A KÜLFÖLDIEK MEGÍTÉLÉSE BUDAPESTEN A STUDIO METROPOLITANA KHT. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA 2005. december 21. Sajtóanyag A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. tanulmányt készített a fővárosba látogató turisták és az itt élő külföldiek megítéléséről, valamint a budapestiek velük kapcsolatos attitűdjeiről. A tanulmány tapasztalatait Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezetője és Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón mutatta be.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A budapestiek többségének nincs ellenére, hogy sok turista fordul meg Budapesten; hiszen jelentős bevételt hoznak, valamint nyitottabbá, sokszínűbbé teszik a várost. A megkérdezettek többsége azt sem ellenzi, hogy külföldiek is éljenek a városban: legszívesebben a határon túli magyarokat, az EU nyugati országaiból érkezőket, a japánokat és az egyesült államokbelieket látják szívesen. A budapestiek több mint felének vannak itt élő külföldi barátai, ismerősei is, közel 50 százalékuk közvetlen lakókörnyezetében élnek is külföldiek. Bár a megkérdezettek harmada elismeri, hogy a közelben élő külföldiek nagyon másképp élnek, mint a magyarok, negatív hatásokról kevesen számolnak be. A fővárosi lakosság mindössze hatoda gondolja azt, hogy az itt élő külföldiek maradéktalanul beilleszkednek a magyarok közé, a többségük szerint vannak olyan népcsoportok, akik beilleszkednek, és vannak, amelyek nem. A budapestiek több mint kétötöde szerint akár a közeljövőben is kialakulhatnak különféle külföldi negyedek Budapesten, s több mint negyedük érzi úgy, hogy ha a közeljövőben nem is, néhány évtized múlva mindenképp. A magyar állampolgárság megszerzését számos kritériumhoz kötnék a fővárosiak. Legfontosabbnak a rendszeres magyarországi jövedelmet ítélik a válaszadók, míg hasonlóan fontosnak tartják azt is, hogy az, aki magyar állampolgárságot szeretne szerezni, beszéljen magyarul. A kutatás célja a Főváros célkitűzéseinek és a városlakók elvárásainak egyaránt megfelelő politikák kidolgozásának elősegítése. A multikulturalitás, az élhető, sokszínű, sokkultúrájú város teszi minőségi értelemben regionális központtá a várost. Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani a környezettudatos turizmus elterjesztésére. A telefonos adatfelvétel 2005. utolsó negyedévében, 500 fős reprezentatív, 18. évüket betöltött budapestieket magába foglaló minta alapján történt.
TURISTÁK BUDAPESTEN A budapestiek pozitívan értékelik, hogy sok turista fordul meg a városban; úgy vélekednek, hogy ösztönözni kellene a turizmust, hiszen jelentős bevételt hoznak a városnak. Véleményük szerint a turisták nyitottabbá, sokszínűbbé teszik Budapestet. Leginkább az idősek támogatják ezen álláspontokat, a fiatalok szkeptikusabbak e tekintetben. A fővárosiak mintegy fele szívesen bocsátkozik beszélgetésbe turistákkal Studio Metropolitana Kht B u d a p e s t , M a d á c h I . t é r 3 . Te l e f o n : 4 1 1 - 0 9 7 6 , F a x : 4 6 1 0270, E-mail:
[email protected], ww w.s t ud io m et r o pol it a na . hu
(mindössze negyedük vallja, hogy nem szívesen), elsősorban azok, akik legalább társalgási szinten beszélnek idegen nyelveken, azaz az átlagosnál magasabban képzettek. „Turistaellenes” magatartást jóval kevesebben tanúsítottak a megkérdezettek közül: ezen állítások értékelése közül egyik sem érte el a közepest az ötfokú skálán. Közöttük a legnagyobb egyetértés abban mutatkozott, hogy a fővárosban sok étterem, látványosság csak a külföldiekért van, míg ezek az itt lakók számára túl drágák. A válaszadók mintegy fele értett egyet ezzel az állítással, elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők (s akik csak magyarul beszélnek). Ugyanígy többen értettek egyet az előbbi vélekedéssel az idősebb korosztály, és a nők közül. A Budapestre érkező turisták magatartását a fővárosiak mindössze negyede kifogásolja, és érzi úgy, hogy olyan viselkedést engednek meg maguknak a magyar fővárosban, amelyet otthon nem. A megkérdezettek mintegy ötöde véli úgy, hogy a városba érkező külföldiek nincsenek tekintettel az itt lakókra, s nem vigyáznak kellőképpen a város értékeire sem. A fővárosiak kevesebb mint hatoda legszívesebben el is kerüli a turisták által leggyakrabban látogatott utcákat városrészeket. Szintén hatoduk szerint hozzánk, Magyarországra csupán a kispénzű, alacsonyan iskolázott turisták jönnek, a gazdagabb, műveltebb emberek nem Budapestre utaznak. A válaszadók kevesebb mint hatoda érzi úgy, hogy túl sok turista érkezik a városba.
