Ké pzé szá ró pórtfólió

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515

Képzészáró pórtfólió

Név: Váradi Lajos Neptun-kód: CI0743 Konzultáns: Dr. Kozma Judit

Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez A portfolió arra szolgál, hogy a hallgat a végzés után, amikor új munkáltatónál jelentkezik, be tudja mutatni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezik. Tartalom: I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben szerzett II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív összefoglalás) III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek, attitűdök, tapasztalatok IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Itt több lehetősége van a hallgatónak: 1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett: a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események, kultúra, stb.); b. A hallgató tevékenységének leírása, reflektív értékelése: kapcsolatok felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek, elvárások, tervek és teljesítmények, stb. c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek összefoglalása (szakirodalmi összefoglaló). d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!). 2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze. V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását bizonyítják Formai követelmények:  A formai elemeket a portfolió sablon diktálja.  Viszont a szakirodalomi összefoglalóban, a csatolt dolgozatokban a szakirodalomra hivatkozni kell!!! A hivatkozás szabályait lásd: http://szakdolgozatiras.hu/hogyan-hivatkozza-szakdolgozatban (megnyitva: 2016. február 1.)  A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani. A portfolió leadási határideje:  Nappali tagozat: 2017. április 26  Levelező tagozat: 2017. április 26 2

SZAKMAI

ÖNÉLETRAJZ

SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon

Váradi Lajos 3842. Halmaj, Vörösmarty út.34. +36209387996

E-mail

[email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési idő

1996.10.15.

ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓ HELYEK

• Időtartam (-tól -ig)

2017.01.09 – 2017.04.14.

• Munkáltató neve és címe

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, 3532.Miskolc, Károly út. 12.

•Tevékenység típusa, ágazat

szociális ágazat

• Foglalkozás, beosztás

szakmai gyakornok

•Főbb tevékenységek és feladatkörök

a csoportba elhelyezett gyerekek felügyelete, a tanulásba való segítés, az iskolából a gyerekek hazahozatala, beteg gyermekek orvos vitele, 3

délutáni szabadfoglalkozáson a gyerekekkel játék (Rajzolás, Szabadidős tevékenység, néhány alkalommal hétvégenként felügyeletet is el láttam, az intézményben a csoportvezető irányításával házimunkában való segítség (főzés, vasalás, sütés, takarítás). • Időtartam (-tól -ig)

2016.03.22 – 2016.05.11.

• Munkáltató neve és címe

Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ, 3800. Szikszó, Rákóczi út. 60.

•Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás •Főbb tevékenységek és feladatkörök

szociális ágazat gyakornok esetnaplók tanulmányozása, postázás, segítő beszélgetésen és tárgyalásokon való részvétel, adminisztrációs feladatok (nyomtatás, gépelés, fénymásolás), családlátogatás, jelzőrendszeri találkozókon való részvétel, adományozás, kérdőívezés.

• Időtartam (-tól -ig)

2015.10.19 -2015.11.19

• Munkáltató neve és címe

Miskolci Gyermekvédelmi Központ, 3515. Miskolc, Egyetem út.1.

•Tevékenység típusa, ágazat

szociális ágazat

• Foglalkozás, beosztás

gyakornok

•Főbb tevékenységek és feladatkörök

intézmény megismerése, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elsajátítása, a 3 csoportban a gyerekek segítése, szabadidős tevékenységek (rajzolás, kézműves foglalkozás, sakk)

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól – ig)

2015.09.01- 2017.06.30.

• Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa

Miskolci Egyetem- Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet, Miskolc.

•Érintett főbb tárgyak/készségek

A szociális munka alapjai, A szociálpolitika alapjai, Intézménymegismerési és laikus gyakorlat, Szociális esetmunka, A szociális munka adminisztrációja, Esetkezelés a gyakorlatban, Összefüggő szakmai gyakorlat, Szakmai képességfejlesztés 4

•Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

szociális munkás asszisztens (FSZ)

• Időtartam (-tól –ig)

2011.09.01 – 2015. 06.30.

• Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium, Szerencs

ANYANYELV

magyar

EGYÉB NYELVISMERET

német, francia

felsőoktatási szakképzés

matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, rajz és vizuális kultúra gimnáziumi érettségi gimnázium

német nyelv

francia nyelv

• Olvasási készség

középfok

alapfok

• Íráskészség

középfok

alapfok

• Beszédkészség

középfok

alapfok

.Hallás utáni szöveg értés

középfok

alapfok

SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

csapatszellem, megfelelő alkalmazkodási készség multikulturális környezetben, amelyet a gyermekvédelmi intézményben végzett munkám

5

Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén) stb.

során szereztem, jó kommunikációs készségek, melyeket gyakornoki feladataim során sajátítottam el.

SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon stb. TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Számítógép, speciális berendezések, gépek stb. EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek

programok szervezése a nevelőszüleimnél, a 7 nevelt testvéremnek kulturális programok lebonyolítása (színház, mozi, és sport)

Microsoft Office eszközök felhasználói szintű ismerete (Word, Excel, Power Point), Internet használata, Grafikai tervezési alkalmazások alapszintű ismerete (Photoscape, Pixlr).

precizitás, pontosság, kreativitás,

II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása

6

Tevékenységek a gyakorlat során

Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította

Adminisztratív feladatok (fénymásolás, nyomtatás, forgalmi napló, gépelés, borítékok írása)

Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, jártasság a korszerű informatikai technikákban, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában Tájékozottság a szociális munka etikai kódexét, működési szabályzatát illetően, a szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek Segítségben való részvétel, empátia, együttműködés gyermekvédelmi asszisztenssel. A tanulásban való segítségnyújtás a gyerekeknek, alapvető matematikai készségek fejlesztése (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), Íráskészség fejlesztése (helyesírás gyakorlása, alapvető nyelvtani feladatok megoldása), Olvasás fejlesztése (szótagolvasás, hangos felolvasás), Szövegértelmezés (az adott szöveg tartalmának felmondása, hogy megértette-e a gyermek, az adott szöveg tartalmát) Tanúként való meghallgatásom (az intézményben történt gyermekkorúak által elkövetet garázdaság ügyében) A beteg gyermekek házi gyermekorvoshoz elvitele (gyógyszer kiváltás) A tanítás befejezésével gyermekek haza kísérése a Gyermekvárosba. Szabadidős sportjátékokban való aktív közreműködés (kosárlabdázás, focizás, téli szánkózás, csapatjátékok) A tereptanár kérésére kiadott feladat értékelése és összesítése (az adott intézményben a 2016 évben engedély nélkül eltávozott gyermekek statisztikáinak az összeírása) Húsvéti előkészületek (rajzolás, tojásfestés, dekorációk készítése)

Intézmény megismerés, intézményi iratok tanulmányozása Gyermekvédelmi feladatokban való részvétel Fejlesztő foglalkozáson való aktív részvétel

Rendőrségi kihallgatáson való részvétel Segítségnyújtás beteg gyermekeknél Alapfokú tanulmányi intézményekkel való szoros együttműködés. Szabadidős tevékenységek meg szervezése Gyermekvédelmi Szolgálat adatlapjainak a kitöltése Ünnepi előkészületekben való aktív részvétel

7

III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Először féltem, hogy milyen lesz a szociális munkás szak, és az oktatás (képzés) 2 éve. Nagyon szeretnék ezzel a szakmával foglalkozni, mivel én is 9 éves korom óta nevelőszülőknél nevelkedem. Egyetemi tanulmányaim megkezdésem óta nagyon jól érzem magam a szakon, és példát tudok mutatni a hasonló helyzetben lévő fiataloknak számára, hogy igen is fel lehet törni, és el lehet érni a kitűzött célokat. A nevelőszülőm ajánlotta a szociális szakot, mivel ő is hivatásos nevelőszülő. Magamról elmondhatom, hogy fejlődni kell még ehhez a hivatáshoz. Pozitív tulajdonságaim: szociálisan érzékeny, empatikus, segítőkész, megértő, szorgalmas, előítéletektől mentes vagyok. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Kommunikációs készségem jelentősen fejlődött szóban és írásban egyaránt. Jelentős szakmai ismeretekre tettem szert a gyakorlati képzéseim során (hivatalos adminisztratív feladok lebonyolítása, kérelmek, kérvények kitöltése, családjogi szabályok elsajátítása), szakmai Etikai Kódex és a szociális igazgatási témakörben. Ezeket az ismereteket a gyakorlatban is megtapasztalhattam és felhasználhattam a Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Miskolc Egyetemváros Központi Gyermekvárosában töltött hónapok alatt. Tudások, képességek, készségek, attitűdök Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette1 A szociális munka részfeladatainak Képzésem során sajátítottam el többek vállalásához szükséges társadalomismereti, között Szociálpolitika alapjai, Jogtudomány pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, alapjai, Bevezetés a pszichológiába és a Mai igazgatási és pedagógiai felkészültség magyar társadalomba c. órákon. A szociális ágazatban működő civil, Szociális munkaközösségekkel című óra nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, keretében ellátogattunk kis csoportokban az működésének és jellemzőinek ismerete Avasi Közösségi Térbe, ahol megismerkedtünk a Dialóg Egyesület munkájával, futó (illetve lezárt) projektjeivel és egy kicsit besegítettünk. Mi aznap kérdőíveztünk a közeli bérházakban, ahol egy értékekre, problémákra és lehetőségekre fókuszáló kérdéssorral mentünk az ott lakókhoz, illetve szórólapok ragasztása oszlopokra. Ezen kívül tájékozódtam, hogy milyen szervezettel áll kapcsolatban a Miskolci Egyesített Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény.

8

A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek

A szociális munka (FSZ) szakon több előadáson és szemináriumon sikerült ismereteket szereznem a különböző társadalmi csoportok kultúrájáról. Többek között Szociális munka fogyatékkal élőkkel, Szociális munka hátrányos helyzetű településeken, és Szociális munka kisebbségi csoportokkal c. óráin.

Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén

Több olyan tantárgyam volt az eddigi tanulmányaim során, ahol ezekkel foglalkoztunk: Szociálpolitika, Szociális munka idősekkel. A családlátogatások és a segítő beszélgetések során élőben is tapasztalhattam azokat a szociális problémákat, amelyekről ezelőtt tanultam pl. a Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálat Központjában. A gyakorlatom során részt vettem krízishelyzetben lévő családoknál segítő beszélgetéseken, ahol közelebbről megismerhettem a klienseket, az ő problémájukat, élethelyzetüket. Az ilyen alkalmak után gyakran megbeszéltük a különböző eseteket, gondolkodtunk, hogy milyen megoldások jöhetnének szóba a problémák leküzdésében. Megismerkedtem a GYSZ adatlapokkal, és a macis lapokkal. GYSZ adatlapok, amelyek a gyermekek alapvető adatait tartalmazzák. Ezek az adatlapok azonban nem csak a gyermekjóléti szolgálatnál jelennek meg, hanem egyéb más intézményekhez és hatóságokhoz is elküldik a másolatát, ha szükséges. Pl.: A tereptanár kérésére kiadott feladat értékelése és összesítése (az adott intézményben a 2016 évben engedély nélkül eltávozott gyermekek statisztikáinak az összeírása). Esettanulmány, esetleírás és filmek megfigyelésének, illetve elemzésének a készítésénél is oda kellett figyelni a részletekre: a lényeges információkat kiemelni és összegezni. Professzionálisan volt felszerelve informatikailag mind a két intézmény, ahol a gyakorlatomat töltöttem. Számítógépek, laptopok, fénymásolók, internetkapcsolat és

A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása

Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak

Jártasság a korszerű informatikai technikákban

9

Wi-fi segítette az ott dolgozók mindennapi munkáját. Felkészültség a szociális munka Tanulmányaim során az előadásokon alapkészségeinek alkalmazásában megtanult dolgok gyakorlati alkalmazása (önismeret, kapcsolatteremtés, nagyban hozzájárult a kommunikációs kommunikáció, empátia) képességem- a könnyebb kapcsolatteremtéshez, a retorikai és az előadás módom- fejlődéséhez. Szakmai képességfejlesztés fontos szerepet játszott a gyakorlati munkám során. Ezeken a szakmai gyakorlaton különböző képességfejlesztő, játékos feladatokat oldottunk meg, a rám bízott gyermekek csoportjában. Felkészültség a személyközi viszonyokban A szociális ágazatban lévő szakembereknek általánosan elfogadott normák, szabályok a legfontosabb szabálya, hogy betartsa a valamint a Szociális munka Etikai Szociális munka Etikai kódexét, valamint az kódexében megfogalmazottak alkalmazására egymás közötti jó kommunikációs és kapcsolati rendszerek (jelzőrendszerek) mindennapi gyakorlati alkalmazását is. Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat A szociális és a családjogi törvény nyújtó, illetve azokkal kapcsolatban álló előírásainak megfelelően intézményekben a szociális munka és maradéktalanul eleget tesznek a szociális részfeladatainak ellátására ellátásokat nyújtó intézmények. (Óvoda, iskola, Gyámügyi hivatal, bűnüldöző szervezetek, a Családsegítő Központok és a Gyermek-és Ifjúságvédelmi Hivatalok). Alkalmasság a szociális területeken Több hónapi gyakorlás során ismereteket megjelenő adminisztratív feladatok szereztem az adminisztratív feladatok végzésére elvégzésére. Adatlapok és űrlapok kitöltése hetek alatt rutinná vált a számomra. Alkalmasság a fejlesztésekben, A miskolci Egyetemvárosban található innovációban folytatott adminisztratív Gyermekvárosban informatikus segítségével tevékenységekre gyakoroltam ás elsajátítottam az irodai Office és a GH3 elektronikus programokat. Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, Óvodás korú gyermekeknek kézműves családi, csoportos és közösségi munkában foglalkozások szervezése Szikszón, húsvéti szervezési, megvalósítási részfeladatok előkészületek a Gyermekvárosban, ellátására tojásfestés, dekorációk készítése. Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? Személyes kommunikációban, a kapcsolatteremtésben, szervezőképességben, kreativitásban, fejlesztő játékok szervezésében, retorikában. Szakmai tanaraim és a tereptanárom jellemzései alapján is alkalmasnak tartom magam erre a pályára. Szociálisan érzékeny vagyok, empátia készségem kiemelkedő, beleérző képességem valószínűleg a saját sorsomból fakadóan is alkalmassá tesz elsősorban gyermekvédelmi intézményekben elhelyezett gyerekek segítő nevelőjeként.

10

IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni és miért? Mit tud arról a területről, amelyet választott? (Motiváció és kompetencia) 2015-ben jelentkeztem a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális - és Ifjúsági munka Felsőoktatási szakképzés szakára. Ezt a szakot azért választottam, mert 9 éves korom óta nevelőszüléknél nevelkedek, ahol a nevelőszülő és a gimnáziumi osztályfőnököm tanácsára választottam ezt a hivatást. Egyetemre kerülésem óta érzem, hogy jól választottam. Elsősorban a gyakorlati képzésem során ért benyomások és tapasztalatok megerősítettek abban a szándékomban, hogy elsődlegesen a Gyermek-és Ifjúságvédelmi Szakszolgálat valamely területén szeretnék elhelyezkedni. A Miskolci Egyetem melletti Gyermekvárosban eltöltött négy hónap alatt számos pozitív élményben volt részem. A szeretetre és gondoskodásra éhező gyermekek bebizonyították, hogy mennyire fontos számukra a segítő gondoskodás. Gyakorlataim során ez volt a Szociális szférának az a része, amiben a leginkább hasznosnak éreztem magam, és ami a szívemhez leginkább közel áll. Mélyen átérzem az ilyen gyermekek sorsát, a mélyszegénységet, bántalmazott gyermekek szenvedéseit a családban, és hogy a Szociális védőháló ezen esetekben milyen nagy segítséget tud adni. Szeretnék tovább tanulni egyetemi szakon, ahol további két éves BA alapszakos diplomát kaphatok. Egyetemi tanulmányaim mellett, már ez év júniusától a Borsod-AbaújZemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Miskolci Egyetem Gyermekvárosában fogok dolgozni. A szakmai gyakorlatot felügyelő tereptanáromtól és az Intézmény Igazgatójától kiváló minősítést kaptam, munkámmal maximálisan meg voltak elégedve és szeretettel várnak, hogy tovább dolgozzam és segítsem az Intézet munkáját, szakmai tudásommal és az elméleti képzés során szerzett ismereteimmel, hogy megfelelő és képesített nevelő váljék belőlem.

11

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Történeti visszatekintés (1973-2017.) A Fruska Gyermekotthon jogelődje a Miskolci Gyermekváros (1973.-ban kezdte meg működését), majd a Miskolci Gyermekjóléti Gyermekvédelmi Központ nevelőotthona több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. 2017.-ban lesz 44 éves az „intézmény”! A Fruska Gyermekotthon az 1997. évi XXXI. törvény alapján 1998. szeptember 1.-től jött létre, mint részben önálló szakmai egység. 2014.január 1-től átvett A Gyermekotthon jelenlegi három csoportja – Tini tanya, Napsugár lak, Kisasszony fészek – 1973. óta leányok elhelyezését biztosította a „nagy nevelőotthonon” belül, mint 1, 4, 11, számú csoportok. 2011. szeptember 1-től fokozatos koedukáció valósult meg a csoportokon belül – elsősorban testvér gyermekek együttes elhelyezésével, megőrizve ezzel a család összetartozását. A „fruska gyermekek” elődjeire mindig jellemző volt a rend, a tisztaság, az esztétikus környezet. A volt lányaink közül vannak egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai végzettségűek, vannak családanyáink, házi asszonyaink, üzletvezetőnk, vállalati alkalmazottak, irodai adminisztrátorok, „multi”-ban dolgozó munkatársak, külföldön egzisztenciát teremtők (Dánia, Kanada). Sajnos előfordult (-dul), hogy egy-egy volt növendékünk az éjjeli menedékhelyen köt ki, vagy éppen most veszítette el munkáját és kér rövidebb-hosszabb időre visszahelyezést volt otthonába. A „fruskák” jellemzője a főzés-sütés „nagy mesterei” készülnek szinte nap, mint nap arra, hogy a konyha művészete terén újabb és újabb finom falatokat alkossanak. 12

A Fruska Gyermekotthon lakói imádják a természetet, az erdőt, a vizet, a szabadlevegőt. Igaz ez akkor is, ha sajnos néhányan cigarettáznak, s erről nem tudnak leszokni. A túrák, kirándulások a közeli tapolcai erdőbe igen gyakori és igényelt szabadidő eltöltési forma a gyerekek részére. Igazi boldogság a nyári szabadtéri tábor tó partján, vagy strand közelében. Ha tehetnék, egész nyáron vízben élnének, igazán ott felszabadultak, boldogok. Valamennyi leányunk és a fiúk is tudnak „úszni – több úszásnemben is” – s gyakran egy-egy versenyre is sor kerül közöttük (hála a fejlesztőpedagógusunk úszás oktatásának). A gyermekeink tanulmányi eredményeire, a saját magukhoz viszonyított többlet teljesítményre mindig is büszkék vagyunk, s örülünk a pár tizedes érdemjegy javításának is. Mint nevelők szívesen megyünk beíratni neveltjeinket szakmunkásképző iskolába, vagy szakközépiskolába, amiben a gyermekek gyámja minden esetben segít. Életünkhöz hozzátartozik a „bukott gyerekek” problémái is, akik sajnos kimaradnak egy-egy iskolából, s újból és újból kezdik másik iskolában, mindaddig, amíg sikerül szakmát szerezniük. Összességében részesei vagyunk a „nagy családosok” minden örömének és gondjának a „kis és nagy fruskák” és most már fiúk között. A 2012.-ben létrejött „tehetségpont” tevékenységi körein – kezdettől több lányunk is részt vesz! Mint az elmúlt négy évtizedben, most is vannak tehetséges, jó sportolóink, zenészeink, üvegfestés, gyöngyfűzés terén ügyes neveltjeink.

13

Borsod –Abaúj –Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 3532 Miskolc, Károly u. 12.

Fruska Gyermekotthon Szakmai beszámoló felépítése 2017.

1. Általános helyzetkép: a szakmai egység szerkezeti felépítése, lakásotthonok/csoportok száma, címe, elérhetőségei. A gyermekotthonunk megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a gondozott gyermekek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőttek számára utógondozói ellátást biztosít. A gyermekotthonunknak legfeljebb 36 fő ellátására alkalmasnak kell lennie. A gyermekotthonunkban a gyermekek csoportokban élnek, egy csoport létszáma maximum 12 fő lehet. A gondozást-nevelést szakképzett nevelő (k) ből, gyermekfelügyelőkből és gyermekvédelemi asszisztensekből álló munkacsoport biztosítja. Rajtuk kívül pszichológus és fejlesztő pedagógus is dolgozik. Az otthonunk 3 csoportból áll. Koedukáltak a csoportjaink. Testvérsorok egy csoporton belül élnek. Elérhetőségeink: Fruska Gyermekotthon 3515 Miskolc, Egyetem u.1/a

Tini-tanya:

06-46-311-245

Napsugár-lak :

06-46-311-316

Kisasszony fészek: 06-16-311-242 Szerkezeti felépítés: 1 fő szakmai vezető 3 fő csoportvezető nevelő (de ebből 1 fő 2016 óta tartósan táppénzen van) 4 fő pedagógus 6 fő gyermekvédelmi asszisztens 5 fő gyermekfelügyelő 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő pszichológus 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző 14

2. Humánerőforrás értékelése: dolgozók névszerinti felsorolása munkakörök szerint, betöltetlen álláshelyek száma (mettől-meddig volt betöltetlen?), hány fő van, volt tartósan távol (mettől-meddig), szakképzettség jellemzői (hány szakképzetlen dolgozó van (nevesítve, képzési kötelezettség alól felmentettek (kik, meddig), elvégezte (kik, mikor?), továbbképzési kötelezettség (részt vett-e valaki továbbképzésen?), fluktuáció (hányan érkeztek-léptek ki?)

