KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR
AZ INNOVÁCIÓ ÉS ANNAK BEMUTATÁSA A MCDONALD’S GYORSÉTTERMI LÁNCON KERESZTÜL
Ari Kinga Virág, Bosnyák Mária, Hegyes Nikolett Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évf. Konzulens: Dr. Bujdosó László, főiskolai docens
A téma megválasztásán nem kellett sokat törnie a fejét az embernek, hiszen mindennapi életünket a folyamatos fejlődés (innováció) kíséri. A fejlődés kiváltója egyrészt a társadalmi igény, másrészt a vállalkozások, vállalatok profitéhsége. Hazánkban már jó ideje megjelentek a gyorséttermi láncok. A mi célpontunk a McDonald’s étteremlánc fejlődésének bemutatása. Azért a választottuk a McDonald’s-ot az innováció bemutatásának eszközéül, mert ez az úttörő a gyorséttermi láncok hada közt. Elsőként ismertette meg Magyarországon eme „életformát’, amely megváltoztatta a társadalmi felfogást. Továbbá egy olyan cégről van szó a többi étteremlánc mellett, amely folyamatos fejlődésben van, mind a lánc terjeszkedését, számának bővülését, szolgáltatásainak körét, kiszolgálás minőségét és még egy sor más tényezőt tekintve. Javaslattételre igazából nincs szükség, mert amint az megfigyelhető, rendkívül jól reagálnak az adódó lehetőségekre, azokat jól kihasználják és tudják, hogy kell megteremteni illetve kibővíteni a fogyasztói kört.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Balázs Emese, Kalocsai Zoltán, Terdik Judit, Tóth Judit Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évf. Konzulens: Dr. Bujdosó László, főiskolai docens Az országok fejlettsége az adott ország energiafelhasználás mértékéből is megállapítható. Megfigyelhető, hogy mind a fejlett, mind a fejlődő országoknak évről évre egyre nagyobb energiára van szükségük, és ez a tendencia egyre nagyobb mértékben nő. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy azok a primer energiahordozók, melyekből az országok energiaéhségüket fedezni tudják, csak véges mennyiségben állnak rendelkezésre. Ha nem kezdünk el időben újabb energiaforrásokat hasznosítani, akkor az elkövetkező generációknak igen nagy problémával kell szembenézniük. Izgalmas kihívásnak tűnt számunkra az a téma, hogy milyen új energiaforrásokkal válthatnánk ki a hagyományos energiahordozókat. A TDK dolgozat vizsgálja a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan a Tudományterületi elhelyezést, fókuszálás a tudományalág eddig feltárt kutatási eredményeire Hagyományos energiaforrások felhasználásának problémáit Új energiaforrások keresésének szükségességét Európai Unios célprogramok szerepét Megújuló energiaforrásokat Magyarországon és ennek környezetvédelmi kapcsolatát Legújabb kutatási eredmények és alkalmazhatóságának feltétele
VÁLLALAT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON Barta István & Zsigmond Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar Konzulens: Halpern Péter, Főiskolai adjunktus Kutatásunk célja, vállalat irányítási rendszerek megjelenése, terjedése, cégekhez történő magyarországi bevezetése. Célunk, a tényleges igények felmérése az integrált rendszerek iránt. A dolgozat részletesen taglalja ezen rendszerek megjelenését hazánkban, valamint fejlődési kronológiáját. Egy fejlesztő cég segítségével vizsgáljuk a hazai piac sajátosságait, amely egy komplex irányítási rendszert nyújt a folyamatosan változó igények hatékony, gazdaságos kielégítésére. Továbbá választ keresünk arra, hogy miként választanak az egyes vállalatok a fejlesztő cégek kínálatából. A jelenleg még kevés referenciával rendelkező fejlesztő cégek miként képesek felvenni a versenyt a nagyvállalatok által használt, jól bevált rendszerekkel szemben. Fontosnak tartják-e a rendszerek fejlesztésénél a legújabb információs technológiák pl.: vezeték nélküli adatátvitel, távoli munkavégzés - integrálását, ami jóval túlmutat a hagyományos vállalat irányítási rendszerek funkcióin, és korlátlan rugalmasságot ad a felhasználóknak, proaktív eszközöket ad a vezetőknek, s emellett a felhasználók élnek-e ezen extra funkciók lehetőségeivel.
VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER EGY SPECIÁLIS ÁGAZAT, A BÚTORIPAR SZÁMÁRA
Belencsák Eszter Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évf. Konzulens: Derecskei Anita, tanársegéd A TOK munkámban a ma "divatos" és egyben egyre inkább elengedhetetlen vállalatirányítási rendszerek speciális válfaját szeretném részletesebben megismertetni. A dolgozatom első részében rövid áttekintést nyújtanék a vállalatirányítási rendszerek kialakulásáról, történetéről, fejlődéséről. Majd az elengedhetetlen specializálódásról. A második részben a bútoripar speciális igényeinek elemzése történik meg. Miért van szüksége a bútoriparnak az autógyártástól, elektronikai ipartól eltérő rendszerre? A harmadik részben a jelenleg konkrétan megvalósított bútoripari vállalatirányítási rendszerek elemzése következne, előnyökkel, hátrányokkal, hasznosság, szakmai specifikum szempontjából. Dolgozatom lezárásaként a lehetséges fejlődési irányokról próbálok rövid áttekintést nyújtani.
AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZOTT SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSÉRE ÉS ANNAK ALKALMAZÁSA A NYÍREGYHÁZI SZENNYVÍZTELEPEN
Bíró Aida, Hódi Ágnes, Mészáros Emese, Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László, főiskolai docens Dolgozatunk témájának megválasztásakor két dolog motivált bennünket: környezetvédelmi és gazdasági célok. Mint az köztudott, napjainkban egyre nagyobb a vízfogyasztás, ezáltal egyre több szennyvíz keletkezik. Nyíregyházán a szennyvíz megtisztítása jelenleg biológiai úton, baktériumok segítségével történik, amelyek eleveniszap formában vannak jelen a rendszerben. Ezt az iszaptömeget egy bizonyos mennyiség után el kell távolítani a rendszerből. Az iszap szervesanyag tartalma igen magas, végleges elhelyezését pedig lehetetlenné teszi a szervesanyag bomlása következtében keletkező bűz. Az eltávolított iszap kezelése jelenleg ún. hidegrothasztó medencékben rothasztással történik. Az iszaprothasztó földmedencék elhelyezése azonban a hatályos környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, ugyanis túl közel helyezkednek el a város lakóházaihoz. Emellett a medencék a nem megfelelő szigetelés következtében potenciális veszélyt jelentenek a talajvízre és az ivóvízbázisra. Az új technológia bevezetésével a szennyvizet szivattyúk segítségével felemelik a gépi rácsra, amely a mechanikai tisztítás egyik lépcsőfoka. Ezt a homokfogó követi, melynek segítségével eltávolítják a homokot a szennyvízből, majd a mosóberendezéssel kimossák a szervesanyagokat és visszajuttatják a tisztító rendszerbe. Az előülepítő medencéből elveszik a nyers szennyvíziszap kiülepedett részét, ez kerül át az iszaptechnológiába. Ezt követően a szennyvíz az eleveniszapos medencébe kerül. Itt a szennyvízhez levegőt kevernek be, amelynek az a célja, hogy a medencében lévő mikroorganizmusokban gazdag környezetbe oldott oxigént juttassanak be. Az oxigén a mikroorganizmusok életben maradásához és szaporodásához szükséges. Ezek a baktériumok lebontják a szennyvízben