ÓBUDAI EGYETEM Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet
A TUDATOS FOGYASZTÁS HÁTTÉRTÉNYEZŐI AZ ÉLETMÓD VÁLTÁS TÜKRÉBEN
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1 1. Elméleti háttér ............................................................................................................ 4 1.1. A változás pszichológiája ................................................................................. 4 1.1.1. Tudás és Döntés ........................................................................................ 5 1.1.2. A változás transzteoretikus modellje (avagy a változás szakaszai) .......... 9 1.1.3. Első-, és másodfokú változás .................................................................. 17 1.2. Tudatos fogyasztás .......................................................................................... 20 2. A modell feltárására (primer kutatás 1) ................................................................... 21 2.1. Kutatás körülményeinek a bemutatása............................................................ 21 2.1.1. Demográfiai adatok: ............................................................................... 22 2.2. A változás modell analízise ............................................................................ 29 2.3. Tudatos fogyasztóra vonatkozó kérdések elemzése ....................................... 32 3. Eredmények, következtetések a kutatás első részéhez kapcsolódóan ..................... 35 4. Változás és megküzdés ............................................................................................ 36 4.1. Az életmód változás folyamata ....................................................................... 36 4.2. Belső erőforrások, Pszichológiai immunrendszer .......................................... 40 4.2.1. A személyiségtényezők/faktorok ............................................................ 42 4.2.2. Alrendszerek ........................................................................................... 44 4.3. Fókuszcsoportos beszélgetés (primer kutatás 2) ............................................. 45 4.3.1. A beszélgetés eredményei:...................................................................... 45 4.3.2. Interjú jellegű kérdőívek eredményei ..................................................... 49 5. A faktorok összehasonlítása a PIK-kel (primer kutatás 3) ...................................... 53 5.1. A célja ............................................................................................................. 53 5.2. A módszere ..................................................................................................... 55 5.3. A minta leírása ................................................................................................ 56 5.4. Fenntarthatóság ............................................................................................... 60 5.5. Tudatos fogyasztás .......................................................................................... 64 5.6. Változás .......................................................................................................... 67 5.7. Pszichológiai immunrendszer ......................................................................... 70 5.8. Változás szakaszai és tudatos fogyasztás állításai elemzése .......................... 71 6. Eredmények és következtetések a kutatás második részéhez kapcsolódóan ........... 80 7. Poszt kutatások: Klaszteranalízis (fogyasztói csoportok létrehozás) ...................... 82 7.1. Fenntarthatóság kérdései ................................................................................. 90 7.2. Tudatos fogyasztásra irányuló kérdések ......................................................... 91 7.3. Összegzése az eredményeknek ....................................................................... 94 EREDMÉNYEK ............................................................................................................. 96 7.4. Nemzetgazdaságra gyakorolt hatás és javaslatok ......................................... 100 7.5. További lehetséges kutatások ....................................................................... 101 8. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... 102 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 103 MELLÉKLETEK............................................................................................................... I 1. melléklet: kérdőív az első dolgozathoz .................................................................... II 2. melléklet: kérdőív a második dolgozathoz ......................................................... XVII 3. melléklet: facebook reklám ............................................................................ XXVIII 4. melléklet: Fókuszcsoportos beszélgetés forgatókönyve ................................... XXIX TARTALMI KIVONAT/SUMMARY .................................................................... XXXII
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A hierarchia modell (Szeghegyi, 2011) .......................................................................................... 6 2. ábra: Valóság észlelésében szerepet játszó tényezők (Zoltayné Paprika, 2005) ...................................... 8 3. ábra: A változásokhoz viszonyulás (Szeghegyi, 2011) ............................................................................ 9 4. ábra: A változás szakaszai (saját forrás) ................................................................................................ 11 5. ábra: A változás szakaszai azokkal a változási történésekkel, amelyek a leghasznosabbak egy-egy szakaszban (Prochaska, nyomán 2009) ............................................................................................ 15 6. ábra: Döntéshozók klaszterének főbb értékei Forrás: McConnaughy, et al.1983 nyomán saját ......... 16 7. ábra: másod fokú változás a gyakorlatban (Odpartner, 2016)................................................................ 19 8. ábra: A tudatos fogyasztás területei (Dudás, 2010)................................................................................ 21 9. ábra: korosztályok megoszlása. (Forrás: saját kutatás) .......................................................................... 24 10. ábra: Kérem, jelölje be, milyen település típusban él! (saját kutatás) n=143 ....................................... 25 11. ábra: Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (saját kutatás) n=143 .................................................... 26 12. ábra: rangsorolja, a számára fontos tényezőket (saját kutatás) n=143 ................................................. 27 13. ábra: A változás oka (saját kutatás) n=143 .......................................................................................... 28 14. ábra: Mi volt a változás célja? (saját kutatás) ...................................................................................... 28 15. ábra: A változás fázisai a kitöltők szerint a modellel kombinálva (saját forrás) .................................. 30 16. ábra: Kombinált változás elmélet. Saját szerkesztés ............................................................................ 36 17. ábra: kutatás utáni változás modell faktorai. Saját szerkesztés. ........................................................... 37 18. ábra: a változás során történő események. Saját szerkesztés ............................................................... 38 19. ábra: Mi kellett ahhoz, hogy sikerrel járj? N=22, Saját szerkesztés ..................................................... 50 20. ábra: Hogyan rendeznéd őket sorba? N=22, Saját szerkesztés ............................................................ 51 21. ábra: Mit jelent Ön számára a fenntartható fejlődés? Szógyakoriság elemzés N=129 Forrás: Saját .. 61 22. ábra: Fenntarthatóság állítások módosított. Forrás: Saját kutatás ........................................................ 62 23. ábra: Környezettudatosság, szógyakoriság elemzés. N=145 Forrás: Saját kutatás .............................. 63 24. ábra: Tudatos fogyasztás, szógyakoriság elemzés. N=117 Forrás: Saját kutatás ................................. 64 25. ábra: Tudaots fogyasztás, módosított. Forrás: Saját kutatás ............................................................... 65 26. ábra: Változáson keresztülment személyek aránya. Forrás: Saját kutatás .......................................... 67 27. ábra: A minta megoszlása a változás jellege szerint. Forrás: Saját kutatás ......................................... 67 28. ábra: Társas támogatás szerepe a változás során.. Forrás:Saját kutatás ............................................... 68 29. ábra: Változás+tudatos fogyasztás állítások. Forrás: Saját kutatás ..................................................... 69 30. ábra: változás+tudatos fogyasztás állításai Forrás: Saját kutatás ........................................................ 71 31. ábra: Leleményesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás ........................................ 78 32. ábra: Szinkronképesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás .................................... 78 33. ábra: a 30. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás ....................................................... 87 34. ábra: a 34. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás ....................................................... 90 35. ábra: a 38. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás ....................................................... 92
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: minta korosztályainak megoszlása az országéhoz képest ksh alapján. .................................... 24 2. táblázat: KMO teszt (saját kutatás) ........................................................................................................ 29 3. táblázat: megbízhatóság vizsgálat (saját kutatás) ................................................................................... 29 4. táblázat: Változás állítások faktor analízise (saját forrás) ...................................................................... 31 5. táblázat: Khí négyzet- A szignifikancia vizsgálat eredménye (saját forrás) .......................................... 32 6. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó reliabilitás tesztek (saját kutatás) ............................................... 33 7. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó KMO tesztek. Forrás: Saját kutatás ........................................... 33 8. táblázat: vásárlási szokások, tudatos fogyasztás faktor analízise (saját kutatás) .................................... 34 9. táblázat: tudatos fogyasztás + változás kategóriái. Saját szerkesztés. .................................................... 53 10. táblázat: A minta életkor megoszlása. Forrás: Saját kutatás ................................................................ 57 11. táblázat: Módosított életkor csoportosítás. Forrás: Saját kutatás ......................................................... 58 12. táblázat: A minta lakóhely megoszlása. Forrás: Saját kutatás............................................................. 58 13. táblázat: Lakóhely újracsoportosítás. Forrás: Saját kutatás.................................................................. 59 14. táblázat: Nemek aránya. Forrás: Saját kutatás ..................................................................................... 59 15. táblázat: A mintai iskolázottságának megoszlása. Forrás: Saját kutatás .............................................. 59 16. táblázat: Iskolázottság új kategóriák. Forrás: Saját kutatás .................................................................. 60 17. táblázat: PIK faktor átlagai. Forrás: Saját kutatás ................................................................................ 70 18. táblázat: PIK alrendszerei. Forrás: Saját kutatás .................................................................................. 70 19. táblázat: Varimaxos rotációs mátrix. Forrás: Saját kutatás .................................................................. 72 20. táblázat: Kulcsfaktor-változás szakaszaiban résztvevők. Forrás: Saját kutatás ................................... 75 21. táblázat: A varianciák homogenitás tesztje. Forrás: Saját kutatás ........................................................ 75 22. táblázat: PIK 16 faktorának ANOVA tesztje a kulcs faktor függvényében. Forrás. Saját kutatás ....... 76 23. táblázat: Tukey próba Forrás: Saját kutatás ......................................................................................... 77 24. táblázat: Összevont Anova elemzések, a kulcs faktor szerint (font, csel, fennt, egyik sem). Forrás: Saját kutatás .............................................................................................................................................. 79 25. táblázat: Forgatott komponens mátrix a tudatos fogyasztás változási szakaszainak vizsgálatára. Forrás: Saját kutatás (19. táblázat ) .............................................................................................................. 82 26. táblázat: a hierarchikus klaszteranalízis anova vizsgálata a faktorkomponensekre. Forrás: Saját ...... 83 27. táblázat: egyszerűsített 26. táblázat ...................................................................................................... 84 28. táblázat: Variancia teszt a vizsgált esetekhez. Forrás: Saját kutatás .................................................... 85 29. táblázat: ANOVA vizsgálat a vizsgált esetekben. Forrás: Saját ktuatás .............................................. 86 30. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, PIK. Forrás: Saját kutatás ....................... 86 31. táblázat: Az esetek leírása kontraszt tényezőkkel. Forrás: Saját kutatás .............................................. 87 32. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztje PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás ......................................... 88 33. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás ..................................... 89 34. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Fenntarthatóság. Forrás: Saját kutatás .... 90 35. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Fenntarthatóság kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás ............ 90 36. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Fenntarthatóság kérdéseire. Forrás: Saját kutatás .................. 91 37. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Fenntarthatóság kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás ................ 91 38. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Tudatos fogyasztás. Forrás: Saját kutatás92 39. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Tudatos fogyasztás kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás ...... 92 40. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Tudatos fogyasztás kérdéseire. Forrás: Saját kutatás ............. 93 41. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Tudatos fogyasztás kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás ........... 93 42. táblázat: Összesítő táblázat az esetek különbségeire. Forrás: Saját kutatás ......................................... 94
BEVEZETÉS A jelen gazdasági modell alapja a minél nagyobb mértékű fogyasztás és a piac élénkítése. A globalizációnak köszönhetően a piacok egyre nagyobbak lettek és homogénebbé váltak – elég csak körülnézni a mobiltelefon vagy televízió piacokon –, emiatt a marketing egyre nagyobb hangsúlyt kap, teret nyitva a manipuláció különböző formáinak. Az egyén felelőssége meghozni azt a közgazdasági döntést, amely a saját érdekeit szem előtt tartva a fenntarthatóságot is támogatja. Fontos megértenünk, hogy minden vásárlásunk egy befektetés, és a pénzünk hatalom. A vásárlásunkkal jelezzük annak, akitől a terméket vagy szolgáltatást vettük, hogy van igényünk arra, amit csinál, illetve felhatalmazást adunk rá, hogy nyugodtan folytassa azt a tevékenységet, amit ez idáig folytatott. Egy konkrét példán keresztül, amikor megveszünk egy Iphone-t, azzal nemcsak az Apple-t támogatjuk, hanem a cég összes döntését is. Legyen az környezetszennyezés vagy nem megfelelő munkahelyi körülmények. Különösen fontos ez olyan élethelyzetben, amikor nagy változás történik az egyén életében, amikor kiszolgáltatottabb. A változást és a változtatást élesen nem szeretném külön választani a dolgozatban. Úgy tekintem, hogy a változás külső, míg a változtatás belső eredetű. Mivel a megfigyelés és a megfigyelő nem választhatók külön egymástól, sőt, igazából nem is létezhet egyik a másik nélkül (Heisenberg, 1983), így az életmódváltozás is történik mindig valakivel, aki változtat. Ezek miatt ekvivalens fogalmakként fogom használni a két fogalmat általában, és azon esetben, ahol külön kell választani a kettőt, ott külön meg fogom tenni. Az életben történhetnek spontán változások, mint például első pillantásra beleszeretni életünk párjába, de ezek elenyésző számban vannak jelen. Sokkal jellemzőbbek a tervezett változások, változtatások. Ezúton szeretném tiszteletemet leróni két neves kutatónak. Egyikük James O. Prochaska, akinek a modelljét alkalmaztam a dolgozatban, és megtapasztaltam magamon a modelljének fázisait a kutatás közben, másikuk David Dunning, aki ignobel díjas értekezésében rámutat, hogy ahhoz, hogy valamiben jók legyünk, és tudjuk, hogy jók vagyunk benne, ugyanazokat a képességeket kell birtokolnunk. (Kruger & Dunning, 1999) A kutatás során célunk volt annak felmérése, hogy egy tipikus életmódváltozás során, mint például a fogyás vagy egy betegségből való felépüléskor milyen folyamatokon megy keresztül az egyén. A fenntarthatóságra való törekvés, a tudatos fogyasztás éppúgy életmód, mint a sportosság vagy egészségtudatosság, és elsajátítható. 1
Azt tételezzük fel, hogy ha a vállalkozást alkotó emberek változnak, azaz új paradigmákat ismernek fel a saját viselkedésük változásakor, akkor ez kihat előbb utóbb a vállalkozás életére is, az egyén környezetében, ami hathat a vállalati kultúrára is adott esetben. Ez is olyan vállalati közegben történhet meg, ahol egyének alkotják a vállalkozás egyes szintjeit, és a kultúrát az egyének alakítják ki. A vállalati kultúrát a vállalkozás egyes szintjein vizsgálhatjuk meg. Ugyanis a Watzlawick féle modell kimondja, hogy az osztályelméletben az egyének viselkedésének összessége nem egyenlő a kollektív viselkedéssel. (Watzlawick, et al., 1990) Tehát egy vállalati kultúrában bekövetkező változás még nem fogja a vállalkozás, mint jogi személyiség viselkedését megváltoztatni szükségszerűen. A mostani dolgozhatnak az a célja, hogy felmérje, létezik e különbség azon egyének megküzdési eszközei között (pszichológiai immunrendszer), akik tipikusan fontolgatják a változást, például halogatnak, vagy akik cselekednek, vagy azok között, akik az adott változás fenntartási szakaszában vannak. Ez az adott változás pedig a tudatos fogyasztásra való törekvés, az életmódszerű környezettudatosság, és a fenntarthatóságra való törekvés a hétköznapokban. Vajon az, aki szelektíven gyűjti a szemetet, és vállalja a felelősséget azért, hogy a világ sorsa rajta is múlik, pozitívabb beállítottsággal rendelkezik? Bizakodóbb? Vagy megfordítva, vajon az, aki ügyet sem vet a világ sorsára, gyengébb megküzdési eszközökkel rendelkezik? Ha sikerül a változás szerint kategorizálni a válaszadókat, és elhelyezni a már kidolgozott modellen, akkor a belső erőforrásokat is össze lehet vetni. Ha ez megvan, akkor a különböző csoportokra ki lehet alakítani sémákat, amik lehetőleg arról fognak árulkodni, hogy milyen belső erőforrásokkal rendelkezik egy egyén az adott csoportban. Ha ezek a megküzdési sémák megvannak, akkor ezeket összehasonlítva felfedezhetőek azok a különbségek, amiket változtatva, megváltoznak az egyén sémái, és ezáltal az egyén életmódja változhat, amelynek a "mellékterméke" lehet a tudatosabb fogyasztás: a fenntarthatóságra való törekvés vagy a környezettudatosabb életmód. A dolgozat igyekszik a következő pontokat feltárni: Mintázatok megfigyelése, hogy a kitöltők melyik fázisban vannak a fenntarthatóságra való törekvés és a tudatos fogyasztóvá válás útján. Milyen pszichológiai immunrendszerrel, kompetenciákkal rendelkeznek. A kettő összefüggését. Az alapfeltételezés: Akik tudatosabban fogyasztanak, jobb pszichológiai immunrendszerrel rendelkeznek. Jobban meg tudnak küzdeni a stresszel.
2
Ez a dolgozat felépítését tekintve szokatlannak mondható olyan formában, hogy egy folyamatot követ, ahogy a dolgozat egy ötlettől a megvalósulásig jutott. A dolgozat 1 éves kutatómunkát foglal össze, azért is ez a nagy terjedelem. A dolgozat 2 tdk munkából áll össze, és egy poszt tdk utáni kutatásból, így három nagyobb részre tagolódik. Az első rész a változás modell felkutatását, és adaptálását fejti ki, a második rész pedig az adaptáció finomításával, és annak alkalmazásával folytatódik. A harmadik rész további statisztikai elemzéseket foglalja magában, ami a második részben még nem volt megfelelő. Talán nem is lenne szükséges élesen különválasztani a második résztől, ugyanakkor, nem kívántam teljesen egybemosni a munkákat, pontosan azért, mert nem csak a dolgozat fejlődése követhető így nyomon, hanem a dolgozat írójának kutatói szárnypróbálgatásai is. A dolgozat reprezentativitásra törekszik.
3
1.
Elméleti háttér
1.1. A változás pszichológiája Egy francia közmondás szerint minél jobban változik valami, annál inkább ugyanaz. Ez az ellentmondás pedig több igazságot rejt magában, mint azt elsőre gondolnánk. A változás annyira központi eleme annak, amit tapasztalunk, hogy ameddig az állandóság ellentétét nem definiáltuk, nem is tudtunk beszélni róla. (Watzlawick, et al., 1990) Whorf után szabadon: Ha minden kék lenne a világon, semmi sem lenne az, mert nem lenne hozzá viszonyítási alapunk. A változtatás egyáltalán nem egyszerű. Persze mindenki ismer olyat, akinek könnyen megy, de alapvetően sok kudarccal járhat. Másik hiedelem, miszerint: „Csak akaraterő kell hozzá”. Az akaraterő az elköteleződéskor fontos, ami csak egy szakasza a változásnak. „Mindent megpróbáltam, de semmi sem működik!” – ezt a mondatot gyakran hallani olyan emberektől, akik nem jutnak egyről a kettőre a vágyott változást illetően. Általában nem a technikán múlik, hanem a használat minőségén, és annak gyakoriságán. Nem szabad egy technikát azért leírni, mert nem vált be elsőre. „Az ember nem is változik meg igazán” ez így nem igaz, viszont ez a pesszimista felfogás képes csapdába ejteni a változni vágyót. (Prochaska, et al., 2009) A változás azért nehéz az emberek számára, mert az agy alapvetően a leghatékonyabb energiaállapotra törekszik. Ezt úgy tudja megvalósítani, ha a külső és belső tényezők számát le tudja redukálni a lehető legkevesebbre. Ez azt is magába foglalja, hogy kerüli a felesleges újításokat, tehát a bevált dolgokra törekszik, ami azt jelenti, hogy szereti a cselekvéseket mindig ugyanúgy csinálni. (Kahneman, 2012) Így alakulnak ki a szokásaink. Változtatni csak azokat tudjuk, hiszen egy cselekvést visszafordítani már nem lehet miután megtörtént. Az nem változtatható már meg. Megtörtént és vége, ugyanakkor egy szokás lényege, hogy többször megtettük a múltban és bizonyos valószínűséggel meg fogjuk tenni azt a jövőben is, és ebből nagyon sok van. Tracy a Főnix szemináriumában állítja, hogy 30 éves korunkra a szokások már életünk 95%-át irányítják. (Tracy, 2012) Ezen szokások és cselekedetek összességét hívhatjuk szokás vagy életmódbeli
4
komfortzónának. Ez gyakorlatilag ekvivalens azzal a komfortzónával, ami egy fizikai „térbuborék”, amibe ha más ember „behatol”, kényelmetlenül érezzük magunkat. (Pease, 2000) Mindehhez hozzáadódik Duhigg (2012) felfedezése, miszerint egy szokásnak is megvannak a fázisai. Először az agy kap egy jelet, utána életbe lép a rutin, amit a jutalom követ. Ezt követően eltelik valamennyi idő, majd újra megjelenik a jel, ezzel bezárva a szokás hurkot. (Duhigg, 2012) Egy szokás vagy minta nagyon erősen összefüggésbe hozható a leggyakoribb külső, egyént érintő ingerekkel. Ugyanígy a családunk és a közvetlen környezetünk is hatással vannak a szokásainkra. Gervais egyik interjújában fogalmazott úgy, hogy egy keresztény közösség keresztény utódokat fog nevelni, míg egy muzulmán muzulmánt, és ez épp úgy ivódik belénk, mint az, hogy ne nyúljunk a tűzhöz, a mérges pókhoz. (Gervais, 2016) Habár ő ezt más kontextusban használta, attól még a megállapítása magába foglalja azt is, hogy kereszténynek lenni bizonyos kultúrát jelent, cselekvésekkel, szokásokkal is jár.1 Elég ismétléssel ezek a mechanizmusok egy idő után automatikussá válnak. (Duhigg, 2012) Egy szokás megváltoztatásához tehát alapvetően a legfontosabb tényező, hogy a szokásunkat, amit szeretnénk megváltoztatni, ismernünk kell. Azaz rendelkeznünk kell azzal a tudással, ami leírja a szokásunkat: mikor, mit csinálunk, és annak mi a következménye stb. 1.1.1. Tudás és Döntés Először is meg kell különböztetni az adatot, az információt és a tudást. Legegyszerűbb, ha ezt az 1. ábra mentén haladva összegezzük. Az adat egy észlelt hatás, de jelentést nem tartalmaz számunkra. Amikor ez az adat valamilyen szempont szerint értelmezésre kerül, akkor válik belőle információ. A tudás viszont már egy alátámasztottan igaz vélekedés, ennek már értéke van. „Tapasztalatok, értékek összekapcsolt információk heterogén, folyton változó keveréke.” A tudás komplex,
1
Ilyen szokás Keresztény vallásban gyónás vagy Buddhisták esetében a leborulás, illetve egyéb rituálék szokásrendsezrei. Továbbá az ünnepkhez tartozó szokásrendszerek adaptálása, kiegészítő szokások kialakítása.
5
gyökere nem fejezhető ki szóban. A biztos meggyőződés általában tévedés, mert kizárja az ismeretlent, amiről nem tudunk. (Szeghegyi, 2011, 61. o.) (Davenport & Prusak, 2001)
1. ábra: A hierarchia modell (Szeghegyi, 2011)
A döntésünk megmondja, kik vagyunk. A választási lehetőségek nehéz döntéseknél nem mérhetők úgy, mint a tömeg vagy a térfogat. Nincs jobb vagy rosszabb választás, hanem egy szinten vannak, épp ettől nehéz a döntés. Létrehozhatunk érveket, okokat, amik alátámasztják a döntést, és racionálisan lehet nem a legjobb, de a legjobb magunknak. Nincs legjobb alternatíva, azt választjuk, ami mögé oda tudunk állni. A döntéssel a pillanatnyi kielégítésre törekszünk, az alapján hozunk döntést, mert ott, akkor annyit tudunk. Később, ha már megváltozik a szempontrendszer, új döntést kell hozni. Nincs minden információ a birtokunkban. Ha tudod, mit akarsz, akkor a döntés gyors. Akkor nehéz, ha nem. Ha túl sok a lehetőség, az lassítja a döntéshozást. Hátráltatja. Jól strukturált döntés: például a legmagasabb ember a szobában. Itt mindenki ugyanarra kell jusson, de például a legokosabb hallgatót nem lehet kiválasztani, mert mindig lesz egy n+1. számú szempont. Jól strukturált döntés, ha a kimenetelt ismerem. A rosszul strukturált döntés bizonytalan, mert a kimenetelt nem ismerem. Döntések fitnesze, annak élettartama. Tehát a döntési fogalmak nincsenek kőbe vésve. A jó döntéshozás, ha néhány jel alapján meg tudjuk hozni a döntést, de ehhez tapasztalat kell, jártasság a szakterületen. Ha nem mérhető dolgok alapján látom a környezetet, fogalmakat kell bevezetnem, hogy közös alapokra tudjam helyezni a beszélgetést. Ha már van egy benyomásom, mindig
6
azokat a benyomásokat fogom keresni, ami az eddigi benyomásomat erősíti. Miről is hozok döntést? A mozis példa: ha úgy döntök, hogy oda megyek, ami a barátomnak tetszik, akkor valójában nem a moziról döntök. (Dr. Velencei, 2013) Az adat a benyomás. Az emberi kapcsolatok összefüggnek. Objektív döntést nem lehet hozni. Az objektivitás látszata, és az abba való menekülés hátráltatja a döntést. Szubjektívnek kell lenni, de valahogy meg kell próbálni igazolni. Annyira sok a változó, hogy mindet kiszűrni, megfejteni lehetetlen. A dolgoknak valamilyen jelentést kell adnunk, és ezek mérése mindig az egyén preferenciájától függ. A tudástól és a tapasztalattól függ. Az értékelés, számolás lehet objektív, de amit számolok az szubjektív. Ez a paradigma fontos! Szükséges a külső megerősítés, ami akár egy „együtt teniszezés” is lehet, ami szolgálhat interperszonális verifikációként. Ha ez nem történik meg, akkor halogatás következik be. Próbáljuk a biztonságos döntést meghozni, ami valójában nem is feltétlenül biztonságos, csak mi hisszük annak. Attól, hogy valami nem igaz, még nem feltétlenül hamis. Ugyanarra a kérdésre többféle jó válasz is lehetséges. Nincs arra vonatkozó kutatás, hogy az intuitív döntés rosszabb, mint a kutatás. (Dr. Velencei, 2013) 1.1.1.1. Konstruktív tanulás Egy paradigmaváltáskor nem csak az ismert tudás fontos, hanem az ismeretlen is. Időnként hasznosabb, valamit elfelejteni, mintsem akadályozó tényezőként megtartani. Így lesz az új ismeret beépítése eredményesebb. Ugyanakkor, kötni is kell valamihez. Csak azt tudom megtanulni, amit már tudok. Pl egy nyelv esetében: ha nem beszélek portugálul, akkor nem fogom tudni, ha portugálul beszélek. Kell valamilyen alap, amire lehet építkezni. Erre való az iskola. Emellett van olyan tudásforma, amiket csak gyakorlással lehet elsajátítani. Fontos, hogy a tehetség nem helyettesíti a gyakorlást, és a képesség nem egyenlő az ügyességgel. Csak, mert valamihez van tehetség avgy képesség, az nem hozza magával a sikeres eredményt. Ehhez alázat, szimat, intuíció kell. Erre alapozunk mindent. Ezért indul minden az ötletből. (Dr. Velencei, 2013) 1.1.1.2. A döntés szubjektivitása A döntés valójában nem más, mint egy lépés az érzékelt valóságból egy vágyott valóság felé. A tényleges valóság olyan sok adattal rendelkezik, hogy képtelenek vagyunk
7
mindet értelmezni, ezért szelektálni kell, így az objektív és az észletelt valóság eltérnek egymástól. A 2. ábrán láthatjuk, mely tényezők torzítják az objektív valóságot. Léteznek ezen kívül is észlelési hibák, mint például a projektálás, amikor például valakiben „magunkat látjuk”, vagy a Halo-effektus, amikor egy tulajdonság szembetűnése elhomályosítja a többit, vagy egy olyan speciális torzítás, mint az első benyomás vagy tudat alatti befolyásolás. A szelektív percepció a felfogásunk és eddigi tapasztalataink alapján létrehozott „szűrő”. (Szeghegyi, 2011)
2. ábra: Valóság észlelésében szerepet játszó tényezők (Zoltayné Paprika, 2005)
A motiváció egyfajta indítékként szolgál. Ha valamit szeretnénk elvégezni, például le akarunk futni egy maratont, akkor azokat az információkat fogjuk megtalálni, ami ebben segít, ha az elhatározásunk elég nagy. A különböző sémákba rendezés, mint a sztereotipizálás segít egy döntést hamarabb meghozni, de mivel általánosít, így könnyen vezethet tévútra. A kognitív disszonancia, amikor egy belső történés ellentmond a belső értékrendnek, így az bagatelizálásra kerül, így megszüntetve az ellentmondást. (Ezt később a fontolgatás előtti szakaszban érdemes visszaidézni.) A kauzalitás keresése, pedig azt jelenti, hogy a történések közötti automatikus összefüggés keresés is torzít.
