Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515
Képzészáró pórtfólió
Név: Ágotha Stella Neptun-kód: QYAC57 Konzultáns: Kozma Judit
Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez Tartalom: I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben szerzett II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív összefoglalás) A II. pont táblázatának baloldali oszlopába az kerül, hogy mit csinált a hallgató a gyakorlatokon (interjú, esettanulmány, adminisztratív teendők, adományozás, a terület szakirodalmának elolvasása, stb.), a jobboldali oszlopba az kerül, hogy milyen kompetenciákat bizonyított ezekkel. III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek, attitűdök, tapasztalatok. A III. táblázat baloldali oszlopában az elsajátítandó kompetenciák vannak felsorolva, a képzés törvényben rögzített képzési és kibocsátási követelményei alapján. A jobboldali oszlopba azok a módok kerülnek, ahogy a hallgató a képzés során ezeket elsajátította. Ehhez csatolja a képzés során elkészített beadandóit, a gyakorlatokról született értékeléseit, a gyakorlati napló részleteit, az összeállított irodalomjegyzékeket, stb. a mellékletben, és utal rájuk a táblázatban: pl. (lásd: 1. melléklet: cím). A III. táblázat jobb oszlopában nagyon sok minden szerepelhet: természetesen a tantárgyak, gyakorlatok során végzett tevékenységek, de e mellett konferenciák, önkéntes munkák, még a személyes érdeklődésből nézett filmek, olvasott könyvek is, amelyek kapcsolódnak a szakmához. Hivatkozni kell, méghozzá előírásszerűen! IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Itt több lehetősége van a hallgatónak: 1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett: a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események, kultúra, stb.); b. A hallgató tevékenységének leírását, reflektív értékelését: kapcsolatok felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek, elvárások, tervek és teljesítmények, stb. c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek összefoglalása. d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!). 2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze. V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései
2
VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását bizonyítják Formai követelmények: A hivatkozás szabályait lásd: http://emc.elte.hu/~hargitai/wiki/index.php/A_hivatkoz%C3%A1s_szab%C3%A1lyai (letöltve: 2015. január 18.) A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani. A portfolió leadási határideje: Nappali tagozat: 2015. április 28. Levelező tagozat: 2015. április 22. Kozma Judit telefonszáma: 06 20 4656497
3
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon
Ágotha Stella 3526, Miskolc, Katowice utca 49. 3/3 +3620-228-0388
Fax E-mail Állampolgárság Születési idő
[email protected] magyar Miskolc, 1992.08.04.
ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓHELYEK
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
2011. szeptember 01.- 2013.június 18. ARTDECO Szakképző Iskola 3530 Miskolc, Petőfi utca 11. Kisgyermekgondozó-, nevelő OKJ-s képzés gyakornok kisgyermekek testi, lelki és szociális igényeinek kielégítése, rám bízott feladatok megoldása és teljesítése
2011.szeptember 01.- 2013.május 21. ARTDECO Szakképző Iskola 3530 Miskolc, Petőfi utca 11. Gyógypedagógiai asszisztens OKJ-s képzés gyakornok gyermekek testi, lelki és szociális igényeinek kielégítése, a rám bízott feladatok megoldása és teljesítése
4
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
2007. szeptember 01. -2011. június 16. Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek
2011. szeptember 01. – 2013. június 18. ARTDECO Szakképző Iskola
• Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, oktatási alapismeretek érettségi szakközépiskola
Gyermekellátási feladatok, házi időszakos gyermek- felügyeleti feladatok, gyermekfelügyelői feladatok, gyermekfelügyelői dokumentációs feladatok, a napközbeni gyermekellátás feladatai Kisgyermekgondozó, -nevelő OKJ-s képzés
2011. szeptember 01. – 2013. május 21. ARTDECO Szakképző Iskola Általános pedagógiai asszisztensi feladatok, általános gyógypedagógiai asszisztensi feladatok, fogyatékosság- specifikus gyógypedagógiai asszisztensi feladatok Gyógypedagógiai asszisztens OKJ-s képzés
EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek.
ANYANYELV
-
Könnyen tudok kommunikálni másokkal könnyen tudok beszélgetést kezdeményezni hamar felmérek helyzeteket, jó elemző képességem van ismerem pozitív és negatív tulajdonságaimat, ezeket kontrollálni tudom jó problémamegoldó készségem van empatikus és toleráns vagyok előítéletektől mentes. tudok összpontosítani erősségem a kreativitás és a precizitás folyamatos önfejlesztésre való igény
magyar
EGYÉB NYELVISMERET angol alapszint
5
• Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség
JÓ JÓ JÓ
SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb.
- jó problémamegoldó készség - döntési képesség - stressz tűrő képesség - szociális érzékenység - konfliktusok racionális és konstruktív kezelése - empátia és kellő önismeret - kreativitás, folyamatos önfejlesztésre való igény - alkalmazkodási és együttműködési készség - jó kommunikáció - kezdeményezőkészség
SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb.
TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb.
MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Zene, írás, képzőművészet, stb.
- jó tervezési és szervezési készségekkel bírok - jól össze tudok hozni bizonyos dolgok megvalósításához szükséges elemeket, feltételeket - képes vagyok feladatok megvalósítására és ezek határidőre való elkészítésére - csoportban és egyénileg is jól tudok dolgozni - erősségem a kreativitás - jó motivációs képességgel rendelkezem
- szükséges informatikai alapismeretek - Microsoft Word ismerete - Power Point ismerete - Photoshop használata - Internet teljes körű használata
- kreatív gondolatok gyakorlatba történő átültetése - autodidakta módon képes vagyok feljődni, - jó rajzolási képesség - festés-varrás
EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek.
- könnyen beilleszkedek új csoportokba - megtalálom a közös hangot az emberekkel, - simulékony a természetem - képes vagyok meglévő tudásaimat új helyzetekben alkalmazni, - mindig vágyom az újításra, - fejlett kritikai érzékkel rendelkezem, ezt alkalmazni is tudom - ki tudok problémákra különböző alternatívákat találni, - könnyen keltek bizalmat az emberekben. - nyílt vagyok és őszinte
VEZETŐI ENGEDÉLY(EK)
6
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK MELLÉKLETEK
[ Ha vannak, itt sorolja fel a csatolt mellékleteket. ]
II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Tevékenységek a gyakorlat során
Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította
Adminisztratív feladatok (fénymásolás, nyomtatás, forgalmi napló készítése, borítékok írása)
Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, jártasság a korszerű informatikai technikákban, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő felhasználásában
Segítő beszélgetésen való részvétel
A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézségekkel küzdők támogatása
Interjúkészítés egy klienssel
Tájékozódás a kliens életét érintő fő problémákban, ismerkedés az interjúkészítés kivitelezésével
Családlátogatás
Megfigyelés, felkészülés a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, empátia)
Védelembe vételi tárgyaláson való részvétel
Tájékozottság a Gyermekjóléti szolgálat feladataiban, a védelembe vétel eljárásának és folyamatának ismerete
Védelembe vételi felülvizsgálaton való részvétel
Tájékozottság a Gyermekjóléti szolgáltatás feladataiban, a védelembe vételi felülvizsgálat eljárásának és folyamatának megismerése
Postázás Családgondozáson való részvétel
Megfelelő helyismeret elsajátítása A kliensek alapvető problémáinak megismerése, felkészülés a szociális munka alapkészségeinek felhasználásában (önismeret, empátia, előítélet mentesség) Információk gyűjtése, a gyermekvédelmi-, gyermekjóléti szolgáltatás alaposabb, több mindent átfogó megismerése
Jelzőrendszeres találkozón való részvétel
7
Esetvezetés készítése
Felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában
