KNYT
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA Külkereskedelmi Kar Keleti Nyelvek Szakcsoport
Keleti nyelvek, orosz és magyar mint idegen nyelv tanszéki osztály, keleti szakcsoport I. A SZAKCSOPORT LEGFONTOSABB ADATAI: 1. Cím: Budapest, 1165. Diósy u. 22-24. Titkárság, arab és koreai szekció: D épület II. em. 42, japán szekció: II. em. 47, kínai szekció: II. em. 48. Telefon: 467-79-61(titkárság, arab és koreai szekció), 62 (koreai szekció), 63, 64, 65 (japán szekció), 66 (kínai szekció). Fax: 407-15-72 Email:
[email protected] Tanszéki előadó: Sziráki Józsefné E-mail:
[email protected] 2. A szakcsoport felépítése és oktatói állománya: Szakcsoportvezető: Dr. Székács Anna Ph.D. főiskolai tanár, E-mail:
[email protected] Japán nyelvi szekció: Dr. Székács Anna főiskolai tanár, szekció vezető Dr. Sato Noriko főiskolai docens, E-mail:
[email protected] Kínai nyelvi szekció: Dr. Gbúr Ádám adjunktus, szekció vezető E-mail:
[email protected] Ms Liu Lixia nyelvi lektor Koreai nyelvi szekció: Osváth Gábor főiskolai docens, szekció vezető E-mail:
[email protected] Arab nyelvi szekció: Németh Pál mb. előadó. szekció vezető, E-mail:
[email protected],
[email protected]
II. A SZAKCSOPORT ÁLTAL OKTATOTT ARAB, JAPÁN, KÍNAI, KOREAI NYELV RÖVID LEÍRÁSA: 1. Arab nyelv (al arabíja): A sémi nyelvcsaládhoz tartozik, mint például a héber is. Több mint 150 millió ember anyanyelve, az ENSZ egyik hivatalos nyelve. Az arab nyelvben a szavak jelentését egy többnyire három mássalhangzóból álló szógyök hordozza, a mondatbeli szerep változását pedig ragokkal és a gyök-mássalhangzók után következő magánhangzók megváltoztatásával fejezi ki a nyelv. Például a k-t-b gyökből képezhető a kitab ’könyv’, kutab ’könyvek’, kátib ’író’ szóalak, a ma ’hely’ jelentésű előtag hozzáadásával pedig a maktaba ’könyvtár’, makteb ’iroda’. (Hasonló jelenség az indoeurópai nyelvekben is megfigyelhető, ilyen például az angolban és németben az igető változása: ang. begin, began, begun.) Az arab írás jobbról balra halad, fő jellegzetessége, hogy mássalhangzó-írás, azaz a rövid magánhangzókat egyáltalán nem jelöli, míg a hosszúak jelölésére 3 mássalhangzó-betűt használ. A 28 mássalhangzó jelölésére csak 15 grafikai jel áll rendelkezésre, ezért a VIII. századtól kezdve az egyes betűk megkülönböztetésére a betűjel alá és fölé helyezett pontok szolgálnak. Az arab országokba szóló ösztöndíj-lehetőségek bővítése folyamatban van. 2. Japán nyelv (Nippon-go vagy Nihon-go): 120 millió ember anyanyelve, az USA felsőoktatási intézményeiben a spanyol után a második legnépszerűbb nyelv! A japán kiejtés igen könnyű: mindössze öt magánhangzót különböztetnek meg (a, i, u, e, o), s majd minden szótag nyílt szótag, azaz magánhangzóra végződik. A szókincs 50-60 százaléka kínai eredetű, s meglepően magas az európai, főleg angol kölcsönszók 10%-os aránya is! A japán írás a kínai fogalomjelölő ún. kandzsi-írás és a japán kana-írás ötvözete (az utóbbi szótagjelölő írás). Ez azt jelenti, hogy a kínai eredetű szavakat a kandzsi írással a többit a kana írással jegyzik le. A japán az altaji nyelvcsalád tagja: nem különbözteti meg a nyelvtani nemeket, nem ismeri a prepozíciókat. Erősen ragozó nyelv, bár a személyragozást nem ismeri. Alak- és mondattanának számos lényeges pontjában a magyarra hasonlít. Minden évben vannak japán ösztöndíjak! 3. Kínai nyelv (han-jü): az emberiség egynegyede (körülbelül 1 milliárd 300 millió ember) beszéli, az ENSZ egyik hivatalos nyelve; az ún. kínai-tibeti nyelvcsaládhoz tartozik. A kínaiban alaptendencia, hogy egy szónak (fogalomnak) egy szótagnyi hangérték felel meg, azaz minden szótagnak van jelentése (monoszillabikus nyelv). Minden szótag leírható egy írásjeggyel (fogalomjelölő írás). Az egyes jelentéses szótagok több szótagú összetett szavakat is alkothatnak (például: tűz+hegy = ’vulkán’, ember+száj = ’lakosság’, nap+eredet = ’Japán’). Mivel csakis a szavak sorrendjének változása dönti el azok mondatrészi szerepét, ezért
nincsen szükség ragozásra, nincs személyragozás sem. Az egyes szótagok hangmagassága is jelentést megkülönböztető szerepet játszik. A kínai kiejtés és írás elsajátítása az átlagosnál nehezebb, viszont rendkívül érdekes, mert ez az emberiség egyik legősibb nyelve és írásrendszere. A nyelvtani szabályok megértése nem bonyolult feladat. A kínai szak beindulása óta (1988) szinte minden hallgató eltölthetett egy évet Kínában nyelvtanulás céljából, és reményeink szerint ez ezután is így lesz! 4. Koreai nyelv (hangug-o): 75 millió ember anyanyelve, a világ háromezernél is több nyelve között a 16. helyet foglalja el. A koreai szintén az altaji nyelvcsalád tagja, ezért szerkezete emlékeztet a japánéra, és a magyarhoz is sok, tipológiai szempontból rokon vonás fűzi (a szórend hasonlít, a van ige birtoklást is kifejezhet, a prepozíciók helyett ragok és névutók vannak, erősen ragoz – bár a személyragozás hiányzik.) Az 1443-ban királyi rendeletre megszerkesztett koreai fonetikus (hangjelölő) hangül írás egyszerűségéről híres világszerte, a 40 fonémát jelölő 24 betű és ezek kombinációi néhány nap alatt megtanulhatók. A betűket nemcsak egymás mellé, hanem egymás alá is írhatják bizonyos szabályok szerint: ㄱ+ㅣ+ㅁ (k+i+m)= 김 (Kim, ㄴ+ㅜ+ㄴ+ㅅ+ㅏ+ㄹ+ㅏ+ㅁ (n+u+n+s+a+r+a+m) = 눈사람 (hóember.) A koreai szókincs 50-60 %-a kínai eredetű (a tudományos terminológiában ez az arány elérheti a 80-90 százalékot is!). 1989 óta 14 diák utazhatott el Dél-Koreába nyelvgyakorlás céljából (1-12 hónap). Magyarországon 25 dél-koreai cégképviselet működik, 8 gyár (elektronikai és élelmiszeripari üzem, csapágy üzem) van a tulajdonukban, két koreai bank működik, szakember igényük magas!