3. Ellátottakra vonatkozó adatok (2017.04.14. állapot szerint): Engedélyezett létszám: 36 fő Betöltött létszám: 36 fő Férőhely kihasználtság: több mint 100 % Életkor szerinti megoszlás: 0- 3 éves: 0 fő 3-6 éves: 0 fő 6- 14 éves: 10 fő 14-18 éves: 23 fő 18 felett: 3 fő Nemek szerinti megoszlás: fiú:15 fő, lány:25 fő. Gyermekvédelmi gondoskodás formája: ih-s: 1 fő Nevelésbe vett: 32 fő Un. elül: 3 fő Integráltan elhelyezett különleges és/vagy speciális szükségletű ellátottak száma: 3 fő

4.Ellátottak mozgására vonatkozó adatok: Ellátottak belépése a szakmai egységbe: gond. hely nevelésbe módosítással: vétellel:

ug. ellátottként másik egységből vagy

15

ideiglenes hatályú elhelyezettként:

egyéb módon:

összesen:

intézményből, egységből:

7 3 1 Ellátottak kilépése a szakmai egységből:

0

ih-s ellátás a megsz űnt:

gond. hely módosítá ssal:

ug. ellátást kért másik egység ben:

nagyko rúvá vált:

hazagond ozás történt (cask kiskorúak esetében)

örökbefo gadás történt

0

3

0

4

3

0

0 családba fogadás történt

0

11 ellátá összesen: sa egyéb okból szűnt meg (pl. elhun yt) 1 11

5. Gondozási hely módosítások: Tárgyévben indított gondozási hely módosítások száma:4 fő… Leggyakoribb okai: szökés, bűncselekmények elkövetése, Volt-e azonnali gond. hely módosítást igénylő esemény? Ha igen, melyek voltak az okai, hogyan zárult? Hány esetben kezdeményezték speciális ellátás céljából (megyei spec, központi spec.) a gond. hely módosítást? Ennek okai, eredménye? ? 1fő esetben, magatartási, viselkedési okból, illetve rendőrségi ügyek miatt, jelenleg még várakozik üres férőhelyre. 1 fő áthelyezése zalaegerszegi speciális otthonba.

Belépők gondozási hely módosítással: Intézményen belülről másik szakmai egységből: 0 fő. Intézményen belülről a nev.sz. hálózatból: 0 fő. Másik intézmény szakmai egységéből:1 fő. Másik intézmény nevelőszülői hálózatából: 10 fő. 16

Kilépők gondozási hely módosítással: Megyei spec. csoportba: 0 fő. Központi spec. intézménybe: 1 fő. Egyéb (pl. különleges szoc. intézményekbe, Lakásotthonokba) 10 fő. 6. Örökbefogadás Örökbefogadások száma: 0 fő. Ebből belföldre ment: 0 fő. Külföldre: 0 fő. Leggyakoribb hátráltató tényezők: pl. gyerek életkora, fogyatékossága, stb. magatartása

7. Hazagondozások: 2 fő (S. D. és D.) került hazagondozásra. Ebben akadályozó körülmények nem voltak. A hazagondozást kezdeményező szülő a gyermekotthonnal nem tartott kapcsolatot, ami ugyan az ügyintézést nem nehezítette, mivel a gyámmal és az alapellátással együttműködött. Az együttműködés a kiskorúak gyámjával és az alapellátással nagyon hatékony volt. Az ügyintézés rövid idő alatt és gördülékenyen ment. Melyek voltak a hazagondozást leginkább akadályozó körülmények? Hazagondozás kapcsán mennyire volt hatékony az együttműködés az alapellátással?

8. Kapcsolattartás: Rendszeres kapcsolattartással rendelkező ellátottak száma (minden hónapban esetleg egyegy havi kimaradással): 3… fő, ebből testvérsorok száma:0… fő Az év folyamán időszakos kapcsolattartáson volt… 3. fő, ebből testvérsorok száma… 0.. Folyamatos kapcsolattartása… 0… ellátottaknak volt. Esetenkénti kapcsolattartással rendelkezők száma (pl. rendszertelenül látogatják):8… fő Kapcsolattartások leggyakoribb helyszínei: B.A. Z. Megyei Gyermekvédelmi Központ és TGYSZ Rendszeres kapcsolattartással rendelkező ellátottak száma (minden hónapban esetleg egyegy havi kimaradással): 0.fő, ebből testvérsorok száma:0fő

17

Az év folyamán időszakos kapcsolattartáson volt 3fő, ebből testvérsorok száma:1 (R.K. és R. a téli szünetben néhány napot rokonoknál töltött) L. N. a téli szünetből pár napot az édesapjánál töltött. Folyamatos kapcsolattartása: 0 fő ellátottaknak volt. Esetenkénti kapcsolattartással rendelkezők száma (pl. rendszertelenül látogatják): 8fő A H. testvérek időnként meglátogatják édesanyjukat, édesapjuk pedig ritkán látogatja őket. Sz. Zs. és L. időnként meglátogatta külön élő szüleit és nagymamáját. Mind a két édesapánál gondot jelentett, hogy gyakran alkoholos állapotban találkoztak gyerekeikkel és sajnos elbeszélgetéseink ellenére- itallal is kínálták őket M. M., H. E. és T. K. csak akkor találkozik a családjával és rokonaikkal, ha ők látogatják hozzátartozóikat. Mártit nagyon ritkán egyik nővére látogatja. B. A. és SZ. K. folyamatos szökésben vannak, a szülők bújtatják őket. J. K. 2-3 havonta látogatja az édesanyja. A B. testvéreknek szünetel a kapcsolattartása. V. D. engedély nélkül tartózkodik az édesanyjánál. M. lányoknak nincs kapcsolattartás. Kapcsolattartások leggyakoribb helyszínei: Általában a gyerekek látogatják meg otthon a szülőket, rokonokat. Sokszor sajnos engedély nélkül vagy iskola helyett mennek. Nagyon ritkán 1-1 esetben látogatják őket a gyermekotthonban. Néhányszor előfordult, hogy a H. apuka alkoholos állapotban jött be a gyermekotthonba, Sz. apuka pedig a Búza téren szintén ilyen állapotban találkozott velük. Az intézmény csoportjába jön látogatni J. Anyuka. A kapcsolattartással összefüggésben leggyakrabban felmerülő probléma volt, hogy a Sz. testvérek otthon verekedésbe, betöréses lopásba keveredtek. A szülők nem kérdezik a gyerekeket –ha délelőtt, iskola időben mennek- miért nincsenek iskolában, gyakran alkoholos állapotban fogadják őket és pénzt adnak nekik, szökés alatt bújtatják őket. L.N.-vel nem volt nagyobb probléma az otthon tartózkodása alatt. A gyermekotthon, vagy nagyobbak esetében külső helyszín. illetve TGYSZ A kapcsolattartással összefüggésben leggyakrabban felmerülő problémák: (pl.: késve jön vissza a gyerek, nem megfelelő állapotban, bűncselekményt követett el, stb.)

Ellátottak engedély nélküli távozása: szökési esetek száma: értesítve a rendőrség) 286 alkalom

(hányszor volt tartósan szökésben lévő ellátottak száma (a folyamatosan szökésben töltött napok száma meghaladja a 15-öt) 13 fő

9. Ug. ellátottakra vonatkozó adatok: szoc. férőhelyre vár:

tanul:

1

2

létfenntartását önállóan összesen: biztosítani nem tudja: 0 3 18

10. Bűncselekményt elkövetők: javítóban 1

előzetesben 0

bv-ben 0

összesen: 1

Drog és egyéb tudatmódosítószer (kristály, herbal, alkohol, hígító, öngyújtógáz, stb.) használatára vonatkozó adatok: Érintett ellátottak száma: 5 fő, ebből alkalomszerűen használja: 5 fő, rendszeresen él vele: 0 fő. Megtett megelőző intézkedéseként rendszeresen megszervezésre kerültek a rendőrség és drogambulancia részéről drog prevenciós előadások, melyeken az érintettek a csoport részéről nevelői kísérettel részvettek. Megtett megelőző intézkedések: volt-e drogprevenciós tevékenység, bevonásra került-e orvos, védőnő, rendőrség, drogambulancia iskola, stb.) A gyermekek nem együttműködőek 11. Egészségügyi ellátás: Sor került-e műtéti beavatkozásra, részt vettek-e az ellátottak csoportos szűrővizsgálaton (hallás, látás, fogászat)? Volt-e járvány, csoportos fertőzés, mérgezés, stb.) Volt-e komolyabb szakorvosi beavatkozást igénylő eset? 1 fő utógondozottnak volt műtéti beavatkozása (kéz) 1 fő 14 éven aluli gyermek kéztörése 12. Oktatási helyzetkép: (2016. december 31-én) Elsődleges célunk a tanulásban- és értelmileg akadályozott-, valamint a többségi általános iskolában integrált keretek között tanuló gyermekek speciális megsegítése nevelők által, akik lehetővé teszik a gyermekek személyiségének és képességének fejlesztését, ezáltal elősegítve a családi és társadalmi környezetbe való beilleszkedését. Sikereinket, kudarcainkat nagymértékben befolyásolja az a tényező, hogy milyen alapokat kapnak a gyermekeink, melyre építkezhetünk annak érdekében, hogy elérjük a kitűzött célunkat a nevelés-oktatás területén. Oktatással kapcsolatos nehézségek bemutatása. tanköt eles:

nem tanköt eles

Tanköt eles, de nincs jogvisz onya

ma gán tan uló

óvo dás

ált. isko lás

szakis kolás

szakköz épisk.

gimna zista

22

15

0

0

0

23

7

0

0

19

felsőf össze okú sen: tanul m. folyta t 0

13. A fejlesztőpedagógus beszámolója: Hány gyereket fejlesztett, milyen területen, milyen eszközöket, módszereket alkalmazva, milyen célokat követve, milyen eredménnyel, stb? Felmerült problémák? A fejlesztőpedagógus naptár szerinti kiírásában 7 fő szerepel az órarendjében. De több esetben nem voltak az év során a gyerekek foglalkozáson a kolléganő egyéb elfoglaltsága miatt. A gyerekek elmondása alapján /mikor van” fejlesztés”/a fejlesztések során több feladatot is megoldanak, de többnyire a házi feladatot készítik el. A csoportokon belüli fejlesztések: Lehetséges főbb fejlesztendő területek: - a szakértői bizottsági vélemény ajánlásai, - a diagnosztikus mérés tapasztalatai, - a pedagógus megfigyelései alapján. Affektív terület: - Szociabilitás (kapcsolatok, közösségekben elfoglalt hely, szociális kompetenciák) - Érzelmi intelligencia (frusztráció, tolerancia, empátia, önismeret, társismeret, emberismeret) Pszichomotoros funkciók: - Mozgás (nagymozgások, finommotorika, grafomotorium, beszédmozgás) - Orientáció (testséma, téri és időbeli orientációk) - Beszéd • Artikulációs mozgások • Szókincs • Mondatalkotás • Beszédészlelés (hangsor- és szóismétlés, szógyűjtés, szóláncok, hangkeresés, hangtalálás, hangidőtartamok, zöngés-zöngétlen, szótagolás, hangokból szóalkotás, stb.) • Beszédmegértés (kommunikációs helyzetek, szókincs, visszamondás, értésellenőrzések stb.) - Kognitív funkciók • Észlelés, diszkrimináció (vizuális, auditív, kinesztetikus stb.) • Figyelem, differenciálás (vizuális, auditív stb.) • Emlékezet (vizuális, auditív stb.) • Képzelet • Gondolkodás • Általános tájékozottság (saját és a család legfontosabb adatai, családtagok és nevük, lakcím, születési dátum, vásárlás, befizetések, idő – óra használata; időjárás, étkezés, alvás, napszakok, színek stb. 14. Érdekképviseleti fórum: történt-e összehívás, tisztújítás vagy egyéb okból? Tárgyalt-e valamilyen ügyet? Milyen eredménnyel? 2 alkalommal, rendkívüli esemény nem volt. 15. Felülvizsgálatok: száma, kellet-e rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezni, ennek okai, elkészültek-e a megfelelő adatlapok, ha nem, miért? 20

14 alkalommal, minden esetben elkészültek a megfelelő dokumentumok. 16. Munkakapcsolat rendőrséggel, ügyészséggel bírósággal, gyámhivatallal, alapellátással, stb. Munka kapcsolatunk a rendőrséggel, ügyészséggel bírósággal, gyámhivatallal megfelelő. Iskolákkal, gyakorlati helyekkel napi és rendszeres. 17. Gyermekvédelmi gyámokkal való együttműködés Valamennyi gyermekünk gyámja P. K. H. akivel nagyon jó az együttműködésünk valamennyi a gyermekeket érintő ügyben pl: iskolai beíratás, átíratás, szakma választás, hivatalos ügyek intézése, gondozási hely módosítás stb. A gyám rendszeresen látogatja a gyerekeket a gondozási helyen, minden probléma esetén elérhető. Szinte Napi kapcsolatunk van az összes hivatali egységgel. Szoros a kapcsolatunk. Heti szinten, telefonon illetve hetente kétszer személyesen is tudunk kommunikálni a gyerekekkel kapcsolatban. 18. Az ellátmány igényléssel-felhasználással-elszámolással kapcsolatos problémák megfogalmazása, továbbá az egyéb dokumentáció (szabályzatok, ig. utasítások) okozta nehézségek bemutatása, team értekezletek száma, leggyakrabban felmerülő problémák. Problémát jelent, hogy a havi ellátmány általában 6-án, 7-én kerül kifizetésre, így a havi tanulóbérleteket a dolgozóknak kell megelőlegezni, hogy a gyerekek iskolába tudjanak menni, illetve a tárgy hó elszámolási időszaka a hó vége, és az új ellátmányig sok esetben eltelik 2 hét, ami egy betegség esetén a gyógyszer kiváltását szintén a dolgozónak kell megelőlegeznie. A csoportok team értekezletet havi szinten tartunk. Akkor megbeszéljük a felmerülő problémákat és megoldásokat keresünk rá. 19. Rendkívüli események (SZGYF utasítás szerint): milyen események történtek az év folyamán? Igényeltek-e utólagos kivizsgálást? Az milyen eredménnyel zárult? Részletesen kérem leírni! 1 főnek kértünk esetmegbeszélést az iskolai tanárok és a fenntartótól meghívott kolléganővel együtt. Részünkről a gyám, az otthonvezető és a csoportvezető vett részt a megbeszélésen. Pozitív eredmény született a gyermek érdekeit maximálisan figyelembe véve. 20. Panaszbejelentések: érkeztek-e ÍRÁSOS panaszok? Ki küldte, milyen ügyben? Ezek nyomán tett intézkedések részletezve! Nem történt panasz 21. Szabadidős programok, hitélet, rendezvények: volt-e farsang, gyereknap, húsvét, karácsony, stb. megünnepelve. Ha nem, miért? Vannak-e egyéb szabadidős programok, pl. iskolai szakkörök, kirándulások, túrák, bográcsozások, mozi látogatás, stb.? Van-e lehetőség templomba járni? Volt-e keresztelő, bérmálás, konfirmálás, stb. Van-e egyéb kapcsolat az egyházzal, pl. lelkész ellátogat-e néha a Lakásotthonba?

21

A gyermekek mindennapjainak színesebbé tétele, a szakmai munka hatékonyságának növelése érdekében a kollégák különféle szabadidős programokat is szerveztek, illetve biztosították a gyermekek ezeken történő részvételét. Kiemelkedő programok voltak az év folyamán: • • • • • •

Koncertek látogatása, Márc. 15-i megemlékezés Húsvéti készülődés Esélyegyenlőségi Világnapon való részvétel Civil Szervezetek városi programjának látogatása Cirkusz – mozi – bábszínházi előadások

A programfal folyamatos dekorálása, az események fotóval való megörökítése. Az otthonunkban minden naptári ünnepet megünneplünk. Folyamatos a szabadidős programok. Kirándulások, mozi látogatás, Közös bográcsozás, szalonnasütés. Rendszeresen minden hétvégén 3-4 fő jár a gyülekezetbe. Hetente egy alkalommal hittanoktató és lelkész jár a gyerekekhez az intézetbe. Azon általában mindenki részt vesz. 2016.08.12.-én voltak a Generáli támogatásával a papírgyári múzeumba, illetve többször voltak úszni a selyemréti strandon. Az Ember a Gyermekekért Alapítvány támogatásával: Művészetek házában a Kis kedvencek titkos életét nézték meg illetve még 2 alkalommal volt az otthon gyermekei moziban. A nyár folyamán több alkalommal voltak a tapolcai strandon illetve a selyemréti strandon a gyerekek. Kisvasutaztak és a Vadasparkba is eljutottak. 22. Gyerekek nyaralásai: hány gyerek vett részt: iskolai táborban, intézmény által szervezett üdülésen, egyház által szervezett táborban, egyéb nyaraláson? Részletezni! Iskolai táborban senki nem vett részt. Az egyház által szervezett üdülésen több gyermekünk eljutott a titkos ügynök táborba Detekre. Az intézmény által szervezett nagy táborba a Balatonra a csoportból az itt tartozók mindegyike részt vett. Két csoportból 7 fő nyaralt Bogácson 3 napot. Kecskeméten foci Európa kupán vettek részt a fiúk az otthonból, 7. helyezést értek el. 23. Karbantartás: milyen karbantartási munkák valósultak meg? Kérem részletesen leírni lakásotthonra lebontva: hol volt festés, felújítás, javítás, mit kellett cserélni, pótolni, áthelyezni, stb. Hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok, és az ezekre kezdeményezett intézkedések felsorolása. Nagyobb beszerzések (pl. bútor), adományok (kitől, mit, mennyit, milyen értékben?) Nagy értékben kaptunk az SZGYF- től bútorokat, textíliát, evőeszközöket, tányérokat és tartós fogyasztási cikkeket. A bútorok cseréje előtt tisztasági festés volt az egész otthonban. Egész évben problémát jelentett a zárak cseréje és a kisebb javítási feladatok elvégeztetése, a műszaki csoport leterheltsége és az elavult épületben, halmozottan

22

jelentkező, meghibásodások miatt. Problémát jelentett a legkisebb beszerezendő alkatrész vagy villanykörte cseréje. 24. Munka- és balesetvédelem (volt-e előadás, ha nem, miért nem?) Igen, volt. Minden kolléganő részt vett rajta. 25. Egyéb (minden, amit a szakmai vezető elmondani kíván)

Váradi Lajos gyakornok véleménye a szakmai programról:

Szakmai szempontból teljes mértékben átfogó képet nyújt a program a 2017-es évre. Tovább viszi azokat a több évre visszanyúló szakmai hagyományokra alapuló és jól működő módszereket és metodikákat. Én viszont nagyobb hangsúlyt helyeznék az alábbiakra:

1. Szexuális felvilágosítás fontosságának a hangsúlyozása. Jelenleg az intézményben több fiatal (gyermek és kiskorú) lány van teherben. A szexuális kizsákmányolás elleni felvilágosító oktatás, a helyes párkapcsolat kialakítására való törekvés és prostitúció elleni harc fontossága! 2. Káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozására tett fontos lépések, prevenciók. Az intézményben nevelkedő gyerekek több mint a fele kipróbálta, vagy jelenleg is használ valamilyen drogot. Főképpen dohányzik, de egy páran egyéb tudatmódosító szer rabja is lesznek. (Alkohol, egyéb szintetikus drogok).

3. A tanulmányi munka színvonalának az emelése, eredményes és hatékony tanulási módszerek. Piacképes szakmaszerzésre irányuló képzések elősegítése. A fiatalok többsége szakiskolába jár, de jelentős részük a tanulmányait nem fejezi be, mert nem látogatja rendszeresen a tanórákat, sok az igazolatlan hiányzás és az iskola elhagyása 16 éves korban. 4. Egyéni higiéné fontosságának hangsúlyozása. A 14-15 év körüli fiatalok közül sokan nem tisztálkodnak napi rendszerességgel. 23

5. A mindennapi életre való felkészítés, háztartás vezetési ismeretek elsajátítása. Elengedhetetlennek tartom, hogy az intézetből kikerült fiatalok mindegyike tisztában legyen az alapvető és mindennapi élethez szükséges ismeretekkel és azok gyakorlati használatával. A háztartás vezetésével, bevásárlással, takarítással, hatékony mosási módszerekkel. Alapvető főzési technikák elsajátításával, ugyanis ezeknek a jelentős részét most az intézetben a nevelők végzik el helyettük. Egyedül a takarításban vesznek részt hatékonyan. 6. Alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítása. Jelenleg az alábbi szisztéma működik a magyarországi Gyermek-és Ifjúsági Nevelő Intézetekben: a nevelők összeírják, hogy a fiataloknak egy adott hónapban mire van szükségük előzetesen megkérdezve tőlük. A havi zsebpénzkeret életkoronként változik, 1400-5130.- Forintig. Fontosnak tartanám, hogy a 14 év feletti fiataloknak szakemberek bevonásával, pénzügyi tanácsadók vagy banki alkalmazottak segítségével elmagyarázni a pénz fontosságát, és egyúttal a pénz értékét is. Tisztában vagyok vele, hogy az adott hónapra szánt keret összeg nagyon kevés, de ezt is meg kellene próbálni beosztani, hiszen a többi igényük teljes mértékben ki van elégítve.

7. Az utcáról először érkezők egyéni foglalkozásokkal való beillesztése, és a csoportba a befogadásuk hatékonyabbá tétele, a minimum követelmények elfogadtatása velük. Sokan az intézetbe kerülésük után nemsokára szökést próbálnak meg, és ez sokszor sikerül is nekik. Az intézmény nem zárt börtön, így szabad mozgásukban nem korlátozottak. Nagyobb figyelemmel kellene kísérni az első heteiket, mentálisan, pszichológus bevonásával segítő beszélgetéseket folytatnák velük, ha az első jelét látnám, hogy a gyermek nehezen találja a helyét a csoportban, kirekesztő viselkedésnél a csoporttal beszélgetnék, hogy segítsenek az új társ befogadásában. 8. A nevelői munka –kommunikáció, csoportos együttműködés- hatékonyságának a fejlesztése. Az intézményben töltött három és fél hónapom alatt megfigyeltem, hogy sok nevelő között nem jó a viszony. Kommunikációban és közös munkában gyakran sok a félre értés és a feladatok megoldása sem hatékony. Többször előfordult, hogy a gyerekek MVK bérlet nélkül indultak el az iskolába, néhány tankönyv és füzet a Gyermekvárosban maradt, és nem volt kész a házi feladat sem, vagy egy adott feladatot nem készítettek el az adott időre.

9. Az erkölcs és a vallás fontossága a mindennapi életben.

10. Gyakori közös programok szervezése. Nyári táborok szervezése, gyakoribb közös játékok és szabadidős sportok hatékonyságának a fontossága, az egészséges és 24

kiegyensúlyozott fejlődéshez elengedhetetlen. Gyakoribb színházlátogatások, könyvtárba való beíratása a gyerekeknek. A magyar és nemzetközi kultúra megismertetése a fiatalokkal.