Gyermekjóléti szolgáltatás adatlapjainak kitöltése (GYSZ „Macis”adatlapok) (lásd:1. melléklet) Adományozásban való részvétel
GYSZ adatlapok ismerete, Word helyes használatának elsajátítása A kliensek igényeinek kielégítése, az adományozás folyamatának megismerése A kisgyermekek igényeinek kielégítése, ismerkedés a kismamákkal
Baba- Mama klub Kérdőívezés (lásd: 8. melléklet)
Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek felhasználásában (önismeret, kommunikáció, empátia1)
Plakátok készítése (lásd: 3. melléklet)
Kreativitás, Jártasság a korszerű informatikai technikákban (képszerkesztő program, Power Point)
Esetnaplók átolvasása, majd elemzése, megbeszélése
Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, alapvető problémák megismerése a szociális munkában Környezettanulmány elkészítési folyamatának ismerete, megfigyelés Tájékozottság a szociális munka etikai kódexéről2 illetve szabályairól, a szociális ágazatban működő civil, egyházi szektor szervezeteinek működése és jellemzőinek ismerete
Környezettanulmány készítésén való részvétel (lásd: 2. melléklet) Intézmény megismerése, szakirodalmának elolvasása (Alapító Okirat, SZMSZ)
Iratrendezés Iskolai szociális munkán való részvétel
Precizitásban és összpontosításban való fejlődés Az iskolai szociális munka3 folyamatának megismerése, jártasság a gyermekeket érintő főbb problémákban
1
„Az empátia lényege, hogy van, aki a másikat érti és érzi is, van, aki érti, de nem érzi, van, aki érzi, de nem érti, és olyan is akad, aki se nem érti, se nem érzi. Vannak dolgok, amelyekbe saját élmény nélkül nem élheti bele az ember magát akkor sem, ha intellektuálisan felfogja a másik által közölteket, de előfordulhat, hogy emocionálisan ugyanez lehetetlen” –Lux Elvira-Mohás Lívia- Popper Péter: Empátia (az emberi kapcsolatok érzékenysége) 15.o. 2
http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/etikai_kodex_2011.pdf
3
„ Az iskolai szociális munkás olyan iskolában dolgozó, segítő szakember, aki elsődlegesen egészségfejlesztéssel, prevencióval foglalkozik, ill. a felmerülő életvezetési, szociális problémák megoldásához nyújt segítséget az iskola diákjainak, tanárainak, valamint a szülőknek egyaránt.” http://www.isme.hu/
8
III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Mielőtt az Miskolci Egyetemre jelentkeztem volna, elvégeztem két OKJ-s képzést. Az egyik gyógypedagógiai asszisztens képesítést adott, a másik pedig kisgyermekgondozó,- nevelőt. A gyakorlatok során tisztázódott bennem, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, itt éreztem leginkább hasznosnak magam. Szociális érzékenységem lehetővé tette, hogy a lehető legnagyobb intenzitással és lelkesedéssel végezzem a feladatokat. Nem rendelkeztem még akkora tudással és tapasztalattal, de az Egyetemen az elméleti és gyakorlati órák lehetővé tették, hogy szépen lassan megértsem a szakma lényegét és elsajátítsam a megfelelő ismeretanyagot. Hajlamos voltam túlságosan a lelkemre venni az emberek problémáit, amik nehezítették, hogy hideg fejjel végig gondoljak egy problémát. Önismeretem még nem volt azon a szinten, mint most, viszont az empátia is tolerancia erősségemnek mondható volt. Jó megfigyelő képességem volt (lásd:4. melléklet), és megvolt bennem az állandó önfejlesztésre való igény. Könnyen és problémamentesen tudtam kommunikálni illetve beszélgetést kezdeményezni a gyerekekkel, emberekkel. Az emberek a bizalmukba fogadtak, és nyíltan megosztották velem problémáikat. Megtiszteltek a bizalmukkal, amiért mindig nagyon hálás voltam. Középiskolában pedagógiai szakon tanultam, az ott lévő tanárok buzdítottak, hogy maradjak olyan szférában, ahol gyermekekkel vagy felnőttekkel/ idősekkel foglalkoznak. Nem volt meg a képességem, hogy elősegítsem, hogy az emberek lehetőséget kapjanak saját erejük és tudásuk felhasználására, amivel képessé válhatnak a jogaik érvényesítésére illetve az erejük felhasználására. Konfliktuskezelésem sokszor nem volt megfelelő. Nehezen tudtam az elméletet átvinni a gyakorlatba. Voltam
önkéntesen
táboroztatni,
ahol
sok
tapasztalatot
szereztem
a
gyerekek
személyiségéről, koruk fejlődésének jellemzőiről. Gyakornok voltam az Avason, a Szilvás utcai Bölcsődében. Gyógypedagógiai asszisztens gyakornokként voltam a 22. számú Rónai Ferenc Általános Iskola Autista gyerekeinél, az Éltes Mátyás Általános Iskolában, ahol súlyos fogyatékos gyerekek voltak, a Tüskevár Általános Iskolában, ahol tanulási zavaros gyerekek voltak.
9
Gyakorlataim során sok ismeretet elsajátítottam nemcsak a gyerekekről, hanem az őket nevelő szakemberekről is. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során?
Képzésem alatt a Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Kassai úti Területi Szolgáltatói Központjában voltam. Itt tapasztaltam meg a képzés gyakorlati ismereteit. Az Egyetemen elsajátíthattam a szakma elméleti ismereteit. Elsajátítottam, hogy lássam a dolgok közötti összefüggéseket, ok-okozati tényezőket. (lásd: 6.melléklet) A valóságot a saját erősségeimen és gyengéimen keresztül tanultam meg értékelni. Kritikusan viszonyulok saját tevékenységeimhez, képes vagyok azokat folyamatosan fejleszteni és változtatni. Elsajátítottam különböző konfliktuskezelési technikákat, több alternatívát vagyok képes egy problémáról felállítani. Ötvöződnek bennem a képzés által nyújtott elméleti ismeretek, a tapasztalatok által nyert ismeretek illetve személyes ismereteim. Ezek által jobban fel tudok mérni egy szituációt, jobban át tudom látni azt. Sikerült elsajátítanom a szakma etikai szabályait, alapelveit és értékeit. Hatékony problémamegoldó, kommunikációs és helyzetfelismerő képességem lett. Könnyebben tudok másokat és saját magamat motiválni, pozitív hozzáállásra serkenteni. Önismeretem sokat fejlődött, így sokkal könnyebben látom át más emberek viszonyulásait az élethez. Sok pozitív visszajelzést kaptam, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy hasznosnak érezzem magam. Könnyebben hozok meg döntéseket és dolgozom fel az információkat. Kellőképp sikerült elhatárolni magam a problémáktól anélkül, hogy empátiám csökkent volna. Jobban megismertem a kisebbségek kultúráját, szokásait. Megfelelő tanácsot, javaslatot és útbaigazítást tudok adni. Jobban átlátom a környezetemben lévő problémákat, és, hogy mik okozzák a legfőbb gondot. Elsajátítottam a szociális munka adminisztrációjához szükséges képességeket.
10
Tudások, képességek, készségek, attitűdök
Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette4
A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség
A szociális munka részfeladataihoz szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi igazgatási és pedagógiai ismeretekkel rendelkezem, melyeket a képzés során sajátítottam el Az intézménynek van alapítványa5
A szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek
Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén
A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában
Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak Jártasság a korszerű informatikai technikákban
Többször vettem részt családlátogatáson és segítő beszélgetésen, itt sikerült elmélyítenem a romák alapvető kultúrájának ismereteit, jellegzetességeit, mind vallási és etnikai szempontból, mind szokásaikat illetően. A családlátogatáson és segítő beszélgetésen való részvételeim szerint a legfőbb társadalmi jelenség a mélyszegénység. Mentálhigiénés, életvezetési, gyermeknevelési, életmódbeli problémák állnak fenn, melyek sorozatosan visszatérő problémahalmazt alkotnak. Tanácsok, javaslatok, útbaigazítások a kliens számára, életvitelét és életmódját szemügyre véve (járjon iskolába, a ház körül tartson rendet, szemetet hordja el, tisztálkodjon megfelelően stb) Mikor idejöttem, sikerült megismerkednem a macis adatlapokkal, a forgalmi naplóval, amely nemrég került bevezetésre és gépen kell vezetni, illetve az intézmény dokumentációjával Folyamatosan jelen van a macis adatlap. Minden esetben kitöltjük a környezettanulmányt, a törzslapot, a GYSZ 1, GYSZ 3, és GYSZ 9 adatlapokat. Az intézmény technikailag nagyon jól felszerelt. Minden itt dolgozó tud külön számítógépen dolgozni. Az asszisztenseknek is külön informatikai rendszerük van.
