könyvelés, adózás Adó „visszatartása”
Válasz
A társasház közös tulajdonában lévő helyiség vagy hirdetési felület használatáért kapott bérleti díj után fizetendő 16% adó milyen esetben tartható vissza a közösség javára?
6
A társasházak kizárólag az SZJA tv. (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) alanyaiként adó-kötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után. Az SZJA tv. 75. §. szabályozza részletesen a társasházak jövedelme utáni adófizetési kötelezettséget. A törvény a bérbeadásból származó jövedelmet teljes egészében adóköteles jövedelemnek tekinti, az adót minden esetben meg kell fizetni utána. A 16% forrásadó befizetésére két lehetőség van: 1. Ha a bérleti vagy többlethasználati díj kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek kell az adót levonni a díjból, és befizetni az adóhatóság részére. Erről a társasház részére
minden évben igazolást kell adnia, hogy mekkora összeg befizetése történt meg. 2. Ha a bérleti vagy többlethasználati díj magánszemélytől érkezik (pl. tulajdonostárs a házban), akkor az adót a társasháznak kell negyedévente levonni és befizetni az adóhivatalnak. Tehát, semmilyen formában nem tarthatja vissza az adót a társasház a közösség javára. A már leadózott jövedelemről dönthetnek úgy a tulajdonosok, hogy az felosztásra kerül, ekkor magánszemélyként már nincs adófizetési kötelezettségük (hiszen a ház már leadózta).
Beszámoló letétbe helyezése
Válasz
Nemrégiben voltam az éves kötelező mérlegképes továbbképzésen, ahol az előadó azt a tájékoztatást adta, hogy 2012-től (vagyis már a 2011-es év zárásakor) a társasházaknak is letétbe kell helyezniük a beszámolót ugyanúgy, mint más egyéb gazdasági szervezeteknek, azon kívül június végéig a bírósági regisztrációt is meg kell tenni. Az én információm szerint a társasházakra vonatkozóan semmiféle bírósági regisztrációra nincs szükség, és a beszámoló letétbe helyezése is csak önkéntes alapon lehetséges.
Javaslom, hogy a továbbképzésen előadást tartó oktatótól írásban kérjen tájékoztatást azzal, hogy jelölje meg a pontos jogszabályi hátteret, ahol ezt a társasházakra vonatkozóan előírták.
Bérbeadás adózása Válasz
Kell-e Budapesten iparűzési adót fizetnie a társasháznak, ha egy közös helyiséget (lakást) bérbe ad? A társasházak és a lakásszövetkezetek is alanyai a helyi iparűzési adónak. Emiatt a bérbeadás, mint vállalkozói tevékenység után a társasháznak is iparűzési adót kell fizetni. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39. §. (1) alapján kell az adóalapot megállapítani és bevallani – figyelve az 52. §. 22. f) pontjában leírtakat a nettó árbevétellel kapcsolatban.
A Fővárosi Önkormányzat azonban adómentességet ad azoknak az adóalanyoknak, akiknek az adóalapja 700.000 Ft alatt van (21/1991. (IX. 5. Főv. Kgy. rendelet). A fentiek miatt tehát a társasháznak csak abban az esetben kell iparűzési adót fizetnie, ha az adóalap meghaladja a 700.000 Ft összeget.
Bérleti díj számlázása
V
Társasházunk bérbe ad helyiséget egy Kft-nek. Jól töltjük e-ki a számlát, ha azt írjuk rá: „SZJ 70.20.12.5, épületrész bérbeadása, SZJA 16%”? Így a nettó összeget számlázzuk a Kft. felé, ők pedig elszámolást adnak adóbefizetésükről, legkésőbb az következő év februárjáig. (ÁFA körbe nem tartozunk.)
F0
Az eljárás megfelelő, de célszerű a Kft.-vel kötött bérleti szerződésben is rögzíteni, hogy a 16%-os forrásadó befizetés
a Kft.-t terheli, és annak befizetésről köteles– legalább évente egy alkalommal – igazolást adni a társasháznak.
