„KÉK PONT” DROGKONZULTÁCIÓS KÖZPONT ÉS DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY
KÖZHASZNÚ JELENTÉS
2012
TARTALOM Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány fontosabb működési adatai . 5 Konzultáció, pszichoterápia, pszichiátriai ellátás .......................................................................... 5 Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő programok ....................................................................... 5 Prevenció ........................................................................................................................................ 6 Gyakorlóhely.................................................................................................................................. 6 Munkatársak ................................................................................................................................... 6 Szakmai program .............................................................................................................................. 7 A szakmai program alapjai ............................................................................................................ 7 A klienseknek nyújtott szolgáltatások............................................................................................... 8 A kliens útja a Kék Pontban .............................................................................................................. 8 Szociális munka ............................................................................................................................. 8 Pszichiátriai rendelés...................................................................................................................... 9 Suboxone kezelés ........................................................................................................................... 9 Konzultáció .................................................................................................................................... 9 Jogsegélyszolgálat .......................................................................................................................... 9 Megkereső és alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások ................................................ 9 Megkereső és alacsonyküszöbű programok a III. kerületben ..................................................... 9 A „Party Service” szolgáltatás 2012-ben .................................................................................. 10 Kontakt Programok: közösségi és alacsonyküszöbű szenvedélybeteg-ellátás a VIII. és IX. kerületben .................................................................................................................................. 11 Az alacsonyküszöbű program utcai megkereső szolgáltatása a VIII. és IX. kerületben .......... 12 „Kontakt” .................................................................................................................................. 12 Szakmai konzultáció .................................................................................................................... 12 Primér (univerzális) prevenció ..................................................................................................... 13 Iskolai prevenció ....................................................................................................................... 13 Prevenció és egészségfejlesztés ................................................................................................ 13 Az EgészségIskola .................................................................................................................... 13 Egészség Ügynökség................................................................................................................. 14 Az Egészség Ügynökség program leírása, a program menete .................................................. 14 AIDS megelőzés ....................................................................................................................... 15 Vetélkedők ................................................................................................................................ 15 Prevenciós alkalmak 2012-ben ................................................................................................. 16 Korábbi „iskola-rendszerű” prevenciós alkalmak..................................................................... 16 Kortárssegítés ............................................................................................................................ 17 Hozzátartozói csoport .................................................................................................................. 17 Relapszus - prevenciós csoport .................................................................................................... 17 Szakemberképzés ......................................................................................................................... 18 Partner oktatóintézmények:....................................................................................................... 18 A Kék Pont Alapítvány 2012.évi kommunikációs és marketing tevékenységéről ......................... 19 A drogambulanciáinkon megjelent kliensek jellemzői (IX. és III. kerület) .................................... 21 Az adatgyűjtés nehézségei: .......................................................................................................... 21 Megjelenések száma ................................................................................................................. 21 A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint ........................................ 22 A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint, százalékban ................... 23 Regisztrált droghasználó kliensek száma .................................................................................. 23 Új droghasználó kliensek száma ............................................................................................... 23 Elsődleges szerhasználat az új kliensek körében ...................................................................... 24 Említések aránya az új kliensek számához viszonyítva ............................................................ 25 Intravénás szerhasználat ............................................................................................................ 25 Intravénás használók aránya az új kliensekhez viszonyítva ..................................................... 26 2
Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlása ......................................................................... 26 Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlásának arányai ...................................................... 27 A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása az új kliensek arányában ..... 27 A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása a válaszadók arányában ....... 28 Kannabiszpont.hu (Virtuális kannabisz ambulancia önsegítő program) 2010-2012 ...................... 28 Előkészítés, létrehozás ................................................................................................................. 28 2011. évi működés jellemzői ....................................................................................................... 29 Fontosabb események .................................................................................................................. 31 2012. évi működés jellemzői ....................................................................................................... 32 City Art Műhely – Telepi Alternatíva ............................................................................................. 32 A Kék Pont alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatásainak mutatói .............................. 33 A III. kerületi megkereső munka és alacsonyküszöbű szolgáltatások adatai, jellemzői.............. 33 Utcai megkereső tevékenység ................................................................................................... 33 Kérdőíves szükségletfelmérő vizsgálat eredményei ................................................................. 33 Kontakt tűcsereprogram 2012 ...................................................................................................... 35 A kliensek jellemzői.................................................................................................................. 36 Az elsődlegesen injektált szer a kliensek körében .................................................................... 41 Forgalmi adatok – klienskontaktus, elvitt és visszahozott injektorok ...................................... 44 „Csere Csak Csajoknak” Női program......................................................................................... 52 Célok ......................................................................................................................................... 53 Szolgáltatásaink ........................................................................................................................ 53 Kliensforgalmi adatok ............................................................................................................... 53 Szenvedélybetegek közösségi ellátása ......................................................................................... 54 Nemzetközi együttműködések ........................................................................................................ 54 „Club Health” project 2009 - 2012 .............................................................................................. 54 „NEWIP” együttműködés ............................................................................................................ 55 Partnereink ...................................................................................................................................... 56 Külföldi partnereink ........................................................................................................................ 57 A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány jelenlegi és korábbi munkatársai ..................................................................................................................................... 57
3
Cím:
Gát utca 25. 1095, Budapest Hungary
Telefon/fax: E-mail cím: Honlap:
(061) 215 7833
[email protected] www.kekpont.hu
Alapítási év: 1996 Működési forma: Közhasznú Alapítvány Alapítványi nyilvántartási szám: 6584
A Kék Pont célja, hogy a droghasználat ártalmait csökkentsük (különös tekintettel az illegális drogokra) a droghasználó egyén, a család és az egész társadalom vonatkozásában. Célunk az is, hogy elősegítsük klienseink életminőségének általános javulását.
Kuratórium tagjai: Prof. Dr. Rácz József Dr. Fohn Márta Prof. Dr. László János Miletics Marcell Dr. Szemelyácz János
- kuratórium elnöke - kuratóriumi tag - kuratóriumi tag - kuratóriumi tag - kuratóriumi tag
Felügyelő Bizottság: Dr. Bíró Judit Bajzáth Sándor Raksányi Kund
- felügyelő-bizottsági elnök - felügyelő-bizottsági tag - felügyelő-bizottsági tag
4
Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány fontosabb működési adatai
Konzultáció, pszichoterápia, pszichiátriai ellátás A Kék Pont Alapítvány Gát utcai székhelyén működő drogambulancia 2012-ben 140 új droghasználó klienst fogadott. Az előző években regisztrált kliensekkel együtt 259 droghasználó klienst láttunk el. A droghasználókkal, hozzátartozókkal valamint szakmai látogatókkal összesen 2525 alkalommal létesült kontaktus. A Kék Pont Alapítvány IX. kerületben működő drogambulanciája 16 éves működése során 3444 szerhasználó klienssel találkozott. A droghasználókkal, hozzátartozókkal, szakmai látogatókkal létesített kontaktusok száma a 16 év alatt 39.529. A Kék Pont Alapítvány III. kerületi drogambulanciájának feladata 2006. évtől: Békásmegyer és vonzáskörzetében élő droghasználó kliensek megkeresése, kezelésbe vétele és komplex ambuláns ellátása életminőségük általános javulásának elősegítése érdekében. 2012-ben 255 új droghasználó klienst fogadtunk, az előző években regisztrált kliensekkel együtt 303 droghasználó klienst láttunk el. A droghasználókkal, hozzátartozókkal valamint szakmai látogatókkal összesen 2945 alkalommal létesült kontaktus. A Kék Pont Alapítvány III. kerületben működő drogambulanciája 7 éves működése során 1580 szerhasználó klienssel találkozott. A droghasználókkal, hozzátartozókkal, szakmai látogatókkal létesített kontaktusok száma a 7 év alatt 11.881. A Kék Pont Alapítvány VIII. kerületi Magdolna utcai telephelyén működő konzultációs iroda 2012ben 110 droghasználó klienst fogadott 1219 alkalommal. Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő programok
A józsefvárosi és ferencvárosi ártalomcsökkentő alacsonyküszöbű programokban (Kontakt programok: utcai megkereső munka és tűcsere szolgáltatás) 2012-ben 1410 droghasználó kliens vett részt, ebből 331 újonnan regisztrált.
A Kontakt Programok keretében 122.892 tűt adtunk ki, a visszahozott fecskendők száma 78.533 volt (a becserélési arány 64% volt).
A békásmegyeri ártalomcsökkentő alacsonyküszöbű programokban (utcai megkereső tevékenység, Pótkerék klub) 2012-ben 93 droghasználó kliens vett részt.
2012-BEN DROGAMBULANCIÁKON ÉS AZ ALACSONYKÜSZÖBŰ, ÁRTALOMCSÜKKENTŐ PROGRAMOKBAN ÖSSZESEN 2175 ADDIKTOLÓGIAI PROBLÉMÁKKAL KÜSZKÖDŐ KLIENST FOGADTUNK.
5
Prevenció A hagyományos iskolai prevenciós foglalkozásra 2007. év végéig került sor, melyet 2008-ban az EgészségIskola projekt váltott fel. A Kék Pont Alapítvány 16 éves működése során a prevenciós alkalmak száma 4036 volt, amelyeken 34.970 személy vett részt. Gyakorlóhely Alapítványunknál 22 főiskolás és egyetemista, valamint szociális asszisztens képzésben résztvevő volt gyakorlaton 2012-ben, a 16 év alatt ez a szám 432 fő. Munkatársak 2012-ben a Kék Pont Alapítvány teljes állású munkatársainak száma 10 fő, részállású vagy megbízási jogviszony keretében dolgozó 17 fő, 31 fő pedig önkéntesként dolgozott.
4 pszichiáter 10 szociális munkás 5 pszichológus 1 pszicho-pedagógus 1 jogász 1 addiktológiai konzultáns 2 más diplomás 1 szociális szakasszisztens 2 egyéb középfokú
6
Szakmai program
A Kék Pont Alapítvány célja, a droghasználat ártalmainak csökkentése (különös tekintettel az illegális drogokra) a droghasználó egyén, a család és az egész társadalom vonatkozásában. Célunk az is, hogy elősegítsük klienseink életminőségének általános javulását. A szakmai program alapjai
A kliensek számára könnyen hozzáférhető ellátás, mely a jelentkezéskor nem követeli meg az absztinencia vállalását; A Kék Pont szolgáltatásai kielégítik a kliensek különböző igényeit, illetve foglakoznak problémáikkal: bizonyítékokon és „jó gyakorlatokon” alapuló orvosi, pszichológiai, családi, szociális és jogi problémák; A szolgáltatások biztosítása folyamatos, a kliensnek a kezelés során változó igényihez alkalmazkodik; A Kék Pont biztosítja kliensei számára a gondozás és a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét; A Kék Pont különös figyelmet szentel a droghasználathoz kapcsolódó egyéb pszichiátriai betegségek diagnosztikájára és szükség szerinti kezelésére (ún. kettős diagnózisú kliensek); A Kék Pont szükség szerint megszervezi kliensei bennfekvéses kezelését, előkészíti azt, majd a bennfekvéses kezelés után ambuláns formában folytatja a kezelést; a Kék Pont monitorozza kliensei kezelésének előrehaladását; A Kék Pont hangsúlyt fektet a kliensek fertőző betegségeinek diagnosztizálására – más egészségügyi szervezetekkel együttműködve – elsősorban a HIV, hepatitis B és C eseteiben; A Kék Pont – más egészségügyi szervezetekkel, elsősorban a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálattal – biztosítja kliensei számára a belgyógyászati és más orvosi ellátás lehetőségét; A Kék Pont – miközben a kliensek életminőségét is javítani kívánja – elkötelezett a kliens igényeken alapuló felépülési-modell mellett. Lehetőségeihez mérten a beavatkozások hatásvizsgálatát is igyekszik elvégezni.
A kezelés formája és menete: a kezelés során először állapotfelmérés történik (első interjúval és az Addikció Súlyossági Index alkalmazásával, mely utóbbi nem csupán a kliens droghasználati szokásait, hanem családi, munkahelyi/iskolai, pszichológiai, egészségügyi, jogi problémáit is feltérképezi). Az állapotfelmérés képezi az alapját a kliens szükségletein alapuló ellátástervezésnek. A terápiás kapcsolattartás formája: a kezelésekre általában hetente 1-3 alkalommal kerül sor, amit kiegészít a szociális munkással folytatott segítő beszélgetés, szociális ügyintézés, családi konzultáció. Előnyben részesítjük az egyéni kezelési formákat. A csoportos kezelés a relapszus prevenció során indokolt, illetve abúzus eseteiben edukációs és önismereti/motiváló céllal. Külön figyelmet fordítunk a motiváció felkeltésére, erősítésére és folyamatos fenntartására (ennek módszere a motivációs interjú). Eredményesnek tartjuk – ha lehetőség van rá – a kliens 7
hozzátartozóinak terápiába történő bevonását. A Kék Pont szolgáltatásainak igénybevétele során az anonimitás lehetősége biztosított. A szolgáltatások ingyenesek. Találkozások száma: a kliensek problémáival, státuszával és igényeivel összhangban változó, általában 1 és 20 alkalom között.
A klienseknek nyújtott szolgáltatások
Szociális munka, egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés Pszichiátriai segítségnyújtás, gyógyszeres kezelés Pszichológiai és életvezetési tanácsadás Konzultáció (egyéni és családi) Információnyújtás a drogokról Állapotfelmérés Elvonást követő, visszaesést megelőző utógondozás Ambuláns rehabilitáció Jogsegélyszolgálat Kortárssegítés Szenvedélybetegek közösségi és alacsonyküszöbű ellátása A kliensek szükségleteinek megfelelő továbbküldés rehabilitációs szolgáltatókhoz Virtuális kannabisz ambulancia önsegítő program Relapszus-prevenciós csoport Hozzátartozói csoport Női Napok Program Megkereső munka: „Party Service”
egészségügyi,
szociális
és
A kliens útja a Kék Pontban Szociális munka A szociális munkások alapvető feladata, hogy bizalmi légkört és személyes kontaktust alakítsanak ki a segítségre szorulókkal, információkat adjanak alapítványunk és más kezelőhelyek szolgáltatásairól. A szociális munka része a telefonon jelentkező kliensek fogadása, a megfelelő szakemberhez való irányítása, illetve a telefonos és e-mailben érkező segítségkérések kezelése is. A szociális munka része az állapotfelmérés, a hozzánk fordulók igényeinek, szükségleteinek, motivációinak, tüneteinek felismerése, az „itt és most” helyzet áttekintése, az alkohol – és droghasználók függőségi szintjének felmérése különböző dimenziók mentén. Az állapotfelmérés során az eredetileg amerikai interjú (Addikció Súlyossági Index: Addiction Severity Index, ASI) európai verzióját használjuk, aminek a magyar változatát mi validáltuk (HungASI).
8
Az interjú segít a célok közös meghatározásában és abban, hogy a bennünket felkereső személy saját helyzetét reálisabban lássa. A Kék Pont szociális munkásai az együttműködő intézmények munkáját esetenként kihelyezett tanácsadással és információs szolgálattal segítik. Pszichiátriai rendelés Pszichiáter végez explorációt a klienssel: célja a diagnózis, a terápia tervezése, az esetleges további beutalás eldöntése (akár további vizsgálatokra, akár bennfekvéses kezelésre). A kliens terapeutája a betegségtől és annak súlyosságától függően – pszichiáter vagy pszichológus. A pszichiáter foglalkozik az elvonás ideje alatt (elsősorban opiát használóknál) jelentkező elvonási tünetek gyógyszeres kezelésével, illetve más esetekben (pl. erős szorongás, depresszió) jelentkező állapotok gyógyszeres befolyásolásával. Ő dönt arról, hogy milyen más egészségügyi, orvosi ellátásba utalja a klienst. Suboxone kezelés 2012-ben is lehetőség volt a Suboxone helyettesítő kezelés igénybevételére ópiát-függő klienseink részéről. A Suboxone kettős hatóanyagú szer (buprenorfin+naloxon), ezért bizonyos betegcsoportoknak nagyobb biztonsággal adható, mint a metadon: nincs túladagolás, ritkább a párhuzamos illegális szerhasználat és a betegek életminősége jobb lesz. Konzultáció A konzultáció során a célok meghatározása az érintett személy és a konzultáns által közösen történik. A célmeghatározásban – az ártalomcsökkentés elve alapján – nem elsőrendű kérdés az absztinencia elérése. A konzultáció lehet egyszeri alkalom, többszöri találkozás vagy folyamatos kapcsolattartás. A konzultációban nemcsak droghasználók, hanem családtagok, rokonok és barátok is részt vehetnek. A konzultációt végzők szociális szakemberek, addiktológiai konzultánsok vagy pszichológusok. Jogsegélyszolgálat A Kék Pont ügyvéd munkatársa heti egy-egy alkalommal tart félfogadást kábítószer fogyasztók, hozzátartozóik és a problémával foglakozó, e területen dolgozó terápiás szakemberek részére a ferencvárosi és békásmegyeri drogambulancián, illetve havi egy alkalommal a Kontakt Programokban. Ennek során büntetőeljárások, rendőri intézkedések, illetve egyéb, felmerülő jogi problémák kapcsán ad tanácsokat, és igény szerint segít kérelmek, beadványok megírásában. Megkereső és alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások Megkereső és alacsonyküszöbű programok a III. kerületben 2009. januárjától beindítottuk alacsonyküszöbű szolgáltatásaink között az utcai megkereső programunkat, mely célja, a III. kerület közterületein élő, tartózkodó, szerhasználat tekintetében is veszélyeztetett fiatalok informálása, bizalmi kapcsolat kialakítása és bevonzása a békásmegyeri ambulancia szolgáltatásaiba. Az utcai megkereső programot kiegészítve 2009. januárjától az ambulancián működő Pótkerék klub H-P-ig 16-20-ig várta a fiatalokat különböző a szabadidő produktív eltöltésére irányuló 9
programokkal, filmklubbal, beszélgetésekkel. A klub mindenki számára nyitott. E programok 2012ben is folyamatosan működtek.