4
A tanulási tapasztalatokhoz lehetőség van mellékletként korábbi írásbeli munkákat – dolgozatokat, megfigyelési naplót, szakirodalmi jegyzeteket, stb. – csatolni. Amennyiben ezt a hallgató megteszi, az egyes tanulási tapasztalat leírásánál utaljon a mellékletre! 5 http://segitmiskolc.hu/letoltes/alapitvany.pdf
11
Az intézményben nyomtatók, fénymásolók, laptopok és számítógépek is találhatóak, melyek nagymértékben megkönnyítik az itt dolgozók munkáját. Felkészültség a szociális munka Ezek a tulajdonságok mind prioritást alapkészségeinek alkalmazásában élveznek, hogy a szociális munka során (önismeret, kapcsolatteremtés, kliensekkel, családtagjaikkal tudjak kommunikáció, empátia) foglalkozni akár családlátogatás, akár segítőbeszélgetés során. Fontos a munkatársakkal és a jelzőrendszerekkel való kapcsolattartás, napi kapcsolattartás a Gyámhivatal kollégáival, tanárokkal, igazgatókkal, védőnőkkel Felkészültség a személyközi viszonyokban A szociális munkát végző szakembernek a általánosan elfogadott normák, szabályok legfontosabb szabály, hogy betartsa a valamint a Szociális munka Etikai Szociális munka Etikai kódexét. kódexében megfogalmazottak alkalmazására Szintén fontos a kollégáknál az egymás közötti jó viszony kialakítása és ápolása, valamint a törvények és jogszabályok pontos betartása. Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat A jelzőrendszeri tagoknál figyelhető meg a nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló részfeladatok ellátása, hiszen a különböző intézményekben a szociális munka intézményekben, mint pl. iskolában a részfeladatainak ellátására Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős; védőnői szolgálat pl. tetvesség megelőzésének folyamatára hívják fel a figyelmet; a rendőrség Gyermek és Ifjúságvédelmi alosztálya pl. őrjáratokat és drogellenes programokat szerveznek6 Alkalmasság a szociális területeken Kezdetben nehézségeim támadtak a macis megjelenő adminisztratív feladatok adatlapok kitöltésével, folyamatosan diktálni végzésére kellett, hogy mit hova írjak, de egy idő után belejöttem, és már csendben ült mellettem a tereptanárom, miközben magamtól kitöltöttem őket. A gépi rendszer megismerése is eleinte nehézkes volt és a forgalmi napló megfelelő használata, de aztán belejöttem ebbe is, és már rutinszerűen ment Alkalmasság a fejlesztésekben, Megesett, hogy vírusos volt a gép, ekkor innovációban folytatott adminisztratív segítettem lementeni bizonyos tevékenységekre dokumentumokat, hogy ne kallódjanak el. Bizonyos mappákat is kellet létrehoznom és keresnem. Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, Részt vettem csoportos Baba- Mama családi, csoportos és közösségi munkában klubbon, csoportos táboroztatáson. szervezési, megvalósítási részfeladatok Egyénileg jelzőrendszeres beszélgetésen is ellátására voltam, szakmaközi konferencián, valamint 6
http://www.bunmegelozes.eu/pdf/kodex6.pdf
12
Anikó, az egyik kolléga filmklubjában is részt vettem
IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? A képzés befejezése után a Gyermekjólétben szeretnék dolgozni. A Gyermekjólét elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátíthattam összefüggő gyakorlatomon a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Kassai úti Területi Szolgáltatási Központjában. Gyakorlataim során ez volt a Szociális szférának az a része, amiben a leginkább hasznosnak éreztem magam, és ami a szívemhez leginkább közel áll. Úgy érzem, hogy ide kell leginkább a segítség és a friss munkaerő. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a gyerekek vannak, rájuk több oldalról nehezednek a világ dolgai, akár oktatási szempontból, akár kultúrából adódóan vagy a család részéről. A mélyszegénység, a diszkrimináció, testi- és lelki bántalmazás, családon belüli erőszak leginkább érintett áldozatai a gyerekek. Nagyon nagy szükségük van a segítségre és a támogatásra, különben elvesznek a világban. Szeretném elősegíteni, hogy a kiskorúak mindenképp a saját családjukban nőjenek fel, ne kerüljenek ki onnan, mert ez befolyásolja fejlődésüket legfőképpen pszichológiai szempontból. Veszélyeztetettségük megelőzését és megszüntetését szeretném, valamint azoknak a helyettesítő védelmüket és a nevelésükről-gondozásukról történő gondoskodását azoknak, akik hatósági intézkedés következtében kikerülnek vér szerinti családjukból. Szeretném segíteni a gyerekeket, és családtagjaikat érdekérvényesítésükben. Hozzásegíteni őket céljuk megvalósításához lehetőleg úgy, hogy a legkevésbé avatkozzak az életükbe. Úgy érzem, hogy van kellő önismeretem, jártasságom és felkészültségem, ill. szociális érzékenységem ahhoz, hogy ezen a területen dolgozzak. (lásd: 7. melléklet)
A gyermekjóléti alapellátás misszója: A gyermekek jogainak érvényesülése érdekében egyrészt azon családok támogatása és megerősítése, amelyek gyermekeik felnevelésében 13
nélkülözik a szükséges feltételeket, illetve ezeknek megteremtésében támogatásra szorulnak; másrészt a védelem biztosítása a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. „A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség enyhítése, megszüntetése érdekében a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása; a családi konfliktusok megoldásának elősegítése; az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése; javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében.”7 A Miskolci Egyesített, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény ellátja az Sztv. szerinti családsegítés, az Sztv. felhatalmazása alapján helyi rendeletben szabályzott rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedését segítő programja, adósságkezelési tanácsadás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjólét/központ feladatait. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, melyben részt vesznek civil szervezetek, egyházi szervezetek és egyéni vállalkozók is. Az intézmény engedélyezett létszámkerete (2014. január 1-től) Szakalkalmazott
589 fő
Nem szakalkalmazott
181 fő
Létszámkeret összesen
770 fő
Dolgozók
7
gyermekjóléti szolgálat családgondozó/egyéni szolgáltatásban
gyermekjóléti szolgálat családgondozó/speciális szolgáltatásban
fejlesztő pedagógus
http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYAGYSZ.pdf 20/911
14
családgondozó asszisztens
pszichológus, jogász
1. Családsegítő Szolgálat: -
szociális információszolgáltatás
-
szociális ügyintézésben való segítségnyújtás
-
életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás
-
családgondozás
-
rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programjának szervezése
-
jogi tanácsadás
-
felnőtt pszichológiai tanácsadás
-
munkavállalási tanácsadás
-
csoportokkal végzett szociális munka
-
közösségi programok szervezése
-
BV intézetben végzett szociális munka
-
veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő észlelő jelzőrendszer működtetése
-
internet használata (ingyenes)
-
adományok gyűjtése, szétosztása
2. Gyermekjóléti Szolgálat
-
veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetése
-
információnyújtás szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyekben
-
családgondozás (alapellátásban, védelembe vett gyermek esetén, családjából kiemelt visszahelyezése érdekében ill. utógondozás keretében)
-
környezettanulmány készítése felkérésre
-
örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata felkérésre
-
jogi tanácsadás
-
gyermekpszichológiai tanácsadás
-
óvodai- iskolai szociális munka
-
közösségi programok (nyári táborok) szervezése
-
korrepetálás 15
-
hatályos kormányzati rendelet által szabályzott nyári gyermekétkeztetés lebonyolítása
3. Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatása -
kapcsolattartási
ügyeleti
szolgáltatás
(koordináció,
gyermekvédelmi
közvetítés/mediáció, konfliktuskezelő és segítő szolgáltatás, találkozásra alkalmas semleges hely biztosítása) -
kórházi szociális munka
-
utcai,- lakótelepi szociális munka
-
készenléti szolgálat
-
fejlesztőpedagógiai szolgáltatás (egyéni és csoportos formába)
A szociális munkás a következőkre tehet javaslatot VÉDELEMBE VÉTEL
minden évben felül kell vizsgálni
IDEIGLENES HATÁLYÚ Nevelőszülőnél ELHELYEZÉS
Gyermekotthonban
NEVELÉSBE VÉTEL
Átmeneti, Tartós
vagy
Irányadó rendelkezések a szociális szolgáltatások és ellátások tekintetében
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
9/1999. (XI. 24.) Sz.Cs.M. rendelet – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet – a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértők, szakértői szervezetekre vonatkozó részletes szabályokról
16
36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet – a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól
191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről
321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről
Irányadó rendelkezések a Gyermekvédelmi-, gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
259/2002.
(XII.18.)
Korm.
rendelet
a
gyermekjóléti
és
gyermekvédelmi
szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
1/2004. (I.5.) ESZCSM. rendelet a betegjogi, az ellátott jogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20án kelt Egyezmény kihirdetéséről
2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
328/2011. (XII.29.) Korm.r. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 17
Irányadó szolgáltatások az Egészségügyi szolgáltatások tekintetésben 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet, 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet a munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól, 2003. LXXXIV. Az egészségügyi tevékenység végzésének kérdéseiről 25/2004. (II.26.) Kormányrendelet Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Kormányrendelet módosításáról, 49/2004. (V.21.) ESzCsM. rendelet a területi védőnői ellátásról 1997. évi CLVII. tv. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről, védelméről.8
A gyermekek védelmének általános szabályait, rendszerét a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény”9- közkeletű elnevezéssel a gyermekvédelmi törvény határozza meg. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével (New York, 1991. évi LXIV. törvény)10 összhangban a gyermekvédelmi törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. Ennek érdekében a különböző támogatások széles körét biztosítja a család és a gyermek számára és csak utolsó eszközként teszi lehetővé a családból való kiemelést, azonban ebben az esetben is kiemelt feladatként határozza meg a családba történő visszagondozást. A Szervezeti és Működési szabályzat célja
8
A Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 3-4.oldal 9 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV 10 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV
18
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait.
Szervezeti és működési alapdokumentumok
az intézmény Alapító Okirata
az intézmény székhelyének, telephelyeinek működési engedélye, tanúsítványai
Szakmai Program(ok) szolgáltatásonként/ellátási formánként
az intézmény (jelen) Szervezeti és Működési Szabályzata
az intézmény egyes ellátásaira vonatkozó Házirend, ahol a jogszabály előírja)
az intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírása
az intézmény iratkezelési szabályzata
Közalkalmazotti Tanács- működésének szabályzata
Esélyegyenlőségi terv
Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok
Iratkezelési szabályzat
Érdekképviseleti fórum működésének szabályzata (már nem kötelező)
Közalkalmazotti Tanács működési szabályzata
Esélyegyenlőségi terv
Eljárásrend – az intézmény kulcsainak nyilvántartására, használatára
Eljárásrend – az intézmény pecsétjei és bélyegzői, azok használatára jogosultak körére, a használat rendjére
Gazdasági szabályok
Ügyrend
Pénzkezelési szabályzat
Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata
Bizonylati szabályzat
Számviteli politika
19
Számlarend
Eszközök és források értékelési szabályzat
Leltározási szabályzat
Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata
Önköltségszámítási szabályzat
Közbeszerzési szabályzat
Folyamatba épített előzetes és utólagos vezető ellenőrzés rendszere
Eljárásrend személyi térítési díj hátralék és túlfizetés kezelésére (Pénzkezelési szabályzat melléklete)
Az intézmény Gyermekjóléti Központja – Készenléti szolgálatában résztvevő munkatársak díjazásának szabályai
Az intézmény jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást – készenlétben – ellátó munkatársak díjazásának szabályai
Eljárásrend – nagy értékű tárgyi eszközök beszerzése során
Eljárásrend – irodaszer és tisztítószer, valamint kis értékű tárgyi eszközök beszerzése során
Rendkívüli munkavégzés elrendelésének szabályai
Az intézmény adatai Intézmény alapításának éve 1990. Hatályos Alapító Okiratának kelte: 2013. november 27-én elfogadva/hatályos 2014. január 1től Hatályos Alapító Okiratának száma: 11/2013. (XI.27.) Társulási Tanácsi határozattal elfogadott Az intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Intézmény alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó neve: Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás 3525 Miskolc, Városház tér 8.