lévő szervesanyagokat, ez a biológiai tisztítás. Az utóülepítő medence a szennyvíztisztítás utolsó része, amely a még szennyvízben maradt iszap eltávolítását végzi el. Ezt követően a tisztított szennyvíz visszakerül az élővizekbe. Az új technológia bevezetése mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból előnyökkel jár: megszűnik a környezetszennyezés veszélye, a folyamat bűzmentessé válik, így a jelenlegi védőtávolságok is elegendőek, a komposztálási folyamat lerövidül és a rothasztás során nagy mennyiségű, magas fűtőértékű, energetikailag hasznosítható biogáz keletkezik. Dolgozatunkkal arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy a szennyvíztisztítás korszerűsítésével elkerülhető a környezetszennyezés, ezáltal nem kell a
környezetvédelmi hatóságok által kiszabott újabb és újabb pénzbüntetést kifizetni, amely hosszú távon többe kerül, mint a beruházás egyszeri költsége.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELÖS IRODÁK MÜKÖDÉSE NÉMETORSZÁGI FELSÖOKTATÁSBAN Bóka Attila Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar IV. évfolyam Szabó Richárd főiskolai adjunktus Dolgozat betekintést nyújt Németországi felsőoktatásban egyre fontosabb szerepet kapó Akademisches Auslandsamt (Nemzetközi kapcsolatokért felelős iroda) működésébe. Ismerteti Loccumer Protokolle 1969 főbb elemeit, ami megfogalmazott egy olyan intézményrendszer létrejöttének szükségességét, ami felsőoktatási struktúrában külföldi kapcsolatok kiépítésével, bővítésével foglalkozik. Bemutatja hogy mit tekintettek akkor és ma fő feladatoknak. Áttekinti az Intézményrendszer előnyeit hátrányait finanszírozásának módját főiskolai, egyetemi struktúrába való elhelyezkedését, munkatársak közötti feladatok megosztását, kompetenciaterületeket felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi diákok nemzeti összetételét, érdeklődési területeiket, tanulmányok formáját és idejét Bachelor és Master programban résztvevő Eu külföldi és Eu belföldi diákok közötti megoszlását, diákok számának előre prognesztizált változást. A Hohenheimi főiskola példáján keresztül bemutatja egy ilyen iroda működését, kezdeti időktől kezdve napjainkig. Megmutatja főiskolán belül elfoglalt helyét, milyen intézményekkel tart kapcsolatot kinek van alárendelve, főiskolára jelentkező Eu külföldi és Eu belföldi diákok számának alakulását, tendenciákat, külföldi diákok tanulásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket, feladatokat, állam által szabályozott, teljesítendő feltételeket, ami alapján külföldi diákok részt vehetnek felsőoktatásban, különböző országok érettségi rendszerének átszámítási módját német rendszere (Baden- Württembergbe), ehhez nyújtott szabadon hozzáférhető segédletet világhálón. Az egyes szakirány okra jelentkező érdeklődők rangsorolási és kiválasztási rendszerét. Német diákok külföldön tanulási lehetőségeinek formáit. Európai Uniós programokat (Sokrates és Erasmus), programban résztvevő országokat. Főiskolai kooperációs megegyezéseket. Nemzetközi Főiskolai Marketinget. Jövőbeli terveket.
