Ipolyság
2007. április
XVI. évfolyam
4. szám
Ipolysági képeslap
A TARTALOMBÓL
Bemutatkozó est Budapesten
2007. március 7-én Budapesten a Magyarok Házában került sor arra a rendezvényre, melyet a Rákóczi Szövetség kezdeményezett, s melynek vendége ezúttal Ipolyság volt, pontosabban szólva az Ipoly mente. A Rákóczi Szövetség rendszeresen tart klubdél-utánokat Budapesten, melyekre különböző felvidéki régiókat, szervezeteket
Ára 8 korona
hívnak meg, s amelyeken a meghívottak megpróbálják a rendelkezésükre álló mintegy másfél órában bemutatni szülőföldjüket. Így történt ez most is. Az ipolysági Pongrácz Lajos Társaság, mely már több mint egy évtizede működik együtt a Rákóczi Szövetséggel, vállalta a program összeállítását, s a visszajelzésekből ítélve régiónk nem vallott szégyent a mintegy 50-60 néző előtt. A program az Ipolysági képeslap címet kapta, amit a Pongrácz Lajos Társaság elnöke, Lendvay Tibor bevezetőjében meg is magyarázott, mondván: egy ilyen rövid műsorban csak egy képeslapnyi ízelítőt lehet az Ipoly mentéről átnyújtani. A bemutatást Bélik György alpolgármester kezdte, aki a város mai helyzetéről, a kilátásokról beszélt, majd Pálinkás Tibor /képünkön/, a Honti Múzeum vezetője a régió múltját vázolta fel, visszatekintve a régészeti leletek nyújtotta időszakokra is. A bemutató előadások utolsó szereplője, Lendvay Tibor a régió kulturális és oktatási helyzetét vázolta fel, kiemelve a magyar iskolások számának folyamatos csökkenését és a visszafordíthatatlannak látszó asszimilációt. A programot nemcsak az előadásokhoz készített képsorok tették érzékletesebbé, de az a színvonalas, nagy tetszést arató kultúrműsor is, melynek összeállítója s főszereplője Bodonyi András volt. Az ő zenés összeállítását Köpönczei Csilla /képünkön/ és Trevalecz László szavalatai egészí-
Diszkó igen vagy nem
2. oldal
Köszönőlevél pedagógusoknak
6. oldal
A Pongrácz L. Alapiskola életéből 8. oldal A feltámadás ünnepe 10. oldal Könyvhónap...
14. oldal
6. Palóc Mesemondó Verseny
16. oldal
Mosolyog a tavasz
20. oldal
Áprilisi foci
22. oldal
Miről olvashatunk a Hontianske listyben
INTERNETES KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS tették ki. A műsor végén a jelenlévők együtt énekelték a szereplőkkel a Magyarul dobban ez a szív c. Bodonyi András-szerzeményt, ami annak a jele, hogy az ipolysági képeslap üzenete eljutott hozzájuk. -elté-
Kellemes húsvéti ünnepeket KÍVÁN A VÁROSI KÉPVISELŐTESTÜLET, A VÁROSI HIVATAL, ÉS A
HONTI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE
2
2007. április A VÁROSHÁZA
HONTI LAPOK
TÁJÉKOZTAT
Diszkó igen vagy nem? Az ipolysági képviselő-testület március 13-i rendkívüli ülésén megváltoztatták az Ipolysági Általános Kórház és Rendelőintézet igazgatótanácsának statútumát. Éspedig olyan értelemben, hogy az igazgatótanácsi tagokat ezentúl kétéves időszakra a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete választja meg. Ugyancsak az önkormányzat jogosult a tagok visszahívására is. Egyben megválasztották az öt új igazgatótanácsi tagot is, akik a következők: Bélik György, dr. Igor Bystrý, Danis László mérnök, Gál Milan mérnök és Pokorný László. Továbbá jóváhagytak a kórház részére 1,3 milliós gyorskölcsönt is, amit a kórház március 23-ig volt köteles visszefizetni. A képviselő-testület 4. soros ülésére március 28-án került sor mind a 13 megválasztott képviselő jelenlétében. Az ülést Lőwy János polgármester vezette. A megnyitó és az esedékes testületi határozatok ellenőrzése után az interpellációban 5 képviselő kért szót. Megjegyzéseik főbb témakörei: kóbor kutyák a főtéren és a Billa környékén, az akkumulá-
torok megoldatlan gyűjtése, esetleges jogi visszásságok a kórház és a kórházi fűtés rekonstrukcióját végző cég kapcsolatában. A múltkori megválaszolatlan interpellációra adott válaszból kiderült, hogy a helyi posta elutasította a kért nyitvatartási idő meghosszabbítását. A képviselők jóváhagyták a város 2006-os gazdálkodásáról szóló zárójelentést, mely tartalmazta a főellenőr és a könvyvizsgáló ezzel kapcsolatos ajánlásait is. Az előterjesztésből kiderült, hogy a tavalyi év gazdálkodási mérlege +11,611 millió korona, míg a város összvagyona 295,570 millió koronát tesz ki. Mind a főellenőri, mind a könyvvizsgálói jelentés megállapítja, hogy az elszámolás teljes és valósághű. Mindemellett javasolják a vagyonnyilvántartás vezetésének olyan formáját, ami megfelel a legújabb törvényi előírásoknak, a megszüntetett régi kórház könyvelési rendezését, valamint a mostani kórháznak /mint közhasznú társaságnak/ kölcsönzött vagyon könyvelési nyilvántartásba vételét. A képviselő-testület tudomásul vette a város lakosság-nyilvántartással kapcso-
Postaláda – névtelen vonal A városháza előcsarnokában elhelyezett postaládában talált olvasói észrevételekre válaszolunk. Egy levélíró felháborítónak tartja, hogy ismeretlen emberek becsengetnek a lakásokba, és egy bizonyos vallás tanait hirdetik. – Valóban felháborító a dolog. Azt hiszem, sokan tapasztaltuk ezen „újkori hittéritők” tevékenységét. Nehéz ellene valamit tenni, legfeljebb azt, hogy nem nyitunk nekik ajtót. A következő levélben arra figyelmeztet valaki, hogy engedély nélkül vágják a fát a Tesmag felé vezető úton. Azt kérdezi, kapott-e engedélyt erre a hatóságtól? – A városi hivatal illetékes szakosztálya a városi rendőrséggel együttműködve az olvasónk által említett illegális fakivágást kivizsgálja. A levélben említett területre senki sem kért vágási engedélyt, ezért ha
az olvasó által feltételezett személy törvényszegése bebizonyosodik, a felelősségre vonás nem marad el. Ha a jövőben hasonló illegális fakivágás olvasóink tudomására jut, kérjük, azonnal jelezzék, mivel így sokkal könnyebben tudjuk felelősségre vonni az elkövetőt, jobb esetben megakadályozni a fák kivágását. Azt kérdezi egy olvasónk, hogy a szövetkezeti lakásokban a melegvízcsappból miért folyik langyos víz, továbbá, hogy miért a radiátorok felső részére szerelik a mérőt. Véleménye szerint azért, hogy több fogyasztást mutasson a „mi zsebünkre”. Ezt felháborítónak tartja. – A kérdésekre Škerlec Károly, az Energo-Bytos kft. igazgatója válaszol: A melegvíz-szolgáltatás rendelettel szabályozott, melynek értelmében 5.00 órától 23.00 óráig a melegvízcsapon kifolyó víz hőmérsékletének minimum 45 °C-nak,