20
Intézmény székhelye: Miskolc, Arany János u. 37. Intézmény felügyeleti szerve:
Fenntartói felügyeleti szerve: Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás – Társulási Tanácsa 3525 Miskolc, Városház tér 8.
Szakmai/törvényességi felügyeleti szerv Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Intézmény jogállása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a magasabb vezetői feladatok ellátásával, előzetes pályázati eljárást követően Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23.§. alapján, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Az intézménynél foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.11 Az intézmény az Alapító Okirat szerinti területen az alábbi ellátási formákat biztosítja.
Szociális alapszolgáltatások köre (Szt.): -
étkeztetés
-
házi segítségnyújtás
-
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
-
családsegítés
11
A Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 6-10.oldal
21
-
pszichiátriai betegek közösségi ellátása
-
támogató szolgáltatás
-
idősek nappali ellátása
-
pszichiátriai betegek nappali ellátása
Szociális szakosított ellátások köre (Szt.): -
idősek átmeneti elhelyezése (Idősek Gondozóháza)
Gyermekjóléti alapellátások köre (Gyvt.): -
gyermekjóléti központ
-
gyermekek napközbeni ellátása
-
gyermekek átmeneti gondozása (GYÁO, CSÁO)
Egészségügyi alapszolgáltatások köre -
területi védőnői ellátás
-
iskola-egészségügyi ellátás12
A Kassai úti Területi Szolgáltatási Központban 14-en dolgoznak. 7 gyermekjólétis, 3 családsegítős, valamint 3 asszisztens és egy fejlesztő pedagógus. Fő ellátandó területek: Bábonyibérc, Pozsonyi utca, Katowice utca, Szentpéteri kapu, Zsarnai telep, Vikend telep, Ágazat dűlő, Forrásvölgy, Selyemrét, József Attila utca, Kis- Hunyad utca, Vologda városrész, Jókai lakótelep Itt különböző problémák állnak fenn. Leggyakoribb a gyermek elhanyagolása, az óvodát/iskolát nem
látogató
gyermek,
igazolatlan
hiányzások,
gyermekbántalmazás,
alkohol
drogfogyasztás. Az intézmény tárgyi feltételei:
2 fogadószoba az épületben
1 közösségi helyiség
munkatársi szobák
minden dolgozó számára külön íróasztal
6 számítógép
3 laptop
2 fénymásoló
12
forrás:Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata
22
és
3 nyomtató
A gyermekvédelmi segítő szakma alapelvei:
a gyermeki jogok figyelembe vétele és tiszteletben tartása
a gyermeki jogok védelme
a gyermek és családja önrendelkezésének lehető legszélesebb körű meghagyása
a segítő folyamat során a gyermek és családja részvételének elősegítése
a segítő munka elő kell, hogy segítse, hogy a folyamatban a segítettek (gyermek és családja) saját érdekeit érvényesíthesse, véleményüket, javaslataikat folyamatosan figyelembe kell venni
bár a szociális segítő munka folyamat-központú, mindvégig szem előtt kell tartani az eredményesség alapelvét, azt, hogy a segítő munka az érintett gyerek jó létét „jobb létét” szolgálja
_________________________________________________ Esettanulmány Ebben a pontban a Környezettanulmány készítéséről, fontosságáról, lépéseiről fogok írni. Gyakorlatom során nagyon sok Környezettanulmány elkészítésénél vettem részt, amelyek során el tudtam sajátítani az ehhez tartozó feladatokat. A környezettanulmányt mindig eszközként használják ahhoz, hogy megalapozottabban hozzanak szakmai döntéseket. Tartalma mindig igazodik a célhoz, melynek érdekében a kitöltése történik. A szolgáltatást végző személyesen keresi fel lakóhelyén a klienst annak érdekében, hogy a klienst és mikrokörnyezetét megismerje. A felkérést a szakember az iratkezelés szabályai szerint iktatja. A környezettanulmányra szóló felkérést az illetékes családgondozónak, bizonyos esetekben a szociális asszisztensnek kell átadni további ügyvitelre. A felkérést követően a környezettanulmányt végző személy időpontot egyeztet a látogatásra. Előkészíti a felkérésnek megfelelő adatlapokat, amennyiben indokolt új kérdéseket fogalmaz meg. GYSZ 1, vagy GYSZ 3, ill. környezettanulmány, formanyomtatvány.
23
A lakóhely megkeresése, az épületbe való bejutás sokszor kitartó türelmet igényel. Nem egy esetben
csak
többszöri
megkeresésre
lesz
eredménye
(lásd
9.
melléklet).
A
környezettanulmányt végző rövid bemutatkozást követően ismerteti a felkérés tárgyát, engedélyt kér környezettanulmány lefolytatására. A gyermekjóléti szolgáltatásról való tájékoztatás
után
aláíratja
az
együttműködési
megállapodást
és
a
tájékoztatás
tudomásulvételéről szóló dokumentumot. A környezettanulmány lefolytatása 2 részből áll:
lakás megtekintése
adatlapok kitöltése
Ahhoz, hogy a kliens környezetét megismerjük, meg kell kérnünk, hogy otthonát megnézhessük. A lakás megtekintése során a környezettanulmány- felkérés szempontjait vesszük figyelembe (lakás nagysága, szobák száma, konyha, fürdő, WC, egyéb helységek, bútorzat) A környezettanulmány azáltal válik hitelessé, hogy a kliens azt aláírja.13 A környezettanulmány készítésének célja: -
életkörülmények és szociális körülmények felmérése, családi kapcsolatok feltérképezése, tájékozódás
A környezettanulmány készítéséhez kötött eljárások és ellátások: -
Büntető eljárás
-
Védelembe vétel
-
Pártfogó kijelölése ill. az ő rendszeres szakvéleménye
-
Gyám kijelölése
-
Óvónői szakvélemény kiállítása iskolaköteles gyereknél
-
Tanítók, tanárok gyermekről megírt jellemzéséhez
-
Olyan peres ügyek, ahol kérik a helyi jegyző vagy a szociális munkás szakvéleményét A környezettanulmány fajtái:
Eset-felvevő lap
Család és környezet
13
http://modernizacio.hu/old/data/9/01%20Gyermekj%F3l%E9ti%20szoci%E1lis%20seg%EDto%20munka%2079 o.pdf 13-15.oldal
24
(lásd:2. melléklet)
Környezettanulmány II. (lásd:6. melléklet)
Mindenkivel kitöltetik, akivel kapcsolatba
Részletesebb,ez csak megkeresés esetében
kerülnek, azzal is akit nem vesznek
töltendő ki
gondozásba Az esetek mindig egyediek, így sokszor a kérdések nem megfelelőek, ezért szoktak csatolni mellé egy „fogalmazást” saját benyomásokról, tapasztalatokról, észrevételekről.
Tartalmi elemei: -
elérhetőségi adatok
-
gondozásban, nevelésben fontos személy elérése (tanár)
-
intézmény jogviszonya esetén: intézmény elérhetősége
-
háziorvos, védőnő elérhetősége
-
szociális ellátásban részesül e?--> Honnan?
-
anyagi és szociális körülmények
-
a család életkörülményeinek értékelése
-
lényeges megállapítások
-
milyen okból és ki kérte az eljárást?
-
van-e előzményben eljárás?
-
mi a probléma?
-
mikor és milyen módon vették fel a kapcsolatot a családdal?-->volte más kapcsolatuk, milyen ügyből kifolyólag?
