MŰ-HELY TERÜLETFEJLESZTŐ ÉS TERVEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL:
[email protected]
NAGYPROJEKTEK BUDAPESTEN
BUDAPEST FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ NAGYPROJEKTEK HELYSZÍNKIJELÖLÉSÉHEZ É S M E GV A L Ó S Í T Á S Á H O Z S ZÜ K S É GE S INTÉZKEDÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE MŰLEÍRÁS
BUDAPEST 2006. SZEPTEMBER HÓ
Megrendelő:
Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda
Megrendelő koordinátora:
Raab József főtanácsos
Összeállította:
Ruzsányi Tivadar
Mű-Hely Rt.
Munkatársak:
dr. Nagy Béla
Mű-Hely Rt.
Erdei Gyula
Mű-Hely Rt.
Gyimóthy Ákos
Mű-Hely Rt
dr. Nagy Béla
Mű-Hely Rt.
Vezérigazgató:
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A nagyprojektek helyszíneire javasolt változat, illetve változatok illeszkednek Budapest hatályos TSZT keretei közé, tehát ebből a szempontból biztosított a tervellátottság. Javasoljuk a továbbiakban a főpolgármester (Közgyűlés) tájékoztatását a középtávú időszakban várható, Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek végleges helyszíneinek kijelölésére irányuló tervezési folyamat megindítását.
A tervezési folyamat célja, hogy a Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek (olimpia, kormányzati negyed, konferencia központok) a város érdekeit, fejlődését szolgálva, értékeit megőrizve illeszkedjenek a város településszerkezetébe, összhangban a Főváros terveivel és a nagyprojektek működetéséhez szükséges infrastruktúra megépítésével. A tervezési folyamat további lépései az egyes nagyprojektek vonatkozásában a következők:
OLIMPIA A további értékelésre és tervezésre elsődlegesen javasolt változat a Főváros nyugat-kelet tengelyére (Kerepesi út – Rákóczi út) szervezett városmegújítás olimpiája, amely célszerűen kiegészülhet a város további, sporteseményekre alkalmas helyszíneivel. A javasolt további intézkedések a következők: 1.
Közgyűlési szándéknyilatkozat előkészítése az olimpia megrendezéséről
2.
A tervezési folyamat céljának megfelelő végleges értékelési szempontok és prekoncepció kidolgozása
3.
Térség-alkalmassági vizsgálat alapján struktúraterv készítése Budapesten az érintett térségekre (1:20.000 ma)
4.
A helyszínek végleges kijelölésének előkészítése, a Podmaniczky Program módosítása és közgyűlési jóváhagyással hivatalos levél küldésére a NOB-nak
Olimpiai szándéknyilatkozat esetén javasoljuk, hogy az olimpia létesítményei tematikus programként jelenjenek meg a Podmaniczky Programban, a prioritások között szerepeljen a 8., az OLIMPIA PRIORITÁS is.
KORMÁNYZATI NEGYED Az új Kormányzati negyed számára - kiinduló változatokként – három terület javasolható, ahol rendelkezésre áll a szükséges 10-15 hektár. Ezek a következők: Nyugati pályaudvar 1. terület (WESTEND mögött), Nyugati pályaudvar 2. terület (Podmaniczky utca nyugati oldal), a Millenniumi városközpont területe és a Józsefvárosi pályaudvar térsége. A javasolt további intézkedések a következők: 1.
A tervezési folyamat céljának megfelelő végleges értékelési szempontok és prekoncepció kidolgozása
2.
A helyszín(ek) végleges kijelölésének előkészítése és hivatalos dokumentum küldésére a Kormánynak
3.
Közgyűlési jóváhagyás
1
KONFERENCIA KÖZPONTOK Nemzetközi mércével jelentős konferencia központ számára alkalmas helyszínek a környezet jellegét (Millenniumi városközpont) és a Ferihegyi gyorsvasút lehetőségét (Etele tér és környéke, Rákosrendező térsége) tekintve különülnek el. Igény esetén javasoljuk a megnevezett helyszínek további szűrését. A javasolt további intézkedések a következők: 1.
Nemzetközi tervpályázat előkészítése és kiírása
2.
A helyszínek szűrése és véglegesítése
3.
Közgyűlési jóváhagyás
2
A NAGYPROJEKTEK HELYSZÍNEIRE JAVASOLT BUDAPESTI TERÜLETEK
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA KIDOLGOZOTT ELŐZETES PROGRAMVÁZLAT A vizsgált helyszíneken tervezett funkció(k) és a hatályos településszerkezeti terv összhangjának értékelése: AzonoA helyszín sító megnevezése 101 Csepel-szigetcsúcs 102
Csepel-szigetcsúcs
103
Csepel-szigetcsúcs
104 105 106 107 108
Józsefvárosi rehab. ter. és pályaudvar része Józsefvárosi pu. GanzMávag terület Hungexpo terület, Fehér út környéke Kvassay zsilip, VITUKI környék Nagyvásártelep
A TSZT Összhang javasolt jelenleg a TSZT-vel FSZKT Gksz OK IZ
A tervezett funkció(k) Olimpiai falu
Olimpiai falu Vt-VR Úszó központ, (Kajak-kenu és evezős Z, Vt-VR pálya, Vadvízi evezőspálya)
OK
IZ
OK
I/IZ
Médiafalu
Ln-Z, Vk, KÖk
OK
VK+KV-IK
Olimpiai falu
VK, KÖk
OK
VK/IZ
Fedett csarnok, Lövészeti központ
K-TP, Vk
OK
K-TP
Fedett csarnok
Vk
OK
VK
Fedett csarnok
Vk
OK
VK
109
Gubacsi híd környéke
Médiafalu
Vk, KÖk
OK
VK
110
Mocsáros-dűlő Óbuda volt gázgyári területe
Médiafalu
Lk, Z
OK
LK
Fedett csarnok
Vk
OK
IZ+I
111 112
Északi Városkapu
Lövészeti központ, Fedett csarnok, Úszó központ fedett (Kajak-kenu és Vk, Z evezős pálya, Vadvízi evezőspálya)
TSZT mód. indokolt I esetben
116
Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területe Asztalos utca környéke Újjáépített Puskás Ferenc Stadion, Új csarnok Milleniumi városrész
117
Lóversenypálya
Baseball és softball központ
118
M3-M0 - Rákospalotai határút - Szilas patak által
Főstadion(Új),Fedett csarnok,Lövészeti KP,MédiaKP
119
Káposztásmegyer IV.
Olimpiai falu
121
Kopaszi-gát, Nádor kert környéke Egyetemi Sporttelep
122
Hajógyári-sziget
201
Fehér út keleti oldal
202
Vágóhíd és környéke
203
Etele tér és környéke
204
Repülőtér
Fedett csarnok, Gyeplabda stadion, Vk, Z OK Úszó központ Fedett csarnok Vk OK K-SP, Z, Tenisz központ OK E K-TP, E, Olimpia megrendezése OK Z Olimpia megrendezése Vk OK Vt-VR, Olimpia megrendezése OK KÖk KÖl, Olimpia megrendezése TSZT mód. Gksz
113 114 115
120
Fedett csarnok, Úszó központ fedett
Gksz, Vk, K-SP
OK
K-SP+IZ+I
Médiaközpontok
Gksz
OK
IZ+I
K-SP
OK
K-SP
Főstadion, Fedett központ (pályakeré
csarnok,
Fedett csarnok
Úszó
Vt-VK OK K-SP, KOK KÜ Vk, KKÜ, E, TSZT mód. Má Lk, Vk, OK Gksz
VK K-SP FSZKT mód. LK, VK, KG VK VK IZ+Z K+TP VK VK IZ
3
AzonoA helyszín sító megnevezése 205 Kőérberki út környéke Nyugati PU.1301 Ferdinánd hídtól északra Nyugati PU.2302 Podmaniczky utca nyugati oldala 303
Rákosrendező térsége
Olimpia megrendezése
A TSZT Összhang javasolt jelenleg a TSZT-vel FSZKT Vk, Má TSZT mód. I/IZ
korm. negyed
Vk, Z
OK
VK+Z
korm. negyed
Vt-VK, Vk, KÖk
OK
VK
korm. negyed
Gksz, KÖk
OK
I
korm. negyed
Vk, Z
OK
VK+Z
korm. negyed
Vt-VR
OK
VK
korm. negyed
Vt-VK
OK
VK
korm. negyed
Vt-VRE
OK
VK+I
korm. negyed
Vt-VR
OK
I, VK
korm. negyed
Gksz
OK
I
korm. negyed
K-SP, Z, TSZT mód. K-SP, I Ln-Z
A létesítmény megnevezése
korm. negyed
Vk
OK
VK+KV-IK
312
Kopaszi-gát térsége/Lágymányos Déli pályaudvar térsége Milleniumi Városközpont Újpest Városközpont Észak-Csepel (Fadesa/Galvani úti híd déli oldala) Észak-Csepel (Szabadkikötő) Angyalföld / Váci út környéke Józsefvárosi pályaudvar térsége Nagyvásártelep
korm. negyed
Vk
OK
I
401
Milleniumi VK
(konf KP)
Vt-VK
OK
VK
402
(konf KP)
IZ
OK
I
OK
K-TP
405
Etele tér és környéke
(konf KP)
K-SP, Z Gksz, KÖk K-TP Vt-VR, KÖk
OK
404
Hajógyári sziget Rákosrendező pályaudvar térsége Hungexpo
OK
VK
304 305 306 307 308 309 310 311
403
(konf KP) (konf KP)
A helyszíneket a 2. sz. térkép tartalmazza. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Budapesti TSZT -
a városmegújítás olimpiája
-
az új kormányzati negyed
-
a konferencia központok
számára javasolt helyszíneken lehetővé teszi a tervezett funkció megvalósítását.
4
TSZT módosítást nem igényel TSZT módosítást igényel TSZT módosítás indokolt esetben
112 112 112 119 119 119
110 110 110
111 111 111 307 307 307 118 118 118
5
122 122 122 122 122 122 402 402 402 303 303 303
310 310 310
403 403 403
301 301 301 302 302 302 302 302
115 115 115 115 115 115 305 305 305
113 113 113 114 114 114 114 114 104 104311 104 311 311 311 311 105 105 105 105 105 105
405 405 405 203 203 203 203 203
121 121 121 120 120 120 120 120 120 304 304 304 304 304 304
117 117 117 117 117 117 404 404106 404 106 106 106 106
201 201 201
401 401 401 401 401 401 306 306 306 202 202 306 306 306 202 202 202 116 116 116 116 116 108 108 107 107108 107 108 108 108 312 312 312
204 204 204 204 204 204
205 205 205
101 101 103 103 103 101 101 101 103 103 103 308 308 308 308 308 309 309308 309 109 109 109 109 109 102 102 102 102 102
2.sz. térkép: A településszerkezeti terv módosítására kidolgozott előzetes programvázlat
TARTALOM
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................ 1 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA KIDOLGOZOTT ELŐZETES PROGRAMVÁZLAT ........ 3 A NAGYPROJEKTEK PRIORITÁSAI, ELŐKÉSZÍTÉSI-TERVEZÉSI FOLYAMATVÁZLAT ............................ 1 A NAGYPROJEKTEK FONTOSABB PARAMÉTEREI ............................................................................ 6 POTENCIÁLIS VÁROSI TERÜLETEK FELTÁRÁSA, A LOKÁLIS ÉS VÁROSSZERKEZETI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................................. 12 TÉRSÉGALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE, A SZÜKSÉGES PÓTLÓLAGOS VÁROSI FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI HATÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK FELTÁRÁSA.... 15 A VÁROS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, A VÁROSSZERKEZETET FORMÁLÓ HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA ........................................................................................................................... 19 INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A NAGYPROJEKTEK BUDAPESTI HELYSZÍNKIJELÖLÉSÉNEK FOLYAMATÁRA.......................................................................................................................... 41 1. MELLÉKLET: A FELADAT MEGHATÁROZÁSA ............................................................................. 45 2. MELLÉKLET: A TERVEZÉSI FOLYAMAT SZEMPONTRENDSZERE.................................................. 47
6
A NAGYPROJEKTEK PRIORITÁSAI, ELŐKÉSZÍTÉSI-TERVEZÉSI FOLYAMATVÁZLAT
OLIMPIA „Bizonyos kritikus súlyponti feltételek teljesülése esetén egy 2012-ben Budapesten megrendezésre kerülő olimpia mind műszaki mind gazdasági szempontból megvalósítható”. Ezt érvényesnek tekinthetjük a 2016-os, illetve a 2020-as olimpia vonatkozásában is, ezért a tanulmányt a továbbiakban lényeges „magalapozó háttérdokumentációnak” tekintjük a PriceWaterHouse Coopers Olimpia 2012 Megvalósíthatósági Tanulmánya (továbbiakban tanulmány1) szerint. A 2002-es tanulmány nagy része tehát ma is helytálló, így az aktualizálásnak nem célja a tanulmány teljes újradolgozása. Ugyanakkor az utóbbi években történt társadalmi, gazdasági és településszerkezeti változások miatt a megvalósíthatóság feltételrendszerének bizonyos lényegi területeit újra elemezni kell2. 1 A tanulmány aktualizálását az alábbiak tették szükségessé:
a Budapest és Magyarország fejlesztési terveiben 2002 óta bekövetkező változások
a rendezés éve 2012 helyett 2016 lenne
a Nemzeti Fejlesztési Terv I. végrehajtásának tapasztalatai
az NFT II. Fővárost is érintő prioritásainak körvonalazódása
a 2002 óta elindított, illetve tervezett, a költségvetésből finanszírozott közlekedési fejlesztések (autópálya, vasút)
a Fővárosi Önkormányzat által 2002 óta elindított, illetve tervezett fejlesztések (Podmaniczky-terv stb.)