Budapestre érkező turistákkal kapcsolatos állítások értékelése I. Minél több turistát kéne Budapestre csábítani, hiszen jelentős bev ételt hoznak Budapestnek
32 11
13
Jó, hogy enny i turista v an Budapesten, ny itottabbá, sokszínűbbé teszik a v árost 32 13 Budapesten sok étterem, látv ány osság csak a külf öldiekért v an, az itt lakóknak túl drágák ezek.
9
Szív esen bocsátkozom beszélgetésbe külf öldi turistákkal. A turisták gy akran oly an v iselkedést engednek meg maguknak Budapesten, amily et otthon sohasem.
20
7
19
5
13
21
27 40%
egy általán nem ért egy et 4 N=teljes minta
2
12
15 20%
1
59
26
25 0%
70
60%
2
42
2
39
3
14
12
80%
7 100%
2
3
teljes mértékben egy etért
NT/NV
Budapestre érkező turistákkal kapcsolatos állítások értékelése II. A gazdagabb, műv eltebb emberek nem Budapestre utaznak turistaként, hozzánk csak a kispénzűek, alacsony an iskolázottak jönnek.
41
A turisták nem v igy áznak a v áros értékeire, nincsenek tekintettel az itt lakókra.
17
44
Túl sok a turista a f őv árosban.
16
50
Messze elkerülöm a turisták által leggy akrabban látogatott utcákat, v árosrészeket. 20%
11 40%
egy általán nem ért egy et 4 N=teljes minta
6
18
15
58 0%
22
60%
9
15
13
9
5
9
6
6
9 4
6
9 4
80%
100%
2
3
teljes mértékben egy etért
NT/NV
A BUDAPESTEN ÉS A KÖZVETLEN LAKÓKÖRNYEZETBEN ÉLŐ KÜLFÖLDIEK A fővárosiak alapvetően nem ellenzik, hogy külföldiek is éljenek Budapesten: mindössze öt népcsoport esetén kúszik az ellenzők száma 20 százalék fölé. Az öt népcsoport esetén – szerbek, románok, kínaiak, arabok, ukránok – azon válaszadók aránya, akik legszívesebben be sem engednék őket az országba, megközelíti az egytizedet. A budapestiek legszívesebben a határon túli magyarokat, az EU nyugati országaiból érkezőket (olaszok, franciák, németek), a japánokat és az egyesült államokbelieket látják szívesen a városban. A megkérdezettek több mint negyede – esetenként akár kétötödük is – jelezte, hogy örül, hogy e csoportok tagjai itt élnek a magyar fővárosban. Az afroamerikaiakról alkotott vélemény némiképp negatívabb, mint általában az USA-ból érkezettekről kialakult kép. Az afroamerikaiak megítélése hasonló az afrikai színesbőrűekéhez: e tekintetben elsősorban a bőrszín dominál a megkérdezettek szemében. Mégsem mondhatjuk, hogy a budapestiek alapvetően ellenzik a színesbőrű emberek jelenlétét a fővárosban, hiszen számos európai népcsoport is „rosszabbul szerepelt”. A budapestiek elsősorban a nálunk fejlettebb országokból érkezőknek örülnek leginkább, míg a határon túli magyarok esetében érzelmi okok játszanak főszerepet.