A környezettanulmány készítésének szabályai: Ki kell választani és ki kell tölteni a megfelelő tanulmányt olyan módon, hogy az tartalmas, érthető és áttekinthető legyen, minden fontos tényt és észrevételt, véleményt és előírt tartalmi elemet magában foglaljon. A környezettanulmányt megírt gyermekjóléti vagy családsegítő szakember, csak javaslatot adhat tanulmányában az illetékes szerv felé. A környezettanulmány nem minősítés, hanem tényfeltárás. Adatvédelmi és etikai kötelezettségek a környezettanulmány készítése során: 25
Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférésektől, megváltoztatástól, nyilvánosságra hozataltól, törléstől, megsemmisítéstől, sérüléstől. Tiszteletben kell tartani az egyén személyes fejlődését. Nem bírálni, hanem tényt feltárni kell! Személyiségi jogok, esélyegyenlőség tiszteletben tartása, diszkrimináció mentesség. ___________________________________________________________________________ Gyakorlatom során nagyon sokszor vettem részt olyan eseteknél, ahol gyermekbántalmazás állt fenn. A gyermekbántalmazásnak 2 formája van: Elhanyagolás
Abúzus14
fizikális
fizikai
érzelmi
érzelmi
oktatás- nevelésbeli
szexuális
A gyermekekkel való bánásmód része annak a konkrét társadalmi gyakorlatnak, mely elválaszthatatlan a gazdasági, társadalmi és szellemi környezettől. A gyermekkor, a nevelés, a szülői bánásmód, és a gyermekbántalmazás e társadalmi gyakorlat által meghatározott.15
Gyakorlatom során nagyon sokszor ellátogattam olyan helyekre, ahol a fő probléma a gyermekszegénység. Testi, lelki és szellemi szükségleteik rengeteg gyereknek nincsenek kielégítve. Nem tudják őket iskolába járatni, messze van az iskola, nincs pénz bérletre, nincs ételre pénz, szülők munkanélküliek. Ezek az általános problémák. „A gyerekek jelentős százaléka él segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban. A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit A gyerekek jelentős százaléka a népesség legrosszabb A visszaélés (idegen szóval: abúzus) általános, (jogilag vagy erkölcsileg) elítélő kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre – többnyire folyamatosan gyakorolt rossz bánásmódra – amikor valaki önző módon, más kárára visszaél valamivel, valakit vagy valamit helytelenül „használ”, azzal helytelenül, többnyire tiltott módon bánik. Személyekkel kapcsolatban főleg az, ha valaki beosztásával, hatalmával, erejével, kapcsolataival vagy egyéb lehetőségeivel él úgy, hogy ezzel mások testi-lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait vagy életét veszélyezteti. Tárgyakkal kapcsolatban a helytelen, nem rendeltetésszerű használat számít visszaélésnek (abúzusnak). Jellegénél fogva többnyire titokban történik és nem ritkán bűncselekmény- http://hu.wikipedia.org/wiki/Vissza%C3%A9l%C3%A9s 15 Dr. Pászthy Bea: A bántalmazott gyermek 14
26
jövedelmi helyzetű csoportjaihoz tartozik. A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek. A roma gyerekek körében jelentősen magasabb a szegénységi ráta mint a nem-romák körében. A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel az őket nevelő háztartások adatai alapján. A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével.”16
16
http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/gyermekszegenyseg_-_tausz_katalin.pdfGyermekszegénység Magyarországon
27
V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései
28
29
30
VI. Mellékletek 1.számú melléklet
(A gyermekjóléti szolgálat munkatársa tölti ki átmeneti nevelésbe vett gyermek családjának gondozása esetén.) Név:
Törzsszám:
Születési hely, idő:
Anyja születési neve:
Előző helyzetértékelés időpontja:
Jelen helyzetértékelés időpontja:
Helyzetértékelés oka:
A helyzetértékelést végző neve:
I. Az elhelyezés, vagy az előző helyzetértékelés óta a családdal/gyermekkel történt megbeszélések, találkozások, illetve egyéb intézményekkel és személyekkel történt konzultációk felsorolása:
Dátum
Kivel? (név, rokonsági fok/intézmény)
Hol, milyen módon?
31
32
II. A szülő kapcsolattartásának alakulása gyermekével, amennyiben az egyes gyermeknél eltérés tapasztalható, azt név szerint, külön jelezze! a) Milyen módon és rendszerességgel élt a szülő - illetve az a személy, akihez a gyermek az átmeneti nevelés után hazakerülhet - a kapcsolattartás jogával? A kapcsolattartás tapasztalatai:
a.
b) Milyen támogatást kapott intézménytől/családgondozótól?
a
kapcsolattartásra
jogosult
szülő
illetve
személy
az
b.
c) A kapcsolattartás rögzített módja és formája megfelelt-e a szülő lehetőségeinek, igényeinek? Elősegítettee a szülő és a gyermek kapcsolattartását?
c.
d) A kapcsolattartás megvalósult módja és formája megfelelt-e a szülő lehetőségeinek? Elősegítette-e a szülő és a gyermek kapcsolattartását?
d.
e) Szükségesnek tartja-e a kapcsolattartás szabályozásának módosítását, a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését, megvonását? Ha igen, miért?
f) Elemezze a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását (különös tekintettel a gondozási-, nevelési feladatokra)!
III. Információk a szülőkről, illetve azokról a személyekről, akikhez a tervek szerint a gyermek visszagondozható 1. A szülő magatartásában, életvitelében és körülményeiben beállt változások a) háztartásszervezési, életmódbeli, és életvezetési változások: a. b) egészségi állapot: b. c. c) mentális állapot: d. e. d) munka:
f. g. h. i. j. k. l. m. n. 1. 2.
e) család állapota, dinamikájának alakulása: f) család külső kapcsolatai: g) anyagi helyzet, lakáskörülmények: h) egyéb: i) A szülőnek a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való együttműködésének a bemutatása:
IV. Következtetések, javaslatok 3. 1. Szükséges-e a nevelésbe vétel fenntartása? A választ indokolja is meg!
1. 2. Szükség van-e az „Egyéni elhelyezési terv” (TESZ-1 adatlap) módosítására, és ha igen miért? Javasolt módosítás:
3.„A családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén” (GYSZ-7) adatlap szükséges módosításai:
4. Szükség van-e a gyermek elhelyezésének megváltoztatására? Ha igen, miért? Javasolt módosítás: 5. A helyzetértékelést végző egyéb javaslata:
Az adatlapot készítette:
Dátum: _________________________________
aláírás:
A Helyzetértékelési adatlap tartalmát megismerték:
Szülők, illetve azok a személyek, ahová a gyermek visszagondozható:
Anya:
34
megjegyzés: megjegyzés: ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Dátum: _________________________________
aláírás:
Apa:
megjegyzés: megjegyzés: ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Dátum: _________________________________
aláírás:
Más személy/személyek: megjegyzés: ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Dátum: _________________________________
aláírás:
________________________________________________________________________________
35
megjegyzés: ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________
36
Útmutató a kitöltéshez
„GYSZ-8”
Az adatlap funkciója: a gyermekjóléti szolgálat által a nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés rögzítése. A közös gyámhatósági határozattal egy gondozási helyen elhelyezett gyermekek tekintetében a helyzetértékelés rögzíthető egy adatlapon. Az adatlap kitöltője: a gyermekjóléti szolgálat.
A kitöltés ideje: félévente egyszer, továbbá a felülvizsgálatot megelőzően a gyámhivatal felkérésétől számított 15 napon belül.
Az adatlap továbbítása: a gyámhivatalnak, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és a gyámnak.
2.számú melléklet 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
Környezettanulmány 9. § (1)37 A gyámhatóság a Gyvt. 130. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét. (2)38 A gyámhivatal környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére a) az örökbefogadhatónak nyilvánításra irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálatot, b) az örökbefogadás előtti eljárás és az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel. (3)39 A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza
37
a) a gyermek aa) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, ab) gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, ac) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat, ad) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését; b) a gondnoksággal érintett személy ba) életvitele, gondozása szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, bb) háziorvosának, pszichiáter szakorvosának elérhetőségére vonatkozó adatokat, bc) által igénybe vett szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat, bd) anyagi és szociális körülményeit, be) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat.
