Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet!

2010. december

XVI. évfolyam 11. szám

Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet!

JOGSZABÁLYOKKAL ELLENTÉTES A KAMARAI BIZTOSRÓL KÉSZÜLİ TÖRVÉNY A Magyar Agrárkamara áttekintette és megtárgyalta azt a készülı jogszabályt, mely törvényi szinten rendelné el egy kamarai biztos intézményének megteremtését. A köztestület számos jogszabályellenes elemet talált. E

kifogásait részletezi a Magyar Agrárkamara elnökségének közleménye. A Kormány és az Országgyőlés ıszi jogalkotási programjából a MA Elnöksége tudomást szerzett arról, hogy a félév során az agrárkamarákat érintı törvény kerül elıkészítésre, amelynek célja az agráriumnak a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény hatálya alóli kivétele, a kamara szervezeti felépítésének, mőködésének és fegyelmi rendjének meghatározása. A MA és a területi kamarák nem kaptak információt a tervezett intézkedés politikai, vagy szakmai indokairól,

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

illetve a szabályozás fıbb elveirıl. Ennek ellenére az Elnökség létrehozott egy bizottságot az új szabályozás során a jelenlegi kamarai tagság véleménye szerint figyelembe veendı elvek kidolgozására. A várt szabályozás helyett november közepén önálló képviselıi indítvány került benyújtásra „Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és mőködési feltételei kialakításának elısegítésével összefüggı egyes kérdésekrıl” címmel. A tervezet tárgyalása során – amelyet már az Országgyőlés elfogadott - a MA Elnöksége az egyes rendelkezéseket abból a szempontból vizsgálta, hogy azok megfelelnek-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve szolgálják-e a tagság érdekeit. A fentiek szerint kialakított állásfoglalását az alábbiak szerint teszi közzé: A gazdasági kamarák az Alkotmányban biztosított egyesületi jog figyelembevételével megalkotott törvényi rendelkezések alapján köztestületként jöttek létre. A Polgári törvénykönyv szerint (1) „A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetıleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.” (3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.” A gazdasági kamarákról szóló törvény szerint kereskedelmi és iparkamarákat, valamint agrárkamarákat kell alakítani. A tervezettel kapcsolatos elsı észrevétele az Elnökségnek, hogy az egységes törvény módosítása nélkül csak az agrárkamarákra vonatkozó, külön törvény megalkotása jogalkotási szempontból legalább is aggályos. Elfogadhatatlanok a törvény azon rendelkezései, amelyek a törvényesen megválasztott testületi szervek és tisztségviselık döntési és képviseleti jogát egy az agrárpolitikáért felelıs miniszter által megbízott kamarai biztos ellenırzése alá rendeli, aki a kötelezettségvállalással, valamint képviseletével kapcsolatos ügyekben a képviseleti jogot magához vonhatja.

2010. december

Ez az intézkedés sérti a jogi személyiség, önkormányzatiság, a képviseleti joggal kapcsolatos hatályos törvényi rendelkezéseket. Ugyancsak törvénysértı azon rendelkezés, amely szerint a kamarai biztos „az agrárkamara részére feladatot határozhat meg”. Erre közfeladat vonatkozásában csak törvényi rendelkezéssel kerülhet sor, egyéb feladatot pedig a tagság határozhat meg alapszabályban, vagy küldöttgyőlési határozattal. A kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. Ilyen ellenırzésre szinte minden területi agrárkamaránál sor került. Ezek az ellenırzések olyan kirívó problémákat nem találtak, amelyek a mőködés törvényes rendjébe való fentiek szerinti beavatkozást indokolná. Az Elnökség a kamarai biztos agrárkamarák gazdálkodását célszerőségi és eredményességi szempontból történı ellenırzési jogosultságát sem tudja elfogadni. A kamarák gazdálkodását a törvényi rendelkezések szerint saját Ellenırzési Bizottsága folyamatosan ellenırzi és törvényileg biztosított az Állami Számvevıszék ellenırzési jogköre is. A közbeszerzési pályázaton elnyert feladatok finanszírozására kapott források elıírás szerinti felhasználásáról a megállapodások szerint történtek az elszámolások. Ez vonatkozik a pályázaton elnyert feladatokkal kapcsolatos forrásokra is. A kormányzati szervek ellenırzése ezen területeken folyamatos volt, a felhasználást rendben lévınek találták, lényeges kifogás nem merült fel. A mőködési költségek egyébként a feladatokhoz kapcsolódó pénzeszközöket fel is emésztették. Az agrárkamaráknál meglévı – a sajtóhírekben szereplı összegeknél lényegesen kisebb – tartalék vagyon az önkéntes tagok tagdíjából, illetve a kamarák által nyújtott egyéb szolgáltatásokért befolyt díjakból származik. Az ezen vagyon feletti rendelkezés felügyelet alá vonása lényegében államosítás, és sérti az Alkotmány tulajdonhoz való joggal kapcsolatos rendelkezését. Összegezve a Magyar Agrárkamara Elnöksége – annak ellenére, hogy az agrárkamarákra vonatkozó külön törvény megalkotásának indokait nem ismeri – az új szervezeti és mőködési feltételeket meghatározó törvény elıkészítésében, végrehajtásában, a jogutódlás törvényes biztosításában résztvevı, ezzel kapcsolatos jogosít-ványokkal rendelkezı kamarai biztos kinevezését el tudja fogadni.

3. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK •

fenntartható gazdálkodás a természeti erıforrásokkal és éghajlatváltozás elleni küzdelem: a gazdálkodóknak a környezeti szempontokat gyakran a gazdaságossági szempontok elé kell helyezniük, ezeket a költségeket azonban a piac nem kompenzálja;

•

a területi egyensúly és a vidéki térségek sokszínőségének megırzése: a mezıgazdaság továbbra is az egyik legfıbb gazdasági és társadalmi hajtóerı a vidéki területeken, továbbá fontos tényezı a vidék élhetıségének megırzésében.

Ilyen vonatkozásban mind a Magyar Agrárkamara, mind a területi agrárkamarák készek a kamarai biztossal messzemenıen együttmőködni. A Magyar Agrárkamara Elnöksége a törvény elfogadott szövegének ismeretében fontolóra veszi, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Forrás: MAK

A KAP JÖVİJE 2020-IG: AZ ÉLELMEZÉSI, A TERMÉSZETES ERİFORRÁSOKAT ÉRINTİ ÉS A TERÜLETI KIHÍVÁSOK KEZELÉSE Az Európai Bizottság ma közleményt adott ki „A KAP jövıje 2020-ig: az élelmezési, a természetes erıforrásokat érintı és a területi kihívások kezelése” címmel. A közleményben megfogalmazott reform illeszkedik a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésre ösztönzı Európa 2020 stratégiához: célja, hogy Európa mezıgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá váljon. A közlemény három lehetıséget körvonalaz a további reformra. A hivatalos jogalkotási javaslatokat a Bizottság ezen elképzelések megvitatását követıen, 2011 közepén fogja elıterjeszteni. A közlemény ismertetésekor Dacian Cioloş, az EU mezıgazdasági és vidékfejlesztési biztosa hangsúlyozta, hogy „zöldebb, méltányosabb, hatékonyabb és eredményesebb” KAP-ra van szükség. Hozzátette: „A KAP nem csak a gazdálkodók, hanem valamennyi európai polgár – a fogyasztók és adófizetık – érdekeit szolgálja. Ezért rendkívül fontos, hogy politikánkat a széles nyilvánosság számára közérthetı módon dolgozzuk ki, egyértelmővé téve a gazdálkodók által az egész társadalom számára nyújtott elınyöket. Az európai mezıgazdaságnak nemcsak gazdasági, hanem környezeti értelemben is versenyképesnek kell lennie.” A Bizottság az év korábbi szakaszában nyilvános vitát és nagyszabású konferenciát rendezett a KAP jövıjérıl. A hozzászólások nagy többsége a KAP-ra vonatkozóan három fı célkitőzést állapított meg: •

fenntartható élelmiszertermelés: biztonságos és elegendı mennyiségő élelmiszer biztosítása a növekvı globális kereslet, a gazdasági válság és a nagyobb fokú piacingadozás figyelembevételével, az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében;

2010. december

A közlemény áttekinti azokat a jövıbeli eszközöket, amelyek leginkább alkalmasak lehetnek a fenti célok elérésére. A közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a közlemény kiemeli, hogy a támogatások újraelosztása, átalakítása és célzottabbá tétele rendkívül fontos, mint ahogyan az is, hogy ez objektív és méltányos szempontok alapján, az adófizetık számára közérthetı módon történjen. E támogatások rendszerének kialakításakor gazdaságossági és környezeti szempontokat is figyelembe kell venni (tekintettel egyrészt a közvetlen kifizetések „jövedelemtámogatási” jellegére, másrészt tükrözve a gazdálkodók által termelt közjavakat), az aktív gazdálkodók célzottabb támogatása mellett. A támogatások méltányosabb elosztását gazdaságilag és politikailag megvalósítható módon, a nagyobb fennakadások elkerülése érdekében átmeneti idıszak biztosításával kell megszervezni. A lehetséges közelítésmódok egyike az alapszintő jövedelemtámogatás (mely régiónként egységes lehetne, azonban nem lenne átalányjellegő az EU-ban, új kritériumokon alapulna, és maximalizált lenne); ezenfelül kötelezı környezetvédelmi kifizetés járna azokért a további (éves szintő) tevékenységekért, amelyek többet teljesítenek az alapvetı feltételességgel kapcsolatban elıírtaknál (például takarónövényzettel való borítás, vetésforgó, állandó legelı vagy ökológiai célú ugaroltatás); ezt uniós szinten meghatározott, különleges természeti korlátokra vonatkozó kifizetések és a vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetett összegek egészítenék ki; ezenfelül egy korlátozott mértékő, termeléstıl függı kifizetési lehetıség állna rendelkezésre a különlegesen kímélı típusú gazdálkodás részére (hasonlóan a KAP állapotfelmérése keretében, a 68. cikkben bevezetett jelenlegi lehetıséghez). Egy egyszerő, testreszabott támogatási rendszer fokozná a kis gazdaságok versenyképességét, csökkentené a bürokráciát és hozzájárulna a vidéki területek életképességéhez.

4. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

A piaci intézkedéseket, köztük az állami intervenciót és a magánraktározási támogatást illetıen valószínőleg lenne mozgástér az intézkedések korszerősítésére és egyszerősítésére, valamint lehetıség szerint új elemek bevezetésére az élelmiszerlánc mőködésének javítására tekintettel. Noha az említett mechanizmusok voltak a KAP hagyományos eszközei, az egymást követı reformok fokozták az unió mezıgazdaságának piacorientáltságát, és ezek az intézkedések immár csak a biztonsági háló szerepét töltik be, olyannyira, hogy a közraktárak gyakorlatilag már meg is szőntek. A piaci intézkedések a közelmúltban, 1991-ben még a KAPkiadások 92%-át tették ki, 2009-ben viszont a KAP költségvetésének már csak 7%-át fordították erre a célra. A vidékfejlesztési politika elısegítette a mezıgazdasági ágazat és a vidéki területek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát, azonban erıs igény jelentkezik arra, hogy horizontális módon valamennyi programba teljes körően integrálják a környezetvédelmi, éghajlat-változási és innovációs szempontokat is. A közvetlen értékesítés és a helyi piacok fontossága, valamint a fiatal gazdálkodók és a piacra újonnan belépık különleges igényei a figyelem középpontjába kerültek. Az új KAP-ba még jobban beépül majd a LEADER-megközelítés. A nagyobb hatékonyság érdekében felmerült az eredményközpontúbb megközelítés felé való elmozdulás lehetısége is, lehetıség szerint a célok számszerősítésével. A jövıbeli vidékfejlesztési politika új elemét kell, hogy képezze egy olyan kockázatkezelési eszköztár, amely elısegíti a piaci bizonytalanságok és a bevételingadozás jobb kezelését. A termelési és bevételi kockázatok kezelésére különbözı opciókat kell elérhetıvé tenni a tagállamok számára egy új, WTOkompatibilis bevételstabilizáló eszköztıl kezdve a biztosítási eszközök és befektetési alapok fokozott támogatásáig. A közvetlen kifizetésekhez hasonlóan a támogatásokat objektív szempontok alapján újra el kell osztani, ám a lehetı legkisebbre korlátozva a jelenlegi rendszer esetleges komoly fennakadásait. Az említett fıbb kihívások kezelése érdekében a közlemény a KAP jövıbeli irányára vonatkozóan három lehetıséget körvonalaz: 1) a KAP legégetıbb hiányosságainak kiigazítása fokozatos változtatásokkal, 2) a KAP zöldebbé, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá tétele, valamint 3) a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések helyett a környezeti és éghajlatpolitikai célok elıtérbe helyezése.

2010. december

A Bizottság mindhárom lehetıségre vonatkozóan javasolja a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását. Az 1. pillér a közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a szabályokat egyértelmően uniós szinten határozzák meg, a 2. pillér pedig a többéves vidékfejlesztési intézkedéseket öleli fel, amelyekre vonatkozóan a lehetıségek keretét szintén uniós szinten határozzák meg, de a programok végsı kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre, közös igazgatás keretében. További közös elem mindhárom lehetıség tekintetében az az elgondolás, hogy a közvetlen kifizetések jövıbeli rendszerét nem múltbeli referencia-idıszakok, hanem objektív kritériumok alapján kell meghatározni. „A jelenlegi rendszer eltérı szabályokat tartalmaz az EU-15-re és az EU-12-re vonatkozóan, és ez 2013 után már nem tartható fenn”, amint azt ma Cioloş biztos hangsúlyozta. A vidékfejlesztési elıirányzatok tekintetében is objektívabb kritériumokra van szükség. További információk: http://ec.europa.eu/agriculture/cappost-2013/communication/index_en.htm Forrás: MAK

NEM ÉRI EL AZ EGYMILLIÓ HEKTÁRT A BÚZA VETÉSTERÜLETE! A december elıtt megérkezett hó és fagy elıtt a gazdálkodók számottevıen fel tudták gyorsítani betakarítási és vetési munkáikat, de így sem sikerült elérni az egymillió hektáros búzaterületet. Jobb a helyzet az aratásnál. A napraforgóval végeztek, a kukoricának tizede lehet még kinn a földeken, de lehet, hogy ezt nem is tudják 2010-ben betakarítani. A hazai árak a rekordok közelében maradtak, miközben az USA-ban 10-20 százalékos esés volt tapasztalható – olvasható a Magyar Agrárkamara elemzésében.