Pedagógiai vélemény

Egy 12 éves nevelt kislányról:

Testi fejlettsége: Korához képest nagyon visszamaradott, alacsony testalkatú, vékony kislány. Mozgásigénye óriási. Gastroenterológiai, Urológiai, Nephrológiai, Pszichiátriai kezelt. Értelmi fejlettsége: Korához képes visszamaradt. Fejlődés nem mindenben mutatkozik meg. 20-as számkörben biztosan számol. Folyamatosan olvas, idegen szöveget is elég jól elolvassa. Írása javult a külalakja szebb lett. Tanórákon fegyelmezetlen, sokat mozog hosszú ideig nem köthető le a figyelme. Mihelyst a felnőtt nem vele foglalkozik, abban a pillanatban feláll, és elmegy, mással foglalkozik. Utána nem lehet csak nehezen visszahangolni a tanulásra. Hisztizik, csúnyán beszél. Mozgás igénye nagy így a tanulása alatt is sokat mozog. Jelenleg egy miskolci iskola 2 osztályos tanulója. (Már harmadszorra járja ezt az évfolyamot). Az iskolába már az első hetekben jelezték a tanárnők, hogy szereti a társai dolgait elvenni. Engedély nélkül távozni. Az osztályba nehezen illeszkedik, be többször megkérdezi, miért kell neki ide járnia. A jelenlegi helyzet alapján az iskolában nagyon a sok a magártási problémák vannak vele. Az iskolából minden nap ellop valamit. (pénz, mobiltelefon, játék, iskolai felszerelés stb.…) Az iskolából engedély nélkül elment. Sajnos az intézetben is már napi szinten probléma, hogy eltulajdonítja mások értékeit. Az iskolában és itthon is mikor szembesítésre kerül a sor, hogy honnan vannak az idegen dolgok nála mindig az a válasz, hogy kapta valakitől. Mikor kiderül, hogy nem igaz még akkor is sírva állítja, hogy ő azt kapta. Sajnos a lopások és a folyamatos hazudozások mára már napi szintű lett. Nem méri fel a súlyát a tetteinek a mondanivalójának és nem érdekli, hogy másokat hoz kellemetlen helyzetbe az őszinte lenséggel.

25

Érzelmi állapota: A csoportba való beilleszkedése nehézkes volt, sajnos a mai napig sem tudják társai tolerálni a viselkedését. Cserfes kislány, mindenhez van hozzáfűzni valója. Nehezen irányítható, öntörvényű, tolerancia szintje alacsony. Sokat kötekedik a kisebb társaival, sok a konfliktus helyzete a csoportban. A konfliktus helyzetek több esetben verekedésig fajulnak. A kisebb társait megüti és erre reagálva a nagyobb testvérek nem hagyják. Több esetben is szét kellett szedni a kisebb társaival való verekedések során őket, úgy,hogy még a felnőttet is bántalmazta. A kislány mikor kötegszik társaival nem méri fel, hogy kicsi vagy nagy gyerek az a lényeg, hogy mindig az legyen, amit ő akar. Akaratos, makacs kislány. Az elmúlt egy évben rendszeresen előfordul, hogy a felnőttekkel csúnyán beszél, vissza beszél elég csúnya szavakat használva. Sajnos nagyon sokat hazudozik és lopja meg társait, amit a többiek nem jó szemmel néznek. Napi rendszerességgel előfordult, hogy a felnőtteket is meghazudtolja mikor valami csínytevésért kérdő van, vonva vagy illetve többször volt az a válasza azért hazudok, mert így van kedvem. Egy hetet töltött Debrecenben a pszichiátrián. A doktornő azt mondta sajnos nem tudták kicserélni és nagyon változtatni sem rajta. A csoportvezető nevelő ment a kislányért, mert személyesen szeretett volna beszélni a doktornővel. Nagyon sok probléma volt vele az alatt az egy hét alatt is. Ott is jelentkeztek ezek a problémák, amik itthon. A korházban is eltulajdonította mások személyes tárgyait, uszította a rosszaságra a társait. Sok ismeretlen dolog volt a táskájában, ami a kórház tulajdona, haza akarta hozni. Azzal játszott és úgy gondolta akkor elhozza. Sajnos szinte csak negatív élményeket tudtak mondani a nővérkék is. Családi kapcsolata: Az édesanyja havonta telefonon hívja, időnként meglátogatja: Szociális viselkedése: A társadalmi normákat nem ismeri és nem is akarja, ezért betartani sem tudja. Számára a lopás fogalma ismeretlen. Ott volt és elvette. Nem érzi a súlyát, hogy ez nem helyes, nem érti meg, hogy a hazugságaival a társait és a felnőtteket is bajba sodorhatja. Örül neki, ha konfliktus helyzetet generálhat.

Javaslat a további problémák megelőzésére: Sajnos nem látunk jó megoldást K.-vel a problémák elhárítására. Ugyan is bármilyen közegben a 12 éves lány ugyan azt produkálja. Nem tartja vissza semmi. Hibába beszélgetünk vele, hogy nem szabad lopni, nem szabad hazudozni, mert ezek nem szép dolgok és a későbbiekben a lopásokért már rendőrségi ügyek is kerekedhetnek. A pillanatnyi helyzetben megígéri, hogy soha többet nem tesz ilyet. Sajnos nem telik el egy óra sem a beszélgetések után és máris konfliktusba kerekedik, lop, illetve valótlant állít. Ez minden csoportban, élő probléma lesz. Nem javasolja a csoportvezető nevelő a kiskorú áthelyezését olyan csoportba, ahol nagykorú fiatalok élnek, és ahol nincs legalább egy vele egykorú gyermek. A nagyobb gyermekek már párkapcsolatban vannak, így óhatatlan a szexuális kapcsolat egymás között. Nem tenne jót kislánynak, aki egyébként is szexuálisan fejlett és érett. Mint ahogyan nálunk is előfordult, hogy felajánlkozott a fiúknak ez máshol is előfordulhat és nem biztos, hogy a nagyobb fiúk jó 26

szemmel néznék. Nem látom biztonságban a fizikai bántalmazásoktól. A 4-es csoportból is átjött egy 13 éves fiú azzal a problémával, hogy a nagyobb gyerekek bántják, és nem érzi jól magát. Egy másik fiút is szintén ki kellett a csoportból emelni, mert ő sem a korosztályával volt egy csoportban. Továbbá nem tartom megfelelőnek a felnőttek munka időbeosztását a lány biztonságos neveléséhez, mert sokszor nincs a csoportban éjszakás és így egy felnőtt néz a két csoportra. A 12 éves lánnyal való problémák megnehezítik a csoport gyermekeinek és felnőtteinek a munkáját, de még mindig jobbnak látom a jelenlegi gondozási helyen való maradását még úgy is, hogy megnehezíti a csoport életét. A gyermek érdekeit szem előtt tartva csak olyan gondozási helyet tudunk javasolnia nevelőkkel, ahol vele egykorú gyerekek, vannak illetve egy olyan nevelőszülőt, aki tisztában van a gyermek személyiségével és vállalja, hogy csak is egyedüli gyermekként neveli. A kislányra maximális figyelem kell, amit jelenlegi helyén is igyekszünk fenntartani, de rajta kívül még, van több kicsi, több fogyatékkal élő a gyermek, akik szintén igénylik a maximális figyelmet.

Miskolc, 2017.április 14. Váradi Lajos Gyakornok

27

Helyzetértékelés

A helyzetértékelést végzi (k): A csoportvezető nevelő és Váradi Lajos

Név: J. K. (12 éves) Születési hely, idő: Miskolc, 2005.04.28. Anyja születési neve: B.Sz. Gondozási hely: Miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Gyermekotthon. Gyám neve: P. K. H. Mióta van a gyermek a jelenlegi gondozási helyén? 2013.04.26. Jelen helyzetértékelés időpontja: 2017.04.03. 28

Előző helyzetértékelés időpontja: 2015.09.23. Helyzetértékelés oka: felülvizsgálat.

I.1. Mely intézményekkel, szakemberekkel találkozott, beszélt a gondozó a gyermek ügyében az elhelyezés, vagy Az előző helyzetértékelés óta? Dátum Intézmény és/vagy szakember

Milyen módon, miről?

2015.09.23.

szakr.

fogászat

2015.10.15

szakr.

fogászat

2015.10.19.

iskola

fogadó ó.

2015.11.02.

gyek

bőrgy.

2015.11.10.

gyek

rehab.

2016.01.18.

suli

szülői

2016.03.21.

suli

nyílt nap

2016.04.19.

gyek

urológia

2016.05.02.

suli

szülői

2016.05.13.

gyek

gastroentrológia

2016.06.22.

gyek

gastroentrológia

2016.07.07.

gyek

pszichiátria

2016.09.05.

iskola

szülői

2016.09.06.

gyek

kardiológia

2016.09.27.

gyek

pszichiátria

2016.10.04. Debrecen 2016.10.19.

szakértői

pszichiátria vizsgálat

2. Találkozott-e és mikor a gondozó a gyermek családtagjaival, és/vagy más kapcsolattartásra Jogosult személyekkel? 2-3 havonta látogatja (B. SZ.) édesanya.

29

II. A gyermek beilleszkedése, közérzete a gondozási helyen 1. A gyermek tényleges tartózkodási helye megegyezik-e a gondozási hellyel, s ha nem, hol tartózkodik (pl. kollégium), és miért? Milyen gyakran megy haza a gondozási helyre? A tényleges tartózkodási hely megegyezik a gondozással, hellyel.

2. Tapasztalatuk szerint hogyan érzi magát jelenleg a gyermek a gondozási helyén?

Sajnos nem mindig érzi jól magát, mert sokszor hazudtolja meg társait és ők ezt nem minden esetben nézik jó szemmel. Egyre többet tulajdonítja, él mások személyes tárgyait ezért sokszor neheztelnek rá.

3. Hogyan értékeli a gyermekgondozási helyére történt befogadását, beilleszkedését, a közösségben elfoglalt helyét? Ha voltak nehézségei, hogyan támogatta, milyen segítséget adott neki a gondozója?

Egész jól beilleszkedett a csoportba. Vannak még problémái a társaival, mert sokat hazudik, és nem mindig tolerálják a többiek. A lopásai miatt egyre több a konfliktusa társaival.

III. Mennyiben valósultak meg az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott feladatok?

Az egyéni gondozási nevelési tervben megfogalmazott feladatokat részben megvalósultak illetve megvalósulásuk folyamatban van.

IV. Milyen változások tapasztalhatók a gyermek életében az elhelyezés illetve az utolsó helyzetértékelés óta?

30

1. Testi fejlődés, fizikai, egészségi állapot (beleértve a fogyatékosságot is) alakulása: (Hogyan segíti a gyermeket a gondozó az egészsége megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában? Napjában hányszor, hol étkezik a gyermek? Ösztönzi-e a testmozgásra, sportolásra?) Korától eltérő, vékony, alacsony testalkatú kislány.

2. Értelmi fejlődés, tanulás: (Hogyan támogatja a gondozó a gyermeket környezete önálló felfedezésében, alkotó tevékenységében? Hogyan segíti a gondozó tudatosítani a gyermekben a tanulás, iskolába járás fontosságát, a tudás örömét és hasznát? Milyen szempontok alapján, hogyan választották ki a gyermek jelenlegi oktatási-nevelési intézményét? A gyermek magatartásának, eredményeinek, teljesítményének változása. Tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások. Ha a gyermek jelenleg nem tanul, ösztönzik-e a tanulás folytatására?)

Értelmi képessége gyenge, de a csintalanságokra, hazugságokra van esze.

Milyen a gyermek aktivitása játékban, szabadidős programjának szervezésében, szabadidős tevékenységében? Hogyan segíti a gyermeket szabadidejének megszervezésében, hobbitevékenység kiválasztásában?

Sokat babázik, anya szerepet játszik.

3. Érzelmi állapot, viselkedés változásai:

Érzelmileg labilis, gyenge sokat hisztizik. Agresszívvé válik, ha a társai és a felnőttek számon kérik a hazugságok, lopások miatt. Milyen segítséget kapott a lelki trauma feldolgozásához? Hogyan kezelik a gyermek konfliktusait gondozóhelyén a társai és gondozói? Egyéni és csoportos beszélgetések. 31

Sokat hisztizik hangosan sír könnyek nélkül, hogy mindenki észre vegye.

Érték-e lelki traumák, voltak-e konfliktusai az elhelyezés, utolsó helyzetértékelés óta? Nem.

4. A gyermek önértékelésének változásai: Szükséges-e a gyermek énképének korrigálása, hogyan tud ebben segíteni a gondozó? Igen. Szakemberek bevonásával.

Részesül, részesült-e valamilyen terápiában, részt vett-e egyéb foglalkozásban? Igen, fejlesztőpedagógus, pszichológus.

5. Változások a gyermek erkölcsi értékrendjében, a társadalmi normák ismeretében és elfogadásában: Van-e szükség e téren korrekcióra, hogyan tud ebben segíteni a gondozó? A társadalmi normákat nem érti nem is tartja be.

6. A gyermek önellátásban mutatott jártassága, tevékenysége: Önállóságra képtelen folyamatosan figyelmeztetni kell felnőtt felügyelete szükséges.

7. Változások a gyermek öltözködésében, külsejében, szubkulturális kötődésében: Hogyan viszonyul a gondozó az esetleges szokatlan öltözködéséhez, szokásaihoz, alternatív életstílusához? Önállóan kérés nélkül napjába többször is átöltözik, de nem a sajátjába.

8. Történt-e rendkívüli esemény az elhelyezés, utolsó helyzetértékelés óta (szökés, bűncselekmény, krízishelyzet, stb.)?

32

Igen. Több esetben lopáson kapták. Iskolába és az otthonában is, Egy esetben megszökött az iskolából, mert telefont és pénzt lopott az iskolában és elmenekült, mert a tanár néni leszidta.

V. A gyermek élete a gondozóhelyen 1. Történt–e változás a gyermek elhelyezésében – fizikai környezet, szobatársak, a gondozási helyen élő személyek tekintetében – a gondozás kezdete, ill. az utolsó helyzetértékelés óta? A változás oka, és milyen hatással volt a gyermekre? Nem. 2. Milyen a gyermek kötődése nevelőszüleihez/intézményi gondozóihoz, s van-e ebben változás? Van-e igénye bizalmas beszélgetésre, problémái megosztására valakivel a gondozói közül, és van-e erre lehetőség?

Több esetben beszélgetünk vele, hogy nem helyes, amit csinál. Megígéri, hogy többet nem fog előfordulni, de kb. 10 perc múlva újra megtörténnek a lopások, veszekedések a társaival.

3. Milyen a gondozó (k) nevelési stílusa? Tudnak-e segíteni a gyermeknek személyiségkorrekciójában? Tiszteletben tartják-e a nevelés során a gyermek személyiségi jogait, méltóságát? Igen, jogait, tiszteletben tartják a gyermekek személyiségét.

4. Van-e igény és lehetőség a gyermek és a gondozók részéről a közös tevékenységekre: ház körüli munka, barkácsolás, játék, külső programok stb.?

Van lehetőség közös játékokra, moziba színházba menni, táborba menni.

33

VI. A gyermek kapcsolatai

1. Milyen módon és rendszerességgel élt a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy a kapcsolattartás jogával?

Az édesanyja kb 3 havonta látogatja, telefonon tartja a kapcsolatot vele. 2. Változott-e a gyermek kapcsolata, és hogyan? Édesapja felvette a kapcsolatot vele levelezés formájában kb egy éve, de azóta sem jelentkezik.

VII. A szülők és a gyám/gondozó együttműködésének bemutatása.

1. Törekszik-e a gyám/gondozó a szülőkkel való együttműködésre? Hol, mikor találkozott velük utoljára, illetve mikor, milyen módon próbálta utoljára felvenni velük a kapcsolatot? Milyen támogatást kapott a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve személy a gondozóktól? Igen. A kapcsolat folyamatos az édesanya és a nevelők között. 2016.10.14-én közös program keretében találkozott a gyermekkel az édesanya.

2. Milyen a szülők együttműködési készsége? A kapcsolattartás szabályozása megfelel-e az érdekeiknek és a lehetőségeiknek? Az édesanya készséges, együttműkő.

3. Információk a szülőkről/azokról, akikhez a gyermek visszagondozható. Családgondozó/nevelőszülői tanácsadó munkájának tapasztalatai alapján a szülők/más személyek – akikhez a gyermek visszagondozható – magatartásában, életvitelében, körülményeiben beállt változások Az édesanya sajnos keveset látogatja a gyermeket, információnk szerint maga is gondnokság alatt áll.

34

A gyámi funkcióból eredő egyéb feladatok bemutatása 1. Milyen szinten biztosított a gyermek teljes körű ellátása? Jelent-e problémát ennek biztosítása?

Gyermekotthoni körülmények között teljes ellátás biztosított. 2. A gyermek törvényes képviselete keretében tett jognyilatkozatok: Okmányiroda, iskola.

3. Mely intézményekkel, szakemberekkel, milyen rendszerességgel és milyen formában tart kapcsolatot a gyermek gondozása, ellátása keretében? Tartja-e a kapcsolatot a vérszerinti családot gondozó családgondozóval?

Iskolával, gyermekjóléti szolgálattal, illetékes gyámhivatallal, kórházzal.

4. A gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok (az éves számadás óta): Vezetik-e a gyermek zsebpénzének nyilvántartását?

Igen. Zsebpénz és vagyonnyilvántartás vezetünk.

5. Mennyiben valósultak meg a gyermekre nézve az egyéni elhelyezési tervben megfogalmazott feladatok?

Időarányosan megvalósultak.

6. Sikerült-e a gyámnak a mindennapi munkájában érvényesíteni a gyermeki jogokat: emberi méltóságának tiszteletben tartását, a gyermek személyiségének kibontakozását, fejlődését, önálló életre nevelését, társadalomba beilleszkedését?

Igen, sikerült.

35

VIII. Következtetések, javaslatok 1. Az információk birtokában milyennek látja a gyermek haza kerülésének esélyeit, hogyan képzeli el a gyermek sorsának alakulását?

A meglévő információk alapján nincs reális alapja a hazakerülésnek.

Javasolja-e a) a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának kezdeményezését?

Nem

b) gyermek nevelésbe vételének megszüntetését, státuszának módosítását?

Nem

b) az egyéni elhelyezési terv fenntartását vagy módosítását?

Igen

c) a gondozási hely megváltoztatását?

Nem

d) a gyám felmentését, elmozdítását?

Nem

Egyéb javaslatok: Nevelőszülőhöz javasoljuk.

V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései

36

37

38

39

40

VII.

Mellékletek

1.számú melléklet

Greengrass: A repülés elmélete Készítette: Váradi Lajos

A filmnek már az elején a zene érezteti a hangulatot. Szép, és előre lehet tudni, hogy valószínű nem vígjátékot fog nézni az ember, mert a dallamok nekem már drámaiak és egyben szívbemarkolóak. Már az elején megragadta a fülemet egy aforizma, amely az egész későbbi film történéseire rávetül: „Mindenki képes arra, hogy olyasmit kövessen el, ami teljesen ellentétes a személyiségével”. Richard, a film férfi főszereplője, aki a laikus segítő szerepét tölti be a filmben minden energiáját, ami összegyűlik benne és az életében, valamilyen cselekvésbe fordítja. Tipikus felfedező, kalandvágyó ember, aki a földtől elrugaszkodottan él és a külső szemlélőben a repülési kísérletezéseivel bohókás, bolond ember érzetét kelti. Az egyik őrült repülési kísérlete miatt 124 óra közmunkára ítélik. Jane, a film női főszereplője tolókocsis, hangja eltorzult, mivel idegrendszeri betegsége van. Ennek hatására 18 éves korától kezdve folyamatosan épül lefele (7 éve), mivel gyógyíthatatlan. Makacs, viszont szellemileg teljesen ép. Richardot azzal bízzák meg, hogy gondozza a lányt. A férfi először félelmet, elutasítást érez magában a nővel kapcsolatban, megijeszti a látványa. Úgy érzi, erre a feladatra ő nem képes. Jane gátlástalanul kimondja minden gondolatát, lehet az saját magával szembeni kritika, ill. mással szembeni vélekedés. Nem sajnáltatja magát, beletörődött a sorsába. Richardnak heti két délelőttöt kell a lánnyal töltenie. Eközben az ő élete is bonyodalmas, csak más szempontokból. Nincs pénze, a magánélete romokban és minden gondolatát kitölti a repülés. Kibérelt egy kis csűrt, ahol építgeti a repülőgépét, amivel minden áron repülni akar. A gondozást

41

tekintve visszatérhetünk az idézetre, miszerint Richard akaratlanul Jane gondozásával olyan dologba kezdett bele, ami abszolút ellenkezik az egyéniségétől. Jane mellett mindig ott van az anyja, aki gyermeknek tekinti a lányt, annak ellenére, hogy 25 éves. Félti, óvja mindentől, felvilágosítást ad neki mi jó és mi rossz az életben, mit csinálhat és mit nem. A lánynak elfojtott szexuális vágyai vannak, amely abból indul ki, hogy 17 évesen, mikor még egészséges volt és lehetősége lett volna rá, nem vesztette el a szüzességét. Gondolatai nagy százalékát ez a téma tölti ki. Rettentő fejlett kritikai érzéke van a lánynak és rendkívül művelt. Például megmondja egy festményről (erőteljesen vonzza a festészet), hogy aki azt festette vallásos volt-e vagy nem. Emellett az önirónia is nagy szerepet kap az életében, mivel nem sajnálja magát („.. testbeszédem nem elég kifejező.” ). Richard próbál a lány kedvében járni, mintha egy gyermeket gondozna, úgy viselkedik. Jane szeretne felülni egy vidámparki körhintára. Fel is ül rá, ami totális boldogsággal tölti el, mivel eddig ilyen élményben nem volt része betegsége alatt. Ezzel úgy érzi, egy kicsit mintha visszakapta volna régi életét. El is sírja magát az eufórikus állapottól, a kórházban köt ki. Ez az a momentum, mikor Jane bizalmába fogadja Richardot, barátra lel benne. Én nem sajnálatot érzek a lány iránt, hanem inkább tiszteletet az egész film alatt amiatt, ahogyan a betegségét felfogja és amilyen lelki erővel rendelkezik. Testét teljesen külön választja saját magától, a személyiségétől. Erről eszembe jut, hogy az ember soha ne tévessze össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel. Richard mániákus szinten, elizoláltan tölti idejét a hegyek között a csűrben, ahol teljesen jól érzi magát. Szerintem remete típus, aki teljesen jól érzi magát egyedül. Éppen az ellentéte Jane -nek, aki mellett mindig van valaki, és aki imádja gondolatait megosztani másokkal. Richard kilép hétköznapi életéből azzal, hogy kiköltözik a hegyekbe, Jane ezt nem tudná megcsinálni helyzetéből adódóan. A férfi kissé sivár érzelmileg a sajátos kis életvitele miatt. Barátnője ragaszkodik hozzá kézzel - lábbal, annak ellenére, hogy nem laknak együtt már a férfival. Jane bevásárlásnál lop a boltból, mivel úgy érzi semmi vesztenivalója nincsen az életében. Felfogása teljesen reális: „Élj a mának, mert nem tudhatod lesz-e még holnap”. Ahogy a lány és a férfi kapcsolata elmélyül, ez a két ellentétes személyiség annál inkább vonzza egymást. Richard beavatja repülési terveibe a lányt, aki érdeklődően áll a dologhoz. Elkezdenek szépen lassan ragaszkodni egymáshoz, mivel egymásban azokat a tulajdonságokat találják meg, ami önmagukból hiányzik. A film színeiben nekem sokszor érződik egy kis melankólia, sok benne az esti jelenet, mikor sötét van. Fontos momentum, hogy Jane-nek mutatja meg először a repülőt. A repülő szimbólumként jelenik meg a két ember életében. A gondolatok szárnyalását, a földtől elrugaszkodott életmódot tükrözi egy materiális dologban. 42