2000 óta a társasházak szolgálatában
könyvelés, adózás Elmaradások könyvelése Társasházunkban a tulajdonostársak egy számlaszámra fizetik a m2 alapú közös költséget, valamint a fűtés + meleg víz + hideg víz + csatorna költségét. Jelentősek az elmaradások. 1.: A befizetések könyvelésénél a közös költség díja vagy a közüzemi számlák arányos díjának lekönyvelése élvez elsőbbséget? Ha valaki többhavi díjakkal tartozik, akkor a részfizetést hova kell elsősorban könyvelni? (SZMSZ nincs, viszont a könyvelési munkát a számvizsgáló bizottság okleveles könyvvizsgáló képesítésű tagja ellenőrzi, aki tulajdonostárs.) 2.: Úgy tájékoztattak, hogy a jegybanki alapkamat számolható el a késedelemre. Hitelfelvétel, elmaradások esetén a közművek is ennyit számolnak? Közgyűlési határozat alapján – évek óta – a dupláját számoljuk fel. Nem reklamálták. Mi készteti az adóst fizetésre, ha az ilyen késedelem lenne a legolcsóbb hitel? 2.: A közművek által felszámított kamat mértéke a társasházzal kötött szerződésben van rögzítve. A fizetési hajlandóság nem a késedelmi kamat mértékétől lesz jobb, hanem az esetleges végrehajtási eljárásoktól és a fizetési felszólításoktól. Az ingatlanra akár jelzálogjogot is be lehet jegyeztetni a nem fizetett díjak miatt, a közös költség és a közüzemi díjak után egyaránt.
Válasz
1.: A befizetéseket úgy kell lekönyvelni, hogy mindig a legrégebbi tartozásra könyvelik az aktuális befizetést. Tehát amennyiben a vízdíj vagy a fűtés tartozása régebbi, mint a közös költség tartozás, akkor a közüzemi díjat kell előtérbe helyezni. A késedelmi kamat esetében vagy az SZMSZ-ben, ennek hiányában a közgyűlési határozatban meghatározott kamatot kell a tartozások után felszámítani.
6
Fennmaradt tartozás könyvelése
Általában a szervezeti-működési szabályzatban rögzítették, hogy a jogutód egyetemlegesen felel a jogelőd tartozásaiért. Ennek alapján nyugodtan elindítható a fizetési megha-
gyásos eljárás a jelenlegi tulajdonosokkal szemben. Ha ellentmondással élnek, akkor az ügy perré alakul, és annak során bizonyítani lehet, hogy ki és miért tartozik.
Válasz
Mit tehet egy társasház, illetve annak könyvelője, ha eladott lakás után tartozás maradt a lakáson? Ezek az adásvételek 2007-2008 évben történtek. Az új tulajdonos nem fizette meg a tartozást, mivel a tulajdoni lapra nem lettek ráterhelve. Igaz, ők sem tájékozódtak a lakás közös költsége felől, már csak az adásvételi szerződéssel jelentkeztek. Mint archív albetétek továbbra is szerepelnek a könyvelésben a tartozás összegével, minden évben a nyitótételben hátralékként mutatkozik. A közös képviselő tájékoztatása szerint a volt tulajdonosok nem elérhetők.
Iparűzési adó
Az iparűzési adót a Helyi adók törvénye (1990. évi C. tv.) szabályozza, s így a bevallást és a befizetést is a helyi önkormányzatoknak kell teljesíteni. 35.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. (2) Az adó alanya a vállalkozó. 36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
De: 52.§ (f) ……Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele.
Válasz
Társasházi közös tulajdon bérbe adása esetén, amikor a kifizető levonja, bevallja, és befizeti a jelenleg 16% SZJA-t – az SZJA törvény 75. §-a szerint –, akkor az ilyen bevétel után a társasházat terheli-e iparűzési adó? A NAV 28. sz. információs füzete ilyet nem tartalmaz.
