BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Tőzsde - pénzintézetek szakirány
OLIMPIA BUDAPESTEN - EGY ÁLOM A SZÁMOK TÜKRÉBEN -
Készítette: Polgár Ildikó
Budapest, 2008
-2-
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 3 Ábrajegyzék........................................................................................................................... 5 Bevezetés ............................................................................................................................... 6 I. Az olimpiai játékok ............................................................................................................ 9 1.1
Az Ókortól napjainkig ......................................................................................... 9
1.2
Az olimpia szerepe ............................................................................................ 11
II. Hazai és nemzetközi előzmények ................................................................................... 12 2.1.
Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Győrben ................................................ 12
2.1.1.
A rendezvény előzményei, előkészítése ............................................................ 12
2.1.2.
Szervezeti felépítés ............................................................................................ 13
2.1.3.
Munkacsoportok, szervezettség......................................................................... 14
2.1.3.1. Létesítmény beruházás munkacsoport............................................................... 14 2.1.3.2. Üzemeltetés, akkreditálás .................................................................................. 15 2.1.3.3. Verseny munkacsoport ...................................................................................... 15 2.1.3.4. Biztosítás, biztonság .......................................................................................... 15 2.1.3.5. Hostess szolgálat, rendezvényfelelős csoport.................................................... 17 2.1.3.6. Vendéglátás ....................................................................................................... 17 2.1.3.7. Szállítás.............................................................................................................. 17 2.1.3.8. Igazgatás, rendezés ............................................................................................ 18 2.1.4.
Konklúzió .......................................................................................................... 19
2.2.
Athén-Peking-London ....................................................................................... 20
2.2.1.
Az Athéni Olimpiai Játékok tanulsága .............................................................. 20
2.2.2.
Peking pályázata ................................................................................................ 21
2.2.3.
Hibátlan London ................................................................................................ 21
2.2.4.
Athén - Peking - London pénzügyi vizsgálata .................................................. 23
III. Olimpia Budapesten ...................................................................................................... 25 3.1.
Budapesti olimpia ötlete .................................................................................... 25
3.1.1.
Országimázs ...................................................................................................... 25
3.1.2.
Lehetséges időpontok ........................................................................................ 25
3.1.3.
Gazdasági háttér ................................................................................................ 26
-3-
3.2.
BOM (Budapesti Olimpiai Mozgalom)............................................................. 28
3.2.1.
Megalakulás....................................................................................................... 28
3.3.
Megvalósíthatósági tervezet .............................................................................. 30
3.3.1.
Nemzetközi gazdasági háttér ............................................................................. 30
3.3.2.
Magyar gazdaság és a Konvergencia Program.................................................. 31
3.3.3.
Tények és az alapvető feltételrendszer .............................................................. 33
3.3.4.
A költségek felosztása ....................................................................................... 34
3.3.5.
Finanszírozási lehetőségek ................................................................................ 36
3.3.6.
Bevételek és kiadások........................................................................................ 39
3.3.7.
A 2020-as Olimpia mérlege............................................................................... 45
IV. Esettanulmány ............................................................................................................... 48 4.1.
Kérdőív elemzése .............................................................................................. 48
4.2.
A rendezés előnyei ............................................................................................ 54
4.3.
A rendezés kockázatai ........................................................................................ 57
V. Összegzés........................................................................................................................ 60 VI. Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 62 1 sz. melléklet: Kérdőív a Budapesti olimpia megrendezéséről......................................... 65
-4-
Ábrajegyzék 1. ábra: Nyári olimpiai játékok helyszínei............................................................................. 9 2. ábra: Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Szervező bizottság felépítése .......... 14 3. ábra: Athén - Peking - London pénzügyi vizsgálata........................................................ 23 4. ábra: Ciklikus folyamatok .............................................................................................. 32 5. ábra: Az olimpia költsége ................................................................................................ 34 6. ábra: „Alapeset” beruházási költségei ............................................................................. 35 7. ábra: Olimpia költsége- 2016/2020-as változat (2006. júniusi árakon)........................... 37 8. ábra: 2020-as változat a költségkategóriák bontásában................................................... 38 9. ábra: Olimpia összes költségtényezőjének összefüggései ............................................... 39 10. ábra: 2020-as változat.................................................................................................... 41 Kérdőív diagrammjai: 1. Egyetért-e a Budapesti Olimpiai rendezés ötletével ? ..................................................... 48 2. Ön szerint van-e esélyünk elnyerni a rendezés jogát?..................................................... 49 3. Ön szerint mikor rendezzünk Olimpiát?.......................................................................... 50 4. Milyen hatással lenne az országra az esemény?.............................................................. 51 5. Hogyan támogatná a rendezést? ...................................................................................... 52 6. Részt venne-e nézőként? ................................................................................................. 53
-5-
Bevezetés Nap mint nap érnek minket ingerek, amik cselekvéseinket, reakcióinkat befolyásolják, ihletet adnak, vagy éppenséggel kedvünket szegik. Ezek a hatások visznek minket előre, tűzetnek ki velünk új célokat, adják azt a motivációt, ami szükséges a hasznos, és építő jellegű létezésünkhöz. És holott mindenki egyéniség, a külső környezet erősen rányomja bélyegét személyiségünkre. Alakulunk, formálódunk, és egy olyan úton járunk, amin csak elindítottak bennünket, de az állomások, mint befolyásoló tényezők megválasztásában kemény szerepünk és felelősségünk van. Véleményem szerint egy szakdolgozat minőségének kulcsa abban rejlik, hogy a szerző olyan területet tűz ki, ami nemcsak képzettségéhez, hanem személyiségéhez is illik. Mindenképpen olyan témát szerettem volna feldolgozni, ami amellett, hogy pénzügyi vonatkozású, érintett kérdéskörénél fogva régóta foglalkoztatott már, és a probléma felvetése, kifejtése, megoldási javaslata korábbi tapasztalataimra is alapoz, valamint széleskörű rálátást kíván meg. „Ép testben ép lélek” – hangzik a közismert mondás. Nem véletlen, hogy napjainkban újra nagyobb figyelmet kap a sport. Ismét ’divat lett’ egyesületekhez tartozni, klubokba járni, odafigyelni magunkra, hiszen ha meg is van a szellemi békénk, teljes csakis a fizikummal kiegészülve lehet. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen gyermekkorom óta sportolok, és ezáltal olyan élményekben másokhoz,
részesültem, csapatban
amik
valóban
gondolkozni,
bízni
feledhetetlenek.
Megtanultam igazodni
a
rugalmasnak
társaimban,
lenni
a
körülményekhez, kockáztatni, ha kell, lemondani, és minden erőmmel egy célra, a győzelemre összpontosítani. De mi is az a győzelem? Mámor, ami csakis az elsőknek, és verhetetleneknek jár? A pillanat öröme, mikor az aranyérmet a nyakunkba akasztják? Bizonyíték, hogy a kemény edzések, a hosszas felkészülés, és embert próbáló munka nem volt hiábavaló? Nyugtázása az elismert teljesítménynek? Lezárása egy fejezetnek, ahol nem volt nálunk jobb?
-6-
Pillanatnyi boldogság, ami éppúgy feledésbe vész, mint a sikerbe fektetett energia, fáradság, és a meghozott áldozatok? És egyáltalán: csak egy győztes van? Nem hinném. A szó jelentése számomra ennél komplexebb. Nem csak egy győztes van, és valóban, a részvétel a fontos. Győzelem az, amikor önmagunkkal kiegyezünk, megtaláljuk az egyensúlyi pontot, reálisan látjuk céljainkat, felismerjük korlátainkat, és magunkhoz képest olyan teljesítményt viszünk véghez, amire sosem gondoltunk volna, hogy valaha is képesek leszünk. Az, hogy vállaljuk a megmérettetést a többiekkel. Az, hogy felismerjük, de mégis háttérbe szorítjuk a másokhoz képesti vereség veszélyét. Az, hogy merünk álmodni, és a fájdalmas küzdelem során élvezzük a csatát. Ettől leszünk többek, jobbak, összetettebbek, tapasztaltabbak. És ettől leszünk emberek is. Egy olimpia a versengésről szól: az ellenfelekkel, de magunkkal szemben. A ’Ki mit tud?’ sportos fajtája. Tömegeket vonz, és olyan múltra tekint vissza, amivel páratlan esemény a rendezvények között. Épp ezért kihívás, és lehetőség egyszerre, hogy a figyelem középpontjába kerüljünk. Mikor évekkel ezelőtt felmerült a budapesti rendezés gondolata, az ötlet megosztotta a közvéleményt. Felkavarta az indulatokat, és olyan láncreakciót indított el, ami azóta is jelen van a mindennapokban, hol nagyobb hangsúllyal, hol csak jelzés értékűen. Nem egyértelmű a támogatottság, és ez a városatyák határozóképességén is meglátszik. A lehetséges rendezési dátumok között szerepelt már 2012, 2016, és most éppen a 2020-as pályázásnál tartunk. Nem lehet száz százalékos bizonyossággal eldönteni, képesek vagyunk-e egy ilyen kaliberű esemény lebonyolítására. Rengeteg tényezőt kell figyelembe venni, és nem utolsó sorban a lakosságot arról biztosítani, hogy nem származik hátránya egy olimpia rendezési jogának elnyeréséből. Dolgozatommal feltárok olyan kulcsfontosságú kérdésköröket, amik pénzügyi aspektusból vizsgálják a rendezés előnyeit, hátrányait, megvalósíthatóságát, tisztázzák a projekt lehetőségeit, szociális, és gazdasági vonzatait, és választ adnak a ’Megéri-e nekünk?’ kérdésre. Ugyanis mindennek ára van, és hiába játszunk mi el a gondolattal, hogy mekkora hírnévre tehetnénk szert, ha megnyerjük a pályázatot, és otthont adhatunk egy ilyen rangos eseménynek, nem biztos, hogy érdemes kockára tenni a kérdésesen, bár mégis valamilyen -7-
szinten stabil létbiztonságot, és a viszonylagos gazdasági egyensúlyt. Ha az ország egyszerűen ’belerokkan’ a költségekbe, és adóssághegyeket halmoz fel, miközben amúgy is finanszírozási problémákkal küzd, nem ésszerű a pozitív döntés. Van-e értelme előrehozni a hosszú távú fejlesztéseket, ha a rövid határidőseket sem tudjuk megvalósítani, és a céldátumokat tartani. Milyen preferenciák vannak, milyen pluszt nyújt egy ilyen szereplés a nemzetközi porondon, és nem utolsó sorban mi lesz, ha kudarcot vallunk, és nem felelünk meg a világ, és magunk felállította elvárásoknak? A győzelem szó itt többlet-töltetet hordoz. Komolyan végig kell gondolni, mennyit nyerhetünk. Még komolyabban pedig, hogy mit veszíthetünk.
-8-
I. Az olimpiai játékok 1.1 Az Ókortól napjainkig 1. ábra Amszterdam Stockholm Antwerpen Helsinki London Montreal
Párizs Róma
St. Louis
Berlin München
Moszkva Tokio
Athén
Barcelona
Szöul
Atlanta
Los Angeles
Peking
Mexikó
Sidney Melbourne
Nyári olimpiai játékok helyszínei (Forrás: Olimpiai játékok – Wikipédia, Internet) A legenda szerint az ókori olimpiai játékok egészen Herades-ig, Zeus fiáig vezethetők vissza, akinek a megmérettetés kitalálását tulajdonítják. Az első írásos feljegyzések Krisztus előtt 776-ból származnak, de bizonyíthatóan már sok évvel korábban megrendezték a játékokat. Az ókori olimpiát 1200 éven keresztül szervezték meg minden negyedik évben, és ’szent eseményként tisztelve’ még a háborúkat is felfüggesztették idejére. I. Theodosius keresztény uralkodó tiltotta csak be a pogány befolyására hivatkozva. Mintegy 1500 évvel később egy fiatal francia úriember, Pierre de Coubertin kezdett el foglalkozni az újjáélesztésével. Első körben saját népét próbálta rábírni, hogy érdeklődjenek a sport iránt, majd miután nem aratott osztatlan sikert az elgondolása, nem
-9-
adta fel, és 1890-ben megalapított egy sportszervezetet Union des Sociétés Francaises de Sports Athlétiques (USFSA) néven. Két évvel később vetette fel először az olimpiai játékok újbóli megrendezésének a gondolatát. Párizsi beszédében a sportot mint a jövő szabad kereskedelmének legnagyobb exportcikkét emlegette, és a nemzetközi béke legfontosabb garanciájaként hozta fel a világot felölelő összefogásra hivatkozva. Felszólalását nem követette konkrét cselekvés, holott nem ő volt az első, aki az olimpia felelevenítésének ötletével jelentkezett. Két évvel később 9 ország küldöttjeinek szervezett találkozót, ahol ezúttal sikerrel járt, és felkeltette az érdeklődést. Névtelen szavazással ugyan, de mindenki a rendezvény támogatására voksolt, és Coubertin vezetésével egy nemzetközi bizottság létrehozásáról döntöttek. Ez a szervezet lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Athént választották ki a játékok újkori megrendezésének első helyszínéül, és megkezdődtek a szervezési előkészületek. Az olimpiai játékok 1896-ban újra életre keltek, és azóta is tart töretlen sikerük. A történelem néha közbeszólt, így elmaradt az 1916-os, az 1940-es, és az 1944-es rendezés is, valamint Oroszország is éveken keresztül (1912-1952) kimaradt a részvételből. Mindezek ellenére az Olimpia az egyetlen olyan esemény, amely képes mozgósítani világszerte több száz millió embert, hogy egy közös cél érdekében összefogjanak, és még ha csak 4 évente pár hétre is, de egy olyan történésre fókuszáljanak, ami a sport segítségével köti össze a nemzeteket. A térképen is látható, hogy míg az Ókorban egyértelmű volt a görög rendezés, az Újkorban már váltakozó helyszíneken zajlanak a játékok. A hagyományok csekély szerephez jutnak (az ismételt görög rendezésre több mint 100 évet kellett várni), hiszen a gazdasági fejlettség az, ami domináns tényező a pályázatok elbírálásakor. Sosem rendeztek még Afrikában és Dél-Amerikában Olimpiát, mivel ezeknek az országoknak első sorban a fennálló
gazdasági
problémáik
megvalósíthatatlan lenne
megoldására
kell
koncentrálni,
és
egyrészt
a szervezés, másrészt ha sikerülne is a kellő fejlesztéseket
végrehajtani, adósságterheit csak tovább növelné az amúgy is nehézségekkel küszködő államoknak. A feladathoz fel kell nőni, és az alapvető kritériumokat pedig teljesíteni.