3
Vélemény Budapesten élő külföldiekről Határon túli magy arok
43
Olaszok
31
Japánok
30
48
Franciák
30
59
28
62
28 21
Litv ánok
19
63
Af rikai f eketék
19
66
Amerikai f eketék
18
67
Szerbek
15 14
Kínaiak
14
Arabok
12
Ukránok
12
N=teljes minta
0%
4 23 5 34 525
66
17
Románok
33 5
65
Dél-amerikaiak
Oroszok
8 34
60
23
Szlov ákok
412
55
Németek Egy esült Államokbeliek
33 4
61
44 5 5 2 11 7 4 5 6 4 5
65
10 4 3
56
17
53
20
55
19
52
22
55 20%
40%
22 60%
80%
örülök neki nem örülök, de nem is zav ar zav ar úgy gondolom, nem kellene beengedni őket az országba NT/NV
7 5 10 3 9 3 10 4 8 3 100%
A fővárosban élők alapvetően örülnek, hogy ennyi külföldi él a városban, ám ez a lelkesedés elmarad a turistákkal kapcsolatban mérthez képest. A válaszadók kétharmada elismeri, hogy az itt élő külföldiek színesítik a várost és közel kétötödük vallott úgy, hogy sokat tesznek hozzá Budapest kulturális életéhez is. Csupán ötödük véli úgy, hogy túl sok külföldi él a városban. A budapestiek közel háromötöde érzi úgy, hogy az itt élő külföldiekkel való találkozások segíthetnek az idegen nyelvek elsajátításában. A nyelvtudással összefüggésben a fiatalabbak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik közül szignifikánsan többen töltik az idejüket szívesen Magyarországon élő külföldiek társaságában. Bár a válaszadók mintegy kétötöde szívesen tölti az idejét külföldiek társaságában, közel ennyien vannak azok, akik úgy vélik, hogy az itt élő külföldiek elsősorban egymás társaságát keresik, és kevés kapcsolatot tartanak fent magyarokkal. Azok, akik közelében élnek külföldiek, szívesebben töltik idejüket külföldiek társaságában, de e csoportot is két részre oszthatjuk: akik közelében nem kedvelt népcsoportok tagjai élnek, kevésbé, míg más népcsoportok tagjai mellett élők még szívesebben töltik idejüket idegen nyelvűek között.
4
A budapestiek több mint felének vannak itt élő külföldi barátai. Ők elsősorban azok, akik beszélnek idegen nyelveken, ezzel összefüggésben magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és fiatalabbak. A válaszadók mindössze hatodának nincs külföldi ismerőse, és nem is szeretne. Ők csak magyarul beszélnek, többségük 60 éves vagy idősebb, valamint alacsony az iskolai végzettségük. Leggyakrabban a legfiatalabbak (18-29 évesek) és az idegen nyelven beszélők, szoktak gyakran részt venni olyan kulturális, szabadidős eseményeken, ahol külföldiekkel is találkozhatnak. A nem csak magyarul társalgásképesek közel háromnegyede szokott – ritkán vagy gyakran – részt venni ilyen eseményeken, míg a csak magyarul beszélők közel fele soha nem járt olyan rendezvényen, ahol külföldiekkel is találkozhatott volna. Hasonló értékeket, több mint 50 százalékot tapasztalhatunk a legidősebb és legalacsonyabb végzettséggel rendelkező csoport tagjai körében is. A megkérdezettek mintegy felének közvetlen lakókörnyezetében is élnek külföldiek. Legtöbben kínai „lakótársakról” számoltak be – 36 százalék –, és 10 százaléknál többen említették a román1, az arab, a német, és az ukrán lakosokat is. A fővárosiak tehát jellemzően – a németektől eltekintve – azon népcsoportok tagjait kedvelik legkevésbé, melyekkel együtt élnek. A közvetlen lakókörnyezetben élő külföldiek is hasonló támogatottságot élveznek a budapesti lakosság körében, mint amikor általánosságban beszéltünk róluk. Tehát akiknek közvetlen környezetében élnek külföldiek, több mint kétharmada vélekedik úgy, hogy jó, hogy laknak a környékükön külföldiek, érdekesebb, sokszínűbb velük a világ. Bár a válaszadók harmada – különösen a legidősebb korosztály – úgy látja, hogy a közelben élő külföldiek nagyon másképp élnek, mint a magyarok. Mindössze a megkérdezettek ötöde érzi úgy, hogy lassan kiszorítják a magyarokat az itt élő külföldiek, elsősorban a fiatalok, az alacsonyabb iskolázottságúak, illetve azok, akik csupán magyarul beszélnek. Az ingatlanárak csökkenésétől – a külföldi lakosok jelenléte miatt – már csak a megkérdezettek alig 8 százaléka tart, és csupán 5 százalékukat zavarja, hogy külföldiek is élnek közvetlen környezetében. Azok, akik közelében nem kedvelt népcsoportok tagjai élnek, szkeptikusabbnak bizonyultak e kérdések tekintetében is.