latos feladatainak teljesítéséről, a lakáshelyzetről, a környezetvédelemről, a március 31-i tavaszi nagytakarítás előkészületeiről, a tűzvédelmi feladatok teljesítéséről, a 2007-re tervezett városi sportrendezvényekről szóló jelentéseket. A képviselők alapos tájékoztatást kaptak a benyújtott, ill. folyamatban lévő projektekről is. A tesmagi helyi népszavazásról szóló jelentés megállapítja, hogy a március 24i referendum érvénytelen volt, mert csak a szavazásra jogosultak 46,8 százaléka (220 személy) vett részt rajta. Közülük 55-en a diszkók rendezését elfogadhatónak tartják, míg 161 ellene szavazott. A testület végül beleegyezett 4 diszkó próbaképpeni megtartásába, majd az így szerzett tapasztalatok alapján az április végi testületi ülésen hoznak végleges döntést. A képviselő-testület további képviselőket delegált 4 iskolatanácsba. Ezek a következők: Janko Kráľ Szlovák Alapiskola – Pénz László mérnök és Bóna Zsolt, E. B. Lukáč utcai Szlovák Alapiskola – Danis László mérnök és Hammaximum 55 °C-nak kell lenni. A kedves panaszoló figyelmébe ajánlom: az alacsonyabb hőmérsékletű melegvíz olcsóbb a fogyasztók számára. Ennek értelmében a melegvíz-szolgáltatást igénybe vevőkkel karöltve (lakóközösségek, iskolák) optimalizáljuk a cirkulációs mennyiséget. Mérésekkel bizonyítható, hogy a felvázolt melegvízprobléma helyi (egy vertikális vezetékben lévő hiba) jellegű, amit nem lehet a többi fogyasztó kárára orvosolni a cirkulációs mennyiség növelésével. Ezért javaslom a panasztevőnek, hogy – kilépve a névtelenségből – személyesen igényelje az illetékes lakáskezelő szövetkezetnél a cirkulációs hiba eltávolítását. Az Energo-Bytos megegyezés esetén szívesen részt vesz a hiba kijavításában. A fűtésmérő ügyében a lakáskezelő szövetkezet illetékes. További észrevételeiket, kérdéseiket elektronikus postán is elküldhetik, e-mail címünk:
[email protected]. Lendvay István a VH elöljárója
HONTI LAPOK
2007. április A VÁROSHÁZA
Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán – Lőwy János mérnök, polgármester és Bélik György alpolgármester részt vett Kutak Adrienn keramikus budapesti kiállításának ünnepélyes megnyitóján /márc. 1./. – A városháza épületében került sor az Ipoly Menti Települések Társulása, valamint a szelektív hulladékgyűjtő társulás ülésére. Az egyes önkormányzatok képviselői főleg a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos problémákról, gondokról tárgyaltak, ill. foglalkoztak a mostani szeméttelep telítődése után várható helyzettel /márc. 2./. – A polgármester részt vett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása tanácsának ülésén /márc. 6–7./. – Lőwy János mérnök a Dexia Bank képviselőjével tárgyalt annak lehetőségéről, hogy a város miként juthat kölcsönhöz a sikeres projektek önrészének finanszírozására /márc. 15./. – A polgármester megnyitotta a bentlakásos szaktanintézetek diákjai részére kiírt országos asztalitenisz-verseny 9. évfolyamát /márc. 16./. – Lőwy János részt vett az Ipoly menti nemzetközi méhésztalálkozón /márc. 17./. – A polgármester részvételével megtartotta első ülését az ipolysági kórház új igazgatótanácsa /márc. 17./. – Lőwy János mérnök részt vett a Nyitrai Kerületi Önkormányzat területfejlesztési bizottságának ülésén /márc. 20./. – A polgármester és az elöljáró részt vett a CONECO kísérőrendezvényeként megrendezett régiófejlesztési tanácskozáson /márc. 21./. – A polgármester és a kórházigazgató Zólyomban a Szlovák Gázművek vezető képviselőivel tárgyalt az ipolysági kórház részére nyújtandó gázszolgáltatásról /márc. 27./. -lymersmidt Béla mérnök, Pongrácz Lajos Alapiskola – dr. Póczik Gábor és Bélik György, városi iskolatanács – Pálffy Dezső. A Janko Kráľ utcai volt iskolai étterem további sorsáról nem született döntés, mivel közel két órai vita után a polgármester képviselői javaslatra visszavonta az előterjesztett anyagot. Újra tárgyalása az áprilisi ülésen esedékes. Élénk vita után a képviselők jóváhagyták, hogy a Műszaki Szolgáltatások Üzeme 3 hónapos próbaidőben üzemeltesse a buszmegálló melletti újjáépített városi WC-t. Mivel az Adler-udvar városi tulajdonban lévő részét nyil-
vános versenytárgyaláson a közös tulajdon miatt nem lehet eladni /elővásárlási joga van az udvar másik résztulajdonosának, Gregor István mérnöknek/, a képviselő-testület megbízta a városi hivatalt egy előszerződés kidolgozásával, melyben Gregor mérnöknek megvételre felajánlják az udvar másik részét is. Az általános vitában csak néhány rövid megjegyzés hangzott el: a színházterem mennyezetének javítása, a színháztermi székek újakra történő cseréje, a főtéri volt könyvtárépület további sorsa. A közel hatórás ülés polgármesteri zárszóval ért véget. -š-
3
TÁJÉKOZTAT
E s emé n yn ap t á r Á prilis i rendezv ény ek Ápr. 14-ig – A művészeti alapiskola diákjainak gyermekrajz-kiállítása a Simonyi Lajos Galériában Ápr. 30-ig – Kép, könyv, illusztráció – Regős Béla /München/ kiállítása a városi könyvtárban Április – Kocsis Ernő festőművész jubileumi kiállítása /Menora Saag Centrum Artis/ Ápr. 12., 14.00 – A nyugdíjasklub vendége Bugyi István mérnök, az Ipolysági Összevont Középiskola igazgatója /Magyar Közösségi Ház/ Ápr. 17., 18.00 – Könyvbemutató – Pablo Urbányi: Ipolyság 1942–1944. A könyvet a Café Piccolóban N. Tóth Anikó mutatja be. Ápr. 19., 8.30 – Szlovák nyelvű szavaló- és prózamondó verseny körzeti fordulója a könyvtárban Ápr. 21. – Szűcs Árpád és Kováts Margit /Szeged/ képkiállításának megnyitója a Simonyi Lajos Galériában. A kiállítás május 12-ig tekinthető meg. 26. apr., 14.00 – A nyugdíjasklub vendége Révész Ferenc /Az ipolysági labdarúgás története/, Magyar Közösségi Ház Minden második kedden 15.30-kor – Irodalmi beszélgetések középiskolásoknak a városi könyvtárban Minden második csütörtökön 14.30-kor – Irodalmi társalgás alapiskolásoknak Minden kedden 17.00-tól nők tornagyakorlata /könyvtár/ Minden kedden 17.00-tól a nyugdíjasklub nőtagjainak tornagyakorlata a T–18 tornateremben
2 0 0 7 -b en Házasságot kötöttek Március 16. – Kardos Klaudia és Július Tesař Március 23. – Judita Hroncová és Mészáros Csaba Ipolysági újszülöttek Varga Nikolas – 2007. március 3. Oros Jákób – 2007. március 6. Patai Attila – 2007. március 27. Elhunytak Kövečeš Károly /* 1932/ – március 18. Frenko Mária /* 1922/ – 20. március 20. Kovács Ilona /* 1910/ – március 25. Baráti Katalin /* 1921/ – március 28.