Tehát a társasháznak a bérbeadásból származó, vállalkozás jellegű bevétele után a törvényben rögzített, levonható tételek figyelembe vételével, az ún. korrigált bevétel után iparűzési adót kell fizetnie.
K é r d é s e k , v á l a s z o k , b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n
F1
könyvelés, adózás Képesítés nélkül végzem
Válasz
Társasházam számvizsgálója ilyeneket ír nekem: „A társasházak beszámolási kötelezettségének tartalmi és formai előírásait a Számviteli törvényhez képest egy kormányrendelet határozza meg. Kérem, tanulmányozza.” Mit válaszoljak, mire hivatkozzak, hogy könyvelői végzettség nélkül végzem a társasház könyvelését? A számviteli törvény előírja, hogy 10 millió Ft bevétel (20 millió forint pénzforgalom) esetén a társasház csak mérlegképes könyvelővel végeztetheti el a könyvelés. Ha ez önöknél fennáll, akkor nem jogosult a munka elvégzésére, meg kell
bíznia a feladattal egy szakembert. Ha nem érik el ezt az összeget, akkor a könyvelést elvégezheti, de a felelősséget a közös képviselői feladatokhoz kapcsolva, annak megfelelően kell vállalnia.
6 Könyvelési mód Válasz
Könyvelhetjük-e a társasházakat kettős könyvvitelben 2013-tól? A jelenlegi szabályozás a társasházaknak az egyszeres könyvvitelt írja elő, de nincs akadálya, hogy a tulajdonosi közösség arról döntsön, hogy kettős könyvvitelt alkalmaznak. Megjegyzem azonban, hogy a kettős könyvvitel nehezebben fordítható le a tulajdonosok részére, az ott használt ana-
litikák nem a társasházakra, hanem a vállalkozásokra lettek kifejlesztve. Ettől függetlenül, ha van olyan könyvelő program, ami a tulajdonosok által elvárt listákat elő tudja állítani, akkor könyvelhetnek kettős könyvvitel szerint is.
Könyvelési mód változtatása
V
Kell-e közgyűlési határozat a könyvelési mód (egyszeres-kettős) váltáshoz, illetve indokolt-e visszatérni az egyszereshez? A könyvelési mód változtatása nem igényel közgyűlési határozatot, mivel a társasházakra a számviteli törvény egysze-
res könyvelést ír elő, így a „visszatéréssel” is törvényes nyilvántartást vezetnének.
Könyvelhet a közös képviselő?
Válasz
420 lakásos társasházunk közös képviselője az következő tájékoztatót adta közre: „Befejeződött a bírósági per a volt könyvelőnkkel kapcsolatban. Sajnos nem tudtuk érvényesíteni akaratunkat, mely szerint a volt könyvelő fizessen vissza kéthavi könyvelési díjat, ugyanis a munkáját nem végezte el. Kétségbe vonta, hogy egyáltalán átadtuk neki az iratokat. Az iratok átadását jegyzőkönyvbe kellett volna foglalni, minden számlát külön feljegyezve. Ilyet nem csináltunk, ugyanis akkor minek a könyvelő, ha már mi azt előre lekönyveljük? Ennek ellenére 35.000 Ft perköltséget kellett fizetnünk.” A könyvelőt ő alkalmazta, ő a munkáltatója. Jogász létére nem ismeri az ezzel kapcsolatos jogszabályokat? Ő jelenti fel a könyvelőt, a pert elveszíti, és a társasház pénzéből mi fizessünk? Jelenleg ő könyvel, megfelelő végzettség nélkül. Azt állítja: „Én is könyvelhetek az új jogszabály szerint, mivel társasházkezelői tanfolyamot végeztem”. Felvállalhatja a könyvelést ezzel a végzettséggel?
