KÉK PONT DROGKONZULTÁCIÓS KÖZPONT ÉS DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY
BESZÁMOLÓ
2014
TARTALOM Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány fontosabb működési adatai .................................................................................................................................................5 Konzultáció, pszichoterápia, pszichiátriai ellátás ..........................................................................5 Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő programok .......................................................................5 Prevenció ........................................................................................................................................6 Gyakorlóhely ..................................................................................................................................6 Munkatársak ...................................................................................................................................6 Szakmai program...............................................................................................................................7 A szakmai program alapjai .............................................................................................................7 A klienseknek nyújtott szolgáltatások ...............................................................................................8 Módszerek .........................................................................................................................................8 A kliens útja a Kék Pontban ............................................................................................................10 Szociális munka............................................................................................................................10 Pszichiátriai rendelés ....................................................................................................................10 Suboxone kezelés .........................................................................................................................10 Konzultáció ..................................................................................................................................11 Jogsegélyszolgálat ........................................................................................................................11 Megkereső és alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások ..............................................11 Megkereső és alacsonyküszöbű programok a III. kerületben ...................................................11 Kontakt Programok: közösségi és alacsonyküszöbű szenvedélybeteg-ellátás a VIII. és IX. kerületben ............................................................................................................................11 Az alacsonyküszöbű program utcai megkereső szolgáltatása a VIII. és IX. kerületben ...........12 „Kontakt” ..................................................................................................................................12 Szakmai konzultáció ....................................................................................................................13 Primér (univerzális) prevenció .....................................................................................................13 Biopolitikai Műhely (BPM) ......................................................................................................13 Social Superstar vetélkedő ........................................................................................................14 Attila Kulcsai vetélkedő ............................................................................................................15 AIDS megelőzés ........................................................................................................................17 Feri Feszt 2. ...............................................................................................................................17 Biopolitikai műhelyprogramok mutatói 2014-ben ....................................................................18 Korábbi „iskola-rendszerű” prevenciós alkalmak .....................................................................19 Kortárssegítés ............................................................................................................................19 Szakemberképzés .........................................................................................................................19 Partner oktatóintézmények ........................................................................................................19 A Kék Pont Alapítvány 2014.évi kommunikációs tevékenységéről ...............................................20 Kiemelt kommunikációs tevékenységeink 2014-ben:..................................................................20 A drogambulanciáinkon megjelent kliensek jellemzői (IX. és III. kerület) ....................................23 Az adatgyűjtés nehézségei ...........................................................................................................23 Megjelenések száma ..................................................................................................................23 A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint ........................................24 A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint, százalékban ...................25 Regisztrált droghasználó kliensek száma ..................................................................................26 Új droghasználó kliensek száma ...............................................................................................26 Elsődleges szerhasználat az új kliensek körében ......................................................................26 Említések aránya az új kliensek számához viszonyítva ............................................................27 Intravénás szerhasználat ............................................................................................................28 Intravénás használók aránya az új kliensekhez viszonyítva ......................................................28
Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlása .........................................................................29 Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlásának arányai ......................................................29 A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása az új kliensek arányában .....30 A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása a válaszadók arányában .......30 Felépülést célzó közösségi ellátás Ferencvárosban (2014) ..........................................................31 A felépülést célzó közösségi ellátás mutatói .............................................................................32 Egyéni konzultációs illetve pszichoterápiás üléseken való részvétel lehetőségének biztosítása szenvedélybetegek hozzátartozóinak és szüleinek ........................................................32 A tevékenység általános bemutatása ............................................................................................32 A konzultációk, pszichoterápiás ülések során szerzett tapasztalatok ...........................................33 Eredmények, hatékonyság ............................................................................................................34 Párkapcsolat és társfüggőség - nők számára szervezett pszichoterápiás csoport ............................35 Előzmények ..................................................................................................................................35 A csoport keretei, elméleti alapjai és céljai ..................................................................................35 Eredmények ..................................................................................................................................36 Autogén tréning kiscsoportüléseken való részvétel lehetőségének biztosítása az aktív droghasználattal már felhagyó problémás droghasználók, drogfüggők számára ............................36 Bevezetés ......................................................................................................................................36 A csoport keretei ..........................................................................................................................37 Az alkalmak felépítése .................................................................................................................37 Eredmények ..................................................................................................................................37 Gát Család program – JAT mini projekt .........................................................................................37 Szenvedélybetegek közösségi ellátása a VIII. kerületben ...............................................................39 Hozzátartozói csoport ......................................................................................................................40 Színházterápiás csoport ...................................................................................................................41 City Art Műhely – Telepi Alternatíva 2012 – 2014 ........................................................................41 A Kék Pont alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatásainak mutatói ..............................42 A III. kerületi megkereső munka és alacsonyküszöbű szolgáltatások adatai, jellemzői ..............42 Utcai megkereső tevékenység ...................................................................................................42 Pótkerék klub.............................................................................................................................42 A IX. kerületi megkereső munka és alacsonyküszöbű szolgáltatások adatai, jellemzői ..............42 Kék Pont Tűcsere program 2006 - 2014 ......................................................................................44 Kontakt tűcsere program forgalmi és kliens adatai – 2014. ......................................................46 „Csere Csak Csajoknak” - komplex ártalomcsökkentő program intravénás droghasználó nőknek és hozzátartozóknak.........................................................................................................55 Peer Kapitány (sortárs) program ..................................................................................................55 Egykori és jelenlegi partnereink ......................................................................................................57 Külföldi partnereink ........................................................................................................................58 A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány jelenlegi és korábbi munkatársai .....................................................................................................................................58
Cím:
Gát utca 25. 1095, Budapest Hungary
Telefon/fax: E-mail cím: Honlap:
(061) 215 7833
[email protected] www.kekpont.hu
Alapítási év: 1996 Működési forma: Közhasznú Alapítvány Alapítványi nyilvántartási szám: 6584
A Kék Pont célja, hogy a droghasználat ártalmait csökkentsük (különös tekintettel az illegális drogokra) a droghasználó egyén, a család és az egész társadalom vonatkozásában. Célunk az is, hogy elősegítsük klienseink életminőségének általános javulását.
Kuratórium tagjai: Prof. Dr. Rácz József Miletics Marcell Dr. Szemelyácz János
- kuratórium elnöke - kuratóriumi tag - kuratóriumi tag
Felügyelő Bizottság: dr. Gerő Andrásné dr. Bíró Judit Bajzáth Sándor Csóli Virág
- felügyelő-bizottsági elnök - felügyelő-bizottsági tag - felügyelő-bizottsági tag
Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány fontosabb működési adatai Konzultáció, pszichoterápia, pszichiátriai ellátás A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány Gát utcai székhelyén működő drogambulancia 2014-ben 138 új droghasználó klienst fogadott. Az előző években regisztrált kliensekkel együtt 244 droghasználó klienst láttunk el. Ebből 131 főt integráltunk a IX. kerületi szenvedélybetegek közösségi ellátásába. A droghasználókkal, hozzátartozókkal valamint szakmai látogatókkal összesen 2503 alkalommal létesült kontaktus. A Kék Pont IX. kerületben működő drogambulanciája 18 éves működése során 3591 szerhasználó klienssel találkozott. A droghasználókkal, hozzátartozókkal, szakmai látogatókkal létesített kontaktusok száma a 18 év alatt 44.481. A Kék Pont Alapítvány III. kerületi drogambulanciájának feladata 2006. évtől: Békásmegyer és vonzáskörzetében élő droghasználó kliensek megkeresése, kezelésbe vétele és komplex ambuláns ellátása életminőségük általános javulásának elősegítése érdekében. 2014-ben 283 új droghasználó klienst fogadtunk, az előző években regisztrált kliensekkel együtt 341 droghasználó klienst láttunk el. A droghasználókkal, hozzátartozókkal valamint szakmai látogatókkal összesen 1757 alkalommal létesült kontaktus. A Kék Pont Alapítvány III. kerületben működő drogambulanciája 9 éves működése során 2125 szerhasználó klienssel találkozott. A droghasználókkal, hozzátartozókkal, szakmai látogatókkal létesített kontaktusok száma a 9 év alatt 15.437. A Kék Pont Alapítvány VIII. kerületi Magdolna utcai telephelyén működő konzultációs iroda 2014-ben 114 droghasználó klienst fogadott 1442 alkalommal. Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő programok
A józsefvárosi és ferencvárosi ártalomcsökkentő alacsonyküszöbű programokban (Kontakt programok: utcai megkereső munka és tűcsere szolgáltatás) 2014-ben 1529 droghasználó kliens vett részt.
A Kontakt Programok keretében 112898 tűt adtunk ki (augusztus végi zárásig), a visszahozott fecskendők száma 45185 volt.
A békásmegyeri ártalomcsökkentő alacsonyküszöbű programokban (utcai megkereső tevékenység, Pótkerék klub) 2014-ban 72 droghasználó kliens vett részt.
2014-BEN DROGAMBULANCIÁKON ÉS AZ ALACSONYKÜSZÖBŰ, ÁRTALOMCSÜKKENTŐ PROGRAMOKBAN ÖSSZESEN 2300 ADDIKTOLÓGIAI PROBLÉMÁKKAL KÜSZKÖDŐ KLIENST FOGADTUNK.
Prevenció A hagyományos iskolai prevenciós foglalkozásra 2007. év végéig került sor, melyet 2008-ban az Egészség Iskola projekt 2013-ban pedig a Biopolitikai Műhely váltott fel teljes egészében. A Kék Pont 18 éves működése során a prevenciós alkalmak száma 4026 volt, amelyeken 34.915 személy vett részt. Gyakorlóhely Alapítványunknál 20 főiskolás és egyetemista, valamint szociális asszisztens képzésben résztvevő volt gyakorlaton 2014-ben, a 18 év alatt ez a szám 481 fő. Munkatársak 2014-ben a Kék Pont Alapítvány teljes állású munkatársainak száma 13 fő, részállású vagy megbízási jogviszony keretében dolgozó 16 fő, 28 fő pedig önkéntesként dolgozott.
4 pszichiáter 12 szociális munkás 5 pszichológus 1 pszicho-pedagógus 1 jogász 1 addiktológiai konzultáns 2 más diplomás 1 szociális szakasszisztens 2 egyéb középfokú
Szakmai program
A Kék Pont Alapítvány célja, a droghasználat ártalmainak csökkentése (különös tekintettel az illegális drogokra) a droghasználó egyén, a család és az egész társadalom vonatkozásában. Célunk az is, hogy elősegítsük klienseink életminőségének általános javulását. A szakmai program alapjai
A kliensek számára könnyen hozzáférhető ellátás, mely a jelentkezéskor nem követeli meg az absztinencia vállalását; A Kék Pont szolgáltatásai kielégítik a kliensek különböző igényeit, illetve foglakoznak problémáikkal: bizonyítékokon és „jó gyakorlatokon” alapuló orvosi, pszichológiai, családi, szociális és jogi problémák; A szolgáltatások biztosítása folyamatos, a kliensnek a kezelés során változó igényihez alkalmazkodik; A Kék Pont biztosítja kliensei számára a gondozás és a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét; A Kék Pont különös figyelmet szentel a droghasználathoz kapcsolódó egyéb pszichiátriai betegségek diagnosztikájára és szükség szerinti kezelésére (ún. kettős diagnózisú kliensek); A Kék Pont szükség szerint megszervezi kliensei bennfekvéses kezelését, előkészíti azt, majd a bennfekvéses kezelés után ambuláns formában folytatja a kezelést; a Kék Pont monitorozza kliensei kezelésének előrehaladását; A Kék Pont hangsúlyt fektet a kliensek fertőző betegségeinek diagnosztizálására – más egészségügyi szervezetekkel együttműködve – elsősorban a HIV, hepatitis B és C eseteiben; A Kék Pont más egészségügyi szervezetekkel biztosítja kliensei számára a belgyógyászati és más orvosi ellátás lehetőségét; A Kék Pont – miközben a kliensek életminőségét is javítani kívánja – elkötelezett a kliens szükségletein alapuló felépülési-modell mellett. Lehetőségeihez mérten a beavatkozások hatásvizsgálatát is igyekszik elvégezni.
A kezelés formája és menete: a kezelés során először állapotfelmérés történik (első interjúval és az AUDIT-10 valamint az Addikció Súlyossági Index alkalmazásával, mely utóbbi nem csupán a kliens droghasználati szokásait, hanem családi, munkahelyi/iskolai, pszichológiai, egészségügyi, jogi problémáit is feltérképezi). Az állapotfelmérés képezi az alapját a kliens szükségletein alapuló ellátás-tervezésnek. A terápiás kapcsolattartás formája: a kezelésekre általában hetente 1-3 alkalommal kerül sor, amit kiegészít a szociális munkással folytatott segítő beszélgetés, szociális ügyintézés, családi konzultáció. Előnyben részesítjük az egyéni kezelési formákat. A csoportos kezelés a
relapszus prevenció során indokolt, illetve abúzus eseteiben edukációs és önismereti/motiváló céllal. Külön figyelmet fordítunk a motiváció felkeltésére, erősítésére és folyamatos fenntartására (ennek módszere a motivációs interjú). Eredményesnek tartjuk – ha lehetőség van rá – a kliens hozzátartozóinak terápiába történő bevonását. A Kék Pont szolgáltatásainak igénybevétele során az anonimitás lehetősége biztosított. A szolgáltatások ingyenesek. Találkozások száma: a kliensek problémáival, státuszával és igényeivel összhangban változó, általában 1 és 20 alkalom között.
A klienseknek nyújtott szolgáltatások
Szociális munka, egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés Pszichiátriai segítségnyújtás, gyógyszeres kezelés Pszichológiai és életvezetési tanácsadás Konzultáció (egyéni és családi) Információnyújtás a drogokról Állapotfelmérés Elvonást követő, visszaesést megelőző utógondozás Ambuláns rehabilitáció Jogsegélyszolgálat Kortárssegítés Szenvedélybetegek közösségi és alacsonyküszöbű ellátása A kliensek szükségleteinek megfelelő továbbküldés egészségügyi, szociális és rehabilitációs szolgáltatókhoz Női pszichoterápiás csoport Autogén-tréning csoport Relapszus-prevenciós csoport Hozzátartozói csoport Csere Csak Csajoknak program Megkereső munka
Módszerek
Megkereső munka (outreach work): intézményes kapcsolatokon keresztül szerhasználók elérése, továbbá olyan szakemberek megkeresése, akik a szolgáltatásunkba közvetítik a klienseket; online outreach: a szociális média és online fórumok felhasználása a potenciális kliensek felkutatására, azonosítására, a szolgáltatások bemutatására; PR és médiamunka: a szenvedélybetegségekről, illetve a hozzájuk kapcsolódó állapotokról (pl. kettős diagnózis, szociális és jogi problémák), a veszélyeztető állapotokról rendszeresen végez az Alapítvány sajtókampányokat, tart ismeretterjesztő foglalkozásokat; igyekszik folyamatosan jelen lenni az online és offline sajtóban. Ezekkel a módszerekkel a potenciális klienseink (és a velük
kapcsolatban álló szakemberek, hozzátartozók) értesülhetnek a szolgáltatásainkról. A médiamegjelenések, valamint a szociális médiában kifejtett tevékenységünk jól monitorozható; Tudományos ismeretterjesztés: különböző szakember csoportoknak rendszeresen tartunk a drogproblémákról, a szenvedélybetegségekről előadásokat, így fel tudjuk hívni a figyelmet a szolgáltatásainkra. A szakemberek pedig hozzánk tudják irányítani azokat a szenvedélybetegeket, akikkel munkájuk során találkoznak. Kapcsolatépítés: bizalmi kapcsolat kiépítése – elsősorban a rejtett droghasználók esetében hangsúlyos. Kapcsolattartás módja: személyesen, telefonon, esetleg interneten.A kapcsolattartás rendszerességét a kliens igényeihez igazítjuk. Állapotfelmérés, problématérkép: az egészségügyi, pszichés állapot, az egzisztenciális és családi helyzet, társas környezet, drog és alkoholhasználat feltérképezése. Egyéni esetvezetés esetén a standardizált EuropASI segítségével. Információnyújtás, pszichoedukáció: kezelőhelyekről, szociális és egészségügyi ellátásokról, jogi helyzetről, stb. Információ és felvilágosítás nyújtás a drogok fajtáiról, hatásmechanizmusukról, használatuk rövid és hosszú távú veszélyeiről, váratlan következményeiről. Az információk átadására segítő beszélgetés (pszichoedukáció) révén kerül sor, de ezt a célt szolgálják a szociális munkás(ok)nál lévő információs szórólapok is. Az ártalomcsökkentő szemléletű szórólapokat a drogokról és az "éjszakai pörgésről" a Kék Pont munkatársai dolgozták ki. Ügyintézés: iratok beszerzésében, szociális ügyekben segítségnyújtás Tanácsadás: információ a lehetséges következő lépésekhez . Jogi felvilágosítás: sok szerhasználó fiatal a közösségi ellátást végző munkatárs(ak)tól értesülhet először arról, hogy a drogfogyasztásnak vagy a drogok kínálgatásának milyen jogi következményei lehetnek. Ártalomcsökkentés: információk a drogok ártalmairól, azok lehetséges elkerülési módjáról, a biztonságosabb szerhasználatról, fertőzésekről - szűrésekről, tűcsere programokról. Pszichológiai segítség: a bajban- vagy krízishelyzetben lévő drogfogyasztók számára. Gyakoriak lehetnek a különböző szorongásos és zavart tünetekre, kellemetlen hallucinációkra, testi kimerülésre, túlmelegedésre, kiszáradás érzésére panaszkodó fiatalok, akiknek az ellátást végző(k) azonnali, szakszerű segítséget tudnak nyújtani. Pszichiátriai, addiktológiai gondozás járóbeteg szakellátás keretében. Egyéni esetvezetés: egy hosszabbtávú, rendszeres konzultációkat igénylő segítő kapcsolat. Az egyéni esetkezelés része a személyes célok meghatározásának segítése, a kulcsproblémák beazonosítása, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szociális készségek fejlesztése és a pszicho-szociális rehabilitáció. Ahol szükséges, a családtagok lehetőség szerinti bevonása a segítő folyamatba. Családgondozás: Kommunikációs és problémamegoldó készségek fejlesztése az addiktológiai problémával küszködő kliensek és családtagjaik számára relapszusprevenciós célzattal. „Átirányítás”:igény esetén más ellátásba irányítás (szociális iroda, családsegítő, munkaügyi központ, nappali melegedő, stb) Szükség és igény szerint a kliensek egészségügyi intézménybe, drogambulanciára vagy kórházi osztályra történő eljuttatása. Az átirányítás során a IX. kerület meglévő ellátásaira támaszkodva
történik. Ez nem csak a kliens átküldését, hanem az esetátadást, a közös esetkezelést is jelenti. Utánkövetés: Az ellátás eredményességének és hatékonyságának mérése céljából. Érdekképviselet Szabadidős programok szervezése: kirándulások, sport- és kulturális programok megszervezése, azokról információ nyújtása Csoportok szervezése, vezetése: önsegítő, önismereti, dramatikus, stb. csoportok életre hívása
A kliens útja a Kék Pontban Szociális munka A szociális munkások alapvető feladata, hogy bizalmi légkört és személyes kontaktust alakítsanak ki a segítségre szorulókkal, információkat adjanak alapítványunk és más kezelőhelyek szolgáltatásairól. A szociális munka része a telefonon jelentkező kliensek fogadása, a megfelelő szakemberhez való irányítása, illetve a telefonos és e-mailben érkező segítségkérések kezelése is. A szociális munka része az állapotfelmérés, a hozzánk fordulók igényeinek, szükségleteinek, motivációinak, tüneteinek felismerése, az „itt és most” helyzet áttekintése, az alkohol – és droghasználók függőségi szintjének felmérése különböző dimenziók mentén. Az állapotfelmérés során az eredetileg amerikai interjú (Addikció Súlyossági Index: Addiction Severity Index, ASI) európai verzióját használjuk, aminek a magyar változatát mi validáltuk (HungASI). Az interjú segít a célok közös meghatározásában és abban, hogy a bennünket felkereső személy saját helyzetét reálisabban lássa. A Kék Pont szociális munkásai az együttműködő intézmények munkáját esetenként kihelyezett tanácsadással és információs szolgálattal segítik. Pszichiátriai rendelés Pszichiáter végez explorációt a klienssel: célja a diagnózis, a terápia tervezése, az esetleges további beutalás eldöntése (akár további vizsgálatokra, akár bennfekvéses kezelésre). A kliens terapeutája a betegségtől és annak súlyosságától függően – pszichiáter vagy pszichológus. A pszichiáter foglalkozik az elvonás ideje alatt (elsősorban opiát használóknál) jelentkező elvonási tünetek gyógyszeres kezelésével, illetve más esetekben (pl. erős szorongás, depresszió) jelentkező állapotok gyógyszeres befolyásolásával. Ő dönt arról, hogy milyen más egészségügyi, orvosi ellátásba utalja a klienst. Suboxone kezelés 2014-ben is lehetőség volt a Suboxone helyettesítő kezelés igénybevételére ópiát-függő klienseink részéről. A Suboxone kettős hatóanyagú szer (buprenorfin+naloxon), ezért
bizonyos betegcsoportoknak nagyobb biztonsággal adható, mint a metadon: nincs túladagolás, ritkább a párhuzamos illegális szerhasználat és a betegek életminősége jobb lesz. Konzultáció A konzultáció során a célok meghatározása az érintett személy és a konzultáns által közösen történik. A célmeghatározásban – az ártalomcsökkentés elve alapján – nem elsőrendű kérdés az absztinencia elérése. A konzultáció lehet egyszeri alkalom, többszöri találkozás vagy folyamatos kapcsolattartás. A konzultációban nemcsak droghasználók, hanem családtagok, rokonok és barátok is részt vehetnek. A konzultációt végzők szociális szakemberek, addiktológiai konzultánsok vagy pszichológusok. Jogsegélyszolgálat A Kék Pont ügyvéd munkatársa heti egy-egy alkalommal tartott félfogadást kábítószer fogyasztók, hozzátartozóik és a problémával foglakozó, e területen dolgozó terápiás szakemberek részére a ferencvárosi és békásmegyeri drogambulancián, illetve havi egy alkalommal a Kontakt Programokban. Ennek során büntetőeljárások, rendőri intézkedések, illetve egyéb, felmerülő jogi problémák kapcsán ad tanácsokat, és igény szerint segít kérelmek, beadványok megírásában. Megkereső és alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások Megkereső és alacsonyküszöbű programok a III. kerületben 2009. januárjától beindítottuk alacsonyküszöbű szolgáltatásaink között az utcai megkereső programunkat, mely célja, a III. kerület közterületein élő, tartózkodó, szerhasználat tekintetében is veszélyeztetett fiatalok informálása, bizalmi kapcsolat kialakítása és bevonzása a békásmegyeri ambulancia szolgáltatásaiba. Az utcai megkereső programot kiegészítve 2009. januárjától az ambulancián működő Pótkerék klub H-P-ig 16-20-ig várta a fiatalokat különböző a szabadidő produktív eltöltésére irányuló programokkal, filmklubbal, beszélgetésekkel. A klub mindenki számára nyitott. E programok 2014-ben is folyamatosan működtek. Kontakt Programok: közösségi és alacsonyküszöbű szenvedélybeteg-ellátás a VIII. és IX. kerületben A Kontakt Programok ártalomcsökkentő, alacsonyküszöbű szolgáltatások. Általános célkitűzés a VIII. és IX. kerületben életvitelszerűen vagy átmenetileg tartózkodó szerhasználó személyek elérése. Különös tekintettel azokra a magas kockázatú csoportokra, amelyek az intézményi ellátással szemben bizalmatlanok, illetve információ hiány vagy szigorú szabály és elvárási rendszer miatt más programokból, szolgáltatásokból kiszorulnak. A programok ártalomcsökkentő szellemben működnek, céljuk a drogfogyasztók és közvetetten a társadalom és az egyén ártalmainak (fertőzések, halálesetek, egészségügyi többletköltségek, stb.) megelőzése, csökkentése. Fontos cél a droghasználók egészségmagatartásának megváltoztatása (biztonságosabb szerhasználat, biztonságosabb szex, stb.), steril eszközök és konzultációs lehetőség biztosítása, információ átadás, illetve további ellátó helyekre történő beirányozás és a teljes perifériára sodródásuk megakadályozása.