Jane Richarddal akarja elveszteni a szüzességét, amibe a férfi nem megy bele. Szeretőt kerítenek a lánynak, akit később elutasít. Mikor letelik a gondozási idő, Jane-nek új gondozói lesznek, akikkel nem találja meg a közös hangot. Ezek a gondozási szakma emberei. Stigmatizálják az első pillanattól a lányt, úgy viselkednek vele, mint egy magatehetetlen kis állattal. Jane ezt automatikusan elutasítja magától. Eközben Richardnak is új emberekre kell vigyáznia, akikkel nem találja a közös hangot. A két ember hiányzik egymásnak. Észrevehetőek bipolaritások a filmben, a két ellentétes jellem mutatja ezeket. Richard az örökösen ténykedő , fizikális ember, Jane pedig a szellemi ténykedés , állandó agyalás embere. A film közepénél teljesedik ki a barátságuk , amely a férfi részéről lelki vonzalom, a lány részéről testi és lelki egyben. A lánynak kerítenek egy szeretőt, de annak az embernek viszont nagyon sok pénzt kell fizetni, hogy megtegye a lány kérését. Mivel Richardnak semmi pénze nincsen a lánynak pedig alig van, kitalálja Richard , hogy kirabol egy bankot. Ezt nem tudja megtenni, mivel volt barátnője dolgozik pont a bankban , mikor előrántja a fegyvert. Eközben a lány sem akarja már annyira a vágyott dolgát. Itt is összefut a cselekmény. Mind a ketten egymástól függetlenül ,de valahogy mégis összhangban nem folytatnak egy előre eltervezett dolgot. A lány megijed, a férfit pedig megijeszti a gondolata, hogy mi történik a lánnyal. A nagy traumában végül egymásra találnak. Végülis csak Richard veszi el a lány szüzességét. A 2 ellentétes személyiség életében párhuzam vonható egy idő után. Tudattalanul is egymásra hangolódnak. Lelki társak lesznek. Egy rövidke időre felszáll a repülő, majd a landolásnál szétesik. De ez az a pillanat mindkettőjük életében, mikor teljesen boldogok. Ott ülnek a repülőn egymás mellett, mivel Jane határozott kérése volt, hogy a kétesélyes repülésre elmenjen a férfival. A film legcsodálatosabb momentuma ez számomra. Ezzel együtt valami mintha véget is érne, mintha mindketten letudták volna az egymáshoz való ragaszkodásukat, mintha ez lett volna a célja a kapcsolatuknak : a repülés, az a pár perc a levegőben. Ezek után útjaik szétválnak, de örökre egymás szívébe zárják egymást. Richard emléket állít Jane-nek , mikor meghal, melyet nagyon gyakran látogat a lány halála után. A film véget ér akkor, mikor a repülés is véget ér. Nem részletezi mi lett a férfival, mi lett Jane-nel, hogyan és hol halt meg, meddig élt még, de valahogy ez nekem nem is hiányzott. Ezt az író már a saját fantáziánkra bízza. Végezetül összességében a film gyönyörű és elgondolkodtató. Vannak nagyon vidám momentumai, mikor szinte sírva nevet az ember, viszont drámai pillanatai is , mikor inkább könny gyűlik a szemembe. Sokféle szemszögből lehet nézni ezt. Nézhetjük úgy is, hogy csak a lány életére és betegségére koncentrálunk egész idő alatt, viszont nézhetjük úgy is, mint egy lehetőséget, hogy elgondolkodjunk rajta, hogy mi az igazán fontos az életben és mi nem. Ez a film arra tanított engem egyrészt, hogy a boldogság 43

az nem egy folyamatos dolog, és mindig hozzáállás kérdése, hogy az ember boldog-e vagy sem. Kihozza-e magából lehetőségeihez mérten a legtöbbet, mint Jane a filmben. Nem a materiális dolgok hozzák az igazi örömöt az életbe, hanem az emberi kapcsolatok, a szeretet, az odafigyelés és sokszor olyanok, amik ellenkeznek az egyéniségünkkel.

2. számú melléklet:

A Legyek Ura elemzése

Készítette: Váradi Lajos

A történet angol kamaszokról szól, akiknek a repülőgépe lezuhan egy lakatlan szigetre. A fiúk testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek strukturálni az életüket, ahogy azt otthon megszokhatták. Viselkedésre nagyon különbözőek. Jellemükből a családi hátterére is lehet következtetni. A történet elején a fiúk viselkedése tele van önkontrollal, életkoruknak megfelelő, a végére már teljesen elvadulnak. Fokozatosan vadulnak el, félelmükből adódóan gonoszak lesznek és ölni és képesek. Együtt kell boldogulniuk a túlélésért és a megmenekülésért. A két csoportnak szüksége van egy vezetőre: Ralph lesz az, mivel a kagyló is nála van. Ez a hatalom jelképe. Ralph bátor, határozott személyiség, aki próbálja egybe tartani a csoportot. Mindenki felnéz rá. Egyközös célt kell elérniük, miközben egymástól függenek. Ebben az életkorban nagyon befolyásolhatóak a gyerekek.

44

Ralph, hogy mire vállalkozott azzal, hogy elfogadta a vezér titulust, nem érzi még a súlyát akkor. Igazi jó vezető személyiség, aki tudja, hogy a legfontosabb a szigeten az, hogy a tüzet ébren tartsák, hogy ezáltal észrevegyék őket. A tűzgyújtásra Röfi szemüvegére van szükség. A szemüveg nagyon meghatározó, mivel anélkül nincs tűz, nem lehet húst sütni és megmenekülni. Ralphnak egyébként mindig Röfi segít, a legnagyobb ötletek és legésszerűbb dolgok tőle származnak szinte mindig. Az idősebb fiúkat „nagyoknak” nevezik, míg a kicsiket „apróságoknak”. A másik főszereplő Jack, az ellenfele, aki megtestesíti a barbárságot és a vadságot, ami a történet elején még nem, de a végére már mindenkire hat. Jacknek a vadászat a legfontosabb, és a csapatával ez a motivációjuk a szigeten. A történet elején tiszteli Ralphot, de féltékeny arra, hogy ő a vezető. Az első konfliktus, mikor egy hajó jár a közelben, de a tűz kialudt, mert Jack és csapata vadászni mentek. Az kicsik arról kezdenek el beszélni, hogy valamilyen szörnyet láttak a szigeten. Ki akarják deríteni, hogy mi az. Az idő előrehaladtával felszínre kerülnek a gyerekek közötti ellentétek. Ralphnak egy idő után már nem akar engedelmeskedni Jack, ezért külön csapatot alakít ki magának. Így alakul ki 2 csoport. Jacken és társain elhatalmasodik az állatias ösztön, a barbárság és a vadászat. Kifestik magukat, táncolnak az Istenhez és csak a vadászat érdekli őket. Jack csapatának első vadászata során egy disznó fejét karóra húzzák, feláldozva a szörny kiengesztelésére. A disznófej vonzza a legyeket, így születik meg: A Legyek Ura. Röfi, Ralph, Simon és az összes apróság magukra maradnak, egyedül kell őrizniük a tüzet. Egy következő konfliktusnak a végén meghal Röfi. Jacknek és csapatának ahhoz, hogy megsüssék a húst, szükségük van Röfi szemüvegére. Elrabolják a szemüveget. Ralphék megpróbálják visszaszerezni, de mikor Ralph és Jack találkozik, elkezdenek harcolni, de egyik se tud felülkerekedni a másikon. A sziklatetőn ott áll Roger, aki elveszíti az ítélőképességét, ledönt egy szikladarabot Ralph-ék felé, ami Röfit találja el.

45

Vadászatot indítanak Ralph ellen. Fejét karóra akarják tűzni, így engesztelve ki a szörnyet. Az üldözése közben Jack csapata felgyújtja a szigetet, hogy kifüstölje Ralphot a búvóhelyéről. Mire a helyzet már teljesen elfajulna, megmenekülnek. Egy tengerész jelenik meg, aki észrevette a tüzet a hajójukról. A szemüveg mellett fontos még a dárda szerepe is, ami a védekezés, a hússzerzés, majd a gyilkolás és a félelem eszköze lesz. Jack és Roger a tekintélyelvű otthoni világot képviselik. Vasfegyelmet hoznak magukkal, még a rekkenő hőségben sem veszik le a köpenyüket. Mégsem ők azok, akik visszatartják a gyerekeket a rossztól, sőt a hatalomvágy miatt épp ők viszik bele ebbe társaikat. A két fiú az erőszak és a kegyetlenség megtestesítőjévé válik. Röfi talán a legkomolyabb és legérettebb a nagyok közül, de önállótlan és bátortalan. Simon annak ellenére, hogy Ralphnál és Jacknél gyengébb testalkatú, mégis részt vesz az első küldetésen, kiáll Röfi mellett, kunyhót épít, leszedi a gyerekeknek a gyümölcsöt és a saját húsadagját Röfinek adja. Simon az egyetlen pozitív hős a nagyok között. A nagyokkal ellentétben a kicsiket nem érdekelte a hatalom, egyikük sem akart vezér lenni. Napjaik teljes egészét kitette az evés, az alvás és a játék. A rugalmasság és alkalmazkodás jellemezte őket, élelmet is tudtak szerezni maguknak, az éretlen gyümölcs okozta fájdalomhoz is hozzászoktak. Félelmeik ellenére sem hagyták cserben egymást. A játékkal és a sírással akaratlanul is képesek voltak a trauma és a lelki élmények hatását tompítani. A cselekményeknek nem irányítói, csupán elszenvedői, minden a fejük fölött történt.

3. számú melléklet

SZENVEDÉSTÖRTÉNET 46

Készítette: Váradi Lajos

Egy igen megrendítő történet ez, amely egy cigánytelepen élő családról szól, ahol akkora a szegénység és a nyomor, hogy mindent nélkülözniük kell, mivel sanyarú életük van és semmit sem segít nekik a tanács . A mesélő halmozottan hátrányos helyzetű. Értelmileg is fogyatékos illetve nincs meg a megfelelő szociális, külső körülmény az életében, amihez viszonyítva azt tudnánk mondani, hogy élete rendezett, nincs kiszolgáltatva senkinek. Mire a történet végére értem, elgondolkodtam rajta, hogy mennyi mindent figyelmen hagy ez a világ. Senki nem érdemli meg azt az életet, hogy fizikálisan és szellemileg ne érezze jól magát és ne érezze főként kiszolgáltatva magát. A szereplő neve, akinek történetét olvashatjuk: Ibolya. Ibolya iskolába járása nem volt rendszeres, anyjával dolgozni is járt a TSZ-be. Lakóhelye: Rekovácsháza. Életkora nem pontosan kivehető a történet alatt. Egy kunyhóban éltek, amely egy szobából és egy konyhából állt. A tanács nem segített semmit a családnak, és nem segíti most se „ …mert most csak 1000 Ft-ot kapok és abból nem lehet megélni”. „ Kapom még a 24600-at, de ha kifizetem a vizet és a villanyt nem marad belőle semmi” Ibolyának 5 gyereke született. Apja meghalt negyvenvalahány évesen , megfulladt a kórházban. Édesanyja 78 évesen halt meg. A szeretet szerintem alapvetően megvolt a családon belül, külsőleg nem kaptak semmiféle segítséget, csak azoktól az emberektől, akik megsajnálták őket. 67%-osan van leszázalékolva, munkahelye nincs. A tanácstól kapja a nyugdíjat. Leszázalékolása szellemi fogyatékossága miatt van. Részben hallássérült is, vérnyomása magas. Egyedül neveli a gyerekeket, de már azoknak is vannak gyerekeik, akik a tanácsnál dolgoznak és teljesen egészségesek. Egy egyedülálló anya, akinek 5 gyereke van , nem tudja egyedül megteremteni a gyerekeknek azt a körülményt, amilyenre azoknak szükségük lenne. Főleg, ha még mellé társulnak bizonyos betegségek. Ibolyáék nehezen éltek. Anyukája sokat betegeskedett, ha az anyja nem dolgozott, nem kaptak táppénzt és családi pótlékot se. Anyja nem csak a TSZ-be, hanem a faluban is besegített a magyaroknak. 47

Ibolyának 400 ezer forintos tartozása van. Kapott egy házat az apjától, ami 400 ezer forintba került. Mivel az apja halála után meghalt az ügyvéd is, így nem tudták igazolni, hogy már a régi tulajdonosnak kifizették a ház árát. Mivel nem tudja a lakást fizetni, félelemben él. A mostani tulajdonos anyjának fizette ki a házat már 10 éve. Fél az uzsorástól, fél, hogy megölik, ha időre nem tudja megadni a pénzt, ezért inkább nem is kér kölcsön. Nincs gáz, a gázórát leszerelték a házban. Mikor még megvették minden rendben működött, most már nem. A villanyt fizeti, ebből nem enged, inkább éhezik. A vizet is fizeti, viszont 3-4 hónapja nem tudja kifizetni a csatorna díjat. Ibolya gyerekei rendesek. Az 5-ből 2 gyereke le van százalékolva. Zita: 90 dekával született 7 hónapra, most már 2 gyereke van Amannak, másik gyerekének 4 gyereke van. Jó férjeik vannak, dolgoznak és kapnak segélyt. Egy hónapban egyszer meglátogatják anyjukat és segítik őt (DVD lejátszót vettek neki, TV-t, szekrényt) Végegyházán adna egy „koma” 400 ezer forintot, de 800 ezret kérne vissza. Ibolya a tanácstól kapott anyagi segítséget (24600 Ft), illetve a doktornőtől a megfelelő papírokat a leszázalékoláshoz. A faluba néha szoktak neki segíteni, adnak élelmet, egy pár forintot, egy pár ruhaneműt. A faluban egy tanár különösen sokat segít neki. Ibolya nem kér segítséget, mert szégyelli, de az anyját is segítették a falusiak annak idején, és abból az időből ismerik , mivel ő is az anyjával bejárt a faluba, mindig elkísérte. A jó szívvel adott dolgokat szívesen elfogadta. Cserébe dolgozott érte (tapasztott, meszelt). Szoktak neki kávét, cukrot vinni. Gyermekei néha kiváltják a gyógyszerét. Nagyon sok segítség kéne. Tüzelőre lenne szükség a hidegebb időkre. Az unokáinak kéne mikulás csomag. Azoknál a nőknél, akik szülnek, a védőnőknek gyakrabban kéne segítséget nyújtaniuk. Villanyszámlájában kéne neki anyagilag segíteni és a tanács is segíthetne neki a lakás megvásárlásában. Családsegítőnek többszöri látogatása elengedhetetlen lenne ebben a helyzetben, hogy többször felmérje a helyzetet. Kapcsolat felvétele az önkormányzattal, szociális segélyt igényelni, kérni. Használt ruhaneműket kéne gyűjteni. Vissza kéne szerelni a gázórát vagy legalább palackos gáz beszerzését segíteni. Több támogatás kéne a gyógyszerekre, mivel nem elég az a 24600 Ft, hogy egy ember megéljen belőle akármilyen szinten is. 48

Egyetlen egy ember szájából sem hangozhatna el az, hogy „ha meg tudsz élni, megélsz, ha meg nem, akkor dögölj meg”. Azt gondolom, hogy a világon egyetlen ember sem érdemli meg azt a sorsot, hogy bármilyen szinten is alapvető dolgokat nélkülöznie kellene. Ha már valakinek nincs mit ennie, az már önmagába veszedelmes. Még elkeserítőbb, hogy olyan világot élünk, ahol az embereket nem érdekli a másik ember sorsa. Nem észrevehető, hogy minden ember egyenlő lenne, mivel akkora hierarchikus különbségek vannak ember és ember között, ami áthidalhatatlan problémákhoz vezet.

4. számú melléklet

Szakirodalmi összefoglalóm következik: az első Gyukits György: Fiatalkorú terhesség és gyermekvállalás a mélyszegénységben élők körében, és a második pedig Szilvási Léna: Szociális munka gyermekes családdal című szakirodalom, amit bővebben ki fogok fejteni és a mindennapi életben is el lehet sajátítani.

I. szakirodalom

A fiatalkorú terhesség és gyermekvállalás a mélyszegénységben élők körében A fiatalkorú terhesség és gyermekvállalás egyszerre egészségügyi és társadalmi probléma: egészségügyi a fogamzásgátlás, az abortusz, a koraszülés, a perinatális halálozás révén, társadalmi a fiatalkorú anyák szülését követően az iskolai tanulmányaik félbeszakadása, a bántalmazás, a prostitúció miatt, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A kérdés, amire választ szeretnék találni ebben a tanulmányban, hogy mivel magyarázható a mélyszegénységben élő fiatalkorúak körében a terhesség, a gyermekvállalás valamint az abortusz? Mielőtt a probléma tárgyalásába fognék, tekintsük át, mit tudunk e jelenségekkel kapcsolatban. Lássuk először a statisztikai adatokat.

49

Fiatalkorú gyermekvállalás az adatok tükrében. Nemzetközi statisztikák E tanulmány kereteit meghaladná a témával kapcsolatos nemzetközi tendenciák részletezése, de mégis lényeges a hazai helyzet értelmezéséhez a külföldi kontextus ismerete, ezért az alábbiakban ennek vázlatos ismertetésére szorítkozom. Az 1. ábráról áttekintést kaphatunk a fiatalkorú gyermekvállalással kapcsolatban, amelyből kiderül, milyen jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Az 1. ábráról látható, hogy a magyar (2013-ban 19800 USD/fő)2 adatok nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem olyan rosszak, és az Európai Unió országai között is átlagosnak tekinthetők. A 2. ábráról az olvasható le, hogy a két közép-kelet-európai országban, Bulgáriában (2013-ban 14400 USD/fő) és Romániában (2013ban 14400 USD/fő) milyen nagyarányú a fiatalkorú szülés, valamint az is, hogy a gazdag országok közül az Amerikai Egyesült Államokban (2013-ban 52800 USD/fő) milyen magas ez az érték. Az is figyelemre méltó, hogy a gazdag országok között milyen nagyarányú különbségek vannak: Svájc (2013-ban 54800 USD/fő) és az USA között például közel tízszeres. Tehát önmagában egy ország gazdasági helyzete – ami az egy főre eső GDP-vel jellemezhető –, nem magyarázza a fiatalkorú terhesség gyakoriságát, hanem más tényezőknek (is) szerepet kell játszaniuk ebben: Wilkinson (1996) a népesség egészségi állapotát vizsgáló tanulmányában a társadalmi egyenlőtlenségek mélységére, a szegénység méreteire hívja fel a figyelmet. Úgy vélem, ezek hasznos szempontok lehetnek a fiatalkorú terhességgel kapcsolatban is.

1. Ábra Fiatalkorú (15-19 éves) szülés 1000 fiatalkorúra a 2000-2009 közötti időszakban.

Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Teenage_birth_rate_per_1000_women_15%E2%8 0%9319,_2000-09.svg

2

CIA The World Fact Book. https://www.cia.gov/library/publications/theworldfactbook/rankorder/2004rank.html?countryname=United%20States&countrycode=us®ionCode=noa&r ank=1 4#us, Az egy főre eső GDP-t gyakran használják az országok gazdasági helyzetének jellemzésére, ezért én is ezt a mutatót használom.

50

2. Ábra A fiatalkorú (15-19 éves) szülés ezer fiatalkorú nőre a 2008 és 2009 közötti időszakban.

Forrás: ENSZ Demográfiai Évkönyv 2010. (minden adat 2008-ra vonatkozik, kivétel az USA, ahol 2009-re) Magyarországi adatok Először a perinatális, azaz a szülés időszaka körüli halálozás trendjeit tekintjük át. A kérdés, amire választ várunk, hogy mennyiben jelent kockázatot e téren a fiatalkorú – 15-19 éves korban való – szülés. (3. ábra) A fiatalkorú korcsoportban a perinatális halálozás ugyan kissé magasabb, de nincs nagy különbség a következő, 20-24 éves korcsoporthoz képest. Viszont a perinatális halálozáson belül a 0-6 napon belüli csecsemőhalálozás esetében már nagyobb, közel kétszeres az eltérés e két korcsoport között, míg a késő magzati halálozásnál megfordul a tendencia, és a fiatalkorúak értékei némileg kedvezőbbek. Az ábráról leolvasható még, hogy az előbbi két korcsoportba tartozás ugyan nagyobb rizikót jelent a perinatális halálozás esetében a 25-39 éves korcsoportokhoz képest, de jóval kisebbet, mint a 40 év felettiben. Tehát összességében megállapítható, hogy a fiatalkorú gyermekvállalás nem jelent lényegesen nagyobb kockázatot a perinatális halálozás terén.

3. Ábra Perinatális halálozás az anya életkora szerint ezer születésre.

51

Forrás: KSH Születés körüli halálozások Magyarországon. Statisztikai tükör VI. Évf. 88. szám 2012. November 12.

4. Ábra Élveszületések megoszlása az anya életkora szerint.

Forrás: A népmozgalom területi különbségei. KSH, 2009, 9, oldal

5. Ábra A születések számának megoszlása az anya korcsoportja szerint.