- 10 -
1.2 Az olimpia szerepe Míg az ókori folyamatos görög rendezés egyfajta rendszert és megbízhatóságot kölcsönzött az eseménynek, az újkori felelevenítés már küzdelemre hívta a feleket a felkészülési szakaszban is. A sportbeli megmérettetés mellett ugyanis helyet kapott a szellemi párbaj is, ami a rendezési jogért ringbe szálló nemzetek, városok között zajlik. A viadal rendkívül összetett, minden pályázó a figyelem középpontjába szeretne kerülni, legesélyesebbként feltűnni, és ezért olyan referenciát felmutatni, ami kétségtelenül alkalmasnak teszi arra, hogy házigazdája legyen a játékoknak. Összehangolt nemzeti akarat, kitűnő sportdiplomáciai érzék és politikusi intelligencia sorakoznak fel alapvető kritériumként. Itt a győztes mindent visz. Páratlan kiváltságban részesül az, aki megkapja a lehetőséget egy olimpia rendezésére. A megtisztelő joggal bíró város hét éven keresztül van a figyelem középpontjában, folyamatosan kommunikációs kapcsolatban állva a külvilággal, tudatva mindenkivel, milyen fantáziával, innovációs képességgel, építészeti és kivitelező tudással, mozgósító erővel rendelkezik. Rendezni valóban csak a legjobbaknak, legfelkészültebbeknek van joguk, és ezt mutatja az a tény is, hogy a modern kori olimpiák több mint 100 éves története alatt mindössze 21 város rendezhetett nyári olimpiát. Komoly felelősség van a rendezők vállán, és ha jól vizsgáznak szervezőképességből, áldozatvállalásból, akkor világraszóló siker koronázza munkájukat, hírnevük pedig garantálja az elismerést. Az érem másik oldala hasonló következményekkel jár: általában az előkészületek utolsó fázisában kialakuló utolsó pánikhangulat és negatív híresztelések is bejárják a világot, a megdicsőülés veszélybe kerül, de jó esetben épp ezekért sikerül mégis új erőt meríteni, és még inkább rákoncentrálni a teendőkre, a határidők tartására.
- 11 -
II. Hazai és nemzetközi előzmények 2.1. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Győrben Annak ellenére, hogy az Olimpia megrendezése speciális feladat, és különleges elvárásoknak kell megfelelni, mindenképp pozitívum, ha már van egy kandidált országnak gyakorlata egy-egy nemzetközi rendezvény lebonyolításában. Győr számos sporteseménynek adott már otthont a futóversenyektől kezdve a lőfegyveres Európa Bajnokságig. Mivel én is győri vagyok, személyesen tapasztalhattam meg, milyen hatással van a VB a város életére. Az alábbiakban bemutatom, milyen előkészületek és intézkedések szükségeltettek, hogy helyt álljunk, és egy sikeres versenyt tudhassunk magunk mögött. 2.1.1. A rendezvény előzményei, előkészítése 1996-ban a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek, illetve Győr városának ítélte a VII. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság rendezési jogát. A világbajnokság 1999-ben megrendezésre is került. Győr 1994-től folyamatosan rendezett hazai és nemzetközi maraton versenyeket. Az első nemzetközi megmérettetést 1996-ban vezényelte le Maraton Világkupa II. Grand Prix futama néven. Ezt követte egy évvel később szintén egy hasonló futam. A fenti versenyeken mind a résztvevő országok, mind pedig az ICF képviselői elismerően nyilatkoztak a pályáról és a rendezésről. 1998. tavaszán az ICF Maraton Szekciója Győrben tartotta ülését, melynek keretén belül megismerkedtek a pályával, annak környezetével, a szállás és étkezési lehetőségekkel, melyeket alkalmasnak találtak a világbajnokság megrendezésére. Még ez év tavaszán Győr Város Önkormányzata és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség együttműködési megállapodást kötött, melyben lefektették a világbajnokság közös megrendezésének kereteit. 1998. július 16-18. között Győr vendége volt az ICF akkori elnöke, és az ICF főtitkára, akik megtekintették az Országos Maraton Bajnokságot. Így
- 12 -
működés közben is megismerhették a versenypályát és a rendezést, valamint a világbajnokság terveit. Megbeszéléseket folytattak a VB szervezőivel, illetve a város vezetőivel. 1998. szeptemberében elkészült az 1. Bulletin, melyet a szegedi síkvízi világbajnokságon mutattak be, ahol Győr városa egy bemutatkozó pavilonnal jelent meg, prezentálva a VB előkészületeit és a várost. A VI. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokságon Dél-Afrikában a szervezők – mint a következő VB rendezői – fogadást adtak a résztvevő nemzetek csapatvezetői, valamint az ICF vezetői részére, ahol bemutatták a városról és a versenypályáról készült videofilmet. A világbajnokság jó alkalmat adott a sportág és azon belül a maraton szakág népszerűsítésére. Lehetőség nyílt a magyar kajak-kenu sport alapjainak kiszélesítésére, a gyerekek, mint utánpótlás megnyerésére. Segítette a sportágról már meglévő pozitív kép megerősítését, valamint a világbajnoksággal olyan eseményt lehetett szervezni, amely nemcsak a kajak-kenu sportágat közelről ismerők számára nyújtott szórakozást, hanem kiegészítő rendezvényekkel több napos kulturális és sportprogramot sikerült biztosítani az érdeklődőknek. A rendezéshez kacsolódó beruházások lehetőséget teremtettek arra, hogy Győrben kialakításra kerüljön egy olyan kajak-kenu maraton versenyközpont, mely hosszú távon alkalmas hazai és nemzetközi versenyek megrendezésére. A VB helyszíne a versenyt követően is alkalmas városi kulturális események megrendezésére. 2.1.2. Szervezeti felépítés A rendezésért felelős testület a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségtől az 1999. évi VII. Maraton Világbajnokság rendezési jogát elnyerő Magyar Kajak-Kenu Szövetség volt, aki a VB sikeres megrendezése érdekében Győr Város Önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött, és kinevezte a szervezőbizottság elnökét, valamint létrehozta a szervezőbizottságot.
- 13 -
2. ábra ICF
Magyar Kajak-kenu Szövetség
Győr Város Önkormányzata
Szerevező Bizottság Elnöke
Szervező Bizottság
Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Szervező bizottság felépítése (Forrás:Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság jegyzőkönyve, Győri Levéltár) 2.1.3. Munkacsoportok, szervezettség Az egyes munkacsoportokat a Munkacsoport Vezetők irányították, akiket a Szervező Bizottság. elnöke nevezett ki. A munkacsoportok munkáját közvetlenül a Szervező Bizottság. elnökhelyettes koordinálta. Feladataik: A munkacsoport terveinek elkészítése Különböző feladatok végrehajtásához közreműködők felkérése Beszámolók készítése Munkacsoport vezetése, szervezése, felügyelete Az elvégzett munkák ellenőrzése, értékelése Részvétel a Szervező Bizottság. munkájában 2.1.3.1. Létesítmény beruházás munkacsoport Első lépésként a sportszakma által adott szempontok alapján pályázat kiírására került sor a VB megvalósításához elengedhetetlenül szükséges tervezési munkákra. A felhívásra több tervezői ajánlat érkezett, közülük a bírálóbizottság a RAS Építész-tervező Kft. Elképzeléseit tartotta szakmailag elfogadhatónak és megalapozottnak, ezért velük kötött szerződést.
- 14 -
Szükséges létesítmények: Céltorony Vízitelep bővítés (245,6 m2 hasznos területtel növelt csónakház) Közvilágítás Parkoló Aranypart I. ütem „lapos” épület (A Mosoni-Duna bal partján a meglévő épület akkori funkciója szerint nyáron a fürdőzőket szolgálta ki, iskolai évadban pedig a főiskola hallgatóinak szórakozását biztosította. Kiegészítve funkcióját, fürdőházat terveztek mellé, melyben nyilvános illemhelyek és zuhanyzók kaptak helyet.) Aranypart II. ütem fürdőház Információs rendszer (forgalomtechnikai összehangolás a könnyebb megközelítés érdekében) Ideiglenes létesítmények (mobil lelátó, sátrak, terelőkorlátok) 2.1.3.2. Üzemeltetés, akkreditálás Az akkreditálás lebonyolításához a városi sportigazgatóság munkatársai az 1998. év folyamán megfelelő gyakorlatot szereztek (Tutti Judo Világkupa, Triatlon Világkupa, Junior Erőemelő Világbajnokság). A csapatok érkezése után az akkreditálás a Széchenyi István Főiskola aulájában történt. 2.1.3.3. Verseny munkacsoport A program kialakításáért, és a zökkenőmentes lebonyolításért felelős csoport. Kijelölésre került a VB versenypálya útvonala, amelyet az 1998-as OB-n kipróbáltak, és mind hosszában, mind időtartamában megfelelt a nemzetközi előírásoknak. Ezt a pályát 1998 tavaszán az ICF maraton szekciójának képviselői megtekintették és jóváhagyták, illetve az építészeti terveket és az addigi előkészületeket megfelelőnek találták. Kijelölésre kerültek a csapatsátrak, hajótárolók, hajójavító- és mérlegelő sátor, a vízreszálló- és kikötőstégek helye, az indítóstég, a motorcsónakok, a mentésben résztvevő búvárok. 2.1.3.4. Biztosítás, biztonság A verseny szervezése és lebonyolítása során kiemelt figyelmet kellett fordítani a versenyzők, a nézők, és a rendezvényeken résztvevő kiemelt fontosságú hazai és külföldi
- 15 -
személyek biztonságára, a közbiztonságra, a vagyonvédelemre, a közlekedési és egészségügyi biztosításra. A versenyzők, nézők, és minden résztvevő személy biztonsága megteremtése érdekében biztonsági szolgálatot működtettek, melynek magját professzionális biztonsági cég képezte. A biztonsági szolgálat végezte a rendezvények területére a beléptetést, a versenyzői terület, a hajótárolók őrzését. Munkája során együttműködött a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselőivel, a polgárőrséggel. A rendőrség a biztosításban a rendőrségről szóló törvényben meghatározott mértékben és módon vett részt, a verseny helyszínén kihelyezett ideiglenes rendőrőrsöt és panaszirodát működtetett. A közlekedés szervezése során arra törekedett a rendezőség, hogy a szükséges terelések, korlátozások a lehető legkisebb mértékben zavarják meg a város mindennapi életét és a helyi járatú autóbusz forgalmát. A közlekedési információs koncepció tartalmazta a gépjárműves, a gyalogos és a kerékpáros információs alrendszert a déli megkerülő autópálya szakasztól az állami fő- és városi közlekedési utakon keresztül a verseny helyszínéig. Az információs rendszer illeszkedett az akkori információs rendszerhez, felhasználta annak elemeit, és a szabványok szerinti méretben és kivitelben készült. A parkolási rendszerben kiemelten kellett kezelni a főiskola parkolóját, ahol nagyobb nézői gépjárműforgalommal számoltak. A parkolókban és környékükön a polgárőrség bevonásával a rendőrség fokozottabb felügyeletet biztosított. A tömegközlekedési eszközök menetrendjét összeegyeztették a megnövekedett igényekkel. Az egészségügyi biztosítást a vonatkozó törvényi előírások, a nemzetközi szövetség elvárásai és a sportrendezvények egészségügyi biztosítására vonatkozó ajánlás szerint alapvetően két fő területe, a sportorvosi ellátás, és a mentőellátás területén, és két fő irányban, a sportolók, illetve a nézők irányában szervezték. Az ajánlás szerint az egészségügyi biztosítás vezetője a sportorvosi szolgálat vezetője volt.
- 16 -
Jelentős szerep hárult a vízből való mentés területén a vízi mentőkre, illetve a búvárszolgálatra. Különösen fontos volt, hogy a vízi sérültek a lehető legrövidebb időn belül orvosi ellátásban részesüljenek. 2.1.3.5. Hostess szolgálat, rendezvényfelelős csoport A világversenyek gyakorlatának megfelelően a hostess-szolgálatot 3 fő részre kellett osztani: Nemzetközi tisztviselők mellé (több nyelvet felsőfokon beszélő és a sportszakmát ismerő hostess lányok) VIP sátorba (a verseny programját, időbeosztását és kiegészítő rendezvényeit tökéletesen ismerő nyelveket beszélő fiatalok) Az érkező csapatok mellé a város közlekedését, nevezetességeit, a verseny programját, valamint a világbajnokságon résztvevő csapatok kiszolgálásához szükséges mindennemű információs anyagokkal rendelkező fiatalok. 2.1.3.6. Vendéglátás Fel kellett mérni a számításba jöhető szálláshelyeket a verseny központjától számított 2 km-es körzeten belül, illetve jelezni kellett a foglalást, és meg kellett kötni a keretszerződéseket. A
legpraktikusabb
megoldásnak a
Széchenyi
István
Főiskola
létesítményeinek
kihasználása kínálkozott. Sikerült ugyanis megegyezést kötni az iskola vezetőjével, hogy a rendezvény rendelkezésére bocsátja az egységeket, ahol a csapatok többségének elhelyezése megoldható volt, és az étkeztetés is a versenyközponttól 100 m-re került. A VIP vendégek fogadása a kajak-kenu vízitelepen történt. 2.1.3.7. Szállítás A résztvevő országok egy része repülőgéppel érkezett Budapestre vagy Bécsbe, majd tovább Győrbe. A résztvevők és látogatók fennmaradó része személygépkocsival és autóbusszal érkezett Győrbe. A személyszállítás mellett fel kellett készülni a hajószállítás koordinálására is (repülőgépes hajószállítás, vámkezelés). Személyszállításra rendelkezésre
- 17 -
állt 16 db személygépkocsi és mikrobusz, melyet szponzori megállapodás keretein belül biztosított egy helyi autószalon. 2.1.3.8. Igazgatás, rendezés A Szervező Bizottság működésében jól elkülöníthető munkamegosztás valósult meg. Győr Város segítségével a VB létesítmény beruházási feladatai már a korábbi években igen határozott céllal, ütemben és háttérrel megindultak. A Győrben működő szakemberek létesítmény, verseny, rendezvények, támogató szolgáltatás, vendéglátás divíziókban a munka a Sz.B. elnökének vezetésével elsősorban a helyi erők bevonásával szervezetten folyt. A munkamegosztás másik oldalát képviselő igazgatási divízió munkája rendszerességében elsősorban az aktuális feladatok elvégzésére orientált. A Sz.B. átfogó mozgatása helyett az elnök kisebb csoportokban történő munkamegbeszéléseket és beszámoltatásokat helyezett előtérbe. Az igazgatási részleg elkészítette a költségvetést. Ez a verseny-lebonyolítás oldaláról 110120 millió forint bevétellel (mai áron 240 millió forint) és mintegy 130 millió forint (jelenértéken 250 millió forint) kiadással számolt. A VB-költségvetést a Kajak-Kenu Szövetség beépítette az éves költségvetési rendszerébe. A rendszeres kapcsolattartás és a konzultációs kérdések tisztázása mellett az ICF Maraton Bizottságával meg kellett szervezni a szemlére érkezők látogatását. Marketing területén az eredményes tárgyalások hatására új távlatok nyíltak a VB marketing munkájában. Először nyílt lehetőség a VB névadó szponzor lehetőségének kiajánlására, illetve az eredményhirdető dobogó meghatározott távolságon belüli szponzori megjelenés biztosítására. A VB Sz.B. önállóan rendelkezett a külföldi televíziós jogok értékesítésével, továbbá az ICF a számukra fizetendő jutalékot a rendezés támogatására fordította. A szorgos marketing tevékenység ellenére nem járt nagy sikerrel az együttműködési szponzori szerződések kiküldése, ugyanis pusztán 5 cég támogatta az eseményt, és a
- 18 -
barter-szolgáltatásokat is figyelembe véve, 25-30 millió (50 millió) forint bevétel lett a végeredmény. A kommunikációs stratégia kidolgozására a Média Sprint PR céget kérték fel. Kampányában fontos szerepet kaptak az óriásplakát-projektek (két részben Győrben és a régióban), és a fizetett PR cikkek megjelentetése országos napilapokban, illetve fontos médiakapcsolatok kialakítása (Magyar Televízió, MTI, Nemzeti Sport, Magyar Hírlap, Magyar Rádió). A SPORT ’99 kiállításon biztosítva volt a megjelenés, így a figyelem középpontjába került az esemény. A legfontosabb marketing és PR teendők közé mégis a következők tartoztak: Út a médiához és a médiákon keresztül a sportszerető közvéleményhez Szakág és specialitásai megismertetése a közvéleménnyel A VB legjelentősebb információinak kommunikálása Leghatékonyabb kommunikációs hely és időpont megtalálása a hazai világversenyek rendszerében 2.1.4. Konklúzió A verseny a tervezett időpontban sikeresen megrendezésre került, az előzetes kalkulációknak megfelelő végeredménnyel zárult, és Győr Városa azóta kétszer adott még otthont az eseménynek, ezzel is bizonyítva, hogy alkalmas a szerepre. És holott egy Olimpiát nem lehet
összehasonlítani egy kajak-kenu maraton
világbajnoksággal, annak ellenére, hogy nem egy súlycsoport a két rendezvény, a fő következtetések azért megegyeznek. Egy megnyerő pályázat már fél siker, és ha gyakorlattal rendelkezik egy város a szervezésben, mert egyszer korábban már bizonyíthatott, akkor szinte biztosra vehető, hogy további rendezvények kapnak helyet az eseménynaptárban.