F2
A társasházak könyvelését az egyszeres könyvviteli szabályok szerint kell teljesíteni, és a számviteli törvényben – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény –rögzítetteket be kell tartani. E törvény rendelkezése szerint 10 millió forint feletti bevétel és kiadás esetében a könyvelési feladatokat csak mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személy végezheti. Amennyiben az önök éves költségvetése nem éri el a 10 millió forintot, úgy nincs akadálya annak, hogy a közös képviselő végezze el a könyvelést, ha ezen összeg feletti a bevétel, illetve a kiadás, akkor viszont szükséges a megfelelő szakember alkalmazása.
A perre vonatkozóan azonban nem látom a közös képviselő hibáját, hiszen attól, hogy valakit alkalmaznak, és utána kiderül, hogy nem megfelelően végzi a munkáját, majd emiatt minden eljárást megindít, akkor nem vonható felelősségre. Sajnos a bírósági döntési gyakorlat teljesen idegen a valóságtól, vagyis – már több perben előfordulóan – úgy döntenek, hogy minden iratot egyenként át kell adni a közös képviselő megválasztása során (az önök esetében a könyvelő részére is minden számlát). Természetesen ez a valóságban szinte kivitelezhetetlen, illetve értelmetlen, de a bírósági gyakorlat szerint addig nem tudják elítélni a könyvelőt, illetve az átadó közös képviselőt, amíg erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a teljes körű iratátadási jegyzőkönyv.
2000 óta a társasházak szolgálatában
könyvelés, adózás Közös elszámolás
Egy társasházon belül akkor kell épületenként elszámolást és tervet készíteni, ha a szervezeti-működési szabályzatban ún. külön gazdálkodásról döntöttek, és részletesen szabályozták, hogy melyek azok a költségek, amelyeket minden tulajdonosnak finanszíroznia kell és melyek azok, amelyeket csak az egyes épületek. Ha egy fűtési rendszer nem csak a saját épületét szolgálja ki, hanem a környezetében lévő, de külön
név alatt bejegyzett társasháza(ka)t is, akkor a fűtési költség elszámolását az összes érintett épületre vonatkozóan egy táblázatban kell elkészíteni, és meg kell állapítani, hogy a következő fűtési időszakban egy légköbméterre milyen öszszegű fűtési díjat számolnak. A fizetési kötelezettség is természetesen minden tulajdonost terhel, aki részesedik a szolgáltatásból.
Válasz
Legfelsőbb bírósági állásfoglalásban olvastam, hogy ha több (3) társasháznak közös, oszthatatlan költsége, rendszere van – konkrétan víz és egy kazánházról működő fűtési rendszer –, akkor közös elszámolást kell készíteni. Igaz ez? Mi a teendő elszámolás szempontjából ebben az esetben? Az előző képviselő is egy társasházként kezelte az egy rendszeren levő 3 társasházat, ezért nincs is három éves pénzügyi nyitó készlet. Hogyan bontható meg?
Lakásszövetkezet könyvviteli kötelezettsége
A lakásszövetkezetekre és a társasházakra is a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmaz előírásokat. Ezekből kiemelve kell az egyes lakásszövetkezeteknek a saját gazdálkodásukra vonatkozó szabályokat alkalmazni: 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül: a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet), b) a társasházra, Beszámolási kötelezettség 6. § (1) Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (2) Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31. (3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. (4) A beszámoló lehet: a) egyszerűsített beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) az egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló. (5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az 1.
számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll. (6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és az 5. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz. (7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. (8) Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit – amennyiben azt más jogszabály előírja – továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja. 7. § (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg. (2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Könyvvezetési kötelezettség 8. § (1) Az egyéb szervezet könyvvezetése – a beszámolási
K é r d é s e k , v á l a s z o k , b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n
Válasz
Lakásszövetkezet formában működünk, jelenlegi könyvelőnk kettős könyvelést alkalmaz. Találtam egy könyvelő céget, aki a jelenlegihez képest jelentősen alacsonyabb költséggel vállalná lakásszövetkezetünk könyvelését, de ez a könyvelőiroda egyszeres könyvelést alkalmazna. Jogilag van-e bármi akadálya, ill. elfogadható-e lakásszövetkezet esetén az egyszeres könyvelés?