8
3. ábra: A változásokhoz viszonyulás (Szeghegyi, 2011)
A 3. ábrát vizsgálva azt láthatjuk, hogy ahogy az idő halad a cselekvés két nagy hullámon megy keresztül, amikor is először a változás ellen dolgozunk aktívan, tagadás formájában, majd a tudatosításon és a beépítésen keresztül pedig már a változás oldalán dolgozunk. Ez az ábra azért is nagyon érdekes, mert jól bemutatja, hogy mire az ember egy változás elfogadásáig eljut, milyen sok fázison mehet keresztül. Érdekes, hogy a későbbiekben vázolt változási modellbe ez az ábra szinte hiánytalanul beilleszthető. 1.1.2. A változás transzteoretikus modellje (avagy a változás szakaszai) A kutatásom változámodelljének legfőbb komponense a pszichológiában is elismert transzteoretikus modell. (Prochaska, et al., 2009) Fontos leszögezni, hogy ez a modell már 30 éves, és habár folyamatosan kutatják, az eredeti séma a mai napig a legelterjedtebb, ha nem az egyetlen olyan változás modell, ami univerzálisan alkalmazható mindenféle változásra. Ugyanúgy alkalmazhatja egy dohányos ezeket a lépéseket, egy pánikbeteg és akár olyasvalaki is, aki utál mosogatni, és meg akarja tanulni, hogyan változhat meg. A továbbiakban röviden szeretnék beszámolni azokról az áttörésekről, amiket ezen területen értek el az utóbbi évtizedekben (Pro-change behavior, systems, inc., 2016) 1980-es években:. o Leírták a változás szakaszait és az ezekhez kapcsolódó folyamatokat, és elvek dinamikáját. 9
1990-es években:. o Megalkották a transzteoretikus változás modell alapján az első számítógép által készített beavatkozó rendszert. o Bebizonyosodott, hogy a dohányzásról való leszokásnál szabott beavatkozások hatékonyabbak, még akkor is, ha 80% még nem állt készen a leszokásra. (Fontolgatás előtti szakaszban voltak) o Alkalmazták a modellt más típusú viselkedések esetében is a dohányzásról való leszokáson túl. 2000-es években:. o Bebizonyosodott, hogy a transzteoretikus modell alapú beavatkozások egyidejűleg több viselkedésváltoztatásnál is hatékonyak. o Alkalmazták széleskörűen új viselkedési változtatásoknál, tesztelve a modellt. o Szolgált a teljes lakosság inkluzív, proaktív és otthoni gondozásaként. 2010-es években:. o Innovatív stratégiákba implementálták a nagyobb hatás elérése érdekében a többszörös viselkedésváltoztató kisebb igényű betegek és szolgáltatók esetében. o Költséghatékonyabb végrehajtásúra tervezték a coaching és online programokhoz. o Betekintést adott, hogy az egyik viselkedésnek változása szinergista módon növeli az esélyét egy másik változásban lévő viselkedésnek (egymással hatással lévők esetében). o Javított az emberek jóllétén, azáltal, hogy növelte a termelékenységet, elősegítve az ország kivirágzást. o 26%-al megnövelte a hatékonyságát a legjobb gyakorlatoknak azáltal, hogy hozzáadott személyre szabott szöveges üzeneteket.(SMS) o Kifejlesztettek egy Klinikai Portált, hogy biztosítson bizonyítottan státuszhoz illő üzeneteket a viselkedéshez a klinikusok számára, amit a betegeknek adhatnak. 1.1.2.1. A modell bemutatása Maga a modell 6 fázisból áll, ahogyan azt az 4. ábrán láthatjuk. Fontos megjegyezni, hogy ez egy spirális szakasz, tehát az út egyik fázisból a másikba nem lineárisan vezet, és nem feltétlenül csak felfelé. (Prochaska, et al., 2009) 10
4. ábra: A változás szakaszai (saját forrás)
1.1.2.2. Fontolgatás előtti szakasz – ellenállás a változásnak Ennek a szakasznak az a legfőbb jellemzője, hogy még nem vagyunk tudatában annak, hogy változásra lenne szükségünk. Mi nem látjuk, de a környezetünk már érzékeli, és gyakran már addig is eljut, hogy jelezze felénk. Itt még nem feltétlenül beszélhetünk változni vágyóról, mert lehet, hogy a kudarcok miatt vagy egyszerűen a tudatosulás hiánya miatt, ellenáll a változásnak. Úgy érezheti, hogy ezt mások nyomják rá, pedig ő úgy érzi, hogy a világgal van a baj, és nem vele. Ezek a nyomások jöhetnek a szűk környezetből, mint amikor az egyik családtagunk szeretné, hogy leszokjunk a dohányzásról, de lehet akár társadalmi nyomás is, mint amikor minden plakátról a vékony emberek néznek a túlsúlyos emberre, amik azt sugallják, hogy csak vékonyként lehetünk boldogok. Ebben a szakaszban különböző típusú védekezések és hárítások használatosak, ugyanis az egyén még nem képes beismerni azt, hogy baj van. Tehát nem én vagyok kövér, hanem ebben a gyarló világban senki sem lehet tökéletes. Az egyik talán leggyakoribb ilyen védekezés a bagatellizálás. Ez azt jelenti, hogy a problémát tagadják, lekicsinyítik, így érve el, hogy az ne tűnjön fontosnak. Emellett felhozhatnak maguk mellett „jó kifogásokat”, amikkel racionalizálhatják a jelenlegi helyzetet. „Ez nem függőség, hiszen akármikor le tudnék szokni, ha akarnék, csak nem akarok.” Vagy
11
„Megváltozni nagyon drága lenne, és nincsen rá pénzem.” A másik árulkodó jel, amikor kifelé toljuk a problémát másra, és kivetítjük. „A világ a hibás és nem én”. Ugyanezen érem másik oldala a befelé fordulás, azaz internalizáció, amikor is lenyeljük a problémát, és elkezdjük sajnálni magunkat, illetve vádolni, ami rossz közérzethez vezet, és így még jobban eltávolodunk a változástól. Ennek a szakasznak a legfontosabb történése a tudatosítás, és a hárítások felismerése. Ha elkezdjük tudatosítani a problémánkat, akkor jelenik meg a következő fázis. (Prochaska, et al., 2009) 1.1.2.3. Fontolgatás szakasza Ebben a szakaszban már felismertük a problémát, és eljutottunk oda, hogy változtatni szeretnénk. Ugyanakkor itt még távolról sem beszélhetünk elköteleződésről vagy cselekvésről. Ebben a szakaszban már tudjuk, hogy merre kellene menni, de nem tudjuk, hogyan induljunk el, vagy épp nem tudjuk, hogy mit kellene tenni, csak szeretnénk tenni valamit. Ebbe a szakaszba könnyű nagyon hosszú időre beleragadni. Az egyik ilyen buktató, amikor is az abszolút bizonyosságot keressük. Hogy csakis a biztos döntést, a biztosan működő utat keressük. Ez már csak azért is kivitelezhetetlen, mert nem létezik egy univerzális biztos út, ami mindenki számára működik. Ennek a párja a tökéletes „mágikus” pillanat keresés, az, amikor majd varázsütésre minden megváltozik. „Amikor elég pénzem lesz, amikor ezt, azt befejezem, akkor megváltozok.” Ez egy hatalmas csapda, mert ez a pillanat sosem jön el, mert mindig lesz még valami, ami közbejön. Az egyik legtipikusabb probléma még a „bárcsak” szócska használatából ered, azaz a vágyvezérelt gondolkodás, amikor csak egyhelyben ücsörögve álmodozunk a változásról. Ennek az ellentéte is veszélyes lehet, amikor felkészületlenül csak beleugrunk egy változásba, azaz idő előtt cselekszünk, és hamar benne találhatjuk magunkat egy hatalmas csalódásban, vagy kudarcban. Például, 20-30 év mozgásszegény év után megszületik a kijelentés, hogy többet akarok mozogni, és másnap rögtön egy órát akar futni, majd 5 perc után meg kell állni. (Prochaska, et al., 2009) 1.1.2.4. Felkészülés szakasza – rákészülés Ez a nem feltétlenül hosszú szakasz azért fontos, amiért a felépítendő ház alaprajza is. Fontos megtervezni, hogy mit és hogyan akarunk cselekedni, így hatékonyabb lesz a cselekvés, és lesz tervünk az esetleges kudarcok elkerülésére is. Természetesen itt 12
szükség van elhatározásra is, hogy a felkészülés után cselekedni is fogunk. Itt olyan buktatókkal számolhatunk, mint például hátat fordítunk a régi szokásnak, elfelejtjük, ami visszaüthet, ugyanis egy szokást nem lehet csak úgy kikapcsolni. Fontos, hogy a változást a megfelelő helyére tegyük, és adjuk meg neki a kellő figyelmet, lehetővé téve, hogy ne essünk bele a batagellizálás hibájába ismét. Emellett segítség lehet, hogy elkezdünk a terveinkről beszélni, nyilvánosságra hozzuk, ezzel is enyhe nyomást helyezve magunkra, ami a cselekvésre ösztönöz majd minket. 1.1.2.5. Cselekvés szakasza Itt történik a változás kialakítása tettekkel. Ekkor egyértelműen bevezetjük az új szokásokat, mind a saját életünkbe, mint a környezetbe. Például az összes cigarettánkat kidobjuk, vesznünk nikotinos rágót, kiragasztjuk több helyre, hogy tilos a dohányzás, és a barátainkkal is közöljük, hogy a környezetünkben ne gyújtsanak rá. Fontos hangsúlyozni, hogy habár itt történik a változás, valójában a cselekvés csak egy szakasz, ami önmagában ritkán elég a változáshoz. Egy félvállról vett felkészülés nagyban megnehezítheti az új viselkedést, főleg, ha nem olyan reakciót kapunk, mint amire számítottunk. Emellett ne akarjuk a könnyű olcsó, leárazott megoldást, mert könnyen ráfizetés lehet a vége. A „varázspirula” hiedelmét is szét kell oszlatnom, ugyanis varázsütésre a legritkább esetben történnek változások. Nem elég egy kulcstényezőt megváltoztatni legtöbbször, hanem az egész életmódot szükséges átalakítani. Az sem helyes megoldás, ha egyszerűen csak másból vagy ugyanabból csinálunk többet. Tehát például a kívánt fogyást a sportolás önmagában nem fogja meghozni, ha táplálkozásunk azt abszolút nem segíti. Az sem teljesen jó megoldás, ha az elkerülés a fő stratégiánk, mert így csak menekülünk, ami nem jelenti a megoldást.(Prochaska, et al., 2009) Fontos, hogy a változás ezen szakaszában merjünk önérvényesítőek lenni, asszertívan vagy erőszakmentesen kommunikálni, hogy a környezettel elfogadtassuk, hogy mi változunk. Ha csak érzelmeinktől vezérelve kommunikálunk, azzal ellentétes érzést válthatunk ki, mint amit szerettünk volna. Bővebben a másik kutatásomban írok erről. (Torda, 2015) 1.1.2.6. Fenntartás szakasza – tanulás a visszacsúszásokból Ebben a szakaszban már elértünk sikereket, és a vágyott állapot már nincs olyan messze, mint a cselekvés fázisa elején. Viszont történhetnek visszaesések, ritkán sikerül 13
a változást megtartani elsőre. Ezért kell a terv, amit követhetünk, mert ha fontos számunkra a változás, akkor a kudarc élmények kedvünket szeghetik. További tényező, hogy mivel ez a szakasz is elnyúlhat, előfordul, hogy a változás több erőfeszítésbe, erőforrásba kerül, mint amire számítottunk. Ebben a szakaszban gyakorlatilag az új viselkedést tesszük próbára, aminek az lesz a legnagyobb mércéje, hogy a nehézségekben, hogyan tudunk kitartani, hogy a megfelelő helyen a megfelelő módszert tudjuk-e alkalmazni. Gyakori ok lehet, hogy rossz technikát alkalmazunk a rossz időben, és ez okozza a visszaesést. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy a változás nem egyszerű, és lesz, amikor elbotlunk. Ugyanakkor a botlás nem jelent bukást. A visszaesés a változás természetes velejárója. Merjünk kis döntéseket létrehozni, mert később azokból lesznek a nagyok. Például a Bagdy Emőke professzor asszony úgy szokott le a dohányzásról, hogy mindig csak a következő cigarettájára nem gyújtott rá. (Dr. Bagdy, 2013) Fontos, hogy informálódjunk, és új dolgokat tanuljunk az új viselkedéssel kapcsolatban, mert előbb utóbb az a tudás cselekvéssé válik. (Prochaska, et al., 2009) 1.1.2.7. Befejezés szakasza – kilépés a változási ciklusból Ez a változás leginkább vágyott szakasza. Amikor az új szokás beépült, amikor az új viselkedés már önfenntartó. Viták vannak erről a szakaszról, mert nem lehet ezt a pontot egyértelműen meghatározni, ami univerzálisan mindenkire érvényes lenne. A dohányzásnál például van, akiben élete végéig benne marad minimálisan a vágy vagy a kísértés, míg más végleg el tudja felejteni. A befejezés szakaszára jellemző, hogy kialakítottuk az új énképünket, amiben az új viselkedés vagy szokás már beépült, és annak része. Már nem kell a kísértéstől tartani, mert az nem jelenik meg, és már megalapozott a személyes hatékonyságunk ebben a szakaszban, tehát már van tapasztalatunk, mikor mit tudunk hatékonyan alkalmazni, hogy ne essünk vissza, még a nehéz helyzetekben sem. Illetve a változás hozadékaként egy egészségesebb életstílus is kialakul. Ahogy lezajlik egy ilyen változási szakasz, könnyen lehet, hogy már egy másik változást kezd el indukálni, ami eddig a fontolgatás előtti szakaszban volt, és így folytatódik tovább ez a változási spirál. (Prochaska, et al., 2009)
14
1.1.2.8. A változás alatti történések A tudatosítás az első, és talán legfontosabb történés a változás folyamatában, ugyanis akkor kezdjük észrevenni, hogy mit is csinálunk, amin később változtatni szeretnénk. Ennek a technikának az elősegítése az egyik legelterjedtebb módszer a változás indukálásra, illetve ide tartozik még az információ gyűjtés is. A társadalmi könnyítések, mint például az éttermekben nemdohányzó és dohányzó részek különválasztása segítik a változni vágyót, esetünkben a leszokásra vágyó egyént, hogy olyan környezetben is lehessen, ahol nincs kísértés.
5. ábra: A változás szakaszai azokkal a változási történésekkel, amelyek a leghasznosabbak egy-egy szakaszban (Prochaska, nyomán 2009)
Ezek a könnyítések bizonyos formában a befejezésig is végig tudják segíteni a változni vágyót, ahogy az 5. ábra is mutatja. Az érzelmek felkeltése gyakorlatilag a tudatosítás egy mélyebb szinten. Néha egy ilyen érzelemi ébredést egy külső tragédia is kiválthat, mint amikor egy dohányos egyik rokona tüdőrákos lesz. Ez vezethet a következő történéshez, ami önmagunk újraértékelése. Itt az történik, hogy már látjuk önmagunkat a problémánkkal, és látjuk, hogy hová szeretnénk eljutni. A helyes önértékelés kirajzolja előttünk a célt, és ekkor történik meg az elköteleződés. Fontos leszögezni, hogy egészen idáig még nem feltétlenül történt cselekvés. Ez még mind a változó egyénen belül zajlik le. Az elköteleződés nem más, mint felelősséget vállalni azért a problémáért, ami megvan, és kitartani az új, vágyott viselkedés mellett. Ezen a ponton kezdünk el cselekedni, ami gyakran úgy történik, hogy behelyettesítjük a régi, számunka problémás viselkedést egy új, számunkra egészségesebbnek tartott viselkedéssel, szokásokkal. Itt a hatékonyság attól függ, hogy mennyire megfelelő helyettesítést találunk. Ameddig a helyettesítés a saját cselekvésünket kontrollálja, addig. A környezet ellenőrzése abban fog 15
segíteni, hogy az új viselkedéssel harmonizáló környezetet alakítsunk ki. Például, egy alkohol gondokkal küzdő egyén ne a kocsmában találkozzon a barátaival. Akárhogyan nézzük, ez nagyon sok erőfeszítéssel járhat, és nagyon fontos, hogy ezt az erőfeszítésünket elismerjük önmagunk felé is. Itt jelenik meg a jutalmazás. Illetve beszélhetünk büntetésről is, de az kevésbé hatékony, mert a jutalom iránti vágy pozitívabb motiváció, mint a büntetéstől való félelem. Az utolsó, de közel sem lényegtelen tényező, a külső segítő kapcsolatok megléte. Gondolok itt a hozzánk közel álló emberekre, barátokra, családtagokra, mindazokra, akikből erőt lehet meríteni, akikhez fordulni lehet, amikor nehézségekbe ütközünk. (Prochaska, et al., 2009) Habár a szakaszok külön-külön is léteznek, a gyakorlatban nem lehet őket élesen különválasztani.
Erre
a
következtésre
jutott
tanulmányában
McConnaughy
szerzőtársaival, (McConnaughy, et al., 1983), akik között Prochaska is szerepel. 165 terápiára járó embert vizsgáltak az első terápiás találkozásuk óta, és a kutatásuk eredményeképpen több profilt is fel tudtak állítani. Tehát a változás folyamatában résztvevő egyénekben a változási fázisok bizonyos arányát figyelték meg. Ilyen klaszter a Döntéshozók, a Fenntartók, a Felkészülők, a Mozdulatlanok stb. A következő ábra egy ilyen profilt ír le.(6.ábra)
65 60 55
T score
50 45 40 35 30 25 Fontolgatás előtt 42.4
Fontolgatás előtt 58.8
Cselekvés 57.0
Fenntartás 40.0
Főbb értékei a Döntéshozók klaszterének N=20 6. ábra: Döntéshozók klaszterének főbb értékei Forrás: McConnaughy, et al.1983 nyomán saját készítés
16
A 6. ábrán azt láthatjuk, hogy akik a kutatásban a Döntéshozók voltak, átlagnál alacsonyabb értéket mutattak a felkészülés előtti és fenntartási szakaszra, míg átlagon felülit a felkészülés és cselekvés szakaszára vonatkozóan. (Ezek az értékek egy „t” értékhez lettek hasonlítva). A sikeres változás abban rejlik, hogy felismerjük-e a változások által érintett személy(ek) indítékait, illetve a változással kapcsolatos érzéseit. Tóth (2005) a következő pontokban foglalja össze ezeket: A= az egyén, vagy csoport elégedettségi szintje a dolgok jelen állásával B =az egyén, vagy csoport közös elképzelés a jövőről C= egy első elfogadható, biztonságos lépés megléte D= a változás veszteségei Ha érvényesül, hogy (A+B+C) > D a változás valószínűleg sikeres lesz (Tóth, 2005). Tehát ebből az elméletből az következik, hogy ameddig a veszteség kisebb, mint a változás „költsége” addig a változás a valószínűbb lehetőség. Ugyanakkor fontos megkülönböztetnünk a változás szintjeit. (Tóth, 2005) 1.1.3. Első-, és másodfokú változás Ahhoz, hogy a változás eseteiben halmazokról beszélhessünk, fontos bevezetni a csoport fogalmát. Evartiste Galois francia matematikus alkotta meg, amely szerint egy csoport 4 fontosabb tulajdonsággal rendelkezik: o
tagokból áll, ami azt jelenti, hogy minden közös csoportba tartozó elemnek van
egy közös tulajdonsága, ami összeköti őket, de az elemek tényleges természete viszont nem számít, és két vagy több tag bármely kombinációjának eredménye is tagja a csoportnak. Erre nagyon jó példa, hogy ha egy dobókockával dobok, a kocka helyzete változik, de akárhová ér a dobás eredménye mindig benne lesz a lehetséges kimenetelek közt. Másik példa, ha a reggel 11:00-hoz adunk 5 órát, az délután 4:00 lesz, ami az óra számlapján szerepel. o
Akármilyen sorozatokban kombinálhatjuk a tagokat, az eredmény mindig
ugyanaz marad. Például, ha van 4 irányba néző egyenesünk és mindet végig kell járni, ugyanoda lyukadunk ki, bárhogyan rendezzük őket, tehát az eljárás változtatható, de az eredmény állandó.
17
o
Minden csoportnak van egy üres ún. identitástagja. A lényeg, hogy ezt a tagot, egy
másik taghoz adjuk, a tagot kapjuk eredményül. Összeadás kivonás esetében ez az üres tag a 0, míg szorzásnál, osztásnál az 1. Tehát a tag működhet anélkül is, hogy számítana. o
Végül pedig, minden egyes tagnak van egy vele ellentétes tagja, egy reciproka,
amivel ha összeadom, az üres tagot kapom. (Watzlawick, et al., 1990) Ez az elmélet viszont csak olyan rendszereknél működik, amelyek a fogalmi kereten belül maradnak. Az olyan rendszerek, mint egy emberi közösség, más logikai típusba sorolandó. Itt is az elemek tagok, de az összességnek viszont osztály a neve. Ugyanakkor itt az osztály nem lehet tag, mert másképpen viselkedik. Egy egyszerű példával élve, ha 1 ember viselkedését megszorozzuk 1millióval, nem fogjuk megkapni az 1 millió fő viselkedését, mert az nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is különbözik az 1 főtől. Jó példa erre, hogy egy egyénnek rengeteg jobbnál jobb túlélési stratégiája van, az egész faj viszont a kihalás felé tart. Másik tézis, hogy egy változás mindig magába foglalja a következő magasabb szintet. Például a nyelvtan arra szolgál, hogy szabályokba foglalja a nyelv hazsnálatának szabályait, de amikor magáról a nyelvtanról beszélünk, akkor egy meta nyelvet kell létrehozni, amin keresztül meg tudjuk fogni. Tehát fontos különbséget tenni a jel és a jelentés között. (Watzlawick, et al., 1990) Összefoglalva, a csoportelmélet egy keret, ami a rendszeren belüli változást írja le, amíg a rendszer maga változatlan, a logikai típusok elmélete pedig keretet ad arról, hogy az osztály és tag között milyen viszony van, illetve képet ad arról az átalakulástról, amikor egy osztály az egyik logikai szintről egy másik magasabbikba lép. Ebből ered a változás 2 típusa . Az elsőfokú változás egy rendszeren belül változást ír le, miközben a rendszer állandó, például mint a Mátrix c. filmben, amikor a szereplők a mátrixon belül akármit csinálhatnak, de rá vannak kötve a gépre. A másod fokú változás pedig az, amikor lekapcsolódnak a gépről, vagyis egy másik paradigmába lépnek, és ez a változás ugrásszerű. Néha ez a váltás logikátlannak tűnhet, mert egyik pillanatban még benne van, a következőben, pedig már nincs. A másodfokú változás tehát a változás változása. (Watzlawick, et al., 1990) Létezik nehézség, ami egy olyan nemkívánt helyzet, ami józan ésszel megoldható (első fokú változtatással), és van a probléma, ami egy zsákutca, ami a nehézség helyetelen kezelése révén jön létre. Ez háromféleképpen történhet: 1. ha nem cselekszem, pedig szükséges lenne, vagy 2. cselekszem, amikor nem kéne, vagy 3. rossz szinten cselekszem. Amikor nem cselekszem, pedig kéne, az abból ered, hogy tagadom a problémát, ami 18
megjelenhet egyszerűsítésben azaz bagatelizálásban. Ennek legfontosabb oka, hogy a látszatot fenn kell tartani a környezet felé. Ilyenek a „már jól bevált megoldások” a „zéró összeű
játszmák”
és
a
„tabuk”.
Amikor cselekszem, pedig nem kellene, az az utópiaszindróma, amikor is egy olyan célt akarok elérni, ami elérhetetlen. Ez akkor jelenik meg, amikor a vágyott valóságot valóságosabbnak érzékelem, mint a tényleges valóságot. Tehát a dolgoknak valahogy lenniük kéne, de nem olyannak, mint amilyenek. Ennek legtöbbször az eredménye kudarc, így megjelenik a projektció , vagy halogatás is. Paradoxonok is előfrodulhatnak, amikor az a probléma, hogy az osztály és a tag kategória összekeveredik. (Watzlawick, et al., 1990) és (Odpartner, 2016) A másodfokú változás azzal operál, ami az első fokú változásból nézve megoldás, viszont a másod fokú változásból nézve a probléma gyökere. Az elsőfokú változás a józan észen alapul, míg a másodfokú paradoxnak tűnhet. A másodfokú változás kulcsa az „itt és most”, és a „mit”-re helyezi a hangsúlyt a „miért” helyett. A másod fokú változás technikái új paradigmát idéznek elő. Ahogy a 7. ábrát láthatjuk, hogy a változás mindig a megoldási kísérletre irányul, nem magára a nehézségre. Első lépésben megfogalmazzuk a problémát, utána megoldásikísérleteket dolgozunk ki, majd kitűzünk egy célt, és beavatkozunk egy terv formájában. Ez az állapot fennáll, amíg nem merül fel egy újabb probléma. Láthatjuk, hogy jól kiegészíti a Prochaska féle modellt, ugyanis ez a folyamat lefedi a Fontolgatás előtti szakasz és Cselekvés közötti részt.
7. ábra: másod fokú változás a gyakorlatban (Odpartner, 2016)
19
1.2. Tudatos fogyasztás Továbbra is. „Tudatos fogyasztónak azt a természetes személyt fogom tekinteni, aki ismeri a különbséget szükségletei és igényei közt, és ugyan a klasszikus modell szerint törekszik a számára legjobb jószágra, de a fenntartható fogyasztásra is van igénye.” (Torda, 2014) Ezt szeretném kiegészíteni azzal, hogy a fogyasztást és a vásárlást elkülönítettem eddig, most viszont szinonima fogalmakként fogom használni, ugyanis a különbség nem szignifikáns. Dudás alapján. (Dudás, 2010) Majláth Melinda 2009-es Ph. D. értekezésében kifejti, hogy ez a tudatos fogyasztói gondolkodásmód kimutatható tesztekkel. (Majláth, 2009) Természetesen itt sem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztót környezet veszi körül, ami a vásárlások során is megnyilvánul például konformitás2 formában. (Veblen, 1975) A változás tekinthető egyfajta befektetésnek, aminek eredménye a jobb közérzet, és ilyen formában megkülönböztethető társas, és nem társas befektető, és a társas befektetés kisebb kezdő kockázattal jár, mert megosztják az információkat a tagok egymással. (Hong, et al., 2004) Ez könnyedén adaptálható az életmódváltozásra is. Egyfajta trend is kialakulóban van, ami a felvilágosult fogyasztók számának növekedéséről szól, akik egyre inkább tudatában vannak a jogaikank, és azok érvényesítésének. (Törőcsik, 2003) Én itt összefüggést vélek felfedezni a technológiai szingularitás teóriájával, ugyanis teória szerint ez a pont inflexiós pontja egy exponenciális függvénynek, ami a technológiai fejlődést írja le. Többek között a tűz és internet felfedezés/feltalálása is egy-egy pontja a függvénynek. (Kurzweil, 2013) Mindezek mellett a tudatos fogyasztásnak rengeteg fél definíciója van, pontosan azért, mert különböző területei vannak a tudatosságnak, amit a 8. ábrán láthatunk. A tudatosságnak a legfontosabb tulajdonsága, hogy mire irányul. Egyrészről van egyfajta egyéni szintű tudatosság, ami irányulhat árra, értékre, márkára, a fogyasztás céljára, ugyanakkor emellett a felelősség is megjelenik, ami már túlmutat az egyénen, megjelenik az osztály, a társadalmi tudatosság. A marketingnek az egyéni fogyasztásnál van nagy
2
Szájhagyomány útján történő meggyőzés vagy trend, amihez igazodik a fogyasztó. (Bernheim, 1994)
20
szerepe, mert megszerzik a vásárlót, és ki tudják alakítani a bizalmat, az megnöveli a fogyasztó lojalitását. (ALHABEEB, 2007) A közös pontja ennek a két halmaznak a termékeredet tudatosság. Azt a fogyasztást fogom ideálisnak tekinteni, amikor a fogyasztó a vásárlási erejét társadalmi változások véghezviteléhez igyekszik felhasználni. (Webster, 1975) Ugyanis az alaptézisem az, hogy ha az egyéni fogyasztók képesek rugalmatlan keresletet kialakítani a fenntarthatóság iránt, akkor a kínálatnak igazodnia kell hozzá. (Torda , 2016c) Azért is, mert az ökológiai rendszerek csak utólag jósolhatók bonyolultságok miatt, és a politikai döntésekben az egyénnek csak alacsonyabb szinteken van potenciális döntési köre. (Bela, et al., 2003)
8. ábra: A tudatos fogyasztás területei (Dudás, 2010)
2.
A modell feltárására (primer kutatás 1)
2.1. Kutatás körülményeinek a bemutatása A dolgozatban egy primer kutatás alapjainak bemutatására vállalkozom, amelyet saját készítésű kérdőívvel végeztem.(1. Melléklet) A kutatómunka során nem találtunk hasonló mérést, amiből kiindulhattunk volna. Általános szempontként fogadtam el, hogy mivel a kérdéseink emberi viselkedést kutatnak (attitűdvizsgálat), ezért normális eloszlást 21
feltételezünk a sokaság válaszairól. (Németh & Simon, 2011) Ennek megfelelően került kiválasztásra a minta nagysága is, ami 100 főt jelent. Ennél a mennyiségnél, normál eloszlást feltételezve, már megbízható eredményt várhatunk. (Kehl, 2012) A minta előtesztelésre került, 5 különböző véletlenszerűen választott személy töltötte ki önkéntes alapon, és 5 különböző interenetes böngészőn is történt tesztelés.3 (ez 5%-os előtesztelési arányt jelent a tervezett mintához mérve )4 Az előtesztelők között különböző nemű, korú, és foglalkozású személyek voltak. A kérdőív megosztási felülete elsődlegesen online történt, és az belül is a közösségi oldalakat felhasználva.5 A kérdőív többféle kérdéstípusból áll össze. Online változatásban 21 oldalra bontva szerepeltek a kérdések. Az átlagos kitöltési idő 20 perc volt. (legröidebb 7,5 -leghosszabb 97,5 percig). Az elején demográfiai adatokkal, későbbiekben pedig 5 fokozatú Likert skála alkalmazásával (Dr. Fábián, 2014), és sorrendbe rakással, kértünk adatokat a kitöltőktől, szem előtt tartva azt a marketing szabályt, hogy egy ember egyszerre 7±2 dologra képes figyelni. (Kiss, 2015) Oldalanként ennek megfelelően csoportosítottam az állításokat, illetve a kérdések közé úgynevezett pihenő kérdéseket tettem, ami egy kicsit másképpen mozgatja meg a kitöltőt, kicsit kizökkenti és így összességében nagyobb odafigyeléssel képes válaszolni a kérdésekre. Minden kitöltő ugyanabban a sorrendben kapta meg a kérdéseket. A kitöltés során a visszajelzésekből derült ki egy tényező, amivel nem számoltunk azelőtt, hogy a kitöltők egy kis százalékának a változtatás szó negatív értelmű. Erre egy program hiba révén derült fény, ami a tesztelés során nem jött ki. A hiba nem befolyásolja a válaszok relevanciáját, és javításra is került. A minta 143 fő, ebből 133 kitöltés érkezett Magyarország területéről. A külföldi kitöltőket kivettem, ezért a teljes mintám 133 fő. 2.1.1. Demográfiai adatok: Az átlag életkor 39,4 év. A szórás 10,9 év. A legfiatalabb kitöltő 15, míg a legidősebb 62 éves. Létrehoztam 5 csoportot, amikbe csoportosítottam az életkort. Ezeket a csoportokat is a változás periódusaihoz, az emberi életciklusokhoz rendeltem hozzá. Itt „mágikus’
3
Google Chrome, Mozilla Firefox, Internet Explorer, Opera, Vivaldi
4
Ehhez nem találtam szakirodalmat, ezért az 5% önkényes döntés volt.
5
A fő terjesztési vonal: Facebook, Google +
22
számunk a 7-es lesz. Valószínűleg ez azzal is összefügg, hogy a testünk sejtjei is kicserélődnek és a leglassabb cserélődés 7 évente megy végbe, azaz a változások 7 évente következnek be. (Werner, 2008) A 14-21 éves ciklust összevonat a 22-28 évessel, egyrészt hogy releváns rész maradhasson, és mivel a modern világban a függetlenedés, és önállósodás időszaka kitolódik, úgy gondolom, hogy ez a határ egyre jobban mosódik el, és az életfeladatok is nagyon hasonlóak ebben a két ciklusban. (Csizmadia, 2015) Ezt a csoportot a továbbiakban nevezzük „Önnállósodó fiatal felnőtteknek.” A következő csoport a 29-35 évesek cosoportja, őket nevezzük „Megtelepedő önmegvalósítóknak” , mert a célja az egyénnek ebben az életkorban a megszilárdulás és a hivatásban való kiteljesedés. Ezután jön a 36-42-es korcsoport, ezt a „Konstruktív Önértékelők” csoportjának fogom hívni. Ők azt vizsgálják, mit csináltak eddig, mi maradt ki az életükből, amit még meg szeretnének tenni. (László, 2013)A 4. csoport a 43-49 közöttiek. Őket a „Dinamikus újrakezdőknek” nevezem el, mert ilyenkor jelenik meg, a szellemiérettség, a vezetés vágya, és új dolgok kerülnek előtérbe.6 A 49-56 és 57-63-as ciklusokat is összevonatam azért, mert az emberi élet hossza növekszik, és nem jellemző szignifikáns különbség manapság egy modern korai és kései ötvenes között7. Itt már kirajzolódik egy élet munkája, ami vagy harmóniát jelent az egyénnek önmagával vagy önközpontú befelé fordulást jelenthet. Megjelenhet professzionális váltás, biztos bázissá válás. Őket hívjuk „Tapasztalt bázisoknak” (László, 2014) A válaszadók 82,5%-a hajtott végre már valamilyen változtatást az életében, míg azon válaszadóknak, akik még nem 53,8%-a tervez változtatást az életében a közeljövőben. Ez előbb leírtakról a 9.ábrábana készítettem összegzést.
6
Megjegyzés: Magyarországon a futó társadalomban is nagyon jellemző az ilyen tájt újrakezdő futók, illetve a 42 év 42 km teljesítése is, ami a maratoni távot jelöli.
7
Keanu Reeves, Robert Downey Jr. 50 évesek, George Clooney 53 éves, Liam Neeson 62 éves (Papp, 2015)
23
9. ábra: korosztályok megoszlása. (Forrás: saját kutatás)
Összehasonlítva a KSH 2016. január 01.-ei adataival (KSH, 2016) (1. táblázat) azt láthatjuk, hogy miként alakul az országban az általam kijelölt csoportok aránya. A nemek szerint nem bontottuk tovább, ez akár torzíthatja is az eredményt, a kutatás következő fázisában erre nagyobb hangsúlyt fektettem. A kapott adatokból pedig készítettem egy súlyszámot, hogy az adatok a kiértékeléskor relevánsabbak legyenek. Ezt alkalmazni is fogom az eredmények értékelésekor, főleg, ha olyan csoportra vonatkozólag kapok szignifikáns eredményt, aminek a súlyszáma 1-nél kisebb. korosztály [év] 15-28 29-35 36-42 43-49 50-62 summa:
elemszám összesen népesség 2016-ban Mo.-n %-ában [fő] [%] 1 589 813 868 421 1 150 791 1 005 562 1 685 924 6 300 511
16,17 8,83 11,71 10,23 17,15 64,09
elemszám a kutatásban [fő] 26 19 30 36 20 131
arány a kutatásban súlyszám: [%] 20 15 23 27 15 100
0.8085 0,5887 0,5091 0,3789 1,1433 3,4285
1. táblázat: minta korosztályainak megoszlása az országéhoz képest ksh alapján.
Az 1. táblázatból látszik, hogy a legidősebb csoporton kívül mindegyik arányaiban magasabb százalékban töltötte ki a kérdőívet, mint az az országos arányában jelen van. 24
A 10. ábrán, a válaszadók települések szerinti megoszlását láthatjuk. Túlnyomó részt a fővárosban, közép és kisvárosokban élnek a kitöltők. Volt város szintű adatom is, de nem volt értelme felhasználni. A település típusokat igyekeztem a szakirodalomnak megfelelően minél teljesebben lefedni. (Sulinet, 2008)
Milyen településen él? 0
apró falu: 1-200 fő kis falu/ kis község: 201 - 5000 főig
12 9
óriásfalu/község: 5000 -10000 főig pl.: Ócsa kisváros: 10 - 25 ezer főig pl.: Keszthely
32
középváros: 25 - 100 ezer főig pl.: Sopron
30
5
nagyváros: 100 - 250 ezer főig pl.: Miskolc főváros (Budapest) 0
10
20
55 30
40
50
60
darab
10. ábra: Kérem, jelölje be, milyen település típusban él! (saját kutatás) n=143
Ami az iskolázottságot jelenti, a kitöltők túlnyomó része legalább érettségivel rendelkezik. Mivel az iskolázottsági adatokat nem szeretném vonatkoztatási adatként használni. (Az n azért 143 a 133 helyett, mert a lakóhely diverzitása miatt nem lenne célravezető a súlyozás. Emiatt, itt a teljes minta adatait mutatom be. Az életkor valószínűleg relevánsabb indikátora lesz a változási vizsgálatoknak tekintve a megjelölt változások típusait, de erről majd később.) Az érdekessége ennek a grafikonnak az, hogy nem kifejezetten egyetemi körökben terjesztettem a kérdőívet, és így is a mesterképzéses hallgatók válaszadása magasabb, mint az amekkorának becsültem előzetesen. 62,93%ban a kitöltőknek az érettségin felül van egy magasabb végzettségük is. Legalább érettségije pedig a válaszadók 90,9%-ának van.(11. ábra)
25
Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? 40 30 20 10 0
36 27 1
40
27
8 2 2
darab
darab
11. ábra: Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (saját kutatás) n=143
A 12. ábra mutatja, hogy a változás során mely faktorok voltak számunkra fontosak. Jól látszik, hogy Önmagukat jelölték meg legtöbben a legfontosabb segítségnek, míg a család és a barátok végeztek a második és harmadik helyen. A társadalom megítélése, a média, és a külső szakember nagyon „hátul végzett”, ez valószínűleg a korosztályok összetételének tudható be, illetve, hogy Magyarországon nincs divatja a pszichológushoz járásnak.