- 19 -
2.2. Athén-Peking-London A NOB a soron következő helyszín kiválasztásakor mindig figyelembe veszi a korábbi rendezésekből leszűrt tanulságokat, legyen a mérleg pozitív, vagy negatív a végén. A köztudatban élő tényezők mellett, miszerint lehetőleg egyfajta rotációs elvet követve mindig más kontinens adjon otthont a játékoknak, illetve olyan városok is kapjanak lehetőséget a pályázat megnyerésére, akik eddig még nem rendelkeznek gyakorlattal ezen a téren, számos olyan faktort vesz figyelembe, amiket már tapasztalatból tud, és igyekszik felhasználni a jövőbeli veszélyforrások kiküszöbölése érdekében.
2.2.1. Az Athéni Olimpiai Játékok tanulsága A helyszín kiválasztásában leginkább az játszott nagy szerepet, hogy 1996-ban a végleges döntés nem Athénra, hanem Atlantára esett. A centenáriumi Olimpia rendezési jogáért ezért kompenzálni szerették volna Görögországot, de ez azért mégsem hozható fel fő érvként. Számos változás állt be mind a gazdaság, mind a politika, és társadalom területén, amik kedvezően befolyásolták a görög pályázatot. Az új kormányzati vezetés ugyanis lehetővé tette, hogy rendezzék a szomszédi kapcsolatokat. A felvilágosultabb szemlélet olyan környezetet teremtett, ami már a professzionális ajánlatra koncentrált, és nem a történelemből fakadó jogaik érvényesítésére. A kudarc után ugyanis egy sokkal kidolgozottabb, átgondoltabb tervet nyújtottak be megvalósítható infrastrukturális beruházásokkal, megfelelő környezetvédelmi koncepcióval, és alátámasztott szponzori pénzekkel. Megtalálták az egyensúlyt a sport és a kereskedelem között, ami a korábbi játékok után meghozta volna a kívánt felüdülést. Erős támogatottságot élvezett az esemény a maga 95%-os arányával, és nem utolsó sorban az akkoriban turisztikai highlight-ként ismert Görögország egy olyan helyszín volt, ami csábító célpont volt mind az európai, mind a máshonnan érkező látogatók számára. A nemzetközi szervezésben nagyobb gyakorlattal rendelkeztek, és pár hónappal a végleges döntés előtt sikeresen levezényelték az Atlétikai Világbajnokságot.
- 20 -
2.2.2. Peking pályázata Egy európai Olimpia után nagy eséllyel pályázott Peking ázsiai helyszínként, és mivel eddig még csak kétszer volt példa arra, hogy ez a kontinens adott otthont a játékoknak, nem csoda, hogy végül ő lett a befutó. A Föld legnépesebb országaként dinamikus fejlődési pályára állt, és olyan ütemben növekszik jelenleg is, amely már magában is tekintélyt parancsoló. Az Olimpiai Játékok ideszervezése egy olyan országra irányítja a figyelmet, amely a mozgalom felerősödését garantálja, és egy olyan támogatói bázissal rendelkezik, ami mind pénzügyi, mind szociális területen kétségkívül magában hordozza a sikeres rendezés kulcsát. A 2000-i rendezési jogot pusztán 2 szavazat híján nem kapta meg, így gyakorlott pályázóként jól szűrte le a tanulságokat, és egy olyan felújított anyagot nyújtott be, amely átgondolt és kivitelezhető volt. A kínaiak fő erőssége a hitelesség volt, valamint a nemzeti konszenzus, és a mögötte álló hihetetlen teljesítményre képes gazdaság. Az évek óta nemzetközi porondon is helytálló sportolóréteg további hozzáadott értéket képviselt, és jó példát szolgáltatott arra, hogy mennyire megváltozhat egy ország szemlélete a sport területén, ha kitüntetett figyelmet kap például egy ilyen rangos esemény rendezési jogának elnyerésével. A rendezést beárnyékolja a tibeti konfliktus. Kína ugyanis elvitathatatlan területként tartja számon az államot, és a márciusi zavargások ezt ismételten a világ tudatára hozták. És holott a sportdiplomáciát szerintem nem kellene összekeverni az ország belső politikájával és nézeteivel, még számos nehézséget fog okozni, ha nem sikerül tisztázni az állapotokat. Nem csak a biztonság területén kell majd plusz kiadásokkal számolni, de meg kell győzni a nemzetközi közvéleményt is, hogy elvonatkoztassanak az eseményektől, és ne bojkottálják részvételüket a játékokon például befolyásos személyek. 2.2.3. Hibátlan London 2005. júliusában, mikor kihirdették a 2012-es Olimpia rendezési jogát elnyerő város nevét, a londoniak régi álma teljesült be. Már kétszer is sikeresen levezényelte az eseményt a város, először 1908-ban, majd 1948-ban, így a játékok történetében egyedüli városként harmadszor is lehetőséget kapott. Ez természetesen nem véletlen. A már meglévő
- 21 -
létesítményeket sikeresen tudják hasznosítani, és egy olyan tervezetet dolgoztak ki, amely gyakorlatilag hibátlannak nevezhető. 82%-os támogatottság mellett a város szívében elhelyezett létesítmények, és a barátságos környezet szolgáltatták a megfelelő kiindulópontot. Ehhez jött még a szakértelem, megbízhatóság, hírnév, nemzetközi elismertség, és nem utolsó sorban a biztonságról híres angol gárda. A korábbi helyszínekkel ellentétben London nemcsak gyakorlattal, de sporthelyszínekkel is fel van vértezve, amiket egy sikeres átalakító program keretében ismét alkalmassá lehet tenni a rendezvény befogadására. Az új olimpiai park ugyanis a régi és az új elgondolások keveréke lesz, és az újrahasznosítást illetően pedig majd az ifjak profitálnak a későbbiekben. Holott erős gazdasággal rendelkezik az ország, teljes átalakulást várnak a játékok után, és egyfajta katalizátorként használják fel a további fejlesztések kivitelezéséhez. Ami az anyagiakat illeti: a szükséges pénzeket gond nélkül termeli ki az ország, de ennek ellenére 2005-tel kezdődően elindították az olimpiai lottó programot, ami a költségek jelentős fedezésére szolgál. Az infrastruktúra területén korábban már említettem, hogy jelentős előnnyel rendelkeznek, mivel már kétszer is otthont adtak az Olimpiának, de ami a legnagyobb szereppel bíró közlekedés témakört érinti, ott sem elhanyagolható eredményeket tudnak felmutatni. Immáron másodszor kiáltották ki a világ legjobb tömegközlekedési rendszerének a londonit, és ez a kiváló minősítés csak arra bizonyíték, hogy nem jelent megterhelést a további fejlesztés, és tökéletesítés. A rendszer tökéletessége azonban csorbát szenvedett nem is olyan régen, mikor 2008. március 27-én megnyitották az 5-ös terminált a londoni Heathrow repülőtéren. A többi terminál tehermentesítését és a fokozatos bővülést segítő új létesítmény átadása óta számos kritika illette a működtetőket. Azóta is dolgoznak a szolgáltatás javításán, de jelentős károk keletkeztek, és mindez rávilágított arra, hogy sokkal körültekintőbben kell eljárni, és alaposabban felkészülni. A reptereknek ugyanis óriási szerep jut egy Olimpia
- 22 -
sikerességében. A látogatók több mint 80%-a légi úton érkezik, és egy kisebb hiba is olyan felforduláshoz vezethet, ami nem tolerálható.
2.2.4. Athén - Peking - London pénzügyi vizsgálata Az eltérő gazdasági fejlettségből adódóan nyilván arra a következtetésre juthatunk, hogy más keretből gazdálkodik az angol szervező bizottság, és másból tette azt a görög illetékes. A színvonal konstans kell, hogy legyen, de a rendelkezésre álló források eltérőek. 3. ábra ATHÉN
PEKING
LONDON
1600/774
1703/834
1310/642
- TOP szponzorok
302
153
321
- Helyi szponzorok
416
330
1096
- Jegyárbevétel
259
172
531
- Licencbevétel
91
59
96
- Érmeprogram
20
9
2
- Olimpiai beruházás
981
224
-
- Működési költségek
75
824
1208
- Programok
67
-
43
- Egészségügy
13
35
20
- Étkeztetés
75
60
22
- Szállítás
135
82
212
- Biztonság
13
59
40
- Paralimpia
201
71
96
- Adminisztráció
136
147
273
BEVÉTELEK *
- TV közvetítés
KIADÁSOK*
* Az összegek millió dollárban értendők
Athén - Peking - London pénzügyi vizsgálata
Az összehasonlító táblázatból kiderülnek a különbségek, és a legfontosabb tények is, miszerint egyre kevésbé lehet a legnagyobb bevételi forrásként számon tartott közvetítési díjak beszedéséből meggazdagodni, és ezekkel a kiadási oldalt ellensúlyozni. Csökkenő népszerűségnek örvend az olimpiai érmeprogram is, amiből Londonban szinte már nem is
- 23 -
számolnak bevétellel. A jegyek és a szponzori hozzájárulások ezzel szemben kecsegtető becslések, csakúgy, mint a licencbevételek. A jegyárbevétel alakulása erősen összefügg a kialakított ársávokkal, hiszen míg Európában magasabb árat is hajlandó a nézőközönség fizetni, Ázsiában ez az állítás már nem helytálló. A kiadási mérlegnél szembetűnő, hogy az olimpiai beruházások Athén esetében aránytalanul magasak, ami a fejletlenebb gazdaságra, és a lassú növekedési ütemre vezethető vissza. Peking tervei közé már egy kisebb csomagot illesztettek be, London pedig nem számol ilyen nemű beruházással. Ezzel a tétellel gyakorlatilag fordított arányosságban állnak a működési költségek, holott párhuzamot nem nagyon lehet vonni közöttük. Viszonylag nagy eltérés található még a szállítási költségeknél, és az adminisztrációnál, ami pedig a szolgáltatások igénybevételekor fizetendő árra, és az országok közti árszínvonal-különbségre vezethető vissza. A fenti adatok ismerete kiindulási pontként szolgál a magyar viszonylatok elemzéséhez, és a 2020-as kalkulációk pontosításához, ugyanis ha a 3 közül egy országhoz is hasonlítani szeretnénk a magyar valóságot, akkor a legközelebb Athén fejlettségéhez és színvonalához állunk. Ennek tükrében a költségek is a görög példához lettek igazítva, valamint a magyar viszonyokhoz optimalizálva.
- 24 -
III. Olimpia Budapesten 3.1. Budapesti olimpia ötlete 3.1.1. Országimázs Egy ország imázsa a róla kialakított kép, minden, amit kifelé kommunikál. De ha egy külföldi meghallja a ’magyar’ szót, saját tapasztalataim szerint nem a csodálatos kultúrára, sokszínű országra, gyönyörű tájainkra, a Balatonra, vagy éppen híres tudósainkra fog asszociálni, hanem jobb esetben eszébe jut legendás focistánk, Puskás Ferenc, és mellé még egy-két kulináris finomság, úgymint gulyásleves, pörkölt. Valóban ez lenne mindaz, amire büszkék lehetünk, és amivel idecsalogathatjuk leendő vendégeinket, vagy útravalóként adhatunk az idelátogató turistáknak? Történelmünk az elmúlt évtizedekben kevés olyan eseménnyel rendelkezett, amely a nemzetközi figyelem fókuszába állította volna hazánkat, és tartós elismerést eredményezett volna. A fent említett ’attrakciók’ mellett megemlíthetjük még az 1956-os forradalmat, és a 80-as évek Magyarországát, mint reformországot. Ez a hírnév mára megfakult, nem vagyunk kiemelkedők sem gazdasági, sem politikai, sem a sport tekintetében. A magyarok egyre inkább beletörődnek sorsukba, és ez a beletörődés ’nemtörődömséggé’ változik át. Egyedüli lehetőségként olyan kitörési utat kell keresnünk, ami változást és fejlődést hoz egyszerre. Újra kell definiálni Magyarországot önmagunk és a világ előtt, és egy olimpia rendezése erre kínál alternatívát. Az olimpia, mint a magyar szellem, gazdaság és sport vállalkozása –ha jól csináljuk- teljesen új és pozitív fejlődési pályára állítja az országot. 3.1.2. Lehetséges időpontok Amikor 2001-ben felvetették a gondolatot egy esetleges 2012-es olimpia rendezéséről, sokan kampányfogásra gyanakodtak, csak legyintettek, holott az ötlet nem is volt olyan újkeletű. A görögöknek nem csak a 2004-es rendezésnél adódtak problémák az időkorlátok tartásával, hanem már az első újkori szervezésnél is. Az 1986-os újrakezdésnél felmerült Magyarország neve is póthelyszínként, miután kétséges volt a létesítmények elkészülése a
- 25 -
nyitóünnepségre. Az esemény kitűnően illett is volna a milleniumi sorozatba, de végül felgyorsultak az események a görög illetékeseknél, és maradhatott a rendezés joga a kezükben. Jelentkeztünk az 1916-os olimpiára, ami elmaradt. A ’20-as rendezés jogát megkaptuk, de háborús vesztesként esélytelen volt a rendezői szerep. 1936-ban alulmaradtunk Berlinnel szemben, majd 1944-ben hiába pályáztunk ismét, a világháború közbeszólt. 1960-ban újult erővel futottunk neki a rendezési jogért folytatott küzdelemnek, de csupán 4. helyen végeztünk, ugyanis senki nem támogatta a rendezés odaítélését egy kommunista diktatúrának. És míg először a 2012-es olimpiát emlegették, a figyelem gyorsan átterelődött a következő dátumra, hiszen már az is komoly erőfeszítéseket igényelt, hogy általános elfogadottságot nyerjen a felvetés. A PricewaterhouseCoopers (PWC) által elkészített tanulmány ugyan nem zárta ki a 2012-es időpontot, de sokkal reálisabbnak láttatta a későbbi dátumokat. Így nem is került sor a pályázat benyújtására. London sikerében a menedzselésnek jutott döntő szerep, hiszen az utolsó fordulóban utasította maga mögé az esélyesebbnek tartott Párizst. A 2016-os játékokra 2009-ig elbírálják a beérkezett pályázatokat, ezért a felkészülést már közvetlenül a választások után meg kellett volna kezdeni. Ennek hiányában azonban 2020 maradt legkorábbi rendezési időpontnak. A módosított PWC megvalósíthatósági tanulmány is ezt az opciót támasztja alá. És holott korántsem biztos, hogy addigra megfelelő felkészültségű lesz az ország, esélyeink reálisak lehetnek, és egy esetleges kudarc esetén a későbbi időpontokra csak tovább nő a rendezési jog elnyerésének lehetősége. 3.1.3. Gazdasági háttér Mindenekelőtt a technikai megvalósíthatóságot kell vizsgálatok alá vetni, s választ adni arra, hogy milyen, az olimpiától független beruházási projektek zajlanak a felkészülés időszakában az adott országban, és különösen a rendezés jogát elnyert városban, illetve vonzáskörzetében. Továbbá meg kell válaszolni, milyen állapotban vannak a rendezéshez szükséges sportlétesítmények, és milyen további létesítményi beruházásokra van szükség.