A KÉSZPÉNZ BIZTONSÁGOSSÁGA Bugár Linda, Nótárius Péter Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évfolyam Szabó Richárd, adjunktus A pénzt történetét valamikor az őskori vadászó, halászó, gyűjtögető életmódot folytató őseink korában kell kezdenünk, ugyanis a pénz története majdnem egyidős az emberiség történetével. A termelési felesleg és a csere kialakulásakor megjelentek az első árupénzek. Kezdetben mezőgazdasági termékek, állatok, természetben fellelhető tárgyak töltötték be ezt a szerepet. A kézművesség kialakulásával a kézműipari termékek vették át az értékmérő szerepét. Különösen a fémek bizonyultak a legjobb cserealapnak, ezért alakulhatott ki az ezüst- és aranypénzrendszer. A 20. századra kialakult és elterjedt a papírpénzrendszer. A pénzhamisítás pedig közel egyidős magával a pénzzel. Már a nemesfémekből készült érmék korából is számtalan hamisítási módszerről tudunk, melyek ellen több-kevesebb hatékonysággal próbáltak védekezni. A mai magyar forint bankjegyeket olyan elemek védik a hamisítástól, mint a speciális bankjegypapír, a vízjel, a biztonsági szál, a jelzőrost, a mikroírás, az illeszkedőjel, a rejtett kép és az optikailag változó tulajdonságú festék. Mindezeknek köszönhetően a forint bankjegyek hamisítása az új forint bankjegysorozat bevezetése óta nem számottevő, nemzetközi összehasonlításban is elfogadható.
AZ OUTSOURCING SZEREPE A MAI MAGYAR GAZDASÁGBAN, ELSŐSORBAN AZ IT TEVÉKENYSÉGEK TERÉN Bugár Linda, Nótárius Péter Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bujdosó László, főiskolai docens Ismét egy angol szó, amely ha tetszik, ha nem egyre jobban elterjed a magyar üzleti életben is. De mitől ilyen népszerű a különböző munkafolyamatok kiszervezése, milyen előnyökkel kecsegtet, és mik a veszélyei? Ezekre a kérdésekre szeretnénk választ találni dolgozatunkkal. Szinte minden szervezetben létezik olyan terület, amely kiszervezhető, sőt szakértők szerint az alaptevékenységen kívül minden más a falakon kívülre engedhető. Ez annak a menedzsernek éri meg, amely az idejét nem akarja a vállalat fő tevékenységi körén kívül eső kérdésekkel tölteni, és megbízik a külső szolgáltatóban. A világ egyre gyorsabban fejlődik, és ehhez a vállalatoknak naprakészen alkalmazkodniuk kell. Minél karcsúbb egy szervezet, ez annál könnyebb. Ráadásul a gyorsan avuló technológiai környezettel való lépéstartás is állandó infrastruktúrafejlesztést igényelne, nem beszélve a humánerőforrás-oldalról. Mindez időnként komoly beruházással, máskor viszont az alaptevékenység visszafogásával járna, az igények függvényében. Az ellenzők leggyakrabban a szolgáltatótól való túlzott függésre és ráutaltságra hivatkoznak, és miután az outsourcing több mint vásárlás, és több mint konzultáció talán nem alaptalanul.
AZ HBO MAXPAK KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKÁJA Daróczi Bertalan Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Tóth Gábor, docens A dolgozat egy konkrét szolgáltatás marketingkampányának javaslatát mutatja be, meglehetősen gyakorlatias megközelítéssel. Ez pedig az HBO mozicsatorna új MaxPak rendszere. A munka magába foglalja a célpiac meghatározását, annak széleskörű szempontok szerinti elemzését, a versenytársak helyzetét, a stratégiai célok meghatározását, s ezek megvalósításához a lehető legcélszerűbb eszközök megválasztását, részletesen kidolgozva a tervezés szintjén, valamint néhány hasznos példát említve a kivitelezést illetően. Ennek szellemében a pályázat alapvetően négy részre tagolódik. Mivel a piacelemzéshez szükséges információ nagy részét egy praktikusan összeállított kérdőív szolgáltatta, a kampány hátterét ezek értékelésével alapozza meg. A bevezető után egy kellően részletes SWOT analízis indítja az érdemi részt, azt követi egy bőven kifejtett kommunikációs terv, ami rávilágít az ok-okozati összefüggésekre, majd maga a kérdőív és annak statisztikai elemzése szerepel, végül a konkrét reklámjavaslatok. Az egyes tényezők megvilágításánál mindig több nézőpont alapján alakultak ki a tézisek, melyek megalapozottságát a körültekintően felállított érvek is mutatják. Összességében tehát a dolgozat egy valós projekt egyik lehetséges elméleti hátterét mutatja be.