A „Party Service” szolgáltatás 2012-ben A program alapvető célja ebben az évben is megegyezett azzal, ami a party service szolgáltatás fennállása óta célkitűzés, azaz a partizók és a partikultúra védelme, ártalomcsökkentés a zenéstáncos színtereken. A program 1998 óta létezik és igyekszünk a hagyományok továbbvitele mellett az aktuálisan felmerülő problémákra és változásokra reagálva újítani, frissíteni a szolgáltatást. A partikon való megjelenés mellett ebben az évben már a Kék Pont honlapja és a party service facebook oldala is az információ átadás, illetve közösségépítés szolgálatában állt. Egyaránt fontos cél a kapcsolat megteremtése és fenntartása is az éjszakai rekreációs színtereken megforduló szerhasználókkal. A szolgáltatás küldetése, hogy csökkentse a drogfogyasztás okozta ártalmakat, legyenek azok fizikai, pszichés, vagy szociális ártalmak. Az év közben folyamatosan élő parti színtéren való megjelenés mellett 2012-ben a party service jelen volt a VOLT-on, a Balaton Sound-on és a Sziget fesztiválon is, azok teljes időtartama alatt, minden este elérhetők voltak a szolgáltatásaink a partizók számára. Szolgáltatásaink: Víz, szőlőcukor, vitaminok és ásványi anyagok és óvszer biztosítása. Pihenési lehetőség felkínálása. Segítő beszélgetés, információ átadása drogokról és kapcsolódó egészséget érintő kérdésekről. Alapvető jogi információ nyújtás. Kezelőhely felé való irányítás. A rosszul levő partizók felkutatása a tánctéren, illetve a parti egész területén és az arra rászorulók ellátása. A mértékletesség erényének népszerűsítése és az egészségtudatosság növelése. Szükség esetén a mentőszolgálat értesítése. Célcsoportunk minden zenés-táncos eseményen és szórakozóhelyen megforduló személy, akik jellemzően elsősorban a 16-30 éves korosztályból kerülnek ki. Különböző illegális szereket és alkoholt, illetve dohányt fogyasztanak, illetve egyéb kockázatviselkedések megjelenése jellemző rájuk. A Sterimar jóvoltából hasznos információkkal tudtuk ellátni a partizó közönséget. Az új "Galaxis útikalauz partyzóknak" az egyik és a 3 designer drogokról szóló információs szóróanyagunk a másik hasznos kiadvány. A Party Service szolgáltatás 2012-ben 11 partin vett részt és 3 nyári fesztiválon (VOLT, Balaton Sound, Sziget). Együttműködésünk sikeres a leányfalui faluházban havi rendszerességgel megszervezett "Bajnokok Éjszakája" rendezvénysorozaton. 2012 májusában a Party+ és a NEWIP szervezetek nemzetközi konferenciát Budapesten, 10
„Biztonságosabb partizás, biztonságosabb szórakozás” témában. Magyarországi társszervező partnerük a Kék Pont Alapítvány Party Service munkacsoportja volt. A konferencián részt vettek azok az érdeklődők – partizó közösségek tagjai, civil szervezetek (amelyek már ártalomcsökkentő programjaikkal jelen vannak a parti térben, vagy tervezik azt a jövőben), parti szervezők, önkormányzati érintettek. A két napos konferencián előadásokat mutattak be, valamint a különböző országok képviselői rövid prezentáció keretében mutatták be a saját hazájukra vonatkozó történéseket. A sok hasznos információ, amit a nemzetközi kollegáktól kaptunk hozzájárultak a program fejlődéséhez. A 2012-es évben sikeres önkéntes toborzást végeztünk, így mostanra 20 fő felé nőtt a csapatunk létszáma. Kontakt Programok: közösségi és alacsonyküszöbű szenvedélybeteg-ellátás a VIII. és IX. kerületben A Kontakt Programok ártalomcsökkentő, alacsonyküszöbű szolgáltatások. Általános célkitűzés a VIII. és IX. kerületben életvitelszerűen vagy átmenetileg tartózkodó szerhasználó személyek elérése. Különös tekintettel azokra a magas kockázatú csoportokra, amelyek az intézményi ellátással szemben bizalmatlanok, illetve információ hiány vagy szigorú szabály és elvárási rendszer miatt más programokból, szolgáltatásokból kiszorulnak. A programok ártalomcsökkentő szellemben működnek, céljuk a drogfogyasztók és közvetetten a társadalom és az egyén ártalmainak (fertőzések, halálesetek, egészségügyi többletköltségek, stb.) megelőzése, csökkentése. Fontos cél a droghasználók egészségmagatartásának megváltoztatása (biztonságosabb szerhasználat, biztonságosabb szex, stb.), steril eszközök és konzultációs lehetőség biztosítása, információ átadás, illetve további ellátó helyekre történő beirányozás és a teljes perifériára sodródásuk megakadályozása. A Kontakt Programok által érintett célcsoportok
A VIII. és a IX. kerületben élő, vagy ott tartózkodó szerhasználók és hozzátartozóik, a helyi közösség tagjai
szakemberek.
A Kontakt Programok által nyújtott szolgáltatások:
Információadás: drogokról, ártalmakról, biztonságosabb szerhasználatról, szenvedélybeteg, illetve hajléktalan-ellátó intézményekről;
Tanácsadás: az ártalomcsökkentésre és az életvezetésre vonatkozóan, kiemelten a fertőző betegségekkel összefüggésben (hepatitisz C, HIV/AIDS);
Motiválás: a kliensek motiválása a viselkedésváltozás és a segítő szolgáltatások igénybevétele irányában;
Szóróanyag: szolgáltatásainkról, társszervezetek szolgáltatásairól;
Ügyintézésben való segítségnyújtás: tájékoztatás a szociális és egészségügyi ellátórendszer keretein belül működő ellátásokról és kezelőhelyekről. Iratok beszerzésében, kérelmek kitöltésében való segítség; 11
Krízisintervenció: azonnali beavatkozás veszélyeztető állapot esetén;
Egyéni esetkezelés: rendszeres, 2-3 alkalomból álló segítő kapcsolat;
Átirányítás: egyéb ellátások, társintézmények felajánlása, a kliensek szükséglete és motivációja szerint.
Az alacsonyküszöbű program utcai megkereső szolgáltatása a VIII. és IX. kerületben Az utcai megkereső szolgáltatás feladata a Kék Pont Alapítvány Kontakt Programok alacsonyküszöbű szolgáltatása keretében a VIII. és IX. kerületben a szerhasználói színterek felkutatása, feltérképezése, szolgáltatásainak megismertetése, az ártalmakat megelőző és csökkentő információk eljuttatása a kezelésben nem lévő droghasználók körébe. A program munkatársai rendszeresen végzik használt fecskendők begyűjtését közterületeken. „Kontakt” A Kék Pont Kontakt Programok tűcsere és közösségi szolgáltatása a VIII. kerület Magdolna utca 43. szám alatt működik. A program célul tűzte ki az intézményi kapcsolatot nem preferáló szerhasználókkal való kapcsolatépítést, a droghasználók széles rétegének elérését és a velük való rendszeres kapcsolaton keresztül az egészségmagatartásukban történő változást (a fertőző betegségekre kiszűrtek kezelésbe vonása, biztonságos szerhasználat, biztonságos szex). Távlati lehetőség a korai kezelésbe kerülés, ezáltal a rehabilitáció esélyének növelése. Ártalomcsökkentő tanácsadással, konzultációval, tűcserével, szűréssel, a droghasználóknak biztosítunk eseti vagy rendszeres segítséget. Aktív szerhasználóknak nyújtunk segítséget munka és szálláskeresésben, szociális ügyintézésben. Ingyenesen, anonim módon elérhető szolgáltatásaink a következők:
tűcsere: injektor, szűrő, melegítő edény, desztillált víz, víztartó, érszorító, aszkorbinsav, alkoholos kendő egyéb ártalomcsökkentő eszközök: véna-ápoló kenőcs, gyógytea, vitaminok, óvszer egyéni tanácsadás: jogokról, drogok ártalmairól, biztonságosabb szerhasználatról, fertőzésekről HIV, Hepatitis B, C szűrés helyben és hozzákapcsolódóan tanácsadás kezelőhelyre irányítás – igény esetén internet használat drogszemét begyűjtése: a Józsefvárosi Önkormányzat szervezeteivel történő együttműködés keretében
Szakmai konzultáció Egy – egy droghasználó kliens esete révén kerülünk kapcsolatba és alakítunk ki együttműködést szakemberekkel (pl. droghasználó fiatalok tanárai, szociális munkások). Ilyenkor szupervíziót, esetmegbeszélést vagy közös esetgondozást vállalunk.
12
Primér (univerzális) prevenció A Kék Pont Alapítvány tevékenységének egyik fontos iránya a prevenció, mely legfontosabb területeinek az alábbiakat tartjuk: Iskolai prevenció Prevenciós Munkacsoportunk az oktatási – nevelési intézmények tanulóinak, tanárainak és a szülőknek szervez főleg iskolán kívüli programokat, amelyek az egyszeri ismeretközlő alkalmaktól a foglalkozássorozatokból álló dramatikus feldolgozású programokon át a tréningekig terjednek. Az oktatásban a Kék Pont kiképzett kortárssegítői is részt vesznek. Prevenció és egészségfejlesztés A hagyományos drogprevenció keretei között működő iskolai programok határait kitágító Kék Pont Alapítvány fokozatosan fordult az átfogó, egészségközpontú drogprevenciós programok irányába. Mivel a Kék Pontban a drogjelenséget egy összetett, egyéni - társas - társadalmi jelenségként értelmezzük, aminek a drogbetegség csak egy része, prevenciós programjainkat ennek fényében gondoltuk újra. Az EgészségIskola Az EgészségIskola (eiskola) a Kék Pont Prevenciós Munkacsoportjának a projektje, 2007 óta működik. A projekt alapjait 2006-ban, a KAB-PP-06-A pályázat keretein belül dolgoztuk ki, azóta folyamatosan fejlesztjük, és újabb elemekkel gazdagítjuk a programot, többek között a már említett pályázati forrás évenkénti megpályázásával. Az EgészségIskola egész napos, iskolán kívüli program, középiskolások számára. A projekt kidolgozásánál az egészség fogalmának holisztikus megközelítésével éltünk, célunk az egészséges közösségek és az egészséges élet fogalomrendszerének hétköznapi kontextusba helyezése, az emberiség modern kori fejlődésének megismerése és a jelenkori helyzet magyarázata a jelenlegi, nem fenntartható fejlődés felismerése és építő jellegű kritikája által. Célrendszerünkben az emberi egészség egy alap, amire a jövőnket, a fenntartható civilizációt építhetjük. Az EgészségIskola nem egy falakkal határolt állandó épület, hanem egy olyan, könnyen és gyorsan - pár óra alatt - felépíthető installáció, amit az időjárás és az energiaellátás figyelembe vétele mellett, szinte bárhol, bármilyen falak között fel lehet építeni. A program minden eleme alkalmazkodik a fenntartható fejlődés ideájához, hitünk abban áll, hogy az emberek világa érdemes a fennmaradásra és, hogy lehetséges olyan civilizáció, amelyikben az egészség a természet és az ember egészét jelenti, olyan életet, ahol mindenki számára adott a szabadság és a kiteljesedés lehetősége. A tanárok szociológusok és pszichológusok, de vannak jógások, kommunikációs szakember és pedagógus is a teamben. Mindannyian a magyar civil társadalom aktív tagjai, évek óta foglalkoznak 13
progresszív drogpolitikai modellek kidolgozásával és működtetésével. Az EgészségIskola szervezeti felépítése kerüli a hatalmi struktúrákat, működése bázis demokratikus. Részletes információ az egeszsegiskola.hu oldalon található. Az EgészségIskola működését a 2011/2012 tanévben a Magyar Telekom továbbra is támogatta. A programokat a IX. kerületi Krétakör Színház bázisán tartottuk. A kerületben működő Közgazdasági Politechnikum számára Egészség Stratégiát alakítottunk ki. Az EgészségIskola programunkat 2012-ben Egészség Ügynökség néven tovább fejlesztettük, nagyobb hangsúlyt fektetve az interaktivitásra és az érzékeny társadalmi témák érintésére. Egészség Ügynökség Az EgészségIskola többéves tapasztalatait felhasználva olyan program kidolgozására törekedtünk, ahol az egészség olyan hétköznapi értékek mentén is realizálható, mint az idő, a pénz és az energia. A célunk az, hogy a diákok körében aktív diskurzust generáljunk az egészség dimenziójában úgy, hogy közben egészséghez vezető utakat (alternatívákat) ismernek meg, majd ezek közül közösen döntsenek amellett, amelyiket vonzónak találnak. Természetesen a döntésnek van következménye és ára is. Ezt az árat nekik kell megadni érte, közösen hozott döntések alapján. A dimenziók az eiskola tantárgyai maradnak, a többlet annyi, hogy minden témához kialakítunk megoldási javaslatokat, azaz alternatívák közül választhatnak a diákok. Az Egészség Ügynökség program leírása, a program menete A program során középiskolás diákok (kb. 60 fő) érkeznek egy szabadidős helyszínre, budapesti diákok esetében a Krétakör Színház Bázisára. Színes karszalagokkal négy csoportra bontjuk őket, egy csoportba 15 fő kerül. A játék megkezdése előtt, amikor még együtt vannak, megtartjuk a bemutatkozást, elmondjuk az ideológiai hátteret (az egészség holisztikus szemlélete), a játékszabályokat és az alapvető kereteket. A helyszínen kialakítunk négy külön termet, ezekbe a termekbe érkeznek majd az ügynökök. A termekben a kör alakú oktatási alakzatot egy laptop és egy projektor töri meg, ezek segítségével kerül bemutatásra az aktuális csomaghoz tartozó kisfilm vagy képanyag. Az Egészség Ügynökség arra a hipotézisre épít, hogy a fiatalok akkor vonhatók be könnyen komoly témák és feladatok tárgyalásába, ha valóban képesek vagyunk őket felnőttként és komoly döntési felelősséggel rendelkező, dönteni tudó emberként kezelni. Úgy tekintünk rájuk, mint jövőnk letéteményeseire, a fenntartható civilizáció alakítóira. Minden csapat egyenlő részben kap bizonyos mennyiségű Zsét (pénz zsetont), Idő és Energia zsetont, azzal, hogy mérlegeljék azok egymáshoz képest meglévő arányát is egy-egy termék áránál, és döntsenek legjobb belátásuk szerint arról, hogy a csoport (közösség) melyiket vegye meg! Fontos volt, hogy közösen döntsenek, győzzék meg egymást is a választásaikról, és hogy igyekezzenek mindenből jól gazdálkodni abban az értelemben is, hogy minden ügynöktől képesek legyenek vásárolni, vagyis elég legyen annyi mindenből, amennyijük van a játék végéig. A játék során a diákoknak együtt kell működniük és együtt kell gondolkodniuk, megvalósítva ezzel az egyik nagyon fontos célt, a közös alkotást, a világ formálásának nagyszerű érzését. A játék felelősségre tanít, döntésekre sarkall, árnyalja az egészség fogalmát és olyan erények elmélyítéséhez vezet, mint a mértékletesség, a hasznosság vagy a tudatosság. A droghasználattal szembeni alternatívák csak akkor tudnak a valóságban is vonzóvá válni, ha felkeltjük az érdeklődést az alkotásra, a másként cselekvésre. Mivel a játékban hétköznapi eszközökkel lehet elérni a pozitív célt, így a programban tanultak könnyen elmélyíthetők a diákokban. 14
A négy ügynök négy témát kínál (az egészség dimenzióit, pl. a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a bevándorlók befogadásának, a szabadidő eltöltésének, a biztonságos szórakozás kérdései) olyan termékekkel, amelyek egy-egy problémát önmagukban más-más szemlélettel oldanak meg. Akadnak közöttük jó és kevésbé jó megoldások, utóbbi kategóriába tartoztak azok, amelyek kifejezetten elrettentő, riasztó kampányok vásárlására igyekeznek rávenni a diákokat. Hogy éppen mi legyen a négy téma az ajánlatunkból, az előzetes egyeztetés után, az iskola igényeihez mérten alakítható, igyekszünk figyelembe venni a helyi sajátosságokat, nehézségeket. Prevenciós szemléletünkkel szinkronban, úgy véljük, hogy a jó prevenció soha nem épülhet elrettentésre, csakis bizalomra és együttműködésre, és kerülnünk kell a hatósági attitűdöt a jobb megoldások érdekében. A csapatok között versenyt hirdetünk, arra buzdítva őket, hogy igyekezzenek minél magasabb hozamot elérni a befektetéseikkel. Ehhez mi minden termékhez hozzárendelünk egy egészségindexet, vagyis egy a módszer, a megközelítés, az eszköz hatékonyságát jelölő, értékelő számot, amit természetesen a csoport tagjai nem ismerhetnek meg, csak a játék végén. Az a csapat nyer, aki a legkisebb befektetéssel a legnagyobb hozamot éri el, azaz a legjobb csomagokat vásárolta meg az ügynököktől. A vásárlások (diskurzusok) 30 percesek, a szünetek nagyjából 10 perc hosszúságúak. Az ügynök feladata, hogy koordinálja a vásárlás során a diskurzust és olyan irányított beszélgetést generáljon, amivel felismeréseken és kérdéseken keresztül haladva adhatja át a döntést a diákok kezébe. A négy foglalkozást (vásárlást) követően a diákok és az ügynökök újra a közösségi térben gyűlnek össze, ahol kihirdetik a nap győztesét, azt a csapatot, amelyik a legjobban gazdálkodott a pénzzel, az idővel és az energiával. Az ügynökök minden csapatot egyenként is értékelnek, illetve a csapatok is értékelik az ügynököket, közösen átbeszélik a témákban rejlő buktatókat. A projekt kidolgozásánál az egészség fogalmának holisztikus megközelítésével éltünk, célunk az egészséges közösségek és az egészséges élet fogalomrendszerének hétköznapi kontextusba helyezése, az emberiség modern kori fejlődésének megismerése és a jelenkori helyzet magyarázata a jelenlegi, nem fenntartható fejlődés felismerése és építő jellegű kritikája által. Célrendszerünkben az emberi egészség egy alap, amire a jövőnket, a fenntartható civilizációt építhetjük. Az Egészség Ügynökség programunkat a Nemzeti Erőforrás minisztériuma és a Magyar Telekom támogatja, minden esetben a kerületben található Krétakör Bázison tartottuk a programokat. AIDS megelőzés 2012-ben részt vettünk a kerületi KEF szervezésében az AIDS Elleni Küzdelem Világnapján a Ferencvárosi Művelődési Központban tartott rendezvényen, ahol a kerületi középiskolák számára szerveztünk „A vírus nyomában” címmel ismeretterjesztő vetélkedőt. A játékban 25 diák vett részt. Vetélkedők 2012-ben dolgoztuk ki a prevenciós munkacsoportban a vetélkedőkre épülő új megközelítésünk, amely a nagyobb interaktivitás érdekében olyan feladatokat állít a diákok elé, amelynek megoldása során a közös munka és a megértést segítő értékelés segíti őket a téma elsajátításában.
