A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN

A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN

Budapest, 2000. február

A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN

Megbízó:

Kidolgozta:

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal

Horvátth Balázs Dr. Monigl János Berki Zsolt

Konzulens: Tőkés Balázs

Közreműködött: TNS MODUS Kft.

Budapest, 2000. február

A kikérdezést 1999. Okt. 28. és 1999. Dec. 15. között végezte, a TNS MODUS Kft., a kikérdezendő háztartások kiválasztása szigorított véletlen séta alapján történt. A háztartásfelvétel során 2041 háztartás került kikérdezésre. A minta adatok feldolgozására 7 területegységre bontva került sor. A minta korrekciós súlyozása az 1990-es népszámlálás kerületi háztartási adatai alapján történt, háztartásnagyság és aktivitás szerint. A mintaadatok elemzése alapján megállapítható, hogy budapesti lakosok többsége napi két helyváltoztatást végez, az átlagos fajlagos helyváltoztatásszám pedig 2,38 helyv./fő/nap. A budapesti helyváltoztatások átlagos úthossza: 8,2 km, eljutási-idő értéke pedig: 29,2 perc. A legrövidebb utak vásárlás indokúak (4,6 km), a leghosszabbak pedig a hivatalos és magán ügyintézésekkel kapcsolatosak (10-11 km). A helyváltoztatások 70-80%-a, a kijelölt területegységeken belül bonyolódik le. A mód szerinti megoszlás: Tömegk.: 50,2%, Szgk. 22,7% (ebből vezető: 17,6% és utas: 5,1%), P+R: 0,1%, Gyalogos: 24,1%, Kerékpár: 0,5%, Egyéb(Motorkrp., Tgk., Taxi): 2,4% Az adatok elemzésénél mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a kikérdezés kései időpontja (Okt. 28.-Dec. 15.), valamint az időjárási viszonyok miatt a kapott adatok nem minden esetben tekinthetők reprezentatívnak (pl. általában véve a személygépkocsi- és kerékpáros közlekedésnek nagyobb részarány valószínűsíthető). A napi helyváltoztatások több mint 90%-a a reggel 5 és este 18 óra között bonyolódik le. A budapesti háztartások kerékpárellátottsága: 66,8 db/100 házt., ez az érték Budán magasabb: 73,0 db/100 házt., Pesten pedig alacsonyabb: 64,3 db/100 házt.. A kerékpárállomány minőségi jellemzőit tekintve megállapítható, hogy 37%-uk hagyományos váltó nélküli, 51,2%-uk többsebességes ért.<35000 Ft, 11,8 %-uk pedig többsebességes ért.>35000 Ft; az átlagéletkor pedig 7 év (Pest: 7,3 év, Buda: 6,3 év). A budapestiek 30 %a kerékpározik legalább alkalomszerűen 70%-a soha. A „nemkerékpározás” indokai: nincs kerékpárja (43,6%), kora miatt (21,4%), egészségi állapota miatt (11,1%), nem tud (10,5%), egyéb (13,4%). A kerékpározók 82,0 %-a csak szezonálisan, jó időben használja kerékpárját, a maradék 18,0 % egész évben. A kerékpárhasználat gyakoriság szerinti megoszlása: hetente többször: 24,6%, hetente 3-4: 14,5%, hetente 1-2: 31,0%, havonta 1-2: 14,1%, ritkábban: 15,9%. A kerékpáros utazások távolság szerinti százalékos megoszlása: 0-2 km: 16,2%, 2-5 km: 33,7%, 5-10 km: 26,3%, >10 km: 23,9%; az átlagos kerékpáros úthossz: 5,2 km, a kerékpárral jellemzően megtett távolság 2-5 km. A férfiak és a személygépkocsival rendelkezők többet kerékpároznak mint a nők és a személygépkocsival nem rendelkezők. A személygépkocsival nem rendelkezők jóval nagyobb arányban használják a kerékpárjukat munkába, iskolába járásra, valamint ügyintézésre (10%-körüli érték munka/iskola és 22%-körül ügyintézés) mint a személygépkocsival rendelkezők (3%körül munka/iskola, 15% ügyintézés). A személygépkocsival rendelkezők inkább sportszerként kezelik kerékpárjukat, és minél magasabb jövedelmi kategóriájú egyéneket vizsgálunk ez annál inkább így van. Az aktívak és a tanulók kerékpárhasználatának indokai nagyjából megegyezők. Az inaktívak viszont jóval nagyobb arányban használják a kerékpárt vásárlásra és ügyintézésre, mint a többi csoport. Jelenleg Budapesten a válaszadók szerint a kerékpározás legfőbb akadályozó tényezője a közúti közlekedés veszélyessége és a kerékpározásra alkalmas utak hiánya. Az előzőekben említett hiányosságok kiküszöbölése esetén a Budapestiek 60%-a továbbra sem kerékpározna többet, 9% többet használná kerékpárját mukába/iskolába járásra, 11% vásárlásra és ügyintézésre, 20% pedig kikapcsolódásra. A mindennapi kerékpározáshoz mindenki a forgalmas út mellett vezetett járdát vagy önálló kerékpársávot tartaná megfelelőnek. A sportoláshoz viszont mindenki kerékpárutat venne igénybe még nagyobb kerülő árán is. Kerékpározásra alkalmas felületek kialakításánál mindenki a gépkocsik által használt teret csökkentené a kerékpárosok javára (60%), ezt követi a járda (25%) és a zöldterület (15%).

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................ 2

1.1 1.2 1.3 1.4

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................ 2 A KUTATÁS CÉLJA .......................................................................................................... 2 A HÁZTARTÁSFELVÉTEL VÉGREHAJTÁSA ..................................................................... 3 A MINTA ADATOK FELDOLGOZÁSA ................................................................................ 3

2.

A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK ELEMZÉSE ..................................... 4

2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6

A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK GYAKORISÁG SZERINTI MEGOSZLÁSA ............. 4 A HELYVÁLTOZTATÁSOK INDOK SZERINTI MEGOSZLÁSA ............................................ 9 A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK TERÜLETI MEGOSZLÁSA ................................. 15 A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK MÓD SZERINTI MEGOSZLÁSA .......................... 19 A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK IDŐBENI MEGOSZLÁSA .................................... 27 A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK ELEMZÉSE ISMÉRVKOMBINÁCIÓK SZERINT ... 31

3.

A BUDAPESTI KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK ................................................ 32

3.1 3.2 3.2.1 3.2.2

A BUDAPESTI HÁZTARTÁSOK KERÉKPÁR ELLÁTOTTSÁGA......................................... 32 KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK ....................................................................................... 37 A „NEMKERÉKPÁROZÁS” OKAINAK ELEMZÉSE .......................................................... 38 A BUDAPESTI KERÉKPÁRHASZNÁLAT ELEMZÉSE ........................................................ 42

4.

A KERÉKPÁROZÁS FELTÉTELEINEK MEGÍTÉLÉSE BUDAPESTEN ...... 49

5.

MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 59

5.1 5.2

A TÉMÁVAL FOGLALKOZÓ KORÁBBI KUTATÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA ....................... 59 A HÁZTARTÁSFELVÉTEL KÉRDŐÍVE ............................................................................ 61

1

BEVEZETÉS

1.

Az utóbbi években Magyarországon, így Budapesten is előtérbe kerül a közlekedési rendszer környezetbarátabbá tétele, amihez a közlekedés romló viszonyai (növekvő gépjárműforgalom, tömegközlekedés csökkenő részaránya) mellett a lakosság tudati változása is hozzájárul. A kidolgozott közlekedéspolitikai elvek és a gyakorlatban hozott intézkedések szakmai és laikus körökben egyaránt viták tárgyát képezik. Ebben a törekvésben a változásra a kerékpárnak is meg van a maga szerepe: az egészséges életmód megvalósításának egyik eszköze, a közel térségi közlekedési kapcsolatok egyik lehetséges módja, vagy mint a szabadidő eltöltésének önálló formája. Ennek felismerésével kezdeményezte a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya: „A kerékpározási szokások vizsgálata Budapesten” című tanulmány elkészítését. Előzmények

1.1

A kerékpározási szokások témájával több olyan korábban végzett kutatás, illetve tanulmány is foglalkozott, amelynek alapját általános közlekedési adatgyűjtés, vagy speciálisan a kerékpározás jellemzőire vonatkozó felvétel szolgáltatta. -

Kerékpározási szokások Magyarországon és Budapesten. A budapesti kerékpározási szokások elemzése az 1994. évi forgalomfelvétel adatai alapján A budapesti kerékpáros forgalom mennyiségi és minőségi jellemzőinek, időbeni tendenciáinak vizsgálata

Ezek összefoglalása a mellékletben található. 1.2

A kutatás célja

Átfogó, reprezentatív felmérés és elemzés készítése a budapestiek kerékpáros közlekedési szokásairól. Az elemzés segít megalapozni a kerékpározás fejlesztésének következő évekre vonatkozó stratégiáját, műszaki és PR-jellegű intézkedéseinek terveit. Továbbá a kerékpározási szokások (gyakoriság, úti cél, időtartam, akadályozó tényezők stb.) különböző szempontok szerinti felmérése és elemzése (társadalmi csoportok, kor, nem, jövedelmi helyzet, stb.) lehetőleg legyen alkalmas a régebbi, hasonló vizsgálatok adataival való összevetésre, de szükség szerint fejlessze is tovább, illetve pontosítsa azok módszereit. A fentiek figyelembevételével a vizsgálat és a felmérés céljait a következő gondolatok köré csoportosítottuk: a lakosság különböző területi és szociális csoportjainak napi közlekedési szokásain belül a kerékpár használat megismerése (napi helyváltoztatásokra vonatkozó kérdések) a kerékpárhasználatra vonatkozó konkrét és általános szokások megismerése az igény- és magatartásbefolyásolási lehetőségek feltárása érdekében (kerékpárhasználatra vonatkozó kérdések) a kerékpározás fejlesztésének következő évekre vonatkozó stratégiái, műszaki és PRjellegű intézkedései megalapozásának elősegítése (a kerékpározás feltételeire vonatkozó kérdések)

2

A fenti célkitűzések és reprezentatív adatok csupán háztartásfelvétel keretében érhetők el leginkább. 1.3

A háztartásfelvétel végrehajtása

A kikérdezést 1999. Okt. 28. és 1999. Dec. 15. között végezte, a TNS MODUS Kft., a kikérdezendő háztartások kiválasztása szigorított véletlen séta alapján történt. A háztartásfelvétel során 2041 háztartás került kikérdezésre, a mellékeltben található kérdőív kitöltésével. Az interjú során a kérdezőbiztosoknak a háztartás legalább 60 százalékát le kellet kérdeznie. 1.4

A minta adatok feldolgozása

A minta adatok feldolgozására 7 területegységre bontva került sor. A körzetbeosztásokat lásd. 1. Ábra. A minta óhatatlanul bekövetkező torzulásainak korrekciós súlyozása az 1990-es népszámlálás kerületi háztartási adatai alapján történt, háztartásnagyság és aktivitás szerint. A minta adatai illetve a súlyozási eljárás részletes ismertetése: „A budapestiek közlekedési szokásai és közlekedéssel kapcsolatos véleményei (Háztartásfelvétel elemző táblázatai)” című kötetben találhatók.

1. Ábra: Körzetbeosztás a minta adatok feldolgozásához

3

2.

A BUDAPESTI HELYVÁLTOZTATÁSOK ELEMZÉSE

A háztartásfelvétel keretében a megkérdezett személy a kérdőív B lapjának kitöltésével számot adott az interjú előtti hétköznapjának összes helyváltoztatásáról. A személyek B lapjának és az ugyancsak a személyhez kapcsolódó S lapnak (demográfiai adatok) kiértékelésével lehetőség nyílik a budapesti lakosok helyváltoztatásainak részletes elemzésére. A helyváltoztatások elemzésénél a helyváltoztatások fő ismérveit követve, az alábbi menetet fogjuk követni: a napi helyváltoztatások gyakorisága (Hányszor?) a helyváltoztatás indoka (Miért?) a helyváltoztatások területi eloszlása (Hova?) a helyváltoztatás módja (Mivel?) a helyváltoztatások időbeni eloszlása (Mikor?)

Minden esetben – az összehasonlíthatóság kedvéért – külön fogjuk ábrázolni a különböző lakossági csoportok által adott válaszokat, a következő csoportosításban: Terület szerint Nemek szerint Aktivitás szerint Jövedelem szerint Személygépkocsi tulajdon szerint Bérlettulajdon szerint Kerékpár tulajdon szerint

2.1

A Budapesti helyváltoztatások gyakoriság szerinti megoszlása

A Budapesti helyváltoztatások gyakoriság szerinti százalékos megoszlását az 1. Ábra szemlélteti. Látható, hogy a budapesti lakosok többsége napi két helyváltoztatást végez. A mintaadatok elemzése alapján az átlagos fajlagos helyváltoztatásszám pedig: 2,38 helyv./fő/nap. Ez az érték 1994-ben 2,39 volt.1

1

Az elemzésekhez felhasznált összehasonlító adatok a bevezetésben megemlített korábbi, a témával foglalkozó tanulmányokból származnak.

4

A budapesti helyváltoztatások gyakoriságának, százalékos megoszlása

70

66,2

60 50

%

40 30 20 10

10,2

9,1 4,2

5,0

0

1

5,4

0 2

3

4

>4

Helyváltoztatás/fő/nap

2. Ábra

A továbbiakban részletesen megvizsgáljuk hogyan alakul a helyváltoztatások gyakorisága a különböző társadalmi csoportok esetében. A 3-9. Ábrák a fajlagos helyváltoztatások számának alakulását szemléltetik terület, nem, aktivitás, jövedelem, szgk.-, bérlet- és kerékpártulajdon szerinti bontásban.

A budapesti fajlagos helyváltoztatások területenként 3,00

2,53 2,50

2,52

2,42

2,42

2,36

2,18 2,11


2,00

1,50

1,00

0,50

0,00 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

6 BH

7 BÉ

3. Ábra

5

A budapesti fajlagos helyváltoztatások, nemek szerint 3,00

2,51 2,42

2,50


2,00

1,50

1,00

0,50

0,00 Férfi

Nő

4. Ábra

A budapesti fajlagos helyváltoztatások, aktivitás szerint 3,0

2,52 2,5 2,31 2,22

2,16


2,0

1,5

1,0

0,5

0,0 Aktív

Inaktív

Tanuló

Egyéb

5. Ábra

6

Látható, hogy jelentős eltérést a személygépkocsi tulajdon (és ezzel összefüggésben a magasabb jövedelmi kategóriák) mutatnak. Azok a személyek akiknek a háztartásában több személygépkocsi található, jóval több helyváltoztatást végeznek naponta, mint a személygépkocsival nem rendelkezők.

A budapesti fajlagos helyváltoztatások, jövedelem szerint 3 2,70

2,42

2,5 2,22


2

1,5

1

0,5

0 < 20 ezer Ft

20-50 ezer Ft

>50 ezer Ft

6. Ábra

A budapesti fajlagos helyváltoztatások, személygépkocsi tulajdon szerint 3,5

2,99 3 2,76 2,48 2,5


2,23

2

1,5

1

0,5

0 0 db

1 db

2 db

3 vagy több db

7. Ábra

7

A budapesti fajlagos helyváltoztatások, bérlet tulajdon szerint 3

2,5

2,36

2,40

Van

Nincs


2

1,5

1

0,5

0

8. Ábra

A budapesti fajlagos helyváltoztatások, kerékpár tulajdon szerint 3 2,71 2,44

2,5 2,32

2,34

0 db

1 db


2

1,5

1

0,5

0 2 db

3 vagy több db

9. Ábra

8

2.2

A helyváltoztatások indok szerinti megoszlása

Az összes helyváltoztatás indok szerinti százalékos megoszlását a 10. Ábra mutatja. A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása 50 44,6

45

40

35

%

30

25 20,9 20

15 11,8 9,5

10 5,8

5,1

5 2,4 0 Munk.

