KATONAI EMLÉKPARK PÁKOZD (2014. április 27.) Az Emlékpark nyitvatartási ideje 2014. március 08-tól november 16-ig: Március 8-től - április 20-ig Április 21-től - október 12-ig Október 13-tól - november 16-ig
10.00 - 16.00 óráig, hétfő szünnap 10.00 - 18.00 óráig, minden nap 10.00 - 16.00-ig, hétfő szünnap
Előzetes egyeztetés esetén, a nyitva tartási időn kívül is szívesen fogadunk csoportokat. A Katonai Emlékpark megközelíthető: Budapest felől: M7 50 km-nél lévő pákozdi pihenőtől jobbra, Sukoró irányába kanyarodva (majd az első lehetőségnél ismét jobbra kanyarodva) Siófok irányából: M7 50 km-nél lehajtva a sztrádáról jobbra kanyarodva az Arborétum és a Hajóállomás irányába A KEMPP elérhető Velencéről és Agárdról hajóval is. GPS koordináták: É 47.21835 K 18.58079 Telefonszám: +36 30 47 47 905 E-mail:
[email protected] A Katonai Emlékpark hivatott emléket állítani a Magyar Honvédnek, aki 1848-tól napjainkig Magyarország törvényeinek megfelelően védte hazája érdekeit, becsületesen teljesítette és teljesíti esküjét, és ha kellett életét áldozta feladatai teljesítése során. Az emlékparkban négy kiállítás tekinthető meg: 1, A Pákozd - sukorói Csata emlékkiállítása 2, „136 év” - a magyar honvéd élete a sorozott hadkötelezettség időszakában 3, XX. századi háborúk emlékpontja 4, „Misszió” - magyarok a békefenntartásban. A kiállítások egy közös jeggyel (egyedi vonalkódos karszalaggal) tekinthetőek meg, amely a Látogató központban (új épület) vásárolható meg! Áraink: Óvodás jegy (3-6 éves korig)
300 Ft
Diák, nyugdíjas és pedagógus jegy (igazolvánnyal)
600 Ft
Diák, nyugdíjas és pedagógus csoport (20 fő felett)
500 Ft (20 diák után 1 pedagógusnak ingyenes)
Felnőtt jegy
1000 Ft
Katona jegy (szolgálati igazolvány felmutatásával)
100 Ft regisztrációs díj
Felnőtt csoport (20 fő felett)
800 Ft
Családi jegy (2 felnőtt, 1-2 gyermek)
2000 Ft
Nagyszülő unokával (nagyszülőnek ingyenes)
600 Ft / unoka
Nagycsaládos jegy (nagycsaládos igazolvánnyal)
2500 Ft
Tárlatvezetés (10 fő felett)
100 Ft / fő
TEENDŐK: 1.
Ha a látogató gépjárművel érkezik: A díszkapun áthaladva a sorompóhoz ér, ahol a jegyterminál gombját megnyomva parkoló jegyet kap, amely rögzíti az érkezés időpontját. A jegyen ismertetésre kerülnek az árak, melyek a következők:
Abban az esetben, ha a látogató a gépjárművét 10 percen túl várakoztatja a parkban, akkor parkoló díjat köteles fizetni. A fizetés a parkolójegy alapján történik, melynek díja a következő: Személygépkocsi részére: Autóbusz (9 főtől) részére:
200 Ft/2 óra 1000 Ft/2 óra
600 Ft/4 óra 3000 Ft/4 óra
1000 Ft/6 óra 6000 Ft/6 óra
2000 Ft/8 óra 10000 Ft/8 óra
Mozgássérültek részére a parkolás - a jogosultság igazolásával - ingyenes. 2. 3.
Ha a látogató gyalogosan vagy kerékpárral érkezik, akkor az Emlékparkot díjtalanul látogathatja. Az emlékparkban csak gyalogosan lehet közlekedni! Kerékpárral csak a kijelölt kerékpárúton közlekedhetnek.
A gazdátlan, lezáratlan kerékpárokért felelősséget nem vállalunk. 4. 5. 6.
7. 8.