A Kontakt Programok által érintett célcsoportok
A VIII. és a IX. kerületben élő, vagy ott tartózkodó szerhasználók és hozzátartozóik, a helyi közösség tagjai
szakemberek.
A Kontakt Programok által nyújtott szolgáltatások:
Információadás:
drogokról,
ártalmakról,
biztonságosabb
szerhasználatról,
szenvedélybeteg-, illetve hajléktalan-ellátó intézményekről;
Tanácsadás: az ártalomcsökkentésre és az életvezetésre vonatkozóan, kiemelten a fertőző betegségekkel összefüggésben (hepatitisz C, HIV/AIDS);
Motiválás: a kliensek motiválása a viselkedésváltozás és a segítő szolgáltatások igénybevétele irányában;
Szóróanyag: szolgáltatásainkról, társszervezetek szolgáltatásairól;
Ügyintézésben való segítségnyújtás: tájékoztatás a szociális és egészségügyi ellátórendszer keretein belül működő ellátásokról és kezelőhelyekről. Iratok beszerzésében, kérelmek kitöltésében való segítség;
Krízisintervenció: azonnali beavatkozás veszélyeztető állapot esetén;
Egyéni esetkezelés: rendszeres, 2-3 alkalomból álló segítő kapcsolat;
Átirányítás: egyéb ellátások, társintézmények felajánlása, a kliensek szükséglete és motivációja szerint.
Az alacsonyküszöbű program utcai megkereső szolgáltatása a VIII. és IX. kerületben Az utcai megkereső szolgáltatás feladata a Kék Pont Alapítvány Kontakt Programok alacsonyküszöbű szolgáltatása keretében a VIII. és IX. kerületben a szerhasználói színterek felkutatása, feltérképezése, szolgáltatásainak megismertetése, az ártalmakat megelőző és csökkentő információk eljuttatása a kezelésben nem lévő droghasználók körébe. „Kontakt” A Kék Pont Kontakt Programok tűcsere és közösségi szolgáltatása a VIII. kerület Magdolna utca 43. szám alatt működött 2014.08.30-ig. A program célul tűzte ki az intézményi kapcsolatot nem preferáló szerhasználókkal való kapcsolatépítést, a droghasználók széles rétegének elérését és a velük való rendszeres kapcsolaton keresztül az egészségmagatartásukban történő változást (a fertőző betegségekre
kiszűrtek kezelésbe vonása, biztonságos szerhasználat, biztonságos szex). Távlati lehetőség a korai kezelésbe kerülés, ezáltal a rehabilitáció esélyének növelése. Ártalomcsökkentő tanácsadással, konzultációval, tűcserével, szűréssel, a droghasználóknak biztosítunk eseti vagy rendszeres segítséget. Aktív szerhasználóknak nyújtunk segítséget munka és szálláskeresésben, szociális ügyintézésben. Ingyenesen, anonim módon elérhető szolgáltatásaink a következők voltak:
tűcsere: injektor, szűrő, melegítő edény, desztillált víz, víztartó, érszorító, aszkorbinsav, alkoholos kendő egyéb ártalomcsökkentő eszközök: véna-ápoló kenőcs, gyógytea, vitaminok, óvszer egyéni tanácsadás: jogokról, drogok ártalmairól, biztonságosabb szerhasználatról, fertőzésekről HIV, Hepatitis B, C szűrés helyben és hozzákapcsolódóan tanácsadás kezelőhelyre irányítás – igény esetén internet használat drogszemét begyűjtése: a Józsefvárosi Önkormányzat szervezeteivel történő együttműködés keretében
Szakmai konzultáció Egy – egy droghasználó kliens esete révén kerülünk kapcsolatba és alakítunk ki együttműködést szakemberekkel (pl. droghasználó fiatalok tanárai, szociális munkások). Ilyenkor szupervíziót, esetmegbeszélést vagy közös esetgondozást vállalunk. Primér (univerzális) prevenció Biopolitikai Műhely (BPM) Mivel a Kék Pont programok egyre nagyobb szeletet fednek le a holisztikus egészség programok téma kínálatából, így fontosnak tartottuk egy olyan szervezeti forma kialakítását, ahol a műhely szerű működés és a projekt szemlélet egyszerre képes hatékony tervezésre és megvalósításra. A BPM vette át a szerepet a Prevenciós Munkacsoporttól, 2013-tól ez a szervezeti egység koordinálja a prevenciós munkát. A műhely tagjai pszichológusok, szociológusok, szociális munkások és az említett területeken hallgató egyetemista önkéntesek. A BPM ebben az évben elsősorban középiskolai tematikus vetélkedők és diákoknak szóló nagyobb rendezvények, céges egészség napok szakmai hátterét dolgozta ki, majd több alkalommal tartott ezeken a színtereken programokat. Diákoknak szóló tematikus rendezvényeink közül elsősorban tematikus és aktivitás pontokat (stencil stand) szerveztünk, de egy alkalommal terepre is vittünk középiskolásakat.
Social Superstar vetélkedő A négy részből álló tematikus vetélkedő-sorozatunkat azzal a céllal hoztuk létre, hogy erősítsük a fiatalok városi identitását, közösségépítő szerepét, célorientált cselekvéseik gyakoriságát, és olyan attitűdök és normák preferálását, amellyel sokkal teljesebb, azaz egészségesebb életet élhetnek. Az alapok kidolgozása A program tematikájának kidolgozásánál elsődleges szempont volt a társadalmi részvétel serkentése és az egyéni boldogulás szükségességének a felismerése. A közösségi életet a projekt során úgy értelmeztük, mint az egyént körülölelő támogató közeget, amelyben produktív életmód kialakítására alkalmas színterek és események kapcsolódnak egymáshoz. A projekt során egyrészt támogató közeget teremtettünk ennek intenzív átélésére, másrészt népszerűsítettük azokat a lépéseket és karaktereket, amelyek ennek létrejöttét, vagy létének védelmét segítették. A cél eléréséhez ötvöztük a tanulmányi vetélkedők struktúráját, a Mega Sztár szerű tévéműsorok hangulatát és az értékelő oktatás technikáját. Az értékelő oktatás alatt a projektben azt értjük, amikor a tanulók által készített vagy létrehozott produktumokat zsűri szerűen (színpadiasan túlozva) értékeljük, megerősítve azokat az értékeket, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásában, a nyitott társadalom kifejlődésében alapvetően szükségesek lehetnek. A zsűri a kritikát is úgy fogalmazza meg, hogy közben megerősít egy pozitív dimenziót a kritizálandó elemben. A téma kidolgozása A témák, amelyeket a feladatokon keresztül feldolgoztunk, érintették a városi identitást, a mértékletességet, a becsületet, a gyengébbek segítését, a nyitott kommunikációt, a népszerűséget és a jófejséget. Ez utóbbit a munka során úgy használtuk, mint azt az egyént (jófej), akiről mindenki tudja, hogy senkinek nem árt, sokat segít másoknak, mindig kedves és nyitott, tehát a népszerűségét a karizmája és a segítőkészsége együtt adja. A jófejség operacionalizálása során jutottunk el ahhoz a karakterhez, amelyik legközelebb állt a projekt szempontjából fontos szempontokhoz. A karakter a Social Superstar nevet kapta, amelynek a szó szupersztár része arra utal, hogy emberünk nem korunk hőse, hanem korunk sztárja, azaz valaki, akinek a véleménye, az értékválasztása és az életmódja divatos és trendi, de viselkedése és cselekedetei alapvetően szociális irányultságúak, azaz támogató közeget teremt maga körül. A vetélkedő feladatai ennek megértését szolgálták, a zsűri pedig ezt a cselekvési irányultságot kereste és díjazta. A tervezés végén a vetélkedőnek a Social Superstar nevet adtuk. A feladatelemek kidolgozása A munka során arra törekedtünk, hogy a feladatok közös munkát, közös gondolkodást és cselekvést generáljanak a csapattagok között. Fontos volt, hogy a létrejövő produktumok bemutathatók legyenek és érdeklődésre adjanak okot. A tervezésnél figyelembe vettük azt a korosztályi sajátosságot is, hogy a mai tizenévesek szívesen adnak elő, azaz örömmel prezentálnak a társaik számára. Erre az elemre olyan feladatokat dolgoztunk ki, amelyben a prezentálás több értékkel bírt, mint maga a produktum. Az eszközhasználatban törekedtünk arra, hogy a diákok okos telefonokat használjanak a feladatok megoldása során, legyen a kezükben mikrofon, legyen kamerázás és vetítés, használják a youtube-ot és a facebookot, tehát azokat az eszközöket, amelyek a hétköznapjaikat is meghatározzák. Bár egyszerűnek tűnhet, de a feladatok kidolgozása nem könnyű, több hónapot vett igénybe. A fontos
szempontok meghatározását követően vizualizálnunk is kellett a diákok számára a mondanivalónkat. Mivel a vetélkedő során rövid idő alatt, inspirációkkal kell hatást elérnünk, olyan provokatív, gondolkodásra késztető videókkal segítettük a folyamatot, amelyek tömören és erős érzelmekkel adják át a mondanivalójukat. A vetélkedő alatt olyan zenei és videó tartalmakat vetítettünk, amelyek szereplői korosztályuk preferált előadói, de hagyományos értelembe véve, nem sztárjai. A magyar underground hiphop szcéna morális tisztasága és építő jellegű társadalomkritikai attitűdje olyan tartalmakat hozott létre, amelyek segítségével az általunk fontosnak tartott értékekre is rávezethettük a beszélgetés fonalát. Ezen a ponton választjuk le a sztárról a hagyományos szerepét és adunk rá egy újat, a szociálisat. Mivel elsősorban lokális cselekvési területre koncentráltunk (kerület) így a pályázati szempontoknak megfelelően, a ferencvárosi identitás megerősítése és a kerület, mint szűkebb közösség is nagy hangsúlyt kapott a feladatokban. Mind a négy alkalommal ferencvárosi középiskolák diákjai szerepeltek nálunk, így az alábbi dimenziók mindegyikét be tudtuk emelni. Közgazdasági Politechnikum (alapítványi iskola) 06.01 Zöld Kakas Líceum (tanoda szerű működés) 06.02 Harsányi János Szakközépiskola (átlagos középiskola) 05.21 Szily Kálmán Szakközépiskola (gyakori együttműködőnk) 05.22 Attila Kulcsai vetélkedő A projekt elmélet kereteinek kidolgozásakor egy már kipróbált és jól működő programunkat, az Egészség Iskolát alakítottuk át a célnak megfelelően. Az átalakítás érintette a csoportmunka módszertanát, az alapfogalmak lefektetését és a projekt közösségi médiába ágyazását. Olyan programot kellett megalkotnunk, ahol a társadalmi aktivitás az örömelvűség talajáról kiindulva bontakozik ki, annak látható hasznossága mellett. Ehhez szükség volt a ferencvárosi identitás megerősítésére, mivel csak ebben az esetben várhatjuk azt el, hogy valódi elköteleződés alakulhasson ki a diákok körében a JAT területtel kapcsolatban. A hosszas alapozó munka során a kooperatív technikákat ötvöztük a prezentáció legújabb eszközeivel, különös figyelmet fordítva azokra az elemekre, amelyek a JAT körzethez köthetők. Az identitás, az alkotás és az aktivitás összekapcsolását a prezentálással azért tartottuk fontosnak, mert azt szerettük volna elérni, hogy a fiatalok megértsék az elméleti tudás és a gyakorlati lépések összekapcsolódásából születő társadalmi aktivitások szükségességét és közösségformáló erejét. A program kivitelezéséhez az átalakítás első szakaszában a tudás megosztásának módszerét dolgoztuk ki lépésről lépésre. A közös tanulás terét egy tudományos konferencia helyszíneként gondoltuk újra, izgalmas plenáris előadásként értelmezve az addig tanóraként megélt élményt. Az előadásokat követő forgószínpad szerűen működő műhelymunka a kiscsoportos tanulás élményével hozta közelebb a témákat a diákokhoz, 10 fős csoportokra osztottuk őket. A koncepció az volt, hogy az előadások során a diákok megismerkednek a nagyvárosi tömb
rehabilitáció, a gettósodás, a dzsentrifikáció fogalmaival, betekintést kapnak a harmincas évek ferencvárosi világába, képet alkothatnak a világ nagyvárosaiban zajló izgalmas folyamatokról és társadalmi trendekről. Az így megalapozott képet tovább árnyaltuk a közösségi aktivitások és a szociális kérdések kapcsolatának megvilágításával, majd segítve az interiorizációt, az egészet egy úgynevezett prezentációs show keretei közé illesztettük. Ez utóbbi volt a második programelem, az Attila Kulcsa vetélkedő. A témák sorában nagy hangsúlyt fektettünk a szegénység, a privát terek és a társadalmilag kirekesztett csoportok bemutatásának érzékeny módjára, kiemelten kezeltük a social media által nyújtott lehetőségek megismerését és az ezekhez szorosan kapcsolódó technológiai újdonságok bemutatását. A hónapokon át (októberig) tartó alapos programkidolgozás és tématervezés így a következő nagyobb dimenziókat fedte le: társadalmi folyamatok és a nagyvárosi lét, ferencvárosi identitás és a JAT területének megismerése, a gettósodás jelensége és a szociális falak elmélete, a közösségi aktivitások hatása és eszközrendszere, a social média és a nyilvánosság szerkezet változásai, a prezentációk felépítése és a hatékony kommunikáció elemei. A téma dimenziók mindegyikéhez Prezit készítettünk, majd folyamatosan finomhangoltuk, a gondosan kiválasztott technikai eszközök használatát pedig gyakorlatban sajátították el a diákok. A webes és mobil alkalmazások egész sorát ismertük meg és emeltük be a projektbe, a technikai eszközök között a mini projektor (kültéri vetítés), mobil wifi router, hd camera, gopro fejkamera, hd projektor, hordozható mac mini számítógép és laptop volt a legtöbbet használt eszköz az okostelefonok mellett, amihez mi biztosítottunk folyamatos adatforgalmat. A projekt során használatba került a forsquere, a swarm, az instagram, a prezi, a google maps, a facebook és a youtube, de elhelyeztünk qr kódot is a terepen. A diákok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyanokkal tudjunk majd dolgozni, akikkel lehetőségünk van előzetes munkával megalapozni az eseményt, mintegy előkészítetni a munkához szükséges energiát. Ennek azért van jelentősége, mert nagyon sok időt és energiát vinne el, ha csak az első napon tudnánk bevonni a fiatalokat és megkezdeni az alapozást. A Szily László középiskolából bevont diákok szociális munkása nagyon fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Segített megtalálni a ferencvárosi diákokat, az instrukcióink alapján felkészítette a diákokat a közös munkára, inspirálta és motiválta őket az aktív részvételre. A vetélkedő feladatainak kidolgozásakor a pályázati elvárás szempontjai mellet kiemelten fontos volt az is, hogy a megvalósítás során a diákoknak alkalmazniuk kellett a fent említett alkalmazások legtöbbjét, folyamatosan mozogva a virtuális terek és a valódi terep között. Párhuzamok, eltérések és történetek tárultak fel, a JAT negyed lakói és intézményei új megvilágításba kerültek. A feladatok végrehajtásának fontos célja volt, hogy olyan produktumokat hozzanak létre a diákok, amelyek megoszthatók és bemutathatók, így kapott jelentőséget a második napon, az első napon megtanult adatfeldolgozás és prezentálás. A projekt kidolgozása és a homlokzati elemek felépítése (branding) során az alkotó és elemző munkához multilineáris prezentációs szoftvert használtunk (prezi), a diákok számára facebook tájékoztató oldalt építettünk, ahol kommunikációs és tájékoztató tartalmakat is el tudtunk helyezni, de itt található minden produktum és fotó is a rendezvényekről.