Hiv. üi.

Isk.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

10. Ábra

A 11-14. Ábrák a különböző indokú helyváltoztatások eljutási-idő illetve távolság adatait tartalmazzák. Az eljutási-időt az indulás és érkezés idejének különbsége adta, a távolsági adatok esetében pedig a „Kérem, becsülje meg, hogy hány kilométert utazott?” kérdésre adott válaszokat vettük alapul. Mivel sok esetben mind az idő, mind a távolság adatok elég nagy bizonytalanságot tartalmazhatnak, ezért ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek és megfelelő körültekintéssel kezelendőek.

A különböző indokú budapesti helyváltoztatások átlagos úthosszai 14

12

11,5

10,0 10 9,2

9,0

8,8

Átl.: 8,2 Km

8,0

Km

8

6 4,6 4

2

0 Magán ügyintézés

Hivatalos ügyintézés

Egyéb

Munkahely

Lakóhely

Iskola

Vásárlás

11. Ábra

9

A különböző idokú helyváltoztatások távolság szerinti százalékos megoszlása 100%

80% 45,1

40,9

42,2

44,4

41,4

42,4

43,8

Lakóhely 60%

Egyéb 8,5 10,8

8,2

12,4

10,2

7,7

11,5 40% 19,5

20%

6,0 0,9

17,7

3,9

3,3 5,6

3,4 3,8

4,1 2,9

30,2

31,5

32,9

6-8 Km

8-12 Km

>12 Km

5,4 2,5 5,6

4,8 3,3

4,9 1,5

7,4

5,2

5,8

12,8

9,8

3,9 2,8

Vásárlás Magán ügyintézés Hivatalos ügyintézés Iskola Munkahely

5,5

7,7

8,9

25,6 19,0

8,8

13,6

0% <1 Km

1-2 Km

2-4 Km

4-6 Km

12. Ábra

Az ábrákat elemezve láthatjuk, hogy 1 km-es távolságon belül legtöbben vásárolni vagy az iskolába tudnak eljutni, ugyanakkor csak keveseknek van lehetőségük a hivatalos ügyintézéseket és a munkába járást ilyen rövid távú utazással megoldani.

A különböző indokú budapesti helyváltoztatások átlagos helyváltoztatási időértékei 40

35,1 35

33,7

33,0

29,0

30

Átl.: 29,2 perc

28,4 26,2

Perc

25

23,5

20

15

10

5

0 Magán ügyintézés

Egyéb

Iskola

Lakóhely

Munkahely

Hivatalos ügyintézés

Vásárlás

13. Ábra

10

A különböző idokú helyváltoztatások eljutási-idő szerinti százalékos megoszlása 100%

24,3

25,8

29,8

31,0 80%

40,2 4,8

5,9

64,8

7,3

6,2

70,5

9,1

Lakóhely 5,9

60% 14,5 32,0

20,1

Egyéb

4,6

9,3

7,3

4,5

6,6

Vásárlás Magán ügyintézés Hivatalos ügyintézés

5,8 5,0

40% 7,9 7,2 0,9

7,1

11,0

8,1

0%

32,8

20,3

16,0

<5 perc

1,8 3,6 0,7 1,4

45,7 30,6

5,1 2,0 0,5 2,1 2,9

Munkahely

3,6

12,2

17,0

20%

Iskola

2,5 4,8

5-10 perc

16,7

10-20 perc

20-30 perc

30-45 perc

45-60 perc

>60 perc

14. Ábra

A 15-21. Ábrák a korábbi csoportosításnak megfelelően mutatják a különböző társadalmi csoportok helyváltoztatásainak indok szerinti százalékos megoldását.

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, terület szerint 50,0 46,4 45,9 44,1 43,9

45,0

45,7 43,7 42,0

40,0

35,0 1 KP 30,0

2 PK

%

26,1

20,0

3 PÉ

24,2

25,0

4 PD

21,5 20,2 20,7 19,7

5 BD 6 BH

17,4

7 BÉ

15,0

13,1 12,5

13,5

13,6

11,3 11,4 10,3

10,0

8,1 6,5 6,56,3 5,25,65,65,3

6,6 5,9 5,25,25,7 4,0 2,9

Isk.

Hiv. üi.

5,0

9,4

8,68,89,08,9 7,3

4,8 2,22,8 2,2 2,1 1,2 1,0

0,0 Munk.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

15. Ábra

11

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, nemek szerint 50,0 43,9

45,0

45,0

40,0

35,0

%

30,0

25,0

Férfi

24,0

Nő

20,0

18,5 14,7

15,0

10,0 6,2

5,4

5,4

9,7

9,3

8,1 4,9

5,0

3,0 1,8

0,0 Munk.

Hiv. üi.

Isk.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

16. Ábra

A 16. Ábrán látható, hogy a nőknél 6%-al alacsonyabb a munkamotivált helyváltoztatások száma a férfiakénál, viszont pont ennyivel magasabb a vásárlásé.

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, aktivitás szerint 60,0

49,1

50,0

47,6 45,5

42,0 38,5

40,0

%

33,7

Aktív Inaktív

30,0

Tanuló 25,3

Egyéb

20,0 16,3

14,9 12,9 9,7 10,0

7,2

6,0 3,5 2,1

1,3

7,7

6,6

4,6 2,3 0,5

7,5

7,6

3,3 1,5

0,3 1,0

1,6

0,0 Munk.

Isk.

Hiv. üi.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

17. Ábra

12

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, jövedelem szerint 50,0 45,4 44,7 45,0 41,2 40,0

35,0 29,6

30,0

%

< 20 ezer Ft 20-50 ezer Ft

25,0

>50 ezer Ft 20,0

17,9

18,6

15,0

12,9 11,7 9,6

10,0

10,4

10,3

9,9

7,3 5,9 4,2

5,0

5,0 4,9

1,8

4,9 1,4

2,4

0,0 Munk.

Hiv. üi.

Isk.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

18. Ábra

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, személygépkocsi tulajdon szerint 50,0 46,7 45,0

43,5 39,8

40,0 36,6 35,0

33,3

30,0

%

0 db 25,0

1 db 22,122,7

2 db 3 vagy több db

20,0

18,9

13,9

15,0

11,9 9,8 10,0 4,7

4,4

5,6 3,1

2,6

2,2

10,1 8,2

7,9

7,0 6,7 5,0

10,7

4,1

8,9

8,2

5,1

1,3

0,0 Munk.

Isk.

Hiv. üi.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

19. Ábra

13

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, bérlet tulajdon szerint 50,0 44,4 44,7

45,0

40,0

35,0

30,0

%

25,9 Van

25,0

Nincs

20,0 16,2 14,4

15,0

10,3

9,1

10,0 6,5

8,7

6,4 5,1 3,8

5,0

1,7

2,9

0,0 Munk.

Hiv. üi.

Isk.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

20. Ábra

A budapesti helyváltoztatások indok szerinti százalékos megoszlása, kerékpár tulajdon szerint 50,0 45,245,0 43,342,8

45,0

40,0

35,0

30,0

%

0 db 25,0

1 db 23,0 21,3 20,9 20,2


20,0

13,8

15,0 11,5

10,5

8,8

10,0

8,3 8,8

6,5 5,1 5,0

9,7

10,9 8,8 8,3

5,9 6,1

3,5

2,8

2,6 1,8 2,2 2,3

0,0 Munk.

Isk.

Hiv. üi.

Mag. üi.

Vásárl.

Egyéb

Lakóh.

21. Ábra

14

2.3

A budapesti helyváltoztatások területi megoszlása

A budapesti helyváltoztatások területi megoszlását a 22. Ábra mutatja. Ezek az adatok csak viszonylagosak, ugyanis figyelembe kell venni a vizsgált területegységek eltérő nagyságát. (A területegységek beosztását lásd a bevezetőben található 1. Ábrán.) Az ábrán látható, hogy a helyváltoztatások jelentős része bonyolódik le a központi (KP) és a pesti középső (PK) övezetben. A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása 25,0

21,3

21,1

20,0

15,6 14,3

%

15,0

11,1 9,4

10,0

6,6

5,0

0,6 0,0 1 KP

3 PÉ

2 PK

4 PD

5 BD

7 BÉ

6 BH

Küls.

22. Ábra

A 23. Ábrán a helyváltoztatások területegységek közötti megoszlása látható. Az ábrából megállapítható, hogy a budapesti helyváltoztatások túlnyomó többsége (70-80%-a) a területegységeken belül bonyolódik le. A budapesti helyváltoztatások területenkénti százalékos megoszlása 90 80,6

78,9

80

75,3

74,0

73,5 70,9

70

66,2

60 1 KP 2 PK 50 %

3 PÉ 4 PD 5 BD

40

6 BH 7 BÉ 30

20 13,7 10

11,2 8,3 9,2 6,75,8

8,5

10,0 6,96,07,86,8

5,0 2,0 1,91,91,61,5

4,6 1,5 1,6 1,51,00,7

3,3 3,2 3,72,8 1,7 2,0

5,0 4,7 4,9 3,6 2,31,5

3 PÉ

4 PD

5 BD

6 BH

3,93,6 1,11,91,01,1

0,90,41,00,70,10,30,0

0 1 KP

2 PK

7 BÉ

Küls.

23. Ábra

15

A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása, nemek szerint 25 22,9

20

22,8

19,9 19,2

15,8 15

15,4

14,6

14,0

%

Férfi Nő

11,0 11,2 10

9,3

9,5 7,5 6,0

5

0,6

0,6

0 1 KP

3 PÉ

2 PK

4 PD

5 BD

7 BÉ

6 BH

Küls.

24. Ábra

A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása, aktivitás szerint 35

29,2

30

25

22,923,2

22,7 20,3

20

19,2

Aktív

18,8

%

16,8

17,5

Inaktív

16,4

Tanuló

15,4 14,114,3

15

12,7

Egyéb

13,9 13,5

13,0 10,911,1

10,9 9,9

10

9,3

8,5

8,0 6,8

7,1 5,4

5,9

5 1,2 0,3

0,4 0,6

0 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

6 BH

7 BÉ

Küls.

25. Ábra

16

A 26. Ábra mutatja, hogy mind a kisebb jövedelműek (<25 e Ft) mind a nagyobb jövedelműek a legtöbb helyváltoztatást a belső övezetben teszik.

A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása, jövedelem szerint 35 32,7

30

25

23,7

23,2 22,0

20

19,0

18,6

17,9

< 20 ezer Ft

%

17,7 16,5

20-50 ezer Ft >50 ezer Ft

14,8 15 12,9 11,9

11,3 11,4 10

9,5

8,8

8,8

6,3 5

3,9

3,9

3,2 0,5 0,5 0,8

0 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

7 BÉ

6 BH

Küls.

26. Ábra

A pesti középső övezetben (PK) és a budai hegyvidéken (BH) végzik a 3 vagy több személygépkocsival rendelkező háztartások tagjai a legtöbb utazást, lásd 27. Ábra.

A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása, személygépkocsi tulajdon szerint 35

30,2 30 27,0

26,8

25

23,2 21,622,0 20,1

20

0 db

%

17,9

1 db

16,5

2 db 14,6

14,514,614,3

15

3 vagy több db

13,7

13,4

11,8 10,2

10,5 9,4

10,1

10

10,3

8,4

8,0

6,8

6,4

5,8

5,6 4,5

5

0,9

0,2 0,6 0,0

0 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

6 BH

7 BÉ

Küls.

27. Ábra

17

A 28. Ábrán látható, hogy a bérletesek a helyváltoztatások javát a belső övezetekben teszik, illetve a bérlet nélküliek relatíve többet mozognak a külső kerületekben.

A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása, bérlet tulajdon szerint 25 23,0

22,4

19,9

19,7

20

18,6

15

14,1

14,5

%

12,4

Van 11,6

Nincs

10,5

9,9

10

9,0 7,2 6,1

5

0,4

0,7

0 1 KP

3 PÉ

2 PK

4 PD

5 BD

7 BÉ

6 BH

Küls.

28. Ábra

A kerékpárral nem rendelkező háztartások tagjai inkább a belső övezetekben végeznek helyváltoztatásokat, ill. a (több) kerékpárral rendelkezők a külső övezetekben mozognak.

A budapesti helyváltoztatások területi százalékos megoszlása, kerékpár tulajdon szerint 30 27,0

25

24,4

24,1

21,2 20,2 20 18,1

18,6 18,0

18,1

%

17,2 16,6 16,2

0 db 1 db

14,2

15

2 db

13,2 12,5

12,6 11,3 11,5

12,1

9,2

10

3 vagy több db

9,1 7,5

9,8 8,4 8,1

7,8 6,2 4,8

5

0,7 0,6

0,1

0,6

0 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

6 BH

7 BÉ

Küls.

29. Ábra

18

2.4

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti megoszlása

Ha a helyváltoztatások mód szerinti megoszlását elemezzük, illetve az összehasonlítás kedvéért feltüntetjük a korábbi vizsgálatokból származó értékeket az alábbi megoszlást kapjuk (lásd még 30. ábra). A „személygépkocsi” használata (22,7%) megoszlik a vezető (17,6%) és az „utas” (5,1%) kategória között. Az „egyéb” módba sorolódnak a teherszállításra alkalmas járművek, motorkerékpárok, és a taxi. 1999

1994

1984

Tömegközlekedés

50,2 %

49,9 %

71,0 %

Személygépkocsi

22,7%

23,0%

11,0%

P+R

0,1%

Gyalogos

24,1%

23,8%

Kerékpáros

0,5%

1,2%

0,6%

Egyéb

2,4%

1,0%

17,4

A jelenlegi adatok elemzésénél mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a kikérdezés kései időpontja (Okt. 28.-Dec. 15.), valamint az időjárási viszonyok miatt a kapott adatok nem minden esetben tekinthetők reprezentatívnak (pl. általában véve a személygépkocsi- és kerékpáros közlekedésnek nagyobb részarány valószínűsíthető2). A korábbi adatokkal való összehasonlítást pedig nehezíti a megelőző felvételeknél alkalmazott eltérő adatstruktúra (pl. 1984-ben a gyalogos helyváltoztatások valószínűleg az egyéb kategóriába kerültek). A budapesti helyváltoztatások mód szerinti megoszlása 60

50,2 50

%

40

30 24,1

20

17,6

10 5,1 2,4 0,5

0,1

0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

P+R

Egyéb

30. Ábra

2

Az 1998-as budapesti kerékpáros forgalomszámlálás szerint (METRÓBER) „az őszi kerékpározók száma a nyári érték 28 %-a (hétközben), … 0-10 °C közötti hőmérséklet esetén pedig a nyári érték 12%-a ”

19

A 31 és 33. Ábrákon az egyes közlekedési módok átlagos úthosszai, illetve helyváltoztatási időértékei találhatók. Látható hogy a rövidebb utak esetében meghatározó a gyaloglás és a kerékpározás szerepe, de míg a 4-8 km távolságú helyváltoztatásokból még jelentősen részesednek a kerékpárok (mint a 31. ábrán látható a kerékpárosok átlagos úthossza 5,2 km) ugyanakkor ekkora távolság megtételére gyalog már szinte senki sem vállalkozik A 12 km-nél hosszabb helyváltoztatások pedig szinte kivétel nélkül személygépkocsival és tömegközlekedéssel bonyolódnak le, illetve ezeknél a hosszabb utaknál jut szerephez a P+R. A különböző módú budapesti helyváltoztatások átlagos úthosszai 20 17,9 18

17,1

16

14 11,9

Km

12

10

Átl.: 8,6 Km

8,2 8

6

5,2

4 1,6

2

0 Egyéb

P+R

Tömegközl.