15
A vetélkedőket az alábbi témákra dolgoztuk ki: - szexualitás és nemi szerepek - bűnmegelőzés - biztonságosabb szórakozás - családi értékek
Prevenciós alkalmak 2012-ben 2012. május 2. Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola (50 fő) 2012. május 10. Kontiki Szakképző Zrt. (33 fő) 2012. május 11. Illyés Gyula Gimnázium (57 fő) 2012. május 18 Illyés Gyula Gimnázium (58 fö) 2012. szept. 21. Bókay János Humán Szakközépiskola - 56 fő 2012. szept. 28. Scheiber Sándor Gimnázium - 59 fő 20102. okt. 1. Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola - 54 fő 2012. okt. 5. Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola - 49 fő 2012. okt. 10. Kontiki Szakképző Zrt - 39 fő 2012. dec.1. AIDS vetélkedő (25 fő)
12. május 2. Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola (50 fő) 2012. május 10. Kontiki Szakképző Zrt. (33 fő) 2012. május 11. Illyés Gyula Gimnázium (57 fő) 2012. május 18 Illyés Gyula Gimnázium (58 fö)
2012. december 3-4 Gyula (60 fő) 2012. december 13-14 Orosháza (57 fő) Összesen 16 alkalom és 795 fő. Korábbi „iskola-rendszerű” prevenciós alkalmak
Tanév 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Órák száma 168 173 134 107 1046 557 794 370 335 298
Résztvevők száma 3024 3114 1857 2140 10152 3048 4241 1876 1297 1167 16
Kortárssegítés A Kék Pont Alapítvány kortárs segítői 40 órás tréningen sajátítják el a segítésmódszereinek alkalmazását. A kortárssegítők beszélgetéseket, dramatikus foglalkozásokat vezetnek általános és középiskolákban. Cél a véleménycsere, a személyes tapasztalatok, nézetek megvitatása, dramatikus módszerekkel történő megjelenítése általi segítségnyújtás. Hozzátartozói csoport A Kék Pont békásmegyeri ambulanciáján 2007. tavasza óta indult el a szerhasználók hozzátartozói csoportja, mely a helyi igények mentén jött létre újszerű kezdeményezésként a kerületben. A csoport az ambulancia ambuláns terápiás rendszerének (terápiás rezsimébe) részét képezi. A program önkéntességen alapul és heti rendszerességgel működik és folyamatosan nyitott mindenki számára. A csoport olyan embereknek szól, akik úgy érzik nem képesek egyedül megbirkózni problémájukkal, tanácstalanok hogyan reagáljanak gyermekük, párjuk, testvérük, tanítványuk, barátjuk szenvedélybetegségével kapcsolatban. Az alkalmakkor a hozzátartozók megoszthatják egymással tapasztalataikat, erejüket, ezzel segítve egymást a probléma megoldásában, továbblendítésében. A csoport segítséget nyújt a változtatás szükségességét felismerő emberek egyéni motivációinak kibontásában, és konkrét megfogalmazásában való segítség, valamint támogatást biztosít a kitűzött cél /célok eléréséhez. A családokkal folytatott rehabilitációs munka elválaszthatatlanul összefonódik a családi prevencióval, hiszen a hatás az egészséges családtagokra és a tágabb családra, rokonságra, baráti körre is kiterjed. 2012. év során a csoportfoglalkozáson rendszeresen résztvevők száma folyamatosan nőtt, 2012. decemberében 15 - 20 aktív tagja volt. A program az év során kiegészült több élményterápiás és szabadidős elemmel, mely során lehetőség nyílt a csoporttagok számára a szabadidő alternatív eltöltésén túl, olyan készségek elsajátítására, melyek hatékonyak a stressz kezelés területén is, továbbá segítik az önismereti folyamatok alakulását. Relapszus - prevenciós csoport A Kék Pont békásmegyeri ambulanciáján 2010. január óta indult el a szerhasználók józanságmegtartó, visszaesést megelőző csoportja, mely a helyi igények mentén jött létre újszerű kezdeményezésként a kerületben. Az önsegítő csoport célja a gyógyult és gyógyulófélben lévő szenvedélybetegek segítése az absztinencia megtartásában, növelni a változás iránti elköteleződést, azonosítani a magas kockázati helyzeteket, elsajátítani a veszélyes helyzetek feloldásának technikáit ,felkészíteni a megcsúszásra, vagy más, életvitelbeli kérdéssel foglalkozni a változás fenntartása érdekében. tematikus illetve szabad interakciós csoportbeszélgetések segítségével. A csoport a beszédre és az egymásra való figyelésre épül, önkéntességen alapul. Heti rendszerességgel működik és folyamatosan nyitott mindenki számára.
17
Szakemberképzés A Kék Pont Alapítvány rendszeresen fogad terepgyakorlatra diákokat felsőoktatási intézményekből. Partner oktatóintézmények: -
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanátképző Főiskolai Kar – Pszichopedagógiai Tanszék Bábes - Bólyai Tudomány Egyetem – Kolozsvár Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola Szakiskola és Gimnázium Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar – addiktológiai konzultáns képzés Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd – Szociálpolitikai Tanszék MTA Pszichológiai Intézete – pszichológus asszisztensképző SZOTE Főiskolai Kar, Szeged – Általános Szociális Munkás Szak Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola – Szociális Képzési és Neveléstudományi Tanszék Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola – Szociális Munkás Tanszék Wesley János Lelkészképző Főiskola – Szociális Munkás Képzés Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium – szociális asszisztensképzés
1997-ben 1998-ban 1999-ben 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben 2011-ben 2012-ben
15 fő 34 fő 15 fő 20 fő 22 fő 25 fő 27 fő 27 fő 29 fő 27 fő 30 fő 33 fő 32 fő 46 fő 34 fő 22 fő
Egyre több programot kínálunk a pedagógusoknak, szakembereknek tréningek, akkreditált továbbképzések formájában. A pedagógusok számára egy, a gyermekvédelemben és a szociális területen dolgozó szakemberek továbbképzése érdekében két programot akkreditáltattunk. A programok célja egyrészt, hogy a résztvevők érzékenyebbé váljanak a drogproblémák iránt, segítséget kapjanak felismeréséhez és kezeléséhez. Másrészt a programokon a drogmegelőzés és a drogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében, a különböző területen dolgozó szakemberek és intézmények közötti együttműködés szükségszerűsége kerül fókuszba. Az egészségügyi és a szociális szférában dolgozó szakemberek számára akkreditáltattuk az „Addikció Súlyossági Index” elsajátításával kapcsolatos 30 órás tanfolyamunkat.
18
A Kék Pont Alapítvány 2012.évi kommunikációs és marketing tevékenységéről Kommunikációs szempontból is nagyon fontos, sűrű évünk volt. Folytatódott és ebben az évben le is zárult 3 éves stratégiai partnerségünk a Magyar Telekommal, több szolgáltatásunkat is bővítettük. Programjainkról folyamatosan beszámoltunk a szervezet honlapján, illetve blogunkban az aktuális drogpolitikai eseményekhez, állásfoglalásokhoz is kommentárokat jelentettünk meg. Tagként, programjainkat, felhívásainkat közzétettük ernyőszervezetünk honlapján is, a madaszsz.hu oldalon. Alapítványunk önálló facebook profilokkal rendelkezik, amely a közösségi média kommunikáció szempontjából - mind szervezeti, mind bizonyos programjaink szintjén - nélkülözhetetlen: Facebook profilok: Kék Pont Alapítvány Kék Pont Party Service City Art Műhely Kommunikációs aktivitásaink, a teljesség igénye nélkül: 1. Február 28-án újra női csoport indult "Párkapcsolat és mentális egészség" címmel a Kék Pont Gát utcai ambulanciáján. A pszichoterápiás kiscsoport célja a párkapcsolati problémák, zavarok pontosabb megfogalmazása, hátterének világosabb megértése és a megoldáshoz vezető egyéni- és társas tényezők tudatosítása, a megoldást segítő egyszerűbb terápiás technikák elsajátítása. A tagokat a honlapunkon és a facebookon keresztül is toboroztuk. 2. "Parki kultúra" címmel 2012. február 24én és 27-én képzést tartottunk a Főkert Nonprofit Zrt. 45 dolgozója számára, a Főkert Dob utcai székházában. A képzés célja a Főkert által gondozott területeken fellelhető drogszemét biztonságos begyűjtéséhez szükséges ismeretek átadása volt. A sikeres együttműködésről videót is készítettünk, mely megtalálható ezen a linken, illetve megosztottuk a közösségi médiában is: http://www.kekpont.hu/blog/2012-03-09-1331297027/ 3. "A drogváltás jelensége injekciós droghasználókkal készült interjúkban" címmel megjelent a Rácz József - Csák Róbert - Karátson Renáta - Vadász Viktória kutatása a Psychiatria Hungaricaban (27,1:29-47.), a Magyar Pszichiátriai Társaság tudományos folyóiratában. 4. Május 3-án, csütörtökön, a Party+ és a NEWIP szervezetek nemzetközi konferenciát szerveztek Budapesten ,"Biztonságosabb partizás, biztonságosabb szórakozás" témában. Magyarországi társszervező partnerük a Kék Pont Alapítvány Party Service munkacsoportja volt. 5. szakmai együttműködő partnerei voltunk Kubiszyn Viktor: Drognapló című könyve alapján létrejött, országos irodalmi és drogprevenciós körútjának, 2012. május 3-tól május 25-ig. 6. 2012. június 1. péntek 14.00-17.00ig "Békás a világ közepe" címmel, a Kék Pont Alapítvány TÁMOP-5.2.5/B-10/1-2010-0045 azonosítószámú pályázati programjának támogatásával működő City Art Műhely – Telepi Alternatíva programunk sajtótájékoztatóval egybekötött nyílt napot szervezett, amelyen beszámoltunk a program eddigi fejleményeiről. Megtekinthető az erre a célra kialakított új helyiségünk, jelen lesznek a programban dolgozó munkatársak, együttműködő partnereink és az odajáró fiatalok is. 7. A június 26-i Drogelleni Küzdelem Világnapján sajtótájékoztatót tartottunk az A38 hajón. A Kék Pont Alapítvány – másfél évvel a 2010-es Mértékletesség Éve kampánya után- ismételten a 19
drogpolitikai paradigmaváltást jelentő egyéni és közösségi felelősségvállalást támogató, a MÉRTÉKLETESSÉG erényére építő és azt erősítő egészségfelfogást szorgalmazza, a MERJ KEVESEBBET! szlogennel. A kiadott sajtóközleményünk mellé videót is készítettünk Elekes Zsuzsa szociológussal, az ESPAD nemzetközi kutatások hazai koordinátorával, amely ezen a linken tekinthető meg: http://www.kekpont.hu/blog/2012-06-26-a-kek-pont-vilagnapi-uzenete-merjkevesebbet/ 8. Szintén júniusban, a Magyar Telekom stratégiai partneri együttműködésének köszönhetően, ismét Sopronban volt, a VOLT Fesztiválon a Kék Pont önkéntesekből álló fesztivál-csapata, a tavalyihoz hasonló designnal és tartalommal, a Mértékletesség Tere programunkkal. 9. Ugyancsak a fesztiválszezonban, júliusban, jelen voltunk a Party Service szolgáltatásunkkal a Zamárdiban megrendezésre került Balaton Soundon. 10. "Fiatalok a Médiában" címmel rendezték meg azt a júliusi, gellérthegyi tábort, amelyen prevenciós koordinátorunk is résztvett meghívott vendégként. Előadásában szóba került a drogpolitika álszent jellege, az alkohol és a dohány lobbi, de sokszor bukkant fel kérdésekben a tűrés, a tiltás vagy akár a legalizáció problematikája is. 12. "Műfüvekről, biofüvekről", állítólagos "Fürdősókról és növényi tápsókról", és "Porokról, tablettákról" szóltak legújabb képeslapjaink, amelyek a 2012-es SZIGET Fesztiválon debütáltak. 13. "Galaxis Útikalauz Partizóknak" c. füzetkénket a Stérimar Magyarország legkedveltebb tengervizes orrspray családja támogatta. Régi vágyunk teljesült, amikor a Party Service programunk egy buli-kalauzt jelentetett meg, 10 ezer példányban! A farmerzsebbe tervezett, 10cm x 7cm-es, 16 oldalas füzetke három nagyobb tartalmi egységre épül: ajánlatok buli előtt, a bulin és másnapra. Ezen felül bemutatjuk benne röviden a Party Service szolgáltatásait és említést teszünk a mertekletes.hu kampányunk legfontosabb üzenetéről is. A Sziget Party Service sátrában indítottuk el a terjesztést, majd folytattuk azt az őszi szezonban is. 14. Szeptember 28-án éjszaka (22.00- 03.00) mi is vártuk programunkkal a Kutatók Éjszakája rendezvény látogatóit, a budapesti Gondozókertben, a biztonságosabb szórakozás területének gazdag, de még kiaknázatlan területeit bemutatva. 15. A City Art Műhely programunk kiállítóként mutatkozhatott be a szeptember 29-én megrendezésre kerülő V. Fenntarthatósági Napon, a Millenárison, melyet idén is stratégiai partnerünk, a Magyar Telekom rendezett meg. 16. Az AIDS elleni küzdelem világnapja alkalmából, 5 millió Ft-ot adományozott a Magyarországi MAC Cosmetics a Kék Pont Alapítványnak, amelynek apropóján közös sajtótájékoztatót szerveztünk, sajtóközleményt is kiadtunk, és számos újságcikk és hírportál is beszámolt róla. 17. Ugyancsak decemberben, az AIDS elleni küzdelem világnapja apropóján, szervezetük vetélkedőt szervezett középiskolás fiataloknak a "Vírus nyomában" címmel, melynek megrendezésére a Ferencvárosi Művelődési Központ Prevenciós Napjának keretében került sor. 18. A HEINEKEN Hungária kezdeményezésére részt veszünk a "hol a Határ" c. beszélgetésen, a mértékletes alkoholfogyasztás erényét képviselve, melyről sajtóközlemény és videó is született.
20
A drogambulanciáinkon megjelent kliensek jellemzői (IX. és III. kerület) Az adatgyűjtés nehézségei: A teljes létszámhoz képest a hiányzó adatok arra utalnak, hogy néhány kliens semmilyen információt nem akart magáról adni, nem járult hozzá még névtelen adatlap kitöltéséhez sem.