Az Emlékparkban tartózkodó személyek kötelesek az emlékpark alkalmazottainak kéréseit követni, a szabályokat betartani! A mozgáskorlátozott személyek kivételével az emlékpark területén csak rendész közlekedhet motoros hajtású járművel. Az Emlékpark területén több fokozottan balesetveszélyes elem található, amelyekre táblák figyelmeztetnek. A balesetvédelmi rendszabályok megsértéséből keletkező károkért az Emlékpark felelősséget nem vállal! A kiállító térben étel, ital fogyasztása nem megengedett. erre kijelölt helyeket talál a Park területén, illetve a Múzeum Kávézóban. Az Emlékpark területén nyilvános toalett nem található. Az épületekben található mellékhelyiségeket látogatóink a múzeumi belépővel, vagy 150 Forintos sétálójeggyel vehetik igénybe. A KIRÁLYOK VÁROSA-SZÉKESFEHÉRVÁR
A mai város elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kisméretű kővárat építtettek, benne nagyfejedelmi palotával és a templommal. Első királyunkat itt koronázták meg 1000 karácsonyán. Az 1083-ban szentté avatott király ide jelölte ki királyságának székhelyét, kiépült a korai város, benne István király hatalmas bazilikájáva (1003-1038). Ebben őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket. Évente két alkalommal itt tartották meg az országgyűlést. A középkorban a királyi bazilikában koronázták meg 43 királyunkat, közülük 15 királyt ide is temettek el. A 11. században a Szentföldre menő zarándokút egyik állomása volt. A középkor folyamán a város egyre jobban kiépült, a mocsarakból kiemelkedő dombokon létre jöttek a külvárosok. A külvárosokban szerzetesrendek, iparosok, kereskedők telepedtek le.
1222-ben kiemelkedő fontosságú esemény színhelye volt a város. II Endre király kihirdette az Aranybullát, az ország első "alkotmányát", mely az összes nemesek jogairól és a király kötelességeiről szól. Az egész országot feldúló tatárjárás a várost sem kerülte el 1242 tavaszán támadták meg, de a mocsaraktól övezet falakat a hirtelen olvadás meg védte a betöréstől, a tatár lovasok nem tudtak átkelni a megáradt vizeken. A 13-15. században az okleveles források paloták építésének sorát említik. A virágzó középkori város képet 1490-től metszetek sora örökítette meg. A török birodalom terjeszkedése során 1526-ban elérte Magyarországot is. A mohácsi csatában 20000 főúr, főpap, nemes esett el. II Lajos király is holtan maradt a csatatéren. 1541-ben Buda török kézre került. 1543-ban Székesfehérvár is elesett. Ettől kezdve egy év kivételével, amikor 1601-ben visszafoglalták a várost -1688-ig török végvár volt. A városi élet megszűnt, a lakosság java része elmenekült, az épületek pusztultak. Siralmas képet mutatnak a visszafoglalás idején készült metszetek. A török annyit épített, amennyi az iszlám vallás gyakorlásához kellett: mecseteket, minareteket, fürdőket. Az 1700-as évek elején lassan újra indult a városi élet. A helyi magyar és rác lakosság mellé német és morva telepesek érkeztek. A város 1703-ban kapta vissza szabad királyi városi rangját. A középkori fővárosi szerepet azonban már nem nyerte vissza. Habsburg uralkodóink Bécsben élve a közeli Pozsonyban tartották az országgyűléseket, ott is koronázták meg őket. A 18.század közepén indulnak meg a nagyarányú építkezések: ferences rendház és templom, jezsuiták. Felépülnek a középületek és a barokk paloták, polgárházak is. A város fejlődése jól nyomon követhető az 1720tól 1870-ig készült képeken. A zömmel német ajkú város a 19. század eleji reform mozgalmak hatására lassan magyar érzelmű lett. 1848-ban március 15-én a városi polgárság és ifjúság azonnal csatlakozott a forradalomhoz. A szabadságharc leverése után a hatalmasra duzzadó Budapest árnyékában egy alig iparosodott, mezőgazdasági jellegű város lett. Trianon után ismét fellendülést tapasztalunk a városban. A háborús készülődés jegyében több ipari nagyüzemet telepítettek ide. A II. világháború után az erőltetett iparosítás folytatódott. Az 1945-ben 35 ezres város a hetvenes évek végére 100000 főre gyarapodott. Kiépültek a lakótelepek, de a barokkos jellegű Belváros, védett műemlékként megmaradt. Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai több ponton előhozták a korábbi középkori maradványokat, amelyeket folyamatosan restaurálnak és bemutatnak. LÁTNIVALÓK Fekete Sas Szálló az Ady Endre utcában található. Az épület egyemeletes, klasszicista stílusban épült. Homlokzatát fínoman tagolt párkányok jellemzik, a középhomlokzatot a háromszögletes oromzat emeli ki, benne a fekete sast ábrázoló domborművel. Mai formája az 1820-as évekből való. A szálló épülete több száz éve fennáll, a székesfehérvári várnagyok laktak benne, majd a Pálos szerzeteseké lett. Végül az 1700-as évek elejétől egészen 1956-57-ig, bár megszakításokkal, vendégfogadó illetve szálloda működött itt, Fekete Sas néven. Az épületet jelenleg a honvédség kezeli, de nem a funkciójának megfelelő célra használja fel, pl.: ejtőernyő varrodának. A régi várfal az épület udvarán húzódott keresztül, egészen 1925-ig amikor lebontották. A szálló a város kulturális életében fontos szerepet játszott. Bálokat tartottak itt, a reformkori fiatalság gyülekező helye volt. Itt olvasták fel 1848. március 16-án a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Hiemer-ház A Városház téri sarkon álló Hiemer-ház a XVIII. század második felében kialakított barokk-rokokó stílusával a város legszebb műemlékeinek egyike.Rövidebb, Városház téri oldalának ablakpárkányait és sarokerkélyét gazdag és változatos rokokó stukkódíszítés borítja. Sarokerkélyét két szakállas kőfej tartja. A barokkos függönydíszítéssel keretelt szoborfülkében Szent Sebestyén szobra látható.Az árkádos udvarrész előtt kőkerítés emelkedik, a kőkeretes kapu zárókövében van a címere: ágaskodó oroszlán jobbjában kardot tart, balját előlre nyújtja. Szobáinak stukkódíszítéses kiképzését ma már csak az erkélyfülkében lévő töredék őrzi.Lépcsőházának szép egynyílású kovácsoltvas ajtaja a Hiemer Mihály - címerrel egyenlőre a Szent István Király Múzeum történeti kiállításán látható. 1727-ben Hiemer Mihály városbíró tulajdona volt, később évtizedeken át örököseié, utóbb a belvárosi plébánia lett.Az épület - pontosabban háztömb - valójában négy különálló ház évszázados átépítéseinek nyomán épült össze egy házzá. 2006 évben több mint 600 millió forint költségvetésből sikerült a házfelújítás első ütemét megvalósítani, így a Városház tér felől ma régi pompájában díszíti a belvárost a lakók nagy dicsőségére.
Szent Anna kápolna A város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete.1470 táján alapította egy Hentel nevű polgár. Gótikus egyhajós kis templomterének finom hálóboltozata van. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Déli oldalfalán három magas, csúcsíves ablak, főhomlokzatán későgótikus pálcatagos kapukeret, fölötte újabb keletű rózsaablak látható. A török hódoltság alatt is imaháznak használták, Karakas pasa dzsámija volt. Erről tanúskodik a falakat díszítő halványzöld-vörös ornamentális falfestés és felirat-maradvány. (Székesfehérvár, Arany János utca ) (A látogatásához szükséges egyeztetés érdekében hívható telefonszám: 22 / 315-114) Fejér Megyei Levéltár (Szent István tér 2.) Egyemeletes, klasszicista stílusú. Építette Szász Ferenc 1831-ben. Az épületnek két, falpillérekkel tagolt, oromzattal lezárt rizalitja van. A bal oldaliban a páros oszlopokkal díszített kapu felett erkély látható. Kezdetben Farkas Ferenc nagyprépost tulajdona volt, aki 1835. évi alapítvány a Nőnevelő Intézetnek engedte át. (Szent István tér 3.) A XVIII. század végén épült, eredetileg barokk stílusban. Homlokzatát a XIX. század során átépítették s el is rontották. A század közpénzről származó metszetek és fényképek alapján, klasszicista stílusúnak átépítették 1956-ban. Rác-templom XVII. századi - fából, ágakból