III. A SZAKCSOPORT TÖRTÉNETE A keleti - ezen belül is a távol-keleti - stúdiumok iránti érdeklődés évről-évre fokozódik. A megnövekedett igények nemcsak a mennyiségi mutatókban, hanem az érintett területek diverzifikációjában is jelentkeznek. A Külkereskedelmi Karon a keleti nyelvek oktatásának több mint két évtizedes hagyománya van; fokozatosan bővült az oktatott nyelvek választéka: 1975 óta arab, 1984 óta japán, 1988 óta kínai, 1989 óta koreai nyelvet oktatunk. A keleti nyelvek és kapcsolódó kulturális és regionális ismeretek oktatását is hagyományosan a Keleti Nyelvek szakcsoport gondozza (lásd később).
A szakcsoport a fennállása óta a következő hazai és nemzetközi tudományos konferenciákat rendezte (az előadásokat tanulmánykötet rögzíti): 1997. Európai Japanológiai Társaság (EAJS) Konferenciája. Résztvevők száma: 500 fő Fővédnök: Göncz Árpád köztársasági elnök Díszvendég: Oe Kenzaburo Nobel-díjas író Szervezőbizottság elnöke: Dr. Hidasi Judit 2002. Európai Japánnyelv-oktatók Konferenciája. Résztvevők száma: 150 fő Szervezőbizottság elnöke: Dr. Székács Anna 2004. A keleti nyelvek oktatásának gazdasági és kulturális vonatkozásai és európai uniós csatlakozásunk. Országos konferencia (A Tempus Közalapítvány Világ-Nyelv Program által támogatva). Résztvevők száma: 90 fő Meghívott külföldi vendég: Prof. Dr. Eschbach-Szabó Viktória japanológus (Tübingeni Egyetem, Németország) Szervezőbizottság elnöke: Osváth Gábor 2005. Vitafórum a magyar–japán üzleti kommunikációról. Japán és az EU közötti Cserekapcsolatok Éve keretében. 2009. Synergy of Cultural Dialogues. A BGF KKK és a JSMR (Japan Society for Multicultural Relations) közös konferenciája 2010. MANYE rendkívüli ülés: Japán nyelv és nyelvoktatás
IV. A SZAKCSOPORT TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A szakcsoport fő feladata, az oktatás mellett további tevékenységet is folytat 1. Oktatás 2. Továbbképzés hazai és külföldi szakemberek bevonásával 3. Kutatás 4. Tanácsadás, felkészítés 5. Üzleti nyelvvizsga lebonyolítása japán és kínai nyelvből (államilag akkreditált nyelvvizsgahely), (elegendő jelentkező esetén japán nyelvből évente indítunk nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot térítési díj ellenében) 6. Információs szolgáltatás
1. Oktatás 1. A keleti nyelvek tanulására 2006-tól a következő lehetőségek vannak: amennyiben valamely nyugati nyelvből már rendelkezik, vagy főiskolai tanulmányai befejezéséig rendelkezni fog a diplomához szükséges nyelvvizsgával (szakmai középfokú vagy felsőfokú C), akkor a tantervben biztosított teljes nyelvóra- és kreditkeretüket (6 félév, heti 6 óra)
felhasználhatja a japán, kínai, arab vagy koreai nyelv tanulására térítésmentesen. ha nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgája valamely nyugati nyelvből, akkor is felveheti valamely keleti nyelvet, amennyiben az első 3 félévben tandíjat fizet. Az utolsó 3 félév térítésmentes! félévenként. A kurzus csak megfelelő számú jelentkező (8 fő) esetén indul. Ha a szakján előírt nyelveken felül kívánja tanulni valamely keleti nyelvet, akkor mind a 6 félévért fizetnie kell önálló tantárgyi blokk keretében. A csoport csak megfelelő számú jelentkező esetén indul. 2. Részvétel a Kultúraközi kommunikáció és Kultúraközi menedzsment elnevezésű tantárgyak oktatásában a.) nappali tagozaton a Távol-keleti Interkulturális Menedzsment önálló tantárgyi blokk oktatásának megszervezése és lebonyolítása; a szakirány az 5-6. félévre terjed ki A szakirány 10 fő minimális létszámmal indulhat. A Távol-keleti Interkulturális Menedzsment önálló tantárgyi blokk részletes programja: A távol-keleti régió vezető gazdaságainak és meghatározó kultúráinak (Kína, Japán, Korea) átfogó megismertetése. Cél, hogy e régió intézményeivel való kapcsolattartásban és kommunikációban tevékenykedő végzettjeink minél sikeresebben birkózzanak meg a kulturális és civilizációs különbségeknek tulajdonítható szemléleti és gyakorlati sajátosságokkal. A távol-keleti interkulturális érzékenység, tudatosság és fogékonyság fejlesztése széleskörű és sokoldalú ismeretátadás révén. A szakirányra azok is jelentkezhetnek, akik korábban nem tanultak keleti nyelveket!!!!
TK-1. TK-2.
TK-3. TK-4. TK-5. TK-6. TK-7.
A Távol-keleti Interkulturális Menedzsment szakirányon oktatott tantárgyak A TK régió története és civilizációja* A TK régió politikai, gazdasági és kulturális szervezetei – információs adatbázisok * Etikett-protokoll a Távol-Keleten Kereskedelmi ügyletek a TávolKeleten Társadalmi és kulturális kapcsolatok a TK-régióval* Interkulturális menedzsment a TK-n* Bevezetés a keleti nyelvekbe Összesen: Megjegyzés:* államvizsga-tárgyak
V.