4
2007. április
Jelenségek
HONTI LAPOK Köszöntjük a 80 éves nyelvészt és írót
Tóth Imre
Április húrjain Nem tudom, mióta tiszteli meg az emberiség vagy történetesen mi, magyarok áprilist a szeszélyes jelzővel. Vajon hízelgő-e egy időegységnek az ilyen minősítés? S mit szólnának hozzá különböző korú és nemű embertársaink, ha ezt a jelzőt kapcsolatba hoznánk személyükkel? A hónapra vonatkozóan megszoktuk ezt a káderezést, s ahogy mondani szokták: a szokás hatalom. Így hát feljogosítom magamat, hogy áprilisi számunkban – jegyzetíróként – szeszélyeskedjem, éspedig olyan értelemben, hogy találomra, minden ok-okozati összefüggést mellőzve felkapkodok néhányat az „utcán” heverő témákból. Itt van mindjárt a „mindenki szalad, mindenki rohan” jelenség. Kérdések seregét csiholja ki az emberből ez a látvány. Mi után futunk, milyen célok lebegnek előttünk? Vagy valami elől futunk? Netán önmagunkat üldözzük? Néha bizony úgy sejlik, hogy szeretnénk kifutni mind a végtelen időből, mind a végtelen térből. De hova? A válasz talán még lehetetlenebb, mint átesni a végtelenség /létező – nem létező?/ korlátain. Azt mondanám, hogy álljunk meg egy szóra, hátha ünnepet gerjeszt már egy amolyan kurtácska párbeszéd is. Persze az is megtörténhet, hogy egy kis hasznocska ilyen megállás következtében kiesik a megálmodott öszszegből. A szocializmus négy, inkább dicstelen évtizede után hevesen visszakanyarodott hozzánk a kapitalizmus a maga hőskorbeli munkaerősajtolóival. A tulajok némelyike /a kivételeknek kalapemeléses tisztelet/, ahogy több munkavállalótól léptennyomon halljuk, még a zsigereket is kipréselné az emberből. Rendelkezéseivel, zsarnokságával úgy rátelepszik a munkásra,
alkalmazottra, hogy annál a testi és lelki mozgásfunkciók java megbénul. Pedig hát – még a szociban – a mai munkáltatók és munkavállalók ugyanolyan szocialista iskolába jártak, gyakran még osztály- és padtársak is voltak. Fura dolgok történnek – még a keresztény emberrel is –, ha megváltozik a vagyonrend. A „természetes” kiválasztódás állapotába huppantunk – szinte észrevétlenül? Európánkban újra felröppent a közös történelem gondolata. Valahogy úgy, hogy a magyar és a szlovák emberpalánta egy olyan tankönyvből tanulna az elődök /szlovákok és magyarok/ viselt dolgairól, amelyet magyar és szlovák történészek írnának közös nevezőre hozott szándékkal és tollal, vagyis inkább emberi, mint nemzeti szempontból. Mi lett a visszhang? Az egyik, magyarellenességéről híres honatya ilyesmit elképzelhetetlennek, netán elképesztőnek tart. Az ilyen tankönyvből – úgy látszik – nem lehetne meríteni olyan és annyi érvet, amit „megcáfolhatatlanul” a fejéhez vághatna népe „örök” ellenségeinek. Úgy néz ki, hogy a Kárpátmedence egyes régióiban az „engesztelhetetlenség” popularizmusra hasznosítható korszelleme még mindig él. Szinte naponta halljuk, olvassuk, hogy bizonyos üzletlánci raktárakban mennyi romlott hús- és más árura bukkannak az ellenőrök. Nem rózsás a helyzet az emberek számára, ha a gátlástalanság fertőző-mérgező élelmiszert, kábítószert, politikát és ideológiát is meg akar etetni az emberek millióival. Kinek az érdeke? – fogalmazzuk meg talán milliárdnyian a kérdést. Talán az ördögi függőségek kérlelhetetlen csapdájába gravitálunk valami tehetetlenségi törvény igézetében?
Tóth Imre 1927. április 6-án született Bernecén. Felsőfokú tanulmányai: Esztergomi Érseki Tanítóképző tanítói–kántori–énektanári diploma; Apáczai Csere János Tanárképző, Budapest magyar nyelv és irodalom szak, történelem szak. Életút, munkahelyek. 1947– 51: néptanító Nógrád megyében, 1951–56: járási oktatási és népművelési osztályvezető Salgótarjánban. 1956. októberi írásai: A legszentebb forradalom / vers/, Őrizzük meg forradalmunk tisztaságát! /vezércikk/. 1957-ben Tökölre internálják, 1958-ban rendőri felügyeletes vasútépítő, 1959-től 1962-ig általános iskolai tanár Mátraszelén, Somoskőújfalun. 1962–67:
általános és középiskolai tanár, korrektor, lektor Salgótarjánban; 1967–75: a budai Arany János Intézet általános iskolájának és gimnáziumának igazgatóhelyettese, kollégiumának igazgatója, az MTA Anyanyelvi Bizottságának és Nyelvtudományi Intézetének, valamint az Országos Pedagógiai Intézetnek külső munkatársa. 1975– 77: a dunakeszi Gárdonyi Géza Kollégium igazgatója; 1977– 91: a Széchenyi István Általános Iskola tanára, könyvtárosa. Az MTA Magyar Nyelvtudományi Társaságának aktív tagja, akit Kodály Zoltán nógrádi Lőrinczének, Czine Mihály pedig a Nagy Palóc utódjának – ezredvégi Mikszáthnak nevezett. Főbb művei: Magyar nyelv I. (1976), Ipoly menti palóc tájszótár (1987), A boldog palócok 1880–1917; A boldogtalan palócok 1917–1933; Palócaink pokoljárása 1933–1945 (Palóc trilógia, 1994), A boldog palócok unokái 1945–1996 (1997), Mesél a palóckirály (2001), továbbá kb. 300 vers, nyelvművelő cikk és tanulmány az Élet és Tudomány, a Palócföld, a Honismeret, a Magyar Nyelvőr és országos napilapok hasábjain. Forrás: KK 2001.
Csáky Pál az MKP országos elnöke A Magyar Koalíció Pártja küldöttei 2007. március 31-én a komáromi kongresszuson Csáky Pált választották a párt országos elnökévé. A 324 érvényes szavazatból 169-et Csáky Pál kapott. Bugár Bélának, aki több mint 8 évig állt a párt élén, 155 küldött szavazott bizalmat. Csáky Pál megválasztott elnök mind a kongresszusi küldötteknek, mind a sajtó képviselőinek vázolta pártelnöki elképzeléseit. kp A tollforgató témagyűjtő geVégezetül csak azt ígérhetem reblyéje még mást is összeránt- a tisztelt olvasónak, hogy a köhatott volna a terepen, de hát e- vetkező jegyzetemben sokkal zen a földön még a lapterjede- komolyabb leszek. Korpás Pál lemnek is vannak korlátai.