és sárból - épült templom helyébe, 1733-ban kőből és téglából épített új templom került. Az építkezés és a teljes berendezés 1780-ban fejeződött be. A régi templom patrónusa Szent Miklós (Nikoláj) volt, a mait Keresztelő Szent János születése (Iván) emlékének szentelték. Rác-templom egyszerű barokk homlokzatát egyetlen szép sisakú torony díszíti. A torony alatt egyenes záródású, kőkeretes kapu van, 1772-es évszámmal. A fölötte lévő köríves fülkében az egykori festmény már csak nyomokban ismerhető fel. A torony és a homlokzat átmeneti részén egy-egy kőváza áll. 1772-74 között készültek a templombelső falképei. Mennyezetfreskói több sávba komponált jelenetek díszítenek. Sajátos? athoshegyi? technikával készültek: szőrrel, törekkel, homokkal, mésszel került alapvakolatra. Az angyalok, próféták, szentek kara övezi a Krisztus és a Keresztető Szent János életéből vett jeleneteket. A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható! Érdeklődni Sándorovits Lászlónál lehet a +36-70-3372363 telefonszámon. Budenz-ház (Arany János utca 12.) Egyemeletes copf stílusú épület, kosáríves,kőkeretes kapujának zárókövében 1781-es évszám van. Középkori alapokon áll, pincéjében XIII. századi kutat tártak fel. A földszint bal oldali ablakán szép copf vasrács van, a kapu fölött ugyancsak copf füzérdísz húzódik. Külső homlokzatán Budenz József (1836-1892) emléktábla van. A magyar összehasonlító nyelvészet neves alapítója 1858 és 1860 között, székesfehérvári tanár korában lakott itt. Az épület helyet ad az Ybl-gyűjteménynek, ami a családnak állít emléket. Képző- és iparművészeti gyűjteménye az emeleti szobákban tekinthető meg. Istenszemes ház Megyeház utca 11. Földszintes lakóház barokk stílusban épült a XVIII. század folyamán. Szép kapujának kovácsoltvas részletei, figyelemre méltóak. A népi elemekkel díszített homlokzat a 1960-as években tatarozás áldozata lett, de megmaradt a homlokzaton, az ovális keretben az „Isten mindent látó szeme”. Cisztercita templom és rendház Nepomuki Szent János - templomot a jezsuiták építteték 1745-1751 között. A rend feloszlatása után a pálosok, majd a belváros német polgárai használták. Ettől kezdve a cisztercitáké lett. Provinziális barokk templom. Szép barokk kőkeretes kapuja van, a kapu barokkosan hajló ívének zárókövében MDCCLI évszám (1751). A kapuszárnyak és a felettük lévő vasrács -a jezsuiták címerével-, gyönyörű kovácsoltvas munka.
Cisztercita rendházban van a Szent István Király Múzeum. (Fő utcai épülete) Cisztercita templom sekrestyéje. Tölgyfából faragott, rokokó stílusú a sekrestye. A bútorzat a négyszögű barokk boltozatú helyiség falai mentén helyezkedik el. A kétrészes szekrények alul rokokó pillérekkel tagolt alacsonyabb tárolókból, fent domborműves jelenetekkel díszített ajtajó kehelytartó szekrénykékből állanak. Fülkében a faragott rokokó baldachin alatt a középszekrény két térdeplő angyal között oltárszerűen van kialakítva. Ajtajának domborműve Krisztus siratását ábrázolja. A tabernaculumos középrész balra az első ajtón Mária mennybemenetelét, jobbra Nepomuki Szent János megdicsőülését láthatjuk. A szekrénysor bal oldali szárnyán az Őrangyal és Szent Imre alakját megelevenítő táblák között a felfeszített Krisztus látható. A szekrénysor jobb szárnyán pedig Szent Alajos és Loyolai Szent Ignác mellett Xavéri Szent Ferenc tetemének megtalálását ábrázolja. Különálló, impozáns bútor a két hasonlóan gazdag faragású rokokó térdeplő. MÚZEUMOK Szent István Király Múzeum Szent István Király Múzeum - Régészeti Kiállítás 8000 Székesfehérvár, Fõ út 6. Tel.: 22/315-583 Belépőjegy: 700 Ft; kedvezményes jegy: 350 Ft A I-IV. századi kőemlékeket mutatja be, melyek túlnyomó része sírkő, szarkofág, oltár, néhány mérföldkő és császárszobor töredék Néprajzi kiállítás Belépőjegy: 900,-Ft; Csoportos teljesárú (10 főtől): 800,-Ft Kedvezményes jegy: 450,-Ft; Csoportos kedvezményes (10 főtől): 350,-Ft Időszaki kiállítás Belépőjegy: 700,- Ft; Csoportos teljesárú (10 főtől): 600 Ft Kedvezményes jegy: 350,- Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől): 250,-Ft Az állandó és az időszaki kiállítás együttes megtekintésekor: Belépőjegy: 1400,-Ft; Csoportos teljesárú (10 főtől): 1300,-Ft Kedvezményes jegy: 700,-Ft; Csoportos kedvezményes (10 főtől): 600,- Ft Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely (Székesfehérvár, Koronázó tér) +36-22/315-583, +36-22/311-734 ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 ó