VI.
1+0 K 1+0 K
2+0 K
Elm. Gyak .
Össz.
45 15
45 15
1+0 K 1+1Gy 1+1 Gy
15 30
15 60
1+0 K
15
0+2 Gy 8
30
15
1+1K 0+2 Gy
15 30
15 30
30 60
8
165
75
240
TANTÁRGYLEÍRÁSOK 1. A TÁVOL-KELETI RÉGIÓ TÖRÉTNETE ÉS CIVILIZÁCIÓJA A Távol-Kelet főbb történelmi eseményei, amelyek az egyes országok fejlődése szempontjából meghatározók voltak. Kína, Korea, Japán egymással és más népekkel vívott háborúi: az erőviszonyok átrendeződése történelmi perspektívából. Gyarmatosítás és felszabadítási mozgalmak a Távol-Keleten. A Távol-Kelet nagy vallásai: konfucianizmus, buddhizmus, taoizmus. Az ősvallás maradványai: sámánizmus, sintoizmus. A Távol-Kelet irodalmának, képzőművészetének legfőbb jellegzetességei. Az értékrendek hatása a társadalmi formációkra, a gazdasági teljesítményre régen és ma. 2. A TK RÉGIÓ POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETEI – INFORMÁCIÓS ADATBÁZISOK A távol-keleti és a Csendes-óceáni régióban működő nemzetközi politikai, gazdasági, és kulturális szervezetek kialakulásának története, felépítésének és működésének bemutatása. Ezen szervezetek viszonya és kapcsolódása más nemzetközi szervezetekhez. A távol-keleti régió országainak aktivitása és súlya a nemzetközi, politikai és gazdasági szervezetekben. Információs adatbázisok nyomtatott formában és az interneten. 3. ETIKETT-PROTOKOLL A TÁVOL-KELETEN A nemzetközi érintkezésben és az üzleti életben kialakult szokásrendszer a Távol-Kelet országaiban. Írott és íratlan szabályok. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás formái, módjai és technikái. Tabuk az üzleti életben - ezek összevetése a magyar gyakorlattal. Társadalmi és hivatali struktúrák protokolláris konzekvenciái. Az etikett és protokoll szabályai az üzleti tevékenység különböző szféráiban (delegációk fogadása, üzleti ebéd, üzleti tárgyalás, fogadások, vegyesvállalati munkarend stb.)
4. KERESKEDELMI ÜGYLETEK A TÁVOL-KELETEN A külkereskedelmi tevékenység állami, államközi keretei a Távol-Keleten (a szabályozás eszközei, részvételük az államközi szabályozásban). A
külkereskedelmi ügylet résztvevői és közreműködői (bankok, biztosítók, fuvarozók, szállítmányozók). A külkereskedelmi szerződés sajátosságai a Távol-Keleten. A szerződéses fegyelem. Árverés, árutőzsde, versenytárgyalás a Távol-Keleten. A kínai vegyes gazdaság speciális problémái. A magyartávol-keleti külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos esettanulmányok elemzése. 5. TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A TK-RÉGIÓVAL A magyar kultúra távol-keleti kapcsolódásai (ősvallás, nyelvi rokonság, zene stb.). A TK-régióval folytatott társadalmi és kulturális kapcsolatok rövid története. A társadalmi kapcsolatok jelenlegi helyzetének hivatalos és nem hivatalos elemzése (baráti társaságok, interparlamentáris, pártközi és egyéb kapcsolatok). A kulturális kapcsolatok hivatalos formái (államközi egyezmények, diákcsere, tudományos kutatás, könyvkiadás, művészet, sport). A távol-keleti nyelvek tanításának helyzete hazánkban, a magyar nyelv tanítása a TK országokban. A társadalmi és kulturális kapcsolatok szerepe a gazdasági együttműködés magasabb szintre emelésében. A távol-keleti cégek szponzorális tevékenysége. 6. INTERKULTURÁLIS MENEDZSMENT A TÁVOL-KELETEN A munkavállaló-munkaadó közötti kapcsolat sajátos alakulása a keleti kultúrák gazdaságaiban. A vezetés és irányítás egyes típusai, és ezek jellegzetességei a kínai, koreai és japán gazdaságban és üzleti életben. TQM, Quality Control, és a minőségbiztosítás technikái. Döntéshozatali stílusok és taktikák. Top-down és down-up mechanizmusok érvényesülése a vállalati menedzsmentben. Esettanulmányokon keresztül a japán, kínai, koreai menedzsment-stílusok közötti hasonlóságok és különbségek bemutatása. Ezek ütköztetése az európai gyakorlattal. A Magyarországon működő vegyes vállalatok menedzsment-tapasztalatai – külföldi és hazai menedzserek szemszögéből. 7. BEVEZETÉS A KELETI NYELVEKBE Mivel a hallgatók többsége nem tanult keleti nyelveket a főiskolán korábban, ezért bizonyos survival-szintű nyelvtudás megszerzésére is lehetőséget biztosítunk valamelyik keleti nyelvből az elméleti ismereteken kívül. Az
elméleti alapozó első félév programja: 1. A távol-keleti kultúrákban a nyelv és a képi kultúra sajátos viszonya. 2. A kínai, koreai és japán nyelv alapvető jellemzői; hasonlóságok és különbségek. 3. Írásrendszerek. Az elméleti bevezetést követően az érdeklődés számszerűségi függvényében japán, kínai, illetve koreai nyelvgyakorlatok kezdőknek illetve haladóknak. Aki korábban második vagy harmadik nyelvként valamelyik keleti nyelvet már tanulta, választhat egy újabb nyelvet. b.) A szakcsoport következő oktatói vesznek részt a Kultúraközi kommunikáció és a Kultúraközi menedzsment elnevezésű tantárgyak oktatásában a Nemzetközi Kommunikáció Tanszék felkérésére: dr. Hidasi Judit, Osváth Gábor (a tantárgy egésze), Dr. Székács Anna (távol-keleti kommunikáció), Németh Pál (az arab térség kommunikációja).
tananyagkészítés: főleg a szakcsoport által szerkesztett "Keleti Füzetek" sorozat keretében történik (az eddig megjelent kötetek listáját lásd később).