HONTI LAPOK
2007. április K
U LT Ú R A
Gyermekrajz-kiállítás a galériában
2007. március 22-én a Simonyi Lajos Galéria kíváncsi szülőkkel és gyermekekkel telt meg. Az Ipolysági Művészeti Alapiskola növendékeinek alkotásaiból nyílt – immár hagyományos – kiállítás. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőbeszédet Rédli János, a művészeti alapiskola igazgatója, valamint Pálinkás Tibor múzeum- és galériavezető mondott. Szakmai szempontból Czibulya Lívia, a képzőművészeti tanszak vezető pedagógusa mutatta be a kiállított anyagot. A zenei tanszak diákjai – Makovínyi Hedvig és Riedly
5
József vezetésével – zenés köszöntőjükkel emelték az ünnepi hangulatot. A galéria falain különböző témák, technikák, anyagok kelnek életre. A valóság hű ábrázolása jól megfér a zenére készült nonfiguratív kompozíciókkal, hasonlóan az agyaggal, dróttal, cseréppel, papírral. A kiállított alkotások a 6-18 éves növendékek lelki világát, rajzkészségét, technikai tudásszintjét tükrözik. A kiállítás április 14-ig látható a galériában. /czili/
A padlás – Ipolyságon Még pótszékeket is be kellett valahogy szorítani a zsúfolásig megtelt városházi színházterembe – 2007. március 7-én –, hogy lehetőleg minden érdeklődő megnézhesse a szigetszentmiklósi Sziget Színház előadásában Sztevanovity Dusán, Presser Gábor és Horváth Péter sok sikert aratott ismert musicaljét, A padlást. Valahol Budapesten /de lehetne Ipolyságon is vagy bárhol a világon/ ég és föld között áll egy padlás. A padláson a darab négy főhőse – a mesékből kimaradt, de a múltból a jelenbe szökő szellemek megtalálják az összeköttetést a valóság és az örökkévalóság között. Mintegy egymásba olvad a pillanat és az idő egésze. A múlt szellemei az élő, hús-vér emberek között mozogva mintegy szoktatják őket a tágabb dimenziók elfogadására. A különböző értékelés-
ben részesülő révész, a közvetítő, a darab egyik kulcsfigurája. A darab mozaikkockáit jól öszszefogja a rádiós /Pintér Tibor rendező alakítja/, akinek Sünihez /Vörös Edit/ fűződő, női bátorítást is elváró szerelme az emberi élet teljességének igényét jeleníti meg. Ezt a többdimenziós emberi létet Presser Gábor zenéje harmonizálja úgy, hogy elsöpör minden kisszerű hatalmi-emberi akadékoskodást. A zenei szólószámok, illetve a csoportos zenei betétek üdítő és szárnyaló alkotóelemei a musicalnek. S a végén? A zene összeolvasztotta a valóságot és az örökkévalóságot, majd a művészeket és a nézősereget. Szép és tartalmas két órája volt ez az Ipolyságról és a környékről verbuválódó színházbarát közönségnek. Korpás Pál
Meghívó A Honti Corvin Kör szervezésében irodalmi beszélgetésre kerül sor Turcsány Péterrel és Szutor Ágnessel (Pomáz), a Kráter Műhely Egyesület vezetőjével Wass Albert történelemszemlélete címmel, melyre szeretettel meghívunk minden érdeklődőt. Helyszín: Ipolyság, Piccolo Kávézó emeleti szintje. Időpont: 2007. április 20. /péntek/, 16.00 óra. A belépés díjtalan.
A Honti Corvin Kör hírei A Honti Corvin Kör 2007. február 26-án tartotta évzáró gyűlését az ipolysági Magyar Közösségi Házban. Miután az elnök posztjáról írásban lemondott, és azt 2007. február 19-én postázta az alelnöknek, így a kör tagjainak új vezetőséget kellett választaniuk. A társulás tagjai egyhangúlag elnöknek választották Mészáros Attilát, alelnöknek Mészáros Ildikót, titkárnak Szmrecsányi Csabát. A kör új elnöke pozitívan értékelte a 2006-os évi tevékeny-
séget, mivel fiatal szervezetként sok tartalmas programot tudhat maga mögött, majd a titkár beszámolt a kör gazdasági helyzetéről. A társulás vezetője javaslatot tett a Corvin Kör 2007-es tevékenységére, sőt több tag is további kitűnő javaslattal és ötlettel bővítette a programot. A jelenlévők egyhangúlag elfogadták a 2007-es évi tervet. Az új vezetőség egy kis frissítővel és pogácsával kedveskedett a megjelenteknek. -ma-
6
2007. április
HONTI LAPOK
Köszönőlevél pedagógusoknak 2007. március 27-én pedagógusnapi megemlékezésre került sor az ipolysági városháza dísztermében. Lőwy János mérnök, polgármester Bélik György alpolgármester, Lendvay István hivatalvezető, dr. Kolev Adrienn osztályvezető és több képviselő társaságában köszöntötte városunk pedagógusait, megköszönve egész évi odaadó munkájukat, majd a következő 14 pedagógusnak nyújtott át köszönőlevelet.
Petrezsél Zsuzsanna Benő Mária Miroslav Antl
Eleonóra Budinská
Tóth Margit Danis Magdolna
Daniela Kalinová
Kecskés Ágnes Dr. Matyó Mária
Horniak Mária és Zsolnay Margit mérnök
Mária Hanusková
Ján Kizek
Karol Kondel
Dr. Révész Angelika és Lőwy János a Nyitrai Kerületi Tanügyi Hivatal oklevelét adta át Milan Kalinának /képün- vák Alapiskola igazgatójának nak elismeréseképpen. kön jobbról/, a Janko Kráľ Szlo- sokéves pedagógiai munkájá-
-š-
HONTI LAPOK
2007. április
7
O K TAT Á S
Helyzetelemzés Rozsnyón: gondok, remények – jövőképigény Zarándokhelyekre, emlékhelyekre minden élő, élni akaró közösségnek szüksége van. A zarándokhely emlékeztet, éltet, mozgósítja képzeletünk hamvadó tartalékait, s arra is serkent, hogy láttassa a lehetséges, álmainkban dédelgetett jövőt. Rozsnyó immár 13. éve, 13. alkalommal ilyen zarándokhelye a szlovákiai magyar pedagógustársadalomnak és mindazoknak az áldozatkész honi és határon túli támogatóknak, szakembereknek, akik szívügyüknek tekintik a szlovákiai magyar nemzetrész oktatási gondjait, sikereit és feladatait. A kezdeti /1995/, sajátos és sajnálatos politikai helyzetből adódó önvédelmi csatározások után a találkozók ösztönző szakmai műhellyé, küldetéstudat-erősítő seregléssé váltak. Rozsnyó – számvetés és jövőtervezés. Arról szól, hogyan szolgáltuk egyénként, közösségként és szervezetként a ránk bízott fiatal nemzedéket, s hogyan készülünk és készítjük föl tanítványainkat a jövő kihívásaira. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége /SZMPSZ/ szervezte XIII. Országos Találkozóra 2007. március 24–25-én került sor a rozsnyói városhá-
za felújított nagytermében. A találkozót köszöntötték: Vladislav Laciak rozsnyói polgármester, Kardos Ferenc alpolgármester, Heizer Antal, az MK pozsonyi nagykövete, Varga Attila, az MK Oktatási Minisztériumának főtanácsosa, valamint a kárpátaljai és romániai magyar pedagógusszövetségek képviselői. Pék László, az SZMPSZ országos elnöke megnyitójában hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a pedagógustársadalom kinőjön a kishitűségből. Szerinte a gyerekeknek a jó nevelést a családban kell megkapniuk. Ezt kell továbbfejlesztenie az iskolának. A magyarországi előadók – Vidákovich Tibor, Vass Vilmos, Poór Zoltán és Klein Sándor egyetemi tanárok – a fejlesztő értékelés témáját járták körül többféle megközelítésben. Hangsúlyozták, hogy az értékelésnek akkor van értelme, ha visszajelzést jelent a pedagógus számára és ösztönzést a tanítványnak. A szekcióüléseken számos szakmai és oktatáspolitikai probléma került terítékre. Sokan nagyon fontosnak tartják, hogy a Magyar Koalíció Pártja – együttműködve a szakmai szervezetekkel – minél előbb dolgozza ki a szlovákiai magyar