Szgk.

Kerékpár

Gyalog

31. Ábra

A különböző közlekedési módok távolság szerinti százalékos megoszlása 100%

1,2 0,0

1,3 0,0

2,1 0,0 7,4 0,8

3,3 0,1 0,0 0,7

3,2 0,0 0,1 0,7

2,8 0,1 0,0 0,2

63,8

64,6

6,2 0,1 0,0

32,9

80%

68,6

1,1

53,6 Egyéb

70,5

60% 65,0

P+R Gyalog Kerékpár Tömegközl.

40%

51,6

Szgk.

1,5

20%

17,4

40,1

11,3

13,0

<1 Km

1-2 Km

24,9

25,5

2-4 Km

4-6 Km

32,1

32,3

6-8 Km

8-12 Km

0% >12 Km

32. Ábra

20

A különböző módú budapesti helyváltoztatások átlagos helyváltoztatási időértékei 50 45,8 45 40,7 40 36,2 35

Átl.: 29,2 perc

30

Perc

25,9 24,8

25

20 15,8 15

10

5

0 Egyéb

Tömegközl.

P+R

Kerékpár

Szgk.

Gyalog

33. Ábra

A különböző közlekedési módok eljutási-idő szerinti százalékos megoszlása 100%

2,0 0,0

0,7 0,0

1,9 0,0

1,9 0,1 9,3

2,5 0,2 2,4 0,2

4,9 0,0 2,4 0,1

0,5

5,6 0,1 4,4 0,1

32,6

80%

57,5

64,5

0,4 Egyéb

60% 63,2

73,1

74,0

P+R 71,7

Gyalog Kerékpár

39,9 40%

Tömegközl.

0,9

Szgk. 1,3

19,0

10,3

20%

20,6

23,1

<5 perc

5-10 perc

25,2

24,9

21,5

18,6

18,1

45-60 perc

>60 perc

0% 10-20 perc

20-30 perc

30-45 perc

34. Ábra

21

Az adott úthosszakhoz tartozó eljutási időket mutatja a 35. Ábra különböző közlekedési módok esetén. Látható, hogy az 1 km-nél rövidebb utak esetében leggyorsabban kerékpárral érhetünk célba és 2-3 km esetén is – igaz hogy itt a személygépkocsi már gyorsabb – még mindig reális alternatívaként jelentkezik a gyaloglás és a kerékpározás, mind a személygépkocsi mind a tömegközlekedés esetében.

A különböző közlekedési módok eljutási ideinek alakulása a távolság függvényében 90,0

80,0

70,0

60,0

Szgk.

50,0

Perc

Tömegközl. Kerékpár 40,0

Gyalog

30,0

20,0

10,0

0,0 <1 Km

1-2 Km

2-4 Km

4-6 Km

6-8 Km

8-12 km

>12 Km

35. Ábra

A különböző közlekedési módok átlagsebességei, a bevallott út- és idő adatok alapján 35,0

30,0

25,0

20,0

Szgk.

km/h

Tömegközl. Kerékpár Gyalog

15,0

10,0

5,0

0,0 <1 Km

1-2 Km

2-4 Km

4-6 Km

6-8 Km

8-12 km

>12 Km

36. Ábra

22

A 36. Ábrán ellenőrzésként ábrázoltuk a helyváltoztatások idő és távolságértékeiből adódó átlagsebesség értékeket. Korábban már említettük a becslések bizonytalanságát, ha megnézzük a 36. Ábra értékeit látható, hogy főleg a gyaloglás esetében irreálisan magas sebességértékeket kapunk. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy rövidebb helyváltoztatások esetén mind a gyaloglás mind a kerékpározás igen kedvező eljutási időértékekkel rendelkezik. Mivel a későbbiekben látni fogjuk, hogy a közlekedési-mód választás esetében első helyen az eljutási idő szerepel, ez indokolja azt, hogy a rövidtávú helyváltoztatások esetében a kerékpározást és a gyaloglást kiemelkedő fontossággal kezeljük.

A 37-43. Ábrákat elemezve megállapítható, hogy a gyaloglás részaránya legnagyobb a központban (41,2%), a személygépkocsi vezetők között körülbelül kétszer annyi a férfi mint a nő, viszont a nők többet utaznak tömegközlekedéssel és többet is gyalogolnak. A 40. Ábra mutatja, hogy a jövedelem növekedésével nő a személygépkocsi használat és csökken a gyaloglás. Ugyan ez a tendencia figyelhető meg a 41. Ábrán ahol a mód szerinti megoszlást a személygépkocsi tulajdonlás függvényében ábrázoltuk. A 42. ábrából pedig megállapítható, hogy a tömegközlekedést használóknak 2/3-ad része bérlettel utazik 1/3 pedig jeggyel (a bliccelést nem számítva).

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, terület szerint 60,0 55,7 53,5 52,8

52,2 49,4

50,0 45,9

45,7 41,2

40,0 1 KP 2 PK %

3 PÉ 4 PD

30,0

5 BD

25,0

20,0

6 BH

21,9 20,8 20,7 19,5

21,1 20,4 20,9 19,3 17,9 17,8

7 BÉ

16,0

10,0

8,5

7,9

5,9 4,84,5 4,4 3,6 3,0 1,6 0,10,20,5 0,90,10,0

0,00,20,20,10,00,00,0

2,93,43,0 3,6 1,5 1,3 0,3

P+R

Egyéb

0,0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

37. Ábra

23

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, nemek szerint 60 53,6 50 45,7

%

40

30

Férfi

28,6

27,4

Nő

18,4

20

10,0 10 6,1 3,9

3,7 0,8

0,3

0,2

1,4

0,0

0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

Egyéb

P+R

38. Ábra

Látható, hogy a férfiak azok, akik inkább használják a személygépkocsit, a nők nagyobb arányban szerepelnek a személygépkocsi utasok, a tömegközlekedést használók és a gyalogosok között. A kerékpározás is inkább a férfiak körében terjed

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, aktivitás szerint 60,0 53,9

52,6

50,1

49,1

50,0

40,0

%

34,7

33,733,8

Aktív Inaktív

30,0

Tanuló

25,8

Egyéb

20,0 15,3

10,0

7,8

6,6 4,4

7,5 6,9 5,1 3,6

3,2 0,4 1,1 0,4 0,1

0,1 0,0 0,1 0,0

1,2 1,2 1,4

0,0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

P+R

Egyéb

39. Ábra

24

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, jövedelem szerint 60,0 54,0 51,0 50,0

47,0

40,0 32,8

%

< 20 ezer Ft 20-50 ezer Ft

30,0 26,7

26,3

>50 ezer Ft

20,0 15,8 14,3

10,0

9,6 5,4

6,6 4,2

2,0

0,2 0,7 0,0

0,0 0,0 0,1

1,5 1,9

0,0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

P+R

Egyéb

40. Ábra

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, személygépkocsi tulajdon szerint 70,0 63,7 60,0

48,148,2

50,0

41,8 40,0 %

0 db 1 db

33,2

2 db

30,1 30,0

3 vagy több db

27,7 21,7 19,8 18,0

20,0

9,6

10,0

7,5 1,5

8,2

6,9 3,4

2,1

0,4 0,8 0,0 0,1

2,3 2,3 2,2 0,0 0,1 0,4 0,0

0,0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

P+R

Egyéb

41. Ábra

25

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, bérlet tulajdon szerint 80,0

69,8 70,0

60,0

%

50,0

Van

40,0

Nincs 31,2

31,1

28,6

30,0

20,0

10,0

16,8

6,2

6,2 4,0

2,5 0,5

0,5

0,1

2,3

0,1

0,0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

Egyéb

P+R

42. Ábra

A budapesti helyváltoztatások mód szerinti százalékos megoszlása, kerékpár tulajdon szerint 60,0 54,8 51,0 50,0

42,6 40,0

37,8

%

0 db 1 db

30,0 24,624,2

20,0

2 db

25,8

3 vagy több db

22,823,5 19,9

19,5

13,6 10,7 10,0 3,9

5,1 5,4 0,0

1,2

2,2

1,9

0,4

3,1

4,3 1,4

0,0 0,2 0,0 0,3

0,0 Szgk. vez.

Szgk. ut.

TK

KP

Gyal.

P+R

Egyéb

43. Ábra

26

2.5

A budapesti helyváltoztatások időbeni megoszlása

A 44-51. Ábrák a budapesti helyváltoztatások időbeni megoszlását mutatják. A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása 35,0 32,1

31,7 30,0

27,0 25,0

%

20,0

15,0

10,0

4,7

4,4

5,0

0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

44. Ábra

A 44. Ábrán látható, hogy a napi helyváltoztatások több mint 90%-a a reggel 5 és este 18 óra között bonyolódik le. Továbbá kiderül, hogy a reggeli csúcs (5-9) után a napközbeni (9-14) időszakban is jelentős az igény, a délutáni csúcsidőszak (14-18) forgalma széthúzódott, egy része feltehetően áttevődött a megelőző időszakra.

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, terület szerint 40,0 35,4 35,0

33,133,3

33,2

31,031,530,531,3

32,232,6 31,931,7 30,9

30,0

30,2

29,3 27,2 27,2 26,0 24,9

30,0

26,5 1 KP

25,0

2 PK %

3 PÉ 20,0

4 PD 5 BD 6 BH

15,0

7 BÉ

10,0 7,0 5,8

5,4 5,0

4,5

3,9 4,1

5,0 4,6 5,0 5,4 3,2

2,3 1,9

2,0

0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

45. Ábra

27

A 46-47. ábrákon megfigyelhető, hogy a hajnali órákban kisebb a nők aránya, viszont ők többet utaznak a délelőtti órákban csakúgy, mint az inaktívak akiknek a legtöbb helyváltoztatása a 9-14 órás intervallumba esik.

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, nemek szerint 40,0

35,0

33,5 31,8

31,6

30,3 30,0 27,1

26,9

%

25,0 Férfi

20,0

Nő

15,0

10,0 5,7

5,3

5,0

4,3

3,4

0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

46. Ábra

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, aktivitás szerint 60,0

51,0 50,0

40,0

38,2 36,5

%

31,7

32,0

31,0

Aktív

32,3

Inaktív

29,2

30,0

Tanuló

26,8 23,9

Egyéb

23,3

20,0 16,0

10,0 6,1

6,1 2,2

2,7

5,5 1,6

1,0

3,0

0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

47. Ábra

28

Jövedelem szerint megfigyelhető, hogy a magasabb jövedelműek többet utaznak az esti órákban, lásd. 48. Ábra és ugyanez a tendencia figyelhető meg a személygépkocsival rendelkezők esetében is.

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, jövedelem szerint 40,0

34,7

35,0

34,5 32,6 31,0

31,0

30,0 27,5

27,1

26,1

25,4

25,0

%

< 20 ezer Ft 20,0

20-50 ezer Ft >50 ezer Ft

15,0

10,0

5,0

7,9 4,1

4,9

4,8

4,4

4,2

0,0 00-05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

48. Ábra

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, személygépkocsi tulajdon szerint 40,0 36,4

35,6 35,0

33,4 30,6

31,5

30,8 30,4

30,0

28,5

29,8

29,4

24,0

25,0

23,2

%

0 db 1 db

20,0


15,0

10,0

8,5 5,1

5,0

4,8 4,3

4,1

5,6

2,6 1,5 0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

49. Ábra

29

A 50. Ábrán látható, hogy a bérlettel nem rendelkezők aránya magas 9 és 14 óra között. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy mint láttuk itt a legnagyobb a nyugdíjasok aránya, akik ingyen vehetik igénybe a tömegközlekedést.

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, bérlet tulajdon szerint 40,0 36,4 35,0 32,3

31,2 29,9

30,0 27,6 24,2

%

25,0

Van

20,0

Nincs

15,0

10,0 5,4

4,8

5,0

4,1

4,0

0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

50. Ábra

A budapesti helyváltoztatások időbeni százalékos megoszlása, kerékpár tulajdon szerint 40,0 35,4

35,4

35,9

35,0 32,1

31,9

29,8

30,0

29,4 28,1

27,2 27,1 27,5 24,7

25,0

%

0 db 1 db

20,0


15,0

10,0 6,0 5,0

4,8

4,8 3,6

4,8 3,1

4,4

3,9

0,0 00- 05

05-09

09-14

14-18

18-24

Óra

51. Ábra

30

2.6

A budapesti helyváltoztatások elemzése ismérvkombinációk szerint

Az 52. Ábra a különböző indokú helyváltoztatások mód szerinti megoszlását mutatja. Látható, hogy a személygépkocsi használat aránya legnagyobb a különböző ügyintézések és a munkába járás esetében, mint a 11. Ábrán már láthattuk ezek a legnagyobb távolságú helyváltoztatások. A gyaloglás részaránya pedig a vásárlás ás iskolába járás esetén a legnagyobb, ezek jellemzően viszonylag rövid 1-4 km-es utak (lásd. 12. Ábra). Az 53. Ábra mutatja, hogy ezeknél a helyváltoztatásoknál a legnagyobb a kerékpárok részaránya. A különböző indokú helyváltoztatások mód szerinti megoszlása 100%

90%

4,4 0,2

1,1 0,1

9,9 0,3 36,0

80%

1,7 0,2

1,1 0,0

1,1 0,0

1,9 0,1

28,5

25,4

10,9 0,0 6,8 0,2

17,8 0,3

41,2 0,6

70%

0,8 0,3

35,1 Egyéb

60%

44,3

58,2

0,7

P+R Gyal.

50%

KP

51,2

46,6

TK 40%

Szgk.

48,9

41,1

30% 47,0 20%

35,7 27,0

10%

22,9

20,9

Egyéb

Lakóhely

15,8

13,6 0% Munkahely

Iskola

Hivatalos ügyintézés Magán ügyintézés

Vásárlás

52. Ábra

Az egyes közlekedési módok részaránya a távolság függvényében 80,0

70,0

60,0

50,0

Szgk.

%

Tömegközl. Kerékpár

40,0

Gyalog P+R Egyéb

30,0

20,0

10,0

0,0 <1 Km

1-2 Km

2-4 Km

4-6 Km

6-8 Km

8-12 km

>12 Km

53. Ábra

31

3.

A BUDAPESTI KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK

3.1

A Budapesti háztartások kerékpár ellátottsága

Az 54. és 55. Ábrák a budapesti háztartások kerékpár-ellátottságát mutatják területegységenként, valamint az egész városra összesítve. A 56-59. Ábrákon a budapesti kerékpárok minőségi jellemzői és átlagéletkora látható. A 54. Ábrán jól megfigyelhetők a kerékpár tulajdonlás területi különbségei pl. a belső kerületekben jóval alacsonyabb a kerékpárszám, a 56-es és 57-es Ábrák pedig jövedelmi viszonyokkal való kapcsolatot mutatják. Látható, hogy a legújabb és legdrágább kerékpárok a budai magasabb jövedelmű kerületekben találhatók. Nagyjából hasonló értékek adódtak az 1995-ös felvételnél is, ha az abban szereplő több kategóriát összevonjuk az eredmények a következők: átlagos kevésbé értékes 30%, átlagos többsebességes 38%, márkás értékes 25%. A mostani eredmények nagyságrendileg hasonló eloszlást mutatnak. A budapesti háztartások kerékpár ellátottsága 100 87,2

90 82,8

84,3 81,0

80

70

64,7

db /100 házt.