Év 1997 1998 1999 2000 2001 2007 2009 2011
Megjelenések száma (droghasználók, családtagok, szakemberek) Megjelenés Év Megjelenés 1721 2331 2002 1444 3355 2003 1859 2936 2004 2329 2553 2005 1811 3189 2006 4226 3560 2008 4386 4998 2010 5331 5470 2012
21
A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint
Szolgáltatás
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Pszichológiai konzultáció Szociális munkás konzultáció Pszichiátriai rendelés Jogsegély Helybeli oktatás Egyéb (csoportos elterelés, szakmai konzultáció, szakmai csoportos konzultáció, józanságmegtartó csoport, hozzátartozói csoport) Összesen
877
761
469
537
252
137
147
220
153
258
374
345
367
352
515
214
-
-
491
637
760
1427
2194
2007
1547
1854
2572
2249
2501
2962
2934
3111
323
283
390
549
299
315
402
331
372
627
777
632
1220
1325
1499
1822
29 308
29 160
35 136
55 185
59 57
84 80
106 142
69 145
52 102
75 181
99 50
59 81
133 73
133 122
156 109
133 42
184
211
338
366
384
288
364
164
327
194
354
194
92
104
118
148
1721
1444
1859
2329
1811
2331
3355
2936
2553
3189
4226
3560
4386
4998
5331
5470
Megjegyzés: a kliensek egy megjelenés alkalmával több szolgáltatást is igénybe vehetnek.
Az ábra csak a három leggyakoribb szolgáltatást mutatja
3600
3000
2400
1800
1200
600
0 1997
1998
1999
2000
pszichológiai konzultáció
2001
2002
2003
2004
2005
szociális munkás konzultáció
2006
2007
2008
pszichiátriai rendelés
2009
2010
2011
2012
összesen
22
A megjelenések megoszlása a szolgáltatások igénybevétele szerint, százalékban Szolgáltatás Pszichológiai konzultáció Szociális munkás konzultáció Pszichiátriai rendelés Jogsegély Helybeli oktatás Egyéb (csoportos elterelés, szakmai konzultáció, szakmai csoportos konzultáció, józanságmegtartó csoport, hozzátartozói csoport) Összesen
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
50
53
25
23
14
6
4
8
6
8
9
10
8
7
10
4
-
-
26
27
42
61
66
68
61
58
61
63
57
59
55
56
19
19
21
24
17
14
12
11
15
20
18
18
28
27
28
34
2 18
2 11
2 8
2 8
3 3
4 3
3 4
2 5
2 4
2 6
2 2
2 2
3 3
3 3
3 2
2 2
11
15
18
16
21
12
11
6
12
6
8
5
2
2
2
2
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
Megjegyzés: a kliensek egy megjelenés alkalmával több szolgáltatást is igénybe vehetnek.
Regisztrált droghasználó kliensek száma 1997. december 248 fő 2000. december 770 fő 2003. december 1356 fő 2006. december 2194 fő 2009. december 3442 fő 2012.december 4884 fő
1998. december 398 fő 2001. december 882 fő 2004. december 1548 fő 2007. december 2598 fő 2010. december 3963 fő
1999. december 598 fő 2002. december 1081 fő 2005. december 1798 fő 2008. december 2930 fő 2011. december 4489 fő
Új droghasználó kliensek száma 1997 248 fő 2006 393 fő
1998 150 fő 2007 407 fő
1999 200 fő 2008 332 fő
2000 172 fő 2009 512 fő
2001 112 fő 2010 521 fő
2002 199 fő 2011 526 fő
2003 275 fő 2012 395 fő
2004 192 fő
2005 250
23
Elsődleges szerhasználat az új kliensek körében (az említések arányában) Említés
Szer fajtája
1997 19
1998 23
Hallucinogének
13
12
9
-
-
-
1
-
Amfetamin, Ecstasy
35
30
21
15
21
28
24
25
Heroin
22
20
25
42
28
18
7
8
5
Más ópiát
6
7
5
2
-
1
1
3
-
Kokain
-
-
5
3
-
2
2
3
Szerves oldószer Designer drogok (Mefedron, MDPV stb.) Egyéb (alt.nyugt.alk), alkohol
4
3
3
4
3
2
2
-
-
-
-
-
-
1
5
5
-
5
3
Marihuána
Összesen
100
100
1999 27
2000 34
100
100
2001 43
100
2002 46
2003 59
100
2004 57
2006 65
2007 64
1
1
0,5
1
1
-
-
1
22
13
14
15
13
12
14
14
5
10
8
8
8
3
1
1
0,5
1
1
1
-
1
2
3
2
5
2
5
3
2
2
1
1
-
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
11
6
4
2
4
11
9
8
10
5
6
7
5
7
4
6
9
100
100
100
100
100
100
2005 65
100
100
100
100
2008 56
2009 57
2010 62
2011 57
Az ábra 2008. előtt a három, 2008-tól a négy leggyakoribb szert mutatja
80
60
% 40 20
Marihuána kokain
Amfetamin, Extasy alkohol
Heroin designer drogok
12 20
11 20
10 20
09 20
08 20
07 20
06 20
05 20
04 20
03 20
02 20
01 20
00 20
99 19
98 19
19
97
0
Egyéb (alt. Nyugt.)
24
2012 59
Említések aránya az új kliensek számához viszonyítva (egy kliens több szert is megnevezhet)
Szer fajtája Marihuána Hallucinogén (LSD,..) Amfetamin, Ecstasy Heroin Más ópiát
Említés 2004 2005 80 88 17 24
1997 29 19
1998 39 20
1999 56 19
2000 47 1
2001 70 26
2002 74 18
2003 79 16
54
51
45
20
80
54
48
75
34 9
35 12
52 10
56 2
31 -
20 1
10 -
7
6
11 6
4 5
9 2
9 4
-
-
-
-
-
2
9
11
1
11
Kokain Szerves oldószer Designer drogok (Mefedron, MDPV stb.) Egyéb (alt.nyugt.alk.) alkohol
2006 89 7
2007 76 7
2008 70 8
2009 71 6
2010 73 5
2011 71 6
2012 69 4
80
40
32
45
49
44
56
42
11 2
10 2
11 1
14 1
12 1
11 4
9 1
5 -
3 2
6 3
7 4
20 13
9 2
10 2
14 1
12 3
10 1
12 -
5 1
-
-
-
-
-
-
-
-
5
21
16
17
9
3
14
33
23
13
19
9
10
8
22
20
11
12
15
2012 13
Intravénás szerhasználat Szer fajtája
Említés
Heroin
1997 67
1998 40
1999 67
2000 77
2001 36
2002 34
2003 20
2004 12
2005 16
2006 29
2007 34
2008 27
2009 42
2010 39
2011 27
Más ópiát
12
6
-
-
-
-
-
1
-
1
1
2
2
-
-
Speed
31
18
32
11
5
25
31
21
22
27
24
25
39
39
42
13
Más stimuláns/ designer drogok Összesen
6
4
5
-
-
7
1
4
4
8
8
9
3
12
15
23
116
68
104
88
41
66
52
38
42
65
67
63
86
90
84
49
25
Intravénás használók aránya az új kliensekhez viszonyítva Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Összlétszám Fő 248 150 200 172 112 199 275 192 250 393 407 332 512 521 526 395
Új kliensek % - al kifejezve 47 45 52 51 37 33 19 16 17 17 16 19 17 17 16 12
Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlása Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen
Korosztály 18 év alatti 18 év feletti 36 213 6 137 14 226 17 154 20 88 54 145 53 214 31 155 45 194 55 335 40 367 48 284 43 457 70 443 73 451 37 358 642 fő 4221 fő
Neme férfi 186 105 153 126 89 146 210 147 198 322 329 262 398 434 409 318 3832 fő
nő 62 44 47 46 19 53 65 45 52 71 78 70 114 87 117 77 1047 fő 26
Az új kliensek kor és nem szerinti megoszlásának arányai Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Korosztály 18 év alatti 18 év feletti 15 85 4 96 6 94 10 90 19 81 27 73 19 78 16 81 18 78 14 85 10 90 14 86 8 89 13 85 14 86 9 91
Neme férfi 75 71 77 73 82 73 76 77 79 82 81 79 78 83 78 81
nő 25 29 23 27 17 27 24 23 21 18 19 21 22 17 22 19
A táblázatok adataiban tapasztalható eltérések az anonimitás lehetőségeiből adódó adatszolgáltatási hiányosságok következményei.
A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása az új kliensek arányában (ismert esetek) Év Budapest vidék 60 5 1997 77 9 1998 46 16 1999 63 22 2000 49 29 2001 57 30 2002 64 27 2003 63 26 2004 57 30 2005 60 37 2006 60 37 2007 59 40 2008 52 47 2009 52 45 2010 55 44 2011 55 44 2012 27
A Kék Pontot felkereső új kliensek lakhely szerinti megoszlása a válaszadók arányában (ismert esetek) Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Budapest 92 89 75 74 63 66 70 71 65 62 61 60 53 55 55 55
vidék 8 11 25 26 37 34 30 29 35 38 39 40 47 45 45 45
Kannabiszpont.hu (Virtuális kannabisz ambulancia önsegítő program) 2010-2012
Előkészítés, létrehozás 2010. év első fele döntően az oldal megtervezésével és a megvalósítással telt. Minthogy a kannabiszpont.hu az online segítés magyarországi úttörője, így az egyik legfontosabb feladatunk a megfelelő szakmai háttér kialakítása volt. Több nemzetközi program áttekintése után végül a holland Jellinek Alapítvány által létrehozott – angolul a knowcannabis.co.uk címen elérhető – online önsegítő programot választottuk. A kiválasztáskor a magyarországi viszonyokra való alkalmazhatóságot, a program fejleszthetőségét, modulokra bonthatóságát vettük figyelembe – és természetesen olyan programot kerestünk, amely a Kék Pont szakmai szemléletéhez közel áll. A mintául szolgáló program kiválasztása után párhuzamosan futott az oldal lefejlesztése és a kapcsolatfelvétel a Jellinek Alapítvánnyal. A holland alapítványnál felvettük a kapcsolatot az online programokért felelős vezetővel, Roel Kerssemakers-el. Mint a szakmai konzultációk és megbeszélések során kiderült a Jellinek Alapítvány számos online önsegítő programot (pl.: dohány, alkohol-, kokain-, szerencsejáték függők számára) üzemeltet holland nyelven, a kannabisz használóknak szóló programjukat pedig már több országban is (pl.: Németország, Anglia, Norvégia) 28
adaptálták, így a felhasználás feltételeinek egyeztetése után anyagi ellentételezés nélkül megkaptuk az engedélyt a kannabisz használóknak szóló változat adaptálására. Az önsegítő program megfelelő moduljainak kiválasztása, majd a layout-tervek elkészítése után ezek alapján a fejlesztés során teljesen egyedi rendszert hoztunk létre, majd egy grafikussal készítettük el az oldal látványterveit illetve logóját. Természetesen a fejlesztés és tesztelés során sok nem várt probléma adódott, így májusban tudtuk az „igazi” felhasználókat bevonó béta-tesztet megkezdeni, majd 2010. június elején sajtótájékoztató keretében indítottuk el élesben is az oldalt. 2011. évi működés jellemzői 2011-ben továbbra is folyamatosan növekedett a regisztrált felhasználók száma, december végére 468 regisztrált felhasználó volt az oldalon. Ez azt jelenti, hogy az év folyamán összesen 200 ember kezdett bele az önsegítő terápiába, azaz a kannabiszpont.hu-n keresztül a Kék Pont 200 szerhasználónak tudott online terápiás segítséget nyújtani. Ha az oldal látogatóit város szerinti bontásban is megnézzük, akkor látszik, hogy többségük (60%) budapesti, ami a szerhasználat magyarországi jellegzetességeinek megfelel (a szerhasználat területileg egyenlőtlenül oszlik el, a nagyvárosokban, és ezen belül is Budapesten koncentrálódik a magyarországi illegális szerhasználat), azonban nagy számban nézik az oldalt a vidéki nagyvárosokból is. Ez utóbbi nagyon fontos az alapítvány számára, hiszen más eszközökkel egyáltalán nem tudnánk elérni vidéken élő problémás drogfogyasztókat.
Regisztrált felhasználók száma (2011.) 490 470 450 430 410 390 370 350 330 310 290 270
20 11 . 20 0 1 11 . h ét . 20 0 4 11 . h ét . 20 0 7 11 . h ét . 20 1 0. 11 h . 1 ét 20 3 11 . h é . 20 1 6 t . 11 h . 1 ét 20 9 11 . h . 2 ét 20 2 11 . h ét . 20 2 5. 11 hé . t 20 2 8 11 . h é . 20 3 1 t 11 . h ét . 20 3 4 . 11 hé . t 20 3 7 11 . h ét . 20 4 0. 11 hé . t 20 4 3 11 . h ét . 20 4 6 . 11 hé . 20 4 9 t 11 . h . 5 ét 2. hé t
250
29
Az önsegítő terápiát adott héten végző felhasználók száma (2011)
20 11 . 20 0 1. 11 hé . t 20 0 4. 11 hé . t 20 0 7. 11 h . 1 ét 20 0 11 . hé .1 t 20 3 11 . hé . t 20 1 6. 11 h . 1 ét 20 9 11 . hé .2 t 20 2 11 . hé . t 20 2 5 . 11 hé . t 20 2 8. 11 hé . t 20 3 1. 11 hé . t 20 3 4. 11 hé . t 20 3 7. 11 h . 4 ét 20 0 11 . hé . t 20 4 3. 11 hé . t 20 4 6. 11 h . 4 ét 20 9 11 . hé .5 t 2. hé t
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
A terápiában egy adott héten aktuálisan részt vevő felhasználók száma valamelyest növekedett az előző időszakhoz képest, amelyben valószínűleg főként a novemberi "bloggerkereső" kampány játszott szerepet. A beérkező forgalmat megnézve az látszik, hogy a főoldal után a leggyakrabban látogatott, legnépszerűbb oldalak a kvíz (ahol egy gyorsan kitölthető teszt alapján azonnal megtudható, hogy mennyire problémás a kannabisz használata annak, aki a teszt kérdéseire válaszolt), a kannabiszról szóló alapvető információk illetve maga az önsegítő program. Az terápia "külső homlokzataként" felépített oldal tehát jól szolgálja az eredetileg kitalált funkcióját, azaz: az érdeklődő többség számára támpontot tud nyújtani, ha csak információra van szüksége a marihuánával kapcsolatban, a kvíz pedig gyors, azonnali visszajelzést tud adni arról, hogy a tesztet kitöltő kannabisz használata milyen szinten jelenthet veszélyt rá nézve.
Látogatások eloszlása városok szerint (2011. október-december)
30
Látogatók útja (2011. január-december)
Fontosabb események A kannabiszpont.hu 2011 első negyedévében azokat a fejlesztéseket indítottuk el, amelyeket az indulás óta eltelt hónapok tapasztalatai alapján szükségesnek láttunk, hogy az oldal hatékonyabbá válhasson. A különböző átalakítások, fejlesztések bevezetésének ütemterve alapján elsőként a chatmodul illetve a kannabiszpont.hu telefonos alkalmazásának fejlesztését kezdtük meg. A chat modul specifikációja, fejlesztése, tesztelése lezajlott, a technikai háttér tehát élesítésre kész lett. Ezzel párhuzamosan a szakmai hátteret is kialakítottuk: a kannabiszpont.hu szakmai stábjába bevontuk az alapítvány 9. kerületi ambulanciájának egyik legtapasztaltabb munkatársát, aki “online segítőként” a chat alapú konzultációkat fogja tartani. Közösen – az ambulancián folyó konzultációk tapasztalatait, szakmai szabályait figyelembe véve – meghatároztuk a chat-alapú konzultáció szabályrendszerét és szakmai kereteit (mind az azt igénybevevő kliensekre, mind az online segítőre vonatkozóan). A másik új programelemként egy okos telefonokra telepíthető alkalmazást fejlesztését is elindítottuk. Mivel ez a legnagyobb anyagi befektetést igénylő elem, ezt két ütemben fogjuk megvalósítani, elsőként az android-operációs rendszeren futó változatot fejlesztettük le. Miután az alkalmazás specifikációja elkészült, a fejlesztés március közepén indult, és körülbelül április közepére készült el. Bár a nyári időszak jellemzően nem a „leállás” időszaka, a nyári fesztiválokat kihasználva igyekeztünk növelni az oldal ismertségét a célcsoport körében, hogy amikor a fesztiválozás, nyaralás, bulizás után ősszel esetleg nem sikerül visszatérni a „normális” kerékvágásba, akkor tudják, hogy van egy online önsegítő program, ahová fordulhatnak. Az alábbi eseményeken jelent meg a kannabiszpont-hu a nyári időszakban: Volt fesztivál – Június 29 - Július 2.: nappali megjelenés Balaton Sound – Július 7.-10.: Partyservice Sziget fesztivál – Augusztus 10.-15.: nappali megjelenés, Partyservice Telekom Fenntarthatósági nap – Szeptember 24.: nappali megjelenés 31
augusztusi, szeptemberi Partyservice táncos elektronikus zenei rendezvényeken való megjelenések Két típusú megjelenésünk volt, a nappali és a Partyservice-el (PS) való együttműködés. A nappali program során a Kék Pont egy önálló sátrat rendezett be, ahol a fesztiválozók becsalogatására, látványelemként ülőpárnákra festékszóró szprével stencilezhettek az arra járók, a kannabiszpont.hun található kvíz offline változatát is kitölthették a látogatók (lásd melléklet). Azon túl, hogy természetesen a teszt valid visszajelzést ad a szerhasználatról, valójában a hangsúly azon volt, hogy a kvíz kiértékelése során könnyen lehet beszélgetést kezdeményezni, így lehetőség volt mélyebben bemutatni az önsegítő programot. A kvíz mellett kannabiszpontos szórólapot is vittünk ezekre a programokra. A szórólapot kifejezetten úgy készítettük el, hogy lehetőleg magukkal vigyék és elrakják azok, akik szívnak kannabiszt: előre perforált volt, hogy spangli sodráskor szűrőként is lehessen használni. Az előre beszámozott szűrők ugyanakkor az önsegítő program alapvető logikáját követve „tükröt tartanak” a szerhasználóknak, hiszen pontosan követhetővé teszi az elszívott spanglik számát. A szórólap nagyon népszerűnek bizonyult, a kérdőívet kitöltőkön túl rengetegen vitték el a potenciális célcsoportból. 2012. évi működés jellemzői A 2012-es működést tovább jellemezte a regisztrált felhasználók számának növekedése: az év végére 684 új regisztrált felhasználónk volt. Ez 2012-ben 311 új felhasználót jelentett. A heti gyakorisággal az oldalt használók száma 51 fővel növekedett. A felhasználók kannabiszhasználata nem tért el a korábbi évektől: az első használatuk ebben az évben regisztráltak körében is 16-18 éves korra esett (noha már 13 éves korban kezdődő kannabiszhasználat is előfordult). A regisztrációig átlagosan 3-5 év telt el (azaz ilyen hosszú kannabiszhasználat), de az adatok 1 év és 15 év között szóródtak. A szerhasználatra jellemző volt a heti 3-5 alkalom, de a heti 10 alkalom sem volt ritka. Az oldal látogatottsága elmaradt a terveinktől, aminek a kannabiszhasználatot övező titkolózás lehet a legfőbb oka. Ez annak ellenére is így van, hogy az oldal anonim, a felhasználók azonosítására nincs lehetőség. A kannabiszpont Facebook oldalát megszűntettük. Ennek oka az volt, hogy kevés felhasználó látogatta az oldalt. A visszajelzések arra utaltak, hogy az oldalt nem merik lájkolni, nemcsak a szerhasználók, de még a problémás kannabiszhasználat önsegítő terápiáját támogató Facebook látogatók sem. A programot a Magyar Telekom támogatásával, mint civil stratégiai partner valósítottuk meg.