nemzetrész oktatási koncepcióját. A szombati ünnepi est keretében adták át a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat Csicsy Alajos nyugalmazott párkányi pedagógusnak és Gágyor József tallósi pedagógusnak. Az utóbbi 1958ban érettségizett az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. A rozsnyói alapiskolák és a révkomáromi és magyarországi zenészekből álló Tükrös zenekar műsora méltó keretet biztosított a díjkiosztó ünnepségnek. A vasárnapi pódiumbeszélgetés, melyet Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke vezetett, az értékelés lehetséges mikéntjeiről szólt. Gondolatébresztő volt Lezsák Sándornak, a Magyar Köztársaság Országgyűlése alelnökének csaknem egyórás előadása a magyar pedagógus és nemzete sorsának sajátos összefonódásáról. Véleménye szerint ma is elévülhetetlen és ihlető útravalót adhat a pedagógus tanítványainak. Va sá rn ap dél ben Pel l e István SZMPSZ-alelnök zárszavával és Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával ért véget az idei öszönző találkozó, melynek mintegy 200 résztvevője volt. Korpás Pál
A Pongrácz Lajos Alapiskola életéből Monitor 9 A kilencedikes tanulók ebben az évben is megmérettettek. Ezúttal is matamatikából és anyanyelvből kellett számot adniuk tudásukból a Monitor 9 elnevezésű országos felmérés keretében. Közel 60 ezer tanulót érintett az írásbeli vizsga, melyre mácius 13-án került sor Szlovákia valamennyi alapiskolájában. Az előző évekhez képest szigorúbbak lettek a mérés feltételei, mert minden iskolába megfigyelőket delegált a minisztérium, azzal a
szándékkal, hogy megelőzze az esetleges visszaéléseket. Az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskolában 5 különböző iskolából delegált megfigyelő volt jelen, köztük a járási tanfelügyelő központ munkatársa is. Akárcsak országszerte, ebben az iskolában is rendben zajlott le a Monitor 9. Képünkön a 9.A osztály tanulói várják a tesztek szétosztását. -elté-
8
2007. április
HONTI LAPOK
A Pongrácz Lajos Alapiskola életéből Színházi élmény Komáromból Március elsején az iskola alsó tagozatos diákjai kiegészülve az 5. és 6. osztály tanulóival Komáromban jártak, ahol a Jókai Színház zenésmesés előadását tekinthették meg. A műsor főszereplői a Ghymes együttes tagjai vol-
Sítúra – szerencsére hóval
tak, akik a mesék zenéjét szerezték, és részvételükkel is hozzájárultak a darab sikeréhez. A négy autóbusznyi ipolysági diák az előadás mellett bizonyára a kirándulás egyéb élményeire is emlékezni fog.
Március 15-e az iskolában is ünnep volt Igaz, hogy az utóbbi években már a városi szinten megtartott március 15ei ünnepség is lehetőséget
nek a hagyománya a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, s azóta a pedagógusok és a diákok rendsze-
Március 12-e és 16-a között iskolánk 15 tanulója vett részt Skalkán a hetedikes tanulók számára szervezett sítúrán. Szerencsére nemcsak jól érezték magukat, hanem még síelni is megtanultak, mert március ele-
jén, amikor az ipolysági csoport ott tartózkodott, a Magas-Tátrának ebben a térségében éppen jó hóviszonyok voltak. A sítanfolyamon egyébként a kemencei testvériskola tanulói is részt vettek.
Tanítónap Komenský születésnapját az iskola pedagógusai ebben az évben is méltó módon, ünnepélyes keretek között tartották meg. A diákok rövid köszöntője után az iskola igazgatója, Lendvay Tibor, majd a szülői szövetség elnöke, dr. Márton
ad Ipolyság magyar nemzetiségű és a magyar történelmet, hagyományokat tisztelő polgárainak a jeles évforduló megünneplésére, mégis fontos, hogy a legifjabbak is ünnepelhessenek, hogy találkozzanak a márciusi ifjak eszméivel a maguk környezetében, a maguk történelmi ismereteik szintjén. A Pongrácz Lajos Alapiskolában en-
resen megemlékeznek a szabadságharc neves és névtelen hőseiről. Az is hagyománnyá vált, hogy a kilencedikes tanulók a tanítás végeztével közösen elmennek a temetőbe, és virágot helyeznek el Jármai Ármin honvéd őrnagy sírján. /Az oldalt összeállította: Lendvay Tibor
Judit méltatta a pedagógusok nehéz munkáját. A beszédek elhangzása után külön is köszöntötték Horniak Máriát, aki az idén a városi tanítónapi rendezvényen elismerő oklevelet vehetett át.
HONTI LAPOK
2007. április
Egy izgalmas nap a kerületi matematikai olimpián A matematika már egészen kiskorom óta foglalkoztat. Ezen belül is vannak olyan versenyek, amelyek jobban tetszenek, ezek közé tartozik az olimpia is. Mint mindig, most is szép reményekkel fogtam az első forduló feladatainak megoldásához, melyek természetesen nem tartoztak a legkönnyebbek közé. A második fordulóra Léván került sor. A felkészülésre szintén sok gondot fodítottunk, az előző évek sikeres szereplése komoly biztatást jelentett. Titokban reménykedtem, hogy sikerül bekerülnöm a legjobbak közé, és eljuthatok a kerületi
ja, már hajnali fél hatkor a buszon ültünk, a nyitrai forduló ugyanis 8 órakor kezdődött. Négy feladatot kellett megoldanom négy óra leforgása alatt, bár úgy tippeltem, most sem fog olyan sokáig tartani. Sajnos tévedtem, mert a példák már első ránézésre is nehéznek tűntek. Az első feladatról kiderült, hogy nem nehéz, csak nagyon hosszú. Miután kb. 1 óra 30 perc után kijött egy megoldás, megnyugodtam. Lassan haladtam előre, próbáltam nem elkapkodni a számolást. Ekkor vettem észre, hogy alig maradt egy órám, és az utolsó – szerintem legnehezebb – példához
fordulóra. Négy feladatot kellett megoldanom négy óra alatt. Szerencsére két óra is elég volt a példák kiszámítására. A járási forduló feladatainak átellenőrzése után Póczik tanító néni biztatni kezdett – nagyon jól sikerült, és reménykedhetek a továbbjutásban. A végleges eredmény néhány héten belül érkezett meg, melynek mindketten nagyon örültünk. Bekerültem ugyanis a kerületi fordulóba. A többi párhuzamosan futó matematikai és fizikai verseny mellett nem volt egyszerű időt szakítani a felkészülésre. A feladatok nehézségi fokának emelkedését a saját bőrömön éreztem, mikor a gyakorló feladatokat megkaptam. Amikor eljött a verseny nap-