a fővárosi településrendezési eszközök hatályba lépésével megváltozott jogi környezet (Városfejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, FSZKT) stb.
A Pricewaterhouse Coopers a tanulmány következő részeit fogja aktualizálni:
az infrastrukturális fejlesztések megvalósulása, ütemterve, illetve költségei
a rendezés várható költségei, illetve bevételei az athéni tényszámok és a 2012-es pályázatok tanulságainak figyelembevételével
a fejlesztések és költségek finanszírozásába bevonható EU támogatások és magántőke mértéke, a szükséges állami költségvetési szerepvállalás
a fejlesztések összevetése a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritásokkal, a központi költségvetést terhelő fejlesztések hatása a növekedési alternatívákra és a költségvetés szerkezetére.
1
2
A Pricewaterhouse Coopers egyébként megbízást kapott a Budapesti Olimpia Mozgalomtól, hogy aktualizálja a négy éve elkészített, a 2012-es Budapesti Olimpiai Játékok megvalósíthatósági tanulmányát. A Pricewaterhouse Coopers kompetenciáját támasztja alá, hogy közreműködött megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében, legutóbb a londoni játékok esetében, illetve korábban Sydney-ben. A tanulmány aktualizálását a Pricewaterhouse Coopers a 2002-ben résztvevő szakemberek bevonásával 15 hét alatt végzi el
A tanulmány három olyan helyszínelrendezési változatot tartalmaz, amelyek alapján (vagy azok kombinációjával) az olimpia megvalósítható. A tervezett fejlesztések a készítők szándéka szerint illeszkednek Budapest városfejlesztési koncepciójához. A változatok az alábbiak: I.
VÁLTOZAT:
Duna menti változat
II.
VÁLTOZAT:
A városmegújítás olimpiája
III. VÁLTOZAT:
Északi olimpiai park
A három változat az olimpiai létesítmények elhelyezésében és ebből adódóan a szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztésekben különbözik egymástól. A sportlétesítmények építési költségeiben elhanyagolható a különbség, a sporthelyszínek állam általi kisajátítási költségei viszont különböznek. A tanulmány a megvalósíthatóság fő akadályaként egyrészt a szükséges sport- és egyéb létesítmények hiányát, másrészt a budapesti és országos infrastruktúra nem megfelelő voltát nevezte meg (elsősorban közlekedés). A budapesti olimpia szervezésének, lebonyolításának, valamint az olimpiai létesítmények felépítésének becsült költsége 2002-ben 850 milliárd forint volt. A tanulmány kiemelten foglalkozott a sportlétesítmények olimpia utáni utóhasznosításának kérdésével, amely az elhelyezés meghatározása során kiemelt szerepet kapott. Ezen felül 3750 milliárd forint – olimpia nélkül is tervezett – infrastrukturális fejlesztés (túlnyomóan közlekedés) szükségességét állapította meg a fővárosban és vidéken. Ez utóbbiak aktualizálása is szükséges a továbbtervezés keretében. Nyilvánvaló, hogy az olimpia által igényelt fejlesztéseknek összhangban kell lenniük az országos és a budapesti fejlesztési tervekben, a Településszerkezeti Tervben és Budapest Középtávú Városfejlesztési Programjában, a Podmaniczky Programban foglaltakkal is, illetve ez utóbbit ki kellene egészíteni egy Olimpia tematikus programmal is, különös tekintettel arra, hogy a Podmaniczky „Program feladata az, hogy középtávra, mintegy 8-9 évre vonatkozóan konkrétabban kijelölje a város fejlesztésének feladatait”. Ez utóbbi időintervallum pedig éppen egy olimpia előkészítéséhez rendelkezésre álló maximális időszak, ami hangsúlyozottá teszi az olimpia, mint tematikus programelem beemelését a Podmaniczky Programba. Eszerint „a középtávon szükséges fejlesztések közül kiválaszthatók továbbá, amelyek esetében nem a térszerkezeti elhelyezkedés, hanem a fejlesztések nagyságrendje, szakmai jelentősége az, ami a város működését, élhetőségét, arculatát lényegesen befolyásolja. Ezek olyan kiemelt, tematikus programok, amelyek túlmutatnak a mindennapi, működtetéshez kapcsolódó fejlesztési feladatokon, továbbá valamifajta innovációt hordoznak”. A Podmaniczky Program hangsúlyozza, hogy Budapest Városfejlesztési Koncepciójában létrehozott stratégiai célok a Középtávú Program Magprogramjában már prioritásokként kerültek definiálásra, meghatározva ezzel a beavatkozások jellegét. „A kiemelt fejlesztési térségek és a tematikus programok meghatározása együttesen a priorizálási folyamat első lépésének tekinthető. Habár szűkítést jelentenek, teljes mértékű megvalósításuk még mindig jelentősen meghaladja a reálisan kalkulálható, a fenntartási típusú fejlesztési feladatokon felüli fejlesztési lehetőségeket. Ezért elkerülhetetlen volt a bennük felvázolt fejlesztési lehetőségek és szükségletek az olimpia szempontjából történő még egy lépésben történő átgondolása. Körül kellett tehát határolni, hogy a térbeli és a tematikus programokban felsorolt fejlesztések közül melyek kerülnek előtérbe, és melyek halasztódhatnak későbbi megvalósításra.”
2
Ennek megfelelően javasoljuk a Podmaniczky Program továbbfejlesztését. Ennek keretében az olimpia
létesítményei tematikus programként jelenjenek meg a Podmaniczky Programban, a prioritások között pedig szerepeljen a 8. OLIMPIA PRIORITÁS is. Egy Budapesten megrendezendő olimpia előkészítésének ideje (jelentkezés, kandidálás, tervezés és kivitelezés) maximum 9 év, ami egészében kritikus időtávnak tekinthető. Az egyes tevékenységeket illetően pedig kritikusnak tekintjük az olimpia megrendezéséhez szükséges létesítményekhez igényelt új területek megszerzését, illetve a szükséges területek biztosítását. Addig ugyanis, amíg a tervezés és kivitelezés pályáztatható, illetve a szükséges kapacitás biztosítható, a szükséges területek közül valamely lényeges elem biztosításának csúszása (pl. közlekedés fejlesztés) az olimpia sikeres megvalósítását veszélyezteti.
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
NOB döntés a jelölt városokról Döntés a rendező városról Pályázati szándék, előkészítés, benyújtás Jogszabály-előkészítés a felgyorsítandó fejlesztésekről Olimpia-törvény, költségvetési törvény, ütemterv, Master Plan Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése Sportlétesítmények rekonstrukciója Olimpiai és kapcsolódó létesítmények fejlesztése „Próbaüzem” kiegészítő fejlesztések
Fontosabb tevékenységek és határidők egy 2016-ra, illetve 2020-ra tervezett olimpia esetén
KORMÁNYZATI NEGYED A kormányzati negyed – mint prioritás – nem szerepel a Podmaniczky Programban, már csupán azért sem, mert az új Kormányzati negyed gondolatát megelőzően 2005. júniusában készült el, melyet jóváhagytak. Ugyanakkor nem igazán található olyan tematikus program sem a Podmaniczky Programban, amelyhez közvetlenül kapcsolható lenne. Az új Kormányzati negyed kialakításával kapcsolatos elképzelések (pályázat kiírása, a negyed megvalósításának tervezett időpontja, a negyed elhelyezése, illetve elhelyezkedése a városban) alapján ugyanakkor célszerű megfontolni az alábbiakat:
már a pályázatnak tartalmaznia kellene a Kormányzati Negyed szabályozási és beépítési tervét, hasonlóan az olyan nagyprojektekhez, mint a MOM park, a Millenáris Park vagy a Millenniumi Városközpont;
figyelembe kell venni, hogy az új Kormányzati Negyed mérete, jelentősége városszerkezet formáló hatású, továbbá azt, hogy egy olyan zárt irodapark megvalósítását tervezik, amelyik végeredményben elkülönül a város lakóterületeitől, hiszen az elképzelés szerint egy éjszakára kiürülő irodaparkról van szó. Ezért célszerű vizsgálni a viszonylag jelentős tömegű, jelenleg kormányzati célokat szolgáló és funkciót váltó irodaépület
3
hatását a környezetre és a tágan értelmezett Belvárosra, és viszont, a Kormányzati Negyed, mint irodapark hatását a szűken és tágan értelmezett környezetre;
célszerű megvizsgálni egy új konferencia központ telepítésével járó szinergikus kölcsönhatás lehetőségét és a városszerkezetre gyakorolt hatását is.
A Kormány által megcélzott 2008-as határidőre és a várhatóan hiányos „tervellátottságra” felvethető, hogy a Főpolgármesteri Hivatal foglaljon előzetesen állást az általa javasolt és rangsorolt helyszínekre.
Különösen fontos a kormányzat, az érintett kerületi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat szoros együttműködése, hiszen más és más prioritások vezetik a Kormányzati Negyed használóit, fejlesztőit és a várost, a kerületi és a fővárosi önkormányzatot.
Az előzőek – összességükben – felvetik a Kormányzati Negyed városfejlesztési tanulmány kidolgozásának lehetőségét. Mértékadó szakértők szerint a Kormányzati negyed előkészítésére (pályázat lebonyolítása, tervezés) minimálisan 1 év szükséges. Ezért a további rendelkezésre álló idő (1,5 év?) kritikus a kivitelezés számára.