1
A románok magas említettségét némiképp magyarázhatja az is, hogy Magyarországon gyakran nevezik az Erdélyből áttelepült magyarokat románnak.
5
Lakókörnyezetben élő külföldiekkel kapcsolatos állítások értékelése Jó, hogy laknak külf öldiek a körny éken, érdekesebb, sokszínűbb így a v ilág.
68
A körny éken élő külf öldiek nagy on másképp élnek mint mi.
36
A külf öldiek lassan kiszorítják a magy arokat a körny ékről.
19
Alacsony abb az ingatlanok ára, miv el külf öldiek élnek a körny éken.
8
Kif ejzetten zav ar, hogy külf öldiek élnek a közelembe
5 0
20
40
60
80
100
N=akik közvetlen lakókörnyezetében laknak külföldiek, 242 fő
A KÜLFÖLDIEK BEILLESZKEDÉSE BUDAPESTEN A fővárosi lakosság mindössze hatoda vélekedik úgy, hogy az itt élő külföldiek maradéktalanul beilleszkednek a magyarok közé és átveszik a kultúrájukat, bár az is igaz, hogy alig 6 százalék érzi úgy, hogy egyáltalán nem illeszkednek be. A többség, a megkérdezettek háromnegyede szerint vannak olyan népcsoportok, akik beilleszkednek, és vannak, amelyek nem. Főként azok érzik így, akik több külföldi ismerőssel rendelkeznek, a fiatalok és a fiatal középkorúak (18-34 évesek). Azok, akik kevés külföldi ismerőssel, baráttal rendelkeznek, azaz az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők inkább úgy tartják, hogy az itt élő külföldiek jól beilleszkednek a magyarok közé. Azok, akik szerint egyes népcsoportok beilleszkednek, míg mások nem, elsősorban a kínaiakat említik, de sokan említették az arabokat, az ukránokat és a románokat is.
Alakulnak-e majd Budapesten is külföldi negyedek? 43%
igen, v alószínűleg már a közeljöv őben
NT/NV 5% 28% igen, de csak néhány év tized múlv a
23% a belátható jöv őben nem
N=teljes minta
A budapestiek több mint kétötöde szerint akár a közeljövőben is kialakulhatnak különféle külföldi negyedek Budapesten, s több mint negyedük érzi úgy, hogy ha a közeljövőben nem is, néhány évtized múlva mindenképp. Ők elsősorban kínai (86
6
százalék) és arab (10 százalék) negyedre számítanak. Mindössze a fővárosi lakosok negyede vélekedik úgy, hogy Budapesten nem fog semmilyen külföldi negyed kialakulni.