még hozzá sem fogtam. Csupán az vigasztalt, hogy a többi versenyző is végigszámolta a kiszabott időt, ami azt jelenti, hogy valóban a vártnál igényesebb feladatokkal akadtunk öszsze. Minden tudásomat összeszedve fogtam hát neki ismét a munkának, reménykedve, hogy jó úton haladok. A teremből 5 perc híján 4 óra számolás után léptem ki, ahol az izgatott tanító néni már javában toporgott. Nagyon várom az eredményeket, bár nekem már a részvétel is nagyon megtisztelő volt. Úgy gondolom, megérte az éveken át tartó munka, méltó befejezése ez annak a kilenc évnek, melyet iskolámban töltöttem. Klacsó Róbert
9
Kellemes meglepetés Komáromban Az idei tavasz – hasonlóan az előzőekhez – sok izgalmas versenyt tartogatott számomra matematikából és fizikából egyaránt. A matematikai versenyek közül leginkább a Zrínyi Ilona nemzetközi matematikai versenyt vártam, melyen már hatodik éve veszek részt. Szeretem ezt a versenyt, mert logikai feladatokból áll, és cselesen megválasztott válaszlehetőségekből kell karikázni. Szimpatikus számomra, hogy nem kell a gondolatmenetet magyarázni, elég a szimpla tudás. Az előző években már többször is díjazottja voltam ennek a megmérettetésnek. Harmadik és ötödik osztályban 3. helyezést értem el, míg hatodikosként 5.-ként zártam a versenyt, melynek kategóriánként százat meghaladó résztvevője van. Az idén is nagy reményekkel és kedvvel néztem a verseny elébe. Sokat és lelkesen készültem matematikatanárnőm, Póczik Mária segítségével, aki már több matematikaversenyre sikeresen készített fel. Az előző évfolyamok feladatsorait számoltuk át közösen és egyénileg is. A nagy nap február 23-a volt. Párkányba, a területi forduló helyszínére autóbusszal utaztunk el, ahol másfél óránk volt a feladatok megoldására. A verseny végeztével egyeztettük eredményeinket, és legnagyobb örömünkre az osztálytársakkal
nagyon sok válaszunk megegyezett. Reménykedtünk tehát előkelő helyezésekben, mégis igen meglepődtünk, hogy néhány héttel később hármunkat is – Borka Pétert, Klacsó Róbertet és jómagamat – meghívtak a komáromi Selye János Gimnáziumba a díjkiosztóra. Ekkor már mindannyian nagyon örültünk, hiszen már tapasztalatból tudtuk, hogy csak az első hat helyezettet hívják meg erre az eseményre. A március 22-én megtartott értékelés nagy örömet tartogatott a számomra, egyénileg ugyanis 3. helyezést értem el, csapatban pedig elsők lettünk. A tanárnőnk nagyon büszke volt ránk, és mi is egymásra. A helyezés nem járt díj nélkül, több értékes könyvet kaptam, melyekből további versenyekre tudok majd készülni. Saróka András
10
2007. április
A feltámadás ünnepe (Lk 24,1-12) Sokan és sokszor mondták már a világtörténelem folyamán, hogy a keresztyénségnek nincsen jövője. De ezt mindig olyan emberek mondták, akik nem élték át a feltámadottal való találkozást. Az ilyen ember számára valóban nem sokat ér a hit. Éppen úgy, mint azoknak a tanítványoknak, akik még nem tapasztalták Jézus feltámadását. A húsvéti történetben azt olvashatjuk, hogy amikor a magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták ezt – vagyis hogy Jézus feltámadt – az apostoloknak, ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet. Nem hitték el nekik. Talán aszszonyok fogják nekik megmondani azt, amit ők tudtak és láttak: Jézus meghalt. Hihetetlen volt számukra az asszonyok beszéde. Feladták a harcot. Jézus, az ő mesterük, meghalt. Mi lesz most velük? Sokan vannak a mai világban is így. Akik nem vettek tudomást Jézus feltámadásáról. Akik tudják, hogy merre van a református, az evangélikus vagy éppen a katolikus templom, néha talán el is mennek, de amit a lelkész mond, azt csak egy ünnepi beszédnek tartják, ami hol jobban, hol rosszabbul sikerül, és nem látják meg a szavak mögött a feltámadott Krisztust. És nem változik meg az életük, maradnak a kétségekben és gyötrelmekben. Azt olvashatjuk az igeszakasz elején, hogy ezek az asszonyok korán reggel, vagyis hajnalban elmentek a sírhoz. Keresték Jézust, még ha számukra is halott volt még. Az ilyen embereket nevezzük ma kereső embereknek. Sokan vannak az ilyen emberek. Én is ilyen voltam. Jártam én a templomba, mert így neveltek, mert ez volt a szokás. De életemet ez nem változtatta meg. Volt egy-két jó gondolat, amit megjegyeztem, és bölcselkedtem is talán egy ki-
csit vele, de nem ismertem a feltámadott Jézust. Nagy baj van ott, ahol az emberek csinálják a vallást, mert akkor úgy alakítják, ahogy nekik tetszik. Nekünk pedig nem vallásosnak, hanem Jézus-követőknek kell lennünk. Sokan azt mondják: ha bölcs dolgokat beszél a pap, akkor nincs semmi baj, legalább látni, hogy milyen művelt papunk van. A húsvéti hit azonban nem erről szól. Akinek húsvéti hite van, annak találkoznia kellett a feltámadottal. A húsvéti hitű embernek élővé válnak a Biblia lapjai. Lehet, hogy eddig is olvasta, de csak legendának tűntek szavai, amik réges-régen voltak, és el is múltak. A húsvéti hitű ember azonban tudja, hogy ami a Bibliában le van írva, az ma is élő és ható. Tudja, hogy nem a gyerekek ijesztgetésére van benne szó ellenségünkről, a sátánról sem, hanem azért, hogy megóvjon minket, hogy előre figyelmeztessen bennünket a veszélyre. És a húsvéti hitű ember tudja csak igazán rábízni magát mesterére, mert tudatosítja, hogy ő ma is élő és cselekvő Úr. Az ilyen ember mer és tud hitből fakadó döntéseket hozni. Olyan döntéseket, amelyek a világ számára irreálisak, de a hívő ember tudja, hogy ha az Úr valamit megígér, azt teljesíti is. Isten pedig mindenkor gondoskodik az övéiről. Még kérnünk sem kell, ő már tudja, mire van szükségünk, és bizonnyal meg is adja az ő szeretteinek. Bizonyíték erre az én életem is, hisz mióta ővele járok a keskeny úton, soha nem hagyott el, és mindig megadta azt, amire szükségem volt. A legapróbb dolgoktól a legnagyobbakig. Miért van az, hogy a régiek többsége boldog családi körülmények között élt, ma pedig oly sok a válás, és ritka az a család, ahol nincsen veszekedés. Azért, mert a régiek a Krisztusra alapoztak. Reggel vagy este előkerült a Biblia, azt közösen olvas-
HONTI LAPOK