A MAGYAR FÜRDŐHELYEK FEJLESZTÉSEINEK ÉS ÉPÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EU FÜGGVÉNYÉBEN Fenes Tamás, Tóth Dezső Budapesti Műszaki főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évf. Konzulens: Ifju György, Dr. Bujdosó László főiskolai docens
Hazánk területének közel 70%-a alatt termálvíz található. Köztudottan Magyarország igen gazdag vízlelőhelyekben, hideg-meleg, kénes és egyéb gyógyvizű forrásokban. Magyarország geológiai adottságai nagyon jók a gyógyfürdő-kultúra kialakításához. A rómaiak Aquincumban áztatták fáradt testrészeiket az ottani sok meleg vizű forrás egyikében. Mára Budapest a világ legjelentősebb fürdővárosává vált. Mivel hazánk ipari termelése nagyon elenyésző és a mezőgazdaságban is gondok vannak, ezért lehet nagy jelentősége a nagy bevételt eredményező turizmusnak, ezen belül is a fürdőturizmusnak. Szerintünk igen fontos a legmodernebb technikák és szolgáltatások alkalmazása a fürdőkben, mivel csak ezekkel lehet a külföldi és egyre inkább a hazai fürdőzőket megszerezni és megtartani. A TDK dolgozatunkban vizsgálni kívántuk az alábbi területeket : - Magyar vízlelőhelyek és melegvízforrások; minőség-mennyiség, infrastruktúra. - EU-s támogatások, pályázatok. - Állami beavatkozás szerepe. Pl.: Széchenyi-terv. - Helyi befektetési partnerek és az önkormányzatok együttműködése. - Vidékfejlesztés, a vidéki munkanélküliség enyhítése, csak magyar személyzet alkalmazása. - Modern rendszerek ismertetése. - Eddigi fejlesztések és hatásaik
WEB ALAPÚ ADMINISZTRÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSA Gombás Péter Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Kamuti Hajnalka, főiskolai tanársegéd A dolgozat egy web felületen működő adminisztrációs rendszer létrehozását mutatja be. A rendszer létrehozását egy másik feladat megoldása előzte meg. Ennek készítése során született a gondolat, hogy meg kellene szabadulni az úgymond előre „bedrótozott” rendszerek hátrányaitól, és egy rugalmasan bővíthető web alapú megoldást kellene létrehozni. A végcél egy olyan rendszer volt tehát, amely működésbe helyezése után szabadon bővíthető, további programozói munka nélkül. Kezelnie kell jogosultságokat, adatok más programokba történő exportálását, ill. a felhasználót támogatnia kell az adatok hatékony keresésében. A dolgozat a rendszer tervezését, a tervezés szempontjait, ill. a létrehozott rendszert mutatja be.
ÉLETÜNK A MOTÍVÁCIÓ TÜKRÉBEN Gröb Veronika, Rák Róbert Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, IV/7. Konzulens: Suplicz Sándor, adjunktus Dolgozatunkban a motivációról és ennek ösztönző szerepéről szeretnénk beszélni. Kitérve a tanulás kialakulásában és a személyiségfejlődésben betöltött szerepére. Az első részben bemutatjuk mi a motiváció és ez honnan ered? Miért és hogyan alakul ki? Milyen tényezők lehetnek befolyással kialakulásában? Beszélünk a motiváció fejlődéséről és mostani állásáról a szakirodalomban. A szülő és pedagógus kiemelkedő szerepét ennek kialakításában. A második részben kutatásunkat és ennek kiértékelését szeretnénk bemutatni, amit itt a főiskolán végeztünk a hallgatók között. A kitöltött kérdőív eredményeit elemezzük, következtetéseket vonunk le, és ezeket alátámasztjuk. Célunk a tanulásra, személyiségre és értékrend alakulására tett hatásainak bemutatása. A dolgozat célja így egy elméleti motivációs bemutató után a gyakorlatban megjelenő tényleges befolyásoló hatás szerepét töltené be. Reméljük sikerrel.
