kötelezően elfogadott minősítő rendszerhez csatlakozó egyéb gasztronómiai szolgáltatók telephelyei. Az intézkedés része a szükséges infrastruktúrafejlesztés és a gasztronómiai szolgáltatások (helyi specialitások, étel- és italkülönlegességek újrafelfedezése, egységes kínálati, szervírozási módok) bevezetése. Támogatható a helyi bor és egyéb italok bevonása a gasztronómiai kínálatba, javasolt a Mártonhoz kapcsolható helyi szimbólumok minősítő jegyként való alkalmazása. Népi ételeink (dödölle, langalló, tökmagolaj, sterc, böllér ételek stb.) újragondolt változatai jelenjenek meg a kínálati palettán. V/1.b: Helyi közösségi alapon működő beszerzési láncok kiépítésének, minőségbiztosításának bevezetési támogatása Az intézkedés keretein belül cél egy megyei gasztronómiai védjegy (márka) megalkotása, kézikönyv kidolgozása, webes megjelenések, táblarendszerek elkészítése és kihelyezése, alapanyagforrások felkutatása, turisztikai célú hasznosításának, feldolgozásának segítése, kiváló minőséget igénylő és előállító szereplők összekapcsolása. V/1.c: Gasztronómiai, vendéglátási képzések támogatása, mintaporta kialakítása, kiadványok készítése, megjelentetése, marketing Az intézkedés képzési, oktatási programok indítását, szemléletformáló közös konyhaszemináriumok szervezését ösztönzi. A programrész fontos eleme egy mintakapu kialakítása, ami olyan mobil látványkonyhát takar, amely bárhol bemutató főzések helyszíneként funkcionálhat, és a helyi alapanyagokból készülő helyi ételeket, ízeket népszerűsíti.

» 48 «


11.2 Kapcsolat az intézkedések között, prioritások

IV/2.a: Tema kus utak fejlesztése, mely elveik szerint lelki, tes és kulturális feltöltődést szolgálnak az ide látogató egészségre vágyó turista számára

IV/2.b: A Túra utak tema káihoz illeszkedő szolgáltatói fejlesztések támogatása, Élménykapuvá fejlesztése

V/1.a: Élménykapukhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése, helyi alapanyagokra építő hagyományos ételek turisz kai feltárása

V/1.b: Helyi közösségi alapon működő beszerzési láncok kiépítésének, minőségbiztosításának bevezetési

I/1.a: Menedzsment szervezet kialakítása és működésének támogatása, megyei honlap (CRM) és kártyarendszer üzemeltetése

II/1.a: Rehabilitációs kezeléseket biztosító nappali kórház, egészségcentrum létrehozása, meglevők fejlesztése II/1.b: Hosszabb tartózkodási, kezelési időnek megfelelő REHAB Hotel(ek) építése

Szolgáltatás, attrakció fejlesztés „Hard” elemek II/2.a: Turisz kailag feltárható gyógyvíz és gyógynövény alapú termékfejlesztő és előállító központ, Élménykapu II/2.b: KNEIPP hideg vizes – gyógynövényes gyógyásza kertek Élménykapuvá fejlesztése II/2.c: Gyógynövény-kertek és feldolgozók turisz kai Élménykapuvá fejlesztése

II/1.c: A gyógyulást segítő eszközök, berendezések, technológiák beszerzése, szemléle ormálás

I/1.b: Kutatások, képzések, oktatás, szemléle ormálás támogatása. Kiadványok, rendezvény megjelenések

Menedzsment, képzés „Soft” fejlesztés

I/1.c: Térségi menedzsmenthez kapcsolható szerveze ejlesztési, működtetési, logisz kai, szervezési, szállítási tevékenységek támogatása

IV/2.c: Túrautakhoz kapcsolódó képzések szervezése, kiadványok készítésének támogatása

» 49 «

III/1.a: Kerékpáros útvonalhálózat kiépítése a megye teljes területén, mely Élménykapuk összekötésével terem meg a harmónia élményét a „Vaskarika” mentén III/1.b: Kerékpáros (e-bike) szervízhálózat és infrastruktúra kiépítése, kerékpáros szervező központok létesítése a „Vaskarika” mentén III/1.c: Helyi termék előállító szolgáltatók, vállalkozók láthatóvá tétele, Élménykapuvá fejlesztése a „Vaskarika” mentén III/2.a: Vízitúra bázisok, kikötők, építése, kerékpáros pontok hozzákapcsolása, ezek Élménykapuvá való fejlesztése