59,6 60

50

40

30

26,3

20

10

0 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

7 BÉ

6 BH

Terület

54. Ábra A budapesti háztartások kerékpár ellátottsága 74 73,0 72

70

db / 100 házt.

68 66,8 66 64,3 64

62

60

58 Buda

Pest

BP

Terület

55. Ábra

32

A budapesti kerékpár állomány százalékos megoszlása 100%

0,6 8,0

12,0

10,0

17,4

20,5

19,2

80%

40,7 55,1

40,2

43,0 74,7

60%

Többsebeséges ért. >35000 Ft

58,2

60,2

Többsebeséges ért. <35000 Ft Hagyományos váltó nélküli

40%

20%

45,0

42,5

49,3

37,0 24,7

21,3

20,6

5 BD

6 BH

0% 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

7 BÉ

Terület

56. Ábra

A budapesti kerékpárok százalékos megoszlása 100% 14,7

10,5

11,8

90%

80%

70% 45,8 51,2 60% Többsebeséges ért. >35000 Ft

63,0

Többsebeséges ért. <35000 Ft

50%

Hagyományos váltó nélküli 40%

30% 43,6

20%

10%

37,0 22,3

0% Buda

Pest

BP

Terület

57. Ábra

33

A budapesti kerékpárállomány átlagéletkora 9 8,3 8 7,2

7,2

7,0 7

6,6

6

5,6

5,6

6 BH

7 BÉ

Év

5

4

3

2

1

0 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

Terület

58. Ábra

A budapesti kerékpárállomány átlagéletkora 7,4 7,3 7,2 7,0 7

Év

6,8

6,6

6,4

6,3

6,2

6

5,8 Buda

Pest

BP

Terület

59. Ábra

A 60. Ábra grafikusan szemlélteti a kerékpártulajdonlás területi és minőségi jellemzőit. A 61. Ábra pedig azt mutatja, hogy Budapesten az 1994-es adatokhoz képest majdnem minden körzetben jelentősen nőtt a kerékpárszám. 34

A budapesti kerékpártulajdonlás területi megoszlása és a kerékpárállomány minőségi jellemzői

M inőségi j ellemzők Hagyomány os vál tó nélküli Többsebességes ért. <35000 Ft Többsebességes ért. >35000 Ft

BÉ

Területi megoszlás 26,3 26,3 - 64,7 64,7 - 81 81 - 84,3 84,3 - 87,2

PK BH

PÉ

KP BD PD

TRA NS MA N

60. Ábra

35

A kerékpár ellátottság változása 100 87

90 84

83

70

81

79

79

80

65 61

60

db/100 házt.

60

57 51

1994

50

1999

40

36 30

30

26

20

10

0 1 KP

3 PÉ

2 PK

4 PD

5 BD

6 BH

7 BÉ

Terület

61. Ábra

A 62. és 63. Ábrákon a budapesti kerékpárok tárolási feltételei láthatók, területi megoszlásban. Látható, hogy elég magas az „egyéb” kategória részesedése. Ez minden bizonnyal azokat a kerékpárokat takarja, amelyek a háztartás tulajdonába vannak ugyan, de nem a lakóhelyükön, hanem például nyaralóban, hétvégi házban tárolják.

A budapesti kerékpárok tárolási feltételei 100%

22,7 27,8 34,5 80%

39,6

43,0

36,4 46,9

8,5 6,9 6,3

60%

Egyéb 8,0 8,0

18,8 18,3

15,6 43,6

40%

Lépcsőház/ folyosó

53,4

9,8

11,0

3,9

Kerékpár-tároló helység Garázs/ melléképület

10,0

Lakás

11,6 23,9 16,3

9,4 20%

5,9

34,5

37,0

4,6

3,6 20,4

15,7

11,9

14,5

17,5

6 BH

7 BÉ

0% 1 KP

2 PK

3 PÉ

4 PD

5 BD

Terület

62. Ábra

36

A budapesti kerékpárok tárolási feltételei 100%

90% 32,2 80%

34,6

40,0

70% 10,4

10,5

60%

Egyéb Kerékpár-tároló helység

10,9

Garázs/ melléképület

50%

Lépcsőház/ folyosó 40%

33,0

18,8

28,6

Lakás

30% 7,4

10%

7,0

6,8

20% 23,0

17,7

19,3

Pest

BP

0% Buda

Terület

63. Ábra

3.2

Kerékpározási szokások

A „Szokott Ön kerékpározni?” (melybe mind az alkalom szerű, mind a rendszeres kerékpározás beleértendő) kérdésre 70 – 30 százalékban válaszoltak a budapesti lakosok nemmel, illetve igennel ld. 64. Ábra. Az 1994-es felvételnél ugyanezek az értékek adódtak, míg 1991-ben még a Budapesten megkérdezettek 45 %-a állította, hogy szokott kerékpározni és 55 % hogy nem. Szokott Ön kerékpározni?

Szokott 30,0%

Nem szokott 70,0%

64. Ábra

37

Az adatokból megállapítható, hogy a kerékpárok számának növekedésével nem járt együtt a kerékpárhasználat növekedése. 3.2.1 A „nemkerékpározás” okainak elemzése A korábbi vizsgálatok nem tartalmaztak arra vonatkozó kérdést mi az oka annak, hogy a megkérdezett személy nem szokott kerékpározni. A 65. Ábrán látható, hogy a „nemkerékpározás” legfőbb indoka a kerékpár hiánya, ezt követi a kor majd az egyéb indokok. Természetesen felmerül a kérdés, hogy azok közül akik azért nem kerékpároznak mert nincs kerékpárjuk, mekkora részt képviselnek azok akik azért nem vásárolnak kerékpárt mert nem is akarják használni. Így hibás következtetés lenne azt állítani, hogy a kerékpárhasználat legnagyobb akadálya Budapesten a kerékpárok hiánya.

A „nemkerékpározás” indokainak százalékos megoszlása

Nem tud 10,5%

Egyéb 13,4%

Egészségi állapota miatt 11,1%

Kora miatt 21,4% Nincs kerékpárja 43,6%

65. Ábra

A 66-72. Ábrák a „nemkerékpározók” százalékos megoszlását mutatják nemek, jövedelem és aktivitás szerint, valamint ezen belül az indok szerinti megoszlásokat; külön megkülönböztetve a személygépkocsival rendelkező, illetve nem rendelkező személyeket. Megállapítható, hogy a nők általában kevesebbet kerékpároznak mint a férfiak a jövedelmi szint emelkedésével pedig nő a kerékpározók aránya, ez is a „nemkerékpározás” fő okaként megjelölt kerékpár hiányára utal, mivel a magasabb jövedelmű családoknál több kerékpár található, szintén erre utal, hogy a személygépkocsival rendelkező (valószínűsíthetően magasabb jövedelmű) egyének is többet kerékpároznak.

38

A „nemkerékpározók” százalékos megoszlása, nemek szerint 45,0 41,4 40,0

35,0

30,0

25,0 %

22,9

Férfi

20,9

Nő

20,0 14,8 15,0

10,0

5,0

0,0 Van Szgk.

Nincs Szgk.

66. Ábra

A „nemkerékpározás” indoka, nemek szerint 100% 8,9

10,6 90%

22,1

23,6

80% 36,6 70% 52,8

Egyéb

60%

Nincs kerékpárja

44,0 50%

54,6

Kora miatt Egészségi állapota miatt 27,0

40%

Nem tud

30% 11,6 6,1

14,9 10% 0%

20,5 13,2

20%

14,7

4,0 4,4

14,1

14,3

2,1

Férfi

Nő

Férfi

Van Szgk.

Nő Nincs Szgk.

67. Ábra

39

A „nemkerékpározók” százalékos megoszlása, jövedelem szerint 50,0 44,5

45,0

40,0

35,0

30,0 %

<20 ezer Ft 25,0

20-50 ezer Ft 21,5

>50 ezer Ft

20,0

15,0

13,2

10,0

8,0 6,7

6,2 5,0

0,0 Van Szgk.

Nincs Szgk.

68. Ábra

A „nemkerékpározás” indoka, jövedelem szerint 100% 14,8

11,1

8,1 14,9

18,8 39,3

80%

37,2

60%

55,7

52,0

50,3

49,7

Egyéb Nincs kerékpárja Kora miatt Egészségi állapota miatt

41,1

40%

29,4 6,7

9,5 13,0 20%

Nem tud

21,7

5,1

14,8

14,2

11,6

11,1

<20 ezer Ft

20-50 ezer Ft

6,6 15,0 18,6

8,1 11,9

0% <20 ezer Ft

20-50 ezer Ft

2,2 2,4 >50 ezer Ft

4,9

Van Szgk.

>50 ezer Ft

Nincs Szgk.

69. Ábra

40

A „nemkerékpározók” megoszlása, aktivitás szerint 30,0

28,5 27,6

25,0 21,8 20,0

%

Aktív Inaktív

15,0

Tanuló Egyéb 9,4

10,0

5,3 5,0 2,3

2,9 2,1

0,0 Van Szgk.

Nincs Szgk.

70. Ábra

A „nemkerékpározás” indoka, aktivitás szerint 100%

4,1

5,9 14,9

19,2

23,2 30,2

22,5

34,7

80% 35,4 56,6

60%

Egyéb

55,8 53,6 40%

68,6

56,0

41,3

Nincs kerékpárja Kora miatt Egészségi állapota miatt

34,0

Nem tud 65,3

43,4

20%

13,9 4,2 1,7

0,0 8,0

19,9

0,0 1,5 4,9 19,5

10,3

10,8

Aktív

Inaktív

4,9

16,8

12,2 6,7

0%

0,0 Tanuló

Egyéb

Aktív

Van Szgk.

Inaktív

0,0 Tanuló

Egyéb

Nincs Szgk.

71. Ábra

41

3.2.2 A budapesti kerékpárhasználat elemzése A kerékpárhasználat szezonalitására vonatkozó kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a kerékpározók jelentős része (több mint 80%-a) csak szezonálisan, jó időben használja kerékpárját ld. 72. Ábra. A kerékpárhasználat szezonális megoszlása

Egész évben 18,0%

Szezonálisan/csak jó időben 82,0%

72. Ábra

A 73. Ábra mutatja, hogy a szezonálisan kerékpározók nagyobb arányban, mintegy 47%-ban csak hétvégén kerékpároznak, míg az egész évben rendszeresen kerékpározók több mint 70%a hét közben is rendszeresen kerékpározik.

A kerékpárhasználat szezonális, rendszeresség szerinti százalékos megoszlása 100%

80% 45,4

70,3 60% Hétvégén és hétközben is 7,8

Csak hétközben Csak hétvégén

40%

46,8

13,6 20%

16,1 0% Egész évben

Szezonálisan/csak jó időben

73. Ábra

42

A kerékpárhasználat gyakoriság szerinti megoszlását mutatja be a 74. Ábra. Az alábbiakban az összehasonlíthatóság kedvéért feltüntetjük a korábbi vizsgálatok hasonló kérdéseire adott válaszokat: 1999

1995

1994

1991

Hetente

39,1 %

38,6

26,66

12,35

többször

Hetente többször: 24,6% Hetente 3-4: 14,5%

Hetente többször: 38,6%

Hetente 1-2

Alkalmanként

31,0%

30,93%

Hetente 1-2: 31,0%

Hetente 1-2: 30,93%

30%

30,48% Ritkábban: 30,48%

Havonta 1-2: 14,1% Ritkábban: 15,9%

Minden nap: 13,33% Heti 2-3 alkalom: 13,33

13,33% Heti 1: 13,33

60% Alkalmanként: 60%

Naponta: 12,35%

24,70 Hetente: 24,70%

62,96% Havonta: 19,75% Ritkábban: 43,21%

A kerékpárhasználat gyakoriság szerinti megoszlása

Ritkábban 15,9%

Hetente többször 24,6%

Havonta 1-2 14,1%

Hetente 3-4 14,5%

Hetente 1-2 31,0%

74. Ábra

A háztartásra vonatkozó adatok között - a kerékpáros kérdőívtől függetlenül – föltettünk egy kérdést arra vonatkozóan, hogy „Hányan vannak a háztartásban, akik hetente legalább egyszer kerékpároznak?” A válaszadók szerint a hetente legalább egyszer kerékpározók aránya 11,7%, ez nagyságrendileg megfelel a kerékpáros kérdőív konkrét kerékpárhasználatra vonatkozó adataiból adódó 9,3%-nak.

43

A kerékpározási szokásokon belül, a kerékpárhasználat indokaira vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján ábrázoltuk a kerékpárhasználat indok szerinti százalékos megoszlását a 75. Ábrán. Miután a megkérdezett több indokot is megjelölhetett, így az összeg több mint 100%. Látható, hogy a kerékpározók közül majdnem mindenki (82,3%) használja a kerékpárt sportolásra és a szabadidő eltöltésére, 27,4% vásárlásra és ügyintézésre (is), 6,6%-ot képvisel a munkába és iskolába járás célú kerékpárhasználat, további 1% pedig az egyéb indok. A kerékpárhasználat indok szerinti megoszlása 90,0

82,3 80,0

70,0

60,0

%

50,0

40,0

27,4

30,0

20,0

10,0

6,6 1,0

0,0 Munka/Iskola

Sport/Hobbi

Vásárlás/Ügyintézés

Egyéb

75. Ábra

Hogy az eredmények összehasonlítóak legyenek az 1991-es kerékpáros tanulmány Budapestre vonatkozó adataival ugyanezeket az adatokat olyan módon is összegeztük, hogy jelen esetben a 100%-ot nem a válaszadók száma adja, hanem a különböző indokok összege jelenteti. A ’91-es illetve a jelenlegi eredmények az alábbiakban láthatók: A kerékpárhasználat indok szerinti megoszlása (100%-ra normálva)

1999

1991

Munka/Iskola

5,7%

7,9%


19,4%

31,6%

Sport/Hobbi

74,5%

60,5%

Egyéb indok

0,4%

Egyéb 0,4% Vásárlás/Ügyintézés 19,4%

Munka/Iskola 5,7%

Sport/Hobbi 74,5%

76. Ábra

megállapítható, hogy mind a munka- mind pedig a vásárlás/ügyintézés motiválta kerékpáros utak száma csökkent, viszont nőtt a sport/hobbi részaránya. Ez azt mutatja, hogy az utóbbi időben a kerékpározási szokások némiképp átalakultak. A kerékpárt Budapesten egyre inkább a szabadidő eltöltésére és sportolásra használják, mint mindennapi közlekedési eszközként, ennek oka, mint a későbbiekben látni fogjuk a közlekedési körülmények romlása, a növekvő balesetveszély, valamint a mindennapi kerékpározás alacsony presztízse. 44

A kerékpáros utazások távolság szerinti százalékos megoszlását szemlélteti a 77. Ábra. A kerékpáros utak hosszát vizsgálva megállapítható, hogy a kerékpárral megtett jellemző távolság 2-5 km. A kerékpáros utazások távolság szerinti százalékos megoszlása

0-2 km 16,2%

>10 km 23,9%

2-5 km 33,7% 5-10 km 26,3%

77. Ábra

Tovább elemezve a kerékpáros utak hosszának százalékos megoszlását, ezúttal indok szerint: 78. Ábra, láthatjuk, hogy a hosszabb utak 5-10 km, illetve több mint 10 km jellemzően (8090%-ban) sportolással illetve szabadidő eltöltésével kapcsolatosak. Megfigyelhető, hogy a munka/iskola indokú kerékpáros helyváltoztatások minden távolságkategória esetében viszonylag állandó 5% körüli arányt képviselnek. Ez azt mutatja, hogyha valaki elég „elszánt” ahhoz, hogy kerékpárral járjon dolgozni vagy iskolába, az viszonylag hosszabb távolság leküzdésére is vállalkozik. A kerékpáros utak hoszzának, indok szerinti százalékos megoszlása 100%

0,5

0,0

0,9

0,0 3,8

9,3

27,4 80%

42,5

60%

Egyéb 89,4

Vásárlás/Ügyintézés Sport/Hobbi

86,6

Munka/Iskola 40%

66,0 50,6

20%

6,4

5,7

0-2

2-5

0%

4,1

6,8

5-10

>10

km

78. Ábra

45

A következőkben hasonlóan, a „nemkerékpározás” indokainak elemzéséhez már korábban használt, kategorizálásban megvizsgáljuk a kerékpárhasználat indokainak százalékos megoszlását. Az eredményeket a 79-84. Ábrák szemléltetik. Mint korábban már megállapíthattuk, a férfiak és a személygépkocsival rendelkezők többet kerékpároznak mint a nők és a személygépkocsival nem rendelkezők. A kerékpárhasználat indokai között nincs jelentő különbség férfiak és nők között. A kerékpárhasználat megoszlása nemek szerint 35,0 30,9 30,0 27,8

25,0 21,0

20,3 20,0 %

Férfi Nő 15,0

10,0

5,0

0,0 Van Szgk.