- 26 -
Ezt követheti a gazdasági megvalósíthatóság. Mindez viszonylag alacsony absztrakciójú matematikai-gazdasági összefüggések révén eldönthetővé teszi, hogy mit és hogyan érdemes tenni az olimpia érdekében. A beruházások közvetlen makrogazdasági hatásainak számszerűsítése sem ördöngösség. Amiről azonban kevés szó esik, azok az indirekt gazdasági következmények. A rendező ország megváltozott nemzetközi megítélése látványos kereskedelembővítő hatással járhat, miként az az 1988-as szöuli olimpia után történt. Az olimpia évek, évtizedek mozdulatlansága után konszenzust teremthet a politikában és a társadalomban a legfőbb fejlesztési irányokról és prioritásokról, aminek kiváló példáját adják az 1992-es barcelonai és a 2004-es athéni játékok. A környezetvédelmi megfontolásokról az olimpia kapcsán indult viták gyors technológiai innovációt eredményeztek a Sydneyben 2000-ben rendezett nyári játékok esetében - és a sort még sokáig folytathatnánk. Nem szabad elfelejteni, hogy az olimpia nemcsak a sportesemények kapcsán szól a versenyről, hanem a gazdasági verseny, a piacgazdaság közegében jön létre. Noha az amatőr sport legmagasabb rendű eseményének indult, erős üzleti érdekek kapcsolódnak hozzá. Közvetlenül a szervezőbizottság és a rendező ország abban érdekelt, hogy pénzügyi többlettel zárjon az esemény. A politikusok és a társadalom érdeke, hogy elősegítse az ország szempontjából lényeges fejlesztések megvalósulását és optimális finanszírozását. A szponzorok-és ehhez kapcsolódóan a média - célja, hogy az olimpiai játékok minél magasabb nézettsége hozzájáruljon üzletük felfutásához. Végül a rendező ország gazdaságának szereplői saját üzleti tevékenységük bővülését várják az olimpiától, amelynek kiadásai viszont tőlük magasabb köztehervállalást igényelhetnek, például az adók szintjének (átmeneti) emelkedése formájában. Sok érdeket kell összeegyeztetni, s jó példa erre Los Angeles. Az 1972- es müncheni és az 1976-os montreali nyári olimpiai játékok súlyos pénzügyi nehézségei miatt az 1984-es olimpiára e városon kívül nem is volt jelentkező, a Los Angeles-iek pedig az előzmények ismeretében arra szavaztak, hogy közpénzt ne fordítsanak az olimpia megrendezésére. A körülmények szerencsés alakulása is közrejátszott, de leginkább az így megvalósult költségvetési fegyelemnek köszönhető, hogy Los Angeles a keleti blokk sportolóinak távolmaradása ellenére nem csak az egyik legsikeresebb nyári játékot rendezte meg, de ráadásul pozitív pénzügyi szaldóval is zárt. - 27 -
Ebben persze szerepe volt annak az 1981-es döntésnek, amelynek értelmében nem csak amatőr sportolók vehetnek részt az ötkarikás játékokon. Ez lényegesen megnövelte az olimpia finanszírozásában fontos szponzori pénzek nagyságrendjét. Ám ez azóta még inkább így van, mégsem sikerült Szöulon kívül sehol Los Angeles e sikerét megismételni. Magyarországon egyre többen dolgozunk és vállalunk anyagi áldozatot azért, hogy az ország képes legyen pályázatot benyújtani a következő két évtizedben rendezendő nyári olimpiai és paralimpiai játékok egyikének megszervezésére. Ebben kulcsfontosságú az a megvalósíthatósági tanulmány, melynek aktualizálását a BOM (eredeti nevén Budapesti Olimpiáért Mozgalom) finanszírozza, annak érdekében, hogy a döntéshozók és a társadalom ne misztikus, sok tekintetben megalapozatlan félelem által vezérelten a veszélyt sejtsék az olimpiai rendezés mögött, hanem átgondolt felkészülésben, illetve a sikeres pályázatban bízva lássák a lehetőséget egy ma nem létező konszenzus megteremtésére, Magyarország fejlődésének dinamizálására. Azok az országok, amelyek általában ésszerűen bántak fejlesztéseikkel, megfelelő gazdaságpolitikát követtek, és virágzó magángazdaság talaján álltak, az olimpiai rendezés során is jobb eredményeket értek el, míg a felelőtlen politikai döntésekkel, és túlterjeszkedő,
nem
hatékony
állami
szektorral
jellemezhetőek
az
olimpia
megrendezésében is kevésbé sikeresnek bizonyultak. A következtetés persze ebből nem az kell, legyen, hogy akkor neki se fussunk, hanem éppen ellenkezőleg: küzdjünk, és igenis, kezdjünk el felelős, modern, a kihívásokkal szembenéző és azokra megfelelő válaszokat adó, a jelenségekben pedig nem a veszélyt, hanem a lehetőséget látó és azt kihasználó társadalomként működni.
3.2. BOM (Budapesti Olimpiai Mozgalom) 3.2.1. Megalakulás London példájából okulva egy olyan menedzselő szervet kell létrehozni, amely képes nemzetközi tárgyalások lefolytatására, lobbizásra, diplomáciai kapcsolatok kialakítására, és egyáltalán olyan lebonyolítási előfeltételeket biztosítani a rendezvénynek, amely garantálja a pályázat sikerét. Olyan szervezet kell, amely összefogja az illetékes részlegeket a közös ügy érdekében, és vállalja a felelősségteljes szerep betöltését.
- 28 -
Azért, hogy a megvalósítás irányába sikeres lépéseket tegyünk, 2005. november 24-én tizenöt, a magyar gazdasági életben meghatározó szerepet játszó vállalat, média szakemberek, sikeres cégvezetők, elismert közéleti személyiségek, és híres sportolók 100 fős csoportja létrehozta a „BOM”elnevezésű politikamentes, közhasznú egyesületet, hogy egy mozgalom formájában dolgozzanak a budapesti olimpiáért. A mozgalom célja, hogy azokat az erőket fogja össze, akik meg vannak győződve arról, hogy egy magyarországi rendezésű olimpia pozitív hatással lenne hazánk gazdaságára, az emberek életére, a főváros, és az ország fejlődésére, és katalizátor szerepe miatt a külföldi beruházásokra, befektetésekre is. Ezáltal új lehetőségeket teremtene, növelné a munkahelyek
számát,
élénkítené
a
turizmust,
fejlesztené
az
infrastruktúrát,
összekovácsolná a nemzetet. A BOM célja, hogy Magyarország nagy álmának a megvalósításához megteremtse a legfontosabb feltételt, a nemzeti egységet annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság a magyar kormány valamint a parlamenti pártok teljes támogatása mellett benyújtsa Budapest jelentkezését a nyári játékok megrendezésére, azzal a célkitűzéssel, hogy a 2012-es londoni nyári játékok után a következő európai rendezésű olimpiának a magyar főváros adhasson otthont. Ezért a BOM fő feladatául tűzte ki, hogy a döntéshozókat és a közvéleményt megismertesse egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős elhatározás meghozatalához. Ennek megfelelően a BOM arra vállalkozik, hogy az olimpia ügyét népszerűsítő kommunikációs gépezet működtetése mellett az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2001-ben megrendelt és a
PricewaterhouseCoopers
által
2002-re
elkészített
"Olimpia
2012"
című
megvalósíthatósági tanulmányt is saját forrásaiból aktualizáltatja egy 2016-os és 2020-as magyar olimpiára vonatkozóan. A BOM vállalja, hogy ezt az elkészült tanulmányt mindenki számára elérhetővé és felhasználhatóvá teszi. Az Egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és messze ható pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre. Az olimpia, mint a magyar szellem, gazdaság és sport grandiózus vállalkozása példát mutat az új generációknak és a nemzetközi figyelem középpontjába állítja az országot. - 29 -
A Budapesti Olimpia Mozgalom fő céljai közé tartozik különösen: Megvalósíthatósági tanulmány bemutatása a magyar olimpiai műszaki és gazdasági feltételeiről. Szükséges
politikai
akarat
megteremtése,
közös
platform kialakítása
és
megjelenítése az olimpiai elkötelezettség tekintetében valamennyi parlamenti párt és az érintettek –kormány, főváros, Magyar Olimpiai Bizottság és Magyar Paralimpiai Bizottság bevonásával. Népszerűsítési kampány megszervezése országos viszonylatban, kulturális és sport rendezvények, ifjúsági vetélkedők keretében, a magyar olimpiai közvélemény általi támogatottságának biztosítása céljából. Ösztönző részvétel az előkészületek törvényi hátterének biztosításában: olimpiai törvény megalkotása, Budapest Önkormányzatának határozata az olimpia megrendezéséről, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság egyetértő állásfoglalása. Aktív részvétel az olimpiai pályázat elkészítésében. Tömegek
mozgósítása,
önkéntesek
szervezése
a
budapesti
olimpia
megvalósításának folyamatában. 3.3. Megvalósíthatósági tervezet 3.3.1. Nemzetközi gazdasági háttér A nemzetközi gazdaságban meghatározó tényezőként említendő a globalizáció folyamata, ami a kereskedelem összefonódását, és a multinacionális vállalatok fokozódó térnyerését jelenti. A nemzetközi gazdaság fő mozgatórugójaként befolyásolják az árszínvonalat, a bérek alakulását, és az általános növekedési mutatót is. A 2020-ig terjedő időszakra a korábbi gyakorlat alapján készíthető prognózis, mégpedig egy átlagos 3,5%-os GDP növekedésből kiindulva. Ez az átlag kevés országban valósul meg, hiszen a fejlettebb területeken a növekedés mértéke mindössze 2-3%-ra tehető (a demográfiai helyzet függvényében, ugyanis ennél magasabb, mintegy 3%-os érték szerepel az USA előrejelzéseiben) szemben a fejlődőkkel, ahol ez a szám az 5-6%-ot is elérheti.
- 30 -
Kína és India maradnak a sereghajtók, de ezáltal kiéleződnek a globális problémák és a protekcionista magatartás felvétele is újabb veszélyeket hordoz magában. Ismét más kérdés, hogy ez az ütem meddig tartható fenn, ugyanis már az Európai Unió frissen csatlakozott és a Kelet-Európai régió országai között is megfigyelhető az a folyamat, miszerint a gyors fellendülést és intenzív nyitást ha nem is feltétlen recesszió, de egy bizonyos „stop-go” jelenség követi. Ennek fő okai a kedvezőtlen demográfia helyzet, a munkaképes lakosság és az eltartottak egyenlőtlen aránya, valamint a megalapozatlan gazdasági növekedés visszafogása. Az uniós átlag ennek tükrében 2% körül fog alakulni. Az EU 15 egy 2,5%-os maximumot érhet el a reformokkal, majd a világgazdasági térnyerés csökkenésével visszaáll egy 1,82%-os értékre. A többi tag kezdeti dinamikus növekedése is megtorpan, a mostani 4,3%ról folyamatosan fog módosulni egy 2-3% -os mutatóra, de majd csak 2030-ra. Az Európai Monetáris Uniónak előbb-utóbb tagjai leszünk. Mivel azonban az egységes fizetőeszköz bevezetése újabb és újabb időpontokra tolódik, ezért nem számolhatunk az általa nyújtott feltételezhető előnyökkel, még ha az a tervezett dátumra be is következik (jelenleg 2012).
Jelentős kihatással amúgy sem számolhatunk, viszont pozitívumként
megemlítendő, hogy a gazdasági stabilitásra, és a külföldi működő tőke beáramlására kedvező hatással lenne. 3.3.2. Magyar gazdaság és a Konvergencia Program 2004-es uniós csatlakozásunk óta már rendelkezünk kellő tapasztalattal ahhoz, hogy reálisan tudjuk megítélni a közösséghez való tartozásunk előnyeit, hátrányait, lehetőségeit. Gazdaságunk még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és mivel a magyar vállalatok nem állnak helyt nemzetközi porondon, a versenyképességünk is ennek megfelelően alakul, vagyis inkább nem alakul. Megemlítendő a mi függőségünk és sajátos tehetetlenségünk is. A betelepülő multinacionális
vállalatok
egyértelmű
irányító
funkciót
töltenek
be,
és
olyan
monopolhelyzetben vannak, hogy még mindig jobban megéri az ő feltételrendszereiket elfogadni, mint kitenni az országot annak a veszélynek, hogy kivonuljanak, és ezzel együtt a befektetett külföldi tőkét is kivonják hazánkból.
- 31 -
A fizetési mérleg hiányának másik oka az állami túlköltekezés, amit korrekciós intézkedésekkel próbál a mindenkori kormány szépíteni. A gazdasági fellendülés megtorpanása sem véletlen. Az a tény, hogy egy fejlődő ország a felzárkózási fázisban nagyobb növekedésre képes, mindenki számára ismert. A fenntarthatóság azonban korántsem automatikus. Exportorientáltság, stabilitás szükséges gazdasági és politikai téren, hogy a beáramló invesztoroknak olyan feltételeket biztosítsunk, amikkel megéri nekik itt működni. A jelenleg érvényes konvergencia program 2007-2011-es változata is az infrastrukturális fejlesztésekre épít. Ehhez a magánszektor növekvő szerepét feltételezi, illetve ezáltal a működő tőke beáramlásának fokozódását. Itt főleg az útrendezési program bír nagy jelentőséggel. Ha sikerül felállítani egy viszonylagos egyensúlyt az államháztartásban, akkor már a hiteligények is csökkennek, és egyenes következményként kihatással vannak a kamatfelárak alakulására is. Kedvezőbb feltételekkel nagyobb hajlandóságot mutatnak a befektetők a hitelből történő fejlesztésekre, így az ismét felgyorsult folyamatok GDP növekedéshez vezetnek. Ez olyan pályára állítja az országot, ami ideális hátteret szolgáltat az új projektek és tervek megvalósításának. A Konvergencia Program két szakaszra osztható: 2008-ig tartó restrikciós szakasz 2011-ig tervezett stabilizált növekedési szakasz 4. ábra GDP 2005 évi áron (növekedési ütem %) Potenciális GDP (növekedési ütem %) Tényezők Munka Tőke Teljes tényező termelékenység (TFP) Kibocsátási rés
2006
2007
2008
2009
2010
2011
3,9
1,7
2,8
4,0
4,1
4,2
4,0
3,8
3,7
3,6
3,6
3,7
0,4 1,7
0,4 1,6
0,3 1,6
0,3 1,6
0,2 1,7
0,2 1,7
1,9
1,8
1,8
1,7
1,7
1,7
1,2
-0,9
-1,8
-1,5
-0,9
-0,5
Ciklikus folyamatok (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006) - 32 -
Ahogy a táblázatból is kitűnik, az első években erőteljes megszorításokra kerül sor, ami a GDP csökkenését, vagyis a gazdaság növekedésének lassulását hozza. Az államháztartási hiány nagyarányú hiánycsökkentése csakis bevétel-növelő intézkedésekkel valósítható meg. Ez komoly terheket nő a lakosságra, viszont hosszú távon olyan fejlődési pályára állítja az ország gazdaságát, amellyel stabil alapokra lehet építeni, és reális hátteret szolgáltat az egyéb beruházásokhoz. A korrekt tervezés ellenére nem garantált a kitűzött célok elérése. Számos tényező befolyásolhatja, de mindezek ellenére megvalósítható a stabilizáció, legfeljebb elhúzódik. Az optimista becslések szerint 2010 körül a kritikus időszak után már egyenes út vezet a fenntartható, 4% körüli növekedéshez. Holott az uniós közös költségvetési plafon 1,27%ról visszaesett 1%-ra, 2013-ig nem változik olyan jelentősen az ország rászorulási jogosultsága, hogy ne részesüljünk a Kohéziós Alapból, így reális a kalkuláció. 3.3.3. Tények és az alapvető feltételrendszer A korábbi pontokban említett feltételek tisztázása után megerősíteném azt a legfőbb kitételt, miszerint egy Olimpia rendezéséhez 3 dolog kell: pénz, pénz, és pénz. Természetesen komplex feltételrendszer kell a teljesüléshez, és a sikeres pályázathoz, de hiába van nemzeti konszenzus, hiába van felkaroló szervezet és komoly elhatározás, ha a finanszírozási kellékek nem adottak, akkor tárgytalannak is tekinthető a további lépések megtétele. Az Olimpia megvalósítható, amennyiben: Az infrastrukturális fejlesztések összhangban vannak a betervezett fejlesztésekkel, és legalább már jóváhagyott formában szerepelnek a fejlesztési koncepciókban. A költségvetésbe beépített projektek egyenlő eloszlásúak, és nem torkollnak elfogadhatatlan növekedési különbségekbe a főváros és az ország olimpiai szervezésbe be nem vont területei között. A prioritások ésszerű sorrendben történt felállítása után az infrastrukturális fejlesztéseknek valóban vállalhatóak. Az éves átlagos GDP növekedés a Konvergencia Programmal összhangban van, a tervezetteknek megfelelően alakul. Általános elfogadottságra talál a megpályázandó nyári olimpiai játékok terve, a nemzeti konszenzus hiánya nem jelent akadályt.