József Attila életét, karakterét kiemeltük a harmincas évekből, és párhuzamba állítottuk korunk kérdéseivel és kihívásaival. A web hálóját a Gát utca környékére terítettük, majd újra gyúrtuk és megmutattuk a valóság egy másik változatát. A vetélkedő igazából nem a hagyományos értelemben vett verseny volt, sokkal inkább a közösen megszerzett tudás kreatív alkalmazása a hétköznapi valóságra. Azért volt nagyon fontos, hogy terepen kapcsoljuk össze az elméletet az aktivitással, mert csak így tudtunk megbizonyosodni arról, a diákoknak sikerült megérteniük a prezentálás során a stigmatizálás elkerülésének fontosságát és jelentőségét. A második napon a diákok csapatokat alkotva, a terepen dolgozva mutatták be a megtanult eszközök alkalmazását, 5 objektumot vagy múltbéli eseményt dolgozva fel a megismeréstől a bemutatásig. A feladatuk az volt, hogy dolgozzák fel a helyszínen látottakat és tapasztaltakat, majd közösen készítsenek el egy prezentációt, amiben bemutatják magát a folyamatot is. A helyszínek a JAT-on belül voltak, fontos szempont volt a helyi értékek bemutatása és a lakók bevonása, párhuzamokat vonva a múlt-jelen-jövő tematikával. A produktumok jól mutatják, hogy sikerült a téma megragadását és a feldolgozást a tanultak alapján elvégezni, otthonosan mozogtak a terepen, kreatívan értelmezték a feladatot és a bemutatást is. A program végén, a díjátadáskor a kreativitást, a kivitelezés, az ötletességet, az érzékenységet és az együttműködést emeltük ki. A projektnapok során a diákok folyamatosan részt vettek a közös munkában, a kiválasztott feladatok jól illeszkedtek a korosztályi sajátosságaikhoz, a terepen biztonságosan és otthonosan mozogtak, a kitűzött célt minden esetben sikerült elérni. A szociális érzékenység minden esetben jól tapintható volt, ügyesen alkalmazták az elsajátított tudást. A projekt kommunikációjában a kekpont.hu internetes oldalára, az alapítványunk facebook oldalára és a projekt önálló facebook oldalára támaszkodtunk, a diákok elégedettségét google kérdőív segítségével mértük. AIDS megelőzés A 2014-es Ferencvárosi AIDS-ellenes Világnap rendezvényén idén is aktívan részt vettünk egy Kék Pontos vetélkedő kidolgozásával és kivitelezésével és egy szakmai stand üzemeltetésével. Feri Feszt 2. Ismeretterjesztés drogokról és bulizásról szórakoztató formában ferencvárosi fiatalok számára a Kábítószer Ellenes Világnap kapcsán, már második alkalommal. A Feri Feszt egy négy órás mini fesztivál 300 fő ferencvárosi középiskolás diák számára a biztonságosabb nyári fesztiválozás és szórakozás népszerűsítésének jegyében. A színpadon fellépőket és produkciókat láthatunk, játékokkal, bemutatókkal és izgalmas beszélgetésekkel. A színpad melletti térben további aktivitások zajlanak. A műsort a ceremónia mester vezeti, a fellépők produkciója kapcsolódik a program témájához. A mini fesztivál ideje alatt a diákok szabadon mozoghatnak a színpad előtti térben, a szünetekben további négy ponton vehetnek részt aktivitásokban. A diákok a belépéskor számozott karszalagot kapnak, ezeket a számokat lehet használni majd az aktivitásokban.
Program A diákok számára egyórás előadást tartott Dávid Ferenc munkatársunk a mértékletesség erényéről. Divatbemutató - biztonságosabb nyári fesztivál öltözetek Tombola Show - a nyeremények a biztonságosabb fesztiválozás és szórakozás eszközei Hip-Hop Funktasztikussal - szabad asszociációk ütemekre drogtémában Sport és szabadidő sátrak Aktivitás Pontok Szabad mikrofon - Színész Bobbal Motyó Stand - a Kék Pont Alapítvány mértékletességet segítő eszközének terjesztése Stencil Pult - pólófestés, street art eszközök bemutatása Biopolitikai műhelyprogramok mutatói 2014-ben Social Superstar 2014.06.01. Közgazdasági Politechnikum (30 fő) 2014.06.02. Zöld Kakas Líceum (28 fő) 2014.05.21. Harsányi János Szakközépiskola (29 fő) 2014.05.22. Szily Kálmán Szakközépiskola (29 fő) Attila Kulcsai 2014. 11.06. Ferencvárosi diákok (30 fő) 2014. 11.11. Ferencvárosi diákok (29 fő) Feri Feszt 2014. 06.11. Ferencvárosi középiskolások (400 fő) AIDS vetélkedő 2014. 12.01. Ferencvárosi középiskolások (30 fő) Összesen 8 alkalom és 605 fő.
Korábbi „iskola-rendszerű” prevenciós alkalmak
Tanév 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Órák száma 168 173 134 107 1046 557 794 370 335 298
Résztvevők száma 3024 3114 1857 2140 10152 3048 4241 1876 1297 1167
Kortárssegítés A Kék Pont Alapítvány kortárs segítői 40 órás tréningen sajátítják el a segítés módszereinek alkalmazását. A kortárssegítők beszélgetéseket, dramatikus foglalkozásokat vezetnek általános és középiskolákban. Cél a véleménycsere, a személyes tapasztalatok, nézetek megvitatása, dramatikus módszerekkel történő megjelenítése általi segítségnyújtás. Szakemberképzés A Kék Pont Alapítvány rendszeresen fogad terepgyakorlatra diákokat felsőoktatási intézményekből. Partner oktatóintézmények -
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanátképző Főiskolai Kar – Pszichopedagógiai Tanszék Bábes - Bólyai Tudomány Egyetem – Kolozsvár Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola Szakiskola és Gimnázium Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar – addiktológiai konzultáns képzés Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd – Szociálpolitikai Tanszék MTA Pszichológiai Intézete – pszichológus asszisztensképző SZOTE Főiskolai Kar, Szeged – Általános Szociális Munkás Szak Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola – Szociális Képzési és Neveléstudományi Tanszék Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola – Szociális Munkás Tanszék Wesley János Lelkészképző Főiskola – Szociális Munkás Képzés Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium – szociális asszisztensképzés
1997-ben 1998-ban 1999-ben 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben 2011-ben 2012-ben 2013-ban 2014-ben
15 fő 34 fő 15 fő 20 fő 22 fő 25 fő 27 fő 27 fő 29 fő 27 fő 30 fő 33 fő 32 fő 46 fő 34 fő 22 fő 29 fő 20 fő
Egyre több programot kínálunk a pedagógusoknak, szakembereknek tréningek, akkreditált továbbképzések formájában. A pedagógusok számára egy, a gyermekvédelemben és a szociális területen dolgozó szakemberek továbbképzése érdekében két programot akkreditáltattunk. A programok célja egyrészt, hogy a résztvevők érzékenyebbé váljanak a drogproblémák iránt, segítséget kapjanak felismeréséhez és kezeléséhez. Másrészt a programokon a drogmegelőzés és a drogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében, a különböző területen dolgozó szakemberek és intézmények közötti együttműködés szükségszerűsége kerül fókuszba. A szociális szférában dolgozó szakemberek számára akkreditáltattuk az „Addikció Súlyossági Interjú” és a „Serdülőkori Problémák Értékelő Interjúja” elsajátításával kapcsolatos 40 órás tanfolyamunkat.
A Kék Pont Alapítvány 2014.évi kommunikációs tevékenységéről Kommunikációs szempontból ismét sűrű évünk volt. Programjainkról folyamatosan beszámoltunk a szervezet honlapján, illetve blogunkban az aktuális drogpolitikai eseményekhez, állásfoglalásokhoz is kommentárokat jelentettünk meg. Tagként, programjainkat, felhívásainkat közzétettük ernyőszervezetünk honlapján is, a madaszsz.hu oldalon. A szervezetnek 2014-be is sok sajtómegjelenése volt. Alapítványunk önálló facebook profillal rendelkezik, kommunikációs tevékenységünk egyik legfontosabb színterei a közösségi média platformok. Kiemelt kommunikációs tevékenységeink 2014-ben: Józsefvárosi tűcsere programot ért támadások kapcsán: Több mint egy évig tartó, nagyrészt a nyilvánosság előtt zajló, rengeteg energiánkat felemésztő folyamat és számos szakmai egyeztetés előzte meg azt a döntést, hogy a 2006 óta működő tűcsere programunkat, 2014 augusztus végén bezártuk. A 2014-es év során honlapunkon és a sajtóban folyamatosan beszámoltunk a kialakult konfliktus alakulásáról, annak valamennyi fontos állomásáról (önkormányzati
együttműködés egyoldalú felbontásáról, a kerületi KEF-ből való kizárásunkról, a BRFK tűcsere programokkal korábban kötött szerződésének felbontásáról, az ellenünk szervezett ál-civil tüntetésről, a szakmai beszámolónk nyolcadik kerületi önkormányzat általi el nem fogadásáról, az önkormányzati bérleti díj drasztikus megemeléséről, a program anyagi ellehetetlenedéséről, és a szakmai program általános állapotáról és eredményeiről – közte a folyamatos forgalomemelkedésről, eszköz-és forráshiányról, és az első HIV pozitív kliens kiszűréséről). Tervezett lépéseink előtt konzultáltunk a budapesti tűcsere programok vezetőivel, a drogszakmai ernyőszervezetek képviselőivel és helyzetünkről folyamatosan tájékoztattuk az EMMI drogügyekért is felelős főosztályát, illetve a nemzeti drogkoordinációt is. -
E témában született és kommunikációs szempontból igen jelentősnek mondható, Csányi Gergely szociológia MA szakos hallgató „A Kék Pont esete az önkormányzattal és a „fantom civil szervezettel” - A jóléti állam válsága, a büntető populizmus és a „harmadik erő”c. tanulmánya, amely az ELTE társadalomtudományi Karának, Kulcskérdések a Társadalomkutatásban „ERŐ ÉS ERŐTLENSÉG” c konferenciáján került bemutatásra.
-
Ugyancsak 2014-ben jelent meg az „Új pszichoaktív anyagok megjelenése egy budapesti tűcsereprogram kliensei körében” c. cikk az Orvosi Hetilapban, szerzői Prof. Rácz József és Csák Róbert.
„Csajok a Sarkon” címmel Fotókiállítás és Adománygyűjtő Est A 4 éves Csere Csak Csajoknak programunknak nyilvános születésnapi partit és adománygyűjtő estet szerveztünk egy különleges részvételi akciókutatásra épült fotókiállítással, amely a kanadai Camille Stengel kriminológus kutatása nyomán és a Kenti Egyetem, illetve az ELTE együttműködésében született meg. A rendezvény helyszíne a népszerű budapesti szórakozóhely, az ANKERT volt. Love Bug Vintage Jótékonysági Vásár Két napos, kedvezményes vintage jótékonysági vásárt rendeztünk a LOVEBUG Vintage szalonban (Margit krt. 62., Budapest) május 23-án és 24-én, a Kék Pont javára! A jótékonysági vásár ötlete a szalont üzemeltető Kertész Violettának köszönhetően született meg, a kiállított termékek a Norvég Civil Alap támogatásával létrehozott programunkban készültek. Peer Kapitány videó és projektzáró esemény A Peer Kapitány program szakmai eredményeinek bemutatására a TASZ által szervezett „Szoba a Nyolcban” Fórum keretében került sor június 26-án, az ENSZ Kábítószer-ellenes Világnapján, a józsefvárosi MÜSZI-ben. A beszámoló prezi-s előadást Dávid Ferenc, a Kék Pont Biopolitikai Műhelyének vezetője tartotta, melyről a TASZ videós csapata készített filmet.
Kiemelt látogatásként: Raffi Balian környezetvédelmi és egészségügyi diplomata, az USA budapesti nagykövetségének munkatársa látogatást tett a Kék Pont tűcsere-programjánál. Balian úr és két kollégája tájékozódni kívánt a Kék Pont és a tűcsere helyzetéről, valamint a magyarországi HIV/AIDS-szel kapcsolatos közegészségügyi helyzetről. Európai HIV-szűrési Hét (Europen HIV Testing Week) A nemzetközi prograrmsorozathoz az alábbi aktivitásokkal csatlakoztunk: Magyarországon egyedülálló módon nyálteszt alapú, az alapszolgáltatáshoz képest kibővített szűrési lehetőséget biztosítottunk - egy szűrést népszerűsítő videóval, az Északi Támpont Egyesület támogatásával készült „A Nagy Nyálteszt” c. videónkat a youtube-ra töltöttük fel, s több online médium is átvette - egy külső helyszínen, hajléktalanszállón kivitelezett szűrési eseménnyel és egy a szálló vezetőjével készült interjúval - naponta új információkkal, cikkekkel a témában a blogunkon és a facebook oldalunkon A Gát utcai ambulanciánk révén létrejött Gát Család projektünk keretében létrehoztuk a gatcsalad-blog.hu felületet, amely a Ferencvárosi Önkormányzat a Szociális Városrehabilitáció a Ferencvárosban József Attila Terv I. ütem keretében kiírt mini-projekt pályázati támogatásának keretében valósult meg. -
Jelentősebb konferencia részvételeinkből: - A 2014. március 27-28-án, Budapesten, a négy nagy szakmai ernyőszervezet (MAT, MADÁSZSZ, ÁSZ és MADRISZ) által közösen megrendezett és minisztériumi támogatással megszületett „Új szerek, Új Kliensutak” című konferencián igazgatónk, Prof.Rácz József „Mitől népszerűek az új típusú deisgner szerek? c. előadását és Dr. Bodrogi Andrea pszichiáterrel közösen jegyzett előadását a „Re-medikalizáció kérdéseiről, az új típusú pszichoaktív szerhasználók kliensútjain keresztül”, honlapunkon is megjelentettük. - Civil Fórum- a négy nagy szakmai ernyőszervezet által közösen megrendezésre került szakmai találkozón, Barna Erika kommunikációs igazgatónk, a MADÁSZSZ elnökségi tagja ismertette a Felvinczi Katalinnal és Sárosi Péterrel együtt készített WatchDrog jelentést, amely a 2010 után történt és a civilek által legjelentősebbnek ítélt drogpolitikai változásokat gyűjtötte össze. Kiemelt meghívásként, együttműködésként: Meghívott partnerként közreműködtünk a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Youth to Youth projektjének társadalmi innovációs versenyén, amelyen a résztvevő egyetemisták 3 fős csapatainak, a veszélyeztetett fiatalok életesélyeit javító kreatív megoldási terveket kellett kidolgozniuk. A Katapult Tábor ennek a több
eseményből és feladatból álló versenynek az első állomása volt, melyen kommunikációs igazgatónk is részt vett, Szigetmonostoron. 2014-ben 3 munkatársunk vett részt a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének érdekérvényesítési és online kommunikációs képzésén. 2014.december 13 -án FestményTrip című nyilvános projektzáró rendezvényként mutattuk be a békásmegyeri ambulancia mellett működött, lakótelepi fiatalok számára létrehozott prevenciós programunk eredményeit, egy erre az alkalomra készült videóval. A program az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg Békásmegyeren. Ugyancsak decemberben, a Kék Pont Békásmegyeri ambulanciájához kötődő Színházterápiás Műhelyünk nyilvános bemutatót tartott „Ebben a szobában” címmel a Stúdió K Színházban. Az előadást beszélgetés és évlezáró közös koccintás követte. A Kék Pont Alapítvány december közepén tartotta zártkörű évértékelőjét is. A találkozón készült pár perces videónk szólt az elmúlt évünkről, de utalt a következő évre is, 2015-ös terveinkre is. A videót a youtube-ra töltöttük fel és megosztottuk a honlapunkon, a fb oldalunkon, illetve kiküldtük szakmai partnereinknek, támogatóinknak is évzáró üdvözletként.
A drogambulanciáinkon megjelent kliensek jellemzői (IX. és III. kerület) Az adatgyűjtés nehézségei A teljes létszámhoz képest a hiányzó adatok arra utalnak, hogy néhány kliens semmilyen információt nem akart magáról adni, nem járult hozzá még névtelen adatlap kitöltéséhez sem.
Év 1997 1998 1999 2000 2001 2007 2009 2011 2013
Megjelenések száma (droghasználók, családtagok, szakemberek) Megjelenés Év Megjelenés 1721 2331 2002 1444 3355 2003 1859 2936 2004 2329 2553 2005 1811 3189 2006 4226 3560 2008 4386 4998 2010 5331 5470 2012 4248 4260 2014
A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint
Szolgáltatás
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pszichológiai konzultáció, hozzátartozói konzultáció Szociális munkás konzultáció, addiktológiai konzultáció Pszichiátriai rendelés Jogsegély
877
761
469
537
252
137
147
220
153
258
374
345
367
352
515
214
220
182
-
-
491
637
760
1427
2194
2007
1547
1854
2572
2249
2501
2962
2934
3111
1998
1919
323
283
390
549
299
315
402
331
372
627
777
632
1220
1325
1499
1822
1597
1613
29
29
35
55
59
84
106
69
52
75
99
59
133
133
156
133
146
144
Helybeli oktatás Egyéb (csoportos elterelés, szakmai konzultáció, szakmai csoportos konzultáció, józanságmegtartó csoport, hozzátartozói csoport, női csoport, autogén tréning csoport) Összesen
308
160
136
185
57
80
142
145
102
181
50
81
73
122
109
42
69
75
184
211
338
366
384
288
364
164
327
194
354
194
92
104
118
148
218
327
1721
1444
1859
2329
1811
2331
3355
2936
2553
3189
4226
3560
4386
4998
5331
5470
4248
4260
Megjegyzés: a kliensek egy megjelenés alkalmával több szolgáltatást is igénybe vehetnek.
Az ábra a három, 2014-től a négy leggyakoribb szolgáltatást mutatja
3600
3000
2400
1800
1200
600
0 1997
1998
1999
2000
pszichológiai konzultáció
2001
2002
2003
2004
2005
szociális munkás konzultáció
2006
2007
2008
2009
pszichiátriai rendelés
2010
2011
Egyéb
2012
2013
2014
összesen
A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint, százalékban Szolgáltatás
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pszichológiai konzultáció Szociális munkás konzultáció Pszichiátriai rendelés Jogsegély
50
53
25
23
14
6
4
8
6
8
9
10
8
7
10
4
5
4
-
-
26
27
42
61
66
68
61
58
61
63
57
59
55
56
47
45
19
19
21
24
17
14
12
11
15
20
18
18
28
27
28
34
38
38
2 18
2 11
2 8
2 8
3 3
4 3
3 4
2 5
2 4
2 6
2 2
2 2
3 3
3 3
3 2
2 2
3 2
3 2
11
15
18
16
21
12
11
6
12
6
8
5
2
2
2
2
5
8
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
Helybeli oktatás Egyéb (csoportos elterelés, szakmai konzultáció, szakmai csoportos konzultáció, józanságmegtartó csoport, hozzátartozói csoport) Összesen
Megjegyzés: a kliensek egy megjelenés alkalmával több szolgáltatást is igénybe vehetnek.