2007 húsvétja az ipolysági római katolikus templomban Virágvasárnap /ápr. 1./ – Barkaszentelés, passió 8.00 – szentmise magyar nyelven 9.30 – szentmise szlovák nyelven 11.00 – szentmise magyar nyelven Nagycsütörtök /ápr. 5./ – Az utolsó vacsora emlékezete 17.00 – szentmise szlovák nyelven 19.00 – szentmise magyar nyelven Nagypéntek /ápr. 6./ – Jézus kereszthalálának emléknapja 17.00 – szertertások szlovák nyelven 19.00 – szertartások magyar nyelven Nagyszombat /ápr. 7./ – Húsvét vigíliája 16.30 – szertartások és szentmise szlovák nyelven 19.00 – szertartások és szentmise magyar nyelven Húsvétvasárnap /ápr. 8./ – Jézus feltámadásának ünnepe 8.00 – szentmise magyar nyelven 9.30 – szentmise szlovák nyelven 11.00 – szentmise magyar nyelven Húsvéthétfő /ápr. 9./ 8.00 – szentmise magyar nyelven 9.30 – szentmise szlovák nyelven ták, és megbeszélték az olvasottakat. Aztán pedig közösen a feltámadott Úrhoz fordultak imádságaikban. Isten téged is meg akar áldani. A te családodban is áldás akar lenni. Érezd és lásd meg, hogy jó az Úr. Ha nem hiszed, hogy ő feltámadt, akkor mondd el neki azt, hogy nem hiszed, és mutassa meg magát. És ő bizonynyal meg is fogja magát mutatni, mint Tamásnak is tette. Ha pedig hiszed, keresd a vele való közösséget. Ne engedd, hogy a világ elszakítson tőle téged. Ne engedd, hogy világi eszmék, filozófiák elhitessék veled, hogy ez is csak egy tudomány. Ma ehhez az Úrhoz menjünk, és dicsérjük őt, mert egyedül ő méltó a dicséretre. Ma engedjük oda a mi szívünket Jézusnak, mert ma találkozni akar velünk. Nem úgy mint vallásalapító, hanem mint feltámadt Úr, aki meg akarja gyógyítani szívedet, aki
új élettel akar megajándékozni téged. Meg mered-e tenni ezt a lépést? Rá mered-e bízni életedet a feltámadott Jézusra? Vagy csak üres fecsegésnek tűnik ez az írás? Ha meg mered tenni, garantáltan megváltozik a te életed. Egyetlen dolgot kell csak cselekedni. Szeretni az Urat teljes szívünkből, és a többiről majd ő gondoskodik. Ahogy Jézus mondja a Máté evangéliumában: „Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek mind ráadásul megadatnak néktek.” Mik azok az „ezek”, amik megadatnak nékünk? Olvassátok el Máté evangéliumában a 6. fejezetben. Megéri. A református gyülekezet nevében az élő Úr szeretetében eltöltött húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! Izsmán Jónás ref. lelkipásztor
HONTI LAPOK
2007. április
11
„FOGJUK ÖSSZE A HONTI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÓIT!” Ipolyság város Ipolysági Városi Hivatal, Fő tér 1., 936 01 Šahy
[email protected],
[email protected], +421 36 741 22 84 ITMS: 144 10 300 001 szerződésszám. 144 – 11 – 050
A z o l v a s ó i v e r s e ny f o l y t a t ó d i k
Ipolyság – a megyeszékhely Hont vármegye területén Ipolyság központi helyet foglalt el, melynek körülbelül a közepén helyezkedik el, fontos észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi kereszteződések mentén. Fekvése előnyös azért is, mert a tavaszi és őszi árvizek miatt 1266-ban megépítették az Ipoly folyón a kőhidat, mely jelentősen megkönnyítette a közlekedést a megye északi és déli részei között. Ipolyság központi szerepét a térségben erősítették az 1299 óta rendezett búcsújárások, 1405-től a vasárnapi szabad piacok és Szűz Mária mennybemenetelének ünnepén (a templom védőszentjének ünnepén) rendezett nyilvános piacok. 1407-ben, a pallosjog megszerzése után, melyet Luxemburgi Zsigmond császár és magyar király ajándékozott a városnak, Ipolyság földesúri város lett, és szerepe a környező településekkel szemben újra megerősödött. A város jelentőségét (más megyék településeivel kapcsolatban is) növelte, hogy az itteni premontrei rend kolostora megbízható hiteles helyként szerepelt, ahol megrendelésre okiratokat készítettek és hitelesítettek. 1546-ban megkezdték a kolostor törökellenes erődítménnyé való átépítését, melynek helyőrsége védelmezte a lakosságot a török támadásoktól, valamint védelmül szolgált a közeli arany- és ezüstbányáknak (Selmecbánya, Korpona stb.) az oszmán megszállás elől. Látható, hogy a város kedvező földrajzi fekvése és középkori fejlődése is meghatározó volt a város regionális központtá fejlődésében. Ezért nem meglepő, hogy már 1749-ben ide akarták helyezni a megyeszékhelyet. A megyei közgyűlés végül a közeli Kemence mellett döntött. Ezt a kérdést azonban
ezután sem zárták le véglegesen. A 18. század 80-as éveiben néhány megyei hivatalt át akartak helyezni Ipolyságra vagy Szebellébre. A döntés 1806. június 16.-án, két héttel a kemencei megyeház leégése után született. Erre az eseményre Hont vármegye nemesi kőcímere emlékeztet, amelyet a tűzeset után helyeztek át az új ipolysági megyeházára, amelynek előcsarnokában a mai napig látható. Városunk – mint megyeszékhely – 1806-tól szerepel, bár a megyei közgyűlések 1830-ig, a megyeháza déli szárnyának átadásáig, Ipolyságon kívül zajlottak. Az Esterházyak udvari építésze, Ehmann által klasszicista építészeti stílusban megtervezett vármegyeház teljes egészében 1857-ben készült el. Felavatásán maga II. Ferenc József császár is megjelent (először 1852-es országjárása alkalmával járt vármegyénkben, amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kialakult állapot ellenőrzése, felmérése volt a célja). A vármegyei és járási hivatalok állandósulásával párhuzamosan városunk is gyors fejlődésnek indult. Egészségügyének jelentős pillérei lettek az 1820-as években a Királyi János plébános által a Káptalan utcában létrehozott kis kórház, amelyet 1900-ban a homoki városrészen létrehozott, kezdetben dr. Kovács Sebestény Endre által vezetett új kórház váltott fel. A Pongrácz Lajos által kezdeményezett, petróleum üzemanyagú utcai közvilágítást 1903-ban gázvilágításúra cserélték. Az iskolaügy fejlődésének iramára utal a plébániahivatal közvetlen északi szomszédságában épült elemi iskola, 1872ben a mai Bartók Béla téren polgári is-
kola épült, 1913-ban pedig gimnáziumot avattak. 1886 és 1905 között Ipolyság az ország vasúthálózatára is rákapcsolódott (így hát már volt vasútvonal Korpona, Balassagyarmat, Párkány, Budapest irányában). Az élénk gazdasági fejlődésre utal a pénzintézetek és impozáns épületek számának növekedése is: 1867 – takarékpénztár, 1886 – pénzügyi palota, 1899 – takarékbank. A lakosság összetételében számbelileg is folyamatosan erősödő műveltebb réteg (hivatalnokok, orvosok, tanítók, jogászok stb.) hatására megkezdődött a városkép tudatos átalakítása. A főtérről kitiltották a marhavásárokat. A közepén álló postakocsi-állomás és istállói helyén 1859-ben felépült a barokk oszlopemlékmű, tetején a Szeplőtelen Szűzanya szobrával. A mai II. Rákóczi Ferenc utcában sétálópark létesült, mellette 1906-ban felszentelték az evangélikus templomot. A közösségi élet fellendülésének egyértelmű mutatója volt a polgári társulások létrejötte (Honti Régészeti Társulat, Hontvármegyei Múzeum Társulat, Honti Kaszinó, Ipolyság Város Szépérzetét és Anyagi Jólétét Előmozdító Egyesület, a jótékony célú Nőegylet, Műkedvelő Színtársulat, Önkéntes Tűzoltó Testület, Honti Fiók Gazdasági Egylet stb.). 1902-ben megnyílt a Honti Múzeum, melynek alapgyűjteményét a vármegyei millenáris kiállítás anyagának egy része alkotta. Még ugyanabban az évben létrejött az Ipolysági Futball Club. A kulturális és sportélet kitűnő egyénisége volt Szokolyi Alajos, olimpikon, a Honti Múzeum igazgatója és vármegyénk levéltárosa. A város növekvő gazdagságát és erejét szimbolizálta az 1888-ban felépült új városháza is. A város és vármegye történetének érdekes fejezetét alkotják az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei. A jelentősebb csatározások megyénkben ugyan Selmecbánya környékén játszódtak le, 1849 januárjában a/Befejezés a 12. oldalon/