E-LEARNING (A RÉGI TÍPUSÚ ÉS A MODERN OKTATÁS EGYBEÁGYAZÁSA) Héricz Anita, Duchon Zoltán, Benics András, Hantos Márk Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, II. évf. Konzulens: Dr. Bujdosó László, főiskolai docens Mindannyian egyszer tanúi voltunk a régi típusú oktatási rendszer hibáinak és előnyeinek. Természetesen már a különböző generációk közötti tanítási módszereknek is meg voltak az elhatárolható elemei, amiben eltértek egymástól, de ha összehasonlítjuk őket, észrevehetjük, hogy alapjában véve sokban hasonlítanak. Az ember már Szókratész idejében is nagy hangsúlyt fektetett az újabb generációk tervszerű továbbképzésére. Ekkor még a polgári oktatás igen kis hányadát tette ki a tényleges iskolázásnak. Mint annyi mindenben, itt is a katonaság járt utászként elöl a fejlődésben (meg persze az arisztokrácia tagjai voltak a tudás kivételezettjei). Innentől évszázadokon keresztül gyémántként csiszolódott a módszer, hogyan bővítsék a tudás ismeretét, beleértve a sötét középkor zárdáit is (bár ebben a korszakban inkább az ó korok tudásának felelevenítése volt a cél). Azonban az az alapvető forradalom alapismérvei, amit az ember talán észre sem vett, mikor bevezette a tervszerű oktatást, nem túl sokat változtak. Ugyan a kortól függően, hogy hány embert kell képezni és milyen rétegeket, mindig változtattak, csiszoltak egy kicsit a módszeren, az alapvető felállás, hogy egy helyben egy meghatározott időpontban, bizonyos mennyiségű adatott beleszorítsanak agyunkba, nem módosult. Pedig ha jobban belegondolunk, mennyi időnket is köti le ez az oktatási típus, abból kifolyólag, hogy nem egyeztethető a napjaink beosztásával? Mennyivel könnyebb lenne tanulni, dolgozni, egyáltalán; a hétköznapi életünket rendezni, ha képesek lennénk rá, hogy saját szándék és jól felfogott érdekünk szerint állítsuk össze hétköznapjainkat, tanulmányi szervezetünket! Hiszen a menedzsernek is egyik legfontosabb tulajdonsága a gazdaságos és ésszerű időbeosztás. Csakhogy lehetséges e ez, a mai oktatási rendszer felépítése szerint? A válasz természetesen elsőre nem, mert hiszen mind oktató, mint nebuló emberi érző lény saját történettel. Tehát hogyan is várhatnánk el például kedvenc matek tanárunktól, hogy este 10. 35-kor, a focimeccs és a reklám után beugorjon hozzánk leadni a soron következő anyagrészt (tegyük hozzá, hogy nem csak mi vagyunk ennek az iskolának a tanulói, akik egész nap tudásra szomjaznak, és hogy nem feltétlenül akar minden egyes diák más-más időpontokban ugyanazt a tudásanyagot befogadni). De gondoljuk át egy kicsit jobban, a régi oktatási rendszer hátrányai hogyan lehetnének kiküszöbölhetőek. Az előbb felhozott sarkított példára a megoldás is könnyen jön. Az oktató és tanítványai időbeosztásának egyeztethetetlenségét kiküszöbölhetjük, ha a tanár egyszer adja le az anyagot, és mindenki megnézheti kedvére, bármikor. Így a tanárnak csak egyfajta tutor szerepét kellene betölteni, aki