26
AZ ÉLETMÓDOMBAN EGY VÁLTOZTATÁS SORÁN ...... SEGÍTSÉG LENNE/VOLT NEKEM... Legfontosabb
fontos
inkább fontos
inkább nem fontos
nem fontos
Legkevésbé fontos
120 100 80 60 40 20 0
12. ábra: rangsorolja, a számára fontos tényezőket (saját kutatás) n=143
Szignifikáns eltérést találtam, a társadalmi megítélés és a kor között, ahol is a Megtelepedő Önmegvalósítók, és a Tapasztalt Bázisok a vártnál nagyobb számban jelölték fontosnak vagy a legfontosabbnak. (adj res 3,6 és 2,9) Asymp. Szig. (2-oldalú): 0,045 ( Pearson féle Khí négyzet) A változás okának legtöbben a túlsúlyt jelölték meg, illetve a mozgás hiányt, de a stresszes életmód is előkelő helyen szerepel. Itt a kérdés jellege miatt nem lehetett összefüggést keresni. (13. ábra)
27
A változás oka 80 70 60 50 40 30 20 10 0
79
2
15
70
26
23
54
26
2
30 11
darab
13. ábra: A változás oka (saját kutatás) n=143
Amikor a céljaikról kérdeztük őket, akkor a jobb közérzet, boldogabb élet, és a sportosabb életmód szerepelt az első helyeken, míg a leszokás, és egy betegségből való gyógyulás szerepelt a sor végén.(14.ábra foglalja össze)
VÁLTOZTATÁS CÉLJA: Leszokás ( dohány, alkohol, drog, gyógyszer, stb. )
darab
21 73
Tudatosabb életmód
101
Jobb közérzet, boldogabb élet 20
Együttélés a betegséggel / gyógyulás
96
Sportosabb életmód kialakítása 77
Ideális testsúly elérése 0
50
100
150
14. ábra: Mi volt a változás célja? (saját kutatás)
28
2.2. A változás modell analízise A kutatás egyik fontos pillére, hogy a változási modell tesztelésre kerüljön. Ehhez faktoranalízist hazsnáltunk, hogy megtudjuk, a kitöltők miként vélekednek ezekről a már feljebb említett változási szakaszokról (Fontolgatás előtti szakasz, Fontolgatás stb.). Ehhez összegyűjtöttünk 56 állítást, és egy ötfokú Likert skálán értékelniük a válaszolóknak (az 1 jelentette, hogy „Egyáltalán nem jellemző”, az 5 pedig a „Teljes mértékben jellemző”). (Dr. Fábián, 2014) A 2. táblázat azt mutatja meg, hogy a válaszadók (akik átéltek vagy terveznek változást az életükben) az általunk felsorolt állításokra adott válaszaikat milyen faktorokba lehet csoportosítani. A Kaiser-MeyerOlkin kritérium, azaz KMO a nagyon jó tartományban van, mert az értéke 0,8 fölöti. Ez azt jelenti, hogy az állítások megfelelőek a faktoranalízishez. (Ld a 3. táblázat). A Bartlett-próba is sikeres, ugyanis a Sig. kisebb, mint 0,05, azaz a kiinduló állítások között van korreláció. (Sajtos & Mitev, 2007)
KMO teszt Kaiser-Meyer-Olkin mintára vonatkoztatott elemzése 0,816 Hozzávetőleges Khí négyzet 2141,493 Bartlett gömbölyűség tesztje szf. 666 Szignifikancia 0,000 2. táblázat: KMO teszt (saját kutatás)
A megbízhatósági vizsgálat (Cronbach alfája) is jó eredményt hozott. (3. táblázat) A vizsgált állítások konzisztenciája 0,886 (0,8 fölött már nagyon jónak számít), míg a darabra vonatkoztatott standardizált érték is 0,884. Ez összességében azt jelenti, hogy az állítások és a válaszok is faktor analízisre alkalmasak. A konkrét analízist pedig a 4. táblázat mutatja. Megbízhatósági teszt Cronbach alfája 0,886 Cronbach alfája a standardizált elemekre 0,884 Elemszám 36 3. táblázat: megbízhatóság vizsgálat (saját kutatás)
A faktornál Varimax rotációt alkalmaztunk, ami a nagyon erősen vagy egyáltalán nem korreláló változó párokat keresi. Emellett itt fontos megemlíteni, hogy mivel a mintánk 133 fő, így faktorsúlyt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 0,50-ös értéknél kisebb 29
súlyú állítások nem jellemző magyarázatok az adott faktorra, így a tisztább értelmezés érdekében, azokat ki kell húzni. (Sajtos & Mitev, 2007) Az analízisnél találtuk 5 faktort, melyek nagyságrendi sorrendben így következnek: [1.] Cselekvő felkészülés és Cselekvés [2.] Fontolgatás [3.] Fenntartás [4.] Cselekvő fenntartás [5.] Felkészülés Az általunk felállított 6 szakaszú modellből 4-et sikerült megtalálni az analízis során, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban is működik, az elmélet. Ami érdekes, hogy habár a különböző állításokat más fázisúakként írtuk ki, és mégis a kitöltők csoportosításának értelmezésében is lett releváns értelme. A modellünkkel összeegyeztetve, a 15. ábra mutatja be a változás folyamatának fázisait a kitöltők szerint. A különbség a megnevezésben található feltehetőleg, ugyanis a 4 fázisban van elrejtve az 5. és 6. mert feltételezhetően a cselekvő alapú felkészülés és a cselekvő fenntartás a két-két szakasz metszete. Az összehasonlításban látszik, hogy a szakaszok adaptálhatók. Továbbá a fontolgatás előtti szakasz direkt formában lehet nem is mérhető. Az analízis eredménye, hogy a transzteoretikus modell elemei a mintánk esetében adaptálhatók.
15. ábra: A változás fázisai a kitöltők szerint a modellel kombinálva (saját forrás)
30
Faktor analízis - Forgatott összetevő mátrix Extrakciós módszer: Főkomponens Analízis. Forgatási módszer: Varimax Kaiser Normalizációval. A forgatás konvergált a 13 hoz
Összetevők 1
(Felk) Elhatároztam, hogy megváltoztatom az életmódomat.
0,812
(Csel) Mondani bármit lehet a változásról; én cselekszem is.
0,746
(Felk) Cselekedni akarok, kerül, amibe kerül.
0,712
(Bef) Jobban érzem magam a bőrömben, amióta változtattam ezen a szokásomon. (Felk) Készítettem konkrét tervet is a változáshoz.
0,702
(Font) Gondoltam már arra, hogy változtatnom kéne az életemen/szokásaimon. (Fennt) Van stratégiám a változás elérése utánra is.
0,680
(Fennt) Nem csak egy szokáson, hanem az egész életmódomon változtattam. (Csel) Végiggondolom a változásért tett cselekedeteim következményeit.
0,642
(Bef) Büszke vagyok, hogy megváltoztattam egy rossz szokásomat.
0,608
(Csel) Az előző hetekben minden nap tettem valamit a változásért.
0,605
(Felk) Konkrétan elképzeltem, hogy milyen leszek a változás után.
0,583
(Felk) Végiggondoltam, hogy milyen szeretnék lenni, és hogy mi kell hozzá.
0,580
(Csel) Változtatni csak azonnali cselekvéssel lehet.
0,573
(Felk) Elköteleződöm a változás mellett, nem tántorít el semmi sem
0,568
(Fennt) Távol tartom magam a régi állapotomra emlékeztető minden tényezőtől. (Felk) Sokat olvasok a vágyott változásommal kapcsolatos könyveket, újságokat. (FE) Nincsen semmi gond az életemben, nincs min változtatnom. (Fennt) Amit elértem, az már az enyém, mindenképpen megmarad.
2
3
4
5
0,698
0,648
0,621
0,509 0,439 -0,434 0,382
(FE) Változni csak mások tudnak könnyedén.
0,707
(Fennt) Ha elértem a változást, hátradőlhetek.
0,640
(Bef) Aggódom, hogy visszacsúszom a probléma megváltoztatás előtti állapotba, emiatt szeretnék segítséget kérni másoktól.
0,609
(FE) Szeretnék változtatni valamit az életemen, de a környezetem nem teszi lehetővé
0,535
(Font) Tudom, hogy min akarok változtatni, de nem tudom, hogy hol kezdjem. (Font) Amint készen állok rá, megjelenik a változás.
0,492 0,709
(Fennt) Figyelek rá, hogy ne essek vissza a változás előtti állapotba.
0,511
(Fennt) A változást fenntartani sok munka.
0,480
(Csel) Változás = elfoglalom magam valami mással, ahelyett, amit nem szeretnék már csinálni.
0,556
(Bef) Azt hittem, hogy a probléma megoldásával végleg megszabadulok tőle, néha mégis kísértésbe esem.
0,506
(Csel) Ha megtettem, amit kitűztem, megjutalmazom magam.
0,473
(FE) A családomban más is hasonlóan él/viselkedik ebben a helyzetben, miért pont én változnék?
0,469
(Fennt) Ha visszaesek, nagy lelkiismeret furdalásom lesz.
0,465
(Font) Amint megoldódik ez a másik problémám, változtatni fogok.
0,416
(Felk) Mindenkinek beszélek a tervemről.
0,670
(Felk) Elmondom a barátaimnak, hogy mit fogok csinálni.
0,643
(Csel) Nehézség esetén könnyedén kérek segítséget másoktól.
0,561
(Bef) Már nem kell odafigyelnem, hogy az új állapotot fenntartsam.
0,481
4. táblázat: Változás állítások faktor analízise (saját forrás)
31
2.3. Tudatos fogyasztóra vonatkozó kérdések elemzése A kérdőív ezen része is Likert skálás volt, és 28 állítást soroltunk fel a válaszadóknak. A kereszttáblás elemzések során, sem a kor, sem az iskolázottság nem mutatott együttjárást, viszont a lakóhely igen. A szignifikancia szint, ahogy az 5. táblázatban láthatjuk 0,05 alatt van, így ez 95%-os megbízhatóság mellett mutat együttjárást. (Sajtos & Mitev, 2007) A 6. táblázaton azt láthatjuk, hogy a budapestiek inkább tudatosnak azt a fogyasztót tartják, aki a fenntarthatóságra törekszik, míg a közép és nagyvárosban élők pedig az elvárásokon felül jelölték be, hogy számukra az a legtudatosabb fogyasztó, aki a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Ez leginkább a középvárosok lakóinál volt kiugró (3,3).
Khí négyzet teszteka Érték szf 2 oldalú Szig Parson féle Khí négyzet 40,705 25 0,025 Valószínűségi arány 40,556 25 0,026 Linear by linear társulás 0,044 1 0,833 Érvényes esetek száma 133 a 28
cella ( 77,8%) várható előfordulása 5, a legkisebb várható érték 0,41
5. táblázat: Khí négyzet- A szignifikancia vizsgálat eredménye (saját forrás)
Végeztünk itt is egy faktoranalízist. (8. táblázat). Elsődlegesen arra voltunk kíváncsiak, hogy a kitöltők az általunk készített állításokat milyen csoportokba rendezik. Arra lettünk figyelmesek, hogy akik már átmentek változáson más faktorokat alakítottak ki, mintha az egész mintára vizsgáltuk. A 7. táblázat alapján, a Chronbach’s Alpha is 0,8 fölött van, ami azt jelenti, hogy a minta állításai analízisre alkalmasak, és hogy a mérés releváns értékekkel rendelkezik. A súlyozás miatt a | 0,5 | -nél kisebb szignifikanciával rendelkező állításokat kihúztuk, hogy erősebb legyen a faktorok koherenciája. A 8. táblázatban az analízist láthatjuk, ahol a KMO 0,8 fölött van, ami azt jelenti, hogy analízisre alkalmas a minta. (Sajtos & Mitev, 2007)
32
Az 5 faktor a teljes mintára így fest: [1.] Fenntarthatóság [2.] Egészséges táplálkozás [3.] Húsfogyasztás [4.] Dohányzás mentesség [5.] Termék minőség A kitöltőink nagy részének életmód változása mozgáshoz, fogyáshoz, kapcsolódott, így az egészséges táplálkozás, azaz egészségtudatosság fontos szerepet kapott. A fenntarthatóság került első helyre, ami azért jó jel, mert a kereszttáblák szerint ez definiálja legjobban a kitöltők szerint a tudatos fogyasztót. (6. táblázat)
Megbízhatóság teszt Cronbach alfája 0,826 Cronbach alfája a standardizált elemekre 0,831 Elemszám 28 6. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó reliabilitás tesztek (saját kutatás)
KMO teszt Kaiser-Meyer-Olkin mintára vonatkoztatott elemzése 0,812 Hozzávetőleges Khí négyzet 1280,535 Bartlett gömbölyűség tesztje szf. 378 Szignifikancia 0,000 7. táblázat: fenntarthatóságra vonatkozó KMO tesztek. Forrás: Saját kutatás
33
Forgatott komponens mátrixa
Extrakciós módszer: Főkomponens Analízis. Forgatási módszer: Varimax Kaiser Normalizációval. A forgatás konvergált a 8 hoz
Összetevők 1
Újrahasznosított anyagokból készített termékeket vásárolok
0,750
Spórolok a vízzel
0,684
Szelektíven gyűjtöm a szemetet
0,679
Papírzacskót vagy vászontáskát használok bevásárláskor nylon helyett
0,605
Magyar terméket vásárolok
0,598
Kerülöm a gyors éttermeket (McDonald's, KFC stb.)
0,571
Ha lehet, alternatív módot választok a gyógyszerek helyett
0,551
A zöldséget, gyümölcsöt a piacon veszem meg
0,516
Biotermékeket vásárolok
0,504
Számomra fontos a hatalmas választék.
-0,399
2
kevesebb finomított cukrot fogyasztok
0,810
kerülöm a lisztet, tésztát tartalmazó ételeket
0,725
Teszek cukrot a kávéba, teába
-0,666
Naponta 3-4 alkalommal eszem
0,620
Minden nap eszem zöldséget
0,607
Kerülöm az adalékanyagokkal dúsított élelmiszereket, italokat
0,576
kevesebb zsíros ételt eszem
0,566
minden nap eszem gyümölcsöt
0,485
Kevesebb alkoholt fogyasztok
0,449
Elolvasom, az összetevőket a termékeken mielőtt megveszem
0,428
3
Rendszeresen eszem csirkét, pulykát vagy halat
0,797
A húsárut a helyi hentestől veszem
0,444
Egy műanyag üveget többször is felhasználok
0,381
4
dohányzom
-0,678
heti 3-szor mozgok, sportolok valamit (séta, futás, kerékpár)
0,479
Textil zsebkendőt használok papír zsebkendő helyett.
0,439
Gyakran vásárolok akciós termékeket. Ha egy termék rossz, azonnal visszamegyek reklamálni, oda, ahol vettem.
5
0,621 -0,503
8. táblázat: vásárlási szokások, tudatos fogyasztás faktor analízise (saját kutatás)
34
3.
Eredmények, következtetések a kutatás első részéhez kapcsolódóan
A dolgozatban felállítottam egy elméleti modellt, amiben a fontolgatás előtti szakaszból el lehet jutni a befejezésig a fontolgatás, felkészülés, cselekvés és fenntartás szakaszain át. A dolgozat célja az volt, hogy ezeket az elméleti, gyakorlatban nehezen szétválasztható szakaszokat igazolja, amit sikerrel teljesített is. Annyi differencia van az elmélet és a gyakorlat között, hogy a kitöltők cselekvés orientáltabb faktorokat határoztak meg. A fontolgatást egy felkészülési szakasz követi, amit utána egy cselekvés alapú felkészülés, és cselekvés, amit egy cselekvés alapú fenntartás, ami végül a fenntartásban végződik. Az összehasonlításban látszik, hogy a szakaszok adaptálhatók. Illetve a fontolgatás előtti szakasz direkt formában lehet nem is mérhető. A dolgozat másik célja a tudatos fogyasztás felmérésének elkezdése. Ez megtörtént, ahol is faktor analízis segítségével sikerült 5 faktort szétválasztani. Ezek a fenntarthatóság, az egészséges táplálkozás, azaz egészségtudatosság. A húsfogyasztás külön faktorba került, illetve a dohányzás, ahol is különbséget sikerült észrevenni a már változáson átment emberek válaszaiból. Ők a dohányzásra, és alkoholra kapcsolatos kérdésben, inkább a szenvedélyt sorolták egy halmazba, míg a teljes minta a dohányzás mentességre helyezte a hangsúlyt, és az alkohol fogyasztást pedig az egészségtudatosságba helyezte, ott viszont szignifikáns hangsúlyt nem kapott. Az utolsó faktor a termék minőség volt, ahol érdekes módon az jött ki, hogy nem mennek vissza azonnal reklamálni, ha a termék rossz. Ezt még tovább kell vizsgálni, hogy itt a hangsúly az „azonnalon” vagy a „reklamáción” van, mert teljesen mást jelent a kettő, illetve a reklamáció, érdekérvényesítést jelenthet, ami pedig a fogyasztói jogok ismeretére utalna. Továbbá a diverz kitöltési korosztálynak köszönhetően kiderült, hogy a fenntarthatóság jelentős szempontot jelentett a közép-, nagy-, és fővárosi lakosságnak, amikor rangsorolták a tudatos fogyasztót. Ez azt jelenti, hogy az emberek fejében a tudatos fogyasztó az, aki a környezet fenntarthatóság szerint fogyaszt. Tehát a társadalmilag tudatos fogyasztás nincs szignifikánsan jelen, azaz feltételezhető, hogy az emberek a vásárlásaikat nem kezelik szavazatként, hanem azt tartják tudatosnak, aki mindegy kitől, mindegy hogyan, de fenntarthatóan fogyaszt. Ennek feltérképezése még későbbi kutatás tárgya lehet. A kutatási eredmények megfeleltek az előzetes elképzeléseknek, így megalapozzák a folytatólagos kutatásokat.
35
4.
Változás és megküzdés A folytatásban olyan célokat tűztem ki, mint az adaptált modell finomítása
kvalitatív kutatási eszközökkel, például fókuszcsoporttal. Továbbá a már adaptált modellt felhasználva a tudatos fogyasztás, és fenntarthatóság szokásaira vonatkoztatva csoportosítást végzünk, ezeket a csoportokat összehasonlítjuk egymással a pszichológiai immunrendszer faktorain keresztül. A cél, hogy felfedezzünk bármilyen együttjárást vagy különbséget a különböző csoportok között. A feltételezésünk az, hogy a változás előrehaladtával, tehát a tudatosság egyre erőteljesebb jelenlétével a megküzdési eszközök pozitívabb értéket fognak mutatni, tehát hatékonyabb megküzdéssel rendelkeznek azok a kitöltők, akik tudatosabbak vagy kevésbé hatékonyabbal, azok, aki nem tudatosak. 4.1. Az életmód változás folyamata
16. ábra: Kombinált változás elmélet. Saját szerkesztés
A 16. ábra mutatja be a finomított kombinált változási elméletet. (Torda, 2016a) Itt egy ábrán foglaltam össze mindazokat az elméleteket, amiket az első részben fejtettem ki. Amiből a kutatás kiindult az a Prochaska féle univerzális változás modell, amelyik 6 szakaszra bontja a változást, amelyek időben követik egymást. A 6 szakasz, ahogy az első ábra is mutatja: Fontolgatás előtti szakasz, Fontolgatás, Felkészülés, Cselekvés,
36
Fenntartás és Befejezés. Bármelyik szakaszban be és ki is lehet lépni, ez azt jelenti, hogy nem szükségszerű az új viselkedésforma elérése. Továbbá nem szükségszerűen kell minden szakaszon végighaladni. A szakaszok hossza is az egyéntől függ. A fejlődés spirálisan halad előre, mert előfordulhatnak visszaesések, a befejezés pedig nem egyértelműen határozható meg. Két változásban lévő viselkedés, beleláncolódhat egymásba, de haladhatnak egymástól függetlenül is. Lehet, hogy egy szakasz az egyik változás esetében cselekvés, míg a másikban már fenntartás. Két viselkedési spirál támogathatja egymást, de akár gátolhatja is. (Prochaska, et al., 2009) Ez a modell került ötvözésre a Watzlawick féle első-, másod fokú változással, amely az első fokú változást, mint paradigmán belüli cselekvéseket, változásokat jelöli meg, míg a másod fokú változás paradigmaváltásokat jelöli. (Watzlawick, et al., 1990) A Derek de Solla féle logisztikus modell pedig ebben az értelemben amolyan emelkedési középvonalként értelmezendő, ami irányt ad ennek a növekedésnek. (Price, 1979)
17. ábra: kutatás utáni változás modell faktorai. Saját szerkesztés.
37
18. ábra: a változás során történő események. Saját szerkesztés
A második és harmadik ábrákat együtt értelmezem, mert kiegészítik egymást. A második ábra a faktoranalízis eredményét mutatja meg, ami kiegészítésre került a 28 online interjú és egy fókuszcsoportos beszélgetés eredményeivel.(lásd 4.3-as fejezetben bővebben) A harmadik ábra pedig az mutatja meg, hogy egy vállalkozás életében egy változást, hogyan lehet integrálni. Milyen szakaszokon megy keresztül, mire elér a beépüléshez. (Szeghegyi, 2011) Ezt ekvivalensnek tekintem az egyén változásával, mert rengeteg hasonlóságot mutat az egyén életében bekövetkező eseményekkel. Annyi különbséggel, használom az eredeti ábrát, hogy megkülönböztetek negatív és pozitív aktivitást, ahol is a negatív aktivitás a vágyott viselkedés iránya ellen aktívan dolgozik, míg a pozitív mellette. A fókuszcsoportos megbeszélés és az egyéni interjúk is arra engedtek következtetni, hogy a nem kívánt állapotok gyakran alakulnak ki egy nagyobb életmódváltozás, élethelyzet változás következményeként. Ilyen élethelyzet volt egy nagyobb volumenű párkapcsolat vagy házasság kialakulása, az egyetemről való kikerülés vagy munkahely váltás, ami kizökkentette a megszokott életmódjából az egyént, és az új helyzetbe nem tudta beilleszteni a régi életmódjának bizonyos elemeit. Ennek következményeként alakult ki a nem kívánt szokás. Ez a folyamat tipikusan az elhízás és mozgásszegény életmódra volt jellemző. Ezután a fontolgatás szakasza elkezd megjelenni, ami az aktivitás tekintetében egy bénult állapot jelent, amit egy tagadó, ellenálló szakasz követ. Az egyénnél ez tipikusan figyelemelterelés, bagatellizálás formájában jelenhet meg. (Szeghegyi, 2011) Fontos, hogy ez egy nagy volumenű szakasz 38
is lehet, általában az is. (17. ábra) Akár évekig is eltarthat. Ezután pedig több ízben leírták megkérdezettek, hogy egy sokkszerű szembesítés következett. Vagy belső, vagy külső indíttatásból, rámutatnak arra az egyénnek, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és destruktív. Olyan krízis vagy trauma is előfordult, hogy az egyén élete került veszélybe, és ez jelentette az első lökést. Tehát a fontolgatásból való kitörés sok esetben egyáltalán nem egyszerű, mert egy sokk szerű felrázásra van szükség. Aktivitásilag azért nem került ez a trauma és a depresszió egy síkba, mert egy tagadó, levert ember még mindig ellenáll. Ez a sokk akkor hatásos, ha egy úgynevezett cselekvés energetikai nullpontra kerülünk, mert még ha az ellenállás meg is van, a tudatosítás, és az elfogadás megszünteti az ellenállást. Ezt tekinthetjük egyfajta Reset vagyis újraindításnak. Nem lehet egyszerre elfogadni valamit, és ellenállni neki. (Bagdy, et al., 2011) Ami a depresszióból ki tudja emelni az egyént, az sok esetben valamilyen cselekvésre motiváló tényező lehet, amit mi eredmény orientációnak neveztünk el. (18. ábra, piros vonal) Ez többségében egy pontszerű célt jelent. „Lefogyok 5 kilót. Lefutok 10km-t egyben április 20.-ig” Könnyen mérhető, van kezdete, ami a jelenlegi állapot és van végpontja, ami a kívánt állapot, amihez lehet rendelni határidőt, és jutalmat vagy büntetést is akár. Ugyanakkor arra jutottunk, hogy ha folyamatosan pontszerű célokat tűz ki az egyén, akkor előbb vagy utóbb a célkitűzésekben el fog veszni.(piros szaggatott vonal) A célt azért fogja kitűzni, mert az eredmények hajszolása fog előtérbe kerülni. Még messzebb, még gyorsabban, még többet vagy épp még kevesebbet. Ezért is választottuk az eredmény orientációt a szakasz nevének. Erre is a fókuszcsoportos interjú világított rá. Tehát fontos, ahogy halad előre az egyén a fenntartás felé, úgy alakuljon át az eredmény orientációja, fenntartás, integráció orientációvá (18. ábra zöld vonal). Azaz, ne azért érje el a célokat, hogy elérje. Ne egy pillanatnyi örömért dolgozzon, hanem az kerüljön előtérbe, hogy erre akármikor képes, és rendszeren végezze el, hogy az élete részévé váljon. Ez azért nagyon fontos, mert a célok hajszolása nem ad tényleges hosszan tartó önbizalmat. Minden célnak úgy indul neki a változó, mintha ez lenne az első elérendő cél. Másfél éve edzek futókat, és vezetek csapatot. Ezt a jelenséget az összes kezdő futónál megfigyeltem. A célok hajszolása egyféle visszacsatolás, hogy a megszerzett állapotot, még nem veszítette el az egyén. Például a fogyni vágyó, aki minden nap rááll a mérlegre, hogy megbizonyosodjon, nem hízott e akár egy dekát is, vagy a futó, aki minden nap le akarja futni az adott távot, bebizonyítandó, hogy még képes rá. Ez nem szerencsés, ugyanis folyamatosan stresszben tartja a változni vágyót, és nem okoz tartós változást, mert nem bízik az új állapotban még 39
az egyén. Ezért is fontos integrálni a hétköznapokba az új állapotot. Az identitás részévé tenni, így elmúlik a stressz, és az állapot hosszabb ideig maradt fenn. Ehhez is szükség van célkitűzésekre. Ezt neveztük el integráló, fenntartásra irányuló orientációnak. Ahhoz, hogy az egyik célkitűzésbe fektetett energia átvezetésre kerülhessen a másik típusú célkitűzésekbe, szükség van egy „hídra”, ami az úton tartja a változni vágyót abban a bizonytalan állapotban, amikor már az eredmények kergetése nem olyan hangsúlyos, viszont az integrációra irányuló célokba fektetett energia még kevés. Ez a „híd” az elköteleződés. (18. ábra kék szaggatott vonal), ami akkor alacsony, amikor még nincsenek meg a sikerélmények a cselekvés folyamatában, ugyanakkor a teszt/ kipróbálás alatt növekedésnek indul. A tudatos alkalmazáskor már folyamatosan növekszik, és önbizalom, energia képződik, ami képessé teszi az egyén részére, hogy átvészelje ezt az átmenetet, amikor a pontszerű végponttal rendelkező célok már nem nyújtanak megoldást az új viselkedésforma megtartásához, és még új motivációra van szükség annak érdekében, hogy ne vesszen el a célok kergetésében. A harmadik szakasz az integráció, a beépülés utáni állapot, ami a 17. ábrán a „tiszta”fenntartás kezdete. Az elköteleződés a tetőpontján van, ahogyan az integráció orientáció is, és habár már nem kerül külön energia befektetésbe, az új viselkedésforma fenntartása, de a támogató aktivitás magas marad, hiszen a cselekvés folyamatos. Ahogyan az elköteleződés is. Azért éri el a csúcsát, mert megtörtént a teljes elköteleződés. Az identitás részévé vált az új magatartásforma. Az eredmény orientáció pedig azért redukálódik le, mert már nem szükséges bizonyítani a képességet, mert az egyén bízik már az új identitásában. Ilyen formában érhető el az 1. ábrán jelölt „1:1” állapot, ami egy energetikailag kedvezőbb állapot, mert a legtöbb vágyott változás afelé irányul, hogy az egyén az életét jobbá tegye vagy egy nem vágyott viselkedéstől távolodjon, ami számára káros. Ezek a szakaszok lesznek a csoportképző kulcs faktorom egyik tényezője. 4.2. Belső erőforrások, Pszichológiai immunrendszer Mindannyian rendelkezünk belső és külső erőforrásokkal, amik a túlélésben képesek
segíteni
kulcskompetenciákra
minket. van
A
hatékony
szükség.
változáshoz
Párhuzamba
állítva
azonban Henczi
úgynevezett és
Zöllei
40
meghatározásához, akik kulcskompetenciáknak nevezik azokat a képességeket, amik nélkülözhetetlenek a sikerhez a munkaerőpiacon. (Henczi & Zöllei, 2007) Az interjú jellegű kérdések során olyan tényezők merültek fel, mint a kitartás vagy az elfogadás, a jó célok megválasztása. (lásd 4.3-as fejezet). A szakirodalom több pozitív belső személyiségjellemzőt határoz meg, ami segíti a változót a stresszel való megküzdés során. Ilyenek például a kontrollképesség, reziliencia, a tanult leleményesség, én-hatékonyság, koherencia érzék. Két
fő
csoportba
sorolhatók
a
stresszel
való
megküzdés
stratégiái.
problémaközpontú-, és érzelemközpontú megküzdésre. A probléma központú megküzdés, ahogy a neve is sugallja, a probléma megoldását helyezi középpontba. Fontos része a szembesülés, tudatosítása a problémának, és ezután pedig a megoldási lehetőségek keresésén van a hangsúly. Ellenben az érzelemközpontú megküzdés, a stressz érzelmi következményeinek elhatalmasodását igyekszik elkerülni, negatív emóciók (pl.: szorongás) kezelését segíti. Ezt három irányvonalra lehet bontani. Kérődző, ami a gyakorlatban a cselekvés nélküli rágódást jelenti. Az elterelő stratégiát, ami a társas vagy egyedüli figyelemelterelést jelenti. Szórakoztatásba való menekülés. A harmadik a negatív elkerülő stratégia, ami gyakorlatilag önpusztító magatartást jelent. (Dr. Szabó & Szabó, 2011) Ezen belső erőforrások mérését segítendő egy tesztet alkotott Oláh Attila Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív néven ( PIK8 ) (Oláh, 1996), ami egy 80 állításból álló kérdőív, amely 4 fokú Likert skálát alkalmazva vizsgálja a hatékony megküzdést biztosíó belső erőforrásokat, személyiségtényezőket. 16 faktorba/személyiségtényezőbe rendezhetők a megküzdési készségek, és további 3 alrendszerbe csoportosítva is elemez. A 16 faktor közül azokkal fogok foglalkozni, amelyek a változás függvényében szignifikáns különbséget fognak mutatni a képzett csoportok között. A teszt eredményei nem mérhetők abszolút formában csak egymáshoz hasonlíthatók az értékek, így ebben az egy formában kaphatunk csak releváns eredményeket.9 Mivel Oláh Attila ebben a konkrét formában definiálta a személyiségtényezőket/faktorkat és alrendszereket, ezért
A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív az angol nyelvű szakirodalomban Psychological Immune System Inventory (PISI) néven szerepel. 8
9
Kiegészítés: Kerestem kutatásokat, amik nagy mintán végeztek PIK tesztet, de nem jártam sikerrel.
41
ugyanolyan formában definiálom én is. (Oláh, 1996) (Oláh, 2005a) (Oláh, 2005. augusztus 31.–szeptember 4. 119.) 4.2.1. A személyiségtényezők/faktorok 1.
Pozitív gondolkodás: A pozitív következmények, a kedvező változások elvárása
és elővételezésére való hajlam. A magas pontértékű egyén sikerorientált és tapasztalataiból építkezve nehezített feltételek estén is optimista marad.
2.
Kontrollképesség: A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta
múlik, hogy mi fog történni azokban az élethelyzetekben, melyekben részt vesz. A magas pontértékű személy erőfeszítéseket tesz a kontroll megszerzésére és megtartására, és a számára új helyzetekben is kontrollra készen viselkedik.
3.
Koherenciaérzék: Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség,
hogy a külső környezet változásai előjelezhetők, és erőteljes hit abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az ésszerűen elvárható. A magas koherencia-érzékkel bíró egyén az élet nehéz pillanatait leküzdendő kihívásoknak tekinti.
4.