Nincs Szgk.

79. Ábra

A kerékpárhasználat indoka, nemek szerint 100%

90%

0,5

1,1

14,7

15,1

0,0

1,0

21,5 25,5

80%

70%

60%

Egyéb Vásárlás/ Ügyint.

50%

Sport/ hobbi 80,3

70,0

60,8

82,6

Munka/ Iskola

40%

30%

20%

10% 12,7 0%

4,4

8,6

1,2

Férfi

Nő

Férfi

Van Szgk.

Nő Nincs Szgk.

80. Ábra

46

A személygépkocsival nem rendelkezők jóval nagyobb arányban használják a kerékpárjukat munkába, iskolába járásra, valamint ügyintézésre (10%-körüli érték munka/iskola és 22%körül ügyintézés) mint a személygépkocsival rendelkezők (3%-körül munka/iskola, 15% ügyintézés). A személygépkocsival rendelkezők inkább sportszerként kezelik kerékpárjukat, és minél magasabb jövedelmi kategóriájú egyéneket vizsgálunk ez annál inkább így van (ld. 82. Ábra).

A kerékpárhasználat megoszlása jövedelem szerint 40,0 37,0 35,0

30,0

24,5

25,0

%

<20 ezer Ft 20-50 ezer Ft

20,0

>50 ezer Ft 15,0 12,1 11,0

10,8 10,0

4,7

5,0

0,0 Van Szgk.

Nincs Szgk.

81. Ábra

A kerékpárhasználat indoka, jövedelem szerint 100%

0,0

1,2

0,0

17,3

90%

0,0

0,9

0,0

9,5

11,7

22,2

24,5

22,2

80%

70%

60%

Egyéb Vásárlás/ Ügyint.

50% 82,5

90,5 78,5

40%

Sport/ hobbi 66,9

63,4

10,9

11,3

<20 ezer Ft

20-50 ezer Ft

70,8

Munka/ Iskola

30%

20%

10% 5,8 0% <20 ezer Ft

3,0 20-50 ezer Ft

0,0 >50 ezer Ft

Van Szgk.

7,1 >50 ezer Ft

Nincs Szgk.

82. Ábra

47

Aktivitás szerint megfigyelhető, hogy az aktívak és a tanulók kerékpárhasználatának indokai nagyjából megegyezők. Az inaktívak viszont jóval nagyobb arányban használják a kerékpárt vásárlásra és ügyintézésre, mint a többi csoport. A 84. Ábrán látható, hogy náluk a vásárlás/ügyintézés aránya több mint 50%.

A kerékpárhasználat megoszlása aktivitás szerint 45,0

40,0

38,7

35,0

30,0 24,7

25,0

Aktív

%

Inaktív Tanuló 20,0

Egyéb

15,0

12,8

10,0 7,6

6,5 4,1

5,0

3,2

2,5

0,0 Van Szgk.

Nincs Szgk.

83. Ábra

A kerékpárhasználat indoka, aktivitás szerint 100%

0,4

0,0

2,7

9,7

12,1

4,9

0,8

0,0

0,0

0,0

13,9 20,0

22,9

17,4 80% 51,4

50,9

60%

Egyéb Vásárlás/ Ügyint. Sport/ hobbi

78,0

66,6

88,9

83,9

65,7

Munka/ Iskola

74,8

40%

43,5 44,8 20%

12,6 0%

3,6

1,6

Aktív

Inaktív

1,4

2,9

Tanuló

Egyéb

8,1

5,1 Aktív

Van Szgk.

Inaktív

Tanuló

11,4 Egyéb

Nincs Szgk.

84. Ábra

48

A KERÉKPÁROZÁS FELTÉTELEINEK MEGÍTÉLÉSE BUDAPESTEN

4.

A „Kérem mondja meg, hogy Ön szerint mik a kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságai Budapesten?” kérdés esetében a válaszadónak a szerinte legfontosabb három problémát kellett fontossági sorrendben megnevezni. A 85. Ábra a kérdésre adott válaszok százalékos megoszlását tartalmazza (ahol az összeg 100%). Az ábrából kitűnik, hogy jelenleg Budapesten a válaszadók szerint a kerékpározás legfőbb akadályozó tényezője a közúti közlekedés veszélyessége, majd ezt követi szorosan a kerékpározásra alkalmas utak hiánya. Ez a két válasz messze kiemelkedik a többi közül, majd a többi probléma viszonylag egyenletesen követi egymást. Az 1991-es és az 1995-ös vizsgálatban szintén szerepelt hasonló kérdés, korábban mindkétszer a legfontosabb probléma a kerékpár utak hiánya volt, ezt követte a forgalom és veszélyeztetettség; a két érték szintén magasan megelőzte a többi választ. Összehasonlítva a két eredményt megállapítható, hogy a forgalmi körülmények romlásának az eredményeképpen mostanra a kerékpárosok számára a legnagyobb problémát a közlekedés veszélyessége jelenti, és remélhetőleg a közelmúlt kerékpárbarát fejlesztéseknek köszönhetően a kerékpározásra alkalmas utak hiánya a második helyre került. Minden esetre az elgondolkodtató, hogy majdnem egy évtizedes fejlesztőmunka eredményeképpen sem sikerült (legalábbis a budapestiek véleménye szerint) a kerékpározást akadályozó problémák területén jelentős javulást elérni.

A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságai Budapesten 14 13,4 13,2 13

12 11,6

%

11,0

11,0

11

10,7 10,5 10,3

10

9 8,3 8 Közuti. közl. vesz.

Ker.alk. utak hiánya

Ker.ut. rossz áll.

Ker.tár. hiány.

Levegő szenny.

Útburk. áll.

Lopás

Tájék. rendsz. tökél.

TK. eszk. KP. száll. hiánya

85. Ábra

49

A 86. Ábrán területi bontásban láthatjuk az előző kérdésre adott válaszokat. Látható, hogy az első két helyen minden területen a már megállapított problémák találhatók. A központban lakók tartják legsúlyosabbnak a közúti közlekedés veszélyességét, illetve ők a legelégedettebbek a tájékoztató rendszerrel, ugyanakkor számukra jelenti a legnagyobb problémát a kerékpár szállíthatósága tömegközlekedési eszközökön, ez érthető ha meggondoljuk, hogy valaki aki a központban lakik és a zöldövezetben szeretne kerékpározni, hacsak nem elég bátor és vág neki a veszélyes belvárosi forgalomnak, más lehetőség nem nagyon áll a rendelkezésére, hogy kijusson a belvárosból. A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságainak megítélése, terület szerint 16,0 15,4 15,0 14,3 14,3

14,5

14,3

13,8 13,5

14,0

13,7 13,3 13,3 13,1 12,8 12,8

13,0

12,5 12,2 11,6

11,3 11,4

11,0 %

12,2

12,1 11,9

12,0

10,9 10,5 10,2

11,0

11,4 11,2 10,9 10,8 10,8

10,8 10,7 10,9

11,4 11,3

10,3

10,3 9,9

9,8

10,0

1 KP 11,6 11,3 11,4 11,2 10,9

3 PÉ

10,7 10,6 10,5

4 PD 5 BD

9,8 9,5

9,5

9,3 9,1

9,1

2 PK 11,0

9,8

9,9

6 BH 7 BÉ

9,2 8,8

9,0

8,4

8,1

7,9 7,6 7,4

8,0

7,0

6,0 Közuti. közl. vesz.

Ker.tár. hiány.

Lopás

Ker.ut. rossz áll. Tájék. rendsz. Levegő szenny. tökél.


Útburk. áll.


86. Ábra

A budai hegyvidéken hiányolják leginkább a kerékpártárolókat, illetve a kerékpározásra alkalmas utakat és az észak-budaiak szerint náluk a legrosszabb a tájékoztatási rendszer. A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságainak megítélése, nemek szerint 15,0

14,0

14,0 13,9

13,2 13,2 13,0

12,0

%

11,6

Férfi

11,3

Nő

11,0 11,0

10,7

10,8 10,8

10,7 10,6

10,7

10,5 9,9

10,0

9,9

9,0 8,6

8,4


Ker.tár. hiány.

Lopás


Ker.ut. rossz áll.


Levegő szenny.

Útburk. áll.

TK. eszk. KP. száll.

87. Ábra

50

Nemek szerint elég egységes a megítélés. Két területen látható jelentősebb eltérés, a nők elégedetlenebbek a tájékoztatási rendszerrel, a férfiak pedig az útburkolatok állapotával (87. Ábra). A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságainak megítélése, aktivitás szerint 15,0 14,5 14,3 14,2 14,0

13,6

13,5 13,6 13,1

13,0

12,7

12,0

%

11,1 10,7 10,8

11,0

Aktív

11,7 11,6 11,4 11,2

11,4

11,5

10,8 10,6 10,6 10,4

Inaktív

10,9

10,7

10,510,5

Egyéb

10,4

10,2

10,0

9,8

10,0

Tanuló

11,0

9,7 9,0 8,8

9,0

8,6 8,4

8,2


Ker.tár. hiány.

Lopás


Ker.ut. rossz áll. Tájék. rendsz. Levegő szenny. tökél.

Útburk. áll.

TK. eszk. KP. száll.

88. Ábra

A 88. Ábra aktivitás szerint mutatja a válaszokat. Az inaktívaknak jelenti a legnagyobb problémát a közúti közlekedés veszélyessége, továbbá ők hiányolják leginkább a kerékpártárolókat és a kerékpározásra alkalmas utakat. A tanulók a többiekhez képest elégedetlenebbek az útburkolatok állapotát illetően, az aktívak pedig a tájékoztatási rendszerrel kapcsolatosan. A 89. Ábrán a jövedelmi viszonyok szerint látható, hogy a magasabb jövedelműeket jobban A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságainak megítélése, jövedelem szerint 15,0

14,0

14,1 13,9 13,2

12,0 11,1

%

13,1

12,913,012,9

13,0

11,0

11,5 11,311,4

11,1

11,2

11,0

< 20 ezer Ft 10,8

10,7

10,7 10,4

10,3

10,1

10,4

20-50 ezer Ft

10,6

>50 ezer Ft 10,1

10,0

9,6 9,1

9,0 8,4 8,0 7,2 7,0 Közuti. közl. vesz.

Ker.tár. hiány.

Lopás


Ker.ut. rossz áll.

T ájék. rendsz. tökél.

Levegő szenny.

Útburk. áll.

T K. eszk. KP. száll.

89. Ábra

51

aggasztja a kerékpár lopás, valószínűleg a nagyobb értékű kerékpárok miatt, továbbá őket zavarja jobban a levegő szennyezettsége és a legmagasabb jövedelmi kategóriájúak a legelégedetlenebbek a tájékoztatási rendszer tökéletlenségével. A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságainak megítélése, kerékpározási szokások szerint 15,0 14,4 13,8

14,0 13,2 13,0

13,012,9

12,7 12,4

12,0 11,2 10,910,9

%

11,0

11,4

11,3 11,1 10,7

11,2 11,0 10,8

10,6 10,410,3 10,1

10,2

10,8

Soha Ritkán

9,9

Rendszeresen

10,0

8,8 8,8

9,0

8,0 7,2 7,0


Ker.tár. hiány.

Lopás


Ker.ut. rossz áll.


Levegő szenny.

Útburk. áll.


90. Ábra

A 90. Ábra szerint, amíg a kerékpározóknak leginkább a kerékpározásra alkalmas utak mennyiségével és minőségével van problémájuk, addig a soha nem kerékpározókat a forgalom veszélyessége tartja vissza leginkább. A többi probléma megítélésében elég egységes a kép, egyedül a tömegközlekedési eszközökön kerékpár-szállítási lehetőséget hiányolják a rendszeresen kerékpározók kevésbé. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett az előzőekben említett hiányosságok kiküszöbölése esetén használná-e többet kerékpárját, majd ha a válasz igenlő A feltételek javulásával használná-e többet a kerékpárt, terület szerint 100%

0,5 7,2

2,0 11,9

1,5 12,5

0,9

1,4

3,1

13,8

14,9

0,0 8,3

7,8 9,7 14,1

80%

15,9 15,2

9,3

21,7

21,5

21,0

8,6

7,9 7,0

8,3

60%

9,8

Igen Egyéb

10,9

Igen Vásárlás/ Ügyint. Igen Sport/ hobbi Igen Munka/ Iskola Nem

40% 68,2

68,1 56,1

54,7

53,4

2 PK

3 PÉ

4 PD

65,1

67,9

20%

0% 1 KP

5 BD

6 BH

7 BÉ

91. Ábra

52

volt a következő kérdésben a használat indokára kellett választ adni. Több indokot is meg lehetett jelölni. Az eredményeket területi bontásban a 91. Ábra szemlélteti. Látható, hogy az elutasítás a legnagyobb Dél-Budán és a központban (68%) a legtöbben pedig Pesten lennének hajlandóak kerékpározni (PÉ/PD, 54/53%). A válaszokat nemek szerint vizsgálva (92. Ábra) megállapítható, hogy a férfiak nagyobb arányban lennének hajlandók kerékpározni, mint a nők (mint már korábban láttuk a férfiak jelenleg is többet kerékpároznak mint a nők). A nőknél összességében nagyobb részarányt jelent a vásárlás/ügyintézés, amennyiben többet kerékpároznának. A feltételek javulásával használná-e többet a kerékpárt, nemek szeint 100%

1,8

1,0

10,6

10,9

90%

80%

17,4

20,5 70%

8,2 10,3

60%

Igen Egyéb Igen Vásárlás/ Ügyint. Igen Sport/ hobbi

50%

Igen Munka/ Iskola Nem

40% 62,4

30%

56,8

20%

10%

0% Férfi

Nő

92. Ábra

A 93. Ábrán láthatjuk, hogy leginkább az inaktívak elutasítóak a kerékpárhasználattal A feltételek javulásával használná-e többet a kerékpárt, aktivitás szerint 100%

90%

1,7

0,7 6,0

12,2

1,0

1,2

9,9 14,4

7,0 1,1

80% 21,1

31,3

19,1

70%

60%

8,8

11,2

Igen Egyéb Igen Vásárlás/ Ügyint.