- 33 -
3.3.4. A költségek felosztása Az anyagi terhek tételezése előtt fontos különbséget kell tenni a kizárólagos olimpiai költségek (rendezés nélkül nem kerülne sor ilyen jellegű kiadásokra), és az amúgy is tervezett fejlesztések között. Az állami költségvetésbe beütemezett projektek nagy része 2020-ig Olimpia nélkül is megvalósulna, legalábbis céldátumként az adott időszak van megjelölve. A fejlesztő beruházásokat (közútépítés, metrókonstrukció) a továbbiakban ’alapeset’-ként tüntetem fel, míg a kizárólagosan a játékok miatt esedékes befektetéseket ’olimpiai fejlesztés’-ként. Az olimpia kizárólagos költségeit 3 fő csoportra lehet osztani, amelyek együttes értéke majd az ’alapeset’-tel kiegészülve adja a végösszeget: 1. PÁLYÁZÁS 2. SZERVEZÉS ÉS RENDEZÉS 3. OLIMPIAI FEJLESZTÉS 5. ábra Mrd forint
Kategória
Leírás
2012*
4
2012-es
2016**
2020**
5
5
5
inflált**
1
Pályázati költségek
A pályázat előkészítésének, összeállításának, beadásának, valamint a pályázáshoz kapcsolódó marketing és lobbi tevékenységek költségei
2
A Szervező Bizottság költségei
Az olimpiai Szervező Bizottság költségei (folyó szervezési költségek, átmeneti létesítmények építési és elbontási költségei)
402
456
460
460
3= (1)+ (2)
Bruttó pályázási és szervezési költségek
A rendezési költségek a pályázati költségeket és az olimpia rendezési/szervezési költségeit tartalmazzák
406
461
465
465
4
Levonva: A Szervező Bizottság bevételei
A Szervező Bizottság (OCOG) bevételei
424
450
460
460
5= (3)-(4)
Nettó pályázási és szervezési költségek
-18
11
5
5
427
512
513
513
409
523
518
518
6
+ Olimpiai fejlesztések
7= (5)+ (6)
Az olimpia költsége***
E kategóriába azok az infrastruktúrafejlesztések tartoznak, amelyek megvalósulása csak az olimpia miatt szükséges
*2002. júniusi árakon **2006. júniusi árakon ***az előrehozott fejlesztések alternatív költsége nélkül
Az olimpia költsége (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006
- 34 -
A táblázat alapján tehát rövid levezetés után egyértelműen kitűnik, hogy az Olimpia költsége 518 milliárd forint. A pályázati költségek alatt minden, az előkészítési szakaszban kiadásra kerülő összeget kell érteni, és ez a 2020-as időpontra 5 milliárd forintra rúgna. Ehhez jön a Szervező Bizottság, vagyis az OCOG (Organising Committee for the Olympic Games) kiadásaként listázott 460 milliárd forint. A számítások alapján azonban állami támogatás nélkül is deficit nélküli lehet a szervezet működése, a bevételi oldalon ugyanis ugyanekkora összeget könyvelhetne a speciális rendezőség. Továbbgyűrűző kiadásként marad a pályázati 5 milliárd forint kiegészítve az olimpiai fejlesztésekkel, amiben nem szerepelnek azon infrastrukturális beruházások is, amelyekre 2020-ig feltehetőleg sor kerülne. Látható, hogy ez a tétel a legjelentősebb, és immáron 518 milliárd forinttal kalkulálhatunk, még ha az OCOG valóban sikeresen működik, és veszteség nélkül zár. Az ’alapeset’ beruházásai az alábbi táblázatban kapnak helyet: 6. ábra Mrd forint
Kategória 1
2
3
4
Leírás
2002*
2002-es inflált**
2016**
2020**
Bruttó pályázási és szervezési költségek
A rendezési költségek a pályázati költségeket és az olimpia rendezési/szervezési költségeit tartalmazzák
406
461
465
465
Olimpiai fejlesztések
E kategóriába azok az infrastruktúrafejlesztések tartoznak, amelyek megvalósulása csak az olimpia miatt szükséges
427
512
513
513
Azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztésének költségei, amelyek az olimpia rendezésétől függetlenül is szerepelnek a 2016/2020 utáni fejlesztési elképzelésekben, szükségesek az olimpia megrendezéséhez, ennek megfelelően 2016/2020 előtt kell ezen fejlesztéseket befejezni
790
967
1 236
562
Azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztésének költségei, amelyek az olimpia rendezésétől függetlenül is szerepelnek a 2016/2020-ig terjedő időszakot lefedő fejlesztési elképzelésekben, és amelyek megvalósulása szükséges az olimpia megrendezéséhez.
2 957
3 865
3 418
4 084
Előrehozott fejlesztések költségei
+ Alapeseti fejlesztések költségei
5= (3)-(4)
A nem olimpia miatt szükséges költség
Alapeset + előrehozott fejlesztések költségei
3 747
4 832
4 654
4 646
6= (1)+(6)
Infrastruktúrális fejlesztések összesen
Az olimpia, az előrehozott és az alapeseti fejlesztések költsége összesen
4 174
5 344
5 167
5 159
- 35 -
Mrd forint
Kategória 7= (1)+(6)
8 9= (7)-(8)
Leírás
Az olimpia megrendezéséhez szükséges összes költség*
Nettó pályázási és szervezési költségek + infrastruktúrális fejlesztések költségei
Levonva: Olimpia közvetlen bevételei
A Szervező bizottság (OCOG) bevételei
Az olimpia megrendezéséhez szükséges összes nettó költség*
Az olimpia megrendezéséhez szükséges összes tényleges kiadás mínusz az olimpia közvetlen bevételei
*2002. júniusi árakon
**2006. júniusi árakon
2002*
2002-es inflált**
2016**
2020**
4 580
5 805
5 632
5 624
424
450
460
460
4 156
5 355
5 172
5 164
***az előrehozott fejlesztések alternatív költsége nélkül
„Alapeset” beruházási költségei (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006) Az Olimpia megrendezése tehát 518 milliárd forint lenne, de ehhez jönnek még a járulékos költségek, vagyis az olyan fejlesztések, amik nélkül nem valósulhat meg a rendezvény. A közvetett költségek ugyanis azokat a beruházásokat takarják, amivel színvonalas lebonyolítás garantálható, illetve egyáltalán esélyünk van a játékok zökkenőmentes levezénylésére nemzetközi szinten. Ezek a költségek elengedhetetlenek, és amint látjuk, az összes kiadás 90%-át teszik ki. A számolás bár helyes, nem ilyen egyszerű, ezért a későbbiekben részletesen tárgyalnám. 3.3.5. Finanszírozási lehetőségek Mivel a korábbi kalkulációkban megállapításra került, hogy az OCOG bevételei ellensúlyozzák a kiadásokat, köztük a kizárólagos olimpiai projektek megvalósítását, ezért itt azokat a költségeket kell megemlíteni, amelyek az ’alapeset’ kategóriába tartoznak. Finanszírozási forrásként 3 kategória említendő: 1.
Állami, önkormányzati források
2.
Magántőke
3.
EU-s támogatások
- 36 -
7. ábra 6000
5000
Állami források
4000
3000
Infrastruktúrális fejlesztések EU
2000
1000
Magántőke
Olimpiai létesítmények 0
Rendezés költsége
Olimpiai bevételek
Költségek
Források
Olimpia költsége- 2016/2020-as változat (2006. júniusi árakon) (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006) Legnagyobb résszel az állami mező bír (több, mint 50 %), mivel ide tartozik minden, aminél sem az EU-s támogatások nem elegendőek, sem a magántőke részéről nem érkezik kellő forrás. A fő irányt a Konvergencia Program adja az ország gazdasági jövőjére vonatkozóan. Ez azonban évről évre módosul annak ellenére, hogy a gazdasági tervezhetőséget hivatott biztosítani. Szerepelnek benne projektek, amik átütemezésre kerülhetnek a prioritás felállítása után, illetve olyan programcsomagok is, amelyek utólagosan lesznek a lista részei. Az uniós támogatások állnak második helyen. Ezek biztosra vehető források, mivel a 20072013-as keretből már meghatározott arányban, és nagymértékben részesedünk. Az EU-s pénzeket két kategóriába lehet osztani: a Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra. Mindkettő a felzárkózást segíti, de míg az előbbi a régiók közti egyenlőtlenségeket csökkenti, az utóbbi az ország egészének fejlődését szolgálja. Az Operatív Programok legnagyobb része a közlekedés (1.791,02 mrd Ft) és az energia (1.096,12 mrd Ft) területén biztosít jelentősebb felhasználható összeget. Mindösszesen
- 37 -
közel 23 milliárd Ft-ból gazdálkodhatunk a kijelölt 7 éves intervallumban, de mivel ennyi idő alatt nem valósul meg minden olyan beruházás, ami az olimpiai játékokat szolgálná ki, ezért már előzetesen kalkulációkat kell végezni arra vonatkozóan, hogy milyen támogatásra számíthatunk a következő periódusban. Feltételezve, hogy semmilyen olyan gazdasági változás nem áll be hazánk állapotában, ami indokolatlanná tenné a jogosultságunkat egy nagyobb támogatási csomagra, optimista kalkulációkat lehet készíteni a következő periódusra is. Ez azt jelentené, hogy főleg a környezetvédelmi és közlekedési támogatásokra pályáznánk, ugyanis ezek kapcsolhatók közvetlenül az Olimpiához, illetve ezen fejlesztések szolgálják leginkább az EU többi országához történő felzárkózását. A környezetvédelmi projektek kevesebb megtérülhetést hoznak, ezért lehívási arányuk maximálisra, 85%-ra tehető. Ezzel szemben a közlekedési ágazat több profitot termel, és ezzel egyenes arányosságban a rendelkezésre álló összeg is csökken, 60%-kal számolhatunk. Amit a fenti két finanszírozási lehetőség nem fedez, az a teher a magánszférára hárul. Elsősorban az idegenforgalmi beruházások (szállodák építése, vendéglátóegységek megszervezése, olimpiai falu konstrukciója, a magántulajdonba került repülőtér kibővítése, a gyorsforgalmi utak felépítése) tartoznak ide, hiszen ezen egységek egyértelműen a magánszektor bevételeit növelik, és kialakításuk is az ő érdekeiket szolgálja. 8. ábra Mrd forint
Költség kategória
Összktg.
Állami Magán
EU
Infrastrukturális fejlesztések
-
3 884 196 363 246 87
2 392 98 140 0 52
201 49 0 246 35
1 292 49 223 0 0
- Sportlétesítmények - Olimpiai falu - Média falu
186 84 112 5 159
186 0 0
0 84 112
0 0 0
2 868
727
1 564
100%
56%
14%
30%
Közlekedés Városrehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság Olimpiai létesítmények
Összesen
* A táblázat kerekítésből adódó eltérést tartalmaz 2020-as változat a költségkategóriák bontásában* (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006)
- 38 -
A táblázat mutatja a források megoszlását, és alátámasztja a korábban tárgyaltakat. Az állami szerepvállalás főleg a közlekedés és az olimpiai sportlétesítmények támogatásán mutatkozik meg, míg a magánszektor az idegenforgalomra, és a közvetlenül a játékokhoz kapcsolódó építményekre koncentrál, végül pedig EU-s támogatásokból tervezhetjük a közlekedés és a környezetvédelem finanszírozását. 3.3.6. Bevételek és kiadások A költségek 2 kategóriába sorolhatók, és holott vizsgálhatók külön-külön (csak az Olimpia miatt felmerülő költségek és az Olimpia szervezéséhez elengedhetetlen infrastrukturális
beruházások
esetleges
előrehozott
megvalósításához
kapcsolódó
pénzösszegek), együttes említésüknek van csak értelme. Az ország sem jelenleg, sem 1015 év múlva nem áll majd olyan fejlettségi és gazdasági szinten, hogy csakis az Olimpia miatt felmerülő költségekkel számolhassunk. Az ábra az összes költségtényezőt szemlélteti összefüggésszerűen. 9. ábra Előrehozott fejlesztések előrehozásának alternatív költsége
A Szervező Bizottság költségvetése Pályázati és szervezési kiadások
Az olimpia elméleti költsége
Pályázati költségek Az olimpia megrendezéséhez szükséges összes költség
AZ OLIMPIA KÖLTSÉGE
OLIMPIAI fejlesztések költségei Fejlesztések (Beruházások)
ELŐREHOZOTT fejlesztések költségei ALAPESETI fejlesztések költségei
A nem azt olimpia miatt felmerülő költségek
A felkészülési időszakban felmerült pótlólagos költségek
Olimpia összes költségtényezőjének összefüggései (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006)
- 39 -
Az összes kiadásnál tehát a 90-10 százalékos arány érvényesül, miszerint a hangsúly az amúgy is tervezett fejlesztéseken, és a nem csupán az Olimpia miatt felmerülő költségeken van. Mielőtt azonban a konkrét számokra térnék, megemlíteném, hogy fontos különbséget jelent az is, hogy melyik helyszín lesz véglegesként kijelölve. A felmerült 3 lehetőség ugyanis eltérő terheket ró a rendezési költségvetésre. A ’Városmegújító Olimpia’ és az ’Elővárosi zöldmezős Olimpia’ költségigényei magasabbak lennének, mint a ’Duna menti Olimpia’ megvalósítása, ezért ezt az esetet tekintem megvalósítható verziónak. Ami a végösszeg alakulását illeti, az infrastrukturális fejlesztéseknél a közlekedés és közművek szerepelnek első helyen. A tömegközlekedés megoldatlanságát saját bőrünkön tapasztalhatjuk naponta, ezért a Podmaniczky Programmal összehangolva olyan tervet kell készíteni, ami a közel 4000 milliárd forintos fejlesztéseket megvalósítja nemcsak a főváros, hanem a vidék esetében is. Új metróhálózatok kiépítését, a meglévő vonalak meghosszabbítását, a várhatóan leterhelt járatok tehermentesítését, és egyáltalán, a főváros, mint olimpiai helyszín megközelíthetőségét kell biztosítani. Ez a folyamat már elindult a 4es metró építésével, a közben beszerzett korszerű autóbuszokkal és villamosokkal. A kötöttpályás és egyéb közlekedés további modernizálása viszont elengedhetetlen és átütemezhetetlen. A közutakat illetően fel kell gyorsítani az autópálya-építéseket, a vasúti vonalakon pedig folytatni kell a megkezdett pozitív szemlélet továbbvitelét. A turizmus második helyen 250 milliárd forintos tételként. Mivel itt a kiszolgáló létesítmények szerepelnek, ezért a szállodai szobaszámok adják a mérőszámot. A NOB 42 ezer szobát ír elő minőségi besorolással, ebből jelenleg 16 ezer áll rendelkezésre. A prognózisoknak megfelelően és a várható növekedés jelentős lesz, de még mindig nem elégíti ki majd a megnövekedett igényeket, így körülbelül 7300 egységgel kevesebb lesz az ’alapeset’ értelmében, amit pótolni kell a magánszektor beruházásain keresztül. A városrehabilitáció és környezetvédelem közel 200 milliárdnyi forrást igényelnek, és az EU-s támogatásokra építenek. Az Olimpia helyszíneinek közvetlen környezete kerül bevonásra a rehabilitációs programba, valamint a környezetvédelmi kármentesítés az érintett területeken. A technológia és biztonság 80 milliárdos forrásigényt jelentenek. Ez az a kategória, ami láthatatlan befektetésként emlegethető, kézzelfogható nyoma ugyanis nem nagyon akad, de - 40 -
nélküle főleg a 2001-es terrorista indulatok elszabadulása óta nem lehet számolni, és rendezést fontolgatni. Az összeg 3 fő összetevőből áll, miszerint megkülönböztetünk közvetlenül az OCOG-hoz kapcsolódó biztonsági költségeket, az infrastrukturális beruházáshoz kötődőket, és általános szervezeti működési költségeket, amik nem sorolhatók az előbbi két esetbe. Együttes értékük a gyakorlat szerint inkább nőni, mint csökkenni szokott a fokozott biztonsági előírások miatt. Az olimpiai létesítmények szinte teljes mértékben kizárólagos beruházások, leszámítva egyes sportlétesítményeket, a többi intézmény és helyszín (olimpiai falu, stadionok) az ’alapeset’-en felüli költségek közé esik. 10. ábra Mrd forint
Költség kategória
Összktg.