2. Kutatás: A szakcsoport főbb kutatási témái: a. a keleti nyelvek oktatásának módszertani kérdései, tananyagfejlesztés, b. a keleti nyelvekkel kapcsolatos szociolingvisztikai problémák, c. a keleti névadás kérdései (onomasztika, névtan), d. a távol-keleti menedzsment sajátosságai, a kulturális háttér vizsgálata; nyelv, kultúra, gazdaság és kommunikáció összefüggései a térségben, e. a kultúraközi kommunikáció általános kérdései A szakcsoport munkatársai rendszeresen publikálnak a kar Szakmai füzetek c. kiadványában, valamint a BGF Tudományok Napja elnevezésű konferencia előadásait közlő kiadványban, és más hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Osváth Gábor koreai stúdiumokkal foglalkozó tanulmányainak java része olvasható a Terebess Kiadó honlapján (www.terebess.hu).
A szakcsoport oktatóinak legfontosabb publikációi: A szakcsoport tananyagkészítő és tudományos tevékenységének egy részét a tanszék által szerkesztett Keleti Füzetek sorozat foglalja össze (a kiadványsorozat dr. Hidasi Judit
kezdeményezésére látott napvilágot). Az eddig megjelent kötetek (tananyagok és tanulmányok) listája a következő:
A „KELETI FÜZETEK” sorozat eddig megjelent kötetei (Sorozatszerkesztő: Hidasi Judit) Kiadja a Külkereskedelmi Főiskola 1./ Székács Anna:
Hangarii Jijo (1990) (Magyar országismeret japán nyelven)
2./ Osváth Gábor:
Koreai hangok és betűk (1990)
3./ Nyárády Gáborné: Chen Rongsheng:
Bevezetés a kínai üzleti nyelvbe(1991)
4./ Osváth Gábor:
Külgazdasági olvasókönyv koreai nyelven (1991)
5./ Hidasi Judit:
Japán nyelvkönyv kezdőknek (1991)
6./ Hidasi Judit:
Magyar-japán külgazdasági kifejezés- és szógyűjtemény (1993)
7./ Faludi Péter:
Korea története I. (Az ókortól, 1945-ig) (1993)
8./ Nyárády Gáborné:
Külgazdasági sajtószemle kínai nyelven (1993)
9./ Hidasi Judit:
Japán-magyar külgazdasági kifejezés- és szógyűjtemény (1993)
10./ Osváth Gábor:
Magyar-koreai igei vonzatszótár (1993)
11./ Koós Péter:
Japán jelszótár (1994)
12./ Kondo Masanori-Sato NorikoSzékács Anna
Kanji gyűjtemény kezdőknek (1994)
13./ Bányai-Kondo-Nagy-Cho:
Japán-magyar kisszótár (1995)
14./ Hidasi Judit (ford.):
Bevezetés a japán nyelvtanba (1995)
15./ Osváth Gábor:
Koreai nyelv alapfokon I. (1995)
16./ Hidasi Judit (ford):
Bevezetés a japán szókészletbe (1995)
17./ Fendler Károly:
Korea története II. (1945-től napjainkig) (1996)
18./ Osváth Gábor:
Koreai nyelv alapfokon II. (1996)
19./ Park-Hidasi-Osváth-Szigeti:
Magyar-koreai társalgási zsebkönyv (1997)
20./ Hidasi Judit (szerk.):
Oe Kenzaburo Budapesten (1997)
21./ Németh Pál:
Szöveggyüjtemény az arab nyelv oktatásához (1998)
22./ Tálas Barna:
Kína az ezredfordulón (1998)
23./ Hidasi Judit:
Japán nyelvi dimenziók (tanulmánygyűjt.) (1999)
24./ Salát Gergely:
Kínai országismeret (1999)
25./ Hayakawa Masafumi -Sato Noriko: Hiragana, katakana magyaroknak (2000) Előkészületben: Mohr Richárd: Kínai nyelvkönyv kezdőknek
A szakcsoport munkatársainak egyéb, keleti kultúrával kapcsolatos könyvei: Hidasi Judit (szerk): Szavak, jelek, szokások: A nemzetközi kommunikáció kézikönyve. Windsor Kiadó: Budapest, 1997. Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán? Terebess Kiadó: Budapest, 1999 Hidasi Judit: Vissza Japánba. Terebess Kiadó: Budapest, 2003. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció. Scolar Kiadó: Budapest (megjelenik 2004 április végén) Hernádi András-Székács Anna: A japán gazdaság, társadalom és kommunikáció átalakulása az ezredfordulón. BGF KKFK: Budapest, 2003. Osváth Gábor: Az öt barát éneke. Koreai rövidversek. Terebess Kiadó: Bp., 2002. Németh Pál: Az írás és olvasás felelőssége. Válogatott esszék és tanulmányok. Mundus Kiadó: Budapest, 1998. Németh Pál (ford.): An-Nawawij: Negyven hagyomány. Az iszlám alapvető tanításai. Palatinus: Budapest, 1998. Németh Pál (ford.): Al Ghazálíj:A tévelygésből kivezető út. Palatinus: Budapest, 2003.
Hallgatóink számára javasolt tudományos diákköri témák (keleti kultúra és kommunikáció témakörében):
A konfucianizmus és a távol-keleti „gazdasági csoda” közötti lehetséges kapcsolat (gazdag angol nyelvű szakirodalom van a témáról)
A kínaiak magyarságképe és ennek lehetséges külgazdasági hozadéka (kínai nyelvtudás előnyt jelent!)
A japánok magyarságképe és ennek lehetséges külgazdasági hozadéka (japán nyelvtudás előnyt jelent!)
A magyarországi kínai kolónia tükre a magyar közvéleményben (egyéni, kérdőíves adatgyűjtés kívánatos)
A magyarországi kínai kolónia önképe, beilleszkedési problémáik (kérdőíves felmérés kívánatos, kínai nyelvtudás előnyt jelent)
Az iszlám képe a magyar tömegkommunikációban
A magyarországi koreai cégek tevékenysége
3. Információs szolgáltatás
a meglévő és ezután folyamatosan fejlesztendő
könyvállomány, médiaállomány; folyóirat-állomány révén (a tanszéki könyvtár kb. ezer kötet szakkönyvet tartalmaz, leggazdagabb a japán és koreai gyűjtemény).