Betakarítás és vetés A november végéig tartó néhány hét enyhébb és száraz idıjárása kedvezett az ıszi munkáknak. A termelıkre rá is fért ez a szerencsés helyzet, melyet ki is használtak. Igazi meglepetést okozott az ıszi búza vetése. A hónap elején a szakmai szervezetek vezetıi nagy elmaradásról nyilatkoztak, s ezt igazolja az MgSzH november 22-i jelentése, mely szerint a tervezett 1,08 millió hektár 91%át sikerült addigra elvetni. Kérdés, hogy a mostani havas, fagyos idıjárás meddig tart, azaz a november

5. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

vége felé talajba került magnak lesz-e esélye csírázni és fejlıdni. Új területek vetése erısen kétséges, így biztos, hogy egymillió hektár alatt marad vetésterület, ami több évtizedes negatív rekord. A kukorica betakarítása is viszonylag sokat haladt elıre, manapság a terület 10 százalékán lehet még kinn a termés – november 22-én még 14 százalék volt az arány, 6,5 millió tonnás betakarított termés mellett. Ez azt jelenti, hogy december elején 6,7-6,8 millió tonna kerülhetett a magtárakba. Kismértékő lemaradás tapasztalható Nógrád, Vas, Veszprém, Zala és GyırMoson-Sopron megyében. November végére vélhetıen végeztek már a napraforgó aratásával, - kivétel a víznyomásos területek - ugyanis november 22-ig a napraforgó 99%-át (973 ezer tonna) takarították be Magyarországon. A termésátlag 1,972 t/ha volt. A hátralévı 7 ezer hektár termésmennyiségével sem éri el várhatóan az országos termés az 1 millió tonnát, amire 2003 óta nem volt példa -jegyzi meg a Magyar Agrárkamara elemzése. Termelıi és tızsdei árak Az étkezési búza és a takarmánykukorica termelıi árának emelkedése november végére megállt a magyar tızsdén, igaz ez igencsak magas szintet jelent, és jellemzı a fizikai piacra is. A kukorica folyamatosan bıvülı kínálatát tükrözi a termelıi ár lassú mérséklıdése, de a kereslet továbbra is erıs a termény iránt, ami visszafogja az ár csökkenését. A végleges európai és hazai kínálat fogja beárazni a piacot az év végére. Az étkezési búza termelıi ára 93, a takarmánykukoricáé 59 %-kal haladta meg a 45. héten az egy évvel korábbit. Az étkezési búza termelıi ára attól függı, hogy belföldi felhasználásra, vagy exportálásra szánják. Míg itthon a malmok képesebbek voltak magasabb árat (60000 Ft/t felett is történtek kötések) is megadni, addig a kereskedık nem igen mentek az 55000 Ft/t-ás szint fölé. A takarmány búzát és takarmány kukoricát közel azonos áron, tonnánként 46000-49000 Ft-ért adják-veszik. A BÉT-en a napraforgómag decemberi jegyzése 128 ezer Ft/tonna, a márciusi jegyzése 131 ezer Ft/tonna volt november közepén. A nemzetközi árcsökkenéseket egyelıre nem követte a BÉT áruszekciója, mert a hazai piaci viszonyok voltak a meghatározók az utóbbi hetekben. A nem várt gyenge termés felhajtotta az árakat. A termelıi árak a repce esetében 108000113000 Ft/t. Világpiac és készletek A nemzetközi kitekintés során kiderül, hogy az USA agrárminisztériumának (USDA) novemberi adatai szerint

2010. december

a kukorica globális kibocsátása 818,5 millió tonna körül várható a 2010/2011. gazdasági évben, ez 6%-kal meghaladja az elızı szezon termését. Ezzel egyidejőleg a korábbihoz képest 2 millió tonnával nagyobb, 837 millió tonna felhasználást valószínősítenek. Négy év óta elıször haladja meg számottevıen a felhasználás a megtermelt mennyiséget. Mindezért az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére süllyedhet a kukorica átmenı készlete a világon. A nemzetközi árutızsdéken – ellentétben a magyarral – jelentıs áresésekre került sor a profitrealizálási hullám miatt. Így a búza és kukorica jegyzése 15-20%-os árcsökkenést ért el Chicagóban, szójabab 10%-ot vesztett az értékébıl. Argentínában a jelenlegi prognózisok szerint rekord mennyiségő, 26 millió tonna kukorica teremhet a folyó gazdasági évben. Ezek alapján 18 millió tonna exportot valószínősítenek, amelybıl az elsı 5 millió tonnát a napokban hagyta jóvá a kormány. Az Európai Unióban Franciaországban 13,6%-kal, Olaszországban 3,5%-kal lehet kevesebb a kukoricatermés az idén, mint egy évvel korábban. Romániában ellenben közel 23%-kal több tengerit takaríthatnak be 2010-ben, mint 2009-ben, ezzel az Unió második legnagyobb kukoricatermesztı országává léphet elı, megelızve Olaszországot és Magyarországot. Hazánkban a korábban prognosztizáltnál valamivel kevesebb, 7 millió tonnát meghaladó mennyiségő kukorica betakarítása várható az idén. (Az elemzéshez felhasznált források: AKI; BÉT; IGC) Forrás: MAK

MVH: FIGYELEM! PÉNZT CSAK A 90%-BAN MEGVALÓSULT NDP BERUHÁZÁS UTÁN KAPNAK AZ ÜGYFELEK! A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elbírálta a Nemzeti Diverzifikációs Program (NDP) keretében benyújtott beruházási támogatási kérelmeket. Az ügyfeleknek a jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 90%-val el kell számolniuk. Emellett a határidık figyelembevételére és betartására is figyelmeztet a hivatal, hosszabbításra nincs lehetıség. A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében az egykori cukorgyárak vonzáskörzetében, így Petıháza, Kaba, Szerencs és Szolnok térségében beruházást tervezı természetes személyek, társas vállalkozások, egyházak,

6. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

nonprofit szervezetek és önkormányzatok igényelhettek támogatást. A beruházásokat az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból és nemzeti forrásból finanszírozza az MVH. Az ügyfeleknek a megvalósítási határidıig a támogatási határozattal jóváhagyott kiadások legalább 90%-át számlával kell igazolniuk. Amennyiben nem történik meg idıben az elszámolás, akkor a már kifizetett támogatási összeget is – kamattal növelten - vissza kell fizetni – hangsúlyozza a hivatal. A beruházás megvalósítása határidıhöz kötött és határidı hosszabbításra nem lesz lehetıség. Aki nem valósítja meg a beruházását határidın belül, vagy nem a kellı idıben nyújtja be a kifizetési kérelmét elesik a teljes támogatástól. Azok az ügyfelek, akik 2010. áprilismájusban kaptak támogatási határozatot, a beruházást várhatóan legkésıbb 2011. március 31-ig meg kell valósítaniuk. A befejezéshez – az engedélyköteles építési beruházásoknál – hozzátartozik a jogerıs használatbavételi engedély megszerzése is. A 2010. december 1. után kézhez kapott határozatok esetében várhatóan legkésıbb 2011. december 31-ig kell befejezni a beruházást. A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendeletnek a megvalósítási határidı hosszabbítására vonatkozó módosítása folyamatban van és várhatóan 2010. év végéig kihirdetik. Az Unió elıírja azt is, hogy ha a beruházás költsége meghaladja a 13 521 000 forintot, akkor magyarázó táblát, 135 210 000 forint felett pedig plakátot kell felállítaniuk a beruházás helyszínén. A magyarázó táblán és a plakáton is fel kell tüntetni a mővelet leírását és hogy a beruházás az Európai Mezıgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában és a Magyar Köztársaság támogatásával készült.

2010. december

A Magyarország számára meghatározott pénzügyi keret 3,88 milliárd forint. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal erre a keretre figyelemmel 2010. november 15-tıl folyamatosan adja ki a szılı kivágási engedélyeket, a támogatás feltételeit megállapító minisztériumi rendeletben elıírt sorrend alapján. A rendelkezésre álló összegbıl várhatóan a rendelet szerinti 1. kategóriába tartozó kérelmek teljes, valamint a 2. kategóriába esı kérelmek döntı része kaphat kivágási engedélyt, de a végleges döntés a helyszíni ellenırzések megállapításainak eredményeként alakul majd ki. A forrás hiányában nem támogatott kérelmek benyújtóinak a kivágásra szánt ültetvények további mővelésére kell felkészülniük. A szılıültetvény kivágása kizárólag a jogerıs engedély birtokában kezdhetı meg, a mőveleteket elıírt módon – a szılıtıkék föld feletti részeit, illetve a föld alatti részekbıl legalább a gyöktörzset eltávolítva, a területet mezıgazdasági mővelésre alkalmas állapotba hozva – kell végrehajtani. A kivágás teljesítését legkésıbb 2011. május 15-ig be kell jelenteni az MVH-hoz. A Hivatal az ellenırzést követıen fizeti ki a támogatást. Szılıkivágási támogatásra az idén utoljára augusztusban lehetett kérelmet benyújtani a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, ahova mintegy 4400 kérelem érkezett, és a gazdálkodók közel 2500 hektár szılıtermı terület kivágását kezdeményezték. Az elmúlt évekrıl – a támogatási keret kimerülése miatt – áthozott kérelmekkel együtt így a kivágásra szánt ültetvényterület nagysága meghaladja az 5500 hektárt.

Forrás: MAK Forrás: MVH

AZ MVH MEGKEZDTE A SZİLİÜLTETVÉNY-KIVÁGÁSÁRA JOGOSÍTÓ ENGEDÉLYEK KIADÁSÁT Az Európai Bizottság kihirdette a szılıültetvénykivágásra fordítható támogatási keretösszeget, mely Magyarországon a 2010/2011. borpiaci évben 3, 88 milliárd forint. A döntés értelmében minden érintett tagállam az elızetesen jóváhagyott támogatási igényének közel 60%-áig adhat ki szılıkivágási engedélyt.

FIGYELEM! A mezıgazdasági érdekképviseleti szervek és a Magyar Agrárkamara közös szakmai kezdeményezésére változott a „Földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009) KHEM rendelet”, és kihirdetésre került a módosítást tartalmazó 18/2010. (XII.3.) NFM rendelet az egyes földgázár-szabályozással összefüggı miniszteri rendeletek módosításáról címmel.