Regisztrált droghasználó kliensek száma 1997. december 248 fő 2000. december 770 fő 2003. december 1356 fő 2006. december 2194 fő 2009. december 3442 fő 2012.december 4884 fő
1998. december 398 fő 2001. december 882 fő 2004. december 1548 fő 2007. december 2598 fő 2010. december 3963 fő 2013. december 5274
1999. december 598 fő 2002. december 1081 fő 2005. december 1798 fő 2008. december 2930 fő 2011. december 4489 fő 2014. december 5695
Új droghasználó kliensek száma 1997 248 fő 2006 393 fő
1998 150 fő 2007 407 fő
1999 200 fő 2008 332 fő
2000 172 fő 2009 512 fő
2001 112 fő 2010 521 fő
2002 199 fő 2011 526 fő
2003 275 fő 2012 395 fő
2004 192 fő 2013 390
2005 250 2014 421
2012 59
2013 64
2014 45
Elsődleges szerhasználat az új kliensek körében (az említések arányában) Említés
Szer fajtája Marihuána, „biofű” műfű, biofű
1997 19
1998 23
1999 27
2000 34
2001 43
2002 46
2003 59
2004 57
2005 65
2006 65
2007 64
2008 56
2009 57
2010 62
2011 57
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
19
Hallucinogének
13
12
9
-
-
-
1
-
1
1
0,5
1
1
-
-
1
-
-
Amfetamin, Ecstasy
35
30
21
15
21
28
24
25
22
13
14
15
13
12
14
14
11
7
Heroin
22
20
25
42
28
18
7
8
5
5
10
8
8
8
3
1
1
2
Más ópiát
6
7
5
2
-
1
1
3
-
1
0,5
1
1
1
-
1
-
-
Kokain
-
-
5
3
-
2
2
3
2
3
2
5
2
5
3
2
4
4
Szerves oldószer Designer drogok (Mefedron, MDPV stb.) Egyéb (alt.nyugt.alk), alkohol
4
3
3
4
3
2
2
2
1
1
-
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
11
6
7
11
1
5
5
-
5
3
4
2
4
11
9
8
10
5
6
7
7
4
5
7
4
6
9
6
8
100
100
100
100
100
100
100
Összesen
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
Az ábra 2008. előtt a három, 2008-tól a négy leggyakoribb szert mutatja
80
60
%
40
20
0
97 998 999 000 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 9 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Marihuána kokain
Amfetamin, Extasy alkohol
Egyéb (alt. Nyugt.) műfű, biofű
Heroin designer drogok
Említések aránya az új kliensek számához viszonyítva (egy kliens több szert is megnevezhet)
Szer fajtája Marihuána, „biofű” Műfű, biofű Hallucinogén (LSD,..) Amfetamin, Ecstasy Heroin
Említés 2004 2005 80 88
1997 29
1998 39
1999 56
2000 47
2001 70
2002 74
2003 79
2006 89
2007 76
2008 70
2009 71
2010 73
2011 71
2012 69
2013 92
2014 66
19
20
19
1
26
18
16
17
24
7
7
8
6
5
6
4
7
22 6
54
51
45
20
80
54
48
75
80
40
32
45
49
44
56
42
47
47
34
35
52
56
31
20
10
11
10
11
14
12
11
9
5
3
7
5
Más ópiát
9
12
10
2
-
Kokain
-
-
11
4
9
1
-
2
2
1
1
1
4
1
-
2
1
-
9
6
7
20
9
10
14
12
10
12
5
12
10
Szerves oldószer Designer drogok (Mefedron, MDPV stb.) Egyéb (alt.nyugt.alk.) alkohol
7
6
6
5
2
4
3
4
13
2
2
1
3
1
-
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
5
21
16
14
23
2
9
11
1
11
17
9
3
14
33
23
13
19
9
10
8
17
10
22
20
11
12
15
18
14
Intravénás szerhasználat Említés 2004 2005 12 16
Szer fajtája Heroin
1997 67
1998 40
1999 67
2000 77
2001 36
2002 34
2003 20
Más ópiát
12
6
-
-
-
-
-
1
Speed
31
18
32
11
5
25
31
Más stimuláns/ designer drogok Összesen
6
4
5
-
-
7
116
68
104
88
41
66
2006 29
2007 34
2008 27
2009 42
2010 39
2011 27
-
1
1
2
2
-
-
21
22
27
24
25
39
39
42
1
4
4
8
8
9
3
12
52
38
42
65
67
63
86
90
Intravénás használók aránya az új kliensekhez viszonyítva Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Összlétszám Fő 248 150 200 172 112 199 275 192 250 393 407 332 512 521 526 395 390 421
Új kliensek % - al kifejezve 47 45 52 51 37 33 19 16 17 17 16 19 17 17 16 12 12 13
2012 13
2013 9
2014 17
2
-
13
23
19
15
23
12
20
84
49
46
56
Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlása Év 1997 1998 1999
Korosztály 18 év alatti 18 év feletti 36 213 6 137 14 226
Neme férfi 186 105 153
nő 62 44 47
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
17 20 54 53 31 45 55 40
154 88 145 214 155 194 335 367
126 89 146 210 147 198 322 329
46 19 53 65 45 52 71 78
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
48 43 70 73 37 27 55
284 457 443 451 358 363 366
262 398 434 409 318 327 346
70 114 87 117 77 63 75
Összesen
724 fő
4950 fő
4505 fő
1185 fő
Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlásának arányai Év 1997
Korosztály
Neme
18 év alatti
18 év feletti
férfi
nő
15
85
75
25
4 96 71 29 1998 6 94 77 23 1999 10 90 73 27 2000 19 81 82 17 2001 27 73 73 27 2002 19 78 76 24 2003 16 81 77 23 2004 18 78 79 21 2005 14 85 82 18 2006 10 90 81 19 2007 14 86 79 21 2008 8 89 78 22 2009 13 85 83 17 2010 14 86 78 22 2011 9 91 81 19 2012 7 93 84 16 2013 13 87 82 18 2014 A táblázatok adataiban tapasztalható eltérések az anonimitás lehetőségeiből adódó adatszolgáltatási hiányosságok következményei.
A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása az új kliensek arányában (ismert esetek) Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Budapest 60 77 46 63 49 57 64 63 57 60 60 59 52 52 55 55 65 62
vidék 5 9 16 22 29 30 27 26 30 37 37 40 47 45 44 44 35 38
A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása a válaszadók arányában (ismert esetek) Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Budapest 92 89 75 74 63 66 70 71 65 62 61 60 53 55 55 55 65 62
vidék 8 11 25 26 37 34 30 29 35 38 39 40 47 45 45 45 35 38
Felépülést célzó közösségi ellátás Ferencvárosban (2014)
A drogambulancián a konzultánsok (szociális munkások, pszichológusok) által végzett rehabilitációs jellegű, felépülés célzatú szolgáltatások működtetésével lehetőséget teremtettünk klienseink számára a drogmentes élet eléréséhez és hosszú-távú megtartásához. A közösségi ellátás lehetőséget nyújtott a legális illetve illegális drogokat használó kliensek számára az állapotfelmérésben és egy célirányos, jól tervezett segítő-kliens kapcsolatban való részvételre. A konzultánsok által végzett egyéni esetmunka illetve családgondozás során lehetőség nyílt a kliens rehabilitációjára, illetve nagy hangsúlyt fektettek az orvosi és terápiás beavatkozások után az utógondozásra. A konzultánsok által végzett rehabilitációs célzatú tevékenység egy olyan megtervezett segítő beavatkozás, amely az egyéni esetkezelésre, esetmenedzselésre, alkalmanként családgondozásra épül, és a következő elemeket tartalmazhatja: egyéni célhierarchia elkészítése, kulcsproblémák és azok megoldási lehetőségeinek beazonosítása, a kliens heti- és napirendjének összeállítása, iskolai tanulmányok befejezésének, átképzésekben való részvételnek a megszervezése, középfokú oktatási intézménybe továbbítás, speciális foglalkozási továbbképzésbe beiskolázás, szociális problémák intézése, pénzbeli-, és természetbeli-, szociális-, valamint társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság feltérképezése, a jogosultságok érvényesítésének módja, ezek átbeszélgetése, lakhatási problémákban, illetve munkahelykeresésben és munkába állásban való segítségnyújtás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjai, ezek átbeszélgetése, intézményi lehetőségek felkutatása – művelődési házak szabadidő és kulturális programjainak felkutatása stb.. Eddigi tapasztalataink szerint a felépülés célzatú ellátásba bekapcsolódó kliensek szívesen éltek az egyéni esetkezelés, családgondozás során megajánlott lehetőségekkel, bekapcsolódtak a szociális munkások által ismertetett szociális, oktatási, átképzési, munkavállalói és kulturális programokba. A programba bevont klienseknek, a szociális munka segítségével társadalmi reintegrációja is megkezdődött. Ez azt is jelentette, hogy a szerhasználat jelentős csökkentése vagy abbahagyása mellett stabil, bejelentett munkát vállalhattak, illetve önfoglalkoztatóvá – egyéni vállalkozóvá válhattak és/vagy általános iskolai, középiskolai illetve felsőfokú tanulmányokba kezdhettek, vagy folytathatták a valamilyen oknál fogva megszakadt tanulmányaikat, illetve munkanélküli ellátás keretében átképző tanfolyamra jelentkezhettek, és azt el is végezhették. A munkánk során több kórházi osztállyal, ambulanciával, civil szervezetekkel stb. működünk együtt. Együttműködünk a Kék Pont Alapítvány által múködtetett Szenvedélybetegek IX. Kerületi Alacsonyküszöbű Szolgáltatásával, valamint az addiktológiai és drogbeteg gondozójával, a Ferencvárosi CSSK-val és Gyermekjóléti Szolgálattal (FESZGYI), a területileg illetékes addiktológiai szakgondozóval, a Ferencvárosi KEF révén pedig a területen működő egyéb önkormányzati szervezetekkel (pl. BOHUS, FESZOFE Kht.), a kerületi rendőrkapitánysággal, ÁNTSZ-szel, civil szervezetekkel (pl. Összefogás a Ferencvárosért Bűnmegelőző Szervezet), iskolákkal; a Szent László és Szent István Kórházzal (hepatitisz C-s betegek kezelése), Országos Epidemiológiai Központtal (HIV, HCV szűrés), Péterffy Sándor utcai Kórház Sürgősségi Belgyógyászati és Klinikai Toxikológiai Osztályával, Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályával, Erzsébet Kórház Krízisintervenciós Osztályával,
Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulanciával, az Ébredések Alapítvánnyal, a Megálló Csoport Szenvedélybetegekért Alapítvánnyal, NA és AA csoportokkal, Aluljáró Ifjúsági Irodával, BRFK-val, Drogprevenciós Alapítvánnyal, Társaság a Szabadságjogokért szervezettel. A felépülést célzó közösségi ellátás mutatói Az alábbi eredményesség mutatókat a közösségi ellátásban dolgozó konzultánsok havi beszámolóinak összesítése révén tudjuk bemutatni: - 2014-ben 138 fő (18 nő, 120 férfi) 16 év fölötti drogos problémákkal küszködő klienst vettünk közösségi ellátásba a Gát utcai drogambulancián. - Önbevallása szerint szerhasználatának gyakoriságát jelentősen sikerült csökkentenie (az elsődlegesen használt drog vagy drogok tekintetében) az ellátás időtartama alatt 18 főnek (ellátásba vontak 13%-a) - Önbevallása szerint stabil szermentességet ért el 44 fő (ellátásba vontak 31%-a) a beavatkozások hatására a projekt időszaka alatt. (Legalább 3 hónapos, folyamatos absztinens időszak az elsődlegesen használt drog vagy drogok tekintetében, és szerváltás nem történt.) - Foglalkoztatási, munkaerő piaci helyzetében pozitív változás, javulás következett be 21 fő esetében. Ebből: 12 fő folyamatos, bejelentett munkát talált vagy önfoglalkoztatóvá vált, 9 fő átképzésekbe, tanfolyamokba integrálódott (szakmát vagy szakképesítést adó tanfolyamok, nyelviskola, stb.), általános iskolai, középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat kezdett, vagy folytatta egykoron félbehagyott tanulmányait Természetesen egy adott kliens több kategóriában is szerepelhet, például többen voltak olyanok, akik átképző tanfolyamot végeztek el majd munkába álltak, illetve olyanok, akik dolgozni kezdtek, és ez mellett gimnáziumi tanulmányokat folytattak esti tagozaton.
Egyéni konzultációs illetve pszichoterápiás üléseken való részvétel lehetőségének biztosítása szenvedélybetegek hozzátartozóinak és szüleinek A tevékenység általános bemutatása Intézményünkben ez a szolgáltatás már 2003 óta létezik. Az elmúlt évben élvezett pályázati támogatás e hagyomány folytatását tette lehetővé. A szülői és hozzátartozói konzultáció szervesen kapcsolódik az ambulanciánkon folyó gondozó-gyógyító tevékenység egészéhez. Az intézménybe a szerfogyasztókon kívül sok kísérő családtag érkezik, akiknek mindig megajánlottuk a szolgáltatást. Indokolt esetben
említést tettünk róla az egyedül érkező „gyerekeknek” vagy párkapcsolatban élő személyeknek, ill. az erről szóló információt honlapunkon is közzétettük. Tapasztalataink szerint a drogfogyasztók hozzátartozói között „szájhagyomány” útján is terjedt a tevékenység híre. Munkatársunk, Komáromi Éva többször felkeresett különböző szülőcsoportokat, és az azok tagjaival való találkozás is segített a kapcsolatok megteremtésében. Az érintettek a konzultációt anonim módon és szabadon igénybe vehették, függetlenül attól, hogy jelentkezésük időpontjában maga a problémás szerhasználó a Kék Pont kliense volt-e vagy sem. A konzultációt előjegyzéses rendszerben működtettük. A bejelentkezést követően adódó várakozási időt telefonon történő meghallgatás, ill. kivételes esetekben akut krízisintervenció lehetőségének biztosításával igyekeztünk áthidalni. A konzultáció hatékonyságát kérdőívvel mértük, amelyet anonim módon, az intervenció zárásaként vettünk fel a hozzátartozókkal. A kérdőív a szolgáltatással való elégedettségre, a problémákkal való megküzdés és a saját személyiségfejlődés területén észlelt változásokra kérdez rá. A konzultációk, pszichoterápiás ülések során szerzett tapasztalatok 2014-ben 30 hozzátartozót fogadtunk. A konzultációs órák kihasználtsága 100%-os volt. A segítséget kérők között leggyakrabban anyák és női hozzátartozók, ritkán anyák és apák együtt fordultak elő. A „gyerekek” életkora 14-39 év között mozgott, de a kliensek többsége serdülő, ill. fiatal felnőtt lánya vagy fia (14-25 éves életkor) miatt vette igénybe szolgáltatásunkat. A „gyerekek” jellemzően a szülőkkel közös háztartásban éltek. Más esetekben élettársak, házastársak vagy alkoholisták felnőttkorú gyermekei fordultak hozzánk. A „másik” addiktív viselkedése elsősorban kábítószer-, másrészt alkoholhasználatot és kényszeres szerencsejátékot, internethasználatot jelentett. Az addikcióhoz gyakran társult a hozzátartozó irányában tanúsított félelemkeltő, bántalmazó, agresszív magatartás. A segítő kapcsolat a szülők és hozzátartozók mentális egészségének javítását, a problémás szerhasználóval való kapcsolatuk erősítését, az addiktív viselkedés hátterének mélyebb megértését és reálisabb értékelését, valamint ezzel összefüggő problémakezelésük javítását célozta. Ugyanakkor indirekt úton – a hozzátartozókon keresztül – megcéloztuk a segítséget egyelőre nem kérő fogyasztókat („gyerekek”, partnerek) is. A segítő kapcsolat időtartama tág határok között változott: a konzultációs ülések száma leggyakrabban 1-5 közé esett, de számos esetben meghaladta a 10-et. A kapcsolatok időtartamát a feltárt problémák függvényében a kliensekkel közösen határoztuk meg. Különböző okokból (pl. kodependencia, társuló pszichopatológia, akut veszélyeztetettség) súlyosnak értékelhető esetekben a hozzátartozókkal kialakított kapcsolat hosszabb időn át folyamatos maradt, mert a szülők, partnerek erre igényt tartottak. Ezekben az esetekben a konzultáció, mint módszer általában nem bizonyult elégségesnek, ezért pszichiátriai gondozásra és egyéni pszichoterápiára került sor. A konzultáció záróakkordjaként néhány hozzátartozót pszichiátriai kezelésbe, pszichoterápiára, ill. pár- vagy családterápiára irányítottunk más intézményekbe vagy szakemberekhez. Az első találkozás pillanatában meghatározó tapasztalatunk a szülők, hozzátartozók szenvedés-nyomásának érzékelése volt. A nálunk jelentkezők – kétségbeesésükön és tehetetlenség-érzésükön túl - elkerülhetetlenül a problémás szerhasználat szenvedő részeseivé váltak. Ugyanakkor nem voltak tisztában az addiktív szerhasználat előidézésében és fennmaradásában játszott saját szerepükkel, és nem értékelték reálisan a problémák megoldásához szükséges saját befolyásoló-segítő szerepüket sem. A konzultációt kérők nem ritkán súlyos pszichopatológiai tüneteket (generalizált szorongás, pánikrohamok, fóbiás viselkedés, depresszió, impulzuskontroll-zavarok, szuicid veszély,
szomatizáció) is mutattak. A hozzátartozók által megfogalmazott kérdések mögött olyan komplex és több szempontból problematikus családi helyzetek jelentek meg, amelyek valószínűsíthetően összefüggtek a szerfogyasztó magatartással. A családi jellemzők közül a szülők válását, az egyik szülő korai halálát, a feldolgozatlanul maradt pszichotraumákat, a szülő kémiai szerhasználatát (dohányzás, alkoholizmus, gyógyszerfüggőség) és az egyéb addikciókat (evés, munka, játék, internet) tudtuk kiemelni. A „gyerekhez” való érzelmi viszonyulás és nevelés területén gyakorinak bizonyult az érzelmi depriváció, az elfogadás hiánya, az elhanyagolás, a túlkényeztetés és a szülői következetlenség. Más családokban a szülő-gyermek közötti szimbiotikus összefonódás, az autonómiatörekvések akadályozása, büntetése volt észlelhető. Általános jellemzőnek tűnt az apával való kapcsolat hiánya, elégtelensége vagy tartósan ambivalens színezete. A párkapcsolatban élő személyeknél az egyik fél szerhasználata mindig összefüggött a kapcsolat tartósan fennálló zavarával, megoldatlan konfliktusaival. Az addiktív problematika fontos fenntartó tényezőjének tűnt a hozzátartozó kényszeresen gondoskodó vagy kontrolláló-irányító magatartása, azaz kodependens viszonyulása. A korábbi periódusban tapasztaltakhoz képest gyakoribbá vált, hogy a hozzátartozójuk problémáival összefüggésben segítséget kérő személyek maguk is problémás ivók, gyógyszerhasználók vagy munkaalkoholisták, internetfüggők voltak. Eredmények, hatékonyság Intézményünkben a szülői és hozzátartozói konzultáció igen keresett, népszerű szolgáltatásnak bizonyult. A konzultáción részt vevők visszajelzései és tapasztalataink alapján a kitűzött célokat sikeresen megvalósítottuk. Az eredmények értékeléséhez rendelkezésünkre állnak 24 hozzátartozó által kitöltött kérdőívek adatai és a közös szóbeli értékelés során nyert bővebb, mélyebb információk. A megkérdezettek döntő többsége számára a konzultáció komoly segítséget jelentett, és pozitív változásokat indított el az életvitel, a családon belüli kapcsolatrendszer és a személyiségállapot területén. A segítő kapcsolat nyújtotta biztonság- és elfogadottság-élmény, valamint a ventilláció lehetőségének hatására a fogadott hozzátartozók izoláltsága megszűnt, szorongása mérséklődött, pszichés állapota javult. Közelebb jutottak a problémák összetevőinek megértéséhez és saját szerepük belátásához. Ez persze egyben felelősségérzetük erősödését, pozitív lehetőségeik tudatosítását és a változás érdekében vállalandó feladataik megfogalmazását is jelentette. A szerhasználat fennmaradásához hozzájáruló kodependens viszonyulásukra rálátást nyertek, és megtanulták a különbséget a „jó” és „rossz” segítés különböző formái, a hatékony támogatás és a destruktív áldozatvállalás között. A hozzátartozók fogadása ás attitűdjük pozitív irányú változása – a szakirodalmi forrásoknak és az előzetes várakozásoknak megfelelően – kedvezően hatott magára a problémás szerhasználatra és a használó személyiségállapotára is. Ez konkrétan a használat csökkenésében vagy megszűnésében, ill. jellegének megváltozásában mutatkozott meg. Tehát az esetek egy részében a segítő kapcsolat a közvetlen terápiás hatás mellett a prevenció szempontjából is jelentős funkciót töltött be, hiszen a szülőkkel folytatott párbeszédnek köszönhetően a problémás szerhasználat megszűnt. elkerülhető volt a függőség kialakulása, a fiatal élethelyzetének és személyiségállapotának drasztikus romlása. Droghasználó klienseink elégedetten nyugtázták, hogy szüleik, partnereik is terápiába járnak, és úgy nyilatkoztak, hogy „Nekik is szükségük van rá.” Több esetben a kezeléstől eddig elzárkózó drogfogyasztók a hozzátartozói konzultációval összefüggésben kértek maguk is segítséget. Ennek keretében
egyéni munkát kezdtek intézményünkben, vagy konkrétan elvonó kezelésre, rehabilitációs otthonba vagy önsegítő csoportba mentek. Megemlítendő, hogy a segítséget kérő szülők sokszor nemcsak a szerhasználóval, hanem másik vagy többi gyerekükkel való kapcsolatukban is súlyos problémákat tártak fel, ezekben a helyzetekben is igyekeztünk segítséget nyújtani.. A pszichiátriai zavarokkal küzdő hozzátartozókat ambuláns gondozásba (farmakoterápia, pszichoterápia) vettük, vagy más ellátó intézménybe irányítottuk. A konzultációt követően – ösztönzésünkre - több szülő önsegítő csoportokba kapcsolódott be. A tevékenység eredményességét támasztja alá, hogy korábbi klienseink kapcsolati köréből újabb és újabb szülők és hozzátartozók érkeznek.