csak a felmerülő kérdésekre válaszol. És a tudásfelmérést is egyszerűbbé tenné, hiszen az oktatóban és a diákban, mivel nincs szó hosszú távú személyes kontaktusról, nem alakul ki ellenszenv, így elkerülhető a szubjektivitás, illetve a másik oldalon a feszengés érzése. Képzeljünk el egy olyan iskolát, ahol az oktatás személyre szabott. Egy olyan iskolát, ahol mindenki a saját ütemében sajátíthat el egy ismeretanyagot, ahol nincs frontális osztálymunka. Amely folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló fejlődését, annak eredményeit, és mindezek alapján állítja össze a tudásbázis azon részeit, amelyik az egyes személyek által elérhető. Képzeljük el azt az iskolát, ahol ennek eredményeképpen mindenképpen működik a fokozatosság elve. A valóságban ez természetesen nem létezhet. De mi van a virtuálissal? Ezt az álmot valósítja meg az E- learning fogalma. Későbbi beadandónkban bővebben taglalni szeretnék ennek a rendszernek a kialakulását, fejlődését, mostani állását mind szervezetileg, mind a világpiaci helyzetben. Ez kapcsán összevetve a régi-típusú oktatást az internetessel, taglalva mind a gazdasági, mind a pszichikai különbözőségéket. Beadandónk célja az is, hogy egy újszerű oktatási módszert javasoljunk, összevetve a régi és az új típusú oktatás előnyeit-hátrányait, figyelembe véve szakmai berkekben dolgozók véleményeit is.
E-Banking Kerényi András Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági kar, III. évfolyam Konzulens: Sütő Kinga, tanszéki mérnök A TDK dolgozat az „elektronikus bankolás” múltjával, jelenlegi helyzetével és annak jövőéről szól. A dolgozat bemutatja a Private Banking és a Telebanking fogalmakat, mivel ezek az E-banking történelmének részei. A dolgozat fő témája az „internetes bankolás” mely az utóbbi 6-8 évben jelent meg a hazai piacon; leírja annak minden előnyét és hátrányát. A dolgozat javaslatokat tesz azt illetően, hogy miként lehetne elterjeszteni szélesebb körben, mivel az egyik fő korlátozó ok az Internet, vagyis annak hiánya. A másik ilyen korlátozó tényező az ismeretlentől való félelem és a bizalmatlanság az új dolgok iránt. A dolgozat ezen felül felvázol egy jövőbeni képet, mivel az e-banking rengeteg lehetőséget rejt magában. Bemutatja a különböző hazai bankok elektronikus szolgáltatásait és összehasonlítja azokat egymással, megmutatja előnyeiket és hátrányaikat egymással szemben. Megoldásokat javasol a biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében, így a dolgozat kitér egy kicsit az internetes biztonsági megoldások terére is, bemutatja a legújabb műszaki és szoftveres megoldásokat. A TDK dolgozat így az E-Bakingról és annak környezetéről szól, mivel az internetes biztonság, az emberek felvilágosítás és a bizalmuk elnyerése is hozzátartozik a témához.
A DIPLOMA MAI ÉS JÖVŐBENI ÉRTÉKEI A MUNKAERŐ-PIACON Márton Judit, Mozsár Lívia Budapesti Műszaki Főiskola KGK, III-IV évfolyam Konzulensek: Halpern Péter, főiskolai adjunktus Dr Láhm Szilvia, főiskolai docens A dolgozat részletesen ismerteti a fiatal diplomás pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit, a munkaerő-piaci várakozásokat és a pályaválasztást, a képzettség és a munka kapcsolódását, a piaci felvevőigény- és a kapacitásvizsgálatát, a 90-es években végzett és elhelyezkedett diplomások arányát az utóbbi évekhez képest. A munkáltatói és munkavállalói oldalról összehasonlítja az elvárásokat és az igényeket. A TDK dolgozat fő témája a különböző kutatók és szervezetek által elvégzett és kielemzett ill. folyamatban lévő felmérések elemzésének és kiértékelésének bemutatása. A befejező rész összegzi a felméréseket és az elemzések alapján a dolgozat szerzőiben kialakult szubjektív megítélést.