38
3.számú melléklet
4.számú melléklet
39
Greengrass: A repülés elmélete Készítette: Ágotha Stella
A filmnek már az elején a zene érezteti a hangulatot. Szép, és előre lehet tudni, hogy valószínű nem vígjátékot fog nézni az ember, mert a dallamok nekem már drámaiak és egyben szívbemarkolóak. Már az elején megragadta a fülemet egy aforizma, amely az egész későbbi film történéseire rávetül: „ Mindenki képes arra, hogy olyasmit kövessen el, ami teljesen ellentétes a személyiségével” . Richard, a film férfi főszereplője, aki a laikus segítő szerepét tölti be a filmben minden energiáját, ami összegyűlik benne és az életében, valamilyen cselekvésbe fordítja. Tipikus felfedező, kalandvágyó ember, aki a földtől elrugaszkodottan él és a külső szemlélőben a repülési kísérletezéseivel bohókás, bolond ember érzetét kelti. Az egyik őrült repülési kísérlete miatt 124 óra közmunkára ítélik. Jane, a film női főszereplője tolókocsis , hangja eltorzult, mivel idegrendszeri betegsége van. Ennek hatására 18 éves korától kezdve folyamatosan épül lefele (7 éve), mivel gyógyíthatatlan. Makacs, viszont szellemileg teljesen ép. Richardot azzal bízzák meg, hogy gondozza a lányt. A férfi először félelmet, elutasítást érez magában a nővel kapcsolatban, megijeszti a látványa. Úgy érzi, erre a feladatra ő nem képes. Jane gátlástalanul kimondja
40
minden gondolatát, lehet az saját magával szembeni kritika ill. mással szembeni vélekedés. Nem sajnáltatja magát, beletörődött a sorsába. Richardnak heti két délelőttöt kell a lánnyal töltenie. Eközben az ő élete is bonyodalmas, csak más szempontokból. Nincs pénze, a magánélete romokban és minden gondolatát kitölti a repülés. Kibérelt egy kis csűrt, ahol építgeti a repülőgépét, amivel minden áron repülni akar. A gondozást tekintve visszatérhetünk az idézetre, miszerint Richard akaratlanul Jane gondozásával olyan dologba kezdett bele, ami abszolút ellenkezik az egyéniségétől. Jane mellett mindig ott van az anyja, aki gyermeknek tekinti a lányt, annak ellenére, hogy 25 éves. Félti, óvja mindentől, felvilágosítást ad neki mi jó és mi rossz az életben, mit csinálhat és mit nem. A lánynak elfojtott szexuális vágyai vannak, amely abból indul ki , hogy 17 évesen, mikor még egészséges volt és lehetősége lett volna rá, nem vesztette el a szüzességét. Gondolatai nagy százalékát ez a téma tölti ki. Rettentő fejlett kritikai érzéke van a lánynak és rendkívül művelt. Például megmondja egy festményről (erőteljesen vonzza a festészet), hogy aki azt festette vallásos volt-e vagy nem. Emellett az önirónia is nagy szerepet kap az életében, mivel nem sajnálja magát („..testbeszédem nem elég kifejező.” ). Richard próbál a lány kedvében járni, mintha egy gyermeket gondozna úgy viselkedik. Jane szeretne felülni egy vidámparki körhintára. Fel is ül rá, ami totális boldogsággal tölti el, mivel eddig ilyen élményben nem volt része betegsége alatt. Ezzel úgy érzi, egy kicsit mintha visszakapta volna régi életét. El is sírja magát az eufórikus állapottól, a kórházban köt ki. Ez az a momentum, mikor Jane bizalmába fogadja Richardot, barátra lel benne. Én nem sajnálatot érzek a lány iránt, hanem inkább tiszteletet az egész film alatt amiatt , ahogyan a betegségét felfogja és amilyen lelki erővel rendelkezik. Testét teljesen külön választja saját magától, a személyiségétől. Erről eszembe jut, hogy az ember soha ne tévessze össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel. Richard mániákus szinten, elizoláltan tölti idejét a hegyek között a csűrben, ahol teljesen jól érzi magát. Szerintem remete típus, aki teljesen jól érzi magát egyedül. Éppen az ellentéte Jane -nek , aki mellett mindig van valaki, és aki imádja gondolatait megosztani másokkal. Richard kilép hétköznapi életéből
41
azzal , hogy kiköltözik a hegyekbe, Jane ezt nem tudná megcsinálni helyzetéből adódóan. A férfi kissé sivár érzelmileg a sajátos kis életvitele miatt. Barátnője ragaszkodik hozzá kézzel - lábbal, annak ellenére, hogy nem laknak együtt már a férfival. Jane bevásárlásnál lop a boltból, mivel úgy érzi semmi vesztenivalója nincsen az életében. Felfogása teljesen reális : „ Élj a mának mert nem tudhatod lesz-e még holnap”. Ahogy a lány és a férfi kapcsolata elmélyül , ez a két ellentétes személyiség annál inkább vonzza egymást. Richard beavatja repülési terveibe a lányt, aki érdeklődően áll a dologhoz. Elkezdenek szépen lassan ragaszkodni egymáshoz, mivel egymásban azokat a tulajdonságokat találják meg, ami önmagukból hiányzik. A film színeiben nekem sokszor érződik egy kis melankólia, sok benne az esti jelenet , mikor sötét van. Fontos momentum, hogy Jane-nek mutatja meg először a repülőt. A repülő szimbólumként jelenik meg a két ember életében. A gondolatok szárnyalását, a földtől elrugaszkodott életmódot tükrözi egy materiális dologban. Jane Richarddal akarja elveszteni a szüzességét, amibe a férfi nem megy bele. Szeretőt kerítenek a lánynak , akit később elutasít. Mikor letelik a gondozási idő, Jane-nek új gondozói lesznek, akikkel nem találja meg a közös hangot. Ezek a gondozási szakma emberei. Stigmatizálják az első pillanattól a lányt , úgy viselkednek vele, mint egy magatehetetlen kis állattal. Jane ezt automatikusan elutasítja magától. Eközben Richardnak is új emberekre kell vigyáznia, akikkel nem találja a közös hangot. A két ember hiányzik egymásnak. Észrevehetőek bipolaritások a filmben, a két ellentétes jellem mutatja ezeket. Richard az örökösen ténykedő , fizikális ember, Jane pedig a szellemi ténykedés , állandó agyalás embere. A film közepénél teljesedik ki a barátságuk , amely a férfi részéről lelki vonzalom, a lány részéről testi és lelki egyben. A lánynak kerítenek egy szeretőt, de annak az embernek viszont nagyon sok pénzt kell fizetni, hogy megtegye a lány kérését.
42
Mivel Richardnak semmi pénze nincsen a lánynak pedig alig van, kitalálja Richard , hogy kirabol egy bankot. Ezt nem tudja megtenni, mivel volt barátnője dolgozik pont a bankban , mikor előrántja a fegyvert. Eközben a lány sem akarja már annyira a vágyott dolgát. Itt is összefut a cselekmény. Mind a ketten egymástól függetlenül ,de valahogy mégis összhangban nem folytatnak egy előre eltervezett dolgot. A lány megijed, a férfit pedig megijeszti a gondolata, hogy mi történik a lánnyal. A nagy traumában végül egymásra találnak. Végülis csak Richard veszi el a lány szüzességét. A 2 ellentétes személyiség életében párhuzam vonható egy idő után. Tudattalanul is egymásra hangolódnak. Lelki társak lesznek. Egy rövidke időre felszáll a repülő, majd a landolásnál szétesik. De ez az a pillanat mindkettőjük életében, mikor teljesen boldogok. Ott ülnek a repülőn egymás mellett, mivel Jane határozott kérése volt, hogy a kétesélyes repülésre elmenjen a férfival. A film legcsodálatosabb momentuma ez számomra. Ezzel együtt valami mintha véget is érne, mintha mindketten letudták volna az egymáshoz való ragaszkodásukat, mintha ez lett volna a célja a kapcsolatuknak : a repülés, az a pár perc a levegőben. Ezek után útjaik szétválnak, de örökre egymás szívébe zárják egymást. Richard emléket állít Jane-nek , mikor meghal, melyet nagyon gyakran látogat a lány halála után. A film véget ér akkor, mikor a repülés is véget ér. Nem részletezi mi lett a férfival, mi lett Jane-nel, hogyan és hol halt meg, meddig élt még, de valahogy ez nekem nem is hiányzott. Ezt az író már a saját fantáziánkra bízza. Végezetül összességében a film gyönyörű és elgondolkodtató. Vannak nagyon vidám momentumai, mikor szinte sírva nevet az ember, viszont drámai pillanatai is , mikor inkább könny gyűlik a szemembe. Sokféle szemszögből lehet nézni ezt. Nézhetjük úgy is, hogy csak a lány életére és betegségére koncentrálunk egész idő alatt, viszont nézhetjük úgy is, mint egy lehetőséget, hogy elgondolkodjunk rajta, hogy mi az igazán fontos az életben és mi nem. Ez a film arra tanított engem egyrészt, hogy a boldogság az nem egy folyamatos dolog, és mindig hozzáállás kérdése, hogy az ember boldog-e vagy sem. Kihozza-e magából lehetőségeihez mérten a legtöbbet, mint Jane a filmben. Nem a materiális dolgok hozzák az igazi
43
örömöt az életbe, hanem az emberi kapcsolatok, a szeretet, az odafigyelés és sokszor olyanok, amik ellenkeznek az egyéniségünkkel.
5.számú melléklet:
A Legyek Ura elemzése 44
Készítette: Ágotha Stella
A történet angol kamaszokról szól, akiknek a repülőgépe lezuhan egy lakatlan szigetre. A fiúk testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek strukturálni az életüket, ahogy azt otthon megszokhatták. Viselkedésre nagyon különbözőek. Jellemükből a családi háttére is lehet következtetni. A történet elején a fiúk viselkedése tele van önkontrollal, életkoruknak megfelelő, a végére már teljesen elvadulnak. Fokozatosan vadulnak el, félelmükből adódóan gonoszak lesznek és ölni és képesek. Együtt kell boldogulniuk a túlélésért és a megmenekülésért. A két csoportnak szüksége van egy vezetőre: Ralph lesz az, mivel a kagyló is nála van. Ez a hatalom jelképe. Ralph bátor, határozott személyiség, aki próbálja egybe tartani a csoportot. Mindenki felnéz rá. Egyközös célt kell elérniük, miközben egymástól függenek. Ebben az életkorban nagyon befolyásolhatóak a gyerekek. Ralph, hogy mire vállalkozott azzal, hogy elfogadta a vezér titulust, nem érzi még a súlyát akkor. Igazi jó vezető személyiség, aki tudja, hogy a legfontosabb a szigeten az, hogy a tüzet ébren tartsák , hogy ezáltal észrevegyék őket.