15,1

50%

Igen Sport/ hobbi Igen Munka/ Iskola

85,1

Nem

40%

30%

56,4

53,9 42,6

20%

10%

0% Aktív

Inaktív

Tanuló

Egyéb

93. Ábra

53

kapcsolatosan. Legtöbben a tanulók közül lennének hajlandók kerékpározni, náluk az elutasítók aránya csak 42,6%, 15 %-uk kerékpárral járna iskolába, 31% sport/hobbi céllal 10% pedig vásárlás/ügyintézésre használna többet kerékpárt. Az aktívaknál az elutasítás 54%os a használat különböző indokainak aránya pedig hasonló a tanulókéhoz, azzal a különbséggel, hogy náluk a vásárlás/ügyintézés megelőzi a munkábajárást. A 94. Ábra a jövedelem szerinti megoszlást mutatja. A válaszok megoszlása hasonló. A legnagyobb az elutasítás a középső jövedelmi kategóriában (65,3%). Érdekes megfigyelni, hogy a legmagasabb jövedelmi kategóriájúak majdnem ugyanannyian lennének hajlandóak kerékpárral munkába járni, mint a legalacsonyabb jövedelműek A feltételek javulásával használná-e többet a kerékpárt, jövedelem szerint 100%

0,3

1,8

11,1

8,9

2,0 13,5

80%

15,9 21,0 20,3 8,0

60%

13,0 11,6

Igen Egyéb Igen Vásárlás/ Ügyint. Igen Sport/ hobbi Igen Munka/ Iskola Nem

40% 65,3 54,5

52,6

20%

0% < 20 ezer Ft

20-50 ezer Ft

>50 ezer Ft

94. Ábra

A 95. Ábrán láthatjuk, hogy a soha nem kerékpározók 77%-a továbbra is mereven elzárkózik A feltételek javulásával használná-e többet a kerékpárt, kerékpározási szokások szerint 100%

80%

1,0 5,7

1,7

2,2

11,2

20,5

19,0

30,2

32,7

4,7

60%

Igen Egyéb Igen Vásárlás/ Ügyint. Igen Sport/ hobbi Igen Munka/ Iskola

40%

Nem 77,4

19,9

16,1

27,7

30,0

Ritk.

Rendsz.

20%

0% Soha

95. Ábra

54

a kerékpárhasználattól. A rendszeresen és ritkán kerékpározók válaszai hasonlók, azzal a különbséggel, hogy a kerékpárt ritkán használók nagyobb arányban, 20%-ban használnák kerékpárjukat munkába/iskolába járásra, míg a jelenleg is rendszeresen kerékpározóknál ez az arány csak 16%, illetve náluk az elutasítás aránya 30%, míg a ritkán kerékpározóknál ez csak 27%. Az eredményeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a Budapestiek 60%-a nem kerékpározna többet, 9% többet használná kerékpárját mukába/iskolába járásra, 11% vásárlásra és ügyintézésre, 20% pedig kikapcsolódásra. Az 1991-es tanulmány megállapításai szerint nagyjából egyformán 25%-körül vannak akik nem kerékpároznának többet, illetve bevásárlás és munkába járásra többet használnák kerékpárjaikat, 55% pedig többet kerékpározna szabadidős céllal. Az 1995-ös vizsgálatban is volt ilyen kérdés hasonló formában, az értékelésben pedig annyit találunk, hogy „optimális feltételrendszer esetén a megkérdezettek 77,4%-a használná iskolába, ill. munkába járáshoz kerékpárját”. A kerékpáros kérdőív utolsó előtti kérdése arra vonatkozott, hogy az előző kérdésnél megjelölt tevékenységek esetén a megkérdezett hol közlekedne kerékpárral. A válaszok értékelését indokok és kerékpározási szokások szerinti megoszlásban a 96. Ábra tartalmazza. Következő tevékenységek esetén hol közlekedne kerékpárral? 100%

0,0 14,3 20,9

14,1

17,1

20,3 37,9

80% 29,9

39,8

15,4 25,7

3,8 0,0 13,1

44,1 0,0

26,3

25,8

36,7

24,1

30,0

71,8

60%

Kerülő. kerékp. út. 23,2

40%

Kis. ker. mell.út 24,0

Forg.út járda, önáll. sáv

19,5 83,1

29,3 34,3

39,1

39,9

27,0

Forg. út elv. kp. sáv.

74,3

20,7

22,3

18,0

14,9

15,5

14,0

Rendszeresen

Soha

Ritkán

Rendszeresen

36,8 24,1

0,0

20% 26,5

20,7

28,2

22,2 13,0

18,5

Munka/Iskola

Sport/Hobbi


Rendszeresen

Ritkán

Soha

Rendszeresen

Ritkán

Soha

Ritkán

Soha

0%

Egyéb

96. Ábra

Látszik, hogy a különböző indokú kerékpáros utakhoz különböző elvárások tartoznak. A mindennapi kerékpározáshoz mindenki a forgalmas út mellett vezetett járdát vagy önálló kerékpársávot tartaná megfelelőnek, a soha nem kerékpározók elég optimistának tűnnek a kerülőket illetően. A sportoláshoz viszont mindenki kerékpárutat venne igénybe még nagyobb kerülő árán is. Érdemes megfigyelni, hogy a rendszeresen kerékpározók óvakodnak a leginkább a forgalmas úton vezetett kerékpársávtól, valószínűleg ők rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal a közlekedés veszélyességét illetően. Az 1995-ös válaszok alapján a megkérdezettek 52,4%-a forg. út járdáján vagy önálló sávon, 23,6%-a nagyforgalmú közút 55

úttestén kialakított kerékpársávon és 21,3% pedig kerülő árán mellékutcában kerekezne szívese. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az általánosítás nem szerencsés, mert mint láttuk a kerékpáros utazások túlnyomó többségét adó szabadidős kerékpáros utazások esetén a válaszadók egészen más hajlandóságot mutattak. A kerékpározással kapcsolatos kérdések közül az utolsó azt a problémát volt hivatott megvilágítani, hogy ha a zsúfolt városi környezetben prioritást kívánunk biztosítani a kerékpáros közlekedés számára azt biztos hogy csak valakinek a „rovására” tudjuk megtenni. A kerékpárosok számára helyet vagy a közút, vagy a gyalogos felületek, vagy a zöldterületek kárára tudunk biztosítani. Erre a kérdésre adott válaszok láthatók a 97. Ábrán területi bontásban.

Kerékpározásra alkalmas felületek kialakításátát mely területek rovására látná szívasen, terület szerint 35,0 31,7 31,6

31,3 30,0

29,5

29,4

29,4 27,9

27,5 27,6 26,6 26,2 25,8 25,0

30,1 29,7 29,4 29,6 28,9 27,9

26,7 26,4 26,3 25,7

26,1 25,8 25,8 24,8 24,7

30,0 28,7

28,9 28,2

28,6

27,5 26,7

26,8 25,9

1 KP 24,4 24,0

23,8 22,6

%

26,3 2 PK 3 PÉ

22,3 22,0

22,1

4 PD

21,1

5 BD

20,0

19,7

20,0 18,3 18,2

18,1

6 BH

17,8 16,3

7 BÉ

16,0

14,8 14,8

15,0

13,9

10,0 Úttesten, Forgalmi sáv

Parkoló/ Leálló sáv

Járda

Zöldterület

Úttesten, Forgalmi sáv

Lakó környezetében


Járda

Zöldterület

Belső területeken (Nagykörúton belül)

97. Ábra

Látható, hogy elég változatos a megítélés, lakó környezetükben a központban lakók (náluk természetesen ez megegyezik a belő területekkel is) és az észak-budaiak csökkentenék leginkább a személygépkocsik által foglalt felületeket a kerékpárosok javára. Ez az arány a legkisebb az északpestieknél, akik inkább a járdán és a zöldterületeken vezetnének kerékpárutakat. Az északpestiek mellet a dél-budaiak és a budai hegyvidéken lakók látnának szívesen kerékpárutakat a zöldterületek rovására. A válaszok arányai hasonlóak mind a lakókörnyezet, mind a belső területek esetében azzal a különbséggel, hogy a belső területeknél többen csökkentenék a személygépkocsik által foglalt teret és többen óvakodnának a már jelenleg is elég szűkösen rendelkezésre álló zöldterületek csökkentésétől még kerékpározási célokra is.

56

A 98. Ábrán a nemek szerinti válaszokat láthatjuk. Jelentősebb eltérések nincsenek, Lakó környezetében mindenkinél a parkoló/leálló sáv szerepel első helyen, ezt követi nem sokkal lemaradva az úttest, forgalmi sáv majd a járda és végül a zöldterület. A belső területek esetében első helyen az úttest, forgalmi sáv áll, majd a sorrend változatlan. Megfigyelhető továbbá, hogy az első két válasz elég kiegyenlített, továbbá a férfiak esetében kicsit alacsonyabb a személygépkocsik által foglalt felületek csökkentésének támogatottsága ők inkább a járda és a zöldterületek rovására fejlesztenének. Kerékpározásra alkalmas felületek kialakításátát mely területek rovására látná szívasen, nemek szerint 35,0

29,8

30,0

28,9 29,2

29,0 28,2 26,5

27,1

27,5 25,4

25,9 25,2

24,9

25,0 %

Férfi Nő

20,6 19,8

20,0

16,2 15,8 15,0



Járda

Zöldterület




Járda

Zöldterület


98. Ábra

Aktivitás szerint sem látható jelentősebb eltérés (99. Ábra). Az inaktívak esetében a legnagyobb a személygépkocsi közlekedés rovására történő fejlesztés támogatottsága. Kerékpározásra alkalmas felületek kialakításátát mely területek rovására látná szívasen, aktivitás szerint 35,0

30,2 29,329,2

30,0 27,6 26,5 26,726,7

29,0

28,4 27,8 28,027,9

29,129,229,1 28,5

25,9

25,5 25,3 24,6 24,6

25,0

26,2 25,6

24,4 Aktív

%

Inaktív Tanuló

20,9 20,3 20,1 19,4

20,0

Egyéb

16,016,116,016,0 15,0



Járda

Zöldterület




Járda

Zöldterület


99. Ábra

57

A 100. Ábra mutatja, hogy az alacsonyabb jövedelműek inkább a személygépkocsiktól vennének el teret a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, míg a magasabb jövedelmi kategóriájúak inkább a zöldterületeket használnák ki erre a célra. Kerékpározásra alkalmas felületek kialakításátát mely területek rovására látná szívasen, jövedelem szerint 35,0

31,4 30,4 29,2 29,6

29,3

30,0

29,5

28,5

28,2

27,8

28,3

26,9 26,8 25,2 24,8 24,8

25,0

25,1 25,0 25,1

%

< 20 ezer Ft 20-50 ezer Ft >50 ezer Ft

20,0 20,0

19,2

18,6

15,2 15,4

15,9

15,0



Járda

Zöldterület




Járda

Zöldterület


100. Ábra

A 101. Ábrán látható, hogy a soha nem kerékpározók a parkoló, leálló sávot tartják ideálisnak kerékpársáv kialakítására, míg a rendszeresen kerékpározók inkább a járdát tartanák megfelelőnek. Kerékpározásra alkalmas felületek kialakításátát mely területek rovására látná szívasen, kerékpározási szokások szerint 35

30

29,2

29,7 29,7

28,4 26,9

26,3

26,7

26,9

29,5 28,5 28,3

27,5 26,7

26,8

26,3

24,6

25

26,2

25,2

%

Soha Ritk. 20,2 20,0 20

Rendsz. 19,5

16,1

15,8 15,1

15

10 Úttesten, Forgalmi sáv


Járda

Zöldterület




Járda

Zöldterület


101. Ábra

58

5.

MELLÉKLETEK

5.1

A témával foglalkozó korábbi kutatások összefoglalása

5.1.1 Kerékpározási szokások Magyarországon és Budapesten. A tanulmányt a PM&P MODUS és a Közlekedés Kft. készítette1990-ben a BFFH Közlekedési és Közmű Főosztálya megbízásából. A feladat során az ország területét 6 régióra bontva reprezentatív felmérést végeztek a 15 évnél idősebb magyar lakosság körében. A felvételt felkészített kérdezőbiztosok végezték összesen 100, megosztva Budapesten 20, egyéb városokban 40, és egyéb településeken 40 mintavételi ponton. A felvett minta a hat régióra is reprezentatív volt, így abban szerepeltek a régióközpontok, és a nagyobb városok is. A többi települést véletlen mintavétellel jelölték ki. A felvétel kérdései a válaszadók teljes társadalmi hátterét lefedték.

A kerékpározásra vonatkozó specifikus kérdések a következők voltak: -

szokott-e kerékpározni, mire használja a kerékpárt, (lényegében a helyváltozatás indoka) milyen rendszerességgel, milyen távolságra, véleménye szerint mi az akadálya annak, hogy még többen kerékpározzanak, ha a feltételek jobbak lennének, használná-e többet kerékpárját, és ha igen mire?

Eredmények: A kutatás megállapításai szerint Magyarországon két élesen elhatárolható csoportra bontva vizsgálhatók a kerékpározási szokások. Az első csoport a kerékpárt nagyon gyakran, jellemzően naponta használja, főként a munkahely megközelítésére, vásárlásra, ügyintézésre. A második csoport a kerékpárt hetente, vagy ritkábban használja főként szabadidejében sportolásra, testedzésre. Észrevételek a kutatással kapcsolatban: A kutatás során felvett, a kérdezettek szociális hátterére vonatkozó adatok alapján a társadalmi környezet értékelhető, de (részben a viszonylag kis mintaszámnak köszönhetően) az általános közlekedési szokások, jellemzők, a mobilitás, a közlekedési eszközválasztás indokai, stb., illetve a közlekedési infrastruktúra adatai egyáltalán nem kerültek szempontként az elemzésekbe. Véleményünk szerint az „alacsonyabb társadalmi rangú csoportok” kerékpározási szokásait, – ti. hogy munkába járásra használják a kerékpárt – nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a kisebb települések általában nem rendelkeznek helyi tömegközlekedéssel, illetve a nagyobb települések tömegközlekedési és intézményi ellátottsága nem felel meg az igényeknek. A kutatási eredmények alapján nem zárható ki, hogy az eltéréseket nagymértékben a város-falu közötti ellátottsági szintkülönbség okozza. A kerékpározással kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kérdések – ismét a felvétel körülményei miatt – kissé leegyszerűsítettek, értelmezésük során ezt figyelembe kell venni. 5.1.2 A budapesti kerékpározási szokások elemzése az 1994. évi forgalomfelvétel adatai alapján Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala megbízásából – a Közlekedés Kft. Generáltervezésében – 1992-94 évben elkészült Budapest komplex forgalomfelvétele, 59