V. AZ EGYES SZEKCIÓK BEMUTATÁSA 1. Japán nyelvi szekció Dr. Székács Anna: Japán nyelvoktatás a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán (tanulmány, 2004 március) (1) Az előzmények 1984-ben Hidasi Judit kezdeményezésére indult be a Külkereskedelmi Főiskolán a japán nyelvoktatás. Az első évben egyedül látta el az oktatási feladatokat. 1985-ben csatlakozott Székács Anna (aki előzőleg 1974-től 1984-ig a TIT japán nyelvtanfolyamán tanított), majd 1986-tól Sato Noriko, anyanyelvi lektorként. A japán nyelvoktatás pozíciójának megerősödése mellett, 1986-ban elkezdődött az arab nyelv, 1988-ban kínai és 1989-ben koreai nyelv oktatása. 1990-ben önálló tanszék jött létre a keleti nyelvek oktatatására. Az alapítás legfőbb indoka a távol-keleti térség rendkívüli mértékben megerősödött kulturális és gazdasági súlya volt. Igény mutatkozott olyan gazdasági, külkereskedelmi szakemberek képzésére, akik amellett, hogy több európai nyelven beszélnek és tárgyalnak, ismernek egy gyökeresen más kulturális szokásokat hordozó nyelvet is. A tanszéken folyó nyelvi oktatás célja tehát egyrészt megismertetni a hallgatókat a célország általános és szaknyelvével, másrészt – a nyelvi stúdiumokon keresztül – a kultúraközi kommunikáció elméletére támaszkodva a célország kultúrájával, a távol-keleti menedzsment, az üzleti és tárgyalási szokások sajátosságaival. Az oktatás hatékonyságát növeli az a tény, hogy a tanszéken belül együtt dolgoznak az egyes régiók szakemberei, így mód van a térségen belüli országok nyelvének, szokásainak összevetésére is. A Külkereskedelmi Főiskolára hagyományosan jó nyelvérzékű, nyelv szerető hallgatók iratkoznak be. Ezeknek a hallgatóknak a keleti nyelvek valamelyikének elsajátítása kihívást jelent. A Keleti Nyelvek szakcsoport munkáját lektorok, vendégtanárok segítik. A japán nyelvi szakcsoport 1993-tól folyamatosan kap JOCV önkéntest. Az önkéntesek egy év nyelvoktatási felkészítés és pár hónapos magyar nyelvi kurzus után érkeznek a fogadó intézményhez. Két évre jönnek, és rendszerint iskolán kívüli aktivitásukkal, fiatalságukkal hozzájárulnak a hallgatóság japán-képének alakulásához. A Japán Alapítvány a japán szakcsoport kérésére az 1996/ 97-es tanévben vendégtanárt küldött, aki a napi oktatási teendők mellett továbbképzési előadásokat is tartott. A következő tanévben a JOCV részéről az önkéntes nyelvtanár mellett egy fő számítástechnikus, rendszerszervező is érkezett. Segítségével mind a hallgatók, mind
az oktatók megismerkedhettek a japán számítógépes szövegszerkesztés legújabb formáival, illetve az Internet oktatási felhasználásaival.
(2) Kik, és miért választják a KKK-n a japán nyelvet? A japán nyelvet választó hallgatók egy kis része már tanulta a japán nyelvet, ismeri a nehézségeket, de folytatni szeretné nyelvi tanulmányait, mások bizonyos motiváció miatt (egzotikus nyelv, eltér az eddig tanultaktól, különböző természetű Japán iránti érdeklődés, vonzódás, stb.) döntenek a japán nyelv elsajátítása mellett. Van még egy csoport, ők azért döntenek a japán nyelv mellett, mert az angol vagy német képzésbe már létszámkorlátok miatt nem fértek bele, és úgy gondolják, egy újabb indoeurópai nyelv helyett valami egészen eltérőt választanak. A lemorzsolódó hallgatók többnyire közülük kerülnek ki, mert sokan nincsenek tisztában a befektetendő munka mennyiségével. (A sikertelen vizsga, vagy az átjelentkezés miatti lemorzsolódás a keleti nyelveknél nem éri el az öt százalékot.) Ezért a közös munka év elején avval kezdődik, hogy az oktató a nyelvválasztás indokait feltérképezi, majd kitér a japán nyelvtanulás kevéssé ismert, vagy szokatlan követelményeire (például nem lehet nyári szünet alatt nem gyakorolni az írást, mert őszre elfelejti az addig tanultakat stb.). A nyelvválasztást motiváló tényezők gyűjtését jelen tanulmány szerzője 1974-ben kezdte a TIT nyelviskola japán kurzusán. A hetvenes évek második felére a kulturális orientáció volt jellemző. A mozikban Kurosawa filmeket vetítettek, sorra jelentek meg magyar fordításban Akutagawa, Kawabata és mások regényei, japán tematikájú kiállítások (ukiyoe fametszet, netsuke) nyíltak. A fiatalok ennek hatására vágtak neki a nyelvtanulásnak. A nyolcvanas évek elején egyre többen jöttek olyanok, akik valamilyen hagyományos japán sportot űztek (dzsúdó, karate, kendó, aikidó), pár szót ott megtanultak, és ezt kívánták elmélyíteni. A nyolcvanas évek második felétől (immár a Külkereskedelmi Főiskolán) a fő motiváló tényező a felfutó japán gazdaság, a „gazdasági csoda” megismerése volt (bár ekkor még az első éves csoportok kisebb része a sportot is megjelölte). A hallgatók úgy indokolták nyelvválasztásukat, hogy a nyelv segítségével, a nyelven keresztül szeretnének közelebb jutni a japán gazdasági teljesítmény társadalmi hátteréhez. A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek első felében megélénkültek a magyar-japán gazdasági kapcsolatok, és egymás után alakultak a magyar-japán vegyes vállalatok. A racionálisan gondolkodó hallgatókat a jobb elhelyezkedési lehetőség ösztönözte a nyelvtanulásra. (Bár érdekes módon a vegyes vállalatok japán főnökei eleinte nem nagyon örültek a japánul tudó végzetteknek, mintha titkaikat fürkészhették volna ki, inkább bíztak a kizárólag angolul tudó beosztottakban.) Napjainkra a japán nyelvet tudatosan választó hallgatók körülbelül 70 százaléka érzi úgy, hogy választásával az elhelyezkedésnél a pályatársakhoz képest jelentős előnyhöz jut, ami az európai nyelvismeret és a japán nyelvismeret kombinációjából adódik. A japán érdekeltségű vállalatok is lassan felismerték, hogy a szakvégzettségű, angolul jól beszélő (esetleg németül és oroszul is tudó), és még japánul is kommunikáló, a japán szokásokat ismerő KKK-ról kikerülő hallgatót alkalmazva jól járnak, mert nem csak itteni gyáraikban, üzemeikben, hanem más európai telephelyeken is hasznosítani tudják munkájukat. (3) Japán kulturális rendezvények, mint motivációerősítő tényezők, a nyelv és a kultúra együtt oktatásának elősegítői Az elsős hallgatók érvelésében a „gazdasági” szempontok mellett mindig ott szerepel a különleges nyelvnek, az érdekes, megtanulhatatlannak vélt írásnak szóló kihívás is. Általában