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
4
Pályázat kiírása Pályázat kidolgozása, értékelés Kivitelezés
Fontosabb tevékenységek és határidők egy 2008-ra tervezett kormányzati negyed esetén
KONFERENCIA KÖZPONTOK A Podmaniczky Programban az 1. DINAMIKUS GAZDASÁG PRIORITÁS keretében szerepel a város turisztikai befogadó képességének javítása, hangsúlyozva, hogy „a főváros turisztikai potenciáljának növelése érdekében jelentős beruházásokat lehet végrehajtani, de ez nagyrészt a magánszféra feladata. A Fővárosi Önkormányzat már abban az esetben is jelentősen javíthatja a turisztikai ágazat bevételi szaldóját, erősíteni kell a város- és régiómarketing tevékenységét, … marketingnek szerves része a városon belüli tájékoztató rendszerek hatékonyságának növelése”. Egy jelentős méretű, legalább 5000 fő egyidejű befogadására alkalmas és nem a Ferihegyi repülőtér közvetlen környezetében fekvő hagyományos konferencia központ3 ma már elképzelhetetlen a Podmaniczky Programban szereplő, 1.2 Repülőtér elérhetőségének javítása programelem nélkül. A Podmaniczky Program Magprogramjának részeként alapvető infrastrukturális elem Budapest nemzetközi repülőtere kötöttpályás kapcsolatának kiépítése. A Program szerint „a Ferihegyi gyorsvasút első lépésben a MÁV hálózatában, hosszabb távon pedig a 3-as metró meghosszabbításaként (az eltérő funkció miatt a vasút fenntartása mellett) kell, hogy működjön. (A vasúti beruházás finanszírozása alapvetően állami feladat, de preferenciájában kormányzati szinten hátrább sorolódik, ha a Fővárosi Önkormányzat nem áll megvalósítható megoldásokkal a projekt mögött”. A Magprogram középtávon a MÁV által kiépítendő vasúti kapcsolatot szorgalmazza.) Fentiek alapján egy (esetleg több) jelentős mérető konferencia központ illeszthető, illetve illeszkedik a Podmaniczky Programba. Szakértők szerint egy olyan nemzetközi szempontból jelentős konferencia központ, amely észrevehetően javítana a hazai konferencia-
turizmus statisztikáján, közvetlen gyorsvasúti, esetleg metró kapcsolatot feltételez a Ferihegyi repülőtérre. Jelenleg azonban nem állnak rendelkezésre ismeretek arra vonatkozóan, hogy a kifejezetten konferencia központ megépítését célzó fejlesztéseknél mikorra várható a gyorsvasúti és/vagy metró kapcsolat a Ferihegyi repülőtérre.
5
3
A hotelek hatékony működtetése, jobb kihasználása érdekében épített konferencia központ eltérő működési modellt követ
A NAGYPROJEKTEK FONTOSABB PARAMÉTEREI
OLIMPIA A PriceWaterHouse Coopers tanulmány szerint az olimpia teljes területi igénye (sporthelyszínek, olimpiai falu, média falu) minimálisan 400-500 ha körül mozog. A versenyekhez szükséges létesítmények területe 100110 ha. Az olimpiai falu minimálisan 40-50 ha, a médiafalu 35-70 ha területet igényelhet. Budapest közigazgatási határán belül ekkora területet egy tömbben természetesen csak nagy áldozatok árán jelölhető ki. A sportesemények – az eddigi gyakorlat szerint – különböző helyszíneken bonyolódnak, ám az olimpiai falut és a média falut egy-egy tömbben célszerű elhelyezni, egyetértve azzal, hogy fontos „hogy a helyszínek olyan területekre kerüljenek, ahol a város/ország vonzerői jól megmutathatók”. A PriceWaterHouse Coopers tanulmány 42 potenciális helyszínt vizsgált meg, melyből a továbbtervezés számára 28 helyszínből három különböző koncepció szerint „olimpiai szerkezetet” képezett, kielégítve azt a követelményt, miszerint „az olimpiai faluból a sportolók a versenyhelyszíneket egyedi közlekedéssel, külön olimpiai sávon, lehetőleg 1 órán belül meg tudják közelíteni, a nagyközönség pedig minél nagyobb arányban a tömegközlekedést tudja használni a versenyhelyszínekre”. A tanulmány készítői az alábbi, új létesítményeket jelölték meg a főváros területén az olimpiához kapcsolódóan (áttekintés): Létesítmény neve
Lehetséges helyszín
Főstadion Fedett csarnok Fedett csarnok Úszó központ fedett Fedett csarnok – 1. Fedett csarnok – 2. Fedett csarnok – 1. Fedett csarnok -2. Lövészeti központ Fedett csarnok Fedett csarnok Fedett csarnok Baseball és softball központ Triatlon pálya Tenisz központ Úszó központ Vadvízi evezőspálya Olimpiai falu Média falu Média központok (IBC, MPC)
Újjáépített Puskás Ferenc Stadion Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Intézményei területén Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi Hungexpo terület, Fehér út környéke Hungexpo terület, Fehér út környéke Hungexpo terület, Fehér út környéke Óbudai gázgyár területe Milleniumi városrész, IX.Soroksári út Kvassay zsilip, VITUKI környék Lóversenypálya, XIV. Albertirsai út - Kerepesi út Városliget Hajógyári-sziget Csepel-szigetcsúcs Csepel-szigetcsúcs Józsefvárosi pu. Ganz-Mávag terület Józsefvárosi rehab. ter. és pályaudvar része Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi
út déli oldala) út déli oldala) út déli oldala) út déli oldala)
út déli oldala)
6
A tanulmány figyelemre méltó változata az „utolsó szűrőn fennmaradt három változat közül” a nyugat-kelet tengelyre szervezett „Városmegújítás olimpiája”, ami illeszkedik a city kevésbé ismert keleti irányú bővüléséhez (Rákóczi út). Előfeltevésünk ezzel összefüggésben az, miszerint az olimpiának is otthont adó létesítmények – sport és szállás - közötti kapcsolatot a korábbi várostengelyre építve – megfelelő strukturális beavatkozások esetén – kedvező szinergikus hatás érhető el a városfejlődés folyamatában, melyhez az olimpia (is) fontos generáló tényezőként járulhat hozzá. Ez a változat a hangsúlyt a város-rehabilitációra helyezi az olimpiának a városszerkezetbe integrálásával. A most kiemelt változat a városba integrált olimpia, ahol a rendezvények a város belső területein zajlanak több helyszínen és Budapest nevezetességei szinte az olimpia részévé vállnak. A tanulmány készítői szerint alapkérdés, hogy a térbeli és fizikai adottságok mellett Budapest (illetve az ország) rendelkezik-e a megvalósításhoz szükséges forrás- és időháttérrel, mely utóbbi azt jelenti, hogy egy esetleges olimpiai pályázat megnyerése esetén és a 2002-ben feltételezett gyakorlat szerint 7 év áll rendelkezésre a szükséges „olimpiai” fejlesztések megvalósításához. Napjainkban is elfogadható az a megállapítás, hogy egy olimpia megrendezéséhez szükség van az előkészítés és a döntési folyamat gyorsítására, és különösen az elkövetkező években a költségvetés helyzetét figyelembe véve a szükséges források biztosítására. A tanulmány rámutat, hogy amennyiben egy olimpiai törvénnyel biztosítható az olimpia prioritása, együttműködnek a szereplők és – esetünkben külön ki kell emelnünk azt, hogy - zavartalan a szükséges területek megszerzése az igényelt határidőre, akkor megítélésünk szerint az infrastrukturális fejlesztések kockázata egy 2016-os olimpia megrendezését célul kitűzve elfogadhatónak tűnik. A Budapesten megrendezendő olimpia helyszíneinek kijelölése természetesen nem nélkülözheti azt a komplex döntés-előkészítési metódust, ami elvárható egy ilyen nagy jelentőségű és költségű fejlesztés esetén, különös tekintettel arra, hogy Budapest és az ország infrastrukturális állapota ma még nem alkalmas az olimpiai rendezvények fogadására. Ahhoz pedig, hogy egy elfogadott olimpiai pályázat esetén az olimpia sikeresen megrendezhető legyen, a szükséges fejlesztések tervezését már a pályázat beadásakor el kell kezdeni. A tanulmány szerint „Budapest esetén azonban több évre előretekintő építési Master Plan tervben kell meghatározni az egyes fejlesztések sorrendiségét, egymástól való függőségét úgy, hogy például a városi forgalom elvárt színvonalú fenntarthatósága biztosítható legyen. E Master Plan tervbe kell integrálni az építések időigényének és előkészítettségének szempontjait”. A jelenlegi tervezési rendszer elemei között az un. „Master Plan” nem szerepel (melyet természetesen egyeztetni kell a városfejlesztési koncepcióval és a településszerkezeti tervvel is). Ezzel együtt célszerű – olimpiai pályázat benyújtására irányuló döntés esetén - Program megvalósításáért és monitoringjáért felelős, a Főpolgármesteri hivatal keretei között létrehozandó intézményi egység (Fővárosi Biztos) tevékenységi körébe iktatni a közreműködést a helyszínek terveit is integráló Master Plan kidolgozásában és monitoringjában.
7
KORMÁNYZATI NEGYED 2005-ben elkészült „A minisztériumok integrált elhelyezése (Javaslat egy új kormányzati negyed felállítására)” című dokumentum4 a Magyar Tudományos Akadémia „Magyarország 2015” programja keretében létrehozott Intézményi Reform Munkacsoport számára, „a központi kormányzat, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja” témacsoporthoz. A tanulmány szerzője „az egységes minisztériumi elhelyezés híveként próbálja felvázolni az integrált forma előnyeit, illetőleg bemutat egy lehetséges megoldást egy új kormányzati negyed létrehozására”. A javaslat lényege az ipari parkokhoz hasonló – a megjelenését tekintve pedig inkább a lakóparkhoz hasonlítható - megoldás: egy földrajzilag jól körülhatárolható, és valóban parkszerű terület, melyen az infrastrukturális lehetőségek egységesen adottak. A szerző szerint ennek a területnek megfelelően integrálódnia kell a magyar társadalmi és gazdasági környezetbe, tehát az új kormányzati negyed nem lehet a főváros urbánus területeitől elszigetelt. A szerző egy budapesti helyszínben gondolkodik. „A kormányzati negyed legelőször is egy gondosan előkészített szabad terület, ahová az egyes ágazati szereplők folyamatosan költözhetnek be.” A minisztériumok integrált elhelyezése kapcsán is azonnal felvetődik a kérdés: hol és milyen helyszínt válasszunk? A szerző véleménye szerint az új kormányzati negyed helyszíne vagy a Budapest I. kerületében fekvő Déli Pályaudvar területe a hozzá tartozó ipari létesítményekkel és vasútpályával vagy a főváros VI. kerületben lévő Nyugati Pályaudvar egy részének területe. A szükséges terület 10-15 hektár. A szerző álláspontja szerint az említett területek alkalmasak az integrált minisztériumi elhelyezés céljaira:
Mindkét terület a belvárosban található, jó infrastruktúrával rendelkezik, ugyanakkor közel esnek jelentős közlekedési csomópontokhoz (Déli pályaudvar: M1-M7 bevezető szakasz - Nyugati pályaudvar: M3), és ezek a helyszínek tömegközlekedéssel már ma is jól megközelíthetők (metróvonalak, villamosvonalak).
Mindkét terület közelében működnek központi közigazgatási szervek (Déli pályaudvar: PSZÁF, MeH MTH, MeH OTH, MeH EKK, Köztársasági Elnöki Hivatal – Nyugati pályaudvar: a Kossuth téri minisztériumok közelsége);
Mindkét helyszín közel esik a főváros 1-1 üzleti alközpontjához (Déli pályaudvar: Moszkva tér, Mammut Üzletközpont, Krisztina Plaza, MOM Park - Nyugati pályaudvar: Nyugati tér, Nagykörút, Westend City Center);
Mindkét helyszínen megfelelőek az infrastrukturális adottságok, és a közelben már ma is számos és megfelelő szintű szolgáltatás érhető el (éttermek, szállodák, bankok);
Mindkét terület beépítése lehetőséget biztosítana a környék városiasodására, az ott élők számára egy kultúráltabb városi környezet megteremtésére és az ipari célú, környezetszennyező barnamezős területek belvárosból történő kiszorítására.
Ezeket a helyszíneket a lakosság talán könnyebben el tudná fogadni a kormányzati negyed céljaira, mert gazdasági és kulturális szempontból hamarabb élő szöveteivé válnának a fővárosnak, mint esetleg a Budapesttől távolabb eső területek. 4
Dr. Sántha György, Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási Államtitkári Hivatal, Budapest, 2005. október 17.