Alapeset
Előrehozott
Olimpiai
Infrastrukturális fejlesztések
-
3 884 196 363 246 87
3 273 154 363 187 18
562 0 0 0 0
50 42 0 60 69
- Sportlétesítmények - Olimpiai falu - Média falu
186 84 112 5 159
90 0 0
0 0 0
96 84 112
4 084
562
513
100%
79%
11%
10%
Közlekedés Városrehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság Olimpiai létesítmények
Összesen
* A táblázatban szereplő adatok kerekítésből adódó eltérést tartalmaz 2020*-as változat (Forrás: Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006) Mindösszesen megkapjuk tehát az 5.159 milliárd forintos végeredményt. Az OCOG kiadásai és bevételei az előzetes számítások alapján egyensúlyban vannak, ami azt jelenti, hogy a szervezet ki tudja termelni a befektetésekre fordítandó pénzösszeget. 460 milliárd forint tartozik ide, és ez a következőkből tevődik össze bevételi oldalon (NOB forrásból, magánszektorból, jegyárbevételből és egyéb kalkulálható marketinges lehetőségekből):
- 41 -
+ Televíziós közvetítési jogok A televíziós jogdíjak nőnek, a rendező egység részesedése viszont csökken, ennek ellenére az egyik legnagyobb forrás. Amennyiben a korábbi példák alapján csupán a bevétel 50 %-át tarthatjuk meg, akkor is 137 milliárd forinttal lehet számolni. + TOP szponzorok A nemzetközi kiemelt szponzori pozíció 1984 óta létezik. A NOB mintegy harmadát átadja a befolyt összegnek a rendezőbizottság részére, várhatóan 68 milliárd forintot. + Helyi szponzorok és hivatalos szállítók Mindazok a partnerek, akik a TOP kategóriába nem sorolhatók, hirdetéseiket országos szinten helyezik el, és nem használják az olimpiai ötkarikát a város logója nélkül. A nemzeti partner program várható hozadéka 76 milliárd forint. Ez az összeg növelhető amennyiben megfelelő eszközökkel sikerül ösztönözni a hazai vállalatokat a szponzori szerep felvállalására. + Jegyárbevétel A fizetőképes kereslethez igazított átlagos jegyárakból származó bevétel a játékok összes eseményén. Ez a tétel a legnagyobb, mivel konkrét összegek realizálhatók, de ezzel együtt a leginkább kockázatos is, hiszen az árak függvényében lehet csak előre kalkulálni, mennyi nézőt engedheti meg magának, hogy élőben legyen szemlélője az eseményeknek. Előzetes számítások szerint 14.500 forintos jegyárakkal és 7 millió eladott darabbal számolva 106 milliárd forinttal lehet növelni az bevételi oldalt ezzel a tétellel. + Licencbevételek Azok a legyártott és értékesített termékek, amik a játékok idejére kizárólagos céllal elérhetők, és az olimpia logójával ellátva jelentős promóció nélkül is nagy keresletre számíthatnak. A korábbi olimpiai játékok tapasztalatai alapján 19 milliárd forint bevétel várható. +
Olimpiai érme program Törvényes fizetőeszközként
kibocsátott érmék,
amik
aztán
háromféleképpen
juttathatják bevételhez a Szervező Bizottságot. A Nemzeti Bank továbbadhatja névértéken, vagy afölött az érméket, rejtett támogatásként pénzforráshoz juttatva
- 42 -
ezáltal az OCOG-ot, vagy névértéken, de feláras értékesítés céljából ugyanezzel a módszerrel cserélnek gazdát az érmék, illetve a kibocsátó társaság licencdíjat fizet a testületnek. A viszonylag szűk érmegyűjtő társadalmi réteg 4 milliárd forinttal növelné a bevételeket. +
Bélyegkibocsátás Az érmekibocsátáshoz hasonlóan juthat bevételhez az OCOG a bélyeg program keretein belül, de mivel ez a terület eléggé bizonytalan, ezért nem lehet előzetesen bevétellel számolni.
+ Olimpiai lottó A feltételezhetően szervező társaság, a Szerencsejáték Zrt. már jelenleg is hivatalos támogató, így külön kategóriaként nem említhető meg ez a lehetőség. + Adományok Harmadik felek kötelezettség nélküli pénzbeli juttatásai. Marginális jellegüknél fogva nem tárgyalandó forráslehetőségként. + Eszközök értékesítése A játékok végezetével számos olyan létesítmény és eszköz lesz, amiknek utóhasznosítása nem megoldható, vagy fenntartásuk nem gazdaságos. Ezért célszerű ezeket újra értékesíteni, és utólagosan mintegy 37 milliárd forint bevételhez jutni. + Költségvetési támogatások Mivel az állami szektor támogatása sokkal konkrétabb formában fog megvalósulni, ezért ebben a pontban nem érdemes bevétellel számolni. + Egyéb bevételek Az egyik fenti kategóriába sem sorolható bevételi források, csakis a korábbi tapasztalatokra alapozott számítások alapján kalkulálható összeg 12 milliárd forint. A kiadási oldalon nagyságrendileg ugyanekkora összeggel lehet számolni, a tételes felosztása pedig a következőképpen alakul:
- 43 -
-
Beruházások Az OCOG által finanszírozott olimpiai létesítmények, amelyek a játékok végezetével is megmaradnak, leginkább a létesítmények játékok miatti átalakítási költségét, az olimpiai falu felépítési költségét, és az új helyszíneket ide sorolva. Az OCOG a tervek szerint nem vállal részt ezekben a költségekben.
-
Működési költségek Minden olyan költség, ami az Olimpia működése alatt felmerül, beleértve a bérköltségeket, az információs rendszerek, a telekommunikációs és egyéb technikai költségek kiegyenlítését. 292 milliárd forint, a legnagyobb tétel kiadási oldalon.
-
Ceremóniák és programok A lebonyolításhoz szükséges ünnepségekkel kapcsolatos kiadások, 21 milliárd forint.
-
Egészségügyi szolgáltatások Sportolók, és az olimpiai család egészségének biztosítása; megelőzésre, ellátásra, ápolásra fordított összeg, kórházak üzemeltetése és a doppingvizsgálatokkal kapcsolatos széleskörű szolgáltatáscsomag biztosítása 3 milliárd forintból (nem teljes OCOG felelősség).
-
Étkeztetés költségei Minden vendéglátási kiadás az étkeztetés és ellátás területén, 12 milliárd forint.
-
Szállítás költségei Az olimpiai család és a sportolók transzportja a helyszínre és az egyes sportesemények területére. 29 milliárd forint annak függvényében, hogy az olimpiai család hány napot tartózkodik az adott célállomáson, illetve, hogy milyen messze találhatók az egyes szálláshelyszínek, mennyire megoldható a gyors és viszonylag olcsó szállítás.
-
Biztonság Minden olyan biztonsági rendszer, amely az eseményre érkezők sértetlenségét garantálja. A tervezés, szervezés fázisától a kivitelezésig és nyomon követésig. A fokozott terrorveszély függvényében, de várhatóan magasabb összeget igénylően, mint a korábbi olimpiai játékokon, egyelőre 28 milliárd forintban maximalizálva.
- 44 -
-
Paralimpiai játékok költsége Ennek a tételnek külön költségvetése van, csupán az OCOG 7 milliárd forintos hozzájárulása kerül említésre.
-
Hirdetés és promóció Brosúrák, dekoráció, marketing célú hirdetések, a játékok promótálása bevételnövelő és népszerűsítő céllal 21 milliárd forintos keretből.
-
Adminisztráció Menedzselési és koordinációs büdzsé mintegy 29 milliárd forintból.
-
Olimpia előtti események szervezési és rendezési költsége Minden olyan esemény, amely a sportlétesítmények tesztelésére irányul, ezáltal pedig elengedhetetlen 7 milliárd forintos tétel.
-
Egyéb Minden a fentiekbe nem sorolható költségnem, jogdíjak, váratlan eseményekre felhalmozott
tartalékok,
felvett
hitelek
kamatköltségei
13
milliárd
forint
nagyságrendben. 3.3.7. A 2020-as Olimpia mérlege Az Olimpia 2020-as mérlegét főleg a 2016-os rendezéshez hasonlítva lehet vizsgálni. A korábbi verzió is megvalósítható lett volna, viszont a Konvergencia Programban meghirdetett restrikciós időszak nem összeegyeztethető egy ilyen kaliberű beruházási csomagot igénylő rendezvénnyel. Ezáltal első pozitívumként kiemelendő, hogy a gazdasági megvalósítása reálisabb egy későbbi időpontnak, és amellett, hogy időt nyerünk, stabilabb talajjal vágunk neki a pályázásnak, összeszedettebben, szervezettebben készülhetünk egy ilyen feladatra. Addigra már remélhetőleg érezhetőek lesznek a stabilizációs program hatásai. Az ’alapeset’-nek vett beruházások 75%-a valósul meg a ’16-os 2/3-os résszel szemben, így kevesebb összeget kell elkülöníteni erre a célra, és a többletberuházások is lényegesen csekélyebb keretet igényelnek. 50%-os GDP növekedés mellett több EU-s forrás áll majd rendelkezésre, és a kritikusnak vehető stabilizációs időszakban is kevesebb állami
- 45 -
részvételt igényel a projekt. Ezzel tehermentesíthető az amúgy is szigorú megszorításokat követelő 2007-2008-as időszak. Ha az uniós pályázati pénzeket nézzük, szintén számos előnyt sorakoztathatunk fel amellett, hogy a 2020-as pályázat melletti döntés jogos. A ’16-os kalkulációkkal ellentétben
az
elnyert
összegeknek
nagyobb
százalékát
fordíthatjuk
olimpiai
beruházásokra. Így nem kell feleslegesen olyan forrásokat lekötni, amelyekre amúgy is lenne lehetőség, csak éppen később. Míg ugyanis a lehetséges támogatások 80-90%-át olimpiai kiadásokra és beruházásokra kellett volna fordítani, a 4 évvel későbbi időpont csupán 50-53%-os felhasználást igényel. Külső támogatási szinten nem elegendő az EU 2007-2013-as keretére alapozni, a jövőbeli forrásokra is olyan referenciával kell rendelkeznünk, hogy bizton számíthassunk egy hasonló összegű fejlesztési csomagra. A többletidő lehetőséget ad a gondos előkészítésre, és egy olyan időszakra irányozza már magát a pályázat beadását is, amikorra kirajzolódnak a gazdasági fejlődés körvonalai, és tervezhetővé válik a jövő a már nagy valószínűséggel végbement stabilizációs program után. A megvalósíthatóság keretek közé szorítható és feltételekhez köthető. Alapvető kritérium ugyanis, hogy a stabilizációs program sikeresen befejeződjön, és a gazdasági fejlődés egy évi átlagos 3-4%-ra beálljon. Ezek hiányában újabb restrikciós időszak következhet a várt fellendülés és megerősödés helyett. Ha az ’alapeset’ beruházásait nézzük, akkor (holott több idő áll rendelkezésre a felkészüléshez), számos projektet későbbre kell ütemezni, és a hangsúlyt a megvalósítható tervezeteknél a közlekedésre kell fektetetni. A gazdaságpolitikai prioritásoknál a gyorsított ütemű infrastrukturális fejlesztéseknek kiemelt helyen kell szerepelniük, és a lassított ütemű, visszafogott időszakot követően a lehető leggyorsabban rá kell állni a gyorsított fejlődési pályára. A feltételek sorát kiegészítve gazdasági, közigazgatási, jogi és politikai szinten konszenzus megteremtése a cél, hogy a felkészülés haladéktalan megkezdése ne ütközzön akadályokba szellemi síkon. Előnyt szerezhet az ország egy Olimpia rendezésével abból a szempontból, hogy nő az ismertségünk, ami pozitív kihatással van a turizmusra, és arra a törekvésünkre, hogy - 46 -
globális szereplővé váljunk minden téren. Ha nő a turizmus, nagyobb figyelem fordul a régió felé, aminek egy olimpiai színhely joggal lenne a központja. Ez egyenes következményként hozza magával, hogy a külföldi befektetők is preferálják majd a térséget, és természetesen mi mást, mint a régió súlypontját. A KMT beáramlása (leginkább kiáramlásának megállítása) katalizátorként hat a fejlesztésekre, és gyorsabban végbemehetnek a változások, infrastrukturális beruházások, így felzárkózhatunk a többi uniós tagállamhoz. Az olimpiai projektek javítják az ország erőforrásainak kihasználását, így évi szinten 36 milliárd többletbevételt generálhat. A felgyorsult gazdasági növekedés magasabb életszínvonalat tesz lehetővé hosszabb távon, és a felgyorsított fejlesztéseknek köszönhetően bővül a munkalehetőségek száma, és évi 43 ezer fővel nőhet a foglalkoztatottak aránya. Az átgondolt gazdasági modell kiszámíthatóbbá teszi a gazdaságot és felelősségteljes, egyenletesebb eloszlású állami szerepvállalást garantál. Mindezekkel szembeállítható azonban, hogy keresleti sokk jelentkezhet, és a strukturálatlan átszervezések felboríthatják a trendek kialakítását. Ezáltal feszültséget gerjeszt a keresleti egyensúly megbomlása, és megvalósíthatatlanná válik a stabilizációs programcsomag, aláásva ezzel a jövőbeli fejlődések biztosítékát. Az uniós és az állami szerepvállalás kalkulációja egy idealizált gazdasági környezetre készült, vagyis, ha bármilyen változás bekövetkezne, újra kellene végezni a számításokat és az erőforrás-átcsoportosításokat. Egy recesszió veszélyével számolni kell, és óvatos becsléseket lehet csak alkalmazni a forrás oldalon. A pontos számítások ellenére is adódhatnak külső tényezők, amik kedvezőtlen befolyással bírnak, illetve előfordulhat, hogy túlköltekezés lesz a végeredmény, ami egy visszafordíthatatlan folyamatot elindítva kényszerpályára állítja az országot. A továbbgyűrűző események újabb adósságokba hajthatják az országot, és ahelyett, hogy profitálnánk a rendezvényből, visszacsúszunk egy olyan szintre, amelyről aztán az előrejutás hosszú évekig is eltarthat. 2011-ig van idő a pályázat eldöntésére, de ezt megelőzően nem halogathatjuk a felkészülést, és a betervezett fejlesztések kivitelezését. Összhangot kell teremteni a fent említett pontok mindegyike között, és gondoskodni a felkészülésről. - 47 -