a KKK-ra jelentkező fiatalok jó nyelvérzékűek, két, néha három nyelvet beszélnek. Mivel a japán nyelv tanulására motiváltak, néha többszörösen is, szívesen részt vesznek minden japán tematikájú rendezvényen, nyelvórán kívüli aktivitásban is. Ezeknek az eseményeknek a japán nyelv és kultúra elsajátításában azért van nagyobb szerepe, mint más nyelvek esetében, mert a japán nyelv tiszteleti szintjei, kommunikációs stratégiája a kommunikációban résztvevők nemétől, pozíciójától, korától függ. Ha ezt a hallgató mindig tanár–diák viszonylatban éli meg, vagy csak passzívan sajátítja el (videón látja, szövegből olvassa), nem alakul ki saját, az alkalomhoz, partnerekhez igazított kommunikációs stratégiája. A tanórán kívüli aktivitást, rendezvényeket az oktatók tudatosan keresik, szervezik. Lehet ez japán vendégek fogadása a Főiskolán, a hallgatók által készített prezentációval, majd beszélgetéssel, de lehet Magyarországon zajló országos rendezvényen való részvétel is. Ilyen például a Japán Alapítvány, a JOCV (és újabban az MJOT) által évente megrendezett Japán Nyelvi Szónokverseny, melyen középiskolás és felnőtt kategóriában indulhatnak a jelentkezők, és saját készítésű japán nyelvű szöveget kell adott időkorláton belül előadni. Az eseményre általában a másod-, harmadévesek jelentkeznek, évről évre nagy sikerrel. A más nyelvekből is prezentációhoz szokott, jó kommunikatív készséggel megáldott hallgatók még a több éves tanulásbeli lemaradást is pótolni tudják (az egyetemeken japán szakos képzésben résztvevőkhöz képest igen csekély a KKK hallgatóinak 2-3 éves japán tanulmányi ideje). Az összejövetelre szurkolni a többi japános hallgató is eljön, mert a verseny szelleme, lebonyolítása is igazán „japános”, tanulni lehet belőle. Budapesten gyakran rendeznek japán fesztivált, melyen amatőrök hagyományos japán művészeti bemutatókkal, kiállításokkal, koncerttel szórakoztatják a közönséget. A hivatásos tolmácsok, idegenvezetők mellett rendszerint szükség van japánul tudó önkéntes fiatalokra is, akik a japán vendégek és a magyar közönség közötti kommunikációban segítenek. A fesztiválon való részvétel a hallgatóknak azt jelenti, hogy alkalmuk van egy profi japán csapatmunkában együttműködni, alkalmazkodni a japán vezetők igényeihez, látni a japánok közötti hierarchia kommunikációs megnyilvánulásait, vagyis egy-két napig kipróbálni a japán kollektívát. Ugyanakkor szükség esetén a tanári jelenlét segíti a buktatók elkerülését. A tanár számára is megdöbbentő, milyen lendületet tud adni egy-egy ilyen rendezvény a hallgatóknak a további nyelvtanuláshoz. Helyzeteket sajátítanak el, helyükre kerülnek a kommunikációs klisék. Sokszor kiderül: a hallgató megtapasztalva azt, amit addig csak elméleti formában sajátított el (pontosabban gyakorolta is, csak nem „élőben”), maga is bátran kezdi el használni, alkalmazni a hallottakat. (4) Ösztöndíjak, tanulási lehetőségek Japánban Japán relációban az államközi ösztöndíj lehetőségek mellett egy-egy magán-kapcsolatokon nyugvó ösztöndíj is elérhető a hallgatók számára. Az egyetemisták és főiskolások számára meghirdetett ösztöndíjak többségét a japán nyelvtudás összemérése alapján ítélik oda. Ez azt jelenti, hogy a KKK hallgatói közül szinte csak azok versenyképesek, akik előzőleg már hosszabb ideje tanulták a japán nyelvet. Azok számára, akik a főiskolán kezdték a japán nyelvet tanulni, ezek az ösztöndíjak szinte elérhetetlenek. Olyan társaikkal kell versenyre kelniük, akik közép szintű tudással kerültek be japán szakra (ELTE, Károli), és ott kizárólag azt tanulják. Évről évre sikerrel pályáznak viszont azok a hallgatók, akik felvételi tesztjüket angolul írják, és teljes (5 éves) képzésre mennek Japánba. Többen elhelyezkedés után pályáznak meg 2 éves MA továbbképzést, és van, aki doktori kurzuson is kint marad. Visszatérő lehetősége a Keleti Nyelvek Szakcsoport oktatói gárdájának, hogy évente egy hallgatót kiválasszon egy 2 hetes ösztöndíjra, melyet az egyik hazánkban irodát működtető japán cég ajánlott fel. Ezt az ösztöndíjat, a legjobb teljesítményt nyújtó (nem feltétlenül a legjobb nyelvtudású), és Japánban még nem járt végzős hallgató kaphatja. Évente rendszeresen érkeznek a Chiba Egyetemről magyarul tanuló diákok „home-stay” programra,