8
A szerző kulturális és történelmi szempontból a Déli Pályaudvar környékét (a Budai Vár közelsége) inkább alkalmasabb befogadó közegnek találja, mint a VI. kerületet.) Szerepel még a kormányzati negyed „listáján” a Rákosrendezői és a Kelenföldi-pályaudvar környéke, valamint Észak-Csepel és Lágymányos is. A lista „futottak még” helyére került elemei közül ki kell emelni a Rákosrendező lehetőségét. Itt ugyanis – a Ferihegyi gyorsvasút majdani megállójában – a kormányzati negyed mellett telepített konferencia központtal és szállodákkal enyhíteni lehet a kormányzati negyed, mint irodapark funkcionális egyhangúságát. A kis-földalatti továbbvezetésével pedig közvetlen metrókapcsolat alakítható ki a Belvárossal. A heterogén funkcionalitás lehetővé tenné a hatékony PPP finanszírozás lehetőségét is. Az új kormányzati negyed mellett a Kossuth tér környéke a jövőben továbbra is kvázi kormányzati negyedként funkcionálhatna. A szerző vázol még egy olyan változatot is, amelynél az alárendelt szervek a minisztériumokkal együtt nyernének egységes elhelyezést. Véleménye szerint a költségektől függetlenül fenn kell tartani egy későbbi II. ütem lehetőségét, amikor az ágazati feladatkörök és az intézményi keretek racionalizálást követően – tehát a szükséges reformok után – esetleg megvalósulhat az alárendelt szervek integrált vagy egyéb módon egységes elhelyezése is. Ismereteink szerint egyelőre nincs még végleges megállapodás arról, hogy milyen helyszínen tervezik felépíttetni az új kormányzati negyedet. A kormány tervei szerint az új kormányzati negyedet magánbefektetők építik, az állam pedig nem vásárol területet annak létrehozásához, hanem valamilyen konstrukcióban bérleti díjat fog fizetni. A kormányzati döntéshozók a lehetséges helyszínek közül a legmegfelelőbbet – valószínűleg versenyeztetésen – fogják kiválasztani a „közlekedési és egyéb szempontokat” figyelembe véve. Hamarosan megkezdődik az eladásra szánt állami ingatlanok értékbecslése. A cégek várhatóan 2007 végéig fejezik be munkájukat. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság még az idén kiírja a kormányzati negyed megvalósítására vonatkozó nyílt pályázatot. Ha az értékesítés a terveknek megfelelően alakul, akkor az állami intézmények 2008 végére beköltözhetnek az új kormányzati negyedbe. A végleges döntést megelőzően célszerű lehet annak vizsgálata, hogy a potenciális helyszín (helyszínek) illeszkednek-e a fővárosi szabályozási tervek közé, különös tekintettel arra, hogy az esetleg hiányos tervellátottság ne legyen akadálya a projekt megvalósításának. Egyes elgondolások szerint ugyanis a kormányzati negyed egyes épületeit már 2008-ban használatba kívánják venni, habár van olyan vélemény, hogy az így rendelkezésre álló idő nem elegendő a cca. 200 ezer négyzetméteres épületegyüttes kivitelezésére. A kormányzati negyed helykiválasztási szempontjai ma még nem ismeretesek. Feltehető azonban, hogy szerepelnek ezek között olyanok, mint a jó parkolási lehetőség, a jó tömegközlekedés, különösen a metró, és szintén fontos, hogy a helyszín közel vagy jól elérhetően helyezkedjen el a Parlamenthez. Van olyan vélemény ugyanakkor, hogy Déli lefedése irreális többletköltséget jelentene. A Nyugati Pályaudvarnál lévő terület nagy előnye, hogy közel van a Kossuth térhez, a Parlamenthez, valamint a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületéhez, ahova a tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal költözik majd. A minisztériumok most mintegy 160 ezer négyzetmétert foglalnak el és van olyan vélemény, hogy az államapparátus számára akár 110 ezer négyzetméternyi terület is elegendő lenne. A minisztériumok által jelenleg elfoglalt belvárosi épületekre egyes vélemények szerint lenne bőven kereslet, hiszen „kiéhezett a piac”.
9
A patinás épületekben formálódó luxuslakások már a tervezőasztalról elkelnek. Ugyanakkor – mint ismeretes – a Belvárosban általános a parkolóhely-hiány, ami az irodaház-, a szálloda-, de a lakóházfejlesztést is alaposan megdrágítja. Az ingatlanfejlesztők attól tartamnak, hogy a kormány egyszerre akar eladni több épületet, mintegy megfullasztva a kínálatot és csökkentve a remélt bevételt, ezért a kérdés kezelése külön figyelmet és intézkedéseket igényel.
KONFERENCIA-KÖZPONTOK A „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – összegzés” című dokumentáció (2005-2013, MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, 2005. Január) helyzetelemzése rámutat, hogy a jelenlegi közúthálózat korszerűtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötő utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi fejlődését. A vasúti hálózat ellátottsági mutatója – különösen Budapesten belül - jóval meghaladja az európai átlagot, de a műszaki állapot miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van. A Ferihegyi repülőtér infrastrukturális hiányosságai (pl. kötöttpályás gyors városi összeköttetés) gátolják, hogy Budapest nemzetközi gazdasági központtá váljon. Budapest csak mérsékelten turistabarát: nincs központi fekvésű látogatóközpont. A hivatásturizmus különböző formái: kongresszusi-, üzleti-, és a kiállítási turizmus kiemelt jelentőséggel bírnak a fejlett országok turisztikai kínálatában és keresletében. A kongresszusi vendégek például akár 6-8-szor többet költenek, mint egy átlag turista. Statisztikai elemzések arra utalnak, hogy a fővárosban továbbra is hiányzik egy a jelenleginél nagyobb, mintegy ötezer fő egyidejű befogadására alkalmas konferenciaközpont. Pedig jó üzlet a kongresszusi központ, pontosabban a „multifunkcionális” központépítés. Figyelembe véve a kongresszusok szerteágazó igényeit (különféle nagyságú és berendezésű üléstermek, kiállítási terület, étkezési lehetőség, regisztrációs terület stb.) szárnyal a tervezők és az építők fantáziája. Olyan városok és országok iratkoznak fel a kínálati listára, amelyekről nem sokat lehetett korábban hallani a konferencia turizmusban. A nemzeti szintű (turisztikai) termékfejlesztés harmadik számú prioritása a hivatásturizmuson belül a kongresszusi turizmus, amely a nagy létszámú, nemzetközi rendezvényeket foglalja magában. A kongresszusi turizmus esetében cél Magyarország, mint konferencia turisztikai célterület vonzerejének növelése, az itt tartott nemzetközi rendezvények számának emelése, hogy hazánk az egyre erősödő versenytársak mellett is javítani tudja helyét a nemzetközi kongresszusi piacon. Ennek érdekében: Budapestet alkalmassá kell tenni több ezer fős rendezvények fogadására; a nemzetközi kongresszusok megnyerésére szervezett, államilag támogatott lobbi tevékenységet kell folytatni (és természetesen a fővárosi és vidéki kongresszusi helyszíneket – több helyszínt egyszerre – eredményesen kell értékesíteni a nemzetközi piacon). A jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a Ferihegyi repülőtér turistabarát infrastruktúra-fejlesztése (elsősorban a gyors, kötött pályás városi kapcsolat kialakítása), hiszen a nemzetközi ülések vezető közlekedési eszköze a repülőgép. És – egyebek mellett - látogatóközpont kialakítása a fővárosban. „Budapesttel, mint Magyarország legfontosabb nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakciójával kapcsolatban a legfontosabb cél a versenyképesség további növelése. „Ehhez szükséges elérni, hogy – jelentőségéhez mérten – a főváros fejlesztési és működtetési tervei és feladatai között a turizmus prioritásként szerepeljen. El kell érni, hogy a turizmus a városfejlesztésben vezető pozíciót töltsön be.”
10
Ismereteink szerint a Millenniumi Városközpont, amely megközelíthető gépkocsival a Soroksári út felől, valamint tömegközlekedési eszközökkel, így a HÉV-vel vagy a villamos- és buszkapcsolatok igénybevételével, telkeinek délre eső csoportján épül meg a Millenniumi Városközpont Főépülete, amelyben egy több, mint 5.000 fő egyidejű befogadására alkalmas nagyteremmel rendelkező konferencia központ, egy kaszinó és egy gyógy- és rekreációs célokat szolgáló fürdő kap majd helyet. A Főépülettel szomszédos déli saroktelken épül majd fel a Multifunkcionális Kiállítási Épület, míg az északra eső szomszédos telken 2 nemzetközi szálloda kerül majd kialakításra. A terület előkészítése megtörtént, elkészültek a tervek is. Jelentős fejlesztést készítenek elő a Hajógyári-szigeten is. A kerületi szabályozási terv lehetővé teszi 320.000 négyzetméter területű építmény, köztük különböző típusú szállodák, konferenciaközpont és kaszinó kialakítását a Hajógyári-szigeten. A szabályozási terv 3500 fő befogadására alkalmas konferencia központot irányoz elő. A Hajógyári-szigeten egy olyan konferencia központ típus valósulhat meg, mely az idegenforgalmi fejlesztést szolgáló hotelek jelenlétére alapozódik, minél komplexebb helyi ellátással, szemben a városban szétszórtan elhelyezkedő szállodákban elhelyezett látogatókra alapozott konferencia központ típussal. 11
POTENCIÁLIS VÁROSI TERÜLETEK FELTÁRÁSA, A LOKÁLIS ÉS VÁROSSZERKEZETI ADOTTSÁGOK ÉRTÉKELÉSE Az egyes nagyprojektek budapesti helyszínére alkalmasnak tekintett, javasolt helyszínek listáját a következő táblázat, tömbhatáros, illetve tömbhatárhoz illeszkedő lehatárolását pedig A VÁROS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, A VÁROSSZERKEZETET FORMÁLÓ HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA c. fejezet mutatja be. A lista a későbbiekben bővülhet, különös tekintettel arra, hogy a Főváros számára optimális helyszínek kiválasztása, a helyszínek végleges kijelölése a végleges komplex értékelési folyamat keretében javasolt. Az olimpiával kapcsolatban figyelembe vett helyszínek a tanulmány alapján: Azon. 101, 102 103 104 105 106 107 108
Létesítmény neve Olimpiai falu Úszó központ Média falu Olimpiai falu Fedett csarnok Fedett csarnok Lövészeti központ Fedett csarnok Fedett csarnok Fedett csarnok
109
Média falu
110
Média falu Fedett csarnok Fedett csarnok Fedett csarnok Lövészeti központ Fedett csarnok Fedett csarnok Fedett csarnok Úszó központ fedett Fedett csarnok Fedett csarnok Úszó központ fedett
111
112
113
Létesítmény kódja
változatban szerepel
OF
I.
SP14 MF OF ID1 ID7 SP13 ID9 ID3 ID7
I., II. II. II.
MF
I.
MF ID1 ID8 ID3 SP13 ID9 ID4 ID7 SP15 ID2 ID8 SP15
III. I., III. I., III. II. I. I., III. III. III. III.
MK
II.
Lehetséges helyszín Csepel-szigetcsúcs Csepel-szigetcsúcs Józsefvárosi rehab. ter. és pályaudvar része Józsefvárosi pu. Ganz-Mávag terület
II.
Hungexpo terület, Fehér út környéke
II.
Kvassay zsilip, VITUKI környék
I.
Kvassay-zsilip térsége, VITUKI környék
II.
114
Média központok (IBC, MPC)
115
Főstadion Fedett csarnok Úszó központ
OD1 ID10 SP14
I., II. I., II., III. III.
116
Fedett csarnok
I., II.
117
Baseball és softball központ
118
Média központok (IBC, MPC) Főstadion Fedett csarnok Fedett csarnok Lövészeti központ
ID5B SP4A, SP4B, SP4C MK OD1 ID2 ID3 SP13
I., II., III.