Öntisztelet: Önmagunk pozitív értékelésén t l értékmegóvó, az önjutalmazásra is
figyelmet fordító magatartás. A magas pontértékű személy értékesnek ítéli önmagát, kifejezésre juttatja jogos büszkeségét és mértéktartóm figyelem mellett menedzselik önmagukat, reálisan kezelve mindazt, mit létrehoztak.
5.
Növekedésérzés:
Saját
fejlődésének
folyamatosságát,
önkiteljesedésének
eredményeit reálisan szemlélve, az egyén önmagát folyamatos megújulásra és növekedésre képes személyként definiálja.
6.
Rugalmasság, kihívás vállalás: A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való
belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és a fejlődés igenlése jellemzi a magas pontértékű személyt. Minden változásban a személyes fejlődés lehetőségét fedezi fel az egyén.
42
7.
Empátia, társas monitorozás képessége: Annak mértékét mutatja, hogy a
személy mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven észlelni, valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítása érdekében. 8.
Leleményesség: A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások,
eredeti ötletek kimunkálása, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való képesség, hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban az élet problémáinak megoldására.
9.
Én-hatékonyság érzése: Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes
azokat a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az által kitőzött célt megvalósíthatja. 10. Társas mobilizálás képessége: Ennek birtokában az egyén sikeres mások irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik, el tudja érni, hogy támogassák
a
céljai
megvalósításában.
Eredményes
a
meggyőzésben
és
a
kapcsoltteremtésben. 11. Szociális alkotó képesség: Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek feltárására és hasznosítására az együtt gondolkodás folyamatában, A magas pontértékű személyek csoportokat szervezve oldják meg az élet azon problémáit, amelyekhez nem elegendőek a személyes források. 12. Szinkronképesség: Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a környezeti változásokkal, ha erre elszánta magát, Képes a pszichés energiáit maradéktalanul a szándéka szerinti tevékenységre koncentrálni. A figyelem és a tudati működés feletti kontroll képessége. 13. Kitartásképesség: Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az elhatározott viselkedést, ebben a frusztrációs tolerancia magas szintje és a késleltetésre való képesség is erősíti. 14. Impulzivitás kontroll: A viselkedés racionális kontroll és mentális programok által történő vezérlésre való képesség. A várható következmények elemzésével a 43
kontextuálisan leginkább helyén való magatartás és kontrolláltsági fok megválasztására való képesség. 15. Érzelmi kontroll: A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége. 16. Ingerlékenység kontroll: Az indulatok és a harag érzelem feletti racionális kontroll gyakorlásának képessége, a düh konstruktív módon való felhasználásának aképessége. 4.2.2. Alrendszerek A faktorok 3 alrendszerben csoportosíthatók: (Oláh, 1996) (Oláh, 2005a) I. Megközelítő monitorozó alrendszer (1-7. kompetenciák): Az elsődleges értékelésen keresztül segíti a világhoz való pozitív viszonyulás kialakítását. Ennek hatására az egyén a környezet pozitív, kontrollálható, érthető és értelmes egészként definiálja, amelyben önmagát is célorientált és folyamatos fejlődésre képes egyénnek látja. Az alrendszer segítségével valósul meg a helyzetek megértése, kontrollálása és a pozitív következmények lehetőségének felismerése kritikus helyzetekben. II. Mobilizáló, alkotó, végrehajtó alrendszer (8-9-10-12.) A másodlagos értékelésen át segítik az exploratív hozzáállás kialakítását. Ezek részt vesznek a személyen belüli és szociális erőforrások irányításában illetve kontrollálásában, amelyek biztosítják a szervezett viselkedés fenntartását és végrehajtását. Ezen alrendszer azokat a személyiségjegyeket és módszereket foglalja magába, amelyekkel a személy elérheti célját, megváltoztatva saját fizikai vagy társas környezetét. III. Önszabályozó alrendszer: (11-13-14-5-16) Az én-reguláció hatékonyságát biztosító személyiségbeli kompetenciák együttese. Ezek segítik a stressz hatására fellépő feszültségek kezelését valamint a sikeres megküzdés a szembenálló érzelmek szabályozását. Ezek a képességek biztosítják a stressz helyzetekben kialakuló érzelmi állapotok kontrollját és önszabályozás hatékonyságát is.
44
4.3. Fókuszcsoportos beszélgetés (primer kutatás 2) A beszélgetés célja a változási modell letisztázása, és a környezettudatosság, tudatos fogyasztással kapcsolatos kvalitatív jellegű információk gyűjtése volt. Mivel a hatékony fókuszcsoportos analízishez több fókuszcsoportra lett volna szükség, és a fókuszcsoport jellegéből adódóan szubjektív, így az eredmények nem minden esetben olyan konzisztensek, mint egy kérdőíves felmérés. (Merton, et al., 2008) (Kitzinger, 1994) (Vicsek, 2006) Ugyanakkor nem volt célja ennek a beszélgetésnek, a reprezentatív statisztikai adatok gyűjtése. Az előző kutatás faktoranalízis eredményeinek a visszaellenőrzése volt a fontos. A beszélgetés forgatókönyve a mellékletben megtalálható, ahol a modell is szerepel. (3. melléklet) A beszélgetés 9 fővel zajlott, és 2 óra hosszan.10 4.3.1. A beszélgetés eredményei: A válaszadók személyiségi jogait védendő, az eredményeket általános személy használatával vagy személytelenül fogalmazom meg. A beszélgetés, során nyert információkat időrendben fogom leírni, és nem minden esetben lesz kapcsolat az egyes konklúziók között, illetve a saját meglátásaimmal is kiegészítem, ami a beszélgetés során, mint benyomás jelent meg bennem. Az első meglátás, hogy jó indikátor lehet az egészség hosszú távú megromlása veszélyének valamilyen előrejelzése, mert minél nagyobb a külső és a belső nyomás, a pontszerű elhatározás esélye növekedhet. Jó példa erre, hogy amikor az egyik személyt nyomta kívülről a család, ezzel is a változásra sarkallva, az nem volt olyan nagy volumenű, mint amikor megjelent belülről is a nyomás, nehezen kapott levegőt és már nem tudott „úgy lehajolni”, akkor történt meg a valódi elhatározás, és a változás.
10
Megjegyzés: A fókuszcsoportos beszélgetés leszervezése rendkívül idő és erőforrás igényes feladat. Több csoport is hirdetve volt, és összesen egy beszélgetés valósult meg. A fókuszcsoportos beszélgetés tapasztalatai alapján úgy döntöttünk a Témavezetővel, hogy nem erőltetjük a kontroll csoportot, mert eltolná az egész ütemtervet, akár az egész kutatási periódus is rámehetne a beszélgetések szervezésére, akkor sem biztos, hogy az eredmények, relevánsabbak lennének, vagy az eredmények megérnék az idő és energia befektetést. Ezért is választottuk kiegészítő megoldásként az interjú jellegű kérdőívet.
45
A cselekvés alapú felkészülés bővebb kivizsgálása, ami azt jelenti, hogy a felkészülés cselekvés komponenseit érdemes meghatározni, hogy a szakaszok jobban elkülöníthetők lehessenek egymástól. Az elhatározás és a döntés valószínűleg a váltás két paradigma, a fontolgatás és a felkészülés között. Ez talán az egyik legfontosabb gondolat, ugyanis lehetséges, hogy a döntés az összekötő pontja a fontolgatásnak és a felkészülésnek. Több alkalommal is említették az interjú alanyok, hogy fix célokat akartak elérni, aminek volt egy vég pontja. Ez a változás folyamatában szerencsétlen, mert az élet jó eséllyel a cél elérése után is folytatódik. A változás illetve a változásért végzett cselekvés nem egy pontszerű átugorható vagy átugrandó akadály. „Példaképek segíthetnek.” Érdemes beemelni, a példaképeket, mint külső tényezőt. Az egyik alany szavai: „Megvan a kép, hogy mit akart, de a belső elkötelezettség nincs jelen.” Ez a tervezés hiányára utal számomra. Valószínűleg emiatt maradt a fontolgatás szakaszában. Tehát tervezésre szükség van. Amikor a tanácsadás elméleti folyamata merült fel, akkor nem sikerült egyértelmű állásfoglalásra jutnia a csoportnak. A torzítás fogalma merült fel. Tanácsadás esetében felmérendő, hogy érdemesebb-e akkor adni, ha ismerem, vagy ha nem ismerem az illetőt. Melyik torzít? A változássikerességének többen is az elfogadást és a támogatást jelölték meg, mint kulcs tényezőt. „Szükség van elfogadásra, az önérvényesítéshez.”Emellett felmerült a hitelesség kérdése is. Fontos a hitelesség. Kérdés hogy az érzelmet kiváltó hatás az kívülről jön-e, és ilyen esetben az önérvényesítés hogyan alakulhat? Például, ha az érzelmi elköteleződésre van szükség, de az érzelmet kiváltó impulzus kívülről jön, és ez az érzelem negatív az hogyan fog ütközni a belső érzelmi elköteleződéssel? Fontos hogy az önérvényesítés és a kapcsolatok ellentmondásba keveredhetnek és ilyenkor érdemes végig gondolni, hogy melyik a fontosabb Célkitűzésről mondták:11”Reális célt kell választani, mert ha túl kicsi az nem fogja elindítani a cselekvést illetve tervezés bagatellizálódik. Értékelni kell a célt és nem kudarcnak megélni, hogy ha nem megy.”
11
Tartalmi idézet.
46
Az egyik alany, amikor a negatív külső erőforrásokkal kapcsolatban mesélt el egy történetet világított rá, hogy gátló tényező lehetnek még kívülről jövő behatások, otthonról hozott negatív minták, amik halogatást eredményezhetnek, illetve hiányozhat valami az elinduláshoz. Nehezítheti a cselekvést olyan külső negatív szempont, mint például „Akkor sem lehet kutyád, ha nem itt laksz, mert ha áthozod, akkor majd bejön vagy nem, és mi lesz…” Ez egy olyan negatív hatás, ami úgy gyakorol hatást, hogy valójában a hétköznapokban jelen sincs ténylegesen. Fontos elkülöníteni a tudatos befogadást és tudatalatti működést. Lefoglalják a testet, a motorikus rendszereket hosszan, és ezáltal az elme tudatalatt a megoldáson tud töprengeni, ami megjelenhet spontán az út végén. Előfordulhat, hogy csak a lehetőségre várunk. Érdemes a lehetőségekkel számolni vagy készen állni a lehetőség beengedésére. Kialakítani a körülményeket illetve a körülmények fenntartása is számíthat. Felmerült továbbá, a tervezés kontra visszajelzés, mikor kell irányt változtatni. Fontos a motiváció és az önismeret. Itt jó motiváció lehet az előbb említett egészség, illetve a befektetés szemlélet. „Az a jó, amit teszek, abból nagyobb hasznom van, mint a más területeken lévő rossz, amit teszek.” Mint tudjátok az a fontos, hogy azt kell érezni, hogy nagyobb haszon lesz a változás végén, mint amennyi rossz lehet akár más területeken vele szembeni.” Az egyik személy egészséggel kapcsolatban mondta – tartalmi idézet. Fontos hogy érzelmileg érintett legyen (Beérett a helyzet. ) „Amit teszek, annak helye van a világban. Van értelme.”Belső választási lehetőség kontra külső választási lehetőség, azaz a külső lehetőségek eltérnek a belső lehetőségektől. További szükséges tényezők: o A „csak azért is” hosszú távon nem fog az úton tartani a dac, de kiváltó tényezőnek jó lehet. Át kell alakítani útközben vagy más motivációval elindulni o Az érzelmi elköteleződés az út során alakul ki vagy ott erősödik meg, amikor már látjuk, hogy a cél közelebb van. lerövidül a távolság o Hit, hogy ha végig járom, akkor sikerül o Egyensúly az út és acél között. Mit miért adok fel. Mi történik, ha mindent alárendelek a célnak, mindent feladok és teljesül. Mibe kerül az elköteleződés? A célban lévő üresség érzet és az ezt követő negatív érzés, depresszió. Fenntarthatóságra való stratégia, hogyan lehet fenntartani az új helyzetet.
47
o Kontroll: útközben figyelni az egyensúlyt „Ha 50 méterenként visszatekintenék, akkor lehet, hogy nem mennék tovább (hegymászás- egyik személy) o Nem lehet egyik célból, a másikba menekülni. A célokért teljesen elköteleződni a kiüresedést hozza magával az út végén. o Kezdeti külső megerősítés, hozott negatív mintázatok feloldása. Ehhez bizalom kell afelé, aki ezt a mintát feloldja, vagy aki tanácsot ad. Amikor először kérdeztem rá a tudatosságra, legnagyobb meglepetésemre csend fogadott. A tudatosság túl nagy témakör hogy az az egy szó lefogja. El kell különíteni a tudatosság fajtáit! (A környezettudatosság nem volt egyenlő a tudatossággal) A tudatosság tényezőiként említették a következőket: o o o o o o o o
következetesség jelenlét tudatosság céltudatosság egészségtudatosság jelenléteddel harmónia önreflexió.
A környezettudatosság az alanyok szerint apróságokon múlik, mindig csak egy helyzetben kell annak lenni, amit viszont nem szabad elbagatellizálni. A csapat morálisan érzi, hogy környezettudatosnak kellene lenni és pozitív tulajdonságnak ítélik a környezettudatosságot. Önmagukat annak vallották. Fontosnak mondták, hogy értékelve legyen a munkája (például: elem, izzó szelektíven gyűjtése, vízcsap elzárás, szemetelés illetve nem szemetel és, gyógyszerek gyűjtése) külső fél által.(pl.: állam). Továbbá fontos a tájékoztatás hogy hogyan kell csinálni. A példamutatás kevésbé fontos viszont a külső személyek felé a társadalom illetve a köz általános kultúrája nagy nyomással bír. Partnerre van szükség, a közfelfogást kell átalakítani. Aki nem tudatos úgy érezheti, hogy az ő cselekedetének nincs súlya. Közvetlen környezet hatása fontos lehet. A beszélgetés során kiderült, hogy a válaszadók nem érzik magukat azonosnak a rendszerrel. A rendszer és az emberek két külön dolog. Nem érzik a válaszadók magukénak a kormányukat. Egy olyan rendszerre van szükség,
48
amit maguknak érezhetnek, és ezt kommunikálnia kell a rendszernek az emberek felé. Tudatosítani kell, el kell mondani, hogy mit miért kell tenni, tudatosítani kell az emberekben hogy ennek mi a haszna (pl.: Szelektív gyűjtés: miért gyűjtsük egybe a papírt és a fémet) Az alanyok szerint így sokkal több ember állna az ügy mögé, mert megértik, a cselekvés mögötti logikát. Az állítások közül a kutatásban nem használtam fel mindent. A megmaradt gondolatok további kutatások tárgyát képezhetik. 4.3.2. Interjú jellegű kérdőívek eredményei A fókuszcsoportos elemzéshez ideális lett volna egy kontroll csoport is, amit nem sikerült megvalósítani. Így interjú formájában igyekeztem további információt gyűjteni. Ehhez is célirányosan az internethez fordultam, azon belül is a Facebookhoz, és azt tapasztaltam, hogy válaszadóim nagyon készségesek voltak, de csak addig, amíg ott helyben beszélhettek a változásaikról. Amint személyesen szerettem volna őket kérdezni, vagy akár videó telefonon, egyszerűen kihátráltak a lehetőség elől. Így az első 2-3 beszélgetés alapján úgy döntöttem, hogy egy kifejtős kérdéssorban fogom feltenni azokat a kérdéseket, amiket személyesen tennék fel. Ennek lett eredménye a négy interjú jellegű kérdéssor. 4 témában készítettem kérdőíveket. Dohányzásról való leszokásra kérdeztem rá, sportsikerekre, ahol arra voltam kíváncsi, hogy azok az emberek, akik legalább fél évig edzettek egy megmérettetésre, legyen az első félmaraton, első maraton, miképpen teljesítették. A harmadik kérdőív sérülésből való felépülésre kérdezett rá, de nem sikerült válaszadókat találnom. A negyedik pedig a fogyás témakörében zajlott. Életmódomból adódik, hogy sok sportkedvelő ember vesz körül, és itthon nagyon sokan választják a fogyás eszközeként a sportot. A kérdőív feltétele az volt, hogy legalább 20 kiló súlyfelesleg leadásával rendelkezzen az illető. A többi kérdőívhez képest jóval több kitöltés érkezett ehhez a témakörhöz. Összesen 29 válaszadóm volt. 4.3.2.1. Dohányzás: 3 dohányos töltötte ki a kérdőívet. Átlag 30 év feletti korúak. Legalább egy éve szokott le mind a három, ebből kettő azonnali elhatározás után, a harmadik pedig egyszeri 49
biorezonancia kezelés után tette le a cigarettát. Mind a hárman a környezet miatt szoktak rá.
Külső erőforrások: legjellemzőbb a társadalmi könnyítés a környezet és egészség megóvás Belső erőforrások: elköteleződés, makacsság, komfort Külső hátráltató: impulzusvásárlás, környezet Belső hátráltató: leszokási tünetek, stressz Tanács: ne szokj rá, mert, drága, az élet értékes, pénz
4.3.2.2. Sportsikerek: Sikerek: 3 maraton, 1 félmaraton, Átlag 40 év körüliek 2férfi, 2nő
Belső erőforrások: Céltudatosság, kitartás, akarat, büszkeség, Külső erőforrások: Idő, segítő kapcsolatok, eszközök Belső hátráltató tényezők: Lustaság, kifogások, időhiány Külső hátráltató tényezők: Időjárás, időhiány Tanács: mindhárom alkalommal jó cél és terv hozzá lebontva
4.3.2.3. Fogyás: 22 válaszadó 20 kiló veszteség 71% hónapokig évekig győzködte magát 20% azonnal változni kezdett. Hízás oka: kényelmes /helytelen táplálkozás / életmód, lelki okok, depresszió, önpusztítás, lustaság. 77%-ra nem volt jellemző a yoyo effektus, illetve sikerült megtartaniuk a súlyukat. A 19. ábra szerint leginkább a belső elköteleződés a siker kulcsa.
19. ábra: Mi kellett ahhoz, hogy sikerrel járj? N=22, Saját szerkesztés
50
20. ábra: Hogyan rendeznéd őket sorba? N=22, Saját szerkesztés
A 20. ábra azt mutatja meg, hogy a sikeresen fogyók esetében a Önbizalom, a belső elkötelezettség a legfontosabb tényező. Emellett még a család viszonylag fontos, míg a barátok és a mentor kevésbé. Elöljáróban úgy tűnik, hogy a hízások nagy számban rosszul reagált élethelyzet változás következményei. Nem tudták beilleszteni az új élethelyzetbe azt a szokást, ami egyben tartaná őket, amitől nem híznak. Stressz oldás a hízás másik oka. Enni könnyebb, mint valódi megoldsát találni. Ilyen helyzetek jellemzően: munka, egyetem utáni élet, hosszú kapcsolat, szülés, glutén érzékenység, megcsalás. Halogatás oka: testalkat, hormonok, elhatározás nem volt elég, a környezet elfogadta daginak
51
Indikátorok: Indikátornak nevezek minden olyan tényezőt, ami segítette a változni vágyó személyt a változás útjára lépni, ami képes volt tudatosítani a benne a változás szükségességét. életveszély
Elege lett
környezet (esküvő,
helytelen, rendszertelen táplálkozás
mit veszek fel)
életvágy
ráeszmélés
Egészben menekülés egészség probléma (magas stressz oldásként
fokozatosság ráeszmélés a súlyra
kitartás
külső segítő kapcsolatok (csapat)
cukorbetegségtől való félelem
vérnyomás, gyógyszer, plusz majdnem orra bukott a nagy hasa miatt) nem bírta tovább, hogy zsíros
külső tanácsra történt egy apró döntés ( étrend jegyzeteléstudatosítás) és az indított el mindent a tudatosítás volt a kulcs;
Segítő tényezők: Olyan hatások melyek a válaszadók szerint segítették őket, hogy elérjék a céljukat: akarat
segítő kapcsolatok
közösséghez tartozás
élvezni tudja az utat
felelősségvállalás eltökéltség
elkötelezettség
belső lelki változás
kitartás
felismerés
jól megválasztott célok
szeretve levés a családtól
elhatározás
idő és információ
tudat, hogy sikerül
félelem a nagyobb
példakép
önmagam
rendszerezés
rossztól (pl.: cukorbetegség)
elfogadása
Tanácsok: A változók milyen tanácsokat adnának annak, aki most vágna bele abba, amibe ők. türelem
felelősségvállalás
a nagyobb rossztól való
folyamatos fejlődés
félelem (pl.: betegség, műtét) tanulás
öröm a sportban
és a test figyelemmel kísérése
lelki egyensúly megtalálása
életvágy
elhivatottság
döntés-elhatározás-cselekvés
megfelelő célkitűzés
kínlódás elkerülése
kitartás
belső egyensúlyra való törekvés
52
5.
A faktorok összehasonlítása a PIK-kel (primer kutatás 3)
5.1. A célja Az előző kutatásban az egyén változása került felmérésre.(15. ábra) A kutatás eredményeképpen három nagyobb faktort különítettem el. Ez a három, a fontolgatás, cselekvés és a fenntartás. Ez kerül ötvözésre azon tudatos életmódbeli cselekvésekkel, amit a kitöltők, és a fókusz csoportos résztvevők a környezettudatos attribútumoknak neveztek el. Az 9. táblázatban leírtak szerint fogom ötvözni a két faktorból kapott eredményeket. Fontolgatás
Cselekvés
Fenntartás
Nem Nem életmódszerűen Környezettudatossá
környezettudatos/tudato
g/ Tudatos
s fogyasztó, aki
fogyasztás
fontolgatja, hogy azzá válik
életmódszerűen környezettudatos
Életmódszerűen
/ tudatos
környezettudatos
fogyasztó, aki
/ tudatos
aktívan
fogyasztó
cselekszik, hogy azzá váljon.
9. táblázat: tudatos fogyasztás + változás kategóriái. Saját szerkesztés.
Az előző kutatásban kapott faktorokba rendezett állításokat fogom támpontként használni, és ezt fogom olyan cselekvésekkel egyesíteni, mint víz-, és áram takarékosság, szelektív hulladék-, elem, és gyógyszer gyűjtés.(4. táblázat) A kérdőívben felhasznált állításokat pedig úgy képeztük, hogy egy alapállítást alakítottunk át a változás különböző szakaszainak megfelelően, amelynek a feljebb felsorolt állítások voltak az alapjai. (Alapállítás, Font=Fontolgatás, Csel=Cselekvés, Fenn=Fenntartás, az egyes mondatok az egyes változási szakaszra utalnak 1. táblázat) Többször is felhasználok egy palackot. Font: Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha vinnék otthonról palackban vizet. Csel: Az utóbbi héten többször is vittem magammal vizet ugyanabban a palackban.
53
Fenn: Rendszeresen viszek magammal palackban vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom. Szelektíven gyűjtöm a szemetet. Font: A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi. Csel: Amikor kiviszem a szemetet a gyűjtőbe, gyakran figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem. Fenn: Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet. A lejárt gyógyszereket a gyógyszertárban dobom ki. (a gyógyszertári gyűjtőben) Font: Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket. Csel: Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertárban kell elhelyezni. Fenn: Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba. Egészséges ételeket fogyasztok. Font: Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennem, mégsem teszem. Csel: Egyre kevesebbszer bűnözök egészségtelen ételekkel. Fenn: Az életem fontos része, hogy amit eszem, az egészséges legyen. Külön gyűjtöm az elemeket Font: Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztos külön gyűjteném az elemeket. Csel: Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre. Fenn: Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
A kérdőívben visszaellenőrzésre kerülnek ezek az állítások egy faktor analízissel, ugyanakkor nagy eltérés esetén nem az első analízis eredményeitől teszem függővé a további elemzéseket, ugyanis előfordulhatnak erősebb faktor komponensek, mint például azaz 5 cselekvés, amik alapján képeztük az állításokat. A feltételezésünk az, hogy a visszakapjuk a faktorainkat. 54
5.2. A módszere A kutatáshoz kérdőívet használtam. (2. melléklet) Az eredeti célkitűzés 500 fő körüli mintával számolt. A gyakorlatban ezt nem tudtuk megvalósítani. Jellemzően online felületeteken gyűjtöttük az önkéntes és anonim kitöltőket. Az előző dolgozatomban kritikaként kaptam, hogy nem írtam a népszerűsítés folymatáról, így most ezt részletesen leírom. A népszerűsítés úgy történt, hogy egyrészt egy Facebookos fizetett hirdetésben népszerűsítettük, a célcsoportot a lehető legáltalánosabban megadva. 5269 főt érve el.(3. Melléklet) Nagy tagszámú sokszínű csoportokban is megosztottuk posztban a kérdőívet. Például Pesten hallottam csoport (311970 fő12), Kérdőív Pont csoport. (ahol kifejezetten egymás kérdőíveinek kitöltésén volt a hangsúly 10129 fő.), Futók Baráti Köre (4194 fő13) és még pár kisebb csoportban. A kérdőívet a saját Facebook falamon is megosztottam (494 ismerős), és mindenkit buzdítottam a további megosztásra, de csak arra. Illetve véletlenszerűen kiválasztottam az ismerőseim közül embereket, akiknek személyesen ajánlottam, és úgy osztották tovább. Összesen 12 megosztást kapott a kérdőív. ez átlag 602 fő. ami 7224 főt jelent, ha Sasumné Molnár Judit szociológiai előadását veszem alapul. (Sansumné Molnár, 2013) Látható, hogy potenciálisan nagyon sok emberhez eljuthattam. Ugyanakkor ezzel a teljes számmal nem lehet számolni, mert a posztot akkor fogja több ember, látni, minél többen foglalkoznak vele. Minél jobban „felkapják”. Ha nem ér el egy küszöb értéket, akkor nem marad fent, és a csoportokban olyan nagy a forgalom, hogy pillanatok alatt eltűnik. Továbbá, nem lehet folyamatosan kiposztolni, mert az ellenállást vált ki a tagokban, és könnyen kizárást is vonhat maga után, ugyanis ezek a csoportok nem ez az elsődleges funkciójuk. Az pedig, hogy mennyire „rezonál” egy kérdőív a kitöltőivel, az a kérdőív hosszától, a kitöltők kedvétől, és a témától is függ. Ez egy nagyobb horderejű, figyelmet igénylő kérdőív, így érthető, miért nem lett olyan népszerű. A npszerűsítés módszere hasonlít a hólabda kitöltési módszerhez, és a kényelmihez is, annyi különbséggel, hogy nem célirányos a tovább küldés, a kitöltőktől, hanem véletlenszerű. Így a normál eloszlás is megmarad. (Németh & Simon, 2011) Ez azért fontos, mert attitűd vizsgálatnál 200 fős minta normál eloszlásnál, már megbízható
12
https://www.facebook.com/groups/pestenhallottameredeti/ [letöltve: 2017. március 30.]
13
https://www.facebook.com/groups/futokbaratikore/ [letöltve: 2017. március 30.]
55
eredményt adhat. (Kehl, 2012) A kérdőív az egyetem Neptun rendszerén keresztül is népszerűsítre került. A kiértékeléshez SPSS, és MS Excel programokat használtam. A kérdőív 4 részből áll. Az első a Fenntarthatóságra irányul, a második rész a tudatos fogyasztásra, a harmadik a változásra, míg a negyedik a belső erőforrásokat kívánja felmérni a Pszichológiai immunrendszer kérdőívvel. (Oláh, 1996) A könnyebb összehasonlítás érdekében, minden kérdésben, ahol állítások szerepelnek attitűd vizsgálathoz 4 fokozatú Likert skálát használtam, ahol az 1 jelentése „Alig vagy nem jellemző”, 2-a „Valamennyire jellemző”, 3 a „Majdnem jellemző”, és a 4 pedig a „Teljes mértékben jellemző” (Dr. Fábián, 2014) Mivel ezek a függő változók metrikusak, a csoportképző független kategorikus skálához viszonyulnak, így ANOVA (ANalysis Of VAriance- varianciaanalízis) analízissel tudok összefüggéseket vizsgálni, amely olyan magyarázó modell, ami egy vagy több független változó hatását írja le egy vagy több függő változóra. A variancia elemzés feltételei, hogy a függő változó normál eloszlású legyen. Továbbá szórás homogenitást is vizsgálok, ami azt méri, hogy a függő változónak a független változó különböző szintjei mellett azonosnak kell lennie. A Levené teszt null hipotézise, szórás heterogenitást feltételez, így, ha nem szignifikáns a teszt eredménye, akkor a normál eloszlás nem sérül, és az F próbát elvégezhetjük. A F próba robosztusságából adódóan nem mindig minden esetben egyértelmű a szórás homogenitás. Ezen a problémán nagy elemszámú szintekkel lehet segíteni. (Sajtos & Mitev, 2007) Emiatt láttam szükségesnek a függő változóim csoportosítását, ahol a válaszok eloszlása nem volt egyenletesen elosztva. 5.3. A minta leírása A teljes minta kiindulási minta 228 fő. A kutatás homogenitását segítendően viszont úgy láttam jónak, az eredmények vizsgálatakor, ha bizonyos válaszadókat kiveszek. Az első redukálást az életkor megoszlás eredményei indukálták. A második táblázat mutatja be az eredeti megoszlást. Látható, hogy 14 év alatt és 77 felett nincs kitöltő, illetve, hogy 15 és 28 év közötti a kitöltők 48%-a. (10. táblázat) Ahhoz, hogy az ANOVA vizsgálatok pontosabb eredményt adhassanak ki, azaz a szignifikancia szintet pontosabban meg lehessen határozni, nagy elemszámú részcsoportokra van szükség. (Sajtos & Mitev, 2007) Utólag vizsgálva szerencsésebb lett volna életkort vagy születési évet kérni, és azok alapján csoportosítani, ugyanakkor a kérdőívben azt nem lehet megfelelő formában 56
bekérni. Előzetes tapasztalatok alapján tudom, hogy pár százaléka elveszik a válaszoknak, a rosszul beírt évszámnak.
3. Kérem, jelölje be életkorát: Csoport Előfordulás -14 0 15-21 25 22-28 84 29-36 37 37-44 35 45-52 27 53-60 6 61-68 11 69-76 3 77+ 0 228 Összes kitöltő:
Arány 0,0% 11,0% 36,8% 16,2% 15,4% 11,8% 2,6% 4,8% 1,3% 0% 100%
Összesített % 0,0% 11,0% 47,8% 64,0% 79,4% 91,2% 93,9% 98,7% 100,0% 100,0%
10. táblázat: A minta életkor megoszlása. Forrás: Saját kutatás
Először 3 csoportra redukáltam a mintát, 15-18, 29-52,53-76. Az ANOVA elemzések legtöbb esetben nem mutattak szignifikáns különbséget a két idősebb csoport között, így ezek alapján két csoportra való bontást láttam helyesnek. Ez a két csoport a 15-28 és a 29-60. Így nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az kitöltők száma. Illetve 28 évesen még közelebb állhatnak a kiöltők az egyetemhez, mint a munkaerőpiachoz. A nyugdíj korhatár jelenleg 65 év, (droszler, 2013) amiből nekem az utolsó 3 csoportom kilóg, így őket kiveszem a csoportból. A nyugdíj korhatár 1950 es születési férfiak, nők esetében 62 év, míg 53-as születésűeknél már 63, 57-es születésűeknél már 65. Mivel nekem a csoportom pont 61-68 évesek közé esnek, így pont nyugdíj határon vannak. Ezért húztam meg a felső korhatárt 60-nál, mert ők 2017-ben még biztosan alkalmazottak. Így a két nagy csoportom azok, akik még inkább az iskolai évek közelében vannak. Szerencsésebb lett volna megkérdezni, az alkalmazotti státuszt is, az ilyen problémák elkerülése végett. Az ilyen típusú különbségek feltárása jövőbeli kutatások tárgyát képezheti. Ez a redukálás 14 főt jelent, ami 6%. A 228 fős minta 214 főre módosult. Az újracsoportosítást a 11. táblázat mutatja meg.
57
15-28 évesek 29-60évesek Összesen
Módosított életkor felosztás Előfordulás 104 98 202
Arány[%] 51,5 48,5 100
11. táblázat: Módosított életkor csoportosítás. Forrás: Saját kutatás
A lakóhelyek esetében (12. táblázat) is a megadott válaszlehetőségek igyekeztek mindent a legrészletesebben lefedni. A csoportokat a KSH népesség adatai (KSH, 2016) és a Sulinet Településföldrajz anyagát használtam fel. (KSH, 2016)
5. Lakóhelye? Csoport Főváros (Budapest)
Előfordulás Arány Összesített %[%] 118 55,1 55,1
Nagyváros (Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét)
14
6,5
61,7
Középváros (Szolnok, Sopron, Kaposvár, Gödöllő)
19
8,9
70,6
Kisváros (Keszthely, Paks, Fót)
33
15,4
86,0
Falu / Község (Ócsa, Zsámbok, Alsógagy) Külföld Összes kitöltő:
18 12 214
8,4 5,6
94,4 100,0
12. táblázat: A minta lakóhely megoszlása. Forrás: Saját kutatás
A budapesti válaszadók száma olyan magas arányú a mintán belül, a többi település megoszlása pedig annyira egyenletes, hogy ebben a formában relevánsnak mondható szignifikáns különbségeket nem fogok tudni kimutatni, így itt is össze kellett vonnom a csoportokat. 2 nagy csoportot érdemes létrehozni. Az egyik a budapesti lakosok, a másik, pedig az összes más magyar település. A külföldi válaszadókat pedig kiveszettem a mintából, így a kutatási eredményeket az nem fogja torzítani. Így a minta tovább redukálódott 202 főre, és az új megoszlást az 13. táblázat mutatja meg.