F3
6
könyvelés, adózás kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. (2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére – és egyszerűsített éves beszámolót készíteni – azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. § (1) bekezdésében rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg. (4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet – figyelembe véve a 16. § (9)-(12) bekezdésben foglaltakat –, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)(2) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta.
6
(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot. (6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot. (10) Az egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.
Magának vásárol, nekünk számláz
Válasz
A közös képviseletünket ellátó Kft. – mivel több társasházat kezel – saját nevére kiállított számlán papírárut vásárolt, mondván, hogy ez így gazdaságos a társasházak számára. Ugyanakkor a könyvelésben egy papírlapon osztotta fel a társasházunkra jutó összeget, és kiadási bizonylatot állított ki róla. Természetesen ezt az SZB kifogásolta, ezért módosításként kiállított egy számlát a társasház nevére, amelyen a számlakibocsátóként a képviseletet ellátó Kft. neve szerepel. Ezen a továbbszámlázott papíráru értéke szerepel, amelyen áfa tartalom nincsen feltüntetve, valamint a könyvelésben nyomdaköltséget (másolási díjat) szerepeltet. Kérdeztük, hogy milyen térítési összeg felszámításával végzi e tevékenységét, amire azt a választ kaptuk, hogy 10 Ft/példány. Egy kicsit zavarosnak érezzük a díjak elszámolását. Az ügyviteli költségek – pl. közgyűlési meghívók, fizetési felszólítások, postai feladások – egyértelműen a társasházat terhelik, tehát azt nem a közös képviseletet ellátó Kft.-nek kell biztosítania. Ha a fénymásolást a közös képviseletet ellátó szervezet el tudja látni, akkor jogosult a társasház felé
leszámlázni, de ebben az esetben már külön papír költséget nem számolhat el. Az áfa kérdésnél vizsgálni kell, hogy a Kft. alanyi áfamentes-e, mert ha igen, akkor neki nem szabad áfát feltüntetni a számlán. Ezzel a társasházat kár nem éri, mivel a társasház sem áfa alany.
Mikor kötelező az adószám? V
Hét albetétes társasháznak pillanatnyilag nincs LTP megtakarítása. Kötelező adószámmal rendelkeznie?
F4
Nem kötelező adószámot kiváltani, ha a társasháznak nincs bérbeadásból származó bevétele, és nem kötött
előtakarékossági szerződést.
2000 óta a társasházak szolgálatában
könyvelés, adózás Milyen nyomtatvány szükséges?
A társasház nem bocsáthat ki számlát a közös költségre vonatkozóan, mivel a társasház nem végez vállalkozói tevékenységet. A társasház csak akkor „bocsát” ki számlát, ha a társasház tulajdonában lévő helyiséget bérbe adja egy vállalkozásnak, mert ebben az esetben számlát kell kiállítani a bérleti díjról.
Nyomtatványok használatáról a törvény nem rendelkezik, de ha készpénzben fizeti be a Kft. a közös költséget, akkor bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani a részére. Ha bankon keresztül utalja, akkor semmilyen nyomtatványt vagy igazolást nem kell a részére átadni.
Válasz
Mint közös képviselő „megörököltem” a leváltott elődömtől a Kft. tulajdonosnak adott számlatömböt. Én ennek a használatára nem voltam kapható. Tudomásom szerint a közös költség átutalásának regisztrálására nem a számla kibocsátása a megfelelő forma. Ezt a Kft. tulajdonosai nem igazán akarják elfogadni. Mikor, milyen formátumú dokumentumot adhatok ki a számviteli törvény szerint?