III/1.d: Kerékpáros turizmushoz kapcsolódó kiadványok készítése, képzések szervezése, Élménykapu képzések III/2.b: Vízitúrázáshoz kapcsolódó képzések szervezése, kiadványok készítése marke ngje, képzés V/1.c: Gasztronómiai, vendéglátási képzések támogatása, mintaporta kialakítása, kiadványok készítése, megjelentetése


Az intézkedések közötti kapcsolat a gyakorlatban a „hard”-, és a „soft” fejlesztések közötti kapcsolatot jelenti. A fejlesztések során időrendi prioritást kell kapnia a „soft” elemek fejlesztésének. Ebbe a csoportba tartoznak azon intézkedések, amelyek nem, vagy csak kis mértékben igényelnek vállalkozás-, szerkezet-, infrastruktúra-, vagy egyéb fejlesztési beavatkozásokat. A „soft” elemek között kiemelt hangsúlyt kell kapnia azon kutatási és piacelemzési programoknak, amelyek az alapját jelentik a sikeres desztinációfejlesztésnek, hiszen ezen eredményekre építve lehet megalapozott, felelős beruházási, fejlesztési döntéseket hozni. Mivel Vas megyére, mint felépítendő turisztikai desztinációra tekintünk, ezért indokolt a „soft” fejlesztési és kutatási tématerület részletes ágazati tagolása. A felosztás a fontosságot és a specializációt hivatott hangsúlyozni annak érdekében, hogy egy-egy programelem részleges megvalósulása esetén se sérülhessen a kitűzött célok megvalósulása. A „soft” elemekkel összhangban kell megkezdeni, ill. végrehajtani a „hard” csoportba tartozó intézkedéseket, a tervezett beruházásokat. Ezeket – egyrészt sokszínűségük, másrészt jelentős építési, befektetési igényük miatt (lásd vonalas infrastruktúrák, kerékpárutak) – egyetlen turisztikai szereplő sem képes önállóan megvalósítani, ezért indokolt az ágazatok közti egyeztetéseken alapuló együttműködés a „hard” elemek fejlesztése területén (pl.: a közlekedési alap infrastruktúrával együtt kiépíteni a térség kerékpáros úthálózatát).

» 50 «


12. Kapcsolódó területfejlesztési kérdések

12.1 Közlekedés A vízióban is megfogalmazott elvárásaink szerint az érkező turisták utazásaikat a térségbe (és azon belül is) a jelenleginél nagyobb arányban szelíd közlekedési eszközökkel teszik meg (vonattal, autóbusszal, kerékpárral stb.), ezért mindenekelőtt az egyénileg vagy csoportosan érkező vendégek különböző módú közlekedésének infrastrukturális hátterét kell fejleszteni. A főbb vasútvonalakat illetően a villamosítási és pályarekonstrukciós tevékenységeken túli fejlesztésekre alig van szükség, annak turisztikai kapcsolódásait érintően inkább a szolgáltatás minőségére, gyorsaságára és a komfort fokozására kell helyezni a hangsúlyt. Rendkívül fontos a nehezebben mozgó turisták (mozgássérültek, kisgyermekes családok) igényeinek fokozott figyelembevétele. El kell érni a térségi egyeztetések során, hogy minden, régiók közti MÁV szerelvényen – csak úgy, mint a jó példaként említett GYSEV vonalakon – kerékpáros kocsik is közlekedjenek, ahol korszerűen rögzített módon lehet a kerékpárok szállítását megoldani (az egyre növekvő igény miatt esetleg osztott kocsikban biztosítani annak lehetőségét, hogy a kerékpáros saját járművével együtt utazhasson). Fontos/indokolt lehet a távolabbról érkező turisták komfortigényeihez igazodva a gyermekbarát – mozgást igénylő kicsiknek kifejlesztett – kocsikon belüli Élménykapuk kialakítása. Szárnyvonalakon is igényként jelentkezik a vonatokhoz köthető kerékpáros (e-bike) szolgáltatások fejlesztése. A fő közlekedési csomópontokon, lehetőleg információs irodáknál zárt, fedett és őrzött kerékpártárolók, töltő- és szervizpontok, információs panelek, frissítő állomások, iránybusz és -taxi rendszerek kiépítése javasolt. Elengedhetetlen a közeli repterek, nagyvárosok (mindenekelőtt Bécs) átszállás nélküli, rendszeres elérése, akár innovatív megoldással, a VMTSZ által üzemeltetett „zöld” buszhálózattal). Lényeges elem kisebb-nagyobb, intermodális pályaudvarok kialakítása a turisztikai elosztópontokon (Kőszeg, Szombathely, Körmend, Csákánydoroszló, Szentgotthárd, Vasvár, Sárvár, Bük, Celldömölk). Nehéz az egészség élményét hitelesen közvetíteni az érkező turista részére abban a térségben, ahová kizárólag a 86-os, 84-es és a 8-as, kamionforgalommal (túl)terhelt, rossz minőségű főutakon lehet eljutni. A térségen belüli zöld mobilitás (például: e-bike, hidrogén vagy elektromos meghajtású autóbusz-hálózat stb.) megvalósítása elengedhetetlen része egy „zöld” térségi imázs kialakításának. Az IT technológiák alkalmazásának általánossá válása megköveteli a GPS alapú turisztikai tájékoztató-rendszerek kifejlesztését. A közlekedéssel összefüggő nehézségeket csökkentheti az egységes térségi/megyei közlekedési tarifarendszer, a turisztikai kártyarendszer megalkotása is. » 51 «