52

Forrás: Népmozgalom 2012. Statisztikai Tükör. VIII. Évfolyam 30. Szám. 2013. Április 25. 2. oldal

A 4. ábrán a 2001 és 2008 közötti időszakban a fiatalkorú terhesség arányának kismértékű csökkenése figyelhető meg. A 5. ábra azonos kérdést vizsgál, csak nagyobb időintervallumban: a fiatalkorú terhesség trendjét a 1990 és 2012 közötti időszakban. Megállapítható, hogy ebben a perspektívában már jelentős visszaesés figyelhető meg, mivel az érték körülbelül a felére csökkent, melyre elsősorban az 1994-2004 közötti időszakban került sor. Meg kell említeni, hogy a többi korcsoport esetében is számottevő változás következik be: kissé leegyszerűsítve a kérdést, arról van szó, hogy a gyermekvállalás kitolódik a harminc év fölötti időszakra. A 6. ábrán pedig három időpontban, 1990-ben, 2000-ben és 2008-ban láthatjuk az élve születések megoszlását az anya életkora szerint. Itt szintén szembetűnő a fiatalkorú gyermekvállalás csökkenése, de az is látható, hogy ez különösen 16 éves kortól nagyarányú. 6. Ábra Élve születések az anya életkora szerint.

53

Forrás: Kamarás Ferenc: Tizenéves terhességek demográfiai jellemzői KSH. 2009. A terhességmegszakításokkal kapcsolatban viszont már nem tapasztalható jelentős csökkenés a fiatalkorúak körében (7. és 8. ábra). Sőt, a száz élveszületettre jutó terhességmegszakítás esetében – 15 éves kor alatt – még némi növekedés is megfigyelhető. Viszont a huszonhatodik életévtől kezdődően számottevő visszaesés tapasztalható, ami jelentheti azt, hogy az idősebb nők tudatosabban élnek a fogamzásgátlás adta lehetőségekkel, de egyben azt is, hogy a fiatalkorúak körében a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés problémás, vagy esetleg nincsenek tisztában a lehetőségeikkel (7. ábra). Ha a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások számát a nők iskolai végzettsége szerinti bontásban vizsgáljuk a 2000 és 2011 közötti időszakban (9. ábra), akkor megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek körében emelkedés, míg a közép- és felsőfokú iskolát végzettek esetében csökkenés tapasztalható. Legnagyobb arányú a növekedés – a legalacsonyabb, – a nyolc osztállyal sem rendelkezők körében.

7. Ábra Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás.

54

Forrás: Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör. VI. Évolyam 110. Szám. 3012. december 21. 4. oldal. 8. Ábra Művi vetélések a nők életkora szerint.

Forrás: Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör. VI. Évolyam 110. Szám. 3012. december 21. 3. oldal.

9. Ábra Terhességmegszakítások a nők iskolai végzettsége szerint.

55

Forrás: Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör. VI. Évolyam 110. Szám. 3012. december 21. 5. oldal.

A 10. ábráról az olvasható le, hogy az első szexuális kapcsolatra egyre fiatalabb korban kerül sor, ezzel szemben az első gyermek megszületése egyre későbbi időpontra tolódik ki. Ez a tendencia a 15 év és annál fiatalabbak körében növekvő arányú abortusz miatt figyelemre méltó. A 11. ábrán azt láthatjuk, hogy az első gyermek megszületésekor az anya annál fiatalabb, minél alacsonyabb az iskolai végzettsége. A nyolc osztály és ennél kisebb iskolai végzettség esetében pedig az anyák átlagos életkora még csökkent is 2010-re a 2000-es adatokhoz képest. 10. Ábra Az első szexuális kapcsolat és az első gyermek születési idejének változása 1970 és 2008 közötti időszakban.

Forrás: Kamarás Ferenc: Tizenéves terhességek demográfiai jellemzői. KSH. 2009.

11. Ábra Az első gyermek megszületésekor az anya átlagos életkora iskolai végzettség szerint.

56

Forrás: A hazai termékenység legújabb irányzatai. Statisztikai Tükör V. Évfolyam 80. Szám. 2011. November 25. 3. oldal

Az elméleti háttér A slum-okban élő fiatalkorúak gyermekvállalásának tárgyalása során kiindulópontul Oscar Lewis – a szegénység kultúrájáról szóló – koncepcióját választom (Lewis 2000). Ennek lényege, hogy a szegénységre jellemző egyfajta sajátos kultúra, amely ugyan segít a szűkös körülmények közötti túlélésben, de egyúttal gátja is a szegénységből való kitörésnek, és így a szegénységet generációról generációra átörökíti. Az elmélet kidolgozásának terepéül az 1960-as években a Mexikóváros-béli Colonia Morelos nevű nyomornegyed szolgált (Lewis 1968: 11). A Colonia Morelosban élők Lewis szerint etnikailag nem különböznek Mexikóváros többi lakójától, de ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a szegénység kultúrája ne etnicizálódjon, azaz egy etnikai csoport által lakott gettóban alakuljon ki. Erre példaként az USA-beli afroamerikai gettókat említi. Lewis szerint ennek a szubkultúrának sajátosságai – a teljesség igénye nélkül – a jövőtlenség, egyfajta fatalisztikus életszemlélet, a mának élés, a gyenge énkép, a bűnözés, a (pár)kapcsolatok labilitása valamint a fiatalkorú gyermekvállalás (Lewis 2000.) A Lewis által leírtakat egészíti ki Patricia Fernandey Kelly az USA-beli Baltimoore-ban jó harminc évvel később végzett kutatásában néhány fontos szemponttal (Kelly 1998): ezek közül a leglényegesebb, hogy az afro-amerikaiak által lakott gettóban élők kapcsolati hálójának sajátosságai eltérnek az amerikai középosztályétól. Kelly felhívja a figyelmet – Granovetter nyomán – az úgynevezett gyenge kötések szerepére, mivel a másik személy kapcsolati hálójához, mint erőforráshoz való hozzáférés jelentősen megnövelheti az érdekérvényesítés hatékonyságát (Granovetter 1994). Granovetter a személyes kapcsolatháló ezen elemét a kapcsolat szorossága alapján „gyenge kötéseknek”

57

nevezi, amelyek az egyének „hídszerű” kapcsolatot létesítenek a kapcsolati háló erős kötésű elemei között (Granovetter 1994). Kelly lényegesnek tartja a kapcsolatháló differenciáltságának kérdését is, amelyet multiplexitásnak nevez. „[A] multiplexitás annak mértéke, hogy a társadalmi kapcsolathálókat milyen arányban alkotják eltérő társadalmi státussal rendelkező, egymáshoz sokféleképpen kapcsolódó egyének, akik összetett szerepeket játszanak a tevékenységek különböző területén” (Kelly 1998: 242). A Coleman értelmezése szerinti társadalmi tőkét a tulajdonosa erőforrásként használhatja céljai elérésében, mint amilyen például egy jó állás megszerzése. A társadalmi tőke azonban egyenlőtlenül oszlik meg a társadalomban (Coleman 1994). Például az állásért vívott harcban az amerikai középosztálybeliek számára döntő tényező lehet, hogy számításba vehetnek olyan kapcsolathálókat, amelyeknek számos magas presztízsű és befolyásos tagja van. Ezzel szemben a gettóban élők kapcsolathálóját a multiplexitás alacsony foka jellemzi, azaz gyenge minőségűek, és semmiképpen sem elégségesek ahhoz, hogy igénybe vételükkel ki lehessen törni a gettóból, jóllehet a mindennapok túlélésében döntő jelentőségre tehetnek szert. A gettóban élők kapcsolathálójának további jellemzője, illetve a fentiekből következik, hogy a közvetlen rokonságon és szomszédságon kívül nincsenek elemei, azaz az itt élők a gyenge kötések igénybevételének előnyeire sem számíthatnak, hasonlóan ahhoz, ahogy Lewis a szegénység kultúráját jellemezte (Lewis 1968b). Kelly szerint a társadalmi tőke szerepet játszik az identitás formálásában is. Itt a nők és a férfiak erőforrásokhoz való hozzáférésének különbözőségére gondol. A gyermek a felnőtté válás folyamán nem felnőtté, hanem férfivá vagy nővé szeretne válni, csakhogy a férfiasságot és a nőiességet övező szimbólumok és viselkedésformák a társadalmi tőke által biztosított lehetőségek szerint változnak. Kelly ennél a kérdésnél vezeti be a kulturális tőke fogalmát, melynek esetében – sajátos antropológiai megközelítésében – hangsúlyossá válik a jelentés fogalma, pontosabban annak tisztázása, hogy egy adott kultúrában milyen jelentést tulajdonítanak bizonyos eseményeknek. A férfiaknál például a munkaerőpiacról való kiszorulás következtében a klasszikus családfenntartói szerep helyett a férfiasság más szimbólumai kerülnek előtérbe, mint amilyen a fizikai erő vagy a szexuális potenciál. A gettóbeli lányoknál ezzel szemben a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenetet az első gyermek megszülése, és ezzel szoros összefüggésben az önálló életvitel kialakítására tett kísérlet szimbolizálja, míg a középosztály tagjainál egy jó középiskolában letett érettségi jelenti ugyanezt. E szerint a társadalmi tőke nagymértékben befolyásolja a kulturális tőkét, sőt Kelly egy helyen úgy fogalmaz, hogy „a kulturális tőke a társadalmi tőke mellékterméke”. Ez alatt azt érti, hogy „a kulturális tőke nem termelődik újra önállóan, hanem csupán abban a mértékben, amennyire fennmaradnak azok a feltételek, amelyek a társadalmi tőke speciális formáinak létrejöttét biztosítják. Más szavakkal, az egyének, amikor ismét biztosítják azokat a strukturális feltételeket, amelyek létrehozzák a társadalmi tőke bizonyos típusait, akkor a szimbolikus repertoárt is újratermelik” (Kelly 1998: 251). A nemi szerepek sajátosan gettóbeli differenciálódása a férfiak és a nők államhoz való viszonyát is meghatározza, ugyanis általában a nők állnak kapcsolatban a jóléti intézményrendszerrel, míg a férfiak a büntetés végrehajtással. Jellemző az is, hogy a 58

piacgazdasággal viszont egyáltalán nincs, vagy csak nagyon korlátozott a kapcsolatuk. Így végső soron Kelly a gettóban gyakori fiatalkori terhességet, illetve gyermekvállalást a kulturális és társadalmi tőke toponomikus voltával – társadalmi és fizikai helyhez kötöttségével – magyarázza. Fentiek egyenes következménye, hogy az itt élő lányok számára a középiskola elvégzése az életük egyfajta „csúcspontja”. A mertoni értelemben használt (középosztályi) kulturális célok (Merton 1980) elérhetetlensége révén ekkor már nyugodtan családot alapíthatnak: „Sokáig vártam, mielőtt gyermekem lett volna. … Mire vártam volna (még)?” – idézi Kelly tanulmányában az egyik tizenéves interjúalanyát (Kelly 1998: 267). Lewis-hoz hasonlóan Kelly is megemlíti az időhöz való speciális viszonyt, de ő a fentiek alapján inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a gettóbeli lányok „gyorsabban élnek”, és – véleményem szerint – ezzel magyarázható, hogy tizenöt-tizenhat éves korukra már érett nőnek számítanak. Érdekes, hogy Lewis ezt a jelenséget, mármint a korai érést, a gyerekkor teljes hiányaként értelmezi (Lewis 2000: 313). Kelly másik, számunkra fontos gondolatmenete abból indul ki, hogy a gettóban élőknek nincs életképes családmodelljük, gyakori az alkoholizmus, és részben ennek következtében a családon belüli erőszak. Az e családokban élő fiatalkorú lányoknak nincs más lehetőségük arra, hogy a számukra elviselhetetlen családjukból elmeneküljenek, mint hogy felnőtté váljanak, ennek pedig egyetlen, az adott kultúrában legitim módja, ha gyermeket vállalnak. Életképes családmodell híján viszont anyáik életútját járják végig: pár év elteltével tipikus, hogy egyedül maradnak gyermekeikkel. Márpedig az egyedülálló anya – azaz, ha nő a családfő –, a legnagyobb kockázati tényező a szegénységi spirál kialakulásában (Spéder, 2002). Kelly végülis egyetlen alkalmazkodási módként tárgyalja a gettóbeli fiatalkorú terhesség kérdését, azaz tulajdonképpen pszichológiai szempontból egyetlen megküzdési stratégiaként értelmezi a problémát. Ezzel szemben Lazarsfeld és munkatársai (1999) még közvetlenül az 1929-es nagy világválságot követően írják le a Bécs környéki Marienthalban végzett empirikus kutatásaik alkalmával az ott élő, döntő többségében munkanélkülivé vált népesség mentális állapotát, és négy megküzdési stratégiáit különböztetnek meg. Néhány szót kell ejteni a kutatási terepről: Marienthal egy Bécs környéki munkástelep, amely az ezernyolcszázas években megtelepült szövőipar számára biztosította a munkáskezeket. A telepen szervezett munkásosztály élt, amit jól jellemez a május elsejei szociáldemokraták szervezte ünnepségen a munkások felvonulása. 3 Volt sportklub, amatőr színjátszó kör, zenekar, könyvtár, de Lasarsfeldék interjúiból kiderül, hogy a munkások közül sokan jártak be Bécsbe moziba és színházba. A gyermekek Montessori óvodába jártak – a kielégítő

Marienthalról egy virtuális archivum találhatő (Die Arbeitlosen von Marienthal): http://agso.unigraz.at/marienthal/archiv/00.htm. A dokumentumok mellett számos fotó is található itt, melyre a főszövegben utalok. 3

59

körülményeket jól jellemzi egy gyermekjátékokról készített korabeli fotó (lásd a 2. lábjegyzetben hivatkozott forrásban megtalálható fotógyűjteményt). A világválság kitörésével mindennek szinte azonnal vége lett, csaknem mindenki elveszítette a munkáját, és a szegénység kultúrája nagyon rövid idő alatt kialakult Ez azért különösen érdekes, mert Lewis és Kelly terepei régóta létrejött slum-okat vizsgáltak, így a szegénység kultúrájának kialakulásáról nem tudhatunk meg semmit belőlük. Lasarsfeld arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkásoknak nem voltak jelentős tartalékaik, ezért korábbi életformájuk egyik napról a másikra vált fenntarthatatlanná. Szinte mindenki kapott segélyt, de ez egy egészen más életszínvonalat tett megengedhetővé. A válság kitörését követően szinte szóról-szóra ugyanazokat a jelenségeket tapasztalták, mint Lewis Mexikóvárosban és Kelly Baltimore-ban, úgymint az egyik napról a másikra élés, az irracionális gazdálkodás, ami a munkanélküli segély azonnali felélésében nyilvánul meg legszembetűnőbben. Megfigyelték a kulturális javak fogyasztásának drasztikus visszaesését, még azon javakét is, amelyek továbbra is rendelkezésre álltak volna. Ennek tipikus esete a könyvtári kölcsönzés, ám Lazarsfeld a könyvtárlátogatás drasztikus visszaesését tapasztalta. Most térjünk át azokra a megküzdési stratégiákra, amelyeket a terepen Lazarsfeld és munkatársai megfigyeltek: 1. Az első típust töretlennek nevezik. Az ezen kategóriába tartozók jellemzője, hogy van jövőképük, (ezért) folyamatosan keresnek munkát, a háztartás szintjét megőrzik, a gyermekeik pedig ápoltak. 2. A második típust rezignáltnak hívják, ők vannak Marienthalban a szociográfiai leírás tanúbizonysága szerint a legtöbben. Legfontosabb jellemvonásaik a tervek hiánya, a jövőtlenség, az egyik napról a másikra való éldegélés. A kialakult helyzetet elfogadják, és igényeiket ehhez mérten redukálják. Az élettől már semmit sem várnak, a hangulat nyugodt, ám vannak apróbb örömeik is. A gyermekeiket gondozzák. 3. Kétségbeesett elnevezéssel illetik a harmadik típust, melynek legfontosabb jellemzője a kétségbeesésen kívül a depresszió (ez a mai kifejezéssel élve inkább a depresszív tünetegyüttest jelentheti, mint magát a betegségként nyilvántartott depressziót (Kopp – Skrabsky, 2001). A múltnak él, munkát már nem keres, de a gyermekeit rendben tartja – írja a tanulmányban Lasarsfeld. 4. Apatikus az utolsó típus, jellemzői: irracionális gazdálkodás, amelynek legfőbb ismérve a segély azonnali felélése, a széteső család és a szenvedélybetegségek. Ebben a korban ez az alkoholizmust jelenti. Lazarsfled és munkatársai elemzik a megküzdési stratégia és az anyagi háttér kapcsolatát is: ennek nyomán kimutatják, hogy apatikus típusban a család jövedelme alacsonyabb, mint a többiben, ahol viszont ennek értéke közel azonos. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a középosztálybeli megfigyelő számára kicsinek tűnhet a különbség, de ez a vizsgált csoport túlélése szempontjából mégis jelentős. A továbbiakban e megküzdési stratégiák mentén fogjuk vizsgálni a fiatalkorú gyermekvállalás jelenségét a szegénynegyedekben élő népesség körében. 60

A módszer 2002 óta több mint ötven interjút készítettünk a témában. Ezek elsősorban strukturált interjúk, de ha szükséges volt, életút interjút csináltunk. Egy egészség-prevenciós program keretein belül a fogamzásgátlás kérdésében fókuszcsoportokra is sor került (Gyukits – Sándor, 2003). Az interjúk budapesti, miskolci, ózdi, tatabányai, szikszói nyomornegyedekben, illetve taktaszadai, medgyaszói, sajóbábonyi és sajószentpéteri cigánytelepeken készültek. Tapasztalataim alapján a falvak és a városok között a fiatalkorú gyermekvállalás tekintetében a jelenség etnicizáltsága szempontjából különbség van: a városi nyomornegyedekben talán kevésbé etnicizált, mint a vidéki falvak cigánytelepein, bár még az olyan eldugott települések, mint Taktaszada esetében is tapasztalható vegyes házasság. Az elgettósodó aprófalvak esetében hasonló tendenciáról számol be Durst ( 2002). A kutatás első eredményeit még 2003-ban publikáltuk (Gyukits 2003, Gyukits – Sándor, 2003). Azóta az interjúalanyok egy részét a lehetőségekhez képest nyomon követem, ami egyáltalán nem könnyű, tekintettel a telepfelszámolásokra – például a budapesti Dzsumbujt teljesen, a miskolci Szondi telepet is lényegében felszámolták –, de maguk az interjúalanyok is gyakran váltanak lakóhelyet. A 2002-es első kutatás óta folyamatosan készítek interjúkat a témában, akár más terepkutatások apropóján is, de mégis a legtöbb és legfontosabb tapasztalatot az interjúalanyok egy részének több mint egy évtizedes nyomon követéséből gyűjtöttem. Eredmények Az elméleti részben Lazarsfeld és munkatársainak kutatása nyomán bemutatott négyféle megküzdési stratégia közül kettőben, az apatikus és kétségbeesett típusban Kelly modellje jól alkalmazható. Az apatikus megküzdési stratégiára példa a néhai budapesti Dzsumbujban élő alkoholista családban felnőtt fiatalkorúan szült anya esete, akit többször állami gondozásba vettek az apa erőszakossága miatt (itt a fizikai bántalmazás mellet nemi erőszak kísérletéről is szó van) (Gyukits, 2003). Tizenhat évesen menekül bele az első párkapcsolatába és szüli meg gyermekét. Akarja a gyereket, mely feljogosítja az önálló (szüleitől független) új életre. Az ifjú pár sorsa azonban a szülőkével nagyon hasonló irányt vesz: a fiatal férfi féltékenységi rohamában ki akarja rugdosni a gyereket a terhes nő hasából. A nő csak egy véletlennek köszönhetően tud megszabadulni élettársától: a férfi betörésből menekültében kiugrik az ablakon és eltöri a gerincét, ezért nyomorék lesz élete végéig.4 A kétségbeesettre példa ugyancsak a volt Dzsumbujban élő család esete, ahol az anya, aki egyben a családfő is – mivel az élettársa hosszú évekre börtönbe került, és ezért tulajdonképpen egyedül neveli öt gyermekét – alkalmi prostitúcióból tartja fenn magát és családját. Várják a kilakoltatást, mivel illegális beköltözők, és ezért semmilyen lakhatási

Maga az élettársi kapcsolat (Spéder, 2005) is egyfajta védettséget jelent az itt élő nők számára, szemben a házassággal, amiből szinte lehetetlen kilépni. 4

61

megoldásra nem jogosultak. Legnagyobb lánya tizenhét évesen terhes. Teljesen kétségbe vannak esve, napról napra élnek, fogalmuk sincs, mi lesz velük. Egészen más kép tárul a szemünk elé, ha egy, Lazarsfeld leírása nyomán töretlennek nevezett család esetében vizsgáljuk a fiatalkorú terhességet. Az ebbe a típusba tartozó egyik család Miskolcon, az Avas alján lakik szoba-konyhás lakóépületben. A családban a hangulat jónak mondható, a családfő és a felesége alkalmi munkákból él. Tervezik, hogy elköltöznek, oly módon, hogy az ugyancsak Miskolcon lakó szüleik eladják a lakótelepi lakásukat, és ebből próbálnak egy nagyobbat vásárolni. A jelenlegi otthonuk rendezett, és még van egy régi számítógépük is. A lányuk 15 évesen „véletlenül megesett”. A lány egyáltalán nem akart még szülni, de nem volt lehetősége megfelelő fogamzásgátló eszközt alkalmazni. Továbbra is itt lakik velük a gyermekével, és az élettársa is ide költözött. A lány az általános iskola végeztével egy számítástechnikai szakiskolába járt, de azt a gyermek miatt abba kellett hagynia. Ha lehetőség nyílna rá, folytatná tanulmányait. Végezetül nézzünk egy példát a rezignált típusra: a család a miskolci Lyukó völgyben lakik, egy téliesítetlen, körülbelül 25 négyzetméteres víkendházban, amit fából és fóliából álló épületrésszel egészítettek ki, így már közel negyven négyzetméteren nyomorognak. Vízcsatorna nincs, a vizet közkútról hozzák, fával és villany hősugárzóval fűtenek. Sajószentpéterről költöztek ide az élettársával. A nő tizenhét évesen szülte meg első gyermekét, pár hónap múlva jön a harmadik baba. Az életük egyhangú éldegélés, nincsenek céljaik, itt valahogy elvannak, az élettől már semmit sem várnak. Ennek ellenére mégis kiegyensúlyozott családi élet figyelhető meg, és vannak örömök is az életükben: az interjú során megjön az anya a bevásárlásból, hoz kólát és valami kis édességet a gyerekeknek. A fentiek során reményeim szerint sikerült e rövid esetleírásokkal illusztrálnom, hogy mennyire jól lehet alkalmazni Lazarsfeld tipológiáját a magyarországi nyomortelepeken is. Mint látható, Kelly modellje a fiatalkorú terhességről is beleilleszthető a fenti tipológiába. Az apatikus és kétségbeesett megküzdési stratégiák esetében a fiatalkorú lány menekül a családból, és mint volt róla már szó, ennek egyetlen legitim módja a gyermekszülés, amivel felnőtté válik, és így jogosulttá válik új családot alapítani és elöltözni. De amikor Kelly a kapcsolati hálókat elemzi, és rámutat a gettóban élő lányok társadalmi tőkéjének sajátosságaira, ezek a jellegzetességek mindenkire vonatkoznak, és nem csak a problémás családokban élőkre. A középiskola elvégzését életük csúcspontjaként élik meg az amerikai gettóban élő lányok: „mire várjak még?” – kérdi Kelly fent már idézett interjúalanya. Ráadásul e fiatalkorú lányok társadalmi kapcsolati hálója is éppen abba az irányba hat, hogy fenntartsa a mintát – ez teszi elfogadottá a fiatalkorú terhességet, hiszen a barátnők közül már sokan szültek. A rezignált típusban mindenképp, hiszen egyik napról a másikra való tengődés során, „a majd csak lesz valahogy” elvvel nem ütközik a fiatalkorú gyermekvállalás. Végső soron a töretlen az egyetlen típus, ahol – Kelly logikáját követve – egyáltalán szempont lehet a gyermekvállalás késleltetése. 62