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE Bár a budapestiek többségének nincs ellenére, hogy számos külföldi éljen a városban, a magyar állampolgárság megszerzését számos kritériumhoz kötnék. Legfontosabbnak az állampolgársághoz folyamodó rendszeres magyarországi jövedelmét ítélik a válaszadók, annak hiányában csupán a megkérdezettek kevesebb mint tizede ajánlaná fel neki az állampolgárságot. A budapestiek háromnegyede fontosnak tartja, hogy az, aki magyar állampolgárságot szeretne szerezni, beszéljen magyarul. A saját lakás meglétét kevésbé érzik fontosnak a megkérdezettek – válaszadók fele – mint azt, hogy több éve Magyarországon éljen – kétharmada a válaszadóknak. A magyar származásnál fontosabbnak ítélték meg, hogy ismerje a magyar irodalmat. A magyar állampolgárság megszerzését óhajtó külföldi bőrszínének és vallásának a budapestiek háromnegyede nem tulajdonít jelentőséget, azaz nem tekinti teljesítendő kritériumnak, hogy fehérbőrű és keresztény emberek kaphassanak csak magyar állampolgárságot. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebbek illetve minél alacsonyabban iskolázottak a válaszadók, annál fontosabbnak érzik az egyes kritériumokat. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a fiatalabbak, és ettől nem függetlenül azok, akik beszélnek idegen nyelveket, liberálisabbnak tekinthetők e kérdésben.
Magyar állampolgárság megszerzésének feltételei rendelkezzen saját 4 2 10 jöv edelemmel Magy arországon
13
beszéljen magy arul
5 3
14
már több év e éljen Magy arországon
12
7
18
15
11
ismerje a magy ar irodalmat
14
11
21
20%
2
15 34
10
35
18
21
11 8
25 10
8 40%
3
18
65 0%
1
51
64
keresztény legy en
N=teljes minta
15
35
f ehérbőrű legy en
2 58
13
rendelkezzen saját lakással Magy arországon
magy ar származás
70
60%
4
11
1 11
4
3 8
4
80%
egy általán nem f ontos 2 4 nagy on f ontos
1
100%
3 NT/NV
JÖVŐKÉP A kutatás célja a Főváros célkitűzéseinek és a városlakók elvárásainak egyaránt megfelelő politikák kidolgozásának elősegítése. Bihary Gábor elmondta: a Főváros törekszik arra, hogy Budapest és térsége nemzetközi metropolisszá formálódjon, illetve az információ, a tőke, az áruk és a kulturális javak tekintetében a legfontosabb találkozó- és cserehellyé váljon a nyugat-európai illetve a kelet-délkelet európai országok között. A multikulturalitás, az élhető, sokszínű, sokkultúrájú város minőségi értelemben jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a város regionális központ legyen. A turizmus igen fontos eleme a városfejlesztési politikáknak, maguk a város lakói is értik, értékelik ennek fontosságát. A budapestiek azonban féltik a város szépségeit a turisták
7
vigyázatlanságától, ezért különös figyelmet kell fordítani a környezettudatos turizmus elterjesztésére. A történelmi hagyományoknak megfelelően sok külföldi él az európai nagyvárosokban, és a nemzetközi migráció a globalizáció hatására várhatóan tovább erősödik. A bevándorlóktól való félelem minden európai nagyvárosban jelen van, a „megélhetési bevándorlók” megítélése mindig rosszabb, mint a külföldről érkezett magas presztízsű üzletembereké, egyetemistáké. A rezidens külföldiek jelenléte Budapesten a város kulturális és gazdasági keletnyugati híd szerepének betöltéséhez nélkülözhetetlen. A híd „keleti hídfője” a város lakói egy része számára befogadási nehézségeket jelent. A hozzánk keletről érkező külföldiek esetében a különbözőség miatt együttélési problémák alakulhatnak ki, s esetükben az „olcsó munkaerő” foglalkoztatáspolitikai hatása is sokkal szembeszökőbb. Mivel a „keleti” kisebbségek jelenléte sokkal látványosabb, mint a „nyugatiaké”, nagy hangsúlyt kell helyezni a keleti kultúrák jobb megismerésére, befogadására: decentralizált kulturális rendezvényekre, a köztünk élő külföldiek életéről több információ közvetítésére van szükség. Fontos tehát, hogy ők is részei legyenek a városi köztudatnak.
8