III.
Kvassay-zsilip térsége, VITUKI környék, Mocsáros-dűlő Mocsáros-dűlő Óbuda volt gázgyári területe
Budakalász - 11 sz. főút és Duna közötti térség - déli területek
Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Újjáépített Puskás Ferenc Stadion Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Intézményei területén Kerepesi út déli oldala Millenniumi városrész, IX. Soroksári út Lóversenypálya, XIV. Albertirsai út - Kerepesi út Új stadion az M3-M0 - Rákospalotai határút Szilas patak által határolt területen M3-M0 - Rákospalotai határút - Szilas patak által határolt terület
12
Azon.
Létesítmény neve
119
Olimpiai falu
121
Fedett csarnok
120 122
Fedett csarnok Gyeplabda stadion Úszó központ fedett Tenisz központ
Létesítmény kódja OF
változatban szerepel III.
ID2
I.
ID4 SP2B SP15 SP16
I. I., II., III.
Lehetséges helyszín Káposztásmegyer IV. Egyetemi Sporttelep, Kopaszi-gát, Nádor kert környéke Egyetemi Sporttelep, Kopaszi-gát környéke Egyetemi Sporttelep, Kopaszi-gát, Nádor-kert Hajógyári-sziget
Az olimpiával kapcsolatban önállóan figyelembe nem vett, de a tanulmányban szereplő helyszínek: Létesítmény kódja
változatban szerepel
Strandröplabda stadion
SP1A, SP1B
I.
Vadvízi evezőspálya Triatlon pálya Kajak-kenu és evezős pálya Országúti kerékpár pálya Vadvízi evezőspálya Kajak-kenu és evezős pálya
SP5 SP17 SP6 SP8 SP5 SP6
I., III. I., III. III. I., II., III. II. I., II.
Gyeplabda stadion
SP2A
I.
Strandröplabda stadion Strandröplabda stadion Öttusa központ Kerékpárpálya Gyeplabda stadion Labdarúgó stadion Fedett csarnok Gyeplabda stadion Triatlon pálya
SP1A, SP1A, SP11 SP9 SP2A, OD2 ID6 SP2A, SP17
Létesítmény neve
SP1B SP1B
SP2B
SP2B
III. II. I., II., III. I., II., III. II. III. I., II., III. III. II.
Lehetséges helyszín Budakalász - 11 sz. főút és Duna közötti térség - déli területek Budakalászi tavak környéke Budakalászi tavak környéke Budakalászi tavak környéke Budapest utcái Csepel-szigetcsúcs Csepel-szigetcsúcs, Soroksári Dunaág Egyetemi Sporttelep, Kopaszi-gát környéke, Budafoki úti pálya Fáy utcai stadion FTC stadion Margitsziget Millenáris kerékpárpálya felújítva MTK+BKV stadionok Puskás Ferenc Stadion - felújítva 30.000 főre Új Budapest Aréna UTE stadion Városliget
Kormányzati negyed: Azon. 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312
Lehetséges helyszín Nyugati pályaudvar térsége (Ferdinánd hídtól északra) Podmaniczky utca nyugati oldala (a körút és a Dózsa György út között) Rákosrendező térsége Kopaszi-gát térsége / Lágymányos Déli pályaudvar térsége Millenniumi Városközpont Újpest Városközpont Észak-Csepel (Fadesa / Galvani úti híd déli oldala) Észak-Csepel (Szabadkikötő) Angyalföld / Váci út környéke Józsefvárosi pályaudvar térsége Nagyvásártelep
13
Konferencia-központok: Azon. 401 402 403 404 405
Lehetséges helyszín Millenniumi Városközpont Hajógyári-sziget Rákos-rendező térsége Budapest Vásárközpont (HUNGEXPO) Etele tér környezete
A lista és a bemutatott helyszínek (A VÁROS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, A VÁROSSZERKEZETET FORMÁLÓ HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA c. fejezet) alapján megállapíthatjuk, hogy a Főváros egésze olyan adottságú területi kínálattal rendelkezik, hogy a Főváros képes a szóban forgó nagyprojektek befogadására - megfelelő előkészítés után. A nagyprojektek erősítik azt az általános tendenciát, miszerint a város gazdasági struktúrája az elmúlt évtizedekben a szolgáltató szektor irányába tolódott el, a hangsúly áthelyeződött az idegenforgalomra, a kereskedelemre, a kulturális szolgáltatásokra, amivel párhuzamosan továbbra is fontos szerepet játszik a központi irányítás. Mindezek együttesen alakítják a városszerkezetet, módosítva annak adottságait. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nagyprojektek hozzájárulhatnak a városi térszerkezet javításához,
amennyiben járulékos hatásként támogatják a belső városrészek komplex rehabilitációját,
hozzájárulnak az átmeneti zóna területi tartalékainak feltárásához,
nem fokozzák a Belváros és a Duna-parti zóna terhelését,
különösen elősegítik – mint projektek – a városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztését,
és esetleg hozzájárulnak a külső városrészek fejlesztéséhez is
Fontos szempont, hogy a nagyprojektek ne növeljék a Belváros forgalmi és parkolási problémáit, és inkább segítsék elő a közösségi közlekedés általános színvonalának fejlesztését, különös tekintettel a városon belüli MÁV vonalak (elő)városi hasznosítására. Miközben Budapesten a rendelkezésre álló területi adottságok megfelelőek, azaz nagyprojektekhez igényelt városi terület rendelkezésre áll, ezt a városi kínálatot rendkívül jelentősen leértékeli a közlekedési infrastruktúra hiánya. Az olimpia esetében emlékeztetünk a budapesti (és országos infrastruktúra) nem megfelelő voltára (elsősorban közlekedés). Van olyan vélemény, hogy az olimpián naponta akár 2-2,5 millió embert kell „mozgatni” az országban, amire a közlekedési infrastruktúra jelenlegi állapotában alkalmatlan, továbbá akár 1,2 millió szállodai férőhelyet is építeni kell, ám elképzelhető, hogy ezek jó része később hasznosíthatatlan lesz. A kormányzati negyedet illetően vannak olyan változatok, melyeknél teljesül az a feltétel, hogy legyen közvetlen metró kapcsolat, azonban az egyetlen tervezett, nemzetközi viszonylatban is jelentős konferencia központ közvetlen gyorsvasúti (metró) kapcsolatára a Ferihegyi repülőtérrel ma még nem ismeretesek elgondolások a Rákosrendező kivételével. Összességében a város területi adottságai lehetővé teszik a nagyprojektek elhelyezését, sőt lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Főváros preferenciái is érvényesüljenek. Kérdéses azonban, hogy mennyiben reális egyes területek megszerzése, akárcsak egy olimpia időszakára. A tanulmány 2002-ben cca. 40 milliárd forintot irányzott elő az olimpiához szükséges területek biztosítására. A források feltárása további információk beszerzését igényli.
14
TÉRSÉGALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE, A SZÜKSÉGES PÓTLÓLAGOS VÁROSI FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI HATÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK FELTÁRÁSA
A térségalkalmassági vizsgálatok célja a fejlesztési célok és a korlátozó feltételek (területi, környezeti, anyagi és időbeni) közötti összhang megkeresése, az optimális megoldás kialakítása. Ennek megfelelően az olimpia megrendezésével összefüggésben a PriceWaterHouse Coopers tanulmány készítői az olimpia nézőpontjából igen szerteágazó és szakmailag megalapozott vizsgálatokat végeztek 2002-ben, melyet – ismereteink szerint – jelenleg aktualizálnak. A NOB előírásai szerint olimpiát város, és nem ország rendez. A tanulmányban összegezett alkalmassági vizsgálataik középpontjában ezért az állt, hogy elhelyezhető-e Budapesten és annak 50 km-es körzetében a az olimpia versenyeknek otthont adó létesítmények túlnyomó többsége. A tanulmány leszögezi, hogy az olimpia elhelyezéséhez Budapest adottságai megvannak. Ugyanakkor ahhoz, hogy Budapest (és Magyarország) olimpiát rendezhessen, az alábbiakra van szükség:
A sportlétesítmény hiány pótlására egy központi stadion, négy labdarúgó stadion, tizenegy fedett csarnok és tizenhat speciális sportlétesítmény létesítése szükséges az olimpiai és a média falu mellett.
Az infrastrukturális hiány áthidalására az autópálya és a gyorsforgalmi út építése mellett 25 km metró illetve gyorsvasút, 61 km városi főút és 3 közúti híd építése szükséges.
Lényeges elem, hogy az olimpia megrendezéséhez szükséges költségek cca. 70%-át olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek a tervek szerint az olimpia nélkül is megvalósulnának. A költségek további 20%-a olyan költség, amely egy 2012-es olimpia esetén későbbre tervezett, de előre hozott közlekedésfejlesztés költségei. Nyilvánvaló, hogy a tanulmány aktualizálása módosíthatja a fejlesztés elemeit, illetve a fejlesztés által igényelt költségeket. Az alábbi táblázat célja, hogy kiindulási támpontokkal szolgáljon a Főváros számára az olimpia lehetséges helyszínváltozatainak rangsorolásához:
Összhang a városfejlesztési célokkal
A város bemutatási lehetősége
Rehabilitációs hatás
A területek megszerzésének kockázata
Duna menti olimpia
Mérsékelt
Kiváló
Mérsékelt
Mérsékelt
A városmegújítás olimpiája
Kedvező
Kedvező
Kiváló
Kínálati helyzettel mérsékelhető
Északi olimpiai park
Mérsékelt
Mérsékelt
Mérsékelt
Mérsékelt
A városba integrált olimpia megvalósíthatóságának kockázatát csökkenthetjük (figyelembe véve az olimpiához szükséges terület megszerzését), ha további, a kelet-nyugati tengelyhez kapcsolható terület figyelembe vételét javasoljuk az olimpia helyszínére a Fehér út nyugati és keleti oldalán. Ezzel erőteljesebben hangsúlyoznánk az olimpia kelet-nyugati tengelyét, szoros kapcsolatát a tágan értelmezett Belvárossal. A terület meghaladja a 80 ha-
15
t, ennélfogva alkalmas lehet az olimpiai falu és/vagy a média falu elhelyezésére. Ez utóbbiak elhelyezésekor a terület közlekedési kapcsolatai felülvizsgálandók, azzal, hogy a további olimpiai és média falu változatoknál tervezett fejlesztésekre ennél a változatnál kerül sor. Ennek megfelelően a további értékelésre és tervezésre
elsődlegesen javasolt változat a Főváros nyugat-kelet tengelyére (Kerepesi út – Rákóczi út) szervezett
városmegújítás
olimpiája,
amely
célszerűen
kiegészülhet
a
város
további,
sporteseményekre alkalmas helyszíneivel. A Kormányzati negyed projekt sajátossága, hogy nem készült olyan városfejlesztési, megvalósíthatósági hatástanulmány, amelynek alapján az esetleg szükséges pótlólagos fejlesztési igények feltárhatók lennének. Az alábbi táblázat ezzel együtt azt a célt szolgálja, hogy kiindulási támpontokkal szolgáljon a Főváros számára a Kormányzati negyed lehetséges helyszínváltozatainak rangsorolásához:
Városszerkezeti és rehabilitációs hatás
Tömegközlekedési kapcsolat
Középtávú megvalósítás esélye
Parlament elérhetősége közúton
Közvetlen metró kapcsolat
Kapcsolat a Belvároshoz, reprezentatív környezet 16
Nyugati pályaudvar 1 (WESTEND mögött)
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Nyugati pályaudvar 2 (Podmaniczky utca)
Semleges
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Millenniumi városközpont
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Átlagos távolság
Távlatban
Kedvező
Józsefvárosi pályaudvar térsége
Kedvező
Kedvező
Kedvező
Átlagos
Nem várható
Kedvező
Déli pályaudvar
Kedvező
Kedvező
Csekély
Duna-hídon
Kedvező
Kedvező
Kopaszi-gát /Lágymányos
Kedvező
Gyenge
Kedvező
Viszonylag nagy távolság
Nem várható
Közvetett
Újpest városközpont
Semleges
Kedvező
Csekély
Viszonylag nagy távolság
Közvetlen
Közvetett
Nagyvásártelep
Kedvező
Kedvező
Átlagos
Viszonylag nagy távolság
Távlatban megteremthető
Közvetett
Rákosrendező
Kedvező
Gyenge
Csekély
Átlagos
Távlatban megteremthető
Közvetett
Csepel sziget – Észak-Csepel, Galvani úti híd déli oldala
Kedvező
Gyenge
Csekély
Viszonylag nagy távolság
Távlatban
Közvetett
Angyalföld /Váci út környéke
Semleges
Gyenge
Csekély
Átlagos
Nem várható
Kedvező
Az értékelési tábla szerint az új Kormányzati negyed számára - kiinduló változatokként - négy terület
javasolható, ahol rendelkezésre áll a szükséges 10-15 hektár. Ezek a következők: Nyugati pályaudvar 1. terület (WESTEND mögött), Nyugati pályaudvar 2. terület (Podmaniczky utca), a Millenniumi városközpont területe és végül a Józsefvárosi pályaudvar térsége. A Millenniumi Városközpontban megépítendő konferencia központ, a mellette tervezett szállodákkal és a multifunkcionális épülettel végeredményben lezárná a terület fejlesztését és egyben hangsúlyozottabbá tenné a volt Nagyvásártelep és egyben a Csepel szigetcsúcs fejlesztési potenciálját. Itt a turisztikai szakemberek igényeit figyelembe véve nyitott kérdés a konferencia központ és a Ferihegyi repülőtér közötti gyorsvasúti (metró) kapcsolat, különösen akkor, ha a konferencia központhoz az azt kiszolgáló szállodák szervesen kapcsolódnak. A gyorsvasúti (metró) kapcsolat fejlesztéséhez járulhat hozzá az észak-déli regionális gyorsvasút első ütemében a Könyves Kálmán körút – Boráros tér – Kálvin tér – Astoria közötti szakasz, amelyik a Kálvin térnél tenné elérhetővé a 3-as metrót, és nagytávlatban a Ferihegyi repülőteret. Mindezt a Podmaniczky Program szerint az alábbi, középtávon megvalósítandó programelemek támogatják:
Észak-Déli Regionális Gyorsvasút I. ütem (Csepel / Pesterzsébet-felső – Astoria szakasz) fejlesztése. Ennek támogatására lehetőség nyílik az EU Strukturális és Kohéziós Alapokból, a megvalósítási konstrukciótól függően pedig a kiépítéshez a magántőke is igénybe vehető;
Ferihegyi Repülőtér és kötöttpályás kapcsolatainak fejlesztése: „Cél, hogy több szakaszban teljesen kiépüljön a Repülőtér kötöttpályás kapcsolatrendszere. Az első ütemek gyorsvasút kiépítésével számolnak részben a meglévő, részben új nyomvonal építésével, míg a programozási időszak végére reális elképzelés a 3-as metróvonal meghosszabbítása az Üllői út alatt, Pestszentlőrinc, Kispest bekapcsolásával és feltárásával.”