Belépőjegy (kiállításonként): 700 Ft Csoportos teljesárú (10 főtől): 600 Ft Kedvezményes jegy: 350 Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől):250 Ft
A Palotavárosi Skanzenben a Rác utca 11. számú házban 1988-ban "Palotavárosi emlékek, SzékesfehérvárPalotaváros története és néprajza" című állandó kiállítást nyitottunk. Belépőjegy (kiállításonként): 500 Ft Csoportos teljesárú (10 főtől): 400,- Ft Kedvezményes jegy : 250 Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől): 150,-Ft Bory-vár A program a Bory-vár nyitva tartási idejében kérhető. (2013. november 17-től a Bory-vár zárva tart.)
GALÉRIÁK, KÉPTÁRAK Csók István Képtár (8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.) Hétfő: 13-18 ó kedd-péntek: 10-18 ó, szombat: 10-15 ó Belépőjegy (kiállításonként): 700 Ft Csoportos teljesárú (10 főtől): 600 Ft Kedvezményes jegy: 350 Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől):250 Ft A képtár az 1963-ban megrendezett nagy Csontváry-kiállítással tette nevét országosan ismertté. Azóta évről évre számos országos és nemzetközi hírű képzőművészeti bemutatónak adott otthont. A Schmidl Ferenc által 1944-ben tervezett épület kultúrháznak készült, a homlokzat mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A múzeum 1955-ben kapta meg egy részét, a másikat a megyei könyvtár használja. A megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el az intézményt. Elérhetőségek: Tel.: 06-22/ 314-106 Web: www.szikm.hu/gyujtemeny/csokistvan/keptar
Idegenvezetések Székesfehérváron Mi az, amit Székesfehérváron mindenképpen látni kell? Amit nem hagyhat ki egyetlen látogató sem? Tekintetbe véve, hogy városunk a magyar államiság kezdőpontja, mint középkori királyi székhely és polgári város központi helyet foglalt el Magyarországon, ezért a Belváros történelmi-szakrális kincsei az ország történetének legfontosabb tárgyi-, és szellemi emlékei közé tartoznak. Programjaink során megismerheti a legfontosabb helyszíneket, a legszebb látnivalókat, és a legizgalmasabb legendákat! Alapcsomag - Történelmi belváros Mi az, amit Székesfehérváron mindenképpen látni kell? Amit nem hagyhat ki egyetlen látogató sem? Tekintetbe véve, hogy városunk a magyar államiság kezdőpontja, mint középkori királyi székhely és polgári város központi helyet foglalt el Magyarországon, ezért a Belváros történelmi-szakrális kincsei az ország történetének legfontosabb tárgyi-, és szellemi emlékei közé tartoznak. 2 órás programunk során megismerheti a legfontosabb helyszíneket, a legszebb látnivalókat, és a legizgalmasabb legendákat! Időtartam: 2 óra Fizetendő összeg/ magyar nyelv esetén: 12.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Fizetendő összeg/ idegen nyelv esetén: 16.500 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Városház tér látnivalóinak megtekintése:
Püspöki palota (kívülről) Városháza (kívülről) Országalma
Romkert áttekintése (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) A középkori városfal előtt:
Wathay-szobor Szent László- emlékmű Prohászka-emlékmű
Séta a Hősök teréhez:
I. világháborús emlékmű Órajáték
Géza nagyfejedelem tere – Székesegyház és a Szent Anna-kápolna megtekintése kívülről A Palotai kapu tér látnivalóinak ismertetése:
városfal Palotai kapu Püspökkút
Vissza a Városház térre:
Kati néni szobra 10-es huszárok emlékműve