12.2 Egészségipar, alkonygazdaság A gyógyászati és szociális ellátási rendszerek kiépítése – alkonyházak, apartman jellegű idősházak, szállodák építése – a gyógyfürdővel rendelkező településeken és klimatikus viszonyaik folytán bizonyítottan gyógyhatású helyeken lehetséges. A gyógyturizmus a megye turizmusának fő bevételtermelő ágazata. Az európai öregedő, de aktív társadalom hatalmas keresleti piacot jelent régiónk számára, azonban ehhez a balneológia elfogadtatásának erősítése, valamint a szolgáltatások, létesítmények minőségi fejlesztése, a minősítési rendszer bevezetése szükséges.

12.3 Mezőgazdaság, ipar, egyéb szolgáltatások Az agroturizmus a vidék munkaerő- és humánerőforrás megtartásának fontos eszköze. A lovas-, a horgász turizmus, valamint a falusi vendégfogadás és egyéb szolgáltatások a vonalas létesítmények mentén adják a vidéki Élménykapuk hálózatának alapjait. Fejlesztésük, feltárásuk, működtetésük és rendszerbe foglalásuk elősegíti azt a jövedelempótló tevékenységet, amely élhetőbb, fenntarthatóbb falvakat eredményez, hozzájárul a hagyományok megőrzéséhez és a tájszerkezet megmaradásához. Megfogalmazott elvárás az agrárium felé a magas minőségű élelmiszer-alapanyag előállítás, az egészséges környezet megteremtése, az egyedi biodiverzitás fenntartása és a minél színvonalasabb, nyitottabb gazdálkodási módok alkalmazása, amely turisztikai termékké fejleszthető. Az ipari vállalkozások akkor tudják a turizmus érdekeit szolgálni, ha fejlesztéseik során megóvják az egészséges környezetet, minőségi termékeikkel a turizmus igényeit is szolgálják, és unikális árukínálatukkal hozzájárulnak a turisták költési hajlandóságának növekedéséhez. Az olyan beruházások, amelyek tájsebeket okoznak, túlzott hang és zajkibocsájtással járnak, valamint szag és fényszennyezéssel rontják a táj harmóniáját, nem szolgálják a turizmus érdekeit, így Vas megye turisztikailag fejlesztendő területein, tekintettel az egészségen-harmónián alapuló koncepcióra, feltétlenül kerülendők, megakadályozandók (kiemelten a bányászat). A szolgáltatási szektorban elsődleges érték a turizmus számára a vendégek igényeit kielégítő, egészség érzetüket fokozó szolgáltatások láncokba szervezett működése. Az ágazattal szembeni elvárás, hogy a humán erőforrás fejlesztésével járuljon hozzá a vendégfogadás versenyképességének fokozásához. 12.4 Oktatás, humán erőforrás fejlesztés Az oktatás vonatkozásában a turizmus igénye, hogy elérjük a képzett, magas színvonalú és egyedi megoldásokat alkalmazó, a vállalkozók igényeit kiszolgáló, korszerű tudás birtokában levő munkaerő meglétét. Ehhez fontos, hogy a munkáltatókat be tudjuk vonni az új képzési rendszerbe, mint gyakorlati képzőhelyeket is. » 52 «