City Art Műhely – Telepi Alternatíva A Kék Pont Alapítvány City Art Műhely – Telepi Alternatíva elnevezésű programja 2012 januárban kezdte meg működését a békásmegyeri lakótelepen. A III. kerület, Lukács György utca 3 szám alatti földszinti helységet a kerületi önkormányzat biztosította, a helység felújítása és átalakítása szintén az alapítvány által elnyert Támop-5.2.5/B-10/1-2010-0045 támogatásból történt. A felújítási munkálatok január elejére véget értek, azonban a falfelületek festését szándékosan nem a kivitelezővel végeztettük, ezen munkákba a januári nyitás folyamán a fiatalok is bevonásra kerültek, hogy a helyet minél inkább magukénak érezhessék, a helység berendezéseinek összeszerelésébe és a helység berendezésébe szintén aktívan részt vehettek. Ez a helység ugyan abban a háztömbben található, ahol a City Art Műhely 2009 és 2010 közepe között működött, ennek köszönhetően az 32
utcai megkereső tevékenység elkezdésekor már szinte „megelőzött bennünket a hírünk”. Azok közül, akik a fent említett időszak alatt is látogatták a programot, szinte mágnesként vonzották be a lakótelepi fiatalok klubjába az új és régi új érdeklődőket. A program első öt működési hónapja alatt 73 fiatalt ért el szolgáltatásaival, ezen 73 fiatalból a programba bevontak száma 30.Ez a szám az év végére 120 fő fölé emelkedett. A lakótelepi fiatalok klubjában 2 fő szociális szakember fogadja a hozzánk ellátogató fiatalokat, reagál aktuális igényeikre. Az ügyeletes segítők strukturálják, illetve ha szükséges moderálják a beszélgetést. Az ügyeletesek tevékenysége továbbá magában foglalja azt is, hogy ezen fiatalok számára – akik többnyire csonka családból, elvált szülők gyermekeként keresnek fel minket szerepmintaként szolgáljanak. Legyen kitől átvenni a felnőtt viselkedési mintákat. A beosztás elkészítésekor ügyelünk arra, hogy 1 férfi és 1 női segítő jusson szinte minden napra, így segítve elő azt, hogy a férfi és női szerepeket egyaránt el tudják sajátítani a szolgáltatást igénybe vevők, illetve férfi és nő közötti kommunikációra és együttműködésre is láthassanak példát. Azok számára, akiknek a lakótelepi fiatalok klubja programelemen kívül is van affinitásuk kreativitásuk és rejtőző készségeik kibontakozására, az ügyeletesek elősegítik bevonásukat tematikus csoportjainkra. A lakótelepi fiatalok klubjának átlagforgalma az elmúlt 5 hónapra vetítve 15 fő/nap. A hozzánk bejáró fiatalokkal viszonylag rövid idő leforgása alatt sikerült bizalmi viszonyt kialakítani, amit elősegített az, hogy néhányukkal már volt kapcsolatunk korábban is. A programba bevont fiatalok nyíltan beszélnek velünk alkohol és kábítószer-fogyasztási szokásaikról, magánéleti dilemmáikról és családi konfliktusaikról (szülők válása, nevelőszülőkkel való viszonyuk).
A Kék Pont alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatásainak mutatói A III. kerületi megkereső munka és alacsonyküszöbű szolgáltatások adatai, jellemzői Utcai megkereső tevékenység 2009 januárjától a Kék Pont békásmegyeri ambulanciája munkájához kapcsolódóan beindult utcai megkereső tevékenységünk, mely célja a még kezelésbe nem került kerületben tartózkodó droghasználók széles rétegének elérése, velük való bizalmi kapcsolat kilakatása, az ambulancia szolgáltatásainak megismertetése érdekében. A program során az utcai szociális munkások elsősorban a délutáni órákban járják a ÓbudaBékásmegyer köztereit. Kiemelt fontosságú állomások: Békásmegyer, Kaszásdűlő és a Flórián tér. A köztereken kapcsolatba került fiatalokat különböző információval látják el, mely között megajánlásra kerülnek az Alapítvány szolgáltatásai is. Kérdőíves szükségletfelmérő vizsgálat eredményei 2011. júliusától – 2011. szeptemberéig az utcai megkereső munka keretein belül szükségletfelmérést végeztünk. A kérdőívek felvételére a III. kerület, különböző közterein került sor. A helyszínek kiválasztása a 2010. év őszén zajlott szükségletfelmérés eredményire támaszkodott. Tehát megpróbáltuk azokon a helyeken megerősíteni az utcai megkereső tevékenységet, ahol a kutatás alapján több rejtőzködő, kezelésen kívüli szerhasználói csoportot azonosítottunk. Ezek a helyszínek a következők voltak:
Békásmegyer Kaszásdűlő Flórián tér Bécsi út – Vörösvári út – Szépvölgyi út által határolt terület 33
Bécsi út – Szentendrei út – Váradi út által határolt terület
Szociodemográfiai adatok A mintába került 100 fő átlagéletkora 17 év. Egy fő kivételével (Szentendre) mindenki III. kerületi lakos volt. A nemek arányát tekintve elmondható, hogy a mintába kerültek 40%-a nő, 60%-a férfi. A megkérdezettek jellemzően szülőkkel (28%), csak az anyjukkal (28%), vagy egyéb rokonokkal élnek (21%). A legtöbben (43%) nem fejezték be a középiskolát, míg 28% szerzett valamilyen szakmát. A mintában szereplők nagy része (43%) tanuló, míg 28%-a teljes munkaidős állásban van. Szerhasználat Az elmúlt év szerfogyasztási prevalenciájára vonatkozóan elmondható, hogy a megkérdezettek között – akik használónak vallották magukat – mindössze egy ember akadt, aki csak egyfajta szert használt. A minta fele kettő, illetve három különböző szert használt. Szerhasználat a megkérdezettek körében (az említések arányában)
Szer fajtája
Napi
Havi
15 0
Rendszeres (heti 2-3x) 38 1
Marihuána LSD, Hallucinogének Amfetamin, Ecstasy Heroin MDPV, 4MAC Ketamin Alkohol
1 1 3 2 9
20 1 9 6 48
34 6 42 0 92
82 14
A megkérdezettek 80%-a használ kábítószert, az alkoholt is beleértve. Leggyakoribb a rendszeres, heti 2-3 alkalommal történő marihuána- és alkoholfogyasztás, de jelentős a napi marihuána-, alkohol-, illetve „designer drog” használók száma is. A 16 éven felüliek egyharmada havi gyakorisággal fogyaszt speed-et és extasy-t, és ennek a 20%-a heti több alkalommal. Az utóbbi időben egyre többen használnak designer drogokat a hétvégi partikban, leginkább ketamint, mefedront és MDPV-t. Szociális kapcsolatok, szabadidős elfoglaltságok Az iskolán kívüli programok közül a bandázás – gyülekezés, több haverral csoportba verődés a telepen – a legkedveltebb, majd a sport, azon belül is a futball és a BMX, ezen kívül a fiúk döntő többsége jár bokszolni vagy konditerembe. A szakkörre/különórákra járás a megkérdezettekre nem jellemző, mindössze egy-két fiatal, inkább lányok, akik részt vesznek ilyen programokon. A szülőkkel való közös programokban a kérdezettek 30%- a vesz részt. Ezt sokan a közös bevásárlásra is értették, de a döntő többségük kirándulásra, túrázásra is megy családdal. Mindemellett gyakori probléma a családok hátrányos helyzete kapcsán a kilakoltatás, így rendkívül nagy veszélyt jelent a területen a fiatalon – 18-20 éves kor környékén – való hajléktalanná válás. A klubfoglalkozásokra járók 14%-nak lakhatása ennek kapcsán nem megoldott. Jelentős részük barátoknál él, de vannak, akik a hajléktalan ellátásba is bekerülnek. Ezzel párhuzamban igen nagy 34
arányban, 27%-ban vallották a megkérdezettek, hogy megélhetésük jelentős részét a kisebb bolti lopások és „csencselések” adják. Az utcai munka során kialakult klienskapcsolatokban gyakorta tapasztaljuk, hogy bár ezen fiatalok motiváltak a munka vállalásra, de környezeti-, és szociális deficitiekből, továbbá kitartásukból adódóan ezen próbálkozásaik gyakran sikertelenek. Ami a legjobban érdekli a fiatalokat a Pótkerék klub nyújtotta programok közül, az a közös zenélés, futball és a filmklub. Bármely segítségért vagy a szüleikhez, vagy a barátaikhoz fordulnak leginkább és szívesen veszik a támogatást szociális munkásainktól is főleg munkakeresésben és életvezetési tanácsadásban. Szórakozási szokásaik tekintetében leggyakrabban házibulikba járnak, de többen látogatják a környékbeli diszkókat és a kocsmákat is, koncertekre mindössze néhányan járnak. Ezen igények mentén szerveződnek az ambulancia által működtetett, a fejlesztésben érintett Pótkerék klub programjai is. A programok célja egy olyan közösséget létrehozni, ahol bárki megoszthatja problémáit akár a droghasználata, akár az élete bármely területét érintően. A közös zenélések, az önismereti játékok, a sportolási lehetőségek motiváló hatását felhasználva próbáljuk az utcán csellengő fiatalok társadalomi integrációját sikeresebbé tenni.
Kontakt tűcsereprogram 2012 A Kontakt tűcsereprogram 2012-es évében fontos történés volt a program új helyre költözése és az anyagi lehetőségek szűkülése. A következő, forgalmi adatokról szóló részben szereplő ábrákon piros szaggatott vonallal jelöltük a fontosabb eseményeket, amelyek kronológiai sorrendben a következőek: februártól: 5 emberrel kevesebb a team létszáma, így megszűnt a hétvégi nyitva tartás. Az eszközvásárlásra rendelkezésre álló pénz csökkenése miatt februártól kezdve nem adtuk ki előre az eszközöket zárva tartási napokra (korábban a kliensek a szünnap/ünnepnap előtti ügyeleti napon elvihették a kimaradó napra vagy napokra járó injektorokat és eszközöket);
április-május: 3 hétig zárva volt a program költözés, illetve az új helyiség felújítása miatt;
augusztus 29-től: a kliensek korábban csere nélkül 5 injektort vihettek el, efölött korlátlan mennyiségben becserélhették a használt injektorokat sterilekre (azaz mindenki annyi tűt cserélhetett, amennyit visszahozott) – ezt a lehetőségek szűkülése miatt kénytelenek voltunk megszűntetni, alapból 5 injektor járt ezután is, de becserélhető használt eszközök számát 5-re korlátoztuk (természetesen ennél többet is visszahozhattak, azok megsemmisítéséről továbbra is gondoskodott a program, de maximálisan 5 darab tűt kaphattak cserébe);
szeptember 20-tól: további korlátozásokat voltunk kénytelenek bevezetni, ettől a naptól 2 injektor járt alapból a klienseknek, ha hoztak vissza használt tűket, akkor ezen felül még 1 darab steril injektort tudtunk becserélni; 35
november 13-tól: a forgalmi adatokat és a rendelkezésre álló injektorok számát folyamatosan figyelemmel kísértük, így további számítások után arra jutottunk, hogy lazíthatunk valamelyest a korábbi korlátozásokon, ettől a naptól 3 injektor jár alapból és maximálisan 2 használt tű becserélhető (a programban jelenleg is ez a szabály van érvényben).
A kliensek jellemzői
2012. december utolsó ügyeleti napján 331 új regisztrált kliens – összesen 2905 regisztrált kliens – volt a program regisztrációs adatbázisában. Az új kliensek száma elmaradt az előző évektől, amelyben valószínűleg a költözés miatti több hetes zárva tartás jelentős szerepet játszott, hiszen nem volt elérhető a program. Emellett persze nem elhanyagolható hatással lehetett erre, hogy a februárban bevezetett korlátozások miatt eleve jelentősen lecsökkent a nyitvatartási napok száma (az előző években heti 6 napot volt nyitva a program, idén januárt kivéve már csak heti 4 napot). Új kliensek száma – regisztráció éve szerinti bontás
500
400
300 492
465
483 440
200
425 331
269 100
0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
A kliensek döntő része férfi, ha az összes regisztrált klienst nézzük, a nemek aránya sem változott jelentősen: 72% férfi és 28% nő. Ugyanakkor, ha az elmúlt éveket külön vizsgáljuk, akkor látszik elmozdulás (statisztikailag szignifikáns), 2011-ben és 2012-ben nagyobb arányban regisztráltak nők a programba, mint az azt megelőző években. Ebben valószínűleg nagy szerepe van a két éve 36
elindított speciálisan nőknek szóló "Csere csak csajoknak" programnak, amely keretében kéthetente egy napon csak női kliensek használhatják a tűcserét.
Nemek aránya (%)
Összes regisztrált kliens
Regisztráció éve szerinti bontás 2012
63%
37%
2011
64%
36%
fé
férfi nő 27,9
2010
72%
2009 72,1
24%
72%
2007
28%
78%
2006
N=2898
28%
76%
2008
22%
82% 0%
20%
n
40%
18% 60%
80%
100%
Nemek aránya – regisztráció éve szerinti bontás férfi 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Össz
nő
Össz
N
217
47
264
%
82,2%
17,8%
100,0%
N
382
110
492
%
77,6%
22,4%
100,0%
N
335
130
465
%
72,0%
28,0%
100,0%
N
335
105
440
%
76,1%
23,9%
100,0%
N
306
119
425
%
72,0%
28,0%
100,0%
N
307
175
482
%
63,7%
36,3%
100,0%
N
208
122
330
%
63,0%
37,0%
100,0%
N
2090
808
2898
%
72,1%
27,9%
100,0%
37
Az életkor tekintetében úgy tűnik, hogy lassan emelkedik az átlagéletkor, a 2012-ben regisztrált kliensek körében 29 év volt az átlagéletkor, míg a korábbi években ez ennél alacsonyabb volt (a regisztráció évében betöltött életkorra vonatkoztatva). Azonban a szórás is növekszik, ami azt jelenti, hogy mind a fiatalabbak, mind az idősebbek egyre nagyobb arányban vannak a regisztráló kliensek között. Ez jól látszik a lenti ábrán is: 2012-ben mind a legidősebb, azaz 40 év felettiek, mind a legfiatalabbak, azaz 19 év alattiak aránya magasabb volt, mint bármelyik megelőző évben. növekedett az évek során. Az összes regisztrált klienst tekintve az átlagéletkor 31,3 év, a legfiatalabb kliens 13, a legidősebb pedig 69 éves volt.