AGRÁRKAMARAI HÍREK

7. oldal

A módosító rendeletet tartalmazó közlönyt mellékelem, a hivatkozott rész 26203 oldal 3. pont. /Bár a módosításban csak részben érvényesültek az elindított javaslatok, de a december hónapban többlet gázfelhasználásra kényszerülı termelık mentesülhetnek a rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó pótdíj felszámítása alól./ A módosítás lényege, hogy a gázszolgáltatók a rendszerhasználati díjak áralkalmazási feltételeinek megállapításában 2010. december 4. és december 31. között az új rendelet 7. számú melléklete szerint járhatnak el. Vagyis a gáz többletfelhasználás miatt a szállítási és az elosztási díjrendszerhez kapcsolódó pótdíj megállapítására nem a korábbi 0-Celsius foknál hidegebb napi átlaghımérséklet esetén kerül sor, hanem ennek az értéke -5 Celsius fokra változott. Ezt tartalmazza a 7. számú melléklet 1.2.3. és ugyanezen melléklet 2.2.3. pontja. A kihirdetett rendelet 13. § (2) bekezdése azt jelenti, hogy az intézkedés átmeneti jellegő, 2011. január 1-tıl visszaáll a 31/2009.KHEM rendelet eredeti szövege.

2010. december

• Kötelezettségátadással és jogutódlással érintett egybefüggı területnél kisebb területet átadni nem lehet. • Egy adott területhez kapcsolódó kötelezettség – a jogutódlás és a vis maior esetek kivételével - a támogatási idıszakban egyszer adható át. • A kötelezettségátadás és jogutódlás esetén célprogram váltásra nincs lehetıség és csak teljes gazdálkodási évre vonatkozhat. • A kötelezettségátadás a támogatási idıszak hátralévı idıtartamára vonatkozik. • Az átvállalt terület tulajdonjogát, valamint a földhasználatot az átvevınek legkésıbb a kötelezettségátadás gazdálkodási évének elsı napjáig a földhivatal nyilvántartásába is be kell jegyeztetnie, hogy megfeleljen a jogosultsági feltételeknek. • Az átadónak biztosítania kell az átvevı részére a kötelezettségnek a korábbi idıszak alatti teljesítését igazoló dokumentumok mindkét fél által aláírt másolati példányát, így különösen a gazdálkodási napló másolati példányát, a földterület EOV koordinátákkal történt beazonosításának eredményeit, valamint ha célprogram elıírásai megkövetelik, a tápanyag-gazdálkodási terv, a földhasználati terv másolati példányát és a talajvizsgálati eredményeket.

Forrás: MAK

TÁJÉKOZTATÓ A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 171/2010. (XII.1.) számú KÖZLEMÉNYE Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodás támogatás intézkedésben résztvevık kötelezettségátvállalási feltételeirıl és jogutódlás bejelentésérıl

A jogutódlást is be kell jelenteni az MVH-nak, melynek esetei különösen az alábbiak: • természetes személy ügyfél elhalálozása miatti jogutódlás; • gazdasági társaság átalakulása (társasági formaváltás, egyesülés, szétválás), kiválása; • szervezet esetén jogutódlás (pl. intézmények összevonása). Nem lehet átvevı az a földhasználó, aki az intézkedésben támogatásra jogosult volt, de valamely adminisztratív vagy helyszíni ellenırzés megállapításai alapján a teljes támogatási idıszakra vonatkozóan kizárásra került az átvállalni kívánt célprogramból vagy az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésbıl.

I. A kötelezettségátadásra és jogutódlásra vonatkozó feltételek

II. Bejelentés módja és határideje

• A támogatásra jogosult (a továbbiakban: átadó) a választott célprogram keretében vállalt kötelezettségét kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át a kötelezettség átvevıjének. • Kötelezettséget átadni csak az átadni kívánt célprogram, valamint az intézkedés jogosultsági kritériumainak megfelelı földhasználónak lehet. • Kötelezettségátadás esetén a kötelezettség átadójának a célprogramban megmaradó területei vonatkozásában meg kell felelnie a célprogramra vonatkozó jogosultsági feltételeknek.

A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet és a jogutódlás bejelentését (a továbbiakban: Kérelem) a kötelezettség átvevıjének elektronikus úton kell benyújtani az MVH-hoz. A kötelezettség átvevıje által elektronikusan benyújtott Kérelem egy kinyomtatott példányát – a támogatott ügyfél elhalálozása esete kivételével - a kötelezettség átadójának és a kötelezettséget átvállalni kívánó együttes aláírásával ellátva kell benyújtani a kötelezettségátadást kérelmezı (átvevı ügyfél) lakhelye vagy székhelye szerinti illetékes MVH kirendeltségre.

8. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

A kötelezettségátadás benyújtásának határideje: • a 2010/2011., azaz a 2. gazdálkodási vonatkozásában: 2010. december 31. • a 2011/2012., azaz a 3. gazdálkodási vonatkozásában: 2011. augusztus 31. • a 2012/2013., azaz a 4. gazdálkodási vonatkozásában: 2012. augusztus 31. • a 2013/2014., azaz az 5. gazdálkodási vonatkozásában: 2013. augusztus 31.

év év év

2010. december

támogatott ügyfél elhalálozása esete kivételével - az átadó és az átvevı ügyfél aláírásával ellátva papír alapon is be kell nyújtania az átvevı lakhely /székhely szerint illetékes Megyei MVH Kirendeltségre. A mellékleteket a kötelezettségátvállalás benyújtására nyitva álló határidıben kell postára adni.