6
Munkadíj könyvelése
A társasház SZB elnökének teljesen igaza van – mi sem értjük, hogy miért kellene az összeget megbontani. A munkavállalónak kifizetett munkabér és a járulékai (még az egyszerűsített foglalkoztatás esetén is) a ház költségei között elszámolható. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (2010. évi LXXV. tv.) nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a fentiek valamelyike nem lenne elszámolható. Ez a törvény csak a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeket
említi ennél a foglalkoztatási formánál, valamint a foglalkoztatás időtartamát és eseteit. Javaslom, hogy a könyvelővel további egyeztetéseket folytasson az önöknél alkalmazott gyakorlatról. A munkavállalónak nem kell SZJA bevallást tennie abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme a 840.000 Ft-t nem haladta meg és egyéb bevétele nem volt, valamint a foglalkoztatása a naptári év folya-mán a 90 napot nem haladta meg.
Válasz
Adott egy társasház, amely adóköteles bevétellel nem rendelkezik. Foglalkoztat munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében. 2011-ben a munkavállalónak 750.440 Ft munkadíj került kifizetésre. Helyesen járok-e el akkor, ha a munkadíjat kétfelé könyveljük? Efo tv. szerint (minimálbér kétszeresének az egy napra eső költségét) megbontva 223.600 Ft, amely a könyvelésben költségként szerepel a fennmaradó 523.840 Ft, mint kiadásként szerepel a könyvelésben. Amennyiben így járok el, az év végi eredményem nem egyezik a tényleges eredménnyel (pénzkészlettel), mivel nem tudom a kiadást ráfordításként elszámolni. A társasház SZB elnöke (mérlegképes könyvelő és adótanácsadó) szerint ezt nem kell megtenni, helyesen járok el, ha a teljes összeget költségként könyvelem el. Véleményem szerint ebben az esetben megsértem az Efo tv. költségelszámolásra vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a záró pénzkészlet is stimmel.
Munkával megváltott hozzájárulás adózása
Ha a lakás a társasház tulajdonában van, akkor megállapodhatnak így. De a továbbiakban az egyszerűsített foglalkoztatást aggodalmasnak ítélem, hiszen én úgy gondolom, hogy ez egy folyamatos foglalkoztatást jelent. Ha megvédhető az egyszerűsített (mert úgy „papírozzák le”), akkor a szabályok betartására kell nagy gondot fordítani. Maximum havonta 15 nap, évente pedig 90 napra lehet bejelenteni – akár telefonon is alkalmanként –, folyamatosan egyszerre csak 5 napra. Természetesen ez a forma sem zárja ki azért havonta a 08-as bevallások beadási kötelezettségét. Ügyfélkapun re-
gisztrált személy jelentheti be vagy telefonon (185 számon) vagy a 12!1042E adatlapon alkalmanként, s bevallást is ő teheti meg. A társasház által fizetendő járulék akkor valóban csak a napi 1 ezer Ft lesz. Persze nem lehet a társasháznak adótartozása, s ha egyébként nincs alkalmazottja, akkor valóban csak egy személyt jelenthet be egyszerűsített foglalkoztatásra. Ha a létszámot vagy időkorlátot túllépik, akkor normál alkalmazásba „megy át” a foglalkoztatás.
K é r d é s e k , v á l a s z o k , b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n
Válasz
Két évvel ezelőtt, a közös tulajdonban lévő házmesterlakás felújításakor tulajdonostársunk szakmunkájával – festés, tapétázás és mázolás – természetben járult hozzá a közös költségben a felújítási tartalékképzés ráeső részéhez. Egyhangú közgyűlési határozattal megállapodtunk a közös lakás felújításában közreműködő tulajdonostárs közös költség felújítási részének elengedésében. Most úgy értesült, hogy az új szabályozás szerint az ilyen elengedett közös költség – természetbeni hozzájárulás – is jövedelemadó köteles lett. Szóbeli információ a NAV-tól: a tartozás fejében végzett munka betudható közös költségként.
F5