13. A turisztikai koncepció kapcsolatai

Az Egészség – Minőség – Egyediség hármas alapelv talapzatán nyugvó koncepció prioritásait az öt tartópillér jelzi, melyek szilárdan rögzítik azokat az „Élmény- és Egészségkapukat”, amelyek kinyitva Vas megye teljes turisztikai kínálatát tárják elénk. A gyógyvízre alapuló termékfejlesztések, ill. az aktív, természetben való mozgást, pihenést, kikapcsolódást előtétbe helyező, a szellemi és lelki feltöltődést ígérő programok egészülnek ki a helyi gasztronómiával és a helyi értékek jól átgondolt értékesítésével, amelyre külön-külön mindhárom területnek szüksége van. A prioritások összetartó eleme a koncepció, amely a biztonsággal kínálható attrakciókat teszi alkalmassá arra, hogy turisztikai termékké formálva csomagajánlatok részeként értékesíthetővé váljanak.

Egészség

Minƅség » 53 «

V.Minƅsített,egészségesélelmiszer,helyi,egyedi gasztronómiakínálat

IV.Szellemi,lelkifelfrissüléstnyújtóegyedirendezvények, látnivalók,„tudásszomjͲoltó”élmények

III.Természetbenvalómozgássalegybekötött,változatos kikapcsolódás,sport,szabadidƅstevékenység

II.GyógyvízreépülƅgyógyͲésrehabilitációsturizmus,vízi élmények,wellnessͲélményfürdƅ

I.Egymásraépülƅegészségturisztikaitermékekszemélyre szabása,fejlesztésiͲirányításirendszere

TurisztikaiKoncepció

Egyediség


14. Összegzés

A statisztikai adatok, de a turizmusban dolgozók tanúsága szerint is, Vas megye turisztikai teljesítménye az utóbbi években, összességében - alacsony árszínvonalon - stagnál. Ez a tendencia a szakmában dolgozóknak nem meglepetés, a folyamatokból, mondhatni, természetesen következik az eredmény. Nem csupán a professzionális desztináció menedzsment-rendszer hiánya illetve gyengesége, a pontszerű, megalapozatlan fejlesztések, az elmaradott infrastruktúra, a képzetlen személyzet, a hozzá nem értő tulajdonosi kör vagy a professzionális termékfejlesztés hiánya az okai ennek. Az alacsony költés és átlagár, a stagnáló vendégéjszaka-számok és a jórészt megalapozatlan, sokszor párhuzamos fejlesztések részben arra is visszavezethetők, hogy nem volt érdemi együttműködés a térség turisztikai szervezetei között. Erre azonban megoldást jelenthet a közelmúltban megalakult Vas Megyei Turizmus Szövetség, mint a térség turisztikai szereplőinek öszszefogását, a fejlesztések és az értékesítés koordinálását, az ezekhez szükséges kutatások elvégzését célul kitűző szervezet. A két húzómárka – Bük és Sárvár – dominanciája a megye turisztikai piacán továbbra is tényként értékelendő, de nincs ok és lehetőség sem az elégedettségre: a gyógyés wellnessturizmus területén is szükségszerű a kutatásokon és nemzetközi mintákon alapuló, innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztés, amely elősegítheti a két ismert hazai márka nemzetközi piacokon történő egyedi pozicionálását. A természeti, táji értékekre, illetve a kulturális vonzerők egyediségére alapozva új vendégkört kell megszólítani: új, szelídturisztikai márkák kialakítása elengedhetetlen a térség turisztikai fejlődéséhez; nem lehet újabb évtizedig azt várni, hogy a két fürdővárosba érkező vendégek majd spontán kirándulásokon felfedezik maguknak Vas megye egyéb attrakcióit, és onnan ráadásul jelentős költéssel, számos plusz vendégéjszakával távoznak. Az európai trendek az egyre több, kisebb időtartamra szóló utazási szokások irányába mutatnak, átlagos vendégéjszaka-számot növelni még a legkeresettebb desztinációkban is komoly kihívás – nem hogy az ezek közé nem tartozó Magyarországon, ahol a rossz gazdasági helyzetből adódóan a belföldi kereslet ugrásszerű és tartós élénkülése nem várható. (Az esetlegesen dinamikusan javuló kereseti viszonyok turisztikai-gazdasági eredménye is valószínűsíthetően jórészt külföldön csapódna le). A tanulmányt koordináló Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei szerint azonban a helyzet nem reménytelen – csak nagyon sokat és nagyon konzekvensen kell dolgozni érte, a fejlesztésekre rendelkezésre álló potenciális forrásokat pedig nem elszórni, a projekteket nem letudni kell, hanem a koncepcióban és kutatásokkal megalapozott stratégiák mentén programszerűen felhasználni. » 54 «