45
A tűzgyújtásra Röfi szemüvegére van szükség. A szemüveg nagyon meghatározó, mivel anélkül nincs tűz, nem lehet húst sütni és megmenekülni. Ralphnak egyébként mindig Röfi segít, a legnagyobb ötletek és legésszerűbb dolgok tőle származnak szinte mindig. Az idősebb fiúkat „nagyoknak” nevezik, míg a kicsiket „apróságoknak”. A másik főszereplő Jack, az ellenfele, aki megtestesíti a barbárságot és a vadságot, ami a történet elején még nem, de a végére már mindenkire hat. Jacknek a vadászat a legfontosabb, és a csapatával ez a motivációjuk a szigeten. A történet elején tiszteli Ralphot, de féltékeny arra, hogy ő a vezető. Az első konfliktus, mikor egy hajó jár a közelben, de a tűz kialudt, mert Jack és csapata vadászni mentek. Az kicsik arról kezdenek el beszélni, hogy valamilyen szörnyet láttak a szigeten. Ki akarják deríteni, hogy mi az. Az idő előrehaladtával felszínre kerülnek a gyerekek közötti ellentétek. Ralphnak egy idő után már nem akar engedelmeskedni Jack, ezért külön csapatot alakít ki magának. Így alakul ki 2 csoport. Jacken és társain elhatalmasodik az állatias ösztön, a barbárság és a vadászat. Kifestik magukat, táncolnak az Istenhez és csak a vadászat érdekli őket. Jack csapatának első vadászata során egy disznó fejét karóra húzzák, feláldozva a szörny kiengesztelésére. A disznófej vonzza a legyeket, így születik meg: A Legyek Ura. Röfi, Ralph, Simon és az összes apróság magukra maradnak, egyedül kell őrizniük a tüzet. Egy következő konfliktusnak a végén meghal Röfi. Jacknek és csapatának ahhoz, hogy megsüssék a húst, szükségük van Röfi szemüvegére. Elrabolják a szemüveget. Ralphék megpróbálják visszaszerezni, de mikor Ralph és Jack találkozik, elkezdenek harcolni, de egyik se tud felülkerekedni a másikon. A sziklatetőn ott
46
áll Roger, aki elveszíti az ítélőképességét, ledönt egy szikladarabot Ralph-ék felé, ami Röfit találja el. Vadászatot indítanak Ralph ellen. Fejét karóra akarják tűzni, így engesztelve ki a szörnyet. Az üldözése közben Jack csapata felgyújtja a szigetet, hogy kifüstölje Ralphot a búvóhelyéről. Mire a helyzet már teljesen elfajulna, megmenekülnek. Egy tengerész jelenik meg, aki észrevette a tüzet a hajójukról. A szemüveg mellett fontos még a dárda szerepe is, ami a védekezés, a hússzerzés, majd a gyilkolás és a félelem eszköze lesz. Jack és Roger a tekintélyelvű otthoni világot képviselik. Vasfegyelmet hoznak magukkal, még a rekkenő hőségben sem veszik le a köpenyüket. Mégsem ők azok, akik visszatartják a gyerekeket a rossztól, sőt a hatalomvágy miatt épp ők viszik bele ebbe társaikat. A két fiú az erőszak és a kegyetlenség megtestesítőjévé válik. Röfi talán a legkomolyabb és legérettebb a nagyok közül, de önállótlan és bátortalan. Simon annak ellenére, hogy Ralphnál és Jacknél gyengébb testalkatú, mégis részt vesz az első küldetésen, kiáll Röfi mellett, kunyhót épít, leszedi a gyerekeknek a gyümölcsöt és a saját húsadagját Röfinek adja. Simon az egyetlen pozitív hős a nagyok között. A nagyokkal ellentétben a kicsiket nem érdekelte a hatalom, egyikük sem akart vezér lenni. Napjaik teljes egészét kitette az evés, az alvás és a játék. A rugalmasság és alkalmazkodás jellemezte őket, élelmet is tudtak szerezni maguknak, az éretlen gyümölcs okozta fájdalomhoz is hozzászoktak. Félelmeik ellenére sem hagyták cserben egymást. A játékkal és a sírással akaratlanul is képesek voltak a trauma és a lelki élmények hatását tompítani. A cselekményeknek nem irányítói, csupán elszenvedői, minden a fejük fölött történt.
47
6.számú melléklet
IV. számú adatlap „GYSZ-3” Család – környezet Kó rnyézéttánulmá ny II.
Az adatfelvétel időintervalluma:
A családra vonatkozó adatok Lakcím (a hely, ahol a környezettanulmány készült): A lakásban életvitelszerűen együtt élő közeli hozzátartozók: Név
Születési idő
Rokoni kapcsolat
A lakásban a családdal együtt élő egyéb személyek: Név
Születési idő
Kapcsolat, együttélés minősége:
A családtól különélő egyéb közeli hozzátartozók: Név
Rokoni kapcsolat
48
Lakóhely
A lakásra vonatkozó adatok (Felsorolás esetén a megfelelő választ húzza alá!) A törvényes képviselő/gondozó személy lakáshasználatának jogcíme: tulajdonos, bérlő, bérlőtárs, társbérlő, albérlő, ágybérlő, szívességi lakáshasználó, jogcím nélküli lakáshasználó, egyéb:
Típusa: családi ház, házrész, sorház, lakótelepi lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, egyéb lakás Tulajdoni formája: magán, önkormányzati, szövetkezeti, állami, egyéb:
Településkörnyezet (belterület, külterület, zártkert, tanya stb.): Komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli; szükséglakás Alapterület:
A lakószobák + félszobák száma:
Egyéb helyiségek, előszoba, előtér, étkező, konyha, fürdőszoba, WC, fürdőszoba-WC, egyéb: Udvar, kert: Fűtése: távfűtés, központi fűtés, egyedi fűtés (gáz, villany, olaj, vegyes, szén, fa) Közüzemi szolgáltatások:
Fűtési, főzési, tisztálkodási lehetőségek biztosítottak-e, működnek-e? Ha valamelyik hiányzik vagy nem használható, jelezze az okát is! A lakás jellemzőinek leírása (állapot, felszereltség, bútorzat………)
A család jövedelemforrásainak bemutatása (munkajövedelem, szociális támogatások, nyugdíj stb):
Küszködik-e a család anyagi problémákkal? Ha igen, miből adódnak, egyszeriek vagy ismétlődőek? Biztosított-e a gyermek(ek) megfelelő élelmezése, ruházata?
A család és környezete: befolyásoló tényezők
49
A család élettere, lakókörnyezete, szociokulturális háttere:
A család értékrendje, életmódja:
Található-e a gyermek(ek) lakókörnyezetében olyan veszélyforrás, amely testi épségüket, egészségüket, erkölcsi fejlődésüket közvetlenül fenyegeti (pl. a lakás állagából adódó veszély; fedetlen kút; veszélyes állatok; vasúti sínek, forgalmas út, veszélyes üzem, szórakozóhely, stb.)? Ha igen, hogyan védik a gyermek(ek)et ezek ellen?
A családon belüli viszonyok:
Érték-e a családot megrázkódtatások, traumák? Melyek voltak ezek, feldolgozta-e a család, s ha igen, segítséggel-e vagy anélkül. Mi lett a következményük?
A család társadalmi kapcsolatai — esetleges támogató személyek, közösségek:
Dátum:
Aláírás (szülő/törvényes képviselő, gyermek):
50
A gyermekkel kapcsolatos információk (Gyermekenként töltendő ki!)
A gyermek neve: A gyermek rövid jellemzése: külső és belső tulajdonságok:
Milyen gyakran beteg a gyermek? Nem figyeltek-e fel szokatlanul gyakori sérülésekre?
Környezet - a gyermek környezetének jellemzése (az élelmezés, ruházat, saját szoba, ágy, játékok, illetve könyvek meglétére vonatkozó információk)
Van-e a gyermeknek pihenésre, alvásra, tanulásra, félrevonulásra megfelelő, nyugodt, békés „zuga”?
Intézményes gondozás, oktatás, nevelés Igénybe veszik-e a napközbeni ellátás valamilyen formáját, jár-e óvodába, iskolába?
- hol/hova, milyen óvodai csoportba/hányadik osztályba jár?
Eleget tesz-e a gyermek óvodai, iskolai tankötelezettségének?
Igen
Nem Van-e felmentése?
Van - miből? Nincs
Magántanuló-e?
Igen - mióta, miért, a gyermek érdekében áll-e? Nem
Tanulmányi eredménye képességeinek megfelel-e?
Igen
Nem Ismételt-e osztályt?
Igen - melyiket, mikor, hányszor, mely tantárgy(ak)ból bukott?
Nem Diagnosztizáltak-e tanulási problémát, részképesség zavart?
Igen – mikor, milyen jellegűt?
Nem Nyújt-e az oktatási intézmény a gyermek számára valamilyen egyedi, sajátos szolgáltatást?
Igen - milyet?
Nem
Ha a gyermek már nem iskolás, mi az oka?
Ha van munkahelye, hol dolgozik, és mit csinál?
Ha nincs munkahelye, és nem is tanul, mi az oka, és mivel foglalkozik?
A gyermek megnyilvánulásaival kapcsolatos információk Felfigyeltek-e a gyermek környezetében Igen - a változás leírása: (intézményben, családban) a gyermek viselkedésének, magatartásának alapvető megváltozására? Nem A gyermeknek milyen a viselkedése, milyen jellegűek és gyakoriak a konfliktusai? Vannak-e normaszegő, deviáns megnyilvánulásai?
Érte-e a gyermeket valami súlyosan traumatikus élmény és azt hogyan dolgozta fel? Megváltozott-e utána a viselkedése? (Pl.: baleset, bántalmazás, szeretett személy elvesztése, stb.)