A Hajógyári-szigeten tervezett konferencia központ mérete és működési modellje miatt nem tekinthető „jelentős konferencia központnak”. További beruházói kockázatvállalás esetén ugyanakkor megvalósulhat még egy-egy jelentősebb konferencia központ, így pl. a Ferihegyi repülőtér hatásterületén, vagy például a Budapest Vásárközpont környezetében, vagy más, nemzetközi figyelemre számot tartó együttes mellett is. Figyelembe véve a kormányzati negyedre vonatkozó értékelés eredményét is, egy jelentős konferencia központ helyszínének kiválasztásához nyújt segítséget az alábbi értékelő tábla: Városszerkezeti és rehabilitációs hatás
Ferihegyi gyorsvasúti kapcsolat lehetősége
Közvetlen metró kapcsolat
Tömegközlekedési kapcsolat
A környék megjelenése
Millenniumi városközpont
Kedvező
Kedvezőtlen
Távlatban
Kedvező
Reprezentatív
Etele tér és környéke
Kedvező
Kedvező
Kiépítése folyamatban
Kedvező
Megfelelő
Rákosrendező térsége
Kedvező
Kedvező
Nem várható
Gyenge
Fejlődő
Budapest Vásárközpont (HUNGEXPO)
Semleges
Kedvező
Nem várható
Kedvező
Megfelelő
Hajógyári-sziget
Semleges
Kedvezőtlen
Nem várható
Nem kedvező
Reprezentatív
17
A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy egy nemzetközi mércével tekintve jelentős konferencia
központ számára alkalmas helyszínek a környezet jellegét (Millenniumi városközpont) és a Ferihegyi gyorsvasút lehetőségét (Etele tér és környéke, Rákosrendező térsége) tekintve csoportosulnak. Igény esetén javasoljuk az említett helyszínek további szűrését.
18
A VÁROS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, A VÁROSSZERKEZETET FORMÁLÓ HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA Azonosító: 101 (lásd még: 309) Terület megnevezése: Csepel-szigetcsúcs Tervezett funkció(k): Olimpiai falu Terület (ha): 34,5 Megjegyzés: 120 304 108
107
312
101
103 308
309 102
Azonosító: 102 (lásd még: 308) Terület megnevezése: Csepel-szigetcsúcs Tervezett funkció(k): Olimpiai falu Terület (ha): 34,5 Megjegyzés: 304 108
107
312
101
103 308
309 109 102
19
Azonosító: 103 (lásd még: 308) Terület megnevezése: Csepel-szigetcsúcs Tervezett funkció(k): Úszó központ, (Kajak-kenu és evezős pálya, Vadvízi evezőspálya) Terület (ha): 87,4 Megjegyzés: 116 20 304 108
107
312
101
103 308
309 109 102
20
Azonosító: 104 (lásd még: 311) Terület megnevezése: Józsefvárosi rehab. ter. és pályaudvar része Tervezett funkció(k): Médiafalu Terület (ha): 37,4 Megjegyzés:
115
113 114
104 311
105
01
Azonosító: 105 Terület megnevezése: Józsefvárosi pu. Ganz-Mávag terület Tervezett funkció(k): Olimpiai falu Terület (ha): 52,0 Megjegyzés: 115
113 114
104 311
105
21
202
Azonosító: 106 (lásd még: 404) Terület megnevezése: Hungexpo terület, Fehér út környéke Tervezett funkció(k): Fedett csarnok, Lövészeti központ Terület (ha): 45,9 Megjegyzés:
117 201 404
106
Azonosító: 107 Terület megnevezése: Kvassay zsilip, VITUKI környék Tervezett funkció(k): Fedett csarnok Terület (ha): 11,6 Megjegyzés:
401 306
121
202
116 120 304 108
107
312
22 101
103 308
309 109 102
Azonosító: 108 (lásd még: 312) Terület megnevezése: Nagyvásártelep Tervezett funkció(k): Fedett csarnok Terület (ha): 18,7 Megjegyzés:
401 306
121
202
116 120 304 108
107
312
101
103 308
309 109 102
Azonosító: 109 (lásd még: 312) Terület megnevezése: Gubacsi híd környéke Tervezett funkció(k): Média falu Terület (ha): 76,7 Megjegyzés:
108
107
312
101
103 308
309 109 102
23
Azonosító: 110 Terület megnevezése: Mocsáros-dűlő Tervezett funkció(k): Média falu Terület (ha): 72,1 Megjegyzés:
110
Azonosító: 111 Terület megnevezése: Óbuda volt gázgyári területe Tervezett funkció(k): Fedett csarnok Terület (ha): 17,2 Megjegyzés:
10
111
24
122
Azonosító: 112 Terület megnevezése: Északi Városkapu (Budakalász - 11 sz. főút és Duna közötti térség - déli területek is) Tervezett funkció(k): Lövészeti központ, Fedett csarnok, Úszó központ fedett (Kajak-kenu és evezős pálya, Vadvízi evezőspálya) Terület (ha): 33,4 Megjegyzés: városhatáron kívül megjelölt területekkel együtt: cca 320 ha
112
Azonosító: 113 Terület megnevezése: Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Tervezett funkció(k): Fedett csarnok, Úszó központ fedett Terület (ha): 32,1 Megjegyzés:
115
113 114
104 311
105
Azonosító: 114 Terület megnevezése: Asztalos utca környéke Tervezett funkció(k): Média központok (IBC, MPC) Terület (ha): 12,0 Megjegyzés:
115
113 114
104 311
105
25
Azonosító: 115 Terület megnevezése: Újjáépített Puskás Ferenc Stadion, Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Intézményei területén Tervezett funkció(k): Főstadion, Fedett csarnok, Úszó központ (pályakerékpár) Terület (ha): 41,8 Megjegyzés:
115
26 113 114
104 311
105
Azonosító: 116 (lásd még: 306, 401) Terület megnevezése: Milleniumi városrész, IX. Soroksári út Tervezett funkció(k): Fedett csarnok Terület (ha): 1,1 Megjegyzés:
401 121
306
202
116 120 304 107
108
312
101
103
Azonosító: 117 Terület megnevezése: Lóversenypálya, XIV. Albertirsai út - Kerepesi út Tervezett funkció(k): Baseball és softball központ Terület (ha): 87,5 Megjegyzés:
117
404
106
27 5
Azonosító: 118 Terület megnevezése: az M3-M0 - Rákospalotai határút - Szilas patak által határolt területen Tervezett funkció(k): Főstadion (Új stadion), Fedett csarnok, Lövészeti központ, Médiaközpont Terület (ha): 264,1 Megjegyzés: városhatáron kívül megjelölt területekkel együtt: cca 350 ha
118
Azonosító: 119 Terület megnevezése: Káposztásmegyer IV. Tervezett funkció(k): Olimpiai falu Terület (ha): 103,0 Megjegyzés:
119
28
Azonosító: 120 (lásd még: 304) Terület megnevezése: Kopaszi-gát, Nádor kert környéke Tervezett funkció(k): Fedett csarnok, Gyeplabda stadion, Úszó központ fedett Terület (ha): 24,0 Megjegyzés:
401 306
121
202
116 120 304 108
107
101 308 309
Azonosító: 121 Terület megnevezése: Egyetemi Sporttelep Tervezett funkció(k): Fedett csarnok Terület (ha): 8,1 Megjegyzés:
401 306
121
116 120 304 107
1
Azonosító: 122 Terület megnevezése: Hajógyári-sziget Tervezett funkció(k): Tenisz központ Terület (ha): 12,7 Megjegyzés:
111
122
402
310
29
Azonosító: 201 Terület megnevezése: Fehér út keleti oldal Tervezett funkció(k): Olimpia megrendezése Terület (ha): 72,3 Megjegyzés:
117 201 404
106
30
Azonosító: 202 Terület megnevezése: Vágóhíd és környéke Tervezett funkció(k): Olimpia megrendezése Terület (ha): 25,2 Megjegyzés: 104 311
401 306
202
116
107
108
312
Azonosító: 203 (lásd még: 405) Terület megnevezése: Etele tér és környéke Tervezett funkció(k): Olimpia megrendezése Terület (ha): 38,3 Megjegyzés:
405 203
31
Azonosító: 204 Terület megnevezése: Budaörsi repülőtér Tervezett funkció(k): Olimpia megrendezése Terület (ha): 90,4 Megjegyzés:
204
205
Azonosító: 205 Terület megnevezése: Kőérberki út környéke Tervezett funkció(k): Olimpia megrendezése Terület (ha): 48,4 Megjegyzés:
204
205
32
Azonosító: 301 Terület megnevezése: Nyugati pályaudvar 1. - Ferdinánd hídtól északra Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 8,9 Megjegyzés:
310
301 302
Azonosító: 302 Terület megnevezése: Nyugati pályaudvar 2. - Podmaniczky utca nyugati oldala Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 13,9 Megjegyzés: Vasút feletti „felülépítés” 310
301 302
33
Azonosító: 303 (lásd még: 403) Terület megnevezése: Rákosrendező térsége Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 74,7 Megjegyzés: Vasút feletti „felülépítés”
303
403
Azonosító: 304 (lásd még: 120) Terület megnevezése: Kopaszi-gát térsége/Lágymányos Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 33,1 Megjegyzés:
401 306
121
202
116 120 304 108
107
3
34 101 308 309 102
Azonosító: 305 Terület megnevezése: Déli pályaudvar térsége Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 18,1 Megjegyzés:
305
Azonosító: 306 (lásd még: 116, 401) Terület megnevezése: Milleniumi Városközpont Terület (ha): 6,3 Megjegyzés:
401 121
306
202
116 120 304 107
108
312
Azonosító: 307 Terület megnevezése: Újpest Városközpont Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 7,3 Megjegyzés:
1
307
35
Azonosító: 308 (lásd még: 102, 103) Terület megnevezése: Észak-Csepel (Fadesa / Galvani úti híd déli oldala) Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 24,3 Megjegyzés: 120 304 108
107
312
101
103 308
309 109 102
36
Azonosító: 309 (lásd még: 101) Terület megnevezése: Észak-Csepel (Szabadkikötő) Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 34,4 Megjegyzés: 120 304 108
107
312
101
103 308
309 102
Azonosító: 310 Terület megnevezése: Angyalföld / Váci út környéke Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 9,8 Megjegyzés: 122
402
310
37
301 302
Azonosító: 311 (lásd még: 104) Terület megnevezése: Józsefvárosi pályaudvar térsége Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 31,4 Megjegyzés:
115
113 114
104 311
105
202
Azonosító: 312 (lásd még: 108, 109) Terület megnevezése: Nagyvásártelep Tervezett funkció(k): Kormányzati Negyed Terület (ha): 34,6 Megjegyzés:
401 306
1
202
116 0 304 108
107
312
101
38
103 308
309 109 102
Azonosító: 401 (lásd még: 116, 306) Terület megnevezése: Milleniumi városrész Tervezett funkció(k): konferencia központ Terület (ha): 6,3 Megjegyzés:
401 121
306
202
116 120 304 107
108
312
Azonosító: 402 Terület megnevezése: Hajógyári-sziget Tervezett funkció(k): konferencia központ Terület (ha): 8,7 Megjegyzés:
122
402
39 310
Azonosító: 403 (lásd még: 303) Terület megnevezése: Rákosrendező térsége Tervezett funkció(k): konferencia központ Terület (ha): 74,7 Megjegyzés:
303
403
Azonosító: 404 (lásd még: 106) Terület megnevezése: Budapest Vásárközpont (HUNGEXPO) Tervezett funkció(k): konferencia központ Terület (ha): 38,3 Megjegyzés:
117 201 404
106
40
Azonosító: 405 (lásd még: 203) Terület megnevezése: Etele tér és környéke Tervezett funkció(k): konferencia központ Terület (ha): 38,3 Megjegyzés:
405 203
INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A NAGYPROJEKTEK BUDAPESTI HELYSZÍNKIJELÖLÉSÉNEK FOLYAMATÁRA
OLIMPIA
A DÖNTÉSI FOLYAMATBAN RÉSZT VEVŐK KOMPETENCIA SZINTJEINEK ÉS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA Az olimpiát nem egy ország, hanem egy város rendezi. Budapestnek csak megalapozott és komoly szándék esetén szabad pályáznia a 2016-os olimpia rendezési jogáért, figyelembe véve azt, hogy mára már az a gyakorlat, hogy az első pályázat hasznos tapasztalatokkal szolgál a későbbi pályázatokhoz. A pályázatot megalapozza a PWC tanulmány folyamatban lévő aktualizálása a MOB számára. A tanulmány szerint „Budapestet a Magyar Olimpiai Bizottság nevezheti be a jelentkező városok közé.” A pályázatot hivatalosan Budapest nyújtja be a MOB jóváhagyásával. Az I. fázisban a NOB a kandidáló városokat választja azok közül, amelyek 2007. közepéig (a határidőt pontosítani kell!) hivatalos levelet küldenek a NOB-nak pályázati szándékukról. A pályázati szándék benyújtását követő évben dönt a NOB arról, hogy mely városok nyújthatnak be pályázatot. Célszerű, ha a pályázati szándék benyújtását megelőzően a Kormány, a Főváros és a MOB megállapodást kötnek az együttműködésre vonatkozóan, mely megállapodásnak a Fővárosi Közgyűlés határozatán kell alapulnia. A határozatban a Fővárosi Közgyűlés támogatja a 2016-os olimpia budapesti megrendezését. A megállapodásban tisztázni kell az olimpiai megrendezésével kapcsolatos kötelezettségeket, különös tekintettel a budapesti helyszínek kijelölésével kapcsolatos kockázatra, ezzel kapcsolatban a Kormányzat felelősségére a szükséges anyagi források biztosítását és a Főváros döntő kompetenciáját a szükséges településrendezési tervek határidőre történő rendelkezésre állását illetően. Ebben a tárgyban szükséges, hogy az addigi előkészületi munkákat a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja és gondolkodjon a tervek fejlesztési koncepcióba, illetve településszerkezeti tervbe történő átvezetéséről.
JAVASLAT A TERVEZŐI MUNKAMEGOSZTÁSRA (TERVPÁLYÁZAT, GENERÁL TERVEZÉS, ALTERVEZÉS, SZAKÁGI TERVEZÉS) Az olimpiai fejlesztések előkészítéséhez és megvalósításához szükség lesz egy fővárosi olimpia programirodára. Az olimpiai programiroda magját a pályázati szándék benyújtását megelőzően célszerű megalakítani Fővárosi Közgyűlési határozattal, amely iroda az aktualizált PWC tanulmány és az erre épülő további előzmények alapján elkezdi az I. fázissal kapcsolatos munkát. A programiroda a MOB-bal együttműködve elkészíti a hivatalos jelentkezést dokumentáló levelet, majd a válasz függvényében hozzálát a tervezési munkálatok előkészítéséhez. A továbbiakban programiroda tevékenységének fókuszában a Master Plan elkészítése és a megvalósítás szervezése áll.
41
PR, MARKETING ÉS PARTICIPÁCIÓ BEÉPÍTÉSE A FOLYAMATBA Különös kockázatot jelent, ha az olimpiai pályázatnak nincs meg a kellő társadalmi támogatottsága. Ismert elvárás, hogy a pályázat benyújtáshoz legalább 70%-os, a NOB döntéséhez közeledve pedig 80 százalék fölötti társadalmi elfogadottság szükséges. A döntőbizottságnál ugyanis az egyik legfőbb szempont, hogy a pályázó ország állampolgárai milyen arányban állnak ki az olimpia mellett. Mindebből következik, hogy az olimpiai programiroda tevékenységében a tervezés és a megvalósítás mellett kulcsfontosságú a társadalmi részvétel és PR tevékenység.
A TERVEZÉSI, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT FORGATÓKÖNYVE, HATÁRIDŐK, INTÉZKEDÉSEK HÁLÓ-DIAGRAMMJÁNAK PREKONCEPCIÓJA
az eddigi előkészítési-tervezési folyamat (PWC) összegezése (2006. III. n. év)
az olimpia által igényel (fővárosi) területekhez szükséges fővárosi területi kínálat bemutatása (2006. IV. n. év)
az érvényes fővárosi tervekkel történő egyeztetés (településfejlesztési koncepció, Podmaniczky Program, településszerkezeti terv, FSZTKT és a KSZT-k) és struktúraterv (2007. II. név)
hivatalos levél elküldése a NOB-nak (2007. II. n.év)
a kandidálás elfogadása esetén Master Plan készítése (2008. II. n. év)
A KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉS SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ELKÖVETKEZŐ LÉPÉS(EK) MEGTÉTELÉRŐL
1.
A főpolgármester tájékoztatása (Közgyűlés?) a középtávú időszakban várható, Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek (olimpia) helyszíneinek előzetes kijelöléséről
2.
Közgyűlési szándéknyilatkozat az olimpia megrendezéséről
3.
A tervezési folyamat céljának megfelelő értékelési szempontok és végleges prekoncepció kidolgozása
4.
Térség-alkalmassági vizsgálat alapján struktúraterv készítése Budapesten az érintett térségekre
5.
(1:20.000 ma)
6.
A helyszínek véglegesítésének előkészítése, a Podmaniczky Program módosítása és közgyűlési jóváhagyás a hivatalos levél elküldésére a NOB-nak
42
KORMÁNYZATI NEGYED
A DÖNTÉSI FOLYAMATBAN RÉSZT VEVŐK KOMPETENCIA SZINTJEI ÉS SZEREPE Ismereteink szerint az új kormányzati negyed létrehozásáról – gazdasági megfontolások alapján - a Kormány döntött. A kormányzati negyed - bárhová költözzön is - alaposan megváltoztatja majd a terület megítélését és piaci értékét, mégpedig pozitív értelemben. Ez utóbbi a Kormányt feltehetően nem befolyásolja, ugyanakkor jelentős hatást gyakorolhat a Főváros településszerkezetére és fejlődésére. Éppen ezért különös felelősség hárul a Főváros (és az érintett kerület) önkormányzatára abban a vonatkozásban, hogy a megvalósítás – figyelembe véve a sürgető határidőt is – a Kormányzat, a Főváros és a fejlesztő érdekharmonizációjával történjen a vonatkozó jogszabályoknak, a Főváros esetében a településszerkezeti tervnek, a BVKSZ-nek és az FSZKT-nek megfelelően.
JAVASLAT A TERVEZŐI MUNKAMEGOSZTÁSRA (TERVPÁLYÁZAT, GENERÁL TERVEZÉS, ALTERVEZÉS, SZAKÁGI TERVEZÉS) A Főváros azzal tud hozzájárulni a projekt sikeréhez, hogy biztosítja, hogy az esetleg hiányos tervellátottságot és egyeztetést, hogy ez ne legyen akadálya a projekt megvalósításának. Ezzel összefüggésben pedig – ha ez még nem történt meg – tájékoztatja az érintett kormányzati szervet, rámutatva arra, hogy a végleges döntést megelőzően célszerű lehet annak vizsgálata, hogy a potenciális helyszín (helyszínek) illeszkednek-e a fővárosi rendezési tervek keretei közé. Ennek érdekében szükségessé válhat egy tervezési-megvalósítási tervpályázat lebonyolítása is. A kormányzat tájékoztatása mellet ezért meggyorsíthatja a folyamatot, ha a Főváros megvizsgáltatja a Kormány által preferált területek illeszkedését, az adott területen esetleg szükségesnek ítélt pótlólagos fejlesztések meghatározásával.
PR, MARKETING ÉS PARTICIPÁCIÓ BEÉPÍTÉSE A FOLYAMATBA A Főváros részéről erre az elemre a jogszabályoknak megfelelően kerülhet sor.
A TERVEZÉSI, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT FORGATÓKÖNYVE, HATÁRIDŐK, INTÉZKEDÉSEK HÁLÓ-DIAGRAMMJÁNAK PREKONCEPCIÓJA
az eddigi előkészítési-tervezési folyamat összegezése (2006. III. n. év)
az új kormányzati negyedre vonatkozóan feltárt potenciális területekre az érvényes fővárosi tervekkel történő egyeztetés, a szükséges módosítások előkészítése (2006. IV. n. év)
a kormányzati negyed végleges helyének beillesztése a Fővárosi településrendezési tervekbe (2007. I. n. év)
a pótlólagos infrastrukturális fejlesztések előkészítése és megvalósítása.
A KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉS SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ELKÖVETKEZŐ LÉPÉS(EK) MEGTÉTELÉRŐL 1.
A főpolgármester (Közgyűlés?) tájékoztatása a középtávú időszakban várható, Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek (kormányzati negyed) helyszíneinek előzetes kijelöléséről
2.