58
Lakóhely újracsoportosítás Előfordulás Arány [%] Budapest 118 58,4 Más Magyar település 84 41,6 Összes 202 100 13. táblázat: Lakóhely újracsoportosítás. Forrás: Saját kutatás
A módosítások után a nemek aránya és az iskolázottság alakulása a 14-15. táblázatokon látható. A női kitöltők kétszer annyian vannak jelen, mint férfi társaik.
Nemek aránya Előfordulás Arány [%] Férfi 65 32,2 Nő 137 67,8 Összes 202 100 14. táblázat: Nemek aránya. Forrás: Saját kutatás
Iskolázottság Előfordulás Arány [%] 8 általános / szakmunkás 12 5,9 Érettségi 51 25,2 Okj 25 12,4 Alapdiploma 70 34,7 Mesterdiploma 41 20,3 Doktori vagy magasabb 3 1,5 Összes 202 100,0
Összesített % [%] 5,9 31,2 43,6 78,2 98,5 100,0
15. táblázat: A mintai iskolázottságának megoszlása. Forrás: Saját kutatás
A 15. táblázat sem mutatott egyenletes eredményeket. Összevonás szükséges. Úgy döntöttem, hogy a diplomák száma lesz csoportképző tényező az alapdiplomások magas aránya miatt. A homogenitás miatt tovább is redukálhatnám a mintát, de mivel az általános iskolát végzettek száma nagyon alacsony, ami szakmunkás végzettséget is
59
takarhat, így azt nem tartottam fontosnak kivenni a mintából. Az így keletkezett 3 új csoportot a 16. táblázat írja le.
Iskolázottság újrakategorizálva Előfordulás Arány [%] Alapdiplomával NEM rendelkezik 88 43,6 Alapdiplomával rendelkezik 70 34,7 Legalább mesterdiplomával 44 21,8 rendelkezik Összes 202 100
Összesített % [%] 43,6 78,2 100
16. táblázat: Iskolázottság új kategóriák. Forrás: Saját kutatás
5.4. Fenntarthatóság Az első szakasz kérdései arra vonatkoztak, hogy a kitöltőkben mit jelent a fenntartás. Opcionális első kérdésem volt, hogy a saját szavaikkal írják le a kitöltők, mit is jelent ez számukra a fenntarthatóság. 129-en fejtették ki véleményüket. A cél egy definíció felállítása, amit szógyakoriság elemzéses14 módszerrel teszek meg. A módszer lényege, hogy a leírt szövegben vizsgálja, melyik szó hányszor szerepel. A 6. ábrán látható szavak véletlenszerűen vannak felsorolva az ábrában, a nagyságuk viszont a gyakoriságuk függvényében alakult. Tehát a legnagyobb méretű szavak szerepelnek a leggyakrabban, akár 50-10 alkalommal is, míg arányosan a kisebb szavak kevesebbszer. A definíció összeállítását a lehetős legtöbb nagyméretű szó felhasználásával írom le. A módszer hátránya, hogy nem a szótő szerint csoportosít, tehát ha leírják a válaszadók 50 alkalommal, hogy „környezet” és másik 30 alkalommal, hogy „környezetet”, akkor a nem egy tételként fog szerepelni, mint „környezet”, hanem kettőben. Ezt úgy lehet korrigálni, hogy kiveszek a szavak közül pár ilyen szóismétlődést, illetve kötőszavakat, mint „hogy, az, azaz” vagy más nem témába illő szavakat, például „szerintem” Ezen felül több
14
http://www.tagxedo.com/app.html- segítségével
60
vizsgálatot végzek, el és azokat összehasonlítva választom ki azt az ábrát, amelyiket használni fogom.
21. ábra: Mit jelent Ön számára a fenntartható fejlődés? Szógyakoriság elemzés N=129 Forrás: Saját kutatás
Ezen szavakból összeállítható definíció a fenntarthatóságra: „Olyan pozitív gazdasági folyamat, ahol a fejlesztések hosszú távon, megújuló erőforrásokkal kielégíti a jövő generációk számára az élhető környezetet. Újrahasznosítás ökológiai szempontból.”
61
Fenntarthatóságra vonatkozó állítások Használt termékeket vásárolok (pl.: mosógép vagy…
99
Piacon vásárolok
67
Természetes eredetű ételeket vásárolok 0
41
Külön gyűjtöm az elemeket 0
Többször is felhasználok egy vizes palackot 0 0 Valamennyire jellemző
54 120
66
99
54
Nem folyatom feleslegesen a csapot 0
Spórolok az árammal 0
53
24
21
A gyógyszereket a szemetesbe dobom 0
35 71
54
37
Szelektíven gyűjtöm a szemetet. 0
43
70
58
Energiatakarékos izzókat használok 0 Tudatosan táplálkozom
0
85
77
0
60
42 125
53
48
89
24
60
130 67
49
0 0
87
61
Mindig megnézem az összetevőket a termék…
70 73
80
Bevásárlólistával járok vásárolni
44
65 86
Akciós termékeket vásárolok 0
Alig vagy nem jellemző
59
75
36 50
Majdnem jellemző
117 100
150
200
Teljes mértékben jellemző
22. ábra: Fenntarthatóság állítások módosított. Forrás: Saját kutatás
A 22. ábra kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések során felmerült cselekvések, amik a környezettudatos életmódot jellemezhetik, mennyire jellemző a kitöltőkre. Itt is 4 szintű Likert skálát alkalmaztam, ahol az 1 volt az „Alig vagy nem jellemző” a 4 pedig a „Teljes mértékben jellemző”. A minta elemszáma jelen kérdésnél is 202. A használt termékek vásárlása volt legkevésbé jellemző a kitöltőkre, illetve a piacon vásárlás. A budapesti kitöltők nagy száma a piacra magyarázatot ad. A piacok megközelítése kevésbé kényelmes, mint egy üzletláncé, amikből sokkal több van városszerte. Ide tartozó kérdés volt szintén, hogy a kitöltők mit gondolnak a környezettudatosságról. Ez a kérdés sem volt kötelező, de így is 145 fő fejtette ki véleményét. Itt is szógyakoriság elemzést alkalmaztam, melynek eredménye a 23. ábrán látható. A válasz jelen esetben nagyon egyértelműnek tűnik. A környezettudatosság 62
legfőbb komponense a kitöltőknek a szelektív hulladékgyűjtés volt. Ha megpróbálom párosítani ezeket a szavakat, kifejezéseket, akkor szembeötlő párosítások a „Szelektív hulladékgyűjtés” a „Kevesebb szemetet”, a „Szelektíven gyűjtöm, ”Szelektíven gyűjteni” Azért nem vettem ki az egyik szelektív szót listából az elemzéskor, mert az egész ábrán jól láthatóan dominál a témakör, így nem tartottam fontosnak, hogy redukáljam a vizsgálandó szavak számát.
23. ábra: Környezettudatosság, szógyakoriság elemzés. N=145 Forrás: Saját kutatás
63
5.5. Tudatos fogyasztás A második nagy fejezete a kérdőívnek a tudatos fogyasztás témakörével foglalkozott. Ezt azzal a kérdéssel nyitottam, hogy megkérdeztem, hogyan definiálnák a tudatos fogyasztást. Mit jelent a kitöltők számára ez a fogalom. Ez a kérdése sem volt kötelező, így 117 válasz érkezett rá. Ennél a kérdésnél is szógyakoriság elemzést alkalmaztam, ugyanakkor a „tudatos” és „fogyasztás” szavakat és variációit kivettem. Itt sem volt célom, hogy definíciót állítsak fel, inkább csak asszociációs fogalmakat keresek. Az érződik az 24. ábrán látható szavakból, hogy a tudatos fogyasztás a „túlfogyasztás elkerülése”,
a
„szükségtelen
termékek
elkerülése”,
„természetes,
megfelelő
élelmiszerek”, „tartós termékek”szókapcsolatokkal írható le a válaszadók szerint.
24. ábra: Tudatos fogyasztás, szógyakoriság elemzés. N=117 Forrás: Saját kutatás
64
Érdekes, hogy a Dudás által leírt egyéb kategóriák, mint az etikus fogyasztás, vagy vásárlói jogos érvényesítése (Dudás, 2010) nincs jelen. Ami nem probléma, ugyanis az ezt követő kérdésben ezekre a faktorokra is rákérdeztem. A válaszok a 25. ábrán láthatók. Itt is ugyanazt a 4 szintű Likert skálát használtam, a minta továbbra is 202 fő.
Azért vásárolok meg egy terméket mert... ...így fejezem ki világfelfogásomat 0
190
...szükségem van rá (funkciója miatt) 0
53
...jó a minősége 0 ...szeretem az márkáját
149 77
125
33
46
...ezzel nem károsítom a környezetet 0 ...értékes számomra 0
...kedvező az ára 0
78
92 42
91
70
84 90
...ezzel kevésbé károsítom a környezetet 0 ...egészséges 0 0 Valamennyire jellemző
0 86
111
...ezáltal élek a fogyasztói jogaimmal
45 110
74
...ezzel támogathatok másokat (személyek, ügyek, 0 szervezetek)
Alig vagy nem jellemző
12
48
49
111
63
0
91
64
82 50
0
100
Majdnem jellemző
0 56
150
200
Teljes mértékben jellemző
25. ábra: Tudaots fogyasztás, módosított. Forrás: Saját kutatás
Az állításokat Dudás Katalin (2010) munkája alapján határoztam meg. A tudatos fogyasztásnak, számos aspektusa van, ami irányulhat önkifejezésre, viselkedhet szavazatként (a pénzemet adom oda, egy termékért), a tudatosság irányulhat az árra, a minőségre, az értékre. (Dudás, 2010) Az, hogy melyik aspektust vesszük figyelembe, az az egyéntől függ. Megmutatkozik az átfedés a szógyakoriságok, és az 25. ábrán szereplő válaszok közt. A funkció szerinti szükségletet 149 fő jelölte meg Teljes mértékben jellemzőnek. Ezután a minőség szerepel nagyon fontos helyen, ami jelen esetben márka 65
tudatosságot jelent. Utána a termék értékessége következik. Érdekes módon a jogok kifejezése, a környezet kímélése, és a világfelfogás kifejezése nem fontos jellemző egy termék vásárlása során a kitöltők számára. A tudatos fogyasztás, mint versenyelőny vállalti szinten egy stratégia, ami magában foglalja a tudatos hulladékgazdálkodást, fenntarthatóságra való törekvést, emisszió redukálását, illetve a megfelelő partnerek kiválasztását. Ezekkel, ha tudja csökkenteni a kiadásait vagy képes marketing identitás elemet alkotni belőle, amit fel tud használni a fogyasztók megnyerésének céljára, akkor ez versenyelőnynek tekinthető. Ugyanakkor ez az „előny” az egyén életébe is implementálható. A versenytársa pedig a változás előtt lévő énje. Ezt az ént úgy képes legyőzni, ha beépíti a változást az életébe. Emellett egy változás járhat olyan további előnyökkel, mint a külső megváltozása vagy a hangulat javulása, ami a munkaerőpiacon is hasznos attribútum. A jobb közérzet, attraktívabb megjelenés, nagyobb önbizalmat kölcsönöz, és ez magabiztosság formájában, a kommunikációban is megjelenhet. Régebbi kutatásomban bizonyosodott be, hogy az kitöltők problémamegoldó képessége, konfliktusai, és kommunikációjának asszertív töltete sokban függ a hangulatától. Jobb hangulat, kevesebb konfliktus. (Torda, 2015) Ezáltal jobb pozícióból indulhat, egy tárgyaláson. Tehát amikor versenyelőnyről beszélek az egyén önmagával való versenyzését értem alatta elsődlegese. Törekvést a jobbá válásra. Ennek bővebb feltárása, későbbi kutatások részét képezheti, amennyiben sikerül összefüggést találni a pszichológiai megküzdés és a tudatosabb fogyasztás közt.
66
5.6. Változás A kérdőív harmadik fejezete a változással kapcsolatos kérdéseket tartalmazta. Ebben a részben kapott helyet a kutatás lelke, a változások szakaszai, és a tudatos fogyasztás ötvözése, ami az előző kutatás egyfajta visszaellenőrzése is. Az első kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók mekkora része esett már át számottevőbb változáson. 80%-uk már legalább 1 változáson átesett életében.(26. ábra) Itt is a minta elemszáma a teljes 202 fő.
Ment már keresztül nagyobb életmódváltozáson eddigi életében? ( nagyobb fogyás, dohányzásról való leszokás, sportosabb életmódra való váltás, edzéstervre átállás, hús elhagyása, stb )
18% 31% nem igen igen többször is
51%
26. ábra: Változáson keresztülment személyek aránya. Forrás: Saját kutatás
Milyen nagyobb változás(ok)on ment keresztül? (Többet is megjelölhet)
21%
Leszokni valamiről ( pl.: cigaretta, gyógyszer, alkohol, stb.) Egészségesebb táplálkozás ( pl.: fogyás, hús elhagyása, étrend változtatás, stb. ) Egészségügyi változás ( pl.: sérülés, műtét, betegség, stb. )
11% 25%
16% 17% 10%
Lelki eredetű változás ( pl.: depresszió, szorongás, pánik, fóbia, stb. ) Önismereti ( pl.: vallás választása / váltása, gondolkodásmód megváltoztatása, stb. ) Sport jellegű ( pl.: életmódszerű sportra való szokás, stb. )
27. ábra: A minta megoszlása a változás jellege szerint. Forrás: Saját kutatás
67
A változások típusaira is kíváncsi voltam, amit a 27. ábra foglal össze. A mintára nem jellemző túlnyomóan egy kimondott változás sem, ugyanakkor az egészséges táplálkozás témakörében történt változások 25%-kal magas arányban vannak jelen, ahogy a sport jellegű változások is. (21%) Ez a két témakör közel a válaszadók felét magában foglalja. A 28. ábrán pedig a külső erőforrásokra voltam kíváncsi. A tábla megmutatja, hogy a pár (párkapcsolatban a másik fél) és a család elfogadása és támogatása a legfontosabb, míg a munkahelyi környezet és a társadalom elfogadásának fontosság a legkevésbé jellemző. Ami érdekes, hiszen a kultúránkban a 8 órás munkaidő a jellemző, amit legtöbbször évekig ugyanazokkal az emberekkel töltünk. A példakép támogatása is magas pontszámot kapott, ami olyan téren lehet meglepő, hogy a példaképpel nem feltétlenül vagyunk akár ismeretségben.
Számomra nagyon fontos volt a változás során.... ...a párom támogatása/elfogadása
49
...a munkahelyi környezetem (ott lévő emberek) támogatása/elfogadása
52
102
103
...a társadalom támogatása/elfogadása
62
115
...a barátaim támogatása/elfogadása
44
...a példaképeim/mentoriam támogatása/ elfogadása
50
46 0
Valamennyire jellemző
50
Majdnem jellemző
14
72 42
62 100
19
33
62
42 50
44 66
93
...a család támogatása/elfogadása
Alig vagy nem jellemző
25
43 78
150
200
250
Teljes mértékben jellemző
28. ábra: Társas támogatás szerepe a változás során.. Forrás:Saját kutatás
A 29-es ábra a kutatás egyik legfontosabb kérdésére adott válaszokat foglalja össze. A 5.1-es fejezet állításaira adott válaszokról van szó. Ez a kiinduló helyzete a válaszoknak, még a csoportosítás előtti. (ld 17. ábra) A válaszadóknál a szelektív szemétgyűjtés fenntartási állítása, a palack állítások cselekvési és fenntartási állításai és az elem fenntartási állítása voltak a leginkább jellemzők a kitöltőkre, míg a gyógyszer és szemét szelektív gyűjtés fontolgatás állításai, a gyógyszer fenntartási állításával voltak a
68
legkevésbé jellemzők a mintára. Ez a jelen helyzetben ebben a formában még nem hordoz sok információt.
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? (változás+tudatos fogyasztás) font-Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket.
136
font-Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztosan külön gyűjteném az elemeket.
76
font-Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennem, mégsem teszem.
72
34
55 36
120
font- Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha vinnék otthonról palackban vizet.
22
26
csel- Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem.
21
31
csel- Az utóbbi héten többször is vittem magammal vizet ugyanabban a palackban.
37
csel- Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre.
17
59
fennt-Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
25
fennt-Az életem fontos része, hogy amit eszem, az egészséges legyen.
17
fennt-Rendszeresen viszek magammal palackban vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom.
16
33
24 31
34
32
38 0
Valamennyire jellemző
31
120 36
76 106
78 38
23
35 40
37
99
fennt-Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
44
69
51
fennt-Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
32
62
41
23 14
133
103
csel- Egyre kevesebbszer "bűnözök" egészségtelen ételekkel.
32
45
89
csel- Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe kell…
19 11
37 62
font-A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi.
Alig vagy nem jellemző
36
116 25
27
50 Majdnem jellemző
56
33
45
114 100
150
200
Teljes mértékben jellemző
29. ábra: Változás+tudatos fogyasztás állítások. Forrás: Saját kutatás
69
5.7. Pszichológiai immunrendszer A 17. táblázat a válaszadók faktorokra adott válaszait mutatja meg. Ezt is 4 fokozatú likert skálán mértem. Az értékek abszolút skálán nem értelmezhetők, csak relatív formában, a mintán belül. Ezen túl további kutatás célját képezheti a faktorok vizsgálata már csoportképző független változók szerint, mint iskolázottság vagy nem, továbbá más kutatásokkal össze lehet mérni az eredményeket, habár ahhoz hasonló összetételű minta kellene, és publikus adatok. Jelen dolgozatnak nem célja ezen összefüggések feltárása. Csakis a változással kapcsolatosan vizsgálódik, így az a fő szempont. A 18. táblázat pedig a faktorok alrendszerekbe való összegzésének átlagát és szórását mutatja meg felhasználandó további kutatásokhoz, ha elég faktor mutat összefüggést. PIK faktorai átlag szórás módusz medián 1.Pozitív gondolkodás 15,46 3,83 20,00 16,00 2.Kontrollérzés 14,22 2,79 13,00 14,00 3.Koherencia 16,08 3,31 20,00 17,00 4.Öntisztelet 15,56 3,73 20,00 16,00 5.Növekedésérzés 16,05 3,30 20,00 16,50 6.Kihívásvállalás, rugalmasság 14,73 3,73 19,00 15,00 7.Társas monitorozás, empátia 14,17 3,78 15,00 14,50 8.Leleményesség 14,83 3,51 15,00 15,00 9.Én-hatékonyság 15,49 3,34 16,00 16,00 10.Szociális mobilizálás 14,11 3,53 14,00 141,00 11.Szinkronképesség 13,23 3,87 16,00 3,00 12.Szociális alkotóképesség 13,94 4,06 18,00 151,00 13.Kitartás 15,56 3,10 17,00 6,00 14.Impulzivitáskontroll 14,39 3,10 16,00 15,00 15.Érzelmi kontroll 12,74 4,25 15,00 13,00 16.Ingerlékenység gátlás 12,77 4,16 14,00 13,00 17. táblázat: PIK faktor átlagai. Forrás: Saját kutatás
PIK alrendszerei Alrendszer neve I. Megközelítő monitorozó alrendszer (1-7. faktor) II. Mobilizáló, alkotó, végrehajtó alrendszer (8-9-10-12.faktorok) III. Önszabályozó alrendszer (11-13-14-15-16 faktorok)
Átlag Szórás 15,18 3,50 14,59 3,61 13,74 3,70
18. táblázat: PIK alrendszerei. Forrás: Saját kutatás
70
5.8. Változás szakaszai és tudatos fogyasztás állításai elemzése
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? (változás+tudatos fogyasztás) ANOVÁhoz módosítva font- Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket.
136
font- Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztosan külön gyűjteném az elemeket.
76
font- Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennem, mégsem teszem.
72
34
69
csel- Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem.
45
0
csel- Egyre kevesebbszer "bűnözök" egészségtelen ételekkel. csel- Az utóbbi héten többször is vittem magammal vizet ugyanabban a palackban. csel- Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre.
0
fennt- Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet. 0
0
38 0
Valamennyire jellemző
106 78
56
38 99
fennt- Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
76
37
48
23
35 40
67
68
fennt- Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
31
120
59
fennt- Az életem fontos része, hogy amit eszem, az 0 egészséges legyen.
0
44
69
41
59
37
32 33
62
41
fennt- Rendszeresen viszek magammal palackban 0 vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom.
37
103 31
0
133
89
csel- Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe kell…
55 68
120
font- Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha 0 vinnék otthonról palackban vizet
30 0
37 62
font- A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi.
Alig vagy nem jellemző
36
116 0
27
50 Majdnem jellemző
58
45 114
100
150
200
Teljes mértékben jellemző
30. ábra: változás+tudatos fogyasztás állításai Forrás: Saját kutatás
Az ellenőrző faktoranalízist a módosított táblára fogom elvégezni.(30.ábra) A 200-nál nagyobb minta elemszám miatt a faktorsúly 0,4 , így az annál alacsonyabb szignifikancia szinttel rendelkező állítások az adott komponens esetében nem jellemző tényezők (Sajtos & Mitev, 2007), így a táblázatból kiszűrtem azokat az értékeket. A Scree plot elemzés 5 komponens esetében tudja igazolni a 0,706-os Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) kritériumot, ami még megfelelő kategóriába kerül. A Bartlett-próba is sikeres, 71
ugyanis a szignifikancia. kisebb, mint 0,05 (95%-os megbízhatóság), akkor a kiinduló állítások között van korreláció. (Sajtos & Mitev, 2007) A Cronbach’s Alfa 0,555 ami azt
jelenti, hogy nem teljesen sikerült azt mérni, amit szerettünk volna, azaz a skála megbízhatósága határeset. Ennek oka, hogy az állítások egy része másképp került csoportosításra. (2. és 3. komponensek) Az analízis eredményei a Varimax forgatást alkalmazva az utóbbi eredményt mutatja.(19. táblázat) Rotált Komponens Mátrix a Összetevők 1. 2. 3. 4. 5. "szelektív" "szelektív"fenntartás „palack” „egészséges „gyógyszer” fontolgatás táplálkozás” elem szelektív -cselekvés
0,897
elem szelektív -fenntartás
0,874
gyógyszer szelektív -fenntartás
0,645
(-0,442)
palack -fenntartás
0,867
palack -fontolgatás
0,838
palack -cselekvés
0,827
egészséges táplálkozás -fenntartás
0,860
egészséges táplálkozás -cselekvés
0,840
egészséges táplálkozás fontolgatás
-0,577
gyógyszer szelektív -cselekvés
0,744
gyógyszer szelektív -fontolgatás
0,740
hulladék szelektív -cselekvés
0,613
hulladék szelektív -fontolgatás hulladék szelektív -fenntartás
0,800 0,455
elem szelektív -fontolgatás
(-0,504) 0,475
Exttrakciós módszer: Fő komponens analízis. Forgatási módszer: Varimax, Kaiser Normalizációval. a. 5 ismétléses konvergált forgatás 19. táblázat: Varimaxos rotációs mátrix. Forrás: Saját kutatás
A Cronbach Alfájának eltérése abból adódik, hogy a palack és az egészséges táplálkozás a kitöltők szerint erősebb faktorkomponenst alkotott, mint a változás szakaszaihoz szánt tényező. Ha azokat nem figyelmen kívül hagyom, és a pozitív 72
együttjárást veszem figyelembe, már első ránézésre is látszik, hogy enyhe átfedésekkel a faktorok jelen vannak. Az állításokat tovább vizsgálva, komponensenként, azt látszik, hogy ami nekem elsőre átfedésnek tűnik, valójába a kitöltők fejében olyan módon kapcsolódnak, ami a változási szakasz attribútumai között is megjelennek. A komponensek a következők a 2. és 3. komponens figyelembe vétele nélkül. 1. komponens állításai:
csel- Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre.
fennt- Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
fennt- Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
fennt- Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
A 3 fenntartást leíró mondat egyértelmű, azt amúgy is egy komponensnek szántam. Az első cselekvő állítás, pedig az időtartam hosszával csatlakozik a többi mondathoz, ami a fenntartáshoz kapcsolódik, ami rendszeres cselekvést jelent. Így ez a komponens rendben van. Az állításokban lévő közös komponens, a hosszú távú környezettudatos cselekvés. 4. komponens állításai: csel- Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni. font- Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket. csel- Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem. Itt is 2 állítás a cselekvés mondatai tartozik amúgy is, a harmadik pedig a figyelmeztetés révén kapcsolódik a másik a kettőhöz. A közös komponens az állítások között a tudatosítás. Ami szintén megfelelő, mert a cselekvéshez a tudatosítás hozzátartozik (18.ábra)
5. komponens állításai: font- A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi. font- Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztosan külön gyűjteném az elemeket. 73
2 állítás itt is egy kategóriába tartozik, a fontolgatás kategóriájába. Ez is megfelelő. A faktoranalízis alapján elfogadhatónak találom a visszaellenőrzést. Az állítások alapjaiul szolgálhatnak a PIK teszttel való összehasonlításnak. Ami a további vizsgálat során azt jelenti, hogy ezeknek a komponenseknek az állításait fogom faktorokként kezelni, és így a PIK állításokkal való összehasonlításkor felmerülő különbségek, együttjárások eredményei azt fogják mérni, amit szeretnék. A következő lépésben megszűröm a válaszadókat azok szerint, hogy kik adták az egyes komponensek állításaira együttesen a legmagasabb pontszámokat, (tehát az adott komponens kérdéseire 3 és 4-es válaszokat adtak, azaz „Majdnem jellemző”, és „Teljes mértékben jellemző”-t) és 3 csoportot képzek belőlük. Ez a 3 pedig a „tisztán” vagy kimondottan Fontolgató emberek csoportja, a „tisztán” vagy kimondottan Cselekvőké, és a „tisztán” vagy kimondottan Fenntartók csoportja. Rájuk lesz leginkább jellemző az adott változási szakasz viselkedési mintája legjobban. A 20. táblázatban láthatjuk, hogy a minta fele kiszűrődött. A meglévő csoportokban is voltak átfedések. Ezeket úgy oldottam meg, hogy ha valaki fontolgató és más is volt, a fontolgatóba került, és ha cselekvő és fenntartó is volt, akkor a cselekvőbe került. Ezek után egy irányú ANOVA módszerrel megnézem, hogy van e szignifikáns különbség a különböző csoportok között a PIK faktoraiban. Továbbá az alrendszerekben. A mintában a fontolgatás állításaira adták a legtöbben a három csoportból a legmagasabb pontszámokat, ami a faktorkomponensek között is a legmagasabb szignifikanciát mutatta, ez okozhat eltolásokat az eredményekben. A 20. táblázat a kulcs faktor kompemseinek megoszlását írja le. A tisztán Fontolgató csoport elemeinek száma 19, a tisztán Cselekvő csoport létszáma 12, a tisztán Fenntartóké pedig 67. A többi kitöltő egyik csoportban sem szerepel. Ez azt jelenti, hogy nem adott a faktorok komponenseit képző állításokra következetesen magas pontszámot, azaz a saját bevallása szerint nem jellemző rá. Ők alkotják az „egyik sem” csoportot. Valószínűleg a 4 fokozatú skála nem volt eléggé árnyalt jelen esetben. Későbbiekben inkább egy 7 vagy 9 fokozatú skála javasolt. Az mindenesetre érdekes, hogy a kitöltők fele nem feleltethető meg egyik csoportnak sem, a környezettudatosságra való törekvés szempontjából. Az egyik előzetes feltételezésem az volt, hogy a Fontolgatók csoportja nagyobb lesz. Ez megdőlt, ugyanakkor a későbbiekben a ANOVA esetében az „egyik sem” csoport átlaga a legalacsonyabb, míg a Fenntartóké a legmagasabb, és a különbségük is csak ezen két esetben tekinthető szignifikánsnak.
74
Kulcs faktor – változás szakaszaiban résztvevők Előfordulás Arány [%] Összesített % [%] egyik sem 104 51,5 51,5 Fontolgató 19 9,4 60,9 Cselekvő 12 5,9 66,8 Fenntartó 67 33,2 100 Összes 202 100 20. táblázat: Kulcsfaktor-változás szakaszaiban résztvevők. Forrás: Saját kutatás
A Varianciák homogenitás tesztjének (21. táblázat) nullhipotézise az, hogy nincs korreláció, így ha nem szignifikáns a teszt szignifikancia eredménye, az korrelációt jelent. Jelen esetben az a pozitív eredmény számomra. Azokat az állításokat, amelyek szignifikánsak lettek, kivettem az ANOVA vizsgálatból. (22. táblázat) A Varianciák Homogenitás tesztje Levené Statisztika szf1 szf2 Szig. 1.Pozitív gondolkodás
4,018
3
198 0,008
2.Kontrollképesség
1,695
3
198 0,169
3.Kohreciaérzés
3,284
3
198 0,022
4.Öntisztelet
4,389
3
198 0,005
5.Növekedésérzés
1,830
3
198 0,143
6.Rugalmasság, kihívás vállalás
5,225
3
198 0,002
7.Empátia, társas monitorozás képessége ,109
3
198 0,955
8.Leleményesség
1,823
3
198 0,144
9.Énhatékonyság
5,196
3
198 0,002
10.Társas mobilizáló képesség
1,398
3
198 0,245
11.Szinkronképesség
1,985
3
198 0,117
12.Szociális alkotó képesség
1,177
3
198 0,320
13.Kitartásképesség
,841
3
198 0,473
14.Impulzivitás kontroll
1,849
3
198 0,140
15.Érzelmi kontroll
5,195
3
198 0,002
16.Ingerlékenység kontroll
1,195
3
198 0,313
21. táblázat: A varianciák homogenitás tesztje. Forrás: Saját kutatás
75
Azok az állítások, amelyek a Levené teszten átmentek, és az ANOVA (22. ábra) vizsgálaton szignifkanciát mutatnak, lesznek azok a faktorok, amelyek különbséget mutathatnak a csoport átlagai között, amennyiben egy post- hoc próba szignifikáns különbséget mutat a csoportok átlagai között. Amennyiben az összes próba pozitív állítást ad, az azt fogja jelenteni, hogy a különböző csoportok megküzdési mechanizmusai valóban különböznek egymástól. A 22. táblázat az ANOVA vizsgálat, ami a robosztusnak mondható F próba, amely az átlagok összehasonlításán keresztül keres összefüggést a független és függő változó különböző szintjei között. Sárgával kijelöltem azokat az állításokat, ahol az F próba teljesül, és az eredmény szignifikáns.
2.Kontrollképesség
5.Növekedésérzés
7.Empátia, társas monitorozás képessége
Csoportok között Csoportokon belül Összes Csoportok között Csoportokon belül Összes Csoportok között Csoportokon belül Összes
Csoportok között 8.Leleményesség Csoportokon belül Összes Csoportok között 10.Társas mobilizáló Csoportokon belül képesség Összes Csoportok között 11.Szinkronképesség Csoportokon belül Összes Csoportok között 12.Szociális alkotó Csoportokon belül képesség Összes Csoportok között 13.Kitartásképesség Csoportokon belül Összes Csoportok között 14.Impulzivitás Csoportokon belül kontroll Összes Csoportok között 16.Ingerlékenység Csoportokon belül kontroll Összes
ANOVA Négyzetek összege 41,297 1516,549 1557,847 35,038 2148,531 2183,569 85,471 2792,806
szf 3 198 201 3 198 201 3 198
2878,277 101,601 2373,870 2475,470 66,634 2433,747 2500,381 205,541 2809,053 3014,594 81,216 3242,947 3324,163 37,714 1878,385 1916,099 39,392 1903,504 1942,896 99,778
201 3 198 201 3 198 201 3 198 201 3 198 201 3 198 201 3 198 201 3
3377,074
198
3476,851
201
Négyzetek átlaga 13,766 7,659
F
Szig.