Életkor (összes regisztrált kliens – 2012) N 19 éves vagy fiatalabb
118
4,1
20-24 éves
515
17,8
25-29 éves
666
23,0
30-34 éves
701
24,2
35-39 éves
465
16,1
40 éves vagy idősebb
428
14,8
2893
100,0
Össz
Életkor (összes regisztrált kliens – 2012) N Nem ismert Átlag
%
Az adott évben regisztrálók átlagéletkora (a regisztráció évében)
2893
Átlag
Szórás
N
12 31,3108
2006
32,7
262
6,32825
32,4
491
7,40109
Medián
30,0000
2007
Módusz
26,00
2008
31,8
465
7,65082
8,15598
2009
31,6
440
7,71836
Minimum
13,00
2010
30,8
423
8,50404
Maximum
69,00
2011
30,5
482
8,70972
2012
29,2
330
9,79182
Szórás
38
Új kliensek életkora a regisztráció évében – regisztráció éve szerinti bontás
2012
18%
21%
19%
14%
12%
16%
19 éves vagy fiatalabb 20-24 éves
2011
11%
23%
20%
22%
11%
13%
25-29 éves 30-34 éves
2010
13%
23%
21%
19%
13%
11%
35-39 éves 40 éves vagy idősebb
2009
10%
2008
14%
2007
13%
2006
11% 0%
25%
24%
21%
29%
26%
17%
30% 40%
11%
19%
27%
31% 20%
22%
60%
15% 80%
9%
9%
8%
8%
9%
9% 5% 100%
A kliensek demográfiai jellemzőiben nem volt jelentős eltérés az előző évekhez képest. A lakóhelyet tekintve a regisztrált kliensek döntő részben a program helyszínéül szolgáló 8. kerületből érkezik – ez a 2012-ben regisztráltak esetében 58%-t jelent, az összes regisztráltra vetítve pedig 56%-t. A második helyen a 2012-ben regisztráltak körében a 7. kerület áll (8%), majd ezt követi a 9. kerület (6%) és a 10. kerület (5%) áll, Budapest többi kerületéből összesen a tavalyi évben a kliensek 18%-a érkezett. Az összes regisztráltra vetítve a nem környékbeliek (azaz nem a 7., a 8., a 9. vagy a 10. kerületben él) aránya 21%, míg a második helyen a 9. kerület van 9%-al, ezt követi a 10. és a 7. kerület közel azonos arányban (5% ill. 4,8%).
39
Lakóhely (kerület)
1.
2
0,1
% (csak az ismertek körében) 0,1
2.
15
0,5
0,6
3.
24
0,8
1,0
4.
24
0,8
1,0
5.
31
1,1
1,3
6.
33
1,1
1,4
7. 8.
111 1305
3,8 44,9
4,8 56,2
9.
217
7,5
9,3
10.
117
4,0
5,0
11.
47
1,6
2,0
12.
11
0,4
0,5
13.
105
3,6
4,5
14.
58
2,0
2,5
15.
21
0,7
0,9
16.
10
0,3
0,4
17.
10
0,3
0,4
18.
10
0,3
0,4
19.
23
0,8
1,0
20.
30
1,0
1,3
21.
19
0,7
0,8
22.
6
0,2
0,3
23.
5
0,2
0,2
hajléktalan
9
0,3
0,4
78
2,7
3,4
2321
79,9
100,0
Kerület
nem budapesti Össz. Nem ismert Össz
N
%
584
20,1
2905
100,0
40
Környékbeliek aránya N
Környékbeliek aránya – regisztráció éve szerinti bontás –
% 2012
8%
7. kerület
111
4,8
8. kerület
1305
56,2
9. kerület
217
9,3
10. kerület nem környékbeli hajléktalan nem Budapesti Össz.
117
5,0
484
20,9
9
0,4
2008 5%
78
3,4
2007 4%
2321
100,0
2006 3%
58%
2011 6%
56%
2010 4%
6%5% 10%4%
52%
18% 3% 21%
7. kerület
4%
8. kerület
9% 7%
24%
4%
9. kerület
9% 6%
23%
5%
nem környékbeli
3%
nem budapesti
10. kerület 2009 3%
0%
53% 52%
13% 4%
67%
10%3% 16%
79% 20%
40%
23%
hajléktalan
7% 9% 60%
80%
100%
Az elsődlegesen injektált szer a kliensek körében Az elsődlegesen injektált szer tekintetében nagy változások zajlottak le az elmúlt években, az új pszichoaktív szerek megjelenésével a tűcsereprogramot használó kliensekre jellemző szerhasználati struktúra teljesen átalakult. Mivel a regisztrációnál megadott információk statikusak, az adott év regisztráltjai által megadott szerhasználati információkat használhatjuk, mint "lakmuszpapírt" a klienskörre aktuálisan jellemző szerhasználati szokásokkal kapcsolatban. A 2012-ben regisztráltak körében a heroin gyakorlatilag eltűnt: több regisztráló mondta azt, hogy csak másnak viszi a steril felszerelést (8%), mint ahány heroinhasználó (5%) regisztrált a programba. Ezzel párhuzamosan az új, "dizájner" szereket injektálók aránya nagy mértékben növekedett, a tavalyi év során már többen nyilatkoztak úgy, hogy elsősorban valamilyen új szert használnak, mint ahányan amfetamin használónak mondták magukat - a regisztráltak 31%-a injektálja a "kristály" vagy "penta" nevű szert, és további 14% mondta, hogy MDPV-t használ, míg az amfetamint 37% jelölte meg elsődleges szerként, azaz a 2012-ben regisztrált kliensek többsége (45%) elsődleges szerként valamilyen új pszichoaktív anyagot használ. Még magasabb ez az arány, ha összeszámoljuk az összes említett szert (a regisztrációnál lehetőség van nem csak az elsődlegesen használt szer megjelölésére). Így a 2012-ben regisztrált kliensek körében 52% azoknak az aránya, akik szúrnak dizájner szert. Ez azt jelenti, hogy a kliensek több mint fele használja az új szereket több-kevesebb rendszerességgel.
41
Elsődlegesen injektált szer a regisztráció éve szerinti bontásban 2012
37%
5%
14%
31%
8%
amfetamin heroin, opiátok
2011
57%
12%
6%
15% 2% 5%
mefedron MDPV
2010
63%
25%
2% 7%
kristály/penta politoxikomán
2009
55%
41%
2%
egyéb másnak visz
2008
67%
2007
67%
2006
29% 31%
29%
0%
3%
68%
20%
40%
60%
80%
100%
Az új pszichoaktív szerek térnyerése – elsődlegesen injektált szer a regisztráció éve szerinti bontásban – 2012
37%
5%
45%
8%
amfetamin heroin, opiátok
2011
57%
12%
22%
2% 5%
új pszichoaktív szerek politoxikomán
2010
63%
25%
2% 7%
egyéb másnak visz
2009
55%
2008
67%
2007
67%
2006
41% 29% 31%
29%
0%
20%
3%
68%
40%
60%
80%
100%
42
Elsődlegesen injektált szer a regisztráció éve szerinti bontásban használt szer
2006
N %
76 29,3%
heroin, opiátok 177 68,3%
2007
N %
305 66,7%
2008
N %
2009
amfetamin
mefedron
kristály, penta
MDPV
egyéb
politoxik.
Össz
másnak visz
0 ,0%
0 ,0%
0 ,0%
2 ,8%
4 1,5%
0 ,0%
259 100,0%
141 30,9%
0 ,0%
0 ,0%
0 ,0%
4 ,9%
7 1,5%
0 ,0%
457 100,0%
296 66,7%
128 28,8%
0 ,0%
0 ,0%
0 ,0%
3 ,7%
15 3,4%
2 ,5%
444 100,0%
N %
237 54,6%
178 41,0%
0 ,0%
0 ,0%
0 ,0%
4 ,9%
7 1,6%
8 1,8%
434 100,0%
2010
N %
263 62,6%
107 25,5%
10 2,4%
0 ,0%
0 ,0%
3 ,7%
6 1,4%
31 7,4%
420 100,0%
2011
N %
270 57,2%
55 11,7%
30 6,4%
71 15,0%
1 ,2%
9 1,9%
12 2,5%
24 5,1%
472 100,0%
2012
N %
120 37,2%
16 5,0%
1 ,3%
46 14,2%
99 30,7%
7 2,2%
9 2,8%
25 7,7%
323 100,0%
N %
1567 55,8%
802 28,6%
41 1,5%
117 4,2%
100 3,6%
32 1,1%
60 2,1%
90 3,2%
2809 100,0%
Össz.
Összes említett szer, regisztráció éve szerinti bontásban regisztráció éve 2006
2007
2008
amfetamin
30,1
68,7
67,1
2009 56,2
2010 63,6
60,2
2012 40,2
heroin, opiátok
72,6
34,8
35,4
46,1
29,3
14,2
5,0
4,3
11,0
1,2
19,7
15,5
,4
35,3
mefedron
2011
MDPV kristály/penta politoxikomán egyéb másnak visz
,8
,9
,7
,9
,7
1,9
2,2
3,5
2,4
6,3
2,1
2,1
4,2
4,6
,5
1,8
7,4
5,1
7,7
43
Az új szerek elterjedésének több következménye is figyelmet érdemel. Mivel ezek az új pszichoaktív szerek általában kevés (kevesebb) ideig hatnak, sokkal több alkalommal kell injektálni ezeket, mint a tradicionális szereket. A heroinnál átlagosan 4-5 szúrásról beszélhetünk, míg az amfetaminnál ennél valamivel magasabb ez a szám, egyes dizájner szereknél pedig akár fél óránként is szúrhatnak azok, akik intravénásan használják – azaz sokkal több injektorra van szükségük azoknak, akik ilyen szereket használnak. Ez pedig együtt azzal, hogy 2012-ben a tűcserében kapható illetve becserélhető injektorok számát jelentősen korlátozni kellett (lásd bővebben a következő, forgalmi adatokról szóló részt) a fertőző betegségek szempontjából óriási közegészségügyi kockázatot jelent, de jóval nagyobb egészségügyi kockázatot jelent az egyén számára is (elfertőződő vénák, gyulladások, stb). Ezen kívül fontos problémát jelent a szerhasználati mintázat gyakori változása. Míg 2010 előtt gyakorlatilag stabil volt a kliensekre jellemző szerek megoszlása, addig mára folyamatosan változik, hogy milyen szereket használnak a kliensek (ebben a piac dinamikája a meghatározó: a törvényi változások illetve a dealereknél elérhető újabb és újabb szerek). A folyamatosan cserélődő szerek, a növekvő politoxikománia az ellátórendszer szintjén folyamatos alkalmazkodást követelnek meg.
Forgalmi adatok – klienskontaktus, elvitt és visszahozott injektorok 2012-ben a programot használó kliensek összesen 122892 db steril injektort vittek el és 78553 db használt tűt hoztak vissza. Az év során összesen 10861 klienskontaktus történt, és 1410 kliens jelent meg a programban. Ez utóbbiak között 388 olyan név van, amely nem szerepel a regisztrációs adatbázisban. Ezek egyrészt olyan elírások a forgalmi naplóban, amelyeket nem lehetett egyértelműen beazonosítani, másrészt olyan szerhasználók, akik kockázatosnak ítélik a regisztrációt, teljes inkognitóban akarnak maradni, mert nincs bizalmuk az intézmények felé. Bár próbáljuk kiszűrni az ilyen eseteket, előfordul, hogy a munkatársaknak nem tűnik fel, hogy valaki olyan nevet mond, ami valójában nem szerepel az adatbázis közel háromezer bejegyzése között. Ezek a nevek döntő többségükben (352 név, 91%) "egyszer használatos" nevek, azaz csak 1-3 alkalommal szerepelnek a forgalmi adatokban. A regisztrált kliensek közül 1023-an fordultak meg a programban legalább egyszer az év során.
44
Hány alkalommal használták a programot az év során megjelent regisztrált kliensek 1-3 alkalom 4%
4-10 alkalom
7%
11-25 alkalom 26-50 alkalom 15%
több, mint 50 alkalom
52%
23%
N=1023
A regisztrációban szereplő és nem szereplő kliensek a programban való megjelenés gyakorisága szerinti bontásban regisztrációban nem szerepel szerepel 1-3 alkalom 4-10 alkalom 11-25 alkalom 26-50 alkalom több, mint 50 alkalom Össz
Össz
N
528
352
880
%
60,0%
40,0%
62,4%
N
234
21
255
%
91,8%
8,2%
18,1%
N
152
10
162
%
93,8%
6,2%
11,5%
N
72
4
76
%
94,7%
5,3%
5,4%
N
37
0
37
%
100,0%
,0%
2,6%
N
1023
387
1410
%
72,6%
27,4%
100,0%
A bevezetőben leírt események közül az új helyre költözés nagyon fontos esemény volt a program életében. Mivel a tűcsere programok esetében a helyszín kulcsfontosságú a célcsoport elérésében (a szerhasználókhoz, a szerhasználók által napi szinten bejárt térhez való közelség, döntő mértékben meghatározza az adott programhoz való hozzáférés nehézségét, egy tűcsereprogramot az intravénás szerhasználók által használt helyekhez minél közelebb kell létrehozni), a költözés kapcsán volt kockázata annak, hogy a régi kliensek át fognak-e vagy át tudnak-e szokni az új helyre.
45
A forgalmi adatokat megvizsgálva úgy tűnik, hogy tulajdonképpen zökkenőmentesen sikerült az átköltözés. Az év során a programban megfordult kliensek körülbelül harmada mind a két helyszínen igénybe vette a programot, amely különösen annak fényében jó eredmény, hogy a kliensek körülbelül fele évente csupán 1-3 alkalommal keresi fel a tűcsere programot. Ha a két helyszínen megforduló klienseket a regisztráció éve szerinti bontásban vizsgáljuk, akkor az is látható, hogy nagyjából hasonló arányban jártak mind a két helyszínen az előző években regisztrált kliensek – az új helyen megfordult kliensek közel kétharmada az előző években már regisztrált kliensünk volt. Úgy tűnik tehát, hogy a régi kliensek követték a programot a költözés után is. (Természetesen az új helyszínen valamivel magasabb a 2012-ben regisztráltak aránya, de ez nem meglepő, hiszen az év nagyobbik felében már az új helyszínen működött a program.
Átfedés a régi helyen és az új helyen a programot használó regisztrált kliensek között Új helyen
Régi helyen
Nem volt
0 ,0%
32,3%
32,3%
340
353
693
33,2%
34,5%
67,7%
340
683
1023
33,2%
66,8%
100,0%
N Össz. %
Volt
N
(legalább egy alkalommal)
Össz. %
Össz.
N Össz %
Össz.
Volt (legalább egy alkalommal) 330
Nem volt
330
A költözés előtt, a régi helyen a programot használó kliensek a regisztráció éve szerinti bontásban
10%
0%
16%
10%
20%
2006
10%
13%
40%
2007
2008
20%
20%
60%
2009
2010
80%
2011
100%
2012
46
Az új helyen a programot használó kliensek a regisztráció éve szerinti bontásban
9%
0%
15%
10%
20%
2006
9%
10%
40%
2007
2008
16%
32%
60%
2009
2010
80%
2011
100%
2012
Ahogy azt az előző évek elemzéseiből már tudjuk, az elvitt steril injektorok száma nagyban összefügg a visszahozott használt tűk számával (azaz a visszahozott tűk száma nagyobb mértékben befolyásolta az év során elvitt injektorok számát, mint a programban való megjelenés gyakorisága, hiszen akár több száz használt fecskendőt is be lehetett cserélni egyszerre, amelyet az alkalmankénti 5 darab injektorral nem lehet "utolérni" bármilyen sűrűn is jár valaki). Az egyes kliensek aktivitása a használt injektorok becserélésében nagyjából az előző évekhez hasonlóan alakult – bár az abszolút számok a már említett szűkítések miatt alacsonyabbak természetesen. A programban megjelenő kliensek többsége nem hoz vissza használt eszközt. A használt tűt visszahozók legnagyobb csoportja az alkalmanként egy-egy, éppen nála maradt fecskendőt cseréli be (ez az évente 1-10 db közötti injektort visszahozók csoportja). A nagyobb mennyiséget visszahozók csoportja jelen esetben nem igazán elemezhető, hiszen az év második felében már erős szűkítéseket kellett bevezetni ezen a téren, így azok kerülhettek be ebbe a csoportba, akik a régi helyen, vagy az új helyen még szeptember előtt hoztak vissza nagyobb mennyiségű használt injektort. A használt tűt visszahozók (legalább egy darabot) jellemzői az előző évekhez hasonlóan alakultak: a nők, az idősebbek, a programban régebben regisztráltak és a helyiek hoznak vissza szignifikánsan nagyobb arányban használt felszerelést.