melynek egyik legfontosabb felvételi rétege a háztartásfelvétel volt. A háztartásfelvétel adatai alapján 1995. júniusában a Közlekedés Kft. elkészítette a „Budapesti kerékpározási szokások” című tanulmányt. A háztartásfelvétel a főváros területén mintegy 32.000 háztartás lakosainak kikérdezésére terjedt ki. A felvétel során a lakosok közlekedési szokásjellemzőinek meghatározása, valamint megbízható forgalmi áramlási adatok létrehozása volt. Mivel a háztartásfelvétel kérdései az adott munkanap utazásaira vonatkoztak, a rögzített utazási adatokból pl. a „hétvégi” kerékpárosokra vonatkozóan semmilyen információt nem lehetett kapni. Ezért a kerékpározási „szokásokat” illetve azt, hogy milyen sűrűn, mennyire rendszeresen kerékpároznak a kérdezett személyek, csak külön kérdés alapján lehetett megtudni. Eredmények: A budapesti háztartásokban összesen 543.565 kerékpár található. Budapest 850.000 háztartásának 32%-a rendelkezik kerékpárral, ez 270.000 háztartást jelent, melyből 81.000ben kettő, 40.000-ben pedig ennél több kerékpár található. A mintegy 2 millió budapesti lakos 30%-a kerékpározik legalább alkalmanként, 70%-a pedig soha nem használja kerékpárját. A kerékpározók között az aktív keresők és a tanulók vannak a legnagyobb számban. A minden nap kerékpározók csoportjából a nyugdíjasok valamivel nagyobb arányt képviselnek, csakúgy mint a hetente egy-egy napon kerékpárjukat használók csoportjában. A „hétvégi” kerékpárosok között az aktívak és a tanulók vannak túlnyomó többségben. A kerékpáros helyváltoztatások jellemzően 1-2 km hosszúak, a helyváltoztatások 90%-a 4 km-nél rövidebb, 10 km-nél csak a helyváltoztatások egy százaléka hosszabb. A kerékpáros helyváltoztatások időtartama jellemzően 30 perc alatt marad, de akadnak 2 órás időtartamok is – feltehetően szabadidős tevékenységben sportolási céllal. A kerékpáros helyváltoztatások jellemzően saját kerületen belül maradnak vagy a szomszédos kerületbe irányulnak. Észrevételek a kutatással kapcsolatban: A tanulmánnyal kapcsolatban megállapítható, hogy mivel az a budapesti forgalomfelvétel adataiból kiindulva készült, a kerékpár-ellátottság illetve a kerékpáros helyváltoztatások elemzése terén mindenképpen a legreprezentatívabb anyagnak tekinthető. Ugyanakkor, miután ebben az esetben nem kizárólagosan a kerékpározással kapcsolatos kutatásról volt szó, így nem volt lehetőség a kerékpározással kapcsolatos – és azt befolyásoló – vélekedések megismerésére szolgáló szélesebb látókörű kérdések feltevésére. 5.1.3 A budapesti kerékpáros forgalom mennyiségi és minőségi jellemzőinek, időbeni tendenciáinak vizsgálata A munkát a Metróber TT. Kft. készítette 1995-ben, a BFFH Közlekedési Ügyosztályának megbízásából. A felvétel a budapesti kerékpáros forgalom mennyiségi és minőségi jellemzőinek felvételét tűzte ki célul, amelyet az addigi beruházások értékeléshez, a további fejlesztések irányainak meghatározáshoz és az igények megismeréséhez kívánt felhasználni. A felvétel során 30 mérőhelyen kerékpáros forgalomszámlálást végeztek, amelyet közúti forgalomszámlálással és az időjárás adataival is kiegészítettek. A számlálásokat meglévő és tervezett kerékpárutakon, illetve ezek környezetében és az ismert kerékpáros főirányokban végezték. A szokásjellemzők felvételére részben kikérdezéses, részben önkitöltős kérdőívek alkalmazásával került sor. A kérdőívek a felvétel során néhányszor módosultak. A megkérdezésekre. illetőleg a laposztásra kerékpáros illetve McDonalds rendezvényeken, kerékpár üzletekben, iskolákban és egyéb helyeken került sor. A megkérdezettek köre ezért tehát kifejezetten – bár nem kizárólag - a kerékpárosokra koncentrálódott. Összesen 2274 kérdőívet dolgoztak fel.

60

A kérdések: A kérdőíves felvétel három kérdéscsoportot tartalmazott. A szociális háttér itt egy sajátos „kerékpáros-szociális” háttérként értelmezhető: -

a válaszadó neme, kora, lakóhelye, van-e kerékpárja, az milyen értékű, mióta van saját kerékpárja, a család járműveinek száma: személygépkocsi, motorkerékpár és kerékpár.

A kerékpározási szokások felvételére szolgáló kérdések: -

családjából hányan kerékpároznak legalább hetente egyszer, a kérdezett milyen gyakran és milyen célból kerékpározik, alkalmanként átlagosan milyen távolságot tesz meg kerékpárral a városban indulási és célpontja között?

A kerékpározási igényekre vonatkozó kérdések: -

a budapesti kerékpáros közlekedés feltételrendszerének értékelése, a legnagyobb problémák kiválasztásával, a optimális feltételek esetén mondott kerékpárhasználatra, zárt kerékpártárolók igénybe vételére, valamint a kerékpáros útvonalak elhelyezésének preferenciáira vonatkoztak.

Eredmények: A forgalomszámlálások adataival itt most részletesen nem foglalkozunk, ide vonatkozóan a tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a 100 kerékpár/6óra keresztmetszeti forgalom esetén a kerékpárút építését feltétlenül érdemes számításba venni. A kérdőíves felvétel kerékpározási szokásokat feltáró kérdései szerint a megkérdezettek közül legtöbben egész évben használják kerékpárjukat, főleg sport-hobby célokra, kevesebben vásárláshoz, a munkába-iskolába járás pedig az utolsó helyen szerepel. A férfiaknál a 10 km fölötti, nőknél az 5 – 10 km dominál. Az igények, attitűdökre vonatkozó megállapítások szerint: kevés a kerékpárút, veszélyes a közlekedés, és szennyezett a levegő. Optimális esetben a megkérdezettek háromnegyede használná a kerékpárját iskolába, munkába járáshoz. A legszívesebben a járdán vezetett kerékpárúton közlekednének. Észrevételek a kutatással kapcsolatban: A felvétel a kerékpárosokra koncentrált, ennek megfelelően kimutatható a „kerékpáros családi háttér”, a válaszadók családjainak csaknem egynegyedében négy, vagy annál több kerékpár található. A felvétel nem reprezentatív, a válaszadók 72%-a férfi, 58%-uk 15 és 25 év közötti fiatal. A felvétel ezért a szokásjellemzők szempontjából nehezen értékelhető, de a kerékpárosok attitűdjeinek elemzésére megfelelő. A kerékpározási szokások és teljesítmények nem kapcsolhatók a közlekedési igényeket jellemző értékekhez, a mobilitáshoz, a más eszközzel megtett helyváltoztatások számához. Ugyancsak nem kapcsolhatók lakossági csoportokhoz, rétegekhez sem a szokásjellemzők, sem az attitűdelemzések megállapításai.

5.2

A háztartásfelvétel kérdőíve

61

TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft.

Kérdőív

BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMETERI HIVATAL KÖZLEKEDÉSI ÜGYOSZTÁLY

H-1091 Budapest, Üllői út 55.

PROJECT “VOYAGE” Nyilvántartási szám: 1999 /9328

Kérdőív sorszáma:

Jóváhagyta: igazgató: .............…....., szervezés:......….......... , statisztika:............…...... , kutató: ........…........

A kérdezõbiztos neve és kódja: .................................................... Az interjú idõpontja: ........... hónap .....................nap Az interjú kezdete: .......óra......perc

Jó napot kívánok, ........ vagyok a TNS MODUS Kft. munkatársa. Utazási szokásokkal kapcsolatban szeretnék feltenni Önnek néhány kérdést. Ahhoz, hogy a háztartásban élôk közül ki tudjam választani a megfelelô embert, kérem, elôször válaszoljon a következô kérdésekre. SZ/0. Kérem először sorolja fel a háztartás tagjainak, a nem jelenlévőknek is, a születési dátumát! Háztartás alatt a közös lakásban vagy lakrészben lakó, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselő és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkező embereket értjük. 1. év .............. hó: ................ nap: ................ 2. év .............. hó: ................ nap: ................ 3. év .............. hó: ................ nap: ................ 4. év .............. hó: ................ nap: ................

5. év .................. hó: ..................... nap: ................ 6. év .................. hó: ..................... nap: ................ 7. év .................. hó: ..................... nap: ................ 8. év .................. hó: ..................... nap: ................

Mai dátum: hó: ............................ nap: ...................................

A HÁZTARTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

“H” lap A kérdőív sorszáma:

.

Háztartás alatt a közös lakásban vagy lakrészben lakó, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselő és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkező embereket értjük. H1. A háztartás címe: …………………kerület, …………………………...utca, ……….házszám H2. A háztartás tagjainak száma: ……………fő H/3. Kérem, mondja meg, hogy van-e kerékpár az Önök háztartásában? …………………………….

Igen 1 UGORJON A H/8-AS KÉRDÉSRE!<----------------------------------------Nem 2 AMENNYIBEN A VÁLASZADÓ HÁZTARTÁSÁBAN NINCS KERÉKPÁR, UGORJON A H/8-AS KÉRDÉSRE! H/4. Kérem, mondja meg, hogy hány darab kerékpár van az Ön háztartásában? ………………………………db ÍRJA BE A DARABSZÁMOT!

TNS MODUS / TRANSMAN / PROJECT “VOYAGE” /1999

2

H/5. Most a kerékpárok jellemzőivel kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést? MINDEN HÁZTARTÁS TULAJDONÁBAN LÉVŐ KERÉKPÁRRA KÉRDEZZE LE A KÉRDÉST! OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! Kerékpárok száma 1. db 2.db 3.db 4.db Kerékpárok kora (évben) Hagyományos sebességváltó nélküli 1 2 3 4 Többsebességes, melynek jelenlegi értéke kevesebb, mint 35,000 Ft 1 2 3 4 melynek jelenlegi értéke több, mint 35,000 Ft. 1 2 3 4 H/6. Kérem, mondja meg, hogy hol tudják otthonukban tárolni a kerékpár(ok)t? TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES! OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! Kerékpárok száma 1. db 2.db Lakás 1 2 Lépcsőház/Folyosó 1 2 Garázs/Melléképület 1 2 Kerékpártároló helység 1 2 Egyéb:…………………………………. 1 2

3.db 3 3 3 3 3

5.db 5 5 5

4.db 4 4 4 4 4

5.db 5 5 5 5 5

H/7. Kérem, mondja meg, hogy hányan vannak a háztartásban, akik hetente legalább egyszer kerékpároznak? …………………………..fő H/8. Kérem, mondja meg, hogy hány darab segédmotor-kerékpár van az Ön háztartásában? ………………………………db ÍRJA BE A DARABSZÁMOT! H9.

A háztartásban lévő gépjárművek száma:?

……………db.

HA A NINCS GÉPJÁRMŰ, UGORJON A “B” LAPRA!

H10. A gépjármű gyártmánya: (OLVASSA FEL A VÁLASZOKAT)

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1. Keleti. 2..Nyugati A H/11, H/12, H/13 KÉRDÉSEKET A VÁLASZADÓ HÁZTARTÁSÁNAK TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÖSSZES GÉPJÁRMŰRE KÉRDEZZE, A VÁLASZOKAT KÜLÖN OSZLOPBAN JELÖLJE! H11. A gépjármű kora: 1 2 3 4 5 éves FEL A

H12. A gépjármű hengerűrtartalma: (OLVASSA VÁLASZOKAT) 1. <1000 ccm 2. 1001-1500ccm 3. 1501-2000ccm 4. >2000 ccm 9. Nem tudja H13. Ki a jármű tulajdonosa? (OLVASSA FEL A VÁLASZOKAT) 1. Saját tulajdon 2. Cég tulajdona, ahol a kérdezett tulajdonos vagy dolgozik 3. Bérelt, lizingelt, tartós bérletben lévő autó 8. Egyéb 9. Nem tudja

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5


3

UTAZÁS EGY ÁTLAGOS HÉTKÖZNAPON

“B” lap

MINDEN HELYVÁLTOZTATÁSRÓL TÖLTSÖN KI EGY “B” LAPOT! A kérdőív sorszáma:

.

HÁNYADIK INTERJÚ A HÁZTARTÁSON BELÜL: A helyváltoztatás sorszáma: . Most az Ön tegnapi napjának helyváltoztatásait szeretnénk felmérni a következő kérdésekkel. Egy utazásnak számít minden olyan „helyváltoztatás” amelynek úticélja más utcában van, mint a kiindulópont, még akkor is, ha Ön gyalog közlekedett. Ha például Ön reggel elment dolgozni, azután a munkahelyéről ebédidőben kiment vásárolni, aztán vissza a munkahelyre, és végül este haza, akkor ez összesen 4 utazásnak számít. B2. Az indulás helye: …………………kerület, ………………………………………...utca, ……….házszám B3. Kérem, mondja meg, mi volt ott tartózkodásának indoka! (ahonnan indult) NE OLVASSA FEL A VÁLASZOKAT! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Lakóhely Munkahely Iskola Magáncélú ügyintézés Hivatalos ügyintézés Vásárlás Egészségügy Szórakozás szabadidő

1 2 3 4 5 6 7 8

Egyéb, éspedig:……………………….. NT/NV.

98 99

B4. Az indulás ideje: …………óra, ……………...perc B5. A helyváltoztatás uticélja: …………………kerület, ………………………………………...utca, ……….házszám B6. Kérem, mondja meg, mi volt a helyváltoztatás, utazás indoka! (milyen célból ment oda?) NE OLVASSA FEL A VÁLASZOKAT! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Lakóhely Munkahely Iskola Magáncélú ügyintézés Hivatalos ügyintézés Vásárlás Egészségügy Szórakozás szabadidő

1 2 3 4 5 6 7 8

Egyéb, éspedig:……………………….. NT/NV.

98 99

B7. Az érkezés ideje: …………óra, ……………...perc B7.B Kérem becsülje meg, hogy hány kilométert utazott (milyen távolságot tett meg): ………………………

…………………kilométer

B8. Melyik úton lépte át Budapest határát (ha átlépte): ………………………………………………..……


4

B9. A helyváltoztatás során sorrendben milyen járműveket használt? Amennyiben gyalog közelítette meg a helyváltoztatás célját, csak abban az esetben jelölje! Ha csak a buszmegállóhoz ment gyalog, az nem számít helyváltoztatásnak! (Max. 6 eszközt soroljon fel az utazás sorrendjében, amelyet a sor elején jelöljön!) Személygépkocsival vezetőként………… Személygépkocsival utasként………… P+R használatával (azaz leparkolt az autójával és tömegközlekedési eszközzel folytatta útját)………… Motorkerékpárral………… Kerékpárral………… BKV autóbusszal………… Távolsági autóbusszal………… Villamossal………… Trolibusszal………… Metró………… HÉV………… Kis földalatti/ 1-es metró/Sárga metró/ MILLFAV………… Taxi………… Fogaskerekű………… Teherautó………… Gyalog………… MÁV…………

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Egyéb módon:………………………………………………………..

-----………… 98 NT/NV. 99 B/10 ÉS A B/11-ES KÉRDÉSEKET CSAK AKKOR KÉRDEZZE, HA A VÁLASZADÓ P+R –t HASZNÁLT! B10. Ha P+R-t használt, hol parkolt? …...kerület, ………………..…………………...utca/ tér/ intézmény/ áruház, stb., …….házszám B11. Milyen tömegközlekedési eszközzel utazott tovább? EGY VÁLASZ! Hagyományos tömegközlekedési eszközzel (villamos, troli, busz) Gyors tömegközlekedési eszközzel (HÉV, metró, földalatti) Egyéb, éspedig:……………………….. NT/NV. HA A VÁLASZADÓ TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZT (IS) HASZNÁLT, KÉRDEZZE A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST! B12. Milyen jeggyel, bérlettel utazott (tovább)?