Párkapcsolat és társfüggőség - nők számára szervezett pszichoterápiás csoport Előzmények Ferencvárosi ambulanciánkon 2011 óta évente pszichoterápiás csoportot indítottunk „Nőiség, szexualitás, párkapcsolat”, ill. „Párkapcsolat és mentális egészség” címmel. A korábbi csoportok keretében a nőiség, a szexualitás és a párkapcsolati problémák globális megközelítésben kerültek terítékre. A csoportok tagjainak nagy többsége olyan társfüggőnek bizonyult, aki szenvedélybeteg családban nőtt fel és meghatározó párkapcsolata is valamilyen kémiai addikcióban szenvedő személyhez fűződik. A csoport keretei, elméleti alapjai és céljai A 2014-ben „Párkapcsolat és társfüggőség” címmel indított pszichoterápiás kiscsoportban a fókusz a kapcsolati szinten megfogható és sok szenvedést, tünetet fenntartó társfüggőségre helyeződött. A folyamatban 12 fős, 12 üléses, zárt pszichoterápiás csoportban dolgoztunk, ebben a bevezető- és záróülés mellett 10 tematikus alkalom szerepelt. Az ülések hetente, 90 perces időtartamban zajlottak. A tematikus beszélgetések témái: Párkapcsolati minták a gyermekkori családban; Az első párkapcsolati élmények és szexuális tapasztalatok; A párválasztás motívumai; Kapcsolat és függőség; A társfüggőség ismérvei; Párkapcsolat és szerhasználat; Párkapcsolat és hatalom; Társfüggőség: veszteségek és nyereségek; Saját társfüggőségem; Eredményeim és lehetőségeim a változás területén. A munka során kiemelten foglalkoztunk a személyes identitás, a határok, a bizalom és önbizalom, az intimitás, a kontrolláló viselkedések, a felelősség és a negatív kapcsolati sémák témáival. A csoportüléseken a verbalitás mellet szerepjátékok, helyzetgyakorlatok, viselkedési próbák, házi feladatok és ezekről való beszámolók is helyet kaptak. A számunkra kiindulópontot jelentő elméleti bázist a kötődéselméletek, a sématerápia és a kognitív viselkedésterápia képezték. A többszörös túljelentkezést követően a csoportba az ambulanciánkon társfüggőség problémájával segítséget kérő, önként jelentkező nőket választottunk be. A csoporttagok előzetesen végzett egyéni interjúk alapján kerültek kiválasztásra, itt fontos szempont volt a súlyosabb pszichiátriai zavar kiszűrése, valamint a motiváció és a pszichés stabilitás szintjének bemérése.
A munkában 12 fő vett részt, akik életkor, foglalkozás, családi előzmények és párkapcsolati helyzet szempontjából igen színes összképet adtak. Valamennyien jelentős és krónikus párkapcsolati problémákról számoltak be, és diszfunkcionális családokból származtak. Szüleik között minden esetben előfordult szenvedélybeteg, bántalmazó vagy pszichiátriai beteg személy. Serdülő- és felnőttkori párkapcsolataikban ez a jelenség megismétlődött. A pszichoterápiás kiscsoport céljaként a társfüggőség, mint probléma pontosabb megfogalmazását, hátterének világosabb megértését és a megoldáshoz vezető egyéni- és társas tényezők tudatosítását, a megoldást segítő egyszerűbb terápiás technikák megismertetését és gyakorlását jelöltük meg. A csoportot az ambulanciánkon dolgozó klinikai és addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta vezette. Eredmények A csoport üléseire 2014. február 25-től 2014. június 3-ig került sor. A kitűzött célok megvalósulása a résztvevők önismeretében, mentális egészségében és kapcsolati viselkedésében jelentős változásokat indított el. A változásokat a munkát összegző, értékelő utolsó ülés tapasztalatai és a szolgáltatással való elégedettséget vizsgáló kérdőív mutatói alapján mértük. Az anonim kérdőívvel nyert információk szerint a tagok a kapott segítséggel maximálisan elégedetteknek bizonyultak. Az utolsó ülésen a csoport tagjai részletesen és színesen beszámoltak arról, hogy gondolkodásukban, érzelmi reakcióikban és viselkedésükben is pozitív elmozdulást észlelnek. Önismeretükben és önértékelésükben erősödtek, határaikat jobban képviselik, érzelmi-indulati szabályozásuk javult. Ismétlődően aktiválódó diszfunkcionális sémáikat felismerik, és a korábbinál adaptívabb megoldásokkal próbálkoznak, tudatosabbak és érzékenyebbek a kapcsolati viselkedés területén. A munka nyitott és elfogadó légkörben zajlott, jó személyes kapcsolatok szövődtek. A csoport utolsó szakaszában a leválásra készülve a résztvevők saját levelezőlistát hoztak létre, önszerveződő- önsegítő kis közösség módján kezdtek viselkedni. A tagok közül néhányan egyéni konzultáció- vagy pszichoterápia keretében folytatják felépülésüket.
Autogén tréning kiscsoportüléseken való részvétel lehetőségének biztosítása az aktív droghasználattal már felhagyó problémás droghasználók, drogfüggők számára Bevezetés Az autogén tréning egy olyan relaxációs és önismereti módszer, melynek elsajátítása révén az egyén képessé válik a mindennapos stressz-helyzetek hatékonyabb kezelésére, a belső feszültségek oldására. Az autogén tréning megtanításával célunk volt, hogy egy olyan készséget tanítsunk a kliensek számára, melyet a tanulási szakasz befejeztével önállóan alkalmazni tudnak életük során felmerülő szorongások, stresszek enyhítésére, életminőségük javítására, és mely egyben relapszus prevenciós technikaként is alkalmazható a visszaesés megelőzésére.
A csoport keretei A csoport 2014. 03. 03. és 2014. 06.30. között zajlott, kéthetente hétfő délutánonként, összesen 9 alkalommal. A csoporttagokat az ambulancia komplex kezelési programjában résztvevők közül választottuk ki az ambulancián dolgozó kollégák közreműködésével. A csoport indulása előtt minden résztvevővel egyéni beszélgetés történt, ahol felmértük a jelöltek motivációját, pszichés stabilitását. A csoport zárt formában működött, és biztosítva volt a tagok anonimitása is. A csoport első alkalmán 7 fő vett részt, ketten azonban a munkájuk miatt nem tudtak elköteleződni a csoport mellett, így 5 fővel dolgoztunk a tréning folyamán. A tagok 24-47 év közötti férfiak voltak. Az alkalmak felépítése A bevezető ismerkedős első alkalmat követően az üléseken az autogén tréning alapgyakorlatait vettük végig a saját élményű gyakorlás során, melyet a tapasztalatok és élmények megosztása követett. A találkozásokat otthoni relaxációs gyakorlás egészítette ki, melynek tanulságait a következő ülésen lehetőség volt megbeszélni. Az alapgyakorlatok fókuszában a különböző testrészek megfigyelése áll, ún. nehezedés és melegedés érzet gyakorlatok által, eleinte csak egy-egy végtag, majd az egész test bevonásával érjük el a relaxált állapotot (2-5. alkalom). Ahogy a folyamat előrehaladtával mélyül a gyakorlás, úgy irányul a figyelem a belsőnk felé, és következnek a szív (6. alkalom) és napfonat (7. alkalom) gyakorlatok, ahol a belső szerveink működését tudatosítjuk. Majd a koncentrációt, tiszta figyelmet serkentő homlok gyakorlat következik (8. alkalom). Végül pedig a saját gyógyító erőforrásaink aktivizálását segítő gyógyforrás imaginációs gyakorlatával zárul a tanulási folyamat (9. alkalom). Emellett utolsó alkalommal történt az elégedettség kérdőív kitöltése, valamint szóbeli visszajelzés a csoportról. Eredmények Az elégedettség kérdőíven adott válaszaik alapján a csoporttagok teljes mértékben meg voltak elégedve a tanult módszerrel, és a csoportvezetővel. Az elsajátított technikát 3 fő találta teljes mértékben hasznosnak, 1 fő nagyon hasznosnak, 1 fő pedig csak kicsit hasznosnak a saját életéhez és a munkájához. 4 ember szívesen folytatná a módszer mélyebb elsajátítását, és mind az öten ajánlanák az autogén tréninget kollégáiknak, ismerőseiknek, rokonaiknak. Emellett a csoportok során a résztvevők pozitív változásról számoltak be több életterületükről: van, akinek az alvászavara enyhült, más a hirtelen indulatait tanulta meg a módszer segítségével kontrollálni. Általában pedig elmondható, hogy a résztvevők nagyobb testtudatosságra tettek szert, és megtanultak egy adaptív technikát a stresszel való megküzdésre, mely segítség lehet számukra mind az absztinencia tartásában, mind a kiegyensúlyozottság megteremtésében.
Gát Család program – JAT mini projekt A tervezéskor abból indultunk ki, hogy a Kék Pont központi ambulanciája abban a Gát utcában működik, amelyik a nagy pesti árvíz idején kapta a nevét, az ott húzódó ferencvárosi gátról. A Gát utca projektünk is a védekezés, megelőzés és együttműködés szimbóluma. Nagyon sokféle körülmények között élnek itt az emberek, vannak, akik újépítésű, modern lakásokban laknak komfortos élethelyzetekben, mások, sokszor halmozottan hátrányos
helyzetű családok régi, lepusztult önkormányzati lakásokban tengődnek hosszú évek óta. Tapasztalataink szerint a drog-és alkohol, az erőszak jelenléte nagyban megnehezíti az együttélést nem csak az utcában, de a lakóházakon belül is. Szándékunk az volt, hogy a programon keresztül, eljutva minél több környékbelihez, az adott egészségügyi, mentális és életvezetési problémákra információkat nyújtsunk, és felajánljuk a Kék Pont személyre szabott szociális, egészségügyi és jogsegély szolgáltatásait. A projekt első részére alapos kutatómunkát ígértünk, mert bár az ambulanciánk klientúráról vannak, voltak adataink korábbról is, beláttuk, hogy a már hozzánk betérők, motiváltabb érintettek, nem vethetők össze feltétlen azokkal, akiknek még nincs semmiféle intézményi kapcsolatuk. Márpedig, ha szeretnénk hosszabb távon fejleszteni a környékbeli lakók egészségtudatosságát, önismeretét, s harmonikusabb családi együttélésüket, akkor pontosabb képet kell kapnunk róluk. Tapasztalatunk az volt, hogy a megszólítottak könnyen és szívesen meséltek az életükről, a körülményeikről, bár túlnyomórészt panaszaikat sorolták és támogatást vártak, illetve kevesen vállalták a beszélgetések nyilvánosságra hozatalát, félve a véleményükért esetlegesen őket érő hátrányokról. A projekt aktivitásait nyáron kezdtük el, egy alapos előkészítéssel. Az első ütemben vette kezdetét az az időszak, amikor a tanévnek már vége lett, és sok a helyi lakó, köztük nagyon sok fiatal, akinek lehetősége nem volt arra, hogy elutazzon nyaralni, a nyári napokon könnyen elérhető volt a saját lakókörnyezetében. A blog.hu-n létrehozott felületre felkerült interjúkból is jól kirajzolódik, hogy a környéken élők jelentős része nagyon komoly egészségügyi problémákkal él, különösen az önkormányzati lakásokban élők. Gyakorlatilag nem találtunk olyan családot, ahol nem jelentett volna valamelyik családtag krónikus és /vagy súlyos betegsége, s ahol ne lett volna releváns kérdés az életmód változtatás szükségessége, egy egészségesebb életforma igénye. Leggyakrabban magas vérnyomásra, asztmára, cukorbetegségre, elhízásra, komolyabb belgyógyászati problémákra hivatkoztak és sokszor jött elő az alkoholprobléma és a drogfogyasztás is. Utóbbi esetében az ún. biofű volt sokat emlegetett, amely egy különösen veszélyes, szintetikus kábítószer, az új típusú pszichoaktív szerek – designer szerek világából. Ehhez igazítottuk az október 4-én megrendezésre került Gát Családi Nap programját. Helyszínnek a drogambulanciát és épületét választottuk, pontosan azzal a szándékkel, hogy akik megjelennek ezen a napon és elégedettek lesznek a kapott szolgáltatásokkal, nagy eséllyel a jövőben is felkereshetnek minket. A rendezvény idején kb. 80-100 fő jelent meg az erre az alkalomra berendezett Gát utca 25. szám alatti lépcsőházban, illetve az I. em-i ambulancián. A projekt másik fontos eleme volt a Gát Családi Klub sorozat. Itt jól érzékelhető volt, hogy míg a Családi Nap tömegeket vonzott, s így a klubba is jöttek sokan, a másik 3 alkalommal, amikor már nem voltak mellette a fent nevezett szolgáltatások, jóval nehezebb volt megszólítani az embereket, sokkal koncentráltabb népszerűsítő, toborzó munkát kívánt az előkészítés. Ennek volt köszönhető az is, hogy nem állandó létszámmal zajlott a klub és változó összetételben. A 4 alkalmas előadás- és beszélgetéssorozat az otthonról, a családokról, a gyermekek és hozzátartozóik mindennapi élete során megtapasztalt nehézségeiről és megoldási lehetőségeiről szólt. A beszélgetések fókuszai így alakultak: családi élet szakaszai, problémák és krízis; kamaszok a családban-serdülőkori problémák; káros szenvedélyeink – függőség a családban.
Szenvedélybetegek közösségi ellátása a VIII. kerületben A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia VIII. kerületi, Magdolna utcai telephelyén működő konzultációs programunkban 2014-ben 114 droghasználó, regisztrált kliens kereste fel szolgáltatásunkat 1442 alkalommal. Összességében elmondható, hogy szolgáltatásaink nagyon népszerűek a droghasználók és a környéken lakók körében, egyaránt. Kapacitáshiány miatt az év folyamán több esetben voltunk kénytelenek várólistát alkalmazni. A program elfogadottságának egyik alapja, hogy a közösségi ellátásban dolgozó szakemberek az alacsonyküszöbű programokban is dolgoznak, ezzel enyhítve klienseik bizalmatlanságát az egészségügyi- és szociális szolgáltatások iránt, valamint a kliensek számára ezáltal könnyebben hozzáférhető az ellátás, mely a jelentkezéskor nem követeli meg az absztinencia vállalását. Klasszikus értelemben a szenvedélybeteg közösségi ellátás illegális és/vagy legális szerhasználó, szerfüggő kliensek ellátását jelenti saját lakókörnyezetükben, azonban a Magdolna utcában lévő helyiségünkben, ennél jóval szélesebb spektrumú tevékenységi formákat látunk el, amelyek kialakulása, kikristályosodása a telephelyre költözésünket követően alakult ki. Reagáltunk a környéken lakók igényeire és a kerületben tapasztalt ellátórendszer túlterheltségére, esetleges hiányára. Ezeken kívül szolgáltatásainkat meghatározták az Alapítványunk 18 éves működése során kiforrott egyéb tevékenységi formák is. A fentiek alapján 6 jól elkülöníthető klienscsoportot látunk el: 1. Azon kevésbé motivált klienseket, akik az ellenük indított rendőrségi eljárás következtében az úgynevezett elterelést választották. Ezen ellátási forma során elsősorban problémás, az esetek többségében függő kliensek ellátása történik. Többségük a sarok túloldalán működő alacsonyküszöbű szolgáltatásunkban részesülnek először jogi tanácsadásban, majd így kerülnek át a magasabb küszöbű ambulanciaszerű szolgáltatásba. Segítésük sok szempontból nehézséget okoz: elsősorban alacsony, vagy egyáltalán nem létező motiváltságuk okán, másrészt több 10 évre visszanyúló intravénás szerhasználatuk miatt. Ezen felül a halmozottan hátrányos helyzetük, a pozitív példa hiánya, a szocializációs hiányok, a család megtartó hatásának hiánya is figyelembe veendő. 2. Egy másik jól körülhatárolt klienscsoport a kerületi gyermekjóléti szolgálat, illetve családsegítő által küldött klienseket jelenti. Ők többségében a védelembe vétel során készített gondozási terv alapján jönnek el hozzánk. Összességében, ezen klientúráról még inkább elmondható, hogy nagyon bizalmatlanok kollégáinkkal szemben, hiszen nincs ezt megelőzően kapcsolat köztük, illetve hatósági döntés alapján jutnak el szolgáltatásunkba, így motiválásuk hosszas és nehéz munkát igényel. Szolgáltatásunkra úgy tekintenek, mint kötelező, de elviselhető rosszra, kollégáinkra pedig úgy, mint a hatóság embereire. 3. A harmadik csoportot azon személyek ellátása jelenti, akik kifejezetten leállási szándékot fogalmaznak meg. Őket első körben egyéni esetkezelésbe vonjuk be, hogy motiváltságuk megerősödjön, szükség esetén pedig, kórházi méregtelenítésük után, a közösen kiválasztott rehabilitációs intézménybe irányítjuk. 4. A negyedik és legnagyobb csoportot az alacsonyküszöbű programunkból átirányított kliensek jelentik. Általában az ő motivációjuk is alacsony a kezdetekben. A motivációt különböző technikák és feladatlapok kitöltésének segítségével erősítjük. Ezen kliensek kezelése hosszabb-rövidebb időre általában megszakad, amelynek okai jellemzően családi krízis, börtönbe kerülés.