1,797
0,149
11,679 10,851
1,076
0,360
28,490 14,105
2,020
0,112
33,867 11,989
2,825
0,040
22,211 12,292
1,807
0,147
68,514 14,187
4,829
0,003
27,072 16,379
1,653
0,179
12,571 9,487
1,325
0,267
13,131 9,614
1,366
0,254
1,950
0,123
33,259 17,056
22. táblázat: PIK 16 faktorának ANOVA tesztje a kulcs faktor függvényében. Forrás. Saját kutatás
76
Ezután megvizsgálom, hogy az általam szétválasztott csoportok valóban szignifikánsan különböznek –e egymástól. Ezzel biztosítom azt, hogy nemcsak a mintán végzett próba eredménye megbízható, hanem a minta különböző szintjei is kimutathatóan eltérnek egymástól. Ennek bizonyításához Tukey-próbát használok, mert a 3 csoportnál több szint esetében, (4 csoport van) ez a legalkalmasabb próba a kutatásomhoz. Másrészt ez a teszt megbízható eredményt ad. Apróba páronkénti összehasonlítást alkalmaz, és a különbségeket vizsgálja. (Sajtos & Mitev, 2007) A kimondottan Fontolgatók, a kimondottan Cselekvők, a kimondottan Fenntartók, és akik Egyik csoportba sem tartoznak, szintek különbségét vizsgáljuk, hogy valóban különböző csoportokról van –e szó. A 23. táblázatban azt láthatjuk, hogy a Tukey próba szerint szignifikáns eltérés csak a kimondottan Fenntartók és az egyik sem csoportok között vannak. Páronkénti Összehasonlítás Tukey HSD próba
Függő változó
8.Leleményesség
(I) Kulcs faktorváltozás szakaszai egyik sem
Fontolgató
Cselekvő
Fenntartó
11.Szinkronképesség egyik sem
Fontolgató
Cselekvő
Fenntartó
(J) Kulcs faktor- változás szakaszai Fontolgató Cselekvő Fenntartó egyik sem Cselekvő Fenntartó egyik sem Fontolgató Fenntartó egyik sem Fontolgató Cselekvő Fontolgató Cselekvő Fenntartó egyik sem Cselekvő Fenntartó egyik sem Fontolgató Fenntartó egyik sem Fontolgató Cselekvő
Átlagok különbsége (I-J) -0,35779 -0,52885 -1,56989* 0,35779 -0,17105 -1,21210 0,52885 0,17105 -1,04104 1,56989* 1,21210 1,04104 -0,17510 -1,92949 -2,11854* 0,17510 -1,75439 -1,94344 1,92949 1,75439 -0,18905 2,11854* 1,94344 0,18905
95% Konfidencia Intervallum Std. Hiba
0,86388 1,05564 0,54243 ,86388 1,27676 0,89998 1,05564 1,27676 1,08538 0,54243 0,89998 1,08538 0,93974 1,14834 0,59005 0,93974 1,38887 0,97900 1,14834 1,38887 1,18068 0,59005 0,97900 1,18068
Szig.
0,976 0,959 0,022 0,976 0,999 0,534 0,959 0,999 0,773 0,022 0,534 0,773 0,998 0,337 0,002 0,998 0,587 0,197 0,337 0,587 0,999 0,002 0,197 0,999
Alsó Határ -2,5961 -3,2640 -2,9753 -1,8805 -3,4791 -3,5439 -2,2063 -3,1370 -3,8532 0,1645 -1,1197 -1,7712 -2,6099 -4,9048 -3,6474 -2,2597 -5,3529 -4,4800 -1,0458 -1,8441 -3,2482 0,5897 -0,5931 -2,8701
Felső Határ 1,8805 2,2063 -0,1645 2,5961 3,1370 1,1197 3,2640 3,4791 1,7712 2,9753 3,5439 3,8532 2,2597 1,0458 -0,5897 2,6099 1,8441 0,5931 4,9048 5,3529 2,8701 3,6474 4,4800 3,2482
*. Az átlagok különbsége szignifikáns 0,05-ös szintnél 23. táblázat: Tukey próba Forrás: Saját kutatás
77
Ez valószínűleg azért van, mert kevés a kimondottan Fontolgató és kimondottan Cselekvő egyén a kulcs faktor szerint. A 31-as ábra is szemlélteti, hogy a kimondottan Fontolgató és Cselekvő válaszadók nem különböznek szignifikánsan azoktól, akik egyik csoportba sem tartoznak, míg a kimondottan fenntartók igen. Ez igaz a Leleményességre (31.ábra) és Szinkronképességre (32.ábra) is, ami azt jelenti, hogy a fenntartók e képességei kimutathatóan magasabbak.
31. ábra: Leleményesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás
32. ábra: Szinkronképesség átlagai a kulcs faktor tükrében. Forrás: Saját kutatás
78
Homogén variancia teszt
ANOVA
Spórolok az árammal.
Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán.
Bevásárló listával járok vásárolni.
Természetes eredetű ételeket vásárolok.
Piacon vásárolok.
...egészséges
...ezzel kevésbé károsítom a környezetet.
Négyzetek összege
Négyzetek átlaga
Csoportok között
7,34
2,45
Csoportokon belül
126,55
0,64
Összes
133,89
Csoportok között
10,38
3,46
Csoportokon belül
228,33
1,15
Összes
238,71
Csoportok között
8,19
2,73
Csoportokon belül
123,32
0,62
Összes
131,50
Csoportok között
7,08
2,36
Csoportokon belül
112,77
0,57
Összes
119,85
Csoportok között
8,48
2,83
Csoportokon belül
128,48
0,65
Összes
136,96
Csoportok között
4,96
1,65
Csoportokon belül
114,7
0,58
Összes
119,68
Csoportok között
5,69
1,90
Csoportokon belül
44,31
0,22
Összes
50,00
F
Szig.*
3,83
0,01
3,00
4,38
4,14
4,36
2,85
8,48
Levené Statisztika
Tukey HSD** , a,b
Szig. Szig
1,26
0,29
0,238
0,81
0,49
0,285
0,35
0,79
0,78
1,52
0,21
0,56
0,48
0,70
0,8
1,98
0,12
0,195
0,90
0,44
0,85
0,03
0,01
0,01
0,01
0,04
0,00
* Az átlagok különbségének szinte 0,05-ös értéken szignifikáns **A csoportok átlagaiban homogén részhalmazok megjelentetve a, Harmónikus átlag használva, Minta nagysága: 24,921 b, A csoportok nem egyforma nagyságúak. A harmonikus átlag került felhasználásra. Az I. típusú hiba szintje nem garantált.
24. táblázat: Összevont Anova elemzések, a kulcs faktor szerint (font, csel, fennt, egyik sem). Forrás: Saját kutatás
79
A többi kérdés vizsgálatakor az ANOVA tesztek Levené variancia homogenitás teszt nem teljesülése mellett (az a pozitív eredmény esetünkben) az alábbi tényezőkre mutatott különbséget a kimondottan Fenntartók, csoportja az egyik csoporthoz sem tartozókhoz képest. (24. táblázat) Az első oszlop az állításokat írja le, a második a csoportokat írja le, a 3-6. oszlopok az ANOVA vizsgálat, a 7-8 oszlopok a variancia homogenitás vizsgálat, és az utolsó oszlop pedig a Tukey próba. Kimondottan a Fenntartók és Egyik sem csoportokra viszonyítva. Itt a 95%-os megbízhatóság miatt csak 0,05 alatti érékeket tekinthetnénk szignifikánsnak. Habár az Anova és variancia homogenitás teljesült, a Tukey próba nem, így a különbség létező, de nem szignifikáns egyik esetben sem. Kulcsfaktor szerinti vizsgálatok. Azonban maguk a faktorok mégis körülírnak egyfajta életmódot, amik alapján a Fenntartók környezettudatos szokásai között olyanok szerepelnek, mint: o Az árammal való spórolás. o A termékek hátoldalán lévő összetételek megnézése vásárláskor. o bevásárló lista használata. o Természetes eredetű ételek vásárlása. o Piacon vásárlás. o Vásárlási szempont, hogy a termék egészséges legyen, és kevésbé károsítsa a környezetet. 6.
Eredmények és következtetések a kutatás második részéhez kapcsolódóan Az egész dolgozat kiinduló tézise abból a feltételezésből indult el, hogy azok az
emberek, akik fontolgatják a tudatosabb életmódra történő változást, mentális képességeikben, erőforrásaikban eltérnek azoktól az emberektől, akik már beépítették a tudatosabb életmódot. Ahhoz, hogy erre a különbségre rájöjjek szükségem volt arra, hogy felállítsak egy változási elméletet, ami az alapja lesz a munkásságnak, amit meg is találtam az első dolgozatban. Ezt elfogadható értékek mellett sikerült most visszaellenőrizni. Sikerült létrehozni egy kulcs faktort, ahol is meg tudtam különböztetni kimondottan Fontolgató, kimondottan Cselekvő, és kimondottan Fenntartó csoportokat. A Tukey próba kimutatta, hogy Fenntartók csoportja szignifikánsan magasabb értékeket mutatott a Leleményesség és a Szinkronképesség PIK faktoraiban. Ez konkrétan azt jelenti, hogy akik kimondottan a fenntartás szakaszban vannak, hatékonyabb kognitív önszabályozással rendelkeznek, ami segíti a viselkedése hatékonyságát megőrizni a 80
különböző külső körülmények között. Leleményesség (Rosenbaum, 1990) Illetve a Szinkronképesség (Oláh, 1996) esetében nagyobb kapacitással rendelkezik, amivel képes a környezete változásával együtt vibrálni, és jobban képes pszichés energiáit maradéktalanul szándéka szerint arra a tevékenységre fókuszálni, amire szeretné. A figyelem és a tudat működés feletti kontrollképessége magasabb. Tehát, ha valaki egy változáson már sikeresen végigment, jelen esetben a környezettudatosság szokásaival, védettebb más külső változásokkal szemben, és jobban tudja csoportosítani mentális energiáját, arra, amire szeretné. Emellett találtam pár tulajdonságot, ami a fenntartókra jellemző, még ha nem is szignifikánsan. Ilyen Az árammal való spórolás, a termékek összetevőinek vizsgálata, bevásárló listával való vásárlás, természetes eredetű ételek vásárlása, a piacon vásárlás, a terméket azért vásárolja meg, mert egészséges, és ezzel kevésbé károsítja a környezetet. Feltárandó tényezők Mintázatok megfigyelése, hogy a kitöltők melyik fázisban vannak a fenntarthatóságra való törekvés és a tudatos fogyasztóvá válás útján. Kulcsfaktor meghatározása történt, ami alapján csoportokba rendeztem a kitöltőket, és az alapján kutattam. Körülbelül a minta felét tudtam csoportokba rendezni. Milyen pszichológiai immunrendszerrel, kompetenciákkal rendelkeznek. Az immunkompetenciákban a leleményességet és a szinkronképességet tudtam elkülöníteni a fenntartóknál. Alrendszereknél nem volt értelme vizsgálódni, mert a 16 faktorból összesen 2 mutatott szignifikáns különbséget, két csoportban, és a legkisebb alrendszer is 4 faktorból áll. A kettő összefüggését. Az alapfeltételezés: Akik tudatosabban fogyasztanak, jobb pszichológiai immunrendszerrel rendelkeznek. Jobban meg tudnak küzdeni a stresszel. Létezik az összefüggés, ugyanakkor nem tudtam szignifikáns különbségeket bemutatni, a különbségeket a 31 és 32- es ábrák szemléltetik.
81
7.
Poszt kutatások: Klaszteranalízis (fogyasztói csoportok létrehozás) A második dolgozat bemutatásakor felmerült, a lehetőség, hogy statisztikai
módszerekkel képezzek csoportokat annak érdekében, hogy a mért eredmények még megbízhatóbbak legyenek. Mindezek ellenére a saját szűrés által hozott eredményket nem kívánom kitörölni, mert jó összehasonlítási alappá válik. A 25 táblázatban lévő faktoranalízis eredményeiből indultam ki (19. táblázat eredményei kicsit másképp), ami az elemzéshez éppenhogy, de megfelelő értékeket mutatott. ( KMO=0,706 (0,7-től elfogadható, Cronbach alfája 0,555) Hierarchikus klasztert választottam a csoportképzésekhez. Ez az analízis a meglévő faktorokra fogyasztói csoportokat fog képezni, azaz klasztereket, és a feladatunk az lesz, hogy a különböző faktorokra adott átlag értékek alapján kitaláljuk, ami a csoport jellemzőit jelöli, elnevezzük a klasztereket. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy Anova vizsgálattal a létrehozott klasztereket összevetem a már régebben képzett faktorokkal. További vizsgálatokkor módosítottunk a összetevők elnevezésén. Forgatott Komponens Mátrixa Extrakciós Módszer: Fő komponens analízis. Forgatási Módszer: Varimax, Kaiser Normalizációval. a. 5 forgatáson esett át.
Összetevő 1
2
elem szelektív -cselekvés
0,897
elem szelektív -fenntartás
0,874
gyógyszer szelektív -fenntartás
0,645
3
4
5
(-0,442)
palack -fenntartás
0,867
palack -fontolgatás
0,838
palack -cselekvés
0,827
egészséges táplálkozás -fenntartás
0,860
egészséges táplálkozás -cselekvés
0,840 -0,577
egészséges táplálkozás -fontolgatás gyógyszer szelektív -cselekvés
0,744
gyógyszer szelektív -fontolgatás
0,740
hulladék szelektív -cselekvés
0,613 0,800
hulladék szelektív -fontolgatás hulladék szelektív -fenntartás
(0,455)
-0,504 0,475
elem szelektív -fontolgatás
25. táblázat: Forgatott komponens mátrix a tudatos fogyasztás változási szakaszainak vizsgálatára. Forrás: Saját kutatás (19. táblázat )
82
Ez az 5 komponens: 1- Környezettudatos, 2-többször használ fel egy palackot, 3Egészségtudatos, 4- Környezettudatos szeretne lenni, de még nem az (törekvés a környezettudatosságra), 5- Nem környezettudatos. A klaszterelemzés során több lehetséges kimnetelt is megvizsgáltam. a 2 klasztertől egészen a 20-ig terjedően. Illetve 3-4-5 faktor jelenlétében is. Először a palack és egészségtudatos faktorokat használhatatlannak gondoltam, ezért kihagytam őket, de később a klaszternalazíis során bebizonyosodott, hogy az eredmények szempontjából az a faktor is fontos. Az agglomerációs ütemterv szerint a 2-5 klaszteres megoldás tűntek a legjobb megoldásnak, ahol is az elemszám már elég magas egy átlagokkal való elemzéshez, pldául kereszttábla vagy anova, és a szóródás is még homogénné teszi a klasztereket. A lefutások után a 26. táblázat eredményeit kaptam. Jelentés
Ward módszer Klaszter csoport 1
Átlag
Faktor
összetevő
összetevő
összetevő
összetevő
összetevő
1
2
3
4
5
0,0712
0,3911
32
32
32
32
32
Szórás
0,7565
0,5109
0,9090
0,8732
1,2852
Átlag
0,7031
0,6755
-0,0676
-0,8016
0,0783
56
56
56
56
56
0,4424
0,3662
0,8192
0,4523
0,9394
-0,2392
-1,2816
-0,3378
-0,2293
0,1162
58
58
58
58
58
Szórás
1,0025
0,6002
1,0622
0,7689
0,9938
Átlag
0,2912
0,2694
0,0762
0,9983
-0,4221
56
56
56
56
56
0,6717
0,6846
1,0050
0,8247
0,7257
-9,5*10-17
6,8*10-17
-5,1*10-17
3,5*10-18
1,2*10-16
202
202
202
202
202
1,0000
1,0000
1,0000
1,0000
1,0000
Átlag Elemszám
Elemszám Szórás Összes
Faktor
0,5973
Szórás
Klaszter csoport 4
Faktor
0,6695
Elemszám
Klaszter csoport 3
Faktor
-1,3066
Elemszám
Klaszter csoport 2
Faktor
Átlag Elemszám Szórás
26. táblázat: a hierarchikus klaszteranalízis anova vizsgálata a faktorkomponensekre. Forrás: Saját kutatás
Ahhoz, hogy értelemezni lehessen 2 tényezőt kell figyelembe venni. Az első faktor komponens össezs átlagához való viszonyulás. Ha magasabb, mint az összes átlag, akkor az adott klaszter csoportra a faktorkomponenes jellemzőbb, míg, ha alacsonyabb, akkor kevésbé jellemző. Jelen esetben az átlagok annyira közel esnek, hogy gyakorlatilag 0-nak 83
vehetők. Csak azért hagytam meg normál alakban, hogy az irányáról kaphassak valamilyen képet, tájékoztató jelleggel. A másik tényező az össz szóródáshoz való viszony. Ha az összes szóráshoz képest a klaszter szóródása kisebb, akkor homogén válaszadókról beszélhetünk a klaszteren belül, ellenkező esetben heterogén a klaszter összetétele. Mivel a 20 esetben összesen 4 alkalommal mutat heterogén összetételt a klaszterek, és ez sem egy klaszterre jellemző, így a mintát homogénnek fogadom el, illetve igyekszem figyelembe venni, az elnevezésnél. A könnyebb átláthatóság érdekében a 27 es táblázatban egyszerűsítve felírom a jellemzőket. Környezettudatos (fenntartók)
többször használ fel egy palackot
Egészségtudatos
törekvés a környezettudatosságra (cselekvők)
NEM környezettudatos (fontolgatók)
-++ +
+ ++ -+
+ +
+ -++
+ + + -
KCS1 KCS2 KCS3 KCS4
27. táblázat: egyszerűsített 26. táblázat
KCS1- Ezen csoport tagjai visznek magukkal vizet, egészségtudatosan táplálkoznak, nem környezettudatosak, habár törekednek rá. Ők azok a tudaots fogyasztók, akik Önmagukért tudatosak, tehát ők Egészségtudatosak. A KCS2- Ezen csoport válaszadói valószínűleg nem azt teszik, mint amit mondanak.
Egyszerre
nem
lehet
valaki
környezettudatos,
és
nem
környezettudatos. Ezen csoport tagjai lesznek az Ambivalensek. KCS3- Ezen csoport tagjai lesznek az abszolút 0-pont, az alsó viszonyítási alap. Az ő tudatosságuk se kifelé, sem befelé nem nyilvánul meg, így ők lesznek a nem tudatos fogyasztók illetve Érdektelenek. KCS4- Ezen csoport tagjai lesznek a Környezet-, és egészségtudatos csoport, akiknek a tudatossága kifelé és befelé is irányul. Őket tekintem a Tudatos fogyasztóknak. A 4 csoport tehát: Megukért tudatosak/ Egészségtudatosak – Más tesz, mint amit csinál/ Ambivalensek – Nem tudatos fogyasztók / Érdektelenek – Magukért és a környezetükért is tudatosak / Környezet-, és egészségtudatosak. Az alapfeltevésem pedig a következő: Érdektelenek
Ambivalensek
Egészségtudatosak
<
<
<
Környezet-, és egészségtudatosak 84
A tudatosság ebben a sorrendben fog nőni, illetve a különböző PIK faktorokban magasabb értékeket fognak kapni a magasabb tudatossági szinten lévő kitöltők. Mivel már megvannak a vizsgálódásom alapfeltételezései, ezért az ANOVA elemézesekben
speciális
eseteket
fogok
lekérdezni,
ahol
is
súlyozom
a
klasztercsoportokat, megnézve, hogy az esetek között lesz a szignifikáns különbség. Tehát egyfelől keresni fogom, hogy a csoportok között van -e az egyes attribútumok esetében különbség, illetve az egyes esetek közötti különbséget is. Itt már csak azokat a faktorokat tűntetem fel, amik az ANOVA feltételeinek megfeleltek, homogén variancia mellett. A 28. táblázatban a null hipotézis, hogy nem nem homogének a csoportok, így ha az nem teljesül, akkor beszélhetünk variancia homogenitásról, míg az ANOVA analízis(29. táblázat) azt fogja elárulni, hogy van egy csoportok között szignifikáns különbség. Csak azokat az eseteket emeltem ki, ahol van. Varianciák homogenitás tesztje Levene Statisztika
Szig.
4.Öntisztelet
1,873
0,135
6.Rugalmasság, kihívás vállalás
1,165
0,324
8.Leleményesség
2,032
0,111
9.Énhatékonyság
1,340
0,263
11.Szinkronképesség
1,765
0,155
12.Szociális alkotó képesség
0,718
0,543
28. táblázat: Variancia teszt a vizsgált esetekhez. Forrás: Saját kutatás
ANOVA 4.Öntisztelet
Csoportok között Csoportokon belül Összesen
6.Rugalmasság, kihívás vállalás Csoportok között Csoportokon belül Összesen 8.Leleményesség
Csoportok között Csoportokon belül Összesen
9.Énhatékonyság
Csoportok között Csoportokon belül Összesen
11.Szinkronképesség
Csoportok között Csoportokon belül
Négyzetek összege szf Átlagok négyzete F Szig. 166,479 3 55,493 4,163 0,007 2639,184 198 13,329 2805,663 146,544 2653,020
201 3 198
48,848 13,399
3,646 0,014
2799,564 137,958 2337,512
201 3 198
45,986 11,806
3,895 0,010
2475,470 95,526 2150,955
201 3 198
31,842 10,863
2,931 0,035
2246,480 289,044 2725,550
201 3 198
96,348 13,765
6,999 0,000
85
Összesen 12.Szociális alkotó képesség
Csoportok között Csoportokon belül
3014,594 143,149 3181,014
201 3 198
Összesen
3324,163
201
47,716 16,066
2,970 0,033
29. táblázat: ANOVA vizsgálat a vizsgált esetekben. Forrás: Saját ktuatás
Most, hogy vannak különbségek, az átlagok összehasonlításával a különbség irányáról kaphatunk képet. A hipotézisem sorrendjébe raktam a klasztereket, amit a 30. táblázat foglal össze, és 33. ábra mutat. Az eredmények azt sejtetik, hogy jó volt az alap hipotézis, mert az átlagok emelkedése, ami jelen esetben a pozitív faktorok erősebb jelenlétét jelenti, a kívánt irányban növekszik. Ami meglepő, hogy az Érdektelenek csoportja után, az Egészségtudatosak klasztere jön, nem pedig az Ambivalenseké. Most már tudom, hogy hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a csoportok, azt is tudom, hogy van jelen szignifikáns különbség, de azt még nem tudom, hogy pontosan hol. Ehhez egy újabb vizsgálatra van szükség, speciális paraméterekkel.
Leíró táblázat 4.Öntiszt elet
6.Rugalma sság, 8.Leleményess 9.Énhatékonys kihívás ég ág vállalás 13,5862 13,6207 14,6379
11.Szinkronkép esség
12. Szociális alkotóképesség
11,5690
14,3448
Érdektelenek
14,5517
Egészségtudatosak
14,5625
14,2188
14,5625
14,9063
12,8438
12,1250
Ambivalensek
16,2679
15,4107
15,6250
16,0000
13,8393
14,6429
16,4821
15,5357
15,3571
16,1964
14,5893
15,5644
14,7327
14,8069
15,4901
13,2376
Környezet- és egészségtudatosak Összes
13,8393 13,7830
30. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, PIK. Forrás: Saját kutatás
86
PIK trendek 16,9500 16,6000 16,2500 15,9000 15,5500 15,2000 14,8500 14,5000 14,1500 13,8000 13,4500 13,1000 12,7500 12,4000 12,0500 11,7000 11,3500 11,0000 Érdektelenek
Egészségtudatosak
Ambivalensek
Környezet- és egészségtudatosak
6.Rugalmasság, kihívás vállalás
8.Leleményesség
9.Énhatékonyság
11.Szinkronképesség
12.Szociális alkotóképesség
33. ábra: a 30. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás
Azért beszélhetünk speciális paraméterekről, mert ismerem a klasztereket, és van elvárásom az egymáshoz képest lévő helyükről, így nem szükséges páronként összehasoníltani őket, hanem csak bizonyos eseteket vizsgálok meg, amit úgy tudok megtenni, hogy súlyozom őket.(Kontrasztot alkalmazok) A 31. táblázat mutatja meg. az 5 esetet , amit vizsgálni fogok, a kontrasztok segítségével.
Kontraszt tényezők Ward Módszer klasztercsoportokra Környezet- és Kontraszt Egészségtudatosak Ambivalensek Érdektelenek egészségtudatosak 1 0 0 -1 1 2 1 0 -1 0 3 -1 0 0 1 4 0,5 -0,5 -1 1 5 0 1 -1 0 31. táblázat: Az esetek leírása kontraszt tényezőkkel. Forrás: Saját kutatás
87
Az 5 eset, amit vizsgálok. Első: A két végpont, tehát: Érdektelenek - Környezet-, és egészségtudatosak (nem tudatosság – tudatosság) Második: Érdektelenek – Egészségtudatosak (nem tudatosság – befelé irányuló tudatosság) Harmadik: Egészségtudatosak - Környezet-, és egészségtudatosak (befelér irányuló tudatosság – tudatosság) Negyedik: Érdektelenek + Ambivalensek – Egészségtudatosak + Környezet-, és egészségtudatosak (összes nem tudatosság – összes tudatosság) Ötödik: Érdektelenek – Ambivalensek (nem tudatosság – zavarosság)
Kontraszt Tesztek- egyenlő varianciákat feltételezve Kontraszt
4.Öntisztelet
1 2 3 4 5 6.Rugalmasság, 1 kihívás vállalás 2 3 4 5 8.Leleményesség 1 2 3 4 5 9.Énhatékonyság 1 2 3 4 5 11.Szinkronképesség 1 2 3 4 5 12.Szociális alkotó 1 képesség 2 3 4 5
Kontraszt értéke
Sztd hiba
t
1,9304 0,68399 2,822 0,0108 0,80396 0,013 1,9196 0,80905 2,373 1,0777 0,79465 1,356 1,7161 0,68399 2,509 1,9495 0,68578 2,843 0,6325 00,80606 0,785 1,3170 0,81117 1,624 1,3535 0,79673 1,699 1,8245 0,68578 2,661 1,7365 0,64371 2,698 0,9418 0,75662 1,245 0,7946 0,76141 1,044 1,2052 0,74786 1,612 2,0043 0,64371 3,114 1,5585 0,61749 2,524 0,2683 0,72580 0,370 1,2902 0,73039 1,766 1,0116 0,71740 1,410 1,3621 0,61749 2,206 3,0203 0,69509 4,345 1,2748 0,81701 1,560 1,7455 0,82218 2,123 2,5226 0,80755 3,124 2,2703 0,69509 3,266 -0,5055 0,75092 -0,673 -2,2198 0,88264 -2,515 1,7143 0,88822 1,930 -1,7645 0,87242 -2,022 0,2980 0,75092 0,397
szf
Szig. (2 oldalú)
198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198
0,005 0,989 0,019 0,177 0,013 0,005 0,434 0,106 0,091 0,008 0,008 0,215 0,298 0,109 0,002 0,012 0,712 0,079 0,160 0,029 0,000 0,120 0,035 0,002 0,001 0,502 0,013 0,055 0,044 0,692
32. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztje PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás
88
A 32. táblázatban azt láthatjuk, hogy az első és ötödik vizsgált esetben majdnem mindig szignifikáns különbség van. Tehát a tudatosság, és nem tudatosság csoportjai szignifikánsan különböznek egymástól, illetve az érdektelenek és az ambivalensek is. Végeztem ezen felül polynominális vizsgálatot, ahol linearitást kerestem, ahol a kombinált értékek mindkét esetben szignifikáns eredményt mutattak.
4.Öntisztelet 6.Rugalmasság, kihívás vállalás 8.Leleményesség 9.Énhatékonyság 11.Szinkronképesség 12.Szociális alkotóképesség
Polynominális (lineáris) ANOVA Négyzetek összege Csoportok (Kombinált) 166,479 között Csoportok (Kombinált) 146,544 között Csoportok (Kombinált) 137,958 között Csoportok (Kombinált) 95,526 között Csoportok (Kombinált) 289,044 között Csoportok (Kombinált) 143,149 között
Négyzetek átlaga
szf
F
Szig.
3
55,493
4,163
0,007
3
48,848
3,646
0,014
3
45,986
3,895
0,010
3
31,842
2,931
0,035
3
96,348
6,999
0,000
3
47,716
2,970
0,033
33. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat PIK faktorokra. Forrás: Saját kutatás
Ezen vizsgálatok alapján ki merem jelenteni, hogy szignifikáns különbség van az Érdektelenek és a Környezet-, és egészségtudatos emberek között, a 33. táblázat személyiségelemeiben, és mivel ezek a csoportok megfeleltethetők a fontolgatás előtti és cselekvő fenntartható csoportoknak, az adaptált változási modellen is elhelyezhetők. Hasonló különbség, az Érdektelenek és Ambivalensek között is található, ahol az ambivalensek helyzete nem ismert a modellben. Ezek a 33. ábrán az 1-3. és 1-4 elemek közötti külömbség. Ugyanezt az 5 esetet megvizsgálom a többi attribútumra is. Ugyanazon elv alapján fogok haladni, csak a leírás sorrendjét változtatom meg. Először egy leíró ábra lesz látható, majd egy szemléltető ábra, hogy a klönbséget láthatók legyenek. Ezt követi egy varianciahomogenitás teszt, ahol csak azon elemek fognak szerepelni, amelyek megfelelnek a teszt paramétereinek. Azután egy linerális polynominális ANOVA vizsgálat következik, ahol, illetve a kontraszt vizsgálat az egyes esetekre. Így fogjuk látni azt, hogy a csoport homogén tagokból áll –e, a csoportok között van e különbség, és ha van, annak milyen iránya van, esetleg van egy trendszerű alakulás a csoportok között. Az átláthatóság kedvéért először leírom magukat az elemzéseket, és utána egy összefoglaló táblázatban fogok az eredményekről beszámolni. (42. táblázat)
89
7.1. Fenntarthatóság kérdései A jobb átláthatóság kedvéért a 34-35-36-37. táblázatok és a 34. ábra eredményeit a 42. táblázat összefoglaló táblázata alatt fogom elmagyarázni. Itt csak az alátámasztó számítások láthatók. Leíró táblázat Spórolok az árammal
Szelektíven gyűjtöm a szemetet
Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán
Akciós termékeket vásárolok
Piacon vásárolok
Érdektelenek
2,793
2,672
2,121
2,379
1,862
Egészségtudatosak
2,906
2,625
2,844
2,781
1,781
Ambivalensek
3,250
3,393
2,893
2,643
2,393
Környezet- és egészségtudatosak
3,107
3,429
2,643
2,929
2,268
34. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Fenntarthatóság. Forrás: Saját kutatás
Fenntarthatóság kérdéseiben klaszterek viszonyulása 3,600 3,450 3,300 3,150 3,000 2,850 2,700 2,550 2,400 2,250 2,100 1,950 1,800 1,650 1,500 Érdektelenek
Egészségtudatosak
Ambivalensek
Környezet- és egészségtudatosak
Spórolok az árammal Szelektíven gyűjtöm a szemetet Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán Akciós termékeket vásárolok Piacon vásárolok 34. ábra: a 34. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás Variancia Homogenitás teszt Levene Statisztika szf1 szf2 Szig. Spórolok az árammal 0,091 3 198 0,965 Szelektíven gyűjtöm a szemetet 2,210 3 198 0,088 Mindig megnézem az összetevőket a termék 1,148 3 198 0,331 hátoldalán Akciós termékeket vásárolok 2,068 3 198 0,106 Piacon vásárolok 1,228 3 198 0,301 35. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Fenntarthatóság kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás
90
Spórolok az árammal Szelektíven gyűjtöm a szemetet Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán Akciós termékeket vásárolok Piacon vásárolok
Polynominális (lineáris) ANOVA Négyzetek összege Csoportok között Kombinált 6,783 Csoportok között Kombinált 28,539 Csoportok között Csoportok között Csoportok között
szf
Négyzet ek átlaga 3 2,261
F 2,832
Szig. 0,040
3
9,513 11,674
0,000
20,125
3
6,708
6,076
0,001
9,082 12,899
3 3
3,027 4,300
4,004 4,764
0,009 0,003
Kombinált Kombinált Kombinált
36. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Fenntarthatóság kérdéseire. Forrás: Saját kutatás
Spórolok az árammal Szelektíven gyűjtöm a szemetet Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán
Egyenlő varianciákat feltételezve Egyenlő varianciákat feltételezve Egyenlő varianciákat feltételezve
Akciós termékeket vásárolok
Egyenlő varianciákat feltételezve
Piacon vásárolok
Egyenlő varianciákat feltételezve
Kontraszt Tesztek Kontraszt Kontraszt értéke 5 0,4569 1 3 5 1 2 4 5 1 2 4 5 1 3 5
0,7562 0,8036 0,7204 0,5222 0,7231 0,4976 0,7722 0,5493 0,4019 0,6185 0,2635 0,4058 0,4866 0,5308
Sztd hiba
t
szf
Szig. (2 oldalú)
0,16740
2,729
198
0,007
0,16912 0,20004 0,16912 0,19685 0,23137 0,22870 0,19685 0,16290 0,19147 0,18926 0,16290 0,17798 0,21053 0,17798
4,471 4,017 4,260 2,653 3,125 2,176 3,923 3,372 2,099 3,268 1,618 2,280 2,311 2,982
198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198
0,000 0,000 0,000 0,009 0,002 0,031 0,000 0,001 0,037 0,001 0,107 0,024 0,022 0,003
37. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Fenntarthatóság kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás
7.2. Tudatos fogyasztásra irányuló kérdések A jobb átláthatóság kedvéért a 38-39-40-41. táblázatok és a 35. ábra eredményeit a 42. táblázat összefoglaló táblázata alatt fogom elmagyarázni. Itt csak az alátámasztó számítások láthatók.