Van lehetőség új vendégkör(ök) megszólítására; a megye határmentisége, egyedi táji-kulturális adottságai és lehetőségei turisztikailag kiaknázható vonzerő-halmazt jelentenek. Ideje lenne végre jobban odafigyelni néhány, mind ez idáig koncepcionálisan nem megcélzott potenciális csoportra, így például (többek között) a sérült illetve mozgásukban korlátozott személyek igényeire, megszólítására is. Alapvető mindehhez a párbeszéd, az együttműködés, a koordináció, de elengedhetetlen a szakmában dolgozók és vállalkozók valódi, nemzetközi versenyképességét, menedzsment-szemléletét eredményező továbbképzése is. Az Európai Unió törekvéseivel összhangban, a határon átnyúló programok létrehozása a turizmus területén is szoros nemzetközi összefogást, bizalmi együttműködést követel meg. Tekintettel arra, hogy megyénk Ausztria keleti tartományaival, Észak-kelet Szlovéniával és Zala megyével is hosszú évekre visszatekintő gazdasági együttműködést alakított ki, adottak a szorosabb és stratégiai turisztikai együttműködés lehetőségei. A hasonló adottságok, termékstruktúra és az egyedi jellegzetességekkel tarkított, mégis rokon kulturális kínálat jó alapot szolgáltathatnak ahhoz, hogy létrejöhessen térségünkben akár egy olyan, határo(ko)n átnyúló turisztikai desztináció, amely jobban látható és sikeresen értékesíthető harmadik országbeli küldő piacokon is. Fenti lehetőségek és feladatok természetesen feltételezik egy – a turisztikai folyamatokat és fejlesztéseket koordináló – térségi menedzsment szervezet meglétét, illetve a tervezés és pályáztatás, a vidékfejlesztés és a turizmus szoros együttműködését Vas megyében. A szakma által konszenzussal elfogadott legfontosabb hívószavak térségünkben, amelyeknek minden fejlesztést alá kell rendelni: egészség – minőség – egyediség; értve ez alatt a testi-lelki-szellemi egészség valamennyi vetületét, a magas minőségű, innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztést egy élményközpontú, egyedi célterület, térség létrehozása érdekében. A folyamatos koordinációs és menedzsment-tevékenység, a részterületekre is kiterjedő kutatások és a szervezettség reményeink szerint egy olyan fenntartható és sikeres turizmusgazdaság alapjait teremthetik meg, amelynek eredményeként 2020-ra Vas megye Magyarország TOP – desztinációjává válhat.

» 55 «


15. Felhasznált szakirodalom

1.

A Magyar TDM Szövetség lehetséges helye és szerepe az új magyar turisztikai intézményrendszerben a legjobb európai példák alapján Balogh Károly Zsolt, 2012. 2. Az akadálymentes turizmus fejlesztési lehetőségei Bükfürdőn – a TDMszervezet közreműködésével Pálffy Tamás Csaba, 2014. 3. Burgenland Turizmusfejlesztési Stratégiája Burgenland Tourismus, 2011. 4. Határtalan lehetőségek a határ mentén Fehérvölgyi Beáta, 2010. 5. Márkakoncepció és arculati kézikönyv a Bük-Bükfürdői Közhasznú Turisztikai Egyesület számára Chrome Kreatív Munkák Kft, 2010. 6. Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024 (tervezet) Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmusért felelős Helyettes Államtitkársága a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével, 2013. 7. Niederösterreich Turizmusfejlesztési Stratégiája Amt der NÖ Landesregierung, 2014. 8. Statisztikai tükör 2013/4 Központi Statisztikai Hivatal, 2014. 9. Steiermark Turizmusfejlesztési Stratégiája Steiermark Tourismus, 2011. 10. TDM 2.0 – a magyar turizmus térségi, helyi irányítási és menedzsment rendszerének újratervezése Horkay Nándor, Balogh Károly Zsolt, 2014. 11. Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2013. 12. Voralberg Turizmusfejlesztési Stratégiája Vorarlberg Tourismus GmbH, 2012.

» 56 «

VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ

Recommend Documents