Mit tehet a szociálpolitika? A fentiek legfontosabb tanulsága, hogy önmagában a fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek átadását célzó, valamint a fogamzásgátlás eszközeinek elérhetőségét támogató programok nem érnek célt, legalábbis az apatikus, a kétségbeesett és a rezignált típusba tartozó családokban nevelkedő leányok esetében, hiszen ők teherbe akarnak esni, és gyermeket akarnak szülni. Itt szükség lenne sorstársakból kiképzett fiatalkorú anyákra, akik saját tapasztalataik megosztása révén tudnák befolyásolni a tinédzsereket a gyermekvállalás időzítésében, illetve a gyermekvállalás iskolai tanulmányok befejezése utáni időszakra való tervezésében. Ilyen jellegű program már létezik, például a dél-afrikai nyomornegyedekben.5 Természetesen szükség van szakemberekre is, de tudni kell, hogy a hitelesség szempontjából a sorstársak meggyőző ereje sokkal nagyobb. A szakemberek köréből pedig a védőnői és a gyermekvédelmi szolgálatot kell kiemelni, a fiatalkorú anyák és gyermekeik veszélyeztetettsége okán. 4 https://www.youtube.com/watch? v=uDntLPFe0hc A töretlen családtípusban azonban eredményes lehet a fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretterjesztés és ezzel együtt a korszerű fogamzásgátló eszközök elérhetővé tétele is, hiszen ebben a családtípusban a fiatalkorú lányok számára nem cél a teherbeesés. Ugyanakkor nem tudnak megfelelően védekezni, ami azért probléma, mert a szegénynegyedekben élő tinédzserek szexuális élete egyre korábban kezdődik, amit az interjúk is igazoltak. A hangsúly egyszerre van a korszerűn és az elérhetőn. A korszerű fogamzásgátlás azért fontos, mert a nyomornegyedekben élő nők az olcsó, és ezért sokszor elavult fogamzásgátló tabletták használatát a nemkívánatos mellékhatások miatt hagyják abba. Fontos, hogy – a szegénység kultúrájának sajátosságait is mérlegelve – többféle lehetőség közül lehessen a legmegfelelőbbet kiválasztani, amiben nagy segítséget nyújthat a területi védőnői szolgálat, de természetesen a módszer kiválasztásában az érintetteknek kell a végső döntést meghoznia. A szegénység kultúrája szempontjából problémás lehet az óvszerhasználat, mivel a férfiasság egyik meghatározó kritériuma a fizikai erő mellett a nemzőképesség. Erre Kelly is felhívja idézett tanulmányában a figyelmet. Ráadásul egy középosztálybeli férfi számára pusztán anyagi szempontokat szem előtt tartva sem mindegy, hogy (kitől) hány gyereke van, hiszen legális jövedelemből él, és ezért a gyerekei után gyerektartásdíjat kell fizetnie, szemben a nyomornegyedben tipikusan alkalmi, illetve feketemunkából élő, vagy éppen (tartósan) munkanélküli társával. De ugyanígy problémás lehet a fogamzásgátló tabletta is, mert rendszerességet és odafigyelést igényel, ami a nyomornegyedben felnövekvő leányok szocializációjának gyenge oldala. Az intrauterén (spirál) eszköz a fiatal életkor miatt lehet kontraindikált. Számításba jöhet még az alternatív medicina is, például az Aviva módszer. A fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés kérdésének sarkalatos pontja, hogy a helyszínen elérhetőek legyenek. A miskolci Lyukóból az orvoshoz, illetve a patikába való utazás költsége például oda-vissza számolva nyolcszáz forint, ami az ott élő családoknak 63

önmagában is egy komoly tétel, ezért nagyon fontos, hogy a területen legyen utazás nélkül is elérhető egészségügyi szolgálat. Úgyszintén a védőnői ellátás az, ami kulcsszerepet játszhatna, mivel a védőnők munkakörébe tartozik a terepre való kijárás. Ahol van működőképes család, illetve családmodell – vagyis a töretlen és a rezignált típusok esetében –, ott a családi kapcsolatok, a család, mint intézmény fennmaradását, illetve megerősítését kellene a szociálpolitika eszközeivel segíteni. Ezek a szociális körülmények oda vezethetnek, hogy egy töretlen vagy rezignált család kétségbeesetté vagy apatikussá válik. Lazarsfeld modellje ugyanis egy „pillanatfelvétel” alapján készült, ha azonban éveken keresztül követünk nyomon szegénynegyedekben élő családokat, azt tapasztalhatjuk, hogy a családok megküzdési stratégiája és ezzel szoros összefüggésben tagjainak mentális állapota időben változhat, továbbá különféle szenvedélybetegségek rabjaivá válhatnak. Vagy fordítva, arra is van példa, hogy egy rezignált család megpróbál kitörni, vagy ha nem is az egész család, de legalább a gyermekei révén. Itt a szociálpolitika és a szociális ellátás kiszámíthatósága a lényeges. A rövid, egy-két éves programok reményeket kelthetnek, bizakodóvá tehetik a családokat, aztán a programok végeztével marad a csalódás és az apátiába esés. De épp így fontos a szegénység kultúrájának ismerete, hisz az ennek attribútumait figyelmen kívül hagyó, a középosztályi szemlélet börtönébe zárt elképzelések alapján megvalósuló programok ugyancsak kétségbeesésbe és apátiába taszíthatják a programok célkeresztjébe került reménykedő családokat. Végezetül, ha visszatekintünk a fiatalkorú gyermekvállalással kapcsolatos adatokra, megállapítható, hogy a magyarországi értékek egyáltalán nem tekinthetők magasnak nemzetközi összehasonlításban, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell tenni semmit, sokkal inkább azt, hogy más országokhoz képest (USA, Románia, Bulgária) lényegesen kisebb erőfeszítéssel is már eredményt lehetne elérni.

64

II. szakirodalom

Szociális munka gyermekes családokkal

A gyermekjólét és gyermekvédelem területén dolgozó szociális munkások gyakran találkoznak olyan családokkal, ahol a szülők körülményei nem jelentenek „eléggé jó” környezetet gyerekeik fejlődése szempontjából. A szakemberek feladata kialakítani a megfelelő kapcsolatot a szülőkkel és velük közösen elősegíteni azt, hogy javuljanak a gyerekek jólétét, egészséges fejlődését biztosító feltétele. Az 1997-ben életbe lépett gyermekvédelmi törvény két ellátási területet azonosít: a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás rendszerét. A gyermekjóléti alapellátások célja a család támogatása és annak megelőzése, hogy a gyerek kikerüljön a családból, valamint a családjába visszakerülő gyermek támogatása. Az alapellátás intézményei: a védőnői hálózat, a bölcsődék, óvodák, iskolák, gyermekjóléti szolgálatok, családok és gyermekek átmeneti otthonai. A gyermekvédelmi szakellátás célja szülőpótló szolgáltatások biztosítása azon gyerekek számára, akik átmenetileg vagy tartósan nem nevelkedhetnek családjukban. A szakellátás intézményei az ideiglenes és átmeneti elhelyezést biztosító gyermekotthonok és a nevelőszülői rendszer, a gyámhivatalok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok. (Gyvt, 3859§) A korszerű gyermekvédelmi gyakorlat egyértelmű törekvése – összhangban az 1990ben életbe lépett gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel - , hogy védje és tiszteletben tartsa minden gyermek jogát arra, hogy saját családjában nevelkedjen, valamint hogy a gyermeket szüleitől csak akkor válasszák el, ha az a gyerek érdekében feltétlenül szükséges. (ENSZ egyezmény 7-9§, Gyvt, 6-7§) Az egyezmény alapelveivel összhangban lévő gyermekvédelmi gyakorlat gyermekközpontú, tekintettel van a gyerekek sajátos szükségleteire és jogaira, hangsúlyozza a megelőző szolgáltatások fontosságát. Nagy a különbség azonban abban, hogy az egyes országokban milyen mértékű támogatások és milyen jellegű családtámogató szolgáltatások érhetőek. A nyugat-európai és angolszász országokban a gyermekvédelmi gyakorlat – az ENSZ deklarációval összhangban lévő fejlesztése következtében széleskörű szolgáltatási hálózat alakult ki (Herczog 1994). Ennek következtében több országban jelentősen csökkent a családjukon kívül nevelt gyerekek száma. Hollandiában 1970 és 1990 között felére csökkent a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek száma, Franciaországban és Belgiumban a csökkenés 30 százalékos volt ebben az időszakban (Chakbarati-Hill, 2000: 14). Általában jellemző, hogy a gyermekvédelmi beavatkozás, a gyerek családból való kiemelésének hátterében leggyakrabban a szülők szegénysége, megoldatlan lakáshelyzete, rossz lakáskörülményei, hajléktalansága és a kedvezőtlen szociális helyzettel szorosan összekapcsoló elhanyagolás áll. (Lindsey 1991, Neményi 2007: 7, Herczog 2004: 17) A korszerű gyakorlat 65

nélkülözhetetlen eleme emiatt a gyermeket nevelő családok anyagi biztonságának megteremtése is. A családtámogatás alacsony szintje az oka többek között annak, hogy az Egyesült Államokban nem csökkent az intézményes gondoskodásba került gyerekek száma a nagyvárosok gettósodott negyedeiben. (Chakbarati-Hill 2000: 14.) Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény a gyermekjóléti szolgálatok kialakításával éppen a megelőző szolgáltatások megerősödését és összehangolását volt hivatott elérni a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyerekek arányának csökkentése érdekében. A törvény életbelépése óta eltelt tíz évben mélyreható változások történtek a gyermekvédelem területén. Az átalakulás eredménye, hogy a keleteurópai régióban egyedül Magyarországon csökkent a gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyerekek száma, és a gyerekek egyre nagyobb arányban kerülnek nevelő családokhoz. (Tájékoztató 2006: 79-80, Herczog 2001: 12) A gyermekvédelem egy összetett rendszer, melyet aligha lehet optimálisra tervezni. A rendszer fejlesztésének iránya azonban egyértelmű: a cél nem lehet más, mint az, hogy csökkenjen a gyermekvédelmi gondoskodásba (szakellátásba) kerülő gyerekek száma, hogy a beavatkozások minél inkább a család támogatását, a gyerekek fejlődési szükségleteit és ellenálló képességének növelését szolgálják. Az alábbi fejezetben összefoglalom a hatékony családtámogató és gyermekvédelmi rendszerek meghatározó elemeit. Dolgozatom empirikus részét képező esettanulmányok elemzése során ezen elemek hazai gyakorlatban való előfordulását vizsgálom. A gyermekes családokkal végzett szociális munka korszerű gyakorlata A korszerű gyakorlat elemeinek ismertetésénél nem választom szét a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás területeit. A gyermekek és a családok szükségleteiből indulok ki, és ebből a perspektívából mutatok rá a gyermekes családokkal végzett szociális munka nélkülözhetetlen alapelemeire: a gyermeki szükségletek elsődlegességére, a szülőkkel való partneri kapcsolat és a szakemberek, intézmények, ellátórendszerek közötti együttműködés jelentőségére, valamint a gyermekvédelmi munka tudatos tervezésének szükségességére. A modern gyermekvédelmi gyakorlat elemeinek bemutatásához a humánökológiai megközelítést használom elméleti keretként. A gyakorlat azon elemeire helyezem a hangsúlyt, melyek erősítik a gyerekek fejlődését meghatározó családi, nevelői kapcsolatokat és hozzájárulnak egy támogató környezet kialakulásához. A gyermekes családokkal végzett szociális munka esetében a tágabb környezet szereplői a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás intézményei és az ezekben az intézményekben dolgozó szakemberek (4. számú ábra).

66

4. számú ábra: A humánökológiai rendszer vázlatos modellje

k ö rnyezet csal á di

gyerek

Alapellátás és szakellátás intézményei, mint pl. védőnő, gyermekintézmények, gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthon, gyermekvédelmi szakszolgálat, stb.

kapcsolatok

Szülők testvérek, rokonok, barátok, nevelők – akik a gyerekkel rendszeres és szoros kapcsolatban vannak

Szükségletközpontú szolgáltatások A gyermeki időélmény. A valós szükségletekre épülő segítségnek tekintettel kell lenni a gyermeki időélmény sajátosságaira. A gyermeki időélmény más, mint a felnőtté. (GoldsteinSolnit-Goldstein-Freud 1996: 41-45) Minél kisebb a gyerek, annál intenzívebb az időegység alatt megtörténő fejlődés (annál nagyobb a visszafordíthatatlan következménye a fejlődési lehetőség megvonásának). Minden gyereknek joga, hogy életkorának és szükségleteinek megfelelő segítséget kapjon környezetétől. A korszerű gyermekvédelmi gyakorlatra törekvő országok a gyermekvédelmi intézményrendszer működését és ezen belül a gyermekvédelmi bíróságok munkáját is a gyermeki időélménynek rendelik alá, szigorú időhatárokat szabva a

67

szakemberek által vállalt feladatok teljesítésére5. (Herczog 1994) A gyermeki szükségletekhez és időélményhez igazodó szolgáltatások kialakítására való törekvés az alapja annak is, hogy a korszerű gyakorlat hangsúlyozza a közösségközpontú és megelőző szemlélet elsőbbségét valamint az intézmények és szakemberek közötti együttműködés és információcsere szükségességét. Megelőzés: minél kisebb korban, minél hamarabb. Ismertek azok a szegénységgel is összefüggő kockázati tényezők, melyek a fogantatás pillanatától veszélyeztetik a gyerekek egészséges fejlődését. A valós szükségletekre irányuló és időben nyújtott segítséggel a problémák súlyosbodása megelőzhető. Természetes segítségnyújtási időpont a terhesség és a szülés ideje, amikor a kedvezőtlen szociális helyzetben élő anyák szükségszerűen találkoznak segítő szakemberekkel. Az ismert rizikófaktorok megléte esetén időben tervezhető a megfelelő segítség és ezzel jelentősen csökkenthetőek a kockázatok valószínűsíthető kedvezőtlen következményei. Egy adott lakóközösségben a gyermekekkel találkozó szakemberek a hétköznapi találkozások során látják a gyerekek fejlődését. Van lehetőségük csecsemő- és kisgyermekkorban észlelni egy-egy gyerek tehetségét és kielégítetlen szükségleteit: nem megfelelő táplálkozását, esetleges fejlődési elmaradását, szegényes szókincsét. A mindenki számára elérhető intézmények (gyermekorvos, védőnő, óvoda, iskola, helyi szociális intézmények) által nyújtott szolgáltatás könnyen érthető és elfogadható a szülők számára is, ezért ezek az intézmények jelentik a legkedvezőbb terepet a megelőző beavatkozások számára. Az intézmények közötti együttműködés is hatékonyabb az időben feltárt szükségletek esetén, mivel ezek kezelése egyszerűbb. Ezzel szemben az olyan beavatkozás, ami „kivárja”, hogy a kisebb fejlődési elmaradások, hiányosságok valódi problémákká erősödjenek, inkább lesz kontrolláló jellegű, a szülők számára nehezebben elfogadható és az együttműködő szakemberekben is több feszültséget kelt. (Dartington 2004) A hatékony együttműködés különösen fontos azon gyerekek esetében, akik és akiknek szülei több intézmény szolgáltatásait veszik igénybe. Az intézmények közötti információáramlás a feltétele annak, hogy a gyerekek és szüleik időben megkapják a szükséges segítséget, megelőzve a súlyosabb problémák kialakulását. (Dartington 2004) Világos szakmaközi megállapodások szükségesek azonban ahhoz, hogy az információáramlás a gyerekek fejlődését szolgálja, és ne sértsen etikai szabályokat28. Ennek hiányában az információáramlás nehézségei lehetetlenné teszik az együttműködést és a szükségletek időben való hatékony kielégítését. (Herczog 1999: 17-23, Herczog 2004: 31) Integrált szolgáltatások – együttműködő szakemberek. A korszerű gyakorlatban fontos a szerepe az integrált szolgáltatásoknak, melyek rugalmasan alkalmazkodnak a családok szükségleteihez, és képesek komplex - a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatokat is integráló - szolgáltatási programokat kínálni. A gyermekes családokkal végzett szociális munka területén integrált programok alakultak a gyerekek családból való kiemelésének megelőzésére (Bányai 2003), valamint a nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba elhelyezett A hazai gyakorlat nem szabályozza egyértelműen az idő kérdését a gyermekvédelmi beavatkozások során, nem határozza meg azt az időt, melyen belül a gyerek sorsát a szakembereknek rendezni kell. (Sz.L.) 28 Information Sharing, www.everychildmatters.uk 5

68

gyerek vér szerinti családjába való visszatérésének támogatására (Henggeler 1998). Különös jelentősége van a több intézmény együttműködésére épülő, integrált programoknak az antiszociális viselkedésű fiatalok esetén. Közülük is a legsérülékenyebbek (leginkább veszélyeztetettek) azok, akiknek esetében fennáll a családon kívüli elhelyezés szükségessége. Ökológiai és rendszerszemléletű megközelítés az alapja az antiszociális viselkedésű fiatalok kezelését célzó programoknak is. A nem kívánt viselkedés akkor csökkenthető hatékonyan és rövid időn belül, ha a beavatkozások a viselkedéssel összefüggő összes olyan ismert tényezőre irányulnak, amelyek a fiatal természetes közegében – otthon, az iskolában, a közvetlen lakókörnyezetében, baráti társaságában, az elérhető támogató rendszerekben - az antiszociális viselkedés fennmaradásában szerepet játszanak. A szülőknek és családtagoknak ezekben a programokban is kulcsszerepe van. A segítőnek a szülőkkel olyan biztonságos kapcsolatot kell kialakítania, ami nem konfrontatív, de melynek keretében a szülők mégis megértik szülői viselkedésük (fegyelmezési stratégiáik, napirendjük, indulatkezelési technikáik, stb.) változtatásának szükségességét. (Henggeler 1998)

A gyermekvédelmi gondoskodás tervezése A gyermekvédelmi beavatkozás célja. A modern gyermekvédelmi rendszerek szabályozásának egyik legfontosabb szempontja az időtényező. A gyermekvédelmi beavatkozás során a cél az, hogy a gyerek sorsa minél rövidebb idő alatt rendeződjön: kerüljön vissza szüleihez, ha lehetséges, vagy ha ez nem megoldható, találjanak számára örökbefogadó családot. Arra az átmeneti időre, amíg döntés nem születik a gyerek végleges elhelyezéséről, átmeneti nevelésbe, gyermekvédelmi gondoskodásba kerül: nevelő családhoz vagy gyermekotthonba. A megszokott családi környezet elvesztése súlyos trauma minden gyerek számára, és a hovatartozás bizonytalansága további kockázati tényező (Harden 2004: 39). A fejlett gyakorlattal rendelkező országokban törvény szabályozza azt, hogy mennyi időt tölthet a gyermek átmeneti nevelésben6 (AllenBissell 2004: 52, Herczog 1994). A gyermekvédelmi szakemberek feladata, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a gyermek sorsa véglegesen és megnyugtatóan rendeződjön. Az állandóság tervezése (permanency planning30) lett a legfontosabb rendező elve az angolszász országok gyermekvédelmi rendszereinek (Fein-Maluccio 1996: 108), de a beavatkozás időbeni tervezése más nyugat-európai országokban is fontos eleme a gyermekvédelmi gyakorlatnak (Herczog, 1994). A gyermek sorsának tervezése világos célok és szigorú időhatárok alapján történik. Az Egyesült Államokban ez az idő 18 hónap, de már a gyerek elhelyezésének 12. hónapjában a gyermekvédelmi bíróság előtt ismertetni kell a végleges elhelyezésre vonatkozó elképzelést (Allen-Bissell 30 A gyermek végleges elhelyezésének tervezése (permanency planning) egy folyamat, melynek során szakemberek felmérik, hogy a szülőpótló gondoskodásba került gyermek számára mi a legkedvezőbb hosszú távú elhelyezés és erre a gyereket is felkészítik. Better Care network, www.crin.org/bcn 31 Care Planning for Looked After Children, www.plymouth.gov.uk 6