mely a fogadó diák japán nyelvi előmenetelét is pozitívan befolyásolja. Eddig három alkalommal sikerült a csere keretében magyar diákot küldeni Chibába, de az eltérő anyagi körülmények, megélhetési lehetőségek nehezítik a további cseréket. Az oktatók erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a japán nyelvet tanuló főiskolások, szakképzésüknek megfelelő ösztöndíjra találjanak. Szó van Japánban végzendő szakmai gyakorlatról is, bár a megvalósulásra még várni kell. Egy UNESCO ösztöndíj formájában a Ritsumeinkan Egyetem hallgatóinak 2006-os látogatása után a szakirányos hallgatók csoportja utazik 2007-ben Japánba. Szó van a Josai Egyetem és a GBF között egy tartós együttműködésről melynek keretében ottani diákok látogatnak hozzánk, majd ezt a látogatást a mi hallgatóink viszonozzák. (5) Tananyagkészítés A szekció nyelvkönyv állománya a Japán Alapítvány jóvoltából immár 11 esztendeje, évről évre gyarapodik. Lehetőség van a legújabb tananyagok, taneszközök megrendelésére évente meghatározott összegben. E nagyvonalú adományozás azt jelenti, hogy az utóbbi 10 év új metodikai kísérleteit, az új divatos oktatási irányzatokat is figyelemmel kísérhetik az oktatók. Ennek ellenére, a KKK speciális adottságai (óraszám, oktatási cél, szakmai követelmények) miatt, és a közvetítőnyelv probléma miatt a Japánban íródott tankönyvek mellett szükség van saját fejlesztésű anyagokra is. Nem arról van szó, hogy az angolt közvetítőnyelvként használó tankönyveket a hallgatók nehezebben értenék (hiszen 90 százalékban tudnak angolul), egyszerűen csak az angol és a japán grammatika távolabb áll egymástól, mint a magyar és a japán. Számos nyelvi jelenséget a magyar nyelven keresztül könnyebb megérteni. Ezért 1990ben, Keleti Füzetek címmel, Székács Anna Magyarországról szóló japán nyelvű országismereti jegyzetével (Hangarii jijó [Magyarországról]) sorozatot indított útjára (sorozatszerkesztő: Hidasi Judit) a japán szekció oktatói gárdája. 1991-ben Hidasi Judit Japán nyelv kezdőknek, majd 1993-ban Magyar-japán és Japán-magyar külgazdasági kifejezés- és szógyűjtemény című munkája készült el. 1994-ben egymás után jelent meg Koós Péter Japán jelszótára, és a szélesebb tanári összefogással készült Kanji gyűjtemény kezdőknek, Kondo, Sato és Székács munkája. 1995-ben Hidasi fordításában kiadták Okutsu Bevezetés a japán nyelvtanba, és Tanaka Bevezetés a japán szókészletbe című külföldieknek szóló nyelvtani összefoglalóit, melyeket a fordító kiegészített magyar nyelvi példákkal, külön utalva ott, ahol kell a magyar és a japán nyelv közös vonásaira, szemléletére. 2000-ben a tanszéken működő számítógépes rendszerszervező technikai, rajzi közreműködésével Sato Noriko új, képes hiragana és katakana oktató füzetet állított össze, melynek segítségével a hallgatók rövidebb idő alatt, biztosabban képesek elsajátítani a két alap ábécét. 2003-ban jelent meg a Japánnal kapcsolatos témákból szakdolgozók, illetve általában a keleti nyelvekkel foglalkozók részére Hernádi András és Székács Anna munkája: A japán gazdaság, társadalom és kommunikáció átalakulása az évezredfordulón. Jelenleg előkészületben van egy kommunikáció-orientált üzleti nyelvet oktató tankönyv, mely kitér a magyar és a japán tárgyalási szokások eltéréseire a kommunikációs csapdák lehetséges formáira. A hallgatóságnak szánt tankönyveken kívül, az oktatóknak is szüksége van módszertani, elméleti szakirodalomra. Az oktatók számára rendelkezésre álló oktatás-módszertani könyvek többnyire a Japán Alapítvány adományából származnak, de iránymutatónak tekinthetők az évente megrendezett Európai Japán Nyelvtanárok Konferenciájának kötetei is. A 2002-ben Magyarországon megrendezett konferencia kötetét a japán szekció tanárai szerkesztették.
(6) Nyelvi követelmények a BGF Külkereskedelmi Karán Az általános nyelvi ismeretek közvetítésén túl a KKK a szaknyelvi képzést tekinti elsődlegesnek. A szaknyelvi képzés feladata, hogy a hallgató különféle szakmai területeken idegen nyelven tárgyalóképes legyen, ismerje a célországban használt üzleti dokumentumokat, kommunikációs és üzleti szokásokat, és maga is adekvát szakmai viselkedést mutasson idegen nyelven és nyelvterületen. A szaknyelvi képzésnek tehát elengedhetetlen része a szóbeli és az írásbeli szakmai kommunikáció, a tárgyalási stratégia és gyakorlat oktatása a célnyelvi és az anyanyelvi formák ütköztetésén keresztül. Tantárgyi lebontásban a szaknyelv oktatása két alaptantárgy keretében valósul meg. (Üzleti idegen nyelv, Nemzetközi gazdasági szaknyelvi specializáció.) Részletesebben elemezve a oktatott tárgyakat: Nemzetközi vállalkozás-menedzsment szaknyelve (makro- és mikroökonómiai alapfogalmak elsajátítása a célnyelvi szaknyelvekre jellemző lexikai és szintaktikai sajátosságok figyelembe vételével) Szaksajtó olvasása (aktuális szakmai cikkek feldolgozása, fordítása, tömörítése) Szakmai kommunikáció célnyelven (írásban: üzleti levelek, feljegyzések készítése, egyéb írásbeli dokumentumok kitöltése, szakmai életrajz, meghívók, ajánlólevelek; szóban: üzleti célú megbeszélések, tárgyalási szituációk, interjúk, telefonos ügyintézés) Kontrasztív országtanulmányok (hazánk és a célnyelvi ország nyelve, kultúrája, a célnyelvi ország kultúraközi kommunikációs jellemzői, eltérései a magyartól) A Keleti Nyelvek szakcsoportban folyó japán nyelvoktatás (szaknyelvoktatás) alapelveiben megegyezik a nyugati nyelvek oktatási tematikájával. Ugyanakkor, a japán nyelv elsajátításának problematikájából (írás-elsajátítás komplexitása, a tiszteletiség nyelvének alkalmazási nehézségei a szakmai kommunikációban) adódóan redukált formában valósul meg. Maga a képzési cél is módosul bizonyos értelemben. Elméleti és gyakorlati szakmai tudásában kompetens, Japán civilizációját, kultúráját, hagyományait, viselkedési és kommunikációs szokásait jól ismerő, japán nyelven adekvátan (a tiszteletiség nyelvének szabályai szerint) kommunikáló, a japán szaksajtót követni tudó (szótár segítségével olvasó) és a japánokkal folytatott üzleti tárgyalás menetéről, lefolyásáról, várható