1 2 98 99

………………………………………………..…… NT/NV = 99 B13.Ha tömegközlekedést használt, kérem mondja meg, hogy hanyas számú tömegközlekedési eszközt használta elsőként? ……………………………..……….. számút HA A VÁLASZADÓ SZEMÉLYGÉPKOCSIT HASZNÁLT, KÉRDEZZE A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST! B14. Hányan ültek a személygépkocsiban Önnel együtt: …………fő


5

B15. Ha vezetőként utazott, hol parkolt? OLVASSA FEL A VÁLASZOKAT! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES!!! Közúton, nem fizető helyen Közúton, fizető helyen Ingyenes elzárt parkolóban Fizető elzárt parkolóban Magánterületen Közcélú garázs Magán célú garázs P+R parkolóban Szabálytalanul Egyéb helyen………………………………………………. NT/NV. B16. Ha fizető helyen parkolt, mennyit fizetett:

…………forint

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 99


6

TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉS !

“T” lap A kérdőív sorszáma:

.

HÁNYADIK INTERJÚ A HÁZTARTÁSON BELÜL: T/1. Kérem, mondja meg, hogy az Ön véleménye szerint a főváros közlekedésében mi okozza a fő gondokat? Kérem, tegye fontossági sorrendbe a következő állításokat, úgy hogy az első helyen a legnagyobb gondot jelentő, az utolsó helyen pedig a legkevésbé gondot okozó állítás szerepeljen. MUTASSA A KÁRTYÁT! Közutak zsúfoltsága, torlódások Tömegközlekedés romló színvonala Parkolás feltételeinek hiánya Közlekedési légszennyezés Közlekedési zaj Balesetveszélyesség Közlekedési szabályok be nem tartása Kerékpározás hiányos feltételei Emelkedő költségek, viteldíjak NT/NV 9 T/2. Kérem, mondja meg, hogy milyen szempontok szerint választ(ana) közlekedési módot? Kérem, tegye fontossági sorrendbe a következő állításokat, úgy hogy az első helyen a legfontosabb szempont, az utolsó helyen pedig a legkevésbé fontos szempont szerepeljen. MUTASSA A KÁRTYÁT! Utazási idő Utazási költség Biztonság Kényelem Adott eszköz környezeti ártalmai Saját egészségre gyakorolt hatás NT/NV 9 T/3. Kérem, mondja meg, hogy véleménye szerint milyen arányban (%) közlekednek Budapesten az emberek ….? ÜGYELJEN ARRA, HOGY AZ ÖSSZEG 100% LEGYEN! Gyalog Kerékpáron Tömegközlekedéssel Gépkocsival NT/NV 9 T/4.A. Kérem, mondja meg, hogy az Ön véleménye szerint a belvárosban mely közlekedési módokat kellene elsősorban fejleszteni. Kérem, tegye fontossági sorrendbe a következő állításokat, úgy hogy az első helyen a legfontosabb, a negyedik helyen pedig a legkevésbé fontos közlekedési mód szerepeljen. OLVASSA FEL!

T/4.A. Belvárosban: Tömegközlekedés Személygépkocsival való közlekedés Kerékpározás Gyalogos közlekedés NT/NV

9

7 TNS MODUS / TRANSMAN / PROJECT “VOYAGE” /1999 T/4.B. Kérem, mondja meg, hogy az Ön véleménye szerint a külső területeken mely közlekedési módokat kellene elsősorban fejleszteni. Kérem, tegye fontossági sorrendbe a következő állításokat, úgy hogy az első helyen a legfontosabb, a negyedik helyen pedig a legkevésbé fontos közlekedési mód szerepeljen.

T/4.B. Külső területeken: Tömegközlekedés Személygépkocsival való közlekedés Kerékpározás Gyalogos közlekedés NT/NV

9

T/5.A. Kérem, mondja meg, hogy az Ön véleménye szerint a döntéshozó helyzetben lévők (fővárosi/kerületi politikusok/képviselők) hogyan vélekednek arról, hogy mely közlekedési módokat kellene elsősorban fejleszteni a belvárosban? RANGSOROLTASSA ISMÉT 1-4-IG!

T/5.A. Belvárosban: Tömegközlekedés Személygépkocsival való közlekedés Kerékpározás Gyalogos közlekedés NT/NV

9

T/5.B. Kérem, mondja meg, hogy az Ön véleménye szerint a döntéshozó helyzetben lévők (fővárosi/kerületi politikusok/képviselők) hogyan vélekednek arról, hogy mely közlekedési módokat kellene elsősorban fejleszteni a külső területeken?

T/5.B. Külső területeken: Tömegközlekedés Személygépkocsival való közlekedés Kerékpározás Gyalogos közlekedés NT/NV

9

T/6. Kérem, mondja meg, hogy Ön szerint a gépkocsiforgalom által okozott problémákat Budapesten mi fogja megoldani? MUTASSA A KÁRTYÁT! Autók technikai fejlesztése Utak szélesítése, új utak építése Autóforgalomk korlátozása, nehezítése Tömegközlekedés fejlesztése Kerékpáros közlekedés fejlesztése NT/NV 9 T/7. Kérem, mondja meg, hogy az Ön véleménye szerint a döntéshozó helyzetben lévők (fővárosi/kerületi politikusok/képviselők) hogyan vélekednek arról, hogy a gépkocsiforgalom által okozott problémákat mi fogja megoldani Budapesten? MUTASSA A KÁRTYÁT! Autók technikai fejlesztése Utak szélesítése, új utak építése Autóforgalomk korlátozása, nehezítése Tömegközlekedés fejlesztése Kerékpáros közlekedés fejlesztése NT/NV 9

8 TNS MODUS / TRANSMAN / PROJECT “VOYAGE” /1999 T/8. Mit gondol, hogyha Ön rendszeresen kerékpárral közlekedne (pl. iskolába/munkahelyre), mennyire néznék azt jó szemmel? Kérem, hogy válaszát egy ötfokú skála segítségével értékelje, ahol az 1-es „nem fogadnák el”-t az 5-ös pedig „teljes mértékben elfogadnák”-t jelent. A közbülső számokkal árnyalhatja véleményét. Családjában Munkahelyi/iskolai felettesei Baráti körében

1

2

3

4

5

NT/NV

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

9 9 9


9

A KERÉKPÁRHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATOK

“K” lap A kérdőív sorszáma:

.

HÁNYADIK INTERJÚ A HÁZTARTÁSON BELÜL: S/1. Kérem, mondja meg, hogy szokott-e Ön kerékpározni? NE OLVASSA FEL! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Folytassa a S/3-as kérdéssel! <------------------------------- Igen Nem

1 2

S/2. Kérem, mondja meg, hogy miért nem szokott Ön kerékpározni? NE OLVASSA FEL! TOBB VÁLASZ LEHETSÉGES! Nem tud kerékpározni 1 Egészségi állapota miatt 2 Kora miatt 3 Mert nincs kerékpárja 4 Egyéb válasz 8 NT/NV 9 UGORJON A K/1-ES KÉRDÉSRE!! S/3. Kérem, mondja meg, hogy milyen időjárási körülmények között szokta használni a kerékpárt? OLVASSA FEL! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Egész évben folyamatosan Szezonálisan / Csak jó időben S/4. Kérem, mondja meg, hogy a hét mely időszakában és mire szokta használni a kerékpárt? MUTASSA A KÁRTYÁT! OSZLOPONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Munkába/Iskolába Sport/Hobbi Vásárlás/Ügyintézés Csak hétvégén 1 2 3 Csak hétközben 1 2 3 Hétvégén és hétközben is 1 2 3 S/4.A. Kérem, mondja meg, hogy milyen gyakran és mire szokta használni a kerékpárt? MUTASSA A KÁRTYÁT! OSZLOPONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Munkába/Iskolába Sport/Hobbi Vásárlás/Ügyintézés Hetente többször 1 2 3 Hetente 1-2 alkalommal 1 2 3 Havonta 3-4 alkalommal 1 2 3 Havonta 1-2 alkalommal 1 2 3 Ennél ritkábban 1 2 3 S/5. Kérem, mondja meg, hogy milyen hosszú utat tesz meg ilyenkor? OLVASSA FEL! OSZLOPONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Munkába/Iskolába Sport/Hobbi Vásárlás/Ügyintézés 0-2 Km 1 2 3 2-5 Km 1 2 3 5-10 Km 1 2 3 Több mint 10 Km 1 2 3

MINDENKIT KÉRDEZZEN!

1 2

Egyéb 9 9 9

Egyéb 9 9 9 9 9

Egyéb 9 9 9 9

10 TNS MODUS / TRANSMAN / PROJECT “VOYAGE” /1999 K/1. Kérem mondja meg, hogy Ön szerint mik a kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságai Budapesten? A következő állítások közül kérem válassza ki a három –Ön számára – legfontosabb hiányosságot leíró kijelentést és állítsa őket fontossági sorrendbe! MUTASSA A KÁRTYÁT! Sorrend(1-3) a, Közúti közlekedés veszélyessége b, Biztonságos kerékpártárolók c, Kerékpár lopás/garázdaság veszélye d, Kerékpározásra alkalmas utak hossza, sűrűsége e, Kerékpárutak rossza állapota f, Tájékoztatási rendszer tökéletlen g, Levegő szennyezettsége h, Utburkolatok állapota j, Tömegközlekedési eszközökön való kerékpár szállíthatóság hiánya NT/NV 9 K/2. Kérem, mondja meg, hogy az Ön által említett hiányosságok kiküszöbölése esetén a jelenleginél többet használná-e /használna-e kerékpár(já)t? NE OLVASSA FEL! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Igen 1 FOLYTASSA A K/5-ÖS KÉRDÉSSEL!<---------------------------Nem 2 K/3. Kérem, mondja meg, hogy ebben az esetben mire használná kerékpárját? OLVASSA FEL! TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES! Munkába/Iskolába járásra Sport/Hobbi Vásárlás/Ügyintézés Egyéb:……………………………………………………………. NT/NV

1 2 3 8 9

K/4. Kérem, mondja meg, hogy a következő tevékenységek esetén hol közlekedne leginkább kerékpárral? MUTASSA A KÁRTYÁT! OSZLOPONKÉNT CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! Munkába/Iskolába Sport/Hobbi Vásárlás/Ügyintézés Egyéb Forgalmas úton kialakított, védett vagy elválasztott kerékpársávon 1 2 3 9 Ugyanezen közút mellett kerékpározásra alkalmassá tett járdáján, önálló sávban 1 2 3 9 Kisebb kerülő árán kisebb forgalmú mellékúton 1 2 3 9 Nagyobb kerülő árán kiépített kerékpárúton 1 2 3 9 MINDENKIT KÉRDEZZEN! K/5. Kérem, mondja meg, hogy kerékpározásra alkalmas felületek kialakítását mely területek rovására látná szívesebben a lakóterülete közelében? Kérem, rangsorolja a lehetőségeket! OLVASSA FEL! LAKÓ KÖRNYEZETÉBEN Úttesten, forgalmi sáv Parkoló/leálló sáv Járda Zöldterület NT/NV 9 BELVÁROSBAN (Nagykörúton belül)

Úttest Parkoló/leálló sáv Járda Zöldterület NT/NV

9


11

A KÉRDEZETT SZEMÉLYRE VONATKOZÓ ADATOK M/1. A válaszadó neme: NE KÉRDEZZE, CSAK JELÖLJE !

Férfi Nő

1 2

M/2. Kérem, mondja meg, hogy hány éves!

…….éves M/3. Kérem, mondja meg, hogy mi az Ön jelenlegi foglalkozása? EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! MUTASSA A KÁRTYÁT! ÍRJA LE A PONTOS VÁLASZT ÉS JELÖLJE! ...................................................................... AKTÍV Alkalmazásban álló segédmunkás betanított munkás szakmunkás beosztott szellemi vezető szellemi Önálló, vállalkozó stb. önálló szellemi szabadfoglalkozású (orvos, ügyvéd, zenész) egyéb egyéni vállalkozó társas vállalkozás tulajdonosa/tagja (Kft. Rt. stb.) -egyéb (szövetkezet tagja, segítő családtag) NEM AKTÍV - tanuló - nyugdíjas - háztartásbeli - GYED-en, GYES-en lévő - munkanélküli -sorkatona egyéb válasz NT/NV M/4. Van-e tömegközlekedési bérlete? AMENNYIBEN MÁR A B/12-ES KÉRDÉSNÉL, KIDERÜLT, NE KÉRDEZZE, CSAK JELÖLJE! van 1 UGORJON AZ S.6. KÉRDÉSRE! nincs 2 M/4.A. Milyen tömegközlekedési bérlete van? ÍRJA LE A PONTOS VÁLASZT!…………………………...................................................................... M/5. Van-e Önnek érvényes jogosítványa? UGORJON AZ S.5. KÉRDÉSRE! UGORJON AZ S.6. KÉRDÉSRE!

van nincs

1 2

A B C D E F NT/NV

1 2 3 4 5 6 9

igen nem

1 2

igen nem NT/NV

1 2 9

M/5.A. Milyen típusú jogosítványa van Önnek?

M/6. Kap-e a munkáltatótól hozzájárulást valamelyik gépjármű üzemeltetéséhez:

M/6.A. Kap-e a munkáltatótól hozzájárulást bérlet árához:

11 12 13 14 15 16 17 18 19 21 22 23 24 25 26 98 99


12

M/7. Kérem, mondja meg, hogy háztartásukban ki a háztartásfő? OLVASSA FEL! EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! a háztartásfő a megkérdezett 1 a háztartásfő a megkérdezett házastársa/élettársa 2 a háztartásfő a megkérdezett gyermeke 3 a háztartásfő a megkérdezett szülője/apósa, anyósa 4 egyéb, éspedig: ..................................................................... 5 NT/NV 9 M/15. Kérem becsülje meg, hogy az Önök háztartása havonta átlagosan mennyi pénzből gazdálkodik (beleértve a befizetéseket (villanyszámla, telefonszámla), adósságtörlesztéseket és a megtakarításokat is)! MUTASSA A JÖVEDELEMKÁRTYÁT! Nem szükséges megmondania az összeget, csak válassza ki a megfelelő betűt a kártyáról! A MEGFELELŐ KÓDSZÁMOT JELÖLJE! A/ 17 K/ 05 B/ 15 L/ 19 Nincs jövedelme 00 C/ 03 M/ 09 NT 98 D/ 07 N/ 14 NV /Megtagadta 99 E/ 06 O/ 02 a válaszadást F/ 11 P/ 21 G/ 04 Q/ 01 H/ 08 R/ 18 I/ 13 S/ 12 J/ 10 T/ 20 U/ 16

M/31. A megkérdezett együttműködési készsége az interjú során: JELÖLJE!

- Kiváló 1 - Megfelelő 2 - Nem megfelelő 3 Alulírott kérdező ezennel kijelentem, hogy a kérdőívet az utasításoknak megfelelően számomra ismeretlen személlyel kérdeztem le, ill. töltöttem ki. Kijelenem továbbá, hogy a kérdőív kitöltését ellenőriztem, az minden tekintetben megfelel az előírásoknak. ................................................... A kérdező aláírása AZ INSTRUKTOR TÖLTI KI ! Az instruktor által észrevett hibák száma:............................. Az instruktor aláírása: ..................................................................................................... .. A KÓDOLÓ TÖLTI KI ! A kódoló által észrevett hibák száma: ............................. A kódoló neve (olvashatóan) és kódja: ............................................................................. Alulírott kijelentem, hogy a kérdőívet az utasításoknak megfelelően ellenőriztem és kódoltam le. ............................................... A kódoló aláírása A RÖGZÍTŐ TÖLTI KI ! A rögzítő neve (olvashatóan) és kódja: .............................................................................

A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN

Recommend Documents