69

A gyerek végleges elhelyezésének kérdése a bekerülés pillanatától fogva alapvető jelentőségű. Amennyiben megvan a családba való visszakerülés esélye a törvényben meghatározott időkereten belül, akkor a gyermekvédelmi szervezetek feladata a családi egyensúly helyreállítása. Az állandóság tervezése és szükség esetén a párhuzamos (több alternatív) jövőterv készítése világossá teszi a beavatkozás céljait. A párhuzamos jövőterv azonban fokozza az érintett gyerekek bizonytalanságát, ezért ilyen esetekben különös odafigyelés szükséges a gyerek sorsáért felelős szakemberek részéről31. A világos célok és a célhoz vezető lépések megfogalmazása a legfontosabb eszköze annak, hogy megelőzzük a gyerekek bennragadását a rendszerben (Katz 1999: 76), ami a gyermekvédelmi beavatkozás egyik legismertebb káros következménye (Fanshel 1978)7. A gyermekvédelmi gondoskodás folyamatossága és következetessége érdekében elengedhetetlen a gondozás folyamatának tervezése a gyerek bekerülésétől a rendszerből való kikerüléséig8. A gyerekek szempontjából óriási a jelentősége a bekerüléskor készülő felmérés pontosságának és az ez alapján történő tervezésnek, gondozási-nevelési tervnek. A gondozási terv lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonos irányban dolgozzanak, és hogy a folytonosság biztosított legyen akkor is, ha új munkatársak lépnek a régiek helyére. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt támasztják alá, hogy bár a felmérés és tervezés módszertana és kidolgozottsága folyamatosan fejlődik, még a fejlett gyermekvédelmi rendszerekben is gyakori probléma a felmérés felszínessége és a tervezés formális megvalósulása (Metselaar-Knorth-Noom-Yperen 2003). Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény a hazai gyakorlatban újfajta dokumentációt és a gyermekvédelmi gondozás folyamatát követő tervezést írt elő a „Gyermekeink védelmében” adatlap és értékelési rendszer bevezetésével. (Herczog 1999) Az elmúlt tíz év tapasztalata az, hogy a jelentős adminisztratív terhek miatti ellenérzések és a túlterheltség egyelőre háttérbe szorítják a tervezés kínálta lehetőségeket, az adatlapok kitöltése, értékelése és felhasználása nem egységes szemléletben történik (Herczog, 2001: 175). A kapcsolattartás jelentősége és tervezése. A gyermekvédelmi gondoskodás elsődleges célja a gyerek visszakerülése a családba. A visszakerülés tervezésének és előkészítésének nélkülözhetetlen feltétele az, hogy a szülő és a gyermek között a kapcsolat élő legyen, a kötődés megmaradjon, bizonytalan kötődés esetén, erősödjön. A kapcsolat fenntartása akkor is cél a gyermekvédelmi elhelyezés esetén, ha nem valószínű a gyerek hazakerülése. Ekkor a családi kapcsolatok ápolása, a múlt feldolgozása és egy reálisan fenntartható kapcsolat kialakítása a kapcsolattartás célja. A kutatások sokféle képet mutatnak a kapcsolattartások során szerzett tapasztalatokról, a találkozások minőségéről és hatásáról. Sokan, főleg szülők és kamaszok a különélés miatti fájdalmaikról számolnak be (Haight-Black-Workman-Tata 2001), nevelőszülők a gyerekek látogatások utáni megváltozott viselkedését említik David Fanshel és Eugene Shinn elsőként elemezték longitudinális mintán a gyermekvédelmi gondoskodásba bekerült gyerekek életének alakulását. A kutatás hívta fel a figyelmet a vér szerinti családdal való kapcsolattartás jelentőségére a gyerek sorsának sikeres rendeződése érdekében. A kutatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt a szakemberek tudatosan tervezzék, segítsék és értékeljék a bekerült gyerekek szüleivel való kapcsolattartást. Rámutattak arra, hogy a kapcsolattartás tudatos irányításának hiánya jelentős mértékben csökkenti a hazakerülés és növeli a „bennragadás” veszélyét. (Fanshel-Shinn 1978) 8 A gondozási folyamat tervezését, folyamatos értékelését és ennek egységes dokumentálását hivatott segíteni a hazai gyakorlatban a gyermekvédelmi törvénnyel egy időben bevezetett adatlapok rendszere 7

70

leggyakrabban. Gyermekvédelmi szociális munkások azt jelzik, hogy az évek óta nevelőszülőnél élő gyerekek esetében a kapcsolattartás akadályozza a nevelőszülői családba való beilleszkedést, a stabil kötődések kialakulását. (Fanshel-Schinn 1978.) A mielőbbi rendszeres és sűrű kapcsolattartási rend kialakítása alapvető jelentőségű még az ambivalens és passzívabb szülők esetében is. Ennek alapján lehetséges ugyanis meghozni a mielőbbi döntést a gyerek hazakerüléséről vagy az alternatív elhelyezési terv kialakításának szükségességéről. (Katz 1999: 80) A kapcsolattartások rendszeressége mellett szükség van a szülő, a gyerek és a nevelőszülő támogatására mind a (Herczog 1999). Az adatlap az Egyesült Királyságban kidolgozott és több európai országban is alkalmazott dokumentáció adaptált változata. találkozás előtt, alatt és utána. A látogatások fájdalmas élményeket idézhetnek fel vagy fájdalmas érzéseket válthatnak ki. Az a szülő, aki lemondja a látogatást, lehet, hogy nem bír szembenézni érzéseivel. Segítségre szorul. A gyerekek fejlődésével és a helyzet változásával a gyerekek kapcsolat iránti szükségletei is változnak. Ha a szülő és a gyerek kapcsolata nem biztonságos, a találkozás terápiás támogatás nélkül káros is lehet. A kapcsolattartás jellegét tehát a gyerek szükségleteihez és a beavatkozás céljához kell igazítani. (Haight-Kagle-Black 2003: 203-204) Családba való visszakerülés tervezése és támogatása. A gyermekvédelmi gondoskodásból a gyerekek jelentős része vér szerinti családjához kerül vissza. Egy család újraegyesítése összetett feladat. Mind a család, mind a gyerek változik az egymástól külön eltöltött idő alatt. Több tényező nehezítheti a gyerek sikeres visszakerülését családjába. Kockázat például az, ha a szülő ambivalens a gyerek visszakerülésével kapcsolatban. Ugyancsak kockázat, ha a szülő a gyerek hazakerülése után nem szívesen működik együtt a gyermekjóléti intézmények szakembereivel. Ellenállásuk hátterében gyakran a fenyegetettség, megszégyenülés érzése áll. A gyerekeknek sem könnyű a visszakerülés, a megszokott gyermekotthoni vagy nevelőszülői környezet elvesztése is okozhat szomorúságot, depressziót, veszteségélményt. A család újraegyesítésének gyakorlata messze nem kapott még akkora figyelmet, mint a családmegtartó szolgáltatások (Bányai 2003, Wulczyn 2004), de jellegében ahhoz hasonlít. Az újraegyesítésnél is, hasonlóan a családmegtartó szolgáltatásokhoz, fontos a szakemberek állandó elérhetősége, az alacsony esetszám, az, hogy a szolgáltatás a család otthonában történjen, intenzív (heti 5-20 óra) és rövid időtartamú (60-90 nap) legyen (Dougherty 2004: 3). A gyerek hazakerülése a gyermekvédelmi gondoskodásból, a család újraegyesítése nem egy esemény, hanem egy folyamat, aminek intenzív, legtöbb segítséget igénylő időszaka a gyerekek hazakerülését követő hetek-hónapok. Az, hogy egyes családok mennyire igénylik az utógondozást a gyerekek hazakerülése után, nagyon változó. Minden család másképp éli meg a gyerekek hazakerülését, a mindennapi nehézségeket és az esetleges kríziseket.

71

A gyerek családjába való visszakerülését gyakran a gyermekjólét gyermekvédelem finanszírozási rendje nem támogatja: amennyiben a kikerülés után nincs pénzügyileg elismerve az utógondozói tevékenység, a szolgáltatások hiánya vezethet a visszakerülés sikertelenségéhez. Partneri kapcsolat a szülőkkel Biztonság és bizalom. A gyermekes családokkal végzett szociális munka sajátossága, hogy a segítőnek mind a szülő, mind a gyerek szükségleteire figyelni kell. A szülő a gyerek fejlődésének motorja, ezért ő a szociális munkás legfontosabb partnere – csak a szülővel együtt lehet ténylegesen segíteni a gyerek fejlődését. A humánökológiai megközelítés értelmében a fejlődést a gyerekkel közvetlen kapcsolatban álló személyekkel való kapcsolatok minősége határozza meg. A gyermekvédelmi beavatkozások akkor szolgálják a gyerekek érzelmi és szociális jólétét, ha kedvező irányú változást idéznek elő a szülő-gyerek kapcsolatban és más közeli személyekkel való interakcióban. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer akkor tölti be szerepét, ha tudatosan törekszik az érintett gyerekek fejlődését kockáztató tényezők ellensúlyozására, olyan mechanizmusok és folyamatok elindítására, melyek megelőzik vagy ellensúlyozzák a kockázatok kedvezőtlen következményeit (Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999: 246). Ennek feltétele, hogy a segítő képes legyen biztonságot nyújtani és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani a szülőkkel. Ilyen kapcsolatban van lehetősége növelni a gyerek gondozását ellátó személyek érzékenységét, kapcsolatkészségét, segíteni a szülő és gyerek közötti bizalom erősödését. Minden segítő kapcsolatban fontos a bizalom, de ennek jelentősége különös a gyermekvédelem területén, ahol az érzelmekkel való munka nélkülözhetetlen. A segítők olyan felnőttekkel találkoznak, akik elbizonytalanodtak szülői szerepükben és tartanak a szakemberektől. Sokan közülük alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, nem ritka, hogy képességhiányokkal is küszködnek. (Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999: 119) A szülői feladatok ellátása különösen nehéz, ha mindez szegénységgel is párosul, ha a szülők gyakran kényszerülnek lakóhely változtatására és akkor, ha sok gyerek van a családban. A gyerekek versenyeznek a korlátozottan elérhető szülői odafigyelésért. A sokproblémás családokban az anyák gyakran érzik magukat tehetetlennek, gyakori körükben a depresszió, a fáradtság, mindennaposak a megélhetési nehézségekből fakadó feszültségek. Sérüléssekkel, bűntudattal, szégyenérzettel vannak tele. A szülők érzelmi elérhetősége alacsony, a szülő és gyerekek közötti interakció rövid, élettelen és gyakran negatív. Gyakran a korábbi szakemberek felszínes vagy ellenséges hozzáállása következtében alakul ki bennük az, hogy elutasítóak, agresszívek a segítőkkel, a gyermekvédelmi szakemberekkel szemben. A szülők saját korábbi sérülései is akadályozzák, hogy értelmes, hatékony kapcsolatot alakítsanak ki másokkal: családtagokkal, barátokkal, szakemberekkel. A szülők alacsony önértékelése és ambivalens érzéseik miatt a segítőknek nem könnyű velük 72

együttműködő kapcsolatot kialakítani. Biztonságos és hatékony kapcsolat akkor lehetséges, ha a segítők megértik a szülők ellentmondásos érzelmeit és ha a segítők maguk is megértést és támogatást kapnak saját intézményükön belül. A beavatkozásoknak a kapcsolatok erősítésére kell elsősorban irányulniuk. De ennek feltétele egy biztonságos kapcsolat, amihez idő, odafigyelés szükséges és az, hogy a segítő képes legyen úgy részt venni a kapcsolatban, hogy teret biztosítson a másiknak is. Hogy mind a szülő, mind a segítő aktív szereplőként vegyenek részt a közöttük alakuló kapcsolatban. (Ferguson 2001: 4) A beavatkozás akkor hatékony, akkor szolgálja a gyerek fejlődéséhez szükséges nevelési légkör kialakulását, ha képes fokozni a szülő érzelmi elérhetőségét, önbizalmát, önismeretét, reflexiós kapacitását, önkontrollját, szociális érzékenységét, társas kapcsolatokban való magabiztosságát és kompetenciáit. (Howe-Brandon-HiningsSchoefield 1999: 171) A megerősítés filozófiája. Az emberi ellenálló képességgel foglalkozó elemzések bővülő irodalma (Fraser 2004, Saleeby 1997, Wolin-Wolin 1992) egyre határozottabban fordítja a figyelmet azokra az emberi tulajdonságokra, személyiségvonásokra, erőforrásokra, melyek hatékony védelmet jelentenek nehéz helyzetekben, kedvezőtlen körülmények között. Az erőforrások tudatos feltárására törekvő megközelítés azt hangsúlyozza, hogy kivétel nélkül (!) mindenki rendelkezik belső és külső (rejtett) tartalékokkal. Ezek részben feltárt, részben egy egész életen át feltáratlanul maradt erőforrások. A szociális munka erősségekre támaszkodó irányzata tudatosan tárja fel és mozgósítja az emberi erőforrásokat. Ez a megközelítés egyben a megerősítés – empowerment – filozófiája. (Kozma 2002, Saleeby 1997) A legsúlyosabb problémákkal küszködő családokban is vannak rejtett tartalékok, melyek feltárhatóak, ha bizalommal és együttműködési szándékkal fordulunk hozzájuk, ha ösztönözzük a családtagokat, hogy fogalmazzák meg legfontosabb szükségleteiket, ha bízunk a családtagok képességeiben. (Walsh, 1998:259) Reflexivitás és a szülői szerepek. A gyermekes családokkal végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi munka során a szakemberek a legmélyebb létkérdésekkel, élet és halál kérdésével, a szexualitás kérdéseivel és ennek felnőttekre és gyerekekre gyakorolt hatásával találkoznak. A legtöbb olyan szülő, aki kapcsolatba kerül a gyermekvédelemmel, maga is szegénység, erőszak, bántalmazás, mérgező kapcsolatok áldozata. Akkor sikeres a beavatkozás, ha a segítő képes a szülő és a gyerek fájdalmához közel kerülni. A sérelmek meghallgatása, ezek megbeszélése mellett azonban sok praktikus segítségre is szükség van ezekben a családokban. Fontos megtanítani a szülőket arra, hogyan gondozzák csecsemőiket, hogyan kezeljék a nehezebb nevelési helyzeteket, hogyan bánjanak a dühkitörésekkel, hogy legyen jobb a szülők és gyerekek közötti kapcsolat és kommunikáció. (Ferguson 2001, Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999) A szociális munka feladata ma nem csak az, hogy megteremtse a biztonságot, hogy megszűnjön az erőszak, hanem az is, hogy a szülők és a gyerekek jobban ismerjék magukat és felfedezzék lehetőségeiket életük tervezésében. A szociális munka célja, hogy a társadalom legsérülékenyebb emberei tájékozott döntéseket hozzanak életük kérdéseiről. (Ferguson 2003) A szülőkkel való munka hatékony, ha javítja a szülői gondoskodás minőségét, ha képes ösztönözni egy újfajta intimitás (Ferguson 2001: 8.), az egyenrangú kapcsolatra támaszkodó érzelmi kommunikáció és egyezkedés kialakulását. Olyan családi légkör megteremtése a cél, 73

melyben a gyerekek biztonságban érzik magukat, ahol meghallgatják őket, ahol a családtagok tisztelik egymást és a családtagok képesek kifejezni érzelmeiket. A mai modern társadalmakban a gyermekvédelmi beavatkozások akkor érik el céljukat, ha hozzájárulnak a családtagok önkifejezési és önmegvalósítási képességeinek kibontakozásához, a demokratikus családi együttélés mintájának kialakulásához. A segítő a helyes szülői viselkedés modellezésével, a szülők konstruktív mintáinak azonosításával és megerősítésével érhetik ezt el. (Ferguson 2001: 8, Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999) Nyílt kommunikáció a szülőkkel. A szülőkkel való szoros együttműködés alapelve a korszerű gyermekvédelmi gyakorlatnak. Ennek egyik eleme a világos, szülők számára is érthető és hozzáférhető információ biztosítása. Fontos, hogy a szülők tudják, minél hosszabb időt töltenek tőlük távol a gyerekek, annál nehezebb lesz a hazakerülés. A szülőket reálisan kell felkészíteni a várható eseményekre és azok következményeire. Tudniuk kell, hogy pontosan min múlik a gyerekek hazakerülése és ehhez kitől, milyen segítséget kaphatnak. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy ha a hazakerülés valószínűsége kicsi, alternatív elhelyezésen kell gondolkodni. A felmerülő megoldási lehetőségeket a családdal rendszeresen és gyakran át kell tekinteni. A szülőkkel való kommunikáció fontos eleme az időhatárokról való pontos tájékoztatás is. A gyermekvédelmi szakemberek dolga a gondozási terv lebontása kisebb lépésekre, amit a szülők maguk vagy a szakemberekkel közösen írnak és hetente vagy legfeljebb havonta közösen értékelnek. A mielőbbi és megalapozott döntés érdekében az eset előrehaladását (vagy megtorpanását) megfigyelések leírásával, a szolgáltatásokat nyújtók beszámolóival, szakértői véleményekkel szükséges a szülők számára is érthető formátumban dokumentálni. (Katz 1999: 80) Erőviszonyok a szülő és szakember kapcsolatában. A kapcsolatközpontú munka mellett egy másik fontos jellemzője a korszerű gyakorlatnak a segítő munkában megjelenő erőviszonyok megértése és tudatos alkalmazása. A hagyományos segítő modellek egyik kritikája az, hogy nem foglalkozik tudatosan a segítés folyamán kialakuló erőviszonyokkal és ezzel teret nyújt a szakembereknek helyzetükkel való nem szándékolt visszaélésekre. A szakemberek tudásuk, tájékozottságuk, intézményük által biztosított pozíciójuk révén erőfölényben, hierarchikusan jobb helyzetben vannak, mint a segítséget kérők. E helyzet megfelelő kezelése a szakember feladata. Az egyenlőtlen helyzetre való reflexió hiánya, az egyenlőtlen helyzetből fakadó érzések bagatellizálása könnyen vezet a segítséget kérő kiszolgáltatottságának fokozásához, például a kliens patologizálásához. (Kozma 2003) A korszerű gyakorlat a segítséget kérő és a segítséget nyújtó, a szülő és a szakemberek különböző, de egymást kiegészítő kompetenciáit hangsúlyozza. A korszerű gyakorlat a szakember tudását korlátozottnak tekinti és a szülővel való találkozás, a vele való párbeszéd, a szülő elmesélt története az, ami lehetőségeket kínál a továbblépésre. A dialógusban alakul ki a szülő és a szakember lehetséges szerepe. Ebben a párbeszédben nyíltan lehet beszélni többek között az erőviszonyokban rejlő különbségekről és a kontroll kérdéséről is. (Walsh 1998)

74

Az erőviszonyok és a kontroll kérdése különösen fontos a gyermekjóléti – gyermekvédelmi munka területén. Sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő szülők találkoznak ezen a területen gyerekeik sorsáról döntő, nehezen átlátható állami szervezetekkel és azok képviselőivel. Egyenlőtlen helyzetben találkoznak a felek. Ahhoz, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő szülők perspektívája is megfogalmazódjon, a szakembereknek képesnek kell lenni arra, hogy teret biztosítsanak számukra. Különös jelentősége van ennek több szereplő jelenléte esetében. Olyan helyzetekben, amikor a szülők több különböző intézmény résztvevőjével együtt ülnek és beszélnek meg feladatokat, felelősségeket, tervezik közösen a gyerekek sorsát. A gyermekvédelmi megbeszélések, konferenciák a gyermekvédelmi beavatkozás fontos fórumai: a szülők aktív bevonását, gyermekvédelmi döntésekben való felelősségteljes részvételüket hivatottak lehetővé tenni. Míg a törvénykezés célja az, hogy a fórum a szülők partneri bevonásának eszköze legyen, a szándék gyakorlati megvalósulása a szakemberek hozzáállásától, a beszélgetésvezetés módszertanától is függ. A csoportos megbeszélést vezető (facilitáló) szakember és más szakember-résztvevők tudásán és készségein múlik, hogy a szülők bevonása valóban partneri módon történik-e vagy merőben formális, rosszabb esetben: a szülő számára kellemetlen, megalázó. A csoportos megbeszélésben rejlő lehetőségeket sikerrel alkalmazzák az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem területén (McCold, in: Herczog 2003). Szakemberek családi csoportkonferenciát szervezhetnek egy-egy veszélyeztetett gyerek sorsának rendezése érdekében, amikor a konferencia szervezése és megvalósítása során mobilizálják a család, a rokonság erőforrásait, megfelelő előkészítés után átadva a döntés felelősségét a családnak (Nixon 2006). Gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek esetében a szakemberek rendszeresen (minimum félévente, de szükség szerint gyakrabban) szervezett csoportos megbeszéléseken tervezik a gyerek sorsát érintő beavatkozásokat. A tárgyalást vezető és ott résztvevő szakembereken múlik, hogy a megbeszélés során mennyiben van lehetőség a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyerek szüleinek véleményük megfogalmazására. Ha képesek a szakemberek partneri viszonyt kialakítani a szülőkkel és a résztvevő szakemberekkel, akkor lehetőség nyílik érdemi párbeszédre, hasznos információcserére, közös döntéshozatalra, a szülő megerősítésére és motiválására. Ha ezt a légkört nem sikerül megteremteni, akkor a tárgyalás könnyen lehet formális, de megalázó, kirekesztő is, ami ellenséges érzelmeket vagy a tehetetlenség fokozódását váltja ki a részt vevő szülőben. A csoportos megbeszélések, elhelyezési értekezletek, védelembe vételi és felülvizsgálati tárgyalások az 1997. évi gyermekvédelmi törvény életbe lépésével a magyar gyakorlatban is kialakultak.