5. Az ötödik csoportot a környéken lakó, de nem szerhasználó kliensek alkotják, akik mivel nem drogfüggők, ezért nem kerülnek be a regisztrált kliensek közé, hanem anonim módon és ingyenesen segítünk neki, semmilyen támogatást nem kapunk utánuk. A lakók igen sokféle problémával keresik meg munkatársainkat. A leggyakoribb segítségkérés oka a munkahely hiánya. Ilyenkor először közösen önéletrajzot írunk, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a segítséget kérő a későbbiekben önállóan is képes legyen önéletrajzának megírására. Ezzel párhuzamosan megtanítjuk a számítógép alapvető használatára (world, internet használat stb.) majd a Menhely Alapítvány által rendszeresen küldött álláslistából közösen kiválogatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek szóba jöhetnek. A válogatás után szükség esetén megtanítjuk őket arra, hogy hogyan kell telefonon érdeklődni egy állás részleteiről, illetve arra, hogy hogyan kell megjelenni, hogyan kell viselkedni egy személyes állásinterjú során. Természetesen a telefont is a betérők rendelkezésére bocsájtjuk. Egy másik nagyobb kört a különböző kérelmek és kérvények, szerződések közös megírása, kinyomtatása, postára adása jelenti. Illetve nem elhanyagolható számban keresnek meg minket a környéken lakók jogi problémáikkal kapcsolatban, illetve szociális ügyintézés okán. 6. Szolgálatunk nagy hangsúlyt fektet a szakemberek képzésére is. Több egyetem számára terepgyakorlati hely vagyunk. Rendszeresen megfordulnak nálunk addiktológiai konzultáns hallgatók, pszichológus hallgatok, szociális munkás hallgatók, szociálpedagógus hallgatók, szociológus hallgatók. Ők többnyire, a gyakorlati idő letöltése után, önkéntesként folytatják nálunk munkájukat.
Hozzátartozói csoport A békásmegyeri Kék Pont Ambulancián 2007 tavasza óta indult el a szerhasználók hozzátartozói csoportja, mely a helyi igények mentén jött létre újszerű kezdeményezésként a kerületben. A csoport az ambulancia ambuláns terápiás rendszerének (terápiás rezsimébe) részét képezi. A program önkéntességen alapul és heti rendszerességgel működik és folyamatosan nyitott mindenki számára. A csoport olyan embereknek szól, akik úgy érzik nem képesek egyedül megbirkózni problémájukkal, tanácstalanok hogyan reagáljanak gyermekük, párjuk, testvérük, tanítványuk, barátjuk szenvedélybetegségével kapcsolatban. E mellett a csoportot gyakran felkeresik érdeklődő, vagy a problémával találkozó pedagógusok, és háziorvosok is. Az alkalmakkor a hozzátartozók megoszthatják egymással tapasztalataikat, erejüket, ezzel segítve egymást a probléma megoldásában, továbblendítésében. A csoport segítséget nyújt a változtatás szükségességét felismerő emberek egyéni motivációinak kibontásában, és konkrét megfogalmazásában, valamint támogatást biztosít a kitűzött cél /célok eléréséhez. A családokkal folytatott rehabilitációs munka elválaszthatatlanul összefonódik a családi prevencióval, hiszen a hatás az egészséges családtagokra s a tágabb családra, rokonságra, baráti körre is kiterjed. 2014. év során a csoportfoglalkozáson rendszeresen résztvevők száma folyamatosan nőtt, jelenleg 14 aktív tagja van. A program az év során kiegészült több élményterápiás és szabadidős elemmel, mely során lehetőség nyílt a csoporttagok számára a szabadidő alternatív eltöltésén túl, olyan készségek elsajátítására, melyek hatékonyak a stressz kezelés területén is, továbbá segítik az önismereti folyamatok alakulását.
Színházterápiás csoport 2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően Színházterápiás csoportprogrammal is kiegészült a békásmegyeri ambulancia szolgáltatása. A program a társadalomba való újra beilleszkedést, a reszocializációt szolgálja. A mozgás és színházterápiás eszközökkel dolgozó csoportfoglalkozásokra kétheti rendszerességgel, hétvégi alkalmakkor kerültek megrendezésre egy külső helyszínen – a Jurányi Inkubátorház egyik tánctermében – melynek térbeli és akusztikai adottságai alkalmasak a program lebonyolítására. A színház és mozgásterápia sajátossága, hogy a testi impulzusokra és hangra alapoz, nem pedig a hagyományos verbális terápiás formákra. Nagy szerepet kap a műhelymunka során a kreativitás, improvizáció és a belső fantázia. A csoport elsődleges célja, hogy a viselkedést és a szorongásokat meghatározó öntudatlan érzéseket, kapcsolati mintázatokat a felszínre hozza, differenciálja és korrigálja azokat, egy védett tér által adott keretek között. Mindez segítheti mélyebb és tartalmasabb kapcsolat kialakítását másokkal és önmagukkal.
City Art Műhely – Telepi Alternatíva 2012 – 2014 A Kék Pont Alapítvány City Art Műhely – Lakótelepi Fiatalok Klubja elnevezésű programja 2012. februárban kezdte meg működését. A Kék Pont Alapítvány City Art Műhely – Telepi Alternatíva elnevezésű programja 2014-ben is folyamatosan, a lakótelepen és a környéken élő fiatalok rendelkezésére állt. Az új helyszín belső terét a fiatalok ez idő alatt folyamatosan és dinamikusan alakíthatták saját ízlésüknek és hangulatuknak megfelelően. Az élménypszichológiai foglalkozások ezen időszak alatt is egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. A korábban elkezdett folyamatok, mint a közös könyvespolc elkészítése szinte a befejezéshez közelít. Ebben a programelemben a fiatalok a könyvek szerzőiként magukat tüntethetik fel, az általuk választott könyvcímmel. Annak ellenére, hogy a City Art Műhely állandó telephelye a többség lakóhelyének közvetlen közelében helyezkedik el, a nyári tanítási szünet beálltával a hely látogatottsága érezhetően csökkent. A heti statisztikák kimutatása alapján a nyári tanítási szünet alatt heti 30-40 klienskontaktus létesült, mely szeptember végére állt vissza a megszokott 60-70 körüli klienskontaktus számra. A 2014-ben is folyamatosan jelennek meg új szolgáltatást igénybe vevők, akik valamelyik ismerősüktől, vagy az utcai megkereső munka által értesülnek a projekt szolgáltatásairól. Azok a programelemek, amelyek nem külön tematikus csoportok, hanem közvetlenül a lakótelepi fiatalok klubjához kapcsolódnak, mint például a közös zenélés, stencil és graffiti, folyamatosan elérhetőek voltak és a klubot látogatók éltek is ezekkel a lehetőségekkel. A graffitizés szempontjából kedvező fejlemény, hogy a közvetlen közelünkben található gördeszkapark falait legális fallá minősítette az önkormányzat, így a fiatalok több alkalommal készíthették el művüket „autentikus” módon. A sportprogramok, mint kerékpározás és a foci továbbra is maximális kihasználtság mellett üzemelnek. Az igazi eredményt a program munkatársainak megítélése szerint az jelenti a június vége és december közepe közötti időszakban, hogy a fiatalok komolyan és gyakran kezdték gyakorlásra használni az egyébként fakultatívan eltölthető időt is. A gyakorlás során főleg zenével, verseléssel foglalkoztak, de nem volt ritka az sem, hogy a drámapedagógiai foglalkozásra készülve tartottak olvasópróbát.
A tematikus programelemek látogatottságának jelenlegi mutatói is tovább javultak az elmúlt év során. A fiatalok érdekes módon jobban bevonhatóak és érdeklődőek a szakkörök iránt. A programba több mint 200 különböző fiatalt sikerült alacsony küszöbű és nem alacsony küszöbű szolgáltatásainkba bevonni. Az átlag életkor is feljebb tolódott az fiatalok körében, így jelenleg 18 év átlagról beszélhetünk, ami a lakótelepi fiatalok klubjára és a tematikus csoportok látogatóira egyaránt vonatkozik. A hozzánk bejáró fiatalok életkora ettől függetlenül jelentős szórást mutat.
A Kék Pont alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatásainak mutatói A III. kerületi megkereső munka és alacsonyküszöbű szolgáltatások adatai, jellemzői Utcai megkereső tevékenység 2009 januárjától a Kék Pont békásmegyeri ambulanciája munkájához kapcsolódóan beindult utcai megkereső tevékenységünk, mely célja a még kezelésbe nem került kerületben tartózkodó droghasználók széles rétegének elérése, velük való bizalmi kapcsolat kialakítása, az ambulancia szolgáltatásainak megismertetése érdekében. A program során az utcai szociális munkások elsősorban a délutáni órákban járják a ÓbudaBékásmegyer köztereit. Kiemelt fontosságú állomások: Békásmegyer, Kaszásdűlő és a Flórián tér. A köztereken kapcsolatba került fiatalokat munkatársaink különböző információval látják el, mely között megajánlásra kerülnek az Alapítvány szolgáltatásai is. Pótkerék klub Az utcai megkereső programot kiegészítve 2009. januárjától az ambulancián működő Pótkerék klub hétfőtől péntekig 16-20-ig várta a fiatalokat különböző a szabadidő produktív eltöltésére irányuló programokkal, filmklubbal, beszélgetésekkel. A klub mindenki számára nyitott. E programok 2014-ben is folyamatosan működtek. 2014-ben 72 főt értünk el a III. kerületi megkereső munkával és alacsonyküszöbű szolgáltatásokkal. A IX. kerületi megkereső munka és alacsonyküszöbű szolgáltatások adatai, jellemzői Az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat a Kontakt programok nyújtották 2014-ben a IX. kerületben élő kliensek számára, amelyek anonimok, a droghasználók akadály, feltétel nélkül vehették igénybe. Ártalomcsökkentő szellemben működtek, céljaik a drogfogyasztók és közvetetten a társadalom ártalmainak (fertőzések, halálesetek, egészségügyi többletköltségek stb.) megelőzése, csökkentése. Fontos cél a droghasználók egészségmagatartásának megváltoztatása (biztonságos szerhasználat, biztonságos szex stb.) és teljes perifériára sodródásuk megakadályozása. A projekt által érintett célcsoportok
IX. kerületben élő, vagy ott tartózkodó szerhasználók,
Fiatalkorúak, akik ugyan még nem droghasználók, de életkörülményeikből adódóan veszélyeztetettnek tekinthetők,
Hozzátartozóik, szakemberek.
Akik a későbbiekben várhatóan az ambulancia szolgáltatásait igénybe kívánják venni.
A program által nyújtott szolgáltatások, módszerek
Megkereső munka: Rejtőzködő, problémás droghasználók, droghasználó csoportok feltérképezése, velük kontaktus felvétel Rendelkezésre állás: A kapcsolatfelvétel azonnali lehetőségének biztosítása az ügyeleti idő teljes időtartama alatt Kapcsolatépítés: bizalmi kapcsolat kiépítése – elsősorban a rejtett droghasználók esetében hangsúlyos. Kapcsolattartás módja: személyesen, telefonon, esetleg interneten.A kapcsolattartás rendszerességét a kliens igényeihez igazítjuk. Állapotfelmérés, problématérkép: az egészségügyi, pszichés állapot, az egzisztenciális és családi helyzet, társas környezet, drog és alkoholhasználat feltérképezése. Információ nyújtás, pszichoedukáció: kezelőhelyekről, szociális és egészségügyi ellátásokról, jogi helyzetről, stb. Információ és felvilágosítás nyújtás a drogok fajtáiról, hatásmechanizmusukról, használatuk rövid és hosszú távú veszélyeiről, váratlan következményeiről. Az információk átadására beszélgetés révén kerül sor, de ezt a célt szolgálják a szociális munkás(ok)nál lévő információs szórólapok is. Az ártalomcsökkentő szemléletű szórólapokat a drogokról és az "éjszakai pörgésről" a Kék Pont munkatársai dolgozták ki. Ügyintézés: iratok beszerzésében, szociális ügyekben segítségnyújtás Tanácsadás: információ a lehetséges következő lépésekhez. Jogi felvilágosítás: sok szerhasználó fiatal az alacsony-küszöbű ellátást végző munkatárs(ak)tól értesülhet először arról, hogy a drogfogyasztásnak vagy a drogok kínálgatásának milyen jogi következményei lehetnek. Ártalomcsökkentés: információk a drogok ártalmairól, azok lehetséges elkerülési módjáról, a biztonságosabb szerhasználatról, fertőzésekről - szűrésekről, tűcsere programokról. Pszichológiai segítség: a bajban- vagy krízishelyzetben lévő drogfogyasztók számára. Gyakoriak lehetnek a különböző szorongásos és zavart tünetekre, kellemetlen hallucinációkra, testi kimerülésre, túlmelegedésre, kiszáradás érzésére panaszkodó fiatalok, akiknek az ellátást végző(k) azonnali, szakszerű segítséget tudnak nyújtani. Közösségi ellátásba és addiktológiai gondozóba irányítás: Az együttműködés alapján – módunkban áll a klienst a közösségi szenvedélybeteg ellátásba és az addiktológiai és drogbeteg gondozóba irányítani, ha a kliens kitűzi célul a felépülést. „Átirányítás”: igény esetén más ellátásba irányítás (szociális iroda, családsegítő, munkaügyi központ, nappali melegedő, stb) Szükség és igény szerint a kliensek egészségügyi intézménybe, drogambulanciára vagy kórházi osztályra történő eljuttatása. Érdekképviselet
A kliensek nem szerinti megoszlása 2009-2014 között (fő) Elért 2009 kliensek 367 férfi 98 nő Össz. 465
2010
2011
2012
2013
2014
398 114 512
420 136 556
102 37 139
78 47 125
42 25 67
Kék Pont Tűcsere program 2006 - 2014 A Kék Pont Alapítvány 2014 augusztus végén bezárta a 2006-óta nyolcadik kerületben működtetett tűcsere programját, melynek oka a Józsefvárosi Önkormányzattal megromlott viszonyunk és a program teljes anyagi ellehetetlenedése volt. Alább a bezáráshoz vezetett előzmények: Józsefváros felbontotta a Kék Ponttal kötött együttműködést. 2013 szeptemberében, a Józsefvárosi Önkormányzat képviselőtestülete, minden előzetes jelzés nélkül döntött arról, hogy 2014 januárjától felbontja a Kék Pont Alapítvánnyal még 2010-ben kötött együttműködési szerződését. A kerületi döntéshozók arra hivatkoztak, hogy szervezetünk szerződést szegett, nem teljesítette a drogszemét begyűjtésére vonatkozó, szerződésben vállalt feladatát, vagyis nem gondoskodott a veszélyes droghulladék utcáról való „eltüntetéséről”, ezzel fokozódó járványveszélyben tartva a kerület lakosságát. Alapítványunk mindvégig tagadta a vádakat, mivel a korábbi önkormányzati megállapodásunk értelmében, a drogszemét begyűjtésére három partner kötelezte el magát: az Önkormányzat, a helyi Közterület-fenntartó és a Kék Pont. Mi kizárólag az ún. rejtett droghasználói csoportok felkutatását vállaltuk, a nem közterületen zajló drogszemét begyűjtésével. Józsefváros javasolta a Kék Pont kizárását a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumból 2013 novemberében a Józsefvárosi Önkormányzat tagfrissítést javasolt a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) számára, és a képviselőtestület megszavazta, hogy a Kék Pont ne legyen tagja az új szerveződésnek, hivatkozva az együttműködés felbontására. Szervezetünk 2011 óta volt a KEF aktív tagja, számos civil szakmai ajánlást, programtervet készítettünk a kerületi drogstratégia megszületését szorgalmazva, a KEF szakmai vezetője korábban igazgatónk, Prof. Rácz József volt. A BRFK felbontotta a budapesti tűcserékkel kötött együttműködést 2013 novemberében, előzetes egyeztetés nélkül, a Budapesti Rendőr-főkapitányság felbontotta a budapesti tűcsere programokkal még 2004-ben kötött együttműködési
megállapodását. A korábbi megállapodás fontos eleme volt, hogy a tűcsere programok környékén rendőri igazoltatások, intézkedések csak kiemelten indokolt esetekben történnek, hogy az ártalomcsökkentéssel foglalkozó programok ne lehetetlenüljenek el, és hogy a kliensek hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz. Az elmúlt egy évben a Kék Pont nyolcadik kerületi tűcsere programjának környékén érzékelhetően megszaporodtak az utcai igazoltatások, rendőri intézkedések. A szakminisztérium 13 Millió Ft-tal támogatta Józsefváros drogszemét kezelését, ez mégsem hozott nyugalmat. 2013 decemberében a szakminisztérium bejelentette, hogy 13 millió Ft-tal támogatja a Józsefvárosi Önkormányzatot, a kerületi drogszemét probléma kezelését segítendő. Az Önkormányzat ennek eredményeként egy újonnan bevont civil partnert nevezett meg a feladatra. Az Orczy Egyesület tüntetést szervezett a Kék Pont ellen. 2014 januárjában egy addig ismeretlen kerületi civil szervezet, az Orczy Egyesület szervezett ellenünk ál-civil tüntetést. A szervezet képviselői a Kék Pont kerületből való kivonulását követelték, munkatársainkat a kliensek „halálba segítésével” vádolták. Az Egyesület képviselői a Kék Pont többszöri felhívására sem vállalkoztak sem közvetlen egyeztetésre, sem nyílt vitára. A Józsefvárosi önkormányzat nem fogadta el a Kék Pont 2013-as szakmai beszámolóját, ami automatikus és drasztikus helyiség bérleti díj emelést vont maga után. Áprilisban a Józsefvárosi Önkormányzat képviselőtestülete nem fogadta el a Kék Pont 2013as szakmai beszámolóját. A határozatban többek között olyan tájékoztatást, adatokat hiányoltak, amelyek az azt megelőző évek szakmai beszámolóiban sem szerepeltek. Az Önkormányzat a szakmai beszámoló el nem fogadásával, januártól visszamenőleg megvonta a Kék Ponttól a kedvezményes bérleti díjat a nyolcadik kerületi helyiségcsoportjára. Folyamatos forgalomemelkedés, eszköz-és forráshiány a tűcserében részletesen lásd kliens-és eszközforgalmi adatoknál! Szűkülő források, anyagi ellehetetlenülés A szakminisztériumi pályázaton tavaly a Kék Pont tűcsere, miközben az ország legnagyobb forgalmú tűcsere programja, történetében először nem nyert támogatást, forráshiányra hivatkozva. Ugyanakkor a Nemzeti Drogfókuszpont 2012-es adatai szerint, az országban működő tűcsere programokban megjelent kliensek 35% -a nálunk jelent meg, a kiadott tűk száma az országos mennyiség 30%-át tette ki. A normatíva – típusú állami alaptámogatással nem fenntartható tovább a program A Kék Pont tűcsere program költségvetésének fix éves alapját az a szenvedélybetegeknek szóló alacsonyküszöbű szolgáltatásoknak megítélt éves, normatíva–szerű pályázati támogatás adta, amely 6 millió Ft/év. A Kék Pont a többi szakmai szervezethez és az
ernyőszervezetekhez hasonlóan, évekig jelezte a szakminisztérium illetékeseinek, hogy a törvényben szabályozott szolgáltatás biztosítása nem megoldható ebből az összegből. A magánadományozói források az elmúlt években folyamatosan csökkentek. A Kék Pont készített egy alapműködést biztosító, részletes és a nyilvánosság elé tárt költségvetési táblázatot, amely bemutatta, hogy a nyolcadik kerületi tűcsere program éves szinten kb. 30 millió Ft-os támogatást igényelne. Érdemi választ a szakminisztériumtól nem kaptunk. Kiszűrtük az első HIV pozitív klienst a Kék Pont kampányszűrésén. Az Országos Epidemiológiai Központtal együttműködésben lefolytatott HIV és hepatitis kampányszűrés alkalmával, 1 esetben HIV pozitív eredményt kaptunk. Érintett kliensünk különösen veszélyeztetett célcsoport tagja volt, injekciós droghasználó, hajléktalan szexmunkás. Kontakt tűcsere program forgalmi és kliens adatai – 2014. 2014-ben megszűnt a tűcsere program, az utolsó ügyeleti nap augusztus 26-án volt. Az éves adatelemzés tehát ennek a 8 hónapnak az adatait tartalmazza, a kliensszámok, elvitt és visszahozott injektorok száma így nem teljesen összevethető a korábbi évekkel, amikor teljes 12 hónapig üzemelt a program. Az év során májusig a programban az előző évben hozott korlátozás maradt érvényben, azaz 5 darab steril injektor járt alapból minden kliensnek, emellett maximum 10 darab használt tűt/fecskendőt lehetett steril eszközre becserélni, azaz egy kliens maximum 15 darab injektort tudott elvinni alkalmanként. Május 27-től korlátozni kellett a becserélhető tűk számát, ettől a naptól kezdve maximum 2 darab használt tűt cserélhettek steril injektorra. A korlátozás oka az volt, hogy a meglévő készleteket nem tudta pótolni a szervezet, így a meglévő raktárkészletet be kellett osztani a zárásig tartó 3 hónapra. Meg kell említeni, hogy a különböző kiegészítő eszközök (vénaápoló krém, alkoholos törlőkendő, steril víz) is fokozatosan elfogytak az utolsó hónapokra, így a nyitvatartás utolsó időszakában az injektor mellé már nem tudtuk biztosítani ezeket. 2014-ben tovább folytatódott a Csere csak csajoknak női program, hétfőnként továbbra is csak női kliensek kereshették fel a tűcserét. Mivel nagyon eltérő a mindenki számára nyitott kedd-péntek közötti forgalom és a női nap forgalma, ezeket az átlagos forgalom alakulásánál külön kezeltük. Forgalmi adatok Az augusztus végi zárásig a tűcsere programból összesen 112898 steril injektort vittek el a kliensek, és 45185 db használt tűt hoztak vissza. A 146 nyitvatartási napon összesen 14004 klienskontakt történt. A napi forgalom jelentősen csökkent a május végén bevezetett korlátozások után. Ez sajnos várható volt az előző évek tapasztalatai alapján, a korábban bevezetett korlátozásokból tudjuk, hogy az elvihető steril felszerelés számának csökkentése a forgalom csökkenéséhez vezet – egy bizonyos szint alatt sokaknak már nem éri meg felkeresni a programot. Ez persze probléma, hiszen így kevesebb intravénás szerhasználót tud elérni a tűcsere program, és így összességében az ellátórendszer lefedettsége csökken (mivel a Kék Pont tűcsere programja messze legnagyobb tűcsere program volt az országban, ez a változás tényleg érinti az egész magyarországi ellátórendszert: 2013-ban az országos 44126 klienskontaktból 20789 a Kék Pont Alapítvány tűcsere programjában történt, az ország összes tűcsere programja 4624 klienst ért el, amiből 2085-t a Kék Pont Alapítvány tűcsere programján keresztül).