12
2007. április
HONTI LAPOK
Ipolypásztón is emlékeztek Március 15-én Ipolypász-
alapiskola diákjai előadták
tón is megemlékeztek az
verses-zenés műsorukat, és
1848/49-es forradalom és
megkoszorúzták az ottani
szabadságharc 159. évfordu-
kopjafát. Az ünneplők ezután
lójáról. A rendezvény részt-
átvonultak a temetőbe, ahol
vevői először a helyi refor-
megkoszorúzták a forrada-
mátus templom előtt talál-
lom és szabadságharc hős re-
koztak, ahol Mészáros Ottó
formátus lelekészének, Ko-
polgármester mondott ünnepi
vács- Sebestény Józsefnak
beszédet, a helybéli óvoda és
a sírját. /kh/
/Befejezés a 11. oldalról/
zonban Ipolyságon is volt egy kisebb ütközet. A vármegye jeles személyiségei részt vettek az ország forradalmi közigazgatásában, s létrejött az itteni nemzetőr zászlóalj is. Sajátos eseménye volt e dicső időszaknak a Janko Kráľ és Ján Rotarides által a megye északkeleti részén szított felkelés, amely miatt a két vezéregyéniség az ipolysági vármegyei börtönben is raboskodott. A forradalom jelentős hozadéka lett például a jobbágyság eltörlése és a polgári réteg társadalmi helyzetének megerősödése. A vármegyeszékhely Ipolyságra való telepítése városunk számára az egészségügy, iskolaügy, gazdaság és társadalmi élet robbanásszerű fejlődését hozta. Az új hivataloknak, iskoláknak,
kulturális intézményeknek, vállalatoknak megfelelő épületekre, úthálózatra, vasúti összeköttetésre volt szüksége, ami erőteljes építészeti fejlődést eredményezett, így az egykori sáros mezővároska komoly, klasszicista épületegyüttesekkel rendelkező közigazgatási központtá nőtte ki magát. A hivatalnok-, értelmiségi, kereskedő- és kézművescsaládok bevándorlásával a lakosság létszáma több mint négy és fél ezerre duzzadt. Ez az erőteljes fejlődés azonban 1923. január 1-jével megtorpant. E nappal ugyanis közigazgatási szempontból megszűnt Hont vármegye, amely területének szinte egyharmada az első világháború végén egyébként is a csehszlovák államhatárokon kívül rekedt. Ipolyságot Zólyom nagymegyéhez és a Korponai járáshoz csatolták.
Megszűnt ezzel a közösségileg aktív értelmiség egy jelentős hányadának a munkahelye, leálltak a megye-, illetve a járásközponti helyzettel összefüggő pénzügyi juttatások. A helyi vállalkozók elveszítették azon vásárlóikat, akik a vármegyei vagy járási hivatalokban való ügyintézéseik mellett tértek be hozzájuk. 1949-től 1960-ig Ipolyság újra járási központ lett. Ez az idő azonban már túl rövid volt ahhoz, hogy egy újabb, a 19. századi és a 20. század elejihez hasonló fejlődési hullámot indítson el. Pálinkás Tibor Harmadik kérdésünket, sajnos, csak májusi számunkban fogjuk tudni közölni.
HONTI LAPOK
2007. április
13
Csemadok-évzáró Ipolyságon
A Csemadok Ipolysági Alapszervezete 2007. február 23-án tartotta évzáró tagsági gyűlését a székházban. A hivatalos részt kultúrműsor előzte meg, melyben fellépett a Jámbor Mónika vezette Honti Igricek ifjúsági néptáncegyüttes, az alapszervezet Musica Aurea énekkara Béres Gábor vezényletével, valamint Jámbor Dorottya furulyajátékkal. Pálinkás Tibor elnök a 2006os esztendő gazdag tevékenységéről számolt be. Egyebek mellett szólt a Csemadok által szervezett járási teremfocitornáról, a Tompa Mihály Országos Versés Prózamondó Verseny körzeti
fordulójáról, az énekkar pünkösdi és adventi koncertjéről és egyéb fellépéseiről, a hollókői húsvéti és a budapesti gyermeknapi kirándulásokról, a Magyar Közösségi Házban rendezett nyári kézműves táborról, a Szólj, síp, szólj! óvodás folklórfesztiválról, az Ipoly menti folklórfesztiválról. Az alapszervezet már évek óta társszervezője a március 15-ei ünnepi műsoros megemlékezésnek. Tevékenységét pályázatokon szerzett pénzekkel is gazdagította. Ipolyság város is rendszeresen támogatja rendezvényeit. A 2007-es munkaterv is vál-
tozatos és gazdag tevékenységet ígér. A törzsműsorokon kívül – többek között – énekkari találkozóra is sor kerül az énekkar megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Štrba Péter pénztáros beszámolt az alapszervezet gazdálkodásáról, Bélik György bizottsági elnök az ellenőrző bizottság jelentését ismertette. A vitában felszólalt Szarka Katalin, a Csemadok Lévai Területi Választmányának alelnöke, aki a járás Csemadok-tevékenységéből adott ízelítőt. Átadta Török Alfréd járási elnök
üdvözletét, aki betegsége miatt nem tudott részt venni az ipolysági taggyűlésen. A vitában elhangzott az is, hogy az ipolysági magyar szervezetek és iskolák fogjanak össze, évi működésükről egy közös kiadványban számoljanak be. A tagság a végén megerősítette elnöki tisztségében Pálinkás Tibort, és a következő három taggal bővítette a vezetőséget: Gál Imre, Vanek Gábor és Moys Dániel. A gyűlés határozat elfogadásával és elnöki zárszóval ért véget. Korpás Pál
Évzáró taggyűlést tartott a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre 2007. március 2-án tartotta évzáró taggyűlését, melyet jelenlétével Lőwy János mérnök, városunk polgármestere is megtisztelt. A baráti kör elnöke, Danis Ferenc mérnök, beszámolójában értékelte a 2006-os év munkáját, s vázolta az idei esztendő feladatait. Hangsúlyozta az egyesület alapszabályzatából eredő tevékenység fontosságát, kulturális emlékeink megismerését, bemutatását és megőrzését. Tavaly előadások és honismereti kirándulások formájában ismerkedhettek meg az érdeklődők szűkebb és tágabb környezetünk történelmi, valamint néprajzi értékeivel. Az idei munkatervben az
immár hagyománnyá váló Ipoly-napi rendezvények mellett a helybeli kultúrtörténeti emlékek fokozott védelme szerepel, de az ismeretterjesztő előadások, exkurziók sem maradnak el. A határok átjárhatósága révén egyre szorosabb kapcsolat alakul ki magyarországi múzeumbarát egyesületekkel, melyek az évzáró gyűlésen is képviseltették magukat. A Szécsényi Múzeum Baráti Körétől Czúdor István vezetésével érkezett küldöttség, a Váci Múzeum Egyesület üdvözletét Mándli Gyula adta át, s Hála József néprajzkutatót is a kedves vendégek sorában köszönthették az ipolyságiak. A határon túli ven-
Az évzáró taggyűlés hivatadégek reményüket fejezték ki, hogy a jövőben ugyanolyan los részét fehér asztalnál folytaeredményesen működhetnek tott kötetlen beszélgetés, baráti majd együtt a múzeumi baráti eszmecsere követte. bszm körök, miként eddig tették.
/Fotó: Mándli Gyula/