Gyerekekkel való munka közvetlen munka A gyerekekkel való közvetlen munka mind a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, mind a gyerek jóléte és egészséges fejlődése miatt szükséges. A jogi megközelítés elismeri, hogy 75

a gyermekek képesek életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon kifejezni véleményüket a sorsukat meghatározó kérdésekben9. Ez teszi indokolttá az őket is érintő döntésekbe való beleszólásukat, aktív részvételüket. A szakemberek kommunikációs készségein, eszközeik gazdagságán múlik, mennyire képesek segíteni a gyerekeket abban, hogy véleményüket, érzéseiket ki tudják fejezni10. A gyerekekkel való közvetlen munka a gyerek érzelmi jóléte miatt is szükséges. A gyerekeknek szüksége van arra, hogy a megtörtént fájdalmas élményeket, veszteségeket, változásokat megbeszéljék, feldolgozzák valakivel. Erre is a gyerekekkel való közvetlen munka nyújt lehetőséget. (Aldgate 2006: 229-230) A gyerekekkel való közvetlen munka szükségességét indokolja az is, hogy egy egyensúlyát vesztett családban időre van szükség a körülmények rendezésére. A gyerekeknek azonban folyamatos biztonságra és azonnali segítségre van szükségük egészséges fejlődésükhöz. A szociális munkások lehetséges beavatkozásához jól használható keretet kínál a gyerekek ellenálló képességére támaszkodó megközelítés. Ez a megközelítés a gyerek környezetében lévő erőforrásokra és azok mozgósítására helyezi a hangsúlyt az érzelmi ellenálló képesség fokozása érdekében. Akár a családban marad a gyerek, akár nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül, a szakemberek feladata, hogy olyan támogató környezetet alakítsanak ki a gyerek természetes környezetében, ami ellenálló képességük erősítését szolgálja, és ehhez szakmai segítséget is biztosítsanak, ha a természetesen rendelkezésre álló erőforrások nem elegendőek. A gyerekek számára legfontosabb a szüleikkel, nevelőikkel való biztonságos kapcsolat, de ellenálló képességük növelésére más területeken is lehetőség van. A gyerekek fejlődését szolgálja, ha jól érzik magukat az iskolában, ha vannak barátaik, ha tudatában vannak tehetségeiknek és van lehetőségük ezeket fejleszteni, ha képesek másokra odafigyelni és pozitív érzelmeiket kifejezni, ha társas készségeik fejlettek. Szociális munkások a gyerekekkel való kapcsolatuk során feltárhatják erősségeiket és segíthetik a gyerekeket abban, hogy egyre több területen fejlődjenek. Azokban a családokban, ahol még nem alakultak ki a biztonságos szülői minták, a szociális munkás közvetlen segítséget nyújthat a gyerekeknek azzal, hogy meghallgatja a gyerek érzéseit, segít megfogalmazni és a szülők felé is kifejezni érzéseiket, gondolataikat. (Ferguson 2001: 5-6) Fontos, hogy legyen olyan személy a gyerek környezetében, aki a családban hiányzó odafigyelést biztosítani tudja. Szociális munkások feladata, hogy tudják, hol és kik tudnak pozitív élményeket nyújtani a gyerekeknek a kompetenciaérzés, az énhatékonyság erősítése érdekében. A gyerekek képességei társas interakcióban fejleszthetőek. Olyan felnőtt tudja ezt segíteni, aki jól ismeri a gyerek képességeit és képes olyan tevékenységeket kínálni a gyereknek, ami egyszerre jelent sikerélményt és fejlődést ösztönző kihívást a gyerek számára. (Daniels-Wassell 2002: 36) Fontos, hogy ezek az élmények olyan rendszerességgel forduljanak elő, ami valóban pozitív hatást tud kiváltani. Vannak gyerekek, akiknek külön bátorításra van szükségük ahhoz, hogy élni tudjanak ilyen ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól, 12. cikk., Gyermekvédelmi törvény 8§. Hasznos útmutatást nyújt a gyerekekkel való megfelelő kommunikációhoz a Better Care Network honlapján hozzáférhető anyag: „So You Want to Consult with Children? A Toolkit of Good Practice”, Save the Children, 2003, www.crin.org/bcn 9

10

76

élményekkel. Azok a gyerekek, akiket korábban elhanyagoltak, akiknek kötődése bizonytalan, tartanak az új helyzetektől. Kell egy felnőtt, aki bátorítja, támogatja a gyereket abban, hogy merjen és tudjon élni az elérhető lehetőségekkel. (Howe-BrandonHiningsSchoefield 1999: 260.) Azok a kutatások, melyek kifejezetten a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedett gyerekek fejlődését kockáztató és védő tényezőket elemezték, egyértelműen megállapították: a hosszú távon is sikeres fejlődés legfontosabb előrejelzője, hogy sikerülte a gyereknek kialakítani jó kapcsolatot legalább egy felnőttel (Werner-Smith, 1992 in Rosenfeld 1997: 6). Azok a felnőttek jelentenek védőfaktort ezen gyerekek számára, akik nem csak „kezelik” őket, hanem meghallgatják és megértik fájdalmaikat és azokat az érzéseket, melyeket átéltek. (Anglin 2003: 246) A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyerekek olyan feszültségeket élnek meg, olyan élményeik vannak, melyek messze eltérnek egy átlagos gyerek tapasztalataitól. Esetükben különösen fontos, hogy élményeiket meg tudják fogalmazni, mert azok kimondása, elmesélése, eljátszása megkönnyíti a történtek megértését. (Whiting 2000: 84, Aldgate 2006: 239) Nevelt gyerekek esetében szükséges az előrelátás képességének fejlesztése és tanulásuk segítése. Akkor tudnak tanulni, ha jól érzik magukat az iskolában, ha társaik befogadják őket. Ezt azok a pedagógusok tudják biztosítani, akik tájékozottak a gyerek helyzetével kapcsolatban és képesek segíteni a nevelt gyerekek befogadását. Befogadó nevelési légkör kialakításával előzhetik meg azt, hogy elkerüljék a nevelt gyerekekkel szemben kialakuló előítéletes hozzáállás kialakulását. (Mitic-Rimer 2002: 409-410) Az utóbbi évtizedekben egyre több a súlyos érzelmi zavarokkal küszködő gyerek. Összetett szükségleteik egyéni bánásmódot igényelnek, ami komoly kihívást jelent a korszerű gyakorlattal rendelkező országok számára is. A kamaszkorban előforduló súlyos devianciák gyakran gyermekkorban szerzett kezeletlen sérülések, elhanyagolás következményei. A deviáns viselkedés okainak feltárása fontos, de nem elegendő. Megfelelő beavatkozási lehetőségek kidolgozása nélkül a devianciák okaira vonatkozó ismereteink csak arra elegendőek, hogy kimondjuk egy fiatalról: menthetetlen. (Grisso 2002: 304) Válaszképpen a legsérültebb gyerekek kielégítetlen szükségletre megjelentek azok az összetett programok, melyek a társadalom számára komoly kihívást jelentő súlyosan sérült és deviáns fiatalokat szolgálják. Más korszerű beavatkozási programokhoz hasonlóan ez a program is integrált szolgáltatásokat jelent és a gyerek környezetének minden fontos szereplőjét és színterét célozza: a gyermekvédelem és gyermekjólét, az oktatás, a lelki segítségnyújtás, a fiatalkorúak pártfogói szolgálata, az igazságügy és más területeken dolgozó szakemberek összehangolt munkáját. A beavatkozás akkor hatékony, ha intenzív és könnyen elérhető, ha a fiatal és családja szükségleteihez igazodik, rugalmasan alkalmazkodik a család változó igényeihez és szoros együttműködést valósít meg a szülőkkel. (Epstein-Jayanthi-McKelvey-Frankenberry-Hardy-Dennis-Dennis 1998: 162) A családjukból kiemelt gyerekek fejlődése különleges kockázatoknak van kitéve. Esetükben nem elegendő csupán egy biztonságos nevelőszülői vagy gyermekotthoni háttér megléte. Olyan odafigyelésre van szükségük, ami tekintettel van korábbi sérüléseikre, ami 77

ellensúlyozza a fejlődésüket veszélyeztető tényezőket és kiterjed a gyerekek szüleikkel való kapcsolatára is. Fontos, hogy a nevelők segítsék azt, hogy a gyerekek reflektálni tudjanak korábbi kapcsolataikra annak érdekében, hogy nyitottakká váljanak új kapcsolatokra és érett önállóságra felnőttkorukban. A gyermekvédelmi gondoskodás vagy bármilyen kritikus helyzetben nyújtott beavatkozás fordulópontot kell, hogy jelentsen a gyerek számára, egy esélyt a biztonságos kapcsolatok megélésére. A reflexív gondolkodás, a jelen- és múltbéli érzések megértése növeli az egyén autonómiáját, realitásérzékét. A múltbéli negatív élmények újragondolása, pozitív átfordítása ellensúlyozza a kedvezőtlen hatásokat. Érzelmileg kiegyensúlyozott emberek válhatnak a gyerekkorukban súlyos traumákat, nyomort megélt emberekből is, ha képesek a velük történtek megértésére és feldolgozására. Ez pedig az önreflexió és a tudatos feldolgozás protektív erejét bizonyítja. (Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999: 261) A segítők feladata a negatív élmények feldolgozásának, átértelmezésének ösztönzése.

Összegzés A gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybevevő családok gyerekei azok, akiknek fejlődését a legtöbb kockázat fenyegeti. Ők a társadalom egyik legsérülékenyebb csoportját alkotják. Társadalmi beilleszkedésük akkor lehetséges, ha hatékony védőrendszereket alkalmazunk a gyermekjóléti- és gyermekvédelmi beavatkozások során. Csak a gyermekek fejlődési szükségleteire érzékeny, a gyermek jólétét széleskörűen segítő gyermekvédelmi megközelítés és gyakorlat képes a családjából kiemelt gyerekek egészséges fejlődését biztosítani. A gyermekvédelem rendszerének fenntartása drága. Egy gyerek gyermekvédelmi gondoskodásának költsége másfél millió forint évente11. Nem mindegy, hogy a beavatkozás növeli a kockázatokat vagy épp ellenkezőleg, olyan védőrendszert jelent, mely a gyerek szükségleteit szolgálja. A gyermekvédelmi beavatkozás önmagában nem elég. Tágabb társadalompolitikai intézkedések nélkül a szolgáltatások fejlesztése nem vezet eredményre. Kormányzati társadalompolitikai intézkedések a jövedelem-újraelosztás, foglalkoztatás- és lakáspolitika, az egészségügy és az oktatáspolitika területén szükségesek ahhoz, hogy valódi lehetőségek nyíljanak a szegénység újratermelődésének megszakításához és a társadalom kohéziós erejének növeléséhez.

A gyermekvédelmi gondoskodás egy gyerekre jutó költsége változó attól függően, hogy az elhelyezés gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél történik. Gyermekotthon esetén 2004-ben az egy gyermekre jutó fajlagos költség 1,4 millió forint volt, nevelő szülőnél 640 ezer Ft. A háromévesnél fiatalabb gyerekek gyermekotthoni (csecsemőotthoni elhelyezése) különösen drága: 3 millió Ft. (Állami Számvevőszék Jelentése, 2004) 11

78

Ami elvárható a korszerű gyermekvédelmi gyakorlattól, hogy világos célkitűzések alapján világos irányultsággal történjen, a gondozási helyek száma és a gyermekvédelmi gondoskodásban eltöltött idő minél rövidebb legyen és a gyerek szülei, családtagjai minél inkább vegyenek részt a döntésekben. A modern társadalmakban – úgy tűnik – szükség van a gyermekvédelmi ellátórendszerre. A társadalmi változások, a különböző társadalmi csoportok közötti átrajzolódó törésvonalak és a társadalom összetartó erejének ingadozásai hol a családok szociális körülményeiben, hol érzelmi háztartásában, hol mind a kettőben vezetnek olyan következményekhez, melyek a gyerekek fejlődését súlyosan veszélyeztetik és a gyerekek családból való kiemelését teszik szükségessé. Társadalmanként és közösségenként változó, hogy egy-egy közösség mennyire képes támogatni a területén élő sérülékeny családokat és hol húzza meg a súlyos veszélyeztetettség határait. A gyermekvédelem területén rendre szembe kerülnek egymással különböző nézetek a gyerekek jogaira, valamint a szülők és az állam gyermekek neveléséért vállalt felelősségére vonatkozóan. Az Egyesült Királyságban 1989-ben elfogadott Gyermekvédelmi Törvény (Children Act) célja egy „új konszenzus megteremtése” volt ezen jogok és felelősségek vonatkozásában. (Parton 1996) A törvény a szülők és szakemberek közötti partneri együttműködés és közös döntéshozatal elsődlegességét hangsúlyozta a korábban uralkodó paternalista viszony helyett. A törvény célkitűzése egy újfajta egyensúly kialakítása volt a családokkal való befogadóbb és együttműködőbb gyakorlat révén. (Nixon 2006) A törvényben megfogalmazott elvek azonban még a fejlett brit gyermekvédelmi gyakorlatban is feszültséget keltettek. A szülők partneri bevonása a gyermekvédelmi döntéshozatalba korántsem ment könnyen, a mindennapokban a szakemberek paternalista attitűdje nehezen változott. A hazai gyermekvédelmi törvény szellemisége is a korszerű gyermekvédelmi gondolkodást tükrözi. Kérdés azonban az, hogy a törvény legfontosabb üzenete, a szülőkkel való partneri együttműködés hogyan valósul meg a gyakorlatban, egy olyan országban, ahol a paternalista viszonyoknak mély és összetett történelmi gyökerei vannak. A hazai gyermekvédelmi szakma töredezett, szervetlen fejlődése miatt a törvényben megfogalmazott elvek és azok megvalósulása közötti feszültség jelentős. Magyarország (modernkori) történelmében a paternalizmus, a különböző társadalmi csoportok alá-fölérendelt viszonya különös értelmezést kapott, amit a szocializmus évtizedei tovább mélyítettek. Vajon a mindennapi gyakorlatban a törvény által megfogalmazott elvek, vagy a mélyen a társadalom szövetébe égetett rutin vezérli-e a szakembereket? A kérdésre a választ a dolgozat empirikus részében ismertetett esettanulmányok elemzése során keresem. Magyarországon a gyermekjóléti szolgálatoknak közel négyezer munkatársa van. A gyermekes családokkal való munkájukban partnereik a védőnők, a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban dolgozó szakemberek. A gyermekek megfelelő fejlődése nem kis mértékben e szakemberek együttműködésén múlik. Azon, hogy időben felismerik-e a kockázati tényezőket és képesek-e hatékonyan együttműködni mind a szülőkkel, mind egymással a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek fejlődését ösztönző környezet kialakításában. 79

A terepmunka során olyan családokkal találkoztam, ahol komoly gyermeknevelési nehézségek merültek fel. A kutatás két éve alatt megfigyelhettem a családok mindennapjait, azt, ahogy a nevelési légkör hat a gyerekek viselkedésére és fejlődésére valamint azt is, ahogy a gyermekjóléti szolgálat és az alapellátás szakemberei a gyereknevelés és a szülői készségek kérdését kezelték. III. szakirodalom

A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése Dr. Herczog Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna

„A gyermek nem vethet alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek, vagy bánásmódnak.”

A családon belüli bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei (Fejezet) Az áldozattá válás esélyében nincs különbség fiúk és lányok között. Vannak olyan megfigyelések, melyek szerint nagyobb valószínűséggel érintettek az első szülött gyermekek. Többgyerekes családban gyakran el fordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermek ellen irányul. Fiatal szül k esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra, hiszen kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítségkérésre. A csecsem k veszélyeztetettségét különösen fokozza az a tény, hogy nem tudnak jelezni, beszélni. Leggyakrabban a 2 évesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de 1 éves kor után már ritka az erőszakból származó haláleset. A nemzetközi adatok és kutatások szerint a fogyatékkal él gyermekek fokozottabban vannak kitéve az abúzus veszélyének. A halmozott fogyatékosság további rizikót jelent, mivel az irántuk tanúsított türelem és az elfogadásuk is zavart szenvedhet, emellett kevésbé képesek visszautasítani, vagy elkerülni a bántalmazást. Kommunikációs problémáik miatt jelzéseiket sem mindig érti meg a környezet. Természetesen sok ellenpélda is akad.

80

A gyermeket családon belül többnyire a szülő, vagy a szülőnek a gyermekkel (is) együtt él, vele azonban vérségi kapcsolatban nem lévő élettársa bántalmazza. A testvérek közötti bántalmazás általában nem ölt patológiás jelleget, bár erre is találunk példát. A fiatalabb szül k gyakrabban bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek. A bántalmazó családokban többnyire mindkét szülő bántalmazza és/vagy elhanyagolja a gyermeket. A férfiak gyakrabban követnek el nemi illetve fizikai erőszakot, testi fenyítést, a nők pedig mérgezést, fojtogatást. A Münchhausen by proxy szindróma is inkább nőkre jellemző. A bántalmazó szül k többnyire nem szenvednek pszichiátriai betegségben, bár sokuknál mutatható ki személyiségzavar, így pl. fokozott agresszivitás, a szokásostól eltér szexuális viselkedés. A gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben el fordul, de vannak fokozott figyelemre okot adó családi és egyéni rizikófaktorok. A magasabb társadalmi helyzet családok esetében nem feltétlenül kevesebb a bántalmazás, a visszaélés, felfedésük és a gyermek védelme azonban nehezebb. Ezek a családok ugyanis tájékozottabbak, jobb érdekérvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak rájuk, esetleg a szül k társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési kötelezettségüknek. A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Az anya, aki gyermekkorában áldozattá vált, a tanult viselkedésminták, a zavart kötődés miatt, hajlamosabb saját gyermeke bántalmazására. Ezen anyák több mint egyharmada a szóban forgó bántalmazást leszámítva igen lelkiismeretesen gondozza, neveli gyermekét, más formában nem bántja. Az erőszak lehetőségét növel rizikófaktorok. Családi körülmények

a) b) c) d) e) f) g)

szociális depriváció (szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség) erőszak a családtörténetben (a szül bántalmazott, vagy elhanyagolt gyermek volt) egyedülálló, külön élő szülők mostohaszülő, vagy bizonytalan kapcsolódású élettárs, partner szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől zavarok a családi kapcsolatrendszerben.

A szülő személyiségével összefügg problémák a) a szül közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekkel b) mentális betegség, alkohol-, vagy drogfüggőség, deviáns magatartás.

81

A gyermekkel kapcsolatos tényezők koraszülött, kis súlyú gyermek az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától két gyerek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg (szellemi vagy fizikai) gyermek e) nehezen kezelhet gyermek a) b) c) d)

Itt újra kell hangsúlyozni, hogy több rizikófaktor jelenléte sem vezet szükségszer en bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz. Nagyon kedvezőtlen körülmények között is élnek gyermekek harmonikus, szerető, védelmező légkörben, ugyanakkor előfordul, hogy optimálisnak látszó és kiegyensúlyozott családban is megtörténhet a gyermek bántalmazása.

5. számú melléklet

(Gyermekvédelmi Törvények)

Jogi háttér, jogszabályok

Az Alkotmány, az Egészségügyi Törvény, a Szociális Törvény, a Közoktatási Törvény, a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Törvény valamint a kapcsolódó jogszabályok részletesen szabályozzák a gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőket. A kialakult gyakorlat szerint a gyermekbántalmazás és elhanyagolás hagyományosan a szociális ellátórendszer, ezen belül a gyermekvédelem hatáskörévé vált. Annak ellenére, hogy a jogszabályok megfogalmazzák a gyermekekkel foglakozó valamennyi szakember jelzési, együttműködési kötelezettségét, ennek kivitelezése még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Számos tragikus esetet meg lehetne előzni, ha a szakemberek időben felismernék a bajt, és hatékonyan intézkednének. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján minden településen meg kell szervezni a gyermekjóléti szolgálatot, melynek feladata a 82

gyermekjóléttel kapcsolatos teendők koordinálása. A településeken valamennyi gyermekekkel dolgozó szakembernek és intézménynek jelentési kötelezettsége van a gyermekjóléti szolgálat felé, amennyiben gyermekbántalmazást, elhanyagolást, veszélyeztetést tapasztal. A jelzési kötelezettségen túl együttműködési kötelezettséget is el ír a jogszabály. Ez azt jelenti, hogy az adott gyermek esetében minden szakterületnek saját szakmai kompetenciája szerint kell meghatároznia teendőit. A szükséges tájékoztatást és felvilágosítást, a dokumentációt a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint az ügyben eljáró más szakember rendelkezésére kell bocsátani. Esetmegbeszélés keretében a gyermek számára leginkább megfelel tervet és cselekvési programot kell kidolgozni, amelyet dokumentálni szükséges, végül ennek végrehajtását értékelni kell. Az együttműködés nemcsak jelzési, hanem visszajelzési kötelezettséget is jelent, így a gyermekjóléti szolgálat is kérheti az orvos, a védőnő, a pedagógus segítségét. Az egészségügyi szakember kérheti a gyermekvédelmi szerv visszajelzését a megtett intézkedésekről. A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartást, így bűncselekményt, de legalábbis foglalkozás körében elkövetett gondatlanságot jelent, mivel ez is veszélyezteti a gyermeket és neki további sérelmet okozhat. Más oldalról a jelzési, jelentési kötelezettség esélyt jelent minden szakembernek arra is, hogy módja legyen megbeszélni az esetet és közös intézkedési, cselekvési tervet készítsen. Ez az eljáró szakember számára is védelmet ad az elkövetővel szemben, azáltal, hogy több intézmény és szakember között oszlik meg a döntések súlya. Gyakran felmerül probléma, hogy ki védi, meg az eljáró véd n t vagy orvost a bántalmazóval szemben. Általános jogi védelmet ad a tanúvédelmi törvény illetve az, hogy az eljáró szakember hivatalos személynek min sül. De fontos leszögezni, hogy ez nemcsak jogi probléma. Ha az elkövet is humánus eljárásban részesül, meg lehet törni az erőszakhoz, vezet ördögi kört. Fontosnak tartjuk, hogy az egészségügyi dolgozók képzésében, továbbképzésében szerepeljen a konfliktuskezelés módszere is.

1997. évi XXXI. Törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

5. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

83

A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethet alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak. 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történ nevelkedésének el segítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében. a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a véd n i szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztet ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által el idézett súlyos veszélyeztet magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képvisel, társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történ nevelkedésének el segítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. a) b)

Az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

Kiemelt jelentőség lakosságcsoport a gyermekek és fiatalok gondozása: 40§(2) A lakosság egészségi állapotát hosszú távon is jelentősen befolyásoló területek a család és nővédelmi gondozás, a gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi gondozása. 42§(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén m köd egészségügyi szolgáltatók feladataik ellátása közben kiemelt figyelmet fordítanak, a gyermekek egészségét veszélyeztet, tényez k megelőzésére, felismerésére, megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelel intézkedéseket kezdeményeznek. A betegjogok figyelembe vétele mellett, felmentést ad a következő esetben: 17§(2) A beteg (vagy korlátozottan cselekvőképes esetben a helyette beleegyezési jogot gyakorló) beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás, vagy intézkedés elmaradása: a mások, ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Az orvosi titoktartáshoz való jog tekintetében megenged a következő kitételek esetén: 25§(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben: 84

ezt törvény rendeli el (a gyermekvédelmi törvény elrendeli az adatszolgáltatást a szakmai, intézményközi együttműködés során) b. mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. 125§ Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó – időponttól és helytől függetlenül – az adott körülmények között tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. a.

2002. évi LVIII. Törvény Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érint törvények módosításáról

43.§ Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésér l és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24§ (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait. A kezel orvos az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg személyazonosító adatairól a lehet legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából. (3) A kiskorú érintett első ízben történ ellátásakor – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 17. §-ára tekintettel – az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. (2)

85

12

http://szociologiaszak.unimiskolc.hu/segedanyagok/csaladszociologia/csaladon_beluli_eroszak.ppt http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYAGYSZ.pdf http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/gyermekbantalm.pdf http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYSZT.pdf http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYSZ.pdf

11

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/szemelyisegelmeletek.pdf

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GyukitsGyorgy_parkapcsolatok.pdf http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GyukitsGyorgy_fiatalkoru.pdf file:///d:/Users/User/Downloads/dissz_2010_SzilvasiJelena.pdf file:///d:/Users/User/Downloads/A%20gyermekbantalmazas.pdf

86

1.

Értékelőlap Felsőoktatási szakképzés

A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont) A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont) Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés

A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..

Miskolc, év, hó, nap

A konzultáns aláírása

87

88