év

Természetes személy ügyfél halála esetén papír alapon benyújtandó mellékletek:

Jogutódlás bejelentése: • A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja az MVH-val szemben fennálló követelésérıl a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerıre emelkedését követı egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelı tartalmú okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a nem támogatás jellegő jogosultság igénybevételére. • Amennyiben a jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerıre emelkedését követı egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerıre emelkedését követı egy év elteltével, de legkésıbb az örökhagyó elhunytától, illetve a jogelıd megszőnésétıl számított három év elteltével megszőnik a támogatás folyósítására, illetve a nem támogatás jellegő jogosultság igénybevételére vonatkozó jogosultsága, és a mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti, továbbá a nem támogatás jellegő jogosultságot a nemzeti tartalék javára elvonja. • A támogatott ügyfél halála az elháríthatatlan külsı ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet alapján vis maior eseménynek minısül, melynek bejelentésére a rendeletben, valamint a vis maior esemény bejelentésérıl, és a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványokról szóló 118/2010. (VIII. 4.) MVH Közleményben meghatározottak szerint van lehetıség. • A jogutódlás bejelentésére szolgál továbbá a kötelezettségátvállalási kérelem melyen a jogutód köteles bejelenteni a jogutódlást, és kérelmezni a területek átvételét.

• halotti anyakönyvi kivonat • hagyatékátadó végzés (mely rendelkezik a kötelezettségvállalással érintett földterületek öröklésérıl) • Az átvevınek az elektronikusan benyújtott kötelezettségátvállalási kérelmet 1 példányban az átvevı ügyfél aláírásával ellátva papír alapon is be kell nyújtania az átvevı lakhely/székhely szerint illetékes Megyei MVH Kirendeltségre. A mellékleteket a kötelezettségátvállalás benyújtására nyitva álló határidıben kell postára adni. Egyéb vis maior esemény miatt benyújtott kötelezettségátvállalás esetén papír alapon benyújtandó mellékletek: • vis maior kérelem benyújtása esetén a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben elıírt vis maior kérelem vonatkozó melléklete.

A Kérelem mellékleteként papír alapon benyújtandó dokumentumok: • Az átvevınek az elektronikusan benyújtott kötelezettségátvállalási kérelmet 1 példányban – a

III. A kérelem módosítása/visszavonása A kötelezettségátvállalási kérelem módosítása a kérelem benyújtási idıszakon belül, legkésıbb az adott év augusztus 31-ig, illetve a második gazdálkodási évre vonatkozó kötelezettségátvállalások esetében 2010-ben december 31-ig lehetséges. Ezt követıen kizárólag a kötelezettségátvállalás kérelem visszavonására van lehetıség, melyet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon postai úton a kötelezettségátadást átvevı illetve az átadó lakhelye vagy székhelye szerinti illetékes MVH megyei kirendeltségre kell benyújtani. A visszavonás benyújtásának feltételei: • A benyújtást követı 60 napon belül a kötelezettség átadója és átvevıje is visszavonhatja a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet. • A benyújtást követı 60 napon túl a kérelmet a kötelezettség átadója és átvevıje kizárólag együttesen visszavonhatja vissza a kérelemrıl döntı határozat jogerıre emelkedéséig. • A kötelezettségátadásnak helyt adó, vagy részben helyt adó határozat jogerıre emelkedését követıen a kérelem visszavonására nincs mód.

Németh István Ügyfélszolgálati tanácsadó

AGRÁRKAMARAI HÍREK

9. oldal

FIGYELEM FELHÍVÁS! Az EMVA-ból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatás intézkedésben résztvevı területek más jogcímbe történı bevonásának feltételeirıl és a kötelezettségvállalás területére vonatkozó visszavonás bejelentésérıl Megjelent kapcsolódó jogszabály a 174/2010.(XII. 3.) számú MVH közlemény. A visszavonásra vonatkozó feltételek: A támogatási idıszak alatt a támogatásra jogosult, az AKG rendelet szerint kérelmezheti: - a teljes kérelem visszavonását - a teljes célprogram visszavonását - az adott célprogramba bevitt földterület részleges visszavonását. Vis maior esemény kivételével visszavonás iránti kérelmet kizárólag a második gazdálkodási év vonatkozásában van lehetıség benyújtani. Egy adott célprogramba bevitt földterület részleges visszavonása esetén a visszavont földterület a vis maior esetek és a támogatott területen EMVA Nem Termelı Beruházási intézkedés keretén belül történı sövénytelepítés, mezıvédı fásítás, vagy füves mezsgye telepítés végrehajtása miatti visszavonás kivételével csak teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggı terület lehet. A visszavonással érintett területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minısül, továbbá a visszavonással érintett terület támogatási jogosultsága megszőnik. Az MVH elháríthatatlan külsı okként (vis maiorként) az elháríthatatlan külsı ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet szerinti eseteket ismerheti el, továbbá nem minısül jogosulatlanul igénybe vettnek a támogatás az AKG rendelet 57. § (5) bekezdésében felsorolt események esetén. Visszafizetési kötelezettség nem keletkezik: - ha a vis maior kérelmének az MVH döntésében helyt ad. - más jogcímbe történı átlépés miatt benyújtott visszavonás iránti kérelmek esetén, amennyiben a támogatásra jogosult az agrár-környezetgazdálkodási