47
Az átlagos napi kliensszámon is meglátszott a februári szűkítés, a kevesebb nyitvatartási nappal romlott a tűcsere program hozzáférhetősége. Néhány hét alatt azonban "visszaállt" nagyjából a A regisztrált kliensek megoszlása az év során összesen visszahozott injektorok száma szerint
A regisztrált kliensek megoszlása az év során összesen elvitt injektorok száma szerint egyet sem
egyet sem 4%
1-10 db
4%
4% 4%
26-50 db
5%
1-10 db
5% 2% 7%
11-25 db
11-25 db 26-50 db
8% 51-100 db
51-100 db 101-200 db
5% 57%
201-500 db
41%
101-200 db 201-500 db
11%
több, mint 500 db
több, mint 500 db 17% 10% 16%
N=1023
N=1023
korábbi szintre: a napi átlagosan 50-60 kliensre. A napi kliensszám a költözés után természetes módon sokkal alacsonyabb volt, mint a költözés előtt. A több év alatt megszokott, bejáratott helyszín után idő kellett, hogy a klienskör újra visszataláljon a programhoz – sokak számára még így sem volt világos elsőre, hogy ugyanarról a programról van szó, csak egy új helyszínen. Június végére sikerült nagyjából a régi helyszínen megszokott átlagos napi kliensszámot elérni. Azonban a nyár végére a rendelkezésre álló források beszűkülése miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a programban nem tudjuk biztosítani a steril eszközökből szükséges mennyiséget, így csökkenteni kellett a kiadható eszközök számát. Az első korlátozás (alap 5 db injektor + maximum 5 db csere) után drasztikusan lecsökkent a kiadott tűk száma – ez jól látszik az átlagos napi visszahozott és elvitt injektorok számát bemutató ábrán is. Mivel a nagy injektor-forgalmat a visszahozott használt fecskendők generálták (nem véletlenül, hiszen a program egyik fontos közegészségügyi célja a veszélyes hulladékot jelentő használt fecskendők begyűjtése), a spórolás érdekében bevezetett korlátozás után az elvitt injektorok száma a korábbi 6-700-ról azonnal 400 alá csökkent. Ugyanakkor a folyamatos monitorozás alapján szükségszerűvé vált további korlátozások bevezetése is, hiszen a rendelkezésre álló raktárkészlet hetek alatt elfogyott volna, ha továbbra is a korábbi szabályrendszer marad érvényben.
A következő drasztikus csökkentés (alap 2 db injektor + maximum 1 db csere). A korábbi naponta visszahozott átlagosan 4-500 használt injektor helyett ezután már csak átlagosan 9-10 db használt tűt hoztak vissza a kliensek. Ez a korlátozás már olyan szinten csökkentette a steril eszközökhöz 48
való hozzáférést, hogy az a kliensek átlagos számára is hatással volt – szeptember 20. és november 13. közötti időszak átlagos napi kliensszámát megnézve egy lassan csökkenő tendencia látszik (ekkor már elkezdtek különböző rémhírek is terjedni a kliensek körében a program bezárásáról, de a kevésbé jóindulatúak már azt hangoztatták, hogy a program célja egyenesen a kliensek életének ellehetetlenítése). Úgy tűnik, hogy az intravénás szerhasználók számára a napi 2 db steril injektor nem nyújt elegendő vonzerőt. Itt fontos megemlíteni, hogy a kliensek által használt stimulánsok (bővebben lásd a következő, klienskör jellemzőiről szóló részt) jellemzője, hogy rövid ideig hatnak, így gyakrabb injektálással jár. Ez sok, akár napi/alkalmankénti 10-15 szúrást jelent, ehhez képest kell megítélni a programban elérhető steril felszerelés mennyiségét. November közepére a kliensforgalom elemzése és a raktárkészlet követése után úgy döntöttünk, hogy bizonyos mértékű lazítás lehetséges (és szükségszerű), így november 13-tól kezdve az alapból elvihető injektorok számár 3-ra emeltük, a maximálisan becserélhető fecskendők számát pedig 2-re emeltük. Így az elvihető maximális steril injektorok száma 5 darab lett. Ezután a változás után a kliensforgalom növekedni kezdett, és decemberben már a költözési előtti 50-70 közötti átlagos napi kliensszámot tudtuk elérni. Fontos megemlíteni, hogy az év utolsó két hetének magasabb átlagos napi elvitt injektor-számának az az oka, hogy az ünnepek miatt kevés nyitvatartási nap volt, így mindkét héten egy-egy napon 3 helyett 10 injektort adtunk minden kliensnek. Átlagos napi kliensszám heti bontás, 2012 80
70
60
50
40
20
jan3-8 jan9-15 jan16-22 jan23-29 jan31-feb5 feb6-12 feb13-19 feb20-26 feb27-márc4 márc5-11 márc12-18 márc19-25 márc26-ápr1 ápr2-8 ápr9-15 ápr16-22 ápr23-29 költözés máj21-27 máj28-jún3 jun4-10 jun11-17 jun18-24 jun25-jul1 jul2-8 jul9-15 jul16-22 jul23-29 jul30-aug5 aug6-12 aug13-19 aug20-26 aug27-szept2 szept2-9 szept10-16 szept17-23 szept24-30 okt1-7 okt8-14 okt15-21 okt22-28 okt29-nov4 nov5-11 nov12-18 nov19-25 nov26-dec2 dec3-9 dec10-16 dec17-23 dec24-31
30
49
Átlagos napi visszahozott és elvitt injektorok száma heti bontás, 2012 1200,0
1000,0
800,0
600,0
400,0
0,0
jan3-8 jan9-15 jan16-22 jan23-29 jan31-feb5 feb6-12 feb13-19 feb20-26 feb27-márc4 márc5-11 márc12-18 márc19-25 márc26-ápr1 ápr2-8 ápr9-15 ápr16-22 ápr23-29 költözés máj21-27 máj28-jún3 jun4-10 jun11-17 jun18-24 jun25-jul1 jul2-8 jul9-15 jul16-22 jul23-29 jul30-aug5 aug6-12 aug13-19 aug20-26 aug27-szept2 szept2-9 szept10-16 szept17-23 szept24-30 okt1-7 okt8-14 okt15-21 okt22-28 okt29-nov4 nov5-11 nov12-18 nov19-25 nov26-dec2 dec3-9 dec10-16 dec17-23 dec24-31
200,0
visszahozott
elvitt
Bár a szűkítéseket anyagi, nem szakmai szempontok indokolták, megvizsgáltuk, hogy milyen hatással volt az egyes szakaszokban meghozott szűkítés a használt fecskendők visszahozására, azaz például, hogy a szigorúbb csere-szabályok ösztönzőként hatnak-e a visszahozásra. Különösen azért érdekes ez, mert a korábbi évek vizsgálataiból tudjuk, hogy a programot felkereső kliensek többsége nem hoz vissza egyáltalán használt eszközt (a kliensek beszámolói alapján tudjuk, hogy főként azért, mert nem akarják vállalni annak a kockázatát, hogy egy rendőrségi igazoltatásnál megtalálják náluk a szerhasználathoz szükséges eszközöket). Természetesen a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé egyértelmű ok-okozati viszony megállapítását, ahhoz célzott, a szabályozás előtti és utáni állapotot felmérő, és a kliensek motivációit is feltáró vizsgálatra lett volna szükség. Az, hogy a kliensek többsége csak a csere nélkül elvihető injektorokat viszi el, a szűkítések előtti szakaszokban is megfigyelhető: a régi helyen illetve a kötözés után az új helyen is a programot legalább egyszer felkereső kliensek nagyjából egy harmada hozott vissza legalább egy használt injektort. Az első szűkítésnél viszont ennél nagyobb arányban, a programot felkereső kliensek 45%a hozott vissza használt injektort, azonban ezt nem tekinthetjük emelkedésnek. Egyrészt ez az időszak volt a legrövidebb (14 nyitvatartási nap), így ebben az időszakban kevesebb volt a programot felkereső kliensek száma is. 50
Másrészt a munkatársak tapasztalataiból tudjuk, hogy a cserélhető eszközök számának maximálását a használt tűket nagy mennyiségben visszahozó kliensek úgy próbálták meg kompenzálni, hogy a programba érkező, nem cserélő klienseket kérték meg, hogy szívességből cseréljenek be számukra ötöt az összegyűjtött injektorokból – ez emelhette a visszahozók arányát. A többi, hasonló rövidségű szakaszt megvizsgálva úgy tűnik, hogy van a kliensek körében egy körülbelül 130-140 főt számláló "stabil mag", akik mindentől függetlenül rendszeresen hoznak vissza használt injektort. Az is ellene szól annak, hogy a csere szabályok szigorítása motiválná a visszahozást, hogy a legszigorúbb időszakban (2 tű és maximum 1 használt eszköz becserélése) visszaesett a visszahozók aránya az előző, kevésbé szigorú szabályokkal működő időszakhoz képest. Az év végén, az utolsó szakaszban, amikor valamelyest enyhültek a szűkítések (3 tű alapból és maximum 2 használt tű becserélése) magasabb volt a cserélők aránya, 41%, azonban a többség még ekkor sem hozott vissza egyetlen használt injektort sem. Bár a növekedés jelentősnek nem nevezhető, valószínű, hogy a szűkítések (és a környéken elérhető másik tűcsere program elérhetőségének jelentős csökkenése) miatt egyre szűkösebb erőforrássá vált a steril felszerelés. Azaz nem a csere-szabályok szigorítása, hanem az injektorok hozzáférhetőségének csökkenése miatt hoztak vissza többen használt eszközt az év utolsó szakaszában (a kliensek elmesélései alapján tudható, hogy ebben az időszakban olyan nagy volt a tű-hiány, hogy alkalmanként már a használt fecskendőket is pénzért árulták). Emellett fontos kiemelni, hogy a cserélő kliensek arányának növekedése mögött az is meghúzódhat, hogy a szűkítések miatt annyira kevés volt az egy kliensnek járó eszköz mennyisége, hogy a csak kicsit is jobb anyagi körülmények között élő klienseknek már nem érte meg felkeresni a programot, így – arányaiban – több olyan kliens járt a programba, akik számára az kevés pénz is, amit így spórolhat, fontos része a túlélési stratégiájának. Népegészségügyi szempontból azonban a legaggasztóbb a visszahozott használt eszközök számában mutatkozó drasztikus csökkenés: míg az év elején több tízezer használt injektort tudott a program begyűjteni, az év utolsó szakaszában már csak alig ezret. Ez természetesen nem kevesebb szúrási alkalmat jelent a tűcserét felkereső intravénás szerhasználók körében, hanem több újra használatot és több utcán maradó, kommunális hulladékba kerülő használt injektort jelent, ami a fertőző betegségek terjedésének magasabb kockázatával jár együtt.
51
Használt injektort visszahozók aránya az egyes szakaszokban január, régi rend szerinti nyitvatartás
32,2%
négy napos nyitvatartás a régi helyen
31,4%
költözés után az új helyen
34,4%
első szűkítés, 5+5csere
45,0%
második szűkítés, 2+1csere
33,9%
harmadik szűkítés, 3+2csere
40,9%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
A visszahozás jellemzői az egyes szakaszokban január, régi rend szerinti nyitvatartás (25 nap) Injektort visszahozók száma
négy napos nyitvatartás a régi helyen (54 nap)
költözés után az új helyen (63 nap)
első szűkítés, 5+5csere (14 nap)
második szűkítés, 2+1csere (27 nap)
harmadik szűkítés, 3+2csere (28 nap)
140
227
198
134
137
171
139,5000
115,4361
148,9899
13,7612
3,2263
5,8421
Medián
31,0000
36,0000
37,5000
8,5000
1,0000
2,0000
Módusz
1,00
1,00
1,00
5,00
1,00
2,00
484,42745
232,77044
317,99567
16,37676
4,15330
7,69749
1,00
1,00
1,00
1,00
1,00
1,00
5197,00
2309,00
2482,00
100,00
30,00
44,00
19530,00
26204,00
29500,00
1844,00
442,00
999,00
Átlagosan visszahozott injektor/fő
Szórás Minimum Maximum (egy kliens által) Összesen visszahozott injektor az adott szakaszban
Összességében elmondhatjuk, hogy az átlagos napi kliensszám nem követte a korlátozások miatti zuhanást az elvitt illetve visszahozott injektorok számában. Ez azt jelzi, hogy bármilyen kevés is az a steril eszköz, amelyet a tűcsereprogram nyújtani tud a klienseknek, a kiszolgált intravénás szerhasználó populációban igény van a szolgáltatásra, azt mással nem tudták "kiváltani". Végül annyit jegyeznénk még meg, hogy a programban ellátott feladatban a speciális klienskör miatt kulcsfontosságú elem, hogy minél stabilabb, konzekvens, kiszámítható szolgáltatást kell nyújtani számukra. Mindezen megszorítások, csökkentések emiatt nagyon nehéz évvé tették a munkatársak számára 2012-t, hiszen a szolgáltatásban bekövetkező szűkítések minden egyes alkalommal megtépázták a hosszú évek munkájával kiépített bizalmat, amelyet minden egyes alkalommal újjá kellett építeni. „Csere Csak Csajoknak” Női program A „Csere Csak Csajoknak” programban egy különösen stigmatizált klienscsoportot, az intravénás drogfogyasztó nőket sikerül elérnünk, a Kék Pont Alapítvány már 2006 óta működő, ingyenes és anonim tűcsere (Kontakt) programjának elemeként. Az intravénás szerfogyasztó nőknek – akik 52
gyakran bántalmazott kapcsolatban élő, és/vagy több gyermeket nevelő, sokan közülük szex munkából élő, rossz egészségi állapotban lévő, magas arányban hepatitis C fertőzött nők- olyan, még a férfiakénál is nagyobb társadalmi stigmával kell számolniuk, amely – speciális segítség nélkül- tovább fokozza társadalmi leszakadásukat. Klienseink többsége tanulatlan, munkanélküli, rendezetlen lakáskörülmények között és jellemzően illegalitásban élő, magát romának valló intravénás drogfogyasztó, akiknek nagy része, nem vagy csak ritkán kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel. Az innovativitás egy Magyarországon rejtőzködő szerhasználói csoport láthatóvá tételében és a hozzájuk igazított szolgáltatás-tervezésben mutatkozik meg legerősebben. Célok A kizárólag női segítők és női szakemberekkel elindított programnak komplex célrendszere van. Elsődleges céljaként tűztük ki, hogy időt és alkalmat teremtsünk a női diskurzusra, egy védett környezetben, ahova férfi nem jöhet be, ahol biztonságban érezhetik magukat a nők. Második lépésben megcéloztuk azt, hogy a bejáró nők igényeire épülő szolgáltatásokat fokozatosan bővítsük, ezzel is elérve, hogy ne „csak” steril fecskendőért jöjjenek be hozzánk. A következő célunk az volt, hogy motiváljuk őket olyan szolgáltatások felé, amelyek az ő különösen veszélyeztetett helyzetükre reagál, facilitálva bennük a változni akarás döntési folyamatát. S végül negyedikként, bízunk a nők mobilizálhatóságában, hogy bizonyos ártalomcsökkentő információkat, tapasztalatokat rajtuk keresztül könnyebben eljuttathatunk a kerületben izoláltan élő, intravénás szerhasználói közösségbe is. Cél, hogy a legegyszerűbb üzenetek átadásával is, mint afféle „opinion leaderekkel“ számolhassunk a családjukban, közösségükben! Egy nő "üzenete" átlagosan kb. 4 ember felé juthat el. A program megvalósítása során rendkívül fontos cél a HIV megelőzés, mivel az általunk elért csoport kockázati faktora több okból is igen magas, ami egyrészt az intravénás droghasználat sajátosságaiból ered, másrészt pedig a prostituáltak és a szex munkások magas arányából. Szolgáltatásaink Kéthetente hétfőként vagyunk nyitva. Egészségügyi felvilágosítást és alapvető higiénés tanácsadást, droghasználatról szóló információátadást nyújtunk, munka-és lakhatási ügyek adminisztratív intézésében segítünk, illetve tűcsere, óvszerosztás mellett női-és gyermekruha turkálót is működtetünk. Az Országos Epidemiológiai Intézettel együttműködve ujjbegyes hepatitisz B és C, illetve HIV szűrést végzünk, és az arra igényt tartókkal ambulanciaszerű szociális konzultációs kapcsolatot tartunk fenn. A programban a szükséges kezelésbejuttatást, kórházi ellátásba kerülést, addiktológus pszichiáter segíti. A programba bevont szakemberek voltak korábban belgyógyász, addiktológus és szex-edukátor is. 2012 második félévében csak a jogsegély szolgálatot tudtuk biztosítani, alapítványunk jogászának bevonásával, havi 1 alkalommal. Kliensforgalmi adatok
alkalmak száma kliensek (fő) ebből új (fő) átlagforgalom hozott tűk (db) elvitt tűk (db)
2010. 03.18 71 13 8,1 966 184
2011. év 22 157 30 18,63 3.519 5.410
2012. év 22 194 38 24,86 6.889 9.128 53
Szenvedélybetegek közösségi ellátása A Kék Pont Alapítvány VIII. kerületi Magdolna utcai telephelyén működő konzultációs iroda 2012ben 110 droghasználó klienst fogadott, 28 fő nőt és 82 fő férfit. A 110 főből 59 fő a VIII. kerületi alacsonyküszöbű szolgáltatásunkon keresztül jutott el kezelésbe. A 2012-ben történt új helyiségcsoportba költözés eredményeként a konzultációs tevékenység térben teljes leválasztódott az alacsonyküszöbű szolgáltatásoktól. A nyitvatartási időt, a könnyebb elérhetőség érdekében a tűcsere nyitva tartásához igazítottuk. A program elfogadottságának egyik alapja, hogy a konzultációban dolgozó szakemberek az alacsonyküszöbű programokban is dolgoznak, ezzel enyhítve klienseik bizalmatlanságát az egészségügyi- és szociális szolgáltatások irányában, valamint a kliensek számára ezáltal könnyebben hozzáférhető az ellátás, mely a jelentkezéskor nem követeli meg az absztinencia vállalását.