IV. Esettanulmány 4.1. Kérdőív elemzése Az Olimpiai Játékok megrendezéséhez az anyagi feltételek biztosítása mellett elengedhetetlen, hogy nemzeti konszenzus biztosítsa a megfelelő hátteret az eseményhez. 2002-ben a Magyar Gallup Intézet már készített egy közvélemény kutatást, de mivel azóta eltelt 6 év, ami alatt változott a közmegítélés, ezért a különbségek feltárására, és az aktuális támogatottság felmérésére készítettem kérdőívet, amit 112 jelentkező töltött ki. Mivel a kiértékelés után azt tapasztaltam, hogy jelentős eltérés található a korosztályok válaszai között, és emiatt egy átlagolt értékelés nem adna hiteles képet, ezért az elemzésnél külön bontottam a válaszadókat életkor szerint 30 év alatti és 30 fölötti csoportokra. Holott a válaszadók 72%-a a 30 év alatti kategóriába tartozott, úgy gondolom, releváns eredményt kaptam, és a 30 fölöttiek véleménye is képviselve van a végleges verzióban. Kérdőívemmel az egyes csoportok véleményét analizálva nem szeretném az egyes véleményeket általánosítottnak, illetve kizárólagos válasznak venni, hiszen csoporton belül is adódtak különbségek, de a vizsgálat eredményességének érdekében statisztikai számításokkal született a végleges eredmény. A kérdőív 6 kérdésből állt, és a kiértékelés után a következő eredmény született: 1. Egyetért-e a Budapesti Olimpiai rendezés ötletével ? 100%
igen
90%
nem
80% 70% 60% 50% 40%
73% 60%
30% 20% 10%
40% 27%
0%
30 év alatti korosztály
30 év feletti korosztály
- 48 -
A válaszok alapján megállapítottam, hogy a fiatalabb korosztály jobban támogatja az esetleges rendezést, ami több okra vezethető vissza. Egyrészt mivel nagy részük még diák, vagy nemrég kezdett dolgozni, ők optimistán állnak a gondolathoz, nem érzik a súlyát annak, milyen terheket róna a rendezvény hazánkra, és ezáltal közvetve rájuk is. Másrészt a történelemből kifolyólag szabadabb nevelést kaptak, és úgy gondolják, megvalósítható a tervezet, még ha nehézségekkel jár is. Még ezen a csoporton belül is adódnak azonban különbségek, az iskolai végzettség függvényében. Mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályt tekintve nagyobb a támogatottsági arány a felsőbb iskolai végzettségűek körében, ami arra vezethető vissza, hogy gazdasági rálátással bírnak az eseményre, és ezáltal olyan tényezőket is figyelembe vesznek a válasz mérlegelésekor, amik aztán az összefüggések ismeretében pozitív irányba lendítik a véleményüket. 2. Ön szerint van-e esélyünk elnyerni a rendezés jogát? igen
60%
30 év feletti korosztály
40%
73%
30 év alatti korosztály
0%
10%
20%
nem
30%
40%
27%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
A válaszok alapján kiderül, hogy holott a támogatottság széleskörű, a pályázat sikerességében már kevesebben bíznak. Ennek főleg az lehet az oka, hogy nem megfelelően, és nem elég meggyőzően kampányolnak az illetékesek az ügy érdekében. Az előző kérdés alapján ugyanis a nemzeti konszenzus megvan, és ezzel már egy nagy
- 49 -
akadályt vett is az ország. Következő lépcsőfokként nem el kell hitetni, hanem be kell bizonyítani, hogy képesek vagyunk egy ilyen esemény lebonyolítására. Ami a korosztálybeli véleménykülönbséget illeti, a 30 fölötti csoportban nem olyan nagy a visszaesés az előző kérdésre, és a vizsgáltra adott igen válaszokhoz képest. Ezt annak tulajdonítom, hogy ők kellő tapasztalattal rendelkezve viszonylag reálisan felmérik a lehetőségeket, és amennyiben az előző kérdésre pozitív választ adtak, akkor amögött már olyan tények álltak, amik nem a kételyekre építenek. 3. Ön szerint mikor rendezzünk Olimpiát?
2016-ban 2020 után
13 % 34 %
34 %
2020-ban
Az alábbi kérdésnél nem vizsgálom külön korcsoportonként a válaszokat, ugyanis viszonylag azonos eredmény született mindkét osztályban. Annak ellenére, hogy a 2016-os időpontot már lekéstük, még mindig él a köztudatban, hogy ringbe szállunk ezért a rendezési jogért. Ez az eredmény szintén a tájékoztatás hiányára, vagy pedig az érdektelenségre vezethető vissza. Aki ugyanis nem támogatja az Olimpiát, az nem kíséri annyira figyelemmel, melyik dátum az éppen aktuális. Sokan ezek szerint nem tudják, mennyi a pályázat lefutási ideje, milyen kritériumok teljesülése szükséges ahhoz, hogy benyújtsuk pályázatunkat, és sikeresen induljunk. A 2020-as időpont mellett a válaszadók több, mint fele voksolt, vagyis nem tartják lehetetlennek, hogy addigra olyan gazdasági pályára álljunk, ami biztosítja a zavartalan, és extra terheket mellőző rendezést - 50 -
Aránytalanul magas azonban a kétkedők aránya, akiket a 2020 utánra szavazottak csoportja képvisel. Ők ezek szerint még időt adnának Magyarországnak, hogy egy ilyen kihívásra vállalkozzon, és nem tartják alkalmasnak az országot egy ilyen rangos esemény befogadására. Meg kell azonban említeni, hogy az Olimpiát nem támogató válaszadók többsége is ezt az alternatívát jelölte be. Ha a nemzeti konszenzust vizsgálom ismét, akkor meg kell, hogy állapítsam, hiányzik az az egység, ami a 2020-as játékokhoz szükséges. Ennek hiányában még komoly erőfeszítéseket és marketing tevékenységet kell folytatni a lakossági támogatottság megnyerésére. 4. Milyen hatással lenne az országra az esemény?
100% 90% 80% 70% 60%
44% 37%
50% 40%
19%
30% 20% 10% 0% Gazdasági fellendülést hozna
Még több terhet róna az országra
Semmilyen
A válaszokból kitűnik, hogy nem teljesen egyértelmű az Olimpia pozitív vagy negatív hozadéka. Nem túl nagy a különbség ugyanis a két tábor között, viszont viszonylag elég széles azoké, akik közömbösen figyelik a történéseket, és szkeptikusan se nem jó, se nem rossz kimenetelt nem jósolnak a sporteseménynek.
- 51 -
A gazdasági fellendülés fölénye nem túl meggyőző, tehát a viszonylag széles támogatottság ellenére még az optimisták is azt jósolják, hogy a szervezés csak további terheket róna az országra. Érdekes az eredmény viszont abból a megközelítésből, hogy mindezek ellenére (tisztában vannak egy esetleges kudarc és anyagi túlvállalás lehetőségével) a többség nem ellenzi a pályázást, és ebből következtetve akár hajlandó lennek egy olyan megoldásra, ami nagyobb felelősséget róna mindenkire, viszont lehetővé tenné a sikeres pályázást és lebonyolítást. 5. Hogyan támogatná a rendezést ? 100% 90% 80% 70%
66%
60% 50% 40% 30%
23%
20% 11% 10% 0% Önkéntes munkával
Anyagi hozzájárulással
Sehogyan
A kérdésekre adott válaszok nem éppen a következetesség jegyében születtek, ami az 5. kérdésre adott válasz elemzésekor ki is derült számomra. Ha ugyanis nagyjából megvan a nemzeti konszenzus, akkor nem teljesen világos számomra, miért nem hajlandók a társadalmi szerepvállalásra is az állampolgárok. Indokként talán az előző kérdésből kiderült sikerességben való kételkedést és az általános magyar passzivitást jelölném meg. Sosem voltunk ugyanis híresek az összefogásunkról, ami márpedig elengedhetetlen az Olimpia megrendezéséhez. Amíg ez a tulajdonság és az Olimpia segítése akár önkéntes munkával is hiányzik, addig valóban ésszerűtlen a rendezésen gondolkozni. Érdekes módon nem mutatkozott különbség a korcsoportos bontáskor sem. Mind a fiatalabbak, mind az idősebbek közt akadtak olyanok, akik ha mással nem is, önkéntes munkával segítenék a szervezést.
- 52 -
Ha más országok hasonló rendezvényeit nézzük, akkor azt lehet tapasztalni, hogy megtiszteltetésként fogják fel a rendezői team-be beválogatottak a lehetőséget, hogy munkájukkal hozzájárulhatnak a sikerhez. Erre hazánkban még nem alakult ki megfelelő kultusz, így Pekinggel ellentétben jelentős erőfeszítéseket kellene tenni a civilek bevonására. A válaszoknál látszik, hogy az anyagi hozzájárulásokra majdan nem az ’átlagemberektől’, hanem a privát szféra azon részétől kell számítani, akik vállalkozóként tevékenykednek, vagy valóban jelentősebb vagyont halmoztak már fel, és akár idegenforgalmi beruházásokkal, akár más eszközökkel pártolnák a rendezvényt. Más kérdés, hogy egy olimpiai adó kivetésekor mennyire mutatnának a háztartások hajlandóságot az újfajta adónem megfizetésre. Egy mérsékelt összeg ugyanis mindenki számára viselhető terhet jelentene. Az Olimpiai Mozgalom bankkártyája, illetve a különböző olimpiai értékpapír konstrukciók (a mostani pekingi Olimpiai Játékok papírjaiból álló portfólió) is az anyagi hozzájárulás kategóriába tartoznak, de ezek tárgyalásával egy későbbi fejezetben foglalkozom. 6. Részt venne-e nézőként? 0%
10%
Igen, a lehető legtöbb esem ényen
20%
30%
50%
60%
70%
80%
90% 100%
18%
Egy-két rendezvényen m indenképp
Nem
40%
77%
5%
Az előző kérdésben tapasztalt disszonancia itt is jelen van, ami arra enged következtetni, hogy a csekély áldozatvállalás ellenére szinte mindenki részt venne legalább egy rendezvényen az olimpiai sorozat eseményei közül. Hazánk ugyanis szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy kis területen helyezkedik el, tehát koncentrált lenne a
- 53 -
rendezvény, budapesti központtal pedig egyértelmű előnyökkel rendelkezne. Így a helyszín könnyen megközelíthető az ország bármely pontjából kizárólagos lehetőséget kínálva ezzel arra, hogy rendező országként mindenki számára elérhető legyen a látogatás. Természetesen a jegyárak alakulása merőben befolyásolja a látogatók számát, így lehet, hogy a több eseményre kilátogatók száma jelentősen módosulna egy kedvező árfekvésű jegyrendszer esetében. Az 5%-os, teljesen érdektelen sáv viszonylag keskenynek számít, tehát ha valóban megrendeznénk a játékokat, kevesen lennének azok, akik a szkeptikus hozzáállás ellenére ne tennék tiszteletüket legalább egy versenyszámon, vagy ünnepségen. Összességében elmondható tehát, hogy a negatív attitűd ellenére széles körben elfogadott az Olimpia gondolat Ha már a pályázat benyújtásán túl vagyunk, a felkészülés fő szakaszában egy olyan potenciális bázisra lehet építeni támogató erőként, amely egy kis buzdítással megfelelő hátteret szolgáltat a sikeres házigazda szerephez. Mivel 12 év áll rendelkezésünkre, és a felmérésből is kitűnt, hogy a fiatalabb réteg fogékonyabb az ötletre, ezért egy olyan programot kellene minél előbb elindítani, ami egyfajta olimpiai nevelésként jellemezhető. A generációs különbségeket kihasználva olyan célközönségként értelmezhető a most még véleményt nem nyilvánított korosztály, aki legkésőbb a konkrét lebonyolításkor hatalmas segítséget nyújtana a hiányzó önkéntes jelentkezők képviselőjeként. 4.2. A rendezés előnyei Mindenekelőtt a lakosság megnyerése a cél tehát, amihez tudatosítani kell mindenkiben, mire számítsanak az esemény kapcsán. Ismeretek és kellő tájékoztatás híján nem lesznek tisztában sem az eseményben rejlő lehetőségekkel, sem az esetleges veszélyekkel és a felmerülő nehézségekkel. Az mérleg egyik oldalán ugyanis számos olyan érvet sorakoztathatunk fel, ami a pozitív hozzáállás irányába lendíti a közvéleményt. Miért is lenne jó az Olimpia? Az alábbi pontok ismeretében könnyebb talán megválaszolni a kérdést:
- 54 -
•
Infrastrukturális fejlesztések Az infrastrukturális fejlesztésekkel olyan minőségi fejlődést érünk el, hogy könnyebben tudunk felzárkózni az Európai Unió éllovas országai közé, és ismét világvárosi színvonalat üthetünk meg. A ma még hiányszámba menő stadionok, csarnokok, sportpályák létesítése kielégítené a növekvő igényt (még ha koncentráltan is lennének jelen az országban). Az idegenforgalmi berendezések körének bővítésével alkalmasabbá tennék saját magunkat arra, hogy valódi turisztikai nemzetként olyan szolgáltatást nyújtsunk az ide látogatóknak, ami világszínvonalú, és versenyképes a mai piacon.
•
Koncentráltság-dekoncentráltság Holott az olimpia rendezési joga egy várost illet meg, a beruházások 40 %-a országos fejlesztést jelent, így a vidéki városok is bekapcsolódhatnak a vérkörbe. Az autópálya építések régóta várt kívánságokat teljesítenek, így az olimpia lecsengése után is olyan közúthálózattal rendelkeznénk országszerte, ami megkönnyíti a szállítmányozást, hatékonyabbá tenné a termékáramlást, az egész országot pedig vonzóvá tenné a befektetők szemében, akik egy ország fejlettségét is szem előtt tartják döntésük meghozatalakor.