II. világháborús emlékmű Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (kívülről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről)
Belépőjegyek: Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert: Belépőjegy: 700 Ft/fő Kedvezményes jegy: 350 Ft/fő Kedvezményes csoportos (10 főtől): 250 Ft/fő Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig Hiemer - Font - Caraffa épületegyüttes: Belépőjegy: 300 Ft/fő Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (min. 5 nap) Felfedező csomag a Nemzeti Emlékhellyel A program április 1-től október 31-ig igényelhető. Időtartam: 3 – 3.5 óra Fizetendő összeg magyar nyelv esetén: 16.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Fizetendő összeg idegen nyelv esetén: 22.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Alapcsomag az alábbi látnivalókkal kibővítve:
Szent István Bazilika altemploma, III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírja Székesegyház és a Szent Anna-kápolna Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről)
Séta az Oskola utcán át:
Szent Imre-szobor Ciszter templom és sekrestye Mátyás emlékmű Budai kapu története (Varkocs-szobor)
Az Alapcsomag tartalmazza: Városház tér látnivalóinak megtekintése:
Püspöki palota Városháza Országalma
Romkert áttekintése (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) A középkori városfal előtt:
Wathay-szobor Szent László- emlékmű Prohászka-emlékmű
Séta a Hősök teréhez:
I. világháborús emlékmű Órajáték
Géza nagyfejedelem tere – Székesegyház és a Szent Anna-kápolna megtekintése kívülről A Palotai kapu tér látnivalóinak ismertetése:
városfal Palotai kapu Püspökkút
Vissza a Városház térre:
Kati néni szobra 10-es huszárok emlékműve II. világháborús emlékmű Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (kívülről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről)
Belépőjegyek: Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert: Belépőjegy: 700 Ft/fő Kedvezményes jegy: 350 Ft/fő Kedvezményes csoportos (10 főtől): 250 Ft/fő Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig Hiemer - Font - Caraffa épületegyüttes: Belépőjegy: 300 Ft/fő Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (min. 5 nap) Hagyományőrző csomag a Skanzennel A program április 1-től október 31-ig igényelhető. Kérjük, hogy a látogatás előtt legalább 5 nappal jelentkezzenek. Időtartam: 3 – 3.5 óra Fizetendő összeg/ magyar nyelv esetén: 16.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Fizetendő összeg/ idegen nyelv esetén: 22.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Alapcsomag az alábbi látnivalókkal kibővítve:
Séta a Palotavárosi Skanzenben az alábbi megtekinthető kiállításokkal: Mesterségek Háza Kézművesek Háza Csikós Danica emlékszoba és Ditrich kalaposműhely (belépő: 500 Ft/felnőtt, 250 Ft/kedvezményes)
Az Alapcsomag tartalmazza: Városház tér látnivalóinak megtekintése:
Püspöki palota Városháza Országalma
Romkert áttekintése (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) A középkori városfal előtt:
Wathay-szobor Szent László- emlékmű Prohászka-emlékmű
Séta a Hősök teréhez:
I. világháborús emlékmű Órajáték
Géza nagyfejedelem tere – Székesegyház és a Szent Anna-kápolna megtekintése kívülről A Palotai kapu tér látnivalóinak ismertetése:
városfal Palotai kapu Püspökkút
Vissza a Városház térre:
Kati néni szobra 10-es huszárok emlékműve II. világháborús emlékmű Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (kívülről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről)
Belépőjegyek: Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert: Belépőjegy: 700 Ft/fő Kedvezményes jegy: 350 Ft/fő Kedvezményes csoportos (10 főtől): 250 Ft/fő Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig Hiemer - Font - Caraffa épületegyüttes: Belépőjegy: 300 Ft/fő Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (min. 5 nap) Budapest 2014. február 11.
Vastagh László