Nemzetközi együttműködések „Club Health” project 2009 - 2012 2009 nyarától él a szlovén UTRIP intézet (www.institut-utrip.si) vezetésével a Club Health project (www.club-health.eu). Az éjszakai élet ártalmaira, illetve azok megoldására fókuszáló, 15 EU országból 20 partnert - köztük a Kék Pont-ot bevonó hálózat még 2009 őszén tartotta az előkészítő munkákat követő első konferenciáját, melyben lefektettük az előttünk álló három év tartalmi és strukturális kereteit. A projektben alapítványunk a Party Service megkereső munkája révén került be alapvetően, de szélesebb körű gyakorlati, illetve kutató és elemző munkát végez. 2010. szeptember 13-14-én két napos tréninget tartottunk a projekt keretében a budapesti éjszakai élet fontos szereplőinek (Szimpla, Corvintető, Dürerkert) részvételével. A hálózat portugál szervezete által összeállított programot a honi elvárásokhoz igazítva szó esett a két nap alatt a szórakozókat, a szolgáltatókat és a szórakozó egységek környékén élőket érő ártalmakról, a biztonság legkülönbözőbb kérdéseiről, illetve az új alkohol és kábítószer fogyasztási trendekről. Fontos célként jelöltük meg korábban a civilszféra és a szolgáltatói szektor közötti párbeszéd elindítását, melynek sikerességét jól mutatja a kapcsolattartás Védett Táncterek projekten belüli továbbélése. A 2010. szeptember 21-én “Hányatott sors” címmel rendezett konferencián a biztonságosabb szórakozás témakörének szenteltünk egy délutáni kerekasztal beszélgetést, önkormányzati képviselő, parti szervezők, szórakozóhely tulajdonos és ártalomcsökkentő szakemberek részvételével. A beszélgetést megelőzően egy rövid előadás keretében külföldi jó gyakorlatok bemutatása történt. Szintén a Club Health project keretében kutató munka kezdődött az ősszel (elsősorban kérdőívezés, illetve interjúk alkalmazásával) szórakozni járó fiatalok, illetve a szcénában érintett döntéshozók bevonásával. A kutatás célja a fiatalok kockázatviselkedésének csökkentésére irányuló stratégiák, akciótervek és törvénykezés tényleges megvalósíthatóságának vizsgálata. Annak megállapítása, hogy az egyes országokban meglévő stratégiák és törvények következetesebb végrehajtásával a fiatalok kockázatviselkedéséhez kapcsolódó ártalmak milyen mértékben csökkenthetők és melyek a 54
legjobb vagy legígéretesebb intézkedések ennek elérésére. A projekt keretében a következő két évben irányelvek és javaslatok fognak születni, az egészségre és biztonságra vonatkozó standardokra, az éjszakai szórakozóhelyeken dolgozó személyzet képzésére és az egészséges és biztonságos éjszakai szórakozás városi szintű megteremtésére. 2011-ben a Club Health project keretében a kutató munka folytatódott: elsősorban kérdőívezés, illetve interjúk alkalmazásával, szórakozni járó fiatalok, illetve a szcénában érintett döntéshozók és más érdekhordozók bevonásával. A kutatás célja a fiatalok kockázatviselkedésének csökkentésére irányuló stratégiák, akciótervek és törvénykezés tényleges megvalósíthatóságának vizsgálata volt. Felmértük, hogy milyen helyi és országos jogszabályok, illetve jó gyakorlatok vannak e téren. 2011-ben részt vettünk a Palma de Mallorca-n (június 6-7.) és a Prágában (december 15.) rendezett konferencián és workshopokon. A project keretében poszterrel vettünk részt a prágai konferenciához kapcsolódó 7. Nemzetközi konferencia az éjszakai életről, a szerhasználatról és a kapcsolódó egészségügyi kérdésekről című rendezvényen. (december 12-14.). A projekt záróéve 2012 volt. Ekkor a nemzetközi együttműködésben készült, a biztonságosabb éjszakai élettel és partizással kapcsolatos kézikönyvek magyarra fordítása történt meg. Ezek disszeminációjára már 2013-ban kerül sor. „NEWIP” együttműködés 2012 májusában a Party+ és a NEWIP szervezetek nemzetközi konferenciát szerveztek Budapesten, „Biztonságosabb partizás, biztonságosabb szórakozás” témában. Magyarországi társszervező partnerük a Kék Pont Alapítvány Party Service munkacsoportja volt. A konferencián részt vettek azok az érdeklődők – partizó közösségek tagjai, civil szervezetek (amelyek már ártalomcsökkentő programjaikkal jelen vannak a parti térben, vagy tervezik azt a jövőben), parti szervezők, önkormányzati érintettek. A két napos konferencián előadásokat mutattak be, valamint a különböző országok képviselői rövid prezentáció keretében mutatták be a saját hazájukra vonatkozó történéseket. A sok hasznos információ, amit a nemzetközi kollegáktól kaptunk hozzájárultak a program fejlődéséhez.
55
Partnereink
1. Alternate Tanácsadó Kft. 2. BTA Szakközépiskola és Gimnázium 3. Drog Prevenciós Alapítvány 4. Drogfree 5. Drogstop Egyesület 6. Dzsumbuj Help 7. Ébredések Alapítvány 8. Ferencvárosi ÁNTSZ 9. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága (FESZGYI) 10. Ferencvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 11. Ferencvárosi Önkormányzat 12. Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala 13. Fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 14. Integrált Drogterápiás Intézet (INDIT) 15. Józsefvárosi ÁNTSZ 16. Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 17. Józsefvárosi Önkormányzat 18. Józsefvárosi Tanácsadó Szolgálat 19. Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat 20. Krétakör Alapítvány 21. Leo Amici 2002 Alapítvány (Komló) 22. Magyar Addiktológiai Társaság 23. Ártalomcsökkentők Szövetsége 24. Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) 25. Magyar Drogrehabilitációs Intézetek Szövetsége (MADRISZ) 26. Magyar Telekom 27. Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet 28. Mátrix Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesülete 29. Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért 30. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 31. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 32. Nyírő Gyula Kórház, Addiktológiai Osztály 33. Nyírő Gyula Kórház, Drogambulancia és Prevenciós Központ 34. Óbudai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 35. Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata 36. Országos Epidemiológiai Központ, ÁNTSZ 37. Önkontroll Klub (önsegítő csoport) 38. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar Addiktológiai Tanszék és addiktológiai konzultáns-képzés 39. Szent László Kórház és Addiktológia és Pszichiátriai Ambulanciája 40. Sziget Ifjúsági Segítő Szolgálat 41. Nemzeti Erőforrás Minisztérium 42. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 43. Társaság a Szabadságjogokért Egyesület 56
Külföldi partnereink PHARE programok Eurasian Harm Reduction Network (korábban: Közép- és Kelet-Európai Ártalomcsökkentő Hálózat) AC-COMPANY a mobil droghasználókért (1998-2003) Fundacion Secretariado General Gitano a társadalmilag kirekesztett roma-közösségekért és a drogprevencióért (2003-2004) INSIDE a kortárs segítésért (2004-2005) BASICS a biztonságosabb parti- és tánckultúráért : http://www.basics-network.org/ ENCOD: Európai Koalíció az Igazságos és Hatékony Drogpolitikáért Daphne (2005-2007): a családi alkoholhasználat hatása a családon belüli erőszakra; 12 EUs szervezet (NGO-k és egyetemi kutatóintézetek) részvételével: cél a prevenció és az intervenció feltételeinek kialakítása ChAPAPS (2007-2008): a családi alkoholhasználat hatása elsősorban a gyermekekre; 25 EU-s NGO és egyetemi kutatóintézet együttműködése, cél: a gyermekek védelme a családi alkoholhasználat kezelésével és megelőzésével. Correlation Network (2006-2009): vulnerábilis, nehezen elérhető társadalmi csoportok kezelésbe vonása: mintegy 50 EU-s szervezet; a Kék Pont elsősorban a partikultúrabeli ártalomcsökkentés módszertani kidolgozásában közreműködött. Healthy Nightlife Toolbox: a holland Trimbos Intézet által vezetett program, az éjszakai szórakozóhelyek biztonságos működtetésével foglalkozó ajánlásokat dolgozott ki, többek között a Kék Pont tapasztalatai alapján is. Addicted-to-Life: az amfetaminhasználattal kapcsolatos Európai Uniós hálózat, a 2008. évi előkészítés után 2009-től működik. Club Health projekt: Európai Uniós hálózat a biztonságos szórakozás feltételeinek kialakítása érdekében; a 2008. évi előkészítés után 2009-ben kezdte meg tevékenységét. NEWIP: Új kihívásokra konkrét válaszokat javasol az ártalomcsökkentés és az egészségfejlesztés területein.
A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány jelenlegi és korábbi munkatársai Dr. Rácz József – pszichiáter, egyetemi tanár – igazgató Ajtay Lilla – szociális munkás, Kontakt Kávézó (2003-2008) Andrási Zita – szociális munkás, III. ker. ambulancia Bacsinszki Éva – önkéntes, Party Service (2009-2010) Barna Erika – kommunikációs igazgató Batta Barbara – önkéntes, Party Service (2002-2006) Batta Barnabás – önkéntes, Party Service (2003-2010) Békefi Rita – önkéntes, Kontakt program (1999-2010) Békési Tímea – addiktológiai konzultáns, IX. ker. ambulancia (2009-2010) Bóbita Enikő – menedzser asszisztens (1998-2001) Budai Gábor – önkéntes. IX. ker. ambulancia (2011-2012) Budai Zsolt – önkéntes, Kontakt program (2003-2005) Búzás István – szociális asszisztens (1996-2001) Csák Róbert – szociális munkás, Kontakt programok 57
Cseri Györgyi – szociális munkás (2003-2005) – iskolai prevenció koordinátor Csík Ildikó – szociális munkás, Kontakt Kávézó (2006-2008) Dávid Ferenc – szociológus, „Party Service” koordinátor, iskolai prevenció koordinátor Dekovits Margit – ügyvezető igazgató (1996-2001) Dohnál Ada – önkéntes, Kontakt program (2001-2004) Dr. Ábrahám Ildikó – pszichiáter, III. ker. ambulancia Dr. Ali István – pszichiáter, IX .ker. ambulancia, III. ker. ambulancia Dr. Bodrogi Andrea – pszichiáter, IX. ker. ambulancia Dr. Csorba József – pszichiáter (1996-2000) Dr. Eszik János – pszichiáter, III. ker. ambulancia (2008 – 2011) Dr. Gazdag Gábor – pszichiáter, III. ker. Ambulancia, Kontakt programok (2011) Dr. Han Kinga – pszichiáter, III. ker. ambulancia (2006 – 2007) Dr. Lajtai László – pszichiáter, IX. ker. ambulancia (2000-2004) Dr. Orosz Ágnes – jogász, pénzügyi vezető (2008-2012) Dr. Sasvári Andrea – ügyvéd (jogsegélyszolgálat) Dudás Péter – iskolai prevenciós program koordinátor (2009) Erdei Katalin – konzultáns, klinikai szakpszichológus, IX. ker. ambulancia Fáklya Ágnes – szociális munkás, Kontakt programok (2006-2010) Fátyol Menyhért – szociális munkás, Kontakt programok, City Art koordinátor Fehér Beáta – pszichopedagógus, addiktológiai konzultáns – Kontakt program koordinátor (2000-2005) Fehérné Domokos Ildikó – szociális munkás, III. ker ambulancia team koordinátor (2005) Ferentzi Mária – szociális asszisztens, III. ker. ambulancia (2006-2007) Forstner Márti – önkéntes, Party Service (2003-2005) Földes Judit – önkéntes, Party Service (2003-2005) Gáber Szandra – önkéntes, Kontakt program (2003-2005) Geresdi Zsolt – önkéntes, Party Service (2003-2005) Gyalog Beáta – önkéntes, Party Service (2003-2005) Gyékiss Roland – Kontakt Programok és Mobil Tűcsere program koordinátor Gyulavári Ágnes – pszichológus, City Art Hay Éva – addiktológiai konzultáns – önkéntes (2000) Hegedűs Gyula – egyetemi hallgató, „Party Service” koordinátor (2003-ig) Hoffmann Krisztina – egyetemi hallgató, önkéntes (1997-2001) Horváth Kristóf – színész, City Art Horváth Krisztina – szociális munkás (1998-2000) Hoyer Mária – konzultáns (szupervízió); klinikai szakpszichológus (1996-2000) Jakab Katalin Édua – konzultáns, pszichológus (1996-2000) Jégh Nikoletta – önkéntes, IX. ker. ambulancia (2011-2012) Joó György pszichológus – III. ker. ambulancia (2005-2011) Jószay Tímea – önkéntes, Kontakt programok Kandikó Viktória – önkéntes, Kontakt programok (2010-2012) Karácsony Dávid – szociológus, III. ker. ambulancia (2010-2011) Karátson Renáta – szociológus, City Art projektvezető Kárpáti Mária – pszicho-pedagógus, City Art Kassai Melinda - konzultáns; addiktológus (1996-1998) Kastaly Ildikó – szociológus elsődleges prevenció – koordinátor (1996-2002) Kiss Barbara – önkéntes, Kontakt program (2002-2005) Kiss Károly – szociális asszisztens, szociális munkás, IX. ker. ambulancia (2010-2011) Komáromi Éva – konzultáns; klinikai szakpszichológus, IX. ker. ambulancia Kovács Imola – szociológus – pénzügyi vezető Kovács Orsolya – utcai szociális gondozó, utcai munka, közösségi gondozó Kovács Tamás – pszichológus, City Art 58
Kováts Virág – szociális munkás, IX. ker. ambulancia, VIII. ker. ambulancia Köves Ferenc – szociális munkás, Kontakt programok (2001-2005) Krizbacher Ildikó – szociális munkás, III. ker. ambulancia Kutasi Tamara – iskolai prevenciós program koordinátor (2005-2006) Lantos Bertalan – szociális munkás, Kontakt programok (2007-2011) Lazányi Károly – szociális gondozó, City Art Lencse Menyhért – szociális munkás – IX. ker. ambulancia team koordinátor Lencse Mercédesz – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia Magyar Krisztián – önkéntes, Kontakt program (2004-2005) Mátrai Katalin – szociális munkás, pszichopedagógus (1996-2000) Mészáros Gyöngyi – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia (2006-2007) Miletics Marcell – szociális munkás (1996) Mózer Péter – szociális munkás, szociálpolitikus (1997) Mukvicz Anita – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2005-ig) Nyéki Krisztina – főiskolai hallgató, „Party Service” (1998-2000) Nyíri Eszter – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia (2006-2008) Nyíri Noémi – szociálpedagógus – szociális munkás, utcai munka (2005-2009) Pálffy-Kopasz Zsolt – utcai szociális gondozó, utcai munka (2006-ig) Pataki Zoltán – utcai programok koordinátora (2005 – 2007) Pászli Lívia – szociális munkás, III. ker. ambulancia team koordinátor Petri-Mong Mónika Judit – szociális asszisztens, IX. ker. ambulancia (2008 – 2011) Radnai Fruzsina – pszichológus, elsődleges prevenció (2009-2011) Popovics Anna – önkéntes, Kontakt program (2004-2005) Sárosi Mária – szociális munkás, III. ker. ambulancia Sobor Gyöngyvér – önkéntes, Kontakt program (2004-2005) Sóti Ferencné – irodavezető (2001-2008) Stanczel Adél – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2005) Stánicz Nóra – önkéntes, Kontakt Programok Starck-Kamondy Bärbel – szociálpedagógus – szociális munkás, IX. ker. ambulancia (20052008) Strébl Attila – szociális asszisztens, III.ker. (2006 – 2008) Szabó Anna – önkéntes, IX. ker. ambulancia Szabó Gabriella – szociológus (kortárs programok) Szabó Zsuzsanna – szociális munkás, Kontakt Kávézó, utcai munka koordinátor (2003-2005) Szécsi Judit – szociális munkás – iskolai prevenció koordinátor (2001-2005) Szepesi László – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2005-2006) Szeverényi Gábor – szociális asszisztens, III. ker. ambulancia Szögi Szabolcs – szociális munkás, Kontakt Kávézó (2004-2005) Szőke Rolad – szociális asszisztens, III. ker. ambulancia (2009-2011) Takács Ágnes – önkéntes, IX. ker. ambulancia (2011) Takács József – pszichológus, Kontakt program Tompa Gábor – önkéntes, Party Service (2010-2011) Tóth Orsolya – pszichológus, kortárssegítő képzés (2006-ig) Tóth Szilárd – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2004-2005) Tóthné Schopper Zsuzsanna – szociális asszisztens (2005-2006) Túri Roland – szociálipedagógus – szociális munkás, Mobil Tűcsere és utcai munka (2010) Uray Gergely – szociális munkás, Mobil Tűcsere (2006-ig) Urbán Beatrix – szociális munkás – „Party Service” koordinátor (1998-2001) Vadász Viktória – szociális segítő, Kontakt Kávézó (2009-2011) Varga Dániel – Party Service koordinátor Viczay Zsuzsanna – utcai szociális gondozó, utcai munka (2003-2009) Zanócz Krisztián – szociálpolitikus, City Art Műhely (2010) 59
60