csapdáiról bőséges ismeretekkel rendelkező fiatal szakemberek kibocsátása a cél. Bár a hallgatót a képzés során felkészítik japán nyelvű üzleti tárgyalási szituációkra is, a tárgyalóképesség japán nyelven nem követelmény. Nem tud ugyanis olyan tökéletesen megtanulni japánul, hogy egy tárgyalási szituációban, a japán tárgyaló partnerrel szemben, ne kerüljön hátrányos helyzetbe (anyanyelv kontra tanult nyelv). Ez nem csak a Magyarországon végzett hallgatók, vagyis a magyar anyanyelvű üzletemberek esetében igaz, hanem nemzetközi viszonylatban is. Másik oldalról nézve, sokszor maguk a japánok nem hagyják japánul folyni a tárgyalást, hanem automatikusan angolra váltanak, akkor is, ha a külföldi (magyar) tárgyaló partner japánul indít. Szerepet játszhat ebben az is, hogy a japánok egészen a nyolcvanas évekig terjesztették azt az eszmét, hogy a japán nyelv megtanulhatatlan, tehát nem is beszélheti jól senki, így sokszor még a japánul tárgyalószinten beszélőtől sem fogadják el a japán nyelv használatát a tárgyalás során. Mindenesetre a magyar üzletember szempontjából előnyös az, ha a tárgyalás angol nyelven zajlik (ebben a magyarok az esetek többségében előnyös pozícióban vannak), de a japán fél mondandója mögött rejlő „japános” gondolkozást dekódolni tudja. Ismeri a névjegycsere japános szabályait, a tárgyalás bemelegítő szakaszának, a harmónia megteremtésének jelentőségét (ez meglehetősen eltér az európai és amerikai szokásoktól), a japánok információgyűjtési szokásait, a tárgyalás menetének az adott témára körkörösen
visszatérő, újabb és újabb feltételek felől közelítő jellegét, a szokatlan kommunikációs stratégiákat (visszajelzés, homályos megfogalmazás, bizonytalan válasz stb.) Ezek az ismeretek segíthetik az üzletembert akkor is, ha a partner nem japán, hanem a térség más országából jött. A Keleti Nyelvek szakcsoport hallgatói ezekhez a globális (gondolkodásmód szóval aposztrofált) ismeretekhez a japán nyelv elsajátításán keresztül jutnak el. A rövid képzési idő miatt, az oktatóknak úgy kell a japán nyelv alapfogalmait, a kommunikációs szabályokat bemutatni, hogy már a legegyszerűbb képleteknél is utalni lehessen a japán és a magyar gondolkodásmód, problémakezelés eltéréseire, illetve azonosságaira, és az ebből következő félreértési lehetőségekre. (Például a tagadva kérdezés oktatása során, a magyartól eltérő válaszadásból adódó következmények taglalása mellett, az eltérő válaszadás társadalmi, nyelvlélektani okairól is szólni kell.) Ez azt jelenti, hogy a hallgató – ideális esetben – a nyelvelsajátítással egy időben, a nyelv struktúráján keresztül jut el az összes többi, a japán kultúrával, gondolkodással, etikával, üzleti mentalitással kapcsolatos ismerethez. A koreai nyelvi szekció működéséről: Dr. Hidasi Judit, a Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi kapcsolatokért felelős főigazgatóhelyettese a rendszerváltáskor felismerte a koreai-magyar gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, és hogy ennek érdekében a koreai nyelvet ismerő szakemberek kinevelése fontos feltétel; javaslatára és a Korea Reseearch Foundation anyagi támogatásával 1989 szeptemberében 12 hallgató részvételével elsőként a hazai felsőoktatás történetében beindult a korai gazdasági szaknyelv oktatása a curriculum részeként. A nyelvet Osváth Gábor (1946–), az országismeretet dr. Fendler Károly (1932–2012) oktatta, és 2002-ig koreai vendégoktatók is érkeztek a Korea Research Foundation, majd a Korea Foundation anyagi támogatásával. A Hankuk University of Foreign Studies magyar tanszékéről a 90-es években két tanár volt nálunk koreait tanítani 1–1 évig. Az egyikük, Lee Sang-hyup a magyar nyelvi tanszék vezetője 2011−2014 között rektorhelyettes is vol az egyetemen. A Korea Research Founditation majd a Korea Foundation anyagi támogatásával tucatnyi diákunk került Koreába 3-6 hónapos időtartamú koreai nyelvi képzésre. A szöuli magyar követség jelenlegi három diplomatája közül kettő (Baloghdi Tibor és Pallos Levente) nálunk fejezte be a koreai nyelvi kurzust. A Korea Trade Promotion Organization (KOTRA) budapesti kirendeltségének egyik vezető alkalmazottja, Tánczos Adrián is nálunk tanulta a koreai nyelvet. A 1992-ben és 1994ben Koreai Nap elnevezésű rendezvényünkön a koreai követség és több koreai cég is képviseltette magát. 1996-ban a főiskola megjelentette a Koreai nyelv és kultúra című tanulmánykötetet, amelyben hallgatók is publikáltak. Osváth Gábor a Keleti Nyelvek Tanszék vezetője volt 1997–2007 között. 2013. július elseje óta nyugdjas, jelenleg óraadó. Tagja lett a Korea-kutatók Európai Szervezetének (AKSE), több konferenciájukon előadással vett részt. Három koreai nyelvi jegyzet, egy tanulmánykötet és két fordításkötet szerzője, illetve szerkesztője. Az ELTE koreai programjának is aktív résztvevője. Az ELTE Koreai Tanszékének jelenlegi vezetője, dr. Csoma Mózes 1993−1996 között vendéghallgatóként főiskolánkon kezdett a koreai nyelvvel foglakozni. A koreai nyelv tanulására az Önálló Tantárgyi Blokk keretében is nyílik lehetőség: évente indul átlagosan 10–12 részvevővel a Távol-keleti Interkulturális Menedzsment elnevezésű 2 féléves fizető kurzus, amelyben a 2. félévben a történelmi és gazdasági tárgyak mellett survival szintű kínai, japán és koreainyelv-oktatás is folyik (a koreai nyelvre következésképpen 33 % idő jut, azaz kb. 3 hónap heti 2 órával.) Az arab, kínai, szekcióról szóló ismertető jelenleg szerkesztés alatt van, megjelenésük a közeljövőben várható.