Január és április között emelkedett a megjelenő kliensek száma, a havi klienskontaktok száma 1960-ról 2533-ig emelkedett. Ez a 2013 évi forgalomhoz képest is emelkedés, 2013-ban októberben volt a legmagasabb a klienskontaktok száma, 2181. Azaz az igény a programra folyamatos, sőt tovább emelkedett a naponta megjelenő kliensek száma. Ha a külső körülmények nem kényszerítették volna ki az említett korlátozást, akkor valószínűleg az év folyamán tovább nőtt volna a program által elért kliensek száma, illetve a kiosztott és visszahozott fecskendők száma is. A korlátozás bevezetése előtt az átlagos napi kliensszám a női programnál 50 körül mozgott a normál nyitva tartásnál 120-130 között volt, ami május után a női napon kb. 35-re, a többi nyitvatartási napon kb. 85-re esett vissza. Bár a korlátozás után eltelt három hónap kevés egyértelmű tendenciák megállapításához, az adatok alapján úgy tűnik, hogy a forgalom növekedésnek indult a korlátozás miatti első sokk után – amely szintén azt jelzi, hogy nagy igény volt a szolgáltatásra. Az elvitt illetve visszahozott fecskendők száma is hasonlóan alakult, egyrészt a csökkenő kliensszám, másrészt a becserélhető használt eszközök számában bevezetett korlátozás miatt május végétől drasztikusan visszaesett a tűforgalom is. Az év elejétől emelkedő forgalom azt jelentette, hogy áprilisban már 24000 steril injektort vittek el a programból, és közel 12000 használt fecskendőt hoztak vissza (ez az előző év forgalomhoz képest is növekedést jelent, 2013 utolsó harmadában 18000 körüli injektort vittek el és 8-9000 használtat hoztak vissza). Ez május után a töredékére esett vissza, júniusban már csak 1092 használt eszközt hoztak vissza, és 5789 steril injektort vittek el a kliensek. Összesített forgalmi adatok - 2014
január február március április május június július augusztus összesen
visszahozott injektorok száma 6480 7041 9312 11840 6104 1092 1590 1726 45185
elvitt injektorok száma 15656 17135 20184 24041 14755 5789 7884 7454 112898
klienskontaktok száma 1960 2031 2297 2533 1810 998 1328 1047 14004
nyitvatartás i napok száma 21 19 20 21 18 14 18 15 146
A cserearány év közbeni alakulása jól mutatja, amit már a korábbi évek tapasztalataiból is tudunk: a becserélhető fecskendők számának korlátozása drasztikusan rontja a cserearányt. Mivel a programmal szemben sokszor megfogalmazódott kritika volt, hogy az utcán eldobált drogszemét terhet jelent a közösség számára, érdemes megjegyezni, hogy ha egy tűcsere program rendelkezik a megfelelő anyagi fedezettel, és képes biztosítani a visszahozott használt eszközök korlátlan számú becserélését, akkor jóval magasabb cserearány érhető el, azaz jóval nagyobb számban fognak visszakerülni a használt eszközök a tűcsere programba. Persze ezen túl más körülmények is közrejátszanak abban, hogy a kliensek milyen hajlandóságot mutatnak arra, hogy visszahozzák a használt injektorokat. Az egyik legfontosabb tényező, hogy milyen kockázatot jelent, ha valakinél használt fecskendők
vannak: ha a rendőri igazoltatásnál problémát jelent, ha fecskendőt találnak valakinél, akkor nyilván kevesebben fogják vállalni ezt a veszélyt, és visszahozni a használt eszközöket.
Cserearány alakulása havi bontásban 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
r uá n ja
ár ru b fe
m
ci ár
is ril p á
us
vegyes napok
m
us áj
u ni jú
s
s liu jú
s tu z s gu au
csajnap
Kliens adatok – regisztrált kliensek A programba regisztrált kliensek száma a zárás napján, 2014. augusztus 26-án 3687 volt. Fontos kiemelni, hogy a program utolsó éve nem volt teljes, így a korábbi évekkel ellentétben csak korlátozottan lehet az egyes években regisztrált kliensek közötti különbségekkel kapcsolatban következtetéseket levonni. A kliensekkel kapcsolatban inkább az aktív kliensek (akik az év folyamán legalább egy alkalommal felkeresték a tűcserét) jellemzőire érdemes koncentrálni. A 8 hónap alatt 266 új klienst regisztráltunk a programban. Ez arányaiban is valamivel kevesebb, mint az előző év során, viszont ebben közrejátszhatott, hogy az utolsó hónapokban
jelentősen lecsökkent a forgalom egyrészt a bevezetett korlátozás miatt, illetve azért, mert a steril injektorokon túl egyéb eszközöket nem tudott már biztosítani a program. Emellett nyilvánvalóan szerepe lehetett a viszonylagos csökkenésben a tűcsere program elleni tüntetéseknek, ellenséges hangulatnak is. Ezzel együtt folyamatosan érkeztek új kliensek, még az utolsó nyitvatartási napon is volt új regisztrált.
Új regisztráltak száma az egyes években
A nemek aránya nem változott jelentősen, az új regisztráltak közötti még mindig a férfiak vannak többségben. Ugyanakkor valószínűleg folytatódott volna a női program beindítása óta elindult folyamat, és 2014-ben is valahol egyharmad körül lett volna a nők aránya az új regisztráltak körében.
Nemek aránya az összes regisztrált körében
Úgy tűnik, az új regisztráltak életkorában is a korábbi években elindult trendek folytatódnak: a 40 év feletti új kliensek aránya folyamatosan emelkedik. Ha tudott volna tovább működni a program, akkor érdemes lett volna ezzel a folyamattal foglalkozni, és ennek tükrében alakítani a szolgáltatást – egyrészt az idősebb kliensek igényeinek felmérésével, másrészt a fiatalabbak elérésének javításával. Az elsődlegesen injektált szerrel kapcsolatban az látszik, hogy az új pszichoaktív szerek megjelenése óta elindult változások folytatódnak. Az újabb és újabb anyagok megjelenése, illetve a törvényi kontroll alá került szerek eltűnése folyamatosan alakítja az elérhető és injektált szereket. Az elmúlt időszak trendjeiből két dolgot érdemes kiemelni. Egyrészt a politoxikománok arányának növekedését – emögött az áll, hogy a folyamatosan változó kínálat az illegális szerek piacán ahhoz vezetett, hogy sok kliens már nem is egy konkrét szert keres, hanem "bármit" vagy "mindent" használ, attól függően, hogy mit lehet beszerezni aktuálisan. A másik folyamat pedig a más számára injektort szállítók arányának növekedése az elmúlt évek során – erre egyszerű magyarázat, hogy az egy kliens által elvihető steril injektorok számában bevezetett korlátozások, párhuzamosan új pszichoaktív szerek terjedésével (amelyeket akár naponta 10-15 alkalommal is injektálnak) nagyon megnövelte a steril felszerelés iráni igényt. Valószínűleg ezt próbálják kompenzálni a kliensek olyanok bevonásával, akik amúgy nem intravénás szerhasználók – ami nyilván nem jó irány, hiszen így olyanok is bekerülnek ebbe a közegbe, akik amúgy nem élnek ezzel a fogyasztási móddal.
Az új kliensek életkora a regisztrációkor a regisztráció éve szerinti bontásban
Az új kliensek által a regisztrációkor megnevezett elsődlegesen injektált szer a regisztráció éve szerinti bontásban
Kliens adatok – aktív kliensek 2014-ben január és augusztus között összesen 1529 kliens kereste fel a tűcsere programot legalább egyszer. Ezek a kliensek összesen 14004 alkalommal voltak a programban. Ez az 1529 kliens döntő részben férfi, az aktív kliensek között a 30% a nők aránya, ugyanakkor a napi forgalomban ennél magasabb, 37% az arányuk. Persze ebben szerepe volt a hétfői női napnak is, de a forgalmi adatok alapján úgy tűnik, hogy a speciális női program megfelelő úton haladt a célja (a női szerhasználók magasabb arányú bevonása) felé. Nemek aránya az aktív kliensek körében N férfi nő Össz
1064 465 1529
Nemek aránya a napi forgalomban (klienskontaktok arányában)
% férfi nő Össz
69,6 30,4 100,0
N
%
8849 5153 14002
63,2 36,8 100,0
Az aktív kliensek átlagéletkora 32 év, és ugyan a szórás elég nagy, de napi szinten a tűcsere programban megjelentő tipikus kliens a 30-as évei elején jár. Ezzel együtt nagy különbségek voltak a kliensek között, a legfiatalabb 15 éves, a legidősebb kliens 74 éves volt. Életkor az aktív kliensek körében N 19 vagy fiatalabb 20-24 25-29 30-34 35-39 40 vagy idősebb Total
92 239 275 327 250 346 1529
% 6,0 15,6 18,0 21,4 16,4 22,6 100,0
N Nem ismert Átlag Medián Módusz Std. Szórás Minimum Maximum
1529 0 32,5644 32,0000 33,00 9,17607 15,00 74,00
Ha a lakóhelyet vizsgáljuk, akkor egyértelmű, hogy a tűcsere esetében tulajdonképpen egy helyi programról beszélhettünk. Az aktív kliensek körében 78% volt a 8. kerületiek aránya, míg a napi forgalomban a 8. kerületiek aránya még magasabb: 85%. A 8. kerületen kívül jelentősebb arányban csak a környező kerületek szerepeltek a kliensek lakóhelyei között. Ha ezeket is belevesszük a számításba, akkor azt látjuk, hogy mindössze a napi forgalom 7%-t tették ki olyan kliensek, akik nem 7.-8.-9.-10. kerületben élnek.
Lakóhely (kerület) az aktív kliensek körében
8 3 8 4 15 12 44 1192 59 60 9 3 40 7 5 4 2 3 8 14 4 1 1 17
0,5 0,2 0,5 0,3 1,0 0,8 2,9 78,0 3,9 3,9 0,6 0,2 2,6 0,5 0,3 0,3 0,1 0,2 0,5 0,9 0,3 0,1 0,1 1,1
Valid % 0,5 0,2 0,5 0,3 1,0 0,8 2,9 78,1 3,9 3,9 0,6 0,2 2,6 0,5 0,3 0,3 0,1 0,2 0,5 0,9 0,3 0,1 0,1 1,1
3
0,2
0,2
1526
99,8
100,0
3
0,2
1529
100,0
N 1. ker. 2. ker. 3. ker. 4. ker. 5. ker. 6. ker. 7. ker. 8. ker. 9. ker. 10. ker. 11. ker. 12. ker. 13. ker. 14. ker. 15. ker. 16. ker. 17. ker. 18. ker. 19. ker. 20. ker. 21. ker. 22. ker. 23. ker. nem Bp hajlékta lan Össz. nem ismert Össz.