A TÖMEGGYÁRTÁS FEJLŐDÉSE A XIX-XX. SZÁZADFORDULÓ IDEJÉN Molnár Balázs Dénes Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Borbély Endre, docens A XIX. században végbement világméretű műszaki fejlődés néhány eredménye közvetlenül és közvetve, áttételesen is jelentősen megváltoztatta az emberek életkörülményeit, a világ arculatát. Itt említhető a gyártástechnológia fejlődése, a vállalatirányítás tudományos módszereinek széleskörű elterjedése. E két szakterületet elemzi részletesen a dolgozat. A dolgozat részletesen ismerteti Henry Ford sikerének alapját és okát, legfőbb eredményét, az 1907-ben beindított autógyárat, amelyben a világon először futószalagon gyártották a mindenki számára elérhető árú Ford T modellt. Bemutatásra kerülnek a Ford eredményeit megalapozó két szakembernek, F.W. Taylornak, H. Fayolnak a termelés irányításáról tett lényegesebb megállapításai. E két tudós ismerte fel először azt, hogy a tömeges igények tömeggyártást igényelnek. A munkamegosztás térbeli és időbeli kiszélesedése azonban idővel elérte a bonyolultságnak azt a fokát, amikor is a közvetlen vezetési és szervezési módszerek alkalmazása már nem vezetett célra, bonyolult tevékenységi és szervezési struktúrák alakultak ki, amelyek megismerése, kezelése már nem volt lehetséges tudományos megalapozottság nélkül. E tudományos szervezés- és vezetéselméletek három fő irányát, a klasszikus, a neoklasszikus és a modern irányzatot - mint Ford sikerének alapját - mutatja be a dolgozat.
ÁRUAZONOSÍTÁS MA ÉS HOLNAP Murcsik Anikó; Kulcsár Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar; IV. évfolyam Konzulens: Tatai István, Ügyfélszolgálati vezető Lőrincz Katalin, Docens, Kari hivatalvezető A dolgozat ismerteti a logisztikai folyamatokban a vonalkódtechnika különböző gazdasági ágazatokban való alkalmazását kialakulását, fejlődését. A következő részében ismertetésre kerül a Magyarországon még nem elterjedt RFID (Radio Frequency Identification – Rádiófrekvenciás Identifikációs Azonosító), felépítése, működése, működésének feltételei. A dolgozat célja, hogy a két technológia összehasonlítását követően ajánlásokat tegyen azon területekre vonatkozóan, ahol a vonalkódtechnikát a következőkben felválthatja az RFID azonosítási rendszer. A befejező rész ajánlatot tesz az RFID magyarországi alkalmazási lehetőségeiről.
HAZAI FEJLESZTÉSŰ CMS RENDSZEREK FELMÉRÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA Valkó Kornél, Varga Róbert Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar, 4. évfolyam Konzulensek: Simon Attila, ügyvezető; Tábori Kristóf, webgrafikus A dolgozat egy olyan témát – a hazai webes tartalommenedzsmentrendszereket (ún. CMS - Contenet Management System) – méri és dolgozza fel, melynek terén hazánkban tudomásunk szerint még nem készült átfogó elemzés. Az első részben bemutatásra kerül a CMS rendszerek általános célja, jellemzői. Miért érdemes a vállalatoknak megvásárolni, bevezetni ilyen rendszert. Ezután következik a kutatás módszertanának kifejtése, kutatási források bemutatása, hol és hogyan hajtottuk végre a felmérést. A felmérés eredményei alapján áttekintjük, összehasonlítjuk, majd egyenként értékeljük a hazai fejlesztésű rendszerek körét. Milyen hasonlóságok és eltérések lelhetők fel bennük. Milyen modulokkal és funkciókkal rendelkeznek és ezek mennyire rugalmasan igazodnak a különböző vállalati struktúrákhoz.