•
Külföldi működő tőke beáramlása A fejlesztések biztos gazdasági bázist feltételeznek, így nő az ország iránti bizalom, és fokozódik a külföldi tőke beáramlása. Semmi sem teszi olyan csalogatóvá az országot, mint a stabil gazdaság, a folyamatos és fenntartható fejlődés, valamint az ígéretes projektek.
•
Térnyerés, szerepkörbővülés Budapest regionálisan vezető gazdasági, pénzügyi és kulturális központi szerephez juthat. A szervezésből tanultak jelentős előnyhöz juttathatnak számos téren, és vezető funkciót tölthetünk be több szegmensben is.
•
GDP növekedés A beruházások javítják az ország erőforrásainak kihasználását, így az előkészítés éveiben a GDP növekedése 0,1-0,2 %-kal felgyorsulhat. Az olimpia katalizátorként
- 55 -
hathat, felgyorsíthat olyan folyamatokat, amelyek beindításához konkrét ingerek kellenek. •
Munkahelyteremtés A grandiózus építkezések és egyéb kapcsolódó munkálatok teremtenek új munkahelyeket, javul a foglalkoztatás. A munkanélküliségi ráta tovább csökkenne, az egyetemeken, főiskolákon már a pályázat megnyerésekor újfajta képzéseket lehetne elindítani, más irányú művelést szorgalmazni, olyan szakembereket kinevelni, akik nagy szerephez juthatnának a rendezés kapcsán.
•
Turizmus 1,2 millió nemzetközi turista érkezése várható. Az olimpia kapcsán az ország ismertsége nő, amelynek pozitív kihatása lesz a későbbi idők turizmusára is. Egyértelmű, hogy aki nem sportolóként érkezik, az az élményben szeretne osztozni, és ha már szurkolóként követte preferáltját, akkor komplex szolgáltatáscsomagot fog igénybe venni, más látnivalókat is meglátogatni, az országot másképp is megélni.
•
Hírnév A figyelem középpontjába kerülve erősödő médiaérdeklődésre számíthatunk, újságírók és látogatók ezrei jönnek a városba, szereznek élményeket, és viszik hírünket világszerte. Egy kellemes benyomást több új követhet, más és más véleményezők kritikája lendíthet a minőségen.
•
Összefogás A nemzeti széthúzás jelentősen redukálható, miután az egész ország lakosságára jelentős hatással levő olimpiai játékok megrendezése nemtől, kortól, politikai hovatartozástól függetlenül összefogásra buzdítják a népet. A szellemi nevelést már most el lehetne kezdeni, hogy mire a mai fiatalság felnő, már ösztönösen, és meggyőződéssel támogassa az elképzelést, ne pedig a negatívumokra koncentráljon és ezáltal megnehezítse, komplikáltabbá tegye a pályázást.
- 56 -
•
Bizonyítás Lélektani hatásaihoz sem férnek kétségek: ha sikeresen otthont tudunk adni egy ilyen rendezvénynek, akkor egyértelműen bebizonyítjuk mind a külföldi közvéleménynek, mind pedig saját magunknak, hogy képesek vagyunk grandiózus terveket is megvalósítani. Ezáltal a belső elismerés által olyan fejlődési pályára állhatunk, ami a további fejlődéseket is garantálja.
4.3. A rendezés kockázatai A teljes kép kialakításához szükség van azonban a másik oldal megismeréséhez is. Mint minden döntésnek, és projektnek, az Olimpiai Játékok megrendezésének is megvannak a maga kockázatai: Kiszámíthatatlanság Az előre kiszámíthatatlan következmények kedvezőtlen környezetet teremthetnek a gazdasági fejlődésnek. Alapvető fontosságú a gazdaság mind mikro-, mind makroszintű figyelése, és állandó reakció a változásokra az esetleges visszahúzó tényezők kivédésére. Recesszió Egy esetleges recesszió komolyan megnövelheti a beruházásokra fordítandó összegeket, jelentős terheket róva ezzel közvetve mindenkire. Az alapos kalkulációk ellenére előfordulhat a források idő előtti kimerülése, a költségek és preferált projektek átütemezése. Folyamatosság Az elkezdett projektek nem állíthatók le, és pótlólagos forrásbevonásokra kényszeríthetik az államháztartást. A vállalt felelősségnél fogva nincs olyan megoldás, hogy kihátráljunk, ha belekezdünk, végig kell vinnünk az ügyet. Időgazdálkodás Alábecslések illetve túl idealisztikus modellek következményeként kevés idő állhat rendelkezésre az építkezések befejezésére, és ez további nyomáshoz vezethet. A fennmaradó időt úgy kell kihasználni, hogy minőségi, és mennyiségi szempontból is
- 57 -
értékes végterméket adjunk ki kezeink közül a fináléban. A periodikus munkavégzés itt megvalósíthatatlan, állandó szintet és színvonalat kell garantálni. Forrásszűke Kisebb mértékű Európai Uniós támogatások, illetve visszafogottabb magántőke szerepvállalása a megvalósítási terveket veszélyeztethetik. A vállalkozási kedv fölébecsülése alááshatja a finanszírozást. Terrorizmus A figyelem központjába kerülve fokozottan válhatunk terrorista célponttá. Ezt kivédeni nem lehet, de felkészülni rá igen. Csak Athén példájából kiindulva jelentős összegeket kell elkülöníteni erre a célra, ugyanis az ottani tapasztalatok alapján biztonsági célokra a tervezett keret 12-szeresét használták fel. Utóhasznosítás Az átgondolatlan, és realizmust nélkülöző utóhasznosítási tervek olyan létesítmények megépítését eredményezhetik, amik feleslegesen terhelik a jövő generációját fenntartási költségekkel. Itt olyan építményekről van szó, amelyek az olimpia szempontjából nélkülözhetetlenek, de a játékok után jórészt olyan kapacitással bíró helységek, amiknek ésszerű kihasználása nélkül csak veszteség keletkezik, és olimpiai pénznyelőknek minősíthetjük őket. Kampány (csend) A nem megfelelő marketing, illetve rajtunk kívülálló tényezők okozataként előfordulhat, hogy a látogatók száma nem éri el a kellő mennyiséget, így a bevételkiesés mellett presztízsveszteséggel is számolhatunk. Ebben az esetben nem a jó hírnevünket sikerül öregbíteni, hanem olyan rossz referenciát szerezni, ami nemcsak, hogy nem hozza vissza a befektetett pénzeket, de a jövőben sem az új források behozatalára nyújt lehetőséget. Negatív közvélemény Hiányos, kevésbé hatásos PR munka következményeként nem sikerül megfelelő támogatottságra szert tenni a lakosság körében, és az amúgy is szkeptikus, borúlátó nemzet nem megtiszteltetésként és pozitív eseményként éli meg az olimpia rendezését, - 58 -
hanem nem óhajtott teherként. Teljes támogatottság nélkül a szervezés komoly akadályokba ütközhet. Változások Óriási alkalmazkodóképességet és rugalmasságot kíván meg egy ilyen rendezvény lebonyolítása, a megszokott folyamatoktól eltérő ütemterv zavarokat okozhat a közlekedésben,
hulladék-kibocsátásban,
fogyasztásban.
Az
ehhez
történő
alkalmazkodás már nem koordináció kérdése, hanem nemzeti szintű flexibilitás, hajlandóság.
- 59 -
V. Összegzés Szakdolgozatom fő témája, hogy felmérjem a jelenlegi helyzetet, és választ adjak arra a kérdésre, hogy megéri-e nekünk az Olimpia rendezési jogát elnyerni? Természetesen erre nem lehet konkrét választ adni, hanem összefoglalni, hogy milyen lehetőségek vannak a projektben, és mikor valósítható meg mindez. Ahogy többször utaltam rá, alapvető feltétel, hogy meglegyen a nemzeti konszenzus. Enélkül még a pályázat benyújtásáig sem juthatunk el, hiszen a korábbi Olimpiákból okulva ez számít kiindulópontnak. Következő lépésként átgondolt, és korrekt pályázati anyagot kell elkészítenünk, ami realitást nem nélkülöz, és illeszkedik az ország gazdasági fejlődési terveibe. Az anyagi oldal ugyanis egy elég jelentős tényező. Holott a számítások alapján a játékok közvetlen költsége a teljes infrastrukturális beruházáshoz képest elenyésző, pusztán 10 százalékos, a fennmaradó 90 százalék beszerzésére kell koncentrálni. Ezek egy optimista becsléssel nem számítanak pluszkiadásnak, hiszen egy 2020-as tervezett időpontra a beruházásoknak amúgy is meg kellene valósulniuk. A probléma csupán az, hogy az ország gazdaságilag eléggé instabil, és nagyban függünk másoktól, ami a tervek módosításához, és a befektetések átütemezéséhez vezethet. Ezeket a veszélyforrásokat kellene előbb kiküszöbölni, a Konvergencia Programban lefektetett ütemet tartani, és lehetőség szerint nem mindig kibúvókat keresni, illetve a tévedésekre magyarázatokat adni. Véleményem szerint az Olimpia gondolata alapjában véve nem ésszerűtlen, csak egy megfelelő kampányt kéne elindítani. Az ebből a célból létrehozott Budapesti Olimpiai Mozgalom ugyanis ciklikus tevékenységet mutat, és a kezdeti erős kezdés után pont a legkritikusabb időszakban nem ad megfelelő hátteret. Vannak jó programok, amik e célt hivatottak szolgálni (olimpiai hitelkártya, illetve olimpiai befektetések), de kellő figyelem hiányában nem érik el a célközönséget.
- 60 -
Ha valóban meg akarjuk nyerni a rendezési jogot, akkor nem az utolsó pillanatban kell feleszmélnünk, és nem létező forrásokra alapozni, hanem egy konstans pályára állni, és a célra koncentrálni. Az anyagi oldal megvalósítható, de csakis abban az esetben, ha az athéni adatokra alapozva készítjük el a kalkulációkat, és tanulunk a már általunk megrendezett eseményekből. Évtizedes tapasztalattal rendelkezünk ugyanis nemzetközi szervezésben, elismert, és színvonalas megmérettetéseket vagyunk képesek rendezni, és egy-egy kudarc után (Labdarúgó EB) a tanulságokat leszűrve kell kombinálni a sikeres rendezésből (Forma 1) látottakkal. Az Olimpia elméletileg tehát megrendezhető Budapesten 2020-ban, de csakis, ha a jelenlegi helyzet fenntartható, ha a beütemezett projekteket sikerül időben és pótlólagos források bevonása nélkül megvalósítani, és nem teherként, hanem lehetőségként fogjuk fel, hogy egy ilyen rangos esemény jöhet hazánkba. Hogy gyakorlatilag is vállalható-e a feladat, az már rajtunk múlik. A tapasztalat alapján és a nemzeti pesszimista hozzáállást figyelembe véve egyértelműen ’nem’ lenne a válaszom. Én viszont hiszek abban, hogy sikerül végre talpra állnunk, nem másokra hagyatkoznunk, és valami földöntúli jelre várunk, hogy történjen valami. Mégis, nem a 2020-as időpontot javasolnám. Addigra ugyanis ha minden jól is megy, egy törékeny mű lesz a most is zajló reformok eredménye. Az Olimpiát azonban csakis stabil alapokra lehet felépíteni. Ehhez kell még erőt gyűjteni, hogy aztán ne csak rendezzünk ’egy Olimpiát’. Olyan ötkarikás játékok legyenek hazánkban, amire büszkék lehetünk, a világ számára pedig emlékezetes, és nem a felhalmozott adósságok, sokáig törlesztendő felvett hitelek, és a kaotikus rendezés miatt, hanem mindazért, amire képesek vagyunk, ha mi is hiszünk benne.
- 61 -
VI. Felhasznált irodalom Könyv: Dr. Holger Preuss: Az olimpiai játékok gazdasági háttere, Sanoma 2006. Budapest
Tanulmány: Megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2002 http://www.privycouncil.hu/bom/pwc_tanulmany/ 2008. 01.08. 19:22 Aktualizált megvalósíthatósági terv, PriceWaterhouseCoopers 2006 http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf 2008.01.08. 19:30 Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság jegyzőkönyve, Győri Levéltár
Egyéb: Magyarország konvergencia programja 2005-2009, Magyar Köztársaság Kormánya 2006. szeptember http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/CAC3F4F5529CF41AC12571DC004 29B43/$File/KP_2006_szeptember_final_HU.pdf 2008. 02.07. 21:22 Magyarország aktualizált konvergencia programja 2007-2011, Magyar Köztársaság Kormánya, 2007. november http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/A058B2CCF5AEA4EEC12573A3 0047DC3F/$File/KP+2007_dec_hu.pdf 2008. 02.07. 21:25 - 62 -
Budapest középtávú városfejlesztési programja, Podmaniczky program, 2006. szeptember http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=terv 2008. 02.08. 22:53 Az Új Egyensúly Program 2006-2008 http://www.hodosz.hu/letoltesek/egyensuly/Az_uj_egyensulyprogram2006-2008.doc 2008. 02.08. 23:32 Új Magyarország Fejlesztési Terv http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hatteranyagok/umft20060728 2008. 02. 10. 20:49 KSH statisztikai évkönyvek 2005-2006 Áttekintés a magyar gazdaság helyzetéről, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2008 http://www.gkm.hu/data/cms660383/macro_20080408_HUN.pdf 2008.04.10. 22:16
Internetes források: Versenybe száll-e Budapest a 2020-as Olimpia rendezéséért http://hvg.hu/itthon/00000000004B7C23.aspx 2008. 01. 21. 20:34 Deutsch népszavazást akar az Olimpiáról http://hvg.hu/itthon/00000000004B84C2.aspx 2008. 02.14. 23:11 A kormány nemet mondott a 2012-es Olimpiára http://hvg.hu/itthon/00000000004B93F0.aspx 2008. 02.14. 23:15
- 63 -
Majd eljátszott játékok http://hvg.hu/hvgfriss/2004.28/200428HVGFriss70.aspx 2008. 02.14. 23:18 Olimpiai mozgalmak csatája http://hvg.hu/hvgfriss/2006.22/200622HVGFriss174.aspx 2008. 02.14. 23:22 Olimpia 2016: az építkezés, a kivándorlás és a finnek http://hvg.hu/itthon/20060615mob.aspx 2008. 02. 20 19:10 Törvény az Olimpiáról? http://hvg.hu/hvgfriss/2007.47/200747HVGFriss173.aspx 2008. 02.20. 19:23 Hogyan hat az Olimpia az ingatlanpiacra? http://hvg.hu/gazdasag/20050831olimpia.aspx 2008.02.20. 19:34 Elszámoltak az athéni olimpia szervezői http://hvg.hu/vilag/20050513olimpia.aspx 2008. 02.20. 19:46
- 64 -
1 sz. melléklet:
Kérdőív a Budapesti olimpia megrendezéséről
Életkor: 1.
30 év alatt
30 év felett
Egyetért-e a Budapesti Olimpiai rendezés ötletével? Igen Nem
2.
Ön szerint van-e esélyünk elnyerni a Olimpia megrendezésének jogát? Igen Nem
3.
Ön szerint mikor rendezzünk Olimpiát? 2016 2020 2020 után
4.
Milyen hatással lenne az országra az esemény? Gazdasági fellendülést hozna Még több terhet róna az országra Semmilyen
5.
Hogyan támogatná a rendezést? Önkéntes munkával Anyagi hozzájárulással Sehogyan
6.
Részt venne-e nézőként? Igen, a lehető legtöbb eseményen Egy-két rendezvényen mindenképp Nem
- 65 -