%
Lakóhely (kerület) az aktív kliensek körében - környékbeliek és nem környékbeliek -
44 1192 59 60
2,9 78,0 3,9 3,9
Kum ulatív % 2,9 80,8 84,7 88,6
151
9,9
98,5
17 3 3 1529
1,1 ,2 ,2 100,0
99,6 99,8 100,0
N 7. ker. 8. ker. 9. ker. 10. ker. nem környékbeli nem Bp hajléktalan nem ismert Össz
%
Lakóhely a napi forgalomban (klienskontaktok arányában)
7. ker. 8. ker. 9. ker. 10. ker. nem környékbeli nem Bp hajléktalan nem ismert Össz
N
%
227 11902 333 542 943 37 10 10 14004
1,6 85,0 2,4 3,9 6,7 0,3 0,1 0,1 100,0
Kumulatív % 1,6 86,6 89,0 92,9 99,6 99,9 99,9 100,0 53
A kliensek körében használt szereket tekintve az előző évekre jellemző trend folytatódott. A 2010 előtt dominánsnak számító amfetamin-használat aránya tovább csökkent az intravénás szerhasználók körében: az aktív kliensek alig tizede használ amfetamint, míg a napi forgalomban még kisebb, 7% az arányuk. A heroin illetve egyéb ópiátok, amelyeket régen a kliensek egyharmada használt, 2014-ben már csak a kliensek kb 2%-nál volt az elsődlegesen injektált szer. A heroin szinte teljesen eltűnt a piacról, az előbbi 2% döntő része metadont használ. A kliensek döntő többsége kristályt használt, de 2014-ben emellé tulajdonképpen egyetlen szer tudott nagyobb arányt elérni, a „zene” elnevezésű szer. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a kliensek beszámolói alapján a "kristály" valószínűleg nem egy hatóanyagot takar, hanem egy folyamatosan változó összetételű, bizonytalan erősségű szert. Ez természetesen fokozott kockázatot jelent – túl azon, hogy a klinikai tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy ezek az új pszichoaktív szerek amúgy is sokkal hamarabb vezettek egészségügyi problémákhoz, mint a "hagyományos" szerek. Elsődlegesen injektált szer az aktív kliensek körében N kristály zene minden/politox. amfetamin másnak ópiát benzó MDPV egyéb Össz nem ismert Össz
805 222 183 147 81 40 29 15 4 1526 3 1529
% 52,6 14,5 12,0 9,6 5,3 2,6 1,9 1,0 0,3 99,8 0,2 100,0
Valid % 52,8 14,5 12,0 9,6 5,3 2,6 1,9 1,0 0,3 100,0
Elsődlegesen injektált szer a napi forgalomban (klienskontaktok arányában)
kristály zene minden/politox. amfetamin másnak benzó ópiát MDPV egyéb kokain Össz nem ismert Össz
N
%
7752 2310 1522 1001 513 330 307 155 44 33 13967 37 14004
55,4 16,5 10,9 7,1 3,7 2,4 2,2 1,1 0,3 0,2 99,7 0,3 100,0
Valid % 55,5 16,5 10,9 7,2 3,7 2,4 2,2 1,1 0,3 0,2 100,0
54
„Csere Csak Csajoknak” - komplex ártalomcsökkentő program intravénás droghasználó nőknek és hozzátartozóknak A „Csere Csak Csajoknak” programban egy különösen stigmatizált klienscsoportot, az intravénás drogfogyasztó nőket sikerül elérnünk, a Kék Pont már 2006 óta működő, ingyenes és anonim tűcsere (Kontakt) programjának elemeként. Az intravénás szerfogyasztó nőknek – akik gyakran bántalmazott kapcsolatban élő, és/vagy több gyermeket nevelő, gyakran prostitúcióból élő, rossz egészségi állapotban lévő, magas arányban hepatitis C fertőzött nők- olyan, még a férfiakénál is nagyobb társadalmi stigmával kell számolniuk, amely – speciális segítség nélkül - tovább fokozza társadalmi leszakadásukat. Klienseink többsége tanulatlan, munkanélküli, rendezetlen lakáskörülmények között és jellemzően illegalitásban élő, magát romának valló intravénás drogfogyasztó, akiknek nagy része, nem vagy csak ritkán kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel. A kizárólag női segítők és női szakemberekkel elindított programnak komplex célrendszere van. Elsődleges céljaként tűztük ki, hogy időt és alkalmat teremtsünk a női diskurzusra, egy védett környezetben, ahova férfi nem jöhet be, ahol biztonságban érezhetik magukat a nők. Második lépésben megcéloztuk azt, hogy a bejáró nők igényeire épülő szolgáltatásokat fokozatosan bővítsük, ezzel is elérve, hogy ne „csak” steril fecskendőért jöjjenek be hozzánk. A következő célunk az volt, hogy motiváljuk őket olyan szolgáltatások felé, amelyek az ő különösen veszélyeztetett helyzetükre reagál, facilitálva bennük a változni akarás döntési folyamatát. S végül negyedikként, bízunk a nők mobilizálhatóságában, hogy bizonyos ártalomcsökkentő információkat, tapasztalatokat rajtuk keresztül könnyebben eljuttathatunk a kerületben izoláltan élő, intravénás szerhasználói közösségbe is. Cél, hogy a legegyszerűbb üzenetek átadásával is, mint afféle „opinion leaderekkel“ számolhassunk a családjukban, közösségükben! Egy nő "üzenete" átlagosan kb. 4 ember felé juthat el. A program megvalósítása során rendkívül fontos cél a HIV megelőzés, mivel az általunk elért csoport kockázati faktora több okból is igen magas, ami egyrészt az intravénás droghasználat sajátosságaiból ered, másrészt pedig a prostituáltak és a szexmunkások magas arányából. A projekt során a már intézményi kapcsolatba vont „csajnapos” klienseken keresztül - egyfajta előre tolt egységként - információkat, ártalomcsökkentő eszközöket és HIV prevenciós módszereket tudunk célba juttatni a kockázati csoporthoz, ezáltal csökkentve a körükben a fertőzésveszélyt. Peer Kapitány (sortárs) program A projekt célja egy sorstárs vezérelt intervenciós modell bevezetése volt a Kék Pont Alapítvány VIII. kerületi Kontakt tűcsere programjában. A sorstárs (peer) alapú program olyan megközelítést jelent, amelyben intravénás szerhasználók adnak informális támogatást más intravénás szerhasználóknak. A projekt feladata volt megtalálni és kiválasztani azokat a klienseket, akik a közös munkába bevonódva szorosabb együttműködéssel, képzéssel maguk is sorstárs segítőkké válhatnak. Ezzel egyrészt segítették a szervezet által a program célcsoportjában elérni kívánt célok hatékonyabb megvalósulását, másrészt olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek, különböző készségeket sajátíthattak el, amelyeket a programon kívül, életük egyéb területein is képesek hasznosítani. A célcsoport a tűcsere programba már bevont, ezres nagyságrendű, izolált, az állami ellátórendszerrel nem, vagy csak esetlegesen kapcsolatba kerülő, szocio-kulturális gettóban, mélyszegénységben élő, magukat romáknak valló intravénás szerfogyasztók voltak. A projekt eredményeként azt gondoltuk, hogy egy olyan újfajta empowerment szellemiségű közösségépítés kezdődhet Magyarország legnagyobb kliensszámú VIII. ker-i tűcsere programjában, közvetve a Kék Pont Alapítványban is, ahol a célcsoporttal, az érintettekkel közös részvételben dolgozunk, a szolgáltatások tervezésétől az evaluációs szakaszig. 55
A projekt három szakaszból állt. Kiválasztás, kiképzés, feladat végrehajtás. Az egyes szakaszok végén motivációs csomagok segítették a következő szakasz megvalósítását, a projekt végét az előre meghatározott célok elérése, a produktumok és a megvalósításba bevont peerek számának megléte jelentette. Az egyes munkacsoportok a célokat azonos és előre meghatározott idő alatt érték el, de a különböző szakaszok időbeni hosszában és módszertanában lehettek eltérések. Az együttműködő partnerek a stratégiai célok meghatározásánál, a kliensek feladat végrehajtásánál és a témacsoportok szakmai anyagának kidolgozásánál kaptak szerepet. Peer munkacsoportok: Prostitúció és szexmunka. A témacsoport által elérni kívánt közvetlen cél elsősorban a szexuálisan terjedő betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos tudás erősítése volt, különös tekintettel a HIV és a HCV vírusok fertőzésének kockázatára. HIV és HCV. A bevonás elsődleges célja volt a szűrésbe kerülés elősegítése és a két vírus fertőzési kockázatával kapcsolatos tudás erősítése a kliensek körében. Az alkalmazott módszer központi eleme volt egy olyan “meghívó” a szűrésre, amit a peer juttat el a szűrésbe bevonni kívánt klienshez. Az egyik legfontosabb programelem volt, a szervezet stratégiai céljaihoz szervesen kapcsolódott. Nyilvánosság és média. A cél ebben az esetben az érdekérvényesítés és a nyilvános szerepvállalás erősítése volt, különös tekintettel a droghasználók jogaira és közegészségügyi ellátásuk hiányosságainak okaira. Adományelosztás és támogatásmenedzselés. A közvetlen cél az alapítványhoz érkező, elsősorban ruha és más tárgyi adományok hatékonyabb célba juttatásának a modellezése és kivitelezése volt. A tevékenység célja ebben az esetben elsősorban az volt, hogy új modelleket dolgozzunk ki a peerekkel közösen a hatékonyabb adományelosztás érdekében. Drogszemét és utcai munka. A kerületben keletkező drogszemét közegészségügyi problémát jelentett, a használt injektorok begyűjtése és az újabb szemét keletkezésének a megelőzése volt a célja ennek a csoportnak. Célul tűztük ki a programba visszakerülő használt eszközök számának növelését, elsősorban a közösen végzett utcai munka módszerét alkalmaztuk. A munkafolyamatok közül a tervezés és peerek kiválasztása még 2013-ban zajlott. 2013 decemberében kezdődött a közös munka a bevont tapasztalati munkatársak kiképzésével. A kiképzés tematikája mindig az adott csoportban elvégzendő munkához illeszkedett – tehát pl. a HIV és HCV csoport többszintes képzésen vett részt a betegségről, annak felismeréséről, terjedéséről és megelőzéséről – különös tekintettel a kiemelten veszélyeztetett csoportokra vonatkozó megállapításokra. A szexmunka és prostitúció csoportban ebben a fázisban volt egy kis csúszás – jellemzően itt ment a legnehezebben a munka a csoportba bevont szerhasználók életmódbeli sajátosságai miatt. Sok esetben futtatott lányok voltak, akik sajnos nem rendelkezhettek teljesen önállóan idejük beosztásáról. Ebben a szakaszban vált nyilvánvalóvá az is, hogy nem megvalósítható a peerekkel végzett közös utcai munka a Drogszemét és utcai munkacsoportban – a szerhasználóra nézve kockázatmentes munkát sajnos a törvényi környezet nem tette lehetővé, így ennek a csoportnak a peerjei a környéken lévő, drogszemét által különösen érintett lakóházak lakói és takarítói lettek. A többi csoportban a korábbi terveknek megfelelően zajlott a kiképzési szakasz. A megvalósítási szakasz 2014 nyarán fejeződött be, a Kábítószer ellenei küzdelem világnapján, 2014.június 26-án - kicsit később az eredetileg kitűzött időpontnál - volt a záró rendezvény. A program legkimagaslóbb sikere, hogy a rendezvényen – ami egy kerekasztal beszélgetés és 56
lakossági fórum volt a drogproblémával kiemelten érintett környék lakói és a terület szakértői bevonásával – képviselték magukat a szerhasználók is. A beszélgetésen ugyanis részt vett Morgen Freeman kódnevű bevont peerünk, aki a Média és nyilvánosság munkacsoport legaktívabb tagja volt.
Egykori és jelenlegi partnereink 1. Alternate Tanácsadó Kft. 2. BTA Szakközépiskola és Gimnázium 3. Drog Prevenciós Alapítvány 4. Drogfree 5. Drogstop Egyesület 6. Dzsumbuj Help 7. Ébredések Alapítvány 8. Ferencvárosi ÁNTSZ 9. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága (FESZGYI) 10. Ferencvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 11. Ferencvárosi Önkormányzat 12. Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala 13. Fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 14. Integrált Drogterápiás Intézet (INDIT) 15. Józsefvárosi ÁNTSZ 16. Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 17. Józsefvárosi Önkormányzat 18. Józsefvárosi Tanácsadó Szolgálat 19. Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat 20. Krétakör Alapítvány 21. Leo Amici 2002 Alapítvány (Komló) 22. Magyar Addiktológiai Társaság 23. Ártalomcsökkentők Szövetsége 24. Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) 25. Magyar Drogrehabilitációs Intézetek Szövetsége (MADRISZ) 26. Magyar Telekom 27. Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet 28. Mátrix Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesülete 29. Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 31. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 32. Nemzeti Erőforrás Minisztérium 33. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 34. Nyírő Gyula Kórház, Addiktológiai Osztály 35. Nyírő Gyula Kórház, Drogambulancia és Prevenciós Központ 36. Óbudai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 37. Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata 38. Országos Epidemiológiai Központ, ÁNTSZ 39. Önkontroll Klub (önsegítő csoport) 40. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar Addiktológiai Tanszék és addiktológiai konzultáns-képzés 41. Szent László Kórház és Addiktológia és Pszichiátriai Ambulanciája 42. Sziget Ifjúsági Segítő Szolgálat 43. Társaság a Szabadságjogokért Egyesület 57
Külföldi partnereink PHARE programok Eurasian Harm Reduction Network (korábban: Közép- és Kelet-Európai Ártalomcsökkentő Hálózat) AC-COMPANY a mobil droghasználókért (1998-2003) Fundacion Secretariado General Gitano a társadalmilag kirekesztett roma-közösségekért és a drogprevencióért (2003-2004) INSIDE a kortárs segítésért (2004-2005) BASICS a biztonságosabb parti- és tánckultúráért : http://www.basics-network.org/ ENCOD: Európai Koalíció az Igazságos és Hatékony Drogpolitikáért Daphne (2005-2007): a családi alkoholhasználat hatása a családon belüli erőszakra; 12 EUs szervezet (NGO-k és egyetemi kutatóintézetek) részvételével: cél a prevenció és az intervenció feltételeinek kialakítása ChAPAPS (2007-2008): a családi alkoholhasználat hatása elsősorban a gyermekekre; 25 EU-s NGO és egyetemi kutatóintézet együttműködése, cél: a gyermekek védelme a családi alkoholhasználat kezelésével és megelőzésével. Correlation Network (2006-2009; 2012-): vulnerábilis, nehezen elérhető társadalmi csoportok kezelésbe vonása: mintegy 50 EU-s szervezet; a Kék Pont elsősorban a partikultúrabeli ártalomcsökkentés módszertani kidolgozásában közreműködött. Healthy Nightlife Toolbox: a holland Trimbos Intézet által vezetett program, az éjszakai szórakozóhelyek biztonságos működtetésével foglalkozó ajánlásokat dolgozott ki, többek között a Kék Pont tapasztalatai alapján is. Addicted-to-Life: az amfetaminhasználattal kapcsolatos Európai Uniós hálózat, a 2008. évi előkészítés után 2009-től működik. Club Health projekt: Európai Uniós hálózat a biztonságos szórakozás feltételeinek kialakítása érdekében; a 2008. évi előkészítés után 2009-ben kezdte meg tevékenységét. NEWIP: Új kihívásokra konkrét válaszokat javasol az ártalomcsökkentés és az egészségfejlesztés területein. MAC AIDS Fund (USA)(2012, 2013) Zürich város Sociale Einrichtungen und Betriebe (2013-) Zürich Frauenberatung Flora Dora (2012-)
A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány jelenlegi és korábbi munkatársai Dr. Rácz József – pszichiáter, egyetemi tanár – igazgató Ajtay Lilla – szociális munkás, Kontakt Kávézó (2003-2008) Andrási Zita – szociális munkás, III. ker. ambulancia Bacsinszki Éva – önkéntes, Party Service (2009-2010) Barna Erika – kommunikációs igazgató Batta Barbara – önkéntes, Party Service (2002-2006) Batta Barnabás – önkéntes, Party Service (2003-2010) Békefi Rita – önkéntes, Kontakt program (1999-2010) Békési Tímea – addiktológiai konzultáns, IX. ker. ambulancia (2009-2010) 58
Bóbita Enikő – menedzser asszisztens (1998-2001) Budai Gábor – önkéntes. IX. ker. ambulancia (2011-2012) Budai Zsolt – önkéntes, Kontakt program (2003-2005) Búzás István – szociális asszisztens (1996-2001) Csák Róbert – szociális munkás, Kontakt programok (2006-2014) Cseri Györgyi – szociális munkás (2003-2005) – iskolai prevenció koordinátor Csík Ildikó – szociális munkás, Kontakt Kávézó (2006-2008) Dávid Ferenc – szociológus, „Party Service” koordinátor, iskolai prevenció koordinátor Dekovits Margit – ügyvezető igazgató (1996-2001) Dohnál Ada – önkéntes, Kontakt program (2001-2004) Dr. Ábrahám Ildikó – pszichiáter, III. ker. ambulancia Dr. Ali István – pszichiáter, IX .ker. ambulancia, III. ker. ambulancia Dr. Bodrogi Andrea – pszichiáter, IX. ker. ambulancia Dr. Csorba József – pszichiáter (1996-2000) Dr. Eszik János – pszichiáter, III. ker. ambulancia (2008-2011) Dr. Gazdag Gábor – pszichiáter, III. ker. Ambulancia, Kontakt programok (2011) Dr. Han Kinga – pszichiáter, III. ker. ambulancia (2006-2007) Dr. Lajtai László – pszichiáter, IX. ker. ambulancia (2000-2004) Dr. Orosz Ágnes – jogász, pénzügyi vezető (2008-2012) Dr. Sasvári Andrea – ügyvéd (jogsegélyszolgálat) Dudás Péter – iskolai prevenciós program koordinátor (2009) Erdei Katalin – konzultáns, klinikai szakpszichológus, IX. ker. ambulancia Fáklya Ágnes – szociális munkás, Kontakt programok (2006-2010) Fátyol Menyhért – szociális munkás, Kontakt programok, City Art koordinátor (2012-2013) Fehér Beáta – pszichopedagógus, addiktológiai konzultáns – Kontakt program koordinátor (2000-2005) Fehérné Domokos Ildikó – szociális munkás, III. ker ambulancia team koordinátor (2005) Ferentzi Mária – szociális asszisztens, III. ker. ambulancia (2006-2007) Forstner Márti – önkéntes, Party Service (2003-2005) Földes Judit – önkéntes, Party Service (2003-2005) Gáber Szandra – önkéntes, Kontakt program (2003-2005) Geresdi Zsolt – önkéntes, Party Service (2003-2005) Gyalog Beáta – önkéntes, Party Service (2003-2005) Gyékiss Roland – Kontakt Programok és Mobil Tűcsere program koordinátor (2006 – 2014) Gyulavári Ágnes – pszichológus, City Art (2012-2013) Hay Éva – addiktológiai konzultáns – önkéntes (2000) Hegedűs Gyula – egyetemi hallgató, „Party Service” koordinátor (2003-ig) Hoffmann Krisztina – egyetemi hallgató, önkéntes (1997-2001) Horváth Kristóf – színész, City Art (2012-2013) Horváth Krisztina – szociális munkás (1998-2000) Hoyer Mária – konzultáns (szupervízió); klinikai szakpszichológus (1996-2000) Jakab Katalin Édua – konzultáns, pszichológus (1996-2000) Jégh Nikoletta – önkéntes, IX. ker. ambulancia (2011-2012) Joó György pszichológus – III. ker. ambulancia (2005-2011) Jószay Tímea – önkéntes, Kontakt programok (2011-2012) Kandikó Viktória – önkéntes, Kontakt programok (2010-2012) Karácsony Dávid – szociológus, III. ker. ambulancia (2010-2011) Karátson Renáta – szociológus, City Art projektvezető (2012) Kárpáti Mária – pszicho-pedagógus, City Art (2012-2013) Kassai Melinda - konzultáns; addiktológus (1996-1998) Kastaly Ildikó – szociológus elsődleges prevenció – koordinátor (1996-2002) Kiss Barbara – önkéntes, Kontakt program (2002-2005) 59
Kiss Károly – szociális asszisztens, szociális munkás, IX. ker. ambulancia (2010-2011) Komáromi Éva – konzultáns; klinikai szakpszichológus, IX. ker. ambulancia Kovács Gabriella – önkéntes, IX. ker. ambulancia Kovács Imola – szociológus – pénzügyi vezető Kovács Orsolya – utcai szociális gondozó, utcai munka, közösségi gondozó Kovács Tamás – pszichológus, City Art (2012-2013) Kováts Virág – szociális munkás, IX. ker. ambulancia, VIII. ker. ambulancia (2003-2014) Köves Ferenc – szociális munkás, Kontakt programok (2001-2005) Krizbacher Ildikó – szociális munkás, III. ker. ambulancia Kutasi Tamara – iskolai prevenciós program koordinátor (2005-2006) Lantos Bertalan – szociális munkás, Kontakt programok (2007-2011) Lazányi Károly – szociális gondozó, City Art (2012-2013) Lencse Menyhért – szociális munkás – IX. ker. ambulancia team koordinátor Lencse Mercédesz – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia Magyar Krisztián – önkéntes, Kontakt program (2004-2005) Mátrai Katalin – szociális munkás, pszichopedagógus (1996-2000) Mészáros Gyöngyi – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia (2006-2007) Mészáros László – önkéntes, IX. ker. ambulancia Miletics Marcell – szociális munkás (1996) Mózer Péter – szociális munkás, szociálpolitikus (1997) Mukvicz Anita – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2005-ig) Nyéki Krisztina – főiskolai hallgató, „Party Service” (1998-2000) Nyíri Eszter – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia (2006-2008) Nyíri Noémi – szociálpedagógus – szociális munkás, utcai munka (2005-2009) Pálffy-Kopasz Zsolt – utcai szociális gondozó, utcai munka (2006-ig) Pataki Zoltán – utcai programok koordinátora (2005 – 2007) Pászli Lívia – szociális munkás, III. ker. ambulancia team koordinátor Petri-Mong Mónika Judit – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia (2008 – 2011) Radnai Fruzsina – pszichológus, elsődleges prevenció (2009-2011) Popovics Anna – önkéntes, Kontakt program (2004-2005) Sárosi Mária – szociális munkás, III. ker. ambulancia Sobor Gyöngyvér – önkéntes, Kontakt program (2004-2005) Sóti Ferencné – irodavezető (2001-2008) Stanczel Adél – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2005) Stánicz Nóra – önkéntes, Kontakt Programok (2012-2013) Starck-Kamondy Bärbel – szociálpedagógus – szociális munkás, IX. ker. ambulancia (20052008) Strébl Attila – szociális asszisztens, III.ker. (2006 – 2008) Szabó Anna – pszichológus, IX. ker. ambulancia Szabó Gabriella – szociológus (kortárs programok) (1996-1999) Szabó Zsuzsanna – szociális munkás, Kontakt Kávézó, utcai munka koordinátor (2003-2005) Szécsi Judit – szociális munkás – iskolai prevenció koordinátor (2001-2005) Szepesi László – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2005-2006) Szeverényi Gábor – szociális asszisztens, III. ker. ambulancia Szögi Szabolcs – szociális munkás, Kontakt Kávézó (2004-2005) Szőke Rolad – szociális asszisztens, III. ker. ambulancia (2009-2011) Takács Ágnes – önkéntes, IX. ker. ambulancia (2011) Takács József – pszichológus, Kontakt program Tompa Gábor – önkéntes, Party Service (2010-2011) Tóth Orsolya – pszichológus, kortárssegítő képzés (2006-ig) Tóth Szilárd – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2004-2005) Tóthné Schopper Zsuzsanna – szociális asszisztens (2005-2006) 60
Túri Roland – szociálipedagógus – szociális munkás, Mobil Tűcsere és utcai munka (2010) Uray Gergely – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2006-ig) Urbán Beatrix – szociális munkás – „Party Service” koordinátor (1998-2001) Vadász Viktória – szociális segítő, Kontakt Kávézó (2009-2011) Varga Dániel – Party Service koordinátor (2010-2012) Viczay Zsuzsanna – utcai szociális gondozó, utcai munka (2003-2009) Zanócz Krisztián – szociálpolitikus, City Art Műhely (2010)
61