A gyermek személyiség fejlődése, kötődései:
52
Dátum:
Aláírás (gyermek) Aláírás (anya/ törvényes képviselő) Aláírás (apa/ törvényes képviselő) Aláírás (családgondozó)
53
A gondozási folyamat összegzése, javaslattétel - A feltárt probléma, veszélyeztető körülmények gyermek(ek)re gyakorolt hatása - Mi történt, a gondozási terv/tervek értékelése a feladat megvalósulása, rögzített határideje és a gyermek, szülő, törvényes képviselő együttműködése alapján. - Konzultációk, esetkonferenciák (időpont, kivel, emlékeztető) - A család által igénybevett egyéb ellátások - Korábban kezdeményezett intézkedések, azok következménye, eredménye - Egyéb, fontos információk (ide kell leírni, ha a családhoz kapcsolódó valamely intézménnyel kapcsolatban fontos, eddig le nem írt információnk van). - Javaslat – indokolással
Dátum:
Aláírások A család részéről:
Megjegyzések:
A gyermekjóléti szolgálat részéről:
55
Útmutató a kitöltéshez
„GYSZ-3”
Az adatlap funkciója: 1. amennyiben a család problémája előreláthatólag hosszabb távú, tervszerű családgondozást igényel, a) a család, gyermek helyzetének, a problémák okainak feltárása, b) a családgondozás dokumentálása, 2. környezettanulmány abban az esetben, ha a környezettanulmány készítésére való felkérést családgondozás előzte meg, vagy, ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésben van. 3. a javaslattételi lap a gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó javaslattételre szolgál.
Az adatlap kitöltője: a gyermekjóléti szolgálat
Az adatlap kitöltése: 1. a javaslattételi lap kivételével a) az Esetfelvételi lap „következtetése” alapján, a gondozási folyamat során, a gondozás megkezdésétől kezdve folyamatosan, b) ha a gyermek előzmény nélkül került ideiglenes hatályú elhelyezésbe, a gyámhivatal felkérése szerint történik. 2. A javaslattételi lap szükség esetén töltendő.
Az adatlap továbbítása: 1. az átmeneti gondozást nyújtónak a javaslattételi lap kivételével az első kitöltés után azonnal, a módosításokról folyamatosan konzultálnak. 2. amennyiben a gyermekjóléti szolgálat tesz javaslatot gyermekvédelmi intézkedés alkalmazására, úgy a javaslat részeként az illetékes hatóságnak, amely nevelésbe vétel esetén azt továbbküldi a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, aki az elhelyezési értekezlet előtt továbbítja majd a lehetséges gyám(ok)nak. 56
3. ha a gyermek előzmény nélkül került ideiglenes hatályú elhelyezésbe, a gyámhivatal felkérése szerint a gyermekjóléti szolgálat továbbítja az adatlapot (a gondozási terv és a gondozási folyamat összegzése nélkül) a gyámhivatalnak, és azon keresztül a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, aki továbbítja majd a gyámnak.
7. számú melléklet
SZENVEDÉSTÖRTÉNET
Készítette: Ágotha Stella
Egy igen megrendítő történet ez, amely egy cigánytelepen élő családról szól, ahol akkora a szegénység és a nyomor, hogy mindent nélkülözniük kell, mivel sanyarú életük van és semmit sem segít nekik a tanács . A mesélő halmozottan hátrányos helyzetű. Értelmileg is fogyatékos illetve nincs meg a megfelelő szociális, külső körülmény az életében, amihez viszonyítva azt tudnánk mondani, hogy élete rendezett, nincs kiszolgáltatva senkinek. 57
Mire a történet végére értem, elgondolkodtam rajta, hogy mennyi mindent figyelmen hagy ez a világ. Senki nem érdemli meg azt az életet, hogy fizikálisan és szellemileg ne érezze jól magát és ne érezze főként kiszolgáltatva magát. A szereplő neve, akinek történetét olvashatjuk: Ibolya. Ibolya iskolába járása nem volt rendszeres, anyjával dolgozni is járt a TSZ-be. Lakóhelye: Rekovácsháza. Életkora nem pontosan kivehető a történet alatt. Egy kunyhóban éltek, amely egy szobából és egy konyhából állt. A tanács nem segített semmit a családnak, és nem segíti most se „ …mert most csak 1000 Ft-ot kapok és abból nem lehet megélni”. „ Kapom még a 24600-at, de ha kifizetem a vizet és a villanyt nem marad belőle semmi” Ibolyának 5 gyereke született. Apja meghalt negyvenvalahány évesen , megfulladt a kórházban. Édesanyja 78 évesen halt meg. A szeretet szerintem alapvetően megvolt a családon belül, külsőleg nem kaptak semmiféle segítséget, csak azoktól az emberektől, akik megsajnálták őket. 67%-osan van leszázalékolva, munkahelye nincs. A tanácstól kapja a nyugdíjat. Leszázalékolása szellemi fogyatékossága miatt van. Részben hallássérült is, vérnyomása magas. Egyedül neveli a gyerekeket, de már azoknak is vannak gyerekeik, akik a tanácsnál dolgoznak és teljesen egészségesek. Egy egyedülálló anya, akinek 5 gyereke van , nem tudja egyedül megteremteni a gyerekeknek azt a körülményt, amilyenre azoknak szükségük lenne. Főleg, ha még mellé társulnak bizonyos betegségek. Ibolyáék nehezen éltek. Anyukája sokat betegeskedett, ha az anyja nem dolgozott, nem kaptak táppénzt és családi pótlékot se. Anyja nem csak a TSZ-be, hanem a faluban is besegített a magyaroknak. Ibolyának 400 ezer forintos tartozása van. Kapott egy házat az apjától, ami 400 ezer forintba került. Mivel az apja halála után meghalt az ügyvéd is, így nem tudták igazolni, hogy már a régi tulajdonosnak kifizették a ház árát. Mivel nem tudja a lakást fizetni, félelemben él. A mostani tulajdonos anyjának fizette ki a házat már 10 éve. Fél az uzsorástól, fél, hogy megölik, ha időre nem tudja megadni a pénzt, ezért inkább nem is kér kölcsön. Nincs gáz, a gázórát leszerelték a házban. Mikor még megvették minden rendben működött, most már nem. A villanyt fizeti, ebből nem enged, inkább éhezik. A vizet is fizeti, viszont 3-4 hónapja nem tudja kifizetni a csatorna díjat. Ibolya gyerekei rendesek. Az 5-ből 2 gyereke le van százalékolva. 58
Zita: 90 dekával született 7 hónapra, most már 2 gyereke van Amannak, másik gyerekének 4 gyereke van. Jó férjeik vannak, dolgoznak és kapnak segélyt. Egy hónapban egyszer meglátogatják anyjukat és segítik őt (DVD lejátszót vettek neki, TV-t, szekrényt) Végegyházán adna egy „koma” 400 ezer forintot, de 800 ezret kérne vissza. Ibolya a tanácstól kapott anyagi segítséget (24600 Ft), illetve a doktornőtől a megfelelő papírokat a leszázalékoláshoz. A faluba néha szoktak neki segíteni, adnak élelmet, egy pár forintot, egy pár ruhaneműt. A faluban egy tanár különösen sokat segít neki. Ibolya nem kér segítséget, mert szégyelli, de az anyját is segítették a falusiak annak idején, és abból az időből ismerik , mivel ő is az anyjával bejárt a faluba, mindig elkísérte. A jó szívvel adott dolgokat szívesen elfogadta. Cserébe dolgozott érte ( tapasztott, meszelt). Szoktak neki kávét, cukrot vinni. Gyermekei néha kiváltják a gyógyszerét. Nagyon sok segítség kéne. Tüzelőre lenne szükség a hidegebb időkre. Az unokáinak kéne mikulás csomag. Azoknál a nőknél, akik szülnek, a védőnőknek gyakrabban kéne segítséget nyújtaniuk. Villanyszámlájában kéne neki anyagilag segíteni és a tanács is segíthetne neki a lakás megvásárlásában. Családsegítőnek többszöri látogatása elengedhetetlen lenne ebben a helyzetben, hogy többször felmérje a helyzetet. Kapcsolat felvétele az önkormányzattal, szociális segélyt igényelni, kérni. Használt ruhaneműket kéne gyűjteni. Vissza kéne szerelni a gázórát vagy legalább palackos gáz beszerzését segíteni. Több támogatás kéne a gyógyszerekre, mivel nem elég az a 24600 Ft, hogy egy ember megéljen belőle akármilyen szinten is. Egyetlen egy ember szájából sem hangozhatna el az, hogy „ha meg tudsz élni, megélsz, ha meg nem, akkor dögölj meg”. Azt gondolom, hogy a világon egyetlen ember sem érdemli meg azt a sorsot, hogy bármilyen szinten is alapvető dolgokat nélkülöznie kellene. Ha már valakinek nincs mit ennie, az már önmagába veszedelmes. Még elkeserítőbb, hogy olyan világot élünk, ahol az embereket nem érdekli a másik ember sorsa. Nem észrevehető, hogy minden ember egyenlő 59
lenne, mivel akkora hierarchikus különbségek vannak ember és ember között, ami áthidalhatatlan problémákhoz vezet. 8. számú melléklet
60
61
62
63
9. számú melléklet:
64
Értékelőlap Felsőoktatási szakképzés
A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont) A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont)
65
Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés
A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..
Miskolc, év, hó, nap
A konzultáns aláírása
66