A tervezési folyamat céljának megfelelő értékelési szempontok és végleges prekoncepció kidolgozása
3.
A helyszínek véglegesítésének előkészítése és a hivatalos dokumentum elküldésére a Kormánynak
4.
Közgyűlési jóváhagyás.
43
KONFERENCIA KÖZPONTOK
A DÖNTÉSI FOLYAMATBAN RÉSZT VEVŐK KOMPETENCIA SZINTJEINEK ÉS SZEREPÉNEK TISZTÁZÁSA Budapesten az érvényes terveknek és a nemzetközi „normatíváknak” megfelelő méretű konferencia központ a Millenniumi Városközpont területére lett előirányozva. Megvalósulásának késlekedését feltehetően a térség közlekedési pozíciójából fakadó nehézségek okozzák. Érvényes engedély alapján folyamatban van a Hajógyári szigeten is egy jelentős konferencia központ létesítése. Ez azonban kapacitását tekintve nem éri el a nemzetközi szempontból is „jelentős” méretet. A végleges méretről és megvalósításról helyi népszavazás dönt. A fenti helyzetben az esetleges kiutat tehát újabb helyszínek kijelölése jelenti. A megvalósítás költségeinek nagysága miatt egy nemzetközi értelemben is jelentős konferencia központ megvalósítása kormányzati támogatást és együttműködést igényel.
JAVASLAT A TERVEZŐI MUNKAMEGOSZTÁSRA (TERVPÁLYÁZAT, GENERÁL TERVEZÉS, ALTERVEZÉS, SZAKÁGI TERVEZÉS) A Főváros azzal tud hozzájárulni a projekt sikeréhez, hogy helykijelölő nemzetközi tervpályázatot ír ki. (Pályázati kiírás esetén megvizsgálandó – a helyszín függvényében -, hogy területileg kombinálható-e a kormányzati negyed és a konferencia központ szinergikus programja.) A pályázat eredményeképpen kijelölendő területre előzetes környezeti hatástanulmányt kell készíteni. A kormányzat tájékoztatása mellet ezért meggyorsíthatja a folyamatot, ha a Főváros megvizsgáltatja a preferált területek illeszkedését, az adott területen esetleg szükségesnek ítélt pótlólagos fejlesztések meghatározásával.
PR, MARKETING ÉS PARTICIPÁCIÓ BEÉPÍTÉSE A FOLYAMATBA A Főváros részéről erre az elemre a jogszabályoknak megfelelően kerülhet sor, azaz a díjnyertes pályázat és a környezeti hatástanulmány együttes véleményeztetése a társadalom és az érintett lakosság részéről.
A TERVEZÉSI, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT FORGATÓKÖNYVE, HATÁRIDŐK, INTÉZKEDÉSEK HÁLÓ-DIAGRAMMJÁNAK PREKONCEPCIÓJA
az eddigi előkészítési-tervezési folyamat összegezése (2006. III. n. év)
az új konferencia központra vonatkozóan helykijelölő nemzetközi tervpályázatot kiírása (2006. IV. n. év)
előzetes környezeti hatástanulmány készítése
az új konferencia központ végleges helyének beillesztése a Fővárosi településrendezési tervekbe
(szükség esetén a pótlólagos infrastrukturális fejlesztések előkészítése és megvalósítása).
A KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉS SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ELKÖVETKEZŐ LÉPÉS(EK) MEGTÉTELÉRŐL 1.
A főpolgármester (Közgyűlés?) tájékoztatása a középtávú időszakban várható, Budapest fejlődését alapvetően meghatározó egyes nagyprojektek (konferencia központ) helyszíneinek előzetes kijelöléséről
2.
Nemzetközi tervpályázat előkészítése és kiírása
3.
A helyszínek kidolgozása és véglegesítése
4.
Közgyűlési jóváhagyás
44
1. MELLÉKLET: A FELADAT MEGHATÁROZÁSA Minden város életében nagyon komoly változásokat eredményeznek az olyan jelentős események, mint egy olimpia, egy autóverseny, más sportesemény vagy egy nemzetközi kiállítás. Kiindulási alapunk, miszerint a tárgyi nagyprojektek (olimpiai játékok, nemzetközi konferencia-központ, kormányzati negyed) távlati városfejlesztésre mutató hatásai csak abban az esetben ítélhetők pozitívnek, amennyiben illeszkednek a budapesti városfejlődés előremutató trendjeihez és városlogisztikailag is integrálhatók a várostestbe. A nevezett nagyprojektek nagyságrendje és környezeti kapcsolati rendszere miatt sürgős városstratégia döntést és forgatókönyvet igényelnek úgy közlekedési, mint területfelhasználási szempontból, különös tekintettel városrehabilitációs kapcsolatukra és a szükséges zöld- és barnamezők fejlesztésre. A tervezési folyamat – általános esetben – az alábbi fontosabb elemekből, mérföldkövekből tevődik össze:
1. ELŐTERVEZÉSI MUNKASZAKASZ (ELŐZETES PROGRAM)
a nagyprojektek prioritásának meghatározása, az előkészítési-tervezési folyamatvázlat kidolgozása
a nagyprojektek fontosabb paramétereinek meghatározása (nagyság, ütemezés, járulékos igények, vonzás)
a potenciális városi területek feltárása, a lokális és városszerkezeti adottságok értékelése
alkalmassági vizsgálatok végzése, a szükséges pótlólagos városi fejlesztési igények meghatározása, településszerkezeti hatások, következmények feltárása
a helyszínek bemutatása
2. INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A NAGYPROJEKTEK BUDAPESTI HELYSZÍNKIJELÖLÉSÉNEK FOLYAMATÁRA:
A döntési folyamatban részt vevők kompetencia szintjeinek és szerepének tisztázása.
A tervezési, döntés előkészítési folyamat forgatókönyve, határidők, intézkedések háló diagrammjának prekoncepciójára.
Javaslat a tervezői munkamegosztásra (tervpályázat, generál tervezés, altervezés, szakági tervezés)
PR, marketing és participáció beépítése a folyamatba.
A közgyűlési döntés szakmai előkészítése az elkövetkező lépés(ek) megtételéről.
3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI KONCEPCIÓTERV (PROGRAMVÁZLAT) BEMUTATÁSA, DOKUMENTÁLÁSA
a településszerkezeti terv módosítására kidolgozott előzetes program-vázlat, M=1:50.000 ma. tervlapon
összefoglaló műleírás
bemutató („.ppt” formátumban).
45
Az elképzelhető helyszínekre vonatkozóan azonban már ma is – különösen a kormányzati negyed és a konferenciaközpont(ok) vonatkozásában - számos elgondolás létezik. Az olimpia talán az az újabb elem, amely nagytávlatú összehangolást igényel a városszerkezet fejlődésével, Budapest adottságainak messzemenő figyelembe vételével. A city kevésbé ismert keleti irányú bővülésének (Rákóczi út) kezelése és az olimpiának is otthont adó létesítmények – sport és szállás - közötti kapcsolatot a korábbi várostengelyre építve – megfelelő strukturális beavatkozások esetén – kedvező szinergikus hatás érhető el a városfejlődés folyamatában, melyhez az olimpia (is) fontos generáló tényezőként járulhat hozzá. Mindehhez illeszkedhet, illetve illeszthető a kormányzati negyed, hozzájárulva ezzel például: a tágan értelmezett Belváros tehermentesítéséhez, illetve a már folyamatban lévő folyó menti konferenciaközpontok kiépítése. Az előzőek miatt az általános esetre feltételezett tervezési folyamat jelentősen módosulhat, azonban a helykijelölési koncepciók első változatait követően sportlogisztikai, marketing és területfelhasználási hatástanulmány elkészítését is szükségesnek tartjuk.
46
2. MELLÉKLET: A TERVEZÉSI FOLYAMAT SZEMPONTRENDSZERE
1. Koncepció és forgatókönyv a nagyprojektek helyszíneinek kiválasztásához az alábbiak szerint:
A nagyprojektek helye, szerepe és prioritása a budapesti projektportfólión belül
A nagyprojektek fontosabb paramétereinek (nagyság, funkcionalitás, időbeli ütemezés, járulékos igények, vonzáskörzetek) meghatározása és egyeztetése.
Térségalkalmassági vizsgálatok, a szükséges pótlólagos városfejlesztési igények meghatározásával, a településszerkezeti hatások, következmények feltárásával.
A lehetséges helyszínek városépítészeti feldolgozásához szükséges városfejlesztési paraméterek kidolgozása.
A várható társadalmi fogadtatás feltérképezése PR és marketing eszközökkel.
Városfejlesztési koncepció és stratégia aktualizálása, javaslat
Településszerkezeti és szabályozási tervek aktualizálása, javaslat
Jóváhagyások ütemezése
2. A helyszínek kijelölését meghatározó, konkrét értékelő szempontok és műszaki-gazdasági paraméterek kimunkálása, szükség esetén nagyprojektenként, az alábbiak szerint:
Tágabb kitekintésű városrendezési összefüggések,
Terület jellege, kapacitása és identitása,
A terület városszerkezeti kapcsolatai,
A funkciók illeszkedése az adott települési környezetbe, ennek városrendezési feltételei.
A környezet városfejlesztési potenciálja, aktivizálható fejlesztések, azok időtávlata,
A terület megközelítési lehetőségei, közlekedési és egyéb infrastruktúra (tömegközlekedési kapcsolatok, közúti kapcsolatok, parkolókapacitás),
A területek fejlesztésének gazdaságossági mutatói (a költségvetési, magán és PPP források igényeinek feltárásával).
A sportlétesítmények esetén az utóhasznosítás nyomán kialakuló helyzet értékelése,
A szükséges koncepcionális és városrendezési (városfejlesztési koncepció, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, FSZKT, KSZT) tervmódosítások.
3. TÉRSZERKEZETI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK MEGALAPOZÁSA A NAGYPROJEKTEK VÁROSI INTEGRÁLHATÓSÁGA ÉRDEKÉBEN, AZ ALÁBBIAK SZERINT:
A város fejlődési trendjeinek térszerkezeti értékelése a nagyprojektek szempontjából, ennek alapján többváltozatos térszerkezeti kínálat kidolgozása,
A nagyprojektek funkcionális igényeinek és működési modelljeinek beillesztése a térszerkezeti kínálatba,
nagyprojektek településfejlesztési potenciáljának értékelése (integráció, multiplikáció, szinergia hatások vizsgálata),
47
A térszerkezeti kínálat alapján kiválasztott, nagyprojektenként legalább 3-3 településfejlesztési változat bemutatása nyilvános prezentáció során.
4. A TERVEZÉSI FOLYAMAT KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJÉNEK KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKMAI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI PARTICIPÁCIÓRA, A PR ÉS A MARKETING TEVÉKENYSÉGRE AZ ALÁBBIAK SZERINT:
A nagyprojektek helyszínkijelölésében a szakmai participáció lehetséges modelljei és forgatókönyvei (proaktív, iteraktív, vagy determinisztikus döntéselőkészítési modellek).
A társadalmi részvétel fórumai, és helyük, szerepük a döntéselőkészítés, döntéshozatal és megvalósítás folyamatában.
A gazdasági participáció szerepe a helyszínek promócionálásában, ingatlanfejlesztési forgatókönyvekkel.
A városmarketing és PR tevékenység szerepe a lehetséges helyszínek portfóliójának meghatározásában és társadalmi elfogadásában.
5. Intézkedési javaslat a nagyprojektek budapesti helyszínkijelölésének folyamatára:
A döntési folyamatban részt vevők kompetencia szintjeinek és szerepének tisztázása.
A tervezési, döntés előkészítési folyamat forgatókönyve, határidők, intézkedések hálódiagrammja.
Javaslat a tervezői munkamegosztásra (tervpályázat, generál tervezés, altervezés, szakági tervezés)
PR, marketing és participáció beépítése a folyamatba.
A közgyűlési döntés szakmai előkészítése az elkövetkező lépés(ek) megtételéről.
48