91
Leíró táblázat mert ezzel kevésbé mert ezzel ezzel nem mert így fejezem károsítom a támogathatok károsítom a ki környezetet másokat környezetet világfelfogásomat Érdektelenek Egészségtudatosak Ambivalensek
1,966 2,156 2,786
2,086 2,125 2,643
2,224 2,125 2,893
1,603 1,688 1,679
Környezet- és egészségtudatosak
2,589
2,714
2,821
2,089
38. táblázat: A különböző klaszterek faktorokban lévő átlagai, Tudatos fogyasztás. Forrás: Saját kutatás
Tudatos fogyasztás klaszterek viszonyulása 3,000 2,850 2,700 2,550 2,400 2,250 2,100 1,950 1,800 1,650 1,500 Érdektelenek
Egészségtudatosak
Ambivalensek
Környezet- és egészségtudatosak
mert ezzel kevésbé károsítom a környezetet
mert ezzel támogathatok másokat
ezzel nem károsítom a környezetet
mert így fejezem ki világfelfogásomat
35. ábra: a 38. táblázat eredményei grafikonon. Forrás: Saját kutatás
Variancia Homogenitás teszt Levene Statisztika mert ezzel kevésbé károsítom a környezetet mert ezzel támogathatok másokat ezzel nem károsítom a környezetet mert így fejezem ki világfelfogásomat
szf1
szf2
Szig.
2,343
3
198
0,074
1,323
3
198
0,268
0,957
3
198
0,414
1,386
3
198
0,248
39. táblázat: Varianciahomogenitás tesztje a Tudatos fogyasztás kérdéseknek. Forrás: Saját kutatás
92
Polynominális (lineáris) ANOVA Négyzetek összege mert ezzel kevésbé
Csoportok
károsítom a környezetet
között
mert ezzel támogathatok
Csoportok
másokat
között
ezzel nem károsítom a
Csoportok
környezetet
között
mert így fejezem ki
Csoportok
világfelfogásomat
között
Kombinált
Kombinált
Kombinált
Kombinált
Négyzetek átlaga
szf
F
Szig.
23,185
3
7,728
10,691
0,000
16,878
3
5,626
7,509
0,000
22,629
3
7,543
10,581
0,000
8,003
3
2,668
3,191
0,025
40. táblázat: kombinált ANOVA vizsgálat Tudatos fogyasztás kérdéseire. Forrás: Saját kutatás
mert ezzel kevésbé károsítom a környezetet mert ezzel támogathatok másokat
Egyenlő varianciát feltételezve Egyenlő varianciát feltételezve
ezzel nem károsítom a környezetet
Egyenlő varianciát feltételezve Egyenlő varianciát feltételezve
mert így fejezem ki világfelfogásomat
Kontraszt Tesztek Kontrasz Kontraszt t értéke Sztd hiba 1 0,6238 0,15929 3 0,4330 0,18841 5 0,8202 0,15929 1 0,6281 0,16217 3 0,5893 0,19182 4 0,3692 0,18841 5 0,5567 0,16217 1 0,5973 0,15818 3 0,6964 0,18711 5 0,6687 0,15818 1 0,4858 0,17129 3 0,4018 0,20261 4 0,4903 0,19901
t 3,916 2,298 5,149 3,873 3,072 1,959 3,433 3,776 3,722 4,227 2,836 1,983 2,464
szf 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198 198
Szig. (2 oldalú) 0,000 0,023 0,000 0,000 0,002 0,051 0,001 0,000 0,000 0,000 0,005 0,049 0,015
41. táblázat: Az 5 eset Kontraszt tesztjei a Tudatos fogyasztás kérdéseinek. Forrás: Saját kutatás
93
7.3. Összegzése az eredményeknek A 30-41. lévő táblázatokat, és 33-35. ábráka eredményeit foglalja össze ez fejezet a 42. táblázatban. Azért döntöttem emellett, mert így átláthatóbb. A rublikákban lévő „x” szignifikánsan kimutathó külöbséget jelent az egyes esetekben. A „↑,↓” jelek pedig a szignifikancia irányát. Ha felfelé mutat a nyíl, akkor pozitív az eltérés, ha lefelé, akkor pedig negítv. Például az Öntisztelet esetében a Környezet és egészségtudatosaknak szignifikánsabb magasabb eredményt mutattam, mint az érdektelenek. Érdektelenek Környezet-, és egészségtudatosak
Érdektelenek – Egészségtudatosak
Egészségtudatosak - Környezet-, és egészségtudatosak
Érdektelenek + Ambivalensek – Egészségtudatosak + Környezet-, és egészségtudatosak
Érdektelenek – Ambivalensek
Öntisztelet
x↑
Rugalmasság, kihívás vállalás
x↑
x↑
Leleményesség
x↑ x↑ x↑
x↑ x↑ x↑
Énhatékonyság Szinkronképesség Szociális alkotóképesség
x↑
x↑ x↓
x↑
x↑ x↓
Spórolok az árammal
x↑
Szelektíven gyűjtöm a szemetet
x↑
Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán
x↑
x↑
x↑
x↑
Akciós termékeket vásárolok
x↑
x↑
x↑
x↑
Piacon vásárolok
x↑
x↑
x↑
mert ezzel kevésbé károsítom a környezetet
x↑
x↑
x↑
mert ezzel támogathatok másokat
x↑
x↑
ezzel nem károsítom a környezetet
x↑
x↑
mert így fejezem ki világfelfogásomat
x↑
x↑
x↑
x↑
x↑
x↑ x↑
x↑
42. táblázat: Összesítő táblázat az esetek különbségeire. Forrás: Saját kutatás
94
A 42. táblázat az összes általan talált különbséget összefoglalja. Sem a változás, sem a változás kapcsán fontos külső támogatásban, sem a szocidemográfiai adatokban nem mutatkozott más együttjárás vagy különbség. Ha a két szélsőséges csoportot nézzük (első eset: Érdektelenek – Környezet- és egészségtudatosak, avagy nem tudatosak kontra tudatosak), ott van a legtöbb különbség, és mind a tudatosak javára. Nagyobb öntisztelettel rendelkeznek, rugalmasabbak, leleményesebbek, ami azt jelenti, hogy jobban tudják csoportosítani belső erőforrásaikat, magasabb az Önbizalmuk, azaz jobban bíznak benne, hogy képesek elérni a céljaikat. (Énhatékonyság) Könnyebben képes együtt rezegni a környezetében tapasztalt változásokkal.(Szinkronképesség) Ezen felül környezettudatos fenntarthatóságra törekvő szokásaikban szignifikánsan jellemzőbb rájuk a szelektív hulladékgyűjtés, a termékek hátoldaláról való tájékozódás vásárlás előtt, az akciós termékek vásárlása, illetve a piacon történő vásárlás. Ami pedig a fogyasztásikor a tudatosságuk irányát jellemzi a környezettudatosaknak kimutathatóan jobban, mint az érdekteleneknek az a környezetkímélő tulajdonsága a terméknek, amivel kevésbé vagy egyáltalán nem károsítják a környezetet, a másoknak támogatása, és mert így fejezik ki önmagukat A második esetben az Érdektelenek és az Egészségtudatosak összehasonlításánál, ahol a nem tudatosakat hasonlítottuk össze a részben tudatosakkal, akik befelé tudatosak. Az egészségtudatos emberek kimutathatóan kevésbé képesek másokkal együtt dolgozva megoldani a problémáikat, mint az érdektelenek, viszont még mindig szignifikánsabban többször nézik meg a termékek hátulját, és vásárolnak akciós termékeket. A harmadik esetben a két csoport a tudatosak (környezet-és egészségtudatosak) illetve a részben tudatosak (egészségtudatosak) klaszterei közötti különbségek a magasabb Öntisztelet, magasabb szinkronképesség a tudaotsak javára. A szelektív szemétgyűjtés, a környezet kímélése, mások támogatása, és önmaguk kifejezése is erősebben jelen van a környezettudatos csoport tagjainak személyiségképességei között. Tehát a kifelé irányuló tudatosság, a befelé irányuló tudatosságtól ezekben az esetekben különbözik. A negyedik eset (Érdektelenek + Ambivalensek – Egészségtudatosak + Környezet-, és egészségtudatosak (összes nem tudatosság – összes tudatosság)) a teljes mintát szerepelteti, és a szinkronképességben a tudatosság javára van pozitív eltérés, míg 95
a szociális alkotóképességben a nem tudatosságnál van eltérés. Ez meglepő eredmény, viszont, ha megnézzük a 33. ábrát, látható, hogy azért jött ki, mert az egészségtudatosak esetében az átlagértéek nagyon alacsony, és habár a környezettudatosaké a legmagasabb átlagérték, és az egészségtudatosak súlyszáma 0,5 míg a környezettudatosaké 1, mégis az egészségtudatosak értéke olyan alacsony, hogy még így is kevesebb az össz átlag. Így ez csalóka. Az összetevők megnézése, és az akciós termkéke vásárlása esetében a tudatosak értékei magasabbak, ami nem meglepő, mert külön külön is jelen voltak. A mások támogatása, és világfelfogás kifejezése esetében pedig magasabb összesített eredményt mutattak a tudatosak. Az ötödik esetben pedig az Érdektelenek hasonlítottam össze az ambivalensekkel, és meglepő, hogy a szinkronképesség és az önkifejezés a termék vásárlásán kívül az összes többi esetben különböznek, mégpedig az ambivalensek javára. Azt tudom elképzelni, hogy ez az ambivalens csoport, lehet, hogy a cselekvők csoportja lehet, ugyanakkor az értékek azt mutatták (26-27. táblázatok), hogy egymásnak ellentmondó állításokat állítottak, így ha az ambivalenciát elfogadjuk, akkor ezek az értékek falsak, még ha ezt is állítják, valójában nem teszik meg. Ezek alapján azt állíthatom, hogy az első, második, és harmadik eset eredményeit lehet elfogadni. A negyedik és ötödik esetben az eredmények ellentmondhatnak a valóságnak. A most leírt eredményeket fogom elfogadni elsődlegesnek, és ehhez fogom hasonlítani a korábban kapott (2. primer kutatásban) leírtakkal szemben, mert statisztikailag megbízhatóbb módszerekkel számoltam újra, és az adatok semmilyen formában nem lettek módosítva, ahogy a korábbi esetben. (Akkor szükséges volt, mert a kitöltők felét nem tudtam csoportosítani, míg a klasztercsoportokban az összes kitöltő kategorizálva van. EREDMÉNYEK A dolgozat adaptált egy változási modellt, aimt ötvözve más elméletekkel tesztelt egy elméleti modellt, amiben a fontolgatás előtti szakaszból el lehet jutni a befejezésig, a fontolgatás, felkészülés, cselekvés és fenntartás szakaszain át. A dolgozat célja az volt, hogy ezeket az elméleti, gyakorlatban nehezen szétválasztható szakaszokat igazolja, amit sikerrel teljesített is. Annyi differencia van az elmélet és a gyakorlat között, hogy a
96
kitöltők cselekvés orientáltabb faktorokat határoztak meg. A fontolgatást egy felkészülési szakasz követi, amit utána egy cselekvés alapú felkészülés, és cselekvés, amit egy cselekvés alapú fenntartás, ami végül a fenntartásban végződik. Az összehasonlításban látszik, hogy a szakaszok adaptálhatók. Illetve a fontolgatás előtti szakasz direkt formában lehet nem is mérhető. A dolgozat másik célja a tudatos fogyasztás felmérésének elkezdése. Ez megtörtént, ahol is még egy sikeres faktor analízis után sikerült 5 faktort szétválasztani. Ezek a fenntarthatóság, az egészséges táplálkozás, azaz egészségtudatosság. A húsfogyasztás külön faktorba került, illetve a dohányzás, ahol is különbséget sikerült észrevenni a már változáson átment emberek válaszaiból. Ők a dohányzásra, és alkoholra kapcsolatos kérdésben, inkább a szenvedélyt sorolták egy halmazba, míg a teljes minta a dohányzás mentességre
helyezte
a
hangsúlyt,
és
az
alkohol
fogyasztást
pedig
az
egészségtudatosságba helyezte, ott viszont szignifikáns hangsúlyt nem kapott. Az utolsó faktor a termék minőség volt, ahol érdekes módon az jött ki, hogy nem mennek vissza azonnal reklamálni, ha a termék rossz. Ezt még tovább kell vizsgálni, hogy itt a hangsúly az „azonnalon” vagy a „reklamáción” van, mert teljesen mást jelent a kettő, illetve a reklamáció, érdekérvényesítést jelenthet, ami pedig a fogyasztói jogok ismeretére utalna. Az egész dolgozat kiinduló tézise abból a feltételezésből indult el, hogy azok az emberek, akik fontolgatják a tudatosabb életmódra történő változást, kognitív képességeikben, erőforrásaikban eltérnek azoktól az emberektől, akik már beépítették a tudatosabb életmódot. Ahhoz, hogy ezeket a különbségeket feltárjam, szükség volt a már meglévő modell adaptálására, és ötvözésére a környezettudatosság különböző szokásaival. (2.-3. primer kutatás). Ezt elfogadható értékek mellett sikerült most visszaellenőrizni. Kétféle képpen csoportosítottam a válaszadókat: Először létrehoztam egy kulcs faktort, ahol is megkülönböztettem kimondottan Fontolgató, kimondottan Cselekvő, és kimondottan Fenntartó csoportokat. A Tukey próba kimutatta, hogy Fenntartók csoportja szignifikánsan magasabb értékeket mutattak a Leleményesség és a Szinkronképesség PIK faktoraiban. Ez konkrétan azt jelenti, hogy akik
kimondottan
a
fenntartás
szakaszban
vannak,
hatékonyabb
kognitív
önszabályozással rendelkeznek, ami segíti a viselkedése hatékonyságát megőrizni a különböző külső körülmények között. Leleményesség (Rosenbaum, 1990) Illetve a 97
Szinkronképesség (Oláh, 1996) esetében nagyobb kapacitással rendelkezik, amivel képes a környezete változásával együtt vibrálni, és jobban képes pszichés energiáit maradéktalanul szándéka szerint arra a tevékenységre fókuszálni, amire szeretné. A figyelem és a tudat működés feletti kontrollképessége magasabb. Tehát, ha valaki egy változáson már sikeresen végigment, jelen esetben a környezettudatosság szokásaival, védettebb más külső változásokkal szemben, és jobban tudja csoportosítani mentális energiáját, arra, amire szeretné. Emellett találtam pár tulajdonságot, ami a fenntartókra jellemző, még ha nem is szignifikánsan. Ilyen Az árammal való spórolás, a termékek összetevőinek vizsgálata, bevásárló listával való vásárlás, természetes eredetű ételek vásárlása, a piacon vásárlás, a terméket azért vásárolja meg, mert egészséges, és ezzel kevésbé károsítja a környezetet. Ezután újra csoportosítottam a mintámat, klaszteranalízissel csoportokat alkottam, amiben már az egész minta szerepelt (a kulcsfaktorban csak a válaszadók körülbelül fele) és azok alapján kaptam 4 klasztert. Az érdekteleneket, az egészségtudatosakat, az ambivalenseket, és a környezet-, és egészségtudatosakat. A megoszlás: 32 egészségtudatos, 56 ambivalens, 58 érdektelen és 56 környezet és egészségtudatos. Összessgébéen homogén csoportokról beszélhetünk. (26. táblázat) Ha tudatosság szempontjából nézzük, akkor az érdektelenek, a nem tudatosak, az egészségtudatosak tudatossága befelé irányuló, ami megfelel részbeni tudatosságnak, és környezet,-és egészségtudatosak csoportja pedig a tudatos csoport. Az ambivalensek csoportja tudatossági szempontból magasabb értéket kaptak, mint az egészségtudatosak, viszont mivel a válaszaik ambivalensek, így az ő értékeit irrelevánsak. Ha a változási modell szempontjából nézzük adaptálva a környezettudatosság szokására, akkor az Érdektelenek megfeleltethetők a fontolgatás előtti szakasznak, az Ambivalensek a fontolgatóknak, a környezet és egészségtudatosak pedig a fenntartóknak. Az egészségtudatosak pedig valahol a fonolgatás és fontolgatás lőtti szakaszban lehetnek, de nehéz egyértelműen megfeleltetni őket. Náluk azok a faktorok voltak magasak, amiket a kulcs faktor képzéskor elhagytam. Ha a két szélsőséges csoportot nézzük (első eset: Érdektelenek – Környezet- és egészségtudatosak, avagy nem tudatosak kontra tudatosak), ott van a legtöbb különbség, és mind a tudatosak javára. Nagyobb öntisztelettel rendelkeznek, rugalmasabbak, leleményesebbek, ami azt jelenti, hogy jobban tudják csoportosítani belső erőforrásaikat, 98
magasabb az önbizalmuk, azaz jobban bíznak benne, hogy képesek elérni a céljaikat. (Énhatékonyság)
Jobban
képes
együtt
rezegni
a
környezetében
tapasztalt
változásokkal.(Szinkronképesség) Ezen felül környezettudatos fenntarthatóságra törekvő szokásaikban szignifikánsan jellemzőbb rájuk a szelektív hulladékgyűjtés, a termékek hátoldaláról való tájékozódás vásárlás előtt, az akciós termékek vásárlása, illetve a piacon történő vásárlás. Ami pedig a fogyasztásikor a tudatosságuk irányát jellemzi a környezettudatosaknak kimutathatóan jobban, mint az érdekteleneknek az a környezetkímélő tulajdonsága a terméknek, amivel kevésbé vagy egyáltalán nem károsítják a környezetet, a másoknak támogatása, és mert így fejezik ki önmagukat Ha a kulcsfaktor tényezőivel vetem össze a klaszteranalízis által kapott eredményeket, akkor azt látjuk, hogy a leleményesség és a szinkronképesség összevág, ehhez még a klaszteranalízis hozzáad jópár más fentebb leírt személyiségtényezőt. Ezen felül az összetevők vizsgálata, a piacon való vásárlás, és a környezetkímélés, már szignifikáns különbségként jelenik meg a klaszteranalízises esetben, szemben a kulcsfaktorossal, ahol még nem voltak azok. Az Érdektelenek és az Egészségtudatosak összehasonlításánál, ahol a nem tudatosakat hasonlítottam össze a részben tudatosakkal, akik befelé tudatosak, az egészségtudatos emberek kimutathatóan kevésbé képesek másokkal együtt dolgozva megoldani a problémáikat, mint az érdektelenek, viszont még mindig szignifikánsabban többször nézik meg a termékek hátulját, és vásárolnak akciós termékeket. A környezet-és egészségtudatosak illetve a részben tudatosak (egészségtudatosak) klaszterei közötti különbségek a magasabb öntisztelet, magasabb szinkronképesség a tudatosak javára. A szelektív szemétgyűjtés, a környezet kímélése, mások támogatása, és önmaguk kifejezése is erősebben jelen van a környezettudatos csoport tagjainak személyiségképességei között. Tehát a kifelé irányuló tudatosság, a befelé irányuló tudatosságtól ezekben az esetekben különbözik.
99
7.4. Nemzetgazdaságra gyakorolt hatás és javaslatok Ameddig a nemzetgazdaság elsődleges célja a fogyasztás serkentése, addig a tudatosság fenyegetést jelent, mert a mennyiség helyett megjelenik a minőség. A fókuszcsoportos beszélgetéskor kiderült, hogy nem bíznak a rendszerben a csoport tagjai. Elkülönülve
érzik
magukat,
és
a
kormány
környezettudatosságra
ösztönző
kommunikációját pedig nem fogalmazza meg a kormány elég tisztán érthetően, és még emellett azt érezteti az emberekkel, hogy a munkájuk hiábavaló, amikor a szemük előtt önti össze a kukás autó a szelektíven összegyűjtött hulladékot. A dolgozatból kiderült, hogy a környezettudatos életmódnak sok kognitív haszna van az érdektelenekkel szemben, amit az ország moráljának érdekében lehetne felhasználni. A rugalmasság, kihívás vállalás, a belső erőforrások öszpontosításának hatékonyabb alkalmazása, a környezettel való hatékonyabb változás, a magasabb öntisztelet mind olyan tulajdonságok, amik a hétköznapi élet más területein is jobbá képesek tenni az ember életét. A legfontosabb javaslatom, hogy a kormány emberek felé való környezettudatos szokásokra nevelő programjainak a kommunikációján javítson, és közeledjen jobban az emberekhez. Például a termékek hátoldalán. Itt érdemesebb el is lehetne kezdeni a kohézió kiépítését. Ezen felül a piacokon való nagyobb „AKCIÓ” feliratú táblákat helyezném el. Nagyon érdekes, hogy az Önkifejezés, már előző munkáimban is megjelent, viszont ott, mint a tudatosság hiánya. A termék, mint pótlék volt jelen. (Torda, 2014) Ugyanakkor most pedig a környezettudatosságukat fejezik ki a vásárlások által, hiszen fentartókként ez a személyiségük része. Az eredményekről arra következtetek, hogy ha az embereket elkezdenénk megtanítani arra, hogy figyeljenek a környezet változásaira, és azzal rezonáljanak együtt, hogy bízzanak abban, hogy képesek elérni a céljaikat, mert megvan hozzá a belső erőforrásuk. Azután a termékek hátulján lévő összetevőkkel is foglalkozzanak, ezek már elegek lehetnének ahhoz, hogy elindulhasson valamiféle változás, mert egyrészt észrevennék maguk körül a környezetet, észrevennék a természet változását. Aztán a vásárlások során lesokkolná őket, hogy, amit vesznek, az mlyen sok esetben károsíthatja a természetet, és 100
ebből a kettőből elindulahtna a környezetkímélőbb termékek vásárlása/fogyasztása, ami tovább erősíti a környezettudatosságra való átszokást. Mindemellett, ha rájövünk, hogy a vásárlásainkkal támogathatunk is másokat, akkor a piacokra járnánk ki többen a multik helyett, ami a gazdaságnak jobb lenne. Ez előbb utóbb magasabb öntisztelethez vezetne, és nőne a magunkba vetett hit, ami az énhatékonyságnak is kedvez, és gyakorlatilag egy öngerlyesztő folyamattá válna. 7.5. További lehetséges kutatások Ez a dolgozat egy jó alapul szolgálhat speicálisabb kutatásoknak, ahol csak a kimutatott személyiségtényezőkkel foglalkoznánk mélyebben. Emellett a most kimutatott szokásokat is érdemes lenne kontroll kutatással visszaellenőrizni, és azokat is mélyebben kielemezni. A tudatosság fajtáival érdemes lenne többet foglalkozni, és azokat egymással összevetve viszgálódni, hogy ott milyen PIK különbsgéek jönnének ki. Érdemes lenne kifejezetten specifikus életmódváltozásokra, kutatásokat készíteni, mint például a fogyás vagy a dohányzásról leszokás, és olyan kérdésekre lenne szükség a változási modell kutatásához, ami még jobban visszaellenőrizhető. A faktoranalízis során nehéz olyan állításokat találni, ahol a kitöltők számára a változáson van a hangsúly. Mert még azok a faktortényezők sem voltak teljes biztonsággal visszaellenőrizhetők, amiket egy másik kérdőív elemzésének eredményei hoztak ki. Ezt is érdemes lehetne tovább finomítani. Emellett hatékonyabb lenne szélesebb 7-9 elemű Likert skálán vizsgálni a változást, mert az átfedéseket könnyebb lenne elhelyezni a változás szakaszain, ami által a kulcs faktorba csoportosíthatók, és a különbségek is valószínűleg jobban kimutathatók lennének, ha a 4 csoport közel azonos előfordulással lenne jelen a mintában. Emellett a klaszteranalízis is homogénebb csoportokra tudná bontnai a mintátAhogyan egy vállalkozásban érvényesül a versenyszellem, úgy érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy a környezettudatos fogyasztás szokása az egyénnek milyen versenyelőnyt jelenthet, akár a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, akár a magánéletében a jelenlegi Énjéhez képest. További lehetséges kutatási terület ugyanezt az összefüggést vállalkozások esetében megvizsgálni, ahol is a fenntarthatóságra való törekvést, mint versenyelőnyt lehetne bemutatni.
101
8.
Köszönetnyilvánítás
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP -16-2/I. KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
SUPPORTED BY THE ÚNKP-16-2/I. NEW NATIONAL EXCELLENCE PROGRAM OF THE MINISTRY OF HUMAN CAPACITIES
102
Irodalomjegyzék ALHABEEB, M. J., 2007. On consumer trust and product loyalty. InternationalJournal of Consumer Studies, 31(6), pp. 609-612. Bagdy, E., Bishop, B., Böjte, C. & Rambala, É., 2011. Hidak egymáshoz. Empátia, kommunikáció, konfliktuskezelés. Budapest: Kulcslyuk. Bela, G., Pataki , G. & Valené Kelemen, Á., 2003. Társadalmi részvétel a környezetpolitikai döntéshozatalban. 20 szerk. Budapest: Aula. Bernheim, B. D., 1994. A theory of conformity. Journal of Political Economy, 102(5), pp. 841-877. Csizmadia, D. D., 2015. Csizmadia Dóra Dalma diplomás pszichológus. [Online] Available at: http://www.csizmadiadora.hu/blog/2015/01/fiatal-felnottkent-a-szuloi-hazban [Hozzáférés dátuma: 06 11 2016]. Davenport, T. H. & Prusak, I., 2001. Tudásmenedzsment. Budapest: Kossuth. Dr. Bagdy, E., 2013. youtube - Prof Dr Bagdy Emőke Pszichofitnesz. [Online] Available at: https://www.youtube.com/watch?v=0mVaTzWqfCM [Hozzáférés dátuma: 07 11 2016]. Dr. Fábián, G., 2014. Alkalmazott kutatás módszertan. Debrecen: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar. Dr. Szabó, É. & Szabó, G., 2011. Szociálpszichológia közoktatási vezetőknek. Magyarország: Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet. Dr. Velencei, J., 2013. Üzleti döntések támogatása. Budapest: Óbudai Egyetem. droszler, 2013. Körmend.hu. [Online] Available at: http://www.kormend.hu/0/hirek/25486/nyugdijkorhatar-tablazat-nok-es-ferfiakeseten [Hozzáférés dátuma: 09 04 2017]. Dudás, K., 2010. A TUDATOS FOGYASZTÁS. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar. Duhigg, C., 2012. A szokás hatalma. Budapest: Casparus Kiadó Kft. Gervais, R., 2016. Youtube - Ricky Gervais Destroys Religion Funny Interview. [Online] Available at: https://www.youtube.com/watch?v=uWF-FcXRkxo [Hozzáférés dátuma: 06 11 2016]. Heisenberg, W., 1983. A rész és az egész. 3. változatlan szerk. Budapest: Gondolat. Henczi , L. & Zöllei, K., 2007. Kompetenciamenedzsment. Budapest: Perfekt. Hong, H., Kubik, J. D. & Stein, J. C., 2004. Social Interaction and Stock-Market Participation. Journal of Finance, 59(1), pp. 137-163. Kahneman, D., 2012. Gyors és lassú gondolkodás. Budapest: HVG kiadó. Kehl, D., 2012. Mintaelemszám tervezés Likert-skálás lekérdezések esetén klasszikus és bayesi keretek között. Pécs: Gazdálkodástani Doktori Iskola. Kiss, M., 2015. Alapmarketing. hely nélk.:Akadémiai Kiadó. Kitzinger, J., 1994. The methodology of Focus Groups: the importance of interaction between research participants. Sociology of Health & Illness, 16(1), pp. 104-121. Kruger, J. & Dunning, D., 1999. Unskilled and Unaware of it: How Difficulties in Recognizing One's Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments. Journal of Personality and Social Pshyhology, 77(6), pp. 1121-1134. KSH, 2016. Wikipédia. [Online] Available at: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_legnagyobb_telep%C3%BCl%C3%A9sei_la k%C3%B3n%C3%A9pess%C3%A9g_szerint#cite_note-1 [Hozzáférés dátuma: 09 04 2017]. Kurzweil, R., 2013. The Singularity Is Near. Budapest: Ad Astra.
103
László, G., 2013. Az emberi élet 7 éves ciklusai 1. rész.. [Online] Available at: http://coaching.reblog.hu/az-emberi-elet-7-eves-ciklusai-1-resz#_ftn1 [Hozzáférés dátuma: 04 11 2016a]. László, G., 2014. Az emberi élet 7 éves ciklusai 2. rész.. [Online] Available at: http://coaching.reblog.hu/az-emberi-elet-7-eves-ciklusairol-2-resz [Hozzáférés dátuma: 04 11 2016]. Majláth, M., 2009. A pszichográfiai tényezők különbségei a környezetbarát és nem környezetbarát fogyasztók között. Ph. D. értekezés.. Budapest: Óbuda Egyetem. McConnaughy, E. A., Prochaska, J. O. & Velicer, W. F., 1983. Stages of Change in Psychotherapy. Psychotherapy: Thory, research and practise, 20(3), pp. 368-375. Merton, R. K., Fiske, M. & Kendall, P. L., 2008. The Focussed Interview. 2. szerk. London : Collier Macmillan Publishers. Németh , R. & Simon, D., 2011. Társadalomstatisztika. TÁMOP 4.2.5 Pályázat könyvei: Digitális Tankönyvtár. Odpartner, 2016. odpartner.hu. [Online] Available at: http://www.odpartner.hu/dokumentumok/masodfokuvaltozas.pdf [Hozzáférés dátuma: 07 11 2016]. Oláh, A., 1996. A megküzdés személyiség tényezői. A Pszichológiai immunrendszer és mérésének módszere.. Budapest: Kézirat. Oláh, A., 2005. augusztus 31.–szeptember 4. 119.. Measurement of psychological immunity: psychometric properties of a new inventory and. Budapest: 8th Europen Conference of Psychological Assessment. Oláh, A., 2005a. Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk mérésének módszerei.. Budapest: Trefort. Papp, G., 2015. Zacc minden, ami már leülepedett bennem.... [Online] Available at: http://zacc.nlcafe.hu/2015/05/14/19-ferfi-akinek-nagyon-jol-all-a-kor-fotok/ [Hozzáférés dátuma: 06 11 2016]. Pease, A., 2000. Testbeszéd - Gondolatolvasás gesztusokból. 15 szerk. Budapest: Park. Price, D. d. S., 1979. Kis tudomány- Nagy tudomány. Budapest: Akadémia. Pro-change behavior, systems, inc., 2016. The Transtheoretical Model. [Online] Available at: http://www.prochange.com/transtheoretical-model-of-behavior-change [Hozzáférés dátuma: 06 11 2016]. Prochaska, J. O., Norcross, J. C. & DiClemente, C. C., 2009. Valódi újrakezdés. Budapest: Ursus Libris. Rosenbaum, M., 1990. Learned Resourcefullness: On Coping Skills, Self-Control and Adaptive Behavior. New York: Springer. Sajtos, L. & Mitev, A., 2007. SPSS Kutatási és Adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea. Sansumné Molnár, J., 2013. Sansumné Molnár Judit honlapja. [Online] Available at: http://www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/szociologia3.pdf [Hozzáférés dátuma: 08 04 2017]. Sulinet, O. h., 2008. Sulinet. [Online] Available at: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/telepulesfoldrajz/ a-telepulesek-csoportositasa-es-hierarchiaja [Hozzáférés dátuma: 09 04 2017]. Szeghegyi, Á., 2011. Tudásmenedzsment I. (elektronikus jegyzet ), Budapest: Óbudai Egyetem. Torda , T., 2016b. A tudatos fogyasztás háttértényezői az életmódváltás tükrében I.. Budapest: Óbudai Egyetem. Torda , T., 2016c. A tudatos fogyasztó, mint jövőbeli potenciális üzleti partner. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, VI. tanulmánykötet. kötet, pp. 391-412. Torda, T., 2014. Miért vált fontossá a tudatos fogyasztói magatartás?, Budapest: Óbudai Egyetem. Torda, T., 2015. Boldogabbá tesz-e a tudatosabb kommunikáció. Budapest: ismeretlen szerző
104
Torda, T., 2016a. What about Cahnge? An old theory in a new light.. FIKUSZ ’16 Symposium for Young Researchers, pp. 151-159. Tóth, L., 2005. Egészségpedagógia, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet: Vízvári László főigazgató. Törőcsik, M., 2003. Fogyasztói magatartás trendek. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó: Budapest. Tracy, B., 2012. Youtube Főnix szeminárium 1.. [Online] Available at: https://www.youtube.com/watch?v=Ht4P2pDzp9c [Hozzáférés dátuma: 06 11 2016]. Veblen, T., 1975. A dologtalan osztály elmélete. 2 szerk. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Vicsek, L., 2006. Fókuszcsoport. Budapest: Osiris kiadó Kft.. Watzlawick, P., Weakland, J. H. & Fisch, R., 1990. Változás, A problémákkeletkezésének és megoldásának elvei. Budapest: Gondolat. Webster, F. E., 1975. Determining the Characteristics of Socially Responsible Consumer. Journal of Consumer Research, 2(3), pp. 188-196. Werner, V., 2008. Coaching a gyakorlatban - Vezetők szakszerű tanácsadása és támogatása. Budapest: Beehive Kft. Zoltayné Paprika, Z., 2005. Döntéselmélet. Budapest: Alinea.
105
MELLÉKLETEK
1. melléklet: kérdőív az első dolgozathoz A kérdőív célja a modell feltérképezése, és a tudatos fogyasztással kapcsolatos szokások megismerése.
Életmódváltozás, és fogyasztás Üdvözlöm: Torda Tamás vagyok, az Óbudai Egyetem vállakozásfejlesztés mesterszakos hallgatója.