2010. december

célprogram keretében támogatott területét az AKG rendeletben foglaltaknak megfelelıen mezıgazdasági erdısítési, EMVA nem termelı beruházás, EMVA agrárerdészeti intézkedésekbe bevonja. Visszavonás iránti kérelem benyújtásának módja és határideje: Az elektronikus felületen 3 formanyomtatvány áll az ügyfelek rendelkezésére, a visszavonás megjelölésére, ennek megfelelıen a visszavonás történhet: - D – EMVA-AKG – teljes/részleges visszavonás más jogcímbe történı átlépés miatt; - D – EMVA-AKG – teljes/részleges visszavonás vis maior esemény bekövetkezése miatt;, - D – EMVA-AKG – teljes/részleges visszavonás egyéb, vis maiornak nem minısülı okból. Vis maior esemény bekövetkezése miatt történı visszavonás esetén az elektronikus kérelemkitöltı felületen kell megadni a vis maior okot, de a vis maior igazolására szolgáló dokumentumokat a támogatásra jogosultnak postai úton kell benyújtania a lakhelye vagy székhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségéhez. A nem vis maior esemény bekövetkezése miatti visszavonás iránti kérelem benyújtásának határideje: - a 2010/2011., azaz a 2. gazdálkodási év vonatkozásában: 2010. december 31. - a 2011/2012., azaz a 3. gazdálkodási év vonatkozásában: 2011. december 31. - a 2012/2013., azaz a 4. gazdálkodási év vonatkozásában: 2012. december 31. - a 2013/2014., azaz az 5. gazdálkodási év vonatkozásában: 2013. december 31. A környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén a visszavonás iránti kérelmet az 5. gazdálkodási évet követıen évente december 31-ig lehet benyújtani. A vis maior esemény bekövetkezése miatti visszavonás iránti kérelmet az adott gazdálkodási évre vonatkozó egységes kérelem benyújtási idıszak végéig lehet benyújtani. Természetes személy ügyfél halála esetén postai úton az alábbiakat kell benyújtani: -halotti anyakönyvi kivonat másolati példány -D – EMVA-AKG –ügyfél halála miatti visszavonás iránti kérelem. További információ és a szükséges nyomtatványok a 174/2010 MVH közleményben és mellékleteiben találhatóak. Kovács Veronika Ügyfélszolgálati tanácsadó

10. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

KÖZZÉTETTE A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK VIS MAIOR HITEL FELTÉTELEIT A Magyar Közlöny 2010. évi 174. számában megjelent 1238/2010. (XI.16.) számú Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramról szóló Kormányhatározattal kapcsolatban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hivatalosan is közzétette a hitelezés feltételeit. A hitelkonstrukció keretében azon elemi- és/vagy katasztrófakárt szenvedett mezıgazdasági termelık igényelhetnek kedvezményes kamatozású forrásokat, akik az elháríthatatlan külsı ok (vis maior) bekövetkeztét, és/vagy az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló szabályok szerint az elemi kárt bejelentették a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) felé. Az igénylınek az MGSZH részérıl megadott szakhatósági állásfoglalással kell rendelkeznie, a hitelkérelmet záradékoltatni kell szintén a szakigazgatási hivatal által. A hitelkérelmeket az MFB szóvivıjének 2010. december 02.-i tájékoztatója szerint legkorábban 2011. év elejétıl, az MFB hivatalos közleményének megjelenését követıen, az abban foglalt feltételeknek megfelelıen lehet majd benyújtani. A gyorsabb kihelyezés érdekében várhatóan az MFB- vel szerzıdı nagy országos fiókhálózatú bankok forgalmazzák majd az új hitelterméket. A részt vevı hitelintézetek listája az MFB internetes honlapján lesz elérhetı. Az egy gazdaság által igényelhetı hitel összege 1 millió és 50 millió forint között változhat. A felhasználható hitelösszeg ügyfelenként szántó és legelı után hektáronként legfeljebb 200 ezer, ültetvényeknél maximum 500 ezer forint lehet, míg az állatok esetében úgynevezett állategységenként (fajta, kor, szám, nem alapján meghatározva) legfeljebb 200 ezer forintot tehet ki. A hiteltermék leírása, és a hitelkérelemhez szükséges banki dokumentumok az MFB honlapján találhatóak az alábbi link alatt. https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalko zasok/13097-f69a Oláh István Ügyfélszolgálati tanácsadó

2010. december

SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 – as telefonszámon ad tájékoztatást.

TÁBLATÖRZSKÖNYV Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn – 46/562-243).

JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY 2010. DECEMBER hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 36/2010. (XI. 30.) A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról VM rendelet 37/2010. (XII. 14.) Az Európai Mezıgazdasági Garancia VM rendelet Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítı nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet alapján nyújtott kiegészítı nemzeti támogatások jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekrıl 38/2010. (XII. 14.) Az anyajuhtartás „de minimis” VM rendelet támogatásáról 39/2010. (XII. 14.) Az anyakecsketartás „de minimis” VM rendelet támogatásáról