A következő kérdőívben az életmódváltoztatással és fogyasztói szokásaival kapcsolatban vagyok kíváncsi a véleményére. ●
● A megszokottnál kicsit hosszabb lehet a kérdőív, kérem szánja rá a megfelelő időt, ami hozzávetőlegesen 15 perc körüli lehet. ● Nincsenek jó vagy rossz válaszok. ● A kérdőív kitöltése önkéntes alapú, és név nélküli. ● Az adatokat összesítve fogom felhasználni. ● A válaszokat tudományos konferenciákon szeretném bemutatni, és további kutatások alapjául is fog szolgálni.
II
Kitöltői adatok: Kérem, jelölje be, milyen település típusban él! o o o o o o o
főváros (Budapest) nagyváros: 100 - 250 ezer főig pl.: Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét középváros: 25 - 100 ezer főig pl.: Szolnok, Sopron, Kaposvár, Gödöllő kisváros: 10 - 25 ezer főig pl.: Keszthely, Paks, Fót óriásfalu/község: 5000 -10000 főig pl.: Ócsa, Dunavarsány kis falu/ kis község: 201 - 5000 főig pl.: Szokolya, Zsámbok, Tóalmás apró falu: néhány főtől – 200 főig pl.:Alsógagy
Mi a legamagasabb iskolai végzettsége? o o o o o o o o
Phd vagy azzal megegyező Ma / MSc vagy azzal megegyező Ba / BSc vagy azzal megegyező Okj vagy azzal megegyező Érettségi Szakiskola Általános iskola Általános iskolánál alacsonyabb
Kérem, írja be a születési évét!
III
Kérdések: Végrehajtott-e már valaha jelentős életmódváltozást az életében? o igen o nem
Tervez-e valamilyen életmódváltozást a közeljövőben? o igen o nem
Mi a tervezett vagy (részben) megvalósított életmódváltozásának az oka?(többet is választhat ) □ □ □ □ □ □ □ □ □ □
Túlsúly Alultápláltság Fizikális betegség ( pl.: rák, cukorbetegség stb. ) Táplálkozás ( pl.: laktóz intolerancia, inzulin rezisztencia, glutén érzékenység stb. ) Dohányzás Kedveszőtlen pszichés állapt (pl. depresszió, szorongás, pánikroham stb.) Mozgáshiány Stresszes életmód Alkohol/ Gyógyszer/Tudatmódosító szerek ( pl .fű vagy heroin stb. ) Külső életkörülmények megváltozása (pl. költözés, munkahelyváltás, új pozíció) Egyéb
Mi a tervezett vagy (részben) megvalósított életmódváltoztatásnak a célja, mit szeretne elérni? (többet is választhat ) □ □ □ □ □
□
Ideális testsúly elérése Sportosabb életmód kialakítása Együttélés a betegséggel / gyógyulás Jobb közérzet, boldogabb élet Tudatosabb életmód Leszokás ( dohány, alkohol, drog, gyógyszer, stb. ) Egyéb
IV
Az életmódomban egy változtatás (pl. szokás vagy viselkedés megváltoztatása) során ...... segítség lenne/volt nekem... (Kérem, egészítse ki a fenti mondatot az alábbi lehetőségekkel, megjelölve, hogy mennyire volt fontos az Ön számára a segítség jellege. A válaszait az elemek behúzásával tudja megadni. Egy helyre több elemet is tehet, illetve kihagyhat helyeket vagy elemeket, ha az Ön számára ezeknek nincs vagy nem volt jelentősége.)
legfontosabb fontos inkább fontos inkább nem fontos nem fontos legkevésbé fontos
Család Barátok Társadalmi megítélés Szakember (Pszichológus, dietetikus stb ) Média (tv, internet stb ) Önmagam Könyv, szakmai folyóiratok Példaképek Külső tanácsadó ( mentor, pártfogó, tanár stb )
V
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait. Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
A változás nem fontos dolog számomra.
O
O
O
O
O
Gondoltam már arra, hogy változtatnom kéne az életemen/szokásaimon.
O
O
O
O
O
Elhatároztam, hogy megváltoztatom az életmódomat.
O
O
O
O
O
Változtatni csak azonnali cselekvéssel lehet.
O
O
O
O
O
Ha elértem a változást, hátradőlhetek.
O
O
O
O
O
Már nem kell odafigyelnem, hogy az új állapotot fenntartsam.
O
O
O
O
O
Mondani bármit lehet a változásról; én cselekszem is.
O
O
O
O
O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Nincsen semmi gond az életemben, nincs min változtatnom.
O
O
O
O
O
Változtatni fogok, amint megértem, miért történik ez velem.
O
O
O
O
O
Készítettem konkrét tervet is a változáshoz..
O
O
O
O
O
Nehézség esetén könnyedén kérek segítséget másoktól.
O
O
O
O
O
A változást fenntartani sok munka..
O
O
O
O
O
Bízom önmagamban, hogy fenn tudom tartani az elért eredményeket.
O
O
O
O
O
Amint megoldódik ez a másik problémám, változtatni fogok.
O
O
O
O
O
VI
Kis lazítás :) Kérem párosítsa össze a (ha zavaró, át is lehet léptetni :))
képeket
a
hozzájuk
tartozó
nevekkel:
Kutya
Macska
Papagáj
VII
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait. Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Szeretnék változtatni valamit az életemen, de a környezetem nem teszi lehetővé
O
O
O
O
O
Amint készen állok rá, megjelenik a változás
O
O
O
O
O
Végiggondoltam, hogy milyen szeretnék lenni, és hogy mi kell hozzá.
O
O
O
O
O
Elmegyek egy szakemberhez, ő majd megváltoztat.
O
O
O
O
O
Van stratégiám a változás elérése utánra is
O
O
O
O
O
Jobban érzem magam a bőrömben, amióta változtattam ezen a szokásomon.
O
O
O
O
O
Ha megtettem, amit kitűztem, megjutalmazom magam..
O
O
O
O
O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Nem akarok változtatni a jelenlegi szokásaimon.
O
O
O
O
O
Már többször is próbáltam változtatni, de nem ment.
O
O
O
O
O
Be fogok iratkozni egy tanfolyamra/programra, ami segít változni, változtatni.
O
O
O
O
O
A változáshoz nem szükséges erőfeszítés.
O
O
O
O
O
Figyelek rá, hogy ne essek vissza a változás előtti állapotba.
O
O
O
O
O
Büszke vagyok, hogy megváltoztattam egy rossz szokásomat.
O
O
O
O
O
Nem esek kísértésbe.
O
O
O
O
O
VIII
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait.
Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Képes vagyok változni, csak még most nincs rá szükségem.
O
O
O
O
O
Változtatnék, csak nem tudom, hogy mit kellene tennem.
O
O
O
O
O
Sokat olvasok a vágyott változásommal kapcsolatos könyveket, újságokat.
O
O
O
O
O
Elvem az, hogy bevált módszereken ne változtass
O
O
O
O
O
Félek, hogy elveszítem, amit elértem.
O
O
O
O
O
Aggódom, hogy visszacsúszom a probléma megváltoztatás előtti állapotba, emiatt szeretnék segítséget kérni másoktól
O
O
O
O
O
Elmondom a barátaimnak, hogy mit fogok csinálni.
O
O
O
O
O
IX
Kis lazítás :) Kérem párosítsa össze a képeket (ha zavaró, át is lehet léptetni :))
a
hozzájuk
tartozó
fogalmakkal:
Pihenés
Barátság
Szerelem
X
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait. Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
A családomban más is hasonlóan él/viselkedik ebben a helyzetben, miért pont én változnék?
O
O
O
O
O
Tudom, hogy min akarok változtatni, de nem tudom, hogy hol kezdjem.
O
O
O
O
O
Konkrétan elképzeltem, hogy milyen leszek a változás után.
O
O
O
O
O
Az előző hetekben minden nap tettem valamit a változásért.
O
O
O
O
O
Amit elértem, az már az enyém, mindenképpen megmarad.
O
O
O
O
O
Azt hittem, hogy a probléma megoldásával végleg megszabadulok tőle, néha mégis kísértésbe esem.
O
O
O
O
O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Változni csak mások tudnak könnyedén.
O
O
O
O
O
Szeretnék változtatni, az életemen/szokásaimon, de félek, hogy nem sikerül.
O
O
O
O
O
Mindenkinek beszélek a tervemről.
O
O
O
O
O
Cselekedni akarok, kerül, amibe kerül.
O
O
O
O
O
Végiggondolom a változásért tett cselekedeteim következményeit.
O
O
O
O
O
Ha visszaesek, nagy lelkiismeret furdalásom lesz.
O
O
O
O
O
Távol tartom magam a régi állapotomra emlékeztető minden tényezőtől.
O
O
O
O
O
XI
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Az előbb kiválasztott életmódváltozások közül válassza ki azt, amelyiket a legnagyobb változásnak élte meg az életében (vagy a legnagyobb változásnak tartaná), és kérem, arra vonatkoztassa a válaszait. Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Nem érzem magam képesnek arra, hogy megváltoztassam a rossz szokásaimat.
O
O
O
O
O
Tudom, miben kéne változtatnom, de nem megy.
O
O
O
O
O
Elköteleződöm a változás mellett, nem tántorít el semmi sem
O
O
O
O
O
Változás = elfoglalom magam valami mással, ahelyett, amit nem szeretnék már csinálni.
O
O
O
O
O
A nagy változáshoz egy-két szokás megváltoztatása elegendő.
O
O
O
O
O
Nem csak egy szokáson, hanem az egész életmódomon változtattam.
O
O
O
O
O
XII
Kis lazítás :) Kérem párosítsa össze a képeket (ha zavaró, át is lehet léptetni :))
a
hozzájuk
tartozó
fogalmakkal:
Szőlő Alma Banán
XIII
A következő állítások az emberek vásárlási szokásaira vonatkoznak. Mennyire jellemzőek Önre ezek a viselkedések illetve vélekedések? Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Szelektíven gyűjtöm a szemetet
O
O
O
O
O
Papírzacskót vagy vászontáskát használok bevásárláskor nylon helyett
O
O
O
O
O
Textil zsebkendőt használok papír zsebkendő helyett.
O
O
O
O
O
Biotermékeket vásárolok
O
O
O
O
O
Spórolok a vízzel
O
O
O
O
O
Magyar terméket vásárolok
O
O
O
O
O
Ha lehet, alternatív módot választok a gyógyszerek helyett
O
O
O
O
O
Ha egy termék rossz, azonnal visszamegyek reklamálni, oda, ahol vettem
O
O
O
O
O
A következő állítások az emberek vásárlási szokásaira vonatkoznak. Mennyire jellemzőek Önre ezek a viselkedések illetve vélekedések? Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Gyakran vásárolok akciós termékeket.
O
O
O
O
O
A zöldséget, gyümölcsöt a piacon veszem meg
O
O
O
O
O
Újrahasznosított anyagokból készített termékeket vásárolok
O
O
O
O
O
Egy műanyag üveget többször is felhasználok
O
O
O
O
O
Elolvasom az összetevőket a termékeken mielőtt megveszem
O
O
O
O
O
A húsárut a helyi hentestől veszem
O
O
O
O
O
hatalmas O
O
O
O
O
Számomra választék.
fontos
a
XIV
Kérem, jelölje meg, hogy az alábbi szokások milyen mértékben, milyen gyakran jellemzőek Önre! Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
Teszek cukrot a kávéba, teába
O
O
O
O
O
Minden nap eszem zöldséget
O
O
O
O
O
Rendszeresen eszem csirkét, pulykát vagy halat
O
O
O
O
O
Naponta 3-4 alkalommal eszem
O
O
O
O
O
Kerülöm a gyors éttermeket (McDonald's, KFC stb.)
O
O
O
O
O
Kevesebb alkoholt fogyasztok
O
O
O
O
O
Kerülöm az adalékanyagokkal O dúsított élelmiszereket, italokat
O
O
O
O
Kérem, jelölje meg, hogy az alábbi szokások milyen mértékben, milyen gyakran jellemzőek Önre!
Egyáltalán nem jellemző
Néha jellemző
Nem tudom eldönteni
Gyakran jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
kerülöm a lisztet, tésztát tartalmazó O ételeket
O
O
O
O
heti 3-szor mozgok, sportolok valamit (séta, futás, kerékpár)
O
O
O
O
O
kevesebb zsíros ételt eszem
O
O
O
O
O
dohányzom
O
O
O
O
O
kevesebb finomított cukrot fogyasztok
O
O
O
O
O
minden nap eszem gyümölcsöt
XV
Kérem, rangsorolja a következő állításokat!
? Tudatos fogyasztó az, aki öntudatosan vásárol (az alapján vásárol, ami neki fontos: pl ár, egészség, márka, cél) ? Tudatos fogyasztó az, aki környezettudatosan vásárol (bioboltban vásárol vagy kis környezetbarát alapanyagokat használ ) ? Tudatos fogyasztó az, aki etikus magatartással vásárol ( pl szól, ha többet adnak neki vissza a boltban ) ? Tudatos fogyasztó az, aki társadalmilag felelősen vásárol ( pl. : magyarként magyar terméket vásárol ) ? Tudatos fogyasztó, aki a fenntarthatóságra törekszik fogyasztáskor ( pl.: nem vákum csomagolt felvágottat vesz, hanem papírba csomagoltat ) ? Tudatos fogyasztó az, aki utánanéz, hogy honnan ered az, amit vásárol.
Köszönjük, hogy kitöltötte kérdőívünket! Kérem kattintson az Adatok elküldése gombra, a kitöltés véglegesítéséhez.
XVI
2. melléklet: kérdőív a második dolgozathoz A kérdőív ezen formája eltér a felhasznált formájától, de csak formailag. Tartalmilag azonos. A kérdőív a fenntarthatóság, környezettudatosság, tudatos fogyasztás kérdéseiből áll, foglalkozik a változáss, az adaptált modell és tudatos fogyasztás ötvözésével és egy PIK teszttel zárul
Fenntarthatóság, tudatosság, változás, hétköznapok Tisztelt Kitöltő!
Torda Tamás vagyok az Óbudai Egyetem Vállalkozásfejlesztés végzős mesterszakos hallgatója. A diplomamunkámhoz kérem most az Ön segítségét. A kérdőív 4 fejezetből áll. Kíváncsi vagyok a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményére, a tudatos fogyasztással kapcsolatos gondolataira, szokásaira, a változással kapcsolatos tapasztalataira, és a hétköznapokhoz való viszonyulására. A kérdőív kitöltése önkéntes és név nélküli. Az adatokat összesítve fogjuk kezelni, és harmadik félnek nem adjuk ki. A kitöltés viszonylag nagyobb lélegzetvételű. 10-15 percet vesz igénybe a kitöltése. Kérem, hogy ha megoldható nyugodt környezetben töltse ki és nem kell sokat gondolkodni a válaszokon. Kérem, őszintén válaszoljon, mert az fogja segíteni a munkámat, illetve ez nem vizsga, nem teszt, nem lehet megbukni, minden válasz jó válasz.
Konzulens: Dr. Tordai Zita
Elérhetőség:
[email protected]
o Elfogadom a feltételeket
XVII
Demográfiai adatok
Neme? o o
Férfi Nő
Kérem jelölje be életkorát: o o o o o o o o o o
-14 15-21 22-28 29-36 37-44 45-52 53-60 61-68 69-76 77+
Legmagasabb iskolai végzettsége? o o o o o o
8 általános / szakmunkás Érettségi Okj Alapdiploma (Ba, BSc, stb...) Mesterdiploma (Ma, MSc, stb...) Doktori vagy magasabb (PhD, habil stb...)
Lakóhelye? o o o o o o
Főváros (Budapest) Nagyváros (Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét) Középváros ( Szolnok, Sopron, Kaposvár, Gödöllő) Kisváros (Keszthely, Paks, Fót) Falu / Község (Ócsa, Zsámbok, Alsógagy) Külföld
XVIII
1. fejezet: Fenntarthatóság Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes.
Mit jelent Ön számára a fenntartható fejlődés? Írja le röviden. (opcionális) …………………………………………………………………………………………… …….………………………………………………………………………………………
Kérem fogalmazza meg röviden, hogy mit jelent Ön számára környezettudatosnak lenni: (opcionális) …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………
Kérem jelölje be a különböző állítások mennyire jellemzők Önre:
Többször is felhasználok egy vizes palackot Spórolok az árammal A gyógyszereket a szemetesbe dobom Szelektíven gyűjtöm a szemetet. Nem folyatom feleslegesen a csapot Tudatosan táplálkozom Energiatakarékos izzókat használok Külön gyűjtöm az elemeket Mindig megnézem az összetevőket a termék hátoldalán Bevásárlólistával járok vásárolni Akciós termékeket vásárolok Természetes eredetű ételeket vásárolok Piacon vásárolok Használt termékeket vásárolok (pl.: mosógép vagy telefon stb.)
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O O O O O O O O
O O O O O O O O
O O O O O O O O
O O O O O O O O
O
O
O
O
O O O O
O O O O
O O O O
O O O O
O
O
O
O
XIX
2. fejezet: Tudatos fogyasztás Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes.
Kérem írja le röviden, hogy mit jelent Ön számára a tudatos fogyasztás: (opcionális) …………………………………………………………………………………………… …….………………………………………………………………………………………
Azért vásárolok meg egy terméket mert.... Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
...egészséges
O
O
O
O
...ezzel kevésbé károsítom a környezetet
O
O
O
O
...ezáltal élek a fogyasztói jogaimmal
O
O
O
O
...kedvező az ára
O
O
O
O
...ezzel támogathatok másokat (személyek, ügyek, szervezetek)
O
O
O
O
...értékes számomra
O
O
O
O
...ezzel nem károsítom a környezetet
O
O
O
O
...szeretem az márkáját
O
O
O
O
...jó a minősége
O
O
O
O
...szükségem van rá (funkciója miatt)
O
O
O
O
...így fejezem ki világfelfogásomat
O
O
O
O
XX
2.fejezet: Tudatos fogyasztás II. Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások? Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
Gondoltam már rá, hogy spórolhatnék azzal, ha vinnék otthonról palackban vizet
O
O
O
O
Mióta az eszemet tudom, a lejárt gyógyszereket elviszem a gyógyszertárba.
O
O
O
O
Tavaly többször is elvittem az elemeket a kirakott gyűjtőhelyre.
O
O
O
O
Az utóbbi héten többször is vittem magammal vizet ugyanabban a palackban.
O
O
O
O
Egyre kevesebbszer "bűnözök" egészségtelen ételekkel.
O
O
O
O
Emlékeztetnem kell rá magam, hogy a gyógyszert a gyógyszertári hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni.
O
O
O
O
Amikor kiviszem a szemetet a kukába, gyakran figyelmeztetem magam, hogy külön kell szednem.
O
O
O
O
Természetes, hogy külön gyűjtöm az elemeket.
O
O
O
O
A szelektív gyűjtését a szemétnek szép ideának tartom, de ennyi.
O
O
O
O
Rendszeresen viszek magammal palackban vizet, hogy ne útközben kelljen vásárolnom.
O
O
O
O
Az életem fontos része, hogy amit eszem, az egészséges legyen.
O
O
O
O
Tudom, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennem, mégsem teszem.
O
O
O
O
Ha több elemgyűjtő lenne a közelemben, biztosan külön gyűjteném az elemeket.
O
O
O
O
Már évek óta szelektíven gyűjtöm a szemetet.
O
O
O
O
Mindig utólag jövök rá, hogy nem kellett volna csak úgy kidobnom a lejárt gyógyszereket.
O
O
O
O
XXI
3.fejezet: Változás Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes. Ment már keresztül nagyobb életmódváltozáson eddigi életében? ( nagyobb fogyás, dohányzásról való leszokás, sportosabb életmódra való váltás, edzéstervre átállás, hús elhagyása, stb ) o o
o
nem igen igen többször is
Milyen nagyobb változás(ok)on ment keresztül? (Többet is megjelölhet) Leszokni valamiről ( pl.: cigaretta, gyógyszer, alkohol, stb.) Egészségesebb táplálkozás ( pl.: fogyás, hús elhagyása, étrend változtatás, stb. ) Egészségügyi változás ( pl.: sérülés, műtét, betegség, stb. ) Lelki eredetű változás ( pl.: depresszió, szorongás, pánik, fóbia, stb. ) Önismereti ( pl.: vallás választása / váltása, gondolkodásmód megváltoztatása, stb. ) □ Sport jellegű ( pl.: életmódszerű sportra való szokás, stb. ) □ Egyéb □ □ □ □ □
Számomra nagyon fontos volt a változás során....
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
...a család támogatása/elfogadása
O
O
O
O
...a példaképeim/mentoriam támogatása/ elfogadása
O
O
O
O
...a barátaim támogatása/elfogadása
O
O
O
O
...a társadalom támogatása/elfogadása
O
O
O
O
...a munkahelyi környezetem (ott lévő emberek) támogatása/elfogadása
O
O
O
O
...a párom támogatása/elfogadása
O
O
O
O XXII
4. fejezet: a hétköznapokhoz való viszony Ne feledje, válaszoljon őszintén, és ne aggódjon, minden válasz helyes. Kiválóan halad :) (A 4. fejezet Oláh Attila Pszichológiai Immunrendszer tesztje: (Oláh, 1996) Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Akik ismernek, optimistának tartanak. Tapasztalataim szerint a siker a jó tervezés eredménye. Akár a múltamat vizsgálom, akár a jövőmről elmélkedem, úgy érzem, én értelemmel teli életet élek. Nagyon örülök magamnak és annak, amit az életben elértem. Úgy érzem, hogy egyre kevésbé vagyok hatékony. Nem kedvelem különösebben az új és váratlan helyzeteket. Nagyon jól "olvasok" mások gondolataiban és indítékaiban Találékonyabb vagyok másoknál. Gyakran tudom mit kellene tennem, de egyáltalán nincs meg bennem a képesség, hogy meg is tegyem. Általában tudok találni olyasvalakit, aki segít megoldani a problémáimat, ha szükségem van rá.
Úgy gondolom, hogy vezetőerő vagyok abban, hogy másokkal együttműködve alakítsam, befolyásoljam mindazt, ami velünk történik. Gyakran megesik, hogy fizikailag jelen vagyok, de gondolataim máshol járnak. Még ha egy munka nehéz is, vagy problémába ütközöm, akkor is tovább dolgozom, míg be nem fejezem.
Olyan ember vagyok, aki azonnal kimondja, ami az eszébe jut. Gyakran vagyok ideges. Elveszítem a nyugalmamat, ha valaki félbeszakít, mikor valami fontos dologra koncentrálok. Meg vagyok győződve arról, hogy a körülöttem zajló dolgok többsége időben jóra fordul.
Biztos vagyok benne, hogy minden ami velem történik, jobban függ tőlem, mint a sorstól, vagy a szerencsétlen körülményektől. Olyan érzésem van, hogy sok dolog, ami velem történik, az zavaros és nem is tudom, miért mennek úgy a dolgok ahogy mennek Erős az önbecsülésem és vannak olyan értékeim, amikért érdemes harcolnom.
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O XXIII
4. fejezet: Hétköznapokhoz való viszony II. Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Azt gondolom, hogy az életem különböző területein egyre sikeresebbé válok. Nyitott vagyok az élet változásaira, úgy hiszem, ezek új és érdekes lehetőségeket adnak nekem. Úgy tekintem magam, mint aki nagyon jól ítél meg másokat. Még ha nyomás alatt állok is, nagyon jól tudok alternatív megoldásokat találni egy problémára. Az az érzés hogy, amit el akartam érni, a legtöbb esetben sikerült is, adja az egyik legnagyobb erőt számomra az élet nehézségeivel való küzdelemben. Mikor egy olyan helyzetben voltam, hogy volt valami problémám, megtaláltam a megfelelő embert, aki segített Gyakran vannak olyan ötleteim, amelyekhez mások eredményesen tudnak kapcsolódni, és továbbgondolkodásra készteti őket. Gyakran veszem észre magamon, hogy saját világomban vagyok, távol attól, ami körülöttem történik. Ha valamit elkezdek, azt be is fejezem Anélkül, hogy az indulat elragadna, tudok hallgatni az érzéseimre. Könnyen felidegesít, ha hibázom
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O O O
O O O
O O O
O O O
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O O
O O
O O
O O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O O O
O O O
O O O
O O O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Könnyen válok türelmetlenné. Még ha nehéz helyzetbe kerültök is, teljesen meg vagyok győződve róla, hogy végül minden jóra fordul.
Sohasem bízom abban, hogy a sors, vagy a szerencse megoldja a problémámat. Ha az életemet nézem, úgy látom, hogy az értelmes és következetesen alakul. Függetlenül attól, hogy mások mit gondolnak rólam, én nagyon tisztelem magam azért, amit eddig elértem. A múlt évben személyiségem egyáltalán nem úgy változott, ahogy szerettem volna. A váratlan dolgokat az életemben úgy tekintem mint izgalmas kihívást és fenntartom a fejlődés lehetőségét. Gyakran jók a megsejtéseim arról, hogy hogyan gondolkoznak és éreznek az emberek. Mások szerint is jó problémamegoldó vagyok. Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat.
4. fejezet: Hétköznapokhoz való viszony III.
XXIV
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Ha segítségre van szükségem, nem esik nehezemre, hogy másoktól kérjek támogatást, még ha nem is ismerem őket, akkor is. Ügyesen rá tudom venni az embereket arra, hogy új és eredeti ötletekkel álljanak elő. Az utóbbi időben úgy érzem, nem tudok lépést tartani azzal, ami körülöttem zajlik. Ha a dolgok nem a terv szerint mennek, hamar feladom. Gyakran teszek meg dolgokat, amiket aztán megbánok Még apró problémák is szoktak aggasztani. Ritkán vagyok ingerült. Jó érzésekkel gondolok a jövőre. A sikereimet kemény munkámnak köszönhetem, nem a szerencsés körülményeknek. Ritkán tapasztalom azt, hogy bármi is értelmet adna mindennapjainak.
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O O O
O O O
O O O
O O O
O
O
O
O
O
O
O
O
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Úgy látom magam, mint akinek komoly belső erőforrásai vannak ahhoz, hogy sikeres legyen.
Sok helyzet volt már, mikor kétségbe voltam, hogy mint ember fejlődni tudok. Általában keresem az új kihívásokat. Gyakran tudom, mit fognak mondani az emberek, még mielőtt megszólalnának. Jó vagyok az olyan munkában, ahol új és eredeti ötletek kellenek. Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb dologban, amit csinálok, sikeres vagyok.
Ismerőseim között sok olyan van, akire biztosan támaszkodhatok. Csoporthelyzetben gyakran mondják az emberek, hogy serkentik őket a gondolataim. Gyakran vannak olyan érzéseim, hogy a világ csak úgy elmegy mellettem. Ha a dolgok nem a terv szerint mennek, könnyen elmegy a kedvem attól hogy folytassam őket.
4. fejezet: Hétköznapokhoz való viszony IV. Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
XXV
Jellemző rám az, hogy először beszélek, azután gondolkodom. Érzékeny vagyok a kritikára. Ha eldöntöttem valamit és az nem úgy megy, ahogy szeretném, dühös leszek. Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátóan tekint az életre. A fontos dolgok többségét, amelyek velem történnek, előre látni és ellenőrizni tudom. Úgy érzem, az életemből hiányoznak a világosan megfogalmazott célok. Büszke vagyok magamra, mikor arra gondolok, milyen ember is lehet belőlem. Más emberek úgy tűnik, változnak, magamról úgy érzem, körbe-körbe járok. Még a váratlan helyzeteket is úgy veszem, hogy azok izgalmas kihívások számomra. Gyakran fel tudom fedezni, milyen szerepet játszanak az emberek egy csoportban, még akkor is, ha az előttünk rejtve marad.
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
Alig vagy nem jellemző
Valamennyire jellemző
Majdnem jellemző
Teljes mértékben jellemző
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
O
Mennyire jellemzők Önre az alábbi állítások?
Szokatlan nagy tehetségem van hozzá, hogy többféle megoldást találjak ha szükséges, ha problémákkal találkozom. Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok benne, hogy meg tudom tenni, amit kell. Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak fel tanácsért valamilyen személyes problémám érdekében Csoportban dolgozva gyakran fontosak a gondolataim. Gyakran zavarnak a múlttal és a jövővel kapcsolatos gondolatok.
Gyakran kezdek új terv megvalósításához még mielőtt a korábbit befejeztem volna Bárcsak ne volnék ilyen hirtelen természetű Könnyen lehangol, ha kellemetlen dolgokkal találkozom. Én nem vagyok az az ember, aki könnyen elveszíteni a nyugalmát.
Köszönöm, hogy kitöltötte kérdőívemet! Kérem kattintson az Adatok elküldése gombra, a kitöltés véglegesítéséhez.
XXVI
Ha tetszett a kérdőív, kérem ossza meg ismerőseivel, hogy ők is kitölthessék. Ehhez a bal felső sarokban lévő ikonokat tudja igénybe venni, vagy megoszthatja a posztot, ahonnan kattintott.
XXVII
3. melléklet: facebook reklám
XXVIII
4. melléklet: Fókuszcsoportos beszélgetés forgatókönyve
Forgatokonyv Bevezetés Cél: Kontextusba helyezni az embereket. Erőviszonyokat felmérni! Pár mondatban beszélek magamról, bemutatom a témavezetőt, beszélek a projektről.
Bemutatkozás, témavezető bemutatása
Mindenki azért van itt, mert ki lett választva
ÚNKP-s projekt
A változást mérjük fel
Hangfelvétel készül
Tapasztalatokra vagyunk kíváncsiak
Feladat: a.
Mutatkozzon be mindenki pár percben.
XXIX
Tárgyalás Cél: A változás külső és belső erőforrásainak feltárása, mind támogatók, mind a hátráltatók.
Röviden beszélni a modellről, kiosztani a lapokat. A változás modell
a) Átélték ezt a szakaszt? Emlékeznek,
1) Fontolgatás (d nem)
2) Felkészülés
hogyan kezdődött? b) Volt egyértelmű pont, ahol megtörténik a váltás?
3) Cselekvés
4) Cselekvő fenntartás
c) Milyen külső segítő tényezők kellettek, a továbblépéshez? d) Milyen külső hátráltató tényezők voltak
5) Cselekvés alapú felkészülés
6) Fenntartás
jelen? e) Milyen belső segítő tényezők kellettek? f) Milyen belső hátráltató tényezők voltak jelen? g) Voltak visszaesések?
XXX
Levezetés
Cél: Tudatos életmód, tudatos fogyasztás tényezőinek felmérése! Feladat: Megpróbálni közösen definiálni a tudatosságot, milyen a tudatos életmód.(Nem muszáj egyetértésre jutni)
A definíció alapján ki mennyire tudatos?
1)
a. Hol tartja be? b. Hol konzekvens, hol csapong? c. Milyen fokozatok vannak d. Hol jelenik meg a tudatosság, a hétköznapi életében? e. Fogyasztásban, hogyan mutatkozik meg?
2)
Emlékeznek-e rá, hogy mikor kezdett el odafigyelni a tudatos
szokásaira, és, hogy mi váltotta ki, mi ébresztette rá, hogy ezt kell tennie?
a.
Mennyire volt nehéz ezt betartani?
b.
Hogyan lehetne ezeken a nehézségeken segíteni?
c.
Mit tanácsolnak egymásnak?
d. 3)
Összegzés, hogy kiben mi maradt meg.
XXXI
TARTALMI KIVONAT A jelen gazdasági modell alapja a minél nagyobb mértékű fogyasztás és a piac élénkítése. A globalizációnak köszönhetően piacok egyre homogénebbé váltak, emiatt a marketing egyre nagyobb hangsúlyt kap, teret nyitva a manipuláció különböző formáinak. Az egyén felelőssége meghozni azt a közgazdasági döntést, amely a saját érdekeit szem előtt tartva a fenntarthatóságot is támogatja. Különösen fontos ez olyan élethelyzetben, amikor nagy változás történik az egyén életében, amikor kiszolgáltatottabb. Kutatásunk fókuszában az emberek tudatos fogyasztáshoz való hozzáállásának feltárása áll, különös tekintettel arra, hogy hol tartunk ma Magyarországon a tudatos fogyasztásra való törekvés folyamatában. A dolgozat célja a transzteoretikus modell adaptálása, kiegészítve más modellekkel, és abból a feltételezésből indul ki, hogy azok a fogyasztók, akik tudatosságra törekednek az életükben, kiváltképp kifelé irányuló tudaotsságra (pl.: környezettudatosság) jobb pszichológiai eszköztárral, pozitívabb lelki beállítódottsággal rendelkeznek. A 202 fős mintában a szélsőségek között szignifikáns különbséget találtunk, és ezen felül is az ambivalens válaszadók jobb eredményeket mutattak, mint az egészségtudatosak. SUMMARY The underlying economic model is based on the higher consumption and the market's intensification. Due to globalization, markets have become more homogenous, and marketing is gaining more and more emphasis on the various forms of manipulation. It is the responsibility of an individual to make the economic decision that sustains sustainability in the interests of his / her own interests. It is especially important in a lifestyle where there is a big change in the individual's life when it is more vulnerable. In the focus of our research, we are focusing on people's awareness of conscious consumption, especially where we are today in Hungary in the process of conscious consumption. The aim of the dissertation is to adapt the transteoretical model, complemented by other models, and it starts from the assumption that consumers are seeking consciousness in their life, especially in outward consciousness.(fe: environmental awareness.) We have found a significant difference between the extremes in the sample of 202 and the ambivalent respondents showed better results than the health conscious.
XXXII
